A GOTHARD-KASTÉLY FELÚJÍTÁSÁNAK ÉS HASZNOSÍTÁSÁNAK ELŐKÉSZÍTÉSE

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata

Modern Városok Program

Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány

1. RÉSZTELJESÍTÉS

Equinox Consulting Kft.

2018. október 12.

Tartalom

0. DOKUMENTUM ADATOK 3

1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 4

2. A PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA 7

2.1. A PROJEKTGAZDA AZONOSÍTÁSA 7

2.2. A PROJEKTGAZDA TEVÉKENYSÉGEI ÉS KORÁBBI FEJLESZTÉSEI 11

3. HELYZETÉRTÉKELÉS 18

3.1. A FEJLESZTÉSSEL ÉRINTETT TERÜLET BEMUTATÁSA 18

3.2. Kereslet-kínálat elemzés 26

3.2.1. Fejlesztési terület turisztikai szempontú bemutatása 28

3.2.1.1. Vas megye és Szombathely vendégforgalma 28

3.2.1.2. Turisztikai mutatószámok elemzése 31

3.2.2. Keresleti trendek 38

3.2.2.1. A kulturális turizmus keresleti trendjei 38

3.2.2.2. Rendezvények, esküvők keresleti trendjei 40

3.2.2.3. Filmforgatások keresleti trendjei 43

3.2.2.4. Interaktív tudományos élményközpontok (science centerek) keresleti trendjei 43

3.2.2.5. Keresleti trendek változása 45

3.2.3. Korcsoportok szerinti keresleti trendek 47

3.2.4. Célcsoport bemutatása 48

3.2.5. Kínálatelemzés 53

3.2.6. Versenytárs elemzés 59

3.3. SWOT-ELEMZÉS 64

3.4. A FEJLESZTÉS CÉLJA ÉS ELVÁRT EREDMÉNYE 65

3.5. Együttműködő partnerek és az együttműködés formájának bemutatása 68

4. A RÉSZLETES MEGVALÓSÍTÁSI JAVASLAT KIDOLGOZÁSA 70

4.1. Műszaki tartalom és a kialakítandó attrakció leírása 70

4.1.1. A projekt előzménye – a kiállítás alapját képező történeti háttér 70

4.1.2. A Gothard-kastély építéstörténete 72

4.1.3. A projekt indokoltsága 72

4.1.4. A kialakítandó attrakció leírása – Élményátadó egységek 77

4.1.5. A projekt műszaki tartalma 111

4.2. A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZEMÉLYI ÉS INTÉZMÉNYI FELTÉTELEI 114

4.2.1. Az üzemeltetés intézményi feltételei 114

4.2.2. Az üzemeltetés személyi feltételei 117

4.3. Cselekvési ütemterv 120

4.4. Kockázatelemzés 122

5. PÉNZÜGYI ELEMZÉS 129

5.1. A PROJEKT RÉSZLETES KÖLTSÉGVETÉSE 129

6. MELLÉKLETEK 132

6.1. Szombathely Megyei Jogú Város vonzerőleltára 132

6.2. Szombathely Megyei Jogú Város tágabb környezetének vonzerőleltára 133

6.3. A MŰSZAKI TARTALOM KONCEPCIÓTERVE 135

7. ÁBRAJEGYZÉK 142

8. TÁBLÁZATJEGYZÉK 143

0. Dokumentum adatok

A „A Gothard-kastély felújításának és hasznosításának előkészítése” című részletes megvalósíthatósági tanulmány jelen változata munkaanyag, amely a Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata és az Equinox Consulting Kft. között létrejött Vállalkozási szerződés

2.2 és 3.2 pontja alapján az alábbi fejezeteket tartalmazza:

Fejezet sorszáma	Fejezet címe	Teljesítéshatárideje szerződés szerint	Készültség
1.	Vezetői összefoglaló	Részteljesítés/ Végteljesítés	Részben teljesítve – a részteljesítés által érintett fejezetek összefoglalása megtörtént, az üzemeltetésre (beleértve a jegyárak és látogatószám becslésére), üzleti tervre, pénzügyi elemzésre, valamint marketingstratégiára vonatkozó részletesebb információk összefoglalása a végteljesítés részeként kerül kiegszítésre.
2.	A projektgazda bemutatása	Részteljesítés	Teljesítve
3.	Helyzetértékelés	Részteljesítés	Tejesítve
4.	A részletes megvalósítási javaslat kidolgozása	Részteljesítés	Teljesítve
5.	Üzleti terv	Végteljesítés	Nincs elkezdve
6.	Pénzügyi elemzés	Részteljesítés/ Végterljesítés	Részben teljesítve – a részletes költségvetés kidolgozásra került.
7.	Marketingstratégia	Végteljesítés	Nincs elkezdve

A jelen munkaanyagban kidolgozott fejezetek tartalma a részletes megvalósíthatósági tanulmány véglegesítése során a felmerülő új vagy kiegészítésre szoruló információk és adatok birtokában módosulhatnak. A módosítások kizárólag a pontosítást szolgálják és előzetesen egyeztetésre kerülnek a Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatával.

1. Vezetői összefoglaló

A Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában lévő Gothard-kastély jelenleg üresen áll Szombathely herényi városrészében. Az eredetileg 1696 és 1699 között épített, majd 1878-80 között átépített, és 1918-ra csillagvizsgáló toronnyal kiegészített kastély utolsó részleges felújítására 1958-59-ben került sor, majd ezt követően 2017-ig szükséglakások működtek az épületben. A csaknem hatvan évig tartó elhanyagoltság következtében a kastély ma igen rossz állapotban van, felújítás, önfenntartó működést lehetővé tevő funkció kialakítása nélkül az épület a teljes pusztulással néz szembe.

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata ezért kiemelt céljának tartja, hogy a kastély és környezete megújuljon és új funkciókkal bővüljön annak érdekében, hogy modern, a helyi közösségek és a városba látogató turisták számára is vonzó, XXI. századi oktatási és kulturális igényeket is kielégítő látogatóközponttá fejlődhessen. A projekt megvalósítására a Modern Városok program keretében nyílik lehetőség.

A Modern Városok Program mintegy 2,7 milliárd forintnyi többlet kötelezettség vállalást tartalmaz a 14,53 milliárd forintnyi TOP 1, 3, 6 prioritásokra allokált forráson felül, mely keretből Szombathely Megyei Jogú Városra vonatkozó fő elemek az 1936/2015. (XII. 12.) Korm. határozatban kerülnek részletezésre, ezek a következők:

▪ Szombathely gyorsforgalmi úthálózati kapcsolatainak fejlesztése, nemzetközi gyorsforgalmi úthálózatba történő bekapcsolása

▪ Multifunkcionális városi közszolgáltatási telephely kialakítása az ipari parkban

▪ Szombathely és a környező települések árvízi védelmét szolgáló dozmati víztározó megépítéséhez szükséges források biztosítása és a víztározó megépítése

▪ Gothard-kastély felújítása és új funkciókkal történő hasznosítására irányuló önkormányzati terv támogatása

▪ A város kulturális értékeinek megőrzésére és bemutatására irányuló fejlesztési tervek támogatása

▪ Szombathelyi Xxxxx Xxxxxx Terv és Xxxxx Xxxxxx Programsorozat megvalósításának támogatása

▪ Városi sport- és kulturális élet fejlesztésének elősegítése

▪ Munkacsoport alakítása egy helyi lakásprogram megvalósíthatóságának vizsgálatára.

A projekt fő célkitűzése épített örökségünk teljes körű rehabilitációján és a szellemi örökség bemutatásán túl a magas színvonalú turisztikai igényeknek megfelelő, innovatív, egyedi, országos szinten is versenyképes, élményalapú oktatási - turisztikai attrakció kialakítása a kastélyban és környezetében, valamint a befektetőket inspiráló, húzó turisztikai attrakciók

számának növelése a desztinációban. Cél továbbá az értékelvű hasznosítási forma kidolgozása, a fenntarthatóság feltételeinek megteremtése, a kulturális örökség megőrzése, a bemutatás eszközeinek innovatív elemekkel történő felvértezése, valamint jövedelmező, befektetők és együttműködő partnerek számára vonzó környezet kialakítása.

A projekt keretében a következő fejlesztések valósulnak meg:

▪ A műemléki épület teljes körű rehabilitációja.

▪ A kastély közvetlen környezetének, kertjének helyreállítása, a vendégfogadás feltételeinek kialakítása kül- és beltéren egyaránt.

▪ Kültéri programok feltéteérendszerének kialakítása (nyári színpad, „csillagászati megfigyelő állomások” stb.)

▪ Komplex, látogatóbarát kiállítási tematika kialakítása:

▪ Modern, az interpretációt élménnyé alakító multimédiás eszközök és egyedi épített kiállítási installációk telepítése.

▪ Interaktív elemekkel gazdagított oktató-, filmvetítő, kabinet és múzeumpedagógiai foglalkoztató kialakítása.

▪ Célcsoport orientált programok bevezetése.

▪ Interaktív tudományos tábor és programsorozat kialakítása (kutatóműhely).

▪ Integrált látogatómenedzsment rendszer bevezetése.

▪ Közlekedési kapcsolatok modernizálása:

▪ Parkolók kialakítása.

▪ Biztonságos gyalogos közlekedési térkapcsolat kiépítése.

▪ Turisztikai fogadás feltételeinek megteremtése: jegypénztár, csomagmegőrző kialakítása.

▪ Turisztikai információs pont (Szombathely és környéke értékleltár) létesítése.

▪ Egyéb, a működést biztosító berendezések beszerzése (pl. biztonságtechnikai rendszer kiépítése).

A kastély és az egykori kastélypark tulajdonosa Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata, a fejlesztés során a tulajdonviszonyok nem változnak, azonban mivel a kastélypark egy része jelenleg határozatlan idejű bérleti szerződés keretében a Prenor Kertészeti és Parképítő Kft. használatában van, a bérleti szerződés felülvizsgálata szükséges.

Xxxxxxx Xxxx tárgyi öröksége jelenleg az ELTE Gothard Asztofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpont (ELTE GAO MKK, Szombathely) gondozásában van, amelynek céljából múzeumi gyűjteményt tart fenn és a hagyaték a „Gothard Tudomány- és Technikatörténeti Állandó Kiállítás” címmel megtekinthető. A projekt szakmai hátterének

biztosítása érdekében ezért szükséges az ELTE GAO MKK-val való kapcsolatfelvétel és hosszútávú együttműködés kialakítása.

A projekt megvalósításának összköltsége a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján 3,32 Mrd Xx. A költségek növekedését az előzetes koncepcióban becsült 1,81 Mrd Ft összeghez képest a műszaki és szakmai tartalom pontosítása mellett az építőipari árak emelkedése indokolja. A költségvetés pontosítása és közelítése az építőipar jelenlegi árszintjéhez szükséges lépés ahhoz, hogy a kivitelezés során esetlegesen felmerülő további áremelkedések miatt ne legyen szükség a műszaki tartalom csökkentésére.

A fejlesztés eredményeként összesen 1344,05 m2 területű épületrész, illetve kb. 6650 m2 kastélypark újul meg. A kastély épülete a felújítást követően rendelkezni fog:

▪ 1 db ajándékbolttal (10,81 m2).

▪ 3 db étteremmel (80,51m2, 35,47 m2, 13,94 m2).

▪ 1 db filmvetítővel (30,51 m2)

▪ 1 db konyhával, amelyhez raktár is kapcsolódik (33,86 m2 és 35, 53 m2).

▪ 6 db laboratóriummal (18,96 m2, 11,05 m2, 8,65 m2, 32,38 m2, 49,31 m2, 60,36 m2).

▪ 1 db súlytalanság szimulátornak helyt adó teremmel (33,33 m2).

▪ 4 db kiállítótérrel (31,48 m2, 32,69 m2, 32,72 m2, 83,92 m2).

▪ 1 db rebdezvényteremmel (82,56 m2).

▪ 1 db tárgyalóval (14,44 m2).

▪ 1 db terasszal (23,73 m2).

▪ 1 db többfunkciós kiállítótérrel (71,74 m2).

▪ a felújított obszervatóriummal (11,34 m2).

▪ kiegészítő helyiségekkel (2 db tároló, női öltöző, férfi öltöző, közlekedők, lépcsőházak és lépcsők, iroda, takarító szertár, pénztár, ruhatár, Női és férfi WC, hall).

Az üzemeltető kiválasztása a projekt befejezését követően történik meg. A jövőbeli üzemeltetővel szemben elvárás a funkciók hatékony és megbízható fenntartása. A fejlesztés

8 új munkahely létrejöttét biztosítja közvetlenül, amely személyzet az attrakció üzemeltetésének személyi feltételeit biztosítja.

A fejlesztés hatására a térség versenyképessége javul, szolgáltatásaiban minőségi és mennyiségi fejlődés jön létre, amely komplex, a látogatói igényekkel harmonizáló, több napot átölelő attrakciós mixet eredményez. A fejlesztés eredményeként a desztináció legjelentősebb attrakcióival való javasolt együttműködések segítségével (Savaria Karnevál, Bükfürdő, Sárvár, Kőszeg) Szombathelyen a vendégek éves száma növelhető, az egész évben programokat nyújtó attrakció révén a turizmus szezonális jellege csökkenthető.

2. A PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA

2.1. A PROJEKTGAZDA AZONOSÍTÁSA

Az ország nyugati részén, a „Nyugat Királynőjének” is nevezett Szombathely az egyik legrégebbi alapítású magyarországi város, amely Vas megye székhelye és jelentős közlekedési csomópontja. A 78 025 lakosú város területe 97,5 négyzetkilométer, az Alpokaljánál fekszik két patak, a Perint és a Gyöngyös lapályán, valamint a Gyöngyös-sík nyugati peremvidékén. Ezen a területen találkozik a Kisalföld sík vidéke a dombos-hegyes Alpokaljával, ezért a városon belül néha jelentős a szintkülönbség. Nevét a rendszeresen szombatonként tartott hetivásárokról kapta. Kutatások szerint Szombathely területe már az őskor óta lakott, később a város környékén vezetett az ókor egyik legjelentősebb kereskedelmi útvonala, a borostyánút, ezért a rómaiak itt alapították meg a Savaria települést. A középkorban Szombathely folyamatosan lakott maradt, bár lakossága gyakran és hűbérura gyakran cserélődött. Fejlődését Xxxxxxx Xxxxxx hadjárata törte meg a 17. század elején, a török kori harcok részben, a Rákóczi-szabadságharc erősen érintette a várost. 1710-11-ben a város lakosságának jelentős része a pestis áldozata lett, fejlődése innen lassú ütemben folyhatott csak tovább, gyors fejlődésnek csak a 19. század utolsó éveiben indult meg ismét. A 20. században a város számos környező településsel gazdagodott. A gazdasági fejlődésnek köszönhetően több cég is termelő egységet működtet itt, munkát adva rengeteg helyi lakosnak.

Több nemzetközi út fut Szombathely közelében (E59, E66, E60, E65), valamint jól kiépültnek számít a gyorsforgalmi úthálózat is, így Kőszeg, Budapest, valamint a déli és az északi régiók felől gond nélkül és gyorsan elérhető. Bár Szombathely az egyik legnyugatibb város, közlekedési szempontból könnyedén megközelíthető. A városon belül kiterjedt kerékpárút- hálózat található, amely összeköti az egyes városrészeket. Tömegközlekedési lehetőségeit tekintve Szombathely saját autóbusz-hálózattal rendelkezik, és tervezik a helyi villamoshálózat kiépítését is.

A jelen projekt keretében tervezett fejlesztés Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) vezetésével valósulna meg. Az Önkormányzat főbb adatait az alábbi táblázat foglalja össze.

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
Cím Telefon E-mail	0000 Xxxxxxxxxxx, Xxxxxxx X. xxxx 0-0.
	+36 (94) 520-100
	xxxx@xxxxxxxxxxx.xx

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
Honlap Képviselő neve Képviselő beosztása Gazdálkodási formakód PIR azonosító Adószám Statisztikai szám Főtevékenység TEÁOR ’08 száma	xxxx://xxx.xxxxxxxxxxx.xx
	Xx. Xxxxxx Xxxxxxx
	Polgármester
	321 Helyi Önkormányzat
	733656
	15733658-2-18
	15733658-8411-321-18
	8411 Általános közigazgatás

1. táblázat - Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzat főbb adatai

Az Önkormányzat törvényben meghatározott, illetve önként vállalt feladatainak elvégzése érdekében irányítja, felügyeli, vagy ellenőrzi az alárendeltségben működő, közfeladatot ellátó szerveket. Ezek egy részének összefogására hozta létre a Közgyűlés a Szombathelyi Köznevelési Intézmények Gazdasági, Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezetét (GAMESZ), melynek egység alatt 18 óvoda, 10 általános iskola és 3 gimnázium tartozik, illetve megbízási szerződéssel a Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum. A Közgyűlés munkájának segítése érdekében az Önkormányzat számos saját tulajdonú szervezettel, civil szervezettel is rendelkezik, melyek meghatározott tevékenységgel, kifejezett célok elérése érdekében jöttek létre.

A felújított belváros látogatottságának biztosítása érdekében alapította az Önkormányzat a Szombathelyi Turisztikai és Testvérvárosi Egyesülettel közösen a Savaria Turizmus Nonprofit Kft.-t 2011 áprilisában azzal a céllal, hogy átfogóan fellendítse, fejlessze Szombathely és térsége turizmusát. A szervezet 2011 novembere a Nemzetgazdasági Minisztériumnál regisztrált TDM szervezetként is működik, közel 100 TDM taggal állva együttműködésben. A Kft. 2015 óta a Savaria Történelmi Karnevál szervezője, 2016-ban pedig a Xxxxx Xxxxxx jubileumi emlékév eseményeinek és programjainak koordinátori feladatait látta el.1

Az AGORA Szombathelyi Kulturális Központot Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata 2007. évben alapította és azóta önkormányzati fenntartásban működteti. A térség legnagyobb, legsokszínűbb közművelődési, kulturális és közösségi tevékenységet ellátó intézménye. Az AGORA – a TIOP-AGÓRA fejlesztési program keretében 2014–2015 időszakban felújított, korszerűsített épületben – 2015 októberétől új, közösségi és területi közművelődési feladatokat is ellátva fogadja látogatóit. Az intézmény céljai:

▪ Új szemléletű városi kultúraközvetítési rendszer kialakítása, komplex városi projektek létrehozása.

1 Kormány 1170/2015. (III. 24.) Korm. határozatban, Xxxxx Xxxxxx születésének alkalmából nyilvánította emlékévvé.

▪ A város pozitív imázsát meghatározó, tradíciókkal bíró rendezvények megőrzése, fejlesztése, megújuló kulturális kínálat kialakítása.

▪ Folyamatos szakmai innováció biztosítása a kultúra, közművelődés területén.

▪ A város közművelődési színtereinek működtetése, új multikulturális szemlélet megteremtése.

▪ A város kínálatának népszerűsítése a közművelődési programok által.

A felsorolt célok gyakorlati megvalósulása érdekében számos intézmény működését segíti az AGORA. Gyermek- és ifjúsági szakági tevékenységet is ellát, melynek új helyszíne az AGORA

– Művelődési és Sportház, mely a város legnagyobb befogadóképességű kulturális intézménye nagykoncertek, színházak, bálok, szalagavatók, kiállítások, különféle ünnepségek, iskolai évzárók, gálák és egyes sportrendezvények megtartására is alkalmas. A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ épületének üzemeltetője szintén az AGORA, 2014. január óta, de maga az intézmény már 1973 óta szolgálja a város kulturális és szabadidős eseményeit. Emellett Filmszínházat, illetve az intézmények és programok látogatottságának biztosítása érdekében Jegyirodát működtet.

A Savaria Városfejlesztési Nonprofit Kft fő tevékenysége a máshová nem sorolt egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység. A társaság Szombathely Megyei Jogú Város településfejlesztési feladatainak menedzselését látja el a városrehabilitáció és a városfejlesztéssel kapcsolatos feladatok terén.

Megalapozó vizsgálat alapján kidolgozásra került Szombathely Megyei Jogú Város hosszú távú településfejlesztési koncepciója és integrált településfejlesztési stratégiája, amelyet Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése 22/2014.(I.30.) számú határozatával első olvasatban elfogadott és társadalmi vitára bocsátott. A széles körű társadalmi egyeztetést követően a Közgyűlés 283/2014.(VI.19.) számú határozatában elfogadta a város Hosszú Távú Településfejlesztési Koncepcióját és Integrált Településfejlesztési Stratégiáját. A bennük megfogalmazott hosszú és középtávú célok, valamint fejlesztési szükségletek mentén készült el a város Integrált Területi Programja, az ITP küldetése szerint szűkítve és illesztve a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program támogatási területeihez. Megfogalmazásra kerül három alapvető cél, melyek közül az egyik az Éhen Xxxxx Xxxx, melynek keretében vonzó városi környezet alakul ki Szombathelyen 2030-ra.

Szombathely városának Helyi Közösségi Fejlesztési Stratégiája a Terület- és Telepü- lésfejlesztési Program a TOP-7.1.1-16 kódszámú, „Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése és helyi közösségszervezés a városi helyi fejlesztési stratégiához kapcsolódva” c. felhívás keretében, annak iránymutatásai szerint, valamint a tervezés során

lebonyolított széleskörű szakmai és társadalmi egyeztetés eredményeinek figyelembevételével készült el. A munkaszervezeti funkciót a Savaria Városfejlesztési Nonprofit Kft. tölti be. A dokumentum a közszolgáltatások helyzetének áttekintésekor részben a közneveléshez kapcsolódóan, részben helyi, épített és természeti értékekre építő turizmus fejlesztése, támogatása kapcsán megemlíti Xxxxxxx Xxxx szellemi és tárgyi örökségének gondozását, illetve ennek céljából múzeumi gyűjtemény fenntartását. Az Integrált Területi Programjával összhangban kiemeli egy integrált kutató-és konferenciaközpont kialakításának szükségességét.

A fent nevezett dokumentumok alapján a település-, illetve turizmusfejlesztés alapvető

szakmai elvei a következők:

▪ A városfejlesztés célja a szép, egészséges, kényelmesen használható városi környezet létrehozása.

▪ Fenntartható turizmus fejlesztése.

▪ A városi környezet az épített városi szövetből és a természeti környezetből tevődik össze.

▪ Xxxx Xxxxx Xxxx: Vonzó városi környezet kialakítása.

▪ A városfejlesztés elősegíti az építészeti örökség integrált védelmét.

▪ A városfejlesztési tervezés alapozza meg, és orientálja a városrendezést.

▪ A fenntartható városfejlesztés fizikai dimenziójában a kompakt, energiatakarékos, a környezet szennyezését a lehető legkisebb mértékben előidéző településszerkezet és városi szövet kialakításának elvét kell követni.

▪ A városfejlesztés a munkahelyteremtő beruházásokhoz szükséges fizikai és építési jogi előfeltételek megteremtésével, valamint a befektetők és a lakosság számára vonzó városi környezet kialakításával segíti elő a gazdasági fejlődést.

▪ A város vonzerejéhez jelentősen hozzájáruló, az egészséges városi környezet egyik meghatározó alkotóelemét jelentő zöldfelületi rendszer minőségi továbbfejlesztését a városfejlesztésnek elő kell segítenie az ennek érdekében szükséges fejlesztéseket komplex projekt csomagokba integrálva, amelyek a komplex városrehabilitációt, az egészség megőrzését, a rekreációs és sporttevékenységek fejlesztését szolgálják.

▪ Turisztikai termékfejlesztés, olyan turisztikai termékstruktúra kialakítása, amely megfelel Szombathely adottságainak, harmonizál a turizmus általánosan tapasztalható.

▪ 2030-ra a közúti tranzit forgalmat a várost övező tehermentesítő körgyűrűn kell elvezetni a város mellett, és a körgyűrűvel kell biztosítani a kapcsolatot a városhoz érkező főutak, gyorsforgalmi utak között.

Szombathely település- és közösségfejlesztési stratégiáiban lefektett elvekből, kitűzött célokból is látszik, hogy kiemelt szerepet kap a városkép megőrzése, fejlesztése, a turizmus fellendítése céljából, tudatos, egymásra épülő programokon és projekteken keresztül, mely

így a város lehetőségeinek bővítésével feljeszti a helyi gazdaságot is. Emellett hangsúlyos a kulturális szolgáltatások bővítése, mely nemcsak a város vonzerejét kívánja fejleszteni, de közoktatás színvonalát is emeleni kívánja. Az egyik megnevezett intézkedés egy integrált kutató- és konferenciaközpont létrehozása, mely a felsorolt célkitűzéseket egyszerre szolgálná, s nemcsak a turisztikai szolgáltatások fejlesztéséhez, az oktatás színesítéséhez járul hozzá jelentősen, hanem rendezvények, konferenciák helyszínéül is szolgál. A tervezett fejlesztés a Gothard-kastélyban a felsorolt stratégiai elemeket valósítja meg a gyakorlatban.

