Contract

1892. évi XVIII. törvénycikk

a magyar korona országainak kormánya és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormánya között az érme- és pénzrendszerre vonatkozólag kötendő szerződésről1

Felhatalmaztatik a kormány, hogy a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormányával az 1867. évi XII. törvénycikk 66. §-a alapján az érme- és pénzrendszerre vonatkozó következő szerződést köthesse:

I. Czikk

A monarchia mindkét államában az eddigi ausztriai érték helyébe az aranyérték lép, a melynek számitási egysége a korona.

A korona száz fillérre oszlik.

II. Czikk

A pénzverés alapsúlya a kilogramm és ennek tizedes részei.

III. Czikk

Egy kilogramm ötvözött aranyra, mely 900 ezredrész aranyból és 100 ezredrész rézből áll, 2952 korona, egy kilogramm finom aranyra tehát 3280 korona esik.

IV. Czikk

Arany értékpénzül a következő érmék veretendők:

a) huszkoronások;

b) tizkoronások.

Egy kilogramm ötvözött aranyból 147.6 huszkoronás, illetőleg 295.2 tizkoronás, tehát egy kilogramm finom aranyból 164 huszkoronás, illetőleg 328 tizkoronás arany érme veretik.

A huszkoronás nyers sulya 6.775067, finom sulya 6.09756 gramm, a tizkoronás nyers sulya pedig 3.3875338 és finom sulya 3.04878 gramm.

A huszkoronás átmérője 21 milliméter, tizkoronás átmérője 19 milliméter.

Az érmék felirata által megjelölendő azok értéke: 20, illetőleg 10 korona és a veretés évszáma. Ezek az érmék, valamint a koronaérték többi érméi egyéb kiállitásának lehetőleg egyezőnek kell lennie. E tekintetben a magyar királyi pénzügyminister és az osztrák császári királyi pénzügyminister egymással érintkezésbe fognak lépni.

Az érmék veretésénél követett eljárás által a finomság és suly tekintetében a teljes pontosság biztositandó.

A mennyiben az egyes érménél teljes pontosság nem érhető el, oly eltérés elfelé vagy lefelé meg van engedve; a mely a sulyban két ezredrészt, a finomságban egy ezredrészt nem haladhat meg.

V. Czikk

1 Szentesítve: 1892. VIII. 2. Kihirdetve: 1892. VIII. 11.

A koronaérték arany érméi mindkét kormány által az illető állam pénzverdéiben az állam számlájára verettetnek. Ennek a veretésnek a mennyiség tekintetében nincsen korlát szabva.

Ezen kivül a két kormány meg fogja engedni, hogy huszkoronások magánosok számlájára is verettessenek, a mennyiben az illető pénzverdék az állam részére való veretéssel nincsenek elfoglalva.

A magánosoknak felszámitandó verdedij nem haladhatja meg huszkoronások veretése esetén az érték 0.3%-át.

A huszkoronások verdedija ezen a határon belül a két pénzügyminister megegyezése alapján rendeleti uton szabatik meg, és a magánszámlára történendő veretés egyéb feltételei is egyetértőleg megállapitandó egységes alapelvek szerint, rendeleti uton fognak szabályoztatni.

VI. Czikk

Az előző határozmányok szerint mindkét államban forgalomba hozott arany érmékből azok, a melyek a rendes forgalom folytán megfogynak, de az alább megállapitott forgalmi sulyt még elérik, mindkét állam területén az állami és más közpénztáraknál, valamint a magánforgalomban is minden fizetésnél teljes sulyuakként fogadandók el.

A huszkoronás forgalmi sulya 6.74 grammban, a tizkoronásé pedig 3.37 grammban állapittatik meg.

Oly arany érmék, a melyek hosszas forgalom és kopás folytán súlyokból annyit vesztettek, hogy a forgalmi sulyt többé el nem érik; a két állam területén levő állami és egyéb közpénztárak által teljes sulyuakként névértékökben elfogadandók ugyan, de többé forgalomba nem hozhatók, hanem a bevonó fél központi állampénztárába szállitandók.

A saját veretü érméket az illető központi állampénztár átveretés végett a pénzverdébe küldi. A másik állam veretével ellátott, bevont érmék ellenben az illető pénzügyi kormányzatnak egyenlő forgalomképes érmékben való megtérités ellenében, átveretés végett átadatnak.

