MAGYAR MÁLTAI SZERETESZOLGÁLAT EGYESÜLET (KMR)
MAGYAR MÁLTAI SZERETESZOLGÁLAT EGYESÜLET (KMR)
2014-es évi beszámoló
Gondviselés Háza - Hajléktalanok Otthona
I. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület (KMR) Gondviselés Háza - Hajléktalanok Otthona
1. Alapadatok
Fenntartó: Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület (KMR) Intézményvezető: Jobbágyné xx. Xxxxx Xxxxxxxx
Szakmai vezető: Xxxxxx Xxxx Xxxxxxxxxx főnővér: Xxxxxx Xxxxx
Intézményi főnővér helyettes: Xxxxx Xxxxxx
Munkatársak: 2 fő szociális munkás, 6 fő szociális gondozó és ápoló, 1 fő szociális gondozó, 1 fő segédápoló, 3 fő takarító, 1 fő közfoglalkoztatott takarító, 1 fő közfoglalkoztatott sofőr Telephely címe és elérhetősége:
0000 Xxxxxxxx, Xx xxxx 00.
Tel.: +36 1/000-0000
Nyitva tartás: bentlakásos intézményről lévén szó, minden nap 24 órában üzemel
2. Az intézmény általános bemutatása
A Gondviselés Háza - Hajléktalanok Otthona egy szakmailag önálló, komplex szociális-, és egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmény, amelyet a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület KMR központja, mint fenntartó üzemeltet.
Az intézmény olyan beteg, hajléktalan emberek számára nyújt tartós bentlakásos elhelyezést, akik önmaguk ellátására átmenetileg csak segítséggel képesek. Azaz gondozásuk és ápolásuk más intézményi formában nem biztosított, vagyis egészégi állapotuk miatt tartós ápolást, gondozást igényelnek. Az ellátás célja, hogy az intézményben nyújtott gondozás és ápolás során az ellátottak fizikálisan, pszichésen, illetve szociálisan is olyan állapotba kerüljenek, hogy képesek legyenek az önálló életvitelre. Összességében elmondható, hogy az ellátás speciális, mivel a hajléktalan életmódból fakadó sajátosságokra épül. Éppen ezért fokozott figyelem fordítódik az egészségügyi ellátás területén az igénybe vevők gyógyító- és higiénés felügyeletére, a szakorvosi ellátás megszervezésére, az ápolásra, az egészségügyi
rehabilitációra és szükség esetén a kórházi ellátás megszervezésére. Mindezeken felül a szociális ellátás is biztosított számukra.
Az intézmény 16 férőhellyel üzemel, de 17-20 fő elhelyezésére is kapacitálható. Az épület, ahol az intézmény üzemel akadálymentes, így mozgássérült betegeket is képes fogadni.
Az intézmény célcsoportja a rossz egészségi állapotú, de önellátásra képes, azaz rehabilitálható hajléktalan férfiak.
A bekerülési feltételei:
• fél évnél nem régebbi negatív tüdőszűrő vizsgálati eredmény
• egészségkárosodást igazoló dokumentáció
• Egészségügyi Centrum 24 órás Orvosi Rendelő orvosának javaslata
Ezen kívül az ügyfél kórházi, illetve más hajléktalan intézmények megkeresése alapján is bekerülhet az ellátásba.
A felvételről minden esetben az Egészségügyi Centrum 24 órás Orvosi Rendelőjének orvosa vagy az intézmény vezetője dönt.
3. Az intézmény szolgáltatásai
A hajléktalanok otthona a szolgáltatásait a 1993. évi III. törvényben (szociális igazgatásról és szociális ellátásokról), a 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendeletben (személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről) és a 9/1999 SzCsM rendeletben meghatározottak alapján biztosítja, illetve az ügyféligények mentén pályázati forrásból is kiegészíti azt. (A beszámoló alján található galériában e szolgáltatások egy része képekkel is illusztrált.)
Intézményi szolgáltatások:
• előgondozás
• 16 férőhelyen történő elhelyezés 5 ágyas szobákban
• 24 órás orvosi felügyelet, napi 2 vizit
• gyógyszer, vitamin, kötszer, védőoltások, gyógyászati segédeszköz, egészségügyi ellátás, gondozás, ápolás biztosítása
• napi háromszori étkezés
• tiszta ruha, illetve mosatási és tisztálkodási szerek biztosítása
• egészségügyi és szociális ügyintézés, szállítás, kísérés
• gyógytorna heti 2 alkalommal
• pszichiáter, addiktológiai konzultáció lehetősége
• szabadidős program szervezése Bennmaradási feltételek:
• házirend betartása
• ittasan az intézményben tartózkodni nem lehet
• dohányzás csak kijelölt helyen folytatható
• szükséges diéta betartása
• együttműködés a munkatársakkal, illetve a gondozási tervben meghatározottaknak való megfelelés
• személyi iratok beszerzésénél aktív részvétel
• az egészségügyi személyzet utasításainak betartása
A benntartózkodás időtartama függ az egészségi állapottól, a továbbhelyezési lehetőségektől, a magaviselettől és az együttműködési készségtől.
Továbbhelyeződési lehetőségek:
• hozzátartozói lakhatási lehetőség
• munkásszálló, albérlet
• idősotthon
• pszichiátriai otthon
• rehabilitációs intézmény
• átmeneti szálló
• kórház, hospice
• éjjeli menedék
• önként távozás, illetve a segítséget elutasító magatartás esetén elbocsátás
4. Ügyfélkör általános bemutatása
A hajléktalanok otthonába olyan egészségkárosodott, mentálisan és fizikálisan legyengült ügyfelek kerülnek elhelyezésre, akik más ellátási formában nem képesek önmagukat ellátni. Halmozottan hátrányos csoportról beszélhetünk. Sokan közterületről érkeznek és ismeretlen számukra az intézményi létforma.
Életkor szerint a többség 40 és 60 év közötti korosztályból kerül ki. Az utcán, közterületről érkező ügyfelek csekély százaléka rendelkezik rendszeres jövedelemmel. Sokuknak hiányzik valamilyen iratuk, ezen kívül mentális vagy egészségi állapotuk nem teszi lehetővé számukra
a jövedelemszerzést, a lakhatási lehetőségek igénybevételét. Jellemzően aluliskolázottak, alulképzettek.
A jövedelemmel rendelkezők zöme segélyekből, időskorúak járadékából él. Sok az addiktív személyiségű ügyfél, éppen ezért érdekérvényesítő képességük és kitartásuk is igen alacsony. Összességében észrevehető, hogy az ellátottak az intézmény esetében hosszú ideig, vagy időről-időre visszatérve veszik igénybe a szolgáltatást, és csak azoknak van esélye a rendszerből való kijutásra, akinek a készségeik, képességeik ezt lehetővé teszik. A halmozottan hátrányos csoportok leszakadnak, ingázásra kényszerülnek az intézmények között, még akár az adott szervezeten belül is. A személyre szabott egyéni fejlesztések megerősítésével kívánja az intézmény ezt a kijutási esélyt az ügyfelek esetében növelni.
a) Gondozottak számának alakulása 2014-ben
2014-es évben összesen 99 fő vette igénybe az ellátást, ebből a TEVADMIN-ban jelentettek száma 44 fő volt. Létszámon felüli 55 fő. A lezárt, kiköltözött esetek száma 71 fő. Ebből 44 fő létszámon felüli és 27 fő pedig lejelentett ügyfél. Jelenleg is gondozásban állók száma 28 fő, ebből 17 fő TEVADMIN-ban jelentett és 11 fő ezen felüli, azaz plusz férőhelyen tartózkodó, vagy az „Időszakos 10 ágy lakója”.
11%
27%
Létszámon felüli lezárt TEVADMIN-ban lezárt
TEVADMIN-ban jelenleg is futó Létszámon felüli jelenleg is futó
1. diagram
A fenti diagramból jól látható, hogy 2014-re vonatkozólag jogosak azok az állítások, miszerint a jelenlegi férőhelyre több a jelentkező, mint a kapacitás. Az ilyen jellegű ellátási nehézségek leküzdésére biztosítana megoldást az átmeneti szállóvá való átalakulás
b) Ügyfelek egészségi állapota
A Gondviselés Háza - Hajléktalanok Otthona köztudottan komplex ellátást nyújt a hajléktalan ügyfelek részére. Komplexitása az egészségügyi- és szociális ellátás duójából adódik. Az otthonba elsősorban egészségkárosodás alapján lehet bekerülni, így nem csoda, ha ez a terület kiemeltebb figyelmet kap az ellátás során, mint egy átlag hajléktalan-ellátást végző egyéb intézményben. Az orvosok az elhelyezettek fizikai és mentális állapotát 16 betegségkategória alapján vizsgálják. Ezekbe a kategóriákba sorolják a betegségeket, így könnyebb az ügyfelek állapotát végigkísérni a gondozás során. Fontos az is, hogy egy beteg esetében több kategória is gyakori (jelen esetben egy embernél 3 kategória lett átlagban meghatározva). Ennek oka a hajléktalan létformából eredő fizikai, mentális elhanyagoltság halmozódása.
2014-ben a gyakorlatban alkalmazott 16 kategória szerint a következőképpen lett felmérve az ügyfelek egészségi állapota:
1. táblázat
Betegségkategória száma | Betegségcsoport megnevezése | Betegek száma |
I. | Fertőző és parazitás betegségek | 0 |
II. | Daganatok | 11 |
III. | A vér és vérképző szervek betegségei és immunrendszert érintő bizonyos rendellenességek | 7 |
IV. | Endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek | 14 |
V. | Xxxxxxxx és viselkedészavarok | 79 |
VI. | Idegrendszer betegségei | 28 |
VII. | A szem és függelékeinek betegségei | 10 |
VIII. | A fül és a csecsnyúlvány megbetegedései | 1 |
IX. | A keringési rendszer megbetegedései | 63 |
X. | A légzőszerv megbetegedései | 26 |
XI. | Az emésztőrendszer megbetegedései | 14 |
XII. | A bőr és a bőr alatti szövet betegségei | 24 |
XIII. | A csont-izomrendszer és a kötőszövet betegségei | 35 |
XIV. | Az urogenitális rendszer megbetegedései | 13 |
XV. | Máshova nem osztott panaszok, tünetek | 0 |
XVI. | Sérülés, mérgezés és külső okok egyéb következményei | 0 |
Az összesítő táblázatból egyértelműen jól kivehető, hogy a gondozottak jelentős része mentális és viselkedészavaros. Ennek oka talán a célcsoportra általánosan jellemző túlzott alkoholfogyasztásra való hajlam. Ezt követi a keringési rendellenesség és a csont-, és izomrendszer megbetegedése. A daganatos megbetegedések száma sem kevés.
5. A gondozottakkal végzett szociális munkáról általában
A Gondviselés Háza – Fő utcai Hajléktalanok Otthonának lakói beteg hajléktalanok, így az ápolási tevékenységek mellett a velük végzett szociális munka különösen fontos és bizonyos mértékben specializáltabb is. Az ellátottak körében sok a korábban tartósan utcán élő személy. Az ilyen ellátottak esetében az intézménybe történő bekerülésükkor nyilvánvalóan látszik, hogy külső segítség nélkül nem képesek kitörni a hajléktalanságra jellemző attitűdök rabságából. Tisztálkodási gondok, ezzel társult érdektelenség, amelyek nagy küzdelmet okoznak a szociális szakemberek munkavégzése során.
Az intézményi ellátás során fontos az intenzív esetmunka, az egyéni-, és csoportos készségfejlesztői tevékenység. Elengedhetetlen a folyamatos, korrekt kapcsolattartás („adok- kapok rendszer”).
2014 utolsó hónapjaiban a szociális területen történő szemléletváltásnak köszönhetően az ellátottak a gondozási tevékenységek során jobban motiváltak lettek jelenlegi élethelyzetük javítása érdekében. Kevés azon esetek száma, ahol a szociális munkás nem tudta megtalálni a hangot az ügyféllel. Ennek ellenére sok az elmagányosodásra hajlamos ügyfél, így a megcsömörlöttségből és némi passzivitásból nagy feladat kizökkenteni őket.
Szükségletként 2014-ben leggyakrabban a pénzbeli ellátás – illetve az ilyen jellegű jogosultság érvényesítésére vonatkozó tanácsadás -, az álláskeresési segítség, a hosszabb távú lakhatási lehetőségek, mentális támogatás, lelki beszélgetések, jogi segítségadás, egészségügyi problémák orvoslása jelent meg.
6. Kigondozási mutatók 2014-ben
2014-ben 64 ügyfél távozott az intézményből, ebből sajnos 4 fő elhunyt. A 60 emberből, aki ténylegesen kigondozásra került, az 29 fő volt. Ők más intézményi ellátásba kerültek, ahol a már megkezdett rehabilitáció tovább folytatódhatott. Az intézményi elhelyezettek jelentős
százaléka került az MMSz Gondviselés Háza – Feszty utcai Átmeneti Szállójára. Ez azért sem meglepő, mert a két intézmény profilja nagyon hasonló. Mindkettő egészségkárosodott hajléktalan ügyfélkörrel foglalkozik, azonban a hajléktalanok otthona zártabb ellátást biztosít, míg az átmeneti szálló nagyobb önállóságot ad az ügyfeleknek.
1 fő lakónk a nagyfokú egészségkárosodása ellenére is börtönbe került.
19 fő ismeretlen helyszínre távozott. Ennek oka sok esetben az együtt nem működésből fakadó eltanácsolás, vagy az ügyfél önként döntött úgy, hogy elhagyja az intézményt és nem árulta el további tartózkodásának helyszínét.
11 fő esetében sajnos a kellő ápolási tevékenység mellett is romlott az egészségi állapota, így a további gondozása csak kórházi keretek között volt megoldható.
2014-es kigondozási helyszínek
1 1
4
6% 1% 2%
19
11
17%
Közterület vagy
ismeretlen helyszín Intézmény
Kórház
Elhunyt BV
28
44%
Ismerős vagy
hozzátartozó
2. diagram
A fenti diagramból is jól látszik, hogy az ellátottak önálló életvitelre való képessége mennyire akadályozott, hiszen igen csekély azoknak a száma, akik visszaintegrálódhattak a civil életbe. Igazából ezeknek a betegeknek sajnos az ellátórendszer nem nyújt olyan lehetőséget, ami az önálló lakhatást támogatná, pedig az igény megvan rá. A jelenlegi segélyezési és nyugdíjrendszer által igénybe vehető jövedelmek nagyon alacsonyak. Az ügyfelek jelenlegi jövedelmi helyzete nem megfelelő egy önálló életvitel hosszútávú fenntartásához.
c) Esetleírás
Egy olyan esetleírással is tükrözni kívánja az intézmény a mindennapi tevékenységeit, amiben bővebben kerülhet kifejtésre az ellátás komplexitása és egymásra épülése a hajléktalan ügyfelek ellátása érdekében:
Á. J. 1950. július 8-án született Xxxxxxxxx. Xxxxx fiatalon megnősült. A házasságból 1971 és 1973-ban két fia született. Az első komoly csapás akkor érte, amikor felesége meghalt. Akkor kezdődött az alkohol iránti szenvedélye. 1995-ben új élettársával laktak együtt, mindketten rendszeresen fogyasztottak alkoholt, Xxxxx úgy fogalmazott, hogy ez tartotta őket össze. Alkoholizmusának köszönhetően a fiaival is megromlott a kapcsolata. Fokozatosan elmagányosodott, ahogy a kapcsolati hálója egyre jobban csökkeni kezdett. Élettársával egyre több adósságot halmoztak fel, így kilakoltatták, Xxxxx végérvényesen az utcára kényszerült. 2012-ig szinte folyamatosan utcán élt. Elsőszámú előfordulási helyszíne főleg Budapest XI. kerületében, a Gazdagréti út környékén volt. Az ott megismert hajléktalanokkal különös kapcsolatba került, szinte ők lettek a családtagjai. Nagyon kötődött hozzájuk.
A Rimaszombati utcai gondozó szolgálattal folyamatosan tartotta a kapcsolatot. 2011 telén, a szociális munkások többszöri javaslata ellenére sem volt hajlandó éjjeli menedékhelyre menni, míg nem egy különösen hideg éjszakán, alsó végtagján fagyási sérülést szenvedett, így mentővel kórházba szállították. Kórházba kerülése után sajnos a lábujjainak egy részét amputálták. Ebből a sérüléséből lakhatási nehézségei miatt a BMSZKI Szabolcs utcai Lábadozójában kapott elhelyezést, és itt is maradhatott mindaddig, míg egészségi állapota ezt lehetővé tette. Ahogy egyre jobban lett, egyre inkább hiányoztak a barátai Gazdagrétről. Először csak nappal látogatta meg őket, majd fokozatosan egyre több időt töltött a társaságukba. Rövidesen a Lábadozóból is kikerült. Xxxxx ismét utcára került, újra a régi életét élte. Ismét túlzott alkoholfogyasztásba kezdett. Napi több liter bort is megivott. Ennek következtében egyik nap elesett és eltörte a combcsontját. Ekkor ismét kórházba került.
Jánost 2014. november 3-án a Xxxxx Xxxxx Kórház Ortopédiájáról az utcai szolgálat közreműködésének köszönhetően az intézményünkbe szállították. Xxxxx intézményi elhelyezését követően rövid időn belül beilleszkedett a közösség mindennapi életébe, sőt, az intézmény dolgozóival is kimondottan jó kapcsolatot alakított ki. Megvonási tünetein ez idáig úrrá tudott lenni. Demoralizáló baráti viszonyai szerencsére megszakadni látszanak.
Az ügyfél egészségügyi ellátása:
A Xxxxx Xxxxx Kórház előzetes megbeszélés alapján combnyaktörés utáni állapot miatt helyezte el az intézmény 16 ágyas lábadozó részlegére, ahol a hozzá hasonló lakók különböző és összetett, nagyrészt krónikus betegségekkel küzdenek. Felvételét követően gyógyszerei beállításra kerültek. Az esetet felmérve az egészségügyi rehabilitáció az intézményi gondozás fő célja. Ezen felül még gyógytornász alkalmazása is javasolt az ő esetében.
A rendszeres háziorvosi vizitnek köszönhetően több fel nem fedezett betegségre is fény derült az ápolás során. Körülbelül egy héttel a műtét után ismét panaszok jelentkeztek (sebváladékozás, erős nyílalsó fájdalom, úgy érezte, hogy a csavarok átszakítják a bőrfelületet). Telefonos egyeztetés után azonnali kontrollvizsgálatra került sor, ahol röntgenfelvétel és sebészeti konzílium történt. Fájdalomcsillapító beállítása, pihentetés, fokozott felügyelet volt a terápia.
2014.12.10-én késő délután erős, nyilalló fájdalom és lábdagadás jelentkezett, ügyeletes orvos vizsgálat után azonnali mentőszállítást kért trombózis gyanúja miatt. Későbbi érdeklődés során kiderült, hogy szerencsére trombózis gyanúja nem áll fenn, de megelőzésként LMWH terápiát kezdenek el, a laborkontroll pedig semmi jóval nem kecsegtet. A műtét előtt és alatt 4 egység VVT, 9 egység FFP, valamint Trombocyta (intravénásan) adása volt szükséges emellett infúziós folyadékpótlás. Korrekciós beavatkozás sikerrel zárult, a vérképet rendezték, antibiotikum adása prevencióként megtörtént. A karácsonyt sajnos kórházi keretek között volt kénytelen tölteni, de 2015.01.12-én eljött a pillanat, mikor újra visszakerülhetett az otthonba. Összességében elmondható, hogy az időben észlelt panaszoknak és a gyors intézményi reagálásnak köszönhetően sikeres volt az adott egészségügyi beavatkozás.
Mindezen nehézségek ellenére a mai napig is nagy akarattal és erővel küzd a beteg azért, hogy járókeret nélkül is tudjon közlekedni.
Szociális intézkedések:
Xxxxxxxx időskorúak járadéka jár, viszont az elhelyezése előtti két hónapban nem vette fel e járandóságát. Elmondása szerint a Szabolcs utcai Lábadozóban hagyott minden olyan papírt, ami igazolná a jövedelmi helyzetét, azonban az adott intézményben erről mit sem tudtak. Újbóli hivatali ügyintézés vált így esedékessé. Időközben a Budapest IX. kerületi Kormányhivatala tájékoztatta az ügyfelet, hogy ha novemberben sem veszi fel a járadékát, akkor szüneteltetni fogják azt. Az időben elkezdett szociális munkának köszönhetően erre szerencsére nem került sor, így november hónapban sikeresen felvételre került a járadéka.
A jövőbeni szociális ügyintézések a gondozás során az egészségügyi rehabilitáció mellett a tartós lakhatás biztosítására irányul majd. Gyermekeivel való ismételt kapcsolatfelvételt is cél, illetve az addiktológiai problémáira is válaszokat és segítséget kíván adni az ellátás. Jelenleg azonban Xxxxx esetében az egészségügyi ellátás kapja a legnagyobb figyelmet.
1. Intézményi események
a) 2014-ben folytatott szabadidős tevékenységek, foglalkozások
Az intézmény bentlakásos jellege miatt zárt közösséget épít, így az ellátottak mindennapi rutinja mellett fontos szerepet játszik a kellő mértékű közösségépítés és a szabadidő kitöltése. Amennyiben ez nem történik meg, úgy sokan magányukba burkolóznak, és hamar elutasítják a segítséget, sőt, rövid időn belül elhagyják az intézményt.
Sajnos az intézményi költségvetés korlátozott mértékben támogatja az ilyen jellegű tevékenységek belső finanszírozását, 2014-ben azonban pályázati keretből támogathatóvá vált e tevékenységsorozat.
A pályázati támogatásoknak köszönhetően sok lakó juthatott el hajókirándulásra, moziba, múzeumba (legemlékezetesebb a Gödöllői Királyi Kastély volt).
2014. január és márciusában hitprogram indult az akkori szociális munkás, Xxxxxx Xxxxxxxxx szervezésében. Jelenleg ezt a tevékenységet Xxxxx Xxxx kolléga folytatja tovább. Filmklub havi-kéthavi rendszerességgel szerveződött rendszeresen, egy önkéntes diák vállalta a szervezését. 2014 vége felé kialakításra került az épületen belül egy klubszoba, ahol a lakók végre nyugodt körülmények között elvonulhatnak olvasni, zenét hallgatni, filmeket nézni és nem kell a folyóson a zajban, jövés-menésben lebonyolítani ezeket. A klubszoba híradástechnikai eszközökkel való felszerelését a lakosság adományaiból tudta megoldani a fenntartó.
Kreatív foglakozások is elkezdődtek ebben az évben, ez a tevékenység önkéntesek bevonásával történt. Karácsony előtt például közös karácsonyi dísz-, és ajándékkészítés zajlott, az egyik kézműveskedésben ügyes utcai szociális munkás kolléganő segítségével.
Novembertől havi rendszerességgel egy életvezetési csoportfoglalkozás is megkezdte működését. Xxxxxx Xxxxx tréner térítésmentesen tartja a foglalkozásokat és olyan tevékenységet folytat a lakókkal, amit a civil életben cégek biztosítanak a dolgozóiknak.
2015-ben pedig Xxxxxxx Xxxx addiktológiai konzultáns bevonásával új csoportfoglalkozás indítását tervezi az intézmény vezetése, ezzel is segítve a betegek gyógyulási folyamatait.
b) Ünnepek
Az intézmény lakóközössége fontosnak érzi, hogy minden évben megrendezésre kerüljenek a fontosabb ünnepek. Így valósul meg a Farsang, a Húsvét, a Mindenszentek, illetve a halottak napja, és teljes odaadással készülnek a Karácsonyra és a Szilveszterre. Mind az ellátottaknak mind a dolgozóknak ezeken a napokon több figyelem jut. Az önkéntesekkel közösen
mindenki az ünnepi hangulat megteremtésére törekszik. Az épületet is az ünnepnek megfelelő dekorációval látják el és kis műsorok szervezésével ajándékozzák meg az intézmény lakót, sőt néha még ők is a fellépők az ünnepségeken. 2014-ben a Karácsony kiemelkedően nagy örömöt okozott mindenki számára, mivel adományokból rengeteg ajándék kerülhetett kiosztásra, illetve a karácsonyi műsorok is színesek voltak. Önkéntes alapon volt zongora előadás és énekes produkció, mesemondás színművésznő tolmácsolásában és még a lakók is hozzájárultak versmondással, történetek mesélésével az ünnep fényéhez.
c) Önkéntesség szerepe az intézmény életében
Az otthon életében nagy szerepet tölt be az önkéntesség, mivel a túlterhelt személyzet már nem tudja sok esetben ellátni a szabadidős tevékenységeket, és talán kevésbé tud minden egyes ügyfélre folyamatos intenzitással kellő figyelmet szentelni, így a filmklub, a zeneklub, a hitéleti kör, az életvezetési csoportfoglalkozás, kreatív- és játék (pl. sakk) sarok, illetve egyéb közösségi programok (kirándulások) megvalósulása során folyamatos az önkéntesek jelenléte. A csoportvezetések is sok esetben önkéntes formában zajlanak. Rendszeresen visszatérő diákok, civil segítők is támogatják az intézmény mindennapjait.
Az ügyfelek is bevonásra kerültek 2014-ben az önkéntességi rendszerbe. Segítő szerepet kaptak, méghozzá az ételosztásaink során. A teajáraton való osztásban rendszeresen segített az egyik ügyfél.
Összegezve: az önkéntesség azért is elengedhetetlen mindkét érintett fél számára, mert az érzékenyítésen túl összekötő kapocsként funkcionál az intézményi létforma és a civil élet között.
2. Pályázatok és azok megvalósítása az intézmény esetében
2014-ben jelentős mennyiségű pályázatot nyertünk meg. Ennek köszönhetően minőségibbé és színvonalasabbá tudtuk tenni ellátást intézményünkben.
a) 2014-ben megvalósított pályázatok:
• HKA-2013-14-KMR-809; gyógytornász bértámogatása 2013.07.01.-2014.06.30. 300.000,-Ft
• HKA-2013-14-KMR-716; matracbeszerzés 2013.10.01.-2014.05.31. 200.000,- Ft
• HKA-2013-14-KMR-613; intézményi vizesblokk felújítása és akadálymentesítése 2013.11.01.-2014.05.31. 1.138.000,- Ft
• HKA-2013-14-KMR-739; mosó-, és szárítógép vásárlás 2013.10.01.-2014.05.31. 900.000,- Ft
• HKA-2013-14-KMR-824; szabadidős programok támogatása
2013.12.01.-2014.04.30. 150.000,- Ft
b) 2014-ben megnyert pályázatok:
• HKA-2014-15-KMR-513; 30 hajléktalan védőoltása 2014.07.01.-2015.06.30. 481.000,- Ft
• HKA-2014-15-KMR-405; 30 hajléktalan motivációs csomagja (120.000,-Ft) + 3 értékmegőrző szekrény (503.000,-Ft+24.000,-Ft)
2014.07.01.-2015.06.30. 647.000,- Ft
• HKA-2014-15-KMR-108; 32 ember kiegészítő étkeztetése 2014.11.01.-2015.04.30. Az intézmény része: 483.200,- Ft
1. Dolgozói, illetve szakmai tevékenységek
Az intézményi működésnek megfelelően dolgoznak minden évben a kollégák. A zavartalan működtetés érdekében szakmai egyeztető és tájékoztató teameket tartanak a kollégák ellátási területenként külön és egyben is. A közös-, és az egészségügyi ellátást érintő teamek az intézményvezető szervezésében zajlanak, míg a szociális ellátásról szólót a szakmai vezető irányítja. Ezek a teamek havi és heti rendszerességgel megtörténnek, az itt elhangzottakról pedig feljegyzés készült.
Az egyéni szupervízió lehetőségének megteremtése ellenére 2014-ben az intézményi fluktuáció nagymértékű volt, de szerencsére a 2015-ös év elejére ez normalizálódott.
A 2014-es év felújítási- és több részleg átalakításával járó nehézségek nagyon leterhelték a kollektívát. Ezt oldandó jövőre szakmai kirándulást tervez az intézmény vezetősége. Szerencsére az intézmény mindennapi munkavégzésén ez a leterheltség nem látszódott meg.
3. 2015-ös év tervei
Az előzetes tervek alapján 2015-ben a hajléktalanok otthona szervezeti átalakuláson fog átesni, azaz átmeneti szállóvá kíván válni. Ennek oka, hogy a férőhelyszámait növelni szeretné, így 24 férőhellyel és 8 időszakos férőhellyel kíván a továbbiakban gazdálkodni a 16 férőhely helyett. Az ellátás milyensége nagyban nem fog változni, csak a gondozotti létszám,
ugyanakkor az egészségügyi profil marad. Természetesen a törvényi előírásoknak megfelelően történik majd az átszervezés. Remélhetőleg az esetleges átalakítási munkálatok sem fogják a lakóink nyugalmát akadályozni.
