Bácsalmás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (XI. 2.) önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről

EGYSÉGES SZERKEZET

Hatály: 2024. július 01. –

19/2023. (XI. 2.) önkormányzati rendelet az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről

____________________________________________________________________________________________

Bácsalmás Város Önkormányzata Képviselő-testületének

19/2023. (XI. 2.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről

Bácsalmás Város Önkormányzata Képviselő-testületének a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1)-(2) bekezdésében, 4. § (3) bekezdésében, 5. § (3) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 19. §-ában, 20. § (3) bekezdésében, 21. § (6) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 27. § (2) bekezdésében, 31. § (2) bekezdésében, 33. § (3) bekezdésében, 34. § (1) bekezdésében, 35. § (2) bekezdésében, 36. § (2) bekezdésében, 42. § (2) bekezdésében, 49. §-ában, 52. §-ában, 53. §-ában, 54. § (1) és (3) bekezdésében, 58. § (2)-(3) bekezdésében, 62. § (3) bekezdésében, 84. § (1) és (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Bácsalmás Város Képviselő-testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2019. (X. 31.) önkormányzati rendelet 1. melléklet 1.2.h) pontjában, a 3.1.k) pontjában, valamint a 2.b) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Humánpolitikai Bizottság, Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság, valamint Jogi és Ügyrendi Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Bevezető rendelkezések

1. §

(1) A rendelet hatálya Bácsalmás Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában álló lakásokra és helyiségekre terjed ki, kivéve az intézmények használatában lévő helyiségeket.

(2) Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek vonatkozásában a tulajdonosi jogok gyakorlására Bácsalmás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület), a képviselő-testület feladat és hatáskörrel rendelkező bizottsága, valamint a polgármester jogosult.

(3) Az önkormányzat tulajdonában álló lakásokat szociális helyzet alapján vagy költségelven vagy piaci alapon lehet bérbe adni.

(4)¹ E rendelet 4. melléklete az átruházott hatásköröket tartalmazza.

2. Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában:

1. foglalkoztatásra irányuló jogviszony: bármely munkáltatóval kötött munkavégzésre irányuló jogviszony,

2. háztartás: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoc. tv.) 4. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott fogalom,

3. munkavállaló: a foglalkoztatási jogviszonyban álló személy,

4. jogszerűen együtt költöző: az a természetes személy, aki a lakás bérbeadását igénylő vagy arra pályázó személlyel együtt költözik a lakásba és az 5. pontban meghatározott feltételeknek megfelel,

5. jogszerűen együtt lakó: az a természetes személy, akit a bérlő a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) rendelkezéseire tekintettel a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be, vagy akit a bérlő a bérbeadó vagy – bérlőkijelölési joggal érintett lakás esetén – a bérlőkijelölési jog jogosultja hozzájárulásával fogadott be,

6. nyugdíjas: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti öregségi nyugdíjban részesülő személy,

7. személyes adat: az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.) 3. § 2. pontja szerinti fogalom.

3. A személyes adatok kezelésének szabályai

3. §

(1) A Bácsalmási Közös Önkormányzati Hivatal az e rendeletben meghatározott lakásgazdálkodási feladatok ellátása, az egyes kérelmek vagy pályázatok elbírálása céljából személyes adatokat kezel.

(2) Személyes adatot kezelni csak az Ltv. 84. §-ában és az Info tv. 4. §-ában foglalt követelményeknek megfelelően lehet.

(3) Az érintett önkéntes hozzájárulása alapján az alábbi személyes adatok kezelhetők:

a) a lakásigénylő neve, születési neve, születési helye, ideje, anyja születési neve, valamint lakóhelye vagy tartózkodási helye,

b) valamennyi, a lakásigénylővel együtt költöző személy neve, születési helye, ideje, anyja születési neve és a lakásigénylővel fennálló rokonsági kapcsolata, valamint lakóhelye vagy tartózkodási helye,

c) valamennyi, az a)-b) pontban meghatározott személy vagyoni helyzetére vonatkozó adat,

d) valamennyi, az a)-b) pontban meghatározott személy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyára, családtámogatási ellátására, rendszeres pénzellátására, álláskeresők ellátására vagy egyéb Szoc tv. 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jövedelmére vonatkozó adat,

e) valamennyi, az a)-b) pontban meghatározott személy egészségi állapotára vonatkozó – a szociális rászorultság feltételei fennállásának igazolásához szükséges – adat.

(4) Az érintettnek az Info tv. 5. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozatát a kérelemhez vagy a pályázathoz kell mellékelni.

(5) A hatóságok, bíróságok megkeresésére vonatkozó adatszolgáltatásokat a Bácsalmási Közös Önkormányzati Hivatal teljesíti.

4. A lakáshasznosítási javaslat

4. §

(1) Az önkormányzat tulajdonában álló lakások hasznosítására a Bácsalmási Közös Önkormányzati Hivatal köteles minden év január 31. napjáig javaslatot készíteni, valamint azt megküldeni a polgármester részére.

(2) A lakáshasznosítási javaslat készítésénél figyelembe kell venni, hogy elsősorban a szociális helyzetük alapján rászorulók lakhatását kell biztosítani.

(3) A lakáshasznosítási javaslatban meg kell határozni

a) a várhatóan megüresedő lakások számát,

b) a szociális helyzet alapján bérbe adható lakások számát,

c) a költségelven bérbe adható lakások számát,

d) a piaci alapon bérbe adható lakások számát,

e) a közérdekű feladatok megoldása érdekében szükséges lakások számát,

f) a bérlőkijelölési jog alapján hasznosított lakások számát,

g) a pályázat alapján hasznosított lakások bérbeadására vonatkozó pályázat kiírásának tervezett időpontját és

h) az értékesítésre kijelölt lakásokat.

(4) A lakáshasznosítási javaslatot minden év március 1. napjáig a Humánpolitikai Bizottság hagyja jóvá.

(5) Üresen álló vagy megüresedő lakás nem lakás céljára csak a lakáshasznosítási javaslat módosítását követően adható bérbe.

(6) Az önkormányzati lakások jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.

II. Fejezet

A lakásbérleti jogviszony általános szabályai

5. A lakásbérleti jogviszony létrejöttének szabályai

5. §

(1) A lakásbérleti jogviszony a bérbeadóval írásban megkötött bérleti szerződéssel jön létre az e rendeletben foglaltak szerinti határozott időtartamra.

(2) Lakás bérlője csak magyar állampolgár vagy olyan személy lehet, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvényben foglaltak alapján állandó tartózkodásra jogosult.

(3) Bérlőtársi szerződés az Ltv. 4. § (4) bekezdésén túl csak az e szakaszban meghatározott esetekben köthető.

(4) A bérlő és a vele együtt lakó szülője közös kérelmére a bérbeadó bérlőtársi szerződést akkor köt, ha a kérelmezők együtt lakását egészségügyi, jövedelmi vagy egyéb lakhatást befolyásoló személyi körülmény indokolttá teszi.

(5) A bérlő és az együtt költöző vagy legalább egy éve együtt lakó élettársa közös kérelmére bérlőtársi szerződés akkor köthető, ha az élettárs megfelel az e rendeletben foglaltak szerint a bérbeadás feltételeinek.

(6) Az Ltv. 21. § (2) bekezdésében foglaltakon túl a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával fogadhatja be a bérlő a Ptk. 8:1 § (2) bekezdés szerinti hozzátartozóját.

(7) Bérlő a lakást albérletbe nem adhatja.

6. A külön szolgáltatások díja

6. §

(1) A külön szolgáltatások után a bérlőnek a lakbéren felül szolgáltatási díjat kell fizetnie.

(2) Társasházakban lévő lakások esetében a bérbeadó önkormányzat külön szolgáltatásként biztosítja a közös helyiség villamosenergia ellátásához kapcsolódó díjat.

