A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (negyedik tanács) 2010. november 18.*
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (negyedik tanács) 2010. november 18.*
„Tagállami kötelezettségszegés – 2004/18/EK irányelv – Közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásai – Tolmácsolási és fordítási szolgáltatások nyújtására irányuló közbeszerzési szerződés odaítélése – Az említett irányelv IIB. melléklete szerinti szolgáltatások – Szolgáltatások, amelyekre nem vonatkozik az említett irányelv valamennyi követelménye – Az odaítélési szempontoknak az ajánlatok benyújtását követő súlyozása – A súlyozás módosítása a benyújtott ajánlatok első vizsgálatát követően – Az egyenlő bánásmód elve és az átláthatósági kötelezettség tiszteletben tartása”
A C-226/09. sz. ügyben,
az EK 226. cikk alapján kötelezettségszegés megállapítása iránt a Bírósághoz 2009. június 19-én
az Európai Bizottság (képviselik: M. Xxxxxxxxxxxxxx és X.-A. Xxxxx, meghatalmazotti minőségben, kézbesítési cím: Luxembourg)
felperesnek
Írország (képviseli: D. X’Xxxxx, meghatalmazotti minőségben, segítője:
X. X. Xxxxxxx SC, kézbesítési cím: Luxembourg)
alperes ellen
benyújtott keresete tárgyában,
A BÍRÓSÁG (negyedik tanács),
tagjai: X.-C. Bonichot tanácselnök, K. Xxxxxxxxx, X. Xxx Xxxxxx (előadó),
C. Toader és A. Xxxxxxx, bírák, főtanácsnok: P. Mengozzi,
* Az eljárás nyelve: angol.
HU
hivatalvezető: A. Xxxxx Xxxxxxx, tekintettel az írásbeli szakaszra,
a főtanácsnok indítványának a 2010. június 29-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,
meghozta a következő
Ítéletet
1 Keresetével az Európai Közösségek Bizottsága annak megállapítását kéri a Bíróságtól, hogy Írország – azáltal, hogy az ajánlatok benyújtási határidejének lejártát követően határozta meg a tolmácsolási és fordítási szolgáltatások nyújtására irányuló közbeszerzési szerződés odaítélési szempontjainak súlyozását, továbbá a benyújtott ajánlatok első áttekintése után e súlyozást módosította – nem teljesítette az egyenlő bánásmódnak és az átláthatóságnak az Európai Unió Bírósága által értelmezett elvéből eredő kötelezettségeit.
Jogi háttér
2 Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 134.,
114. o.; magyar nyelvő különkiadás 6. fejezet, 7. kötet, 132. o.; a továbbiakban: irányelv) II. címének III. fejezetében a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések vonatkozásában ún. kétszintő alkalmazást ír elő.
3 Az irányelv 20. cikke értelmében az annak IIA. mellékletében szereplő szolgáltatások nyújtására irányuló szerződéseket a 23–55. cikkel összhangban kell odaítélni.
4 E cikkek tartalmazzák a leírásokra és az ajánlattételhez szükséges dokumentációra irányadó különös szabályokat (23–27. cikk), az eljárások (28–34. cikk), a közzététel és az átláthatóság (35–43. cikk), valamint az eljárás menetének (44–
55. cikk) szabályait.
5 Ezzel szemben az irányelv 21. cikke értelmében „[a] IIB. mellékletben felsorolt szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések odaítélésére kizárólag a 23. cikket és a 35. cikk (4) bekezdését kell alkalmazni”.
6 A tolmácsolási és fordítási szolgáltatások, mivel az irányelv IIA mellékletében nem szerepelnek, a IIB melléklet „Egyéb szolgáltatások” elnevezéső
27. kategóriájába tartoznak.
7 Az irányelv 23. cikke tartalmazza az ajánlattételhez szükséges dokumentáció részét képező mőszaki leírásra vonatkozó szabályokat.
8 Az irányelv 35. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy az az ajánlatkérő szerv, amely közbeszerzési szerződést ítélt oda, a szerződés odaítélését követően hirdetményt küld az odaítélési eljárás eredményéről a Bizottságnak.
9 Az irányelv 37. cikke értelmében:
„Az ajánlatkérő szerv a 36. cikkel összhangban közzétehet olyan hirdetményeket, amelyek nem tartoznak az ezen irányelvben megállapított közzétételi követelmények hatálya alá.”