Mindezeken felül az ellátás akadálymentes biztosítása is fő cél, illetve a 2014-ben megnyert pályázatok jelentős részének elköltését is a 2015-ben tervezi az intézmény.
II. Krízisidőszakban (2014.01.01. - 2014.03.31. és 2014.11.01. - 2014.12.31.)
működtetett kiegészítő szolgáltatások
1. „Időszakos 10 ágy” krízisférőhely
a) Alapadatok:
Fenntartó: Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület (KMR)
Intézményvezető: Jobbágyné xx. Xxxxx Xxxxxxxx (16 ágyon dolgozó kolléga)
Szakmai vezető: Xxxxxx Xxxx (16 ágyon dolgozó kolléga)
Intézményi főnővér: Xxxxxx Xxxxx (16 ágyon dolgozó kolléga)
Intézményi főnővér helyettes: Xxxxx Xxxxxx (16 ágyon dolgozó kolléga)
Munkatársak: 2 fő szociális munkás (16 ágyon dolgozó kollégák),
1 fő főállású szociális gondozó és ápoló, 3 fő megbízásos szociális gondozó és ápoló, 1fő részmunkaidős szociális gondozó és ápoló
Telephely címe és elérhetősége:
0000 Xxxxxxxx, Xx xxxx 00.
Tel.: +36 1/000-0000
Működés hossza: időszakos férőhely, így 2014.11.24-2015.03.31. üzemel
Nyitva tartás: mivel speciális 24 órás benntartózkodást igénylő betegek ellátásra épül a szolgáltatás, így napi 24 órában üzemel
Kapacitás: 10 fő
Ellátás típusa: lábadozó jellegű ellátás, azonos a Hajléktalanok Otthona ellátásával, szolgáltatásaival, kiegészítve annak férőhelyi korlátozottságát.
Bekerülés: orvosi felvétellel az MMSz Egészségügyi Centrum 24 órás Orvosi Rendelőjén keresztül
b) Intézmény rövid bemutatása:
Ez az időszakos részleg az elmúlt évek felfokozott férőhely-igényeinek hatására idén végre megkezdhette működését, valamennyire tehermentesítve ezzel a Hajléktalanok Otthona elhelyezéseit. Az üzembe helyezés némi átalakítási munkálatokkal járt, mely befejezését követően akadálytalanul ki tudott nyitni az intézmény. Az új feladatellátás miatt a részleg működési szabályzata is meghatározásra került.
Az „Időszakos 10 ágy”-on elsősorban rövid bent tartózkodásra „ítélt”, akut, férfi beteg hajléktalanok kaphatnak elhelyezést a krízis időszak során. Pont e cél elérése érdekében lettek a férőhelyek is felosztva, azaz 2 orvosi felvételes hely lett kialakítva, 2 krízisautó által igénybe vehető hely és ezen kívül 6 (3 MMSz-UGSz-Feszty - 3 MMSz-UGSz-Rima) Máltás utcai gondozó szolgálat által igénybe vehető ágy került átadásra.
2014.11.24-i megnyitástól számítottan átlagban 8-9 férőhely-kihasználtsággal működik az intézmény. Az ünnepek alatt természetesen teltházzal üzemelt a részleg. Összességében elmondható, hogy napokon belül rendszeresen feltöltődnek a férőhelyek.
2014-ben összesen 21 hajléktalan férfi vette igénybe az ellátást. Bekerülések tekintetében 4 fő érkezett orvosi beutalással, 6 főt a krízisautó hozott, illetve az MMSz-UGSz-Feszty 5 főt, az MMSz-UGSz-Rima pedig 6 főt helyezett el ebben az időszakban.
A két hónap alatt 11 fő távozott az ellátásból. Távozási helyszíneket tekintve 9 fő egyéb intézményi elhelyezésbe került (ebből 5 fő másik intézménybe került, 3 fő a „16 ágyra került” és 1 fő az Első Befogadóban éjszakázott a későbbiekben), 1 főt kórházba szállítottak, és 1 fő pedig saját felelősségre, közterületre távozott.
A férőhelyek folyamatosan cserélődő kihasználtsága érdekében ezen a részlegen is van szociális munka, amelynek célja, hogy a rövid távú egészségügyi ellátást követően további méltó elhelyezésbe kerülhessenek az itteni ügyfelek. Megfeszített és professzionális munkáról beszélünk jelen esetben, mivel mindkét területen érintett kollégák intenzív esetmunkában dolgoznak. Egy ügyfél esetében 1+1 hetes megállapodási idő áll a rendelkezésre, hogy adekvát választ adhassanak az ügyfél további „sorsát” illetően. Ezen tevékenység bemutatására szolgál a következő esetleírás.
c) Esetleírás
M. V. 1946. február 25-én született Vértesen. 18 évesen leérettségizett, majd szakmát tanult- vendéglátóipari technikumot végzett. Elmondása szerint jó családban nőtt fel. Ezután nem sokkal megházasodott, 1973-ban pedig megszületett a lánya, Xxxxxxxxx. Házassága később megromlott, 1982-ben elvált. Ezután önkormányzati lakásban lakott. Szüleivel és húgával nagyon jó kapcsolatot ápolt.
Az igazi nagy csapás 2005-2006-ban érte, amikor két év leforgása alatt vesztette el a szüleit és a húgát is. Mindhármuk temetési költségét ő vállalta magára, ami nagyon megterhelte anyagilag, így rendre elmaradt a lakbérrel és a rezsiköltségekkel. Jelentős tartozást halmozott fel, így elmondása alapján 2008-ban kilakoltatták. Xxxxxx ekkor vált hajléktalanná.
Az elmúlt 6 évben a budapesti hajléktalan-ellátó rendszerben több ellátási formát is megismert, de huzamosabb ideig a Magyar Vöröskereszt Madridi úti Átmeneti Szállóján tartózkodott. Közterületen is éjszakázott az elmúlt években, így került kapcsolatba a IV. kerületi Twist Olivér Alapítvány nappali melegedőjének kollégáival. Xxxxx fizikai állapota miatt a szociális munkások orvosi ellátás felé irányították. Xxxxxx 2014. november 7-én orvosi javaslatra került intézményünkbe. Rövid időn belül intézményünkbe beilleszkedett, a szabályokat betartotta. Magatartási probléma az ügyféllel szemben nem merült fel.
Egészségügyi ellátás a gondozás során:
Xxxxxx egészségügyi anamnézise alapján (Xxxxxxx Xxxxxx Xxxxxx és Rendelőintézetében vizsgáltak alapján) appendectomia szerepel. Az orvosi rendelőben való megjelenését követően orbánc diagnózissal azonnali elhelyezésére került az időszakos 10 ágyon.
Lábát naponta kezelték és kötözték, melynek eredményeképpen a seb szépen tisztult és a duzzanat is lejjebb húzódott. Az intézményi tartózkodása alatt rendszeresen szállították érsebészeti szakvizsgálatokra, ahol 3x1 Chinotal 400 mg gyógyszert állítottak be neki. Mindemellett antibiotikumos kúrát is kapott. Sebészeti kontrollvizsgálaton javulást írtak le és antiszeptikum kenőcsöt javasoltak.
Összességében elmondható, hogy a gyors javulás a személyzet hozzáértő munkájának volt köszönhetően. Gyógyulása rohamos volt és látványos. Az egészségügyi rehabilitációt követően a továbbhelyezése során figyelembe vették az életkorát és a jelenlegi erőnlétét (melyet a rendszeres táplálkozás feljavított), és a megbízhatóságát. Xxxxx Xxxxxxxxx elmondható, hogy minden kritériumnak megfelelt, és mind a mai napig a háziorvosi rendelések visszajáró betege lett.
Szociális ellátás:
Xxxxxx bekerülésekor a kora ellenére (68éves) csupán csak baleseti járadékkal rendelkezett, ami havi 8635 forintot jelentett számára. Ezen kívül TAJ kártyája sem volt. Éppen ezért az okmányok pótlása és a jövedelmi helyzetének rendezése volt az elsőszámú feladata az estfelelős szociális munkásának. Rövid időn belül sikeresen elkezdődött az öregségi nyugdíjigénylés.
Xxxxxx lányával 2013-ban beszélt telefonon utoljára, így a családi kapcsolatainak erősítése is a megvalósítandó célok között szerepelt. Ebben az igen nehéz feladatban is támogatásra lelt az ügyfél.
A gondozás során egyértelmű volt, hogy Xxxxxxxxx a jövőben tartós ellátást biztosító intézményi elhelyezésre lenne szüksége. Az intézmény szociális szakembere ennek megfelelő
xxxxxxxx formák felkutatásába kezdett. Xxxxxx egészségügyi állapota viszonylag javult, illetve a mozgásképesség is valamelyest visszaállt. Ez lehetővé tette, hogy 2014. december 11-én az ügyfél átkerülhessen a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gondviselés Háza-Feszty utcai Átmeneti Szállójára, ahol reményeink szerint a jövőben a rövid és hosszú távú terveit, céljait a kollégák segítségével rendre megvalósíthatja majd.
d) 2015-ös tervek:
Az „Időszakos 10 ágy” működtetése a kezdeti félelmek ellenére kiválóan működött, így az intézmény vezetése a további finanszírozási formák felkutatását tűzte ki célul. A krízisidőszak tapasztalatait, illetve az új munkatapasztalatokat, technikákat hasznosítva tovább kívánja vinni az üzemeltetést.
2. Első Befogadó
a) Alapadatok:
A szolgáltatás pontos neve és telephelyi címe: Első Befogadó (időszakos krízis férőhely)
1011 Budapest, Bem rkp. 28. Tel.: +36 1/000-0000 000 mellék (az elérhetőség nem nyilvános, ügyfélnek nem kiadható)
Az Első Befogadó működtetője, fenntartója: Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület (KMR)
Működési terület: Budapest
Gazdasági irányítás: A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület (KMR) végzi. Intézményvezető: Jobbágyné xx. Xxxxx Xxxxxxxx (16 ágyon dolgozó kolléga)
Az időszakos férőhelyen a folyamatos működtetés biztosítását a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület (KMR) képviselője által megjelölt szakmai vezető, Xxxxxx Xxxx végzi.
A szolgálat működésének személyi feltételei: az Első Befogadó folyamatos üzemeltetésért 5 fő megbízásos kolléga gondoskodik.
Az Első Befogadó működési rendje: időszakosan 5 hónapon keresztül működik (2014.11.01. - 2015.03.31.) minden nap este 6 óra és másnap reggel 7 óráig. Ezen időszak alatt minden nap egy fő munkatárs gondoskodik az ügyfelek fogadásáról, és a háttértevékenységek elvégzéséről.
Napi férőhelyszám és a férőhelyek általános jellemzői: 10 fő elhelyezését teszi lehetővé a helyiség, illetve rendkívüli téli hidegek esetén 14 fő is elhelyezhető. Az elhelyezés 2 teremben, emeletes ágyakon történik. Plusz férőhelyek biztosítása gumimatracon történik rendkívüli igény esetén.
b)Az Első Befogadó alaptevékenysége:
Ezen szolgáltatás elsődleges célja, hogy a téli időszakban a krízisben lévő hajléktalan férfiak számára 5 napon keresztül ideiglenes férőhelyet biztosítson. Másodlagos cél, hogy ne ugyanazok az ügyfelek kerüljenek vissza az ellátásba, hanem folyamatosan esélyt kaphassanak azok a hajléktalan személyek is, akik még egyszer sem vették igénybe ezt a lehetőséget, azaz ez a szolgáltatás legyen az első lépés a” lakhatás” felé.
Bekerülés módja:
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület (KMR) utcai gondozó szolgálatainak kollégái, illetve a Krízis autón dolgozó kollégák beutalása alapján történhet. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület (KMR) 24 órás Háziorvosi Rendelő orvosai is elhelyezhetnek rászorulókat szintén 5 napos tartózkodás idejére.
Bekerülési feltételek:
• tüdőszűrő nem szükséges
• fürdés és ruhacsere
• fertőtlenítés kötelező vagy előzőleg az MMSz Gyáli úti Fürdetőjében vagy itt a helyszínen,
• fapadképes állapot (ittas lehet, de toxikus állapotú nem)
• amennyiben beteg emberről van szó, orvosi vizsgálat előzze meg a felvételt. Ellátás:
• 13 órában szakemberi felügyelet, illetve minimális szociális ügyintézés (információnyújtás a szociális ellátórendszerekről, egyéb ellátási területek felé irányítás, kapcsolattartás az esetfelelős szociális munkásokkal, adminisztrációs tevékenység)
• nyitvatartási időben melegedési, fürdési és pihenési lehetőség megteremtése
• étkezés biztosítása (tea, szendvics, esetleg péksütemény)
• ruhaadomány
• elsősegély Bennmaradás: 5 éjszaka/fő
• Napközbeni tartózkodás nem lehetséges.
• Csomag-, és értékmegőrzésre nincsen lehetőség Az ügyeletes szakember feladatai:
• folyamatos beengedés
• bekerülő új ügyfelek alapadatainak felvétele
• működési tevékenységek kisérése (éjszakai pihenés, személyi tisztálkodás, étkezési lehetőség biztosítása, segítő beszélgetés, konfliktuskezelés, információnyújtás egyes szolgáltatásokról és jogosultságokról) folyamatos felügyelete a bent tartózkodóknak
• fürdetési tevékenységek felügyelete
• adatrögzítés a napi forgalomról
• ügyeleti napló napi szintű vezetése
• az Első Befogadó helyiségeinek tisztán tartása, illetve az ügyeleti szoba rendeltetésszerű használata
c) 2014-es ellátotti adatok:
Az Első Befogadó 2014-ben az esti órákban 5 hónapon (2014.01.01.-2014.03.31 és 2014.11.01.-2014.12.31.) keresztül volt nyitva. Ebben az időben összesen 179 fő vette igénybe a krízisellátást. Az év első időszakában 94 fő részesült ellátásban, míg az év végén 85 fő. Átlagban napi 8-9 fő töltötte benn az éjszakáit az éjjeli menedékhelyen. A két időszak között azonban nem elhanyagolható tényező, hogy az év első felében nagyobb volt a hideg, így akkor többen éjszakáztak a szállón, mint a novemberi és decemberi hónapokban.
A két időszak között jelentős különbség volt, nem csak a vezetőváltással járó átszervezési ügyek miatt, hanem ellátásbeli elképzelések területén is. Az első időszak még a hosszabb bent tartózkodást célozta, míg az év végi időszak ténylegesen az adott célcsoportra fókuszált, azaz nem a hagyományos helyi szintű éjjeli menedék funkciót kívánta betölteni, így az itt tartózkodás lehetőségét a nagyobb cirkuláció érdekében lerövidítette, ellenben a diagnózis alapú szociális munkát pedig felerősítette. Az intézményközi együttműködések is nagyobb hangsúlyt kaptak.
Az ellátottak összetétele jelentősen megváltozott a 2014-es év vége felé. Azok az elhanyagolt állapotú, évek óta utcán élők is elhelyezést kaphattak az Első Befogadóban, akik az utcai gondozó szolgálat segítsége nélkül még mindig közterületen éjszakáznának. Nagyobb létszámú férőhelyekre nem mennének be, de ebben az intézményben meg tudják csendben húzni magukat még pár napig. Az itt töltött öt nap időszaka pedig talán meggyőzi őket arról,
hogy az ellátórendszer más területén is kaphatnak ilyen lehetőséget. Ezen célok elérése érdekében a kollégák folyamatosan figyelik és segítik az ügyfelet. Az egészségügyi ellátás közelségének köszönhetően a továbbjuttatás talán még gördülékenyebb. Összességében elmondható, hogy szó szerint az alacsony küszöbről juttatjuk tovább az ide érkezőket.
Az Első Befogadóba került ügyfelek alapadataik alapján kiderül, hogy a 40 és 60 év körüli hajléktalan férfiak fordulnak meg legtöbben az intézményben, amint ezt a következő diagram is szemlélteti.
2014-ben az Első Befogadó ellátottainak
aránya születési dátum alapján
17fő
9%
1fő
1%
79fő
44%
82
1920-1940
1940-1960
1960-1980
1980-2000
3. diagram
Ügyfeleink egészségi állapotukat tekintve nagyon elhanyagoltak. Sok a szenvedélybeteg közöttük. A felmérések azt igazolják, hogy jelentős mennyiségű azon ügyfelek száma - még az „Időszakos 10 ágy” megnyitása ellenére is -, akik az orvos általi javaslatra lettek itt elhelyezve férőhely hiány miatt, és innen kerültek tovább az egészségügyi ellátásba.
2014 NOVEMBERÉBEN ÉS DECEMBERÉBEN AZ ELLÁTTOTTAK
KATEGÓRIÁNKÉNTI BEUTALÁSA ELHELYEZŐK ALAPJÁN
30
30
25
20
15
10
5
0
27
23
5
Létszám
0
Krízis autó
MMSz
Orvosi
Rendelő
MMSz-UGSZ MMSz-UGSZ Egyéb
Xxxxxx
Xxxx
4. diagram
A 2014. januári és márciusi adatok alapján 24 fő az, aki az Első Befogadóból került át az egészségügyi 3 ágy valamelyikére vagy a 16 ágyra, illetve ezekről került ideiglenesen elhelyezésre a krízis éjjeli menedékhelyen.
2014 év végén agresszív magatartás és súlyos házirendsértés miatt eltanácsolásra nem került sor. Senki sem lett eltanácsolva az 5 napos időszak lejárta után úgy, hogy ne kapott volna egy másik ellátási címet, ahol a következő éjszakáját eltölthette volna.
d) Jövőbeli elképzelések:
A 2014 év eleji tapasztalatok novembertől, illetve a 2015 év elejétől történő ismételt figyelemmel kisérése az adminisztrációs rendszer digitalizálásával egyszerűbbé vált, így egy kódrendszer segítségével az ilyen jellegű adatok egyszerűbben megszerezhetőek lesznek. A fenntartó részéről a jövő évi elképzelések között az is szerepel, hogy a 2014-es tapasztalatokat összegyűjtve további működtetést biztosítson, illetve pályázati forrásokat szerezzen ezen tevékenységek finanszírozásához.
3. Diszpécser Szolgálat
a)A diszpécser szolgálat alapadatai:
A szolgálat alapításának éve: 2011.
Fenntartó neve, címe székhelye: Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület (KMR) 1011 Budapest, Bem rkp. 28.
A diszpécserszolgálat működési formája: a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület (KMR) szervezeti egysége, amely a Menhely Alapítvánnyal kötött együttműködési megállapodás alapján időszakos jelleggel működik 2014.11.01. - 2015.03.31. között
A szolgáltatás pontos neve és telephelyi címe: Közép-magyarországi Regionális Diszpécser Szolgálat (budai alközpont) 1011 Budapest, Bem rkp. 28.
A Diszpécser Szolgálat működtetője, fenntartója: Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület (KMR)
Működési terület: Budapest budai oldala
Gazdasági irányítás: a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület (KMR) központja végzi Intézményvezető: Jobbágyné xx. Xxxxx Xxxxxxxx (16 ágyon dolgozó kolléga)
A diszpécser szolgálat telefonszáma:
• +36 1/338-4186 (2-es mellék)
• egyéb közvetlen vonalak: +36 1/225-8280 (113 mellék), +36 30/572-8164
A diszpécser szolgálat mobilvonala az utcai gondozó szolgálatok és a rendőrség számára elkülönített szám, sem az ügyfelek, sem egyéb szolgáltatók számára nem nyilvános.
A diszpécser szolgálat működési rendje:
A Közép-magyarországi Regionális Diszpécser Szolgálat (budai alközpont) időszakosan 5 hónapon keresztül működik (2014.11.01. - 2015.03.31.), minden nap reggel 8 óra és másnap hajnal 2 óráig. Ezen időszak alatt minden nap egy fő munkatárs gondoskodik a hívások fogadásáról, és a háttértevékenységek elvégzéséről, téli időszakban a legkritikusabb napokon szükség szerint az esti-éjszakai órákban is biztosítja a szolgálat a második ügyeletest.
A szolgálat működésének személyi feltételei:
A diszpécser szolgálat működtetéséről 1 mellékállású 6 órás és 4 megbízásos felsőfokú végzettségű szociális munkás gondoskodik.
A diszpécser szolgálat irányítását, a folyamatos működtetés biztosítását a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület (KMR) képviselője által megjelölt szakmai vezető, Xxxxxx Xxxx végzi. (16 ágyon dolgozó kolléga)
b)A diszpécser szolgálat feladata – alaptevékenysége:
A diszpécser szolgálat folyamatosan, napi 18 órában fogadja a közterületeken élő hajléktalan emberekkel kapcsolatos bejelentéseket, és biztosítja az utcai gondozó szolgálatok működéséhez szükséges koordinációs feladatok ellátását:
• fogadja a közterületeken élő, kritikus helyzetbe került emberekre vonatkozóan a lakossági, vagy hivatali szervek által történő bejelentéseket
• a bejelentéseknek megfelelően rangsorolja azokat, és értesíti az ellátási terület szerint érintett utcai gondozó szolgálatot, illetve szükség esetén más ellátást kezdeményez
• napi kapcsolatot tart a közterületeken, nem lakás célú helyiségekben élő emberekkel foglalkozó, utcai szociális munkát végző szolgáltatókkal, intézményekkel, orvosi ügyeletekkel és a célcsoport számára ellátást nyújtó egyéb szolgáltatókkal
• írásos megkeresésekre 15 munkanapon belül levél útján válaszol
• gyűjti és rendszerezi a budapesti budai területén működő, hajléktalan emberek ellátásával foglalkozó intézmények férőhelyadatait, az igénybevétel módját, valamint egyéb, a hajléktalan emberek ellátásával kapcsolatos szolgáltatásokra vonatkozó információkat
• 5 hónapon keresztül elhelyezéseket koordinál az Első Befogadóban, illetve az ott vezetett nyilvántartást, adatkezelést ellenőrzi
• az utcai gondozó szolgálatok jelzése alapján az Első Befogadóban a fürdetési igényeket fogadja és koordinálja - természetesen csak a Fertőtlenítő Fürdető (Gyáli út) nyitva tartásán kívüli esetekben
• lakossági adomány felajánlásokat kezel
• napi és havi jelentéseket küld adott bejelentésekről az illetékeseknek, tájékoztatást ad a krízisidőszak hajléktalan ellátásáról a máltás kollégáknak
• számítógépes adatbázisában nyilvántartja a bejelentések kapcsán tett intézkedéseket
• a szolgáltatáson keresztül megszerzett adatokat a mindig hatályos jogszabályoknak megfelelően kezeli, különös tekintettel a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. rendelkezéseire, illetve a tudomására jutó valamennyi adatot és tényt bizalmasan kezeli, azokat kizárólag szolgáltatásai működtetéséhez, fejlesztéséhez, valamint saját célú kutatás illetve statisztika készítéséhez használja fel
• a diszpécser adatkezelését kizárólag a beosztott kolléga végzi, harmadik fél részére személyes adatokat nem ad ki, csak az érintett személy kifejezett hozzájárulásával.
• amennyiben a megkereső hatóság felszólítja a diszpécsert az adatszolgáltatásra, és a kiadásra, úgy köteles a személyes adatot kiadni, ha annak minden feltétele fennáll
• szükség esetén mentő és rendőrség hívása és az ilyen intézkedések esetén tanácsadás az ellátás sikeressége érdekében
• tevékenységéről és az észlelt problémákról rendszeresen tájékoztatja a fenntartót és a Menhely Alapítvány által működtetett regionális társzervezet
c) A diszpécser szolgálat alaptevékenységét meghatározó jogszabályok:
• 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
• 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről
d) 2014-es évben végzett diszpécsertevékenységek általános adatai:
2014-ben a krízisidőszakban 5 hónapon keresztül megállás nélkül működött a Diszpécser Szolgálat. A kollégák összesen 1829 hívást fogadtak.
600
442
500
394
400
331
162
200
0
Január
Február
Xxxxxxx November December
5. diagram
A bejelentések érezhetően függnek az időjárási viszonyoktól (hideg időben több a megkeresés, mint az enyhébb napokon), és a sajtóban megjelenő információktól is. Az ünnepek is hatással vannak a lakosság empátiakészségére.
e) A beérkező hívások fajtái és 2014-es hívásadatok:
• Utcai bejelentés
• Diszpécser szolgálat programjaihoz kapcsolódó információk közvetítése. Ide tartoznak pl. az utcai szociális munkások általi visszajelzések, de a bejelentett hajléktalan elhelyezése érdekében tett kimenő hívások is
• Az ellátórendszerre vonatkozó konkrét információk és azok közvetítése
• Konkrét személy elhelyezése
• Az ellátórendszerre vonatkozó általános információk és közvetítésük
• Egyéb hívások A hívások érkezhetnek:
• ügyféltől
• szociális munkástól
• magánszemélytől
• rendőrségtől
• egészségügyi intézményből
• egyéb intézményből
Összes utcai bejelentés 2014-ben 629 volt. Ezek a bejelentések többségében olyan ügyfelekről szólnak, amelyek látványos helyszínen találhatóak, vagy nagyon elesett emberek. Minden elesett emberről szóló riasztás életmentő lehet. Amennyiben a bejelentett cím gyakori helyszín az utcai gondozó szolgálat számára, akkor is tájékozódnak az aktuális állapotokról. Sajnos 2014-ben krízisbejelentés során haláleset is történt. Ez is intő jel arra nézve, hogy hiába a megfeszített munka a krízisidőszak során, mégis vannak olyan hajléktalanok, akik az utcán magukra maradnak.
500
164
121
203
52
89
0
Január
Március
December
6. diagram
A 2014-ben beérkező hívások bővebb részletezését a következőekben összesítő táblázatok szemléltetik.
2. táblázat
Hívások típusai | 2014 Január | 2014 Február | 2014 Március | 2014 November | 2014 December |
Utcai bejelentés ügyféltől | 4 | 1 | 1 | 1 | 1 |
Utcai bejelentés szociális munkástól | 7 | 4 | 8 | 3 | 16 |
Utcai bejelentés magánszemélytől | 81 | 55 | 29 | 55 | 146 |
Utcai bejelentés rendőrségtől | 37 | 28 | 11 | 17 | 23 |
Utcai bejelentés eü.-től | 15 | 16 | 1 | 9 | 11 |
Utcai bejelentés egyéb int.-től | 20 | 17 | 2 | 4 | 6 |
Összesen | 164 | 121 | 52 | 89 | 203 |
Összes bejelentés: | 629 | ||||
3. táblázat
A diszpécser szolgálat programjaihoz kapcsolódó információk | 2014 Január | 2014 Február | 2014 Március | 2014 November | 2014 December |
Ügyféltől | 0 | 0 | 12 | 0 | 1 |
Szociális munkástól | 216 | 231 | 65 | 189 | 262 |
Magánembertől | 1 | 5 | 0 | 1 | 13 |
Rendőrségtől | 0 | 2 | 1 | 2 | 0 |
Egészségügyi intézménytől | 1 | 3 | 3 | 0 | 0 |
Egyéb intézménytől | 3 | 0 | 0 | 0 | 0 |
Összesen | 221 | 241 | 81 | 192 | 276 |
Összes PISZ: | 1011 | ||||
4. táblázat
Általános információk közvetítése | 2014 Január | 2014 Február | 2014 Március | 2014 November | 2014 December |
Ügyfél számára | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 |
Szociális munkás számára | 0 | 2 | 0 | 0 | 1 |
Magánember számára | 1 | 1 | 0 | 0 | 0 |
Rendőrség számára | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |
Egészségügy számára | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |
Egyéb intézmény számára | 0 | 1 | 0 | 0 | 0 |
Összesen | 1 | 4 | 0 | 0 | 2 |
Összesen: | 7 | ||||
5. táblázat
Konkrét információk közvetítése | 2014 Január | 2014 Február | 2014 Március | 2014 November | 2014 December |
Ügyfél számára | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 |
Szociális munkás számára | 5 | 10 | 6 | 10 | 0 |
Magánember számára | 4 | 1 | 3 | 1 | 5 |
Rendőrség számára | 1 | 1 | 0 | 0 | 1 |
Egészségügyi int. számára | 1 | 1 | 2 | 1 | 2 |
Egyéb intézmény számára | 3 | 1 | 1 | 0 | 0 |
Összesen | 14 | 14 | 13 | 12 | 8 |
Összesen: | 61 | ||||
6. táblázat
Egyéb | 2014 Január | 2014 Február | 2014 Március | 2014 November | 2014 December |
Ügyfél | 0 | 1 | 0 | 0 | 0 |
Szociális munkás | 1 | 3 | 0 | 1 | 0 |
Magánember | 2 | 2 | 0 | 2 | 2 |
Rendőrség | 1 | 1 | 0 | 1 | 0 |
Egészségügy | 2 | 1 | 0 | 0 | 0 |
Egyéb intézmény | 0 | 2 | 0 | 0 | 3 |
Összesen | 6 | 10 | 0 | 4 | 5 |
Összesen: | 25 | ||||
7. táblázat
Konkrét személy elhelyezése | 2014 Január | 2014 Február | 2014 Március | 2014 November | 2014 December |
Ügyfél által | 0 | 0 | 5 | 0 | 0 |
Szociális munkás által | 8 | 12 | 7 | 18 | 7 |
Magánember által | 4 | 2 | 2 | 3 | 0 |
Rendőrség által | 0 | 1 | 0 | 0 | 2 |
Egészségügyi intézmény által | 4 | 5 | 1 | 11 | 4 |
Egyéb intézmény által | 0 | 1 | 0 | 1 | 0 |
Összesen | 16 | 21 | 13 | 33 | 13 |
Összesen: | 96 | ||||
2014-ben a diszpécsereknek a férőhelyi kihasználtság folyamatos figyelése és rögzítése is a feladatai közé tartozott. Mindezeken felül a kollégák folyamatosan segítségére voltak az utcai szolgálatok munkatársainak azzal, hogy a szükséges intézményeket telefonon felkeresték és a krízisben lévő ügyfeleknek férőhelyeket foglaltak. A 2014-ben rögzített adatok alapján látható a megkérdezett intézmények krízisidőszaki férőhely napi átlag-kihasználtsága.
