ÜZLETSZABÁLYZAT

ÜZLETSZABÁLYZAT

A KÉZIZÁLOG KÖLCSÖN NYÚJTÁS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEIRŐL

Hatályos: 2018. szeptember 15. napjától

1. A MagNet Magyar Közösségi Bank Zrt. (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.; cégjegyzékszáma: 00-00-000000, cégjegyzékvezető: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága; internetes honlap: xxx.xxxxxxxxxx.xx; központi telefonszám: x00- 0-000-0000, a jogelőd HBW Express Takarékszövetkezet tevékenységi engedély száma: 563/1995, kelte: 1995. december 28.)a továbbiakban: Hitelintézet - pénzügyi szolgáltatási és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének bővítése érdekében a fogyasztók részére nyújtott hitel általános szerződési feltételeiről szóló üzletszabályzatban (a továbbiakban: Fogyasztói hitel üzletszabályzat) meghatározott hitel és pénzkölcsön nyújtása pénzügyi szolgáltatás keretén belül kézizálogjoggal biztosított kézizálog kölcsönök – a továbbiakban: Kölcsön - nyújtását a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. a törvény (továbbiakban: Hpt.) 10. § (1) bekezdés a) aa) pontja szerinti, a Magyar Nemzeti Bank engedélyével végezhető pénzügyi szolgáltatás közvetítése tevékenység útján végzi, a Hitelintézet és az 1. számú, a Hitelintézet honlapján is közzétett, kiemelt közvetítők jegyzéke megnevezésű mellékletben foglalt Kiemelt közvetítők valamelyike (továbbiakban: Kiemelt közvetítő) között létrejött megbízási szerződés alapján.

A Kiemelt közvetítő a Hitelintézet képviseletében (nevében, javára és érdekében) jár el, személye a Magyar Nemzeti Bank – a továbbiakban: MNB -, mint felügyeleti hatóság honlapján, a pénzügyi közvetítők nyilvántartásában ellenőrizhető.

2. Jelen üzletszabályzat – a továbbiakban: Üzletszabályzat - az 1. pontban meghatározott pénzügyi szolgáltatás általános szerződési feltételeit tartalmazza.

A Kölcsön feltételeit az Üzletszabályzaton túlmenően a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fhtv.) vonatkozó rendelkezései, a Fogyasztói hitel üzletszabályzat, az Üzletszabályzat 2. számú melléklete szerinti zálogjegy, valamint Hitelintézet Kiemelt Közvetítő által üzemeltetett Zálogfiókban közzétett érvényes hirdetménye – a továbbiakban: Hirdetmény - határozzák meg.

A Hitelintézet az általa kibocsájtott zálogjegy mintáját honlapján, a

xxxxx://xxx.xxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxx-xxxxxxxxxx-xxxxxxxxxx linken található "2. sz. melléklet: zálogjegy minta" menüpont alatt tette közzé.

3. A Kölcsön igénylésére jogosultak:

cselekvőképes, nagykorú természetes személyek, akik rendelkeznek a zálogkölcsön igénybevételéhez szükséges belátási képességel, továbbá természetes személynek nem minősülő szervezetek azzal, hogy ellenkező bizonyításáig a Zálogjegy kibocsátása mellett megvalósuló zálogkölcsön nyújtás esetén a zálogtárgy birtokát a a Kiemelt közvetítőre átruházó természetes személy fogyasztónak minősül az Fhtv. - 3. § 3. pontja alapján.

4. A kézizálog kölcsön létrejötte, folyósítási feltételek:

A kézizálog kölcsön jogviszony – a továbbiakban: Kölcsön – akkor jön létre, ha az ügyfél által felkínált zálogtárgyat a Kiemelt közvetítő által üzemeltetett zálogfiók – továbbiakban: Zálogfiók - biztosítékként elfogadja, a zálogtárgy birtoka a Kiemelt közvetítő részére átruházásra, a melléklet szerinti zálogjegy – a továbbiakban: Zálogjegy -kiállításra és a Kölcsön folyósításra kerülő része igazolhatóan kifizetésre kerül a kölcsönigénylő – a továbbiakban: Zálogkötelezett részére.

A nem nevesített Kölcsön, azaz Zálogjegy kibocsájtása esetében az ügyfél és a Hitelintézet között nem jön létre nevesített kölcsönszerződés, a Kölcsönt a Zálogjegy testesíti meg. A Zálogjegy mindenkori birtokosa a Hitelintézettel szemben jogosult arra, hogy a Zálogjegyen meghatározott kölcsönösszeg és járulékai ellenében a Türelmi időként meghatározott időpontig megkapja a zálogtárgyat.

A Zálogjegy Kiemelt közvetítő, mint a Hitelintézet meghatalmazottja általi aláírása egyben a zálogtárgy birtokba vételének és biztosítékként való elfogadásának elismerését is jelenti. A kölcsönösszeg, illetve a Zálogjegy átvétele egyben a Kölcsön feltételeinek, így a Hirdetménynek, az Üzletszabályzatnak, a Fogyasztói hitel üzletszabályzatnak, az Általános Üzleti Feltételeknek az elfogadását is jelenti.

1

A zálogkölcsön igénybevételének nem felétele fizetési számla megléte.

5. A Kölcsön célja: szabad felhasználású kölcsön.

6. Zálogba adható tárgyak köre, kizárások:

Zálogkölcsön fedezeteként kizárólag az Üzletszabályzat 1. számú mellékletében, Zálogfiókok szerinti bontásban meghatározott, kereskedelmi forgalomba hozatalra és zálogőrzésre alkalmas tárgyak fogadhatóak el. Fedezetként nem fogadhatók el olyan tárgyak, amelyek esetében alapos gyanú merül fel, hogy a zálogul felkínált tárgy bűncselekmény elkövetése útján kerülhetett az azt elzálogosítani kívánó birtokába, továbbá védett, veszélyes, jelentősen megrongálódott, vagy szennyezett.

7. A kölcsönnyújtás módja, a kölcsön futamideje, türelmi idő, a kölcsön összegével, a futamidő meghosszabbításával kapcsolatos rendelkezések:

7.1 A zálogtárgy Kiemelt közvetítőnek, mint zálogtartónak való átadásával és a zálogtárgy biztosítékul történő elfogadásával egyidejűleg a Kiemelt közvetítő a Kölcsön folyósításra kerülő összegét készpénzben a Zálogkötelezett rendelkezésére bocsátja.