10 Az irányelvnek „A szerződés odaítélésének szempontjai” címő 53. cikke, amely nem alkalmazandó az irányelv IIB. mellékletének hatálya alá tartozó szerződések odaítélésére, (2) bekezdésében a következőképpen rendelkezik:
„A harmadik albekezdés rendelkezéseinek sérelme nélkül, [amennyiben az odaítélés a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján történik], az ajánlatkérő szerv minden egyes, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározásához kiválasztott szempont tekintetében megállapítja annak relatív súlyozását a hirdetményben vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban […].
[…]
Amennyiben az ajánlatkérő szerv véleménye szerint a súlyozás bizonyítható okokból nem lehetséges, a szempontokat a hirdetményben vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban […] csökkenő fontossági sorrendben kell feltüntetnie.”
A kereset alapját képező tényállás és a pert megelőző eljárás
11 2006. május 16-án az ír igazságügyi, esélyegyenlőségi és a jog megreformálásáért felelős minisztérium (a továbbiakban: ajánlatkérő) az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL S 92.) a menekültügyi kérdésekért felelős több intézmény javára végzendő tolmácsolási és fordítási szolgáltatások beszerzésére irányuló közbeszerzési hirdetményt tett közzé 2006/S 92-098663 nyilvántartási szám alatt (a továbbiakban: vitatott közbeszerzési szerződés).
12 E hirdetmény IV.2.1. pontjában az ajánlatkérő megjelölte, hogy a szerződést a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján ítéli oda a következő hét szempont alapján:
„1. A benyújtott dokumentáció teljessége.
2. Nyilatkozat a feltételek teljesítésére való alkalmasságról.
3. A részek [a szerződést több részre osztották], szolgáltatások és nyelvek száma.
4. Képesítések, vonatkozó tapasztalat.
5. Ár.
6. A javasolt módszerek megfelelősége.
7. Hivatkozási helyek.”
13 Ugyanezen hirdetmény VI.3. pontjában az ajánlatkérő megjelölte, hogy a felsorolt hét szempontot nem csökkenő fontossági sorrendben tüntette fel.
14 Az ajánlattételi felhívásban az említett szempontokat ugyanígy jelölte meg 1-től 7-ig számozva. Ebben az iratban azonban nem szerepelt kifejezetten az, hogy a szempontokat nem csökkenő fontossági sorrendben tüntette fel.
15 Így az ajánlatkérő szempontjából gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározásához kiválasztott hét szempont relatív súlyozása sem az eljárást megindító hirdetményben, sem az ajánlattételi felhívásban nem került feltüntetésre. Ezen iratokban azt sem határozták meg, hogy e szempontokat később súlyozzák-e.
16 Az ajánlatok benyújtására előírt határidőben, azaz 2006. június 9-ig tizenkét társaság – köztük három Írországon kívül letelepedett társaság – nyújtott be ajánlatot.
17 Ugyanezen a napon a bírálóbizottság tagjai kézhez kaptak egy értékelési táblázatot, amelyben az érintett hét szempont tekintetében a következő relatív súlyozást írták elő:
„1. A benyújtott dokumentáció teljessége: 0%.
2. Nyilatkozat a feltételek teljesítésére való alkalmasságról: 7%.
3. A részek, szolgáltatások és nyelvek száma: 25%.
4. Képesítések, vonatkozó tapasztalat: 30%. 5. Ár: 20%.
6. A javasolt módszerek megfelelősége: 10%.
7. Hivatkozási helyek: 8%.”
18 Ezen értékelési táblázat azt a célt szolgálta, hogy a bírálóbizottság tagjai egyénileg elvégezhessék a benyújtott ajánlatok első vizsgálatát.
19 2006. június 13-án e bizottság egyik tagja, miután megvizsgálta az ajánlatok egy részét, elektronikus levelet küldött az ajánlatkérő azon szervezeti egységének munkatársa részére, amely összeállította az értékelési táblázatot, és a benyújtott ajánlatokat megküldte a bírálóbizottságnak, és e levélben módosításokat javasolt az odaítélési szempontok vonatkozásában meghatározott súlyszámok tekintetében.