8. táblázat
Férőhely neve | Férőhelyszám | 2014. Január | 2014. Február | 2014. Március | 2014. November | 2014. December |
Első Befogadó | 13 | 9 | 9 | 8 | 4 | 6 |
Krisztinavárosi - Krízis | 15 | 14 | 14 | 11 | 12 | 12 |
Krisztinavárosi - Fapad | 31 | 26 | 28 | 25 | 25 | 25 |
Xxxxxx u. - Női Krízis | 19 | 14 | 14 | 13 | 6 | 11 |
Rimaszombati - Krízis | 15 | 8 | 10 | 8 | 8 | 11 |
Vonat | 110 | 100 | 96 | 94 | 93 | 100 |
Etele | 70 | 65 | 63 | 0 | 0 | 0 |
Kollégium (Etele 2.) | 100 | 0 | 0 | 0 | 0 | 22 |
Időszakos 10 ágy | 10 | 0 | 0 | 0 | 9 | 9 |
120
2014-es budapesti MMSz
(krízis) férőhelyadatok
110
100
100
80
60
40
Férőhelyszám
2014. Január
2014. Február
2014. Március
2014. November
20
14
2014. December
0
f) Esetleírások:
Vannak olyan bejelentések, amik megérintik az embert, és sajnos bizony az is előfordul, hogy az önzetlen laikus segítők maguknak okoznak kárt. Erre jó példa a következő eset.
• „Egy óbudai férfi telefonált az ünnepek alatt és elmondta, hogy néhány napja befogadott egy hajléktalan férfit a nyári konyhájába. Ám az illető egyre rosszabb állapotban van, zavart, és az éjszaka közepén a tulaj édesanyjához akart bemenni. Most úgy érzi, már nem tudja tovább magánál tartani. Végigjárta az összes lehetőséget, és elintézte neki, hogy hétfőn mehetne felvételizni egy szállóra, de addig még várni kell 4 napot. Elmondta azt is, hogy talált az úrnál sok-sok zárójelentést, amiből megtudta, hogy 2013-ban gége tumort diagnosztizáltak nála, majd 2014-ben nyelv tumort, és jelenleg is van szondája. Emellett váladékozó fekélyei is vannak, amit amennyire tudott, bekötözött, de azok is egyre csúnyábbak. Ezen kívül a zárójelentése alapján még valamilyen baktériumra is pozitív. Emlékeztem egy néhány héttel ezelőtti hasonló paraméterekkel rendelkező úrra, aki MRSA + volt, így megkérdeztem az úr nevét, valamint tisztáztuk a baktérium fajtáját is. Kiderült, hogy sejtésem beigazolódott, és ugyanarról az emberről van szó. Megkértem a bejelentőt, hogy inkább mentőt hívjon, és elmondtam neki, hogy mit is jelent ez a baktérium, illetve
kértem, hogy ha a mentő mégsem menne, akkor hívjon vissza. Később ismét visszahívott, hogy elmesélje, elvitték az urat a kórházba, és a beszélgetés során hangot adott azon félelmének, hogy esetleges megfertőződhetett ő is. Időközben egy másik esthez is mentőt kellett hívnom, és a kiérkező máltás orvostól megkérdeztem, hogy mi baja lehet a bejelentőnek, mit tud ilyen esetben tenni. Ő részletesen elmondta, hogy hova, milyen orvoshoz menjen, illetve mit, mivel és hogyan fertőtlenítsen a lakásban, illetve azt is, hogy ha ezeket megteszi, kicsi a valószínűsége, hogy bármi komoly baja lehet. Ezután visszahívtam a bejelentőt, igyekeztem megnyugtatni, és elmondtam neki a teendőket.” (Idézet: Xxxx Xxxxxxxxx)
Vannak visszatérő bejelentéseink is, olyan emberekről, akiket szinte minden nap látnak a bejelentők, illetve látogatják a kollégák, mégsem irányíthatóak az ellátórendszer felé, mígnem egyszer csak fordul a kocka. A következő eset ilyen.
• „Rendszeres bejelentés érkezett a Fekete Sas utcából, ahol egy férfi aludt. Jól szituált úr, fel is volt szerelve, a kiérkező kollégáknak megköszönte a segítséget, de nem szándékozott bemenni sehová, mondván, ő ott jól érzi magát. Néhányan ismertük az urat, így tudtuk, hogy valószínűleg azért nem megy szállóra, mert jó néhány embernek tartozik, és tart is tőlük. Emellett szégyelli is magát. Azt is tudtuk, hogy ő igazából nem élt korábban még sosem életvitelszerűen közterületen, és nincs is olyan jó állapotban, hogy átvészelje a telet. Éppen ezért, az ügyeletes kollégák többször beszéltek vele, próbálták megnyugtatni, hogy az Első Befogadóban nincs senki, akitől tartania kéne. Hosszú kérlelés után az egyik este végül hajlandó volt bejönni intézményünkbe, és reméljük, sikerül is őt újból egy másik intézményben elhelyezni.” (Idézet: Xxxx Xxxxxxxxx)
Van olyan eset is, amikor a hajléktalan személy sportot űz abból, hogy a krízisautót lefoglalja, és munkát adjon neki. Ilyen a következő eset.
• „Egy szegény, fázó úrról kaptunk napjában többször is bejelentést, telefonon, sőt még e-mailben is megkerestek minket miatta, hisz egy elég forgalmas út mellé telepedett le. Több intézményben megfordult már, de mindenhonnan saját akaratából hosszabb- rövidebb idő után távozott. Ennek ellenére többször kérte meg ő maga is a járókelőket, hogy hívjanak rá krízisautót. Ám a kiérkező kollegákkal közölte, hogy ő nem akar semmit se tőlük, és ne is zaklassák. Sőt, egy alkalommal azért hívott autót, hogy megkérdezze, mikor van az ő szociális munkásának ügyfélfogadási ideje, mert nincs kedve feleslegesen elsétálni odáig. Olyan is volt, hogy mentőt hivatott magára, majd
mire az megérkezett, ő odébbállt. Ezt a krízisautóval is többször megtette. Összesen 2 alkalommal sikerült őt szállóra elvinni, de egyik helyre sem ment vissza többet, pedig a lehetőség továbbra is adott volt, azaz mindkét helyre visszavárták. Reméljük egyszer hajlandó lesz egynél több éjszakát is eltölteni valahol, ahová beszállítottuk.” (Idézet: Xxxx Xxxxxxxxx)
g) 2014-ben lezajlott működtetési változtatások, dolgozói teamek, esetmegbeszélők, intézményi együttműködések
2014 második felében egy új szakmai vezetővel indult ismét az ellátás. Ez némi változást is hozott a diszpécserszolgálat életében. A szolgálat működése alapjaiban nem változott, de mind kollektívájában, mind a mindennapi feladatok kibővítésében igen. 3 régi kolléga mellé 2 új kolléga került felvételre, illetve az Első Befogadó 2 régi és 3 új kollégájával egészült ki, így a két részleg jobban egybefonódott a sikeres együttműködés és esetellátás érdekében. Ez azt jelentette, hogy a diszpécserszolgálat napi jelentésküldési kötelezettségei miatt az Első Befogadó adminisztrációjára is rálátást kapott és bizonyos mértékben ellenőrzési funkcióval is bír. Mindkét részleget a közös team munka és esetmegbeszélés jellemzi, mivel mindkét csoport egyazon irodában és részlegen dolgoznak. Havi 1 alkalommal van team, illetve esetmegbeszélés ad hoc jelleggel, ha azt a körülmények kívánják.
2014-ben még egy fontos újítás történt, mégpedig az, hogy minden adatrögzítő rendszer frissítése megtörtént annak érdekében, hogy a szükséges információkat kellőképpen fel tudják vezetni a kollégák, illetve a használatban lévő programból a szükséges adatok kinyerhetőek legyenek.
2014 utolsó hónapjaira illetve a további krízisidőszak nehézségeire való felkészülést egy intézmények közötti szakmai műhely is megelőzte, amin a máltás intézmények egy előadás keretében tájékozódhattak a diszpécserszolgálat működési tevékenységeiről. Ezen kívül a krízisautós kollégákkal együtt megszervezésre került egy 2 alkalomból álló egészségügyi felvilágosító foglalkozás, amit a Magyar Máltai Mentőszolgálat szervezett és koordinált.
A Menhely Diszpécserszolgálat kollégáival is sikerült összeismertetni az új munkatársakat. Több közös szakmai fórum is lezajlott a Menhely és a Málta között, amin a diszpécserek is jelen voltak. Szakmai tanácsadás keretében ezen kívül folyamatos telefonos kapcsolatot ápol a diszpécserszolgálat minden más érintett partnerrel is.
h) 2015-ben megvalósítandó célok, tervek:
A 2014-es változások eredményeképpen egy szervezettebb és gördülékenyebben működő szolgálat tudott megvalósulni, amelynek további megerősítése és megőrzése a jövőbeni cél. Mivel pályázati forrásból kerül fenntartásra a szolgálat, így a támogatási kör kiszélesítése is a 2015-ös év céljai között szerepel.
Galéria
1. Ügyfélképek
2. Á. J.
3. Mindennapi életképek
4. 2014. 12. 23. Karácsonyi Ünnepség
5. Pályázati értékmegőrző szekrény
:
6. Pályázati étkeztetés
7. „Időszakos 10 ágy”
8. Első Befogadó
9. MMSz Diszpécser Szolgálat
MOZGÓ ORVOSI RENDELŐ
2014. évi beszámoló
0000 Xxxxxxxx, Xxx xxxxxxx 00.
Az intézmény adatai
Az intézmény neve: Mozgó Orvosi Rendelő /”MOR”/
Az intézményt fenntartó régió: Közép-Magyarországi Régió
Az intézmény feladatköre: háziorvosi szolgálat
Az intézményi ellátás célcsoportja: hajléktalanok, illetve tartósan utcán élők, nagyon szegény, általában jövedelemmel nem rendelkező emberek.
Az intézményvezető neve: Jobbágyné xx. Xxxxx Xxxxxxxx - háziorvos
Az intézmény elérhetősége:
mobil telefonszám: 00 00 000 0000 e-mail cím: xxxxx.xxxxxxxx@xxxxxx.xx
A munkavégzés helyszíne: XI. kerület Xxxxxx Xxxx 155. munkanapokon, kivétel csütörtök, amikor a Xxxxx Xxxxxx téren tartózkodik a rendelő
A munkavégzés eszköze: Opel Movano gépkocsi, amit orvosi rendelővé alakíttattunk át, és így tudja ezt a funkciót ellátni.
Finanszírozása: Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött megállapodás alapján, fix összegű havi támogatásban részesül az intézmény, mely összeg fedezi a fennálló és felmerülő költségeket.
Munkatársak: önkéntesek és máltai munkatársak vagy szerződéses dolgozók. A napi feladatot - hasonlóan a háziorvosi rendelőkhöz - egy orvos, egy ápoló látja el, kiegészítve egy gépkocsivezetővel. Xxxxxxxxx és nővéreink általában hetente 1 napot vállalnak, mindenki már több éve teljesít nálunk szolgálatot.
Munkaidő: a rendelés minden nap 18 órától kezdődik, és munkatársaink addig tartózkodnak a helyszínen, amíg van várakozó páciens.
A Mozgó Orvosi Rendelő egy speciális szolgáltatás, amely a városban – elsősorban Budán - közlekedve végzi a háziorvosi rendelést. A munka során a fentebb feltüntetett helyszínek mellett az utcai szociális szolgálat hívására helyszínre is megyünk (erdőbe, közterekre, ahol olyan beteg van, aki nem tud, vagy nem akar orvoshoz menni, de a látogatást elfogadja).
Ehhez a munkához is elengedhetetlen az elköteleződés a segítéshez, s a munkatársaink kivétel nélkül ilyen emberek. A névről ismert pácienseket kölcsönös örömmel és szeretettel üdvözlik. Mindenki, beosztástól függetlenül, szívét-lelkét beleadja ebbe a sokszor nehéz, néha kilátástalannak tűnő, ugyanakkor felemelő, lélekmelegítő munkába. Előfordul, hogy a munkatársaink 1-1 munkatársa is eljön segíteni – és kellemesen meglepődve tapasztalják, hogy ez a tevékenység mennyi örömöt ad nekik, mert, „jót tenni jó”!
Tevékenysége
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat speciális szolgálata tehát a Mozgó Orvosi Rendelő (MOR), amely gyógyszerekkel felszerelt háziorvosi rendelőként funkcionáló gépkocsival keresi fel a budai oldalon tartózkodó és orvosi segítséget kérő, a MOR nélkül nagy valószínűséggel orvosilag ellátatlan hajléktalan, illetve szegény sorsú embereket. Ezzel is közelebb hozzuk számukra a gyógyulás lehetőségét és az egészségügyi szolgáltatást, ugyanakkor a társadalom jobbsorsú, az orvosi ellátást és ellenőrzést rendszeresen igénybe venni tudó tagjai számára is megnyugtató hogy esetleges járványokat is megakadályozhat ez az utcai szolgáltatás. A páciensek figyelmét felhívjuk az aktuális ingyenes szűrővizsgálatokra (pl. tüdőszűrés). A rendelkezésre álló viszonylag rövid idő ellenére igyekszünk egyszerűbb szűrővizsgálatokat is elvégezni: vérnyomásmérést, pulzus ellenőrzést, vércukor ellenőrzést. Rendszeres a cukorbetegek lábszárfekélyének ellátása (=átkötözése), és ha a beteg gondosan visszajár a kötözésre, jó eredménnyel gyógyulhat. 2013 áprilistól a Máltai Szeretetszolgálat szolgálatainak bővítése következtében lehetőség van az arra rászorulókat a „Fertőtlenítő Fürdő Állomásra” (1097 Budapest, Xxxxxx Xxxxxxx xx 0-0.) irányítani, ahol a fertőtlenítés és fürdetés mellett teljes a ruhacsere is megvalósulhat.
A Mozgó Orvosi Rendelő ügyfélköre
Azok a tartósan utcán élő emberek, akik nem szívesen vagy egyáltalán nem keresik fel az egészségügyi intézményeket, sok esetben még a hajléktalanok számára fenntartottakat sem. A páciensek köre nem változik: 80%-a otthontalan, a maradék 20% lakással rendelkező szegény ember vagy többgyerekes család. Nem ritka jelenség a Budapestre feljövő, munkát kereső ember, akinek nem sikerült a terve, és szégyelli a család és az ismerősök előtt, hogy kudarcot vallott a fővárosban, nem kapott munkát vagy éppen a fizetését szenvedélyére költötte (dohány, alkohol, drog). Gyakori, hogy családi konfliktusok, válás, halálesetek vezetnek a családok szétszakadásához, s végső soron elsősorban a férfi családtagok hontalanságához. Az ily módon szerencsétlenül járó emberek nehezen jutnak el a segítségkérésig, mert egyedül szeretnék megoldani az életüket, ami ritkán sikerül. Ha már megismerték a MOR-t, örömmel vesznek minden segítséget, de még a jó szót is, és rendszeresen visszatérnek. Az utcai vagy az éjjeli menedékhelyi életmód azonban embert próbáló, és a lecsúszás esélye igen nagy. Azok az emberek, akik valamilyen segítséget kérnek -általában azok, nagyon szeretnének kikerülni a sanyarú helyzetükből, és még nem adták fel - akár orvosit, akár szociálist, jobb esélyekkel rendelkeznek, mert így a szociális háló elérheti őket. Ellenkező esetben, gyorsan válnak kiszolgáltatottá, életunttá, depresszióssá, amely méginkább beszűkíti lehetőségeiket. Fontos, hogy még mielőtt a kilátástalanságba süllyednének, elérjük őket, és rendszeres orvosi ellátással, tanáccsal „tartsuk bennük a lelket”, amíg sorsuk jobbra fordul!
Az utcai élet hamar beteggé teszi őket: gyakori, hogy alvászavar, szorongás, hiánybetegségek alakulnak ki a rendszertelen élet, rendszertelen és nem megfelelő étkezés miatt. A nem megfelelő, elégtelen tisztálkodás az élősködők (bolha, tetű, rüh) elszaporodásához vezethet. Ezt csak betetézi a mértéktelen alkoholfogyasztás, a dohányzás és a drogfogyasztás. Mondhatjuk nyugodtan, általánosan jellemző a polimorbiditás, vagyis több betegség együttes előfordulása egy személynél.
A MOR pácienseinek másik köre – az elmúlt években jelentősen megnövekedett a számuk - akik, bár rendelkeznek lakással vagy lakhatási lehetőséggel, ám gyógyszerekre már nincs pénzük, háziorvosuknak nem jelzik a problémáikat, s bennünket kérnek gyógyszereik, segédeszközeik kiváltására. Kisgyermekes családok és várandós, fiatal anyukák is megjelentek, akiknek gond a szükséges gyógyszerek, tápszerek, krémek beszerzése. (Rendszeresen adunk pl. hámosító, gyulladást gátló körömvirágkrémet.)
Kihagyhatatlanok a szenvedélybetegek, főleg a drogfogyasztók, akik félnek a kábítószer hiánya miatt fellépő tünetektől, s emiatt keresik a MOR orvosát. Meg kell jegyezni, hogy ők a legnehezebben kezelhető réteg, általában nagyon fiatalok, akiket elhagyott a család, vagy ők menekültek a családtól, nincs munkájuk, abbahagyták tanulmányaikat. Szívfájdító, ahogy próbálnak megküzdeni a körülményekkel és az állapotukkal, sokszor - különösen a fiatalabbaknak - nagyon erős a gyógyulási vágyuk, rendszeresen jönnek gyógyszerekért, sajnos gyakran kedélyjavítókért. Sajnos, sok a negatív élmény és csalódás az életükben, tehát egyre mélyebbre süllyedhetnek, mind egészségi állapotukban, mind szociálisan. Itt már nem elég a háziorvosi segítség, de gyakori, hogy más segítséget nem akarnak elfogadni, sem
„mentálisat”, sem „szociálisat”.
A Mozgó Orvosi Rendelő az egészségügyi rendszer kiegészítő lépcsőjeként működik, alapellátást, azaz háziorvosi ellátást nyújt. A MOR orvosának feladata eldönteni, hogy a páciens kezelhető-e utcán, szükséges-e kórházi beutalás, vagy valamelyik saját hajléktalan intézményünkbe helyezhető el, mint pl. Hajléktalanok Otthona ( 1011 Budapest, Fő u.41.) Hajléktalanok Átmeneti Xxxxxxx, amelyek lábadozóként működnek, vagy pl. elegendő az éjjeli menedék, a Hajléktalanok Nappali és Időszakos férőhelye (Budapest, I. ker. Xxxxxx Xxxxx u. 6-8.) vagy a Miklós utcai Szálló illetve a Vonat. Krízis időben több időszakos férőhellyel bővülnek lehetőségeik, amely a MOR-nak is jó lehetőség a továbbirányításra.
Az év során többször előfordult, hogy sürgős beavatkozásra volt szükség és a Mentőszolgálat segítségét kellett kérnünk.( ilyen állapotok voltak: az extrém magas vérnyomás, a nagyon alacsony vércukorszint, az epilepszás roham, súlyos nehézlégzés, pl.)
A Mozgó Orvosi Rendelő forgalmi adatai
Átlagos napi forgalma 13-51 fő. Értelemszerűen nyáron fordul elő, hogy alig van beteg, míg télen nem ritka az 50 körüli látogatottság. A forgalmunkat kiegészítik még pl. az ebédosztások alkalmával való jelenlétünk. A mi szeretetszolgálatunk és más szolgálatok is szerveznek ilyen alkalmakat városszerte és ezeken mi háziorvosi szolgálatot nyújtunk.
Az éves forgalom: 7.026 ellátás, ez 1084 főt jelent, melyből 868 fő volt a férfi és 216 fő a nő.
A krízisidőszakban az MMSZ Egyesület által szervezett teajárat szintén növeli a forgalmat, ilyenkor azok az emberek is felkeresnek bennünket, akik egyébként nem jönnének, mert
elsősorban a tea és étel miatt jönnek. Ez jó alkalom arra, hogy bizonyos kezelendő betegségek kiderüljenek, illetve ellátjuk őket vitaminokkal, fájdalomcsillapítókkal, esetleg vérnyomáscsökkentőkkel, vagy más rendszeresen szedett, de kifogyott gyógyszereikkel, így is védve egészségüket.
Az ellátottak egészségi állapota
A páciensek egészségi állapota az átlag magyar állampolgárnál lényegesen rosszabb, ami köszönhető az önpusztító életmódnak. Sajnos a többségükre jellemző a jelentős alkohol vagy és drogfogyasztás, a dohányzás, a hiányos étkezés, tisztálkodás, az állandó stresszhelyzet. Emiatt sokkal korábban alakulnak ki náluk krónikus betegségek, mint az átlagos népességnél. Leggyakoribb betegségek: ideg-, szív-, ér-, és emésztőrendszeri, valamint daganatos betegségek, s igen jelentős a pszichiátriai és mentális kezelésre szorulók száma is. Gyakran a felsorolt betegségek többsége egy embernél van jelen.
Megfigyeltük, hogy egyre fiatalabb korosztályok próbálnak az utcán „megélni”, ők gyakran rendezetlen családokból, vagy állami gondozásból kikerülők, éretlen, sérült fiatalok, akik nem tudnak mit kezdeni sem a szabadságukkal, sem önmagukkal. Gyakran nincs kihez fordulniuk, ha lenne is, bizalmatlanok, nem bíznak senkiben. Ezek a fiatalok zömmel drog- és/ alkoholfogyasztók, kemény dohányosok. Ők főleg pszichiátriai szerekre, fájdalom csillapítókra szorulnak, ill. a hideg őszi-téli napokon a megfázás, felfázás tüneti kezelésére van szükség.
Pácienseink nemi eloszlása továbbra is a férfiak javára dől el, kb. 80% a férfi, és csak 20% a nő. A nők hajléktalansága külön figyelmet igényel. Kevesen vannak, de többségük gyakorlatilag menthetetlen ebből a hajléktalan, szenvedélybeteg állapotból. Ennek sok oka van - egyik a gyors alkoholistává válás, mivel kis mennyiségű állandó alkoholfogyasztás szenvedélybeteggé teheti őket. Ezekhez csak társulnak a párkapcsolati problémák, a gyermekekkel való gondok, életvezetési gondok. Ritkán, de előfordul többgyermekes családok rendszeres megjelenése is. Ők elsősorban vitaminokért, ill. tápszer- és receptkiváltás miatt jönnek. Volt példa terhes kismamák rendszeres megjelenésére, mert nem tudták kiváltani a terhességi vitaminokat és vaskészítményeket. Végigkövettük a terhességet, és megismertük a megszületett egészséges kisbabát is.
Betegeink többsége rendszeresen visszajáró, hetente többször is megfordulnak rendeléseinken.
Leggyakrabban előforduló betegségek:
Akut betegségek | Eset/év |
Felső légúti betegségek | 782 |
Felületes sérülések | 96 |
Krónikus légúti betegségek kiújulása | 105 |
Magasvérnyomás-krízis | 12 |
Akut fájdalom (fejfájás, mozgásszervi fájdalom) | 242 |
Akut szénhidrát anyagcserezavar | 7 |
Krónikus betegségek | Eset/év |
Szenvedélybetegségek (drog, alkohol) | 1596 |
Dohányzás | 1018 |
Emésztőrendszeri (gastritis, fekély, reflux) | 1249 |
Szorongás, enyhe és kp súlyos depresszió,mentális zavarok | 2380 |
Mozgásszervi betegség, krónikus fájdalommal | 1472 |
Szív- és érrendszeri, magasvérnyomás ( ebből 1085) | 1617 |
Krónikus légúti (COPD, (asthma) | 657 |
Xxxxxxx specialitása éppen abban rejlik, hogy ezeket a szociálisan is nehezen kezelhető, és többszörösen hátrányos helyzetű emberek életszemléletén tudjunk változtatni. Ha figyelemmel és türelemmel fordulunk feléjük, fokozatosan terhelve őket az egészségesebb életmóddal, talán a meglévő betegségeiket orvosolhatjuk, és elfogadható szinten tarthatjuk. Meg kell értetnünk velük, hogy a betegségeket gyógyítani, az egészségükért tenni kell. Nagy nehézséget jelent az a „kommunikációs tréning,” amellyel a dohányzásról és az alkoholról próbáljuk lebeszélni őket. A táblázatban foglaltakból is kiderül, mekkora feladatot képez ez. A normál lakosságban is igen kevés sikert lehet e területen elérni, a hajléktalanok között még inkább szomorú ez a statisztika.
Az adataink felhívják a figyelmet arra, hogy a hajléktalanság összetett társadalmi probléma, nagyon sok odafigyeléssel, klinikai orvos, pszichológus, mentálhigiénés szakember együttműködésével kellene dolgozni egészségügyi felvilágosításukon, és „a társadalomba történő visszavezetésükön”. Mi, azaz a Mozgó Orvosi Rendelő, ebből egy kicsi, de fontos részt tudunk vállalni azzal, hogy az utcán nyújtunk alapszolgáltatást, itt gyógyítjuk és hallgatjuk meg gondjaikat, és sok-sok szeretettel, odafigyeléssel esetleg elindíthatjuk a sorsuk jobbrafordulását. Többnyire ők is igyekeznek, amennyire lehet, vigyáznak az egészségükre, minden gondoskodást örömmel vesznek, - szinte kedvelik a vitaminokat, Ca- és Mg- pezsgőtablettákat, bőrtápláló krémeket. Rendszeresen igénylik a fokhagymát is, és ha van rá mód a gyümölcsöket. (nagy sikere volta az idén ősszel az almának!!) Kivételek mindig vannak sajnos, de valószínűleg azok, akik későn kerülnek a látókörünkbe, és már-már feladják. Az ellátással elégedettek, hozzák a rászoruló szomszédot, barátot - akit sokszor
„öcsém”nek, „bátyám”nak neveznek –talán így pótolva az elveszett családi kötelékeket.
A Mozgó Orvosi Rendelő személyzetének gyógyítási szemlélete
Orvosaink, ápolóink a hagyományos gyógymódok mellett alternatív terápiát, szelíd gyógymódokat is alkalmaznak, holisztikus szemlélettel. Elsősorban akupunktúrát, homeopátiát, különösen a fiatal szenvedélybetegek fogadják örömmel a fül akupunktúrát. Fontosnak tartják a lelkiéletük karbantartását is, de sajnos kevés eredmény születik, sokszor csak az átmeneti droghiányt kérik orvosolni. A leszokást kevesen lépik meg, bár erre is van egy remek estünk X.Xx. 36 éves férfi, aki sokéves többszörös visszaeső szenvedélybetegségből való kilépését kérte, segítsük. Ez meg is történt, nagyon rossz
általános állapotban került kórházba, majd a Lábadozónkba, ahol absztinens, gyógykezelésekre jár, rendszeres hitéletet gyakorol, munkatársunk kíséretében lelkigyakorlaton vett részt és önkéntes munkát is vállal, pl. ebédosztásokkor. Az ő esete a MOR számára rendkívüli eredmény, mert egyértelműen az itt dolgozó egészségügyi munkatársak hatására kezdett új életet.