Ezeknek a határozmányoknak végrehajtása iránt a két pénzügyminister egyezményt fog kötni.

Ha az állami és egyéb közpénztárakhoz oly érmék kerülnek, a melyek sulyokban nem a rendes forgalom folytán, hanem egyébkép fogytak meg, azokat az állami és egyéb közpénztárak a finomsági tartalmuknak megfelelő érték megtéritése ellenében, tekintet nélkül névértékökre, be fogják vonni, s a fönnebbiek szerint átverettetni.

VII. Czikk

A fönnebb megállapitott koronaértékbeli arany érméken kivül más ily érméket egy kormány sem fog pénzverdéjében veretni.

Az 1869. évi XII. törvénycikk, illetőleg az 1870. évi márczius 9-éről kelt ausztriai törvény (R. G. B. 22. sz.) alapján forgalomba hozott nyolcz- és négyforintos aranyérmék a két államban többé nem veretnek.

A szerződő felek mindegyikének szabadságában álland aranyakat az 1868. évi VII. törvénycikk, illetőleg az 1857. évi szeptember 19-éről kelt ausztriai törvény (R. G. B.

169. sz.) 20. Xxxxxx szerint továbbra is veretni.

VIII. Czikk

Az arany értékérméken kivül egyelőre következő, koronaértékre szóló érmék veretendők:

1. Ezüst érmék: egykoronások.

2. Nikel érmék:

a) huszfilléresek,

b) tizfilléresek.

3. Bronz-érmék:

a) kétfilléresek,

b) egyfilléresek.

Az egykoronások 835 ezredrész ezüstöt és 165 ezredrész rezet tartalmazó ötvözetből veretnek. Egy kilogramm ötvözött ezüstből 200 drb egykoronás veretik. Az egykoronás sulya tehát 5 gramm. A veretésnél a törvényszabta suly és finomsági tartalom megtartandó. A mennyiben az egyes érméknél teljes pontosság el nem érhető, megengedtetik oly eltérés fölfelé, vagy lefelé, a mely finomságban 3 ezredrészt, a sulyban 10 ezredrészt nem haladhat meg. Az egykoronások átmérője 23 milliméter lesz.

A nikel érmék tiszta nikelből veretnek. Egy kilogram tiszta nikelből 250 drb huszfilléres, 333 drb tizfilléres veretendő. A huszfilléres átmérője 21, a tizfilléresé 19 milliméter lesz.

A bronz érmék ötvözete 95 rész rezet, 4 rész ónt és egy rész horganyt tartalmaz. Az ötvözet egy kilogrammjából 300 darab kétfilléres, illetőleg 600 darab egyfilléres veretendő. A kétfilléresek átmérője 19, az egyfilléreseké 17 milliméter lesz.

IX. Czikk

Az egykoronások, a nikel és bronz érmék a monarchia mindkét államában csakis az állam számlájára veretnek.

Mindkét államban egyelőre mindössze 200 millió korona összegben veretnek egykoronások. Az egyes határidőket, a melyekben a veretés és forgalombahozatal történik, a két pénzügyminister egyetértőleg rendeleti uton állapitja meg.

Mindkét államban egyelőre mindössze 60 millió korona összegben nikel érme veretendő. Ezeknek az érméknek veretése és forgalombahozatala, az utóbbi az ausztriai értékü 20, 10 és 5 krajczáros ezüst váltópénz bevonása ellenében, a két pénzügyminister megegyezése után, rendeleti uton megállapitandó határidőkben történik.

Mindkét államban egyelőre mindössze 26 millió korona összegben bronz érme veretik. Ezeknek az érméknek veretése és forgalombahozatala, az utóbbi csakis az ausztriai értékü 4, 1 és 5/10 krajczáros réz váltópénz bevonása ellenében, a két pénzügyminister megegyezése után, rendeleti uton megállapitandó határidőkben történik.

X. Czikk

Az egykoronások, nikel és bronz érmék kibocsátásának a IX. Czikkben megállapitott összege a magyar korona országai és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok között a 30:70 arány szerint osztatik meg. Ugyanebben az arányban osztozik a két állam az ausztriai értékü bármely nemü és veretü érmék bevonásának költségeiben.

