E-LEARNING FORGATÓKÖNYV
E-LEARNING FORGATÓKÖNYV
Program: | ÁROP -2.2.13. Közigazgatási Vezetői Akadémia |
Modul: | 1. MODUL – HATÉKONY VEZETÉS |
TÉMACSOPORT: | EMBEREK VEZETÉSE |
TRÉNING: | Együttműködés és csapatépítés |
SZERZŐ: | XXXXXXX-XXXXXX XXXXXX |
1.1 Az egyén az együttműködés folyamatában 3
1.1.1 A konformizmus, mint az egyén hozzáállása a csoporthoz 3
1.1.2 Nonkonformizmus, mint az egyén hozzáállása a csoporthoz 3
1.1.3 A konfliktus kezelés megoldásai 5
1.2 A csoportvezető feladat/kapcsolat orientáltsága 5
2.1 A csoport elméleti megközelítése 6
2.2 A csoportok kategóriái Hiba! A könyvjelző nem létezik.
2.4 A sikeres csapatépítés legfőbb elemei 7
3 Tesztek eredményeinek újraértékelése 7
3.1 Feladat/kapcsolatorientált teszt újraértékelése 8
Szeretném kérni, hogy idézzen fel néhány pillanatot a tréningről! Kérem, válaszoljon fejben az alábbi kérdésekre!
a) Gondolatban ismét üljön ott a teremben egy széken, körülötte a többiek, szinte senkit nem ismer még, nem tud róluk szinte semmit. Aki most így hirtelen eszébe jut, mit gondolt róla az első pillanatokban? Első gondolataim róla:……………………………………………………………….. | |
Így most visszaemlékezve hogyan változott meg erről a személyről ez az előzetesen alkotott képe? ……………………………………………………………………………………….. Az együttműködési képességéről milyen emléke maradt? ………………………………………………………………………………………. | |
b) Maradva az első pillanatoknál, hogyan emlékszik vissza arra a személyre, akiről Ön számára kiderült a 2 nap alatt, hogy egy igazán jó csapatjátékos. Milyen volt az első órákban?....................................................................................... Hogyan változott a 2. nap végére? Mi az oka, hogy ilyen pozitív változáson ment át a róla alkotott kép? c) Próbálja meg felidézni az összes társ nevét, s a hozzájuk tartozó hobbikat, amiket az első órákban mondtak magukról ismerkedés képpen. Név……………………….Hobbija:………………………… d) Név……………………….Hobbija: így tovább e) Ön utólag megváltoztatná, amit mondott hobbinak? Nem, nagyon is Xxxxx illőt mondott, s örül, hogy így fognak visszaemlékezni Önre a többiek Xxxx, mást mondanék:………………….., mert………. | |
Természetesen ezeket a válaszokat saját magának „adja”, ez egy önreflexió saját maga számára.
1.1 Az egyén az együttműködés folyamatában
1.1.1 A konformizmus, mint az egyén hozzáállása a csoporthoz
A konformizmus az azonosulást, behódolást jelent, alkalmazkodást a szabályokhoz, társadalmi élethez, „nem lóg ki a sorból”, egyfajta alkalmazkodás a világhoz. . Konformizmus szó hajlamot jelent az erősebbhez való alkalmazkodáshoz, a szokások betartásával, az egyéni késztetések elhárításával.
A saját meggyőződés ellenére vállalja az egyén a többségi állásponthoz való csatlakozást, azért általában, mert kényelmes, nem jelent konfliktus helyzetet. Ez jellemző lehet a konfliktuskerülő típusú személyekre is.
Ha nehéz helyzetbe kerülünk, például az utcán, akkor mitől függ az, hogy kapunk-e segítséget vagy nem? Többek között attól, hogy mennyien látják az eseményt. Ám éppen fordítva, mint ahogy azt elsőre gondolnánk. Ugyanis minél többen látják, annál kisebb az
esélye, hogy segítséget kapunk, minél kevesebben, annál biztosabbak lehetünk benne, hogy segít valaki.
