Tudásfa Oktatási Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Tudásfa Oktatási Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
(1149 Budapest, Angol u. 34.)
fenntartásában lévő
Tudásfa Felnőttoktatási Gimnázium
(2310 Szigetszentmiklós, Xxxxxx Xxxxx u. 5.)
OM azonosító száma: 201625
Házirendje
2020
I. A HÁZIREND JOGI ALAPJA, HATÁLYA, NYÍLVÁNOSSÁGA
1. A Házirend a következő rendelkezések alapján készült
⮚ 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról;
⮚ 2011/CXC. törvény a nemzeti köznevelésről;
⮚ 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról;
⮚ 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről;
⮚ valamint az iskola Szervezeti és működési szabályzata (továbbiakban SZMSZ), Pedagógiai programja és a Diákönkormányzat SZMSZ-e.
2. A Házirend célja, hatálya
A Házirend főként a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.), ill. a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet (továbbiakban: R) és más jogszabályok alapján, valamint az iskola nevelési, oktatási és szakmai programjának figyelembevételével készült. A Xxxxxxxx nem vonhatja el és nem csorbíthatja a tanuló alkotmányosan és egyezményekben biztosított jogait.
Az iskola házirendje állapítja meg – a jogszabályokban és helyileg meghatározott – tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskolai munkarenddel, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjével, az iskola helyiségeinek használatával kapcsolatos szabályokat.
A Házirendben foglaltak megtartása kötelező mindenkire nézve, tanulókra, pedagógusokra és más alkalmazottakra, valamint az iskolában tartózkodókra.
Iskolánk a tanulmányi feladatok ellátása mellett, célkitűzéseiben a tanulókat partnernek tekintő, a kölcsönös együttműködés, tiszteletadás, bizalom elvén működő iskolai élet kialakítását kívánja megvalósítani. Tanulóinktól azt várjuk, hogy értékeljék, becsüljék meg a saját érdekeiket szolgáló, fejlődésüket, jövőjüket megalapozó iskolai szolgáltatásokat. Használják, de óvják is az iskolát. Gondoljanak arra, hogy a rendelkezésre álló feltételek helytállásra, eredményességre köteleznek.
3. A Házirend elfogadásának és módosításának szabályai
⮚ Az intézményi szabályzatok – közöttük természetesen a házirend – elkészítéséért a köznevelési intézmény vezetője a felelős.
⮚ A Házirend tervezetét megvitatják az iskolai tanulóközösségek (osztályok) és véleményüket küldötteik (ODB) útján eljuttatják az iskolai diákközösség (DÖK) vezetőségéhez (megalakulása esetén). Iskolánkban DÖK nem alakult meg.
⮚ DÖK hiányában a diákképviselőhöz juttatják el észrevételeiket, aki az iskola vezetőjével konzultál.
⮚ Az iskola a tanulók véleményének figyelembe vételével elkészíti a házirend végleges tervezetét.
⮚ A házirend elkészítése előtt az előző eljárási rendet köteles betartani a szülők képviselőjével, ill. megalakulása esetén a szülői szervezettel (SZMK). Iskolánk valamennyi tanulója nagykorú, eltartásukról maguk gondoskodnak.
⮚ A házirendet az iskola nevelőtestülete fogadja el – az SZMSZ-ben rögzített eljárásrendnek megfelelően tagintézményenként -, az értekezletekről jegyzőkönyvet kell felvenni.
⮚ A házirendet az iskola igazgatója hagyja xxxx.
Az érvényben lévő házirend módosítását kezdeményezheti:
− az iskola igazgatója, az igazgató-helyettes, a szakképzési igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezetők (továbbiakban: az Iskolavezetés tagjai)
− a nevelőtestület
− szülői képviselő
− a diákvezetőség/diákképviselő
− jogszabályi változás miatt szükséges a módosítás.
A Házirend módosítását az 1-6. pontokban leírt módon kell végrehajtani, - kivéve, ha kizárólag törvényi változás teszi szükségessé a módosítást, és attól való eltérés nem lehetséges – az érintettekkel az igazgató által jóváhagyott szabályzatot ismertetni kell a változás tekintetében. [Felelős: osztályfőnök]
4. A Házirend nyilvánossága
A Házirend az iskola székhelyén és valamennyi telephelyén, a titkárságon, valamint a faliújságon megtekinthető, valamint az iskola honlapján:
Az iskolai Házirendet külön ismertetni kell a tanulóval a beiratkozáskor, és alá kell íratni a tanulókkal annak tudomásul vételét is.
Az osztályfőnökök minden tanév első osztályfőnöki óráján a felmerült kérdések tekintetében megbeszélik a Házirendben foglaltakat.
Az iskola Házirendjét minden tanulónak meg kell ismernie:
− a tanulói jogviszony kezdetekor,
− a tanév elején, az első osztályfőnöki órákon,
− ha változtatás történt, akkor az azt követő első osztályfőnöki órán.
A házirend iskolai jogszabály, mely betartásának kikényszerítése, vagy megsértésének szankcionálása csak az arra megengedett eljárásokkal és jogkövetkezményekkel történhet.
A Házirend megsértésével kapcsolatos intézményi döntés ellen a nagykorú tanuló, vagy képviselője jogorvoslattal élhet.
II.A TANULÓI JOGOK GYAKORLÁSA, A TANULMÁNYI KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE, VÉGREHAJTÁSÁNAK MÓDJA ÉS AZ ELVÁRT VISELKEDÉS SZABÁLYAI
1. A TANULÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK ELJÁRÁSRENDJE
Tanulói jogok:
⮚ Tanulói jogviszony létrejötte KNT. CXC. 2011. 50. § (1)
⮚ Tanulói jogviszony megszűnése KNT. CXC. 2011. 53. § (2)(c)
⮚ Ennek értelmében a tagintézmény-vezető és az intézmény köteles kiértesíteni a diákot 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 50. §, 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 77. § (2),
⮚ A központi igazgatónak a tagintézmény-vezető bevonásával lehetősége van a beszámoltató-, osztályozó-, javító-vizsgák tekintetében, mindenképpen kiértesítéssel EMMI rendelet 20/2012. (VIII.31.) 65.§ (3), augusztus 15 és 30 között, hogy a mulasztásait valamilyen vizsgával pótolhatja, és további osztályba léphet. Ha sikertelenek a vizsgák évismétlésre van lehetősége.
⮚ EMMI rendelet 20/2012. (VIII.31.) 85-86. §, ha ez sem vezet eredményre tanítási évvégén a bizonyítványt, a törzslap másolatával kiértesítés formájában közölni kell a diákkal, hogy a tanulói jogviszonya megszüntetésre került, a károkozásért felelnie kell akár KNT. CXC. 2011. 59. § ((3.)) alapján, valamint a tanulói szerződésben leírt 5-ös pont alapján.
⮚ A jogviszony megszüntetéséről kiértesítési feladó vevényeket, a kiértesítési levél másolatait illetve az évvégi tantestületi gyűlés jegyzőkönyvét a hiányzó diákok sorsát illetően hitelesített formában, irattári dokumentációba kell helyzeni és a megőrzésről gondoskodni kell, ameddig a központi igazgatóság át nem veszi. Minimum 5 tanítási év-ig. A hiányzással kapcsolatos dokumentumokat őriznie kell 1 tanítási évig.
⮚ A tanuló joga, hogy a hiányzásait a tanítási év (június 15.) végéig hiteles dokumentummal igazolja.
Tanulói kötelezettségek:
⮚ EMMI rendelet 20/2012. (VIII.31.) 85-86. §, ha ez sem vezet eredményre tanítási évvégén a bizonyítványt, a törzslap másolatával kiértesítés formájában közölni kell a diákkal, hogy a tanulói jogviszonya megszüntetésre került, a károkozásért felelnie kell akár KNT. CXC. 2011. 59. § ((3.)) alapján, valamint a tanulói szerződésben leírt 5-ös pont alapján.
⮚ Ha a tanuló az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelmények egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt történő teljesítésével összefüggő osztályozó vizsgát kíván tenni, az intézmény vezetője a vizsga megkezdése előtt legalább harminc nappal a vizsgázói létszám, az évfolyamok feltüntetése, valamint a vizsgabeosztás megküldése mellett a megyeszékhely szerinti járási hivatal vezetőjétől vizsgabiztos kirendelését kéri. EMMI rendelet 20/2012. (VIII.31.) 143. § (11)
⮚ Ha a tanuló a tanórai foglalkozások több mint 50%-ról távol maradt, félévkor és év végén minden esetben osztályozó vizsgán köteles számot adni tudásáról, ellenkező esetben évet kell ismételnie. Az osztályozó vizsga alól felmentés nem adható. EMMI rendelet 20/2012. (VIII.31.) 143. § (10)
A joggyakorlás kezdete:
A tanulói jogviszony a beiratkozással jön létre, de a diákok a tanulói jogviszonyból eredő egyes jogok azonban (szociális támogatás, választási jogok, együttműködési jogok) csak az első tanév megkezdése után illetik meg.
A tanulót megilletik az általános emberi és állampolgári jogok, úgymint a személyiségi jogok, amelyek az Alaptörvényből következnek, ezt nem kell szabályozni, mivel a Magyar Állam, ill. az iskola biztosítja.
2. A TANULÓI JOGOK KIEMELT ISKOLAI TERÜLETEI
⮚ egészségügyi ellátáshoz való jog – a nagykorú tanuló számára a szűrővizsgálaton való részvétel nem releváns;
⮚ tájékozódáshoz való jog - kiterjed a tanulókat érintő összes kérdésre; joga van tájékoztatást kapni a személyét és tanulmányait érintő valamennyi kérdésről;
⮚ kérdés intézésének joga - a tanuló a személyét és tanulmányait érintő valamennyi ügyben kérdést intézhet az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, az intézményi tanácshoz, az iskolaszékhez, a diákönkormányzathoz (ez utóbbi három megalakulása esetén);
⮚ érdemi válaszhoz való jog - tanulónak a kérdésére legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül – az intézményi tanácstól, az iskolaszéktől a tizenötödik napot követő első ülésen –érdemi választ kell kapnia (megalakulása esetén;
⮚ kezdeményezési jog - tanuló kezdeményezheti diákönkormányzat vagy diákkör létrehozását, valamint kezdeményezéssel élhet saját ügyeivel kapcsolatosan;
⮚ választójog - tanuló választó és választható minden tanulóközösségi tisztség esetében;
⮚ részvételi jog - kiterjed az iskolában működő tanulóközösségekre, valamint az iskola által szervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokra;
⮚ véleményezési jog - kiterjed a tanulókat érintő összes kérdésre. A tanuló egyénileg vagy valamely tanulóközösségen keresztül élhet ezzel a jogával;
⮚ javaslattevő jog - kiterjed a tanulókat érintő összes kérdésre. A tanuló egyénileg vagy valamely tanulóközösségen keresztül élhet ezzel a jogával;
⮚ használati jog - kiterjed az iskola létesítményeinek, helyiségeinek, berendezéseinek és eszközeinek használatára;
⮚ szociális támogatáshoz való jog - tanuló egyéni körülményei alapján – kérelmére – jogszabályi előírásoknak megfelelően szociális támogatásban részesülhet, amennyiben az ilyen jellegű támogatásra a fedezet az iskola költségvetésében rendelkezésre áll;
⮚ jogorvoslathoz való jog - tanuló jogai megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – jogorvoslati eljárást indíthat;
⮚ nyilvánossághoz való jog - tanuló jogai megsértése esetén igénybe veheti a nyilvánosságot;
⮚ vallásgyakorlással összefüggő jog – a tanuló szabadon gyakorolhatja vallását a magán fenntartású oktatási intézményekben is.
⮚ A rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesülés joggyakorlásának eljárásrendje
⮚ A rendszeres egészségügyi felügyelet rendjét és tartalmát az SZMSZ részletesen szabályozza..
⮚ A tanulók tájékozódáshoz, érdemi válaszhoz való joga, a jogai gyakorlásához szükséges eljárásrend
Az iskola titkárságán elhelyezett példányokból minden érdeklődő megismerheti az iskola dokumentumait:
⮚ az intézmény pedagógiai és szakmai programját (PP),
⮚ szervezeti – működési szabályzatát (SZMSZ),
⮚ házirendjét,
⮚ a helyiségek használati rendjét (az adott helyen kifüggesztve megtalálható).
⮚ A PP tartalmazza a magasabb évfolyamba lépés, a továbbhaladás feltételeit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének, minősítésének szempontjait, az ismeretek számonkérésének formáit, a tantárgyi minimumokat.
⮚ Az egyes tantárgyak éves követelményét a helyi tanterv tantárgyai évfolyamonkénti bontásban tartalmazzák. A tanterv dőlt betűvel tartalmazza azokat a tananyagrészeket, amelyekből a felnőttoktatásban részt vevő tanulóknak önállóan kell felkészülniük. A szaktanárok a tanév elején ismertetik a tanulókkal a tantárgyak követelményeit.
⮚ Az osztályfőnökök a tanítási év megkezdésekor írásban tájékoztatják a felnőttoktatásban részt vevő tanulót arról, hogy az adott évfolyam adott félévében, az adott osztályban hány tanítási órát szerveznek számára. A tájékoztatás kiterjed a mulasztások jogkövetkezményeire is.
⮚ A tanuló PP-mal kapcsolatos kérdésével közvetlenül is fordulhat szaktanárához, vagy osztályfőnökéhez, fogadó órán, sürgős esetben szünetben vagy a tanítási órák végén.
⮚ Valamennyi pedagógus kötelessége a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet az osztálynaplóba beírni, erről a tanulót tájékoztatni, és a minősítést indokolni.