(3) A bérlő a külön szolgáltatások körébe tartozó szolgáltatásokért – különösen, ha a bérbeadó a szolgáltatást harmadik személytől veszi igénybe vagy harmadik személy közreműködésével nyújtja – azt a díjat köteles megtéríteni, amennyibe az adott szolgáltatás a bérbeadónak került.

7. Bérlőkijelölési joggal érintett lakások

7. §

(1) Az önkormányzat együttműködési megállapodást köthet költségelven vagy piaci alapon hasznosítható lakásokra bácsalmási székhellyel vagy telephellyel rendelkező munkáltatóval, a munkáltatóval foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló munkavállalóinak elhelyezése érdekében, ha a munkáltató készfizető kezességet vállal az általa javasolt bérlő bérleti díj, külön szolgáltatások díja és közüzemi díjtartozása megfizetésére, valamint vállalja az üresen állás költségeinek a megfizetését. Amennyiben jogszabály kizárja azt, hogy a munkáltató készfizető kezességet vállaljon, az együttműködési megállapodás a készfizető kezességvállalás mellőzésével is megköthető, de a munkáltatónak ebben az esetben is vállalnia kell az üresen állás költségeinek megfizetését.

(2) Bérleti szerződés legfeljebb 5 évre, maximum a bérlő jogviszonyának időtartamára köthető.

8. A felek jogai és kötelezettségei

8. §

(1) Ahol az Ltv. a bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei vonatkozásában a felek megállapodására utal, annak tartalmát a bérbeadó tekintetében az Ltv. és e rendelet keretei között a bérbeadó szabadon állapítja meg.

(2) A bérbeadás feltétele, hogy a bérlő köteles a lakásbérleti szerződés hatálya alatt életvitelszerűen a lakásban lakni.

(3) A bérleti szerződés – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – nem köthető meg újból, ha az erre irányuló kérelem benyújtásakor bérleti díj, közüzemi díj vagy külön szolgáltatási díj tekintetében vagy ezekből együttesen számítva a bérlő 100 000 Ft összeget meghaladó tartozással rendelkezik.

(4) A Humánpolitikai Bizottság felmentést adhat a (3) bekezdésben foglaltak alkalmazása alól, ha

a) azt a jogszerűen együtt lakók számának növekedése, vagy a bérlőtárs, a jogszerűen együtt lakó elhalálozása vagy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyának megszűnése indokolja, amennyiben ennek következtében az egy főre eső nettó jövedelem

aa) szociális alapon történő bérbeadás esetén legalább 20 százalékkal csökken, vagy

ab) költségelven történő bérbeadás esetén nem haladja meg a 15. § (2) bekezdésében meghatározott felső értékhatárt, vagy

b) azt a jogszerűen együtt lakó kiskorú érdeke megkívánja, amennyiben lakhatása más módon nem megoldható, vagy

c) a bérlő egyedül él a lakásban és nyugdíjasnak minősül vagy rokkantsági ellátásban részesül, amennyiben lakhatása más módon nem megoldható.

(5) Bérbeadó a rendeltetésszerű használatot

a) rendszeres bérleményellenőrzés keretében évente egy alkalommal, és

b) bejelentés alapján, az abban foglaltak kivizsgálása érdekében

ellenőrzi.

(6) Az Ltv. 13. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak alapján a költségelven vagy piaci alapon bérbeadott lakások esetén a bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak arról, hogy a bérlő által számviteli bizonylattal igazolt és a bérbeadó által elfogadott vagy költségére elvégzett felújítási munkák díja betudható a bérleti díjba, legfeljebb a bérleti időszak alatt megfizetendő bérleti díj 50 %-áig.

9. §

(1) A bérleti szerződés megkötésekor - kivéve szociális alapon történő bérbeadás esetén - a bérbeadás feltételeként legalább 3 havi lakbérnek megfelelő összeg megfizetését köti ki a bérbeadó óvadékként, amelynek összegét és funkcióját a bérleti szerződésben rögzíteni kell.

(2) Az óvadékot egy összegben kell megfizetni legkésőbb a bérleti szerződés megkötésekor.

(3) A bérleti jogviszony megszűnése esetén az óvadékból visszajáró összeget a lakás visszavételi jegyzőkönyv felek által történő aláírásától számított 15 napon belül a bérbeadó visszafizeti.

10. §

(1) A bérlő a bérleti díjat havonta előre a tárgyhónap 15. napjáig köteles a bérbeadónak megfizetni. A bérlő a lakbéren, a lakáshasználó a használati díjon felül köteles a közüzemi díjakat és a külön szolgáltatások díját is megfizetni. A bérlő köteles továbbá a szerződés fordulónapját megelőző hónap 15. napjáig igazolni a közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos egyenlegét.

(2) A bérlőnek a lakásbérleti szerződése újbóli megkötésére irányuló kérelméhez csatolnia kell valamennyi közműszolgáltató igazolását a közüzemi díjjal kapcsolatos egyenlegről.

(3) A bérleti díjak mértékét 3. melléklet tartalmazza.

9. A jogcím nélküli lakáshasználat

11. §

A lakást jogcím nélkül használó személy a jogcím nélküli használat kezdetétől a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni.

12. §

A jogcím nélküli lakáshasználótól a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 2 hónap elteltével a lakásból való kiköltözésig a lakbér 20 %-kal emelt használati díja követelhető.

13. §

Azzal a személlyel, aki korábban a lakás bérlője vagy vele jogszerűen együtt lakó volt, de jelenleg már jogcím nélkül használ önkormányzati tulajdonú lakást – kérelem alapján, a bérlő személyének kiválasztására irányuló, e rendeletben meghatározott külön eljárás nélkül – bérleti szerződés abban az esetben köthető, ha a lakás fenntartásának költségeit szerződésszerűen fizette vagy tartozásait időközben rendezte, a lakást rendben tartotta, életvitelszerűen lakta.

10. A lakásbérleti jogviszony megszüntetése

14. §

(1) Bérleti szerződés megszűnése esetén pénzbeli térítés nem fizethető.

(2) A bérleti szerződés Ltv. 23. § (3) bekezdése vagy 26. § (1) bekezdése alapján történő megszüntetése esetén az alábbi feltételekkel kerülhet sor másik lakás bérbeadására:

a) a bérlőnek vagy a vele jogszerűen együtt költözőnek a tulajdonában nincs beköltözhető ingatlan,

b) az együtt költözők számára tekintettel biztosítható lakás nagyságának meghatározására a 16. § (1) bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni, és

c) az együtt költözők egy főre eső nettó jövedelme nem haladhatja meg az e rendelet 15. § (2) bekezdésében meghatározott felső határt.

III. Fejezet

A szociális alapon történő bérbeadás szabályai

11. A lakásigénylési névjegyzék

15. §

(1) A lakások szociális alapon történő igénylésének feltétele, hogy az igénylő a Bácsalmási Közös Önkormányzati Hivatal által az Ltv. 84. § (1) bekezdése szerinti lakásigénylési névjegyzékbe felvételt nyerjen.

(2) A lakások bérbevételére vonatkozó kérelmeket a Bácsalmási Közös Önkormányzati Hivatalnál lehet benyújtani.

(3) A lakásigénylési névjegyzékbe vétel az igénylés benyújtása évének december 31. napjáig tartó határozott időre szól. A lakásigénylési névjegyzékbe vétel egymást követő több alkalommal, ismételten is kérhető. A (4) bekezdést az ismételten benyújtott igények esetén is alkalmazni kell. Amennyiben az igénylő ismételt kérelmet nem nyújt be, úgy őt a lakásigénylési névjegyzékből a nyilvántartásba vételt követő év január 1. napjára szóló időponttal törölni kell.