7.2 A kölcsönök futamideje 30, 45, illetve 90 nap határozott időtartam lehet, a Hirdetmény szerint. Lejáratot követően a Türelmi idő valamennyi futamidő esetén 30 nap, mely Türelmi idő leteltéig a Hitelintézet, illetve a Kiemelt közvetítő nem él a kielégítés jogával, a Zálogkötelezett a Zálogjegyen meghatározott kölcsönösszeg és járulékai ellenében visszaválthatja a zálogtárgyat, vagy a 7.5. pont rendelkezései szerint lehetősége van futamidő hosszabbítás igénylésére.

7.3 A Kölcsön összege legalább 1.000,-Ft, azaz egyezer forint, legfeljebb 1.000.000,- Ft, azaz egymillió forint.

7.4 Az egy adott zálogtárgyra nyújtható kölcsön mértéke futamidőtől függetlenül legfeljebb a becsérték 70 %-a lehet, figyelembe véve a 7.3. pontban foglalt korlátozást is.

7.5 Futamidő hosszabbítás

A Kölcsön a 7.2. pontban rögzített futamidők valamelyikére igényelhető.

A Zálogkötelezettnek lehetősége van a Kölcsön futamideje meghosszabbításának igénylésére a Kölcsön lejártát megelőzően. A Kiemelt közvetítő jogosult a kérelmet indoklás nélkül elutasítani.

A futamidő hosszabbítás feltétele a Zálogjegy eredeti példányának átadása, valamint a Zálogjegyen feltüntetett mértékű Zálogdíj, továbbá a a Prolongálási díj megfizetése a Kiemelt közvetítő részére a futamidő hosszabbítás napján. A Prolongálási díj a kölcsön tőkeösszegének Hirdetményben feltüntetett %-a.

Futamidő hosszabbítási igény esetén a Hitelintézet a zálogtárgyat ismételten – díjmentesen - felbecsüli és ez alapján újra megállapítja a becsértéket. A futamidő hosszabbítás nem lehetséges, ha a futamidő hosszabbítás iránti igény benyújtásakor a zálogtárgy a folyósított kölcsönre nem nyújt elegendő fedezetet.

A Kölcsön futamidejének meghosszabbításakor a Zálogjegy bevonásra kerül, és új (prolongált) Zálogjegy kerül kiállításra és átadásra a bevont Zálogjegy szerinti futamidővel a Zálogkötelezett részére, nevesített Kölcsön esetén a személyazonosság igazoló ellenőrzését követően “Kölcsönszerződés prolongálása” elnevezéssel szerződésmódosítás jön létre.

A Kölcsön futamidejének meghosszabbítása - a fenti szabályok betartása mellett - korlátlan számú alkalommal lehetséges. Amennyiben azonban a Hitelintézet és a Kiemelt közvetítő között létrejött pénzügyi szolgáltatás végzésére irányuló megbízási szerződés bármely okból megszűnik, úgy a Zálogkötelezettnek hosszabbításra nincs lehetősége. Ezen tényről a Hitelintézet Hirdetmény útján tájékoztatja a Zálogkötelezettet.

8. A zálogtárgy őrzése:

A zálogtárgy birtokba adása a Kiemelt közvetítő, mint zálogtartó részére történik a Zálogházban. A zálogtartó a Hitelintézeten és a Zálogkötelezetten kívül álló olyan harmadik személy, aki a zálogtárgyat letéteményesként a Hitelintézet javára, biztosítéki célból őrzi azzal, hogy a Zálogkötelezett a zálogjog fennállása alatt nem jogosult a zálogtárgyat visszakövetelni.

Kiemelt közvetítő a zálogtárgyat mind a saját vagyonától, mind más zálogkötelezettek dolgaitól elkülönített módon épségben megőrzi, az elveszéstől, megrongálódástól, elpusztulástól megóvja és a zálogtárgyat ugyanilyen elkülönülten nyilvántartja.

Kiemelt közvetítő a zálogtárgyat nem használhatja, nem hasznosíthatja, más személy birtokába vagy őrizetébe nem adhatja, kivéve, ha ez a zálogkötelezett károsodástól való megóvása érdekében szükséges, vagy a Hitelintézettel fennálló jogviszonya megszűnik és emiatt, vagy módosítása folytán a zálogtárgyat más Kiemelt közvetítő, vagy a Hitelintézet birtokába kell adnia, továbbá, ha zár alá vétel során elrendelték a zár alá vételt foganatosító birtokába adását. Előbbiekről, továbbá arról, ha a zálogtárgy állapotában illetve a letét körülményeiben olyan változás áll be, amely miatt felmerül annak a veszélye, hogy a Kiemelt közvetítő nem lesz képes megfelelően eleget tenni a zálogtárgy visszaadására vonatkozó kötelezettségének, a

Hitelintézet és/vagy a Kiemelt közvetítő a Zálogkötelezettet tájékoztatja.

Kiemelt közvetítő, vagy az, aki a zálogtárgy fentiek folytán jogszerű birtokosa, a zálogtárgyat kiváltásakor köteles a Zálogkötelezett részére visszaadni abban az állapotban, amilyenben tőle átvették.

Amennyiben a Zálogkötelezett a zálogtárgyat a lejáratkor nem váltja ki, a Kiemelt közvetítő, vagy a Hitelintézet a kényszerétékesítésig továbbra is őrzi azt a Hirdetmény szerinti Tárolási díj ellenében.

9. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvénnyel (továbbiakban: Pmt.) kapcsolatos feladatok

9.1 Ügyfél-átvilágítás:

A Kiemelt közvetítő köteles elvégezni a Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, ha a Kölcsön összege a hárommillió- hatszázezer forintot eléri, vagy meghaladja.

9.1.1 A Kiemelt közvetítő a fenti kötelezettség végrehajtása érdekében köteles az Ügyfelet. meghatalmazottat, képviselőt azonosítani és személyazonosságát igazoló ellenőrzését elvégezni, azzal, hogy az azonosítás során alábbi adatokat köteles rögzíteni:

9.1.1.1 természetes személy:

a) családi és utónevét,

b) születési családi és utónevét,

c) állampolgárságát,

d) születési helyét, idejét,

e) anyja születési nevét,

f) lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét,

g) az azonosító okmányának típusát és számát.