20 A 2006. június 22-én tartott első ülésén a bírálóbizottság úgy döntött, hogy a benyújtott ajánlatok testületként történő értékelése előtt módosítja a szempontok relatív súlyozását, 25%-ra csökkentve a (korábban 30%-ra értékelt) 4. szempont súlyát és 15%-ra emelve a (korábban 10%-ra értékelt) 6. szempont súlyát. A többi odaítélési szempont súlyozása változatlan maradt.
21 Ezt követően a bírálóbizottság áttért az ajánlatok értékelésére és a közbeszerzési szerződés odaítélésére, melyek során az újonnan elfogadott relatív súlyozást alkalmazta.
22 Egy panaszt követően a Bizottság 2007 májusában levélváltást kezdeményezett Írországgal.
23 A Bizottság többek között Írországnak a 2007. október 17-i felszólító levélre és a 2008. szeptember 18-i indokolással ellátott véleményre adott válasza alapján úgy ítélte meg, hogy a vitatott közbeszerzési szerződés odaítélésére irányuló eljárást az egyenlő bánásmód és az abból eredő átláthatóság elvének megsértésével folytatták le, következésképpen a jelen kereset benyújtása mellett döntött.
A keresetről
24 Előzetesen meg kell állapítani, hogy a felek egyike sem vitatja, hogy a vitatott közbeszerzési szerződés az irányelv hatálya alá tartozik, és a szóban forgó tolmácsolási és fordítási szolgáltatások az ezen irányelv IIB. mellékletben említett nem elsődleges szolgáltatások csoportjába tartoznak.
25 Emlékeztetni kell arra, hogy az irányelv 21. cikke értelmében: „[a] IIB. mellékletben felsorolt szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések odaítélésére kizárólag a 23. cikket és a 35. cikk (4) bekezdését kell alkalmazni”.
26 Az irányelv 21. és 23. cikkének, továbbá 35. cikke (4) bekezdésének együttes olvasatából kitőnik, hogy amennyiben a szerződések a IIB. melléklet hatálya alá tartozó szolgáltatásokra vonatkoznak – mint a jelen esetben is –, az ajánlatkérőknek csupán a mőszaki leírásokra, valamint az e szerződések odaítélési eljárásának eredményéről szóló hirdetmény Bizottság részére történő megküldésére vonatkozó szabályokat kell betartaniuk.
27 Ugyanakkor az ezen irányelvben előírt, az eljárások összehangolására vonatkozó további – többek között az előzetes hirdetmény közzétételével történő versenyeztetésre és az irányelv 53. cikkében előírt, a szerződések odaítélési
szempontjaira vonatkozó kötelezettségekkel kapcsolatos – szabályok nem alkalmazandók az említett szerződésekre.
28 Az irányelv IIB. mellékletének hatálya alá tartozó szerződések esetében ugyanis – amint az irányelv (19) preambulumbekezdése rögzíti –, ezen irányelv teljes körő alkalmazását egy átmeneti időszak erejéig olyan szerződésekre kell korlátozni, amelyek esetében az irányelv rendelkezései lehetővé teszik a határokon átnyúló kereskedelem növekedési lehetőségeinek teljes kihasználását.
29 Mindazonáltal az említett IIB. melléklet hatálya alá tartozó szerződéseket kötő ajánlatkérőkre, még ha nem is kötik őket az irányelvnek az előzetes hirdetmény közzétételével történő versenyeztetésre vonatkozó szabályai, továbbra is vonatkoznak az uniós jog alapvető szabályai, és különösen a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának az EUSZ-Szerződésben foglalt elvei (a C-507/03. sz., Bizottság kontra Írország ügyben 2007. november 13-án hozott ítélet [EBHT 2007., I-9777. o.] 26. pontja).
30 Márpedig az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásai uniós szintő összehangolásának célja a szolgáltatások és az áruk szabad mozgását érintő akadályok megszüntetése, és ezáltal a más tagállamban letelepedett gazdasági szereplők érdekeinek védelme (a fent hivatkozott Bizottság kontra Írország ügyben hozott ítélet 27. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
31 Következésképpen az uniós jogalkotó által az irányelv IIB. mellékletének hatálya alá tartozó szolgáltatásokkal kapcsolatos szerződésekre vonatkozóan meghatározott rendszer nem értelmezhető úgy, hogy az EUMSZ 49. és az EUMSZ 56. cikkből következő elvek, és így az eljárások átláthatósága és az ajánlattevőkkel szembeni egyenlő bánásmód biztosítására irányuló kötelezettségek (lásd ebben az értelemben a C-91/08. sz. Wall-ügyben 2010. április 13-án hozott ítélet [az EBHT-ban még nem tették közzé] 37. pontját) alkalmazásának akadályát képezné abban az esetben, ha az ilyen szerződések mégis egyértelmő határokon átnyúló érdeket képviselnének (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Bizottság kontra Írország ügyben hozott ítélet 29. pontját).
