TERVEZÉSI SZERZŐDÉS

TERVEZÉSI SZERZŐDÉS

A jelen tervezési szerződés (a továbbiakban „Szerződés”) mely létrejött az alulírott helyen és napon

egyrészről

MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Szerződéskötés során eljáró szervezeti egység:1 MÁV Zrt. Beruházás Lebonyolító

Igazgatóság, Központi Lebonyolító Osztály

Székhely: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 54-60.

Cégjegyzékszám: 00-00-000000

Cégbíróság: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága

Adószám: 10856417-2-44

Statisztikai számjel: 10856417-5221-114-01

Számlavezető pénzintézet: KDB Bank Európa Zrt..

Számlaszám: 13597539-12302010-00031445

Számlázási cím: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 54-60.

Képviseli: …….

mint megrendelő (a továbbiakban: Megrendelő) másrészről

…….

Székhely:	……
Cégjegyzékszám:	……
Cégbíróság:	……
Adószám:	……
Statisztikai számjel:	……
Számlavezető pénzintézete:	……
Számlaszám:	……
Képviseli:	…… ügyvezető

mint tervező (a továbbiakban: Tervező)

- külön-külön „Fél”, együttesen „Felek” - között, az alábbi feltételekkel:

1 A szerződéskötés során kitöltendő.

1 Bevezetés

1.1. Megrendelő a KÖZOP-2.5.0-09-11-2013-0003 azonosító számú programban pályázatot nyújtott be „MÁV Zrt. állomásfejlesztési és integrált ügyfélszolgálat fejlesztési program 25 helyszínen” megnevezésű projekt keretében, amelyre támogatást nyert. A projekt szakaszolásra került, így jelen tervezési szerződés (a továbbiakban: szerződés) fedezete az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (továbbiakban: IKOP) forrás terhére kerül biztosításra (IKOP-2.1.0.-15- 2016-00015).

Megrendelő jelen szerződést a fent megjelölt forrásból, a megkötendő IKOP Támogatási Szerződés feltételei szerint kívánja finanszírozni. Jelen szerződésre a projektre vonatkozó jogszabályok és egyéb előírások is irányadóak.

1.2. Megrendelő KÉ ………………..hivatkozási szám alatt a Közbeszerzési Értesítőben tájékoztató jelleggel, illetőleg az Európai Unió Hivatalos Lapjában szám

alatt ajánlati felhívást tett közzé a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) Második rész szerinti közösségi értékhatárt elérő, szolgáltatás megrendelésre irányuló nyílt eljárás megindítására „Tervező kiválasztása Kőbánya- Kispest vasútállomás utasforgalmi tereinek korszerűsítésére” tárgyban (Projekt azonosító: IKOP-2.1.0.-15-2016-00015). A Tervező, mint ajánlattevő az eljárásban a törvényes feltételeknek megfelelő érvényes ajánlatot nyújtott be, amely az Ajánlati felhívás szerinti bírálati szempont alapján a legjobb ár-érték arányú ajánlatként került kiválasztásra, és Megrendelő a Tervezőt hirdette ki az eljárás nyerteseként.

1.3. A Felek rögzítik, hogy a jelen szerződést a Kbt. 131. §-a rendelkezései alapján a fent hivatkozott közbeszerzési eljárásra tekintettel, annak részeként írják alá.

A közbeszerzési eljárás dokumentumai a Szerződés elválaszthatatlan részét képezik, különös tekintettel – amennyiben volt ilyen a Kiegészítő tájékoztatás – a felhívás és a többi közbeszerzési dokumentum rendelkezéseire, valamint a nyertes ajánlat tartalmára. A Tervező a közbeszerzési dokumentumokat és e körben a jelen szerződés feltételeit megismerte, az abban foglaltakat nyilatkozatával elfogadta.

A Kbt. 131. § (2) bekezdése alapján a nyertes ajánlat értékelésre kerülő elemeit jelen szerződés 9. számú melléklete tartalmazza.

2 A szerződés tárgya

2.1. A jelen szerződés alapján elvégzendő feladatok az alábbiak:

Felvételi épület és 1 db gyalogos felüljáró teljeskörű és komplex rekonstrukciója érdekében a létesítmények átépítésének, perontetők felújításának, liftek és mozgólépcsők elhelyezésének tervezése, valamint 1 db új, 120-140 méter szerkezeti hosszúságú villamosított vasúti pálya feletti, utas- vagy közforgalom számára megnyitott acélszerkezetű gyalogos felüljáró tervezése (Kőbánya-Kispest állomás), amely tételesen a jelen szerződés 8 sz. mellékletét képező Tervezési Programmal összhangban az alábbi feladatokat foglalja magában:

• Engedélyezési és kiviteli-ajánlati terv, árazott és árazatlan költségvetési kiírás elkészítése a tervezési programban szereplő és a lefolytatott megrendelői és hatósági egyeztetéseknek megfelelő műszaki tartalomra vonatkozóan. (beleértve az adott tervfázisnak megfelelő részletezettségű organizációs tervezést és a szükséges üzemeltetői és kezelő jóváhagyások megszerzését is)

• Az engedélyezési tervek hatósági engedélyeztetése.

• Az organizációs terv részeként forgalmi építési fázisterv készítése.

• Közreműködés a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárás során felmerülő kiegészítő tájékoztatás kérések megválaszolásában. A kiegészítő tájékoztatás kérések alapján felmerülő esetleges dokumentációmódosítások Megrendelő által szabott (legalább 3 munkanap) határidőre történő elvégzése.

• A kivitelezés alatt 200 mérnöknap tervezői művezetés

• A tervezői művezetés generáltervezői művezetést jelent, annak teljesítése a tervező feladata és felelőssége, a teljesítés igazolása az érintett, egyidejű teljesítői létszámtól független

2.2. A Megrendelő vállalja a tervdokumentáció átvételét, és a tervezői díj megfizetését, amely magában foglalja a szerzői jog ellenértékét is.

2.3. A tervezői művezetés biztosítása magában foglalja a használatba vételi eljárás lezárásig felmerülő helyszíni közreműködés alkalmait, valamint a használatba vételt akadályozó, a nem tervezői felelősségbe eső, hiányosságokból adódó tervezési munkák elvégzését is. Ennek során a Tervező a Megrendelő és a műszaki ellenőr által igényelt szakmai segítséget köteles megadni. Ennek keretében közreműködik az építészeti-műszaki terveknek megfelelő maradéktalan megvalósítás érdekében, valamint elősegíti a kivitelezés során a tervekkel kapcsolatban felmerült szakkérdések megoldását.

2.4. Jelen szerződés alapján a Tervező köteles a tervezéshez szükséges egyeztetéseket összehívni és lebonyolítani az érintett felekkel, mely ki kell, hogy terjedjen minden üzemeltetési és funkcionális kérdés kapcsán jelentkező egyeztetési kötelezettségre, különös tekintettel az érintett területen megvalósítani tervezett Nyugati I/A, I/B, valamint az érintett területen zajló BKK/BKV beruházásainak (pl.: M3-as metró felújítás) beruházóival és lebonyolítóival kapcsolatos egyeztetésekre is.

A tervezéssel összefüggésben a Megrendelő, vagy valamely más érintett fél által összehívott megbeszéléseken a Tervező köteles részt venni.

Az egyeztetés kiterjedhet különösen:

- a Kőbánya-Kispesti MÁV Zrt. által használt bérlemények, gyalogos felüljáró vagyonkezelői jogának rendezésére,

- valamint Kőbánya-Kispest állomás területén tulajdonviszonyokat érintő kérdések rendezésének előkészítésre, rendezésére.

3 A Felek jogai és kötelezettségei

3.1. A Felek jelen tervezői szerződés vonatkozásában a jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben, különösen a Ptk. 6:238. § - 6:251. §-aiban foglaltak szerint járnak el. Tervező köteles a feladat elvégzése során a Megrendelővel együttműködni.

3.2. A Megrendelő kötelezettséget vállal arra, hogy a jelen szerződés teljesítésével összefüggésben a Tervező részére minden olyan körülményről kellő tájékoztatást ad, amely a tevékenység eredményességét, vagy kellő időre való elvégzését befolyásolja. Tervező kötelessége az együttműködés feltételeinek Tervező oldaláról történő biztosítása (kapcsolattartók, elérhetőségek).

3.3. Tervező vállalja, hogy feladatait a mindenkor hatályos jogszabályok betartásával és vonatkozó szokásoknak megfelelve, az elvárható legmagasabb színvonalon végzi el. Tervező vállalja, hogy minden, valamely konkrét feladata elvégzése eredményeként készített dokumentumot, anyagot (eredményterméket) megfelelő minőségben és mennyiségben, továbbá határidőben átad a Megrendelő részére.

3.4. Tervező kötelessége a feladat elvégzése során felmerült, előre nem látott körülményeket haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül Megrendelő kapcsolattartója felé elektronikus úton jelezni. Tervező köteles továbbá Megrendelő figyelmét felhívni az ellentmondásra, vagy olyan következményre, amely a Megrendelő által elérni kívánt cél meghiúsulásához vezethet. Ennek elmulasztása esetén Tervező teljes körű felelősséggel tartozik az ebből eredő károkért.

3.5. Tervező a feladat teljesítése során a közbeszerzési eljárásban megjelölt alvállalkozók (társtervező, szakági tervező) foglalkoztatására jogosult. Tervező köteles a közbeszerzési eljárásban a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberekként bemutatott tervezők személyes részvételével teljesíteni a feladatot. Amennyiben valamilyen okból ezen személyek közreműködése akadályba ütközik, Tervező ezt köteles jelezni a Megrendelőnek, akinek írásbeli engedélyével jogosult – a Kbt. szabályainak betartása mellett – új személy(eke)t bevonni a teljesítésbe.

3.6. Amennyiben Megrendelő a jelen szerződés alapján elkészített terveket a hatósági engedély kiadásától számított 3 éven belül nem használja fel a kivitelezési munkákhoz, Tervező köteles külön díjazás nélkül a jogszabályokban előírt korszerűségi felülvizsgálatot elvégezni.

3.7. Jelen Szerződést a Kbt. 138. § (1) bekezdése szerint a Tervezőnek kell teljesítenie. Tervező ugyanakkor a jelen Szerződés teljesítéséhez a Kbt.-ben foglalt feltételek szerint jogosult alvállalkozót igénybe venni.

A jelen szerződés vonatkozásában a Xxxxx „alvállalkozó” alatt a Kbt. alvállalkozó fogalmát és a „közreműködő” alatt a Ptk. szerinti közreműködő fogalmát értik.

3.7.1. A jelen Szerződés teljesítésébe a Tervező által bevonni kívánt, a jelen Szerződés megkötésekor ismert alvállalkozók adatait a Tervező által a jelen Szerződés aláírásával egyidejűleg aláírt, a jelen Szerződés 6. számú mellékletét képező nyilatkozat tartalmazza. Több Tervező esetén (közös ajánlattétel esetén) Tervezőnként külön nyilatkozatot kell benyújtani, és az egyes Tervezőknek a Szerződés teljes értékéhez

viszonyított teljesítési arányát is meg kell adni egy külön nyilatkozatban (11. sz. mellékletként csatolandó a jelen Szerződés aláírásával egyidejűleg.

3.7.2. Felek rögzítik, hogy a Tervező a jelen Szerződés hatálya alatt új alvállalkozó bevonására csak a Kbt.-ben foglalt feltételekkel, előzetes bejelentés mellett jogosult azzal, hogy az új alvállalkozó bevonását a jelen Szerződés 6. számú melléklete szerinti, aktualizált, a Tervező által 4 (négy) eredeti példányának cégszerűen aláírt nyilatkozat Megrendelő részére történő megküldésével köteles teljesíteni.

3.7.3. Felek rögzítik továbbá, hogy bármely, a jelen Szerződés 6. számú mellékletét érintő változásról Tervező a jelen Szerződés 6. számú melléklete szerinti, aktualizált, a Tervező által 4 (négy) eredeti példányának cégszerűen aláírt nyilatkozat Megrendelő részére történő megküldésével köteles teljesíteni.

3.7.4. A jelen Szerződés 6. számú mellékletének 3.7.2. és 3.7.3. pontban rögzítettek szerinti változása nem minősül a jelen Szerződés módosításának. Felek rögzítik, hogy a 3.7.2. és 3.7.3. pont szerint aktualizált mellékletet Tervező – a benyújtás sorrendjében – folytatólagos alszámozással (6/1., 6/2., 6/3., stb.) ellátva köteles megküldeni a Megrendelő részére.

3.7.5. Tervező a 3.7.2. és 3.7.3. pontban rögzítettek kapcsán kifejezetten kijelenti, hogy a Kbt.-ben meghatározott, az alvállalkozók vonatkozásában irányadó szabályokkal maradéktalanul tisztában van és minden intézkedést megtesz ezen rendelkezések betartása érdekében, továbbá a jelen Szerződés aláírásával kifejezetten tudomásul veszi, hogy ezen kötelezettségek megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül, melyre tekintettel Megrendelő jogosulttá válik a jelen Szerződés azonnali hatályú felmondására vagy az attól történő elállásra, továbbá Tervezővel szemben a jelen Szerződés és a vonatkozó jogszabályok szerinti jogkövetkezmények is korlátozás nélkül érvényesíthetők.

3.7.6. A Megrendelő vagy a nevében eljáró személy (szervezet) a Szerződés teljesítése során korlátozás nélkül jogosult ellenőrizni, hogy a jelen Szerződés teljesítésében a Tervező oldalán a jelen Szerződés 6. számú melléklete szerinti alvállalkozó(k) vesz(nek)-e részt.

3.7.7. A Tervező az alvállalkozók kiválasztásáért és teljesítésükért, a titoktartási kötelezettség velük történő betartatásáért egyebekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szabályai szerint felel.

3.8. Tervező a teljesítéshez az alkalmasságának igazolásában részt vett szervezetet a Kbt.

65. § (9) bekezdésében foglalt esetekben és módon köteles igénybe venni, valamint köteles a teljesítésbe bevonni az alkalmasság igazolásához bemutatott szakembereket. E szervezetek vagy szakemberek bevonása a Kbt. 138. § (2) és (4) bekezdésében rögzítettek figyelembevételével maradhat el, továbbá helyettük a Kbt. 138. § (2) és (4) bekezdésben rögzítettek figyelembevételével vonható be más szervezet vagy szakember (ideértve az átalakulás, egyesülés, szétválás útján történő jogutódlás eseteit is).

3.9. Tervező tudomásul veszi, hogy jelen Szerződés teljesítése során személye csak a Kbt.

139. §-ban és a 140. §-ban rögzítettek figyelembevételével változhat meg.

3.10. Tervező tudomásul veszi, hogy Megrendelő – a közpénzekkel való felelős gazdálkodás elvének érvényesítése jegyében – a jelen Szerződés teljesítése, illetve teljesülése során a Kbt. 142. §-ában rögzítettek figyelembevételével köteles eljárni. Megrendelő ennek keretében köteles a Közbeszerzési Hatóságnak a Kbt. 142. § (5) és

(6) bekezdésében rögzített esetekben és körben adatot szolgáltatni, melyet Tervező a jelen Szerződés aláírásával kifejezetten tudomásul vesz.

3.11. Adott esetben (amennyiben a Tervező a jelen szerződés megkötését megelőző közbeszerzési eljárás során a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolásához más szervezet kapacitásaira támaszkodva felelt meg):

Felek rögzítik, hogy a Kbt. 65. § (8) bekezdése alapján az a szervezet, amelynek adatait a jelen szerződés megkötését megelőző közbeszerzési eljárás során a Tervező a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolásához felhasználta, a Ptk. 6:419. §-ában foglaltak szerint kezesként felel a Megrendelőt a Tervező teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével összefüggésben ért károk megtérítéséért.

4 A szerződés időbeli hatálya

4.1. A jelen közbeszerzési eljárás eredményeként kötött Szerződés a Kbt. 195. § (1) bekezdése és Xxxxxxxx rendelkezései alapján az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter ellenőrzéséhez és engedélyéhez kötött.

4.2. A Szerződés hatálybalépésének feltétele a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 106. § (2a) bekezdés szerinti támogató vagy feltétellel támogató tartalmú közbeszerzési záró tanúsítványnak (továbbiakban: “Tanúsítvány”) a kiállítása.

4.3. Amennyiben a Tanúsítványt az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a Szerződés aláírását megelőzően közli Megrendelővel, a Szerződés hatályba lépésének napja a Szerződés mindkét Fél által történt aláírásának napja. Amennyiben a Xxxxx általi aláírás nem egy időpontban történik, úgy a későbbi aláírás napján lép hatályba a Szerződés.

4.4. Amennyiben a Tanúsítványt az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a Szerződés aláírását követően közli Megrendelővel, a Szerződés a mindkét fél általi aláírás napjától érvényes, azonban a hatályba lépés napja a Tanúsítvány közlését követő munkanap.

4.5. Amennyiben a fentiek alapján a Szerződés a Xxxxx általi aláíráskor még nem lép hatályba, e körülményről, valamint a Szerződés hatálybalépésének időpontjáról Megrendelő a Vállalkozót haladéktalanul tájékoztatni köteles.

4.6. Amennyiben a jelen szerződés finanszírozási alapjául szolgáló, a jelen szerződés 1. pontjában hivatkozott IKOP Támogatási Szerződés forrást biztosító módosításának hatályba lépése a jelen szerződés aláírását követően történik meg, abban az esetben a

jelen szerződés a Támogatási Szerződés forrást biztosító módosításának hatályba lépése napján, azzal egyidejűleg lép hatályba.

4.7. A 4.2. és 4.6. pont szerinti hatályba lépési feltételeknek együttesen kell teljesülniük, így a később teljesülő feltétel fentiek szerinti beálltával lép hatályba a szerződés.

4.8. A Szerződés hatályára egyebekben a Ptk. 6:118 § (2)-(3) bek. és 6:119. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

4.9. Jelen Szerződés a szerződéses kötelezettségek mindkét fél általi kölcsönös és teljes körű teljesítésével szűnik meg.

5 A teljesítés menete, teljesítési határidők

5.1. A jelen szerződés alapján elkészítendő tervek leadási határidőit, a részteljesítésekhez tartozó feladatokat, a jelen 5. pont tartalmazza. Amennyiben ezen határidők bármelyike a Tervező érdekkörében felmerült okból nem teljesül, úgy a Megrendelő jogosult a jelen szerződésben foglaltak szerint eljárni. A Tervező nem felel és így kötbérrel sem terhelendő az általa jogszerűen kimentett késedelemért, - így különösen az engedélyezési, szakhatósági eljárások elhúzódásáért, ide nem értve a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) alapján a hatósági ügyintézés egyszer indoklással hosszabbítható határidejét, mert azzal a Tervezőnek számolnia szükséges - amennyiben a késedelem oka a Tervező felelősségi körén kívül esik.

5.2. Engedélyezési terv elkészítése, jogerős hatósági engedély megszerzése

5.2.1. Tervező a jelen szerződés hatálybalépésétől számított 90 napon belül elkészíti a vázlatterveket és bemutatja a Megrendelőnek. A Megrendelő visszajelzésének kézhezvételétől számított 65 napon belül elkészíti az engedélyezési terveket annak minden mellékletével (többek között szakhatósági, hatósági egyeztetések jegyzőkönyvével, tervezői költségbecsléssel, hiánytalanul, készre jelentve) , valamint egyúttal a bírálati engedélyezési tervdokumentációt 3 nyomtatott és 3 digitális példányban (vektoros PDF, 1 USB adathordozó, 2 DVD lemez) átadja a Megrendelő, mint a tervezéssel érintett ingatlan vagyonkezelője részére bírálat céljából. A benyújtott bírálati engedélyezési terv tartalmi követelményeinek, munkarészeinek meg kell egyeznie a végleges engedélyezési terv tartalmi követelményeivel.

Megrendelő a bírálati terv kézhezvételét követően tervzsűrit tart, azokat Tervező tervismertetés keretében Megrendelőnek bemutatja, és Megrendelő 30 napon belül átadja a Tervezőnek a tervdokumentációt érintő észrevételeit. Az az időtartam, amely alatt Megrendelő a terveket véleményezi, a teljesítési határidőbe nem számít bele. Ha a Megrendelő a tervekben módosítást kér, annak elfogadásáról a Tervező 3 munkanapon belül visszajelzést ad a Megrendelő felé, majd azt követően a Tervező köteles az észrevételek kézhezvételétől számított 12 napon belül a módosításokat elvégezni és a módosított terveket a tervezői költségvetési kiírással együtt a hatósági eljáráshoz szükséges példányszámon felül 6 példányban (minden példányt elektronikus és nyomtatott formátumban, a digitális példányokat a vázlattervek szállítási módja szerint 3 USB adathordozón, 3 DVD lemezen) leszállítani tervjóváhagyás céljából. Az az

időtartam, amely alatt Megrendelő a terveket jóváhagyja, a teljesítési határidőbe nem számít bele. Tervező feladata az érintett szakszolgálatokkal történő egyeztetés, és az egyeztetésekről készült, a szakszolgálatok által aláírt jegyzőkönyvek beszerzése.

Amennyiben a tervezői költségbecslés összege meghaladja a hatályos Támogatási Szerződésben szereplő forrás mértékét, megrendelői döntés alapján a tervezési program pontosítása, ennek megfelelően az engedélyezési, bírálati terv módosítása (műszaki tartalom csökkentése) válhat szükségessé.

A tervek csak Megrendelő jóváhagyása, valamint a tulajdonosi/vagyonkezelői nyilatkozat kiadása esetén tekinthetők véglegesnek (végleges engedélyezési terv).

A digitális tervdokumentációk formátuma:

- Tervdokumentáció egy állományban PDF, PDFA formátumban összefűzve,

- Szöveges munkarészek szerkeszthető DOC, vagy DOCX formátumban,

- Tervlapok nyomtatható PDF formátumban, és szerkeszthető DWG vagy PLA formátumban,

- Költségvetési kiírás XLS és egységes, összeillesztett (SLO) formátumban.

5.2.2. Ha a Megrendelő az engedélyezési terveket jóváhagyta, arról a Megrendelő haladéktalanul értesíti a Tervezőt, mely értesítéstől számított 4 napon belül a Tervező a részére átadásra kerülő meghatalmazás alapján köteles az illetékes engedélyezési tervdokumentációt a hatóság által előírt példányszámban benyújtani az illetékes engedélyezési hatósághoz, és kezdeményezni az engedélyezési eljárást. Az eljárás kezdeményezéséről Tervező haladéktalanul értesíti a Megrendelőt.

5.2.3. Ha az illetékes engedélyezési hatóság az eljárása során a tervdokumentáció kiegészítését, módosítását kéri, a Tervező köteles a tervdokumentáció kiegészítését, módosítását elvégezni és a kiegészített, módosított tervdokumentációt a hatóság által előírt határidőn belül ismételten benyújtani. Amennyiben ezen kötelezettségének Tervező nem tesz határidőben eleget, Megrendelő a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja és meghiúsulási kötbérigénnyel élhet.

5.2.4. A jogerős engedély kézhezvételéről a Tervező haladéktalanul tájékoztatja Megrendelőt.

5.2.5. Az 5.2.1-5.2.4. pontban meghatározott feladat teljesítése a jogerős hatósági engedély megszerzésével és az engedélyezett tervek Megrendelő részére történő átadásával valósul meg.

5.2.6. A teljesítési (rész)határidőket a szerződés 5. számú melléklete tartalmazza.

Az 5. számú melléklet 3. és 10. sorában foglalt határidők kötbérterhes határidőnek minősülnek.

Megrendelő késedelme kizárja egyidejűleg a Tervező késedelmét.

5.3. Kiviteli terv elkészítése

5.3.1. Tervező a jogerős építési engedély kézhezvételétől számított 50 napon a kivitelezői ajánlatadásra alkalmas kiviteli terveket, annak minden mellékletével (hiánytalanul, készre jelentve) elkészíti, és a bírálati kiviteli tervdokumentációt 6 példányban (minden példányt digitális és nyomtatott formátumban, 4 nyomtatott, 1 USB adathordozó, 1 DVD lemez) átadja a Megrendelő, mint a tervezéssel érintett ingatlan vagyonkezelője részére, bírálat céljából. A benyújtott bírálati kiviteli terv tartalmi követelményeinek, munkarészeinek meg kell egyeznie a végleges kiviteli terv tartalmi követelményeivel. Megrendelő a kiviteli bírálati terv kézhezvételét követően tervzsűrit tart, azt Tervező Megrendelő részére tervismertetés keretében bemutatja, és Megrendelő 30 napon belül átadja a Tervezőnek a tervdokumentációt érintő észrevételeit. Ha a Megrendelő a tervekben módosítást kér, annak elfogadásáról a Tervező 3 munkanapon belül visszajelzést ad a Megrendelő felé, majd azt követően a Tervező köteles az észrevételek kézhez vételétől számított 15 napon belül elvégezni és a módosított az ajánlatadásra alkalmas kiviteli terveket 10 példányban (minden példányt digitális és nyomtatott formátumban, 6 nyomtatott, 2 USB adathordozó, 2 DVD lemez) leszállítani Megrendelőnek jóváhagyásra, valamint köteles a javított kiviteli tervet tervismertetés keretein belül Megrendelő részére ismételten bemutatni. A fenti határidők kötbérterhesek.

A digitális tervdokumentációk formátuma:

- Tervdokumentáció egy állományban PDF formátumban összefűzve,

- Szöveges munkarészek szerkeszthető DOC, vagy DOCX formátumban,

- Tervlapok nyomtatható PDF formátumban, és szerkeszthető DWG vagy PLA formátumban,

- Költségvetési kiírások (árazott és árazatlan) XLS és egységes, összeillesztett SLO8 (Terc) formátumban.

5.3.2. Az organizációs terv részeként forgalmi építési fázisterv készítése

Az organizációs tervre vonatkozó részletes rendelkezéseket jelen szerződés 8. számú melléklete tartalmazza (Tervezési program).

A forgalmi építési fázistervnek ki kell térnie a pályára (pálya kizárás), felsővezetékre, biztosító berendezésre.

Amennyiben több különböző kivitelezői munka azonos vasúthálózati zavartatást okoz, úgy törekedni kell az egyidejű zavartatásokra és azok időbeli minimalizálására.

Egy időben a három szolgálati hely tekintetében csak olyan munka végezhető, amely nem jár kapacitásszűküléssel (vágányzár, feszültségmentesítés, stb.)

A kapacitásszűküléssel járó munkákat csak helyszínenként egyesével lehet tervezni: önállóan Zugló mh.-re (Városliget-elágazás – Kőbánya-Teher „állomásköz”), önállóan Kőbánya-alsó megállóhelyre (Kőbánya-Teher – Kőbánya-Kispest állomásköz), önállóan Kőbánya-Kispest állomásra. Kőbánya alsó és Zugló mh. tekintetében megrendelő külön beszerzési eljárást indít.

Kőbánya-Kispest állomáson külön kell ütemezni az egyes peronokra vonatkozó munkákat.

A tenderterv fejezet készítésekor szükséges felhívni a kivitelező figyelmét a munkák tervezése kapcsán „A kapacitáskorlátozást okozó karbantartási, fejlesztési és felújítási tevékenységek tervezéséről és üzemviteli feltételeiről” szóló 1/2015. (I. 15. MÁV Ért. 1.) EVIG sz. utasítás szabályait és határidőket.

Amennyiben a jelen szerződés alapját képező közbeszerzési eljárás, valamint Kőbánya alsó és Zugló mh. tekintetében kiírásra kerülő beszerzési eljárás vonatkozásában más- más Tervezővel kerül a tervezési szerződés megkötésre, úgy a 3 helyszínen végezendő kivitelezési munkák összehangolása érdekében a Tervezők kötelesek a tervezés során egymással és egyidejűleg a Megrendelővel is egyeztetni.

5.3.3. Az 5.3.1. pontban meghatározott feladat teljesítése a kiviteli tervek Megrendelő általi elfogadásával valósul meg.

Megrendelő késedelme kizárja egyidejűleg a Tervező késedelmét.

5.4. Tervezői művezetés

Megrendelő a kivitelezés megkezdéséről azzal egyidejűleg értesíti a Tervezőt. Ha a kivitelezés során Megrendelő szükségesnek tartja a Tervező művezetőként történő közreműködését, arról értesíti a Tervezőt, aki az értesítést követő 48 órán belül köteles megjelenni a kivitelezés helyszínén, és az építési naplóba tett bejegyzéssel a kivitelezéshez szükséges tervezői iránymutatásokat, illetve szükséges módosításokat elvégezni. A fenti határidő kötbérterhes.

A tervezői művezetés igénybevételének biztosítása a használatba vételi eljárás lezárásáig tart, kivéve, ha Megrendelő a használatba vételi eljárás lezárása előtt értesíti a Tervezőt, hogy tervezői művezetésre a továbbiakban már nem tart igényt. A használatba vételi eljárás lezárásakor vagy a fent részletezett megrendelői értesítést követően Xxxxx egymással elszámolnak.

Felek határozott időre szóló elszámolásban állapodnak meg, az elszámolási időszak a kivitelezés megkezdésétől a használatba vételi eljárás lezárásáig (kivéve, ha Megrendelő a használatba vételi eljárás lezárása előtt értesíti a Tervezőt, hogy tervezői művezetésre a továbbiakban már nem tart igényt).

