Vállalkozási Szerződéses Feltételek

számú Melléklet: Vállalkozói Projekt Kézikönyv

Általános előírások
1. Értelmező rendelkezések

A Szerződésben alkalmazásra kerülő fogalmak, szavak, kifejezések és azok meghatározásai az alábbiak:

„Ajánlat” jelenti a Megrendelő által a Vállalkozó kiválasztására irányuló Közbeszerzési Eljárás során a Kbt. előírásai szerint benyújtott és a Megrendelő által elfogadott, az értékelési szempont alapján nyertesként kiválasztott ajánlatot.

„Ajánlati Terv” megrendelői tervszolgáltatás esetén azokat a terveket jelenti, amelyeket a Megrendelő adott át a Közbeszerzési Eljárás során a Vállalkozónak, és amelyeket Vállalkozó az Ajánlata elkészítésekor köteles volt figyelembe venni.

„Aktualizált Dokumentáció” jelenti a Bázisdokumentáció Megrendelő általi elfogadása után a Szerződésben foglaltak szerint, de legalább havi rendszerességgel – a Mérnök által felülvizsgált felmérési naplók, Mérföldkő teljesítések, a munkakezdési engedély kiadását megelőzően elvégzett feladatok, a Műszaki Előrehaladási Jelentésben rögzített előrehaladás alapján – elkészített, aktualizált műszaki ütem-, pénzügyi-, organizációs és erőforrásterveket. Az Aktualizált Dokumentáció jelenti továbbá - amennyiben a Megrendelő véleménye szerint szükséges - a Biztonsági, Tűzvédelmi és Egészségügyi Tervnek, a Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Tervnek, a közös ajánlattevői nyilatkozatnak, a Minőségbiztosítási Kézikönyvnek, a Szerződés teljesítéséért felelős szervezetet és személyeket bemutató dokumentumnak és a Párhuzamosan Megvalósuló, illetve Kapcsolódó Projektek összehangolt megvalósítását biztosító Együttműködési Dokumentumnak az aktualizált változatait. Az Aktualizált Dokumentációt a Mérnök ellenőrzi, és véleményével együtt továbbítja a Megrendelő felé.

„Alvállalkozó/Közreműködő” jelenti a Kbt. 3.§ 2. pontja szerinti Gazdasági Szereplőt, akit/amelyet a Vállalkozó az Ajánlatában, majd a szerződéskötésig (illetve azt követően) megnevezett, és jelenti továbbá a Ptk. 6:148. § szerinti közreműködőt.

„ÁFA” jelenti a teljesítés során alkalmazandó általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti, a Vállalkozói Díjjal kapcsolatos általános forgalmi adót.

„Átadás-átvételi Igazolás” jelenti azt az igazolást, amelynek kiadásával a Megrendelő, a Mérnök javaslatát követően az Építési Szakasz/Projektelem/Rész, illetve a Projekt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő átvételét igazolja.

„Bázisdokumentáció” jelenti azt a dokumentációt, amelyet a Vállalkozó a Szerződés megkötését követően a Szerződésben foglaltaknak megfelelően készít el. Bemutatja benne a Projekt tervezett időbeli megvalósítását, térbeli organizációját, a felhasználandó erőforrásokat, a finanszírozás ütemezését, a minőségellenőrzést. A Bázisdokumentáció tartalmazza továbbá a Biztonsági, Tűzvédelmi és Egészségügyi Tervet, a Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Tervet, a Minőségbiztosítási Kézikönyvet, a Szerződés teljesítéséért felelős szervezetet és személyeket bemutató dokumentumot, a Közös Ajánlattevői Nyilatkozatot, és amennyiben a Szerződés tárgyát képező Projekttel összefüggésben a Megrendelő szükségesnek tartja, a Párhuzamosan Megvalósuló, illetve Kapcsolódó Projektek összehangolt megvalósítását biztosító Együttműködési Dokumentumot. A Bázisdokumentációt a Mérnök a Mérnöki Projekt Kézikönyvben foglaltak szerint ellenőrzi, majd véleményével együtt továbbítja a Megrendelő felé.

„Beárazott Költségvetés” jelenti a Projekt kivitelezésre vonatkozó Közbeszerzési Eljárásban az Ajánlat részét képező, beárazott ajánlati költségvetést.

„Bejelentett Szervezet” jelenti a vasútfejlesztési projektek esetében az Átjárhatósági Műszaki Előírások tekintetében a megfelelőség értékelését, az EK-Hitelesítési Tanúsítvány kiállítását végző szervezetet.

„Befejezési Határidő” jelenti a Szerződéses Megállapodásban a Projekt sikeres Műszaki Átadás-átvételére meghatározott időpontot.

„Befejezési Igazolás” jelenti a Szerződés tárgya szerinti Projekt megvalósításához szükséges munkáknak a szerződésszerű teljesítését igazoló, a Megrendelő által a Szerződés szerint kibocsátott igazolást.

„Biztonsági, Tűzvédelmi és Egészségügyi Terv" jelenti a Bázisdokumentáció részét képező, a Vállalkozó által elkészítendő munkavédelmi, tűzvédelmi és egészségügyi intézkedési, illetve kockázatkezelési tervet, amelyet a Mérnök a Bázisdokumentáció részeként felülvizsgál.

„El nem végzett munka” jelenti azokat a munkákat, amelyek önálló költségvetési soron szerepelnek a Beárazott Költségvetésben, és a Megrendelő jóváhagyásával a Mérnök elrendelésére a megvalósításuk teljes egészében elmaradt, nem teljesült.

„Előleg Visszafizetési Biztosíték” jelenti a Vállalkozó részére nyújtott előleg, valamint annak járulékai visszafizetésének biztosítására szolgáló biztosítékot, mely Európai Uniós támogatásból megvalósuló szállítói finanszírozás esetén szállítói Előleg Visszafizetési Biztosíték, illetve szállítói finanszírozás hiányában megrendelői Előleg Visszafizetési Biztosíték.

„Engedélyezési Tervek", „Engedélyezési Tervdokumentáció" jelenti a Projekt tekintetében a Megrendelő által átadott, illetve Vállalkozó által elkészítendő építési engedélyezési tervdokumentációt, illetve az egyéb létesítmények tekintetében az engedélyezési szintű (az adott létesítményre vonatkozó engedély vagy jóváhagyás megadásához szükséges) tervdokumentációt, a Projektre vonatkozó hatósági engedélyek megszerzéséhez szükséges terveket.

„Építési Szakasz” vagy „Rész” vagy „Projektelem” jelenti a Projekt egy részét, amelyet a Szerződéses Megállapodás külön megnevezett, mint Építési Szakaszt, Részt, Projektelemet, és amelyeknél a Megrendelő előírta azok kötbérterhes határidőre történő teljesítését és (Rész) Műszaki Átadás-átvétel Eljárásban történő átadását.

„Építési Jogszabályok” jelenti különösen az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt, annak végrehajtási rendeleteit, az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15.) Korm. rendeletet, valamint minden vonatkozó egyéb építési tárgyú jogszabályt, továbbá azok módosításait, illetve a helyükbe lépő jogszabályokat.

„Építmény” jelenti a Projekt azon elemét, részét, amelyet a Terv és/vagy az árazatlan költségvetés Építményként nevesít, amely lehet az építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre. Az építményhez tartoznak annak rendeltetésszerű és biztonságos használatához, működéséhez, működtetéséhez szükséges alapvető műszaki és technológiai berendezések, leírások, kézikönyvek, dokumentációk is.

„Felek” vagy „Szerződő Felek” jelenti a Megrendelőt és a Vállalkozót.

„Forgalomba Helyezési Engedély” jelenti a Projektre, Projektelemre, Részre/Építési Szakaszra vonatkozóan az Illetékes Hatóság által a vonatkozó jogszabály alapján kiadott engedélyt.

„Forgalmi Technológia" jelenti a MÁV Zrt. F2 Utasítás függeléke 23.3 alpontja szerint összeállított dokumentációt.

„Gazdasági Szereplő" bármely természetes személy, jogi személy, egyéni cég vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, vagy ilyen személyek vagy szervezetek csoportja, aki, illetve amely a piacon építési beruházások kivitelezését, áruk szállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja.

„Használatba Vételi Engedély” jelenti a Projektre, Projektelemre, Építési Szakaszra/ Részre, illetve a teljesítés során a Projekt meghatározott részére vonatkozóan az Illetékes Hatóság által kibocsátandó használatba vételi engedélyt.

„Hiánypótlási Igazolás” jelenti azon igazolást, amelyet a Mérnök javaslatának megtétele után a Megrendelő a (Rész) Műszaki Átadás-átvételt követően a rendeltetésszerű használatot nem akadályozó hibák kijavítását és a hiányok pótlását követően állít ki a Vállalkozó részére.

„Hiba- és Hiánylista” jelenti a Vállalkozási Szerződés szerinti (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárás során a Mérnök által összeállított, az átadás-átvételi eljárás jegyzőkönyvének mellékletét képező azon dokumentumot, amely tartalmazza az összes megállapított, illetve bejelentett hibát, hiányt, a Projekt, Projektelem, az Építési Szakasz/Rész szerződésszerű teljesítéséhez elvégzendő munkákat, feladatokat.

„Hónap” naptári hónapot jelent. A Szerződésben kikötött valamennyi hónapban meghatározott határidő tekintetében „hónap” az adott hónap utolsó napjának 24:00 óráig tartó időtartam. A Szerződésben kikötött valamennyi, a hónap utolsó napjára vonatkozó, a teljesítés helye szerint nem munkanapra eső időpont és határidő a következő munkanap 16.00 órájáig meghosszabbodik.

„Ideiglenes Forgalomba Helyezési Engedély” jelenti a Projektre, Projektelemre, az Építési Szakaszra/Részre vonatkozóan, illetve a teljesítés során a Projekt meghatározott részére az Illetékes Hatóság (vasútfejlesztési projektek esetében az Üzemeltető) által a vonatkozó jogszabály által meghatározott időre kiadott engedélyt.

„Ideiglenes Használatbavételi Engedély” jelenti az Illetékes Xxxxxxx által a vonatkozó jogszabály szerint a Projektre, Projektelemre, az Építési Szakaszra/Részre, illetve a teljesítés során a Projekt meghatározott részére kibocsátott ideiglenes használatba vételi engedélyt.

„Illetékes Hatóság” jelenti a Magyarországon működő és/vagy Magyarország területén a Projekt vonatkozásában hatósági jogalkalmazásra, vagy ahhoz hasonló jogok gyakorlására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bármely önkormányzati, országos, regionális, járási vagy helyi hatóságot, ügynökséget, testületet.

„Ingatlan” jelenti a mindenkor hatályos ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény szerint önálló ingatlannak minősülő dolgot (földrészlet, egyéb önálló ingatlan).

„Írásbeli” vagy „Írásban” jelenti bármely, szavakból vagy számjegyekből álló kifejezést, amely olvasható, reprodukálható, majd közölhető, ideértve a telefax közlést, melyet Szerződéses Feltételek szerint kell közölni, azzal, hogy bármilyen közlési formát is választ a közlő fél, azt e-mailben is köteles megküldeni az érintett(ek) részére. A Felek - jogszabály által meghatározott kötelező írásbeliség kivételével - közös megegyezéssel eltérhetnek ettől.

„Jótállás" jelenti a Vállalkozó által a Megrendelő részére nyújtott jótállást a Ptk. 6:171 - 6:173. §-ai, a Szerződés feltételei és a vonatkozó jogszabályok szerint.

„Jótállási Biztosíték" jelenti a Vállalkozó jótállási kötelezettsége teljesítésének biztosítására benyújtott biztosítékot.

„Jótállási Időszak” jelenti azt a Szerződésben meghatározott időtartamot, amely alatt a Vállalkozó jótállási kötelezettségeit teljesíteni köteles.

„Jótállási Igazolás” jelenti a Mérnök által a Szerződés szerinti jótállási időszak lejártát követően szignált, a Megrendelő által kiadott igazolást a jótállási feladatok Vállalkozó általi teljesítéséről.

„Jóváhagyott Engedélyezési Terv” jelenti azokat a terveket és azok igazolt másolatát, amelyek az Illetékes Hatóság által kiadott építési engedéllyel rendelkeznek, és amelyeket az Illetékes Hatóság végrehajthatónak nyilvánított.

„Jóváhagyott Kiviteli Tervek” jelentik - amennyiben jogszabályi előírás alapján szükséges - az Illetékes Xxxxxxx és a Mérnök javaslata alapján a Megrendelő által jóváhagyott kiviteli terveket és azok módosításait.

„Kapacitást nyújtó szervezet” jelenti különösen a Kbt. 65. § (7) – (9) bekezdéseiben, a Kbt. 67. § (3) bekezdésében, valamint a Kbt. 62. §-ában foglaltak követelményeknek megfelelő személyt vagy szervezetet.

„Kbt.” jelenti a hatályos közbeszerzési eljárásokról szóló 2015. évi CXLIII. törvényt.

„Kezdési Időpont” jelenti azt az időpontot, amikor a Mérnök a Vállalkozónak kiadja a kivitelezési munkák kezdésére vonatkozó értesítést.

„Kijelölt Szervezet” vasútfejlesztési projektek esetében a nemzeti szabványoknak való megfelelőség értékelését végző szervezet.

„Kiviteli Tervek” jelentenek minden, a Jóváhagyott Engedélyezési Terv és az erre vonatkozó engedélyek alapján készített tervet és számítást, amelyek a Vállalkozó számára meghatároznak a kivitelezéshez szükséges minden adatot, számítást és méretet.

„Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Terv" jelenti a Bázisdokumentáció részét képező, a Vállalkozó által elkészítendő környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási tervet, amelyet a Mérnök a Bázisdokumentáció részeként felülvizsgál.

„Kötbérterhes Határidő” jelenti a Szerződéses Megállapodásban vagy jelen Szerződéses Feltételekben rögzített azon köztes vagy végteljesítési határidőket, amelyek be nem tartása kötbérfizetési kötelezettséget von maga után.

„Közbeszerzési Eljárás” jelenti a Megrendelő által a Vállalkozó kiválasztása érdekében a Kbt. előírásai szerint lefolytatott közbeszerzési eljárást, amelynek eredményeként a Szerződés megkötésre kerül.

„Közbeszerzési Dokumentum" jelent minden olyan dokumentumot (ideértve az ajánlattételi dokumentációt), amelyet a Megrendelő mint ajánlatkérő a Vállalkozó kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás tárgyának leírása vagy meghatározása érdekében hoz létre, illetve amelyre ennek érdekében hivatkozik, így különösen az eljárást megindító hirdetmény, az eljárást megindító felhívásként alkalmazott előzetes tájékoztató, műszaki leírás, ismertető, kiegészítő tájékoztatás, javasolt szerződéses feltételek, a gazdasági szereplők által benyújtandó dokumentumok mintái, részletes ártáblázat vagy árazatlan költségvetés.

„Közbeszerzési Műszaki Leírás” jelenti és magában foglalja a Vállalkozó kiválasztására irányuló Közbeszerzési Eljárásban a közbeszerzési jogszabályok szerint kiadott azon műszaki előírások, dokumentációk összességét (pl.: Műszaki Előírások, Megrendelői Követelmények, stb.), melyek meghatározzák, hogy a Vállalkozó teljesítése megfeleljen a Megrendelő követelményeinek.

„Közmű” jelenti a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény/ a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény, valamint az esetleg ezek helyébe lépő jogszabályok szerinti fogalmakat.

„Közműkiváltás vagy Közműfejlesztés” jelenti a Projekt megvalósítását érintő és/vagy keresztező Közmű és egyéb tartozék jellegű létesítmények feltárását, esetleges továbbtervezését, áthelyezését, szerelését, átalakítását, új közmű létesítését a Közműszolgáltatóval megkötött, illetve megkötésre kerülő együttműködési megállapodásban, továbbá a Megrendelő és a Mérnök utasításában foglaltak szerint, amely - új fejlesztést kivéve - biztosítja a Közmű változatlan műszaki színvonalon történő rendeltetésszerű és biztonságos üzemeltetését a Közműszolgáltató részére, az eredeti funkció helyreállítását. A közműkiváltás és fejlesztés magában foglalja a Vállalkozó részéről az üzembe helyezéshez, használatba vételhez, és/vagy üzemeltetési engedélyhez szükséges dokumentációk elkészítését, a Közműszolgáltató javára, valamint a szolgalmi jog/ vezetékjog alapítására/módosítására, valamint a megszüntetendő Közmű esetén a szolgalmi jog vagy vezetékjog törlésére vonatkozó, az illetékes földhivatal által záradékolt dokumentumok elkészítését.

„Közműszolgáltató” jelenti azt a személyt, amely valamely Közmű működtetéséért, üzemeltetéséért vagy a Közművel kapcsolatos engedélyek kiadásáért felelős vagy azok tulajdonosa.

„Létesítmény” épületnek nem minősülő, közlekedési, hírközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási, bányaműveléssel kapcsolatos célú, illetve rendeltetésű, sajátos technológiájú építmények (mérnöki létesítmények), amelyek létesítésekor - az építményekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményrendszeren túlmenően - eltérő vagy sajátos, csak arra a rendeltetésű létesítményekre jellemző, kiegészítő követelmények megállapítására és kielégítésére van szükség.

„Megrendelő” a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság és annak jogutódja.

„Megvalósítási Idő” jelenti a Projekt kivitelezésének időtartamát a Kezdési Időponttól a Befejezési Határidőig.

„Megvalósulási Térkép” jelenti a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény, a 15/2013 (III.11.) VM rendelet, a 25/2013 (IV.16.) VM rendelet, illetve a mindenkor hatályos jogszabályok alapján az elkészült vonalas és nem vonalas létesítmények bemérését EOV rendszerben EOMA magasság felhasználásával, a már hatályon kívül helyezett 21/1995. (VI. 29.) FM rendelet 1. sz. függelékében szereplő elemek, valamint a Műszaki Előírásokban szereplő többlet tartalom feltüntetésével, hiteles kataszteri térképre helyezéssel.

„Megvalósulási Terv” jelenti a Vállalkozó által készített, a Mérnök által felülvizsgált azon terveket, amelyek eltérő színnel jelölve a vonatkozó vasútügyi/útügyi műszaki előírásokban, a Közbeszerzési Műszaki Leírásban, valamint a jogszabályokban előírt részletességgel tartalmazzák a Kiviteli Tervektől való eltéréseket, változásokat, módosításokat.

„Mérföldkő” jelenti a Szerződéses Megállapodásban rögzített, a Vállalkozó számára meghatározott teljesítési követelmények elérésére előírt köztes kötbérterhes teljesítési határidőt, mely a Szerződéses Megállapodás rendelkezése esetén minősül Részhatáridőnek.

„Mérnök” jelenti a Projekt megvalósulásával összefüggésben szolgáltatások nyújtására - különösen a műszaki ellenőri és mérnöki feladatok ellátására - Közbeszerzési Eljárás keretében kiválasztott gazdasági szereplőt, illetve közös ajánlattétel esetén a gazdasági szereplőket.

„Minősítési Dokumentáció” jelenti a Vállalkozó által a Műszaki Követelmények betartásával készített és a Mérnök által felülvizsgált és megfelelősége esetén jóváhagyott, a Mintavételi és Minősítési Terv szerint elvégzett mérések, vizsgálatok figyelembe vételével elektronikus és nyomtatott formában összeállított dokumentációt, amely a teljesítés Szerződésnek való megfelelőségét igazolja.

„Minőségbiztosítási Kézikönyv” jelenti a Vállalkozó által Szerződéssel összhangban a Bázisdokumentáció részeként elkészített és a Mérnök által felülvizsgált és megfelelősége esetén jóváhagyott azon dokumentumot, amely tartalmazza különösen a Projekt megvalósításához szükséges feladatokat, követelményeket, a követelmények ellenőrzési pontjait, a minőségellenőrzésre és felügyeletre vonatkozó vállalkozói feladatokat, a szervezeti felépítést, a döntési szinteket, a kapcsolattartás módját a megvalósításban résztvevőkkel, az egyes feladatokhoz tartozó felelősöket, a bizonylatok, dokumentumok áramlását és a nem-megfelelőségek kezelését.

„Mintavételi és Minősítési Terv/Mintavételi és Megfelelőség-igazolási Terv” jelenti a Vállalkozó által a Szerződés, a Műszaki Követelmények betartásával készített dokumentumot, amely szerkezetenként tartalmazza az elvégzendő vizsgálatok darabszámát, az előírt minősítő értékeket, a tűrésértékeket, a vizsgálatok és mérések elvégzésére vonatkozó műszaki specifikációt. A Mintavételi és Minősítési Xxxxxx a Mérnök vizsgálja felül és hagyja jóvá.

„Módosított Bázisdokumentáció” jelenti azt a dokumentációt, amelyet a Vállalkozó a Szerződés módosítását követően köteles elkészíteni a Bázisdokumentáció szabályainak megfelelően. A Módosított Bázisdokumentációt a Mérnök felülvizsgálja, és a Megrendelő hagyja jóvá.

„Munkaterület” jelenti a Megrendelő által - a Mérnök közreműködésével - a Vállalkozó birtokába bocsátott területek összességét, amelyek a Projekt megvalósítására szolgálnak. A Munkaterület mindaddig a Vállalkozó birtokában van, amíg a Megrendelő vagy képviselője a Mérnök a közreműködésével vissza nem veszi. A Munkaterület átadásáról és visszavételéről minden esetben külön jegyzőkönyv kerül felvételre, amelyet a Mérnök készít.

„Műszaki Átadás-átvételi Eljárás” jelenti a Vállalkozó teljesítésének készre jelentését követően a vállalkozói teljesítés ellenőrzésére a jogszabályok és a Szerződés szerinti eljárást, melynek alapján dönt a Megrendelő az átvételről vagy annak megtagadásáról.

„Műszaki Előrehaladás” jelenti a Projektnek a Szerződésben meghatározott adott időszakra vonatkozó teljesítését, amelyet a Vállalkozó által elkészített Műszaki Előrehaladási Jelentés tartalmaz, és amelyet a Mérnök tárgyidőszakonként felülvizsgál és javaslatával a Megrendelő elé terjeszt.

„Műszaki Előrehaladási Jelentés” jelenti a Vállalkozó által a Szerződésben meghatározottak alapján tárgyidőszakonként havonta vagy Mérföldkövenként vagy ugyanazon napon teljesülő Mérföldkő csoportonként elkészített, és a Projekt adott időszakára vagy Mérföldköveire vonatkozó előrehaladást bemutató jelentést, amelyet a Mérnök felülvizsgál és javaslatával a Megrendelő elé terjeszt.

„Műszaki Követelmények” jelentik a Szerződésben és annak mellékleteiben, a Jóváhagyott Engedélyezési Tervekben, a Kiviteli Tervekben, a Közbeszerzési Műszaki Leírásban, az útügyi/vasútügyi műszaki előírásokban, a műszaki szállítási feltételekben, továbbá minden, a Projektre, annak tárgyára vonatkozó jogszabályban, szabványban, hatósági határozatban meghatározott valamennyi kötelező és teljesítendő előírást.

„Nap” jelenti a naptári nap 0:00 órától 24:00 óráig tartó időtartamát, kivéve, ha a Szerződés kifejezetten másként rendelkezik. A Szerződésben kikötött valamennyi, a teljesítés helye szerint nem munkanapra eső időpont és határidő a következő munkanap 16.00 órájáig meghosszabbodik.

„Pályahálózat-működtető” jelenti a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény ekként meghatározott gazdálkodó szervezetet.

„Pótmunka” jelenti mindazon, a Szerződés teljesítéséhez műszakilag szükséges munkát, amely a Szerződés részét képező dokumentációk tartalmából kimaradt, de elvégzése nélkül a Projekt rendeltetésszerűen, biztonságosan nem használható, mivel anélkül a Szerződés nem teljesülne, és amelyet a Vállalkozó díjazás ellenében köteles elvégezni.

„Projekt” jelenti a Szerződéses Megállapodás 1.1. pontjában meghatározott, a Szerződés tárgyát képező megvalósítandó munkákat.

„Projektelem” jelenti a Projektnek a Megrendelő által a Szerződésben, Közbeszerzési Műszaki Leírásban vagy általa kiadott más dokumentumban meghatározott részét.

„Ptk.” jelenti a hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényt.

„Részhatáridő” jelenti a Szerződéses Megállapodásban előírt, az Építési Szakasz/Rész/Projektelem sikeres Műszaki Átadás-átvételére meghatározott kötbérterhes határidőt.

„Rész Megvalósulási Tervek” jelentik azokat a Projektelemnek, Építési Szakasznak, Résznek adott időpontbeli készültségi állapotát tükröző Megvalósulási Terveket, amelyek eltérő színnel jelölve, a vonatkozó Vasútügyi/Útügyi Műszaki Előírásokban és a Közbeszerzési Műszaki Leírásokban, valamint jogszabályokban előírt részletességgel tartalmazzák a Kiviteli Tervektől való eltéréseket, változásokat, módosításokat, és amelyek Vállalkozó általi elkészítése és Mérnök részére a készre jelentéssel egy időben történő átadása a Rész Műszaki Átadás-átvételi Eljárás megkezdésének feltétele.

„Rész Minősítési Dokumentáció” jelenti a Projekt adott időpontbeli készültségi állapotának megfelelő tartalommal, a Műszaki Követelmények betartásával, a Mérnök által jóváhagyott Mintavételi és Minősítési Terv szerint elvégzett mérések, vizsgálatok alapján összeállított dokumentációt, amely a Szerződésnek való megfelelőséget igazolja, és amely Vállalkozó általi elkészítése és Mérnök részére a készre jelentéssel egy időben történő átadása a Rész Műszaki Átadás-átvételi Eljárás megkezdésének feltétele.

„Rész Műszaki Átadás-átvétel” jelenti a Szerződéses Megállapodás szerinti Rész/Építési Szakasz/Projektelem teljesítésének készre jelentését követően a vállalkozói teljesítés ellenőrzésére vonatkozó, a jogszabályok és a Szerződés szerinti eljárást, amelynek alapján dönt a Megrendelő az adott Rész/Építési Szakasz/Projektelem átvételéről vagy annak megtagadásáról.

„Sajátos Építményfajták” jelentik a többnyire épületnek nem minősülő közlekedési, hírközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási, bányászati tevékenységgel és a bányászati hulladék kezelésével kapcsolatos atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint a honvédelmi és katonai, továbbá a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű sajátos technológiájú építményeket, amelyek létesítésekor az építményekre, építési tevékenységekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményrendszeren túlmenően eltérő, vagy sajátos, csak arra a rendeltetésű építményre jellemző kiegészítő követelmények megállapítására és kielégítésére van szükség.

„Szállítói Finanszírozás” jelenti a vonatkozó jogszabályok szerinti finanszírozást, amelyet a további végrehajtási jogszabályok részleteznek.

„Szavatosság" jelenti a Megrendelő részére a Vállalkozó által biztosított kellékszavatosságot a Ptk. 6:157-167. §-ai, a 6:174. §, 6:177. §-a, valamint a vonatkozó jogszabályok és a Szerződés feltételei szerint.

„Szerződés” jelenti a Szerződéses Megállapodást, a Szerződéses Feltételeket az összes mellékleteikkel együtt.

„Szerződéses Feltételek” jelenti a jelen dokumentumot, mely részletesen szabályozza a Megrendelő és a Vállalkozó jogait és kötelezettségeit.

„Szerződéses Megállapodás” jelenti a szerződéses megegyezés írásba foglalását az Ajánlattételi Dokumentáció és az Ajánlat tartalma alapján.

„Tartalékkeret” a Szerződéses Megállapodásban a Vállalkozói Díjon felül meghatározott azon keretösszeg, amely a Projekt teljesítéséhez, a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges ellenérték elszámolására használható fel a Szerződéses Feltételekben meghatározott eljárásrend szerint. A Tartalékkeret felhasználása nem vonja maga után szerződésmódosítás vagy közbeszerzési eljárás lefolytatásának szükségességét.

„Technológiai Utasítás” jelenti a Vállalkozó által készített, a Mérnök által ellenőrzött azon utasítást, amely az adott réteg, szerkezet (szerkezeti elem) megvalósításának vagy megszüntetésének feltételeit tartalmazza. Technológiai Utasítás készülhet munkafolyamatra, eljárásra, vizsgálat végrehajtására, stb.

„Teljesítésigazolás” jelenti a Szerződés szerinti feladatok, munkák adott időpontbeli teljesítésének Megrendelő általi igazolását, amely alapján a Vállalkozó kiállíthatja a számlát.

„Teljesítésigazolási Szakértő Szerv” (TSZSZ) jelenti az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvényben meghatározott szakértő szervezetet.

„Tervek” jelentik az Ajánlati Terveket, az olyan természetű műszaki információkat, tervdokumentációkat, amelyeket a Megrendelő adott át a Vállalkozónak a közbeszerzési eljárás során, a Jóváhagyott Engedélyezési Terveket, engedélyeket és egyéb dokumentumokat, valamint azokat a terveket, amelyeket Vállalkozó készít, készíttet.

„Tervező” jelenti - a Szerződés eltérő rendelkezése hiányában - azon személyeket, akik a Projekttel összefüggésben akár a Megrendelő, akár a Vállalkozó megbízása alapján tervet és ahhoz kapcsolódó dokumentációt készítenek.

„Többletmunka” jelenti a tervekben és/vagy műszaki leírásban benne foglalt, de a költségvetésben figyelembe nem vett, vagy nem kellő mennyiségben figyelembe vett munkákat, amelyeket a Vállalkozó a vállalkozói átalánydíj terhére köteles elvégezni.

„Újrahasznosítandó vagy vissznyereményi anyag” jelenti a bontás során visszamaradó, építési tevékenység során építőanyagként közvetlenül felhasználható anyagot vagy más építés során közvetlenül nem felhasználható, azonban értékesíthető anyagot (pl. faanyag, mart aszfalt, stb.).

„Utó-felülvizsgálati eljárás”: jelenti a Szerződés jótállási időszaka alatt a Mérnök által évente, illetve a jótállási idő eltelte előtt legfeljebb 60 nappal lefolytatott ellenőrzési eljárást a Vállalkozó teljesítésének ellenőrzésére.

„Üzemeltető” jelenti a Projekt, Projektelem, Építési Szakasz/Rész, Építmény műszaki átadás-átvételét követően a Megrendelő vagy jogszabály által üzemeltetéssel, és/vagy kezeléssel, karbantartással megbízni tervezett, illetve később megbízott közúti és vagy vasúti szervezetet és annak mindenkori jogutódját. Amennyiben a Közbeszerzési Eljárás megindításakor meghatározható, a Közbeszerzési Eljárás Közbeszerzési Dokumentumai tartalmazzák a Projekt, Projektelem, Építési Szakasz/Rész, Építmény tekintetében az Üzemeltető konkrét személyét. Amennyiben a Projekt tárgya vasútfejlesztési kivitelezési munkákat is magában foglal, az Üzemeltetőre meghatározott rendelkezések - eltérő szerződéses kikötés hiányban - megfelelően irányadóak a Pályahálózat-működtetőre, illetve szervezeti egységeire.

„Vagyonkezelő” jelenti azt a személyt, szervezetet, amely jogszabály és írásbeli megállapodás alapján jogosult/köteles ellátni a vagyonkezelési feladatokat.

„Vállalkozó” jelenti azt a Gazdasági Szereplőt, vagy Gazdasági Szereplők csoportját (közös ajánlattevőket), amelyet, illetve amelyeket a Közbeszerzési Eljárásban benyújtott ajánlata, illetve közös ajánlatuk alapján a Megrendelő a Közbeszerzési Eljárás nyerteseként kiválasztott, és velük a Szerződést megkötötte. Vállalkozónak kell tekinteni - ha azt a Megrendelő adott közbeszerzési eljárásban lehetővé tette - a Vállalkozó által létrehozott projekttársaságot is. A Vállalkozó jogutódja a Kbt. rendelkezései szerint és a Megrendelő írásbeli hozzájárulását követően minősülhet a jelen szerződéses jogviszonyban Vállalkozónak.

„Vállalkozói Díj” a Szerződés tárgyát képező munkák elvégzéséért a Vállalkozót megillető, a Szerződéses Megállapodásban meghatározott nettó átalánydíj.

„Vállalkozói Tervek” jelentik mindazon, a Szerződéses Megállapodásban meghatározott terveket, amelyeket a Vállalkozó a létesítmények megvalósítása céljából a kiírási feltételek szerint elkészít/elkészíttet. Jelentik továbbá mindazon, a Vállalkozó által elkészített/elkészíttetett terveket, amelyek szükségesek a létesítmény megvalósításához, befejezéséhez, valamint az abban keletkezett hibák kijavításához.

„Vállalkozói Projekt Kézikönyv” jelenti a Szerződés aláírásától a Befejezési Igazolás Megrendelő általi kiadásáig tartó időszakra vonatkozóan a Projekt teljes körű monitoringjával, kontrolljával, minősítésével kapcsolatban elvégzendő feladatok, alkalmazandó minták összefoglaló kézikönyvét, mely az 1. számú melléklete a Szerződéses Feltételeknek.

„Záró Dokumentáció” jelenti a Vállalkozó által a Befejezési Igazolást megelőzően elkészített és felülvizsgálatra a Mérnök felé benyújtott utolsó Módosított Bázisdokumentáció tényadatokkal aktualizált változatát, melynek Megrendelő általi elfogadása, a Befejezési Igazolás kiadásának egyik feltétele.

A Szerződés értelmezése (dokumentumok fontosság sorrendje)
1. A Szerződést alkotó különböző dokumentumok kölcsönösen értelmezik egymást, de kétértelműség vagy eltérések esetén a Szerződés értelmezése szempontjából az alábbi sorrend minősül fontossági sorrendnek, és mindig a sorban előbb álló dokumentumban foglaltak az irányadók:

Szerződéses Megállapodás
Szerződéses Megállapodás mellékletei:

a Közbeszerzési Eljárásban a Megrendelő által kiadott kiegészítő tájékoztatás
Közbeszerzési Műszaki Leírás:

Műszaki Előírások,
Megrendelői Követelmények,
a Tételek tartalma,
a (előzmény) Tervek és azokhoz kapcsolódó hatósági engedélyekben foglaltak (amennyiben kiadásra kerül),

Beárazott Költségvetés,
Ajánlat a Beárazott Költségvetés kivételével,
a gyorsforgalmi és egyéb közutak építésének szállító útjaira vonatkozó szabályzat (amennyiben kiadásra kerül),
kötelezően alkalmazandó dokumentum minták,

Szerződéses Feltételek
Szerződéses Feltételek mellékletei:

Vállalkozói Projekt Kézikönyv

Ahol a Szerződéses Megállapodás kifejezetten nem törli a Szerződéses Feltételekben foglalt rendelkezés alkalmazását, ott a Szerződéses Feltételekben foglalt rendelkezéseket is alkalmazni kell.

A Mérnök
1. A Megrendelő által kijelölt Mérnök a jelen Szerződéses Feltételekben és a Megrendelő által vele megkötött megbízási szerződésben meghatározottak szerint teljes körűen gyakorolhatja a jelen Szerződéses Feltételekben számára meghatározott, vagy azokból szükségszerűen következő hatáskört, feltéve, hogy a Megrendelő a Szerződésben és/vagy a Mérnökkel kötött szerződésben nem köti ki, hogy az ilyen hatáskör gyakorlása előtt a Mérnök köteles külön jóváhagyást kérni és/vagy egyeztetni a Megrendelővel, vagy erre vonatkozóan nem ad utasítást.
2. A Mérnök, a Mérnök képviselője az utasításait írásban köteles kiadni, kivéve, ha az utasítás írásba foglalása miatti késedelem személyi vagy vagyoni kár bekövetkezésének veszélyével jár. Az utasítást ilyen esetben is haladéktalanul meg kell erősíteni írásban.
3. Amennyiben a Mérnök véleménye szerint a Szerződés teljesítésével összefüggésben végzett munkák során olyan szükséghelyzet áll fenn, amely veszélyezteti az életet, a Projektet vagy annak egy részét, továbbá a vagyon és mások tulajdona biztonságát, a Mérnök jogosult - anélkül, hogy ez felmentené a Vállalkozót bármely Szerződés szerinti feladata vagy felelőssége alól - utasítani a Vállalkozót minden olyan munka vagy dolog elvégzésére, amely a Mérnök véleménye szerint szükséges lehet a kockázatok mérséklésére vagy csökkentésére. A Vállalkozó köteles soron kívül teljesíteni - Megrendelői jóváhagyás hiányában is - a Mérnök ilyen utasítását.
4. A Mérnök képviselőjét a Mérnök kiválasztására irányuló Közbeszerzési Eljárás során a Mérnök ajánlatában vagy a későbbiek során megnevezte, és Megrendelő elfogadta. A Mérnök képviselőjének megváltoztatása kizárólag a Megrendelő előzetes írásbeli hozzájárulásával lehetséges.
5. Mérnök képviselője a Mérnöknek tartozik felelősséggel. A Mérnök képviselője a Vállalkozóval szemben a Mérnök nevében jár el, a Vállalkozónak adott utasításait a Mérnök utasításainak kell tekinteni.
6. A Mérnök képviselőjének képviseleti jogát a Mérnök vagy a Megrendelő bármikor visszavonhatja, illetve korlátozhatja. Az ilyen visszavonás vagy korlátozás a Vállalkozóval szemben a közléstől számítva hatályos.
A Felek és a Mérnök kapcsolattartása
1. A Felek közötti szerződéses jogokkal és kötelezettségekkel, a Szerződés módosításával, a másik féllel szemben szerződésszegés miatti igényérvényesítéssel, a Szerződés megszüntetésével összefüggő jognyilatkozatokat, valamint a Szerződés teljesítése körébe tartozó igazolásokat, értesítéseket, jóváhagyásokat, jelentéseket, tájékoztatásokat, dokumentumokat, utasításokat a Xxxxx által a Szerződéses Megállapodásban képviselőként megadott személy elérhetőségeire, székhelyére postai úton - ajánlott, tértivevényes módon - kell eljuttatni. A fax-on megküldött nyilatkozatokat postai úton ajánlott, tértivevényes módon is meg kell küldeni. A Felek szerződéses kapcsolattartási címére ajánlott, tértivevényes küldeményként postára adott értesítést a kézbesítés megkísérlését követő harmadik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni akkor is, ha a tértivevény szerint a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett ismeretlen helyre költözött, az iratot nem vette át, vagy az átvételt megtagadta.
2. A Felek egyetértenek abban, hogy amennyiben az intézkedés halaszthatatlan voltára, személyes jelenlétre vagy valamely más fontos körülményre tekintettel az írásbeli kommunikáció nem lehetséges vagy nem célszerű vagy nem gazdaságos, úgy abban az esetben a Felek szóbeli, telefonon történő közlése is hatályos. A szóbeli közlés tárgyát a Szerződés teljesítésére vonatkozó, valamint a jogosultságokat és kötelezettségeket érintő esetben írásban is haladéktalanul rögzíteni kell és írásban is meg kell küldeni az érintetteknek.
3. Adatváltozás

Ha bármelyik Fél cégjegyzékben rögzített adata vagy a Szerződéses Megállapodásban megnevezett kapcsolattartója, elérhetősége vagy annak bármely adata megváltozik, köteles erről a másik Xxxxx és a Mérnököt 2 napon belül írásban értesíteni. A változásról szóló írásbeli tájékoztatásig a Felek nyilatkozataikat érvényesen közölhetik a közlés időpontjában hatályos kapcsolattartási elérhetőségekre.

Szerződéses kommunikáció

A Megrendelő előzetes jóváhagyása nélkül a Vállalkozó harmadik személy felé - a jogszabályok által előírt kötelező tájékoztatásokon, közérdekű adatokon és a közérdekből nyilvános adatokon kívül - nem közölhet információt a Szerződés teljesítéséről, a Projekt előrehaladásáról, a Megrendelőre, a Mérnökre, a Projektre, a Projekt támogatására, az Üzemeltetőre, vagy más személyekre vonatkozó pénzügyi feltételekről, továbbá nem engedélyezheti ilyen információk kiadását harmadik személyek részére. Kétség esetén a Vállalkozó köteles a Megrendelő előzetes véleményét kérni az adat, az információ minősítéséről. A Vállalkozó köteles minden tőle elvárhatót megtenni annak érdekében, hogy a jelen bekezdésben meghatározott információkhoz – jelen Szerződéses Feltételek felhatalmazása vagy a Megrendelő előzetes írásbeli engedélye hiányában – harmadik személy ne férhessen hozzá.