⮚ A tanuló az osztálynaplóba bekerült érdemjegyekről tájékoztatást kérhet az adott tantárgyat tanító szaktanártól, vagy osztályfőnökétől. Jogában áll a tanulónak feleleteiről minősítést, osztályzatairól indoklást kérni, közvetlenül a felelet után vagy a kijavított írásbeli dolgozat kézhezvételekor.
⮚ A tanév rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi és tűzvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal.
⮚ A nagykorú tanuló betekintést nyerhet dolgozatába az adott tanév végéig, s azokról saját költségére másolatot kérhet.
3. A TANULÓI KÉRDÉS INTÉZÉSÉNEK JOGA ÉS ANNAK ELJÁRÁSRENDJE
A tanuló a személyét és tanulmányait érintő valamennyi ügyben kérdést intézhet az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, az intézményi tanácshoz, az iskolaszékhez, a diákönkormányzathoz (ez utóbbi három érdekképviseleti szervhez megalakulása esetén.
A tanuló kérdésével, véleményével, panaszával, javaslatával fordulhat az iskola belső fórumaihoz
− osztályfőnökéhez,
− az iskolavezetés tagjaihoz,
− a diákképviselőhöz,
− iskolaorvoshoz, iskolapszichológushoz, ifjúságvédelmi felelőshöz a fogadó órák és a rendelési idő alatt. (nevüket és elérhetőségüket szeptember 15-éig hozzuk nyilvánosságra az iskola hirdetőtábláján, székhelyen és a tagintézményekben)
− A tanuló - írásbeli megkeresés esetén – a titkárságra leadott levelére 15 napon belül érdemi választ kap.
3.1. A véleményezési és javaslattételi jog gyakorlása és eljárásrendje
A tanuló egyénileg vagy valamely tanulóközösségen keresztül élhet ezzel a jogával.
A tanuló véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet
− szakórán,
− osztályfőnöki órán, az órát tartó pedagógus által meghatározott formában, nem sértve a többi diák tanuláshoz való jogát,
− diákközgyűlésen,
− diákképviselője közreműködésével
− egyénileg a „véleménydoboz”-ba elhelyezett írásos beadványával.
A javaslattevő jog kiterjed a tanulókat érintő összes kérdésre. A tanuló véleménynyilvánítási, javaslattételi jogának gyakorlása során nem sértheti az iskola alkalmazottjainak és tanulóinak személyiségi jogát, illetve emberi méltóságát.
Közvetítő lehet: osztályfőnök, diákképviselő, GYIF. A közvetítő figyelemmel kíséri, hogy a válaszadás határidőben és érdemben megtörténjen.
A legalább egy évfolyamot érintő kérdésben ki kell kérni a diákképviselők véleményét.
A tanulók véleményt nyilváníthatnak, javaslatot tehetnek a magatartás és szorgalom értékelése során. A tanulók mind saját, mind osztálytársaik értékelésével kapcsolatosan véleményt nyilváníthatnak, javaslatot tehetnek.
A DÖK (megalakulása esetén) az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll.
A diákközgyűlés az igazgató által a tagintézmény-vezetőkön keresztül hívható össze, évente legalább egy alkalommal, a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából. A diákközgyűlés időpontját az iskolai munkatervben is rögzíteni kell.
A tanulót a jogszerű és kulturált véleménynyilvánítás miatt hátrány nem érheti.
Jogszabályi felhatalmazás alapján kötelező a diákok véleményének kikérése.
Az intézmény igazgatója jogszabályokban meghatározott esetekben (pl. PP, SZMSZ, Házirend stb.) írásban kéri a diákképviselő véleményét, egyben felhívja figyelmét a jogszabályban meghatározott határidő (minimum 15 nap) betartására. A felkérő levélhez mellékletként csatolja a dokumentumot, melyről a nyilatkozatot kéri. Ha a diákönkormányzat az állásfoglalást kialakító ülésére meghívja az iskola igazgatóját/tagintézmény vezetőjét a részletek megvilágítása érdekében, az igazgató vagy az általa kijelölt képviselő meghívottként vesz részt az ülésen.
3.2. A kezdeményezési és választójog gyakorlása és eljárásrendje
A tanuló joga, hogy részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek.
Diákkörök létrehozását írásban aláírásgyűjtő ív csatolásával kezdeményezheti a tanuló, az iskolai tanulóközösségek, a nevelőtestület tagjai, DÖK, az iskolaszék, intézményi tanács (ez utóbbi három megalakulása esetén). Az aláírásgyűjtő íven a diákkör munkájában részt venni szándékozó iskolai tanuló neve, osztálya, diákigazolványának száma és saját kezű aláírása szerepel. A kezdeményezés beadási határideje minden év január 31. A javaslatot a nevelőtestület félévi értekezleten megtárgyalja és dönt a javaslat megvalósításáról vagy elutasításáról. Az igazgató a nevelőtestületi értekezlet döntését követő tizenöt napon belül írásban értesíti a kezdeményezőt.
DÖK létrehozását a tanulók kezdeményezhetik, lehetőleg még a tanév kezdetén. A tanulók nagyobb csoportjának az egy évfolyamnyi közösséget tekintjük, a legkisebb egység az osztályközösség.
A tanulók osztályszinten, aláírásgyűjtő íven kezdeményezik a DÖK megalakítását. Az aláíróíveket átadják az iskola igazgatójának, aki megállapítja, hogy a tanulók több mint 50%-a kezdeményezte a DÖK megalakítását.
A tanulók osztályszinten bizalmit (ODB) választanak, aki küldöttként képviseli őket a DÖK- ben. A jelölő listára felkerülnek azok a személyek, akik vezető funkciót szeretnének betölteni. A legtöbb szavazatot kapott tanuló lesz az osztálybizalmi, ill. a küldött.
A DÖK tagja minden osztály ODB titkára, a DÖK vezetősége (titkár, titkárhelyettes, gazdasági felelős), továbbá azok, akiket egyénileg beválasztanak a DÖK szervezetébe: a
szabadidő-felelős, a sportfelelős és a PR felelős. (célszerű, hogy a DÖK tisztségviselői lehetőség szerint lemondjanak az esetleges ODB titkári tisztségükről.) A DÖK valamennyi tagjának 1 szavazati joga van.
A DÖK október második hetéig választó gyűlést tart, melyen a megjelölt hat tisztségviselőt megválasztja. Titkár, titkárhelyettes és gazdasági felelős az ODB titkárok és titkárhelyettesek közül választható. Sport-, szabadidő- és PR-felelős az iskola bármely tanulója lehet, akit a DÖK addigi munkája, ill. pályázata alapján elfogad.
A DÖK az éves munkatervében szereplő egyes programok megszervezésére és végrehajtására tagjai közül felelőst bízhat meg.
A diákönkormányzat tisztségviselőinek megválasztása:
− Személyi ügyekben a választás akkor érvényes, ha a DÖK tagok kétharmada jelen van, és a jelenlévők 50%-a + 1 fő támogatja a jelöltet.
− A tagintézmények is képviseltetik magukat a választáson.
− Jelöltnek tekinthető az, aki önként jelentkezik a feladatra, illetve az, akit a DÖK javasol, s a jelölést elvállalja.
− A szavazás titkos és a tisztségviselőket egyenként választják.
− Tisztségekből való visszahívás az év során bármikor lehetséges, ha azt egy DÖK tag javasolja, és a DÖK kétharmad részének 50%-a + 1 fő elfogadja.
− A DÖK tisztségviselőit a DÖK tagjai értékelő gyűlés keretében félévente megerősítik.
Ellenkező esetben a tisztségviselő visszahívását kell kezdeményezni.
A tagintézmények hasonlóan járnak el és maguk közül egy DÖK képviselőt választanak, aki képviseli a tagintézmény összes diákját. Szavazati joga a diákközgyűlésen annyi %-ot ér, amennyi diákot képvisel.
3.3. A használati jog gyakorlása és eljárásrendje
Az osztályok a tanév elején kijelölt tantermekben tartózkodhatnak a tanítási idő alatt, az órarend beosztását is figyelembe véve. Az osztályterem rendjének, tisztaságának fenntartásában teljes felelősség terheli az osztályt, az osztályfőnököt és a szaktanárokat Szünetben a hetes látja el az ügyeletesi teendőket, s bármilyen probléma, rendzavarás vagy rongálás esetén neki kell értesítenie a legközelebbi tanárt, vagy az iskola vezetőségét.
Az osztálytermet általában az első órát tartó szaktanár nyitja ki, s az utolsó tanítási óra után az utolsó órát tartó tanár zárja be. Az osztály saját termének kulcsa az osztályfőnök döntése alapján tanulónál is lehet, és ezt a terem kinyitására és bezárására a szaktanár helyett használhatja.
Tanítás után tanári felügyelet nélkül csak igazgatói engedéllyel lehet a tanteremben maradni.
Sajátos használatú termek, területek:
Szaktantermek:
− számítástechnika-termek,
− nyelvi labor,
− kémia-, biológia-fizika előadó,
− gyakorlóhely
A szaktantermek speciális teremhasználati rend szerint működnek, amely a termekben van kifüggesztve. A szakteremben csak szaktanárral együtt lehet benntartózkodni. Ez a tanórákra és a tanórán kívüli foglalkozásokra is vonatkozik. A tanórán kívüli elfoglaltságokról részletes tájékoztató található a központi hirdetőtáblán.
A szándékos károkozást azonnal jelenteni kell az iskolavezetőség bármely tagjának, aki a jogszabályokban rögzítetteknek megfelelően intézkedik.
3.4. A tanuló szociális támogatáshoz való joga és az igénylés eljárásrendje
A tanuló egyéni körülményei alapján – kérelmére – jogszabályi előírásoknak megfelelően szociális támogatásban, ösztöndíjban részesülhet, amennyiben az ilyen jellegű támogatásra a fedezet az iskola költségvetésében rendelkezésre áll, továbbá ha ilyen irányú támogatást a lakóhely szerint illetékes önkormányzat nyújt a nappali képzésben részt vevő tanulók számára. Az esti képzésben részt vevő tanulók önkormányzati támogatásra nem jogosultak.
A szociális támogatás a tanuló körülményeinek átmeneti, időszakos megnehezülése okán adható egyszeri juttatás. Xxxxx a tanulónak lehet ezt megítélni, aki ezt hitelt érdemlően dokumentumokkal igazolja. A támogatás megítéléséről az érintettek véleményének kikérése mellett az igazgató dönt. Szociális támogatást akkor nyújthat az iskola, ha erre a fedezet az iskola költségvetésében elkülönítetten rendelkezésre áll.
Szociális támogatásnak tekintendő a kedvezményes étkezés, tanszerellátás. Indokolt esetben tankönyvtámogatást igényelhet akkor is, ha az nem alanyi jogon jár neki.
3.5. A tanuló jogorvoslathoz való joga és annak eljárásrendje
A tanuló jogai megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – jogorvoslati eljárást indíthat.
Az osztályfőnök köteles segíteni a tanulót jogorvoslati jogának gyakorlásában. Ha a tanulónak további segítségre van szüksége a heti rendszerességgel ugyanabban az időpontban ismétlődő igazgatói fogadó órán segítséget kérhet. Az igazgatói fogadóóra akkor fejeződik be, ha minden várakozó sorra került.
3.6. A tanuló nyilvánossághoz való joga és eljárásrendje
A tanuló jogai megsértése esetén igénybe veheti a nyilvánosságot.
A problémák felvetésének fórumai lehetnek:
Pl.: osztályfőnöki óra, fogadóóra, diákközgyűlés.
Az iskolai döntések ellen a tanuló jogorvoslati jogokat gyakorolhat törvényességi kérelem és felül bírálati kérelem formájában. Ezek benyújtása előtt „belső” jogorvoslatért fordulhat névvel vagy név nélkül a diákképviselőhöz. Ilyen esetekben 4 főből álló (2 pedagógus, l osztálybizalmi, l diákképviselő) egyeztető bizottság tárgyalja meg a jogorvoslati problémát,
igyekeznek megoldást találni. Az egyeztetésről emlékeztető feljegyzés készül, mely az érintett hozzájárulásával nyilvánosságra kerülhet (faliújság).
Ha az egyeztetés nem vezetett eredményre, akkor lehetősége van arra, hogy rendkívüli diákközgyűlés összehívását kezdeményezze a DÖK vezetőjénél, amennyiben a jogsértés békés úton nem rendezhető, ill. a tanulók nagyobb csoportját (50%) is érinti.
Rendkívüli diákközgyűlést a DÖK vezetője kezdeményezhet az iskola igazgatójánál. (Az intézményvezető is fordulhat a DÖK vezetőhöz diákközgyűlés összehívása miatt.) Megegyeznek az időpontban és a napirendi pontokban. Ha a napirendi pontokról nem sikerül konszenzust kialakítani, akkor mindkét fél által felvetett napirendi pontot fel kell venni. A diákközgyűlést kezdeményező fél köteles nyilvánosságra hozni legalább 15 nappal előbb az ülés időpontját, helyét és napirendjét az iskola, a nevelőtestületi szoba hirdetőtábláján, valamint az iskola honlapján.
A diákközgyűlésen az igazgató-helyettes lesz a levezető elnök.
A tanuló(k) által felvetett kérdésekre - attól függően, hogy kihez intézték - az iskola igazgatójának lehetőleg azonnal, de legfeljebb 15 napon belül érdemi választ kell adni. Amennyiben ez elháríthatatlan ok miatt nem lehetséges, legkésőbb harminc napon belül.
A diákközgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza a jegyzőkönyv szokásos kellékeit, továbbá különösen az elhangzott kérdéseket, hozzászólásokat, javaslatokat, az ezekre adott válaszokat. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető, a közgyűlésen végig jelenlévő egy diák és egy tanár ír alá, akiket az ülés elején a levezető elnök javaslatára a diákközgyűlés megszavaz. Mellékelni kell továbbá a jegyzőkönyvhöz a diák-jelenléi ívet, a pedagógus- jelenléti ívet.
