Vezető szakértők: Kiss Gábor Ferenc Sófalvi Tamás

Pest Megye Önkormányzata és a Nyitrai Kerületi Önkormányzat az Európai Unió európai területi társulásokról szóló rendeletének megfelelően, a magyar és a szlovák jóváhagyó hatóságok által kibocsátott határozatok birtokában, a 2015. augusztus 11-én Budapesten tartott alakuló ülésen közösen létrehozta a PONTIBUS Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulást.

A Társulást azzal a céllal került létrehozásra, hogy elősegítse az Alapszabályban felsorolt együttműködési területeken a két megye közötti kooperációt, amelyhez a Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020, illetve más programok is forrásokat biztosítanak. A közösen megvalósítandó projektek közelebb hozhatják egymáshoz a határ két oldalán élőket és mind a gazdasági élet területén, mind a társadalmi kapcsolatok terén eredményes együttműködés alakulhat ki a magyar és a szlovák oldal között.

Jelen dokumentum célja a Pontibus Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás célterülete határon átnyúló relevanciával bíró fejlesztésének stratégiai előkészítése a 2018-2025 időszakra vonatkozóan. A Pontibus ETT hivatalos működési területe Pest megye és a Nyitrai kerület közigazgatási területe. A Pontibus ETT mindkét tagja területi szintű önkormányzat. A stratégia ugyanakkor figyelemmel van arra a kettőségre, hogy a tényleges, szűkebb értelemben vett határmenti együttműködés a közigazgatási területnél koncentráltabb területre korlátozódik, amelyet elsődleges, szűkebb értelemben vett célterületnek definiálunk. Így a stratégiai döntéselőkészítő dokumentum elsődleges célterülete magyar oldalon a Szobi járás egésze, szlovák oldalon a Lévai és Érsekújvári járások határ menti települései. A célterület mind a magyar, mind a szlovák oldalon saját megyéjének peremterületén fekszik, a közigazgatási határok által meghatározott területrészek különálló társadalmi-gazdasági jellemzői pedig nem minden esetben fedik le, fejezik ki teljesen a térség egészére ténylegesen jellemző gazdasági- társadalmi kapcsolatokat.

A stratégia hatóterületén, a magyar oldalon tizenhét település – Bernecebaráti, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Kemence, Kismaros, Kóspallag, Letkés, Márianosztra, Nagybörzsöny, Nagymaros, Perőcsény, Szob, Szokolya, Tésa, Vámosmikola, Verőce és Zebegény – található. A szlovák oldalon huszonhét település – Alsószemeréd (Dolné Semerovce), Bajta (Bajtava), Felsőtúr (Horné Turovce), Garamkövesd (Kamenica nad Hronom), Garampáld (Pavlová), Garamsalló (Šalov), Gyerk (Hrkovce), Helemba (Chľaba), Ipoylbél (Bielovce), Ipolykiskeszi (Malé Kosihy), Ipolypásztó (Pastovce), Ipolyság (Šahy), Ipolyszakállos (Ipeľský Sokolec), Ipolyszalka (Salka), Ipolyvisk (Vyškovce nad Ipľom), Kicsind (Malá nad Hronom), Kisgyarmat (Sikenička), Kisölved (Malé Ludince), Leléd (Leľa), Lontó (Lontov), Nagytúr (Veľké Turovce), Nána (Nána), Párkány (Štúrovo), Peszektergenye (Sikenica), Százd (Sazdice), Szete (Kubáňovo) és Zalaba (Zalaba) – tartozik a célterülethez.

Fontos rögzíteni, hogy az elsődleges célterület egy elemzési keret, amely a stratégia végrehajtásakor kibővülhet a célterületen kívül eső területek bekapcsolódásával, amennyiben az adott cél elérése és projektcsomagok végrehajtása során relevanciával rendelkeznek. Mivel a térség szerves gazdasági- társadalmi kapcsolatai nem állnak meg a Pontibus ETT-t alkotó önkormányzatok közigazgatási határai mentén, a stratégia végrehajtásába természetesen az érintett megyék további önkormányzatai és egyéb szervezetei is bekapcsolódhatnak.

A stratégia másodlagos célterülete így elsősorban Pest megye és a Nyitrai kerület azon területei, melyek az elsődleges célterülettel szorosabb gazdasági-társadalmi kapcsolatban állnak. Emellett a stratégia érinti a környező területeken, megyékben lévő, meghatározó városok – például Esztergom vagy Komárom – és az elsődleges célterületen fekvő települések kapcsolatait is.

A stratégiának szükséges feltárnia a közvetlen célterület fejlesztési szükségleteit és lehetőségeit, figyelembe véve a térség számára elérhető uniós, nemzeti és regionális fejlesztési forrásokat. Ennek megfelelően a stratégiában javasolt projektcsomagok egy része nem csak a közvetlen célterületen található szereplők – vállalkozások, önkormányzatok, intézmények – hatásköre, teljesülésükhöz szükséges az uniós és nemzeti fejlesztés programok tervezését és végrehajtását lefolytató intézményrendszer bevonása is. Ezek a fejlesztések csak akkor valósulhatnak meg, ha a következő időszakban (elsősorban a 2021-2027 programozási időszakra vonatkozóan) rendelkezésre bocsátják a szükséges pénzügyi forrásokat és kitűzik azokat az uniós és nemzeti szinten képviselhető célokat a fejlesztési programokban, melyek keretében a tervezett projektcsomagok megvalósulhatnak. Ezért a dokumentum nem pusztán a jelenleg elérhető forrásokra fókuszál, hanem megfelelő alapot és inputot jelent a 2021-2027-es programozási időszakra történő felkészüléshez is.

Pest megye és a Nyitrai kerület határ menti térségei határon átnyúló relevanciával bíró fejlesztésének stratégiai előkészítése egyrészről segíti a helyi szereplőket a fejlesztési célok megfogalmazásában és kialakításában, másrészt támpontot ad a tervezett projektcsomagok szükségességének logikai és közgazdasági igazolásához is, annak érdekében, hogy a helyi célok az érintett magasabb szintű fejlesztési programokban megfelelő hangsúllyal jelenjenek meg a következő tervezési időszak során.

A dokumentum az elsődleges célterület átfogó helyzetelemzésével kezdődik, amely alapján megállapítható, hogy a területi kohézió erősítéséhez a térségben a legfontosabb fejlesztési szükségletként a közlekedési infrastruktúra fejlesztése azonosítható, különös tekintettel a határon átmenő személy- és áruforgalom infrastrukturális feltételeinek megteremtése, illetve ezzel a határon átmenő forgalom növekedésének ösztönzése érdekében. A további fejlesztési lehetőségek nagyrészt a közlekedési elérhetőség jövőbeni alakulásától is függnek, amely meghatározza a határon átnyúló gazdaságfejlesztésben, a humántőke javításában, illetve kiemelten a turisztikai és kulturális kapcsolatok erősítésében rejlő potenciál kiaknázhatóságának mértékét. Az Ipolydamásd és Helemba között épülő Ipoly-híd, illetve a szlovák határ menti térséget az északi területekkel összekötő úthálózat fejlesztése alapvetően, az élet minden területére kiterjedően javíthatja a határtérség fejlesztési lehetőségeit, a beruházások elhúzódása vagy elmaradása esetén viszont kevésbé nyílik lehetőség kitörési pontok azonosítására a jelenlegei fejlettségi szintről történő jelentős elmozduláshoz.

Az új közlekedési infrastruktúrára alapozva viszont a teljes térségben realizálhatóvá válhat a gazdasági, turisztikai és kulturális kapcsolatok elmélyítése, illetve a mezőgazdaság esetében a feldolgozó és áruforgalmazó vállalatok együttműködéseinek ösztönzése. A kutatás-fejlesztési és innovációs kapcsolatok erősítése csak a nagyvárosi vonzáskörzetekre építve képzelhető el, lévén a közvetlen célterületen a határ menti térség nem rendelkezik megfelelő kutatási és oktatási infrastruktúrával, emiatt pedig megfelelő mennyiségű és minőségű szakemberállománnyal sem. Az egyetemi oktatásra építve a nyugat-szlovákiai és magyarországi felsőoktatási intézmények együttműködése segíthet a térség innovációs potenciáljának növelésében, elsősorban Budapest és Nyitra oktatási intézményeinek fejlesztésével és közreműködésével.

Emellett korlátozott lehetőség nyílik a vállalati innováció fejlesztésére is, mivel szűkebb értelemben vett célterületen nem található nagy- és középvállalati telephely, továbbá a kisvállalkozások száma is kevés a mikrovállalkozások számához viszonyítva. Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy az ETT teljes működési területét képező megyékben jelentős innovációs potenciállal rendelkező nagyvállalatok működnek. Azonban a gazdaságfejlesztési lehetőségek korlátozottak a térségben található kiemelten védett természeti területek közelében alkalmazott szigorú környezetvédelmi előírások miatt is, melyek Párkányt (Štúrovo-t) kivéve nem teszik lehetővé jelentős termelőkapacitások telepítését a célterületen. Így a gazdaságélénkítés elsősorban a turisztikai és kulturális ágazatokhoz kapcsolódó fejlesztések keretében valósulhat meg.

A vizsgált területek esetében a helyzetelemzés legfontosabb megállapításai az alábbiak szerint foglalhatók össze.

Közlekedés és elérhetőség

• A térség két fontos európai közlekedési útvonal mentén fekszik (a VII-es Helsinki-folyosó és a IV-es vasúti korridor), ami miatt a terület közlekedési elérhetőségének javítására irányuló törekvések az uniós stratégiai célkitűzésekhez is illeszkednek.

• A teljes magyar-szlovák határszakaszon átlagosan huszonöt kilométert kell megtenni a legközelebbi határátkelőig, ami jelentősen elmarad a Nyugat-Európában jellemző átlagtól, a közvetlen célterületen pedig az elmúlt időszakban csak kisebb mértékben valósultak meg átkelő kapacitás bővítésére irányuló fejlesztések, mint a határszakasz többi részén.

• Bár a szlovák-magyar határon található átkelők között a második és harmadik legforgalmasabb határátlépési pont a közvetlen térségben – Komárom-Révkomárom, illetve Esztergom-Párkány között

– található, ennek ellenére a jelenlegi kapacitások nem elegendők a személy- és áruszállítás területén meglévő potenciálok kihasználásához.

• Helyzeti előnyt biztosít ugyanakkor a térségnek, hogy a Szob és Helemba (Chľaba) közötti vasúti átkelőn lehetőség van személyforgalom bonyolítására, ami a környező vasúti határátkelési pontokra nem jellemző.

• A korábbi határon átnyúló együttműködési programok pénzügyi keretei elsősorban a kisköltségű, akadálymentesítést és némi útfelújítást tartalmazó projektek megvalósításának finanszírozására adtak lehetőséget, így az áteresztési kapacitás érdemi bővítésére nem kerülhetett sor.

• A határon átkelő személyforgalom fejlődésének egyik gátja, hogy nemzetközi járatokat kell igénybe venni mind a buszos, mind a vasúti közlekedésben, ami mintegy háromszoros jegyárat jelent az utasoknak az államilag támogatott belföldi járatokra kiszabott utazási díjakhoz képest.

• A Nyitrai kerületben a nem motorizált, kerékpáros közlekedésnek sincs megfelelő infrastruktúrája, ugyanakkor az uniós prioritást jelentő EuroVelo 6 fejlesztések miatt a kerékpáros elérhetőség a határ mindkét oldalán folyamatosan javul.

• Hiányoznak a Dunán a teherszállításra alkalmas folyami átkelőhelyek is, bár a Révkomárom és Komárom közti teherhíd kivitelezése megkezdődött. De további nehézteher-gépjárművek átkelését lehetővé tevő határátkelési pontok – például Párkány és Esztergom között, teherkomp segítségével – segítenék a térség gazdasági fejlődését.

Gazdaság

• A térség gazdaságfejlesztési potenciálja az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent a nagyvállalatok

– kiemelten a szobi szörpgyár – megszűnése, illetve a bányászat, fakitermelés és mezőgazdasági tevékenységek visszaesése miatt.

• A térség gazdasági versenyképességét meghatározó tényezők között a városok – a magyar oldalon Budapest, Vác és Esztergom, szlovák részről Révkomárom (Komárno) és Nyitra (Nitra) – közelsége, a Duna, mint fő közlekedési útvonal szerepe, illetve a természeti adottságok fenntartható hasznosításában rejlő potenciál említhetők.

• A helyi vállalkozások tőkeellátottsága alacsony, az egy főre jutó vállalkozások száma a határon mindkét oldalán elmarad az országos átlagoktól, a húzó ágazatok között a kereskedelem, a szállítás, a vendéglátás és az egészségügy szerepelnek.

• A térségben jellemzően a helyi igényeket kielégítő mikrovállalkozások működnek, a feldolgozóipar aránya rendkívül alacsony, a mezőgazdaságban, kertészetben rejlő lehetőségek – elsősorban gyümölcsfák és bogyós gyümölcsök esetében – pedig jelenleg nincsenek az adottságokhoz és lehetőségekhez mérten kihasználva.

Társadalom

• A határ mindkét oldalára jellemző a lakosság folyamatos elöregedése és elvándorlása – bár a tendencia az országos átlagokat egyik esetben sem haladja meg –, ugyanakkor a munkaképes korú lakosság arányának növekedése is megfigyelhető.

• A térség közlekedési és természeti adottságai lehetőséget biztosítanak az egészséges és magas életminőséghez, azonban a munkahelyek hiánya és a megélhetési nehézségek ingázásra, illetve időszakos vagy végleges elvándorlásra kényszerítik a lakosság produktív, fiatalabb rétegeit.

• A magasabb képzettséget igénylő és megfelelő bérfeltételeket kínáló munkahelyek alacsony száma miatt az országos átlagokhoz képest a határ mindkét oldalán alacsony a diplomások és szakképesítéssel rendelkezők aránya, ugyanakkor a helyi munkaerő-piaci keresletet a lakosság képzettségi szintje ennek ellenére ki tudja elégíteni.

• A munkaerőpiacon a legfontosabb feladat az alacsony képzettségűek foglalkoztathatóságának javítása, nemcsak az általános képzettségi szint fejlesztésével, hanem mentális felkészítéssel is.

• A magyar oldalon a Szobi járásban nincsenek felsőoktatási intézmények, a Nyitrai kerületben pedig az elsődleges célterületen kívül működik három egyetem, a Szlovák Mezőgazdasági Egyetem, a Konstantin Filozófus Egyetem és a Xxxxx Xxxxx Egyetem.

• A közvetlen célterület magyar oldalán az alapfokú oktatás terén Szob, Verőce és Nagymaros megfelelő elérhetőséget biztosít a térség kisebb települései számára, a humán szolgáltatásnyújtást a Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat működése is segíti.

• Az egészségügyi ellátás színvonala a térségben nem megfelelő, nincs kórház, a járóbeteg ellátás és a háziorvosi szolgálat is korlátozottan érhető csak el a lakosság számára. A jelenlegi kapacitások nem tudják kielégíteni a turisztikai szezonban fellépő többlet keresletet sem, illetve a térségben is állandó és súlyos problémát jelent az egészségügyi dolgozók fokozott elvándorlása, valamint elöregedése.

Környezeti értékek megóvása

• Magyarország és Szlovákia környezetügyi mutatói összességében kedvezőnek mondhatók, a kijelölt Natura 2000 területek aránya mind a két országban meghaladja az Európai Unió átlagát az ország egész területéhez viszonyítva. Az elsődleges célterületen ugyanakkor a védett területek aránya elsősorban a magyar oldalon meghatározó, míg a szlovák oldali területeket a védettség kisebb mértékben érinti.

• A biológiai kapacitás és az ökológiai lábnyom különbségeként számított ökológiai egyenleg mind Magyarországon, mind Szlovákiában negatív, ami alapján a két ország összességében nagyobb mértékben használja fel környezeti erőforrásait, mint amekkora mértékben azok a rendelkezésükre állnának vagy pótolni tudnák.

• Az árvízvédelem előtt álló kihívások között a vízgyűjtő területek erdősítése, a folyók és a patakok medréből a települési szilárd hulladékok eltávolítása, valamint a műszaki intézkedések, mint a folyómedrek kotrása, a folyók oldalainak a megerősítése, védőgátak és mélyedések kiépítése szerepelnek, figyelembe véve az éghajlatváltozás miatt megnövekvő kockázatokat. Mindezen kihívások a Duna és az Ipoly kapcsán az elsődleges célterületet kiemelten érintik.

• A szennyvízcsatorna-ellátottság egyes kistelepüléseken nem megfelelő, a bekötéshez a szennyvízfeldolgozó üzemi kapacitások bővítése is szükséges.

• A kommunális hulladék hasznosításának aránya a keletkező hulladék mennyiséghez képest jelentősen növekvő tendenciát mutat, de jelenleg még nem éri el az uniós átlagot, ami miatt a térség természetvédelmi területei közepesen nagy környezeti terhelést szenvednek el. A szelektív hulladékfeldolgozáshoz szükséges infrastruktúrafejlesztése mellett ezért a lakosság környezettudatosságának javítása is a következő időszak feladatai között szerepel.

Kultúra és turizmus

• A térség nemzetközi jelentőségű természeti látnivalókkal rendelkezik – elsősorban a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén –, azonban a helyi szálláshely kínálat és egyéb turisztikai-vendéglátási szolgáltatások mennyiségi és minőségi hiányosságai miatt a célterületen eltöltött vendégéjszakák száma és a turisztikai bevételek mértéke alacsonyabb a rendelkezésre álló adottságokhoz képest.

• A turisztikai attrakciókat tekintve fejlesztési potenciál az aktív turisztikai szolgáltatások, illetve azok infrastrukturális hátterének esetében azonosítható, mely egy fenntartható és környezetbarát turisztikai kínálatot eredményezhet. A fejlesztésre leginkább érdemes aktív turisztikai területek a kerékpáros-, a vízi-, a lovas- és a horgászturizmus, valamint a túrázás kapcsán azonosíthatók.

• A térség – főleg a szlovák oldalon – több, jelentős turisztikai potenciált rejtő kastéllyal és kúriával rendelkezik, melyek kedvező adottságokat biztosítanak mind a kulturális turizmus, mind a magasabb minőségű szálláshelyek fejlesztéséhez.

• A jelenlegi turisztikai szolgáltatások egymástól elszigetelten működnek, az értékesítésük is egyénileg zajlik, ami fajlagosan magas költségeket ró a szolgáltatókra és kevésbé hatékony a potenciálok kiaknázása szempontjából. Egy egységes turisztikai „brand” kialakítása, illetve a hálózatba szervezett értékesítés és hatékony desztináció-menedzsment rövidtávon is képes lehet megnövelni a térségbe érkező látogatók számát.

A helyzetelemzés következtetései alapján SWOT analízis, majd az azonosított fejlesztési szükségletek kielégítésére irányuló hatásútvonalak készültek, melyek összegzik a célterület előtt álló kihívásokat és logikai alapon kijelölik, hogy a tervezett projekteknek milyen kimenetekhez és eredményekhez kell vezetniük, illetve hosszabb távon milyen hatásokat szükséges indukálniuk.

Ezt követően meghatározásra kerültek a stratégia átfogó és specifikus céljai, az alájuk tartozó egyes projektcsomagok tartalma, lehetőség szerint konkrét, tervezés alatt álló projektek megnevezésével. Végül az egyes specifikus célokat szinergiavizsgálat alá vettettük, hogy meghatározzuk, mely területeken kell a későbbiekben a programtervezést és a végrehajtás összehangolni. Mindezek alapján a stratégia azonosított céljai az egyes célterületeken az alábbiak.

A közlekedési elérhetőség javítása

• A határ menti térség regionális elérhetőségének javítása, mely elsősorban a térség új gyorsforgalmi utakkal történő megközelíthetőségének fejlesztését célozza.

• A határátkelőhelyek áteresztőképességének javítása, mely tartalmazza a további határátkelési pontok létesítését, illetve a meglévő átkelési pontok teherbírásának növelését.

• Nagyobb teherforgalom lebonyolítását lehetővé tévő áruszállítási feltételek megteremtése, ami tartalmazza a vasúti és a vízi szállítási infrastruktúra fejlesztését.

• A regionális közlekedési infrastruktúra fejlesztése, melynek része a határon átmenő személyforgalom fellendítése, illetve a határon átmenő személy- és áruszállítás szabadságát akadályozó fizikai és adminisztratív korlátok lebontása.

Kedvező növekedési feltételek biztosítása a vállalkozások számára

• A kisvállalkozások arányának növelése a mikrovállalkozások arányával szemben, illetve a közepes méretű vállalkozások betelepülésének, tényleges termelési kapacitások kiépítésének ösztönzése.

• Hatékony, helyi erőforrás használatán alapuló és környezetileg fenntartható mezőgazdasági termelés bővítésének ösztönzése.

• A magasan képzett munkaerő helyben tartásának elősegítése, mely tartalmazza a felsőoktatási végzettséget igénylő helyi munkahelyek számának bővítésére irányuló törekvéseket.

• Helyi termékek piacra jutásának elősegítése, mely tartalmazza a helyi termékek kataszterének kialakítását, termelői piacok létesítését, településmarketing elemeinek alkalmazását, valamint a helyi termékek értékesítési lehetőségeinek kiaknázását, értékesítési megoldások azonosítását és adaptálását.

Jobb hozzáférés biztosítása a minőségi közszolgáltatásokhoz

• Az alacsonyabb végzettségűek foglalkoztathatóságának és munkához jutásának ösztönzése az elsődleges munkaerőpiacon, mely tartalmazza a legnehezebben álláshoz jutó társadalmi rétegek versenyszférában történő elhelyezkedésének támogatását.

• Az oktatási szolgáltatások határon átnyúló összehangolása, mely tartalmazza az iskolarendszeren belüli és kívüli oktatási tevékenységek fejlesztését.

• Az egészségügyi szolgáltatásokhoz történő jobb hozzáférés biztosítása, mely tartalmazza a növekvő orvoshiányból és akadozó háziorvosi-, illetve járóbeteg ellátásból fakadó nehézségek kezelését.

• Szociális szolgáltatások fejlesztése, mely tartalmazza az elöregedő népesség számára nyújtott szociális háló szolgáltatásainak fejlesztését, bővítését és kiterjesztését.

• Civil szereplők, szervezetek együttműködésének ösztönzése, hálózatosodás támogatása, határon átnyúló kezdeményezések kialakításának elősegítése a humán szolgáltatások mennyiségi és minőségi bővítése érdekében.

A természeti értékek védelme és fenntartható hasznosítása

• Az árvízvédelmi rendszer korszerűsítése, felkészülés a klímaváltozás miatt fellépő fokozott kockázatokra, melynek része a meglévő árvízvédelmi művek karbantartása és fejlesztése.

• A hulladékszennyezésből fakadó környezetterhelés csökkentése, mely tartalmazza a lakossági és lombhulladék megfelelő és környezetbarát begyűjtéséhez és feldolgozásához szükséges infrastrukturális és szervezeti feltételek biztosítását.

• Megújuló energiaforrások alkalmazásának elősegítése, mely tartalmazza a megújuló energiaforrások köz- és magáncélú hasznosításának támogatását, a közintézmények energiahatékonysági beruházásainak elősegítését és a lakosság megújuló energiahasználattal, energiahatékonysággal és energiatakarékossággal kapcsolatos szemléletformálását.

• Városi és vidéki elhagyott ipari területek revitalizációja, barna mezős beruházások vagy lakosságmegtartást ösztönző programok megvalósításának elősegítése céljából.

A kulturális és turisztikai attrakciók fenntartható hasznosítása

• A szálláshely-kínálat bővülésének ösztönzése, mely tartalmazza a meglévő szálláshelyek számának és típusainak növelését és piaci igényekhez történő igazítását.

• Az aktív turisztikai kínálat bővítése, fenntartható turisztikai szolgáltatások és az ehhez szükséges infrastruktúra kisléptékű fejlesztése.

• A rendezvényturizmushoz köthető kulturális és turisztikai attrakciók, illetve a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése, mely tartalmazza a határon átnyúló közös rendezvények szervezését és azok turisztikai hasznosítását.

• A turisztikai kínálat hálózatba szervezése és hatékony desztináció-menedzsment biztosítása, mely tartalmazza az egyes turisztikai attrakciókhoz kapcsolódó szolgáltatások közös vagy kapcsolt értékesítését.

2. A PONTIBUS EURÓPAI TERÜLETI TÁRSULÁS

Az Európai Területi Társulás (ETT) az Európai Unió első olyan jogi eszköze, mely jogi személyiséget és keretet nyújt az európai önkormányzatok és régiók együttműködésére, az uniós támogatások hatékony felhasználására. A csoportosulás legalább két tagállam vagy harmadik állam szereplőit (helyi önkormányzat, regionális hatóság vagy az állam) fogja közös szervezetbe. A székhely szerinti állam joga alkalmazandó a csoportosulás jogviszonyaira. Az ETT jogi személyiséggel és teljes jogképességgel rendelkezik, önálló jogalanyként léphet fel. A csoportosulás saját költségvetéssel, szervezettel és szerződő képességgel bír, ingó, ingatlan vagyont szerezhet, bíróság előtt eljárhat. Határ menti, határon átnyúló, régiók közötti, testvérvárosi, transznacionális együttműködés egyaránt megvalósítható a keretében. Az együttműködési lehetőségek valamennyi fajtáját lefedi: EU programok menedzselése, EU projektek megvalósítása vagy EU támogatás nélküli együttműködések.

Európai Területi Társulást tagállamok, regionális hatóságok, helyi hatóságok és a közbeszerzési irányelv szerinti közjogi intézmények és általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozások, illetve ezek társulásai hozhatnak létre. A hazai szabályozás a közbeszerzési törvény ajánlatkérői körébe tartozó szervezetek számára teszi lehetővé a részvételt. Nem EU tagországok jogalanyai szintén részt vehetnek csoportosulásban, amennyiben a harmadik ország jogszabályai vagy a tagállamok és a harmadik országok közötti megállapodások ezt lehetővé teszik.

Társulást a következő célokra lehet alapítani: közlekedés, környezetvédelem, oktatás, nevelés, egészségügy, elsősegély, energia-felhasználás, innovációs eszközök, K+F, kultúra, munkahelyteremtés és fejlesztés, szociális szolgáltatások, turizmus, sport, mezőgazdaság. Az ETT-k tevékenységüket, céljaikat az EU által társfinanszírozott strukturális alapok keretében, állami támogatással vagy saját forrásból is megvalósíthatják. Az Európai Területi Társulásra vonatkozó hatályos jogszabályok:

• Uniós jogszabály: Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 1082/2006/EK Rendelet a 1302/2013/EU Rendeletben foglalt módosításokkal;

• Hazai jogszabályok: az európai területi társulásról szóló 2014. évi LXXV. törvény, illetve az európai területi együttműködési társulással kapcsolatos jóváhagyási és nyilvántartásba vételi eljárás részletes szabályairól szóló 485/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet.1

A PONTIBUS ETT-t a szlovákiai Nyitrai Kerületi Önkormányzat és Pest Megye Önkormányzata hívta életre 2015. augusztus 11-én, amikor is a Társulás alapítói aláírták a PONTIBUS ETT Egyezményét és Alapszabályát. A magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium a Pontibus ETT-t a KKM/420/2016/Adm határozatával 2016. január 8-án vette hatósági nyilvántartásba.

A Pontibus, latinul „Hidak” elnevezésű Társulás célja, hogy szorosabb gazdasági, társadalmi kapcsolatok alakuljanak ki a határ két oldalán élők között.

A Társulás azokat a feladatokat hajtja végre, amelyekkel a tagjai, a Rendelettel összhangban megbízzák. Feladatait a tagok által jóváhagyott Egyezmény határozza meg. A Társulás a rábízott feladatok keretében, azaz a területi együttműködés megkönnyítése és támogatása az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának megerősítése céljából, illetve a belső piaci akadályok elhárítása érdekében jár el. Minden

1 xxxx.xxxxxxx.xx

feladatot a Társulás tagjai határoznak meg úgy, hogy azok minden tag hatáskörébe illeszkedjenek. A Társulás a tagjai közötti területi együttműködés keretén belül egyedi tevékenységet hajthat végre a célkitűzések elérése mellett, az Unió pénzügyi támogatásával vagy a nélkül. A Társulás feladatai elsősorban az együttműködési programok vagy azok egyes részeinek megvalósítását, illetve az Unió által az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és/vagy a Kohéziós Alap révén támogatott műveletek végrehajtását érinthetik.

Az általános célok, amelyek miatt a Társulás megalapításra került, az a tagjai közötti határon átnyúló és régióközi együttműködés fejlesztése és támogatása a gazdasági és társadalmi összetartás megerősítésének szándékával, a határon átnyúló együttműködésre irányuló közös tevékenységek, projektek és programok végrehajtásán keresztül.

Az együttműködés területei, amelyek a specifikus célok is, a következők: Közlekedés; Gazdaság; Kutatás és fejlesztés; Energetika és megújuló energiaforrások; Humánerőforrás; Mezőgazdaság és élelmiszeripar; Környezet; Idegenforgalom; Kultúra; Sport; Egészségügy és szociális terület. Az egyes területeken belül az ETT a következő célokat határozta meg:

A. Prioritás - KÖZLEKEDÉS

• Határon átnyúló közúti infrastruktúra kiépítése és korszerűsítése

• Dunai vízi út karbantartása

• A határon átnyúló intelligens közlekedési rendszerek fejlesztése az utazók számára (online foglalási rendszer, on-line rendszerű jegyértékesítés)

• Multimodális közlekedési csomópontok kialakítása a területen, a fenntartható regionális és helyi mobilitás támogatása érdekében

B. Prioritás - GAZDASÁG

• Helyi lokális piacok támogatása és fejlesztése a határon átnyúló együttműködés hangsúlyozásával

• Tevékenységek támogatása a határon átnyúló szolgáltatások javítására (pl. infokommunikációs technológiák fejlesztése, adatcsere stb.)

• Közös, határon átnyúló foglalkoztatottságra irányuló projektek kezdeményezése és megvalósítása

• Kapcsolatok kiépítésének és a vállalkozók közös tevékenységeinek támogatása a határon átnyúló együttműködés keretén belül

• Hagyományos és nem hagyományos mesterségek támogatása az érintett térségben

C. Prioritás - KUTATÁS ÉS FEJLESZTÉS

• Együttműködés a kutatásban az adott terület felsőoktatási intézményeinek képviselőivel, vállalkozói alanyokkal és közigazgatási intézményekkel

• Tapasztalatcsere és határon átnyúló start-up-ok kialakítása

• Határon átnyúló inkubátorházak létrehozásának támogatása kis- és középvállalkozók számára

• Innovatív szemlélet támogatása a gazdaság egyes gyártási területein az érintett térségben

• A gazdaság innovatív ágazatainak támogatása az érintett térségben

D. Prioritás - ENERGETIKA ÉS MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK

• Energiafelhasználás megújítható forrásokból a közösségi infrastruktúra területén, beleértve a középületeket és lakóépületeket

• Megújuló energiaforrások adott területen történő felhasználásának támogatása (víz-, nap-, geotermikus-, szélenergia)

• Együttműködés a gázinfrastruktúrára irányuló projektek regionális hatásainak számszerűsítése területén

E. Prioritás - HUMÁNERŐFORRÁSOK

• Adatbázisok, weboldalak és tanácsadói szolgáltatások kialakítása a munkaerőpiaci- szolgáltatások támogatására

• A határon átnyúló munkaerő mobilitása javítására irányuló kezdeményezések és szolgáltatások

• Szakmai oktatás (partnerségek létrehozása szakmai képzés terén - klaszterek, érdekcsoportok, kamarák stb.)

• Közös képzési programok az egész életen át tartó tanulás jegyében

• Az önkormányzati szervek közötti együttműködés és hatékonyság javítása (cseretanfolyamok a lakosságnak nyújtott szolgáltatások, hatékony önkormányzat és a lakossággal folytatott kommunikáció területén)

• Polgári egyesületek és kezdeményezések hálózatépítésének támogatása a határon átnyúló együttműködés keretén belül

F. Prioritás – MEZŐGAZDASÁG ÉS ÉLELMISZERIPAR

• Ökológiai mezőgazdaság támogatása és tapasztalatcsere a határon átnyúló együttműködés keretén belül

• Regionális mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek bemutatkozásának támogatása a határon átnyúló együttműködés keretén belül, valamint nemzetközi szinten is

• Hagyományos regionális mezőgazdasági és élelmiszeripari termékmárkák kialakításának és népszerűsítésének támogatása (pl. bor, gyümölcspárlatok, gyümölcs stb.)

G. Prioritás - KÖRNYEZET

• A területen lévő városok és vidékek revitalizációja, elhagyott és kihasználatlan ipari területek felújításával, a környezeti terhek kialakulása megelőzésének kontextusában

• Természeti katasztrófákkal szembeni védekezés

• Duna és mellékfolyóinak fejlesztése és revitalizációja

H. Prioritás -IDEGENFORGALOM

• Közös marketing-stratégiák kialakítása az idegenforgalom fejlesztésének támogatására az érintett területen

• Kerékpárutak létrehozásának támogatása és fejlesztése az adott térségben

• Eredeti ipari udvarok és ki nem használt gazdasági udvarok felújításának és létesítésének támogatása az agrár-idegenforgalomnak az adott területen történő fejlesztésével összhangban

• Határon átnyúló ökoturizmus fejlesztése, pl. kis, határon átnyúló vízi utak és az ilyen utakhoz való hozzáférhetőséget biztosító infrastruktúra kiépítése (parkolóhelyek, kerékpár-kölcsönzők, illemhelyek, zuhanyzók stb.), valamint egyéb ökoturisztikai létesítmények és tevékenységek támogatása

• Specifikus területekre irányuló projektek támogatása: vadászat, gasztroturizmus, lovasturizmus, sporthorgászat stb.

• Turisztikai információs irodahálózat kiépítésének támogatása az érintett területen

• Közös támogatás és részvétel az adott területet az ETT keretén belül népszerűsítő nemzetközi szemináriumokon, workshopokon és kiállításokon.

I. Prioritás - KULTÚRA

• Közös koncepció létrehozása a kultúra fejlesztésének területén az érintett térségben

• Kulturális örökség megőrzése, védelme és népszerűsítése

• Emlékművek (különösen kulturális és történelmi emlékek) felújítása

• Az idegenforgalommal összefüggő infrastruktúra kiépítése (parkolóhelyek, az emlékhelyekhez vezető megközelítési utak kiépítése és jelölése)

• Természeti, történelmi és kulturális örökség közös népszerűsítésének kialakítása az érintett térségben

J. Prioritás - SPORT

• Határon átnyúló sportesemények kezdeményezése és megvalósítása

• A sport területén létrehozott infrastruktúra támogatása

K. Prioritás -EGÉSZSÉGÜGY és SZOCIÁLIS TERÜLET

• Az egészségügyi és szociális intézmények együttműködésének támogatása

• Az egészségügyi és szociális szolgáltatások fejlesztésének támogatása.

A Társulás legfőbb szerve a közgyűlés. Döntéseit a jogkörébe tartozó ügyekben határozat formájában hozza meg. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

• Az Alapszabály és az Egyezmény módosításainak és kiegészítéseinek jóváhagyása,

• Döntés a Társulás tevékenységének alapvető stratégiai irányairól és az elkövetkező időszakra vonatkozó feladatairól,

• A Társulás hosszú távú stratégiai fejlesztési programjának és éves tevékenységi tervének jóváhagyása,

• Az éves tagsági hozzájárulások nagyságának és ezek befizetése határidejének jóváhagyása,

• A közös projektek társfinanszírozása mértékének jóváhagyása,

• A Társulás költségvetésének jóváhagyása,

• A Társulás éves számviteli beszámolójának, valamint a Társulás tevékenységéről és gazdálkodásáról szóló éves jelentés jóváhagyása,

• Döntés a nyereség felhasználásáról és a veszteség pótlásáról, beleértve azok rendezésének módját, legkésőbb a következő számviteli időszak végéig,

• Döntés a Társulás megszüntetéséről,

• Döntés a nyilvántartásba bejegyzett tényadatok módosítására irányuló javaslatokról,

• Az igazgató kinevezése és visszahívása, díjazása mértékének és jutalmazása feltételeinek meghatározása,

• Döntés az igazgató jogainak korlátozásáról a Társulás nevében történő eljárása során,

• A társulás szervezeti felépítésének, munkacsoportok létrehozásának jóváhagyása,

• Döntés a Társulás alkalmazottainak számáról és az alkalmazottak bérköltségeiről,

• A Társulás szervezeti és működési, valamint egyéb szabályzatainak jóváhagyása,

• Ingatlanvagyon megszerzésének, átruházásának, megterhelésének, valamint a Társulás vagyona kezelése módjának jóváhagyása,

• A Társulás kölcsön- és hitelügyleteinek jóváhagyása,

• A Felügyelőbizottság tagjainak megválasztása és visszahívása,

• Az ellenőrző tevékenységről szóló jelentések jóváhagyása,

• Döntés új társulási tagok felvételéről,

• Döntés társulási tagok kizárásáról,

• A közgyűlés elnökének és az elnököt távollétében helyettesítő alelnök megválasztása,

• Döntés a Társulás további szerveinek és szervezeti egységeinek létrehozásáról, beleértve azok személyzeti összetételét,

• Döntés valamennyi olyan további kérdésben, amelyet a közgyűlés a jogszabályi előírásokkal összhangban saját hatáskörébe von.

A közgyűlés a tagjai közül választja az elnököt és az alelnököt. Amennyiben az elnök a magyarországi tagok közül kerül megválasztásra, az alelnök a Szlovák Köztársaságból delegált tagok közül kerül megválasztásra, kétéves választási időszak után a rotációs elv érvényesül. Az elnök és az alelnök mandátuma két évre szól.

Az igazgató a Társulás képviseletére jogosult ügyvezető szerve. Az igazgató irányítja a Társulás tevékenységét, valamint nevében eljár a jelen Alapszabályban és az Egyezményben meghatározott kereteken belül, hacsak a közgyűlés határozatban azt nem korlátozza, vagy nem utalja a Társulás más szerveinek hatáskörébe. Felelős a Társulás céljainak és a közgyűlés határozatainak végrehajtásáért és teljesítéséért, s azok keretén belül önálló döntéseket hoz.

