TARTALOMJEGYZÉK

TARTALOMJEGYZÉK

Tájékoztatás a Teljes Költség Mutatóról 2

Adózási tájékoztató 4

A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. Általános Életbiztosítási Feltételei

1) Általános rendelkezések 7

2) Biztosítási esemény 7

3) Fogalmak 7

4) A szerződés létrejötte 8

5) Közlési kötelezettség 9

6) A biztosítás tartama 9

7) A biztosító szolgáltatása 10

8) Várakozási idő 10

9) Díjfizetés 10

10) A szerződés újra érvénybe helyezése (reaktiválás) 11

11) Többlethozam 12

12) Visszavásárlás 12

13) Díjmentes leszállítás 12

14) Kötvénykölcsön 12

15) A biztosítási esemény bejelentésének módja, határideje 12

16) A biztosító teljesítéséhez szükséges iratok 12

17) A biztosító mentesülése 13

18) Kockázatkizárások 13

19) Jognyilatkozatok, változás-bejelentési kötelezettség 14

20) Az ügyfelek személyes adatainak kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók 15

21) A biztosítási szerződés megszűnése 19

22) Egyéb rendelkezések 20

23) A biztosító legfontosabb adatai 21

A Pannónia Kikötő Nyugdíjcélú Befektetési Életbiztosítás Különös Feltételei

1) Általános rendelkezések 22

2) Biztosítási esemény 22

3) Fogalmak 22

4) A biztosítás tartama 24

5) A biztosító szolgáltatása 24

6) Díjfizetés 25

7) Kockázati díj 26

8) A biztosítási díjra vonatkozó szabályok, és a biztosítási díj átváltása befektetési egységre (allokáció) 27

9) Díjnövelés, díjcsökkentés lehetősége 28

10) Értékkövetés 28

11) Visszavásárlás 28

12) Részleges visszavásárlás 28

13) Rendszeres pénzkivonás 29

14) Díjfizetés szüneteltetése 30

15) Az eszközalapok létrehozása, korlátozása és megszüntetése, valamint a befektetési politika módosítása 30

16) Befektetési egységek felosztása és összevonása 32

17) Eszközalap-váltás 32

18) Rendszeres, eseti biztosítási díjak átirányítása 33

19) A biztosítás megszűnése 33

20) El nem számolt, szerződést terhelő költségek érvényesítése 33

21) Egyéb rendelkezések 34

1. számú melléklet: Kondíciós lista 35

2. számú melléklet: A választható eszközalapok befektetési politikája 37

1) A befektetési politika általános, minden eszközalapra vonatkozó szabályai 37

2) Az eszközalapokra vonatkozó sajátos szabályok 39

A. jelű melléklet: Az egyes eszközalapok árfolyamának alakulását befolyásoló tényezők típusai és azok jellemzői 48

B. jelű melléklet: Az egyes eszközalapokra jellemző kockázatok bemutatása 49

C. jelű melléklet: Az eszközalapok stratégiai összetétele, befektetési korlátok 50

X. xxxx melléklet: A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. által alkalmazott portfólió-kezelők bemutatása 51

E. jelű melléklet: Értékelési Szabályzat 51

3. számú melléklet: Visszavásárlási táblázat 53

4. számú melléklet: Kockázati díj 53

5. számú melléklet: A Pannónia Navigátor Szolgáltatás Szerződési Feltételei 54

I) Fogalmak 54

2) A Pannónia Navigátor szolgáltatás működése 54

6. számú melléklet: A Pannónia Ügyfélportál Szolgáltatás Szerződési Feltételei 57

1) A szolgáltatás meghatározása 57

2) A szolgáltatás igénylése 57

3) A szolgáltatás működése 57

7. számú melléklet: A Pannónia Kikötő Nyugdíjcélú Befektetési Életbiztosítás mellé választható kiegészítő balesetbiztosítási csomagok, és az általuk fedezett baleseti kockázatok 57

Érvényes: 2015. január 1-től

TÁJÉKOZTATÁS A TELJES KÖLTSÉG MUTATÓRÓL

Tisztelt Leendő Ügyfelünk!

Az Ön által megkötni kívánt élet- és/vagy nyugdíjbiztosítás az olyan befektetési egységekhez kötött (ún. unit-linked típusú) biztosítások körébe tartozik, ahol a Biztosító – az Ön választása szerinti formában – fekteti be a befizetett biztosítási díj megtakarításra szolgáló részét.

Annak érdekében, hogy Ön a szerződéshez kapcsolódó költségekről átfogó képet kapjon, a Magyar Biztosítók Szövetségének TKM Charta-hoz csatlakozó tagbiztosítói megalkották az ún. Teljes Költség Mutatót (TKM). A csatlakozó biztosítók vállalják, hogy a TKM-et egységesen alkalmazzák a befektetéssel kombinált életbiztosítások TKM Szabályzatban meghatározott körére, továbbá azt is vállalják, hogy a mutató értékéről Xxx, mint leendő szerződőt előzetesen tájékoztatják annak érdekében, hogy megalapozottabb döntést tudjon hozni.

Mi a TKM?

A Teljes Költség Mutató (TKM mutató) egy, az Ön tájékoztatását szolgáló, egyszerű mutató, amely egy százalékos érték vagy értéktartomány segítségével fejezi ki a típuspéldában bemutatott biztosítás költségeit, amelyek tartalmazzák – többek között – a termékbe beépített biztosítási kockázati fedezetek ellenértékét is.

Mire szolgál?

A TKM megmutatja, hogy adott paraméterek mentén közelítőleg mekkora hozamveszteség éri Önt egy elméleti, költségmentes befektetés hozamához képest amiatt, hogy a hozamot az adott unit-linked terméken érte el.

Miben szolgálja az Ön érdekeit?

A TKM segítségével – a típuspéldán keresztül – Ön egyszerűbben össze tudja hasonlítani a magyar életbiztosítási

piacon kínált befektetési egységekhez kötött (unit-linked) biztosítások költségszintjeit.

Lássunk egy egyszerű típuspéldát!

A Biztosított kora és a díjfizetés módja:

• A Biztosított egy 35 éves személy, aki

• 1 750 000 Ft-ért (vagy annak megfelelő €/USD/CHF stb.) egyszeri díjas, vagy

• 210 000 Ft éves díjjal (vagy annak megfelelő €/USD/CHF stb.) rendszeres díjú, éves díjfizetésű biztosítást köt, ahol a díjfizetés csoportos beszedési megbízással, vagy átutalással történik.

A befektetési lehetőségekhez kötött élet- és / vagy balesetbiztosítási szolgáltatások

• A megkötni kívánt biztosítás a befektetési lehetőség mellett kockázati biztosítási szolgáltatást is tartalmaz (pl. élet vagy baleset-biztosítás). A TKM mutató azon biztosítási fedezet(ek) kockázati díját is figyelembe veszi költségként, amely(ek) azokra a biztosítási szolgáltatásokra vonatkoznak, amelyek a konkrét termékre vonatkozó biztosítási feltételek szerint kötelezően választandó(ak).

• Jelen Pannónia Kikötő Nyugdíjcélú Befektetési Életbiztosítás esetében a szerződésbe épített biztosítási kockázat jellemzői a következőek:

• haláleseti biztosítási összeg: a garantált biztosítási összeg (a kezdeti éves díj egész számú többszöröse, legalább háromszorosa, legfeljebb ötszöröse lehet, de maximum 20 000 euró) és a rendszeres biztosítási díjak megtakarításra szolgáló részeinek aktuális értéke közül a magasabb. A TKM kiszámítása során a biztosító a minimális, háromszoros szorzót vette figyelembe.

A biztosítás időtartama

• A TKM kalkuláció különböző időtartamokra történik. Ez arra szolgál, hogy látható legyen, miként befolyásolják a különböző időtartamok a termék költségterhelését.

• Rendszeres díjfizetés esetén a számítás 10-15-20 évre, egyszeri díjas szerződéseknél 5-10-20 évre történik – igazodva a konkrét termék esetében ténylegesen elérhető tartamokhoz. Amennyiben a fenti tartamok közül valamelyikre nem történik számítás, az azt jelenti, hogy az adott tartam a konkrét termékre nem elérhető.

Fontos tudni, hogy a nyugdíjbiztosítások esetében a fenti számítási mód annyiban tér el, hogy a biztosító folyamatos díjas szerződések esetén 45-50-55 éves biztosítottal, egyszeri díjas szerződések esetén 45-55-60 éves biztosítottal számol, a hozzájuk értelemszerűen tartozó 20-15-10, illetve 20-10-5 éves biztosítási időtartamokkal. Ez a számítási mód azáltal, hogy figyelembe veszi a kérdéses termék speciális tulajdonságát, – miszerint az jellemző módon nyugdíjba vonuláskor szolgáltat – pontosabb tájékoztatást nyújt az ügyfelek számára.

P0208NY1287/07

A TKM számítás figyelembe vesz minden, a termékhez tartozó, a befektetés értékét csökkentő olyan költséget, ami azért merül fel, mert Ön az adott befektetést befektetési egységekhez kötött terméken keresztül valósította meg. Nem veszi ugyanakkor figyelembe a díjhoz és a kifizetésekhez kapcsolódó esetleges adó- és járulékterheket és/ vagy kedvezményeket. Amennyiben a különböző eszközalapok kezelési díjai eltérnek, akkor egyetlen százalékos érték helyett egy minimum-maximum tartományt adnak meg a biztosítók.

Jelen rendszeres díjfizetésű Pannónia Kikötő Nyugdíjcélú Befektetési Életbiztosítás TKM értéke:

Biztosítási tartam Díjfizetési tartam	10 év	15 év	16 év	17 év	18 év	19 év	20 év
minimális	6,81%	3,67% - 5,11%	3,29% - 4,94%	2,99% - 4,82%	2,75% - 4,72%	2,56% - 4,63%	2,40% - 4,56%
maximális	6,81%	3,67% - 5,11%	3,33% - 5,00%	3,67% - 3,90%	3,36% - 3,95%	3,10% - 3,98%	3,05% - 4,03%

Felhívjuk figyelmét arra, hogy a Pannónia Kikötő Nyugdíjcélú Befektetési Életbiztosítás esetén biztosítónk a TKM értéktől függetlenül további védelmet is nyújt, melyről a részletes tájékoztatást a Pannónia Kikötő Nyugdíjcélú Befektetési Életbiztosítás Különös Feltételei tartalmazzák.

Figyelem!

Fontos tudnivaló, hogy a szerződés megkötése előtt közölt TKM értékek a típuspéldánkban bemutatott paraméterek esetén értendőek, azt feltételezve, hogy a szerződés a biztosítási tartam alatt mindvégig élő, nem kerül módosításra, a szerződésből pénzkivonás semmilyen formában nem történik és a megállapított díj a tartam során maradéktalanul megfizetésre kerül. A TKM mutató nem a megvásárolni kívánt konkrét szerződéssel kapcsolatban ad pontos képet a költségekről, hanem megközelítő tájékoztatást nyújt az adott termékkel kapcsolatos költségekről, amelyek természetesen a szerződés egyedi paramétereire tekintettel akár lényegesen is eltérhetnek a közölt TKM-től.

A TKM számítására és alkalmazására vonatkozó szabályzat a Magyar Biztosítók Szövetségének honlapján

(xxx.xxxxxx.xx) olvasható.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a TKM mutató fontos, de nem az egyetlen lényeges pontja a befektetési egységekhez kötött életbiztosításokra vonatkozó ügyféltájékoztatásnak. Nem elhanyagolható szempont a konkrét ajánlatban szereplő biztosítási fedezet jellege (baleset vagy életbiztosítás) és nagysága. Hosszú távú megtakarításokról lévén szó, szempont lehet továbbá, hogy a tartam alatt esetleg megváltozó élethelyzetben a termék mennyire testre szabható (pl. milyen kiegészítő fedezettel bővíthető a biztosítás), mennyire likvid az adott szerződésben elhelyezett összeg, milyen további kényelmi megoldásokat kínál a társaság az ügyféligények kiszolgálására (pl. befektetések online átcsoportosításának lehetősége).

Köszönjük figyelmét és bízunk abban, hogy a TKM bevezetésével is hozzájárulunk ahhoz, hogy különböző biztosítók által kínált, befektetési egységekhez kötött biztosítások költségszintje átlátható és összehasonlítható legyen, és így Ön még inkább megalapozott, informált döntést hozzon a biztosítási szolgáltatás megvásárlásakor.

Érvényes 2014. július 1-től

ADÓZÁSI TÁJÉKOZTATÓ

Jelen tájékoztató a 2015. január 1-jén hatályos jogszabályok alapján készült, így értelemszerűen az ezt követően bekövetkező változásokat nem tartalmazza, továbbá nem teljes körű, azaz nem öleli fel a személybiztosítási szerződést érintő valamennyi adószabályt. Az adójogszabályok a szerződés tartama alatt megváltozhatnak. Gazdasági társaságok az őket érintő speciális adózási szabályokról a biztosító webhelyén (www. xxxxxxxxxxx.xx) elérhető „Adózási tájékoztató gazdasági társaságok részére” című dokumentumból tájékozódhatnak.

I. Adómentes biztosítói teljesítés

Személybiztosítási szerződés haláleseti kifizetése, valamint balesetbiztosítási, betegségbiztosítási (egész- ségbiztosítási) és nyugdíjbiztosítási szolgáltatása minden esetben a magánszemély adómentes bevétele.

II. Kamatjövedelem adózása

Adóköteles a biztosító szolgáltatása az életbiztosítás alapján nyújtott olyan szolgáltatás tekintetében, amely nem minősül haláleseti kifizetésnek, rokkantsági, balesetbiztosítási, illetve betegségbiztosítási (egészségbiztosítási) vagy nyugdíjbiztosítási szolgáltatásnak. A biztosító teljesítéséből a befizetett biztosítási díjak – kockázati biztosítási díjrésszel csökkentett – összegét meghaladó rész kamatjövedelemnek minősül, amely a magánszemélynél kamatadó és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséget keletkeztet.

A kamatadó mértéke a kamatjövedelem 16%-a, míg az egészségügyi hozzájárulás mértéke a kamatjövedelem 6%-a.

A kamatjövedelem után a kamatadót és az egészségügyi hozzájárulást a biztosító, mint kifizető a kifizetés időpontjára vonatkozóan állapítja meg, a magánszemély részére az azzal csökkentett összeg kerül kifizetésre. Ezzel egyidejűleg a kamatadót és az egészségügyi hozzájárulást a biztosító, mint kifizető befizeti és bevallja az adóhatóságnak. A levont kamatadóról és az egészségügyi hozzájárulásról a biztosító igazolást ad a magánszemélynek. Amennyiben a kamatadó és az egészségügyi hozzájárulás levonása megtörtént, vagy kamatadó és az egészségügyi hozzájárulás nem terheli a jövedelmet, akkor a magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szerepeltetnie ezt a jövedelmet.

Biztosításból származó kamatjövedelem kedvezményrendszere:

• Egyszeri díjas biztosítások esetén a szerződéskötést követő 3. év elteltével a kamatjövedelem 50%-a, a szerződéskötést követő 5. év elteltével pedig a teljes jövedelem adómentes.

• Rendszeres díjas biztosítások esetén a szerződéskötést követő 6. év elteltével a kamatjövedelem 50%-a, a szerződéskötést követő 10. év elteltével pedig a teljes jövedelem adómentes.

A kamatjövedelem kedvezményes adózására vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak abban az esetben:

• ha a biztosítás időtartama alatt a szerződés szerinti elvárt díjon felüli díjfizetés (például eseti díjfizetés) történik, és a biztosító azt a díjtartalékkal együtt nem elkülönítetten (vagy nem a tartalék befizetett díjhoz való egyértelmű hozzárendelésével) tartja nyilván. Elkülönített nyilvántartás esetén az elvárt díjon felüli díjfizetés önálló biztosítási szerződés szerinti díjnak, egyszeri díjas biztosításnak tekintendő, ahol az elvárt díjon felüli díjfizetés időpontját kell a szerződés létrejöttének időpontjaként figyelembe venni.

• ha a rendszeres díjak növelésének mértéke meghaladja a díjnövekedés évét megelőző második évre vonatkozó fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét.

P0000NY1112/06

Amennyiben az életbiztosítási szerződés a biztosítói teljesítéssel nem szűnik meg, a befizetett díjak és az azt csökkenteni rendelt tételek olyan arányban vehetők figyelembe, mint ahogyan a biztosítói teljesítés összege aránylik a biztosítási szerződés – a biztosítói teljesítés időpontjában történő – megszűnése esetén járó biztosítói teljesítés összegéhez. A biztosítói teljesítést megelőzően bevételcsökkentő tételként már figyelembe vett díjrészeket, valamint a befizetett díjat csökkentő tételként már figyelembe vett kockázati biztosítási díjat figyelmen kívül kell hagyni a kamatjövedelem biztosítói teljesítés időpontjában történő további megállapítása során.

III. Nyugdíjbiztosítási adókedvezmény

Nyugdíjbiztosítás esetén a biztosítói teljesítést kizárólag a biztosított halála, saját jogú nyugellátásra való jogosultságának megszerzése (ez alatt a tényleges nyugdíjas állapotot kell érteni), egészségi állapotának legalább 40%-os mértéket elérő károsodása (feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttének időpontjában a biztosított egészségkárosodása a 40%-os mértéket nem éri el függetlenül attól, hogy rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra jogosult-e vagy sem), vagy a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltése válthatja ki.

Az életbiztosítás abban az esetben minősül nyugdíjbiztosításnak, ha biztosító teljesítésére a haláleseti szolgáltatást kivéve – a nyugdíjbiztosítási szerződés egész tartama alatt a biztosított jogosult.

Fontos további feltétel, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttétől a biztosító biztosítási eseményre tekintettel történő teljesítéséig legalább 10 évnek kell eltelnie. Kivétel a 10 éves korlát alól a biztosított halálára, illetve legalább 40%-os mértékű egészségkárosodására tekintettel történő biztosítási szolgáltatás. 10 éven belül bekövetkező biztosítási esemény esetén (a fenti kivételektől eltekintve) a biztosító abban az esetben nyújthat szolgáltatást, ha annak módja nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás, és azt a szerződés létrejöttétől számított legalább 10. év végéig vagy a biztosított haláláig nyújtja. Amennyiben a járadékszolgáltatás egy hónapra jutó összege a 10 ezer forintot nem éri el, a biztosító szolgáltatását – a szerződés létrejöttétől számított 10. év letelte előtt is – egy összegben is teljesítheti.

A nyugdíjbiztosítási szerződésnek a fentebb részletezett biztosítási eseményeket (saját jogú nyugdíjjogosultság megszerzése, a biztosított halála, legalább 40%-os mértékű egészségkárosodása, vagy a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltése) mindenképpen tartalmaznia kell. Az egészségkárosodási biztosítási eseményt nem kell tartalmaznia a szerződésnek, amennyiben a biztosított egészségkárosodásának foka a szerződéskötéskor már eléri a 40%-ot.

Nyugdíjbiztosítás a fentieken túl más biztosítási eseményt nem tartalmazhat, kiegészítő biztosítás viszont szabadon köthető mellé. Ennek feltétele, hogy saját különös szerződési feltétele legyen és a kiegészítő biztosítás díja a nyugdíjbiztosítás díjától elkülönítetten legyen nyilvántartva.

A magánszemély adóbevallásban tett nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből a szerződőként befizetett nyugdíjbiztosítási díj 20 százalékának, de az adóévben legfeljebb 130 ezer forintnak az átutalásáról, azzal, hogy a nyugdíjbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítás(ok)ra befizetett összeg alapján nyugdíjbiztosítási nyilatkozat nem tehető. Az adókedvezmény számításánál csak az adóévben a szerződésen jóváírt befizetések vehetőek figyelembe, azaz nem az utalás időpontja, hanem a jóváírás dátuma számít. Ha a magánszemély az adója meghatározott részének átutalásáról önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban, nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatban és nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban is rendelkezik, az adóhatóság által átutalt összeg (együttesen) nem haladhatja meg a 280 ezer forintot. Amennyiben az adókedvezményt több szerződésre fizetett díj alapján veszi igénybe a szerződő, az adókedvezmény a szerződésekre fizetett díjak arányában kerül a szerződésekre jóváírásra.

Nyugdíjbiztosítási adókedvezmény kizárólag a 2013. december 31-ét követően megkötött nyugdíjbiztosítási szerződések után vehető igénybe.

Nem forint alapú szerződések esetén az adóév utolsó napján érvényes MNB árfolyamon kell értékelni az adókedvezményre jogosító befizetéseket.

Nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot a biztosító által kiállított igazolás alapján tehet a magánszemély. Az adókedvezményt az adóhatóság a magánszemély nyugdíjbiztosítási nyilatkozata alapján a biztosító pénzforgalmi számlájára teljesíti. Az így átutalt összegek alapján megképzett szolgáltatás a nyugdíjszolgáltatás kedvezményezettjét, kizárólag a nyugdíjbiztosítás valamely biztosítási eseményének bekövetkezése esetén, a biztosítási szolgáltatás teljesítésekor illeti meg.

Adókedvezményt az első nyugdíjszolgáltatásnak minősülő (rész)teljesítésig lehet igénybe venni, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig. Ez alól kivétel a legalább 40%-os egészségkárosodás miatti részteljesítés, ugyanis ezt követően befizetett nyugdíjbiztosítási díjakra is igénybe vehető az adókedvezmény.

Abban az esetben, ha az eredeti szerződő a teljesítéskor már nem rendelkezik nyugdíjbiztosítással, mely alapján adókedvezményre jogosult akkor:

• Ha szerződőváltás miatt nem rendelkezik már a szerződéssel, akkor a szerződésen változatlan módon jóváíródik az adókedvezmény;

• Nyugdíjszolgáltatással való megszűnés esetén a biztosított számlájára kiutalják, halál esetén pedig az örökösnek jár;

• Egyéb megszűnés (pl. díjnemfizetés) esetén vissza kell utalnia a biztosítónak az államhoz az összeget, kivéve, ha a szerződő igazolni tudja, hogy a szerződés rajta kívül álló okok (pl.: biztosító felszámolása) miatt szűnt meg. Ez utóbbi esetben a magánszemély rendelkezése szerint kell az összeget teljesíteni.

A teljes tartam alatt nyugdíjbiztosítási adókedvezményként a biztosítóhoz átutalt összeget a magánszemélynek 20 százalékkal növelten kell visszafizetnie, ha a nyugdíjbiztosítás biztosítási szolgáltatás nélkül megszűnik, vagy a szerződés úgy módosul, hogy az a szerződésmódosítást követően már nem minősül nyugdíjbiztosításnak. Ide kell érteni különösen a szerződés visszavásárlását, részvisszavásárlását, a kötvénykölcsön törlesztő részletének nyugdíjcélú megtakarítással szembeni elszámolását, valamint, ha díjfizetéssel részben vagy egészben nem fedezett időszakban a nyugdíjcélú megtakarítással szemben több, mint hat havi kockázati biztosítási díjrész (kivéve az alapbiztosítás legalacsonyabb összegű kötelező kockázati biztosítási díjrészét) elszámolására kerül sor. A törvényi rendelkezésnek meg nem felelő járadékszolgáltatás is visszafizetési kötelezettséget keletkeztet, azonban az elvárt díjon felüli díj elvárt díjra történő átvezetése nem.

Nem terheli visszafizetési kötelezettség a magánszemélyt, ha az adómentes nyugdíjszolgáltatás feltételei maradéktalanul teljesültek. Nem váltja ki a visszafizetési kötelezettséget az sem, ha a szerződés a biztosító felszámolása miatt szűnik meg.

A magánszemély visszafizetési kötelezettségét a biztosító állapítja meg, a magánszemély részére kifizetett összegből – ha van ilyen – levonja, a magánszemély részére az azzal csökkentett összeg kerül kifizetésre. Ezzel egyidejűleg ezt az összeget biztosító, mint kifizető befizeti és bevallja az adóhatóságnak, és a visszafizetési kötelezettségről igazolást ad a magánszemélynek. Amennyiben a visszafizetési kötelezettség levonására a biztosító teljesítése bármely oknál fogva nem nyújt fedezetet, vagy a visszafizetési kötelezettség a szerződés módosítására tekintettel keletkezik, a biztosító az igazoláson feltünteti a részben vagy egészben le nem vonható összeget, és felhívja a magánszemély figyelmét arra, hogy a le nem vont részt a magánszemély köteles megfizetni. A magánszemély a biztosító által kiadott igazolás alapján az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített adóbevallásában vallja be a visszafizetési kötelezettség összegét, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg annak a biztosító által le nem vont részét.

Azon szerződésekre, melyekre visszafizetési kötelezettség keletkezett, a visszafizetési kötelezettség évében nem lehet adókedvezményt igénybe venni, viszont a visszafizetési kötelezettség évét követő években lehetőség van újra adókedvezményt igénybe venni.

Alkalmazandó jogszabály: 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról Budapest, 2015. január 1.

A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. Általános Életbiztosítási Feltételei

1) Általános rendelkezések

a) Xxxxx feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket – ellenkező kikötés hiányában – a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. (székhely: 1033 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxx 0., továbbiakban: biztosító) életbiztosítási szerződéseire és biztosítási szerződéseinek életbiztosítási kockázatot tartalmazó részeire (továbbiakban biztosítás) alkalmazni kell, feltéve, hogy a szerződést jelen feltételekre hivatkozással kötötték.

b) A szerződés nyelve magyar.

2) Biztosítási esemény

a) A biztosítottnak a kockázatviselés ideje alatt bekövetkezett halála.

b) A biztosítási szerződésben megjelölt időpont elérése.

3) Fogalmak

a) adminisztrációs és kötvényesítési költség: a szerződés 22) i) pont szerinti 30 napos felmondása esetén a

22) j) pont alapján a biztosító által a felmondási összegből felszámolt költség.

b) baleset: az emberi szervezetet ért, a biztosított akaratától függetlenül, egyszeri, és hirtelen bekövetkező külső behatás (mechanikai, elektromos, vagy vegyi), amely sérülést, vagy mérgezést, vagy más testi károsodást eredményez, amely azonnali klinikai, anatómiai és funkcionális károsodás jeleit mutatja, valamint akut (3 napon belüli) szakorvosi ellátást tesz szükségessé. A kialakult sérülés (károsodás) a balesettel közvetlen oksági összefüg- gésben van bizonyíthatóan, és egy éven belül halált, átmenti, vagy állandósult testi egészségkárosodást hoz létre.

c) biztosítási díj: a biztosító által vállalt kötelezettségek ellenértéke.

d) biztosítási év: két egymást követő biztosítási évforduló közötti időszak.

e) biztosítási évforduló: minden évnek a kockázatviselés kezdetének napjával megegyező napja. Ha egy évben nincs ilyen nap, akkor az adott hónap utolsó napja.

f) biztosítási időszak: a díjfizetés gyakoriságával megegyező időszak.

g) biztosított: az a természetes személy, akinek az életére a biztosítás létrejön, és akit az ajánlatban biztosítottként neveztek meg. A szerződés létrejöttéhez és módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges, ha a szerződést nem ő köti meg. A biztosított hozzájárulása nélkül kötött biztosítási szerződésnek a kedvezmé- nyezett kijelölését tartalmazó része semmis; ilyen esetben a kedvezményezettnek a biztosítottat vagy örökösét kell tekinteni, aki – a csoportos biztosítás esetét kivéve – a szerződő félnek köteles megtéríteni a kifizetett biztosítási díjakat és a szerződésre fordított költségeket. A biztosított a szerződő beleegyezésével a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződő helyébe léphet, ehhez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződőt megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át. A biztosított szerződésbe (szerződői pozícióba) lépése esetén a folyó biztosítási időszakban esedékessé vált biztosítási díjak megfizetéséért a szerződő és a biztosított egyetemlegesen felel. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződőnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni. Ha a biztosított kiskorú és a szerződést nem a törvényes képviseletet gyakorló szülő köti meg, úgy a szerződés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges. A gyámhatóság jóváhagyásával érvényes a szerződés akkor is, ha a biztosított a cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozati tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú személy. A biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. A visszavonás következtében a szerződés a biztosítási időszak végével megszűnik, kivéve, ha a biztosított a szerződésbe belép.

h) biztosított belépési kora: az adott biztosítottra vonatkozóan a biztosítás kockázatviselés kezdetének éve és a biztosított születési évének különbsége.

i) díjfizetési időszak: rendszeres díjfizetésű biztosítás esetén az az időszak (egész év), amely során a szerződő a rendszeres biztosítási díj fizetését vállalja.

j) életbiztosítási díjtartalék: a biztosító a befizetett biztosítási díjból a jövőbeni kötelezettségei teljesítése érdekében díjtartalékot képez a hatályos jogszabályoknak megfelelően. A biztosító a díjtartalék mindenkori összegét biztosítási szerződésenként nyilvántartja és befekteti. A díjtartalék, valamint az annak befektetéséből származó befektetési hozam képezi az alapját a mindenkori visszavásárlási összegnek, díjmentesen leszállított biztosítási összegnek és a technikai kamat felett elért befektetési hozamból jóváírt többlethozamnak.

k) halmozott biztosítási összeg: a jelen ajánlat biztosítottjára a biztosítóval megkötött valamennyi életbizto- sítási szerződés biztosítási szolgáltatásainak, továbbá a jelen ajánlaton megjelölt biztosítási szolgáltatásoknak az összege. Jelen rendelkezéstől a biztosító oly módon jogosult eltérni, hogy a halmozott biztosítási összeg alapjául szolgáló egyes biztosítási szolgáltatások beszámításától eltekinthet.

P0000NY1030/22

l) hónapforduló: egy adott naptári hónapnak a kockázatviselés kezdetének napjával megegyező napja, ha nincs ilyen nap, akkor a hónap utolsó napja.

m) kedvezményezett: az a személy, aki a biztosító szolgáltatására jogosult. A biztosító a szolgáltatás nyújtása előtt ellenőrzi a kedvezményezett személyazonosságát. Kedvezményezett lehet a szerződésben megnevezett személy vagy a bemutatóra szóló kötvény birtokosa. Ha a szerződésben kedvezményezett személyt nem jelöltek ki, továbbá a kedvezményezett megnevezése nem volt érvényes a biztosítási esemény időpontjában, és bemutatóra szóló kötvényt sem állítottak ki, akkor a biztosító szolgáltatására a biztosított életben léte esetén a biztosított, a biztosított halála esetén a biztosított örököse jogosult. A szerződő fél a kedvezményezettet a biztosítóhoz címzett és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal jelölheti ki, és a biztosítási esemény bekövetkezéséig bármikor ugyanilyen formában a kijelölését visszavonhatja vagy a kijelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet nevezhet meg. Amennyiben a szerződő és a biztosított különböző személy, úgy a kedvezményezett jelöléséhez, megváltoztatásához és a kijelölés visszavonásához a biztosított írásbeli hozzájárulása is szükséges. Ha bemutatóra szóló kötvényt állítottak ki, a kedvezményezett későbbi kijelölése akkor lép hatályba, ha a kötvényt megsemmisí- tették és új kötvényt állítottak ki. Ha a kijelölt kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meghal, vagy jogutód nélkül megszűnik, úgy a kedvezményezett jelölés hatályát veszíti. Ha más kedvezményezettet nem jelölnek meg, úgy a biztosító szolgáltatására a biztosított életben léte esetén a biztosított, a biztosított halála esetén a biztosított örököse jogosult. Ha a szerződő a biztosítotthoz vagy a kedvezményezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállal arra, hogy a kedvezményezett kijelölését folyamatosan hatályban tartja, a kedvezményezett kijelölését nem lehet visszavonni vagy megváltoztatni azon személy hozzájárulása nélkül, akinek részére a kötelezettségvállalást tették. A szerződő nyilatkozatáról a biztosítót tájékoztatni kell.

n) kockázatviselés kezdete: a biztosítási ajánlat aláírását követő nap 0 órája, amennyiben a szerződő az ajánlat- tételkor esedékes biztosítási díjat a biztosítónak megfizeti feltéve, hogy a biztosítási szerződés már létrejött, vagy utóbb létrejön.

o) kockázatviselés vége: az a nap, ameddig a biztosító kockázatviselése tart. A biztosító a kockázatviselés végéig bekövetkezett biztosítási eseményekre vállal kockázatot, azok után teljesít a biztosítási feltételek alapján biztosítási szolgáltatást.

p) szerződő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet (a továbbiakban: személy), aki a biztosítás megkötésére az ajánlatot teszi és aki az ajánlat elfogadása esetén a biztosítást megköti és a biztosítási díjat fizeti.

q) technikai kamat: az a kamat, amellyel a biztosító az életbiztosítási díj és díjtartalék megállapításakor kalkulál.

r) ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a biztosító számára szerződéses ajánlatot tesz.

