Kiállításbiztosítási feltételek
Kiállításbiztosítási feltételek
Hatályos: 2016. december 21.
Nysz.: 18999
Tartalomjegyzék
I. A biztosítás tárgya és alanyai 3
II. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási időszak, valamint
a biztosító kockázatviselése 3
III. Biztosítási összeg, a biztosítási díj esedékessége 3
IV. A biztosító kockázatviselésének terjedelme 3
V. A biztosító szolgáltatása 4
VI. Kizárások 5
VII. Önrészesedés 5
VIII. Káresemény esetén benyújtandó dokumentumok 5
IX. A biztosító mentesülése 6
X. A Polgári Törvénykönyvtől eltérő szabályok 6
Záradékok 7
Kiállításbiztosítás különös feltételei
A jelen feltételekben nem részletezett kérdésekben a Genera- li Biztosító Zrt. Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF), az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általá- nos rendelkezések, a Polgári Törvénykönyv és a hatályos ma- gyar jogszabályok rendelkezései az irányadók.
I. A biztosítás tárgya és alanyai
I.1. A biztosítás tárgya
A Generali Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) jelen feltéte- lek alapján létrejött biztosítási szerződés keretében vállalja, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében – az alábbiakban részle- tezett módon és mértékben – megtéríti a biztosított részére a vásárok, ipari és egyéb kiállítások (továbbiakban: kiállítás) tar- tama alatti, a biztosított vagyontárgyakban a IV. pontban foglalt okokból bekövetkező véletlen és balesetszerű károkat.
I.2. A szerződő
Jelen feltételek szerint létrejött szerződés szerződője kizárólag fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet lehet (ÁVF
I.2 pont).
I.3. Biztosított
Biztosított minden esetben a szerződésben megjelölt, biztosított vagyontárgy tulajdonosa.
II. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási időszak, valamint a biztosító kockázatviselése
II.1. A biztosítási szerződés az ajánlaton feltüntetett időtartamra, ha- tározott időre köthető.
II.2. A biztosító kockázatviselése a kiállítás idejére terjed ki, beleértve a kiállított vagyontárgyak fel- és leszerelésének, valamint a ki- állítás helyén szükséges elő- és utóraktározásának időtartamát. A kockázatviselés abban az időpontban kezdődik, amikor a va- gyontárgy a kiállítás helyszínére érkezik – de legkorábban a II.4. pontban meghatározott időpontban – és akkor végződik, amikor a biztosított vagyontárgyakat visszaszállítás céljából, szállításra kész állapotban, a kiállítás vagy az utóraktározás helyéről elmoz- dítják.
II.3. Külön írásbeli megállapodás alapján és külön díj ellenében a biz- tosítási fedezet kiterjeszthető a kiállítás helyszínére történő oda-, illetve visszaszállítás időszakára is. Ebben az esetben a kocká- zatviselés abban az időpontban kezdődik, amikor a biztosított vagyontárgyat szállításra kész állapotban, a kiállítás helyszínére történő azonnali szállítás céljából elmozdítják – de legkorábban a II.4. pontban meghatározott időpontban – és akkor ér véget, amikor a biztosított vagyontárgyat a szerződésben megjelölt he- lyen lévő raktárházba vagy tárolási helyre visszaszállították.
II.4. A kockázatviselés kezdő időpontja a biztosítási ajánlaton feltüntetésre kerül. Amennyiben a biztosítási díjat az esedé- kesség időpontjáig nem fizették meg, a biztosító kockázat- viselése legkorábban a díj biztosítóhoz beékezését követő nap 0.00 órakor kezdődik.
III. Biztosítási összeg, a biztosítási díj esedékessége
III.1. A vagyontárgy a biztosított által megjelölt összeg (biztosítási összeg) erejéig biztosított. A biztosítási összeg azonban nem haladhatja meg a vagyontárgy számlával vagy egyéb módon igazolható értékét, ennek hiányában azt az általános forgalmi értéket, amellyel a vagyontárgy a biztosítási szerződés létrejöt- tének időpontjában rendelkezett.
III.2. A biztosítási díj (egyszeri díj) a szerződés létrejöttekor esedékes.
IV. A BIZTOSÍTÓ KOCKÁZATVISELÉSÉNEK TERJEDELME
A biztosító kockázatviselése a biztosított vagyontárgyakban az alábbi okokból bekövetkező káreseményekre terjed ki.
IV.1. A kiállítás időtartama alatt biztosítható kockázatok
IV.1.1. Alapfedezet (a kiállítás tartama alatti kockázatokra)
– tűz:
Tűz alatt olyan tűz értendő, amely nem eredeti rendeltetési helyén keletkezett, vagy ott keletkezett, de azt elhagyta és önerejéből képes továbbterjedni.
