TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS CÉLZOTT ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁRI SZOLGÁLTATÁSOKRA
Iktatószám:
TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS CÉLZOTT ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁRI SZOLGÁLTATÁSOKRA
amely létrejött egyrészről ……………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………….
Székhely: | …………………………………………………………………………. |
Adószám: | …………………………………………………………………………. |
Számlavezető bank: | …………………………………………………………………………. |
Bankszámlaszám: | …………………………………………………………………………. |
Cégjegyzék száma: | …………………………………………………………………………. |
Levelezési cím: | …………………………………………………………………………. |
Képviseletre jogosultak: ………………………………………………………………………….
Kapcsolattartó személy: ………………………………………………………………………….
Kapcsolattartó email és telefon elérhetősége: ………………………………………………….
………………………………………………….
-továbbiakban Támogató, vagy Munkáltató,
másrészről az | IZYS Egészség- és Önsegélyező Pénztár |
Székhely: | 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxxxxxx xx 00. |
Levelezési cím: | 1583 Budapest, Pf: 49. |
Adószám: | 18254596-1-41 |
Bankszámlaszáma: 11101301-18254596-36000001
Bírósági bejegyző végzés száma: 16.Pk.60.284/2005/2 Telefon: x00 0 000 0000
Kapcsolattartó személy: ………………………………………………………………………….
Kapcsolattartó email és telefon elérhetősége: ………………………………………………….
………………………………………………….
- továbbiakban Pénztár között az alulírott helyen és időben az alábbi feltételek mellett:
I. Általános rendelkezések
1. A Pénztár és a Támogató az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban rövidítve: Öpt.) 12/A.§-a alapján célzott szolgáltatásra szerződést kötnek egymással, mely alapján a Támogató célzott támogatást nyújt:
🞎 rendszeresen 🞎 egyszeri alkalommal
2. Munkáltató tudomással bír arról, hogy a célzott önsegélyező pénztári támogatásból csak az IZYS pénztári tagsággal rendelkező munkavállalói részesülhetnek szolgáltatásokban. A szolgáltatásként tag javára kifizetett összeg a dolgozó egyéb jövedelme lesz.
II. Célzott önsegélyező pénztári szolgáltatások köre, igénybevételének helye
1. Célzott szolgáltatásként a Pénztár Alapszabályában szereplő szolgáltatások nyújthatók.
2. Támogató által célzott szolgáltatásként finanszírozni kívánt önsegélyező pénztári szolgáltatások köre:
🞎 lakáshitel törlesztés,
🞎 szülés / örökbefogadás,
🞎 CSED/GYED/GYES kiegészítés,
🞎 GYET kiegészítés – nagycsaládosok jövedelemkiegészítése,
🞎 óvodáztatás / iskoláztatás,
🞎 egyetem/főiskola,
🞎 idősotthoni ellátás,
🞎 temetési költség,
🞎 munkanélküliség,
🞎 közüzemi díjak,
🞎 egyéb: ……………………………………………………………………………………..
3. A célzott szolgáltatás igénybevétele csak az alábbi szolgáltatóknál vehetők igénybe: a. Szolgáltató neve: ...…………………………………………………………………….
Szolgáltató címe: ………………………………………………………………………
Választott szolgáltatáscsomag: ………………………………………………………
b. Szolgáltató neve: ...…………………………………………………………………….
Szolgáltató címe: ………………………………………………………………………
Választott szolgáltatáscsomag: ………………………………………………………
c. Szolgáltató neve: ...…………………………………………………………………….
Szolgáltató címe: ………………………………………………………………………
Választott szolgáltatáscsomag: ………………………………………………………
Amennyiben konkrét szolgáltató nem került feltüntetésre, akkor a szolgáltatás igénybevétele bármely szolgáltatónál lehetséges.
III. Célzott szolgáltatás nyújtásának módja, rendje, határideje
1. Támogató a célzott támogatást az általa választott időpontban átutalással fizeti meg a pénztár
CIB Banknál vezetett 11101301-18254596-36000001
számú folyószámlájára „célzott közösségi támogatás” megjelöléssel. Első alkalommal a szerződés megkötését követő 12 hónapon belül.
2. Abban az esetben, ha történne szolgáltatás igénylés és a fedezet nem elegendő, akkor a Pénztár értesítést küld a Támogató részére.
3. Támogató tudomásul veszi, hogy a célzott támogatásra átutalt összegből a működési tartalékra levont összegen felüli rész lesz felhasználható szolgáltatások finanszírozására vagy lesz visszaigényelhető.
4. Fentiek figyelembevételével a Támogató úgy rendelkezik, hogy a fizetendő összegen belül közvetlenül célzott szolgáltatásra, valamint a Pénztár működésére felhasználható részre kell felosztani a következő arányban:
Munkáltató célzott önsegélyező pénztári számlája javára: 96,1 %
Működési tartalék: 3,9 %
IV. Célzott szolgáltatás eredményes nyújtásának feltételei
1. A célzott önsegélyező pénztári szolgáltatásban részesülőnek Tagnak, vagy szolgáltatásra jelölt közeli hozzátartozójának kell lennie és a Tagnak rendelkeznie kell bankszámlával, valamint érvényes lakcímmel.