4) A szerződés létrejötte

a) A jelen feltételekre történő hivatkozással megkötött biztosítási szerződés a szerződő ajánlatának a biztosító által történő elfogadásával, írásban jön létre.

b) A biztosítás akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és díjszabásnak megfelelően tették. Ebben az esetben a biztosítási szerződés az ajánlat biztosító vagy biztosító képviselője általi átvételétől számított 16. napon jön létre az ajánlat tartalma szerint és arra a napra visszamenőleges hatállyal, amelyen a biztosítási ajánlatot a biztosító vagy a biztosító képviselője átvette. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (biztosítási kötvényt) kiállítani. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér a biztosító általános szerződési feltételétől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

c) Az ajánlattevő ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig kötve van.

d) Az ajánlat elutasítását a biztosító nem köteles indokolni.

e) A biztosító kockázatviselése a nap 24 órájában, a Föld teljes területére érvényes.

f) A biztosítási szerződés megkötését követően, a szerződés létrejöttétől számított 30 napon belül – a kötele- zettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén, vagy ezirányú megegyezés esetén a szerződő kifejezett kérésére más nyelven – a biztosító a szerződőt bizonyítható és azonosítható módon, fedezetet igazoló dokumentumban egyértelműen tájékoztatja a biztosítási szerződés létrejöttéről.

g) Ha a fedezetet igazoló dokumentum a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a dokumentum kézhezvételét követően késedelem nélkül (15 napon belül) nem kifogásolja, a szerződés a fedezetet igazoló dokumentum szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a fedezetet igazoló dokumentum átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

h) A biztosító jogosult a biztosított egészségi állapotával, szabadidős tevékenységével, foglalkozásával kapcsolatos kérdéseket feltenni, a halmozott biztosítási összeg és a biztosított belépési kora függvényében orvosi vizsgálatot

előírni a kockázat felmérése érdekében. Az ügyfél az elvégzett vizsgálatok eredményeit az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény értelmében az egészségügyi szolgáltatónál megismerheti.

i) A biztosító az orvosi vizsgálat teljes költségét a szerződőre terheli és a befizetett díj orvosi vizsgálat költségével csökkentett értékét fizeti vissza a szerződő részére, ha a szerződő az ajánlat elbírálásához szükséges orvosi vizsgálat megkezdése után:

• a szerződés megkötésétől xxxxx,

• az ajánlattól eltérő tartalommal létrejött szerződést a kötvény kézhezvételét követően késedelem nélkül (15 napon belül) kifogásolja,

• a biztosító felhívása ellenére az ajánlat hiányosságait nem pótolja és a biztosító az ajánlatot elutasítja.

5) Közlési kötelezettség

a) A belépési kor helytelen bevallása esetén a biztosító a szolgáltatását a tényleges belépési kornak megfelelően nyújtja, illetve a szolgáltatás összegéből levonva érvényesíti a tényleges kor alkalmazása miatt felmerülő többlet- költségeket. Ha a tényleges kor alapján többlet díjfizetés keletkezett, azt a biztosító a szolgáltatással, illetve kifizetéssel egyidejűleg kamatmentesen visszafizeti. Ha a tényleges belépési kor alapján a biztosítást nem lehetett volna megkötni, úgy a közlési kötelezettség megsértésére vonatkozó, alábbi pontokban részletezett rendelke- zéseket kell alkalmazni.

b) A szerződő és a biztosított a biztosítási szerződés megkötésekor köteles – a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges – minden olyan körülményt a biztosítóval írásban közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett.

c) A biztosító írásban feltett kérdéseire adott – a valóságnak megfelelő – írásbeli válaszokkal a szerződő és a biztosított közlési kötelezettségének eleget tesz.

d) A szerződő és a biztosított köteles a biztosító számára lehetővé tenni a biztosítás szempontjából lényeges adatok, körülmények ellenőrzését. A biztosító jogosult a közölt adatok ellenőrzésére.

e) A közlésre irányuló kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

f) A közlési kötelezettség megsértése ellenére beáll a biztosító kötelezettsége, ha a szerződés megkötésétől, illetve a biztosított tartam közbeni belépésétől az adott biztosítottal kapcsolatos biztosítási esemény bekövetkeztéig 5 év már eltelt.

g) Ha a szerződés több személyre vonatkozik és a közlési kötelezettség megsértése csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre irányuló kötelezettség megsértésére a többi személy esetén nem hivatkozhat.

h) A közlésre irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződőt és a biztosítottat. Egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre köteles lett volna.

i) Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést 30 napra írásban felmondhatja. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta. Ha a szerződés egyidejűleg több személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító jelen bekezdésben meghatározott jogait a többi személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

j) Ha a biztosító a szerződéskötést vagy a biztosított tartam közbeni belépését követően szerez tudomást a szerző- déskötéskor, illetve a biztosított belépésekor már fennállt lényeges körülményről, az ebből eredő jogokat a szerződés fennállásának az első 5 évében, illetve a biztosított belépésétől számított első 5 évben gyakorolhatja.

k) A biztosított a biztosítási szerződés megkötéséhez való hozzájáruló nyilatkozatával egyidejűleg a biztosítási szerződéssel kapcsolatban írásban felmentést ad az orvosi titoktartás alól minden olyan orvosnak, kórháznak és egészségügyi intézménynek, amelyeknél kezelték és felhatalmazza a biztosítót, hogy a közölt adatok, tudomására jutott egyéb körülmények ellenőrzése céljából ezektől a kockázat elvállalása és a biztosítási esemény szempontjából lényeges információkat beszerezze, valamint ugyanebből a célból más biztosítóval, a társadalombiztosítóval és egyéb hatósággal kapcsolatba lépjen. Továbbá a haláleseti szolgáltatás vonatkozásában a biztosított felmentést ad az orvosi titoktartás alól a biztosítási eseménnyel kapcsolatos információkra nézve minden olyan orvosnak, kórháznak és egészségügyi intézménynek, amelyek őt kezelni fogják, és felhatalmazza a biztosítót, hogy ugyanebből a célból más biztosítóval, a társadalombiztosítóval és egyéb hatósággal kapcsolatba lépjen.

l) Ha a szerződés bármely okból a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, a biztosító köteles a befizetett díjaknak a biztosítási szerződés különös feltételeiben megállapított részét (visszavásárlási összeg) kifizetni.

6) A biztosítás tartama

A biztosítási szerződés a szerződő által választott tartamra jön létre. A biztosítás tartama lehet határozott, vagy a biztosított élete végéig szóló. A biztosítás tartamát az ajánlat és a biztosítási kötvény is tartalmazza.

7) A biztosító szolgáltatása

a) A biztosító a szerződő díjfizetése ellenében a biztosítási esemény bekövetkezése esetén haláleseti, elérési, vagy díjfizetés átvállalási szolgáltatást nyújt. Haláleseti, vagy elérési szolgáltatás esetén a biztosító a feltételekben rögzített biztosítási összeget fizeti ki az arra jogosult kedvezményezettnek.

b) A biztosító egyösszegű szolgáltatását az arra jogosult egy összegben, járadék formájában, vagy a kettő kombináci- ójaként kérheti. A járadék fizetése a szolgáltatásra jogosult és a biztosító között ebből a célból létrejövő biztosítási szerződés alapján történik.

c) A biztosító a szolgáltatását a teljesítéshez szükséges utolsó dokumentum beérkezését követő 8 napon belül teljesíti.

d) Az esedékessé vált, de be nem fizetett biztosítási díjak, valamint a kötvénykölcsön után fennálló tartozások összegét a biztosító a kifizetéséből levonja.

e) A biztosító szolgáltatásának teljesítése az arra jogosult által megjelölt módon bankszámlára, vagy postai címre történő utalással történik a szerződés devizanemében.

f) Forint alapú biztosítás esetén a biztosító csak a legalább 1000 forintot elérő összegű kifizetéseket teljesíti. Euró alapú biztosítás esetén a biztosító csak a legalább 5 eurót elérő összegű kifizetéseket teljesíti. Amennyiben a kifizetés összege ez alatt marad, úgy a biztosító a kifizetéstől eltekint, kifizetést nem teljesít, illetve amennyiben a kifizetés alapját képező esemény miatt a szerződés megszűnik, úgy ebben az esetben a szerződés kifizetés nélkül szűnik meg.

8) Várakozási idő

a) A biztosítási szolgáltatások vonatkozásában a biztosító 6 havi várakozási időt köt ki, amely a kockázatviselés napjától kezdődik.

b) Ha a biztosítási esemény a várakozási idő alatt következik be, a biztosító az addig befizetett biztosítási díjakat fizeti vissza a szerződő részére, egyéb kifizetést a biztosító nem teljesít. Ennek során a biztosító a befizetett biztosítási díjaknak a szerződés devizanemében meghatározott értékét veszi figyelembe. Az ebből származó kockázatot a szerződő viseli.

c) A biztosító eltekint a várakozási idő alkalmazásától, ha a biztosítási esemény baleset következménye.

d) Amennyiben a biztosítási tartam során új biztosítottat vonnak be a szerződésbe, úgy az új biztosított vonatko- zásában a várakozási idő attól a naptól számított 6 hónap, amelytől a biztosító az adott biztosított vonatkozásában kockázatban áll.

9) Díjfizetés

a) A biztosítási díj az ajánlaton megjelölt módon és gyakorisággal, az ajánlatban megjelölt devizanemben fizetendő. Euró alapú szerződés díjának csoportos beszedési megbízás útján történő fizetésére nincs mód.

b) A díjfizetési gyakoriság lehet egyszeri, illetve rendszeres. A rendszeres éves díj részletekben is fizethető, amennyiben az adott termék különös feltételei megengedik. A biztosító a díjfizetés módjától és gyakoriságától függően díjkedvezményt adhat. A díjkedvezmény szerződéskötéskori mértékét a biztosítási ajánlat tartalmazza, amelyet a biztosító a tartam során módosíthat.

c) A díjfizetés módját és gyakoriságát a szerződő a biztosítás tartama során bármikor megváltoztathatja. A díjfizetési gyakoriság módosításának az a feltétele, hogy a biztosítási évforduló a módosítás után is biztosítási időszak kezdete legyen. A díjfizetési gyakoriság csak a jövőre nézve módosítható, a módosításra vonatkozó nyilatkozatnak legkésőbb a következő díj esedékességét megelőző 15. napig be kell érkeznie a biztosítóhoz.

d) Az egyszeri biztosítási díj és az első rendszeres biztosítási díj, valamint az azokkal együtt befizetett eseti biztosítási díj ajánlattételkor esedékes, amelyet, mint díjelőleget a biztosító a biztosítási szerződés létrejöttéig kamatmentes előlegként kezel. Ha a biztosítási szerződés létrejön, az előleget a biztosító biztosítási díjként számítja be. Ha a szerződés nem jön létre, a biztosító a díjelőleget visszautalja a szerződő részére. Minden további rendszeres díj annak a biztosítási időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

e) A biztosítás kezdeti díját a biztosított kockázati sajátosságainak figyelembe vételével állapítja meg a biztosító. A biztosító jogosult módosítani a kezdeti biztosítási díjat az egészségi kockázatelbírálás eredményétől függően. A biztosítás kezdeti díját és a biztosítási összeget a biztosítási kötvény tartalmazza.

f) A rendszeres biztosítási díj annak a biztosítási időszaknak a végéig fizetendő, amelyben a biztosítási szerződés megszűnésével járó biztosítási esemény bekövetkezett. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.

g) Amennyiben a Különös Xxxxxxxxxx megengedik, a szerződőnek lehetősége van mind az egyszeri, mind a rendszeres díjon felül eseti díjak fizetésére. Az eseti díjak a szerződő rendszeres díjfizetési kötelezettségét nem módosítják, azt nem helyettesítik. Az eseti díjakat a biztosító a rendszeres biztosítási díjaktól elkülönítetten tartja nyilván.

h) A díjfizetési időszakon túli díjfizetéssel többletszolgáltatásra jogosultság nem keletkezik. A fizetett többletdíjat a biztosító a biztosítási szolgáltatással, kifizetéssel egyidejűleg, illetve a szerződő bejelentésére 30 napon belül kamatmentesen visszafizeti.

i) Ha a szerződő a biztosítónak nem a szerződés devizanemének megfelelő számlájára fizeti meg a biztosítási díjat, akkor a biztosító számlavezető bankjának (UniCredit Bank Hungary Zrt., székhely: 1054 Budapest, Szabadság tér

5-6., továbbiakban: bank) mindenkori kondíciói szerint a biztosító szerződés devizanemének megfelelő számlájára kerül áthelyezésre az összeg. Az így jóváírt összeget tekinti a biztosító befizetett díjnak. A téves befizetésekből eredő árfolyamkockázat, illetve többletköltség a szerződőt terheli.

j) A szerződő a rendszeres, illetve az eseti biztosítási díjakat egyedi átutalással forintban a biztosító UniCredit Bank Hungary Zrt.-nél vezetett 10918001-00000024-98060007 számú forint bankszámlájára – melynek IBAN kódja XX00 0000-0000-0000-0000-0000-0000 –, euróban a biztosító UniCredit Bank Hungary Zrt.-nél vezetett 10918001-00000024-98060038 számú euró bankszámlájára – melynek IBAN kódja XX00 0000-0000- 0000-0000-0000-0000 – fizetheti be. Az UniCredit Bank Hungary Zrt. nemzetközi bankazonosító SWIFT kódja XXXXXXXX.

k) Amennyiben a szerződő nem a szerződés devizanemében kívánja fizetni a biztosítás díját, úgy az ebből származó árfolyamkockázat mérséklése érdekében a biztosító a következők szerint állapítja meg a fizetendő díjat. Átutalás esetén a szerződőnek az esedékes biztosítási díj 105 százalékának megfelelő díjat kell utalnia a biztosító befizetés devizanemének megfelelő számlájára.

A fentiek ellenére fennmaradó árfolyamkockázat a szerződőt terheli.

l) Amennyiben a fentiek alapján a szerződésre beérkezett biztosítási díj magasabb, mint az elvárt biztosítási díj, a biztosító a beérkezett biztosítási díj teljes összegét jóváírja a szerződésen.

m) Amennyiben a szerződő által az első biztosítási díj kiegyenlítése céljából befizetett díj nagysága eltér a szerződés esedékes díjától, azonban az eltérés nem haladja meg a 300 forintot (eurós szerződés esetén 1 eurót), úgy a biztosító az első biztosítási díjat kiegyenlítettnek tekinti, vagyis díjtöbblet esetén eltekint a többlet visszafizetésétől, hiány esetén pedig eltekint a hiányzó összeg érvényesítésétől.

n) Amennyiben a szerződő (ez első rendszeres díj esetétől eltekintve) az esedékes díjnál nagyobb összeget fizet be:

• és amennyiben a főbiztosítás szerződési feltételei alapján a szerződésen lehetőség van eseti díjak fizetésére, úgy a többlet az eseti befizetések számláján kerül elszámolásra.

• és amennyiben a főbiztosítás NEM ad lehetőséget eseti díjak fizetésére, úgy a biztosító a több- letet egy függő számlán számolja el. A függő számlán lévő összeget a biztosító évente egyszer kifizeti a szerződőnek, ha a függő számla egyenlege meghaladja az 1000 forintos (eurós szer- ződés esetén 5 eurós) limitet.

o) Ha a szerződő az esedékes biztosítási díjat nem fizette meg, halasztást nem kapott és a biztosító a díj iránti igényét bírói úton sem érvényesíti, a biztosító az esedékességtől számított 90 napig viseli a kockázatot. A biztosító – a díjfizetés elmulasztásának következményeire történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. Ha a szerződő a póthatáridő időpontjáig (az esedékességet követő 90. napig) díjfizetési kötelezettségét nem teljesíti, a biztosítási szerződés az esedékességet követő 90. napon megszűnik. Ha a különös feltételek a szerződés díjmentes leszállítására, vagy a díjfizetés szüneteltetésére adnak lehetőséget, akkor a biztosító az esedékességtől számított 90 napon túl is viseli a kockázatot: a szerződés díjmentessé válik, illetve díjfizetés szüneteltetése állapotba kerül, s a biztosító kockázatviselése a különös feltételekben rögzített biztosítási összeggel marad fenn.

p) A teljes biztosítási időszakra jutó díjat a biztosító az első évben bírósági úton érvényesítheti, ezt követően csak akkor élhet e jogával, ha abban az évben a szerződő fél a díjfizetést már megkezdte vagy a díjfizetés halasztásában állapodtak meg.

10) A szerződés újra érvénybe helyezése (reaktiválás)

a) Az elmaradt biztosítási díj esedékességét követő 240 napon belül a szerződő írásban kérheti a szerződés újra érvénybe helyezését (reaktiválását), amennyiben a szerződés a rendszeres biztosítási díj megfizetésének elmaradása miatt szűnt meg.

b) A reaktiválás feltétele a biztosított írásbeli kármentességi nyilatkozata, a visszavásárlási érték (a kifizetésre jogosultnak kifizetett összegnek és a biztosító által a mindenkor hatályos jogszabályok alapján a visszavásárlási értékből levont, kifizetést terhelő közterheknek az összege), az elmaradt díjak, valamint azon díjak teljes összegének befizetése, amelyek a szerződés törlésének időpontjától a reaktiválás időpontjáig a szerződés folytonossága esetén esedékessé váltak volna. A biztosító a reaktiváláshoz ismételt kockázatelbírálást végezhet, ennek keretében ismételten kérheti az egészségi nyilatkozat kitöltését, illetve orvosi vizsgálat elvégzését.

c) A biztosító kockázatviselése az elmaradt biztosítási díjak beazonosítását követő nap 0 órájától folytatódik és az esetlegesen időközben megszűnt biztosítás az eredeti tartalommal és biztosítási összeggel újra hatályba lép.

d) Ha a szerződő az elmaradt díj esedékességét követő 240 napon túl kéri a szerződés reaktiválását, a biztosító úgy tekinti a kérést, mintha a szerződő új szerződés megkötésére tett volna ajánlatot. 240 napon túl szerződést, illetve díjmentesített szerződést reaktiválni nem lehet.

e) A szerződés reaktiválására a szerződőnek a biztosítás tartama alatt legfeljebb egy alkalommal van lehetősége.

f) A biztosító a szerződő reaktiválási kérelmét indoklás nélkül elutasíthatja.

11) Többlethozam

a) A biztosító az életbiztosítási díjtartalék befektetésével elért befektetési hozam technikai kamat feletti részének, azaz a többlethozamnak legalább 80 százalékát a hatályos jogszabályok szerint a biztosítottaknak jóváírja.

b) A többlethozam jóváírására naptári évenként egyszer, a tárgy naptári évet követő év május 31-ig kerül sor, a jóváíráskor élő szerződéseken, azok tárgy naptári év végén aktuális tartalékai alapján.

c) A biztosítási esemény bekövetkezéséig, illetve a biztosítási szerződés megszűnésével járó kifizetésig jóváírt többlethozamot a biztosító az arra jogosultnak az egyéb kifizetéssel együtt fizeti ki. Ha a kifizetésig nem történt meg a visszajuttatott többlethozam jóváírása, úgy az ezen szerződés után járó többlethozamot is a jóváíráskor élő szerződéseken írja jóvá a biztosító.

12) Visszavásárlás

A szerződő a szerződés különös feltételeiben megjelölt díjjal fedezett időszakot követően jogosult a szerződésének visszavásárlására.

Visszavásárláskor a biztosító a szerződés visszavásárlási táblázatban megjelölt összegét fizeti ki a szerződő részére. A visszavásárlási összeg kifizetése a visszavásárlási kérelem teljesítéséhez szükséges valamennyi dokumentum biztosítóhoz történő beérkezését követően 8 napon belül esedékes.

13) Díjmentes leszállítás

A szerződő a szerződés különös feltételeiben megjelölt díjjal fedezett időszakot követően jogosult a szerződésének díjmentes leszállítására. Ebben az esetben a szerződés további díjfizetési kötelezettség nélkül, csökkentett biztosítási összeggel marad hatályban. Többlethozam jóváírásra a díjmentesen leszállított szerződések biztosítottja is jogosult.

14) Kötvénykölcsön

Egyes különös szerződési feltételek szerint a biztosító a szerződésben felhalmozott díjtartalék fedezete mellett kölcsönt nyújthat a szerződő, vagy a szerződő beleegyezésével a biztosított részére. A kötvénykölcsön nyújtására a szerződésre vonatkozó különös feltételek szerint kerülhet sor.

15) A biztosítási esemény bejelentésének módja, határideje

A biztosítási eseményt annak bekövetkezésétől számított 8 napon belül írásban a biztosító bármely szervezeti egységénél be kell jelenteni, a szükséges felvilágosításokat meg kell adni és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások ellenőrzését is. Ennek hiányában késedelmes kárbejelentés esetén a biztosító a kárkifizetés alól mentesül, de csak abban az esetben, ha a késedelmes kárbejelentés következtében a biztosító teljesítési kötelezettsége megállapításának szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

16) A biztosító teljesítéséhez szükséges iratok

A biztosító a szolgáltatásának teljesítéséhez a következő iratokat kérheti:

• biztosítási kötvény, az utolsó biztosítási díj befizetését igazoló dokumentum,

• kedvezményezett személyazonosságát igazoló dokumentum,

• elérési szolgáltatás esetén a biztosított életben létét igazoló okirat,

• társadalombiztosítási nyugellátásra való jogosultságot igazoló dokumentum,

• halotti anyakönyvi kivonat másolata,

• halottvizsgálati bizonyítvány másolata,

• boncjegyzőkönyv másolata,

• halotti epikrízis,

• külföldön bekövetkezett halál esetén a halál körülményeiről a külföldi hatóság által kiállított okirat hiteles magyar nyelvű fordítása,

• jogerős öröklési bizonyítvány vagy jogerős hagyatékátadó végzés másolata,

• kiskorú örökös esetén (jogerős hagyatékátadó végzés szerinti) gyámhatóság által kiállított igazolás a gyámha- tósági betétkönyv megnyitásáról, mely tartalmazza a számlaszámot,

• rendőrségi jegyzőkönyv másolata,

• munkahelyi baleseti jegyzőkönyv másolata,

• munkáltatói igazolás munkavállalói jogviszony meglétéről,

• közlekedési vállalat helyszínen felvett hivatalos jegyzőkönyvének másolata,

• gépjármű vezetése során bekövetkezett biztosítási esemény esetén a jogosítvány és a forgalmi engedély másolata,

• véralkohol vizsgálati eredmény, drogteszt,

• az első orvosi ellátás dokumentumainak másolata,

• az első ellátástól a szolgáltatási igény bejelentés időpontjáig keletkezett valamennyi orvosi dokumentum (keze- lések, vizsgálatok iratai – röntgen lelet, MRI vizsgálat eredménye, CT vizsgálat eredménye, szövettani vizsgálat eredménye), kórházi zárójelentések másolata,

• Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakvéleményének másolata,

• munkaképesség csökkenés megállapítására jogosult szerv által kiadott és hozzá benyújtott dokumentumok, határozatok másolata,

• kórházi zárójelentés, mely tartalmazza az elvégzett műtét WHO kódját,

• műtéti napló másolata,

• szövettani vizsgálat eredménye, ha bármely szövet, szerv, szervrészlet eltávolításra került a műtét során,

• orvosi nyilatkozat – a kezelőorvos, háziorvos nyilatkozata a káresemény hátterében álló alapbetegség(ek) megnevezésével és a betegség(ek) első kórismézésének pontos időpontjával,

• ambuláns lap, orvosi dokumentumok másolata,

• keresőképtelenségi igazolás hiteles másolata (diagnózis megjelölésével),

• a kiadásokat igazoló eredeti számlák,

• gondnokságot kirendelő határozat másolata,

• igazolvány sportolói tagságról,

• sportmérkőzésen, edzésen történt balesetről készült jegyzőkönyv másolata,

• azon további nyilatkozatok, amelyeket a mindenkor hatályos jogszabályok a szolgáltatás teljesítésének feltéte- leként meghatároznak,

• idegennyelvű iratok esetén azok fordítása.

Azon iratok beszerzésének költségei, amelyek a bekérhető iratok listájában szerepelnek, s a biztosító a káresemény tisztázásához bekéri őket, a kedvezményezettet terhelik.

Egyes különös szerződési feltételek a biztosító teljesítéséhez egyéb iratok benyújtását is előírhatja. Ezen egyéb iratok beszerzésének, esetleges magyar nyelvre fordításának költségei a kedvezményezettet terhelik.

Amennyiben irat beszerzéséhez adatvédelmi okok miatt az érintett hozzájárulása szükséges, a hozzájárulás beszerzése, illetőleg megadása a kedvezményezett kötelezettsége és az iratok beszerzésének költsége is a kedvez- ményezettet terheli.

17) A biztosító mentesülése

a) A biztosító mentesül a feltételszerű biztosítási szolgáltatás teljesítése alól, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében veszítette életét. Ebben az esetben a visszavásárlási összeg a biztosított örökösét illeti meg, abból a kedvezményezett nem részesülhet.

b) A biztosítási szerződés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, és a biztosító nem a visszavásárlási összeget, hanem a díjtartalékot fizeti ki a kedvezményezettnek, ha a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán, vagy azzal összefüggésben, vagy a szerző- déskötéstől számított 2 éven belül elkövetett öngyilkossága következtében halt meg függetlenül attól, hogy azt a biztosított tudatzavarban követte el. 2014. március 15-én vagy ezt követően aláírt ajánlatok esetében a biztosító nem a díjtartalékot, hanem a visszavásárlási összeget fizeti ki a kedvezményezettnek.

18) Kockázatkizárások

a) A biztosító kockázata – amennyiben a biztosítási szerződés különös feltételei vagy a biztosítási szerződés másként nem rendelkezik – nem terjed ki az alábbi esetekre:

• a biztosított ittas állapotával (0,8 ezrelék, vagy ennél magasabb véralkohol szint) okozati össze- függésben bekövetkező eseményekre,

• a biztosítási esemény a biztosított vezetői engedélye, illetve egyéb szükséges hatósági enge- dély nélkül, illetve bármely okból tudatmódosult állapotban történt, bármely jármű vezetése közben, azzal okozati összefüggésben következett be, ideértve a nem közforgalmi úton történt gépjárművezetést is,

• bármely, nem orvosi rendelvényre, nem gyógyítási céllal, nem gyógyszernek minősülő, a tudat, az elme, az idegrendszer, vagy a szervezet bármely funkciójának normál működését akadályozó szer használatával összefüggésbe hozható biztosítási eseményekre,

• harci cselekményben (háborúban, polgárháborúban, határvillongásban, felkelésben, forrada- lomban, zendülésben, törvényes kormány elleni puccsban vagy puccskísérletben, tüntetésen, felvonulásban, sztrájkban, munkahelyi rendbontásban, idegen hatalom ellenséges cselekede- tében, kommandó támadásban, terrorcselekményben), vagy más háborús cselekményben, lázadásban, zavargásban való részvételből eredő biztosítási eseményekre,

• az atomenergia, illetve az ionizáló sugárzás hatásával összefüggő biztosítási eseményekre, kivéve az orvosilag előírt terápiás célú sugárkezelést,

• a biztosítási esemény összefüggésben áll a biztosított HIV (AIDS) vírus fertőzöttségével.

b) A biztosító – egyéb megállapodás hiányában – nem viseli a kockázatot, ha a biztosított halála gépi erővel hajtott szárazföldi, légi, vízi járműben, országos, nemzetközi, illetve szervezett amatőr sportversenyen történő részvétel következtében, vagy ilyen versenyre való felkészülés (edzés)

keretében következik be, ideértve az országos és nemzetközi sportversenyen nézőként való részvételt, amennyiben a biztosított a rendezés szabályait nem betartva figyelte az eseményt.

c) A biztosító – egyéb megállapodás hiányában – nem viseli a kockázatot a repülőeszközök, továbbá ejtőernyő (ideértve az ugrót szállító légi eszközt is) használatából eredő biztosítási eseményekre, kivéve az olyan biztosítási eseményeket, amelyeket a biztosított személy légijármű utasaként, a polgári légiforgalomban engedélyezett járművön vagy személyforgalomban engedélyezett és kijelölt katonai légijárművön polgári utasként szenved el. Utasnak az minősül, aki a légijárművön utazik, de a légijárműnek nem üzembentartója és nem tartozik a személyzethez.

d) A károsult közrehatása, vagy szándékossága, felelőtlen magatartása miatt bekövetkező balesetekre (ideértve a tudatmódosító szer hatása alatt elszenvedett balesetet) a biztosító nem vállal kockázatot.

e) A biztosító kizárja az olyan baleseteket, amelyek rándulás, megemelés, habituális ficam, patológiás törés, nem balesettel összefüggő fertőzés, rovarcsípés, fagyás, napszúrás, nap általi égés, hőguta, madárinfluenza, porckorong sérülés, sérv, agyvérzés, foglalkozási ártalommal összefüggő balesetek, fertőző betegségek, gyermekbénulás, kullancscsípés következtében kialakuló agyburok- és agyvelőgyulladás, veszettség, tetanuszfertőzés.

f) A biztosítási szerződés létrejöttekor már meglévő, ismert betegségek, ezek gyógyítása (gyógyszeres, műtéti, sugár stb.), illetve tartós, szükséges megfigyelése, gondozása, rendszeres ellenőrzése vonatkozásában a biztosító nem vállal kockázatot.

19) Jognyilatkozatok, változás-bejelentési kötelezettség

a) A szerződő és a biztosított köteles személyi adatainak (pl. lakcímének) módosulását, továbbá a biztosító kockázatvállalása szempontjából valamennyi lényeges körülmény változását (különösen foglalkozásának és sporttevékenységeinek változását) 5 napon belül a biztosítóhoz írásban bejelenteni. Lényeges körülmény az, amire a biztosító a szerződéskötéskor az ajánlatban, az egészségi nyilatkozatban és az orvosi vizsgálat során írásban kérdést tett fel.

b) Azon jognyilatkozatok, amelyek érvényességéhez jogszabály írásbeli alakot követel meg, a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azokat írásban nyújtották be a biztosító szervezeti egységéhez (1033 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxx 0.). Abban az esetben, ha az adott jognyilatkozat érvényességéhez jogszabály nem írja elő az írásbeliség követel- ményét, akkor az arra jogosult által aláírt papír alapú dokumentum szkennelt változatát tartalmazó elektronikus levél beérkezése pótolja az írásbeli benyújtást.

c) Minden jognyilatkozat akkor hatályos, amikor az a biztosító szervezeti egységéhez (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxx 0.) beérkezett.

d) A változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskö- téskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

e) A változásbejelentési kötelezettség megsértése ellenére beáll a biztosító kötelezettsége, ha a változásbejelentési határidő leteltét követő naptól a biztosítási esemény bekövetkeztéig 5 év már eltelt.

f) Ha a szerződés több személyre vonatkozik és a változásbejelentési kötelezettség megsértése csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a változásbejelentési kötelezettség megsértésére a többi személy esetén nem hivatkozhat.

g) A változásbejelentésre irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződőt és a biztosítottat. Egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a bejelentésre köteles lett volna.

h) Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülmények változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést 30 napra írásban felmondhatja. Egészségbiztosítási szerződések esetén nem tekinthető a biztosítási kockázat jelentős növekedésének a biztosított életkora előrehaladásából származó természetes egészségromlás lehetősége. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta. Ha a szerződés egyidejűleg több személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító jelen bekezdésben meghatározott jogait a többi személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

i) Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülmények változásáról, az ebből eredő jogokat a változásbejelentési határidő leteltét követő naptól számított első 5 évben gyakorolhatja.

20) Az ügyfelek személyes adatainak kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók

Az adatkezeléssel kapcsolatos rendelkezések

Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.

Érintett: bármely meghatározott személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy.

Különleges adat:

a) a faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdekképviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat,

b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat.

A biztosító az ügyfelek adatait az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései alapján kezeli, és ez alapján végeztet más szolgáltatókkal adatfeldolgozást.

A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésben kezel. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet. E céltól eltérő célból végzett adatkezelést a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny. Az adatszolgáltatás önkéntes. Az adatkezelés céljával összefüggésben a biztosító tudomására jutott adatokat a biztosító a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (továbbiakban „Bit.”) értelmében az ügyfél hozzájárulása nélkül kezelheti. E törvényi felhatalmazás kizárólag azon személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatoknak.

Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a Bit. 155. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

A biztosító ügyfele saját személyes, nyilvántartott, illetve továbbított adatairól a törvényekben rögzített korlátozásokkal jogosult tájékoztatást kapni, kérésére adatait a biztosító nyilvántartásában módosítja.

A biztosító és biztosításközvetítője a személyes adatokat a biztosítási, illetve megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási és megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító és biztosításközvetítője köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincsen törvényes jogalap. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat a biztosító az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, az ügyfél egészségi állapotával összefüggő, valamint az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével köteles törölni.

Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

Az ügyfél jogellenes adatkezelés esetén élhet tiltakozási jogával, illetve bírósághoz is fordulhat.

A biztosító, mint adatkezelő köteles a bejelentést a törvény előírása szerint kivizsgálni és az ügyfelet írásban tájékoztatni.

A fentiekben megjelöltektől eltérő célból végzett adatkezelést a biztosító, és a biztosításközvetítő csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

A biztosító, mint adatkezelő az adatok feldolgozásával a Tata Consultancy Services Limited Magyarországi Fióktelepét (székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxx x. 4-20. B épület; adószám: 21981128-2-43; cégjegyzék szám: 01-17-000295), a FOLD-R Első Magyar Külsőerőforrás Biztosító és Adatfeldolgozó Zrt-t (székhely: 1116 Budapest, Építész u. 26.; adószám: 11866684-2-13; cégjegyzék szám: 13-10-040593), a Díjbeszedő Holding Zrt-t (székhely: 1119 Budapest, Vahot u. 8.; adószám: 10805246-2-43; cégjegyzék szám: 01-10-042094) és a Milpress Kft-t (székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 000-000.; adószám: 13657152-2-43; cégjegyzék szám: 01-09-866515) bízza meg, amely szervezet az adatokat nyilvántartja. A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez posta útján történő utalás vagy banki utalás esetén a Magyar Posta Zrt. és a jogosult által megnevezett bank adatfeldolgozónak minősül. A kiszervezett tevékenységet végzők a biztosító adatfeldolgozóinak minősülnek. Ezen cégek listáját a biztosító a webhelyén teszi közzé.

A biztosítási titokkal kapcsolatos rendelkezések

Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére,

illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító, a független biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

A biztosító saját, illetve megbízottja tevékenysége során tudomására jutott, biztosítási titoknak minősülő adatokat a Bit.-ben meghatározott eseteket kivéve, csak akkor hozhatja harmadik személy tudomására, ha a titoktartási kötelezettsége alól az érintett ügyféltől vagy annak törvényes képviselőjétől a kiszolgáltatható titokkört megjelölve írásban felmentést kapott.