– villámcsapás:
A kiállítás helyszínéül szolgáló épületbe vagy a biztosított va- gyontárgyakba közvetlenül becsapó villám erő- és hőhatása.
– robbanás:
Valamely, a gázok, porok és gőzök terjeszkedési törekvésén alapuló, hirtelen lezajló erőhatás.
A robbanóanyagok által okozott károkra csak akkor ter- jed ki a biztosítási fedezet, ha azáltal keletkeztek, hogy a robbanóanyagok a szerződő/biztosított tudtán kívül, általa nem megengedett és ellenőrizhetetlen módon ke- rültek a kockázatviselés helyére.
– vízvezeték meghibásodása:
A biztosítás valamely épület külső határoló felületén belül lévő használati víz, szennyvíz és csapadékvíz be- és elve- zető vezetékei és a hozzájuk csatlakozó vízvezeték-, meleg- víz- szolgáltató- és központi fűtésrendszerek, valamint az ezekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények és készülékek törése, repedése és kilyukadása miatt kiömlő víz és gőz által okozott károkra nyújt fedezetet.
– személyzettel közlekedő légi jármű, illetve ilyen légi jármű részeinek vagy rakományának lezuhanása és becsapódása,
– épületek vagy hidak beomlása,
– elemi csapások, természeti katasztrófák, mint:
• vihar:
Viharnak minősül a 15 m/sec sebességet elérő vagy azt meghaladó erősségű szél.
• felhőszakadás:
A biztosítás a hirtelen lehulló, legalább 1 mm/perc intenzi- tású, talajszinten áramló nagy mennyiségű víz rombolással, elöntéssel okozott káraira nyújt fedezetet. Talajszint alatti padozatú helyiségben tartott vagyontárgyakra csak akkor terjed ki a biztosítási fedezet, ha azokat a padlószinttől leg- alább 12 cm magas állványon helyezték el.
• hónyomás:
A nagy mennyiségben összegyűlt hó statikus nyomása.
• sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás:
A lehulló szikladarabok, kőzetdarabok, illetve földtömeg okozta kárra csak akkor terjed ki a biztosítási fedezet, ha ezek az események nem tudatos emberi tevékenység során vagy annak következtében keletkeztek.
• földrengés és más természeti katasztrófák.
IV.1.2. Az alapfedezet pótdíj ellenében, a biztosítási ajánlaton megjelölt alábbi kiegészítő kockázatokkal bővíthető:
– betöréses lopás és rablás,
A biztosítás a betöréses lopással okozott károkra csak a kiállítás nyitvatartási idején kívüli időszakra nyújt fede- zetet, feltéve, hogy a kiállítótermek a kiállított vagyontár- gyak értékének megfelelő MABISZ-előírás szerinti, vagy annak megfelelő védelemmel rendelkeznek. A kiállítás nyitvatartási ideje alatt bekövetkező lopás-, illetve rész- lopás károkra a biztosítási fedezet nem terjed ki.
A biztosítási szerződés alkalmazásában betöréses lopásnak minősül, ha az elkövető a lopás során a biztosított vagyon- tárgyakat tartalmazó lezárt helyiségbe, a biztosítási szerző- désben megjelölt kockázatviselés helyén:
a) nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tető ki- bontásával erőszakos módon hatolt be;
b) nehezítő akadályok elhárítása után, közlekedésre nem megengedett, illetve alkalmatlan meglevő nyíláson (pl. szel- lőzőnyílás) keresztül hatolt be;
c) zárás előtt a helyiségben elrejtőzött, és zárás után az a), illetve b) pontokban foglaltak szerint távozott;
d) álkulccsal vagy zárak felnyitására alkalmas más idegen eszköz használatával jutott be. Amennyiben a behatolás módját szemrevételezéssel nem lehet egyértelműen meg- állapítani, az idegen eszköz használatát független igazság- ügyi zárszakértőnek kell igazolnia.
e) eredeti vagy kulcsmásolat használatával jutott be úgy, hogy a kulcsokhoz az a)–d) pontok szerinti – egy másik épület he- lyiségébe, illetve ugyanazon épület más helyiségébe törté- nő – betöréses lopás vagy a kulcs megszerzésére irányuló rablás útján jutott. Nem minősülnek biztosítási eseménynek azok a károk, amelyek úgy következtek be, hogy az elköve- tő nyitva hagyott nyílászárón keresztül hatolt be a biztosított helyiségbe; még akkor sem, ha a nyitva hagyott nyílászárót egyébként nehezítő akadály (pl. rácsozat) védte.