(4) Nem vehető fel a lakásigénylési névjegyzékbe az a személy, aki

a) nem felel meg a szociális alapon történő bérbeadás feltételeinek,

b) az e rendeletben foglalt kizáró okokra tekintettel nem lehet bérlő,

c) írásbeli felhívást követően nem pótolja a kérelem hiányosságait, vagy nem szolgáltatja – a kérelem elbírálásához szükséges – a (17)-(18) bekezdésben vagy 15. §-ban foglalt feltétel teljesülésének igazolására szolgáló adatot vagy az azt alátámasztó dokumentumot, nyilatkozatot,

d) korábban önkormányzati tulajdonú lakás bérlője vagy jogcím nélküli használója volt és bérleti-, használati-, külön szolgáltatási-, vagy közüzemi díj hátralékát nem rendezte,

e) önkormányzati tulajdonú lakást bármikor önkényesen foglalt el.

(5) A szerződéskötést megelőzően az igénylő szociális helyzetére, jövedelmi és vagyoni viszonyaira, valamint családi és lakáskörülményeire vonatkozó környezettanulmányt kell készíteni. A környezettanulmányt a Bácsalmási Közös Önkormányzati Hivatal szociális ügyekkel foglalkozó ügyintézője készíti.

(6) A lakásigénylési névjegyzékbe vételről az igénylőt írásban kell értesíteni.

(7) Törölni kell a lakásigénylési névjegyzékből, valamint elveszíti a lakás bérlésére való jogosultságát az, aki a (12) bekezdés alapján került bérlőként kiválasztásra, azonban a lakás bérbeadására vonatkozó írásbeli értesítés kézhezvételét követő 30 napon belül a bérbeadóval nem köt lakásbérleti szerződést.

(8) Törölni kell a lakásigénylési névjegyzékből, valamint a törlést követő három évig nem vehető fel a lakásigénylési névjegyzékbe az a személy, aki a bérbeadás feltételének, vagy a kizáró ok hiányának igazolásával összefüggésben valótlan adat, azt alátámasztó hamis vagy hamisított dokumentum vagy nyilatkozat szolgáltatásával, vagy az adatokban történt változások elhallgatásával a bérbeadót megtévesztette.

(9) A lakásigénylési névjegyzékből a (8) bekezdés alapján való törlésről az igénylőt írásban kell értesíteni.

(10) Az igénylő a nyilvántartásba vett adatainak megváltozását a változástól számított 30 napon belül köteles bejelenteni.

(11) Szociális alapon lakást bérbeadni – a szerződés újbóli megkötése esetét kivéve – csak olyan személy részére lehet, aki a lakásigénylési névjegyzékben szerepel.

(12) A lakásbérleti szerződést – a (13)–(14) bekezdésben foglaltak kivételével – azzal az igénylővel kell megkötni, aki a szociális alapon történő bérbeadás feltételeinek és a szociális rászorultság mértékének részletes vizsgálati szempontrendszere (a továbbiakban: szempontrendszer) alapján a lakásigénylési névjegyzékben – az adott lakásra vonatkozóan – a legtöbb ponttal rendelkezik. Azonos pontszámmal rendelkező személyek közül az jogosult a lakásbérleti szerződést megkötni, akinél az egy főre eső nettó jövedelem alacsonyabb. A bérlőként történő kiválasztásról az igénylőt írásban kell értesíteni.

(13) A Humánpolitikai Bizottság felmentést adhat a (12) bekezdésben foglaltak alkalmazása alól, ha azt tartós egészségromlás, rokkantság indokolja.

(14) Nem kell alkalmazni a (12) bekezdésben foglaltakat cserelakás biztosítása, az önkormányzatot jogszabály vagy szerződés alapján terhelő elhelyezési kötelezettség teljesítése esetén, valamint a 11. §-ában és a 15. § (7) bekezdésében meghatározott esetben.

(15) Amennyiben a cserelakás biztosítását a személyes körülmények változása – azaz a bérlővel jogszerűen együtt költöző személyek számának változása, tartós egészségromlás, rokkantság vagy 3 hónapot meghaladó jövedelem-csökkenés – indokolja, úgy a bérlővel a korábban megkötött bérleti szerződés időtartamához igazodó szerződés köthető.

(16) A szempontrendszert – beleértve a szociális rászorultság mértékének vizsgálata során alkalmazandó súlyszámokat és az igényléshez szükséges adatlapot is – a Humánpolitikai Bizottság hagyja jóvá a (17)-(18) bekezdés és a 15–17. §-ban foglalt feltételek keretei között.

(17) A szempontrendszerben a jövedelmi és vagyoni viszonyokon túlmenően a szociális rászorultság körében értékelni kell azt is, ha az igénylő

a) lakásnak nem minősülő helyiségben tartózkodik vagy egyébként a Szoc. tv. 4. § (2)-(3) bekezdése szerint hajléktalannak minősül,

b) szociális intézményben lakik,

c) romos, legfeljebb félkomfortos lakásban vagy egészségre ártalmas körülmények között él,

d) zsúfolt lakáskörülmények között lakik, amennyiben

da) a háztartáson belül tartósan beteg személynek nem biztosított a külön szoba,

db) a háztartáson belül együtt lakó önálló család részére nem biztosított a külön szoba,

dc) a háztartáson belül az egy főre jutó lakótér nem haladja meg a 6 m²-t,

e) már több alkalommal felvették a lakásigénylési névjegyzékbe, de korábban elhelyezést még nem nyert, vagy

f) legalább egy éve bérelt lakásban lakik.

(18) Fokozottan rászorulónak kell tekinteni az igénylőt és a szociális rászorultság mértékének vizsgálata szempontjából előnyben kell részesíteni, ha

a) esetében a (17) bekezdésben felsorolt körülmények halmozottan fordulnak elő,

b) a háztartáson belül egy keresőre több eltartott jut, vagy családtagjait egyedülállóként tartja el, vagy

c) a háztartáson belül tartósan beteg vagy olyan személyről kell gondoskodnia, akinek munkaképesség-csökkenése az 50 százalékot meghaladja.

12. A szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételei

16. §

(1) Lakás szociális alapon történő bérbe vételére az az 5. § (2) bekezdésében meghatározott személy jogosult, aki közvetlenül a kérelme benyújtását megelőzően legalább 3 éve bácsalmási bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, valamint akinek vagy a vele jogszerűen együtt költöző személynek a tulajdonában, haszonélvezetében nincs

a) beköltözhető lakás, vagy családi ház, vagy

b) forgalomképes építési telek, hétvégi ház, vagy üdülő-telek.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl további feltétel az is, hogy a kérelmező vagy a vele jogszerűen együtt költözők együttes jövedelméből számított egy főre eső nettó jövedelem a kérelem benyújtásának időpontjában a mindenkori szociális vetítési alap

a) egyedülálló személy esetén a 200 %-át eléri, de az 500 %-át nem haladja meg,

b) 2-4 fős család esetén a 150 %-át eléri, de a 350 %-át nem haladja meg, vagy

c) 5 vagy több fős család esetén a 125 %-át eléri, de a 250 %-át nem haladja meg.

(3) E szakasz alkalmazásában jövedelemnek a Szoc. tv. 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak minősülnek.

17. §

(1) A bérbe adható lakás nagysága – az együtt költözők számától függően – a következő:

a) 1-2 személy esetén 1 szoba

b) 3 személy esetén 1-1,5 szoba

c) 4 személy esetén 1,5-2 szoba

d) 5-6 személy esetén 2-2,5 szoba

e) 6 vagy több személy esetén 3 szoba.

(2) A bérbe adható lakás méretének megállapításánál az önkormányzati tulajdonú lakás bérbeadását igénylő és a vele jogszerűen együtt költözők vehetők figyelembe, akik a bérleti szerződés megkötését megelőzően már legalább 6 hónappal az igénylővel egy háztartásban laktak.