Ha a tanuló jogorvoslati problémája az iskolában nem rendeződött megnyugtatóan, joga van az Oktatási Jogok Biztosának Hivatalához fordulni.
3.7. A tanuló vallásgyakorlással összefüggő joga
Az intézmény nem korlátozza a szabad vallásgyakorlást, igény szerint térítésmentesen helyiséget is biztosít számukra. A diákokat a hitoktatás biztosításával kapcsolatban véleményezési jog illeti meg.
3.8. Levelezéshez való jog gyakorlásának szabályozása
Az iskola tiszteletben tartja a tanulók levelezéshez való jogát, a tanuló iskolába érkező levelét bontatlan formában adja át.
A tanuló levelezési jogát a tanórák, szervezett foglalkozások, iskolai ünnepélyek rendjének tiszteletben tartásával, ezen idők alatti felfüggesztésével gyakorolhatja. Ha a tanuló ezt megsérti, a tanár a levelet elveszi és a tanóra, foglalkozás, ünnepély végén felbontatlanul, ill. olvasatlanul visszaadja. Többszöri ismétlődés esetén fegyelmező intézkedést foganatosíthat, kirívó esetben fegyelmi eljárást is kezdeményezhet a nevelőtestületnél.
3.9. A vendégtanulói jogviszony létesítésének eljárásrendje
⮚ A tanuló írásbeli kérelmet nyújt be az iskola igazgatójához, hogy egy másik iskolában folytathasson tanulmányokat, amelyet a kérelmében megindokol (pl. eltérő irányú ismeretek megszerzése, gyakorlati foglalkozás, tartós gyógykezelés stb.)
⮚ Az iskola igazgatója a kérelemben foglaltak alapján, a kérelem átvételétől számított tizenöt napon belül beszerzi a döntéshez a tanulóval vendégtanulói jogviszonyt létesítő iskola/egészségügyi intézmény javaslatát.
⮚ Az igazgató, akivel a tanuló jogviszonyban áll, döntéséről értesíti a tanulót, valamint a tanulóval vendégtanulói jogviszonyt létesítő iskola, vagy egészségügyi intézmény vagy a gyógykezelést biztosító intézmény vezetőjét.
⮚ A tanuló teljesítményének értékelését a fogadó iskola végzi, és írásban értesíti a tanulóval jogviszonyban álló iskolát.
4. A TANULÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁS ALÓL TÖRTÉNŐ FELMENTÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE
a) Felmentés a tanórai foglalkozások alól (a volt „magántanulói jogviszony” létesítése az új Köznevelési Törvény szabályozói érvényesek 2019. szeptemberétől.
⮚ A tanuló írásbeli kérelmet nyújt be az iskola igazgatójához, hogy mentesítse a mindennapos iskolába járás alól.
⮚ A magántanuló az osztályozó vizsgára egyénileg készül fel.
⮚ A magántanulót - az iskolában vagy azon kívül folyó gyakorlati képzés kivételével - az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni.
⮚ Az iskola igazgatója határozatban dönt a magántanulói jogviszony létesítéséről. A határozat tartalmazza az osztályozó vizsga időpontját, a tájékoztatást az osztályozó vizsga követelményeiről, az osztályozó vizsgától való távolmaradás következményeiről, a magántanuló jogairól és kötelességeiről, a jogorvoslati lehetőségről, továbbá arról, hogy a tanórai és tanórai foglalkozásokon való részvételhez az igazgató előzetes engedélyét is be kell beszereznie.
⮚ A tanuló az igazgató döntése ellen a határozat kézhezvételét követően 15 napon belül fellebbezést nyújthat be. A döntés jogerős, ha az Nkt.-ben meghatározott határidőn belül nem nyújtottak be eljárást megindító kérelmet, vagy az eljárást megindító kérelem benyújtásáról lemondtak.
⮚ A beírási naplóban szerepeltetni kell azokat a tanulókat, akik az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentést kaptak. Ennek tényét a határozat számával szerepeltetni kell a beírási napló megjegyzés rovatában.
b) Felmentés az egyes tantárgyak, tantárgyrészek, szakmai követelménymodulok tanulása alól
⮚ A tanuló kérelmet nyújt be az iskola igazgatójának, hogy a tanulót - ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi - a szakértői bizottság véleménye alapján - az igazgató az adott tantárgy/tantárgyrész tanulása alól mentesítse.
⮚ A szakértői véleményben foglaltak alapján az igazgató határozatban dönt arról, – a gyakorlati képzés kivételével – hogy a tanulót az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól felmenti, vagy szöveges értékelést alkalmaz, ill. az érettségi vizsgán a kérelmezett tantárgy helyett a tanuló - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – milyen másik tantárgyat választhat.
⮚ A jogorvoslati eljárás és a határozat dokumentálása megegyezik az a) pontban leírtakkal.
⮚ Az a tanuló, aki „C” tipusú nyelvvizsgával rendelkezik, kérheti felmentését az idegen nyelv tanulása alól.
⮚ A szakképző évfolyamon az a tanuló, aki hitelt érdemlően igazolja, hogy az adott OKJ képzés valamely modulját már megtanulta, annak tanulása alól felmentést kaphat, azaz a modul tanulmányokba beszámítható.
5. FÜGGETLEN VIZSGABIZOTTSÁG ELŐTT TÖRTÉNŐ BESZÁMOLÁS ELJÁRÁSRENDJE
⮚ A köznevelési törvény 46.§ (6) bekezdés m pontja a tanuló alapvető jogaként mondja ki, hogy tanulmányai során tehet az Intézménytől, annak pedagógusaitól független tanulmányok alatti vizsgát, amely osztályozóvizsga és javítóvizsga lehet.
⮚ A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát az Oktatási Hivatal szervezi.
⮚ A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig, amennyiben hiányzás miatt nem értékelhető és osztályozó vizsga letételére kap engedélyt, az engedély megadását követő három napon belül jelentheti be, ha független vizsgabizottság előtt kíván vizsgát tenni.
⮚ A tanuló amennyiben a tanév végén valamely tantárgyból / tantárgyakból megbukott, s javítóvizsgát tehet, a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak.
⮚ Akkor is, ha a tanuló független vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról, magasabb évfolyamra jutásáról – a vizsgabizottság által adott osztályzat figyelembevételével – az Intézmény dönt.
⮚ A tanuló a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig jelentheti be, ha az osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát.
⮚ Ha a tanuló független vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról, a vizsgáztató intézmény a tanuló osztályzatáról a törzslapon történő bejegyzés céljából három napon
belül írásban értesíti az iskolát, aki a diák magasabb évfolyamba lépéséről - figyelembe véve a független vizsgabizottság által adott osztályzatot – dönt.
6. A TANULÓ ÁTVÉTEL ELJÁRÁSI RENDJE
⮚ A tanuló joga, hogy kérje az átvételét másik, azonos vagy más típusú nevelési-oktatási intézménybe.
⮚ A tanuló bejelenti az osztályfőnökének, hogy nem kíván az iskola tanulója lenni.
⮚ Az osztályfőnök a tanügyi dokumentumokba (törzslap, napló) bevezeti a távozás időpontját, megnevezve azt az intézményt is, ahová a tanuló távozott. Ezt követően a tanulót az iskolatitkár kijelenti a KIR rendszerből.
⮚ Nem tanköteles és nagykorú tanuló esetén – amennyiben a tanuló nem jelzi, hogy hová távozik – akkor az osztályfőnök „a tanulói jogviszony kimaradással történő megszűnése” záradékot jegyzi be.
7. A SZAKKÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ TANULÓK JOGAINAK GYAKORLÁSA
A szakképzésben részt vevő tanuló a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint jogosult juttatásokra és kedvezményekre. A juttatásokat és kedvezményeket a gyakorlati képzés szervezője köteles biztosítani.
Felnőttoktatásban részt vevő tanulók jogai a szakképzésben
⮚ Nagykorú és cselekvőképes tanuló esetén a szülő jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni. A jogok gyakorlása, a kötelezettségek teljesítése a tanulót, a diákképviselőt, a tanulók képviselőjét illeti meg, illetve terheli.
⮚ Ha a nagykorú tanuló önálló jövedelemmel nem rendelkezik, és a szülővel közös háztartásban él, a tanulói jogviszony megszűnésével, a tanulótanulmányi kötelezettségének teljesítésével és fizetési kötelezettséggel járó iskolai döntésekről a szülőt is értesíteni kell.
⮚ A szakképzési törvényben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetve teljesíteni.
8. A TANULMÁNYI KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK MÓDJA
8.1. A tanuló kötelességeinek teljesítése
⮚ A tanuló pontosan érkezzen a kötelező, szabadon választott órákra, szakmai gyakorlatokra. Az első foglalkozás kezdete előtt minimálisan tíz perccel korábban érkezzen a helyszínre.
⮚ Pontosan tartsa be a szünetek rendjét. Xxxxxx meg a foglalkozások rendjét és végezze fegyelmezetten feladatait a tanári útmutatásnak, utasításnak megfelelően. Semmilyen módon ne zavarja a tanár munkáját és ne sértse társai tanuláshoz való jogát.
⮚ A tanuló iskolai magatartásával nem sértse mások (tanulók, pedagógusok, alkalmazottak) jogait.
⮚ A helyi tantervben meghatározott követelmények teljesítése érdekében rendszeresen készüljön fel a foglalkozásokra, házi feladatait készítse el, a tudását felmérő, ellenőrző órákon pontosan jelenjen meg és képességei szerint teljesítsen. Legjobb tudása szerint tegyen eleget beszámolási kötelezettségeinek. A vizsgákra határidőre jelentkezzen be, képességei szerint teljesítsen.
⮚ Az iskolai ünnepségeken az alkalomhoz illő öltözetben jelenjen meg;
⮚ A hetesi teendőket az osztálybizalmi látja el. Az osztálybizalmit (ODB) az osztály tanulói választják maguk közül.
Kötelessége:
− felelős az osztály rendjéért, tisztaságáért.
− a hiányzókról jelentést tesz a tanárnak.
− az óraközi szünetekben szükség szerint szellőztet, gondoskodik krétáról, letörli a táblát.
− becsengetés után öt perccel jelenti az igazgatóhelyettesi irodában, ha az órát tartó tanár nem érkezett meg.
− a teremben észlelt hiányosságokat, károkat jelenti az órát tartó tanárnak és a gazdasági irodában.
− ha az osztály, ill. tanulócsoport más terembe vonul, akkor becsukja az ablakot, utolsó óra után lekapcsolja a villanyt.
• az önként vállalt és rábízott feladatokat lelkiismeretes teljesítse, elvégezze.
8.2. A tanuló kötelessége különösen a védő-óvó előírások ismerete és alkalmazása
A tanulók egészsége, testi épsége védelmére vonatkozó előírások, a foglalkozással együtt járó veszélyforrások, tilos és elvárható magatartás, amelyet a tanulóknak, a pedagógusoknak és a nevelő munkát segítő alkalmazottaknak az iskolában való tartózkodás során meg kell tartaniuk.
A tanulók által betartandó védő, óvó előírások:
⮚ A tanuló egészsége érdekében a tanuló által betartandó előírások:
− Az iskolában, valamint azon kívül az iskola által szervezett programokon, rendezvényeken, pedagógiai programban szereplő iskolán kívüli programokon az egészségre káros anyag fogyasztása tilos. Egészségre káros anyagnak minősül az alkohol, a cigaretta, a drog minden formája.
− a szokásos higiéniai szabályok betartása;
− a WC rendeltetésszerű használata,
− a büfében a cukrozott italok fogyasztásának kerülése;
− kötelessége a tanulónak a felügyeletet ellátó nevelő azonnali tájékoztatása, ha balesetveszély fennállását, balesetet lát, vagy tanulótársa rosszul érzi magát.
⮚ A tanulók testi épsége érdekében a tanulók által betartandó előírások:
− a munka-, baleset-, tűzvédelmi előírások, teremhasználati rend elsajátítása és betartása
− Az előírás szerinti eszközhasználati szabályok elsajátítása, betartása;
− Testi épséget közvetve vagy közvetlenül veszélyeztető magatartás elkerülése; Xxxxxx testi épségét a tanuló nem veszélyeztetheti, fizikai bántalmazást és lelki terrort, fenyegetést nem alkalmazhat.
− Az iskolában csak a felügyeleti időben, a felügyelet alatt álló helyen tartózkodhat.
− Kilépés az intézményből csak a tanórák befejezését követő távozáskor.
− Rendkívüli kilépés esetén az órát tartó tanárral/osztályfőnökkel egyeztetni szükséges.
− A tanuló köteles társai figyelmét felhívni, normakövető magatartásra figyelmeztetni, ha az előírások megszegését tapasztalja. Ha a figyelmeztetett tanuló nem fejezi be a normaszegő magatartást, köteles a felügyeletet ellátó nevelőnek bejelenteni az esetet, aki köteles intézkedni.
⮚ A tanuló az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához, tartozó területek használatának rendjét a későbbiekben részletezettek szerint köteles betartani. (Házirend 3.5. pont)
− Megőrzi és az előírásoknak megfelelően kezeli a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit.