XI. Czikk

Mindkét kormány kötelezi magát, hogy a mindkét állam által vert egykoronásokat s a koronaértékre szóló nikel és bronz érméket az összes állami és egyéb közpénztáraknál névérték szerint fizetéskép elfogadja, még pedig az egykoronásokat korlátlanul, a nikel és bronz érméket tiz koronáig terjedő összegekben.

Ezenkivül ez érmék a két állam területén váltópénztárakként müködő pénztáraknál, az egyetértőleg és rendeleti uton megállapitandó közelebbi módozatok mellett, törvényes értékérmék ellenében korlátlanul el fognak fogadtatni.

A magánforgalom tekintetében megállapittatik, hogy senki sem köteles a koronaértékre szóló és a monarchia két állama által kibocsátott érmékből egykoronásokat ötven korona, nikel érméket tiz korona és bronz érméket egy korona összegen túl fizetéskép elfogadni.

Ezen határozmányok nem terjednek ki átlyukasztott, meghamisitott vagy oly érmékre, a melyek sulya máskép, mint a rendes forgalom folytán kevesbedett.

Ha bármely nemü meghamisitott érmék az állami vagy egyéb közpénztárakhoz kerülnek, azok azonnal megtérités nélkül bevonandók s annak az államnak pénzverdéjébe küldendők, a melyben bevonattak. Ez a pénzverde, ha a másik állam verete képezi a hamisitás tárgyát, a másik állam pénzverdéjét a megállapitott hamisitásról értesiteni tartozik. Ha az állami és egyéb közpénztárakhoz oly magyar vagy ausztriai érmék kerülnek, a melyek sulyban átlyukasztás, vagy nem a rendes forgalom folytán, hanem egyébkép fogytak meg; oly jellel látandók el, a mely azokat törvényes forgalomra alkalmatlanokká teszi. A VI. Czikknek az arany értékpénzekre vonatkozó határozmányai ez által nem érintetnek.

Oly egykoronások, valamint a koronaértékre szóló oly nikel és bronz érmek, melyek a hosszas forgalom és kopás következtében sulyokban vagy felismerhető voltukban nagyobb mérvben szenvedtek, az állami és egyéb közpénztárak által fizetéskép, vagy átváltás végett elfogadtatnak; de nem adandók ki ujból, hanem a bevonást eszközlő állam központi állampénztárába szállitandók.

A saját veretü érmék ezután az illető központi állampénztár által átveretés végett a verdébe szállittatnak. Azok a bevont érmék pedig, melyek a másik állam veretét viselik, az utóbbi állam pénzügyi kormányzata által, a névérték megtéritése mellett, átveretés végett átveendők.

Ezeknek a határozmányoknak végrehajtása tárgyában a két állam pénzügyministere egyezményt fog kötni.

XII. Czikk

Az 1868. évi VII. és az 1869. évi XII. törvénycikk alapján vert egyforintos ausztriai értékü ezüst értékpénzek, illetőleg az 1857. évi szeptember 19-én kelt császári nyiltparancs (R. G. B. 169. sz.) alapján vert két-, egy- és negyedforintos ausztriai értékü ezüst értékpénzek a monarchia mindkét államában egyelőre törvényes forgalomban maradnak.

A monarchia mindkét államának kormányai kötelezik magukat, hogy ausztriai értékü ezüst értékpénzeket ezentul nem veretnek, kivéve azon ezüstmennyiségből, a mely a két pénzügyi kormányzat birtokában van, vagy általa pénzverési czélokra már megszereztetett.

Ezeket az ezüstmennyiségeket a két pénzügyminister által kiküldött tisztviselők egyetértőleg fogják megállapitani.

Egyáltalában minden pénzverési czélokra szolgáló ezüstmennyiség beszerzési módjára nézve a két pénzügyminister megegyezése szükséges.

A mig az emlitett ezüst értékpénzek forgalmon kivül nem helyeztetnek; azok minden fizetésnél, a mely a törvény szerint koronaértékben teljesitendő, a monarchia két államának minden állami és egyéb közpénztára, valamint a magánosok által mindkét államban elfogadandók; még pedig olyképen, hogy a kétforintos 4 koronával, az egyforintos 2 koronával, a negyedforintos 50 fillérrel egyenlőnek vétetik.