2.2. A PROJEKTGAZDA TEVÉKENYSÉGEI ÉS KORÁBBI FEJLESZTÉSEI

Szombathely városa még 2005-ben elfogadott egy Turizmusfejlesztési koncepciót, amely a térségi és települési fejlesztési programokat figyelembevéve kívánja orientálni az ágazat szereplőit, csatornázni a városi erőfeszítéseket, s ezáltal dinamizálni a város idegenforgalmát. Ezt megelőzően több mint egy évtizeddel korábban készített ilyen koncepciót. A 2005-ös ennek aktualizálása, bővítése volt. Hosszú távú célkitűzéseket tartalmazott, stratégiát alkotott a következő évekre, melyeket később a fent bemutatott Településfejlesztési Koncepció és Integrált Településfejlesztési Stratégia, illetve az Integrált Telepürelti Program pontosított, értékelt és fejlesztett tovább.

A 2005-ös koncepció mentén számos projekt valósult meg. A turisztikai célú fejlesztések fő irányvonalat a római kori örökség adta, a koncepicó az volt, hogy a több mint kétezer éves történelem és a modern város egyszerre legyen érezhető. A belvárosában kialakításra került egy történelmi-régészeti városrész, amelynek három egysége: a Ferences-kerti Történelmi Témapark, az Iseum, és a két terület közötti épülettömbön átvezető Történelmi sétaút.

1. ábra - Ferences-kerti Történelmi Témapark Forrás: xxxx://xxx.xxxxxxxx.xx

2. ábra - Iseum

Forrás: xxxx://xxxxx.xxxxxxxxxxxxx.xx

A projekt I. ütemének megvalósítása (Történelmi témapark kialakítása, a volt Xxxxxxxxxx Xxxxxx felújítása) már 2006 őszére befejeződött. A fejlesztés II. üteme, vagyis a az Iseum rekonstrukciója a Nyugat-Dunántúli Operatív Program keretében valósult meg (NYDOP – 2007.-2.1.1.B). Az elmúlt évek ásatási eredményeinek feldolgozásával elkészült az Iseum új elvi rekonstrukciója, melynek köszönhetően a látogató képet kaphat egy római kori, keleti eredetű vallási szentély külső-belső képéről, és az egykor itt folyó kultuszéletről. Emellett egy

interaktív kiállítás létrehozására és a belváros ezen részének felújítására is sor került. Számos egyéb projekt is hozzájárult a város vonzerejének alakításához, például Kámoni Arborétum revitalizációja (NYDOP – 2.2.1/C-2f-2009-0002), vagy a régió kulturális turizmusát megalpozni kívánó, szintén a város gazdag történelmére építő, 4300-32/2008 hivatkozási számú „Xxxxx Xxxxxx központok és a Xxxxx Xxxxxx európai kulturális útvonal – új határon átnyúló, kulturális és turisztikai projekt” című projekt.

Szombathely város további, a jelen fejlesztés szempontjából releváns a 2014-2020 közötti időszak uniós forrásaiból eddig támogatást nyert turisztikai projektjeit 2. számú összefoglaló táblázat mutatja be.

A Modern Városok Program keretében tervezett jelen fejlesztés komplex jellegéből adódóan fontosak továbbá a projektgazda egyes korábbi kulturális, településfejlesztési, illetve infrastrukturális fejlesztései is. A Gothard-kastély fejlesztése szempontjából relevánsnak tekinthető, a 2014-2020 közötti időszak uniós forrásaiból támogatott egyéb projekteket a 3. számú táblázat mutatja be.

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata a bemutatott korábbi turisztikai célú fejlesztései révén jelentős tapasztalatot halmozott fel a turisztikai céálú infrastrukturális fejlesztések koordinálásban, menedzselésében és megvalósításában. Az elért eredmények beépültek a város életébe és hozzájárultak a helyi turizmus, és így közvetve a helyi gazdaság fejlődéséhez. Az Önkormányzat az infrastrukturális fejlesztések és projekteredmények fenntarthatóságának fontosságát felismerve létrehozott (Savaria Turizmus Nonprofit Kft., AGORA Szombathelyi Kulturális Központot), illetve bevont olyan szervezeteket (Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum) amelyek közreműködésével és közvetlen irányításával maximálisan kihazsnálhatók ezek a fejlesztések a projektek eredeti céljainak megfelelően. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata a jelen fejlesztés megvalósítása és fenntartása érdekében építeni kíván a fent bemutatott tapasztalatokra.

TOP-6.1.4-16-SH1 - TOP-6.1.4-16-SH1 - TOP-6.1.4-16-SH1 - Társadalmi és környezeti Társadalmi és környezeti Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható szempontból fenntartható szempontból fenntartható turizmusfejlesztés turizmusfejlesztés turizmusfejlesztés				TOP-6.1.4-16-SH1 - Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés
Projekt címe	Képtár turisztikai célú felújítása	Romkert turisztikai célú fejlesztése – védőépület megépítése	Víztorony és környezetének turisztikai célú fejlesztése	Xxxxxxxxx Xxxx életművének méltó elhelyezése Szombathelyen
Megvalósítás időpontja	2017.08.31-2020.05.31.	2017.08.31-2020.03.31.	2017.08.31-2019.12.31.	2018.04.25-2020.08.01.
Megvalósítás helyszíne	Szombathely	Szombathely	Szombathely	Szombathely
Megítélt támogatás összege (Ft)	1 420 000 000 Ft	1 200 000 000	500 000 000	280 000 000
Támogatás mértéke	100%	100%	100%	100%
Célja, indokoltsága	Térség kulturális adottságaira építő új vonzerők létrehozása, meglévők fejlesztése. A természeti területek turizmuspotenciáljának fejlesztése és népszerűsítése	Térség kulturális adottságaira építő új vonzerők létrehozása, meglévők fejlesztése. A természeti területek turizmuspotenciáljának fejlesztése és népszerűsítése	Térség kulturális adottságaira építő új vonzerők létrehozása, meglévők fejlesztése. A természeti területek turizmuspotenciáljának fejlesztése és népszerűsítése	A projekt célja a Xxxxxxxxx Xxxx által felajánlott képzőművészeti alkotások méltó elhelyezése, turisztikai célú hasznosítása a bemutatás feltételeinek biztosításával.
Eredmények, hatások	▪ Teljes körű állapotfelmérés. ▪ Az épülethez tartozó zöldfelületek felújítása. ▪ Az épület földszintjének hasznosítása. ▪ Utak, járdák felújítása,	▪ A Romkert területén egy védőépület megépítését az Aula mozaikjának megőrzése és bemutatása céljából. ▪ Védőépületben történő bemutatás - különösen a	▪ A Brenner parkban álló víztorony felújítása. ▪ A helyi védelem alatt álló értékes építészeti örökség megőrzése, felújítása. ▪ A belváros városképének és térszerkezetének javítása.	▪ A megvalósuló beruházással tovább bővül a város kulturális és időjárás független turisztikai kínálata. ▪ A művészi gyűjtemény megismertetését a

TOP-6.1.4-16-SH1 -

Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható

turizmusfejlesztés

TOP-6.1.4-16-SH1 -

Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható

turizmusfejlesztés

TOP-6.1.4-16-SH1 -

Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható

turizmusfejlesztés

TOP-6.1.4-16-SH1 -

Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható

turizmusfejlesztés

▪ Az épület használati és funkcionális megújulása, kerítések, kapuk felújítása, üvegszerkezetek alkalmazásával.

▪ Kapuk és bejáratok optimalizálása.

hazai klimatikus viszonyok

közepette.

▪ A fizikai védelmen túl a zárt, de átszellőztetett térben a restaurálás lehetőségeinek bemutatása.

▪ Az épület és közvetlen környezetében elhelyezkedő park felújítása.

▪ A rehabilitáció során a Víztorony felújítása a

díszpark és a hagyományos

kresz-park funkció

megtartásával kerül megvalósításra.

▪ A város turisztikai potenciáljának fejlesztése.

közösséggel méltó, modern körülmények között.

2. táblázat - Szombathely város 2014-2020 közötti időszak uniós forrásaiból eddig támogatást nyert turisztikai projektjei

Forrás: xxxxx://xxx.xxxxxxxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx_xxxxxxxxxxxxx

TOP-7.1.1-16 - Kulturális NYDOP-2.1.1/B-2008-0002- és közösségi terek A régió nemzetközi NYDOP-3.1.1/B1-13-k-2013- infrastrukturális fejlesztése jelentőségű kulturális 0007- Városközpontok és helyi közösségszervezés világörökségi helyszíneinek funkcióbővítő megújítása a a városi helyi közösségi fenntartható turisztikai Megyei Jogú Városokban fejlesztési stratégiához hasznosítása kapcsolódva				NYDOP-3.1.1/B-2009-0003- Városközpontok funkcióbővítő megújítása a megyei jogú városokban, és a megyei jogú városok szociális célú rehabilitációja
Projekt címe	"Savaria Jövőjéért" közösségfejlesztés	Szombathelyi Történelmi- régészeti városrész kialakítása II. ütem - Az Iseum rekonstrukciója	Új Városliget építése Szombathelyen	Szombathely MJV városközpontjának funkcióbővítő megújítása
Megvalósítás időpontja	2017.02.01.-2021.08.31.	2008.06.26.-2013.08.07.	2013.11.15-2016.02.29.
Megvalósítás helyszíne	Szombathely	Szombathely	Szombathely	Szombathely
Megítélt támogatás összege (Ft)	99 000 000 Ft	1 358 988 325 Ft	732 705 733 Ft	875 998 658 Ft
Támogatás mértéke	100%	100%	100%	100%
Célja, indokoltsága	Közösségi irányítású, helyi fejlesztési kezdeményezések városi és vidéki területeken, Közösségvezérelt helyi fejlesztési kedvezmények	Kiemelt jelentőségű turisztikai fejlesztések a nemzetközi célpontú gyógyfürdők és kulturális örökség megújítása érdekében	Megyei jogú városainak városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslataihoz	Városközpontok funkcióbővítő megújítása a megyei jogú városokban, és a megyei jogú városok szociális célú rehabilitációja

TOP-7.1.1-16 - Kulturális NYDOP-2.1.1/B-2008-0002-

és közösségi terek A régió nemzetközi NYDOP-3.1.1/B1-13-k-2013-

infrastrukturális fejlesztése jelentőségű kulturális 0007- Városközpontok

és helyi közösségszervezés világörökségi helyszíneinek funkcióbővítő megújítása a a városi helyi közösségi fenntartható turisztikai Megyei Jogú Városokban fejlesztési stratégiához hasznosítása

kapcsolódva

NYDOP-3.1.1/B-2009-0003-

Városközpontok funkcióbővítő megújítása a megyei jogú

városokban, és a megyei jogú városok szociális célú rehabilitációja

Eredmények, hatások

▪ Közösségvezérelt helyi

fejlesztések

megvalósítása.

▪ Széleskörű szakmai és társadalmi egyeztetés eredményeinek

figyelembevétele.

▪ Savaria Jövőjéért Helyi Akciócspoport létrehozása.

▪ Szombathely belvárosában kialakítandó Történelmi- régészeti városrész.

▪ Három egysége:

▪ a Ferences-kerti

Történelmi Témapark,

▪ az Iseum, és

▪ a két terület közötti épülettömbön átvezető Történelmi sétaút.

▪ Illés Akadémia öltözőjének bővítése és korszerűsítése.

▪ Csónakkikötő és fedett rendezvényhelyszín létesítése.

▪ Nyilvános mellékhelyiség létesítése.

▪ Csónakázó-tó és környezetének rendezése, vízi látványosságok kialakítása.

▪ Sziget közösségi térré alakítása.

▪ Emlékmű környezetében

parkoló felújítása.

▪ A projekt keretében a közösségi célú fejlesztési projektelemek

megvalósításáért felelős.

▪ a Fő téri burkolatmegújítás kiterjesztése.

▪ a Gyöngyös patak menti

területek rehabilitációja.

▪ A Savaria Art Mozi épületszerkezetének korszerűsítése.

▪ a Polgármesteri Hivatal bővítése a Kossuth L. u. 7. sz. műemlék épület

felújításával.

3. táblázat - 2014-2020 közötti időszak uniós forrásaiból támogatott egyéb projektek Forrás: xxxxx://xxx.xxxxxxxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx_xxxxxxxxxxxxx

3.Helyzetértékelés

3.1. A FEJLESZTÉSSEL ÉRINTETT TERÜLET BEMUTATÁSA

A fejlesztéssel érintett Gothard-kastély földrajzi elhelyezkedését tekintve a Nyugat-dunántúli régióban, Vas megyében, a Szombathelyi járás székhelyén, Magyaroroszág egyik legrégebbi városában, Szombathelyen Béke tér 1/a szám alatt található.

A megye

Vas megye területe alig haladja meg a 3 300 km2-t, a harmadik legkisebb megye az országban. Településszerkezete jellemzően aprófalvas, a teljes népesség 257 688 fő, amelynek 57%-a városokban él. A kilenc városi rangú település egyike sem éri el a 100 ezer fős lakosság számot, mindössze öt város (Szombathely, Sárvár, Körmend, Celldömölk, Kőszeg) lakosságszáma több, mint 10 000 fő. Vas megye településhálózatának legfőbb jellemzője aprófalvas jellege. Sajátos település struktúráját jellemzi, hogy 216 településéből 127-ben alacsonyabb a lakosság száma, mint 500. A megye urbanizáltsági fokára jellemző, hogy a lakosság 59,6%-a él városokban, ez mintegy 7 százalékponttal alacsonyabb érték, mint az országos átlag. Járási szinten is jelentősek a különbségek: markánsan kiemelkedik a Szombathelyi járás 72,1%-kal; az Őrségben, Őriszentpéteri statisztikai kistérségben pedig ez az érték 18,3%. A városi rangú települések (2011-ben tizenkettő, 2016-ban tizenhárom) egyike sem éri el a 100 ezer fős lakosság számot, egyedül Szombathely lélekszáma haladja meg az 50 ezer főt (77 547 fő 2013-ban), további négy város (Sárvár, Körmend, Celldömölk, Kőszeg) lakosságszáma több, mint 10 000 fő. Szentgotthárd népessége majdnem eléri ezt az értéket (8 787 fő 2013-ban). Jánosházán, Vasváron, Bükön, Csepregen, Őriszentpéteren, Vépen és Répcelakon a lakosság nem éri el az 5 000-es lélekszámot sem.

A megyében hét járás található, ami kilenc statisztikai kistérségre osztható. Területenként erősen eltérő a települések abszolút száma. A legtöbb település a Szombathelyi járásban van

(40) a legkevesebb pedig a Szentgotthárdi (16) és a Kőszegi (21) járásokban. Vas megye az ipari termelési zónák közé tartozik, a zónán belüli egyik jellegzetessége a K+F ráfordítások alacsony aránya. A régióban a tudományegyetemi műhelyek innovációs tőkéjét az Xxxxxx Xxxxxx Xxxxxxxxxxxxxxx Xxxxxxx Asztrofizikai Obszervatórium Multidiszciplináris Kutató Központ (ELTE GAO MKK), mint a legnagyobb magyar kutatóegyetem regionális kutatási intézménye, valamint a 2017-től szintén az ELTE szervezeti keretei közé integrált Savaria Egyetemi Központ (ELTE SEK) jeleníti meg, így az ELTE GAO MKK és az ELTE SEK szükségszerűen meghatározó szerepet játszik Vas megye innovációs hatékonyságának növelésében.

A város

Szombathely város az Alpokalján, a Perint és Gyöngyös patakok lapályán, a Gyöngyös-sík nyugati peremvidékén fekszik, ott, ahol a Kisalföld sík vidékét az Alpokalja dombos-hegyes tájai váltják fel. Tengerszint feletti magassága kb. 220 m. Mivel a város dombokra épült, jelentős szintkülönbségek vannak a városon belül is. Nevét onnan kapta, hogy a városban szombati napokon tartották a hetivásárokat. A város számos látnivalóval büszkélkedhet az épített környezet terén, ilyen például a Főtér, amely több évszázadon keresztül adott helyet a szombathelyi heti és országos vásároknak, a székesegyház, a romkert, a megyeháza, amelynek mai homlokzatát Xxxxxxxxx Xxxxxx tervezte, a zsinagóga. Ezen értékek közé sorolható a Gothard-kastély is, amelynek elődjét, egy barokk stílusú kúriát Xxxxxxxxx Xxxxxx Vas vármegyei alispán építette 1696 és 1699 között.

Szombathely következő 2030-ra szóló hosszú távú jövőképe röviden az alábbiakban fogalmazható meg: „A 2000 éves múltra visszatekintő Szombathely és térsége virágzó kulturális, gazdasági és ipari központ, Xxxxx Xxxxxx szellemi örökségére épülő vonzó és befogadó város, amely Magyarország nyugati kapujában európa dinamikusan fejlődő Alpok körüli térségének szerves része.” Szombathely szép, egészséges, kényelmesen használható városi környezetet alkotó épített városi szövetével, zöldfelületeivel és egészséges levegőjével olyan város, amelyben közismerten jó élni. Szombathely városi környezete kimagaslóan jó minőségével vonzza mindazokat, akik az Alpokalján egy kétezer éves múltra visszatekintő, élhető városban szeretnének élni, munkát vállalni, vállalkozni, tanulni vagy dolgozni. Szombathely funkcionális várostérségének foglalkoztatási és szolgáltatási központja, gazdasági, kulturális centrumként tágabb, Ausztriába is átnyúló vonzáskörzettel rendelkezik, és ezáltal egy határon átnyúló, nagyváros hiányos térség számára a központi nagyváros szerepét tölti be.

Szombathely Településfejlesztési Koncepciója alapján a város közúti elérhetősége alapjában véve megfelelő, azonbon fontos kiemelni, hogy - a megyeszékhelyek közül egyedüliként- nem érinti autópálya. Számos autóút segítségével bekapcsolódik a fő közlekedési útvonalak hálózatába, így elérhető a 74-es főút segítségével az M7-es autópálya, a 86-os négysávos útat használva az M1-es autópálya és Budapest, a 87, illetve 89-es főút segítségével pedig még az osztrák A2-es autópálya is. A városfejlesztést érintő koncepciók kivétel nélkül hangsúlyozzák az úthálózat fejlesztését, mely gyakorlati eredményekkel is jár. A városon belül is jelentős fejlesztések zajlanak, melyek keretében összesen 4 út, illetve 3 híd kerül felújításra, melyek szintén hozzájárulnak a kastély könnyű megközelíthetőségéhez.

3. ábra - A Gothard-kastély elhelyezkedése Szombathelyen

Forrás: xxxxx://xxx.xxxxxxx.xxx (saját szerk.)

A Gothard-kastély bemutatása

A fejlesztés tárgya és helyszíne Xxxxxxx Xxxx szülőháza és sokrétű kutatásainak otthont adó épülete, a hazai kastélyépítészet és természettudományi értekezések egyik unikális szeglete.

4. ábra - A Gothard-kastély szemből Forrás: DAW Építész Stúdió Kft drón felvételei

A kastély a Szombathely északi felén helyezkedik el, a herényi területen. A városrészen kizárólag kertesházak helyezkednek el. A tervek szerint 2022-re 4 út és 3 híd is felújításra kerül a városban, illetve új szakaszok kerülnek kialakításra. Kiegészítésre kerül a várost elkerülő körgyűrű, így a 86-os és 87-es fő út már nem csak a város keresztül lesz összekötve, hanem egy elkerülő szakaszon is. Az új szakasz közvetlenül a Xxxxx Xxxx Herceg út északi végéhez csatlakozik majd, a Gothard-kastély is ebben az utcában található. Ennek köszönhetően nem csupán a városból, de a várost érintő fő útvanalokra is könnyen megközelíthető lesz a kastély.

A belvárosból autóval kevesebb mint 10 perc alatt megközelíthető, de helyi tömegközlekedéssel is csupán 15 perc. Az 1C jelzésű autóbusz közlekedik Herénybe, végállomása a Béke tér, ahol a Gothard-kastély is található, a buszmegálló, ahogy a lenti térképen is látható, közvetlen szemben helyezkedik el. A menetidő 14 perc, s a belvárosból, a Vasútállomástól indul már 4:50 perckor, s egészen a késő esti órákig, 22:25-ig közlekedik, átlagosan 20 percenként. Az ellenkező irányba, a kastélytól a belvárosig 4:30-tól 22:40-ig indulnak a járatok, szintén nagyjából 20 percenként. Számos belvárosi megállóval rendelkezik, így az átszállási lehetőség biztosított erre a vonalra, a többi járattal kiváló az összeköttetése. 2

2 xxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxx/xxxxx/xxxxxxxxxxx/xxxxxxxxx_xx.xxx (érvényes 2018. februát 1-től)

5. ábra - A kastély elhelyezkedése és a kert Forrás: xxxxx://xxx.xxxxxxx.xxx (saját szerk.)

Az épület azonosítása
Régi műemléki jegyzék szerint Jelenlegi műemléki jegyzék szerint
Védettség: MJ	Azonosító: 9382
Törzsszám: 7550	Törzsszám:7550
Határozatszám: 50041/1958	Védettség: Műemlék védelem
Hrsz.: 5,6	Jelleg: építmény
Leírása: Csillagvizsgáló és lakások, volt Gothard-kastély, barokk, 18. sz-i eredetű. Átépítve eklektikus stílusban, 1880 körül, Xxxxxxxxx Xxxxxx tervei szerint.	Név jellemző: mai
	Eredeti kategória: lakóépület
	Eredeti főtípus: kastély
	Megye: Vas
	Helység: Szombathely
	Cím: (Herény) Xxxxxxx Xxxxxxx tér 1/A
	Hrsz.: 6
	Település KSH kódja 3009
	Földhivatal: Szombathelyi Körzeti Földhivatal
	Állapot: Pusztuló
	Rövid leírás: Azonos a régivel
	Koordinátái: N 47 15.791’ E 16 36.103’

Az épület azonosítása
Régi műemléki jegyzék szerint Jelenlegi műemléki jegyzék szerint
	GPS: N47.263534, E16.602548

4. táblázat - A Gothard-kastély azonosítása

Az 1696-ban épült barokk stílusú kúria 1720-ban adomány útján került Xxxxxxx Xxxxxx szombathelyi főbíró tulajdonába. Leszármazottja Gothard (II) Xxxxxx Xxx vármegye táblabírájaként szolgált, ő építette a család új, klasszicista stílusú kúriáját Herényben. A táblabíró 1844-ben bekövetkezett halála után fiára, Gothard (III.) Istvánra szállt az uradalom. Az addigi kúriát Xxxxxxxxx Xxxxxx tervei alapján 1878-80 között kastéllyá építették át – magába foglalva az addigi részeket. A kastély így historizáló, döntően neoreneszánsz arculatot kapott. Az első ütemben készült el a csillagvizsgáló épülete, a második ütemben pedig elnyerte mai formáját az obszervatóriummal összekötött kastélyszárny formájában. A kastélyt körülölelő xxxx Xxxxxxx (III.) Xxxxxx keze alatt angol stílusú tájképi kertté alakult, emellett konyhakert, üvegház, faiskola és hársfás is létesült a birtokon.

A csillagász halála után 1918-ban az obszervatórium berendezése – Gothard akaratának megfelelően – a premontrei gimnázium természettudományi gyűjteményébe került, ahol csodával határos módon épségben vészelte át a világháborúk viszontagságait. A birtok és a kastély 1918-ban jószási Xxxxxx Xxxxx tulajdonába került, aki nem sokkal később továbbadta azt xx. xxxxxxx Xxxxx (I.) Xxxxxxxxx, akinek 1925-ben 100 katasztrális holdas birtoka volt Herényben. A Bauer család az államosításig lakott a kastélyban. Az 1918. és 1956. évi felújítások rendelkezésre álló dokumentációja alapján bizonyosnak vehető, hogy a jelenlegi térszerkezet - eltekintve a lakások kialakítására végzett átépítésektől – az eredeti Xxxxxxxxx-féle „gerinceket” őrzi. Ennek megfelelően a projekt tárgyát képező kastélynak nem csak a tudománytörténeti, hanem az építészeti és kulturális jelentősége is kiemelkedő.

