Allianz kötelező gépjármű- felelősségbiztosítás
Allianz kötelező gépjármű- felelősségbiztosítás
Terméktájékoztató és Általános szerzõdési feltételek
Hatályos 2016. július 1-jétől
Tartalomjegyzék
Köszöntő 3
Terméktájékoztató 5
Tájékoztatás a bonus-malus rendszer, valamint a kártörténeti nyilvántartás szabályairól 29
Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás általános szerződési feltételei 35
Kiegészítő rendelkezések 36
A kártérítési igény elbírálásához szükséges dokumentumok 49
Törvényi rendelkezések
A kötelező gépjármű-felelősség- biztosításról szóló 2009. évi LXII.
törvény kivonata 52
A bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 21/2011. (VI.10.) NGM rendelet
és melléklete 77
A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény kivonata 84
Tisztelt Partnerünk!
Köszönjük szíves érdeklődését.
Tájékoztatjuk, hogy a biztosítási szerződés szabályait az Allianz Hungária Zrt. (továbbiakban: biztosító) általános és különös szerződési feltételei, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény
(a továbbiakban: Gfbt.), a bonus-malus rendszert, az abba való besorolást, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályait rögzítő rendelet mindenkori hatályos rendelkezései tartalmazzák.
Ha szerződését távértékesítés keretében, például telefonon, vagy az interneten keresztül, online kötötte, akkor szerződésére a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény előírásai is vonatkoznak.
Engedje meg, hogy az alábbiakban figyelmébe ajánljuk a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat.
Terméktájékoztató
(Hatályos 2016. július 1-jétől)
Xxxxx szükséges kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kötni?
Minden magyarországi telephelyű gép- jármű forgalmi engedélybe bejegyzett üzemben tartójának, ennek hiányában tulajdonosának felelősségbiztosítási szerződést kell kötnie. Szerződéskötési kötelezettség terheli a gépjármű tulajdo- nosa által – szerződés, vagy más igazolt jogcím alapján – üzembetartóként meg- nevezett személyt is.
A biztosítást természetes és nem termé- szetes személyek egyaránt megköthetik személygépjárműre, motorkerékpárra, autóbuszra, trolibuszra, tehergépkocsira, vontatóra, pótkocsira, mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre, munkagépre, segédmotoros-kerékpárra és négykerekű segédmotoros-kerékpárra (quad).
Közúti forgalomban gépjármű csak úgy vehet részt, ha üzembentartója érvényes gépjármű felelősségbiztosítási szerző- déssel rendelkezik.
Mi az e-GFB?
Az e-GFB egy olyan biztosítási termék, amelynek választásával biztosítási
ügyeit bárhol, bármikor elintézheti a xxx.xxxxxxx.xx oldalon keresztül. Így többek között:
· befizetheti biztosítása díját,
· bejelentheti a személyes adataiban történő változásokat,
· letöltheti vagy megigényelheti a szerződéséhez kapcsolódó doku- mentumokat (kötvény, igazolások),
· bejelentheti kárát.
Az e-GFB biztosítás megkötéséhez szükséges megadnia az e-mail címét és a mobiltelefonszámát. Fontos, hogy érvényes e-mail címet adjon meg, mivel a szerződésével kapcsolatos dokumentumokat ezen a papírmentes csatornán küldjük meg az Ön számára. Az e-GFB egyéb feltételeit a biztosító által meghirdetett díjtarifa tartal- mazza.
Milyen tartamú biztosítás köthető?
A biztosítás a forgalmi engedély típu- sától függően határozatlan, vagy határo- zott időre köthető. Az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek esetében a biztosítási szerződés hatá- rozatlan tartamú.
A határozatlan tartamú szerződések bizto- sítási időszaka 1 év.
A Gfbt.-ben meghatározott esetekben csak határozott tartamú szerződések köthetők, amelyekben a biztosítási idő- szak megegyezik a kockázatviselés kez- dete és vége közé eső időszakkal, amelyet a biztosítási ajánlat tartalmaz.
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy
a biztosítási szerződés hatálya alatt ugyanarra a biztosítási időszakra vagy ugyanazon biztosítási időszak egy részére kötött további biztosítási szerződés érvénytelen, még abban az esetben is, ha egyébként az újabb szerződésre díjfizetés történik.
Milyen kiegészítő elemekből épülhet még fel a kötelező gépjármű-felelősségbizto- sítás?
Ha a biztosítása határozatlan időre jött létre, szíves figyelmébe ajánljuk az
alábbi kiegészítő biztosítások megköté- sének lehetőségét:
· Allianz Kötelező Plusz biztosítás: ha egy olyan sajnálatos balesetben vét- len károsult lesz, amit egy másik biz- tosítónál szerződött autós okozott, úgy az Allianz rendezi a gépjárművé- ben keletkezett kárt, a károkozó biz- tosítója helyett. Ilyenkor az Allianz
a megállapított kártérítést kifizeti
a károsultnak, és ezt követően a kár- okozó biztosítójával elszámol.
· Allianz Assistance 24 biztosítás: abban segít Xxxxx, hogy a biz- tosított jármű műszaki hibája,
vagy töréskára esetén a műhelybe szállítással, az utazásnak a javítás
miatti kényszerű megszakításával vagy más módon történő folytatá- sával összefüggő többletköltségét a biztosítási feltételek szerint
megtérítjük.
· Allianz Kiegészítő Törés Casco: a bizto- sított gépjármű üzemeltetése során, másik gépjárművel való ütközés következményeként a biztosított gépjármű töréskárát fedezi, ha
a kárért kizárólagosan a biztosított gépjármű vezetője a felelős.
· Allianz Bázis Casco: a biztosított gép- jármű elemi és lopáskáraira nyújt szolgáltatást.
· Kiegészítő életbiztosítás: halállal és maradandó egészségkárosodással járó biztosítási eseményekre nyújt fedezetet.
· A közlekedési baleseti eredetű halál esetére szóló kiegészítő baleset- biztosítási fedezet: ha a biztosítás időtartama alatt a biztosítottat közlekedési baleset éri, és a baleset során vagy abból eredően, annak bekövetkeztétől számított egy éven belül életét veszti, akkor a kedvez- ményezett részére a szerződési feltételekben szereplő biztosítási összeget fizeti ki a biztosító.
· Baleseti jogsegély biztosítás: segítséget nyújt a szerződőnek a Magyarország területén bekövetke- zett személyi sérüléssel járó közle- kedési baleset miatt felmerült meg- térítési igények érvényesítésében.
( A biztosítás 2016. január 1-jétől kezdődő kockázatviselési kezdettel köthető.)
A kiegészítő biztosításoknak önálló terméktájékoztatójuk és biztosítási feltételeik vannak, ezért ezek részletes ismertetését a jelen tájékoztató nem tartalmazza.
Hogyan jön létre a biztosítási szerződés?
A szerződés írásbeli megállapodással jön létre.
A biztosítási szerződés a biztosítási ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére (személyesen, telefonon vagy interneten keresztül) történő megté- telének időpontjára visszamenőleges hatállyal, az ajánlat szerinti tartalommal jön létre, kivéve, ha a biztosító az ajánla- tot az ajánlattételtől számított 15 napon belül elutasítja, vagy arra az ajánlattól eltérő módosító javaslatot tesz.
Az elektronikus úton kötött szerződés is írásba foglalt szerződésnek minősül, ha azt az xxxxxxx.xx oldalon, vagy alku- szon keresztül, az Allianz Hungária Zrt. értékesítési online felületén kötötték.
Az ajánlat
A szerződő biztosításkötési szándékot tartalmazó egyoldalú írásbeli nyilatko- zata. A biztosító köteles a díjtarifájának valamint a biztosítási feltételeinek megfelelő ajánlatot elfogadni, kivéve, ha a szerződőnek a korábbi biztosítási idő- szakban díjnemfizetéssel megszűnt szer- ződése volt, vagy a biztosító a szerződést a biztosítási időszak végére felmondta.
Ezekben az esetekben a szerződés meg- szűnését közvetlenül követő biztosítási időszakra vonatkozó illetve a díjtarifától, vagy a biztosítási feltételektől eltérő aján- latot a biztosító nem köteles elfogadni.
A biztosító a biztosítási időszak kezdetét hatvan nappal megelőzően tett ajánlatot nem fogadhatja el, és ezen időpontot megelőzően szerződést nem köthet, az így létrejött szerződés érvénytelen. A biz- tosító az ajánlat elutasításáról annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül értesíti az üzemben tartót.
A szerződéskötés során a szerződő által az ajánlatban rögzített adatok a vonat- kozó jogszabályok által meghatározott közlési kötelezettség körébe tartoznak, ezért a közölt adatok helyességéért, azok valóságtartalmáért, valamint az adatok- ban bekövetkezett változások bejelenté- séért a szerződő tartozik felelősséggel.
A szerződő üzemben tartó köteles
a szerződéskötéskor a biztosítás elvál- lalása szempontjából lényeges minden körülményt közölni a biztosítóval, így különösen, ha korábban más biztosí- tónál rendelkezett kötelező gépjármű- felelősségbiztosítási szerződéssel, az előző biztosító megnevezését és a fede- zetet igazoló dokumentum számát vala- mint a kártörténeti nyilvántartásban szereplő azonosítószámot, e-GFB eseté- ben pedig az e-mail címét és a mobilte- lefon számát.
A szerződő közlési kötelezettséggel kap- csolatos felelőssége abban az esetben is
fennáll, ha az ajánlatot nem saját kezű- leg tölti ki.
A biztosító jogosult az adatok ellenőr- zésére.