A konform vagy engedékeny kísérleti személyek (~32%) a következő módokon reagáltak:
• Viaszember: annyira kicsi volt az önbizalma, hogy ténylegesen helyesnek érezte a többségi álláspontot.
• Önmagában bizonytalan: bizonytalan volt saját ítéletében, és ezért inkább csatlakozott a többséghez.
• Kisebbrendűségi érzéssel küzdő: bár teljes tudatában volt annak, hogy saját válasza a helyes, mégis inkább átállt a csoporthoz, mert nem bírta volna elviselni, hogy
deviánsnak tekintsék.
Xxxxxxx: Hol találkozott a tréningen ezzel a mechanizmussal? Fel tudja idézni?
Pl. az „Együttrajzolás”feladatban a csoportos döntéshozatal fázisában mennyire érvényesült ez a mechanizmus? ……………………………………………………………………………………………….
1.1.2 Nonkonformizmus, mint az egyén hozzáállása a csoporthoz
A konformizmus ellentéte a nonkonformizmus, a lázadás a bevett normák ellen, végletes esetben ragaszkodás a saját értékítélethez a szabályok és kapcsolatok felrúgása árán is.
Az eredeti kísérletsorozatban a kísérleti személyek többsége (~67%) független maradt, azaz nem vette át a csoport többségi véleményét.
Őket a következő típusokba lehetett sorolni:
• Magabiztos: a konfliktust úgy oldotta meg, hogy energikusan szembeszállt a többségi véleménnyel és sosem engedett a maga igazából.
• Individualista: elvből figyelmen kívül hagyta a többségi véleményt, mivel úgy gondolta, hogy neki mindig igaza van.
• Lelkiismeret-furdalásos: bár nem engedett, jelentősnek ítélte meg a konfliktust, és kételkedett ítélete helyességében.
Vezetőként nagyon fontos ezeket az ismérveket ismerni a közös együttgondolkodás és közös munkáknál felmerülő ellenállások érdekében
Ellenőrző kérdések:
Párosítsa az összetartozó fogalmakat, s jelenségeket!
1. Viaszember
2. Magabiztos
3. Lelkiismeret-furdalásos
4. Individualista
5. Kisebbrendűségi érzéssel küzdő
6. Önmagában bizonytalan
a) Xxxxxxx kicsi volt az önbizalma, hogy ténylegesen helyesnek érezte a többségi álláspontot.
b) Bizonytalan volt saját ítéletében, és ezért inkább csatlakozott a többséghez.
c) Elvből figyelmen kívül hagyta a többségi véleményt, mivel úgy gondolta, hogy neki mindig igaza van.
d) Bár teljes tudatában volt annak, hogy saját válasza a helyes, mégis inkább átállt a csoporthoz, mert nem bírta volna elviselni, hogy
deviánsnak tekintsék.
e) A konfliktust úgy oldotta meg, hogy energikusan szembeszállt a többségi véleménnyel és sosem
engedett a maga igazából.
f) Bár nem engedett, jelentősnek ítélte meg a konfliktust, és
kételkedett ítélete helyességében.
Helyes megoldás:
1 a, 2 e, 3 f, 4c, 5,d, 6 b
1.1.3 A konfliktus kezelés megoldásai
1.2 A csoportvezető feladat/kapcsolat orientáltsága
A személyiségközpontú elméletek (Xxxxxxxxxx Xxxxxx) a tipologizálás ismérvéül a vezető személyiségét, figyelmének irányultságát választották. Ez azt jelenti, hogy a vezető vagy a feladatra vagy a munkatársakkal való jó kapcsolat kialakítására összpontosítja figyelmét, avagy valamilyen arányban mindkettőre, és mindezt teszi annak függvényében, hogy a
beosztottak érettségi szintje milyen szintű mind a képességek és mind a hajlandóság alapján. A feladatcentrikus vezető hajtja-űzi beosztottjait, szigorúan felügyeli őket, kevésbé figyel az emberi tényezőkre.