A biztosítási szerződés alkalmazásában rablásnak minősül, ha a biztosított vagyontárgyat az elkövető a kockázatviselé- si helyen, jogtalan eltulajdonítás szándékával úgy veszi el a biztosítottól /szerződőtől, annak alkalmazottjától vagy meg- bízottjától, hogy e célból erőszakot, avagy élet vagy testi ép- ség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg ezeket a személyeket öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapot- ba helyezi. Rablás az is, ha a tetten ért elkövető a biztosított vagyontárgy megtartása érdekében erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.
– törés, beleértve vandalizmus (kivéve graffiti)
Törésnek minősül a biztosított vagyontárgy valamely külső, hirtelen erőhatás eredményeként bekövetkező, deformáló- dással,vetemedéssel és egyéb alakváltozással járó kára.
Vandalizmusnak minősül a biztosított vagyontárgyak min- dennemű szándékos, közvetlen károsítása és/vagy meg- semmisítése.
Graffiti (avagy firkálás) a vagyontárgyak közvetlen fizikai alakváltozásával nem járó, jellemzően csak azok felületi ré- tegeire korlátozódó, vegyi, kémia anyagok felhasználásával megvalósuló károkozás.
IV.2. A szállítás tartama alatt biztosítható kockázatok
Külön megállapodás alapján és pótdíj ellenében a biztosítási fedezet kiterjeszthető a biztosított vagyontárgyak szállításainak tartama alatt bekövetkező, alább felsorolt veszélyekből eredő károkra.
IV.2.1. Alapfedezet (szállítási kockázatokra)
– szállítóeszköz balesete: A szállítóeszközben bekövetkező sérülés egy közvetlen, külső, hirtelen mechanikus erő hatá- sára.
– tűz
– villámcsapás: A szállítójárműbe vagy az azon szállított biz- tosított vagyontárgyakba közvetlenül becsapó villám erő- és hőhatása.
– robbanás
– épületek vagy hidak beomlása
– vihar
– sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás
– földrengés és más természeti katasztrófák.
IV.2.2. A IV.2.1. pont szerinti alapfedezet pótdíj ellenében az alábbi kie- gészítő kockázatokkal bővíthető:
– lopás, részlopás, egész jármű ellopása, rablás,
Ellenkező megállapodás hiányában a biztosítási fedezet lopás és részlopás kockázatra csak ponyvás vagy zárt felépítményű szállítóeszközön, illetve konténerben szál- lított, a vagyontárgy jellegének, valamint a kereskedelmi és szállítási előírásoknak megfelelő csomagolással ren- delkező vagyontárgyakra terjed ki.
– törés, beleértve vandalizmus (kivéve graffiti)
A biztosítási fedezet a vagyontárgyak szállítása, illetve a szállítóeszközre, a szállítóeszközről történő be- és kirako-
dása során keletkezett törési, deformálódási, vetemedési és rongálási károkra terjed ki.
V. A biztosító szolgáltatása
V.1. A biztosító szolgáltatásának felső határa
A biztosító szolgáltatásának felső határa a biztosított vagyon- tárgy szerződésben vagy annak részét képező, részletező mel- lékletben megjelölt értéke (biztosítási összeg).
V.2. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító megtéríti:
a) Totálkárt szenvedett vagy elveszett
– új vagyontárgyak esetén az áru számla szerinti vagy egyéb módon igazolt értékét
– használt vagyontárgyak esetén a káridőponti forgalmi érté- ket.
b) Helyreállítható kárt szenvedett
– új vagyontárgyak esetén a helyreállítás költségeit.
– használt vagyontárgyak esetén a teljesítendő biztosítási szolgáltatás nem haladhatja meg a sérült rész vagy részek hasonló minőségű, korú, állapotú részekkel történő pótlá- sának vagy javításának felmerült, szállítási és szerelési dí- jakkal megnövelt költségét.
Amennyiben a javítás és helyreállítás értékemelkedéssel jár, a biztosító a szolgáltatásból az értékemelkedés ösz- szegét levonja.
c) Helyre nem állítható, de csökkent áron értékesíthető va- gyontárgyak esetén
– a vagyontárgyak eredeti káridőponti forgalmi értékének és a csökkent eladási ár összegének különbözetét.
V.3. A biztosító megtéríti a kármegállapítás szükséges költségeit, valamint azokat a költségeket, melyeket a biztosított a vagyon- tárgyak mentése, közvetlenül fenyegető kárveszély elhárítása és valamely bekövetkezett kár enyhítése érdekében ésszerűnek tarthatott, amennyiben a biztosítási eseményre tekintettel bizto- sítási szolgáltatást nyújtana.