2. Tagnak a pénzmosási törvény szerint azonosítottnak kell lennie.
3. Nem jogosult szolgáltatásra azon Tag, aki kilépési, átlépési szándékát a Pénztárnál bejelentette.
4. A Pénztárból kilépett, más pénztárba átlépett, illetve elhunyt Tag haláleseti kedvezményezettje nem jogosult célzott szolgáltatás igénybevételére.
V. Célzott szolgáltatás nyújtás elszámolásának rendje
1. Pénztár a fedezeti alapon belül a Támogató által jelen szerződés alapján fizetett célzott szolgáltatások nyilvántartására elkülönített számlát vezet, melyen jóváírásra kerül a Támogató befizetéséből a szolgáltatások finanszírozására felhasználható összeg és ezen elkülönített számla terhére elszámolt ténylegesen igénybe vett szolgáltatások, a következő módon:
a. a Támogató által II. fejezetben meghatározott szolgáltatásokat a Tagok a Célzott szolgáltatás igénylőlaphoz mellékelt számlákkal, egyéb dokumentumokkal igényelhetik.
b. Tagok a szolgáltatás igénylőlapot elektronikusan aláírt emailben, személyesen vagy postai úton küldhetik meg.
c. Pénztár a szolgáltatásokat a Szolgáltatási Szabályzatban meghatározottak szerint ellenőrzi és teljesíti.
d. Pénztár a célzott szolgáltatási számlán rendelkezésre álló fedezet erejéig köteles kifizetéseket teljesíteni.
2. Az elszámolás módja: Tag részére átutalással, amennyiben a szolgáltatásra jogosultságot a Tag számlával vagy egyéb, a szolgáltatás elbírálás céljából szükséges dokumentumokkal igazolta.
3. Pénztár– ha a munkáltató az V.1. pontban korlátozta a felhasználhatóságot - a kilépett dolgozók után megmaradt, fel nem használt összeget visszautalja a Támogató részére legkésőbb a tárgyévet követő év március 31.-ig.
VI. Munkáltatói közösségi számla elszámolás rendje
1. Munkáltató bármikor kérheti a célzott önsegélyező pénztári támogatásból fel nem használt összeg egészének vagy egy részének visszautalását.
2. A kérést a xxxxxxxxx@xxxx.xx email címen kell bejelenteni, az utalás dátumának és összegének feltüntésével.
3. A Pénztár köteles az utalást a kért dátumra elvégezni, kivéve, ha az utalás teljesítése indokolatlanul rövid értesítéssel érkezik be (5 munkanapnál kevesebb időközzel). Ebben az esetben a kérés beérkezését követő 5 munkanapon belül köteles gondoskodni.
VII. Szerződés eredményességének értékelési módja, rendje
4. Pénztár minden év március 31.-ig összefoglaló jelentést küld Munkáltatónak a szerződés tárgyévi teljesítéséről.
5. Összefoglaló jelentésnek tartalmaznia kell a Munkáltató által tárgyévben teljesített befizetések dátumát, összegét, illetve a Tagok által tárgyévben igénybe vett szolgáltatások kifizetésének dátumát, összegét.
VII. Szerződés megszűnése, fennmaradó összeg felhasználása
1. Szerződő felek rögzítik, hogy jelen szerződést bármelyik fél a másik félhez címzett tértivevényes levél útján 30 napos felmondási idővel jogosult egyoldalúan megszüntetni.
VIII. Szerződő felek egyéb jogai, kötelezettségei és feladatai
1. Támogató és Xxxxxxx egyaránt vállalja, hogy a jelen szerződéssel kapcsolatban tudomásukra jutott pénztártitkot és üzleti titkot időbeli korlátozás nélkül megőrzik, valamint a másik Félre, vagy annak tevékenységére, partnereire és ügyfeleire közvetlenül vagy közvetetten vonatkozó bármely tényt, információt, adatot, vagy megoldást, amelynek bizalmas kezeléséhez valamelyik félnek érdeke fűződik kötelesek megőrizni.
2. Felek kijelentik, hogy a GDPR – Általános adatvédelmi rendelet és az információs önrendelkezési jogról, valamint az információszabadságáról szóló 2011. évi CXII. törvény előírásait betartják, a tudomásukra jutott üzleti- és pénztártitkot időbeli korlátozás nélkül megőrzik.
3. Támogató vállalja, hogy amennyiben jelen Szerződésben megadott adataiban változás történik, azt 5 munkanapon belül bejelenti a Pénztár részére.