Az igazgató feladatai közé tartoznak különösen a következők:

• Képviseli a Társulást harmadik személyekkel szemben a jelen Alapszabály VII. cikkely 1. pontjában meghatározott korlátozásokkal,

• Együttműködik az államigazgatási és önkormányzati szervekkel, valamint egyéb intézményekkel a Társulás céljaival és feladataival kapcsolatos valamennyi ügyben,

• Előkészíti a Társulás költségvetési javaslatát és annak elfogadása után biztosítja a feladatok teljesítését, összhangban a költségvetéssel,

• Biztosítja a dokumentumok nyilvánosságát és közzétételét a Társulás honlapján,

• Előkészíti és előterjeszti a Társulás hosszú távú stratégiai fejlesztési programjának javaslatát és a Társulás éves tevékenységi tervére vonatkozó javaslatot,

• Előkészíti és előterjeszti a közgyűlés részére az éves számviteli beszámolót és a Társulás tevékenységéről szóló éves jelentést,

• Tanácskozási joggal részt vesz a közgyűlés ülésein,

• Előkészíti a közgyűlés anyagait valamint a határozati javaslatokat és biztosítja a Közgyűlés adminisztratív feladatait,

• Végrehajtja és teljesíti a közgyűlés határozatait és szükség esetén egyezteti a feladatokat a közgyűlés elnökével és alelnökével,

• Döntéseket hoz olyan ügyekben, amelyek nem tartoznak a Társulás egyéb szerveinek hatáskörébe,

• Javaslatot tesz a Társulás szervezeti, bérezési és jutalmazási rendszerével kapcsolatban,

• Szervezi és irányítja a Társulást és annak munkavállalóinak tevékenységét,

• Gyakorolja a munkáltatói jogokat és kötelességeket a Társulás munkavállalóival szemben,

• Irányítja a Társulás gazdálkodását, biztosítja a könyvek vezetését és a pénzügyi gazdálkodást, összhangban a jogszabályi előírásokkal,

• Aláírja a számviteli okmányokat, szerződéseket és megrendeléseket,

• Ellátja a bankszámlák nyitásával, vezetésével és azok felett való rendelkezéssel kapcsolatos jogi feladatokat, aláírja a banki átutalási megbízásokat és az egyéb bankkal szembeni műveleteket,

• Kezeli a Társulás vagyonát, összhangban annak céljaival, az általánosan kötelező érvényű jogszabályi előírásokkal és a Társulás szabályzataival.

A Társulás elnöki posztját a 2015-2017 közötti időszakban Doc. Ing. Xxxxx Xxxxxx, PhD., a Nyitra Megyei Közgyűlés elnöke töltötte be, a 2017-2019-es időszakban az elnöki tisztséget – az Alapszabályban foglalt rotációs rendszer alapján – Xxxxx Xxxxxx x Pest Megyei Közgyűlés elnöke tölti be.

A Társulás tevékenységét az alapítástól Ing. Duxxx Xxxxx xgazgató úr irányítja. Munkáját Szlovákiában és Magyarországon is 1-1 fő titkársági munkatárs segíti.

A Társulás az állami támogatási programokból, a tagsági hozzájárulásokból, valamint az EU által társfinanszírozott programokból és projektekből szerzett eszközökből kerül finanszírozásra. A Társulás bevételét képezhetik egyéb nyilvános forrásokból származó juttatások, természetes és jogi személyektől kapott adományok, örökségek és vállalkozási tevékenységből származó, adózás utáni bevételek.

A Társulás elsődleges célja, hogy a magyar-szlovák gazdasági és társadalmi kapcsolatokat fellendítse a határtérségben, a két megye közti közlekedési kapcsolatokat megerősítse, a turizmus fejlesztését elősegítse, különös figyelemmel az Ipoly mente térségére. A Társulás tagjainak együttműködése elősegítheti a Pest Megyei Duna Stratégia megvalósítását, illetve az ETT intézménye közös pályázati lehetőségeket is nyújt az INTERREG V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program 2014-2020 keretében, valamint más uniós források tekintetében is. A Társulás folyamatosan keresi a pályázati lehetőségeket mind az uniós, mind a hazai források körében, részt vesz a működési területét érintő szakmai egyeztetéseken és konferenciákon, illetve saját rendezvényei keretében is igyekszik lehetőséget nyújtani a térségben élők számára a határon átnyúló kapcsolatok feltérképezésére, megerősítésére.

Az ETT tevékenységét nagymértékben segíti és segítette a magyar Külgazdasági és Külügyminisztériumtól 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban elnyert működési támogatás. Jelen stratégia kidolgozására is a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával kerül sor.

3. MÓDSZERTANI KERETEK

3.1. A Pontibus ETT stratégiájának hatálya

A dokumentum célja Pest megye és a Nyitrai kerület határ menti térsége határon átnyúló relevanciával bíró fejlesztésének stratégiai előkészítése. A dokumentum kiterjed a legfontosabb gazdasági-társadalmi trendek és a fejlesztések szempontjából releváns gazdasági-társadalmi mutatók ismertetésére, az indikatív és átfogó célok definiálására, a főbb stratégiai lépések meghatározására, illetve a tervezett projektcsomagok koncepcionális jellemzésére. A komplex, határon átnyúló relevanciával bíró térségfejlesztésre vonatkozó javaslatoknak egyrészt figyelembe kell venniük a térség adottságait és lehetőségeit, másrészt összhangban kell lenniük a Magyarország és Szlovákia területén elérhető uniós és országos fejlesztési programokkal, ennek érdekében a döntéselőkészítő dokumentum forrástérképet is tartalmaz az elérhető fejlesztéspolitikai finanszírozási lehetőségekről.

Mivel a stratégia időbeni hatálya 2018-tól 2025-ig tartó időszakot ölel át, figyelembe kell venni, hogy a jelenlegi programozási időszakban – különösen a magyar oldalon – 2020-ig már csak korlátozottan állnak rendelkezésre fejlesztési források, a 2021-2027-es időszakra vonatkozóan pedig még nem állnak rendelkezésre részletes információk a fejlesztési források mértékét és felhasználási feltételeit illetően. Ezért a dokumentum nem pusztán a jelenleg elérhető forrásokra fókuszál, hanem megfelelő alapot és inputot jelent a 2021-2027-es programozási időszakra történő felkészüléshez is.

A Pontibus ETT hivatalos működési területe Pest megye és a Nyitrai kerület közigazgatási területe. A Pontibus ETT mindkét tagja területi szintű önkormányzat alkotják. A stratégia ugyanakkor figyelemmel van arra a kettőségre, hogy a tényleges, szűkebb értelemben vett határmenti együttműködés a közigazgatási területnél szűkebb területre korlátozódik, amelyet tényleges célterületnek definiálunk. Fontos ugyanakkor meghatározni azokat a célokat is, amelyek a két közigazgatási egység teljes területére kiterjedhetnek, ezáltal tágítva a tényleges célterületet, növelve a két megye intézményeinek és lakosságának határon átnyúló együttműködésének lehetőségét.

A stratégia elsődleges célterülete tehát Pest megye Szobi járása, valamint a Nyitrai kerületen belül a Lévai és Érsekújvári járások határ menti települései, tágabb értelemben véve – meghatározott, releváns célok vonatkozásában pedig Pest megye és a Nyitrai kerület teljes közigazgatási területe.

Fontos rögzíteni, hogy az elsődleges célterület egy elemzési keret, amely a stratégia végrehajtásakor kibővülhet e célterületen kívül eső területek bekapcsolódásával, amennyiben az adott cél és projektcsomag végrehajtása során területi relevanciával rendelkeznek. Mivel a térség szerves gazdasági- társadalmi kapcsolatai nem állnak meg a Pontibus ETT-t alkotó önkormányzatok közigazgatási határai mentén, a stratégia végrehajtásába természetesen a szomszédos megyék érintett önkormányzatai és egyéb szervezeti értelemszerűen bekapcsolódhatnak.

Az elemzési keretet jelentő elsődleges célterület mind a magyar, mind a szlovák oldalon saját megyéjének peremterületén fekszik, a közigazgatási határok pedig nem minden esetben fedik le teljesen a térségre ténylegesen jellemző gazdasági-társadalmi kapcsolatokat. A területi szempont alapján a stratégiai javaslat megalkotásakor figyelembe kellett venni továbbá a környező térség célterületre gyakorolt főbb hatásaiból származó fejlesztési lehetőségeket is.

1. ábra – a Pontibus ETT stratégia elsődleges célterülete

Forrás: saját szerkesztés

1. táblázat – Az elsődleges célterületen fekvő magyar települések

Bernecebaráti	Letkés	Szokolya
Ipolydamásd	Márianosztra	Tésa
Ipolytölgyes	Nagybörzsöny	Vámosmikola
Kemence	Nagymaros	Verőce
Kismaros	Perőcsény	Zebegény
Kóspallag	Szob

2. táblázat – Az elsődleges célterületen fekvő szlovákiai települések

Alsószemeréd / Dolné Semerovce	Ipolykiskeszi/ Malé Kosihy	Leléd / Leľa
Bajta / Bajtava	Ipolypásztó / Pastovce	Lontó / Lontov
Felsőtúr / Horné Turovce	Ipolyság / Šahy	Nagytúr / Veľké Turovce
Garamkövesd / Kamenica nad Hronom	Ipolyszakállos / Ipeľský Sokolec	Nána / Nána
Garampáld / Pavlová	Ipolyszalka/ Salka	Párkány / Štúrovo
Garamsalló / Šalov	Ipolyvisk / Vyškovce nad Ipľom	Peszektergenye / Sikenica
Gyerk / Hrkovce	Kicsind / Malá nad Hronom	Százd / Sazdice
Helemba / Chľaba	Kisgyarmat / Sikenička	Szete / Kubáňovo
Ipolybél / Bielovce	Kisölved / Malé Ludince	Zalaba / Zalaba

A helyzetelemzés során a lehetőségekhez mérten NUTS 2 szintnél alacsonyabb, NUTS 3 vagy LAU 1 szinten gyűjtött adatok alkalmazására és elemzésére került sor.

A térségi fejlesztéspolitika kapcsán megfogalmazott céloknak rendkívül összetett elvárásrendszernek kell megfelelniük. A stratégiaalkotás során az uniós és nemzeti célok mellett figyelembe kell venni a területi és határ menti fejlesztési szempontokat is. A térség elsődleges fejlesztéspolitikai célja azonban minden esetben a területi kohézió megőrzése és javítása, különös tekintettel a határon átnyúló együttműködésekre.

3.2. Adatgyűjtés és adatfeldolgozás

A stratégia elkészítésének első lépése a helyzetelemzéshez szükséges és elérhető adatkörök felderítése, a megfelelő, napra kész adatok beszerzése. A területi gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatokat leíró adatok legfőbb forrásai a következők:

• Online adattárak: a demográfiai, gazdasági és társadalmi adatok esetében az elsődleges statisztikai források közé tartozik a KSH, a szlovák statisztikai hivatal és az EuroStat regionális adatbázisa, a korábban felhasznált támogatások vizsgálata esetében az EMIR, valamint az egyes szakterületekhez kapcsolódó, online elérhető adatbázisok – KIR, Opten stb.;

• Dokumentumelemzés során feltárt adatok: a felhasznált adatok forrásai korábbi tanulmányok elkészítésekor alkalmazott egyedi adatbeszerzések és saját adatfelvételek esetében a témához kapcsolódó egyéb tanulmányok, helyzetelemzések, stratégiák és korábbi fejlesztési programok is lehetnek.

Az adatgyűjtés során az egyes adatoknak az alábbi elvárásoknak kellett megfelelniük.

• Az adatforrás hiteles.

• Az adat tartalma egyértelműen definiált, rendelkezik mértékegységgel és rendelkezésre áll a vizsgált időszakban.

• Az adat releváns a helyzetelemzés során feltárt fejlesztési szükségletek vagy a stratégiai célok tekintetében.

Az adatelemzés során öt tématerülethez kapcsolódó adatok vizsgálatára került sor, a feltárt adatoknak pedig a fő társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatokra kellett vonatkozniuk. Amennyiben az előzetesen meghatározott adatgyűjtési szempontoknak egy-egy adat nem tudott teljes mértékben megfelelni, akkor az adott adattartalomhoz legközelebb álló adatok kerültek felhasználásra az elemzéshez. Az adatok feldolgozása során a beszerzett adatokat egységes formátumban és megfelelő bontásban saját adattáblákban rendezésre kerültek, majd a dokumentumelemzés során feltárt gazdasági- társadalmi trendek alapján ellenőriztük azokat, annak érdekében, hogy vizsgáljuk, az adott folyamatot az adatok alátámasztják, cáfolják, esetleg az utolsó adatfelvétel óta tapasztalható-e bárminemű változás a korábbi fejlesztéseknek vagy a megváltozott körülményeknek köszönhetően. Utolsó lépésben az adatok megjelenítésére és elemzésére került sor térképek, egyéb ábrák vagy táblázatok segítségével.

3.3. Dokumentumelemzés

A dokumentumelemzés során két fő kérdéskörben és előre meghatározott stratégiai szempontok alapján kerültek kiszűrésre a célterületre vonatkozó főbb megállapítások. Ezen vizsgált kérdéskörök az alábbiak voltak.

• A helyzetelemzést alátámasztó megállapítások: ezen megállapítások forrásai a korábbi stratégiák helyzetelemzései, illetve az egyes fejlesztési programok előkészítésekor készített előzetes helyzetértékelő tanulmányok voltak. Az ehhez kapcsolódó munkafázis célja kigyűjteni a korábbiakban meghatározott főbb demográfiai, társadalmi, gazdasági és környezeti trendeket és fejlesztési szükségleteket, illetve a nem kívánatos folyamatok mögöttes szempontjait.

• A stratégia megalapozottságát alátámasztó megállapítások: ezen megállapítások alapján logikailag igazolható, hogy a stratégiában javasolt egyes fejlesztések valóban választ adnak a feltárt kihívásokra, problémákra, a stratégiai lépések megvalósításával pedig a fejlesztési szükséglet kielégíthető

• k vagy legalább annak negatív hatásai enyhíthetők lesznek.

A stratégiaalkotási folyamat során kevés és jól meghatározott számú cél meghatározására van szükség, annak érdekében, hogy a kiválasztott fejlesztési területek megfelelően koncentrált projektcsomagjaival, a programok megvalósításával biztosítható legyen az egyedi fejlesztési eredmények, illetve regionális vagy nemzetgazdasági szinten is kimutatható pozitív hatások realizálása. Ennek megfelelően a helyzetelemzés, a SWOT elemzés és a stratégia az alábbi öt fejlesztési területen tárja fel és határozza meg a kihívásokat, az elérendő célokat és a projektcsomagokat:

• Közlekedés és elérhetőség

• Gazdaság

• Társadalom

• Környezeti értékek megóvása

• Kultúra és turizmus

3.4. Interjúk

A tanulmány elkészítése során fókuszcsoportos interjú készült a célterületen lévő két magyar és egy szlovák település polgármestereivel, illetve a térségben működő önkormányzati társulás elnökével, valamint egy szlovák település munkatársaival. Az interjúra a stratégiaalkotási folyamatban, a helyzetelemzés első változatának elkészülte után került sor. Az interjú célja az előzőleg lefolytatott adat- és dokumentumelemzés során feltárt fejlesztési szükségletek megfelelőségének megvitatása, további kihívások azonosítása, illetve annak felderítése volt, hogy a korábbi és jelenleg zajló fejlesztések mennyire tudtak hozzájárulni az elégtelenségek megszüntetéséhez.

Az interjú másik eleme a stratégiai elképzelések felderítése volt, előre meghatározott orientáló kérdések mentén, az öt meghatározott fejlesztési területre – közlekedés, gazdaság, társadalom, környezet és turizmus – vonatkozóan. Az interjún magyar oldalon Szob és Ipolydamásd polgármesterei, szlovák részről Helemba (Chľaba) polgármestere és Párkány (Štúrovo) fejlesztési munkatársai vettek részt, a számukra előzetesen megküldött orientáló kérdések kivonatát jelen dokumentum melléklete tartalmazza. Az interjún elhangzottak alapján a helyzetelemzés pontosításra került, valamint az elhangzottak is alapot képeztek a 2018-2025 közötti időszakra megfogalmazott stratégiai céloknak és projektcsomagoknak.

3.5. A helyzetelemzés elkészítése

A helyzetelemzés feladata a legfontosabb gazdasági-társadalmi trendek és a fejlesztések szempontjából releváns adottságok összegyűjtése, illetve gazdasági-társadalmi mutatók ismertetése. Ez alapján azonosítható, hogy a stratégiának milyen kihívásokra szükséges válaszolnia, illetve mely elégtelenségek megszüntetésére szükséges törekednie a fejlesztési források felhasználásakor. A helyzetelemzés kiterjed az eddigi fejlesztési eredmények ismertetése, majd a kijelölt területekre vonatkozóan összegzi a feltárt szükségleteket, illetve továbbfejlesztési igényeket és kötelezettségeket. A helyzetelemzés végrehajtásának lépései az alábbiak:

• Az elemzéshez szükséges pontos adatigény meghatározása, a lehetséges adatforrások meghatározása (KSH, saját adatbázisok, korábbi fejlesztések adatai stb.).

• A meghatározott adatok begyűjtése, feldolgozása, rendszerezése, a helyzetelemzés egyes állításainak adatokkal történő alátámasztása.

• Az eddigi fejlesztési eredmények feltárása (dokumentumelemzés, interjúk és szakmai egyeztetések során).

• Az eddigi beruházások fenntartásából, továbbfejlesztésből fakadó beavatkozási szükségletek feltárása.

• A társadalmi, gazdasági és környezeti szempontok alapján szükséges fejlesztési igények meghatározása.

• Az adatok és összefüggések grafikus vagy térképi ábrázolása, elemzése

• SWOT elemzés készítése: a helyzetelemzés következtetései alapján SWOT elemzés keretében került sor a következő időszak fejlesztési törekvéseiben rejlő lehetőségek és korlátok lehatárolására, illetve annak azonosítására, hogy milyen területeken lehet áttörést elérni és milyen elégtelenségek meglététét kell továbbra is figyelembe venni a fejlesztések megvalósításakor.

3.6. Stratégiaalkotás folyamata

A stratégiaalkotás folyamata a helyzetelemzés alapján a SWOT analízis keretében összegzett, csoportosított és szelektált tényezőkre támaszkodik. A fejlesztési szükségleteket egyrészt a korábbi fejlesztéspolitikai dokumentumok, illetve a személyes interjúk és az adatelemzés alapján azonosítottuk. A stratégiaalkotás folyamatára az alábbiak szerint került sor.

• Jövőkép meghatározása: a jövőkép egy tömören megfogalmazott, ideális esetben elérhető állapotot rögzít, mely adekvát választ ad az azonosított kihívásokra és összegzi a kívánatos fejlesztési eredményeket a távolabbi jövőre, vagyis a 2025 utáni időszakra vonatkozóan.

• Stratégiai célok meghatározása: a 2025-re elérni kívánt állapot tömör megfogalmazása, mely rögzíti az fejlesztések közvetlen következményeként elérni kívánt optimális állapotot.

• Tervezett projektcsomagok rögzítése: az egyes átfogó vagy stratégia célok részletesebb kibontása, kis léptékű fejlesztések esetében pedig a várhatóan beérkező projektekkel szemben támasztott stratégiai elvárások ismertetésével. A projektcsomag egy olyan egységes fejlesztési csomag, mely azonos logika mentén egybegyűjti és összehangolja a szorosan összekapcsolódó fejlesztéseket és egységes stratégia mentén igyekszik megvalósítani azokat.

• A hatásútvonalak feltárása: a hatásútvonalak a tervezett fejlesztések által a kihívások kezelésére tett erőfeszítések és a várható eredmények közötti kapcsolatot mutatják be. A hatásútvonalak rögzítik a

(1) fejlesztési szükségletet, a (2) projektek befejezéséig várható kimeneteket, a (3) fenntartási időszak végéig realizálható eredményeket, illetve azokat a (4) hatásokat, melyeket a projektek közvetett vagy tovagyűrűző pozitív következményként indukálnak.

• Indikátorok meghatározása: a kiválasztott célok mérésére alkalmas, releváns indikátor definíciójának rögzítésére mindenképp sor kerül, de tekintettel arra, hogy a 2020 utáni fejlesztési források mértéke és felhasználásának szabályai még nem ismertek, ezért a kiinduló és célértékek rögzítése csak a stratégia 2020-ban esedékes felülvizsgálatkor javasolt.

• A célok szinergiája és koherenciája: az egyes fejlesztési területeken kitűzött átfogó célok és a projektcsomagok célkitűzéseit összegző specifikus célok összevetése a tekintetben, hogy az egymástól elszigetelt intézményi keretek között zajló fejlesztések milyen mértékben függenek össze a többi specifikus céllal, valamint hol javasolt erősebb koordináció a tervezés és végrehajtás során a szinergikus hatások maximális kiaknázása érdekében.

• Konzisztencia az uniós, nemzeti és regionális fejlesztési célokkal: csak olyan helyi fejlesztési célokra lehet állami támogatást igényelni, amelyre az uniós vagy nemzeti támogatási programok pénzügyi

forrásokat biztosítanak. Ezért a közvetlen célterületet képező határ menti térség saját céljait a magasabb tervezési szinten meghatározott célokhoz szükséges illeszteni és igazolni kell, hogy a helyi fejlesztések hozzájárulnak a regionális, nemzeti és uniós fejlesztési célok teljesüléséhez.

A stratégiaalkotási feladat végrehajtásának konkrét lépései összefoglalva az alábbiak:

• Korábbi fejlesztési dokumentumok, stratégiák és értékelések vizsgálata annak érdekében, hogy a stratégia a már eddig elért eredményekre, megfogalmazott célokra épüljön.

• A releváns uniós és nemzeti fejlesztési programok elemzése annak azonosítása érdekében, hogy melyik, milyen célból és milyen tervezett fejlesztések finanszírozásában nyújthat segítséget.

• Önerő és abszorpciós kapacitás felmérése és a tervezett fejlesztések ütemezése a rendelkezésre álló források alapján.

• Az indikátor rendszer felállítása, ennek részeként az indikátorok definíciójának, számítási módszertanának, relevanciájának bemutatása, a rendszeres és objektív mérési szempontok és adatforrások meghatározása, indikátor adatlapok kitöltése.

• A célrendszer, indikátor rendszer és beavatkozási logika, illetve a hatásmechanizmusok vagy hatásútvonalak grafikai ábrázolása.

4. HELYZETELEMZÉS

4.1. A magyar-szlovák határ menti térség bemutatása

4.1.1. Fekvése, természetföldrajzi adottságai, környezetvédelmi kihívásai

Magyarország és Szlovákia határ menti területein hat magyar megye – Győr-Moson-Sopron, Komárom- Esztergom, Pest, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg – és öt szlovák kerület – Pozsonyi kerület (Bratislavský kraj), Nagyszombati kerület (Trnavský kraj), Nyitrai kerület (Nitriansky kraj), Besztercebányai kerület (Banskobystrický kraj) és Kassai kerület (Košický kraj) – helyezkedik el. A jelen stratégia célterületét képező Pest megye és a Nyitrai kerület (vagy más néven Nyitrai Önkormányzati Kerület) a két ország határszakaszának centrális része mentén található. A közigazgatási határok egyik oldalon sem követik mindig a természeti és domborzati viszonyokat, e két közigazgatási terület határ menti térségeinek topográfiai, társadalmi-gazdasági, településszerkezeti jellege a határ túloldalán is folytatódik. A két ország határa az Ipoly torkolatáig a Duna sodorvonalát követi, innen kezdve kisebb kitérésekkel az Ipoly a határfolyó egészen a magyarországi Ipolytarnócig. Pest megye határ menti területe, a Szobi járás a Dunától északra fekszik, nyugat felől vizsgálva ez az első határszakasz, amelyet nem a Duna határol. A Dunától északra a Garam völgye terül el, a Garam és az Ipoly között jellemzők a szántóföldi művelésű területek, míg az Északi-középhegység egyes határon átnyúló vonulatait pedig jellemzően erdők borítják.

A középhegység jellemezte területen a mérsékelten hűvös, csapadékosabb éghajlat jellemző, a szlovák területen a mérsékelten szárazföldi éghajlatot erőteljes hőingadozások jellemzik, a hideg telet hűvös nyár követi és a csapadék mennyisége is bőséges. A klímaváltozás hatásai elsősorban a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék formájában jelentkeznek, ezért az árvíz- és belvízvédelem területén várható egyre több feladat a környezeti károk megelőzése és elhárítása kapcsán. Az egyre szélsőségesebb időjárás által kiváltott problémák jelentős részét a két országnak közösen kell megoldania a jövőben, az árvizek által okozott károk megelőzése és mérséklése, a víztöbblet hasznosítása, helyben tartása közös feladat lesz a két ország számára. Az árvizek mellett további jelentős veszélyforrások a belvizek, az aszályok, a csapadék okozta vízerózió, valamint az ezekből következő talajminőség romlása is. Nagyobb szárazság esetén az erdőtüzek kialakulásának esélye is megnőhet.

A területi kohéziót tekintve a határon átnyúló tájegységek, táji adottságok, illetve a határfolyók, határon átnyúló hegységek egyszerre funkcionálhatnak összekötő és elválasztó tényezőként. Mivel a természeti adottságokat az adminisztratív határok csak ritkán követik, további számos közösen kezelendő és megoldandó feladat vár a két országra, melyek közé tartozik a közös folyószakaszok vízrendezése és a közös vízbázisok védelme. A természetvédelmi területek fenntartása, védelme és erősítése szintén kiemelten fontos feladat mindkét fél számára, hiszen a két ország közötti közigazgatási határt ökológiai folyosóként funkcionáló vízfolyások és erdővel borított hegyvidékek szabdalják.

A klímaváltozás káros negatív következménye lehet az olyan bevándorló, invazív fajok elterjedése, melyek gyorsabban alkalmazkodnak az éghajlati változásokhoz, ezért képesek kiszorítani az őshonos fajokat. A természetvédelem mellett az invazív fajok veszélyt jelentenek a mezőgazdasági termelésre is, az újonnan megjelenő gyomok, kártevők komoly károkkal és termeléskieséssel járhatnak, valamint a betolakodó fajok

elleni védekezés kapcsán talaj- és vízszennyezések is előfordulhatnak. Ezek a veszélyforrások a Pest megye és a Nyitrai kerület közötti határszakasz területeit közepes szinten veszélyeztetik, a magyar-szlovák határtérségben a klímaváltozás negatív hatásai várhatóan főleg Borsod-Abaúj-Zemplén megye és a Kassai kerület térségében lesznek a legmarkánsabbak.

A két ország határán található legjelentősebb vízfelületi kapcsolatot a Duna jelenti, a másik közös határfolyó az Ipoly. A határ menti térségben az eddig legjelentősebbnek tekinthető táji beavatkozásnak a korábban csak részben elkészült bős-nagymarosi vízlépcső minősül. A fejlesztés célja a hajózhatóság, a közös vízgazdálkodási feladatok ellátásának és a közös vízi energiatermelésnek a biztosítása volt. A beruházás azonban csupán részben valósult meg, csak a Dunakiliti tározó és vízlépcső, illetve szlovák oldalon az üzemvízcsatorna épült meg. Nem készült el ugyanakkor a nagymarosi duzzasztómű, a vízlépcső, a vízerőtelep és a hajózsilip sem. A kialakult helyzet rendezése az elkövetkező időszak el nem odázható közös, szakmai feladata, mely a továbbiakban is prioritásként kezelendő a két ország együttműködésében.

A másik fontos feladat a vízbázisok védelme és a vízminőség megóvása, különös tekintettel a területen található ivóvízbázisokra és karsztvízforrásokra. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt területe vízföldtani szempontból egységet képez, a felszín alatti vízkészletek összefüggenek és hatást gyakorolnak egymásra. A karsztvizek fokozottan érzékenyek a szennyezésekre, így a hosszú távú vízellátás biztosítása érdekében védelmük kiemelten fontos. Emellett az Ipoly-folyó környéke természetvédelemi és tájvédelemi szempontból is jelentős turisztikai potenciállal rendelkezik. A térségben található a Duna-Ipoly Nemzeti Park, amely egy gazdag biodiverzitással rendelkező, jól megőrzött ökoszisztéma. A határ menti térség területei egyébként is a védettség különböző szintjeit élvezik, nemzeti parkok, védett és Natura 2000 területek egyaránt megtalálhatóak a térségben.

Mindkét országhatár menti területein öt-öt nemzeti park található, emellett az említett Aggteleki-karszt és Szlovák-karszt barlangjai 1995 óta a két ország közös, természeti világörökségi védelem alatt álló értékeinek minősülnek. A Natura 2000 területek mellett további több, kisebb védett terület is található a határ menti térségben, melyek a természetvédelmi előírások miatt csak korlátozott fejlesztési lehetőségekkel rendelkeznek, hiszen ezeken a területeken elsődleges prioritást a táj gazdag természeti adottságainak védelme élvez. Csak olyan tevékenységek folytathatók tehát ezeken a területeken, amik a védelmi célokhoz illeszkednek, ugyanakkor kitűnő adottságokat biztosítanak az ökológiailag fenntartható turisztikai tevékenységek folytatásához. Mind Magyarország, mind Szlovákia számára fontos, hogy a határ mindkét oldalán, a természet-megőrzési területkijelölés szempontjainak megfelelő területeken továbbra is megmaradjon a természetvédelmi korlátozás. Ezek a természeti adottságok Pest megye és a Nyitrai kerület határ menti területei esetében is az egyik legfontosabb értékeknek tekinthetők.

Magyarország és Szlovákia környezetügyi mutatói összességében kedvezőnek mondhatók, a kijelölt Natura 2000 területek aránya mind a két országban meghaladja az Európai Unió átlagát az ország egész területéhez viszonyítva. Az élőhely-védelmi irányelv végrehajtási mutatója ugyanakkor mind a két országban elmarad az uniós átlagtól. A természetes élőhelyeket tekintve a határon átnyúló területek kapcsolata a közös határszakasz teljes hosszában összességében kedvező. A teljes szlovák-magyar határ menti térséget tekintve az ökológiai fejlesztésre alkalmatlan területek aránya 7,27%, ami jóval meghaladja az Európai Unió átlagát (4,44%) (3. táblázat).

3. táblázat – Natura 2000 területek aránya és az élőhely-védelmi irányelv végrehajtási mutató értéke

	Natura 2000 területek aránya	Élőhely-védelmi irányelv végrehajtási mutatója
Európai Unió	18,25%	89%
Magyarország	21,43%	86%
Szlovákia	28,95%	74%

Forrás: xxxxxx0000.xxx.xxxxxx.xx

A biológiai kapacitás és az ökológiai lábnyom különbségeként számított ökológiai egyenleg viszont mind Magyarországon, mind Szlovákiában negatív. Ez azt jelenti, hogy a két ország összességében nagyobb mértékben használja fel környezeti erőforrásait, mint amekkora mértékben azok a rendelkezésükre állnának vagy pótolni tudnák. A víztermelési index ugyanakkor mindkét országban kedvezően alakul és jóval a maximális megengedett mérték alatti értéket mutat. Magyarország esetében a víztermelési index mértéke 5,62%, míg Szlovákia esetében ez a szám 2,91%, ami azt jelenti, hogy a két ország vizei stresszmentes állapotban vannak. Összességében Szlovákia ökológiai lábnyoma nagyobb, mint Magyarországé, azaz Szlovákiában a közel ugyanolyan fejlettségi szint fenntartásához jóval nagyobb környezeti erőforrás hasznosítás párosul.

A két ország környezet- és természetvédelmi intézményrendszere sok hasonlóságot mutat. Magyarországon az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség jogutódjaként a Pest Megyei Kormányhivatal, valamint az egyes szakpolitikai területeken illetékes Földművelésügyi, valamint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium látja el a feladatokat, míg Szlovákiában a Környezetvédelmi Minisztérium alá tartozó Szlovák Környezetvédelmi Felügyelet (Slovenská inšpekcia životného prostredia) van felruházva hasonló jogkörrel, a természetvédelmi kezelési feladatokat pedig a nemzeti parki igazgatóságok végzik el. A környezetvédelmi és vízügyi kezelési feladatokat Szlovákiában a kerületi környezetvédelmi hivatalok (Krajský úrad životného prostredia), valamint a hozzájuk tartozó körzeti szervezeteik, Magyarországon pedig a Földművelésügyi és Nemzeti Fejlesztési Minisztérium illetékes szervezeti egységei végzik. Végül, a Szlovák Környezetvédelmi Ügynökség (Slovenská agentúra životného prostredia) tevékenysége a környezeti nevelésre, a környezettudatosság terjesztésére, illetve a természeti és energetikai tervezésre szorítkozik.

4.1.2. Népesség és településhálózat

A teljes határ menti terület legjelentősebb vonzáskörzetével Budapest rendelkezik, amely a jelen stratégia célterületeként azonosítható Pest megye és Nyitrai kerület határ menti települései szempontjából is meghatározó szereppel bír. A teljes határszakaszt tekintve Pozsony (Bratislava) és Kassa (Košice) vonzáskörzetének jelentőségét érdemes még kiemelni. A szűkebb értelemben vett célterület esetében pedig erősen érezhető a határszakaszt jellemző kis- és közepes méretű városok, így Komárom, Révkomárom (Komárno), illetve Esztergom és Párkány (Štúrovo) városainak közös térszervező ereje is. Utóbbi település egyúttal jelen stratégia elsődleges célterületén is fekszik.

A teljes határszakaszra vonatkozóan az elérhető közigazgatási funkciókat – mint az oktatási szolgáltatások, közigazgatási szociális tevékenységek és egészségügy – tekintve elmondható, azok a magyar oldalon kiterjedtebbek és az egyes intézmények területi elhelyezkedése is kiegyenlítettebb, mint a határ túloldalán. Ugyanakkor Pest megye és a Nyitrai kerület határ menti területei esetében a magyar oldalon, például a Szobi járásban nincsenek felsőoktatási intézmények, míg a célterületen kívül eső, ám a Nyitrai kerülethez tartozó Révkomárom (Komárno) gazdag adottságokkal rendelkezik e tekintetben. A határon átívelő vonzáskörzettel rendelkező városok közül Révkomárom (Komárno), Komárom, Esztergom, Párkány (Štúrovo) és Budapest a legjelentősebb a határtérségben. Miközben mindkét országban a főváros a legnagyobb határ menti térszervező központ, a jelen stratégia által érintett célterületen még regionális központok – Győr, Miskolc, Kassa (Košice) – sem fekszenek, Nyitra (Nitra) pedig a szlovák oldali kerület északi, határtól messzebb eső részén helyezkedik el.

Miközben Nyitra (Nitra) – Nagyszombat (Trnava) mellett – a Nyugat-Szlovákia kiemelkedő központja, a településhálózati sajátosságokból következően a térség délebbre fekvő településeire nem minden esetben képes vonzó hatást gyakorolni. Ebből következően az alacsonyabb funkciósűrűséggel rendelkező, szűkebb déli területek funkciómegosztása jelentősen segítené a térség fejlődését, különös tekintettel Esztergom-Párkány (Štúrovo) esetében.

A Budapest által dominált Közép-Magyarország régió az egész határtérség legkiemelkedőbb és legsokoldalúbb központja, vonzáskörzetének hatása csak a pozsonyi és kassai agglomeráció környezetében csökken valamelyest. Budapest mérete és jelentősége miatt komoly hatást gyakorol a határon túli területekre is, elsősorban kulturális központként, illetve közlekedési csomópontként. A Xxxxx Xxxxxx Nemzetközi Repülőteret szlovákok is gyakorta használják, emellett sokan járnak át bevásárolni és szabadidőt eltölteni is Magyarországra. Szintén dominánsak Budapest felsőoktatási adottságai, emiatt sok szlovák nemzetiségű és szlovákiai magyar anyanyelvű diák tanul a magyar fővárosban. Mivel a budapesti agglomeráció Esztergom térségében egészen a szlovák határig terjed, a főváros körüli városgyűrűnek északnyugaton funkcionális részévé válhatnak a későbbiekben Párkány (Štúrovo) mellett a célterület további szlovák települései is. Ehhez a határtérség közepéhez köthető területeken az intézményi kapcsolatok erősítésére van szükség, lévén a határ még mindig erős elválasztó szerepet tölt be. Összehangolt kapacitásfejlesztéssel azonban a kapcsolatok jelentősen javíthatók, távlati célként pedig minden városi szolgáltatás elérhetősége biztosítható lehetne a határrégióban.

Jelen stratégia közvetlen célterülete Pest megye és a Nyitrai kerület határ menti térsége, azon belül magyar oldalon a Szobi járás egésze, illetve szlovák oldalon a Nyitrai kerület (Nitriansky kraj) Érsekújvári és Lévai járásainak határ menti települései, melyek tehát nem tartoznak egy közigazgatási egység alá.

4.1.3. Határátkelők és átjárhatóság

A magyar-szlovák határvonal összesen 679 kilométeres hosszúságával az egyik leghosszabb belső határszakasz az egész Európai Unióban és mindkét ország számára ez a leghosszabb közös határszakasz is egyben. A teljes magyar-szlovák határszakaszon átlagosan huszonöt kilométert kell megtenni a legközelebbi határátkelőig, ami jelentősen elmarad az átlagos, Nyugat-Európában jellemző átlagtól, ahol jellemzően hét-nyolc kilométerenként találhatóak határátkelőhelyek. Azonban az elmúlt időszakban

történtek előrelépések e téren, hiszen míg 2003-ban csak 18 határátkelő üzemelt, a schengeni övezetbe való belépésnek és a 2007-2013 közötti szlovák-magyar határ menti operatív program keretében megvalósuló fejlesztéseknek köszönhetően mára 41 határátkelési pont működik a teljes határszakaszon, köztük közúti, vasúti és kompos átkelőhelyek is.

Ezen túlmenően jelenleg is több határátkelő építése van napirenden, melyek a tervezés és megvalósítás különböző fázisaiban vannak. A gazdasági és területi kohézió szempontjából a legjelentősebb fejlesztés a nyugati határszakaszon 2019-re várhatóan elkészülő új komáromi közúti híd megépítése lehet, az esztergomi teherkomp beüzemelése esetén pedig további nagy teherforgalmat bonyolító átkelőhellyé válhat a jövőben. A közvetlen célterület fejlesztése tekintetében meghatározó a középső határszakaszon kiépíteni tervezett 15 Ipoly-híd elkészülte, az Ipolytól keletre fekvő határszakaszon pedig – lévén az utóbbi években több átkelési pont épült – a meglévő kapcsolatok fejlesztése szükséges. A legtöbb új határátmeneti pont a Szobtól keletre húzódó határszakaszon létesült, a most tervezett átkelők többsége is Nógrád, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kapna helyet. A szűkebb célterület szempontjából azonban kiemelt jelentőségű az Ipolydamásd és Helemba között tervezett Ipoly-híd, amely megépítését a magyar és szlovák fél hosszú évek óta tervezi, az elkövetkező években pedig meg is valósulhat a beruházás.

A határátkelők túlnyomó többsége (30) közúti átkelő, a vasúti kapcsolatok száma ennek mintegy harmada (9), melyek azonban jelen állapotukban kihasználatlanok. A határkapcsolatok fejlesztése érdekében a 2014-2020 közötti programozási időszakban 25 új közúti átkelő építését irányozták elő. Az új határátkelők segítségével a periférikus helyzetű települések általános elérhetősége számottevően javulhat, valamint a rövidebb közúti távolság miatt mérséklődne az elérési idő, illetve a környéket terhelő közlekedési károsanyag-kibocsátás is. A határ menti kapcsolatok bővítésének legfontosabb eszköze a tervezett összeköttetések kiépítése, amely nagymértékben javítana a határ menti területek társadalmi-gazdasági fejlődésének potenciálján is.