⮚ A tanuló köteles továbbá közreműködni az iskolához tartozó területek, helyiségek rendben tartásban
A tanterem elhagyása előtt köteles:
− a padján, a pad belsejében, és közvetlen környezetében az osztályterem padozatán lévő szemetet a szeméttartóba rakni;
− Hetesként a táblát letörölni
⮚ A tanterembe belépés után, a benntartózkodás ideje alatt köteles elvégezni:
− hetesként a terem levegőcseréjét kereszthuzatos szellőztetéssel biztosítani, krétáról gondoskodni, s a tanár kérésére segítséget nyújtani a tanórára szükséges eszközök előkészítésében;
− a tanuló a tanóra/foglalkozás során köteles a keletkezett hulladékokat eltávolítani, szükség esetén a pad írólapját lemosni,
− a termek át és visszarendezésében segédkezni,
− az iskola udvarán a felelőtlen tanulók által elszórt hulladék összegyűjtésében közreműködni,
− a termek tisztaságáért mindig az adott feladatot végző csoport a felelős.
⮚ Rendszeresen és fegyelmezetten tegyen eleget a tanulmányi kötelezettségeinek, vegyen részt a tanórákon, az iskolai és azon kívüli kötelező foglalkozásokon, szakmai gyakorlatokon. Képességei szerint a legjobban tanuljon; számonkéréséhez nem szükséges a tanár előzetes bejelentése:
− Egy tanítási napon egy, a hét folyamán legfeljebb három témazáró dolgozat írható. (nem tekintendő témazáró dolgozatnak az írásbeli feleltetés és a „röpdolgozat”,
„szódolgozat”);
− A témazáró, a nagydolgozatírás időpontját egy héttel korábban a tanulóknak be kell jelenteni, és a naplóba bejegyezni.
− A dolgozatokat, témazárókat 15 munkanapon belül értékelni kell, az iskolai szünet nem számít be a két hétbe. A tanulót az érdemjegyről értesíteni kell, és az érdemjegyet a naplóba ugyanebben az időpontban be kell írni.
⮚ A szakképzésben részt vevő tanulók szolgáltassanak adatot a pályakövetési rendszerbe. (Az OKJ vizsgán a tanulót írásban tájékoztatjuk a pályakövetési rendszerben történő adatközlési kötelezettségéről. Az iskola a pályakövetési rendszerére vonatkozó információt honlapján nyilvánosságra hozza.)
⮚ Folyamatosan kövesse nyomon az őt érintő iskolai, képzési, szabályozási, stb. információkat (interneten, az iskola honlapján, az iskolai hirdetőtáblán, az osztálytermekben, stb.), amelyet közétettek.
8.3. Az. iskola által elvárt viselkedés szabályai
− Az iskolánkba járó tanulóktól elvárjuk, hogy
− betartsák a jogszabályok, az iskolai házirend, illetve más intézményi szabályzat rendelkezéseit,
− tartsák tiszteletben az intézményben dolgozó pedagógusok és más felnőttek, valamint tanulótársainak emberi méltóságát,
− senkivel szemben ne használjanak hangos, trágár, sértő beszédet,
− senkivel szemben ne legyenek agresszívek, senkit ne bántalmazzanak, ne verekedjenek,
− törekedjenek szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására társaikkal, a nevelőkkel és az iskolában dolgozó más felnőttekkel,
− viselkedjenek mindenkivel szemben udvariasan, kulturáltan, legyenek előzékenyek,
− tartsák be a nevelők és az iskolában dolgozó más felnőttek utasításait,
− becsüljék meg az emberi szorgalmat, a tudást és a munkát,
− igyekezzenek megismerni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeit, kiemelkedő személyiségeit és hagyományait,
− vegyenek részt az iskola hagyományainak ápolásában,
− óvják, ápolják a természet, a környezet értékeit,
− vigyázzanak egészségükre, eddzék testüket, sportoljanak rendszeresen,
− legyenek nyitottak, érdeklődők,
− iskolai kötelezettségeiknek folyamatosan tegyenek eleget,
− vegyenek részt az osztályközösség és az iskola rendezvényein,
− működjenek együtt társaikkal,
− rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással tegyenek eleget tanulmányi feladataiknak,
− fegyelmezetten, aktívan vegyenek részt az iskolai foglalkozásokon,
− az iskolai foglalkozásokon magatartásukkal ne zavarják társaikat a tanulásban,
− az iskola helyiségeit, eszközeit tanári felügyelet mellett használják,
− az iskolai foglalkozásokról csak indokolt esetben hiányozzanak, ne késsenek el,
− távolmaradásukat az iskolai foglalkozásokról a házirend előírásai szerint igazolják,
− a tanuláshoz szükséges felszerelést minden órára hozzák magukkal,
− az elméleti tanulnivalókat minden órára tanulják meg,
− írásbeli házi feladataikat minden órára készítsék el,
− segítsenek társaiknak a tanulnivaló elsajátításában, az iskolai feladatok megoldásában,
− értesítő könyvüket (ellenőrzőjüket) minden nap hozzák magukkal, érdemjegyeiket abban naprakészen vezessék, szüleiknek minden nap adják át láttamozásra,
− védjék az iskola felszereléseit, létesítményeit, a kulturált környezetet,
− ügyeljenek környezetük tisztaságára, ne szemeteljenek, és erre másokat is figyelmeztessenek,
− az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, az iskolához illő öltözékben jelenjenek meg
− az iskolai ünnepélyeken ünnepélyes, az alkalomhoz illő ruhában jelenjenek meg,
− ne hozzanak az iskolába olyan dolgokat, eszközöket, amelyek nem szükségesek a tanuláshoz,
− tartsák be a házirendben szereplő, a tanulók egészségének és testi épségének megőrzését szolgáló szabályokat, és erre másokat is figyelmeztessenek,
− ne hozzanak az iskolába, ne fogyasszanak egészségre ártalmas szereket (elsősorban dohányárut, szeszesitalt, drogot),
− az iskola területén talált gazdátlan eszközöket, felszerelést, egyéb dolgokat adják oda valamelyik nevelőnek, vagy adják le az iskola portáján,
− ne végezzenek az iskolában kereskedelmi tevékenységet (adás-vétel, csere),
− ne folytassanak az iskolában politikai célú tevékenységet.
III. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE
1. A TANULÓK FOGADÁSÁNAK (AZ ISKOLA NYITVATARTÁSÁNAK) RENDJE
A tanév rendjét miniszteri rendelet, helyi rendjét a nevelőtestület határozza meg és rögzíti éves munkatervében az adott tanév nyitóértekezletén.
A szorgalmi idő szeptember 15-től június 15-ig tart– kivéve az érettségi vizsgára készülő osztályok esetében – a felnőttoktatásban ez általában heti 2 nap oktatást jelent, de egyes tantárgyak szaktantermi oktatása tömbösített formában a szaktanteremben történik a hét 3. napján. A szeptember 1-15 között elmaradt 4 tanítási napot az I. és a II. félévben a szünetek
terhére az iskola bepótolja, azon a tanuló köteles részt venni. Az esetleges távolmaradást igazolni kell.
Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől csütörtökig reggel 14.30 órától 21.15 óráig van nyitva.
2. FOGADÓÓRÁK A TANULÓK HIVATALOS ÜGYEINEK INTÉZÉSÉRE
2.1. Szorgalmi időben fogadóórák a tanulói hivatalos ügyek intézésére
Felnőttoktatási iskolatitkárság: | kedd-csütörtök | 14.30-18.30 |
Könyvtár: | hétfő-kedd | 14.00-16.00 |
szerda-csütörtök | 14.00-16.00 |
2.2. Fogadóórák tanulók számára
Évente 2 alkalommal az igazgató tájékoztatót tart. A tanárok előzetesen egyeztetett időpontban személyesen is rendelkezésre állnak.
Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az igazgató határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a tanulók és a tanárok tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyelet hetente minden szerdai napon 9.00-14.00 óráig tart.
3. TANÍTÁSI ÓRÁK RENDJE
Az iskolában a felnőttoktatás rendje szerint az órákat 15.00 és 21.00 között kell megszervezni. A tanulóknak naponta 8 óránál több órájuk nem lehet. A tanítási idő alatt a tanuló az iskola épületét nem hagyhatja el.
3.1. | Csengetési rend | |
Délután | ||
1. óra | 14.30-15.10 | |
2. óra | 15.15-15.55 | |
3. óra | 16.00-16.40 | |
4. óra | 16.45-17.25 | |
5. óra | 17.30-18.10 | |
6. óra | 18.15-18.55 | |
7. óra | 19.00-19.40 | |
8. óra | 19.45-20.30 | |
9. óra | 20.35-21.15 |
3.2. A tanórák rendje
Az első tanítási órára minden tanulónak 14.30 óra előtt 10 perccel be kell érkeznie a kijelölt tanterembe.
A tényleges késés tényét, mértékét, jogosságát (igazolt vagy igazolatlan) majd az osztályfőnökök állapítják meg. A késések időtartamát (perceket) a naplóban dokumentálni kell, a késések összeadódnak, amelyet az osztályfőnök hetente, ill. havonta összesít.
A csengetési rend alkalmanként igazgatói, tagintézmény-vezetői engedéllyel, indokolt esetben megváltoztatható.
Az órára történő becsengetés után max. 5 perccel – ha a tanár még nem érkezett meg az órára
– az osztálybizalmi köteles ezt jelenteni az igazgatói irodában, hogy helyettesítéséről minél előbb lehessen gondoskodni.
Az órák kezdetét és végét csengő jelzi.
A tanórához nem szükséges tárgyak (mobiltelefon) használata a tanórákon tilos, azokat a tanórán kikapcsolt állapotban a tanuló magánál (táskájában) tarthatja.
A szaktantermek, számítástechnikai termek speciális rendjét, baleset-, tűz- és munkavédelmi előírásait a szaktanárok az első tanítási órán ismertetik.
Az iskola területén tanítási idő alatt ügyeletet kell tartani. Az ügyeletet az épület portásai látják el. Tanítási időben az iskola igazgatója, helyettese, valamint más kijelölt személy, az SZMSZ-ben rögzítve látják el az ügyeletet.
3.3. A tanórák közötti szünetek rendje
A tanítási órák közötti szünetekben bármely probléma esetén a szaktanártól kell segítséget kérni.
Más tanterembe, szaktanterembe vonulás előtt, valamint az utolsó tanítási óra után a tantermet tiszta, tanításra alkalmas állapotban kell elhagyni.
A folyosók, mellékhelyiségek tisztaságáért minden tanuló felelős.
Az óraközi szüneteket a tanulók a kulturált magatartás, a balesetvédelmi előírások szabályait betartva tölthetik el, ügyelve saját és társaik testi épségére.
4. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK, TEVÉKENYSÉGEK
Az iskola a tanórai foglalkozások mellett - igény szerint – tanórán kívüli tevékenységet szervez.
a) Szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, művészeti csoport min. 10 fővel – igény szerint – szervezhető. A tevékenységek köre a diákság érdeklődése és az iskola lehetőségei szerint bővíthető.
b) Iskolai rendezvények
Ünnepélyek, megemlékezések, osztálykirándulások, múzeum-, színházlátogatás.
Az iskolán kívüli programot a szervező tanár írásban bejelenti az igazgatónak: a rendezvény helyét, pontos idejét, a résztvevő tanulók nevét, osztályát, a kísérő pedagógusok nevét, a tanulók gyülekezési helyét (az iskola esetén a terem megjelölését), a programon használni
kívánt iskolai eszközöket, a közlekedés módját és idejét. A programon való részvétel önköltséges. A tanítás nélküli munkanapokon szervezett rendezvényekről való távolmaradást a tanítási napok rendje szerint kell igazolni
4.1. Az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás
Az iskola területén kívüli rendezvényeken a tanuló tanúsítson az iskolai normáknak megfelelő viselkedést:
− viselkedjen fegyelmezetten, kulturáltan és udvariasan, hiszen bárhol is jelenik meg, személyével társait, tanárait és egyben iskoláját is képviseli.
− jelenjen meg az alkalomhoz illő öltözékben,
− ne fogyasszon szeszes ital, stimuláló gyógyszereket, drogokat és kábítószereket, az egészségre káros anyagokat ne terjesszen, árusításon vagy népszerűsítsen, (azt a tanulót, akit az előbbiekben felsoroltak tekintetében tetten érünk, vagy ez a tevékenység bizonyítható, rendőrségi intézkedés kezdeményezése mellett fegyelmi eljárást indítunk ellene).
− ne használjon trágár szavakat és kifejezéseket,
− ne legyen agresszív, senkit ne bántalmazzon, ne verekedjen,
− ne hozzon a programokra közbiztonságra különösen veszélyes eszközöket, továbbá tűzveszélyes, tüzet okozó anyagot (gyufa, öngyújtó, petárda, stb.)
− iskolai szervezésű programokon, kirándulásokon, üzemlátogatásokon is tartsa be a Házirend vonatkozó előírásait.
5. AZ ISKOLA HELYISÉGEI, BERENDEZÉSI TÁRGYAI, ESZKÖZEI ÉS AZ ISKOÁHOZ TARTOZÓ TERÜLETEK HASZNÁLATÁNAK RENDJE
5.1. A helyiségek használati rendje
A helyiségek használati rendjét a teremórarend és terem használati szabályok határozzák meg. A helyiségek használati rendje (teremórarend + használati szabályok) a helyiség bejárata mellett kifüggesztett. Ezen előírások szerint használhatók a helyiségek, az előírások betartása kötelező.
− Minden tanév elején a helyiségben töltött első órán a tanár ismerteti a tanulókkal a munka-, baleset-, tűzvédelmi előírásokat, a teremhasználati rendet, ezeket a tanulónak el kell sajátítani, és maradéktalanul be kell tartania. Az elsajátítás megtörténtéről a tanár meggyőződik. A tanuló aláírásával igazolja, hogy meghallgatta, megértette, elsajátította a munka-, baleset-, tűzvédelmi- és a terem használati szabályokat.
− Számítógépterembe, szaktanterembe csak tanári jelenlét mellett léphet be és tartózkodhat tanuló.