18. §

(1) A szociális helyzet alapján bérbe adható lakásra vonatkozó lakásbérleti szerződés legfeljebb egy éves határozott időtartamra köthető.

(2) Ha a bérlő megfelel a 15. §-ban foglalt feltételeknek, úgy a lakásbérleti szerződés újabb, legfeljebb 5 éves határozott időtartamra több alkalommal is újból megköthető.

(3) Ha a bérlő már nem felel meg a 15. §-ban foglalt feltételeknek, úgy a lakásbérleti szerződésének újbóli megkötésére költségelven megállapított lakbér alkalmazásával, a lakáshasznosítási javaslat módosítása nélkül kerülhet sor. Ha a bérlő nem vállalja a költségelven megállapított lakbér fizetését, úgy a lakásbérleti szerződés megszűnik és a bérlő cserelakás biztosítása nélkül a lakás elhagyására köteles.

13. Krízishelyzet miatti elhelyezés

19. §

(1) Azonnali intézkedést igénylő, az életet, testi épséget közvetlenül veszélyeztető helyzetben, amennyiben a kérelmező lakhatásának megoldása szükséges, a polgármester döntése alapján - a lakáshasznosítási javaslat módosítása nélkül - a Bácsalmási Közös Önkormányzati Hivatal átmeneti elhelyezést biztosíthat önkormányzati tulajdonú lakásban.

(2) A krízis miatti elhelyezés időtartama 1 év, mely az (1) bekezdésben meghatározott élethelyzetre tekintettel a polgármester döntése alapján, újabb 1 évre, többször megköthető. Az elhelyezés első 30 napjára az elhelyezettet lakbérfizetési kötelezettség nem terheli.

(3) Az elhelyezés 30. napját követően az elhelyezett szociális lakbért fizet, jövedelmi viszonyától függetlenül. Az elhelyezés első évét követő újabb 1 éves és minden további szerződéskötés esetén a bérlő vagyoni, jövedelmi viszonyaitól függően szociális vagy költségelvű lakbért köteles fizetni.

IV. Fejezet

Költségelven történő bérbeadás szabályai

14. A költségelven bérbeadott lakásokra vonatkozó általános szabályok

20. §

(1) A lakás bérbeadásának részletes feltételeit e fejezetnek az egyes lakástípusokra vonatkozó különös rendelkezései tartalmazzák.

(2) A lakásbérleti szerződés kérelemre egymást követő több alkalommal, – alkalmanként legfeljebb 5 évre – újból megköthető.

(3) Ha a bérlő és a vele jogszerűen együtt lakók együttes jövedelméből számított egy főre eső nettó jövedelem nem haladja meg a 16. § (2) bekezdésben meghatározott felső értékhatárt, úgy kérelemre, a lakásbérleti szerződés újbóli megkötésére szociális alapon megállapított lakbér alkalmazásával, a lakáshasznosítási javaslat módosítása nélkül kerülhet sor.

(4) A lakásbérleti szerződés megszűnését követően a bérlő a bérleményt elhelyezési igény nélkül köteles kiüríteni.

15. A szolgálati lakásokra vonatkozó szabályok

21. §

(1) A bérbeadó szolgálati lakást biztosíthat

a) az önkormányzati fenntartású költségvetési szerv, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság, valamint ez utóbbi tulajdonában lévő gazdasági társaság munkavállalója részére,

b) azon személy részére, akinek a munkáltatója önkormányzati fenntartású költségvetési szervvel – alapfeladatainak segítése érdekében – kötött vállalkozási vagy megbízási szerződés alapján annak székhelyén vagy feladatellátási helyén látja el a feladatát.

(2) A bérleti szerződés 1 éves határozott időre, legfeljebb a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállásáig köthető meg.

(3) A lakásbérleti szerződésben meghatározott idő lejárta előtt benyújtott kérelem alapján a lakásbérleti szerződés egymást követő több alkalommal, alkalmanként legfeljebb 5 évre újra köthető.

V. Fejezet

Piaci alapon történő bérbeadás

16. Közérdekű feladatellátás

22. §

(1) Önkormányzati lakásra közérdekű feladatellátás miatt pályázat nélkül köthető lakásbérleti szerződés

a) nem az önkormányzat fenntartásában lévő, bácsalmási székhelyű, bácsalmási telephelyű vagy tevékenységét a településen végző költségvetési szerv munkavállalója részére,

b) azon pályakezdő munkavállaló részére, aki bácsalmási székhelyű, bácsalmási telephelyű vagy tevékenységét a településen végző költségvetési szerv munkáltatóval létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt.

(2) A bérleti szerződés 1 év határozott időre, de legfeljebb a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya fennállásáig köthető meg.

17. Pályáztatás piaci alapon

23. §

(1) Önkormányzati lakás piaci alapon történő bérbeadására pályázatot kell kiírni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott lakásra érvényesen pályázhat az az 5. § (2) bekezdésében meghatározott személy,

a) aki és a vele jogszerűen együtt költöző Bácsalmáson önkormányzati lakás bérleti jogával nem rendelkezik,

b) akinek bácsalmási önkormányzati bérlakásra vonatkozó szerződése nem a bérbeadó általi felmondással szűnt meg,

c) aki bácsalmási önkormányzati bérlakásból végrehajtás útján nem került kiköltöztetésre,

d) akinek az Önkormányzat, a Bácsalmási Önkormányzati Közszolgáltatási Közhasznú Nonprofit Kft. és a közüzemi szolgáltatók felé nem áll fenn tartozása, díjhátraléka, behajthatatlan lejárt díjtartozással nem rendelkezik,

e) aki bácsalmási lakos vagy igazolt bácsalmási munkahellyel rendelkezik, és

f) aki és a vele jogszerűen együtt költöző olyan igazolt összjövedelemmel rendelkezik, amely biztosítja azt, hogy a lakbér összege nem haladja meg a nettó összjövedelmük 20 százalékát,

g) aki nem az önkormányzat fenntartásában lévő, bácsalmási székhelyű költségvetési szerv munkavállalója,

h) aki olyan pályakezdő munkavállaló, aki bácsalmási székhelyű munkáltatóval létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt.

(3) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell, hogy

a) minden pályázó legfeljebb kettő, a kiírásban szereplő, meghatározott lakásra pályázhat azokat rangsorolva,

b) az előzetesen vállalt egyösszegű befizetés (óvadék) minimum 3 havi, maximum 3 évi lakbérnek megfelelő összeg lehet,

c) ha egy meghatározott lakásra kettő vagy több pályázó, azonos összegű ajánlatot tesz, úgy közülük elsőként a legmagasabb igazolt jövedelemmel – együtt költözők esetén összjövedelemmel – rendelkező pályázóval létesíthető bérleti jogviszony,

d) ha a pályázat nyertese visszalép, vagy ezen túl a sorrend megtartásával a lakásbérleti szerződés megkötésére jogosult visszalépése esetén a sorrendben őt követő pályázóval létesíthető bérleti jogviszony,

e) a pályázat nyertesének, vagy ezen túl a sorrend megtartásával a lakásbérleti szerződés megkötésére jogosultnak az értesítés átvételét követő 8 napon belül kell az előzetesen vállalt egyösszegű befizetés összegét a megadott bankszámlaszámra megfizetnie, e határidő eredménytelen elteltét követően a következő helyen rangsorolt pályázó szerez jogosultságot a bérleti jogviszony létesítésére, és

f) ha egy meghatározott lakásra érvényes pályázat nem érkezett, vagy a d)-e) pontra tekintettel egyik jogosulttal sem köthető meg a lakásbérleti szerződés, úgy pályázati eljárás lefolytatása nélkül azzal is létesíthető bérleti jogviszony, aki ugyanazon épületben másik lakásra pályázó, de a nem nyertes személyek közül a legtöbb egyösszegű befizetést vállalta.