9.1.1.2 jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet

a) nevét, rövidített nevét,

b) székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén – amennyiben ilyennel rendelkezik - magyarországi fióktelepének címét,

c) főtevékenységét,

d) képviseletére jogosultak nevét és beosztását,

e) kézbesítési megbízottjának az azonosításra alkalmas adatait,

f) cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát,

g) adószámát.

9.1.2 A Kiemelt közvetítő köteles személyes megjelenés útján a természetes személy ügyfelet – ha tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el - és a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendlekező szervezet ügyfél képviselőjét írásban nyilatkoztatni, ha tényleges tulajdonos nevében, vagy érdekében jár el ( a továbbiakban: Tényleges tulajdonosi nyilatkozat).

9.1.2.1 A Kiemelt közvetítő a Tényleges tulajdonosi nyilatkozatban a tényleges tulajdonosra vonatkozó alábbi adatok megadását köteles kérni:

a) családi és utónevét,

b) születési családi és utónevét,

c) állampolgárságát,

d) születési helyét, idejét,

e) lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét,

f) a tulajdonosi érdekeltség jellegét és mértékét (jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében).

9.1.2.2 A Kiemelt közvetítő a 9.1.1. pontban meghatározott adatokon kívül az ügyféltől az arra vonatkozó

nyilatkozat megtételét is köteles kérni, hogy a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek, vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának, kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül-

e. Ha a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplő, vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója, kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy úgy a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy mely – a Pmt.

4. §-ban szereplő – jogszabályi rendelkezés alapján minősül kiemelt közszereplőnek, vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának, vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek.

9.1.2.3 A Kiemelt közvetítő az ügyfelet a tényleges tulajdonosra vonatkozó ismételt nyilatkozattételre szólítja fel, ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban.

9.1.2.4 A Kiemelt közvetítő köteles a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat ellenőrzésére a részére bemutatott okirat, nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy más olyan nyilvántartás alapján, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.

9.1.2.5 A jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet ügyfél tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkoztatása kockázat érzékenységi megközelítés alapján mellőzhető, ha a Kiemelt közvetítő a 9.1.1. pontban meghatározott adatokat a részére bemutatott okiratok, valamint a nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások vagy olyan nyilvántartások alapján rögzíti, amelyeknek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.

9.1.2.6 A 9.1.2.5. meghatározott esetben a Kiemelt közvetítő köteles az arra vonatkozó információt is rögzíteni, hogy az adatok rögzítésére az ügyfél nyilatkoztatása mellőzésével került sor.

9.1.3 A Kiemelt közvetítő az üzleti kapcsolatra és az ügyletre vonatkozóan az alábbi adatokat köteles rögzíteni:

a) a Zálogjegy megnevezést, az üzleti kapcsolat tárgyát, azaz a kézizálogjoggal biztosított kézizálog kölcsönnyújtást, az üzleti kapcsolat időtartamát, azaz a Kölcsön futamidejét,

b) a Kölcsön összegét,

c) a Kölcsönnyújtás helyét, idejét, továbbá módjaként a készpénz kifizetést.

9.1.4 Kiemelt közvetítő a személyazonosság igazoló ellenőrzése során az alábbi okiratok bemutatását köteles kérni:

9.1.4.1 természetes személy esetén:

aa) magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa,

ab) külföldi állampolgár úti okmánya, vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya,

9.1.4.2 jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén:

a) a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy 9.1.4.1. pontban megjelölt okirata, valamint

b) az azt igazoló - 30 napnál nem régebbi - okirat, hogy

ba) a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a gazdálkodó szervezet a bejegyzési kérelmét benyújtotta; egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása vagy a nyilvántartásba vételről szóló igazolás kiállítása megtörtént,

bb) belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént,

bc) külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént;

c) cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet létesítő okirata (alapító okirata, alapszabálya). Utóbbi esetben a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő harminc napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént, valamint a zálogkölcsönt nyújtó köteles a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíteni.

9.1.5 Kiemelt közvetítő a bemutatott, 9.1.4. pont szerinti okiratokról másolatot készít.

9.1.6 Ha a Kiemelt közvetítő nem tudja végrehajtani az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan köteles megtagadni az üzleti kapcsolat létesítését.

9.1.7 A Kiemelt közvetítő - kockázatérzékenységi megközelítés alapján - az üzleti kapcsolat létesítését, az ügyleti megbízás teljesítését a Hitelintézet pénzmosási szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyásához kötheti.

9.2 Hárommillió-hatszázezer forintot el nem érő összegű Kölcsön esetén a Kiemelt közvetítő

9.2.1 a Kölcsön folyósítását megelőzően köteles rögzíteni

9.2.1.1 természetes személy ügyfél

a) családi és utónevét

b) születési helyét, idejét,

9.2.1.2 jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet

a) nevét, rövidített nevét,

b)székhelyének külföldi székhelyű vállalkozás esetén – amennyiben ilyennel rendelkezik – fióktelepének címét,

9.2.1.3 3. ügylet esetén a megbízás tárgyát, azaz a kézizálogjoggal biztosított kézizálog kölcsönnyújtást és a Kölcsön összegét.

9.2.2 A 9.2. pontban hivatkozott adatrögzítés során a Kiemelt Közvetítő a 9.1.4. pontban meghatározott okiratok bemutatását köteles kérni.

9.3 A Kiemelt közvetítő köteles ellenőrizni az ügyfél-átvilágítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése során bemutatott azonosságot igazoló okirat érvényességét, meghatalmazott esetében a meghatalmazás érvényességét, továbbá a képviselő képviseleti jogosultságát.

9.4 A Kiemelt közvetítő köteles megtagadni a szerződés megkötését, illetőleg az ügyleti megbízás teljesítését, ha nem tudja végrehajtani a jelen pontban részletezett ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.

9.5 A Hitelintézet és a Kiemelt közvetítő e rendelkezések tekintetében közreműködő vezetője és foglalkoztatottja ezen, törvény szerinti kötelezettség teljesítése során birtokába jutott személyes adatokat kizárólag a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozása érdekében végrehajtandó feladatai céljából, az azok ellátásához szükséges mértékben ismerheti meg és kezelheti.

9.6 A természetes személy ügyfél és a természetes személy ügyfél ügyletéhez kapcsolódó közreműködők vonatkozásában az adatvédelmi tárgyú rendelkezéseket a Hitelintézet Általános Üzleti Feltételek megnevezésű szabályzata és a Hitelintézet Adatkezelési Tájékoztatója ((xxxxx://xxx.xxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxx) tartalmazza.