Az Ipoly folyó két oldalán jellemzően elmaradott, periférikus helyzetű térségek helyezkednek el, mely ugyanúgy jellemző a szűkebb értelemben vett célterületre is, azaz Pest megye és a Nyitrai kerület határtérségére. Az említett új átkelők közül többet is az Ipoly folyón terveznek megvalósítani, melyek jelentősen fellendítenék a határ menti forgalmat, illetve segítenék a határ két oldalán fekvő területek integrációját és gazdasági-társadalmi kapcsolatainak intenzívebbé tételét. A már említett Ipolydamásd és Helemba között megvalósuló, prioritást élvező beruházáson túl hidat terveznek többek között Vámosmikolára, mellyel az Ipoly-vidék magyarországi települései mintegy 8-10 kilométerrel kerülnének közelebb Levicéhez, így ez a beruházás is jelentősen javítaná a térség településeinek elérhetőségét. Az Ipoly alsó folyásán szintén több határátkelőt terveznek, melyek jelentősen erősítenék a határtérség kohézióját, emellett a magyar oldalon található településközpontok elérhetősége is javulna az Ipolytól északra elterülő községekből. Már a Parassapuszta-Ipolyság (Šahy), valamint a Balassagyarmat– Tótgyarmat (Slovenské Ďarmoty) közötti határszakaszra tervezett átkelők egyikének megépülése is sokat jelentene az Ipolytól északra elterülő, hátrányos munkaerő-piaci helyzettel rendelkező községek számára, hiszen mintegy 14-16 kilométerrel kerülnének közelebb Váchoz, valamint Budapesthez, ami kedvezően hatna az ingázási hajlandóságra.

A határátkelőhelyek sűrűsége mellett figyelembe kell venni az egyes átkelők áteresztő kapacitását, illetve az átmenő forgalom mértékét is. A jelen stratégia által vizsgált célterület közvetlen közelében a magyar-

szlovák határ három legnagyobb áteresztő képességű átkelői közül kettő is található. A legforgalmasabb a nyugati határszélen működő Rajka-Dunacsún (Čuňovo) határátkelő, melyen átlagosan 5 473 jármű közlekedik naponta. A második és harmadik legforgalmasabb határátkelő viszont már a vizsgált területen, illetve közvetlen közelében helyezkedik el. A Komárom-Révkomárom (Komárno) határátkelő forgalma 5 029 jármű naponta, a harmadik legforgalmasabb áteresztési pont pedig Esztergom és Párkány (Štúrovo) között működik, forgalma 4 924 jármű naponta a 2014-es adatok alapján. A forgalom összetételének vizsgálata alapján megállapítható, a szlovák és magyar járművek kiegyenlített megoszlása jellemző, egyedül Xxxxxxxxxxxxxx jelentősebb a magyar átmenőforgalom.

Az áteresztő képesség másik eleme a határátkelő hidak teherbírása, mely az áruszállítás szempontjából jelent korlátozó tényezőt. Az esztergomi Xxxxx Xxxxxxx híd például csak 3,5 tonnás teherbírással rendelkezik, így ezen a határátkelőn nincs lehetőség komolyabb teherszállítmányok eljutására a határ túloldalára. A Komárom és Révkomárom (Komárno) közti híd teherbírása ellenben 20 tonna, így itt lehetőség van a teherfuvarozásra, nagyobb áruszállító járművek átkelésére is. Emellett a célterület közelében, attól keletre fekvő Hont-Parassapuszta és Ipolyság (Šahy) között nyílik még lehetőség a teherforgalom korlátozása nélkül átkelni a határon. A közelben fekvő határátkelők közül továbbá a tésai híd rendelkezik 7,5 tonnás teherbírással, amely lehetővé teszi a kisebb teherforgalom bonyolítását a határ két oldalán fekvő területeken. Azt azonban hangsúlyozni kell, a Komárom és Ipolyság (Šahy) közötti mintegy 95 kilométeres határszakaszon jelenleg nincs mód a középnehéz és nehéz teherautók átkelésére.

A teherszállítás szempontjából a komáromi átkelő a későbbiekben is kulcsszerepet tölt majd be. A magyarországi belső körzetek közötti forgalom szempontjából jelentős a célterületen található, Letkés és Párkány (Štúrovo) közötti útvonal, a szlovákiai belső forgalom tekintetében pedig a Parassapuszta és Ipolyság (Šahy) közötti határátkelő. Utóbbi nemzetközi jelentőséggel is bír, hiszen a 2. sz. főút forgalmát bonyolítja le. Az intenzív, belső városi forgalom inkább a Komárom és Révkomárom (Komárno), illetve az Esztergom és Párkány (Štúrovo) között fekvő átkelőhelyeken jellemző.

A teljes határszakaszon található vasúti átkelők közül kettő nyújt lehetőséget személyszállításra is, melyek közül az egyik a közvetlen célterületen helyezkedik el Szob és Helemba (Chľaba) között. Mindez helyzeti előnyt biztosít a környező határátkelőkkel szemben, amire alapozva erősíteni lehet a turizmust, illetve a munkaerő ingázását is ezen a határszakaszon. A távolabb eső, személyszállításra szintén alkalmas Hidasnémeti és Hernádcsány (Čaňa) közötti határátkelővel együtt a Szob és Helemba (Chľaba) közötti személyforgalom jelentősége kiemelkedően fontos a térségben.

A korábbi határon átnyúló együttműködési programok pénzügyi keretei elsősorban a kisköltségű, akadálymentesítést és némi útfelújítást tartalmazó projektek megvalósításának finanszírozására adtak lehetőséget. A különböző szempontokat figyelembe vevő tíz legfontosabb fejlesztést tartalmazó projektlistában a közvetlen célterülethez kapcsolódóan két határátkelő fejlesztése szerepelt a tervekben, ezek a Parassapuszta és Ipolyság (Šahy), illetve a Hont-Parassapuszta és Ipolyság (Šahy)-Homok összeköttetését javító fejlesztések voltak. A közelben, a célterületről keletre fekszik még három további fejlesztés is a tervezett tízből, melyek közül az egyik a Balassagyarmat és Tótgyarmat (Slovenské Ďarmoty) közötti határátkelő, egy Ipolytarnóc és Kalonda között található, a harmadik pedig Balassagyarmat- Újkóvár-Kóvár (Koláre) összeköttetését javítaná. A tervezett fejlesztések többsége tehát a középső határszakaszt érinti, ahol emiatt várható a menetidő és az elérhetőség javulása, a közlekedés

költséghatékonyabbá tétele, valamint a térség környezeti terhelésének csökkenése. A tervezett vasúti projekteket tekintve a Szobi járás és a Nyitrai kerület határ menti települései szempontjából a Komárom és Révkomárom (Komárno) közötti, a Budapest-Szob-Párkány (Štúrovo)-Érsekújvár (Nové Zámky) közötti, a Hont-Ipolyság (Šahy) közötti, illetve kisebb mértékben a Balassagyarmat–Ipolytarnóc–Kalonda közötti határátkelő forgalma a meghatározó.

Összességében a teljes határszakaszra vonatkozóan a keleti határtérségekben a határátmeneti pontok sűrítése jól halad, és egyre kevesebb lehetőség nyílik a személy- és áruszállítások bővítésére. Viszont a középső területeken és nyugaton a szállítási igények, valamint a határon átnyúló települési kapcsolatok javításának fontos alapfeltétele a meglévő és új határátkelők fejlesztése, áteresztő kapacitásuk bővítése. A fejlesztési igények kielégítése ugyanakkor igen jelentős pénzügyi erőforrásokat, illetve tervezési és végrehajtási kapacitásokat igényel, melyek meghaladják a szlovák-magyar határmenti operatív program kereteit. Ezért elengedhetetlen a fejlesztésekhez további forrásokat biztosítani a tagállamok országos közlekedésfejlesztési operatív programjaiból, az esetlegesen bevonható központi brüsszeli forrásokból – például a Connecting Europe Facility programból –, illetve minél több nemzeti fejlesztési forrást is javasolt allokálni a projektekre. A határ menti program keretein belül így a jövőben is elsősorban a kisebb határmetszési pontok fejlesztését irányozhatják elő és valósíthatják meg sikeresen.

4.2. A Pontibus ETT célterületének természeti, gazdasági és társadalmi jellemzői

4.2.1. Természeti adottságok

A Szobi járást délről a Duna, északnyugatról az Ipoly, keletről a Börzsöny és a Nógrádi-medence határolja, nyugati és északi része ország és megyehatár is egyben, nem csak a magyar-szlovák határon fekszik, de Nógrád megyével is szomszédos. A járás éghajlatát a középhegységi viszonyok befolyásolják, a csapadék mennyisége évi 600-800 mm.

A Szobi járásban terül el az Északi-középhegység köznapi értelmezés szerinti legnyugatibb tagjának, a Börzsönynek mérvadó része – földrajzi értelemben ugyanakkor az Északi-középhegység részének tekintendő a Szobi járástól délnyugatra, a Duna túlpartján fekvő Visegrádi-hegység is. A jellemzően vulkáni kőzetek alkotta Börzsöny egy kis területen Szlovákiába is átnyúlik, a határon túli Kovácspataki-hegyek is a vonulat részének tekintendők. A Börzsöny kistájai a Központi-Börzsöny, a Börzsönyi-kismedencék – teljes egészében a Szobi járásban elterülve – és a Börzsönyi-peremhegység. Legmagasabb csúcsa a 938 méter magas Csóványos, amely Pest és Nógrád megye határán csúcsosodik. A hegycsúcsról a Dunakanyarra és a Magas-Tátrára is gyönyörű kilátás nyílik. A Börzsöny változatos táji adottságai, így a Szobi járás területei kiváló túraútvonalakat kínálnak az aktív pihenésre vágyók számára.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park jelentős területe szintén a Szobi járásban található. A védett terület Magyarország egyik leggazdagabb élővilágú nemzeti parkja, számos állat- és növényfaj csak itt él az országban. Az erdők növényzetét főként a kocsánytalan tölgy alkotja, a térség állatvilágára pedig a szarvas, az őz, a vaddisznó, a róka, a nyest, a réti- és a királysas, a karvaly, a vándorsólyom, valamint a szalamandra jelenléte jellemző.

A Nyitrai kerület két szubprovinciából áll, a Kisalföldből és a Nyugati-Kárpátok belső vonulatából. Az alföldi jelleg dombságokkal tagolt, északon a Tribecs, északkeleten a Selmeci–hegység nyúlványai és a Garammenti Inóc tagolják. A belső Nyugati-Kárpátok három területre osztható, amelyekből az egyik a Tátra–Fátra vidék (Tribecs, Vágmenti Inóc), a másik a Szlovák-középhegység (Garammenti Inóc, Selmeci- hegyek, Korponai-fennsík) a harmadik pedig a Burda (Helembai-hegység). A térség az egyik legmelegebb és legszárazabb terület Szlovákiában, de mezőgazdasági termelésre kifejezetten jó adottságokkal rendelkezik. A stratégia szempontjából célterületnek minősülő települések a kerület délkeleti csücskében, a magyar-szlovák határ mentén helyezkednek el, a térség természetföldrajzi adottságait a Helembai- hegység és az Ipoly határozza meg.

A Nyitrai kerületben aránylag magas a védett területek aránya. Területét három tájvédelmi körzet, a Ponitrie tájvédelmi terület (Nyitrai, Tapolcsányi, Aranyosmaróti, Lévai járás), a Selmeci-hegység tájvédelmi terület (Lévai járás), és a Duna-ártéri tájvédelmi terület (Komáromi, Érsekújvári járás) fedi le. Nemzetközi jelentősége a vízimadarak élőhelyeinek van, amilyen a Csícsói-holtág, a Párizsi-mocsarak, a Duna-ártér és az Ipoly mente. A Taszármalonyai arborétum egyedi idegen eredetű vegetáció gyűjteményéről ismert és gyakran látogatott turisztikai látványosság is egyben. A Natura 2000 területek hálózatából a kerület területén 8 madárvédelmi terület és 59 európai jelentőségű terület található. A legtöbb védett terület az Érsekújvári járásban (47) van, amelyet a Komáromi járás követ 35 védett területtel, míg a legkevesebb védett terület az Aranyosmaróti járásban található (7). A stratégia célterülete délen a Duna és a Helembai-hegység, délen és nyugaton a Garam mente, keleten és északon az Ipoly mente környezetében érint védett területeket.

A Nyitrai kerületben a Garam és a Duna vízgyűjtő területén 83 földalatti vízforrás található, amelyek közül a legtöbb a Lévai (54) és az Érsekújvári járásokban (22) fakad. A Vág vízgyűjtő területén ezzel szemben 736 földalatti vízforrás található, amelyek közül a legtöbb az Érsekújvári (242) és a Nyitrai (238) járásokban ered. A jelentősebb vízfolyások minősége és ökológiai állapota nem veszélyeztetett. Jó ökológiai állapottal rendelkezik a Zsitva folyó felső folyása, a Nyitra, a Vág, az Ipoly, a Garam és a Duna regionális szakasza is jó ökológiai állapotú. Rossz ökológiai állapotban van ugyanakkor az Öreg-Nyitra (Nyitra–Alsóköröskény szakasz), a Kis-Duna (a Nyitrai kerület területére folyásától, teljesen a Vágba torkolásáig) és a Zsitva. A mezőgazdaságilag kihasznált területeken fakadó vízfolyásoknak és patakoknak általában közepes ökológiai állapota van, a Nyitra kerület hegyvidékein folyó patakok pedig elérik a jó, kiváló ökológiai állapotot is. A stratégiai célterület szlovák oldalán a meghatározó vízfolyások a Duna, a Garam és az Ipoly.

Az árvízvédelmet tekintve a Nyitrai kerületnek a Szlovák Köztársaság többi kerületével szemben a vízgazdálkodás szempontjából rendkívüli elhelyezkedése van, mivel öt jelentős vízfolyás - a Duna, a Vág, a Nyitra, a Garam és az Ipoly – is áthalad rajta. E tekintetben a téma a célterületen fekvő településeket is kiemelten érinti. Az árvizek kialakulásának a legnagyobb kockázata a tavaszi időszakban van, a hóolvadás, valamint a gyakran előforduló heves esőzések miatt. Az árvízvédelem kapcsán a leghatékonyabb intézkedések közé tartozik a vízgyűjtő területek erdősítése, a települési szilárd hulladékok eltávolítása a folyók és a patakok fenekéről, valamint a műszaki intézkedések, mint a folyómedrek kotrása, a folyók oldalainak a megerősítése, védőgátak és mélyedések kiépítése. További intézkedések irányulhatnak a táj- és az ökoszisztéma sokféleségének megőrzésére, a vízfolyások hosszanti és laterális folytonosságának

biztosítására és a vízfolyamokban található akadályok eltávolítására, valamint a biodiverzitás támogatására és az ökoszisztéma-szolgáltatások biztosítására.

4.2.2. Települések jellemzői

A Pontibus ETT teljes működési területét képező Pest megye 6.391 km2 , a Nyitrai kerület 6.344 km2. Pest megye 187 településsel rendelkezik. A Nyitrai kerület (Nitriansky kraj) az ország ötödik legnagyobb kerületeként a Szlovák Köztársaság területének 12,9%-án terül el. A Nyitrai kerületet 354 település alkotja. A Pontibus ETT teljes működési területe mindösszesen több mint 1,9 millió embert és 541 települést fed le. A fentiekben meghatározott elsődleges célterületet a magyar oldalon Szobi járás, szlovák oldalon a határmenti települések alkotják. E célterület mintegy 56.000 lakost és 44 települést foglal magában.

Magyar oldalon a Szobi járás területén két város – Szob és Nagymaros –, valamint tizenöt község – Bernecebaráti, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Kemence, Kismaros, Kóspallag, Letkés, Márianosztra, Nagybörzsöny, Perőcsény, Szokolya, Tésa, Vámosmikola, Verőce és Zebegény – található. A Szobi járás területe 438,33 km², ezzel a közepes méretű járások közé tartozik. A járás lakónépességének száma ugyanakkor nem éri el a 25.000 főt (2017.01.01. adatok alapján 24.413 fő), amivel a magyarországi járások között az alacsonyabb lakosságszámú járások között jegyezhető. Jelenleg a járás legnépesebb települése Nagymaros (4.750 fő), legkevesebben pedig Tésán laknak (85 fő) (4. táblázat).

4. táblázat – A Szobi járás településeinek alapadatai (2017)

Település	Rang	Lakónépesség (fő)	Terület (hektár)
Bernecebaráti	Község	855	3 769
Ipolydamásd	Község	346	1 160
Ipolytölgyes	Község	428	1 367
Kemence	Község	933	4 275
Kismaros	Község	2 229	1 196
Kóspallag	Község	746	1 277
Letkés	Község	1 111	2 455
Márianosztra	Község	821	2 026
Nagybörzsöny	Község	677	5 066
Nagymaros	Város	4 750	3 437
Perőcsény	Község	301	4 140
Szob	Város	2 587	1 797
Szokolya	Község	1 842	5 905
Tésa	Község	85	438
Vámosmikola	Község	1 651	2 529
Verőce	Község	3 823	2 033
Zebegény	Község	1 228	963
Összesen	2 város, 15 község	24 413	43 833

Forrás: KSH Helységnévtár (2017)

A Szobi járás székhelye, Szob Pest megye legészakibb városi rangú települése. A város Szlovákiával közvetlenül határos.

A járás települései közül mindössze három – Nagymaros, Szob és Verőce – rendelkezik önálló önkormányzati hivatallal, a további települések közigazgatásilag négy közös önkormányzati hivatalba tömörülnek. A Kemencei Közös Önkormányzati Hivatalához tartozik Kemence, Bernecebaráti és Nagybörzsöny, a Márianosztrai Közös Önkormányzati Hivatalhoz Márianosztra, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Letkés és Zebegény, a Kismarosi Közös Önkormányzati Hivatalhoz Kismaros, Szokolya és Kóspallag, illetve Vámosmikola Közös Önkormányzati Hivatalához Vámosmikola, Tésa és Perőcsény.

A Szobi járás településeit kettősség jellemzi. Egyrészről a Dunakanyar környékét dinamikusan fejlődő, növekvő lakosságszámú települések jellemzik, másrészt a Börzsöny belső területein periférikusan fekvő, nehezebben megközelíthető, elöregedő és elnéptelenedő kistelepülések fekszenek. A kettősséget alátámasztó demográfiai, gazdasági jellemzőket a fejezet későbbi pontjaiban részletesen is kifejtjük. A Szobi járás a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet értelmében kedvezményezett járásnak minősül, mert a társadalmi és demográfiai, lakás és életkörülmények, helyi gazdasági és munkaerő-piaci, valamint infrastruktúra és környezeti mutatókból képzett komplex mutatójának értéke (45,97), ha nem is sokkal, de kisebb, mint az összes hazai járás komplex mutatójának átlaga. A Szobi járás azonban Pest megye többi hátrányos helyzetű járásánál – a Ceglédi, a Nagykátai és a Nagykőrösi járásokénál – kedvezőbb komplex mutatószámmal rendelkezik.

Emellett a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről szóló 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet értelmében a járás egyik települése, Nagybörzsöny társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett településnek is minősül. A besorolást szintén egy komplex mutató számításával készítik, amely a társadalmi és demográfiai helyzetet, a lakás és életkörülményeket, a helyi gazdasági és munkaerő-piaci helyzetet, valamint az infrastrukturális és környezeti adottságokat vizsgálja.

Adminisztratív tagoltság szempontjából a Nyitrai kerület hét járásból, a Komáromi, a Lévai, a Nyitrai, az Érsekújvári, a Vágsellyei, a Nagytapolcsányi és az Aranyosmaróti járásokból (okresy) áll. Jelen stratégia célterülete a Lévai és az Érsekújvári járások huszonhét határ menti településére terjed ki, melyek közül tizenegy az Érsekújvári, tizenhat a Lévai járáshoz tartozik. A Nyitrai kerületben összesen 354 település található, amelyből tizenöt – Ógyalla, Gúta, Komárom, Léva, Nyitra, Érsekújvár, Ipolyság, Vágsellye, Párkány, Nagysurány, Garamtolmács, Nagytapolcsány, Verebély, Aranyosmarót és Zselíz – városi ranggal rendelkezik. A városok közül kettő – Ipolyság és Párkány – fekszik a stratégia célterületén. Az urbanizáció foka a teljes kerületben kisebb (45,6%), mint a szlovák átlag (53,9%) és egyúttal a másik hét szlovák kerülethez képest is a legalacsonyabb.2 A Nyitrai kerület geopolitikai elhelyezkedése alapján a délkelet- európai fejlesztési tengelyen fekszik, amelyet Európa területi fejlesztési programján belül „Red Octopusnak” (Piros Polipnak) neveznek. A fejlesztési irány Stuttgart-Ulm-München-Salzburg/Linz-Bécs- Pozsony-Budapest-Belgrád útvonalat érinti.

A stratégiában érintett járások az Érsekújvári (területe 1.347 km2) és a Lévai járás (területe 1.551 km2). Székhelyeik, Érsekújvár és Léva a határtól távolabb esnek, térszervező erejük nem érinti a határ menti

2 ŠÚ SR – RegDat és KSH

térséget, a lehatárolt célterületnek nem képezik részét. A két járás a Nyitrai kerület részeként a Nyugat- Szlovákia régióhoz tartozik, mely a Pozsonyi régió után a legfejlettebb szlovák térségnek számít, emellett pedig ebben a régióban a legmagasabb a magyar kisebbség aránya.

A stratégia célterülete a határ szlovák oldalán tehát a Nyitrai kerület Érsekújvári és Lévai járásainak határmenti településeiből – Alsószemeréd, Bajta, Felsőtúr, Garamkövesd, Garampáld, Garamsalló, Gyerk, Helemba, Ipolybél Ipolykiskeszi, Ipolypásztó, Ipolyság, Ipolyszakállos, Ipolyszalka, Ipolyvisk, Kicsind, Kisgyarmat, Kisölved, Leléd, Lontó, Nagytúr, Nána, Párkány, Peszektergenye, Százd, Szete és Zalaba – áll. A célterület huszonhét települése közül Ipolyság és Párkány rendelkezik városi ranggal, a két település lakosságszáma kiemelkedő a vizsgált határ menti térségben, hisz a huszonhét település összlakosságának (31.385 fő) több, mint a fele ebben a két városban él. A célterület községei közül tizennégy település aprófalunak minősül (lakosságuk kevesebb, mint 500 fő) és a további tizenegy település lakossága sem haladja meg az 1.500 főt, vagyis a térséget leginkább kis lélekszámú települések jellemzik. Mivel Szlovákiában is az úgynevezett településlejtő – a települések méretbeli rangsora – képezi a fejlettségben mutatkozó területi egyenlőtlenségek egyik dimenzióját, így ennek megfelelően a vizsgált határ menti terület viszonylag elmaradottnak számít.

A célterület legnépesebb városa Párkány (10.427 fő), amely a Xxxxx Xxxxxxx híd által közvetlen összeköttetésben áll a határ túloldalán Esztergommal. A két település közötti kapcsolat erősítése jelen stratégia célja is, amely tovább segítheti a funkciómegosztást a térségben. A célterület második legnépesebb városa Ipolyság (7.344 fő), melynek közelében viszont a határ túloldalán nem fekszik jelentősebb funkciókat tömörítő település (5. táblázat). Párkány és Ipolyság a célterület magyarországi településeit beleértve is kimagasló lakónépességgel rendelkeznek, így a célterület viszonylatában szerepük meghatározó lehet a jövőre nézve. A települések lakosságának és területének adatait az alábbi táblázat tartalmazza.

5. táblázat – A szlovák célterület településeinek alapadatai (2017)

Település	Járás	Rang	Lakónépesség (fő)	Terület (hektár)
Alsószemeréd	Lévai	Község	555	1 186
Bajta	Érsekújvári	Község	402	933
Felsőtúr	Lévai	Község	597	1 297
Garamkövesd	Érsekújvári	Község	1 351	1 880
Garampáld	Érsekújvári	Község	226	762
Garamsalló	Lévai	Község	371	1 904
Gyerk	Lévai	Község	282	820
Helemba	Érsekújvári	Község	711	1 395
Ipolybél	Lévai	Község	226	1 138
Ipolykiskeszi	Érsekújvári	Község	386	843
Ipolypásztó	Lévai	Község	493	1 296
Ipolyság	Lévai	Város	7 344	4 273
Ipolyszakállos	Lévai	Község	833	1 815
Ipolyszalka	Érsekújvári	Község	998	2 607
Ipolyvisk	Lévai	Község	675	1 930
Kicsind	Érsekújvári	Község	384	772

Település	Járás	Rang	Lakónépesség (fő)	Terület (hektár)
Kisgyarmat	Érsekújvári	Község	427	1 392
Kisölved	Lévai	Község	167	680
Leléd	Érsekújvári	Község	308	824
Lontó	Lévai	Község	678	1 506
Nagytúr	Lévai	Község	749	919
Nána	Érsekújvári	Község	1 219	1 795
Párkány	Érsekújvári	Város	10 427	1 313
Peszektergenye	Lévai	Község	647	2 555
Százd	Lévai	Község	476	1 824
Szete	Lévai	Község	274	1 206
Zalaba	Lévai	Község	179	735
Összesen	11 Érsekújvári, 16 Lévai	2 város, 25 község	31 385	39 600

Forrás: xxxxxxxx.xxxxxxxxxx.xx

4.2.3.Demográfia

Pest megye népessége 1.247.372 fő, ezzel Magyarország legnépesebb megyéje egyben. A lakosságszámból 601.836 férfi, 645.536 nő, a népsűrűség 195 fő/km2. A Nyitrai kerület lakosságszáma 2017 év végén ezzel szemben 678.692 fő volt, így Szlovákia nyolc kerülete közül a Nyitrai a negyedik legnépesebb. A népsűrűség 107, fő/km2 volt 2017-ben, ami kevesebb, mint az országos átlag (110,93 fő/km2). A Nyitrai kerület regionális sajátossága továbbá a magyar nemzetiségű lakosság magas aránya, amely eléri a 24,6%-ot.

2. ábra – A Szobi járás állandó népességének korcsoport szerinti megoszlása (2000-2016, %)

Forrás: KSH

Míg hosszú idősoros adatokból a 60 év feletti állandó lakosok számáról áll rendelkezésre adat, addig az öregségi index esetén a 64 évnél idősebb népesség számát hasonlítják a fiatalok (0-14 évesek) számához. 2016-ban Szobon a mutató értéke 201,6 volt, azaz 100 fiatalra több mint kétszer annyi idős lakos jutott. Mindezzel párhuzamosan a Szobi járás településein is hasonló tendenciák figyelhetők meg, mivel az utóbbi időben ugrásszerűen megnőtt a fiatal és idős lakosok számának egymáshoz viszonyított aránya, köszönhetően a járás elöregedésének. Bár a társadalom elöregedése országosan jellemző tendencia, de annak mértéke lassabb, mint a vizsgált térségben, hiszen mind Szob, mind a Szobi járás öregségi indexe meghaladja az országos átlagot.

3. ábra – A Szobi járás és Pest megye korfája (2016)

Forrás: KSH

Az idős korosztály túlsúlya a járás korfáján is megfigyelhető, különösen a 65 éves és annál idősebb nők felülreprezentáltak, a 60 év alatti korosztályban viszont a férfiak száma minden kategóriában magasabb, mint a nőké. Ezzel szemben Pest megyében egyes korosztályokban a nők száma meghaladja a férfiakét és az idősebb korosztály aránya sem akkora, mint a Szobi járásban (3. ábra).

4. ábra – A Szobi járás belföldi állandó oda- és elvándorlásainak száma (2002-2016, eset)

Forrás: KSH

A Szobi járás demográfiai helyzetét tartósan pozitív vándorlási egyenleg jellemzi. Amint a lenti ábrán is látható, a járás esetében 2002 óta az elvándorlók számához képest folyamatosan nagyobb az odavándorlók száma. Az egyenleg 2010 óta csökkent valamelyest, de 2016-ban ismét megugrott, miközben az elvándorlás tekintetében 2007-ben és 2016-ban regisztrálták a legmagasabb értékeket.

Szob esetében a település demográfiai helyzetét ingadozó vándorlási tendenciák jellemzik. A kétezres évek elején bevándorlási többlet jellemezte a települést, amelytől csak a 2006-os év tért el. Az évtized végétől kezdődően ugyanakkor állandósuló elvándorlási többlet figyelhető meg, 2009-től kezdve az elmúlt években a településről elköltözők száma minden esetben meghaladta a beköltözők számát. A tendencia egybeesik a település fő munkaadója, a Szobi Szörpgyár bezárásával, amelynek következtében a településen jelentősen romlottak a munkaerő-piaci érvényesülési lehetőségek.

A járási tendencia egyébként Pest megye esetében is hasonlóképp megfigyelhető, ami nagyban köszönhető az agglomerációs települések lakosságvonzó képességének, illetve a főváros lakosságának

zöldövezetbe irányuló kitelepülési szándékának. Mindez a Szobi járást elsősorban a Dunakanyar településein – Kismaros, Nagymaros, Verőce, Zebegény – érinti és érintheti még inkább a jövőben is.

A feltételezést alátámasztják a település szintű vándorlási és lakossági adatok is. Amint az alábbi táblázat adatai is mutatják, 2002 és 2016 között a járásban mindössze három településen volt összességében negatív a belföldi állandó vándorlási egyenleg, a járásszékhely Szob mellett Márianosztrán és Nagybörzsönyben. Ezzel szemben a Dunakanyar települései, továbbá Szokolya és Vámosmikola esetében jelentős mértékű bevándorlási többlet figyelhető meg. Vámosmikola ugyan így is elveszítette teljes lakosságának közel 7,5%-át a vizsgált időszakban, a többi település esetében mindez következésképpen az állandó lakosság számának emelkedésével is járt (6. táblázat).

6. táblázat – Szobi járás településeinek demográfiai adatai (2002-2016, eset, fő)

	Belföldi állandó vándorlás egyenlege (eset)																		Állandó népesség (fő)
	'02	'03	'04	'05	'06	'07	'08	'09	'10	'11	'12	'13	'14	'15	'16	2002-2016			2002	2016	2002-2016
Bernecebaráti	3	20	-13	7	8	-3	2	3	4	-2	-6	-3	5	-2	-2		21		949	839			-110
Ipolydamásd	1	-1	-3	-2	6	3	1	-4	14	-5	7	13	6	8	-6		38		387	388		1
Ipolytölgyes	-4	14	16	-10	4	4	8	-7	3	7	-1	2	5	6	6		53		305	338		33
Kemence	-5	2	3	1	-7	5	-3	-14	46	-7	-11	6	7	5	-12		16		1 102	968		-134
Kismaros	29	6	-8	17	11	21	78	52	-11	67	14	18	51	7	39			391	1 888	2 301			413
Kóspallag	5	-2	5	-4	3	-5	-2	-5	-3	-2	-10	22	15	2	2		21		744	739		-5
Letkés	-10	-14	-5	5	-3	9	9	10	5	0	1	4	11	0	-8		14		1 163	1 168		5
Márianosztra	2	10	11	15	-13	-16	-5	-11	-4	3	-4	-7	-10	-5	-6		-40		907	812		-95
Nagybörzsöny	-4	2	-2	-16	-13	-14	-3	-5	12	-6	-18	-18	-1	-9	-6		-101		836	710		-126
Nagymaros	29	17	37	29	57	12	66	39	39	22	11	9	8	-14	67			428	4 534	4 922			388
Perőcsény	7	6	-2	0	-6	-2	-6	0	-10	0	0	-3	6	6	16		12		400	337		-63
Szob	13	5	28	16	-19	1	17	-14	-9	-17	-22	-9	-23	-19	-11		-63		2 814	2 661		-153
Szokolya	17	18	7	16	-5	22	4	1	22	16	23	5	7	36	44			233	1 711	1 840			129
Tésa	-1	-3	1	3	-1	4	-2	2	1	-1	-1	-1	2	2	5		10		105	91		-14
Vámosmikola	50	27	18	38	17	24	30	27	21	38	33	47	29	36	23			458	1 685	1 557		-128
Verőce	102	22	55	35	62	62	118	88	66	30	53	20	1	54	58		826		3 050	3 781		731
Zebegény	13	1	27	-1	36	7	-14	17	-1	5	-1	10	-8	-4	4		91		1 257	1 257		0

Forrás: KSH

Mivel Bernecebaráti, Kemence, Márianosztra, Nagybörzsöny, Perőcsény és Tésa is 10%-ot meghaladó mértékben vesztett állandó lakosainak számából a tárgyidőszakban, kis mértékben pedig Kóspallag lakosságszáma is csökkent, így megállapítható, hogy a Szobi járás kedvező demográfiai helyzetképe elsősorban a Dunakanyarban lakók számának növekedésének köszönhető.

Különösen Kismaros és Verőce növelte lakosságát a vizsgált 15 évben (20%-ot meghaladó mértékben), de Nagymaros és Szokolya településeken is több mint 10%-kal élnek többen 2002-höz képest.

A Nyitrai kerület lakossága a Szlovák Statisztikai Hivatal legfrissebb, 2017 év végi adatai alapján 678.692 fő, ami mintegy 4,8%kal és 33.620 fővel alacsonyabb, mint a 2001-es adat. Ezen belül a célterületet magában foglaló Lévai és Érsekújvári járások lakosságszáma is csökkent a vizsgált időszakban. A Lévai járás jelenlegi lakosainak száma 111.761 fő, ami 6,7%-kal és 8.029 fővel kevesebb, mint 2001-ben. Az Érsekújvári járásban pedig 6%-os csökkenést regisztráltak 2001-hez képest, mindez 8.994 fővel kevesebb,

összesen 140.171 fő lakosságot eredményezett 2017 év végére. A két járás együttes lakosságszáma 2017 év végén tehát 251.932 fő, a 2011-es népszámláláskor pedig 258.902 fő volt, vagyis a stratégiai célterület lakossága a két járás teljes lakosságának 12,38%-át teszi csak ki.

5. ábra – A lakosság számának alakulása a Nyitrai kerületben, valamint az Érsekújvári és Lévai járásokban

Forrás: xxxxxxx.xxxxxxxxxx.xx

6. ábra – Vándorlási egyenleg a Nyitrai kerületben, valamint az Érsekújvári és Lévai járásokban

Forrás: xxxxxxx.xxxxxxxxxx.xx

A lakosok száma egyébként a vizsgált időszakban a kerület összes járásában csökkent, a negatív változás a Lévai járásban volt a legjelentősebb (a már említett 6,7%-os mértékben), legkevésbé pedig a Nyitrai járást érintette (1,6%). A lakosság számának csökkenése elsősorban a negatív természetes szaporulatnak köszönhető, de az utóbbi években egyre erősödő jelenség az elvándorlás is, elsősorban a Nagyszombati kerület irányában. Ennek oka legfőbb oka a főváros közelsége, valamint a fővárosi térségben meglévő munkalehetőségek nagyobb száma (5. ábra).

7. ábra – A lakosság korösszetételének változása a Lévai és Érsekújvári járásokban

Forrás: xxxxxxx.xxxxxxxxxx.xx

Összességében a Nyitrai kerület lakosságszámának csökkenését tehát a negatív természetes szaporulat, valamint az utóbbi években enyhén negatív elvándorlási egyenleg is eredményezi. A negatív természetes szaporulat a kerületen belül leginkább épp az Érsekújvári járást érintette (-8.922 fő), a legkevésbé pedig a Nyitrait (931), míg a Lévai járás esetében 6.529 fővel csökkent a lakosság a természetes szaporulat okán. Eközben, bár a Lévai és Vágsellyei járások kivételével valamennyi járásban pozitív vándorlási egyenleget mértek 2001 és 2017 között, de 2010 óta a trend megfordult és a Komáromi, valamint Nyitrai járásokat leszámítva a többi járásban negatív tartományba került a vándorlási egyenleg (6. ábra).

8. ábra – A stratégia célterületen fekvő települések lakosságának korösszetétele (2011)

Forrás: xxxxxx0000.xxxxxxxxxx.xx

A Nyitrai kerület lakossági korösszetétele kedvezőtlennek nevezhető. Miközben folyamatosan csökken a gyermekek aránya, növekszik az aktívkorban lévő lakosok aránya, de még nagyobb mértékben növekszik az idős korú lakosok aránya is. A fiatal lakosok száma a szlovákiai átlagnál is alacsonyabb, 13,3%, szemben

a 2015-ös 15,5%-os átlaggal. A legalacsonyabb arányuk az Érsekújvári járásban van, mindössze 12,8%. Ami az idős korú lakosokat illeti, a legtöbb lakost az Aranyosmaróti járásban figyelhetjük meg (15,9 %), ami összehasonlítva a Nyitrai kerülettel 0,7%-kal magasabb érték. Az 50 év feletti lakosok korcsoportjában az utóbbi évtizedben a lakosságszám növekedése, míg a 30 év alatti lakosok csoportjában a lakosságszám csökkenése figyelhető meg. Összességében a lakosság korcsoportok szerinti megoszlásának változása elég kedvezőtlen a területen. Az adatokból kiolvasható a lakosság gyors elöregedése, ami jelentős kihívást jelent (7. ábra). Az elöregedés a célterületen fekvő településeket eltérő arányban érinti, a 65 éves vagy annál idősebb lakosok aránya 10-35% között alakul a 2011-es népszámlálási adatok alapján (8. ábra).

A Nyitrai kerület alapvetően kétnemzetiségű, a 2011-es népszámlálás során lakosságának 24%-a magyar, 68%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát. A magyar nemzetiségű lakosság elsősorban a Komáromi, Érsekújvári, Nyitrai, Lévai és Vágsellyei járásokban él, az Érsekújvári járásban arányuk 33,91%, míg a Lévai járásban 24,22%. Természetesen a stratégiai célterületen, a határ menti településeken a magyar nemzetiségű lakosság a járási átlagnál lényegesen magasabb, nem ritkán a 80-90%-ot is meghaladó mértékű.

4.2.4.Munkaerőpiac

A Szobi járás munkaerő-piaci helyzetét a nyilvántartott álláskeresők számával jellemezhetjük. E tekintetben a legtöbb nyilvántartott álláskeresővel 2018 márciusi adatok alapján Nagymaros (94 fő), Verőce (64 fő) és Kismaros (42 fő) rendelkezik, az éven túli regisztrált álláskeresők esetében Nagymaros (36 fő) és Verőce (23 fő) mellett Szokolya (12 fő) szerepel. Az aktív korú, 15-64 év között lakosság arányában a relatív munkanélküliség ugyanakkor nem a fenti településeken a legmagasabb. A Szobi járásban e tekintetben a legkedvezőtlenebb mutatóval Tésa (6,56%), Nagybörzsöny (5,16%) és Ipolydamásd (4,15%) rendelkezik. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, a járás településein mért relatív értékek Tésa és Nagybörzsöny kivételével minden esetben az országos átlag alattiak, valamint néhány kisebb település – Bernecebaráti, Kóspallag, Márianosztra, Perőcsény, Vámosmikola, Zebegény – és Szob esetében a Pest megyei átlagnál is kedvezőbbek (9. ábra).