A szerződő 8 napon belül köteles beje- lenteni és a szükséges okiratokkal iga- zolni a biztosítás megkötése után bekö- vetkezett változásokat, így különösen:
· a biztosított (szerződő) nevének, lakhelyének (telephelyének), bank- számlaszámának, (gazdálkodó vagy egyéb szervezet esetén adószámá- nak is) a megváltozását;
· jogi személy szerződő egyesülését, beolvadását, szétválását, átalakulását és egyéb okból való megszűnését;
· a gépjármű azonosító adatainak (rend- szám, alvázszám, vázszám) megvál- tozását, ideértve a külföldről behozott, ideiglenes rendszámmal ellátott gép- jármű belföldi forgalomba helyezése- kor kapott állandó rendszámot;
· a gépjármű tulajdonjogának meg- változását (adásvételi, ajándékozási stb. szerződéssel, jótálláson alapuló visszaadást vagy cserét igazoló irat- tal, hagyatéki végzéssel vagy öröklési bizonyítvánnyal;
· a gépjármű engedélyköteles átalakí- tását vagy a jármű felszereltségének megváltoztatását;
· a gépjármű forgalomból való végle- ges kivonását;
· a biztosított gépjármű taxiként tör- ténő hasznosítását;
· a biztosított jármű veszélyes anyagot szállít.
Telefonon és interneten keresztül kötött szerződés
Telefonos értékesítés során a biztosító az ajánlatot, a Terméktájékoztatót és az Általános szerződési feltételeket,
a Távértékesítési tájékoztatót és a köt- vényt a szerződő nyilatkozatától füg- gően e-mailben vagy postai úton küldi meg a szerződő részére.
Az interneten keresztül, online történő távértékesítés keretében történő szer- ződéskötés, valamint közreműködő (a biztosító munkavállalója vagy függő biztosításközvetítőjének) segítségével tett online ajánlat esetén az ajánlatot, a Terméktájékoztatót és az Általános
szerződési feltételeket, a Távértékesítési tájékoztatót és a kötvényt a szerződő által megadott e-mail címre küldi meg a biztosító.
Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy az interneten vagy telefonon tett ajánlat esetében a szerződés kizárólag a köt- vény kiállításával jön létre.
Mikor kezdődik a biztosító kockázatviselése?
A biztosító kockázatviselése (a biztosí- tási fedezet) a felek által a szerződés- ben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában, illetve az üzemben tartó járműnyilvántartásba történő bejegy- zésének időpontjában kezdődik, ha
a szerződő a gépjármű tulajdonosa
által – szerződés, vagy más igazolt jog- cím alapján – üzembetartóként meg- nevezett személy.
Mely országokba érvényes a biztosítás?
A biztosítási szerződés a tag- államok területére, valamint
a zöldkártyarendszer azon országainak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával magyar Nemzeti Iroda a Belső Szabályzatnak megfelelő kétoldalú megállapodást kötött.
Milyen eseményekre nyújt fedezetet a kötelező gépjármű- felelősségbiztosítás?
A kötelező biztosítás alapján a bizto- sító a biztosítási szerződésben meg- jelölt gépjármű üzemeltetése során másoknak okozott károkat téríti meg azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek az alapján, amelyeket a biz- tosítottal szemben támasztottak.
A biztosítás díja
A biztosítót a kockázatviselés időtar- tamára, annak megszűnése napjáig illeti meg a biztosítási díj.
A biztosító a díjat minden egyedi szer- ződés vonatkozásában a meghirdetett díjtarifa alapján alakítja ki és azt az adott biztosítási időszak alatt nem változtathatja meg, kivéve, ha a szerző- dés díja a szerződő üzemben tartónak
a szerződés megkötésekor fennálló közlési vagy együttműködési kötele- zettségének megsértése következtében tér el a díjtarifa szerint megállapítandó díjtól. Ebben az esetben a szerződés díja a kockázatviselés kezdetét követő hatvan napon belül módosítható,
a kockázatviselés kezdetére visszame- nőleges hatállyal.
A határozatlan tartamú szerződésre a biztosítási időszak, határozott tar- tamú szerződésre pedig a tartam kez-
dőnapján érvényben lévő díjtarifát kell alkalmazni.
A biztosítás díját többek között a szer- ződő kora, a jogosítvány megszerzésé- nek éve, gyártmány, területi besorolás valamint a bonus-malus besorolás, illetve a szerződésre alkalmazandó kedvezmények és pótdíjak is befolyá- solják. A díjat meghatározó elemeket a mindenkori díjtarifa részletesen tar- talmazza.
Adott időszakban, egy előre meg- határozott naptól alkalmazandó díjtarifánkat a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott módon megjelen- tetjük, valamint az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségünkben és a honlapunkon folyamatosan hozzá- férhetővé tesszük.
A biztosítási díj nem tartalmazza azokat a közterheket (adókat, járulékokat), amelyeket közvetlenül a szerződőnek kell megfizetni (azaz, amelyek esetében
az adó alanya a szerződő, vagy az adó alapja a szerződő által fizetendő bizto- sítási díj). Ennek megfelelően a díj nem tartalmazza a népegészségügyi termék- adóról szóló 2011. évi CIII. törvény által előírt baleseti adót.
Baleseti adó
A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény rendelkezéseiben foglaltak szerint a kötelező gépjármű- felelősségbiztosítás után baleseti adót kell fizetni. Az adót a szerződő köteles megfizetni. Az adó alapja az éves biz- tosítási díj, illetve a biztosító kocká- zatviselésével nem érintett időszakra vonatkozóan a fedezetlenségi díj. Az adó mértéke a biztosítási díj 30 %-a, de a biztosító kockázatviselésével érintett időtartam naptári napjaira naponta legfeljebb 83 forint/gépjármű lehet.
Az adót a biztosító állapítja meg és szedi be, illetve utalja tovább az állam részére. A megállapított baleseti adót az esedékes díjrészlettel együtt kell
a biztosítónak befizetni.
A díjat akkor tekintjük megfizetettnek, ha azt a biztosító bankszámláján jóváírták.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a jog- szabály előírásainak megfelelően
a biztosító a szerződő által befizetett összegből minden esetben elsőként
a baleseti adót majd ezt követően a díjat könyveli le. Éppen ezért az adó meg nem fizetése is eredményezheti a szerződés
díjnemfizetéssel történő megszűnését, függetlenül attól, hogy egyébként a biz- tosítás díja megfizetésre került.
Fedezetlenségi díj
Az üzembentartó, aki biztosítási kötelezettségének nem tett eleget, fedezetlenségi díjat köteles fizetni.
A fedezetlenségi díjat arra az időszakra kell megfizetni, mely alatt díjfizetés hiányában gépjármű-felelősségbizto- sítási tevékenységet folytató biztosító kockázatviselése nem állt fenn. A fize- tési kötelezettség nem vonatkozik
a szünetelés időtartamára.
Ha a fedezetlenséggel érintett időszak meghaladja a 120 napot a biztosító kizárólag indokolt esetekben részletfi- zetési lehetőséget nyújthat.
A fedezetlenségi díjat azon bizto- sító számítja ki és szedi be, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt.
A fedezetlenségi díj kiszámításánál a Kártalanítási Számla kezelője, azaz a Magyar Biztosítók Szövetsége által
meghirdetett és arra az időszakra vonat- kozó díjtarifát kell alkalmazni, amelyre a fedezetlenség időtartama esik.
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a befi- zetett díjat az alábbi sorrendben számoljuk el: baleseti adó, fedezet- lenségi díj, társaságunknál korábban díjnemfizetéssel megszűnt szerződés
– ha volt ilyen – türelmi idejére járó díj- részlet, esedékes díj.
A biztosítási díj változása
A határozatlan tartamú szerződés fennállása alatt a biztosítás díja
a következő biztosítási időszak első napjától kezdődő hatállyal módosul a biztosítási időszak kezdőnapján érvényben lévő díjtarifa szerint.
Amennyiben a szerződést érintő ada- tok évközben megváltoznak, az a díjat adott biztosítási időszakon belül nem módosítja, kizárólag a következő bizto- sítási időszakban vehetők figyelembe
a díjszámítás során.
A biztosító a szerződőt a következő biztosítási időszak utolsó napját megelőző legalább 50 nappal írásban értesíti a biztosítási évfordulóról és a várható díjról. Ha a szerződő a díjmó- dosítást nem fogadja el, a szerződést a biztosítási időszak végére felmond- hatja. Felmondás hiányában a szer- ződés a módosításnak megfelelően marad hatályban.
A biztosító jogosult a díjat a valós ada- tok szerint meghatározni, és javaslatot tenni a szerződésnek a valós adatokról való tudomásszerzés időpontjától történő módosítására, ha a szerződő
a díj megállapításához szükséges ada- tokat nem a valóságnak megfelelően adta meg. Ha a szerződő a módosítást nem fogadja el, vagy arra nem vála- szol, a biztosító jogosult a szerződést a javaslat közlésétől számított 30 napos felmondási határidővel felmon- dani.
Ha a szerződő megsérti a szerződés megkötésekor fennálló közlési vagy együttműködési kötelezettségét, a biztosító jogosult a díjat legkésőbb a kockázatviselés kezdetét követő hatvan napon belül, a szerződő üzemben tartó egyidejű értesítése mellett – a szerző- déskötéskor fennálló tények figyelembe- vételével – a kockázatviselés kezdetének hatályával módosítani a biztosítási időszak, illetve tartam kezdőnapján alkalmazandó díjtarifa szerint.
Hogyan fizetheti a biztosítás díját?
A határozatlan időre szóló biztosítás díját a szerződő választása szerint biztosítási időszakonként egy összeg- ben vagy havi, negyedéves, féléves részletekben lehet megfizetni. A díjfi- zetés csekken, bankkártyával, a Díjnet ingyenes online fizetési rendszerén keresztül vagy külön megkötött ügyfél- számla-szerződés alapján történhet, ha a szerződő az ügyfélszámlára vonat- kozó szabályok szerint ilyen szerződés kötésére jogosult. Csekkes díjfizetésnél havi díjfizetési gyakoriságot nem lehet választani. Díjneten keresztül történő díjfizetéshez elengedhetetlen az, hogy a biztosítóval elektronikus kommuni- kációban állapodjon meg, és elfogadja, hogy a számlát, számviteli bizonylatot elektronikus formában kapja meg.