− A tanuló felelős az iskolához tartozó területek, helyiségek használati rendje megtartásáért. Különös fegyelmezettséggel kell megtartania a tantermektől eltérő rend szerint működő termek, gyakorlóhelyek, szaktantermek rendjét, valamint a környezet tisztaságát.
− Az egyéni foglalkoztatásra használt helyiségek használatáról nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza, hogy melyik tanuló mikor tartózkodott az adott helyen. A nyilvántartásba minden tanuló beírja nevét, érkezési és távozási idejét. A nyilvántartás használata kötelező.
− A DÖK (megalakulása esetén) ill. a diákság rendezvényein az iskolavezetés engedélyével díjmentesen használhatják az iskola tantermeit.
− Az iskola, ill. a befogadó intézmény könyvtárát minden nap meghatározott időbeosztás szerint használhatják a tanárok és diákok. A kölcsönzési idő és a könyvtár működési rendje a könyvtár ajtaja mellett kifüggesztett. A kikölcsönzött könyveket a tanév befejezése előtt 10 nappal mindenki köteles visszavinni a könyvtárba. A könyvtár számítógépeit, internet hozzáférését a tanulók a könyvtáros-tanár felügyelete alatt ingyenesen használhatják, az informatikai szabályzatban meghatározottak betartásával.
5.2. Az eszközök rábízásának rendje
− A tanuló az iskola eszközeit, felszereléseit csak tanári felügyelet mellett, illetve tanári rábízás alapján használhatja. A rendeltetésszerű használat szabályait a tanár ismerteti, a tanuló ezeket köteles betartani.
− Köteles az előírásoknak megfelelően kezelni a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket. Az eszközök meghibásodása esetén a felmerült problémát azonnal jelezni kell az órát tartó vagy felügyeletet ellátó tanárnak.
− A tanuló az átvett eszközökért kártérítési felelősséggel tartozik. Raktári kiadási bizonylattal vegye át a használatba átvett eszközöket. Az átvétel, átadás, átvételi jegyzőkönyvvel történik, amely tartalmazza a kártérítési felelősséget is az eszköz elhagyása és megrongálása vonatkozásában.
A tanuló kártérítési felelősséggel tartozik abban az esetben is, ha az eszközt, berendezést nem vette át, de az oktatás során használja, eközben szándékosan megrongálta, vagy a hanyag munkavégzés során kárt okozott.
IV. A TANULÓ TÁVOLMARADÁSÁNAK, MULASZTÁSÁNAK, KÉSÉSÉNEK IGAZOLÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
Ha a tanuló a kötelező foglalkozásról távol marad, akkor mulasztását igazolnia kell.
A tanuló tanítási óráról való távolmaradását az osztálynaplóba az órát tartó pedagógus köteles bejegyezni. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról.
Félévi és tanév végi Nevelőtestületi értekezletet kötelező tartani. Ennek időpontja tagintézményenként eltérő lehet, a működés helyi rendjéhez igazodik.
A tagintézményvezetőnek félévkor és év végén ellenőriznie kell a Köznevelési Törvény (2011. CXC.) 33. fejezet (60.§ és tovább) alapján a tanulók hiányzását, miszerint az meghaladja-e vagy sem a tanítási órák 50%-t. Amennyiben eléri, a Nevelőtestületnek osztályozóvizsgát kell előírnia.
Ha a tanuló előzetes engedély nélkül mulaszt, köteles az iskolának bejelenteni a mulasztás okát és várható időtartamát, lehetőség szerint.
A mulasztást a tanulónak az iskolába jövetele napján lehetőleg az osztályfőnöknek (de, a tagintézményvezetőnek, központi igazgatónak, igazgatóhelyettesnek) is átadhatja fogadóórán a tanítási év (június 15.) végéig.
Ha a távolmaradást nem az előírt módon igazolják, a mulasztás igazolatlannak minősül.
Az osztályfőnök félévenként összesíti az igazolt és igazolatlan mulasztásokat, és ennek alapján állapítja meg, hogy mely tanulónak szűnt meg a tanulói jogviszonya. Ezt dokumentálnia kell az osztályfőnöknek a napló megfelelő rovataiban.
A felnőttoktatásban részt vevő tanuló igazolt és igazolatlanul mulasztott óráinak száma nem haladhatja meg a kötelező tanórai foglalkozások ötven százalékát. Ellenkező esetben osztályozó vizsgát kell tennie.
Megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki 30 tanítási óránál igazolatlanul többet mulaszt. A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót. (EMMI rendelet betartása mellet, az SZMSZ 1.4-es pontja az irányadó) Egymástól függetlenül 30 nap eltelte után köteles a tagintézményvezető és a tagintézményi adminisztrátor kétszer kiértesíteni a diákot írásos formában, ennek feladó vényét minimum 2 tanéven keresztül megőrizni, és 3. alkalmával a központi igazgató bevonása mellett döntést hozni és ezt írásban ismételten kiküldeni a diák részére, ezt követően történhet csak kizárás a tanuló jogviszonyát illetően.
Ha a tanuló a tanórai foglalkozások több mint ötven százalékáról – akár igazoltan, akár igazolatlanul – távolmaradt, félévkor és év végén osztályozó vizsgára kötelezheti a tagintézményvezető, központi igazgató. Ellenkező esetben évismétlésre kötelezheti. (Ezt a tanulmányi szerződés is tartalmazza, valamint a tanuló kártérítési kötelezettségét is.) Az osztályozó vizsga helyéről és időpontjáról az illetékes kormányhivatalt értesíteni kell. A kormányhivatal megbízottja részt vehet a vizsgán.
A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló;
⮚ Előzetesen engedélyt kapott a távolmaradásra;
⮚ Beteg volt és ezt igazolja; (június 15-ig hivatalosan)
⮚ Hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott a kötelező foglalkozáson részt venni. (Ezt hivatalos írásos igazolással kell bizonyítani.)
V. A TÉRÍTÉSI DÍJ, TANDÍJBEFIZETÉSÉRE, VISSZAFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK, TOVÁBBÁ A TANULÓ ÁLTAL ELŐÁLLÍTOTT TERMÉK, DOLOG, ALKOTÁS VAGYONI JOGÁRA VONATKOZÓ DÍJAZÁS SZABÁLYAI
1. A TÉRÍTÉSI DÍJ, TANDÍJ BEFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
⮚ Az iskola pedagógiai programja alapján a térítési díj és a tandíj ellenében szervezett iskolai foglalkozásokat minden tanév elején az iskola munkaterve határozza meg.
⮚ Az iskolában – a köznevelési törvény előírásai alapján, az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint – fizetendő térítési díjak és tandíjak mértékéről, illetve az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója dönt. A döntés előtt kikéri a nevelőtestület véleményét.
⮚ A felnőttoktatásban részt vevő minden tanuló köteles a jogszabályokban meghatározott térítési díjat vagy tandíjat fizetni.
⮚ A térítési és tandíjakat minden hó 5. napjáig előre kell személyesen az iskolai pénztárosnál vagy átutalási postautalványon legkésőbb az I. félév végéig egy összegben befizetni.
⮚ Az önköltséges iskolarendszeren kívüli képzési formákon a teljes képzési költséget a beiskolázási tájékoztatóban meghatározottak szerint kell befizetni.
⮚ Amennyiben a tanuló fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a felnőttoktatásban a tanulói jogviszony nem jön létre, ill. megszűnik.
2. A TÉRÍTÉSI DÍJ, TANDÍJ VISSZAFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
⮚ Az előre befizetett térítési díjak és tandíjak visszafizetéséről postai úton az iskola gazdasági ügyintézője gondoskodik, ha a tanuló tanulói jogviszonya az iskolában megszűnik, vagy ha az iskolából tartósan két hónapot igazoltan hiányzik, illetve akkor, ha a térítési díjköteles foglalkozáson önhibáján kívül nem tud részt venni. Az előre befizetett térítési díj visszafizetéséről az iskola igazgatója dönt.
⮚ Amennyiben a felnőttképzésben részt vevő tanuló önhibáján kívül nem veszi igénybe a szolgáltatást, kérelmére különösen indokolt esetben az iskola igazgatója engedélyezheti a tandíj, ill. a térítési díj teljes egésze, vagy annak egy része visszafizetését.
⮚ Xxxxx visszafizetési kötelezettsége az iskolának sem a nappali sem a felnőttképzés esetében, ha a tanuló hibájából szűnik meg a tanulói jogviszony, ill. a tanuló elfogadható indok nélkül nem veszi igénybe a szolgáltatást.
⮚ Amennyiben az iskola hibájából nem veheti igénybe a tanuló az oktatási szolgáltatást, az általa befizetett díjakat számára vissza kell téríteni. Ez a szabály a nappali és a felnőttoktatásra egyaránt érvényes.
A tanuló egyéni rászorultsága alapján – az egyéb szociális támogatásokon kívül - az osztályfőnök javaslatára az igazgató további kedvezményt állapíthat meg a fenntartó által kiadott térítési díj és tandíj szabályok keretei között.
3. A TANULÓ ÁLTAL ELŐÁLLÍTOTT TERMÉK, DOLOG, ALKOTÁS VAGYONI JOGÁRA VONATKOZÓ DÍJAZÁS SZABÁLYAI
Az iskola vállalkozási formában termelő munkát nem végez.
3.1. A tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó, azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor.
3.2. A tanulót díjazás illeti meg, ha az iskola a vagyoni jogokat másra ruházza át.
3.3. Ha az iskola a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt – kérelemre – a tanuló részére az iratkezelésre vonatkozó rendelkezések megtartása mellett a jogviszony megszűnésekor visszaadni.
3.4. Az 1. pontban meghatározott esetben a tanulót megfelelő díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló és a tagintézmény-vezető által megbízott intézményi képviselő állapodik meg, ha a vagyoni jog átruházása alkalomszerűen, egyedileg elkészített dologra vonatkozik. A tanítási órák keretében, a tanítási folyamat részeként, rendszeresen, osztály, csoport keretében elkészített dolgok vagyoni jogának átruházása esetén a megfelelő díjazást a teljes oktatási folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani.
4. SZOCIÁLIS ÖSZTÖNDÍJ, A SZOCIÁLIS TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÉS FELOSZTÁSÁNAK ELVEI, A NEM ALANYI JOGON JÁRÓ TANKÖNYVTÁMOGATÁS ELVE, AZ ELOSZTÁS RENDJE
4.1. A szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei
A tanulók részére biztosított szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítéléséről – amennyiben erre az iskola jogosult – a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök véleményének kikérése után a nevelőtestület dönt.
Szeptember hó 15-ig a tanévre vonatkozó tandíjat, térítési díjat meg kell fizetni. Részletfizetést írásos kérelemre engedélyezhet az iskola igazgatója. A tanulói jogviszonynak a tanuló önhibáján, illetve akaratán kívül álló okok miatti megszűnése esetén az időarányos részt az iskola a tanuló írásos kérelmére visszafizeti.
4.2. A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve, az elosztás rendje
A tankönyvtámogatás aktuálisan rendelkezésre bocsátott összegének tanulók közötti elosztását a hatályos jogi előírások betartásával kell megvalósítani.
A felnőtt tanulókat alanyi jogon nem illeti meg az ingyenes, vagy az emelt összegű tankönyvtámogatás. A tanulók a tartós tankönyveket kérelemre kikölcsönözhetik az iskola tankönyvtárából.
4.3. Tankönyvkölcsönzéssel, tankönyv értékesítéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, ill. elengedésével összefüggő rendelkezések
4.3.1. A kölcsönzési igény bejelentése
A tanuló minden év szeptember 15-ig nyújthat be kérelmet arra, ha rászorultsága miatt tankönyvet szeretne kikölcsönözni a könyvtárból. Az iskolai könyvtáros felméri a kikölcsönözhető tartós tankönyvmennyiséget és az iskolai hirdető táblán közzéteszi.
4.3.2. A kikölcsönzött tankönyv megvásárlása
A kölcsönzött tankönyvet az adott tankönyvből folytatott tanulmányok végeztével, vagy a tanulói jogviszony megszűnésekor a tanuló megvásárolhatja. Az igényt a könyvtárosnak kell bejelenteni.
A tanulók az iskolai könyvtártól a könyvtári állományban lévő használt tankönyvet, illetve tankönyv céljára szolgáló, szakmai irodalmat, szakkönyvet (a továbbiakban tankönyv) az alábbi szabályok szerint vásárolhatják meg:
− a kölcsönzésre jogosultság alapján kölcsönvett tankönyv vásárlási ára:
− egy évig való használat esetén a tankönyv beszerzési értékének 60%-a;
− két évig való használatot követően a tankönyv beszerzési értékének: 40%-a;
− három éves használatot követően a tankönyv beszerzési értékének: 20%-a;
Egyéb esetben az iskola tanulói a tankönyvet legalább négy éves könyvtári használati idő után, a beszerzési érték 25%-ért vásárolhatják meg.
Ezt az árat csekken kell befizetni az iskola számlájára, a befizetési bizonylatot be kell mutatni a könyvtárosnak, aki fénymásolatot készít róla, s a befizetés számlára történő megérkezése után kivezeti a tanuló kölcsönzési lapjáról, ezzel egyidejűleg értesíti erről a tanulót.
4.3.3. A kikölcsönzött tankönyv megrongálásával okozott kár megtérítése, mérséklése, ill. elengedése
4.3.3.1. A kikölcsönzött könyv megrongálása és a kár megtérítése
A kikölcsönzött könyv visszavételekor a könyvtáros ellenőrzi a tartós tankönyv állapotát, megrongálódása esetén a tankönyv könyvtárba való felvételekor érvényes tankönyvjegyzéki árat megfizetteti, függetlenül attól, hogy a tanuló azt hány évig használta.
Megrongálásával okozott kár harminc napon belül megtérítendő.
