MKB Hazai Feltörekvő Részvény Befektetési Alap
MKB Hazai Feltörekvő Részvény Befektetési Alap
elnevezésű nyilvános, nyíltvégű értékpapír befektetési alap KEZELÉSISZABÁLYZAT
Alapkezelő:
MBH Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Székhely: 1068 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00.
Telephely: 1138 Xxxxxxxx, Xxxx xx 000. e-mail:xxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx
Letétkezelő: MBH Bank Nyrt.
0000 Xxxxxxxx, Xxxx xxxx 00.
Az Alap az ABAK irányelv alapján harmonizált befektetési alap.
Xxxxx Xxxxxxxx Szabályzatban foglaltak az Alapkezelő és a Befektető közötti általános szerződési feltételeknek tekintendők.
Xxxxx Xxxxxxxx Szabályzat hatályba lépésének napja: 2023.05.01.
Közzététel napja: 2023.04.28.
Tartalomjegyzék
I. A befektetési alapra vonatkozó alapinformációk 5
1. A befektetési alap alapadatai 5
1.2 befektetési alap rövid neve 5
1.3 A befektetési alap székhelye 5
1.4 A befektetési alap nyilvántartásba vételének időpontja, nyilvántartási száma 5
1.5 A befektetési alapkezelő neve 5
1.8 A befektetési alap működési formája (nyilvános), a lehetséges befektetők köre (szakmai vagy lakossági) 5
1.9 A befektetési alap fajtája (nyílt végű vagy zárt végű) 5
1.10 A befektetési alap futamideje (határozatlan vagy határozott), határozott futamidő esetén a futamidő lejáratának feltüntetése 5
1.11 Annak feltüntetése, ha a befektetési alap ÁÉKBV-irányelv vagy ABAK-irányelv alapján harmonizált alap 5
1.12 A befektetési alap által kibocsátott sorozatok száma, jelölése, annak feltüntetése, hogy az egyes sorozatok milyen jellemzőkben térnek el egymástól 5
1.13 A befektetési alap elsődleges eszközkategória típusa (értékpapír- vagy ingatlanalap) 6
1.14 Xxxxx feltüntetése, ha a befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet hitelintézet által vállalt garancia vagy kezesi biztosítás biztosítja (tőke-, illetve hozamgarancia), vagy azt a befektetési alap részletes befektetési politikája támasztja alá (tőke-, illetve hozamvédelem); az ennek feltételeit a kezelési szabályzatban részletesen tartalmazó pont megjelölése 6
2. A befektetési alapra vonatkozó egyéb alapinformációk 6
3. A befektetési alapkezelésre, továbbá a befektetési jegyek forgalomba hozatalára és forgalmazására vonatkozó, valamint az alap és a befektető közötti jogviszonyt szabályozó jogszabályok felsorolása 6
4. A befektetés legfontosabb jogi következményeinek leírása, beleértve a joghatóságra,az alkalmazandó jogra és bármilyen olyan jogi eszköz meglétére vagy hiányára vonatkozó információkat, amelyek az ABA letelepedése szerinti országban hozott ítéletek elismeréséről és végrehajtásáról rendelkeznek 7
II. A befektetési jegyre vonatkozó információk (sorozatonként) 7
5. A befektetési jegy ISIN azonosítója 7
6. A befektetési jegy névértéke 7
7. A befektetési jegy devizaneme 7
8. A befektetési jegy előállításának módja, a kibocsátásra, értékesítésre vonatkozó információk 7
9. A befektetési jegyre vonatkozó tulajdonjog igazolásának és nyilvántartásának módja 7
10. A befektetőknek a befektetési jegy által biztosított jogai, annak leírása, hogy az ABAK hogyan biztosítja a befektetőkkel való tisztességes bánásmódot és amennyiben valamely befektető kivételezett bánásmódban részesül vagy erre jogot szerez, a kivételezett bánásmód leírása, a kivételezett bánásmódban részesülő befektetőtípusok azonosítása, valamint adott esetben ezek az ABA-hoz vagy az ABAK-hoz fűződő jogi és gazdasági kötődésének leírása; az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk 8
III. A befektetési alap befektetési politikája és céljai, azon eljárások leírása, amelyekkel a befektetési
politika és stratégia módosítható, ezen belül különösen 8
11. A befektetési alap befektetési céljainak, specializációjának leírása, feltüntetve a pénzügyi célokat is (pl. tőkenövekedés vagy jövedelem, földrajzi vagy iparági specifikáció) 8
12. Befektetési stratégia, a befektetési alap céljai megvalósításának eszközei 9
13. Azon eszközkategóriák megjelölése, amelyekbe a befektetési alap befektethet, külön utalással arra vonatkozóan, hogy a befektetési alap számára engedélyezett-e a származtatott ügyletek alkalmazása 9
14. Az egyes portfólióelemek maximális, illetve minimális vagy tervezett aránya 10
15. A befektetési politika minden esetleges korlátozása, valamint bármely olyan technika, eszköz vagy hitelfelvételi jogosítvány, amely a befektetési alap kezeléséhez használható, ideértve a tőkeáttétel alkalmazására, korlátozására, a garanciák és eszközök újbóli felhasználására vonatkozó megállapodásokat és az alkalmazható tőkeáttétel legnagyobb mértékét, utalva arra, hogy az ABA esetében az éves és féléves jelentés tartalmazza a 6. melléklet XI. pontjának megfelelő információkat 11
16. A portfólió devizális kitettsége 13
17. Ha a tőke-, illetve hozamígéret a befektetési alap befektetési politikájával van alátámasztva, akkor a mögöttes tervezett tranzakciók leírása 13
18. Hitelfelvételi szabályok 13
19. Azon értékpapírokat kibocsátó vagy garantáló államok, önkormányzatok vagy nemzetközi szervezetek, amelyeknek az
értékpapírjaiba az alap eszközeinek több mint 35 százalékát fekteti 13
20. A leképezett index bemutatása és az egyes értékpapírok indexbeli súlyától való eltérésének maximális nagysága 13
21. Azon befektetési alap befektetési politikája, amelybe a befektetési alapba fektető befektetési alap eszközeinek legalább 20 százalékát meghaladó mértékben kíván befektetni 13
22. A cél-ÁÉKBV, illetve részalapjának megnevezése, a cél-ABA megnevezése, letelepedésére vonatkozó információk 13
23. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk, így pl. a mögöttes alapok letelepedésére vonatkozó információk, amennyiben az ABA alapok alapja 13
24. Származtatott ügyletekkel kapcsolatos információk 14
24.1. Származtatott ügyletek alkalmazása esetén arra vonatkozó információ, hogy a származtatott ügyletek alkalmazására fedezeti célból vagy a befektetési célok megvalósítása érdekében van lehetőség 14
24.2. A származtatott termékek, illetve a származtatott ügyletek lehetséges köre 14
24.3. Azon jogszabályhely megjelölése, amelynek alapján a befektetési alap eltérési lehetőséggel élt 14
24.4. A származtatott ügylettel kapcsolatos befektetési korlátok 14
24.5. Az egyes eszközökben meglévő pozíciók nettósítási szabályai 14
24.6. Az indexekben, egyéb összetett eszközökben meglévő pozíciók kezelése 15
24.7. Az értékeléshez felhasználni kívánt árinformációk forrása 15
24.8. Amennyiben azon származtatott ügylet jellemzői, amelybe a befektetési alap befektet, különböznek a jogszabály által a származtatott ügyletekre vonatkozóan meghatározott általános jellemzőktől, az erre vonatkozó figyelemfelhívás, meghatározva az adott származtatott ügylet jellemzőit és kockázatát 15
24.9. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk 15
25. Ingatlanalapra vonatkozó speciális rendelkezések 15
26. A kockázati tényezők, valamint annak bemutatása, hogy az ABAK hogyan felel meg a 16.§ (5) bekezdésben előírt feltételeknek 15
26.1. Az ABA likviditási kockázatának kezelése, visszaváltási jogok és a befektetőkkel kötött visszaváltási megállapodások leírása, utalva arra, hogy ABA esetében az éves és féléves jelentés tartalmazza a 6. melléklet X. pontjának megfelelő információkat 20
27. A nettó eszközérték megállapítása, közzétételének helye és ideje, a hibás nettó eszközérték számítás esetén követendő eljárás 21
28. A portfólió elemeinek értékelése, az értékelési eljárások és az eszközök értékelése során használt árképzési módszerek leírása, beleértve a nehezen értékelhető eszközök értékelése során a 38. §-nak megfelelően alkalmazott módszereket 22
29. A származtatott ügyletek értékelése 26
30. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk 27
VI. A hozammal kapcsolatos információk 27
31. A hozam megállapításának és kifizetésének feltételei és eljárása 27
33. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk 28
VII. A befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret és teljesítésének
34. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret 28
34.1. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret teljesülését biztosító hitelintézet által vállalt garancia vagy kezesi biztosítás (tőke-, illetve hozamgarancia) 28
34.2. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet alátámasztó befektetési politika (tőke-, illetve hozamvédelem) 28
35. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk 28
36. A befektetési alapot terhelő díjak, költségek mértéke és az alapra terhelésük módja 28
36.1. A befektetési alap által az alapkezelő társaság részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja 28
36.2. Amennyiben azt a befektetési alap közvetlenül fizeti, a befektetési alap által a letétkezelő részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja 32
36.3. Amennyiben azt a befektetési alap közvetlenül fizeti, a befektetési alap által egyéb felek, harmadik személyek részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja 32
37. A befektetési alapot és a befektetőket terhelő egyéb lehetséges költségek vagy díjak (ez utóbbiak legmagasabb összege), kivéve a 36. pontban említett költségeket 33
38. Ha a befektetési alap eszközeinek legalább 20 százalékát más kollektív befektetési formákba fekteti, a befektetési
célként szereplő egyéb kollektív befektetési formákat terhelő alapkezelési díjak legmagasabb mértéke 34
39. A részalapok közötti váltás feltételei és költségei 34
40. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk 34
IX. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazása 34
41. A befektetési jegyek vétele 34
41.1. A vételi megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje 34
41.2. A vételi megbízásokra vonatkozó forgalmazás-elszámolási nap 35
41.3. A vételi megbízásokra vonatkozó forgalmazás-teljesítési nap 35
42. A befektetési jegyek visszaváltása 35
42.1. Visszaváltási megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje 35
42.2. A visszaváltási megbízásokra vonatkozó forgalmazás-elszámolási nap 35
42.3. A visszaváltási megbízásokra vonatkozó forgalmazás-teljesítési nap 35
43. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának részletszabályai 35
43.1. A forgalmazási maximum mértéke 35
43.2. A forgalmazási maximum elérését követő eljárás, az értékesítés újraindításának pontos feltételei 36
44. A befektetési jegyek vételi, illetve visszaváltási árának meghatározása 36
44.1. A fenti árak kiszámításának módszere és gyakorisága 36
44.2. A befektetési jegyek vételével, visszaváltásával kapcsolatban felszámított forgalmazási jutalékok maximális mértéke és annak megjelölése, hogy ez — részben vagy egészben - a befektetési alapot vagy a forgalmazót vagy a befektetési alapkezelőt illeti meg 36
45. Azoknak a szabályozott piacoknak a feltüntetése, ahol a befektetési jegyeket jegyzik, illetve forgalmazzák 36
46. Azoknak az államoknak (forgalmazási területeknek) a feltüntetése, ahol a befektetési jegyeket forgalmazzák 36
47. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk 36
X. A befektetési alapra vonatkozó további információ 37
48. Befektetési alap múltbeli teljesítménye - az ilyen információ szerepelhet a kezelési szabályzatban vagy ahhoz csatolható
49. Amennyiben az adott alap esetében mód van a befektetési jegyek bevonására, ennek feltételei 38
50. A befektetési alap megszűnését kiváltó körülmények, a megszűnés hatása a befektetők jogaira 38
51. Minden olyan további információ, amely alapján a befektetők kellő tájékozottsággal tudnak határozni a felkínált befektetési lehetőségről 39
XI. Közreműködő szervezetekre vonatkozó alapinformációk 39
52. A befektetési alapkezelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám) 39
53. A letétkezelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), feladatai 39
54. A könyvvizsgálóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), feladatai 40
55. Az olyan tanácsadóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), amelynek díjazása a befektetési alap eszközeiből történik 40
56. A forgalmazóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), feladatai 40
57. Az ingatlanértékelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), feladatai 40
58. A prime brókerre vonatkozó információk 40
59. Harmadik személyre kiszervezett tevékenységek leírása, az esetleges összeférhetetlenségek xxxxxxxxxx 00
I. A befektetési alapra vonatkozó alapinformációk
1. A befektetési alap alapadatai
MKB Hazai Feltörekvő Részvény Befektetési Alap
1.2 befektetési alap rövid neve
MKB Hazai Feltörekvő Részvény Alap
1.3 A befektetési alap székhelye
0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00.
1.4 A befektetési alap nyilvántartásba vételének időpontja, nyilvántartási száma
Az Alap nyilvántartásba vételének időpontja, felügyeleti határozat száma 2018. december 5., H-KE-III-566/2018.
Az Alap nyilvántartási száma: 1111-772
1.5 A befektetési alapkezelő neve
MBH Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (rövidített neve: MBH Alapkezelő Zrt.)
MBH Bank Nyrt. (2023.05.01-től az MKB Bank Nyrt. és a Takarékbank Zrt. egyesült jogi entitásként folytatja tevékenységét MBH Bank Nyrt. néven)
MBH Bank Nyrt. (2023.05.01-től az MKB Bank Nyrt. és a Takarékbank Zrt. egyesült jogi entitásként folytatja tevékenységét MBH Bank Nyrt. néven)
ERSTE Befektetési Zrt.
MBH Befektetési Bank Zrt. (2023.05.01. előtt MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. néven működött)
Az Alap működése nyilvános, befektetési jegyei, lakossági és szakmai befektetők részére kerülnek kibocsátásra. Az Alap Befektetési jegyeit Magyarországon amerikai személyeknek tekintendő természetes személyek és jogi személyek/szervezetek kivételével devizabelföldi és devizakülföldi természetes és jogi személyek vásárolhatják meg.
A befektetési jegyeket az Amerikai Egyesült Államok területén, illetve amerikai személyeknek nem lehet felajánlani és értékesíteni.
1.9 A befektetési alap fajtája (nyílt végű vagy zárt végű)
Az Alap nyílt végű
Az Alap a Felügyelet nyilvántartásba vételétől határozatlan futamidejű.
Az Alap az ABAK irányelv alapján harmonizált alap.
Az Alap befektetési jegyei sorozatainak száma: egy sorozat. Az Alap befektetési jegyei sorozatainak jelölése: „A” sorozat.
1.13 A befektetési alap elsődleges eszközkategória típusa (értékpapír- vagy ingatlanalap)
Az Alap értékpapíralap.
Nem alkalmazható.
2. A befektetési alapra vonatkozó egyéb alapinformációk
Nem alkalmazható.
• A Bizottság 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. december 19.) a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről.
• Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról.
• Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2365 rendelete (2015. november 25.) az értékpapír- finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról.
• A kollektív befektetési formákról és kezelőikről szóló 2014. évi XVI. (Kbftv.) törvény.
• A Kbftv. végrehajtására vonatkozó normák kormányrendeleti szintű jogszabályok, ezek között:
• a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 78/2014 (III.14) Korm. rendelet,
• a befektetési alapok éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságáról szóló 215/2000. (XII.11.) Korm. rendelet.
• A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.).
• A befektetési vállalkozásokról és árutőzsdei szolgáltatókról szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.).
• A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény.
• A Polgári Törvénykönyv, a 2013. évi V. törvény.
• Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 rendelete (2019. november 27) - a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről (továbbiakban SFDR rendelet)
• Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendeletét (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (Taxonomia Rendelet /TR).
• A Bizottság 2022. április 6-i (EU) 2022/1288 felhatalmazáson alapuló rendelete az (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvvel kapcsolatos információk tartalmát és megjelenítését részletesen meghatározó, valamint a fenntarthatósági mutatókkal és a fenntarthatóság szempontjából káros hatásokkal kapcsolatos információk tartalmát, módszertanát és megjelenítését, továbbá a környezeti és társadalmi jellemzők és a fenntartható befektetési célkitűzések előmozdításával kapcsolatos, a szerződéskötés előtti dokumentumokban, a weboldalakon és az időszakos jelentésekben szereplő információk tartalmát és megjelenítését meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (RTS)
A fenti felsorolás nem teljes, további hatályos jogszabályi rendelkezések szabályozzák az alapkezelési tevékenység és a forgalmazási tevékenység folyamatait, a pénzmosási tevékenység megelőzésére vonatkozó és az adatvédelmi szabályokat, a fogyasztóvédelmi rendelkezéseket, illetőleg a Felügyelettel szemben fennálló adat-bejelentési, adatszolgáltatási és a felügyeleti hatósági jogkör gyakorlásából eredő egyéb kötelezettségeket.
Az Alap a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2014. évi XVI. törvény alapján létrehozott jogi személyiséggel rendelkező nyilvános, nyílt végű értékpapír befektetési alap.
Az Alap törvényes képviselője (Alapkezelője) az MBH Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (rövidített neve: MBH Alapkezelő Zrt.)
Székhelye: 1068 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00.; telephely: 1138 Xxxxxxxx, Xxxx xx 000.
Az Alap a Magyarországon felügyeleti hatóságként működő Magyar Nemzeti Bank nyilvántartásba vételével jön létre és nyeri el jogi státuszát, ezért az Alap letelepedése szerinti uniós tagállam Magyarország. Az Alap működésére irányadó jog a magyar xxx.Xx Alap jogállása szerint a Kbftv. 4.§. (1) 97. pontja alapján uniós alternatív befektetési alapnak minősül.