10. Díjak, költségek:

10.1 Zálogkötelezett a Kölcsön után a Zálogjegyen feltüntetett összegű ügyleti kamatot és kezelési költséget – a továbbiakban együtt Zálogdíj - tartozik megfizetni a Hitelintézetnek a 10. pontban írt esedékességkor és módon.

Kamatszámítás alapja a kölcsönösszeg, módja: (kölcsönösszeg x ügyleti kamat kamatláb x kamatnapok száma) / 360. A kamat megállapítása napi kamatszámítás szerint történik.

Kezelési költség: a kezelési költség egyszeri költség, azt a Zálogkötelezett a Zálogjegyen feltüntetett esedékességkor, azaz vagy a Kölcsön folyósításakor, vagy a 10.1.pont szerinti esedékességkor tartozik megfizetni a Hitelintézet részére. A kezelési költség alapja a kölcsönösszeg, számítás módja: kölcsönösszeg x kezelési költség %,

10.2 Késedelem esetén, a zálogtárgy kiváltásakor fizetendő kamat, díjak, költségek:

Amennyiben a Zálogkötelezett zálogtárgyat a lejáratig nem váltja ki és a Kölcsönből származó 10.1. pont szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesíti, úgy a Zálogjegyen feltüntetett mértékű, a Kölcsönösszeg és Zálogdíj együttes összege alapján a késedelem napjaira számított késedelmi kamatot, egyszeri késedelmi kezelési költséget és a késedelem napjai után számított Tárolási díjat tartozik megfizetni a zálogtárgy kiváltásakor.

10.2.1 A késedelmi kamat a ügyleti kamat másfélszeresének 3 százalékponttal növelt mértéke, de legfeljebb az esedékességkori, a kézizálog fedezete mellett nyújtott hitelek esetében az irányadó jogszabályban, jelenleg az Fhtv. 17/A. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott maximális THM mérték, ahol Teljes Hiteldíj Mutató vagy THM: az a belső megtérülési ráta, amely mellett a Zálogkötelezett által teljesítendő kötelezettségek jelenértéke (törlesztés és díjak) éves százalékban kifejezve megegyezik a bank által folyósított hitelösszeggel, amelynek számítása a teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről szóló 83/2010. (III.25.) kormányrendelet alapján történik.

10.2.2 A késedelmi kezelési költség egyszeri költség, alapja a kölcsönösszeg, számítási módja kölcsönösszeg x késedelmi kezelési költség %.

10.2.3 A Tárolási díj alapja a kölcsönösszeg, számítási módja kölcsönösszeg x Tárolási díj % x késedelmes napok száma/ 360.

10.3 A kamat, díj és költségek a futamidő alatt nem változnak.

10.4 A teljes hiteldíj mutatót a Hirdetmény tartalmazza.

10.5 Példák a kamat, költség díj számítására: kamat számítás:

50.000,-Ft kölcsön összeg, évi 14,1% kamat, 90 napos futamidő esetén:

(50.000 * 14,1% * 90) / 360 = 1.763,-Ft

késedelmi kamat számítás:

50.000,-Ft kölcsön összeg, évi 24,0% késedelmi kamat, 30 napos türelmi idő esetén:

(50.000 * 24% *30) / 360 = 1.000,-Ft

kezelési költség számítás:

50.000,-Ft kölcsön összeg, egyszeri 5,11% kezelési költség, 90 napos futamidő esetén: 50.000 * 5,11% = 2.555,-Ft

késedelmi kezelési költség számítás:

50.000,-Ft kölcsön összeg, egyszeri 8,0% késedelmi kezelési költség, 90 napos futamidő esetén: 50.000 * 8,0% = 4.000,-Ft

tárolási díj számítás:

50.000,-Ft kölcsön összeg, évi 20% tárolási díj, 30 napos türelmi idő esetén:

(50.000 * 20% * 30) / 360 = 833,-Ft

prolongálási díj számítás:

50.000,-Ft kölcsön összeg, egyszeri 3,95% prolongálási díj, 90 napos futamidő esetén: 50.000 * 3,95% =1.975,-Ft

11. A zálogtárgy kiváltása, a kölcsön visszafizetése:

11.1 . A Kölcsönt és 10.1. pont szerinti járulékait - eltérő rendelkezés hiányában – a zálogtárgy kiváltásakor, legkésőbb a Kölcsön lejáratának napján, a Zálogfiók nyitvatartási ideje alatt, egyösszegben, készpénzben kell megfizetni a Zálogfiók pénztárában.

11.2 A 11.1. pontban foglaltak teljesülése és a Zálogjegy bevonása esetén a Kiemelt közvetítő átadja a zálogtárgyat annak a személynek, aki a Zálogjegyet visszaszolgáltatja és a tartozást hiánytalanul megfizeti. A Zálogjegy eredeti példányának a Kiemelt közvetítő, illetve a Hitelintézet birtokába való kerülése egyben a zálogtárgy kiadását is igazolja.

12. Elveszett, eltulajdonított, megsemmisült, vagy talált zálogjegy esetén követendő eljárás:

12.1 Tekintettel arra, hogy a Zálogjegy értékpapír, az elveszett, eltulajdonított, vagy megsemmisült, megrongálódott Zálogjegy semmissé nyilvánítását bármely közjegyzőtől annak utolsó birtokosa, azaz a Zálogkötelezett kérheti, az Egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény alapján.

12.2 A Kiemelt Közvetítő a zálogtárgyat a közjegyző értékpapírt semmissé nyilvánító jogerős végzése bemutatójának adja ki, a Kölcsön és járulékai hiánytalan megfizetése ellenében.

12.3 Amennyiben a Kiemelt közvetítő által kiállított, talált Zálogjegy kerül a Zálogfiók birtokába és annak lejárata előtt bárki az azon meghatározott zálogtárgy kiváltását kezdeményezi, úgy a Kiemelt közvetítő köteles meggyőződni arról, hogy a Zálogjegy megsemmisítését nem kérték-e, illetve nem történt–e meg. Eltérő esetben a Kiemelt közvetítő köteles a zálogtárgyat igénylő személyt azonosítani, továbbá nyilatkoztatni a zálogtárgy jellemzőiről, a kölcsön összegéről és futamidejéről. Amennyiben a nyilatkozat és a Zálogjegy tartalma azonos, úgy a Kiemelt közvetítő a zálogtárgyat a kölcsön megfizetését követően kiadja az azt igénylő személynek, jegyzőkönyv felvétele mellett.