A feladat ellátása
Mint a fentiekből kiderül, a MOR feladata akut, de nem kórházi esetek ellátása, krónikus betegek gondozása, kórházi kezelést igénylő betegek kórházba juttatása. Minden esetben az orvos dönt fizikális vizsgálat és az anamnézis alapján, milyen ellátásra, gyógyszerekre vagy kórházi, szakorvosi kezelésre van szüksége a betegnek. Amennyiben szolgálatunk el tudja látni a beteget, azt a kocsin megkapja, akár gyógyszer, akár kötözés, tanácsadás. A vitaminigényt kérésre és kívánságra igyekszünk teljesíteni. Munkánk fontos részét képezi az akut és krónikus sebek kezelése. Ebben az évben vezettük be, hogy a rendszeresen vérnyomáscsökkentőket szedő betegek, ill. több gyógyszert rendszeresen szedő betegek névjegykártyát kapnak, amely tartalmazza a kapott gyógyszereket és a mérési eredményeket (vérnyomás, pulzus) .
Fontos megemlíteni, hogy mi mindenkit ellátunk, függetlenül attól, hogy érvényes-e a „TAJ” kártyája, minden esetben megkapja a szükséges gyógyszereket, szolgálatunk vállalja a gyógyszerek költségeit is. A költségek vállalásával - ami évről évre nő -, elértük, hogy krónikus betegeink egy része rendszeresen szedi a szükséges gyógyszereket, és így állapotuk a körülményekhez képest stabilizálhatóvá vált. Talán a legjobb eredményeinket a magas vérnyomás normalizálása jelenti. Számunkra ezek a sikertörtének!
Egy háziorvosi rendelőnek - így a Mozgó Orvosi Rendelőnek is - biztosítania kell az egészségnevelést, szűrővizsgálatokat és a betegek gondozását. Ezek a feladatok egy járműn elég nehezen kivitelezhetők, de megkísérelünk minden lehetőséget megadni pácienseinknek. A siker gyakran elmarad, a pácienseink például hosszabb absztinencia után ittasan jelennek meg, nyugtatókat követelve. Ilyenkor felmerül a kérdés, érdemes-e ezzel, illetve velük foglalkozni egyáltalán. Szerencsére másnap újult erővel és energiával folytatjuk ezt a cseppet sem könnyű, kihívásokkal teli, szép munkát. Természetesen, azért itt is sikerül kiszűrni olyan betegségeket, amelyek állandó kezelést igényelnek. Gyakorta fedezünk fel újabb pl. magas
vérnyomásban szenvedő beteget, akiket tudunk kezelni, csak a kezelés fontosságát kell elfogadtatnunk.
Sok gondunk van azokkal a betegekkel, akiknek ambuláns kivizsgálásra van szükségük. Többszöri rábeszélés szükséges, és sokszor csak kísérettel hajlandók elmenni. Ezekben az esetekben nem csupán arról van szó, hogy félnek a vizsgálattól, hanem attól is, hogy az egészségügyi intézmények nem szívesen fogadják őket.
Minden fentebb felsorolt nehézség ellenére elengedhetetlen a krónikus betegek folyamatos figyelemmel kísérése. Ehhez szükséges bizalmukat elnyernünk, s ekkor elfogadják javaslatainkat. A folyamatos betegkíséréssel elkerülhetők a krónikus betegségek akut fellángolásai vagy a társbetegségek megjelenése.
Együttműködés más intézményekkel
A MOR együttműködik a hajléktalan betegeket ellátó egészségügyi, illetve szociális intézményekkel is, elsősorban a Magyar Máltai Szeretetszolgálat intézményeivel. Fontos szerepe van abban, hogy ezekre az intézményekre rászorulók időben kapjanak megfelelő gondoskodást és gondozást.
Az ellátás során jelentkező nehézségek
Az egészségkárosult hajléktalan ember bármikor fordulhat problémájával egészségügyi ellátó helyhez, ellátásukat el kell végezni, ehhez törvényes joguk van. Ez a helyzet elsősorban akut ellátásra vonatkozik, abban az esetben, ha nincs betegbiztosítása az ügyfélnek, betegnek. Ha van, minden helyzetben vállalni kell a kezelésüket. A valóságban más a helyzet, minkét oldalról akadályok nehezítik a kezelés tényleges megvalósulását. A hajléktalan ember részéről a bizalmatlanság, az alapvető alkalmazkodás hiánya, az elhanyagoltság, a betegségével szemben tanúsított passzivitás, a kórházi körülményekhez alkalmazkodási képtelenség, az egészségügy oldaláról pedig az empátiahiány áll az első helyen. A következő esetekkel lehet találkozni: bizonyos szakrendelésekre nem szükséges háziorvosi beutaló, hajléktalanoktól mégis kérik, és csak így fogadják őket. Gyakori az is, hogy minimális ellátás után elbocsátják, gyógyszert, ellátást sem írnak. Különösen vonatkozik ez a segédeszközökre. A másik véglet, amikor a legdrágább gyógyszerek javallatával jönnek el a szakrendelésekről.
Ezen a problémán talán az segítene, ha a részükre is létesülnének fekvőbeteg intézmények és szakorvosi rendelők, s megoldottabb lenne a lelki egészségük gondozása.
Kiegészítő kezelések
Nagy hangsúlyt fektetünk a szükséges vitaminok adagolására, pl. a C-vitaminéra, amelyet 600 mg-os tabletta formájában kizárólagosan Szeretetszolgálatunk számára állít elő az egyik gyógyszergyártó. A krízis időszakban minden hozzánk forduló beteget ellátunk C-vitaminnal. Emellett természetesen más szükséges vitaminok és ásványi anyagok pótlását is igyekszünk biztosítani, hiszen ez nagyon fontos az immunrendszerük erősítésébe, szervezetük működésének optimalizálásában. Ezeket a készítményeket adományokból, illetve saját forrás felhasználásával tudjuk adni pácienseink számára.
Ellátás és betegségek – forgalom – még néhány adat
Az ellátások nemi és korcsoportos aránya a következő:
KORCSOPORTOS ELOSZLÁS | FÉRFI | NŐ |
életkor | ||
5-14 év | 1 | 0 |
15-34 év | 441 | 119 |
35-60 év | 3543 | 1345 |
60< | 1101 | 676 |
összesen | 5086 | 1940 |
A betegforgalom viszont az alábbiak szerint alakult:
2014-ben 7.026 ellátás volt, 2013-mal összehasonlítva nőtt az esetszám (2013-ban 6502 ellátás volt.) Ennek - azt gondolom -, különösebb magyarázata nincs, egyszerűen többen tartoznak a szűkölködők közé, nőtt a receptkiváltási igény is.
Hónap | 2013 | 2014 |
Január | 742 | 959 |
Február | 764 | 869 |
Március | 554 | 762 |
Április | 518 | 531 |
Május | 535 | 473 |
Június | 464 | 523 |
Július | 421 | 535 |
Augusztus | 412 | 437 |
Szeptember | 441 | 439 |
Október | 488 | 537 |
November | 561 | 507 |
December | 602 | 454 |
Összesen | 6502 | 7026 |
A decemberi viszonylag alacsony szám a sok ünnepnap miatt van, a MOR akkor nem dolgozik.
Az állandóan visszajáró pácienseink száma kb. 167. Az elmúlt években is emelkedett az esetszám összehasonlítva az előző évvel, annak ellenére, hogy továbbra is több betegünk részére heti vagy havi ellátást adunk. Látható a táblázatból, hogy viszonylag kiegyensúlyozott a betegszám, természetesen a téli hónapok hozzák a nagyobb forgalmat. Ezek az emberek számítanak ránk, bíznak a munkánkban..
ÖSSZEFOGLALÁS
Magyar Máltai Szeretetszolgálat speciális szolgálata a Mozgó Orvosi Rendelő (MOR), gyógyszerekkel felszerelt háziorvosi rendelőként funkcionáló gépkocsival keresi fel a budai oldalon tartózkodó orvosi segítséget kérő rászorulókat, elsősorban hajléktalanokat. A fenntartása OEP finanszírozásból történik.
Nehézségek: az ügyfeleink, betegeink többsége nem tud, gyakran nem is akar visszatérni a normál életbe, nem tud alkalmazkodni a társadalom elvárásainak. Szégyelli saját helyzetét, nehéz ebből kizökkenteni, hacsak nem történik valami, sokszor egy betegség, ami ráébresztheti a változtatás szükségességére. Addig csak a pillanatnak élnek, nem gondolnak a holnapra, nem terveznek és erre ezer okot tudnak felsorolni, miért élnek így. Nagyon sok bántás, csalódás éri őket, de a segítséget is jókora fenntartással fogadják.
Eredménynek tekintjük, ha rendszeres ellenőrzésre visszajárnak, és így megakadályozhatjuk állapotuk romlását. A tapasztalatunk az, hogy el kell őket így fogadni és apránként próbálkozni a változtatással, csak így tudunk eredményt elérni, nem szabad rájuk erőszakolni a mi normáinkat, mert az ijesztő számukra. Sikerként éljük meg, ha a krónikus betegségeiket szinten tudjuk tartani vagy javítunk az egészségi állapotukon, vagy néhányukat meggyőzünk arról, hogy szenvedélyek nélkül könnyebben lehet a világban boldogulni. Emellett a jó szónak, az érdeklődő gondoskodásnak van igazi ereje.
Szem előtt kell tartanunk azonban, hogy a lecsúszás veszélye állandóan jelen van, s a visszaút mindig nagyon nehéz, különösen, ha ez nem első próbálkozás. A társadalomba való visszaállításukhoz viszont mi csak keveset tudunk tenni, de segítenünk kell őket és ez évről évre új kihívás a MOR dolgozói számára.
Eredménynek tekintjük azt is, hogy csökkenthető a munkánkkal az orvosilag ellátatlan, esetleg fertőző hajléktalan a környezetünkben.
Budapest, 2015. 01.10
Készítette: Jobbágyné xx. Xxxxx Xxxxxxxx
EGÉSZSÉGÜGYI CENTRUM
Mozgó Orvosi Szolgálat és Szakrendelők 2014. évi beszámoló
0000 Xxxxxxxx, Xxx xxxxxxx 00.
A Centrumról általában
A Bem rakparton lévő hajléktalan intézmények valójában komplex egészségügyi, szociális, mentális szolgáltatást biztosítanak. Az Intézmények a következők: 24 órás Háziorvosi Rendelő, Mozgó Orvosi Rendelő, Mozgó Orvosi Szolgálat, 10 ágy (krízis férőhely), Első Befogadó, Hajléktalan Otthon és Diszpécser Szolgálat, amely kiegészül az Xxxxxx Xxxxxxx úti intézményeinkkel, ahol a Fertőtlenítő Fürdető és járóbeteg szakambulancia - Belgyógyászat működik.
24 órás Egészségügyi Centrum
intézményvezető: Jobbágyné xx. Xxxxx Xxxxxxxx – háziorvos főnővér: Xxxxxx Xxxxx – szakápoló
helyettese: Xxxxx Xxxxxx – szakápoló
Munkatársak: 3 fő belgyógyász- háziorvos, 9 fő ügyeletet vállaló szakorvos, 5fő ápoló, 2 takarító
Intézmény telefonszáma: 06-1- 000-00-00 Nyitva tartás: folyamatos
Az intézmény szakmai szempontok szerinti bemutatása
Az intézmény feladatköre:
A 24 órás Egészségügyi Centrum területi ellátási kötelezettséggel nem rendelkező, OEP által fix támogatásban részesülő speciális háziorvosi rendelő, amely hajléktalan emberek alapellátását végzi. A feladatot szakorvosok látják el szakápolók segítségével.
Működés:
• A szolgáltatás folyamatos
• 8-16 óra között háziorvosi rendelés történik,
• 16 órától reggel 8-ig ügyelet
A háziorvosi rendelő kiegészítéseként működik a Mozgó Orvosi Szolgálat, mely szintén a hajléktalan egészségügyi ellátásban teljesít szolgálatot, hajléktalan otthonokban, éjjeli menedékeken tartózkodó lakók egészségügyi alapellátását látja el.
A 24 órás rendelő betegeit az utcán életvitelszerűen élő, illetve nagyon szegény, lakással rendelkező, azaz nem hajléktalan emberek képezik, s felkeresik a környéken élő kis jövedelemmel rendelkező lakosok is.
Az átlagos háziorvosi rendelő működésétől abban is különbözik, hogy a betegek részére a gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket megvásároljuk, elvégezzük a kórházi beutalások előtti vizsgálatokat, ha szükséges fertőtlenítő fürdést is.
A 24 órás rendelő mellett működtetünk egy megfigyelő szobát is három ággyal, ahol a megfigyelésre felvett betegek további gyógyításáról 24 órán belül döntünk. Természetesen ez nagyon nem egyszerű, hiszen nehéz ilyen rövid idő alatt felmérni a teendőket egy ember állapotáról. Ha kórházi elhelyezést igényel, akkor azt igyekszünk mihamarabb megtenni, ha csak lábadozás szükséges, akkor saját intézményben kíséreljük meg az elhelyezést. Az év során ez a funkció nem tudott jól működni, mert nagyon súlyos betegeknek kellett biztosítanunk ezeket a helyeket. November elsejétől azonban bővült a Hajléktalan Otthon, - amellyel egy épületben - vagyunk 10 időszakos férőhellyel és ez a téli hónapokat nagyon megkönnyíti. Jóllehet nem 10 embert kellene kezelnünk lábadozói feltételekkel, hanem 100-at is, de erre egyelőre nincs lehetőség.
A rendelő működéséhez minden olyan eszköz rendelkezésre áll, amely az alapellátáshoz alapvetően szükséges és törvényileg előírt.
Újraélesztő pontként is működünk, rendelkezünk defibrillátorral.
A napi ellátások száma átlagosan 27 fő, ez a szám évszak és időjárás függő, téli időszakban természetesen növekszik a betegszám rendelésünkön. Mint általában a háziorvosi rendeléseken a pácienseknek nem csak a betegségeit, hanem az illető összes szociális problémáját is meg kell ismerni ahhoz, hogy segíteni tudjunk. Itt is érvényesül az, hogy nem kizárólag a betegséget, hanem az egész embert kell ápolnunk, gondoznunk. Nagyon nehéz feladat, mert minden orvos más személyiség, a kezelési elveik nem feltétlenül azonosak, s 12- en dolgoznak. S nem is beszélve az ellátottakról, akik azonnal szeretnének gyógyulni. Az ellátás nem 10 perc, amit elvárnak tőlünk a váróteremben várakozók, mert sokszor nehéz kideríteni, hol kezelték korábban vagy közben és mivel, hiányoznak gyakran az iratok, orvosi jelentések, milyen gyógyszereket szed stb. Orvosaink számos esetben szociális problémákat kell, kezeljenek a meglevő egészségügyi mellett. A szociális gondoskodásnak és ellátásnak a jelentősége a téli időszakban sokszorozódik, amikor az utcai lét nehéz, még azok számára is, akik ezzel éaz v nagy részében próbálkoznak. A hazai törvénykezés is tiltani igyekszik ezt az életformát. Itt van jelentősége annak, hogy milyen együttműködést tud kialakítani az egészségügy és a szociális munka. Tapasztalatunk az, hogy az együttműködés megkönnyíti a rászorulók helyzetét is.
A téli krízisidőszak azért is jelentős a rendelőnk tevékenységében, mert megtöbbszöröződnek a fagyás utáni végtag elváltozások, amelyek nem ritkán csonkító műtétekhez vezetnek. Ezek a sebek nehezen gyógyulnak, különösen akkor, ha más betegségek is nehezítik a beteg életét, mint alkoholizmus, alultápláltság, cukorbetegség, érszűkület. Gyakran fordul elő, hogy szociális gondjával fordul hozzánk a betérő, és közben derül fény több betegségére, amelyek gyógyítása nem halasztható.
A rendelő alapfeladatainak ellátása alatt, mellett, még az alábbi feladatokat is elvégzi a betegek és szükség esetén munkatársak részére is:
• betegállományba-vétel (örömünkre szolgál, hogy többen dolgoznak bejelentett munkahelyen vagy közfoglalkozottként)
• jogosítványhoz szükséges orvosi vizsgálat és orvosi vélemény kiadása munkatársaink részére térítés nélkül
• közgyógyászati igazolványhoz szedett gyógyszerekről igazolást állítunk ki és szociális munkásunk segít ennek ügyintézésében
• megváltozott munkaképesség igazolásához szükséges dokumentum elkészítése
• idősotthoni és más lakóotthoni elhelyezéshez szükséges dokumentumok elkészítése, orvosi vizsgálatok megszervezése és elvégzése
• műtéti előkészítés (vizsgálatok, gyógyszerek, roborálás megszervezése)
Az ellátások számokban:
Összesen a 24 órás háziorvosi rendelő 9.780 esetet látott el, s érdekességként említem, hogy csaknem 8120 db receptet adtak ki csak a mi orvosaink, legalább ugyanennyit hoznak más orvosoktól. Megjelent 1884 fő, ebből nő 317 fő. Ezekből a számadatokból látszik, hogy az év során több alkalommal kérnek segítséget rendelőnktől
Férfi / nő arány: 83%/17%
Az év folyamán 2.639 beutalót írtunk betegeink részére, 116 esetben kellett mentőt hívni beteghez, 79 fő került táppénzes állományba, s 40 fő kapott közgyógyászati ellátási igénylőt
Az ellátások havi eloszlása:
hónap | eset 2013 | eset 2014 |
Xxxxxx | 1042 | 875 |
Február: | 956 | 815 |
Xxxxxxx: | 922 | 867 |
Április: | 869 | 770 |
Május | 835 | 839 |
Június: | 809 | 821 |
Xxxxxx: | 947 | 798 |
Augusztus: | 884 | 762 |
Szeptember: | 940 | 792 |
Október: | 939 | 832 |
November: | 854 | 771 |
December: | 873 | 838 |
Összesen | 10 870 | 9780 |
Havi átlag 905 815
Az év során a betegek (estek) száma viszonylag kiegyensúlyozott volt, hasonlóan a tavalyi évhez, a csaknem százzal kevesebb esetnek véleményem szerint nincs különös jelentősége, hacsak az nem, hogy próbálkozunk a krónikus betegeket heti, illetve havi gyógyszerrel ellátni. A gyógyszerszedés így eredményesebbnek bizonyul, s ez a rendelés menetét és terhelését is csökkenti.
Korcsoport összetétel: | nemi megoszlás | ||
év | fő | férfi | nő |
0-4 | 3 | 3 | 0 |
5-14 | 1 | 1 | 0 |
15-34 | 802 | 602 | 235 |
35-60 | 6975 | 5918 | 1072 |
60 felett | 1999 | 1740 | 209 |
Összesen: | 0000 | 0000 | 0000 |
A táblázat tükrözi, hogy a közép korosztály a legérintettebb korcsoport.
A leggyakoribb betegségcsoportok: | eset |
Alkohol okozta mentális és viselkedészavarok | 3302 |
Légúti betegségek, benne a COPD is | 3165 |
szív és érrendszeri, kivéve a magas vérnyomás | 2811 |
magasvérnyomás betegség | 2807 |
emésztő rendszeri betegségek | 2406 |
Diabetes mellitus és más endokrin betegség | 1970 |
mozgás szervrendszeri betegségek | 1628 |
bőrt érintő betegségek | 1306 |
cerebrovasculáris betegségek | 1070 |
fertőző és parazitás betegségek | 613 |
daganatos betegségek | 297 |
Húgyúti betegségek | 314 |
A fenti táblázat adatai tükrözik a hajléktalan populációt érintő leggyakoribb betegségeket, legnagyobb számban a mentális problémákat, amely az alkoholizmussal összefüggésbe hozható. Ezt követik a légúti és a magasvérnyomás betegségek. Ezek a problémás egészség
károsodások mind a rendszertelen élet, a dohányzás, az alkohol és drog fogyasztás, valamint a nagyon nehéz életkörülmények miatt alakulnak ki.
Működési elveink:
• a Taj Kártya hiánya esetén is ellátunk minden rászoruló beteget
A fentiekben már említettem, hogy elég gyakori a kis jövedelmű emberek megjelenése is rendeléseinken, az ő számuk is növekszik, egyre többen nem tudják biztosítani a szükséges gyógyszereket családtagjaik vagy saját maguk számára, és minket kérnek ezek kiváltására.
Egyre többen munkanélküliség vagy munkaképtelenség miatt kerülnek nehéz szociális helyzetbe vagy éppen adósságok, magánéleti krízisek miatt. Szerencsére létezik az egészségügynek egy ilyen speciális pillére, amely képes a szegény sorsú embereken segíteni, azoknak is, akiknek nincs társadalom biztosítása. Nem könnyű ezt a réteget teljesen feltérképezni, hozzánk is elsősorban a hajléktalanok fordulnak. A gazdasági és szociális ellehetetlenülés folyamatában ritkán keresnek megoldást, nem keresik meg orvosukat vagy nem mondják el neki, milyen helyzetbe kerültek. Sokszor senkihez sem fordulnak. Azok szerencsésebbek, akik vagy családsegítő osztályok vagy karitatív szervezetek látókörébe kerülnek, s ekkor már elindul valamilyen segítség, akkor derül ki, sok lehetőség van a támogatásra, mi is nyújtunk így segítséget családoknak. Biztosítjuk a szükséges gyógyszereiket, azaz havonta kiváltjuk a receptjeiken szereplő patikai szereket. Fontos, hogy recept legyen és személyesen jelenjen meg érte.
Az orvosi etika szerint mindenkit el kell látni, amennyiben a betegsége akut ellátást igényel, ám a hajléktalan emberek esetében ez a kérdés bonyolultabb. Lehet, az esete nem akut, de nincs hová mennie, nincs, aki figyeljen rá, észrevegye, ha rosszabbul van, tehát fokozottabban veszélyeztetett az átlag populációnál, mind emellett nagyon érzékenyek, bármilyen apró megjegyzésre azonnal felfüggesztenek minden kezelést. Gyakori, hogy azért nem vesznek igénybe kezeléseket, mert az utcai lét nem engedi meg, pl. gipsz felhelyezése helyett eljönnek a kórházból, így természetesen a gyógyulás sem a megfelelő úton halad.
Nagy gondot okoz számunkra, mint hajléktalan ellátó intézménynek, hogy a kórházak a férőhelyeinket végtelennek, lehetőségeinket, kapacitásunkat, felkészültségünket pedig határtalannak vélik. Alig pár napos kezelés után elengedik őket, „otthonába bocsájtjuk”, nem is ellenőrizve, hová mennek. Tudjuk persze, ők is szenvednek a kapacitás hiánytól, tehát erre a társadalomnak kell megoldást találnia, tudomásul venni, hogy vannak emberek, akik nem munkaképesek, nem is válnak azzá, tehát az ellátásukról gondoskodni kell, de nem az éjjeli menedék, átmeneti szálló, vagy a krízis férőhely a megoldás, hanem lakó intézmények. A háziorvosi rendelő nem tudja megoldani ezeket a feszítő problémákat, akármennyire is akarja. A mi háziorvosi rendelőnk háttérintézménye a 16 ágyas lábadozó, vagyis hajléktalan otthon, ahol korlátozott számban, de tudunk a kórházból elbocsátott embereknek segíteni, ez éppen olyan intézmény, amelyből több kellene. Szerencsére nekünk ez a lehetőségünk legalább adott.
Igyekszünk a legmegfelelőbb és legszükségesebb gyógyszereket beszerezni, és betegeink rendelkezésére bocsátani. Folyamatos orvosi kontroll, kötözés, tanácsadás, tájékoztatás történik az ellátás során.
Lehetőség szerint megvásárolunk gyógyászati segédeszközöket is, hogy a gyógyulás és az életük könnyebb legyen. Az elmúlt évben összesen 7.300.000.-Ft-t is meghaladó összeget költöttünk gyógyszerre, gyógyászati segédeszközre, kötszerre, tápszerre. Igyekszünk minden krónikus és rászorult beteget ellátni a megfelelő patikai szerrel, sokat költünk gyógyhatású termékekre, vitaminokra. Megfigyelésünk szerint a kórházak, szakrendelők orvosai nemigen figyelnek arra, hogy kinek írnak fel egy-egy szert, segédeszközt. Előfordul, hogy méregdrága szereket javasolnak, de még ezeket is beszerezzük, ha szükséges, az egészség védelmében. Másik véglet, amikor nem megfelelően látják el betegeinket javaslattal – gondolván, úgysem tudják beszerezni. Emiatt vissza kell küldenünk a betegeket ezek beszerzésére. S az ilyen tortúrák nem kedveznek az orvos-beteg kapcsolatnak.
A hajléktalanok körében nemcsak a munkanélküliség a nagy probléma, hanem a sok betegség és a munkaképtelenség is. Zömében nagyon fiatalok, távol a nyugdíjtól, ha nyugdíjkorúak, akkor meg kevés az igazolt munkában eltöltött idő. Többségüknél remény sincs a társadalmi visszailleszkedésre. Ezek a tények viszont azt vetíti előre, hogy az életük nagy részét segélyekből kell, megoldják és ez soha nem annyi, hogy el tudják magukat még gyógyszerrel is látni. Tehát nagyon segítség, amit tudunk adni számukra, és elengedhetetlenül szükséges.
Együttműködés más intézményekkel:
A 24 órás rendelő egyik legfontosabb partnere a”16 ágy”, azaz a Gondviselés Háza Hajléktalanok Otthona, oda kerülnek azok az egészségkárosult hajléktalan emberek, akik számára az utcai lét, vagy az éjjeli menedék nem megoldás, rövidebb vagy hosszabb időre ápolásra van szükségük. A 16 ágy mellett a Feszty utcai Átmeneti Xxxxxx a másik fontos partner, ahol szintén fogadják a rendelőben megjelent, és 24 órás felügyeletet igénylő hajléktalanokat.
Természetesen kapcsolatban vagyunk kórházakkal, hospice házakkal, idős otthonokkal, nappali melegedőkkel, éjszakai szállásokkal.
Itt fontos említést tenni arról, hogy kapcsolatunk van az érdi sebészeti szakrendelés orvosával, aki havonta megnézi a rendelő betegeinél előforduló krónikus sebeket, és segítséget biztosít a megfelelő kötszer beszerzésében és használatában, ezek az ún. intelligens kötszerek.
A 24 órás rendelőt kiegészítő szolgáltatás:
MOZGÓ ORVOSI SZOLGÁLAT
A szolgálat székhelye:1011 Budapest, Bem rakpart 28.
Intézményvezető: Jobbágyné xx. Xxxxx Xxxxxxxx
adminisztrációt és asszisztensi feladatok ellátása: Xxxxxxx Xxxxxxx
Szükségessége: a 24 órás háziorvosi rendelő orvosa nem hagyhatja el a rendelőt, de eközben a hajléktalan intézményekben előfordulnak orvost igénylő problémák, ezért működik a Mozgó Orvosi Szolgálat. Ilyen rendelések vannak rendszeresen a Vonaton és Xxxxxx Xxxxx utcai Hajléktalanok Átmeneti Otthonában, azaz a Déliponton, s más intézményekben, ha szükséges. A rendelés célja természetesen az, hogy el tudják érni az orvosi szolgálatot, és bátran kérjék a segítségünket, s állíthatom, hogy ez az óhajunk teljesült.
Az év során 2.399 esetet látott el a Mozgó Orvosi Szolgálat. Az ellátások száma átlagosan havonta 200 eset.
Néhány forgalmi adat:
A leggyakoribb betegségcsoportok: | eset | |||
Szív és érrendszeri betegségek | 522 | |||
magasvérnyomás betegség | 461 | |||
Légúti betegségek, benne a COPD | 389 | |||
emésztő rendszeri betegségek | 411 | |||
alkohol okozta viselkedési és mentális zavarok | 254 | |||
Diabetes mellitus és más endokrin betegség | 199 | |||
mozgás szervrendszeri betegségek | 198 | |||
bőrt érintő betegségek | 99 | |||
hónap | 2013. eset/hó | 2014. eset/hó | ||
január | 233 | 167 | ||
február | 242 | 198 | ||
március | 163 | 189 | ||
április | 102 | 217 | ||
május | 174 | 181 | ||
június | 163 | 198 | ||
július | 161 | 216 | ||
augusztus | 180 | 153 | ||
szeptember | 200 | 253 | ||
október | 184 | 257 | ||
november | 181 | 217 | ||
december | 148 | 153 | ||
2131 | 2389 | |||
A szolgálat finanszírozása OEP támogatásból történik, emiatt más pályázati támogatásból kimarad. A szükséges gyógyszerek beszerzését vállaljuk, s ennek költsége szintén Szeretetszolgálatunkat terheli.