Nem sért biztosítási titokra vonatkozó szabályt a biztosító, amennyiben jogszabály alapján történő megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során biztosítási titoknak minősülő adatokat bocsát az alábbi szervek rendelkezésére:

a) a feladatkörében eljáró felügyelet,

b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatóság és ügyészség, továbbá az általuk kirendelt szakértő,

c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bíróság, a bíróság által kirendelt szakértő, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző, továbbá az általa kirendelt szakértő,

e) az adóhatóság abban az esetben, ha adóügyben az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifize- tésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,

f) feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálat,

g) feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal,

h) feladatkörében eljáró gyámhatóság,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatóság,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szerv,

k) a viszontbiztosító, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítók,

l) a Bit.-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szerv,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosító,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve Kártalanítási Alapot kezelő szervezet, a Nemzeti Iroda, a levelező, az Információs Központ, a Kártalanítási Szervezet, kárrendezési megbízott és kárképviselő, illetve a károkozó, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,

o) kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végző,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosító, biztosításközvetítő, szaktanácsadó,

q) feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosa,

r) feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásnak részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és a bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a)-j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkere- séssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét, vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k)-m) és p)-r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel vissza- éléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása..

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az Info tv. 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattováb- bításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét:

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d) a Bit. Nyolcadik részének III. és III/A. fejezetében, a Tpt. XIX/B fejezetében, valamint a Hpt. XIV/A. fejezetében foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

Az a)-d) pontokban meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások teljesítése során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a szolgáltatás nyújtásához a megbízott speciális szakértelmére van szükség. A kiszervezett tevékenységet végző megbízott személyes adatokat kezel és a törvény alapján titoktartásra kötelezett.

Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi

XXXVII. törvény (Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez.

A biztosító (a Bit. 161/A. §-nak alkalmazásában: megkereső biztosító) 2015. január 1-től – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (a Bit. 161/A. §-nak alkalmazásában: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a Bit. 155. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt és a Bit. 161/A. § (3)–(5) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került. A megkeresés során a biztosító a Bit.-nek az alábbi, 161/A-161/C. § rendelkezéseit köteles betartani.

„161/A. § (2) A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.

(3) A megkereső biztosító az 1. számú melléklet A) rész 1. és 2. pontjában, továbbá a 2. számú mellékletben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait;

b) a biztosítandó vagy a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

c) az a) pontban meghatározott személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

(4) A megkereső biztosító az 1. számú melléklet A) rész 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 14., 15., 16., 17., 18., és

19. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerződő , a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;

b) a biztosítandó vagy biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;

c) az b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintően bekövet- kezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

(5) A megkereső biztosító az 1. számú melléklet A) rész 10., 11., 12., és 13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén az alábbi adatokat kérheti:

a) a (4) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott adatokat;

b) a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat; és

c) a károsodott vagyontárgyat vagy a személyi sérülés miatt kárigényt, vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének.

(7) A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.

(8) Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (7) bekezdésben meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerős befejezéséig.

(9) Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

(10) A megkereső biztosító az (1) bekezdésben meghatározott megkeresésről, az abban szereplő adatokról, továbbá a megkeresés teljesítéséről az ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben szabályozott módon tájékoztatja.

(11) A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat a biztosítandó vagy biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.

(12) A megkeresésben megjelölt adatok helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.

161/B. § (1) A biztosítók – az 1. számú melléklet A) rész 3., 4., 5. és 6. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződésekkel kapcsolatban – a biztosítási szerződés vonatkozásában – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések kiszűrése céljából közös adatbázist (a továbbiakban: Adatbázis) hozhatnak létre, amely tartalmazza

a) a szerződő személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgy azonosító adatait;

c) az a) és b) pontokban meghatározott szerződőt vagy vagyontárgyat érintő korábbi biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat; és

d) a biztosító megnevezése és a biztosítást igazoló okirat számát.

(2) A biztosító az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az adat keletkezését követő 30 napon belül továbbítja az Adatbázisba.

(3) A biztosító – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése és a visszaélések megakadályozása céljából az Adatbázisból adatot igényelhet.

(4) Az Adatbázis kezelője a jogszabályoknak megfelelő igénylés szerinti adatokat 8 napon belül köteles átadni az igénylő biztosítónak.

(5) Nem áll fenn a biztosító titoktartási kötelezettsége az Adatbázis irányában, az Adatbázisba való adatátadás vonatkozásában, továbbá az Adatbázis kezelőjét terhelő biztosítási titok megtartására vonatkozó kötelezettsége a biztosító vonatkozásában, amely a jogszabálynak megfelelő igényléssel fordul hozzá.

(6) Az Adatbázis kezelőjének az Adatbázisban kezelt adatokra vonatkozó titoktartási kötelezettségére, továbbá a kezelt adatokra vonatkozó igénylések teljesítésére nézve a biztosítási titokra vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandóak.

(7) Az Adatbázis kezelője – amennyiben a megkeresés érdemi megválaszolása a kért adatok hiányában nem lehetséges – a hozzá intézett, a Bit. 157. § (1) bekezdés b), f ), q) és r) pontjában, illetve a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő igényléseket köteles továbbítani a megkereséssel érintett biztosítási ágazatok művelésére tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosítók számára. Az Adatbázis kezelője az igénylés továbbításáról az igénylőt egyidejűleg köteles tájékoztatni.

(8) Az igénylő biztosító az igénylés eredményeként kapott adatokat a biztosítandó vagy biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a (3) bekezdésben meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.

(9) Az Adatbázisban továbbított adatok helyességéért és pontosságáért az azt továbbító biztosító felelős.

(10) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok a (11) bekezdésben meghatározott kivétellel a nyilvántartásba vételt követő öt évig kezelhetők.

(11) Biztosítási szerződés létrejötte esetén az (1) bekezdésben meghatározott adatok a szerződés fennállása alatt, a szerződésből származó igények elévüléséig kezelhetők az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban. A szerződés megszűnésének és a szerződésből származó igények elévülésének tényéről a biztosító tájékoztatja az Adatbázis kezelőjét.

(12) Az Adatbázisból adatot igénylő biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.

(13) Ha az igénylés eredményeként az igénylő biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (12) bekezdésben meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerős befejezéséig.

(14) Ha az igénylés eredményeként az igénylő biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

(15) Az Adatbázisból adatot igénylő biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot csak az (1) bekezdésben meghatározott célból kezelheti.

(16) Az igénylő biztosító a (3) bekezdésben meghatározott igénylésről, az abban szereplő adatokról, továbbá az igénylés teljesítéséről az ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben szabályozott módon tájékoztatja.

161/C. § (1) A 161/B. § (1) bekezdésében meghatározott Adatbázist a biztosítók abban az esetben hozhatják létre, ha a 161/A. §-ban meghatározott biztosítási ágazatokat művelő minden biztosító megállapodik az adatbázis létrehozásáról, a működésében történő részvétel feltételeiről és az Adatbázis fenntartásával kapcsolatos költségek fedezetéről.

(2) Az adatbázis létrehozásának további feltétele, hogy az Adatbázisba adatot szolgáltató biztosítók az Adatbázisba továbbított adatok továbbításának és lekérdezésének lehetőségét az érintett szerződések feltételeiben meghatározzák.”

21) A biztosítási szerződés megszűnése

A biztosítási szerződés megszűnik:

a) a biztosított halála esetén a biztosító szolgáltatásának kifizetésével,

b) a biztosított életben léte esetén a biztosítási tartam lejártával, a biztosító szolgáltatásának kifizetésével,

c) a szerződés visszavásárlása esetén a szerződés visszavásárlási összegének kifizetésével,

d) a díjesedékességet követő 90 nap elteltével, ha a szerződő felszólítás ellenére sem fizette meg az esedékes biztosítási díjat és a szerződést még nem lehet díjmentesen leszállítani vagy a díjfizetést szüneteltetni,

e) a közlési, illetve a változás-bejelentési kötelezettség megsértése esetén, amennyiben a szerződést a biztosító felmondja,

f) a szerződés 22) i) pontja szerinti felmondása esetén,

g) amennyiben a szerződő a biztosítónak – a szerződést érintő lényeges körülményekről való utólagos tudomás- szerzésére, illetve a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változásáról történő tájékoztatásra figyelemmel – a szerződés módosítására tett javaslatát nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol.

h) amennyiben a biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban visszavonta, és a szerződésbe nem lép be.

A szerződő – ha az első évi biztosítási díjat befizették – az életbiztosítási szerződést írásban, harmincnapos felmondási idő mellett, a biztosítási időszak utolsó napjára felmondhatja.

Azéletbiztosításiszerződést – a biztosításikockázatjelentősnövekedésénekesetétkivéve – a biztosítónemmondhatjafel. Ha az életbiztosítási szerződés bármely okból a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, a biztosító köteles a szerződésben meghatározott visszavásárlási összeget kifizetni.

22) Egyéb rendelkezések

a) Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

b) A kötvény megsemmisülése vagy elvesztése esetén a biztosító a szerződő fél írásbeli nyilatkozatára az eredeti kötvényről a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül hiteles másolatot állít ki, miután az okirat megsem- misüléséről vagy elvesztéséről a kérelmező írásban, teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozatot tett. A hiteles másolat kiadásával egyidejűleg az eredeti kötvény hatályát veszti. A hiteles másolat kiállításának költségei a kérelmezőt terhelik.

c) A biztosításból származó igények elévülési ideje 5 év.

d) A biztosító a hatályos jogszabályoknak megfelelően évente egy alkalommal írásbeli tájékoztatást küld a szerződő részére az életbiztosítási szerződés aktuális szolgáltatási értékéről, a visszavásárlási értékéről és a jóváírt többlethozam összegéről.

e) A biztosító jogosult az élet-, továbbá a baleset- és betegségbiztosítások (egészségbiztosítások) esetében a technikai kamatlábat biztosítási szerződés tartama alatt megváltoztatni. A technikai kamatláb változtatására csak akkor kerülhet sor, ha a technikai kamatlábak legnagyobb mértékéről szóló jogszabályban rögzített technikai kamatláb legnagyobb mértéke módosul.

f) A biztosítási szerződés kapcsán alkalmazandó jog Magyarország joga.

g) Jelen szerződési feltételekkel kapcsolatban felmerülő panasz esetén az ügyfél elsőfokon a CIG Pannónia Életbiz- tosító Nyrt. Ügyfélszolgálati Irodájához (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxx 0., telefon: x00-0-0-000-000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx) fordulhat. A biztosító felett a szakmai felügyeletet a Magyar Nemzeti Bank (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., illetve 1534 Budapest BKKP Postafiók 777.) gyakorolja.

A panasz elutasítása, vagy a panasz kivizsgálására előírt 30 napos törvényi válaszadási határidő eredménytelen eltelte esetén az ügyfél az alábbi testületekhez, illetve hatóságokhoz fordulhat:

• Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központja (levelezési címe: 1534 Budapest BKKP Postafiók: 777., telefon: 00-0-0000-000, e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx);

• Pénzügyi Békéltető Testület (a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén, levelezési címe: H-1525 Buda- pest BKKP Pf.: 172., telefon: 000-0000-000, e-mail: xxx@xxx.xx);

• a szerződési feltételekben megjelölt bíróság.

h) A jelen feltételekkel meghatározott biztosításokból származó valamennyi per elbírálására a Pp. 30. § (1) bekezdése alapján az általános illetékességgel rendelkező bíróságok járnak el.

i) Az önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül a biztosítási szerződést megkötő természetes személy szerződő a 4) f) pont szerinti tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül a hat hónapot meghaladó tartamú életbiztosítási szerződést írásbeli nyilatkozattal – indoklás nélkül – felmondhatja. E felmondási jog a szerződőt nem illeti meg hitelfedezeti életbiztosítás esetén. A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról.

j) A szerződő felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító 15 napon belül elszámol a szerződő által a biztosítási szerződéssel kapcsolatban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel, tájékoztatja a szerződőt a biztosítási díjból visszatartott összegről. A biztosító a szerződés felmondása esetén adminisztrációs, kötvényesítési és orvosi vizsgálattal kapcsolatos költségeit érvényesíti a főbiztosításra és a kiegészítő biztosí- tásokra együttesen beérkezett befizetésekből. Az adminisztrációs és kötvényesítési költségek címén visszatartott összeg mértéke a biztosítási szerződés különös feltételeiben kerül meghatározásra. A biztosító a befizetésekből a felmondott biztosítási szerződésre már teljesített kifizetéseket levonja.

k) A biztosítással összefüggő, legfontosabb adózási szabályok a következők: Az életbiztosítás alapján a jogsza- bályban meghatározott feltételek fennállta esetén adókedvezmények vehetőek igénybe, továbbá a biztosító kifizetéseit kamatadó terhelheti. A gazdasági társaságok által magánszemélyekre kötött életbiztosítások, illetve ezek visszavásárlásai befolyásolhatják a vállalkozás eredményét, illetve kihatással lehetnek a magánszemélyek jövedelemadózására.

• Az adókedvezményekkel, a kamatadóval, illetve a magánszemélyek jövedelmével kapcsolatos kérdésekben a személyi jövedelemadóról szóló,

• a társasági formában működő szerződők és kedvezményezettek nyereségadózásával kapcsolatos kérdésekben a társasági adóról és osztalékadóról szóló,

• az adók befizetésével és levonásával kapcsolatos kérdésekben az adózás rendjéről szóló mindenkor hatályos törvények rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az adózással kapcsolatos szabályok a szerződés tartama alatt megváltozhatnak. Az adózással kapcsolatos további tájékoztatást külön nyomtatvány tartalmazza.

l) A szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozat abban az időpontban tekintendő megérkezettnek, amikor azt a posta az érdekeltnek ajánlott levélben kézbesítette, megkísérelte kézbesíteni, illetve – személyesen átadott nyilatkozat esetén – az átvételét az érdekelt írásban elismerte, illetőleg akkor is, ha a fenti esetekben az átvételt a címzett megtagadta.

23) A biztosító legfontosabb adatai

Név: CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.

Székhely: Magyarország, 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxx 0.

Levelezési cím: 1300 Budapest, pf. 177.

Forint bankszámlaszám: 10918001-00000024-98060007 (IBAN: XX00 0000-0000-0000-0000-0000-0000)

Euró bankszámlaszám: 10918001-00000024-98060038 (IBAN: XX00 0000-0000-0000-0000-0000-0000)

Számlavezető bank neve (és SWIFT kódja): UniCredit Bank Hungary Zrt. (XXXXXXXX)

A Biztosító jogi formája: nyilvánosan működő részvénytársaság

Cégjegyzékszám: 00-00-000000

Társaságunk a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál van nyilvántartva.

A Pannónia Kikötő Nyugdíjcélú Befektetési Életbiztosítás Különös Feltételei

1) Általános rendelkezések

A Pannónia Kikötő Nyugdíjcélú Befektetési Életbiztosítás (továbbiakban: biztosítás) jelen Különös Feltételek, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. Általános Életbiztosítási Feltételei, valamint az ajánlatban foglaltak szerint jön létre a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. (székhely: 1033 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxx 0., továbbiakban: biztosító), valamint bármely személy (a továbbiakban: szerződő) között.

Amennyiben a Különös Xxxxxxxxxx bármely rendelkezése eltér az Általános Életbiztosítási Feltételekben foglaltaktól, a Különös Feltételek rendelkezései az irányadók.

2) Biztosítási esemény

a) A biztosítottnak a kockázatviselés ideje alatt bekövetkezett halála.

b) Határozott tartamúra módosított biztosítás esetén a biztosított életben léte a biztosítás lejáratának napján (elérés).

3) Fogalmak

a) adminisztrációs díj: a biztosítás nyilvántartásával kapcsolatos adminisztrációs költségek fedezésére fizetendő díjrész.

b) allokációs költség: a díjfizetési időszak alatt a rendszeres biztosítási díj befektetési egységre váltásakor felmerülő költség, mértékét az 1. számú melléklet 1. pontja tartalmazza.

c) befektetési egység: egy adott eszközalap által megtestesített befektetési eszközökben történő egységnyi, arányos részesedést kifejező elszámolási egység. Két típusa van: kezdeti és felhalmozási befektetési egység.

d) befektetési egység árfolyama: az eszközalapnak az eszközalapot terhelő levonásokkal és az eszközalap- kezelési díjjal csökkentett értékének és az eszközalapban lévő befektetési egységek számának a hányadosa. A biztosító a befektetési egység árfolyama alapján határozza meg a biztosítási díj ellenében jóváírható befek- tetési egységek számát, illetve a felhalmozási befektetési egységek elvonásával érvényesített költségek befektetési egységszámban kifejezett értékét. A biztosító minden értékelési nap meghatározza az adott értéke- lési napra vonatkozóan valamennyi befektetési eszközalap befektetési egységének árfolyamát és azt a webhelyén (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) közzéteszi. A biztosító a befektetési egységek árfolyamát 5 tizedesjegyre kerekítve határozza meg.

e) biztosítás aktuális értéke: az egyéni számlán nyilvántartott befektetési egységeknek az adott értékelési napra vonatkozó árfolyamon meghatározott értéke.

f) biztosított: az a kockázatviselés kezdetekor legalább 18, de legfeljebb 60 éves és a díjfizetési időszak lejáratakor legfeljebb 75 éves természetes személy, akinek az életére a szerződés létrejön. Jelen szerződésben a biztosított személye a tartam során bármikor cserélhető. A nem természetes személy szerződő által magánszemély javára kötött szerződés esetén a biztosított személye a Megállapodás CIG Csoportos Életbiztosítási Szerződésről című nyomtatvány 3. pontjában leírtak szerint módosítható.

g) díj beazonosítása: az a művelet, amely során a biztosító a befizetéskor megadott megfelelő azonosítók alapján (ajánlatszám/kötvényszám) meghatározza, hogy a beérkezett biztosítási díj melyik szerződéshez tartozik. Amen- nyiben a megfelelő azonosítók rendelkezésre állnak, a biztosító legkésőbb a díj beérkezését követő munkanapon beazonosítja a díjat. A még be nem azonosított díjakat a biztosító kamatmentes előlegként kezeli.

h) díjfizetési időszak: az az időszak (egész biztosítási év), amely során a szerződő a rendszeres biztosítási díj fizetését vállalja. A díjfizetési időszak legfeljebb annak a biztosítási évnek a végéig tarthat, amelyben a biztosított betölti a 75. életévét.

i) díjjóváírás: az a művelet, amely során a biztosító a beazonosított biztosítási díjat a szerződésen befektetési egységek formájában a beazonosítás napján jóváírja. A biztosító csak a beazonosított díjakat írja jóvá a szerződésen.

j) díjtartalék: a befizetett rendszeres biztosítási díjakból, valamint az eseti befizetésekből és elért befektetési hozamokból a biztosításban vállalt kötelezettségek teljesítésére a biztosító által szerződésenként a hatályos jogszabályoknak megfelelően tartalékolt összeg. A biztosító a díjtartalékot szerződésenként nyilvántartja és befektetési eszközalapokba fekteti. A díjtartalék, valamint az annak befektetéséből származó befektetési hozam képezi a fedezetét a mindenkori visszavásárlási összegnek, részleges visszavásárlási összegnek és a rendszeres pénzkivonásnak.

k) egyéni számla: a biztosító valamennyi szerződő számára szerződésenként egyéni számlát hoz létre, amelyen a biztosítási díj ellenében képzett befektetési egységeket nyilvántartja. A biztosító az egyéni számlán nyilvántartott befektetési egységek számát 5 tizedesjegyre kerekítve határozza meg.

P0208NY1294/08

l) eseti biztosítási díj: az a biztosítási díj, amelyet a szerződő a rendszeres díjon felül a szerződés tartama során fizethet, és amely a szerződő által meghatározott arányban kerül befektetésre a szerződő által választott eszköz- alapokba, továbbá az a rendszeres díj, amit a biztosító a 8) pont alapján ennek tekint.

m) eszközalap: a biztosító a díjtartalék befektetésére eszközalapokat hoz létre. Az eszközalap befektetési egysé- gekből áll, amelyek ára az eszközalapokban található befektetési eszközök árának alakulásától függ. A biztosítási díj befektetéséhez ajánlattételkor választható eszközalapok listáját a 2. számú melléklet tartalmazza.

n) eszközalapokat terhelő levonások: minden olyan kiadás, költség, amely az eszközalap kezelése során közvet- lenül felmerül (pl. portfólió-kezelési, letétkezelési díj).

o) eszközalap-kezelési díj: a biztosító az eszközalap eszközalapokat terhelő levonásokkal csökkentett értékének százalékában kifejezett eszközalap-kezelési díjat határoz meg, amely az adott eszközalap minden értékelési napján, az előző értékeléstől eltelt napokkal időarányosan kerül levonásra. Mértéke a biztosítási tartam során évente egy alkalommal változhat, de nem lehet több, mint évi 2%. Az eszközalap-kezelési díjat a biztosító abban az esetben növelheti, ha az eszközalap kezelésének költségei, vagy a hozzá kapcsolódó adminisztráció költségei emelked- nek. A biztosító 15 nappal a megváltozott eszközalap-kezelési díj életbe lépése előtt levélben vagy webhelyén (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) közleményként tájékoztatja az ügyfeleit. Az eszközalap-kezelési díj szerződéskötés időpontjában érvényes értékét az 1. számú melléklet 8. pontja tartalmazza.

p) értékelési nap: az a nap, amelyre a biztosító az adott eszközalap befektetési egységének árfolyamát meghatá- rozza és honlapján közzéteszi. Az értékelés

• valamennyi munkanapon megtörténik, kivéve ha az adott napra a biztosító rendkívüli okok miatt szünnapot rendel el és erről az ügyfeleit előzetesen tájékoztatja.

• olyan nem munkanapon is megtörténik, amelyről a biztosító ügyfeleit előzetesen tájékoztatja.

A biztosító rendkívüli okok miatt naptári évente legfeljebb 10 alkalommal és alkalmanként legfeljebb 3 munka- napra rendelhet el szünnapot. A biztosító ügyfeleit a webhelyén (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) keresztül tájékoztatja.

q) felhalmozási befektetési egység: a negyedik biztosítási évtől esedékessé vált és megfizetett rendszeres bizto- sítási díjból, valamint az eseti biztosítási díjból képzett befektetési egység.

r) garantált biztosítási összeg: a biztosító haláleseti szolgáltatásának minimuma.

s) haláleseti többletszolgáltatás: a garantált biztosítási összeg tárgynapi aktuális értékének és a rendszeres díjakból képzett díjtartalék tárgynapot megelőző értékelési napon aktuális, kezdeti költségelvonással csökkentett értékének különbsége, amennyiben ez a különbözet pozitív érték.

t) kezdeti befektetési egység: az első három biztosítási évben esedékes és megfizetett rendszeres biztosítási díjból képzett befektetési egység. A biztosító a 10. évfordulót követően fennmaradó kezdeti befektetési egysé- geket felhalmozási befektetési egységnek tekinti.

u) kezdeti költség: a szerződéskötéssel kapcsolatos kezdeti költségek fedezésére a biztosító a díjfizetési időszak során, de legfeljebb 10 éven keresztül minden évben csökkenti a kezdeti befektetési egységek számát az I. számú melléklet 2.pontjában meghatározott módon és mértékkel.

v) kockázati díj: a biztosító haláleseti többletszolgáltatásának az ellenértéke.

w) kockázatviselés vége: a biztosított halálának napja. Határozott tartamúra módosított szerződésnél a biztosított életben léte esetén legkésőbb a lejárat napja. A 11) pont szerinti visszavásárlás esetén a biztosító kockázatviselé- sének utolsó napja a visszavásárlási kérelem biztosítóhoz történő beérkezésének napja. A szerződés 19) d) és e) pont szerinti megszűnése esetén a biztosító kockázatviselésének utolsó napja a kockázati díjjal rendezett időszak vége. A szerződés Általános Életbiztosítási Feltételek 22) i) pontjában meghatározott 30 napos felmondása esetén a biztosító kockázatviselésének utolsó napja a felmondási kérelem biztosítóhoz történő beérkezésének napja.

x) lejárati dátummal nem rendelkező eszközalap: minden olyan eszközalap, amely nem minősül lejárati dátummal rendelkező eszközalapnak.

y) lejárati dátummal rendelkező eszközalap: olyan eszközalap, amely előre meghatározott lejárati dátumig tart. Befizetéseket és egyéb pénzmozgásokat a lejárati dátumig lehet teljesíteni az eszközalapba. A lejárat dátumát követően a biztosító automatikusan az Euró Alapú Likviditási Eszközalapba váltja át – költségmentesen – az eszközalap lejáratkori értékét. Ezen eszközalapok tőkevédelemmel rendelkeznek, valamint a lejárat időpontján az eszközalap teljes futamideje alatt elért legmagasabb egység árfolyamon történő átváltásra nyújtanak lehetősé- get. A tőkevédelmet és a legmagasabb egység árfolyamon történő átváltást az eszközalap mögöttes befektetési alapjának kibocsátója nyújtja. Amennyiben a mögöttes befektetési alap kibocsátója nem tudja teljesíteni ezt a válla- lását, a biztosító a mögöttes befektetési alap kibocsátója helyett nem tud helytállni. Az ajánlattételkor elérhető lejárati dátummal rendelkező eszközalapok listája a 2. számú mellékletben található.

z) rendszeres biztosítási díj: a díjfizetési időszak során a szerződő által választott gyakorisággal fizetendő biztosítási díj.

aa) tőkevédelem: a lejárati dátummal rendelkező eszközalap mögöttes befektetési alapjának kibocsátója a lejárati dátum időpontjára védelmet nyújt a lejárati dátummal rendelkező eszközalapba történt, és a lejárat időpontjában is az eszközalapban lévő befektetések nagyságára. Lejáratakor tehát az eszközalapba befektetett, és a lejárat időpontjában is az eszközalapban lévő biztosítási díjrész értéke nem lehet alacsonyabb, mint ezen díjrészek befek- tetéskori összege. A tőkevédelmet az eszközalap mögöttes befektetési alapjának kibocsátója nyújtja. Amennyiben a mögöttes befektetési alap kibocsátója nem tudja teljesíteni ezt a vállalását, a biztosító a mögöttes befektetési alap kibocsátója helyett nem tud helytállni.

4) A biztosítás tartama

a) A biztosítás tartama egész életre szóló, a biztosított élete végéig tart. Ha a szerződő megkötötte a díjfizetés átvállalására szóló kiegészítő biztosítást, amely alapján a biztosító átvállalta a díjfizetést, akkor a szerződés tartama a díjfizetési időszak lejáratáig tart.

b) A szerződőnek bármikor joga van határozottra módosítani a biztosítás tartamát. A módosított, határozott tartam azonban nem lehet rövidebb, mint a díjfizetési időszak. A módosított tartam – a szerződés díjfizetési gyakori- ságától függetlenül – csak egész biztosítási év lehet. Ha a szerződő megkötötte a díjfizetés átvállalására szóló kiegészítő biztosítást, amely alapján a biztosító átvállalta a díjfizetést, akkor a szerződés díjfizetési időszakának vége a díjátvállalás kezdetekor érvényes díjfizetési időszak vége, míg a biztosítás tartamának vége a módosított, határozott tartam vége.

5) A biztosító szolgáltatása

a) A biztosító a szerződő díjfizetése ellenében a biztosítási esemény bekövetkezése esetén haláleseti, vagy határozott tartamúra módosított szerződés esetén haláleseti vagy elérési szolgáltatást nyújt.

b) A biztosító a haláleseti szolgáltatását egy összegben, elérési szolgáltatását a j) pontban felsorolt módok közül a szerződő és az elérési kedvezményezett által kiválasztott módon teljesíti. A biztosító szolgáltatásának teljesítése euróban történik.

c) A biztosító szolgáltatásának kifizetésével a biztosítás megszűnik.

Haláleseti szolgáltatás

d) A haláleseti szolgáltatás kezdeti minimális értékét (garantált biztosítási összeget) a szerződő ajánlattételkor határozza meg. A választható kezdeti garantált biztosítási összeg a kezdeti éves díj egész számú többszöröse, legalább háromszorosa, legfeljebb ötszöröse lehet. Amennyiben a szerződő ajánlattételkor nem határozza meg a garantált biztosítási összeg kezdeti értékét, úgy a választható minimális garantált biztosítási összeggel jön létre a szerződés.

e) A biztosított halála esetén a biztosító a haláleset napján az egyéni számlán nyilvántartott, rendszeres díjakból képzett befektetési egységeknek a h) pont szerint meghatározott értéke és a garantált biztosítási összeg haláleset napján aktuális értéke közül a magasabbikat fizeti ki a haláleseti szolgáltatásra megjelölt kedvezményezett(ek) részére. A garantált biztosítási összeg maximális értékét az 1. számú melléklet 5. pontja tartal- mazza. Haláleseti többletszolgáltatást legfeljebb a biztosított 90 éves koráig nyújt a biztosító. A biztosított belépésétől számított első két biztosítási évben bekövetkezett nem baleseti eredetű halál esetén a biztosító haláleseti többletszolgáltatást nem nyújt. Ha a biztosított belépésétől számított első két biztosítási évben a biztosított balesetből eredően hal meg, úgy a biztosító a feltételek szerinti halál- eseti többletszolgáltatást teljesíti. A biztosítási szerződésen végrehajtott biztosított csere esetén az új biztosított belépésének biztosítási évét követő biztosítási év végéig az új biztosított nem baleseti eredetű halála esetén a biztosító haláleseti többletszolgáltatást nem nyújt. Ha az új biztosított belépé- sének biztosítási évét követő biztosítási év végéig az új biztosított balesetből eredően hal meg, úgy a biztosító a feltételek szerinti haláleseti többletszolgáltatást teljesíti.

f) Az e) pontban leírt szolgáltatáson felül a biztosított halála esetén az eseti díjakból képzett, a haláleset napján az egyéni számlán nyilvántartott befektetési egységeknek az értékét is kifizeti a biztosító a haláleseti szolgáltatásra megjelölt kedvezményezett(ek) részére. Az eseti befizetések után a biztosító haláleseti többletszolgál- tatást nem teljesít.

g) Amennyiben a biztosító a feltételekben foglalt kizárások alapján haláleseti többletszolgáltatást nem teljesít, a haláleset napján aktuális visszavásárlási összeget fizeti meg a haláleseti kedvezmé- nyezett(ek) részére, figyelembe véve az e) pontban leírtakat is.

h) A haláleseti szolgáltatás meghatározásakor a biztosító a haláleset napján az egyéni számlán nyilvántartott befek- tetési egységeket a biztosított halálát jogszerűen igazoló dokumentum biztosítóhoz történő beérkezésének időpontja alapján, a 21) n) pont szerint meghatározott értékelési napra vonatkozó árfolyamon értékeli.

i) A haláleseti szolgáltatást a biztosító a kifizetéshez szükséges valamennyi dokumentum beérkezését követő 8 napon belül fizeti ki a kedvezményezett(ek) részére. A kifizetéssel a biztosítás megszűnik.

Elérés

j) A biztosítás szerződőjének és az elérési kedvezményezettnek a biztosítás határozott tartamúra történő módosí- tását követően lehetősége van a biztosító felé nyilatkoznia arról, hogy elérés esetén milyen szolgáltatás teljesítését kérik a szerződésen nyilvántartott befektetési egységek lejáratkori értékéből. A szerződőnek (az elérési kedvez- ményezett hozzájárulásával) az alábbi szolgáltatások közül áll módjában választani:

ja) egyösszegű elérési kifizetés;

jb) határozott tartamú járadékszolgáltatás; jc) életjáradék szolgáltatás;

jd) egyösszegű elérési kifizetés és valamelyik járadékszolgáltatás [jb) és jc) közül az egyik] szerződő és az elérési kedvezményezett által meghatározott arányú keveréke.

k) A szerződőnek (az elérési kedvezményezett hozzájárulásával) legkésőbb a lejárat dátumát megelőző 90 nappal nyilatkoznia kell arról, ha lejárati szolgáltatásként valamilyen arányban valamilyen típusú járadékot [jb), jc), vagy jd)

szolgáltatás] szeretne választani. A biztosító a nyilatkozat megtételét követően, legkésőbb a lejáratot megelőző

60. napig tájékoztatja a szerződőt az igényelt elérési szolgáltatás teljesítéséhez szükséges további paraméterek [így például határozott tartamú járadékszolgáltatás esetén a határozott tartam igényelt hossza, jd) szolgáltatás esetén a megosztás igényelt aránya] listájáról. A szerződőnek legkésőbb a lejáratot megelőző 15. napig a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatban nyilatkoznia kell az elérési szolgáltatás teljesítéséhez szükséges paraméterekről. Amennyiben a szerződő a lejáratig igazolható módon nem nyilatkozik az igényelt lejárati szolgáltatás módjáról, vagy a biztosító által a lejárati szolgáltatás pontosítása érdekében küldött levélre nem, vagy a lejáratot megelőző

15. nap után válaszol, úgy a biztosító automatikusan egyösszegű kifizetésként teljesíti a lejárati szolgáltatást.

l) A biztosítás lejáratakor a biztosított életben léte esetén a biztosító a lejárat napján az egyéni számlán nyilván- tartott befektetési egységeknek az aktuális értékéből kezdeményezi a választott elérési szolgáltatás teljesítését az elérési szolgáltatásra megjelölt kedvezményezett(ek) részére. Ha nem neveznek meg név szerint kedvezmé- nyezettet, akkor a biztosító a biztosítottnak kezdeményezi az elérési szolgáltatás teljesítését. A szolgáltatás meghatározásakor a biztosító a befektetési egységeket a lejárat napján érvényes árfolyamon értékeli.

m) Az elérési szolgáltatás tekintetében a biztosító a teljesítéshez szükséges valamennyi dokumentum beérkezését követő 8 napon belül kezdeményezi a teljesítést a kedvezményezett(ek) részére. A teljesítéssel a biztosítás megszűnik.

n) Ha a szerződő által megkötött díjfizetés átvállalására szóló kiegészítő biztosítás alapján a biztosító átvállalta a díjfi- zetést, akkor a biztosítás szolgáltatására a haláleseti szolgáltatásra megjelölt kedvezményezett(ek) jogosult(ak).