12.4 Amennyiben a talált Zálogjegy lejárt, úgy a Kiemelt közvetítő azt jegyzőkönyv felvétele mellett bevonja és a 16. pontban

írtak szerint jár el.

13. A Zálogtárgyakat érintő bírósági, ügyészségi, hatósági határozat, intézkedés esetén irányadó szabályok:

13.1 A zár alá vételt a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság rendelheti el a büntetőeljárás során. Amennyiben végrehajtására a Kiemelt közvetítő köteles, azt a Zálogkötelezett tűrni köteles. A zár alá vétel a vagyonelkobzás vagy a polgári jogi igény biztosítása érdekében a zár alá vétel tárgya feletti rendelkezési jogot felfüggeszti, ezért a zár alá vétel tartama alatt a zár alá vett zálogtárgy nem váltható ki. A zálogtárgyat a Kiemelt közvetítő a zárt alá vétel, vagy lefoglalás feloldását követően haladéktalanul kiadja a Zálogjegy bemutatójának.

13.2 A zálogtárgyakakat érintő bármely bírósági, ügyészségi, hatósági határozat, intézkedés a Zálogkötelezett Kölcsön alapján fennálló fizetési kötelezettségét nem befolyásolja, a Zálogjegy alapján fennálló lejárt tartozást köteles megfizetni a Kiemelt közvetítő részére, a felhívásában meghatározttak szerint.

14. Kártérítési felelősség:

14.1 A Kiemelt közvetítő és az e tevékenységre igénybe vett, vele megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy által e tevékenysége során okozott kárért a Hitelintézet felel harmadik személlyel szemben.

14.2 A Hitelintézet illetőleg a Kiemelt közvetítő kártérítési felelőssége a zálogtárgy becsértékéig terjed.

14.3 A zálogtárgy minőségével, állapotával kapcsolatban kifogást az Zálogkötelezett csak akkor terjeszthet elő, ha azt a Kölcsön megfizetésekor megvizsgálta és észrevételeit egyidejűleg írásban közölte.

15. Késedelem jogkövetkezményei:

15.1. Amennyiben a Zálogkötelezett azálogtárgyat a lejáratig nem váltja ki és a Kölcsönből származó 10.1. pont szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesíti, úgy a Zálogjegyen feltüntetett mértékű, a Kölcsön és zálogdíj együtes összege alapján a késedelem napjaira számított késedelmi kamatot, egyszeri késedelmi kezelési költséget és a késedelem napjai után számított Tárolási díjat tartozik megfizetni a zálogtárgy kiváltásakor.

15.2. Amennyiben a tartozás a Türelmi időn belül hiánytalanul megfizetésre nem kerül a Kiemelt közvetítő részére, úgy a zálogtárgy

a kényszerértékesítés szabályai szerint értékesítésre, a lejárt Kölcsön követelés a vételárból kielégítésre kerül.

16. Biztosítékok, a Kölcsön megszűnésekor követendő eljárás, kényszerértékesítés:

16.1 Zálogkötelezett a Kölcsönből fennálló és keletkező minden tartozása biztosítékául a Zálogjegyen feltüntetett összegű kölcsöntőke és valamennyi járuléka erejéig - a tartozás teljes kiegyenlítéséig - fedezetül kézizálogba adja a Zálogjegyen feltüntetett ingóságot.

16.2 Ha a zálogtárgyat a lejárakor nem váltják ki és a kölcsön a lejárat napján megfizetésre nem kerül, úgy a Hitelintézet, vagy amennyiben a Kiemelt Közvetítő készfizető kezesként a Hitelintézetnek a Zálogkötelezett helyett teljesít, a Kiemelt közvetítő ( a továbbiakban e pont alkalmazásában együtt: Kiemelt közvetítő) kielégítési joga megnyílik, azonban a Türelmi idő végéig a zálogtárgyat nem értékesíti.

16.3 Amennyiben a Hitelintézet, illetve a Kiemelt Közvetítő a biztosítékul szolgáló zálogtárgyból kielégítést keres, úgy annak gyakorlása az alábbiak szerint történik azzal, hogy a zálogjoggal biztosított követelés elévülése a zálogtárgyból való kielégítést nem akadályozza.

16.4 Amennyiben a Zálogkötelezett az azonosítás eredményeként természetes személynek mindősül és a zálogtárgy elsősorban a Zálogkötelezett szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körébe nem tartozó célra használatos, továbbá a zálogjoggal biztosított követelés nem a Zálogkötelezett szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körébe tartozó jogviszonyból fakad, úgy a Kiemelt közvetítő, vagy a Hitelintézet a zálogtárgy tulajdonjogát nem szerezheti meg és a zálogtárgy értékesítése csak nyilvánosan történhet. Zálogkötelezett elfogadja, hogy nyilvános értékesítésnek minősül a kézizálog hitel piacon szokásos értékesítési mód, azaz, a Kiemelt közvetítő értékesítésről szóló, Zálogfiók portálján kifüggesztett, weboldalán közzétett hirdetménye.

16.5 Kiemelt Közvetítő a zálogtárgy, illetőleg több zálogtárgy együttes értékesítésének szándékáról a Zálogfiókban kifüggesztett útján köteles előzetesen tájékoztatni a Zálogkötelezette(ke)t. Az előzetes értesítés és az értékesítés között legalább tíz napnak kell eltelnie.

16.6 A Kiemelt Közvetítő az előzetes értesítésben köteles megjelölni

a) a zálogjogosultat és a Zálogkötelezettet;

b) az értékesíteni kívánt zálogtárgyat;

c) az érvényesített követelés összegét és járulékait;

d) a kielégítési jog megnyílásának okát és időpontját;

e) a nyilvános értékesítés helyét és idejét.

16.7 A zálogtárgy értékesítésének a kereskedelmi ésszerűség követelményei szerint kell történnie, ennek érdekében az értékesítésre a zálogtárgy kereskedelmi forgalma során általában alkalmazott, az adott piacon szokásos módon kerül sor.