A nyilvános kibocsátási eljárás, illetve a folyamatos forgalmazás során a Befektető tulajdonába került befektetési jegyek után a Befektetőt a magyar jogszabályokban, valamint az Alap Tájékoztatójában és Xxxxxxxx Szabályzatában meghatározott jogok illetik meg.
Az Alap működése, valamint az Alap és a Befektető közötti jogviták eldöntése a Magyar Állam joghatósága alá tartozik. A jogviták eldöntése a Magyar Nemzeti Bank, mint felügyeleti hatóság előtt történő közigazgatási egyeztetési eljárásban, illetve a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság előtti polgári peres eljárásban történhet. Amennyiben bármely ok miatt a Pénz és Tőkepiaci Választott Bíróság hatásköre nem állapítható meg, a jogvita eldöntése a rendes bíróságok előtti polgári peres eljárásban történhet.
A magyar bíróságok által hozott ítéletek külföldi elismerésére és végrehajtására a hatályos magyar jogszabályok és vonatkozó európai uniós jogi aktusok - így különösen a polgári és kereskedelmi ügyekben az Európai Parlament és a Tanács a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 1215/2012/EU rendelete (2012. december 12.) - szabályai az irányadók.
II. A befektetési jegyre vonatkozó információk (sorozatonként)
5. A befektetési jegy ISIN azonosítója
HU0000720727
6. A befektetési jegy névértéke
1.- Forint
7. A befektetési jegy devizaneme
HUF (magyar forint)
8. A befektetési jegy előállításának módja, a kibocsátásra, értékesítésre vonatkozó információk
Az Alap befektetési jegyei a Tpt. 7 § (3) bekezdése szerint dematerializált értékpapírként kerülnek kibocsátásra. A Forgalmazó a befektetési jegyeket Magyarországon hozza forgalomba.
A befektetési jegy szabadon átruházható értékpapír, amely a másodlagos értékpapír-piacon szabadon értékesíthető. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásáról a jelen szabályzat IX. fejezete rendelkezik.
9. A befektetési jegyre vonatkozó tulajdonjog igazolásának és nyilvántartásának módja
A befektetési jegy dematerializált értékpapír.
A befektetési jegyek értékpapírszámlán kerülnek nyilvántartásra, a befektetési jegyekre vonatkozó tulajdonjog igazolása értékpapírszámla kivonattal, illetve tulajdonosi igazolással történik.
A befektetési jegy tulajdonosának- az ellenkező bizonyításig- azt kell tekinteni, akinek az értékpapírszámláján a befektetési jegyet nyilvántartják. A befektetési jegy fizikailag nem kerül kinyomtatásra, éppen ezért fizikai formában nem kérhető ki. Dematerializált befektetési jegy megszerzésére és átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő jóváírás, illetve terhelés útján kerülhet sor.
A befektetőknek az Alappal szemben fennálló követeléseit és egyéb jogait az Alap által forgalomba hozott befektetési jegy testesíti meg.
A befektetési jegyek mindenkori tulajdonosa:
1. jogosult arra, hogy a befektetési jegyeit, vagy azok egy részét a Kezelési Szabályzatban meghatározottak szerint a Forgalmazó közreműködésével visszaváltsa;
2. jogosult arra, hogy az Alap jogutód nélküli megszűnése esetén a költségekkel csökkentett, meglévő vagyonból részesedjen, a tulajdonában lévő befektetési jegyeknek az összes kibocsátott befektetési jegyhez viszonyított arányának megfelelően;
3. az Alap megszűnése esetén jogosult a végelszámolási jelentés megtekintésére.
Az Alap befektetési jegyeinek az adott befektető számára első alkalommal történő értékesítésekor az Alap Kezelési Szabályzatát és a Kiemelt Információkat Tartalmazó Dokumentumot a befektetőnek térítésmentesen át kell adni az Alap Tájékoztatóját, a legutóbbi éves és féléves jelentését a befektető kérésére térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani. A befektető külön nyilatkozatot tesz
• a fenti dokumentumok átvételére vonatkozóan, vagy
• arról, hogy a fenti dokumentumok részére történő átadásáról lemond, vagy
• arról, hogy a dokumentumok átadását elektronikus úton kéri.
Az Alap Tájékoztatója, Kezelési Szabályzata, Kiemelt Információkat Tartalmazó Dokumentuma, a legutóbbi éves és féléves jelentése az Alapkezelő honlapján, valamint a forgalmazási helyeken térítésmentesen a befektetők rendelkezésére áll, továbbá a befektető kérésére térítésmentesen át kell adni, illetve szóbeli és elektronikus értékesítés során fel kell hívni a befektető figyelmét, hogy hol érheti el a felsorolt dokumentumokat.
A befektetési jegy tulajdonosa jogosult a jogszabályokban, illetve a jelen Kezelési Szabályzatban meghatározott jogok gyakorlására is.
Az Alapkezelő gondoskodik arról, hogy az ABAK rendelet 57. cikkben említett döntéshozatali eljárásai és szervezeti felépítése biztosítsa a befektetőkkel szembeni tisztességes bánásmódot.
Az Alapkezelő a szervezeti felépítésében alkalmazott döntési, irányítási, feladat-megosztási, belső ellenőrzési mechanizmusa, jelentéstételi rendszere, rendszerezett nyilvántartása, számviteli politikája alkalmazásával következetesen törekszik arra, hogy az Alap meghirdetett befektetési politikája és stratégiája a befektetők megkülönböztetés mentes érdekeinek érvényesítése céljából megvalósuljon.
Az Alap kezelése során az Alapkezelő egyetlen befektetőt sem részesíthet megkülönböztetett bánásmódban.
III. A befektetési alap befektetési politikája és céljai, azon eljárások leírása, amelyekkel a befektetési politika és stratégia módosítható, ezen belül különösen:
Az Alapkezelő az összegyűjtött tőke jelentős részét a Budapesti Értéktőzsde indexeiben (BUX és BUMIX index) szereplő gazdasági társaságok részvényeibe kívánja befektetni.
BUX index – a BÉT legnagyobb kapitalizációjú (blue chip) részvényeinek indexe BUMIX index – a BÉT közepes és kis kapitalizációjú részvényeinek indexe
Az Alapkezelő aktív portfóliókezeléssel, elemzésekre támaszkodva a törvényben meghirdetett határokon belül alakítja az alap portfólió összetételét a referenciahozam elérése, illetve annak túlteljesítése érdekében.
12. Befektetési stratégia, a befektetési alap céljai megvalósításának eszközei
Az Alapkezelő az összegyűjtött tőke jelentős részét a Budapesti Értéktőzsde indexeiben (BUX és BUMIX index) szereplő gazdasági társaságok részvényeibe kívánja befektetni így az Alap a magyar részvénypiac teljesítményéből való közvetlen részesedésre nyújt lehetőséget.
BUX index – a BÉT legnagyobb kapitalizációjú (blue chip) részvényeinek indexe BUMIX index – a BÉT közepes és kis kapitalizációjú részvényeinek indexe
Az Alapkezelő aktív portfóliókezeléssel, elemzésekre támaszkodva a törvényben meghirdetett határokon belül alakítja az alap portfólió összetételét a referenciahozam elérése, illetve annak túlteljesítése érdekében.
Az Alap referenciamutatója: 45% BUX Index + 45% BUMIX Index + 10% ZMAX Index
Az Alap referenciamutatóját az Alapkezelő az Alap teljesítményének mérésére, és sikerdíjának meghatározása céljából alkalmazza. A referenciamutató számításának módját a Kezelési Szabályzat 36.1 pontja tartalmazza, a referenciamutató mértékét az Alapkezelő évente felülvizsgálja.
Az Alapkezelő a tőle elvárható gondossággal, a törvényi, valamint a Kezelési Szabályzatban foglaltak szerint fekteti be az Alap rendelkezésére álló forrásokat. Az Alap befektetési politikája csak az MNB engedélyével és a közzétételt követő 30 nap elteltével változtatható meg.
A befektetési politika megvalósítása érdekében az Alap saját tőkéje az alábbi eszközökbe kerül befektetésre:
Látra szóló- és lekötött bankbetétek
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
• Magyarországon kibocsátott magyar állampapírok
• Nem forintban denominált állampapírok (harmadik ország, nemzetközi pénzügyi intézmény, nemzetközi közjogi szervezet, EGT-állam vagy annak önkormányzata vagy OECD tagállama által kibocsátott vagy garantált értékpapírok)
• Hitelintézet vagy gazdálkodó szervezet által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
• Jelzáloglevelek és eszközfedezetű hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
Részvények
• Tőzsdére bevezetett részvények
• Tagsági jogokat megtestesítő OTC értékpapírok
• Egy éven belül forgalomba hozott részvények, feltéve, hogy a forgalomba hozatali feltételek kötelezettségvállalást tartalmaznak arra, hogy a kibocsátó kezdeményezi az értékpapírok Budapesti Értéktőzsdére és/vagy más OECD állam tőzsdéjére történő bevezetését, és a bevezetés a forgalomba hozataltól számított egy éven belül megtörténik.
Az egyes részvények portfólióban lévő arányáról a mindenkori törvényi előírásokat figyelembe véve az Alapkezelő dönt.
Kollektív befektetési értékpapírok
befektetési alapok jegyei, ETF-ek, egyéb kollektív befektetési értékpapírok.
Származtatott ügyletek
Az Alapkezelő az Alap nevében a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 78/2014. számú kormányrendelet 22. §. értelmében származtatott ügyletet köthet, a 22.§-ban valamint a Kezelési Szabályzat 14. pontjában megállapított befektetési korlátok figyelembevételével ezen belül az alábbiak alkalmazhatók:
• Határidős ügyletek
• Opciós ügyletek
• CFD (contract for difference)
• Certifikátok
• Warrantok
14. Az egyes portfólióelemek maximális, illetve minimális vagy tervezett aránya
Minimum | Tervezett | Maximum | |
Látra szóló- és lekötött bankbetétek | 0% | 10% | 100% |
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összesen | 0% | 0% | 100% |
Magyarországon kibocsátott magyar állampapírok | 0% | 0% | 100% |
Nem forintban denominált állampapírok | 0% | 0% | 100% |
Hitelintézet vagy gazdálkodó szervezet által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok | 0% | 0% | 20% |
Jelzáloglevelek és eszközfedezetű hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok | 0% | 0% | 20% |
Részvények összesen | 0% | 90% | 100% |
Tőzsdére bevezetett részvények | 0% | 90% | 100% |
Tagsági jogokat megtestesítő OTC értékpapírok | 0% | 0% | 10% |
Egy éven belül forgalomba hozott részvények, feltéve, hogy a forgalomba hozatali feltételek kötelezettségvállalást tartalmaznak arra, hogy a kibocsátó kezdeményezi az értékpapírok Budapesti Értéktőzsdére és/vagy más OECD állam tőzsdéjére történő bevezetését, és a bevezetés a forgalomba hozataltól számított egy éven belül megtörténik. | 0% | 0% | 10% |
Kollektív befektetési értékpapírok | 0% | 0% | 80% |
Származtatott ügyletek | 0% | 0% | 100% |
Határidős ügyletek | 0% | 0% | 100% |
Opciós ügyletek | 0% | 0% | 30% |
CFD (contract for difference) | 0% | 0% | 30% |
Certifikátok | 0% | 0% | 30% |
Warrantok | 0% | 0% | 30% |
Befektetési korlátok az Alap eszközeihez viszonyítva
A kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 78/2014. kormányrendelet 18.-20.
§-ai alapján:
(1) Az Alap eszközeinek 10 százalékát fektetheti be ugyanazon kibocsátó által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott korláttal szemben 15 százalékos korlát alkalmazható olyan átruházható értékpapírok tekintetében, amelyeket szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszeren forgalmaznak, feltéve, hogy az utolsó naptári negyedévben mért napi átlagos forgalma meghaladja a százmillió forintot.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott korláttal szemben 25 százalékos korlát alkalmazható Magyarországon székhellyel rendelkező jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevelek esetében, továbbá olyan kötvények esetében, amelyek kibocsátója egy tagállamban székhellyel rendelkező és jogszabálynál fogva a kötvénytulajdonosok érdekeinek védelmére létrehozott különleges állami felügyelet hatálya alatt álló hitelintézet, feltéve, hogy ez utóbbinak a kötvények kibocsátásából befolyt összegeket jogszabálynál fogva olyan eszközökbe kell befektetni, amelyek a kötvények futamideje alatt mindvégig alkalmasak a kötvényekhez rendelt követelések kielégítésére, és amelyeket a kibocsátó felszámolása esetén első helyen a tőke visszatérítésére és a felhalmozott kamat kifizetésére kell felhasználni. Amennyiben az Alap eszközeinek több mint 10 százalékát fekteti az e bekezdés hatálya alá tartozó, egy kibocsátó által kibocsátott értékpapírokba, ezeknek a befektetéseknek az összértéke nem haladhatja meg az Alap eszközeinek 80 százalékát.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott korláttal szemben 35 százalékos korlát alkalmazható abban az esetben, ha az átruházható értékpapírok vagy pénzpiaci eszközök kibocsátója vagy garanciavállalója egy EGT-állam, annak helyi hatósága, harmadik ország, vagy olyan nemzetközi közjogi szerv, amelynek egy vagy több EGT-állam is tagja.
(5) Az Alap eszközeinek 40 százalékát nem haladhatja meg azon kibocsátók átruházható értékpapírjainak és pénzpiaci eszközeinek összértéke, amelyekben az Alap által történő befektetések értéke egyenként meghaladja az Alap eszközeinek 10 százalékát. Ez nem vonatkozik a prudenciális felügyelet hatálya alatt álló hitelintézetekben elhelyezett betétekre, illetve a prudenciális felügyelet hatálya alatt álló hitelintézetekkel lebonyolított OTC származtatott ügyletekre. A (3) és (4) bekezdésben szabályozott értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket, valamint a kollektív befektetési értékpapírokat a 40 százalékos korlát alkalmazása szempontjából nem kell figyelembe venni.
(6) az (1)-(5) pontokban szereplő korláttól eltérően az Alap eszközeinek akár 100 százalékát fektetheti EGT-állam vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: OECD) tagállama által kibocsátott vagy garantált állampapírokba és nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott vagy garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, ha eszközeinek legfeljebb 35 százalékát fekteti egy adott sorozatba tartozó értékpapírba.
(7) Amennyiben az Alap befektetési politikája alapján egy adott intézménnyel szembeni, az adott intézmény által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történő befektetésekből, az adott intézménynél elhelyezett betétekből, és az adott intézménnyel kötött OTC származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettség meghaladhatja az Alap eszközeinek 20 százalékát, erre a kezelési szabályzatban kifejezetten fel kell hívni a befektetők figyelmét meghatározva az ebből fakadó speciális kockázatokat is.
Befektetési korlátok a megengedett eszközök oldaláról
A kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 78/2014. kormányrendelet 25. §-a alapján:
(1) Az Alap egyetlen kibocsátóban sem szerezhet minősített befolyást, illetve nyilvánosan működő részvénytársaságban nem szerezhet nyilvános vételi ajánlattételi kötelezettséget megalapozó befolyást.
(2) A fentieken túlmenően az Alap:
a) egy kibocsátó szavazásra nem jogosító részvényeinek legfeljebb 10 százalékát,
b) egy kibocsátó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjainak legfeljebb 20 százalékát szerezheti meg.
(3) A (2) bekezdés b) pontjaiban meghatározott korlát figyelmen kívül hagyható a megszerzés időpontjában, amennyiben a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bruttó értékét vagy a forgalomba hozandó értékpapírok nettó értékét ebben az időpontban nem lehet meghatározni.
(4) Nem kell figyelembe venni az (1) és (2) bekezdésben szereplő korlátokat:
a) az EGT-állam vagy annak önkormányzata által forgalomba hozott vagy garantált átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök esetében,
b) a harmadik ország által forgalomba hozott vagy garantált átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök esetében,
c) nemzetközi pénzügyi intézmény, valamint az olyan nemzetközi közjogi szervezetek által kibocsátott átruházható értékpapírok esetében, amelyeknek egy vagy több tagállam a tagja.
Az Alapra vonatkozó egyéb befektetési korlátozások
A kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 78/2014. kormányrendelet 26. §-a alapján:
(1) Az Alapkezelő az Alap saját tőkéjét nem fektetheti be az Alap által kibocsátott Befektetési jegybe.
(2) Az Alapkezelő az Alap részére nem vásárolhat
a) saját maga által kibocsátott értékpapírt;
b) az Alapkezelő kapcsolt vállalkozásai által kibocsátott értékpapírt, a nyilvános árjegyzéssel rendelkező értékpapírok kivételével, ideértve a tőzsdére bevezetendő értékpapírokat.
(3) Az Alap nem vásárolhat az Alapkezelő tulajdonában lévő pénzügyi eszközöket, és nem értékesíthet pénzügyi eszközt az Alapkezelő részére.
(4) Az Alapnak az Alapkezelő kapcsolt vállalkozásaival kötött, valamint az Alapkezelő által kezelt egyéb kollektív befektetési formák, valamint portfóliók egymás közötti ügyletei esetén az ügylet kötésekor érvényben lévő piaci árat dokumentálni kell.
Értékpapírok kölcsönadása
Az Alap nem adhat kölcsön értékpapírokat.
Értékpapír kölcsönvétele
Az Alap nem vehet kölcsönbe értékpapírokat.
Tőkeáttétel
Az Alap teljes nettó kockázati kitettségének maximális mértéke a befektetési politika szerint maximum az Alap vagyonának 200%-a lehet.
A Kbftv. 6. melléklet XI. pontjának megfelelő információkat ideértve Alap által alkalmazott tőkeáttétel teljes összegét, valamint a tőkeáttétel mértékében bekövetkező változásokat az Alap éves és féléves jelentése tartalmazza.