4.3.3.2. A kártérítési kötelezettség mérséklése, ill. elengedése
A kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével összefüggő kérelmet az iskola igazgatójához kell benyújtani, aki harminc napon belül dönt, helyt ad vagy elutasítja a kérelmet. A kérelemben célszerű indokolni, hogy a tanuló miért kérelmezi a mérséklést, ill. az okozott kár elengedését.
VI. A TANULÓK VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSÁNAK, A TANULÓK RENDSZERES TÁJÉKOZTATÁSÁNAK RENDJE ÉS FORMÁI
1. A TANULÓK VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSA
A tanuló véleményt nyilváníthat, írásban bejelentést tehet, amelyet osztályfőnökén, vagy szaktanárán keresztül eljuttathat az iskolavezetéshez.
Az iskola igazgatója hetente egy órában fogadóórát tart, tanításon kívüli időpontban, melynek idejét a tanév elején kihirdeti.
1.1. A tanulók kollektív véleménynyilvánítása
A tanulók kollektív jogérvényesítése keretében a diákönkormányzat (megalakulása esetén), ill. a diákképviselő véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.
1.2. Diákközgyűlés
A tanulók véleménynyilvánításának legfőbb fórumai a diákközgyűlések, ahol felszólalási szándékukat kézfeltartással kell jelezni, s a levezető elnök a jelzés sorrendjében szót ad. A felszólalási, véleménynyilvánítási szándékot előzetesen is – a napirendi pontok kihirdetésétől a diákközgyűlés megkezdéséig- lehet jelezni a levezető elnöknél.
2. A TANULÓK TÁJÉKOZTATÁSA
Az iskola jogszabály által előírt tájékoztatási kötelezettségének eleget tesz iskolai tájékoztató fórumok szervezésével, írásbeli tanuló tájékoztató lapok kiadásával, szülői értekezleteken, osztályfőnöki órákon, valamint az iskolai hirdetőtáblán, honlapon történő tájékoztatással.
A tanulók tájékoztatása a tanév munkarendjéről a tanévnyitó ünnepélyen, illetve az azt követő osztályfőnöki órákon történik. A munkarendet az iskolai hirdetőkön nyilvánossá kell tenni.
Az iskola igazgatója felelős a tényszerű, objektív tájékoztatásért, az aktuális tájékoztatási forma házirendben foglaltak figyelembe vételével történő megválasztásáért:
Az osztályfőnökök felelősek a tanulók folyamatos heti rendszerességű tájékoztatásáért. Információszerzés céljából az osztályfőnökhöz forduljanak. Amennyiben kielégítő információhoz így nem tudnak jutni, az iskolatitkáron keresztül igazgatót keressék meg személyesen vagy telefonon.
Az ellenőrző könyvön keresztül történik a tantárgyi előmenetelekről és a félévi eredményekről való tájékoztatás is.
VII. A TANULÓK JUTATLMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI
1. A JUTALMAZÁS ELVEI
Kiemelkedő tevékenységért az iskolánk tanulói, közösségei, csoportjai szóbeli, írásbeli és tárgyi jutalmazásban részesülhetnek. A végzett kiemelkedő munka általában tanévenként kerül jutalmazásra.
2. A JUTALMAZÁS FORMÁI
⮚ osztályfőnöki (Odaítéléséről az osztályfőnök dönt, adható több szóbeli dicséret alapján, vagy egyszeri közösségi munkáért.)
⮚ szaktanári (Odaítélését a szaktanár határozza meg. Adható az adott tantárgyban elért versenyeredményekért, kutató- vagy sorozatos gyűjtőmunkáért, és folyamatosan kiemelkedő tanulmányi munkáért.)
⮚ igazgatói (Adható az adott tantárgyban elért versenyeredményekért, kutató- vagy sorozatos gyűjtőmunkáért, és folyamatosan kiemelkedő tanulmányi munkáért.)
⮚ tantestületi dicséret (A tantestület szavazata alapján tanév végén adható.)
⮚ A kiemelkedő közösségi munkáért, bukásmentes tanévért kollektív jutalomban is részesülhet az osztály.
A jutalmazás alapja lehet:
• kimagasló tanulmányi eredmény
• példamutató magatartás, szorgalom
• az iskola, a közösség érdekében végzett társadalmi, közösségi tevékenység
A jutalmak formái:
• könyvjutalom
• tárgyjutalom
• oklevél
VIII. A FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK FORMÁI ÉS ALKALMAZÁSÁNAK ELVEI
0.XX INTÉZMÉNYBEN ALKALMAZOTT FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK FORMÁI
⮚ határozott tiltás,
⮚ szóbeli figyelmeztetés,
⮚ szaktanári figyelmeztetés
⮚ osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intő
⮚ igazgatói figyelmeztetés,·igazgatói megrovás
⮚ az osztályfőnök és az igazgató jelenlétében történő elbeszélgetés a tanulóval;
⮚ fegyelmi eljárás megindítása (a házirend és a jogszabályok súlyos és vétkes megszegése esetén. A súlyos és vétkes megszegés tényét a nevelőtestület állapíthatja meg.)
2. A FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK ELVEI
⮚ következetesség;
⮚ rendszeresség;
⮚ minden tanulónál a személyiségéhez illesztett legeredményesebb formát kell alkalmazni;
⮚ nevelő célzatú;
⮚ a súlyosság és vétkesség figyelembe vétele.
IX. ÉRTÉKELÉS ÉS VIZSGAREND
1. Az elektronikus napló használata esetén a szülő részéről történő hozzáférés módja
⮚ Iskolánk a tanulók értékelésének és mulasztásának rögzítésére elektronikus naplót nem használ, csak írásos naplót.
⮚ Az írásos napló bejegyzéseit a kiskorú tanulók és a szülőjükkel egy háztartásban élő nagykorú tanulók szülei tekinthetik meg.
⮚ Iskolánkban csak a nagykorú tanulók tekinthetik meg saját érdemjegyeiket, ha azt osztályfőnöküktől, vagy szaktanáraiktól kérik.
2. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje
2.1. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei
Az egyes tantárgyak évfolyamonkénti követelményeit a Házirend 1. sz. melléklete tartalmazza.
2.2. A tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje
2.2.1. A tanulmányok alatti vizsgák fajtái:
− osztályozó vizsga,
− pótló vizsga,
− különbözeti vizsga,
− javítóvizsga.
−
2.2.2. A tanulmányok alatti vizsgák ideje
A vizsgák tényleges időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók
− osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal,
− javítóvizsga esetén: a tanév végén (bizonyítványosztáskor) tudják meg.
− Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben.
− A póló vizsga időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki.
− A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának, időpontjának meghatározása során mindig egyedileg kell az intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében.
− A javítóvizsga ideje minden évvége szorgalmi időszakának utolsó napját megelőző héten, a munkatervben meghatározott napon szervezhető.
2.2.3. Az osztályozóvizsga eljárásrendje:
Az osztályozóvizsga időpontját az igazgató jelöli ki. Egy tanévben az osztályozó vizsgát három alkalommal szervezi az iskola:
− I. félév végén
− áprilisban
− II. félév végén
⮚ A vizsga pontos napjáról a vizsgázót, illetve a szülőt minimum két héttel értesítjük.
⮚ Egy vizsgaidőszakban legfeljebb három évfolyam tananyagából tehető osztályozóvizsga.
⮚ Az osztályozóvizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet.
⮚ Az osztályozóvizsga követelményeit az iskola nevelőtestülete határozza meg, melyről a tanuló tájékoztatást kap.
⮚ Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak abban az esetben is, ha előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni olyan tantárgyból, amelynek a tanítása az Intézmény helyi tanterve szerint csak magasabb évfolyamon fejeződik be. Ilyenkor a hiányzó év/évek tananyagából kell az írásbeli érettségi vizsgák megkezdéséig osztályozó vizsgát tennie. A szaktanárok az igazgatóval együtt döntve adják meg az engedélyt, figyelembe véve az adott tanuló tanulmányi és szaktantárgyi teljesítményét. A jelentkezési határidő: január 10. A döntés az első félévi osztályozó értekezlete után történik és arról a tanulót január végéig értesítjük.
⮚ Az osztályozóvizsga helye az iskola, amellyel a tanulónak tanulói jogviszonya van. Indokolt esetben a tanuló más iskolában is jelentkezhet a vizsga letételére. Erre az engedélyt az igazgató adja.
⮚ Az osztályozóvizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól.
⮚ Az osztályozóvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni.
⮚ A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a megfelelő záradékkal be kell vezetnie az osztályfőnöknek.
⮚ Az eredményhirdetés az osztályozóvizsga jegyzőkönyvének átadásával történik, legkésőbb az utolsó vizsgát követő 2. napon.
⮚ A tanulónak év végén az egész év tananyagából kell vizsgáznia, ha a félévi vizsgajegye elégtelen volt, illetve a félévi vizsgán nem jelent meg.
⮚ A tanítási év végén osztályozatlan tanuló csak akkor tehet osztályozó vizsgát, ha a nevelőtestület engedélyezi. Ha a szabályosan megtartott javítóvizsgája elégtelen, tanévet kell ismételnie.
2.2.4. Az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje
Osztályozó vizsgára az osztályfőnökök jelentkeztetik a tanulókat.
⮚ ha a tanuló a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, az osztályfőnökök az osztályozó értekezlet napján (az osztályozó értekezlet döntése értelmében) közvetlenül az értekezlet után
⮚ egyéb más esetben a vizsgát megelőző egy héten belül.
A Házirend 2. sz. melléklet Vizsgaszabályzatában szereplő jelentkeztetési lapon az osztályfőnökök feltüntetik az osztályozó vizsgára jelentkező tanulók nevét, valamint a tantárgya(ka)t.
2.3. Javítóvizsga
Xxxxxxxxxxxxx tehet az a tanuló, aki :
− a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott,
− vagy az osztályozóvizsgán megbukott,
− vagy ha a vizsgázó az írásbeli osztályozó,- illetve különbözeti vizsgáról neki felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.
A javítóvizsgával kapcsolatosan az alábbiak szerint kell eljárni:
− A javítóvizsga helye az iskola, amellyel a tanulónak tanulói jogviszonya van.
− A javítóvizsgára utasított tanuló az igazgató által megállapított napon javítóvizsgát tehet.
− A javítóvizsga idejéről az igazgató a tanulót és annak szüleit írásban értesíti.
− A javítóvizsga követelményeiről a tanuló tájékoztatást kap.
− A javítóvizsga indokolatlan elmulasztása osztályismétlést jelent.
− Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem engedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja.
− Ha a tanuló vizsgája sikertelen, az adott osztály megismétlésével folytathatja tanulmányait.
− A javítóvizsgán nyújtott tanulói teljesítmény értékelése az adott tantárgy munkaközösség által elfogadott értékelési rendszere szerint történik.
− A javítóvizsga nem ismételhető meg.
− A javítóvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni.
− A javítóvizsga eredményét az osztályfőnök írja be a törzskönyvbe és a bizonyítványba.
A javító vizsgára az osztályfőnökök a kitöltött jelentkeztetési lapot a fenti határidőket követő első munkanapon a belső vizsgák szervezéséért felelős igazgatóhelyettesnek/tagintézmény- vezetőnek adják át.
Az eredményhirdetés a bizonyítvány kiosztásával történik, legkésőbb az utolsó vizsgát követő napon.
A javító vizsgára az osztályfőnökök jelentkeztetik a tanulókat. Az osztályfőnökök az osztályozó értekezlet napján (az osztályozó értekezlet döntése értelmében) közvetlenül az értekezlet után kitöltik a jelentkezési lapot, a javító vizsgára utasított tanuló(k) nevének és a tantárgy(ak)nak a feltüntetésével.
Az osztályfőnökök a kitöltött jelentkeztetési lapokat az igazgatóhelyettesnek/tagintézmény- vezetőnek adják át.
2.4. Különbözeti vizsga:
A különbözeti vizsgák előírásáról, időpontjáról az igazgató határozatban dönt. A határozat egy példányát megkapják a vizsgázók és az igazgatóhelyettes/tagintézmény-vezető.
Különbözeti vizsgákra tanévenként legalább kettő vizsgaidőszakot kell kijelölni.
Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az Intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az Intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétel a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek.
A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében a hatályos jogszabályoknak megfelelően.
2.5. Pótló vizsga:
A pótló vizsgákról – a benyújtott igazolások és dokumentumok vizsgálatát követően – az igazgató határozatban dönt.
A határozat egy példányát megkapják a vizsgázók és az igazgatóhelyettes/tagintézmény- vezető.
A vizsgák menetét, értékelését és az eljárási rendet az Iskola Vizsgaszabályzata rögzíti részletesen.
Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az osztályozóvizsga vagy a vele azonos módon lebonyolított különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből pótló vizsgát tehet. A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításakor figyelemmel kell lenni a 20/2012. ( VIII. 31.) EMMI rendelet 64.§-74.§.rendelkezéseire.
3. TOVÁBBI FELVÉTELI, ÁTVÉTELI KÉRELMEK ELBÍRÁLÁSA
A helyhiány miatt nem teljesített felvételi, átvételi kérelmek közötti sorsolás lebonyolításának szabályai
A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendelet előírásai alapján iskolánk minden iskolánkba jelentkező tanulót felvesz, aki hozzánk jelentkezik.
X. SAJÁT TULAJDON ISKOLAI HASZNÁLATA
0.Xx intézménybe hozott tárgyak bejelentései és megőrzőben történő elhelyezési kötelezettség
A tanulói jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásához, teljesítéséhez nem szükséges dolgok iskolába történő behozatala általánosságban tilos!
2. Feltételesen behozható tárgyak:
a. a mobiltelefonok,
b. értékesebb órák,
c. nem értékes ékszerek
d. pénz.