A kapcsolatorientált vezető elsősorban az összetartó, jó hangulatú csoport kialakítására törekszik.
Ez alapján 4 csoportba oszthatók a vezetők:
1. Résztvevő
2. Eladó, magyarázó
3. Előíró, diktáló
4. Delegáló
Ellenőrző kérdések, teszt
Az alábbi jellemzők alapján párosítsa a típusokat a tulajdonságokhoz.
a) Magas kapcsolat orintáltság és gyenge feladatorientáció jellemzi
b) Sem irányítást, sem támogatást nem tanúsít
c) A vezető részt vesz a döntési folyamatokban, de azt inkább elősegíti, kommunikáció az erőssége
d) Magas kapcsolat orientáltság és magas feladatorientáció jellemzi
e) Alacsony kapcsolatorientáltság és alacsony feladatorientáltság jellemzi
f) A vezető kijelöli a szerepeket és megmondja, hogy ki mikor mit csináljon
g) Erőteljes utasító magatartás jellemzi.
h) Alacsony kapcsolatorientáltság, és magas feladatorientáltság jellemzi Megoldás:
Résztvevő típusú a, c Eladó, magyarázó d Delegáló e, b
Előíró, diktáló f, g, h,
A tréning folyamán sokszor kellett csoportokat alkotnia.
Véletlenszerűen jöttek létre ezek a csoportok az adott feladat teljesítéséhez. Kérem, emlékezzen vissza, hogy milyen csoport rendeződések jutnak eszébe? Kikkel alkotta azt a csoportot, amely
- Önnek a legjobb emlékét idézi föl. Meg tudná magyarázni saját magának, hogy miért?
- Önnek a legkellemetlenebb vagy teljesen közömbös emlékét idézi föl. Meg tudná magyarázni saját magának, hogy miért?
2.1 A csoport elméleti megközelítése
Nemcsak személyes kapcsolataink, hanem a csoporthoz tartozás is jelentős szerepet játszik mindannyiunk életében.
A csoport szociálpszichológiai értelemben az egymással tartósan interakcióban lévő
személyeket jelenti. A közös cél, az együttes tevékenység, kohézió, csoportstruktúra jellemzi ezeket.
Életünk különböző szakaszaiban ezek változnak, átalakulnak és számuk bővül, illetve csökken.
2.2 A csapattá formálódás
Az emberek csoportban dolgoznak általában, melynek két nagy kihívása van.
Az egyik a kihívás maga, amely egyben mozgatórugója is a csoportműködésnek. A kihívásokat a csoporttagok maguk egyéni szinten is észlelik, csoportszinten pedig
meghatározóvá válik a közös érdekek kialakulása mentén. Amennyiben az egyéni és a csoportérdekek ütköznek, akkor a csoport fejlődése lelassul, akár le is állhat, amely akár a működést is veszélyeztetheti.
A másik kihívás az a mechanizmus, ami az emberek bizonyos csoportját csapattá teszi egy véletlenszerűen működő csoportosulástól. Ez a szinergia, a már csapatszellemben dolgozó
csoportra jellemző együttműködés, együttgondolkodás, egymás elfogadása elveken alapszik.
Létszám
Az általános vezetői tapasztalatok szerint 7 fő az a maximális létszám, amelynél a vezető még át tudja látni közte és a csoporttagok illetve a tagok között fennálló kapcsolatokat s a tagok egymás közötti viszonyait.
A csapattá formálódás
Egy adott térben együtt dolgozó emberek összessége még nem csapat, csupán csoport. A legfőbb domináló eszköz, ami a másságot adja, az maga a közös cél. A csapat közös célja kiemeli a cég nagy medréből azokat a csapatokat, ahol a közös cél erőteljesen érvényesül, minden egyes tag –szinte feltétel nélkül – elfogadja és azonosulni képes vele. Mindez azonnal kiegészül a közös felelősséggel is.