32 Az átláthatósági kötelezettség alkalmazandó abban az esetben, amikor az érintett szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés érdekelhet olyan vállalkozásokat, amelyek más tagállamban vannak letelepedve, mint ahol e szerződést odaítélik (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Bizottság kontra Írország ügyben hozott ítélet 29. pontját).
33 Az, hogy a jelen ügyben a vitatott közbeszerzési szerződés érdekelhet Írországon kívüli más tagállamban letelepedett vállalkozásokat, következik egyrészt abból, hogy az e szerződésre vonatkozó közbeszerzési hirdetményt közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, másrészt abból, hogy három ajánlattevő is
Írországon kívüli más tagállamban letelepedett vállalkozás (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Wall-ügyben hozott ítélet 35. pontját).
34 E megfontolások fényében kell tehát megvizsgálni a Bizottság által felhozott két kifogás megalapozottságát, amelyek nem az irányelv azon két rendelkezésére irányulnak, amelyeknek megfelelően az irányelv IIB. mellékletének hatálya alá eső szerződéseket oda kell ítélni, nevezetesen ezen irányelv 23. cikkére és
35. cikkének (4) bekezdésére, hanem az elsődleges uniós jogból eredő követelményeken, azaz az egyenlő bánásmód elvének és az abból eredő átláthatósági kötelezettségnek a betartásán alapulnak.
Az odaítélési szempontok súlyozásának az ajánlatok benyújtására előírt határidő lejártát követő meghatározására alapított első kifogásról
A felek érvei
35 A Bizottság azzal érvel, hogy Írország megsértette az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elvét, mivel a vitatott közbeszerzési szerződés odaítélésének hét szempontjára vonatkozó relatív súlyozást csak az ajánlatok benyújtására előírt határidő lejártát követően határozta meg.
36 A Bizottság álláspontja szerint e későn történt súlyozás jelentősen megváltoztatta az egyes szempontok fontosságát az eredetileg közétett, illetve azon szempontokhoz képest, amelyekre az ajánlattevők ésszerűen számíthattak az ajánlattételhez szükséges dokumentáció alapján.
37 E tekintetben Írország először is kifejti, hogy a Bizottság által a keresetlevélben előadottakkal ellentétben az ajánlatkérő az ajánlatok benyújtása előtt sem hallgatólagosan, sem kifejezetten nem jelentette ki azt, hogy a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményben és az ajánlattételi felhívásban felsorolt odaítélési szempontokat csökkenő fontossági sorrendben tüntette fel.
38 Épp ellenkezőleg, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményben az szerepelt, hogy az odaítélési szempontokat nem csökkenő fontossági sorrendben jelölte meg az ajánlatkérő, aki ezt követően sem tett olyan utalást, amelyből arra lehetett volna következtetni, hogy ez a helyzet módosult.
39 Egyébiránt Írország, noha elismeri, hogy az ajánlatkérő által kijelölt bírálóbizottság az ajánlatok benyújtására előírt határidő lejárta után határozta meg az odaítélési szempontok relatív súlyozását, vitatja azt, hogy a különböző szempontok súlyozott értékének ilyen meghatározása sértené az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elvét.
A Bíróság álláspontja
40 Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy az, hogy Írország a vitatott közbeszerzési szerződésre vonatkozó hirdetménynek az Európai Unió Hivatalos Lapjában
történő közzétételét kérte, amint azt az irányelv 36. cikke lehetővé teszi, nem vonja maga után azt a kötelezettséget e tagállamra nézve, hogy a szerződést ezen irányelvnek a IIA. melléklet hatálya alá eső közbeszerzési szerződésekre irányadó cikkei szerint kelljen odaítélnie (a valamely irányelv hatályán kívül eső közbeszerzési szerződést illetően lásd analógia útján a 45/87. sz., Bizottság kontra Írország ügyben 1988. szeptember 22-én hozott ítélet [EBHT 1988., I-4929. o.] 9. és 10. pontját).