Titoktartás
1. A Felek megállapodnak abban, hogy - a jogszabályok által előírt kötelező tájékoztatásokon, közérdekű adatokon és a közérdekből nyilvános adatokon kívül - a jelen Szerződéssel, valamint az annak teljesítése során vagy mindezekkel összefüggésben tudomásukra jutott, a másik Felet érintő minden olyan információt, adatot - beleértve a másik fél know-how-jába, védett ismeretébe tartozó információkat is -, amelyet a másik Fél még nem hozott nyilvánosságra, és/vagy amelynek közlése a másik Félre vagy a vele kapcsolatban álló más személyre hátrányos következménnyel járhatna, ezek hátrányos megítélését eredményezhetné, vagy pénzügyi, gazdasági, piaci érdekeiket sértené vagy veszélyeztetné, üzleti titokként (a továbbiakban: Titok) kötelesek kezelni, és azokat kizárólag a jelen Szerződés teljesítése céljából használhatják fel, és illetéktelen személyek tudomására nem hozhatják (ideértve különösen, de nem kizárólagosan a sajtót, médiát, bármely más hírközlő, kommunikációs szervezetet, személyt, stb.). A Felek a másik Fél előzetes, írásbeli engedélye nélkül Titkot nem hoznak nyilvánosságra, illetéktelen személynek nem szolgáltatnak ki, és ilyen személy számára nem tehetnek hozzáférhetővé.
2. A Felek kötelesek gondoskodni arról, hogy a Titkot a velük jogviszonyban álló más személyek (például: munkavállalók, közreműködők, alvállalkozók stb.) is üzleti titokként kezeljék, megőrizzék.
3. A Vállalkozó köteles bármely közlés előtt a közlést teljes terjedelmében, formájában és tartalmában írásban közölni a Megrendelővel, a kommunikáció tilalmára vonatkozó kötelezettségének a Megrendelő írásbeli jóváhagyásáig eleget tenni, és a jóváhagyás után a Megrendelő észrevételeit figyelembe véve, annak megfelelve megtenni a közlést. A Megrendelő jogosult a közléshez való hozzájárulását indokolás nélkül is megtagadni.
4. A Feleket a jelen Szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a jogviszony utolsó napjától számított meghatározatlan ideig terheli a titoktartási kötelezettség.

Alkalmazandó nyelv

A Szerződés hivatalos nyelve a magyar. Minden, a Szerződéssel, annak teljesítésével összefüggő kommunikációnak magyar nyelven kell történnie. A Szerződéssel összefüggésben keletkezett dokumentumok esetében csak a magyar nyelvű, vagy - Megrendelő előzetes jóváhagyása mellett – hiteles magyar fordítással vagy a Vállalkozó által készített felelős fordítással rendelkező dokumentum fogadható el hivatalos dokumentumként. A Vállalkozó viseli az irányadó nyelvre történő fordítás összes költségét és az ilyen fordítás pontosságának minden felelősségét és kockázatát. A Megrendelő saját hatáskörében ebben a pontban leírtaktól esetenként írásban eltérést engedélyezhet.

Irányadó jog
1. A jelen Szerződésben és annak teljesítése során a hatályos Kbt., a Szerződésben eltérően nem szabályozott kérdésekben a hatályos Ptk., továbbá a vonatkozó magyar jogszabályok rendelkezései az irányadóak. A Vállalkozó kötelezettsége, hogy a Szerződés teljesítése során betartsa és betartassa az alvállalkozókkal a jogszabályi előírásokat, az EU közvetlen hatállyal bíró jogszabályaira kiterjedően. A Szerződő Felek kikötik a magyar rendes bíróságok joghatóságát.

A Megrendelő jogai és kötelezettségei
1. A Megrendelő jogosult és köteles a Vállalkozót a teljesítéshez szükséges utasításokkal, útmutatással ellátni.
2. A Megrendelő jogosult és köteles ellenőrizni a Vállalkozó teljesítését, mely kiterjed a Vállalkozó által a teljesítésbe bevont Alvállalkozók/ Közreműködők, szakemberek tevékenységének ellenőrzésére is.
3. A Megrendelő megfelelő időben tájékoztatja a Vállalkozót minden olyan körülményről, amely a Szerződésben foglaltak teljesítésére kihatással van. Biztosítja a Vállalkozó számára a teljesítéshez szükséges dokumentumokat, adatszolgáltatást; meghozza, megadja a Projekt megvalósításához szükséges állásfoglalásokat és döntéseket.
4. A Megrendelő megadja a Vállalkozó számára a teljesítéséhez szükséges meghatalmazásokat.
5. A Megrendelő köteles értesíteni a Vállalkozót a Mérnök, illetve képviselőjének változásáról.
6. Megrendelői tervszolgáltatás
  1. A Közbeszerzési Eljárás folyamán a Vállalkozó (mint Ajánlattevő) részére átadásra kerültek az Ajánlati Tervek, a meglévő engedélyek, a rendelkezésére álló szakhatósági hozzájárulások és közműnyilatkozatok. A Megrendelő a Vállalkozó részére a Szerződés hatálybalépését követő 30 napon belül térítésmentesen szolgáltatja az időközben részére beérkezett engedélyeket, egyéb dokumentumokat, hozzájárulásokat, valamint a Mérnök által felülvizsgált, bélyegzővel ellátott Ajánlati Tervek második példányát és a Jóváhagyott Engedélyezési Tervek egy példányát, amennyiben az rendelkezésére áll. A Vállalkozónak átadott tervdokumentációkat, engedélyeket, hozzájárulásokat, számításokat a Felek külön jegyzőkönyvben rögzítik.
  2. Az előző ponttól eltérően, amennyiben a Szerződéses Megállapodás szerint a Vállalkozó feladata az Engedélyezési Tervek elkészítése és az építési engedély(ek) megszerzése, a Megrendelőnek nincs tervszolgáltatási kötelezettsége a Vállalkozó felé. Ebben az esetben, feltéve, hogy a Szerződéses Megállapodás, illetve a Közbeszerzési Dokumentumok másképp nem rendelkeznek, a Vállalkozó feladata minden olyan terv elkészítése, továbbá hozzájárulás és engedély megszerzése, amely a kivitelezés jogszerű megkezdéséhez szükséges.
7. Felfüggesztés
  1. A Megrendelő jogosult a Projekt vagy annak bármely része további kivitelezésének felfüggesztését írásban elrendelni annyi időre és oly módon, ahogy szükségesnek tartja.
  2. A felfüggesztésről, a felfüggesztés várható időtartamáról, illetve annak várható megszűnéséről a Megrendelő a Vállalkozót legalább 15 nappal korábban írásban köteles értesíteni.
  3. A Felek kötelesek a munkavégzés felfüggesztéséig elvégzett munkák tekintetében a munkák felmérését elvégezni és az elszámolást lefolytatni.
  4. Vállalkozó akként köteles a Projekt munkáinak felfüggesztése során eljárni, hogy a felfüggesztésről szóló értesítést követően írásban köteles tájékoztatni a Megrendelőt és Mérnököt a szükséges állagmegóvó intézkedésekről, és azok várható díj és költségigényéről. A Vállalkozó a Megrendelő előzetes írásbeli hozzájárulása esetén köteles elvégezni az állagmegóvó munkákat.
A Vállalkozó általános kötelezettségei
1. A Szerződés tárgyának megvalósítása
  1. A Vállalkozó a Szerződés elválaszthatatlan részét képező dokumentumokat és a Megrendelő által a Közbeszerzési Eljárás során rendelkezésére bocsátott dokumentumokat és tervdokumentációkat ellenőrizte, felülvizsgálta, az Ajánlatát ezek, és ezekhez fűződő kockázatok értékelése alapján tette meg, melyre tekintettel vállalja, hogy a Projektet szerződésszerűen, teljes körűen, műszakilag és minőségileg kifogástalan kivitelben, a műszaki előírásoknak, a vonatkozó magyar előírásoknak, műszaki szabályoknak, szabványoknak, a technika mindenkori állásának megfelelően, határidőben elkészíti a 7.1. pontban meghatározott fix átalánydíjért.
  2. A Vállalkozó feladata magában foglal minden olyan munkát is, amely a Projekt teljes körű megvalósításához, illetve ahhoz szükséges, hogy a megvalósított Projekt jogerős használatba vételi, illetve a használatba vételhez szükséges üzemeltetési vagy egyéb engedélyt megkapja, illetve hogy a funkciói szerint teljes körű használatra alkalmas állapotban legyen. A vállalkozói tervezési feladatok magukban foglalnak minden, a megvalósításához szükséges tervezési feladatot akkor is, ha az adott tervezési feladat a Szerződésben külön nincs specifikálva.
  3. A Vállalkozó köteles az elvárható fokozott szakmai gondossággal tervezni (a Szerződésben előírt mértékben) és megvalósítani a Projektet, és annak hibáit kijavítani a Szerződés előírásaival összhangban. A Vállalkozó köteles biztosítani minden szükséges felügyeletet, munkaerőt, anyagot, vállalkozói eszközt és minden egyéb dolgot, legyen az ideiglenes vagy állandó jellegű, amelyet előírtak a Tervekben és a tervezéshez, kivitelezéshez, megvalósításhoz és a hibák kijavításához a Szerződésben rögzítettek szerinti mértékben és annak megfelelően a teljes körű teljesítés érdekében szükséges.
2. Előírások, utasítások, megállapodások betartása
  1. A Vállalkozó köteles a Projekt során végzett munkákra vonatkozó, érvényben lévő jogszabályi és hatósági előírásokat (így különösen, de nem kizárólagosan az építésügyi, munkavédelmi, környezetvédelmi, biztonságtechnikai, vagyonvédelmi, tűzvédelmi, balesetvédelmi, műemlékvédelmi, egészségügyi előírások), a Műszaki Követelményekben, Útügyi/Vasútügyi Műszaki Előírásokban rögzítetteket, valamint az irányadó szabványokban foglaltakat maradéktalanul betartani, és az általa igénybevett közreműködőkkel (alvállalkozókkal) maradéktalanul betartatni.
  2. A műszakilag és minőségileg kifogástalan teljesítés tartalmát a Műszaki Követelmények, az Útügyi/Vasútügyi Műszaki Előírások, az építési jogszabályok, a vonatkozó magyar szabványok és a felhasználásra kerülő egyes termékekre vonatkozó alkalmassági engedélyek, tanúsítványok határozzák meg. Olyan esetekben, amikor a fent hivatkozott dokumentumok kikötései különböző minőségi szintet képviselnek vagy választást tesznek lehetővé, a Megrendelő utasítása irányadó.
  3. A Vállalkozó köteles a Projekt kivitelezését és megvalósítását, valamint bármely hiba kijavítását szigorúan a Szerződéssel összhangban végezni.
  4. A Vállalkozó a teljesítés során utasítást a Megrendelőtől, a Mérnöktől (beleértve a Mérnök képviselőjétől és/vagy helyettesét is) fogadhat el és az utasításban foglaltak szerint köteles eljárni. A Vállalkozó köteles szigorúan követni és alkalmazkodni a Mérnök utasításaihoz minden olyan ügyben, akár említi a Szerződés, akár nem, amely a Projekt megvalósításához szükséges.
  5. A Vállalkozó részére az Üzemeltető/Pályahálózat-működtető írásban abban az esetben adhat utasítást, ha az utasítás közúti és/vagy vasúti Üzemeltető hatáskörébe tartozó feladatra, kérdésre vonatkozik, továbbá az ellen előzetesen a Megrendelő és a Mérnök nem emelt kifogást az Üzemeltető által a Megrendelővel és a Mérnökkel folytatott egyeztetés során. A közúti és/vagy vasúti Üzemeltető/ Pályahálózat-működtető az élet- vagy és közlekedésbiztonság közvetlen veszélyeztetése esetén jogosult haladéktalanul utasítást adni a Vállalkozónak, melyet egyidejűleg köteles közölni a Megrendelővel és a Mérnökkel.
  6. A Vállalkozó köteles írásban figyelmeztetni az utasítás adóját az utasítás szakszerűtlen, célszerűtlen voltára. Ha az utasítás adója az utasítást - figyelmeztetés ellenére - fenntartja, a Vállalkozó a szerződéstől elállhat, vagy a feladatot a Megrendelő kockázatára elláthatja. A Vállalkozó köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy mások személyét, vagyonát veszélyeztetné. Az utóbbi esetben az utasítást és az azt megtagadó jognyilatkozatot a Vállalkozó köteles az építési naplóba bejegyezni.
  7. Ha a Vállalkozó kétségbe vonja a Mérnök és az Üzemeletető valamely utasítását, a Vállalkozó köteles a Megrendelőt erről haladéktalanul tájékoztatni, aki megerősíti az ilyen utasítás tartalmát, vagy egyeztetést kezdeményez a Vállalkozó és a Mérnök bevonásával.
  8. A Vállalkozó köteles a Szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét a Megrendelő számára megismerhetővé tenni.
  9. Amennyiben a Szerződés tárgya vasútfejlesztési Projekt, a Vállalkozó köteles az érintett Pályahálózat-működtetővel munkavédelmi megállapodást kötni legkésőbb a Munkaterület átadásának időpontját megelőző második napig, és azt a Mérnök részére legkésőbb a Munkaterület átadásának napját megelőző napig bemutatni, illetőleg másolati példányt rendelkezésére bocsátani. A Vállalkozó köteles maradéktalanul betartani a Munkavédelmi Megállapodásban szereplő összes szabályt, előírást és utasítást. Amennyiben a Vállalkozó ismételt felhívást követően sem biztosítja a Munkavédelmi Megállapodásban foglaltak betartását, a Megrendelő jogosult súlyos szerződésszegés miatt a Szerződéstől elállni vagy azt felmondani.
  10. Amennyiben a Szerződés tárgya vasútfejlesztési Projekt, a Vállalkozó köteles betartani a vasúti pályahálózatot működtető vágányzári rendelkezéseit, illetve amennyiben megkötésre került, a vágányzári megállapodást. A kapacitás korlátozó feltételeket (vágányzári feltételeket) a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés részletes szabályairól szóló jogszabályi rendelkezéseket, a hálózati üzletszabályzat, valamint a hatályos utasítások alapján a pályahálózat-működtető MÁV Zrt. határozza meg. Megrendelő külön felhívja Vállalkozó figyelmét, hogy amennyiben a Vállalkozó a kapacitás korlátozó feltételeknek (vágányzári feltételeknek) nem tesz eleget, tevékenysége a kapacitás korlátozások feltételei vonatkozásában nem szerződésszerű, a hatályos kapacitás korlátozó utasításnak megfelelően kötbérfizetési kötelezettség terheli és köteles a pályahálózat-működtető MÁV Zrt. valamennyi kárát megtéríteni.
  11. A Megrendelő külön felhívja a Vállalkozó figyelmét a szociális, munkajogi és környezetvédelmi követelmények betartására, figyelemmel a Kbt.-ben e követelményekkel, illetve azok megszegésével összefüggésben megadott előírásokra.
3. A teljesítés személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása
  1. A Vállalkozó köteles biztosítani a kiválóan szakképzett és megfelelő létszámú munkaerőt, szakmailag kifogástalan minőségben valamennyi anyagot, berendezést, vállalkozói eszközt és minden egyéb dolgot, amely a Projekt szerződésszerű, határidőre történő megvalósításához szükséges.
  2. A Vállalkozó kötelezettsége, hogy az Ajánlatában megtett és a Szerződéses Megállapodásban, annak mellékleteiben rögzített vállalásai, különösen az értékelési részszempontra vonatkozó vállalások maradéktalan betartásával végezze a teljesítését.
  3. Ha a Mérnök - különösen a Bázis és Aktualizált Dokumentációk felülvizsgálatakor, továbbá a teljesítés ellenőrzése során - megállapítja, hogy a Vállalkozó által biztosított személyi erőforrások és/vagy tárgyi feltételek, felszerelések, berendezések nem az előírt kiváló minőségűek, vagy nem megfelelőek, rövid határidővel felhívja a Vállalkozót az előírt szakképzettségű, minőségű feltételek biztosítására, melyről tájékoztatja a Megrendelőt. Amennyiben a Vállalkozó ismételt felhívást követően sem biztosítja a Projekt teljesítéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, a Megrendelő jogosult súlyos szerződésszegés miatt a Szerződéstől elállni vagy azt felmondani.
4. Vállalkozói Monitoring Információs Rendszer
  1. A Vállalkozó a Szerződés hatályba lépésétől számított 20 napon belül köteles felállítani és naprakészen üzemeltetni a Vállalkozói Monitoring Információs Rendszerét. A Megrendelő és a Mérnök segítséget nyújt a Vállalkozói Monitoring Információs Rendszer létrehozásában és naprakész működtetésében.
  2. A Vállalkozónak a Vállalkozói Monitoring Információs Rendszerét úgy kell kialakítania, hogy az alkalmas legyen a Vállalkozót terhelő adatszolgáltatások (Bázisdokumentáció, Aktualizált Dokumentáció, Módosított Bázisdokumentáció, Záró Dokumentáció, Műszaki Előrehaladási Jelentés, stb.) feldolgozására, tárolására és ellenőrzésére. A Vállalkozónak a Vállalkozói Monitoring Információs Rendszer segítségével kell elkészítenie a Megrendelő és a Mérnök által kért dokumentációkat, jelentéseket, tájékoztatásokat.
  3. A Vállalkozó a Vállalkozói Monitoring Információs Rendszerét akként köteles kialakítani, hogy az strukturáltan, visszakereshetően - a Projekt idő és tárgy szerint - tartalmazza a Szerződés teljesítésével összefüggésben keletkezett dokumentumok összességét.
5. A Vállalkozó által elkészítendő dokumentációk
  1. Bázisdokumentáció, Aktualizált Dokumentáció, Módosított Bázisdokumentáció, Záró Dokumentáció
    1. A Vállalkozó köteles a Szerződés hatályba lépésétől számított 30 napon belül elkészíteni a Projekt megvalósítására vonatkozó Bázisdokumentációt és benyújtani a Mérnöknek 1 példány elektronikus, szerkeszthető formátumban, továbbá 2 példányban papír alapon is.
    2. A Bázisdokumentáció kötelező elemei: a műszaki ütemterv, a pénzügyi terv, az erőforrás terv, az organizációs terv, az aláírt ajánlati költségvetés, az általános tételek elszámolási jegyzőkönyv, a Minőségbiztosítási Kézikönyv, a Biztonsági, Tűzvédelmi és Egészségügyi Terv, a Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Terv, a Szerződés teljesítéséért felelős szervezetet és személyeket bemutató dokumentum,közös ajánlattevői nyilatkozat, továbbá amennyiben a Megrendelő szükségesnek tartja, a Párhuzamosan Megvalósuló, illetve Kapcsolódó Projektek összehangolt megvalósítását biztosító Együttműködési Dokumentum.
    3. A Bázisdokumentációt a Szerződéses Feltételek 1. számú mellékletét képező Vállalkozói Projekt Kézikönyvben foglaltak szerint kell elkészíteni, az abban meghatározott, a Szerződéses Megállapodás tárgyának megfelelő előírások alkalmazásával.
    4. A Vállalkozó az erőforrásterv részeként köteles bemutatni az Ajánlatában megtett vállalásai betartása mellett a Szerződés teljesítését végző szervezeti struktúráját, a teljesítésben részt vevő összes természetes személy szakembert (beleértve az alkalmasság igazolása során bemutatott személyeket is) a természetes személyek nevének, munkáltatójának, végzettségének, képzettségének, jogosultságának, a Projektben betöltött pozíciójának megnevezésével, feltüntetve az aláírásra jogosult személyeket és csatolva azok aláírásmintáit.
    5. A Vállalkozó a Bázisdokumentáció részét képező pénzügyi tervben köteles megadni az általa igényelt/igényelni tervezett megrendelői előleg, szállítói előleg összegét, igénybevételének és visszafizetésének tervezett ütemezését.
    6. A Mérnök a kézhezvételtől számított legalább 5 (öt), de legkésőbb 10 (tíz) napon belül felülvizsgálja a Bázisdokumentációt. Amennyiben a Mérnök nem megfelelőnek ítéli a Bázisdokumentációt, 5 (öt) napos határidővel kijavításra visszaadhatja. A Bázisdokumentáció nem megfelelőnek minősül abban az esetben is, amennyiben nem felel meg a Párhuzamosan Megvalósuló, illetve Kapcsolódó Projektek összehangolt megvalósítását biztosító Együttműködési Dokumentumban foglaltaknak.
    7. Amennyiben a Mérnök megfelelőnek ítéli a Bázisdokumentációt, köteles azt megküldeni a Megrendelőnek. A Megrendelő 5 (öt) napon belül dönt a Bázisdokumentáció elfogadásáról vagy elutasításáról. A Bázisdokumentáció Megrendelő általi jóváhagyása a teljes munkakezdési engedély kiadásának feltétele.
    8. Az Aktualizált Dokumentáció elkészítésére, jóváhagyására a Bázisdokumentáció, illetve a Szerződés előírásai irányadóak. A Vállalkozó az Aktualizált Dokumentációt havonta köteles elkészíteni az adott időszakra vonatkozó felmérési naplók, valamint a munkakezdési engedély kiadását megelőzően elvégzett feladatokról szóló igazolások Mérnöki felülvizsgálatát követő 5 (öt) napon belül, a Mérnök felülvizsgálatról kiadott állásfoglalásának megfelelően.
    9. A biztosítóberendezésekre vonatkozó projektek esetében azok sajátos felépítésére tekintettel az Aktualizált Dokumentáció kiegészül a Vállalkozói Projekt Kézikönyvben foglaltaknak megfelelően egy, a Vállalkozó által a teljesítésről összeállított jelentéssel. Ebben a Vállalkozó összefoglalja az adott hónapban a Projekten történt eseményeket, előrehaladásokat, kockázatokat, problémákat.
    10. A Vállalkozó köteles a Szerződés módosítása esetén a Módosított Bázisdokumentációt a szerződésmódosítás aláírását követő 15 (tizenöt) napon belül benyújtani. Az elkészítésre, jóváhagyásra a Bázisdokumentáció, az Aktualizált Dokumentáció szabályai irányadóak.
    11. A Vállalkozó köteles, amennyiben a Mérnök a műszaki megvalósítás vagy a számlázás ütemének a jóváhagyott Bázis/Módosított/Aktualizált Dokumentációtól való eltérése miatt erre felszólította, felülvizsgált időközi dokumentáció elkészítésére, amelyet a Mérnök a kézhezvételt követő 5 (öt) napon belül felülvizsgál, majd javaslatával együtt továbbít a Megrendelőnek.
    12. A Záró Dokumentáció elkészítésére az Aktualizált Dokumentáció rendelkezései, továbbá a Szerződés rendelkezései irányadóak.
  2. Minőségbiztosítási Kézikönyv
    1. A Vállalkozó kötelezettsége, hogy elkészítse a Bázisdokumentáció részét képező Minőségbiztosítási Kézikönyvet. A Minőségbiztosítási Kézikönyvet a Mérnök köteles felülvizsgálni, és amennyiben - adott esetben az általa kiadott hiánypótlási, javítási felhívásra a Vállalkozó által pótoltak alapján - megfelelőnek ítéli, a Mérnök azt jóváhagyja és nyilatkozik a Megrendelő részére a Minőségbiztosítási Kézikönyv megfelelőségéről.
    2. A Minőségbiztosítási Kézikönyv kötelező tartalmi elemeit részletesen a Vállalkozói Projekt Kézikönyv (Szerződéses Feltételek 1. számú melléklete) tartalmazza.
    3. A Vállalkozó kötelezettsége az Aktualizált Dokumentáció részeként a Minőségbiztosítási Kézikönyv aktualizálása, módosítása, ismételt jóváhagyatása.
  3. Mintavételi és Minősítési Terv, Technológiai Utasítás
    1. A Vállalkozó köteles az építési munka megkezdése előtt 14 (tizennégy) nappal a Műszaki Követelményeknek megfelelő, Építményenként összeállított Mintavételi és Minősítési Tervet valamint Technológiai Utasítást átadni jóváhagyásra a Mérnök részére. A Mintavételi és Minősítési Tervet, valamint Technológiai Utasítást Mérnök köteles felülvizsgálni és amennyiben - adott esetben az általa kiadott hiánypótlási, javítási felhívásra a Vállalkozó által pótoltak alapján - megfelelőnek ítéli, azt jóváhagyja, és a Mérnök nyilatkozik a Megrendelő részére a Mintavételi és Minősítési Terv, valamint Technológiai Utasítás megfelelőségéről.
    2. A Mérnök részéről a Mintavételi és Minősítési Tervre, valamint Technológiai Utasításra vonatkozó jóváhagyás a munkakezdési engedély kiadásának egyik feltétele.
  4. Fakivágási, fásítási terv
    1. A Vállalkozó kötelezettsége, hogy a Közbeszerzési Műszaki Leírásban, a Megrendelő és a Mérnök által kiadott utasításoknak megfelelőn elkészítse – amennyiben a Projekt megvalósítása szempontjából szükséges – a fakivágási, fakitermelési, fásítási tervét, melyet a Mérnök ellenőriz és 5 (öt) napos határidővel kérheti annak kijavítását. A Mérnök által ellenőrzött dokumentumot a Megrendelő nyújtja be az Illetékes Hatósághoz jóváhagyásra. A Vállalkozó az Illetékes Xxxxxxx által jóváhagyottak szerint köteles teljesíteni a jelen pont szerinti kötelezettségét.
  5. Talajvédelmi és Humuszgazdálkodási terv
    1. A Vállalkozó a Közbeszerzési Műszaki Leírás eltérő rendelkezése hiányában - amennyiben a Projekt megvalósítása szempontjából szükséges – köteles elkészíteni a Talajvédelmi és Humuszgazdálkodási Tervet a vonatkozó jogszabályi, hatósági, szakmai előírások és Mérnök utasításai által megadottak szerint. A Vállalkozó a Mérnök által ellenőrzött és nem kifogásolt Talajvédelmi és Humuszgazdálkodási Tervet köteles az Illetékes Hatóság részére benyújtani. A Vállalkozó az Illetékes Xxxxxxx által jóváhagyott Talajvédelmi és Humuszgazdálkodási Terv szerint köteles teljesíteni a kötelezettségét.
  6. Műszaki Előrehaladási Jelentés
    1. A Vállalkozó - a Szerződéses Feltételek 1. számú mellékletében részletezett kötelező tartalmi elemeknek megfelelően - Műszaki Előrehaladási Jelentést köteles készíteni a Projekt teljesítése során meghatározott időszakokban elvégzett munkáiról, valamint a Megrendelő által elfogadott esetleges egyéb követeléseiről és benyújtani a Mérnöknek ellenőrzésre.
    2. A Műszaki Előrehaladási Jelentést a Vállalkozó – útfejlesztési és vasútfejlesztési projektek esetében a Mérnök által ellenőrzött és állásfoglalásában megfelelőnek minősített felmérési napló, továbbá egyéb, a munkakezdési engedély kiadását megelőzően elvégzett feladatokról szóló igazolás alapján – havonta, míg biztosítóberendezésekre vonatkozó Projektek esetén Mérföldkövenként, vagy ugyanazon napon teljesült Mérföldkő csoportonként köteles elkészíteni.
    3. A Vállalkozó akként köteles elkészíteni a felmérési naplót, hogy abban:

hiánytalanul és a valóságnak megfelelően rögzítse az elvégzett munka előrehaladását,
rögzítse az eltakarásra kerülő munkarészeket a beépített, minősített méreteket, mennyiségeket,
rögzítse az adott elszámolási időszak alatt elvégzett munka mennyiségi jellemzőit, az ahhoz szükséges mennyiségek meghatározásához szükséges méreteket, feljegyzéseket, számításokat és rajzokat.

A felmérési naplót a kivitelezés helyszíni irodájában kell tartani.

A Vállalkozó legkésőbb a tárgyidőszakot követő hónap 1. napjáig köteles átadni a Mérnök részére a felmérési naplót, melyet a Mérnök legkésőbb a tárgyidőszakot követő hónap 4. napjáig ellenőriz, és amennyiben megfelelőnek ítéli, ezen határidőig aláírásával ellátva kiadja a Vállalkozónak és a Megrendelőnek.
Amennyiben a Mérnök a felmérési naplót nem ítéli megfelelőnek, legfeljebb 5 (öt) napos határidő tűzésével köteles felhívni a Vállalkozót javításra.
A Mérnök az általa - adott esetben vállalkozói javítást követően - megfelelőnek minősített felmérési naplót köteles aláírni, és felel az abban foglaltak helytállóságáért.
A Mérnök köteles ellenőrizni, hogy a Vállalkozó a felmérési naplóval vagy egyéb, a munkakezdési engedély kiadását megelőzően elvégzett feladatokról szóló igazolással összhangban állította-e össze a Műszaki Előrehaladási Xxxxxxxxx, és azt megküldte-e a tárgyidőszakot követő hónap 6. napjáig részére.
A Mérnök az általa megfelelőnek elfogadott Műszaki Előrehaladási Jelentést köteles a tárgyidőszakot követő hónap 10. napjáig elbírálni, egyetértése esetén aláírni. A Mérnök felel az abban foglaltak helytállóságáért.
Amennyiben a Mérnök a Műszaki Előrehaladási Jelentést nem ítéli megfelelőnek, legfeljebb 5 (öt) munkanapos határidő tűzésével köteles felhívni a Vállalkozót javításra.
A Mérnök - a fenti folyamatot követően - köteles haladéktalanul írásban értesíteni a Megrendelőt arról, hogy javasolja-e a Vállalkozó tárgyidőszaki munkái teljesítésének igazolását vagy nem javasolja. Amennyiben a Mérnök nem javasolja teljesítést igazolni, annak okáról és indoklásáról részletes írásos tájékoztatást köteles küldeni a Megrendelő részére.

Ellenőrzések tűrése, biztosítása
1. A Vállalkozó köteles biztosítani a Megrendelő és a Mérnök számára, hogy a teljesítést, továbbá a teljesítés során felhasználásra kerülő eszközöket, anyagokat gyártásuk, előkészítésük és beépítésük előtt ellenőrizhessék, mintát vehessenek, ellenőrző méréseket végezzenek. A Vállalkozó ellenőrzések tűrésére, biztosítására vonatkozó kötelezettsége kiterjed az általa a teljesítésbe bevont személyekre, Alvállalkozókra/Közreműködőkre a kivitelezés helyétől eltérő gyártási, előkészítési és teljesítési helyekre.
2. A Vállalkozó a Szerződés teljesítése során köteles folyamatosan együttműködni a Projekt megfelelősége értékelését, tanúsítását, támogatását végző szervezetekkel. Az együttműködés keretében - a Megrendelő egyetértésével - szolgáltatja a szervezetek által kért információkat, dokumentumokat, a feladatai teljesítése során - a Megrendelő egyetértésével - a szervezetek által tett javaslatokat, észrevételeket köteles figyelembe venni.
3. A Vállalkozó a hazai és az uniós támogatást nyújtó ellenőrző szervek, az államháztartás alrendszereiből finanszírozott beszerzések esetében az Állami Számvevőszék ellenőrzésénél köteles közreműködni - az adott támogatás előírt feltételei szerint – annak érdekében, hogy a Megrendelő és a Mérnök határidőben eleget tehessen az adatszolgáltatási, tájékoztatási, jelentéstételi feladatainak. A Vállalkozó köteles biztosítani és tűrni, hogy a hazai és az uniós támogatást nyújtó, ellenőrző szervek, az államháztartás alrendszereiből finanszírozott beszerzések esetében az Állami Számvevőszék a Megrendelőnél, a nevében vagy képviseletében eljáró természetes és jogi személyeknél, továbbá a szerződés teljesítésében közreműködőknél az ellenőrzést elvégezhessék.
4. A Vállalkozó, valamint a szerződés teljesítésébe bevont közreműködők kötelesek biztosítani, hogy a Közbeszerzési Hatóság lefolytathassa az ellenőrzését, és köteles megadni a Közbeszerzési Hatóság részére az előírt tájékoztatást.
Együttműködési kötelezettség
1. A Felek a Szerződés teljesítése során együttműködésre kötelezettek.
2. A Felek kötelesek a Szerződésben előírt határidőkön belül egymást tájékoztatni a Szerződéses Megállapodásban megjelölt képviselőik útján a Szerződés teljesítésével kapcsolatos lényeges körülményekről.
3. A Vállalkozó értesítési kötelezettsége különösen kiterjed arra, hogy a Megrendelőt és a Mérnököt minden olyan körülményről haladéktalanul értesítse, amely

a Projekt sikerességét vagy a Részhatáridőre/Befejezési Határidőre való elvégzését veszélyezteti,
akadályozza a munkavégzésben,
a jelen Szerződéses Xxxxxxxxxx szerint az ellenőrzési körén kívül eső, előre nem látható, el nem kerülhető, el nem hárítható körülmény,
hibákat és hiányosságokat az Ajánlati Tervekben, Műszaki Előírásokban észrevett a kivitelezési munkák végzése során.

A Vállalkozó az értesítés elmulasztásából adódó kárért felelősséget vállal. Mentesül a felelősség alól, ha az értesítési kötelezettség elmulasztását ellenőrzési körén kívül eső, az értesítési kötelezettség időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy e körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.
A Vállalkozónak a tervhibákra, illetve a műszaki dokumentáció hibáira vonatkozó értesítési kötelezettsége nem mentesíti a Vállalkozót a terv- és műszaki dokumentáció-felülvizsgálati kötelezettség elmulasztásából származó következmények alól, amely szerint az Ajánlatát az átadott dokumentumok és valamennyi, a Projektet érintő körülmény áttekintése, megismerése alapján és azok ismeretében tette meg, kiemelt figyelemmel komplex Vállalkozó tervezési, kivitelezési feladataira és kapcsolódó felelősségére. A Vállalkozó - amennyiben a Szerződéses Megállapodás szerint a Szerződés tárgya vasútfejlesztési projekt (is) - köteles együttműködni az érintett Pályahálózat-működtetőkkel, annak szervezeti egységeivel és betartani a Pályahálózat-működtetők vonatkozó szabályzatait, előírásait.
A Vállalkozó köteles - a Megrendelő és a Mérnök igényeivel összhangban - minden feltételt biztosítani ahhoz, hogy munkájukat megfelelően végezhessék:

az országos közutak építésével kapcsolatos minőségi követelmények megvalósulásának ellenőrzéséről szóló 29/2010. (IV. 7.) KHEM rendelet, illetve a mindenkor hatályos jogszabályok előírásai szerint kijelölt szervezetek (kontroll labor),
a Megrendelővel szerződést, megállapodást kötött közműszolgáltatók,
bármely Illetékes Xxxxxxx dolgozói, akik tevékenységet fejthetnek ki a Munkaterületen vagy annak közelében, bármely a Szerződésben nem szereplő, vagy bármely olyan Szerződés szerinti munka kivitelezésével kapcsolatban, amelyre a Megrendelő a Projektre tekintettel szerződést kötött, beleértve a Közműszolgáltatókkal kötött együttműködési megállapodást is,
jogszabályban meghatározott felhatalmazással a Projekten ellenőrzést végző személyek, szervezetek,
Üzemeltető, kezelő személyek/szervezetek képviselője,
régészeti szakfelügyeletet, vagy feltárást végző Múzeum dolgozói.

Együttműködés más vállalkozókkal
1. A Vállalkozó köteles egyrészt a tervezési feladatellátás során a Megrendelő részére párhuzamos feladatot ellátó Vállalkozókkal/Megbízottakkal, szakértőkkel, egyéb érdekeltekkel, másrészt a kivitelezési feladatok ellátása során a Megrendelőnek a párhuzamosan és/vagy részben azonos munkaterületen megvalósuló, továbbá a kapcsolódó szomszédos Projektek csatlakozó Építési Szakaszain/Részein a Megrendelő és/vagy Üzemeltető érdekköre alapján munkát végző vállalkozókkal együttműködni. Az együttműködés kötelező és részletes szabályait - az érintett projektek Mérnökeivel, Üzemeltetőivel, Pályahálózat-működtetőivel, Vállalkozó(i)val, lefolytatott konzultációt követően - a Mérnök által elkészített, majd a Megrendelő által jóváhagyott és alkalmazásra kiadott Együttműködési Dokumentum tartalmazza.
2. Az Együttműködési Dokumentum a Bázisdokumentáció része, továbbá, amennyiben a Projekt megvalósítása során indokolt a Mérnök - az érintett projektek Mérnökeivel, Üzemeltetőivel, Pályahálózat-működtetőivel Vállalkozó(i)val lefolytatott konzultációt követően - az Együttműködési Dokumentum módosítására tesz javaslatot a Megrendelőnek. A módosított Együttműködési Dokumentum részét képezi az Aktualizált Dokumentációnak.
3. Az Együttműködési Dokumentum az érintett kapcsolódó projektek teljes időszakára és összes Munkaterületére összesítetten és összehangoltan meghatározza az összes Vállalkozó vonatkozásában betartandó időbeli és műszaki ütemterveket, a technológiai folyamatok sajátosságainak megfelelően.
4. A Vállalkozó helytállni tartozik azért, ha olyan okból, amiért felelős, nem tartja be a Megrendelő által kiadott Együttműködési Dokumentumban foglaltakat.
5. A Vállalkozó helytállási kötelezettsége az általa teljesített Projektek nem szerződésszerű teljesítésén kívül kiterjed az érintett kapcsolódó projektek teljesítésében az együttműködési kötelezettsége megszegésével okozott következmények viselésére mind a vállalkozói, mind a megrendelői kötelezettségek tekintetében.
6. A Vállalkozó köteles - a Mérnök utasítására - rendelkezésre bocsátani bármely más vállalkozó, a Megrendelő, az Illetékes Hatóság részére bármely olyan utat vagy utakat, amelynek fenntartásáért a Vállalkozó felelős. A Vállalkozó köteles az építési forgalom számára megnyitott Munkaterületen a Megrendelő és/vagy Üzemeltető érdekköre alapján dolgozó más vállalkozók építési forgalmát lehetővé tenni, ezen a jogcímen többletköltség érvényesítésére jogosult a Megrendelővel szemben. A Vállalkozónak az építési forgalmat szabályozó előírásait más vállalkozók kötelesek betartani.