Figyelemre méltó a járásszékhely, Szob relatív mutatója (1,26%), amely a legkedvezőbb a járásban, egyúttal Kóspallag után Szob rendelkezik a legkevesebb egy éven túl regisztrált álláskeresővel is. A szobi mutató Pest megye többi járásszékhelyével való összevetésben is igen kedvező, kizárólag Dunakeszi rendelkezik 2018 márciusában jobb értékkel (1,2%).

Pedig a járás foglalkoztatási helyzete koránt sem volt mindig ilyen helyzetben. Az adatokat 2007 óta vizsgálva a legrosszabb év 2015 volt, ekkor több mint ezer nyilvántartott álláskereső élt a járásban. A Szobi járásban a regisztrált álláskeresők száma 2007 után évről évre romlott, 2011-ben és 2013-ban is meghaladta az ezer főt. Ezekben az években a járás relatív mutatója 6% feletti értéken állt, de voltak települések 10%-os munkanélküliség felett is. Ehhez képest megállapítható, a Szobi járás munkaerő-piaci helyzete kedvezően alakult az elmúlt időszakban, mind a válságot követően, mind a legrosszabb, 2015-ös évhez képest. Jelenleg a Szobi járás foglalkoztatási helyzete konszolidálódott és a válság előtti állapotnál is kedvezőbb helyzetben van. Néhány település rendelkezik csak kedvezőtlenebb mutatóval, mint 2007- ben, a 2015-ös állapotokhoz képest azonban Tésa kivételével valamennyien javítottak helyzetükön.

9. ábra – Nyilvántartott álláskeresők száma a Szobi járásban 2007.03-2018.03. között

Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, Településsoros munkanélküliségi adatok

7. táblázat – Munkaerő-piaci tendenciák a Szobi járásban (2018.03.)

	nyilvántartott álláskeresők száma	éven túli nyilvántartott álláskeresők száma	aktív korú (15-64 év közötti) lakosság száma	relatív mutató	arányszám (országos)	arányszám (Pest megye)	relatív mutató (2007)	relatív mutató (2015)	relatív mutató változása ('07- '18, %pont)			relatív mutató változása ('15- '18, %pont)
Bernecebaráti	11	1	557	1,97%	0,47	0,82	4,32%	9,28%			2,35%		7,31%
Ipolydamásd	11	3	265	4,15%	0,99	1,72	2,79%	11,70%		-1,36%			7,55%
Ipolytölgyes	6	2	244	2,46%	0,58	1,02	3,98%	5,53%			1,52%		3,07%
Kemence	21	6	658	3,19%	0,76	1,32	3,61%	7,42%		0,41%			4,23%
Kismaros	42	11	1 505	2,79%	0,66	1,15	2,40%	3,83%		-0,39%			1,04%
Kóspallag	11	0	507	2,17%	0,52	0,90	2,98%	4,53%		0,81%			2,36%
Letkés	23	4	820	2,80%	0,67	1,16	3,25%	8,41%		0,45%			5,61%
Márianosztra	10	3	575	1,74%	0,41	0,72	2,28%	7,63%		0,54%			5,89%
Nagybörzsöny	24	10	465	5,16%	1,23	2,13	6,19%	10,21%		1,03%			5,05%
Nagymaros	94	36	3 153	2,98%	0,71	1,23	2,39%	6,07%		-0,60%			3,09%
Perőcsény	4	2	202	1,98%	0,47	0,82	1,72%	5,65%		-0,26%			3,67%
Szob	23	2	1 832	1,26%	0,30	0,52	2,56%	7,10%			1,30%		5,84%
Szokolya	32	12	1 233	2,60%	0,62	1,07	3,64%	4,41%		1,05%			1,82%
Tésa	4	3	61	6,56%	1,56	2,71	9,62%	5,08%			3,06%		-1,47%
Vámosmikola	24	10	1 017	2,36%	0,56	0,98	2,62%	9,19%		0,26%			6,83
Verőce	64	23	2 422	2,64%	0,63	1,09	2,63%	4,46%		-0,01%				1,82%
Zebegény	13	3	822	1,58%	0,38	0,65	1,90%	5,63%		0,32%				4,05%
Szobi járás	417	131	16 338	2,55%	0,61	1,05	2,87%	6,30%		0,32%			3	,75%

Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, Településsoros munkanélküliségi adatok

A munkaerő-piaci folyamatok elemzése során vizsgálni szükséges a közfoglalkoztatás szerepét, jelentőségét is. A Belügyminisztérium adatai szerint a Szobi járásban a közfoglalkoztatásban részt vevők havi átlagos létszáma 2015-ben volt a legmagasabb, 518 fővel. 2018-ban az első negyedéves adatok

alapján az eddigi legalacsonyabb a közfoglalkoztatásban résztvevők havi átlagos száma, mindössze 324 fő, amely nagyságrendileg megegyezik a 2013-as adatokkal.

Mindez azt eredményezi, hogy a 2015-ös 3,15%-os közfoglalkoztatottsági mutató – amely a közfoglalkoztatásban részt vevők havi átlagos létszámát viszonyítja a munkavállalási korú népességhez – 2,05%-ra csökkent, visszatérve a 2013-as szintre. A települések azonban eltérő trendet követtek a vizsgált időszak alatt. Nagybörzsöny esetében például 3 százalékponttal csökkent a közfoglalkoztatási mutató, de Ipolytölgyes, Letkés, Nagymaros, Szob és Zebegény közfoglalkoztatottjainak száma is csökkent. Ezzel szemben Ipolydamásdon vagy Tésán 2 százalékpontot meghaladó módon nőtt a mutató, és Bernecebaráti, Kemence, Kismaros, Kóspallag, Márianosztra, Perőcsény, Szokolya, Vámosmikola és Verőce esetében is magasabb, mint a 2013-as érték.

Ezzel szemben a közfoglalkoztatásban résztvevők és a nyilvántartott álláskeresők számát arányosító közfoglalkoztatási ráta mértéke Ipolytölgyes és Nagybörzsöny településeket leszámítva valamennyi településen nőtt, köszönhetően a nyilvántartott álláskeresők számában bekövetkezett markáns, előzőekben bemutatott, kedvező változásoknak. Másrészt viszont térségben a gazdasági válságot követően sem konszolidálódott a munkaerőpiac, a közfoglalkoztatási mutató emelkedése és közfoglalkoztatási ráta növekedése azt mutatja, hogy a helyi lakosok nem tudtak az elsődleges munkaerőpiacon elhelyezkedni (8. táblázat).

8. táblázat – Közfoglalkoztatási mutatók a Szobi járásban

	2013			2014	2015	2016	2017	2018			Közfoglalkoztatási mutató változása ('13-'18, %pont)		Közfoglalkoztatási ráta változása '13-'18, %pont)
	Közfoglalkoztatási mutató	Közfoglalkoztatási ráta	Közfoglalkoztatásban részt vevők havi átlagos létszáma (fő)						Közfoglalkoztatási mutató	Közfoglalkoztatási ráta	Közfoglalkoztatási mutató változása ('13-'18, %pont)		Közfoglalkoztatási ráta változása '13-'18, %pont)
Bernecebaráti	3,46%	32,14%	20	35	34	30	26	26	4,68%	71,83%		1,2	2%	39,69%
Ipolydamásd	7,41%	49,60%	17	18	26	27	20	23	9,72%	67,32%		2,31%		1	7,72%
Ipolytölgyes	3,14%	56,31%	10	8	7	9	9	6	1,65%	46,05%		-1,49%		-10,26%
Kemence	3,60%	32,22%	23	31	36	36	26	25	4,06%	52,67%		0,46%		20,45%
Kismaros	0,28%	4,86%	4	9	19	25	24	24	1,66%	37,84%		1,3	8%	32,98%
Kóspallag	1,85%	21,41%	9	30	26	18	11	10	1,92%	48,99%		0,07%		27,58%
Letkés	4,50%	40,63%	36	37	42	38	27	27	3,47%	56,11%		-1,03%		15,48%
Márianosztra	2,67%	29,26%	17	29	31	27	22	20	3,37%	67,94%		0	,70%	38,68%
Nagybörzsöny	5,47%	47,08%	27	21	29	22	12	11	2,48%	29,63%		-2,99%		-17,45%
Nagymaros	1,52%	22,35%	47	58	71	74	50	39	1,31%	29,60%		-0,21%		7,25%
Perőcsény	1,41%	17,19%	2	3	7	6	7	6	3,17%	55,25%		1,7	6%	38,06%
Szob	3,12%	47,22%	63	76	83	60	39	33	1,87%	58,69%		-1,25%		11,47%
Szokolya	1,17%	17,24%	14	19	24	33	28	23	1,89%	42,26%		0	,72%	25,02%
Tésa	1,12%	15,38%	1	1	1	0	2	2	3,70%	37,50%		2,58%		22,12%
Vámosmikola	1,24%	12,96%	13	15	31	27	20	13	1,28%	30,01%		0,04%		17,05%
Verőce	0,93%	14,48%	22	34	31	42	31	26	1,12%	29,65%		0,19%		15,17%
Zebegény	2,13%	39,84%	18	19	21	19	13	12	1,51%	41,80%			-0,62%	1,96%
Szobi járás	2,05%	27,54%	343	443	519	493	367	326	2,05%	43,57%		0,00%		16,03%

Forrás: Belügyminisztérium

Ugyan a munkanélküliségi ráta a Nyitrai kerületben a 2008-as gazdasági válságot követően 2012-ig 7%- ról 14%-ra nőtt, az elmúlt években a munkanélküliségi helyzetkép konszolidálódott, 2017-re a korábbinál is kedvezőbb képet mutat. A legutolsó elérhető statisztikai adat alapján a munkanélküliségi ráta 2017-ben 4,05% volt a Nyitrai kerületben. A célterületet magában foglaló két járás közül az Érsekújváriban még ennél is alacsonyabb 3,71%-os, míg a Lévai járásban 5,44%-os munkanélküliséget mértek. A közvetlen

célterületet jelentő határ menti térségében azonban a kerületi és járási szinthez képest jellemzően magasabb a munkanélküliség.3

Az álláskeresők kor szerinti szerkezete alapján megállapítható, elsősorban az idősebb csoportok munkaerőpiacon történő érvényesülése jelent kihívást, de eltérések figyelhetők meg az álláskeresők szaktudásának szerkezete és a munkaadói igények között is. Mindez a munkaerőpiac szükségleteinek összehangolásának szükségességét tükrözi az oktatás fejlesztésével, illetve az iskolarendszeren belül a duális képzések kiterjesztésével.

A lakosság gazdasági aktivitása Szlovákiában összességében magasabb, mint Magyarországon. A Nyitrai kerületben a foglalkoztatottak száma 2010 és 2016 között mintegy 15.000 fővel nőtt, az Érsekújvári járásban ez 3.000 fő, a Lévai járásban 4.000 fő körüli növekedést jelent.4 A határ menti térség gazdasági és munkaerő-piaci tendenciáira jellemző a nagy mértékű ingázás munkavégzés céljából a szlovák oldalról Magyarország irányába. A határ túloldalán történő munkavégzés a gazdasági válság kirobbanását követően csökkent ugyan, de a jelenség továbbra is jellemzi a Nyitrai kerület déli járásait.5

4.2.5. Közlekedési adottságok, megközelíthetőség

A Szobi járás a Közép-Magyarország régióhoz tartozó periférikus terület, mely Pest megye egyedüli határ menti járása. A szlovák oldalon található határ menti településeket szintén periférikus elhelyezkedés jellemzi, közlekedési és elérhetőségi lehetőségeik a határ túloldalán található településekkel nem elégségesek a gazdasági és társadalmi igények kielégítésére. Mindkét oldalra jellemző az alapvetően kistelepüléses szerkezet, országos jelentőségű közút és vasútvonalak nem haladnak keresztül egyik térségen sem. A célterület számára meghatározó természeti adottság a Duna közelsége, illetve a turisztikai célokra vonzó környezeti adottságai. Magyar oldalon az erdős, természetvédelem alatt álló területek a jellemzők, míg a szlovák oldal inkább síkvidéki, mezőgazdasági jellegű terület.

A közúthálózatot tekintve Szob a 12-es számú főúton közelíthető meg Vácnál a 2-es számú főútról vagy az M2-es autóútról letérve. A 12-es út Szobon ér véget, a város határában két alacsonyabb osztályú útra oszlik. Az 1201-es számú út az Ipoly mente néprajzi tájegységen halad át, a 12108-as számú út pedig a kedvelt kirándulási célállomásra, Márianosztrára vezet. A 1201-es számú út a magyar-szlovák határ mentén haladva Bernecebaráti után, Hont-Parassapusztánál csatlakozik a 2-es számú főútba. A 12108-as út pedig Márianosztra-Kóspallag útvonal után a 12103-as úton folytatódik keleti irányban Szokolyára, majd csatlakozik ismét a 12-es főútba Kismarosnál.

A települések közötti közúton mért távolság a szomszédos települések esetében jellemzően 3-10 kilométer, míg a legnagyobb távolságok a közúthálózati kapacitás szűkössége miatt 42-52 kilométer közöttiek. A legkisebb távolságot az Ipoly mentén Bernecebaráti és Kemence között kell megtenni, míg a járás két legtávolabbi települése közúton Tésa és Verőce. Időben legkevesebb 4, legfeljebb 55 perc alatt lehet a járás egyes települései közötti távolságokat megtenni (9. táblázat).

3 HUSK előtanulmány, 2014, 27. oldal

4 xxxx://xxxxxxx.xxxxxxxxxx.xx

5 Nyitrai önkormányzat saját adatai

9. táblázat – A Szobi járás települései közötti távolság (perc, közúton)

Bernecebaráti	Ipolydamásd	Ipolytölgyes	Kemence	Kismaros	Kóspallag	Letkés	Márianosztra	Nagybörzsöny	Nagymaros	Perőcsény	Szob	Szokolya	Tésa	Vámosmikola	Verőce	Zebegény
	23	14	4	43	38	18	31	18	41	9	27	48	16	9	41	32	Bernecebaráti
		9	21	21	16	6	8	16	18	20	5	26	29	14	25	10	Ipolydamásd
			14	30	25	5	18	9	28	13	14	35	22	7	35	19	Ipolytölgyes
				42	37	17	30	17	40	8	26	47	19	8	44	31	Kemence
					14	28	19	38	13	42	19	7	51	36	7	17	Kismaros
						22	9	32	19	36	16	11	45	29	17	21	Kóspallag
							14	13	24	17	11	32	26	10	31	16	Letkés
								24	23	29	9	20	37	22	22	14	Márianosztra
									35	17	21	43	25	10	42	26	Nagybörzsöny
										39	15	17	47	32	16	13	Nagymaros
											26	48	19	8	47	32	Perőcsény
												22	34	19	22	6	Szob
													55	39	11	21	Szokolya
														15	54	39	Tésa
															39	23	Vámosmikola
																20	Verőce
																	Zebegény

Forrás: Google Maps

A célterületnek egyéb fontos belföldi közúti kapcsolata nincs, így a járásszékhely Szobot sem érinti további közvetlen közúti és gyorsforgalmi kapcsolat. Ennek is betudható, hogy szemben Kismaros, Nagymaros vagy éppen Verőce helyzetével, Szob, a Dunakanyar, az országosan is az egyik leglátogatottabb magyar turisztikai desztináció hasznából, a Duna-Ipoly Nemzeti Park és a Börzsöny turisztikai népszerűségéből sokkal kisebb mértékben részesedik, amire utal akár a településeken töltött vendégéjszakák száma, akár az idegenforgalmi adóbevételek mértéke.

Pedig Szob a „Börzsöny kapuja”, a belföldi úticélok fontos állomása, ahonnan a börzsönyi rekreációs terület közvetlenül elérhető. A turisták azonban még nem igazán fedezték fel Szob ezen adottságát, a város jelentős turisztikai látnivalók és szolgáltatások nélkül nem tudja megállásra késztetni a térségbe érkező turistákat. Budapest, Esztergom és Vác viszonylagos közelsége is elsősorban az átmenő turizmus jelleget erősíti és nem segíti a helyben töltött vendégéjszakák számának növekedését. A turizmus számára a határ menti térségek a korábbi évtizedekben nem számítottak vonzó célterületnek, hiszen ezek a térségek általában gazdaságilag elmaradottabbak voltak és a határ megléte még korlátozó tényezővel bírt például a túrázók körében. A város geopolitikai helyzetét ugyanakkor alapvetően befolyásolja a magyar és szlovák schengeni övezeti tagság, amely a térség területének kohéziójával mind a turisztikai forgalmat, mind a határon átnyúló munkaerő-áramlást jelentősen növelte és növelheti a jövőben is.

Szob városát két nagy nemzetközi folyosó érinti, egyrészt a IV-es számú vasúti korridor, másrészt a VII-es számú (Duna) Helsinki-folyosó, melyek az európai TEN-T hálózat tagjai. Ez azért fontos adottság, mert 2014-től az Európai Unió az alacsonyabb rendű helyi közlekedési infrastruktúra fejlesztése helyett kifejezetten a TEN-T hálózathoz kapcsolódó közlekedési hálózatok fejlesztésére kívánja a forrásokat allokálni.

A Duna adottságait a város korábban kiválóan hasznosította, ma azonban a folyammal való kapcsolata gyenge, esetleges. A meglévő, a 70-es években villamosított, kétvágányos 70. sz. vasúti fővonal a magyar hálózati térképen a méreténél jóval nagyobb súlyt ad Szobnak. A vasútvonalon naponta 23 vonatpár közlekedik Budapest viszonylatában. Az autóbusz forgalom jóvoltából Szob összesen 16 Pest megyei és 8 Nógrád megyei településsel áll kapcsolatban. A buszok közlekedése a vasúti forgalomhoz igazodik, így a város, fontos átszállóhelyként a Börzsöny térségi települések foglalkoztatási problémáinak megoldásában is szerepet játszik.

A földrajzi elhelyezkedés és közlekedési elérhetőség szempontjából az alábbi versenyképességi adottságokra lehet építeni:

o a VII-es Helsinki-folyosó: a Duna közelsége, amely kiemelt fejlesztési terület az európai közlekedés stratégiában;

o a IV-es vasúti korridor szárnyvonalának párkányi csatlakozási pontja, mely magában foglalja a párkányi vasúti pályaudvart, az ebedi rendező pályaudvart, illetve az iparvágánnyal rendelkező párkányi teherkikötőt is;

o Budapest nagyváros közelsége, amely mind a turizmus, mind a munkaerő-áramlás tekintetében jelentős fejlesztési potenciált jelent Szob városának és a környező településeknek;

A település és a tágabb térség versenyképességi pozícióját alapvetően kedvező elhelyezkedése – azaz a fővárosi agglomeráció elérhetősége – határozza meg. Ez a legfőbb erőssége a térségnek, amelyet szerencsére több más versenyképességi tényező is kiegészít. Ilyen fontos elemnek tekinthető a jó megközelíthetőség, az alapvetően személyforgalmat bonyolító, a munkavállalók és tanulók ingázását segítő kiváló vasúti összeköttetés Váccal, Dunakeszivel és Budapesttel.

A határ két oldalának átjárhatóságát tekintve az Ipolytól keletre fekvő határszakaszon az utóbbi években több határátkelési pont is kiépült, ezért jelenleg a már meglévő kapcsolatok fejlesztése van napirenden, annak ellenére, hogy új átkelőhelyek létesítése is szükséges lenne a határátkelési pontok sűrűségének európai átlagához való közelítés érdekében. Amíg a keleti területeken megfelelő ütemben fejlődik a határátkelési pontok sűrűsége, addig a Szobi járásban és környékén még mindig jelentős potenciálok vannak az új határátkelési pontok létesítésében, illetve a meglévő határátkelőhelyek áteresztő- kapacitásának bővítésében.

A határ teljes hosszára eső 10 vasúti átkelőből mindössze kettőn, a célterületen áthaladó Szob–Helemba (Chľaba) és a Hidasnémeti–Hernádcsány (Čaňa) átkelőkön zajlik személyszállítás, de ezek a teherszállítás szempontjából is jelentősek. Amint korábban is említettük, az egykori Budapest és Érsekújvár (Nové Zámky) közötti személyvonat viszonylaton Szob és Helemba (Chľaba) között kishatár-átlépésre jogosító jegy vásárlására is lehetőség volt, mely csökkentette az utazási költségeket és előnyösen hatott a határon átmenő személyforgalomra, mind a munkaerő-áramlás, mind a turizmus tekintetében. A térség közúti

elérhetőségét a 1201 – Szob-Hont összekötő út is biztosítja, azonban a működő közúti határátkelőhelyek száma és forgalma jelenleg nem éri el a kívánt mértéket.

A Nyitrai kerület alapvetően jó közlekedési adottságokkal rendelkezik, két nagy nemzetközi közlekedési folyosó is átszeli. A Nyitra folyó mentén halad az egyik legrégebbi kereskedelmi útvonal, amelyet már a római kor előtt is használtak és amely a Duna-menti régiót a Baltikum területeivel kapcsolja össze. A kerület székhelye, Nyitra városa hagyományosan a kereskedelmi utak kereszteződésénél, a Pozsonyt és Bécset, illetve Közép- és Kelet-Szlovákiát összekötő kereskedelmi útvonalak találkozásánál fekszik. Így közlekedési szempontból a Nyitrai kerület jól megközelíthető, közúti, vasúti, vízi és kombinált közlekedési eszközökkel is.

A Nyitrai kerület földrajzi elhelyezkedésből fakadóan a környező régiók és országok felé tranzit területnek minősül, mely közvetlenül is kapcsolódik az alábbi európai multimodális folyosókhoz:

o TEN-T törzshálózat: Balti-adriai folyosó, Orient folyosó/Kelet mediterrán folyosó, Rajna-Duna folyosó;

o TEN-T törzshálózat – egyebek: Budapest-Zólyom;

o TEN-T átfogó hálózat: a Nyitrai kerület területén: R1-es autóút, Nagyszombat-Nyitra.

A közúti hálózat sűrűsége a Nyitrai kerületben 0,41 km/km2. A teljes szlovák úthálózaton az I. osztályú utak aránya a Nyitrai kerületben a legmagasabb, összesen 19%. Autópálya ugyanakkor egyedül ezen a kerületen belül nem található, míg minden más szlovákiai adminisztratív kerület rendelkezik vele.

A Nyitrai kerület területén áthaladó legjelentősebb út az E571-es út (Pozsony-Nyitra-Zólyom- Garamszentkereszt-Kassa útvonalon), amely a Nagyszombat-Nyitra-Garamszentkereszt útszakaszon R1- es gyorsforgalmi útvonalként szerepel az úthálózatban. Az R1-es gyorsforgalmi út teljes hossza 45,866 km, 2011-ben lett kiépítve, befejezve és átadva. A térségben ezen felül több további gyorsforgalmi utat is terveznek, melyek elkészülte alapfeltételei a kerület gazdasági életének fellendítésének. A tervezett utak közül a legfontosabb, jelen stratégia célterületét –Százdot, Gyerket, Ipolyságot és Felsőtúrt – is közvetlenül érintő fejlesztés az Pozsonyt és Losoncot összekötő R7-es gyorsforgalmi út lehetne. A beruházás jelenleg az előkészítési szakaszban van, a megvalósíthatósági tanulmány elkészült, átadását 2020-ra tervezik. A másik jelentős, de a stratégiai célterületét közvetlenül nem érintő fejlesztés a Nyitrát és Bánt összekötő R8-as gyorsforgalmi út lehet, amelynek szintén elkészült a megvalósíthatósági tanulmánya és a kivitelezés várható időpontja 2022. A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése a stratégia célterületén lévő települések számára elsősorban a szlovák városközpontokhoz való gyorsabb eljutás szempontjából fontos, a célterületen belüli és határon átnyúló közlekedési adottságokat ezen fejlesztések érdemben nem befolyásolják. A célterület települései 3-50 percnyi távolságra találhatóak egymástól közúton (10. táblázat).

2015-ben a másod- és harmadosztályú utak teljes hossza a Nyitrai kerület területén elérte a 2.035,521 kilométert, amelyből a másodosztályú utak hossza 498,331 km, a harmadosztályú utak hossza pedig összesen 1.537,190 km volt. Ez utóbbi alapján egyébként a Nyitrai kerület rendelkezik a legtöbb harmadosztályú úttal a Szlovák Köztársaságban. A regionális utakon 526 híd található, amelyek közül 131 híd a másodosztályú, míg 395 műtárgy a harmadosztályú utakon helyezkedik el. A másod- és harmadosztályú utak és hidak alapvető problémája, hogy rossz építészeti és műszaki állapottal

rendelkeznek, aminek hatásaként a kerület egyes régióinak elérhetősége, a forgalom biztonsága és folyamatossága is romlik. Így az útpályák felújítására, modernizálására nagymértékű fejlesztési források bevonása szükséges. Az elmúlt években Nyitra kerület 226 km útvonalat újított fel a Regionális Operatív Program pénzügyi forrásaiból, ami 11%-os arányt képez a teljes másod- és harmadosztályú úthálózatból.

Alsószemeréd Bajta

Felsőtúr Garamkövesd Garampáld Garamsalló Gyerk Helemba Ipolybél Ipolykiskeszi Ipolypásztó Ipolyság Ipolyszakállos Ipolyszalka Ipolyvisk Kicsind Kisgyarmat Kisölved Leléd

Lontó Nána

Peszektergenye Nagytúr Párkány Százd

Szete

Zalaba

10. táblázat – A szlovák célterület települései közötti távolság (perc, közúton)

39 16	40	41	26	7	49	22	30	27	12	21	34	11	44	36	29	42	22	45	18	13	44	11	15	32	Alsószemeréd
40	4	14	22	36	14	15	8	12	32	20	5	30	8	19	20	3	22	10	29	37	9	27	22	18	Bajta
	41	46	38	9	50	28	35	32	8	27	35	17	45	41	39	42	27	46	31	3	45	19	21	37	Felsőtúr
		11	23	38	10	16	9	14	33	22	6	32	4	15	21	7	24	6	31	39	5	28	24	19	Garamkövesd
			16	40	20	18	18	15	38	23	16	33	6	5	14	17	26	15	24	44	15	30	26	9	Garampáld
				28	33	13	14	10	33	18	18	29	22	11	3	25	16	26	7	35	28	23	21	7	Garamsalló
					47	23	29	26	5	21	32	11	41	36	32	39	22	43	21	6	42	14	15	31	Gyerk
						26	19	23	43	31	16	42	14	25	31	17	34	16	41	49	15	38	34	29	Helemba
							7	3	20	5	11	15	20	13	11	18	8	22	16	26	21	12	8	9	Ipolybél
								4	27	12	4	22	13	14	12	11	15	15	21	33	14	19	14	10	Ipolykiskeszi
									24	9	9	20	19	11	9	17	12	21	19	30	20	16	12	7	Ipolypásztó
										19	27	9	37	33	31	34	19	38	26	5	37	11	13	29	Ipolyság
											18	14	27	20	17	25	6	29	15	25	28	11	6	15	Ipolyszakállos
												26	10	18	15	8	18	12	25	33	11	22	18	13	Ipolyszalka
													36	29	27	34	15	38	22	14	37	7	9	25	Ipolyvisk
														11	20	11	28	10	30	42	9	32	28	15	Kicsind
															10	22	22	20	20	40	20	26	22	5	Kisgyarmat
																23	19	24	11	37	26	23	19	5	Kisölved
																	25	13	32	40	12	29	25	21	Leléd
																		30	9	26	29	12	8	16	Lontó
																			33	44	4	34	30	24	Nána
																				27	35	16	17	14	Peszektergenye
																					43	17	18	34	Nagytúr
																						33	29	24	Párkány
																							4	21	Százd
																								17	Szete
																									Zalaba

Forrás: Google Maps

A vasúti közlekedést illetően a regionális vasúti személyszállítást a Nyitrai kerületben a Szlovák Vasutak és a Regio Jet a.s. Pozsony társaság szállítási szolgáltatói biztosítják. A Nyitrai kerület ellátása a vasúti személyszállítással a kerület gazdasági jelentőségéhez képest nem kielégítő, mind a vasúti infrastruktúra, mind a vasútállomások épületeinek, valamint a vasúti megállóknak a modernizációja és a Nyitrai kerület területén található vasúti személyszállítás járműveinek a megújítása is szükséges ahhoz, hogy a vasúti személyszállítás a vasúti közlekedés iránti igényeknek megfelelő legyen. A célterületet Párkányon

áthaladó 130-as számú Pozsony-Budapest fővonal, valamint a 152-es számú Párkány-Léva és a 153-as számú Zólyom-Csata mellékvonalak érintik.

A Nyitrai kerület területén jelenleg tizenkét repülőtér található, amelyek közül egy ugyan nemzetközi forgalmat is bonyolít, de egyik sem stratégiai vagy regionális nyílt repülőtér. A kerület területén ugyanakkor fejlesztési lehetőségekkel rendelkezik a Nyitra-Nagyemőke regionális repülőtér, amely egyelőre nem menetrendszerű légi közlekedést bonyolít.

A tömegközlekedés szintén gyenge pontja, nem csak a Nyitrai, de általában a szlovák közlekedési adottságoknak. A Nyitrai kerületben a nem motorizált, kerékpáros közlekedésnek sincs megfelelő infrastruktúrája. Az útvonalak hálózata nem teljeskörű és számos helyi felületi egyenetlenséggel bír, ami veszélyezteti a kerékpáros közlekedőket. Hiányoznak továbbá a tömegközlekedés hálózattal kiépült kapcsolatok, a kiegészítő kerékpáros infrastruktúra (kerékpár állványok, pihenőhelyek stb.). A Regionális Operatív Program forrásaiból a 2007-2013 időszakban szigetszerű beruházásként csupán rövidebb kerékpár útvonalak épültek meg (például Garamtolmács vagy Zselíz településeken).

A Nyitrai kerület vízi útvonalainak hálózatán belül az alábbiak a legjelentősebbek:

o Duna E80 nemzetközi vízi útvonal a Nyitrai kerület teljes déli határán (Szlovákia/Magyarország határa), amely a VII. sz. Európai Közlekedési folyosó részét képezi.

o Vág E81 nemzetközi vízi útvonal a Komárom-Vágkirályfa-Nyitrai kerület határa (folytatása a Zsolnai kerületben) útvonalon, amely az V. és VI sz. intermodális közlekedési folyosó részét képezi. A legfontosabb kikötők Komárom, Párkány és Vágsellye településen működnek. A Szelőcei vízerőmű és a Vágsellyei kikötő 1998-as befejezésével, a Vág alsó folyásán, 70 kilométeres hosszúságában, mint a Vág vízi útvonalának I. szakasza egy vízi útvonal jött létre, korlátolt hajózási feltételekkel a Komárom-Szered között. Egyéb vízfolyások viszont nem nyújtanak lehetőséget a vízi közlekedésre. Kivételt képez ez alól a Nyitra folyó alsó szakasza.

Szintén hiányoznak a Dunán a teherszállításra alkalmas folyami átkelőhelyek, de a helyzeten a Révkomárom és Komárom közötti, folyamatban lévő beruházás eredményeként elkészülő teherhíd átadása a jövőben javíthat majd. Emellett a teherszállítás Párkány és Esztergom közt történő megoldása is számos új lehetőséget nyitna a térségben működő vállalkozásoknak vagy új cégek betelepülésére adna módot, akár az esztergomi Suzuki gyárba történő beszállítói státusz kialakításával, akár a Budapest irányába történő gazdasági kapcsolatok erősítésével.

A célterület magyarországi és szlovákiai településeinek közúton való megközelíthetőségét összevetve szükséges megemlíteni, hogy ugyan egyes települések között nagy az időbeli távolság, mint amit a légvonalbeli távolság megindokolna, bizonyos tényezők miatt. Ilyen tényezők például az akcióterületen belül a határátkelők, közúti hidak ritkasága, a Börzsöny megkerülésének szükségessége, bizonyos helyeken rossz minőségű, szűk utak, melyek okán egyes települések kerülőutakon közelíthetők meg, hosszabb idő alatt (9. és 10. táblázat). Ezeken az akadályozó tényezőkön – a lehetőségekhez képest – javítani szükséges az egyszerűbb, időben rövidebb elérhetőség érdekében.

4.2.6. Oktatás, humán szolgáltatások

A Köznevelési Információs Rendszer adatai alapján a Szobi járásban bölcsőde Verőcén és Zebegényben érhető el 26 férőhellyel, óvodai ellátás ugyanakkor tizennégy járási intézményben is biztosított 1.163 gyermek számára. Általános iskolai feladatellátási hely Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Perőcsény és Tésa kivételével valamennyi településen működik. Az ipolydamásdi tanulók Szobon a Xxxxxx Xxxxxx Általános Iskolában folytathatják tanulmányaikat, míg az ipolytölgyesi gyerekek a Xxxxx Xxxxxx Xxxxxx Általános Xxxxxx Xxxxx Xxxxxxxxx Általános Tagiskolájának (Letkés), a perőcsényi és tésai fiatalok pedig a Xxxxx Xxxxxx Xxxxxx Általános Iskola Vámosmikolai Általános Tagiskolájának felvételi körzetébe tartoznak. Klasszikus értelemben vett középiskolai oktatás ugyanakkor csak a szobi Xxxxx Xxxxxx Gimnázium, Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumban érhető el, az intézménybe legfeljebb 325 fő vehető fel, köztük legfeljebb 30 fő sajátos nevelési igényű tanuló. Ezen kívül Márianosztrán a Pannon Oktatási Központ tart fenn tagintézményt, ahol a Márianosztrai Fegyházban és Börtönben levők számára kínál alap- és középfokú nevelést, oktatást, valamint kínál szakképzést informatikai, építőipari és vendéglátóipari szakmacsoportokban.

11. táblázat – Köznevelési intézmények feladatellátási helyei és férőhelyei a Szobi járásban (2017)

Település	Bölcsőde			Óvoda			Általános Iskola			Középiskola
Település	int.	f.h.	fé.h.	int.	f.h.	fé.h.	int.	f.h.	fé.h.	int.	f.h.	fé.h.
Bernecebaráti	-	-	-	1	1	35	1	1	170	-	-	-
Ipolydamásd	-	-	-	1	1	20	-	-	-	-	-	-
Ipolytölgyes	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-
Kemence	-	-	-	1	1	30	2	2	108	-	-	-
Kismaros	-	-	-	1	2	150	2	2	324	-	-	-
Kóspallag	-	-	-	1	1	25	1	1	32	-	-	-
Letkés	-	-	-	1	1	50	2	2	244	-	-	-
Márianosztra	-	-	-	1	1	30	1*	1	225	1*	1	225
Nagybörzsöny	-	-	-	1	1	40	1**	1**	48**	-	-	-
Nagymaros	-	-	-	1	3	275	1	3	798	-	-	-
Perőcsény	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-
Szob	-	-	-	1	1	100	2	2	380	1	1	325
Szokolya	1*	1	12	1*	1	75	2	2	226	-	-	-
Tésa	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-
Vámosmikola	-	-	-	1	1	75	2	2	234	-	-	-
Verőce	1*	1	14	1*	1	205	2*	3	460	-	-	-
Zebegény	-	-	-	1	2	53	1	1	260	-	-	-
Összesen	2	2	26	14	18	1.163	20	23	3.509	2	2	550

int.: intézmény, f.h.: feladatellátási hely, fé.h.: férőhely

*a csillaggal jelölt intézmények közös igazgatású köznevelési intézmények

**a Xxxxx Xxxxxx Xxxxxx Általános Iskola nagybörzsönyi tagiskolájában az oktatás jelenleg szünetel Forrás: Köznevelési Információs Rendszer

2016-ban óvodai ellátásban 876 fő vett részt, a járásban, a legtöbben Verőce, Nagymaros, Kismaros és Szob településeken. A férőhelyek arányában a legmagasabb kihasználtság viszont Verőce mellett Zebegényben és Letkésen figyelhető meg. Érdemes kiemelni továbbá a gyermekszám változást 2002-höz képest. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján Ipolydamásd, Kismaros, Nagymaros, Szokolya, Verőce és Zebegény esetében nőtt az óvodába beíratott gyermekek száma, a többi településen azonban csökkent, miközben Ipolytölgyesen és Perőcsényen megszűnt az óvodai ellátás.

Az általános iskolai oktatás-nevelés tekintetében hasonló tendenciák figyelhetőek meg. A legtöbb általános iskolás diák Nagymaroson tanul, ezt követi Verőce és Szob, de a férőhelyek arányában figyelemre méltó a Bernecebarátiban tanulók száma is. Utóbbi település mellett Kismaros és Szob esetében a legmagasabb a más településről bejáró tanulók száma, ezen települések intézményeiben évente 70 fő körül alakul az ingázó diákok száma. A diákszám alakulása 2002-höz képest csak néhány településen – Bernecebaráti, Kismaros, Verőce, Zebegény – nőtt, melyhez egyrészt a demográfiai trendek, másrészt az intézményi változások, iskolabezárások is hozzájárulnak.

Szob oktatási szerepét erősíti továbbá, hogy a járásban egyedül a járásszékhelyen érhető el nappali rendszerű középfokú oktatás. A Xxxxx Xxxxxx Gimnázium, Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium 2016-ban 80 diákot fogadott, amely a férőhelyek arányában mindössze 24,6%-os kihasználtságot, a 2002- es adatokhoz képest pedig 54,5%-os csökkenést mutat (12. táblázat).