Mikor kell fizetni a díjat?
A biztosítási díj a kockázat viselésének időtartamára előre illeti meg a biztosítót.
Az első és folytatólagos díjrészletek
a felek megállapodása szerinti időpont- ban esedékesek.
Az első díj a kockázatviselés kezdő napján esedékes. A hónap közben kötött szerződések esetében az első díj töredék díjból, valamint a díjfizetési gyakoriságnak megfelelő teljes díjrész- letből áll. A folytatólagos díjrészletek a díjfizetési időszak első hónapjának első napján esedékesek. A töredékdíj számítására vonatkozó szabályok
a biztosítási évforduló alkalmával is alkalmazandóak. Az első és folytatóla- gos díjakat az esedékességtől számí- tott 60 napon belül (türelmi idő) kell megfizetni. A 90 napnál rövidebb időre kötött határozott tartamú biztosítási szerződések egyszeri díját a szerződés létrejöttekor kell megfizetni, ha a felek ettől eltérően nem állapodnak meg. 90 napnál hosszabb időre kötött határo- zott tartamú szerződések díját ugyan- olyan módon kell megfizetni, mint
a határozatlan szerződések díját.
Ha az üzembentartó fedezetlenségi díjat is köteles fizetni, a fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlet- tel együtt – a biztosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel – tartozik megfizetni.
Kiegészítő biztosítások esetén azok díját a kötelező gépjármű- felelősség- biztosítás díjával együtt kell megfi- zetni, ugyanakkor a kiegészítő biztosí- tások díjának meg nem fizetése nem
érinti a kötelező gépjármű-felelősség- biztosítás díjrendezettségét.
A biztosító a késedelmes díjfizetés idő- szakára kamat fizetését kérheti.
Ha az esedékes biztosítási díjat vagy
a fedezetlenségi díjat nem fizetik meg,
a biztosító a díj esedékességétől számított
30. nap elteltéig fizetési felszólítót küld
a díj esedékességétől számított 60 napos póthatáridővel. Egyidejűleg figyelmezteti a szerződőt, hogy a póthatáridő ered- ménytelen leteltével a díj esedékességétől számított 60. napon a szerződés megszű- nik. A biztosító a szerződés díjnemfizetés miatti megszűnéséről a póthatáridő leteltét követő 15 napon belül az üzemben tartónak értesítést küld.
A szerződés díjfizetéssel való hatályban tartása a szerződő jogszabályban rögzí- tett kötelessége, még abban az esetben is, ha a biztosító nem küld felszólítást/ csekket, vagy az késve érkezik meg.
Mindezekből következően, ha a csekkes díjfizetést választó ügyfelek azt észlelik, hogy az adott időszakra vonatkozó csekk a díjfizetésre előírt határidőt megelőzően nem érkezett meg részükre, a vitás esetek elkerülése érdekében célszerű, ha a díj befizetésének egyéb módját (például átutalás vagy rózsaszín csekk) választják, emellett pedig megfelelő időben szemé- lyesen vagy egyéb módon jelzik a hiá- nyosságot a biztosító részére.
Figyelem! Lehívással történő díjfizetés esetén mindig szíveskedjék gondos-
kodni arról, hogy a számláján elegendő összeg legyen, és az esetleges limit se legyen akadálya biztosítási díj megfize- tésének. Különösen fontos erre ügyelni a biztosítás első díjának lehívásakor.
Milyen eseményekre, károkra nem terjed ki a biztosítás?
A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely
a) a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi hasz- nálatára szóló tárgyak;
b) a károkozó gépjárműben keletkezett;
c) a károkozó gépjármű biztosítottjai- nak egymással szembeni igényéből származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett;
d) sugárzó, toxikus anyagok és termé- kek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedések folytán keletkezett;
e) a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;
f) a gépjármű – forgalomban való részvétele nélkül – munkagépként való használata során keletkezett;
g) álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás következtében keletkezett;
h) üzemi balesetnek minősül, és a gép- jármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;
i) gépjárműverseny vagy az ahhoz szük- séges edzés során következett be;
j) környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül keletkezett;
k) a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban folyamatos állag- rongálással okozott, illetőleg állag- romlásból adódott;
l) háború, háborús cselekmény, ter- rorcselekmény következményeként keletkezett.
Hogyan vehető igénybe a biztosító szolgáltatása?
A szerződő a szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott káreseményt 5 munkanapon belül köte- les írásban bejelenteni a saját szerződé- sét kezelő biztosítónál a kárrendezéshez szükséges lényeges adatok megadásá- val, a lényeges körülmények leírásával és a hatósági eljárást lefolytató szerv megjelölésével.
A bejelentés társaságunknál interneten (xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx), továbbá a 06-40-421-421-es telefonszá- mon, illetve a biztosító bármely ügyfél- kapcsolati pontján is megtehető.
Töréskár esetén a rendőrséget csak akkor kell értesíteni, ha ezt jogszabály előírja, vagy ha a káreseményben részes bármelyik fél ezt kéri.
A szerződő köteles a káresemény bekö- vetkezésének körülményeit, időpontját és helyszínét a tőle elvárható pontosság- gal, a valóságnak megfelelően közölni
a biztosítóval, a szükséges felvilágosítá- sokat megadni, és lehetővé tenni a felvi- lágosítások tartalmának ellenőrzését.
A biztosító a kárfelvételt – előzetes egyeztetés alapján – az ügyféllel megbe- szélt helyen végzi el.
A károsultnak a káreseményt annak bekövetkeztétől, illetve a tudomás- szerzéstől számított 30 napon belül kell a károkozó biztosítási szerződését kezelő felelősségbiztosítónál közvetle-
nül bejelentenie és átadnia mindazokat a bizonylatokat, amelyek a szolgáltatás jogosultságának megállapításához és
a kár mértékének meghatározásához szükségesek (pl. forgalmi engedély, hatósági iratok). Ha a kárt biztosítási szerződéssel nem rendelkező gépjár- művel okozták, a kárbejelentést bármely felelősségbiztosító fogadja, a kártérí- tési összeg kifizetése pedig a Magyar Biztosítók Szövetsége által kezelt Kártalanítási Számla terhére történik.
Xxxxxx és mikor teljesíti a biztosító a szolgáltatást a károsult részére?
A biztosító a szolgáltatását a benyúj- tott számlák alapján, ezek hiányában a károsulttal kötött egyezség alapján téríti meg.
A gépjármű üzemeltetésével okozott kár miatt nyújtott kártérítés nem érinti a károsultnak azt a jogát, hogy a polgári jogi szabályok szerint – a szerződéssze- géssel okozott károkért való felelősség szabályai alapján – további kártérítési igényt érvényesítsen.
Ha a felelősség nem vitás, és a kár összeg- szerűen megállapítható, a biztosító a kár-
rendezéshez szükséges dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, ezek hiányában legkésőbb a kártérítési igény benyújtásától számított 3 hónapon belül jogcímenként kellően megindokolt kártérítési javaslatot tesz, vagy ha vala- mely okból erre nincs lehetőség, indoklás- sal ellátott választ küld.
A biztosító a szolgáltatását a kártérítési javaslat elfogadását követő 15 napon belül teljesíti.
Ha a károsult a bejelentést olyan bizto- sítónál teszi meg, amelynél a gépjármű üzembentartója nem rendelkezik a kár- esemény időpontjában fedezetet nyújtó érvényes biztosítási szerződéssel vagy a szerződés fennállása vitás és más – biz- tosítási fedezetet nyújtó – biztosító érin- tettsége nem merül fel, a biztosító a beje- lentést – további intézkedés megtétele nélkül – annak beérkezésétől számított 8 munkanapon belül továbbítani köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének a káro- sult egyidejű tájékoztatása mellett.
Fontos tudnivaló, hogy a biztosító a bizto- sítási szerződésből eredő kötelezettségé- vel összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához, vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenér- téke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtéríté- sére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt
az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható. A károsult dönthet úgy is a közlekedés- biztonsági szempontokra is tekintettel, hogy a gépjármű megjavíttatása helyett
a nettó kártérítési összeggel kíván szaba- don rendelkezni.
Gazdasági totálkár esetén vagy ha a káresemény következtében károsult gépjármű helyreállítása műszaki okokból nem lehetséges, a biztosító a gépjármű károsodás időpontjában fennálló forgalmi értékének maradványértékkel (roncsér- tékkel) csökkentett összegét alapul véve köteles megtéríteni a károsult kárát.
A fentieket megfelelően alkalmazni kell a Kártalanítási Számla által teljesített kárkifizetésekre.
Ha közlekedési baleset során a gép- jármű a kormányműve, a futóműve, illetve a karosszériája (alváza) sérülé- seire tekintettel a biztonságos közle- kedésre alkalmatlanná válik, az ilyen esetekre követendő eljárás részletes szabályait a jelen jogszabályi feltételek 32/A.-32/B.§-ai tartalmazzák.
A szerződés megszűnésének esetei és a biztosító kockázatviselésének megszűnése
A határozatlan időtartamra kötött szer- ződés megszűnésének okai az alábbiak lehetnek:
· díjnemfizetés: ha a szerződő a bizto-
sítás esedékes díját vagy a fedezet- lenségi díjat annak esedékességétől számított 60 napon belül a biztosító fizetési felszólítása ellenére sem fizeti meg, a szerződés és a biztosító kockázatviselése a 60. napon meg- szűnik. Ha a biztosítási szerződés év közben díjnemfizetéssel meg- szűnik, az üzembentartó az adott
biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződést csak annál a biztosítónál kötheti meg, ahol a szerződése díjnemfizetéssel megszűnt. A fentiek értelmében
a szerződő biztosítási év közben ilyen módon nem válthat biztosító társaságot!