41 Az első kifogás megalapozottságának megállapításához az kellene, hogy az irányelv IIA. mellékletének hatálya alá tartozó közbeszerzési szerződések odaítélési szempontjainak előzetes súlyozására vonatkozó különös szabályt úgy tekinthessük, mint amely az ajánlatkérőket terhelő, az egyenlő bánásmód elvének és az abból eredő átláthatósági kötelezettségnek a betartására irányuló kötelezettség közvetlen következménye.
42 E tekintetben a Bíróságnak a 2004/18 irányelv elfogadását megelőzően a közbeszerzések területére vonatkozó különböző irányelvek valamennyi rendelkezésének megfelelően odaítélt közbeszerzési szerződésekre vonatkozó ítélkezési gyakorlata az ajánlattevőknek az odaítélés szempontjairól, és lehetőség szerint azok relatív súlyozásáról történő előzetes tájékoztatásának kötelezettségét valóban az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elve kifejeződésének tekinti (lásd különösen a C-470/99., Universale-Bau és társai ügyben 2002. december 12-én hozott ítélet [EBHT 2002., I-11617. o.] 98. pontját, valamint a C-331/04. sz., ATI EAC e Viaggi di Maio és társai ügyben 2005. november 24-én hozott ítélet [EBHT 2005., I-10109. o.] 22–24. pontját).
43 Jóllehet a jelenleg az irányelv 53. cikkének (2) bekezdésében előírt, az egyes odaítélési szempontok relatív súlyozásának a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményben történő megjelölésére vonatkozó kötelezettség az egyenlő bánásmód elve és az abból eredő átláthatósági kötelezettség tiszteletben tartása követelményének érvényesülését szolgálja, ebből még nem vonható le az a következtetés, hogy ezen elv és e kötelezettség alkalmazási köre az irányelv erre vonatkozó különös rendelkezése hiányában is megköveteli azt, hogy az ajánlatkérő az irányelv 53. cikke szerinti rendelkezés hatálya alá nem tartozó közbeszerzési eljárások keretében is előre meghatározza az általa alkalmazott odaítélési szempontok relatív súlyozását, és arról tájékoztassa a potenciális ajánlattevőket az ajánlattételre való felhívásukkal egyidejűleg. Ugyanis, amint a Bíróság is jelezte az előző pontban hivatkozott ítélkezési gyakorlatában a
„lehetőség szerint” kifejezés alkalmazásával, az olyan közbeszerzési eljárásban, amelyben nem alkalmazandó az olyan rendelkezés, mint amely az irányelv
53. cikkének (2) bekezdésében szerepel, az odaítélési szempontok súlyozásának megjelölésére irányuló kötelezettség nem terheli az ajánlatkérőt.
44 Ennélfogva Írország, mivel az ajánlatok benyújtására előírt határidő lejárta előtt megfelelően tájékoztatta a potenciális ajánlattevőket a vitatott közbeszerzési szerződésre vonatkozó információkról, nem sértette meg az egyenlő bánásmód
elvét és az abból eredő átláthatóság kötelezettségét azzal, hogy az odaítélési szempontokat úgy súlyozta, hogy az e súlyozásra vonatkozó információkat az ajánlatok benyújtására előírt határidő lejárta előtt nem bocsátotta az említett ajánlattevők rendelkezésére.
45 Konkrétan a jelen ügy alapját képező ajánlati felhívásban az ajánlatkérő több információt adott meg, mint amennyit az irányelv megkövetel, és a vitatott közbeszerzési szerződés odaítélési szempontjainak az ehhez kapcsolódó iratokban történő meghatározása alapján nem lehet azt a következtetést levonni, hogy azok az Írországtól eltérő más tagállamban letelepedett, e szerződés iránt érdeklődő vállalkozások rovására eltérő bánásmódot tennének lehetővé.
46 Az ajánlatkérő azzal, hogy súlyozott értékeket fűzött e szempontokhoz, pusztán pontosította a benyújtott ajánlatok értékelésének módját, ezzel azonban nem sértette meg arra vonatkozó kötelezettségét, hogy az odaítélési szempontokat ugyanúgy értelmezze, miután azokat nem csökkenő fontossági sorrendben tüntette fel.