Bernecebaráti

Ipolydamásd Ipolytölgyes Kemence Kismaros Kóspallag Letkés Márianosztra Nagybörzsöny Nagymaros Perőcsény Szob

Szokolya Tésa Vámosmikola Verőce Zebegény

Szobi járás

20 (35)

12 (20)

- (-) 20 (30)

119 (150)

18 (25)

42 (50)

21 (30)

21 (40)

169 (275)

- (-) 82 (100)

60 (75)

- (-) 41 (75)

203 (205)

48 (53)

876 (1.163)

57,1%

60,0%

54,7%

99,0%

90,6%

75,3%

-28,6%

20,0%

-100,0%

-31,0%

105,2%

-47,1%

-20,8%

-56,3%

-40,0%

4,3%

-100,0%

-10,9%

1,7%

-16,3%

118,3%

50,0%

8,8%

128 (170)

- (-)

- (-) 30 (108)

190 (324)

13 (32)

128 (244)

n.a.*

9 (48)

352 (798)

- (-) 225 (380)

115 (226)

- (-) 114 (234)

261 (460)

144 (260)

1.709 (3.284)

75,3%

66,7%

79,3%

72,0%

84,0%

70,0%

52,5%

61,5%

82,0%

80,0%

27,8%

58,6%

40,6%

52,5%

n.a.*

18,8%

44,1%

- 59,2%

50,9%

48,7%

56,7%

55,4%

52,0%

21,9% - (-)

- - (-)

-78,9% - (-)

8,0% - (-)

-77,2% - (-)

-25,6% - (-)

n.a.* n.a.*

-85,9% - (-)

-9,7% - (-)

-100,0% - (-)

-21,3% 80 (325)

-9,4% - (-)

- - (-)

-29,6% - (-)

25,5% - (-)

35,8% - (-)

18,6% 80 (325)

- -

n.a.* n.a.*

- -

24,6% -54,5%

- -

24,6% -54,5%

12. táblázat – Köznevelési intézményekben tanulók száma és a férőhely kihasználtság aránya a Szobi járásban (2016)

	óvoda		általános iskola			középiskola
beírt gyermekek	férőhelyek	2002-2016	beírt gyermekek férőhelyek	2002-2016	beírt gyermekek	férőhelyek	2002-2016
száma	kihasználtsága	változás	száma kihasználtsága	változás	száma	kihasználtsága	változás

*a márianosztrai intézményről nem állnak rendelkezésre pontos statisztikai adatok Forrás: KSH, KIR

Felsőfokú oktatási intézmény nem működik a Szobi járás területén és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya is alacsonyabb, mint a Pest megyei vagy az országos átlag. Szobon a felsőfokú végzettségűek aránya 14,5%, ami 7,4%-kal marad el más Pest megyei járásszékhelyek mutatójától.

Szobon 2007 óta van lehetőség bölcsődei elhelyezésre, a tíz férőhelyes bölcsődei csoport teljes kihasználtsággal működik. A járásban ezen kívül csak Verőcén érhető el bölcsődei ellátás, illetve Nagymaroson és Verőcén családi bölcsőde működik.

Az egészségügyi ellátással kapcsolatban meghatározó, hogy a járásban nincs kórházi ellátás, a területileg illetékes intézmény a Váci Kórház. A járóbeteg szakellátásról Szob Város Szakorvosi Rendelőintézete gondoskodik, a háziorvosi szolgálat pedig Bernecebaráti, Ipolytölgyes, Márianosztra, Perőcsény és Tésa településeken kívül a többi településen elérhető volt 2016-ban a KSH adatai alapján. A betöltött védőnői álláshelyek sem fedték le valamennyi települést, Bernecebaráti, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Márianosztra, Nagybörzsöny, Perőcsény, Tésa és Vámosmikola területén nem volt elérhető helyben a szolgáltatás. Hasonlóképp gyógyszertár sem üzemelt mindenhol, ezen a területen Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Kóspallag, Márianosztra, Nagybörzsöny, Tésa és Zebegény küzdött 2016-ban hiányosságokkal.

A szociális ellátás és közszolgáltatások terén a Nyitrai kerület is különböző kihívásokkal küzd. Az óvodai ellátás problémái közé elsősorban infrastrukturális hiányosságok tartoznak, így a közműhálózatok elmaradott helyzete, az épületek leromló műszaki állapota, beleérve az elektromos vezetékeket, vízellátást és csatornarendszert, valamint az internetes csatlakozást. Emellett a gyermekek étkeztetéséhez sem megfelelő a térség műszaki felszereltsége. Az óvodai kapacitások mértéke ugyanakkor az igényekhez igazodik, képes biztosítani a terület vonzáskörzetében és a környező településeken élő gyermekek elhelyezését. A kerület központja, Nyitra város számára pedig további feladat a speciális nevelési-képzési szükségleteket igénylő, valamint a marginalizálódott csoportokból származó gyermekeket fogadó intézmények számának növekedése is.

2016-ban Nyitra megyében 412 óvoda működött, ezek közül 83 a Lévai, 74 az Érsekújvári járásban, a célterületen pedig összesen 29. Az ellátott gyermekek száma 18.322 fő volt, a Lévai járásban 2.981 gyermek, az Érsekújváriban 3.498 részesült ellátásban, vagyis az egy intézményre jutó gyermekszám utóbbi járásban magasabb volt. A célterületen működő 19 intézményében összesen 795 gyermek részesült ellátásban 2016-ban (13. táblázat).

A vizsgált évben a Nyitrai kerületben 292 általános iskola működött, amelyekben összesen 50.266 diák tanult. Az alapfokú oktatási intézmények közül 13 működött a stratégiai célterületen, összesen 2.378 diákot fogadva. Középfokú oktatási intézmények közül gimnáziumból 25 működött a kerületben, összesen 6.791 tanulóval, amelyek közül 8 a Lévai, 4 az Érsekújvári járásban és összesen 4 a célterületen, Ipolyságban és Párkányban, 298 diákot fogadva. Egyéb középfokú oktatási intézményből 60 működik a Nyitrai kerületben, közülük 10 a Lévai és 11 az Érsekújvári járásban, illetve mindössze 3 a célterületen, szintén Ipolyságban és Párkányban. Ezen típusú oktatási intézményekben kerületi szinten összesen 18.696-an tanultak, a Lévai járásban 2.528-an, az Érsekújvári járásban 3.985-en, a célterület 3 intézményében pedig összesen 727-en. A Stratégia szempontjából releváns célterületen tehát Ipolyság és Párkány nevezhető oktatási centrumnak, míg a többi településen legfeljebb alapfokú oktatási intézmények érhetőek el, hat helyen – Garampáld, Gyerk, Ipolybél, Leléd, Szete és Zalaba – ugyanakkor semmilyen köznevelési intézmény nem működik.

13. táblázat – Köznevelési intézmények és tanulók száma a szlovák célterületen (2016)

Település	Óvoda		Általános iskola		Gimnázium		Egyéb középfokú
Település	Intézmény	Gyermek	Intézmény	Diák	Intézmény	Diák	Intézmény	Diák
Alsószemeréd	1	5	1	0	0	0	0	0
Bajta	1	9	0	0	0	0	0	0
Felsőtúr	1	15	0	0	0	0	0	0
Garamkövesd	1	24	0	0	0	0	0	0
Garampáld	0	0	0	0	0	0	0	0
Garamsalló	1	12	1	0	0	0	0	0
Gyerk	0	0	0	0	0	0	0	0
Helemba	1	16	0	0	0	0	0	0
Ipolybél	0	0	0	0	0	0	0	0
Ipolykiskeszi	1	7	0	0	0	0	0	0
Ipolypásztó	1	9	0	0	0	0	0	0
Ipolyság	5	218	4	997	3	208	1	223
Ipolyszakállos	1	17	2	71	0	0	0	0
Ipolyszalka	1	23	1	114	0	0	0	0
Ipolyvisk	1	21	1	0	0	0	0	0
Kicsind	1	7	0	0	0	0	0	0
Kisgyarmat	1	16	0	0	0	0	0	0
Kisölved	1	11	0	0	0	0	0	0
Leléd	0	0	0	0	0	0	0	0
Lontó	1	12	0	0	0	0	0	0
Nagytúr	1	17	0	0	0	0	0	0
Nána	1	39	1	0	0	0	0	0
Párkány	5	291	2	1.196	1	90	2	504
Peszektergenye	1	10	0	0	0	0	0	0
Százd	1	16	0	0	0	0	0	0
Szete	0	0	0	0	0	0	0	0
Zalaba	0	0	0	0	0	0	0	0
Összesen	29	795	13	2.378	4	298	3	727

Forrás: xxxxxxxx.xxxxxxxxxx.xx

A Nyitrai kerületben összesen 201 szociális szolgáltató intézmény működik, ezek közül legtöbb a Lévai járásban (46), míg az Érsekújvári járás 31 intézménnyel a negyedik járás a kerületben. Az intézmények között gyermekotthonok, hátrányos helyzetűeket és időseket fogadó szolgáltatók működnek.

Az egészségügyi ellátást a Nyitrai kerületben az ambuláns ellátás, intézményi egészségügyi ellátás, sürgősségi egészségügyi szolgáltatás és az orvosi ellátás szolgáltatói biztosítják. A kerületben általános egészségügyi ellátást 393 szolgáltató biztosít, ebből 258 az általános háziorvos a felnőttek számára, illetve 135 a háziorvosi rendelő áll rendelkezésre a gyermekek és a serdülők számára. Ezen belül a Lévai járásban 74 szolgáltatóból 50 felnőtt-, 24 pedig gyerekellátást biztosít, az Érsekújvári járásban 82 szolgáltatóból 55

felnőtteket, 27 gyermekeket lát el. A célterületen ezen intézmények közül alig néhány szerepel, a Lévai járásban Ipolyság, az Érsekújvári járásban Párkány területén működik több szolgáltató, ezen kívül csak Ipolyszalka és Ipolyszakállos településeken érhető el felnőtt orvosi ellátás. A kerületben hosszú távú problémát jelent a háziorvosok öregedése és az utánpótlás hiánya, különösen igaz ez a célterület esetében. A célterület gyógyszertárakkal sincs megfelelően ellátva, Ipolyságon és Párkányon kívül mindössze Ipolyszalkán működött egy a Szlovák Statisztikai Hivatal 2016-os adatai alapján.

A Nyitrai kerületben emellett tizenegy kórház működik, de a Lévai (3) és Érsekújvári (1) járásban mindössze négy, a célterületen pedig összesen egy, az ipolysági kórház, azonban sürgősségi ellátásra ebben az intézményben sincs lehetőség. Párkány esetében, mivel a betegek számára az érsekújvári kórház az illetékes, így sokan a határ túloldalán lévő esztergomi kórház szolgáltatásait választják. A mentő- egészségügyi szolgálatot a teljes Nyitrai kerületben magán mentő-egészségügyi - szolgáltatók biztosítják.

4.2.7. Gazdasági környezet

Ugyan a Közép-Magyarország régió európai összevetésben fejlettnek minősül, ahol az egy főre eső, vásárlóerőparitáson számolt GDP az uniós átlagot is meghaladja (105%), de mindez elsősorban Budapestnek köszönhető, Pest megye egyes területei, így különösen a régió peremén fekvő Szobi járás hátrányos helyzetben lévő térségnek számítanak.

Az Eurostat adatai alapján a régió fejlettségi szintjéhez Budapest az uniós átlaghoz képest 140%-os egy főre jutó nemzeti össztermékkel járul hozzá, a Pest megyei járások lényegesen alacsonyabb, 75% alatti értéket tudnak csak felmutatni. A helyzet kezelése érdekében 2021-től Pest megye önálló NUTS 2 régióként valós fejlettségi szintjének megfelelő régióbesorolást és fejlesztési forrásokat kaphat majd. Mindez a Szobi járás esetében is kedvezőbb gazdasági folyamatokat multiplikálhat a jövőben. A járás fejlődési pályáját ugyanis jelenleg ez a kettőség determinálja, hiszen egy fejlett régió részeként kevesebb fejlesztési forráshoz juthat csak, mint a hasonló fejlettségi szintű, más megyékben elhelyezkedő járások.

A Szobi járás gazdaságát hagyományosan két tényező, a Duna – a vízi közlekedésben rejlő lehetőségekkel

–, illetve a Börzsöny – és a kapcsolódó nyersanyagkitermelés – határozta meg. A foglalkoztatási kapacitás elmúlt évtizedbeli leépülése egy meghatározó helyi nagyvállalat, a szobi szörpgyár felszámolásához köthető. A legnagyobb helyi foglalkoztató kétezres évekbeli csődje, majd felszámolása megroppantotta a járásszékhely gazdaságát, aminek következtében a helyben foglalkoztatottak száma közel felére zuhant 2001-ről 2011-re. A szobi munkahelyek megszűnése egyrészt visszavetette a településre irányuló munkavégzéssel kapcsolatos ingázást, másrészt távoli munkavállalásra ösztönözte a helyi lakosokat. Mivel a helyét azóta sem vette át másik nagyvállalat vagy több kis- és középvállalkozás, a helyben történő foglalkoztatás továbbra sem megoldott.

A Központi Statisztikai Hivatal alapján a járásban működő cégek felét (50,23%-a) három településen, Nagymaroson, Verőcén, valamint, némileg meglepő módon Tésán jegyzik. A járásszékhelyen csak az ötödik legtöbb működő céget jegyzik, Kismaros is megelőzi a gazdasági szervezetek számában. A legkevesebb működő vállalkozás Márianosztrán, Ipolydamásdon és Ipolytölgyesen folytat tevékenységet.

A 2015-ös évre vonatkozó statisztikai adatok alapján a működő vállalkozások száma és a település állandó lakossága között megfigyelhető összefüggéstől egyedül Tésa tér el szignifikánsan. A járás perifériáján, a magyar-szlovák határon lévő, alig 90 fő lakosú község esetében vélhetően adóoptimalizálási és egyéb cégjogi megfontolások eredményezik a működő vállalkozások magas számát.

10. ábra – Szobi járásban működő vállalkozások száma és az állandó népesség összefüggése

⏺ 1 – Tésa	⏺ 2 – Perőcsény	⏺ 3 – Ipolydamásd	⏺ 4 – Ipolytölgyes	⏺ 5 – Nagybörzsöny
⏺ 6 – Kóspallag	⏺ 7 – Márianosztra	⏺ 8 – Bernecebaráti	⏺ 9 – Kemence	⏺ 10 – Letkés
⏺ 11 – Zebegény	⏺ 12 – Vámosmikola	⏺ 13 – Szokolya	⏺ 14 – Kismaros	⏺ 15 – Szob
	⏺ 16 – Verőce		⏺ 17 – Nagymaros

Forrás: KSH

Az Opten Cégtár legfrissebb adatai szerint a járás legkisebb településén összesen 335 működő cég jegyzi székhelyét, ami majdnem kétharmaddal több mint a második Nagymaros (214 működő cég) esetében. A harmadik legtöbb vállalkozás székhelyét Verőcén jegyzik, míg a járásszékhely Szobot Kismaros és Szokolya is megelőzi ebben az összevetésben. Az Opten a KSH adataihoz hasonlóan Márianosztrán, Ipolydamásdon és Ipolytölgyesen jegyzi a legkevesebb működő céget székhely szerint.

Ágazati összevetésben főtevékenység szerint a Szobi járásban székhellyel rendelkező cégek a „G” – Kereskedelem, gépjárműjavítás (279 cég), az „M” – Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (180 cég) és az „F” – Építőipar (139 cég) nemzetgazdasági ágakban működnek. Érdemes megfigyelni a kereskedelemmel foglalkozó cégek Tésában történő koncentrációját, ami mögött ismét csak adózási vagy adóoptimalizálási megfontolások húzódhatnak.

Létszámkategória alapján a vállalkozások döntő többsége mikrovállalkozás, vagyis 10 főnél kevesebbet foglalkoztat. Mindössze 69 olyan cég rendelkezik székhellyel a járásban, amely 10-49 fő közötti létszámmal működik, 7 középvállalkozás 50-249 fővel, egyetlen nagyvállalat 250 főnél többel dolgozik. A cégadatok alaposabb vizsgálata alapján megállapítható, a középvállalkozások egyike sem folytat érdemi tevékenységet a járásban, csupán adminisztratív székhelyet tart fent. Egyedül az azonosított nagyvállalat az, amely valóban a térség foglalkoztatási és gazdasági helyzetét erősíti.

14. táblázat – Járási székhellyel működő cégek létszám és nemzetgazdasági ágak szerint (2018)

A B C D E

F G H I

J K L M N P

Q R S Ʃ

Bernecebaráti

0 0 0 2

0 0 0 0

1 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

5 0 2

0 0 0

0 2 0 1 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

0 0 2 0

0 0 0 0

1 0 0 0

0 0 0 0

1 0 22 1

0 0 0 0

Ipolydamásd

Ipolytölgyes

0 0 0 0 0 0

2 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 1

0 0 0 0 2 0

0 0 0 0 0 0

0 0 1 0 1 0

0 0 0 0 0 0

3 0 0 0

0 0 0 0

1 0 1 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 2 0

0 0 0 0

1 0 0 0

0 0 0 0

0 0 10 0

0 0 0 0

0 0 4 0

0 0 0 1

Kemence

2 0 0 0 6

0 0 0 0 0

1 0 11 0

0 0 0 0

3 0 4

0 0 0

0 0 0 0 0

1 0 7 0

0 0 0 0

1 0 0 0 2

0 0 0 0 0

0 1 0

0 0 0

0 0 39 0

0 0 0 0

Kismaros

3 0 0 0 10 1

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0

15 1

0 0

25 2

0 0

2 0 10

0 0 0

2 11 0 1 0

0 0 0 0 0

4 0 21 0

0 0 0 0

5 1 1 0 2

0 0 0 0 0

1 5 0 5

0 0 0 0

0 120 8

0 0 0

Kóspallag

5 0 0 0 0 1

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 2 0

0 0 0 0 0 0

3 0 0 0

0 0 0 0

1 0 1 0 0 0

0 0 0 0 0 0

2 0 1 0

0 0 0 0

1 0 0 0

0 0 0 0

0 0 16 1

0 0 0 0

Letkés

0 1 0 0 1 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 3 0

0 0 0 0 0 0

3 0 1 0 2 1 3

0 0 0 0 0 0 0

0 1 1

0 0 0

0 0 0 0

0 0 14 3

0 0 0 0

Márianosztra

3 0 0 0 0 1

0 0 0 0 0 0

0 0 1 0 1 0

0 0 0 0 0 0

2 0 0 0 2

0 0 0 0 0

0 0 0 1 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0 2

0 0 0 0 0

0 0 0

0 0 12 1

0 0 0 0

Nagybörzsöny

0 0 0 2

0 0 0 0

0 0 0 0 0 2 0

0 0 0 0 0 0 0

4 0 1 0 2

0 0 0 0 0

4 0 2 0

0 0 0 0

1 0 0 0

0 0 0 0

1 0 0 0

0 0 0 0

1 0 23 0

0 0 0 0

Nagymaros

4 0 0 0 16 2

1 0 0 1

29 2

33 1

5 0 12

2 14 0 3 0

6 0 47 3

13 0

5 0 5

1 4 0 3

0 200 12

0 0 0 0 0 0

0 0 2

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 2 0

Perőcsény

1 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 3 0

0 0 0 0 0 0

6 0 0 0 2

0 0 0 0 0

0 1 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0 1 0

0 0 0 0

0 0 14 0

0 0 0 0

Szob

2 0 0 0 7

0 0 0 0 0

1 0 0 1 0

0 0 0 0 0

4 1 21 1

0 0 0 0

3 0 5

0 0 0

0 1 0 0 0

0 0 0 0 0

5 0 5 0

0 0 0 0

4 0 1 0 4

0 0 0 0 0

0 0 0 3

0 0 0 0

0 66 3

0 0 0

Szokolya

3 0 0 0 9

0 0 0 0 0

1 0 0 0 0

0 0 0 0 0

2 1 12 2

0 0 0 0

0 0 7 0 2

0 0 0 0 0

0 0 0

9 0 13 0

0 0 0 0

6 0 4 0 2

0 0 0 0 0

0 1 0

0 0 0

0 0 70 4

0 0 0 0

Tésa

4 0 0 0 9

4 0 0

0 0 37 4

87 3

30 7 10

0 15 2 7

0 24

2 29 3

32 4

1 0 3

0 10 0 3

0 301 29

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 1 0

0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 1 0

3 0 0 0

0 0 0 0

0 0 5 0

Vámosmikola

0 0 0 1 0

0 0 0 0 0

0 0 1 0 3 0

0 0 0 0 0 0

5 0 0 0 2

0 0 0 0 0

1 0 1 0

0 0 0 0

1 0 1 0

0 0 0 0

0 0 1 0

0 0 0 0

0 0 21 0

0 0 0 0

Verőce

3 0 0 0 15 2

0 0 0 0 0 0

2 0 1 0

0 0 0 0

23 0

0 0

35 2

0 0

7 0 9 1 7

0 0 0 0 0

0 2 0 11

0 0 0 0

1 36 0

0 0 0

9 0 6 0 9

0 0 0 0 0

0 6 0 3

0 0 0 0

0 184 6

0 0 0

Zebegény

4 0 0 0 6

0 0 0 0 0

1 0 13 0

0 0 0 0

0 0 6 1 4

0 0 0 0 0

0 2 0

0 0 0

6 0 6 0

0 0 0 0

3 0 5 0 2

0 0 0 0 0

0 1 0 4

0 0 0 0

0 63 1

0 0 0

49 1

0 0 84 14 3 0

5 1 129 9

268 11 54

7 77

7 61

2 17

1 73

3 173 6

78 5

24 0

32 2 29

0 23

0 XS S

0 0 0 0 0 1

0 0 0 0 1 0

0 0 2 0

0 0 0 0 0 0

0 0 1 0

3 0 0 0

0 0 0 0

0 0 M L

Forrás: Opten

A – mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat; B – bányászat, kőfejtés; C – feldolgozóipar; D – villamosenergia-, gáz-, hőellátás, légkondicionálás; E – vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás,

szennyeződésmentesítés; F – építőipar; G – kereskedelem, gépjárműjavítás; H – szállítás, raktározás; I – szálláshely- szolgáltatás, vendéglátás; J – információ, kommunikáció; K – pénzügyi, biztosítási tevékenység; L – ingatlanügyek; M – szakmai, tudományos, műszaki tevékenység; N – adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység; P – oktatás; Q – humán-egészségügyi, szociális ellátás; R – művészet, szórakoztatás, szabadidő; S – egyéb szolgáltatás

A fenti táblázatban (14. táblázat) az egyes nemzetgazdasági ágak és települések esetében a bal felső sarokból indulva az óramutató járásának megfelelően olvashatóak le a különböző létszámkategóriák szerinti cégadatok. Az „XS” mezőben a mikro-, az „S” mezőben a kisvállalkozások száma szerepel, az „M” jelöli a középvállalkozásokat, az „L” pedig a nagyvállalatokat.

Az Ipolytölgyesen működő, gépjárművek belső díszítőelemeit gyártó MONO-Ipolyfabric Fafeldolgozó Ipari Korlátolt Felelősségű Társaság 570 fős létszámával és 10 milliárd forintot meghaladó árbevételével a térség domináns foglalkoztatója (15.táblázat). Ugyanakkor a tíz legnagyobb árbevételű, szobi járásban székhellyel rendelkező cég közül mindössze további egy olyat találhatunk, amely ténylegesen a járásban működik és ott kínál munkalehetőséget a helyi munkavállalóknak. Az árbevétel szerinti ötödik legnagyobb cég a Verőcén működő Europrotein Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság, amely nagykereskedelmi tevékenységet folytat, 2 milliárdot meghaladó bevétellel és 4 fő foglalkoztatottal.

15. táblázat – Járásban székhellyel rendelkező TOP 10 legnagyobb árbevételű cég (2016)

Cég neve

Székhely

település

Főtevékenység TEÁOR

Árbevétel

(eFt, 2016)

Létszám

(fő)

MONO-Ipolyfabric

Fafeldolgozó Ipari Korlátolt

Felelősségű Társaság

Ipolytölgyes

2932 – Közúti jármű,

járműmotor alkatrészeinek

gyártása

10 173 107

570

KK-GRAIN Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt

Felelősségű Társaság

Tésa

4621 – Gabona, dohány, vetőmag, takarmány

nagykereskedelme

2 860 427

LAXXXX Xxxxxxx Xereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt

Felelősségű Társaság

Szokolya

4612 – Alapanyag, üzemanyag ügynöki nagykereskedelme

2 467 033

BATKI-LOGISTIC Szállítmányozó és Szolgáltató Korlátolt

Felelősségű Társaság

Nagymaros

4941 – Közúti áruszállítás

2 046 525

Europrotein Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt

Felelősségű Társaság

Verőce

4621 – Gabona, dohány, vetőmag, takarmány

nagykereskedelme

2 045 005

BATKI TRANS Szállitási és Szolgáltató Korlátolt

Felelősségű Társaság

Nagymaros

4941 – Közúti áruszállítás

1 231 273

SANA Consulting Szolgáltató

Korlátolt Felelősségű Társaság

Tésa

8299 – M. n. s. egyéb

kiegészítő üzleti szolgáltatás

1 150 828

n.a.

XxxXxxx.xx Kisgép és Szerszám Szakkereskedés

Korlátolt Felelősségű Társaság

Nagymaros

4719 – Iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem

1 108 308

CROSS-INERGY Szolgáltató és

Kereskedelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Nagymaros

3523 – Gáz-kereskedelem

1 013 780

10.

International Group Security

Service Vagyonvédelmi Korlátolt Felelősségű Társaság

Tésa

8010 – Személy-biztonsági tevékenység

970 095

110

Forrás: Opten

Az Opten céginformációs adatbázis adatai alapján tehát a járás foglalkoztatói jellemzően mikro- vagy kisvállalkozások, emellett igen magas a járásban csupán adminisztratív székhelyet fenntartó cégek száma. Tésán ráadásul helyi iparűzési adó sincs, így a bejegyzett cégek semmilyen hasznot nem hajtanak a településnek. Az adatok fenntartással kezelendők, tekintettel, hogy a céginformációs adatbázisok a vállalkozások székhelye szerint tartják nyilván a cégeket, így a Szobi járásban működő, de más járásban, megyében székhellyel rendelkező cégekről ezen adatbázisok alapján nem lehet egyértelmű információt szerezni. Nem szerepel például a listában a kóspallagi Szent Orbán Erdei Wellnes Hotelt működtető Pannon Hotel Menedzsment Kft., pedig a szálláshely országos népszerűségnek örvend és többféle vendéglátóipari álláslehetőséget kínál a helyben lakóknak.

A nagyfokú elvándorlás, az alacsony vállalkozói aktivitás és népsűrűség miatt nincs nagy tőkevonzó ereje a térség településeinek. Az erősen forráshiányos, elöregedő Ipoly-völgyben Szob város helyzete kétszeresen is problémás, mivel nemcsak kis létszámú város fejlődésének feltételeit kell biztosítania, hanem egy, a folyóvölgyben hosszan elnyúló járás előrelépését, a szolgáltatások minőségének javítását is. A szobi járásba tartozó 17 település mindegyike igen kis lélekszámú, több aprófalu is található itt, a vállalkozói aktivitás szintje a szomszédos váci járás felét sem éri el.

16. táblázat – Helyi adók a Szobi járásban (2018)

Bernecebaráti

Ipolydamásd

Ipolytölgyes

Kemence

Kismaros

Kóspallag

Letkés

Márianosztra

Nagybörzsöny

Nagymaros

Perőcsény

Szob

Szokolya

Tésa

Vámosmikola

Verőce

Zebegény

helyi iparűzési adó mértéke (%)

1,25

1,5

1,6

1,8

1,5

1,8

1,5

1,8

1,7

idegen-forgalmi

adó (Ft/nap)

200

250

400

300

400

300

350

200

300

Forrás: xxxxxxxxxxx.xx

A helyben megszűnt, nem elérhető munkahelyek kiváltására a gazdaságilag aktív járási lakosok nagyobb távolságban – Vácon, Budapesten, Dunakeszin, Gödön, Veresegyházán – is hajlandóak munkát vállalni, illetve az országos tendenciáknak megfelelően megugrott a külföldön elhelyezkedők száma is.

A Nyitra kerületben az elmúlt időkben viszonylag kevés külföldi tőke telepedett meg, így a 6. helyen áll az ország nyolc megyéjének sorában, csak a Besztercebányai és az Eperjesi kerületet előzi meg.6 A közvetett célterületre is igaz, hogy az elmúlt évtizedekben némileg háttérbe, perifériára szorult, a nagy ipari munkaadók – például a célterületen kívül, Esztergomban működő Suzuki vagy a Nyitrán hamarosan nyíló Jaguar-Land Rover gyár – kivételével munkalehetőség helyben korlátozottan elérhető, miközben, főleg az elsődleges célterület szlovákiai oldalán a lakosság elsősorban mezőgazdaságból, élelmiszertermelésből él.

A térség egyik fő foglalkoztatója, a párkányi papírgyár a kétezres években számos alkalommal cserélt gazdát, fokozatosan szűkítette termelési kapacitásait, végül 2011-re egy egységet leszámítva leállt.

6 Ister-Granum: Vállalkozási - Logisztikai Övezet. Határon átnyúló integrált területi beruházás. Ex-ante értékelés

Mindeközben a magyar oldalon, célterületen kívül létesülő új munkahelyek több ezer szlovákiai munkavállalónak biztosítottak elhelyezkedési lehetőséget. A magyar oldalon azonban sokkal rosszabbak a logisztikai és szállítmányozási feltételek, mint a szlovák oldalon, ahol a kedvező vasúti adottságok mellett egy iparvágánnyal ellátott teherkikötő is működik. Mivel a Xxxxx Xxxxxxx xídon 3,5 tonnás súlykorlátozás van érvényben, a teherszállítmányok csak jelentős kerülővel érhetik el a túloldalt, ami valós gátja egy térségi logisztikai-vállalkozási együttműködés kialakulásának és jelentős hátrányt jelent a térség gazdaságfejlesztési potenciáljának kiaknázása szempontjából is. Ezért kritikus fontosságú a Szobi járás közlekedési kapcsolatainak fejlesztése a határ túl oldalán fekvő településekkel, mind személy- és áruszállítást érintő infrastrukturális fejlesztéseket tekintve, mind a közösségi közlekedés szervezését és szabályozását illetően.

A GDP növekedését tekintve a Nyitrai kerület egész Szlovákiai leggyorsabban fejlődő területe volt az elmúlt években. Az ipari ágazatok összetétele a kerületben nagyon sokszínű, az ipar központja a kerületi északi, a határtól távolabb eső Nyitra környéki térsége. A kerület legfontosabb ágazatai közé tartozik az élelmiszeripar, vegyipar, elektrotechnikai ipar, gépipar, papíripar és a bőripar.

A jövedelmi helyzetet tekintve a nominális bruttó átlagbér növekszik a térségben. A legmagasabb bruttó nominális átlagbérek az energetikai szektorban, a pénzügyi szektorban és az IT szektorban jellemzők, míg a legalacsonyabbak a vendéglátóipari szolgáltatások körében. A vállalkozások száma összességében növekvő tendenciát követ kerületi és járási szinteken is az utóbbi 10 évben, az ütem pedig még a határ túl oldalán fekvő területekhez képest is magasabb.

2017-ben a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai szerint összesen 23.430 cég működött a kerületben, ennek 11,8%-a a Lévai, 20,4%-a az Érsekújvári járásban. A vállalkozások zöme kerületi szinten a kereskedelem, gépjárműjavítás (24,2%), a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (14,3%) és a feldolgozóipar (12%) ágazatokban működött, a hangsúlyok a Lévai és Érsekújvári járás esetében is hasonlóak, bár a Lévai járásban a feldolgozóipari cégek száma több, mint a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet folytatóké. A célterület településein alig néhány esetben jegyeznek tíznél több vállalkozást, Párkány domináns szerepe (1.305 működő cég) mellett Ipolyság emelkedik még ki (249), összességében az Érsekújvári járásban működő cégek 33,2%-a, a Lévai járásban működőknek viszont mindössze 14%-a található a közvetlen célterület településein. A cégméretek alapján a kerületi vállalkozások döntő többsége mikro- és kisvállalkozás (96,9%), ez az arány az Érsekújvári járás esetében még magasabb (97,4%).

Az energiagazdálkodást tekintve fontos tényező a Nyitrai kerület számára, hogy területén tranzit gázvezeték és olajvezeték is áthalad. A hőellátás alapvetően centralizált rendszerben működik, a legjelentősebb felhasznált energiaforrás a területen a földgáz, ami az egész kelet-európai térségre is jellemző. Az elmúlt években egyre nagyobb jelentősége van a megújuló energiaforrások felhasználásának is, amelyek közül a napenergia felhasználása a legjelentősebb. Ugyanakkor a megújuló energiaforrások aránya továbbra is alacsony, mindez a Nyitrai kerület gyengeségei közé tartozik, okai között a megfelelő operatív infrastruktúra hiánya említhető.

A mezőgazdaságot vizsgálva a Nyitrai kerületben a leggyakrabban termesztett növények a gabonafélék, a térség mezőgazdasági jellege tehát eltérő a magyar oldalon jellemző viszonyoktól. A Nyitrai kerület Szlovákia legfontosabb gabonatermesztő vidékének számít, amely évente Szlovákia teljes termelésének

38,69 %-át biztosítja, mintegy 1.320.053 tonna mennyiségben. A gabonafélék legnagyobb termelői közé az elsődleges célterületen fekvő határ menti déli járások, Érsekújvár, Léva és Komárom tartoznak. A jelenlegi trendek mellett a piacon érdeklődés mutatkozik az olajos magvak iránt is, a Nyitrai kerület pedig az olajos magvak Szlovákiai termelésében 39,02% arányban vesz részt.

A Nyitrai kerületben igen jelentős szerepe van a borászatnak is. Ennek hagyományai egészen a IX. századig, a Nagymorva Birodalom időszakáig nyúlnak vissza, amikor a Zobori kolostor Bencés szerzetesei létrehozták az első szőlészeteket. Így a borászati turizmus és a bortermelés is nagy hagyományokkal rendelkezik a térségben, a szőlőskertek főleg a Vágmenti Inóc és Tribecs domboldalain, valamint a Duna menti alföld domboldalain kerültek telepítésre.

Az állattenyésztés jelentősége viszont a Nyitrai kerületben Szlovákia többi térségével összehasonlítva kevésbé jelentős. A szarvasmarha tenyészés a teljes adminisztratív egységen belül a Vágsellyei járásban és a Tapolcsányi járásban a legjelentősebb. A térségben a sertéstenyésztés mértéke sem éri el az országos átlagot, az elsődleges célterülethez tartozó Érsekújvári járásban, illetve és a Komáromi járásban jellemző leginkább. A baromfitenyésztés a térségben már meghaladja az országos átlagot, a legnagyobb mértékű baromfitenyésztés a Tapolcsányi járásban folyik, amit jellemzően helyben fel is dolgoznak. A legjelentősebb baromfi feldolgozóüzem (Hyza a.s.) székhelye szintén ugyanebben a járásban található.

Az erdei területek kevésbé jellemzők a Nyitrai kerület déli térségeiben, mint a határ magyar oldalán, ahol így a mezőgazdasági tevékenység ezen ága jelentősebb, mint a növénytermesztés vagy az állattenyésztés. A Nyitrai kerület területének 15,24%-át fedi erdő, ezek nagysága az egyes járásokban különbözik. A legtöbb erdőterület az Aranyosmaróti (47,57 %), Tapolcsányi (28,46 %), Nyitrai (10,14 %), Lévai (18,90 %) járásokban található, amely járásokra a középhegységi táj jellemző. A további járások erdőtakarói a talajkészlet teljes területéhez képest alacsonyak, Érsekújvár esetében 7,70 %, Komárom esetében 6,36 %, Vágsellye esetében pedig 4,09%.

A levegőszennyezés a kerületben működő iparágak okán környezeti problémaként azonosítható. A legnagyobb környezetterhelést a vegyipar, illetve a nem fémtartalmú ásványi anyagok gyártása ágazatokban működő cégek jelentik. Az alapvető szennyező anyagok kibocsájtásának érdemi csökkentésére a 90-es évek óta nem került sor. A kibocsátott káros anyag jelentős csökkenésének okai akkor is elsősorban a szocialista iparosítás nagyvállalatainak megszűnése, másrészt a modernebb gyártási technológiák és szűrőberendezések bevezetése voltak.

A Nyitra folyó vízminőségére jelentős hatással vannak vízgyűjtő területének északi részén működő ipari cégek, melyek a Nyitrai kerület területén kívül helyezkednek el. A kommunális szennyvíztisztítók Aranyosmaróton és Verebélyben találhatóak. A Vág folyó, a Nyitrai kerület területén, Vágsellye és Komárom járásokon keresztül folyik. Hasonlóan, mint a Nyitra folyó esetén, a Vág vizének a minőségét is döntő mértékben befolyásolja a felső és a középső vízfolyása területén végzett gazdasági tevékenység. Az Ipoly folyón csak kommunális szennyvíztisztító található, Vágsellye városában.

A hulladékhasznosítás elterjedtsége nem megfelelő, bár 2009-től a vonatkozó mutatók évente javuló tendenciát mutatnak. A hulladékgazdálkodás ezzel együtt a Nyitra kerületben nem kielégítő. Szlovákia régiói jelentős diszparitásokat mutatnak, a kommunális hulladék termelésében egy személyre számolva, ami bizonyítja a kommunális hulladékok termelésének függését a régió gazdasági teljesítményétől,

mindenekelőtt a GDP nagyságától. Hosszú távon a kommunális hulladék termelésében a legerősebb régiók a Pozsonyi és a Nagyszombati kerület, a harmadik legerősebb térség pedig a Nyitrai kerület.

4.2.8. Kulturális és turisztikai adottságok

Amint a korábbi fejezetekben már utaltunk rá, a Szobi járás turisztikai adottságait elsősorban gyönyörű táji környezete és gazdag élővilága határozza meg. A Dunakanyar, az Ipoly-völgy, a Nógrádi-medence, valamint a Börzsöny ugyanakkor jelenleg még kiaknázatlan turisztikai potenciállal rendelkeznek, amelyre célzott és tudatos attrakció- és szolgáltatásfejlesztéssel a jövőben építeni lehet.

A Börzsönyt gazdagon szelik át a különböző turista útvonalak, az országos kéktúra például a Cserhátból érkezve, félkörben járja végig a térséget. A túraútvonalakon számos menedékhely, forrás, kilátó, barlang vagy rom várja a túrázókat, de Magyarországon csak a Börzsönyben találhatóak sífutó utak is.

A járás települései egyelőre mérsékelt módon tudnak nagy tömegeket vonzó turisztikai attrakciókat kínálni, elsősorban a helyi történelmi, vallási, kulturális értékekre alapozott falusi, és a térség táji adottságaira épülő aktív turizmus kiaknázására törekszenek. Az aktív turizmust ösztönző szolgáltatások Ipolytölgyes esetében például kiterjednek a horgászok és kerékpáros túrázók számára eszközök biztosítására, vagy kajak-kenu bérbe adására.

11. ábra – Erdei kisvasutak és túraútvonalak a Szobi járásban

Forrás: xxxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx; xxxx.xx

Turisztikai attrakciófejlesztési lehetőség rejlik többek között a Börzsönyben kanyargó – a Kemencei, a Királyréti – erdei- és kisvasutak fejlesztésében, továbbfejlesztésében, esetlegesen korábban megszűnt vonalak – például Bernecebaráti – újraélesztésében, még inkább az egy nyomvonalon haladó, de három különböző tulajdonos által üzemeltetett, így csak átszállással végig járható Nagybörzsönyi, Bezina-völgyi és Börzsöny néven működő vasutak összekötésében (11. ábra).