A biztosítási díjak védelme

A biztosítási díjak értékével kapcsolatosan a biztosító – az eszközalapok befektetési politikájával összhangban – a mögöttes befektetési alap kibocsátóján keresztül, annak teljesítésétől függően az alábbi védelmi szolgáltatásokat nyújtja a lejárati dátummal rendelkező eszközalap lejáratának időpontjában:

o) a lejárati dátummal rendelkező eszközalapban lévő befektetésekre vonatkozó tőkevédelem a 3) aa) pont szerint;

p) a lejárati dátummal rendelkező eszközalapban lévő egységek tekintetében a legmagasabb egység árfolyamon történő átváltás a 3) y) pont szerint;

q) a rendszeres biztosítási díjra vonatkozó védelem a következők szerint:

qa) A biztosító az ajánlattételkor választott díjfizetési időszak által egyértelműen meghatározott lejárati dátummal rendelkező eszközalap lejáratakor a lejáratig esedékes és megfizetett rendszeres biztosítási díjak mértékére védelmet vállal. A rendszeres biztosítási díjra vonatkozó védelem értelmében, amennyiben ezen lejárati dátummal rendelkező eszközalapban nyilvántartott befektetési egységek értéke a lejárat pillanatában nem éri el a lejáratig esedékes és megfizetett rendszeres biztosítási díjak összegét, úgy a biztosító befektetési egységek formájában a különbözetet (védelemmértéket) jóváírja a szerződő egyéni számláján.

qb) A rendszeres biztosítási díjra vonatkozó védelem érvényesítésének feltétele, hogy a védelemmérték jóváírá- sának időpontjában a szerződés élő állapotú legyen, a szerződő valamennyi addig esedékessé vált rendszeres biztosítási díjat megfizesse, illetve, hogy a szerződésen a rendszeres díjak terhére ne történjen teljes, vagy részleges visszavásárlás, rendszeres pénzkivonás, díjfizetés szüneteltetése, illetve díjcsökkentés. A védelem- mérték az Euró Alapú Likviditási Eszközalapban kerül jóváírásra. A szerződésen jóváírt védelemmértékkel a szerződő a felhalmozási befektetési egységekre vonatkozó szabályok szerint rendelkezhet.

qc) A biztosító a rendszeres biztosítási díjra vonatkozó védelmet akkor tudja nyújtani, ha az érintett lejárati dátummal rendelkező eszközalap mögöttes befektetési alapjának kibocsá- tója is teljesíteni tudja a 3) y) pontban részletezett legmagasabb egység árfolyamon történő átváltás és a 3) aa) pontban részletezett tőkevédelem szolgáltatását.

6) Díjfizetés

a) A szerződés díjfizetési gyakorisága rendszeres. A rendszeres éves díj féléves, negyedéves, vagy havi részletekben is fizethető. A szerződésre befizetett biztosítási díjak euróban teljesítendők.

b) A biztosítás díjfizetése határozott tartamú. A díjfizetési időszak hosszát – mely minimum 15 év – a szerződő választja és jelöli meg az ajánlaton. A szerződő a szerződés tartama alatt jogosult a díjfizetési időszak módosítására a biztosított írásbeli hozzájárulása mellett, annak figyelembe vételével, hogy a rendszeres biztosítási díj allokálá- sára kijelölt lejárati dátummal rendelkező eszközalap lejárati dátuma nem haladhatja meg a módosított díjfizetési időszak végét. A módosított díjfizetési időszak nem lehet rövidebb 15 évnél. A díjfizetési időszak módosítása nincs hatással arra, hogy a már teljesített, valamint a módosítást követően esedékessé váló és/vagy teljesítésre kerülő rendszeres biztosítási díjak mely eszközalap(ok)ba kerülnek befektetésére. A rendszeres díj a díjfizetési időszak végéig fizetendő, de legfeljebb annak a biztosítási időszaknak a végéig, amelyben a biztosított halála bekövetkezett.

c) A szerződőnek lehetősége van a rendszeres díjon felül eseti díjak fizetésére. Az eseti díjak a szerződő rendszeres díjfizetési kötelezettségét nem módosítják, azt nem helyettesítik. Az eseti díjakat a biztosító a rendszeres bizto- sítási díjaktól elkülönítetten tartja nyilván.

d) A szerződőnek lehetősége van arra, hogy az első és a második biztosítási évben esedékes rendszeres biztosí- tási díjat egy összegben, az első rendszeres, gyakoriság szerinti biztosítási díj befizetésével egyidejűleg teljesítse. A szerződőnek ezen kérését a biztosítási ajánlaton kell jeleznie. Ebben az esetben mind az első, mind a második

biztosítási évben esedékes rendszeres biztosítási díj a rendszeres díjak számláján kerül jóváírásra a 8) pontban leírtak szerint, az első rendszeres díj befektetésére vonatkozó rendelkezések alapján, és a szerződés két biztosí- tási év rendszeres biztosítás díjával rendezettnek minősül.

e) Ha a szerződő nem fizeti meg az esedékessé vált biztosítási díjat, a díjfizetésre vonatkozóan írásban halasz- tást nem kapott és a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton sem érvényesítette, a biztosító – a díjfizetés elmulasztásának következményeire történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. Az írásban küldött felszólításban megjelölt 30 napos póthatáridő lejárata egybeesik a díj esedékességét követő 90. nappal. Ez idő alatt a szerződő az elmaradt díjakat pótolhatja. Az utólag befizetett biztosítási díjak a díjjóváírás napját megelőző értékelési napra vonatkozó árfolyamon kerülnek átváltásra befektetési egységre. A szerződőnek lehetősége van az elmaradt díjak pótlása helyett a szerződés rendes felmondásáról nyilatkozni.

f) Amennyiben a szerződő a póthatáridő időpontjáig (esedékességet követő 90. napig) díjfizetési kötelezett- ségét nem teljesíti, és nem nyilatkozott a szerződés rendes felmondásáról, úgy a biztosító – amennyiben a díjjal rendezett időszak rövidebb, mint 3 év – a díj esedékességétől számított 90 napig viseli a kockázatot, és a biztosító a díjfizetés elmulasztását úgy vélelmezi, hogy a szerződő a szerződés visszavásárlását kéri. A biztosító ennek megfelelően kifizeti a szerződő részére a visszavásárlási összeget és a szerződés megszűnik.

g) Amennyiben a szerződő az esedékessé vált biztosítási díjat póthatáridő időpontjáig (az esedékességet követő 90. napig) nem fizeti meg, és nem nyilatkozott a szerződés rendes felmondásáról, úgy, ha már eltelt a szerződéskö- téstől számított 3 díjjal fedezett év, akkor a szerződés díjfizetés szüneteltetése állapotba kerül. Az így díjfizetés szüneteltetése állapotba került szerződésekre a 14) b) - e) pontok egyaránt alkalmazandók.

h) A biztosítás díjának csoportos beszedési megbízás útján történő fizetésére nincs mód.

i) A szerződőnek (az első és a második biztosítási évben esedékes rendszeres biztosítási díjak egy összegű telje- sítésén túl) lehetősége van arra, hogy egy díjfizetési gyakoriság szerinti időszakra a rendszeres biztosítási díjat előre megfizesse, tehát egy díjfizetési gyakoriság szerinti rendszeres biztosítási díjat annak esedékessé válása előtt teljesítsen. A szerződőnek ezen kérését a biztosító erre a célra rendszeresített formanyomtatványán kell jeleznie. A kérés végrehajtásának feltétele, hogy a nyilatkozat legkésőbb az előre fizetés céljából tett befizetés beazonosítását megelőző második munkanapon 15 óráig a biztosítóhoz beérkezzen, továbbá, hogy a formanyomtatvánnyal egyértelműen azonosított befizetés az előre fizetni kívánt rendszeres díj összegére fedezetet nyújtson. Ha az előre fizetni kívánt rendszeres díj biztosítási évfordulón esedékes és a biztosítási szerződéshez kiegészítő biztosítás(ok) kapcsolódnak, akkor a szerződő kötelezettsége, hogy a befizetés előtt a biztosító ügyfélszolgálatánál tájékozódjon a kiegészítő biztosítás(ok) érintett biztosítási évfordulótól aktuális díjáról, és a befizetést (előre fizetést) ezt figyelembe véve teljesítse. A biztosító az előre fizetés iránti kérést a fentieken túl csak akkor hajtja végre, ha az előre fizetett rendszeres díj fedezetének szánt befizetést követően először esedékes, díjfizetési gyakoriság szerinti rendszeres díj még nincs kiegyenlítve, illetve, ha az előre fizetett rendszeres díj fedezetének szánt befizetés időpontját megelőzően esedékessé vált összes, díjgyakoriság szerinti rendszeres díj ki van egyenlítve.

Amennyiben az előre fizetni kívánt rendszeres díj biztosítási évfordulón esedékes, a szerződő a díj előre fizetése iránti igényének benyújtásával (a formanyomtatvány biztosítóhoz történő eljuttatásá- val) az érintett biztosítási évfordulóra vonatkozóan elfogadja az értékkövetés 10) b) pontban rögzített, legkisebb indexmértékét, és tudomásul veszi, hogy az előre fizetést erre is tekintettel kell teljesítenie. Az előre fizetett rendszeres biztosítási díj befektetésének (befektetési egységekre váltásának) szabályait a 8) j) pont tartalmazza.

7) Kockázati díj

a) A biztosító az első biztosítási évfordulót követően minden hónapfordulón, a rendszeres díjakból képzett felhalmozási befektetési egységek számának csökkentésén keresztül vonja el előre a következő hónapra jutó kockázati díjat a biztosított aktuális kora alapján. Az esedékes kockázati díjat a matematikai szabályok szerint egész eurócentre kerekítve határozza meg a biztosító.

b) A biztosító legfeljebb annak a biztosítási évnek a végéig vonja el a kockázati díjat, amelyben a biztosított a

90. életévét betölti. A biztosító a második és a harmadik biztosítási évben esedékes kockázati díjat a 20) pont szerint el nem számolt, szerződést terhelő költségként érvényesíti.

c) Az esedékes kockázati díjat a hónapfordulón aktuális haláleseti többletszolgáltatás mértékére vetítve határozza meg a biztosító. A második biztosítási évben a 4. számú melléklet baleseti halál esetére, a későbbi években a 4. számú melléklet bármely okból bekövetkező halál esetére vonatkozó díjtételek alapján határozza meg a biztosító a kockázati díjat. Ha a rendszeres biztosítási díjakból képzett befektetési egységek aktuális értéke magasabb, mint a garantált haláleseti biztosítási összeg értéke, akkor a biztosító nem von el kockázati díjat.

d) A rendszeres díjakból képzett befektetési egységek aktuális értékének eszközalapok közötti aránya nem változik a kockázati díj levonása után a levonás előtti állapothoz képest. A kockázati díj elvonása során a biztosító a hónap- fordulót megelőző értékelési napra vonatkozó árfolyamot veszi figyelembe.

e) Az eseti befizetések után a biztosító nem von el kockázati díjat.

8) A biztosítási díjra vonatkozó szabályok, és a biztosítási díj átváltása befektetési egységre (allokáció)

A biztosításra befizetett díjakra vonatkozó speciális szabályok

a) A szerződő által ajánlattételkor választott díjfizetési időszak egyértelműen meghatározza, hogy a rendszeres díjak mely eszközalapba kerülnek allokálásra. A szerződőnek nincs módja választani ajánlattételkor, hogy a szerződésre fizetett rendszeres díjait mely eszközalap(ok)ba kívánja allokálni.

b) A rendszeres díjak befektetésre kerülő részének 100 százaléka a biztosító által kínált lejárati dátummal rendelkező eszközalapok egyikébe kerül allokálásra. Ez az egy, lejárati dátummal rendel- kező eszközalap úgy kerül meghatározásra, hogy a biztosító megnézi, mely lejárati dátummal rendelkező eszközalap lejárati dátuma esik a legközelebb a díjfizetési időszak végéhez (figyelembe véve, hogy a lejárati dátum nem haladhatja meg a díjfizetési időszak végét), és minden, az így kiválasztott eszközalap lejáratáig esedékes és megfizetett rendszeres biztosítási díj befektetésre kerülő része 100 százalékos mértékben ebbe az egy lejárati dátummal rendelkező eszközalapba kerül allokálásra. A lejárati dátummal rendelkező eszközalap lejáratát követően esedékessé váló és/vagy megfi- zetésre kerülő rendszeres biztosítási díjak befektetésre kerülő része – a szerződő ezzel ellentétes nyilatkozatáig

– 100 százalékos mértékben az Euró Alapú Likviditási Eszközalapba kerülnek allokálásra.

c) Az eseti biztosítási díjak befektetésére vonatkozóan a fentiekben részletezett kikötés nincs, a szerződőnek bármely lejárati dátummal rendelkező (de még le nem járt) és lejárati dátummal nem rendelkező eszközalap(ok) választására lehetősége van.

d) Az eseti díjak vonatkozásában a szerződő az ajánlattételkor határozhatja meg, vagy ezt követően a szerződés tartama során bármikor, a 18) pontban jelzett módon módosíthatja a befektetési arányokat az egyes eszközalapok között. Ha a szerződő a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal az adott eseti befizetést az aktuálistól eltérő arányban kéri befektetni az egyes eszközalapokba, úgy a kérés végrehajtásának feltétele, hogy a nyilatkozat legkésőbb az adott eseti befizetés beazonosítását megelőző munkanapon 15 óráig a biztosítóhoz beérkezzen. A kérelmet a beérkezésének időpontja alapján, a 21) n) pont szerint meghatározott napot követő munkanapi hatállyal hajtja végre a biztosító. A kérés végrehajtásával egyidejűleg a biztosító a nyilat- kozatnak megfelelően módosítja az eseti befizetések eszközalapok közötti megosztására vonatkozó rendelkezést.

A biztosítási díj átváltása befektetési egységekre (allokáció)

A befizetett biztosítási díj az alábbiak szerint kerül allokálásra – az a) - c) pontok figyelembe vételével – az eszközalap(ok)ba.

e) A megfizetett, beazonosított biztosítási díjakat a biztosító a díjjóváírást megelőző értékelési napra vonatkozó árfolyamon befektetési egységre váltja az eseti befizetésekre vonatkozó eszközalapok közötti felosztási aránynak megfelelően. Amennyiben a szerződő ajánlattételkor nem ad meg az eseti díjakra vonatkozó eszközalapok közötti felosztási arányt, a díj teljes egésze az Euró Alapú Likviditási Eszközalapba kerül befektetésre.

f) Az így megképzett eseti befektetési egységekből a biztosító jogosult és köteles fedezni az esedékessé vált rendszeres biztosítási díjat – legkorábban az esedékesség napján (ha ez nem értékelési napra esik, akkor a következő értékelési napon), illetve ha az előírt rendszeres díj összegére az eseti befektetési egységek értéke az esedékesség napján (ha ez nem értékelési napra esik, akkor a következő értékelési napon) nem nyújt elegendő fedezetet, akkor azon az értékelési napon, amikor a fedezet legkorábban rendelkezésre áll. Ennek során a biztosító csökkenti a megvásárolt eseti befektetési egységek számát az esedékessé vált rendszeres díjnak megfelelően, majd az esedékessé vált rendszeres biztosítási díj adminisztrációs díjjal, allokációs költséggel csökkentett összegét a rendszeres díjra vonatkozó eszközalapok közötti felosztási aránynak megfelelően befektetési egységre váltja. Ennek során a végrehajtás napját megelőző értékelési napra vonatkozó árfolyamot használja fel a biztosító, amely árfolyam eltérhet, nagyobb, de kisebb is lehet annál, mint amelyen a befizetett díjat az e) pont szerint befektetési egységre váltotta. Az átváltás után az eseti díjak egyéni számláján fennmaradó összeget a biztosító az eseti befizetésekre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően kezeli. Amennyiben az esedékes rendszeres díj az esedékesség napján érkezik be, vagy amennyiben az esedékes rendszeres díj az esedékesség napját követően úgy érkezik be, hogy ezen időpontig az eseti befektetési egységek értéke nem érte el az esedékes rendszeres díj fedezéséhez szükséges értéket, úgy az e) pontban leírtak végre- hajtása után a biztosító azonnal, a díjjóváírást megelőző értékelési napra vonatkozó árfolyamon csökkenti az eseti díjakból képzett befektetési egységek számát az esedékessé vált rendszeres biztosítási díjaknak megfelelően, majd az esedékessé vált rendszeres biztosítási díj adminisztrációs díjjal, allokációs költséggel csökkentett összegét a rendszeres díjra vonatkozó eszközalapok közötti felosztási aránynak megfelelően befektetési egységre váltja.

Az esedékes rendszeres díj fentiek szerint történő rendezése után az eseti díjakból képzett felhalmozási befek- tetési egységek értékének eszközalapok közötti aránya nem változik az esedékes rendszeres díj rendezését megelőző állapothoz képest.

Az esedékes rendszeres díj fentiek szerint történő rendezéséért a biztosító külön költséget nem számít fel.

g) Az adminisztrációs díj a díjfizetési gyakoriságnak megfelelő időszakra előre fizetendő, annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az adminisztrációs díj szerződéskötéskor érvényes értékét az 1. számú melléklet 7. pontja, az értékkövetésével kapcsolatos szabályokat a 10) pont tartalmazza.

h) Az első rendszeres, illetve az azzal egyidejűleg befizetett eseti díjak befektetési egységre váltása a szerződés létre- jöttének napján, a szerződés létrejöttének napját megelőző értékelési napra vonatkozó árfolyamon történik.

i) A befizetett biztosítási díj egy eszközalapba kerülő minimális aránya 5%.

j) Amennyiben a rendszeres díj előre fizetésének 6) i) pontban foglalt feltételei teljesülnek, úgy az e) pontban leírtak végrehajtása után a biztosító azonnal, a díjjóváírást megelőző értékelési napra vonatkozó árfolyamon csökkenti az eseti díjakból képzett befektetési egységek számát az előre fizetett rendszeres biztosítási díj összegének megfe- lelően, majd az előre fizetett rendszeres biztosítási díj adminisztrációs díjjal, allokációs költséggel csökkentett összegét a rendszeres díjra vonatkozó eszközalapok közötti felosztási aránynak megfelelően befektetési egységre váltja. Az előre fizetett rendszeres díj fentiek szerint történő rendezése után az eseti díjakból képzett felhalmo- zási befektetési egységek értékének eszközalapok közötti aránya nem változik az előre fizetett rendszeres díj rendezését megelőző állapothoz képest. Az előre fizetett rendszeres díj fentiek szerint történő kiegyenlítéséért a biztosító külön költséget nem számít fel.

A rendszeres biztosítási díj előre fizetése esetén az adminisztrációs díj és az allokációs költség az előre fizetett, díjfizetési gyakoriságnak megfelelő időszakra is előre fizetendő, s az előre fizetett rendszeres díj befektetési egységre váltásakor esedékes.

9) Díjnövelés, díjcsökkentés lehetősége

a) A szerződő a díjfizetési időszak alatt két díjjal fedezett biztosítási év eltelte után írásban kérheti a rendszeres díj növelését. Ebben az esetben a garantált biztosítási összeg aktuális értéke nem változik.

b) A szerződő a díjfizetési időszak alatt három díjjal fedezett biztosítási év eltelte után írásban kérheti a rendszeres díj csökkentését. Ebben az esetben a garantált biztosítási összeg aktuális értéke a rendszeres díj csökkentésével arányos mértékben mérséklődik. A rendszeres díj azonban a csökkentés után sem lehet alacsonyabb a szerződés mindenkor aktuális minimális rendszeres díjánál.

10) Értékkövetés

a) A biztosító a díjfizetési időszak során a biztosítás értékének megőrzése érdekében a rendszeres biztosítási díj – és ezzel együtt a garantált biztosítási összeg – kötelező évenkénti emelését, indexálását írja elő.

b) Az index alapmértéke 3%. A biztosító ezen kívül további két indexmértéket ajánl fel. A biztosító a biztosítási évforduló előtt legkésőbb 45 nappal tájékoztatja a szerződőt a felkínált további két értékkövetési mértékről, amelyek maximális értéke 30%.

c) Amennyiben a szerződő legkésőbb az évfordulót megelőző 15. napig a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatko- zatban jelzi, hogy a felkínált indexmértékek közül melyiket kéri, és a választott indexnek megfelelően módosított díjat annak esedékességekor megfizeti, úgy a biztosítás a választott indexmértéknek megfelelően megemelt díjjal és garantált biztosítási összeggel folytatódik. Amennyiben a szerződő írásban nem, vagy az évfordulót megelőző

15. nap után válaszol a felkínált indexálási lehetőségre, a biztosító az index alapmértékével növeli a biztosítás díját és a garantált biztosítási összeget.

d) A biztosító a biztosítási évfordulón az index alapmértékének megfelelően indexálja az adminisztrációs díjat.

11) Visszavásárlás

a) A rendszeres díjfizetésű szerződés annak megkötését követő két díjjal fedezett év eltelte után vásárolható vissza. Az eseti díjak bármikor visszavásárolhatók.

b) A szerződés visszavásárlására a biztosítottnak a biztosítóhoz intézett írásbeli hozzájárulása mellett a szerződő jogosult.

c) A visszavásárlási összeg az egyéni számlán nyilvántartott befektetési egységek visszavásárlási táblázat (3. számú melléklet) szerinti százalékának értéke. A biztosító a visszavásárlási összeget a visszavásárlási kérelem biztosí- tóhoz történő beérkezésének időpontja alapján, a 21) n) pontban leírt módon határozza meg.

d) Amennyiben a biztosító még nem érvényesítette a tárgy biztosítási évben esedékes összes kezdeti költséget, úgy a biztosító ezt a visszavásárlási összeg meghatározása előtt megteszi és az így csökkentett egységszám alapján határozza meg a visszavásárlási összeget.

e) A visszavásárlási összeget a biztosító a kifizetéshez szükséges valamennyi dokumentum beérkezését követő 8 napon belül fizeti ki a szerződő részére. A szerződés teljes visszavásárlási összegének kifizetésével a biztosítás megszűnik.

f) Amennyiben a visszavásárlás időpontjában a befektetések egy része vagy egésze lejárati dátummal rendelkező eszközalapba van befektetve, úgy a visszavásárlási összeg megállapításakor a lejárati dátummal rendelkező eszközalap vonatkozásában a tőkevédelem, a visszavásárlás időpontjáig elért legmagasabb árfolyam és a rendszeres biztosítási díjra vonatkozó védelem figyelembevéte- lére nincs lehetőség. A visszavásárlás ilyen esetekben is a c) pontban részletezett eszközalap árfolyam(ok)on kerül végrehajtásra.

12) Részleges visszavásárlás

a) A rendszeres díjfizetésű biztosítás esetén a szerződéskötést követő három díjjal fedezett év eltelte után, az eseti befizetések esetén bármikor a felhalmozási befektetési egységek terhére a szerződő – a biztosítottnak a biztosítóhoz

intézett írásbeli hozzájárulása mellett – részleges visszavásárlást kérhet. A kérelemben a szerződőnek meg kell adnia, hogy a részleges visszavásárlást a rendszeres díjak, vagy az eseti díj terhére kéri, továbbá a szerződő megadhatja, hogy a részleges visszavásárlást mely eszközalapokban lévő felhalmozási befektetési egységek terhére kéri.

b) A részleges visszavásárlási összeg a visszavásárolt felhalmozási befektetési egységek aktuális értéke. A biztosító a részleges visszavásárlási összeget a részleges visszavásárlási kérelem biztosítóhoz történő beérkezésének időpontja alapján, a 21) n) pontban leírt módon határozza meg.

c) A részleges visszavásárlási összeget a biztosító a kifizetéshez szükséges valamennyi dokumentum beérkezését követő 8 napon belül fizeti ki a szerződő részére.

d) A részleges visszavásárlás költségét, a minimálisan részlegesen visszavásárolható összeget, valamint a rendszeres díjakból vásárolt felhalmozási befektetési egységek értékének a részleges visszavásárlás utáni minimális összegét a mindenkor hatályos 1. számú melléklet 11. pontja tartalmazza. A minimálisan részlegesen visszavásárolható összeg a mindenkori minimális éves díj legfeljebb egytizenkettede. A rendszeres díjakból vásárolt felhalmozási befektetési egységek értékének minimális összege a részleges visszavásárlás után a mindenkori minimális éves díj legfeljebb 50%-a.

e) A részleges visszavásárlás költségét a kifizetésre kerülő összegből vonja el a biztosító. Ha a részleges visszavásárlás költségét nem fedezi a visszavásárolni kívánt összeg, vagy, ha a részleges visszavásárlás összege nem éri el a minimális, illetve a megadott eszközalapban lévő értéket, vagy, ha a részleges visszavásárlás után a felhalmozási befektetési egységek értéke nem érné el a minimális szintet, akkor a biztosító a kérelemben foglaltakat nem hajtja végre.

f) Részleges visszavásárláskor a befektetési egységek értékének eszközalapok közötti aránya az érintett rendszeres díjak, illetve eseti befizetés vonatkozásában nem változik a részleges visszavásárlás után az azt megelőző állapothoz képest, ha a szerződő nem jelöli meg, mely eszközalapban lévő felhalmozási befektetési egységek terhére kéri a részleges visszavásárlást. A szerződő ellenkező rendelkezésének hiányában a biztosító az eseti díj terhére hajtja végre a részleges visszavásárlást.

g) Amennyiben a részleges visszavásárlás időpontjában a befektetések egy része vagy egésze lejárati dátummal rendelkező eszközalapba van befektetve, és a részleges visszavásárlás ilyen eszközalapot is érint, úgy a részleges visszavásárlás végrehajtásakor a lejárati dátummal rendelkező eszközalap vonatkozásában a tőkevédelem, a részleges visszavásárlás időpontjáig elért legmagasabb árfolyam és a rendszeres biztosítási díjra vonatkozó védelem figyelembevételére nincs lehetőség. A részleges visszavásárlás ilyen esetekben is a b) pontban részletezett eszközalap árfolyam(ok)on kerül végrehajtásra. A részleges visszavásárlás során nem érintett, lejárati dátummal rendelkező eszközalapban lévő befektetésekre az eszközalap lejáratakor továbbra is érvényben van a tőkevédelem és az eszközalap teljes futamideje alatt elért legmagasabb egység árfolyamon történő átváltás, de a rendszeres biztosítási díjakra vonatkozó védelem már nincs érvényben.

13) Rendszeres pénzkivonás

a) A rendszeres díjfizetésű szerződés esetén a díjfizetés szüneteltetése alatt, az eseti befizetés esetén bármikor a szerződő – a biztosítottnak a biztosítóhoz intézett írásbeli hozzájárulása mellett – rendszeres pénzkivonást kérhet a felhalmozási befektetési egységek terhére. A kérelemben a szerződőnek meg kell adnia, hogy a rendszeres pénzkivonást a rendszeres díjak, vagy az eseti díjak terhére kéri. A rendszeres pénzkivonás összegét – a minimális összeg figyelembe vételével – és gyakoriságát a szerződő határozza meg. Ha a rendelkezésre álló felhalmozási befektetési egységek aktuális értéke kevesebb, mint a rendszeres pénzkivonás összege, a biztosító megszünteti a rendszeres pénzkivonást.

b) A rendszeres pénzkivonás költségét és minimális összegét a mindenkor hatályos 1. számú melléklet 12. és 13. pontja tartalmazza, amelyet a kifizetésre kerülő összegből von el a biztosító, minden egyes pénzkivonás alkalmával. Ha a rendszeres pénzkivonás összege nem fedezi a rendszeres pénzkivonás költségét, vagy az nem éri el a rendszeres pénzkivonás minimális összegét, akkor a biztosító a kérelemben foglaltakat nem teljesíti.

c) A rendszeres pénzkivonás teljesítéséhez szükséges, az egyéni számláról levonandó egységszámot a biztosító a pénzkivonás iránti kérelem biztosítóhoz történő beérkezésének időpontja alapján a 21) n) pontban meghatá- rozott napot, illetve ezt követően a pénzkivonás gyakoriságának megfelelő napokat követő értékelési napra vonatkozó árfolyamokat figyelembe véve határozza meg.

d) Rendszeres pénzkivonáskor a befektetési egységek értékének eszközalapok közötti aránya az érintett rendszeres díjak, illetve eseti befizetés vonatkozásában nem változik a rendszeres pénzkivonás után az azt megelőző állapothoz képest.

e) Amennyiben a rendszeres pénzkivonás kifizetésének időpontjában a befektetések egy része vagy egésze lejárati dátummal rendelkező eszközalapba van befektetve, és a rendszeres pénzkivonás ilyen eszközalapot is érint, úgy a rendszeres pénzkivonás kifizetésekor a lejárati dátummal rendelkező eszközalap vonatkozásában a tőkevédelem, a rendszeres pénzkivonás időpontjáig elért legmaga- sabb árfolyam és a rendszeres biztosítási díjra vonatkozó védelem figyelembevételére nincs lehetőség. A rendszeres pénzkivonás ilyen esetekben is a c) pontban részletezett eszközalap árfolyam(ok)on kerül végrehajtásra. A rendszeres pénzkivonás során nem érintett, lejárati dátummal rendelkező eszközalapban lévő befektetésekre az eszközalap lejáratakor továbbra is érvényben van a tőkevédelem és az eszközalap teljes futamideje alatt elért legmaga- sabb egység árfolyamon történő átváltás, de a rendszeres biztosítási díjakra vonatkozó védelem már nincs érvényben.

14) Díjfizetés szüneteltetése

a) Három díjjal fedezett év eltelte után a szerződő kérheti a díjfizetés szüneteltetését.

b) Ebben az esetben az esedékessé vált kockázati díjat és az adminisztrációs díjat az egyéni számlán nyilvántartott, a rendszeres díjakból képzett felhalmozási befektetési egységek számának csökkentésével vonja el a biztosító. Ha nincs elegendő rendszeres díjakból képzett felhalmozási befektetési egység az egyéni számlán, és a szerződő a díjfizetés újrakezdésére vonatkozó kérelmet a biztosítóhoz nem nyújt be, a biztosító ezt úgy vélelmezi, hogy a szerződő a szerződés visszavásárlását kéri. A szerződés ilyen esetben – a 19) e) és 20) pontokat is figyelembe véve – a visszavásárlási összeg kifizetésével megszűnik.

c) A díjfizetés szüneteltetése alatt álló szerződésekre a kezdeti költség elvonása változatlan feltételek mellett, a 3) u) pont szerint történik.

d) Díjfizetés szüneteltetése esetén a garantált biztosítási összeg változatlan marad. A díjfizetés szüneteltetése alatt álló szerződésekre is bármikor tehető eseti befizetés.

e) A díjfizetés szüneteltetése alatt álló szerződések esetén a szerződő bármikor újra kezdheti a díjfizetést a kérelem biztosítóhoz történő beérkezését követő első díjesedékességtől kezdődően, ha kérése azt megelőzően legalább 30 nappal beérkezett a biztosítóhoz. A fizetendő díj ekkor a szüneteltetés előtt aktuális díjjal egyezik meg.

15) Az eszközalapok létrehozása, korlátozása és megszüntetése, valamint a befektetési politika módosítása

Az eszközalapok létrehozása és megszüntetése

a) A biztosító jogosult eszközalapokat létrehozni és megszüntetni a biztosítás tartama alatt.

b) A biztosító a biztosítás tartama alatt jogosult olyan lejárati dátummal rendelkező eszközalapot létrehozni, amelynek lejárati dátuma jobban illeszkedik az életbiztosítási szerződés díjfizetési időszakának végéhez, mint az ajánlattételkor meghatározott, lejárati dátummal rendelkező eszközalap lejárati dátuma. Ennek ellenére – a 8) b) ponttal összhangban – a szerződőnek nincs lehetősége arra, hogy a biztosítási szerződésre rendszeres díjként korábban teljesített és az ajánlattételkor meghatározott, lejárati dátummal rendelkező eszközalap lejáratáig még esedékes díjakat más eszközalapba átváltsa és átirányítsa.

c) Eszközalap megszüntetése esetén a biztosító legalább 2 hónappal az eszközalap tervezett megszüntetése előtt értesíti írásban a szerződőt és felajánlja a megszüntetni kívánt eszközalapban lévő egységek költségmentes átvál- tását a felkínált egyéb eszközalapok bármelyikébe.

d) Ha a szerződő az eszközalap tervezett megszüntetése előtt 15 napig írásban nem válaszol, a biztosító a megszün- tetéskor érvényes árfolyamon költségmentesen áthelyezi a szerződő befektetési egységeinek aktuális értékét a biztosító által kiválasztott eszközalap egységeibe.

e) Az e pont alapján végrehajtott eszközalap megszüntetés a szerződés mellé kínált bármely eszközalapot érintheti, függetlenül attól, hogy az adott eszközalapba a szerződő szabad választása alapján, vagy a szerződő szabad válasz- tása nélkül – de a különös feltételekben szabályozott módon – kerültek a befizetett díjak befektetésre.