(4) Amennyiben a bérlő a közüzemi- vagy külön szolgáltatások tekintetében kéthavi díjhátralékot halmoz fel, úgy a lakásbérleti szerződés akként módosul, hogy a díjhátralék az előzetesen befizetett összegből kerül rendezésre, és a felhasznált összeggel arányosan a lakásbérleti szerződés időtartama csökken.

(5) Bérleti díj emelés csak az egyösszegű befizetéssel érintett – az (4) bekezdésben foglaltak esetén a felhasznált összeggel arányosan csökkentett – időszak leteltét követően érvényesíthető.

(6) A lakásbérleti szerződésben meghatározott idő lejárta előtt benyújtott kérelem alapján a lakásbérleti szerződés egymást követő több alkalommal, alkalmanként legfeljebb 5 év időtartamra köthető meg újból.

VI. Fejezet

Az elidegenítés szabályai

18. Az elidegenítés általános szabályai

24. §

(1) Lakás értékesítése esetén az elidegenítés folyamatának lebonyolítása a képviselő-testület feladata az e rendeletben foglaltak szerint.

(2) A vételár a képviselő-testületi jóváhagyást követően közölhető a vevővel.

(3) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakás megvásárlásához önkormányzati támogatás nem adható.

(4) Az értékesítés előfeltétele, hogy a lakást a lakáshasznosítási javaslat melléklete értékesítésre kijelöltként tartalmazza.

(5) A Humánpolitikai Bizottság minden évben a lakáshasznosítási javaslat mellékletében meghatározza azon lakások körét, melyek fenntartása az önkormányzat részéről gazdaságtalan. Az így kijelölt lakást a bérlőnek vételre fel kell ajánlani.

(6) Önkormányzati tulajdonú lakásnak az Ltv. 49. § (1) bekezdése szerinti elővásárlási jogosult részére történő, vagy az (5) bekezdés szerinti értékesítéséről a képviselő-testület dönt.

19. Az elővásárlási joggal érintett lakások eladása

25. §

(1) Az Ltv. 49. § (1) bekezdése szerinti elővásárlásra jogosult a lakás megvételére vonatkozó ajánlatát a Bácsalmási Közös Önkormányzati Hivatalhoz nyújtja be. Az ajánlatnak tartalmaznia kell a jogosult személyére, az elővásárlási jogosultságát megalapozó jogcímre, valamint a megvásárolni kívánt lakásra vonatkozó adatokat. Az ajánlattevőnek hitelt érdemlően igazolnia kell, hogy köztartozásokkal nem rendelkezik és bérleti vagy külön szolgáltatási díj hátraléka nem áll fenn. Az ajánlati kötöttség időtartama minimum 60 nap. Az ajánlati kötöttség időtartama a jogosult erre irányuló kötelezettségvállaló nyilatkozata alapján meghosszabbítható.

(2) A Bácsalmási Közös Önkormányzati Hivatal a megvásárlás iránti ajánlathoz mellékeli az arra vonatkozó írásbeli véleményét, a bérleti szerződés másolatát, valamint a bérleti és a külön szolgáltatások díjának megfizetéséről szóló igazolásokat.

20. Az elővásárlási joggal nem érintett lakások eladása

26. §

A lakáshasznosítási javaslatban értékesítésre kijelölt, a 25. § alkalmazása körébe nem tartozó lakás elidegenítése esetén a vagyonrendelet szabályait kell alkalmazni.

21. A vételár megállapítása

27. §

(1) Az Ltv. 49. § (1) bekezdése szerinti elővásárlási joggal érintett lakás eladása esetén a lakás vételára a beköltözhető forgalmi érték 90 százaléka.

(2) Amennyiben a bérlő vállalja a vételár egy összegben történő megfizetését, a vételár az ingatlan beköltözhető forgalmi értékének 80 %-a.

(3) A 24. § (5) bekezdésében meghatározott lakás esetén a vételár a beköltözhető forgalmi érték 100 százaléka.

(4) A bérlő kérelmére, jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintettel a képviselő-testület a 27. § (1), vagy a 27. § (2) bekezdés szerinti kedvezményes vételárból további legfeljebb 5 %-os kedvezményt biztosíthat.

(5) A lakás forgalmi értékének meghatározásánál a Bácsalmási Közös Önkormányzati Xxxxxxx által megbízott ingatlanforgalmi szakértő értékbecslése az irányadó és a vételárat a vagyongazdálkodási ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottság hagyja jóvá. Az ingatlanforgalmi értékbecslést az értékesítés időpontjától visszafelé számítva legfeljebb 6 hónappal korábban kell elkészíttetni.

(6) Az adásvételi szerződést a Bácsalmási Közös Önkormányzati Hivatal készíti elő és kezdeményezi a tulajdonjog változás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését. A tulajdonjog változás ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével kapcsolatos költségeket és az ügyvédi költséget a bérlő viseli.

22. Fizetési feltételek

28. §

(1) Az Ltv. 49. § (1) bekezdése szerinti elővásárlási joggal rendelkező vevő a vételár 20 százalékát az adásvételi szerződés megkötésekor egy összegben köteles megfizetni, a fennmaradó vételárrészlet megfizetésére az eladó 15 évi részletfizetést biztosít.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adásvétel esetén a fennmaradó vételárrészletre fizetendő kamat mértéke a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:48. §-ában meghatározott késedelmi kamattal egyező mértékű.

(3) 24. § (5) bekezdése szerinti lakás vételárát a vevő az adásvételi szerződés megkötésekor egy összegben köteles megfizetni.

23. Az önkormányzati tulajdonú lakások elidegenítéséből származó bevételek felhasználása

29. §

A külön számlán kezelt lakásalap felhasználásának mértékéről és céljáról az önkormányzat az Ltv. 62. § (3) bekezdésében meghatározott kereteken belül minden évben az éves költségvetéséről szóló rendeletében dönt.

24. Lakbértámogatás

30. §

(1) Az önkormányzati tulajdonban lévő, szociális helyzet alapján bérbeadott ingatlan bérleti díjához a polgármester támogatást állapít meg annak a kérelmezőnek,

a) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 150 %-át, vagy

b) aki egyedül élő, vagy gyermekét egyedül neveli és háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem a szociális vetítési alap 200 %-át nem haladja meg.

(2) A támogatásra ugyanazon lakás esetén csak egy jogosultság állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek számától.

(3) A támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától 1 évre kell megállapítani.

(4) A támogatás összege havi 5.000 Ft.

(5) A megállapított támogatást a Bácsalmási Közös Önkormányzati Hivatal havonta történő utalással a bérlő nevének megjelölésével teljesíti a lakásszámlára.

31. §

(1) A 30. § szerinti támogatás iránti kérelmet az arra rendszeresített formanyomtatványon a közös önkormányzati hivatalhoz kell benyújtani.

(2) A kérelemhez mellékelni kell

a) a háztartásban együtt élő személyek jövedelméről szóló igazolást,

b) nyilatkozatot a háztartásban együtt lakó személyekről,

c) a lakás használati jogcímét igazoló szerződést, mely a szociális helyzet alapján történő bérbeadást igazolja.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti igazolás

a) munkabérből származó jövedelem esetén a munkáltató által kiállított igazolás,

b) álláskereső esetén az illetékes foglalkoztatási hatóság által kiállított igazolás,

c) nyugdíj, nyugdíjszerű ellátások esetén a nyugdíjfolyósító szerv által a tárgyévben kiállított nyugdíjközlő lap és a nyugdíjszelvény,

d) őstermelő esetén a bevételről vezetett dokumentum vagy az állami adóhatóság által a lezárt adóévről kiállított igazolás,

e) vállalkozásból származó jövedelem esetén lezárt adóévről az állami adóhatóság által kiadott igazolás, a le nem zárt időszakra vonatkozóan a könyvelői igazolás vagy a vállalkozó nyilatkozata, vagy

f) ösztöndíjról a köznevelési vagy felsőoktatási intézmény által kiállított igazolás, bankszámlakivonat vagy az utalást igazoló elektronikus nyilvántartásból kinyomtatott adattartalom.