16. A portfólió devizális kitettsége
Az Alap jellemzően HUF kitettséggel rendelkezik, de egyéb devizákban is nyithat pozíciókat:
Deviza | Minimum | Tervezett | Maximum |
HUF | 0% | 100% | 100% |
PLN, CZK, RON, HRK | 0% | 0% | 30% |
G10 devizák (CAD, GBP, NOK, SEK, DKK, CHF, JPY, AUD, NZD, EUR, USD) | 0% | 0% | 30% |
EMEA devizák (RSD, TRY, ILS, RUB, ZAR, ISK) | 0% | 0% | 30% |
Az Alap devizakitettségét a befektetési politikában, illetve a származtatott ügyletek értékelésének szabályai szerint meghatározott keretek között az árfolyamkockázat csökkentése érdekében fedezheti.
Nem alkalmazható.
Az Alap a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 78/2014. Korm. rendelet 27. és 15. §-ában meghatározottak szerint jogosult hitelfelvételre.
Az Alap eszközeinek 10 százaléka erejéig vehet fel hitelt 3 hónapnál rövidebb futamidőre. Az Alap jogosult a hitelfelvételhez biztosítékot nyújtani. Az Alap kötvényt, más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. E rendelet alkalmazása során nem minősül hitelfelvételnek az Alapot terhelő fizetési kötelezettségre vonatkozó, a forgalmazó által biztosított, legfeljebb 15 napos halasztott pénzügyi teljesítés lehetősége.
Az Alap portfóliójában 35 százalékos súlyt EGT-állam vagy OECD tagállama által kibocsátott vagy garantált állampapírok és nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott vagy garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, érhetnek el.
Az Alap nem reprodukálja egyes indexek összetételét.
Nem alkalmazható.
Nem alkalmazható.
Nem alkalmazható.
24. Származtatott ügyletekkel kapcsolatos információk
Az Alap fedezeti célú és a portfólió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyleteket köthet.
24.2. A származtatott termékek, illetve a származtatott ügyletek lehetséges köre
Az Alap a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 78/2014 (III.14.) Kormányrendelet 22. § (1) bekezdésében felsorolt feltételeknek megfelelő származtatott ügyleteket köthet, a 22.§-ban valamint a Kezelési Szabályzat 14. pontjában megállapított befektetési korlátok figyelembevételével, ezen belül az alábbiak alkalmazhatók:
• Határidős ügyletek
• Opciós ügyletek
• CFD (contract for difference)
• Certifikátok
• Warrantok
24.3. Azon jogszabályhely megjelölése, amelynek alapján a befektetési alap eltérési lehetőséggel élt
Nem alkalmazható.
24.4. A származtatott ügylettel kapcsolatos befektetési korlátok
A származtatott ügyletekkel kapcsolatos befektetési korlátok tekintetében a a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 78/2014. sz. kormányrendelet 22.§ és a Kezelési Szabályzat 14. pontjában foglaltak rendelkezéseit kell betartania.
24.5. Az egyes eszközökben meglévő pozíciók nettósítási szabályai
Az Alapnak az egyes eszközökben meglévő nettósított kockázati kitettségét az adott eszköz aktuális értékének, továbbá az ugyanezen az eszközön alapuló származtatott ügyletekben meglévő kitettségek értékének egybeszámításával kell megállapítani, úgy, hogy az ellentétes irányú ügyletekben lévő kitettségeket egymással szemben nettósítani kell.
Az Alapban lévő, ugyanazon devizában denominált vagy ugyanazon devizára fedezett értékpapírok, követelések, kötelezettségek és származtatott ügyletek még nem realizált eredményei egymással nettósíthatók.
Az Alap nettó pozícióját devizanemenként is meg kell állapítani. A nettó nyitott deviza pozíció a következő elemek együttes összege:
• a nem származtatott ügyletekből eredő pozíció;
• a nettó határidős pozíció (a határidős devizaügyletek alapján fennálló követelések és fizetési kötelezettségek közötti különbség, ideértve a tőzsdei határidős devizaügyletek és a deviza swap ügyletek tőkeösszegét is);
• a felmerült, de még nem esedékes jövőbeni bevételek/kiadások és a származtatott ügyletek még nem realizált eredményei;
• az ugyanazon devizára kötött opciós ügyletek nettó delta kockázata (A nettó delta kockázat a pozitív és a negatív deltakockázatok abszolút értékének különbsége. Valamely opciós ügylet delta kockázata az alapul szolgáló deviza piaci értékének és az opció delta tényezőjének szorzata);
• egyéb, devizában denominált származtatott ügyletek piaci értéke.
Az értékpapír-pozíciók nettósítása során az alábbiak szerint kell eljárni:
Azonnali ügyletek
A megkötött, de még nem teljesített eladási és vételi tranzakciók - kezelési szabályzat szerinti - piaci áron számított értékével az értékpapír pozíciót nettósítani kell.
Határidős ügyletek
Ennek során a határidős eladási tranzakció értékpapír mennyiségével (névérték, darabszám) csökkenteni, a határidős vételi pozíció mennyiségével növelni kell az azonnali pozíció mennyiségét és az így kialakult nettó pozíciót aktuális piaci áron értékelni. A piaci ár meghatározásánál itt és minden további esetben is az Alap Kezelési Szabályzatában foglaltakat kell alkalmazni.
Opciós ügyletek
Az eladási, illetve vételi opció kötési volumenének piaci áron számított nagyságának és az opció delta tényezőjének szorzatát lehet a nettósításnál figyelembe venni.
Contract for Differences (CFD) ügyletek
A részvények vagy a kötvények kötési volumenének piaci áron számított nagyságát lehet a nettósításnál figyelembe venni.
Certifikát (strukturált kötvény)
A részvények vagy a kötvények kötési volumenének piaci áron számított nagyságát lehet a nettósításnál figyelembe venni.
Warrantok (értékpapírosított opció)
A részvények vagy a kötvények kötési volumenének piaci áron számított nagysága és a delta tényező szorzata, amit a nettósításnál figyelembe lehet venni.
24.6. Az indexekben, egyéb összetett eszközökben meglévő pozíciók kezelése
Nem alkalmazható.
24.7. Az értékeléshez felhasználni kívánt árinformációk forrása
Tőzsdei, illetve tőzsdén kívüli származtatott ügyletek értékeléséhez a xxx.xxx.xx, továbbá Xxxxxxxxx által közzétett árak kerülnek felhasználásra.
Nem alkalmazható.
24.9. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk
Nem alkalmazható.
25. Ingatlanalapra vonatkozó speciális rendelkezések
Nem alkalmazható.
IV. A kockázatok
Mivel az Alap működése számos kockázattal jár, az Alapba történő befektetési döntés során e kockázatok átgondolása, felmérése szükséges, tekintettel arra, hogy a Befektetési jegy megvásárlásával a Befektető befektetési kockázatot vállal.
Az Alap befektetési jegyeibe történő befektetésből adódó kockázatokat, illetve az abból adódó esetleges károkat kizárólag a Befektetők viselik.
Ezért az Alapkezelő felhívja a Tisztelt Befektetők figyelmét arra, hogy hosszú távon a pénz- és tőkepiacon érvényesül az az elv, mely szerint a magasabb hozam eléréséhez a Befektetőnek magasabb kockázatot kell vállalnia. Kérjük ezért az alábbi kockázati tényezők fokozott figyelembevételét!
Általános gazdasági kockázat
A nemzetközi pénz- és tőkepiacok egyre erősödő integráltsága miatt egy-egy ország, illetve régió értékpapírpiacaira más országok és régiók tőkepiaci folyamatai is hatást gyakorolnak olyan mozgásokat indukálva, melyek az adott ország makrogazdasági adottságaiból kiindulva első látásra indokolatlannak tűnnek. Ezek a rövid- és középtávú ingadozások negatívan is befolyásolhatják az Alap eszközeinek árfolyamát.
Részvénypiaci kockázat
Egyes alapok befektetései között jelentős arányt képviselhetnek a részvények. A részvénybefektetéssel kiemelkedően magas nyereséget lehet elérni, általában azonban a legkörültekintőbb elemzésekkel sem lehet biztonsággal megjósolni a részvényárfolyamok jövőbeni alakulását. A részvények árfolyama makrogazdasági, vállalati, vagy tőkepiaci kedvezőtlen események hatására jelentősen is csökkenhet, sőt egy adott vállalat csődje esetén a vállalat részvénye teljesen elveszítheti értékét. Így az Alap befektetőit közvetetten veszteség érheti.
Politikai kockázat
A befektetési célországok általános politikai helyzete a jövőben jelentősen változhat, továbbá az egyes országok kormányai hozhatnak olyan intézkedéseket (pl. profit repatriálás korlátozása stb.), amelyek kedvezőtlenül befolyásolhatják az adott országban korábban végrehajtott befektetéseket.
Kamatláb kockázat
A magyar állampapírpiac hozamszintjét, ezáltal a vállalatok finanszírozásának költségét, valamint a beruházási aktivitást döntően befolyásolják az ország makrogazdasági folyamatai, ezen belül is különösen az infláció alakulása. Az infláció emelkedésével együtt járó hozamszint-emelkedés kedvezőtlenül hat a fix kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok árfolyamára és a beruházások visszafogásán keresztül ront(hat)ja a vállalatok profitabilitását. Szintén befolyásolja áttételesen a fenti tényezőket az ország fizetési mérleg pozíciója, valamint az államháztartás egyenlege (külső és belső egyensúly). Mindezekből kifolyólag az Alap kamatlábkockázatnak van kitéve.
Nemzetközi tőkepiaci kockázat
Magyarország nyitott, világviszonylatban kis gazdaság. Emiatt a belső makrogazdasági folyamatok mellett a külföldi tőkepiaci trendek is befolyásolják a magyar kötvény- és részvénypiac hozamait. A külföldi befektetők magyar kötvények, illetve részvények iránti kereslete a befektetők által elvárt hozamfelár mellett függ a külföldi tőkepiacok kamatszintjétől is. Ezáltal a külföldi kamatok is befolyásolják a Befektetési jegyek árfolyamát. Hasonlóképpen a nemzetközi részvénypiaci hangulat alapvetően meghatározza a hazai részvények árfolyam- alakulását is.
Devizakockázat
Az Alap eszközeit különböző országok és ott működő vállalatok egymástól eltérő devizanemekben kibocsátott értékpapírjaiba is fektetheti. Ennek következtében az Alap eszközeinek az egyes devizákban kifejezett értéke forintra az adott deviza és a forint közötti árfolyam-ingadozásától függően változhat. Ezáltal a Befektetési jegyeket megvásárló Befektetőknek bizonyos esetekben az Alap portfólióját alkotó egyedi papírok és azok devizanemei forinttal szemben meghatározott árfolyama ingadozásának kockázatával kell szembenézniük.
Hitelezési kockázat
A bankbetétek és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a betét-felvevő pénzintézetek, illetve értékpapír kibocsátók esetleges csődje, fizetésképtelensége szélsőséges esetben az Alap portfoliójában szereplő ezen eszközök értékének drasztikus csökkenéséhez, akár teljes megszűnéséhez vezethet. Az Alapkezelő
bankbetétbe, illetve hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba kizárólag gondos mérlegelés, a pénzintézet, illetve értékpapírt kibocsátó állam, intézmény átfogó és részletekbe menő kockázati elemzését követően fekteti az Alap tőkéjét. A leggondosabb kiválasztás ellenére sem zárható ki teljes bizonyossággal ezen intézmények, államok fizetésképtelenné válása az Alap futamideje alatt, ami szélsőséges esetben a Befektetési jegyek értékének drasztikus csökkenéséhez vezethet.
Származtatott termékekből eredő kockázat
Az Alap befektetései között –szigorú szabályok betartásával – származtatott eszközök is szerepelhetnek. A származtatott termékek speciális kockázatokat rejtenek magukban. Ezen termékek likviditása rövid időn belül erősen visszaeshet, valamint jelentős tőkeáttétellel működnek. Ezért előfordulhat, hogy az Alap a nyereséget nem tudja realizálni, illetve likviditási veszteséget kénytelen elkönyvelni. A származtatott ügyleteknél további kockázatot rejt magában az elszámolóár változása. Rövidtávon előfordulhat, hogy egy termék tőzsdei elszámolóára eltér a piaci viszonyok (az alaptermék ára és az állampapírok hozama) által indokolt szinttől. Tőzsdén kívüli származtatott ügyletek esetében az ügyletnek nem része az elszámolóházi garancia, ezért ekkor az Alapnak az ügyfél nemteljesítéséből eredő kockázatot is fel kell vállalnia.
Inflációs kockázat
A fogyasztói árindex emelkedése mindig rejt magában némi bizonytalanságot, így előfordulhat, hogy az infláció
– bizonyos múltbeli időszakot tekintve – meghaladja az állampapírpiac hozamát. Tekintettel arra, hogy a Befektetési jegyek nominális hozama alapvetően az állampapír- és részvénypiaci hozamoktól függ, az Alap nominális teljesítménye ezáltal egyes időszakokban az infláció alatt maradhat. Ez pedig a negatív reálhozam kockázatát hordozza magában.
Vállalati kockázat
A vállalati kötvények és részvények esetében a kibocsátók eredményességéről közzétett információk sokszor nem elég részletesek az értékpapírok megítéléséhez.
Befektetési kockázat
Az Alapkezelő az Alap portfólióját a törvényi szabályozás betartásával és az Alap befektetési politikáját követve saját belátása szerint állítja össze. Annak ellenére, hogy az Alapkezelő minden befektetést részletes elemzést követően hajt végre, nincs garancia arra, hogy az Alap nem szenved el árfolyamveszteséget. A Befektetési jegy tulajdonosoknak tudomásul kell venniük, hogy valamennyi befektetés kockázattal jár és az Alapkezelőnek nem áll módjában garantálni az alap teljesítményét, vagy jövőbeni hozamát.
Szabályozói kockázat
A pénz- és tőkepiacok szabályozási környezetét az ügyben illetékes hatóságok határozzák meg. Bár a szabályozó célja jellemzően a hosszú távon stabil és kiszámítható tőkepiaci környezet, nem kizárt, hogy ezek a szabályok olyan hirtelen és olyan mértékben változnak, melyek a korábban kialakított, és optimálisnak tartott portfólió átstrukturálásra kényszerítik. Ebben az esetben annak is megnő a kockázata, hogy a portfólió átalakítása a megváltozott szabályok mellett csak jelentős veszteségek árán lehetséges. Ilyen szabályozási változás lehet például a rövidre történő eladások tiltása, a határidős piacok kereskedési feltételeinek változása, egy devizaárfolyam-rendszer megváltozása, stb.
Eszközök likviditásának kockázata
Az Alapkezelő a befektetési döntések meghozatala előtt mérlegeli az eszközök likviditását. A portfólióban lévő eszközök likviditása változhat. Ez esetben elképzelhető, hogy ha jelentősen romlik egy eszköz likviditása, akkor azt a nyilvántartási értéke alatt tudja csak az Alapkezelő értékesíteni, ami kedvezőtlenül befolyásolja az érintett Alap nettó eszközértékét, így a Befektetési jegyek árfolyamát.
A piac működési zavaraiból eredő kockázat
Az Alapkezelő az Alap portfólióját a releváns tőkepiaci infrastruktúra (az adott tőzsdei és tőzsdén kívül piaci szegmens működése, az elszámolóházak működése) figyelembevételével és a működési kockázatok felmérésével alakítja ki. Emellett mégis megtörténhet, hogy bizonyos tőkepiaci szegmensek működési feltételei drámaian romlanak. Ilyen például egy tőzsdei számítógépes kereskedési rendszer zavara, egy tőzsdén kívüli piacnál az árjegyzési tevékenység hirtelen felfüggesztése, stb.
A befektetési jegyek forgalmazása felfüggesztésének kockázata
A Kbftv. 113-116. §-a alapján a Befektetési Jegy folyamatos forgalmazását az Alapkezelő szüneteltetheti, illetve felfüggesztheti az alábbi esetekben:
113. § (1) A befektetési jegyek folyamatos forgalmazása legfeljebb 3 munkanapra szüneteltethető, amennyiben a befektetési jegyek értékesítése, illetve visszaváltása a befektetési alapkezelő, a letétkezelő, illetve a forgalmazó működési körében felmerülő okokból nem végezhető. A szünetelésről rendkívüli közzététel útján kell tájékoztatni a befektetőket és haladéktalanul a Felügyeletet.
(2) Ha a befektetési alapkezelő a forgalomban lévő befektetési jegy mennyiségére felső korlátot állapított meg (forgalmazási maximum), annak elérésekor a befektetési jegyek forgalomba hozatalára addig nem kerül sor, amíg a befektetési jegyek mennyisége a forgalmazási maximum alá nem csökken.
114. § (1) A befektetési alapkezelő a folyamatos forgalmazást - a vételt és a visszaváltást egyaránt - kizárólag a befektetők érdekében, akkor függesztheti fel, ha
a) a befektetési alap adott sorozata szerinti nettó eszközértéke nem állapítható meg, így különösen, ha a befektetési alap saját tőkéje több mint 10 százalékára vonatkozóan az adott eszközök forgalmát felfüggesztik, vagy egyéb ok miatt nem áll rendelkezésre értékelésre alkalmas piaci árfolyam-információ;
b) a befektetési alapkezelő, a letétkezelő vagy a forgalmazó - a 113. § (1) bekezdésben meghatározott eset kivételével - nem képes a tevékenységét ellátni;
c) a befektetési alap nettó eszközértéke negatívvá vált.