A fenti költségek és ráfordítások együttes összege nem ha- ladhatja meg a szerződésben biztosított vagyontárgyak ösz- szevont biztosítási összegének 10%-át, és biztosítási ese- ményenként 1.000.000 Ft-ot, kivéve ha ezek a költségek a biztosító utasításai következtében merültek fel.
V.4. Funkciójukban egységet alkotó szállítmányok (készletek, gyártó- sorok, stb.) károsodása esetén a biztosító csak a sérült részben bekövetkezett károkat téríti meg.
V.5. Biztosítási szolgáltatást csökkentő tételek
V.5.1. Maradványok értéke
A biztosítási szolgáltatás összegéből a sérült vagy cserélt részek maradványértékét minden esetben le kell vonni.
V.5.2. Önrész
A biztosítási szolgáltatás összegéből a szerződésben alkalma- zott önrészt minden esetben le kell vonni.
V.5.3. Megtérült károk
A biztosító nem köteles megtéríteni azon károkat, amelyek a szolgáltatás esedékessé válásakor már megtérültek, így különö- sen azokat, amelyeket a károkozó megtérített.
V.6. Biztosítási szolgáltatás teljesítésének módja
A biztosító a szolgáltatást az azt csökkentő tételek (V.5.) levoná- sával, a törvényes magyar fizetőeszközben teljesíti, kivéve, ha a károsult devizakülföldi és a vagyontárgy biztosítási összege de- vizában került meghatározásra.
Ez esetben a biztosítási szolgáltatás összege a káridőponti MNB deviza-középárfolyam figyelembevételével, a biztosítási szerző- désben meghatározott pénznemben kerül kifizetésre.
A térítendő költségeket a biztosító a biztosítási szolgáltatással együtt köteles teljesíteni.
V.7. A biztosító visszkereseti joga
A biztosítási szolgáltatás teljesítése ellenében, a biztosítottat a kárból eredően harmadik személlyel szemben megillető minden jog és igény – a kifizetett összeg és járulékai erejéig – a biztosító- ra száll át. A szerződő/biztosított köteles a biztosító visszkereseti igényének érvényesítését minden elvárható és lehetséges mó- don elősegíteni.
V.7.1. A károkozóval szembeni joglemondás tilalma
A biztosítottnak a károkozóval szemben történő joglemondása súlyos szerződésszegésnek minősül, mivel a biztosító visszkere- seti jogának érvényesítését veszélyezteti.
V.7.2. A biztosító visszkereseti igényének biztosított általi veszélyezte- tése
Amennyiben a biztosított a károkozóval szemben a kártérítés iránti jogáról lemond vagy a biztosító visszkeresete a biztosított saját hibájából (harmadik személlyel szembeni igény érvénye- sítésére megszabott határidő elmulasztása, szükséges adatok biztosító rendelkezésére bocsátásának elmulasztása stb.) meg- hiúsul, úgy a biztosított köteles a az érvényesíthetetlenné vált visszkereseti (rész)összeget a biztosító erre irányuló felszólítását követő 15 napon belül a biztosítónak visszafizetni.
V.8. Többszörös biztosítás
Ha a szerződő (biztosított) a szerződéskötés időpontjában ugyanazon vagyontárgy(ak)ra és ugyanazon kockázatok ellen másik biztosítónál már rendelkezik vagyonbiztosítási szerződéssel (többszörös biztosítás), úgy a biztosító csak a másik (korábbi) biztosítási szerződés alapján meg nem térült károkra nyújt biztosítási szolgáltatást, amennyiben azok a jelen feltételekben meghatározott valamely biztosítási ese- ményből erednek.
VI. Kizárások
A biztosítási fedezet nem terjed ki az alábbi veszélyek eredmé- nyeként vagy ezekkel összefüggésben jelentkező károkra:
a) háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, polgárháború, polgári zavargások, tünte- tés, népfelkelés, fosztogatás, felvonulás, sztrájk, mun- kahelyi rendbontás, szabotázs és terrorcselekmények. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekmény- nek minősül, különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fe- nyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalom- ban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.