Emellett a járás településeinek fontos prioritása a kerékpárút-hálózat fejlesztése is, bár a domborzati viszonyok korlátozó tényezőként merülnek fel ebben az esetben. Jelenleg a 12-es út mentén fokozatosan kiépülő kerékpárút biztosít összeköttetést Verőce és Szob között, valamint a 1201-es út ajánlott útvonal még a kerékpárral közlekedők számára Ipolytölgyes és Bernecebaráti között. Ezen kívül a börzsönyi túraútvonalak között is vannak kerékpárral járhatóak, így például a piros színnel jelölt Kemencétől a Nógrád megyei Diósjenőig, illetve déli szakasza Szobtól Kis-Vadállóig, a zöld színű Bernecebarátiról a szintén Nógrád megyében lévő Nagyorosziig, a kék a Börzsöny szívéből Zebegényig, a sárga szintén a Börzsönyben Érsek-tisztástól és Kisirtáspusztáig vezet.

A kulturális szolgáltatások terén települési könyvtárból 16, múzeumból 5 működik a járás területén a KSH 2016-os adatai szerint. Ebben az évben a KSH 540 kulturális rendezvényt jegyzett fel a járásban, amelyek összesen 58.794 résztvevőt vonzottak. A rendezvények szempontjából a Dunakanyar települései, Kismaros, Nagymaros, Szob, Zebegény és Verőce a meghatározók.

Rendezvény és vendéglátó központok között említést érdemel a Kóspallag-Nagyírtáspuszta területén működő Szent Orbán Hotel, amely helyén húsz éve még ifjúsági szálláshely működött, mára az ország egyik legnépszerűbb, négycsillagos wellness szállodájává alakult át. A Dunakanyar településeinek szálláshelyei, különösen a vízparti helyszínek igen keresettek az esküvőszervezők és házasodni vágyók körében, így az esküvői szolgáltatások és az arra épülő turizmus is fejlesztési potenciállal kecsegtet. A belső településeken ezzel szemben az egyszerűbb vendégházak, erdei pihenők érhetők el.

A KSH adatai szerint 2017-ben összesen 15 szálláshely működött a magyar oldalon, öt Kemencén, négy Szokolyán, három-három pedig Nagybörzsönyben és Nagymaroson, összesen mintegy ezer fős férőhellyel. A xxxxxxx.xxx szállásfoglaló oldal alapján azonban jelenleg húsz szálláshely is elérhető a Szobi járásban, nyolc Zebegényben, három Kóspallagon, kettő-kettő Kemencén, Kismaroson és Nagymaroson, egy-egy pedig Bernecebarátiban, Nagybörzsönyben és Verőcén. A szálláshely árak egy főre és egy éjszakára 5.425 és 17.277 Ft között alakulnak.

A Nyitrai kerület gazdag kulturális hagyományokkal rendelkezik, 2015-ben összesen hét színház, tizenhét múzeum és galéria, tizenkét mozi, illetve 333 egyéb kulturális intézmény, valamint 264 könyvtár működött a térségben. A színházak hálózata Nyitra, Komárom és Léva városaiban összpontosul, a legtöbb színház és múzeum pedig a Nyitrai járásban található, mely a térség meghatározó kulturális központjának tekinthető a szlovák oldalon. Nyitrán különösen a zenének és az előadó-művészetnek vannak nagy hagyományai. A kerület állandó színházainak az előadásait az Andrej Bagara színház, a Xxxxx Xxxxxx xzínház és a Jókai színház biztosítja, előbbi kettő Nyitrán, utóbbi Révkomáromban működik. A vizuális művészetek bemutatására két jelentős galéria is alapult, amelyek Nyitrán és Érsekújváron találhatóak, a két galéria pedig összesen 7.946 darabos tárgyi gyűjteményt tudhat magáénak.

Jelentős erőfeszítések történtek a meglévő gyűjtemények digitalizálásában is az elmúlt évek során. A fejlesztések első eredményeként 2015-ig 8.424 digitalizált mű készült el, amelyek közül az első szakaszban majdnem háromezer került közzétételre. A projekt kivitelezése két fő tevékenységből állt, egyrészt a Nyitrai Önkormányzati Kerület digitális egységének a létrehozásából, valamint a kulturális objektumok digitalizálásából. A 2014-2020-as programozási időszakra a Nyitrai kerület 595 projektre különített el fejlesztési támogatást összesen 200.000 eurós teljes értékben.

A térség fejlődése szempontjából fontos szerepet játszhat a jövőben az idegenforgalom, amihez azonban a határ menti közlekedési kapcsolatok fejlesztésére van szükség, mind infrastrukturális, mind közlekedésszervezési szempontból. A Nyitrai kerületben a szálláshelyek férőhelyeinek száma megnövekedett, köszönhetően a szálláshelyfejlesztésre elérhető pályázati forrásoknak. A térségben három fürdőhely is található Nyitrán, Párkányban és Patfürdőn.

A Nyitrai kerület idegenforgalmának legfontosabb kulturális központja, Nyitra városa jelentős turisztikai potenciállal rendelkezik. További fontos desztináció Bellegszencse a termálvíz forrása miatt, valamint kulturális turizmusának és a vadászatnak köszönhetően Kistapolcsány is. A Duna menti régióban a kulturális turizmus alapján, mint járás a rekreációs, termálvíz és kulturális turizmussal Komárom és Párkány a legjelentősebb, utóbbi jelen stratégia elsődleges célterületén fekszik. Az idegenforgalom elengedhetetlen előfeltétele a természeti, kulturális és történelmi potenciál kiaknázása, valamint a szervezett rendezvények számának növekedése, amelyek képesek a látogatókat a régióba csábítani.

Ugyanakkor a legutolsó elérhető statisztikai adatok szerint 2016-ban a Nyitrai kerületben 303 szálláshely működött, amelyek összesen 298.829 fő látogatót fogadtak, amivel a legkevesebb látogató országos összevetésben. A legtöbb szálláshely (115) az Érsekújvári járásban működik, a Lévai járás (38) csak a negyedik a kerületen belül. A legtöbb szállóvendég ugyanakkor Nyitrára látogatott, az Érsekújvári járás csak a második ebben az összevetésben 96.535 fővel, míg a Lévai a harmadik (33.047 fő), megelőzve a több szálláshellyel rendelkező Komáromi járást. A legtöbb turista országosan Csehországból érkezik, ezt követi Németország, Lengyelország és Magyarország, a magyar turisták a célterület esetében a területi közelség miatt vélhetően felülreprezentáltak.

A Nyitrai kerület termálvizekben gazdag térség. Ez az adottság a kedvező éghajlati körülményekkel együtt megfelelő alapot nyújt a rekreációs turizmus tekintetében. Termálfürdők Párkányban, Path községben, Hontvarsányban, Mezőkesziben, Deákiban és Bellegszencsében is működnek. Régión átívelő jelentősége van a Bellegszencsi termálfürdőnek, valamint a Párkányi Vadaš fürdőnek. A Bellegszencsi termálvíz vegyi összetétele a Holt-tengeri vízhez hasonlít, vélhetően ennek is köszönhető, hogy a község éves látogatottsága megközelítette a 600.000 látogatót 2015-ben.

A Nyitrai kerület vízforrásokra alapozott turisztikai vonzereje magas szezonalitást eredményez a szálláshelyek teljesítményében. A nyári hónapoktól való függés főleg Nyitra városának köszönhetően alacsonyabb, ahol a különböző kiállítások és ezzel kapcsolatos aktivitások egész évben csábítják a látogatókat. Ellenben a legnagyobb szezonalitás a nyári időszakra kihegyezve az Érsekújvári járásban fordul elő, ahol a járási vendégek a fürdőket, vízforrásokat keresik.

A térségben az egyéb természeti adottságoknak alacsonyabb jelentőségük van. A vízfolyamokban gazdag kerületnek ugyanakkor lehetősége van a vízi turizmus fejlesztésére, a folyók közül a Vág, a Garam, a Nyitra

és természetesen a Duna is alkalmas lehet ilyen célokra. A vízparti turizmushoz további jó adottságokat biztosítanak az egyéb vízfelületek is, mint a Duchovka vagy a Bát község melletti Lipovina, illetve további tavak Komjátban és Nagysurányban. A kerület alföldi domborzata lehetőséget biztosít emellett a kerékpáros turizmus fejlesztésére is, amely a kerület északnyugati és északkeleti részein (Vágmenti Inóc, Tribecs és Garam-menti Inóc hegységei) hegyi kerékpározással, turisztikával és kezdőknek megfelelő síelési lehetőségekkel is kiegészülhet. A „Veľká zvernica” és „Malá zvernica” pedig jelentős vadászterületek Kistapolcsány községek mellett, valamint a kerületben, Gesztőd községben egyedülálló az európai bölény tenyésztése is.

A kulturális és városnéző turizmus természetszerűleg a kerületi nagyvárosban, Nyitrán összpontosul, amely az építészeti emlékművekkel és értékes belső terekkel prezentált gazdag történelmen (Nyitrai vár, Diecéz könyvtár), az Agrokomplex által szervezett kiállítási turizmuson, valamint a kongresszusi turizmuson alapszik. A Nyitrai kerület így a Pozsonyi és a Zsolnai kerület után a szlovák kerületek közül a

3. helyen áll, ugyanakkor a határ menti terület e tekintetben jóval gyengébb adottsággal rendelkeznek a jellemzően kistelepüléses szerkezete miatt.

A Nyitrai kerület vidéki területei így is jelentős turisztika vonzerővel rendelkeznek. Fontos műemlék a térségben a gímeskosztolányi román Xxxxx Xxxxxx templom, a római katonai tábor, illetve az egyik legnagyobb római komplexum fennmaradt emlékei Izsa községben. További turisztikai vonzerőt jelentenek a sziklába vájt barlanglakások Borfő községben, a népi építészeti műemlék rezervátumok, valamint a népi építészet további műemlékei. Az egyik legjelentősebb emlékmű a térségben Kistapolcsányban található, ami egy késő gótikus kastély a 15-16. századból. A kastélyt később reneszánsz stílusban építették át, valamint még később egy klasszicista szárnyal is kiegészítették. A kastély egyrészt a császári Habsburg család, majd később az egykori Csehszlovákia elnökeinek is székhelyéül szolgált, rendkívül gazdag történelmi hagyományokkal rendelkezik. A Nyitrai Önkormányzati Kerület érdekességei közé tartozik a gímesi, magasmajtényi, apponyi, kistapolcsányi és számos más vár és kúria is, amelyek közül néhányat kastélyszállóvá alakítottak át, például Apponyban, Bélán és Béládon. A terület további, de kevésbé jelentős potenciállal rendelkezik a kulturális és tájfeltáró utak kialakítására, úgy, mint borutak, kerékpárutak, vallási utak, tájismertető utak vagy az adott területen történt jelentős események felidézése (például a frontvonal áttörése a Garam folyón, 1945 márciusában, összekötve a harci technika bemutatásával) és a helyi gasztronómia bemutatása.

Az adott területen a kereszténység gyökere nagyon mélyre nyúlik vissza és lakosság mély hitét a vallási turizmus központjai is mutatják. Nyitrán kívül jelentős központok találhatóak a kerület további 12 városi és vidéki településén is. A kerületben számos építészetileg és történelmileg jelentős szakrális építmény található, mint Százd községben, Nyitra Zobordarázs városrészében, valamint Deáki községben is. E tekintetben a kerület elsődleges célterületet képező határ menti településeinek turisztikai kínálata gyengébb, így a vallási turizmus és vallási hagyományőrzés ezen a területen kevésbé releváns.

4.2.9. A célterületen megvalósult és megvalósuló fejlesztések

A célterület magyar és szlovák része európai uniós terminológia szerint eltérő fejlettségi besorolásúnak minősül. Ennek oka, hogy a Közép-magyarországi régió egy főre jutó, vásárlóerőparitáson számolt GDP

értéke meghaladja az európai uniós átlagot, így fejlett régiónak minősül. Ezzel szemben a szlovák oldalon Nyugat-Szlovákia az Európai Unió átlagának 75%-át sem éri el, így kevésbé fejlett régiónak minősül a 2014- 2020 közötti időszakban is. 2021-től kezdődő programozási időszakban egyébként Pest megye önálló támogatásra jogosult régióvá válik, így a következő fejlesztési ciklusban valós fejlettségének megfelelő támogatásokhoz juthat hozzá az Európai Unió kohéziós politikájának keretében.

Ezzel együtt az utóbbi években mindkét ország jelentős mértékű fejlesztési forrásokhoz jutott hozzá az Európai Unió tagjaként, amelyeket gazdasági, társadalmi, szociális és infrastrukturális programok megvalósítására fordíthattak. A következőkben annak vizsgálatára kerül sor, hogy ezen fejlesztési források milyen módon és mértékben hasznosultak a közvetlen és közvetett célterületen.

A Szobi járásban a 2007-13-as fejlesztési időszakban összesen 45 pályázat valósult meg, míg a most futó 2014-2020 közötti időszakban eddig 91 támogatási kérelem nyert fejlesztési forrást. A megítélt támogatások összege mintegy 5,6 milliárd forint volt a 2017-2013 pályázati ciklusban, 2014-2020 között eddig ennél lényegesen kevesebb forrás került odaítélésre, mintegy 1,5 milliárd forint értékben. A 2007- 2013 fejlesztési ciklusban a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP), a Közép-Magyarországi Operatív Program (KMOP) és a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) forrásaiból került sor fejlesztések megvalósítására, legnagyobb arányban a KMOP keretében. A felhasznált támogatás mértéke 4,8 milliárd forint volt, a program egyrészt helyi vállalkozások beruházásait, másrészt önkormányzati fejlesztéseket finanszíroztak. Az összesen mintegy 580 millió forintból a KEOP keretében megvalósult öt projekt közül kettő-kettő energetikai fejlesztéseket és sérülékeny vízbázis diagnosztikai vizsgálatra irányuló fejlesztéseket valósított meg, egy pedig egy szennyvíztisztítótelep fejlesztéséről szólt. A TÁMOP keretében összesen hét projekt nyert támogatást, mintegy 223 millió forint összértékben. Ezen projektek az egészségfejlesztés, a felzárkóztató képzések és a személyiség- és közösség-fejlesztés, az intézményfejlesztés és az oktatásfejlesztés tématerületeit valósultak meg (12. ábra).

12. ábra: 2007-2013 között a Szobi járásban megvalósult fejlesztések forrásainak megoszlása az operatív programok között (%)

Forrás: xxxxxxxx.xxx.xx

13. ábra: 2014-2020 között a Szobi járásban megvalósuló fejlesztések forrásainak megoszlása az operatív programok között (%)

Forrás: xxxxxxxx.xxx.xx

A jelenleg zajló, 2014-2020 között fejlesztés időszakban szintén három operatív program – Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP), Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP), Vidékfejlesztési Program (VP) – forrásai meghatározók a helyi fejlesztések szempontjából.

A legtöbb forrást 2018-ig a Vidékfejlesztési Program keretében használhatták fel a kedvezményezettek, az ez idáig elnyert források összege 906 millió forint. A VP nyertes pályázatai között a legnagyobb arányban az Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések, illetve a Natura 2000 erdőterületeknek és mezőgazdasági területeknek nyújtott kompenzációs kifizetések szerepelnek, illetve több nyertes pályázat tématerülete is az ökológiai gazdálkodásra történő áttérés és fenntartására, a kertészet korszerűsítésére és az állatfajok megőrzésére irányul.

Emellett a KEHOP program keretében önkormányzati tulajdonú épületek energetikai korszerűsítésre nyílt lehetőség, a járásban megvalósuló nyolc pályázat mind erre a területre irányult. A VEKOP pályázatok közül egy közlekedési infrastruktúra fejlesztésére irányuló és három vállalkozásfejlesztési projekt, melyek egyike a piaci megjelenés támogatására, kettő pedig kapacitásbővítésre irányul.

A Nyitrai kerületben a 2007-2013 közötti programozási ciklusban összesen mintegy 351 millió euró (kb. 105 milliárd forint) forrást használtak fel fejlesztések megvalósítására. A nyertes pályázatokat jelentős részét a Regionális Operatív Program keretéből finanszírozták, de a gazdasági és környezeti ágazati operatív programok forrásai is nagyobb arányban hasznosultak a kerületben (14. ábra).

14. ábra: A Nyitrai kerületben 2007-2013 között megvalósult fejlesztések forrásainak megoszlása (%)

Forrás: xxxx://xxx.xxxx.xx/xx/xxxxxxxx/

Szlovák-magyar határon átnyúló Interreg programok

A határon átnyúló interregionális programok keretében több fejlesztési projekt is megvalósult a magyar és szlovák közvetett célterületen. Ezek között vannak olyan projektek, melyeket a célterület települései a célterületen kívül eső partner településekkel közösen valósítottak meg. A Szobi járásban, illetve a Lévai és Érsekújvári járás közvetlen célterülethez tartozó településein ugyanakkor összesen egy olyan program valósult meg, ahol szlovák és magyar partner is egyaránt érintett volt a beruházásban, az említett fejlesztés Helemba és Ipolydamásd között valósult meg a 2007-2013-as fejlesztési időszakban. A program célja vízelvezető rendszerek felújítása volt a fenntartható környezetvédelem előmozdítása érdekében.

A 2007-2013-as programozási ciklusban további öt olyan program valósult meg, melyben partnerként részt vett a közvetlen célterülethez tartozó valamely magyar vagy szlovák település. Ezek közül egy megvalósított programban volt érintett a magyar oldal Nagybörzsöny révén. A fejlesztés a szlovák és magyar kisvasút felújítására irányult, amely a Duna-Ipoly Nemzeti Parkot és a Garam folyó (Hron) völgyét bejáró vasúti pálya, valamint az ott közlekedő gőzmozdony felújítását tette lehetővé. A programban közreműködő szlovák partnertelepülés Feketebalog (Čierny Balog) volt. A másik négy programban a célterülethez tartozó szlovák települések voltak érintettek. Az Ipolyság és Esztergom együttműködésében megvalósult infrastrukturális beruházások célja a környezettudatos turizmus támogatása volt a Börzsöny térségben, a Királyrét és az Ipoly-völgyi turisztikai infrastruktúra fejlesztésével. A másik három 2007 és 2013 között megvalósult projektben Párkány városa volt az érintett partner. A Törökbálinttal közösen megvalósított „Bigbank határok nélkül című” program a jazz zene tanításának fejlesztésére irányult. Egy

másik projektben kompjárat kialakítására nyílt lehetőség Párkány és Esztergom partnerségében. A harmadik programban egy magyar és négy szlovák partner között jött létre határon átnyúló csereprogram, amely a kulturális értékek és az azzal kapcsolatos ismeretanyag átadását célozta. A partnervárosok között Párkány mellett Budapest, Kassa és Komárom szerepeltek.

A 2014-2020-as fejlesztési időszakban a célterületen belül egyik támogatott program Esztergom és Párkány együttműködésében zajlik, célja a határon átnyúló mobilitás erősítése a határon átnyúló tömegközlekedési szolgáltatások javításával, valamint kerékpár-megosztó rendszer kialakításával.

2018. áprilisában jelentették be, hogy a Pontibus ETT által tervezett Ipolydamásd-Helemba összekötő híd megépítése támogatásra kerül. A projekt az INTERREG HUSK A határon átnyúló mobilitás fokozása című (2. tengely) prioritási tengelye keretében valósul meg.

A Pontibus másik fontos támogatást nyert projektje a RE-START projekt, mely a foglalkoztatás ösztönzését célozza az Ipoly térségében. A projekt kiterjed a munkahelyteremtésre, a foglalkoztathatóság növelésére képzések és mentorálás révén, valamint a munkaerő határon átnyúló mobilitását is erősíteni igyekszik. A projekt az Interreg HUSK A fenntartható és minőségi foglalkoztatás ösztönzése prioritás tengelye keretében valósul meg.

4.3. A javasolt határon átívelő fejlesztések és azok kapcsolódási pontjai

4.3.1. A helyzetfeltárásból levonható következtetések, megállapítások

Az előbbi alfejezetben átfogó helyzetkép készült a Pontibus stratégia szempontjából releváns területek, így elsődlegesen a Szobi járás és a Nyitrai kerület határ menti települései vonatkozásában. Szlovák oldalon a statisztikai adatok rendelkezésre állásának függvényében járási, illetve kerületi adatok is feldolgozásra kerültek. Mindezek figyelembevételével meghatározhatók azok a fejlesztési irányok, kulcsterületek, ahol a stratégia megvalósítása során fejlesztési források bevonására és a fejlődési potenciál tényleges kiaknázására nyílhat lehetőség. A célterületet fejlesztési lehetőségeit az elérhető fejlesztési programok céljai sokféle elvárásnak vetik alá. A kiterjedt és szerteágazó támogatási rendszer eredményeként nehézkes az egyes források felhasználásának összehangolása helyi szinten.

Közlekedés és elérhetőség tekintetében fontos, hogy a térség egyik nagy előnye a városias, centrumtérségekhez, mint például Budapesthez közeli fekvése. Az elérhetősége a lakosságszámhoz és népsűrűséghez viszonyítva jónak mondható. Az összes érintett település bekapcsolt a közúthálózatba, azonban vannak akadályozó tényezők az elérhetőségben. A határon átnyúló közúti kapcsolatok viszonylag gyengék, a közúti hidak, valamint határátkelőhelyek száma alacsony, ezért az időbeli távolság nagyobb, mint amit a légvonalbeli távolság megindokolna. Emellett a domborzat is akadályozza bizonyos települések egyszerű megközelítését.

Az elérhetőséget tovább nehezíti, hogy a térség felé vezető gyorsforgalmi út egyes szakaszai nem megfelelő állapotúak, vagy hiányoznak, mely tovább növeli az időbeli távolságot. A magyar oldal vasúti összeköttetése jónak mondható, Budapestről, Vácról jól megközelíthető, valamint a vasút Szob felől folytatódik Párkányra. A kiépült kisvasút hálózat tovább segíti a bekapcsolt települések elérhetőségét,

valamint idegenforgalmi jelentősége mellett. A busszal való közlekedés is megoldott a térségben, a településekre közlekedő járatok száma naponta megfelelő. Azonban a határon átnyúló nemzetközi tömegközlekedési szolgáltatások ára magas, mely korlátozhatja a kihasználtságot. A térség további közlekedési erőssége, hogy a határa mentén folyik a Duna, mely alkalmas hajózásra, és kikötők találhatók mentén a térségben. A megközelíthetőségét veszélyezteti a határ menti, periférikus helyzet, valamint az elérhetőség javítása magas költségekkel jár.

Az elérhetőség javításában lehetőséget kínál, hogy a terület igen jelentős észak-déli és kelet-nyugati közlekedési folyosók mentén fekszik. Mégis, a határáteresztő képességet javító fejlesztések inkább a szlovák-magyar határszakasz keleti felére korlátozódtak az eddigiekben. A határ áteresztési pontok sűrűsége elmarad az európai átlagtól, emellett a legtöbb határátkelőre vonatkozók 3,5 tonna vagy az alatti súlykorlátozás miatt a térség megközelíthetősége nehézkes a határ túloldaláról. A szlovák és magyar oldalon is az úthálózat fejlesztése és az Ipolyon átívelő, határátkelő hidak (pl. az Ipolydamásd és Helemba közötti közúti híd) biztosíthatják az alapvető feltételeket a határ menti térség kulturális, társadalmi és gazdasági kohéziójának elmélyítéséhez.

A határátkelési pontok számának növekedése nem csak a települések közötti közlekedési kapcsolatok minőségét javítja (pl. Ipolydamásd és Helemba közúton jelenleg 24 kilométerre és 25 perces távolságra van egymástól, az épülő hídnak köszönhetően mindez 1 kilométerre és 3 percre csökken), de a térségi központokhoz – Párkány, Esztergom, Nyitra, Budapest – való közelséget és könnyebb megközelíthetőséget is megteremti. További jelentős pozitív hatást eredményezhet Párkány-Szob vasútvonalon a személyszállítás visszaállítása, illetve buszos közlekedésben a regionális jegyrendszer bevezetése, ami mintegy harmadára csökkenthetné a határon átmenő forgalom utasokra nehezedő költségeit.

A térség logisztikai kapacitásai ugyan korlátosak, de a jó elérhetőség a közúti, vasúti és vízi szállítási lehetőségekhez megfelelő teret biztosítanak a termelőtevékenységek meghonosításához is.

Gazdaság, vállalkozások esetében a célterület erőssége a gazdaság fejlesztésének lehetősége szempontjából, hogy annak fejlesztési alapinfrastruktúrája adott, hiszen például internet-ellátottság annak megfelel. Ipari beruházások megvalósítására jó logisztikai adottságokkal rendelkezik Párkány, melyet érdemes kihasználni a fejlesztések során. Mivel a térség erős kertészeti hagyományokkal rendelkezik, az ökogazdálkodás fejlesztési potenciálja adott. A térség gazdaságának fejlesztésére a térségi összefogás szintén adott, helyi akciócsoportok és határon átnyúló együttműködések formájában. Azonban gazdaság fejlesztésének hátráltató tényezői lehetnek a térség védett területeire vonatkozó környezetvédelmi beruházások.

A gazdálkodás szerkezetén javítani szükséges, ugyanis a vidék gazdasága nem elég diverzifikált, túlsúlyban vannak a helyi piacra termelő gazdasági tevékenységek. Ráadás vidéken a gazdasági hajlandóság alacsony, hiányoznak a vállalkozói kompetenciák, a megfelelő tőke. Helyi felsőoktatási infrastruktúra sincs meg, így e nélkül nincs a térségben jelentős innovációs vagy K+F kapacitás. Egyelőre azoknak a termelőtevékenységeknek a meghonosítása lehet a feladat, amire később az innovációs tevékenységeket rá lehet építeni és amelyekkel a kvalifikált, a térségben élők képzettségi szintjét, jövedelmi kilátásait megalapozó, a jövedelemtermelő képességet fokozó gazdaságfejlesztés megalapozottá válik.

Ezek alapján felsőoktatás és a nagyvállalatok hiánya a térségben rendkívül szűkre szabja a fejlesztési lehetőségeket - különösen a közvetlen brüsszeli források elérhetőségét, bevonását lehetőségét figyelembe véve. A Szobi járásan nincsenek középvállalatok és a kisvállalkozások mérete is alig haladja meg a mikrovállalkozások méretét. Ezekből az okokból kifolyólag a gazdaságfejlesztés lehetőségei jelenleg a szolgáltatásfejlesztésre és turizmusfejlesztésre szorítkoznak, de azok is csak korlátozott mértékben támogathatók.

A térség gazdaságának erősítését szolgálják – a fentebb vázolt gyengeségek kiküszöbölése mellett – bizonyos lehetőségek. Ilyenek például a régió jó természetföldrajzi adottságai, melyre alapozva a mezőgazdaságot lehetne fejleszteni a határ mindkét oldalán. A problémák kiküszöbölésében segíthetnek a határon átnyúló fejlesztési programok lehetőségei, illetve a kedvezményezett térségi besorolásból fakadó fejlesztési előnyök. Azonban a fejlődés további gátja lehet a térség periférikus fekvése, illetve a közeli gazdasági centrumok (pl. Budapest) tőke és munkaerő elvonzó hatása. Ennek megfelelően a magyar oldalon a napi ingázás mértéke magas. A fejlődést korlátozhatja még a függőségi viszony, ugyanis a térség függ a környező területek gazdasági teljesítményétől.

A szlovák gazdaságfejlesztési stratégia a problémák megoldására a tudás alapú gazdaság elmélyítését javasolja, amihez – a célterületet vizsgálva – hiányzik a határtérségben a megfelelő tudásbázis és infrastruktúra. A magyar gazdaságfejlesztési stratégia alapköve a termelő-kapacitások bővítése és ezen keresztül Magyarország ipari termelésének, jövedelemtermelő képességének fejlesztése. Azonban a Nyitrai Önkormányzati Kerület és Pest megye határ menti területei nagyrészt természet- és tájvédelmi körzetnek minősül, ami a lakosság erős környezettudatosságával is párosul, ha a környező természeti értékek megőrzésérő van szó.

Ennek következtében termelő beruházás, erre alapozva később a pedig a vállalati innováció fejlődésének előmozdításához nincsenek meg az alapfeltételek a határ egyik oldalán sem. A fentiek következményeként a szakképzés erősítésével, illetve a digitális, nyelvi és egyéb kompetencia-fejlesztő képzések bevonásával lehet növelni a munkahelyek számát és minőségét, a befektetés ösztönzési lépésként.

Társadalmi szolgáltatások (oktatás, szociális ellátás, egészségügy) esetében a térség társadalmi erőssége az állandó lakosság számának emelkedésében, a színvonalas alapfokú és középfokú oktatás meglétében, az aktív határon túli együttműködésben, valamint a megfelelő szabadidős programok elérhetőségében rejlik. Utóbbira példaként hozható, hogy a helyi sportegyesületek tevékenysége változatos, a fiatalabbak a kerékpározás, kajakozás, labdarúgás, kick-boksz, sakk vagy tenisz sportklubokban vagy a szobi tanuszodában próbálhatják ki magukat, vagy az egyedinek számító postagalambászok egyesületében.

Az előnyök fenntartásában segít, hogy egyre nő az igény az egészséges életmódra, a centrumtérségek lakói hajlandóságot mutatnak a célterületre való költözésre a kedvező természeti környezet miatt, valamint határon átnyúló és egyéb támogatások rendelkezésre állnak a társadalmi szolgáltatások fejlesztése érdekében. A különlegesen értékes természeti környezet, illetve a városias központok közelsége is rendkívül jó adottságokat biztosít a magas életminőséghez.

Azonban a térség számos társadalmi problémával küzd. A népesség elöregedése ugyan alacsonyabb az országos átlagoknál, de a viszonylag magas munkanélküliség, az alacsony bérek, egyes közszolgáltatásokhoz (pl. szociális ellátó hálózat, kórház, orvosi ügyelet) való elégtelen hozzáférés, illetve

a magasabb képzettséget igénylő munkahelyek hiánya arra ösztönzi a lakosságot, hogy ingázással vagy hosszabb ideig tartó időlegesen külföldi munkavállassal biztosítsa a megélhetést magának, miközben állandó lakhelyét a térségben megtartja. Jelentős a 10 éves korukig külföldön (pl. Bécs, London) élő gyermekek aránya, akik emiatt a térséghez már kevésbé kötődnek és helyi identitásuk kialakulása nem képzelhető el jó munkahelyek és jó közszolgáltatások biztosítása nélkül. Ezért a helyzetelemzés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a meglévő jó adottságokra alapozva és a hiányosságokat kiküszöbölve fokozni a térség népességmegtartó erejét az életminőség javításának segítségével.

A népességmegtartó erő fokozására és az életminőség javítására a fejlesztéspolitikának (beleértve a strukturális alapokat, a központi brüsszeli forrásokat és a nemzeti forrásokat is) korlátozott eszközei vannak, amelyek alkalmazásával csak közvetetten tudja ösztönözni a kívánt eredmény elérését. Emellett a támogatáspolitikai eszközöket ideális esetben kedvező szabályozási és adózási feltételekkel fontos kiegészíteni, ami szintén kívül esik a jelenlegi stratégiát végrehajtó szervezetek hatókörén. Ezért a jelenlegi fejlesztési stratégia ilyen esetekben számításba vette az elkészültekor várható kormányzati elképzeléseket. A 2018 utáni fejlesztéspolitika központi és közvetlenül nem befolyásolható eleme a negatív demográfiai folyamatok mérséklése, esetleg megállítása is lehet. A gazdaságpolitika célkitűzései közé pedig a növekedési feltételek biztosítása, a vállalati termelékenység növelése, illetve a helyi adottságokra és hatékony-erőforráshasználatra alapuló erős helyi vállalkozások kialakulásának ösztönzése tartozhatnak az előzetes információk alapján.

A térség népességmegtartó erejét úgy lehet fokozni, hogy a lakosság számára vonzó életkörnyezetet, megfelelő karrierlehetőségeket, jó közlekedési elérhetőséget és jó színvonalú, könnyen elérhető közszolgáltatásokat biztosunk. Az életminőség fontos eleme a lakókörnyezet minősége, mely területen meg lehet lovagolni azt a trendet, hogy a jobban kereső társadalmi rétegek szívesen települnek ki a városok környékére, ahol vonzó és nyugodt természeti környezetben töltheti mindennapjaikat, jól fizető munkát viszont a városokban találnak maguknak. A fentiek alapján a kitűnő természeti, kulturális adottságokat és a városias területekhez való földrajzi közelséget kiaknázva igyekeznek a megfogalmazott átfogó célokhoz tartozó projektcsomagok fejlesztési javaslatokat tenni annak érdekében, hogy az itt élők és betelepülők számára vonzó alternatívát nyújtsanak a lakhatáshoz és a helyben történő munkavállaláshoz.

A térség természeti, környezeti értékek megóvása és a természeti környezet védelme, környezettechnológiai fejlesztések fontos részét képezik a térség fejlesztése érdekében. A célterület természeti értékei, táji adottságai változatosak, a biodiverzitás magasfokú. A terület nagy része különböző szintű védettséget élvez – melyet különböző jogszabályok támogatnak is. Ez az erősség az ökoturizmus fejlesztésének kedvez, azonban – ahogy fentebb felvázoltuk – bizonyos szempontból ez akadályozó tényező is lehet. Az ökoturizmus lehetőségeit tovább erősíti, hogy a térség közel fekszik fő potenciális küldő területekhez, a közeli centrumtérségekhez (Budapest), ráadásul az ökoturizmus népszerű turisztikai trend napjainkban. A környezeti szemléletformálást erősíti, hogy a Nyitrai kerületben olcsó a kommunális hulladék szállításának díja.

A térség fejlesztési lehetőségeit korlátozza, hogy a terület fokozottan árvízveszélyes, de a védekezési megoldások kidolgozottsága jelenleg hiányos. A térség természeti és környezeti értékeinek megóvását veszélyezteti a szennyvízelvezető rendszerek alacsony kiépítettsége, a lomb-és zöldhulladékok

kezelésének és elszállításának megoldatlansága, emellett a szelektív hulladékgyűjtési rendszer is kiépítetlen, és a megújuló erőforrások kihasználata is mérsékelt. A térségvédelme szempontjából ezeket a problémákat szükséges kiküszöbölni, amiben lehívható Európai Uniós és hazai természeti értékek védelmével és a klímaváltozás mérséklésével kapcsolatos támogatások segítséget jelenthetnek. A problémákat szükséges minél előbb megoldani, hiszen globálisan is jelentkező veszély a biodiverzitás csökkenése, az invazív fajok térnyerése, a fokozódó árvízi kockázat, valamint a környezetvédelmi infrastruktúra kiépítésének magas költségei.

A fentebb vázolt helyzet alapján a környezeti fejlesztéseket tekintve elsődleges szempont a Duna-Ipoly Nemzeti Park biológiai sokféleségének megóvása, a fajok és élőhely típusok hosszú távú fennmaradásának biztosítása, természetes elterjedésük szinten tartásával vagy növelésével úgy, hogy a területek ismertsége, népszerűsége, látogatottsága növekedjen. Támogatandó a biodiverzitás megőrzését szem előtt tartó turisztikai szolgáltatások fejlesztése. Mivel a termelő kapacitások alacsony mértékűek a célterületen, ezért az energiahatékonysági fejlesztések elsősorban a lakosság és közintézmények takarékosabb működését segíthetik elő.

A térség turizmusát, kultúráját érintő fejleszthetőségét több erősség segíti. Az akcióterület gazdag kulturális hagyományai jelentősek, mint például a néptánc vagy a kézművesség hagyományai, illetve történelmi, építészeti, vallási műemlékekben, például várromokban, várakban, kastélyokban és templomokban gazdag, mely kedvez a kulturális turizmusnak. A térség természetföldrajzi adottságai – mint a domborzat és a vízrajz – lehetőséget kínálnak az aktív pihenési lehetőségek széleskörű fejlesztésére. A gasztronómiai turisztikai szolgáltatások bővítésének bevonására alkalmasak a térség és a közeli bortermelő vidékei, a gyógynövény- és bogyósgyümölcs termő területek.

A felvázolt lehetőségekre potenciális keresletet kínál a centrumtérségek közelsége, lakóiknak igényeik lehetnek a térség turisztikai és vendéglátási szolgáltatásaira. A térség adottságai jó lehetőséget kínálnak a turisztikai fejlesztéseknek, hiszen azok illeszkednek az aktuális turisztikai trendekhez. Egyre nagyobb a turisztikai célú utazások száma belföldön és nemzetközi tekintetben egyaránt, nő az igény aktív turisztikai szolgáltatások iránt, a kulturális hagyományok megőrzése egyre fontosabbá válik, valamint a gasztronómiai turizmus iránt is egyre nagyobb az érdeklődés.

Azonban a térség turizmusának erősítése érdekében mindenképp ki kell küszöbölni a jelenlegi problémákat. A szálláshelyek számán és színvonalán javítani szükséges, a vendégéjszakák száma és a turisztikai költés alacsony, a programkínálat jelenleg még nem elég diverzifikált, ráadásul a turisztikai infrastruktúra nem elég kiépített. Hiányzik egy olyan szervezet, mely ügyelne a desztináció menedzsmentjére, a turisztikai szolgáltatások megfelelő koordinálása és összefogása érdekében. Így a térség átmenő forgalma egyébként jelentős, de az átutazókat nem sikerül a helyben tartani.

A térség turisztikai fejlődését tovább gyengítheti, ha a szálláshely fejlesztés nem tud megvalósulni külső támogatások hiányában, valamint, ha a határ menti közlekedési fejlesztések nem valósulnak meg, mert az ellehetetleníti a térség turisztikai potenciájának és kulturális kohéziójában rejlő lehetőségek kiaknázását. Ezek hiányában nem várható, hogy a térség versenyképes legyen a szomszédos területek turisztikai kínálatával szemben.

A helyzetfeltárásból levont következtetések alapján megállapítható, hogy az erősebb társadalmi, kulturális és gazdasági kohéziót biztosító jövőállapot elérésének alapfeltétele a határ áteresztési pontok sűrűségének emelése és a hozzájuk kapcsolódó első rendű főutak kiépítése, emellett fontos megtartani a már eddig is szigorúan szabályozott természetvédelmi intézkedéseket is. Az alacsonyan képzettek körében elő kell segíteni a foglalkoztathatóság javítást, ösztönözni a rugalmas foglalkoztatási formák terjedését. Emellett a meglévő turisztikai szolgáltatás paletta kreatív bővítése, hálózatba szervezése, a szükséges új szálláshely típusok létesítése, illetve a hatékonyabb desztináció-menedzsment segíthető elő a vendégéjszakák számának és a turisták fajlagos költésének növekedését.

A térség egyik erőssége, hogy a területén található a turisztikai szempontból is rendkívül vonzó Duna-Ipoly Nemzeti Park, valamint a NATURA 2000 és egyéb természetvédelmi terület közelsége a folyamatos turisztikai keresletet biztosító környező városokhoz. A természetvédelemi prioritások miatt az ipari beruházások számára viszont nem vonzó a térség, már egy-egy termelő középvállalat betelepülése is azonnali és nagyon jelentős pozitív hatást gyakorolna a gazdasági versenyképességre és foglalkoztatásra.