3.A mobiltelefon
Csak szünetben az udvaron és a folyosón használható. Becsengetéskor ki kell kapcsolni, s a teljes tanóra alatt ilyen állapotban kell tartani. Felvételt készíteni csak az udvaron és folyosón a felügyelő tanár jelenlétében és engedélyével lehet a személyiségjogok betartásával. A szabály megszegésekor az órát tartó tanár elveszi, csak óra végén adja vissza. Ismétlődő esetben a tanítás végén az igazgatói irodában vehető át. Ha a szabályszegés szünetben történik, a felügyeletet teljesítő tanár a telefont elveszi, szünet végén adja vissza, a jelenlétében a tanuló köteles a telefont kikapcsolni.
4. Nagyobb összegű pénzt csak indokolt esetben célszerű behozni, ha befizetést kell teljesíteni.
5. Az ékszerek, órák viselését nem tiltjuk, mindenki saját felelősségére hozza be az iskolába, a bekövetkezett kárért az intézmény csak szándékos károkozás esetén felel.
6. Veszélyes eszközt az iskolába hozni tilos!
Ha azonban a tanuló veszélyes eszközt tart magánál (bilincs, láncos bot, boxer, éles szúró- és vágóeszköz, fegyver, gázspray, ólmos bot stb.), az, mint veszélyes eszköz, elkobzandó, és rendőrségi hatáskörbe tarozó eljárást von maga után.
XI. DIÁKKÖRÖK LÉTREHOZÁSÁNAK MÓDJA, SZABÁLYAI
− Legalább 15 tanuló részvételével diákkörök (szakkörök, önképzőkörök, érdeklődési körök énekkar) szervezhetők. Az alapító létszámot a nevelőtestület, a diákközösség, az iskolavezetés módosíthatja, minden tanév kezdetén
− A diákköri tagság lehet ingyenes vagy tagdíjjal járó. A tagdíj összegének megállapítása a diákkör vezetőjének vagy az iskolavezetésnek a joga.
− Az ingyenes diákköri foglalkozásokon való részvétel az egész tanévre kötelezően szól.
− A diákköri foglalkozások helyszínének biztosítása az iskolavezetés feladata.
− Iskolánkban politikai párt és a párthoz alapszabály szerint kötődő ifjúsági szervezet diákkört nem hozhat létre.
XII. A TANULÓKRA VONATKOZÓ VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK RENDJE, AMIT A TANULÓNAK AZ ISKOLÁBAN VALÓ TARTÓZKODÁSA SORÁN MEG KELL TARTANIA
Az iskola minden dolgozójának és tanulójának feladata, hogy a tanulók testi épségének megőrzésében közreműködjön. Ha a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, minden tanulónak kötelessége segítséget nyújtani, a szükséges intézkedéseket megtenni, tanárait, az iskola vezetőségét azonnal értesíteni.
Minden tanulónak ismernie kell, és be kell tartani a tantárgyak keretében oktatott biztonsági, tűzvédelmi, a testi épség megóvásával kapcsolatos előírásokat.
Az iskolában fokozottan balesetveszélyes óráknak minősített oktatási területek:
− Vegyi és mérgező anyagok alkalmazását igénylő tanulói kísérletek.
− Intenzív hőközlést igénylő vagy eredményező tanulói kísérletek, vagy munkafeladatok.
A testi épség, egészség megóvás érdekében:
• A tanítási órán kívüli foglalkozásokon, kirándulásokon, kulturális és sportrendezvényeken minden tanuló köteles a balesetek megelőzését szolgáló intézkedéseket betartani!
• A radiátorokra, ablakokba, lépcsőre és korlátra ülni veszélyes és tilos!
15.1 A tanulók kötelessége rendkívüli esemény, tűz- és bombariadó esetén
Rendkívüli események (baleset, tűz- és bombariadó, természeti katasztrófa) esetén a szükséges intézkedéseket az iskola balesetvédelmi, illetve tűzvédelmi előírás szerint kell elvégezni.
Tűz- és bombariadó esetén a tanulók feladatai:
• A tűz- és bombariadó (szaggatott, riasztó csengetés) jelzésének észlelése után az értékeiket magukhoz veszik (igazolvány, pénz, esetleges felsőruházat), ezután
• az osztályban órát tartó tanár felügyelete mellett, a legrövidebb időn belül fegyelmezetten elhagyják az iskola épületét, majd
• a tanár felügyelete mellett megvárják az iskola vezetőjének döntését a továbbiakról. A tanítási órák pótlásáról az iskola vezetőjének javaslata alapján a nevelőtestület dönt.
16. A Házirend nyilvánossága
Az SzMSz-ben szabályozott.
17. A Házirend megszegése
A házirend megszegése fegyelmező intézkedést, vétkes és súlyos megszegése fegyelmi eljárást von maga után. A házirend vétkes és súlyos megszegését a nevelőtestület állapítja meg. A súlyosság megállapításának mérlegelésénél szigorúan ítéli meg a nevelőtestület:
• a tanóra bármiféle zavarását,
• mások (diáktársak, intézmény dolgozói) jogainak megsértését,
• a testi és lelki erőszakot, sértegetést, bántalmazást,
• a vagyontárgyainak és személyes tárgyainak eltulajdonítása,
• az iskola helyiségeinek, berendezésének, eszközeinek nem kellő óvását, különösen rongálását,
• a tanulói kötelezettségek teljesítésének elmulasztását, megtagadását, beleértve az igazolatlan késést, hiányzást, tanulmányi kötelezettségek teljesítésének elmulasztását is.
• a mások egészségét veszélyeztető jogellenes magatartást,
• a tanulói jogviszonyból eredő kötelességek teljesítéséhez nem szükséges, veszélyes tárgyak, anyagok behozatalát.
1. számú melléklet
9. évfolyam
Az osztályozó vizsga tantárgyankénti és évfolyamonkénti követelményei
Magyar nyelv és irodalom
Írásbeli: Kommunikáció: sajtóműfajok (hír, cikk, riport, interjú, kommentár); leíró nyelvtani ismeretek: hangtan, alaktan, szófajtan, mondattan – komplex feladat; helyesírás.
Szóbeli:
1. Ókori eposzok: Homérosz: Odüsszeia
2. Ókori tragédia: Szophoklész: Antigoné
3. A Biblia
4. A reneszánsz irodalom: Xxxxx Xxxxxxxxx és Xxxxxxx Xxxxxx költészete
5. Az angol reneszánsz színjátszás: Xxxxxxxxxxx
10. évfolyam
Írásbeli: Az érvelés: módszerei, érvelési hibák, szónoklat, ismertetés, ajánlás. Helyesírás. Jegyzetelés, szövegszerkesztés menete.
Szóbeli:
1. Moliere komédiái (Tartuffe)
2. A szintézisteremtő Xxxxxxxx Xxxxx Xxxxxx
3. Xxxxxxxx Xxxxxx, a nyelvújító és Xxxxxxxxx Xxxxxx
4. A reformkor óriásai (Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi)
11. évfolyam
Írásbeli: Stílusrétegek, stíluseszközök, stílusárnyalatok – szövegelemzések. Gyakorlati írásbeliséggel kapcsolatos szövegalkotás.
Szóbeli: 1. Xxxxx Xxxxx költészete
2. Xxxxx Xxx: Az arany ember – kötelező olvasmány elemzése
3. Xxxxxx Xxxx: Az ember tragédiája komplex elemzés
4. Xxxxxxxx Xxxxxx novellái
5. A Nyugat nemzedéke (Xxx Xxxxx, Xxxxxx Xxxxxx, Xxxxxxxxxxx, Xxxxxx)
12. évfolyam
Írásbeli: Nyelvtörténeti korszakaink, nyelvemlékeink, nyelvtípusok összehasonlítása, az agglutináló magyar nyelv változásai, nyelvújítás, nyelvpolitika.
Szóbeli:
1. Modernség a XX. század első évtizedeiben (világirodalom)
2. Xxxxxx Xxxxxx költészete
3. Xxxxxxx Xxxxxx költészete
4. Xxxxxx Xxxxxx a komikus irodalom mestere
5. Xxxxxxx Xxxx: Sorstalanság – irodalom határterületei: regény és film
6. Egy szabadon választott kortárs író művészetéről
Történelem
Az osztályozó vizsgán cél annak a mérése, hogy a tanuló mennyire van birtokában az ismeretszerzési és feldolgozási képességeknek, a szóbeli és írásbeli kifejezőképességeknek, hogyan tud tájékozódni térben és időben. Ezen képességeket az adott évfolyam tananyagának ismertén keresztül mérjük és értékeljük.
9. évfolyam
Őskor és ókori Kelet. Ókori Görögország. Ókori Róma. Korai feudalizmus Európában. A magyar nép története az államalapításig.
10. évfolyam
Az érett középkor Európában. A Magyar Királyság az Árpádok alatt. A késő középkor Európában. Magyarország az Anjouktól Xxxxxxx Xxxxxx haláláig. Kora újkor (1490 – 1721). Magyarország a Jagellóktól a Rákóczi szabadságharcig.
11. évfolyam
A Felvilágosodás kora (1721-1789). Magyarország a Habsburg Birodalomban (1711-1790). A polgári átalakulás kora (1789-1848). Polgári átalakulás kezdetei Magyarországon. (1790- 1847). Forradalom és szabadságharc Magyarországon (1848-49). Nemzetállamok és nagyhatalmi politika (1849-1914). Magyarország 1849-1914. A dualizmus kora (1867).
12. évfolyam
Az I. világháborútól a gazdasági válságig (1914-1933). Magyarország 1914-1931-ig. Trianon (1920).
A világ a II. világháború végéig (1933-1945). Magyarország 1931- 1945-ig. A világ és Magyarország 1945 után. Jogi alapismeretek. Állampolgári ismeretek. Gazdasági ismeretek.
Matematika
9. évfolyam
Halmazműveletek, logikai szita, intervallumok. Hatványozás, nevezetes azonosságok, műveletek algebrai törtekkel. Oszthatóság, lnko. és lkkt. Függvénytranszformációk (lineáris, abszolútérték, másodfokú, négyzetgyök, fordított arányosság függvénye, egészrész- törtrész fgv.). A háromszög nevezetes vonalai, pontjai és körei. Pitagórász-tétel, Thalesz-tétel. Négyszögek és sokszögek. Egyenletek egyenlőtlenségek megoldása. Egybevágósági transzformációk. Statisztika.
10. évfolyam
Négyzetgyökvonás és n. gyökvonás alkalmazása. Másodfokú egyenlet és egyenlőtlenség és egyenletrendszerek megoldása, gyöktényezős alak, Viete-formulák, négyzetgyökös egyenletek. Kerületi és középponti szögek, Párhuzamos szelők tétele, Arányossági tételek a derékszögű háromszögen. Alakzatok hasonlósága, terület és térfogat arány. Szögfüggvények ismerete, összefüggések a hegyesszög szögfüggvényei között, trigonometrikus egyenletek, megoldása. Kombinatorika és valószínűség számítás.
11. évfolyam
Törtkitevőjű hatvány, exponenciális és logaritmikus egyenletek, egyenlőtlenségek egyenletrendszerek. Skaláris szorzat, sinus- cosinus-tétel, trigonometrikus egyenletek. Két pont távolsága, két vektor hajlásszöge, szakasz adott arányú osztáspontja. Egyenes helyzetét jellemző adatok, egyenes, kör egyenlete, és kölcsönös helyzetük. Kombinatorika, gráf. Műveletek eseményekkel, valószínűség klasszikus modellje, binomiális eloszlás.
12. évfolyam
Számtani, mértani és vegyes sorozatok. Kamatszámítás. Testek térfogata és felszíne (hasáb, gúla, henger, kúp, csonka gúla, csonka kúp, gömb). Rendszerező összefoglalás: halmaz, gráf, logika, függvények, algebrai kifejezések, egyenletek egyenlőtlenségek és egyenletrendszerek, vektorok, trigonometria, koordinátageometria, kombinatorika, valószínűség számítás, statisztika, sík és térgeometria).
9. évfolyam
Fizika
A mozgásról általában. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás, a vektor. Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás. A szabadesés. Nem nulla kezdősebességű, egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás. Egyenletes körmozgás. Számításos feladatok megoldása.
A tehetetlenség törvénye, Newton I. törvénye. A lendület, a lendület megmaradása. Mozgásállapot-változások, az erő fogalma. Newton II. törvénye. Az erők mérése, az erők összegzése. Erő-ellenerő, Xxxxxx XXX. törvénye. Nehézségi erő, súly, súlytalanság. Külső erők. A forgatónyomaték. Egyszerű gépek, a lejtő. A szilárd testek alakváltozásai. Az egyenletes körmozgás dinamikai feltétele. A bolygók mozgása, a Naprendszer. Az általános tömegvonzás. Mesterséges égitestek mozgása. Számításos feladatok megoldása.
A munka, a munkavégzés fajtái. Az energia. A munkatétel. A teljesítmény és a hatásfok. Számításos feladatok megoldása.
10. évfolyam
A belső energia. A fajhő. A gázok nyomása zárt térben. A gázok hőtágulása. Az ideális gáz. Az egyesített gáztörvény. A hőtan első és második főtétele. Halmazállapot-változások (olvadás, fagyás, párolgás, forrás, lecsapódás) Hőterjedés. Folyadékok viselkedése hőmérséklet-változáskor. Szilárd testek hőtágulása. Számításos feladatok megoldása.
Elektrosztatika. Elektrosztatikai alapjelenségek. A Coulomb-törvény. Az elektromos térerősség, elektromos erővonalak. Munkavégzés, elektromos feszültség. Vezetők az elektromos térben. Kapacitás, kondenzátorok. Elektromos áram. Áramerősség fogalma. Ellenállás, Ohm-törvény. Elektromos munka, teljesítmény, Joule-hő. Soros- és párhuzamos kapcsolások. Áramforrások jellemzése. Vezetési jelenségek különböző anyagokban.