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy 2013. január elsejétől ha szerződése
díjnemfizetés miatt megszűnt, köte- les az adott biztosítási időszak hát- ralévő részére járó díjat, valamint
a díjnemfizetéssel megszűnt szer- ződés vonatkozásában a türelmi időre járó díjat a szerződés újrakö- tése alkalmával, a szerződéskötéssel egy időben megfizetni.
· érdekmúlás: a szerződés érdek- múlással szűnik meg a gépjármű forgalomból történő kivonásával, az üzemben tartó változása esetén, illetve szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem történik meg. A szerződés érdekmúlással szűnik meg a tulaj- donjog átszállása esetén, ha a szer- ződéskötésre kötelezett üzemben tartó személyében változás áll be.
Az üzembentartó halála esetén azonban a szerződés legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró hatá-
rozat jogerőre emelkedésétől szá- mított 30. napig hatályban marad, ha a gépjármű birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette és a díjat megfizette. A szerződés érdekmúlással való megszűnése estén a biztosító kockázatviselése a forgalomból történő kivonás,
a forgalomban történő részvétel végleges megszűntetése, a szerző- déskötésre kötelezett üzemben- tartó személyének változása esetén a tulajdonjog átszállása, illetve az okiratba bejegyzett üzemben tar- tóra vonatkozó bejegyzés törlésé- nek az időpontjával szűnik meg.
· külföldi nyilvántartásba vétel (a biz- tosított gépjárművet külföldi rend- számmal és okmányokkal látják el, mivel társaságunk nem végez ún. határon átnyúló szolgáltatást);
· felmondás: a szerződő felek bárme- lyike a biztosítási időszak utolsó napjára (biztosítási évfordulóra), azt legalább 30 nappal megelőzően a biztosítási szerződést írásban, indoklás nélkül felmondhatja illetve
a biztosító a szerződés felmondására nyilatkozatot tett..A szerződésnek
a biztosítási időszak végére történő felmondása esetén a biztosítási idő- szak zárónapján megszűnik a bizto- sító kockázatviselése. A felmondás, illetve a biztosító felmondási nyilat- kozata akkor hatályos, ha az a másik félhez határidőben megérkezik.
· közös megegyezés: a biztosítási időszakon belül a szerződés a felek közös megállapodásával is meg- szüntethető.
A biztosító kockázatviselése a szerződés megszűnésének időpontjában szűnik meg.
A határozott időtartamra kötött szer- ződés és a biztosító kockázatviselése
a szerződésben meghatározott biztosí- tási időtartam elteltével minden további intézkedés nélkül szűnik meg.
Az elektronikus szerződéskötés szabályai
1. A szerződéskötés technikai lépései, biz- tosítási ajánlat visszaigazolása
Az Allianz elektronikus értékesítési felületein (ideértve a xxx.xxxxxxx.xx, valamint az xxxxxxxxxxxx.xxxxxxx.xx oldalakat is) beküldött biztosítási aján- lat megtétele után az adatok automati- kusan feldolgozásra kerülnek a biztosító informatikai rendszerében.
A biztosítás elektronikus úton történő megkötése társaságunk oldalain a megfelelő adatok megadásával és a biz- tosítási ajánlat beküldésével történik.
A szerződéskötés lépései a felületeken láthatók és nyomon követhetők. Az ajánlat biztosítóhoz történő beérke- zését követően a biztosító a megadott
e-mail címre visszaigazoló email-t küld. Amennyiben a biztosítóhoz beérkezett ajánlat kockázat elbírálást követően szerződéssé válik, a biztosító a meg-
adott e-mail címre a szerződést igazoló kötvényt elektronikus levélben küldi ki.
2. A szerződés írásbelisége, nyelve, a szerződés rögzítése és hozzáférhetővé tétele
Tájékoztatjuk, hogy az 1. pontban fog- laltak szerint elektronikus úton megkö- tött biztosítási szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül. A biztosítási szerződés nyelve a magyar.
Az elektronikus úton kötött szerződé- sek adatai (amennyiben a szerződéskö- tés során ebben megállapodás történt) elektronikus formában az xxxxxxx.xx oldalon az Allianz Ügyfélportál felü- letre belépve a Szerződéses adatok menüpontban bármikor hozzáférhe- tőek.
3. Allianz fogyasztóvédelmi alapelvek, a xxx.xxxxxxx.xx általános szerződési fel- tételei és a biztosítási feltételek elektroni- kus hozzáférhetősége
Az elektronikus szerződéskötésre vonatkozóan a biztosító magára nézve kötelező érvényűnek fogadja el Fogyasztóvédelmi alapelveit, amelyek- ről, valamint a megkötött szerződésre vonatkozó hatályos biztosítási szer- ződési feltételekről a xxx.xxxxxxx.xx
oldalon tájékozódhat. A szerződéskötés időpontjában érvényes szerződési felté- teleket az ajánlattétel során, letölthető formában adjuk át.
4. Az adatbeviteli hibák javítása
Ha a xxx.xxxxxxx.xx, valamint az xxxxxxxxxxxx.xxxxxxx.xx oldalakon bekül-
dött ajánlatban a beküldést követően hibát talál, kérjük, vegye fel munkatár- sainkkal a kapcsolatot:
· Telefonon, a 06-40-421-421-es telefonszámon.
· Személyesen, ügyfélkapcsolati pontjaink egyikén.
· Online a xxxx://xxx.xxxxxxx.xx oldalon.
A részletekről bővebb tájékoztatást az xxx.xxxxxxx.xx oldalon talál.
Irányadó jog
Az Allianz Hungária Zrt.-vel kötött szerződésekre a magyar jog rendel- kezéseit kell alkalmazni. A biztosítási szerződésre a Gfbt.-ben, illetve a jelen általános szerződési feltételekben nem szereplő kérdésekben a Polgári törvénykönyv rendelkezései az irány- adók.
A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) szerint biztosí- tási titok minden olyan – minősített ada- tot nem tartalmazó – a biztosító, a bizto- sításközvetítő, rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő és ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) sze- mélyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a titok-
tartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltat- ható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad.
A Bit. 138. §-a alapján a titok megtar- tásának kötelezettsége nem áll fenn:
· a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szemben;
· a nyomozás elrendelését követően a nyomozóhatósággal és ügyész- séggel szemben;
· büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgató- sági határozatok bírósági felülvizs- gálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó- val, a természetes személyek adós- ságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügye- lővel, bírósággal szemben;
· a hagyatéki ügyben eljáró közjegy- zővel, továbbá az általa kijelölt szakértővel szemben;
· az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívá- sára a biztosítót törvényben meg- határozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy, ha a biztosítási szerződésből eredő adókötelezett- ség alá eső kifizetésről szóló tör- vényben meghatározott adatszol- gáltatási kötelezettség terheli;
· a feladatkörében eljáró nemzetbiz-
tonsági szolgálattal szemben;
· a nemzetbiztonsági szolgálat, és az ügyészség továbbá az ügyészség jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet összefüggésben van
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, ter- rorcselekménnyel, robbanó- anyaggal vagy robbanószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenve- délykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal vissza- éléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésé- nek elmulasztásával, terroriz- mus finanszírozásával, robba- nóanyaggal vagy robbanószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmo- sással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűn- cselekménnyel.
· ha a magyar bűnüldöző
szerv – nemzetközi kötelezettség- vállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének tel-
jesítése céljából – írásban kér biz- tosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól;
· ha a pénzügyi információs egység- ként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályo- zásáról szóló törvényben megha- tározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biz- tosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól;
· a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal szemben;
· a feladatkörében eljáró gyámható- sággal szemben;
· az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésé- ben foglalt egészségügyi államigaz- gatási szervvel szemben;
· a titkosszolgálati eszközök alkal- mazására, titkos információ gyűj- tésre felhatalmazott szervvel szem- ben;
· a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiz- tosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal szemben;
· Bit.-ben szabályozott adattovábbí- tások során átadott adatok tekin- tetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szerv- vel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési
igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint
a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával szemben;
· az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szer- ződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval szemben;
· a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási
Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kár-
rendezési megbízottal és a kárkép- viselővel, továbbá – a közúti közle- kedési balesetével kapcsolatos kár- rendezés kárfelvételi jegyzőköny- véből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval szemben;
· a kiszervezett tevékenység végzésé- hez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végző- vel szemben;
· a könyvvizsgálói feladatok ellátásá- hoz szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval szemben;
· a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával szemben;
· a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek
igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meg- határozott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetek- ben a biztosítóval szemben;
· a mezőgazdasági biztosítási szer- ződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel,
a mezőgazdasági igazgatási szerv- vel, az agrárkárenyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett miniszté- rium irányítása alatt álló, gazda- sági elemzésekkel foglalkozó intéz- ménnyel szemben;
· feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információ- szabadság Hatósággal szemben.
Nem jelenti a biztosítási titok sérel- mét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttmű- ködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) foglalt kötelezettség teljesítésé- ben merül ki
A biztosítási titok megtartásának kötele- zettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végre- hajtásáról szóló törvényben meghatáro- zott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt-ben meghatározott pénzügyi intézmény- nyel szemben a pénzügyi szolgálta- tásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölé- sét, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.
Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfel- ügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irá- nyító tagja részére történő átadása.
Tájékoztatjuk, hogy társaságunk biz- tosítási szolgáltatásai során igénybe vesz külső közreműködőket is, akik előzetes hozzájárulás vagy a fent ismertetett Bit. 138. §-ában foglalt felhatalmazás alapján (így különösen kiszervezési szerződés keretében) sze- mélyes adatokat és biztosítási titkokat is megismerhetnek.
Nem jelenti a biztosítási titok sérel- mét
a) az olyan összesített adatok szolgál- tatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
b) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljá- ból a miniszter részére személyes
adatnak nem minősülő adatok átadása,
c) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adat- átadás.