16.8 A Kiemelt Közvetítő - a zálogtárgy tulajdonosa helyett és nevében eljárva - jogosult a zálogtárgy tulajdonjogának átruházására.

16.9 Az értékesítés történhet

a) a zálogtárgy eredeti állapotában vagy kereskedelmi szempontból ésszerű feldolgozása, illetve átalakítása után; b)nyilvánosan.

16.10 Ha a zálogjog több zálogtárgyat terhel, azok értékesítése történhet együtt vagy külön-külön.

16.11 A Kiemelt Közvetítőaz általa értékesített zálogtárgy tulajdonjogát nyilvános értékesítés esetén vagy akkor szerezheti meg, ha a zálogtárggyal tőzsdén kereskednek.

16.12 A Kiemelt Közvetítő az értékesítést követően késedelem nélkül köteles írásbeli elszámolást készíteni, amelyben meg kell jelölnie

a) az értékesített zálogtárgyat;

b) a befolyt vételárat;

c) a zálogtárgy Kiemelt Közvetítő által beszedett hasznait;

d) a zálogtárgy őrzésével, fenntartásával, feldolgozásával, átalakításával és értékesítésével kapcsolatban felmerült költségeket; és

e) ha tudomása van róla, a zálogtárgyat terhelő zálogjogok rangsorát és a zálogjogok által biztosított követelések összegét.

16.13 A Kiemelt Közvetítő köteles az elszámolást megküldeni a zálogkötelezettnek és az előzetes értesítésre jogosult személyeknek.

16.14 A Kiemelt Közvetítő késedelem nélkül köteles a befolyt vételárnak a beszedett hasznokkal növelt és a zálogtárgy őrzésével, állagának fenntartásával, feldolgozásával, átalakításával és értékesítésével kapcsolatban felmerült költségekkel csökkentett összegét - a zálogjogok rangsora és a zálogjoggal biztosított követelések mértéke szerint - felosztani a zálogtárgyat terhelő zálogjogok jogosultjai között, és a fennmaradó összeget a zálogkötelezettnek kiadni.

16.15 Ha a Zálogkötelezett nem fogyasztó, a Kiemelt Közvetítő a kielégítési jogának megnyílását követően írásban felajánlhatja a Zálogkötelezettnek, hogy a zálogtárgy tulajdonjogát elfogadja a biztosított követelés teljes vagy részleges kielégítése fejében.

16.16 Az ajánlatnak meg kell jelölnie

a) Kiemelt Közvetítő, mint zálogjogosultat és a Zálogkötelezettet;

b) a zálogtárgyat, amelyre az ajánlat vonatkozik;

c) a zálogjoggal biztosított, fennálló követelés összegét;

d) a kielégítési jog megnyílásának okát és időpontját; és

e) azt, hogy a zálogtárgy tulajdonjogának megszerzése a biztosított követelés milyen mértékű kielégítését eredményezné, illetve azt az összeget, amelyet a Kiemelt Közvetítő, mint zálogjogosult - a tulajdonjog megszerzése fejében, a biztosított követelés elszámolásán felül - fizetne a Zálogkötelezett részére.

16.17 A Kiemelt Közvetítő az ajánlatról - annak megküldésével - köteles értesíteni a Zálogkötelezetten kívül az értesítésre jogosult személyeket is, akik kifogást emelhetnek a zálogjogosult ajánlata ellen, ha az veszélyezteti biztosított követelésük kielégítését.

16.18 Ha a Zálogkötelezett írásban elfogadja a Kiemelt Közvetítő ajánlatát annak kézhezvételét követő húsz napon belül, és az értesítésre esetlegesen jogosult személyek nem emelnek írásban kifogást az ajánlat ellen az annak kézhezvételét követő húsz napon belül, a Kiemelt Közvetítő és a Zálogkötelezett között adásvételi szerződés jön létre. A tulajdonjog átszállásával a zálogjoggal biztosított követelés - az ajánlat tartalmának megfelelően - részben vagy egészben megszűnik.

16.19 A zálogtárgy értékesítése esetén a Kiemelt közvetítő az értékesítést követően elszámolást készít, amelyben megjelöli az értékesített zálogtárgyat, a befolyt vételárat, a zálogtárgy őrzésével, állagának fenntartásával, értékesítésével kapcsolatos költségeket. A Hitelintézet/Kiemelt közvetítő a befolyt vételárnak a zálogtárgy őrzésével, állagának fenntartásával, értékesítésével kapcsolatos költségekkel és a zálogjogosulti követelés összegével csökkentett összegét az

AdósZálogkötelezett részére kiadni köteles.

16.20 Kiemelt közvetítő a kényszeréértékesítés szabályainak megszegéséért a kártérítési felelősség általános szabályai szerint felel a Zálogkötelezettel szemben.

16.21 A Zálogkötelezett a részére járó összeg kiadását a zálogtárgy értékesítését követő 5 (öt) éves elévülési időn belül követelheti a Kiemelt közvetítőtől. A Kiemelt közvetítő az Ügyfélnek járó összegre kamatot nem térít.

16.22 A Kölcsön megfizetésének zálogtárgyon túlmenő további biztosítékául – a Hitelintézet és a Kiemelt közvetítő között létrejött biztosítéki szerződések alapjáni az alábbiak szolgálhatnak:

16.22.1 a Kiemelt közvetítőnek a Hitelintézet által megfelelőnek minősített biztosítótársasággal kötöttnál kötött, a Hitelintézetet zálogjogosultként feltüntető hitelbiztosítéki záradékkal ellátott betöréses lopásra és rablásra, tűzkárokra, egyéb elemi károkra, továbbá a Megbízott birtokában lévő készpénzre is kiterjedő vagyonbiztosítása,

16.22.2 a Kiemelt közvetítő, valamint tulajdonosa(i) által vállalt, visszavonhatatlatlan és feltételek nélküi készfizető kezesség,

16.22.3 a Hitelintézet javára ingatlanon alapított jel zálogjog és elidegenítési és terhelési tilalom,

16.22.4 a Hitelintézettel kötött óvadéki szerződés alapján a Hitelintézetnél elhelyezett, zárolt betét.

17. Tájékoztatási kötelezettség

17.1 A Hitelintézet a honlapján, a Kiemelt közvetítő az általa üzemeltetett Zálogfiókban és amennyiben a honlappal rendelkezik, a honlapján közzéteszi

a) az Üzletszabályzatot és mellékleteit, valamint a Fogyasztói hitel üzletszabályzatot és az Általános Üzleti Feltételeket,

b) a Hirdetményt, mely tartalmazza a kamatokat, szolgáltatási díjakat, az ügyfelet terhelő egyéb költségeket, a késedelmi kamatokat, valamint a kamatszámítás módszerét.