Kooperációs (projekt előrehaladási) megbeszélések
1. A Vállalkozó köteles a kéthetente, vasútfejlesztési projekt esetében hetente a Megrendelő utasítása vagy a Mérnök kezdeményezése alapján eltérő rendszerességgel megtartandó, valamint a szükség szerint tartott rendkívüli kooperációs értekezleteken részt venni.
2. A Vállalkozó részéről a kooperációs értekezleten a felelős műszaki vezetőknek, a projektvezetőnek, akadályoztatásuk esetén meghatalmazott képviselőiknek jelen kell lenniük. Az értekezleten a Vállalkozónak ismertetnie kell a műszaki ütemterv betartásának állapotát, a Műszaki Előrehaladást. Az értekezlet időpontját megelőző 2 (két) munkanapig a Vállalkozó köteles összefoglalni és a Mérnöknek megküldeni a Mérnök/Megrendelő által esetlegesen eldöntendő kérdéseket, valamint a kooperációs értekezleten általa felvetendő témákat.
3. A Vállalkozó a kooperációs megbeszélésről a Mérnök által készített jegyzőkönyvre 2 (két) munkanapon belül észrevételt tehet, ennek hiányában a jegyzőkönyv a Vállalkozó által elfogadottnak tekinthető. A jegyzőkönyv készítése nem helyettesíti a Szerződés szerinti jognyilatkozatok megtételét, illetve - amennyiben szükségessé válik - a Szerződés módosítását.
4. A kooperációs értekezleteken a Mérnök által meghozott operatív döntések Vállalkozóra kötelezettséget tartalmazó részeinek Vállalkozó köteles eleget tenni.
5. A Megrendelő jogosult a Szerződés műszaki tartalmával összefüggő kérdésekben állást foglalni. A Vállalkozó kérdéseire a Megrendelő a kooperációs értekezleten, vagy amennyiben az nem lehetséges, a kooperációs értekezletet követő 3 (három) munkanapon belül írásban állást foglal, vagy amennyiben az állásfoglalás kiadásához további információra, vizsgálatra van szükség, úgy ennek tényét és az állásfoglalás várható időpontját közli a Vállalkozóval. Amennyiben a Vállalkozó a Mérnök és/vagy Megrendelő válaszaira a hozzá érkezésüktől számított 5 (öt) munkanapon belül nem tesz észrevételt, vagy nem emel kifogást, a Mérnök és/vagy Megrendelő megjegyzései, állásfoglalásai és/vagy kifogásai a Vállalkozó által elfogadottnak tekintendők.
6. Amennyiben bármely Fél vagy a Mérnök rendkívüli kooperációs értekezlet megtartását tartja szükségesnek, az indokok és az értekezlet tárgyának megjelölésével 2 (két) munkanappal előzetesen történt értesítés alapján a másik Fél köteles a rendkívüli kooperációs értekezlet megtartása érdekében kompetens képviselője megjelenéséről gondoskodni.
A közvélemény tájékoztatása a Projektről
1. 3.9.1. Megrendelő előzetes, írásbeli jóváhagyása nélkül a Vállalkozó harmadik Személy felé semmilyen információt nem közölhet a munkák előrehaladásáról, a Szerződő Felekre, a Közreműködő Szervezetre, az Üzemeltetőre, vagy más Személyekre vonatkozó pénzügyi feltételekről, továbbá nem engedélyezheti ilyen információk kiadását harmadik Személyek részére. Vállalkozó köteles minden tőle elvárhatót megtenni annak érdekében, hogy a jelen bekezdésben meghatározott információkhoz – jelen Szerződés felhatalmazása vagy Megrendelő előzetes írásbeli engedélye hiányában – harmadik Személy ne férhessen hozzá.

A munkák megkezdése előtt a Vállalkozónak lakossági fórumot kell összehívnia a kivitelezéssel érintett terület mentén található települések, illetve településrészek lakóinak tájékoztatása érdekében a Megrendelő részvételével és irányítása mellett. Megfelelő mennyiségű szórólapot kell készítenie, feltüntetve a Vállalkozó panaszirodájának címét, valamint azt a címet, ahol a lakosság a Vállalkozóval kapcsolatba tud lépni.

A Vállalkozónak az általa terjeszteni szándékozott szórólapok tervezetét jóváhagyásra, a Projektelemmel kapcsolatban megjelent újságcikkeket, a lakossági fórumok emlékeztetőit tájékoztatásul a Megrendelő részére meg kell küldenie.

A Vállalkozónak az arculatnak megfelelő tájékoztató táblát kell felállítania legalább a Projektelem elején és végén, a közlekedők által jól látható helyen, amelyeket a munkák befejezését követő 6. hónap végéig emlékeztető táblákra kell cserélnie. A táblák a Megrendelő által jóváhagyott formában és tartalommal jelenhetnek meg.

A fentiek be nem tartásából eredő károkat a Vállalkozó a Megrendelőre nem háríthatja át, és e károkért a Vállalkozó felelősséget vállal.

A Projekt európai uniós finanszírozása esetén a Vállalkozó köteles – a Megrendelő előzetes írásbeli tájékoztatásának megfelelően – a Projekt kivitelezésének megkezdésekor minden olyan követelménynek maradéktalanul eleget tenni, amely az Európai Unió támogatási szerződésekre vonatkozó nyilvánossági szabályok biztosítása érdekében szükséges, így különösen, de nem kizárólagosan a jogszabályban meghatározott adatokat táblán feltüntetni, továbbá a Projektet érintően a Megrendelőt terhelő, a Projekt keretében előírt egyéb tájékoztatási kötelezettségeknek eleget tenni. Ezek be nem tartásából eredő károkat a Vállalkozó a Megrendelőre nem háríthatja át, és e károkért a Vállalkozó felelősséget vállal kivéve, ha Megrendelő elmulasztotta előzetesen írásban tájékoztatni Vállalkozót az őt terhelő egyes tájékoztatási kötelezettségek fennállásáról.

A Vállalkozó feladatai a kivitelezés előkészítése körében
1. Terv és dokumentum felülvizsgálati kötelezettség
  1. A Vállalkozó kijelenti, hogy a Megrendelő által átadott tervdokumentáció(k), engedélyek, hozzájárulások, szakhatósági előírások, a közbeszerzési műszaki leírás, az árazatlan költségvetés, és minden egyéb Közbeszerzési Dokumentum tartalmát felülvizsgálta, azok tartalmát és a megvalósítás helyszíneinek sajátosságait saját felelősségére megismerte, a megvalósítási lehetőségeket ellenőrizte. A Vállalkozó a helyi körülmények ismeretének hiányára, illetve az átadott tervek nem megfelelő ismeretére visszavezethető okok miatt többletköveteléssel nem léphet fel, késedelmét ezzel nem indokolhatja, továbbá a Vállalkozó viseli annak jogkövetkezményét, amely az átadott terv-, illetve műszaki dokumentáció olyan hiányosságából adódik, amelyet a Vállalkozónak, mint szakcégnek szakmai gondosság mellett észlelnie kellett, de ezt nem jelezte a Megrendelőnek és a Mérnöknek.
  2. Az előző ponttól eltérően, amennyiben a Szerződéses Megállapodás szerint a Vállalkozó feladata az Engedélyezési Tervek elkészítése és az építési engedély(ek) megszerzése, a Megrendelőnek nincs tervszolgáltatási kötelezettsége a Vállalkozó felé. Ebben az esetben Vállalkozót felülvizsgálati kötelezettség is csak a kiadott dokumentumok tekintetében terhelik; Ezen rendelkezés azonban nem érinti Vállalkozó komplex felelősségét a feladatellátása kapcsán, mely a tervezési és kivitelezési feladataira tekintettel Vállalkozót, mint szakcéget terhel.
2. A Vállalkozó tervezési feladatai (a projekt egésze során)
  1. A Vállalkozó köteles a Szerződéses Megállapodásban meghatározott tervezési és kapcsolódó járulékos projekt-előkészítési területen, a Megrendelő követelményei szerint, az előírt tervezési és kapcsolódó járulékos feladatokat elvégezni. A Vállalkozó kötelezettsége ezen kívül a kivitelezési munkák során szükségessé váló tervmódosítások, kiegészítő tervek elkészítése is.
  2. A Vállalkozó köteles - amennyiben az adott terv engedély, illetve hozzájárulás köteles -, beszerezni az érintett kezelő, Illetékes Hatóság engedélyét, hozzájárulását. A hatósági jóváhagyások, engedélyek beszerzésére irányuló eljárásban a Megrendelő – szükség esetén – közreműködik.
  3. A Vállalkozó által készített, vagy engedélyeztetett Tervek hibáiért, késedelmes szolgáltatásáért a Megrendelő nem felel.
  4. A Vállalkozó viseli a tervek elkészítésének és engedélyeztetésének valamennyi költségét, ideértve a hatósági díjakat, illetékeket is.
  5. A Vállalkozó - a Megrendelővel és a Mérnökkel történő konzultációt követően - a Bázisdokumentációban köteles megadni a Szerződés tárgyát képező tervszolgáltatások teljesítésének időbeli ütemezését, tervcsomagokra bontottan.
  6. A Mérnök jogosult arra, hogy - a Megrendelő előzetes írásbeli hozzájárulása alapján - olyan pótlólagos Tervek készítését rendelje el a Vállalkozótól, amelyek a Projekt megfelelő és kielégítő kivitelezése, megvalósítása és a hibák kijavítása érdekében szükségesek. A Vállalkozó ezek végrehajtására kötelezett.
  7. A Vállalkozó a tervszolgáltatást digitális tervtár útján köteles biztosítani, lehetővé téve a Megrendelő és a Mérnök számára a Vállalkozó tervadatbázisának kezelését, naprakészen tartását és folyamatos rendelkezésre állását, megbízható módon. A digitális tervtárnak biztosítania kell a meglévő tervállományok rendszerezett tárolását, és a szükséges hozzáférést, alkalmasnak lenni azok aktualizálására, és a rajzok folyamatos karbantartására annak érdekében, hogy követhető és ellenőrizhető legyen a tervszolgáltatási folyamat.
  8. A Közbeszerzési Műszaki Leírás eltérő rendelkezése hiányában a szolgáltatott tervekből, egyéb dokumentumokból, továbbá a Vállalkozó által beszerzett engedélyekből, hozzájárulásokból - a Vállalkozó saját példányán kívül - a Vállalkozó köteles a Megrendelő részére 3 példányt papír alapon nyomtatottan és 1 példányt elektronikus adathordozón szerkeszthető formátumban átadni. Amennyiben hatósági eljárásokhoz, engedélyezésekhez többletpéldány szükséges, azt a Vállalkozó további költség- és díjigény nélkül köteles teljesíteni. A tervszolgáltatás, a tervdokumentáció, illetve az egyes tervfázisok részletes formai és tartalmi követelményei a Közbeszerzési Műszaki Leírásban kerültek meghatározásra.
  9. A Vállalkozó a Szerződés szerinti tervezési feladatok teljesítésével összefüggésben a Megrendelő érdekeit fokozattan köteles figyelembe venni. A Szerződés teljesítésével kapcsolatosan a Vállalkozó köteles akként eljárni, hogy hozzájáruljon a Projekt költséghatékony megvalósulásához.
  10. A Vállalkozó kötelezettsége a tervezési munka helyszínének és környékének a megtekintése, megvizsgálása és felmérése annak érdekében, hogy saját maga szerezzen be saját felelősségére minden olyan információt, amelyek a szerződéses kötelezettségének elvállalásához és teljesítéséhez szükségesek. E körben a Vállalkozó szükség szerint köteles közhiteles nyilvántartásokból is meggyőződni az adott terület elsődleges tulajdonosi viszonyairól és egyéb szükséges információkról annak érdekében, hogy a teljesítésre megszabott határidők, költségek – a szükséges hatósági eljárásokat is figyelembe véve - tarthatóak legyenek.
  11. A Vállalkozó által szolgáltatott terveket, továbbá a tervezés folyamatában minden műszaki megoldást, szakági rendszert, konkrét terméket és anyagot a Mérnök ellenőriz, felülvizsgál. A Mérnök a Vállalkozó által leszállított tervdokumentációt - a Megrendelő eltérő írásbeli utasítása hiányában - az Engedélyezési Tervdokumentáció esetén tíz (10), míg a Kiviteli Tervek esetén tizenöt (15) munkanapon belül megvizsgálja és a Megrendelő felé indokolt írásbeli előterjesztést tesz.
  12. A Megrendelő - a Mérnök írásbeli javaslata alapján – a Mérnök 4.2.11. pont szerinti előterjesztésének kézhezvételétől számított- 10 munkanapon belül dönt a Vállalkozó által készített tervek, továbbá a tervezés folyamatában minden műszaki megoldás, szakági rendszer, konkrét termék és anyag elfogadásáról, kijavításra visszaadásáról vagy elutasításáról. A Vállalkozó által elkészített Engedélyezési Tervdokumentáció a Megrendelő elfogadása nélkül nem nyújtható be az Illetékes Hatósághoz az építési engedély megszerzése érdekében.
  13. A Megrendelő kijavításra visszaadás, elutasítás esetén rögzíti annak indokait és tartalmi elvárásait, követelményeit, egyben megadja a kijavításra, elkészítésre vonatkozó ésszerű határidőt.
  14. A Vállalkozó javításra visszaadás vagy elutasítás esetén köteles az indokok, kifogások, felhívások figyelembe vételével az új, módosított tervdokumentációt benyújtani a Mérnöknek ellenőrzésére. A javított, illetve új tervek jóváhagyási folyamatára a jelen fejezet szerinti szabályok irányadók.
  15. A Megrendelő bármely tervdokumentációt ismételten is visszaküldhet kijavításra mindaddig, amíg az a jelen Szerződés előírásainak meg nem felel.
  16. A Vállalkozó a kivitelezés során a Megrendelő által jóváhagyott tervek, műszaki megoldások, szakági rendszerek, konkrét termékek és anyagok alapján köteles eljárni.
  17. A kötelező műszaki előírástól való eltérés szükségessége esetén a felmentési kérelem összeállítása, a kérelem benyújtása és az azzal kapcsolatos feladatok ellátása Megrendelő ez irányú rendelkezése esetén a Vállalkozó kötelessége.
  18. A tervek szolgáltatásának határideje
    1. A Vállalkozó a Szerződésben meghatározott tervezési szolgáltatásokat a Megrendelő részére a Szerződéses Megállapodásban, továbbá a Bázisdokumentációban meghatározott köztes határidőkben köteles nyújtani. A Szerződéses Megállapodás irányadó a tekintetben, hogy mely tervszolgáltatási határidő kötbérterhes.
    2. Amennyiben a Szerződéses Megállapodás szerint a Vállalkozó feladata az Engedélyezési Tervek elkészítése és az építési engedély(ek) megszerzése, a Szerződéses Megállapodásban az építési engedély megszerzésére előírt (adott esetben kötbérterhes határidő) meghatározásánál a Felek figyelembe vették a tervek megrendelői elfogadására irányuló szerződéses eljárás időtartamát és az Illetékes Hatóság jogszabályban rögzített ügyintézési határidejét.
    3. A Vállalkozó - a Szerződéses Megállapodás, továbbá a Megrendelő által elfogadott Bázisdokumentáció erre vonatkozó rendelkezésének megfelelően - az egyes Építési Szakaszok/Részek vagy épületek, építmények és létesítmények Engedélyezési és Kiviteli Terveit külön-külön is, illetve a Kiviteli Terveket szakaszosan is benyújthatja a Mérnöknek. A szakaszos tervszolgáltatás keretében a Tervek csak olyan tervcsomagokban nyújthatók be, amelyek teljes körűen tartalmazzák az adott Tervek felülvizsgálatához szükséges összes kapcsolódó szakági tervet, munkarészt és egyéb dokumentumot.
    4. A Megrendelőt minden esetben megilleti az a jog, hogy az Engedélyezési vagy a Kiviteli Tervek tekintetében további munkarész vagy egyéb dokumentáció benyújtását kérje, ha megítélése szerint a benyújtott tervcsomag önmagában nem alkalmas a jóváhagyásra.
    5. Amennyiben a Megrendelő a leszállított dokumentáció kijavítását, kiegészítését rendeli el, csak a kitűzött határidőre megfelelően kijavított, kiegészített dokumentáció leszállításával valósul meg a teljesítés.
    6. A Vállalkozónak a tervezési szolgáltatások körében előírt kötelezettségei teljesítésének tekintetében 30 (harminc) napot meghaladó késedelme esetén a Megrendelő írásban köteles értesíteni a Vállalkozót arról, hogy amennyiben legfeljebb 8 (nyolc) napos határidőn belül a jogsértő helyzetet nem szünteti meg, a Megrendelő felmondhatja a jelen Szerződést, illetve elállhat a Szerződéstől, és követelheti a Vállalkozói szerződésszegés következtében felmerült valamennyi igazolt kárának megtérítését, és érvényesítheti a meghiúsulási kötbérre vonatkozó igényét.
  19. Minőségi elvárások a tervekkel összefüggésben
    1. A Terveket a tervezés teljesítésekor hatályos jogszabályok és a tervezési területre vonatkozó érvényes területi, fővárosi és kerületi szintű helyi építési szabályok előírásai alapján kell elkészíteni. A Szerződésben meghatározott tervezési szolgáltatást úgy kell teljesíteni, hogy a terveket, illetve a tervdokumentációkat rendeltetésének, illetőleg a Megrendelő által előírt célnak megfelelően lehessen felhasználni.
    2. A Vállalkozó a terveket és egyéb kapcsolódó dokumentációkat a Megrendelő által a Szerződés részét képező Közbeszerzési Műszaki Leírásokban, valamint a Vállalkozói Projekt Kézikönyvben foglaltaknak megfelelően köteles szolgáltatni.
    3. A Vállalkozó felelős azért, hogy a tervdokumentáció tartalma megfeleljen a Magyarországon alkalmazandó szabványoknak (így különösen valamennyi olyan Európai Uniós szabványnak, amelyet Magyarországon a Szabványügyi Közlönyben a korábban érvényben lévő szabványok helyébe léptettek) egyéb szakmai előírásoknak (különösen az Útügyi/Vasúti Műszaki Előírások) és tervezési gyakorlatnak. Vállalkozó köteles figyelemmel lenni a beépítendő anyagok, szerkezetek műszaki specifikációjára, különös hangsúllyal az EUROCODE, MSZ- EN, MSZ-ben és műszaki előírásokban előírt követelményekre. Azon követelmények esetén, melyekre az MSZ külön nem tér ki, Vállalkozó köteles a szakhatóságokkal, Üzemeltetővel előzetesen és folyamatosan egyeztetni. Amennyiben egy szabvány több fokozatot is ismer, Megrendelő joga a fokozat kiválasztása, a Vállalkozó véleményének kikérése mellett. A Vállalkozó a jelen Szerződés szerinti feladatai teljesítése folyamán köteles a szabványok, jogszabályok vagy egyéb kötelező normák változásainak megfelelően teljesíteni a tervezési feladatokat.
    4. A Vállalkozó a Szerződés alapján elvégzendő tervezési szolgáltatásokból eredő feladatokat köteles úgy végrehajtani, illetve szükség esetén kijavítani az általa készített tervdokumentációt, hogy az Engedélyezési Tervek alkalmasak legyenek arra, hogy az illetékes építési hatóság építési engedélyt, az Ideiglenes Létesítmény esetén a Jogszabályok szerint szükséges létesítési engedélyt, a további építmények és létesítmények tekintetében az engedélyező hatóság a létesítésre vonatkozó engedélyt, illetve az érintett (közmű)szolgáltató a jóváhagyást, a Kiviteli Tervek esetén pedig a végleges és feltétel nélküli használatbavételi engedélyt, illetve a használatba vételt lehetővé tevő egyéb engedélyt kiadja.
    5. A Vállalkozó kötelezettsége a tervezésre vonatkozó hatósági előírások, engedélyek és közműnyilatkozatok feltételeinek megfelelő korszerű szakmai követelmények szerinti tervszolgáltatás. A Vállalkozó köteles a hatóságokkal és a közművállalatokkal a tervezés során folyamatosan egyeztetni. A Vállalkozó a tervezés során felmerülő problémák (pl. eltérő megoldások a különböző dokumentumokban), döntési pontok, alternatív megoldások közötti választási lehetőség esetén az előzőekben felsorolt szervezetekkel történt egyeztetést követően, az érdekelt szervezetek véleményét lehetőleg figyelembe véve köteles a Megrendelő döntését, utasítását kérni azzal, hogy egyidejűleg köteles saját, megfelelő részletezettséggel indokolt javaslatát is előterjeszteni.
    6. Amennyiben a Vállalkozó által nyújtott tervezési szolgáltatások nem felelnek meg a Szerződésben, annak mellékleteiben, vagy a vonatkozó jogszabályokban (ideértve a kötelezően alkalmazandó szabványokat is) meghatározott követelményeknek, a Vállalkozó köteles a Megrendelő által írásban jóváhagyott módon a tervezési szolgáltatást további díj vagy költségigény nélkül a Vállalkozó által felajánlott, Mérnök által elfogadott határidőn belül kijavítani, kiegészíteni, vagy a tervezési szolgáltatás során létrehozott Tervdokumentációt részben vagy egészben kicserélni. Nem minősül hibás teljesítésnek a Tervdokumentáció olyan kisebb jelentőségű hibája, amely a rendeltetésszerű felhasználást nem akadályozza.
  20. Tervek a Munkaterületen
    1. A Vállalkozó köteles biztosítani, hogy a Kiviteli Tervek egy példánya papír alapon és elektronikusan a Munkaterületen, a munkavégzés helyszínén vagy annak közelében rendelkezésre álljanak.
  21. Kisajátítási terv, telekalakítási terv, művelés alóli kivonási terv és erdő igénybevételére vonatkozó dokumentáció
    1. A Vállalkozó feladata, amennyiben a kivitelezési munkák során szükségessé váló tervmódosítások, kiegészítő tervek elkészítése pótterület igénybevétellel jár, a Megrendelő által jóváhagyott koncepció szerint, a kisajátítási tervek készítése és záradékoltatása, telekalakítási tervek készítése és engedélyeztetése, a művelés alóli kivonási tervek készítése és engedélyeztetése, valamint az előzetes elvi és végleges erdő igénybevétel engedélyeztetése és minden ezzel összefüggő díj, költség viselése.
  22. Kezelői lehatárolási terv
    1. A Vállalkozó kötelezettsége, hogy elkészítse a műszaki átadás- átvételi tervdokumentáció részeként a kezelői lehatárolási terv tervezetét az addig rendelkezésre álló adatok, illetve beszerzett kezelői nyilatkozatok alapján.
    2. A Vállalkozónak legkésőbb a Befejezési Igazolás kiadásáig el kell készíttetnie a megvalósult állapot felmérése alapján a kezelői lehatárolási tervet.
    3. A Vállalkozó kérésére a Megrendelő közreműködik a kezelői nyilatkozatok beszerzésében.
  23. Megvalósulási térkép
    1. A Vállalkozó feladata, hogy elkészítse a Megvalósulási Térképet a megvalósult állapot hiteles kataszteri térképre való helyezéssel a Műszaki Átadás-átvételi Eljárás lezárását követő 30 (harminc) napon belül.
    2. A Vállalkozó feladata annak ellenőrzése, hogy a létesítmények a kisajátítási határon belül valósultak-e meg. Ettől való eltérés esetén köteles elkészíteni a pót-kisajátítási terveket, melyeket ingatlanügyi hatósági és építésügyi hatósági záradékkal ellátva köteles átadni Megrendelőnek. A Vállalkozó elkészíti a művelés alóli kivonási dokumentációt és megszerzi a szükséges hatósági engedélyeket is. Vállalkozó feladata minden ezzel összefüggő költség viselése. A pót-kisajátítási terveket, kivonási terveket (dokumentációkat) és engedélyeket a hatályos földméréssel, ingatlan-nyilvántartással, erdővel, termőfölddel, építésüggyel kapcsolatos jogszabályok szerint kell elkészíteni.
  24. Közműkiváltás vagy Közműfejlesztés
    1. A Vállalkozó feladata a szolgalmi jog, vezetékjog alapításához szükséges vázrajzok elkészíttetése, és az illetékes földhivatallal történő záradékoltatása, a szolgalmi jog vagy vezetékjog megállapodással, vagy hatósági határozattal történő alapítása, bejegyzett szolgalmak módosítása, törlése, és ingatlan nyilvántartásba történő bejegyeztetése. Megrendelő fizeti ki az ingatlantulajdonosok szolgalommal kapcsolatos kártalanítását.
    2. A Vállalkozó által elkészített dokumentációk megfelelőségét a Mérnök ellenőrzi és írásbeli javaslatával a Megrendelő elő terjesztésre elfogadásra.
3. Tervezői művezetés
  1. A Vállalkozó köteles tervezői művezetést biztosítani. Ennek keretében köteles biztosítani, hogy a Vállalkozó feladatát képező tervek készítésében részt vevő személyek/gazdasági szereplők a kivitelezés során az általuk készített tervszolgáltatásával összefüggésben segítsék a felmerülő szakkérdések megoldását, működjenek közre az általuk készített terveknek megfelelő megvalósításban.
4. A Vállalkozó által beszerzendő engedélyek, hozzájárulások, betartásuk
  1. A Vállalkozó kötelezettsége - a Megrendelő által a szerződés szerinti kivitelezési munkák teljesítésével összefüggésben átadott engedélyeken, szakhatósági hozzájárulásokon kívül - minden további jogszabály által megkövetelt hatósági, szakhatósági, közműszolgáltatói és egyéb engedély, hozzájárulás beszerzése, valamint az időközben lejárt engedélyek, hozzájárulások érvényességének meghosszabbítása, szükség szerinti módosítása vagy azok újbóli beszerzése. Ezen engedélyek közé tartoznak egyebek között, de nem kizárólagosan a tervek engedélyeztetése, forgalomterelési és útvonal engedélyek, engedélyhez kötött kommunikációs eszközök használatának engedélyezése, munkakezdési engedély, a Közműkiváltások engedélyei (amennyiben a Közműkiváltás a Vállalkozó feladata), szakhatósági engedélyek, vágányzári engedélyek, vízjogi létesítési engedély stb. A Vállalkozó engedélyek, szakhatósági hozzájárulások beszerzésére vonatkozó kötelezettsége kiterjed a folyamatban lévő engedélyek, szakhatósági hozzájárulások esetében a hiánypótlások és egyéb feladatok teljesítésére is, továbbá a Vállalkozó feladata az általa készített tervekkel kapcsolatos engedélyek, szakhatósági hozzájárulások beszerzése is.
  2. A Vállalkozó köteles viselni valamennyi engedélyeztetéssel, hozzájárulással kapcsolatos költséget, mely magában foglalja a hatósági díjak, illetékek összegét is.
  3. A Vállalkozó kötelezettsége - amennyiben a Vállalkozó fenti feladatai közül valamelyik végrehajtásához bármely okból a Megrendelő közreműködése (aláírása, ellenjegyzése, írásos megrendelése, meghatalmazása stb.) szükséges -, az adott feladatnak a minden részletre kiterjedő előkészítése. A Vállalkozó felelős azért, hogy az általa a Megrendelő rendelkezésére bocsátott dokumentumok teljeskörűen, hiba- és hiánymentesen alkalmasak legyenek a megszerzendő engedélyek, hozzájárulások megadására.
  4. A Megrendelő - amennyiben szükséges - a tervek, szakhatósági hozzájárulások és egyéb hivatalos dokumentumok beszerzéséhez a Vállalkozó értesítésétől számított 5 (öt) napon belül a szükséges meghatalmazást megadja.
  5. A Vállalkozó köteles biztosítani a jogszabályok és a Szerződés feltételei szerinti összes dokumentációt az előírt példányszámban és formátumban a Mérnök számára ahhoz, hogy a Mérnök a forgalomba helyezési, üzembe helyezési és használatba vételi, üzemeltetési engedély beszerzése iránti eljárások során megfelelően eljárhasson. A Vállalkozó terhére esik, ha a forgalomba helyezési, üzembe helyezési, használatba vételi, üzemletetési engedély beszerzése iránti eljárások során a Vállalkozó által szolgáltatott dokumentációk nem megfelelősége miatt került sor hiánypótlásra, vagy elutasításra.
  6. A Vállalkozó köteles biztosítani, hogy az Illetékes Hatóságok ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezzenek az engedélyezési eljárással és a kiadott engedélyekkel kapcsolatban. Ezen felül biztosítania kell a hatóságoknak a részvétel lehetőségét azokon a vizsgálatokon és ellenőrzéseken, amelyek a Vállalkozó ellenőrzési, felelősségi körébe tartoznak.
  7. A Vállalkozó nem végezhet a kivitelezéssel összefüggésben jelentős műveletet, így különösen útfelbontást, vagy útelzárást, vízvezeték vagy más Közmű bontását, vagy elzárását engedélyek birtokában sem a Mérnök írásbeli hozzájárulása nélkül. A Vállalkozónak írásban, előzetesen és adott műveletnek megfelelő időben értesítenie kell a Mérnököt, mielőtt az ilyen munkálatot megkezdené, és elegendő időt köteles biztosítani Mérnöknek arra, hogy gondoskodhasson a szükséges ellenőrzésről.
  8. Amennyiben az Illetékes Hatóságok, Közműszolgáltatók a Szerződésben szereplő műszaki megoldásoktól minőségében, típusában, értékében, méretében, vagy egyéb műszaki paraméterében lényegesen eltérő megoldásokat kívánnak előírni, a Vállalkozó köteles haladéktalanul értesíteni a Megrendelőt és a Mérnököt.
  9. A Vállalkozó a Megrendelő kifejezett írásbeli jóváhagyása nélkül a Szerződés műszaki tartalmától nem térhet el.
  10. A Vállalkozónak a szállítási útvonalak, hidak használatához előzetesen be kell szereznie a közútkezelők és az érintett önkormányzatok hozzájárulásait, melyek másolatait a Bázisdokumentáció részét képező organizációs tervben Megrendelő és a Mérnök részére be kell nyújtani.
  11. A Vállalkozó köteles a közútkezelők és az érintett önkormányzatok hozzájárulásaiban előírtakat betartani.
5. Régészet
  1. A Vállalkozó tudomással bír arról, hogy minden, a Munkaterületen felfedezett és a jogszabály alapján a régészeti örökség részét képező tárgy (régészeti lelet) a Magyar Állam kizárólagos tulajdona.
  2. A Vállalkozó megfelelő intézkedéseket köteles tenni annak megelőzésére, hogy a munkavállalói vagy bármely más személy eltávolítson vagy megrongáljon bármely régészeti leletet. A Vállalkozó köteles a régészeti lelet felfedezésekor és azok eltávolítása előtt a szakfelügyeletet ellátó régészt és a Mérnököt tájékoztatni a felfedezésről, továbbá végre kell hajtania a régész rendelkezéseit az eltávolításra vonatkozóan.
  3. A Vállalkozó a Megrendelő által átadott dokumentumok birtokában, valamint a vonatkozó örökségvédelmi jogszabályok maradéktalan figyelembe vétele mellett köteles a feladat ellátásra jogosult régésszel szakfelügyeleti, adott esetben minősített szakfelügyeleti szerződést kötni:

az egyes lelőhelyek kitűzéséről,
az egyes régészeti lelőhelyek megközelíthetőségéről,
lelőhelyenként a régészeti feladatellátás időtartamáról, a megrendelő és a feladatellátásra jogosult régész közti szerződéssel összhangban,
a humuszdepók helyének kijelöléséről,
a munkaterületek átadásáról és visszavételéről, valamint
a régészeti szakfelügyeletről.

A Megrendelő biztosítja régészeti munkavégzésre alkalmas területet. A Vállalkozó feladata, hogy a teljes felületű feltáráshoz kapcsolódó kézi/gépi földmunkákat elvégezze, földdepókat létesítse, valamint a lelőhelyek régész általi megközelítését biztosítsa, kitűzze az egyes lelőhelyeket.
A Vállalkozó köteles a feladatait, valamint bármely hiba kijavítását szigorúan a Szerződéssel és a fenti pontban hivatkozott jogszabállyal összhangban végezni. A Vállalkozó köteles a régész utasításait betartani minden olyan ügyben, akár említi a Szerződés, akár nem, amely az adott lelőhely épségét, feltárásával összefüggő régészeti szakfeladat ellátását érinti, vagy arra vonatkozik. A Vállalkozó régészeti lelőhely feltárásához kapcsolódó földmunka esetében csak a Megrendelőtől, Mérnöktől vagy a régésztől fogadhat el utasításokat.
Amennyiben Vállalkozó és a régész között a régészeti feladatellátás vagy a vállalkozói kapcsolódó teljesítés vonatkozásában vitás kérdés merül fel, a Megrendelő, a Mérnök és az Illetékes Hatóság bevonásával kell a vitás kérdéseket rendezni.
Amennyiben a Vállalkozó végzi a régészeti földmunkát, a Vállalkozó, a Mérnök, a Megrendelő és a régész köteles együttműködni. Az együttműködés részleteit (adott esetben határidő, Munkaterület átadás-átvétel és visszavétel szabályai, esetleg határidői, a Vállalkozó által végzendő munka leírása) a költségvetéshez tartozó tételtartalom, műszaki leírás rögzíti.
A régészeti földmunka az általános földmunka részhez tartozik - vonalas létesítmények terület előkészítése során, a régészeti próba és a teljes felületű feltárás megvalósításához kapcsolódik a régészeti bontómunka kivételével - az alábbiak szerint:

régészeti földmunka: a régészeti bontómunka kivételével a nyilvántartott régészeti lelőhelyen a régészeti feltárás megvalósítása érdekében végzett, a régészeti feltáráshoz kapcsolódó, régészeti szaktevékenységnek nem minősülő, régészeti tükörfelületet kialakító gépi és kézi földmunkák összessége,
gépi földmunka: humuszolásra alkalmas rézsű- (nem körmös) kanállal ellátott forgórakodó kotró földmunkagéppel, a kitermelt föld tehergépjárműre való rakodásával, és 2 kilométeren (egy irányban) belüli helyre történő szállítással és a humusz és az alkalmatlan föld külön történő deponálásával,
kézi földmunka: régészeti feltárás megvalósítása érdekében, gépi eszköz nélkül végzett régészeti földmunka, amely nem minősül régészeti bontómunkának,
régészeti tevékenységet követő tereprendezés: magában foglalja a balesetveszélyes terepviszonyok megszüntetését, a gödrök feltöltését, a felszín elsimítását, tömörítés nélkül, a depóból történő visszahordással. Tekintettel arra, hogy a munkavégzés régészetileg érintett területen van, a munkavégzést hasonlóan a régészeti gépi földmunkához gumikerekes forgórakodó géppel kell elvégezni,
földáthordás 2 km-en túl (maximum 15 km-ig) deponálással, földkezeléssel, mely magában foglalja a lehumuszolt föld teherautókkal történő szállítását az előre kijelölt depóhelyre, a humusz és az alkalmatlan föld külön történő deponálásával,
téli munkavégzés feltételeinek biztosítása, mely magába foglalja a feltáráshoz szükséges technikai felszerelés biztosítását annak érdekében, hogy a régészeti feltárást a jogszabályban meghatározottak szerint feltárásra alkalmas napon kívüli napokon is végezni lehessen. (pl. 22-24 m széles munkaterület lefedésére alkalmas sátor, mobil párátlanító ventilátorral, mobil fűtéssel, elektromos árammal történő ellátása stb.).

A Vállalkozó feladatai a kivitelezéssel összefüggésben
1. Munkakezdési engedély
  1. A Vállalkozó a Szerződés hatálybalépését követő 45 (negyvenöt) napon belül köteles teljesíteni a munkakezdési engedély kiadásának a feltételeit, és kérni a Mérnöktől a munkakezdési engedély kiadását. Amennyiben a Szerződéses Megállapodás a kivitelezésen kívül egyéb feladatokat (pl. tervezés) is magában foglal, abban az esetben a Bázisdokumentáció részét képező Bázis műszaki ütemterv szerinti határidőben köteles munkakezdési engedélyt kérni a Vállalkozó a Mérnöktől a kivitelezési feladatok tekintetében.
  2. Amennyiben a Vállalkozó munkakezdési engedéllyel összefüggő kötelezettségeinek nem, nem teljes körűen vagy késedelmesen tesz eleget, ez megalapozhatja a szerződésszegés jelen Szerződésben meghatározott jogkövetkezményeinek a Vállalkozóval szembeni érvényesítését. Így különösen 15 (tizenöt) napot meghaladó késedelem esetén a Megrendelő írásban köteles a Vállalkozót értesíteni és legfeljebb 8 (nyolc) napos határidőt biztosítani a jogsértő helyzet orvoslására. A jelen határidő eredménytelen eltelte esetén a Megrendelő jogosult egyoldalú nyilatkozattal, azonnali hatállyal, minden kártérítési kötelezettség nélkül elállni a Szerződéstől, vagy felmondani a Szerződést és érvényesítheti a meghiúsulási kötbérre vonatkozó igényét.
  3. A Mérnök a munkakezdési engedélyt – amennyiben annak feltételei fennállnak – a Vállalkozó kérelmére a legrövidebb időn belül, az engedély kiadása iránti hiánytalan kérelem kézhezvételétől számított legfeljebb 15 (tizenöt) napon belül kiadja.
  4. A Megrendelő - a Megvalósítási Időtől függően - a munkavégzésre korlátozottan alkalmas téli időszakot is figyelembe véve, fenti határidőkhöz képest a Vállalkozó kezdeményezésére, Mérnök véleményét is figyelembe véve, eltérő időpontot is engedélyezhet.
  5. A Mérnök az elektronikus építési naplóban részleges vagy teljes körű munkakezdési engedélyt ad ki, az engedély kiadási feltételeinek fennállása ellenőrzését követően.
  6. Részleges és teljes körű munkakezdési engedélyt csak olyan munkaterület vonatkozásában adhat ki a Mérnök, amely tekintetében a rendelkezési jogot, illetve a rálépési engedélyt a Megrendelő megszerezte, vagy a Munkaterületet a kezelőtől, üzemeltetőtől átvette.
  7. A munkakezdési engedélyben (teljes és részleges) egyértelműen meg kell határozni, hogy

az melyik építményre, szakaszra, munkafolyamatra,
milyen helyrajzi számú ingatlanokra, illetve azok beazonosítható részeire vonatkozik.

Részleges munkakezdési engedély
1. A részleges munkakezdési engedély kérhető – amennyiben a Szerződéses Megállapodás másként nem rendelkezik - a következő munkákra:

lőszermentesítés,
erdőirtás, fakivágás
humuszgazdálkodás,
régészeti lelőhelyeken végzett földmunka,
épület bontási munkák,
szállító utak – nem építési engedélyköteles – kialakítása, megerősítése
további, Mérnök által jóváhagyott munkákra.

A részleges munkakezdési engedély kiadásának feltétele a Szerződésben az engedély tárgyát képező feladatokkal összefüggésben megállapított kötelezettségek teljesítése.
A részleges munkakezdési engedély kiadásának együttes feltételei valamennyi munkanem esetében:

Szerződéses Feltételek szerinti Biztonsági, Tűzvédelmi és Egészségvédelmi terv Mérnök általi jóváhagyása, a munkavédelmi oktatások megtartása,
amennyiben az adott munkára értelmezhető, a Mintavételi és Minősítési Terv, valamint a Technológiai Utasítások és a koordinációs intézkedési terv elkészítése és Mérnök általi jóváhagyása.

Teljes körű munkakezdési engedély
1. A teljes körű munkakezdési engedély kiadásának együttes feltételei:

a Bázisdokumentáció Megrendelő általi jóváhagyása,
munkavédelmi oktatások megtartása,
Jóváhagyott Kiviteli Tervek rendelkezésre állása,
az adott munkára jogszabályi előírás, vagy a Szerződés rendelkezése alapján szükséges engedélyek, hozzájárulások rendelkezésre állása,
a Mintavételi és Minősítési Tervek, Technológiai Utasítások, valamint a koordinációs intézkedési terv elkészítése és a Mérnök általi jóváhagyása.

Amennyiben a teljes körű munkakezdési engedély kiadásának valamennyi feltétele fennáll, a Mérnök köteles a munkakezdési engedélyt a Bázisdokumentációban, illetve az Aktualizált Dokumentációban meghatározott ütemterveknek megfelelő sorrendben Építési Szakaszonként/Részenként/Projektelemenként kiadni, és egy másolati példánnyal a Megrendelőt erről értesíteni.