IX. Záró rendelkezések
1. A szerződés felek általi aláírása napján lép hatályba, és határozatlan időtartamra szól. Szerződő felek a jelen szerződést, mint akaratukkal mindenben egyezőt elolvasás és értelmezés után jóváhagyólag … eredeti példányban írják alá. Jelen szerződés egy mellékletet tartalmaz.
3. Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.
4. Támogató tudomással bír arról, hogy a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény értelmében kötelező a pénztártag azonosítása a jogszabályban meghatározott esetekben, így különösen szerződéses kapcsolat létrejöttekor, illetve a 3,6 millió Ft összeghatárt elérő, vagy meghaladó ügyletekben.
5. Támogató kijelenti, hogy olyan természetes személy vagy jogi személy, aki/amely jelen szerződéssel kapcsolatban és a támogatás megfizetésekor saját nevében jár el.
Kelt: ……………………….………………………
…………………………………………… …………………………………………… Támogató Pénztár
1. számú melléklet Az 1993. évi XCVI. törvény pénztártitokra vonatkozó rendelkezései
40/A. §
(1) E törvény alkalmazásában üzleti titok fogalma alatt az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott fogalmat kell érteni.
(2) Pénztártitok minden olyan, a pénztártagról és a munkáltatói tagról a pénztár vagy a pénztári szolgáltató rendelkezésére álló, a tevékenysége folytán tudomására jutó tény, információ vagy adat, amely a pénztártag, a pénztártag kedvezményezettjének, örökösének, közeli hozzátartozójának személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint egyéni számláján nyilvántartott összegre, illetve, amely a munkáltatói tag, illetve a támogató adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira vonatkozik. A pénztár üzleti és pénztártitkot kizárólag a pénztári tevékenység folytatásával összefüggésben kezelhet.
(3) Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben253 meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.
(5) A pénztár igazgatótanácsának és az ellenőrző bizottságának tagja, a pénztár alkalmazottja, ideértve a megbízás alapján foglalkoztatott személyeket, szervezeteket, illetőleg ezek alkalmazottait is, köteles a pénztár működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot és pénztártitkot – időbeli korlátozás nélkül, ezen minősége megszűnését követően is – megtartani.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség kiterjed arra a személyre és szervezetre is, aki, illetve amely üzleti titoknak vagy pénztártitoknak minősülő információhoz jutott.
(7) A Felügyelet – az üzleti titokra vonatkozó szabályok betartásával – a pénztárak egyedi azonosítására alkalmas adatokat szolgáltat:
a) statisztikai célokra a Központi Statisztikai Hivatal,
b) a gazdaságpolitikai és költségvetés-politikai feladatok ellátása céljából az államháztartásért felelős miniszter és a gazdaságpolitika makrogazdasági szabályozásáért felelős miniszter, c)
(8) A Felügyelet a pénztárak egyedi azonosítására alkalmas adatokat szolgáltat a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal részére.
40/B. §
(1) A pénztártitok és az üzleti titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a feladatkörében eljáró
a) Felügyelettel,
b) az Állami Számvevőszékkel,
c) a pénztárak működése törvényességének ellenőrzésére jogosult ügyészséggel,
d) a folyamatban levő büntetőeljárás során eljáró ügyészséggel, nyomozó hatósággal és pénztártitok esetén az előkészítő eljárást folytató szervvel,
e) külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információ gyűjtésre felhatalmazott szervvel,
f) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
g) a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
h) a büntető-, valamint polgári ügyben, továbbá a csőd-, felszámolási eljárás és a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében a bírósággal,
i) a gazdálkodás nyilvántartásához szükséges adatok tekintetében a gazdálkodás nyilvántartását végző szolgáltatóval, továbbá a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,
j) az adókötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás keretében, valamint a pénztári befizetések kedvezménye tekintetében eljáró adóhatósággal, k) a Gazdasági Versenyhivatallal,
l) külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések foganatosításáért felelős szervvel, m) alapvető jogok biztosával,
n) a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal szemben, e szerveknek a pénztárhoz intézett adatkérése vagy írásbeli megkeresése esetén.
(2) A pénztártitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a) a pénztártag vagy annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható adatkört pontosan megjelölve közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban erre felhatalmazást ad,
b) a törvény a pénztártitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad.
(3) Aki üzleti titok vagy pénztártitok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a pénztárnak vagy a pénztártagoknak hátrányt okozzon.
(4) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 69. § (3) bekezdésében, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 58. § (3) bekezdésében vagy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 262. § (3) bekezdésében meghatározottak szerinti adatkérés esetén a pénztár az ügyészség engedélye nélkül is köteles az általa kezelt, pénztártitoknak minősülő adatokra vonatkozó adatkérést teljesíteni.
(8) A pénztártitok és az üzleti titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha
a) a pénztár a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben (a továbbiakban: Pmt.) meghatározott bejelentési kötelezettségét teljesíti;
b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a Pmt.-ben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér pénztártitoknak vagy üzleti titoknak minősülő adatot a pénztártól.