Az eszközalapok működésének korlátozása

e) A biztosító az eszközalap-felfüggesztés esetén az alábbi a Bit. 132/A. § rendelkezéseit alkal- mazza:

„(1) A biztosító az ügyfelek érdekében a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződéshez kapcsolódó eszközalap befektetési egységeinek eladását és vételét felfüggeszti (a továbbiakban: eszközalap-felfüggesztés), amennyiben az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységeknek az árfolyama azért nem állapítható meg, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközzé váltak. Az eszközalap felfüg- gesztését a biztosító az annak okául szolgáló körülményről való tudomásszerzését követően haladéktalanul végrehajtja arra az értékelési napra (a továbbiakban: az eszközalap-felfüg- gesztés kezdő időpontja) visszamenő hatállyal, amely értékelési napot megelőzően az utolsó alkalommal megállapítható volt az eszközalap nettó eszközértéke.

(2) Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt – a biztosítási díj felfüggesztett eszköz- alapról való átirányítása kivételével – a felfüggesztett eszközalapot érintő ügyfélrendelkezések (így különösen átváltás, rendszeres pénzkivonás, részleges visszavásárlás) nem teljesíthe- tőek. Amennyiben az eszközalap felfüggesztésének tartama a 30 napot meghaladja, akkor az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 35. napig a biztosító igazolható módon írásbeli tájékoztatást küld a felfüggesztett eszközalappal érintett valamennyi szerződő fél részére arról, hogy az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követően a biztosító akkor teljesíti ezeket az ügyfélrendelkezéseket, ha azok teljesítésére vonatkozóan szerződő fél az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követően ismételten rendelkezést ad. A felfüg- gesztés tartama alatt felfüggesztett eszközalapra vonatkozóan ügyfélrendelkezést adó szerződő felek számára a biztosító haladéktalanul tájékoztatást ad az ügyfélrendelkezéssel kapcsolatban.

(3) Amennyiben a befizetett díjat a szerződés, illetve az ügyfél rendelkezése alapján a biztosítónak a felfüggesztett eszközalapba kellene befektetnie, a biztosító – a szerződés vagy az szerződő fél eltérő rendelkezése hiányában – köteles a díjat elkülönítetten nyilvántartani. Ha a fenti esetben az eszközalap felfüggesztésének tartama a 30 napot meghaladja, akkor az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 35. napig a biztosító igazolható módon írásbeli tájékoztatást küld az érintett szerződő fél részére arról, hogy az elkülönítetten nyilvántartott és az eszközalap-felfüggesztés időtartama alatt beérkező díjat mely másik, fel nem függesztett eszközalapba irányítja át – azzal ellentétes ügyfélrendelkezés hiányában – az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 45. naptól.

(4) Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt a szerződésben meghatározott időpont elérése (lejárat) mint biztosítási esemény bekövetkezése vagy a szerződés teljes vissza- vásárlása esetében a biztosító a szerződő fél számlája aktuális egyenlegének értékét a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek figyelmen kívül hagyásával állapítja meg. A biztosító a fenti esetekben az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő 15 napon belül

– amennyiben a (8) bekezdésben írt feltétel nem áll fenn – köteles a szerződő fél számláján a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeiből nyilvántartott befektetési egységeknek az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő első ismert árfolyamán számított aktuális értékét vagy ugyanezen az árfolyamon a visszavásárlásra vonatkozó szerződéses rendelke- zések szerinti összeget kifizetni.

(5) A biztosító haláleseti (kockázati) szolgáltatása teljesítését az eszközalap felfüggesz- tése annyiban érinti, hogy a biztosító a szerződő fél számlája aktuális egyenlegének értékét a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek az eszközalap-felfüggesztést megelőző utolsó ismert árfolyama alapján határozza meg, és a biztosítási szerződés szerinti kifize- tési kötelezettségét a biztosító az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt is a fentiek alapján meghatározott értékben teljesíti, a felfüggesztett eszközalap befektetési egységei tekintetében teljesítendő szolgáltatásrész vonatkozásában azonban biztosítottanként legfel- jebb 30 millió forint összeghatárig. Az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő 15 napon belül az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő első ismert árfolyamon a biztosító a felfüggesztett eszközalap befektetési egységei tekintetében teljesítendő haláleseti (kockázati) szolgáltatásrészt újra megállapítja, és amennyiben ez meghaladja a korábban erre kifizetett összeget, akkor a különbözetet utólag kifizeti. Amennyiben a (8) bekezdésben írt feltétel fennáll, akkor a biztosító a fenti újbóli megállapítást és a különbözet kifizetését a

(8) bekezdésben írt elszámolás keretében teljesíti.

(6) Az eszközalap-felfüggesztés végrehajtását követően az eszközalap-felfüggesztés megszüntetéséig és az eszközalap ezt követő első ismert nettó eszközértékének megállapí- tásáig nem terjeszthető vagy értékesíthető olyan biztosítási termék vagy szerződés, amely mögött kizárólag felfüggesztett eszközalap áll.

(7) Az eszközalap-felfüggesztés időtartama legfeljebb 1 év, amelyet a biztosító indokolt esetben összesen további 1 évvel meghosszabbíthat. A biztosító a meghosszabbításról szóló döntését az eszközalap-felfüggesztés időtartamának lejártát legalább 15 nappal megelő- zően, figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján, valamint kifüggeszti az ügyfélszolgálati irodáiban, továbbá egyidejűleg megküldi a Felügyelet részére. A biztosító az eszközalap-felfüggesztést haladéktalanul megszünteti:

a) az eszközalap-felfüggesztés időtartamának lejártát követően;

b) az eszközalap-felfüggesztés okául szolgáló körülmény megszűnéséről való tudomás- szerzését követően; vagy

c) amennyiben azt a Felügyelet határozatban elrendeli.

(8) Amennyiben az eszközalap-felfüggesztés (7) bekezdés szerinti megszüntetésekor az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységeknek az árfolyama továbbra sem állapítható meg azért, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközök, akkor a biztosító az eszközalapot megszünteti, és az ügyfelekkel – a megszüntetéskori aktuális piaci helyzet alapul vételével - elszámol.

(9) Az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 30 napon belül a biztosító

– a szerződő felek közötti egyenlő elbánás elvének biztosítása és a biztosító eszközalappal kapcsolatos szolgáltatásainak folyamatos fenntartása érdekében – az illikviddé vált eszkö- zöket és az eszközalap egyéb, nem illikvid eszközeit szétválasztja (az eszközalapot illikvid és nem illikvid eszközöket tartalmazó utódeszközalapokra bontja, a továbbiakban: szétválasz- tás) akkor, ha az eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékének legfeljebb 75%-át képviselő eszközök váltak illikviddé. A szétválasztás végrehajtásával egyidejűleg a nem illikvid eszkö- zöket tartalmazó utódeszközalap vonatkozásában az eszközalap-felfüggesztés megszűnik, és az önálló eszközalapként működik tovább. Garantált eszközalap esetén – függetlenül az

illikvid eszközök hányadától – a teljes eszközalap felfüggesztésre kerül. Ebben az esetben a garancia lejáratakor a biztosító az eredeti szerződéses feltételek szerint köteles elszámolni az ügyfelekkel.

(10) A szétválasztás esetében az illikviddé vált eszközöket elkülönítetten, ugyancsak önálló eszközalapként kell nyilvántartani, amelyre vonatkozóan az eszközalap-felfüggesztés az (1)-

(8) bekezdésben írottak szerint marad érvényben azzal, hogy az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontjának az eredeti eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját kell tekinteni. A szétválasztás következtében az eredeti eszközalap megszűnik, amelynek során az eredeti eszközalap befektetési egységeit ügyfelenként olyan arányban kell az illikvid és nem illikvid eszközöket tartalmazó utód-eszközalapokhoz rendelni, amilyen arányt az illikvid és nem illikvid eszközök az eredeti eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékén belül képviseltek. Szétválasztás esetén a (2) és (3) bekezdésben szereplő tájékoztatási kötelezettség kiegészül a szétválasztásról szóló értesítéssel.

(11) Az eszközalap-felfüggesztés és szétválasztás szerződő fél díjfizetési kötelezettségét és a biztosító szolgáltatási kötelezettségét – e § rendelkezésit figyelembe véve – nem szünteti meg.

(12) A biztosító a (13) bekezdésben írt módon tájékoztatja szerződő felet

a) az eszközalap-felfüggesztés és a szétválasztás törvényi megalapozottságáról, végrehaj- tásáról, annak indokáról, a felfüggesztés kezdő időpontjáról, a biztosítási szerződést és annak teljesítését érintő következményeiről, ideértve különösen az ügyfeleket érintő befektetési kockázatok változását, valamint a költségek és díjak érvényesítésének szabályait; és

b) az eszközalap-felfüggesztés megszüntetéséről, annak indokáról, valamint a megszünte- tésnek a biztosítási szerződést és annak teljesítését érintő következményeiről.

(13) A biztosító a (12) bekezdés szerinti tájékoztatást az eszközalap-felfüggesztés és a szétvá- lasztás végrehajtásával, valamint az eszközalap-felfüggesztés megszüntetésével egyidejűleg, figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján és kifüggeszti az ügyfélszolgálati irodáiban, továbbá a tájékoztatást folyamatosan naprakészen tartja. A biztosító a tájékozta- tást egyidejűleg megküldi a Felügyelet részére.”

f) A Bit. illikvid eszközalap alatt az alábbit érti: eszközalap olyan eszköze, amelynek értéke nem állapítható meg, ideértve különösen, ha az értékelésre alkalmas piaci árfolyam-információk az eszköz forgalmazásának, kereskedésének vagy nyilvános árjegyzésének felfüggesztése miatt nem állnak maradéktalanul rendelkezésre.

Az eszközalapok befektetési politikájának módosítása

g) A biztosító az eszközalapok kockázati besorolásának és alapvető céljának megváltoztatása nélkül egyoldalúan jogosult módosítani:

• az eszközalapok stratégiai összetételét (új eszközök felvételével, és/vagy a meglévők bármelyikének elhagyásával),

• az eszközalapokon belül az egyes eszközök arányát,

• az egyes eszközalapokhoz tartozó referencia indexet,

• az egyes eszközalapokhoz tartozó javasolt minimális befektetési időtávot,

• az eszközalapok elnevezését.

A biztosító a szerződőt az eszközalap megváltozott befektetési politikájáról annak hatálybalépése előtt legalább 30 nappal a szerződő által megadott e-mail címre küldött elektronikus levélben, illetve a megváltozott befektetési politikának a biztosító webhelyén (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) történő közzétételén keresztül tájékoztatja. A mindenkor érvényben lévő befektetési politika a biztosító webhelyéről (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) elérhető, mely befektetési politika az ajánlat aláírásakor is eltérhet a jelen Különös Feltételek 2. számú mellékletében lévő befektetési politikától.

16) Befektetési egységek felosztása és összevonása

a) A biztosító jogosult a biztosítás tartama során bármely eszközalap egységeinek felosztására, vagy összevonására, amely megváltoztathatja az eszközalapban lévő egységek számát és értékét.

b) Ez a művelet azonban csak technikai jelentőségű, és az eszközalapban, valamint az egyéni számlán lévő egységek összértékét, valamint az 5) q) pontban részletezett rendszeres biztosítási díjra vonatkozó védelmet nem befolyásolja.

c) Az e pont alapján végrehajtott egység felosztás vagy összevonás a szerződés mellé kínált bármely eszközalap egységeit érintheti, függetlenül attól, hogy az adott eszközalapba a szerződő szabad választása alapján, vagy a szerződő szabad választása nélkül – de a különös feltételekben szabályozott módon – kerültek a befizetett díjak befektetésre.

17) Eszközalap-váltás

a) A szerződő a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal kérheti az egyéni számlán nyilvántartott befektetési egységek értéke eszközalapok közötti arányának módosítását. A szerződő külön-külön rendelkezhet a rendszeres és az eseti biztosítási díjból vásárolt befektetési egységek aktuális értékéről. Az eszközalap-váltás díja külön kerül

elvonásra a rendszeres, és külön az eseti díjból vásárolt befektetési egységek vonatkozásában.

A rendszeres biztosítási díjakból képzett befektetési egységekre vonatkozóan a szerződő csak a díjfizetési időszak által egyértelműen meghatározott lejárati dátummal rendelkező eszközalap lejáratát követően nyújthat be eszközalap-váltási kérelmet. Az eseti biztosítási díjakból képzett befek- tetési egységekre vonatkozóan a szerződő bármikor nyújthat be eszközalap-váltási kérelmet.

b) A biztosító a kérelem biztosítóhoz történő beérkezésének időpontja alapján, a 21) n) pontban leírt módon hajtja végre az eszközalap-váltást. Az eszközalap-váltás díját az 1. számú melléklet 9. pontja tartalmazza, amelyet a biztosító a felhalmozási befektetési egységek számának csökkentésével von el. Az eszközalap-váltás során az átváltott egységek aktuális értékének az eszközalap-váltási díjjal csökkentett értéke kerül átváltásra az új eszközalapokba. Ha az átváltott felhalmozási befektetési egységek aktuális értéke nem fedezi az átváltás költségét, akkor a biztosító a kérelmet végrehajtja és az eszközalap-váltás díját a 20) pont szerint el nem számolt, szerződést terhelő költségként kezeli.

c) A szerződő az eseti biztosítási díjakból képzett befektetési egységekre a biztosítási ajánlat aláírásával egy időben, vagy később, a biztosítás tartama alatt bármikor, a rendszeres biztosítási díjakból képzett befektetési egységekre a díjfizetési időszak által egyértelműen meghatározott lejárati dátummal rendelkező eszközalap lejáratát követően kérheti a biztosító árfolyam-figyelési és automatikus eszközalap-váltási szolgáltatásának (Pannónia Navigátor) aktiválását. A Pannónia Navigátor szolgáltatás szerződési feltételeit az 5. számú melléklet tartalmazza.

18) Rendszeres, eseti biztosítási díjak átirányítása

a) A szerződő a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal kérheti a jövőben esedékessé váló rendszeres biztosítási díj, illetve a jövőben fizetett eseti díjak eszközalapok közötti felosztási arányának módosítását.

A rendszeres biztosítási díjakra vonatkozóan a szerződő csak a díjfizetési időszak által egyér- telműen meghatározott lejárati dátummal rendelkező eszközalap lejáratát követően kérheti a rendszeres biztosítási díjak átirányítását. Az eseti biztosítási díjakra vonatkozóan a szerződő bármikor kérheti az eseti biztosítási díjak átirányítását.

b) A biztosító a kérelem beérkezése után beazonosított biztosítási díjakat az új felosztási arány szerint fekteti be. Az átirányítás díját az 1. számú melléklet 10. pontja tartalmazza. Az átirányítás költségét a biztosító a felhalmozási befektetési egységek számának csökkentésével fedezi úgy, hogy a szerződés aktuális értékének eszközalapok közötti megoszlása ne változzon. Ha a felhalmozási befektetési egységek aktuális értéke nem fedezi az átirányítás költségét, akkor a biztosító a kérelmet végrehajtja, és az átirányítás költségét a 20) pont szerint el nem számolt, szerződést terhelő költségként kezeli.

19) A biztosítás megszűnése

A biztosítás megszűnik a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. Általános Életbiztosítási Feltételei 21) h) pontban foglalt eseten kívül:

a) a biztosított halála esetén a haláleseti szolgáltatás kifizetésével.

b) a határozott tartamú biztosítás tartamának lejárata (elérés) esetén a lejárati szolgáltatás teljesítésével.

c) a biztosítás 11) pont szerinti visszavásárlása esetén a visszavásárlási összeg kifizetésével.

d) a tartam első három évében a visszavásárlási összeg kifizetésével, amennyiben a szerződő az esedékességet követő 90 nap elteltével felszólítás ellenére sem fizette be az esedékes rendszeres díjat, és nem nyilatkozott a szerződés rendes felmondásáról.

e) a biztosítás díjfizetés szüneteltetése esetén, amennyiben a szerződés rendszeres díjaiból képzett befektetési egységek aktuális visszavásárlási értéke már nem elegendő az összes el nem számolt, szerződést terhelő költség

(20) pont), illetve a felmerült kockázati díj, eszközalap-váltási díj, díjak átirányításának díja, valamint adminisztrá- ciós díj valamint 21) a) és i) pont szerinti költség fedezésére, a visszavásárlási összeg el nem számolt, szerződést terhelő költségekkel, illetve felmerült díjakkal csökkentett értékének kifizetésével.

f) a biztosítás 30 napon belüli felmondása (21) g) pont) esetén a felmondási összeg kifizetésével.

g) a biztosítás szerződő általi rendes felmondása esetén, a visszavásárlási összeg kifizetésével.

20) El nem számolt, szerződést terhelő költségek érvényesítése

a) A biztosító a kockázati díjat, az eszközalap-váltás, és a díjak átirányításának díját, valamint a 21) a) és i) pont szerinti költséget, továbbá a díjfizetés szüneteltetése alatt az előzőeken felül az adminisztrációs díjat a felhalmozási befektetési egységek számának csökkentésével fedezi. Ennek során a biztosító a felmerült költségek esedékességének napját megelőző értékelési napra vonatkozó árfolyam figyelembe vételével határozza meg az adott összegű költség érvényesítéséhez szükséges egységszámot.

b) Amennyiben a szerződő nem rendelkezik elegendő felhalmozási befektetési egységgel, úgy a biztosító a felmerült költsé- geket el nem számolt költségként elkülönítetten nyilvántartja és érvényesíti az érvényesítés napját megelőző értékelési napra vonatkozó árfolyam figyelembe vételével, amint elegendő felhalmozási befektetési egység lesz az egyéni számlán.

c) Amennyiben a biztosító kifizetésével a biztosítás megszűnik, a biztosító a kifizetés összegét csökkenti az el nem számolt, szerződést terhelő költségekkel.

21) Egyéb rendelkezések

a) Az eseti biztosítási díjakból vásárolt befektetési egységek aktuális értékét a biztosító csökkenti az 1. számú melléklet 4. pontjában leírt rendszerességgel és mértékben az eseti díjakból vásárolt felhalmozási befektetési egységek számának csökkentésén keresztül. Az egységek levonását a biztosító úgy hajtja végre, hogy az eseti biztosítási díjak aktuális értékének eszközalapok közötti megoszlása a levonás után ne változzon a levonás előtti állapothoz képest. Ha az egységek aktuális értéke nem fedezi ezt a költséget, akkor a biztosító azt a 20) pont szerint el nem számolt, szerződést terhelő költségként kezeli.

b) A biztosító a biztosítás kalkulációja során technikai kamatot nem használ, így a szerződés technikai kamatra, illetve technikai kamat feletti többlethozamra, nyereségrészesedésre nem jogosít. A díjtartalékon képződött befektetési hozam ugyanakkor a befektetési egységek árfolyamváltozásaiban megjelenik, így a befektetési egységek aktuális árfolyama határozza meg a biztosítás mindenkori aktuális értékét figyelembe véve a szerződést terhelő költségeket is.

c) A biztosító a fizetendő biztosítási díjat és az általa teljesítendő kifizetés összegét a matematikai szabályok szerint 1 eurócentre kerekítve adja meg.

d) A biztosítás vonatkozásában kötvénykölcsön igénybevételére nincs lehetőség.

e) A szerződés díjmentesítésére nincs lehetőség.

f) A szerződés haláleseti szolgáltatása, elérési szolgáltatása, visszavásárlása, részleges visszavásárlása, vagy a szerző- désből történő rendszeres pénzkivonás esetén a jelen feltételek alapján kifizethető összegből a biztosító levonja a mindenkor hatályos jogszabályok alapján a kifizetést terhelő közterheket, valamint a biztosítói kifizetés költségét, és a fennmaradó összeget fizeti ki az arra jogosult részére. A biztosítói kifizetés költségének mértékét az 1. számú melléklet 15. pontja tartalmazza.

g) A biztosítás Általános Életbiztosítási Feltételek 22) i) pontjában meghatározott 30 napos felmondása esetén a biztosító a felmondási összeget fizeti ki a szerződő részére. A felmondási összeg a befizetett rendszeres díj kötvé- nyesítési költséggel csökkentett értéke. Az eseti befizetések vonatkozásában a felmondási összeg a rendelkezésre álló, eseti díjakból képzett felhalmozási befektetési egységek aktuális értéke. Az adminisztrációs és kötvényesítési költségek címén levont összeg mértékét az I. számú melléklet 3. pontja tartalmazza. A biztosító a felmondási összeget a kérelem biztosítóhoz történő beérkezésének időpontja alapján, a 21) n) pontban leírt módon határozza meg. A felmondási összegből a biztosító levonja a már teljesített szolgáltatások értékét.

h) A biztosító a biztosítási évfordulót követően 15 napon belül írásban tájékoztatja a szerződőt a biztosítási év pénzmozgásairól, az egyéni számlán jóváírt befektetési egységek számáról, típusáról, a szerződés aktuális értékéről, aktuális visszavásárlási értékéről és az eltelt biztosítási év során felmerült költségekről.

i) Az 1. számú melléklet 14. pontjában leírt egyéni számlakivonat költségét a biztosító az eseti díjakból – ha ez nem elegendő, akkor a rendszeres biztosítási díjakból – felhalmozási befektetési egységek számának csökkentésével fedezi úgy, hogy a befektetési egységek aktuális értékének eszközalapok közötti megoszlása ne változzon. Ha a felhalmo- zási befektetési egységek aktuális értéke nem fedezi a számlakivonat költségét, akkor a biztosító a számlakivonatot megküldi és a számlakivonat költségét a 20) pont szerint el nem számolt, szerződést terhelő költségként kezeli.

j) A Pannónia Kikötő Nyugdíjcélú Befektetési Életbiztosítás, mint főbiztosítás mellé a biztosító választékából kiegé- szítő biztosítások köthetők a főbiztosítás megkötésével egyidejűleg, illetve később, a biztosítási évfordulón.

k) A biztosító naptári évenként 1 alkalommal, legkésőbb május 31-ig a Központi Statisztikai Hivatal által publikált infláció mértékével emeli az 1. számú melléklet 6., 7., 9., 11., 12., 13. és 14. pontjában található díjakat, költsé- geket, illetve összeget. Ezek értékét a biztosító 1 eurócentre kerekítve adja meg. A módosítások a hatályba lépés dátumától kezdődően valamennyi érvényben lévő szerződésre vonatkoznak. A mindenkor aktuális 1. számú mellékletet a biztosító webhelyén (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) teszi közzé. Amennyiben a biztosító költségei az infláció feletti mértékben növekednek, úgy a biztosító jogosult a Központi Statisztikai Hivatal által publikált inflációt meghaladó mértékben, de legfeljebb az infláció kétszeresének mértékével emelni az 1. számú melléklet 6., 7., 9., 11., 12., 13. és 14. pontjában található díjakat, költségeket, illetve összegeket. Az inflációt meghaladó mértékű emelésről a biztosító – 30 nappal megelőzően – írásban tájékoztatja a szerződőt.

l) Minden olyan esetben, ahol a költségek érvényesítése a befektetési egységek elvonásával történik, és a Különös Feltételek másképp nem rendelkeznek, a biztosító úgy jár el, hogy a költségérvényesítést követően a befektetési egységek értékének eszközalapok közötti aránya nem változik a költségérvényesítést megelőző állapothoz képest.

m) A szerződés rendszeres biztosítási díjának 6) i) pont szerinti előre fizetése esetén, amennyiben az előre fizetni kívánt rendszeres díj biztosítási évfordulón esedékes, az érintett biztosítási évfordulóra meglévő kiegészítő bizto- sítások szerződő általi felmondása, illetve új kiegészítő biztosítások megkötése nem lehetséges.

n) Amennyiben a szerződő faxon, elektronikus úton, futárszolgálat útján, Pannónia Ügyfélportálon, illetve szemé- lyesen kézbesített nyilatkozatában befektetési egységekkel kapcsolatos tranzakciót kezdeményez, úgy a tranzakció a kérelem beérkezésének napján aktuális egységszám és az ezt követő értékelési napra vonatkozó árfolyam figyelembe vételével kerül végrehajtásra, ha a nyilatkozat hétfő – csütörtök 15 óráig, illetve pénteken 12 óráig (Pannónia Ügyfélportálon keresztül kezdeményezett tranzakció esetén 15 óráig) beérkezik a biztosí- tóhoz. Az ezen időpontok után beérkező nyilatkozatok esetén nem a beérkezés napján, hanem a beérkezés napját követő munkanapon aktuális egységszám és az ezt követő értékelési napra vonatkozó árfolyam figyelembe vételével kerül a tranzakció végrehajtásra. A postai úton beérkező nyilatkozatok esetén az átvétel (beérkezés) napján aktuális egységszám és az ezt követő értékelési napra vonatkozó árfolyam figyelembe vételével kerül a tranzakció végrehajtásra.

1. számú melléklet: Kondíciós lista

Érvényes: 2014. július 1-től.

A tartam során állandó költségek, összegek és díjak:

1. Allokációs költség (Különös Feltételek 3) b) pontja):

A rendszeres biztosítási díjak esetében a rendszeres biztosítási díjak 3%-a, az eseti biztosítási díj vonatkozásában 0%.

2. Kezdeti költség (Különös Feltételek 3) u) pontja):

A Biztosító a szerződés tartamának első 10 évében minden évben a rendszeres díj esedékességét követő 3. hónap díjesedékesség napját megelőző napján, az ekkor rendelkezésre álló kezdeti befektetési egységek számát csökkenti éves díjfizetési gyakoriság esetén 8,52%-kal, féléves díjfizetési gyakoriság esetén 4,26%-kal, negyedéves díjfizetési gyakoriság esetén 2,13%-kal, havi díjfizetési gyakoriság esetén 0,71%-kal.

3. Adminisztrációs és kötvényesítési költségek:

A szerződés Általános Életbiztosítási Feltételek 22) i) pontjában meghatározott 30 napos felmondás esetén: 25 euró, de legfeljebb a szerződés rendszeres éves díjának egytizenkettede.

4. Eseti számlán nyilvántartott egységek aktuális értékének csökkentése:

A biztosító minden naptári negyedév utolsó értékelési napján az eseti számlán nyilvántartott egységek megelőző naptári negyedév utolsó értékelési napjától a számítás pillanatáig eltelt időszakra megállapított átlagos értékének 0,25%-ával csökkenti az eseti számlán nyilvántartott egységek aktuális értékét. A csökkentés nem érinti a rendszeres díjak számláján nyilvántartott egységeket.

5. Garantált biztosítási összeg maximális értéke:

Egy biztosított vonatkozásában egy rendszeres díjfizetésű Pannónia Kikötő Nyugdíjcélú Befektetési Életbiztosítási szerződés alapján kifizethető garantált biztosítási összeg maximális értéke: 20 000 euró.

A tartam során a Különös Feltételekben meghatározott módon változtatható költségek, összegek és díjak:

6. Minimális rendszeres biztosítási díj:

600 euró/év; 300 euró/félév; 150 euró/negyedév; 50 euró/hó

7. Adminisztrációs díj (Különös Feltételek 3) a) pontja):

24 euró/év; 12 euró/félév; 6 euró/xxxxxxxx; 2 euró/hó

8. Eszközalap-kezelési díj (Különös Feltételek 3) o) pontja):

Euró Alapú Likviditási Eszközalap esetén: 0,3%/év.

Lejárati dátummal rendelkező eszközalap esetén: 0,75%/év. Valamennyi egyéb eszközalap esetén (amennyiben a 2. számú melléklet ezzel ellentétesen nem rendelkezik) 1,95%/év. A biztosító által érvényesített eszközalap-kezelési díjon felül az eszközalapokat az eszközalap-kezelők által érvényesített egyéb levonások (pl. portfólió-kezelési, letétkezelési díj) is terhelik, továbbá amennyiben egy eszközalap mögött további eszközalapok vannak, úgy a mögöttes alapok is rendelkezhetnek költségekkel. A mögöttes alapok költségeit a mögöttes alap kezelője érvényesíti, és ennek hatása a mögöttes alapokat tartalmazó eszközalap nettó eszközértékében is érvényesül.

Az ily módon levont díjak és költségek mértéke változhat, ezért ezen díjak és költségek mértékét számszerűen megadni és külön kimutatni nem áll módunkban. A levont költségek az árfolyamban tükröződnek.

A biztosító legalább évente aktualizálja a TKM (Teljes Költség Mutató) értékét és az akkor elvégzett számítások során figyelembe veszi mind az eszközalap-kezelők, mind a mögöttes eszközalapok kezelői által érvényesített költségekre megadott átlagos értékeket. A TKM által tartalmazott költségek körét az aktuális TKM szabályzat szabályozza.

9. Eszközalap-váltás díja (Különös Feltételek 17) b) pontja):

Biztosítási évenként az első két átváltás ingyenes.

Minden további átváltás díja az átváltott összeg 2 ezreléke, minimum 1 euró, maximum 10 euró.

10. Rendszeres, eseti díj átirányításának díja (Különös Feltételek 18) b) pontja):

Ingyenes.

11. Részleges visszavásárlás költsége, egyéb korlátozások (Különös Feltételek 12) d) pontja):

A visszavásárolt összeg 2 ezreléke, minimum 1 euró, maximum 10 euró.

A részleges visszavásárlás minimális összegére és a rendszeres díjakból vásárolt felhalmozási befektetési egységek aktuális értékének minimális összegére nincs korlátozás.

12. Rendszeres pénzkivonás költsége (Különös Feltételek 13) b) pontja):

A kivont összeg 2 ezreléke, minimum 1 euró, maximum 10 euró.

13. Rendszeres pénzkivonás minimális összege:

50 euró/hó.

14. Egyéni számlakivonat költsége (Különös Feltételek 21) i) pontja):

A biztosítási évfordulón kiküldött számlakivonat ingyenes, minden további 1 euró.

15. Biztosítói kifizetés költsége (Különös Feltételek 21) f) pontja):

Pénzintézeti számlára utalás esetén: 0% Postai úton történő kifizetés esetén: 1%

Egyéb paraméterek:

16. Pannónia Navigátor szolgáltatás:

A Pannónia Kikötő Nyugdíjcélú Befektetési Életbiztosítás növekedési eszközalapjai:

Eszközalap neve Mozgóátlag Tolerancia sáv
Euró Alapú Nemzetközi Vegyes Eszközalap	120 nap	3%
Euró Alapú Fejlődő Piacok Részvény Eszközalap	120 nap	7%
Euró Alapú Kínai Részvény Eszközalap	120 nap	7%
Euró Alapú Indiai Részvény Eszközalap	120 nap	7%
Euró Alapú Xxxxxx Xxxxxxx Részvény Eszközalap	120 nap	7%

A Pannónia Kikötő Nyugdíjcélú Befektetési Életbiztosítás védett eszközalapja: Euró Alapú Likviditási Eszközalap Azon eszközalapok esetén, amelyek fentebb sem a növekedési, sem a védett eszközalapok között nem kerültek felsorolásra, a biztosító a Pannónia Navigátor szolgáltatást nem nyújtja.

17. Napi tájékozódási lehetőség a befektetés elhelyezéséről és értékéről:

Ügyfélszolgálat: x00-0-0-000-000 Webhely: xxx.xxxxxxxxxxx.xx

2. számú melléklet: A választható eszközalapok befektetési politikája

1) A befektetési politika általános, minden eszközalapra vonatkozó szabályai

Az eszközalapok típusa, futamideje

A biztosító által létrehozott eszközalapok nyíltvégű, nyilvános eszközalapok, futamidejük a biztosító nyilvántartási rendszereiben történő nyilvántartásba vételüktől határozatlan ideig tart. Ettől eltérő, zárt végű eszközalapok létrehozása esetén ezen tény az eszközalap egyedi jellemzőinél feltüntetésre kerül.

Az eszközalapok kezelője minden esetben a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.

Befektetési alapelvek

A biztosító az eszközalapokba történő ügyfélbefizetések esetén a következő alapelveket tartja elsődlegesen szem előtt:

• törvényi megfelelés,

• jövedelmezőség,

• likviditás,

• biztonság,

• diverzifikáció (kockázatmegosztás oly módon, hogy a befektetés nem egyetlen, hanem több értékpapírba történik).

Az eszközalapokat érintő befektetési korlátok

A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. az általa kínált unit linked eszközalapok befektetési politikájának kialakításakor minden esetben a számára irányadó, a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. Törvény befektetési szabályai szerint jár el. A biztosító a jogszabályi megfelelőség biztosítása mellett saját hatáskörében, az eszközalapok típusának megfelelően alakítja ki a stratégiai korlátokat. Az egyes eszközalapokba kerülő értékpapírok kiválasztásával – az eszközalapok portfóliókezelésével – a biztosító portfólió-kezelési szerződés keretében külső partnereket is megbízhat.

Az egyes eszközalapokban tőzsdei határidős ügyletek csak meglévő vagy egyidejűleg létrehozott pozíciók kockázatának fedezésére köthetőek. Tőzsdén kívüli származtatott ügyletek csak árfolyam- és kamatváltozásból eredő kockázat fedezésére köthetőek.

A biztosító az elérhető hozam maximalizálása és az eszközalap hatékony működése érdekében fenntartja a jogot a mögöttes befektetési eszközök változtatására. Az egyes eszköztípusok (pénzpiaci, kötvény, részvény, árupiaci, egyéb eszközök) helyettesíthetők az ugyanolyan eszközökbe befektető, hasonló befektetési politikával, valamint kockázati szinttel rendelkező befektetési alapok jegyeivel. A befektetési jegyek arányosan abba a befektetési kategóriába tartoznak, amelybe a befektetési alap az eszközeit az aktuális portfólió-összetétel szerint kihelyezi. Amennyiben a portfólió-összetételre vonatkozó információ nem áll rendelkezésre, úgy a befektetési alap referenciaindexének összetétele alapján kell a kategóriába sorolást elvégezni. Nem vásárolható olyan befektetési alap, melynek eszközeit a befektetési politika nem engedi.