5.5. Egyéb feladatok

A Tervező kötelezettsége az engedélyezési és kiviteli tervek készítési ideje alatt legalább 2 hetente rendszeres egyeztetéseket kezdeményezni és tartani a Megrendelő illetékes munkatársaival. Az egyeztetésről készített emlékeztetőt a Tervező köteles 3 napon belül szerkeszthető formátumban megküldeni a jelenléti íven felsorolt érintettek részére.

A Tervező köteles 4 hetente a tervezésről rövid összefoglaló státuszjelentést küldeni a Megrendelő kapcsolattartójának. A státuszjelentés elmulasztása esetén, Megrendelő a jelen szerződés 13.3. pontjának első bekezdése alapján jár el.

Tervező köteles a szakhatósági, hatósági és a tervezés során meghatározó egyéb egyeztetésekre a Megrendelő képviselőit legalább 7 nappal az egyeztetés időpontja előtt elektronikus formában meghívni.

5.6. A Tervező előteljesítésre jogosult.

5.7. A teljesítés helye: Engedélyezési és kiviteli tervek esetében a MÁV Zrt. FBF ML KMI 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx Kt. 54-60. A tervezői művezetéssel összefüggő feladatok a művezetéssel érintett helyszíneken teljesítendők.

6 Szerződés szerinti ellenérték

6.1. Tervezőt a jelen szerződésben foglalt feladatok szerződésszerű elkészítése esetén összesen …… Ft + Áfa 2, azaz …… forint + Áfa szerződés szerinti ellenérték (a továbbiakban: Tervezői díj) illeti meg, amely az alábbi elemekből áll:

a) …… Ft + Áfa, azaz …… forint + Áfa engedélyezési terv tervezési díja,

b) …… Ft + Áfa, azaz …… forint + Áfa engedélyezési terv szerzői vagyoni jogainak ellenértéke,

c) …… Ft + Áfa, azaz …… forint + Áfa kiviteli terv tervezési díja,

d) …… Ft + Áfa, azaz …… forint + Áfa kiviteli terv szerzői vagyoni jogainak ellenértéke,

e) …… Ft + Áfa, azaz …… forint + Áfa tervezői művezetés díja (200 mérnöknapra).

A tervezői művezetés díja az alábbiak szerint számítandó:

A tervezői művezetés díja összesen 200 mérnöknap ellenértékét tartalmazza.

A Tervezői díj tartalmazza a Tervezőnek a feladatok ellátásával kapcsolatos minden költségét, beleértve a 3.6. pont szerinti korszerűségi felülvizsgálat és a 10.6. pont szerinti átdolgozás költségeit is, így Tervező a Tervezői díjon felül további díjra, költségtérítésre nem tarthat igényt, kivéve az engedélyezési eljárás hatósági díját, melyet a hatóság felé történt kifizetését követően benyújtásra kerülő számlában érvényesíthet Megrendelő felé.

6.2. Felek kijelentik, hogy a szerzői jogok ellenértékét – beleértve a felhasználási jogok díját is –, valamint a felhasználási jog Tervező általi átruházásának díját a Tervezői díj tartalmazza.

6.3. Tervező a jelen szerződés aláírásával akként nyilatkozik, hogy a szerződés elválaszthatatlan részét képező dokumentumokat és a Megrendelő által a közbeszerzési eljárás során a rendelkezésére bocsátott egyéb dokumentumokat, mint szakvállalat, saját felelősségére ellenőrizte, az azokban foglalt tényeket, előírásokat ismeri. Tervező a tervezői díjat ezen információk figyelembevételével kellően nagy szakmai tapasztalatára alapozva és a helyszín ismeretében állapította meg.

2 A nyertes ajánlat adatai alapján töltendő ki

Tervező a Szerződés szerinti Tervezői díjért teljeskörűen vállalkozik a szerződéses kötelezettségek teljesítésére.

7 Fizetési feltételek

7.1. A projekt IKOP forrásból az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg, melynek támogatási intenzitása 100%.

7.2. Megrendelő előleget nem fizet, fizetési biztosítékot nem ad. A Megrendelőt egyéb, a szerződést biztosító mellékkötelezettség nem terheli.

7.3. A számlák ellenértékének kifizetése a Kbt. 135. § , (5) és (6) bekezdéseiben, és a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 129.

§-ában megfogalmazottak alapján, utófinanszírozással történik.

7.4. Tervező a számlák benyújtására az 5. pontban meghatározott teljesítési menet alapján, az alábbiak szerint jogosult:

1. részszámla: az 5.2. pontban foglaltak szerinti jogerős hatósági engedély és a jogerős hatósági engedéllyel rendelkező engedélyezési tervek Megrendelő részére történő, igazolt átadását követően, a teljesítés igazolás alapján a 6.1. a) pontjában foglalt összegre vonatkozóan.

2. részszámla: az 5.2. pontban foglaltak alapján elkészített engedélyezési terv szerzői vagyoni jogainak ellenértéke a szerzői jogok átadásáról szóló bizonylat kézhezvételét követően kiállított teljesítés igazolás alapján a 6.1. b) pontjában foglalt összegre vonatkozóan.

3. részszámla: a Megrendelő által elfogadott az 5.3. pontban foglaltak szerint elkészített kiviteli tervek Megrendelő részére történő, igazolt átadását követően, a teljesítés igazolás alapján a 6.1. c) pontjában foglalt összegre vonatkozóan.

4. részszámla: az 5.3. pontban foglaltak alapján elkészített kiviteli terv szerzői vagyoni jogainak ellenértéke a szerzői jogok átadásáról szóló bizonylat kézhezvételét követően kiállított teljesítés igazolás alapján a 6.1. d) pontjában foglalt összegre vonatkozóan.

5. részszámla: A tervezői művezetésről számla a teljesítési igazolás kiállítását követően nyújtható be a 6.1. e) pontjában foglalt összeg figyelembevételével az igénybevett mennyiség alapján.

Az 5. részszámlát a Felek egyben végszámlának is tekintik.

7.5. A számlát a következő névre és címre kell kiállítani: MÁV Zrt. 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 54-60.

A számla postázási címe:

MÁV Zrt. 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 54-60.

Felek rögzítik, hogy Megrendelő kizárólag a jelen Szerződés pénznemében – azaz a

6.1. pont szerinti pénznemben – teljesít kifizetéseket és semmiféle felelősséget nem

vállal abból eredően, ha Tervező az alvállalkozóival nem ezen pénznemben kötött szerződést.

7.6. Az ellenérték kifizetésének teljesítése a Ptk. 6:130. § (1)-(2) bekezdésében foglalt szabályoknak megfelelően történik. Tervező a számla kiállítására a Megrendelő által kiállított, a jelen Szerződés szerinti Teljesítésigazolása birtokában jogosult.

A Megrendelő a tervezői díjat a helyesen kiállított számla és mellékleteinek kézhezvételétől számított 30 (Harminc) naptári napon belül utalja át a Tervező számláján megjelölt bankszámlára. A helytelenül kiállított számla miatti késedelmes fizetésért a Tervező késedelmi kamat felszámítására nem jogosult.

Amennyiben a Tervező által kiállított számla a hatályos jogszabályoknak, illetőleg a jelen Szerződés előírásainak nem felel meg, vagy a fizetés jelen Szerződésben meghatározott egyéb előfeltételei nem teljesülnek, a Megrendelő jogosult a számlát visszautasítani és a hiányok pótlására írásban felszólítani a Tervezőt. Ebben az esetben a fizetési határidő a megfelelő számla kézhezvétele napján kezdődik.

Felek rögzítik, hogy a fentiek szerinti esetekben az érintett összeg megfizetése kapcsán a kifizetés előfeltételeinek maradéktalan teljesülésétől számítandó a vonatkozó fizetési határidő.

Amennyiben a Megrendelő a Kbt. és/vagy egyéb, vonatkozó jogszabály és/vagy a jelen Szerződés alapján felmerülő bármely okból a kifizetés visszatartására kényszerül, a jogszerű visszatartás következtében bekövetkező későbbi, részleges vagy teljes kifizetésből eredően a Tervező a Megrendelővel szemben semmiféle igényt – különös tekintettel a késedelmi kamat, kamat vagy egyéb költség megtérítésére irányuló igényre – nem érvényesíthet.

7.7. A számlát 2 (kettő) példányban kell benyújtani. A Tervező számláját csak a Megrendelő által elektronikus úton megküldött Basware teljesítés igazolásnak (3. sz. melléklet) kézhezvétele után állíthatja ki, és a számlához mellékelnie kell annak kinyomtatott példányát. A Megrendelő által kiállított és aláírt teljesítésigazolás eredeti példányának csatolása hiányában számla nem nyújtható be. A számlát a Megrendelő csak akkor fogadja be, ha azon, illetve a mellékelt teljesítésigazoláson megtalálható a Megrendelő rendelésszáma, valamint a jelen szerződés azonosítószámára való hivatkozás, Támogatási Szerződés azonosító száma és a projektkód. A hiányosan kiállított számlákat a Megrendelő hiánypótlásra visszaküldi a Tervezőnek. A szerződés szerinti fizetési esedékesség a helyesen kiállított számla Megrendelő általi kézhezvételétől számítandó. A fentiek hiányából eredő késedelmes fizetésért a Tervező késedelmi kamat felszámítására nem jogosult.

7.8. A kiállított számlán feltüntetett teljesítési időpont meg kell, hogy egyezzen a teljesítésigazolásban feltüntetett teljesítés időpontjával.

A tervezői művezetésről kiállításra kerülő számlát az Áfa tv. 58. § mindenkor hatályos szabályai szerint kell kiállítani.

7.9. A teljesítési igazolás kiállítása és/vagy a Tervező számlájának Megrendelő általi megfizetése nem jelent joglemondást Megrendelő részéről, továbbá Megrendelő kifejezetten fenntartja a szerződésszegésből eredő igényei érvényesítésének jogát arra az esetre is, ha a teljesítést a szerződésszegésről tudva elfogadta vagy Tervező számláját kifizette úgy, hogy igényét nem jelentette be azonnal Tervező részére.

7.10. Késedelmes fizetés esetén a Tervező a fizetés esedékességét követő naptól a pénzügyi teljesítés napjáig a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat nyolc százalékponttal növelt értékével megegyező mértékű késedelmi kamat felszámolására jogosult a Ptk.-ban foglaltak szerint.

7.11. A Megrendelőnek jogában áll a benyújtott számlákat felülvizsgálni. Ha a Megrendelő részéről kifogás merül fel a benyújtott számlákkal összefüggésben, úgy a Megrendelő köteles a kifogásolt számlákat annak kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül visszajuttatni a Tervezőhöz. Ebben az esetben a fizetési határidőt a korrigált számlák Megrendelő általi kézhezvételétől kell számítani.

7.12. A Tervező számlája azon a napon számít pénzügyileg teljesítettnek, amikor a Megrendelő bankszámláját Megrendelő számlavezető pénzintézete a Tervező számlájának összegével megterhelte.

7.13. A Megrendelővel szembeni követelés engedményezése (ide értve annak faktorálását is), illetve a Megrendelővel szembeni bármilyen követelésen zálogjog alapítása csak a MÁV Zrt. előzetes írásos jóváhagyásával lehetséges. Az előzetes írásos jóváhagyás nélküli engedményezés (faktorálás), vagy zálogjog alapítás Tervező szerződésszegésének minősül, melynek alapján Tervezőt Megrendelővel szemben kártérítési felelősség terheli. A Ptk. 6:205. §-a szerinti teljesítésátvállalás, valamint a Ptk. 6:206. §-a szerinti tartozásátvállalás Megrendelő előzetes írásbeli jóváhagyásához kötött.

7.14. Amennyiben Tervező külföldi adóilletőségű, a Kbt. 136. § (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban visszavonhatatlanul kijelenti, hogy az illetősége szerinti adóhatóságtól a magyar adóhatóság közvetlenül beszerezhet a Tervezőre vonatkozó adatokat az országok közötti jogsegély igénybevétele nélkül és Tervező az ezzel kapcsolatos, kifejezett és visszavonhatatlan meghatalmazását Megrendelő rendelkezésére bocsátja. A meghatalmazás jelen szerződés 7. számú mellékletét képezi.

7.15. A Kbt. 136. § (1) bekezdése alapján Tervező nem jogosult megfizetni, illetve elszámolni jelen szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, melyek a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont ka)-kb) alpontja szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és melyek a Tervező adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak,továbbá Tervező kötelezettséget vállal arra, hogy a jelen szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét a Megrendelő számára megismerhetővé teszi, és a Kbt. 143. § (3) bekezdése szerinti ügyletekről a Megrendelőt – erre irányuló külön felhívás nélkül – haladéktalanul értesíti, különösképpen abban az esetben, ha:

⮚ a Tervezőben közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint

jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjába meghatározott feltétel;

⮚ a Tervező közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel.

7.16. A Tervező köteles haladéktalanul – erre irányuló külön felhívás nélkül – írásban tájékoztatni a Megrendelőt a Kbt. 143. § (3) bekezdés szerinti ügyletekről, illetve a jelen Szerződés teljes időtartama alatt biztosítania kell – erre irányuló külön felhívás nélkül – a Megrendelő számára azt, hogy a Tervező tulajdonosi szerkezete, illetve annak bármely változása megismerhető legyen, olyan mértékben és módon, hogy a Megrendelő az őt a mindenkor hatályos jogszabályok és a jelen szerződés alapján megillető jogait korlátozás nélkül tudja gyakorolni A jelen pont szerinti kötelezettségek megszegése Tervező súlyos szerződésszegésének minősül.

8 Szerzői jogok

8.1. A Megrendelő a szerződéssel kapcsolatban rendelkezésre bocsátott, jogi oltalomban részesíthető bármely szellemi alkotás tekintetében azzal a továbbiakban szabadon rendelkezik, az adott munkarész ellenértékének Tervező felé történő megfizetését követően.

8.2. Tervező szavatosságot vállal azért, hogy a jelen szerződés teljesítése kapcsán átadásra kerülő, a szerzői jog hatálya alá tartozó művekkel szabadon rendelkezik, azok felhasználása a Megrendelő részéről semmilyen akadályba nem ütközik, az átadásra kerülő anyagok jogtiszták, azok senki felhasználási-, kiadói-, személyiségi jogát nem sértik.

8.3. A Tervező szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs olyan joga, amely a terv kivitelezését akadályozza vagy korlátozza.

8.4. Tervező a fentiekért teljes körű felelősséget vállal. Tervező szavatosságot vállal azért, hogy amennyiben az anyagok elkészítéséhez más személyt is igénybe vesz a közreműködő természetes és jogi személyekkel olyan tartalmú szerződéseket köt, hogy a szerzői vagyoni jogokat Megrendelő a jelen szerződésben írt feltételekkel megszerezhesse.

8.5. A Tervező, mint szerző kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy Megrendelő a szellemi alkotást nem csak saját belső tevékenységéhez, illetve nem csak saját üzemi tevékenysége körében használhatja fel, hanem nyilvánosságra hozhatja, harmadik személlyel közölheti, harmadik személynek át, illetőleg tovább adhatja, a mű (mű részlet), mint előzmény terv az egymásra épülő tervfázisokban szabadon felhasználható.

8.6. A Tervező, mint szerző kifejezetten kijelenti, hogy a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 9. § (6) bekezdése és V. fejezete alapján a Megrendelő (mint felhasználó) a szerződés teljesítése során keletkezett, szerzői jogi védelem alá eső

valamennyi alkotással kapcsolatban határozatlan idejű, (területileg is) korlátlan és kizárólagos felhasználási jogot szerez valamennyi átruházható szerzői jog vonatkozásában, továbbá a szerző kifejezett engedélyt ad arra, hogy felhasználó a mű felhasználására harmadik személynek további engedélyt adjon.

8.7. A Tervező, mint szerző kifejezetten kijelenti, hogy a felhasználási engedély kiterjed különösen a mű átdolgozhatóságára és az átdolgozhatóság jogának harmadik személyre történő átruházhatóságára (átdolgoztatás), valamint a mű többszörözésére, amely magában foglalja a mű kép- vagy hangfelvételen rögzítését, illetve számítógéppel vagy elektronikus adathordozóra való másolását, továbbá az előzőekben felsorolt jogosítványokat is magában foglaló többszörözés jogának harmadik személy részére történő átengedésére.

8.8. A Tervező, mint szerző kifejezetten kijelenti, hogy az átdolgozás, illetőleg átdolgoztatás joga magában foglalja különösen a mű (műrészlet) bármilyen módosítását, megváltoztatását, át-, illetve továbbtervezését, új tervdokumentációba történő beépítését, beszerkesztését, betervezését.

8.9. Tervező csak a Megrendelő előzetes írásbeli hozzájárulásával adhatja tovább a dokumentáció bármely munkarészét harmadik félnek vagy adhat nyilatkozatot a szerződés alapján nyújtott szolgáltatásokról.

9 Szavatosság, felelősség, jótállás

9.1. A Tervező a jelen szerződés aláírásával kijelenti és szavatolja, hogy rendelkezik a jelen szerződésben meghatározott feladat teljesítéséhez szükséges tervezői jogosultsággal és érvényes, legalább egy évre vonatkozóan legalább 100 millió Ft-ot, illetve, káreseményenként legalább 67 millió Ft-ot elérő összegű tervezői felelősségbiztosítással. E feltétel tekintetében a forinttól eltérő pénznemben kötött felelősségbiztosítás esetén értékének átszámítására a szerződés hatályba lépésekor érvényes MNB árfolyam alkalmazandó.

A Tervező kötelezettséget vállal arra, hogy a tervezői felelősségbiztosítást a jelen szerződés hatálya alatt – melybe beleértendő a szavatosság és a jótállás időtartama is – fenntartja. A tervezői felelősségbiztosítást a Megrendelő jogosult Tervezőnél és/vagy a Biztosító társaságnál folyamatosan ellenőrizni, ezért a Tervező a Biztosítót a jelen szerződés 4. számú mellékleteként kezelt okiratban a Megrendelő tekintetében felmenti a titoktartási kötelezettsége alól.

9.2. A Tervező kötelezettséget vállal arra és szavatol azért, hogy a jelen szerződés szerinti minden kötelezettséget – ezen belül különösen a jelen szerződésben meghatározott feladat teljesítésére irányuló tevékenységet – jelentős gyakorlattal rendelkező tervezőktől általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, az előzőekben rögzített elvárhatósági szintre figyelemmel legjobb tudása szerint és a legnagyobb körültekintéssel, valamint a magyar jogszabályoknak és szabványoknak/szakmai előírásoknak, továbbá a vonatkozó szakmai és hatósági, valamint a jelen szerződésben meghatározott előírásoknak megfelelően teljesíti. Tervező kötelezettséget vállal továbbá arra, hogy a jelen szerződés teljesítése során a Megrendelő szakmai és gazdaságossági szempontjainak messzemenő figyelembevétele mellett, a tudomására

jutott megrendelői érdekek érvényesítésével jár el.

9.3. A Tervező jótáll a jelen szerződésben foglalt kötelezettségeinek szerződésszerű teljesítéséért, továbbá az alkalmazott megoldások, eljárások alkalmasságáért és minőségéért, függetlenül attól, hogy azokat saját maga vagy alvállalkozója, esetleg egyéb, jogszerűen bevont harmadik személy alkalmazza. A Tervező 60 hónap jótállást vállal. A jótállási idő kezdete az engedélyezési illetve a kiviteli terv pozitív tartalmú teljesítésigazolással és jegyzőkönyvvel történő átvételének időpontja.

Tervező jótállási kötelezettsége fennáll nem csak az alvállalkozók, hanem egyéb a szerződés szerinti teljesítésben közreműködő személyek által elvégzett tervekre is.

A Tervező jótállás körében különösen, de nem kizárólagosan felelős:

a) az általa készített építészeti-műszaki tervek (ideértve a kivitelezési terveket is)

aa) műszaki tartalmának szakszerűségéért,

ab) valós állapotnak megfelelő tartalmáért,

ac) építészeti minőségéért, a tervezéssel érintett védett építészeti és természeti örökség megóvásáért,

b) a jogszabályok, szabályzatok, építési előírások, szabványok és egyéb szakmai szabályok betartásáért.

A Tervező különösen, de nem kizárólagosan felelős:

a) a tervdokumentáció készítésében (részben vagy folyamatosan) részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők kiválasztásáért,

b) a szakági tervezők közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik összehangolásáért.

9.4. Tervező az általa a Megrendelő számára első alkalommal (jóváhagyás céljából) átadásra kerülő építészeti-műszaki tervdokumentációra, valamint a kivitelezési tervre 10 év szavatosságot vállal.

9.5. Ha a kivitelezés a terv szolgáltatásától számított három éven belül megkezdődött, a terv hibája miatt érvényesíthető szavatossági jogok elévülési idejének kezdete a terv alapján kivitelezett szolgáltatás teljesítésének időpontja.

Ha a kivitelezés a terv szolgáltatásától számított három év után kezdődik meg, a Tervező a tervet felülvizsgálja, és nyilatkozik a terv kivitelezésre való alkalmasságáról vagy megváltoztatásának szükségességéről, illetve a tervet áttervezi. Ha a korszerűségi felülvizsgálat esetén a terv alkalmassá nyilvánításától vagy az áttervezett terv szolgáltatásától számított három éven belül a kivitelezés megkezdődik, a terv hibája miatt érvényesíthető szavatossági igények elévülési idejének kezdetét a terv alapján kivitelezett szolgáltatás teljesítésének időpontjától kell számítani.

9.6. A Tervező az esetleges tervezési hibákért a Megrendelővel szemben akkor is felelős, ha a Megrendelő a terveket elfogadta és kivitelezés vagy továbbtervezés céljából továbbadta. A Tervező jótállását, szavatosságát és kártérítési felelősségét nem korlátozza és nem zárja ki az, hogy a jelen szerződésben meghatározott feladat elvégzése során, illetőleg a tervek átadásakor a Megrendelő nem tesz kifogást a

Tervező szerződéses kötelezettségeinek teljesítésével kapcsolatban.

9.7. A Tervező a szerződésben előírtakon túl olyan tervdokumentációt köteles szolgáltatni, mely a korszerű műszaki követelményeknek és a hatósági előírásoknak, engedélyeknek megfelel, és egyben igazoltan kielégíti a gazdaságosság szempontját is, mind az építmény (létesítmény, berendezés stb.) létrehozásánál, mind annak üzemeltetési költségei tekintetében.

A Tervező köteles a technológia és az elkészült tervek alapján az engedélyezési tervdokumentáció Megrendelő részére történő átadásakor a kivitelezés tervezett átfutási idejére becslést adni Megrendelő részére.

9.8. Amennyiben a teljesítési időtartam alatt a vonatkozó jogszabályok, illetőleg műszaki előírások bármelyike módosul, és a tervek annak hatálya alá esnek, úgy a szükséges módosításokat valamennyi tervben át kell vezetni. A már megvalósult (és a Megrendelő által igazolt) részteljesítések vonatkozásában a Tervező köteles teljesítés során a későbbi munkarészek miatt szükségessé váló módosításokat átvezetni.

9.9. Tervező vállalja, hogy a jelen szerződés teljesíthetőségét érdemben veszélyeztető, illetve a teljesítést konkrétan akadályozó körülmény(ek)ről a tudomásszerzést követően haladéktalanul, de legkésőbb 3 munkanapon belül írásban értesíti a Megrendelőt (Akadályközlés). Az értesítés elmulasztásából eredő kárért felelős az értesítés adását elmulasztó fél.

9.10. Amennyiben az akadályoztatás miatt a Tervező részéről a teljesítési részhatáridők bármelyikének vagy a teljesítési véghatáridőnek a módosítása merül fel, a Tervező köteles ezen igényét az akadály felmerülésétől számított legfeljebb 8 napos jogvesztő határidőn belül – a bejelentést alátámasztó dokumentumok egyidejű csatolásával – a Megrendelőnek írásban bejelenteni (Igénybejelentés).

Folyamatosan fennálló akadályoztatás esetén az Igénybejelentést a 8 napos jogvesztő határidőn belül a Tervező köteles megtenni azzal, hogy egyidejűleg jelezni köteles az akadályoztatás folyamatosságát és fennállásának várható időtartamát is. Az akadályoztatás időtartama alatt a Tervező rendszeresen, de legfeljebb 15 naponként köteles jelentést küldeni a Megrendelőnek, amelyben bemutatja a teljesítés folytatása érdekében tett lépéseit, illetve az akadály fennállása miatt felmerülő várható következményeket.

A Felek az Igénybejelentés alapján a teljesítés folytatásáról egyeztetnek.

9.11. Teljesítési rész- és véghatáridő csak Igénybejelentés alapján, a szerződés módosításával módosítható, kizárólag írásban, a Kbt-ben meghatározott, valamint a szerződés 12. pontjában foglalt feltételek szerint.

9.12. A Tervező kötelezettsége a tervezési munka helyszínének és környékének a megtekintése, megvizsgálása és felmérése hogy saját maga szerezzen be, saját felelősségére minden olyan információt, amely a szerződéses kötelezettségének elvállalásához és teljesítéséhez szükségesek. Mindez a Tervező saját költségére történik. A Tervező kijelenti, hogy a Kbt. 73 § (4) bekezdésének megfelelően

tájékozódott a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó olyan kötelezettségekről, amelyeknek a teljesítés helyén és a szerződés teljesítése során meg kell felelni.

9.13. A Tervező köteles a tervek készítése során a szükséges egyeztetéseket teljes körűen lefolytatni, az azokról készült egyeztetési jegyzőkönyveket a tervek mellékleteként határidőre leszállítani, az ehhez szükséges munkaközi tervek biztosításának költségét a Tervezői díj tartalmazza.

9.14. A Tervező kártérítési felelősséggel tartozik a Megrendelő, vagy jogutódlás illetve engedményezés folytán helyébe lépő jogutódja felé minden olyan költségnövekedés miatt, amely a Tervező adatgyűjtési vagy egyeztetési kötelezettségének megszegéséből, vagy a Tervező érdekkörében felmerült egyéb hibából, a Tervező bármely magatartásból fakad. E körben Tervező kártérítési felelősséggel tartozik a Megrendelő vagy jogutódlás illetve engedményezés folytán helyébe lépő jogutódja felé, különösen a jelen szerződés alapján létrehozott Tervekkel átadott költségvetési kiírás megfelelőségéért is.

9.15. A Tervező szavatosságot vállal azért, hogy a szerződés tárgyát képező tevékenység ellátása során csak olyan szoftvert, egyéb szerzői jogvédelem alatt álló szellemi terméket használ, illetve alkalmaz, amely fölött harmadik személynek nincs olyan joga, amely Megbízót a szerződésből származó jogai gyakorlásában akadályozná (jogszavatosság).

Tervező felel minden olyan kárért, amely a fent körülírt jogszavatossági kötelezettségek megszegéséből Megrendelőt éri.

10 Szerződésszegés, kötbér

10.1. Szerződésszegésnek minősül minden olyan magatartás vagy mulasztás, amelynek során bármely fél jogszabály, illetve jelen szerződés alapján őt terhelő bármely kötelezettségét megszegi. A Felek a Tervező nem teljesítése, késedelmes teljesítése, illetve hibás teljesítése esetére – amennyiben a Tervező a Ptk. 6:142. § második mondatában foglalt feltételek együttes fennállásának hiányában nem mentesül a felelősség alól, vagy amennyiben a Tervező a Ptk. 6:142. §-ban foglaltak alapján jogszerűen ki nem menti magát – kötbérfizetésben állapodnak meg. A kötbérről kiállított számviteli bizonylat a terhelőlevél.

10.2. Késedelmi kötbér mértéke

10.2.1. A jelen 10.2. pontban meghatározott kötbérek tekintetében a jelen szerződés 5. sz. melléklete – teljesítési ütemterv – az irányadó.

10.2.2. A késedelmi kötbér mértéke a késedelem minden megkezdett napja után az egyes részteljesítésekkel összefüggő, azaz a szerződésszegéssel érintett nettó szerződési érték összegének 1%-a. A késedelmi kötbér maximális mértéke az egyes részteljesítésekkel összefüggő, azaz a szerződésszegéssel érintett nettó szerződési érték összegének 20%-

a. Megrendelő a szerződésszegéssel érintett nettó szerződési érték alatt a késedelemmel érintett teljesítési résszel összefüggő nettő tervezői díjat érti.

10.3. Amennyiben Tervező késedelmesen teljesít, Megrendelővel egyeztetve köteles póthatáridőt vállalni. A póthatáridő kitűzése, illetve a szerződés nem teljesítése sem mentesíti Tervezőt a késedelmi kötbér megfizetésének kötelezettsége alól.

Amennyiben Tervező a szerződésben rögzített határidőt bármely okból elmulasztja, és nem kerül sor a Megrendelővel egyeztetett póthatáridő tűzésére vagy a teljesítésre kitűzött póthatáridő eredménytelenül telik el, Megrendelő jogosult a szerződéstől elállni. Ebben az esetben a szerződést nem teljesítettnek kell tekinteni. Nem teljesítés esetén Tervező meghiúsulási kötbért köteles fizetni, melynek mértéke a nettó Tervezői díj összegének 30 %-a. Ebben az esetben Megrendelőt azonnali hatályú felmondás vagy elállás joga illeti meg, a Tervező kártalanítást, vagy kártérítést nem követelhet. A késedelmi és a meghiúsulási kötbért együttes alkalmazása esetén a felszámított kötbér összege nem lehet több mint a nettó Tervezői díj 30 %-a.