A valamikori kastélyt az eredeti térszervezést teljesen figyelmen kívül hagyó, több korszerűtlen lakásra osztott, nagyon rossz állapotú lakóépületként lehet meghatározni, mely üresen áll, a bérlők kiköltözése megtörtént. Az épület homlokzata erősen leromlott állapotban van, ugyanakkor megmaradt annyi eredeti homlokzatdísz, ami alapján a teljes homlokzat felújítása a XIX. századi állapotnak megfelelően megvalósítható. Az átalakítások miatt több korábbi ablaknyílás befalazásra került. A díszítő fal és mennyezetfestés nyomai 10-15 évvel ezelőtt még fellelhetők voltak az épületben. Feltételezhető, hogy a fedő festék rétegek alatt ma is nagy területű, és így a rekonstruálható nyomok megtalálhatók. Az épület északi sarkán, ma bástyaszerű benyomást keltő építmény a hajdan volt csillagvizsgáló kupola torony maradványa. Vélhető, hogy a hajdan volt körhenger alakú forgatható dob kör alakú vezető sínét befalazták.

6. ábra - A Gothard-kastély oldalról Forrás: DAW Építész Stúdió Kft drón felvételei

A belső terek szintén elhanyagolt, lepusztult állapotban vannak. A legutóbbi átalakítás során sok belső tér kárt szenvedett, azonban a kastély bal oldali szárnyának emeletén megtalálhatóak olyan burkolatok, melyekből következtetni lehet az eredeti enteriőr hangulatára, építészeti kialakítására. Xxxxxxxx belső nyílászárók viszont nagy számban maradtak meg. Az épületbelső legszebben megmaradt tere a főbejárat mögötti előtér, mely pilaszterekkel díszített oldalfalaival és gazdag mennyezeti festésével kiemelkedik az épület többi tere közül. Összességében véve kijelenthető, hogy az újabb hasznosítást megelőzően elengedhetetlen az épület teljes rehabilitációja.

A Gothard-kastély egykori kertje mára részben tartozik csak a kastélyhoz. Az épület előtti terület ma is részét képezi, de oldalról és hátulról telkek kerültek kialakításra, így a kastély jelenleg kívülről nem körbejárható. A terület északi oldalán jelenleg faiskola található, illetve közvetlenül a kastély környezetében egy külön helyrajzi számú földszintes épület található, melyhez tartozó telekrész szintén nélkülözhetetlen. Mindkét terület az Önkormányzat tulajdonában van, de azokra a Prenor Kertészeti és Parképítő Kft. határozatlan idejű bérleti szerződéssel rendelkezik. Az egykori kert rekonstuálása érdekében javasoljuk, hogy a kastély keleti részétől a Gyöngyös-patakig terjedő terület a park részét képezze újból, amennyiben ez nem kivetelezhető, fontos lenne legalább egy minimum 7 méter széles sáv legyen az épület körül, hogy kívűlről is körbe járható legyen az épület.

Xxxxxxx Xxxx munkássága

Xxxxxxx Xxxx egy tudományos, szellemi téren igen felpezsdült időszakban – nagy feltalálók kortársaként – látta meg a napvilágot a herényi birtokon. A tudományos kísérletek iránti lelkesedésében fiatalabb testvérei – Xxxxxxx Xxxxxx és Xxxxxx – is osztoztak, így a kastélyban már a középiskolai évek alatt fizikai és kémiai laboratórium működött. A gépészmérnökként végző Xxxxxxx Xxxx a herényi kastélyba visszatérve a birtokigazgatás mellett szenvedélyesen tanulmányozta az éjszakai égboltot, kísérleteket végzett, megfigyeléseit gondosan lejegyezte. 1871-ben az ógyallai csillagászati obszervatóriumban tett látogatás során erősödött meg benne a gondolat, hogy saját birtokán csillagvizsgálót hoz létre, ezzel meghúzva tudományos munkássága vezérfonalát. Ismeretei kiszélesítése érdekében utazásokat tett Amerikában és Európa nagyvárosaiban, felfedezők, tudósok, szellemi emberek társaságát keresve. Az 1896- os chicagói világkiállítás során lehetősége nyílt tanulmányozni az ottani csillagvizsgálók felépítését, amelynek eredményit később saját műhelyében kamatoztatta. Baráti társasága és levelezőpartnerei között szerepeltek többek között Xxxxxxx Xxxxx Xxxxxx, Xxxxx Xxxx és Xxxxxxxx Xxxx. Az 1848-49-es szabadságharc nem kedvezett a tudományok előmozdításának. Csaknem két évtized elteltével Xxxxxxx Xxxxx Xxxxxx xxxxxxxx magáncsillagdája és a kalocsai érseki főgimnázium kétkupolás csillagdája nyitotta a sort. A Xxxxxxx xxxxxxxxx obszervatóriumát Xxxxxxxxx Xxxxxx, a kor elismert tervezője álmodta meg, annak belső kialakítását maga Xxxxxxx Xxxx vezényelte.

Az obszervatórium első „észlelésére” a „first light” 1881. október 20-án került sor, amelyről a Magyar Tudományos Akadémia is tudósított. A következő években a csillagda eszközparkja és a Xxxxxxx Xxxx munkásságának eredményei exponenciális növekedésnek indultak. Az ifjú tudós érdeklődési köre rendkívül tág spektrumon mozgott, a mezőgazdaság, a gépészet, az elektromosság, a távközlés és a csillagászat témaköre egyaránt foglalkoztatták, végül az asztrofizika még jobbára ismeretlen, felfedezésre váró világa ejtette rabul. A következő években tudományos kutatómunkája e tárgykörben, de főképp a csillagok spektroszkópiai vizsgálata körül mozgott. Műhelyében a kor elérhető legmodernebb eszközeit hozatta vagy készíttette el maga. Ennek köszönhetően úttörő eredményeket könyvelhetett el a Jupiter, a Mars bolygók megfigyelése, vizuális észlelések, az asztrofotográfia, valamint az üstökösök és gázködök spektrálfotometriai vizsgálata termén.

is jelentősen előremozdította, Xxxxxx elektromos ellátása mellett 1895-ben megalapította a Vas Megyei Elektromos Műveket; 1897-ben pedig jelentős szerepet vállalt abban, hogy a vidéki városok között elsőként Szombathelyen meginduljon a villamosközlekedés. Az egykori obszervatórium berendezései, amelyek Xxxxxxx Xxxx akaratával összhangban, 1911-es halálát követően a helyi gimnáziumba kerültek, az 1960-as évek óta (jelenleg is) a szombathelyi ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutató Központ leltárában szerepelnek.

3.2. Kereslet-kínálat elemzés

A kereslet-kínálat elemzés megkezdésekor a Gothard-kastély jelenlegi adottságaiból, és az ezt kihasználó, tervezett új funkcióiból indultunk ki. A kastély tervezett hasznosítási területei egyrészt lehetőséget adnak a tágabb keresleti irányok meghatározására, másrészt azonban ügyelnünk kell a haszonítások között szinergiák, az egymást esősítő hatások biztosítására is. A Gothard-kastély hiteles hasznosítási területeit, és egyúttal a keresleti és kínálati irányokat maga az épület, és annak története határozza meg. GOTHARD, mint a hazai csillagászat egyik kiemelkedő alakja a tudományos, oktatási irányvonalat szabja meg, a KASTÉLY pedig a műemlék környezetet, a repretentatív tereket adja akár, mint lehetőség, akár, mint minőségi elvárás.

Az alábbi ábrán összegyűjtöttük a Gothard-kastély lehetséges hasznosítási irányait és azok közötti kapcsolatot - mint kulturális turizmus helyszíne, mint rendezvényhelyszín, mint interaktív tudományos bemutatóhely, élményközpont (science center); mint a szórakozva tanulás napjainkban egyre népszerűbb színtere. A keresletelemzést a későbbiekben ezen ábrából levezetve mutatjuk be.

Szombathely MJV | Gothard-kastély RMT

7. ábra - A Gothard-kastély lehetséges hasznosítási területei és a kapcsolódó kereslet

Oldal: 27 | 144

3.2.1.Fejlesztési terület turisztikai szempontú bemutatása Szombathely és környéke az ország egyik legnépszerűbb kirándulási célpontja. Az itt sétáló vendég joggal érezheti, hogy két évezred mai örököse, hiszen barangolása során személyesen átélheti a római kor és a modern, pezsgő élet összefonódását. Az Alpokalja, a Dunántúl legmagasabb hegysége mellett fekvő város vitathatatlanul Magyarország egyik legszebb

települése, szinte érintetlenül fennmaradt, középkori hangulatú belvárosával, színvonalas szállásaival és vendéglátóhelyeivel.

A szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma alapján Nyugat-Dunántúl Magyarország második leglátogatottabb régiója. Vonzerejét változatos természeti környezete, tavai, folyói, épített és kulturális öröksége, s nem utolsósorban határmenti fekvése jelentik. A gazdasági környezet, a megvalósult fejlesztések és a turisták szokásainak változása következtében a különböző kategóriába sorolt szálláshelyek látogatottsága az ezredfordulót követő időszakban jelentősen módosult mind a belföldi és a külföldi vendégek arányát, mind a határon túlról érkezők nemzetiség szerinti összetételét tekintve. Nyugat-Dunántúl a változatos természeti környezet, a gazdag épített örökség és a színes kulturális lehetőségek, programok révén a turisták kedvelt utazási célpontja, melyet a szálláshelyeken eltöltött idő is jelez. Közép- Magyarországot követően itt fordul meg a legtöbb vendég és itt regisztrálják a legtöbb éjszakát az országban.

3.2.1.1. Vas megye és Szombathely vendégforgalma

2017-ben a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 409 ezer vendég 1 millió 627 ezer vendégéjszakát töltött el Vas megye kereskedelmi szálláshelyein, a vendégek száma 25,1 %- kal, a vendégéjszakák száma 23,6 %-kal nőtt 2010-hez képest, míg a szállások bevétele 63,4

%-kal bővült. Vas megyébe a legtöbben Csehországból ( 334 418 vendégéjszaka), Ausztriából

( 234 100 vendég-éjszaka) és Németországból ( 145 515 vendégéjszaka) érkeztek.

350 000

334 418

300 000

234 100

250 000

200 000

145 515

150 000

100 000

78 922

93 421

45 076

50 000

22 809

16 508

24 373

5 848

Ausztria

Csehország

Vendégek száma

Németország

Szlovákia Lengyelország

Vendégéjszakák száma

8. ábra - A külföldi vendégforgalom Vas megyében országok szerint 2017 Forrás: KSH adatai alapján saját szerk.

Szombathelyen az elmúlt esztendőben a kereskedelmi szálláshelyek 56 ezer vendéget és 137 ezer vendégéjszakát regisztráltak, a vendégek száma 30,4 %-kal, a vendégéjszakák száma 56

%-kal nőtt 2010-hez képest. A belföldi vendégek száma (47 ezer) 50,9 %-kal emelkedett, a belföldi vendégéjszakák száma (112 ezer) ennél is nagyobb mértékben, 81,7 %-kal. A külföldi vendégéjszakák száma a belföldi meredek emelkedés mellett az elmúlt idószakban 25.000 vendégéjszaka/év körül stagnált. A szállásdíjbevételek az elmúlt évben a megyeszékhelyen 836 millió forintot tettek ki, 2010-hez képest 69,1 %-kal bővültek. 2013 óta folyamatosan növekszik a Szombathelyre érkező vendégek száma. A legmagasabb értéket évről-évre a júliusi, augusztusi időszakban éri el.

Kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma Szombathelyen

7000

6616

6659

6000

5611

5554

5287

5000

5353

4000

3000

2000

1000

9. ábra - Kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma Szombathelyen havi bontásban Forrás: KSH adtai alapján saját szerk.

140 000

129 683

137 000

120 000

110 530

115 264

112 000

96 661

101 203

100 000

82 286

82 869

89 046

79 361

80 000

70 837

56 618

60 579

60 000

40 000

25 668

22 290

25 824

31 169

26 218

28 480

25 000

20 000

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

Vendégéjszakák száma

Belöldi vendégéjszakák

Külföldi vendégéjszakák

10. ábra - Vendégéjszakák számának alakulása Szombathelyen

Forrás: Szakmai beszámoló - Savaria Turizmus NKft adatai alapján saját szerk.

Az adatok alapján az állapítható meg, hogy a külfödli vendégek aránya nagyjából megegyezik minden évben, s elsősorban a belföldi vendégek látogatnak a városba, számuk 2013 óta folyamatosan növekszik, ugyanakkor erősen szezonális, a legmagasabb értéket évről-évre a júliusi, augusztusi időszakban éri el.

3.2.1.2. Turisztikai mutatószámok elemzése

A turizmus gazdasági szerepét a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág bruttó hozzáadott értékben képviselt súlya is mutatja, ami évek óta emelkedő tendenciát mutat. Az elmúlt időszakban az ágazatban megvalósult beruházások a kereskedelmi szálláshelyek kapacitását számottevően bővítették. A fejlesztések különösen a szállodai szolgáltatások területén eredményeztek változást, így a férőhelyek mind nagyobb hányada található hotelekben, ezen belül is a magasabb színvonalat képviselő négy- és ötcsillagos egységekben. A rendelkezésre álló férőhelyek számának bővülésével a növekvő érdeklődés elsősorban a szállodák, ezen belül is főként a legalább három csillagos egységek felé irányult, így ezen hotelek korábban is domináns szerepe tovább nőtt, forgalom túlnyomó részét tudhatják magukénak a régióban.

A turizmus döntő részét meghatározó kereskedelmi szálláshelyek mellett számos egyéb szálláshelyet is felkereshetnek a régióba látogató turisták. E kategória szerepe az ezredfordulóhoz viszonyítva mérséklődést mutat, országos viszonylatban azonban jelentősnek mondható. Az egyéb szálláshelyek esetében a belföldi látogatók nagyobb súlyt képviselnek, mint a kereskedelmi szálláshelyeknél. Kisebb forgalmuk ellenére az átlagos tartózkodási idő itt a hosszabb.

A barát- és rokonlátogatás (VFR: Visiting Friends and Relatives) a turizmus jelentős szegmense. Jóval nagyobb a részesedése, mint amennyit az egzakt mérési módszerek képesek feltárni. Egy ausztrál tanulmányból3 kiderül, hogy ez a csoport nem csupán az attrakciókat vagy a vendéglátás egységeit veszi igénybe, hanem a kereskedelmi szálláshelyeket is, nagyjából 10%-os részesedéssel. Ennek ellenére, a turizmus alulértékeli a jelentőségét. A kutatás szerint a barát- és rokonlátogatók által igénybe vett szolgáltatások sokszor meghaladják az egyéb turisztikai motivációval érkezőkét A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által prezentált adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a magyarországi belföldi turizmusban a VFR-motivációjú utazások a meghatározóak, és bár igen csekély mértékben, de kereskedelmi szálláshelyen is regisztrálnak a látogatók. A VFR költési mintáin túl, a látogatók viselkedésének tanulmányozása is érdekes, főleg a mobilitás területén. Értelemszerűen, ők a családjukkal, ismerőseikkel jóval több időt töltenek, mint a desztináció attrakcióinak pontról- pontra való. Hasonlóan evidens, hogy egy turisztikai fogadóterületre először érkező és a

3 BACKER 2008

visszatérő látogatók (mindkettőt vegyük most a nem-VFR kategóriából) között is vannak magatartásbeli különbségek. Az először érkezők a klasszikus vagy must-see vonzerőkre kíváncsiak, míg a visszatérők már a másodrendű vonzerőket is keresik.

A települések látogatottsága a régión belül természetesen nem egyenletes. A turisták számára a természetes vizek nyújtotta pihenési lehetőségek, a gyógyfürdők kínálata, a kulturális programok, az épített örökség és az egyes tájegységek természeti környezete jelentik a legvonzóbb lehetőségeket. Ebből következően a régió turizmusa a térség nagyvárosaiba, az üdülőhelyekre, valamint a különböző tájvidékek területére összpontosul.

Belföldi vendégek utazási szokásai

Az elmúlt időszakokban az általános fogyasztói trendek változtak. Az utazók tapasztaltabbak, nagyobb gyakorlattal rendelkeznek az utazások megszervezésében. Ennek köszönhetően az internet használata egyre nagyobb teret nyer az utazók körében utazásaik megszervezésében. Ebből adódóan az utazásszervezés jelentősége folyamatosan csökken. Az utazási tapasztalatok és az élmények növekedésével párhuzamosan fokozatosan nő az utazás iránti vágy. Egyre erősödik a piaci szegmentáció, ezért az egyes piaci rések felértékelődnek. A turisztikai szolgáltatók igyekeznek elsősorban ezekre a piaci résekre vonatkozó ajánlatokat kínálni. A társadalomban végbenő életstílusbeli változások eredményeképpen, a különböző fogyasztási szokások is megváltoznak. Az utazók többsége egyre különlegesebb utazási élményt szeretne, az úti célok egyre változatosabbak. Az egyre változatosabb utazások iránti igény hatására a szolgáltatók számára jelentős problémát jelent a visszatérő vendégek számának csökkenése. Az utazók az áraktól függetlenül igényelnek magasabb színvonalú szolgáltatásokat.

A Magyar Turisztikai Ügynökség felmérése alapján, a magyarok többsége inkább különleges programokért utaznának el hosszabb időre. A felmérésből kiderül, hogy a magyarok fele utazás előtt és utazás után sem gyűjt be információkat. Magas azoknak az arány, akik az utolsó pillanatban döntenek az utazás pontos célját illetően. A KSH 2017-es adatai szerint legalább egyéjszakás távolléttel járó belföldi utazáson a magyar lakosság közel fele vesz részt. Az adatok szerint a lakosság 39%-a volt 1–3 éjszakás utazáson, 26%-a pedig ennél hosszabb utazáson. A belföldi utazásból való kimaradás okát jellemzően az anyagiakban jelölik meg, amit az egészségügyi okok és a munkából adódó kötelezettségek követnek.

2017-ben szinte ugyanannyi volt a magyar lakosság által tett többnapos belföldi utazások száma, mint 2016-ban, ez 14,4 millió utazást jelent. Ezek 74,7%-a volt 1–3éjszakás (10,7 millió utazás; +0,7%), 25,3%-a pedig 4 vagy több éjszakás (3,6 millió utazás; -3,3%).

100%

90%

80%

70%

60%

50%

40%

30%

20%

10%

74,00%

74,70%

47,16%

35,96%

18,67%

21,70%

25,30%

19,97%

1-3 éjszakás

2016 2016 VFR nélkül 2017

4 vagy több éjszakás

2017 VFR nélkül

11. ábra - A magyar lakosság által tett többnapos belföldi utazások száma Forrás: KSH adatai alapján saját szerk.

A többnapos belföldi utazások számában a 2014-es, a 2015-ös emelkedés után stagnálás figyelhető meg. Ugyanakkor a belföldi utazások fő motivációi között nagy szerepe van a rokonok, barátok, ismerősök meglátogatásának (5,9 millió utazás), valamint a hobbi jellegű munkavégzésnek is (például hétvégi telken, 0,5 millió utazás). A belföldi turizmust a VFR és a hobbi fő motivációk nélkül megvizsgálva az látható, hogy a többnapos utazások száma (8,0 millió utazás) 2017-ben 7,6%-kal nőtt. Az 1–3 éjszakás utazások esetében (5,2 millió utazás) 11,2%-os, a 4 vagy több éjszakás utak esetében (2,7 millió utazás) pedig 1,3%-os volt a növekedés. Az átlagos tartózkodási idő a belföldi utazások esetében összességében 4,0 nap (VFR és hobbi nélkül: 4,5 nap). A leghosszabb tartózkodási idő az iskolai tanulmányúton, táborozáson részt vevőket jellemezte (6,0 nap), de viszonylag magas az üdülés, szórakozás, pihenés motivációval utazók átlagos tartózkodási ideje is (4,6 nap). Hobbi jellegű munkavégzés esetében az átlag 4,2 nap; egészségmegőrzés: 4,0 nap; rokon, barát, ismerős meglátogatása: 3,4 nap; üzleti út: 3,0 nap; kulturális vagy sportrendezvény: 3,2 nap.

Kulturális vagy sportrendezvény 3,2

Átlagos

VFR nélkül

4,5

Egészségmegőrzés

Rokon, barát, ismerős

meglátogatása

3,4

Üzleti út

Hobbi jellegű munkavégzés

4,2

Üdülés, szórakozás,pihenés 4,6

Napok száma

Iskolai tanulmányút

12. ábra - Az átlagos tartózkodási idő a belföldi utazások esetében, napban Forrás: KSH adatai alapján saját szerk.

A legtöbb vendégéjszakát a Balaton régióban töltötték el a belföldi turisták, ezt követi a Budapest-Közép-Dunavidék és Észak-Dunántúl. Nyugat-Magyarország a 6. helyen szerepel a többnapos belföldi utazások „kategóriájában” 4 471 000 nappal. Az átlagos tartózkodási tekintetében Nyugat-Dunántúl a 3. helyen szerepel 4 nappal (Balaton – 5 nap és a Tisza-tó – 4,1 nap után), viszont ezt a nagy számú gyógyfürdőnek köszönhető főleg; csakúgy, mint az egy fő egy napjára eső költésben szerzett első hely (7 074 Ft/fő/nap).

Az egyre növekvő kínálat egyre növekvő vendégforgalmat is jelent, amely a kereskedelmi szálláshelyek kapacitásának bővülése esetében is megfigyelhető.

18 000

16 000

14 000

12 000

10 000

15324

8 000

6 000

4 000

2 000

14296

14826

12 924

13146

13659

12789

12725

14092

2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

Kereskedelmi szálláshelyek férőhelyei

13. ábra - A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyei, 2017 július 31. Forrás: KSH adatai, saját szerk.

Külföldi vendégek utazási szokásai

2017-ben 22,4 millió külföldi turista látogatott Magyarországra, számuk 4,3%-kal nőtt 2016- hoz képest. A turisták összesen 83,7 millió napot töltöttek el hazánkban. Az utazási időtartam csökkenése általános nemzetközi trend, ennek megfelel, hogy a 2–4 napos turisztikai célú utak aránya az összes többnapos utazáson belül folyamatosan nő. 2017-ben a külföldi turisták 1 386,2 milliárd forintot költöttek Magyarországon, ami 7,3%-os növekedést jelent 2016-hoz képest. A turisztikai fogyasztás költéselemek szerinti vizsgálata azt mutatja, hogy a külföldi turisták a kiadások 38,2%-át szállás- és vendéglátó szolgáltatásokra fordították.

A turisták napi átlagos költését tekintve a fontosabb küldőpiacok közül a legmagasabb az Egyesült Államokból (37,4 ezer Ft), az Oroszországból (36,0 ezer Ft), a Franciaországból (25,3 ezer Ft) és az Egyesült Királyságból (24,1 ezer Ft) érkezők turisták költése. Szlovákia (8,4 ezer Ft) és Románia (7,6 ezer Ft) esetében regisztrálták a legalacsonyabb egy fő egy napjára jutó költést, ez összefüggésben áll az egynapos utazások magasabb arányával és az utazások motivációjával. A Magyarországra látogató külföldiekre, illetve turistákra vonatkozó mutatók küldőpiacinkénti alakulását az MTÜ kutatási adatait felhasználva az alábbi táblázatban foglaltuk össze.

A Magyarországra érkező turisták küldőpiaconkénti jellemzői (2017)

	Németorszá g	Egyesült Királyság	Csehország	Ausztria	USA	Lengyel- ország	Olasz- ország	Orosz- ország	Románia	Szlovákia
Turisztikai motivációval érkező látogatók (ezer fő) Turisztikai motivációból: szabadidős turizmus (ezer fő)	1 971	663	1 003	3 637	676	427	397	177	3 602	4 674
	1 761	611	987	3 540	606	386	385	132	3 531	4 566
Turisztikai motivációból: üzleti turizmus (ezer fő) Turisztikai célú látogatók összes kiadása (millió Turisztikai célú látogatók átlagos tartózkodási ideje (nap)	210	52	16	97	70	41	12	45	71	108
	164 677	96 161	68 284	125 740	132 262	31 079	51 736	35 102	8 864	68 382
	6,3	6,0	5,1	2,6	5,2	6,2	6,7	5,5	3,0	1,7
Egy fő egy napi költése (fő/nap/ezer forint) Turisztikai célú látogatók főbb motivációi (%)	13,4	24,1	13,4	13,3	37,4	11,8	19,5	36,0	7,5	8,4
	üdülés, szórakozás (39,7%)	városnézés, körutazás (51,0%)	üdülés, szórakozás (52,4%)	városnézé s, körutazás (31,5%)	városnézés, körutazás (71,6%)	üdülés, szórakozá s (59,3%)	városnézé s, körutazás (52,9%)	városnézé s, körutazás (55,4%)	VFR (48,7%)	VFR (23,6%)
	városnézés, körutazás (17,2%)	üdülés, szórakozás (15,2%)	gyógy- és egészség turizmus (20,8%)	egészség turizmus (27,3%)	VFR (12,0%)	városnézé s, körutazás (10,8%)	üdülés, szórakozá s (22,7%)	üzleti utak (25,4%)	üdülés, szórakozá s (28,8%)	üdülés, szórakozás (16,3%)

Németorszá

Egyesült Királyság

Csehország

Ausztria

USA

Lengyel-

ország

Olasz-

ország

Orosz-

ország

Románia

Szlovákia

egészség turizmus (16,1%)

VFR (14,2%)

városnézés, körutazás (12,3%)

üdülés, szórakozá s (11,0%)

üzleti utak

(10,4%)

üzleti utak (9,6%)

VFR (10,8%)

egészség turizmus (7,9%)

városnézé s, körutazás

(7,7%)

saját ingatlan (15,0%)

5. táblázat - A Magyarországra érkező turisták küldőpiaconkénti jellemzői (2017) Forrás: MTÜ adatai alapján saját szerk.