Amennyiben egy eszközalapban az egy befektetési alapba történő befektetés az 50%-ot meghaladja, arról a biztosító a webhelyén havonta frissítésre kerülő eszközallokációban tájékoztatást ad. A biztosító szintén a webhelyén teszi közzé ezen befektetési alapok befektetési politikájának rövid tartalmi kivonatát (xxx.xxxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxx/ eszkozalapok/ismertetok).

A Magyar Nemzeti Bank nyugdíjbiztosításokról szóló, 2/2014. (V. 26.) számú ajánlásának 30. pontjának megfelelően, a Biztosító törekszik a közvetett befektetési költségek elkerülésére, így az alapok alapja konstrukcióban működő alapokba (a továbbiakban: közvetett alapok) történő befektetést az eszközalapok tekintetében 20 százalékban maximalizálja. E szabály alól kivételt képeznek az Euró Alapú Nemzetközi Vegyes Eszközalap, az Euró Alapú Indiai Részvény Eszközalap és az Euró Alapú Pannónia Aktív Vegyes Eszközalap, melyekben a közvetett alapok maximális aránya 100 százalék lehet.

Az egyes eszközalapokban lévő eszköztípusokra vonatkozó minimális, maximális és megcélzott befektetési arányok jelen befektetési politika C. jelű mellékletében találhatók.

Az ügyletkötésekre vonatkozóan azon eszközalapoknál megengedett az értékpapír kölcsönzés, visszavásárlási megálla- podások kötése, fedezeti és arbitrázs üzletek kötése, ahol ezekről az adott eszközalap befektetési politikája kifejezetten rendelkezik. Azon eszközalapokban, ahol az ilyen ügyletek kötése nem kerül feltüntetésre, ezek alkalmazására sem kerülhet sor.

A megengedett arányoktól való eltérés esetén követendő szabályok

A befektetési szabályoknak való megfelelés szempontjából az egyes eszközök piaci értékét kell figyelembe venni.

A befektetési jegyeket az őket kibocsátó alap kategóriájának megfelelően kell figyelembe venni. A befektetési alapokba fektető alapok besorolását a mögöttes termék(ek) kategóriájának megfelelően kell figyelembe venni. A limitek betartásánál a jogszabályi előírásokat minden esetben figyelembe kell venni. Ez tehát azt jelenti, hogy az eszközalap befektetési politikájának megfelelő eszközallokáció kizárólag úgy alakítható ki, hogy a jogszabály előírásainak mindenkor megfeleljen. A befektetési politikában megfogalmazott limitek betartására minden esetben törekedni kell, de a biztosító attól időszakonként eltérhet (az eszközalap indulásakor, illetőleg a gazdaságos tranzakció-méret figyelembe vételével: amennyiben a tranzakció végrehajtásának költségei jelentős mértékűek a tranzakció méretéhez viszonyítva, úgy a portfóliókezelő dönthet úgy, hogy átmenetileg, a gazdaságos tranzakció-méret eléréséig likvid eszközben tartja a befizetéseket). A befektetési politikában meghatározott szabályoknak, limiteknek való megfelelést a portfóliókezelőnek az üzletkötést

megelőzően (előzetes limitellenőrzés) ellenőriznie kell. Az előzetes limitellenőrzés mellett folyamatos, napi gyakoriságú ellenőrzést végez a letétkezelő, a biztosító, valamint a portfóliókezelő. Amennyiben a portfóliókezelő a limitek meghaladását tapasztalja az ellenőrzés során, úgy azt 5 munkanapon belül korrigálni kell a befektetési politikának megfelelően. Amennyiben a korrekció csak az ügyfelek számára egyértelműen előnytelen módon hajtható végre (piaci ártól eltérő árfolyamon történő üzletkötés, illetőleg jelentős költségvonzat esetén), úgy a biztosító jóváhagyásával a fenti 5 munkanapos intézkedési időintervallum maximum 10 munkanapra hosszabbítható.

A befektetési politikában meghatározott célzott limitek átlépése ideiglenesen passzív limitsértésnek minősül, amennyiben annak oka például: az értékelési árak változása, újonnan portfóliókezelésbe adott eszközök típusának, összegének változása, vagy az eszközalap befektetési politikájának módosulása következtében bekövetkező limitsértés. Passzív limitsértés esetén a portfóliókezelőnek 5 munkanapon belül kell korrigálnia a sértést.

Ha a portfóliókezelő vétkesen olyan ügylete(ke)t köt, amellyel a portfólió piaci értéke megsérti az eszközalapok befektetési politikájában megszabott befektetési korlátozásokat, akkor a biztosító írásbeli értesítése és a Compliance Officer utasítását követően köteles azonnal az ügylettel ellentétes irányú ügyletet kötni (legalább a befektetési korlátot meghaladó, de legfeljebb az eredeti ügyletben szereplő mennyiségre). A portfóliókezelő a szándékos vagy súlyosan gondatlan üzletkötése miatt esetlegesen elszenvedett veszteséget a fentiekben rögzített mértékig köteles a biztosító, illetve az adott eszközalap részére megtéríteni.

Az eszközalapokat érintő kockázatok

Az egyes eszközalapok kockázata az adott eszközalap befektetései által lefedett eszközcsoportok, illetve a befektetési és működési környezet kockázatára terjed ki. Az egyes eszközalapok eltérő sajátosságaikból adódóan más-más kockázati tényezőknek vannak kitéve. Az eszközalapokat érintő kockázatokat minden esetben az ügyfél viseli. Az eszközalapokat érintő kockázati faktorok felsorolását jelen befektetési politika A. jelű melléklete tartalmazza. Az egyes eszközalapokat érintő főbb kockázati tényezők, valamint azok árfolyamra gyakorolt hatásának mértéke jelen befektetési politika B. jelű mellékletében kerülnek bemutatásra.

A biztosító létrehozhat olyan eszközalapot, melynek megcélzott befektetési területe Európán kívüli. A megcélzott befektetési terület az egyes eszközalapok sajátos jellemzőinél feltüntetésre kerül. Ezen eszközalapok esetében felmerülhetnek az európai jogi, gazdasági környezettől eltérő, valamint a devizaárfolyam változásából eredő kockázatok is. Az eszközalapok árfolyamára ható kockázati tényezők az eszközalapok árfolyamát jelentősen befolyásolják. Múltbeli statisztikai adatok alapján a magas kockázatú részvénybefektetések hosszú távon magasabb hozamot érhetnek el, mint azonos időszak alatt az alacsonyabb kockázatú kötvénybefektetések, ezért a biztosító az egyes eszközalapok bemutatásánál feltünteti a javasolt befektetési időtávot.

Az eszközalapok hozamának biztosítása, az árfolyamkockázat csökkentése érdekében a biztosító általános jelleggel megbízást adhat a mindenkori portfóliókezelők részére fedezeti célú ügyletek kötésére.

Hozamszámítás

A hozamot az eszközalapok esetében a PSZÁF ajánlásával összhangban, az egy jegyre jutó nettó eszközérték változása alapján számolja a biztosító. Az eszközalap két kiválasztott időpont közötti hozamának kiszámítására az alábbi képletet alkalmazza:

rnom= r1/r0-1	ahol	rnom: az eszközalap időszaki nominális hozama r1: az időszak zárónapjára vonatkozó egy jegyre jutó nettó eszközérték r0: az időszak kezdő napjára vonatkozó egy jegyre jutó nettó eszközérték
rann = (r1/r0)(365/n) -1	ahol	rann: az eszközalap adott időszaki évesített hozama n: az időszak kezdő és záró napja között eltelt napok száma, n>365

A hozamszámítás során a biztosító az úgynevezett total return típusú számítási módot alkalmazza, amely tartalmazza az adott időszak alatti összes, realizált és nem realizált eredményeket is.

Az éven belüli hozamokat a nemzetközi teljesítmény-mérési elvek figyelembe vételével a biztosító nem évesíti, azt kizárólag nominálisan jeleníti meg.

Az 1 évnél hosszabb időszakra számított hozamokat a biztosító évesítve jeleníti meg (a hozamot egy évre, a kamatos kamatszámítás módszerével számítva – tört kitevővel, 365 napos bázison – határozza meg).

A hozam százalékos formában, 2 tizedes jegyre kerekítve, a kerekítés szabályait figyelembe véve kerül bemutatásra. A biztosító az egyes eszközalapok teljesítményeit a webhelyén megjelenő eszközalap tájékoztatókban havonta közzéteszi. Az ügyfelek a – szintén a biztosító webhelyén megtalálható – grafikonvarázsló segítségével bármilyen két időpont között megtekinthetik az eszközalapok teljesítményét. A biztosító webhelyének címe: xxx.xxxxxxxxxxx.xx. Az eszközalapok teljes tőkenövekménye újra befektetésre kerül. A befektetési egységek tulajdonosai a hozamot a befektetési egységek visszaváltásával realizálhatják. Az eszközalapok által elérhető hozam minden esetben az eszközalap összetétele, valamint a piaci folyamatok függvénye.

Az eszközalapokba befektetett biztosítási díjakra a biztosító tőke- vagy hozamgaranciát nem vállal. Az eszközalap, illetve a benne lévő befektetési instrumentumok múltbeli teljesítménye nem jelent garanciát a jövőre nézve. A jövőbeli hozamok nem ismertek, azokra a biztosító garanciát nem vállal.

Az egyes eszközalapok teljesítményének összehasonlítására a biztosító referencia indexeket alkalmaz. Eszközalaponként a referencia index „Az eszközalapokra vonatkozó sajátos szabályok” fejezetben található. A referencia indexek értéke

korrigálásra kerül az eszközalapokat is terhelő költségekkel: a letétkezelési, a portfóliókezelési és az eszközalap-kezelési díjjal a hozamméréseknél.

Az eszközalapokra vonatkozó értékelési szabályok

Az eszközalapokra vonatkozó részletes értékelési szabályokat a biztosítótársaság Értékelési Szabályzata tartalmazza, mely szabályzat jelen befektetési politika E. jelű mellékletét képezi.

2) Az eszközalapokra vonatkozó sajátos szabályok Lejárati dátummal rendelkező eszközalapok

Kikötő 2025 Euró Alapú Tőkevédett Nemzetközi Vegyes Eszközalap

Az eszközalap célja: A lejárati dátummal rendelkező eszközalap ideális lehetőséget kínál a hosszú időtávú előtaka- rékoskodásra a befektetett tőke biztonsága mellett. Az eszközalap nyilvános, nyíltvégű és határozott véglejáratú, egységei az eszközalap bevezetése után folyamatosan jegyezhetők és visszaválthatók. Az eszközalap lejárata 2025. november 30. Az eszközalap célja, hogy a tőkevédelem biztosítása mellett a lejárati dátumra optimalizálva a lehető legjobb megtérülést biztosítsa az ügyfeleknek, a hátralévő futamidő függvényében változó kockázatvállalás mellett. A portfólióba kerülő céldátum-alap befektetési politikája igen rugalmas keretek között mozoghat. A részvénykitettség várható értéke a lejárati dátumhoz közeledve csökken, miközben az alacsonyabb kockázatú pénz- és kötvénypiaci befektetések súlya emelkedik.

Az eszközalap a tőkevédelem mellett vállalja lejáratkor a befektetési egységek mindenkori legmagasabb árfolyamon történő visszaváltását, amit a mögöttes befektetési alap, a BNP Paribas Plan Target Click Fund 2025 céldátum-alap befektetési politikája biztosít. Az eszközalapból történő, lejárati dátum előtti kivonásra nem vonatkozik a tőkevédelem és a legmagasabb árfolyamon történő visszaváltás.

A portfólióban meghatározó súlyt képviselő céldátum-alap befektetési jegyein kívül az eszközalap a működéséhez szükséges likviditást bankbetéttel, illetve látra szóló betéttel biztosítja, melynek eszközalapon belüli arányát a minimális, maximális és megcélzott részarányokat bemutató táblázat tartalmazza. Az eszközalap értékelése az eszközalap portfóliójában nyilvántartott pénzügyi eszközök legfrissebb elérhető árfolyamai alapján történik.

Lehetséges eszközalap-összetétel: Az eszközalap indulásakor a tőke döntő része a BNP Paribas Investment Partners Luxemburg által kibocsátott céldátum-alapba kerül befektetésre, melynek befektetési politikája elérhető a Biztosító webhelyén az Eszközalapok ismertetői között (xxx.xxxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxx). A mögöttes alap eszközösszetétel terén igen nagyfokú rugalmasságot mutat: a portfólióban a pénz- és kötvénypiaci eszközök, befektetési alapok befektetési jegyei, valamint származtatott eszközök (határidős ügyletek, opciók, swapok) egyaránt lehetnek. Az eszközök részaránya az időtartam függvényében változik, amit a befektetési alap kezelője úgy alakít ki, hogy lejáratkor rendelkezésre álljon a mindenkori legmagasabb árfolyamhoz kapcsolódó garantált érték fedezete.

Lejáratig való tartás esetén a Kikötő eszközalapok teljes tőkevédelmet kínálnak kiegészítve a futamidő során elért nyereség rögzítésével. Ennek építőköve a következő három komponens: kockázatos eszközök, készpénz és kötvények. A kockázatos eszközök – melyek lehetnek direkcionális (célirányosan szelektált, hosszú távon orientált) alapok vagy abszolút hozamú alapok – szolgáltatják a többlethozam elérésének lehetőségét. A kötvények, azaz a garanciakomponens biztosítja a garantált értéket lejáratkor, évente növekvő arányban. A mögöttes alapok kezelője az alap eszközeinek egy részét a garancia-komponensre fordítja, hogy biztosítsa a garantált értéket lejáratkor (BNP Paribas bankcsoport értékpapírjai árfolyamgaranciával). A készpénz állomány szerepe alapján lehet a kockázatos és a garancia eszköz része is.

A mögöttes eszköz újrasúlyozó mechanizmusai:

• Kétfajta újrasúlyozás történhet a komponensek között:

– Aktív újrasúlyozás:

» a direkcionális alap és abszolút hozamú alap között (évente 3-4 alkalommal, önálló döntéssel),

» a kockázatos komponens és a biztonsági komponens között (a garantált érték növelésére),

– Automatikus újrasúlyozás a nettó eszközérték növekedése esetén:

» a kockázatos eszközökből a garancia eszközökbe.

• A készpénz vagy a kockázatos eszközökbe vagy a garancia eszközökbe áramolhat.

• Az építőelemek állandóak, de az allokáció a lejárat függvényében is változik. A futamidő során minden alap újrasúlyozásra kerül hátralévő futamidő függvényében és nyereség rögzítéséért.

Kikötő 2025 Euró Alapú Tőkevédett Nemzetközi Vegyes Eszközalap összetétele 2014. április végi adatok alapján:

Garancia komponens	Kockázatos eszközök	Egyéb eszközök (készpénz és kötvény)
75,20%	10,10%	14,70%

Nettó eszközérték

Lejárat

Garantált érték

A piaci értékelés sajátosságából adódóan az eszközalapban lévő eszközök árfolyama, így az eszközalap hozama is ingadozhat. Az eszközalapba befektetett biztosítási díjakra a biztosító tőke-, vagy hozamgaranciát nem vállal. A biztosító webhelyén folyamatosan szerepelteti a mögöttes eszközök összetételét, az aktuális és a mindenkori legmagasabb árfolyamszintet. Az eszközalap kezelője, a Biztosító fenntartja magának a jogot, hogy egyoldalúan megváltoztathatja a mögöttes befektetési alapot.

Devizanem: euró

Referencia index: nincs

Kockázati besorolás: közepes

Javasolt minimális befektetési időtáv: lejáratig (2025. november 30-ig) tartó befektetés

Nyugdíjbiztosítási befektetési javaslat: az eszközalapba történő befektetés tartása az eszközalap lejáratának időpontjáig javasolt.

Kikötő 2030 Euró Alapú Tőkevédett Nemzetközi Vegyes Eszközalap

Az eszközalap célja: A lejárati dátummal rendelkező eszközalap ideális lehetőséget kínál a hosszú időtávú előtaka- rékoskodásra a befektetett tőke biztonsága mellett. Az eszközalap nyilvános, nyíltvégű és határozott véglejáratú, egységei az eszközalap bevezetése után folyamatosan jegyezhetők és visszaválthatók. Az eszközalap lejárata 2030. november 30. Az eszközalap célja, hogy a tőkevédelem biztosítása mellett a lejárati dátumra optimalizálva a lehető legjobb megtérülést biztosítsa az ügyfeleknek, a hátralévő futamidő függvényében változó kockázatvállalás mellett. A portfólióba kerülő céldátum-alap befektetési politikája igen rugalmas keretek között mozoghat. A részvénykitettség várható értéke a lejárati dátumhoz közeledve csökken, miközben az alacsonyabb kockázatú pénz- és kötvénypiaci befektetések súlya emelkedik.

Az eszközalap a tőkevédelem mellett vállalja lejáratkor a befektetési egységek mindenkori legmagasabb árfolyamon történő visszaváltását, amit a mögöttes befektetési alap, a BNP Paribas Plan Target Click Fund 2030 céldátum-alap befektetési politikája biztosít. Az eszközalapból történő, lejárati dátum előtti kivonásra nem vonatkozik a tőkevédelem és a legmagasabb árfolyamon történő visszaváltás.

A portfólióban meghatározó súlyt képviselő céldátum-alap befektetési jegyein kívül az eszközalap a működéséhez szükséges likviditást bankbetéttel, illetve látra szóló betéttel biztosítja, melynek eszközalapon belüli arányát a minimális, maximális és megcélzott részarányokat bemutató táblázat tartalmazza. Az eszközalap értékelése az eszközalap portfóliójában nyilvántartott pénzügyi eszközök legfrissebb elérhető árfolyamai alapján történik.

Lehetséges eszközalap-összetétel: Az eszközalap indulásakor a tőke döntő része a BNP Paribas Investment Partners Luxemburg által kibocsátott céldátum-alapba kerül befektetésre, melynek befektetési politikája elérhető a Biztosító webhelyén az Eszközalapok ismertetői között (xxx.xxxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxx). A mögöttes alap eszközösszetétel terén igen nagyfokú rugalmasságot mutat: a portfólióban a pénz- és kötvénypiaci eszközök, befektetési alapok befektetési jegyei, valamint származtatott eszközök (határidős ügyletek, opciók, swapok) egyaránt lehetnek. Az eszközök részaránya az időtartam függvényében változik, amit a befektetési alap kezelője úgy alakít ki, hogy lejáratkor rendelkezésre álljon a mindenkori legmagasabb árfolyamhoz kapcsolódó garantált érték fedezete.

Lejáratig való tartás esetén a Kikötő eszközalapok teljes tőkevédelmet kínálnak kiegészítve a futamidő során elért nyereség rögzítésével. Ennek építőköve a következő három komponens: kockázatos eszközök, készpénz és kötvények. A kockázatos eszközök – melyek lehetnek direkcionális (célirányosan szelektált, hosszú távon orientált) alapok vagy abszolút hozamú alapok – szolgáltatják a többlethozam elérésének lehetőségét. A kötvények, azaz a garanciakomponens biztosítja a garantált értéket lejáratkor, évente növekvő arányban. A mögöttes alapok kezelője az alap eszközeinek egy részét a garancia-komponensre fordítja, hogy biztosítsa a garantált értéket lejáratkor (BNP Paribas bankcsoport értékpapírjai árfolyamgaranciával). A készpénz állomány szerepe alapján lehet a kockázatos és a garancia eszköz része is.

A mögöttes eszköz újrasúlyozó mechanizmusai:

• Kétfajta újrasúlyozás történhet a komponensek között:

– Aktív újrasúlyozás:

» a direkcionális alap és abszolút hozamú alap között (évente 3-4 alkalommal, önálló döntéssel),

» a kockázatos komponens és a biztonsági komponens között (a garantált érték növelésére),

– Automatikus újrasúlyozás a nettó eszközérték növekedése esetén:

» a kockázatos eszközökből a garancia eszközökbe.

• A készpénz vagy a kockázatos eszközökbe vagy a garancia eszközökbe áramolhat.

• Az építőelemek állandóak, de az allokáció a lejárat függvényében is változik. A futamidő során minden alap újrasúlyozásra kerül hátralévő futamidő függvényében és nyereség rögzítéséért.

Kikötő 2030 Euró Alapú Tőkevédett Nemzetközi Vegyes Eszközalap összetétele 2014. április végi adatok alapján:

Garancia komponens	Kockázatos eszközök	Egyéb eszközök (készpénz és kötvény)
68,70%	20,00%	11,30%

Nettó eszközérték

Lejárat

Garantált érték

A piaci értékelés sajátosságából adódóan az eszközalapban lévő eszközök árfolyama, így az eszközalap hozama is ingadozhat. Az eszközalapba befektetett biztosítási díjakra a biztosító tőke-, vagy hozamgaranciát nem vállal. A biztosító webhelyén folyamatosan szerepelteti a mögöttes eszközök összetételét, az aktuális és a mindenkori legmagasabb árfolyamszintet. Az eszközalap kezelője, a Biztosító fenntartja magának a jogot, hogy egyoldalúan megváltoztathatja a mögöttes befektetési alapot.

Devizanem: euró

Referencia index: nincs

Kockázati besorolás: közepes

Javasolt minimális befektetési időtáv: lejáratig (2030. november 30-ig) tartó befektetés

Nyugdíjbiztosítási befektetési javaslat: az eszközalapba történő befektetés tartása az eszközalap lejáratának időpontjáig javasolt.

Kikötő 2035 Euró Alapú Tőkevédett Nemzetközi Vegyes Eszközalap

Az eszközalap célja: A lejárati dátummal rendelkező eszközalap ideális lehetőséget kínál a hosszú időtávú előtaka- rékoskodásra a befektetett tőke biztonsága mellett. Az eszközalap nyilvános, nyíltvégű és határozott véglejáratú, egységei az eszközalap bevezetése után folyamatosan jegyezhetők és visszaválthatók. Az eszközalap lejárata 2035. november 30. Az eszközalap célja, hogy a tőkevédelem biztosítása mellett a lejárati dátumra optimalizálva a lehető legjobb megtérülést biztosítsa az ügyfeleknek, a hátralévő futamidő függvényében változó kockázatvállalás mellett. A portfólióba kerülő céldátum-alap befektetési politikája igen rugalmas keretek között mozoghat. A részvénykitettség várható értéke a lejárati dátumhoz közeledve csökken, miközben az alacsonyabb kockázatú pénz- és kötvénypiaci befektetések súlya emelkedik.

Az eszközalap a tőkevédelem mellett vállalja lejáratkor a befektetési egységek mindenkori legmagasabb árfolyamon történő visszaváltását, amit a mögöttes befektetési alap, a BNP Paribas Plan Target Click Fund 2035 céldátum-alap befektetési politikája biztosít. Az eszközalapból történő, lejárati dátum előtti kivonásra nem vonatkozik a tőkevédelem és a legmagasabb árfolyamon történő visszaváltás.

A portfólióban meghatározó súlyt képviselő céldátum-alap befektetési jegyein kívül az eszközalap a működéséhez szükséges likviditást bankbetéttel, illetve látra szóló betéttel biztosítja, melynek eszközalapon belüli arányát a minimális, maximális és megcélzott részarányokat bemutató táblázat tartalmazza. Az eszközalap értékelése az eszközalap portfóliójában nyilvántartott pénzügyi eszközök legfrissebb elérhető árfolyamai alapján történik.

Lehetséges eszközalap-összetétel: Az eszközalap indulásakor a tőke döntő része a BNP Paribas Investment Partners Luxemburg által kibocsátott céldátum-alapba kerül befektetésre, melynek befektetési politikája elérhető a Biztosító webhelyén az Eszközalapok ismertetői között (xxx.xxxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxx). A mögöttes alap eszközösszetétel terén igen nagyfokú rugalmasságot mutat: a portfólióban a pénz- és kötvénypiaci eszközök, befektetési alapok befektetési jegyei, valamint származtatott eszközök (határidős ügyletek, opciók, swapok) egyaránt lehetnek. Az eszközök részaránya az időtartam függvényében változik, amit a befektetési alap kezelője úgy alakít ki, hogy lejáratkor rendelkezésre álljon a mindenkori legmagasabb árfolyamhoz kapcsolódó garantált érték fedezete.

Lejáratig való tartás esetén a Kikötő eszközalapok teljes tőkevédelmet kínálnak kiegészítve a futamidő során elért nyereség rögzítésével. Ennek építőköve a következő három komponens: kockázatos eszközök, készpénz és kötvények. A kockázatos eszközök – melyek lehetnek direkcionális (célirányosan szelektált, hosszú távon orientált)

alapok vagy abszolút hozamú alapok – szolgáltatják a többlethozam elérésének lehetőségét. A kötvények, azaz a garanciakomponens biztosítja a garantált értéket lejáratkor, évente növekvő arányban. A mögöttes alapok kezelője az alap eszközeinek egy részét a garancia-komponensre fordítja, hogy biztosítsa a garantált értéket lejáratkor (BNP Paribas bankcsoport értékpapírjai árfolyamgaranciával). A készpénz állomány szerepe alapján lehet a kockázatos és a garancia eszköz része is.

A mögöttes eszköz újrasúlyozó mechanizmusai:

• Kétfajta újrasúlyozás történhet a komponensek között:

– Aktív újrasúlyozás:

» a direkcionális alap és abszolút hozamú alap között (évente 3-4 alkalommal, önálló döntéssel),

» a kockázatos komponens és a biztonsági komponens között (a garantált érték növelésére),

– Automatikus újrasúlyozás a nettó eszközérték növekedése esetén:

» a kockázatos eszközökből a garancia eszközökbe.

• A készpénz vagy a kockázatos eszközökbe vagy a garancia eszközökbe áramolhat.

• Az építőelemek állandóak, de az allokáció a lejárat függvényében is változik. A futamidő során minden alap újrasúlyozásra kerül hátralévő futamidő függvényében és nyereség rögzítéséért.

Kikötő 2035 Euró Alapú Tőkevédett Nemzetközi Vegyes Eszközalap összetétele 2014. április végi adatok alapján:

Garancia komponens	Kockázatos eszközök	Egyéb eszközök (készpénz és kötvény)
61,20%	24,60%	14,20%

Nettó eszközérték

Lejárat

Garantált érték

A piaci értékelés sajátosságából adódóan az eszközalapban lévő eszközök árfolyama, így az eszközalap hozama is ingadozhat. Az eszközalapba befektetett biztosítási díjakra a biztosító tőke-, vagy hozamgaranciát nem vállal. A biztosító webhelyén folyamatosan szerepelteti a mögöttes eszközök összetételét, az aktuális és a mindenkori legmagasabb árfolyamszintet. Az eszközalap kezelője, a Biztosító fenntartja magának a jogot, hogy egyoldalúan megváltoztathatja a mögöttes befektetési alapot.

Devizanem: euró

Referencia index: nincs

Kockázati besorolás: közepes

Javasolt minimális befektetési időtáv: lejáratig (2035. november 30-ig) tartó befektetés

Nyugdíjbiztosítási befektetési javaslat: az eszközalapba történő befektetés tartása az eszközalap lejáratának időpontjáig javasolt.

Kikötő 2040 Euró Alapú Tőkevédett Nemzetközi Vegyes Eszközalap

Az eszközalap célja: A lejárati dátummal rendelkező eszközalap ideális lehetőséget kínál a hosszú időtávú előtaka- rékoskodásra a befektetett tőke biztonsága mellett. Az eszközalap nyilvános, nyíltvégű és határozott véglejáratú, egységei az eszközalap bevezetése után folyamatosan jegyezhetők és visszaválthatók. Az eszközalap lejárata 2040. november 30. Az eszközalap célja, hogy a tőkevédelem biztosítása mellett a lejárati dátumra optimalizálva a lehető legjobb megtérülést biztosítsa az ügyfeleknek, a hátralévő futamidő függvényében változó kockázatvállalás mellett. A portfólióba kerülő céldátum-alap befektetési politikája igen rugalmas keretek között mozoghat. A részvénykitettség várható értéke a lejárati dátumhoz közeledve csökken, miközben az alacsonyabb kockázatú pénz- és kötvénypiaci befektetések súlya emelkedik.

Az eszközalap a tőkevédelem mellett vállalja lejáratkor a befektetési egységek mindenkori legmagasabb árfolyamon történő visszaváltását, amit a mögöttes befektetési alap, a BNP Paribas Plan Target Click Fund 2040 céldátum-alap befektetési politikája biztosít. Az eszközalapból történő, lejárati dátum előtti kivonásra nem vonatkozik a tőkevédelem és a legmagasabb árfolyamon történő visszaváltás.

A portfólióban meghatározó súlyt képviselő céldátum-alap befektetési jegyein kívül az eszközalap a működéséhez szükséges likviditást bankbetéttel, illetve látra szóló betéttel biztosítja, melynek eszközalapon belüli arányát a minimális, maximális és megcélzott részarányokat bemutató táblázat tartalmazza. Az eszközalap értékelése az eszközalap portfóliójában nyilvántartott pénzügyi eszközök legfrissebb elérhető árfolyamai alapján történik.

Lehetséges eszközalap-összetétel: Az eszközalap indulásakor a tőke döntő része a BNP Paribas Investment Partners Luxemburg által kibocsátott céldátum-alapba kerül befektetésre, melynek befektetési politikája elérhető a Biztosító webhelyén az Eszközalapok ismertetői között (xxx.xxxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxx).

A mögöttes alap eszközösszetétel terén igen nagyfokú rugalmasságot mutat: a portfólióban a pénz- és kötvénypiaci eszközök, befektetési alapok befektetési jegyei, valamint származtatott eszközök (határidős ügyletek, opciók, swapok) egyaránt lehetnek. Az eszközök részaránya az időtartam függvényében változik, amit a befektetési alap kezelője úgy alakít ki, hogy lejáratkor rendelkezésre álljon a mindenkori legmagasabb árfolyamhoz kapcsolódó garantált érték fedezete.

Lejáratig való tartás esetén a Kikötő eszközalapok teljes tőkevédelmet kínálnak kiegészítve a futamidő során elért nyereség rögzítésével. Ennek építőköve a következő három komponens: kockázatos eszközök, készpénz és kötvények. A kockázatos eszközök – melyek lehetnek direkcionális (célirányosan szelektált, hosszú távon orientált) alapok vagy abszolút hozamú alapok – szolgáltatják a többlethozam elérésének lehetőségét. A kötvények, azaz a garanciakomponens biztosítja a garantált értéket lejáratkor, évente növekvő arányban. A mögöttes alapok kezelője az alap eszközeinek egy részét a garancia-komponensre fordítja, hogy biztosítsa a garantált értéket lejáratkor (BNP Paribas bankcsoport értékpapírjai árfolyamgaranciával). A készpénz állomány szerepe alapján lehet a kockázatos és a garancia eszköz része is.

A mögöttes eszköz újrasúlyozó mechanizmusai:

• Kétfajta újrasúlyozás történhet a komponensek között:

– Aktív újrasúlyozás:

» a direkcionális alap és abszolút hozamú alap között (évente 3-4 alkalommal, önálló döntéssel),

» a kockázatos komponens és a biztonsági komponens között (a garantált érték növelésére),

– Automatikus újrasúlyozás a nettó eszközérték növekedése esetén:

» a kockázatos eszközökből a garancia eszközökbe.

• A készpénz vagy a kockázatos eszközökbe vagy a garancia eszközökbe áramolhat.

• Az építőelemek állandóak, de az allokáció a lejárat függvényében is változik. A futamidő során minden alap újrasúlyozásra kerül hátralévő futamidő függvényében és nyereség rögzítéséért.

Kikötő 2040 Euró Alapú Tőkevédett Nemzetközi Vegyes Eszközalap összetétele 2014. április végi adatok alapján:

Garancia komponens	Kockázatos eszközök	Egyéb eszközök (készpénz és kötvény)
54,30%	26,00%	19,70%

Nettó eszközérték

Lejárat

Garantált érték

A piaci értékelés sajátosságából adódóan az eszközalapban lévő eszközök árfolyama, így az eszközalap hozama is ingadozhat. Az eszközalapba befektetett biztosítási díjakra a biztosító tőke-, vagy hozamgaranciát nem vállal. A biztosító webhelyén folyamatosan szerepelteti a mögöttes eszközök összetételét, az aktuális és a mindenkori legmagasabb árfolyamszintet. Az eszközalap kezelője, a Biztosító fenntartja magának a jogot, hogy egyoldalúan megváltoztathatja a mögöttes befektetési alapot.

Devizanem: euró

Referencia index: nincs

Kockázati besorolás: közepes

Javasolt minimális befektetési időtáv: lejáratig (2040. november 30-ig) tartó befektetés

Nyugdíjbiztosítási befektetési javaslat: az eszközalapba történő befektetés tartása az eszközalap lejáratának időpontjáig javasolt.

Lejárati dátummal nem rendelkező eszközalapok

Euró Alapú Likviditási Eszközalap

Az eszközalap célja: euróban denominált minimális kockázatú eszközök felhasználásával kiegyensúlyozott, az euró bankbetétekkel versenyképes hozamot biztosítson átmenetileg szabad pénzeszközök, vagy kockázatkerülő befektetők pénzeszközei számára.

Lehetséges eszközalap-összetétel: az eszközalapban euró készpénzállomány, euróban denominált bankbetétek, Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapírok, nemzetközi pénzügyi intézmény vagy gazdálkodó szervezet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, jelzáloglevél, repó és fordított repóügylet, számlapénz, és a fentiekbe fektető kollektív befektetési értékpapírok lehetnek.

Az eszközalapba befektetett biztosítási díjakra az eszközalap kezelője, a portfoliókezelő vagy harmadik személy tőke-, vagy hozamgaranciát nem vállal.