17.2 Ha az Üzletszabályzat módosítása fogyasztóval már megkötött szerződést is érint, a Hitelintézet az internetes honlapján könnyen elérhető módon legalább 5 évig a módosítást megelőzően hatályos Üzletszabályzatát is hozzáférhetővé teszi.

17.3 A Hitelintézet, illetve a Kiemelt közvetítő az ügyfél kérésére ingyenesen rendelkezésre bocsátja

a) az Üzletszabályzatot, a Fogyasztói hitel üzletszabályzat, továbbá az Általános Üzleti Feltételeket, valamint

b) a jogszabály által nyilvánosságra hozni rendelt adatokat,

17.4 a Hirdetmény elvihető formátumban, a Zálogfiókban folyamatosan rendelkezésre áll.

17.5 Kiemelt közvetítő a pénzügyi szolgáltatás közvetítését megelőzően a pénzügyi szolgáltatást közvetítő előzetes tájékoztatási kötelezettségeinek általános szabályairó szóló 53/2016. (XII. 21.) NGM rendelet 4. § szerinti tájékoztatást ad a fogyasztó részére, írásban vagy más tartós adathordozón igazolható módon:

a) cégnevéről, székhelyéről, levelezési címéről,

b) arról, hogy felügyeleti hatósága az MNB,

c) arról, hogy közvetítőként az MNB nyilvántartásában szerepel, mely a következő linken ellenőrizhető: xxxxx://xxx.xxx.xx/xxx_xxxx/xxxxx_xxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxxx/xxxx_xxxx_xxxxxxxxx,

d) arról, hogy függő közvetítőként a Megbízó nevében és javára jár el, a Megbízó érdekeit képviseli a MagNet Magyar Közösségi Bank Zrt. nevének feltüntetésével,

e) arról, hogy a zálogkölcsön nyújtásért közvetítői díjazásban részesül, amely a Kölcsön tőkeösszegének, a prolongálási díjnak, az Zálogkötelezett által fizetendő késedelmi kezelési költségnek és tárolási díjnak a Szerződésben meghatározott százaléka,

f) arról, hogy nem nyújt hiteltanácsadást,

g) a panasz kezeléséről, valamint a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásának igénybevételére vonatkozó lehetőségről a 20. pontban írtak szerint, valamint

h) arról, hogy a pénzügyi szolgáltatás közvetítését igénybe vevő fogyasztó számára más - pénzügyi szolgáltatás közvetítésének nem minősülő - szolgáltatása ellenértékeként díjat számít-e fel.

17.6 A Kiemelt közvetítő az Zálogkötelezettől kizárólag a pénzügyi szolgáltatás közvetítésének nem minősülő szolgáltatása ellenértékeként számíthat fel díjat, közvetítői díjra kizárólag a Hitelintézettől jogosult.

17.7 A Kiemelt közvetítő pénzügyi szolgáltatás közvetítését megelőzően a honlapján az MNB pénzügyi intézmények által közvetlenül, valamint függő kiemelt közvetítők útján végzett kézizálog fedezete mellett történő pénzkölcsön-nyújtásáról

szóló 24/2018. (VII.5.) számú ajánlása 2.3 pontja szerinti további tájékoztatást ad:

a) az ingó dolgot zálogba adni szándékozó természetes személynek a zálogkölcsön legfontosabb jellemzőiről, sajátosságairól, ideértve az arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy a zálogkölcsönnyújtás a felkínált vagyontárgyra tekintettel történik és a zálogkölcsön összege a zálogtárgy értékéhez igazodik, továbbá a zálogtárgy kiváltása a zálogjegy birtokosa által történhet,

b) a zálogkölcsönhöz kapcsolódó fogalmakról, így a türelmi időről, a várakozási időről, a prolongálásról, a kényszerértékesítésről, a THM értékéről, a futamidő alatt felszámításra kerülő kamatok, díjak és egyéb költségek tételes felsorolása mellett, továbbá a zálogtárgy futamidőn, vagy zálogjegyen feltüntetett határidőn belüli kiváltásának elmaradása esetén követendő eljárásról, illetve az ennek során felszámításra kerülő díjakról és költségekről. A tájékoztatás kiterjed arra is, hogy kényszerértékesítés esetén a pénzügyi intézménynek elszámolási kötelezettsége áll fenn,

c) arról, hogy maximálisan mekkora a zálogkölcsön futamidejének lejárta és a kényszerértékesítés közötti időszakban felszámítható költségek és díjak mértéke, és ezek milyen, a Hitelintézetnél/Kiemelt közvetítőnél felmerülő költségek alapján kerülnek megállapításra,

d) az Üzletszabályzatban foglaltakról és arról, hogy kérésre a Kiemelt közvetítő köteles azt ingyenesen rendelkezésre bocsátani.

17.8 A Hitelintézet Hirdetmény útján tájékoztatja a Zálogkötelezettet, ha a Kölcsön teljesítését érintő bármely feltétel, adat, körülmény megváltozott.

17.9 Zálogkötelezett az Üzletszabályzatban meghatározott és az alábbi tájékoztatást a Kiemelt közvetítőnek is köteles megadni. Az Üzletszabályzatban meghatározott tájékoztatási kötelezettségen túlmenően köteles a Kiemelt közvetítőnek, vagy a Hitelintézetnek haladéktalanul írásban bejelenteni, ha:

a) a zálogtárgy tulajdonát, birtokát illetően, a Kölcsön létrejöttét követően változás áll be,

b) bármely olyan tény, adat, körülmény jutott a tudomására, mely a zálogtárgy értékét csökkenti, illetve értékesíthetőségét befolyásolja,

c) valaki a zálogtárgyat magának követeli,

d) a Zálogkötelezett ellen, vagy a zálogtárgyat illetően xxxxx, nemperes (pl. fizetési meghagyásos, végrehajtási), hatósági eljárás indult,

e) a Zálogkötelezett ellen, vagy a zálogtárgy tárgyában jogerős, marasztalásra irányuló határozat született.