Együttműködés más intézményekkel
Hasonlóan 24 órás rendelőhöz, kapcsolatot tartunk az utcai szociális szolgálattal, az intézmények szociális munkatársaival (ahol rendelünk), kórházakkal és rendelő intézetekkel.
Az Egészségügyi Centrum részét képezi két szakrendelő a pszichiátriai és a belgyógyászati szakrendelő:
PSZICHIÁTRIAI SZAKRENDELŐ
A rendelés helye: 1011 Budapest, Bem rakpart 28. A rendelés ideje: csütörtök 8-16 –ig
A rendelés orvosa: Xx. Xxxxxxx Xxxxx pszichiáter szakorvos
A szakambulancia Országos Tisztiorvosi Szolgálat által engedélyezett, OEP támogatásban nem részesül
2014-ben pályázati pénzek segítették a munkát, az első félévben a doktornő fizetését tudtuk belőle fedezni, a második félévben HKA-s pályázatból gyógyszerek vásárlására nyílt lehetőség.
Működési elvek: elsősorban egyéni pszichoterápia, a gyógyszerek felírása nem elsődleges cél. A rendelést igénybe vehetik a munkatársak is a gondozottak mellett.
A rászoruló betegek számára a gyógyszert biztosítjuk.
Egyéni terápiák:
2014 évben 360 órányi pszichiátriai rendelés volt. Ezen időintervallum alatt összesen 368 páciens megjelenés volt, mely adatok az egyéni megjelenésekre vonatkoznak.
A 368 megjelenés mögött 81 személy van, ebből 17 nő, a többi férfi. 9 fő közülük a Szeretetszolgálatnál dolgozó munkatárs.
Egy főre átlagban 50 perc jutott. Az első félévben az „igazi pszichoterápiák” 1 órásak voltak, a „kontroll” vizsgálatok 30 percesek. Ezen idő magában foglalta a gépi és kézi dokumentációt, az osztályon fekvők osztályos dokumentációját (ambuláns lap) a nővérek részére, szükség esetén a vizsgálatra küldőnek szóló rövid dokumentációt, valamint a receptek felírását. Augusztus óta általában fél óra áll egy-egy páciens rendelkezésére, (egy óra csak indokolt esetben), mert akkorára nőtt a részvételi igény. A páciens megoszlás havi bontásban nem egyenletes, februárban 23, augusztusban 43 megjelenés volt.
Néhány esetben történt sürgősséggel pszichiátriai osztályra szállítás alkoholos eredetű pszichózis ill. egyéb pszichózis miatt.
A leggyakoribb problémák, diagnózisok:
Alkoholizmus: sajnos 90 %-uk küszködik vele, a fiatalok is gyakran súlyosan függők, a 60 év körülieknél már szövődmények, demencia, súlyos memóriazavar észlelhető, mely gyakran társul narkotikumok fogyasztásával.
• Szorongás: nagyon gyakori átmeneti vagy állandósult tünet, melyet itallal csökkentettek.
• Pánik zavar, clausztrofóbia: 30-40 százalékuknál észlelhető.
• Személyiségzavar: megközelítően 30 főnél.
• Depressziós tünetek: 60 %- nál fordul elő átmenetileg
• Endogén depresszió, bipolaritá:s 4 esetben.
• Súlyos indulati reakciók: 15 esetben indulati labilitás szinte minden kliensre jellemző.
• Szuicid szándék, gondolat: 6 esetben fordult elő.
• Pszichiátriai osztályra utalás: delírium trémensz, alkoholos hallucinózis miatt 5 esetben került sor.
• Elmezavarban szenved 4-5 páciens.
A fenti esetszámokból is szembetűnő és a 24 órás rendelő forgalmi adataiból is, hogy a pszichiátriai szakrendelésnek nagyon fontos szerepe van, a rendelési idő bővítésének igénye is fennáll. Jelenleg a szakrendelés finanszírozása nehézséget okoz, annak ellenére, hogy a HKA- tól a 2014-15-ös gyógyszer pályázatunkkal 312.000-Ft-t nyertünk pszichiátriai szerek vásárlására.
Együttműködés más intézményekkel
Elsősorban a 24 órás háziorvosi rendelővel, hajléktalan intézményekkel, az utcai szociális szolgálattal, hajléktalan intézmények szakdolgozóival.
(készítette: xx. Xxxxxxx Xxxxx szakorvos)
BELGYÓGYÁSZATI SZAKRENDELŐ
A rendelés helye: 1097 Budapest, Xxxxxx Xxxxxxx u. 5-7. A rendelés ideje: heti 24 óra hétfőtől csütörtökig
A rendelés orvosa: Xx.Xxxxxx Xxxxxxxxx. belgyógyász szakorvos Az asszisztensi feladatokat szakápolók végzik.
Intézményvezető: Jobbágyné xx. Xxxxx Xxxxxxxx
Intézményünk 2014 márciusában indult, fennállása óta WHO kód szerint 771 számú beteg került ellátásra.
Ezen idő óta havi betegforgalom átlagosan: 44 eset/ hó volt.
Kiegészítésül közöljük, hogy egy héten egy alkalommal a Feszty utcai lábadozóban is megtekintésre kerülnek problémás betegek. Átlagosan 8-15 beteg kerül vizsgálatra, illetve konzílium megszervezésre, gondozásra.
A rendelői betegek közül bőrgyógyászati és infektiológiai esetek voltak (alsóvégtagi bőrgennyedések) többségben, akiket vagy helyben (kötéscsere, sebtoilette) láttunk el, vagy KÁNY útján fekvőbeteg gyógyintézményben helyeztünk el. Őket többnyire az Utcai Gondozó Szolgálat hozta, mert commorbiditás miatt, illetve általános állapotukból adódóan járni sem voltak képesek, állapotuk igényelte a fekvőbeteg gyógyintézménybe történő elhelyezésüket.
Szomatikus betegségekkel terhelten többirányú kezelés is szükségessé vált (pl.: COPD miatt légzéstámogatás, kardiális támogatás stb) Sok addiktológiai eset is volt, néhány alkalommal közterületen bekövetkezett fiatal betegünk alkalmi görcsrohama miatt kényszerültünk akut ellátásra, vagy egy másik alkalommal varázsfű okozta keringésproblémák miatt kellett akut beavatkozást eszközölnünk..
Nem egy esetben nem hajléktalannak is elsősegélyt kellett szolgáltatnunk, mivel potenciálisan exponált helyen dolgozunk Stadion közelsége stb.)
Nagyobb probléma a beteg-compliance, illetve inkább annak hiánya. Ahogy általános állapotuk javul, félretéve az orvosi utasításokat, azokat jó néhány esetben nem tartják be, vagy a kórházból önkényesen távoznak.Ez esetben gyógyszert sem kapnak, intézményünkbe jönnek, kérvén azokat, azonban az idő rövidsége miatt megszerezni csak később tudjuk.
Betegeink közül a legtöbb a hypertonias, ISZB,-s és COPD-s beteg, valamint az alsó végtagi verőérszűkületes, melynek hátterében a rendszeres dohányzás okozta ártalom áll, a szociális tényezők mellett (fagyás stb.).
Néhány anyagcsere illetve endocrin beteggel kapcsolatos nehézség a hosszú előjegyzési idő (3 hónap múlva fogadják őket pl. csak az endocrinológián, volt olyan beteg, aki egy hónap alatt 4(!) beutalót is kért különböző intézményekbe).
Előfordult olyan eset is, hogy a bőrgyógyászatról küldték át intézményünkbe a bőrgyógyászati beteget, nemcsak fürdetés céljából, hanem diagnosis megállapítása céljából is(?) Sajnos, meg sem nézték a Bőrklinikán, egyből ide küldték hozzánk.
Mindezen nehézségek ellenére feladatunkat a szakma szabályainak, és hivatástudatunknak megfelelően, maradéktalanul elláttuk.
készítette: xx. Xxxxxx Xxxxxxxxx – belgyógyász szakorvos
A beszámolót összeállította: Jobbágyné xx. Xxxxx Xxxxxxxx, intézményvezető
Szerencsére az ellátási deficit 2013-ban már megoldásra talált, és még ebben az évben a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesületnek sikerült az alapműködést ismételten elindítani, illetve működtetni.
Az alábbi táblázat az újrakezdés forgalmi adatait tartalmazza:
Hónap (2013) | Fő |
Április | 142 |
Május | 129 |
Június | 220 |
Július | 333 |
Augusztus | 331 |
Szeptember | 630 |
Október | 880 |
November | 638 |
December | 428 |
Összesen | 3731 |
2013 az építkezés éve volt, két menetben az épület teljes felújítása megtörtént, korszerűsítve a villany és fűtésrendszert is. 2014-ben HKA-s pályázati pénzből a fűtőkazán megújítására került sor.
Szolgáltatásnyújtás általános jellemzői
• Az ellátás térítésmentes.
• Az épület akadálymentesített
• egészségügyi szűrés (fejtetű, ruhatetű, rüh)
• szükség esetén fertőtlenítő fürdetés
• igazolás kiadása a fertőtlenítésről
• tiszta ruha minden esetben, ha fertőzött az ügyfél
• tisztasági fürdés, ha bebizonyosodik, hogy mégsem fertőzött
• kórházi elhelyezés előtt szintén elvégezhető intézményünkben a fertőtlenítő fürdés
A szolgáltatás előtt alkalmazott vizsgálat menete:
• Fejtetű vizsgálat
• Ruhatetű vizsgálat
• Bőrvizsgálat (rühesség megállapítása)
• Sok esetben maguk az ügyfelek jelzik, hogy viszket, csípő érzést tapasztalnak a bőrükön.
• Kezelések az intézményben kialakított fertőtlenítő helyiségben történnek, ez idő alatt más ügyfél nem tartózkodhat a kezelőben. Fontos az elkülönítés és a kellően körültekintő tájékoztatás.
• A vizsgálatot, amely megtekintésből áll, minden ügyfél esetén kötelezően elvégezzük
• a fertőzött ruha veszélyes hulladékba kerül, és az ügyfél értelemszerűen tiszta, fertőzésmentes ruhát kap a fertőtlenítés és fürdés után.
Fejtetű
Általános tudnivalók és tünetek:
2,5-4,5 mm nagyságú ovális alakú. Színe alapjában véve szürke, de az a haj színétől függően változhat. Serkéit a hajas fejbőr és a haj határán helyezi el, előszeretettel a halánték- és tarkótájon. Mivel a haj havonta kb. 1 cm-t nő, ezért a serkék fejbőrtől való távolságából a fertőzés kezdetére következtetni lehet. Elsősorban a hajas fejbőrön tartózkodik, de alkalmilag
egyes használati tárgyakon (pl. fésűn, kefén, sapkán, fejkendőn, kucsmán stb.) is megtalálható. Emberről emberre nem vándorol, döntően közvetlen érintkezéssel (pl. fej összedugással, birkózással, sugdolózással), illetve jellegzetes használati tárgyak közvetítésével terjed. jellemző viszketés, esetenként sebes fejbőr, serkés haj.
Kezelés:
Tisztasági fürdés fertőtlenítő tusfürdővel, majd ezt követően a tetvek számától függően eldöntésre kerül, hogy csak PEDEX használata elég, vagy a hajat rövidre kell vágni, esetenként nullásra is. Az ügyfelek a tetűirtó használata után felvilágosítást kapnak, hogy 24 órán belül vissza kell, jönniük, illetve nem moshatnak hajat.
Az estek túlnyomó részében a kezelés sikeres. Befolyásoló tényező lehet az életkörülmény a kapott instrukciók betartása, és hogy a kontrollra visszahívottak megjelennek e vagy sem.
2014-es adatok a Gyáli úti Fürdető Állomás esetében:
Mint a diagram is mutatja, az őszi téli időszakban több a kezelések száma. Tapasztalataink alapján ebben az időszakban a szállókról jön a legtöbb kliens. Ennek magyarázata az, hogy amíg nyáron az utcán töltik napjaikat egyedül, addig az említett időszakban közösségben vannak, ahol a terjedés kockázata fokozott:
70
60
50
40
30
20
10
0
Fejtetű
2014.november 2014.szeptember
2014.július 2014.május
2014.március 2014.január
2014.január 2014.május
2014.szeptember
2014.február
2014.június 2014.október
2014.március 2014.július
2014.november
2014.április
2014.augusztus 2014.december
Ruhatetű
Általános tudnivalók és tünetek:
Viszketés, csípő érzés a bőrfelületen. A csípések helye látszódik, apró piros kiütések keletkeznek testszerte, ugyanakkor a ruhatetveket fellelhetjük a személyek ruházatában. 2,5-4,5 mm nagyságú, ovális alakú, szürke színű. Igen mozgékony. Serkéit az alsó- és felsőruha, test felé eső ráncaira, varrásaira, a textília szálaira rakja, de igen gyakran a végbél körüli
piheszőrökön helyezi el. Általában ott tartózkodik, ahol a ruha legszorosabban simul a testhez, magán a testen rendszerint csak vérszíváskor található. Terjedésére az aktív vándorlás a jellemző. Ha a testhőmérséklet emelkedik (láz), a test felszínéréről és a fehérneműből a külső rétegekbe vándorol, majd a ruházatot elhagyja, és újgazdát keres. Ugyancsak elhagyja a levetett és kihűlt ruházatot. Szétmászik és a földre kerülve vérszívás céljából az emberre igyekszik felkapaszkodni. Ruhatetves egyén környezetében tehát mindenkit fenyeget a
tetvesség veszélye. Ez a veszély különösen ott nagy, ahol a tetves személy vetkőzik (pl. orvosi rendelőben, kórházban, fürdőben, tömegszálláson stb.).
Kezelés:
A ruhatetvesség esetén a személy és a környezet egyidejű tetűmentesítése egyenrangú tényező. Mivel a ruhatetű serkéit a testszőrzeten is elhelyezi, ezért a személy kezelése különösen fontos. A textíliák (pl. felsőruházat, fehérnemű, ágynemű stb.), valamint, a használati tárgyak (pl. kárpitozott bútorok, fekhelyek stb.) veszélyes hulladékként kezelendők. Emellett a helyiség padlózatára került, szétszóródott tetvek elpusztítására is gondot kell fordítani.
Az intézmény esetében használatos ruhatetű irtó szer a Krezol szappan, mit az egész testfelületre felkennek, majd 15 perc behatási idő után tiszta vízzel lezuhanyoztatják az ügyfelet. Levetett ruhákat és előzőleg használt tárgyakat tilos visszavenni és újra használni.
2014-es adatok a Gyáli úti Fürdető Állomás esetében:
120
100
80
60
40
20
Ruhatetű
0
2014.november 2014.szeptember
2014.július 2014.május
2014.március 2014.január
2014.január 2014.május
2014.szeptember
2014.február 2014.június
2014.október
2014.március 2014.július
2014.november
2014.április
2014.augusztus 2014.december
A 2014–es évben ennek a fertőzésnek a száma volt a legnagyobb. Ebből is látszik, hogy milyen nagymértékű lehet a terjedése. Kimagasló adatok a hideg időszakban figyelhetőek meg. Ilyenkor kevesebben váltanak ruhát, és a több réteg alatt az élősködők nagy számban bújhatnak meg.
Rüh
Tünetei és általános tudnivalók:
A rühesség (scabies) atkafertőzés, mely apró, vörös kiütéssel és igen erős viszketéssel jár. Okozója rühatka. A fertőzés közvetlen érintkezéssel emberről emberre terjed. Az alig látható atkák gyakran együttalvás során szóródnak szét. A ruházat, az ágynemű és más közös tárgy ritkán terjeszti, mivel az atkák élettartama rövid, és a szokásos mosás elpusztítja őket. A nőstény atka alagutat fúr a bőr legfelső rétegében, és petéket rak a járatba. A fertőzés heves viszketést okoz, feltehetően az atka kiváltotta allergiás reakció miatt.
A leggyakoribb parazitás bőrfertőzések egyike. Különösen a hajléktalanság magyarországi megjelenése óta alakul ki egyre gyakrabban, gócokban, helyi járványszerűen. Erősen fertőző, ezért idősotthonokban, gyermekintézményekben hamar terjed az egész közösségben.
A jellegzetes tünetek láttán, a viszketés és járatok együttese alapján állítjuk fel a rühesség diagnózisát. Kétes esetben fontosak az anamnesztikus adatok, mint például az esti órákban a viszketés fokozódása, és a beteg környezetében hasonló panaszok előfordulása.
Kezelés:
A rüh gyógykezelésében a legelső feladat természetesen az atkák és petéik megsemmisítése. Erre használt szer a Linimentum scabicidum (Novascabin). A folyamat során az egész testet be kell kenni, a nemi szerv a szem valamint a végbélnyílás kihagyásával. Ezután 24 órán keresztül hagyni kell a testfelületen.
Az esetek legnagyobb részében a rühesség jól kezelhető. Időben észlelt eseteknél a kezelés nem
húzódik el, és így 2-3 alkalommal végezzük.
Előrehaladott folyamatnál, mint a kép is mutatja, szaruképződés és a váladékos sebek jellemzik, ilyen tüneteknél Novascabinos kezelést nem lehet végezni. Tisztasági fürdés és ruhacsere után bőrgyógyászati klinikára kell irányítani az ügyfelet.
A 2014 es adatok alapján a második leggyakrabban előforduló probléma a rühesség. Ezek szintén a hidegebb időszakokra ugranak meg nagyon kimagaslóan. A hatásos kezelést hátráltatja, hogy az ügyfelek csak akkor jönnek vissza kontrollra, mikor újra észlelik a tüneteket. Ugyanakkor sokan ettől a fertőzéstől félnek a legjobban, így saját fontos ügyüknek tekintik, hogy mások ne nézzenek rájuk rossz szemmel és persze, hogy fertőzött állapotuk mielőbb megszűnjön.
2014-es adatok a Gyáli úti Fürdető Állomás esetében:
140
120
100
80
60
40
20
Rüh
0
2014.november 2014.szeptember
2014.július 2014.május
2014.március
2014.január
2014.január
2014.május
2014.február
2014.június
2014.március
2014.július
2014.április
2014.augusztus
2014.szeptember 2014.október 2014.november 2014.december
A napi munkafolyamat rövid ismertetése
Az ügyfél megjelenésekor először megtekintjük, fertőzött-e, vagy sem. Amennyiben „pozitív”, azaz fertőzött a vizsgálat eredménye, fürdik, fertőtlenítjük, a ruháját veszélyes hulladéknak tekintjük és elkülönítjük, illetve veszélyes hulladékként megsemmisítik.
A tisztiorvosi szolgálat előírja azokat a szereket, amelyekkel a fertőtlenítést végezni kell, így a fertőtlenítés során ezeket a szereket használjuk. A fürdetés után pedig mindenki tiszta ruhát kap.
A fertőtlenítési folyamat végén az ügyfél, igazolást is kap arról, hogy „a fertőtlenítés megtörtént,” közösségbe ezzel az igazolással mehet.
Ezen kívül a környéken élő támogatóknak köszönhetően friss péksüteménnyel, a melegebb időben friss vízzel, télen pedig teával várjuk az ügyfeleket.
Minden fertőtlenítés után fertőtleníteni szükséges a helyiségeket. Ez minden esetben megtörténik.
Az intézmény alapgyógyszereket és gyógyászati segédeszközöket is tart: fájdalom és lázcsillapítókat, vérnyomáscsökkentőket, kötszereket, fertőtlenítő szereket, így néhány egészségügyi problémát helyben is el lehet látni, mint vérnyomás kontroll, vércukor ellenőrzés, sebtoilette.
A szolgáltatást igénybevevőkről általában
• Célcsoport: élősködőkkel fertőzött hajléktalanok közterületen élők és intézményekben lakók egyaránt, egészségügyi intézménybe készülők, illetve már onnan jövők
• nem célcsoport, de szükség esetén igénybe vevők: mélyszegénységben élő környékbeli emberek
• egyéb használók, akik tisztasági fürdőt vesznek, mert nincs máshol lehetőségük Előtte Utána
Naponta átlagosan 35 fő azoknak az embereknek a száma, akik minden nap kizárólag tisztasági fürdésre érkeznek. Ebből kb.12 fő munka után érkezik.
Akik valamilyen panasszal vagy a fertőzés gyanújával érkeznek, általában az említett élősködőket találjuk rajtuk, de a megtekintéskor kiderülhet más betegség is, ami miatt orvosi ellátás szükséges. S így alkalom nyílik erre is, hiszen ellátó rendszerünk rendelkezik orvosi szolgálattal.
A következő táblázatban a 2014-es év forgalmi adatai valamint a leggyakrabban végzett ellátások szerepelnek A 2013-as évhez képest 2014-ben már az ellátások száma a négyszeresére emelkedett: 12636 eset.
A látogatók havi átlag száma: 1053 eset
Hónap (2014) | Látogatók | Kezelés | Fejtetű | Ruhatetű | Rüh | Lapostetű |
Január | 930 | 237 | 45 | 106 | 64 | 2 |
Február | 1035 | 299 | 63 | 120 | 113 | 3 |
Xxxxxxx | 1078 | 244 | 37 | 83 | 124 | - |
Április | 1050 | 175 | 34 | 85 | 56 | - |
Május | 1039 | 180 | 33 | 66 | 67 | - |
Június | 981 | 91 | 24 | 44 | 23 | - |
Xxxxxx | 1180 | 110 | 43 | 44 | 26 | - |
Xxxxxxxxx | 1078 | 70 | 25 | 28 | 17 | - |
Szeptember | 933 | 113 | 39 | 39 | 33 | 2 |
Október | 1131 | 171 | 51 | 60 | 57 | 3 |
November | 1080 | 183 | 47 | 60 | 76 | - |
December | 1121 | 186 | 44 | 75 | 67 | - |
Összesen: | 12636 | 2059 | 485 | 810 | 723 | 10 |
Miért is lehet ez a hatalmas különbség két év között?
Egyre több emberhez és hajléktalanokat ellátó intézményekhez jutott el az az információ, hogy ismét megnyitott a „fürdető”, ezáltal a szállók csak a rendelő által kiadott igazolás ellenében engedik be az ügyfeleket, akik már egy alapos vizsgálaton eshettek át.
2014-ben megvalósult korszerűsítések és jövőbeli fejlesztési elképzelések
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat az intézményt 2013-ban két alkalommal is korszerűsítette. A nyitás előtt egy kisebb, s az év végén egy nagyobb felújítás valósulhatott meg, főleg HKA pályázati támogatásoknak köszönhetően. 2014-ben a fűtőkazán cseréje történt meg.
Mindezeknek köszönhetően az épület:
• csúszásmentes,
• a vizesblokk, fűtőrendszer, elektromos hálózat korszerűsítése, riasztó beszerelése is megtörtént.
• beszerzésre került az autokláv,
• és a mosó és szárítógép
Együttműködés más intézményekkel:
• A legjelentősebb együttműködés az utcai szociális szolgálattal valósul meg
• 24 órás háziorvosi rendelővel
• belgyógyászati szakrendelővel (amivel egy épületben van)
• más hajléktalanokat ellátó intézményekkel
Pályázati eredmények:
• egy dolgozó bére – HKA-527 -999.926 Ft
• kazán csere – HKA 622 – 3.110.000.-Ft
Összegzés:
Az előrejelzések szerint várható volt, hogy a forgalom jelentős növekedése lesz tapasztalható rövid időn belül. Ennek több oka is lehet, egyik, hogy nincsenek megfelelő tisztálkodási körülmények a szállókon, másik az, hogy olyan helyen tartózkodnak, ahol a visszafertőződés rizikója magas.
Több szolgáltatással próbálkoztunk, hogy minél jobb legyen a kiszolgálás, a segítség: kávé, uzsonna, sebkezelés, vérnyomásmérés. Jóllehet ezek egy része nappali melegedős szolgáltatás, de szükségesnek láttuk e szolgáltatások biztosítását is, nem ragaszkodtunk csak a fertőtlenítéshez.
Az év során többször kerestek meg minket különböző médiák, minden esetben nagyon pozitív riport készült, és nagyon jók voltak a visszajelzések. A legutóbbi egy 13 perces film a fürdetőtől, amelyet a IX. kerületi televízió készített, s rendelkezésünkre is bocsátott.
Terveink is vannak a jövőre nézve, de ezek még csak álmok:
• szociális munka a fürdőben megfordulók részére
• a járóbeteg-rendelés bővítése tüdőgondozóval és mobil tüdőszűrő állomással
• alapellátás – háziorvosi szolgálat létrehozás ezen a helyszínen is
A felsoroltak mind segítenék a Fürdető munkáját, a hajléktalan emberek ellátását és kivezetését az emberhez sokszor méltatlan élethelyzetükből.
Készítették:
Xxxxx Xxxxxx, Xxxxx Xxxxxx és Jobbágyné xx. Xxxxx Xxxxxxxx
Magyar Máltai Szeretetszolgálat Utcai Gondozó Szolgálat
Északi Csoport
Bevezetés - Az utcai gondozó szolgálat egységei
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat kilenc Utcai Gondozó Szolgálatot működtet, amelyek elkülönült költségvetéssel, és önálló egységenként, az NRSZH által kötött finanszírozási szerződések alapján működtek a 2014. évben is. A pályázat útján kapott feladatellátás a 2014. évben hosszabbított szerződéssel ugyanazon finanszírozási szerződési feltételekkel kapta meg működését, pályázni a szolgálatok működésére az év végén nem volt szükséges.
A Máltai Szeretetszolgálat az utcai szolgálatokat két különálló egységben szervezte meg ebben az évben is: déli csoportként, azaz XI. kerületben, XXII. kerületben, Budaörs és kistérségében dolgozik négy utcai gondozó szolgálat, amelyeknek székhelye a XI. kerület, Xxxxxxxxxxxx xx 00/B. sz. alatti nappali melegedőben található. Az északi csoport pedig a
XII. kerület, I. kerület, II. kerület, III. kerület utcai ellátásáért felelős, amelynek székhelye az
I. kerület, Xxxxxx Xxxxx u. 6-8. sz. alatt található. A két csoport elkülönült szakmai vezetés alatt, külön költségvetéssel, de közös alapelvek alapján működik.
2014. évben a két intézmény szakmai vezetője: Xxxx Xxxxx, déli csoport; Xxxxx Xxxxxxx, északi csoport.
Az észak budai utcai gondozó szolgálatok
I. Működési és tárgyi feltételek
Az északi csoporthoz tartozó utcai szolgálatok székhelye a I. kerület Xxxxxx Xxxxx xxxx 0-0. xx. alatt található, az intézmény jól megközelíthető, központi helyen van, a Déli pályaudvar mellett. Két irodahelyiséggel rendelkezik, az egyik az utcai szolgálatok saját irodahelyisége, a másik pedig egy ügyfélfogadó. Az irodák egy épületegység részét képezik: azonos címen ott található még a Máltai Szeretetszolgálat Átmeneti Gondozó Háza, valamint a Máltai Szeretetszolgálat Krisztinavárosi Hajléktalan Centruma, ami éjjeli menedékhely és nappali melegedőt foglal magában. Minden intézmény külön bejárattal, de közös udvarral rendelkezik.
Az utcai gondozó szolgálat irodája könnyen elérhető az észak budai területen élő hajléktalan emberek számára, a területen kívüli munkához, az ügyintézésekhez helyben az ügyfélfogadó irodában van lehetőség.
Az utcai szolgálatok rendelkeznek a munkavégzéshez elengedhetetlen tárgyi feltételekkel:
- A szolgálat rendelkezik megfelelő irodahelységgel, ahol az adminisztratív tevékenység végezhető, a dokumentáció őrizhető;
- Minden egység külön telefonnal ellátott, amelyet az irodahelyiségen kívül, területen is tudnak használni (három mobiltelefon áll rendelkezésre), valamint az iroda közvetlenül városi vonalon is elérhető;
- Három számítógép, internetes elérhetőség is van az irodában, valamint az ügyfélfogadóban is;
- Fénymásolóval és nyomtatóval is felszerelt az irodánk;
- A területen végzett tevékenységhez pedig három személygépkocsi áll rendelkezésre a szolgálatok számára, amelyek alapvető felszereltsége, kialakítása alkalmas arra, hogy a területen élő hajléktalan embereket tudja szállítani, illetve a téli krízisidőszakban megfelelő ellátást tudjon számukra biztosítani;
- Az utcai szolgálatok a működéshez elengedhetetlen egészségügyi és higiénés felszereléssel is rendelkeznek, amelyeket egy külön egészségügyi raktárban tudnak elhelyezni
- minden szolgálat számára az irodahelyiség mellett közvetlen egy raktár is található, amelyben az utcai munka során használatos ruházati felszerelést, élelmiszert, takarót tárolhatnak.