Munkakezdés, munkaterület, munkavégzés
1. A Megrendelő a Munkaterületet a Szerződés hatályba lépésétől számított 30 (harminc) napon belül adja át, illetve amennyiben a Szerződés tárgya a kivitelezésen kívül további feladatokat is magában foglal (például: tervezés), a Bázisdokumentáció részét képező Bázis műszaki ütemterv szerinti időpontban.
2. A Vállalkozó tűzi ki a Munkaterület határát a Megrendelő által megadott határvonal sarokpontok koordinátái alapján. A Mérnök ellenőrzi a Vállalkozó által kitűzött terület igénybevételi határvonalakat.
3. A Munkaterület átadás-átvételi eljárást a Megrendelő képviselőjeként a Mérnök bonyolítja le, hívja össze és vezeti le. A Munkaterület átadás-átvételi eljárásra az érintett Kezelőket, Üzemeltetőket és területtulajdonosokat is meg kell hívni.
4. A Munkaterület átadás-átvételi eljárást olyan határidővel kell lefolytatni, hogy a Vállalkozó a kivitelezés megkezdését legkésőbb a Szerződés hatályba lépésétől számított 45 napon belül, illetve amennyiben a Szerződés tárgya tervezés is, a Bázisdokumentáció részét képező műszaki ütemtervben meghatározott határidőben megkezdhesse.
5. A Munkaterület átadás-átvételi eljárásról a Mérnök jegyzőkönyvet köteles készíteni. A Mérnök jegyzőkönyvben rögzíteni köteles az átadott területek egyértelmű azonosításához szükséges adatokat. A hiányzó Munkaterületeket a Megrendelő - a Mérnök közreműködésével - a rendelkezésre állásnak megfelelően, folyamatosan, írásbeli értesítés mellett adja át a Vállalkozónak. A Bázisdokumentációban a kivitelezés tekintetében meghatározott határidők attól a naptól számítódnak, amelyen a Munkaterület a Vállalkozó birtokába került, illetve a birtokba adást a Megrendelő felajánlotta.
6. A Vállalkozó kötelezettsége a nem a Megrendelő tulajdonában, illetve használatában álló, de a kivitelezéshez szükséges terület (közterület) birtokbavételének megszervezése, a szükséges engedélyek beszerzése. A közterület-használati díj a Vállalkozót terheli. A Vállalkozó felel az átvett Munkaterületért és az ott végzett munka, az ott tárolt vagyontárgyak biztonságáért a Munkaterület átadásától a Munkaterület visszavételéig.
7. A Vállalkozónak a Megvalósítási Idő tartamára a Közbeszerzési Műszaki Leírásban foglaltak szerint biztosítania kell a munkavédelmi szabályoknak megfelelő irodát és annak felszereltségét, raktárt, étkező helyiséget, mosdót, WC-t, szállást, stb., továbbá mindezekkel összefüggő telepítési, fenntartási, üzemeltetési és őrzési költséget a Vállalkozó viseli.
8. A Vállalkozó köteles gondoskodni a saját víz- és elektromos energia, fűtés stb. ellátásáról. Ha a vizet a meglévő vízvezetéki hálózatról kapja, be kell tartania a vízművek előírásait, meg kell fizetnie a vízvezetéki nyomócsövek és vízvételezési pontok bérleti díját, és viselnie kell minden egyéb költséget is. Ugyanilyen eljárást kell folytatnia az elektromos energia és a többi szolgáltatás tekintetében is.
9. A Munkaterület lehatárolása, a vonatkozó munkavédelmi-, tűzrendészeti, balesetvédelmi, stb. előírások betartása, a Munkaterület, a Vállalkozó által beszállított anyagok, berendezések, raktárak, stb. védelme, őrzése a Vállalkozó feladata és felelőssége saját költségén a Munkaterület átadásától a Munkaterület Megrendelő általi visszavételéig.
10. A Projekt felfüggesztése esetén a Szerződés megszűnéséig a Vállalkozó köteles a felfüggesztés időtartama alatt is megfelelően védeni és biztosítani a Projektet vagy annak érintett részét a Mérnök rendelkezésének megfelelően.
11. A Munkaterületre vonatkozó kárveszély a Munkaterület átadásával egyidejűleg száll át a Vállalkozóra; ettől az időponttól kezdődően a Vállalkozó tevékenysége nyomán a Munkaterület, ott elhelyezett gépek, berendezések, építési anyagok, segédanyagok, stb. állagában, szerkezetében, berendezéseiben bekövetkezett minden kár és sérülés a Vállalkozó kizárólagos kockázata, felelőssége és költsége. A kárveszély a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárásakor, a Munkaterület visszavételével, vagy ha ezekre nem egy időben kerül sor, a birtokbaadási/birtokbavételi jegyzőkönyv Megrendelő általi aláírásával száll át a Megrendelőre.
12. A Vállalkozó köteles a Munkaterületet és az annak megközelítését szolgáló területeket és utakat rendben tartani, a keletkező hulladékot és építési törmeléket folyamatosan, az adott típusú- és mennyiségű hulladék befogadására hatósági engedéllyel rendelkező lerakóhelyre elszállítani. Azon hulladékok tekintetében, amelyek veszélyes hulladéknak minősülnek, a Vállalkozó köteles olyan feldolgozó céggel szerződést kötni, amely az adott hulladék ártalmatlanítására vonatkozó valamennyi érvényes és hatályos engedéllyel és megfelelő technológiával, valamint kapacitással rendelkezik. Amennyiben a Vállalkozó - a Megrendelő felhívása ellenére - e kötelezettségeit nem teljesíti a Megrendelő jogosult a Munkaterület és az annak megközelítését szolgáló területek és utak rendjét a Vállalkozó költségére harmadik személlyel helyreállíttatni, a jelen pont szerint a Vállalkozót terhelő kötelezettségeket a Vállalkozó költségére harmadik személlyel elvégeztetni.
13. A Vállalkozó minden, a Munkaterületről elszállított anyagot (kitermelt föld, egyéb anyag, bontási törmelék, hulladék) köteles a Megrendelő számára bizonylatozni igazolva az elszállított anyag fajtáját, mennyiségét, az elszállítás időpontját, és azt, hogy az anyag a vonatkozó jogszabályok és a Szerződés rendelkezéseinek megfelelően került elhelyezésre.
14. A Vállalkozó köteles gondoskodni a Munkaterület folyamatos és biztonságos víztelenítéséről a felszín alatti és a csapadékvizek ellen a Texxxx xűszaki megoldásait és az engedélyek előírásait figyelembe véve úgy, hogy sem a kivitelezés, sem a környezet ne szenvedjen kárt.
15. A Vállalkozónak gondoskodnia kell a szennyvíz minden, a kivitelezéssel összefüggő területről való eltávolításáról az Illetékes Hatóság rendelkezéseinek megfelelően.
Munkavégzés leállítása
1. A Megrendelő és/vagy a Mérnök jogosult - egymás kölcsönös értesítése mellett - írásban elrendelni a vállalkozói munkavégzés leállítását, amennyiben közvetlen élet-, baleset- és vagyonbiztonság veszélye áll fenn, illetve alakulhat ki, vagy a Vállalkozó a munkavégzést nem a Műszaki Követelményeknek megfelelően végzi. A munkavégzés leállítását és annak okát az építési naplóban is rögzíteni kell.
Munkaterületi szemle
1. A Vállalkozó köteles a Munkaterületre vonatkozóan a Megrendelő által a Közbeszerzési Eljárás során a Közbeszerzési Műszaki Leírás részeként rendelkezésre bocsátott a talajmechanikai, geotechnikai, hidrológiai és a felszín alatti viszonyokra vonatkozó dokumentumokat ellenőrizni.
2. A Vállalkozó Közbeszerzési Eljárás során megszemlélte és megvizsgálta a Munkaterületet és környékét, valamint az azzal kapcsolatosan rendelkezésre álló információkat, és az Ajánlata benyújtása előtt meggyőződött az alábbiakról:

a terep jellegéről és adottságairól, (beleértve a régészeti tevékenység következményeként létrejött terepadottságokat, ha azokra vonatkozó adatokat a Megrendelő a Közbeszerzési Eljárás során megadta, az előzetes régészeti dokumentációból látható volt, illetve a helyszínen látható volt),
az éghajlati és hidrológiai viszonyokról,
a munka jellegéről és méretéről, valamint a Projekt kivitelezéséhez, megvalósításához és a hibák kijavításához szükséges anyagokról, és
a Munkaterület megközelítésének módjairól és az elhelyezkedésről,
a csatlakozó szakaszokon (szomszédos Projektek) a Megrendelő érdekkörében más vállalkozók által egy időben végzett, hasonló jellegű munkáról, amely esetben a csatlakozó szakaszokon együtt kell a vállalkozókkal működni; a Vállalkozó elfogadja, hogy a fent említettek szerint minden szükséges információt megkapott azokra a kockázatokra nézve, amelyek befolyásolhatják vagy érinthetik az Ajánlatát,
minden, a Projekt megvalósítását akadályozó, vagy befolyásoló olyan körülményről, amelynek felismerése és következményeinek felmérése egy jelentős tapasztalattal rendelkező szakcégtől általában elvárható.

A Vállalkozó teljesítésének minősége
1. A Vállalkozónak az Ajánlattételi Dokumentációban meghatározottak szerinti minőségirányítási rendszerrel kell rendelkezni, és a minőségirányítási rendszerét köteles a teljesítés időszaka alatt fenntartani. A Megrendelő és/vagy a Mérnök felhívására az erre vonatkozó igazoló dokumentumokat köteles a Vállalkozó bemutatni.
2. Az anyagok és a munkák minősége
  1. A munkákat a Szerződés részét képező Műszaki Előírások követelményeinek és építésiengedély-köteles munkarészek esetében az építési engedély kiadásakor érvényes Útügyi/Vasútügyi Műszaki Előírások, Vállalkozó által tervezett munkarészek esetében a mindenkor érvényes Útügyi/Vasútügyi Műszaki Előírások, valamint vasútfejlesztési projekt esetén a mindenkor érvényes Pályahálózat-működtető utasításainak figyelembe vételével kell elvégezni. A jelen pont szerinti dokumentumokban hivatkozott szabványokat be kell tartani.
  2. Abban az esetben, ha a fent hivatkozott dokumentumok kikötései különböző minőségi szintet írnak elő, vagy a választás lehetőségét biztosítják, - a Megrendelő eltérő rendelkezése hiányban - a magasabb minőségi szintet biztosító dokumentum az irányadó.
  3. A Vállalkozó köteles elvégezni olyan vizsgálatokat, amelyeket a Mérnök indokolt esetben előír a készítés, gyártás vagy előkészítés helyén, vagy a Munkaterületen, vagy más egyéb helyen vagy helyeken.
  4. A Vállalkozónak a kivitelezéséhez korszerű műszaki eszközöket és anyagokat, minőségellenőrzést és olyan felügyeletet kell biztosítania, amely szükséges a határidők betartásához és a minőségi követelmények teljesítéséhez.
3. Xxxxxx és vizsgálatok költsége

A Vállalkozónak kell szolgáltatni az összes mintát a saját költségén, és bármely mérés vagy vizsgálat költségét a Vállalkozó viseli, ha azok biztosítása, elvégzése a Szerződés rendelkezéseiből következik, vagy a Szerződés írja elő; Ideértve továbbá a vonatkozó jogszabály(ok) által Vállalkozói feladatként előírt összes mintát, illetve mintavételi és megfelelősség-igazolási tervet (322/2015.(X.30.) Korm. rendelet 29.§ (1) bekezdés).

Ha bármely, a Mérnök által szükségesnek ítélt olyan mérést vagy vizsgálatot, amely a Megvalósítási Időt nem befolyásolja, és amely a Szerződésben nincs előírva, vagy elő van írva, de a Mérnök úgy rendeli el, hogy a vizsgálatot bármely más, a Munkaterülettől, vagy az anyagok előállítási, gyártási, vagy elkészítési helyétől különböző helyen kell elvégezni, a vizsgálatok költségét a Vállalkozó viseli.
Amennyiben a Vállalkozó úgy ítéli meg, hogy a Mérnök által elrendelt fenti mérés, vizsgálat elvégzése a Megvalósítási Időt befolyásolja, köteles erről a Mérnököt és a Megrendelőt értesíteni. A Mérnök ez esetben köteles a Vállalkozó és a Megrendelő részvételével a vizsgálat tárgyában közös egyeztetést tartani, amelynek alapján a Megrendelő dönt a mérés, vizsgálat végrehajtásáról.
Amennyiben a Megrendelő a mérések, vizsgálatok elvégzése mellett dönt, a Vállalkozó többletköltség érvényesítésére nem jogosult akkor, ha a Vállalkozó felelősségi körébe tartozó okból került sor a mérések, vizsgálatok elvégzésre.

Ellenőrzés és vizsgálat
1. A Mérnök, a Megrendelő, továbbá vasútfejlesztési projekt esetén a Pályahálózat-működtető jogosult arra, hogy az építés, elkészítés, gyártás vagy előkészítés alatt ellenőrizze és megvizsgálja az anyagokat, berendezéseket és beszerelendő tárgyakat. Ha az anyagokat, berendezéseket nem a Vállalkozó műhelyeiben vagy területein készítik, gyártják vagy készítik elő, a Vállalkozó köteles a Mérnök, Megrendelő, illetve a Pályahálózat-működtető részére engedélyt szerezni, hogy elvégezhessék az ilyen felülvizsgálatot és vizsgálatot az érintett műhelyekben és helyeken.
2. A Vállalkozót nem mentesíti a szerződéses kötelezettsége és felelőssége alól a Mérnök, a Megrendelő, továbbá vasúti pályaépítés esetén a Pályahálózat-működtető által elrendelt ilyen felülvizsgálat vagy vizsgálat.
Az ellenőrzés és a vizsgálat időpontjai
1. A Megrendelő és/vagy a Mérnök jogosult megvizsgálni a Vállalkozó laboratóriumait és vizsgáló helyeit abból a szempontból, hogy azok műszakilag a Szerződés alapján megfelelőek-e. Amennyiben a Vállalkozó laboratóriumai és vizsgáló helyei a vizsgálat szerint nem megfelelőek, a Mérnöknek jogában áll utasítani a Vállalkozót, hogy a laboratóriumait és vizsgáló helyeit harmadik személlyel vizsgáltassa felül. A felülvizsgálat eredményeinek megfelelően a Vállalkozónak saját költségére el kell végeznie a megkívánt javításokat.
2. A Vállalkozó a mérő és vizsgáló berendezéseit a Mérnök által elfogadott intézménnyel köteles hitelesíttetni azzal, hogy minden ilyen költséget a Vállalkozónak kell viselnie.
3. A Vállalkozó köteles egyeztetni a Mérnökkel, vasútfejlesztési projekt esetén a Pályahálózat-működtetővel minden anyag, berendezés felülvizsgálatának és vizsgálatának időpontját és helyét. Ha a Mérnök, illetve a Pályahálózat-működtető meghatalmazott képviselője nem jelenik meg az egyeztetett időpontban, a Vállalkozó jogosult – a Mérnök, Pályahálózat-működtető eltérő utasításának hiányában – elvégezni a vizsgálatokat, amelyeket úgy kell tekinteni, mintha a Mérnök, Pályahálózat-működtető jelenlétében végezték volna el. Az anyagok, berendezések vizsgálatáról és felülvizsgálatáról, annak eredményéről a vizsgálatot, felülvizsgálatot végző szervezet által hitelesített tanúsítványt kell kiállítani. A Vállalkozó a tanúsítványt haladéktalanul köteles a Mérnöknek, illetve a Pályahálózat-működtetőnek továbbítani.
Anyag, berendezés elutasítása
1. Amennyiben a Mérnök, vasútfejlesztési projekt esetén a Pályahálózat-működtető úgy ítéli meg, hogy az anyagok, berendezések, beszerelendő tárgyak hibásak, vagy más okból nem felelnek meg a Szerződésnek, a Mérnök, Pályahálózat-működtető jogosult az anyagokat vagy berendezéseket elutasítani a Vállalkozó egyidejű értesítése mellett. Az értesítésnek tartalmaznia kell az elutasítás okait.
2. A Vállalkozó haladéktalanul köteles kijavítani a hibát, vagy más módon gondoskodni arról, hogy az elutasított anyagok, berendezések, beszerelendő tárgyak megfeleljenek a Szerződésnek.
3. Az elutasított anyagok, berendezések ismételt vizsgálatait ugyanolyan módon és feltételekkel kell elvégezni, mint a megelőző vizsgálatot. A megismételt vizsgálatok költsége is a Vállalkozót terheli.
4. Amennyiben az ismételt vizsgálatokat követően az anyagok, berendezések, beszerelendő tárgyak továbbra is hibásak vagy más okból nem felelnek meg a Szerződésnek, a Megrendelő jogosult megbízni az anyagok, berendezések, beszerelendő anyagok felülvizsgálatára vagy vizsgálatára független szakértőt.
Vizsgálat a munka eltakarása előtt
1. A Vállalkozó a Projekt egyetlen részét sem fedheti be vagy takarhatja el a Mérnök írásbeli engedélye nélkül. A Vállalkozó köteles teljes mértékben lehetővé tenni a Mérnök számára, hogy felülvizsgálja és megmérje a Projekt bármely részét, amely befedésre vagy eltakarásra kerül. A Vállalkozó köteles írásban értesíteni a Mérnököt, amikor a Projekt bármely ilyen része készül vagy elkészült és vizsgálatra alkalmas, a Mérnök pedig köteles a lehető legrövidebb határidőn belül megjelenni a Projekt ilyen részének vizsgálata és felmérése céljából, kivéve, ha a megfelelő indokok közlése mellett arról értesíti a Vállalkozót, hogy a jelen pont szerinti vizsgálatokat nem tartja szükségesnek.
2. A Vállalkozó fenti engedélyt a Mérnöktől az építési naplóban köteles kérni, és Mérnök az építési naplóban köteles az engedélyt a Vállalkozónak megadni vagy az engedély megadását megtagadni, az okokat ismertetni.
3. A nem megfelelő munka és anyagok esetében a Mérnök, illetve a Pályahálózat-működtető jogosult elrendelni:

minden olyan anyag Munkaterületről történő eltávolítását - az intézkedésben meghatározott határidőn belül - amely a Mérnök véleménye szerint nem felel meg a Szerződésnek,
a megfelelő és alkalmas anyagokkal történő pótlást, és helyettesítést, és
bármely munkarész elbontását és megfelelő újra kivitelezését, függetlenül minden előzetes vizsgálattól vagy közbenső teljesítés igazolástól, amennyiben az anyagok, vagy az elvégzett munka a Mérnök véleménye szerint nem felel meg a Szerződésnek,
a Projekt bármely részét kibontatni vagy feltárásokat készíttetni, és a kibontást, feltárást követően kijavíttatni és helyreállíttatni az ilyen részt.

Ezen intézkedéseket az építési naplóban is rögzíteni kell. Ezen pont szerinti intézkedések megtételére a Megrendelő is jogosult.

Amennyiben a Vállalkozó nem kezdi meg a fenti pont szerinti utasítás végrehajtását, vagy nem hajtja végre az utasítást a meghatározott időn belül, a Megrendelő jogosult a Vállalkozó költségére és kockázatára más vállalkozót alkalmazni az utasítás végrehajtására, és az abból eredő vagy azzal kapcsolatos összes felmerülő vagy felmerült költséget a Megrendelő jogosult a Vállalkozóval szemben érvényesíteni közvetlenül a Vállalkozótól vagy a Vállalkozó által nyújtott biztosítékból.

Szállítói utakkal kapcsolatos vállalkozói kötelezettségek
1. A Vállalkozónak a szállítói utak fenntartása és helyreállítása során a Szerződés rendelkezései mellett a vonatkozó Útügyi Műszaki Előírások és útügyi hatóságok, útkezelők rendelkezéseit is be kell tartania.
2. A Mérnök a szállítói út kezelőjét a szállítói utakkal kapcsolatos vállalkozói kötelezettségekről tájékoztatja, és minden esetben külön értesíti, amennyiben a kezelő jelenléte, vagy nyilatkozata szükséges.
3. A Vállalkozó köteles a Bázisdokumentáció részét képező organizációs tervben bemutatni a szállítással igénybe venni kívánt utak kezelőinek hozzájárulásait, azokat a Mérnöknek benyújtott organizációs tervhez kell csatolni.
4. A jóváhagyott organizációs tervben nem szereplő utak mindaddig nem vehetők igénybe a Projekt megvalósítása érdekében anyagszállításra, amíg az organizációs terv módosítására nem kerül sor. A módosítás során – a módosuló rész tekintetében – ugyanúgy kell eljárni, ahogy az organizációs terv elfogadása során. Nagytömegű anyagszállítás elsősorban a nagy tömegű humusz, alkalmatlan anyag, töltésanyag, bevágási anyag, beton, aszfalt, Ckt, valamint ezek alapanyagainak szállítása.
5. Az organizációs terv készítésénél a nyomvonalon történő szállítás megtervezése során figyelembe kell venni a régészeti munkák és a területátadás aktuális állapota miatti rendelkezésre állást.
6. Az útkezelői hozzájárulás a szállítói útvonalakkal kapcsolatban
  1. A Vállalkozó köteles a szállítói út kezelőjétől nyilatkozatában kifejezett nyilatkozatot kérni arra vonatkozóan, hogy:

a kiinduló állapot felmérésén részt vett, a dokumentált kiinduló állapotot elfogadja,
az adott útvonalon szállításra kerülő anyagok jellegét, tervezett mennyiségét, a szállítóeszközök típusát, méretét megismerte,
a szállításhoz hozzájárul,
a szállítás befejezésekor a helyreállított szállítói út átvételében közreműködik. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell továbbá a szállításra vonatkozó kezelői előírásokat, így
a súly-, vagy egyéb forgalmi korlátozásokat, a szállítás során figyelembe veendő feltételeket,
a szállítás megkezdése előtt szükséges beavatkozásokat,
a szállítás során szükséges beavatkozásokat.

Amennyiben a Közbeszerzési Műszaki Leírás részeként kiadásra kerül a Gyorsforgalmi és egyéb Közutak építésének szállítói útjaira vonatkozó szabályzat, Vállalkozónak az abban foglalt részletes szabályokat be kell tartania.
A Vállalkozó minden elvárható intézkedést köteles megtenni annak érdekében, hogy megelőzze a Munkaterületre vezető útvonalakkal összeköttetésben levő, vagy azokon levő utak vagy hidak károsodását vagy sérülését. Különösen úgy kell útvonalakat, járműveket választania és használnia, valamint terhelést korlátoznia és eloszlatnia, hogy minden olyan különleges forgalom, amely elkerülhetetlenül adódik a kivitelezéssel összefüggésben, indokolt mértékben korlátozott legyen, és semmilyen szükségtelen kárt vagy sérülést ne okozzon az igénybevett utakon, hidakon, és ezek környezetében lévő ingatlanokon, beleértve a szállító útvonalak által érintett ingatlanok por-, zaj- és rezgésértékelését is.
A Vállalkozó köteles arra, hogy mentesítse és kártalanítsa a Megrendelőt minden olyan igénnyel szemben, amely az ilyen úton vagy hídon, vagy a környezetükben lévő ingatlanokban bekövetkezett károsodásból fakad, beleértve a közvetlenül a Megrendelővel szemben benyújtott igényeket is.
A Vállalkozó köteles megfizetni azon költségeket, amelyek a Projekt kivitelezésével összefüggésben a Munkaterületre vezető útvonalakkal összeköttetésben levő vagy azokon levő bármely híd vagy út megerősítése vagy javítása során merültek fel. A Vállalkozó köteles a kivitelezés során igénybe venni kívánt szállítói útvonalak és azok műtárgyai állapotát a Projekt megvalósítása során megőrizni, esetleges állapotromlás esetén a kiinduló állapotkori funkciót az adott útvonalon történő szállítás befejezését követően helyreállítani a Szerződés rendelkezései szerint. A helyreállítás során a Vállalkozó köteles bármely szükséges tervet elkészíteni, az esetleg szükséges engedélyeket beszerezni. A Vállalkozó viseli az állapotfelmérések és bármely szükséges időszaki vizsgálat költségét.

Anyagszállítók
1. A Vállalkozó külön nyilvántartást köteles vezetni az anyagszállításban résztvevő személyekről, szervezetekről, ideértve a fuvarozást végző Alvállalkozót/Közreműködőt, vagy a Vállalkozónak, mint vevőnek eladott anyag eladóját, aki saját eszközökkel végzi az anyagszállítást, vagy ezen eladó fuvarozást végző vállalkozója (együtt: anyagszállítók).
2. A Vállalkozó által vezetett anyagszállítói nyilvántartás legalább a következő adatokat tartalmazza:

szállító személyek nevét, címét, azonosításra alkalmas adatot (pl. adószám), képviselő nevét, elérhetőségét,
a szállított anyagokat, azok mennyiségét,
a szállítások időtartományát,
a használt szállító utat,
a szállító járművek típusát, méretét, forgalmi rendszámát.

A Vállalkozó, a Megrendelő és/vagy a Mérnök felhívására köteles átadni részükre az anyagszállítók nyilvántartását.
A Vállalkozó úgy felel az anyagszállító személyek által a szállítóútban okozott bármely kárért, mintha a szállítást maga végezte volna.

A szállítói út kiinduló állapotkori funkciója helyreállításának igazolásához, elszámolásához szükséges munkák felmérése, költségeinek elszámolása
1. A Vállalkozó a Közbeszerzési Eljárásban benyújtott Ajánlatában megadott szállítói utak helyreállításával kapcsolatos költségekre vonatkozóan a számláját abban az esetben állíthatja ki, amennyiben a szállítói út helyreállítási kötelezettségének a teljesítése - az útkezelő nyilatkozata (kezelői nyilatkozatok) alapján - megtörtént és a Mérnök - ellenőrzését követően - az erre vonatkozó teljesítésigazolás kiadását javasolja. A szállítói utakkal kapcsolatos valamennyi vállalkozói kötelezettség hiánytalan teljesítése feltétele a Befejezési Igazolás kiadásának.
2. A Vállalkozó részéről a szállítói utakkal összefüggésben az Ajánlatában megadott díjon és költségeken kívüli igény érvényesítésének feltétele, annak vállalkozói bizonyítása, hogy a többlet helyreállítási költségek, díjak keletkezése a Vállalkozó, illetve az általa a teljesítésbe bevontak ellenőrzési, felelősségi körén kívül álló okból szükséges.
Jótállás és szavatosság
1. Vállalkozó köteles a szállítói út kezelőjével – legkésőbb a helyreállítást követően, a kezelőnek történő átadással egyidejűleg – megállapodást kötni a Vállalkozó által az út kezelőjével szemben vállalt jótállás és/vagy szavatossági kötelezettségei teljesítése tekintetében. Ezen megállapodás bemutatása a Befejezési Igazolás kiadásának feltétele.

Szoftverek fejlesztése és szállítása
1. A Vállalkozó - amennyiben a Szerződéses Megállapodás tárgya - Ajánlattételi Dokumentációban, a Közbeszerzési Műszaki Leírásban, a Szerződésben foglalt feltételek és a Bázisdokumentációban részletezett ütemezés szerint köteles megvalósítani a szoftverfejlesztést.
2. A Vállalkozó a szoftverspecifikációt a Közbeszerzési Műszaki Leírásban, a Jóváhagyott Engedélyes Tervek alapján köteles elkészíteni a vonatkozó jogszabályokban, szabványokban és a meghatározott elvárásoknak megfelelően az előírt példányszámban és formátumban.
3. A Vállalkozó által elkészített szoftverspecifikációt a Mérnök ellenőrzi - az Üzemeltető, a Pályahálózat-működtető bevonásával - és legkésőbb 15 (tizenöt) napon belül írásbeli javaslatot tesz a Megrendelőnek az elfogadásra, kijavításra vagy elutasításra.
4. A Mérnök javaslata alapján a Megrendelő legkésőbb 10 (tíz) napon belül dönt a szoftverspecifikáció elfogadásról, kijavításról vagy elutasításról.
5. A Vállalkozó a Megrendelő utasítása szerint köteles a megadott ésszerű határidőn belül kijavítani a szoftverspecifikációt, illetve új specifikációt benyújtani.
6. A Vállalkozó specifikációért való felelőssége attól függetlenül fennmarad, hogy a specifikációt a Megrendelő elfogadta.
7. A Vállalkozó a szoftverfejlesztést az elfogadott specifikáció, a szabványok, engedélyek, műszaki előírások szerint köteles elvégezni, és azt először saját hatáskörben tesztelni.
8. A Vállalkozó az Üzemeltető/Pályahálózat működtető felügyelete mellett és az Üzemeltető, Mérnök, Megrendelő által szabott feltételek szerint saját költségére és kockázatára köteles lefolytatni az üzempróbákat, laborteszteket és helyszíni teszteket a Közbeszerzési Műszaki Leírás, a Bázisdokumentáció és Műszaki Átadás-átvételi Eljárás lefolytatásának Mérnök által elfogadott rendje szerint.
Hardverelemek gyártása és szállítása
1. A Vállalkozó kötelezettsége - amennyiben Szerződéses Megállapodás tárgya - a Szerződés tárgyát képező hardverelemeket a vonatkozó jogszabályi, szabvány és Közbeszerzési Műszaki Leírás előírásainak megfelelően legyártani, és a helyszínre szállítani.
2. Az Üzemeltető, a Mérnök és/vagy a Megrendelő a gyártóművi ellenőrzés keretében ellenőrzi, továbbá az Üzemeltető hitelesíti, hogy a hardverelemek megfelelnek-e az előírt mennyiségi, minőségi, funkcionális, előírásoknak.
3. A Hardverelemek szállítására az eredményes gyártóművi ellenőrzést követően jogosult a Vállalkozó, és köteles előzetesen, legalább 21 (huszonegy) nappal korábban jelezni a Megrendelőnek és a Mérnöknek a szállítást.
Természetes anyagok beszerzési helyének jóváhagyása
1. A Vállalkozónak a kivitelezéshez szükséges nyersanyagot (kő, kavics, homok stb.) - a Műszaki Követelményekkel összhangban - a hatóságilag engedélyezett kitermelő helyekről kell beszereznie. A természetes anyagok forrásait a létesítményhez való igénybevételük előtt a Vállalkozónak meg kell vizsgáltatnia, és az eredményeket át kell adnia a Mérnöknek.
2. A Mérnök által jóvá nem hagyott forrásból származó anyagot a Vállalkozó nem használhatja fel. Egy anyagbeszerzési hely jóváhagyása nem jelenti azt, hogy minden, erről az anyagbeszerzési helyről származó anyagot a Mérnök jóváhagyott.
3. A Vállalkozónak, mielőtt megrendelést ad valamely anyag, termék, vagy gépi berendezés megrendelésére, amit beépít, meg kell adnia a Mérnöknek azok jegyzékét, beszerzési helyét és alkalmasságának igazolását.
Töltésépítés anyaga
1. Amennyiben a Szerződés tárgya kiterjed töltésépítésre, a töltésépítésekhez szükséges anyagot a Műszaki Követelményekkel összhangban elsősorban a bevágásokból, másodsorban a Szerződés szerinti anyag-nyerőhelyekről kell biztosítani a Mérnök előzetes jóváhagyása és feltételei alapján, figyelembe véve az állami vagyonról szóló jogszabályokat, valamint a bányatörvény hatályos rendelkezéseit.
Bontás, bontásból származó anyagok
1. A Vállalkozó köteles a Munkaterületre eső építmények bontásával kapcsolatosan a Mérnök jóváhagyásával elkészíteni a szükséges dokumentumokat, terveket és megszerezni a bontáshoz szükséges engedélyeket. A Megrendelő biztosítja a vissznyeremény nyilatkozatot és a közműmentes munkaterületet.
2. A Vállalkozó az Illetékes Xxxxxxx által kiadott bontási hozzájárulást/engedélyezést igazoló határozat/végzés alapján köteles elvégezni az építmények bontását.
3. A Vállalkozó a bontási munkát követően köteles elkészíteni a megvalósult állapotról a záradékolt változási vázrajzot, valamint a bontott anyagok elhelyezéséről készült nyilatkozatot, melyet a Megrendelő részére köteles átadni.
4. A Vállalkozó köteles a meglévő szerkezetek bontásából eredő és a földmunkák során kitermelt hasznosítható anyagokat, fajtánként szétválasztva, teljes munkaterület visszaadásától számítva 6 (hat) hónapig saját költségén őrizni.
5. A Vállalkozónak a Megrendelő felszólítására a bontásból származó vissznyereményes anyagokat továbbhasznosítás céljából át kell adnia a Vagyonkezelőnek, az erre kijelölt vagy a Megrendelő által elfogadott személynek.
6. Amennyiben a Vállalkozó a bontásból származó, illetve a kitermelt anyagokat másodlagos nyersanyagként kívánja felhasználni, ez az állami vagyonról szóló jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő, a Megrendelővel megkötött előzetes írásbeli megállapodás alapján lehetséges. Ilyen esetben a Vállalkozónak megfelelően igazolnia kell az anyag alkalmasságát, és az eredményeket jóváhagyásra át kell adnia a Mérnöknek. A veszélyes hulladéknak minősülő és a nem hasznosítható anyagokat a Vállalkozó köteles a jogszabályi előírások betartásával saját költségére és felelősségére eltávolítani.
7. A vissznyereménynek minősülő bontott vasúti szakanyagok (magas-építményi, felépítményi, biztosítóberendezési, felsővezetéki, műtárgy stb.) Pályahálózat-működtető vagy más szervezet vagyonkezelésében lévő anyagok kezelését a Vállalkozó köteles az illetékes Vagyonkezelő anyagkezelési utasításainak megfelelően végezni úgy, hogy az megfeleljen meg a Mérnök és Pályahálózat-működtető által elfogadott Technológiai Utasítás és Koordinációs Intézkedési Terv követelményeinek.
Erdőirtás, fakivágás
1. A Vállalkozó köteles elkészíteni a Munkaterületre eső erdők és egyes fák kivágása esetén a jogszabály, illetve az Illetékes Hatóság által előírt dokumentumokat (éves terv, műveleti lapok, fásításból történő fakitermelés bejelentése), és ezeket a Megrendelő részére átadni. A dokumentációt a Megrendelő nyújtja be az Illetékes Hatósághoz jóváhagyásra.
2. A Vállalkozónak a jóváhagyott tervek alapján a számított nettó faanyaggal (a Megrendelő által átadott becslési jegyzőkönyvek alapján, a megfelelő választékokkal) elszámolási kötelezettsége áll fenn a Megrendelő felé, amelyet a Mérnök jóváhagyásával és igazolásával megküld a Megrendelő részére.
3. A Vállalkozó köteles gondoskodni saját költségére a Mérnökkel és Megrendelővel egyeztetett módon a kiszedett tuskók és gyökerek elhelyezéséről, eltávolításáról. A Vállalkozónak a fakitermelési munkákat készre kell jelentenie (ezzel egy időben elkészíti a tárgy évi fakitermelési munkák készre jelentési nyomtatványát) és a fakitermelésből származó anyagokat, fafajonként szétválasztva, saját telephelyén hat hónapig saját költségére őrzi.
4. A Vállalkozónak a Megrendelő felszólítására a kitermelt faanyagot továbbhasznosítás céljából át kell adnia az erre kijelölt vagy a Megrendelő által elfogadott Személynek.
5. A Pályahálózat-működtető vagy Vagyonkezelő kezelésében levő területeken végzett fakivágások esetén a Pályahálózat-működtető vagy a vagyonkezelő utasításai szerint kell a Vállalkozónak eljárni.
Elektronikus építési napló
1. Az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésével, vezetésével, ellenőrzésével és a bejegyzési kötelezettségekkel kapcsolatban 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet, illetve a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezéseket kell irányadónak tekinteni.
2. Az építési naplót jogszabályoknak megfelelő tartalommal és formában, a Mérnök utasítása szerint naprakészen kell vezetni, oly módon, hogy abból a Vállalkozó, Alvállalkozók/Közreműködők tevékenysége, a teljesítésük mértéke a Projekt, Építési Xxxxxxx/Rész/Projektelem megvalósítása ellenőrizhető legyen.
Közlekedés és a szomszédos tulajdonok zavarása
1. A Vállalkozó köteles minden, a Projekt kivitelezése és megvalósítása, valamint a hibák kijavítása miatt szükséges tevékenységet a Szerződéses követelmények betartásával úgy végrehajtani, hogy szükségtelenül vagy alkalmatlanul ne zavarja a közösség környezetét, a Megrendelő, akár más harmadik személy tulajdonában levő ingatlanokon levő, vagy a köz-, magánutak és gyalogutak megközelítését, használatát és birtokbavételét.
2. Amennyiben a Vállalkozó a Munkaterületként átadott, kisajátítási határvonalon kívüli területet igénybe vesz, az okozott kár (pl. mezőgazdasági kár, zöldkár, stb.) megtérítése a Vállalkozót terheli.
3. A Vállalkozó köteles a Megrendelőt megóvni, mentesíteni és kártalanítani minden követelés, peres eljárás, kár, költség, teher és kiadás vonatkozásában, amely bármi módon fenti pontok szerinti ügyekből vagy azzal kapcsolatban merül fel.
4. A Vállalkozó köteles a fenti pontok szerinti ügyekre vonatkozó bejelentéseket, illetve kárigényeket a kézhezvételtől számított 30 (harminc) napon belül kivizsgálni és a szükséges intézkedéseket megtenni, és a Mérnököt a megtett intézkedésről tájékoztatni.
Közműkiváltás vagy közműfejlesztés
1. A Megrendelő átadta a Közbeszerzés Eljárás során a rendelkezésre álló, a Közműszolgáltatókkal kötött Együttműködési Megállapodásokat és megjelölte azokat a Közműveket, amelyek kiváltását/fejlesztését a Megrendelő megbízásából a Közműszolgáltató végzi el, illetve amelyek kiváltása/fejlesztése a Vállalkozó feladata.
2. Közműszolgáltató általi Közműkiváltás vagy Közműfejlesztés
  1. Amennyiben a Közmű eredeti funkciójának helyreállításaként a Közműkiváltást a Közműszolgáltató végzi el, a Vállalkozót együttműködési kötelezettség terheli, az előkészítés és a kivitelezés során. A Közműszolgáltató és a Vállalkozó esetleges egyidejű, illetve egymásra épülő tevékenységének koordinálását a Megrendelő nevében a Mérnök látja el.
  2. Amennyiben a Közműszolgáltató a Közműkiváltást vagy közműfejlesztést a Vállalkozó kivitelezési munkáinak megkezdése előtt elvégezte, a Közműkiváltással vagy közműfejlesztéssel érintett Munkaterület átadásakor a Vállalkozó, a kivitelezési munkáinak megkezdése előtt köteles a szolgáltatót bevonni a Közművekkel érintett projektelem megvalósításánál, esetenként a Közművek védelme érdekében ellenőrző méréseket végezni a Mérnök utasításainak megfelelően.
3. Közműkiváltás vagy közműfejlesztés a Vállalkozó által
  1. A Vállalkozó által megvalósítandó Közműkiváltásokhoz vagy közműfejlesztésekhez a Közműszolgáltatókkal az Együttműködési Megállapodás megkötése érdekében a Vállalkozó köteles biztosítani a műszaki tartalom meghatározásához szükséges adatokat, a költségvetésben szereplő megnevezésekkel azonosan.
  2. A Vállalkozó köteles a Szerződésben meghatározott Közművek eredeti funkciójának helyreállításaként a Közműkiváltásokat a Tervek és a Beárazott Költségvetés, a Közbeszerzési Műszaki Leírás és a Közműszolgáltatóval kötött Együttműködési Megállapodás betartása mellett elvégezni. A Közműfejlesztés/kiváltás tervezési feladatai tekintetében a 4.2 pont előírásai irányadóak.
  3. A Közműkiváltás vagy közműfejlesztés kivitelezési munkálatai megkezdésének feltétele - a Mérnök javaslata és azt követően a Megrendelő jóváhagyása alapján - a szakági jogszabályok szerinti ingatlan használatot biztosító szolgalmi jogi, vezetékjogi, használati jogi dokumentációk elkészítése, az engedélyek beszerzéséhez szükséges megállapodások ingatlan tulajdonosokkal történő megkötése, a szükséges hatósági engedélyek beszerzése.
  4. A Vállalkozó feladata, ha jogszabály egyoldalú jognyilatkozatok beszerzését írja elő, és lehetőséget biztosít a szolgalom megvalósulást követő hatósági úton történő alapítására, a nyilatkozat beszerzése.
  5. A Vállalkozó a Közműkiváltáshoz vagy közműfejlesztéshez kapcsolódó kivitelezési munkákat Jóváhagyott, Kiviteli Tervek alapján és az Illetékes Xxxxxxx által kiadott jogerős engedélyek birtokában kezdheti meg. Abban az esetben, ha a szakági jogszabály értelmében a kiváltás nem engedélyköteles tevékenység, az építés megkezdésének feltétele a tervek szolgáltató által történő jóváhagyása, illetve a kiváltás illetékes hatósághoz történő bejelentése.
  6. A Vállalkozó feladata a szolgalmi jog, vezetékjog alapításához szükséges vázrajzok elkészíttetése, és az illetékes földhivatallal történő záradékoltatása, a szolgalmi jog vagy vezetékjog megállapodással, vagy hatósági határozattal történő alapítása, bejegyzett szolgalmak módosítása, törlése, és ingatlan nyilvántartásba történő bejegyeztetése.