Tájékoztató a panaszügyintézésről
Társaságunk célja, hogy Ügyfeleink minden szempontból elégedettek legyenek szolgáltatásainkkal és ügy- intézésünkkel. Szolgáltatási színvo- nalunk folyamatos fejlesztéséhez és ezáltal Ügyfeleink elégedettségének növeléséhez fontos számunkra minden visszajelzés – legyen az pozitív vagy akár negatív –, amely termékeinkkel, szolgáltatásainkkal, eljárásainkkal, munkatársainkkal, illetve a cégünk egészével kapcsolatban megfogalma- zódik Önökben.
A panaszok, kritikák megfelelő kezelése érdekében az alábbi panaszkezelési elve- ket és gyakorlatot követjük:
· Panaszkezelésünk során: a biztosí- tási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 159. §, a 28/2014. (VII. 23.) számú MNB rendelet, valamint a 13/2015. (X. 16.) számú MNB ajánlás rendelkezései alapján járunk el.
· A hozzánk beérkezett kritikák és panaszok fokozott figyelembe- vételével törekszünk arra, hogy Ügyfeleink érdekében javítsuk szolgáltatásaink, termékeink minő-
ségét, és elkötelezettek vagyunk abban, hogy folyamatosan növeljük Ügyfeleink elégedettségét. Ehhez a panaszok gyors és hatékony orvos- lása is hozzájárul.
· Panasz-ügyintézési eljárásunk garantálja, hogy minden panaszt alaposan, elfogulatlanul és a lehető legrövidebb időn belül kivizsgál- junk, Ügyfeleinknek minden eset- ben megfelelő választ adjunk, és a megalapozott panaszokat minél gyorsabban orvosoljuk. A panasz- ügyek vizsgálata során minden vonatkozó körülményt figyelembe veszünk, minden felmerült prob- lémát, kifogást megvizsgálunk
és megválaszolunk Ügyfeleink számára. Panaszokkal foglalkozó szakképzett munkatársaink ügy- félközpontúan, fogyasztóbarát módon és empatikusan járnak el a panaszkivizsgálás, a megoldás
során. Panaszkezelési folyamatunk során közérthetően kommuniká- lunk Ügyfeleinkkel, átláthatóan és kiszámíthatóan cselekszünk, a jóhi- szeműség és tisztesség alapelveit tartjuk szem előtt.
· Ügyfeleink megkereséseit – amikor csak lehet – már az első kapcsolat szintjén kezeljük, esetleges hibáin- kat javítjuk. Ha az ügy bonyolultabb, és megoldásához hosszabb időre van szükség, az ügy panaszként Fogyasztóvédelmi osztályunkhoz kerül, ahol központi panaszkezelést működtetünk. A Fogyasztóvédelmi osztályunkon szakértő munkatársa-
ink a fogyasztóvédelmi referensek, akik kiemelt figyelemmel járnak el a panaszügyek rendezése kapcsán, felkészültségük, tapasztalatuk biz- tosítja a fogyasztóvédelem és ügy- félközpontúság állandó szem előtt tartását.
· Az erre vonatkozó jogszabály 30 napot biztosít a panaszügyek érdemi kivizsgálására és megvála- szolására, mi mindent megteszünk, hogy Ügyfeleink az egyszerűbb esetekben ennél rövidebb idő alatt választ kapjanak.
· Ügyfeleink visszajelzéseihez szá- mos kommunikációs csatornát biztosítunk, hogy véleményüket minél könnyebben, egyszerűbben és gyorsabban kifejthessék élőszóban, telefonon, elektronikus úton, vagy akár levélben.
· A panaszügyek kivizsgálása térítés- mentes, ezért társaságunk külön díjat nem számít fel.
Észrevételeiket, panaszaikat az alábbi módon juttathatják el hozzánk: Szóban, személyesen: A véleményeket és észrevételeket hálózatunk bárme- lyik Ügyfélkapcsolati pontján vagy
szerződött partnerénél - xxxxx://xxx. xxxxxxx.xx/xx/xxxxxxxxxx-xxxxxxxxx/ ugyfelkapcsolati-pontok.html/ - kollé- gáink, partnereink meghallgatják, és a panaszt írásban rögzítik. A panasz adatlapról Ön másolati példányt kap. Társaságunk székhelyén Központi ügyfélszolgálatot működtetünk, ahol
személyesen is megtehetik, leadhatják
panaszukat (1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52.). Igény esetén Központi ügyfélszolgálatunkra a telefo- nos ügyfélszolgálaton (00-00-000-000) tud időpontot foglalni, valamint 2016. január 1-jétől elektronikus úton is biztosítjuk ezt a lehetőséget, jelzésé- től számított 5 munkanapon belül. A Központi Ügyfélszolgálat nyitvatartási ideje: hétfő: 8-18, kedd-csütörtök: 8-16,
péntek: 8-14 óra.
Telefonon: Telefonos ügyfélszolgála- tunk a 06-40-421-421-es számon érhető el (nem emelt díjas szolgáltatás).
Nyitvatartási idő: hétfő-szerda és pén- tek: 8-18, csütörtök: 8-20 óra között.
Faxon: 06-1-269-2080-as számon.
Elektronikus úton: a www.allianz.
hu – oldalon keresztül (xxxxx://xxx. xxxxxxx.xx/xxx/xx/xxxxxxxxxxxxxxx. html), vagy a biztositopanasz@allianz. hu címen. Kérjük, vegyék figyelembe, hogy email-en csak biztosítási titkot nem tartalmazó választ küldhetünk Ügyfeleink részére, minden egyéb,
más esetben postai úton kell válaszol- nunk. (Kivételt képeznek a kifejezetten elektronikus szolgáltatásra szerződött Ügyfeleink.) Üzemzavar esetén az itt felsorolt további módok közül választ- hat.
Írásban: Leveleiket a 1368 Budapest, Pf. 191. címre küldhetik, az Allianz
Hungária Zrt. Fogyasztóvédelmi osztály nevére (a Fogyasztóvédelmi osztályon
Ügyfeleink részére panasz bejelentő lapokat biztosítunk, melyen egysze- rűen megadhatják panaszukat, ezt a dokumentumot akár kézzel, akár elektronikusan is kitölthetik, majd az Önöknek legmegfelelőbb módot választva leadhatják személyesen a
fent megjelölt helyeken, vagy postáz- hatják, faxolhatják, e-mailben elküld- hetik részünkre, ahogy az Önöknek kényelmes. (A panasz bejelentő lapot internetes oldalunkon a xxxxx://xxx. xxxxxxx.xx/xxx/xx/xxxxxxxxxxxxx. html - címen érhetik el.)
A panasz bejelentő lap tartalmazza az Ügyfél nevét, címét, a panasz előter- jesztésének helyét, a panasz részletes leírását, a szerződéses adatokat, a csa- tolt dokumentumokat, aláírást, átvétel
igazolását (szükség szerint). Kérjük, hogy a panaszbejelentő lapon minden kifogását tüntesse fel, amivel kapcso- latban kivizsgálást kér tőlünk.
Ezen kívül természetesen bármi- lyen formátumban – kézzel, géppel írott levél, feljegyzés – továbbíthatja részünkre panaszát.
Amennyiben Ön természetes személy (fogyasztó) és társaságunk a panaszát elutasítja, vagy nem kap választ, az alábbi szervekhez fordulhat:
A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjánál fogyasztóvédelmi eljárást kezdemé- nyezhet; a szerződés létrejöttével, érvé- nyességével, joghatásaival és megszű- nésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljá- rását kezdeményezheti.
Részletes tájékoztatást olvashat erről az MNB honlapján: xxxxx://xxx.xxx. hu/fogyasztovedelem
A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjának levele- zési címe: 1534 Budapest BKKP Pf. 777.; telefonszáma: 00-00-000-000; e-mail címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx
Jogszabályi kötelezettségünk tájé- koztatni ügyfeleinket arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvé- delmi eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelem benyújtása céljából rendszeresített formanyomtatványt
elektronikusan a xxxx://xxx.xxx.xx/ fogyasztovedelem/panaszom-van/ formanyomtatvanyok elérhetőségen, valamint a 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. címen található ügyfélszolgála- ton érheti el.
Tájékoztatjuk, hogy a fent hivatkozott formanyomtatványok költségmentes megküldését társaságunktól (tele- fonszám: 00-00-000-000; e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx; postai cím: 1368 Budapest, Pf. 191.) is igényel- heti.
A Pénzügyi Békéltető Testület levele- zési címe: Magyar Nemzeti Bank, 1525 Budapest BKKP Pf. 172.; telefonszáma: 00-00-000-000 és 00-0-000-0000; e-mail
címe: ugyfelszolgalat @xxx.xx
Jogszabályi kötelezettségünk tájé- koztatni ügyfeleinket arról, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásá- nak kezdeményezésére irányuló kére- lem benyújtása céljából rendszeresített formanyomtatványt elektronikusan a xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx elér- hetőségen, valamint a 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. címen található ügy- félszolgálaton érheti el.
Tájékoztatjuk, hogy a fent hivatkozott formanyomtatványok költségmentes megküldését társaságunktól (tele- fonszám: 00-00-000-000; e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx; postai cím: 1368 Budapest, Pf. 191.) is igényel- heti.
Tájékoztatjuk, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület előtt társaságunk az 500.000,-Ft-ig terjedő ügyekben álta- lános alávetési nyilatkozatot tett, ami azt jelenti, hogy ezekben az ügyekben társaságunkra nézve kötelező döntést hozhat a Testület. Ezzel is a megegye- zésekre és az ügyfél-elégedettségre törekszünk. Társaságunk általános alávetése nem terjed ki a kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási ügyekre.