Ellenőrző kérdések:
Egészítse ki a mondatokat:
1. Az általános vezetői tapasztalatok szerint 5 vagy 7 vagy 10 fő az a maximális létszám, amelynél a vezető még át tudja látni közte és a csoporttagok illetve a ……között
fennálló kapcsolatokat s a tagok viszonyait.
2. Egy adott térben együtt dolgozó emberek összessége még nem csapat, csupán
……………
A legfőbb domináló eszköz, ami a másságot adja, az maga a………..
3. Amennyiben az egyéni és a csoportérdekek ütköznek, akkor a csoport fejlődése ,
akár le is állhat, amely akár a működést is………………..
Helyes válasz:
1. 7 fő, tagok , egymás közötti
2. csoport, közös cél
3. lelassul, veszélyeztetheti
2.3 A sikeres csapatépítés legfőbb elemei
• Az indulásnál a pontos, mindenki által tisztázott jövőkép létrehozása
o minden egyes tag hivatalos fogadása, köszöntése az alakuláskor
o A félreértések megbeszélése, nyitottság az új dolgok felé
o a jövőkép beillesztése a cég stratégiai elképzeléseibe
• A közös megegyezés az alapokban:
o közös megállapodás minden egyes taggal, jóváhagyás
o a pontos teljesítmény elvárások tisztázása
o csoporttagok szerepeinek tisztázása
o határidők, célkitűzések, részfeladat teljesítések pontosítása
o előzetes alternatívák felállítása, ha változás áll be, felelősségi körök pontos tisztázása
o a rövidtávú feladatok azonnali megbeszélése
o a teljesítményértékelés előzetes megbeszélése, az érintettek tudomásulvételével
o a tagok bátorítása a kapcsolatépítésre, a tudásmegosztásra, a motiváltságra
• A félelmek eloszlatása:
o pontosan kell tudni, hogy mitől tartanak, mik a kétségei, kinek mik a félelmei
o az egyéni részvétel fontosságának hangsúlyozása
o a várható hibákra történő felkészülés fontossága
• A résztvevők ösztönzése egyrészt a rájuk váró feladatok sikeres elvégzéséhez, illetve a tagok bátorítása, hogy további kapcsolatokat alakítsanak ki a cégen ill. a partnerekkel.
3 Tesztek eredményeinek újraértékelése
3.1 Feladat/kapcsolatorientált teszt újraértékelése
1. Jellemezze a nyolcfokú skálán önmagát a táblázatban található tulajdonságok mentén!
2. Adja össze mind a 18 sorban az 1-8 közötti pontszámokat! Értelmezze a kapott eredményt! Milyen eltérést talál a tréning idején kapott eredményhez képest?
8 | 7 | 6 | 5 | 4 | 3 | 2 | 1 |
kellemes | kellemetlen | ||||||||
barátságos | barátságtalan | ||||||||
érzékeny | visszautasító | ||||||||
nyugodt | feszült | ||||||||
közvetlen | távolságtartó | ||||||||
hűvös | melegszívű | ||||||||
támogató | ellenséges | ||||||||
izgalmas | unalmas | ||||||||
kiegyensúlyozott | konfliktuskereső | ||||||||
derűs | bosszankodó | ||||||||
nyitott | zárkózott | ||||||||
lojális | rágalmazó | ||||||||
megbízható | megbízhatatlan | ||||||||
figyelmes | figyelmetlen | ||||||||
kedves | ellenszenves | ||||||||
elfogadó | nem elfogadó | ||||||||
őszinte | álnok | ||||||||
szolgálatkész | elutasító | ||||||||
8 | 7 | 6 | 5 | 4 | 3 | 2 | 1 |
Tegye el ezt a tesztet, s évek múlva ismételje meg, nézze meg, hogyan változtak az egyes értékek? Mit jelent ez Xxxxx? Változott olyan képessége, amin amúgy is szeretett volna változtatni?