A nemzetközi szinten is jelentős turisztikai attrakciók jó adottságokat biztosítanak az aktív turizmusnak (kerékpáros, lovas, kiránduló, vízi sport, cross motor, horgászat), a rendezvényturizmusnak (kulturális rendezvények, fesztiválok, tematikus táborok), illetve a gyógyturizmusnak. A térség árvízveszélynek fokozottan ki van téve, a csatornázottság a kommunális hulladékfeldolgozás a kisebb településeken nem mindenhol megoldott.

A helyzetelemzésben azonosított fejlesztési szükségletek és kihívások alapján az alábbi SWOT elemzés összegzi az alapvetéseket, melyekre a fejlesztési stratégiát építeni lehet. A szűkebben vett célterület az országos és regionális stratégiák által kijelölt célokhoz csak korlátozott mértékben tud hozzájárulni a térség sajátos természeti, társadalmi, gazdasági adottságai miatt.

4.3.2. SWOT elemzés

A Pontibus ETT stratégiája által érintett célterület erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit az alábbi 8 mezős SWOT analízis keretében foglaljuk össze.

A 8 mezős SWOT lehetőséget biztosít arra, hogy a fenti jellemzők azonosításán túlmenően választ kapjunk arra, hogyan használhatók ki a külső lehetőségek a belső erősségekre építve, milyen lépésekkel küzdhetők le a belső gyengeségek a külső lehetőségek kihasználásával, hogyan védhetők ki a külső veszélyek a belső erősségek segítségével, valamint milyen lépéseket lehet tenni a külső veszélyek elkerülésére a belső gyengeségek felszámolásával. A kombinációk egyúttal megalapozzák a jelen dokumentumban megfogalmazott stratégiai irányokat és projektcsomagokat is.

17. táblázat – SWOT elemzés: Közlekedés és elérhetőség

Belső

Erősségek

Gyengeségek

• Szob jó elérhetősége Budapest, Vác felől

vasúton, Szob-Párkány vasútvonal jelenléte

• Börzsöny kisvasútjai, Börzsöny kapuja szerep

• Dunai kikötők, vízi utak

• Városias, centrumtérségekhez közeli fekvés

• A határátlépési pontok, Xxxxx hidak egymáshoz képesti nagy távolsága a térségben

• Domborzat és határfolyók okozta elzártság

• A gyorsforgalmi úthálózat bizonyos szakaszainak nem megfelelő állapota vagy hiánya

• Határon átmenő nemzetközi viszonylatú

tömegközlekedési szolgáltatások magas árai

Külső

Lehetőségek

• A jelentősebb európai főútvonalak közül az észak-déli és nyugati-keleti közlekedési folyosók is áthaladnak a térségen

• Az R7 gyorsforgalmi út megépítése

Szlovákiában, magyarországi gyorsforgalmi útfejlesztések

• Turisztikai potenciál

• Európai Uniós közlekedésfejlesztési források

✓ Közreműködés a határon-átnyúló vasúti (Szob- Helemba-Párkány), közúti (Ipoly hidak) és vízi (kompok) fejlesztések elősegítésében

✓ A nagyobb forgalom lebonyolítást lehetővé tévő áruszállítási feltételek megteremtésének és multimodális csomópont létesítésének elősegítése Párkányban

✓ Közutakra, vasutakra, vízi utakra épülő turisztikai útvonaltervek fejlesztése

✓ A határátkelőhelyek, Ipoly hidak létesítésével a célterületen belüli elérhetőség javítása

✓ A regionális közlekedési rendszerek fejlesztése: közlekedésszervezés összehangolása a vasúti és közúti személyszállításban, regionális jegyrendszer bevezetésének támogatása

✓ Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztések támogatása, elősegítése

Veszélyek

• Határmentiség

• Periférikus helyzet

• Fejlesztések magas költségigénye

✓ Városias, centrumtérségek összekötése az érintett határszakasz fejlesztésével, átjárhatóságának fokozásával

✓ Határon átívelő megyei-kerületi

együttműködések kiépítése, elősegítése, ezáltal a periférikus helyzet enyhítése

✓ EU források minél nagyobb arányú bevonása a közlekedési fejlesztésekbe

✓ A határátkelőhelyek, Ipoly hidak sűrítése, áteresztőképesség növelése

✓ Gyorsforgalmi úthálózat határig nyúló fejlesztésének elősegítése és összekapcsolása

✓ Az elmaradt fejlesztésekre történő sikeres pályázás elősegítése EU vagy nemzeti szinten (előkészítés, együttműködések fokozása)

Forrás: saját szerkesztés

18. táblázat – SWOT elemzés: Gazdaság, vállalkozások

Belső

Erősségek

Gyengeségek

• Az internet-ellátottság megfelel a gazdaság igényeinek

• Városias, centrumtérségekhez közeli fekvés

• Logisztikai adottságok alkalmasak ipari beruházásra Párkányban

• Erős kertészeti hagyományok, melyek

támogathatják az ökogazdálkodás kiterjesztését a térségben

• Együttműködés megléte a helyi akciócsoportok, valamint a határon átnyúló együttműködés szintjén

• A védett területekre vonatkozó környezetvédelmi előírások jelentősen korlátozzák a termelő

beruházások bővülését a térségben (kivéve Párkány)

• Az alacsony átlagfizetés és magasabb

képzettséget igénylő munkahelyek hiánya

• A vidéki gazdaság nem elég diverzifikált: az alacsony hozzáadott értéket előállító, főleg helyi piacra termelő gazdasági tevékenységek túlsúlya

• A vállalkozási hajlandóság mértéke vidéken alacsonyabb, kevés a vállalati innováció

• Az erős helyi vállalkozások kialakulását hátráltatja a vállalkozói kompetenciák hiánya és tőkehiány

Külső

Lehetőségek

• Természeti értékek, vonzó táji adottságok

• A régió jó éghajlati és földrajzi adottságai a mezőgazdasági termeléshez a szlovák, a

kertészethez a magyar oldalon

• Határon átnyúló fejlesztési programok lehetőségei

• Kedvezményezett térségi besorolás

✓ Az erőforráshatékony, helyi erőforrás használaton alapuló és környezetileg fenntartható mezőgazdasági termelés bővítésének ösztönzése

✓ Logisztikai adottságok kihasználásával határon átívelő projektek megvalósítása (multimodális csomópont kialakításának elősegítése

Párkányban)

✓ Határon átnyúló feldolgozóipari funkciók kiépítése (logisztikai és agrár lehetőségek)

✓ Határon átnyúló mobilitás elősegítése

✓ Helyi szolgáltatások erősítése, amely alkalmas a környezetvédelmi kihívások figyelembevételére

✓ Munkavállalóknak továbbképzési, átképzési programok indítása

✓ A kisvállalkozások arányának növelése a

mikrovállalkozások arányával szemben, illetve a közepes méretű vállalkozások betelepülésének ösztönzése

✓ Vállalkozásösztönző és képzési programok megvalósítása

Veszélyek

• Periférikus helyzet, közeli gazdasági centrumok tőke és munkaerő elvonzó képessége

• Függés a környező területek gazdasági teljesítményétől

✓ Magasan képzett munkaerő helyben tartásának elősegítése (távmunka, rugalmas munkaidős foglalkoztatás programok elősegítése)

✓ A célterület gazdasági erősítése helyi termékek kidolgozásával, piacra juttatásával

✓ Mezőgazdasági életpálya modell vonzóvá tétele

✓ Centrumtérségek szolgáltatásait kiegészítő fejlesztések (pl. ökoturizmus elősegítése)

✓ A helyi értékekre épülő helyi gazdaság

munkahelymegtartó-képességét elősegítő programok megvalósítása

✓ A térségi gazdaság erősítése

befektetésösztönzéssel (logisztikai, agrár területen telephelyek létesítése)

Forrás: saját szerkesztés

19. táblázat – SWOT elemzés: Társadalmi szolgáltatások (oktatás, szociális ellátás, egészségügy)

Belső

Erősségek

Gyengeségek

• Állandó lakosság számának emelkedése

• Színvonalas alap és középfokú oktatás

• Megfelelő feltételek a szabadidős programok megszervezésére, a fiatalok és a gyermekek számára

• Határon átívelő együttműködések aktivitása

• Elöregedő társadalom

• Munkanélküliség néhol országos átlagot meghaladó

• Alacsonyabb végzettségűek álláskeresők, átképzési programok hiánya

• Szociális szolgáltatóhálózat nem megfelelő az öregedő lakosság számára

• Kórház nincs a térségben, háziorvosi, ügyeleti és nyári betegellátás problémái

Külső

Lehetőségek

• Igény az egészséges életmódra

• Centrumtérségek lakosságának kiköltözési hajlandósága

• Határon átnyúló és egyéb támogatások rendelkezésre állása

✓ Állandó lakosság növekedésének elősegítése és az aprófalvak népességfogyásának

kiegyensúlyozása

✓ Beköltözők igényeinek megfelelő helyi szolgáltatások fejlesztése

✓ Közoktatás színvonalának erősítése, nem iskolai rendszerű képzések, tanfolyamok szervezése

✓ Egészséges életmódra nevelés összekapcsolása a célterület aktív turisztikai kínálatával

✓ A gyermekvállalás népszerűsítése, a helyben maradást elősegítő támogatások, programok megvalósítása

✓ Kvalifikált munkaerő letelepedésének elősegítése munkahelyteremtő programokkal, távmunka együttműködések elősegítésével

✓ Átképzések, szakképzettséget adó képzési szolgáltatások megvalósítása

✓ Az 50 év felettiek számára határon átnyúló szolgáltatási rendszer létrehozása (silver economy kiépítése)

Veszélyek

• Oktatási, szociális, egészségügyi területen dolgozók elvándorlása külföldre

• Határmentiségből adódó ellátási nehézségek

✓ A szakképzett munkaerő helyben maradását elősegítő, a helyi értékekre épülő kampány

✓ A határ két oldalán fennálló oktatási és szociális, egészségügyi ellátórendszerek összehangolásának elősegítése

✓ Az elvándorlással érintett korosztályok részére munkahelyteremtő, átképzési programok

megvalósítása

✓ Munkahelyteremtés a leginkább az 50 év felettiek szociális szolgáltatási igényeihez igazodó ellátóhálózat kiépítésével

✓ A határ két oldalán fennálló oktatási és szociális, egészségügyi ellátórendszerek

összehangolásának elősegítése

Forrás: saját szerkesztés

20. táblázat – SWOT elemzés: Természeti, környezeti értékek megóvása (természeti környezet védelme, környezettechnológiai fejlesztések)

Belső

Erősségek

Gyengeségek

• Természeti értékek változatossága, vonzó táji adottságok

• Magas fokú biodiverzitás

• Különböző típusú, nemzetközi, regionális és helyi jelentőségű védett területek jelenléte

• Olcsó kommunális hulladék szállítási díjak (Nyitrai kerület)

• Centrumtérségekből könnyen megközelíthető természeti értékek

• Árvízvédelmi megoldások kidolgozatlansága

• A célterület szennyvízelvezető rendszerének alacsony kiépítettsége

• Települési és kerti lomb- és zöldhulladékok

kezelésének, elszállításának megoldatlansága,

• Szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítási rendszer kiépítetlensége

• Megújuló energiaforrások mérsékelt használata

Külső

Lehetőségek

• Természeti értékek, magas biodiverzitás iránti magas érdeklődés (ökoturizmus)

• Természeti értékek védettségét elősegítő jogszabályok, intézkedések elterjedése

• Európai Uniós és hazai a természeti

értékekkel és a klímaváltozás mérséklésével kapcsolatos támogatások

✓ Komplex információs rendszer kiépítése a célkerület élőhelyeiről, védett és nem védett látnivalóiról

✓ Szemléletformálás, környezeti nevelés erősítése

✓ Ökoturizmus a célterület számára hasznos fejlesztése, bővítése

✓ Környezetvédelmi pályázatokban való aktív részvétel

✓ A megújuló energiaforrások magasabb fokú kihasználása

✓ Szelektív hulladékgyűjtés bevezetése, újrahasznosított hulladék arányának növelése

✓ Árvízvédelmi intézkedések elősegítése

✓ Szennyvízelvezetés kiépítése, korszerűsítése

✓ Települési és kerti lomb- és zöldhulladék kezelése, elszállítása

Veszélyek

• Biodiverzitás csökkenése, invazív fajok térnyerése

• Élőhelyek pusztulása

• Klímaváltozás miatt árvizek kialakulásának kockázata nő

• Települési környezetvédelmi infrastruktúra kiépítésének magas költségei

✓ Természeti elemek revitalizációja, bemutathatóvá tétele

✓ Élőhelyvédelmi, biodiverzitás-megőrző programok támogatása

✓ Figyelemfelhívás a turisztikai vendégek számára

✓ Figyelemfelhívások, szemléletformálások

erősítése a környezeti kockázatok elkerülése érdekében

✓ Árvízvízvédelmi megoldások kidolgozása

✓ Magas támogatási intenzitású fejlesztési

források elérésének elősegítése a települések környezeti infrastruktúrájának kiépítése

érdekében

Forrás: saját szerkesztés

21. táblázat – SWOT elemzés: Turizmus és kultúra

Belső

Erősségek

Gyengeségek

• Kulturális hagyományok (néptánc, kézművesség)

• Xxxxxxxxxx, építészeti, vallási műemlékek (romok, várak, kastélyok, templomok)

• Széleskörű aktív pihenési tevékenységekre van lehetőség

• Közeli bortermővidékek, gyógynövény- és bogyósgyümölcs termő területek

• Budapest, centrumtérségek közelsége jó

keresletet biztosít az turisztikai és vendéglátási

szolgáltatásokra

• Kevés és nem megfelelő színvonalú szálláshely kínálat (egységre és férőhelyre is)

• Vendégéjszakák száma és a turisztikai költés alacsony

• Desztináció menedzsment hiánya

• A programkínálat nem elég diverzifikált

• Turisztikai infrastruktúra nem megfelelően kiépített

Külső

Lehetőségek

• Az aktív pihenés, egyéb tematikus

utazások népszerűségének fokozódása

• Turisztikai célú nemzetközi és belföldi utazások számának növekedése

• Jövedelemnövekedés indukálta keresletnövekedés, minőségi szolgáltatások keresése

• Kulturális örökség, hagyományok megőrzésének jelentősége egyre fontosabbá válik

✓ Kulturális hagyományok (néptánc, kézművesség stb.) ápolása határon átívelő térségi és megyei együttműködésben

✓ Történelmi, építészeti, vallási műemlékekre alapuló tematikus túrák szervezése

✓ Széleskörű aktív turisztikai kínálat (kajak-kenu, gyalogos túrák lovas túrák, kerékpár túrák stb.)

✓ Minőségi gasztroturizmus kialakítása, fejlesztése

✓ Szálláshely kínálat bővítése

✓ Kreatív és hálózatba szervezett turisztikai

kínálat és kiterjedt desztináció menedzsment

✓ Turisztikai költés és a vendégéjszakák számának növelése

✓ Turisztikai infrastruktúra és szolgáltatásfejlesztés (programkínálat bővítése, regionális jegyrendszer olcsó

jegyárakkal, aktív, rendezvényturizmushoz kapcsolódó beruházások)

Veszélyek

• A határ menti közlekedési fejlesztések elmaradása ellehetetleníti a térség

turisztikai potenciáljának és kulturális kohéziójában rejlő lehetőségeinek

kiaknázását

• A szálláshely-fejlesztés finanszírozásra igényelhető állami források nem lesznek elérhetők

✓ A hálózatba szervezett, határon átívelő fejlesztések kombinálása a közlekedési fejlesztésekkel és a közlekedési fejlesztések forráshoz jutásának elősegítése

✓ Komplex turisztikai szolgáltatásfejlesztés

✓ A turisztikai kínálat hálózatba szervezése és hatékony desztináció-menedzsment biztosítása által egységes képviselete a határátmenetek fejlesztésének

✓ Piaci befektetők szálláshely fejlesztéseinek ösztönzése

Forrás: saját szerkesztés

A fenti táblázatok (17-21. táblázat) segítségével, a helyzetelemzés megállapításait témánként csoportosítva végezzük el a SWOT elemzést. A SWOT elemzés helyzetelemzésből leszűrhető megállapításai a térségi döntéshozókkal és fejlesztési szakemberekkel egyeztetésre kerültek, illetve az általuk az interjúk során megemlített, fontosnak tartott térségi jellemzőket is tartalmazzák.

A helyzetelemzés során megkíséreltük felszínre hozni azokat a következtetéseket, állításokat, amely az elsődleges célterület erősségeinek és gyengeségeinek tekinthetők. Az erősségek és gyengeségek kijelölésekor figyelmet fordítottunk Pest megye és a Nyitrai kerület sajátosságaira is, valamint a módszer lényegét kihasználva kombináltuk az erősségeket és gyengeségeket a lehetőségekkel és veszélyekkel.

4.3.2.1. Az erősségek és lehetőségek kombinálása – az erősségekre építő stratégiai javaslatok

Az elsődleges célterület elérhetősége, megközelíthetősége, átjárhatósága szempontjából meghatározó, hogy határ menti elhelyezkedésű térségről van szó, valamint, hogy a domborzat és a határfolyók egyértelműen behatárolják a közlekedési infrastruktúra kiépítésének irányait. A terület erősségének is tekinthetők a határfolyók, a lehetőségek kihasználásával összekötő kapocsként, közös infrastruktúra fejlesztési környezetként gondolunk rájuk. Az erősségek és lehetőségek, kombinációjával ezeket a potenciálokat célozzuk meg: elsősorban a közúti, vasúti és leginkább a vízi közlekedési kapcsolatok fejlesztését és azok logisztikai és turisztikai felhasználását tartjuk fontosnak.

Gazdasági, vállalkozásfejlesztési szempontból kevés erősséget tudtunk azonosítani és a lehetőségek is viszonylag behatároltak. A célterület egészét vizsgálva a városias, centrumokként azonosítható, valamint a falusias, tényleges perifériát jelentő települések gazdaságfejlesztési lehetőségei eltérnek egymástól, azonban elemzésünkben a térség egészére igyekszünk célkitűzéseket megfogalmazni. A legerősebb gazdaságfejlesztési potenciált a mezőgazdaság modernizáló fejlesztése és a logisztikai lehetőségek kihasználása (főleg Esztergom-Párkány) jelenti. Az előző kettő kombinálásával adódik, hogy a feldolgozóipar (elsődleges mezőgazdasági termékek feldolgozása, csomagolása) fejlesztése lehet még meghatározó célkitűzés. A gazdaságfejlesztési célok eléréséhez a KKV-k fejlesztése, letelepedése, az európai uniós közvetlen és társfinanszírozott (nemzeti) források jövőbeli fokozott kihasználása elengedhetetlen.

A helyi társadalom (oktatási, szociális, egészségügyi szempontok) fejlesztésének erősségei és lehetőségei az elmúlt években növekvő lakosságszámban, a Budapestről és a környező városokból kitelepülő kvalifikált képzettségű népesség számára vonzó szolgáltatások meghonosításában, az alacsony képzettségi fokú munkavállalók átképzésében, az egészségügyi szolgáltatások (akár határon átnyúló) összehangolásában jelennek meg.

Az elsődleges célterületre jellemző természeti értékek megóvása és turisztikai célú hasznosítása érdekében összevetettük a vizsgált térség erősségeit és lehetőségeit. A meglehetősen általános lehetőségekhez a terület konkrét, leszabályozott erősségekkel rendelkezik (pl. védett területek, Natura 2000 területek), amelyek térségi szinten a környezetvédelmi jogszabályokban meghatározott módon kerülhetnek figyelemre vételre. A települések a helyi szintű értékeket tudják összegyűjteni és az ökoturizmus fejlesztésével hasznosítani. Az erősségként jelentkező határon átnyúló együttműködések (INTERREG, LIFE) és a hazai források is (pl. KEHOP-1.2.1 Helyi klímastratégiák kidolgozása, valamint a helyi

klímatudatosságot erősítő szemléletformálás című pályázati felhívás) lehetőségeket kínálnak személetformálási tevékenység, tematikus fejlesztések megvalósítására.

A térségre jellemző erősségeket figyelembe véve megállapítható, hogy a kulturális és turisztikai attrakciók fejlesztésében rejlik a terület legnagyobb potenciálja. Az összevetés során az aktív- (gyalogos túrák, lovas túrák, vízi turizmus stb.) és gasztroturizmus, valamint a különféle történelmi emlékekre épülő túrák és a kulturális rendezvények kerültek a figyelmünk középpontjába, mint azonosított, lehetséges fejlesztési területek.

4.3.2.2. A gyengeségek és lehetőségek kombinálása – a gyengeségek elkerülését elősegítő javaslatok

A térség gyengeségeihez soroltuk azokat a régóta húzódó, elmaradt vagy még nem megvalósult fejlesztéseket, amely a térség közlekedési, elérhetőségi, átjárhatósági problémáit okozták az elmúlt évtizedekben. Így például az Ipoly hidak egymás távol helyezkednek el, kicsi az áteresztő képesség az adott határszakaszon, gyenge a mobilitási hajlandóság. Ezeket a gyenge pontokat kezelni kell, a stratégia meghatározó célkitűzéseként javasoljuk őket megszünteti a térség lehetőségeinek kihasználásával és a veszélyek elkerülésével.

Azt elemezve, hogy a helyi gazdaság- és vállalkozásfejlesztési stratégia hogyan lehet versenyképes, hogyan tudja kihasználni a most még gyengeségként jelentkező tulajdonságait a vállalkozásfejlesztést és a munkaerő-piaci helyzet további javítását tervezzük. A mikrovállalkozások kivállalkozásokká fejlődése, tőkeerősségük kialakulása, a vállalkozási életforma népszerűsítése kulcstényező lehet a térség fejlődése szempontjából. A gyengeségek ellenére a területi elhelyezkedés (különösen a logisztikai és kertészeti tevékenységekhez) megfelelő alapot jelenthet a gazdaságfejlesztéshez. A jelenleg még az országos átlagnál magasabb munkanélküliség kezelésére a helyi, piaci alapú foglalkoztatási formák (helyi termékek stb.) egyéni megoldásait szükséges kialakítani, illetve a folyamatos át- és továbbképzési lehetőséget biztosítani, amelyek elősegítik a népesség helybeni munkavállalását.

A demográfiai helyzet és a társadalmi szolgáltatások fejlesztése tekintetében a felsorakoztatott lehetőségek megteremthetik az alapot, arra, hogy a gyengeségek a továbbiakban leküzdhetők legyenek. A térség akkor lehet sikeres, ha a kvalifikált munkaerőt képes megtartani és az alacsony fokú képzettséggel rendelkezőket nem közoktatási rendszerű képzésekkel tudja piacképes tudáshoz juttatni. Az életszínvonal növelését a többséget alkotó 50 éven felüliek szociális igényeire alapozva („silver economy”) lehet legsikeresebben, fejleszteni, ami a fiatalabb szociális, egészségügyi dolgozók számára helyi megélhetést indukálhat.

A természeti erőforrások környezettudatos kihasználásának és a környezetvédelmi, településüzemeltetési infrastruktúra kiépítésének meghatározónak kell lennie a gyengeségek felülírására vonatkozó stratégiánkban. A SWOT tábla kombinációi hiánypótló beruházásokat, eddig meg nem valósult fejlesztések szükségességét mutatják. Stratégiai cél lehet a megújuló energiatermelési lehetőségek kihasználása (biomassza, napenergia), a hiányos szennyvíz-elvezető hálózat kiépítése, a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése és a települési lomb- és zöldhulladék kezelésre határon átnyúló megoldási javaslat kidolgozása, valamint az árvízvédelem elmaradt beruházásainak elősegítése (lobbizás, támogatások elnyerése).

A turizmus tekintetében is körvonalazható néhány, az elmúlt éveket jellemző probléma, gyengeség, amelynek orvoslásában a PONTIBUS ETT-nek és a helyi önkormányzatoknak is szerepe lehet. A szálláshelyek kínálatát egységek és férőhelyek száma alapján is növelni szükséges. Az elsődleges célterület esetében a Dunakanyar más részein már jellemző minőségi szálláshelyek kialakítása is célkitűzés lehet. A legfontosabb megvalósítandó feladat a célterület egységes, határon átnyúló turisztikai megjelenése, az egymást kiegészítő, erősítő turisztikai attrakciók hálózatos rendszerének kialakítása, az Ipoly menti turisztikai brand kiépítése. E tevékenységekhez kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatásfejlesztés szükséges, illetve ki kell alakítani a térség (a Dunakanyar kiemelt fejlesztési térséghez kapcsolódó) desztinációs menedzsment tevékenységeit.

4.3.2.3. Az erősségek és veszélyek kombinációi – külső veszélyek elkerülésére vonatkozó javaslatok

A fő cél, hogy az elsődleges célterület jelenlegi rossz belső elérhetőségeit, a Pest megye és Nyitrai kerület között húzódó határszakasz gyenge áteresztő képességét a belső adottságok erősítésével elimináljuk. Itt is leginkább a gyengeségek leküzdésére vonatkozó stratégia elemei jelenhetnek meg, hiszen jelenleg a térség nem használja ki a Duna és az Ipoly összekötő szerepét (Ipoly és Duna hidak építése, áteresztő kapacitás emelése), valamint azt, hogy centrumtérségek között, fő európai közlekedési folyosók mentén helyezkedik el. A legfőbb veszélyforrásként, ennek a kihasználatlan helyzetnek a tartós fennmaradását tudjuk említeni. A veszély elkerülése érdekében alapvető érdek a minél szegmentáltabb együttműködés a Szlovákia és Magyarország kormányai, Nyitrai kerület és Pest megye szereplői között.

Gazdaságfejlesztés tekintetében mindenképpen elkerülendő, hogy a jelenlegi elvándorlási folyamat fennmaradjon vagy erősödjön. Ennek megállítása érdekében ezeken a megyei, kerületi szinten periférikus területeken javítani kell az életminőséget a jövedelemtermelő képesség növelésével. A terület erősségeit felhasználva a távmunka, rugalmas munkaidős foglalkoztatási formák elősegítését, megállapodások, paktumok kialakítását javasoljuk. A célterület gazdasága leginkább a kertészeti ágazat fejlesztésében, a logisztikai lehetőségeinek kihasználásában és a helyi tudásra, hagyományokra építő termékfejlesztésben (ide értve az alacsony fokú képzettséggel rendelkezők szociális szövetkezeti foglalkoztatását), a termékek piaci megjelentetésében találhat kitörési pontot. Ezen fejlesztések elmaradása, elhúzódása további jelentős veszélyforrást jelent a térség számára.

A népesség megtartó képesség csökkenését, az elvándorlást és helyben történő munkavállalás ellehetetlenülését, mint reális veszélyt el kell hárítani, a térségben jelentkező összefogás – beleértve a határon átnyúló együttműködéseket is, segítségével. A veszélyek elkerülésére az erősségek-lehetőségek kombinációjaként már felsorolt és a gyengeségek elkerülésénél említett fejlesztéseket kell végrehajtását kell elősegíteni intézkedés és kommunikációs kampánnyal, a határ két oldalán működő szociális, egészségügyi szolgáltatások összehangolásával.

A térségben markánsan jelentkező természeti-környezeti veszélyek (pl. biodiverzitás csökkenése, klímaváltozás negatív hatásainak következményei, élőhelyek pusztulása) elkerülése érdekében olyan a célterület erősségeire épülő megoldásokat kell előtérbe helyezni, amelyek csökkentik ezen negatív hatások bekövetkezésének valószínűségét, illetve csökkentik a negatív hatások mértékét.

A turisztikai jellegű fejlesztések esetében azonosíthatók legkevésbé olyan veszélyek, amelyek az erősségekre építve elkerülhetők, hacsak nem tekintjük a turisztikai fejlesztési források rendelkezésre állását belső erősségnek. A PONTIBUS ETT létrehozásával a megfelelő, területi szintű együttműködés létrejött, amelynek turisztikai célú továbbfejlesztése egy határon átívelő TDM szervezet kialakítása lehet. A megfelelő tervezés és menedzsment segítheti elő az egységes turisztikai kínálat kialakítását, az infrastrukturális beruházások megvalósítását, a sokrétű turisztikai programkínálat létrejöttét, a rendelkezésre álló források elnyerését és legfőbb azonosított veszély: a fejlesztések elmaradásának, az erősségek kihasználatlanságának elkerülését is.

4.3.2.4. A veszélyek elkerülésére, gyengeségek felszámolására vonatkozó stratégiai javaslatok

A helyzetelemzés során felszínre került stratégiai megfontolásokra jellemző, hogy ebben a kombinációban is fontos javaslatokat tartalmaznak, mivel a lehetőségek kihasználása és a veszélyek elkerülése legegyértelműbben a gyengeségek felszámolásával következhet be a kijelölt elsődleges célterületen. A határ menti leszakadó járásokra jellemző, hogy nem tudnak megfelelő számú erősséget felmutatni, így leginkább a fejlettebb területi egységekhez történő felzárkózás, az egyéni kihívások, egyéni megoldásai vezethetnek célra.

Ebben a kombinációban is azok a javaslatok említhetők, mint a gyengeségek felszámolásánál, hiszen a gyengeségek elkerülése egyben a külső veszélyek elkerülését is elősegíti: a közlekedési infrastruktúra (Ipoly hidak, gyorsforgalmi utak) kiépítése elősegíti a térség átjárhatóságát, az elérési idők csökkenését és a leginkább veszélyként jelentkező térségi elzártság oldását.

A helyi gazdaságfejlesztés alapvető eleme, hogy a kevésbé kiszámítható támogatások igénybevétele mellett a jelenleg még gyengén működő, de nagy potenciállal rendelkező logisztikai szolgáltatások, valamint az agrárium modernizálásába, fejlesztésébe történt befektetések elősegítése, bevonzása lehet stratégiai cél. A befektetésösztönzés mellett a helyi termékek fejlesztése és piacra juttatása lehet olyan kitöltési pont, amely a gazdasági jellegű leszakadás veszélyét elkerülhetővé tudja tenni.

Az erősségekre építő veszély-elkerülő stratégiánk mellett megemlíthetünk olyan beavatkozásokat is, amelyek a jelenlegi környezeti infrastruktúrában kimutatható hiányosságok felszámolásával csökkentik a veszélyeket. Erre példa lehet az árvízvédelem, szennyvízhálózat, a szelektív hulladékgyűjtés hiányosságainak felszámolása.

A turisztikai fejlesztések esetében a fentiekhez hasonló stratégiát követve, olyan célok alakíthatók ki, amelyek valamely hiányosság felszámolásával jelentenek tényleges fejlesztést, és ezzel a taktikával tudjuk elkerülni a veszélyforrást jelentő negatív jellemző tartós fennmaradását. Itt célkitűzés lehet például a még hiányzó desztináció menedzsment kialakítása, a piaci befektetők érdeklődésének felkeltése a helyi szálláshelyfejlesztés iránt.

4.3.2.5. Javaslatok szelektálása, összegzése

A SWOT elemzés befejezéseként, a stratégiai célokhoz történő átvezetés részeként a felsorolt kombinációkból kialakuló javaslatok szelektálását végezzük el. A szelektálás során az egyes megállapítások

átfedéseit új megfogalmazásokkal, egyszerűsített tartalommal helyettesítjük. Azokat a javaslatokat, feladatokat, amelyek jellemzők ugyan a területre, de nem PONTIBUS ETT kompetenciáját, hatáskörét jelentik a stratégia részleteinek ismertetése során külön táblázatban ismertetjük.

A stratégia átfogó és specifikus céljaihoz kapcsolódó javaslatok összegzését az alábbiakban közöljük.

Közlekedési elérhetőség javítása

• a határmenti térség elérhetőségének javítása;

• a határátkelő helyek áteresztő képességének javítása;

• az áruszállítás feltételeinek javítása;

• a regionális közlekedési rendszerek és szolgáltatások fejlesztése.

Gazdaság- és vállalkozásfejlesztési javaslatok

• kivállalkozások arányának növelése, középvállalkozások betelepülésének ösztönzése;

• erőforráshatékony és fenntartható mezőgazdasági termelés ösztönzése;

• magasan képzett munkaerő helyben tartása és rugalmas foglalkoztatás terjedésének elősegítése;

• helyi termékek fejlesztése, piacra juttatása.

Társadalmi szolgáltatások fejlesztési javaslatai

• alacsonyabb fokú képzettséggel rendelkezők foglalkoztatásának javítása (pl. határon átnyúló szociális és egészségügyi szolgáltatások fejlesztésével);

• oktatási, képzési szolgáltatások határon átnyúló összehangolása (első sorban az iskolarendszeren kívüli át- és továbbképzések);

• egészségügyi szolgáltatásokhoz történő jobb hozzáférés biztosítása (lehetőség szerint határon- átnyúló együttműködések létrehozása: pl. Esztergom-Párkány);

• szociális szolgáltatások hatáson átívelő fejlesztése, bővítése, különös tekintettel az 50 éven felüliek szerepvállalására, igényeire (silver economy);

Természeti értékek védelme és fenntartható hasznosítása

• Megújuló energiaforrások felhasználási arányának növelése;

• Árvízvédelmi rendszer korszerűsítése, alkalmazkodás a klímaváltozás negatív hatásaihoz;

• Szennyvíz-elvezető hálózat infrastrukturális korszerűsítése, hiányzó szakaszok megépítése;

• Szelektív hulladékgyűjtés elterjesztése, települési lomb- és kerti zöldhulladék kezelési rendszer kidolgozása;

A kulturális és turisztikai attrakciók fenntartható hasznosítása, kis léptékű, hálózatos fejlesztése

• szálláshely kínálat növelésének ösztönzése;

• aktív turisztikai szolgáltatások fejlesztése;

• rendezvényturizmus fejlesztése (bor és gasztroturizmus, kulturális rendezvények);

• turisztikai kínálat hálózatba szervezése és hatékony desztináció menedzsment biztosítása.

5. STRATÉGIA

5.1. Jövőkép

A PONTIBUS Európai Területi Társulás közreműködésével, irányításával megvalósuló stratégia eredményeként a célterületen többcélú fejlesztés valósul meg, amely elősegíti a terület népességmegtartó erejének növekedését, a helyi lakosság életminőségének javulását, a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés elérését.

A területi stratégia megvalósulásával Pest megye és a Nyitrai kerület határtérsége gyorsforgalmi utakon jól megközelíthető, sűrű közlekedési kapcsolatokkal rendelkező térséggé válik. A stratégiát megvalósító tevékenységek eredményeként a határátkelőhelyek áteresztőképessége javul és új, az Ipolyon átívelő hidak biztosítják a két ország közötti határátmeneteket. A határtérségben jellemzők lesznek a kedvező áruszállítási feltételek, bővülni fog a határon átjutó áruforgalom és a vasúti, illetve a vízi úton történő szállítás jelentős részarányt fog képviselni a szállításokban. A határon átívelő közösségi közlekedési formák előtérbe kerülnek és a napi ingázáshoz, Magyarország és Szlovákia közötti közlekedéshez a helyiek tömegközlekedési szolgáltatásokat vesznek igénybe.

A stratégia célterületén letelepül a helyi foglalkoztatásban, a kvalifikált munkaerő bevonzásában szerepet játszó egy-egy közepes termelő vagy feldolgozóipari vállalkozás, akik jövedelemtermelő és foglalkoztatási képességeikkel elősegítik a lakosság helyben történő munkavégzését, helyben maradását. A mikrovállalkozások fejlődésével tőkeerősebb kisvállalkozások alakulnak ki, amelyek biztosítják a helyi szolgáltatások versenyképességét. A mezőgazdasági termelők támogatásával, a helyi termékkínálat diverzifikációjával kialakul a jellemzően erőforráshatékony gazdálkodási környezet, amely alapján fokozatosan erősödik a gazdálkodók felhalmozási képessége, hosszú távon fenntartható, modern információtechnológiai eszközökkel megvalósuló, környezetbarát termelési módok válnak meghatározóvá. A fejlődő infrastrukturális környezet és a változatosabb munkahely kínálat lehetővé teszi, hogy a kvalifikált munkaerő helyben maradjon vagy rugalmas munkahelyi formákban helyben végezze munkáját.

A fejlesztések eredményeképp rendelkezésre állnak olyan szociális és munkaerőpiaci, illetve oktatási és képzési szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik, hogy az alacsony képzettségű társadalmi rétegek is az elsődleges munkaerőpiacon tudjanak munkát vállalni. Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés jelentősen javul, a kórházi és rendelői járó beteg szakellátás kis távolságból elérhető, az ellátásban jelentkező szezonális különbségek nem számottevők.

A klímaváltozás hatásait mérséklő és időjárási szélsőségekhez alkalmazkodni képes környezeti állapot alakul ki, amelyben nagy szerepet tölt be a természeti erőforrások fenntartható hasznosítását elősegítő környezeti technológiák és infrastrukturális megoldások elterjedése. Korszerű árvízvédelmi művek állnak rendelkezésre a területen jellemző árvizek fogadására, megfelelő levezetésére.

A stratégia céljainak megvalósulásával a kulturális identitás megőrzése, a területre jellemző kulturális hagyományok ápolása meghatározó jelentőséggel bír a terület lakossága számára. Identitásuk megőrzése, hagyományaik gondozása biztosítja helyben maradásukat. A Duna, az Ipoly és a Börzsöny találkozásánál kialakuló turisztikai kínálat – csatlakozva a Dunakanyar országos jelentőségű attrakcióihoz jelentős

mértékű szálláshelyfejlesztést, forgalomnövekedést indukál, mégis az odalátogatók a nyugodt, barátságos, vidékies hangulatban tölthetik el a látogatás idejét. A pihenni vágyók sokrétű aktív kikapcsolódási lehetőséget találnak a térségben, amelyhez hosszú távú fejlesztés eredményeként megfelelő fogadó infrastruktúra áll rendelkezésre. A turisztikai kínálat kibővül egy-egy jelentősebb kulturális rendezvénnyel, jellemzők a helyi, a települések közreműködésével létrejövő tematikus fesztiválok, bor- és gasztro túrák, különféle táborok, kulináris események. A bővülő kínálatot és a növekvő forgalmat a helyben szerveződő települési és térségi desztinációmenedzsment, információs irodák, marketing tevékenységek fogják össze, szervezik határon átnyúló hálózatba.

5.2. Átfogó és specifikus célok

A stratégia elsődleges célterülete a Szobi járás, illetve a Nyitrai kerület határ ment területei, másodlagos célterülete Pest megye és a Nyitrai kerület területe. Emellett a stratégia érinti a magyar oldalon Esztergom és Vác térségét, melyek fejlődésének alakulása alapvetően befolyásolja az elsődleges célterület gazdasági, társadalmi és kulturális életét. A stratégai célok meghatározásával szemben elvárás, hogy kevés számú, jól meghatározott célkitűzést fogalmazzon meg, amelyekhez kezelhető számú beavatkozási terület tartozik.

A térséget érintő szerteágazó fejlesztési szükségletek miatt az alábbi 5 fejlesztési területen érdemes az egyes átfogó 2025-re vonatkozó átfogó célokat megfogalmazni:

• Közlekedés és elérhetőség;

• Gazdaság;

• Társadalom;

• Környezeti értékek megóvása;

• Kultúra és turizmus.