47 E tekintetben hangsúlyozni kell, hogy az a körülmény, hogy az odaítélési szempontokat az azokra vonatkozó súlyozás nélkül tüntették fel, nem enged arra következtetni, hogy szükségképpen csökkenő fontossági sorrendben tüntették fel azokat, sem pedig arra, hogy az egyes odaítélési szempontok súlyozott értéke azonos.
48 Ezenkívül az odaítélési szempontok relatív súlyozása, amelyet táblázatos formában közöltek a bírálóbizottság tagjaival, egyfelől még akkor sem adott volna olyan többletinformációkat a potenciális ajánlattevőknek, amely jelentősen befolyásolhatta volna az ajánlatuk összeállítását, ha már az ajánlatuk összeállításakor is ismerték volna, másfelől nem minősült az odaítélési szempontok módosításának (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott ATI EAC e Viaggi di Maio és társai ügyben hozott ítélet 32. pontját).
49 Hozzá kell tenni továbbá, hogy a jelen kereset, amint azt a Bírósághoz benyújtották, nem tartalmaz olyan információt, amelyből megállapítható lenne, hogy az odaítélési szempontok relatív súlyozását a benyújtott ajánlatokat tartalmazó borítékok felbontását követően állapították-e meg.
50 E körülmények között a Bizottság által keresete alátámasztására felhozott első kifogást mint megalapozatlant el kell utasítani.
A szempontok súlyozásának az első vizsgálatot követő módosítására alapított második kifogásról
A felek érvei
51 A Bizottság álláspontja szerint Írország azzal, hogy a benyújtott ajánlatok első vizsgálatát követően az értékelési táblázatban feltüntetetthez képest módosította a
vitatott közbeszerzési szerződés odaítélési szempontjainak relatív súlyozását, megsértette az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elvét.
52 A Bizottság kifejti, hogy az ajánlatok első vizsgálatát követő ilyen módosítás sérti az egyenlő bánásmód elvét, és ebből a szempontból azt sem szükséges vizsgálni, hogy az ajánlatok első vizsgálatát a bírálóbizottság tagjai egyénileg végezték-e, vagy pedig együttesen, testületként.
53 Írország azzal érvel, hogy a súlyozás ezen módosítására csak egyetlen egyszer került sor, méghozzá azt megelőzően, hogy az említett bizottság testületként megkezdte volna bármely ajánlat értékelését.
54 Következésképpen álláspontja szerint az odaítélési szempontok ilyen súlyozását egységesen alkalmazták a vitatott közbeszerzési szerződés odaítélési eljárása során mindvégig, ennélfogva ez nem sértette az egyenlő bánásmód elvét.
55 Emellett Írország hangsúlyozza, hogy az odaítélési szempontok relatív súlyozását csak minimális mértékben módosították, így az nem valósíthatott meg hátrányos megkülönböztetést egyik vagy másik ajánlattevővel szemben. Egy utólag végzett elemzés alapján megállapítást nyert, hogy a szerződést akkor is a nyertes ajánlattevőnek ítélték volna oda, ha az odaítélést az eredeti súlyozás alapján végezték volna.
A Bíróság álláspontja
56 A Bizottság keresetében annak megállapítását kéri a Bíróságtól, hogy az odaítélési szempontok relatív súlyozásának módosítása sérti az EUSZ-Szerződés rendelkezéseiből eredő egyenlő bánásmód elvét.
57 Mindenekelőtt a vitatott közbeszerzési szerződés odaítélési eljárását illetően meg kell állapítani, hogy a vitatott közbeszerzési szerződés odaítélési szempontjai súlyozott értékének módosítására valóban azután került sor, hogy az ajánlatkérő e szempontok relatív súlyozásáról egy értékelési táblázat formájában tájékoztatta a bírálóbizottság tagjait annak érdekében, hogy azok elvégezhessék a benyújtott ajánlatok első vizsgálatát.
58 A bírálóbizottság tagjainak nem csupán lehetőségük nyílt arra, hogy a bizottság első testületi ülését megelőzően egyénileg vizsgálhassák meg az ajánlatokat, erre kifejezetten fel is kérték őket a bizottság által testületként végzendő értékelés megkönnyítése érdekében.