A biztosítási fedezet nem terjed ki továbbá az alábbiakra:
b) hatóságok által elrendelt lefoglalás, elkobzás, feltartóz- tatás, visszatartás vagy a vagyontárgy megsemmisítése miatt keletkező károk,
c) a szállítás, rakodás és a vagyontárgyak mozgatása köz- ben, a szükséges csomagolás hiánya vagy hiányossága miatt bekövetkező törés és egyéb károk,
d) a sértetlen csomagoláson belül jelentkező károk,
e) a biztosított vagyontárgy sajátos természetéből eredő, valamint a hőmérséklet-ingadozás miatt bekövetkező károk (olvadás, fagyás stb.),
f) a biztosított vagyontárgyak öngyulladásából eredő károk,
g) a vagyontárgyak szabadban történt kiállításával, tárolá- sával, illetve nyitott szállítóeszközön történő szállításá- val együtt járó veszélyek (pl. jégverés, beázás, nedvese- dés) miatti károk, valamint korrózió, karcolás, horzsolás és más esztétikai sérülések okozta károk,
h) vetemedésben, elhajlásban és egyéb alakváltozásban megnyilvánuló károk, ha azok biztosítási esemény be- következése nélkül, bizonyított és látható külső hatás hiányában álltak elő,
i) a fuvarozási késedelemből eredő, vagy bármely más ok miatt keletkező közvetett veszteségek, mint pl.: kötbér, bírság, árfolyam, kamat, az áringadozás és konjunkturá-
lis veszteség, zárlati költségek, akkor sem, ha ezek biz- tosítási eseménnyel összefüggésben merültek fel,
j) a biztosított vagyontárgyak kiállításával, szállításával és károsodásával összefüggésben felmerülő következmé- nyi károk (környezetszennyezés, személyi sérülés, stb.) és közvetett veszteségek (pl. elmaradt haszon),
k) helyreállítható károk esetén a javítás költségei feletti veszteségek: értékcsökkenés, minőségromlás stb.,
l) a kiállított tárgyak, különösen gépek, berendezések, stb. esetében azok használatával, működtetésével összefüg- gésben bekövetkező károk, beleértve a belső eredetű meghibásodás (pl. zárlat) miatti károkat is,
m) a konstrukciós, gyártási, anyag és hasonló rejtett hibák következményi kárai,
n) a szerződő vagy biztosított vagy megbízottaik fizetés- képtelensége miatt bekövetkező károk,
o) nukleáris robbanás, radioaktív sugárzás vagy szennye- ződés közvetlen és közvetett kárai, azok kiváltó okától függetlenül,
p) a bármely nukleáris-, kémiai, biológiai, biokémiai vagy elektromágneses fegyver által közvetlenül vagy közvet- ve okozott károk,
q) számítástechnikai eszközök és adathordozók esetében azok adatvesztésből származó kárai akkor sem, ha ezek biztosítási eseménnyel összefüggésben következtek be,
r) a biztosított vagyontárgy mechanikai, elektromos és elektronikus meghibásodásának vagy rendellenes mű- ködésének kárai, veszteségei, kivéve, ha ezek bizonyí- tottan a szállítás során, valamely bizonyított biztosítási esemény bekövetkezésének eredményeként álltak elő,
s) azok a károk, amelyek valamely számítógép, elektroni- kus eszköz, chip, rendszer, szoftver hibás dátum- vagy adatfelismerésére, hibás kezelésére visszavezethetően következtek be,
t) károkozás szándékával és eszközéül felhasznált, szá- mítógép, számítógépes rendszer, számítógépes prog- ram, vírus vagy folyamat, vagy bármely más elektronikus rendszer használatával vagy működtetésével összefüg- gésben felmerülő árukárok,
u) azbeszttel kapcsolatosan bármely formában felmerülő károk,
v) szennyező, mérgező, egyéb károsító anyagok levegő közvetítésével és/vagy a biztosított áru csomagolásán történő átszivárgásával okozott árukárok, kivéve a tűz- károkkal kapcsolatos füst és koromszennyeződést,
w) azon kockázatok, károk és követelések, melyek az ENSZ tiltó, korlátozó rendelkezéseivel ellentétben álló, vagy az Európai Unió, az Egyesült Királyság vagy az Amerikai Egyesült Államok gazdasági vagy kereskedelmi szank- cióiba, jogi normáiba ütköző magatartásból, tevékeny- ségből erednek, vagy azzal bármely módon összefüg- gésbe hozhatók.
VII. Önrészesedés
A jelen feltételek szerint létrejött biztosítási szerződés esetében, a biztosított önrészesedése – ellenkező megállapodás hiányá- ban – a szolgáltatás összegének 10%-a, de minimum 50.000 Ft biztosítási eseményenként.
VIII. Káresemény esetén benyújtandó dokumentumok
A biztosító a biztosítási szerződésben meghatározott károkat és költségeket az általános és különös biztosítási feltételekben meghatározott dokumentumok rendelkezésre bocsátása mellett térítheti meg.