2017-ben a több napra érkező külföldi turisták legfőbb célpontjai Budapest (39,7%), a Nyugat- Dunántúl (25,6%) és a Dél-Alföld régiók (10,7%) voltak. 2017-ben a külföldi turisták főmotivációi a városlátogatás, a rokon- és barátlátogatás, az üdülés-szórakozás, az egészségturizmus, a saját ingatlan felkeresése és a hivatásturizmus voltak.

3.2.2.Keresleti trendek

Az Európai Bizottság 2016 márciusában megjelent „Eurobarométer az európaiak turisztikai preferenciáiról” című publikációja az EU 27 államában, országonként 1000 fő, összesen 27 ezer fő bevonásával végzett kutatás adatai alapján 2015-ben az Unió polgárainak 27%-a városlátogatás, 26%-a valamilyen kulturális motiváció (pl. vallási, gasztronómiai, művészeti stb.) és 9%-a rendezvénylátogatás céljából utazott. (Az utazás motivációjaként max. 4 választ lehetett megadni.). Az EU lakosságának 39%-át vonzotta a napfény, vízpart, majdnem ugyanekkora arányban a család, rokonlátogatás és 30% körüli a természet (hegyek, táj) miatti utazások részesedése.

39%

40%

37%

35%

30%

25%

20%

15%

10%

27%

30%

26%

14. ábra - Az utazás motivációi 2015-ös kutatás alapján Forrás: Eurobarométer az európaiak turisztikai preferenciáiról

3.2.2.1. A kulturális turizmus keresleti trendjei

A Gothard-kastély leendő látogatóinak egyik része fő motivációjuk alapján kulturális turisták fő kategóriába sorolható, akár a kastély épületét, történetét, akár csillagászatban betöltött

jelentéségét nézve, akár a klasszikus városlátogatás elemei közé sorolva. 2015-ben a magyar lakosság szabadidős utazásainak mintegy 55%-a kapcsolódott a kultúrához. Hazánkban a kultúrához kapcsolódó utazások közül az EU átlagánál magasabb a városlátogatások aránya, illetve a rendezvények iránti érdeklődés, ugyanakkor az egyéb kulturális indítatásból létrejött vakációk száma jóval elmarad az EU 28 szintjétől.

Mivel azonban a kulturális vonzerők keresletének nem kell feltétlenül elsőleges motivációként megjelenni, fontos kiemelni azokat az utazási okokat, amelyekhez a kulturális termékek jól köthetők és magas a magyar lakosság körében irántuk az érdeklődés. A kutatás eredményeit4 figyelembe véve a klasszikus vízparti üdülőhelyek, illetve a wellness/gyógyturisztikai helyszínek környezetében lévő kulturális vonzerők vannak ebből a szempontból a legkedvezőbb helyzetben, ők jó eséllyel számíthatnak arra, hogy a desztinációban egyéb céllal ott tartózkodó turisták felkeresik őket. Szombathely ebből a szempontból szerencsés helyzetben van, hiszen két nagy gyógyfürdő – Bük és Sárvár – között helyezkedik el, ahol a vendégek rendszerint több napot, a gyógykezelésre érkezők pedig 3 hetet töltenek el. Mivel a gyógykezelések általában kora délután véget érnek, a vendégek délutáni-esti órákra történő átcsábítása a feladat.

Ennek érdekében a kulturális attrakciók kialakítása, fejlesztése során az alábbi trendeket is

figyelembe kell venni:

▪ A kulturális turizmus egyik fő előnye, hogy kereslete kevésbé érintett az aktuális gazdasági helyzettől: a válság miatt a kulturális utak számában is történt visszaesés az elmúlt néhány évben, ugyanakkor a csökkenés volumene jóval kisebb volt, mint más turisztikai termékek esetén.

▪ Nő az érdeklődés az úgynevezett „populáris”, szélesebb szegmensek által befogadható kulturális attrakciók iránt.

▪ Fokozott az igény azon helyszínek, desztinációk iránt, amelyek képesek élményszerűen

bemutatni a kulturális értékeket.

▪ A látogatók mindennapjaik során információdömpingnek vannak kitéve, és ugyanazt a minden érzékszervre ható élményt keresik egy kulturális attrakció felkeresése során is.

▪ A látogatók ingerküszöbe rendkívül magas szinten van a hétköznapok során őket ért impulzusok miatt, ezért a kulturális termékeknek is ezt a szintet szükséges megütni a különböző attrakcióelemek segítségével. Ez a statikus kiállítási tárgyak (bútorok, képek, antik tárgyak) mellett alkalmazott dinamikus eszközökön keresztül érhető el.

4 Európai Bizottság 2016 márciusában megjelent „Eurobarométer az európaiak turisztikai preferenciáiról” című publikációja alapján.

▪ A látogatók igénye a „bevonódás”, amelynek a feltételeit a turisztikai attrakció megtervezőinek és üzemeltetőinek feladata megteremteni.

▪ A látogatók elvárják, hogy tájékozódjanak, mindig friss információkkal rendelkezzenek és élményeiket megoszthassák másokkal nem csak az életben, hanem az interneten keresztül is.

▪ A látogatók által használt okos eszközökre is fontos építeni, hiszen ezeket nagy valószínűséggel magabiztosan használják, egyre nagyobb arányban rendelkeznek is velük. A modern eszközök (pl. mobil applikációk) segítségével a látogatók különböző célcsoportjainak eltérő mennyiségű és mélységű információt közvetíthetünk, amelyet napjaink fogyasztója el is vár egy modern turisztikai szolgáltatás esetén.

▪ A modern eszközök mellett azonban nem szabad megfeledkezni a kézzel fogható, hagyományos eszközökről sem, amelyek tovább erősítik a látogatók bevonódását.

▪ Folyamatosan növekszik a turisztikai, vagy turisztikai hatással bíró rendezvények jelentősége a desztinációk versenyképességében. Minél több színvonalas eseményt kínál egy helyszín annál több látogatóra számíthat. A rendezvények között pl. színházi előadások, koncertek, valamint az úgynevezett sikerlistás kiállítások hódítanak.

▪ A kereslet hosszú távú fenntartása érdekében a már népszerű termékek esetén is fontos a folyamatos fejlesztés, új innovatív ötletek, eszközök bevonása, a helyszínek időről időre történő megújítása.

3.2.2.2. Rendezvények, esküvők keresleti trendjei

A rendezvényekhez kapcsolódó kereslet alapvetően két nagy csoportba osztható: céges és magán rendezvényekre.

Céges rendezvények keresleti trendjei

A céges rendezvények közül a kastélyok - adottságaikat figyelembe véve - maximum 100-

150 fős céges vacsorák, tréningek, csapatépítések lebonyolítására alkalmasak.

A cégek saját szervezésben, illetve rendezvényszervező vállalkozáson keresztül egyaránt valósítanak meg rendezvényeket. A céges rendezvényekre vonatkozó tendenciákról aktuális képet ad a rendezvényes kutatásokkal 13 éve foglalkozó PROMO DATA Kft piackutatása, amelyet honlapján publikált 2017-ben5. A reprezentatív felmérés során minden év elején 3 200 nagyvállalat rendezvény-felelősével folytatnak interjúkat, az adott évre tervezett rendezvényeikre vonatkozóan. Mivel a megkérdezett cégek a legnagyobb árbevételű, több

5 Forrás: XXXXXXX.XX

mint 300 milliós vállalatok közel ötödét teszik ki, a válaszok jól jellemzik a céges rendezvények aktuális keresletét.

▪ A céges rendezvények piaca a válság hatására jelentősen visszaesett és az elmúlt évek enyhe növekedése ellenére továbbra sem nem tért vissza a 2008 előtti szintre.

▪ Jelenleg a cégek kb. egyharmada tekinthető a rendezvényes piacon valamilyen szempontból érintett cégnek.

▪ Ugyancsak egyharmaduk gazdálkodik több, mint egymillió forintos éves büdzséből, ami javulást mutat az elmúlt évekhez képest és elmozdulást a magasabb költségvetésű rendezvények irányába.

▪ A kastélyok által kínálat rendezvény kapacitások szempontjából kedvező, hogy emelkedett a fogadások, partik részesedése és különösen szépen fejlődik a tréninges piac.

▪ Mind népszerűbbek a csapatépítések, amelyek létszáma 5-10 főtől egészen 80-100 főig

terjedhet.

▪ A konferenciák aránya, ami jelenleg 8-10% körül mozog enyhe növekedést mutat.

▪ Jellemző, hogy a cégek anyagi kereteiket hatékonyabban szeretnék kihasználni, előtérbe kerültek a kreatív, ugyanakkor költséghatékony megoldások.

▪ A megrendelők elvárásainak megfelelően a hagyományos programlehetőségek továbbfejlesztése indokolt pl. ma már nem elég egy borkóstolót kínálni, minőségi, nagydíjat nyert borfajtákon keresztül, sommelier bevonásával kell bemutatni a borkultúra trendjeit.

▪ Növekvő elvárás a résztvevők aktív bevonása: vetélkedők, szerepjátékok, kalandparki elemek kitalálása, de az is népszerű, ha a csapatok tagjait nem mindennapi kihívások elé állítja a program, így egymást segítve, támogatva összekovácsolódhat a team.

▪ Aki hosszú távon a rendezvénypiac sikeres résztvevője akar maradni, alapvető feladata a meglévő partnerek megőrzése a kapcsolatok ápolásával, újfajta ötletek felvetésével. Új partnerek felkutatása pedig csak alapos, részletes célcsoport-elemezéssel sikerülhet.

Magán / családi rendezvények keresleti trendjei

A magán / vagy családi rendezvények közül kiemelkedik az esküvők jelentősége. A 2000-es évek elejétől, 2010 tartó jelentősebb visszaesését követően, 2010 óta a házasságkötések száma, folyamatos növekedést mutat, 2016-ra számuk meghaladta az évi 50 ezret.

60 000

50 000

40 000

30 000

20 000

10 000

2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

15. ábra - Házasságkötések száma Magyarországon Forrás: KSH

▪ Az esküvői piac mérete Magyarországon becslések szerint 20-40 milliárd forint körül mozog, amelyre mára külön iparág települt.

▪ Az esküvőkhöz köthető termékek és szolgáltatások piaca folyamatosan bővül, és szinte már a gazdaság minden területe kapcsolódik a házasságkötéshez.

▪ Az esküvőipar szereplői egyértelműen a kereslet folyamatos bővüléséről számolnak be. Ez a házasságkötések számának emelkedése mellett az igények változásával, a növekvő elvárásokkal is magyarázható.

▪ A párok jellemzően 25-35 éves korban házasodnak először, amikor legtöbbször már saját jövedelemmel rendelkeznek, így maguk döntik el, hogy mennyit szánnak az esküvőre és milyen típusú eseményt szeretnének.

▪ A házasságot kötők nagyjából harmadát az újraházasodók teszik ki.

▪ Egyre több külföldi – angol, orosz, holland, olasz – házasuló választja Magyarországot esküvője helyszínéül.

▪ Az egyedi, másoktól megkülönböztethető esküvői helyszínek, ötletek előtérbe kerültek.

▪ A párok inkább egy évvel elhalasztják a szertartást, hogy összegyűjthessék a szükséges összeget egy olyan esküvőhöz, amely valóban különleges lesz.

▪ A legfontosabb szempont a helyszín kiválasztása, a párok ehhez a döntéshez keresik a legtöbb információt.

▪ Az esküvők létszámát tekintve a 50-80 fő közötti esküvők a leggyakoribbak.

▪ Növekszik a professzionális esküvőszervezők bevonásával lebonyolított események száma.

▪ A korábbiaknál jóval gyakrabban tartanak szombaton kívüli időpontokban is esküvőket (péntek, vasárnap), ami lehetővé teszi a viszonylag bekorlátolt esküvői szezon (május – október) hatékonyabb kihasználását a helyszínek számára.

▪ A kastélyok szempontjából ugyancsak kedvező, hogy a vendéglátó technológiák fejlődésével már olyan helyszínek is bevonhatók, ahol az alapvető infrastrukturális feltételek sem mindig adottak.

3.2.2.3. Filmforgatások keresleti trendjei

Magyarország a világ vezető filmes köreiben is elismert forgatási helyszín. Elhelyezkedése, környezeti adottságai, és változatos tájegységei mellett történelmi épületei (városrészletek, várromok, kastélyok) miatt is választják hátteréül a legkülönbözőbb korokban és helyszíneken játszódó filmekhez. Emellett a kedvező gazdasági környezet és árak, valamint a felkészült szakemberek is idevonzzák a külföldi filmes cégeket.

A magyarországi filmstúdiók kapacitása 2-3 évre előre lekötött, mivel a stúdiófelvételek mellett minden filmnél szükség van külső helyszínekre is, ez azt is jelenti, hogy a külső forgatási helyszínek, különösen az egyedi, korhű és hiteles helyszínek iránti érdeklődés is nagymértékben nőni fog az elkövetkező években. A forgatási csoportok rendszerint a teljes infrastruktúrát magukkal hozzák, így eszközpark tekintetében a kastélynak nem szükséges felkészülnie. A helyszín közmű hálózatának megfelelő teljesítménnyel kell rendelkeznie annak érdekében, hogy a magas fogyasztású eszközöket ki tudják szolgálni. A rendelkezésre álló kiszolgáló infrastruktúra előnyt jelent, így pl. a fejlesztéseket követően kialakításra kerülő mellékhelységek. Az öltözőhelységek, a büfékocsik és egyéb funkciók a forgatócsoportokkal együtt érkeznek. A közműhálózat a kertben nem szükséges feltétlenül, hiszen ezt kábelekkel szintén meg tudják oldani. A kastélyok esetén kevés esetben filmezik az épületet magát kívülről, nem ez a helyszínek fő vonzereje. A nagyméretű, szabadon használható belső terek falait többnyire szintén teljesen elfedik a díszlettel. A különleges terek (pl. egy boltozatos helység) előnyt is jelenthetnek, de korlátozzák is a használatot, hiszen azt már adottságként kell kezelniük. Egy nagy tér azonban díszletekkel bárhogyan alakítható, így ugyanolyan jól használható, mint egy stúdió. Ez utóbbiak esetén azonban sokkal magasabb bérleti díjjal kellene számolni, a forgatási órák száma pedig a szoros időbeosztás miatt korlátozott. Ez tehát a kastélyok, mint forgatási helyszínek legnagyobb előnye. A fejlesztést követően kialakításra kerülő szép terek ugyancsak kiajánlhatók lesznek, és potenciált jelentenek.

3.2.2.4. Interaktív tudományos élményközpontok (science centerek) keresleti trendjei

A 21. századi információs technológia kihívásai és lehetőségei miatt sokszor megkérdőjeleződik a múzeumok és kiállítások szerepe a közművelődésben, oktatásban, és a tudományos ismeretterjesztésben. A statikus, hagyományos eszközöket felvonultató

múzeumok és az egyirányú előadások népszerűsége leáldozóban van – az élményszerzés, az interaktivitás, a látogatók bevonása, a folyamatos megújulás a jövő.

A tudományos élményközpontok egyfajta határmezsgyét alkotnak a kulturális turizmus, a tudományos ismeretterjesztés, oktatás és a családi, minden koroszályt bevonó, minőségi kikapcsolódás között. Megjelennek itt a klaszikus turisták, akik kifejezetten az élményközpontot kedvéért érkeznek az adott városba, vagy akik egy városlátogatás alkalmával, másodlagos célként térnek be a bemutatóhelyekre. Hétvégén rendszerint családok, egyéni látogatók jellemzik őket, hétköznap azonban a kihelyezett tanórák, szakkörök, osztálykirándulások helyszínei. Egy közös van azonban a látogatókban: az érdeklődés az újdonságok, az innovatív és interaktív technikák iránt, illetve az a vágy, hogy szórakozva ismerjék meg a természettudományok rejtelmeit.

Erre a science centerek6 esetében kialakult egy új fogalom, az „edutainment”, amely az education – oktatás – és entertainment – szórakozás – szavakból állt össze, talán a szórakozva tanulás kifejezéssel lenne jellemezhető. Ez a forma feloldja a formális oktatás és a szabadidőben való ismeretszerzés közötti határokat, és valóban, elsősorban a science centerek környezetére a legjellemzőbb. A tanulás légköre kétségtelenül laza, jellegzetesen kommunikatív és kooperatív, ami egyáltalán nem jellemző a formális oktatási helyzetekben, az iskolában. A tanuló maga határozza meg előrehaladásának a sebességét, ezért végigmehet a megismerés útján anélkül, hogy ebben neki valamilyen időbeli korlát határt szabna. Ezért ez a tanulási helyzet sokkal inkább képes felszínre hozni a tanuló saját gondolatait. Ez persze nem jelenti azt, hogy ez az informális tanulási helyzet helyettesítheti a formális, iskolai oktatást, de mindenesetre jól kiegészíti azt, és motiválhatja is a tanulókat, kedvet csinálhat a formális tanuláshoz. A science centerek többféle célközönséget vesznek célba és a módszereikben alkalmazkodnak is hozzájuk.

A bemutatók, kiállítások célja:

▪ A tudomány és technika jelentőségének bemutatása a mindennapi életben, a gazdaság minden szegmensében és a jövő alakításában.

▪ Olyan módon bemutatni a tudományos elveket, hogy az felkeltse a mindennapi emberek érdeklődését.

▪ A megfelelő célcsoportoknak a tantervhez kapcsolódó módon bemutatni a tudományt.

▪ Annak elérése, hogy a formális oktatásban is minél szélesebb körben használják az interaktivitást.

xxxx://xxxx.xxxxxx.xx/xxxxx/xxxxxxx/xxxxx/xxxxxxxxxx/XxxxxxxxxxxxxxxxxxxxXxxxxxxxxxxxxxXxxxx erei

▪ A tanulók érdeklődésének felkeltése a természettudományok iránt, irányítani őket a pályaválasztásban.

3.2.2.5. Keresleti trendek változása

Napjainkban a klasszikusnak mondott turisztikai trendenk egyre inkább eltűnnek, összeolvadnak, illetve együtt, kéz a kézben jelennek meg gyakran szokatlan párosításban.

Több esetben a fő motováció megmarad, de a régebben klasszikusnak mondott kísérő jellemzők puhulnak: egy bakancsos turista, aki a slow turizmus és az aktív kikapcsolódás jegyében, de már minőségi felszerelésben járja a természetet, ugyanúgy betér egy vidéki gourmet étterembe, meglátogat egy szakrális emlékhelyet, mint ahogy a kiállításra, előadásra érkező kulturális turista is igénybe veszi a helyi közösségi kerékpár kölcsönzési szolgáltatást, illetve részt vesz egy esti szauna szeánszon valamelyik gyógyfürdőben.

A keresletet manapság legnagyobb mértékben a technológia fejlődése, az azonnali öröm- és információszerzés, a sokféle élmény minél rövidebb idő alatti begyűjtése, az emberi kapcsolatok felértékelődése, az ökotudatos szemlélet, a testi-lelki-szellemi harmónia keresése és a felfedezés vágya jellemzi. A folyamatosan változó igényekre minden turisztikai attrakciónak figyelemmel kell lennie, reagálnia kell, mi több, elébe kell mennie a keresletnek. Nem elég egy tématerületet egyféleképpen bemutatni – a változatosság, az élmény, a kipróbálhatóság kerül a középpontba. A továbbiakban ezeket a változó keresleti trendeket vesszük sorra.

Azonnali információ- és örömszerzés a technológia segítségével

A technológia fejlődése egyre türelmetlenebbé és a mobileszközöktől függővé teszi a turistákat: az utazók nagy része az egész utazását az okostelefonján tervezi meg, onnan szerez információt és osztja meg élményeit; sokan már a technológiától várják, hogy megoldja a vakáció során felmerülő problémáikat (pl. étterem, bankautomata, gyógyszerzár, szerviz keresése). Csökkenni látszi ezért a hagyományos utazási irodák szerepe és a package- turizmus, megnő viszont a onlina utazásszervezők, a marketing szakemberek jelentősége.

Legfőbb motiváció az élményszerzés

Az utazások egyik legfontosabb motivációja egyre inkább az élményszerzés. A mai utazók számára az utazás amúgy is döntően azokról az emberekről és tapasztalatokról szól, amelyekkel találkoznak, és ez a tendencia tovább erősödik. Az élményszerzást a fent említett science centerek többféle módszerrel segítik. Mindenekelőtt olyan kiállítási tárgyakkal, amelyek interaktív, kézzel fogható, kipróbálható módon ismertetik meg a látogatókkal a természettörvényeket, a technikai eszközök működését, adnak át egyéb, például élettani

ismereteket. Emellett számos science center készít a tanárok számára oktatási anyagokat, tart számukra tanfolyamokat.

A kultúra mint motiváció előtérbe kerülése

Az utazók az élményszerzés mellett a meglátogatott ország kultúrájához is közelebb szeretnének kerülni. Emiatt népszerűbbé válnak a kiadó lakások és a butikszállodák, és az utazók jobban fognak érdeklődni a speciális fesztiválok, kulturális hotspotok és az egyedi tapasztalatok iránt.

„Bleisure” turizmus terjedése

Az üzleti utazások száma nő, az utazók pedig – kényelmi és időnyerési célból – egyre gyakrabban kapcsolják össze ezeket szabadidős útjaikkal. Az üzleti és a szabadidős utazás közötti határ sok esetben kezd elmosódni, és sokan mindennapi munkájuk során is egyre gyakrabban keresik az utazási lehetőségeket. A Xxxxxxx.xxx felmérése szerint 2016-ban a külföldre látogatók 40%-a üzleti célból utazott, közülük 46% pedig úgy nyilatkozott, hogy 2017-ben még több ilyen jellegű úton fog részt venni. 49%-uk meghosszabbította utazását, hogy kiélvezze az adott desztináció által kínált szabadidős lehetőségeket is, 75%-uk pedig azt mondta, hogy 2017-ben üzleti útja során a szabadidős tevékenységekre is teremt időt. Az utazók 30%-a hajlandó lenne alacsonyabb fizetésért is dolgozni, ha ezzel egyidejűleg több utazásban lehet része a munkája során.

Többet – rövidebb ideig – közelebb

A hosszú vakációk mellett a hétvégi kiruccanások is egyre inkább szokássá válnak. Az utazók az otthonuk közelében keresnek néhány nap alatt felfedezhető helyeket, ahol gyorsan kipihenhetik a zsúfolt hétköznapokat. Emellett egyre népszerűbben az „otthoni nyaralások”, a lakóhelyhez közeli kirándulások, múzeumlátogatások, élményszerzések, a lakóhely és a tágabb környezet „turistaként” való megismerése.

Egészséges életmód nyaralás alatt is

A munkával teli hétköznapok után fontos a nyaralás alatt a testi-lelki feltöltődés, az egészség meglőrzése vagy éppen visszaszerzése. A Xxxxxxx.xxx 2017. évre vonatkozó felmérése szerint az utzók közel fele úgy gondolja, hogy az utazás alatt jobb döntéseket tud hozni életével kapcsolatban, és sokaknál élvez prioritást az egészségtudatos üdülés is. A szálláshelyek nagy része ezért folyamatosan fejleszti kínálatát, hogy megfeleljen ezeknek az igényeknek, így a villáktól a hoteleken át az apartmanokig egyre több olyan szállást lehet majd találni világszerte, amelyek meditációs foglalkozásokkal, spákkal, wellness workshopokkal és a holisztikus életmóddal kapcsolatos szolgáltatásokkal várják a vendégeket. A wellness, a medical wellness és a gyógyturizmus hármasa mellett megjelenik a családok kiszolgálása, a

vízi élményparkokkal párhuzamosan pedig a gyermekzsivaly nélküli, csendet ígérő szolgáltatók.