10.4. A Tervező hibásan teljesít, ha az általa szolgáltatott munkarészek/tervek a teljesítés időpontjában nem felelnek meg a szerződésben vagy a jogszabályban foglaltaknak, illetve engedélyezésre nem alkalmasak. (Ptk. 6:157. §) Hibás teljesítés esetén a Megrendelő a hibák, hiányosságok jegyzékének megküldésével egyidejűleg felszólítja a Tervezőt a hibák kijavítására, hiányosságok pótlására a kijavítás elvégzéséhez szükséges határidő tűzésével. Amennyiben Tervező a hibák javításának, hiányosságok pótlásának a kitűzött, ésszerű, de legfeljebb 8 munkanapos határidőn belül nem tesz eleget, kötbért köteles fizetni Megrendelő részére, melynek mértéke a szerződésszegéssel érintett nettó Tervezői díj 20 %-a.

Ha a Tervező a póthatáridőben sem teljesít szerződésszerűen, úgy Megrendelő a szerződéstől elállhat, és a nettó Tervezői díj 30%-nak megfelelő összegű meghiúsulási kötbért követelhet Tervezőtől, valamint a szerződésszegésre vonatkozó szabályok szerint a megállapított kötbéren felül kárait és költségeit is érvényesítheti.

10.5. A Ptk. 6:180. § (2) bekezdés értelmében, ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a Tervező felelős (jogos ok nélküli teljesítésmegtagadás), a Megrendelő a teljesítés elmaradása miatt a nettó Tervezői díj 30%-nak megfelelő összegű meghiúsulási kötbér illeti meg. A Megrendelő a meghiúsulási kötbér összegén felül felmerülő kárainak megtérítésére is igényt tarthat.

10.6 Hibás az a terv is, amely gazdaságtalan kivitelezést irányoz elő, és ezért a Tervező szavatossági felelősséggel tartozik. Ebből következik, hogy Tervező a gazdaságos megoldást tartalmazó átdolgozásért nem tarthat igényt díjazásra.

10.7. Ha a munka végzése során a körülmények arra engednének következtetni, hogy a teljesítés hibás lesz, a Megrendelő a fogyatékosság kiküszöbölésére kitűzött megfelelő határidő sikertelen eltelte után gyakorolhatja a hibás teljesítésből eredő jogokat.

10.8. Tervező a kötbér megfizetésén túl is köteles megtéríteni mindazon károkat, amelyek a Megrendelőt a szerződés meghiúsulása, a teljesítés elmaradása folytán érik.

10.9. A Felek a Tervező felelősségi körébe eső lehetetlenülésnek tekintik különösen azt az esetet, ha a Tervező fizetőképességében, pénzügyi helyzetében olyan lényeges változás következik be, amely a szerződés teljesítését veszélyezteti. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 11.

§ (2) bekezdésében foglalt esetet kivéve ilyen esetben a Megrendelő jogosult a szerződéstől elállni. A Felek ilyen lényeges fizetőképességben bekövetkező változásnak tekintik különösen, ha a Tervezővel szemben a szerződés teljesítésének időtartama alatt jogerőre emelkedett fizetési meghagyás útján követelés érvényesítése van folyamatban, illetve csőd-, felszámolási-, vagy végrehajtási eljárást elrendelő jogerős határozat hatálya, vagy végelszámolás alatt áll. Amennyiben Tervező fizetőképességében a jelen bekezdésben foglaltak szerinti lényeges változás következik be, köteles Megrendelőt a körülmény bekövetkezésétől számított 8 napon belül írásban értesíteni.

10.10. A kötbér esedékessé válik:

- késedelmi kötbér esetén, ha a késedelem megszűnik, vagy a póthatáridő lejár, - hibás teljesítési és a 10.11. pont szerinti kötbér esetén, ha a Megrendelő a hibás teljesítéssel kapcsolatos igényét a Tervezőnek bejelentette,

- meghiúsulási kötbér esetén, ha a Megrendelő az elállását, felmondását a Tervezőnek bejelentette.

10.12. Megrendelő jogosult a kötbéren felüli kára érvényesítésére is. Felek rögzítik, hogy a kötbérek kumulatívak és akár külön-külön, akár más jogkövetkezményekkel együtt is alkalmazhatóak a Megrendelő kizárólagos választása szerint.

10.14. A Megrendelő a szerződésen alapuló, illetve azzal összefüggő kötbér- vagy kárigényeit a következő módon érvényesíti. A Megrendelő a késedelmes, vagy hibás teljesítés/részteljesítés esetén – az igény jogalapjának és az okot adó ténynek, eseménynek a megjelölésével – felhívja a Tervezőt, hogy

(a) a kötbér és/vagy a kötbéren felüli kár jogalapjának és összegének elismerése mellett a kötbér és/vagy a kötbéren felüli kár összegét fizesse meg, vagy

(b) nyilatkozzon, hogy a kötbér és/vagy a kötbéren felüli kár jogalapját, vagy összegét nem ismeri el.

10.15. A Tervező köteles a fentiekre vonatkozó nyilatkozatát 5 napon belül megadni. Megrendelő a Tervezőnek a Megrendelővel szemben, a szerződéssel összefüggésben fennálló követelésébe kizárólag a Tervező által elismert egynemű és lejárt követelését számíthatja be.

10.16. Tervező kötelezettséget vállal arra, hogy a jelen szerződésnek bármilyen okból történő megszűnése esetén a Megrendelő által rendelkezésére bocsátott iratokat, feljegyzéseket, bármely adathordozót a szerződés megszűnése napján Megrendelőnek visszaszolgáltatja. Megrendelő elállás vagy felmondás esetén jogosult saját erőből, vagy bármely más tervező bevonásával befejezni a munkát.

10.17. A kötbérekkel kapcsolatos rendelkezések esetében a Ptk. 6:186-6:189. §-ai irányadóak.

11 Együttműködés, bejelentési kötelezettségek

11.1. Felek a szerződés teljesítése során együttműködni kötelesek. Ennek során a Felek minden olyan akadályról vagy körülményről, amely a szerződés teljesítése szempontjából lényeges, amelyek a szerződésben vállalt kölcsönös kötelezettségekből kifolyólag a teljesítést érintik kötelesek egymást szóban vagy írásban haladéktalanul értesíteni.

11.2. A Felek az adataikban bekövetkező mindennemű változást, különösen a cég címének, bankszámlaszámának és adószámának változását a másik féllel a változást követő 10 napon belül írásban kötelesek közölni. Ezen bejelentési kötelezettség elmulasztásából, vagy késedelmes teljesítéséből fakadó minden kárért a mulasztó felet terheli a felelősség.

11.3. Felek a jelen szerződésben foglalt valamennyi hivatalos értesítést vagy más közlést írásban kötelesek megküldeni a másik fél részére, amely akkor tekintendő kézbesítettnek, ha azt személyesen adják át a címzettnek; vagy postán ajánlott küldeményként küldték meg a címzettnek, és a címzett az átvételt igazolta, illetve ha telefaxon vagy e-mailben került elküldésre, az átvétel megtörténtének visszaigazolásával. Az e-mailben történő kommunikációt a Megbízó joghatás kiváltására alkalmas értesítésnek tekinti. A Tervező kötelessége olyan elektronikus elérhetőségről gondoskodni, amelyen az üzenet igazolt átvétele mindenkor biztosított.

11.4. A Tervező a szerződésből eredő bármilyen követelést, igényérvényesítést megelőzően Megrendelővel egyeztetni köteles, ennek elmaradása esetén az ebből eredő kárát Megrendelő a Tervezővel szemben jogosult érvényesíteni.

11.4.1. Megrendelő részéről kapcsolattartó személy:

Név: Xxxx Xxxxxxxx

Cím: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx xrt. 54-60.

Tel: x00 (00) 000 0000

Email: xxxx.xxxxxxxx0@xxx.xx

11.4.2. Tervező részéről kapcsolattartó személy:

Név: ……

Cím:. ……

Tel: ……

Fax: ……

Email:

11.5. Megrendelő részéről teljesítésigazolásra jogosult személy:

Név: Xxxxx Xxxxx

Cím: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx xrt. 54-60.

Tel: x00 (00) 000 0000

Email: xxxxx.xxxxx@xxx.xx

11.6. A Megrendelő nevében történő joglemondásra, a szerződéses kötelezettségeket meghaladó kötelezettségvállalásra, valamint szerződésmódosításra kizárólag a Megrendelő cégjegyzésre jogosult képviselői által cégszerűen aláírt nyilatkozatok eredményeként kerülhet sor. A kapcsolattartásra kijelölt személy(eke)t a Megrendelő cégjegyzésre jogosult képviselőinek említett jogosultsága nem illeti meg.

12 Szerződésmódosítás

12.1. A szerződést mindkét Fél belegyezésével kizárólag a Kbt. 141. §-ában foglaltak szerint, írásban lehet módosítani.

Véleményeltérő nyilatkozattal a szerződésmódosítás – semmilyen kikötés esetén – nem hatályosul, az esetleges véleményeltérés szerződésmódosítás kezdeményezésének tekintendő.

12.2. Nem minősül a szerződés módosításának a Felek nyilvántartott adataiban, így különösen a székhelyében, képviselőiben, a kapcsolattartók személyében, bankszámlaszámában bekövetkező változás. Az említett változásokról az érintett fél a másik felet – az eset körülményeitől függően – vagy előzetesen írásban 10 napos határidővel vagy a változás bekövetkezését (bejegyzését) követő 10 napon belül köteles értesíteni. Ugyancsak nem minősül a szerződés módosításának, az alvállalkozók személyének változása, ha azt a Megrendelő a Kbt-ben foglaltak alkalmazásával jóváhagyta.

12.3. Tervező tudomásul veszi, hogy abban az esetben, ha a MÁV Zrt. „szárazföldi szállítást kiegészítő szolgáltatás” megnevezésű fő tevékenységét vagy a szerződés szempontjából releváns tevékenységét a szerződés hatálya alatt más gazdasági társaság veszi át, úgy ezen gazdasági társaság a Tervező külön hozzájárulása nélkül jogosult a szerződésbe – a Kbt. rendelkezéseivel összhangban – a MÁV Zrt. pozíciójában belépni és annak kötelezettségeit átvállalni, illetve jogait gyakorolni, feltéve, hogy ezen szerződéses jogutódlás a Tervező jogait nem csorbítja, kötelezettségeinek teljesítését nem teszi terhesebbé.

13. A szerződés megszűnése

13.1. A jelen szerződés megszüntetése kizárólag írásbeli jognyilatkozattal történhet, továbbá a szerződés megszűnik az abban foglalt valamennyi kötelezettség szerződésszerű teljesítésével.

13.2. Bármelyik Fél jogosult súlyos szerződésszegés esetében a szerződést egyoldalú, a másik félhez címzett írásbeli jognyilatkozattal - felmondás útján - azonnali hatállyal megszüntetni.

13.3. A Megrendelő jogosult jelen szerződést kártérítési kötelezettség nélkül azonnali hatállyal felmondani, ha:

• a Tervező a szerződés alapján fennálló kötelezettségeit határidőben nem végzi el, ill. a Megrendelő erre vonatkozó írásbeli figyelmeztetése és a szerződésszerű teljesítésre történő felhívása ellenére a Megrendelő által meghatározott ésszerű, de

legfeljebb 8 munkanapos póthatáridőn belül sem teljesíti a jelen szerződésben foglalt kötelezettségeit, vagy

• a Tervező feladatait a szakmai elvárásoknak meg nem felelő módon látja el, vagy

• a Tervező olyan tevékenységet folytat, mely a Megrendelő érdekeit sérti, ill. veszélyezteti, vagy

• a Tervező jelen szerződést bármely módon súlyosan megszegi, vagy

• a Tervező együttműködési kötelezettségét súlyosan vagy ismétlődően megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely jelen szerződés fenntartását lehetetlenné teszi, vagy

• a Tervező a Megrendelő vagy Megrendelő szerződő partnerei jó hírnevét, harmadik személyekkel fennálló üzleti kapcsolatát veszélyeztető magatartást tanúsít, vagy

• Tervezővel szemben indult csődeljárás esetében a vonatkozó jogszabályok alapján tartott tárgyaláson a hitelezőktől nem kap előzetes egyetértést a fizetési haladék megszerzésére (a Cstv. 11. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével) vagy

• a Tervező ellen az illetékes bíróság jogerősen felszámolási eljárás lefolytatását rendeli el, vagy

• bírósági döntés szerint a csődeljárás során a Tervező és a hitelezők között nem jön létre egyezség (a Cstv. 11. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével) vagy

• az illetékes bíróságnál saját maga ellen felszámolási eljárás megindítását kéri a vonatkozó jogszabályok alapján, vagy

• a Tervező végelszámolását az erre jogosult szerv elhatározza.

Felek rögzítik, hogy a csődeljárás kezdőnapja az a nap, amikor az adott eljárást elrendelő végzés a Cégközlönyben közzétételre kerül, fizetésképtelen akkor, amikor a bíróság azt jogerős határozattal megállapítja.

13.4. A Tervező jogosult jelen szerződést kártérítési kötelezettség nélkül azonnali hatállyal felmondani, ha

• a Megrendelő a Tervező erre vonatkozó írásbeli figyelmeztetése és a szerződésszerű teljesítésre történő felhívása ellenére a Tervező által meghatározott ésszerű – de legalább 30 napos – póthatáridőn belül sem teljesíti a jelen szerződés alapján fennálló kötelezettségeit, vagy

• a Megrendelővel szemben indult csődeljárás esetében a vonatkozó jogszabályok alapján tartott tárgyaláson a hitelezőktől nem kap előzetes egyetértést a fizetési haladék megszerzésére (a Cstv. 11. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével) vagy

• vagy

• a Megrendelő ellen az illetékes bíróság jogerősen felszámolási eljárás lefolytatását rendeli el, vagy

• Bírósági döntés szerint a csődeljárás során a Megrendelő és a hitelezők között nem jön létre egyezség (a Cstv. 11. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével) vagy

• a Megrendelő az illetékes bíróságnál saját maga ellen felszámolási eljárás megindítását kéri a vonatkozó jogszabályok alapján, vagy

• a Megrendelő végelszámolását az erre jogosult szerv elhatározza.

13.5. Megrendelő az azonnali hatályú felmondást megalapozó körülmények fennállása esetében a szerződés teljesítésének Tervező által igazolt megkezdése előtt választása szerint jogosult a jelen szerződéstől azonnali hatállyal elállni.

13.6. A Kbt. 143. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően Megrendelő jogosult és egyben köteles a szerződést felmondani – ha szükséges, olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett feladata ellátásról gondoskodni tudjon, ha

− Tervezőben közvetetten vagy közvetlenül 25 %-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott valamely feltétel; vagy

− Tervező közvetetten vagy közvetlenül 25 %-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott valamely feltétel.

A Megrendelő a jelen szerződést 30 (harminc) napos felmondási idővel felmondhatja, vagy – a Ptk.-ban foglaltak szerint – a szerződéstől elállhat a Kbt. 143. § (1) bekezdésében rögzített esetekben.

A Megrendelő a Kbt 143. § (2) bekezdése alapján köteles a jelen szerződést felmondani, vagy – a Ptk.-ban foglaltak szerint – attól elállni, ha a jelen szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a Tervező tekintetében a jelen szerződés megkötését megelőző közbeszerzési eljárás során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból.

13.8. A szerződés bármilyen okból történő megszűnése esetén a Felek az addig teljesített szolgáltatásokkal összefüggésben egymással elszámolni tartoznak.

13.9. Felmondás esetén Megrendelő fenntartja magának a jogot a szerződésszegésből eredő jogai érvényesítésére, ideértve kötbér követelésére és a kárai megtérítésére való jogot is.

13.10. A Tervező kötelezettséget vállal arra, hogy jelen szerződés bármilyen okból történő megszűnése esetén a Megrendelő által rendelkezésére bocsátott iratokat, feljegyzéseket, bármely adathordozó berendezést vagy eszközt saját költségén, a szerződés megszűnésének napján a Megrendelő részére visszaszolgáltatja.

14 Vis maior

14.1. Mentesülnek a Fexxx x szerződésszegés jogkövetkezményei alól, ha a teljesítés elmaradása vis maiorra vezethető vissza.

14.2. Vis maiornak minősül minden olyan rendkívüli, előre nem látható tény, körülmény, amely a szerződésszegő Fél érdekkörén kívül esik, felek akaratától független és elháríthatatlan.

14.3. A vis maiorról Felek egymást kötelesek azonnal elektronikus úton és egyidejűleg ajánlott levélben értesíteni. Az értesítés elmaradásából származó kárért az értesítésre kötelezett felel.

14.4. A vis maior bekövetkeztét – amennyiben annak tényét a felek bármelyike vitatja – a vis maior helye szerinti Kereskedelmi és Iparkamarától származó jognyilatkozattal vagy egyéb hiteles módon igazolni kell. Emiatt az érintett határidő meghosszabbodik az igazolt esemény időtartamával, amelyről a Felek írásban előzetesen egyeztetnek.

14.5. A fenyegető vis maiorról és vis maior bekövetkeztéről, várható időtartamáról a Felek egymást haladéktalanul írásban kötelesek tájékoztatni. A fenyegető, vagy bekövetkező vis maiorról történő késedelmes tájékoztatásból származó kárért a késedelmes tájékoztatásért felelős Fél felel.

15 Titoktartás

15.1. A jelen szerződés teljesítése során bármely fél tudomására jutott olyan információk, amelyek a másik fél üzleti tevékenységeire, termékeire, szolgáltatásaira, vagy technikai ismereteire vonatkoznak, üzleti titoknak minősülnek és azokat a Felek bizalmasnak minősítik.

15.2. A másik fél bizalmas információjáról tudomást szerző fél azt kizárólag a jelen szerződéssel kapcsolatban használhatja fel, a másik fél előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül azt harmadik féllel nem közölheti, nyilvánosságra nem hozhatja, nem másolhatja, nem reprodukálhatja.

15.3. Felek megállapodnak, hogy egymás bizalmas információit kölcsönösen, úgy védik, mint a sajátjukat. Minden, a jelen szerződés alapján átvett bizalmas információt - beleértve az arról készített bármilyen hordozón lévő másolatot is - az információtulajdonos rendelkezésének megfelelően vissza kell szolgáltatni, vagy meg kell semmisíteni az alábbi esetekben: a szerződés teljesül, a szerződés megszűnik, az információtulajdonos azt megkívánja.

15.4. A jelen pont szerinti titoktartási kötelezettség a szerződés megszűnését követően időbeli korlátozás nélkül fennáll.

15.5. Nem minősül a jelen pont szerinti titoktartási kötelezettség megsértésének, ha bármilyen, a jelen pont hatálya alá tartozó információ közlése vagy nyilvánosságra hozatala jogszabály, bírósági/hatósági határozat vagy az EU jogi aktusa következtében válik szükségessé.

16 Záró rendelkezések

16.1. Felek megállapodnak abban, hogy a közöttük jelen szerződésből adódó vitás kérdéseket elsősorban tárgyalásos úton, peren kívül rendezik. Amennyiben a peren kívüli egyeztetés ésszerű időn belül nem vezet eredményre, abban az esetben a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény rendelkezései szerint hatáskörrel, illetékességgel rendelkező bíróság jogosult eljárni.

16.2. A szerződésben nem szabályozott kérdésekben különösen, de nem kizárólagosan a következő jogszabályokat kell figyelembe venni:

- a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény,

- a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény,

- a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet

- a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény,

- az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény,

- az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet,

- az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet,

- az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet.

16.3. Felek vállalják, hogy nem tanúsítanak olyan magatartást, amellyel egymás vagy kapcsolt vállalkozásaik jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetnék. Ide tartozik szerződés megkötésétől Felek vagy kapcsolt vállalkozásaik munkajogi állományába tartozó munkavállalók közvetett vagy közvetlen foglalkoztatása is. Ennek biztosítása érdekében Tervező kötelezettséget vállal arra, hogy a szerződéssel összefüggésben, annak teljesítése során sem Megrendelőnél, sem annak kapcsolt vállalkozásainál munkaviszonyban lévő alkalmazottat sem közvetlenül, sem közreműködőik útján nem foglalkoztatnak, kivéve, ha ebbe a Megrendelő előzetesen írásban beleegyezett. Ezen szabály megsértése szándékos károkozásnak minősül és Tervezőt teljes kártérítési felelősség terheli. A rendelkezés betartását Megrendelő Biztonsági Főigazgatósága útján bármikor jogosult ellenőrizni.

16.4. Tervező megismerte és elfogadja a MÁV Zrt. Etikai Kódexét (xxxx://xxx.xxxxxxxxxx.xx/xxx-xxxxxxx/xxxxxx-xxxxx), az abban foglalt értékeket a jogviszony fennállása alatt magára nézve mérvadónak tartja. Kijelenti, hogy vitás eset felmerülésekor a Megrendelő által lefolytatott eljárásban együttműködik a vizsgálókkal. Vállalja, hogy a Megrendelő nevében eljáró személy(ek) Etikai Kódexet sértő cselekményé(ei)t jelzi a Megrendelő által működtetett etikai bejelentő és tanácsadó csatornán keresztül.

16.5. Megrendelő jogosult a szolgáltatási szerződés időtartama alatt szakmai és biztonsági ellenőrzésre, melynek során a Tervező munkáját nem zavarhatja és a tevékenységét nem késlelteti. A Biztonsági Főigazgatóság ellenőrzése kiterjed az irat és adatszolgáltatás kérésre, melyek teljesítési kötelezettségét a Tervező engedélyezi az alvállalkozóira is.

16.6. Amennyiben a jelen szerződés bármely rendelkezése vagy a rendelkezés bármely része érvénytelennek vagy végre nem hajthatónak minősül, a jelen szerződés visszamaradó rendelkezései és a rendelkezés visszamaradó részei továbbra is teljes mértékben érvényesek és hatályosak maradnak, továbbá a Felek kötelesek megtenni minden intézkedést és cselekményt, abból a célból, hogy a lehető legnagyobb mértékig elérjék ugyanazt a gazdasági-pénzügyi hatást és/vagy megvalósítsák ugyanazt a célt, amit az érvénytelen vagy végre nem hajtható rendelkezés vagy annak vonatkozó része elérni és/vagy megvalósítani kívánt.

16.7. A Felek megállapodnak, hogy jelen szerződés nem eredményez a szerződés tárgyát illetően kizárólagosságot egyikük vonatkozásában sem.

16.8. Amennyiben Tervező a szerződést közös ajánlattevőkként teljesíti, úgy a szerződés teljesítésére a Kbt. 35. § (6) bekezdését,138. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

16.9. Tervező nyilatkozik, hogy tulajdonosi szerkezetében, és választott tisztségviselőinek vonatkozásában, vagy alkalmazottjaként nem áll jogviszonyban a Megrendelő vezető tisztségviselőjével, az ügyletben érintett alkalmazottal, vagy annak törvény szerint értelmezett közeli hozzátartozójával.

16.10. Tervező jelen szerződést aláíró képviselője a Ptk. 3:31. §-ára is különös figyelemmel a jelen szerződés aláírásával kijelenti és teljeskörű személyes felelősséget vállal azért, hogy a jelen szerződés vonatkozásában képviseleti joga nincs korlátozva és nyilatkozattétele nincs feltételhez vagy jóváhagyáshoz kötve. Amennyiben az aláíró nyilatkozattétele feltételhez vagy jóváhagyáshoz van kötve harmadik személyekkel szemben, akkor jelen szerződés aláírásával nyilatkozik arról, hogy a feltétel bekövetkezett, vagy a szükséges jóváhagyást megszerezte, illetve a korlátozás nem terjed ki a jelen szerződés megkötésére és aláírására. Felek rögzítik, hogy az esetleges korlátozás megszegéséből eredő teljes felelősség az aláírót terheli, a korlátozás a MÁV Zrt.-vel szemben nem hatályos és annak semmilyen következménye a MÁV Zrt.-t nem terheli.

16.11. A szerződés elválaszthatatlan részét képezik az alábbi mellékletek:

1. számú melléklet: Munkavédelmi megállapodás

2. számú melléklet: Teljesítésigazolás, számlázás

3. számú melléklet: MÁV Zrt. által rendszeresített Basware-teljesítésigazolás minta

4. számú melléklet: A Tervező felelősségbiztosításának másolata és a biztosítását kezelő Biztosító társaság felmentése a titoktartási kötelezettség alól

5. számú melléklet: A szerződés teljesítésének ütemterve

6. számú melléklet: Nyilatkozat alvállalkozókról

7. számú melléklet: Meghatalmazás külföldi adóilletőségű Tervező esetén – adott esetben

8. számú melléklet: Tervezési program

9. számú melléklet: Nyertes ajánlat értékelésre kerülő elemei

10. számú melléklet: Alkalmasságot igazoló szakemberek kamarai tagságainak igazolása (KÉ-VA; KÉ-VV; HT; É jelű jogosultság)

10/a. számú melléklet: a 266/2013. Korm. rendelet 13. §-a szerinti építésztervezői szakterületen szerzett szakmai címmel rendelkező szakember kamarai tagságainak igazolása

11. számú melléklet: Tervezőknek (közös ajánlattétel esetén) a Szerződés teljes értékéhez viszonyított teljesítési arányáról szóló nyilatkozata

Jelen szerződést a Fexxx xrre felhatalmazott képviselői elolvasás után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag, cégszerűen aláírják.

Jelen szerződés 6 egymással szó szerint megegyező példányban készült, amelyből 3 példány a Megrendelőt, 3 példány pedig Tervezőt illeti meg.

Budapest, 2018. ……………..

…………………… .................................	………………………
MÁV Zrt.	…… …...

Megrendelő Vállalkozó

1. számú melléklet

A SZERZŐDÉS MUNKAVÉDELMI MELLÉKLETE MUNKAVÉDELMI MEGÁLLAPODÁS

a MÁV Zrt.és az …………………… között 2018 napján létrejött

szerződéshez

amely létrejött

egyrészről

MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság

székhelye: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx xrt. 54-60.

cégbíróság és cégjegyzék száma: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, 00-00-000000 adószáma: 10856417-114-01

statisztikai számjele: 10856417-5221-114-01 képviseletében eljár: ……….

továbbiakban „MÁV Zrt.”,

másrészről

MÁV Szolgáltató Központ Zrt.

székhelye: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx xrt. 54-60. Levelezési cím: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx xrt. 54-60. Számlavezető pénzintézete: Raiffeisen Bank Zrt.

Számlaszáma: 12001008-00135665-00100001

Számlázási cím: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx xrt. 54-60. Adószáma: 14130179-2-44

Statisztikai jelzőszáma: 14130179-6311-114-01 Cégbíróság: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága Cégjegyzék száma: Cg. 00-00-000000

Aláírási joggal felruházott képviselője: …..

továbbiakban „MÁV Szolgáltató Központ Zrt.”,

harmadrészről

…….

székhelye: …….

Számlavezető pénzintézete: …….

Számlaszám: …… Számlavezető pénzintézete: …… Számlaszám: ……

számlázási cím: …….

adószáma: ……

statisztikai jelzőszám: ……

cégbíróság és cégjegyzék száma: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, …… Képviseli: ……

továbbiakban: „Vállalkozó”,

a MÁV Zrt. MÁV Szolgáltató Központ Zrt. és Vállalkozó továbbiakban együttesen „Felek”, külön-külön, mint „Fél”

között, az alulírt napon és helyen az alábbi feltételekkel:

Jelen megállapodás a ……/2017/MAV sz. tervezési szerződés (a továbbiakban: Szerződés) mellékletét képezi és azzal együtt értelmezhető.

Szerződés tárgya: „Tervező kiválasztása Kőbánya-Kispest vasútállomás utasforgalmi tereinek korszerűsítésére”

Szerződés azonosító száma: ……/2017/MAV (a továbbiakban: a Szerződés)

Teljesítés helye: Engedélyezési és kiviteli tervek esetében a MÁV Zrt. FBF ML KMI 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx Xt. 54-60. A tervezői művezetéssel összefüggő feladatok a művezetéssel érintett helyszíneken teljesítendők.

Teljesítés időtartama: a szerződés hatálybalépését követő 381 nap Munkavégzés jellege: Tervezés

Érintett munkaterület: Kőbánya-Kispest Vasútállomás, 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.

Preambulum

a) Az MNV Zrt. Igazgatósága 158/2013 (V.6.) sz. határozatával jóváhagyta, hogy a MÁV Zrt. központi szervezetéből a humán szolgáltatás, számviteli szolgáltatás, a beszerzési és logisztikai, ügyviteli szolgáltatások, valamint a munkavédelmi és környezetvédelmi szolgáltatások a MÁV Szolgáltató Központ Zrt-be átszervezésre kerülnek. Az MNV Zrt. Igazgatósági határozatának megfelelően 2013. június 1. napjától a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. tevékenységbővítésére sor került a szükséges pénzügyi, humán- és tárgyieszköz- kapacitással.

b) A megállapodás jogszabályi és egyéb normatív alapja:

⎯ a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény

⎯ 15/2016. (V. 13. MÁV Ért. 8.) EVIG számú utasítás a felügyeleti igazolványok, szolgálati megbízólevelek, belépési, behajtási engedélyek kiadási eljárásáról, használatáról, a MÁV Zrt. üzemi területén történő tartózkodás rendjéről

⎯ (a továbbiakban: együtt munkabiztonsági szabályok)

1. Általános rendelkezések

1.1. Vállalkozó tudomásul veszi, és kötelezettséget vállal, hogy a munkabiztonsági szabályokat a Szerződés teljesítése során betartja.