A 2014 évben három gépkocsi állt rendelkezésre folyamatosan az utcai szolgálatok számára: egy Dacia Duster típusú gépkocsi, egy Xxxxx Xxxxx típusú gépkocsi, valamint egy Suzuki SX4 típusú személygépkocsi. Ez utóbbit HKA pályázat útján nyerte el a XII. kerületi Utcai Gondozó Szolgálat, a 2013. évben. A pályázat értelmében a személygépkocsit az év vége után a 2015. évben is meghosszabbított szerződéssel használhatjuk tovább.
II. Az utcai gondozószolgálat működését meghatározó törvények, jogszabályok
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat utcai gondozó szolgálatai a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. Törvény, a végrehajtásáról szóló többször módosított 29/1993 (II.7) Korm. rendelet figyelembe vételével, továbbá a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet, valamint az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendeletben meghatározott feladatkör alapján látja el az utcai szociális munkát. Fentieken kívül az alábbi törvények, jogszabályok alapján tevékenykedik:
1993. évi III. törvény, különösen a 65/E §, (1) – (2)
1/2000 (I. 7.) SzCsM rendelet, különösen a 104 § (1) – (7), 104/A § (1) – (5), 12. sz. melléklet 1997. évi LXXVIII. Tv 6.§1.bek. B, és az ehhez kapcsolódó
59/1995. (X.20.) Főv. Kgy. Rendelet 15/B§ (1) c.) és d.)
191/2008 (VII/30.) Xxxxxxx rendelet, a támogató szolgáltatás és közösségi ellátások finanszírozásáról
321/2009 (XII. 29) Xxxxxxx rendelet, a szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről
226/2006. (XI. 20.) Kormány rendelet, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvételmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásról
9/2000. (VIII. 4.) SzCSM rendelet, a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról
1992. évi XXII. tv. Munka Törvénykönyvéről
1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról
257/2000. (XII. 26.) Xxxxxxx rendelet a közalkalmazottak jogállásáról a szociális ágazatban 2005. évi LXXXVIII. tv. a közérdekű önkéntességről
III. Az észak budai utcai gondozó szolgálatok általános bemutatása és működése
Az észak budai területeken öt utcai gondozó szolgálat működik. Az előző évhez hasonlóan az NRSZH –val kötött finanszírozási szerződés alapján az utcai szolgálatok a következőképpen vannak felosztva: I. és II. kerület belvárosi részei, II. kerület, III. kerület két alegységgel két részre bontva (III/A és III/B rész), valamint a XII. kerület.
Minden szolgálat székhelye a 2013. évi működési engedélyek alapján Budapest I. xxxxxxx, Xxxxxx Xxxxx xxxx 0-0. xxxx.
Az utcai gondozó szolgálatok külön költségvetéssel, önálló gazdálkodási egységként működnek. Minden ellátási területen két utcai szociális munkás dolgozik.
Az utcai szociális munkások a terület nagyságától és lélekszámától függően 90-130 fő közötti esetszámmal dolgoznak, vagyis az egy szociális munkásra jutó esetszám 45-75 között volt 2014.-ben.
III.1. Az utcai szociális munka ellátotti köre, feladata
Az ellátottak köre minden esetben, a szociális törvényben és a hozzá kapcsolódó rendeletekben meghatározott ellátotti kör, vagyis az említett kerületekben utcán vagy közterületen tartózkodó az intézményi ellátásokkal szemben bizalmatlan, vagy azokat igénybe venni nem kívánó hajléktalanok azok, akik az általunk nyújtott szolgáltatásokat igénybe veszik. A budai terület sajátosságaiból következően klienseink közé tartoznak a magukat hétvégi házakban, üres telkeken, erdős részeken meghúzó, vagy éppen telepeken, kolóniákban élő hajléktalanok is. Természetesen lehetőségeinkhez mérten segítséget nyújtottunk azokban az esetekben is (ezek viszonylag kis számban fordultak elő) amikor nem klasszikus
értelemben vett utcai hajléktalan szorult segítségre (menekült-szerű esetek, családi konfliktusok miatt utcára került emberek , stb).
A gondozószolgálatok feladata, a törvényi előírások alapján az ellátási területeken életvitelszerűen élő és tartózkodó hajléktalanok utcai szociális gondozása, komplex segítése határozza meg. A jogszabályok alapján: a területek feltérképezése, hajléktalan emberek helyszíneinek felkutatása, gondozásba vételük, ellátás kezdeményezése, szükség esetén krízisintervenció.
Az egyes utcai gondozó szolgálatok területen végzett munkájáról és ellátotti kör jellemzőiről, az egyes területi sajátosságokról a beszámolóban lentebb beillesztett kerületi beszámolók tájékoztatnak.
III. 2. Az utcai gondozó szolgálatok általános működési rendje
Az utcai szociális munkások a korábbi évekhez hasonlóan a hét öt napján, folyamatos munkarendben dolgoznak, felváltva ún. délelőttös, ill. délutános beosztásban. A délelőtti ügyeleti rend 08 órától 16 óráig, a délutános ügyeleti rend 14 órától 22 óráig tart, ami azt jelenti, hogy 08 és 22 óra között minden esetben legalább egy, de többségében két pár (egy- egy területért felelős szociális munkás) végez utcai szociális munkát. Ez a munkarend egyaránt érvényes hétköznapokon, valamint szombat-vasárnap és munkaszüneti napokon, azzal az eltéréssel, hogy hétvégén és munkaszüneti napokon 14 és 22 óra közötti időben végzünk utcai szociális munkát. Ezzel a munkarenddel az utcai gondozószolgálat működése megfelel a szociális törvényben és az I/2000 SzCsM rendeletben, valamint a mindenkori költségvetési törvényekben, valamint az NRSZH-val kötött finanszírozási szerződésben előírt ellátási kötelezettségeknek, nem utolsósorban pedig biztosítja a zökkenőmentes és hatékony, a kliensek érdekeit figyelembe vevő gondozást. Munkatársaink a nyolc órás napi munkaidejükből legalább öt órában terepmunkát végeznek. Az utcai gondozószolgálat működése továbbá megfelel annak a jogszabályi kötelezettségnek is, hogy krízisidőszakban (november 1. és április 30. között) a hét öt napján 18 és 22 óra közötti időben utcai szociális munkát végezzenek, utcai gondozószolgálatunk esetében ez a hét valamennyi napján teljesül.
A terepmunkán kívüli időben munkatársaink adminisztrációs tevékenységet végeztek, ügyeleti munkát teljesítettek, valamint részt vettek a csoport működését koordináló megbeszéléseken (teameken), valamint esetmegbeszélő csoportokon, amelyet ebben az évben a belső esetmegbeszélő csoportokon túl, egy külsős addiktológiai szakember segítségével is megszerveztünk az év második felében, a dél budai utcai szolgálatokkal közösen.
A krízisidőszakban (november 1. – április 30.) a működési rend kiegészül a speciális krízisidőszakban végzett krízisügyelet működési rendjének beillesztésével: hétköznapokon 16-02 óráig, hétvégi napokon pedig 08-02 óráig krízisautót működtettünk, mely a budai terület ellátását végezte, szombati napokon pedig plusz feladatként a budai ellátáson kívül még, 18-08 óra között egész Budapestet és Pest megyét ellátó krízisautó is működött.
IV. Az utcai szociális munka szakmai tartalma
A 2014. évben a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is figyeltünk arra, hogy a fedél nélkül élők ellátását az igényeiknek és lehetőségeinknek megfelelően jó színvonalon lássuk el. Az utcai szociális munkásaink már évek óta dolgoznak az adott területeken, így jól ismerik a területen található helyszíneket, igyekeznek a gondozottjaik mindennapi életének helyszíneit, jövedelemszerzési szokásait, társas kapcsolatait továbbra is minél jobban megismerni, hogy ennek megfelelően tudjanak számukra ellátásokat kezdeményezni. A klienseinkkel kialakítandó segítő kapcsolat érdekében a túlélés biztosításán kívül életminőségük javítását, körülményeik, problémáik pontos felmérését, az őket érő ártalmak lehetőség szerinti csökkentését tekintettük rendkívül fontos feladatnak. Továbbra is biztosítottuk a segítségnyújtásnak azt a formáját is, amelyben az intézményi ellátásokkal szemben bizalmatlan, az utcai létformát kizárólagosnak tekintő gondozottaink számára immár hagyományosan szolgáltatunk: élelmiszer, ruházat, takaró, hálózsák, valamint egyéb, az életben maradást elősegítő, a krízishelyzetek elhárítását célzó eszközök eljuttatását.
Az elsődlegesen alkalmazott munkaforma továbbra is, az egyéni esetkezelés, és a csoportokkal végzett szociális munka. Utcai szociális munkásaink az ügyintézési, információnyújtási, szolgáltatási feladatokat meghaladó, hosszabb távú gondozást igénylő esetekben elsősorban az egyéni esetkezelést alkalmazzák. A csoportokkal végzett szociális munkát elsősorban a kolóniákon, telepeken élő hajléktalanok esetében alkalmazzuk, tapasztalataink szerint hatékonyan.
A korábban hagyományosnak mondható hajléktalan ellátás mellett, az elmúlt évben, és ez évben is számos olyan projekt, program hozott változást a hajléktalan emberekkel folyatott munkába, amelyek az utcai szociális munkát is befolyásolták. Ezek a változások az alapvető ellátást nem érintették, hanem kibővítették annak lehetőségeit.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat saját és Fővároshoz kapcsolódó programjaiban az utcai gondozó szolgálat is részt vett, amely a szakmai munkában is kibővítette az esetkezelések, szociális munka lehetőségeit. A programok alapvetően a személyre szabott gondozási folyamatok hosszú távú megoldási lehetőségeiben gondolkodtak, azaz már nemcsak a hagyományos intézményi keretek között képzelik el a kigondozás lehetőségeit, hanem önálló életvitel kialakítását is lehetővé teszik olyan egészen apró lépésekre lebontva a gondozást, hogy az akár az egészségügyi, képzési, munkába állási rehabilitációt is komplexen támogatták.
Ilyen programnak tekinthető, a 2014. évben is folytatott Fővárosi szervezetekkel közös konzorciumi lehetőségek, „Közterület helyett emberibb körülmények” pályázat, valamint a Hajléktalanokért Közalapítvány pályázatai.
Az utcai szolgálatok emellett a szintén közel három éve működő, a Szeretetszolgálat által kezdeményezett közfoglalkoztatási programban is részt vettek, minden kerületből, területről három-négy embert be tudtak vonni a foglalkoztatásba.
A fentebb jelzett egyéni rehabilitációs programok mellett jelenleg is folyamatban van a XII. kerületi utcai gondozó szolgálatnak egy saját programja, amely a 2012. évben indult, majd 2014 és majd 2015. évben is folytatódódik. A program a személyre szabott egyéni
diagnózison alapuló gondozási stratégiával dolgozva 12 utcán élő hajléktalan ember rehabilitációját valósítja meg.
V. Az utcai szociális munka dokumentációja
A 2014. évben az utcai gondozó szolgálatok a tavalyi évben kialakított dokumentációt használják, immár egységesen:
1.Egyéni nyilvántartó lap, gondozási lap az utcai szociális munkához: Az adatlap azokat a legfontosabb információkat és statisztikai adatokat tartalmazza, melyek elősegíthetik a probléma feltárását, a hajléktalanságba kerülés okainak megismerését, a leghatékonyabb segítési forma kialakítását. Minden olyan esetben használjuk és vezetjük, amikor megkezdett esetkezelésről beszélünk (vagyis amikor nem csak információ, adomány nyújtása, krízisintervenció, ügyintézés, vagy továbbirányítás szolgáltatásról van szó), vagy a kliens harmadik alkalommal kerül kapcsolatba az utcai szociális munkással. Tartalmazza az ügyfélre vonatkozó alapinformációkat (demográfiai adatok), a kliens legfontosabb adatait, a foglalkozási és megélhetési módokra vonatkozó információkat, a kliens jövedelmi viszonyait, az egészségi állapot alapvető jellemzőit, a lakhatásra vonatkozó információkat, valamint a segítő folyamat alakulását.
2.Területi napló: A területi napló a terepen végzett szociális munka dokumentálására szolgál. Kitöltése és naprakész, pontos vezetése az utcai szociális munkások számára minden munkanapon kötelező. Tartalmazza a felkeresett helyszínek és a felkeresett ügyfelek regisztrálását, a területen szociális munkával töltött idő vezetését, valamint a terepen végzett szociális munka leírását. A területi naplók tartalmaznak egy heti tervezet is, ami a heti terület bejárásának tervezetét tartalmazza, valamint egy havi összesítő tábla is megtalálható bennük, amely a havonta végzett munka számszerűsített adatait tartalmazza. A területi naplók havi lebontásban naponta rögzítik a terepen végzett szociális munkát.
3.Helyszínleírás: A helyszínleírás az utcai szociális munkások által felkeresett helyszínek dokumentálására szolgál. Tartalmazza a helyszín főbb jellemzőit, megközelíthetőségét, a helyszínen tartózkodó hajléktalanok adatait, az utcai szociális munkás által fontosnak tartott információkat. Célja, hogy áttekinthetően rögzítse és összegyűjtse egy-egy terület (kerület) hajléktalanok által használt helyszíneit, valamint, hogy esetátadásnál megkönnyítse az eseteket átvevő szociális munkás helyzetét. A helyszínleírást minden egyes rendszeresen felkeresett helyszínről, valamint olyan helyszínről vezetni kell, ahol hajléktalanok életvitelszerűen tartózkodnak. A helyszínleíráshoz minden esetben fényképet kell csatolni, melyet a gondozószolgálat számítógépes adatbázisába kell bevezetni és rögzíteni.
4. Szociális térkép
A szociális térkép célja, hogy bemutassa azokat a helyszíneket, ahol hajléktalan emberek élnek az adott kerületben/területen, valamint bemutassa azokat a szociális és egyéb intézményeket, amelyekkel az utcai gondozószolgálat munkája során kapcsolatba kerül. A térkép az adott terület Google-maps alkalmazását használja, ezen jelöli a fenti helyszíneket, és a helyszín és a helyszínen tartózkodók legfontosabb adatait (név, életkor, jellemző tartózkodási forma, ott tartózkodás jellege stb). A szociális térkép összeköttetésben van a
helyszínleírás c. dokumentummal, így a helyszín további részletes jellemzői is megtekinthetők.
5. Összesítő táblázat a gondozottakról
A forgalmi napló vezetésének megszűnésével szükségessé vált egy olyan összefoglaló adatbázis vezetése, amely tartalmazza az utcai gondozószolgálattal kapcsolatba került ügyfelek legfontosabb adatait. Ezt egy excel táblázatban valósítottuk meg, amely tartalmazza az ügyfél nevét, születési idejét, anyja nevét, és azt, hogy melyik ellátási területen tartózkodik. A táblázatot folyamatosan frissítjük az aktuális ellátotti létszámtól függően.
6. „Utcai életmód felszámolása” táblázat
A 2014. évben került bevezetésre. A táblázat kerületenként tartalmazza éves és havi lebontásban az elhelyezések számát, az elhelyezettek nevét, az elhelyezések típusait: éjjel, átmeneti, munkásszállós, egyéb elhelyezéseket pl. hosszan tartó kórházi elhelyezések, vagy albérleti elhelyezések, családhoz történő helyezéseket is. A táblázat éves szinten az elhelyezési arányokat, azok százalékos megoszlását is mutathatja az összes gondozott létszámán belül!
Ezeken kívül az utcai gondozó szolgálatok szociális munkásai saját esetmunkához kapcsolódva egyéni dossziékat is használnak, amelyben az egyes esetekhez kapcsolódó orvosi, intézményi, illetve személyes anyagokat gyűjtik egybe, ami a gondozás áttekinthetőségét, a gondozási folyamat lépéseinek áttekinthetőségét szolgálja.
VI. Az utcai gondozás során nyújtott szolgáltatások
Utcai gondozószolgálatunk a hajléktalan személyek gondozása és ellátása keretében a korábbi évekhez hasonlóan az alábbi szolgáltatásokat nyújtotta:
Terepmunka, felderítő munka:
A terepmunka során utcai szociális munkásaink felkutatják és térképezik az ellátási területükön élő hajléktalan embereket és tartózkodási helyeiket, megismerik a helyszíneket, rendszeresen felkeresik az általuk gondozottakat, a terepmunkát naponta dokumentálják.
Egyéni esetkezelés
Utcai szociális munkásaink az általuk gondozott hajléktalan emberek gondozása során az egyéni esetkezelés szociális munkaformát alkalmazzák az esetek többségében. Ennek keretében szóbeli megállapodáson alapuló szerződést kötnek az ügyféllel, megpróbálják megismerni mindazokat a körülményeket, amelyek a hajléktalanság kialakulását elősegítették, és közösen kialakított gondozási stratégia alkalmazásával megpróbálják megtalálni azt a lehetőséget, amely segít a hajléktalan létből való kikerülésben, vagy az utcai létforma megszűntetésében. A gondozási folyamat lépéseit, az egyéni esetkezelés menetét az egyéni gondozási lapon dokumentálják.
Csoportokkal végzett szociális munka
Az egyéni esetkezelés szociális munkaformán kívül utcai szociális munkásaink a csoportokkal végzett szociális munkát is alkalmazzák, elsősorban azokon a helyszíneken, ahol nagyobb
csoportokban, kolóniaszerű telepeken élnek hajléktalan emberek, és ezért az egyéni esetkezelés alkalmazása nem lehetséges, vagy nem célravezető. Ilyen helyszínek elsősorban a III/A kerületben találhatók a Hajógyári-szigeten, de más helyszíneken is (XII. ker.) előfordulnak.
Segítő beszélgetés
Elsősorban az egyéni esetkezelésben, annak kezdetén, a kapcsolatfelvétel kezdeti szakaszában alkalmazott szociális szolgáltatás, de szociális munkásaink minden hozzájuk segítségért forduló hajléktalan ember esetében alkalmazzák, akkor is, ha a későbbiekben nem folytatódik a segítő kapcsolat.
Ügyintézés
A legsokrétűbb, és a leggyakrabban alkalmazott segítés, hiszen a hajléktalan létformához kapcsolódóan számos ügyintézési feladatot kell ellátni. Szociális munkásaink elsősorban az általuk gondozott ügyfelek esetében nyújtják ezt a szolgáltatást, de az ellátási területükön élő valamennyi hajléktalan ember esetében szükség van különböző szintű és mértékű ügyintézési feladatok ellátására.
A legfontosabb ügyintézési folyamatok:
- iratpótlás: az egyik leggyakrabban előforduló ügyintézési forma, hiszen a gyakori tárgyvesztések, lopások, elhagyások következtében a személyi igazolvány, születési és házassági anyakönyvi kivonat, TAJ-kártya, adókártya, és egyéb iratok pótlása szinte mindennapos ügyintézési feladat a szociális munkások számára.
- információnyújtás: minden, a hajléktalan ellátás intézményrendszerét érintő kérdésben (nappali melegedők, éjjeli menedékhelyek, szociális információs irodák, egyéb szálláshelyek, stb), és minden a hajléktalan emberek életét érintő egyéb kérdésekben (tüdőszűrés, ruhaosztás, ételosztás, munkalehetőségek, képzések stb) utcai szociális munkásaink naprakész információval rendelkeznek, és ezeket közvetítik a hozzájuk forduló hajléktalan embereknek és saját gondozottaiknak.
- hajléktalan igazolvány készítése:az elveszett, pótlásra váró iratok megszerzéséig, vagy egyéb ügyintézésekhez a hajléktalan embereknek sokszor nélkülözhetetlen a hajléktalan igazolvány, melyet szociális munkásaink állítanak ki.
Dologi juttatás, segélyezés
Elsősorban az egyéni esetkezeléssel gondozott ügyfeleink részére juttatunk el olyan tárgyi eszközöket, és az életben maradást elősegítő felszereléseket, élelmiszert, használati tárgyakat, amelyek elősegítik a szerződésben megfogalmazott célok elérését, a gondozási stratégia megvalósulását. A téli krízisidőszakban pedig feltétel nélkül biztosítjuk ezeket az eszközöket, melynek célja, hogy az ellátási területünkön élő hajléktalan embereknek biztosítsuk a közvetlen életveszély elhárítását, megelőzzük a különböző egészségkárosodások (fagyás, stb) kialakulását. Ezeket az eszközöket részben saját, részben pedig pályázati források igénybe vételével biztosítjuk.
Szállítás
A rendelkezésre álló gépkocsikkal látjuk el azokat a feladatokat is, amelyek gondozottaink számára a gondozási folyamatban nélkülözhetetlenek: különböző intézményekbe, hivatalos ügyek intézéséhez történő szállítás, abban az esetben, ha ez a gondozottaknak másképpen nem oldható meg. Ebbe a körbe tartoznak azok a szállítási feladatok is, amikor ügyfeleinknek valamilyen okból el kell hagyniuk addigi tartózkodási helyüket, és az új helyszínre
„költözés”, vagy egy intézményben való elhelyezés ezt szükségessé teszi (sok esetben jelentős mennyiségű tárgyról van szó, hiszen ügyfeleink egy része sok tárggyal rendelkezik, sokuknál afféle kvázi-háztartás alakul ki).
Továbbirányítás
Amennyiben a segítés az utcai szociális munkás megítélése szerint nem az utcai szociális munka feladatkörébe és kompetenciájába tartozik, vagy ha az általunk gondozott ügyfélnek más jellegű segítségre és szolgáltatásra van szüksége, akkor tájékoztatjuk az ügyfelet az igénybe vehető szolgáltatásokról, azok hozzáférhetőségéről, és a számára megfelelő intézménybe irányítjuk (drogambulanciák, családsegítő központ, gyermekjóléti szolgálat, fogadó, rehabilitációs intézmény stb).
Utógondozás
Utcai szociális munkásaink a hajléktalan létformából részben vagy egészben kikerült gondozottaik esetében utógondozást végeznek, az intézményekbe (szociális otthon, rehabilitációs intézmények), vagy albérletbe, önálló lakhatásba került ügyfeleket rendszeres időközökben látogatják, és megpróbálják elősegíteni a helyzet stabilizálását és a hajléktalan létforma végleges megszüntetését.
A krízisidőszakban végzett speciális szolgáltatások
Utcai gondozószolgálatunk krízisautó és speciális utcai gondozás működtetésével vett részt a krízisidőszak megnövekedett feladatainak ellátásában a fővárosban. Ekkor nem csak ellátási területén, hanem a pesti oldalon és Pest megyében is ellátja az utcai szociális munka feladatait. A krízisidőszakban működtetett krízisautó tevékenységét 2011. végétől nagyban megkönnyíti, hogy a budai oldal diszpécserszolgálati feladatait a Magyar Máltai Szeretetszolgálat diszpécserközpontja látja el.
Teajárat működtetésében való segítségnyújtás
Az évek óta hagyományosan működtetett teajárat a 2011-2013. évi krízisidőszakban a Kelenföldi pályaudvar közelében a Vasút utcában működött. Átlagosan 40-60 fő vette igénybe az ellátást. A hajléktalan embereknek szendvicset, valamint forró teát juttatnak a teajárat során. A 2013-2014-es krízisidőszakban a helyszín ugyanaz maradt, és a tavalyi évhez hasonlóan a tea és szendvics kiosztását kizárólag önkéntesek végezték, így szociális munkásaink a helyszínen egyéb gondozási és szociális feladatokat is el tudtak látni.
Kulturális programokon való részvétel
Az utcai gondozó szolgálat ügyfelei a 2014. évben az utcai szolgálat szervezésében színházi előadásokon is részt tudtak venni. A színházi programokon való részvételt a 2014. évtől immár egy HKA pályázaton nyert saját program keretei közt volt lehetőség utcán élő
gondozottjaink részére is egy fél évig tartó színházi projektben működtetni. A program a színházlátogatás és élményfeldolgozó beszélgetések is tartalmazott.
Jogsegély szolgáltatás
Az utcai gondozó szolgálat ügyfelei számára a 2014. évben is lehetőség volt jogsegély igénybevételére, saját pályázat alapján a Feszty utcai intézmények bevonásával.
VII. Az utcai gondozó szolgálatok intézményi kapcsolatai, az intézményekkel való együttműködésről és hajléktalan emberek ügyében történt rendeletről
A 2014. évben is hangsúlyos volt az együttműködések fenntartása mindazokkal az intézményekkel, szervezetekkel, amelyek bármilyen segítséget adhatnak akár a gondozás, az ellátás szakmai megvalósításában, akár közvetve vagy közvetetten a kliensek ügyeinek intézésében, az utcai gondozószolgálat egészének szakmai vagy akár technikai működésében, adományok biztosításában, vagy bármely olyan területen, amely akár egy-egy kliens, akár a gondozószolgálat számára jelenthet segítséget.
Ebbe a körbe tartoznak a hajléktalan-ellátásban részt vevő szervezetek, szállást nyújtó intézmények, akikkel az együttműködés magától értetődő, hiszen a velük való kölcsönös együttműködés háttere elengedhetetlen az utcai szociális munka végzéséhez. Ehhez kapcsolódóan a téli krízisidőszakot megelőzően egy közös együttműködési szándéknyilatkozat megírására is sor került a Máltai Szeretetszolgálat és a krízisidőszakban hajléktalan ellátásban résztvevő szervezetek között, amely a krízisidőszak speciális szükségleteit tartalmazza a pluszfeladatok ellátása mellett.
Az utcai gondozó szolgálatok az utcán élő hajléktalan emberek gondozása során első körben legtöbbször a helyi közterület felügyelet, valamint a Rendőrség szerveivel kerülnek kapcsolatba. Egész évben folyamatos a kapcsolattartás mindkét hatósági szervvel, mivel több, az utcán élő hajléktalan emberekre vonatkozó jogszabályi, fővárosi rendelkezés, intézkedés született az utóbbi időszakokban. Az előző évben hatályba lépett egy Fővárosi Rendelet, amely az életvitelszerű közterület használatot szabálysértéssé minősíti, és bünteti. Ennek mentén az összes kerületi közterület felügyeletekkel, valamint a kerületi Rendőrkapitányságokkal is szoros együttműködést alakítottunk ki, ennek igényét mind a Rendőrség, mind a Közterület Felügyelet és az Önkormányzatok is jelezték. Az együttműködés kereteit elsősorban a közös területi bejárások, egyeztető fórumok és jelző rendszer kialakítása adta.
A 2014. évben a XII. kerületi és a II. kerületi hatóságokkal különösen jó kapcsolatot sikerült kialakítanunk. A III. kerületben a Rendőrséggel állunk szoros viszonyban, az I. kerületben pedig heti rendszerességgel egy közgyűlés keretein belül a Közterület Felügyelettel, Rendőrséggel, Polgárőrséggel folytatunk együttműködést.
A fentebb említett Fővárosi Rendelethez kapcsolódóan több kerület is hozott létre olyan zónákat, ahol tilos a közterület használata, ezt a III. kerület, valamint a XII. kerület nem szabályozta. Az I. kerületben a Világörökségi részek lettek kijelölve „tilalmas zónaként”, amely majdnem a kerület teljes egésze. Az év utolsó negyedévében az Ombudsman a rendeletet a Legfelsőbb Bíróság elé vitte, amely a rendelet felülvizsgálata során hatályban
hagyta az aluljárók, értékmegőrzés szempontjából tilalmas részekre vonatkozó megkötéseket. Sok egyéb mellett e vonatkozásban a Kúria megállapította, hogy összefüggő településrészeket nem lehet kijelölni, valamint az Alkotmánybírósághoz fordult, a kerületek által kijelölt tilalmas területek ügyében.
A rendelet értelmében a tavalyi évben már többoldalú együttműködés és közös munka indult el a hajléktalanellátó szervezetek és a rendfenntartó szervek között: a Főváros és a Rendőrség külön erre a célra próbált egy olyan rendőrségi egységet kialakítani, amely az elhatárolt zónákból próbálja a hajléktalan gondozottakat elhelyezésbe juttatni. Ehhez a Főváros protokollt, tárgyi eszközöket, és több mint 20 fős személyi állományt rendelt hozzá, a hajléktalanellátó szervezetek pedig részt vételüket és együttműködésüket adták hozzá.