A panasz elutasítása, vagy a panasz kivizsgálására előírt 30 naptári napos törvényi válaszadási határidő ered- ménytelen eltelte esetén a fogyasztó- nak nem minősülő ügyfél bírósághoz fordulhat. A bíróságokról a http:// xxxxxxx.xx/ honlapon tájékozódhat.
A panaszügyintézés további részletei:
A panaszügyintézés során, a telefonos ügyfélszolgálaton (00-00-000-000) közölt panaszokat rögzítjük, azok öt éven át visszakereshetőek. A hangrög- zítés tényére felhívjuk az Ön figyelmét. Ezen időszakban Ön igényt tarthat arra, hogy a hangfelvételt meghall- gathassa, továbbá térítésmentesen kérheti a hangfelvételről készített jegy- zőkönyvet. A beszélgetéseket Központi Ügyfélszolgálatunkon hallgathatja visz- sza, előzetes időpont-egyeztetést köve- tően. A telefonos ügyfélszolgálatunkon igyekszünk biztosítani az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést. A telefonon közölt szóbeli panasz esetén az indított hívás sikeres felépülésének időpontjától számított
öt percen belül élőhangos bejelentke- zés érdekében úgy vagyunk kötelesek eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Amennyiben az Ön telefonon leadott bejelentését kol- legáink nem tudják megoldani, panasz bejelentő lapon rögzítik, és továbbítják azt a Fogyasztóvédelmi osztályra. A panasz bejelentőlap (jegyzőkönyv) másolatát a Fogyasztóvédelmi osztály- tól megkapott válaszban továbbítjuk Önnek.
A panaszügyintézés során a következő adatokat kérhetjük Öntől: név, szerző- désszám, ügyfélszám, lakcím, székhely, levelezési cím, telefonszám, értesítés módja, panasszal érintett termék
vagy szolgáltatás, panasz oka, leírása, az Ügyfél igénye, szükséges doku- mentumok másolata, szükség esetén érvényes meghatalmazás, a panasz kivizsgálásához szükséges egyéb adat. A megadott adatokat az információs önrendelkezési jogról és az informá- ciószabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek megfelelően kezeljük és tartjuk nyilván.
A szóbeli panaszokat igyekszünk azon- nal megoldani, orvosolni. Amennyiben annak eredményével Ön nem ért
egyet, panasz bejelentő lapon a pana- szát rögzítjük és az kivizsgálásra a Fogyasztóvédelmi osztályhoz kerül. A panasz bejelentő lap másolati példá- nyát Ön megkapja. A Fogyasztóvédelmi osztályon működő központi panasz- kezelésen dolgozó kollégák az Ön
panaszügyét kivizsgálják és megkere- sik a legmegfelelőbb megoldást. Erről írásban tájékoztatják Önt, 30 napon belül. Amennyiben az ügy kivizsgá- lása hosszabb időt vesz igénybe, erről a késedelem okának megjelölésével tájékoztatjuk Önt és lehetőség szerint megjelöljük a vizsgálat befejezésének várható időpontját is. Elutasítás esetén természetesen indoklással és jogorvos- lati lehetőségekkel együtt kapja meg a tájékoztatást. Amennyiben válaszunk- kal nem elégedett, panaszügyében felülvizsgálatot kérhet társaságunktól. Ön minden esetben kérhet felülvizs- gálatot a Fogyasztóvédelmi osztály vezetőjétől is.
A panaszügyek kezelésében úgy járunk el, hogy lehetőség szerint elkerüljük Ügyfeleinkkel a pénzügyi fogyasztói jogvitákat.
Az ügyfélpanaszokról nyilvántartást vezetünk. A nyilvántartásban szere- pelnek az ügyfél - és panaszadatok, az üggyel kapcsolatos bejövő és a kimenő levelek, a panasz benyújtásának és meg- válaszolásának időpontja, a panasz ren- dezésére tett intézkedések és felelősök, határidők. Minden ügyintézést időpont- okkal együtt rögzítünk, nyilvántartunk az Ön panasza kapcsán. A panaszokat és az arra adott válaszokat öt évig meg- őrizzük, MNB ellenőrzés esetén a fel- ügyeleti szervünknek bemutatjuk.
A panaszkezelési szabályzatot társasá- gunk Igazgatósága jóváhagyta.
Köszönjük bizalmát valamint segítsé- gét, hogy szolgáltatásainkat javíthatjuk visszajelzése alapján.
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a fenti honlapok elérési útja módosulhat. A mindenkor aktuális elérhetőségekről a honlapunkon (xxx.xxxxxxx.xx) tájéko- zódhat.
Felügyeleti szervünk a Magyar Nemzeti Bank (székhelye: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0–0.).
További információk
Bővebb információért látogasson el weboldalunkra a xxx.xxxxxxx.xx címen. Ha a tájékoztatónkkal kapcsolatban
Tájékoztatás
a bonus-malus rendszer, valamint a kártörténeti nyilvántartás szabályairól
Néhány szó az Allianz Hungária Zrt.-ről
Társaságunk az Allianz SE-nek, Európa vezető és a világ egyik legnagyobb biz- tosítócsoportjának a tagja. Az Allianz Hungária Zrt. Magyarország egyik leg- jelentősebb pénzügyi szolgáltatójaként sokéves hazai és nemzetközi tapaszta- lattal áll ügyfelei rendelkezésére.
Társaságunk 1990-tőlrészvénytársasági formában működik.
Székhelyünk: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52.
Levelezési címünk: 1368 Budapest, Pf. 191
Cégjegyzékszám: Fővárosi Bíróság, mint cégbíróság, Cg. 00-00-000000
A székhely állama: Magyarország
bármilyen kérdése van, kérjük, fordul- jon telefonos ügyfélszolgálatunkhoz a 06-40-421-421-es számon, ahol munka- társaink munkanapokon 8.00 és 18.00 óra – csütörtökön 8.00 és 20.00 óra – között készséggel állnak rendelkezésére.
Xxxxxx abban, hogy tájékoztatónk fel- keltette érdeklődését és hamarosan Önt is ügyfeleink között üdvözölhetjük.
Ha szolgáltatásaink felkeltették érdek- lődését, kérjük, gondosan olvassa el a biztosítási feltételekben – és szerződés- kötési szándéka esetén az átnyújtott ajánlaton – levő tudnivalókat is.
Balesetmentes közlekedést kívánunk!
Allianz Hungária Zrt.
A bonus-malus rendszert, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazo- lások kiadásának szabályát a 21/2011. (VI.10.) NGM, a kártörténeti nyilván- tartás szabályait pedig a Gfbt. rendelet tartalmazza.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosí- tással és a hozzá kötődő bonus-malus, illetve a kártörténeti nyilvántartás rendszer működésével kapcsolatban az elmúlt évek során szerződőink részéről sok kérdés vetődött fel. Társaságunk minőségi szolgáltatást kíván nyújtani partnereinek, ezért fontosnak tartja, hogy a rendszer működéséről minden lényeges információ xxxxxxxx Xxxxx.
Kártörténeti nyilvántartás
2011. július 1-től megszűnt a biztosító azon kötelezettsége, mely szerint a szer- ződés megszűnését követően a kár- történetre vonatkozó adatokról, illetve
a bonus-malus besorolásról igazolást kellett kiadnia (kártörténeti igazolás).
A papír alapú igazolásokat felváltotta az elektronikus kárnyilvántartási rendszer.
A biztosító ennek megfelelően nem állít ki és nem fogadhat el papír alapú
kártörténeti igazolást, a szerződés vég- leges bonus-malus besorolását köteles a kártörténeti nyilvántartás adatai alap- ján megállapítani. Éppen ezért nagyon lényeges, hogy a szerződő a szerző- déskötés során pontosan adja meg az esetleges korábbi biztosítójának nevét, a biztosítást igazoló okirat számát, valamint a kártörténeti nyilvántartás azonosítót.
A kárnyilvántartásban megtalálhatóak az üzemben tartó, a gépjármű, a szerző- dés és az esetleges káresemények adatai.
Mi a bonus?
Kármentességi díjkedvezmény.
Mi a malus?
A károkozás miatti díjtöbblet.
Milyen fajtájú gépjárművekre kötött kötelező felelősségbiztosítási szerződések tartoznak a bonus- malus rendszerbe?
1991. július 1-jétől a bonus-malus rend- szerbe tartoznak a személygépkocsikra
és a motorkerékpárokra kötött egyedi felelősségbiztosítási szerződések. 2001. július 1-jétől a rendszer kiterjed a teher- gépkocsikra, autóbuszokra, vontatókra és mezőgazdasági vontatókra.
A rendszerbe nem tartoznak a bele
a segédmotoros kerékpárok és a lassú járművek!
Miként sorolja be a biztosító a szerződést?
A biztosító a szerződést a kármentes időszak, a kárkifizetéssel járó károk száma alapján sorolja be a megfelelő bonus vagy malus osztályba. A biztosító a besorolásnál az előző időszak kártörté- neti besorolását, a megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam (megfigyelési időszak) kártörténeti adatait, továbbá
a külföldről hozott kárelőzményi igazolá- sokat veszi figyelembe.
Miről kell a szerződőnek
a szerződéskötéskor nyilatkoznia?
A szerződőnek közölnie kell minden a biz- tosítás elvállalása szempontjából lénye- ges körülményt, beleértve az osztályba soroláshoz az előző biztosító megneve- zését és a biztosítási kötvény számát és
a kártörténeti azonosító számát. Tájékozatjuk, hogy biztosítóváltás ese- tében a biztosító a megadott adatok alapján köteles beszerezni a kártörté- neti nyilvántartásból a szerződő korábbi biztosítójától származó kártörténeti
adatokat. Ha a megadott adatok alapján a kártörténeti adatok beszerzése siker- telen a szerződést A00 osztályba kell sorolni.
A kedvezőbb besorolás céljából történő valótlan adatszolgáltatás esetén, ha emiatt a szerződésnek a központi kárnyil- vántartásban való beazonosítása lehetet- lenné válik, a szerződést a legkedvezőtle- nebb M04 osztályba kell sorolni.