A kárrendezéshez szükséges legfontosabb okiratok – az Általá- nos Vagyonbiztosítási Feltételekben (ÁVF) felsoroltakon túlme- nően – a következők:
– a sérült vagyontárgy értékét igazoló, (pro forma) számla vagy egyéb dokumentáció,
– részletes kárfelvételi jegyzőkönyv (a sérülések jellegéről, mér- tékéről, további felhasználhatóságról, maradványértékről),
– a sérült áru további sorsát igazoló okmányok (pl. újracso- magolás kalkulációja, javítási kalkuláció, csökkentett áron értékesítés számlája stb.),
– tételes javítási kalkuláció a felhasznált erőforrások és azok egységárainak megjelölésével,
– tételes kárigény,
– a vagyontárgyak szállításához kapcsolódó eredeti fuvarok- mányok, ha a biztosítási szerződés szállítási kockázatokra történő kiterjesztéssel jött létre,
– csomagolási jegyzék, packing list,
– károkozó felszólítása az okozott kár megtérítése iránt,
– fényképek, vagy videofelvétel a sérült vagyontárgyról (akár elektronikus formában).
IX. A biztosító mentesülése
IX.1. A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a kár az ÁVF X.1. pontjában felsorolt személyek (továbbiak- ban: szerződő/biztosított) súlyosan gondatlan vagy szándé- kos magatartására visszavezethetően következett be. Ilyen esetnek minősül – az ÁVF-ben részletezetteken túl – különö- sen ha:
a) a szerződő/biztosított a vagyontárgy különleges keze- lésének, be- és kicsomagolásának, szállításának kü- lönleges szabályairól, a vagyontárgy valamely veszély- nemmel szembeni különös érzékenységéről a fuvarozót, szállítmányozót, a kiállításnak helyet adó intézmény illetékeseit nem tájékoztatta, a vagyontárgy szükséges (csomag-) jelzéseiről nem gondoskodott és a kár rész- ben vagy egészben e körülmények valamelyikére vissza- vezethető okból következett be,
b) a szerződő/biztosított a vagyontárgyak be- és kicso- magolását, a kiállítás helyszínén történő elhelyezését, berendezését, kezelését, szállítását – azok általánosan elfogadott vagy különleges szabályait megsértve – maga végezte,
c) a szállítóeszköz, konténer, amelyen/amelyben a biztosí- tott vagyontárgyat szállították, fuvarozásra alkalmatlan volt, vagy az jellegénél fogva nem felelt meg a biztonsá- gos áruszállítás általánosan elvárható vagy hatóságilag előírt követelményeinek és erről a szerződőnek/biztosí- tottnak a szállítás megkezdésekor tudomása volt.
IX.2. Súlyosan gondatlan magatartásnak minősül különösen, ha a kárt az ÁVF X.1. pontjában felsorolt személyek
a) alkohol vagy bódító hatású szer hatása alatt lévő álla- potban,
b) engedély nélkül vagy hatáskörének, feladatkörének túl- lépésével végzett tevékenysége során,
c) a jogszabályokban, egyéb kötelező rendelkezésekben megkívánt személyi és tárgyi feltételek hiányában foly- tatott tevékenységével okozta.
IX.3. A biztosító mentesülését eredményezi továbbá, ha a bíróság jogerős határozata, jogszabály, szerződés (pl. egyezség, munkaszerződés, kollektív szerződés) vagy munkáltatói ren- delkezés (pl. fegyelmi határozat) minősíti az ÁVF X.1. pontjá- ban felsorolt személyek bármelyikének károkozó magatar- tását súlyosan gondatlannak vagy szándékosnak.
X. A Polgári Törvénykönyvtől eltérő szabályok
Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza a Kiállításbiztosí- tás különös feltételeinek rendelkezéseit, melyek a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseitől lényegesen eltérnek.
Jelen pont nem tartalmazza a biztosítási feltételek azon – a biztosító által alkalmazott korábbi feltételektől eltérő – ren- delkezéseit, melyek módosítására a 2014. március 15-én ha- tályba lépett, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek történő megfelelés érdekében került sor.
Jelen feltételnek a Ptk-tól lényegesen eltérő rendelkezései:
X.1. Kockázatviselés kezdete
A Ptk. 6:445. § (1) bekezdésétől eltérően amennyiben a biztosítá- si díjat az esedékesség időpontjáig nem fizették meg, a biztosító kockázatviselése legkorábban a díj befizetését követő nap 0.00 órakor kezdődik (II.4. pont).
X.2. A többszörös biztosítás eltérő szabályai
Eltérően a Ptk. 6:459. §-tól, ha a szerződő (biztosított) a szerző- déskötés időpontjában ugyanazon vagyontárgy(ak) ra és ugyan- azon kockázatok ellen másik biztosítóintézetnél már rendelke- zik vagyonbiztosítási szerződéssel (többszörös biztosítás), úgy a biztosító csak a másik (korábbi) biztosítási szerződés alapján meg nem térült károkra nyújt biztosítási szolgáltatást, amennyi- ben azok a jelen feltételekben meghatározott valamely biztosítá- si eseményből erednek (V.8. pont).