(4) A támogatás jogosultja a közös önkormányzati hivatalnak 8 napon belül köteles bejelenteni minden olyan változást, amely a támogatásra vonatkozó jogosultságát, vagy a támogatás mértékét befolyásolja, így különösen

a) a bérleti jogviszony megszűnését, vagy

b) a jövedelmi viszonyaiban bekövetkezett változást.

(5) Meg kell szüntetni a támogatást, ha a bérlő

a) bérleti jogviszonya megszűnik,

b) támogatásra jogosultsága megszűnik, vagy

c) lakbérfizetési kötelezettségének 3 hónapig folyamatosan nem tesz eleget.

(6) A támogatás jogtalan igénybevétele esetén a felvett összeget egy összegben vissza kell téríteni.

(7) A polgármester a (6) bekezdésben foglaltak esetén a lakbér támogatás visszafizetésére, méltányossági okok fennállása esetén kérelemre, legfeljebb 6 havi részletfizetést engedélyezhet.

VII. Fejezet

A helyiséggazdálkodás szabályai

25. A helyiséggazdálkodás általános szabályai

32. §

(1) A Pénzügyi, Beruházási és Üzemeltetési Osztály nyilvántartást vezet a bérbeadás útján hasznosítható helyiségekről.

(2) A bérbeadó üres, nem lakás céljára szolgáló, 25 millió forint (egyedi bruttó forgalmi érték) értékhatár feletti helyiséget csak pályázati eljárás lefolytatása után adhat bérbe.

(3) A (2) bekezdés szerinti összeghatárt elérő forgalmi értékű helyiség, ingatlan hasznosítására versenytárgyalás lefolytatása után nyílik lehetőség.

(4) Mellőzhető a versenyeztetés a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (17) bekezdésében meghatározott esetkörökben. Önkormányzati feladatellátáshoz, vagy az önkormányzat által támogatott tevékenységhez szükséges helyiség bérbeadása, vagy preferált bérlő részére helyiség bérbeadása pályázati eljáráson kívül történik.

(5) A Polgármester pályázati eljárás lefolytatása nélkül a (2) bekezdés szerinti forgalmi érték feletti, üresen álló helyiségeket ideiglenesen, maximum három hónapra bérbe adhatja.

(6) A (2) bekezdés szerinti értékhatár alatti helyiségek bérbeadására a polgármester jogosult.

(7) Az önkormányzat tulajdonában lévő, nem lakás céljáró helyiségeket a 2. melléklet tartalmazza

26. A pályázati eljárás

33. §

(1) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell

a) a bérbeadásra meghirdetett helyiség fekvési helyét (település, utca, házszám), alapterületét, rendeltetését, felszereltség állapotát,

b) a helyiség felhasználásának célját (üzlet, műhely, iroda stb.) és az abban folytatható tevékenység megjelölését,

c) a bérleti szerződés időtartamát,

d) a helyiség használatra alkalmassá tételéhez szükséges, a leendő bérlő által saját költségen elvégzendő építési munkákat és azok elvégzésének határidejét, továbbá az esetleges eredeti állapot helyreállítási kötelezettségét,

e) a pályázni jogosultak körét /egyéni vállalkozó, gazdasági társaság stb.),

f) a fizetendő bérleti díj mértékét, a bérleti díj értékállandóságának megőrzése érdekében a bérleti díj évenkénti emelésének módját és mértékét;

g) a pályázati ajánlat benyújtásának módját, helyét és határidejét, továbbá a tárgyalás megtartásának helyét és időpontját.

(2) A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell

a) a pályázó nevét és címét, a tevékenység folytatására feljogosító engedély másolatát,

b) nyilatkozatot arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja.

(3) A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki pályázati ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta. A pályázók közül az részesül előnyben, aki a legmagasabb összegű bérleti díj megfizetését vállalja.

34. §

(1) A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.

(2) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget a pályázatban megjelölt használatnak (tevékenység) megfelelő módon kialakítsa, felszerelje, vagy berendezze.

27. A helyiséggazdálkodás egyéb szabályai

35. §

(1) A bérlő köteles gondoskodni

a) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védő(elő-)tető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezések karbantartásáról,

b) a helyiségben folytatott tevékenység körében felmerülő felújításról, pótlásról, vagy cseréről,

c) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyet a bérlő kizárólagosan használ, vagy tart üzemben,

d) az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztántartásáról és megvilágításáról, a nem háztartási szemét elszállításáról, amely a bérlő tevékenységével függ össze.

(2) A bérbeadó az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott munkálatok elvégzését átvállalhatja, ha a bérlő a munkák értékével emelt bér megfizetését vállalja.

(3) A bérlő a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról, vagy cseréjéről - előzetes engedélyezés alapján - gondoskodhat, melynek számlával elismert költségeit a bérleti díjban érvényesítheti.

36. §

A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor az átadási állapotban és felszereléssel köteles átadni.

37. §

A bérleti díjat minden év március 1. napjától a KSH által közzétett előző évi fogyasztói árindex mértékével emelni kell, erről a bérlőt előzetesen kötelező tájékoztatni. A bérleti díj emelésének alapja mindenkor a tárgyévet megelőző évben fizetendő bérleti díj.

38. §

A Képviselő-testület dönt a helyiség bérbeadásáról, a bérbeadás előkészítésére a Pénzügyi és Fejlesztési Bizottságot bízza meg, a szerződés aláírására a polgármester jogosult.

39. §

Helyiség bérletére vonatkozó szerződés maximum 5 év határozott időre köthető, mely kérelemre többször is meghosszabbítható, esetenként legfeljebb 5 évvel.

40. §

Bérleti díjra történő pályáztatás esetén a bérlők nem jogosultak a helyiség bérleti jogát átruházni, elcserélni, továbbá nem jogosultak a helyiséget albérletbe adni.

41. §

(1) A bérbeadó a helyiség albérletbe adásához vagy más módon történő használatba adásához, vagy a bérlemény harmadik személy székhelyeként, telephelyeként vagy fióktelepeként történő bejegyzéséhez (továbbiakban: albérlet) legfeljebb öt éves időtartamra hozzájárulhat. Az albérletbe adás iránti kérelemhez csatolni kell a bérlő és az albérlő között létrejött – 30 napnál nem régebbi – albérleti szerződést, az albérlő tevékenysége végzésére jogosító okirat másolatát, és 30 napnál nem régebbi aláírási címpéldányt.

(2) A bérbeadó az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén járulhat hozzá az albérletbe adáshoz:

a) az albérleti szerződés időtartama az öt évet, vagy – amennyiben a bérleti jogviszony ennél rövidebb – a határozott idejű jogviszonyból még hátralévő időtartamot nem haladhatja meg,

b) a bérlőnek az albérletbe adni kívánt helyiség vonatkozásában igénybevételi díj, bérleti jog ellenérték, bérleti díj, közüzemi díj, külön szolgáltatási díj, vagy az önkormányzat, valamint a bérbeadó felé más jogcímen tartozása nincs,

c) a bérlő bérleti jogviszonya nem áll felmondás alatt,

d) a bérlő kötelezettséget vállal az albérletbe adott terület után 20 %-kal emelt bérleti díj fizetésére az albérletbe adás időtartama alatt,

e) a bérbeadó és a bérlő között az albérleti hozzájárulási kérelem benyújtásakor a helyiség bérleti díjában a felek között nincs jogvita.