(2) A befektetési alapkezelő a befektetési jegyek visszaváltását a befektetők érdekében kizárólag akkor függesztheti fel, ha a leadott visszaváltási megbízások alapján a befektetési jegyeknek olyan mennyiségét kívánják visszaváltani, amely miatt a befektetési alap likviditása - figyelembe véve a befektetési alap eszközeinek értékesítésére rendelkezésre álló időt - veszélybe kerül.
(3) A befektetési alapkezelő az (1) és (2) bekezdésekben meghatározott felfüggesztésről rendkívüli közzététel útján haladéktalanul tájékoztatja a befektetőket, a Felügyeletet, továbbá valamennyi olyan EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát, ahol a befektetési jegyet forgalmazzák.
115. § (1) A Felügyelet a befektetők érdekében felfüggesztheti a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását, amennyiben:
a) a befektetési alapkezelő nem tesz eleget tájékoztatási kötelezettségének, vagy
b) a befektetési alap működésének törvényben előírt feltételei nem biztosítottak.
(2) A Felügyelet a befektetési alapkezelő intézkedésének hiányában felfüggesztheti a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását a 114. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben, valamint a befektetési jegyek visszaváltását a 114. § (2) bekezdésében meghatározott esetben.
116. § (1) A felfüggesztés időtartama legfeljebb 30 nap, azzal, hogy az eszközeit legalább 20 százalékban más befektetési alapba fektető befektetési alap esetében a felfüggesztés időtartama a mögöttes befektetési alap felfüggesztési szabályaihoz igazodik. A Felügyelet indokolt esetben a befektetési alapkezelő kérelmére a felfüggesztést további 1 évvel meghosszabbíthatja.
(2) A befektetési jegyek forgalmazását a forgalmazás felfüggesztését kiváltó ok megszűnését követően, vagy amennyiben azt a Felügyelet határozatban elrendeli, haladéktalanul folytatni kell.
(3) A befektetési alap nettó eszközértékét a felfüggesztés ideje alatt is meg kell állapítani és közzé kell tenni.
Nettó eszközérték számításából eredő kockázat
Az Alapkezelő célja az volt az eszközök értékelési szabályainak kialakításakor, hogy a nettó eszközérték a lehető legpontosabban tükrözze a portfólió pillanatnyi értékét. Egyes kevésbé likvid értékpapíroknál azonban előfordulhat, hogy azok utolsó piaci ára, amely az értékelés alapját képezi, nem friss, ezért nem tükrözi helyesen az adott eszköz piaci értékét. Ekkor – miután a nettó eszközérték enyhe felül- vagy alulértékeltséget mutathat – a nettó eszközértéken való forgalmazás miatt a befektetők által realizált hozam minimálisan eltérhet az Alap portfólióját alkotó piaci eszközök tényleges értékének változásától.
Az Alap esetleges határozott futamidejűvé alakításának kockázata
Az Alap határozatlan időre jött létre. Az Alapkezelő a Felügyelet engedélyével az Alapot határozott futamidejűvé alakíthatja. Mivel az Alap a határozott futamidő végén végelszámolással megszűnik, ezért a befektetők esetleg az általuk szándékolt idő lejárta előtt kénytelenek Befektetési Jegyeiket visszaváltani.
Az Alap megszűnésének kockázata
Az Alap megszűnik abban az esetben, ha az Alap nettó eszközértéke negatívvá vált; ha az Alap nettó eszközértéke 3 hónapon keresztül, átlagosan nem éri el a húszmillió forintot; ha az Alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedélyét a Felügyelet visszavonta; ha a Felügyelet kötelezte az Alapkezelőt az Alap kezelésének átadására, azonban az Alap kezelését egyetlen befektetési alapkezelő sem veszi át; ha a Befektetési jegyek folyamatos forgalmazása vagy a Befektetési jegyek visszaváltása felfüggesztésének megszűnését követően a folyamatos forgalmazás feltételei továbbra sem biztosítottak; illetve amennyiben az Alapkezelő üzletpolitikai megfontolásból így dönt.
A letétkezelő kockázata
Az Alap portfóliójában szereplő befektetési eszközöket a Letétkezelő elkülönített számlán tartja nyilván. A Letétkezelő a meghatározott törvényi szabályoknak és tőkekövetelményeknek megfelel.
Adószabályok változásának kockázata
A Befektetési jegyekre vonatkozó szabályok a Kezelési Szabályzat írásának időpontjában alapvetően kedvezőek a magánszemélyekre nézve. Ezek és a befektetési alapok adózására vonatkozó kedvező előírások a jövőben esetleg kedvezőtlen irányban is változhatnak.
Adópolitikai kockázat
A befektetési célországokban esetlegesen bekövetkező adópolitikai változások (pl. adóemelés, esetleges adó bevezetés, ahol jelenleg nincs) kedvezőtlenül befolyásolhatják az Alap teljesítményét.
Partnerkockázat
Amennyiben az Alapkezelő által az Alap nevében kötött ügyletekben közreműködő partnerek kötelezettségeiknek nem tesznek eleget maradéktalanul, ez hátrányosan befolyásolhatja az Alap nettó eszközértékét és a Befektetési jegyek árfolyamát.
A tranzakciós ár ismeretének hiányában történő megbízás kockázata
A Befektetési jegyre adott vételi és visszaváltási megbízás megadásának időpontjában a Befektetők nem ismerik a Befektetési jegyek pontos árfolyamát, amelyen a megbízás teljesülni fog. A teljesüléskori árfolyam csak a megbízást követően, az adott alap kezelési szabályzatában meghatározott késedelemmel válik ismertté. Bár az Alapkezelő az Alap nettó eszközértékének meghatározására szolgáló értékelési elvek és módszerek rögzítésével törekedett arra, hogy a Befektetési jegyek teljesüléskori árfolyama az Alap befektetéseinek megbízásnapi árait tükrözze, a pontos árfolyam ismeretének hiánya kockázatot jelent.
Az Alapkezelő működésével kapcsolatos kockázatok Az Alapkezelő szakmai felelőssége
Az Alapkezelő az Alap részére végzett alapkezelési tevékenységéből származó, esetleges szakmai felelősséggel kapcsolatos kockázatok fedezésére az ABAK-irányelvnek megfelelően szavatoló és pótlólagos tőkét képez, így képes fedezni a szakmai gondatlanságból adódó potenciális felelősséggel kapcsolatos kockázatokat. Az Alapkezelő működésével kapcsolatos általános kockázatok kezelésére külön eljárásrendet alakított ki. Az Alapkezelő a kezelt alapokkal kapcsolatosan különös hangsúlyt fektet az alábbi kockázatokra:
• Tárgyi, technikai feltételekből eredő kockázat
Az Alapkezelő rendelkezik a működéséhez szükséges tárgyi, technikai feltételekkel, viszont e
körülményekben menet közben bekövetkező esetleges változásokból eredő kockázatok kihathatnak a kezelt alapok eredményességére is.
• Személyi feltételekből eredő kockázat
Az Alapkezelő a tevékenység irányítására, portfóliókezelésre, illetve a back office tevékenység szervezésére olyan személyeket alkalmaz, akik megfelelő gyakorlati tapasztalattal, illetve a külön jogszabályban előírt vizsgával rendelkeznek. Az Alapkezelő tevékenységét az alapkezelőkre vonatkozó törvényi előírások, és az ezek alapján készült belső szabályzatok alapján végzi. Mindezektől függetlenül fennállnak a munkavállalókkal kapcsolatos személyes kockázatok.
Árupiaci kockázat
Az árupiacok az árfolyam alakulás szempontjából magas kockázatúnak számítanak, azonban az árupiaci eszközök iránt mutatkozó fizikai kereslet, illetve a fizikai kínálat korlátoltsága következtében az árupiaci eszközök piaci értékének alakulása stabilabb lehet a szintén magasabb kockázatúnak számító részvényekénél. Az árupiaci befektetések árfolyam alakulása a fizikai kínálat adottságaitól függetlenül, alapvetően a világgazdasági konjunktúra függvénye. Az árupiaci eszközök befektetésekkel történő elérhetősége az elmúlt években lényeges fejlődésen ment keresztül. A fejlődésre azért volt szükség, mert a befektetői közösség nem feltétlenül fizikai készletek birtoklását kívánja megvalósítani, hanem sokkal inkább a mögöttes eszköz árfolyam alakulásából kíván részesedni. Az innováció következtében jelentősen megnőtt azoknak a befektetési alapoknak a száma, amelyek aktív, vagy passzív befektetési tevékenységgel, határidős ügyletek alkalmazásával, vagy alapok alapja konstrukcióban, lehetővé teszik a legkülönfélébb árupiaci eszközök elérését. A határidős ügyletek mindazonáltal az azonnali (spot) ügyleteknél magasabb kockázatviselést igényelnek.
SFDR szerinti fenntarthatósági kockázat
Fenntarthatósági kockázat: olyan környezeti, társadalmi vagy irányítási esemény vagy körülmény, melynek bekövetkezése, illetve fennállása tényleges vagy potenciális, lényeges negatív hatást gyakorolhat a befektetés értékére.
Az Alapkezelő az Alap kezelése során a releváns fenntarthatósági kockázatokat a következőképpen integrálja saját eljárásaiba. A kockázatkezelés részeként a fenntarthatósági kockázatok a többi befektetési kockázattal együtt mérlegelésre kerülnek a várható hozamok mértékével és azok fenntarthatóságával összevetve.
Az Alapnak befektetési politikája alapján nem célja a fenntarthatóság előmozdítása – az Alapkezelő kifejezetten csak a fenntarthatósági kockázat alapján nem zár ki, vagy nem emel be egyetlen befektetést sem az Alap befektetései közé.
Felhívjuk a tisztelt befektetők figyelmét, hogy mivel az Alap esetében a befektetési döntéshozatal, az értékpapír kiválasztás során nem a fenntarthatósági kockázatok jelentik az elsődleges tényezőt, egy fenntarthatósági kockázati esemény bekövetkezése esetén fennáll a fenntarthatóság előmozdítását célzó befektetéshez képest az akár lényegesen alacsonyabb hozam veszélye.
Az Alap likviditási kockázatának kezelése során az Alapkezelő a kockázatkezelési szabályzatában foglaltak szerint jár el.
A befektetők befektetési jegyeiket a befektetési jegyek folyamatos forgalmazás során a forgalmazónak adott visszaváltási megbízás alapján - jelen szabályzat IX. 42. pontjában foglalt szabályok szerint - válthatják vissza. Az Alapkezelő a befektetőkkel visszaváltási megállapodást nem köt.
Az éves és féléves jelentés tartalmazza a Kbftv. 6. melléklet X. pontjának megfelelő információkat.
V. Az eszközök értékelése
A nettó eszközérték megállapítása (Értékelés)
Az Alap nettó eszközértékének kiszámítását az Alapkezelő Adminisztratív területe végzi, amely a befektetés- kezelési funkciótól és az alapok teljesítményétől függő javadalmazási politikától függetlenül működő terület. A kalkulált nettó eszközértéket a Letétkezelő ellenőrzi.
A nettó eszközértéket az Alapkezelő Adminisztratív területe minden forgalmazás elszámolási napra (érvényességi nap) vonatkozóan - a rendelkezésre álló árfolyamok és az eszközök e szabályzatban meghatározott értékelési szabályai alkalmazásával, csökkentve a meghatározott költségekkel, kötelezettségekkel- minden munkanapon meghatározza. A kalkulált nettó eszközértéket a Letétkezelő ellenőrzi.
Az eszközérték megállapításának napja (T nap) az a nap, melyen a kiindulási napra (T-1 nap) vonatkozó árfolyamok figyelembevételével a nettó eszközérték kiszámítása történik. A kapott egy jegyre jutó nettó eszközérték a következő napra (T+1 nap) érvényesen kerül meghatározásra.
Az Alap egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközértékét az Alapkezelő az Alap nettó eszközértékének és az Alap által kibocsátott befektetési jegyek számának hányadosaként határozza meg hat tizedesjegy pontosságra.
Amennyiben a nettó eszközérték nem állapítható meg, úgy az Alapkezelő haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet.
A nettó eszközérték közzététele
A Letétkezelő a nettó eszközértéket annak érvényességi napján közzéteszi honlapján (xxx.xxxxxxx.xx), továbbá a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) oldalán (xxx.xxxxxx.xx)
Hibás nettó eszközérték számítása esetén követendő eljárás
Az Alap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás nettó eszközértéket, a hiba feltárását követő legközelebbi nettó eszközérték megállapításkor, a hiba bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal javítani kell, amennyiben a hiba mértéke meghaladja az Alap nettó eszközértékének egy ezrelékét. A javítás során a megállapított hiba bekövetkezésének időpontjában érvényes mértékének megfelelően kell módosítani a nettó eszközértéket minden olyan napra vonatkozóan, amelyet a feltárt hiba a későbbiek során érintett.
▪ Nem minősül hibának az olyan hibás piaci árfolyam és adatközlés, amely nem az Alapkezelő vagy a Letétkezelő érdekkörében merült fel, feltéve, hogy az Alapkezelő és a Letétkezelő a tőle elvárható gondossággal járt el a nettó eszközérték megállapítása során.
Ha befektetési jegy forgalmazására hibás nettó eszközértéken került sor, a hibás és a helyes nettó eszközérték szerint számított forgalmazási ár közötti különbséget a befektetővel 30 napon belül el kell számolni, kivéve, ha
o a hibás nettó eszközérték-számítás miatti, egy befektetési jegyre jutó forgalmazási árkülönbség mértéke nem éri el a helyes nettó eszközértéken egy befektetési jegyre számított forgalmazási ár egy ezrelékét,
o a hibás és a helyes nettó eszközértéken számított forgalmazási ár különbségéből származó elszámolási kötelezettség összegszerűen nem haladja meg befektetőnként az egyezer forintot, vagy
o az Alapkezelő a nettó eszközérték-számításában feltárt hiba esetén, annak javítása eredményeképpen a befektetési jegy forgalmazási árában keletkező különbségből adódó elszámolási kötelezettség kapcsán a befektetőt terhelő visszatérítési kötelezettségtől eltekint azzal, hogy ez esetben a befektetési alapot ért vagyoncsökkenést az Alapkezelő pótolja a befektetési alap számára.
A javított nettó eszközértéket az Alapkezelő honlapján és a xxx.xxxxxx.xx oldalakon közzéteszi, illetve közzététeti.
A Kbftv. 38.§ (4) b) pontjának felhatalmazása alapján az értékelést az Alapkezelő Adminisztratív területe végzi, amely a befektetés-kezelési funkciótól és az alapok teljesítményétől függő javadalmazási politikától függetlenül működő terület.
Az Alapban nehezen értékelhető eszköz nincs.
28.1 Látra szóló és lekötött bankbetétek
• Lekötött bankbetétek
A lekötött betétek értéke a T-1 napig (beleértve ezt a napot is) felhalmozott kamatot tartalmazza. Az Alap alapdevizanemétől eltérő számlákon található devizák értékét az Alap alapdevizájában kell meghatározni a T-1 napra érvényes, vagy ennek hiányában az azt megelőző utolsó érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett árfolyamon.
• Számlapénz és látra szóló betétek
A látra szóló betétek értéke a T-1 napig (beleértve ezt a napot is) felhalmozott kamatot tartalmazza. Az Alap alapdevizanemétől eltérő számlákon található devizák értékét az Alap alapdevizájában kell meghatározni T-1 napra érvényes, vagy ennek hiányában az azt megelőző utolsó érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett árfolyamon.
28.2 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
28.2.1 Állampapírok
• Magyarországon kibocsátott magyar állampapírok
Az Alap eszközeit a piaci árazás alkalmazásával kell értékelni.
Az elsődleges forgalmazói rendszerben szereplő államkötvények és diszkontkincstárjegyek értékét az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) által nyilvánosságra hozott legjobb vételi és legjobb eladási árfolyam számtani átlagaként meghatározott középárfolyam alapján kell számítani.
A számításhoz a T-1 napon az ÁKK által délután közzétett adatokat, azok hiányában a délelőtt közzétett adatokat kell alkalmazni. Amennyiben ezek egyike sem elérhető, az azt megelőző utolsó közzétett adatokat kell alkalmazni.
Amennyiben az elsődleges forgalmazók még nem jegyeztek árat az adott állampapírra, a T-1 napra vonatkozó árfolyamot a bekerülési nettó árfolyamon, kötvények esetében az időarányos – a T-1 napig – felhalmozott kamattal növelve kell értékelni.
Az elsődleges forgalmazói rendszerben nem szereplő és 92 napnál hosszabb hátralévő futamidejű állampapírok esetén, amelyekre az ÁKK nem tesz közzé a magyar államkötvénypiaci hozamokkal összhangban lévő piaci árakat,
- 30 napnál nem régebbi Bloomberg árjegyzői (Bloomberg Generic, BGN) középárfolyam alkalmazandó,
- amennyiben ilyen árfolyam nem elérhető, lineáris amortizációs értékelés használandó. Ekkor az állampapír legutolsó beértékelt nettó ára minden egyes nappal a lejáratkori árfolyamhoz lineárisan és arányosan közelítve naponta átértékelődik. Adásvételt követő első értékeléskor, amennyiben a fenti forrásokból nem áll rendelkezésre piaci árinformáció, utolsó beértékelt nettó árként az utolsó adásvétel nettó ára használandó.
Amennyiben a T-1 napon az államkötvény vagy diszkontkincstárjegy hátralévő futamideje egyenlő vagy kevesebb, mint 92 nap, úgy az ÁKK 3 hónapos T-1 napra érvényes referenciahozama alapján kell kiszámítani az értékpapír árfolyamát.