A Vállalkozó a Megrendelő által jóváhagyott megállapodás tervezetek és Megrendelő által jóváhagyott szakértői véleménnyel alátámasztott kártalanítási ajánlatok alapján intézkedhet az ingatlantulajdonosok irányába jogok alapítására vonatkozó megállapodásokról, kártalanításokról. Megrendelő fizeti ki az ingatlantulajdonosok szolgalommal kapcsolatos kártalanítását.

A Vállalkozó köteles a területtulajdonosok zöldkárát felmérni és, a Vállalkozót terheli az ingatlantulajdonosok kártalanítása, a taposási és zöldkár tulajdonosok részére történő megtérítése.
A Vállalkozó kötelezettsége a Megrendelő által a Vállalkozónak biztosított Munkaterületen kívüli területek ideiglenes művelés alóli kivonása, majd a kivitelezést követően elvégezni a rekultiválási feladatokat is, beleértve a termőföld eredeti állapotának helyreállításával kapcsolatos hatósági feladatokat is, és a megállapított földvédelmi járulékot megfizetni az Illetékes Hatóság részére.
A Vállalkozó feladatát képezi a Közműkiváltás folytán megváltozott nyomvonalú Közmű, és azok biztonsági övezete által érintett ingatlanok tekintetében a teljes körű hatósági ügyintézés, a szolgalmi jog vagy vezetékjog bejegyeztetése (alapítása, módosítása, törlése) és kártalanítások lebonyolítása, amelyhez a Közműszolgáltató meghatalmazást ad a Vállalkozó nevében eljáró képviselő részére, hogy javára a szolgalmi jog vagy vezetékjog bejegyzésre kerülhessen.
A tulajdonosok részére történő kártalanítások Megrendelő által történő kifizetéséhez a Vállalkozó köteles biztosítani ingatlanforgalmi szakértői véleményt, földhivatal által záradékolt szolgalmi jogi, vagy vezetékjogi vázrajzot, 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapot, és a minden fél által aláírt, és ügyvéd által ellenjegyzett szolgalmi jogi, vezetékjogi, illetve kártalanítási megállapodást, megállapodás hiányában jogerős hatósági határozatot.
A Közműszolgáltató intézkedik a Kiviteli Tervekkel összehangolt a műszaki mentesítés biztosításáról a tervezett Közműkiváltási vagy közműfejlesztési munkák idejére.
A Vállalkozó köteles a Megrendelő által biztosított minta alapján állapotjelentést készíteni a közművekre vonatkozóan építményenkénti bontásban, mely tartalmazza az engedélyezéssel kapcsolatos összes szükséges dokumentumra vonatkozó, illetve az összes érintett ingatlanra vonatkozó információt. Az állapotjelentést a Vállalkozó a közmű használatba vételi engedélyének, vagy üzemeltetési engedélyének kiadásáig kétheti rendszerességgel köteles frissíteni, és a kooperációs jegyzőkönyvhöz csatolni, az igazoló dokumentumok digitális formában történő átadásával együtt.
A Vállalkozó a Közműkiváltással vagy közműfejlesztéssel összefüggésben elvégzett kivitelezési munkák befejezését követően készre jelentést küld a Mérnöknek, majd a Mérnök jóváhagyása után a közműkiváltásra vagy közműfejlesztésre vonatkozó - műszaki átadás-átvételi eljárást összehívja, amelyre köteles meghívni a Közműszolgáltatót, a Mérnököt és a Megrendelőt is. A közműre vonatkozó átadás-átvételi eljárást a Vállalkozó és a Mérnök folytatja le, a Közműszolgáltató közreműködésével. Legkésőbb a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárásáig a Vállalkozó elkészíti a szakági jogszabályokban, és az Együttműködési Megállapodásban a Szolgáltató által előírt tartalmú és formájú dokumentációt, mely szükséges a vezeték használatba vételi, vagy üzemeltetési engedélyének megszerzéshez, amelyből 3 (három) példány papír formátumban, egy példányt szerkeszthető digitális formátumban átad a Közműszolgáltató részére.
A Közműkiváltás vagy a közműfejlesztés műszaki átadás-átvételi eljárása lezárásának feltétele egy külön jegyzőkönyv felvétele, amelynek tartalmazni kell a Közműszolgáltatóval megkötött Együttműködési Megállapodásban rögzített előírások teljesülését. A Közműkiváltási vagy közműfejlesztési feladatok a sikeres műszaki átadás-átvételi eljárás lezárását követő használatbavételi, vagy üzemeltetési engedély jogerőre emelkedésével, és ezáltal a Közmű eredeti funkciójának helyreállításával zárulnak le. Amennyiben a szolgalmi jog, vezetékjog, illetve használati jog bejegyzésére a használatba vételi, vagy üzemeltetési engedély kiadásáig nem került sor, a feladat a jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésével zárul le.
A Vállalkozó köteles a Közműkiváltás során kibontott, eltávolított anyagokat a Közműszolgáltató részére átadni, azokkal mennyiség alapján elszámolni, és azokat a Közműszolgáltató által megjelölt helyre elszállítani.
Amennyiben jogszabály kizárólag kiszervezéssel engedi meg a vezeték kiváltását, illetve a Közműszolgáltató jelöli ki a Közműkiváltás vagy közműfejlesztés elvégzésére jogosult (minősített) Alvállalkozókat, a Vállalkozó köteles ezek valamelyikével szerződést kötni a Közműkiváltás vagy közműfejlesztés elvégzésére, olyan határidőben, ami nem akadályozza a Projektelem megvalósítását. Az ilyen Alvállalkozók tevékenységének ellenértékét a Vállalkozói Díj tartalmazza.

Villamos energia-, víz-és gázellátás
1. A Megrendelő megbízásából a Közműszolgáltató végzi el a közmű új fogyasztási helyre történő végleges kiépítését abban az esetben, ha jogszabály kizárólag a szolgáltatóhoz rendeli azt.
2. A Vállalkozónak a kivitelezéshez a Munkaterületen szükséges ideiglenes közmű ellátást saját nevére kell igényelni, ezen kívül a közcélú hálózat minden elemének a szolgáltató tulajdonában kell állni.
3. Az építés ideiglenes ellátását biztosító létesítményt a Vállalkozó a hatályos jogszabályok szerint köteles elbontani.
Közvilágítás, térvilágítás kiépítése
1. A Vállalkozó feladata a közvilágítás aktív és passzív elemei vonatkozásában a tulajdonos, az üzemeltető, illetve az üzemeltetéssel kapcsolatos költségviselő személyének tisztázása.
2. A közvilágítási eszközök, beleértve az aktív és passzív elemeket a tulajdonba, üzemeltetésbe vételére vonatkozóan a Vállalkozó köteles beszerezni a későbbi tulajdonos, üzemeltető nyilatkozatait.
Környezetvédelem, szociális szempontok érvényesítése
1. A Vállalkozónak a munkálatok ideje alatt fokozottan, a mindenkori jogszabályoknak megfelelően védenie kell a környezetet a szennyeződéstől. A Vállalkozó köteles összegyűjteni és a Mérnök által elfogadott szemétlerakó-helyre szállíttatni mind a szerves, mind a gyártási, veszélyes és kommunális hulladékokat.
2. Vállalkozó feladata a teljes Munkaterületen az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010 (IV. 23.) FVM rendelet, illetve a mindenkor hatályos jogszabályok szerint a gyomnövényekkel, kártevőkkel és kórokozókkal kapcsolatos védekezési kötelezettséggel érintett növényekkel szembeni irtási (védekezési) feladatok ellátása. Vállalkozó feladata különösen a 2008. évi XLVI. törvény 17. § (4) bekezdése. és az 43/2010 (IV. 23.) FVM rendelet alapján a parlagfűvel szembeni védekezés körébe tartozó irtási feladatok elvégzése.
3. A hulladékok kezelésére egyebekben az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet és az abban hivatkozott jogszabályok előírásait kell alkalmazni. A kivitelezés során keletkezett hulladék birtokosa a Vállalkozó, így felelős a hulladékbirtokost terhelő kötelezettségek teljesítéséért, különös tekintettel a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014 (XII. 11.) Korm. rendeletben foglalt kötelezettségekre.
Oktatás, betanítás
1. A Vállalkozó kötelezettsége a Műszaki Követelményeknek megfelelően, hogy az abban foglaltak és a Mérnök által jóváhagyott ütemezés szerint az üzemeltetést, karbantartást végző személyzet számára a meghatározott időtartamban és írásos képzési anyag kiadásával biztosítsa az üzemeltető személyzetének a megfelelő képzését, betanítását, melyet a Vállalkozói Díj magában foglal. A (Rész) Műszaki Átadás-átvétel feltétele, hogy a Mérnök igazolja az oktatás, betanítás elvégzését.
Növényzet utógondozása
1. A Vállalkozó kötelezettsége, hogy a Közbeszerzési Műszaki Leírásban foglaltaknak megfelelően és a (Rész) Műszaki Átadás-átvételi eljárástól számítva meghatározott időtartam alatt a növényzet utógondozási feladatok ellátása.
2. A Vállalkozó köteles a növényzet utógondozási feladatokról a készre jelentéskor növényzet utógondozási ütemtervet átadni a Mérnök részére. A Mérnök a (Rész) Műszaki Átadás-átvételi eljárás keretében dönt a növényzet utógondozási ütemterv elfogadásáról vagy javításáról, melyet a Vállalkozó köteles pótolni. A Mérnök által jóváhagyott növényzet utógondozási ütemtervet át kell adni a Megrendelő részére. Az utógondozási ütemtervnek évenkénti bontásban kell tartalmaznia minden egyes, a Műszaki Előírásokban és a Tervekben szereplő munkafázist.
3. Vállalkozó minden egyes növényzet utógondozási munkafázis megkezdéséről és befejezéséről írásban értesíti a Megrendelőt, az Üzemeltetőt és a Mérnököt.
4. A növényzet utógondozási munkák teljesítése Megrendelő általi elfogadásának feltétele, hogy a munkák készre jelentését követően a Mérnök és az Üzemeltető írásban igazolja a munka elvégzésének megtörténtét. A Mérnök nyilatkozik, hogy az ütemtervben meghatározott feladatok valóban a megadott időszakban és a Szerződésnek megfelelően, teljes körűen elvégzésre kerültek-e. A teljes időszakra vonatkozó utógondozási feladat elvégzése akkor fogadható el, ha az előzőekben részletezett Mérnök és Üzemeltető által aláírt írásos igazolások hiánytalanul rendelkezésre állnak.
5. A Mérnök - a Vállalkozó és az Üzemeltető részételével - minden növényzet utógondozási munkafázisról jegyzőkönyvet köteles készíteni és azt a Megrendelőnek megküldeni. A teljes időszakra szóló utógondozási feladat elvégzése akkor ismerhető el, ha az előzőekben részletezett jegyzőkönyvek hiánytalanul rendelkezésre állnak.

Műszaki átadás-átvételi Eljárás, Rész Műszaki átadás-átvételi Eljárás
1. A Vállalkozó a (Rész) Műszaki Átadás-átvételi eljárás során a műszaki átadás-átvételre vonatkozó jogszabályok, hatósági rendelkezések, a Szerződés rendelkezései, a Mérnök utasításai, a kezelők, Üzemeltetők előírásai szerint köteles teljesíteni a feladatait.
2. A vasútfejlesztési, a biztosítóberendezési, távközlési, illetve erősáramú kivitelezési munkák esetében be kell tartani a Pályahálózat-működtetőnek a műszaki átadás-átvételi eljárásokat, átadási dokumentációkat, kezelési és karbantartási könyveket, valamint a próbaüzemeket szabályozó utasításait is.
3. Rész Műszaki Átadás-átvételi Eljárást a Szerződéses Megállapodás erre vonatkozó rendelkezése esetén és annak megfelelően lehet lefolytatni.
4. A Vállalkozó készre jelentése alapján a Megrendelő, vagy a Megrendelő megbízásából a Mérnök a Vállalkozó általi készre jelentés kézhezvételét követő 15 (tizenöt) napon belüli időpontra kitűzi, és a Mérnök lefolytatja a (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárást.
5. A Szerződéses Megállapodás eltérő rendelkezése hiányában a (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárás lefolytatásának határideje annak megkezdését követő 30 (harminc) nap.
6. A Mérnök az elkészült Építmény, Projektelem/Építési Xxxxxxx/Rész minőségének ellenőrzését a Vállalkozó által összeállított és átadott dokumentációk felülvizsgálata és a dokumentált vizsgálati/mérési eredmények értékelése alapján végzi el.
7. (Rész) Műszaki Átadás-átvételi eljárás előkészítése
  1. A Vállalkozó köteles - a Megrendelővel és a Mérnökkel történő konzultációt követően - a készre jelentést megelőzően 30 (harminc) nappal benyújtani a Mérnöknek jóváhagyásra a (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárás rendjét rögzítő dokumentumot. A dokumentumban részletezni kell a jogszabályok, a Szerződés szabályozása, a hatósági, kezelői, üzemeltetői elírásoknak megfelelően a Vállalkozó által készre jelentéskor átadandó dokumentációkat, az egyes dokumentációk kötelező tartalmi elemeit, struktúráját, mellékleteit, az elvégzendő tesztek, próbák feltételeit, az elkészítendő dokumentumokat, és rögzíti szükséges a (Rész) Műszaki Átadás-átvételi eljárás ütemezését.
  2. A Mérnök a Vállalkozó által a (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárás rendjére elkészített dokumentumot ellenőrzi és 5 (öt) napon belül jogosult kiegészítésre felhívni a Vállalkozót, illetve ha a Vállalkozó a felhívását nem megfelelően teljesíti, utasítást adhat ki a (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárás rendjére vonatkozóan.
8. Készre jelentés
  1. A (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárás megkezdésének feltétele, hogy a Vállalkozó készre jelentéskor a Mérnök és a Megrendelő részére felülvizsgálatra 1 példányban papír alapon és elektronikus formában megküldje a következő dokumentumokat:

(Rész) Megvalósulási Tervet, (az adott készültségi állapotnak és a Műszaki Követelményeknek megfelelő részletezettséggel)
(Rész) Minősítési Dokumentációt,
üzemeltetési és kezelési/ karbantartási kézikönyvet;
szervizkönyvet;
szoftverekre vonatkozó, azok felhasználását biztosító, az Ajánlattételi Dokumentációban meghatározott, továbbá a Pályahálózat-működtető előírásai szerinti dokumentumokat;
kezelői lehatárolási tervet és a kezelők nyilatkozatait,
növényzet utógondozási ütemtervet,
az oktatás, betanítás elvégzésére vonatkozó mérnöki igazolást; továbbá a
a jogszabályok, hatósági, kezelői, üzemeltetői előírások szerinti dokumentációkat.

A Mérnök 5 (öt) napos határidővel hiánypótlásra hívja fel a Vállalkozót, ha a Vállalkozó készre jelentéskor nem adja át hiánytalanul a fenti pont szerinti dokumentációkat.
Amennyiben a készre jelentéskor átadott dokumentációk hibái és hiányai olyan jellegűek, amely hiányok vagy hibák nem szolgálnak a (Rész) Műszaki Átadás-átvétel megtagadása alapjául, a Mérnök ésszerű határidővel felhívja a Vállalkozót a készre jelentéskor átadott dokumentációk hibái és hiányai pótlására, és erről egyidejűleg értesíteni köteles a Megrendelőt.
A Mérnöknek a készre jelentéskor átadott dokumentumokra vonatkozó felülvizsgálati határideje a kézhezvételtől számított 15 (tizenöt) nap. A Mérnök köteles legkésőbb a felülvizsgálatra meghatározott határidő utolsó napján a dokumentációkra vonatkozó írásbeli, indokolt véleményét és javaslatát a Megrendelőnek megküldeni.
A Megrendelő a kézhezvételtől számított 20 (húsz) napon belül a fenti pontok szerinti, a készre jelentéskor átadott dokumentációkat (adott esetben kijavítás, kiegészítés után) észrevételezheti.
A Vállalkozó kötelezettsége, hogy a Megrendelő/Mérnök felhívására a felhívásban foglaltaknak megfelelőn kijavítsa és ismételten az előírások szerint benyújtsa a Megrendelőnek/Mérnöknek a dokumentációkat.
A Mérnök a (Rész) Minősítési Dokumentáció, (Rész) Megvalósulási tervdokumentáció és az üzemeltetési és/vagy karbantartási kézikönyvek, a jogszabályok, hatósági, kezelői, üzemeltetői előírások szerinti dokumentációk, növényzet utógondozási ütemterv megfelelőnek minősítését megtagadhatja, ha a Vállalkozó a Megrendelő/Mérnök felhívására az előírt pótlási időn belül nem javítja, nem egészíti ki ezen dokumentációkat.
A Megrendelő megállapítja a (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárás eredménytelenségét, ha a Mérnök a Vállalkozó által készre jelentéskor átadott dokumentációkat nem megfelelőnek minősíti, egyben a Megrendelő felhívja a Vállalkozót arra, hogy a dokumentációk megfelelő elkészítése után tegye meg újra a készre jelentését.

(Rész) Minősítési Dokumentáció
1. A Vállalkozó által benyújtott (Rész) Minősítési Dokumentáció Mérnök általi ellenőrzési, megfelelőségi vizsgálata különösen kiterjed arra, hogy:

az tartalmazza a jogszabályok, hatósági, szerződéses, üzemeltetői, kezelői megrendelői és mérnöki elvárások szerinti tartalmi részeket,
a megfelelőség igazolások és tanúsítások rendelkezésre állnak-e,
a nem-megfelelőségek lezárása a Mérnök által elfogadottan megtörtént-e,
az Építmény kivitelezésének minőségére vonatkozó vállalkozói nyilatkozat átadásra került-e a Mérnöknek.

A Vállalkozó a Mérnök által felülvizsgált és megfelelőnek minősített, a végleges állapot szerinti (Rész) Minősítési Dokumentációt digitális, szerkeszthető és nyomtatott formában 4 példányban köteles átadni a Megrendelő részére, mely a (Rész)Műszaki Átadás-átvételi Eljárás sikeres lezárásának feltétele.

(Rész) Megvalósulási tervdokumentáció
1. A Vállalkozónak a (Rész) Megvalósulási Terveket a jogszabályok, hatósági rendelkezések, Műszaki Előírások, szerződéses, üzemeltetői, kezelői elvárások szerint megfelelően, világosan és jól áttekinthetően, a Mérnökkel és a Megrendelővel előzetesen egyeztetett formában kell elkészítenie.
2. A Vállalkozó köteles a Mérnök által felülvizsgált és megfelelőnek minősített (Rész) Megvalósulási tervdokumentáció egy példányát folyamatosan javítani a kivitelezés során foganatosított módosítások szerint.
3. A Vállalkozó köteles a Mérnök által a (Rész) Műszaki Átadás-átvételi eljárás keretében lefolytatott, a felülvizsgálat alapján megfelelőnek minősített, a végleges állapotnak megfelelő Megvalósulási Terveket digitális, szerkeszthető és nyomtatott formában, 4 példányban átadni a Megrendelő részére, mely a (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárás sikeres lezárásának feltétele. Amennyiben a (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárás, használatbavételi vagy forgalomba helyezési eljárás során valamely, az eljárásba bevont személy vagy szervezet részére a Megvalósulási Terv valamely részét át kell adni, azt a Vállalkozó köteles a kért példányszámban szolgáltatni a fenti példányszámon felül.
Üzemeltetési és/vagy karbantartási kézikönyv, egyéb dokumentációk, nyilatkozatok, igazolások
1. A Vállalkozónak az üzemeltetési és/vagy karbantartási kézikönyvet, továbbá az egyéb dokumentációkat, nyilatkozatokat, igazolásokat a jogszabályok, hatósági rendelkezések, Műszaki Előírások, a Szerződés, üzemeltetői, kezelői elvárások szerint kell elkészítenie.
2. Az üzemeltetési és/vagy karbantartási kézikönyvnek olyan részletezettségűnek kell lennie, hogy alkalmas legyen arra, hogy a Megrendelő, illetve az Üzemeltető, vasútfejlesztési és biztosítóberendezési projekt esetén a Pályahálózat-működtető megfelelően tudja üzemeltetni, karbantartani, beszabályozni és kijavítani a Projekt bármely elemét, részét.
3. Az üzemeltetési és/vagy karbantartási kézikönyv struktúráját, kötelező tartalmi elemeit a Vállalkozó köteles előzetesen egyeztetni Megrendelővel, hatósági előírás esetén az illetékes szakhatóságokkal, az Üzemeltetővel, vasúti és biztosítóberendezés projekt esetén a Pályahálózat-működtetővel.
4. A Vállalkozó köteles a Mérnök és az Üzemeltető, vasútfejlesztési és biztosítóberendezési projekt esetén a Pályahálózat-működtető felhívása szerint módosítani, kiegészíteni az üzemeltetési és/vagy karbantartási kézikönyvet. A Vállalkozó, a Mérnök, az Üzemeltető, vasútfejlesztési és biztosítóberendezési projekt esetén a Pályahálózat-működtető felhívásának megfelelően kiegészített és általuk megfelelőnek minősített üzemeltetési és/vagy karbantartási kézikönyvet digitális szerkeszthető formátumban és nyomtatott formában 4 példányban átadni a Megrendelő és az Üzemeltető, vasútfejlesztési és biztosítóberendezési projekt esetén a Pályahálózat-működtető részére, mely a (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárás sikeres lezárásának feltétele.
Teszt és próbaüzemi eljárások a (Rész) Műszaki Átadás-átvétel során
1. A Vállalkozó feladata az Ajánlattételi Dokumentációnak, a Műszaki Követelményeknek és az Üzemeltetők, vasútfejlesztési projekt esetében a Pályahálózat-működtető előírásainak megfelelően a teszt és próbaüzemi eljárások lefolytatása, annak költségeit és kockázatait a Vállalkozó viseli. Valamennyi tesztet, eljárást - amennyiben a Közbeszerzési Dokumentumok, vagy a Megrendelő, a Mérnök, illetve az Üzemeltetők utasításai másképp nem rendelkeznek -, a Műszaki Követelményekben megjelölt módszerekkel kell lefolytatni. A sikeres teszt és próbaüzemi eljárás a (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárás lezárásának feltétele.
2. A Vállalkozónak kell elkészíteni magyar nyelven a teszt(ek)hez és a próbaüzem(ek)hez szükséges valamennyi dokumentumot (használati utasítás, műszaki leírás, stb.).
3. A Vállalkozónak kérnie kell az Üzemeltetőtől a felügyeletet, amennyiben a teszt és próbaüzemi eljárásokat valós üzemi körülmények között kell lefolytatni az előírások szerint.
A (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárásról készített jegyzőkönyv
1. A (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárásról a Mérnök által készített jegyzőkönyvet a vonatkozó jogszabályoknak megfelelőn akként kell elkészíteni, hogy tartalmazza a releváns tényeket, körülményeket, így rögzíteni kell különösen:

az átadás-átvételre meghívott és nyilatkozattételre jogosultak, kötelezettek nyilatkozatait,
az eljárás során észlelt esetleges hibákat, hiányosságokat, a hibák kijavításának határidejét, a Vállalkozó ezekkel kapcsolatos nyilatkozatait, észrevételeit,
a Vállalkozó által az átadás-átvétel során átadott műszaki dokumentáció listáját és elvégzett tesztekre, vizsgálatokra vonatkozó dokumentumokat (tervek, mérési jegyzőkönyvek, a teszt és próbaüzemi eljárások dokumentumai, tanúsítványok, használati, kezelési útmutatók, karbantartási, kezelési utasítások, stb.),
a Megrendelő által érvényesíteni kívánt jótállási, szavatossági igényeket, esetleges minőségi hibák miatti igénybejelentést,
az eljárás sikerességét vagy sikertelenségét, a Mérnök javaslata alapján
a Megrendelő nyilatkozatát a munkák átvételére vagy elutasítására vonatkozóan, az átvétel esetleges megtagadásának okait,
a jótállási idő kezdetét és végét,
a(z) (Ideiglenes) Forgalomba Helyezési Engedély kiadásához szükséges további munkák elvégzésének Megrendelő által meghatározott határidejét.

A (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárás lezárása, Átadás-átvételi Igazolás
1. A Mérnök köteles a (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárás befejezésekor átadni a Megrendelő részére arra vonatkozó állásfoglalását, hogy a Projektelem/Építés Szakasz/Rész, illetve a Projekt egésze, a Szerződésben meghatározott kivitelezési munka hiba és hiánymentesen elkészült-e, továbbá átadni a (Rész) Műszaki Átadás-átvételi eljárást lezáró jegyzőkönyvet, melynek tartalmaznia kell az arra vonatkozó mérnöki nyilatkozatot, hogy a Projektelem/Építési Szakasz/Rész, illetve a Projekt biztonságos üzemeléséhez és üzemeltetéséhez szükséges kivitelezési munkák befejeződtek-e.
2. A (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárás sikeres befejezésének feltétele, hogy Építési Szakasz/Rész/Projektelem, illetve a Projekt egésze rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban van, hiba és hiánymentesen elkészült, vagy kizárólag az Építési Szakasz/Rész/Projektelem, illetve a Projekt rendeltetésszerű és biztonságos használatát nem akadályozó, valamint a(z) (Ideiglenes) Forgalomba Helyezési Engedély kiadását nem akadályozó hiányosságok állnak fenn, továbbá a Minősítési Dokumentáció és a Megvalósulási Tervek, üzemeltetési, karbantartási kézikönyvek, valamint a készre jelentéskor átadott további dokumentációk a kiadott felhívások szerint javítva a Megrendelő részére átadásra kerültek.
3. A Mérnök nyilatkozata és a sikeresen lezárt (Rész) Műszaki Átadás-átvételről felvett jegyzőkönyv alapján a Megrendelő (Rész) Átadás-átvételi Igazolást bocsát ki.
4. A Részhatáridőt/Befejezési Határidőt teljesítettnek kell tekinteni, amennyiben a (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárás a Részhatáridőn/Befejezési Határidőn belül megkezdődik, és a Megrendelő a Projektelemet/Építési Szakaszt/Részt, illetve a Projektet az ekként megkezdett (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárás alapján a megállapított Részhatáridő, a Befejezési Határidő utolsó napjáig sikeres Műszaki Átadás-átvételi eljárás eredményeként átvette. A Megrendelő nem tagadhatja meg az átvételt a jegyzőkönyvben rögzített olyan hibák, hiányosságok miatt, amelyek a Projektelem/Építési Szakasz/Rész, illetve a Projekt biztonságos és rendeltetésszerű használatát nem akadályozzák.
5. Amennyiben a Vállalkozó késedelembe esik, haladéktalanul javaslatot kell tennie az új eljárás megkezdésének időpontjára, és a Megrendelő, illetve a Mérnök az összes körülmény mérlegelését követően új határidőt tűz ki.
6. A sikeresen lezárt (Rész) Műszaki Átadás-átvételt követően a Vállalkozó köteles a Megrendelő részére a Munkaterületet és minden munkahelyet tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a Megrendelőnek visszaadni.
7. A Munkaterület visszavételéről a Mérnök jegyzőkönyvet készít, melyben a Megrendelő rögzíti a Munkaterület nem megfelelőségére, hibáira, hiányosságaira vonatkozó megállapításait, melyekért a Vállalkozó helytállni tartozik.
A(z) (Ideiglenes) Forgalomba Helyezési Engedélyhez kapcsolódó Vállalkozói kötelezettség
1. A Vállalkozó köteles a Projektelem/Építési Szakasz/Rész, illetve a Projekt (Ideiglenes) Forgalomba Helyezéséhez kapcsolódó engedély/hozzájárulás kiadásához szükséges valamennyi, az Illetékes Hatóság által a Projektelem/Építési Szakasz/Rész, illetve a Projekt vonatkozásában előírt módosítás vagy kiegészítés elvégzésére és kivitelezésre – ettől eltérő rendelkezés hiányában - haladéktalanul, továbbá az engedély kibocsátásához szükséges és a Vállalkozó érdekkörébe eső nyilatkozatok, engedélyek, hozzájárulások beszerzésére, dokumentációk elkészítésére és a Mérnök rendelkezésére bocsátására.
Hibák a (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárás során
1. A Mérnök köteles a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvben rögzíteni a (Rész) Műszaki átadás-átvételi eljárás során észlelt hibákat, hiányosságot, elkészíteni a Hiba-és Hiánylistát.
2. A teljesítés Szerződésnek való megfelelősége igazolása a Műszaki Követelmények figyelembe vételével történik.
3. A Megrendelő - Mérnök írásbeli javaslata figyelembevétele mellett - dönt arról, hogy a rögzített hibák, hiányosságok akadályai-e az átvételnek. Amennyiben a Megrendelő úgy dönt, hogy a hibák, hiányosságok az átvétel akadályát képezik, az átvétel Megrendelő általi megtagadása esetén a Mérnök - a Megrendelővel történt egyeztetést követően - megfelelő határidőt tűz a Vállalkozónak a hiba javítására, a hiány megszüntetésére, megadva a javítás módját. A Vállalkozó a hibák javítása, hiányosságok megszüntetése után új készre jelentést köteles tenni.
4. Amennyiben a Megrendelő - a Mérnök írásbeli javaslata alapján - megállapítja, hogy a Hiba és Hiánylistában foglalt hibák és hiányosságok nem akadályai a (Rész) Műszaki átadás-átvételi eljárás sikeres lezárásának, a Vállalkozó a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvben megállapított hibákat, hiányosságokat a jegyzőkönyvben, illetve a kiadott felhívásban meghatározott határidőn belül és módon javítani, pótolni köteles, díj és költségigény nélkül.
5. A Vállalkozó a javítás, illetve pótlás megtörténtének tényét a Megrendelő egyidejű értesítése mellett a Mérnöknek haladéktalanul jelenteni köteles.
6. Amennyiben a Mérnök megítélése szerint a hiánypótlási munkák megfelelően elkészültek, továbbá a Megvalósulási Dokumentáció a hibajavításnak és hiánypótlásnak megfelelő, kiadja az arra vonatkozó állásfoglalását, hogy a Projektelem/Építési Szakasz/Rész, illetve a Projekt egésze tekintetében minden, a Szerződésben meghatározott kivitelezési munka hiánymentesen elkészült. A Vállalkozó a Mérnök állásfoglalása alapján kérheti a Megrendelőtől, hogy adja ki a Hiánypótlási Igazolást, megjelölve abban azt az időpontot, amikor a Vállalkozó ténylegesen teljesítette hiánypótlási, javítási kötelezettségét.
7. A Vállalkozó által nem javított hibákat, illetve a nem javítható hibákat, hiányosságokat a Mérnöknek jegyzőkönyvben rögzíteni kell és megfelelően ismételten alkalmazni a fenti szabályokat.
Befejezési Igazolás
1. A Megrendelő abban az esetben adja ki a Befejezési Igazolást, ha a Mérnök írásbeli javaslata alapján megállapítja, hogy

a Vállalkozó a Projektre, illetve amennyiben a Szerződéses Megállapodás értelmében releváns, az összes Építési Szakaszra/Részre/Projektelemre vonatkozóan rendelkezik a Megrendelő által kiadott Átadás-átvételi Igazolással,
a Vállalkozó elvégezte a hibák kijavítását és hiányok pótlását, és a Megrendelő kiadta a Vállalkozó részére a Hiánypótlási Igazolást,
a Vállalkozó megfelelően elkészítette a Záró Dokumentációt,
a Vállalkozó - amennyiben szükséges - ismételten benyújtotta a Megvalósulási Térképet, a kezelői lehatárolási tervet,
a Vállalkozó benyújtotta a szállítói utak helyreállítására vonatkozó megállapodás teljesítésére vonatkozó kezelői nyilatkozatot,
a Munkaterület minden része a Megrendelő birtokába visszakerült.

Vállalkozó díjazása
1. A Szerződéses Megállapodás meghatározza a Vállalkozót a szerződéses feladatok szerződés feltételei szerinti teljesítéséért mint eredmény elérésért megillető fix Vállalkozói Díjat mint átalánydíjat, melyért a Vállalkozó vállalkozik a Projekt teljes körű megvalósítására, valamint az egyéb szerződéses kötelezettségek teljesítésére.
2. A Vállalkozó mint szakcég a Szerződés elválaszthatatlan részét képező dokumentumokat és a Megrendelő által a Közbeszerzési Eljárás során rendelkezésére bocsátott dokumentumokat és tervdokumentációkat, a kivitelezési, építési helyszínt ellenőrizte, felülvizsgálta, melynek alapján az azokban foglaltak (műszaki és igényszintbeli bizonytalanságokra is kiterjedően) és az azokhoz fűződő kockázatok értékelése alapján tette meg fix átalánydíjas vállalását a Szerződés feltételei szerinti teljesítésre.
3. A Vállalkozói Díj, és annak minden eleme átalánydíj, amely magában foglalja a Vállalkozó által a Szerződés szerint elvégzendő tervezési, kivitelezési és minden egyéb munkáknak a teljes ellenértékét, valamint minden, a Szerződés teljesítésével összefüggésben felmerült költséget, ideértve az előírt minőségben történő megvalósításához szükséges, a költségvetésben külön tételben meg nem jelölt, a Vállalkozó számára bármilyen jogcímen felmerülő összes költséget, eljárási, hatósági díjat.
4. A Vállalkozói Díj magában foglalja a Vállalkozó által a jelen Szerződés alapján készített vagy harmadik személlyel készíttetett, jogi oltalomban részesíthető átruházható és a Vállalkozó által átruházott szellemi alkotások teljes körű felhasználási és rendelkezési (átruházási) jogosultsága átengedésének időbeli és térbeli korlátozás nélkül ellenértékét. Ennek megfelelően a Megrendelő rendelkezésére bocsátott, jogi oltalomban részesített szellemi alkotások felhasználásáért külön jogdíjat, ellenértéket nem követelhet a Vállalkozó.
5. A Vállalkozónak a Szerződés tárgyára, a várható inflációra, az árindexekre és arra figyelemmel kellett megajánlania az átalánydíjat, egységárakat és árakat, hogy az árak, a forint árfolyama, értéke a Szerződés teljesítése során változhat. A Vállalkozó erre tekintettel, e fenti körülményekre alapítottan Vállalkozói Díj változtatása iránti igényt nem érvényesíthet.
6. A Vállalkozó nem számolhat el a szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, amelyek a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont ka)-kb) alpontja szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és amelyek a nyertes ajánlattevő adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak.
7. A Beárazott Költségvetésben szereplő egységárakat minden esetben komplex tételárnak kell tekinteni, amely tartalmaz minden, az adott tétel megvalósításához szükséges feltételt: beépítendő anyagok árát, munkadíjat, gépek, berendezések használatát, földmunkát, feleslegessé vált anyagok elszállítását, a szakmai gyakorlat szerint egyértelműen az adott tétel tartalma szerinti munkához tartozó kiegészítő-, rész-, elő-, utófeladatot, különösen a közigazgatási eljárási illetékeket, igazgatási szolgáltatási díjakat, valamint a szerződésszerű kivitelezéshez szükséges összes szolgáltatás költségét akkor is, ha az sem a tétel tartalmának leírásában, sem más dokumentumban nem került kifejezetten nevesítésre.
A Megrendelő által nyújtott előleg, szállítói előleg, előleggel történő elszámolás
1. Megrendelő által nyújtott előleg
  1. A Megrendelő - amennyiben a Projekt nem Európai Uniós támogatásból megvalósuló szállítói finanszírozású - a Kbt. 135. § (7) és (8) bekezdése alapján a Szerződéses Megállapodásban meghatározott összegű megrendelői előleg igénylési lehetőséget biztosít a Vállalkozónak.
  2. Amennyiben a Vállalkozó által igényelt előleg meghaladja a 75.000.000-Ft-ot (hetvenöt millió forintot), vagy a Vállalkozói Díj Tartalékkeret és ÁFA nélkül számított összege 5 %-át, a 75.000.000-Ft-ot (hetvenöt millió forintot meghaladó megrendelői előlegrész kifizetésének feltétele, hogy ezen előlegrész teljes összegére vonatkozóan a Vállalkozó a Megrendelői Előleg-visszafizetési Biztosíték nyújtása tekintetében az Ajánlattételi Dokumentáció és a jogszabályi rendelkezések előírásainak megfelelően járjon el. A Kbt. 135.§ (8) bekezdése alapján a Szerződéses Megállapodás fentiektől eltérő előlegfizetési és biztosíték-nyújtási feltételeket is rögzíthet.
2. Szállítói előleg
  1. Az Európai Uniós támogatásból megvalósuló Projekt, Szerződés szállítói finanszírozása esetén a kifizetésre kötelezett szervezet az irányadó jogszabályokban – így különösen a Kbt. 135. § (9) bekezdésében és a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 119. § (1) bekezdésében – meghatározott feltételek szerint biztosítja a szállítói előleget. Az igényelhető szállítói előleg összegét a Szerződéses Megállapodás határozza meg.
  2. A szállítói előleg nyújtásával, a szállítói előleg visszafizetési biztosítékkal, a szállítói előleg visszafizetésével kapcsolatos részletszabályokat az irányadó jogszabályi rendelkezések, a támogatást nyújtó szervezet által kiadott útmutatók, előírások és a Szerződéses Megállapodás rögzíti.
3. Elszámolás a Megrendelő által nyújtott előleggel
  1. A Vállalkozó - a Szerződéses Megállapodás eltérő rendelkezése hiányban - köteles a Megrendelő által biztosított előleget az előleg kifizetését követő első számlától kezdődően az egyes számlák összegéből arányosan levonni (visszavonni), legkésőbb a Műszaki Átadás-átvételt megelőző számláig. A Vállalkozó köteles feltüntetni a Bázis-vagy Aktualizált pénzügyi tervben az előleg levonásának tervezett ütemezését. A Bázisdokumentáció/Aktualizált Dokumentáció meghatározza a Vállalkozó részére nyújtott előleg visszafizetésének, elszámolásának rendjét.
  2. A Vállalkozó az előleg jóváírását követő 3 (három) napon belül köteles kiállítani az előleg számlát.
Teljesítésigazolás
1. A Megrendelő a Teljesítésigazolást abban az esetben adja ki, ha:

a Mérnök írásbeli javaslatára is tekintettel megállapítja, hogy a Vállalkozó megvalósította a teljesítésigazolás tárgyát képező feladatokat, munkákat a Szerződésben szabályozott feltételek szerint,
a Teljesítésigazolás tervezete és mellékletei a Vállalkozó részéről hiba és hiánymentesen benyújtásra kerültek.

A Megrendelő, a Vállalkozó feladatellátásának megfelelően, az alábbiak szerint igazolja a Vállalkozó teljesítését:

a kivitelezési munkákat a Vállalkozó Műszaki Előrehaladási Jelentése alapján,
tervezési szolgáltatásokat, az egyes tervezési szakaszokhoz tartozó tervcsomagok teljesítése alapján,
az egyes specifikus, a Műszaki Átadás-átvételt követő, a Befejezési Igazolás kiadásáig elvégzett feladatokat, feladatonként a teljesítésük alapján.