(3) A bérbeadó hozzájárulása hatályát veszti, ha az albérlő a helyiséget rendeltetésellenesen használja.

(4) Amennyiben az albérletbe adott helyiség albérlőjének személye megváltozik az albérletbe adás időtartamának lejárta előtt, úgy a bérlőnek új kérelmet kell benyújtani a bérbeadóhoz az (1) bekezdés alapján és meg kell felelnie a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(5) Az albérleti jogviszony a határozott időtartam elteltével megszűnik. Amennyiben a bérlő és az albérlő fenn kívánja tartani az albérleti jogviszonyt, úgy új kérelmet kell benyújtaniuk a bérbeadóhoz, és igazolni kell a (2) bekezdés szerinti feltételek fennállását.

(6) Amennyiben a bérlemény bérbeadói hozzájárulás nélkül, vagy azt meghaladó mértékben került albérletbe adásra, az utólagos bérbeadói hozzájárulás feltétele, hogy a bérlő – a (2) bekezdés b), c), és e) pontjában foglalt feltételek együttes teljesülése mellett vállalja visszamenőleg a hozzájárulás nélkül, vagy azt meghaladó mértékben albérletbe adott terület után 50 %-kal emelt bérleti díj megfizetését.

42. §

(1) A bérlők az általuk bérelt helyiséget a bérbeadó hozzájárulásával elcserélhetik. A bérlők kötelesek a helyiségcseréről szóló – 30 napnál nem régebbi – megállapodást a bérbeadó részére benyújtani, melyhez csatolni kell a cserélő felek tevékenységük végzésére jogosító okiratának, vagy az ennek beszerzésére vonatkozó nyilatkozatokat, aláírási címpéldányokat. A bérbeadó az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén járulhat hozzá a csere-megállapodáshoz:

a) a bérlőknek az elcserélni kívánt helyiségek vonatkozásában bérleti díj, közüzemi díj, külön szolgáltatási díj vagy az önkormányzat, valamint a bérbeadó felé más jogcímen tartozásuk nincs,

b) a leendő bérlők vállalják az elcserélni kívánt helyiségekre vonatkozó, bérbeadó által megállapított bérleti jog ellenérték-különbözet 25 %-ának megfelelő átruházási díj egyösszegű megtérítését,

c) a bérlők bérleti jogviszonya nem áll felmondás alatt.

(2) Ha a bérbeadó a csere-megállapodáshoz a hozzájárulást megadja, akkor a leendő bérlők a hozzájáruló nyilatkozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kötelesek a bérbeadóval bérleti szerződést kötni. A bérlők a helyiséget a bérleti szerződés megkötését követően vehetik birtokba. A hozzájárulás nélkül végrehajtott birtokbavétel a bérleti jogviszony azonnali hatályú felmondását vonja maga után.

VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

28. Átmeneti rendelkezések

43. §

(1) Jelen rendelet hatálybalépését megelőzően benyújtott, de a rendelet hatályba lépéséig el nem bírált kérelmeket e rendelet szerint kell elbírálni.

(2) A lakásigénylési névjegyzéket első alkalommal 2024. január 1. napjától 2024. december 31. napjáig kell felvenni.

29. Hatályon kívül helyező és hatályba léptető rendelkezések

44. §

Hatályát veszti a lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 19/2020.(XII.16.) önkormányzati rendelet.

45. §

Ez a rendelet 2023. november 3-án lép hatályba.

Xxxxxx Xxxxxx Xxxxxxxxx Xxxxxx

polgármester jegyző

Záradék:

Megalkotta Bácsalmás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2023. október 31-én tartott ülésén.

Kihirdetve: a Bácsalmási Közös Önkormányzati Hivatal tájékoztató tábláján,

2023. november 2-án.

Xxxxxxxxx Xxxxxx

jegyző

	1. melléklet a 19/2023. (XI. 2.) önkormányzati rendelethez
	A	B	C
1	Lakás címe/Hrsz	Sorszám azonosító	Terület (m2)
2	Rákóczi u. 9. 1230/A/3.	3/1	37
3	Rákóczi u. 9. 1230/A/1.	3/2	81
4	Hősök tere 4./1284	7/1	30
5	Hősök tere 4./1284	7/2	95
6	Hősök tere 4./1284	7/3	78
7	Hősök tere 4./1284	7/4	54
8	Hősök tere 4. fszt. 2. 1284	7/5	69
9	Táncsics 70-72. Hrsz.:1242
10	I./11. (111-es lakás)	9/1	64
11	földszint 1-es lakás	9/2	64
12	földszint 2-es lakás	9/3	30
13	földszint 3-as lakás	9/4	52
14	földszint 4-es lakás	9/5	52
15	földszint 5-ös lakás	9/6	52
16	földszint 6-os lakás	9/7	52
17	földszint 7-es lakás	9/8	52
18	földszint 8-as lakás	9/9	52
19	földszint 9-es lakás	9/10	30
20	földszint 10-es lakás	9/11	64
21	I. emelet 2.számú lakás	9/12	30
22	103. számú lakás	9/13	52
23	I. emelet 104-es lakás	9/14	52
24	I. emelet 5. számú lakás	9/15	52
25	I. emelet 6.számú lakás	9/16	40
26	I. emelet 7. számú lakás	9/17	52
27	I. emelet 8. számú lakás	9/18	52
28	I. emelet 9. számú lakás	9/19	52
29	II/1. (201-es lakás)	9/20	64
30	II./2. (202-es lakás)	9/21	30
31	II./3. számú lakás	9/22	52
32	II. emelet 4. számú lakás	9/23	52
33	II. emelet 5. számú lakás	9/24	52
34	II. emelet 6. számú lakás	9/25	40
35	II. emelet 7. számú lakás	9/26	52
36	II. emelet 8. számú lakás	9/27	52
37	II. emelet 9. számú lakás	9/28	52
38	II. emelet 210. számú lakás	9/29	30
39	II. emelet 11. számú lakás	9/30	64
40	101. számú lakás	9/31	64
41	I. emelet 10. számú lakás	9/32	30
42	Táncsics u. 19./1. 509/1	10/1	59
43	Táncsics u. 19./2. 509/2	10/2	75
44	Korona u. 35.fszt.3. 1241/A/12	11/1	63
45	Korona u. 35/1/3 1241/A/17	11/2	62
46	Korona u. 35./1/4. 1241/A/16	11/4	63
47	Korona u. 35./2/5. 1241/A/20	11/5	42
00	Xxxxx xxxx 0./1265/A/2	13/1	65
00	Xxxxx xxxx 0./1265/A/3	13/2	54
00	Xxxxx xxxx 0./1265/A/4	13/3	70
51	Dózsa u. 22./2002/A/2	14	68
00	Xxxxx xxxx 0./1250/A/1	15/1	64
53	Gr. Széchenyi u. 82. 1296/A/1	18	63
54	Dob u. 5./2037/A/2	19	96
55	Táncsics u. 1. 47/A/1.	20/1	55
56	Táncsics u. 1./2. 47/A/2.	20/2	55
57	Telekiszőlők 61.	21	80,82
58	Gr. Széchenyi u. 75./1286/A/3.	22/1	40
59	Honvéd u. 30./2543/1	25/1	48
60	Honvéd u. 30./2543/1	25/2	48
61	Korona u. 17./2. 829/A/1	26/1	48
62	Korona u. 17/1. 829/A/2	26/2	48
63	Gr. Széchenyi u. 80. 1297/A/4	28	52
64	Gr. Teleki u. 12.	29	113