Mi a központi kárnyilvántartás?
A biztosítók 2011. július 1-jétől köz- ponti kárnyilvántartást működtetnek, amely a kártörténeti adatok gyűjtését és felhasználásával a szerződések koc- kázatarányos díjának megállapítását szolgálja.
A nyilvántartás tartalmazza a korábbi biztosítási szerződésre vonatkozó ada- tokon túlmenően a szerződő üzemben tartók által okozott, és kártérítés fizeté- sével zárult károkat, azok visszafizeté- sének megtörténtét, valamint a bonus- malus osztályt.
Hogyan működik a bonus-malus osztályba sorolás?
Ha a szerződőnek már volt korábban szerződése, akkor a biztosítóknak a nyil- vántartásból kell meghatározniuk az egyedi szerződés díját az új szerződés megkötésének napját közvetlenül meg- előző biztosított és a biztosítatlan idő- szak (ha volt ilyen) kártörténeti adatai- nak felhasználásával. Ezen kártörténeti
adatok szolgálnak alapul a szerződés díját befolyásoló bonus-malus osztályá- nak megállapításához.
Bonus jogosultságot az a szerződő üzembentartó (akit a forgalmi enge- délybe üzemben tartóként bejegyeztek, ennek hiányában a tulajdonos) szerez, aki a megfigyelési időszakban (az új biz- tosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam- ban) legalább 270 napig rendelkezett érvényes gépjármű-felelősségbiztosítás- sal, és nem okozott kárt.
A rendszer egy ún. „alapdíjosztályból” (A00), 10 bonus osztályból és 4 malus osztályból áll.
Ha a szerződő személygépjárművével vagy motorkerékpárjával egy kárt okoz, akkor biztosításának osztályba sorolása a tárgyévihez képest két osztállyal, két kár okozása esetén négy, három kár oko- zása után pedig hat díjosztállyal romlik. A rendelet a megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam alatt négyszer vagy annál több alkalommal kárt okozókat sújtja a legszigorúbb díjemeléssel, mert az osztályba sorolásuk ekkor – a már korábban elért fokozattól függetlenül –
a következő évben M04-es lesz. Tehergépjárművek, autóbuszok, vonta- tók vagy mezőgazdasági vontatók ese- tében minden károkozás a tárgyévihez képest egy-egy fokozatot ront a szerző- dés osztályba sorolásán.
Hogyan működik a bonus-malus rendszer, ha egy ügyfelünknek egyidejűleg több gépkocsija van?
A biztosítási szerződés – és ezzel együtt az osztályba sorolás – a sze- mélyhez és a gépjárműhöz egyaránt kötődik, nem választható külön. Ha
a szerződőnek már van egy gépkocsija, de mellé vásárol egy másikat, és ez is ugyanabba a járműkategóriába tar- tozik, az újabb gépjármű biztosítási szerződését csak A00-ba lehet sorolni. Ha a kedvezőbb besorolású gépkocsi szerződése érdekmúlás miatt (eladás, ajándékozás, totálkár, lopáskár stb.) megszűnik, akkor a megszűnéstől számított két éven belül, a megszűnés napját követő nappal a megszerzett bonus osztály átvezethető az üzem- bentartó által bármely meglévő vagy új gépkocsira kötött szerződésre.
(A járműkategóriának azonosnak kell lennie, így pl. személyautó besorolása csak személyautóra vezethető át.)
Ha szerződőnknek egy időben (folya- matosan) több gépkocsija is van, a fele- lősségbiztosítások között nem lehet felcserélni az osztályba sorolást.
Átvezethető-e a megszerzett bonus fokozat az új gépjárműre, ha az előző jármű a család más tagjának nevén szerepelt?
A bonus rendszert szabályozó rendelet erre nem ad lehetőséget.
Hogyan (és miért) lehet az okozott kárt megtéríteni a biztosítónak?
Azon ügyfeleinknek, akik másoknak kárt okoztak, társaságunk – miután kifizette a kárt a károsultnak – a kárki- fizetésről értesítő levelet küld, és mellé egy csekket is (az okozott kár összegé- ről, legfeljebb: 50 ezer Ft-ig). A levélben társaságunk tájékoztatja a károkozót az okozott kár teljes összegéről is.
Felkínálja továbbá annak lehetőségét, hogy az értesítés kézhezvételét követő 45 napon belül a károkozó – saját elha- tározásából – a biztosító részére vissza- fizesse a vétlen károsultnak kifizetett összeget, így a már korábban megszer- zett bonus fokozatát megtarthatja.
Xxx illet a kármentességgel szerzett díjkedvezmény, vagy kit terhel
a károkozás következményeként fizetendő magasabb díj?
A gépjármű-felelősségbiztosítási szer- ződéssel kapcsolatos előnyök és hát- rányok mindig a biztosítást megkötő üzembentartó személyéhez fűződnek függetlenül attól, hogy a járművet ki vezette a tulajdonos vagy a forgalmi engedélybe bejegyzett üzembentartó engedélyével.
Az előzőek alapján felhívjuk szíves figyel- müket arra, hogy fontolják meg, kinek adják kölcsön a járművüket, mert az esetleges károkozásnak a – biztosítási díjban is jelentkező – hátrányos követ- kezményeit mindig a gépjármű tulajdo-
nosa (a forgalmi engedélybe bejegyzett üzembentartója), a szerződő viseli.
Mi történik a már megszerzett bonusszal (malusszal), ha
a személygépkocsit eladják, vagy a forgalomból kivonják?
A bonus besorolás egy másik, ugyan- azon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre új szerződésre átvezethető, ha az új szerződés megkötésére a szer- ződés megszűnésétől számított két éven belül kerül sor bármelyik magyar vagy EU-tagállamban bejegyzett biztosítónál.
A díjnemfizetés miatt megszűnt szerződés bonus besorolása nem vihető át egy másik gépjárműre kötött szerződésre.
Mi történik a már megszerzett bonusszal, ha szüneteltetni szeretnék a biztosítási szerződést?
A felelősségbiztosítási szerződés a beje- lentés napjától kezdődően, de legfeljebb 6 hónapig szüneteltethető, ha a járművet hivatalosan kivonják a forgalomból.
A forgalomból való kivonást igazolja a forgalmi engedély, vagy a hivatalból
történő ideiglenes kivonásra vonatkozó hatósági határozat. Újbóli forgalomba helyezéskor az új szerződésre a bonus folytonosság átvezethető. A bonus osz- tály-emelkedés csak akkor ismerhető el, ha a szerződés a megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam alatt legalább 270 napig fennállt, és kármentes volt.
Meddig kell fizetni a gépkocsi felelősségbiztosítási szerződésének díját eladás és bizományba adás esetén?
Ha a gépkocsit adásvételi szerződés megkötésével értékesítik, akkor az eladás napjáig kell a díjat megfizetni.
Nagyon sok ügyfelünk vásárol új gép- kocsit a régi beszámításával úgy, hogy a gépjármű-kereskedővel bizományosi szerződést köt.
A bizományba adással – függetlenül attól, hogy a régi autó árát kifizették, vagy beszámították az új gépkocsi árába – jogilag nem következik be
az adásvétel, tehát nem lehet ilyen indokkal a szerződést vagy a díjfize- tést megszüntetni. Ugyanis ha valaki a leadott gépkocsit próbaútra viszi, okozhat és szenvedhet is kárt. E káro- kat a tulajdonosnak – vagyis annak
a személynek, aki bizományba adta a gépkocsit – kellene megfizetnie; őt terhelné a kártérítési felelősség, hiszen nem történt tulajdonosvál- tozás.
Ez azt jelenti, hogy ügyfelünknek érvé- nyes felelősségbiztosítási szerződéssel kell rendelkeznie, hogy az esetlegesen okozott károkat a biztosító megtérít- hesse helyette.
A bizományba vevő nem köthet biztosí- tást, mert nem ő a tulajdonosa a gépko- csinak.
Megoldást jelenthet, ha az ügyfél meg- hatalmazza a kereskedőt a gépjármű forgalomból való kivonására a bizomá- nyosi időszakra, ekkor sem a szerző- dőnek, sem a kereskedőnek nem kell kifizetnie a biztosítási díjat, de a közúti közlekedésben így a jármű nem vehet részt.
Hogyan és mikor lehet biztosítót váltani?
Mennyiben érinti ez a bonus-malus osztályba sorolást?
A biztosítási év vége előtt 30 nappal
a szerződést írásban lehet felmondással megszüntetni, és más biztosító tár- saságnál a következő évre megkötni.
Biztosítót váltani év közben anélkül, hogy a szerződő másik járművet vett volna, a törvényi szabályozás értelmé- ben nem lehet.
Ha az ügyfél biztosítási szerződése a gép- jármű eladása, ellopása, forgalomból való végleges kivonása (érdekmúlás) miatt
év közben megszűnik, akkor egy másik járműre a felelősségbiztosítást bármely biztosító társaságnál megkötheti.
Szerződéskötéskor a biztosító a szer- ződő nyilatkozata alapján besorolja a szerződést. Nyilatkozat hiányában a besorolás csak az alaposztályba (A00) történhet.
A biztosító a biztosítási időszak kezde- tét követő 15-30. napig a szerződéskö- téskor megadott forgalmi rendszám,
a megszűnt szerződést kezelő biz-
tosító neve és a biztosítási kötvény- száma alapján a kártörténeti nyilván- tartásból lekérdezi a besoroláshoz szükséges adatokat, és ennek megfele- lően 45 napon belül visszamenőleges hatállyal megállapítja a szerződés végleges besorolását. Ha a szerződő közlése alapján a besorolásához szük- séges adatok a kárnyilvántartásban
a biztosítási időszak kezdetét követő
30. napig, illetve ezt követően a bizto- sítási időszak kezdetét követő 60. nap
érintett biztosítási időszak biztosítója köteles a kárnyilvántartásban meglévő adatok alapján a szerződés végleges besorolását az adott biztosítási idő- szak kezdetére visszamenő hatállyal megállapítani.