A Teljesítésigazolások közös szabályai
1. A Vállalkozó köteles - a Szerződéses Feltételek 1. számú melléklete szerinti - Teljesítésigazolás tervezetét előkészíteni és cégszerűen aláírni, és azt a jelen pont, illetve az 1. számú melléklet szerinti, Mérnök által a Vállalkozó teljesítésének ellenőrzéséről kiállított dokumentációkkal együtt 3 db eredeti és 1 db digitális, szerkeszthető elektronikus példányban benyújtani a Megrendelőnek. A Megrendelő által aláírt Teljesítésigazolásnak tartalmaznia kell az 1. számú melléklet szerint feltüntetendő valamennyi adatot, így különösen, de nem kizárólag a Szerződés tárgyát, a Szerződés azonosítására szolgáló, a NIF Zrt. által létrehozott szerződés-/szerződésmódosítás számát, a Projekt(ek) PST kódját¹, a finanszírozási forrás(ok) azonosítóját, a Megrendelő és Vállalkozó adatait és a teljesítés dátumát.
2. A Teljesítésigazolásban fel kell továbbá tüntetni a Vállalkozó(k) előrehaladásával arányos Vállalkozói Díjat, az arányos előleg levonás (visszavonás) miatti levonások értékét, az ÁFA összegét, (ha az ÁFA fizetési kötelezettség a Vállalkozót terheli a mindenkor hatályos Áfa törvény szerint), a Vállalkozó(k)nak fizetendő összeget, továbbá amennyiben az adott Teljesítésigazolás tekintetében releváns, a Vállalkozó Tartalékkeretből megfizetendő, elfogadott követeléseit (Pótmunka ellenértékét), a Változtatás ellenértékét, az előleg visszatérítése miatti levonásokat, a Megrendelő Vállalkozóval szembeni követeléseinek levonását, az előző elszámolások esetleges hibáiból vagy tévedéseiből eredőösszeget.
3. Közös ajánlattevők esetén a Vállalkozók mindegyike az általa ténylegesen elvégzett munkák arányában jogosult az esedékes Vállalkozói Díjra, ezért a Vállalkozók kötelesek a Teljesítésigazolás tervezetében feltüntetni az egyes Vállalkozókat megillető Vállalkozói Díjat.
4. A Megrendelő a Vállalkozó által benyújtott, a teljesítését alátámasztó dokumentáció és/vagy Teljesítésigazolás tervezetének hibája, hiányossága esetén legkésőbb a tervezet kézhezvételétől számított 10 (tíz) napon belül, határidő megjelölése mellett írásban szólítja fel a Vállalkozót, hogy a megjelölt hibá(ka)t, hiányosságo(ka)t javítsa, a javított és/vagy kiegészített, hiánypótolt dokumentumokat küldje meg a Megrendelő részére.
5. A Megrendelő - a Mérnök írásbeli javaslatának a figyelembe vételével mellett - a hibátlan, hiánytalan teljesítésigazolási dokumentációk kézhezvételétől számított 15 (tizenöt) napon belül állítja ki Teljesítésigazolást, vagy megtagadja a Teljesítésigazolás kiadását.
6. Amennyiben a Szerződés teljesítését közös ajánlattevők vállalták, úgy ajánlattevőnként kötelesek 3-3 db eredeti és 1-1 db Teljesítésigazolás tervezetet benyújtani, amelyeket valamennyi közös ajánlattevő köteles cégszerű aláírással ellátni.
7. A Megrendelő köteles az aláírt Teljesítésigazolásokat legkésőbb az aláírást követő 2 (kettő) napon belül - egy példány kivételével - kiadni, megküldeni a Vállalkozónak.
Teljesítésigazolás specifikus szabályai
1. A kivitelezési feladatok vállalkozói teljesítésének mérésére, ellenőrzésére alkalmazni kell a Szerződéses Feltételeknek a Vállalkozó Műszaki Előrehaladására vonatkozó szabályait. A Megrendelő az egyes kivitelezési teljesítésigazolásokat a Mérnök írásbeli javaslata alapján abban az esetben adja ki, ha a Megrendelő szerint igazolt a beadott dokumentációk alapján az egyes teljesítésigazolás tárgya szerinti műszaki teljesítés és annak értéke.
2. Tervezési szolgáltatás esetén a Vállalkozó azt követően jogosult benyújtani az adott tervezési szakasz tervcsomag szolgáltatása teljesítésének elismerésére vonatkozó Teljesítésigazolás tervezetét a Megrendelőnek, ha az adott tervezési szakasz tervcsomagját a Mérnök felülvizsgálta és a Mérnök írásbeli javaslata alapján a Megrendelő az adott tervezési szakasz tervcsomagját megfelelőnek fogadta el.
3. A Vállalkozó által a (Rész) Műszaki Átadás-átvétel lezárásától a Befejezési Igazolás kiadásáig teljesítendő, a Szerződésben rögzített, egyes specifikus feladatok teljesítésének - a Mérnök írásbeli javaslata alapján - az igazolása egyedi teljesítésigazolással történik a Megrendelő részérő. Ezek közé tartozik, tartozhat különösen:

Xxxx és Hiánylistában meghatározott hibák, hiányok kijavítása, pótlása után Megrendelő kiadta a Hiánypótlási igazolást,
kezelői lehatárolási terv elkészítése,
(Rész) Megvalósulási Térkép benyújtása,
a Megrendelő által elfogadott pótmunkák, változtatások,
szállítói utak helyreállítása, amennyiben a Vállalkozó benyújtotta az útkezelő nyilatkozatát,
Záró Dokumentáció megfelelő elkészítése.

A Teljesítésigazolás módosítása
1. Amennyiben módosítási igény merül fel a Megrendelő által aláírt Teljesítésigazolással, és/vagy a Vállalkozó/Alvállalkozó/Közreműködő által kiállított és benyújtott számlával összefüggésben, a Megrendelő köteles arról írásban értesíteni a Vállalkozót.
2. Ha az aláírt Teljesítésigazolás adattartalmát módosítani és/vagy kiegészíteni kell, akkor ki kell állítani egy Teljesítésigazolást módosító/kiegészítő okiratot.
3. A Teljesítésigazolással egy tekintet alá esik minden más okirat is, amely megfelel a Szerződésben meghatározott feltételeknek és kétséget kizáróan az adott, a Megrendelő által aláírt Teljesítésigazolásra hivatkozva, annak adattartalmát módosítja.
4. A Teljesítésigazolással egy tekintet alá eső okirat kötelező adattartalma a következő:

az okirat kibocsátásának kelte,
hivatkozás arra a Megrendelő által aláírt Teljesítésigazolásra, amelynek adattartalmát az okirat módosítja,
a Teljesítésigazolás adatának megnevezése, amelyet a módosítás érint, valamint a módosítás természete, illetőleg annak összegszerűsége.

Számlázás, kifizetés feltételei
1. A Vállalkozó részéről a számla kiállításának feltétele a Megrendelő által jelen Szerződéses Xxxxxxxxxx és a Kbt. 135. § (1) és (2) bekezdései szerint aláírt Teljesítésigazolás. A számlát a Megrendelő által kiadott Teljesítésigazolásnak megfelelően kell a Vállalkozónak kiállítani, a számla melléklete a Teljesítésigazolás.
2. A Vállalkozó a Megrendelő által elfogadott Pótmunkáról, Változtatásról a Megrendelő által kiadott Teljesítésigazolás alapján nyújthat be külön számlát.
3. A közös ajánlattevőkként szerződő Vállalkozók mindegyike az általuk ténylegesen elvégzett munka arányában és a Megrendelő részéről kiadott Teljesítésigazolás alapján és annak megfelelőn jogosult számla kiállítására és benyújtására.
4. A Vállalkozó, közös ajánlattevőként szerződő Vállalkozók által bevont Alvállalkozók/Közreműködők, a Vállalkozó(k) által megtett nyilatkozat szerint jogosultak részesülni az adott Vállalkozói ellenértékből.
5. A számlák adattartalmára vonatkozó jogszabályi (így különösen az Áfa tv., a közös hozzáadott-értékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv, a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet) előírások mellett a következő adatokat is fel kell tüntetni a számlákon:

Szerződés azonosítására szolgáló, a NIF Zrt. által létrehozott szerződés-/szerződésmódosítás számát,
a bank nevét, a bankszámlaszámot, az IBAN kódot,
részszámla esetében pedig a „részszámla” elnevezést és a sorszámát,

A Vállalkozó(k), az alvállalkozó(k), közreműködő(k) vagy a számla kibocsátás meghatalmazottjaként eljáró, a mindenkor hatályos Áfa törvény szerinti személy köteles az idegen nyelven kibocsátott számlán és egyéb bizonylaton feltüntetett azon adatokról, megjelölésekről hiteles magyar nyelvű fordítást készíttetni és megküldeni a Megrendelő részére, amelyek a bizonylat hitelességéhez, a megbízható, a valóságnak megfelelő adatrögzítéshez, könyveléshez és kifizetéshez szükségesek.
A Vállalkozó(k) köteles(ek) a Megrendelő által aláírt Teljesítésigazolás kézhezvételétől számított 5 (öt) napon belül kiállítani és megküldeni a számlát a Megrendelőnek. Szállítói finanszírozás esetén a számla a kifizetési kérelem melléklete.
A számlát a Megrendelő címére a hozzá tartozó, aláírt Teljesítésigazolás, valamint annak mellékletei, a Műszaki Előrehaladási Jelentés, Aktualizált vagy Záró Dokumentáció csatolásával köteles a Vállalkozó benyújtani.
A Megrendelő, a kifizetésre kötelezett szállítói finanszírozás esetén a vonatkozó jogszabályoknak és a kiadott útmutatóknak megfelelően jár el a kiállított számlák és kifizetési kérelmek tekintetében.
Ha a Megrendelő - szállítói finanszírozás esetén a kifizető- részéről kifogás merül fel a benyújtott számlával összefüggésben, a Megrendelő, illetve a kifizető a kifogásolt számlával kapcsolatban a fizetési határidőn belül értesíti a Vállalkozót. Ebben az esetben a fizetési határidőt a korrigált számla Megrendelő, illetve a kifizető általi kézhezvételétől kell számítani. Minden ilyen esetben a helyesbítő számla kiállítására vonatkozó igény a felek megállapodása alapján a számlában foglalt követelés vitatását is jelenti.
Amennyiben a Vállalkozó(k), által kibocsátott számla adattartalmát módosítani kell, úgy a Vállalkozó(k)nak az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései szerint kiállított számlával egy tekintet alá eső okirattal kell gondoskodnia a módosításról. A számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátásáról a módosításra jogalapot teremtő tény, egyéb körülmény bekövetkeztétől számított 15 napon belül kell Vállalkozónak gondoskodnia.
A Szerződéses Megállapodásban meghatározott Vállalkozói Díj ellenértékét a Megrendelő, a kifizetésre köteles szervezet a Ptk. 6:130. § (1)-(2) bekezdései alapján, az európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló mindenkor hatályos jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a hibátlan számla kézhezvételét követő 30 (harminc) napon belül utalja át a Vállalkozó, alvállalkozó (közreműködő), illetve az engedményesek által megadott pénzforgalmi számlaszámra.
A Megrendelő, amennyiben a Vállalkozó a teljesítéshez Alvállalkozót/Közreműködőt vesz igénybe, a Ptk. 6:130. § (1)-(2) bekezdésétől eltérően a következő szabályok szerint fizeti ki az ellenértéket:

a) a Vállalkozóként szerződő felek legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig kötelesek nyilatkozatot tenni a Megrendelőnek, hogy közülük melyik mekkora összegre jogosult az ellenszolgáltatásból;

b) az összes Vállalkozóként szerződő fél legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig köteles nyilatkozatot tenni, hogy az általa a teljesítésbe bevont alvállalkozók egyenként mekkora összegre jogosultak az ellenszolgáltatásból, egyidejűleg felhívja az alvállalkozókat, hogy állítsák ki ezen számláikat;

c) a Vállalkozóként szerződő felek mindegyike a teljesítés elismerését követően állítja ki számláját, a számlában részletezve az alvállalkozói teljesítés, valamint a Vállalkozói teljesítés mértékét;

d) a c) pont szerint a számlában feltüntetett alvállalkozói teljesítés ellenértékét a Megrendelő − európai uniós támogatás esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet − tizenöt napon belül átutalja a Vállalkozónak;

e) a Vállalkozó haladéktalanul kiegyenlíti az alvállalkozók számláit, vagy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 36/A. § (3) bekezdése szerint azt vagy annak egy részét visszatartja, illetve az alvállalkozóval kötött szerződésben foglaltak szerint az alvállalkozói díj egy részét visszatartja;

f) a Vállalkozó átadja az e) pont szerinti átutalások igazolásainak másolatait vagy az alvállalkozó köztartozást mutató együttes adóigazolásának másolatát az ajánlatkérőként szerződő félnek (annak érdekében, hogy az ajánlatkérőként szerződő fél megállapíthassa, hogy a Vállalkozó jogszerűen nem fizette ki a teljes összeget az alvállalkozónak);

g) a Vállalkozó által benyújtott számlában megjelölt, fővállalkozói teljesítés ellenértékét a Megrendelő − európai uniós támogatás esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet − tizenöt napon belül átutalja a Vállalkozónak, ha ő az alvállalkozókkal szembeni fizetési kötelezettségét az Art. 36/A. §-ára is tekintettel teljesítette;

h) ha a Vállalkozó az e) vagy az f) pont szerinti kötelezettségét nem teljesíti, az ellenszolgáltatás fennmaradó részét a Megrendelő (vagy a kifizetésre köteles szervezet) őrzi, és az akkor illeti meg a Vállalkozót, ha a Megrendelő részére igazolja, hogy az e) vagy az f) pont szerinti kötelezettségét teljesítette, vagy hitelt érdemlő irattal igazolja, hogy az alvállalkozó vagy szakember nem jogosult az ajánlattevő által a b) pont szerint bejelentett összegre vagy annak egy részére;

i) részben vagy egészben európai uniós támogatásból megvalósított közbeszerzés esetén a d) pont szerinti határidő harminc nap.

A felek kizárólag a g) pontja szerinti ellenszolgáltatás halasztott teljesítésében állapodhatnak meg a Ptk. 6:130. § (3) bekezdésének megfelelően. Az Art. 36/A. § (3) bekezdését a Vállalkozóval szemben csak az (1) bekezdés g) pontja szerinti összegre lehet alkalmazni.

Ha az ellenszolgáltatást több részletben teljesíti a Megrendelő vagy a kifizetésre köteles szervezet, minden részlettel kapcsolatban alkalmazni kell a fentieket.

A Megrendelő késedelmes kifizetése esetén a Ptk. 6:155 § (1) bekezdése szerinti mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni a Vállalkozó(k)nak. Szállítói finanszírozás esetén a kifizetésre köteles szervezetet a vonatkozó jogszabályi előírások szerinti késedelmi kamat terheli. A kifizető késedelmének következményei a Megrendelőre nem háríthatók át.
A Vállalkozó nem fizethet, illetve számolhat el a szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, amelyek a 62. § (1) bekezdés k) pont ka)-kb) alpontja szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és amelyek a nyertes ajánlattevő adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak.
Amennyiben a Vállalkozó, Alvállalkozó, illetve engedményes a Szerződéses Megállapodásban meghatározott Vállalkozói Díjat, vagy annak egy részét zálogjoggal terheli meg, engedményezi, faktorálja vagy egyéb módon megváltoznak a számla ellenértékének kifizetéséhez szükséges adatok, erről legkésőbb az érintett számla esedékességét megelőző öt munkanappal korábban köteles tájékoztatni a Megrendelőt.
Szerződő Felek, valamint azok helyébe lépő bármely - természetes személy, jogi személy, egyéni cég vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, vagy ilyen személyek vagy szervezetek csoportja, aki, illetve amely - személy köteles a szerződéssel összefüggő pénztartozás teljesítéseként fizetett összeget - ha az az egész tartozás kiegyenlítésére nem elegendő - elsősorban a főtartozásra, majd a költségekre és végül a kamatokra elszámolni.
Szállítói kifizetés esetén a Vállalkozó, Alvállalkozó, illetve engedményes tudomásul veszi, hogy amennyiben a Vállalkozói Díj, vagy annak egy része zálogjoggal való megterhelése, engedményezése, faktorálása, vagy a számla ellenértékének kifizetéséhez szükséges adatok egyéb módon történő megváltoztatása esetén az erről szóló értesítést későbbi időpontban küldi meg a Megrendelőnek, mint ahogy a Megrendelő az adott számla vonatkozásában a kifizetési igénylést benyújtotta a kifizetésre köteles szervezetnek, a Megrendelő törölteti az érintett számla kifizetésével kapcsolatos adatokat a kifizetés igénylésből. A Megrendelő az értesítésben feltüntetett adatoknak megfelelően összeállítja az új kifizetési igénylést, és megküldi azt a kifizetésre kötelezett szervezetnek. Vállalkozó, Alvállalkozó, illetve engedményes tudomásul veszi, hogy a kifizetési igénylés módosítására legkésőbb a kifizetésre köteles szervezet által alkalmazott nyilvántartási rendszerben összeállított forráslehívási dokumentáció keltét megelőző ötödik munkanapig van lehetőség.
A számla ellenértékének kifizetéséhez szükséges adatok módosítása esetén a Szerződés szerinti esedékességet a módosítást tartalmazó hiánytalan dokumentumok Megrendelő általi kézhezvételétől kell számítani azzal, hogy a módosított esedékességet megelőző időszakra a Megrendelő fizetési késedelme kizárt.
A Vállalkozó, alvállalkozó köteles tájékoztatni az engedményest arról, hogy a Megrendelő vagy a kifizetésre köteles szervezet a fenti feltételek alapján biztosítja az engedményezett összeg kifizetését.
Amennyiben a Vállalkozó, az alvállalkozó számláján a jelen Szerződés szerinti esedékességet megelőző dátum kerül feltűntetésre, úgy a Megrendelő a jelen Szerződés szerinti esedékességig nem esik késedelembe.
Megbízó a kifizetéseket magyar forintban teljesíti, és az elszámolás pénzneme is magyar forint.

Alvállalkozók/Közreműködők
1. A Vállalkozó, Alvállalkozó(k)/ Közreműködők igénybevételére kizárólag a Kbt. 138. § rendelkezéseivel összhangban jogosult.
2. A Vállalkozó köteles a szerződéskötés előtt írásban bejelenteni a Szerződés teljesítésébe bevonásra kerülő Alvállalkozó(k)/Közreműködők nevét, székhelyét. A Szerződés teljesítésébe bevont Alvállalkozókra, Közreműködőkre vonatkozó vállalkozói tájékoztatás a Szerződéses Megállapodás melléklete.
3. A Vállalkozó a Kbt. 138. § (3) alapján kifejezetten nyilatkozik, hogy a teljesítésébe bevonni kívánt Alvállalkozó(k)/Közreműködők nem áll(nak) az ajánlati felhívásban előírt kizáró okok hatálya alatt.
4. A Vállalkozó köteles a teljesítésbe bevont minden további, az ajánlatban vagy legkésőbb a Szerződés megkötéséig be nem jelentett Alvállalkozó(k)at/ Közreműködőket a Megrendelőnek bejelenteni, és a bejelentéssel egyidejűleg nyilatkozni arról, hogy az Alvállalkozó(k)/ Közreműködők nem áll(nak) az ajánlati felhívásban előírt kizáró okok hatálya alatt.
5. A Vállalkozó által a teljesítésbe bevont alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladhatja meg a Szerződés értékének 65%-át.

A Vállalkozó köteles bevonni a teljesítésbe az alkalmasságának igazolásában részt vett szervezetet a Kbt. 65. § (7) bekezdés szerint az eljárásban bemutatott kötelezettségvállalásnak megfelelően, valamint a 65.§ (9) bekezdésében foglalt esetekben és előírt módon köteles igénybe venni. E szervezetek vagy szakemberek bevonása akkor maradhat el, vagy helyettük akkor vonható be más (ideértve az átalakulás, egyesülés, szétválás útján történt jogutódlás eseteit is), ha az ajánlattevő e szervezet vagy szakember nélkül vagy a helyette bevont új szervezettel vagy szakemberrel is megfelel - amennyiben a közbeszerzési eljárásban az adott alkalmassági követelmény tekintetében bemutatott adatok alapján az ajánlatkérő szűkítette az eljárásban részt vevő gazdasági szereplők számát, az eredeti szervezetekkel vagy szakemberrel egyenértékű módon megfelel - azoknak az alkalmassági követelményeknek, amelyeknek az ajánlattevőként szerződő fél a közbeszerzési eljárásban az adott szervezettel vagy szakemberrel együtt felelt meg.

A Megrendelő nem korlátozhatja az ajánlattevő jogosultságát alvállalkozó bevonására, csak akkor, ha az eljárás során a 65. § (10) bekezdése szerinti lehetőséggel élt. A Vállalkozó a szerződés megkötésének időpontjában, majd - a később bevont alvállalkozók tekintetében - a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles előzetesen a Megrendelőnek valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni, amely részt vesz a szerződés teljesítésében, és - ha a megelőző közbeszerzési eljárásban az adott alvállalkozót még nem nevezte meg - a bejelentéssel együtt nyilatkozni vagy az érintett alvállalkozó nyilatkozatát benyújtani arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll a megelőző közbeszerzési eljárásban előírt kizáró okok hatálya alatt.
Az eljárás során a Vállalkozó által bemutatott valamely szervezet vagy szakember bevonásától nem lehet eltekinteni olyan esetben, ha az érintett szerződés sajátos tulajdonságait figyelembe véve az adott személy (szervezet) igénybevétele a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésekor meghatározó körülménynek minősült. Ilyen esetben csak a jogutódlás olyan eseteiben változhat a bevont szervezet, ha az új szervezet az értékeléskor figyelembe vett minden releváns körülmény - különös tekintettel a 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben az értékelt személyi állomány - tekintetében az eljárásban bemutatott szervezet jogutódjának tekinthető. Az értékeléskor meghatározó szakember személye csak a Megrendelő hozzájárulásával és abban az esetben változhat, ha az értékeléskor figyelembe vett minden releváns körülmény tekintetében az értékelttel egyenértékű szakember kerül bemutatásra.
A Vállalkozó az ajánlatban, vagy legkésőbb a Szerződés megkötéséig be nem jelentett Alvállalkozó(k)/Közreműködők bejelentésére, cseréjére vonatkozó igényét az ok felmerülésétől számított 3 (három) napon belül köteles bejelenteni a Megrendelőnek. Az Alvállalkozó(k)/Közreműködők bejelentésével, cseréjével kapcsolatos igényeket a Megrendelő a bejelentéstől számított 8 (nyolc) napon belül köteles elbírálni.
Vállalkozó vállalja, hogy az Alvállalkozóival/ Közreműködőivel kötött szerződésben megköveteli, hogy a közreműködők/alvállalkozó(k) nem vehetnek igénybe saját teljesítésének 50%-át meghaladó mértékben további Alvállalkozót/ Közreműködőt.
A Vállalkozó köteles az alkalmassága igazolása körébe bevont és bemutatott, valamint az Ajánlat részszempontok szerinti értékelése körében figyelembe vett erőforrásait, képességeit, szakmai kvalifikációt, tagságát, regisztrációját és egyéb jellemzőit a Szerződés teljesítése alatt változatlan tartalommal fenntartani. A Megrendelő e kötelezettségek megszegését súlyos szerződésszegésnek tekinti, mely megalapozhatja - a konkrét szerződésszegés jellemzői függvényében - a Szerződéstől való elállást, a Szerződés felmondását.
A Vállalkozó a teljesítésébe bevont Alvállalkozó(k)/Közreműködők tevékenységéért a Ptk. 6:148. § rendelkezései szerinti felelősséggel tartozik.
A Vállalkozó köteles valamennyi Alvállalkozói/ Közreműködői szerződésében érvényesíteni a Szerződés munkabiztonsággal, foglalkoztatással, tűzvédelemmel, felelősségbiztosítással kapcsolatos rendelkezéseit. A Vállalkozó az alvállalkozóval kötött szerződésben az alvállalkozó teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével kapcsolatos igényeinek biztosítékaként legfeljebb a szerződés szerinti, áfa nélkül számított ellenszolgáltatás 10-10%-át elérő biztosítékot köthet ki.

A Vállalkozó jogutódlása
1. A Vállalkozó személye a Szerződés teljesítése során - a Kbt. rendelkezései szabta keretek között –az alábbi esetekben változhat meg, és ezekben az esetekben teljesítheti a Szerződést a jogutód társaság:

a jogutódlás a Vállalkozó, mint jogi személy átalakulásának, egyesülésnek, szétválásnak, vagy a jogutódlással megszűnés más esetének következménye, vagy olyan részleges jogutódlás eredményeként következik be, ahol egy gazdasági egységként működő, a Szerződés tárgya szerinti teljes üzletág a hozzátartozó szerződésekkel, eszközökkel és munkavállalókkal (amennyiben a Vállalkozó nem gazdasági társaság jogi személy, az adott tevékenységet ellátó teljes szervezeti egység) átruházásra kerül a jogutódra, vagy
a Vállalkozóra vonatkozó fizetésképtelenségi eljárás eredményeként kerül sor a Szerződés átruházására feltéve, hogy a Szerződésbe lépő jogutód nem áll a közbeszerzési eljárásban alkalmazott kizáró okok hatálya alatt, és a Kbt.-nek a szerződés teljesítésében részt vevőkre megállapított szabályai szerint megfelel a közbeszerzési eljárásban alkalmazott alkalmassági követelményeknek, és a jogutódlás nem a Kbt. alkalmazásának megkerülését célozza.

A Vállalkozó a jogutódlásra vonatkozó cégbejegyzésről a cégbírósági döntést követően haladéktalanul, de legkésőbb 5 (öt) napon belül köteles a Megrendelőt – a jogutódlás időpontjának megadásával – írásban tájékoztatni.
A jogutód társaság köteles a jogutódlás időpontját követő legfeljebb 15 (tizenöt) napon belül:

átadni a Megrendelőnek a jogutódlást igazoló szerződéses és cégbírósághoz benyújtott dokumentumokat annak érdekében, hogy megállapítható legyen a jogutódra átszállt vagyoni elemek, vagyoni értékű jogok köre, valamint igazolnia kell azt, hogy a Szerződés szerinti biztosítékok a jogutód nevére szólnak. A jogutód nevére szóló biztosítékokat az átalakulás időpontját követő 15 (tizenöt) napon belül át kell adni a Megrendelőnek;
igazolnia kell a jogutódnak, hogy rendelkezik a Szerződésnek megfelelő felelősségbiztosítási szerződéssel.

A jogutód társaság a Szerződéssel kapcsolatban a Szerződés szerinti biztosítékok benyújtásáig teljesítést nem végezhet. A Vállalkozó, mint jogelőd által nyújtott biztosítékoknak mindaddig érvényesnek kell lennie/lenniük, amíg a jogutód nem teljesíti a biztosítékok nyújtására vonatkozó kötelezettségét.
A Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a fenti pontokban foglalt kötelezettségek teljesítésének elmulasztása - beleértve a jogutód társaság mulasztását is - esetén, továbbá bármely, a jogutódlás bekövetkezésének időpontjától a jogutód társaság által szolgáltatott biztosíték Megrendelő rendelkezésére bocsátásáig bekövetkezett szerződésszegés esetén a Megrendelő a jogelőd Vállalkozó által nyújtott biztosíték teljes összegére jogosulttá válik. A Megrendelő a biztosíték igénybevételét megelőzően írásban köteles a Vállalkozót értesíteni és legfeljebb 8 (nyolc) napos határidőt biztosítani a jogsértő helyzet orvoslására. A jelen határidő eredménytelen eltelte esetén a Megrendelő jogosult a Vállalkozó biztosítékát érvényesíteni, a Szerződést azonnali hatállyal felmondani.

Más vállalkozó igénybevétele
1. A Megrendelő a Vállalkozó költségére, különösen - de nem kizárólagosan - a Vállalkozó következő szerződésszegései esetén jogosult más gazdasági szereplővel elvégeztetni munkákat:

a Vállalkozó a Megrendelő utasítását felszólítás ellenére nem hajtja végre;
a Vállalkozó a Munkaterületet a Megrendelő felszólítása ellenére nem tartja rendben;
a Vállalkozó az általa okozott károkat a Megrendelő felszólítása ellenére nem állítja helyre;
Vállalkozó megtagadja a munkavégzést;
a Vállalkozó olyan okból, amelyért felelős, a Bázis, illetve Aktualizált Dokumentációban meghatározott ütemtervtől 90 (kilencven) napot meghaladó késedelembe esik, továbbá ha a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a Vállalkozó felelősségi körébe tartozó okból a teljesítést késedelmesen tudja elvégezni vagy hibás lesz;
a Vállalkozó olyan okból, amelyért felelős, a hibásan elkészült munkarészt a Megrendelő utasítása ellenére meghatározott határidőn belül nem bontja el és nem készíti el újra megfelelően; ugyanez vonatkozik tervektől eltérő munkákra is;
bekövetkezik a Szerződéses Feltételek szerinti, a Vállalkozó szerződésszegésére alapított felmondási, elállási ok, függetlenül attól, hogy a Megrendelő gyakorolja-e a felmondás, elállás jogát;
a Vállalkozó olyan okból, amelyért felelős, a műszaki átadás-átvétel eljárás során megállapított hibákat határidőben nem javítja, a hiányosságokat nem pótolja,
a Vállalkozó olyan okból, amelyért felelős, a jótállási, szavatossági, továbbá utó-felülvizsgálatokon megállapított kötelezettségeinek határidőben nem tesz eleget, illetve az utó-felülvizsgálatokon nem jelenik meg.

Amennyiben a Megrendelő a fenti pontban meghatározott esetekben valamely munkát más gazdasági szereplővel végeztet el, a Vállalkozó köteles a Munkaterület érintett részét munkavégzésre alkalmas állapotban átadni. Amennyiben ennek nem tesz eleget, a Megrendelő a Munkaterületet birtokba veheti és a Vállalkozó költségére rendbe teheti. A Megrendelő a Teljesítési Biztosítékból, Jótállási biztosítékból érvényesítheti igényeit.

Szerzői jogok
1. A Megrendelő kijelenti, hogy a Vállalkozó részére átadott Tervek tekintetében határozatlan idejű, korlátlan és kizárólagos felhasználási joggal rendelkezik valamennyi átruházható szerzői jog vonatkozásában, beleértve azt is, hogy a Tervek felhasználásra harmadik személynek további engedélyt adjon. Ennek alapján a Megrendelő biztosítja, hogy a Vállalkozó jogdíj fizetése nélkül jogosult legyen a Megrendelő által átadott terveknek az általa elvégzendő tervezési feladathoz szükséges továbbtervezésére, átdolgozására.
2. A Vállalkozó kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy a Megrendelő a Szerződés teljesítése során keletkezett, a Vállalkozó által készített vagy készítetett, szerzői jogi védelem alá eső valamennyi alkotással kapcsolatban határozatlan idejű, korlátlan és kizárólagos felhasználási jogot szerezzen valamennyi átruházható szerzői jog vonatkozásában, az adott munkarész ellenértékének Vállalkozó részére történő megfizetésével egyidejűleg. Továbbá a Vállalkozó kifejezett engedélyt ad arra, hogy a Megrendelő a mű felhasználására ugyanezen jogosultságokkal harmadik személynek további felhasználási engedélyt adjon.
3. A Vállalkozó kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy a Megrendelő a szellemi alkotást nem csak saját belső tevékenységéhez, illetve nem csak saját tevékenysége körében használhatja fel, hanem nyilvánosságra hozhatja, harmadik személlyel közölheti, harmadik személynek át, illetőleg tovább adhatja, a mű (mű részlet), mint előzmény a későbbiekben szabadon felhasználható.
4. A Vállalkozó kifejezetten kijelenti, hogy a felhasználási engedély teljes körű, az kiterjed különösen a mű átdolgozására, és az átdolgozhatóság jogának harmadik személyre történő átruházhatóságára (átdolgoztatás), valamint a mű többszörözésére, amely magában foglalja a mű kép- vagy hangfelvételen rögzítését, illetve számítógéppel vagy elektronikus adathordozóra való másolását is, valamint kiterjed még az előzőekben felsorolt jogosítványokat is magában foglaló többszörözés jogának harmadik személy részére történő átengedésére.
5. A Vállalkozó kifejezetten kijelenti, hogy az átdolgozás, illetőleg átdolgoztatás joga magában foglalja különösen a mű (mű részlet) bármilyen módosítását, megváltoztatását, át-, illetve továbbtervezését, új tervdokumentációba való beépítését, beszerkesztését, betervezését.
6. A Vállalkozó csak a Megrendelő előzetes írásbeli hozzájárulásával adhatja tovább a dokumentáció bármely munkarészét harmadik félnek vagy adhat nyilatkozatot a szerződés alapján nyújtott szolgáltatásról.
7. A szerzői jogok maradéktalan átadása érdekében Vállalkozó köteles az általa készített vagy készíttetett, illetve módosított Terveket papír alapon és digitálisan, szerkeszthető formátumban is a Megrendelő részére a kért példányszámban átadni. A digitális, szerkeszthető formátumban történő átadás az adott teljesítés igazolásának feltétele. A Vállalkozó a Megrendelő kérésére az általa készített Tervek tekintetében a Tervezőtől a fenti szerzői jogok átadására vonatkozó nyilatkozatot köteles beszerezni és átadni.
8. A Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy minden, a Vállalkozó vagy alvállalkozója által a Szerződés teljesítésével összefüggésben létrehozott, szerzői jogi védelem alá eső szoftver, adatbázis, és ezek dokumentációja esetében a Megrendelőnek határozatlan idejű, korlátlan és kizárólagos felhasználási jogot ad valamennyi átruházható szerzői jog vonatkozásban.
9. Vállalkozó fenti pont szerinti kötelezettsége nem értelmezhető úgy, hogy köteles lenne a szoftverek forráskódjának átadására. A szoftver természetére tekintettel a Vállalkozó dekompilációra nem jogosult.
10. A Vállalkozó minden szoftver, adatbázis, és ezek dokumentációja esetében, amelyet a Vállalkozó, vagy az alvállalkozó nem a Szerződés teljesítése érdekében hoz létre, a szerzői jogait fenntartja.
11. Szerződő Xxxxx kijelentik, hogy a szerzői jogok ellenértékét – beleértve a felhasználási jogok díját is – a Vállalkozói díj tartalmazza.
Jótállás, Szavatosság
1. A Vállalkozó a Ptk. 6: 171-6:173 §-ai és a Szerződés feltételei szerint jótállást vállal. A jótállási kötelezettsége alól a Vállalkozó akkor mentesül, ha, bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.
2. A Vállalkozó kellékszavatosságot vállal a Ptk. 6: 159.§ - 6: 167. §-ai és a Szerződés feltételei szerint.
3. Jótállás, szavatosság a tervezési szolgáltatásokra, szoftverekre, a kivitelezési munkákra, hardverekre és egyéb eszközökre, berendezésekre
  1. A Vállalkozó jótáll, szavatosságot vállal a Szerződés alapján az általa készített vagy készíttetett tervdokumentáció, fejlesztett, átadott szoftverek, elvégzett munkák, szállított hardverek és egyéb eszközök, berendezések hibátlan minőségéért, a hatályos jogszabályoknak, szabványoknak és a Szerződésben, Műszaki Követelményekben előírt feltételnek való megfelelőségéért és rendeltetésszerű felhasználásra alkalmasságáért, továbbá azért, hogy a Szerződés tárgyán harmadik személynek (ideértve az Alvállalkozót/Közreműködőt is) nincs olyan joga, amely kizárja vagy akadályozza a Megrendelő tulajdonszerzését és Szerződés szerinti felhasználási jogosultságát.
4. Jótállási, szavatossági idő
  1. A Jótállás időszak időtartama, illetve vége a Projekt egésze sikeres Műszaki Átadás-átvételének lezárásától számított 36 (harminchat) hónap.
  2. A jótállási időszak kezdete tervezési szolgáltatás esetében az utolsóként leszállított és a Megrendelő által átvett tervcsomag átvételét követő nap.
  3. A jótállási időszak kezdete kivitelezési munkák, szoftverek, hardverek, egyéb eszközök, berendezések esetében a Projekt, illetve az egyes Építési Szakasz/Részek/Projektelem (Rész) műszaki átadás- átvételét követő nap.
  4. A Vállalkozó szavatossága alapján a terv hibája miatt mindaddig érvényesíthetőek a szerződésszegésből fakadó jogok, amíg a terv alapján kivitelezett szolgáltatás tervhibával összefüggő hibás teljesítése miatti jogok gyakorolhatók.
  5. A jótállási időszakba nem számít bele az az időtartam, amíg az egyes Építmények vagy a Projekt egésze vagy egy része nem használható a Vállalkozó által a jótállási kötelezettség alapján kijavítandó hiba miatt.
  6. A Vállalkozó köteles Jótállási Időszak alatt felmerült hibákat kijavítani, mely a Jótállási Igazolás kiadásának a feltétele. A Megrendelő a Mérnök által szignált Jótállási Igazolást a kézhezvételt követő 15 (tizenöt) napon belül köteles kiadni, amennyiben a Vállalkozó a jótállási kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette. A Jótállási Igazolásban rögzíteni szükséges azt az időpontot, amikor a Vállalkozó a jótállási kötelezettségeit teljesítette.
5. A Szavatosság időtartama
  1. A Vállalkozó által szolgáltatott tervek, szoftverek, egyéb eszközök, berendezések és kivitelezési munkák esetében a szavatossági idő 5 (öt) év.
  2. Kivitelezési munkák esetében a szavatossági időtartam a fenti ponttól eltérően 5 (öt), illetve 10 (tíz) év a 12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM rendelet Mellékletének I., illetve II. pontja hatálya alá tartozó Szerződés szerinti feladatok tekintetében.
  3. A szavatossági idő számítása meggyezik a jótállási idő számításával.
6. A Megrendelő jótállási, szavatossági igénye, a Vállalkozó jótállási, szavatossági kötelezettségei
  1. A Vállalkozó jótállási kötelezettsége alapján az igényt a Megrendelő, míg Szavatosság alapján - amennyiben azt a Megrendelő az Üzemeltetőre és/vagy Vagyonkezelőre engedményezi - az Üzemeltető és/vagy a Vagyonkezelő érvényesíti. A Megrendelő jótállási igényérvényesítésében közreműködik a Mérnök.
  2. A Megrendelő, a Mérnök, az Üzemeltető és/vagy a Vagyonkezelő értesíti a Vállalkozót, ha a jótállási, szavatossági időszak alatt valamilyen hiba jelentkezik, vagy kár bekövetkezik, megadva a hiba leírását.
  3. Kijavítás
    1. A Megrendelő határozza meg a javítás határidejét. A Vállalkozónak a javítás módjáról Javítási Technológiai Utasítást kell készítenie. A Vállalkozó köteles a Jótállási Időszak egész ideje alatt a Megrendelő és/vagy a Mérnök ésszerű utasításnak megfelelően az előírt határidőn belül kijavítani és/vagy helyre állítani minden hibát, hiányosságot, repedést, tönkrement részt stb., amelyre a Megrendelő utasítja.
    2. A Vállalkozó a Jótállási Időszakban előírt, a hibás teljesítéséből fakadó kijavítási munká(ka)t a saját költségén köteles elvégezni, és köteles továbbá megtéríteni mindent kárt, amelyet az ilyen hibás teljesítés okoz.
    3. Ha bármely hiba, repedés vagy más hiányosság merül fel a Projekt tárgyán a Jótállási Időszak lejárta előtt, a Mérnök és/vagy Megrendelő jogosult utasítani a Vállalkozót - egy másolatot küldve a Megrendelőnek - hogy irányítása szerint tárja fel a hiba okait.
    4. Ha a hiba, repedés vagy egyéb hiányosság olyan, amelyért a Vállalkozó felelős, a feltárás elvégzésével kapcsolatban felmerült költséget a hiba kijavításának költségein felül a Vállalkozó viseli.
  4. Kijavítás más Vállalkozóval
    1. Abban az esetben, ha a Vállalkozó elmulasztja a hibák kijavítását az előírt határidőn belül, vagy nem kezdi meg ésszerű határidőn belül, illetve megkezdte, de nem végzi el azokat az előírt ütemben, a Megrendelő jogosult saját maga elvégezni, vagy más vállalkozókkal elvégeztetni a javítást, amelyeket a Vállalkozó lett volna köteles elvégezni saját költségén a Szerződés értelmében.
    2. A kijavítás elmaradása esetén a Megrendelő jogosult a hiba kijavításával ténylegesen felmerült, továbbá a Mérnök, valamint szakértői vélemény alapján becsült összegben felmerülő összes költségét a Vállalkozótól igényelni közvetlenül és/vagy a Jótállási Biztosíték megfelelő részének igénybe vételével. A Megrendelő a Mérnök, valamint a szakértői vélemény alapján érvényesített becsült összeggel a munkák teljes körű elvégzését követően köteles a Vállalkozó felé elszámolni.
  5. Kicserélés
    1. Jótállás esetén a Megrendelő, Szavatosság esetén az Üzemeltető és/vagy Vagyonkezelő kicserélésre vonatkozó igényt érvényesíthet, ha ezzel nem okoz aránytalan többletköltséget a Vállalkozónak figyelemmel az áru, szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékére, a szerződésszegés súlyára és a kellékszavatossági jog teljesítésével a Megrendelőnek okozott érdeksérelemre.
    2. A Megrendelő, Szavatosság esetén az Üzemeltető és/vagy Vagyonkezelő kicserélésre vonatkozó igényében köteles megadni - figyelemmel a Közbeszerzési Műszaki Leírásban foglaltakra - azokat a kötelező műszaki paramétereket, amelyek kicserélés esetén - ha a csere tárgya már nem áll rendelkezésre - az egyenértékűségét megalapozzák.
7. Utó-felülvizsgálati eljárás
  1. A Felek a műszaki átadás-átvétel lezárásnak napjától számított 12 (tizenkét) hónap elteltével utó-felülvizsgálati eljárást tartanak, amelyet évente megismételnek a Jótállási Időszak lejártáig. Utó-felülvizsgálati eljárást kell lefolytatni a jótállási idő lejárta előtti legfeljebb 60 (hatvan) nappal a Vállalkozó jótállási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése céljából. Az utó-felülvizsgálati eljárást a Mérnök hívja össze és bonyolítja le.
  2. Az utó-felülvizsgálati eljárás(ok)ról a Mérnök jegyzőkönyvet készít, amelyben a Vállalkozónak nyilatkoznia kell jótállási igények teljesítéséről és a teljesítési határidőkről.
Felelősség
1. A Vállalkozó felel a szerződésszerű teljesítésért, az általa elvégzett munkák, szolgáltatások jogszabályoknak, hatósági előírásoknak, Szerződésnek való megfelelőségéért, az adott tájékoztatások, dokumentációk tartalmának helytállóságáért.
2. A szerződésszerű teljesítésért való felelősség alóli mentesülésre - a jogszabályok és a Szerződés eltérő rendelkezése hiányában - Ptk. 6:142. § szabályai alkalmazandók. Ennek értelmében a Vállalkozó akkor mentesül a szerződésszegésért való felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.
3. A Ptk. 6:142. § szerinti ellenőrzési körön kívül eső és előre nem látható körülményeknek minősül különösen:

háború, háborús cselekmények (akár történt hadüzenet, akár nem), invázió,
lázadás, forradalom, zendülés, katonai hatalomátvétel, bitorolt hatalom intézkedései, polgárháború, terrorcselekmény,
bármely nukleáris anyag, vagy a nukleáris anyag elégéséből származó bármely nukleáris hulladék, nukleáris robbanás, vagy bármely más nukleáris robbanó szerkezet vagy annak nukleáris összetevője által keltett ionizáló sugárzás, vagy radioaktivitás okozta szennyezés, mérgezés, vagy a felsoroltak más veszélyes tulajdonságai,
hangsebességgel vagy hangsebességnél gyorsabban repülő repülőgép vagy egyéb légi eszközök által okozott lökéshullámok,
polgári engedetlenség, lényeges rendzavarás, kivéve, ha abban a Vállalkozó vagy Alvállalkozóinak alkalmazottai is közreműködnek,
a természeti erők bármely olyan működése,

amely ellen egy tapasztalattal rendelkező Vállalkozótól ésszerűen nem volt elvárható, hogy óvintézkedéseket tegyen, így különösen a tűz, robbanás, villámlás, vihar, csapadék, árvíz, belvíz, földrengés vagy földcsuszamlás, de ezek közül kizárólag az, amely rendkívüli mértékű és az építési munkákat ténylegesen, lényeges mértékben akadályozza, kivéve azokat az eseményeket, amelyeket a Vállalkozó maga okozott.