Az észak budai oldalon lényegében egy terület az, amely a rendelet értelmében majdnem teljes egészében tiltja a közterületen való tartózkodást, ez pedig a I. kerület, lévén a Világörökség része. A kerületi hatóságokkal jó az együttműködésünk, tapasztalatink szerint ők elsősorban a Közterület Felügyelet és Rendőrség révén próbálják a kerületi hajléktalanságot visszább szorítani, de ennek gyakorlata kevésbé a szabálysértés irányában jelenik meg, sokkal inkább a terület fokozottabb ellenőrzésében. Az együttműködésünk velük folyamatos.
A szakmai munkát segítő együttműködések közé sorolható az Önkormányzatokkal történő együttműködés is, itt elsősorban a különböző ügyintézésekhez kapcsolódó közös munka volt jellemző (anyakönyvi kivonatok, iratpótlások), de segítséget kaptunk terület- és tulajdonjogi kérdésekben is, valamint a XII. kerületi önkormányzattal a 2012. évben kezdtünk és 2014. évben folytattunk egy kiemelt projektet, melyről lentebb részletesen beszámolunk.
Szintén a XII. kerülethez kötődően egy un. modell program is elindult, 2013 nyarán, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület, a kerületi Közterület-felügyelet, a kerületi Rendőrkapitányság, a Pilisi Parkerdő Zrt., valamint a XII. kerületi Önkormányzat részvételével. A program azzal a szándékkal indult, hogy a kerületben, utcán élő hajléktalan emberekkel elkezdődjön egy hatékonyabb, minden fél számára megfelelő, és eredményesebb előre lépés. A hatósági szervek, és a Máltai Szeretetszolgálat közös szakmai tapasztalatai felhasználva kifejezetten a problémás közterületeken élő utcai hajléktalanságra fókuszált. Közös bejárások, feltérképezések, szociális diagnózisok kialakításával immár eredményeket is elértünk. A program nagy értéke az egyéni diagnózisok mentén haladó segítségnyújtás, a hatékony jelzőrendszer kialakítása, a rendszeres személyes kapcsolattartás az összes programban résztvevők aktív munkájával. Így például havonta, megbeszéléseket tartunk, ahol a gondot okozó problémás területeket meghatározzuk, a krízisben lévő hajléktalan emberekről személyes tapasztalatokat rakunk össze, és közös terveket indítunk el. Véleményünk szerint ez a program egy jóval békésebb eszközként működik az életvitelszerű közterület-használat problémájának megoldásában.
Ebben az évben elsősorban a II. kerületi és a XII. kerületi utcai gondozószolgálat volt szoros együttműködésben a Pilisi Parkerdőgazdasággal, hiszen működési területünk egy része tulajdonjogi szempontból az említett szervezet kezelésében áll. A Parkerdő munkatársaival folyamatos területi bejárásokat és közös szakmai egyeztetéseket kezdeményeztünk, több erdei helyszín közös munkánk eredményeként felszámolódott.
Egy-egy, vagy esetleg több „közös” probléma megoldásában a kerületi családsegítő központokkal és gyermekjóléti szolgálatokkal is jó kapcsolatokat építettünk, számos esetben előfordult, hogy „gyerekes” hajléktalanság problémáját kellett közösen megoldani, és szintén több esetben működtünk együtt, amikor szülés előtt álló hajléktalan nő problémáját igyekeztünk megoldani. Különösen jó szakmai együttműködés alakult ki az III. kerületi és a
XII. kerületi családsegítővel és gyermekjóléti központtal.
Meg kell említeni a 2014. évben, elsősorban élelmiszer adományokkal (pékáru, készétel) segítették az utcai gondozószolgálat működését a különféle pékségek, közülük is állandó adományozónk a Hauki pékség a II. kerületben.
A 2014-as téli krízisidőszakban is szorosan együttműködtünk A BRFK-val, a Katasztrófavédelemmel, a Fővárosi Közterület-felügyelettel.
2014-ben a II. kerületben és a XII. kerületben egy hirtelen jött időjárási katasztrófa miatt a hegyvidéki részeken ónos eső miatt az erdős részeken lefagytak a fák, és letörtek az ágak. Ennek következtében nem lehetett a területekre bejutni, az erdős részeken sehol. A bent élő hajléktalan emberek segítésére a XII. kerületi illetve a Fővárosi Katasztrófavédelemmel, Xxxxxx Xxxxxxxxxxx közösen dolgoztunk ki megoldásokat, amely elsősorban a hideg elleni védelemre irányult.
Az együttműködésekről kerületi szinten a kerületek szakmai beszámolójában lehet olvasni!
VIII. Munkatársaknak szervezett szakmai programok
A 2014. évben tovább folytattuk a két hetes rendszerességgel megtartott esetmegbeszélő csoportunkat, melyeken a munkatársak által felhozott eseteket beszéltük át, megpróbálva közösen segíteni az esetvezetésben dilemma előtt álló munkatársaknak, vagy éppen olyan tipikus, vagy sikeres eseteket mutattunk be, amelyek tapasztalatai segítették a sikeres munkát. Az esetmegbeszélőt 2014. év második felétől külső addiktológus szakember segítségével folytattuk.
A 2014 év során továbbra is lehetőség volt az intézmények közötti közös szakmai műhelyek megvalósítására is, ahová a Szeretetszolgálat egy-egy intézményből jelentkezhetett több munkatárs is. Így szolgálatunk kollégái is részt vettek ezeken a megbeszéléseken, amelynek eredményeképpen több témakörben indultak el kisebb munkacsoportok is, ebben az évben főként az addiktológiai vonalon, a Máltai Szeretetszolgálat Fogadó csoportjával.
Ezekkel párhuzamosan több esetmegbeszélő és team is létrejött, amelyek elsősorban egy-egy programban résztvevő gondozottjaink egyéni esetkezelését próbálták több oldalról, több szemszögből megvilágítani, megoldásokat keresni, pl. konzorciumi team-ek.
A 2014. évben zárult le a TÁMOP lakhatást támogató programja is, amelyben az utcai szolgálatok tevékenyen részt vettek.
IX. Az utcai gondozó szolgálat saját pályázatai, programjai
Intézményünk a 2014. évben is számos pályázat benyújtásával igyekezett kiegészíteni és hatékonyabbá tenni alapellátási feladatainak megvalósítását. A pályázatok közül immár több lezárt programunk is van, valamint 2014 júliusának végén ismét beadtunk pályázatokat, a már lezárt pályázataink folytatására és újak elindítására.
A lezárt pályázataink közül kiemelt volt a 2013-2014-es téli krízisidőszak támogatására kiírt HKA pályázat, valamint a Színházi program pályázata, illetve a Jogsegély szolgálat működtetése. Minden program sikeresen zárult le.
A 2014. évben három pályázatot sikerült elnyernünk: téli felszerelés biztosítását a 2014-2015. évi téli krízisidőszakra, jogsegély pályázatot, valamint egy egészségügyi védőoltás pályázatot.
1. Téli felszerelés biztosítása
A hajléktalan emberek számára biztosított eszközök beszerzésére 2.520.000 nyertünk a Hajléktalanokért Közalapítványtól.
A 2014. évben a kilenc utcai gondozó szolgálat közösen adott be pályázatot. Olyan eszközök és felszerelések beszerzését indítottuk ez az év végén, amelyekkel biztosítani tudjuk majd, a téli időszak speciális szükségleteit az utcán élő ügyfelek számára, pl. hálózsák, termosz, cipő, zokni, kesztyű, törülköző, gyertya, sátor, esőkabát, sapka, fólia, jégeralsó, duplafalú, hőtárolós edény, önindukciós lámpa, polifoam, hátizsák, borotva, borotvahab, stb.
2. Jogsegély szolgálat biztosítása a Déli pont intézményeiben
A Xxxxxx Xxxxx utcai intézmények számára sikerült a jogsegély szolgálat folytatását sikerült elnyernünk: egy pályázaton 951.000 Ft-ot nyertünk meg. A jogsegély szolgálat keretein belül heti rendszerességgel van alkalmunk jogászt foglalkoztatni, mindhárom intézmény ügyfelei részére. A jogász az utcai gondozó szolgálat ügyfélfogadó helyiségében ad fogadóórákat, 2014. év október 31.-től induló jogsegély szolgálat 2015. év június 30.-ig tart majd.
3. Védőoltás pályázat
Egy HKA egészségügyi pályázaton 616.000 Ft-ot sikerült nyernünk védőoltásokra, a zöld területen élő hajléktalan emberek részére. A pályázat 2015 tavaszán kerül megvalósításra, 9 utcai gondozó szolgálat ügyfelei részére. A védőoltás kullancsfertőzött területeken nyújtana védelmet ügyfeleink számára több éven keresztül.
4. Krízisautó működtetése
A krízisautó működtetését önállóan, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Diszpécserszolgálatának közreműködésével, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Menhely Alapítvány által működtetett konzorcium költségvetéséből biztosítottuk ez évben is.
5. XII. kerületi rehabilitációs program
A korábban már említett egyéni diagnózisokon alapuló rehabilitációs programokból egy a
XII. kerületben utcán életvitelszerűen élő hajléktalan emberek számára egy kiemelt projekt 2012. év novemberétől indult el és jelenleg is tart.
A programban a XII. kerületben dolgozó szociális munkások, személyre szabott egyéni gondozási és rehabilitációs tervek mentén dolgoznak olyan hajléktalan emberekkel, akik évek óta a XII. kerületben éltek utcán. Számukra lakhatási, munkavállalási, egészségügyi, képzési támogatást biztosítanak egyéni szociális esetmunka mellett.
A rehabilitációs program lényegében a fent írtakhoz kapcsolódóan egyfajta új szemlélettel közelíti meg a hajléktalanokkal folytatott gondozási munkánkat. Teret és lehetőséget ad egyéni támogatásra olyan módon, hogy a hajléktalan emberek szükségleteit, igényeit veszi alapul, és nem egy adott szolgáltatásba próbálja bevonni a segítségre szorulókat. Ez a típusú gondozás láthatóan az önálló életvitel kialakítását célozza meg tartósan utcán élő emberek számára. A program számos nehézsége önmagában rejlik, hiszen jóval nehezebb és hosszabb utat választ egy probléma megoldására, sok időt és energiát szükséges belefektetni a gondozási munkába, és nehezebb stabilitást találni benne. (kereteiben más, de ehhez hasonló önálló életvitelt segítenek a konzorciumi munkásszállói lakhatások, konzorciumi albérleti támogatások!)
Az önálló életvitel támogatása, nyomon követése, segítése immár nem intézményi keretek között más típusú probléma megoldásokat kíván a szociális munkától. A támogatási keretek nyitott felhasználása során nemcsak azt kell meghatározni, hogy milyen célt, irányt vegyen a felhasználása (pl. most kályhát vegyek, vagy egy átmeneti szállót fizessek ki ügyfelem számára), hanem a változások nehézsége, az egyéni élethelyzetekben történt krízisek, váltások (pl. elvesztettem a munkám) feldolgozásának segítése, és a támogatások felhasználásának új irányainak megkeresése is.
A program során kicsit a támogató szociális munkás ténylegesen a mindennapi segítő szerepkörébe lép.
Ami kiemelendő, hogy a program előnye az volt és jelenleg is az, hogy komplex rehabilitációt tett/ tesz lehetővé, azáltal, hogy nemcsak egy adott területen segíti az ügyfeleinket (pl. kizárólag lakhatás, vagy csak képzés), hanem egyszerre több problématerület megoldásán dolgozhatunk.
A program részletesebb leírása a XII. kerület szakmai beszámolójában található meg.
X. Krízisidőszakban végzett tevékenységek
A krízisidőszakban tervezett szolgáltatások érintették a Máltai Szeretetszolgálat összes hajléktalanellátó intézményét, mivel mindenhol kapacitás-bővítésre került sor: vagy ideiglenes krízisférőhelyek kialakítására, vagy a nappali ellátások hosszabban tartó nyitva tartására, vagy téli élelem biztosítására került sor minden területen.
Utcai gondozószolgálatunk az alábbiak szerint vett részt ezekben a programokban:
A téli időszakban elsősorban a veszélyhelyzetben az utcán, közterületen élő hajléktalan emberek elérését, azonnali segítségnyújtás lehetőségét célozza meg a diszpécserszolgálat és a hozzá kapcsolódó speciális utcai szolgáltatás, az un. krízisautó működtetése.
A diszpécserszolgálat mindennap reggel 08.00-tól hajnal 02.00-ig fogadja a krízishelyzetben lévő hajléktalan emberekkel kapcsolatos bejelentéseket. A budai diszpécserszolgálat a Menhely Alapítvány központi diszpécser telefonszámán érhető el. A bejelentéseket a diszpécserünk a 00-0-000-0000 telefonszámon, a 2 mellék kiválasztásával, (a budai oldalon lévő bajba került hajléktalan emberek bejelentése) fogadja. A lakossági, hatósági bejelentéseket a diszpécserszolgálat a kerületekben illetékes utcai gondozó szolgálatoknak adja át, illetve az un. krízisautó szolgálatot értesíti, és koordinálja annak működését.
Az un. krízisautó szolgálat téli időszakban éjszaka biztosítja a krízishelyzetben lévő hajléktalan emberek azonnali segítséghez jutását. A krízisautó szolgálatot, az Utcai gondozó szolgálataink biztosítják a hét minden napján. Hétköznap 16.00-tól hajnal 02.00-ig, hétvégén 08.00-tól 02.00-ig. A krízisautó a diszpécser szolgálat által koordinálva egy órán belül kimegy a bejelentett helyszínre. A krízisautó szolgáltatásunk célja, hogy a bajbajutott embereket az állapotának megfelelő intézménybe juttassuk el, a krízishelyzet elhárításának legmegfelelőbb módját megtaláljuk, illetve a szükséges eszközökkel, és felszerelésekkel (takaró, hálózsák, élelmiszer stb) ellássuk őket. A krízisautó szolgálat 2014. november 1.-től indult el.
Ezen kívül természetesen az összes kerületi Utcai Gondozó Szolgálat a téli időszakban is folyamatosan biztosítja a területen élő hajléktalan emberek ellátását, gondozását, valamint fokozott figyelemmel kíséri azon ügyfeleinek az ellátását, akik az intézményi ellátásokkal bizalmatlanabbak, nehezebben mozdíthatóak jelenlegi helyszíneikről. Munkájuk során hetente több alkalommal felkeresik a területen élő hajléktalan emberek helyszíneit és igyekeznek az ott élőket az egészségügyi, szociális állapotuknak megfelelő ellátás felé irányítani, illetve a krízishelyzetre való tekintettel számukra olyan dologi eszközöket juttatnak el, amelyek életben maradást segítik, (pl. takarót, izolációs fóliát, hálózsák, meleg ruházat, élelmiszer, stb.) és elhárítják a közvetlen életveszély kialakulását.
Önkéntesek részvétele az utcai szociális munkában
Az utcai szociális munkában viszonylag korlátozottak az önkéntes munkavégzés lehetőségei, hiszen a terepen végzett szociális munka során az utcai szociális munkások általában megkezdett egyéni esetkezelés során találkoznak az ügyfelekkel. Az önkéntes munkavégzés így elsősorban az irodában végzett ügyintézéshez, vagy az egyébként is erősen karitatív elemeket tartalmazó tea és szendvics járatokhoz kapcsolódóan képzelhető el. Ez utóbbi esetben, vagyis a teajáratokon, 2014 telén is számos önkéntes munkatárs segítette munkánkat. 2014-ben önkéntesek bevonásával bonyolítottuk le a színházi program kíséretét.
XI. Ellátási területek alapadatai és beszámolói
I. és II. kerület
Az I. és II. kerületi utcai gondozó szolgálat alapadatai:
1. Elnevezése:
Magyar Máltai Szeretetszolgálat I. és II. kerületi Utcai Gondozó Szolgálat
2. Székhelye:
Magyar Máltai Szeretetszolgálat 1013 Bp. Xxxxxx Xxxxx u. 6-8.
3. Ügyfelek számára nyitva álló helyiség:
Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gondviselés Háza, Utcai Gondozó Szolgálat, 1011 Budapest Xxxxxx Xxxxx u. 6.
4. Szakágazati besorolása:
Szociális alapszolgáltatást nyújtó szolgáltatás
5. A szociális szolgáltató fenntartója:
Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület 1125 Budapest, Xxxxxxx Xxxxx u. 58-60.
6. A szociális szolgáltató üzemeltetője, felettes szerve:
Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Közép-Magyarországi Régió Központ 1011 Budapest Bem rkp. 28.
7. A székhely, telephelyek (ingatlan) jelenlegi tulajdonosa:
A székhely tulajdonosa: Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület A telephely tulajdonosa: Budapest Főváros Önkormányzata
8. A szociális szolgáltató nem önálló jogi személy
9. Gazdálkodási forma: A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Közép-Magyarországi Régiója által jóváhagyott és általa biztosított költségvetés keretei szerint, a szolgálat nem folytat önálló gazdálkodást.
10. A szociális szolgáltató anyagi forrásai:
Pályázati NRSZH finanszírozási szerződés alapján kapott normatív állami támogatás A fenntartó szervezet által biztosított támogatás (Pályázati pénzek, adományok)
Budapest I. és II. kerületi Utcai Gondozó Szolgálatának 2014. évi szakmai beszámolója
I. Az I. kerület általános bemutatása
Budapest I. kerülete, a Buda egyik központi területének számít, valamint egyedülálló középkori városrészeivel kiemelt helyet foglal el az ország, a Főváros történelmében egyaránt.
A kerületben számtalan nevezetes városrész, emlékhely található, melyek történelmi szempontból is központi szerepét tükrözik.
A városrészek némelyike évezredek óta lakott terület volt, számos műemlékkel teli.
A városrészeket az alábbi területek szerint határozzák meg, elnevezéseik pedig a római, török korig nyúlnak vissza:
- a budai hegy északi és keleti részén terül el a Duna parttal bezárólag, a történelmi Vizivárosnak nevezett rész; a Naphegyet és Vérmezőt magába ölelő Krisztinaváros; a Várhegy, Naphegy és Gellért hegy tövében található igen nagy kiterjedésű zöld terület, a Tabán; a Budai Várhegy, rajta a Budavári Palotával, valamint a Gellért hegy Tabán felé eső területe is. A kerület a Duna part talán legszebb részét is magáénak tudhatja.
A kerületben a legmeghatározóbb történelmi építmények, a római (Királyfürdő, Fő utca) és középkorig, illetve a török hódoltság idejébe nyúlnak vissza. Az emlékhelyeken és azok környezetében számos parkosított területet találunk.
A legnagyobb a már fent említett Tabáni városrész, majd a Gellért hegy egészen a vízesésig tartó területe; az Erzsébet híd lábánál meghúzódó Xxxxxxxx xxxxxxxx szobrát körülölelő kis park; a Vérmező parkja; a régi Horvát-kert.
A kerület több más kerülettel határos, így a XII. kerülettel, a II. kerülettel, valamint a XI. kerülettel is. A kerületek találkozásánál nagyobb forgalmi csomópontok (Xxxxx Xxxxxx tér, Déli pályaudvar, Batthyány tér, Xxxxx Xxxx tér) találhatóak, melyek a budai terület infrastruktúrájának talán legfontosabb részeit képezik.
Több stílusban épült templom, és kolostor is megtalálható: a Fő utca például hét teret érint, rajta öt templommal. A Budai Várhegyen pedig a Királyi palota mellett az un. polgárvárosban több nevezetesebb, nagyobb tér is található: Bécsi kapu tér, Szentháromság tér, Dísz tér, Kapisztrán tér, Xxxxx Xxxxxx tér, stb. A Vár egyik legközkedveltebb része a Halászbástya és a Szentháromság tér.
Az utcai gondozó szolgálat II. kerületi részének általános bemutatása
Utcai gondozó szolgálatunk szolgáltatási területéhez tartozik a II. kerület Csalogány u., Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx, Xxxxx Xxxx u., Pusztaszeri út, Szépvölgyi út által határolt része is. Ez a területi is szolgálatunkhoz tartozik, legfontosabb jellemzője az, hogy ez a II. kerület belvárosi részét képezi, itt erdős részek nem találhatóak, kiemelt része a a Xxxxx Xxxxxx tér. Itt gyakran megfordulnak a többi budai kerület által gondozott hajléktalanok, de időnként a pesti
oldalról is átjönnek az ott élő fedélnélküli emberek. A Xxxxx Xxxxxx téren napközben sokan koldulásra, mint jövedelemszerzés helyszínére használják az emberek.
Sokszor előfordulnak és megjelennek különböző csoportok is a területen. Időnként fiatal, drogfüggő hajléktalanok és feltűnnek ezen a területen.
II. Az I. és II. kerületi részek földrajzi adottságai és a területek köztereinek jellemzése
Az I. kerület egy igen jelentős részét hegyes és dombos területek alakítják: a Várhegy északi és keleti lejtője, a Várig húzódó Krisztinaváros, a Várhegy, Naphegy, Gellért hegy lábánál lévő Tabán mind magasan fekvő területek, amelyek igen nagy kiterjedésű zöld területeket adnak a kerület városrészeinek: a terület majd egészén történelmi emlékhelyekkel körülölelt díszes fás, bokros, virágos parkok lelhetőek fel.
A kerület kisebb részén a Duna parthoz közel elfekvő sík területek jellemzőek. Az itt található városrészekhez köthetőek a kerületben található legfőbb közforgalmi utak, és azok részét képező legfőbb közlekedési központok, és a budai kerületeket összekötő BKK busz és villamosjáratok is.
A kerület legforgalmasabb csomópontjai a Déli pályaudvar és a Batthyány tér, valamint a II. kerülettel határos Xxxxx Xxxxxx tér. Ide futnak be és indulnak a BKV busz és villamosjáratai, melyek az összes budai kerületet összekötik a Budapesti Metró és Hév járataival.
A kerületben lévő közterületek jelentős része esik valamiféle műemlék, vagy történelmi emlékhely közé és szinte kizárólag park, díszpark képezi. A kerületben fellelhető hajléktalan emberek által kialakított helyszínek zöme ezeken a közterületeken jelenik meg.
A II. kerületi részeken pedig teljes egészében csak belvárosi utcai részek találhatóak, egyetlen parkszerű rész a Mechwart liget, illetve a Széna tér bizonyos részei. Itt kiemelt területként a Xxxxx Xxxxxx tért jelölhetjük meg.
III. A kerületben életvitelszerűen tartózkodó hajléktalan emberek által kialakított főbb helyszínek fellelhetősége és azok jellege
A kerületben tartózkodó hajléktalan emberek fellelhetősége, mint azt fentebb említettük, a forgalmi csomópontok találkozásánál, a műemléki részeken és a parkokban is egyaránt jellemzőek.
A területen a három legforgalmasabb városrész a Déli pályaudvar és környéke, a Xxxxx Xxxxxx tér valamint a Batthyány tér és környezete.
Ezek a csomópontok jó jövedelemszerzési és találkozási pontként funkcionálhatnak az azokat használó hajléktalan emberek körében. Ezért leginkább ún. nappali helyszínként jelölhetőek meg: az itt található hajléktalan emberek zömmel kéregetésből, koldulásból, üveggyűjtésből szerzik jövedelmüket, de találkozókra és információcserére is itt nyílik mód, hiszen ezeken a területeken nem csak a kerületben élő hajléktalan emberek, hanem más kerületekben éjszakázó emberek is megfordulnak.
Jellemzően csak nappal tartózkodnak itt, az éjszakákat kevesebben töltik itt.
Éjszakai tartózkodásra a padok, falak menti beugrók zugos részei, árkádos részek szolgálnak, az itt élő emberek száma változó. Ők zömmel pokrócokat, hálózsákot, matracokat használnak
alváshoz. A helyszínek, alkalmi fekhelyek száma sok tényező függvénye, pl. nyári időszakban több, télen kevesebb a közterületeken éjszakázó emberek száma. Szolgálatunk a terület egészét tekintve 32 aktív helyszínt tart nyilván, valamint a jelenleg üres helyszínek száma 10- 15 db.
A 2014. évben az évben a Batthyány téren és Xxxxxxxxx Xxxx utca környékén, főleg a nappali időszakban nagyon sokan tartózkodtak, számuk a 20-25 főt is meghaladta. Ez nagy problémát okozott mind a lakosság, mind a városvezetés számára, és a területen lévő szociális munkát sem könnyítette meg, mivel az itt lévő hajléktalan emberek jó része „bandába verődött”, általánosan megjelent a drog, a rendszeres italozás. Az év során a velük folytatott intenzív szociális munkának és a társszervekkel való folyamatos együttműködésnek, az év végére számuk 0-5 fő közé esett vissza. Több itt tartózkodó hajléktalan embernek a nyár folyamán annyira leromlott az egészségi állapota, hogy az őszi időszakban egészségügyi ellátásba kerültek, a rehabilitációjuk azóta is folyamatban van.
A Déli pályaudvaron élők száma a 2014. évben jelentősen nem változott az előző évekhez képest. Jelenleg is csupán egy helyszínről van tudomásunk, de az év során az itt éjszakájukat töltő emberek nagyrészt kicserélődtek. A társaság állandó, két-három fő-s magjához gyakran
„csapódnak” más, hajléktalan emberek.
A Déli pályaudvar közvetlen környezetében található egy nagyobb kiterjedésű park, a Vérmező, ahol több helyszín is fellelhető. A helyszínek száma változó, ez is főként időjárás és évszak függvénye. A helyszínek zöme az Attila út felőli oldal, bokros részein, illetve a park Mikó utcánál található Főkert épületnél, valamint a metró szellőzőjénél található meg. Szintén az Attila út, mentén a Vár oldal felé vezető lépcsők (Korlát lépcső, Bugát lépcső) mentén is találhatóak időszakos helyszínek.
A Krisztina körút mentén felfelé nyitó szintén egyik legnagyobb kiterjedésű zöld területe a kerületnek a Tabán és a Naphegy. Az itt lévő helyszínek szintén a fás, bokros részeken lelhetőek fel, de jellemzően csak nyáron találhatóak itt hajléktalan éjszakázó emberek, viszont akkor igen nagy számban. A fluktuáció igen nagy, legtöbben csak időszakosan alszanak itt.
Helyszínek találhatóak még a Tabán és Naphegy oldalában lévő lépcsőknél, vagy a lépcsők menti házak beugróiban. Ezeket a helyszíneket évek óta használják. Főként matracokon alszanak, de az itt élők száma alacsony, mindössze egy-két emberről van szó. Ezen a területen található az MTI egykori irodaháza, amely most elhagyatottan áll, könnyű rejtekhelyet nyújtva a hajléktalan embereknek. Ebben az évben itt öt főt találtunk.
A körút másik oldalán a tabáni részekkel szemben található meg a Horváth-kert, és a Döbrentei tér. Az előbbi parkban alig találunk helyszínt, ha van az is időszakosan, elvétve egy-két fő tartózkodik itt. A Döbrentei téren szintén nem találhatunk fix helyszíneket, a beköltözés alkalomszerű és időszakos. Padokon vagy a Duna parton találhatunk éjjeli helyszíneket, de zömmel nyáron.
A Döbrentei térhez közel található meg az Erzsébet-híd budai hídfője és a híd alatti park, a Tabánhoz történelmileg kapcsolódó Rácfürdő. A területen, több helyen élnek hajléktalan emberek. A helyszínek régiek, de közel már két éve itt is olyan változások történtek, amelyek lecsökkentették a hajléktalan emberek helyszíneinek számát. A híd alatti részeket, bokrosabb területeket a Főkert folyamatosan rendezi, a bokros részek kivágása miatt a védett helyszínek
száma lecsökkent. Az Ivócsarnok részénél általában 3-4 fő éjszakázik folyamatosan, de a parkban szinte ez évben már senki nem költözött be. Egy idősebb férfi helyszíne volt teljesen látható, szinte tüntetőleg jelen a híd alatt egész évben. Ő a tavalyi évben is itt tartózkodott.
A Fő utca felé fordulva több teret és ott éjjeli alvásra alkalmas zugokat, beugrókat, padokat, védett helyeket találhatunk. A Xxxxxxxx Xxxxx téren, illetve a Xxxxx Xxxx téren az előző évben tapasztaltakhoz viszonyítva nagyon csekély létszámban találtunk helyszíneket. Mindkét területet a kerületi közterület felügyelet ellenőrzi, kerületi rendőrség járja, megakadályozva ezzel az alkalmi beköltözőket.
A kerülethez még egy nagyobb kiterjedésű zöld terület tartozik, a Gellért hegy egy igen jelentős része. A Sánc utca felől találhatjuk meg a Gellérthegyi víztárolót és mellette a Filozófiai keretet (vagy Filozófusok kertjét), illetve a hegyhez tartozó alacsonyabb részen lévő sétányokat. 2013-ban a területet megtisztították, a bokrokat kivágták, így nem találhatóak rajta helyszínek, csak elvétve egy-egy beköltöző, időszakosan.