Az államkötvények értékének meghatározásakor figyelembe kell venni a kibocsátás, vagy kamatfizetés óta a T-1 napig (ezt a napot is beleértve) felhalmozott kamatot is. Az Alap alapdevizájától eltérő devizában denominált értékpapírok értékét az Alap alapdevizájában kell meghatározni a T-1 napra érvényes, vagy ennek hiányában az azt megelőző utolsó érvényes, Magyar Nemzeti Bank által közzétett árfolyamon.
• Nem forintban denominált állampapírok
Az Alap eszközeit a piaci árazás alkalmazásával kell értékelni.
Amennyiben ezen állampapírokra az ÁKK nem tesz közzé árfolyamot, akkor a Magyarországon kibocsátott magyar állampapírokra vonatkozó értékelési eljárást kell alkalmazni,
Amennyiben nincs ÁKK által közzétett árfolyam a nem forintban denominált állampapírokra, akkor az alábbi értékelés követendő:
Nyilvános értékpapírforgalomban szereplő állampapírok piaci értékélésénél 30 napnál nem régebbi Bloomberg árjegyzői (Bloomberg Generic, BGN) középárfolyam alkalmazandó: Amennyiben ilyen árfolyam nem elérhető, lineáris amortizációs értékelés használandó. Ekkor az állampapír legutolsó beértékelt nettó ára minden egyes nappal a lejáratkori árfolyamhoz lineárisan és arányosan közelítve naponta átértékelődik. Adásvételt követő első értékeléskor, amennyiben a fenti forrásokból nem áll rendelkezésre piaci árinformáció, utolsó beértékelt nettó árként az utolsó adásvétel nettó ára használandó.
Az államkötvények értékének meghatározásakor figyelembe kell venni a kibocsátás, vagy kamatfizetés óta a T-1 napig (ezt a napot is beleértve) felhalmozott kamatot is.
Az Alap alapdevizájától eltérő devizában denominált értékpapírok értékét az Alap alapdevizájában kell meghatározni a T-1 napra érvényes, vagy ennek hiányában az azt megelőző utolsó érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett árfolyamon.
28.2.2 Hitelintézet vagy gazdálkodó szervezet által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
• A Budapesti Értéktőzsdére (BÉT) bevezetett, hitelintézet vagy gazdálkodó szervezet által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
- A BÉT-en jegyzett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat a T-1 napra a tőzsde által közzétett záróárfolyamon kell értékelni, amennyiben az nem régebbi 30 napnál. Amennyiben a T-1 napra nem áll rendelkezésre ilyen tőzsdei záróárfolyam, akkor 30 napnál nem régebbi Bloomberg árjegyzői (Bloomberg Generic, BGN) középárfolyam alkalmazandó.
- Tőzsdei bevezetés alatt álló, és tőzsdére bevezetett, de még tőzsdei kötési árfolyammal nem rendelkező hitelintézet vagy gazdálkodó szervezet által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén, ha nem rendelkezik Bloomberg árjegyzői (Bloomberg Generic, BGN) középárfolyammal sem, legfeljebb 30 napig a beszerzési érték alkalmazandó.
- Amennyiben a fenti árfolyamok egyike sem elérhető, lineáris amortizációs értékelés használandó. Ekkor a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír legutolsó beértékelt nettó ára minden egyes nappal a lejáratkori árfolyamhoz lineárisan és arányosan közelítve naponta átértékelődik. Adásvételt követő első értékeléskor, amennyiben a fenti forrásokból nem áll rendelkezésre piaci árinformáció, utolsó beértékelt nettó árként az utolsó adásvétel nettó ára használandó.
A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékének meghatározásakor figyelembe kell venni a kibocsátás, vagy kamatfizetés óta a T-1 napig (ezt a napot is beleértve) felhalmozott kamatot is.
Az Alap alapdevizájától eltérő devizában denominált értékpapírok értékét az Alap alapdevizájában kell meghatározni a T-1 napra érvényes, vagy ennek hiányában az azt megelőző utolsó érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett árfolyamon.
• A Budapesti Értéktőzsdére be nem vezetett, hitelintézet vagy gazdálkodó szervezet által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
- Amennyiben hitelintézet vagy gazdálkodó szervezet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok BÉT-re nem kerülnek bevezetésre, 30 napnál nem régebbi Bloomberg árjegyzői (Bloomberg Generic, BGN) középárfolyam alkalmazandó.
- Új kibocsátás esetén, amennyiben egy adott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nem rendelkezik Bloomberg árjegyzői (Bloomberg Generic, BGN) középárfolyammal, legfeljebb 30 napig beszerzési érték alkalmazandó.
- Amennyiben a fenti árfolyamok egyike sem elérhető, lineáris amortizációs értékelés használandó. Ekkor a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír legutolsó beértékelt nettó ára minden egyes nappal a lejáratkori árfolyamhoz lineárisan és arányosan közelítve naponta átértékelődik. Adásételt követő első értékeléskor, amennyiben a fenti forrásokból nem áll rendelkezésre piaci árinformáció, utolsó beértékelt nettó árként az utolsó adásvétel nettó ára használandó.
A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékének meghatározásakor figyelembe kell venni a kibocsátás, vagy kamatfizetés óta a T-1 napig (ezt a napot is beleértve) felhalmozott kamatot is.
Az Alap alapdevizájától eltérő devizában denominált értékpapírok értékét az Alap alapdevizájában kell meghatározni a T-1 napra érvényes, vagy ennek hiányában az azt megelőző utolsó érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett árfolyamon.
28.2.3 Jelzáloglevelek és eszközfedezetű hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
• A Budapesti Értéktőzsdére bevezetett jelzáloglevelek és eszközfedezetű hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
- A BÉT-en jegyzett jelzálogleveleket és eszközfedezetű hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat a T-1 napra a tőzsde által közzétett záróárfolyamon kell értékelni, amennyiben az nem régebbi 30 napnál. Amennyiben a T-1 napra nem áll rendelkezésre ilyen tőzsdei záróárfolyam, akkor 30 napnál nem régebbi Bloomberg árjegyzői (Bloomberg Generic, BGN) középárfolyam alkalmazandó.
- Tőzsdei bevezetés alatt álló, és tőzsdére bevezetett, de még tőzsdei kötési árfolyammal nem rendelkező jelzáloglevelek és eszközfedezetű hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén, ha nem rendelkeznek Bloomberg árjegyzői (Bloomberg Generic, BGN) középárfolyammal sem, legfeljebb 30 napig a beszerzési érték alkalmazandó.
- Amennyiben a fenti árfolyamok egyike sem elérhető, lineáris amortizációs értékelés használandó. Ekkor a jelzáloglevél vagy eszközfedezetű hitelviszonyt megtestesítő értékpapír legutolsó beértékelt nettó ára minden egyes nappal a lejáratkori árfolyamhoz lineárisan és arányosan közelítve naponta átértékelődik. Adásvételt követő első értékeléskor, amennyiben a fenti forrásokból nem áll rendelkezésre piaci árinformáció, utolsó beértékelt nettó árként az utolsó adásvétel nettó ára használandó.
A jelzáloglevelek és eszközfedezetű hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékének meghatározásakor figyelembe kell venni a kibocsátás, vagy kamatfizetés óta a T-1 napig (ezt a napot is beleértve) felhalmozott kamatot is.
Az Alap alapdevizájától eltérő devizában denominált értékpapírok értékét az Alap alapdevizájában kell meghatározni a T-1 napra érvényes, vagy ennek hiányában az azt megelőző utolsó érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett árfolyamon.
• A Budapesti Értéktőzsdére be nem vezetett jelzáloglevelek és eszközfedezetű hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
- Amennyiben jelzáloglevelek vagy eszközfedezetű hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok a BÉT-re nem kerülnek bevezetésre, 30 napnál nem régebbi Bloomberg árjegyzői (Bloomberg Generic, BGN) középárfolyam alkalmazandó.
- Új kibocsátás esetén, amennyiben egy adott jelzáloglevél vagy eszközfedezetű hitelviszonyt megtestesítő
értékpapír nem rendelkezik Bloomberg árjegyzői (Bloomberg Generic, BGN) középárfolyammal, legfeljebb 30 napig beszerzési érték alkalmazandó.
- Amennyiben a fenti árfolyamok egyike sem elérhető, lineáris amortizációs értékelés használandó. Ekkor a jelzáloglevél vagy eszközfedezetű hitelviszonyt megtestesítő értékpapír legutolsó beértékelt nettó ára minden egyes nappal a lejáratkori árfolyamhoz lineárisan és arányosan közelítve naponta átértékelődik. Adásvételt követő első értékeléskor, amennyiben a fenti forrásokból nem áll rendelkezésre piaci árinformáció, utolsó beértékelt nettó árként az utolsó adásvétel nettó ára használandó.
A jelzáloglevelek vagy eszközfedezetű hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékének meghatározásakor figyelembe kell venni a kibocsátás, vagy kamatfizetés óta a T-1 napig (ezt a napot is beleértve) felhalmozott kamatot is.
Az Alap alapdevizájától eltérő devizában denominált értékpapírok értékét az Alap alapdevizájában kell meghatározni a T-1 napra érvényes, vagy ennek hiányában az azt megelőző utolsó érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett árfolyamon.
28.3 Részvények
- Tőzsdén jegyzett vagy forgalmazott részvények esetében a T-1 napra a Bloomberg által közölt tőzsdei záróár alapján történik az értékelés. Amennyiben e napra tőzsdei záróárfolyam nem elérhető, akkor az ezt megelőző, 30 napnál nem régebbi, utolsó a Bloomberg által közölt tőzsdei záróárat kell alapul venni. Ha 30 napnál nem régebbi a Bloomberg által közölt tőzsdei záróár nem elérhető, akkor részvény beszerzési értéken kerül értékelésre.
- Tőzsdére bevezetett, de még tőzsdei kötési árfolyammal nem rendelkező részvény beszerzési értéken kerül értékelésre.
- Tagsági jogokat megtestesítő OTC értékpapírok beszerzési értéken kerülnek értékelésre.
Az Alap alapdevizájától eltérő devizában denominált értékpapírok értékét az Alap alapdevizájában kell meghatározni a T-1 napra érvényes, vagy ennek hiányában az azt megelőző utolsó érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett árfolyamon.
28.4 Kollektív befektetési értékpapírok
• Tőzsdére bevezetett kollektív befektetési értékpapírok
Tőzsdére bevezetett kollektív befektetési értékpapírokat a T-1 napra a tőzsde által közzétett záróárfolyamon kell értékelni, amennyiben az 30 napnál nem régebbi. Amennyiben ilyen tőzsdei ár nem áll rendelkezésre, a kollektív befektetési eszközök értékét professzionális adatszolgáltató (Bloomberg, a BAMOSZ, vagy a kibocsátó közzétételi helye) által közölt utolsó hivatalos egy jegyre jutó nettó eszközérték alapján kell meghatározni.
Az Alap alapdevizájától eltérő devizában denominált értékpapírok értékét az Alap alapdevizájában kell meghatározni a T-1 napra érvényes, vagy ennek hiányában az azt megelőző utolsó érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett árfolyamon.
• Tőzsdére be nem vezetett kollektív befektetési értékpapírok
A kollektív befektetési eszközök értékét professzionális adatszolgáltató (Bloomberg, a BAMOSZ, vagy a kibocsátó közzétételi helye) által közölt utolsó hivatalos egy jegyre jutó nettó eszközérték alapján kell meghatározni.
Az Alap alapdevizájától eltérő devizában denominált értékpapírok értékét az Alap alapdevizájában kell meghatározni a T-1 napra érvényes, vagy ennek hiányában az azt megelőző utolsó érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett árfolyamon.
29. A származtatott ügyletek értékelése
• Határidős ügyletek
- A tőzsdei határidős ügyletek (futures) értékeléséhez az üzletkötés helye szerinti T-1 napra vonatkozó tőzsdei záróárat, ennek hiányában az azt megelőző üzletkötés helye szerinti utolsó tőzsdei záróárat kell alkalmazni.
- A forward vételi megállapodás T-1 napra szóló értéke a mögöttes instrumentum (alaptermék) - a határidős ügylet teljesítéséig várható pénzáramlások jelenértékével csökkentett - piaci értékének és a forward megállapodásban szereplő vételi árfolyam jelenértékének a különbségével egyezik meg.
- A forward eladási megállapodás T-1 napra szóló értéke a forward megállapodásban szereplő eladási árfolyam jelenértékének és a mögöttes instrumentum (alaptermék) - a határidős ügylet teljesítéséig várható pénzáramlások jelenértékével csökkentett - piaci értékének a különbségével egyezik meg.
A jelenérték számítás során a várható pénzáramlások hátralévő futamidejéhez legközelebb eső két - professzionális adatszolgáltató (Bloomberg, ÁKK) által közzétett kamatswap görbéből számolt - bankközi kamat napokkal súlyozott átlagának megfelelő diszkontrátát kell alkalmazni.
A határidős kamatlábügyletek értékét az ügylettel ekvivalens, a T-1 nap és az ügylet lejárati napja közötti, elméleti hitel és elméleti betét ügylet jelenértékeként kell meghatározni.
Amennyiben a határidős ügylet eredménye eltér az Alap alapdevizájától, az eredményt az Alap alapdevizájában kell meghatározni a T-1 napra érvényes, vagy ennek hiányában az azt megelőző utolsó érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett árfolyamon.
• Opciós ügyletek
A tőzsdei opciók értékelése T-1 napra professzionális adatszolgáltató (Bloomberg) által közzétett tőzsdei záróár alapján történik. Amennyiben e napra tőzsdei záróárfolyam nem elérhető, akkor az ezt megelőző, 30 napnál nem régebbi, utolsó a professzionális adatszolgáltató (Bloomberg) által közölt tőzsdei záróárat kell alapul venni. Ha 30 napnál nem régebbi a professzionális adatszolgáltató (Bloomberg) által közölt tőzsdei záróár nem elérhető, akkor a Bloombergen található alábbi opció árazási modellek közül az Alapkezelő által kiválasztott, a Letétkezelővel egyeztetett módszerrel kell az opciók értékét meghatározni:
Európai opció esetén:
- a legutolsó elérhető árjegyzés alapján számított implikált volatilitás (implied volatility) felhasználásával a Black-Scholes modell alapján számított érték;
Amerikai opció esetén:
- vételi opció: az alaptermék a T-1 napi prompt árfolyama mínusz a kötési ár, amennyiben az eredmény pozitív, különben nulla;
- eladási opció: a kötési ár mínusz az alaptermék a T-1 napi prompt árfolyama, ha az eredmény pozitív, egyébként nulla.
A nem tőzsdei típusú opciós ügyletek értékét az opció kiírója, mint árjegyző által naponta számított és közzétett vételi és eladási árfolyamok közül a vételi árfolyamon kell meghatározni. Amennyiben nem áll rendelkezésre a T- 1 napra érvényes árjegyzés, a legutolsó ismert vételi árfolyam alkalmazandó.
Az Alap alapdevizájától eltérő devizában denominált opció értékét az Alap alapdevizájában kell meghatározni aT- 1 napra érvényes, vagy ennek hiányában az azt megelőző utolsó érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett árfolyamon.
• CFD (Contract for difference)
A CFD (contract for difference) ügyleteket a kötési ár és az alaptermék T-1 napi - a szerződésben rögzített módon számított partner által jegyzett- elszámoló árának különbözeteként kell értékelni.
Az Alap alapdevizájától eltérő devizában denominált CFD értékét az Alap alapdevizájában kell meghatározni a T- 1 napra érvényes, vagy ennek hiányában az azt megelőző utolsó érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett árfolyamon.
• Certifikát, (struktúrált kötvény)
A Certifikát (struktúrált kötvény) esetében a Bloomberg adatszolgáltató által T-1 napra közzétett tőzsdei záróárfolyamát kell használni az értékeléshez. Amennyiben ilyen árfolyam nem elérhető, az azt megelőző Xxxxxxxxx adatszolgáltató által közzétett utolsó tőzsdei záróárfolyamon kell értékelni, amennyiben az nem régebbi 30 napnál.
Amennyiben Xxxxxxxxx adatszolgáltató által közzétett 30 napnál nem régebbi tőzsdei záróárfolyam nem elérhető, a certifikát kiírója, mint árjegyző által jegyzett utolsó elérhető záróárfolyamon kell értékelni.
Az Alap alapdevizájától eltérő devizában denominált csereügylet értékét az Alap alapdevizájában kell meghatározni aT-1 napra érvényes, vagy ennek hiányában az azt megelőző utolsó érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett árfolyamon.
• Warrant (értékpapírosított opció)
A warrantok esetében a Bloomberg adatszolgáltató által T-1 napra közzétett tőzsdei záróárfolyamát kell használni az értékeléshez.
Amennyiben ilyen árfolyam nem elérhető, az azt megelőző Xxxxxxxxx adatszolgáltató által közzétett utolsó tőzsdei záróárfolyamon kell értékelni, amennyiben az nem régebbi 30 napnál.
Amennyiben Xxxxxxxxx adatszolgáltató által közzétett 30 napnál nem régebbi tőzsdei záróárfolyam nem elérhető, a warrant kiírója, mint árjegyző által jegyzett utolsó elérhető záróárfolyamon kell értékelni.
Az Alap alapdevizájától eltérő devizában denominált csereügylet értékét az Alap alapdevizájában kell meghatározni aT-1 napra érvényes, vagy ennek hiányában az azt megelőző utolsó érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett árfolyamon.
30. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk
Nem alkalmazható.
VI. A hozammal kapcsolatos információk
31. A hozam megállapításának és kifizetésének feltételei és eljárása
Hozamfizetések
Az Alap tőkenövekményéből az Alapkezelő hozamot nem fizet, hanem a tőkenövekményt újra befektetéssel hasznosítva megtartja az Alap portfóliójában. Ezért a tőkenövekmény újra befektetése az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket tovább növeli. A Befektető a befektetési jegy nettó eszközértékének növekedéséből úgy juthat nyereséghez (hozamhoz), hogy befektetési jegyét visszaváltja.