„A gyerek szereti, tehát én is”

Manapság már nem kihívás gyerekekkel, kisgyerekekkel utazni, hiszen több szálláshely is gyerekkedvezményekkel, baba és gyerekbarát szolgáltatásokkal és étlappal várja a családosokat. Sok szülő választ azonban elsősorban a gyerekek érdeklődési körének megfelelő programot, hiszen ha a kicsik jól érzik magukat, a felnőttek dolga is könnyebb. Egy család inyaralás, vagy hosszú hétvége estén azonban lehet cél, hogy olyan programokat tudjunk választani, ahol a család minden tagja jól érzi magát, ahol több korosztály megtalálja az érdeklődési körének megfelelő kikapcsolódást, a lehető legkevesebb kompromisszum árán.

Az iskola, mit „programajánló”

Ugyanúgy,a ahogy egy jól sikerült üzleti út helyszínére a család akár nyaralása során is visszalátogat, igaz lehet ez az osztálykirándulásokra, az iskolai programokra is. Ha a gyerek jó élményekkel tér haza akár egy kirándulás, akár egy kihelyezett tanóra vagy szakkör után, könnyen lehet, hogy a család azt választja következő kirándulás célpontjául. Így válhat közössé az élmény, és a szülők is közelebb kerülhetnek gyerekük érdelkődési köréhez, tanagyagához, illetve felfrissíthetik emlékeiket.

3.2.3.Korcsoportok szerinti keresleti trendek

„Gyermekes családok” – Gyerekesek 25-50 év közötti korosztály: Jellemzően 1-3 gyermekkel érkeznek, egyedül vagy kisebb társasággal, inkább belföldről. Elsősorban élményalapú programokat keresnek, mivel a gyerekek értékelik a különleges játéklehetőségeket. A gyerekeknek eleve van egy pozitív attitűdje az ilyen mesebeli helyszínekhez. A korcsoport érdeklődésének felkeltése a kastély és a kiállítások, interaktív programok iránt gyerekbarát programok kialakításával érhető el, illetve a csillagda gyerekek számára is érthető, könnyen megismerhető felszerelésével, működtetésével. A célcsoportba beletartoznak a Szombathelyen, illetve környékén egy- vagy több éjszakát eltöltő turisták éppúgy, mint az egynapos látogatásra érkező környékbeliek. A környékbeliek eseténem fontos a megújulás, az időszakos programok és a rendezvények, hogy többszöri látogatásra tudjuk ösztönözni őket.

„Fiatal felnőttek” - 25-40 év közöttiek: Számuk az elmúlt években folyamatosan növekszik. Viszonylag magas jövedelemmel és sok szabadidővel rendelkeznek. A gyermekvállalás kitolódósa miatt egyre szélesebb rétegben megjelenő korcsoport. Inkább a külföldi turista lehetőségek iránt érdeklődnek. Gyors döntéseket hoznak. A hazai programok közül főként a

wellness turizmus és az újdonságok, az élményszerzés érdekli őket. Ezen célcsoport figyelmének felkeltése érdekében a kastély arculatának modernizálása, egyedi, különleges programok kialakítása a cél.

„Üres fészek” – 50 év felettiek: Szintén egyre szélesebb körben megjelenő korcsoport. Jellemző rájuk a magasabb, szabadon költhető jövedelem. Tapasztalatuk és igényességük miatt minőségi szolgáltatásokat várnak el, mivel van már összehasonlítási alapjuk. A kastély fejlesztésénél tervezett egy igényes vendéglátó egységet, különböző programokat, kulturális eseményeket biztosítani a korcsoport belföldi és külföldi látogatói számára.

„Diákcsoportok” - Osztálykirándulók, diákok, táborozók: Nem rendelkeznek saját jövedelemmel. Döntéseiket a tanárok és szülők hozzák. Kirándulásaikat is ők finanszírozzák. A legmodernebb technológia használói, így rendkívül jó marketing eszközként is bevonhatóak (ha információhoz jutnak, azonnal megosztják az interneten tapasztalataikat.) A korcsoport tagjai leginkább iskoláknak szervezett kirándulásokkal, elsősorban a pedagógusokon keresztül érhetők el. A kastély tervezett kínálata, a csillagászati bemutatótér, az iskolai tananyag kiegészítéseként nagyban számít az iskoláskorúek figyelmére. A szervezett, iskolai kiránduláson túl a szülőket is behozhatják, ezáltak második kirándukást generálhatnak, családos vendégkörként térhetnek vissza.

Nyugdíjasok, nyugdíjas csoportok: Szívesen utaznak csoportosan és tudatosan keresik a kirándulási lehetőségeket. Kevés jövedelemmel rendelkeznek. Egyre dinamikusabban növekvő szegmens. Sok szabadidejük miatt hétköznaponként is tudnak utazni, így nem terhelik a hétvégi vendégforgalmakat. Mivel főként csoportosan utaznak, a korcsoport elérése leginkább a települések helyi nyugdíjas klubjaiban, egyesületeken keresztül lehetséges.

3.2.4.Célcsoport bemutatása

A Gothard-kastély célcsoportjának meghatározásánál megkülönböztetésre kerülnek közvetlen és a közvetett célcsoportok. A közvetlen célcsoport, a Gothard-kastély potenciális látogatói, a projektgazda tapasztalatai, valamint a közelmúltban napvilágot látott, a magyar lakosság kulturális turizmussal kapcsolatos attitűd vizsgálata alapján került meghatározásra.

I. Közvetlen célcsoport:

A közvetlen célcsoport elsődleges karakterisztikáját a motiváció adja:

▪ A vonzerő potenciális látogatói azok a bel- és külföldi utazók, akiknek elsődleges vonzerőt

jelent a Gothard-kastély és annak szolgáltatási elemei:

▪ A csillagászat iránt hobby szinten érdelkődők: Azok a turisták, akiket érdekel a csillagászat, annak magyar vonatkozásai akár laikusként, akár már kicsit magysabb tudásszinttel. Mivel ennek a csoportnak nagy részét a diákok teszik ki akár oszálykirándulás, tábor, akár családi kikapcsolódás keretén belül, nagyon fontos az „ő nyelvükön”, látványos, interaktív, modern technológa alkalmazása.

▪ Kulturális turisták, kastélyturisták: azok a turisták, akik elsősorban az építészeti és a történeti értékek, a Gothard örökség miatt érkeznek a kastélyba. Mivel ez a csoport nem korosztály, hanem érdeklődési kör szerint szerveződik, ezért a kicsiktől az idősebb korúakig mindenki megtalálható benne. Szakkörök, klubok, de akár családok, baráti társaságok is tartozhatnak ide. A fejlesztés eredményeként a kulturális turisták várhatóan egy minőségibb szolgáltatásokat nyújtó kastélyba érkezhetnek majd.

▪ A kastély, csillagászati bemutatóhely iránt tudományos-szakmai szempontból érdeklődők, csillagászok, fizikusok, geológusok, természettudományok iránt érdeklődők.

▪ A kastély elhelyezkedéséből adódóan a Szombathely, nyugat Magyarország értékeit kereső turisták (városlátogatók).

▪ Rendezvények miatt a kastélyt felkeresők:

‒ Egyéb rendezvényekre, koncertekre érkezők.

‒ Egyéb rendezvényeket, kulturális programokat szervező cégek.

‒ Egyetemek.

▪ Iskolai csoportok, diákok:

‒ A diákok kiemelt célcsoportként jelennek meg a Gothard-kastély programjaiban: számukra fontos, hogy jól ki tudják egymást kiegészíteni az oktatás hagyományos, formális (iskolai) módszerei és az informális tamulási mószerek. Javasolt a helyi, környékbeli iskolák számára, hogy mind az általános iskolában, mind a középiskolában (a megfelelő oktatási anyaggal) kihelyezett fizikaóra keretében látogassák meg a kiállítást. A tanóra mellett szakkörök, a távolabbról érkezők számára osztálykirándulások programja javasolt kidolgozásra.

‒ Csak Szombathelyen 17 általános iskola, 18 középiskola és 3 felsőoktatási intézmény működik, nem beszélve a környék iskoláiról, melyek diákjai számára javasolt a Kastély meglátogatása.

‒ A felsőoktatási intézmények között található az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium Multidiszciplináris Kutató Központ. Az ELTE GAO feladata Xxxxxxx Xxxx szellemi és tárgyi örökségének gondozása, ennek céljából múzeumi gyűjtemény fenntartása. Csillagvizsgálóként nemzetközi szinten

való tudományos kutatás, valamint egyetemi hallgatók és doktoranduszok részvételével és oktatás, szakmai gyakorlat biztosítása. Ezáltal a Kutató Központ kiemelt szerepet tudna játszani a Gothard-kastély hiteles szakmai hátterének biztosításában, a pedagógusok számára szakmai anyagok kidolgozásában, valamint a szakvezetések alkalmával; szoros együttműködés javasolt. A társadalom és a munkaerőpiac számára fontos, hogy a pályáaválasztás előtt álló fiatalok érdeklődését fel tudják kelteni a tudományos-műszaki pálya iránt.

▪ A tanárok számára fontos, hogy módszertani felkészítést, útmutatást kapjanak, hogyan tudják a látottakat a tantervükbe beilleszteni; itt is fontos az ELTE GAO- val történő kapcsolatfelvétel, és szoros együttműködés.

▪ Azok a Szombathelyre és Nyugat-Margyarországra, a környékbeli gyógyfürdőkbe látogató turisták, akik alternatív programként választhatják a Gothard-kastélyt és annak turisztikai szolgáltatási elemeit:

▪ A térségben pihenők, gyógyulók, városlátogatók nyaralók.

▪ Aktív és városnéző turisták, akik alternatív programként keresik csak fel a kastélyt, nem elsődleges célpontként.

▪ Különféle rendezvények, illetve tematikus utak résztvevői.

▪ A térségi turizmus más szegmenseihez kapcsolódó attrakciók látogatói.

▪ Azok a helyi, környékbeli lakosok, üzletemberek, akik a céges és magán ebédjüket, vacsorájukat szeretnék egy autentikus környezetben lebonyolítani.

A fenti célcsoportokhoz alkalmazkodni kell az intézménynek a napi megjelenésben is: más történik bemutatóhelyen hétköznap, amikor elsősorban iskolai csoportokból állnak a látogatók és más a hét végén, amikor elsősorban a családok látogatják őket.

Utazás típusa szerinti látogató

▪ Egyéni: Utazásaikat előre megtervezik és maguk szervezik, döntéseikben nagy szerepet játszik az internet. E célcsoport általában fiatal-középkorú, autóval rendelkezik, az átlagosnál magasabb jövedelmű és döntően Közép- illetve Nyugat-Magyarországon él, a közepes vagy jó minőségű szálláshelykínálat határozza meg választását. A fejlesztés kapcsán gondolnunk kell arra, hogy ennek a célcsoportnak a tagjait leginkább a kastély által biztosított minőségi szolgáltatások kialakításával lehet a leginkább megfogni.

▪ Csoportos: Utazási irodák, utazásszervezők, egyesületek, klubok segítségével kerül kiválasztásra az úti cél, amelyet vagy egy napos kirándulás keretében, vagy többnapos utazás egyik államosaként keresnek fel. A célcsoport bevonzása érdekében fontos lehet az együttműködés más településekkel, akikkel összefogva egy komplett turisztikai csomagot kínálhatnának a Gothard-kastélyhoz látogató utazó csoportoknak. A csoportos látogatás

esetében kiemelt szerepet szánunk az iskolai csoportoknak, osztálykirándulásoknak,

pedagógus csoportoknak.

Korosztályok szerinti látogató

▪ Fiatal és középkorú felnőttek: Rendszerint saját maguk, az interneten tájékozódva szervezik utazásukat, a social media aktív tagjai. Mobilak, elsősorban autóval közlekednek, átlagos vagy annál magasabb jövedelemmel rendelkeznek. Városnéző városlátogatók, szórakozásra vágynak, különleges és trendi helyeket preferálnak. Jellemzőik:

▪ aktív kezdeményező attitűd,

▪ kötöttség csak az anyagiak és az ízlés,

▪ szórakozás, kaland kulcsfontosságú,

▪ az utazás nincs szezonhoz kötve,

▪ spontán utaznak,

▪ utazási iroda szerepe kisebb,

▪ last minute ajánlatok vonzóak számukra,

▪ belföldnek kisebb a szerepe, mint a külföldnek.

A korosztály tagjait leginkább a csillagdában tervezett izgalmas kiállítások (pl.: modern, 21. századi, élményalapú látványelemekkel gazdagított, interaktív kiállítás) kialakításával lehet elérni. Mivel utazásaik nem szezonhoz kötöttek, ezért az állandóan elérhető szolgáltatás elemek biztosítása is lényeges számukra.

▪ Gyermekes családok: Ezen csoport utazási döntéseiben a legfontosabb jellemző a gyermekeik és saját maguk fizikai (biztonság, kényelem) és szellemi (tanulás, játékos szórakozás) igényeinek elsődlegessége, amely egyéb igényeikkel (kikapcsolódás, újdonság keresése, testi és szellemi rekreáció, családi együttlét stb.) együtt elégíthető ki. A gyermekek miatt nagyobb költésre hajlandóak, a „bejáratott” helyekre szívesen visszatérnek. Jellemzőik:

▪ Gyerekkel közösen utaznak – ez határozza meg az utazást.

▪ Gyerekbarát ajánlat a legvonzóbb.

▪ „Lazítás” és a gyerekkel való együttlét a legfontosabb szempont.

▪ Értékes szempont, ha rövid időre megoldható a gyerekfelügyelet.

▪ Főszezonban utaznak.

▪ Spontán viselkedés nem jellemző.

▪ Kockázatvállalási hajlandóság csekély.

▪ Szeretik a komplett csomagajánlatokat, és azokat a programokat, ahol a család

minden tagja megtalálja a számára érdekeset.

▪ A belföldi utazás ugyanolyan preferált, mint a külföldi.

A korosztály tagjai szeretik az állandóan ismétlődő évről-évre visszatérő programsorozatokat.

▪ Diákok: Diákcsoportok, osztálykirándulások, Xxxxxxxx-táborok számára lehetnek vonzók a kialakítandó szolgáltatások egyes elemei. Fontos célcsoportot képeznek a helyi, környékbeli iskolák diákjai, akik hétköznaponként, rendszerint a délelőtti órákban, illetve délutási szakkörök formájában jelentetének állandó keresletet.

▪ Idősebb korúak, nyugdíjasok: Az idősebb korosztály utazási és szabadidő eltöltési szokásai alapján azt mondhatjuk, hogy jelentős számú nyugdíjas csoport látogatására számíthatunk, akik városlátogatási és kulturális célzatú utazások, valamint egyéb különféle programok keretében (pl.: nyugdíjas klubok kirándulásai) kereshetik fel a Gothard-kastélyt. Több szabadidő jellemzi őket, és míg Magyarországon kevésbé jellemző rájuk az anyagi jómód, a külföldi vendégek azonban magasabb jövedelemmel rendelkeznek. Jellemzőik:

▪ Baráti társasággal, partnerrel utaznak.

▪ Időzítés szempontjából rugalmasak (elő és utószezon is jó).

▪ Ragaszkodnak a biztonsághoz (kiszámítható programok, idegenvezető).

▪ Kulturális és természeti élményt, wellness programokat preferálják.

▪ Sz utazás előre megtervezett.

▪ Last minute ajánlatok is vonzóak számukra.

▪ A belföldi utazás ugyanolyan preferált, mint a külföldi.

Az idősebb korúakat a várban elérhető állandó idegenvezetéssel, az állandó kiállítási elemekkel, rossz idő estén is használható fedett helyekkel, vendéglátóegységek kialakításával lehet leginkább megfogni. A korosztály tagjai elérhetőek a nyugdíjas klubokon keresztül, de mivel az idősebb korosztály előszeretettel veszi igénybe a környékbeli szálláshelyek wellness programjait, célszerű lehet a helyi és környékbeli szálláshelyekkel való szoros együttműködés is a vár célcsoporton belüli népszerűsítése és újabb látogatók bevonzása érdekében.

II. A közvetett célcsoportok a fejlesztés által generált eredmények, hatások és hasznok élvezői:

▪ A fejlesztés egyik közvetett célcsoportjának tekintjük a település és térség lakosait is, hiszen számukra egyrészt közvetlen munkahelyteremtés valósul meg. Hasonlóképpen a vállalkozások is célközönséggé válhatnak azzal, hogy a fejlesztések kapcsán a térségbe érkező látogatók kiszolgálására építenek, illetve a vonzerő üzemeltetőjének valamilyen szintű partnerévé válnak.

▪ A fejlesztés hatására a térségben tovább nő a gazdasági és turisztikai aktivitás, a város jó híre tovább erősödik a turisztikai piacon, amelyek miatt Szombathely Megyei Jogú Városnak

– valamint véleményünk szerint főleg a kapcsolódó, kiegészítő programok, infrastruktúra miatt a térség önkormányzatainak is – egyrészt adó- és egyéb bevételei is növekednek.

▪ A régiós és területi turisztikai szolgáltatók is érintve érezhetik magukat a fejlesztések által,

hiszen olyan turisztikai szolgáltatók fejlesztéseiről van szó, amelyek kiegészítő szolgáltatások, programok nyújtását várják el más szolgáltatóktól, és egy megfelelő szinten

megvalósuló együttműködés, bizonyos fokú szinergia által egymás termékeit, szolgáltatásait tudják erősíteni.

3.2.5.Kínálatelemzés

Szombathely és környéke, az Alpokalja az ország egyik legnépszerűbb kirándulási célpontja. A terület egyik kiemelkedő turisztikai vonzerejét a domborzata, a táj adja. A Dunántúl legmagasabb hegysége, a Kőszegi-hegység Magyarország egyik legszebb tája. A határon átnyúló Kőszegi-hegység az osztrák-magyar Írottkő Natúrpark része, ahol a bakancsos turisták igazán elemükben érezhetik magukat a kitűnően jelzett turistautakkal átszőtt, már- már alpesi hangulatú hegyek között. Számos népszerű kirándulóhely vonzza a látogatókat, a legmagasabb ponttól, a határ által kettészelt, kilátó koronázta Írottkőtől, a bájos Szent Vid kápolnán, a Hétvezér forráson át a gyönyörű panorámájú kőszegi Kálvária-hegyig. A hegység lábánál megbújó kis falvak is számos szép látnivalóval büszkélkedhetnek, a rusztiku cáki pincesor, a xxxxxxx Xxxxxx-kastély, a velemi vízimalom mind megannyi érdekes célpont. Az éghajlatnak köszönhetően az évszakok nem szélsőségesek, így kirándulásra a terület egész évben alkalmas.

Szombathely másik jelentős turisztikai vonzerővel bíró tulajdonsága az épített örökség. A város története is egészen a rómaiak koráig nyúlik vissza. A város épített öröksége jelentős, hiszem időszámításunk 43. évében alapította Xxxxxxxx xxxxxxx, és az akkori civilizáció maradványi még ma is megtalálhatók Szombathelyen. A templomok, székesegyházak nem csupán vallási célzattal vonzzák a látogatókat, hanem műemléki jellegüknél fogva. Ez alapján elmondható, hogy a kulturális turizmus egyik kiemelkedően fontos állomása lehet Magyarországon Szombathely és térsége. A történelmi emlékek, művészeti alkotások megjelenítése általuk népszerű vonzerővel bír a turizmusban.

Az épített örökségen belül jelentős szerepet töltenek be a kastélyok, ennek megfelelően törekedni kell turisztikai kihasználásukra. Elterjedt az ott élő családok több évszázados múltját, használati tárgyait, tevékenységeit bemutató kastélymúzeum műfaja is, a hozzá tartozó park méltó kialakításával együtt. Ezek közül vannak, amelyek a turisták által évtizedek óta ismertek, látogatottak, de vannak olyan értékkel bíró épületek, melyek turisztikai jelentőségét csak nem régiben fedezték fel. Ilyen például a Püspöki palota egyes termei és festményei, illetve a Gothard-kastély épülete.

Ezek alapján az mondható el, hogy a régióba érkező vendégek első sorban vagy a táj és a túrázási lehetőségek, vagy a kulturális értékek miatt látogatnak a térségbe. A projekt az utóbbi kategóriában kíván egyedit nyújtani.

A városban jelenleg a következő látnivalók kiemelkedőek:

16. ábra - Szombathely látnivalói (saját szerk.)

▪ ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatóriuma Európa egyetlen tematikus csillagászati szakgyűjteménye. A századforduló ( XIX-XX. század) tudományos műhelyében végzett európai színvonalú asztrofizikai kutatások eszközeit és eredményeit korunk legújabb csillagászati felfedezéseinek multimédiás szemléltetésével együtt tárja a látogatók elé. A kiállítás témái: Xxxxxxx Xxxx műszerei, technikatörténeti emlékek. A Herényi Asztrofizikai Obszervatórium csillagászati tevékenységének eredményei. Alapvető csillagászati ismeretek szemléltetése, bemutatása – interaktív formában.

▪ ISEUM Savariense Régészeti Műhely és Tárház Az Iseum rövid időn belül meghatározó kulturális jelentőségre tett szert, a templomhomlokzat stilizált képe még a városcímerbe is

belekerült. A romok fölé kiállító pavilon épült, a szentélyudvar pedig nyaranta operaelőadásoknak és könnyűzenei hangversenyeknek adott otthont. A savariai Isis szentély az 1960-as években országos ismertségre és nemzetközi rangra tett szert. Az évtizedek alatt azonban állapota leromlott, mígnem a 2001-ben újraindult kutatásokkal együtt a világhírű kőemlékeket is sikerült megmenteni. A jelenleg látható, egykori pompájában rekonstruált Iseum Savariense 2011-ben tárta ki kapuit a nagyközönség előtt. Az intézmény azóta képzőművészeti, építészeti kiállításoknak, különleges atmoszférájú udvara opera- és musical előadásoknak, színházi produkcióknak ad teret. Nyári élménytáborok, konferenciák, work-shopok, ismeretterjesztő előadások várják a külföldi és hazai szakembereket és a nagyközönséget. A 21. század igényeinek megfelelő kiállítótérben látható az Xxxx Xxxxxxx Xxxxxxx című vallástörténeti állandó kiállítás, amelyben a római császárkori Isis-Serapis tiszteletet és a kor emberének mindennapjait átszövő magán és hivatalos kultuszok emlékanyagait láthatja a nagyközönség. Az interaktív bemutatás mellett gyermekfoglalkoztató, időszaki kiállítások és változatos programok várják a látogatókat egész évben.

▪ Savaria Múzeum A Nyugat-Dunántúl mai természeti és civilizációs képe, az a környezet, amelyben élünk, a természet sok évmilliós munkájának és az itt élő ember alig tízezer éves természetformáló tevékenységének eredményeként született. E jellegzetes alpokaljai táj föld- és élettörténetének, természeti képének és emberi történelmének néhány fontos pillanatát villantja fel a tárlat. A séi újkőkori falu élete, a velemi Szent Vid-i város születése a bronzkorban és a római Savaria olyan településtípusok, amelyek más-más földrajzi környezetben alkalmasak az ember és természet kapcsolatának bemutatására.

▪ A Püspöki Xxxxxx, Szombathelyi Egyházmegyei Múzeum és Kincstár A SalaTerrena, hazánk első múzeuma, ahol az egykori középkori várban, majd Xxxxx Xxxxx püspök által gyűjtött római korból származó feliratos kövek láthatók; a köveket valaha Xxxxxx xxxxxx is megcsodálta. A terem falait Xxxxxxxxxxxx Xxxxxxx antik emlékeit megörökítő freskói díszítik. A város már a középkorban is bővelkedett római kori kőemlékekkel. Egykor a középkori vár – amit Xxxxx Xxxxx győri segédpüspök romos állapota miatt lebontatott - falaiba is voltak beépítve római időből származó kövek, azonban az egyházi épületek építése során (szeminárium, palota, székesegyház) még nagyobb mennyiségben kerültek felszínre Savaria kövei, ezeket tekinthetik meg a látogatók.

▪ Kámoni Arborétum A Gyöngyös-patak partján fekvő 27 hektáros arborétumban a mérsékelt és hideg égöv fa- és cserjefajaiból álló gyűjtemény látható. A kert növényvilága rendkívül gazdag, a több mint 3000 faj, fajta és változat az év minden időszakában tartogat látnivalót. Színes virágaikkal gyönyörködtetnek a magnóliák, a rododendronok és azáleák,

a hortenziák, a bokorrózsák, a törpe orgonák. A gyűjtő- és megőrző tevékenység mellett az arborétum korábban az erdészeti növénynemesítés egyik kutatóbázisaként funkcionált, ennek nyomait őrzi a ma is látható kísérleti fenyőültetvény.