Vállalkozó köteles betartani a tervezési és kivitelezési munkák során a hatóság, szakhatóság által kiadott valamennyi munkabiztonsági, környezetvédelmi tárgyú dokumentumban (engedély, végzés, határozat, kötelezés stb.) foglalt követelményeket.

1.2. Az 1.1. pontban meghatározott kötelezettség kiterjed mind a Vállalkozóra, mind a Vállalkozó alvállalkozóira, és minden olyan személyre, aki a Szerződés teljesítése érdekében a MÁV Zrt. területére belép (továbbiakban együttesen: „Vállalkozó”)

Vállalkozó a kivitelezési munkáknál biztonsági és egészségvédelmi koordinátort köteles foglalkoztatni, akinek a nevét és elérhetőségét a kivitelezési munkák megkezdése előtt 5 munkanappal a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Munkavédelem Szervezet (1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx xrt. 54-60.) részére köteles bejelenti.

1.3. Vállalkozó valamennyi engedélyezési-, bírálati-, kiviteli- megvalósulási tervdokumentáció készítésekor és a kivitelezés során köteles folyamatosan kapcsolatot tartani munkabiztonsági kérdésekben a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Munkavédelem Szervezetével.

1.4. Vállalkozó kötelezettséget vállal, hogy a jelen megállapodásban meghatározott munkavédelmi követelményeket érvényesíti a vele szerződéses jogviszonyban álló további Vállalkozókkal, megbízottakkal (alvállalkozó, közúti fuvarozó, szakértő stb.) szemben, amennyiben azokkal a MÁV Zrt. munkaterületén végeztet a Szerződés teljesítésével összefüggő munkát vagy szolgáltatást.

1.5. Jelen megállapodás nem tartalmazza azokat a – jogszabályban, kötelező szabványokban, biztonsági szabályzatokban előírt – munkavédelmi szabályokat, amelyek vonatkozó előírásait a Feleknek – jelen megállapodástól függetlenül is – ismerni és alkalmazni kell (pl. munkaköri alkalmasság, emelőgép biztonsági szabályzat, kémiai anyagok biztonsága stb.). Vállalkozó nyilatkozik, hogy valamennyi, a Szerződéssel kapcsolatos jogszabályt, illetve szabályzatot, kötelező szabványt ismeri – ideértve a munkavédelemre vonatkozó valamennyi jogszabályt, biztonsági előírást stb. is – és ezek betartására jelen megállapodás aláírásával kötelezettséget vállal.

1.6. Vállalkozó kötelezettséget vállal, hogy a munkavégzéshez csak munkabiztonsági szempontból megfelelő állapotban lévő helyiséget, technológiai csatlakozású berendezést (pl. hatásos érintésvédelemmel ellátott villamos dugaszoló aljzatot, vízvételezési lehetőséget, stb.), gépeket, berendezéseket, eszközöket (pl. előírás esetén érvényes vizsgálati, üzemeltetési dokumentációk megléte stb.) használhat, alkalmazhat.

Az átadott eszközökkel végzett munka személyi feltételeit, valamint a munkaeszköz használatának időtartama alatt a munkaeszközre vonatkozó vizsgálati, karbantartási kötelezettséget – eltérő megállapodás hiányában – a Vállalkozó köteles biztosítani, illetve teljesíteni.

1.7. Állomási területen Vállalkozó köteles az átadott munkaterületet a munkavégzés időtartama alatt a közforgalom elől elzárt csatlakozási pontnál jól érzékelhetően jelölni.

1.8. Felek az átvett-átadott munkaterület munkabiztonsági állapotáról írásban nyilatkoznak, megállapításaikat a munkabiztonsági szabályokban foglaltaknak megfelelően rögzítik.

1.9. Az átadott-átvett munkaterület, valamint az ott lévő berendezések, eszközök, létesítmények biztonsági állapotának megőrzéséről, munkavédelmi szabályokban meghatározott kötelezettségek teljesítéséről a Vállalkozó gondoskodik, és felel az ennek

elmulasztásából eredő kárért.

1.10. A Vállalkozó az átadási jegyzőkönyvben meghatározott időpont után – vagy bármely okból ettől eltérő időpontban – a munkaterület a munkabiztonsági állapotáról szóló írásbeli nyilatkozattal köteles visszaadni. A Vállalkozó a munkaterület visszaadásának meghatározott időpontjában várható módosítási igényét is köteles írásban jelezni, amelynek – közös megegyezéssel történő – módosítását Feleknek írásban kell rögzíteni.

1.11. A MÁV Zrt. a munkaterületet – alvállalkozó bevonása esetén – is a Vállalkozó részére adja át, illetve a Vállalkozótól veszi vissza.

2. Közlekedés, anyagmozgatás, szállítás a vasúti vágányok között

2.1. A vasúti vágányok közötti és a vasúti vágányokat keresztező közlekedésnél a Vállalkozó az egyes veszélyes tevékenységek biztonsági követelményeiről szóló szabályzatok kiadásáról szóló 17/1993. (VII.1.) KHVM rendelet 1. számú és 2. számú melléklet szerint köteles eljárni.

2.2. Vállalkozó tudomásul veszi, ha a közlekedés a vasúti vágányok között, vagy azokat keresztezve anyagmozgatás, szállítás céljából történik, be kell tartani a 2.1. pontban leírtakat valamint a „Biztonsági szabályok a vasúti vágányok közötti és a vasúti vágányokat keresztező anyagmozgatásnál, szállításnál” tárgyú rendelkezéseket

2.3. Vállalkozó kötelezettséget vállal, hogy a 2.1. és 2.2 pontban megjelölt utasításokat alvállalkozói, teljesítési segédei stb. részére átadja.

3. Munkavégzés

3.1. A Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a munkavégzés – a belépési engedélyen kívül – csak írásbeli engedély birtokában kezdhető meg, ha egyéb biztonsági szabályok azt kötelezővé teszik (pl. villamos felsővezetékkel ellátott pályarészen végzett munkáknál, illetve rakodásnál).

3.2. A Vállalkozó kötelezettséget vállal arra , hogy munkavégzésnél a Megrendelő szakmai utasításaiban, biztonsági szabályzatokban, egyéb kötelező előírásokban meghatározott biztonsági követelményektől eltérő, a személyi biztonságot csökkentő feltételeket nem enged meg.

3.3. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a villamos vontatási berendezések közelében az idevonatkozó szakmai utasításokban (E.101., E.102.) foglaltaknak megfelelően köteles munkát végezni.

4. Felügyelet alatt végezhető munkák és feltételei

4.1. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy ha a részére átadott munkaterület a vasúti egyéb technológia területektől munka és közlekedésbiztonsági szempontból szervezési vagy egyéb intézkedésekkel nem választható le, a munkavégzést a Vállalkozó részéről munkabiztonsági feladatokat összehangoló (felügyelő) személy (név Xxxxxx Xxxxx, mobiltelefon30 / 248 6210, levelezési cím1125 Budapest, Xxxxxxx Xxxxx xx 00.a) köteles kijelölni.

4.2. A munkavégzés munkabiztonsági szempontból történő összehangolását (felügyeletét) ellátó személy a munkavállaló(k) felügyeletét köteles úgy ellátni, hogy a munkavégzést, azt ellátó személyek személyi biztonságát, egészségét és a forgalom lebonyolítását ne veszélyeztesse. A felügyeletet ellátó személyt a munkáltatója más tevékenységgel is megbízhatja, ha a felügyelet ellátása nem igényel folyamatos jelenlétet vagy odafigyelést.

4.3. A felügyelet ellátásával, tevékenységek munkabiztonsági szempontból történő összehangolásával megbízott munkavállaló a közlekedésbiztonságára vonatkozó utasításokat köteles betartani és betartatni.

4.4. Ha felügyeletet ellátó, a tevékenységeket munkabiztonsági szempontból összehangoló személy a MÁV Zrt. és/vagy a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. munkavállalója, a felügyelet kizárólag vasútüzemi munkák jellegéből adódó biztonsági szabályok betartására irányul, de jogosult az általa aggályosnak vagy veszélyesnek ítélt esetekben is a 6.1. pontban meghatározottak szerint eljárni. A felügyelet ellátó felelőssége és kötelezettsége nem terjed ki a Vállalkozó – a Szerződésben foglaltak teljesítésére irányuló – szakirányú és egyéb tevékenységére vonatkozó biztonsági előírások és az elvárható ismeretekből következő magatartási szabályok betartásának ellenőrzésére vagy betartatására.

4.5. A felügyelet ellátásával csak a tevékenység jellegének megfelelő, a felügyelet ellátására szakmailag és orvosilag alkalmas személy bízható meg.

4.6. A felügyeletet ellátó személy köteles a helyszínen vagy a helyszín áttekintésre alkalmas helyen tartózkodni, ha a munkavégzés jellege, a munkaterület áttekinthetősége, illetve a vasútüzemi és a szolgáltatásait igénybe vevők biztonsága ezt szükségessé teszi. Ha helyszín áttekinthetősége nem oldható meg, a felügyeletet ellátó személy és a távolabb tartózkodók között rádióval vagy más alkalmas módon kell a kommunikációt biztosítani.

4.7. Ha munkaterület a vasút zárt területétől nem választható el, a kiállított munkaengedély birtokában szabad csak munkát végezni. A munkaengedély idő előtti visszavonásáról a Vállalkozót írásban kell értesíteni.

4.8. A 4.7. pontban meghatározott esetekben a munkavégzés munkavédelmi szempontból történő összehangolását végző felügyeletet a Vállalkozó vasúti szakképzettséget igénylő esetekben is elláthatja, ha rendelkezik a vasúti, vagy egyéb szakképzettséget igénylő (pl. vonatvezető, mozdonyvezető, pályamester, távközlőmester, blokkmester, figyelőőr, tolatásvezető stb.) tevékenységhez megfelelő szakképzettséggel, érvényes vizsgával, vizsgákkal és egyéb kötelező feltételekkel (pl. vonalismeret, helyismeret, orvosi alkalmasság stb.), valamint a szakképzettség és egyéb kötelező feltételek meglétét hitelt érdemlően igazolta.

5. Ellenőrzés

5.1. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. ellenőrzésre jogosult munkavállalója a technológiai, személy és közlekedésbiztonságot befolyásoló előírások betartását jogosult ellenőrizni az átadott, elválasztott munkaterületen.

5.2. Az ellenőrzés megkezdése előtt a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. munkavállalója ellenőrzési jogosultságát köteles igazolni.

5.3. A Vállalkozó az 5.1. és 5.2. pontokban foglaltakat köteles saját munkavállalói, illetve alvállalkozó tudomására hozni.

5.4. Vállalkozó – vasúti szakképzettséget igénylő – vasúti munkavégzéshez szükséges személyi feltételek teljesülését alvállalkozói vonatkozásában köteles ellenőrizni.

6. A munkavégzés felfüggesztése

6.1. Ha a foglalkoztatás, a munkaeszközök használata, vagy a biztonsági intézkedések betartásának hiánya a MÁV Csoport munkavállalóit, ügyfeleit, a vasúti közlekedés biztonságát, illetve a vagyonbiztonságot veszélyezteti, úgy a felügyeletet ellátó, az ellenőrzésre jogosult, illetve a Vállalkozó erre feljogosított munkavállalója a munkavégzést azonnal leállíthatja.

6.2. A munkavégzés leállítását az elrendelő Félnek írásban a Felek tudomására kell hozni.

6.3. A Vállalkozó képviselője (név: Xxxxxx Xxxxx mobiltelefon 30 / 000 0000 levelezési cím:1125 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxxx xx 00.a) köteles a munkavégzés leállítására vonatkozó elrendelést tudomásul venni, valamint Vállalkozó jelen megállapodás aláírásával a 6.2.

pontban részletezett, a munkavégzés leállítására vonatkozó jogosultságát kifejezetten tudomásul veszi.

7. Oktatás

7.1. A Vállalkozó vezetőit és/vagy megbízottjait (legfeljebb 6 főt) a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. képviseletében eljáró munkavállalója vagy megbízottja bizonyíthatóan köteles a tevékenységéhez kapcsolódó közlekedésbiztonsági és helyi körülményekből adódó veszélyekről kioktatni. Az oktatás tényét oktatási naplóban, vagy más – azonos adatokat tartalmazó módon – kell rögzíteni, amelyet a Vállalkozó valamint a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. képviselője aláírással köteles igazolni (oktató neve, munkaköre, oktatásra kötelezettek neve, születési helye, ideje, oktatás tárgya, oktatás ideje).

7.2. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy az általa végzett munka technológiájából adódó munkavédelmi ismeretek, valamint a végzett munkára vonatkozó országos érvényű biztonsági szabályzatok, jogszabályok, szabványok nem képezik a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. által megtartott oktatás tárgyát.

7.3. Az oktatást végzőt a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Munkavédelem Területi Szolgáltató Központ Közép-Magyarország területi munkabiztonsági szakmai vezetője xxxxxx xx (Területi munkabiztonsági vezető elérhetősége: név: Xxxx Xxxxxx, tel.: 0630/000-0000, e- mail:xxxx.xxxxxx@xxx-xxx.xx.

7.4. A Vállalkozó munkavállalóinak munkavédelmi oktatására a Vállalkozó kötelezettséget vállal.

7.5. A Vállalkozóval szerződéses jogviszonyban álló vállalkozók (alvállalkozók, fuvarozók) munkavédelmi oktatásáról a Vállalkozó köteles gondoskodni jelen munkavédelmi megállapodásban foglaltak, továbbá a Vállalkozó részére szervezett munkavédelmi oktatáson elhangzottak valamint az esetlegesen részére rendelkezésére bocsátott oktatási segédanyag alapján. A Vállalkozó a saját munkavállalói munkavédelmi oktatására – térítés ellenében – a MÁV Szolgáltató Központ Zrt.-től oktatót kérhet. Ebben az esetben az oktatás tartalmát és formáját külön szerződésben kell meghatározni.

8. Több külső vállalkozó egyidejű munkavégzése a MÁV Zrt. területén

8.1. Olyan munkahelyen, ahol különböző külső vállalkozók (munkáltatók) alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak és a munkavégzés, illetve a munkaterület szervezési vagy egyéb intézkedésekkel nem határolható el, a munkavégzés munkabiztonsági szempontból történő összehangolásáért a Vállalkozó helyszíni vezetője felel.

9. Balesetek, rendkívüli események

9.1. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy köteles a személyi sérüléssel járó és/vagy csak dologi kár követelményű baleseteket és veszélyeztetéseket a MÁV Zrt. képviseletében eljáró Szolgáltató szerv részére (MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Munkavédelem Területi Szolgáltató Központ Közép-Magyarország, tel.: 0630/000-0000, e-mail: xxxx.xxxxxx@xxx-xxx.xx,) azonnal bejelenteni, amennyiben a bekövetkezett esemény a MÁV Csoport eszközeivel vagy munkavállalóinak tevékenységével összefüggésbe hozható, a vasúti közlekedés biztonságát, illetve a MÁV Csoport alkalmazottjainak vagy ügyfeleinek személyi biztonságát veszélyezteti.

9.2. Munkabaleset vagy veszélyeztetés esetén a Felek közös vizsgálatot kezdeményezhetnek, amelynek minden fél köteles eleget tenni, és a vizsgálathoz indokoltan szükséges és a vizsgálatot végzők által írásban pontosan megjelölt okiratokat a Felek kötelesek a vizsgálatot végzők rendelkezésére bocsátani.

10. Záró rendelkezések

10.1. Vállalkozó köteles írásban jognyilatkozatot tenni arról, hogy a munkát munkabiztonsági szempontból jelen szerződésben és az átadott mellékletekben foglaltak szerint végzi, illetve végezteti munkavállalóival és képviselőivel.

10.2. A munkavédelemre vonatkozó jogszabályokban, valamint a tervekben és a hatósági határozatokban foglalt munkabiztonsági szabályok nem vagy nem megfelelő tejesítéséből eredő a MÁV Zrt-t és/vagy MÁV Szolgáltató Központ Zrt.-t ért közvetlen és közvetett károkért a Vállalkozó felel.

10.3. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy amennyiben a MÁV Zrt.-nek – a területén hatósági munkabiztonsági ellenőrzéskor a kivitelezéssel kapcsolatban a Vállalkozó érdekkörében és vétkes közrehatása miatt –, illetve a MÁV Szolgáltató Központ Zrt.-nek bírságot kellene fizetnie, úgy azt a MÁV Zrt. és a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. a Vállalkozóra hárítja.

10.4. Vállalkozó az ad-hoc látogatók számára olyan egyéni védőruházatot köteles biztosítani, amely egészségügyi szempontból a részükre kiadható.

10.5.Vállalkozó vállalja, hogy az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II.20) SZCsM- EüM. rendelet 6.§ (2) b) pontjában foglaltak szerint munkabiztonsági és egészségvédelmi tervet készít.

Felek jelen megállapodást – annak elolvasását és kölcsönös értelmezését követően mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag írták alá.

Kelt: Budapest, 2017. ............................

.........................................................

…… ügyvezető Vállalkozó

.......................... ........................... Xxxxxx Xxxxxx Xxxxxxxxx Xxxxx munkavédelmi vezető humán üzletág vezető MÁV Szolgáltató Központ Zrt. ............................ ............................. ……………. ……………………….. MÁV Zrt.

2. számú melléklet

TELJESÍTÉSIGAZOLÁS, SZÁMLÁZÁS

Az összes beérkező számla, reklamáció és számlával kapcsolatos egyéb levelezés központi iktatása és feldolgozása a MÁV Szolgáltató Központ Zrt-nél történik Budapesten. A tömegesen beérkező küldemények szétválogatását segíti a helyes postafiókra történő címzés, mely az alábbi:

MÁV Zrt. 1426 Budapest, Pf. 24.

A MÁV Zrt. területi egységei nem fogadhatják be számláikat. Amennyiben nem a fenti elérhetőségre küldik meg számláikat, úgy ezek a számlák automatikusan visszaküldésre kerülnek.

A számlák központilag kerülnek befogadásra, iktatásra, szkennelésre. Ezért nagyon fontos, hogy a számlázott teljesítmények jól beazonosíthatóak legyenek. Kérjük, hogy a vevő adatait és az egyéb adatokat az alábbiak szerint szíveskedjenek feltüntetni:

Vevő adatok:

Számlázási név	Székhely	Adószám	Levelezési cím
MÁV Zrt.	1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 54-60.	10856417- 2-44	1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 54- 60.

Egyéb adatok/ Megjegyzés rovat:

Kérjük feltüntetni a

• szerződéskötő/megrendelő szolgálati hely megnevezését, levelezési címét

• szerződés/megrendelés számát.

Felhívjuk a figyelmüket arra, hogy a beérkező számlákhoz a jövőben minden esetben mellékelni kell az igénybe vevő szervezetünk által már aláírt teljesítésigazolást. (Ld. a mellékelt mintát, mely elektronikus formában is letölthető a xxx.xxx.xx honlapról a xxxx://xxx.xxx.xx/xxx/xxxxxxxxxxxxxxxxxxx_xxxxxxx.xxx link segítségével.)

Amennyiben

• a számlából (teljesítésigazolásból) nem egyértelműen beazonosítható, mely MÁV szervezeti egység részére történik a számlázás, vagy

• hiányzik a számla melléklete/mellékletei,

akkor az Önök számláját nem áll módunkban befogadni.

Amennyiben a számlázási renddel kapcsolatosan kérdése merülne fel, úgy az alábbi e-mail címen érhetik el munkatársainkat: xxxxxx_xxxxxx_xxxx@xxx-xxx.xx

TELJESÍTÉSI IGAZOLÁS

IKOP szakaszra vonatkozóan

I. Megrendelő és Tervező adatai

Megrendelő: MÁV Magyar Államvasutak Zrt. 1087, Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt.54-60.

Tervező neve:

Tervező székhelye, telephelye:

Tervező adószáma:

II. Megrendelés adatai

Megrendelés tárgya:

III. Teljesítés adatai

Tervezői díj

/ részszámla

(nettó+ÁFA=bruttó):

A teljesítés időpontja:

A szerződés 5. pontja szerint a Tervező az alábbi szerződés szerinti feladatokat végezte el:

A tárgy szerinti teljesítést a szerződésnek megfelelően Tervező elvégezte, mely alapján

.........................., -.Ft + ..............% ÁFA, azaz összesen bruttó , - Ft összegű

teljesítést igazolom. Budapest, ........................

A teljesítést igazolom.

………………………………………… …………………………………………..

MÁV Zrt. MÁV Zrt. szervezeti egység

műszaki ellenőr projekt vezető

Xxxxx xxxxxx / Hitelesíti:

…………………………………….. …………………………………………….

név

3. számú melléklet

MÁV MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZRT.

Basware Teljesítés Igazolás

Tervező neve:

Tervező telephelye:

Számlabenyújtási hely:

Megrendelő neve:

Megrendelő címe:

Rendelés száma:

Teljesítés dátuma:

Típus:

Költségviselő:

Munka megnevezése:

===============================

Munka műszaki tartalma:

===============================

Rendelési sor száma	Leírás	Mennyiség	ME	Egységár	Nettó	Projekt	Projekt Alfeladat
1

Teljes összeg: Ft + ÁFA

Kiállító neve:

Telefonszám:

Szolgálati helye:

Kiállítás Dátuma:

Kérjük Xxxxxx Partnerünket, hogy a számla Megjegyzés rovatában feltüntetni szíveskedjenek a rendelés számát.

Ezen teljesítésigazolás egy másolati példányát a számlához csatolni szíveskedjenek, ellenkező esetben a számlát nem áll módunkban befogadni.

4. számú melléklet

A Tervező felelősségbiztosításának másolata és a biztosítását kezelő Biztosító társaság felmentése a titoktartási kötelezettség alól

5. számú melléklet

Teljesítés ütemterve

Tevékenység	Időszükséglet (nap)
1. Vázlattervek	90	szerződés aláírását követően
2. Megrendelő visszajelzése	14
3. Engedélyes bírálati tervek	65
(Tervismertetés / tervzsűrizés)	-14	bírálati tervek benyújtását követően, párhuzamosan zajlik a tervzsűrizés is (30 napos bírálatba beleszámítandó)
4. Megrendelő visszajelzése engedélyes bírálati tervekre	30	bírálati tervek benyújtását követően;
5. Szükség esetén, Megrendelő visszajelzése alapján tervmódosítás	12
6. Megrendelő általi tervjóváhagyás	30
7. Tervek Tervező által hatósághoz engedélyezésre történő benyújtása	4
8. Jogerős építési engedély megszerzése	60
9. Engedélyezési terv elkészítésének és hatósági engedélyezésének tervezett időszükséglete összesen (1-8. pont összesen)	305
10. Kiviteli bírálati tervek	50
(Tervismertetés / tervzsűrizés)	-14	bírálati tervek benyújtását követően, párhuzamosan zajlik a tervzsűri is (30 napos bírálatba beleszámítandó)
11. Megrendelő visszajelzése engedélyes bírálati tervekre	30	bírálati tervek benyújtását követően;
12. Szükség esetén, Megrendelő visszajelzése alapján tervmódosítás	15
13. Megrendelő általi tervjóváhagyás	30
14. Kiviteli terv elkészítésének tervezett időszükséglete összesen (10-13. pont összesen)	125
Összesen (9. és 14. pont együttesen):	430
Időszükséglet összesen (hónap)	14,33333333

6. számú melléklet

Nyilatkozat alvállalkozókról(ajánlattevő tölti ki)

Alulírott …… ügyvezető, az ……. (cégnév) (székhely: ……..; cégjegyzékszám: ……; adószám: ……; a továbbiakban: Társaság) arra jogosult képviselőjeként polgári és büntetőjogi felelősségem tudatában, a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényben (Kbt.) foglaltakkal összhangban visszavonhatatlanul kijelentem, hogy a Társaság, mint tervező és a MÁV Zrt., mint megrendelő között a tárgyában

…………………..(dátum) napján kötött tervezési szerződés teljesítésébe a Társaság az alábbi alvállalkozók kívánja bevonni, továbbá kijelentem, hogy ezen alvállalkozók nem állnak a Kbt. és a hivatkozott tervezési szerződés megkötését megelőző közbeszerzési eljárásban előírt kizáró okok hatálya alatt.

Alvállalkozó 1.3

Az alvállalkozó megnevezése:

Képviselőjének neve:

Székhely:

Cégjegyzékszám:

Adószám Telefon:

Telefax:

A teljesítés azon része, melyhez az alvállalkozó igénybevételre kerül:

Az alvállalkozó megrendelő részére történő bejelentésének időpontja: közbeszerzési eljárásban megnevezett alvállalkozó / a szerződéskötésig megnevezett alvállalkozó / a szerződéskötést követően megnevezett és a teljesítésbe ………………. (dátum) napjától bevont alvállalkozó4

Alvállalkozó 2.

Az alvállalkozó megnevezése:

Képviselőjének neve:

Székhely:

Cégjegyzékszám:

Adószám Telefon:

Telefax:

A teljesítés azon része, melyhez az alvállalkozó igénybevételre kerül:

Az alvállalkozó megrendelő részére történő bejelentésének időpontja: közbeszerzési eljárásban megnevezett alvállalkozó / a szerződéskötésig megnevezett alvállalkozó / a

3 Értelemszerűen annyi alvállalkozó vonatkozásában töltendő ki, ahány alvállalkozó a teljesítésben részt vesz.

4 A megfelelő rész aláhúzandó. A szerződéskötést követően megnevezett és a teljesítésbe bevont alvállalkozó bejelentése esetén a dátum is

szerződéskötést követően megnevezett és a teljesítésbe ………………. (dátum) napjától bevont alvállalkozó5

Alvállalkozó 3.

Az alvállalkozó megnevezése:

Képviselőjének neve:

Székhely:

Cégjegyzékszám:

Adószám Telefon:

Telefax:

A teljesítés azon része, melyhez az alvállalkozó igénybevételre kerül:

Az alvállalkozó megrendelő részére történő bejelentésének időpontja: közbeszerzési eljárásban megnevezett alvállalkozó / a szerződéskötésig megnevezett alvállalkozó / a szerződéskötést követően megnevezett és a teljesítésbe ………………. (dátum) napjától bevont alvállalkozó6

……………….., 201………………..

………………

………………… Tervező cégszerű aláírása

5 A megfelelő rész aláhúzandó. A szerződéskötést követően megnevezett és a teljesítésbe bevont alvállalkozó bejelentése esetén a dátum is

kitöltendő, mely nem lehet korábbi, mint a nyilatkozat megrendelő részére történő bejelentésének napja!

6 A megfelelő rész aláhúzandó. A szerződéskötést követően megnevezett és a teljesítésbe bevont alvállalkozó bejelentése esetén a dátum is

Xxx.xx.: 54060-3/2017/MAV

Xxx.xx.: Szerződés száma: EBR: 2017-14654

IKOP-2.1.0.-15-2016-00015

EBR: 2017-14654 IKOP-2.1.0.-15-2016-00015

7. számú melléklet MEGHATALMAZÁS KÜLFÖLDI ADÓILLETŐSÉGŰ TERVEZŐ ESETÉN

(NEM RELEVÁNS)

8. számú melléklet: Tervezési program

MÁV Zrt.

TERVEZÉSI PROGRAM

MÁV Zrt. állomásfejlesztési és integrált ügyfélszolgálat fejlesztési program keretében

Kőbánya-Kispest

állomási épület, perontető és utasforgalmi infrastruktúra rekonstrukciójának építési engedélyezési és kiviteli terveinek elkészítéséhez

2017. november

Tartalomjegyzék:

1. Előzmények 50

2. Helyszín, adottságok 50

3. Tervezési feladat meghatározása 51

3.1.Általános tervezési alapelvek 51

3.2. Tervezési terület lehatárolása 54

3.3. Kapcsolódó beruházások 55

3.4.Tervfázisok 55

4.Speciális tervezési szempontok és elvárások 57

4.4.Utasperonok 62

4.5.Perontetők és peronberendezések 63

4.6.Gyalogos felüljáró műtárgyak 64

4.7.Vasúti technológiák 67

4.8.Utastájékoztatás 69

4.9.Biztonsági eszközök 73

0.Xx engedélyezési tervek műszaki tartalma 74

5.1 Építész munkarészek 74

5.2 Akadálymentesítési tervfejezet 74

5.3 Tartószerkezet, hídterv 74

5.4 Épületgépészeti rendszerek 75

5.5 Épületvillamossági rendszerek 76

5.6 Felvonók és mozgólépcsők terve 76

5.7 Környezetrendezési terv 77

5.8 Útépítési és forgalomtechnikai terv 77

5.9 Tűzvédelmi, környezetvédelmi és munkavédelmi tervfejezetek 77

5.10 Előzetes Organizációs Vázlatterv 77

5.11 Költségbecslés 77

5.12 Utas- és gyalogos áramlási vizsgálat és terv 78

5.13 Kapcsolódó infrastruktúra tervek 78

5.14 Tervek leszállítása, jóváhagyások 78

6. Kiviteli tervek műszaki tartalma 79

6.1 Építészet 79

6.2 Akadálymentesítés 79

6.3 Belsőépítészet 79

6.4 Tartószerkezet, hídterv 80

6.5 Környezetrendezési terv 80

6.6 Útépítési és forgalomtechnikai terv 80

6.7 Épületgépészet 80

6.8 Épületvillamosság 81

6.9 Tűzvédelmi, környezetvédelmi és munkavédelmi tervfejezetek 81

6.10 Felvonók és mozgólépcsők terve 81

6.11 Részletes Organizációs Terv 81

6.12 Utastájékoztatás kiviteli terve 83

6.13 Költségvetés 83

6.14 Kapcsolódó infrastruktúra tervek 83

6.15 Kiviteli tervek leszállítása, jóváhagyások 83

7. Mellékletek 84

1. Előzmények

A MÁV Zrt. pályázatot nyújtott be a KÖZOP kiemelt projektcsatorna „Az ország és a régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi úti elérhetőségének javítása kiemelt projektek” forrására az elmúlt évtized vonali infrastruktúrafejlesztéseiből sorra kimaradt állomásépületek, valamint ezen helyszíneken az utasforgalomhoz kapcsolódó infrastruktúra és azok utasforgalmi tereinek korszerűsítéseire. Az épületek, a peronok és környezetük jelentősen leromlott, ezért a vonali infrastruktúrafejlesztésekhez kapcsolódva a „MÁV Zrt. állomásfejlesztési és integrált ügyfélszolgálat fejlesztési program” keretében tíz, kiemelt utasforgalmú épület és hozzá szorosan kapcsolódó infrastruktúrának a rekonstrukcióját végzi el a balatoni üdülőkörzet, a budapesti fővárosi és elővárosi, valamint a kiemelt műemlék épületek közül kiválasztott helyszíneken.