		2. melléklet 19/2023. (XI. 2.) önkormányzati rendelethez
1. Az önkormányzat tulajdonában lévő, nem lakás célú helyiségek
	A	B	C
1	Hrsz	Bérlemény címe	Megjegyzés
2	1987	Xxxxx Xxxxx u. 9.	kondi
3			presszó
4			diszkó
5	270/1	Bácsalmás, Dugonics u. 21. hrsz: 270/1
6	1284	Bácsalmás, Hősök tere 3. (55 m2)
7	1284	Bácsalmás, Hősök tere 3. (35,50 m2)
8	1284	Bácsalmás, Xxxxx xxxx 0. Csauscher Ház földszintje hrsz: 1284
9	1284	Bácsalmás, Hősök tere 3. (99 m2)
10	1284	Bácsalmás, Hősök tere 3. (41,5 m2)
11	883/A/1	Bácsalmás, Rákóczi F. u. 34.
12	1990	Bácsalmás, Gr. Teleki u. 11.
13	1284	Bácsalmás, Xxxxx xxxx 0.
14	1288/A/1	Bácsalmás, Xxxxx Xxxxx u. 30.
15	1286	Bácsalmás, Gr. Széchenyi u. 75.
16	1286	Bácsalmás, Gr. Széchenyi I. u. 75.
17	1281	Bácsalmás, Hősök tere 2. (Tanműhely)
18	1281	Bácsalmás, Hősök tere 2. (Főépület)
19	2024	Bácsalmás, Xxxxx Xxxxx u. 13.
20	2024	Bácsalmás, Xxxxx Xxxxx u. 13.
21	2011/1	Bácsalmás, Gr. Teleki u. 12. (dr. Czúth)
22	2011/2	Bácsalmás, Gr. Teleki u. 12. (orv.rend szuterén)
23	1716/6	Bácsalmás belterületi 1716/6
24	1716/9	Bácsalmás belterületi 1716/9
25	1284	Bácsalmás Hősök tere 4. kapubejáró
26	1198	Bácsalmás Hősök tere 14. (ügyelet)
27	1188/A/1	Bácsalmás, Xxxxx Xxxxx u. 16.
28	1188/A/3	Bácsalmás, Xxxxx Xxxxx u. 16.
29	1264/1	Bácsalmás, Hősök tere 7. (17,80 m2)
30	2015/A/5	Bácsalmás Gróf Teleki J. u. 4-8. II. emelet
31	1240	Bácsalmás, Korona u. 31.
32		Bácsalmás Gróf Teleki J. u. 4-8. fszt. és I. emelet
2. Éven belül, alkalomszerűen bérbe adható helyiségek
	A	B	C
1	Hrsz	Bérlemény címe	Megjegyzés
2	2015/A/…	Bácsalmás, Gróf Teleki J. u. 4-8.	díszterem
3	2024	Bácsalmás, Xxxxx Xxxxx u. 13.	Fészekház

3. melléklet a 19/2023. (XI. 2.) önkormányzati rendelethez²

1. Szociális helyzet alapján megállapított lakbér

	A	B	C
1	Komfortfokozat	A lakás elhelyezkedése	A lakbér mértéke (Ft/m²/hó) (a lakbér összege általános forgalmi adót nem tartalmaz)
2	Komfortos	belterület	350
3	Komfortos	külterület	195
4	Félkomfortos, komfort nélküli és szükséglakás	külterület és belterület	105

2. Költségelven megállapított lakbér

	A	B	C
1	Komfortfokozat	A lakás elhelyezkedése	A lakbér mértéke (Ft/m²/hó) (a lakbér összege általános forgalmi adót nem tartalmaz)
2	Jogosultsághoz kötött bérbeadás (szolgálati lakás, bérlőkijelölés)
3	Összkomfortos, komfortos	belterület	350

3. Piaci alapon megállapított lakbér

	A	B	C
1	Komfortfokozat	A lakás elhelyezkedése	A lakbér mértéke (Ft/m²/hó) (a lakbér összege általános forgalmi adót nem tartalmaz)
2	Közérdekű feladatellátáshoz kapcsolódó bérbeadás (nem önkormányzati szakemberek)
3	Összkomfortos, komfortos	belterület	550
4	Piaci alapon pályázat útján történő bérbeadás
5	Összkomfortos, komfortos	belterület	600

4. melléklet a 19/2023. (XI. 2.) önkormányzati rendelethez³

Az egyes önkormányzati szervek hatásköreiről

1. Képviselő-testület:

1.1. Dönt a lakás, helyiség elidegenítéséről,

1.2. Dönt a helyiség bérletére érkezett pályázatokról – eredménytelen pályázat esetén jogosult ismételten pályázatot kiírni - a helyiség bérleti díjáról,

1.3. Dönt az elővásárlási joggal érintett és elővásárlási joggal nem érintett lakások, helyiségek értékesítése feltételeiről, az értékesítésről, gondoskodik a pályázati hirdetmények megfelelő közzétételéről,

1.4. Dönt a helyiség kedvezményes, vagy térítésmentes használatba adásáról,

1.5. Dönt a bérlő kijelölési jog biztosításáról.

2. Polgármester:

2.1. Dönt a krízishelyzet miatti elhelyezés céljából történő bérbeadásról,

2.2. Kiírja a pályázatot a lakás bérbeadására, gondoskodik a pályázati hirdetmény megfelelő közzétételéről,

2.3. Kiírja a pályázatot a helyiség bérbeadására, gondoskodik a pályázati hirdetmény megfelelő közzétételéről,

2.4. Szerződést köt a helyiség bérlőjével / ingyenes használat jogosultjával,

2.5. Szerződést köt a lakás bérlőjével,

2.6. Megállapodhat a bérlővel az ingatlan rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételére vonatkozóan,

2.7. Megállapodhat a bérlővel az ingatlan átalakítása, korszerűsítése vonatkozásában,

2.8. Három hónapnál nem hosszabb időre bérbe adhatja a 2. mellékletben szereplő „díszterem” helyiséget,

2.9. Három hónapnál nem hosszabb időre bérbe adhatja a 25 millió forint értékhatár feletti nem lakás célú ingatlanokat,

2.10. Bérbe adhatja a 25 millió forint értékhatár alatti nem lakás célú ingatlanokat,

2.11. A lakásbérleti szerződést – az Ltv. és e rendelet szabályainak figyelembevételével – felmondhatja.

2.12. Lakbértámogatás visszafizetésére részletfizetést engedélyezhet

3. Humánpolitikai Bizottság:

3.1. Dönt a lakáshasznosítási javaslat jóváhagyásáról

3.2. Dönt a szociális helyzet alapján, a költségelven történő, a szolgálati lakások, valamint a közérdekű feladatellátás miatti lakás bérbeadásáról, dönt továbbá a piaci alapon történő bérbeadás pályáztatásáról

3.3. Megállapodhat a bérlővel a lakásbérleti jogviszony szünetelésének időtartamáról, a Ltv.-ben szabályozott esetekben,

3.4. Javaslatot tesz a rendeletben megállapított lakbér mértékére,

3.5. Dönt a lakásbérleti szerződés meghosszabbításáról

4. Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság:

4.1. Véleményezi a helyiségbérletre benyújtott pályázatokat,

4.2. Szükség esetén közreműködik az önkormányzatnak a vagyonhasznosítás körében kötendő szerződéseinek, pályázatainak az előkészítésében;

4.3. Véleményezi az önkormányzat vagyonával kapcsolatos rendelettervezeteket, előterjesztéseket,

4.4. Véleményezi és koordinálja a lakások és helyiségek üzemeltetésével, fenntartásával kapcsolatos igényeket.

1 Az 1. § (4) bekezdését a Bácsalmás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (V. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

2 A 3. melléklet a Bácsalmás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

3 A 4. mellékletet a Bácsalmás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (V. 29.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.