Az Alap nyeresége/vesztesége a:
− portfólióban lévő értékpapírok - a Kezelési szabályzat 28-29. pontjában meghatározott - értékeléséből származó árfolyamváltozásából;
− betétként elhelyezett, illetve számlán kezelt pénzeszközök kamataiból származik, az Alapot terhelő − a Kezelési Szabályzat 36-37. pontjában meghatározott − költségek levonása után.
Az Alap tőkenövekménye az adott nettó eszközérték (megállapítása a Kezelési szabályzat 27-30. pontjában leírtak alapján) és az Alapra kibocsátott forgalomban lévő befektetési jegyek egyazon nettó eszközértékben kimutatott össznévértékének pozitív különbözete.
Az Alap teljesítményéért harmadik személy garanciát nem vállal.
Nem alkalmazható.
33. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk
Nem alkalmazható.
VII. A befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret és teljesítésének biztosítása
34. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret
Nem alkalmazható.
Nem alkalmazható.
Nem alkalmazható.
35. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk
Nem alkalmazható.
VIII. Díjak és költségek
36. A befektetési alapot terhelő díjak, költségek mértéke és az alapra terhelésükmódja
Az Alapot terhelő költségek, díjak (könyvvizsgálói díj, KELER díjak, bank költségek, Felügyeleti díjak, forgalmazási díjak, befektetési alapok különadója, stb.) változhatnak.
A nettó eszközértékre vetített alapkezelői, forgalmazói és letétkezelői díj a maximumként meghatározott mértéken belül változtatható.
Az Alapkezelő nem terhelhet az Alapra olyan költségeket, amelyeket felróható magatartásával okozott, illetve olyan körülmények esetén, amelyekre nézve a törvény tiltja, hogy a költségeket az Alapkezelő az Alapra terhelje. Ha az Alapkezelő az Alap tőkéjét az általa kezelt alapokba fekteti be, az Alapra vételi és visszaváltási jutalék nem terhelhető.
Alapkezelési díj
• Az Alapkezelő számára fizetendő díjak:éves alapkezelési díj maximális mértéke 3% évente;
• sikerdíj, maximális mértéke a referenciamutató hozama felett elért hozam 20%-a évente;
• megszűnéskori alapkezelési díj*
* Az Alap megszűnése, illetve felszámolása esetén az ezzel kapcsolatos díjak és költségek megszűnéskori alapkezelési díjként felszámíthatók a megszűnéskori nettó eszközérték maximum 1%-a erejéig
Az éves alapkezelési díj a nettó eszközértékben naponta kerül elhatárolásra.
Kiszámításának módja: az Alapkezelési díj napi mértéke az Alapnak a díjszámítást megelőző napi nettó eszközértékének maximum 3%-a, osztva az év naptári napjainak számával. Az így kapott összeget csökkentjük a díjkedvezmények összegével. A díjkedvezmény abban az esetben érvényesíthető, ha az Alap befektetései között szerepel(nek) az Alapkezelő által kezelt más befektetési alap(ok) jegye(i) (továbbiakban: Saját befektetési alap állomány). Ebben az esetben az Alapkezelő az Alap alapkezelési díját csökkenti a mögöttes Saját befektetési alap állomány tekintetében, - maximum 100% mértékben -, a mögöttes saját befektetési alapban teljesített alapkezelési díjmérték figyelembevételével. Abban az esetben, ha az Alap és az Alap befektetései között szereplő Xxxxxxxxxx által kezelt saját befektetési alap mindegyike sikerdíjas, és mindkét alap év elejétől számított sikerdíja pozitív, az Alapkezelő az Alap napi sikerdíj változásának számításánál figyelembe veszi, a mögöttes Saját
befektetési alap állomány arányában, a mögöttes saját alapban felmerült – év elejétől díjkedvezményként még nem érvényesített - napi sikerdíj változást.
Az alapkezelési díj pénzügyi teljesítése havonta esedékes.
Az alapkezelési díj ténylegesen alkalmazott mértéke a feltüntetett lehetséges maximumtól lefelé eltérhet.
Az Alapkezelő az alapkezelési díjat nem terhelheti az Alapra, ha az Alap átlagos saját tőkéje legalább három hónapon keresztül nem érte el az induláskor érvényes törvényi minimum ötven százalékát, mindaddig, ameddig az utolsó három hónapra számított átlagos Saját tőke ismételten el nem éri az induláskor érvényes törvényi minimum ötven százalékát. A mentes időszakban felmerülő alapkezelési díj utólag sem terhelhető az Alapra.
A sikerdíj számítás elvei és menete
Referenciamutató: 45% BUX Index+ 45% BUMIX Index+ 10 % ZMAX Index
Az Indexek Bloomberg kódjai:
BUX Index: BUX index BUMIX Index: BUMIX index
ZMAX Index: MAX ZMAX index
Az Alapkezelő az Alap által ténylegesen követett befektetési politikának és a sikerdíj kiszámításához használt referenciamutató összetételének összhangját évente legalább egyszer, október 31-ig, konzisztencia mutatókon keresztül vizsgálja meg, az Alap ajánlott befektetési időtávjára számított korreláción, a hozam, szórás, és az átlagos szintetikus kockázat/hozam mutatón keresztül igazolja a fennálló konzisztenciát, vagy amennyiben szükséges, igazítja az Alap referenciamutatóját. Ezzel biztosítja, hogy a referenciamutató teljes mértékben tükrözze az Alap által követett befektetési politikát és az Alap kockázati profilját. Ha ez alapján a referenciamutató mértékén változtatni kell, akkor azt a Kezelési Szabályzat módosításának engedélyezését követően, az Alapkezelő a következő naptári év első napjától alkalmazza a sikerdíj számítása során. Ha az Alap referenciamutatója változik, az Alapkezelő a Kezelési Szabályzat változásakor a rendkívüli tájékoztatás előírásai szerint, előzetesen értesíti a befektetőket.
Korábbi évek összesített alulteljesítése
Az Alapkezelő csak akkor jogosult sikerdíjra, hogyha a korábbi évek esetleges alulteljesítését ledolgozta. A korábbi évek alulteljesítését a tárgyév során, az utolsó sikerdíj elszámolástól eltelt időre, de legfeljebb 5 teljes naptári évre számolja (referencia időszak). Ebben az időszakban az érintett naptári év(ek) alulteljesítéséből levonja az az(oka)t követő év(ek) felülteljesítését.
Abban az esetben az utolsó sikerdíj fizetés óta 5 naptári év eltelt és az aktuális év végén sem történik sikerdíj fizetés, az Alapkezelő a következő évre vonatkozó korábbi évek összesített alulteljesítését a tárgyévet megelőző négy teljes naptári év hozamteljesítménye figyelembevételével számolja úgy, hogy ebben az időszakban az érintett naptári év(ek) alulteljesítéséből levonja az az(oka)t követő év(ek) felülteljesítését.
A jelen Kezelési Szabályzat hatálybalépésekor az Alapkezelő a korábbi évek összesített alulteljesítése mértékét 0%-ban határozza meg, és a továbbiakban korábbi évek alultejlesítésének vizsgálatakor a referencia időszak kezdeteként 2022.01.01. induló dátumot alkalmazza.
A sikerdíj számításának módszere a következő:
Amennyiben az Alap utolsó aktuális naptári éven belüli teljesítménye meghaladja a referenciamutató aktuális naptári éven belüli teljesítményét és a számított többlethozam teljes egészében fedezi az előző évek összesített alulteljesítését is, akkor az Alapkezelő sikerdíjra jogosult.
A sikerdíj mértéke 20%.
Év közben a fenti feltétel vizsgálata alapján az Alapkezelő folyamatosan, azaz minden nap elhatárolja az Alapból fizetendő sikerdíjat, míg a fenti feltételtől elmaradó teljesítmény esetén az esetlegesen már elhatárolt sikerdíj állományból felold az Alap javára.
A megszolgált sikerdíj elszámolására évente egyszer, a naptári év végén kerülhet sor.
Az Alap aktuális éven belül (YTD year to date) negatív hozamteljesítmény mellett is elhatárolhat, illetve a naptári év végén elszámolhat sikerdíjat, ha az Alap aktuális naptári éven belüli teljesítménye meghaladja a referenciamutató aktuális naptári éven belüli teljesítményét és a számított többlethozam teljes egészében fedezi az előző évek összesített alulteljesítését is,
Az Alapkezelő az Alap által elért hozamot és a referenciamutató hozamát napi láncolt hozamszámítással számolja, az előző évek összesített alulteljesítését év elején meghatározott fix értékként veszi figyelembe.
Az Alapkezelőt illető sikerdíj
az i-dik évben: 𝑟(𝑖𝑡) = 0,2𝑥 {𝑃(𝑖𝑡) − 𝐵(𝑖𝑡) − 𝑅𝑒(𝑖)} 𝑥 𝑣(𝑖𝑡), ha 𝑃(𝑖𝑡) − 𝐵(𝑖𝑡) − 𝑅𝑒(𝑖) > 0
𝑃(𝑖𝑜)
𝐵(𝑖𝑜)
𝑃(𝑖𝑜)
𝐵(𝑖𝑜)
és 𝑟(𝑖𝑡) = 0, ha 𝑃(𝑖𝑡) − 𝐵(𝑖𝑡) − 𝑅𝑒(𝑖) ≤ 0
𝑃(𝑖𝑜) 𝐵(𝑖𝑜)
ahol R(i) = Re(i) +
𝑃(𝑖𝑡) −
𝑃(𝑖𝑜)
𝐵(𝑖𝑡)
𝐵(𝑖𝑜)
és Re(i+1) = MIN {𝑅(𝑖); 0}
i = 1, 2, 3, 4, 5 és i=1 a sikerdíjfizetést követő első év A képletekben szereplő jelölések a következők:
P(o): a sikerdíj elszámolása után számított egy jegyre jutó nettó eszközérték az utolsó naptári évvégén
B(o): a referenciamutató értéke az utolsó naptári év végén
P(t): a sikerdíj elhatárolása előtt számított egy jegyre jutó nettó eszközérték a t. forgalmazási napon v(t): a sikerdíj elhatárolása előtt számított nettó eszközérték a t. forgalmazási napon
B(t): a referenciamutató értéke a t. forgalmazási napon
r(t): a t. forgalmazási napon elhatárolt teljes sikerdíj állomány (Amennyiben r(t) > r(t-1), akkor az adott napon sikerdíj képződik, arra tartalékot kell képezni; amennyiben r(t) < r(t-1), úgy sikerdíjat kell feloldani, feltéve hogy r(t) > 0)
t: annak a forgalmazási napnak a sorszáma, amelyre a számítást végzik R(i): az Alap i-edik évben összesített alulteljesítése
Re(i): az Alap i-edik év eleji előző évek összesített alulteljesítése áthozata
i: az évek száma, de maximum 5 év, i=1 a sikerdíjfizetést követő év
Szemléltető példa a sikerdíjszámítás bemutatásához
Időpont | Korábbi évek elszámolandó alulteljesítése | Aktuális év Alap hozama | Aktuális év Referencia mutató hozama | aktuális év nettó teljesítmény | Összesített alul / felülteljesítés | sikerdíj mértéke | Sikerdíj |
1.év dec. 31-én | 0%* | 5% | 3% | 2% | 2% | 0,4% | Az alap elért hozama (5%) meghaladja a referenciamutatót (3%), ezért az Alapkezelő sikerdíjra jogosult, amelynek mértéke 20%, alapja azév elejétől számított felülteljesítés: (5%-3%)*20%= 0,4%. A következő sikerdíj számítási periódus ettől a naptól indul. |
2.év dec. 31-én | 0% | 2% | 4% | -2% | -2% | - | Nincs sikerdíj, mert az alap teljesítménye (2%) nem éri el a referenciamutatót (4%). A sikerdíj számítási vizsgálati periódus kezdete marad az előző év vége (utolsó sikerdíj kifizetés dátuma). |
3.év dec. 31-én | -2% | 4% | 3% | 1% | -1% | - | Az adott naptári évben az alap teljesítménye (4%) meghaladja a referenciamutatót (3%), de a felülteljesítés nem kompenzálja megfelelően az előző évek veszteségét(- 2%) ezért az Alapkezelő sikerdíjra nem jogosult. A sikerdíj megfigyelési időszak kezdete továbbra is az 1. év vége (az utolsó sikerdíj kifizetés dátuma) |
4.év dec. 31-én | -1% | 6% | 2% | 4% | 3% | 0,6% | Az adott évben az alap teljesítménye (6%) meghaladta a referenciamutatót (2%) és ez a felülteljesítés kompenzálta a korábbi évek alulteljesítését (-1%) is, ezért az Alapkezelő sikerdíjra jogosult. A sikerdíj mértéke 20% alapja az év elejétől elért hozam korrigálva az előző évekről összesített veszteséggel: (6%-2%-1%)*0,2= 0,6%. A következő sikerdíj számítási periódus ettől a naptól indul. |
5.év dec. 31-én | 0% | 3% | 9% | -6% | -6% | - | Az adott évben az alap teljesítménye (3%) alatta marad a referenciamutatónak (9%) ezért az Alapkezelő sikerdíjra nem jogosult. Az aktuális évi alulteljesítés beépül a következő évek vizsgálataiba (maximum 5 évig) |
6.év dec. 31-én | -6% | 4% | 2% | 2% | -4% | - | Az adott évben az alap teljesítménye (4%) meghaladja a referenciamutatót (2%), de az előző év alulteljesítését figyelembe véve az Alapkezelő sikerdíjra nem jogosult. Az aktuális évi felülteljesítés beépül a következő évek vizsgálataiba |
7.év dec. 31-én | -4% | 5% | 2% | 3% | -1% | - | Az adott évben az alap teljesítménye (5%) meghaladja a referenciamutatót (2%), de az utolsó sikerdíj fiztés óta az előző évek alulteljesítését figyelembe véve az Alapkezelő sikerdíjra nem jogosult. Az aktuális évi felülteljesítés beépül a következő évek vizsgálataiba |
8.év dec. 31-én | -1% | 3% | 5% | -2% | -3% | - | Az adott évben az alap teljesítménye (3%) alulteljesíti a referenciamutatót (5%),ezért az Alapkezelő sikerdíjra nem jogosult. Az aktuális év alulteljesítése beépül a következő évek vizsgálataiba. |
9.év dec. 31-én | -3% | 2% | 2% | 0% | -3% | - | Az adott évben az alap teljesítménye azonos a referenciamutatóéval (2%),ezért az Alapkezelő sikerdíjra nem jogosult. Az utolsó sikerdíjfizetés óta 5 teljes naptári év telt el, így az Alapkezelő a következő 10. évre vonatkozó korábbi évek alulteljesítése mutatót az a referenciaidőszaknak megfelelően 6.év elejétől számított alulteljesítés alapján határozza meg. |
10.év dec. 31-én | -2% | 5% | 2% | 3% | 1% | 0,2% | Az adott évben az alap teljesítménye (5%) meghaladja a referenciamutatót (2%) és a sikerdíjszámítás vizsgálati időszakának kezdetétől (a 6. év első napja) számított a ledolgozandó alulteljesítés mértékét (-2%). Az Alapkezelő így sikerdíjra jogosult. A siker mértéke 20%, a sikerdíj alapja: (5%-2%+)-2%= 1% a számított sikerdíj 1%*0,2= 0,2%. A következő sikerdíjszámítási periódus ettől a naptól indul. |
Felhívjuk a Befektetők figyelmét, hogy az Alap negatív hozama esetében is felszámítható sikerdíj, ezt az esetet az alábbi példa mutatja be)
Korábbi évek elszámolandó alulteljesítése | Aktuális év Alap hozama | Aktuális év Referencia mutató hozama | aktuális év nettó teljesítmény | Összesített alul / felülteljesítés | sikerdíj mértéke | Sikerdíj | |
1.év dec. 31-én | 0%* | -3,0% | -4,0% | 1,0% | 1,0% | 0,2% | Az alap elért hozama (-3%) meghaladja a referenciamutatót (-4%), ezért az Alapkezelő sikerdíjra jogosult, amelynek mértéke 20%, alapja az év elejétől számított felülteljesítés: (1,0%)*20%= 0,2%. A következő sikerdíj számítási periódus |
2.év dec. 31-én | 0,0% | -2,0% | -0,5% | -1,5% | -1,5% | - | Nincs sikerdíj, mert az alap teljesítménye (-2%) nem éri el a referenciamutatót (- 0,5%). A sikerdíj számítási vizsgálati periódus kezdete marad az előző év vége (utolsó sikerdíj kifizetés dátuma). |
3.év dec. 31-én | -1,5% | -2,0% | -4,0% | 2,0% | 0,5% | 0,1% | Az adott naptári évben az alap teljesítménye (-2%) meghaladja a referenciamutatót (-4%), és ez a felülteljesítés kompenzálja az előző évek veszteségét(-1,5%) ezért az Alapkezelő sikerdíjra jogosult. A sikerdíj mértéke 20%, alapja az utolsó sikerdíj fizetéstől számított felülteljesítés: (2,0%-1,5%)*20%= 0,1%. A következő sikerdíj számítási periódus ettől a naptól indul. |
* * A kezelési szabályzat hatálybalépésekor az előző évek alulteljesítését vizsgáló referencia időszak induló dátuma 2022.01.01.
36.2. Amennyiben azt a befektetési alap közvetlenül fizeti, a befektetési alap által a letétkezelő részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja
Letétkezelési díj
Az Alap letétkezelési díjat fizet.