Az állomásrekonstrukció fő célja a külső és belső utasforgalmi terek fejlesztése, az utaskiszolgálás színvonalának emelése, a helyiségstruktúra újragondolása a XXI. századi funkcionális igényekhez illeszkedve. A projekt tartalmazza az állomási helyszínek fő utasforgalmi (felvételi) épületeinek és létesítményeinek megújítását, átépítését, valamint az állomási környezet (állomási előtér, gyalogos felületek) rendezését, illeszkedve a településfejlesztés ismert célkitűzéseihez, valamint az ezekhez szorosan kapcsolódó infrastruktúra fejlesztését (utastájékoztatás, térvilágítás stb.)

Az épület rehabilitációs program kiemelten kezeli az alaptevékenység ellátásában jelentős szerepet játszó utasforgalmi területek korszerűsítését, az épület külső megjelenésének visszaállítását, az elhasználódott épületszerkezeti elemek felújítását, cseréjét, az épületekben elhelyezett munkahelyek komfortfokozatának javítását, korszerűsítését, az állomási környezet rendezését.

2. Helyszín, adottságok

A vasútállomás a főváros két kerületének határán álló állomása, fejlett intermodális kapcsolatokkal, kapcsolódó kereskedelmi létesítményekkel. Az állomás egyben metró végállomás (M3), BKV és Volán buszpályaudvar, jelentős P+R parkolóval, közvetlen repülőtéri transzferrel. Kőbánya-Kispest nagy forgalmú elővárosi és távolsági jelentőségű állomás, több vasútvonal érinti, így vasútüzemi jelentősége is kiemelt.

A régi felvételi épülettel átellenes oldalon egy, az építés korában nagyon korszerű új utasforgalmi komplexum épült a vasútvonal felülépítésével, a M3-as metró végállomásának létrejöttével, melyet 1980-ban adtak át az utazóközönségnek. A gyalogos felüljáró elkészültével a vasútüzemi funkciók nagy része és az utaskiszolgálás a régi felvételi épületből a gyalogos felüljáróhoz csatlakozó, BKV-tól bérelt épületrészbe került.

A vasútüzemi funkciók változásával egyes funkciók az épületben nem fértek el, így azok átmeneti jelleggel konténerben, illetve könnyűszerkezetes épületekben kerültek elhelyezésre, jelentősen rontva az összképet.

Az állomáson állandó forgalmi szolgálat van, a jegykiadás folyamatos, távolsági és elővárosi forgalma kiemelt nagyságú és jelentőségű.

3. Tervezési feladat meghatározása

Jelen tervezési program a MÁV Zrt. mint megrendelő projekttel kapcsolatos építészeti- arculati, a meglévő és az újonnan tervezendő gyalogos felüljáró műtárgyat is magába foglaló magasépítményi és az azokhoz szorosan tartozó infrastruktúra-fejlesztési igényeit foglalja össze.

A feladat tárgya az épületek, építmények és az utasforgalomhoz szorosan kapcsolódó infrastruktúra építését, illetve korszerűsítését (pl. 1 db meglévő és 1 db egy új 120-140 méter szerkezeti hosszúságú gyalogos felüljáró, peronemelés, peronok kábelalépítményei, utastájékoztató rendszerek stb.) műszaki szempontból teljes körűen megalapozó tervdokumentáció elkészítése. A tervezésnek nem képezi tárgyát a pályavasúti létesítmények (vágányhálózat, biztosítóberendezések és jelzők, felsővezeték stb.) és egyéb műtárgyak (közúti felüljáró) felújítása.

3.1. Általános tervezési alapelvek

A fejlesztés célja a jelenlegi avult állapotok megszüntetése, korszerű és minden igényt kielégítő felújítás és fejlesztés előkészítése, az esztétikailag kedvezőtlen kép javítása, a megmaradó funkciók elhelyezésének, az akadálymentesség és a használói komfort, az utasforgalmi kapacitások és az elérhető szolgáltatások szintjének növelése, biztosítása.

A tervezési feladat vázlattervek, majd ennek megrendelő által történő jóváhagyását követően engedélyezési és kiviteli tervek elkészítésére vonatkozik, melyeknek meg kell felelni az érvényben lévő jogszabályok, szabványok és egyéb (pld. MÁV) előírások műszaki és tartalmi követelményeinek, beleértve a kivitelezésre irányuló közbeszerzés lefolytatásához szükséges tervezői közreműködést és tervi mellékleteket.

o A tervezési munka során a magasépítési és infrastruktúra-fejlesztési feladatok kapcsán tervezőknek a teljes körű és rendszeres egyeztetéseket el kell végezni a munka egészére vetítve. Ezzel kapcsolatosan mindennemű felelősség a tervezőket terheli.

o A tervek hatósági engedélyeztetése, valamint a hatósági, szakhatósági és egyéb (pl.: közműszolgáltatók, MÁV, BKK-BKV, önkormányzatok, szomszédos bérlők) egyeztetések a tervezési feladat részei, melyeket jegyzőkönyvekkel dokumentálni és a tervekhez csatolni kell.

o A feladatok jellegéből kifolyólag a tervezési feladatokat magasépítési tervezőknek szükséges összefognia generáltervezői szerepkörben, megfelelő jogosultsággal és jártassággal rendelkező szakági tervezők bevonásával!

o A tervezés során a MÁV Zrt. és a BKV Zrt. között készülő üzemeltetési lehatárolási tervet is figyelembe kell venni.

o Az engedélyezési eljárás lefolytatása, az építési, vasúti közlekedési hatósági, létesítési, vízjogi, környezetvédelmi és minden egyéb szükséges engedély, hozzájárulás, valamint a NOBO tanúsítvány megszerzése a tervező feladata. A tervezési díjnak tartalmaznia kell a tervezési és az adminisztratív munkák ellenértékét, az engedélyezési eljárások lefolytatásához szükséges mindennemű költséget (hatósági és engedélyezési díjak, adatbeszerzési, adatszolgáltatási és egyeztetési díjak, földhivatali díjak, tanúsítványok és egyéb eljárások díjai stb.), a többlet dokumentációk sokszorosításának költségét, valamint a szükséges hatósági helyszíni bejáráshoz szükséges eszközök és a helybiztosítás költségeit is, beleértve a külső szolgálatoktól igénybe vett szakfelügyeleti díjat is. A Megbízó térítésmentesen biztosít MÁV szakfelügyeletet a tervezéshez szükséges mértékben.

o Amennyiben releváns, a tervező feladata a vonatkozó tulajdonosi hozzájárulások megszerzésében való közreműködés (pld. megosztási vázrajzok, egyeztetéseken történő részvétel) egyrészt a beruházás megvalósításához, másrészt a beruházás által létrehozott állapotoknak az európai uniós (társ)finanszírozású projektek esetében pályázati feltételként előírt 5 éves fenntartásához. A Megbízó feladata az üzemeltetési és fenntartási kérdések kapcsán az érintettekkel történő megállapodás, a Tervezőnek ebben feladata a közreműködés, például a hozzájárulás megszerzéséhez szükséges tervdokumentációk (pld. megosztási vázrajzok) előállítása, a tulajdonosi hozzájárulások megszerzése ügyében végzett egyeztetéseken való kötelező részvétel a tervezési szerződésében rögzített időszakban.

o A tervező feladata továbbá a meglévő tulajdonosi és használói, bérlői állapotok felmérése, a kivitelezési munkák megvalósításához szükséges tulajdonviszonyok, a rendezéshez szükséges jogszabályok és azokból adódó feladatok bemutatása. Már az építési engedélyezési tervek készítésének fázisában tisztázandók az üzemeltetéssel kapcsolatos kérdések.

o A tervezés alatt végrehajtandó részfeladatokat (szükséges egyeztetések, állapotfelmérések, etc.) Gantt-diagram formájában szükséges elkészíteni, mely diagram a tervezés alatti státuszjelentések kötelező melléklete.

o Amennyiben a tervezés során szükségessé válik Országos Vasúti Szabályzat” (továbbiakban OVSZ)-től való eltérés, a Tervező feladata az OVSZ alóli felmentés megszerzéséhez szükséges hiánytalan dokumentáció összeállítása és a felmentés megszerzése.

o Tervezői feladat a szükséges létesítményeknél az üzemeltetői lehatárolások és megállapodások előkészítése, egyeztetése az érintett létesítmények üzemeltetőivel, ill. az üzemeltetői megállapodások előkészítésében való közreműködés a felülvizsgálatnak megfelelően.

o A felülvizsgálatnak megfelelően a közműszolgáltatókkal egyeztetni szükséges annak meghatározására, hogy az érintett közművek tulajdonosai milyen beavatkozásokat tartanak szükségesnek elvégezni. Az egyeztetésben benne kell lennie, hogy a közműszolgáltató, üzemeltető az építéshez hozzájárul-e, illetve, hogy a beavatkozásokhoz kér-e tervkészítést. Ehhez szükséges a közműadatok beszerzése, helyszíni azonosítása, felmérése és szükség esetén kutatóárokkal történő pontosítása minden területen, főleg ott, ahol a nyomvonal kiváltása, áthelyezése szükséges. A szükséges közműkiváltásokra szakági tervek elkészítése (a felülvizsgálatnak megfelelően) és az üzemeltetői hozzájárulások, szakhatósági engedélyek megszerzése is a tervező feladata.

o A tervezőnek képviselnie kell a Megbízó érdekeit, harmadik féllel (önkormányzatok, szakhatóságok, tulajdonosok stb.) folytatott kapcsolatai során az indokolatlan követelések és többletköltségek elkerülésének érdekében.

o Tervezőnek az elkészítendő terveket folyamatosan egyeztetni szükséges minden érintett fél bevonásával dokumentálva. A kapcsolódó tervek maradéktalan összhangját minden esetben biztosítani szükséges. Az elkészítendő terveket a műszaki, gazdaságossági, fenntartási, stb. szempontok figyelembe vétele mellett kell elkészíteni, szükséges esetén az elkészült dokumentációkat alátámasztó munkarészek elkészítésével.

o Az előirányzott alap-beavatkozás következményeként felmerülő bármilyen járulékos tervezési feladat beleértendő a szerződés keretein belül teljesítendő tervezői szolgáltatásba.

o Az építési, létesítési engedélyben foglaltakat a kiviteli tervek készítésénél figyelembe kell venni, illetve érvényesíteni szükséges azokat. A kiviteli tervek és az építési, létesítési engedélyben foglaltak alapján egységes, kivitelezésre alkalmas tervdokumentációt kell összeállítani, amelynek tartalmaznia kell a műszaki előírások (specifikáció) összeállítását, és egy szokványos felépítésű költségvetés-kiírás és a tételtartalom leírások elkészítését. A kiviteli tervek esetében elvárás, hogy a részletezettsége olyan mértékű legyen, hogy ennek alapján a kivitelezés költsége meghatározható legyen, a kivitelezésre ajánlatot adó vállalkozó korrekt, pontos ajánlatot tehessen.

o A kiviteli tervnek részletes méret-, és mennyiségszámítást kell tartalmaznia. Ebben minden kiszámolt mennyiségre vonatkozóan ki kell derülnie annak, hogy melyik szakaszra, milyen építményre, milyen építményrészre vonatkozik (szelvényhatárok, méret, oldal, hely), és annak, hogy miből adódik a számított érték (részletszámítások).

o A kivitelezésre vonatkozó építési fázis- és ütemtervek elkészítése és üzemeltetői jóváhagyatása annak minden vonzatával együtt szintén tervezői feladat, szakágankénti bontásban (amennyiben van forgalmi, pálya, biztosítóberendezési, felsővezeték, távközlés stb. vonatkozása).

o Tervező feladata a tervezési munka helyszínének és környékének megtekintése és megvizsgálása, a nyilvánosan hozzáférhető kapcsolódó dokumentumok beszerzése és felülvizsgálata (pl. rendezési tervek), egyeztetések lefolytatása. Tervező feladata, hogy saját maga szerezzen be, saját felelősségére minden olyan információt, amely ajánlata elkészítéséhez és a szerződéses kötelezettségének elvállalásához és teljesítéséhez szükségesek. Mindez a Tervező saját költségére történik.

o A tervezés folyamán a folyamatos szakmai koordinációt a MÁV Zrt. projekt lebonyolításáért felelős szervezete látja el. A tervezési munka során folyamatos és rendszeres egyeztetések szükségesek a MÁV érintett szakágainak bevonásával, ezek feltételei a tervek bírálatra benyújtásának és a jóváhagyásoknak.

o A tervek műszaki tartalmát érintő lényegi döntések meghozatalába a Megbízót be kell vonni, a hatóságok, önkormányzatok által esetlegesen előírt „többlet” műszaki feltételekről a Megbízót haladéktalanul tájékoztatni kell, és javaslatot kell kidolgozni a megoldásra.

o Amennyiben a projekthez egyéb tervezési tevékenységek (más projektek) csatlakoznak, és az említett tervek az épület korszerűsítés tervezési szerződés teljesítését megelőzően, megfelelő időben elkészülnek, a tervanyagokkal szinkronizálni kell a készítendő terveket.

o A Tervező vegye figyelembe a már korábban elkészült tárgyi épületekre vonatkozó mérnöki illetve hatósági, szakhatósági szakvéleményeket, az ott alkalmazott illetve előírt építészeti, épületszerkezeti megoldások tükrében.

o Tervezőnek többek között nyilatkoznia kell az elkészített tervek komplex megfelelőségéről, a különböző szakági tervek egyeztetéséről, azok szakágankénti harmonizációjáról.

o A nyertes ajánlattevő (Tervező) által elkészített dokumentációnak tartalmaznia kell a tervezési cél komplex megvalósításához szükséges összes szakági tervet/dokumentációt.

o A tervezési munkát az összes érvényben lévő MÁV Zrt. Műszaki Előírásban, az Országos Vasúti Szabályzatban és az OKVPSZ-ben, TSI-kben (ÁME-K) foglaltaknak megfelelően kell elvégezni. A tervnek minden tekintetben meg kell felelnie az összes vonatkozó jogszabálynak.

3.2. Tervezési terület lehatárolása

A tervezési terület a Kőbánya-Kispest vasútállomás utasforgalmi területe és annak szűken vett környezete az alábbiak szerint:

1.) a BKV-MÁV lepényépülettől a vágányhálózat felett átívelő meglévő gyalogos felüljáró teljes hosszában minden elemével és berendezésével, közműveivel együtt;

2.) a meglévő gyalogos felüljárótól a kezdőpont (Nyugati pályaudvar) felé eső, a BKV metróállomásra vezető rövid felüljáró elosztócsarnokából induló, a MÁV vágányhálózata felett átívelő új gyalogos felüljáró minden elemével és berendezésével, közműveivel együtt;

3.) a meglévő, valamint az újonnan tervezett gyalogos felüljárók Budapest X. kerület Vaspálya utcai érkezésének környezete, azok közvetlen közterületi kapcsolódásával együtt (a szabályozási tervnek megfelelően), beleértve a közúti, gyalogos és kerékpáros felületeket, P+R és B+R parkolókat, zöldfelületeket, közműveket, közvilágítást és utcabútorokat is;

4.) a 100. számú vasútvonalhoz tartozó két fővonali szigetperon, valamint az ezeken található mindennemű eszköz és berendezés, beleértve az építményeket és műtárgyakat (perontető, mozgólépcsők, lépcsők), illetve közműveket is, de a vasúti pálya és annak tartozékai csak a legszükségesebb – későbbi pontokban részletesen meghatározott – mértékben (pl. felsővezetéki rendszer egyes elemei, peronszegélyek, kábel nyomvonalak, vízelvezetés stb.);

5.) a BKV-val közösen használt, az M3 metró és a vasút vágányai felett részben lábakon álló utasforgalmi épület (ún. lepényépület) a vázlatterv alapján műszakilag egységes felújítást igénylő, célszerűen MÁV Zrt.-nek tulajdonított részei;

6.) az ún. lajosmizsei vágánycsoport utasforgalmi létesítményei, peronok, perontetők a

4. pont szerinti műszaki tartalommal;

A 6. pont tekintetében fontos körülmény, hogy a tervezés során ügyelni kell a beruházás szakaszolhatóságára. Megrendelő igénye, hogy a lajosmizsei vágánycsoportok peronjain, perontetőin végzett kivitelezési munkák jól lehatárolhatóak legyenek a létesítmény egyéb terveitől, hogy egy későbbi ütemben vagy más forrásból finanszírozott kivitelezés esetén a felújítási munkálatok függetlenül elvégezhetők és egymástól függetlenül is üzemeltethetők legyenek! Különösen fontos ez az épületszerkezetek és mindennemű gépészeti rendszerek (csapadékvíz, energia, gépészet, vagyonvédelem, távközlés, utastájékoztatás stb.) esetében.

Amennyiben a lajosmizsei vágánycsoportok peronjain, perontetőin végzett kivitelezési munkákhoz szükséges építési engedély kiadásának feltétele az egységes helyrajzi számon szereplő beruházási terület, úgy – tekintettel arra, hogy az állami tulajdonba vétel becsült

időszükséglete 2-3 év – a megjelölt feladatokra alternatív, építési engedélyt nem igénylő terv készítése is a tervező feladata.

3.3. Kapcsolódó beruházások

1.) Építési engedélyezési fázisban van a Xxxxx Xxxxxx Nemzetközi Repülőtér (BPLFR) kötöttpályás kiszolgálásának tervezése (megbízó: XXX Xxx., tervező Uvaterv-Főmterv konzorcium).

A MÁV Zrt. kizárólagos bérleményi területeinek helyet adó ún. „lepényépületben” a reptéri projekt keretében kerül megtervezésre és kialakításra kb. 40 m2 területű új bizber jelfogó helyiség valamint egy kb. 24 m2-es távközlési helyiség. A reptéri projekt keretében kisebb mértékben átalakításra (bővítésre) kerül a vágányhálózat, a 3- 4 vágányok között ún. B peron hossza 85 m-rel nő.

A jelen tervezés során tekintettel kell lenni a reptéri projekt tervezésére is, amely szoros egyeztetést igényel a tervező részéről. Az állomásfejlesztési projekt keretében szükséges az alépítmény bővítése a peronoknál. A hangosítás az alépítményben kerül kiépítésre, a vizuális tájékoztatás és a peronvilágítás a perontető szerkezetben. A kábelalépítmény tervezésekor figyelembe kell venni a reptéri projekt alépítményi infrastruktúrájának helyigényét, a reptéri projekt által igényelt védőcsöveket az állomásfejlesztési projektben kell tervezni és majdan megvalósítani.

2.) A fővárosi elektronikus jegyrendszer megvalósítása során az M3 metróvonal kőbánya- kispesti végállomásának két kijáratához a BKK Zrt. 2018-ban beléptetőkapukat telepít. A kapuk nem MÁV területre esnek, de befolyásolhatják az utasáramlási viszonyokat, ezért a tervezőnek egyeztetnie kell pontos elhelyezésükről.

3.) A kőbányai Vaspálya utca mentén található gazdasági területek új tulajdonosa, a Bosch Magyarország Zrt. irodapark kialakítását tervezi. A gyalogos felüljárók hídfőinek környezetében – a szabályozási tervvel összhangban –a közterület szabályozási szélességének növelésére kerül sor az állomási előtérhez tartozó funkcionális elemek (burkolt gyalogosfelületek, P+R parkoló, kerékpártároló stb.) elhelyezése céljából. Az állomási előtér terveit egyeztetni kell a Bosch campus terveivel annak érdekében, hogy a párhuzamosan zajló tervezési folyamatok egységes megjelenésű és használati értékű, nagyvárosi nívójú kompozíciót eredményezzenek.

4.) Kőbánya-Kispest régi, ma szolgálati célra használt felvételi épülete MÁV területen, a Vaspálya utca mentén található. Ennek rekonstrukciója más projekt keretében tervezett, előkészítése már folyamatban van. A helyiségek funkcióit és terveit jelen tervezés során figyelembe kell venni.

3.4. Tervfázisok

Az állapotfelmérés és funkcióvizsgálat dokumentáció a tervezési munka kiinduló részét képezi. E munkarész keretében elvégzendők a szükséges feltárások, továbbá a felmérések részét kell, hogy képezzék a felújításhoz szükséges szakvélemények (pl.: tartószerkezeti szakvélemény, stb.), valamint a funkcionális-használói, a műszaki állapotot rögzítő dokumentációk összeállítása.

A megfelelően dokumentált és elfogadott állapotfelmérést, illetve funkcióvizsgálatot követően el kell készíteni a tervezett állapot vázlattervét, melyben minden koncepcionális kérdést

változatok bemutatása mellett, a megbízói döntések meghozásához szükséges mélységben és alátámasztottsággal kell ábrázolni. A vázlattervi dokumentációval kapcsolatosan formai, tartalmi, mennyiségi és minőségi követelmény, hogy a koncepcionális és építészeti-műszaki döntéshozatalra alkalmas legyen, a végső, pontos meghatározása a Megbízóval történő egyeztetések alkalmával kerül rögzítésre.

A vázlatterv kiértékelését követően lehet döntést hozni a végleges építészeti-műszaki tartalomról, mely alapján kell elkészíteni az építési engedélyezési, majd a megvalósításra és tendereztetésre is alkalmas kiviteli terveket. A bontási terveket egyedi egyeztetés után lehet engedélyeztetésre benyújtani, az esetleges idegen tulajdon feletti rendelkezés elkerülése végett.

A későbbi pontokban kifejtendő tervfajták és tervfejezetek közül ki kell emelni két feladatot, melyek egyrészt a szokványos tervezési munkáktól eltérő vasúti környezet, más részt a projekt időszükséglete miatt speciális tervezési munka elvégzését is igénylik:

o A terveket úgy kell elkészíteni, hogy az épületek, építmények és műtárgyak, peronok átalakítása, bontása és építése során a vasútüzemi funkciók működése a lehető legcsekélyebb zavartatás mellett legyen biztosított. Ebből eredően a vasúti szakszolgálatokkal történő egyeztetések alapján az engedélyezési tervi időszakban előzetes organizációs vázlatterv, majd a kiviteli tervi fázisban részletes organizációs terv készítése szükséges. Ezeknek része a provizórikus, ideiglenes konténerek, építmények, megközelítési útvonalak tervezése, adott esetben engedélyeztetése is.

o Már a vázlattervi időszakban tervezői költségbecslés, majd a kiviteli tervhez tételes költségvetés készítendő, amelynek tartalmaznia kell mind az építési (beleértve az ideiglenes és provizórikus elemeket is), mind a telepíthető berendezési költségeket. A költségbecslést a projekt elhúzódó időszükséglete miatt a tervértékek éves aktualizálásával, a végösszeget a tervezés zárását követő 5 évre előre vetítve, az elmúlt évek építőipari trendjeinek és a nagyobb kockázatok beárazásával kell elkészíteni.

Az egyes tervfázisok pontos tartalmi bontását lásd az 5. és 6. fejezetben.

4. Speciális tervezési szempontok és elvárások

4.1. Általános elvárások

Az állomási területeken alapvető cél az ingatlanállomány racionalizálása. A funkcióátrendezés során fontos szempont, hogy értékes területek legyenek fölszabadíthatók az utasforgalom, a kapcsolódó szolgáltatási funkciók vagy a kereskedelem számára. A jelenleg konténerben, illetve könnyűszerkezetes épületekben elhelyezett, megmaradó funkciókat épületen belül kell elhelyezni, a legkisebb szükséges terület felhasználásával. Az átalakítással érintett területen a bérlői területek pótlásáról, újak kialakításáról egyedileg kell rendelkezni.

Az állomási előtér, köztérkapcsolat megfelelő kialakításáról, környezetrendezésről gondoskodni kell. Vizsgálni és tervezni szükséges a közterületi kapcsolatok megfelelőségét, akadálymentesítését, komfortos használatát.

A teljes tervezési feladat kapcsán vizsgálni kell az ingatlanokra vonatkozó szabályozási környezetet (pl. helyi építési szabályzat), az azoknak való megfelelőséget, illetve az érintett ingatlanok tulajdoni helyzetét. Amennyiben a javasolt műszaki tartalom a hatályos szabályozás keretei között nem valósítható meg, úgy – a Megbízóval egyeztetett program alapján, az érintett önkormányzatokkal együttműködve – el kell készíteni a szükséges módosításokat tartalmazó településrendezési terveket.

A komplexum átalakítását az eredeti építészeti gondolatot és funkcionalitást tiszteletben tartva, nagyvonalú és kortárs eszközökkel, a struktúra könnyedségét és átláthatóságát kiemelve szükséges elvégezni. Az egyes építészeti-arculati elemek (perontetők, burkolatok, köztárgyak, utastájékoztatási elemek stb.) tekintetében irányadók a MÁV közelmúltban elvégzett épületrekonstrukciói kapcsán kialakított megoldások. Kőbánya-Kispest állomás frekventált helyzete és jelentős utasforgalma miatt igényes középületekre jellemző színvonalú megoldások (pl. speciális álmennyezetek, függönyfalak stb.) alkalmazása indokolt, szem előtt tartva a gazdaságos fenntarthatóság követelményeit.

A program hangsúlyos eleme a perontetők esztétikai és állagjavító felújításával, illetve cseréjével a peronvilág utasbarát fejlesztése: liftes-mozgólépcsős megközelítés, süllyesztett kivitelű világítás és hangszórók, korszerű vizuális utastájékoztatás, az időjárási és egyéb környezeti hatásoktól védő szélfogó elemek és peronbútorzat ergonomikus és komfortos kialakítása. A kültérben elhelyezendő ún. utca- és peronbútorok fix rögzítését biztosítani kell.

Különös figyelmet kell fordítani az épületek korszerű, energiatudatos kialakítására különös tekintettel a hőszigetelés mértékére, innovatív – lehetőleg minél jobb arányú megújuló energiákat felhasználó – fűtési és hűtési rendszerek alkalmazására, takarékos rendszerek (WC-öblítés, csapok, világítás stb.) és vezérlések (pl. jelenlétérzékelős kapcsolások) alkalmazására, a gazdaságos üzemeltetésre. Az épületgépészeti és villamossági rendszerek teljes cseréje szükséges. A nagy kiterjedésű tetőfelületeket extenzív zöldtetőként vagy – gazdaságossági számításokkal igazolt módon – az épület energiaellátását biztosító napelemekkel célszerű lefedni.

Cél a minél nagyobb arányú természetes megvilágítás alkalmazása (pl. nyáron árnyékolható sűrűbb ablakfelületekkel vagy tető/oldalfali bevilágítók, prizmák, fényterelő árnyékolók, fényterelő csatornák alkalmazásával).

Tartós, minimális karbantartást igénylő anyagok felhasználására és részletkialakításra kell törekedni. Az utasok számára hozzáférhető vizesblokkokat vandálbiztos kialakításban kérjük megtervezni. A fűtési szerelvények rejtett kivitelben készüljenek, vagy azokból is vandálbiztos típust kell beépíteni.

A csoportos illemhelyek előterében takarítás céljára szolgáló vízvételi és kiöntési szerelvényt kell biztosítani. Ahol a terület nagysága igényli, a takarítógépek manipulációs terét (méretek, fordulókör) figyelembe kell venni a tervezésnél.

Az előterek, feljáratok és folyosók tervezése során figyelembe kell venni egy távlati peronzár és beléptetőkapu-rendszer helyigényét, illetve ennek az utastájékoztatási és kommunikációs rendszereket érintő vonzatait.