A Vállalkozó a Ptk. 6:142. § szerinti kimentési bizonyítása - egyéb feltételek megléte mellett - akkor fogadható el, ha egyértelműen bizonyítja azt is, hogy:

a fenti pont szerinti esemény nem a Vállalkozónak jogszabályokból vagy a jelen Szerződésből fakadó kötelezettsége megszegéséből, vagy bármely egyéb gondatlan magatartásából, szerződésszegéséből, cselekményéből vagy mulasztásából adódik vagy nem azok bármelyikének tulajdonítható; és
az attól függetlenül következett be, hogy a Vállalkozó betartotta a jelen Szerződés szerinti kötelezettségeit; és
a Vállalkozó az esemény bekövetkeztekor az esemény helyszínén építési munkákat végzett, vagy az építési ütemterv szerinti kivitelezési munkákat végzett volna; és
a Vállalkozónak nem volt lehetősége arra, hogy tevékenységét átszervezze annak érdekében, hogy a bekövetkezett esemény hatásait elkerülje, és
fenti események bármelyikének bekövetkezte ténylegesen és jelentős mértékben hátráltatja a Vállalkozót a feladatai ellátásában; és
az esemény a Vállalkozó akaratától független, és
az esemény bekövetkezésének elhárítására a Vállalkozó nem készülhetett fel, és
az esemény bekövetkezését követően a Vállalkozó a tőle elvárható gondosság mellett sem volt képes az eseményt ellenőrzése alá vonni, és
a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta és

az adott esemény megszűnésének időpontjától az építési ütemterv szerint az adott építési munkára tervezett időtartamból az eseménnyel késleltetett tevékenységnek a Mérnök által az adott építési munka megkezdése előtt jóváhagyott Technológiai Utasítások szerinti elvégzéséhez a technológiailag szükséges legrövidebb idő nem áll rendelkezésre.

A Vállalkozó felel az általa készített vagy készíttetett tervek szakszerűségéért, valós, valamint a Szerződésnek megfelelő tartalmáért, minőségéért, technológiai megvalósíthatóságáért, jogszabályoknak, szabványoknak, szakmai szabályoknak, valamint az egyéb, a Szerződésben előírt követelményeknek való megfeleléséért.
A Vállalkozó által készítetett tervek Mérnök általi felülvizsgálata és Megrendelő általi elfogadása nem mentesíti a Vállalkozót a Tervek megfelelőségéért fennálló felelőssége alól.
A Vállalkozó felelőssége és helytállási kötelezettsége azon esetekre is kiterjed, amelyek abból következnek, hogy a Vállalkozó késedelmesen tájékoztatja a Megrendelőt, a kárenyhítési kötelezettségét a Vállalkozó elmulasztja, vagy nem megfelelően teljesíti, illetve összefüggésben állnak olyan munkák elutasításával, amelyeket a Mérnök elrendel.
A Vállalkozó felelősséggel tartozik azért, hogy az általa vagy az általa a teljesítésbe bevont Alvállalkozók/ Közreműködők által elvégzett munkák, az általa vagy a teljesítésbe bevontak által nyújtott szolgáltatások, készített dokumentumok és egyéb kapcsolódó iratok tartalma megfelel a Magyarországon érvényes, vagy alkalmazandó jogszabályoknak, hatósági és szakhatósági előírásoknak, egyéb szakmai előírásoknak.
A Vállalkozó köteles megtéríteni a Megrendelő minden olyan kárát, veszteségét, költségét (beleértve jogi költségeket, díjakat is), amely a Vállalkozó vagy bármely olyan személy károkozásából ered, akiért a Vállalkozó jelen Szerződés szerint felelősséggel tartozik.
A Vállalkozó teljes felelősséggel tartozik a Munkaterület átadásától a Munkaterületnek a Megrendelő általi tényleges visszavételéig a berendezések, áruk, anyagok őrzéséért, kezeléséért, és viseli az ezekben bekövetkezett kárt, veszteségét, melyet saját kockázatára és költségére köteles orvosolni.
A Vállalkozó felelőssége megmarad az elmaradt vagy javítandó munkák tekintetében, továbbá a jótállás körébe tartozó munkavégzésnél.
A Vállalkozó köteles helytállni az uniós és hazai támogatással, annak felhasználásával összefüggésben megállapított szabálytalanság, továbbá korrekció, visszafizetési kötelezettség esetén, ha az a Vállalkozó vagy által a teljesítésbe bevont Alvállalkozó/Közreműködők jogsértésével, szerződésszegésével összefüggésben következett be.
Amennyiben a Vállalkozó a felelősségét kimenti, a Megrendelő - a Mérnök írásban előterjesztett javaslata - alapján dönt arról, hogy a bekövetkezett kárt, veszteséget helyre kell-e állítani, amennyiben igen, mikor és milyen mértékben. Ebben az esetben a Felek a Változtatás szabályainak megfelelő alkalmazásával járnak el.

Szerződésszegés és jogkövetkezményei
1. Szerződésszegés
  1. A Vállalkozó szerződésszegést követ el, amennyiben az adott Vállalkozói feladat teljesítésére a Szerződésben meghatározott határidők tekintetében késedelembe esik, valamint a Szerződés szerinti kötelezettségeit nem vagy nem szerződésszerűen, hibásan, hiányosan teljesíti.
  2. A Vállalkozó a szerződés hatálya alatt keletkező kötelezettségeinek megszegéséért is felelős. A Vállalkozó a Szerződéses teljesítése során érvényes jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően köteles eljárni.
2. Késedelmi kötbér
  1. Amennyiben a Szerződéses Megállapodás értelmében a Vállalkozó tervezési feladatokat is köteles ellátni, a tervszolgáltatási határidők be nem tartása a Szerződéses Megállapodás ezen rendelkezése esetén késedelmi kötbérterhes. A késedelmi kötbér alapja a Beárazott Költségvetésben meghatározott nettó tervezési ellenérték, illetve szakaszos tervszolgáltatás esetén a késedelemmel érintett tervszakasz tervcsomagjának nettó ellenértéke, a késedelmi kötbér mértéke 0,5 % / nap. A késedelmi kötbérfizetési kötelezettség minden olyan napra fennáll, amely eltelik az előírt tervezési feladatok tényleges befejezésének időpontjáig.
  2. Amennyiben a Vállalkozó nem tartja be a Projekt egésze, vagy az egyes, a Szerződéses Megállapodásban rögzített Építési Szakasz/Projektelem/Rész tekintetében a Szerződéses Megállapodásban rögzített Befejezési Határidőt, vagy Részhatáridőt, késedelmi kötbérfizetési kötelezettség terheli. A késedelmi kötbér alapja a Projekt, illetve az elmulasztott Részhatáridőkhöz tartozó Szerződéses Megállapodásban rögzített Építési Szakasz/ Projektelem/ Rész nettó ellenértéke, a késedelmi kötbér mértéke 0,5 % / nap. A késedelmi kötbérfizetési kötelezettség minden olyan napra fennáll, amely eltelik az előírt Befejezési/Részhatáridő és az egész Projektre, vagy Szerződéses Megállapodásban rögzített Építési Szakasz/Projektelem/Rész tekintetében kiadott Átadási Igazolás vagy Befejezési Igazolás szerinti tényleges befejezési időpontig.
  3. Amennyiben a Vállalkozó nem tartja be a tervezési hibák kijavítására, a hiányok pótlására a Megrendelő által előírt határidőket, késedelmi kötbérfizetési kötelezettség terheli. A késedelmi kötbér alapja a javítási, pótlási késedelemmel érintett nettó tervezési ellenérték, mértéke 1 % minden késedelmes napra számítva.
  4. Amennyiben a Vállalkozó nem tartja be kivitelezési hibák kijavítására, a hiányok pótlására a műszaki átadás-átvételi eljárás, illetve a műszaki bejárási/utóellenőrzési eljárás során rögzített határidőket, késedelmi kötbérfizetési kötelezettség terheli. A késedelmi kötbér alapja a hibakijavítás és hiánypótlás jegyzőkönyvben vagy utólagos költségbecslés alapján megállapított nettó ellenértéke, mértéke 2 % minden késedelmes napra számítva, azzal hogy a késedelemmel érintett 8. (nyolcadik) napon a mértéke 1 %.
  5. A késedelmi kötbér összesített mértéke nem haladhatja meg a Vállalkozói Díj 15 %-át.
  6. A késedelmi kötbér esedékessé válik a késedelem megszűnésekor, de legkésőbb a késedelmi kötbér maximuma elérésének napján.
3. Hibás teljesítési kötbér
  1. A Vállalkozó a tervezési feladatok hibás teljesítése esetén, abban az esetben, ha a Vállalkozó a feltárt tervhibákat a Megrendelő felhívására nem javítja ki, hiányosságokat nem orvosolja a megállapított határidőre, hibás teljesítési kötbért köteles fizetni a Megrendelőnek. A hibás teljesítési kötbér mértéke a hibás teljesítéssel érintett tervezési munkarész nettó értékének 15%-a.
  2. A Vállalkozó hibás teljesítése esetén, vagyis amennyiben a Vállalkozó a (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárás során a Hiba és Hiánylistában rögzített hibákat a Megrendelő felhívása ellenére nem javítja ki, hiányosságokat nem orvosolja a (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárás során megállapított határidőre, vagy a Műszaki Átadás-átvételi Eljárás során rögzített hiba nem javítható, hibás teljesítési kötbért köteles fizetni a Megrendelőnek. A hibás teljesítési kötbér mértéke a hibás teljesítéssel érintett munkarész nettó értékének 15 %-a.
  3. A Vállalkozó fenti pontok szerinti hibás teljesítési kötbér fizetési kötelezettsége ugyanazon hibára a késedelmi kötbérfizetési kötelezettséget kizárja.
  4. A Megrendelő hibás teljesítési kötbért köt ki arra az esetre, ha a Vállalkozó - a Megrendelő előzetes hozzájárulása nélkül - nem azokat a közbeszerzési eljárásban megjelölt alvállalkozókat, szakembereket alkalmazza a teljesítés során, akikkel alkalmasságát igazolta a közbeszerzési eljárás során, továbbá ha a Megrendelő felhívása ellenére nem a megfelelő szakmai jogosultsággal rendelkező szakembereket alkalmazza, vagy a Kbt. 138. §-ában foglaltakat egyéb módon megszegi. A hibás teljesítési kötbér mértéke a Vállalkozói Díj 0,01 %-a szakemberenként/szervezetenként.
  5. A hibás teljesítési kötbér összesített mértéke nem haladhatja meg a Vállalkozói Díj 20 %-át.
  6. A hibás teljesítési kötbér esedékessé válik a hibás teljesítés felmerülése utáni első naptól.
  7. Amennyiben a Vállalkozó jótállási, szavatossági kötelezettségeit nem teljesíti, a Megrendelő a hibás teljesítési kötbért érvényesíthet a jótállás, szavatosság körében kiküszöbölésre nem került hibák miatt.
  8. A késedelmi és a hibás teljesítési kötbér maximumának elérése esetében a Megrendelő jogosult a Szerződéstől elállni.
4. Meghiúsulási kötbér
  1. A Vállalkozó meghiúsulási kötbért köteles fizetni:

ha a Szerződés teljesítése - olyan okból, amelyért a Vállalkozó felelős és felelősségét nem menti ki - részlegesen vagy teljesen - meghiúsul,
ha a Vállalkozó a teljesítést jogos ok nélküli megtagadja,
ha olyan ok miatt, amelyért a Vállalkozó felelős és felelősségét nem menti ki - különösen szerződésszegése esetén - a Megrendelő eláll vagy felmondja a Szerződést vagy annak egy részét. Az elállás, felmondás nem érinti a Vállalkozó meghiúsulási kötbérfizetési kötelezettségét.

A Megrendelő érvényesítheti a meghiúsulási kötbért meghaladó kárát.
A meghiúsulási kötbér mértéke, amennyiben a Projekt, vagy az Építési Szakasz/Projektelem/Rész egésze tekintetében következett be a meghiúsulás, illetve a ki nem mentett vállalkozói felelősség miatt az elállás, felmondás, a Vállalkozói Díj, illetve az adott Építési Szakasz/Projektelem/Rész Vállalkozói Díja 20 %-a. Amennyiben a meghiúsulás, megtagadás csak adott munkarészt érint, részleges meghiúsulás esetében az el nem végzett munka nettó értékének 20%-a.
A Megrendelő igénybejelentése, amelyben a meghiúsulás kötbér jogalapját és összegét megjelöli, esedékessé teszi a meghiúsulási kötbérfizetési kötelezettséget.
Meghiúsulási kötbér érvényesítése mellett, amennyiben a Szerződés vagy annak valamely része (részleges meghiúsulás) azért hiúsul meg, mert a Megrendelő a hibás teljesítési vagy késedelmi kötbér maximuma miatt a Szerződéstől eláll, vagy a Szerződést felmondja, hibás teljesítési vagy késedelmi kötbér felszámítására nincs lehetőség.

Kötbérre vonatkozó közös szabályok
1. Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben olyan okból, melyért felelős, megszegi a Szerződést, a Ptk. 6:186. § (1) bekezdése alapján kötbért fizet Megrendelő részére. A Vállalkozó a kötbérfizetési kötelezettség alól abban az esetben mentesül, ha szerződésszegésért való felelősségét a Ptk. 6:142. §-a alapján kimenti.
2. A kötbér késedelmes megfizetése esetén a Vállalkozó a Ptk 6:155. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű késedelmi kamat megfizetésére köteles.
3. A Megrendelő kötbérigényei érvényesítése nem zárja ki a szerződésszegésből eredő egyéb igények érvényesítésének lehetőségét.

Megrendelő pénzbeli követelésének érvényesítése
1. A Megrendelő a Szerződésen alapuló pénzbeli követelésének, különösen kötbér- vagy kárigényének érvényesítése esetén az igény jogalapjának és az okot adó ténynek, eseménynek a megjelölésével – felhívja a Vállalkozót, hogy

a pénzbeli követelés, kötbér és/vagy a kötbéren felüli kár jogalapjának és összegének elismerése mellett a pénzbeli követelés, kötbér és/vagy a kötbéren felüli kár összegét fizesse meg, vagy
a pénzbeli követelés, kötbér és/vagy a kötbéren felüli kár jogalapjának és összegének elismerése mellett a kötbér és/vagy a kötbéren felüli kár összegének a Vállalkozó számlájába történő beszámítás útján való kiegyenlítéséhez járuljon hozzá.

A Vállalkozó köteles a fentiekre vonatkozó nyilatkozatát 5 (öt) napon belül megadni, vagy a Megrendelő felé a felhívás kézhezvételétől számított 5 (öt) napon belül hitelt érdemlően igazolni, hogy a mellékkötelezettség érvényesítésének vizsgálata érdekében a Teljesítésigazolási Szakértői Szervhez (TSZSZ) fordult. Amennyiben a Vállalkozó ezen kötelezettségek közül határidőben egynek sem tesz eleget, úgy a Megrendelő jogosult az igényét a Teljesítési Biztosítékból kielégíteni. Ebben az esetben az igényérvényesítéssel kapcsolatos esetleges költségek akkor is a Vállalkozót terhelik, ha utóbb jogerős bírósági ítélet vagy a TSZSZ szakvéleményében megállapítja, hogy az igényérvényesítés jogalapja hiányzott, vagy összegszerűsége – akár részben, akár egészben – megalapozatlan volt.
A TSZSZ eljárásának Vállalkozói igénybevétele esetén a Vállalkozó köteles az arról szóló bejelentés megtételével egyidejűleg a Teljesítési Biztosíték érvényességi idejét – amennyiben az rövidebb – akként meghosszabbítani, hogy az legalább a TSZSZ előtti eljárás megindításáról szóló bejelentéstől számított 100 (száz) napig lehívható legyen. Amennyiben a TSZSZ eljárása az eljárás megindításától számított 85 (nyolcvanöt) napon belül nem fejeződik be, a Vállalkozó a Teljesítési Biztosíték ismételt meghosszabbítására köteles úgy, hogy a megrendelői igény a Teljesítési Biztosítékból az eljárás befejezését követő 10 (tíz) napon belül érvényesíthető legyen.
A Megrendelő a Vállalkozónak a Megrendelővel szembeni, a Szerződéssel összefüggésben fennálló követeléséből kizárólag a Megrendelőnek a Vállalkozó által elismert követelését vonhatja le. A levonás mértékéig a kötelezettségek megszűnnek.

A Vállalkozó által nyújtott biztosítékok
1. Megrendelő által nyújtott előlegre vonatkozó Előleg Visszafizetési Biztosíték
  1. A Megrendelő a Vállalkozó előleg visszafizetési kötelezettségének biztosítására Előleg Visszafizetési Biztosítékot köt ki arra az esetre, ha a Szerződés szerint a kivitelezési feladatokra vonatkozóan a Vállalkozó által igénybe venni kívánt előleg összege meghaladja a Tartalékkeret és ÁFA nélkül számított Vállalkozói Díj 5%-át, illetve a 75.000.000 Ft-ot (hetvenötmillió forintot). A biztosíték mértéke – Szerződéses Megállapodás eltérő rendelkezése hiányában - megegyezik a 75.000.000 Ft (hetvenötmillió forint) felett igényelt előleg összegével.
  2. A Vállalkozó a megrendelői előleg-visszafizetési biztosítékot a Kbt. és az Ajánlattételi Dokumentáció rendelkezései szerint köteles nyújtani.
  3. A Vállalkozó az Előleg Visszafizetési Biztosítékot legkésőbb az előleg igénylésével egy időben köteles a Megrendelő rendelkezésére bocsátani. A biztosítéknak érvényesnek kell lennie az előleg tervezett visszafizetési időpontját követő 45 (Negyvenöt) napig. Az előleggel történő elszámolás elfogadását követően a Megrendelő a biztosítékot visszaszolgáltatja, illetve haladéktalanul mentesíti a biztosíték kibocsátóját a biztosítékban meghatározott kötelezettségvállalás alól.
  4. A Vállalkozó – eltérő Szerződéses Megállapodásban rögzített rendelkezés hiányában - nem jogosult a 75.000.000 Ft-ot (hetvenötmillió forintot) meghaladó összegű előlegre, amennyiben a fenti pont szerinti biztosítékot nem bocsátja a Megrendelő rendelkezésére az előírt időpontig.
  5. Amennyiben az előleg 50%-át Vállalkozó teljesítéssel törlesztette, Vállalkozó jogosult a Szerződés időtartama alatt egy alkalommal a hátralévő előleg összegének megfelelő mértékűre csökkenteni az Előleg Visszafizetési Biztosítékot. A Megrendelő vállalja, hogy a csökkentéshez szükséges lemondó nyilatkozatot a Vállalkozó erre irányuló kérésétől számított 15 (tizenöt) napon belül kiadja a Vállalkozó részére.
  6. Amennyiben a Vállalkozó az előleget a Projekt megvalósítására nem használta fel és/vagy a Bázis- vagy Aktualizált pénzügyi tervben meghatározott utolsó rész-számláig nem vonta le az előleg teljes összegét a részszámlákban számszerűsített szolgáltatás összegéből, a Megrendelő érvényesítheti az Előleg Visszafizetési Biztosítékból az előleg rész-számlákban le nem vont összegét. A Vállalkozó köteles késedelmi kamatot fizetni a Megrendelő részére a Ptk. szerinti pénztartozásra vonatkozó rendelkezések értelmében. A késedelmi kamatszámítás alapja: a visszafizetett, a biztosítékból vagy egyéb módon érvényesített vagy az utolsó rész-számláig le nem vont előleg összege.
  7. A Megrendelő jogosult az Előleg Visszafizetési Biztosítékból vagy egyéb módon érvényesíteni az utolsó rész-számláig vissza nem fizetett előlegre jutó késedelmi kamat összegét, amennyiben azt a Vállalkozó a Megrendelő által küldött fizetési felszólításban meghatározott esedékességig nem teljesítette.
  8. Amennyiben az előleggel történő elszámolás ütemezése a Bázis-vagy az Aktualizált pénzügyi tervben módosításra kerül, és ezáltal az Előleg Visszafizetési Biztosíték meghosszabbítása válik szükségessé, a Vállalkozó köteles a módosított Szerződés vagy módosított Bázis-vagy Aktualizált pénzügyi terv Megrendelő által történő elfogadását követő 15 (tizenöt) napon belül a módosított Bázis-vagy Aktualizált pénzügyi terv alapján a levonásra még nem került előleg összegének megfelelő, meghosszabbított Előleg Visszafizetési Biztosítékot szolgáltatni a Megrendelő részére. Ennek elmulasztása esetén a Megrendelő jogosult a rendelkezésére álló Előleg Visszafizetési Biztosítékból a még levonásra nem került előleg összegét és az arra jutó - Ptk. szerinti pénztartozásra vonatkozó rendelkezések értelmében számított – késedelmi kamatot érvényesíteni.
2. Szállítói Előleg Visszafizetési Biztosíték
  1. A Szállítói Előleg Visszafizetési Biztosítékra a vonatkozó jogszabályok, valamint a támogatást nyújtó szervezet által kiadott útmutatók, előírások rendelkezései és az Ajánlattételi Dokumentációban, Szerződéses Megállapodásban foglaltak az irányadóak.
3. Teljesítési Biztosíték
  1. A Vállalkozó a teljesítésének - tervezési és kivitelezési feladatok - elmaradásával vagy a hibás, késedelmes teljesítéssel kapcsolatos Megrendelői igények, különösen kárigény, kötbér igény, illetve bármely egyéb, a teljesítés elmaradásával közvetlenül kapcsolatos fizetési kötelezettség biztosítása céljából a Megrendelő javára Teljesítési Biztosítékot köteles nyújtani. A Teljesítési Biztosítékot a Vállalkozó a Szerződés hatályba lépésével egyidejűleg köteles a Megrendelő rendelkezésére bocsátani.
  2. A Teljesítési Biztosítéknak a Szerződés szerinti Befejezési Határidő lejárta +10 (tíz) napig kell érvényesnek lennie. Teljesítési Biztosíték mértéke, amennyiben a Szerződéses Megállapodás másként nem rendelkezik, a Vállalkozói Díj 5 %-a.
  3. Amennyiben a Befejezési Határidő bármely okból meghosszabbodik, a Vállalkozó köteles a Teljesítési Biztosítékot a Megrendelő felszólításának kézhezvételét követően legkésőbb 15 (tizenöt) napon belül a meghosszabbított Befejezési Határidő + 10 (tíz) nap, a felhívásban előírt határidőig meghosszabbítani.
  4. Amennyiben a Vállalkozói Díj bármilyen okból növelésre kerül, a Vállalkozó köteles a Szerződés módosításának hatályba lépésétől számított 15 (tizenöt) napon belül a Teljesítési Biztosítékot a megnövelt Vállalkozói Díj alapján számított összegre kiegészíteni, vagy a Teljesítési Biztosítékot az új összegnek megfelelő összegű Teljesítési Biztosítékra kicserélni.
  5. Mindaddig, amíg a Vállalkozó a fenti pont szerinti, felemelt összegű Teljesítési Biztosítékot nem bocsátja a Megrendelő rendelkezésére, a Vállalkozó részére kifizetés nem teljesíthető. Ez esetben a Megrendelő fizetési késedelme kizárt. Az időközben benyújtott számlák fizetési határideje a felemelt összegű Teljesítési Biztosíték Megrendelő általi kézhezvételétől számítódik.
  6. Amennyiben a Vállalkozói Díj bármilyen okból csökkentésre kerül, a Vállalkozó jogosult a Teljesítési Biztosítékot a csökkentett Vállalkozói Díj alapján számított összegre csökkenteni, vagy a Teljesítési Biztosítékot az új összegnek megfelelő összegű Teljesítési Biztosítékra kicserélni, amelyhez a szükséges nyilatkozatot a Megrendelő a szerződésmódosítás hatálybalépésétől számított 15 (tizenöt) napon belül kiadja.
  7. A Megrendelő köteles felszabadítani a Teljesítési Biztosítékot, ha a Vállalkozó a Jótállási Biztosítékot a Szerződés rendelkezései szerint a Megrendelő rendelkezésére bocsátja.
4. Jótállási Biztosíték
  1. A Vállalkozó a Szerződés alapján a jótállás körébe tartozó kötelezettségei teljesítésének biztosítására köteles Jótállási Biztosítékot nyújtani. A Jótállási Biztosíték mértéke, amennyiben a Szerződéses Megállapodás másként nem rendelkezik, a Vállalkozói Díj 5%-a.
  2. A Vállalkozó a Jótállási Biztosítékot a jótállási időszak kezdetekor a sikeres (Rész) Műszaki Átadás-átvételi eljárás befejezésekor köteles átadni a Megrendelőnek a Kbt.-ben és az Ajánlattételi Dokumentációban foglaltak szerint.
  3. A Jótállási Biztosítéknak a Jótállási Időszak lejártát követő 45. (negyvenötödik) napig kell érvényesnek lennie
  4. Amennyiben a Szerződés szerinti kivitelezési munkákkal összefüggésben sikeres Rész Műszaki Átadás-átvétel történik, a Jótállási Biztosíték mértéke a teljesített tervezési és kivitelezési munkarészre eső Vállalkozói Díj 5 %-a. Ebben az esetben a Megrendelő hozzájárul, hogy az átvett Jótállási Biztosíték mértékével a Vállalkozó a Teljesítési Biztosíték összegét csökkentse.
  5. A Megrendelő a Jótállási Biztosítékból kielégítést kereshet abban az esetben, ha a Vállalkozó, Megrendelő felhívása ellenére nem, vagy nem megfelelően tesz eleget a Műszaki Átadás-átvételi Eljárás keretében a Mérnök által elfogadott terv szerint a növényzet utógondozási kötelezettségének. Ebben az esetben a Megrendelő jogosult más vállalkozóval elvégeztetni a növényzet utógondozási feladatokat, amelynek költségeit érvényesítheti a Vállalkozóval szemben.
5. A biztosítékok közös szabályai
  1. A Vállalkozó az Előleg Visszafizetési Biztosítékot, Teljesítési és Jótállási Biztosítékot teljesítheti a Kbt. 134. § (6) bekezdés a) pontja bekezdése szerinti biztosítéki formákkal. Szállítói előleg esetében a vonatkozó jogszabályok szerinti biztosítékokat is el kell fogadni.
  2. A Vállalkozó által biztosítékként nyújtott garancia nyilatkozatnak tartalmaznia kell az alábbiakat:

pontos hivatkozást a közbeszerzési eljárásra, a Szerződésre, a Szerződés tárgyára, a szerződés megrendelői azonosítójára (Előleg Visszafizetési Biztosíték kivételével); a PST kód(ok)ra;
azt, hogy a garancia a Vállalkozó Szerződésben foglalt kötelezettségei teljesítésének biztosítékául szolgál;
a Megrendelő, mint kedvezményezett megjelölését;
a garancia összegét,
a garancia érvényességi idejét;
azt, hogy a garancia feltétel nélküli és visszavonhatatlan;
továbbá azt a nyilatkozatot, mely szerint a kedvezményezett első igénybejelentésére kifogás és vita, valamint a beszámítás joga nélkül a garancia összeghatáráig bármilyen összeget, vagy összegeket kifizetnek a kedvezményezettnek anélkül, hogy a követelés alapját, vagy indokát meg kellene jelölnie, vagy bizonyítania kellene;
a Ptk. 6:435. § (3) bekezdése és a 6:436. § garantőr teljesítését korlátozó és/vagy feltételhez kötő rendelkezéseinek kifejezett kizárását.

A Kezesi Kötelezvénynek tartalmaznia kell az alábbiakat:

pontos hivatkozást a közbeszerzési eljárásra, a Szerződésre, a Szerződés tárgyára, a szerződés megrendelői azonosítójára (Előleg Visszafizetési Biztosíték kivételével); a PST kód(ok)ra;
azt, hogy a Kezesi kötelezvény a Vállalkozó Szerződésben foglalt kötelezettségei teljesítésének biztosítékául szolgál;
a Megrendelő, mint kedvezményezett megjelölését;
a Kezesi kötelezvény összegét;
a Kezesi kötelezvény érvényességi idejét;
azt, hogy a Kezesi kötelezvény feltétel nélküli és visszavonhatatlan;
továbbá azt a nyilatkozatot, mely szerint a kedvezményezett első igénybejelentésére kifogás és vita, valamint a beszámítás joga nélkül a kötelezvény összeghatáráig bármilyen összeget, vagy összegeket készfizető kezesként kifizetnek a kedvezményezettnek anélkül, hogy a követelés alapját, vagy indokát meg kellene jelölnie, vagy bizonyítania kellene.

A biztosíték visszavonhatatlan kötelezettségvállalás arra az esetre, ha a Vállalkozó a Szerződésből eredő teljesítési, jótállási, illetve előleg-visszafizetési kötelezettségeit nem szerződésszerűen teljesíti, és a hiányosságokat nem vagy csak részben orvosolja.
Amennyiben a Vállalkozó(k), mint közös ajánlattevők kerültek nyertesként kiválasztásra, a Szerződés teljesítésére vonatkozó egyetemleges kötelezettségüknek megfelelően olyan biztosítékokat – az Előleg visszafizetési Biztosíték kivételével – kötelesek szolgáltatni, mely megfelel az egyetemlegesség követelményének, bármelyik Vállalkozó nem szerződésszerű teljesítése biztosítja az igényérvényesítést.
Amennyiben a Vállalkozó a Szerződésben vállalt kötelezettségének a Megrendelő írásbeli felszólításra a megadott határidőn belül nem, vagy nem megfelelően tesz eleget, úgy:

a pénzügyi intézmény vagy biztosító saját kötelezettsége alapján a Megrendelő írásbeli felszólítására – garantőrként az alapjogviszony vizsgálata nélkül – azonnal köteles kifizetni a Megrendelőnek az általa megjelölt összeget, a garancia/kezességvállalás értékhatáráig; vagy
amennyiben a Vállalkozó a Biztosítékot a Megrendelő számlájára történő átutalással teljesíti, úgy Megrendelő az általa megjelölt összeget a biztosíték összegéből jogosult lehívni.

Amennyiben a Vállalkozó a Teljesítési Biztosíték, a felemelt összegű Teljesítési Biztosíték nyújtására, a Teljesítési Biztosíték érvényben tartására vonatkozó kötelezettsége teljesítésével 15 (tizenöt) napot meghaladó késedelembe esik, a Megrendelő írásban köteles Vállalkozót értesíteni és legfeljebb 8 (nyolc) napos határidőt biztosítani a jogsértő helyzet orvoslására. A fenti határidő eredménytelen eltelte esetén a Megrendelő jogosult a Szerződést minden kártérítési kötelezettség nélkül azonnali hatállyal felmondani vagy elállni a Szerződéstől. Amennyiben a Vállalkozó a Jótállási Biztosíték fenntartására vonatkozó kötelezettségét a Megrendelő felszólításától számított 15 (tizenöt) napon belül nem teljesíti, a Megrendelő írásban köteles Vállalkozót értesíteni és legfeljebb 8 (nyolc) napos határidőt biztosítani a jogsértő helyzet orvoslására. A fenti határidő eredménytelen eltelte esetén a Megrendelő jogosult a Jótállási Biztosíték összegének érvényesítésére.

Biztosítások
1. Tervezői felelősségbiztosítás
  1. Amennyiben a Szerződéses Megállapodás tervezési feladatokat is magában foglal, a Vállalkozó köteles a Szerződés megkötéséig tervezői felelősségbiztosítást kötni (vagy a meglévő felelősségbiztosítását kiterjeszteni) a Szerződéses Megállapodásban meghatározott konkrét feltételek szerint akként, hogy az terjedjen ki a Szerződés tárgyát képező valamennyi tervezői feladatra, és az esetleges alvállalkozói tervezői szolgáltatás mellett a tervezéssel összefüggésben keletkező káresemények személyi sérülésessel, dologi kárral, pénzügyi veszteséggel, valamint személyi sérülés miatt bekövetkező nem vagyoni sérelemdíjjal összefüggő megtérítésre is. A jelen pont szerinti biztosításra vonatkozó fedezetigazolást vagy annak közjegyző által hitelesített másolatát a Szerződés megkötéséig a Megrendelőnek át kell adni.
  2. A tervezői felelősségbiztosításnak a Szerződésben a tervezési szolgáltatásra meghatározott Jótállási Időtartam alatt érvényesnek kell lenni.
2. Építési-szerelési biztosítás
  1. A Szerződés megkötéséig köteles a Vállalkozó - saját felelősségének korlátozása nélkül - a Szerződéses Megállapodásban meghatározott feltételek szerint teljes körű építési-szerelési biztosítást - vagyon-, és felelősségbiztosítást - kötni az alábbiak szerint:

a Projekt egészére, a kivitelezéséhez és a hibák kijavításához szükséges anyagokra pótlási értéken,
a biztosított káreseményekre és az azokkal kapcsolatban felmerülő pótlólagos költségekre, ide értve a szakértői díjakat, a Projekt bármely részének bontási és elszállítási költségeit, továbbá bármely romeltakarítási költséget is, a fenti pont szerinti biztosítási összeg 5 %-ának megfelelő értékre,
a Jótállási Időszakban felfedezett olyan károkra, amelyek oka a Jótállási Időszak kezdete előtt keletkezett,
a Munkaterületen található építőanyagra, segédanyagra pótlási értéken, berendezésre műszaki avult értéken,
a biztosítók szabályzataiban előírt feltételek szerint a Szerződés szerinti feladatok teljesítésével összefüggésben harmadik személyeknek, különösen a környező épületekben, utakban okozott vagyoni kárra,
a keresztfelelősségre (hogy a biztosítási kötvény mind a Vállalkozó, mind pedig a Megrendelő, mint külön biztosítottak részére fedezetet nyújtson),
a Vállalkozó vagy az alvállalkozók munkavállalóin kívül bármely, a Munkaterületen tartózkodó személy halála, vagy sérülése.

A Vállalkozó köteles a fenti pont szerinti biztosításra vonatkozó fedezetigazolást vagy annak másolatát legkésőbb a Szerződéses Megállapodás megkötéséig a Megrendelő részére átadni. A Vállalkozó köteles az építési-szerelési biztosítást (vagyon-, és felelősségbiztosítás) a Jótállási Időszak végéig fenntartani.

A biztosításokra vonatkozó közös szabályok
1. Amennyiben a Vállalkozó elmulasztja megkötni (vagy érvényes felelősségbiztosítását kiterjeszteni) vagy a Szerződésben meghatározott időn belül érvényben tartani a Szerződés által előírt biztosításait, a Megrendelő jogosult arra, hogy a biztosításokat megkösse, a biztosítási díjakat befizesse. A Megrendelő ezeket a biztosítás megkötésével, érvényben tartásával összefüggő költségeket, díjakat jogosult a Vállalkozó esedékes kifizetéséből levonni.
2. A Vállalkozó a tervezési és az építési-szerelési biztosítást (vagyon-, és felelősségbiztosítás) akként köteles megkötni (vagy érvényes felelősségbiztosítását kiterjeszteni), hogy abban a Vállalkozó és a Megrendelő mint együttbiztosítottak szerepeljenek.
3. A Vállalkozó köteles a biztosítókat és a Megrendelőt értesíteni a Projekt megvalósításának módjában, mértékében történt változásokról, és arról gondoskodni, hogy a biztosítások mindenkor összhangban legyenek a Szerződés feltételeivel. A Vállalkozó a Megrendelő részére a biztosítások fenntartását időszakonként a biztosítási díj megfizetésére vonatkozó a biztosító által kiállított díjrendezettséget igazoló biztosítási fedezetigazolás másolatának bemutatásával is igazolni köteles, a Megrendelő ez irányú felszólítása esetén.
4. Amennyiben a Projekttel kapcsolatosan biztosítási esemény (olyan haláleset, sérülés, vagyoni kár, vagy veszteség) következik be, a Vállalkozó erről a biztosítót, a Megrendelőt és Mérnököt is haladéktalanul tájékoztatni köteles, továbbá a Szerződés előírásain túl is köteles megtenni mindent a biztosítóval szembeni igények érvényesítése érdekében.
5. A Vállalkozó köteles folyamatosan tájékoztatni a Megrendelőt és Mérnököt a biztosítóval szembeni igényérvényesítési folyamata során történtekről, a dokumentumok másolati példányának megküldése mellett.