Devizanem: euró

Referencia index: 100% Total Return Eonia Index

Kockázati besorolás: alacsony

Javasolt minimális befektetési időtáv: 3 hónap

Nyugdíjbiztosítási befektetési javaslat: az eszközalapba történő befektetés a biztosítás lejárata előtt időkorlát nélkül javasolt.

Euró Alapú Nemzetközi Kötvény Eszközalap

Az eszközalap célja: a nemzetközi kötvénypiacokon elérhető hozamokból való részesedés biztosítása az Ügyfelek számára. A lehető legnagyobb hozam elérése és a kockázatok megfelelő diverzifikációja érdekében az alap befektetései megoszlanak a fejlett és a – magasabb kockázatú – fejlődő piacok között.

Lehetséges eszközalap-összetétel: az eszközalap köz-, magán-, vagy vegyes tulajdonú kibocsátók hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaiba, jegyzési jogot biztosító kötvényeibe, a kötvényre szóló opciós jegyekbe (warrant) és hasonló opciós jogot biztosító értékpapírjaiba fektet. Az eszközalapba kerülő eszközök bármilyen devizaneműek lehetnek. A devizakitettség nem kell, hogy fedezve legyen az alap referencia devizájához képest (euró). Az eszközalap fedezeti céllal, illetve a hatékony portfóliókezelés érdekében köthet értékpapír kölcsönzési, visszavásárlási megálla- podásokat, származtatott ügyleteket. Likviditási célból az eszközalap bármilyen konvertibilis devizában tarthat likvid eszközöket látra szóló, vagy lekötött formában, amelyek hátralévő átlagos futamideje az 1 évet nem haladhatja meg. Az eszközalap az elérhető hozam maximalizálása érdekében kis részben időlegesen fektethet részvényekbe, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírokba, osztalékra jogosító értékpapírokba. Az eszközalap a fent említett eszközökbe fektető befektetési alapok befektetési jegyét is tartalmazhatja.

A piaci értékelés sajátosságából adódóan az eszközalapban lévő kamatozó eszközök árfolyama, így az eszközalap hozama is ingadozhat. Elsősorban a mindenkori kamatszint emelkedése jelenthet kockázatot az eszközalap számára, hiszen a kamatszint emelkedésével párhuzamosan a korábban – alacsonyabb kamatszint mellett – kibocsátott eszközök értéke mérséklődik, amelynek negatív hatása van az eszközalap által elérhető hozamokra. Az eszközalap alacsonyabb hitelminősítéssel rendelkező kibocsátók hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaiba is fektethet, így magasabb a leminősítés, illetve a partnerkockázat. Az eszközalapba befektetett biztosítási díjakra a biztosító tőke-, vagy hozamga- ranciát nem vállal.

Devizanem: euró

Referencia index: UBS European Convertible Bond Index euróban kifejezve

Kockázati besorolás: közepes

Javasolt minimális befektetési időtáv: 3 év

Nyugdíjbiztosítási befektetési javaslat: az eszközalapba történő befektetés akkor javasolt, amennyiben a biztosítás lejáratáig még legalább 3 év hátravan.

Euró Alapú Nemzetközi Vegyes Eszközalap

Az eszközalap célja: hogy a globális pénzügyi piacok lehető legszélesebb spektrumát tegye elérhetővé az Ügyfelek számára. Az alap a széleskörű regionális allokáció mellett törekszik az egyes eszközosztályok (részvény, kötvény, deviza) közötti diverzifikációra is, annak érdekében, hogy hosszabb távon minél magasabb hozam elérését tegye lehetővé.

Lehetséges eszközalap-összetétel: kormány által, jegybank által, jegybanki garanciával devizabelföldi és devizakülföldi társaságok által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, ezen értékpapírokra megkötött kölcsönzési, visszavásárlási megállapodások, bankbetétek, részvények, az említett eszközökbe fektető befektetési alapok befektetési jegyei, illetve az említett eszközökre vonatkozó származtatott ügyletek szerepelhetnek. A portfóli- ókezelő az eszközalap devizakitettségét aktívan kezeli. Ha a portfóliókezelő azt célszerűnek látja, az idegen devizában denominált eszközökből fakadó devizakockázatot határidős deviza eladással teljes mértékben kiküszöbölheti. Az eszközalap likviditásának biztosítása érdekében az eszközalap likvid eszközöket (például bankbetétet, rövid hátralévő futamidejű állampapírokat), illetve elsősorban olyan befektetési jegyeket is tartalmaz, amelyek valamennyi forgalmazási napon korlátlan mennyiségben visszaválthatók.

Az eszközalaptól várható, kötvényhozamokat meghaladó hozamszint realizálása hosszú távú befektetést igényel, rövid távon az eszközalap hozama jelentős mértékű ingadozást mutathat. Az eszközalapba befektetett biztosítási díjakra a biztosító tőke-, vagy hozamgaranciát nem vállal.

Devizanem: euró

Referencia index: 65% MAX Composite, 10% CETOP20 és 25% MSCI World

Kockázati besorolás: közepes

Javasolt minimális befektetési időtáv: 5 év

Nyugdíjbiztosítási befektetési javaslat: az eszközalapba történő befektetés akkor javasolt, amennyiben a biztosítás lejáratáig még legalább 5 év hátravan.

Euró Alapú Abszolút Hozam Eszközalap

Az eszközalap célja: abszolút hozam elérése és a kockázat minimalizálása azáltal, hogy a portfólió volatilitását a nemzetközi piacok átlaga alatt tartja. A kockázat minimálizáló stratégiának megfelelően az alap fókuszában olyan alacsony volatilitású termékek állnak, melyek nem mozognak szorosan együtt a piacokkal, viszont növekedési potenciállal rendelkeznek. Az eszközalap e célját elsősorban olyan befektetési alap(ok)ba történő befektetéssel kívánja elérni, melyek befektetési politikája hasonló célkitűzést tartalmaz.

Lehetséges eszközalap-összetétel: Abszolút hozamú, illetve az előzőekben bemutatott stratégiát követő befektetési alapok befektetési jegyei, euróban és forintban denominált állampapírok, bankbetétek, folyószámla egyenleg, repómegállapodások, egyéb pénzpiaci eszközök, vagy döntően a fenti eszközökbe fektető befektetési alapok befektetési jegyei. A portfóliókezelő elsősorban befektetési jegyek és állampapírok adásvételére jogosult, de lehetősége van a pénzpiaci változásokhoz igazodóan betétlekötésre is.

Az eszközalaptól várható, kötvényhozamokat meghaladó hozamszint realizálása hosszú távú befektetést igényel, rövid távon az eszközalap hozama jelentős mértékű ingadozást mutathat. Az eszközalap nyilvános és nyíltvégű, amely határozatlan időtartamra kerül bevezetésre. A piaci mozgások hatására az eszközalapban lévő eszközök árfolyama, így az eszközalap hozama is ingadozhat. Az eszközalapba befektetett biztosítási díjakra a biztosító tőke-, vagy hozamgaranciát nem vállal, az ezzel kapcsolatos kockázatok teljes mértékben tükröződnek az egységek árfolyamában.

Devizanem: euró

Referencia index: nincs

Kockázati besorolás: közepes

Javasolt minimális befektetési időtáv: 3-4 év

Nyugdíjbiztosítási befektetési javaslat: az eszközalapba történő befektetés akkor javasolt, amennyiben a biztosítás lejáratáig még legalább 3-4 év hátravan.

Euró Alapú Fejlődő Piacok Részvény Eszközalap

Az eszközalap célja: megfelelő kockázatkezelés és kockázatvállalás mellett, diverzifikált portfólió kialakításával részesedést nyújtson a világ fejlődő régióiban működő vállalatok értéknövekedéséből származó befektetési hozamokból. Az eszközalap által megcélzott országok elsősorban Brazília, Oroszország, India, Kína, Korea, de a világ más fejlődő országában működő vállalatokba is fektethet az eszközalap. A megcélzott országokban elsősorban azon iparágakban működő vállalatokat kutatja fel az eszközalap, amelyek leginkább részesülhetnek a fejlődés adta növekedési lehetősé- gekből.

Lehetséges eszközalap-összetétel: az eszközalap úgy kerül kialakításra, hogy nettó eszközértékének legalább kétharmada olyan részvényekből, illetve egyéb részvényekhez kötött értékpapírokból álljon, amelyek kibocsátó vállalatait az úgynevezett feltörekvő piacok valamely országában alapították, továbbá a feltörekvő piacokon működnek, vagy bevételeik kétharmada legalább onnan származik. Az eszközalap fektethet látra szóló, vagy legfeljebb 1 évre lekötött bármely devizában működő bankbetétbe, egyéb likvid pénzpiaci eszközbe, a kockázat mérséklése, illetve a hatékony portfólió-kezelés érdekében származtatott termékekbe, köthet értékpapír kölcsönzési, visszavásárlási megállapodásokat. Az eszközalap a fenti eszközökbe fektető befektetési alapok befektetési jegyeibe is fektethet. Az eszközalap likviditásának biztosítása érdekében az eszközalap likvid eszközöket (például bankbetétet, rövid hátralévő futamidejű állampapírokat), illetve elsősorban olyan befektetési jegyeket is tartalmaz, amelyek valamennyi forgalmazási napon korlátlan mennyiségben visszaválthatók.

Az eszközalaptól várható, kötvényhozamokat meghaladó hozamszint realizálása hosszú távú befektetést igényel, rövid távon az eszközalap hozama jelentős, akár a részvényekre átlagosan jellemzőnél is nagyobb mértékű ingadozást mutathat. Az eszközalapba befektetett biztosítási díjakra a biztosító tőke-, vagy hozamgaranciát nem vállal.

Devizanem: euró

Referencia index: 100% MSCI Emerging Markets

Kockázati besorolás: magas

Javasolt minimális befektetési időtáv: 5 év

Nyugdíjbiztosítási befektetési javaslat: az eszközalapba történő befektetés akkor javasolt, amennyiben a biztosítás lejáratáig még legalább 5 év hátravan.

Euró Alapú Kínai Részvény Eszközalap

Az eszközalap célja: megfelelő kockázatkezelés és kockázatvállalás mellett, diverzifikált portfólió kialakításával lehetőséget nyújtson a kínai gazdaság fejlődéséből származó befektetési hozamokból történő részesedésre. Elsősorban azon iparágakban működő vállalatokat, illetve vállalatokba fektető befektetési alapokat kutatja fel az eszközalap, amelyek leginkább részesülhetnek a fejlődés adta növekedési lehetőségekből. A portfóliókezelő célja, hogy az eszközalap teljesítményeként az eszközalapban lévő instrumentumok mindenkori teljesítménye tükröződjön

függetlenül az eszközalap devizaneme és az eszközalapban lévő eszközök devizaneme közötti árfolyam változásától. Ennek érdekében – amennyiben a piaci körülmények, valamint az eszközalap mérete lehetővé teszik – a portfóli- ókezelő az árfolyamkockázat fedezésére törekszik, azonban ettől eltekinthet, amennyiben várakozásai szerint az árfolyamkockázat vállalása többlethozam elérését teszi lehetővé az eszközalap számára.

Lehetséges eszközalap-összetétel: az eszközalap célja, hogy olyan vállalatok részvényeibe fektessen, amelyek székhelye Kínában található, illetve gazdasági tevékenységük döntő részét Kínában végzik. Ennek érdekében az eszközalap elsősorban ilyen vállalatokba fektető befektetési alapokba fektet, azonban az elérhető hozam maximalizálása érdekében egyedi részvényvásárlásra is van lehetősége az eszközalap kezelőjének. Emellett az eszközalap kezelője Kínában kereskedett pénzpiaci eszközökbe, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, valamint magyar pénzpiaci eszközökbe, állampapírokba is fektethet. A hatékony kockázat-, és portfólió-kezelés érdekében az eszközalap köthet értékpapír kölcsönzési, visszavásárlási megállapodásokat és köthet származtatott ügyleteket.

Az eszközalaptól várható, kötvényhozamokat meghaladó hozamszint realizálása hosszú távú befektetést igényel, rövid távon az eszközalap hozama jelentős, akár a részvényekre átlagosan jellemzőnél is nagyobb mértékű ingadozást mutathat. Az eszközalapba befektetett biztosítási díjakra a biztosító tőke-, vagy hozamgaranciát nem vállal.

Devizanem: euró

Referencia index: 100% MSCI China euróban kifejezve

Kockázati besorolás: magas

Javasolt minimális befektetési időtáv: 5 év

Nyugdíjbiztosítási befektetési javaslat: az eszközalapba történő befektetés akkor javasolt, amennyiben a biztosítás lejáratáig még legalább 5 év hátravan.

Euró Alapú Indiai Részvény Eszközalap

Az eszközalap célja: megfelelő kockázatkezelés és kockázatvállalás mellett, diverzifikált portfólió kialakításával lehetőséget nyújtson az indiai gazdaság fejlődéséből származó befektetési hozamokból történő részesedésre. Elsősorban azon iparágakban működő vállalatokat, illetve vállalatokba fektető befektetési alapokat kutatja fel az eszközalap, amelyek leginkább részesülhetnek a fejlődés adta növekedési lehetőségekből. A portfóliókezelő célja, hogy az eszközalap teljesítményeként az eszközalapban lévő instrumentumok mindenkori teljesítménye tükröződjön függetlenül az eszközalap devizaneme és az eszközalapban lévő eszközök devizaneme közötti árfolyam változásától. Ennek érdekében – amennyiben a piaci körülmények, valamint az eszközalap mérete lehetővé teszik – a portfóliókezelő az árfolyamkockázat fedezésére törekszik, azonban ettől eltekinthet, amennyiben várakozásai szerint az árfolyamkockázat vállalása többlethozam elérését teszi lehetővé az eszközalap számára.

Lehetséges eszközalap-összetétel: az eszközalap célja, hogy olyan vállalatok részvényeibe fektessen, amelyek székhelye Indiában található, illetve gazdasági tevékenységük döntő részét Indiában végzik. Ennek érdekében az eszközalap elsősorban ilyen vállalatokba fektető befektetési alapokba fektet, azonban az elérhető hozam maximalizálása érdekében egyedi részvényvásárlásra is van lehetősége az eszközalap kezelőjének. Emellett az eszközalap kezelője Indiában kereskedett pénzpiaci eszközökbe, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, valamint magyar pénzpiaci eszközökbe, állampapírokba is fektethet. A hatékony kockázat-, és portfólió-kezelés érdekében az eszközalap köthet értékpapír kölcsönzési, visszavásárlási megállapodásokat és köthet származtatott ügyleteket.

Az eszközalaptól várható, kötvényhozamokat meghaladó hozamszint realizálása hosszú távú befektetést igényel, rövid távon az eszközalap hozama jelentős, akár a részvényekre átlagosan jellemzőnél is nagyobb mértékű ingadozást mutathat. Az eszközalapba befektetett biztosítási díjakra a biztosító tőke-, vagy hozamgaranciát nem vállal.

Devizanem: euró

Referencia index: 100% MSCI India euróban kifejezve

Kockázati besorolás: magas

Javasolt minimális befektetési időtáv: 5 év

Nyugdíjbiztosítási befektetési javaslat: az eszközalapba történő befektetés akkor javasolt, amennyiben a biztosítás lejáratáig még legalább 5 év hátravan.

Euró Alapú Xxxxxx Xxxxxxx Részvény Eszközalap

Az eszközalap célja: a világ egyik legsikeresebb üzletembere, Xxxxxx Xxxxxxx vállalatbirodalmába, az Egyesült Államok-béli Berkshire Hathaway-be kínáljon befektetési lehetőséget. A Berkshire Hathaway leányvállalatain keresztül több különböző iparágban működik (például építőipar, gépipar, textilipar, pénzügyi, biztosítási szektor, fémipar, ingatlanszektor stb.) Az eszközalapon keresztül olyan kisebb összegű megtakarításokkal is lehetővé válik a befektetés, amellyel egyébként a részvényt annak magas ára miatt nem lehetne megvásárolni. A portfóliókezelő célja, hogy az eszközalap teljesítményeként az eszközalapban lévő befektetési formák mindenkori teljesítménye tükröződjön függetlenül az eszközalap devizaneme és az eszközalapban lévő eszközök devizaneme közötti árfolyam

változásától. Ennek érdekében – amennyiben a piaci körülmények, valamint az eszközalap mérete lehetővé teszik – a portfóliókezelő az árfolyamkockázat fedezésére törekszik, azonban ettől eltekinthet, amennyiben várakozásai szerint az árfolyamkockázat vállalása többlethozam elérését teszi lehetővé az eszközalap számára.

Lehetséges eszközalap-összetétel: az eszközalap megcélzott részvényhányada a Berkshire Hathaway vállalat részvényéből 100%, azonban likviditási célból forint, illetve amerikai dollár alapú pénzpiaci eszközöket, látra szóló, vagy legfeljebb 1 évre lekötött bankbetétet, 1 évnél rövidebb hátralévő átlagos futamidejű állampapírokat, a Berkshire Hathaway által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, valamint magyar állampapírokat is tartalmazhat az eszközalap. Az eszközalap által megcélzott részvény tőzsdei forgalma is kellő likviditást biztosít az eszközalap számára. A hatékony kockázat-, és portfólió-kezelés érdekében az eszközalap köthet értékpapír kölcsönzési, visszavásárlási megállapodásokat és köthet származtatott ügyleteket.

Az eszközalaptól várható, kötvényhozamokat meghaladó hozamszint realizálása hosszú távú befektetést igényel, rövid távon az eszközalap hozama jelentős mértékű ingadozást mutathat. Az eszközalapba befektetett biztosítási díjakra a biztosító tőke-, vagy hozamgaranciát nem vállal.

Devizanem: euró

Referencia index: 100% Berkshire Hathaway B sorozat euróban kifejezve

Kockázati besorolás: magas

Javasolt minimális befektetési időtáv: 5 év

Nyugdíjbiztosítási befektetési javaslat: az eszközalapba történő befektetés akkor javasolt, amennyiben a biztosítás lejáratáig még legalább 5 év hátravan.

Euró Alapú Pannónia Aktív Vegyes Eszközalap

Az eszközalap célja: a rugalmas befektetési politikájának köszönhetően, a mindenkori piaci környezetnek legmegfelelőbb eszközallokáció révén az állampapírok által biztosított hozamot meghaladó hozam elérése. A hozamcél elérése érdekében az eszközalap mögöttes befektetései rugalmasan változtathatóak: a portfólió kezelőnek mind regionális, mind eszközosztály szinten széleskörű lehetőségei vannak a befektetési struktúra kialakítására. A választható mögöttes befektetések köre a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. meglévő eszközalapjaihoz kapcsolódik. A portfólió kezelő munkatársai szakismeretükre támaszkodva, a piacok folyamatos elemzése során választják ki azokat a mögöttes eszközöket, melyekben az adott piaci környezetben növekedési potenciált látnak, továbbá lehetőségük van a váratlan és jelentős piacmozgató eseményekre történő gyors reakcióra is. Az eszközalap célkitűzése, hogy olyan többletszolgáltatást nyújtson az Ügyfeleknek, melynek köszönhetően nem kell folyamatosan felülvizsgálniuk és átcsoportosítaniuk befektetéseiket az elérhető eszközalapok között, hanem a portfólió kezelő szaktudására támaszkodva, az eszközalap aktívan kezelt befektetési szerkezetéből adódóan egy eszközalapon belül érhessék el a Biztosító által kínált összes – a mindenkori piaci várakozásoknak megfelelő – befektetési lehetőséget.

Lehetséges eszközalap-összetétel: az eszközalap potenciális befektetési területe a lehető legszélesebb mind regionális, mind eszközosztály szinten: hazai és nemzetközi részvények illetve kötvények, kollektív befektetési értékpapírok, bankbetétek, devizák, egyéb befektetési eszközök, valamint ezekre és árupiaci termékekre vonatkozó származtatott ügyletek a jogszabályban meghatározott keretek között.

Az eszközalaptól várható, kötvényhozamokat meghaladó hozamszint realizálása hosszú távú befektetést igényel, rövid távon az eszközalap hozama jelentős mértékű ingadozást mutathat. Az eszközalap nyilvános és nyíltvégű, amely határozatlan időtartamra kerül bevezetésre. A piaci mozgások hatására az eszközalapban lévő eszközök árfolyama, így az eszközalap hozama is ingadozhat. Az eszközalapba befektetett biztosítási díjakra a biztosító tőke-, vagy hozamgaranciát nem vállal, az ezzel kapcsolatos kockázatok teljes mértékben tükröződnek az egységek árfolyamában.

Devizanem: euró

Referencia index: EURIBOR 6 month

Kockázati besorolás: közepes

Javasolt minimális befektetési időtáv: 3-4 év

Nyugdíjbiztosítási befektetési javaslat: az eszközalapba történő befektetés akkor javasolt, amennyiben a biztosítás lejáratáig még legalább 5 év hátravan.

Mellékletek:

A. Az egyes eszközalapok árfolyamának alakulását befolyásoló tényezők típusai és azok jellemzői

B. Az egyes eszközalapokra jellemző kockázatok bemutatása

C. Az eszközalapok stratégiai összetétele, befektetési korlátok

D. A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. által alkalmazott portfóliókezelők bemutatása

E. Értékelési Szabályzat

A. jelű melléklet: Az egyes eszközalapok árfolyamának alakulását befolyásoló tényezők típusai és azok jellemzői

Inflációs kockázat: az eszközalapban lévő kamatozó értékpapírok aktuális piaci értékét a mindenkori kamatszint alapvetően befolyásolja. Mivel a mindenkori kamatszintre erős hatással vannak az inflációs várakozások, ezért az infláció alakulása a kamatszinten keresztül befolyásolhatja az eszközalapban lévő kamatozó értékpapírok értékét, így az eszközalap hozamát is.

Kamatkockázat: a mindenkori kamatszint befolyásolja a már kibocsátott kamatozó értékpapírok értékét. A kamatszint emelkedése a kamatozó eszközök aktuális értékét csökkentheti, ami negatív hatással lehet a kamatozó eszközöket tartalmazó eszközalapok teljesítményére.

Részvénypiaci kockázat: a részvénypiacokat esetenként, főleg rövid távon nagy mértékű árfolyam-ingadozások jellemzik, amelyek az árfolyamok csökkenése esetén az eszközalap értékét is mérséklik. A részvényeken hosszabb távon a biztonságosabb eszközöknél magasabb hozam érhető el, azonban rövidebb távon számolni kell az árfolyamok esésével is, amely negatívan befolyásolja az eszközalap értékét.

Devizakockázat: az egyes devizák egymáshoz viszonyított árfolyama a mindenkori keresleti, kínálati viszonyok függvényében változhat. Ezért az eszközalapban lévő instrumentumoknak a különböző devizákban kifejezett értéke is változhat, szélsőséges esetben annak ellenére is az eszköz értékének csökkentését okozhatja, hogy az eszköz saját devizájában kifejezett értéke emelkedett.

Likviditási kockázat: az eszközalapban lévő befektetési instrumentumok értékesítése adott esetben nehézségekbe ütközhet (csak hosszabb idő után, illetve, csak kedvezőtlen árfolyamon lehetséges). A likviditási kockázat az eszközalap szabad pénzeszközeinek befektetésekor is korlátozó tényező lehet. A likviditás hiánya így kedvezőtlenül hathat az eszközalapban lévő eszközök, így magának az eszközalapnak az értékére is.

Származtatott termékekkel kapcsolatos kockázat: bár az eszközalapok kizárólag a hozammaximalizálás, illetve a kockázat mérséklése érdekében köthetnek származtatott ügyleteket, azok jellegüknél fogva magasabb kockázatot hordoznak magukban. Ezek a kockázatok megfelelő befektetési technikával minimalizálhatók, de teljes egészében nem szűrhetők ki.

Politikai kockázat: az eszközalap által megcélzott országok mindenkori politikai helyzete befolyásolja az eszközalap teljesítményét. Az egyes országok kormányai hozhatnak olyan döntéseket, amelyek kedvezőtlenül érintik az adott ország gazdaságának szereplőit, így az általuk kibocsátott értékpapírok értékét is csökkenthetik.

Gazdasági kockázat: az eszközalap által megcélzott országok gazdasági helyzete (például növekedése, külgazdasági pozíciója, árfolyam-politikája, költségvetésének helyzete, kamatszintje) az eszközalapban lévő befektetési instrumen-tumok értékét befolyásolhatja, így akár kedvezőtlenül is érintheti.

Partner kockázat: a partner kockázat azt jelenti, hogy fennáll a veszélye annak, hogy valamely ügylet esetén a partner nem teljesíti, vagy nem tudja teljesíteni az ügyletben vállalt kötelezettségeit.

Értékpapír kibocsátókkal kapcsolatos kockázat: az eszközalapban lévő értékpapírok kibocsátói kedvezőtlen esetekben rossz gazdasági helyzetbe kerülhetnek, szélsőséges esetben csőd-, vagy felszámolási eljárás indulhat ellenük. Mindez kedvezőtlenül befolyásolhatja az általuk kibocsátott értékpapírok, így az eszközalap árfolyamát is.

Adószabályok változásának kockázata: a befektetési egységhez kötött életbiztosításokra, illetve a befektetési eszközalapokra vonatkozó adózási szabályok a jövőben változhatnak, így számolni kell az adópolitikai változások lehetőségével.

Eszközalap neve Tényező típusa	Kikötő 2025 Euró Alapú Tőkevédett Nemzetközi Vegyes Eszközalap	Kikötő 2030 Euró Alapú Tőkevédett Nemzetközi Vegyes Eszközalap	Kikötő 2035 Euró Alapú Tőkevédett Nemzetközi Vegyes Eszközalap	Kikötő 2040 Euró Alapú Tőkevédett Nemzetközi Vegyes Eszközalap	Euró Alapú Likviditási Eszközalap	Euró Alapú Nemzetközi Kötvény Eszközalap	Euró Alapú Nemzetközi Vegyes Eszközalap	Euró Alapú Abszolút Hozam Eszközalap	Euró Alapú Fejlődő Piacok Részvény Eszközalap	Euró Alapú Kínai Részvény Eszközalap	Euró Alapú Indiai Részvény Eszközalap	Euró Alapú Xxxxxx Xxxxxxx Részvény Eszközalap	Euró Alapú Pannónia Aktív Vegyes Eszközalap
Inflációs kockázat	2	2	2	2	2	3	2	2	3	3	3	2	3
Kamatkockázat	3	3	3	3	2	3	2	3	3	3	3	2	4
Részvénypiaci kockázat	3	3	3	3	-	2	3	4	5	5	5	4	4
Devizakockázat	3	3	3	3	-	3	3	3	3	3	3	3	4
Likviditási kockázat	3	3	3	3	1	2	2	2	3	3	3	2	2
Származtatott termékekkel kapcsolatos kockázat	2	2	2	2	1	2	2	2	3	3	3	2	2
Politikai kockázat	2	2	2	2	2	3	3	3	3	4	4	3	3
Gazdasági kockázat	3	3	3	3	2	3	3	3	3	4	4	3	3
Partnerkockázat	3	3	3	3	2	2	2	2	2	3	3	2	2
Értékpapír kibocsátókkal kapcsolatos kockázat	2	2	2	2	2	2	2	2	2	3	3	2	3
Adószabályok változásának kockázata	2	2	2	2	2	2	2	2	2	2	2	2	2

A Pannónia Kikötő Nyugdíjcélú Befektetési Életbiztosítás Különös Feltételei

49

1: nagyon alacsony, 2: alacsony, 3: közepes, 4: magas, 5: nagyon magas

Eszközalap neve Eszköz típusa	Kikötő 2025 Euró Alapú Tőkevédett Nemzetközi Vegyes Eszközalap			Kikötő 2030 Euró Alapú Tőkevédett Nemzetközi Vegyes Eszközalap			Kikötő 2035 Euró Alapú Tőkevédett Nemzetközi Vegyes Eszközalap			Kikötő 2040 Euró Alapú Tőkevédett Nemzetközi Vegyes Eszközalap			Euró Alapú Likviditási Eszközalap			Euró Alapú Nemzetközi Kötvény Eszközalap			Euró Alapú Nemzetközi Vegyes Eszközalap			Euró Alapú Abszolút Hozam Eszközalap			Euró Alapú Fejlődő Piacok Részvény Eszközalap			Euró Alapú Kínai Részvény Eszközalap			Euró Alapú Indiai Részvény Eszközalap			Euró Alapú Xxxxxx Xxxxxxx Részvény Eszközalap			Euró Alapú Pannónia Aktív Vegyes Eszközalap
	A	B	C	A	B	C	A	B	C	A	B	C	A	B	C	A	B	C	A	B	C	A	B	C	A	B	C	A	B	C	A	B	C	A	B	C	A	B	C***
Bankbetét, látra szóló betét:*	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%
Diszkontkincstárjegy:*	–			–			–			–			0%	100%	0%	0%	25%	0%	0%	90%	0%	0%	50%	0%	0%	20%	0%	0%	10%	0%	0%	10%	0%	0%	10%	0%	0%	100%	0%
MNB kötvény:*	–			–			–			–			0%	100%	0%	0%	25%	0%	0%	90%	0%	0%	50%	0%	0%	20%	0%	0%	10%	0%	0%	10%	0%	0%	10%	0%	0%	100%	0%
Magyar államkötvény:*	–			–			–			–			0%	100%	0%	0%	25%	0%	0%	90%	0%	0%	50%	0%	0%	20%	0%	0%	10%	0%	0%	10%	0%	0%	10%	0%	0%	100%	0%
Vállalati kötvény:	–			–			–			–			0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	90%	0%	0%	0%	0%	0%	20%	0%	–			–			–			0%	20%	0%
Egyéb kötvény:	–			–			–			–			0%	100%	0%	0%	25%	0%	0%	90%	0%	0%	0%	0%	0%	20%	0%	–			–			–			0%	100%	0%
Jelzáloglevelek:	–			–			–			–			0%	20%	0%	0%	100%	0%	0%	90%	0%	0%	0%	0%	0%	20%	0%	–			–			–			0%	20%	0%
Nyilvános nyíltvégű kollektív befektetési értékpapírok:	0%	100%	100%	0%	100%	100%	0%	100%	100%	0%	100%	100%	0%	100%	0%	0%	100%	100%	0%	100%	100%	0%	100%	100%	0%	100%	100%	0%	100%	100%	0%	100%	100%	0%	100%	0%	0%	100%	100%
Nem nyilvános vagy zárt végű kollektív befektetési értékpapírok:	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	100%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%
Közvetett alapok: *	0%	20%	0%	0%	20%	0%	0%	20%	0%	0%	20%	0%	0%	20%	0%	0%	20%	0%	0%	100%	0%	0%	20%	0%	0%	20%	0%	0%	20%	0%	0%	100%	0%	0%	20%	0%	0%	100%	0%
Magyar részvények:	–			–			–			–			–			0%	10%	0%	0%	60%	0%	0%	0%	0%	–			–			–			–			0%	50%	0%
Külföldi kibocsátású állampapírok:*	–			–			–			–			0%	100%	0%	0%	25%	0%	0%	90%	0%	0%	0%	0%	0%	20%	0%	0%	10%	0%	0%	10%	0%	0%	10%	0%	0%	100%	0%
Külföldi kibocsátású vállalati kötvények:	–			–			–			–			0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	90%	0%	0%	0%	0%	0%	20%	0%	0%	10%	0%	0%	10%	0%	–			0%	20%	0%
Külföldi kibocsátású egyéb kötvények:	–			–			–			–			0%	100%	0%	0%	25%	0%	0%	90%	0%	0%	0%	0%	0%	20%	0%	0%	10%	0%	0%	10%	0%	–			0%	20%	0%
Külföldi kibocsátású jelzáloglevelek:	–			–			–			–			0%	20%	0%	0%	100%	0%	0%	90%	0%	0%	0%	0%	0%	20%	0%	0%	10%	0%	0%	10%	0%	–			0%	20%	0%
Külföldi kibocsátású részvények:	–			–			–			–			–			0%	10%	0%	0%	60%	0%	0%	0%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	100%	0%	50%	0%
Származtatott ügyletek:**	–			–			–			–			0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%	0%	100%	0%
A likvid eszközök minimális aránya:	0%			0%			0%			0%			80%			25%			25%			25%			25%			25%			25%			0%			0%

A Pannónia Kikötő Nyugdíjcélú Befektetési Életbiztosítás Különös Feltételei

50

* A Biztosító a *-gal jelölt eszköztípusokat likvidnek tekinti.

** Kizárólag fedezeti ügyletek.

*** A Pannónia Aktív eszközalapok esetében a stratégiai allokáció a portfóliókezelő várakozásai alapján az aktuális piaci környezetnek megfelelően alakul. A: minimális részarány; B: maximális részarány; C: megcélzott részarány

X. xxxx melléklet: A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. által alkalmazott portfólió- kezelők bemutatása

Pannónia CIG Alapkezelő Zrt.

A Pannónia CIG Alapkezelő Zrt. (Pannónia Befektetési Szolgáltató Zrt. néven) 2011. évben alakult. Fő tulajdonosai a Pannónia Nyugdíjpénztár és a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. A Társaság befektetési alapkezelésre és értékpapír portfoliók portfoliókezelésére szakosodott vállalkozás (ezek mellett befektetési tanácsadással és értékpapír- kölcsönzéssel foglalkozik), amely a vagyonkezelési igények professzionális, a nemzetközi normákhoz igazodó kielégítésére törekszik. Ennek megfelelően a Társaság alapvető célja, hogy jelentős piaci részesedést szerezzen a befektetési alapok, valamint az intézményi és később magánportfoliók piacán.