Az állomás utasforgalmi tereit és közfunkciójú létesítményeit teljes körűen akadálymentesíteni kell, a csatlakozó közterületektől a peronokig. A cél az, hogy a teljes utasforgalmi zóna, a peronok megközelíthetőek legyenek, és az ott nyújtott szolgáltatásokat minden ügyfél – beleértve a fogyatékkal élő ügyfeleket is – kényelemesen, biztonságosan és önállóan igénybe tudja venni. Ehhez biztosítandó akadálymentes parkolóhely, az épület gyalogos megközelítése, akadálymentes mosdó kialakítása, a szintkülönbségek akadálymentes áthidalása. A peronok és az utasforgalmi gyalogos felüljárók teljeskörű akadálymentesítését liftek létesítésével kell megoldani, míg a használói komfort és a kapacitások a felvonók mellett mozgólépcsőpárokkal biztosítható.

Az állomás Vaspálya utcai kijáratainál fedett-nyitott, a paraméterkönyvnek megfelelő kerékpártárolókat kell biztosítani, tekintetbe véve a későbbi bővíthetőséget is. Az utasforgalmi tereket (peronokat, folyosókat, pénztárakat stb.) kerékpárral megközelíthetően kell kialakítani. Ehhez a liftek megfelelő méretezése mellett a lépcsők tolósínnel történő ellátása is indokolt.

A Vaspálya utca menti állomási előtér részeként kapacitív P+R parkoló tervezése is szükséges. A pontos műszaki elvárásokat az üzemeltető (X. kerületi Önkormányzat vagy BKK – Budapest Közút) ismeretében, azzal egyeztetve a későbbiekben lehet meghatározni.

Az épületegyüttes, illetve a peronok bútorozását, valamint az utastájékoztató eszközök (dinamikus kijelzők, hirdetménytároló vitrinek, táblák, piktogramok stb.) darabszámát, elhelyezését és jelzésképét meg kell tervezni, és egyeztetni kell a Pályavasúti Üzemeltetés, MÁV-START Zrt., továbbá az Ingatlanfejlesztés képviselőivel. Az utastájékoztatási rendszereket – egyeztetett módon – illeszteni kell a társszolgáltatók (BKK, Volánok) rendszereihez is.

A szakági helyiségcsoportokat lehetőleg szakáganként összefogottan kell kialakítani, lehatárolva és zárhatóan. A vizesblokk, teakonyha, tartózkodó, tárgyaló és oktatószobák – ha ettől eltérő kérés nem fogalmazódik meg – közösen összevonhatók.

A bérleményi fogyasztások (víz, villany, gáz, fűtés) önálló, elkülönített méréséről gondoskodni kell a felhasználók fogyasztásarányos terhelése érdekében.

4.2. Utasforgalmi területek

Az állomásrekonstrukció fő célja a külső és belső utasforgalmi terek fejlesztése, az utaskiszolgálás színvonalának emelése, a helyiségstruktúra újragondolása a XXI. századi funkcionális igényekhez illeszkedve, az arculati képet is rendezve. A legfontosabb elemek helyiségprogramja a következő:

· utascentrum 200-250 m2

· utasforgalmi terek (a meglévő gyalogos felüljáró épület) kb. 700 m2, illetve hasonló nagyságrendben az új gyalogos felüljáró

· férfi utasmosdó (méretezés szerint)

· női utasmosdó (méretezés szerint)

· családi és akadálymentes mosdó min.1 db, min. 4-5 m2

· takarítószertár 4-6 m2

Közlekedőterek, utasfolyosók

Már a vázlattervi fázisban szükséges a jelenlegi és tervezett utasáramlási viszonyok felmérése, elemzése, modellezése és bemutatása a teljes komplexumra kiterjedően (ideértve a KöKi Terminál bevásárlóközpont, a metró- és buszvégállomások, valamint a Vaspálya utcai kijáratok felé irányuló forgalmakat is). Ezek az utaskiszolgáló és kereskedelmi funkciók optimális helyének meghatározásának alapjául szolgálnak.

Az állomás jövőbeli utasforgalmát legalább 25 éves, valamennyi ágazatra kiterjedő prognózis alapján kérjük meghatározni. Készüljenek vizsgálatok az

a) induló (gyalog, taxi, P+R, BKK-Volán-MÁV), jegyváltó

b) induló (gyalog, taxi, P+R, BKK-Volán-MÁV), jegyváltás nélküli

c) érkező (gyalog, taxi, P+R, BKK-Volán-MÁV)

d) átszálló

e) reptéri transzfer érkező-induló

utasok áramlása, valamint az átmenő gyalogos forgalom figyelembevételével. Külön figyelmet szükséges fordítani a ráhordó autóbuszok utasainak útvonal-optimalizálására. Az utasforgalmi vizsgálatoknak valós és releváns utasszámlálási adatokon kell alapulnia.

Az utasáramlási térképen külön kell jelölni a kerékpáros, valamint a babakocsis- kerekesszékes útvonalakat is. Ez utóbbiaknál az indokolatlan kerülőket mellőzni kell. A pályaudvari megközelítésnél a prioritási sorrend: gyalogos megközelítés és közösségi közlekedés megállóhelyei, K&R, B+R és taxi (reptéri transzferek), P+R.

Jegykiadó automaták

Az állomás területén perononként min. 2 db, a komplexumban összesen min. 8-10 db jegykiadó automata elhelyezésére van igény a fő utasáramlási útvonalak mentén, azonban az állomás teljes utasforgalmi zónájában vizsgálni, előkészítés szintjén tervezni szükséges a csatlakozásokat és az elhelyezési pontokat.

Meg kell tervezni a jegykiadó automaták csatlakozási pontjait, amelyek lehetnek az utasperonon vagy a fő megközelítési útvonal mellett. (1 db esetén is ikresített automata telepíthetőség tervezését kérjük.)

A jegykiadó automaták (JKA) eszközbeszerzése nem jelen projekt feladata, az más forrásból kerül beszerzésre.

Utascentrum

Az állomáson a váróteremhez és a fő utasfolyosóhoz közvetlenül kapcsolódó utascentrum kialakítása tervezendő. Az utascentrumot önálló bérleményként kérjük kialakítani, bérleményi lehatárolással, külön mérhető közművekkel.

Az ügyfélteret magas színvonalú belsőépítészeti megoldásokkal, a MÁV-csoport arculati elemeinek következetes alkalmazásával, temperált és akadálymentesített helyiségként kell kialakítani. Az utastájékoztatási rendszereket – a hangosítást leszámítva – az utascentrumra is ki kell terjeszteni. Az utascentrumban a rövid idejű ügyfélvárakozás, valamint az akadálymentes hozzáférés kereteit is biztosítani szükséges.

Az utascentrumban 3 pénztárpult és további 1 akadálymentesített pénztárpult kialakítása szükséges. Mind a négy pénztárpult kialakításánál figyelembe kell venni a pénztárakra vonatkozó biztonsági követelményrendszert. A pénztárpult berendezését, a biztonsági rendszereket az előírásokban meghatározottak szerint kérjük megtervezni, biztosítva a megfelelő beléptető és riasztó rendszer kiépítését. A pénztárat és a jegykiadó automatákat kamerával is meg kell figyelni. A pénztár számítógépes munkahelyként kerüljön kialakításra, szünetmentes betáplálással és munkahelyenként 8 dugalj biztosításával. A pénztári munkatérben disszipatív padlóburkolat szükséges. A szükséges biztonsági és kommunikációs eszközök minimálisan az alábbiak:

· kódos, riasztóval felszerelt MABISZ minősítésű kettős bejárati ajtó

· hálózati kapcsolat a helybiztosítási, jegykiadási és menetrendi információs rendszerekhez (EPA, ELVIRA, HAFAS)

· telefonkapcsolat

· internet (intranet elérhetőség)

· POS-terminál

· a térfigyelő rendszerek ismétlő monitorja

· lábbal kezelhető riasztó a pénztárfülkében

· pénztári pult és jegykiadó automata kamerás megfigyelése

A kiszolgáló helyiségcsoportba történő bejutást bejárati zsilip szabályozza. A zsilipből nyílik a tartózkodó, abból pedig az összes többi helyiség, a közlekedő területeket lehetőleg minimalizálva. A helyiségcsoportot 14 fős dolgozói összlétszámra kell méretezni, azonban az egyidejűség ennél lényegesen kisebb, 4-5 fő. A helyiségprogram a következő:

· zsilip 2-5 m2

· A zsilipet kérjük a biztonsági követelményeknek megfelelően, a váróteremből megnyitva kialakítani. A második ajtón keresztül a jegyvizsgáló szükség esetén le tudjon számolni (ajtóba épített ablak).

· tartózkodó-pihenő 15-20 m2

· 1 fő részére (lehajtható) ággyal, 2 fő részére étkezőasztallal, minikonyhával, öltözőszekrényekkel

· irattár 12 m2 (hely hiányában máshol is kialakítható)

· 15 db, 45x60x65 cm-es digitális széffel, 50-60 cm széles álló iratszekrény 8 polccal

· zuhanyozó, WC, mosdóhelyiség 4 m2 pénztárellenőri iroda 12 m2)

- 1 íróasztallal, dupla irattároló szekrénnyel, 1 db 45x60x65 cm digitális széffel Helyhiány esetén a pénztárellenőri irodát a régi felvételi épületben is lehet biztosítani. Utasmosdó

Az utasmosdót a fő utasforgalmi terekhez kapcsolódóan létesüljön, a mozgáskorlátozottak és a kisgyermekesek számára is megfelelő megközelítéssel. Pénztárcsarnokból közvetlenül WC nem nyílhat! A helyiségcsoportot kérjük úgy kialakítani, hogy az egy előtérrel, vállalkozó általi üzemeltetésre kiadható legyen. Ez a helyiség lehet egyben a takarítószertár is, a mosdó

használathoz tartozó ideiglenes poggyásztárolóval. Pelenkázó, illetve családbarát baba-mama helyiség létesítése szintén szükséges, ez a funkció azonban az akadálymentes mosdóval kombináltan is kialakítható.

Kereskedelmi-szolgáltató területek

Az állomáson jelenleg többlet bérleményi terület nem áll rendelkezésre, azonban – a diszponibilis területek függvényében – cél a MÁV Zrt. által bérbe adható, utasforgalomhoz kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó bérlemények kialakítása.

A helyiségprogram a következő:

o büfé-kávézó bérlemények, egyenként 20-35 m2 vízvételi lehetőséggel, légtechnika előkészítésével

o kisebb trafik-újságos bérlemények, egyenként 8-10m2

o bérleményi közös, dolgozói WC-mosdó (méretezés szerint)

o bérleményi közös hulladéktároló

A bérleményi területeknek közvetlenül kapcsolódnia kell az utasforgalmi terekhez. Az egyes helyiségek önálló, zárt egységként alakítandók ki, az utasfolyosók felé történő árusítás nem megengedett. A bérlemények külső határoló szerkezete transzparens (függönyfalas) legyen.

4.3. Üzemi helyiségek

Forgalmi iroda

A külső forgalmi iroda a felvételi épület földszintjén található, vágányok felőli kijárattal. Átalakítása a jelenlegi beruházásnak része, de változatlan pozícióban meg kell őrizni, az átalakítás idején a folyamatos üzem fenntartása mellett. Javasolt egy előtéren keresztül kialakítani a bejáratát. A forgalmi iroda közelében legyen a WC, étkező (minikonyha). Javasolt a forgalmi szolgálat által igénybe vett helyiségeket egy blokkban kialakítani. A közlekedő területeket minimalizálni kell. A forgalmi iroda helyiségprogramja a régi felvételi épület felújításával, ill. az egyeztetések alkalmával kerülhet véglegesítésre.

TEB helyiségek

A TEB helyiségeket a jelenlegi beruházás csak minimálisan érinti, de az állomás átépítése idején a folyamatos üzem fenntartása szükséges. A helyiség számára lehetővé kell tenni a megfelelő külső megközelítést, lehetővé téve a biztosítóberendezési és áramellátó szekrények mozgatását.

A TEB épületrészen a nyílászárók cseréje állapotfelmérés alapján történhet, de vélelmezhető, hogy az elektronikus berendezések üzemeltetéséhez szükséges pormentes zárást csak cserével biztosíthatják. Ezen okból a szabadtérre nyíló, üzemszerűen használt ajtóknál (ez lehet a beszállításra tervezett nyílászárótól eltérő) előtér, vagy legalább belsőépítészeti eszközökkel kialakított huzatfogó szükséges.

A bizber, jelfogó, áramellátó, forgalmi és távközlő helyiségek klimatizálása szükséges.

A különféle beavatkozások MÁV 131-1362/2011 sz. távközlési előírás betartása mellett végezhetők.

A meglévő villamos elosztók és egyéb erősáramú eszközök továbbra is szükségesek, az átalakítás során ezek biztosítását továbbra is kérjük, tehát minden olyan bontásra ítélt épületben vagy épületrészben, ahol 0,4kV-os energia ellátási főelosztó/elosztó találhatók, azok kiváltásáról gondoskodni szükséges.

Felújítandó vagy kialakítandó helyiségek:

o forgalmi iroda 3 fő részére, 35 m2

Az átépítés alatt a zavartalan üzemet fenn kell tartani!

o hangos utastájékoztatási helyiség (a forgalmi irodához kapcsolódva, a pénztárblokk átjáróját megszüntetve a kibővített forgalmi irodában elhelyezhető) 1 fő részére, 8 m2

o külsős forgalmi szolgálattevő iroda 1 fő részére (peronokhoz kapcsolódva), 12 m2

o funkcióegységenként teakonyha és étkező helyiség 2-3 fő egyidejű étkezéséhez, 6-8 m2

o tolatásvezető és kocsivizsgálati tartózkodó 3 fő részére (peronokhoz kapcsolódva), 8- 12 m2

o nemenkénti öltöző 10 férfi, 10 női összlétszámra, 5 férfi részére személyenként 2 öltözőszekrénnyel

o vizesblokk egyidejűleg 7 fő részére (nemenkénti bontás vizsgálandó)

o perontakarítók raktára, 6-8 m2

o D70 jelfogó és áramellátó (emeleten), 90 m2

Az átépítés alatt a zavartalan üzemet fenn kell tartani!

o TEB távközlési szerelvényszoba (emeleten), 18 m2

Az átépítés alatt a zavartalan üzemet fenn kell tartani!

o áramellátó helyiség, hálózati betáplálás és műhely-raktár (földszinten), 32 m2

Az átépítés alatt a zavartalan üzemet fenn kell tartani! A jelenlegi áramelosztó helyén összevontan kialakítható.

o vasútőr tartózkodó (MÁV-START Zrt.), 6 m2

o hulladék- és szóróanyag-tároló, 4-5 m2

o létesítménykezelői és takarítószer-tároló helyiség, 2- 5 m2

Az akkumulátor helyiség és a savkamra fenntartása a technológiai váltás kapcsán már nem szükséges. Megvizsgálandó továbbá a szellőzőrendszer korszerűsítésével a szellőző gépház területének csökkentése.

A további szükséges funkciók a felvételi épületből, illetve a környezetében elhelyezett konténerekből az átalakítással egy időben, külön beruházás keretében a régi felvételi épület földszintjére kerülnek. Ugyanez vonatkozik a vonatkísérő és kocsitakarító személyzet helyiségeire is.

4.4. Utasperonok

A sk+55 cm magas szigetperonok szélei és a 100. vonal vágányainak (I-II. és IV-V. vágány) tengelye közötti távolság 1650 mm.

A peronok burkolatát az 57277/2015/MAV számon kiadott D. 11. Utasítás II. kötet 5.7.2. pontjában rögzítettek alapján kell megtervezni és kialakítani. Az új L55 peronszegély elemek alá fagyálló ágyazóréteg betervezését kérjük. Az újonnan épített peronelemeket 10 cm homokos kavics és 10 cm C12-16/FN ágyazó rétegbe kell beépíteni. A kialakítandó xxxxxxx rétegrendje:

- minimum 10 cm homokos kavics

- minimum 10 cm CKT jelű beton

- 2-3 cm ágyazó homok

- bontható elemes burkolat

A peronokban elhelyezett megszakító létesítmények fedlapjai semmilyen esetben sem lóghatnak az elsodrási határba.

A peronburkolatok tervezése során az 1299/2014/EU RENDELET és az 1300/2014/EU RENDELET (2014. november 18.) az uniós vasúti rendszernek a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek általi hozzáférhetőségével kapcsolatos TSI előírást (Átjárhatósági Műszaki Előírást) kell figyelembe venni.

A tervezés és kivitelezés során a vonatkozó szabványokat és MÁV előírásokat maradéktalanul be kell tartani, különös tekintettel a földmunka, vízépítés és peronépítés minőségbiztosítására vonatkozó D.11.utasításban foglaltakra. Tervező feladata a megfelelősséget igazoló nyilatkozatot beszerezni.

Peronok vízelvezetése

A perontetőkről lecsorgó vizeket a vasúti helyi csapadékcsatorna hálózattal kell összefogni és a befogadó(k)ba vezetni. Az utasperonok felületén a csapadékvizeket koncentráltan víznyelőkkel (pontszerűen vagy vonalasan) össze kell gyűjteni, és gyűjtőcsatornában alkalmas befogadóba kell vezetni. Ezen vizek vasúti pályatestre vagy a felépítményi szivárgóba nem vezethetők.

4.5. Perontetők és peronberendezések

A meglévő perontetők struktúrája, szerkezete célszerűen megtartandó, csak a szükséges átépítések, szerkezeti váltások miatt javasolt az áttervezése. Teljesen új perontetők, peronlefedés tervezése esetén a tervezőnek igazolnia kell a műszaki megoldás költséghatékonyságát is, összevetve a meglévő szerkezet megtartásával.

A perontetők felújításánál cél letisztult, a felvételi épülettel egynemű, korszerű építészeti karakter megjelenítése. A meglévő és a tervezendő új gyalogos felüljáró, a perontetők, a lépcsők, mozgólépcsők és liftfelépítmények egységes karakterű és építészeti minőségű komplexum képét kell, hogy sugározzák.

A perontetők tartós anyagokból, tartós részletkialakításokkal épüljenek. (pl. acél esetén csak rozsdamentes, vagy tűzihorganyzott és festett felület megfelelő, a horganyzási technológiához igazított, megfelelő kötésekkel, illesztésekkel).

Használható nagytáblás vagy egyéb burkolat az alsó síkon, a különböző eszközök süllyesztve kerülhetnek kialakításra. Az alsó burkolat kialakításánál fontos szempont, hogy a süllyesztve elhelyezett eszközök (világító testek, hangszórók, vezetékek, stb.) szervizelése könnyen megoldható legyen.

A perontetők vízelvezetése legyen egyszerű és biztonságos. A vápa legyen megfelelő szélességű, az eltömődés ellen kettős védelemmel legyen ellátva (vonalmenti rács és pontszerű lombfogó védelem), jégdugók ne képződhessenek.

Gondoskodni kell a gyalogos felüljáró és a perontetők megfelelő karbantartásának, üzemeltetésének lehetőségéről. (pl.: felsővezeték kiszigetelési lehetőségekkel).

A perontető világítása az elsodrási határ zónájára koncentrálódjon.

Kiemelt jelentőségű és forgalmú állomásról lévén szó, a peronok kurrens zónájában a várakozó utazóközönséget fokozottan védeni szükséges a környezeti hatásoktól, így a peronfedés zónájának komfortnövelő megoldásait is vizsgálni szükséges (fedett-zárt, fedett- nyitott terek aránya, temperálás kérdése stb.). A peronok szélességének függvényében a perontetők alá zárt és nyitott szélfogókat is kérünk telepíteni.

A peronon a megfelelő (fekvésre nem alkalmas) peronbútorokat, ülő és tájékoztató berendezéseket, órát is el kell helyezni a perontetővel, a világítással és az utastájékoztatási rendszerekkel összhangban. Amennyiben a peronokon ki van építve a közműhálózat, ivókutakat is el kell helyezni, illetve a meglévőket felújítani.

Gondoskodni kell az utastájékoztatási elemek (pl. különböző piktogramok, vizuális tájékoztató eszközök, monitorok, táblák, tablók, reklámhordozók) valamint a hirdetési felületek elhelyezhetőségének esztétikus, tervszerű kialakításáról. Az azokat fogadó tartószerkezeti elemek megtervezése a feladat részét képezi. Az írásos tájékoztatáshoz a megfelelő fali menetrendek, vasúti térkép, érkező/induló vonatok jegyzéke, vágányzári és díjszabási tájékoztató hirdetmények, BKK/VOLÁN járatok indulási jegyzéke elhelyezését is biztosítani kell.

A perontetők, peronvilág felújítása kapcsán elvégzendő tervezési feladatok:

o Perontetők szerkezeti átalakítása a koncepció szerint

o Perontetők burkolatainak, felületkezelésének újragondolása

o Vandálbiztos és peronbútorok és berendezések elhelyezésének tervezése (pad, szemetes, utastájékoztató vitrinek és hirdetési felületek)

o Szélfogók elhelyezésének vizsgálata, megtervezése

o A perontető szerkezeteit érintő diagnosztikai vizsgálat készítése

o A perontető teljes körű vízszigetelésének tervezése

o A perontető teljes körű vízelvezetésének tervezése

o Térvilágítás tervezése a perontetők alatt és a peronon

o Akadálymentes liftek elhelyezésének tervezése

o A koncepció szerinti utasáramlási elemekhez való illesztésének tervezése (mozgólépcsők, lépcsők)

o Passzív vizuális utastájékoztatás kiépítésének tervezése (piktogramok, táblák, vitrinek)

o Hangos utas tájékoztató rendszer cseréjének tervezése

o Aktív vizuális utastájékoztatás kiépítésének tervezése

o Térfigyelő kamerarendszer kiépítésének tervezése

4.6. Gyalogos felüljáró műtárgyak

A meglévő gyalogos felüljáró szerkezet rövid ismertetése

A felüljáró tartószerkezete – szemrevételezés alapján – vasbeton alaptestekre támaszkodó, acélanyagú, „I” szelvényű oszlopokból és szintén acél áthidaló felszerkezetből áll. A folytatólagos többtámaszú felszerkezet szelvényezés szerinti jobb oldalon a felvételi épületbe köt be, ott vélhetően az épülettel közös oszloppárra támaszkodik fel. (Az épület szerelt burkolata miatt közvetlenül nem vizsgálható). A felszerkezet az épülettől szerkezetileg

független, attól szerkezeti hézaggal elkülönül. A csatlakozási hézag körülbelül az épületből a felüljáróra felvezető lépcső legfelső lépcsőfokának vonalában található – a belső burkolat miatt közvetlenül nem vizsgálható. A burkolatváltás az épület kétszárnyú ajtajának vonalában található.

A szélső acél rácsos főtartókból és acél „I” kereszttartókból felépített felszerkezeten bennmaradó trapézlemez zsalutáblák segítségével alakították ki a vasbeton pályalemezt, mely pöttymintás gumilemez burkolatot kapott. A közlekedési teret oldalról egyszerű acél korlát, valamint teljes magasságban korszerűtlen, több helyen betört, hiányos, egyrétegű üvegtáblák határolják. A lefedés szintén trapézlemez felhasználásával készült. A lefedés alatt található a világítás kábelezése, kötődobozai, valamint világítótestei, a lefedés víztelenítő ejtőcsövei, továbbá különféle utastájékoztató táblák és hangosbemondók.

A felszerkezethez összesen 5 db kettős lépcsőkar csatlakozik, melyekből 4 db peronra, míg 1 db a szelvényezés szerinti bal oldal felőli közterületre, a X. kerületi Vaspálya utcába vezet:

· kezdőpont felől perononként 2-2 db, azaz összesen 4 db acél tartószerkezetű, vasbeton lépcsőfokokkal és az acélkorlátba épített üvegtáblás parapettel kialakított lépcsőkar;

· végpont felől perononként 1-1 db, azaz összesen 2 db acél tartószerkezetű, részben nem rég felújított acél/részben eredeti vasbeton lépcsőfokokkal és az acélkorlátba épített üvegtáblás parapettel kialakított lépcsőkar;

· végpont felől perononként 1-1 db, azaz összesen 2 db mozgólépcső;

· szelvényezés szerinti bal oldalon, a szerkezet végponti oldalához csatlakozóan 2 db acél tartószerkezetű, vasbeton lépcsőfokokkal és az acélkorlátba épített dróthálós parapettel kialakított lépcsőkar.

A lépcsőkarok és mozgólépcsők fedését a felszerkezet lefedésétől és a perontetőtől szerkezetileg független lefedés biztosítja, mely kialakításában, megjelenésében a felszerkezet lefedéséhez igazodik.

Szemrevételezés alapján a tartószerkezet (vb. alapozás, acél oszlopok, acél áthidaló felszerkezet) állapota a korának megfelelő, a teherbírást kedvezőtlenül befolyásoló repedés, törés, szelvénycsökkenés nem mutatkozik. Tervek hiányában az anyagminőségek nem ismertek.

A lépcsőkarok fő acél tartószerkezetének állapota szintén elfogadható, azonban a vasbeton lépcsőelemeket alátámasztó acél szögacélokon jelentős korróziós kár, helyenként szelvénycsökkenés figyelhető meg.

A tervező feladata a teljes szerkezet alapos vizsgálata, az egyeztetések során meghatározandó feltárásokkal, mintavételezésekkel, diagnosztikával. A tervezési programban ismertetett leírás csak tájékoztató jellegű, nem tekinthető állapotvizsgálatnak.

Tervezési feladat

Meg kell tervezni a meglévő gyalogos felüljáró teljes felújítását és szükség szerinti átalakítását, beleértve az esetleges szerkezeti megerősítését, újszerű, a kor színvonalának megfelelő minőségű és megjelenésű állapotot létrehozva, az akadálymentességet és a komfortos utasforgalom feltételeit maradéktalanul biztosítva.

A nyertes pályázónak legkésőbb a tervezési szerződés megkötéséig rendelkeznie kell olyan szaktervezővel, akinek a Magyar Mérnöki Kamara nyilvántartása értelmében hídszerkezet tervezésére kiterjesztett tartószerkezeti tervezési jogosultsággal (HT-T) bír.

A szemrevételezés valamint a rendelkezésre álló információk alapján a tervezési diszpozíció a következő (engedélyezési, kiviteli, majd gyártmánytervi szinten). A koncepció a tervezés során, előzetes egyeztetés és indoklás mellett részben módosulhat.

o részlettervek hiányában a felüljáró tartószerkezetének teljes körű geometriai felmérése, többek között a kapcsolatok feltárásával;

o a tartószerkezet célvizsgálata a jelenlegi állapot, a korróziós károk és az anyagminőségek meghatározására;

o a tartószerkezet statikai felülvizsgálata figyelembe véve a hatályos szabványokat, előírásokat (pl. földrengés) és a szükséges szerkezeti átalakításokat;

o a célvizsgálat, a statikai számítás, a funkcióbővítés (akadálymentesítés) miatt, valamint egyéb okokból szükséges szerkezeti beavatkozások megtervezése;

o a felüljáró tartószerkezetig történő teljes visszabontása, a szerkezeti vázig történő

„lecsupaszítása”, beleértve a járó-, oldal- és tetőburkolatokat, világítást, utastájékoztató eszközöket, hangos utastájékoztatást, szükség esetén a víztelenítés szerelvényeit, valamint a pályalemez és a lefedés szerkezetét (állapot és építészeti koncepció függvényében);

o a felszerkezethez csatlakozó, peronra vezető lépcsőkarok, mozgólépcsők és lefedéseik elbontása (a szelvényezés szerint bal oldali 2 db lépcsőkar megtartásának lehetőségét vizsgálni kell, de a lépcsőfokok és a lefedés itt is mindenképp elbontandók);

o a volt lépcsőkarok helyén az új lépcsőkarok, mozgólépcsők és felvonók fogadására alkalmas platformok tervezése a szükséges alapozási és tartószerkezeti beavatkozásokkal, geotechnikai vizsgálatokkal;

o perononként 1-1 db új, széles (vagy 2-2 db keskeny) lépcsőkar tervezése,

o a kapacitások és a használói komfort növelése céljából perononként 1-1 db fel- és le- irányú mozgólépcsőpár, valamint esélyegyenlőségi szempontokból 2 db felvonó tervezése (a vonatkozó MÁV irányelvek betartásával), a Vaspálya utcai csatlakozásnál vizsgálandó a mozgólépcső párok szükségessége;

o akadálymentesítés céljából a szelvényezés szerinti bal oldali lépcsőkarok mellé, a Vaspálya utcai letalpalásnál 2 db felvonó tervezése (vonatkozó MÁV irányelv betartásával);

o a szelvényezés szerint jobb oldalon a felüljáró és az épület akadálymentes kapcsolatának kialakítása, a meglévő szintkülönbség akadálymentes áthidalása, lehetőség szerint rámpás megoldással (karfalift, „lépcsőnjáró” alkalmazása nem megengedett);

o áthidaló felszerkezet lefedésének és víztelenítésének megtervezése;

o lépcsőkarok és mozgólépcsők lefedésének, víztelenítésének megtervezése a felújításra kerülő peronlefedéshez és felüljáró lefedés kialakításához igazodva;

o a teljes megmaradó felüljáró tartószerkezet felújításnak tervezése (felülettisztítás, betonfelületek javítása, bevonatolása; acél szerkezetek tisztítása, javítása, korrózióvédelme, földelése, stb.);

o járó-, oldal-, tető- és belső burkolatok megtervezése, figyelembe véve a használói komfortot, a fenntarthatósági (pl. tisztíthatóság), vandálbiztonsági (rongálás, eltulajdonítás), ergonómiai, munkavédelmi (felsővezetéki oldalvédelem) és építészeti

szempontokat is (a tervezés során folyamatos egyeztetés szükséges a különféle MÁV szakágakkal, pl. építészet, ingatlan, hídász, erősáram, távközlés, biztosítóberendezés);

o egyéb tartozékok, illetve a tartozékok és a felüljáró kapcsolatának megtervezése (pl. energiaellátás, világítás, utastájékoztatás, hangosbemondó, kábelezések, álmennyezet stb);

o vagyonvédelmi és egyéb biztonsági tervek elkészítése (beléptetés, kamerázás stb.).