Záradékok
SZZ70 Műtárgyak kiállítása
– Szerződéskötés esetén a szerződő/biztosított a vagyontár- gyak tételes, azok egyedi értékét is tartalmazó, a tételek egyedi azonosítását is lehetővé tevő részletező jegyzékét (mely a biztosítási szerződés részét képezi) köteles a biztosí- tó részére átadni.
– A biztosítási díj számításának, valamint a biztosító szolgál- tatásának alapja a vagyontárgyak szerződő/biztosított ál- tal megadott értéke, amit kár esetén a biztosított hivatalos szakértői igazolással bizonyítani tartozik.
– A biztosított vagyontárgyak sérülése esetén csak azok helyreállításának, restaurálásának költségeit fedezi a biztosítás – feltéve, hogy a költségek Magyarországon merültek fel. A külföldön történő helyreállítás költségeit csak abban az esetben téríti meg a biztosító, ha ahhoz előzetesen hozzájárult.
– Nem terjed ki a biztosítás a helyreállított, restaurált va- gyontárgy sérüléséből vagy értékcsökkenéséből eredő károkra, valamint az egyéb, sérüléssel kapcsolatosan felmerülő következményi károkra.
A biztosító kockázatviselése a kiállításhoz kapcsolódó közúti szállításokra (feltéve, hogy a biztosítási szerződés erre kiterjesz- téssel jött létre) az alábbi feltételek teljesülése esetén terjed ki:
– A biztosított vagyontárgyak szállítása csak zárt felépítményű, riasztóval felszerelt fuvareszközzel történhet.
– A gépjárművezetőnek mobiltelefonnal kell rendelkeznie, melynek a szállítás tartama alatt mindvégig bekapcsolt álla- potban kell lennie.
– A jármű elhagyásakor annak riasztóját minden esetben be kell kapcsolni.
– A szállításoknak lehetőség szerint, megállás nélküli, folya- matos fuvarozással kell megvalósulniuk.
Ha ez nem lehetséges, a szállítás során megállni csak nagy forgalmú benzinkúton max. 45 percre, ezt meghaladóan csak (számlával) igazoltan őrzött parkolóban megengedett.
A kiállítás helyszínének:
– távfelügyelethez vagy rendőrséghez bekötött riasztóval és a nyitvatartási időben folyamatos élőerős őrzéssel kell rendel- keznie. (minimálisan)
– a biztosított tárgyakat a látogatók által közvetlenül hozzá nem férhetően, legalább szalagkorláttal, vagy egyéb módon elkerítve kell elhelyezni.
Amennyiben a fenti feltételek nem teljesülésnek, a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve ha a károsult bizonyítja, hogy az előírt feltételek teljesülésének hiánya nem játszott közre a kár bekövetkezésében.
A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bi- zonyítja, hogy a kárt a szerződő/biztosított vezető állású vagy beosztott alkalmazottai, a kiállításnak helyet adó intézmény vezető állású vagy beosztott alkalmazottai, valamint az utób- biak megbízása alapján a kiállítás helyszínén dolgozó szemé- lyek szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.
SZZ71 Kiemelt értékű műtárgyak kiállítása
– Szerződéskötés esetén a a biztosított/ szerződő a vagyon- tárgyak tételes, azok egyedi értékét is tartalmazó, a tételek egyedi azonosítását is lehetővé tevő részletező jegyzékét (mely a biztosítási szerződés részét képezi) köteles a biztosí- tó részére átadni.
– A biztosítási díj számításának, valamint a biztosító szolgál- tatásának alapja a vagyontárgyak biztosított/szerződő ál- tal megadott értéke, amit kár esetén a biztosított hivatalos szakértői igazolással bizonyítani tartozik.
– A biztosított vagyontárgyak sérülése esetén csak azok hely- reállításának, restaurálásának költségeit fedezi a biztosítás
– feltéve, hogy a költségek Magyarországon merültek fel. A külföldön történő helyreállítás költségeit csak abban az eset- ben téríti meg a biztosító, ha ahhoz előzetesen hozzájárult.
– Nem terjed ki a biztosítás a helyreállított, restaurált va- gyontárgy sérüléséből eredő értékcsökkenéséből eredő károkra, valamint az egyéb, sérüléssel kapcsolatosan felmerülő következményi károkra.
– A vagyontárgyak csomagolását, rakodását csakis e te- vékenységekben jártas alkalmazott, szakértő, vagy erre szakosodott, ismert és megbízható vállalkozás végezheti.