▪ Xxxxxxxx Xxxxxxxxx Xxxxxx Romkert Savaria maradványainak legnagyobb egybefüggő részletét a Xxxxxxx tárja a látogatók elé. A Romkertben végzett ásatások során 1-4. századi és középkori épületmaradványok kerültek a felszínre: császári palota, közfürdő, vámház, Mercurius-szentély, továbbá műhelyek, fazekaskemencék, római útmaradványok, mozaikfelületek és a vár. Legértékesebb része a palotakomplexum. Hatalmas csarnokát egykor mozaikpadló takarta, mely mai töredékes állapotában is Pannónia legnagyobb egybefüggő mozaikfelülete. A 2001-ben megnyílt új állandó kiállítás az egykori fazekasnegyedet és Savaria territóriumán előkerült fontosabb leleteket mutatja be.

Iseum Savariense

Savaria Múzeum

Szombathelyi Képtár Xxxxxxxx Xxxxxxxxx Xxxxxx Xxxxxxx

Smidt Múzeum ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium

A felsoroltak alapján is egyértelmű, hogy Szombathely épített örökségének vonzereje vitathatatlan. A város vezetése hangsúlyt fektet a figyelemfelhívásra is, illetve a látnivalók bemutatására, népszerűsítésére szolgáló programok szervezésére. A SzombathelyPont mobiltelefonos applikáció, illeteve weboldal Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata, az Agora Szombathelyi Kulturális Központ és a Szombathelyi Sportközpont és Sportiskola Nonprofit Kft. közös fejlesztése, amit azért hoztak létre, hogy a szombathelyieken túl a a városba látogatók is könnyen és gyorsan jussanak információhoz.

10000
9000
8000
7000
6000
5000
4000
3000
2000
1000
0	2011	2012	2013	2014	2015	2016

17. ábra - A Savari Múzeum és tagintézményei, valamint az ELTE Gothard Asztofizikai Obszervatórium látogatottsága

Forrás: xxxxxxxxxx.xx

A felsorolt főbb látnivalókon túl számos egyéb nevezetesség található a városban és a tágabb környezetében is. A Mellékletek fejezetben található vonzerőleltár tételesen felsorolja a régióban található különlegességeket.

Az adottságokon túl a programok, fesztiválok jelentősen hozzájárulnak a város turisztikai vonzerejéhez, felhívja a figyelmet a látnivalókra. Minden évben megtartott programsorozat például Szombathely legnagyobb volumenű, leglátogatottabb kulturális-szórakoztató eseménye a Savaria Történelmi Karnevál, melynek története évtizedekre nyúlik vissza, s a város római hagyatéka köré épül. Az esemény általában augusztus vége felé kerül megrendezésre, kétszáznál is több programmal, első alkalommal 1961-ben rendezték meg. Több évtizednyi szünet után 2000 augusztusában, az államalapítás ezeréves évfordulója alkalmából rendezett milleniumi ünnepségsorozat keretében már összművészeti arculatot mutattak, másfél évtizedes újkori története során pedig a Savaria Történelmi Karnevál a város és a megye legnagyobb közönséget megmozgató változatlanul a történelmi tematikát a középpontba állító fesztiváljává nőtte ki magát. Évente hozzávetőlegesen 100-120 ezer ember vesz részt a rendezvényen. A méltán népszerű programfolyam világ-, nép- és könnyűzenei koncerteket éppúgy kínál, mint foglalkoztató és szórakoztató gyermekprogramokat, színházi előadásokat, artista- és akrobataprodukciókat, gasztronómiai eseményeket. A rendezvény valódi családi program, minden korosztály megtalálja az érdeklődésének megfelelő zenei, színházi, szórakoztató vagy épp játszva tanító produkciót. A Karnevál legnagyobb érdeklődéssel kísért eseménye évről évre a péntek és szombat esti fáklyás, jelmezes felvonulás, melynek során közel 1 000 korhű jelmezbe öltözött polgár vonul végig a belváros utcáin.

160 000

150000

140000

140 000

120 000

100 000

80 000

60 000

40 000

15914

16298

20 000 5611 5554

20151

6616

19494

6659

2014. augusztus

2015. augusztus

2016. augusztus

2017. augusztus

Savaria Karnevál látogatói létszám (fő)

Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (db) Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (fő)

18. ábra - A SavariaKarnevál látogatószámának összehasonlítása a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmával

Forrás: KSH adati és a Savaria Turizmus Nonprofit Kft adatai alapján saját szerk.

Az adatok alapján az állapítható meg, hogy a Karnevál jelentős érdeklődésre tart számot, melyből a kereskedelmi szálláshelyek nem tudnak profitálni, a szállóvendégek száma jóval elmarad a Karnevál látogatói létszámától. Ez egyfelől a már említett VFR turizmus egyik lehetséges következménye, másrészt azt is jelzi, hogy egy-egy napos programra érkeznek a vendégek, nem pedig többnapos tartózkodásara. Ugyanakkor, a Karnevál alkalmas Szombathely vonzerejének növelésére, felhívja a figyelmet a város épített örökségére. Ezért a kulturális turisztikai attrakciók számának bővítése - például a Gothard-kastély látogatóközponttá fejlesztése – hozzájárulhat ahhoz, hogy a vendégek több napra is kikapcsolódási lehetőséget találjanak a városban és környékén.

Hasonló okból született a kezdeményezés, melynek keretében a magyar kormány a 2016-os évet Xxxxx Xxxxxx emlékévnek nyilvánította Szombathelyen. A jubileumi év célja, hogy ráirányítsa a figyelmet Xxxxx Xxxxxxxx és a megvalósított programok segítségével bemutatssák életét, hiszen szülővárosa már a középkor óta őrzi kultuszát, ápolja a hozzá fűződő hagyományokat. A legnagyobb figyelem természetesen Xxxxxx születésének helyszínére, a Xxxxx Xxxxxx-templomra összpontosul, de a fokozott érdeklődéssel keresik fel azóta is a Xxxxx Xxxxxx Történelmi Sétaútat, mely a Xxxxx Xxxxxx Plébánián működő Xxxxx Xxxxxx Látogatóközponttól a Kálvárián át a Xxxxx Xxxxxx-templomig tart. A programok lebonyolításában, szervezésében számos helyi kulturális intézmény segítkezik. A kulturális élet fő szervezője az AGORA Szombathelyi Kulturális Központ, mely Filmszínházat, Művelődési és Sportházat és Megyei Művelődési és Ifjúsági Központot tart fent. Fontos kiemelni még a

Savaria Szimfonikus Zenekart, mely a magyar zenei élet jelentős képviselőjévé vált az elmúlt évtizedekben.

3.2.6.Versenytárs elemzés

Magyarország egyik legrégibb városa több szempontból is különlegesnek mondható. Nyugati fekvése, domborzata, gazdag épített öröksége, különös tekintettel a római kori emlékekre egyedülállóvá teszi az országban. Ugyanakkor, hasonló adottságokkal más megyek székhelyek is rendelkeznek, például Eger és Pécs és Győr is. A felsorolt városok méretüket, elhelyezkedésüket (közeli határ), illetve turisztikai vonzerejüket tekintve hasonlóságot mutatnak Szombathelyével, ami a táj szépségét, és az ezeréves múltnak köszönhető gazdag épített örökséget illeti.

Eger Heves megye székhelye, a Bükk dél-nyugati lábánál fekszik, Budapestről nagyjából 130 km-re. Lakossága nagyjából 53 ezer fő, 25 ezer fővel kevesebb, mint Szombathelyé. Elsősorban az Eger-patak völgye határozza meg a város szerkezetét, változatos természeti környezet jellemzi. A túrázási lehetőségek mellett dicső történelmi múltra tekinthet vissza, így értékes műemlékegyüttessel rendelkezik. A hazaszeretet városának nevezték el Xxxx Xxxxxx és xxxxxxxx emberének történelmi tette után. A török uralom jeegyeit is magán hordozza a város, a negyven méter magas Minaret, illetve a középkori egri vár, mely a város történetét bemutató Xxxx Xxxxxx Vármúzeumot, illetve a Hősök termében a síremlékének is helyt ad, illetve a sajátos török fürdőkultúra emlékét a Török Fürdő őrzi. A városban található az ország második legnagyobb temploma, a klasszicista érseki Székesegyház, az ország legnagyobb orgonájával, és a tornyában működik az első csillagászati múzeum, a Spekula Csillagvizsgáló.

A festői szépségű Mecsek lábánál, Baranya megye székhelye, hazánk ötödik legnagyobb városa található, Pécs. A várost hegylejtők, völgyek, délről pedig sík vidék határolja. A Mecseki Parkerdő, az állatkert, a hajdani úttörővasút és a Misina-tető tornya által kínált kirándulási lehetőségek így adottak. A várost a 2. század elején rómaiak alapították, Sopianea néven, s a

4. századra jelentős központtá vált. A középkorban a művészeti egyik kiemelkedő helyszíne, illetve a török hódoltság idejéből itt is számos építészeti emlék maradt fenn, például a Széchenyi téren található, hazán legnagyobb török kori emléke Gázi Kászim pasa dzsámija,

23 méter magas kupolájával. Óvárosának szívéből kiemelkedő négy, méretes torony a Székesegyház, Bazilika monumentális díszei, eredete a római birodalom korába nyúlik vissza. A 4. századból való ókeresztény temető építményeit 2000-ben az UNESCO fel vette a világörökségek közé. Fontos még megemlíteni a Zsolnay porcelángyárat, mely 1852 óta a

magyar ipartörténet kiemelkedő szereplője. Pécs 2010-re elnyerte (EKF projekt keretében) Európa Kulturális Fővárosa címet.

Győr Bécs és Budapest között félúton fekvő patinás, sokszínű város, ahol építészeti, kulturális és természeti értékek sora ötvöződik egymással. A Kisalföldön, a Mosoni-Duna mellett, a Rába és a Rábca torkolatánál terül el. Szokták emlegetni a „vizek városa”-ként is. Magyarország műemlékekben gazdag városa a barokk belváros rekonstrukciójának elismeréséül elnyerte a műemlékvédelem Európa-díját. Történelmi korokat idéző templomok, paloták, múzeumok, jellegzetes sarokerkélyek, szűk közök jellemzik. A győri Püspökséget Xxxxx Xxxxxx alapította, bár a Püspökvár és a Püspöki Palota alapjai római korúak. A városban található Bazilika alapjait szintén Xxxxx Xxxxxx uralkodása alatt fektették le. 1607 óta a városban őrzik Xxxxx Xxxxxx Hermáját, melyet minden év júniusában körmeneten hordoznak körbe. A Győri Egyházmegyei Kincstár, Könyvtár és Kőtár főleg liturgikus tárgyakat őriz, a muzeális könyvtár ma mintegy 67 ezer kötet könyvet és 362 darab 1850 előtti kéziratot őriz. Itt található még a Loyolai Xxxxx Xxxxx bencés templom, a Karmelita templom, illetve neoromán stílusú Zsinagóga.

A felsorolt megyeszékhelyek turisztikai vonzerejüket tekintve hasonlóak Szombathelyhez, vendégszám tekintetében, azonban jelentősen el van maradva tőlük.

Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (fő)

30000

25000

20000

15000

10000

5000

Szombathely

Eger

Pécs

Győr

19. ábra - Kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma Forrás: KSH adatai alapján saját szerk.

Az adatok Eger és Pécs esetében csak 2016 januárjától állnak rendelkezésre. Az azóta eltelt bő két és fél év alapján az állapítható meg, hogy a vizsgált időszakban arányaiban megegyeznek a vendégforgalom számának alakulásai, a nyári hónapok a legnépszerűbbek, a

téli hónapok a legkevésbé. Ugyanakkor Szombathely látogatottsága jóval alacsonyabb értéket mutat egész évben, mint a többi, hasonló adottságokkal rendelkező város, melyet többek között a már említett VFR turizmus is indokol, másrészről kijelöli az elérendő célt, melynek eléréséhez jelen fejlesztés is hozzá kíván járulni.

A versenytársak tématerület szerinti bemutatása

A projekt keretében hazánk egyik egyedi épített öröksége, természettudományi szempontból egyedülálló színtere kultúr-, turisztikai attrakcióvá emelése, többcélú fenntartható hasznosítása és szellemi örökségének élmény-alapú bemutatása valósul meg. Ennek értelmében ebben a témában a versenytársakat a csillágaszati múzeumok, obszervatóriumok, s bizonyos szempontból a csillagvizsgálók jelentik, abban az esetben, amennyiben azok látogathatóak. Elsődleges feladatuk az égbolt megfigyelése, tudományos vizsgálata, kutatása, s csak másodlagos annak bemutatása is. Ennek ellenére számos csillagda rendelkezik az utóbbira koncentráló programokkal, melyek sok esetben szezonálisak, s a nagyobb csillagászati jelentőséggel bíró események köré rendeződnek.

20. ábra - Csillagvizsgálók Magyaroroszágon Forrás: saját szerk.

Ezek alapján a fő versenytársai a témában:

▪ ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatóriuma szombathelyi, tematikus csillagászati szakgyűjteménye jelenti. A századforduló tudományos műhelyében végzett európai színvonalú asztrofizikai kutatások eszközeit és eredményeit korunk legújabb csillagászati felfedezéseinek szemléltetésével együtt tárja a látogatók elé. Fő feladata Csillagvizsgálóként a nemzetközi szinten való tudományos kutatás közalkalmazottai, valamint egyetemi hallgatók és doktoranduszok részvételével oktatás, kutatás és

szakmai gyakorlat biztosítása. A Gothard-hagyaték muzeális tárgyainak jelenlegi kezelőjeként a hagyatéknak az új látogatóközpont által való használatának feltételeiről mindenképpen javasoljuk az egyeztetések megkezdését. Továbbá a Gothard-kastély hiteles szakmai hátterének biztosításában, a pedagógusok számára szakmai anyagok kidolgozásában, valamint a szakvezetések alkalmával; szintén szoros együttműködés javasolt.

▪ Hegyháti Csillagvizsgáló Hegyhátsálon, melyet a Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány működtet, elsősorban kutatási céllal, alkalmankénti programlehetőségekkel. A csillagvizsgálóból főként üstökösök, nagy sajátmozgású csillagok és kettőscsillagok tudományos megfigyelése folyik. A csillagvizsgáló ezekről rendszeresen csillagászati bemutatókat és ismeretterjesztő előadásokat tart.

▪ Pannon Csillagda, Bakonybélben található, egy állandó kiállítással a csillagászati és űrkutatás történetéről, planetáriummal, illetve tudományos igényű távcsőparkkal várja látogatóit. Kizárólag itt tekinthető meg egy 3D-s mozifilm, mely a Marsot hivatott bemutatni.

▪ Polaris csillagvizsgáló Óbudán található, a Magyar Csillagászati Egyesület tagjai által működtetett csillagda fő célkitűzése a csillagászat megismertetése és megszerettetése az arra fogékonyakkal. Ennek keretében bemutatják az itt található eszközöket, illetve azok használatával az aktuális égi látnivalókat is. Az elmúlt években számos kiadvánnyal is jelentkeztek, kizárólag magyar szerzők munkáit kiadva.

▪ Piszkéstetői Obszervatórium, hivatalos nevén a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Xxxxx Xxxxxx Csillagászati Intézete Piszkés-tetői megfigyelőállomása, egyike Magyarország csillagászati létesítményeinek. Elsősorban csoportokat fogadnak, akik megismerhetitek az obszervatórium feladatait és a távcsöveket. Az itt folyó tudományos munka miatt éjszakai égbolt figyelést nem szerveznek, elsősorban a kutatás zajlik ebben az intézményben.

▪ Szegedi Csillagvizsgáló előadásokkal várja látogatóit. A témák a legnagyobb érdeklődésre számot tartó területek közül kerülnek ki: a Naprendszer közelről tanulmányozott égitestei, az űrutazás jövője vagy épp az idegen világok felfedezése, mégpedig csillagászok szakértő tolmácsolásában. A prezentációkat látványos felvételek és háttértörténetek színesítik, az előadás végeztével pedig örömmel válaszoljuk meg a hallgatóság kérdéseit. A programok között szerpel még a lézeres csillagképtúra, távcsöves bemutató, illetve magának a csillagvizsgálónak a bemutatása is.

▪ Xxxxxxxxxx Xxxxxx Főiskola Csillagászati Múzeuma, Spekula Csillagvizsgáló. A Varázstoronyként is számontartott épület egyedik emeletén, a Xxxx Xxxxx Experimentáriumban diákcsoportok előzetes egyeztetést követően rendhagyó természettudományi, múzeumpedagógiai órákon és foglalkozásokon vehetnek részt. A Planetáriumban különböző csillagászati műsorok várják az érdeklődőket. Itt található a

Csillagászati Múzeum is, amely eredeti környezetben tárja elénk egy 18. századi csillagvizsgáló távcsöveit és egyéb eszközeit.

A desztináció versenytársainak bemutatása

A kulturális turmizmus nem csak a városra jellemző, hiszen hasonló turisztikai vonzerővel bír a megye, sőt a régió is. A különböző nevezetességek nem csak egymás alternatíváját képezik, hanem egységesen alkotnak vonzó desztinációt. Így javasolt a Nyugat-dunántúli régió kiemelkedő látnivalóival való közre,-illetve együttműködés.

A vasi táj egyik ékessége, az Őrség, illetve az Alpok nyúlványai mentén Kőszeghegyalja, az Írottkő Natúrpark területe. A hegység tövében meghúzódó kis falvak egyedi hangulata, például Cák védett pincesora sok száz túrakedvelő csábít a térségbe. A Ság tanúhegy és a Tájvédelmi körzet, a Rába folyó mellett fekvő Vendevidék kínál különleges értékeket, szépségeket.

A tájegység épített örökségben is gazdag. Igazi ékessége a műemlékek sokaságánsk otthont adó, az ország egyik legszebb történelmi kisvárosaként számon tarttott, az elmúlt években jelentősen megújult Kőszeg. A Jurisics téren áll a Városháza, amely az ország legrégibb, ma is városházaként funkcionáló épülete, s a méltán híres vára szintén Xxxxxxxx Xxxxxx várkapitányról kapta a nevét.

A megye névadó települése Vasvár, nevét a korai Árpád- korban meglévő környékbeli kohókról kapta. A város közelében mintegy 8 kilométeren áthúzódó - átlagosan 7 méter magas- római sáncot nem az ókorban, hanem a magyar államalapítás környékén létesítették.

Szombathelytől délre igazi időutazást tehetünk a középkorba, az ország talán legismertebb román kori temploma, a Jáki templom sokak számára ismert, de a szintén Árpád-kori csempeszkopácsi templom igazi rejtett kincs. Sárváron, az impozáns Nádasdy-vár kínál középkori élményeket, a Kám melletti varázslatos Jeli arborétum pedig vitathatatlanul az ország legszebb botanikus kertje, főleg a csodaszép rododendronok virágzása idején.

Végül, de nem utolsósorban több fantasztikusan felszerelt, minden igényt kielégítő fürdőkomplexum nyújt első osztályú vízi élményeket. Sárvár, a Termálkristály hazája, kitűnően ötvözi a csendes kikapcsolódást az önfeledt családi fürdőzéssel, Bükfürdő, hazánk egyik legnagyobb gyógy- és élményfürdője minden korosztály részére tökéletes. A település látnivalókban is bővelkedik, az Evangélikus templom, a Szent Kelemen-plébániatemplom, illetve a Felsőbüki Nagy-(Szapáry-) kastély is műemléki épületek.

21. ábra - A régió látnivalói Forrás: saját szerk.

Összességében elmondható, hogy Szombathely és környéke több kategóriában kínál kikapcsolódási és szórakozási lehetőségeket, melyek kieegészítik egymást. Így a régió turisztikai vonzereje hozzájárul, erősíti Szombathely vonzerejét is.

3.3. SWOT-ELEMZÉS

Erősségek	Gyengeségek
▪ Egyedülálló szellemi örökség. ▪ Épségben maradt történelmi hagyaték – alapját képezi a kiállításnak. ▪ Nyugat-magyarországi elhelyezkedés. ▪ Könnyű megközelíthetőség a városból, csendes, természet közeli környezet. ▪ Csillagda épülete közvetlenül a kastélyban.	▪ A leromlott állapotok miatt jelentős beruházási igény. ▪ Építészeti, műemléki adottságok miatti korlátok (pl. szűk terek). ▪ Városközpontól relatív távoli helyszín.
Lehetőségek	Veszélyek
▪ Egyedülálló kulturális és szellemi örökség. ▪ A helyi turizmus növekedése.	▪ Nem sikerül attraktív, fenntartható funkciókat telepíteni a kastélyba.

▪ A Modern Városok Program elindulása, erős kormányzati akarat a helyi attrakciók megújítására.

▪ Támogatások által biztosítható források.

▪ A kultúra és a történelmi értékek megismerése iránti turisztikai igény növekedése.

▪ Fejlesztések összehangoltsága.

▪ Egyedülálló oktatási – élmény helyszín.

▪ Szoros együttműködési lehetőség az ELTE-vel, erős szakmai háttér biztosítása.

▪ Az új helyszín integrálása a város látnivalói közé és rendezvénynaptárába.

▪ Együttműködési lehetőség a régió más

turisztikai célpontjaival.

▪ Műemléki és természeti környezet miatti kockázatok (régészeti feltárások, engedélyezési folyamatok).

▪ Műemléki és természeti környezet miatt megemelkedő költségek (régészeti, restaurálási és egyéb kivitelezési folyamatok).

▪ Nem megfelelő marketing esetén kívül reked a város turizmusából.

6. táblázat - SWOT elemzés

3.4. A FEJLESZTÉS CÉLJA ÉS ELVÁRT EREDMÉNYE

A Magyarország Kormánya és Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata közötti együttműködési megállapodás végrehajtásával összefüggő feladatokról szóló 1936/2015. (XII. 12.) Korm. határozat szerint a Kormány fejlesztési forrással támogatja a szombathelyi Gothard-kastély felújítására és új funkciókkal történő hasznosítására irányuló önkormányzati tervet. A fejlesztés keretében az egykori Gothard-kastély rehabilitációja és komplex, kultúr- és turisztikai attrakcióvá fejlesztése valósul meg, igazodva a modern kulturális és rendezvényi turizmus igényeihez.

Jelen tanulmány ezzel összhangban az alábbi célokat definiálja:

22. ábra - A fejlesztés célrendszere

Cél továbbá az értékelvű hasznosítási forma kidolgozása, a fenntarthatóság feltételeinek megteremtése, a kulturális örökség megőrzése, a bemutatás eszközeinek innovatív elemekkel történő felvértezése, valamint jövedelmező, befektetők és együttműködő partnerek számára vonzó környezet kialakítása.

A tervezett beruházás hozzájárul a Kormány gazdaságfejlesztési céljaihoz is, mert multiplikatív hatást fejt ki környezetére, hozzájárul épített és szellemi örökségünk fennmaradásához, az identitástudat erősítéséhez, valamint munkahelyet teremt környezetében.

A projekt közvetlen céljai:

▪ A Gothard-kastély megújítása, modern technikai felszerelésekkel ellátott, versenyképes turisztikai termék létrehozása rendezvényi és kulturális turizmus piacán.

▪ Elvárt eredmény: új attrakció létrehozása, integrált látogatói útvonal kialakítása, térkapcsolatok rendezése, közlekedési kapcsolatok modernizálása, új kulturális közösségi tér létrehozása, kültéri programok feltételeinek megteremtése, kastély és kastélykert felújítása.

▪ Kiemelkedő jelentőségű építészeti, történelmi hagyaték értékelvű hasznosítása, turisztikai vonzerővé fejlesztése.

▪ Elvárt eredmény: a kulturális és természeti értékek megőrzése, fenntartható hasznosítása.

▪ Komplex, látogatóbarát kiállítási tematika és kapcsolódó programsorozat kialakítása, A kulturális és az oktató jellegű turisztikai szolgáltatások – döntően az integrált látogató- és családbarát menedzsment rendszer pl. gyerek programok, virtuális játék, – bővítése.

▪ Elvárt eredmény: élményalapú ismeretátadás, szórakoztató tanulás, célcsoportorientált kínálat kialakítása, egész éves látogathatóság biztosítása.

▪ Szombathely látogatóforgalmának növelése az új vonzerő által generált látogatók számával, integrált látogatómenedzsment bevezetése.

▪ Elvárt eredmény: több bevétel a szolgáltatóknál, élénkülő befektetői kedv.

▪ A vonzerő által közvetített ismeretekkel az idelátogatók – főként csillagászati - tudásának bővítése.

▪ Elvárt eredmény: élményalapú ismeretátadás, innovatív kínálati elemek életre hívása, oktatási célú használat feltételeinek megteremtése.

▪ A projektek megvalósításán keresztül munkahelyek teremtése.

▪ Elvárt eredmény: több szakképzett munkatárs, elégedett, jól teljesítő dolgozó, európai színvonalú munkahely.