A letétkezelői díj magában foglalja:
a) A letétkezelőt megillető éves letétkezelési díjat, melynek maximális mértéke: 0,20%. A letétkezelési díj ténylegesen alkalmazott mértéke a feltüntetett maximumtól lefelé eltérhet.
b) A Letétkezelő által, a letétkezelői szerződésben meghatározott alletétkezelők, mint közreműködő harmadik felek által a saját kondíciójuk szerint a Letétkezelő felé az Alappal kapcsolatban felszámított költségeket.
Az a) pontban nevesített éves letétkezelési díj a nettó eszközértékben naponta kerül elhatárolásra.
Kiszámításának módja: az Alapnak az aktuális naptári évben az adott nettó eszközérték kiindulási napját megelőző napig korábban már kiszámított nettó eszközértékek számtani átlagának a maximum mértéken belül meghatározott százaléka évente.
Az a) pontban nevesített letétkezelői díj pénzügyi teljesítése havonta esedékes.
A b) pontban nevesített, az alletétkezelők által a Letétkezelő felé felszámított költségeket az Alap a Letétkezelő által benyújtott számla ellenében fizeti meg.
Forgalmazói díj
Az Alap éves forgalmazói díjat fizet.
Az éves forgalmazói díj maximális mértéke: 1,00%.
Az éves forgalmazói díj a nettó eszközértékben naponta kerül elhatárolásra.
Kiszámításának módja: a forgalmazói díj napi mértéke az Alapnak a díjszámítást megelőző napi nettó eszközértékének maximum 1%-a, osztva az év naptári napjainak számával. Az így kapott összeget csökkentjük a díjkedvezmények összegével. A Forgalmazói díj pénzügyi teljesítése havonta esedékes.
Könyvvizsgálói díj
Az Alap éves könyvvizsgálói díjat fizet.
Az ées könyvvizsgálói díj mértéke maximum 2.000.000 Ft
A könyvvizsgálónak fizetendő éves bruttó díj naponta kerül elhatárolásra, pénzügyi teljesítése félévente esedékes. A könyvvizsgálat éves bruttó díja mellett felmerülhet a könyvvizsgálathoz kapcsolódó készkiadási díj, amely nem kerül előre elhatárolásra, hanem a kifizetés napján kerül az Alap nettó eszközértékébe. A könyvvizsgálói díj változhat.
Felügyeleti díj
Az éves Felügyeleti díj alapja a hatályos szabályozások alapján az Alap érvényes nettó eszközértékei számtani átlagának a mindenkori hatályos MNB rendelet szerinti %-os érték (2022.03.31-én ez 0,035% évente). A Felügyeleti díj naponta kerül elhatárolásra, pénzügyi teljesítése negyedévente esedékes.
A Felügyelet felé fizetendő díjak jogszabályi rendelkezés esetén a jelenlegi mértéket meghaladóan módosulhatnak, amely módosulás az Alapot terhelő költségek növekedését eredményezheti.
Felügyeleti eljárási díj
A 14/2015 (V.13) MNB rendelet 18/A.§. (4) bek. b.) és c.) pontja szerint a kezelési szabályzat engedélyezésével illetve módosításával kapcsolatos mindenkori hatályos igazgatási szolgáltatási díj, mely az Alapot terheli.
Az Alap Kezelési Szabályzata módosításának engedélyezésére irányuló eljárásért befektetési alaponként 50 000 forint az igazgatási szolgáltatási díj.
Befektetési alapok különadója
Az adó alapja az Alap befektetési jegyeinek a negyedév naptári napjain nyilvántartott nettó eszközértékén számított negyedévben összesített érték és a negyedév naptári napjai hányadosaként számított értéke. Az adó mértéke a mindenkori hatályos, az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény szerinti %-os érték (2022.03.31-én az adóalap 0,05 százaléka.)
Az Alapot terhelő egyéb lehetséges költségek:
− a Befektetési jegyek keletkeztetésével kapcsolatos költségek (a KELER mindenkor érvényes díjszabása szerint);
− az Alap ügyletei során felmerült díjak, költségek, jutalékok és banki költségek (értékpapír forgalmazó díja, banki tranzakciós költségek, elszámolóházi díjak, kereskedési adattárak díjai, stb,);
− a befektetési jegy tulajdonosok információkkal való ellátásával összefüggő költségek, a féléves és éves tájékoztató közzétételével kapcsolatos költségek;
− a befektetési jegyek visszaváltási igényeinek teljesítése céljára elkülönített hitelkeret és a felvett hitelek költségei;
− a sajtóban az Alapról megjelenő, az Alapkezelő által közzétett hivatalos közlemények költségei, az Alappal kapcsolatos reklámköltségek;
− az Alap pénzforgalmi számlájához kapcsolódó költségek, kiadások (pl. számlavezetési díj, könyvelési díj, stb.); könyvvizsgálói készkiadási díj;
− LEI-kód igénylés/hosszabbítás díja (a KELER mindenkor érvényes díjszabása szerint);
− jogi költségek, valamint a jogerős bírósági/hatósági határozat alapján az Alapot terhelő fizetési kötelezettségek, az eljárási költségekkel és az eljárással kapcsolatban felmerülő minden egyéb kiadással és költséggel együtt, továbbá egyéb, az Alappal szembeni vagy az Alap általi esetleges igényérvényesítés költségei.
A fent meghatározott, az alapot terhelő egyéb lehetséges költségek összege az Alap mindenkori bruttó eszközértékének éves 1,5%-át kitevő összeget nem haladhatják meg.
A Befektetőket terhelő egyéb költségek, díjak
A befektetési jegyek vételéhez és visszaváltáshoz kapcsolódó felszámítható jutalékok maximális mértékét a 44.2. pont szabályozza.
Az Alap által kibocsátott Befektetési jegyek letéti őrzésével az ehhez kapcsolódó számlavezetéssel, a befektetés megszüntetésekor az árfolyamérték készpénzben történő felvételével vagy átutalásával, valamint egyéb igénybe vett szolgáltatásokkal kapcsolatban a Befektetőket további költségek is terhelhetik. Ezen költségek szintjét és
struktúráját a Forgalmazó, illetve a Befektetők által a számlavezetésre választott befektetési szolgáltatási tevékenységet nyújtó társaság mindenkor hatályos kondíciós listája tartalmazza. A Forgalmazó mindenkor hatályos Üzletszabályzatát és Kondíciós listáját a Befektetők a forgalmazási helyeken és a Forgalmazó székhelyén kaphatják meg, illetve megismerhetik a Forgalmazó honlapján is.
Az Alap nem fektet olyan kollektív befektetési formába, amelynek fix alapkezelői díja magasabb, mint évi 3%. Az Alap nem fektet továbbá olyan kollektív befektetési formába, amelynek teljesítményarányos alapkezelői díja magasabb, mint évi 25%.
39. A részalapok közötti váltás feltételei és költségei
Nem alkalmazható.
40. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk
Nem alkalmazható.
IX. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazása
41. A befektetési jegyek vétele
Az Alap befektetési jegyei nyilvános forgalomba hozatal útján, visszaváltható, dematerializált értékpapírként kerülnek Magyarországon kibocsátásra.
A Befektetési jegyek Magyarországon kerülnek forgalomba hozatalra, a forgalmazóval kötött szerződés keretében meghatározott forgalmazási helyeken (0.xx. melléklet).
A befektetési jegy eladása a Forgalmazó feladata. Az értékesítésért kizárólag a Forgalmazó felel.
A befektetési jegyek vételére szóló megbízást a Befektetőtől a Forgalmazó akkor veszi át, ha a teljesítéshez szükséges, a Befektető által nyújtott fedezet a megbízás napján rendelkezésre áll a Forgalmazónál.
A befektetési jegyek vételekor a befektetési jegyek ellenértéke kizárólag pénzben szolgáltatható.
A Befektetési jegyek vételére adott megbízástól, annak elfogadását követően, sem a Befektető, sem a Forgalmazó nem állhat el.
41.1. A vételi megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje
A Forgalmazó a vételi megbízásokat a megbízások felvételének napját (megbízási nap, T-2 banki nap) követő harmadik munkanapon, mint forgalmazás-elszámolási napon (T+1 banki nap), az erre a napra közzétett egy jegyre jutó nettó eszközértéken számolja el. A forgalmazás-elszámolási napra közzétett egy jegyre jutó nettó eszközérték a Befektetési jegy vételi árfolyama.
A befektetési jegy vételi árfolyamon számolt vételárát a megbízás felvételének napját (megbízási nap, T-2 banki nap) követő harmadik munkanapon, mint forgalmazás-teljesítési napon (T+1 banki nap) számolja el a Forgalmazó a Befektetővel és e nappal írja jóvá a befektetési jegyeket a Befektető értékpapírszámláján.
Vételi megbízás esetén a forgalmazás-elszámolási nap egybe esik a forgalmazás-teljesítési nappal.
A befektetési jegyekre adott vételi megbízásokat a forgalmazási helyek nyitvatartási idejében lehet megadni.
41.2. A vételi megbízásokra vonatkozó forgalmazás-elszámolási nap
A Forgalmazó a vételi megbízásokat a megbízások felvételének napját (megbízási nap, T-2 banki nap) követő harmadik munkanapon, mint forgalmazás-elszámolási napon (T+1 banki nap), az erre a napra közzétett egy jegyre jutó nettó eszközértéken számolja el.
41.3. A vételi megbízásokra vonatkozó forgalmazás-teljesítési nap
A Befektetési jegy vételi árfolyamon számolt vételárát a megbízás felvételének napját (megbízási nap, T-2 banki nap) követő harmadik munkanapon, mint forgalmazás-teljesítési napon (T+1 banki nap) számolja el a Forgalmazó a Befektetővel és e nappal írja jóvá a befektetési jegyeket az értékpapírszámláján.
42. A befektetési jegyek visszaváltása
A befektetési jegy visszaváltása a Forgalmazó feladata. Az értékesítésért kizárólag a Forgalmazó felel.
A befektetési jegyek visszaváltására szóló megbízást a Befektetőtől a Forgalmazó akkor veszi át, ha a teljesítéshez szükséges, a Befektető által nyújtott fedezet a megbízás napján rendelkezésre áll a Forgalmazónál.
A befektetési jegyek visszaváltásakor a befektetési jegyek ellenértéke kizárólag pénzben szolgáltatható.
A Befektetési jegyek visszaváltására adott megbízástól, annak elfogadását követően, sem a Befektető, sem a Forgalmazó nem állhat el.
A Forgalmazó a visszaváltási megbízásokat a megbízások felvételének napját (megbízási nap, T-2 banki nap) követő harmadik munkanapon, mint forgalmazás-elszámolási napon (T+1 banki nap), az erre a napra közzétett egy jegyre jutó nettó eszközértéken számolja el. A forgalmazás-elszámolási napra (T+1 banki nap), közzétett egy jegyre jutó nettó eszközérték a Befektetési jegy visszaváltási árfolyama.
A befektetési jegy visszaváltási árfolyamon számolt vételárát a megbízás felvételének napját (megbízási nap, T- 2 banki nap) elfogadásának napját követő harmadik munkanapon, mint forgalmazás-teljesítési napon (T+1 banki nap)számolja el a Forgalmazó a Befektetővel. A befektetési jegy e forgalmazás-teljesítési nappal kerül ki a Befektető birtokából, ezzel egyidejűleg a befektetési jegyek ellenértéke – szükség szerint csökkentve a hozamra vetített adóval - jóváírásra kerül a Befektető Forgalmazónál vezetett elszámolási pénzszámláján.
Visszaváltási megbízás esetén a forgalmazás-elszámolási nap egybe esik a forgalmazás-teljesítési nappal.
A befektetési jegyekre adott visszaváltási megbízásokat a forgalmazási helyek nyitva tartási idejében lehet megadni.
42.2. A visszaváltási megbízásokra vonatkozó forgalmazás-elszámolási nap
A Forgalmazó a visszaváltási megbízásokat a megbízások felvételének napját (megbízási nap, T-2 banki nap) követő harmadik munkanapon, mint forgalmazás-elszámolási napon (T+1 banki nap), az erre a napra közzétett egy jegyre jutó nettó eszközértéken számolja el.
42.3. A visszaváltási megbízásokra vonatkozó forgalmazás-teljesítési nap
A Befektetési jegy visszaváltási árfolyamon számolt ellenértékét a megbízás felvételének napját (megbízási nap, T-2 banki nap) követő harmadik munkanapon, mint forgalmazás-teljesítési napon (T+1 banki nap) számolja el a Forgalmazó a Befektetővel.
43. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának részletszabályai
43.1. A forgalmazási maximum mértéke
A kibocsátásra kerülő befektetési jegyek darabszámát az Alapkezelő nem korlátozza.
Nem alkalmazható.
44. A befektetési jegyek vételi, illetve visszaváltási árának meghatározása
A Forgalmazó a vételi illetve visszaváltási megbízásokat a megbízás felvételének napját (megbízási nap, T-2 banki nap) követő harmadik munkanapon, mint forgalmazás-elszámolási napon (T+1 banki nap), az erre a napra közzétett egy jegyre jutó nettó eszközértéken számolja el.
44.1. A fenti árak kiszámításának módszere és gyakorisága
Az Alapkezelő minden forgalmazás-elszámolási napra meghatározza az érvényes egy jegyre jutó nettó eszközértéket.
Adott forgalmazási napra érvényes egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket az Alapkezelő a 27-30. pontban részletezettek szerint megállapított összesített nettó eszközérték és az adott nettó eszközérték számítás szerinti kibocsátott befektetési jegyek számának hányadosaként határozza meg hat tizedes jegyre kerekítve.
Forgalmazási jutalék vételkor
Forgalmazási jutalék a befektetési jegyek vételkor - a volumentől függetlenül – a megvásárlásra kerülő befektetési jegyek vételi árának maximum 3,00%-a. A forgalmazási jutalék aktuális mértékéről a Forgalmazó ad tájékoztatást.
Forgalmazási jutalék visszaváltáskor
Forgalmazási jutalék a befektetési jegyek visszaváltásakor - a volumentől függetlenül - maximum 3,00%.
A Forgalmazó által felszámított jutalék aktuális mértékét a Forgalmazó a mindenkor hatályos Üzletszabályzatában előírt módon és helyen teszi közzé.
A Forgalmazási jutalék a Forgalmazót illeti meg.
Az Alap nem kerül tőzsdei bevezetésre.
Magyarország.
47. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk A forgalmazás felfüggesztése
A.) A Befektetési Alapkezelő kizárólag a befektetők érdekében az alábbi rendkívüli esetekben, a Befektetők és a Felügyelet rendkívüli közzététellel történő haladéktalan tájékoztatása mellett legfeljebb 30 (harminc) napra felfüggesztheti:
a.) a befektetési jegyek vételét és visszaváltását, ha
• az Alap nettó eszközértéke nem állapítható meg, így különösen ha az Alap saját tőkéje több mint tíz százalékára vonatkozóan az adott értékpapírok forgalmát felfüggesztik, vagy egyéb ok miatt nem áll rendelkezésre értékelésre alkalmas piaci árfolyam-információ,
• az Alapkezelő, a Letétkezelő vagy a Forgalmazó - a szünetelés esetét ide nem értve – avagy a központi értéktár nem képes a feladatát ellátni.
- az Alap nettó eszközértéke negatívvá vált.
b.) a befektetési jegyek visszaváltását, ha a leadott visszaváltási megbízások alapján a befektetési jegyek olyan mennyiségét kívánják visszaváltani, amely miatt a Befektetési Alap likviditása veszélybe kerül
B.) A Felügyelet legfeljebb 30 napra felfüggesztheti a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását a befektetők érdekeinek védelmében, ha:
- az Alapkezelő nem tesz eleget tájékoztatási kötelezettségének, vagy
- a Befektetési Alap működésének törvényi feltételei nem biztosítottak,
- a 47. A) pontban foglalt esetekben az Alapkezelőnek a forgalmazás felfüggesztése iránti intézkedése elmaradt.
A befektetési jegyek forgalmazását a felfüggesztésre okot adó körülmény megszűnését követően, vagy amennyiben a Felügyelet elrendeli, haladéktalanul folytatni kell. A felfüggesztés időtartama alatt is meg kell állapítani és közzé kell tenni a Befektetési Alap nettó eszközértékét.
Az Alap más alappal történő egyesülése esetén a Felügyelet a befektetők érdekeinek védelme érdekében az Alapkezelő kérelmére engedélyezheti az egyesülés lebonyolításának idejére a befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztését.
C.) A Kbftv 128. §. rendelkezései szerint, ha az Alap eszközeinek 5%-át meghaladó része illikviddé vált, az Alapkezelő a Befektetők közötti egyenlő elbánás elvének biztosítása és a folyamatos forgalmazás fenntartása érdekében dönthet az illikviddé vált eszköznek az Alap portfólióján, illetve az azokat megtestesítő befektetési jegyeknek a befektetési jegyek állományán belüli elkülönítéséről.
Az Alap befektetési jegyeinek forgalmazását az Alapkezelő elkülönítésről szóló döntés kézhezvételével egyidejűleg az elkülönítés végrehajtásáig – a Befektetők és a Felügyelet tájékoztatása mellett – felfüggeszti.
A forgalmazás szünetelése
A befektetési jegyek folyamatos forgalmazása legfeljebb 3 munkanapra szüneteltethető, amennyiben a befektetési jegyek értékesítése, illetve visszaváltása az Alapkezelő, illetve a letétkezelő, forgalmazó, központi értéktár működési körében felmerült okból nem végezhető. A szünetelésről az Alapkezelő rendkívüli közzététel útján tájékoztatja a befektetőket és haladéktalanul a Felügyeletet.