17.10 A Zálogkötelezett a zálogjogviszony fennállása alatt köteles 5 munkanapon belül bejelenteni a Kiemelt közvetítőnek, vagy a Hitelintézetnek az új adatok közlésével, ha az ügyfél-átvilágításkor bejelentett bármely adata, illetve a tényleges tulajdonos személye megváltozott.

18. A Kölcsön bármely okból történő megszűnése esetén a Hitelintézet valamennyi, Kölcsönből eredő követelése azonnal, egy összegben esedékessé válik, és megnyílik a Hitelintézet, illetve a Kiemelt közvetítő joga követelésének a zálogtárgyból való kielégítésére a 16. pontban írt módon.

19. Egyéb rendelkezések:

19.1 A Kölcsön teljesítési helye a Kölcsönt folyósító Zálogfiók.

19.2 A fizetési kötelezettségek teljesítésének időpontja a Kiemelt közvetítő pénztárába történő befizetés napja.

19.3 A Kölcsön érvénytelensége, vagy hatálytalansága az Zálogjegybe, mint értékpapírba foglalt jogra, kötelezettségre nem hat ki.

19.4 A Kölcsönnel kapcsolatban felmerülő vitás ügyeket a felek megkísérlik megegyezés útján rendezni, melynek sikertelensége esetén a pertárgyértéktől függően a Budai Központi Kerületi Bíróság, illetve a Tatabányai Törvényszék kizárólagos illetékességét kötik ki.

20. Panaszkezelés

20.1 A Zálogkötelezett, illetve az érintett személy, aki a Hitelintézet kézizálogjoggal biztosított kézizálog kölcsönök nyújtásával összefüggő tevékenységét vagy mulasztását kifogásolja, panasszal élhet.

20.2 A panasztétel módja:

20.2.1 Szóbeli panasz:

a) személyesen:

• a Hitelintézet fiókjaiban hétfőtől péntekig a hivatalos nyitvatartási órákban. A bankfiókok listája, elérhetőségeik és nyitva tartásuk rendje megtekinthető a Hitelintézet honlapján (xxx.xxxxxxxxxx.xx

• a Zálogfiókban. A Zálogfiók elérhetősége a Zálogjegyen, nyitvatartása a Kölcsönt folyósító Zálogfiókban található.

b) telefonon:

• A Hitelintézet +36-1-428-8888-as telefonszámán hétfői napokon 08-20 óráig, keddtől péntekig pedig 08-18 óráig.

• A Zálogfiók Zálogjegyen található telefonszámán

20.2.2 Írásbeli panasz:

a) személyesen vagy más által átadott irat útján a Hitelintézet fiókjaiban hétfőtől péntekig a hivatalos nyitvatartási órákban, vagy a a Zálogfiókban.

A Hitelintézet lehetővé teszi, hogy a Zálogkötelezett az írásbeli panasz benyújtásához - a Magyar Nemzeti Bank által a honlapján közzétett - formanyomtatványt alkalmazzon, mely az alábbi linken érhető el: xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxx/xxxxxxxxxx-xxxxxx-xxxxxxxxxxxxxx-0

b) postai úton a Hitelintézet alábbi postacímén:

MagNet Bank Zrt. Értékesítés és Prémium ügyfélkezelés Panaszkezelés 1376 Budapest, 62., Pf.: 86.

c) telefaxon a (00-0) 000-0000 telefax számon

d) elektronikus úton a Bank Honlapján keresztül a Kapcsolat/Panaszbejelentés menüpontban, vagy az xxxx@xxxxxxxxxx.xx email címen.

20.3 A panasznak tartalmaznia kell a Zálogjegy sorszámát és a Kiemelt közvetítő nevét, székhelyét. A Hitelintézet panaszkezeléssel foglalkozó szervezeti egysége a hozzá, vagy a Kölcsönt folyósító Zálogfiókban bejelentett panaszokat 30 napon belül elbírálja és megválaszolja.

20.4 Nem minősül panasznak, ha az ügyfél a Hitelintézet kézizálog hiteltermékével, vagy az igazoltan fennálló kézizálog kölcsön jogviszonnyal kapcsolatban információt kér, véleményt, vagy javaslatot fogalmaz meg, illetve kérelmet nyújt be.

20.5 A panasz elutasítása, vagy a panasz kivizsgálására előírt 30 napos törvényi válaszadási határidő eredménytelen eltelte esetén a a fogyasztónak minősülő ügyfél az alábbiakhoz fordulhat:

a) Pénzügyi Békéltető Testület (a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén): levelezési címe: H-1525 Budapest BKKP Pf.: 172, telefon: x00-00-00-000-000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx);

b) Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ (az MNB törvény szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén): levelezési címe: 1534 Budapest BKKP Pf.: 777., telefon: x00-00-00-000-000, e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx)

c) bíróság.

20.6 A panasztétellel kapcsolatos további részletes szabályokat a Hitelintézet honlapján (xxxxx://xxx.xxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxx/x/xx/xxxxx.xxx) és a Zálogfiókban is megtalálható Panaszkezelési szabályzat tartalmazza.

21. A Hitelintézet a Pénzügyi Békéltető Testületnél írásban általános alávetési nyilatkozatot tett, amelyben vállalja, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület Hitelintézet és a Fogyasztó között létrejött Kölcsön megkötésével és teljesítésével kapcsolatos eljárásának és egyezség hiányában az ilyen eljárásban hozott határozatának aláveti magát.

A Hitelintézet által tett alávetési nyilatkozat tartalmáról a Hitelintézet honlapján (xxx.xxxxxxxxxx.xx) olvasható tájékoztatás, illetve a korlátozás mértéke közzétételre került a xxxx://xxx.xxx.xx/xxx weboldalon is.

Az alávetési nyilatkozatra tekintettel az Ügyfél kezdeményezheti Pénzügyi Békéltető Testület eljárását is a xxxx://xxx.xxx.xx/xxx weboldalon írt módon.

22. A Zálogjegyen és jelen Üzletszabályzatban nem szabályozott kérdésekben az a fogyasztónak minősülő Ügyfél esetén a Fogyasztói hitel üzletszabályzat, továbbá az Általános Üzleti Feltételek, a Hirdetmény, a Ptk., a Hpt. és más vonatkozó magyar jogszabályok az irányadóak.

Budapest, 2018. szeptember 12.

MagNet Bank Zrt.

1. számú melléklet: kiemelt közvetítők jegyzéke

2. számú melléklet: zálogjegy minta