XIII. Czikk

Az 1868. évi VII., 1869. évi XII., 1870. évi XXIV., 1878. évi VI., 1879. évi XXIV.,

1881. évi VII., 1885. évi XII. és 1891. évi XXII. törvénycikkek, illetőleg az 1857. évi szeptember 19-én kelt császári nyiltparancs (R. G. B. 169. sz.), az 1860. október 21-én kelt császári rendelet (R. G. B. 230. sz.), az 1868. évi julius 1-ei (R. G. B. 84. sz.), az 1872. márczius 30-iki (R. G. B. 44. sz.), az 1878. ápril 16-iki (R. G. B. 55. sz.), az 1881. február 26-iki (R. G. B. 20. sz.), 1885. márczius 10-iki (R. G. B. 92. sz.) és 1891. évi junius 10-iki ausztriai törvény (R. G. B. 90. sz.) alapján kibocsátott és ausztriai értékre szóló ezüst és réz váltópénz a monarchia mindkét államában mindaddig forgalomban marad, a mig bevonása iránt intézkedés történik.

Ez az intézkedés, kapcsolatban a jelen törvény végrehajtására vonatkozó intézkedésekkel, a két kormány megegyezése alapján rendeleti uton történik.

Ezek az érmék addig is a fennálló határozmányok szerint fizetéskép elfogadandók, és pedig a huszkrajczárosokat negyven, a tizkrajczárosokat husz, az ötkrajczárosokat tiz, a négykrajczáros rézérméket nyolcz, az egykrajczárosokat két, a félkrajczárosokat egy fillérrel számitva.

XIV. Czikk

A birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormánya fentartja magának a jogot, hogy az 1857. évi szeptember 19-én kelt császári nyiltparancs (R. G.

B. 169. sz.) 19-ik czikke alapján vert, ugynevezett levantei tallérokat ezentul is veresse.

Ezek az érmék azonban az 1858. évi április 27-én kelt császári nyiltparancs (R. G. B.

63. sz.) 11. §-a értelmében törvényes fizetési erővel nem birnak.

XV. Czikk

A két állam veretései a két főkémleintézetben kölcsönösen megvizsgáltatnak.

E rendelkezés végrehajtása tekintetében a két pénzügyminister közt egyezmény kötendő.

Nyilvános ellenőrzés mellett teljesen pontos és bélyegzett oly sulymértékek fognak készittetni, a melyek az arany értékpénzek szabályszerü sulyával egyeznek, valamint olyanok, melyek ez érmék forgalmi sulyának felelnek meg. E sulymértékek a két pénzügyminister megegyezése alapján rendeleti uton megállapitott előállitás költségeknek megfelelő áron áruba bocsáttatnak.

XVI. Czikk

Mindegyik kormány minden hó lejártával közli a másikkal a lefolyt hóban ujonnan vert uj érmék, valamint a bevont és beolvasztott érmék mennyiségét, az érmék nemének, finomságának és sulyának megjelölésével.

Hasonlóképen közli a két pénzügyminister egymással az összes törvényeket és rendeleteket, melyek a jelen szerződés alapján az érmeügy rendezése tárgyában hozatnak, illetőleg kibocsáttatnak.

XVII. Czikk

Az ausztriai értékre szóló papirpénzjegyek mindaddig, a mig forgalmon kivül nem helyeztetnek, a monarchia mindkét államában minden fizetésnél, a mely a törvény szerint koronaértékben teljesitendő, az állami és egyéb közpénztárak, valamint a magánosok részéről fizetéskép elfogadandók, még pedig olyképen, hogy névértékök minden ausztriai értékü forintja két koronával számittassék.

XVIII. Czikk

A koronaértékben való közkötelező számitás behozatala s ezzel kapcsolatban az általános érmeforgalom rendezése, valamint a jelen szerződés alapján forgalomban maradt ausztriai értékü két-, egy- és negyedforintos ausztriai értékü ezüst értékpénz iránti intézkedés, egyezményileg megállapitandó elvek szerint a két törvényhozás utján fog történni. A két kormány a koronaértéknek a jogviszonyokra alkalmazását illető törvényjavaslat előterjesztése előtt, ezekre a javaslatokra nézve egymással érintkezésbe fog lépni.

De már a jelen szerződésnek a monarchia két államában hatálybaléptétől kezdve mindazok a fizetések, melyek állami vagy egyéb közpénztáraknál és a magánforgalomban törvényszerüen ausztriai értékben - még pedig akár érczpénzben, akár nem abban, - teljesitendők; a monarchia mindkét államában, az adós választása szerint, a koronaérték magyar vagy ausztriai veretü arany érméiben is teljesithetők, olykép, hogy a huszkoronás aranyérme tiz ausztriai értékü forinttal, a tizkoronás aranyérme pedig öt ausztriai értékü forinttal számittatik.