X. A befektetési alapra vonatkozó további információ
Év | Alap hozama | Benchmark hozama |
2022 | -7.39% | -10.93% |
2021 | 17,38% | 16,08% |
2020 | -3,59% | -4,97% |
2019 | -0,23% | 9,00% |
Éves…
bmrk
17,38%
16,08%
13%
9,00%
8%
3%
2013
2014
2015
2016
2017
2018 -0,2230%19
2020
2021
2022
-2%
-3,59%
-4,97%
-7%
-7,39%
-12%
-10,93%
49. Amennyiben az adott alap esetében mód van a befektetési jegyek bevonására, ennek feltételei
Nem alkalmazható.
50. A befektetési alap megszűnését kiváltó körülmények, a megszűnés hatása abefektetők jogaira
A befektetési Xxxxxxx szembeni megszűnési eljárás megindításáról a befektetési Alapkezelő vagy a Felügyelet határoz a Kbftv 75.§-ban meghatározott általános szabályok alapján.
Kötelező megindítani a megszűnési eljárást, ha:
- az Alap nettó eszközértéke három hónapon keresztül átlagosan nem éri el a húszmillió forintot;
- az Alap nettó eszközértéke negatívvá vált;
- az Alapkezelő befektetési alapok kezelésére jogosító tevékenységi engedélyét a Felügyelet visszavonta;
- a Felügyelet kötelezte az Alapkezelőt az Alap kezelésének átadására, azonban az Alap kezelését egyetlen alapkezelő sem veszi át;
- a befektetési jegyek folyamatos forgalmazása vagy a befektetési jegyek visszaváltása felfüggesztésének megszűnését követően a folyamatos forgalmazás feltételei továbbra sem biztosítottak.
Külön határozat nélkül megindul a megszűnési eljárás a Kbftv. 75. § (3) bekezdése eseteiben, melyek közül az Alap vonatkozásában a b) alpont szerinti eset lehet releváns: „b) amennyiben a befektetők az összes befektetési jegy visszaváltására irányuló visszaváltási megbízást adtak le.”
A megszűnési eljárás alatt a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását fel kell függeszteni, az Alap nettó eszközértékét havonta egyszer kell megállapítani és közzétenni azzal, hogy meg kell jelölni, hogy az Alap megszűnés alatt áll. Egyebekben az Alap a megszűnési eljárás lefolytatása alatt az általános szabályok szerint működik.
Az Alap tulajdonában álló teljes vagyon értékesítéséből származó ellenérték befolyását és a kötelezettségek teljesítését követő öt munkanapon belül az Alapkezelő megszűnési jelentést készít, azt a Felügyeletnek benyújtja, egyidejűleg pedig a befektetők felé közzéteszi.
Az Alap eszközei értékesítéséből befolyt ellenértékből az Alap tartozásai és kötelezettségei levonását követően rendelkezésre álló (pozitív összegű) tőke a Befektetőket befektetési jegyeik névértékének az összes befektetési jegy névértékéhez viszonyított arányában illeti meg.
A Letétkezelő a kifizetéseket a megszűnési jelentés Felügyelethez történő benyújtását követő öt munkanapon belül kezdi meg. A kifizetés megkezdésének időpontjáról az Alapkezelő rendkívüli közleményben tájékoztatja a Befektetőket.
Az ABA kezelője az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2365 rendelete (2015. november 25.) az értékpapír- finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról
14. cikk (1) bekezdésnek megfelelően kijelenti, hogy a rendeletben szereplő ügyleteket és pénzügyi eszközöket nem alkalmazza.
XI. Közreműködő szervezetekre vonatkozó alapinformációk
Cégforma: zártkörűen működő részvénytársaság
Cégjegyzékszám: Cg.00-00-000000
53. A letétkezelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), feladatai
Neve: MBH Bank Nyrt. (2023.05.01-től az MKB Bank Nyrt. és a Takarékbank Zrt. egyesült jogi entitásként folytatja tevékenységét MBH Bank Nyrt. néven)
Cégforma: nyilvánosan működő részvénytársaság
Cégjegyzékszám: 00-00-000000
A letétkezelő feladatai:
- Ellátja az Alap fizetési számlájának vezetését (beleértve az ahhoz kapcsolódó alszámlákat is) és ezzel összhangban az Alap fizetőeszközeinek letétkezelését.
- Ellátja az Alap letétbe helyezett pénzügyi eszközeinek, illetve a pénzügyi eszközökből származó jog fennállását igazoló dokumentumok letéti őrzését és letétkezelését, ennek során a letétkezelési feladatok kiterjednek az Alap tulajdonában lévő mindazon pénzügyi eszközökre, amelyek fizikailag leszállíthatók a Letétkezelőhöz.
- Ellátja az Alap tulajdonában álló minden egyéb eszköz tekintetében a naprakész nyilvántartás vezetését, továbbá a rendelkezésre bocsátott tájékoztatás vagy dokumentumok, illetve a rendelkezésre álló külső bizonyítékok alapján az egyéb eszközök tekintetében meggyőződik arról, hogy a szóban forgó eszközök az Alap tulajdonát képezik-e.
- Ellenőrzi az Alap tulajdonában álló eszközök dokumentáltságát, és naprakész nyilvántartást vezet azokról az eszközökről, amelyek megállapítása szerint az Alap tulajdonát képezik. Ellenőrzi, hogy az Alap befektetési jegyeinek kibocsátása az Alap kezelési szabályzatának, illetve a törvényes feltételeknek megfelel-e.
- Végrehajtja az Alapkezelő utasításait. A Letétkezelő megtagadja mindazon utasítás végrehajtását, amely ellentétes a jogszabályok, valamint az Alap kezelési szabályzatának rendelkezéseivel.
- Ellenőrzi és biztosítja, hogy az Alap befektetési jegyeinek nettó eszközértékét a jogszabályoknak és az Alap kezelési szabályzatának megfelelően számítsák ki.
- Gondoskodik arról, hogy az Alap az eszközeit érintő ügyletek során az ellenértéket a szokásos határidőn belül kézhez kapja.
- Biztosítja, hogy az Alap a bevételét a jogszabályokkal és a kezelési szabályzatával összhangban használja fel.
- Elvégez minden olyan egyéb feladatot, melyet a Kbftv, az ABAK rendelet és a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet a letétkezelő számára előír.
A Letétkezelő tisztességesen, magas szakmai színvonalon, függetlenül és az Alap és az Alap befektetőinek érdekeit szem előtt tartva jár el. A Letétkezelő nem végezhet olyan tevékenységeket az Alap részére, amelyek az Alap, annak befektetői, az Alapkezelő vagy saját maga között összeférhetetlenséget okozhatnak, kivéve, ha a Letétkezelő letétkezelői tevékenységét egyéb esetlegesen összeférhetetlen tevékenységeitől működési és hierarchikus szempontból elválasztja, és az esetleges összeférhetetlenségeket feltárja, kezeli, nyomon követi és
az Alap befektetői előtt nyilvánosságra hozza. A Letétkezelő feladatait az ABAK rendelet 83-99. cikkének figyelembevételével látja el.
54. A könyvvizsgálóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), feladatai
Az Alapkezelő könyvvizsgáló céget bízott meg az ellenőrzéssel.
Az Alap könyvvizsgálója: Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft.
Cégjegyzékszám: 00-00-000000.
Székhelye: 1068 Xxxxxxxx, Xxxxx Xxxxxx xx 00/X.
Kamarai bejegyzés száma: 000083.
A könyvvizsgáló feladatai:
A könyvvizsgáló az Alap magyar előírások szerint elkészített, nem konszolidált éves beszámolóját a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, a befektetési alapok éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 215/2000. (XII. 11.) kormányrendelet, a befektetési alapkezelőkről és kollektív befektetési formákról szóló 2014. évi XVI. törvény a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról (Kbftv.), illetve a vonatkozó egyéb jogszabályok szerint megvizsgálja és a munka eredményeként könyvvizsgálói jelentéssel látja azt el. A könyvvizsgáló a könyvvizsgálat során ellenőrzi az éves beszámoló és a Kormányrendelet által előírt, kapcsolódó éves jelentés adatainak összhangját.
Az Alapkezelő nem áll szerződéses kapcsolatban olyan tanácsadó céggel, külső befektetési tanácsadóval, melynek díjazása az Alap eszközeiből történik.
56. A forgalmazóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), feladatai
MBH Bank Nyrt. (2023.05.01-től az MKB Bank Nyrt. és a Takarékbank Zrt. egyesült jogi entitásként folytatja tevékenységét MBH Bank Nyrt. néven)
Cégforma: nyilvánosan működő részvénytársaság
Cégjegyzékszám: 00-00-000000
ERSTE Befektetési Zrt.
Cégforma: zártkörűen működő részvénytársaság
Cégjegyzékszám: 00-00-000000
MBH Befektetési Bank Zrt. (2023.05.01. előtt MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. néven működött)
Cégforma: zártkörűen működő részvénytársaság
Cégjegyzékszám: 01-10-04-1206
A forgalmazó feladatai:
A Forgalmazó a befektetési jegyek forgalomba hozatalához kapcsolódóan:
- közreműködik a Tájékoztatóban megjelölt helyeken (ügyfélszolgálatain, ügynökeinél) a befektetési jegyek folyamatos forgalomba hozatalában és visszaváltásában;
- az Alapról szóló ügyfél-tájékoztatók, illetve reklám célú anyagok készítése;
- elvégez minden olyan egyéb feladatot, melyet a Kbftv, az ABAK rendelet és a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet a forgalmazó számára előír.
57. Az ingatlanértékelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), feladatai
Nem alkalmazható.
58. A prime brókerre vonatkozó információk
Nem alkalmazható.
59. Harmadik személyre kiszervezett tevékenységek leírása, az esetleges összeférhetetlenségek bemutatása Kiszervezett tevékenységet végző intézmény neve: Multiservice Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Kiszervezett tevékenységet végző intézmény székhelye: 1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxx u. 56.
Kiszervezett tevékenység: számviteli szolgáltatás
Kiszervezett tevékenységet végző intézmény neve: az MBH Bank Nyrt.
Kiszervezett tevékenységet végző intézmény székhelye: 0000 Xxxxxxxx Xxxx x. 38. Kiszervezett tevékenység: panaszkezelés
A Befektetőknek közvetlenül az Alapkezelőhöz intézett panaszát az Alapkezelő az érdemi kivizsgálás és elintézés végett – a Panaszos értesítése mellett - a Bankhoz továbbítja.
A kiszervezett tevékenységet végző intézményekkel tekintetében összeférhetetlenség nem áll fenn.
MBH Alapkezelő Zrt.
1. számú melléklet
I. Az MBH Alapkezelő Zrt. által kezelt Xxxxxx forgalmazására nyitva álló forgalmazási helyek A.)Az MBH Bank Nyrt. fiókhálózata
A fióklistát az MBH Bank Nyrt. I. számú Befektetési szolgáltatásokra és kiegészítő szolgáltatásokra vonatkozó Üzletszabályzatának 1. számú melléklete szabályozza. Az Üzletszabályzat az alábbi linken elérhető: xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxx-xxxxxxxxxx-xxxxxxxxxx
B.) Az MBH Bank Nyrt. Contact Center telefonos ügyfélszolgálata MBH Telebankár
Központi ügyfélszolgálat telefonszám. x00 00 000 000
Külföldről hívható ügyfélszolgálati telefonszám: x00-0-000-0000
Az MBH Telebankár 24 órán át hívható.
Az MBH Telebankár további elérhetőségeiről kérjük tájékozódjon a xxx.xxxxxxx.xx oldalon.
C.) Elektronikus csatorna az Alap folyamatos forgalmazásához
Az MBH Bank Nyrt. NetBankár rendszere.
II. Az MBH Alapkezelő Zrt. által kezelt Xxxxxx forgalmazására nyitva álló forgalmazási helyek az ERSTE Befektetési Zrt. alábbi elérhetőségein
Székhelye: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26.
Tel: 000-0000
Fax: 000-0000
A.) A befektetési jegyek forgalmazására megállapított nyitvatartási idő: H-P: 9-16.30 óra az ERSTE Bank Hungary Zrt. fiókhálózatába tartozó Erste World és Erste Private Banking fiókokban, amelyeket az Erste Befektetési Zrt. Üzletszabályzatának 1. számú mellékletét képező, mindenkor hatályos listájának IV. pontja tartalmaz, az ERSTE Befektetési Zrt. alábbi honlapján: xxxx://xxxxxxxxxxxxxxx.xx/xx/xxxxxxxxxxxxxxx.xxxx
B.) Az ERSTE Befektetési Zrt. internetes felületei
III. Az MBH Alapkezelő Zrt. által kezelt Xxxxxx forgalmazására nyitva álló forgalmazási helyek az MBH Befektetési Bank Zrt. alábbi elérhetőségein
Székhelye: 1117 Budapest, Magyar Tudósok Xxxxxxx 0. G. épület.
A.) A befektetési jegyek forgalmazására megállapított nyitvatartási idő: H-P: 9-16.00 óra között, az MBH Befektetési Bank Zrt. függő ügynöki fiókjaiban, amelyek listáját az MBH Befektetési Bank Zrt. Üzletszabályzatának 9.számú melléklete tartalmazza (xxxxx://xxx.xx/0xx-xxxxxxxxx-xxxxxxxxxxx-xxxxxxxxxxxxxxxxx#).
B.) Az MBH Befektetési Bank Zrt.internetes felületei
2. számú melléklet
Az Alapkezelő által létrehozott, jelenleg elérhető befektetési alapok
MKB Adaptív Kötvény Euró Alapba Fektető Alap |
MKB Adaptív Kötvény Abszolút Hozamú Származtatott Befektetési Alap |
MKB Adaptív Kötvény Dollár Alapba Fektető Alap |
MKB Aktív Alfa Abszolút Hozamú Származtatott Befektetési Alap |
MKB Aktív Alfa Euró Alapba Fektető Alap |
MKB Aktív Alfa Dollár Alapba Fektető Alap |
MKB Ambíció Nyíltvégű Befektetési Alap |
MKB Bázis Euró Alapba Fektető Alap |
MKB Bázis Nyíltvégű Befektetési Alap |
MKB Bázis Dollár Alapba Fektető Alap |
MKB Bonus Közép-Európai Részvény Befektetési Alap |
MKB Egyensúly Euró Alapba Fektető Alap |
MKB Egyensúly Nyíltvégű Befektetési Alap |
MKB Egyensúly Dollár Alapba Fektető Alap |
MKB Észak-Amerikai Részvény Befektetési Alap |
MKB EURO Rövid Kötvény Alap |
MKB Globális Biztosítói Részvény Alap |
MKB Hazai Feltörekvő Részvény Befektetési Alap |
MKB High-Risk Származtatott Részvény Befektetési Alap (zártkörű) |
MKB Ingatlanpiaci Részvény Származtatott Befektetési Alap |
MKB Forint Rövid Kötvény Alap |
MKB Állampapír Befektetési Alap |
MKB Nyersanyag Származtatott Befektetési Alap |
MKB PB TOP Abszolút Hozamú Származtatott Befektetési Alap |
MKB Prémium Vállalati Kötvény Befektetési Alap |
MKB Rotunda Abszolút Hozamú Származtatott Befektetési Alap |
MKB DOLLÁR Rövid Kötvény Alap |
MKB Vállalati Stabil Rövid Kötvény EUR Befektetési Alap (zártkörű) |
MKB Vállalati Stabil Rövid Kötvény Befektetési Alap (zártkörű) |
Pannónia CIG Hazai Részvény Indexkövető Alap (zártkörű) |
Pannónia CIG Oraculum Alap (zártkörű) |
MKB Új Világ- Fenntartható Fejlődés Abszolút Hozamú Származtatott Befektetési Alap |
MKB Új Világ- Jövő Technológiája Abszolút Hozamú Származtatott Befektetési Alap |
MKB ÚJ Világ- Zöldülő Vállalatok Abszolút Hozamú Származtatott Befektetési Alap |
MKB Ingatlan Befektetési Alap |
Takarék Mezőgazdasági Befektetési és Fejlesztési Magántőkealap (zártkörű) |
MKB Magántőkealap (névváltozást megelőzően XXXXXXX XX. Magántőkealap) (zártkörű) |
Budapest Állampapír Alap |
Budapest Aktív Portfólió Alapok Alapja |
Budapest Arany Alapok Alapja |
Budapest Befektetési Kártya Alap |
Budapest Bonitas Alap |
Budapest Dinamikus Európa Részvény Alap |
Budapest Dollár Rövid Kötvény Alap |
Budapest Euró Rövid Kötvény Alap |
Budapest Fejlett Piaci Vállalati Kötvény Alap |
Budapest Global Titans Részvény Alapok Alapja |
Budapest Hagyományos Energia Alap |
Budapest High Yield Vállalati Kötvény Alap |
Budapest Kontroll Abszolút Hozam Származtatott Alap |
Budapest Kötvény Alap |
Budapest NEXT Egészséges Életmód Alap |
Budapest NEXT Fenntartható Környezet Alap |
Budapest NEXT Generáció Alap |
Budapest NEXT Technológia Alap |
Budapest Prémium Dinamikus Alapok Alapja Részalap |
Budapest Prémium Kiegyensúlyozott Alapok Alapja Részalap |
Budapest Prémium Konzervatív Alapok Alapja Részalap |
Budapest Prémium Progresszív Alapok Alapja Részalap |
Budapest USA Részvény Alap |
BFM Balanced Alap |
BFM Konzervativni Vegyes Alap |
BFM Konzervativni Kötvény Alap |
BF Money EMEA Részvény Alap |
BF Money Fejlett Piaci Részvény Alap |
BF Money Feltörekvő Piaci DevizaKötvény Alap |
BF Money Feltörekvő Piaci Részvény Alap |
BF Money Közép-Európai Részvény Alap |
Budapest Paradigma Alap |
MKB Ütemező Fejlett Piaci Részvény Alapok Alapja |