59 Ezt követően emlékeztetni kell arra, hogy ilyen tényállás esetében, amint a Bíróság korábban már kimondta, az egyenlő bánásmód és az odaítélési eljárások átláthatóságának elve az ajánlatkérők számára azt a kötelezettséget hordozza magában, hogy az eljárás során mindvégig ugyanúgy kell értelmeznie az odaítélési szempontokat (lásd analógia útján a C-448/01. sz., EVN és Wienstrom ügyben 2003. december 4-én hozott ítélet [EBHT 2003., I-14527. o.] 92. pontját).
60 Magukat az odaítélési szempontokat illetően azonban meg kell jegyezni, hogy azok az odaítélés során nem módosíthatók (lásd analógia útján a fent hivatkozott EVN és Wienstrom ügyben hozott ítélet 93. pontját).
61 Azon eljárási szakasz, amely során a bírálóbizottsági ülést megelőzően annak tagjai egyénileg megvizsgálják a benyújtott ajánlatokat, az érintett közbeszerzési szerződés odaítélési eljárásának integráns részét képezi.
62 E körülmények között az odaítélési szempontok súlyozásának az említett azon eljárási szakaszt követően történő módosítása, amelyben az ajánlatok első vizsgálata megtörtént, az első vizsgálat alapjául szolgáló szempontok módosítását jelentené. Az ilyen magatartás sérti az egyenlő bánásmód elvét és az abból eredő átláthatósági kötelezettséget.
63 Végül meg kell állapítani először is, hogy Írország érvelésével ellentétben a Bizottság által felhozott második kifogás megalapozottnak tekintendő anélkül, hogy bizonyítani kellene azt, hogy a relatív súlyozás módosítása valamely ajánlattevővel szemben hátrányosan megkülönböztető hatással járt. E tekintetben elegendő az, hogy az említett módosítás időpontjában az ilyen hatás nem volt kizárt.
64 Másodszor, mivel a valamely tagállam által elkövetett kötelezettségszegés megállapításának nem feltétele az e kötelezettségszegéssel okozott kár megállapítása (a C-263/96. sz., Bizottság kontra Belgium ügyben 1997. december 18-án hozott ítélet [EBHT 1997., I-7453. o.] 30. pontja), Írország nem hivatkozhat arra, hogy egyik ajánlattevő sem szenvedett kárt, mivel a vitatott közbeszerzési szerződést akkor sem ítélték volna oda más ajánlattevőnek, mint aki végül az eljárás nyertese lett, ha az odaítélési szempontok eredeti súlyozását vették volna alapul.
65 Ennélfogva a Bizottság által keresete alátámasztására felhozott második kifogást el kell fogadni.
66 A fenti megfontolásokra tekintettel meg kell állapítani, hogy Írország – mivel a vitatott közbeszerzési szerződés odaítélési szempontjainak súlyozását a benyújtott ajánlatok első vizsgálatát követően módosította – nem teljesítette a Bíróság által értelmezett, az egyenlő bánásmód elvéből és az abból eredő átláthatósági kötelezettségből eredő kötelezettségeit.
67 A Bíróság a keresetet ezt meghaladó részében elutasítja.
A költségekről
68 Az eljárási szabályzat 69. cikkének 2. §-a alapján a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. Ugyanezen cikk
3. §-ának alapján részleges pernyertesség esetén a Bíróság elrendelheti a
költségeknek a felek közötti megosztását, vagy határozhat úgy, hogy mindegyik fél maga viselje saját költségeit.
69 Tekintettel arra, hogy a Bizottság csak részlegesen lett pernyertes, úgy kell határozni, hogy mindegyik fél maga viselje saját költségeit.
A fenti indokok alapján a Bíróság (negyedik tanács) a következőképpen határozott:
1) Írország – mivel a tolmácsolási és fordítási szolgáltatások nyújtására irányuló közbeszerzési szerződés odaítélési szempontjainak súlyozását a benyújtott ajánlatok első vizsgálatát követően módosította – nem teljesítette az Európai Unió Bírósága által értelmezett, az egyenlő bánásmód elvéből és az abból eredő átláthatósági kötelezettségből eredő kötelezettségeit.
2) A Bíróság a keresetet ezt meghaladó részében elutasítja.
3) Az Európai Bizottság és Írország maguk viselik saját költségeiket.
Aláírások