11. évfolyam
Mágneses mező, elektromágneses indukció. Mágneses alapjelenségek. A mágneses indukcióvektor fogalma. Mágneses indukcióvonalak, fluxus. Lorentz-erő. Alkalmazások.
Mozgási indukció. Nyugalmi indukció. Önindukció, a mágneses tér energiája. Váltakozó feszültség. Transzformátor.
Mechanikai rezgések. Kinematikai jellemzők. Harmonikus rezgőmozgás ( kapcsolat az egyenletes körmozgással, kitérés-idő, sebesség-idő, gyorsulás-idő függvény). A harmonikus rezgőmozgás dinamikai feltétele, rezgésidő és tömeg kapcsolata, energia. Kényszerrezgések, rezonancia. Mechanikai hullámok. A hullámok jellemzői, longitudinális és transzverzális hullámok. Hullámjelenségek (törés, visszaverődés, állóhullámok, polarizáció, elhajlás, interferencia).
Hangtan
Elektromágneses rezgések és hullámok és alkalmazásaik. Az elektromágneses spektrum. Geometriai optika (visszaverődés, törés, tükrök, lencsék, optikai eszközök). Fizikai optika (a fény elhajlása, interferenciája, diszperzió).
Modern fizika. Az elektron részecske és hullámtermészete, katódsugárzás. Radioaktivitás ( , ß-, -sugárzás). Atommodellek (Xxxxxxx, Xxxxxxxxxx, Xxxx, hullám-modell). A fényelektromos jelenség. Magfizika. Az atommag szerkezete. Magerők. Radioaktív bomlás (bomlási törvény, bomlási sorok). Maghasadás, láncreakció. Az atomenergia előállítása, atomreaktorok jellemzése, előnyei, hátrányai. Magfúzió. Csillagászat
Angol nyelv
9. évfolyam
Írásbeli
Alapvető nyelvtani szerkezetek (előző nyelvtani ismereteik bővítése, elmélyítése + igeidők: az összes igeidő megismerése, alapvető használata; feltételes 3. típus, összetett mondatok, jelzős szerkezetek)
Szóbeli
Témák: environment/sightseeing/holiday accommodation/school and education/feelings and emotions/music/literature/rooms and furniture/types of housing/food and drink/diet/lifestyles/restaurant/
tudjon: jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszolni; eseményeket elmesélni; megértési probléma esetén segítséget kérni; részt venni egyszerű párbeszédben, beszélgetést kezdeményezni, befejezni.
10. évfolyam
Írásbeli
Alapvető nyelvtani szerkezetek + igeidők: befejezett folyamatos jelen, múlt, befejezett jelen, árnyalt jövők; passzív szerkezet, feltételes 1-2. típus, időhatározói mellékmondatok, gerund, infinitive alakok)
Szóbeli
Témák: ecology and the environment/jobs/relationships/newspapers, magazines/ the internet/the media/crime and the law/films/entertainment/sports and fitness
legyen képes a tanult témakörökben 1-2 percig önállóan beszélni; tudjon részt venni egyszerű szituációs feladatokban, tudjon egy korábban nem látott képről 1 percig önállóan beszélni
11. évfolyam
Írásbeli
az összes igeidő megismerése, alapvető használata; feltételes 3. típus, összetett mondatok, jelzős szerkezetek
Szóbeli
Témák: the Europian Union/countries/nation, society and the government/clubs, societies, organisations/computers/mobile phones/law and punishment/behaviour/natural disasters/school, work/personality
legyen képes a tanult témakörökben 3 percig önállóan beszélni; tudjon részt venni szituációs feladatokban, tudjon egy korábban nem látott képről 2 percig önállóan beszélni.
12. évfolyam
Írásbeli
A különböző nyelvtani szerkezetek elmélyítése, gyakorlati alkalmazása Szóbeli
Témák: airport/statistics/education/cultural
entertainment/advertisements/election/democracy/future plans/science and technology
legyen képes a tanult témakörökben 4 percig önállóan beszélni; tudjon részt venni szituációs feladatokban, tudjon egy korábban nem látott képről 3 percig önállóan beszélni;
9. évfolyam
Német nyelv
Ismerje az alapvető nyelvtani szerkezeteket, szófajokat, a mondatalkotás szabályait, mondatfajtákat: (kijelentő, kérdő, felszólító mondat), kérdőszavakat, kötőszavakat. A tanult témakörökben legalább 1000-1200 szó aktív használata. A feltett kérdésekre egyszerűbb mondatokkal tudjon reagálni kérdéseket feltenni. Tudjon jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget elolvasni, benne fontos információt megtalálni,ismert struktúrák felhasználásával tényszerű, információt közvetítő szöveget írni.
10. évfolyam
Tudja a tanult nyelvtani szerkezeteket alkalmazni: Plusquamperfekt, cselekvő passzív szerkezet minden igeidőben, passzív szerkezet módbeli segédigével, állapot passzív mondatok, időhatározói mellékmondatok, Vonatkozói mellékmondatok. Legalább 2000 szó aktív használata a tanult témakörökben, a kommunikációs céloknak megfelelően. Jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott 100-200 szavas szöveget legyen képes globálisan és részleteiben megérteni, a lényegét kiemelni és azt közvetíteni, baráti levelet írni.
11. évfolyam
Tudja helyesen használni az összes igeidőt, összetett mondatok, jelzős szerkezeteket, zu+Infinitives szerkezetek, feltételes mód jelen-múlt idő, óhajtó mondatokat. Xxxxxxx ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 150 szavas szöveget képes globálisan és részleteiben megérteni, a lényegét kiemelni. Legyen képes a tanult témakörökben 3 percig önállóan beszélni, tudjon részt venni szituációs feladatokban. Tudjon rövid hivatalos és baráti levelet írni figyelve a formai követelményekre.
12. évfolyam
Tudja a különböző nyelvtani szerkezetek helyes gyakorlati alkalmazását. Feltételezés módbeli segédigével, Xxxxx XX., függő beszéd. Kb. 200-250 szavas autentikus szöveget képes globálisan és részleteiben megérteni, a lényegét kiemelni. Legyen képes a tanult témakörökben 4 percig önállóan beszélni, tudjon részt venni szituációs feladatokban. Tudjon 100-150 szavas szöveget önállóan alkotni. Xxxxx gondolatait leírni hivatalos, baráti levél és esszé formájában.
9. évfolyam
Kémia
Az atom felépítése, az elektronburok szerkezete. A kvantumszámok, az elektronhéjak kiépülése a periódusos rendszer. Kapcsolódó számítások. Anyagi halmazok, halmazállapotok, Avogadro törvénye, számítások. Az oldatok, oldatkoncentrációk, számítások. Rácstípusok. Kolloidkémiai alapfogalmak. Hess tétele. A reakciósebesség, kémiai egyensúly. Sav-bázis reakciók, pH, számítások. Redoxi reakciók. Galvánelemek, elektródpotenciál. Elektrolízis, Faraday törvényei, számítások.
10. évfolyam
A szénatom vegyületképző sajátságai, a szénvegyületek csoportosítása. Az alkánok, a kőolaj és a földgáz. Kapcsolódó számítások. Az acetilén. Aromás szénhidrogének. Alkoholok, fenolok, éterek. Aldehidek, ketonok. Karbonsavak, észterek, gliceridek. Szappanok, mosószerek. Aminok, heterociklusos vegyületek, amidok. Szénhidrátok, aminosavak, nukleinsavak. Műanyagok.
11. évfolyam (fakultáció):
Anyagszerkezet: atomok felépítése, anyagi halmazok
Általános kémia: kémiai reakciók, termokémia, reakciókinetika, kémiai egyensúly, elektrokémia
Szervetlen kémia: fémek általános jellemzése, vegyületei, előállításuk. Nemfémes elemek, vegyületeik
Kapcsolódó esettanulmányok, közép-, és emeltszintű számítási feladatok.
12. évfolyam (fakultáció):
Szénhidrogének: Xxxxxxx, alkének, diének, poliének, alkinek. Oxigéntartalmú szerves vegyületek: alkoholok, fenolok, éterek, aldehidek, ketonok, karbonsavak, észterek. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek: aminok, amidok, heterociklusos vegyületek. Szénhidrátok, aminosavak, fehérjék.
Kapcsolódó esettanulmányok, közép-, és emeltszintű számítási feladatok.
10. évfolyam
Biológia
Alapfogalmak – rendszerezés, biológiai szerveződés. A vírusok, prokarióta élőlények: baktériumok és kékbaktériumok. Az alacsonyabb rendű eukarióták. Az állatok testfelépítése, életműködései és a legfontosabb törzsei. Az állatok viselkedése. A növények teste és életműködései. A gombák teste és életműködései, életmódjuk. A gombák gyakorlati jelentősége.
11. évfolyam
A sejtek felépítése és életműködése. Az ember életműködései és az életműködések szabályozása. Az önfenntartó működések (keringés, táplálkozás, légzés, kiválasztás) és azok egészségtani vonatkozásai. A kültakaró és a mozgás, azok egészségtani vonatkozásai. Az életműködések szabályozása és egészségtani vonatkozásai Az ember szaporodása és egyedfejlődése, azok egészségtani vonatkozásai.
12. évfolyam
Az öröklődés: alapfogalmak, az öröklődés szabályai, kapcsoltság, a genetikai kutatások jelentősége. Az élővilág evolúciója és a jelenkori bioszféra. Az evolúció genetikai alapjai; a bioszféra evolúciója; az ember evolúciója. Az élővilág és a környezet. A bioszféra; a biomok. A populációk és az életközösségek. Populációk és társulások. A bioszféra jelene és jövője.
9. évfolyam
Földrajz
A környezet ábrázolása, csillagászati földrajzi ismeretek, a geoszférák földrajza (kőzetburok, levegőburok, vízburok), a földrajzi övezetesség
10. évfolyam
Általános népesség-, település- és gazdaságföldrajz, a világgazdaság jellemzése, az Európai Unió regionális földrajza, Magyarország társadalmi – gazdasági jellemzői, globális problémák
9. évfolyam
Rajz és vizuális kultúra, művészetek
A tanuló legyen képes a tanult művészettörténeti korszakok festészetének, szobrászatának, építészetének összehasonlítására, következtetések levonására, műalkotások elemzésére. Tudjon tárgyakat, fogalmakat vizuálisan megjeleníteni, tudatos tervező munkát végezni. Testcsoportot legyen képes ábrázolni különféle térábrázolási konvencióban szabadkézzel és szerkesztéssel. Legyen jártas az akvarell, tempera, grafit, toll, pasztell, montázs technikákban.
10. évfolyam
A tanuló ismerje a művészettörténeti korszakok jellemző alkotásait. Tudja azokat elemezni, összehasonlítani a történelmi háttér figyelembe vételével. Legyen képes a művészeti ágak lényeges vonásainak megfogalmazására. Ismerje a korszakok kiemelkedő alkotóit, műveit. Tudjon értelmezni tárlaton látott alkotást. Jártas legyen a térábrázolási konvenciók alkalmazásában. Tudjon tárgyat, teret tervezni forma és funkció figyelembe vételével.
Művészetek
11. évfolyam
A tanuló tudatosan elemezze a média szerepét. Tudja a médiumokat kifejező eszközeik alapján csoportosítani. Ismerje a filmes formanyelvet, és alkalmazza elemzéskor. Legyen képes a televízió működését, műsortípusait, a hír, a reklám szerepét értelmezni. Tudja a csatornákat összehasonlítani. Ismerje a médiatörvény lényegesebb pontjait. Képes legyen kreatív (képről történet, forgatókönyv, tanulmányrajz, illusztráció, újságcikk) alkotó munkára.
12. évfolyam
A tanuló legyen képes megfogalmazni a média társadalmi szerepét. Ismerje fel és alkalmazza a mozgóképnyelv kifejező eszközeit. Tudja rendszerezni a mozgóképi szövegeket különböző szempontok alapján. Ismerje fel a szerzői és műfaji filmeket, a műfaji sajátosságokat. Ismerje a filmtörténetet. Találjon összefüggést a filmstílus és a társadalom között. Képes legyen kreatív (képről történet, forgatókönyv, tanulmányrajz, illusztráció, újságcikk) alkotó munkára.
Informatika
9. évfolyam Gyakorlati Szövegszerkesztés
Egyszerű, egyoldalas feladat elkészítése. (oldal -, karakter-, és bekezdésformázás) Weblapszerkesztés
Több oldalas feladat elkészítése. (középszintű érettségi feladatsorból)
10. évfolyam Gyakorlati Szövegszerkesztés
Több oldalas feladat elkészítése. (középszintű érettségi feladatsorból) Weblapszerkesztés
Több oldalas feladat elkészítése. (középszintű érettségi feladatsorból)
11. évfolyam
Gyakorlati
Táblázatkezelés
Összetett táblázat elkészítése (középszintű érettségi feladatsorból) Adatbázis kezelés
Többtáblás adatkezelő feladat (középszintű érettségi feladatsorból)
12. évfolyam Gyakorlati Programozás
Egyszerű algoritmuson alapuló grafikus program elkészítése. Összetett algoritmus átírása konzolra
Informatika alapismeretek
11. évfolyam Gyakorlati Programozás
Egyszerű algoritmuson alapuló grafikus program elkészítése. (informatikai alapismeretek középszintű érettségi feladat)
Egyszerű algoritmuson alapuló konzolos program elkészítése. (informatikai alapismeretek középszintű érettségi feladat)
12. évfolyam Gyakorlati Programozás
Összetett algoritmuson alapuló konzolos program elkészítése. (informatikai középszintű érettségi feladat)