Az új gyalogos felüljáró rövid ismertetése

A meglévővel párhuzamosan futó, azt tehermentesítő új gyalogos felüljárót kell tervezni újszerű, a kor színvonalának megfelelő minőségű és megjelenésű állapotot létrehozva, az akadálymentesség és a használói komfort feltételeit maradéktalanul biztosítva. Az új gyalogos felüljáró és a meglévő-megmaradó gyalogos felüljáró, valamint a perontetők a fent leírtak szerint egységes építészeti és műszaki koncepcióba kell, hogy illeszkedjenek.

Az új gyalogos felüljáró egyik végpontja a BKV metróállomás északi peronvégén épült utasforgalmi csarnok, másik végpontja a Vaspálya u. kiszabályozott közterülete a kerületi szabályozási tervben foglaltak szerint. A BKV létesítményhez való megfelelő csatlakozás műszaki, építészeti és üzemeltetési feltételeit a tervezés során biztosítani szükséges.

Az utasforgalmi méretezés során külön figyelmet kell szentelni annak, hogy a jelenlegi meglévő gyalogoskapcsolat átépítésének időszakában ennek az új felüljárónak kell a vasútállomás teljes utasforgalmát kiszolgálnia.

Peronkapcsolatot a meglévő gyalogos felüljáróhoz hasonlóan mindkét fővonali peronhoz tervezni szükséges az akadálymentesség, az utasáramlási irányok, az emelt szintű utaskomfort és a szükséges kapacitások biztosítását szem előtt tartva. A lajosmizsei vágánycsoporthoz tartozó peronszakaszhoz utasforgalmi kapcsolatokat nem kell tervezni, azonban a későbbi kialakíthatóságukat biztosítani szükséges.

A gyalogos felüljárók átalakítása/építése, mozgólépcsők, felvonók építése, peronmagasítás, perontető átalakítás engedélyköteles tevékenység. Az engedélyezési eljárásban az INFRA TSI és a PRM TSI szerinti tanúsítás szükséges, melynek megszerzése a Tervező feladata. A gyalogos felüljárók tervezésénél figyelembe kell venni a 21717/2016/MAV „Felsővezetéki tervezési és létesítési követelmények” 3.4.20. pontját is.

4.7. Vasúti technológiák

0,4 kV-os energiaellátás

Az állomási főelosztókban az igényeknek megfelelő áramköri rendezettséget kell kialakítani, és a túláramvédelmi és érintésvédelmi előírásoknak megfelelő készülékeket kell alkalmazni a nemzeti és vasúti előírások betartásával. Az egyéb szükséges gépészeti berendezések (átemelő-szivattyú, lift, mozgólépcső stb.) villamos energiaellátásáról is gondoskodni kell.

Térvilágítás

A projektben csak az utasforgalmi létesítmények (peron, perontető, gyalogos felüljáró, utasforgalmi terek és közlekedők, állomási előterek stb.) tér- és közvilágítása korszerűsítendő; nem része a vágányok és váltókörzetek térvilágítása.

o A térvilágítást a „MÁVSZ 2950 Vasúti Világítás” előírásai szerint kell megtervezni. A vonatkozó elősírások mellett a „33/2007. (XI.30. MÁV ért. 36.) ÜÁVIGH. sz. üzletági általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a Vasúti Világítástechnikai Kollégium

állásfoglalása a vasúti világítási berendezések követelményeiről” előírásban foglaltakat be kell tartani.

o A pályavasúti állagba kerülő világítási berendezés tervezésekor a lámpatesteket a MÁV Vasúti Világítástechnikai Kollégium hatályos lámpatest-katalógusából kell választani, vagy a MÁV Zrt. előírásai alapján bevizsgáltatni és hitelesíteni kell. A katalógusból választott LED-es világítótestekkel kell a térvilágítást tervezni.

o Fedett peronok esetében a távközlési szakszolgálattal egyeztetve, a világítótestekbe integrált hangszórókkal kombinált világítási és hangosítási berendezés is tervezhető.

o Nyitott peronok esetében az önálló oszlopos, kis fénypontmagasságú (6,5m) térvilágítási berendezést a MÁV hálózatában rendszeresített, elfogadott típusú, tűzihorganyzott, két szerelvényszekrényes (hangosítás fogadására is alkalmas,

„teleszkópos”) acéloszlopokkal kell kialakítani.

o A lépcső-, mozgólépcső- vagy rámpalefedéseket úgy kell kialakítani, hogy a térvilágítási berendezések biztonságos karbantarthatósága biztosított legyen.

o Kis fénypontmagasságú, falba süllyesztett lépcsővilágítási berendezéseket (pl. fokvilágítás) egyedileg engedélyeztetni és az illetékes szakszolgálat üzemeltetőjével egyeztetni kell.

o Aluljárókban és felüljárókban „vandálbiztos”, megfelelő „IK” besorolás szerinti kellő ütésállóságú lámpatesteket kell betervezni. Aluljárókban, zárt utasforgalmi területen a hatályos előírásoknak megfelelő tartalékvilágítást is kell tervezni. Az épület tartalékvilágítási rendszeréhez kapcsolva kell a berendezéseket kiépíteni, egyéb esetekben a szünetmentes energiaellátást a biztosítóberendezési szakterülettel egyeztetetve (rendelkezésre álló energia tekintetében) kell tervezni, telepíteni.

o Esőbeállók tervezésénél szükség esetén azoknak önálló világítási berendezést kell tervezni. Telepítésük esetén az érintett peronvilágítás egyenletességének nem megengedhető torzulását kerülni kell.

o A tervezés során kerülni kell térvilágítási berendezések felszerelését a felsővezetéki oszlopokra.

o A térvilágítás, energiaellátás távvezérlését illeszteni kell a területi, már meglévő erősáramú távvezérlő rendszerhez. A rendszereket adott helyeken önálló távleolvasásra alkalmas fogyasztásmérőkkel kell ellátni.

o A területileg illetékes társszakszolgálatokkal (távközlés, biztber. stb.) és erősáramú üzemeltetővel a tervezéshez kapcsolódó, szükséges egyeztetéseket a tervezés során el kell végezni, a készült egyeztetési jegyzőkönyveket a tervdokumentációkhoz csatolni kell.

Felsővezeték

A projekt során a felsővezetéki rendszer nem kerül átépítésre. A felsővezetéki hálózat érintett részeinek szükséges áttervezése, módosítása (pl. az új gyalogos felüljáró miatti megkerülő vezeték áthelyezése) az építési technológiákhoz igazodóan a kivitelező feladata.

A felsővezetéki berendezéseket a kivitelezés során kell áttervezni, azonban az egyéb munkák tervezésénél a jelenlegi felsővezetéki rendszert figyelembe kell venni. Amennyiben a jelenlegi felsővezetéki rendszer bármilyen átalakítása szükségessé válik, a szükséges tervezési és kivitelezési feladatokat a tenderkiírásban elő kell írni.

A felsővezeték átalakítását úgy kell tervezni, hogy ideiglenes állapotra vonatkozóan csak a kiszigeteléseket lehet megvalósítani. Amennyiben az új kialakítandó műtárgyak szükségessé teszik, természetesen a kivitelezés fázisában tervezni kell a felsővezeték átalakítását a végleges állapot vonatkozásában (pl. megkerülő vezetékek áthelyezése).

Távközlés

A peronok építése kapcsán a peronok alá létesítendő kábelalépítmény (minimum 8 db KPE110) tervezése szükséges a hatályos kiadott kábelfektetési irányelvek (62135/2016/MAV sz.) betartásával és a hozzá tartozó pontos műszaki leírással. Ehhez kapcsolódóan a térvilágítási és hangosítási kapcsolatok megtervezése is a feladat részét képezi.

Az (át)építés alatt is folyamatos üzemet kell biztosítani, így a meglévő kábelek védelembe helyezési (kábelkiváltási) munkáit szintén szükséges tervezni és jóváhagyatni.

A távközlési összeköttetések folyamatos és zavartalan biztosítása érdekében a távközlési szerelvényszobát magában foglaló épületek esetleges felújítása, átépítése idejére a szerelvényszoba használhatóságáról, illetve esetleges kiköltöztetéséről gondoskodni szükséges.

Az állomási peronok átépítésének idejére az átépítés ütemezésének megfelelően ideiglenes hangosítási terveket kell készíteni és jóváhagyatni.

Az állomás alépítményi hálózatában a térvilágítás kábelei a távközlő és biztosítóberendezési kábelekkel egy rendszerben, de külön védőcsőben tervezhetők. Tűzjelző rendszer, betörésjelző rendszer, kamerarendszer, kamerafűtés stb. tervei külön tervfejezetben szerepelnek (TB-Biztonságtechnika), de a rendszerek átviteli útjait a távközlési tervekben is szerepeltetni kell. A védőcsövek fektetését össze kell hangolni a kapcsolódó vonalak GSM-R védőcső igényével (amennyiben a szakasz érintett és az nem épül meg jelen projekt kivitelezéséig)

Vizuális utastájékoztató berendezések, infóoszlopok, jegykiadó automata, jegyérvényesítő készülék, vészhívó berendezések, biztonsági és védelmi berendezések stb. adatvonalának optikai kábelt kell tervezni kül- és beltéren egyaránt.

A távközlési berendezések számára egyedi távközlési áramellátás szükséges.

Távközlési szempontból a kábeleket szerelvényszobától szerelvényszobáig kell tervezni a működőképes rendszer biztosítása érdekében.

Biztosítóberendezés

Az új gyalogos felüljáró és a peronfedések tervezésekor vizsgálni szükséges a jelzők előírt láthatóságát s az ezzel kapcsolatos tervezési feladatokat el kell végezni.

4.8. Utastájékoztatás

Általános elvárások

o Megtervezendő az utasforgalmi területek korszerű vizuális utastájékoztatási rendszere passzív és aktív elemeivel együtt. A rendszer egyes elemeinek (monitorok, hangszórók, óra, kamerák stb.) elhelyezésének műszaki, illetve építészeti- belsőépítészeti tervezése mellett jelen tervezési munka része az adottságok és irányelvek figyelembe vételével magának a rendszer kialakításának, illetve a MÁV hálózatához történő integrálásának megtervezése is. A terveket a MÁV Zrt.

szervezeteivel folyamatosan egyeztetni és más tervkötetekkel összehangoltan dokumentálni szükséges.

o A vizuális utastájékoztató eszközök telepítésénél a teljes információ biztosítását kérjük, beleértve az egyéb átszálló és csatlakozó járatok (egyéb közlekedési szolgáltatók) adatainak külön kijelzőkön történő közléséhez szükséges védőcsövezést, adathálózati kiépítést is. A rekonstrukció keretében felújítandó az épület hangos és vizuális utastájékoztatási rendszere az alábbi kitételekkel.

o A peronokon a következő elemeket kell elhelyezni: nagy magasságban vizuális utastájékoztató perontáblákat, átszállási összesítő monitorokat, hangszórókat, órákat, vészhívó oszlopokat, jegykiadó/jegyérvényesítő készülékeket, vagyonvédelmi kamerákat, önálló menesztői oszlopokat, MÁV-START Zrt. vitrineket. Mindezeket kétféle kivitelben, a perontető alatti és a perontetőn kívüli változatban kell megtervezni és elhelyezni, összehangoltan.

o Az utascsarnokban nagyméretű összesítő táblát kell elhelyezni valamint hangosítási rendszert kell kiépíteni.

o Az új beltéri és külsőteri hangosítási rendszerekről (a besugárzandó terek megfelelő hangnyomás ellátottságáról) akusztikai szimulációs terv készítése szükséges.

o A passzív vizuális utastájékoztatás egyes elemeit a MÁV Arculati Kézikönyv alapján kell konszignálni, a homlokzatokon és az utascsarnok belső falnézetein ábrázolni. A passzív vizuális utastájékoztatás elemei (piktogramok) az épületben, az épület külső környezetében és a peronon is elhelyezendők.

o Az utastájékoztatás elemeinek részleteit (kiosztás, elhelyezés, központ helyét stb.) MÁV tervezői egyeztetés keretében megadja.

o Az építészeti koncepció szerves részeként megvilágított állomási névtáblák vagy egyedi betűfeliratok tervezendők.

o Összerajzolt, valamennyi érintett szaktervező elemeit feltüntető rajzokat kérünk bemutatni. (peron, perontető, peronbútor, utastájékoztatás, világítás, stb.)

o Az utasperonokon, a két gyalogos felüljárón és az utascentrum belső terében monitoros tájékoztatás szükséges a csatlakozó vonatokról és a BKK járatairól. Terv szinten biztosítani kell további utastájékoztató monitorok kihelyezéséhez szükséges kapcsolatok kiépítését, a társszolgáltatók utastájékoztató rendszereinek dinamikus elemeihez történő illesztés lehetőségét.

o A kiépítésre kerülő utastájékoztató rendszer összes aktív elemére teljes körű „element management” funkcionalitást kell biztosítani.

o A gépi bemondások hanganyaga TTS alapú legyen. A bemondások szerkesztésének lehetősége és a menetrendváltások lekövetése biztosított legyen a MÁV szakembereinél.

o A vizuális és hangos utastájékoztatás megvalósítása során, a hanganyag készítésénél

„A közszolgáltatás keretében nyújtott utastájékoztatás normatív előírásairól és azok alkalmazásáról normál üzemi körülmények között, valamint rendkívüli események bekövetkezésekor” című, mindenkor hatályban lévő elnök-vezérigazgatói utasítás előírásait is figyelembe kell venni.

Utascentrum és várócsarnok

a) Hangos utastájékoztatás

b) Vizuális elektronikus utastájékoztatás

El kell helyezni a 60 percen belüli vonatforgalmat bemutató érkező és induló összesítő táblákat, lehetőleg a pénztárból is látható módon.

c) Papír alapú utastájékoztatás

▪ fekvő A0 méretű fali menetrendtartó az állomást érintő vonalak fali menetrendjével

▪ fekvő A0 méretű vasúti térkép

▪ A0 méretű tartó az érkező/induló vonatok jegyzékének és az aktuális menetrendi változásoknak

▪ A0 méretű tartó a menetdíjtáblázatnak és a díjszabási hirdetményeknek

▪ A0 méretű tartó a különféle reklámoknak és hirdetményeknek

▪ álló A0 méretű tartóban az IC vonatok kocsiállás-mutatója

▪ a nemzetközi menetrendi mező kivonata (nemzetközi jegykiadás esetén)

▪ a megálló nemzetközi vonat menetrendje és kocsi összeállítása (nemzetközi jegykiadás esetén)

Megfelelő kialakításban

▪ az állomás és közvetlen környezetének részletes helyszínrajza (rajta a jegykiadó automaták helye, felüljáró, liftek, kijáratok, szolgáltatások jelölése, közlekedési kapcsolatok stb.)

▪ a környező városrészek térképe

▪ a csatlakozó BKK járatok menetrendi tájékoztatója

▪ a környező városrészek közlekedési térképe (érintettekkel egyeztetendő)

Az előbbieken felül

a BKK területén, megfelelő tartóban:

- a BKK vonalhálózati térképe,

- a BKK díjszabási tájékoztatója,

- Budapest BKV vonalhálózati térképe;

d) Óra

e) Érintőképernyős többfunkciós elektronikus utastájékoztató készülék védőcsövezése

Állomási területek

a) Papír alapú utastájékoztatás

▪ az érkező-induló vonatok jegyzéke „A közszolgáltatás keretében nyújtott utastájékoztatás normatív előírásairól és azok alkalmazásáról normál üzemi körülmények között, valamint rendkívüli események bekövetkezésekor” című mindenkor érvényes EVIG elnök-vezérigazgatói utasításban előírtak szerinti formátumban

▪ A0 méretű tartó a díjszabási tájékoztatóknak, az aktuális menetrendi változásoknak és a pénztári nyitvatartási tájékoztatóknak

▪ megfelelő tartóban az állomás és közvetlen környezetének részletes helyszínrajza (rajta a jegykiadó automaták helye, felüljárók, lépcsők, liftek, kijáratok, szolgáltatások jelölése, közlekedési kapcsolatok stb.)

b) Hangos utastájékoztatás

c) Vizuális elektronikus utastájékoztatás

A peronlejárónál perontábla vágányonként, egyéb helyeken nincs.

d) Jegykiadó automata vagy a jegyérvényesítő készülék

e) Többfunkciós utastájékoztató (védőcsövezése)

f) Vészhívó berendezések

Utasperon

a) Hangos utastájékoztatás

Korszerű, peronszelektált hangosbemondó rendszer

b) Vizuális elektronikus utastájékoztatás

▪ egy vonatot feltüntető perontábla vágányonként, úgy kihelyezve, hogy az első a felüljáróból látszódjon, a második ettől maximum 100 m távolságra

▪ a felüljáróknál (peronlejáróknál) a csatlakozó vonatokról (állomási összesítő) és BKK járatokról tájékoztatást nyújtó monitorok

▪ segítségkérésre (SOS vészhívó funkcióra) alkalmas berendezések, célszerűen egybeépítve a külön azonosítóval működő forgalmi kapcsolattartó és menesztési felhatalmazó funkciókkal

c) Papír alapú utastájékoztatás

▪ fekvő A0 méretű fali menetrendtartó az állomást érintő vonalak fali menetrendjével

▪ fekvő A0 méretű vasúti térkép

▪ A0 méretű tartó az érkező/induló vonatok jegyzékének és az aktuális menetrendi változásoknak.

▪ A0 méretű tartó a menetdíjtáblázatnak és a díjszabási hirdetményeknek Megfelelő kialakításban

▪ az állomás és közvetlen környezetének részletes helyszínrajza (rajta a jegykiadó automaták helye, felüljáró, liftek, kijáratok, szolgáltatások jelölése, közlekedési kapcsolatok stb.)

▪ a környező városrészek térképe

▪ a csatlakozó BKK járatok menetrendi tájékoztatója

▪ a környező városrészek közlekedési térképe (érintettekkel egyeztetendő)

▪ álló A0 méretű tartóban az IC vonatok kocsiállás-mutatója

▪ a nemzetközi menetrendi mező kivonata (nemzetközi jegykiadás esetén)

▪ a megálló nemzetközi vonat menetrendje és kocsiösszeállítása (nemzetközi jegykiadás esetén)

d) Jegykiadó automata, jegyérvényesítő készülék

e) Egyéb

▪ órák önállóan vagy a vizuális utastájékoztatóba beépítve

▪ térfigyelő kamerák úgy elhelyezve, hogy a készített kép utasszámlálásra is alkalmas legyen

Csatlakozó metróállomás és autóbusz-pályaudvar

a) Vizuális elektronikus utastájékoztatás

▪ érkező/induló vonatokról tájékoztatást nyújtó összesítő monitor létesíthetőségének vizsgálata, tervezése

b) Papír alapú utastájékoztatás

▪ érkező/induló vonatok jegyzéke

Jegyautomaták jellemzői

A jegyváltó automaták elhelyezése a tervezési feladat része. Elhelyezésüknél az alábbi szempontokat kérjük figyelembe venni: a fő utasáramlási irányba essen, de a vásárlók sorbanállása ne akadályozza a forgalmat; szélsőséges időjárási hatásoktól védett és jól megfigyelhető helyen legyen, az elhelyezés nehezítse meg a különböző feltörési kísérleteket. Az automatákat kamerával is meg kell figyelni.

Az automatáknak értelemszerűen a távlatban létesíthető peronzár, illetve beléptetőkapu- rendszer vonalán kívül kell esnie.

A jegyautomaták (JKA) műszaki jellemzőit a tervezés során megbízói adatszolgáltatásként közöljük.

4.9. Biztonsági eszközök

Az állomáson szükséges technológiai és vagyonvédelmi, térfigyelő kamerarendszerek rendszerterveit a vonatkozó MÁV irányelvek és a Biztonsági Igazgatóság elvárásainak megfelelően kell elkészíteni. A felvételi épület melletti B+R parkolót is térfigyelő rendszerrel kell ellátni.

Az ehhez szükséges infrastruktúrának (vezetékek, erősítők és egyéb berendezések) a biztonsági előírásoknak megfelelő helyet kell biztosítani az épületek falain és a homlokzatokon. A tervezés során figyelembe kell venni a biztonsági eszközök (kamerák) elhelyezést az épületen, melyet esztétikus módon, rejtetten szükséges kialakítani. A kamerák képeinek rögzítése érdekében egy, az adatok rögzítésére alkalmas berendezés (Rack szekrény) biztonságos, megfelelő védelemmel ellátott helyen történő elhelyezése szükséges.

Kérjük továbbá az irodák és raktárhelyiségek mozgásérzékelőkkel, betörésjelzőkkel és füstérzékelőkkel való ellátását.

5. Az engedélyezési tervek műszaki tartalma

5.1 Építész munkarészek

Az érvényben lévő előírásoknak megfelelő tervanyag, a bontással és az átalakítással érintett épületekről, leírásokkal és műszaki tartalommal szükséges.

Kérünk külső, belső építészeti látványtervet elkészíteni. Állomási összképet bemutató látványterv, környezettel/területrendezéssel együtt.

Állomási környezetet ábrázoló helyszínrajz. (M=1:200; M=1:500)

A meglévő állapot és a tervezett állapotot bemutató tervlapok és műszaki leírások. Helyiséglista (helyiségek sorszáma, neve, alapterülete, padlóburkolata)

Bontások esetén felmérési terv és fotó dokumentáció szükséges.

Az építészeti-belsőépítészeti kialakítás alapelve az egységesített arculat megteremtése, melynek alapja a pályázok számára elektronikus formában átadott felhasznált építőanyagokra vonatkozó részletes műszaki specifikáció.

A tervezett létesítményhez tartozó ingatlan (földterület) ismertetése a

- jellemző paraméterek (terület, besorolás, azonosítók… stb.)

- tulajdoni viszonyok (tulajdonos, kezelő vagy vagyonkezelő, társtulajdonosok, stb.)

- szabályozási helyzet ismertetése (jelenlegi állapot, szükséges módosítás esetén ez elérni kívánt állapot)

- esetlegesen szükséges telekalakítási javaslat kialakítása ingatlanrendezéshez (beépítési százalék, min. zöldterület ….. stb.)

- az utasforgalommal érintett terület rajzi jelölése (ingatlan, felvételi épület, utasforgalom, utas kiszolgálás, WC, park …stb ) a vasút üzemhez szükséges területek meghatározásához

- tervezett üzemeltetés rajzi lehatárolása (építési engedélynél a tulajdonosi hozzájárulásokhoz lesz majd erre szükség)

feltüntetésével.

5.2 Akadálymentesítési tervfejezet

Az engedélyezési szintű terveket rehabilitációs szakértő vagy szakmérnök bevonásával szükséges elkészíteni, az akadálymentesítést biztosító speciális megoldásokat szöveges műszaki leírás fejezetben bemutatva.

5.3 Tartószerkezet, hídterv

Tervezési feladat része a meglévő tartószerkezet állapotfelmérése, szükséges esetben teljeskörű diagnosztikai vizsgálata.

A bontási terveknek és az új épületeknek szükséges tartalmi eleme a tartószerkezeti műszaki leírás.

A meglévő, felújítandó épületeknél statikai problémák, valamint a lift építése kapcsán jelentkezik tartószerkezet építési feladat. A meglévő gyalogos felüljáró tartószerkezetét az építészeti, funkcionális igények szerint át kell tervezni!

A vizuális utastájékoztató táblák és egyéb eszközök tartószerkezetének tervezése, statikai méretezése a feladat része.

A meglévő és az új gyalogos felüljáróra vonatkozóan egy-egy híd szakági tervdokumentáció állítandó össze, mely valamennyi kapcsolódó szakági tervet tartalmaz (belső építészet, mozgó lépcsők, felvonó, stb.) és így alkalmas a műtárgyas üzemeltetői és hatósági engedélyeztetésre.

5.4 Épületgépészeti rendszerek

A tervezés ki kell, hogy terjedjen a gépészeti csatlakozások és alrendszerek vizsgálatára és a szükséges át- és megtervezésére.

Amennyiben nem állnak rendelkezésre megfelelő tervdokumentációk a projekt tervezési feladatának elvégzéséhez, a tervezési munka részét képezik a meglévő rendszerek - az érintett szakszolgálatok bevonásával végzett - szükséges szintű felmérései is.

Az épületgépészeti munkarészben az alábbi alrendszereket kérjük kidolgozni:

• közmű ellátás

• vízellátás- és csatornázás

• fűtés

• szellőzés

• klíma

• Kémények vizsgálata, alkalmassá tétele a tervezett fűtési rendszer számára

• Csapadékvíz elvezetés

Vizsgálandó a külső közművek esetében a szennyvíz rendszer, megfelelő befogadó/elvezető megléte esetén törekedni kell a kommunális szennyvíz és csapadékvíz szétválasztott rendszerű kezelésére, illetve tervezésére.

A pénztári munkahelyeket, a forgalmi irodát, továbbá a TEB technológai helyiségeit (jelfogó, áramellátó, távközlési helyiség, szerver szoba, stb.) kérjük klímával ellátni. Ennek kapcsán megvizsgálandó a korszerű, fűtő-hűtő rendszer kialakítása.

Az utasforgalmi terekben mindenképpen rejtett fűtési rendszer, lehetőség szerint padlófűtés tervezését kérjük.

A gépészeti rendszerek tervezésénél elvárás az alábbi rendszerek alkalmazhatóságának vizsgálata:

- víztakarékos wc tartályok és csaptelepek

- vezérelt, mérhető fűtési rendszer

- bérleményi területenként önálló almérők

Előírt belső hőmérséklet biztosítása mellett legyen lehetőség temperálásra és a külön egyeztetésen rögzített területek szakaszolhatóságára.

Az alkalmazott gépészeti berendezések, szerelvények, egyéb elemek megfelelő minőségi tanúsítvánnyal rendelkezzenek. Az alkatrész utánpótlás megoldott legyen. A gyártónak magyarországi szervízhálózattal kell rendelkeznie. Tervezéskor az egyszerű karbantartást és cserélhetőséget figyelembe kell venni.

Az épületgépészeti tervezés mindig energetikai méretezéssel és az alkalmazott megoldás funkciósémájának elkészítésével kezdődjön, amit a tervező köteles egyezetés céljából a MÁV Zrt.-nek bemutatni.

5.5 Épületvillamossági rendszerek

Az átalakításokhoz és új építésekhez kapcsolódó épületvillamossági rendszerek felújítása és kiépítése a projekt részét képezi (beleértve az esetleges többletkapacitás igény miatt szükséges hálózatbővítést). Kiemelten kell vizsgálni az érintett rendszerek közül az informatikai és telekommunikációs gyengeáramú rendszereket, mert azok kapacitásigénye folyamatosan növekszik. A tervezés ki kell, hogy terjedjen az épületvillamossági csatlakozások és alrendszerek vizsgálatára és a szükséges át- és megtervezésére.

Amennyiben nem állnak rendelkezésre megfelelő tervdokumentációk a projekt tervezési feladatának elvégzéséhez, a tervezési munka részét képezik a meglévő rendszerek - az érintett szakszolgálatok bevonásával végzett - szükséges szintű felmérései is. A technológiai helyiségekben a berendezések, aknák helyét, kábelek, kábelcsatornák nyomvonalát, szerelésekhez szükséges térigényt különös figyelemmel kell felmérni és a tervezés során figyelembe venni.

A szükséges épületvillamossági munkarészben ki kell térni az alábbi rendszerekre.

- Erősáram

o világítástechnika

o erősáramú nyomvonal

▪ elosztók kapcsolási tervei

▪ gyengeáramú rendszerek kiszolgálását biztosító kapcsolatokkal

▪ villámvédelem

▪ felsővezetéki hálózat megléte esetén földelési terv (a kivitelezés során használt fémszerkezetek – állványok – földelő hálózatba kötése)

- Gyengeáram:

o informatikai hálózat (városi telefonvonallal, megfelelő csatlakozásokkal és elektromos betáplálással)

o beléptető rendszer

o vagyonvédelmi rendszer

o megfigyelő rendszer, rögzítési lehetőséggel

o vizuális és hangos utastájékoztató rendszerterve

o tűz- és füstjelző rendszer terve megvizsgálandó esőcsatorna fűtés alkalmazásának szükségessége

o akadálymentes WC-k esetében vészjelző kialakítása lehetőség szerint a forgalmi irodába kötve

Az elektromos rendszerek tervezésénél elvárás az alábbi rendszerek alkalmazhatóságának vizsgálata:

- energiatakarékos fogyasztók (pl.: világítás) alkalmazását, és energiatakarékos rendszerek beépítését (pl.: jelenlét érzékelős vezérlés, „stand-by” üzemmód, LED fényforrások)

- városi telefonvonallal, IP hálózat kiépítéssel, megfelelő csatlakozásokkal és elektromos betáplálással

- Világító armatúráknál megfelelő IP fokozat alkalmazása szükséges.