Ugyanez a rendelkezés kiterjed az egykoronásokra s a koronaértékre szóló nikel és bronz érmékre is, figyelemmel azoknak a jelen szerződés XI. Czikkében megállapitott fizetési erejére; még pedig olyképen, hogy az egykoronás ötven, a huszfilléres tiz, a tizfilléres öt, a kétfilléres egy, az egyfilléres egy fél ausztriai értékü krajczárral számitandó.

XIX. Czikk

A monarchia két államának kormányai a két törvényhozásnak alkalmas időpontban az államjegyek bevonása iránt kölcsönös megegyezéssel előterjesztést fognak tenni.

Ezeknek a közös függő adósságot képező államjegyeknek bevonásából eredő költségeket 312 millió ausztriai értékü forint erejéig a monarchia két állama közösen, és pedig a magyar korona országai 30 százalékkal, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok pedig 70 százalékkal viseli.

Az államjegyek bevonásánál követendő eljárást illetőleg már most megegyezés jött létre, hogy első sorban az 1 frtos államjegyek vonandók be s helyettesitendők - az államjegyek kizárásával - más törvényes fizetési eszközzel. A bevont államjegyek megsemmisitendők s azok összege a 312 millió forintnyi államjegyforgalomból, mint törlesztett rész leirandó.

A papirpénzforgalom rendezésére, valamint a készfizetések felvételére nézve a két állam kormánya megfelelő időben megegyezésre fog jutni.

XX. Czikk

A jelen szerződés hatálya bezárólag 1910 végéig tart.

Ha a jelen szerződést annak lejárta előtt egy évvel a két szerződő fél egyike fölmondaná: a mindkét részről szerződésszerü módon vert érmék még legkevesebb két évig a jelen szerződés határozmányainak megfelelően mindkét államban elfogadandók. Egyuttal kötelezi magát a két kormány arra, hogy ezen időn belül a szerződéses pénzláb és érmerendszer szerinti koronaértéket fönn fogja tartani.

A jelzett időtartam lejárta után mindegyik szerződő fél köteles az ő veretével ellátott s a másik fél területén forgalomban levő egykoronásokat s a koronaértékre szóló nikel és bronz érméket törvényes értékpénz ellenében visszaváltani. Az igény erre a visszaváltásra egy további év lejártával megszünik.

Ha a jelen szerződést, annak lejárta előtt egy évvel, a két szerződő fél egyike sem mondaná fel, az egészében további tiz évre érvényben marad.

Ebben az esetben a szerződés meghosszabbitott tartamának lejáratára nézve a fönnebbi határozmányok lépnek hatályba.

XXI. Czikk

A két kormány a jelen szerződés hatálybalépte után közvetlenül folytatandja a tárgyalásokat a végből, hogy a koronaértékben való közkötelező számitás behozatala iránt kapcsolatban az általános érmeforgalom szabályozásával; ugyszintén a papirpénzjegyek forgalma, valamint a készfizetések fölvétele tárgyában teendő törvényhozási intézkedések iránt megegyezve, mindkét törvényhozásnak az illető törvényjavaslatokat előterjeszthesse.

XXII. Czikk

A jelen szerződés, annak a két kormány által egyetértőleg megállapitandó kihirdetése napján, mindkét államban törvényes hatályba lép.

TARTALOMJEGYZÉK

1892. évi XVIII. törvénycikk   1 a magyar korona országainak kormánya és a birodalmi

tanácsban képviselt királyságok és országok kormánya

között az érme- és pénzrendszerre vonatkozólag kötendő

szerződésről   1

I. Czikk   1

II. Czikk   1

III. Czikk   1

IV. Czikk   1

V. Czikk   1

VI. Czikk   2

VII. Czikk   2

VIII. Czikk   2

IX. Czikk   3

X. Czikk   3

XI. Czikk   3

XII. Czikk   4

XIII. Czikk   4

XIV. Czikk   5

XV. Czikk   5

XVI. Czikk   5

XVII. Czikk   5

XVIII. Czikk   5

XIX. Czikk   6

XX. Czikk   6

XXI. Czikk   6

XXII. Czikk   7