Tartalékkeret, Pótmunka, Változtatás
1. Tartalékkeret felhasználásának szabályai
  1. A Vállalkozó a Tartalékkeret felhasználása, a Tartalékkereten kívüli Változtatás, valamint az elmaradó munkák során jelen Szerződéses Feltételek, továbbá az 1. sz. melléklet részét képező dokumentumok előírásai szerint köteles ellátni a feladatait. Az európai uniós támogatásból megvalósuló Projekt esetében a vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásával kell eljárni.
  2. A Tartalékkeret az Ajánlattételi Dokumentációban meghatározott műszaki tartalomban nem szereplő, a Szerződésben foglalt tervezési szolgáltatás és kivitelezés teljesítéséhez, a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges munkák (pótmunka) ellenértékére használható fel a Szerződésben és a vonatkozó jogszabályokban meghatározott feltételek szerint.
  3. A Tartalékkeret nem használható fel olyan tervezési és kivitelezési munkákra, amelyeket az Ajánlattételi Dokumentáció műszaki tartalma magában foglal és azt erre tekintettel az átalánydíjas Vállalkozási Szerződés alapján köteles teljesíteni a Vállalkozó (Többletmunka).
  4. A Vállalkozó kötelezettsége és felelőssége a Megrendelő által a Közbeszerzési Eljárásban rendelkezésre bocsátott tervek felülvizsgálata. Erre tekintettel ezekkel összefüggésben a Vállalkozó tervhibára, tervhiányra a szerződéskötést követően nem hivatkozhat és erre alapítottan a Megrendelővel szemben igényt nem érvényesíthet. Ez nem alapozza meg a Tartalékkeret terhére pótmunka elrendelését, a Vállalkozói Díj emelését, határidő meghosszabbítását, kivéve, ha a tervhiba, hiányosság tapasztalt szakkivitelezőtől elvárható szakmai gondosság mellett sem volt felismerhető.
  5. A Tartalékkeret nem használható fel a Vállalkozási Szerződés teljesítéséhez, rendeltetésszerű és biztonságos használatához nem szükséges munkákra.
  6. Pótmunka felmerülése esetén a Vállalkozó köteles Tartalékkeret felhasználási kérelmet benyújtani a Megrendelőnek és a Mérnöknek a pótmunka felmerülését követő 8 (nyolc) napon belül, a Szerződéses Feltételek 1. számú mellékletében kiadott formanyomtatvány felhasználásával írásban, nyomtatott formában és elektronikusan szerkeszthető formátumban.
  7. A Vállalkozó - ha korábban az ellenőrzési körén kívül álló okból nem volt lehetséges - a kérelem benyújtásától számított 20 (húsz) napon belül köteles a Megrendelőnek és a Mérnöknek benyújtani a pótmunka jogalapjára, az elvégzendő munka műszaki tartalmára vonatkozó dokumentációt (kidolgozott műszaki változatokat) és az árazott költségvetést. A Vállalkozó különösen köteles mellékelni az összes kapcsolódó rajzi dokumentumot (helyszínrajzi részlet, stb.), valamint minden olyan releváns dokumentumot, amelyek megalapozzák a pótmunka szükségességét (szakhatósági állásfoglalások, emlékeztetők, jegyzőkönyvek, stb.).
  8. A Megrendelő a 21.1.7. pont szerinti határidőt indokolt esetben egy alkalommal és maximum 60 (hatvan) nap időtartammal meghosszabbíthatja.
  9. A Mérnök a vállalkozói dokumentumok kézhezvételét követő 15 (tizenöt) napon belül köteles írásban indokolt javaslatot tenni a Megrendelő részére a Vállalkozó által benyújtott Tartalékkeret felhasználási igény jogalapja és az árazott költségvetés tekintetében. Amennyiben a Megrendelő a Mérnök javaslata alapján úgy ítéli meg, hogy a jelen pont szerinti vállalkozói dokumentumok hiányosak, nem megfelelőek, a Megrendelő 8 (nyolc) napos határidővel hiánypótlásra hívja fel a Vállalkozót, amely a Mérnök 15 (tizenöt) napos javaslattételi határidejét 8 (nyolc) nappal meghosszabbítja.
  10. A Megrendelő a Mérnök által javasolt pótmunkát 20 (húsz) napon belül elbírálja. Amennyiben a pótmunka jogalapját elfogadja, a Mérnök köteles haladéktalanul felhívni a Vállalkozót, hogy a pótmunka műszaki dokumentációját és az árazott költségvetést a 21.1.7. pont szerinti eljárás és határidők szerint nyújtsa be. A 21.1.8. pont rendelkezései ebben az esetben is irányadók.
  11. A Mérnök a vállalkozói költségvetés kézhezvételét követő 10 (tíz) napon belül köteles írásbeli, indokolt javaslatot tenni a Megrendelőnek az árazott költségvetés tekintetében. Amennyiben a Megrendelő a Mérnök javaslata alapján hiányosnak, nem megfelelőnek ítéli a vállalkozói költségvetésben foglaltakat, a Vállalkozót - 8 (nyolc) napos határidővel – felszólítja a kiegészítésére, javítására, amely a Mérnök jelen pont szerinti 10 (tíz) napos határidejét egyszer 8 (nyolc) nappal meghosszabbítja.
  12. A Mérnöknek a Megrendelő részére benyújtott írásbeli javaslatában minden esetben meg kell indokolnia, hogy a pótmunka ellenértéke iránti igény annak műszaki tartalmára tekintettel megalapozott-e. A megalapozottságot az árazott költségvetésben feltüntetett árakra, egységárakra tekintettel kell vizsgálni, a melynek a közbeszerzési eljárás során az ajánlat részeként benyújtott Beárazott Költségvetésen kell alapulni, amennyiben a pótmunka tartalma megegyezik az ebben foglalt tétel szerinti munka tartalmával. A Mérnök feladata annak vizsgálata, hogy a pótmunka műszaki tartalma megegyezik-e a Beárazott Költségvetésben szereplő tétel szerinti munka tartalmával vagy sem. Amennyiben a Beárazott Költségvetés nem tartalmaz olyan munkát, amely műszaki tartalmát tekintve megegyezik a pótmunkával, a Mérnök - szükség esetén további árszakértők bevonásával - teszi meg a javaslatát a Megrendelőnek elfogadásra vagy elutasításra.
  13. A Felek, amennyiben indokoltnak tartják, rendkívüli kooperációs értekezleten is egyeztethetik a pótmunka szükségességét, összegszerűségét.
  14. A Megrendelő írásban dönt a Vállalkozó kérelmében, a Mérnök javaslatában megadott pótmunka elrendeléséről és a Tartalékkeret felhasználásáról, vagy elutasításáról a Mérnök írásbeli és indokolt javaslatának kézhezvételét követő 15 (tizenöt) napon belül.
  15. A Megrendelő döntése alapján a Mérnök elrendeli a munka elvégzését.
  16. A Mérnök - a fizikai akadályt jelentő pótmunka igény Vállalkozói bejelentését követő 8 (nyolc) napon belül -, a Szerződéses Feltételek 1. számú mellékletében meghatározott dokumentum felhasználásával köteles a Megrendelőnél javasolni a pótmunka elvégzését.
  17. A Megrendelő a 21.1.16. pont szerinti javaslat kézhezvételét követő 15 (tizenöt) napon belül jóváhagyja vagy elutasítja Mérnök javaslatát, mely alapján Mérnök soron kívül elrendeli a munka elvégzését. A pótmunka elbírálása a 21.1 pont előírásai szerint történik.
  18. A Vállalkozó - az élet és balesetveszély elhárításához szükséges mértékén kívül - a Megrendelőnek a Mérnök útján megtett utasítása alapján kezdheti meg a pótmunka megvalósítását, ennek hiányban a Vállalkozó munkavégzést saját kockázatára és annak minden költségének viselése mellet valósíthat meg.
  19. Amennyiben a Megrendelő a pótmunka jogalapját elfogadta, azonban Projekt kivitelezése során felmerült konkrét pótmunka specifikumai miatt nem becsülhető, illetve nem határozható meg előzetesen és teljes körűen a pótmunka teljesítésének összes költsége és díja, a Mérnök - a Megrendelő eltérő írásbeli utasítása hiányban - a Vállalkozó előzetes írásbeli tájékoztatását követően havonta írásban a havi Mérnök Projekt Státusz Jelentésében köteles az aktuális változások bemutatására, egyben havonta kéri Megrendelő jóváhagyását és további iránymutatását.
  20. A Tartalékkeret jelen Szerződéses Feltételek szerinti és közbeszerzési jogszabályok szabta keretek közötti felhasználása nem vonja maga után a Szerződéses módosítását vagy közbeszerzési eljárás lefolytatásának szükségességét.
2. Változtatás
  1. A Változtatásokra megállapított rendelkezések irányadók abban az esetben, ha a Tartalékkeret felhasználásának feltételei nem állnak fenn, illetve a Tartalékkeret már felhasználásra került, továbbá ha a Szerződés teljesítése során Változtatás a Projekt valamely - a Szerződésben rögzített - méretének, mennyiségének vagy jellemzőjének módosításával, a Szerződésben nem szereplő munka elvégzésével és/vagy valamely a Szerződés szerinti munka elhagyásával jár.
  2. Nem minősülnek Változtatásnak a tervezésben, vagy megvalósításban jelentkező eltérések, amelyekre a kivitelezésre irányuló közbeszerzési eljárás során a Vállalkozónak átadott dokumentumok bármelyikében feltüntetett olyan technológiai bizonytalanságok miatt kerül sor, amelyekre a Megrendelő a hivatkozott dokumentumokban a Vállalkozó figyelmét felhívta.
  3. A Vállalkozó változtatási kérelmére, a változtatás jogcímének és az összegszerűségnek a Mérnök általi vizsgálatára, a határidőkre a Tartalékkeret felhasználási kérelemre vonatkozó rendelkezések megfelelően alkalmazandók jelen Változtatások alpontban meghatározott eltérésekkel.
  4. A Vállalkozó a változtatási kérelmét 90 (kilencven) napos jogvesztő határidőn belül nyújthatja be, ennek elmulasztása esetén elveszíti jogát a Változtatással érintett munka díjának érvényesítésére. A határidő kezdete a Változtatás oka felmerülésének napja, mely nem lehet későbbi, mint a kapcsolódó munkafolyamatok megkezdése.
  5. A Változtatás vizsgálata során kiemelt figyelmet kell arra fordítani, hogy a Változtatással érintett munka elválasztható, vagy nem elválasztható a Szerződéstől.
  6. Amennyiben a Változtatás elrendelése a Szerződés módosítását vagy Kbt. értelmében közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségét eredményezi, a Mérnök ezekre is köteles a Megrendelőnek címzett írásbeli javaslatában kitérni.
  7. A Változtatás elrendeléséről a Mérnök írásbeli, indokolt javaslata alapján a Megrendelő dönt a javaslat kézhezvételét követő 15 (tizenöt) napon belül.
  8. A Vállalkozó a Megrendelőnek a Mérnök útján megtett utasítása alapján kezdheti meg, illetve végezheti el a Változtatási kérelme tárgyát képező munkát. Amennyiben a Változtatás tárgya - a Tartalékkeret kimerülése miatt - tartalma alapján a Megrendelő előzetes és írásbeli minősítése alapján pótmunkának minősülne, úgy a pótmunkára vonatkozó szabályok irányadók e tekintetben.
3. Elmaradó Munkák
  1. Elmaradó munkának minősül a Vállalkozó Beárazott Költségvetésben önálló költségvetési soron feltüntetett, teljes egészében elmaradt munka. A Mérnök az elmaradt munkákról az 1. sz. melléklet szerinti minta alapján köteles jegyzőkönyvet készíteni. A Mérnöknek a Megbízó rendelkezésére kell bocsátania minden olyan dokumentumot, amely szükséges ahhoz, hogy a Megrendelő az elmaradó munkákra tekintettel a szerződésmódosítás tervezetét kidolgozza.
A Szerződés módosítása
1. A Felek a Szerződést közös megegyezéssel írásban akkor módosíthatják, ha a Kbt. 141. §-ában foglalt szerződésmódosítási tilalmak nem állnak fenn, továbbá uniós támogatási forrás felhasználása esetén a tervezett módosítás megkapta a támogató tartalmú tanúsítványt.
2. A Vállalkozó, amennyiben ellenőrzési körén kívül eső okból nem tartható a Szerződéses Megállapodás szerinti Építési Szakasz/Rész/Projektelem teljesítésére meghatározott Részhatáridő és/vagy a Projekt egésze teljesítésére meghatározott Befejezési Határidő, kezdeményezheti – akár több alkalommal is – a Részhatáridő és/vagy a Befejezési Határidő módosítását.
3. A Vállalkozó a Részhatáridő és/vagy a Befejezési Határidő módosítását az ezt okozó körülmény(ek) bekövetkezését követő 45 (negyvenöt) napos jogvesztő határidőn belül terjesztheti elő, a Vállalkozó ezzel egyidejűleg és jogvesztés terhe mellett terjesztheti elő azon kérelmét, amely a Vállalkozói Díj esetleges módosítását is érinti. A Vállalkozó a kérelmét az időmúlására tekintettel kiegészítheti.
4. A Vállalkozó a szerződésmódosítás iránti kérelmében köteles alátámasztani, hogy a Rész és/vagy Befejezési Határidő meghosszabbítását nem a Vállalkozó erőforrásainak hiánya okozza, továbbá alá kell támasztani, hogy a Rész és/vagy Befejezési Határidő meghosszabbítása szükséges ahhoz, hogy a munkák elvégzéséhez technológiailag indokolt idő rendelkezésre álljon, valamint be kell mutatni azokat az objektív és tényleges költségeken alapuló indokokat, melyek a Vállalkozói Díj átalány jellege mellett is megalapozhatják a Vállalkozói Díj módosítását.
5. A Felek a meghosszabbítás okaira és következményeire tekintettel közös megegyezéssel döntenek arról, hogy a Részhatáridőt és/vagy Befejezési Határidőt meghosszabbítják-e, továbbá, a határidő meghosszabbítása megalapoz-e, és milyen mértékű Vállalkozói Díj módosítást. Vállalkozó hat (6) hónapnál rövidebb Megvalósítási Idő meghosszabbítás esetén ezen a jogcímen nem jogosult díj- és költségtöbblet érvényesítésére.
6. A Vállalkozó - amennyiben a Megvalósítási Idő - a Megrendelő által elfogadottan - meghosszabbításra kerül, a Szerződéses Feltételek 1. számú melléklete részét képező matematikai módszerrel, az abban meghatározott költségek tekintetében költségtöbblet iránti igényt érvényesíthet 45 (negyvenöt) napos jogvesztő határidőn belül, amennyiben az igényt a Megrendelő elfogadja.
7. A Tartalékkeret felhasználása, a Szerződéses Feltételek 22.6. pontja szerinti Vállalkozói Díj változás, továbbá a Szerződés mellékletét képező, a teljesítés során felhasználásra kerülő egyes formanyomtatvány, dokumentumok a szerződéses jogokat és kötelezettségeket nem érintő változása, valamint nem szerződésszerű teljesítésével összefüggő kérdések kezelése nem minősül Szerződés módosítását megalapozó körülménynek.
A Szerződés megszűnése, megszüntetése
1. A Szerződés megszűnése
  1. A Szerződés megszűnik a Vállalkozó jogutód nélküli megszűnése esetén, valamint a Szerződésben foglalt valamennyi feladat Vállalkozó általi teljesítése esetén.
2. A Szerződés lehetetlenülése
  1. A Szerződés lehetetlenülésére a Ptk. rendelkezései, a Szerződésben meghatározott kiegészítő rendelkezésekkel alkalmazandók.
  2. Amennyiben a Felek bármelyike vagy mindegyike a Ptk. 6: 142. § a- szerinti okból szerződéses kötelezettségei teljesítésében akadályozott és ez az akadályoztatás - a Felek eltérő közös megegyezése vagy a körülmény jellege által indokolt más eset kivételével - legalább 12 (tizenkét) hónapig fennáll, a Felek bármelyike jogosult a Szerződéstől elállni vagy azt felmondani 30 (harminc) napos határidővel.
  3. A Vállalkozó haladéktalan értesítési kötelezettsége, kárenyhítési kötelezettsége, a Munkaterület őrzési kötelezettsége ebben az esetben is fennáll, amíg a Megrendelő eltérően nem rendelkezik, illetve a Munkaterület visszavételére nem kerül.
3. A Szerződéstől elállás/felmondás a Kbt. alapján
  1. A Megrendelő a Szerződést a Kbt. rendelkezései alapján felmondhatja, vagy a Szerződéstől elállhat, ha:

a) feltétlenül szükséges a Szerződés olyan lényeges módosítása, amely esetében a Kbt. 141. § alapján új közbeszerzési eljárást kell lefolytatni;

b) a Vállalkozó nem biztosítja a Kbt. 138. §-ában foglaltak betartását, vagy a Vállalkozó személyében érvényesen olyan jogutódlás következett be, amely nem felel meg a Kbt. 139. §-ban foglaltaknak; vagy

c) az EUMSZ 258. cikke alapján a közbeszerzés szabályainak megszegése miatt kötelezettségszegési eljárás indult vagy az Európai Unió Bírósága az EUMSZ 258. cikke alapján indított eljárásban kimondta, hogy az Európai Unió jogából eredő valamely kötelezettség tekintetében kötelezettségszegés történt, és a bíróság által megállapított jogsértés miatt a szerződés nem semmis.

A Megrendelő a Kbt. rendelkezései alapján jogosult és egyben köteles a szerződést felmondani - ha szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni tudjon -, ha

a) a Vállalkozóban közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel;

b) a Vállalkozó közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel;

23.3.3. Megrendelő a Kbt. rendelkezései alapján köteles a szerződést felmondani, vagy - a Ptk.-ban foglaltak szerint - attól elállni, ha a szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a Vállalkozó tekintetében a közbeszerzési eljárás során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból.

A Vállalkozó szerződésszegésére alapított elállás, felmondás a Szerződés alapján
1. A Megrendelő jogosult a Szerződéstől elállni, illetve a Szerződést azonnali hatállyal felmondani a Szerződés más pontjaiban szabályozott elállás, vagy azonnali hatályú felmondás esetein túlmenően különösen az alábbi, súlyos szerződésszegésnek minősülő esetekben:

a Vállalkozó szerződéses kötelezettségeit megszegi és ezzel a Projekt megvalósulását, továbbá a Befejezési Határidő, vagy Részhatáridő betartását veszélyezteti,
a Vállalkozó, a Megrendelő vagy a Mérnök által megadott ésszerű határidőn belül ismételten, elfogadható indok hiányában nem teljesíti szerződéses kötelezettségeit, a teljesítést ismételten megtagadja, valamint a Megrendelő vagy a Mérnök utasításait ismételten nem teljesíti. Különösen, de nem kizárólag ilyen eset, ha a Szerződés szerinti munkakezdési engedély kérését és a kivitelezés megkezdését az előírt határidőre a Vállalkozó nem teljesíti, és az erre irányuló felszólítás kézhezvételétől számított 15 (tizenöt) napos határidő eredménytelenül eltelik;
a Vállalkozó szerződésszegése esetére kikötött kötbér elérte a maximális összeget és a Vállalkozó a Megrendelő felszólítására, a felszólításban megjelölt határidőre nem orvosolja a szerződésszegést;
a Vállalkozó fizetőképességében, pénzügyi helyzetében olyan lényeges változás következik be, amely a Szerződés teljesítését veszélyezteti. A felek ilyen lényeges változásnak tekintik különösen, de nem kizárólag, ha a Vállalkozó fizetésképtelenné válik, – a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 11. § (2) bekezdés h) pontjában foglalt eset kivételével - csőd-, felszámolási, végelszámolás eljárás indul vele szemben, felfüggeszti gazdasági tevékenységét, beszünteti kifizetéseit;
jogerős elmarasztaló határozatot hoznak a Vállalkozó szakmai tevékenységét érintő bűncselekmény miatt;
az adott kötelezettségre előírt teljesítési határidő előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a Vállalkozó a munkát csak számottevő késéssel vagy – a fogyatékosság kiküszöbölésére tűzött méltányos határidő letelte ellenére is – hibásan tudja elvégezni; számottevő késedelemnek minősül, amennyiben a Vállalkozó a Bázisdokumentáció vagy az Aktualizált Dokumentáció közül a később elfogadott dokumentum pénzügyi ütemtervéhez képest az igazoltan teljesített munkák értéke több, mint 30 % lemaradást igazol; számottevő késedelem továbbá, amennyiben a Vállalkozó a Megvalósítási Idő egyharmadát meghaladó mértékű folyamatos időszakban (december 15. és március 15. közötti időszak kivételével) nem végez a Projekten érdemi munkát az előzetes Mérnöki vélemény és az építési napló, illetve felmérési napló alapján. Érdemi munkának minősül a Bázisdokumentációban az adott időszakra meghatározott értékű munka 40 %-a.
megfelelő jogosultsággal, szaktudással, illetőleg tapasztalattal nem rendelkező személy(ek) igénybevétele a Szerződés teljesítése során, illetve a teljesítésbe bevont Alvállalkozókra/Közreműködőkre a Szerződésben megállapított szabályok megszegése, a szerződésszegés orvoslására előírt ésszerű határidő eredménytelen eltelte esetében;
a Szerződés teljesítése során a Vállalkozó nem tartja be az Ajánlatában megtett vállalásait, különösen a részszempontokra megtett vállalásokat, ha a vállalások teljesítésére előírt ésszerű határidő eredménytelenül telik el;
a Vállalkozó valamely, a Projekt szempontjából lényeges vagy jelentős munkát hibásan teljesít és ezt a Megrendelő által megszabott határidőn belül sem javított ki,
a Teljesítési Biztosíték visszavonása, vagy csökkentése, továbbá a meghosszabbítására, felemelésére irányuló kötelezettségnek az erről szóló felhívás kézhezvételét követő 15 (tizenöt) napon belül nem teljesítése esetén azzal, hogy a kötelezettség teljesítésének 15 (tizenöt) napot meghaladó késedelme esetén, a Megrendelő a jogsértő helyzet orvoslására történő eredménytelen felhívásának Vállalkozó általi kézhezvételétől számított 9. (kilencedik) napon;
a Szerződés szerinti felelősségbiztosítási szerződés idő előtti megszüntetése, megszűnése, amennyiben azt a Vállalkozó a megszűnéstől számított 15 (tizenöt) napon belül nem állítja helyre;
a Vállalkozó az előleget jogsértő módon használja fel;
a Vállalkozó megszegi a szociális, környezetvédelmi, és munkajogi követelményeket,
a Vállalkozó Szerződésben foglalt jogait és kötelezettségeit jogsértően, illetve a Megrendelő előzetes írásbeli egyetértése nélkül harmadik személyekre ruházza át,
a Felek együttműködési kötelezettségének Vállalkozó általi megszegése, amelynek következtében a Vállalkozó, illetve a Megrendelő feladatainak teljesítése igazolhatóan lehetetlenné, számottevően nehezebbé vagy költségesebbé válik.

A Szerződés Vállalkozó általi megszüntetése
1. A Vállalkozó jogosult a Szerződést felmondani, illetve a Szerződéstől elállni

amennyiben a Megrendelő ismételten, Vállalkozó írásbeli felszólítása ellenére elmulasztja az esedékes – a Megrendelő által elfogadott teljesítésigazolást követően kiállított számlában foglalt Vállalkozói Díj megfizetését, azaz az írásbeli felszólítás kézhezvételétől számított 100 (egyszáz) napos fizetési határidő eredménytelenül telik el;
a Szerződés teljesítése Megrendelő általi felfüggesztésének időtartama meghaladja a 8 (nyolc) hónapot.

Szerződés megszűnésével összefüggő kötelezettségek, jogosultságok
1. A Munkaterület visszaadása
  1. A Vállalkozó a Szerződés bármely okból történő megszűnésekor, vagy bármelyik fél általi megszüntetése esetében köteles a Megrendelő részére - sikeres Műszaki Átadás-átvételi eljárás és a Megrendelő által meghatározott eltérő időpont hiányában - a Szerződés megszűnésékor a Mérnök által meghatározott feltételek szerint tisztán, szakszerű, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a Munkaterületet a Megrendelőnek visszaadni. A Vállalkozó köteles eltakarítani és eltávolítani a Munkaterületről saját költségére és veszélyére minden eszközét, berendezését, felesleges anyagot, hulladékot.
  2. A Vállalkozó a Megrendelő vagy az Üzemeltető előzetes írásbeli hozzájárulásával jogosult a Jótállási Időszak elteltéig a jótállási kötelezettség teljesítéséhez szükséges eszközöket, anyagokat a Munkaterületen tartani.
  3. A Megrendelő, amennyiben a Vállalkozó a Xxxxxxxxxxxx visszaadására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, jogosult a Munkaterület birtokba venni.
  4. A Megrendelő - a Mérnök közreműködésével - a Munkaterületről a Vállalkozó eszközeit, anyagait, amennyiben azokat a Vállalkozó nem szállítja el, a Vállalkozó költségére elszállítatja, őrizteti.
2. Más vállalkozó, eszközök, anyagok igénybevétele
  1. Amennyiben a Szerződés megszűnésére jogszabályi rendelkezés, továbbá a Vállalkozó szerződésszegése miatt került sor, a Megrendelő jogosult maga elvégezni a fennmaradó Munkákat vagy más Vállalkozót bízhat meg azok elvégzésével a Vállalkozó költségére, és jogosult felhasználni azokat a tervezési dokumentumokat, amelyeket a Vállalkozó készített vagy készíttetett.
Elszámolás a Szerződés megszűnésekor
1. A Szerződés megszűnése esetén a Szerződő Felek kötelesek egymással elszámolni.
2. A Szerződéses Feltételek szerinti megrendelői elállás, felmondás esetében a Vállalkozó jogosult a Vállalkozói Díjnak a Szerződés megszűnéséig megvalósított, a Mérnök által megfelelőnek minősített, a teljesítés értékével arányos részére. A Megrendelő köteles megtéríteni a Vállalkozónak a Szerződés megszüntetésével okozott kárt, melynek összege nem haladhatja meg a Vállalkozói Díj összegét.
3. A Vállalkozó szerződésszegésére, továbbá a jogszabályi rendelkezésekre alapított elállás, felmondás esetén a Mérnök köteles - amilyen hamar lehetséges - rögzíteni és meghatározni

a) a Szerződés megszűnésének időpontjáig a Vállalkozó által végzett, addig még fel nem mért munkát és annak ellenértékét és

b) a fel nem használt vagy részben felhasznált anyag értékét és bármely vállalkozói berendezés fel nem használt értékét megállapítani.

A Vállalkozó szerződésszegésére, továbbá a jogszabályi rendelkezésekre alapított elállás, felmondás esetén a Megrendelő nem köteles a Vállalkozóval elszámolni mindaddig, amíg a kivitelezés, és a hibák kijavításának költségét, a befejezés késedelme és egyéb okból bekövetkező kárt, és minden egyéb kiadást, költséget, amely a Megrendelőnél a Szerződés megszűnésével kapcsolatban jelentkezett, Vállalkozó nem végezte el, nem térítette meg a Megrendelő részére.
A Felek a Szerződés megszűnésekor - Mérnök által készített írásbeli elszámolási javaslatra és rendelkezésre álló bizonyítékokra tekintettel - egyeztetéseket folytatnak és törekszenek a közös megegyezéssel írásban történő elszámolásra.

Melléklet:

számú melléklet: Vállalkozói Projekt Kézikönyv

1 PST kód: A NIF Zrt. által kialakított Projekt, Struktúra és Tevékenység kódszám, amely az adott Projektelemhez hozzárendelhető költségek azonosítására szolgál.

Vállalkozási Szerződéses Feltételek

Általános előírások

Értelmező rendelkezések

A Szerződésben alkalmazásra kerülő fogalmak, szavak, kifejezések és azok meghatározásai az alábbiak:

„Ajánlat” jelenti a Megrendelő által a Vállalkozó kiválasztására irányuló Közbeszerzési Eljárás során a Kbt. előírásai szerint benyújtott és a Megrendelő által elfogadott, az értékelési szempont alapján nyertesként kiválasztott ajánlatot.

„Ajánlati Terv” megrendelői tervszolgáltatás esetén azokat a terveket jelenti, amelyeket a Megrendelő adott át a Közbeszerzési Eljárás során a Vállalkozónak, és amelyeket Vállalkozó az Ajánlata elkészítésekor köteles volt figyelembe venni.

„Alvállalkozó/Közreműködő” jelenti a Kbt. 3.§ 2. pontja szerinti Gazdasági Szereplőt, akit/amelyet a Vállalkozó az Ajánlatában, majd a szerződéskötésig (illetve azt követően) megnevezett, és jelenti továbbá a Ptk. 6:148. § szerinti közreműködőt.

„ÁFA” jelenti a teljesítés során alkalmazandó általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti, a Vállalkozói Díjjal kapcsolatos általános forgalmi adót.

„Átadás-átvételi Igazolás” jelenti azt az igazolást, amelynek kiadásával a Megrendelő, a Mérnök javaslatát követően az Építési Szakasz/Projektelem/Rész, illetve a Projekt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő átvételét igazolja.

„Beárazott Költségvetés” jelenti a Projekt kivitelezésre vonatkozó Közbeszerzési Eljárásban az Ajánlat részét képező, beárazott ajánlati költségvetést.

„Bejelentett Szervezet” jelenti a vasútfejlesztési projektek esetében az Átjárhatósági Műszaki Előírások tekintetében a megfelelőség értékelését, az EK-Hitelesítési Tanúsítvány kiállítását végző szervezetet.

„Befejezési Határidő” jelenti a Szerződéses Megállapodásban a Projekt sikeres Műszaki Átadás-átvételére meghatározott időpontot.

„Befejezési Igazolás” jelenti a Szerződés tárgya szerinti Projekt megvalósításához szükséges munkáknak a szerződésszerű teljesítését igazoló, a Megrendelő által a Szerződés szerint kibocsátott igazolást.

„Felek” vagy „Szerződő Felek” jelenti a Megrendelőt és a Vállalkozót.

„Forgalomba Helyezési Engedély” jelenti a Projektre, Projektelemre, Részre/Építési Szakaszra vonatkozóan az Illetékes Hatóság által a vonatkozó jogszabály alapján kiadott engedélyt.

„Forgalmi Technológia" jelenti a MÁV Zrt. F2 Utasítás függeléke 23.3 alpontja szerint összeállított dokumentációt.

„Használatba Vételi Engedély” jelenti a Projektre, Projektelemre, Építési Szakaszra/ Részre, illetve a teljesítés során a Projekt meghatározott részére vonatkozóan az Illetékes Hatóság által kibocsátandó használatba vételi engedélyt.

„Ideiglenes Használatbavételi Engedély” jelenti az Illetékes Xxxxxxx által a vonatkozó jogszabály szerint a Projektre, Projektelemre, az Építési Szakaszra/Részre, illetve a teljesítés során a Projekt meghatározott részére kibocsátott ideiglenes használatba vételi engedélyt.

„Ingatlan” jelenti a mindenkor hatályos ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény szerint önálló ingatlannak minősülő dolgot (földrészlet, egyéb önálló ingatlan).

„Jótállás" jelenti a Vállalkozó által a Megrendelő részére nyújtott jótállást a Ptk. 6:171 - 6:173. §-ai, a Szerződés feltételei és a vonatkozó jogszabályok szerint.

„Jótállási Igazolás” jelenti a Mérnök által a Szerződés szerinti jótállási időszak lejártát követően szignált, a Megrendelő által kiadott igazolást a jótállási feladatok Vállalkozó általi teljesítéséről.

„Jóváhagyott Engedélyezési Terv” jelenti azokat a terveket és azok igazolt másolatát, amelyek az Illetékes Hatóság által kiadott építési engedéllyel rendelkeznek, és amelyeket az Illetékes Hatóság végrehajthatónak nyilvánított.

„Jóváhagyott Kiviteli Tervek” jelentik - amennyiben jogszabályi előírás alapján szükséges - az Illetékes Xxxxxxx és a Mérnök javaslata alapján a Megrendelő által jóváhagyott kiviteli terveket és azok módosításait.

„Kapacitást nyújtó szervezet” jelenti különösen a Kbt. 65. § (7) – (9) bekezdéseiben, a Kbt. 67. § (3) bekezdésében, valamint a Kbt. 62. §-ában foglaltak követelményeknek megfelelő személyt vagy szervezetet.

„Kbt.” jelenti a hatályos közbeszerzési eljárásokról szóló 2015. évi CXLIII. törvényt.

„Kezdési Időpont” jelenti azt az időpontot, amikor a Mérnök a Vállalkozónak kiadja a kivitelezési munkák kezdésére vonatkozó értesítést.

„Kijelölt Szervezet” vasútfejlesztési projektek esetében a nemzeti szabványoknak való megfelelőség értékelését végző szervezet.

„Kiviteli Tervek” jelentenek minden, a Jóváhagyott Engedélyezési Terv és az erre vonatkozó engedélyek alapján készített tervet és számítást, amelyek a Vállalkozó számára meghatároznak a kivitelezéshez szükséges minden adatot, számítást és méretet.

„Kötbérterhes Határidő” jelenti a Szerződéses Megállapodásban vagy jelen Szerződéses Feltételekben rögzített azon köztes vagy végteljesítési határidőket, amelyek be nem tartása kötbérfizetési kötelezettséget von maga után.

„Közbeszerzési Eljárás” jelenti a Megrendelő által a Vállalkozó kiválasztása érdekében a Kbt. előírásai szerint lefolytatott közbeszerzési eljárást, amelynek eredményeként a Szerződés megkötésre kerül.

„Közműszolgáltató” jelenti azt a személyt, amely valamely Közmű működtetéséért, üzemeltetéséért vagy a Közművel kapcsolatos engedélyek kiadásáért felelős vagy azok tulajdonosa.

„Megrendelő” a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság és annak jogutódja.

„Megvalósítási Idő” jelenti a Projekt kivitelezésének időtartamát a Kezdési Időponttól a Befejezési Határidőig.

„Pályahálózat-működtető” jelenti a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény ekként meghatározott gazdálkodó szervezetet.

„Projekt” jelenti a Szerződéses Megállapodás 1.1. pontjában meghatározott, a Szerződés tárgyát képező megvalósítandó munkákat.

„Projektelem” jelenti a Projektnek a Megrendelő által a Szerződésben, Közbeszerzési Műszaki Leírásban vagy általa kiadott más dokumentumban meghatározott részét.

„Ptk.” jelenti a hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényt.

„Részhatáridő” jelenti a Szerződéses Megállapodásban előírt, az Építési Szakasz/Rész/Projektelem sikeres Műszaki Átadás-átvételére meghatározott kötbérterhes határidőt.

„Szállítói Finanszírozás” jelenti a vonatkozó jogszabályok szerinti finanszírozást, amelyet a további végrehajtási jogszabályok részleteznek.

„Szerződéses Feltételek” jelenti a jelen dokumentumot, mely részletesen szabályozza a Megrendelő és a Vállalkozó jogait és kötelezettségeit.

„Szerződéses Megállapodás” jelenti a szerződéses megegyezés írásba foglalását az Ajánlattételi Dokumentáció és az Ajánlat tartalma alapján.

„Tervező” jelenti - a Szerződés eltérő rendelkezése hiányában - azon személyeket, akik a Projekttel összefüggésben akár a Megrendelő, akár a Vállalkozó megbízása alapján tervet és ahhoz kapcsolódó dokumentációt készítenek.

„Utó-felülvizsgálati eljárás”: jelenti a Szerződés jótállási időszaka alatt a Mérnök által évente, illetve a jótállási idő eltelte előtt legfeljebb 60 nappal lefolytatott ellenőrzési eljárást a Vállalkozó teljesítésének ellenőrzésére.

„Vagyonkezelő” jelenti azt a személyt, szervezetet, amely jogszabály és írásbeli megállapodás alapján jogosult/köteles ellátni a vagyonkezelési feladatokat.

„Vállalkozói Díj” a Szerződés tárgyát képező munkák elvégzéséért a Vállalkozót megillető, a Szerződéses Megállapodásban meghatározott nettó átalánydíj.

A Szerződés értelmezése (dokumentumok fontosság sorrendje)

A Mérnök

A Mérnök, a Mérnök képviselője az utasításait írásban köteles kiadni, kivéve, ha az utasítás írásba foglalása miatti késedelem személyi vagy vagyoni kár bekövetkezésének veszélyével jár. Az utasítást ilyen esetben is haladéktalanul meg kell erősíteni írásban.

Mérnök képviselője a Mérnöknek tartozik felelősséggel. A Mérnök képviselője a Vállalkozóval szemben a Mérnök nevében jár el, a Vállalkozónak adott utasításait a Mérnök utasításainak kell tekinteni.

A Mérnök képviselőjének képviseleti jogát a Mérnök vagy a Megrendelő bármikor visszavonhatja, illetve korlátozhatja. Az ilyen visszavonás vagy korlátozás a Vállalkozóval szemben a közléstől számítva hatályos.

A Felek és a Mérnök kapcsolattartása

Adatváltozás

Szerződéses kommunikáció

Titoktartás

A Felek kötelesek gondoskodni arról, hogy a Titkot a velük jogviszonyban álló más személyek (például: munkavállalók, közreműködők, alvállalkozók stb.) is üzleti titokként kezeljék, megőrizzék.

A Feleket a jelen Szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a jogviszony utolsó napjától számított meghatározatlan ideig terheli a titoktartási kötelezettség.

Alkalmazandó nyelv

Irányadó jog

A Megrendelő jogai és kötelezettségei

A Megrendelő jogosult és köteles a Vállalkozót a teljesítéshez szükséges utasításokkal, útmutatással ellátni.

A Megrendelő jogosult és köteles ellenőrizni a Vállalkozó teljesítését, mely kiterjed a Vállalkozó által a teljesítésbe bevont Alvállalkozók/ Közreműködők, szakemberek tevékenységének ellenőrzésére is.

A Megrendelő megadja a Vállalkozó számára a teljesítéséhez szükséges meghatalmazásokat.

A Megrendelő köteles értesíteni a Vállalkozót a Mérnök, illetve képviselőjének változásáról.

Megrendelői tervszolgáltatás

Felfüggesztés

A Megrendelő jogosult a Projekt vagy annak bármely része további kivitelezésének felfüggesztését írásban elrendelni annyi időre és oly módon, ahogy szükségesnek tartja.

A felfüggesztésről, a felfüggesztés várható időtartamáról, illetve annak várható megszűnéséről a Megrendelő a Vállalkozót legalább 15 nappal korábban írásban köteles értesíteni.

A Felek kötelesek a munkavégzés felfüggesztéséig elvégzett munkák tekintetében a munkák felmérését elvégezni és az elszámolást lefolytatni.

A Vállalkozó általános kötelezettségei

A Szerződés tárgyának megvalósítása

Előírások, utasítások, megállapodások betartása

A Vállalkozó köteles a Projekt kivitelezését és megvalósítását, valamint bármely hiba kijavítását szigorúan a Szerződéssel összhangban végezni.

Ha a Vállalkozó kétségbe vonja a Mérnök és az Üzemeletető valamely utasítását, a Vállalkozó köteles a Megrendelőt erről haladéktalanul tájékoztatni, aki megerősíti az ilyen utasítás tartalmát, vagy egyeztetést kezdeményez a Vállalkozó és a Mérnök bevonásával.

A Vállalkozó köteles a Szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét a Megrendelő számára megismerhetővé tenni.

A Megrendelő külön felhívja a Vállalkozó figyelmét a szociális, munkajogi és környezetvédelmi követelmények betartására, figyelemmel a Kbt.-ben e követelményekkel, illetve azok megszegésével összefüggésben megadott előírásokra.

A teljesítés személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása

A Vállalkozó kötelezettsége, hogy az Ajánlatában megtett és a Szerződéses Megállapodásban, annak mellékleteiben rögzített vállalásai, különösen az értékelési részszempontra vonatkozó vállalások maradéktalan betartásával végezze a teljesítését.

Vállalkozói Monitoring Információs Rendszer

A Vállalkozó a Vállalkozói Monitoring Információs Rendszerét akként köteles kialakítani, hogy az strukturáltan, visszakereshetően - a Projekt idő és tárgy szerint - tartalmazza a Szerződés teljesítésével összefüggésben keletkezett dokumentumok összességét.

A Vállalkozó által elkészítendő dokumentációk