Szállítás
A biztosító kockázatviselése a kiállításhoz kapcsolódó közúti szállításokra (feltéve, hogy a biztosítási szerződés erre kiterjesz- téssel jött létre) az alábbi feltételek teljesülése esetén terjed ki:
– A szállítást csakis műtárgyak szállítására szakosodott, e te- vékenységben jártas, nemzetközi szállításokban is gyakor- lott vállalkozás végezheti.
– A biztosított vagyontárgyak szállításában részt vevő szállí- tóeszköznek zárt felépítményű, műholdas helymeghatározó eszközzel (GPS-szel) felszerelt fuvareszköznek kell lennie.
A gépjármű GPS rendszerének a következő szolgáltatásokat kell nyújtania:
• 24 órás online kapcsolat a távfelügyeleti központtal
• pánikgomb
• raktérnyitás érzékelése
• útvonaltól való eltérés jelzése
• jelkimaradás figyelése
• adatok mentése, min. 30 napos visszakereshetőség
– A szállításoknak 2 sofőrös, lehetőség szerint, megállás nél- küli, folyamatos fuvarozással kell megvalósulniuk.
– Ha ez nem lehetséges, a szállítás során megállni – az elkerül- hetetlen okok kivételével (pl. műszaki hiba) – csak nagy for- galmú benzinkúton max. 45 percre, ezt meghaladóan csak (számlával) igazoltan őrzött parkolóban megengedett.
– A szállítóeszköz a megállások tartama alatt nem maradhat őrizetlenül – a járművezetők egyikének a kényszerű megállá- sok tartama alatt is – lezárt ajtók és ablakok mellett – a jármű vezetőfülkéjében kell tartózkodnia.
– A gépjárművezetőknek mobiltelefonnal kell rendelkezniük, melynek a szállítás tartama alatt mindvégig bekapcsolt álla- potban kell lennie.
Kiállítás
– A biztosított tárgyakat a látogatók által közvetlenül hozzá nem férhetően, legalább szalagkorláttal, vagy egyéb módon elkerítve kell elhelyezni.
– A kiállítás helyszínének rendelkeznie kell a kiemelt értékű tételek nemzetközi standard-ek szerinti vagyonvédelmi, mű- szaki, technikai, biztonsági rendszerekkel és a vagyontár- gyak folyamatos felügyeletét biztosító őrszolgálattal.
Amennyiben a fenti feltételek nem teljesülésnek, a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve ha a károsult bizonyítja, hogy az előírt feltételek teljesülésének hiánya nem játszott közre a kár bekövetkezésében.
A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bi- zonyítja, hogy a kárt a szerződő/biztosított vezető állású vagy beosztott alkalmazottai, a kiállításnak helyet adó intézmény vezető állású vagy beosztott alkalmazottai, valamint az utób- biak megbízása alapján a kiállítás helyszínén dolgozó szemé- lyek szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.
SZZ72 Gépjárművek kiállítása
– A biztosítási fedezet csak a zárt, fedett térben, vagy épüle- ten kívül, de attól 20 m-es távolságon belül, kordonnal/sza- lagkorláttal elkerített és folyamatos felügyelet/őrzés mellett elhelyezett vagyontárgyakra terjed ki.
– Épületen kívül elhelyezett járművek esetében folyamatos felügyeletnek minősül, ha a vagyontárgyat kamerával megfi- gyelt területen helyezték el, melyet az épületfelügyelet vagy őrző-védő cég folyamatosan üzemben működtet.
– Szabad térben elhelyezett vagyontárgyak esetén a biz- tosítási fedezet nem terjed ki jégeső és beázás okozta károkra.
– A biztosítási fedezet nem terjed ki a vagyontárgyak ki- állítási helyszínen történő mozgása, elhelyezése során vagy ezzel összefüggésben bekövetkező káraira, vala- mint belső eredetű meghibásodására (pl. zárlat) vissza- vezethetően bekövetkező káraira.
– Helyreállítható károk esetében csak a Magyarországon felmerülő javítás költségeire nyújt fedezetet a biztosítás.
– A sérülésekből eredő értékcsökkenés és más következ- ményi károk a biztosítási fedezetből kizártak.
– A kiállítás megkezdése előtt, illetve ha a biztosítási szerződés a szállításokra is kiterjedően jött létre, akkor közvetlenül a szállítások megkezdése előtt a gépjármű- vekről, a szállítóeszközön, tréleren rögízetett állapotban (azok minden oldaláról) fotó- vagy filmfelvételeket kell készíteni. Ezeket kár esetén a biztosító rendelkezésére kell bocsátani.