Magán a Gellért hegyen számosabb helyszín található, bár nagy többségük a XI. kerülethez tartozik már, de ettől függetlenül a terület sűrű fás, bokros és barlangos részei jó rejtekhelyet biztosítanak az éjszaki alvásra is. A területen élők száma szintén tíz vagy annál kevesebb. A hegy lábánál a Vízesés és zárt barlang beugróiban további helyszínek is ismertek.
Az Alsóhegy utca 2. szám alatti üres telekre idén költözött be két hajléktalan férfi, ahol két sátrat és rendkívül sok szemetet halmoztak fel. A kapcsolatfelvétel után együttműködés nem alakult ki szolgálatunkkal, elutasító viselkedésük miatt.
A legfőbb helyszíneken kívül természetesen még a Mészáros utca, Xxxxxxxxxx Xxxx utca és Mészáros utcai kereszteződésében is találhatóak leginkább időszakos, egy-egy fős helyszínek.
A Budai Várban, a várfal tövében több helyszínt is találhatunk (Lovas utca, Palota út, Halászbástya alatt, stb.), valamint a Várhoz vezető több lépcső mentén, a boltívek alatt és mellett szintén találhatók helyszínek (Király lépcső, Jezsuita lépcső, Xxxx Xxxxxx tér). A Hiltonban és alatta is több helyszín található, ami az Iskola lépcsőnél valamit a Xxxxx Xxxxxx utcánál is jellemző, és elvezet minket a Nemzetközi parkhoz, majd a Bécsi kapu térre, ahol szintén fellelhetőek hajléktalan emberek éjszakai helyszínei. A Vár területén élő hajléktalan emberek száma változó, az idei évben hatan laktak itt. Jellemzően időszakos, és főként a nyári időszakban alkalomszerű az itt éjszakázók száma. Körülbelül 4 embert ismerünk, akik már hosszú évek óta a Várban élnek és nem hajlandóak elhagyni a helyszínüket.
Itt is érvényes az a tendencia, hogy a nyári időszakban jóval magasabb az itt éjszakázó hajléktalan emberek száma.
A terület (és Budapest) egyik legnagyobb közlekedési csomópontja a Xxxxx Xxxxxx tér. Itt gyakran megfordulnak a többi budai kerület által gondozott hajléktalanok, de időnként a pesti oldalról is átjönnek az ott élő fedélnélküli emberek. A Xxxxx Xxxxxx téren napközben sokan koldulásra, mint jövedelemszerzés helyszínére használják az emberek. Itt található a főváros ikonikus fekete-munkaerő piaca, amely egyebek között hajléktalan emberek számára is biztosít alkalmi munkalehetőséget.
Sokszor előfordulnak és megjelennek különböző csoportok is a területen. Időnként fiatal, drogfüggő hajléktalanok is feltűnnek ezen a területen.
A Kapás utcában a II. kerületi családsegítő épületének a tövében található helyszínen 3-4 fő tartózkodik, akikkel jó az együttműködésünk, de a helyszínt nem hagyják el.
A Zsigmond tér Árpád-híd felé eső oldalán a bokrok alatt egy sátorrendszert alakítottak ki. Tavasszal, nyáron a lombok rejtekében a felületes szemlélő számára észrevétlen helyszín bújt meg, mely az ősz beálltával, a lombhullás megkezdésével láthatóvá vált. A II. kerületi önkormányzat a sátrat a krízisidőszak előtt elbontatta. Ott lakók egy közeli üres telken találtak maguknak téli menedéket.
A Fény utcai piac és a Lövőház utca környékén elsősorban nappal tartózkodnak hajléktalanok. Xxxxxxx Xxxxxx ügyfelünk halálát követően jelenős sajtófigyelem kereszttüzébe kerültek az utcán élő hajléktalan emberek. Xxxxxx emlékére a környéken lakók a padjára emléktáblát állítottak.
Bem téren és környékén (Ganz u., Feketesas u.), változó helyszíneken ideiglenesen letanyázó, főleg átutazó hajléktalan embereket találunk, de számuk nem haladja meg az 5 főt.A Xxxx Xxxx tér 3. szám alatti árkádos épület ideális helyszín biztosít a hajléktalanok számára. Esős időben tíznél is többen húzzák meg magukat itt, környéken található kevésbé esővédett helyszínekről is sokan ide húzódnak.
IV. Az I. kerületben gondozott utcán élő ügyfelekre jellemző statisztikai adatok
Az előző évekkel összehasonlítva a területen életvitelszerűen tartózkodó hajléktalan emberek száma lecsökkent. 2014. évben 134 állt a szolgálatunk egyéni gondozása alatt, az új ügyfélként regisztráltak száma 35 fő volt.
A kerületben az egy szociális munkásra jutó esetszám 67 fő volt 2014.-ben.
A kerületben utcán élő hajléktalan emberek számának alakulását meghatározza, a területről már fentebb ismertetett sajátosságok miatti vándorlás: több az ideiglenes szállás (főként nyáron), más kerületekben élők alkalmi tartózkodási/ vagy nappali helyszínként használják jövedelemszerzés céljából.
Tapasztalataink szerint, az ügyfeleink több, mint háromnegyede szenvedélybeteg, illetve a közel a felük pszichiátriai betegséggel küzd. A pszichiátriai betegek nagy része tartós ápolást-gondozást igénylő intézményes ellátást is igényelne.
A teljes ellátotti létszám alapján 2014-ban a szenvedélybetegek száma összesen: 108 fő volt. A pszichiátriai betegek száma: 44 fő.
2014-ben összesen 8 fő állt gondozásunk alatt, akik 65 évesnél idősebb voltak.
Az ügyfeleink zöme egyedülálló férfi volt, csak kevesen élnek párban; a nők száma 2014-ben
13 fő volt, akik egy-két kivétellel párban éltek.
A gondozottjaink többsége, illetve a kerületben élő hajléktalan emberek többsége elsősorban az éjjeli menedékhelyeket/ nappali melegedőket vette igénybe a legnagyobb arányban. Ez majdnem a gondozottak létszámának teljességét érintette.
2014-ben 4 haláleset történt gondozottjaink között.
A gondozottjaink többsége elsősorban a budai oldalon működő nappali melegedő/lábadozó/éjjeli menedékhely szolgáltatásait vette igénybe; átmeneti/tartós illetve önálló lakhatási támogatások igénybevétele a HKA konzorciumi férőhelyek támogatásával valósult meg.
A legnagyobb problémát a több éve utcán élő, vélhetően súlyosabb pszichiátriai betegekkel való kapcsolattartás, gondozási stratégia kidolgozása okozza, lévén az ő ellátásuk egészen másfajta segítséget igényelne, amit saját magunk az utcán biztosítani nem tudunk. A szolgálatunk eredményessége ebből a szempontból csekély.
V. Az területben végzett utcai szociális munka legfőbb jellemzői
A terület ellátását két utcai szociális munkás végzi, a 2014-ben összesen négy szociális munkás dolgozott itt, az év első felében Xxxxxxxx Xxxxxx és Xxxxxx Xxxxxx, az év második felében pedig Xxxxx Xxxxxx és Xxxxxx Xxxxxx.
A többi budai kerületben működő utcai szolgáltatásokhoz hasonlóan az I. kerületben is a hét öt napján, folyamatos munkarendben dolgozunk. A műszakbeosztások délelőtti (08- 16) és délutáni (14-22) ügyeletet jelentenek, illetve a krízisidőszakban (nov.1.-tól-ápr.30.-ig) pedig kizárólag délutáni ügyeletet. A többi kerülethez hasonlóan a téli időszakban az I. kerületben is fokozott figyelmet fordítunk a területen élő, vagy napközben itt tartózkodó hajléktalan emberekre. A téli krízisellátás (pl.: téli felszerelés biztosítása, látogatások gyakorisága, stb.) magába foglalja a plusz munkaidőben biztosított speciális krízisautó működtetését is, amely egész Buda területén fogadja a területen bajba került hajléktalan emberekhez kapcsolódó bejelentéseket.
A kerületben végzett utcai szociális munka tartalmát tekintve szintén más budai szolgálatokhoz hasonló elveken alapul: egyéni/eseti gondozási stratégiák mentén, közös együttműködés keretében történő esetkezelés a jellemző. Az ügyintézések, információátadások, és egyéb szolgáltatások, stb. igénybevétele mellett egyéni gondozások magukba foglalják a rövid és hosszabb távon történő, akár utógondozás keretében folytatott szociális munkát is. Az I. kerület ügyfeleink részére heti egy alkalommal, csütörtök délelőtt 09-11 óráig ügyfélfogadást tart, ahol a terepmunkát kiegészítve helyet kap az ügyintézés, információnyújtás, segítő beszélgetés, egyéni vagy csoportos konzultáció formájában is. A személyes beszélgetésekre, egy a Xxxxxx Xxxxx utcai intézményünkben lévő ügyfélfogadó helység adott lehetőséget.
A szociális munka helyszíne elsősorban a terepmunka, amire ebben az évben is fokozottabb figyelmet fordítottunk. A térképezés, a kerületben folyamatos, napi szintű. Ennek oka az, hogy a kerületben, sok esetben csak rövid ideig tartózkodó embereket is a megfelelő információval lássuk el, illetve a megfelelő ellátási lehetőségek felé közelítsük őket.
Ügyfeleink az ügyintézésekben általában a személyi irataik beszerzéséhez, egészségügyi taj szám és biztosítás beszerzéshez kérnek segítséget. A személyi iratok beszerzése általában az I. kerületi Okmányirodában (0000, Xxxxxx xx 00.) xxxxxxxx. Az egészségügyi biztosítás ügyintézése a Máltai Szeretetszolgálat Miklós utcai nappali melegedőjén keresztül történik.
Ezenfelül szociális ügyintézés folyik: leszázalékolás elindításához, szociális segélyek megszerzéséhez, valamint különféle peres és bírósági ügyeik ügyintézésében és megoldásában kérnek segítséget ügyfeleink. A bonyolultabb, vagy bírósági ügyek ügyintézésében segítséget nyújt a 2014-ben intézményünkben is elindult új szolgáltatás, a jogsegélyszolgálat.
Minden ügyfelünk részére igyekszünk a nekik megfelelő és velük közösen kialakított elképzelések szerint elhelyezést keresni, vagy az ellátórendszeren belül (éjjeli menedékhelyek, átmeneti szállók) vagy azon kívül (támogatott lakhatási programokba való pályázat segítségével) is.
A területen, előforduló utcán élő hajléktalan emberek igen nagy részére jellemző, hogy a beköltözésük ideiglenes, együttműködők és kérik ellátásba való bevonásukat, majd zömmel ügyintézésben és elhelyezésben kérik segítségünket.
Ügyfeleink közül közel 30 százalék az, aki már hosszú évek óta él a kerületben, fix helyszíne van. Jellemző rájuk, hogy kisebb a hajlandóságuk az együttműködésre, a felajánlott elhelyezési lehetőségeket visszautasítják, sokszor csak dologi juttatásokat, adományokat sem fogadják pozitívan.
A tavalyi évben kialakított specifikus közterület felügyeleti szervezet - amely immár saját hatáskörben járja a területet, igen nagy létszámmal - a kerületi Rendőrség szerveivel az év végétől kezdve heti szinten tart kerület bejárásokat, ahol a hajléktalan emberek helyszíneit is sorra veszik, az ott lévő, magára hagyott holmit elszállítatják.
A kerület hatósági szervei közös együttműködés céljából hetente megbeszéléseket tartanak, ahol a kerületben élő hajléktalan emberek által lakott részek helyzetét, a problémás helyszíneket is átbeszélik. A kerületi megbeszéléseken és egyeztetéseken, a területen dolgozó utcai szociális munkások is részt vesznek.
A kerületben működik nappali melegedő, lábadozó, éjjeli menedékhely, melyek az utcai gondozó szolgálat irodájával egy épületegyüttesben található. Az együttműködés folyamatos, a kerület ügyfeleinek zöme az itt fellelhető szolgáltatásokat használja.
A kerületben a Fő utcán található 24 órás egészségügyi centrummal szintén szoros kapcsolatot tartunk, az ügyfeleink egészségügyi problémáinak nagy részét velük közös team munkában oldjuk meg.
Elhelyezések iránya: | |
Krízisszálló/éjjeli menedékhely: | 24 |
Átmeneti szálló: | 1 |
Munkásszálló: | 2 |
Lábadozó: | 8 |
Egyéb elhelyezés: | 3 |
Elhelyezések iránya
elhelyezések iránya;
lábadozó; 8; 21%
elhelyezések iránya;
átmeneti szálló; 1;
3%
elhelyezések iránya;
munkásszálló; 2; 5%
átmeneti szálló
éjjeli menedékhely munkásszálló
lábadozó
egyéb elhelyezés
elhelyezések iránya;
egyéb elhelyezés; 3;
8%
elhelyezések iránya;
éjjeli menedékhely ; 24; 63%
VI. A I. kerületi utcai gondozó szolgálatnál történt fontos változások, tervek a 2015. évre
A korábbi évekhez hasonlóan, továbbra is folyamatosan biztosítjuk a terület ellátását: folyamatos az új, illetve a régi helyszínek felkutatása, a terület teljes térképezése, szintúgy a gondozásba bevont ügyfelek egyéni esetmunkával történő segítése.
A 2012. évben indult, majd 2014-ben szintén konzorciumi férőhelyekre bekerült ügyfeleink a 2014. évben további utógondozásban maradnak, részükre hosszú távon próbáljuk a kigondozási lehetőségeket, tovább lépési stratégiákat kidolgozni.
A hosszú távú kigondozási lehetőségek előrelépését, illetve az ügyfeleink részére biztos alapot nyújt az, hogy most már fix ellátási bázist nyújt a Déli pont háttérintézménye a kerületben élő utcán tartózkodó emberek számára.
Esetleírás
A következőkben egy esetleírást ismertetünk egy a kerületünkben élő hajléktalan férfiről.
T. Xxxxxx
(szül.: Mosonmagyaróvár, 1962. 02. 08.)
Xxxxxx 2012. október óta áll gondozásunk alatt. Xxxxxx Xxxxxxxxxxxxxxxxx született, Rajkán élt édesanyjával és két testvérével közösen egy családi házban. Az általános iskola befejezése után húsbolti eladó szakmát szerzett. Több munkahelye volt, szakmájában pár évig dolgozott, a legutolsó munkahelye egy kertészet volt, szintén Rajkán. Itt kertészként alkalmazták. Ebben az időszakban kezdődtek alkoholproblémái, ami a mai napig hatással van az életére. A munkáját meg tudta tartani, mellette addiktológiai kezelésekre járt. 2009-ben volt először egy rehabilitációs intézményben 1 évet, majd 2010-ben Noszlopon 8 hónapot. 2012-ben vált hajléktalanná, családjához nem mehetett vissza, munkáját elvesztette. Rajkáról jött fel Budapestre, alkalmi munkákból élt, de lakhatását nem bírta megoldani, végleg utcára került.
Jelenleg a Xxxxx Xxxxxx téren újságot árul, esetenként alkalmi munkákat vállal. 2012 óta szállást nyújtó intézményekkel nem volt kapcsolatban, munkásszállóba tudtuk elhelyezni egy fél évre, de meg kellett szakítania az ott tartózkodást a felgyülemlett szabálysértési bírságok (az újságárulásért, mivel ezt nem hivatalosan tette) miatti elzárás okán.
Xxxxxxx úgy ismertük meg, hogy Szolgálatunkkal egy jó együttműködésre képes, szelíd ember. Előrelépését leginkább önmagában vagy barátaiban való csalódás vetheti vissza, tapasztalatunk
Az alábbiakban szeretnénk néhány képet csatolni a területen fellelhető helyszínekről:
I. kerület, Erzsébet híd alatt
I. kerület, Avar utca
Budapest, 2015. január 9.
Xxxxxx Xxxxxx, Xxxxx Xxxxxx, szociális munkás
II.kerület
A II. kerületi utcai gondozó szolgálat alapadatai:
1. Elnevezése:
Magyar Máltai Szeretetszolgálat II. kerületi Utcai Gondozó Szolgálat
2. Székhelye:
Magyar Máltai Szeretetszolgálat 1013 Bp. Feszty Á. u. 6-8.
3. Ügyfelek számára nyitva álló helyiség:
Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gondviselés Háza, Utcai Gondozó Szolgálat, 1013 Budapest Xxxxxx Xxxxx u. 6.
4. Szakágazati besorolása:
Szociális alapszolgáltatást nyújtó szolgáltatás
5. A szociális szolgáltató fenntartója:
Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület 1125 Budapest, Xxxxxxx Xxxxx u. 58-60.
6. A szociális szolgáltató üzemeltetője, felettes szerve:
Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Közép-Magyarországi Régió Központ 1011 Budapest Bem rkp. 28.
7. A székhely, telephelyek (ingatlan) jelenlegi tulajdonosa:
A székhely tulajdonosa: Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület A telephely tulajdonosa: Budapest Főváros Önkormányzata
8. A szociális szolgáltató nem önálló jogi személy
9. Gazdálkodási forma: A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Közép-Magyarországi Régiója által jóváhagyott és általa biztosított költségvetés keretei szerint, a szolgálat nem folytat önálló gazdálkodást.
10. A szociális szolgáltató anyagi forrásai:
- Normatív állami támogatás
- A fenntartó szervezet által biztosított támogatás (Pályázati pénzek, adományok)
2014. ÉVI BESZÁMOLÓ
a Magyar Máltai Szeretetszolgálat
II. kerületi Utcai Gondozó Szolgálat éves szakmai tevékenységéről
A 2014-es évben Budapest II. kerületében az utcai szociális munkát, az előző évekhez hasonlóan két szociális munkás végezte. 2013-as évvel ellentétben, 2014-ben a II. kerületben nem történt a kollégák közt személyi változás, ami még gördülékenyebbé tette az addig megkezdett szociális munkát, gondozási folyamatot a kerületben élő hajléktalan emberekkel. Számos régi ügyféllel 2014-ben is folyamatos kapcsolattartást gyakoroltunk, de új ügyfelekkel is vettünk fel kapcsolatot, akik a 2014-es évben kerültek a II. kerület közigazgatási területére.
I. A kerület általános bemutatója, jellemzése a szakmai tevékenységünk szemszögéből:
Budapest II. kerülete Buda északi részén terül el. A kerület nagy méretéből adódóan több kerülettel, illetve településekkel is határos: a kerülettől északra a III. kerület, keleten a Duna folyó (/Pest), délen az I. kerület és a XII. kerület határolja. Nyugatról szomszédos Budakeszi, Remeteszőlős és Nagykovácsi, de Solymár településsel is.
A II. kerület hegyes-dombos területen fekszik, közel a belvároshoz, aminek előnyét az itt élő hajléktalanok is élvezik. Itt található többek között a Rózsadomb, Pasarét, Törökvész, amely
szintén pozitívum, hiszen eme részek kifejezett „aranybányaként” szolgálnak a hajléktalan emberek számára.
A kerület megközelíthetősége remek, hiszen a kerületet végigívelő Xxxxxxxx Xxxxxxxx fasor - Hűvösvölgyi út - Hidegkúti útvonal tömegközlekedése tökéletes és gyors utazást biztosít mindenki számára. Nagyobb közlekedési csomópont a jól ismert Xxxxx Xxxxxx tér, amely számos busz, villamos és a 2-es metró állomása is. Hasonló csomópont tömegközlekedés terén a Hűvösvölgyi BKV végállomása. Ezen területek gondozási helyszíneink közt is szerepelnek, de sajnos mindennapi problémákat jelentenek a napközben ott tartózkodó, esetleg éjszakáikat is e területeken töltő hajléktalan ügyfelek gondozásában.
Bár nem kifejezett tömegközlekedési csomópont, de mégis hasonló problémákat okozó terület a Margit híd budai hídfője, s az ahhoz tartozó aluljáró illetve az Xxxxx Xxxxxxx park is.
Munkánk során a következő problémákba ütközünk ezeken a területeken életvitel szerűen tartózkodó hajléktalan emberek gondozása esetében:
- Az átmenő tömegközlekedés a legnagyobb „ellenségünk”, hiszen a hajléktalan emberek is jönnek-mennek a kerületek közt. A Xxxxx Xxxxxx téren jellemzően a határos kerületekből is rengeteg alkalommal találkozunk hajléktalan személyekkel. Rendszerint a Várból, a Városmajorból és annak környékeiről jönnek jövedelmet szerezni, újságoznak, koldulnak, különböző dolgokat árusítanak, vagy épp reklámpapírokat osztogatnak. A 4-6 villamos útvonala miatt az sem meglepő, hogy az éjszakáikat a pesti oldalon eltöltő hajléktalan személyek is gyakran előfordulnak itt hasonlóan jövedelemszerzés céljából, de jellemző a nagyobb csoportok megjelenése is. Ezek többségében droggal és alkohollal élő fiatalok, akik az éjszakáikat már nem a téren töltik.
- A Hűvösvölgyi BKV végállomás egy kisebb csomópont a Xxxxx Xxxxxx térhez képest, s csupán nappali helyszínként tartjuk számon. Az éjszaka folyamán egy hajléktalan sem tartózkodik életvitel szerűen a területen.
- Az aluljáróban szintén nagy problémát okoz az átmenő forgalom. A 2014-es évben 4 ügyfelet vettünk gondozásba, akik életvitelszerűen költöztek az aluljáróba. Ezen kívül sokkal több hajléktalannal kerülünk kapcsolatba itt, de ezek rendszerint 1-1 éjszakákat töltenek csak el az aluljáróban és környékén. Legtöbb esetben alkohol és kábítószer hatása alatt álló hajléktalan emberekről, fiatalokról van szó.
Napközben is rengeteg kolduló ember tartózkodik a területen. Ezek többsége vagy nem is hajléktalan, vagy a 4-6 villamossal könnyen megközelíthető Margitszigetről és a pesti oldalról érkeznek.
A 4 gondozásba vett ügyfelet 2014 végére kettőt sikerült szállóra helyeznünk, egyikük vidékre költözött a családjához, a negyedik fiatal drogos hajléktalan pedig eltűnt a környékről.
Mivel az aluljáró védelmet nyújt az időjárási viszonyok ellen, ezért sajnos sosem lesz
„lakatlan”, csábító bármely arra járó hajléktalan számára.
Budapest II. kerülete számos mennyiségű természetvédelmi területtel büszkélkedhet, szigorúan védett erdők, hegyek, növények találhatóak itt. Ezen területek őrzését a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata végzi, akikkel mi is kapcsolatot tartunk, esetenként közös területbejárást is szervezünk. Az együttműködés
keretében igyekszünk olyan körülményeket teremteni, melyek biztosítják a természetvédelmi területek megóvását, mindazért, hogy a régebb óta ott élő hajléktalan személyek továbbra is e területeken tartózkodhassanak.
A II. kerület kilenc természetvédelmi területe közül a hajléktalanok számára is jól ismert és lakott területek az Apáthy-szikla, Xxxxxx Xxxx-szikla és a Ferenc hegy.
Ezek közül a legrégebbi gondozási helyszínünk a Xxxxxx Xxxx utca - Xxxxxxx Xxxxxx utca közötti terület, pontosabban a Xxxxxx Xxxx szikla, illetve az ott található barlang.
A területen egy testvérpár él évek óta, akikkel komolyabb gondozási folyamatot nem tudunk véghezvinni, hiszen napközben ritkán tartózkodnak a helyszínen (a Nyugati Pályaudvarnál rendszeres alkalmi munkát végeznek), ezért inkább késő este, éjszaka vannak csak a helyszínen. Mindazon által a területet tisztán tartják, szemetet nem hagyva maguk után, s a természeti értékekben sem tesznek kárt.
Helyszínképek a Xxxxxx Xxxx-szikláról:
A Zuhany utca - Vend utca - Őzgida utca - Törökvészi út által határolt terület a Ferenc-hegy.
2014. év folyamán egy párral vettük fel a kapcsolatot e területen, akik pár hónapon belül el is tűntek, így a terület inaktív helyszínné vált.
A Szalonka út - Nagybányai utca - Madár utca - Páfrányliget utca - Görgényi út által határolt terület az Apáthy-szikla nevezetű természetvédelmi terület, amely jelentős tájképi értékkel is bír.
A lentebb látható képeket jegyezzük helyszínként az Apáthy-szikla területén. Jelenleg csupán a nagy romos épület az aktív helyszín (alsó jobb oldali kép). Itt vélhetőleg két hajléktalan él, de sajnos többszöri megkeresésre sem tudtuk velük felvenni a kapcsolatot, mert megkeresésünkkor egyszer sem tartózkodtak a helyszínen.
A II. kerület hegyes-dombos területen fekszik, rengeteg erdővel, amelyek nehezen feltérképezhetőek. Ezen területek nagy többsége a Pilisi Parkerdő Zrt. felügyelete alá tartozik. A Pilisi Parkerdővel is szoros együttműködésben állunk, évszakonként közös terület, illetve helyszínbejárásokat tartunk, így könnyben eligazodva az erdő mélységeiben.
Ezek közül a legismertebb, legproblémásabb és az eddig legmegoldhatatlanabb helyszín a
Nagyrét.
A Nagyréten összpontosuló kliensek több, bontásra ítélt, nem lakás céljára szolgáló épületekben élnek. Az épületek bontásáról már hosszú évek óta szó van, bontásuk azonban még mindig várat magára. Az ott élő hajléktalan ügyfelek gondozásában komoly probléma, hogy amíg ezek az épületek állnak, addig ők nem hajlandóak onnan elmenni, sőt, folyamatos cserélődések vannak: a legtöbb esetben találkozunk a területen új hajléktalan személyekkel, akik hosszabb-rövidebb ideig ott élnek. Bátran kimondható, hogy a Nagyréten keletkezett hajléktalancsoportosulást nem lehet kizárólag a szociális munka eszközrendszerével megoldani, míg az épületekbe való visszaköltözésre lehetőség van.
A területen 3 épületben tartózkodnak hajléktalanok:
1. Az egykori Színpad alatti épület. Itt egy pár él, akik közül csupán a férfi áll gondozásunkban. Ennek oka, hogy a páros női tagja valószínű pszichiátriai beteg lehet, a Magyarok Szent Királynőjének tartja magát, komolyabb kommunikációt nem tudunk vele folytatni. A páros férfi tagja 3-4
éve lett hajléktalan, azonban a környéken jól ismerik, sokan munkát adnak neki és segítik őket mindenben.
2. A Nagyrét legnagyobb, s egyben a területen a legtöbb hajléktalant befogadó épülete. Öt, lakhatásra nem alkalmas „szoba” található benne, mindegyikben többen élnek. Az itt élő hajléktalanok gondozását akadályozza, hogy változó személyek töltik itt az éjszakáikat, szinte már követhetetlenül. Mindezek mellett
komoly probléma az alkoholizmus mellett a kábítószert használók jelenléte is. A képen látható épületből ennél fogva csupán négy hajléktalan áll gondozásunkban, akik évek óta itt élnek.
3. A harmadik épület a legkisebb épület, ez két, szintén lakhatásra nem alkalmas „szobából” áll. Mindkét „szobában” 1-1
hajléktalan ügyfelünk él. Az ő gondozásuk is nehézkes, hiszen a hölggyel leginkább alkoholos állapotában találkozunk, a másik hajléktalan férfi ügyfelünk nyáron vidékre költözik munkalehetőség
miatt, s csupán a teleket tölti itt. Távollétében számos hajléktalannal találkoztunk már az ő „helyén”, akik ideiglenesen, s rövidebb időket tartózkodtak a Nagyréten.
A Pilisi Parkerdő felügyelete alatt álló helyszínünk a Görgényi úti pihenőpark körüli erdő.
A területen belül is több helyszínt tartunk számon, a legnagyobb és a legrégebbi helyszínen 4 fő hajléktalan él, mellettük 2 kutya. A 2014-es év végégre az egyik ügyfelünket a helyszínről lábadozóba helyeztük el, hiszen egy agyvérzést követően egészségügyi ellátásra szorul. Ő jelenleg is a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Átmeneti Otthonában tartózkodik.
Rajta kívül az ott élőknek vagy rendszeres jövedelme van (segély), vagy rendszeres alkalmi munkából élnek. Szállós elhelyezést nem fogadnak el, de még albérletbe sem szerettek volna menni, amikor lett volna lehetőség ennek megpályázására.
Az erdészet szabályait betartva a szemetet összegyűjtik, az erdőben kárt nem tesznek, így nem zargatják őket a terület elhagyásával.