E. jelű melléklet: Értékelési Szabályzat

1. Deviza

A külföldi befektetések révén keletkezett pozíciók devizában kifejezett értékét a fordulónapon közzétett, ennek hiányában a legutolsó nyilvánosságra hozott MNB középárfolyam felhasználásával kell forintban kifejezni. Azon devizák, melyekre az MNB nem tesz közzé árjegyzést, az MNB által közzé tett legutolsó USD/HUF és az adott deviza kibocsátó országának nemzeti bankja által közzétett USD/… deviza keresztértéken kerülnek értékelésre.

2. Készpénz

A készpénzállomány a folyószámla pozitív egyenlegének T napig megszolgált időarányos kamata plusz a folyószámla T napi záró állománya összegeként kerül értékelésre.

3. Bankbetét

A bankbetét a lekötött betét T napig járó időarányos kamattal megnövelt összegeként kerül értékelésre.

4. A Budapesti Értéktőzsdére bevezetett részvények:

a) a tőzsdére bevezetett részvényeket a fordulónapi tőzsdei záróárfolyam szerint kell értékelni;

b) ha az adott napon nem történt üzletkötés, akkor a legutolsó tőzsdei záróárfolyamot kell használni, ha ez az árfolyam a fordulónaphoz képest 30 napnál nem régebbi;

c) a tőzsdére nem bevezetett részvény esetében a tőzsdén kívüli kereskedelem szerinti és a BÉT hivatalos lapjában közzétett utolsó súlyozott átlagárfolyam alapján kell meghatározni az eszköz értékelési árfolyamát, ha az nem régebbi 30 napnál;

d) ha egyik módszer sem alkalmazható, akkor függetlenül annak régiségétől, az utolsó tőzsdei, ennek hiányában tőzsdén kívüli árfolyam, illetve a beszerzési ár közül az alacsonyabbat kell figyelembe venni.

5. Befektetési jegyek (ideértve az ingatlanbefektetési alap által kibocsátott befektetési jegyet is):

a) a nyílt végű befektetési alap befektetési jegyét az alapkezelő által közzétett legutolsó egy jegyre jutó nettó eszközértéken kell figyelembe venni;

b) zárt végű befektetési alap befektetési jegye esetében az utolsó tőzsdei záróárfolyam és az utolsó nyilvánosságra hozott nettó eszközérték közül az alacsonyabbat kell figyelembe venni. Az utolsó tőzsdei záróárfolyam akkor alkalmazható, ha ez az árfolyam a fordulónaphoz képest 30 napnál nem régebbi. A kockázati tőkealap-jegyeket is a zárt végű befektetési alapokra vonatkozó értékelési módszer alapján kell értékelni.

6. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok:

a) az elsődleges forgalmazói rendszerbe bevezetett államkötvényeket és diszkont kincstárjegyeket kivéve egységesen, az értékelési időszakban az utolsó tőzsdei záró nettó árfolyam felhasználásával kell értékelni oly módon, hogy a nettó árhoz a piaci érték meghatározásakor hozzá kell adni a fordulónapig felhalmozott kamatokat;

b) az elsődleges forgalmazói rendszerbe bevezetett, kötelező árjegyzésű, 3 hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű fix és változó kamatozású, illetve diszkont állampapírok esetén az Államadósság Kezelő Központ (a továbbiakban: ÁKK) által a fordulónapon, illetve az azt megelőző legutolsó munkanapon közzétett legjobb vételi és eladási nettó árfolyamok számtani átlaga és a fordulónapig felhalmozott kamatok összegeként kell a piaci értéket meghatározni;

c) az elsődleges forgalmazói rendszerben nem kötelező árjegyzésű, 3 hónapnál rövidebb hátralévő futamidejű, fix kamatozású és diszkont állampapírok - ideértve az állami készfizető kezességgel rendelkező értékpapírokat is

- esetén az ÁKK által a fordulónapon, illetve az azt megelőző legutolsó munkanapon közzétett 3 hónapos referen- ciahozam felhasználásával a fordulónapra számított nettó árfolyam és a fordulónapig felhalmozott kamatok összegeként kell a piaci értéket meghatározni;

d) ha tőzsdére bevezetett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak - az elsődleges forgalmazói rendszerbe beveze- tett állampapírokat kivéve - nincsen 30 napnál nem régebbi árfolyama, akkor a piaci érték meghatározása a tőzsdén kívüli kereskedelem szerinti regisztrált és a fordulónapig közzétett utolsó, forgalommal súlyozott nettó

átlagár és a fordulónapig felhalmozott kamat felhasználásával történik, ha ez az adat nem régebbi 30 napnál. A tőzsdén kívüli kereskedelem szerint regisztrált árfolyamok 30 napos érvényessége a közzétételben megjelölt időszak, azaz a vonatkozási időszak utolsó napjától számítandó akkor is, ha az nem munkanapra esik. Ugyanezen módszert kell alkalmazni a tőzsdére be nem vezetett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra;

e) ha a fenti értékelési módszerek nem használhatóak, akkor a nettó beszerzési árat kell felhasználni oly módon, hogy a piaci érték meghatározásakor hozzá kell adni az utolsó kamatfizetés óta a fordulónapig felhalmozott kamatokat.

7. Jelzáloglevél

A jelzáloglevelet a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokhoz hasonlóan, a 6. pont szerint kell értékelni.

8. Határidős kereskedelem:

Future

A budapesti értéktőzsdei határidős ügyletek T napi eredménye a vonatkozó tőzsdei határidős szabályzatok alapján, amennyiben az ügyletek T napon kerültek megnyitásra a kötési árfolyam és a T napi tőzsdei elszámolóár felhaszná- lásával, amennyiben az ügyletek T napon kerültek lezárásra a kötési árfolyam és a T-1 napi tőzsdei elszámolóár fel- használásával, a T napnál korábban megnyitott ügyletek esetében pedig a T napi és T-1 napi legutolsó elszámolóár felhasználásával kerül meghatározásra.

Forward

A tőzsdén kívüli deviza határidős ügyletek a T napi azonnali árfolyam és az érintett devizákban jegyzett bankközi ka- matok alapján számított határidős árfolyamon kerülnek értékelésre. A számításban használandó kamatok a határidős kötés hátralévő futamidejéhez legközelebb eső lejáratú bankközi kamatok.

9. Külföldi befektetések értékelése:

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok:

a) az eszközalap tulajdonában lévő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat egységesen az utolsó nyilvánosságra hozott nettó árfolyam és a fordulónapig számított felhalmozott kamatok összegeként kell értékelni;

b) ha a fenti értékelési módszer nem használható, akkor a nettó beszerzési árat kell felhasználni oly módon, hogy a piaci érték meghatározásakor hozzá kell adni az utolsó kamatfizetés óta a fordulónapig felhalmozott kamatokat.

Részvények értékelése:

a) a tőzsdére és elismert értékpapírpiacra bevezetett részvényeket a fordulónapi záróárfolyam szerint kell értékelni;

b) ha az adott napon nem történt üzletkötés, akkor a legutolsó nyilvánosságra hozott árfolyamot kell használni, ha ez az árfolyam a fordulónaphoz képest 30 napnál nem régebbi;

c) ha egyik módszer sem alkalmazható, akkor a beszerzési árat kell használni.

Befektetési jegyek:

Befektetési jegyeket a fordulónapra vonatkozó, de legkésőbb a fordulónapot követő második munkanapon rendelke- zésre álló egy jegyre jutó nettó eszközértéken kell figyelembe venni.

A külföldi befektetések révén keletkezett pozíciók devizában kifejezett értékét a fordulónapon közzétett, ennek hiá- nyában a legutolsó nyilvánosságra hozott MNB középárfolyam felhasználásával kell forintban kifejezni.

10. Repó (fordított repó):

az ügylet árkülönbözetének naptári napra számított időarányos (lineáris) része.

11. Swap:

a letétkezelő belső értékelési szabályzata alapján kell értékelni.

12. Az egyéb, tőzsdén vagy más szabályozott piacon forgalmazott, fenti kategóriákba nem sorolható értékpapír ese- tében a piaci érték forrása azon tőzsdei vagy más szabályozott piaci árfolyam, ahol az adott értékpapír forgalma jel- lemzően zajlik. Amennyiben a vonatkozó piacról 30 napnál frissebb árfolyam nem érhető el, akkor a beszerzési árat kell az értékeléshez alkalmazni.

3. számú melléklet: Visszavásárlási táblázat

Visszavásárlási táblázat a kezdeti befektetési egységekre

Xxxxxxxx évfordulót követően?	2	3	4	5	6	7	8	9	10-
Visszavásárlási százalék	20%	30%	40%	50%	60%	70%	80%	90%	100%

A biztosító minden visszavásárláskor végrehajtja az abban az évben esedékes, de még nem végrehajtott kezdeti befektetési egység elvonást. A fenti százalékok az elvonás után maradó kezdeti befektetési egység tartalékra érvényesek.

A felhalmozási befektetési egységek visszavásárlási aránya 100%.

4. számú melléklet: Kockázati díj

Baleseti halál esetére vonatkozó

havi kockázati díj 10 000 euróra vetítve

Bármely okból bekövetkező halál esetére vonatkozó havi kockázati díj 10 000 euróra vetítve

Aktuális kor	Kockázati díj (euró)	Aktuális kor	Kockázati díj (euró)
19	0,35	41	0,64
20	0,38	42	0,67
21	0,38	43	0,7
22	0,36	44	0,73
23	0,35	45	0,75
24	0,34	46	0,77
25	0,33	47	0,79
26	0,34	48	0,79
27	0,35	49	0,79
28	0,36	50	0,81
29	0,38	51	0,83
30	0,4	52	0,84
31	0,41	53	0,85
32	0,43	54	0,85
33	0,44	55	0,87
34	0,46	56	0,88
35	0,48	57	0,89
36	0,51	58	0,9
37	0,54	59	0,9
38	0,55	60	0,94
39	0,55	61	0,98
40	0,6

Aktuális kor	Kockázati díj (euró)	Aktuális kor	Kockázati díj (euró)
20	0,87	56	19,48
21	0,91	57	20,96
22	0,91	58	22,56
23	0,92	59	24,28
24	0,92	60	26,08
25	0,95	61	27,99
26	1,04	62	30,03
27	1,12	63	32,14
28	1,23	64	34,35
29	1,36	65	36,66
30	1,52	66	38,92
31	1,68	67	41,16
32	1,87	68	43,54
33	2,08	69	46,26
34	2,35	70	49,51
35	2,69	71	53,29
36	3,12	72	57,52
37	3,62	73	62,12
38	4,17	74	67,08
39	4,76	75	72,37
40	5,38	76	86,28
41	6,01	77	89,17
42	6,67	78	92,67
43	7,37	79	96,95
44	8,12	80	102,05
45	8,88	81	108,25
46	9,71	82	115,81
47	10,57	83	124,82
48	11,45	84	135,8
49	12,37	85	148,81
50	13,29	86	164,63
51	14,18	87	183,21
52	15,05	88	205,47
53	15,94	89	231,59
54	16,95	90	262,42
55	18,12

5. számú melléklet: A Pannónia Navigátor Szolgáltatás Szerződési Feltételei

I) Fogalmak

a) növekedési eszközalap: azok az eszközalapok, melyek a pénz- és tőkepiacok volatilitása miatt nagyobb hozam- ingadozásnak vannak kitéve. A biztosító a Pannónia Navigátor szolgáltatást csak a növekedési eszközalapok vonatkozásában nyújtja. A növekedési eszközalapoknak a biztosítási ajánlat aláírásakor érvényben lévő listáját a Pannónia Kikötő Nyugdíjcélú Befektetési Életbiztosítás Különös Feltételei 1. számú melléklete tartalmazza.

b) védett eszközalap: az az eszközalap, melybe az eladási jelzést követően a növekedési eszközalapok befektetési egységei átváltásra kerülnek. A védett eszközalap minimális hozamingadozása miatt alkalmas arra, hogy a szerződő depressziós piacokon ide átcsoportosítva befektetéseit elkerülje a kockázatosabb eszközalapok árfolyamának csökkenéséből fakadó nagyobb veszteségeket. A biztosítási ajánlat aláírásakor érvényben lévő védett eszközalap megnevezését a Pannónia Kikötő Nyugdíjcélú Befektetési Életbiztosítás Különös Feltételei 1. számú melléklete tartalmazza.

c) Pannónia Navigátor szolgáltatás: a biztosító árfolyam-figyelési és automatikus eszközalap-váltási szolgál- tatása. E szolgáltatás keretében a biztosító árfolyamcsökkenés esetén a veszteségek minimalizálására (stop loss funkció), árfolyamemelkedés esetén a hozamok maximalizálására törekszik (start gain funkció) az egyéni számlán nyilvántartott befektetési egységek értékének eszközalapok közötti arányának módosításával.

d) mozgóátlag: a statisztikai idősorelemzés eszköztárában a trendek irányának meghatározására szolgáló mutató. A Pannónia Navigátor szolgáltatás vonatkozásában a növekedési eszközalapok meghatározott számú és egymást követő napi árfolyamadatának egyszerű számtani átlaga. X napos mozgóátlag jelentése: a számítás napját közvet- lenül megelőző és a számítás napján rendelkezésre álló X értékelési nap árfolyamadatának egyszerű számtani átlaga.

e) mozgóátlag körüli tolerancia sáv: a mozgóátlagok mindkét oldalán (felfelé és lefelé) százalékosan meghatáro- zott tartomány. Y%-os tolerancia sáv jelentése: az a tartomány, mely mozgóátlag / (1 + Y% / 100)-tól mozgóátlag × (1 + Y% / 100)-ig terjed.

f) árfolyam alsó küszöbértéke: növekedési eszközalap napi árfolyamadatainak idősorából számított, a számítás napján rendelkezésre álló mozgóátlag körüli tolerancia sáv alsó határa. Az alsó küszöbérték az összes növekedési eszközalapra egyenként és értékelési naponként kerül meghatározásra.

g) árfolyam felső küszöbértéke: növekedési eszközalap napi árfolyamadatainak idősorából számított, a számítás napján rendelkezésre álló mozgóátlag körüli tolerancia sáv felső határa. A felső küszöbérték az összes növekedési eszközalapra egyenként és értékelési naponként kerül meghatározásra.

h) érintett befektetési egység: azon befektetési egységek, amelyekre a Pannónia Navigátor szolgáltatást igényelték. A szolgáltatás – a Pannónia Kikötő Nyugdíjcélú Befektetési Életbiztosítás 17) pontjával is összhangban – igényelhető csak a rendszeres díjakból képzett befektetési egységekre, csak az eseti díjakból képzett befektetési egységekre, vagy az összes befektetési egységre.

i) automatikus eszközalap-váltás: a Pannónia Navigátor szolgáltatás keretében a szerződő egyéni számláján nyilvántartott befektetési egységek eszközalapok közötti átváltása a 2) pontban vázolt működési elv szerint.

j) manuális eszközalap-váltás: a szerződő egyéni számláján nyilvántartott befektetési egységek eszközalapok közötti átváltása a szerződő külön írásbeli nyilatkozatban benyújtott kérése alapján. A nem Pannónia Navigátor szolgáltatás keretében történő eszközalap-váltás részletes szabályait a Pannónia Kikötő Nyugdíjcélú Befektetési Életbiztosítás Különös Feltételei tartalmazzák.

2) A Pannónia Navigátor szolgáltatás működése

a) A Pannónia Navigátor szolgáltatás a biztosítás tartama alatt, kizárólag a Pannónia Ügyfélportálon keresztül aktiválható. A Pannónia Ügyfélportál használatát a biztosító minden szerződő számára igénylés nélkül, automatikusan biztosítja. A biztosító a Pannónia Ügyfélportál használatáért külön díjat nem számít fel. A szerződő az Ügyfélportál használatához szükséges, a biztosító által postai úton kézbesített felhasználónévvel és belépési jelszóval a kézbesítést követően válik jogosulttá a Pannónia Navigátor szolgáltatás igénybevételére. A szolgáltatás igénybevételének feltétele a szerződő főbiztosítással kapcsolatban megtett, elektro- nikus kommunikációra vonatkozó elfogadó nyilatkozata, valamint egy, a Navigátor szolgáltatáshoz rendelt valós elektronikus levelezési (e-mail) cím megadása, illetve e cím jövőbeni változásainak haladéktalan közlése a biztosítóval. Az Ügyfélportálon értékelési napokon 15 óráig tett nyilatkozat esetén a szolgáltatás az igénylés napján indul (feltéve, hogy az igénybevétel egyéb feltételei fennállnak). 15 óra után és nem értékelési napon tett nyilatkozat esetén a szolgáltatás a kérelem beérkezését követő értékelési napon indul. A Navigátor szolgáltatás aktiválásáról a biztosító a szerződőt az általa megadott e-mail címre küldött elektronikus levélben tájékoztatja. A szerződő a főbiztosítás ajánlati nyomtatványán és a biztosító honlapjáról letölthető Navigátor igénylőlapon is jelezheti a Panónnia Navigátor szolgáltatás bekapcsolása iránti igényét (szándéknyilatkozat tehet), de a szolgáltatás kizárólag a Pannónia Ügyfélportálon tett nyilatkozatot követően aktiválódik! A Pannónia Ügyfélportálon tett nyilatkozat hiányában a Navigátor szolgáltatás automatikus eszközalap-váltásokat nem végez!

b) A Pannónia Navigátor szolgáltatás a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a biztosítás tartama alatt bármikor lemondható. Ha a nyilatkozat a biztosítóhoz értékelési napokon 15 óráig beérkezik, akkor a szolgáltatás nyújtása a kérelem beérkezését követő értékelési napon megszűnik. 15 óra után és nem értékelési napon beérkező nyilat- kozatok esetén a szolgáltatás nyújtása a kérelem beérkezését követő második értékelési napon szűnik meg. A szolgáltatás megszűnéséről a biztosító a szerződőt az általa megadott e-mail címre küldött elektronikus levélben tájékoztatja.

c) A biztosító minden értékelési napra megállapítja a növekedési eszközalapok árfolyamának alsó és felső küszöb- értékét.

ca) Ha egy növekedési eszközalap adott értékelési napot megelőző értékelési napra vonatkozó árfolyama kisebb vagy egyenlő, mint az eszközalaphoz tartozó adott értékelési napi alsó küszöbérték (eladási jelzés), akkor a biztosító az eszközalapból az összes érintett befektetési egységet kivonja és a kivont összeget a d) és e) pontban részletezett szabályok figyelembevételével a védett eszközalapba helyezi át (eladási tranzakció).

cb) Ha egy növekedési eszközalap adott értékelési napot megelőző értékelési napra vonatkozó árfolyama nagyobb vagy egyenlő, mint az eszközalaphoz tartozó adott értékelési napi felső küszöbérték (vételi jelzés), akkor a biztosító befektetési egységeket von ki a védett eszközalapból és a kivont összeget az f), g) és h) pontban részletezett szabályok figyelembevételével az adott növekedési eszközalapba fekteti be (vételi tranzak- ció).

cc) Adott értékelési napon eladási és vételi jelzés hiányában a biztosító nem hajt végre automatikus eszközalap- váltást.

d) A befizetésre kerülő (eseti és rendszeres) díjak minden esetben az érvényben lévő díjmegosztási arány szerinti eszközalapokba kerülnek; eladási jelzés érkezésekor még ugyanazon a napon automatikus eszközalap-váltással a ca) pontnak megfelelően megtörténik az eladási tranzakció.

e) Eladási jelzés esetén az automatikus eszközalap-váltás abban az esetben is megtörténik, ha a befizetésekre vonatkozó díjmegosztás alapján a növekedési eszközalap aránya 0%, vagyis a növekedési eszközalap összes befek- tetési egysége átváltásra kerül a védett eszközalapba függetlenül attól, hogy az adott növekedési eszközalap szerepel-e a szerződő érvényben lévő díjmegosztási rendelkezésében. E tranzakció végrehajtása után viszont az f) pontban részletezett szabály értelmében vételi jelzés esetén a biztosító nem vásárol befektetési egységeket az érintett eszközalapból.

f) Az automatikus eszközalap-váltás (vételi tranzakció) után a növekedési eszközalap érintett befektetési egységei értékének a teljes portfólió érintett befektetési egységei értékéhez viszonyított aránya nem haladhatja meg a (rendszeres vagy eseti) befizetésekre a vételi jelzés napján érvényben lévő és ezen eszközalapra vonatkozó díjmegosztási arányt.

g) Az automatikus eszközalap-váltás (vételi tranzakció) után a védett eszközalapban maradó érintett befektetési egységek értékének a teljes portfólió érintett befektetési egységei értékéhez viszonyított aránya nem lehet kisebb, mint a (rendszeres vagy eseti) befizetésekre a vételi jelzés napján érvényben lévő és ezen eszközalapra vonatkozó díjmegosztási arány.

h) Ha a növekedési eszközalap érintett befektetési egységei értékének a teljes portfólió érintett befektetési egységei értékéhez viszonyított aránya meghaladja a (rendszeres vagy eseti) befizetésekre a vételi jelzés napján érvényben lévő és ezen eszközalapra vonatkozó díjmegosztási arányt, akkor a biztosító az eszközalap-váltást (vételi műveletet) a vételi jelzés ellenére sem hajtja végre.

i) Ha ugyanazon a napon egynél több, a cb) pont szerinti automatikus eszközalap-váltás válik szükségessé és a védett eszközalapból a g) pont szerint kivonható érintett befektetési egységek értéke nem elegendő az összes vételi tranzakció maradéktalan teljesítéséhez, akkor a növekedési eszközalapok befektetési egységeinek megvásárlása és az áthelyezendő összeg eszközalapok közötti felosztása azon elv szerint történik, hogy az eszközalap-váltás után a növekedési eszközalapok ügyfélportfólión belüli részaránya minél inkább közelítsen a (rendszeres vagy eseti) befizetésekre a vételi jelzés napján érvényben lévő és ezen eszközalapokra vonatkozó díjmegosztási arányhoz.

j) Egy automatikus eszközalap-váltás értéke (vagyis az átváltott befektetési egységek értéke) az eszközalap-váltás napján nem lehet kevesebb 100 eurónál. Ezen összeg alatt a biztosító nem hajtja végre az eszközalap-váltást. A biztosító fenntartja magának a jogot, hogy az automatikus eszközalap-váltás minimális értékét a biztosítási tartam során bármikor módosítsa. A biztosító az automatikus eszközalap-váltás minimális értékének megvál- tozásáról elektronikus levelet küld a Pannónia Navigátor szolgáltatással rendelkező szerződő részére, az általa megadott e-mail címre az automatikus eszközalap-váltás minimális értéke megváltozásának időpontja előtt legalább 15 nappal. A biztosító az elektronikus levél kézbesítésének sikertelenségéért és az ebből fakadó kárért vagy elmaradt haszonért nem vállal felelősséget. A biztosító az automatikus eszközalap-váltás új összeghatárát annak megváltozása előtt legalább 15 nappal webhelyén (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) közzéteszi.

k) Manuális eszközalap-váltás iránti igény biztosítóhoz történő beérkezését követően legkorábban a 3. értéke- lési napon indítható új eszközalap-váltási tranzakció, függetlenül annak típusától. Ha az eladási/vételi jelzés a manuális eszközalap-váltás iránti igény biztosítóhoz történő beérkezését követő 2 értékelési napon belül érkezik, a biztosító az automatikus eszközalap-váltást nem hajtja végre.

l) Részleges visszavásárlás, illetve rendszeres pénzkivonás iránti igény biztosítóhoz történő beérkezését követően legkorábban a 3. értékelési napon hajtható végre automatikus eszközalap-váltás. Ha az eladási/vételi jelzés a

részleges visszavásárlás, illetve rendszeres pénzkivonás iránti igény biztosítóhoz történő beérkezését követő 2 értékelési napon belül érkezik, a biztosító az automatikus eszközalap-váltást nem hajtja végre.

m) A biztosító az automatikus eszközalap-váltáshoz kapcsolódó eladási/vételi jelzés napját követő 2. értékelési napra vonatkozó árfolyamok és az eladási/vételi jelzés napját követő 3. értékelési napon érvényes érintett befektetési egységszám figyelembe vételével hajtja végre az eladási és vételi tranzakciókat. Az eladási és vételi tranzakciók végrehajtása az eladási/vételi jelzés napját követő 3. értékelési napon történik.

n) Új eszközalap létrehozása esetén és az új eszközalap vonatkozásában a biztosító Pannónia Navigátor szolgál- tatást csak akkor nyújt, ha az új eszközalap növekedési eszközalapként kerül besorolásra. Ebben az esetben a biztosító a szolgáltatást attól a naptól kezdve nyújtja, amikor már elegendő múltbeli árfolyamérték áll rendelke- zésre az eszközalaphoz tartozó mozgóátlag kiszámításához. Az új növekedési eszközalaphoz tartozó mozgóátlag és tolerancia sáv nagysága legkésőbb a szolgáltatás nyújtásának kezdetétől megtekinthető a Pannónia Navigátor szolgáltatás igénybejelentő nyomtatványán, mely a biztosító webhelyéről (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) is elérhető.

o) Az automatikus eszközalap-váltás díját a Pannónia Kikötő Nyugdíjcélú Befektetési Életbiztosítás Különös Feltételei

1. számú melléklete tartalmazza, amelyet a biztosító a felhalmozási befektetési egységek számának csökkentésével von el. Az eszközalap-váltás során az átváltott egységek aktuális értékének az eszközalap-váltási díjjal csökken- tett értéke kerül átváltásra az új eszközalapokba. Ha az átváltott egységek mind kezdeti befektetési egységek, akkor a biztosító a tranzakciót végrehajtja és az eszközalap-váltás díját a Pannónia Kikötő Nyugdíjcélú Befekte- tési Életbiztosítás Különös Feltételei szerint el nem számolt, szerződést terhelő költségként kezeli. A Pannónia Navigátor szolgáltatás igénybevételéért a biztosító többletköltséget nem számol fel. Az ingyenes átváltások száma és az e feletti eszközalap-váltások díja szempontjából a biztosító nem tesz különbséget az automatikus és manuális eszközalap-váltás között.

p) A biztosító az eszközalapok besorolását, a küszöbértékek meghatározásának módszertanát, a mozgóátlagok és a tolerancia sávok nagyságát, valamint az automatikus eszközalap-váltások végrehajtásának szabályait felülvizsgálhatja, és szükség esetén korrigálhatja, továbbá a szolgál- tatás működését módosíthatja, a szolgáltatást új funkciókkal kiegészítheti annak érdekében, hogy szolgáltatásunk a folyamatosan változó gazdasági, tőkepiaci környezetben is mindig eredeti céljainak megfelelően működhessen. Az eszközalapoknak a biztosítási ajánlat aláírásakor érvényben lévő besorolását, valamint a növeke- dési eszközalapokra a biztosítási ajánlat aláírásakor érvényben lévő mozgóátlagok és tolerancia sávok nagyságát a Pannónia Kikötő Nyugdíjcélú Befektetési Életbiztosítás Különös Feltételei 1. számú melléklete tartalmazza. Az eszközalapok mindenkor érvényben lévő besorolása, a növekedési eszközalapokra mindenkor érvényben lévő mozgóátlagok és tolerancia sávok nagysága megtekinthető a Pannónia Navigátor szolgáltatás igénybejelentő nyomtatványán, mely a biztosító webhelyéről (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) is elérhető. Az eszközalapok besorolásának módosításáról, a küszöbértékek meghatározása módszertanának módosításáról, a mozgóátlagok és tolerancia sávok megváltozásáról, valamint az automatikus eszközalap-váltások végrehajtási szabályainak megváltozásá- ról, továbbá a szolgáltatás működésének módosításáról, a szolgáltatás új funkciókkal történő kiegészítéséről a biztosító elektronikus levelet küld a Pannónia Navigátor szolgáltatással rendelkező szerződő részére, az általa megadott e-mail címre a módosítások életbelépése előtt legalább 15 nappal, és ezen időpontig a változásokat webhelyén (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) is közzéteszi. A biztosító az elektronikus levél kézbesítésének sikertelensé- géért és az ebből fakadó kárért vagy elmaradt haszonért nem vállal felelősséget.

q) Az automatikus eszközalap-váltás minimális értékének való megfelelés és az automatikus eszközalap-váltás költségének meghatározása szempontjából egy automatikus eszközalap-váltásnak minősül a kizárólag egy típusú (rendszeres vagy eseti díjakból képzett) befektetési egységet érintő, egy adott napon végrehajtott áthelyezés, függetlenül attól, hogy hány különböző eszközalap befektetési egységei kerültek átváltásra.

r) A Pannónia Navigátor szolgáltatás és az automatikus eszközalap-váltás jelentős mértékben módosíthatja a szerződő portfóliójának összetételét és a befektetés kockázatát. Habár a biztosító a Pannónia Navigátor szolgáltatás alapjául szolgáló árfolyam-értékelési rendszer kidolgozásakor a lehető legnagyobb szakmai gondossággal járt el és alkalmazta a statisztika és ökonometria modern piacelemzési módszereit, a szolgáltatás igénybevételével járó minden kockázatot a szerződő viseli. A Pannónia Navigátor szolgáltatás hatásosságát a szerződő befektetési portfóliójának összetétele, a befektetési időtáv és az eszközalapok jövőbeni árfolyam-alakulása is befolyásolja, így a biztosító nem vállalhat és nem vállal garanciát arra, hogy a Pannónia Navigátor stratégia alkalmazásával bármely portfólió bármely időtávon magasabb hozamot ér el, mint e stratégia alkalmazása nélkül. Az alkalmazott árfolyam-értékelési rendszer működésével összefüggésben előfordulhat továbbá, hogy egy befektetési portfólió a Pannónia Navigátor szolgáltatás használatával adott időtávon gyengébben teljesít, mint a szolgáltatás igénybevétele nélkül. A szerződő felelőssége, hogy befektetése értékének változását folyamatosan figyelemmel kísérje. A Pannónia Navigátor szolgáltatás működési mechanizmusa által elkerülhetőek a rövid távú kilengések miatti felesleges tranzakciók. A szolgáltatás elsődleges céljának, azaz a jelentősebb veszteségek elkerülésének érdekében végrehajtott eladási tranzakciók ugyanakkor minden esetben a mozgatott tőkén előállt veszteségek/nyereségek elszámolási szabályok szerinti mértékének realizálásával járnak.

6. számú melléklet: A Pannónia Ügyfélportál Szolgáltatás Szerződési Feltételei

1) A szolgáltatás meghatározása

a) A Pannónia Ügyfélportál lehetővé teszi az ajánlattevő számára, hogy Interneten, böngészőjén keresztül kérdé- seket és kéréseket küldjön a biztosítóhoz, amit az Ügyfélportál azonnal és automatikus módon megválaszol.

2) A szolgáltatás igénylése

a) A Pannónia Ügyfélportál használatát a biztosító minden ajánlattevő számára igénylés nélkül, automatikusan bizto- sítja. A biztosító a Pannónia Ügyfélportál szolgáltatásért külön díjat nem számít fel.

b) Az ajánlattevő a biztosító által postai úton kézbesített felhasználónévvel és belépési jelszóval a kézbesítést követően válik jogosulttá a szolgáltatások igénybevételére.

c) A jelen melléklet értelmezésében ajánlattevő az, akit a biztosítási ajánlaton szerződőként jelöltek meg, abban az esetben is, ha a biztosító az ajánlatot elutasítja.

3) A szolgáltatás működése

a) A Pannónia Ügyfélportál információt szolgáltat az ajánlattevő minden jelenlegi és jövőbeni biztosítási szerződé- séhez, amelyben szerződő félként szerepel. A biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a Pannónia Ügyfélportál szolgáltatásait módosítsa, új funkciókkal bővítse, vagy bármely funkciót megszüntesse. A változásokat a biztosító a webhelyén teszi közzé.

b) Az ajánlattevő a Pannónia Ügyfélportál belépési azonosítót és jelszót mindenkivel szemben köteles titkosan kezelni és megőrizni, továbbá biztosítani, hogy arról illetéktelen személyek tudomást ne szerezzenek. A belépési azonosító és jelszó jogosulatlan személyek általi felhasználásából eredő károkat az ajánlattevő köteles viselni.

c) A Pannónia Ügyfélportál belépési jelszó öt egymást követő esetben történő sikertelen megadása a Pannónia Ügyfélportálhoz való hozzáférés ideiglenes letiltását eredményezi. Az ajánlattevő egyszeri alkalommal, telefonon keresztül, az Ügyfélszolgálaton kérheti az ideiglenes letiltás feloldását. A belépési jelszó ismételt ötszöri siker- telen megadása esetén a biztosító az ajánlattevő részére új jelszót generál és azt ismételten kézbesíti postai úton.

d) A Pannónia Ügyfélportál szolgáltatás a hét minden napján 0-24 óráig elérhető. A biztosító fenntartja magának a jogot, hogy rendszerén esetenként karbantartási munkálatokat végezzen. A várható üzemszünetet a biztosító

– lehetőség szerint – webhelyén előre jelzi.

e) Az ajánlattevő a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal kérheti a Pannónia Ügyfélportál regisztrációjának törlését.

7. számú melléklet: A Pannónia Kikötő Nyugdíjcélú Befektetési Életbiztosítás mellé választható kiegészítő balesetbiztosítási csomagok, és az általuk fedezett baleseti kockázatok

A	B	C	D
Baleseti eredetű halál	Baleseti eredetű halál	Baleseti eredetű halál	Baleseti eredetű halál
Baleseti eredetű maradandó funkció károsodás	Baleseti eredetű maradandó funkció károsodás	Baleseti eredetű maradandó funkció károsodás	Baleseti eredetű maradandó funkció károsodás
–	Baleseti eredetű kórházi napi térítés	Baleseti eredetű műtéti térítés	Baleseti eredetű kórházi napi térítés
–	–	–	Baleseti eredetű műtéti térítés

A kiegészítő balesetbiztosításról részletes információk a Pannónia Euró Alapú Kiegészítő Balesetbiztosítás Különös Feltételeiben találhatók meg.