A meghatározott jövőképhez a fenti öt fejlesztési területre egy-egy átfogó célt tűz ki a jelen stratégia, melyekhez kevés számú specifikus cél tartozik. A specifikus cél a fejlesztési területekre meghatározott átfogó célhoz tartozó egy-egy projektcsomag célkitűzését rögzíti. A projektcsomag egy-egy specifikus célhoz tartozó projektek összessége, amely tartalmazza a fontosabb elvégzendő tevékenységeket stratégiai szinten az adott fejlesztési területre vonatkozóan. Egyes projektcsomagok túlesnek a szűkebb értelemben vett határ menti területek hatókörén és megvalósításuknak fontos előfeltétele, hogy az egyes projektcsomagokhoz tartozó fejlesztések 2020 után belekerüljenek az ágazati, regionális és határ menti operatív programokba is. Csak így biztosítható, hogy az érintett fejlesztésekre megfelelő mértékű forrásokat allokáljanak és aztán megvalósításra kerüljenek ezzel segítve a térség gazdasági, társadalmi és kulturális kohéziójának fejlesztését.

A stratégia mozgásterét a helyzetelemzés alapján egyrészt meghatározza a térség védett természeti értékeinek magas aránya és a hozzájuk kapcsolódó szigorú előírásokból fakadó alacsony vonzereje a termelő beruházások számára. A termelő szektor hiánya miatt a térségben jelenleg nincsenek meg a vállalati innováció fejlesztésének alapjai, illetve a felsőoktatási és kutatási infrastruktúra hiánya miatt a

K+F+I fejlesztéséhez sem állnak rendelkezésre a megfelelő feltétek. A földrajzi elhelyezkedés és a kiemelkedő és védett természeti értékek, a térség közlekedésfejlesztésével párosulva azonban jelentős fejlődési potenciált jelentenek mind a gazdasági, társadalmi és kulturális kohézió területén. Mivel az érintett települések kis lélekszámúak, ezért kisléptékű ipari vagy turisztikai fejlesztések is azonnal jelentős pozitív hatást gyakorolnak a foglalkoztatásra és a gazdasági teljesítményre. A népességmegtartó erő fokozását megalapozhatja a jól fizető munkahelyek bővítése, a közszolgáltatások elérhetőségének javítása (különösen az egészségügy területén), illetve a turizmus fellendítése és a helyi gazdasági tevékenységek diverzifikálása, melyek kiemelkedő életminőséget biztosíthatnak az itt élőknek.

15. ábra – A stratégia célrendszere

Forrás: saját szerkesztés

A stratégia jövőképe a népességmegtartó erő fokozását tűzte ki célul az életminőség javításán keresztül. A jövőkép megvalósítását kitűző célok 5 fejlesztési terület mentén kerültek meghatározásra. Az átfogó célok projektcsomagokat tartalmaznak, melyekhez specifikus célokat rendeltünk. Egyes projektcsomagokhoz tartozó fejlesztési tevékenységek szorosan kapcsolódnak más átfogó célokhoz is, ezért a tervezett projektcsomagok tartalmát a relevancia alapján soroltuk be az alá az átfogó cél alá,

melyet a leginkább érint. Az egyes beavatkozási területek közötti lehatároláskor az alábbi szempontokat vettük figyelembe.

• Közlekedési elérhetőség: tartalmaz minden közúti, vasúti és vízi infrastruktúra és közlekedésszervezési fejlesztést, kivéve a kiemelt turisztikai jelentőséggel bíró kerékpárutak fejlesztését, melyeket érdemesebb a turisztikai területtel szoros összhangban fejleszteni.

• Gazdaság: tartalmaz minden termelő és szolgáltatásfejlesztő beruházást, beleértve a mezőgazdaságot, azon belül a helyi termékek piacra jutásának támogatását, de fontossága és a kulturális fejlesztésekhez való szoros kapcsolata miatt a turisztikai fejlesztések nem tartoznak a gazdaságfejlesztési területhez, hanem önálló átfogó célként jelennek meg a kulturális fejlesztésekkel együtt. A gazdasági területhez tartozik a magasabban képzett munkavállalók számára megfelelő álláshelyek létesülésének ösztönzése, mert ez elsősorban a vállalkozások teljesítményén múlik, amit az állam csak közvetett eszközökkel tud ösztönözni. Az erős szociális dimenzióval rendelkező alacsony képzettségűek foglalkoztathatóságának javítása viszont a közvetlen állami beavatkozási lehetőség és a társadalmi vonatkozások miatt a jobb közszolgáltatások alá tartozik.

• Társadalom: tartalmazza az oktatás, az egészségügy és munkaerőpiaci szolgáltatások fejlesztését, beleértve az alacsony képzettségűek és közmunkában dolgozók piaci foglalkoztathatóságának bővítését és a szocális szolgáltatások fejlesztését és helyi viszonyoknak megfelelő rendszerbe szervezését („silver economy” típusú fejlesztések).

• Környezeti értékek megóvása: a fejlesztési területhez tartozik a természetvédelmi területek megőrzése és minden olyan közmű, illetve infrastrukturális fejlesztés is, mely a környezetterhelést közvetlenül csökkenti, mint az árvízvédelem. A természeti értékek fenntartható használatához hozzátartozik a hulladékfeldolgozás és a megújuló energiaforrások alkalmazása.

• Turizmus és kultúra: a turisztikai attrakciók fenntartható fejlesztése a helyzetelemzés alapján a legfontosabb kitörési pont, melyen a legsokrétűbb fejlesztési lépésekre van szükség, ezért külön fejlesztési területen jelennek meg az ezt előirányzó stratégiai elképzelések. A turisztikai vonzerőt a természeti értékek és kulturális tevékenységek adják a térségben, ezért a hasznosításukra vonatkozó stratégia elkülönítve jelenik meg a gazdaságfejlesztéstől és a természeti és kulturális értékek védelmének megőrzésére vonatkozó céloktól, de fontos a két másik átfogó céllal összehangolva megvalósítani a beavatkozásokat biztosítva az egyes intézkedések közötti szinergiát.

Az egyes fejlesztési területeken definiált specifikus célokhoz tartozó beavatkozások tartalmazzák azokat fejlesztési vagy projektcsomagokat, melyekkel az átfogó célok és ezen keresztül a jövőkép elérhetővé válnak. A helyzetelemzés és a jövőkép alapján az egyes fejlesztési területekre kitűzött átfogó és specifikus célok az alábbiak szerint kerültek megfogalmazásra:

1. Átfogó cél: A közlekedési elérhetőség javítása

1.1. Specifikus cél: a határ menti térség regionális elérhetőségének javítása, mely elsősorban a gyorsforgalmi utak és az I. osztályú utak felújítását, valamint a térség új gyorsforgalmi utakkal történő elérhetőségének javítását célozza, különös tekintettel az R7-es gyorsforgalmi út megépítésének és a

ráhordó úthálózat fejlesztésének elősegítését Szlovákiában, a 12 sz. főút meghosszabbításának indítványozását az Ipoly-völgyében. A cél magában foglalja továbbá a regionális és helyi utak építését, felújítáát és korszerűsítését, valamint a környezetbarát és nem motorizált közlekedés támogatását.

1.2. Specifikus cél: A határátkelőhelyek áteresztőképességének javítása, mely tartalmazza a tervezett Ipoly-híd megépítését Ipolydamásd és Helemba között, illetve a további határátkelési pontok létesítését, illetve a meglévők teherbírásának növekedését.

1.3. Specifikus cél: Nagyobb forgalom lebonyolítását lehetővé tévő áruszállítási feltételek megteremtése, ami tartalmazza a vasúti és vízi úton történő szállítási infrastruktúra fejlesztését, különös tekintettel multimodális csomópont létesítésének elősegítését (Esztergomban és) Párkányban abból a célból, hogy a közúti teherforgalmi terhelés csökkenjen.

1.4. Specifikus cél: A regionális közlekedési rendszerek fejlesztése, mely tartalmazza a határon átmenő személyforgalom fellendítését egyrészt a nemzetközi járatok helyett olcsóbb díjszabással dolgozó regionális járatok bevezetését, illetve a határon átmenő áruszállítás szabadságát akadályozó fizikai és adminisztratív korlátok lebontását.

2. Átfogó cél: Kedvező növekedési feltételek biztosítása a vállalkozások számára

2.1. Specifikus cél: A kisvállalkozások arányának növelése a mikrovállalkozások arányával szemben, illetve a középvállalatokbetelepülésének ösztönzése, mely tartalmazza a jelenleg főleg helyi igényeket kielégítő mikrovállalkozások átlagos foglalkoztatotti létszámának növelését, illetve egy-egy termelő vagy szolgáltató szektorban tevékenykendő közepes vállalat betelepülésének ösztönzését, ezen keresztül a helyi vállalkozások méretgazdaságosság javulását.

2.2. Specifikus cél: Az erőforráshatékony, helyi erőforrás használaton alapuló és környezetileg fenntartható mezőgazdasági termelés bővítésének ösztönzése, mely tartalmazza a termelési tevékenységek diverzifikációjához tartozó mezőgazdasági fejlesztéseket, illetve a modern, költség- hatékony és környezetbarát mezőgazdasági termelési módok elterjesztését, tapasztalatcserét a határon átnyúló együttműködés keretén belül.

2.3. Specifikus cél: Magasan képzett munkaerő helyben tartásának elősegítése, mely tartalmazza a felsőoktatási végzettséget igénylő helyi munkahelyek számának bővítésére irányuló törekvéseket, illetve a rugalmas foglalkoztatási formák beleértve a részmunkaidős és távmunka lehetőségeiben rejlő potenciálok kiaknázását.

2.4. Specifikus cél: Helyi termékek piacra jutásának elősegítése, mely tartalmazza a helyi termékek kataszterének kialakítását, termelői piacok létesítését, településmarketing elemeinek alkalmazását, valamint a helyi termékek értékesítési lehetőségeinek kiaknázását, értékesítési megoldások azonosítását és adaptálását, azaz a hagyományos mezőgazdasági és élelmiszeripari regionális márkáinak támogatását és népszerűsítését (pl. bor, gyümölcspárlatok, gyümölcsfajták stb.)

3. Átfogó cél: Jobb hozzáférés biztosítása a minőségi közszolgáltatásokhoz

3.1. Specifikus cél: Az alacsonyabb végzettségűek foglalkoztathatóságának és munkához jutásának ösztönzése az elsődleges munkaerőpiacon, mely tartalmazza a legnehezebben álláshoz jutó társadalmi rétegek segítését elhelyezkedését a versenyszférában a megfelelő szociális és munkaerőpiaci szolgáltatások nyújtásával, illetve a közfoglalkoztatottak álláshoz segítésével a magán szektorban szakképzéssel és iskolarendszeren kívüli kompetenciafejlesztő programokkal.

3.2. Specifikus cél: Az oktatási szolgáltatások járási és határon átnyúló összehangolása, mely tartalmazza az iskolarendszeren belüli infrastrukturális és oktatásszervezési tevékenységek fejlesztését az alap és középfokú oktatásban.

3.3. Specifikus cél: Az egészségügyi szolgáltatásokhoz történő jobb hozzáférés biztosítása, mely tartalmazza a növekvő orvoshiányból és akadozó háziorvosi, illetve járóbeteg ellátásból fakadó nehézségek kezelését, illetve a turisztikai szezonban jelentkező, valamint a szezonálisan fellépő és különleges erős ügyfélterhelésből eredő elégtelenségek megszüntetését.

3.4. Specifikus cél: Szociális és civil szolgáltatások fejlesztése, mely tartalmazza az elöregedő népesség számára nyújtott szociális háló szolgáltatásainak (silver economy) fejlesztését, bővítését és kiterjesztését, valamint a köz- és humán szolgáltatásokhoz kapcsolódó civil társulások és kezdeményezések hálózatba szervezésének támogatását, a civil szereplők hálózatosodásának ösztönzését, a civil kezdeményezések összekapcsolását, valamint a határon átnyúló együttműködések elősegítését.

4. Átfogó cél: A természeti értékek védelme és fenntartható hasznosítása

4.1. Specifikus cél: Az árvízvédelmi rendszer korszerűsítése, felkészülés a klímaváltozás miatt fellépő fokozott kockázatokra, mely tartalmazza a meglévő árvízvédelmi művek karbantartását, illetve a szélsőségesebb időjárás miatt fellépő fokozott veszélyek megelőzését irányzó bővítési fejlesztéseket.

4.2. Specifikus cél: A hulladékszennyezésből fakadó környezetterhelés csökkentése, mely tartalmazza a lakossági és lombhulladék megfelelő és környezetbarát begyűjtésének és feldolgozásának infrastrukturális és szervezeti feltételeinek biztosítását, különös tekintettel a lakosság környezettudatosságára és a környező kiemelt természeti értékek védelmére.

4.3. Specifikus cél: Megújuló energiaforrások alkalmazása, mely tartalmazza a megújuló energiaforrások köz- és magáncélú hasznosításának támogatását, a közintézmények energiahatékonysági beruházásainak elősegítését és a lakosság megújuló energiahasználattal, energiahatékonysággal és -takarékossággal kapcsolatos szemléletformálását.

4.4. Specifikus cél: Városok és falvak revitalizációja, mely tartalmazza a használaton kívüli gazdasági területek leromlásának megelőzését, az érintett területek újjáélesztését, elhagyott létesítmények építési, nehézfém és egyéb hulladékainak szakszerű begyűjtését és kezelését, elsősorban a másodlagos célterületen

5. Átfogó cél: A kulturális és turisztikai attrakciók fenntartható hasznosítása

5.1. Specifikus cél: A szálláshely-kínálat bővülésének ösztönzése, mely tartalmazza a meglévő szálláshelyek számának és típusainak növelését és piaci igényekhez történő igazítását, illetve elősegíti, hogy az eltöltött vendégéjszakák növelésével a közelben fekvő jelentős turisztikai attrakciók hasznaiból a határ menti térség is megfelelően részesüljön.

5.2. Aktív turisztikai kínálat bővítése, mely tartalmazza a kerékpáros, vízi (folyóparti, strandok, wellness stb.) horgász- lovas, túrázó (tematikus, öko-, kulturális-történelmi értékekhez kapcsolódó túrák, városlátogatások, zarándokutak) és egyéb természeti és épített értékek kiaknázását célzó és fenntartható turisztikai szolgáltatás- és kis léptékű infrastruktúrafejlesztést, ezzel elősegítve a helyi turisztikai költések növekedését.

5.3. A rendezvény, gasztro- és borturizmushoz, kulturális örökségekhez köthető kulturális és turisztikai attrakciók, illetve a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése, mely tartalmazza a határon átnyúló közös rendezvények (konferenciák, kongresszusok, incentive turizmus) turisztikai hasznosításának javítását, a vendégéjszakák és a turisztikai költések növekedését célzó fesztiválok, tematikus táborok, egyéb kreatív és helyi természeti és kulturális adottságok turisztikai szolgáltatások kifejlesztését, a borvidékek menedzselésének hatékonyabbá tételét és a működő bor utak koncepciójának megalkotását, a vidéki turizmus fejlesztését, a szálláshelyi és étkezési szolgáltatások tanúsítványozási támogatása a falusi turizmus keretén belül.

5.4. A turisztikai kínálat hálózatba szervezése és hatékony desztináció-menedzsment biztosítása, az idegenforgalom és szolgáltatások infrastruktúrája fejlődésének támogatása, mely tartalmazza az egyes turisztikai attrakciókhoz kapcsolódó szolgáltatások közös vagy kapcsolt értékesítését ezzel növelve a turisztikai vonzerőt, illetve minden turisztikai marketinggel és értékesítéssel kapcsolatos tevékenység fejlesztését. Az idegenforgalom fenntartható kereslete érdekében támogatni kell az idegenforgalom és a szolgáltatások infrastruktúrájának karbantartását és építését. Támogatni szükséges az idegenforgalmi létesítmények felújítását és építését célzó befektetési terveket, a turisztikai információs központok építését, támogatni kell a strandfürdők és kiegészítő szolgáltatásaik építését célzó projekteket is Az idegenforgalom elsődleges formáinak infrastruktúráját, valamint az idegenforgalmi szolgáltatásokban dolgozó személyek professzionalizmusának és kiválóságának növelését is meg kell célozni, az oktatási intézményekben pedig gyakorlati képzések indítását szükséges támogatni.

5.3. A tervezett projektcsomagok ismertetése

A megfogalmazott átfogó és specifikus célok esetenként meghaladják a jelenlegi stratégia által kijelölt elsődleges célterület, azaz Pest megye és a Nyitrai kerület határ menti térségének hatáskörét és nagyban függnek attól, hogy az érintett fejlesztések milyen hangsúlyosan jelennek meg a kapcsolódó ágazati, regionális és határ menti stratégiákban. Ugyanakkor a megnevezett fejlesztések, melyek nem tartoznak a közvetlen célterület hatáskörébe már régóta az EU és a két érintett tagállam kormányzati stratégiai elképzelésének szerves részét képezik, melyek megvalósítása már több esetben az eredeti elképzelésekhez képest jelentős késésben van.

Ahhoz, hogy a jelen stratégiában megvalósítandó célok maradéktalanul teljesüljenek, fontos gondoskodni róla, hogy 2021-2027-es programozási időszakra vonatkozóan az érintett és szükséges fejlesztések minél nagyobb prioritást élvezzenek már a programtervezési szakaszban. Mivel végső soron a források legnagyobb részét a kohéziós politika és a két tagállam nemzeti fejlesztési programjai biztosítják majd, az alábbi fejlesztések megfelelő megjelenítéséről szükséges gondoskodni leendő 2021-2027 közötti programozási időszakra vonatkozó operatív programok esetében:

• Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program: forrásokkal szolgálhat a határáteresztő képességet elősegítő kisebb léptékű fejlesztések finanszírozásában; a szociális, oktatási, egészségügyi és egyes határon átnyúló közlekedésszervezési fejlesztések pénzügyi forrásának biztosításában; illetve a kulturális és természeti örökség megőrzésében.

• A tagállamok közlekedésfejlesztési ágazati operatív programjai: segítséget nyújthatnak a térség regionális elérhetőségének javításában; az első- és másodrendű főútvonalak megépítésében a térséget érintő Helsinki-folyosók mentén, a multimodális logisztikai központ fejlesztésének finanszírozásában; illetve a nagyobb léptékű szállítási infrastruktúra fejlesztésének ösztönzésében.

• A tagállamok gazdaságfejlesztési és vidékfejlesztési ágazati operatív programjai: segíthetnek termelő tevékenységek megtelepülésének és bővülésének ösztönzésében, a vállalkozások technológia és telephelyfejlesztésében; a magasabb hozzáadott értéket termelő, magasabb képzettséget igénylő, jobb bérfeltételeket biztosító és helyben lévő álláshelyek számának bővülésének ösztönzését; illetve a termelékeny, helyi erőforrás-használatra épülő és környezetileg fenntartható mezőgazdasági tevékenységek bővülését a térségben;

• A tagállamok környezeti infrastruktúra fejlesztését célzó ágazati operatív programjai: segíthetik az árvízvédelmi, szennyvízelvezetési és hulladékkezelési intézkedések finanszírozási szükségletét; a nagyobb léptékű természeti örökség megóvását célzó fejlesztéseket; illetve a gáz és ivóvíz ellátással kapcsolatos lakossági igények kielégítésére irányuló törekvéseket;

• A tagállamok humánfejlesztési ágazati operatív programjai: biztosíthatják a szükséges forrásokat az iskolarendszeren belüli oktatási, szociális, munkaerőpiaci és egészségügyi szolgáltatásokhoz történő jobb hozzáféréshez a helyi lakosság és az ide érkező turisták számára, beleértve az infrastruktúra- és szervezetfejlesztési programokat;

• A regionális operatív programok: segíthetik a kisléptékű turisztikai fejlesztések megvalósulását; az alacsonyabb rendű utak fejlesztését; a helyi intézményi és kulturális együttműködések ösztönzését; illetve a helyi üzleti infrastruktúra fejlesztését;

• A nemzeti támogatási programok: olyan területeken nyújthatnak segítséget, mely támogatása nem ütközik az uniós jog szerint állami támogatások tiltásának hatása alá (pl. szállítmányozás, szén- és acélipar, hajózás nem támogatható nemzeti forrásból sem), de a strukturális alapok keretében a fejlesztésekre nem lehet forrásokat igényelni (ilyen nemzeti forrásból finanszírozható terület lehet a jövőben is a szálláshelyfejlesztés vagy a nagyvállalatok támogatása);

• Connecting European Facility (CEF): az Európai Hálózatfejlesztési Eszköz kulcsfontosságú uniós finanszírozási eszköz, amely a versenyképesség növelését és munkahelyek teremtését célzó infrastrukturális beruházásokat támogat a közlekedés, az energetika és a digitalizáció területén.

A projektcsomag egy-egy specifikus cél elérését szolgálja, melyek keretei az egyes nagyobb léptékű fejlesztések esetében meghatározhatók a jelen stratégia elkészültekor, a kisebb léptékű fejlesztések esetében pedig az előnyben részesítendő projektekkel szembeni stratégiai elvárásokat fogalmazzák meg. Minden átfogó cél beavatkozási logikáját hatásútvonalak mentén lehet igazolni. A hatásútvonalak kijelölik a projektek által kielégíteni hivatott fejlesztési szükségleteket, ismertetik a legfontosabb kimeneteket a fejlesztési projektek zárásakor, összegzik a jelentősebb eredményeket a projektfenntartási időszak végére, illetve számba veszik a lehetséges pozitív hatásokat hosszabb távon. A hatásútvonalak jelölik a logikai kapcsolatot a fejlesztési szükségletek és elvárt eredmények között, ami segítséget nyújt egyrészt az ágazati, regionális és határ menti programok fejlesztési logikájának igazolásához az operatív programok tervezésekor és elfogadtatásakor. Másrészt a hatásútvonalak támpontot adnak a projektkiválasztási alapelvek későbbi rögzítéséhez, illetve a releváns indikátorok meghatározásához a programtervezések során.

5.3.1. A közlekedési elérhetőség javítása

16. ábra – A közlekedési elérhetőségek fejlesztését célzó átfogó cél hatásútvonala

Forrás: saját szerkesztés

A fejlesztés szükségességét igazolja, hogy Pest megye és a Nyitrai kerület határ menti területei földrajzilag és geopolitikailag egy tranzit területen fekszenek, melyet két nagy nemzetközi közlekedési folyosó is érint. Ugyanakkor a határ menti átkelési pontok fejlesztése eddig háttérbe szorult, a két adminisztratív terület közös határán a meglévő közúti infrastruktúra pedig fejlesztendő. A határ mindkét oldalán jellemző, hogy a közlekedési hálózat hiányosságai korlátozzák a terület gazdasági és társadalmi kapacitásainak kiaknázását, az elérhetőség elégtelensége miatt sok tevékenység inkább a környező központokba települ. Ugyanakkor a célterület közel fekszik a szomszédos térségek nagyobb városias településeihez, illetve Budapest vonzáskörzetéhez, ezért a terület közlekedési forgalma jelentős, a külső és belső elérhetőség fejlesztése ezért kulcstényező a munkaerő-áramlás ösztönzésében, illetve a turisztikai forgalom fellendítésében.

Az átfogó célhoz javasolt indikátorok:

• A határon átmenő személyforgalom mértéke;

• A határon átmenő teherforgalom mértéke;

• A személy és teherforgalom növelését célzó fejlesztések száma;

• Az érintett határszakaszon található határátkelőhelyek átlagos sűrűsége.

5.3.1.1. Határ menti térség regionális elérhetőségének javítása

A projektcsomag legfontosabb fejlesztése a szlovák oldalon az R7-es út elkészülte. A Nyitrai Önkormányzati kerület ugyan jól ellátottnak számít autópályák tekintetében, de a déli térségeket a fontosabb főutak jelenleg elkerülik, így észak-déli irányban még a gyorsforgalmi úti elérhetőség is elégtelen. A projekt már előkészítési szakaszban van, a kapcsolódó megvalósíthatósági tanulmány már elkészült, ezért a késlekedések ellenére várhatóan 2020-2025-ig elkészül. A projekt rendkívül fontos a térség számára, a kormányzati támogatása erős, így annak ellenére javasolt a fejlesztéssel tervezni, hogy a megvalósítása kívül esik az elsődleges célterület hatáskörén. Az épülő gyorsforgalmi úti hálózat mellett a regionális és kisebb mértékben a határ menti operatív programok segíthetik elő az alacsonyabb rendű utak felújítását és bővítését különös tekintettel azokra, amelyek a regionális elérhetőség mellett a határon átnyúló közlekedési kapcsolatokat is fejlesztik. Alacsonyabb rendű utak felújítása közé tartozik a 12-es út országhatárig történő meghosszabbítása.

A projektcsomag másik fontos eleme a Nyitrai Önkormányzat területén a vasúthálózat és vasútállomások korszerűsítése és leromlott állapotuk javítása az utas kényelem és biztonság növelése érdekében, ami előfeltétele a személyszállítás iránti igény bővülésének. A vízi elérhetőség javításában jelentős potenciálok rejlenek, melyek kiaknázásához még nem készült egységes stratégiai koncepció. Első lépésben ezért javasolt egy egységes szlovák-magyar határ menti vízi közlekedésfejlesztési koncepció vagy stratégia elkészítése, mely részletesebb helyzetelemzés alapján egyáltalán feltárná, mely kikötőhelyek fejlesztésére és egyéb infrastruktúra beruházásokra van szükség a hátáron átnyúló vízi közlekedés fellendítését illetően. A vízi közlekedés fejlesztése szempontjából fontos lenne a Dunabusz/Dunajbus elnevezésű projekt, amelyet régóta terveznek, de a mai napig tervezési fázisban van és megvalósulása egyelőre kétséges. A projekt jelentősen vonzóbbá tenné a folyami személyszállítást a térségben, ami a elsősorban a turisztikai attrakciófejlesztésre lenne pozitív hatással.

5.3.1.2. Határátkelőhelyek áteresztőképességének javítása

A projektcsomag egyrészt tartalmazza a térségben a határátkelő helyek számának bővítését, illetve a meglévő határátkelő pontok kiszélesítését és teherbírásának növelését. A projektcsomag központi eleme és az egész stratégia legnagyobb költségtételt jelentő eleme az új Ipoly-híd megépítése Ipolydamásd és Helemba között, ami alapvetően erősíti meg a térség gazdasági, társadalmi és kulturális kohézióját.

A híd megvalósítása érdekében – a tagállami jogszabályok alapján hatáskörrel rendelkező – Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. és Nyitra Megye Önkormányzata nyújtott be az INTERREG VA Szlovákia- Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2. prioritási tengelye keretében meghirdetett felhívásra. A pályázatot a Program Monitoring Bizottsága 2018. április 26-i pozsonyi ülésén támogatásra javasolta. A projektben egy 58 méter hosszú híd, egy 540 méter hosszú összekötőút Magyarországon és egy 175,22 méter hosszú összekötőút Szlovákiában épül fel. A határátkelőhely megnyitása a TEN-T hálózathoz való hozzáférést elsősorban a környező településekhez (Szob, Márianosztra, Kóspallag, Leléd) lerövidíti. Az új határátkelőhely jobb hozzáférést biztosít a Dunához, az M2-es autópályához, egy új TEN- T hálózati elemhez és jelentősen javítja a régió elérhetőségét. A fejlesztés gazdasági és társadalmi hatásai, valamint a települések határmenti lakosainak jobb mobilitása és összekapcsolódása. A hídra vonatkozó engedély magyar oldalon jogerőre emelkedett. A szlovákiai összekötő út engedélyeztetés alatt áll. Ezt követően a szükséges közbeszerzések lebonyolítása után elindulhat a műszaki tervezés, így leghamarabb 2019-ben várható a kivitelezés megkezdése, ami alapján a fejlesztés a jelen stratégai által rögzített időtávban valószínűleg megvalósul. A projekt teljes költsége 6,75 millió euró, amelyből 5,7 millió euró a pályázati támogatás.

5.3.1.3. Az áruszállítás infrastrukturális feltételeinek megteremtése

A projektcsomag tartalmazza egyrészt teherszállításra is alkalmas új határátkelő helyek létesítését mind a közúti, mind a vízi közlekedést illetően, illetve tartalmazza a meglévő többféle szállítási mód összekapcsolását lehetővé tévő multimodális logisztikai központ létesítését elsősorban Párkányban (Štúrovo). Az esztergomi Xxxxx Xxxxxxx híd 3,5 tonnás teherbírása például nem elégséges az áruszállítási igények kielégítéséhez, ezért mindenképpen megoldást kell találni az ennél nagyobb szállítmányok célba juttatásának módjára. A közelben fekvő határátkelők közül még a tésai híd rendelkezik nagyobb 7,5 tonnás teherbírással, amely valamelyest lehetővé teszi a kisebb teherforgalmat a határ két oldalán fekvő területek közül, ezért fontos lenne az új hidakat minél magasabb teherbírásúra építeni.

Szintén elégtelen a Dunán teherszállításra alkalmas folyami átkelőhelyek száma és mérete. Ennek javítása már folyamatban van, teherhíd megépítése zajlik Révkomárom és Komárom között. A Xxxxx Xxxxxxx híd által támasztott korlátok kiküszöbölésére a Párkány és Esztergom közötti teherszállítás megoldása csak teherkomppal vagy új híd létesítésével lehetséges, ami magával vonja a párkányi teherkikötő fejlesztését is. A tervezett multimodális logisztikai fejlesztéseknek a nagyobb 3,5 tonnánál teherbírással rendelkező határátkelési pont az előfeltétele, emellett a vállalkozásnak is új terjeszkedési lehetőséget nyújtana.

5.3.1.4. Regionális közlekedésszervezési fejlesztések

A projektcsomag tartalmazza azokat a határon átnyúló fejlesztéseket, amelyek a nem infrastrukturális jellegű beruházásokat érintik, hanem a határon átmenő személy- és teherforgalmat akadályozó fizikai és adminisztratív tényezők lebontását. A közúti közlekedés túlsúlya miatt a legfontosabb fejlesztési lépés a regionális jegyrendszer kiépítése a buszos közlekedést illetően, amelyik azonnal harmadára csökkentené a személyszállítás utasokra nehezedő költségeit és alapvetően lendítené fel a határátkelési kedvet. A fejlesztés egyelőre koncepcionális szinten áll, ezért az első lépés a meglévő gyakorlatok alapján saját stratégiai terv készítése a fejlesztés megvalósítására. A nemzetközi díjszabás eltörlése a határ menti forgalom esetében egyrészt szabályozási, másrészt közlekedésszervezési és tájékoztatási kérdés. Szabályozási szempontból a jegyek olcsóbbá tételének előfeltétele, hogy a nemzeti határon belül elérhető állami támogatást a határ menti személyforgalomra is kell terjeszteni annak érdekében, hogy a drasztikusan megemelt üzemeltetési költségeket ne kellje a személyszállítást végző társaságoknak az utasokra terhelniük. A projektcsomag magában foglalja az összehangolt, ütemes menetrendek kialakítását és egy tarifaközösség létrehozását (olyan jegy- és bérlet-típusok bevezetése, amelyek a határon átnyúló mobilitást ösztönzik). Ehhez kapcsolódik továbbá az elektronikus utastájékoztatási rendszer (weboldalak, kijelzők, kétnyelvű mobilapplikációk) kiépítése is.

A projektcsomag másik eleme a Szob és Párkány közötti vasúti személyszállítás visszaállítása párosítva a korábbi kis határátlépési jegyek vagy a buszos regionális jegyrendszer tarifa csökkentési intézkedéseivel. A rendszer lényege, hogy a határt rendszeresen és rövid időn belül oda-vissza átlépő utasok utazási költségei alacsonyak maradjanak, így erősítve határon átmenő munkaerő-áramlást és a turisztikai forgalmat. A projektcsomag harmadik eleme vasúti szállítmányozásra vonatkozóan a határ két oldalán eltérő szabványok egységesítése. A problémát a nemzeti kormányok már felismerték és megkezdték a fokozottabb együttműködést a szomszédos ország vasútjaival mind a közös üzemeltetést, mind közös fejlesztést illetően.

A határon átnyúló közlekedési rendszerek finanszírozási és környezeti fenntarthatóságát szolgálja a turisztikai kínálattal való összhang megteremtése. Mivel az utasforgalom jelentős hányada kapcsolható a turizmushoz, az idegenforgalom igényeit figyelembe vevő tevékenységekre van szükség a határon átnyúló közlekedés fejlesztése érdekében is.

5.3.2. Vállalkozások növekedési feltételeinek javítása

A fejlesztés szükségességét az igazolja, hogy a korábban a térséget meghatározó nagyvállalatok eltűnése miatt a térség jelenleg nem rendelkezik számottevő ipari termelési kapacitással. A szolgáltatás és turizmus fejlesztése mellett kiemelt jelentőségű az ipari termelés arányának a térség adottságaihoz mérten történő javítása. Egyrészt a felsőoktatás hiányában csak a termelő vállalatokra lehet alapozni a szükséges innovációs kapacitások bővítését, másrészt csak a termelő szektorra alapozva várható, hogy a térségbe visszatelepülnek a középvállalatok. Erre azonban a térség természetvédelmi jellege miatt csak korlátozott helyeken és mértékben lehet számítani a jövőben, ami a turizmus alakulásától egyoldalúan függővé teszi a terület gazdasági teljesítményét. A turizmus a gazdasági válságokra érzékeny ágazat, mivel a háztartások válság esetén a szabadidős kiadásaikból vesznek vissza először, ami minden előjel nélkül, emiatt előre nem

látható módon drasztikusan lecsökkenhet. Ezért fontos külön projektcsomagot tervezni a gazdaság egyéb területeire vonatkozó fejlesztéseket illetően és a gazdaság diverzifikációját célzó intézkedéseket pénzügyileg és intézményileg külön kezelni, nehogy az egyébként jobb adottsággal rendelkező turizmus elszívja az egyéb termelő és szolgáltató tevékenységek elől az állami támogatásokat.

Javasolt indikátor:

• A kkv-k árbevételének növekedése;

• A térségbe áramló működő tőke növekedése;

• A kkv-k átlagos foglalkoztatotti létszámának növekedése;

• A betelepülő vagy létrejövő középvállalatok és 30 főnél többet foglalkoztató kisvállalkozások száma.

17. ábra – A vállalkozások növekedési feltételeinek javítását célzó átfogó cél hatásútvonala

Forrás: saját szerkesztés

5.3.2.1. Kisvállalkozások arányának növelése és a középvállalatok betelepülésének ösztönzése

A tervezett projektcsomag tartalmazza a szolgáltató és főleg a termelő vállalkozások technológia- és telephelyfejlesztését akár visszatérítendő vagy vissza nem térítendő forrásokkal. A 2020-ig terjedő programozási időszakban a feldolgozóipari fókusz miatt a szolgáltatásfejlesztésre csak a legszegényebb

településeken volt lehetőség vissza nem térítendő támogatások igénylésére a magyar oldalon. Az uniós szabályozás nem zárja ki a szolgáltatásfejlesztést vissza nem térítendő forrásokból, a jelenlegi kormányzati tervekben pedig szerepel a termeléshez kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésének támogatása vissza nem térítendő eszközökkel a 2021-2027 közötti programozási időszakban.

A projektcsomagra ágazati korlátozást nem javasolt alkalmazni a feldolgozóipart illetően, mert az csak gátolná a gazdaság diverzifikálását. Lényegében bármilyen termelő vállalkozás megerősödése vagy betelepülése óriási pozitív hatást gyakorolna a térség gazdasági és munkaerőpiaci helyzetére az itt található települések kis lakosságszáma miatt. A következő projektcsomagban tárgyalt kertészet fellendülésével nagyobb szerepet kaphatnak az élelmiszeripari fejlesztések a térségben a magyar oldalon, amely terület a magyar kormány számára továbbra is kiemelten támogatott terület marad. A technológia fejlesztés mellett ennek a projektcsomagnak a keretében kerülhet sor a piacra jutás ösztönzésére, illetve az üzleti környezetfejlesztésekre, melyek között a kisebb logisztikai parkok fejlesztése mellett a meglévő kevés ipari park, illetve az esetleges újonnan létesített inkubátorházak építése kap helyet.

A vállalati termelékenység ösztönzésére kevés közvetlenül alkalmazható eszköze van a térségnek, de arra lehet számítani, hogy a termelékenység és azon belül is a munkatermelékenység növelése egy kiemelt fejlesztési szempont lesz mindkét tagállam gazdaságfejlesztési stratégiájában 2020 után. A munkatermelékenység javítása érdekében várható a munkát terhelő adók és adminisztratív terhek csökkentése, a termelékenységi szempontok erősebb érvényesítése a gazdaságfejlesztési pályázatokban, illetve mikro- és kisvállalkozások számára mentorszolgáltatások és üzleti tanácsadás igénybevételének finanszírozási lehetőségei.

5.3.2.2. Helyi erőforrás-használaton alapuló mezőgazdasági termelés ösztönzése

Ez a projektcsomag tartalmazza az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból elérhető vidékfejlesztési forrásokat, melyek segítségével fel lehet éleszteni a térség kertészeti hagyományait és megakadályozni a mezőgazdasági tevékenységek további visszaesését a térségben. A szolgáltatás- és feldolgozóipari fejlesztések mellett a mezőgazdasági tevékenységek diverzifikálása biztosíthatja azt a kiegyensúlyozott gazdasági szerkezetet, amely akkor is képes biztosítani a térség prosperitását, amikor esetlegesen a meghatározó turisztikai bevételek hirtelen kiesnek. Ennek egyik javasolt felvevőpiaca az utóbbi 10-13 évben Budapest központtal lendületet kapó „gasztroforradalom”, amelynek keretében az éttermi vendéglátásban, „fine diningban” terjedő trend a térségi minőségi alapanyagok használata. A terület jó éghajlattal rendelkezik főleg a dombos vidéket kedvelő bogyós gyümölcsök termesztéséhez a magyar, illetve az egyéb gyümölcsfélék termesztéséhez az inkább sík területek jellemezte szlovákiai oldalon. A versenyképes kertészethez, a helyi termelők megerősödéséhez szükség van a termesztési technológia és a szaktudás jelentős fejlesztésére, illetve a térségben lakók részéről megfelelő termelékenységet biztosító modern termelési módszerek elsajátítására. A projektcsomag további tervezett eleme a most formálódó „Smart vidék” program, ami egy uniós szintű kezdeményezés. A kezdeményezés keretében lehetőség nyílik a mezőgazdasági termelőtevékenység digitalizációjának, adathasználatának, illetve termelési technológiájának fejlesztésére a negyedik ipari forradalom szellemében. A modern technológiákkal termelékenyebbé és jövedelmezőbbé váló mezőgazdasági

Document Metadata

Table of Contents

Vezető szakértők: Kiss Gábor Ferenc Sófalvi Tamás

Document Metadata