▪ Együttműködés kiszélesítése a helyi és regionális szolgáltatókkal, oktatási és szakmai szervezetekkel. Az együttműködés keretében gördülékenyebb vendégkoordináció, szakmai partnerkapcsolat.

▪ Elvárt eredmény: több vendég, komplex szolgáltatás kialakításában való bekapcsolódás, szakmai együttműködés, helyi gazdaság élénkítése.

A projekt közvetett céljai az alábbiak:

▪ Versenypozíció megteremtése, erősítése, felzárkózás, más turisztikailag frekventált településekhez.

▪ A turizmus multiplikatív hatásainak kiaknázása.

▪ A helyi vállalkozások piaci stabilitásának, jövedelemtermelő képességének erősítése.

▪ A lakosság életminőségének, életszínvonalának javítása.

▪ A célcsoportok hatékony elérése és megnyerése.

▪ A szolgáltatások mennyiségi és minőségi fejlesztése.

▪ A turizmusban tapasztalható szezonalitás mérséklése.

▪ Idegenforgalmi adóbevételek növelése.

▪ Szakképzett munkaerő helyben tartása.

3.5. Együttműködő partnerek és az együttműködés formájának bemutatása

A projekt megvalósítását a Projektgazda Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata önállóan tervezi, konzorciumi partnerek bevonására nem kerül sor. Azonban a projekt komplexitása és fenntarthatósága miatt több partnerrel is javasolt együttműködni a sikeres megvalósítás érdekében.

Az együttműködések célja egyrészről a projekt megvalósíthatóságának és sikeres fenntarthatóságának szakmai kereteinek biztosítása (ELTE GAO); másrészről a helyi, nagy látogatószámot vonzó rendezvény (Savaria Történelmi Karnevál), valamint a környékbeli, legnagyobb vendégforgalmat bonyolító wellness-központok (mint a sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő, valamint a Bükfürdő Thermal & Spa) látogatóinak vonzása és így a létrejövő új turisztikai attrakció maximális látogatottságának biztosítása.

A Projektgazda a Szombathelyi Turisztikai és Testvérvárosi Egyesülettel közösen 2011-ben hozta létre a Savaria Turizmus Nonprofit Kft.-t, amely 2011 novembere óta regisztrált helyi TDM szervezetként működik Szombathely város számára, és mint a Magyar Turisztikai Desztináció Menedzsment Szövetség rendes tagjaként több, mint 100 további TDM szervezettel működik együtt. Az együttműködések hatékonyságának fokozása érdekében mindenképpen javasolt a TDM szervezet bevonása az együttműködések kialakításába és az új turisztikai attrakció népszerűsítésbe azzal a céllal, hogy a Gothard-kastély elfoglalhassa helyét Szombathely már meglévő és ismert turisztikai látványosságai között.

A javasolt együttműködő partnereket és az együttműködések területét az alábbi táblázat foglalja össze.

Javasolt együttműködő partner

Az együttműködés területe

Xxxxxx Xxxxxx

Xxxxxxxxxxxxxxx Xxxxxxx Asztrofizikai Obszervatórium Multidiszciplináris Kutató

Központ (ELTE GAO MKK)

A Gothard-hagyaték muzeális tárgyainak jelenlegi kezelőjeként a hagyatéknak az új látogatóközpont által való használatának feltételeiről mindenképpen javasoljuk az egyeztetések megkezdését. Továbbá a Gothard-kastély hiteles szakmai hátterének biztosításában, a pedagógusok számára szakmai anyagok kidolgozásában, valamint a szakvezetések alkalmával;

szintén szoros együttműködés javasolt.

Együttműködés más településekkel és turisztikai desztinációkkal

Komplett, közös turisztikai csomagok kialakítása, a régióban a tartózkodási idő növelése céljából. Kiemelten a következő településekkel és turisztikai desztinációkkal javasolt szoros

együttműködési keretek kialakítása:

Kőszeg: Kőszegen nincs regisztrált TDM szervezet, ezért az együttműködés kialakítására helyi szálláshelyekkel, illetve a Jurisics-Vár Művelődési Központ és Várszínházzal van lehetőség szombathelyi kirándulási lehetőségként a Gothard-kastély ajánlása, illetve a várral közös látogatói csomagok, programok

kialakítása céljából.

Jáki templom: Együttműködés kialakítása a Szombathelyi

Egyházmegyével közös turisztikai csomag kialakítására.

Jeli Arborétum (Kám): Együttműködés kialakítása az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósággal (természetvédelmi kezelő), valamint a Szombathelyi Erdészeti Zrt.-vel (vagyonkezelő) családos kirándulásokhoz, iskolai kirándulásokhoz és természettudományi iskolai programokhoz közös programok, turisztikai csomagok

kialakítása céljából.

Gyógy- és Wellnessfürdő Sárvár: szombathelyi kirándulóhelyek,

illetve a Gothard-kastély népszerűsítése, közös turisztikai

csomagok kidolgozása (pl.: engedmények belépőjegyekből).

Bükfürdő Thermal & Spa: szombathelyi kirándulóhelyek, illetve a

Gothard-kastély népszerűsítése, közös turisztikai csomagok

kidolgozása (pl.: engedmények belépőjegyekből).

Helyi és környékbeli szálláshelyek

A Savaria Turizmus Nonprofit Kft., mint helyi TDM szervezet segítségével elért helyi és környékbeli szálláshelyek szombathelyi kirándulási lehetőségeket, köztük a Gothard-kastélyt

népszerűsítő akciói.

Helyi és a környező települések

iskolái

Gothard-kastély, mint látogatóközpont népszerűsítése,

kihelyezett tanórák szervezése, iskolai kirándulások helyszíne.

7. táblázat - A javasolt együttműködő partnerek és az együttműködés területe

4.A RÉSZLETES MEGVALÓSÍTÁSI JAVASLAT KIDOLGOZÁSA

4.1. Műszaki tartalom és a kialakítandó attrakció leírása

4.1.1.A projekt előzménye – a kiállítás alapját képező történeti háttér

A 19. század vége az európai ember számára a tudományos felfedezések igen termékeny időszakát jelentette. A természet erőinek megismerése és az ember szolgálatába állítása a kor egyik legfontosabb kihívása volt, számos ebből az időszakból eredő felfedezés, szabadalom és felismerés teremtett alapot a ma ismert modern világnak.

Xxxxxxx Xxxx e tudományos, szellemi téren igen felpezsdült időszakban – nagy feltalálók kortársaként – látta meg a napvilágot a herényi birtokon. Az otthoni légkörben, majd a szombathelyi Premontrei Főgimnáziumban, Xxxx Xxxxx tudós társaságában eltöltött évek kiváló alapot teremtettek a természettudományok iránt fogékony fiatalember tehetségének kibontakoztatásához. A tudományos kísérletek iránti lelkesedésében fiatalabb testvérei – Xxxxxxx Xxxxxx és Xxxxxx – is osztoztak, így a kastélyban már a középiskolai évek alatt fizikai és kémiai laboratórium működött. Az érettségi után Xxxx felsőfokú tanulmányait a bécsi Technische Hochschulén végezte, első kísérletei – amelyeket már akkor országos jelentőségű tudományos figyelem kísért – is ehhez az időszakhoz köthetőek. A gépészmérnökként végző Xxxxxxx Xxxx a herényi kastélyba visszatérve a birtokigazgatás mellett szenvedélyesen tanulmányozta az éjszakai égboltot, kísérleteket végzett, megfigyeléseit gondosan lejegyezte. 1871-ben az ógyallai csillagászati obszervatóriumban tett látogatás során erősödött meg benne a gondolat, hogy saját birtokán csillagvizsgálót hoz létre, ezzel meghúzva tudományos munkássága vezérfonalát. Ismeretei kiszélesítése érdekében utazásokat tett Amerikában és Európa nagyvárosaiban, felfedezők, tudósok, szellemi emberek társaságát keresve. Az 1896- os chicagói világkiállítás során lehetősége nyílt tanulmányozni az ottani csillagvizsgálók felépítését, amelynek eredményit később saját műhelyében kamatoztatta. Baráti társasága és levelezőpartnerei között szerepeltek többek között Xxxxxxx Xxxxx Xxxxxx, Xxxxx Xxxx és Xxxxxxxx Xxxx. A megszerzett tudást kísérletező hajlamával és kiváló műszaki érzékével ötvözve a herényi birtokon kamatoztatta.

Az 1848-49-es szabadságharc nem kedvezett a tudományok előmozdításának, habár hazánk akkor sem szűkölködött erre fogékony humán erőforrásban. Csaknem két évtized elteltével Xxxxxxx Xxxxx Xxxxxx xxxxxxxx magáncsillagdája és a kalocsai érseki főgimnázium kétkupolás csillagdája nyitotta a sort. A Xxxxxxx xxxxxxxxx obszervatóriumát Xxxxxxxxx Xxxxxx, a kor elismert tervezője álmodta meg, annak belső kialakítását maga Xxxxxxx Xxxx vezényelte. Az obszervatórium első „észlelésére” a „first light” 1881. október 20-án került sor, amelyről a

Magyar Tudományos Akadémia is tudósított. A következő években a csillagda eszközparkja és a Xxxxxxx Xxxx munkásságának eredményei exponenciális növekedésnek indultak. A szabad szemmel nem látható Xxxxxxx–Xxxxxxx-üstökösről ő készített a világon először fényképfelvételt 1886-ban. Az ifjú tudós érdeklődési köre rendkívül tág spektrumon mozgott, a mezőgazdaság, a gépészet, az elektromosság, a távközlés és a csillagászat témaköre egyaránt foglalkoztatták, végül az asztrofizika még jobbára ismeretlen, felfedezésre váró világa ejtette rabul. A következő években tudományos kutatómunkája e tárgykörben, de főképp a csillagok spektroszkópiai vizsgálata körül mozgott. Műhelyében a kor elérhető legmodernebb eszközeit hozatta vagy készíttette el maga. Ennek köszönhetően úttörő eredményeket könyvelhetett el a Jupiter, a Mars bolygók megfigyelése, vizuális észlelések, az asztrofotográfia, valamint az üstökösök és gázködök spektrálfotometriai vizsgálata termén.

Xxxxxxx Xxxx kimagasló szellemi képességeit műszertechnológiai, elektronikai témakörökben és a gyakorlati megvalósításban is kamatoztatta. Aktív csillagászként többségében maga készítette műszereit pl. fotókamerákat, amelyek másodpéldányait gyakran más hazai és külföldi obszervatóriumok részére értékesítette. Érdeklődő természete folyamatosan újabb kihívások keresésére késztette, így a Rába folyóra tervezett ikervári vízerőmű munkálatai egy időre elvonták a távcsövek mellől. Az elektromosság gyakorlati használatának elmélete őt is magával ragadta, nevéhez kapcsolódik például Sopron város elektromos világításának tervezése, valamint a korai röntgenfelvételekkel történő kísérletezés, tökéletesítés, de Xxxxxxxxx Xxxxxx Xxxxxx szinkronban a telefonnal kapcsolatban is végzett kutatásokat – sok más tudóstól eltérően felismerte annak hosszú távú gyakorlati hasznát. Xxxxx, ma már mindennapinak számító eszközök elődein is dolgozott, mint a mikrofon és a fonográf. Xxxxxxxxxx Xxxx világviszonylatban is elismert csillagászati, fizikai, fotokémiai, és elektrotechnikai kutatási eredményei elismeréseként több európai tudományos társaság is tagjai sorába választotta. A tudós Vas vármegye fejlesztését is jelentősen előremozdította, Herény elektromos ellátása mellett 1895-ben megalapította a Vas Megyei Elektromos Műveket; 1897-ben pedig jelentős szerepet vállalt abban, hogy a vidéki városok között elsőként Szombathelyen meginduljon a villamosközlekedés.

Xxxxxxx Xxxx – tudományos témakörben tett utazásait leszámítva – egész életében a herényi birtokon dolgozott, a kastélyt tekintve állandó otthonának és kutatásai színterének. A herényi birtok gazdálkodás ügyes-bajos dolgait a legfiatalabb Gothard testvér, Xxxxxx vállalta magára, teret hagyva fivéreinek a tudományokban való elmélyüléshez. Xxxxxxx Xxxx úttörő tudományos munkássága nem marad el tudós kortársai mellett, olyan kimagasló szellemi érték megalkotója, amelynek eredményei és tárgyi emlékei nem merülhetnek feledésben a xxxxxxx kastély falai között.

4.1.2.A Gothard-kastély építéstörténete

A kastély elődjét, egy barokk stílusú kúriát Xxxxxxxxx Xxxxxx Vas vármegyei alispán építette 1696 és 1699 között. A birtok és a kastély 1720-ban adomány útján került Xxxxxxxx Xxxxxx szombathelyi főbíró tulajdonába. Leszármazottja Gotthárd (II) Xxxxxx Xxx vármegye táblabírájaként szolgált, ő építette a család új, klasszicista stílusú kúriáját Herényben. A táblabíró 1844-ben bekövetkezett halála után fiára, Xxxxxxxx (III.) Istvánra szállt az uradalom. Az addigi kúriát Xxxxxxxxx Xxxxxx tervei alapján 1878-80 között kastéllyá építették át – magába foglalva az addigi részeket. A kastély így historizáló, döntően neoreneszánsz arculatot kapott. A kastély ekkor csillagvizsgáló toronnyal gazdagodott, ahol Xxxxxxx Xxxx csillagász asztrofizikai obszervatóriumot alakított ki. A csillagász halála után 1918-ban az obszervatórium berendezése – Gothard akaratának megfelelően – a premontrei gimnázium természettudományi gyűjteményébe került, ahol csodával határos módon épségben vészelte át a világháborúk viszontagságait. A birtok és a kastély 1918-ban Jószási Xxxxxx Xxxxx tulajdonába került, aki nem sokkal később továbbadta azt xx. Xxxxxxx Xxxxx (I.) Xxxxxxxxx, akinek 1925-ben 100 katasztrális holdas birtoka volt Herényben. A kastélyt körülölelő kert Gotthárd (III.) Xxxxxx keze alatt angol stílusú tájképi kertté alakult, emellett konyhakert, üvegház, faiskola és hársfás is létesült a birtokon.

A Bauer család az államosításig lakott a kastélyban. Az épületet az államosítás után szükséglakásokká darabolták fel. Bár részleges felújításra 1958–59-ben sor került, szükséglakás funkcióját egészen 2017-ig megőrizte. A csaknem hatvan évig tartó elhanyagoltság következtében a kastély ma igen rossz állapotban van, felújítás, önfenntartó működést lehetővé tevő funkció kialakítása nélkül az épület a teljes pusztulással néz szembe.

4.1.3.A projekt indokoltsága

A fejlesztés, az egykori Gothard-kastély rehabilitációja, turisztikai-látogatóközponti funkcióval való megtöltése, a Modern Városok Program keretében, Szombathely Megyei Jogú Város épített műemlékeinek megújulásával összhangban, azok komplex turisztikai attrakciófejlesztésének részeként valósul meg a herényi városrészben. A herényi városrész Szombathely történelmi belvárosának képzeletbeli meghosszabbításaként, annak alternatívájaként szolgálja a helyi közösségi életet, valamint a településre érkező látogatók igényeit. A projekt keretében hazánk egyedi épített öröksége, természettudományi szempontból egyedülálló színtere kultúr-, turisztikai attrakcióvá emelése, többcélú fenntartható hasznosítása és szellemi örökségének élmény-alapú bemutatása valósul meg.

A kastély a modern kulturális és rendezvényi turizmus igényeihez igazodva újul meg, a színvonalas vendégfogadáshoz szükséges élményt maximalizáló, modern eszközparkkal, a

természettudományok fejlődésére fókuszáló egyedi kiállítási tartalommal, unikális, interaktív elemekkel, többfunkciós rendezvényterekkel és programokkal bővíti a település kínálatát. A beruházás az épület rehabilitációján túl az egykori angol kert, a térkapcsolat és közlekedési útvonal megújítását is magába foglalja. Az épületben kialakításra kerülnek a kastély, a Gothard család és főként Xxxxxxx Xxxx kiemelkedő tudományos munkásságát megelevenítő kiállítási installációk, turisztikai és közösségi célú – a turizmus feltételrendszeréhez igazodó – kiegészítő szolgáltatások, valamint az attrakciónak állandó dinamikát kölcsönző közösségi programok feltételrendszere. A projekt így illeszkedik a Modern Városok Program elvárásaihoz, valamint Szombathely és a Nyugat-magyarországi régió komplex kínálatába, partnerként segítve a térség fenntarthatóságát és hazánk egyedi szellemi örökségének megőrzését. A fejlesztés célja kettős. Szombathely-Herény emblematikus épített-szellemi örökségének megőrzése mellett annak interaktív, élményalapú bemutatása lehetővé teszi az épület hosszú távú, gazdaságilag stabil fenntarthatóságát, emellett a település kínálata új, innovatív elemekkel gazdagított, fedett, modern turisztikai attrakcióval bővül.

Cél, hogy a xxxxxxx Xxxxxxx-kastély XXI. századi, a kulturális és rendezvényi turizmus célcsoport igényeivel harmonizáló, interaktív turisztikai attrakcióvá váljon, amely egyszerre színvonalas tudományos látogatóközpontként bevételt generáló egység, másrészről a térség közösségi igényeit maradéktalanul kiszolgáló kellemes környezet. A szezonon kívül is prosperáló programkínálat a fenntartható, gazdaságilag stabil működés záloga. Ezért az egész évet lefedő, változatos, valamennyi célcsoport és korosztály igényeinek megfelelő innovatív technikával felvértezett attrakciók életre hívása szükséges. A sokszínűség mellett törekedni kell az új élményelemek kínálatának egymással való harmonizálására, hogy a programok köre mindenkor a hely történelmének és termékeinek szellemiségét tükrözze. A vonzerőfejlesztés tehát hiánypótló kulturális turisztikai kínálat és közösségi igény kiszolgálás megvalósításán alapul, innovatív, a hazai szellemi és kulturális örökségéhez kapcsolódó élményturisztikai elemek bevezetésén túl a meglévő, vezető települési attrakciók erősítését is szolgálja. A kialakításra kerülő programok szorosan kapcsolódnak a település és a térsége adottságaihoz, történelmi és kulturális hagyatékához így integrálódnak a tájegység kínálati komplexitásába. Az így létrejövő attrakció egyedi, versenyképes piaci termék, változatos, a hazai természettudomány születésének teljes vertikumát felölelő programjai több, mint 2 órás tartózkodást tesznek lehetővé a látogatók számára. A fejlesztés teret enged a helyi szolgáltatók bemutatkozásának, gazdasági, környezeti és humán szempontból fenntartható egységet hoz létre. A fejlesztés lehetőséget biztosít továbbá a helyi és térségi közösségi és civil igények/programok lebonyolításához így a projekt társadalmi hasznossága is jelentős.

Az országban egyedülálló, a csillagászat-, természettudomány témakörére épített, a Gothard szellemi örökség valamennyi vonatkozását feldolgozó komplex kiállító és élménytér létesül. A fejlesztéssel fenntartható, turisztikai attrakció és műemléki értékmegőrzés valósul meg.

A projekt tartalmazza

▪ A műemléki épület teljes körű rehabilitációját – kapcsolódó kültéri fejlesztések megvalósítása.

▪ A jelenleg leromlott állapotú kastély külső és belső megújítását, eredeti térszerkezet visszaállítását (archív felvételek, tervrajzok alapján).

▪ A kastély közvetlen környezetének, kertjének helyreállítását, vendég fogadásra alkalmassá tételét.

▪ Térkapcsolatok rendezését, kültéri pihenők kialakítását.

▪ Kulturális közösségi tér létrehozását Szombathely város számára.

▪ Látogatói útvonal kialakítását.

▪ Xxxxxxx élményszerző egységek és kiszolgáló létesítmények telepítését.

▪ Kültéri programok (nyári színpad, „csillagászati megfigyelő állomások” stb.) feltételrendszerének kialakítását a kastély kertjében.

▪ Komplex, látogatóbarát kiállítási tematika kialakítását.

▪ Modern, az interpretációt élménnyé alakító multimédiás eszközök és egyedi épített kiállítási installációk telepítését.

▪ Interaktív elemekkel gazdagított oktató-, filmvetítő, kabinet és múzeumpedagógiai foglalkoztató kialakítását.

▪ Célcsoport orientált programok bevezetését.

▪ Egyedi értékek közvetítését – „tudomány és varázslat”.

▪ Interaktív tudományos tábor és programsorozat kialakítását – kutatóműhely

▪ Csillagászati kutatóműhely életre hívását– élő tudomány 7-14 éveseknek.

▪ Asztrofizikai értekezések, „Gothard-program” – tudományos diák konferencia és

verseny megtartását 14-18 éveseknek.

▪ Légköri jelenségekhez igazított tudományos programok, megfigyelések, vita fórumok „Gothard nyomában” szervezését.

▪ Természettudományi konferenciák és előadások megtartását – egyetemi és kutatói

szinten.

▪ Nyári táborok és osztálykirándulások szervezését – valódi tanulmányi kirándulás,

„élményprogram” a természettudományok szerelmeseinek.

▪ Jutalomtábor – „zseniprogram” bevezetését.

▪ Együttműködésben az ELTE Gothard Tudomány- és Technikatörténeti Állandó Kiállítás és Obszervatóriummal, kihelyezett oktató célú programok, előadások, konferenciák megtartását a kastélyban.

▪ Integrált látogatómenedzsment rendszer bevezetését.

▪ Kastély park rehabilitációját – „vendégváró kert kialakítása”.

▪ Közlekedési kapcsolatok modernizálását.

▪ Parkolók kialakítását.

▪ Biztonságos gyalogos közlekedési térkapcsolat kiépítését.

▪ Igényes közösségi tér kialakítását a helyi civil szervezetek fogadásához

▪ Rendezvényhelyszín:

‒ a helyi közösségi és civil szervezetek részére színvonalas helyszín biztosítását,

‒ bérbeadás lehetőségét pl. esküvőhelyszín,

‒ catering szolgáltatás, eszköz bérbe adását,

▪ A fenntartást segítő for-profit tevékenységek létesítését:

▪ Multifunkcionális rendezvényi és kiállítótér bevezetését (programok lebonyolítása, bérbeadás, többrétű felhasználás).

▪ Ajándékbolt kialakítását (egyedi azonosításra alkalmas szortiment – kastély és városi marketingtevékenységgel összhangban).

▪ Xxxxxxx, kávézó, békebeli sörkert, „galaktikus sütiző” kialakítását.

▪ Turisztikai fogadás feltételeinek megteremtése: jegypénztár, csomagmegőrző kialakítását.

▪ Turisztikai információs pont (Szombathely és környéke értékleltár) létesítését.

▪ Egyéb, a működést biztosító berendezések beszerzése (pl. biztonságtechnikai rendszer

kiépítése).

A kiállítási tematika összefoglalása

Xxxxxxx Xxxx munkásságának vezérfonalát követő, valamint a kastély történetét bemutató állandó kiállítás az alábbi tematikával:

▪ Xxxxxxx Xxxx élete, családja.

▪ Xxxxxxx Xxxx tudományos munkássága.

▪ Csillagászat témakör.

▪ Elektromosság.

▪ Vízerőmű.

▪ Röntgen.

▪ Telefon.

▪ Xxxxxxx Xxxx tudományos, művészeti téren kiemelkedő kortársai, tudóstársainak bemutatása

▪ Xxxxxxxxx Xxxxxx – építészet.

▪ Xxxxxxx Xxxxxx Xxxxxxx – sugárzás.

▪ Xxxxxx és Xxxxx Xxxxx – rádium.

▪ Xxxxxx Xxxxxxx – távközlés.

▪ Xxxx Xxxxx, Xxxxxx Xxxx Xxxxxx, Xxxxxxxxxxx Xxxxxx – transzformátor.

▪ Xxxxx Xxxxx, Xxxxxx Xxxxx – porlasztó.

▪ Xxxxx Xxxxxx – villamos mozdony.

▪ A Herényi kastély – birtok és családtörténet, idővonal, makett.

▪ A birtok és Xxxxxxx Xxxx életét bemutató fotók, metszetek, kataszteri térképek.

▪ Enteriőr – látvány laboratórium (Xxxxxxx Xxxx laboratóriumának rekonstrukciója).

▪ Tárgymegjelenítés – egyed vitrin konstellációval.

▪ Tapintható tárgyak – tárgymásolatok.