- Az elektromos hálózat bővíthető legyen (szaporodó elektromos berendezések, nem tervezett pluszfogyasztók, pl.: hősugárzók, stb.)

5.6 Felvonók és mozgólépcsők terve

Az előírásoknak megfelelő, engedélyeztetett tervdokumentáció.

5.7 Környezetrendezési terv

Táj- és kertépítész szakember által készített, az előírásoknak megfelelő, szakhatósággal egyeztetett tervdokumentáció.

5.8 Útépítési és forgalomtechnikai terv

Az előírásoknak megfelelő, szaktervező által készített, szakhatósággal egyeztetett tervdokumentáció szükség szerint.

5.9 Tűzvédelmi, környezetvédelmi és munkavédelmi tervfejezetek

Az előírásoknak megfelelő, tűzvédelmi szaktervező által készített, szakhatósággal egyeztetett tervdokumentáció.

5.10 Előzetes Organizációs Vázlatterv

Az épületek, építmények és műtárgyak, peronok átalakítása, bontása és építése során a vasútüzemi funkciók zavartalanságát lehetőség szerint biztosítani szükséges. Ebből eredően a vasúti szakszolgálatokkal történő egyeztetés céljából előzetes organizációs vázlatterv elkészítése szükséges a vasútüzem és az utasforgalom zavartatásának vizsgálata végett.

Külön tervfejezetben foglalkozni kell az állomáson működő szakszolgálatok, bérlők, ideiglenes építési ideje alatt történő elhelyezésével. Ez történhet adott épület átalakítással, építéssel nem érintett részében, másik átalakítással, építéssel nem érintett épületben, ideiglenes elhelyezett konténerekben, elköltöztetéssel, ideiglenes szüneteltetéssel, ennek meghatározása az egyeztetések alkalmával a tervezői javaslat alapján a MÁV Zrt. kompetenciája.

Bármelyik megoldás esetében az organizációs tervfejezetben pontosan és részletesen foglalkozni kell az elhelyezéssel és a hozzá tartozó utasforgalmi, szolgálati követelmények kiegészítésével. (MÁV-START ZRT., MÁV Zrt.)) Az organizációs tervnek előzetesen, vázlatosan tartalmaznia kell a következő elemeket:

- Amennyiben felmerül igényként, az áthelyezésre kerülő egységek ideiglenes (építés közbeni) helyének jelölése.

- Utasáramlási és szolgálati útvonalak meghatározása és azok biztonságos lehatárolása és védelme.

- Az ideiglenes utasáramlási útvonalakon megfelelő utastájékoztatási rendszer meghatározása és annak elhelyezendő elemeinek feltüntetése.

- Legfőbb ütemek és fázisok előzetes meghatározása

- A vágányzári igények előzetes becslése és meghatározása vágányonként, perononkénti lebontással bemutatva, különös tekintettel a peronok emelésének, a peronburkolatok építésének, a perontetők felújításának, a meglévő és az építendő új gyalogos felüljárók építési munkái miatti vágányzári zavartatásokra.

- Provizóriumok, ideiglenes megoldások (pld. konténerek, peronok, új ideiglenes átjárók) meghatározása.

5.11 Költségbecslés

A teljes megvalósulásra vonatkozó tervezői költségbecslés készítendő, amelynek tartalmaznia kell mind az építési (bontott formában, beleértve az ideiglenes és provizórikus elemeket is), mind a telepíthető berendezési költségeket.

5.12 Utas- és gyalogos áramlási vizsgálat és terv

A meglévő és tervezett állapotokra vonatkozóan vizsgálandó és megfelelő léptékű helyszínrajzon és alaprajzon ábrázolandó az állomási épületeken belüli terekben és az állomási épületek környezetében, valamint a gyalogos felüljárókon és peronokon történő utas- és gyalogosáramlás. Grafikai elemek segítségével feltüntetendőek a közlekedési nemek (gyalogos, kerékpáros, tömegközlekedési megközelítés), az áramlások irányai, az áramlások kiinduló forrásai, az áramlások céljai és az áramlások mértéke. A meglévő állapot vizsgálata és az utasszámláláson alapuló igény meghatározás szolgáltatja a megfelelő alapot az érintett szakszolgálatokkal és szervezetekkel egyeztetett, tervezett állapotra vonatkozó, utasáramlási terv elkészítéséhez. A peronok, az utasforgalmi utak, létesítmények szélességének meghatározását a vonatkozó jogszabályok és előírások szerint (pld. OKVPSZ. 6. melléklete, OTÉK) el kell végezni.

5.13 Kapcsolódó infrastruktúra tervek

Amennyiben az épület és a gyalogos felüljáró felújításához kapcsolódó infrastruktúrafejlesztésnek (távközlés, peronépítés) (építés)hatósági vagy bármely nemű engedélyezési eljárási illetékessége van, a szükséges mértékben létesítési és engedélyes tervek készítése és az engedélyek beszerzése.

A tervek tartalmi, formai előírásai feleljenek meg az OKVPSZ 1. mellékletében leírt követelményeknek, illetve a 289/2012. (X. 11.) számú, a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól szóló Kormányrendelet előírásainak.

5.14 Tervek leszállítása, jóváhagyások

A terveket az érintett MÁV Zrt. szervezeteivel vasútüzemeltetői szempontból jóvá kell hagyatni.

A tervezés folyamatában a MÁV Zrt. 7. 3 mellékletben felsorolt szervezeteivel kell egyeztetni, a MÁV Zrt. projekt lebonyolításáért felelős szervezet koordinálásával. A tervdokumentáció részét kell, hogy képezzék a tervezés során folytatott hatósági, MÁV szakági, illetve egyéb egyeztetésekről készült – az egyeztető felek által aláírt – jegyzőkönyvek.

A tervszállítási határidők előtt a Beruházó számára a véglegesnek, hiánytalannak szánt(!) terveket bírálati tervként a Tervezőnek le kell szállítania 2 nyomtatott + 2 digitális példányban (1 pendrive + 1 DVD adathordozón). A Megbízó megvizsgálja a terveket, ezek után átadja a Tervezőnek a tervdokumentációt érintő észrevételeit, Tervező ezeket köteles javítani. Ezek után a javított engedélyezési tervet a hatósághoz történő benyújtása előtt be kell mutatni MÁV Zrt. projekt lebonyolításáért felelős szervezet számára és azokat MÁV Zrt.-vel jóvá kell hagyatni. A tervek csak ezen jóváhagyások után tekinthetők véglegesnek, illetve nyújthatók be a hatóságok felé.

A tervbírálat után javított engedélyezési terveket a megrendelő részére tervezői árazott költségbecsléssel az engedélyezési eljáráshoz szükséges példányokon felül a MÁV Zrt. részére 6 nyomtatott + 4 digitális példány (2 pendrive + 2 DVD) adathordozón elektronikus formában kell leszállítani:

- A tervdokumentációt szakáganként egy-egy állományban PDF formátumban összefűzve.

- Szöveges munkarészeket PDF-A és szerkeszthető DOC, vagy DOCX formátumban.

- Tervlapokat nyomtatható PDF-A formátumban, és szerkeszthető DWG és PLN formátumban. A fájlnévben mindig legyen megnevezve a terv (ne csak tervszám szerepeljen!)

- Költségbecslést XLS formátumban

- Energetikai számításokat pdf és wwp formátumban

Az előzőekben felsorolt példányok nem tartalmazzák a hatósági egyeztetésekre, soron kívüli rész tervbírálatokra, egyeztetésekre stb. leadott példányokat!

A darabszámok értendők valamennyi szakág és a szükség szerinti vizsgálatok, szakértői anyagok (pld. környezetvédelmi hatástanulmány) és egyéb tanulmányok, munkarészek vonatkozásában is!

6. Kiviteli tervek műszaki tartalma

A kiviteli tervben az engedélyezési tervnél részletezett műszaki tartalmat a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet betartásával az alábbi, minimális részletezettséggel szükséges előállítani. A kiviteli tervek készítésének megkezdése előtt bizonyos berendezési tárgyak és beépítendő berendezések kapcsán a megrendelő kiegészítő, pontosított, egységes műszaki specifikációt nyújt át a tervezők részére. A beépítendő burkolatokról, látszó gépészeti berendezésekről (szaniterek, csapok, stb.) fotóval, cikkszámmal és listaárral kiegészített listát szükséges összeállítani, melynek jóváhagyása után lehetséges azokat betervezni (jogszabályok, előírások szerint, lásd CPR).

6.1 Építészet

- Bontási tervek m 1:50

- Pallértervek metszetekkel m 1:50

- Nyílászáró, Asztalos és Lakatos konszignációk

- Részletrajzok m 1:10, m 1:5

- Műszaki leírások rétegrendekkel

- látványtervek

6.2 Akadálymentesítés

A kiviteli terveket rehabilitációs szakértő vagy szakmérnök bevonásával szükséges elkészíteni, a korábban elkészített műleírás fejezetben rögzítetteket a tervdokumentációba beépítve, a szöveges fejezetet frissítve.

6.3 Belsőépítészet

- Burkolatkiosztási tervek (burkolatváltók, dilatációs osztások, kezdési pontok megjelölésével) m 1:50

- Álmennyezeti tervek (összhangban a munkaállomások megvilágítási tervével, kazettás álmennyezet esetén kiosztási tervvel) m 1:50Falnézetek fő utasforgalmi terekre (utascsarnok, váróterem, stb) m 1:25

- Utasforgalmi mosdók részlettervei (alaprajz és falnézetek) m 1:20, m 1:25

- Beépített bútorok tervei és részlettervei, m 1:20, m 1:25

- Vásárolt bútorok konszignációja

- Részletrajzok m 1:10, m 1:5

- Műszaki leírások

6.4 Tartószerkezet, hídterv

Az újonnan tervezett és meglévő, de érintett tartószerkezetekről statikai kiviteli tervdokumentáció készítése szükséges.

A gyalogos felüljárók, a mozgólépcsők, a liftek és a legfontosabb provizóriumok kialakításához tartozó mélyépítési és földmunkák, szerkezetépítés.

A vizuális utastájékoztató táblák tartószerkezetének tervezése, statikai tervezése a feladat része.

A meglévő és az új gyalogos felüljáróra vonatkozóan egy-egy híd szakági tervdokumentáció állítandó össze, mely valamennyi kapcsolódó szakági tervet tartalmaz (belső építészet, mozgó lépcsők, felvonó, stb.) és így alkalmas a műtárgyas üzemeltetői és hatósági engedélyeztetésre.

6.5 Környezetrendezési terv

Táj- és kertépítész szakember által készített, az előírásoknak megfelelő, szakhatósággal egyeztetett tervdokumentáció. Az érintett területre vonatkozóan, növényzet telepítéssel és térbútorozással, burkolt felületek terveivel (út- és térburkolati tervekkel) együtt, a kerítéseket is magában foglalóan.

6.6 Útépítési és forgalomtechnikai terv

Az előírásoknak megfelelő, szaktervező által készített, szakhatósággal egyeztetett tervdokumentáció szükség szerint.

6.7 Épületgépészet

A felújításokhoz és új építésekhez kapcsolódó épületgépészeti rendszerek felújítása és kiépítése a projekt részét képezi (beleértve az esetleges többletkapacitás igény miatt szükséges hálózatbővítést). A tervezés ki kell, hogy terjedjen a gépészeti csatlakozások és alrendszerek vizsgálatára és a szükséges át- és megtervezésére. Az átalakítással nem érintett épületgépészeti rendszerekhez való csatlakozási lehetőségekre is figyelmet kell fordítani.

Amennyiben nem állnak rendelkezésre megfelelő tervdokumentációk a projekt tervezési feladatának elvégzéséhez, a tervezési munka részét képezik a meglévő rendszerek - az érintett szakszolgálatok bevonásával végzett - szükséges szintű felmérései is.

Az épületgépészeti munkarészben az alábbi alrendszereket kérjük kidolgozni:

• közmű ellátás

• vízellátás- és csatornázás

• fűtés

• szellőzés

• klíma

A gépészeti rendszerek tervezésénél elvárás az alábbi rendszerek alkalmazhatóságának vizsgálata:

- víztakarékos wc tartályok és csaptelepek

- vezérelt, mérhető fűtési rendszer

- bérleményi területenként önálló almérők

6.8 Épületvillamosság

A tervezés ki kell, hogy terjedjen a épületvillamossági csatlakozások és alrendszerek vizsgálatára és a szükséges át- és megtervezésére.

Amennyiben nem állnak rendelkezésre megfelelő tervdokumentációk a projekt tervezési feladatának elvégzéséhez, a tervezési munka részét képezik a meglévő rendszerek - az érintett szakszolgálatok bevonásával végzett - szükséges szintű felmérései is.

Az épületvillamossági tervet az alábbi alrendszerekkel kérjük megtervezni:

- Erősáramú tervek

o világítástechnikai tervek

o erősáramú nyomvonaltervek

▪ elosztók kapcsolási tervei

▪ gyengeáramú rendszerek kiszolgálását biztosító kapcsolatokkal

- Gyengeáramú tervek:

o informatikai hálózat terve (városi telefonvonallal, megfelelő csatlakozásokkal és elektromos betáplálással)

o beléptető rendszer terve

o vagyonvédelmi rendszer terve

o megfigyelő rendszer terve, rögzítési lehetőséggel

o tűz- és füstjelző rendszer terve

o vizuális és hangos utastájékoztató rendszerterve

6.9 Tűzvédelmi, környezetvédelmi és munkavédelmi tervfejezetek Az előírásoknak megfelelő, szakhatósággal egyeztetett tervdokumentáció.

6.10 Felvonók és mozgólépcsők terve

Az előírásoknak megfelelő kiviteli gyártmánytervi dokumentáció.

6.11 Részletes Organizációs Terv

Az épületek, peronok, gyalogos felüljárók átalakítása, bontása és építése során a vasútüzemi funkciók zavartalanságát biztosítani szükséges. Ebből eredően a vasúti szakszolgálatokkal egyeztetett, részletes organizációs terv elkészítése szükséges. A költségvetési kiírásban a

„szolgálati” konténerek helyszínen tartását a használatba vételi engedély jogerőre emelkedésének, illetve az épület üzembe helyezésének időpontjáig kell kiírni/prognosztizálni. A részletes organizációs tervnek tartalmaznia kell a következő elemeket:

- Az építési munkaterület környezete kapcsán:

- Utasáramlási és szolgálati útvonalak meghatározása és azok biztonságos lehatárolása és védelme

- Az ideiglenes utasáramlási útvonalakon megfelelő utastájékoztatási rendszer meghatározása és annak elhelyezendő elemeinek feltüntetése.

- Amennyiben felmerül igényként, az ideiglenes áthelyezésre kerülő egységek utas-, forgalmi és szolgálati követelményei

- Legfőbb ütemek és fázisok előzetes részletes meghatározása

- Provizóriumok, ideiglenes megoldások (pld. konténerek, peronok, átjárók) részletes, pontos meghatározása és igény szerint az engedélyeinek beszerzése.

- Az organizációs tervezés feladata meghatározni a felújítás során ideiglenesen konténerbe költözők létszámát, az ideiglenes jegypénztárak, utasvárók, akadálymentes WC konténerszámát.

- amennyiben a felújítás alatt a jegypénztárak ideiglenes elhelyezése nem lehetséges a felújítandó épületrészben, meg kell határozni az ideiglenes pénztárak helyét, területet, beleértve a jegyértékesítéshez, utasforgalomhoz tartozó egyéb funkciók elhelyezhetőségét is (váró, wc stb.)

- A peronok emelésének, peronburkolatok építésének, perontetők felújításának, a meglévő és az építendő új gyalogos felüljárók építési munkái miatti vágányzári zavartatások és vágányzári igények meghatározása vágányonként, perononkénti lebontással, fázistervként bemutatva.

Kötöttségek:

- A Forgalmi Xxxxx felújítását úgy kell megoldani, hogy ott a folyamatos munkavégzést biztosítani szükséges

- A Bizber ideiglenes kiköltöztetésére nincs lehetőség

- A vasúti forgalom fenntartása és jelentős zavartatása nélkül kell az utasforgalmat lebonyolítani az átépítés ideje alatt, biztosítva a közlekedési kapcsolatokat is.

- A jelenlegi ütemezési elképzelések szerint először az új gyalogos felüljáró kerülne megépítésre, majd ennek használatba adását követően kerülne sor a meglévő gyalogos felüljáró felújítására

A részletes organizációs terv részeként forgalmi építési fázisterv készítése

o A forgalmi építési fázistervnek ki kell térnie a pályára (pálya kizárás), felsővezetékre, biztosító berendezésre.

o Amennyiben több különböző kivitelezői munka azonos vasúthálózati zavartatást okoz, úgy törekedni kell az egyidejű zavartatásokra és azok időbeli minimalizálására.

o A kapacitásszűküléssel járó munkákat csak helyszínenként egyesével lehet tervezni: önállóan Zugló mh.-ra (Városliget-elágazás – Kőbánya-Teher „állomásköz”), önállóan Kőbánya alsó mh.-re (Kőbánya-Teher – Kőbánya-Kispest állomásköz), önállóan Kőbánya-Kispest állomásra.

o Egy időben a három szolgálati hely tekintetében csak olyan munka végezhető, amely nem jár kapacitásszűküléssel (vágányzár, feszültségmentesítés, stb.)

o Kőbánya-Kispest állomáson külön kell ütemezni az egyes peronokra vonatkozó munkákat.

o Az organizációs terv, fázisterv készítése, valamint a kivitelezés során figyelembe kell venni és be kell tartani az 1/2015. (I. 15. MÁV Ért. 1.) EVIG sz. utasítás „A kapacitáskorlátozást okozó karbantartási, fejlesztési és felújítási tevékenységek tervezéséről és üzemviteli feltételeiről” szóló utasítás szabályait és határidőket.

o A 3 helyszínen végezendő kivitelezési munkák összehangolhatósága érdekében a Tervezők kötelesek a tervezés során egymással és egyidejűleg a Megrendelővel is egyeztetni, vagy kész tervek esetében azokat figyelembe venni.

6.12 Utastájékoztatás kiviteli terve

Az érintett szakszolgálatokkal és szervezetekkel egyeztetve elkészítendő:

a) „Passzív” utastájékoztatási rendszer, melynek tartalmaznia kell az alábbi elemeket:

o Külső térben:

▪ Állomási névtáblák és azok elhelyezései épületeken, perontetőkön, peronvégeken és oszlopokon.

▪ Utastájékoztatási piktogramok és piktogram csoportok és azok elhelyezései peronokon, az épületeken és azok környezetében.

▪ Az épületeken és azok környezetében elhelyezendő, szükséges tiltó és figyelmeztető táblák és azok elhelyezései.

▪ Az épületek be- és kijáratainak környezeteiben elhelyezendő helyiségek és helyiségcsoportok megnevezései és jelölései és azok elhelyezései.

o Belső térben:

▪ Utastájékoztatási piktogramok és piktogram csoportok és azok elhelyezései az épületek belső tereiben.

▪ Az épületek belső tereiben elhelyezendő, szükséges tiltó és figyelmeztető táblák és azok elhelyezései.

▪ Az épületek belső tereiben elhelyezendő, helyiségek és helyiségcsoportok megnevezései és jelölései és azok elhelyezései.

b) „Aktív” utastájékoztatási rendszer, melynek tartalmaznia kell az alábbi elemeket:

o Hangos utastájékoztatási rendszer:

▪ Megtervezendő az új rendszer megépítése, felújítása, kiegészítése és bővítése. Cél az épületek belső utasforgalmi tereinek és az épületeken kívüli, környező utasforgalmi területek megfelelő hangosításának elérése. Erre előzetes akusztikai szimulációs terv készítése szükséges.

o Vizuális utastájékoztatási rendszer:

▪ Az irányelvek és az egyeztetéseken meghatározottak szerint az elhelyezendő és telepítendő vizuális utastájékozatási rendszer elemei.

6.13 Költségvetés

A teljes megvalósulásra vonatkozó részletes és tételes tervezői árazott és árazatlan költségvetés készítendő, amelynek tartalmaznia kell mind az építési, mind a berendezési költségeket egyaránt (bontásban is: épület + berendezés külön). A dokumentáció része egy helyiségkönyv is, mely helyiségenkénti bontásban tartalmazza a burkolatok (padló, fal), álmennyezetek, nyílászárók, beépített belsőépítészeti, szakipari szerkezetek, gépészeti- és elektromos felszerelések, berendezések, szerelvények típusát, megnevezését, mennyiségét.

A komplexum felújításhoz tartozó kapcsolódó infrastruktúrafejlesztés tételes költségvetése.

6.14 Kapcsolódó infrastruktúra tervek

Az épület és a gyalogos felüljáró felújításhoz kapcsolódó infrastruktúrafejlesztésnek (távközlés, peronépítés stb.) kiviteli tervek készítése.

6.15 Kiviteli tervek leszállítása, jóváhagyások

A tervezés folyamatában a MÁV Zrt. 7. 3 mellékletben felsorolt szervezeteivel kell egyeztetni, a MÁV Zrt. projekt lebonyolításáért felelős szervezet koordinálásával. A

tervdokumentáció részét kell képezzék a tervezés során folytatott hatósági, MÁV szakági, illetve egyéb egyeztetésekről készült – az egyeztető felek által aláírt – jegyzőkönyvek

A tervszállítási határidők előtt a Beruházó számára a véglegesnek, hiánytalannak szánt(!) terveket bírálati tervként a Tervezőnek be kell mutatni 2 nyomtatott + 2 digitális példányban (1 pendrive + 1 DVD adathordozón). A Megbízó megvizsgálja a terveket, ezek után átadja a Tervezőnek a tervdokumentációt érintő észrevételeit, Tervező ezeket köteles javítani. A készre jelentett kiviteli terveket be kell mutatni MÁV Zrt. projekt lebonyolításáért felelős szervezetének és azokat MÁV Zrt.-vel jóvá kell hagyatni. A tervek csak ezen jóváhagyások után tekinthetők véglegesnek

A tervbírálat után javított kiviteli terveket a megrendelő részére nyomtatottan, tervezői árazott és árazatlan költségvetéssel 10 nyomtatott + elektronikus példányban, 4 példányban (2 pendrive + 2 DVD adathordozón) kell leszállítani. A tervdokumentációt szakáganként egy- egy állományban PDF formátumban összefűzve.

- Szöveges munkarészeket szerkeszthető DOC, vagy DOCX formátumban.

- Tervlapokat nyomtatható PDF formátumban, és szerkeszthető DWG és PLN formátumban. A névben mindig legyen megnevezve a terv (ne csak tervszám szerepeljen!)

- Költségvetéseket XLS és SLO8 (Terc) formátumban

Az előzőekben felsorolt példányok nem tartalmazzák a hatósági egyeztetésekre, soron kívüli rész tervbírálatokra, egyeztetésekre stb. leadott példányokat!

A darabszámok értendők valamennyi szakág és a szükség szerinti vizsgálatok, szakértői anyagok (pld. tartószerkezeti szakvélemény) és egyéb tanulmányok, munkarészek vonatkozásában is!

7. Mellékletek

7.1 MÁV Szervezetek elérhetőségei adatszolgáltatások és egyeztetések céljából a nyertes ajánlattevő részére kerül rendelkezésre bocsátva)

7.2 Segédanyagok, betartandó szabályozások

A felsorolásban feltüntetett szabványok beszerzése a nyertes ajánlattevő feladata, azok a megrendelői adatszolgáltatásnak nem részei.

Különös tekintettel felhasználandó segédanyagok, betartandó szabályozások:

- 1299, 1300 TSI

- 289/2012. (X. 11.) számú, a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól szóló Kormányrendelet

- MÁV Zrt. Építészeti Arculati Kézikönyv, 2008

- MÁV Zrt. 92/2014 EVIG 6. pont - Utasforgalmi terek arculati alapelvei

- Segédlet a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférésének megteremtéséhez; Komplex akadálymentesítés, FSZK 2009

- MÁV-START ZRT. Gy.8-382/2012 Pénztárhelyiségek mechanikai, biztonságtechnikai és vagyonvédelmi követelményei

- P-115/2012 Tervezési Irányelv a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág állagába és kezelésébe kerülő személyfelvonók tervezésére, kialakítására

- A MÁV Zrt. üzemeltetésébe kerülő mozgólépcsők kialakítására vonatkozó irányelvek (tervezet)

- 15/2016. (V.13. MÁV Ért.8.) EVIG sz. Utasítás A felügyeleti igazolványok, szolgálati megbízólevelek, belépési, behajtási engedélyek kiadási eljárásáról, használatáról, a MÁV Zrt. üzemi területén történő tartózkodás rendjéről

- 24/2009. (MÁV. Ért. 11.) Biztonság - Vezérigazgatói utasítás A MÁV Zrt. vagyonvédelméről,

- MÁV és NIF finanszírozású új beruházásokhoz és állomásfejlesztési csomaghoz kamera-vagyonvédelem

- Gy.131-1362_2011_Irányelvek a távközlési célú üzemi helyiségek kialakítására, állomásokon

- Gy.133-38_2010_Irányelvek a biztosítóberendezési célú üzemi helyiségek kialakítására

- A MÁV Zrt. Munkavédelmi Szabályzata

- A MÁV Zrt. Tűzvédelmi Szabályzata

- MÁV Zrt. D.11. Utasítás

- 24/2012. (MÁV. Ért. 10.) Ingatlan gazdálkodás - elnök-vezérigazgatói utasítás A MÁV Zrt. nemdohányzók védelmével kapcsolatos szabályzata, a területre érvényes házirend.

- 10/2008. (MÁV. Ért. 8.) Biztonság - Vezérigazgatói utasítás A MÁV ZRt. üzleti titok és belső használatra készült dokumentumainak védelmi szabályzatáról stb.

- A mellékelt „Dinamikus hangos és vizuális utastájékoztató (UTT) rendszer telepítésére vonatkozó MÁV elvárások azok kialakítása során” távközlési irányelv és specifikáció

- MSZ EN 50122 Vasúti alkalmazások. Telepített berendezések. Villamos biztonság, földelés és visszavezetés

- MSZ EN 12665 Fény és világítás. A világítási követelmények előírásához szükséges alapfogalmak és kritériumok

- MSZ EN 1838 „Világítási alkalmazások. Tartalékvilágítás”

- MSZ EN 12464 Fény és világítás. Munkahelyi világítás

- 21717/2016/MAV Felsővezetéki tervezési és létesítési követelmények

- A 1/2003 TEB IG rendelettel életbe léptetett Vasúti érintésvédelmi szabályzattal életbeléptetett „MSZ-07-2506 Vasúti érintésvédelmi szabályzat”.

- 38280/2014/MAV Utasítás a vasúti erősáramú rendszer elemeinek fejlesztésére, engedélyezésére és dokumentálására

- 25083/2013 Műtárgy alatti átvezetések

- MÁVSZ 2950/1-2-3-4-10-20 Vasúti világítás

- MSZ EN 62305/1-4 Villámvédelem

- MSZ 1585:2012 Villamos berendezések üzemeltetése

- MSZ 1600/11, 14 Létesítési biztonsági szabályzat, 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések számára (Közterület)

- MSZ 13207:2000 0,6/1 kV-tól 20,8/36 kV-ig terjedő névleges feszültségű erősáramú kábelek és jelzőkábelek kiválasztása, fektetése és terhelhetősége

- 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet Országos Tűzvédelmi Szabályzat

- MSZ HD 60364 Kisfeszültségű villamos berendezések: Épületek villamos berendezéseinek létesítése

- MSZ 151/5,6,7, MSZ 7487/2 szabványok

- 2/2013. (I.22.) NGM rendelet a villamosmű biztonsági övezetéről

- 62135_2016_MAV_ Vasúti földkábelek fektetési irányelvei

- 33/2007 (XI. MÁV Ért. 36) ÜÁVIGH üzletági általános vezérigazgató-helyettesi utasítás

- MSZ 7478 Közmű és egyéb vezetékek elrendezése

- MSZ EN 50160: 2008 A közcélú elosztóhálózatokon szolgáltatott villamos energia jellemzői

- 1/2006. P. FŐIG. UTASÍTÁS Általános célú villamos energiaellátó hálózatok, valamint villamos váltófűtő-és térvilágítási berendezések időszakos vizsgálata, karbantartása, hibaelhárítása és felügyelete” szerint.

- A 36700/2015. sz. „Tervezési előírások a MÁV Zrt. kezelésű közforgalmú gyalogos aluljárókra vonatkozóan” kiadvány

- OVSZ 103/2003. (XII. 27.) GKM rendelet 4. sz. melléklete: Országos Vasúti Szabályzat

- Eurocode 1-9 ig

Budapest, 2017. november Készítette:

MÁV Zrt. IFI

P.H

Xxxxx Xxxxxx

igazgató

MÁV Zrt. Infrastruktúra fejlesztési igazgatóság

9. számú melléklet: Nyertes ajánlat értékelésre kerülő elemei

10. sz. melléklet

Alkalmasságot igazoló szakemberek kamarai tagságainak igazolása

(KÉ-VA; KÉ-VV; HT; É jelű jogosultság)

10/a. sz. melléklet

a 266/2013. Korm. rendelet 13. §-a szerinti építésztervezői szakterületen szerzett szakmai címmel rendelkező szakember kamarai tagságainak igazolása

11. számú melléklet

Tervezőknek (közös ajánlattétel esetén) a Szerződés teljes értékéhez viszonyított teljesítési arányáról szóló nyilatkozata