Szombathely MJV | Gothard-kastély RMT

„NAPRENDSZERÜNK MŰKÖDÉSE, HATÁSA FÖLDÜNK ÉLETÉRE”

OBSZERVATORIUM

MOSDÓ, LÉPCSŐ

4.1.4.A kialakítandó attrakció leírása – Élményátadó egységek

VENDÉGLÁTÓIPARI EGYSÉGEK: SÖRÖZŐ, ÉTTEREM, KÁVÉZÓ

RUHATÁR

AJÁNDÉKBOLT

„UTAZÁS AZ ORION CSILLAGKÉP KÖRÜL”

MELEGKONYHA

KÁVÉZÓ, CUKRÁSZDA

VENDÉGLÁTÓIPARI EGYSÉGEK:

KERTHELYISÉG

PÉNZTÁR

FILVETÍTŐ, SÚLYTALANSÁG SZIMULÁCIÓ

MINI PLANETÁRIUM

BOLYGÓINK

VENDÉGFOGADÓ TÉR PÉNZTÁR

„LÉPJ BE A NAPRENDSZERBE”

Oldal: 77 | 144

FOGADÓ-, ÉS KISZOLGÁLÓ HELYISÉGEKBE TELEPÍTETT LÁTVÁNY-, ÉLMÉNY ÁTADÓ EGYSÉGEK

1. Vendégfogadó tér

Rendkívül fontos, hogy a látogató a megérkezése pillanatában átérezze a kastély és az átadni kívánt információ szellemiségét, ezért az atmoszférateremtést már az előtérben meg kell kezdeni. Mivel itt kicsi a tér nincs lehetőség tablók vagy képernyők elhelyezésére, továbbá erős forgalmat bonyolító helyiség révén megállításra alkalmas információ átadás sem végezhető.

Padlógrafikai megjelenéssel csillagjegyek elhelyezése javasolt, ahol a látogató az éjszakai égbolton kirajzolódó csillagokat és neveit szemlélheti meg.

Padlógrafikai elemmel kellően leköthető a vendég gondolatai ameddig belépőjét megvásárolja és ruháját elhelyezi, dekoratív, ám nem rendelkezik komplex információtartalommal, így nem igényel különösebben időt és odafigyelést.

23. ábra - Csillagképek egyszerű ábrázolása

2. Vendéglátó-ipari egységek

Bár az étterem, söröző és kávézó elsődleges célja a fogyasztás itt is megjeleníthető játékos formában a csillagászat témaköre. Olyan kivetítő telepítése javasolt, ahol figyelemmel kísérhető egyes égi jelenségek bekövetkezésének helye és ideje. A kivetítő folyamatosan mutatja (közeli dátum esetén visszaszámol) a légköri események bekövetkezésének helyét és idejét.

A bemutatás rétegei:

▪ Napfogyatkozások, holdfogyatkozások – hol és mikor következik be a legközelebbi.

▪ Felénk tartó égitestek, meteorok, üstökösök – mikor lesz látható, milyen sebességgel halad, mennyire halad közel a földhöz.

▪ Napkitörések – mikor következik be.

▪ Üstökösök feltűnése – mikor és hol lesz látható.

▪ Holdkelte, holdtölte, telihold – mikor lesz.

▪ Bolygók mozgása – merre tartanak.

▪ Űrrakéta fellövés – mikor és hol lesz.

24. ábra - Példa kivetítőre egy külföldi kiállításon, Tokió

2.1 Sörkert

Az étterem előtti részen, a kastély belső udvarán „békebeli sörkert” telepítése javasolt. A század eleji hangulatot idéző sörözők rendkívüli népszerűségnek örvendenek külföldön és hazánkban egyaránt. A sörfogyasztás tendenciája az utóbbi években a prémium, házi főzésű és különleges sörök irányába tolódott, így ez a réteg jól fizető vendégkört takar, akik a kocsmahangulat helyett a kellemes, múltat idéző kiülős helyeket keresik. A sörcsap másik végén lévők száma is igencsak megszaporodott az elmúlt időszakban. Számos kisebb, házi jellegű sörfőzde kínálja termékeit a legkülönfélébb íz világban. Érdemes tehát a jól ismert középkategóriás sörök helyett a kisebb, vonzóbb külcsínnel rendelkező kisipari sörökkel kísérletezni.

A hangulatkeltés költséghatékony látványelemek beszerzésével megoldható, a hozzáadott érték mértéke azonban jócskán meghaladja a ráfordítást.

Békebeli sörkert hangulat megidézése

25. ábra - Békebeli Xxxxxxx, Gyömrő Város

FILMVETÍTŐ, OKTATÓKABINET, MINI PLANETÁRIUM

Az éjszakai égbolt megidézésére, Xxxxxxx Xxxx által megfigyelt égitestek és a világűr jelenségeinek lejátszására, élmény szerzés és oktatás céllal egyaránt alkalmas vetítőterem kialakítása javasolt a földszinti helyiségben. A vetítőterem az elérhető legmodernebb technikai berendezésekkel, 3D-s felvételekkel idézi meg a világűr mozgását, mindezt a látogató kényelmes, minden igényt kielégítő közegben élvezheti. A vetítőteremben állandóan ismétlődő ismeretterjesztő rövidfilmek, Xxxxxxx Xxxx életét bemutató film, 3D-s csillagászati programok és kisebbeknek való oktatófilmek láthatóak majd. A megtekintést kényelmes, fekvő helyzetbe állítható ülőalkalmatosságok teszik különlegessé.

A látogató a filmvetítő kabinetben kezdi a kiállítás megtekintését, így a bevezetés eszközeként Xxxxxxx Xxxx életéről szóló 10 perces kisfilm teremt alapot a később látottakhoz.

A csillagászati témakörű vetítések előre elkészített programterv szerint kerülnek vászonra, amelyet a látogató a belépőjegy mellé kap.

Megjelenítésre javasolt elemek:

▪ A naprendszer és a bolygók bemutatása, mozgásuk, jellemzőik.

▪ A galaxis elemei, az ismert űr bemutatása, nagyságának érzékeltetése.

▪ A naprendszer csodái.

▪ A föld kialakulásának elméletei, az élet keletkezése a földön.

▪ Az űrutazás kronológiája, híres utazók, űrrepülők, működési elvük, megtett utak paraméterei.

▪ Xxxxxxx Xxxx kutatásai alapján:

▪ Swift üstökös.

▪ Perzeusz csillagkép.

▪ Csillagképek bemutatása.

▪ Lyra gyűrűsköd.

▪ Orion csillagkép.

A helyiség múzeumpedagógiai célokat is szolgál. Egész évben fogadja osztályok, gyermek csoportok érkezését a játékos tanulás szempontrendszerét figyelembe vevő csillagászati, természettudományi témakörökben zajló foglalkozásokra, nyári táborokra, kiemelt légköri jelenségek, események köré vont tematikus programokra.

27. ábra - Példa vetített égboltra, Japán

26. ábra - Greenwich-i Királyi Obszervatórium,

London

Súlytalanság szimulátor – „zero gravity”

Unikális kínálati elem a xxxxxxx Xxxxxxx-kastélyban. Magyarországon kizárólag Budapesten elérhető attrakció, amelyben egy szélcsatorna szerkezet segítségével bárki számára elérhető a súlytalanság érzése néhány percben. A szerkezet sokszög formájú, zárt alakzatban jelenik meg, az alulról áramló erőteljes szél hatással érhető el a lebegés. Az építmény belső (tehát a látogató számára látható felületén) falán a világűr és a bolygók láthatóak projektoros kivetítéssel. Az élmény „űrséta” témakörben elevenedik meg. A látogató egy űrruha jelmezben öltözve lép a szimulátorba, ahol a sisakba épített Noise-Canceling eszközzel az űrben jellemző „teljes csönd” állapota is megidézhető. A szimuláció segítségével valósághű élmény adható azok számára, akik nem terveznek űrrepülést a jövőben, de biztonságos – és költséghatékony módon – szeretnék átélni a nem mindennapi eseményt.

28. ábra - Szélcsatorna Skyward, Csepel

Állandó kiállítási egységek a földszinten

„UTAZÁS AZ ORION CSILLAGKÉP KÖRÜL” - Interaktív fali animáció

Xxxxxxx Xxxx sokat vizsgált és fényképezett égi jelensége az Orion-köd az Orion csillagképben foglal helyet, amely a feltérképezett csillagképek közül az egyik leglátványosabb és legismertebb. A terem falán életre kel a csillagkép, ismert elemeiről a látogató érintés útján tájékozódhat.

A csillagkép folyamatos mozgásban látható a terem két falán (elforgatott elhelyezéssel), amelynek teljes terjedelmét elfoglalja – ezzel is érzékeltetve a világűr határtalanságát. A látogató az egyes csillagokról információt érintéssel tud előhozni (Kinect wall). A megérintett csillagról a falon információ jelenik meg. Az installáció mozgásra sarkallja a látogatót, hiszen a teljes falat elfoglaló csillagkép elemeit nem lehet egyhelyben elérni.

Megjelenítésre javasolt elemek:

▪ Orion-köd – Xxxxxxx Xxxx megfigyelései alapján.

▪ Lófej köd.

▪ Orion öve, „Jákob lajtorjája”.

▪ Bika, Aldebaran, Nagy Kutya, Kis Kutya, Nyúl, Egyszarvú, Eridanus-folyó.

▪ Meteorok.

▪ Mitológiai, történelmi vonatkozások.

29. ábra - Példa csillagkép megjelenítésére, Oregon 30. ábra - Példa érintésre aktivizálódó fali

installációra (kinect wall)

A teremben a panellel szemben elhelyezett padokon pihenhet a látogató.

A terem szemközti falfelületén és a padlón az Orion csillagkép csillagainak mitikus alakjai jelennek meg statikus kép formájában: Xxxxxxxx, Orión, Artemisz.

31. ábra - Mitológiai ábrázolás, Prága

„BOLYGÓINK JELLEMZŐI”

A teremben falról lelógatott tapintható bolygó installációk kapnak helyet, ahol a naprendszerünk égitestei, holdjai figyelhetőek meg, rajtuk elhelyezett információk olvashatóak. A bolygók és holdak méretarányosan kerülnek kialakításra, a látogató megérintheti, forgathatja, így olvashatóak a rajta elhelyezett magyarázó szövegek.

Megjelenítendő információk:

▪ Méret.

▪ Forgási sebesség.

▪ Tömeg.

▪ Időjárási, fény viszonyok a felszínen.

▪ A földtől való távolság.

▪ Kialakulás, felszíni formák.

32. ábra - Példa tapintható bolygó installációra,London

„LÉPJ BE A TEJÚTBA” - Vetített fény installáció

A tapintható bolygó installációk – amelyek statikusan jelennek meg szimbolizálva a naprendszerünk relatív közelségét, megfoghatóságát – körül a tejút (amelyben földünk is helyet foglal) további ismert csillagai, napja és holdjai láthatóak fény animáció segítségével a térben elhelyezve. A vetítés hatására – amelyben állandó mozgásban ábrázoljuk az égövi jegyeket –a látogató a galaxis „közepébe” csöppen, maga körül láthatja az eseményeket, azonosíthatja a bolygókat. A teremben elhelyezett audio eszközök segítségével hallgathatóak a bolygók és a naprendszer jellemzői.

33. ábra - Példák fény installációra, aved to Arte,Arquitetura

„NAPRENDSZERÜNK MŰKÖDÉSE, HATÁSA FÖLDÜNK ÉLETÉRE” - Time-lapse videó alkalmazás,

real-time érintőképernyős felülettel

A terem közepén elhelyezett terepasztalon „real time”-ban látható – kiterített formában – földünk ár-apály mozgása. A mennyezeten vetített „time-lapse” videóban egy perces intervallumban követhető nyomon 24 óra, napkeltétől napnyugtáig, majd az éjszakai égbolt változása és a „hold felkelte”. Ezzel összhangban a terepasztalon – amely nagyméretű érintőképernyős felület – megfigyelhetőek a kontinenseken lezajló árapály jelenség.

Az érintőképernyős felületen a megjelölt pontokon a látogató további információkat olvashat:

▪ Milyen hatással van a hold és a nap a földi életre.

▪ Mi lenne, ha nem lenne hold.

▪ Mikor és miért van az adott területen árapály.

▪ Az árapály milyen hatással van a természetre, hogyan „hasznosította” az ár-apály

jelenséget az ember a történelem során.

34. ábra - Példa érintőképernyős megjelenésre, Dubai

35. ábra - Példa time-lapse, holdkelte

Szombathely MJV | Gothard-kastély RMT

A KASTÉLY EMELETI FUNKCIÓINAK ELRENDEZÉSE

A KASTÉLY ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE,

BIRTOKTÖRTÉNET

TAPINTHATÓ LABORATÓRIUM GOHARD ESZKÖZÖK

TÖBBFUNKCIÓS RENDEZVÉNYI ÉS KIÁLLÍTÓTÉR

KITEKINTÉSEK, A FELFEDEZÉS KORA A MŰVÉSZETEKKBEN ÉS AZ ÉPÍTÉSZETBEN

LÁTVÁNY LABORATÓRIUMOK

FIZIKAI, KÉMIAI, FINOMMECHANIKAI

RENDEZVÉNYTEREM

A FELFEDEZÉSEK KORA A GOTHARD ÖRÖKSÉG

A TUDOMÁNY SZÜLETÉSE HERÉNYEN

OBSZERVATORIUM

Oldal: 88 | 144

Állandó kiállítási egységek az emeleten

„A TUDOMÁNY SZÜLETÉSE HERÉNYEN” - Statikus fali installáció és holo projektoros vetítés

audio tartalommal

A Gothard-család történetének bemutatása, ezen belül Xxxxxxx Xxxx életének, munkásságának megismerése, a természettudományok iránti vonzódásának feltárása.

A Gothard család és az obszervatórium történetének falgrafikai elemekkel történő ismertetése. A család története és az obszervatórium kialakulása rajzos, 3D-s falgrafika formájában elevenedik meg.

Kiemelt tématerület: Xxxxxxx Xxxx élete és munkásság A bemutatás rétegei:

▪ 1715 Xxxxxxx Xxxxxx – A kastély a család birtokába kerül.

▪ 1837 A birtok megosztása a Gothard család herényi és hetyei ága között.

▪ 1857 Xxxxxxx Xxxx születése.

▪ Gimnáziumi évei.

▪ Bécsi tartózkodása.

▪ Európai és amerikai utazásai.

▪ Munkásságának főbb mérföldkövei.

▪ 1880 Xxxxxxxx Xxxxxx tervei alapján a kastély átalakítása.

▪ 1881 első észlelés az új csillagdában.

▪ 1882 a csillagok és gázlámpák első fotógrafikus megörökítése.

▪ 1896 Xxxxxxx Xxxx és Xxxxxxx Xxxx röntgenképek készítése Herényben.

▪ 1896 Xxxxxxx Xxxx irányításával megindul az ikervári vízerőmű építése.

▪ Vízerőmű működésének bemutatása fényjátékkal.

▪ 1902 Xxxxxxx Xxxxxx országgyűlési képviselő lesz.

▪ 1909 Xxxxxxx Xxxx halála, a Gothard hagyaték a Premontrei Gimnáziumba kerül.

▪ 1918 Xxxxxxx Xxxxxx megvásárolja a kámoni kúriaépületet.

▪ 1944 a Gimnáziumban hadikórház létesül.

▪ 1945 Szombathely bombázása.

▪ 1951-55 Csillagvizsgáló kialakítása a gimnázium tetőterében.

▪ 1959 Megalakul a Xxxxxxx Xxxxxxxxxxxxxx.

▪ 1968-69 Xxxxxxx Xxxxxx egykori házának kertjében megépül a műholdmegfigyelő állomás.

Példa a megjelenítésre

36. ábra - Példa időszalag, Xxxxxx Xxxxxx kastély Látogatóközpont, Gyula

37. ábra - Példa időszalag, Zirci Ciszterci Apátság Látogatóközpont, Zirc

Xxxxxxx Xxxx – hitvallás, észlelések és kiadványok

Gothard személyiségének alakulása, tudományos érdeklődésének kibontakozása a hozzá közel álló tanár, tudós-barát és testvér szemszögéből ismerheti meg a látogató. A terem közepén kontúrvágott habkartonon Xxxxxxx Xxxx látható tudóstársa, tanára és testvére társaságában. Belépéskor a mozgásérzékelő segítségével a habkartonok arca rávetítés útján elevenednek meg, színészekkel lejátszott jelenet formájában a személyek arca „életre kel” a beépített audio eszközökkel a társaság tagjai maguk mesélik el az első megfigyelés élményét, tapasztalatukat, miért ezt a hivatást választották és mi vonzotta őket a felfedezésekben.

38. ábra - Példa megelevenedő habkarton installációra, Staropramen Látogatóközpont Prága

A KASTÉLY ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE ÉS BIRTOKTÖRTÉNET

3D makett installáció fény effektusokkal

A bemutatás színes 3D-s makett segítségével történik. A panel rétegei különböző színnel jelölik az adott korszakhoz tartozó épületrészeket. A panelben elhelyezett érintőképernyőn láthatóak a korabeli alaprajzok, magyarázó szövegek.

A bemutatás rétegei:

▪ A kastély elődje egy barokk stílusú kúria volt amelyet, Xxxxxxxxx Xxxxxx Vas vármegyei alispán építetett 1696 és 1699 között.

▪ Gothard (II) Xxxxxx új klasszicista stílusú kúriává alakíttatta át az épületet, amely L alakú

volt ekkor.

▪ Xxxxxxxxx Xxxxxx tervei alapján a kúriát 1878-80 között kastéllyá építették át – megépült

a csillagda.

39. ábra - Példa makett színekkel történő ábrázolása

A birtoktörténet falgrafikai elemekkel történő ismertetése

A falon kataszteri térkép formájában jelenik meg a település (XIX. század). A kinagyított kép mellett statikus paneleken olvashatóak a birtokosok, a birtokviszonyok változásai valamint a település története.

A bemutatás rétegei:

▪ Herény nevének eredete: a római korban Xxxxxx Xxxxxxxx állomásozott itt, innen

xxxxxxxxxx Xxxxxx neve.

▪ XV. század Herényfalva elnevezés.

▪ Herény birtokosai: Hermányi és Káldy családok.

▪ A Xxxxxxx és Herényi család viszálya.

▪ A Gothard birtok.

40. ábra - Herény kataszteri térképe, 1857

41. ábra - Példa falgrafikára, Museum of London

KITEKINTÉSEK, A FELFEDEZÉS KORA A MŰVÉSZETEKKBEN ÉS AZ ÉPÍTÉSZETBEN

Érintőképernyős megjelenés fali tabló és képes installációval

Ebben a teremben a kastély tervezőjének, Xxxxxxxxx Xxxxxxxxx, valamint a korszak újító szellemű művészeinek, tudósainak állítunk emléket, akik Xxxxxxx Xxxx kortársaiként meghatározó szerepet vállaltak az ország modernizálásában.

A megelevenített személyek plexi táblán, rajzos formában öltenek testet a teremben, kutatásaikról szóló hírek, tárgymásolatok vitrinekben kerülnek elhelyezésre. Érintőképernyős felületen életük és munkásságuk története olvasható. Falgrafikán megjelenő térképen Xxxxxxxxx Xxxxxx munkássága, tervezett épületei jelennek meg.

Megjelenítésre javasolt személyek, építész, tudósok, feltalálók:

▪ Xxxxxxxxx Xxxxxx – munkái hazánkban.

▪ Xxxxxxx Xxxxxx Xxxxxxx – sugárzás.

▪ Xxxxxx és Xxxxx Xxxxx – rádium.

▪ Xxxxxx Xxxxxxx – távközlés.

▪ Xxxx Xxxxx, Xxxxxx Xxxx Xxxxxx, Xxxxxxxxxxx Xxxxxx – transzformátor.

▪ Xxxxx Xxxxx, Xxxxxx Xxxxx – porlasztó.

▪ Xxxxx Xxxxxx – villamos mozdony.

42. ábra - Példa megjelenésre, Museum of the History of Polish Jews in Warsaw

Megjelenítésre javasolt zenészek:

▪ Xxxxxxx Xxxxxxx – operaszerző.

▪ Xxxxxx Xxxxxxx – impresszionista zeneszerző.

▪ Xxxxx Xxxxxx – zongorista.

Megjelenítési forma: hangos könyv. A kottára vetített fényfolt pontosan követi a lejátszott hangot, így a kottaképet könnyen nyomon követhetjük.

43. ábra - Példa hangos kottára, vezető fényfolttal és fejhallgatóval (Budapest)

Egyedi vitrin installációk

Bár kiállításunk nem tárgyközpontú, a bemutatás részét képezik a témakörhöz, a megelevenített személyekhez kapcsolódó emléktárgyak kiállításba való beemelése. Nem szükséges azonban a megszokott, kocka üveg mögé zárt elhelyezést követni, lehetőség van a témakörhöz, a helyiség szellemiségéhez kapcsolódó egyedi kialakítású vitrin készítésére.

44. ábra - Példa egyedi vitrin kialakításra, Fehér Ház USA

Példa vitrin konstellációkra:

▪ Xxxxxxxx/íróasztal forma (tervrajzok, metszetek).

▪ Festőállvány forma.

▪ Távcső forma.

Megjelenítésre javasolt festők:

▪ Xxxxxx Xxxxx- festő.

▪ Xxxxxxx Xxx Xxxx – festő.

▪ Xxxx Xxxxxxx – festő.

Megjelenítési forma: képmásolatok, statikus panelen a művész életútja

TÖBBFUNKCIÓS RENDEZVÉNYI ÉS KIÁLLÍTÓTÉR

Padló és falgrafikai elemek

A terem funkciója első sorban rendezvények lebonyolítása így épített installációs elem, vagy a térben elhelyezett képernyők, tablók telepítése itt nem javasolt. Az információ átadásra szolgáló területek tehát a fal és a padló.

Javasolt falgrafikai megjelenés (kissé torzított, rajzos, animációs megjelenés):

▪ Xxxxxxx Xxxx asztrofizikai megfigyelései – napfogyatkozás.

▪ Jupiter rajza.

▪ Felvétel a Lyra gyűrűsködről.

▪ Felvétel az Orion-ködről.

▪ Felvétel a Xxxxx üstökös spektrumáról.

▪ Szikrafelvételek.

45. ábra - példa grafikus megjelenésre, Chalk of the Town

Javasolt képes tablók:

▪ Családi fotók.

▪ Az 1893-as amerikai utazás során készített felvételek.

▪ Astronomische Gesellschaft 1898.

▪ Szemelvények röntgenfelvételekből.

46. ábra - Xxxxxxx Xxxx saját felvételei, 1893

Tudományos munkásságának kronológiája – padlógrafikai megjelenés A megjelenés rétegei:

▪ Kísérletek a Premontrei Gimnáziumban.

▪ 1871 látogatás az ógyallai csillagdában.

▪ 1878 telefon kísérlet.

▪ 1880 Foucault-féle ingakísérlet.

▪ 1881 a Herényi Astrophysikai Observatorium alapítása.

▪ 1882 Xxxxxxx Xxxx 147 csillagot és 2 üstököst észlel.

▪ 1892 bolygószerű ködök spektrumának vizsgálata fotográfiai úton.

▪ 1894 a szombathelyi villamos vonal tervezője.

▪ 1895 ikervári vízerőmű munkálatai.

▪ 1896 röntgen felvételek, Sopron város elektromos világításának tervezése.

▪ 1909 Xxxxxxx Xxxx halála.

47. ábra - Példa padlógrafikai ábrázolásra, Museum of London

„A FELFEDEZÉSEK KORA – A GOTHARD ÖRÖKSÉG”

Interaktív fal-, padló érintőképernyős megjelenés audio tartalommal

Cél: ebben a részben a Xxxxxxx xxxxxxx obszervatóriumának alapítására, tudományos tevékenységük szerteágazó témakörének bemutatására helyezzük a hangsúlyt.

1. Kísérletek az elektromossággal

Xxxxxxx Xxxxx az elektromosság felfedezése és gyakorlati alkalmazása is rendkívül foglalkoztatta. Még a csillagvizsgáló elkészülése előtt 1881-től Siemens gyártmányú dinamókkal világítottak a kastélyban. Később is, az ikervári vízi erőmű kapcsán, majd Sopron és Herény elektromos világításának tervezésekor kamatoztatta tudását ezen a téren. Az elektromosság, az elektromágneses hullámok látható és azon túli alkalmazása a gyakorlatban része lett tudományos munkásságának. Az elektromosság működése megelevenedő fény- padlógrafikai alkalmazásával szemléltetendő. A belépéskor a padlóban futó fény csíkok mozgásba jönnek és tanító jellegű animációs ábrán – közérthető formában – mutatják az elektromosság terjedését. A padlón jelölt pontokon áthaladva magyarázó szövegek jelennek meg, amelyek a folyamatok és az elektromosság működését mutatják be laikusok számára is érthető módon.

Document Metadata

Table of Contents

A GOTHARD-KASTÉLY FELÚJÍTÁSÁNAK ÉS HASZNOSÍTÁSÁNAK ELŐKÉSZÍTÉSE

Document Metadata