A végleges besorolást bejegyzi a kárnyil- vántartásba, és ha a besorolás eltér az ügyfél által megadottól, akkor részére erről tájékoztatást küld.
Kötelező gépjármű-felelősség- biztosítás általános szerződési feltételei
(Hatályos 2016. július 1-jétől)
elteltével sem beazonosíthatóak,erről a biztosító 15 napon belül tájékoz- tatja. A biztosító a 60. nap eltelte után a szerződés végleges besorolását
a biztosítási időszak kezdetére vissza- menő hatállyal A00 osztályban álla- pítja meg, és a besorolás szerinti díjról értesítést küld a szerződőnek.
Ha a biztosító A00 osztályban álla- pította meg a szerződés végleges besorolását, és a kárnyilvántartási rendszerben a szerződés beazonosí- tásához és besorolásához szükséges adatok később rendelkezésre állnak, az adatok helyesbítése időpontjával
Mikor szűnik meg az osztályba
sorolás?
Az üzembentartó a szerződés megszű- nését követő két éven túl nem jogosult a korábbi díjkedvezményre, és megszű- nik az osztályba sorolása.
A már megszerzett bonus besorolás megtartása, valamint az egyéb hátrá- nyos jogkövetkezmények elkerülése érdekében kérjük Önt, hogy járművé- nek eladása, forgalomból való kivonása esetén ezt a tényt mielőbb szíveskedjék bejelenteni társaságunk bármelyik egységénél.
A jelen általános szerződési feltételek azo- kat a rendelkezéseket tartalmazzák, ame- lyeket az Allianz Hungária Zrt. (a további- akban: biztosító) és a szerződő/biztosított között létrejött gépjármű-felelősségbizto- sítási szerződésekre kell alkalmazni.
Az általános szerződési feltételek két részből állnak: a jogszabályi rendelkezé- sekből és a kiegészítő rendelkezésekből.
A jogszabályi rendelkezések elsősorban a kötelező gépjármű-felelősségbiztosí- tásról szóló 2009. évi LXII. törvénynek (a továbbiakban: Gfbt.) a szerződő felek jogait és kötelezettségeit szabályozó Általános rendelkezéseit (1-34.§), másodsorban a bonus-malus rend- szert szabályozó 21/2011. (VI.10.) NGM
rendeletet szabályait tartalmazzák.
A kiegészítő rendelkezések tartalmaz- zák azokat a Gfbt.- ben nem szerepelő rendelkezéseket, amelyeket a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerző- désekre a törvényi rendelkezések mel- lett alkalmazni kell.
A flottaszerződésekre külön szerződési feltételek vonatkoznak, amelynek elne- vezése: Allianz kötelező gépjármű-fele- lősségbiztosítás Terméktájékoztató és Általános szerződési feltételek flották részére.
A biztosítási szerződés részét képezi továbbá az ajánlat, az ajánlattétel során tett nyilatkozatok, a záradékok, a köt- vény, valamint a meghirdetett díjtarifa.
Kiegészítő rendelkezések
A kiegészítő rendelkezések a kötelező gépjármű- felelősségbiztosítás törvényi rendelkezéseivel együtt alkalmazandók.
a biztosító, mind pedig a károsult elfo- gadja.
A járadék tőkeértéke függ a havi járadék összegétől és az életkortól.
Biztosítási szerződés adatainak ellenőrzése
A biztosító az ajánlattétel, a szerződés-
tásával a biztosítás díja – a törvény rendelkezéseire tekintettel – nem módosulhat, kivéve, ha a szerződés díja a szerződő üzemben tartónak a szer- ződés megkötésekor fennálló közlési vagy együttműködési kötelezettségé- nek megsértése következtében tér el a díjtarifa szerint megállapítandó díjtól. Ebben az esetben a szerződés díja a kockázatviselés kezdetét követő hatvan
Biztosítási esemény
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosí- tás alapján biztosítási esemény a bizto- sítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztott megalapozott kártérítési igény.
A gépjármű üzemeltetése során okozott kár akkor minősül megalapozottnak, ha megtérítéséért az üzembentartó
a magyar polgári jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.
Szolgáltatás teljesítése
A sérült gépjárművet be kell mutatni a biztosító részére, és át kell adni mindazokat a bizonylatokat, amelyek
a szolgáltatás jogosultságának megálla- pításához és a kár mértékének megha- tározásához szükségesek.
A biztosító a kárfelvételt – előzetes egyezte- tés alapján – az ügyféllel megbeszélt helyen végzi el. Ha a gépjármű javítása nem gazda- ságos vagy műszakilag nem lehetséges, úgy totálkár rendezésre kerül sor.
A biztosító a szolgáltatását a károsult által benyújtott számla alapján, vagy ennek hiányában vele kötött egyezség alapján teljesíti.
A biztosítási szerződésből eredő kötele- zettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállí- tásához vagy a bekövetkezett kár követ- kezményeinek megszüntetéséhez szük- séges, általános forgalmiadó- köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az álta- lános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.
Járadékszolgáltatás
Járadékfizetési kötelezettség esetén
a biztosító és a károsult kezdeményez- heti a járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését). Az egyösszegű megvál- tásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét mind
kötés, a szerződés módosítása, illetve adatok változásának bejelentése során jogosult a szerződő által közvetlenül vagy közvetve (biztosításközvetítő útján) megadott személyes adatokat, illetve a jármű adatait ellenőrizni.
Az adatokat a biztosító elsődlege- sen a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által vezetett közúti közlekedési nyil- vántartás adatai felhasználásával
jogosult ellenőrizni. Az adatok hiteles nyilvántartással való összevetésére
a biztosító a Gfbt. 49. §-ban előírt köte- lezettsége alapján jogosult, melynek értelmében a biztosító köteles a bizto- sítási szerződés létrejöttéről a vonat- kozó jogszabály által előírt adattarta- lommal a kötvénynyilvántartó szervet értesíteni.
Szerződés csak a közhiteles nyilván- tartás adatai alapján beazonosítható jármű esetében jöhet létre.
A biztosítás díja
A biztosítási időszak tartama alatt a szerződés adatainak megváltozta-
napon belül módosítható, a kocká- zatviselés kezdetére visszamenőleges hatállyal.
A szerződő a szerződéskötéskor köte- les a valóságnak megfelelően közölni a biztosítóval minden olyan, a biztosí- tási díj megállapítása szempontjából
lényeges körülményt, amelyeket ismert vagy ismernie kellett.
A biztosítási díj nem tartalmazza azo- kat a közterheket (adókat, járuléko- kat), amelyeket közvetlenül a szerző- dőnek kell megfizetni (azaz, amelyek esetében az adó alanya a szerződő, vagy az adó alapja a szerződő által fizetendő biztosítási díj).
Díjfizetés
A biztosítás díja fizethető csoportos beszedési megbízással, bankkártyával, folyószámláról átutalással, készpénz- átutalási megbízással, a Díjnet ingyenes online fizetési rendszerén keresztül, vagy külön megkötött ügyfélszámla- szerződés alapján történhet, ha, ha egyébként a szerződő az ügyfélszám-
lára vonatkozó szabályok szerint ilyen szerződés kötésére jogosult. A díjfizetés gyakorisága havi, negyedéves, féléves és éves lehet. Havi díjfizetési gyakori- ság csekkes fizetési mód esetén nem választható.
Ha a felek a díj csekken történő megfize- tésében állapodtak meg, és a díj esedé- kességekor a szerződő nem rendelkezik csekkel, díjfizetési kötelezettségét más úton (pl. átutalással) is teljesítheti.
A csekk hiánya a szerződőt nem mente- síti a díjfizetési kötelezettség alól.
Ha a szerződő a biztosítás díját bank- számláról csoportos beszedési megbí- zással egyenlíti ki, köteles gondoskodni arról, hogy a bankszámlán levő összeg fedezetet nyújtson a lehívandó biztosí- tási díjra.
A díj akkor tekinthető megfizetettnek, ha azt a biztosító bankszámláján jóvá- írták.
Ha a biztosítás 90 napnál rövidebb határozott időre szól, a biztosítási díjat a biztosítás tartamára egy összeg-
ben kell megfizetni (egyszeri díj). Egyebekben a határozott tartalmú szer- ződések díját a fenti szabályok szerint kell megfizetni.
Ha a szerződő a biztosító részére az ese- dékes díjak mellett fedezetlenségi díjjal, és egy korábbi szerződés díjával is tarto- zik, és a befizetés a teljes tartozást nem fedezi, a biztosító a befizetett összeget
a következő sorrendben számolja el: baleseti adóra, fedezetlenségi díjra, megszűnt szerződés díjtartozására, a hatályban levő szerződés esedékes díjára.
Első díj és a töredékdíj
A hónap közben kötött szerződések első díja, illetve azon szerződések első díja, amelyek biztosítási évfordulója nem a hónap elsejére esik, két rész- ből tevődik össze. Egyik része az ún. töredékdíj, amely a kockázatviselés kezdetének időpontjától a következő hónap első napjáig terjedő időszakra vonatkozik. Az első díj másik része
a díjfizetési gyakoriság szerint esedé- kes első díjrészletet. A tört hónapot követő teljes hónap első napjától már a díjfizetési gyakoriságnak megfelelő díj kerül megállapításra. A töredékdíj számítására vonatkozó szabályok a biztosítási évforduló alkalmával is alkalmazandóak.
Díj esedékessége
A töredékdíjat és a díjfizetési gyakori- ság szerint megállapított díjrészletet magába foglaló első díj a kockázatvise- lés kezdő napján esedékes.
A folytatólagos díjrészletek a díjfize- tési időszak első napján esedékesek. Folytatólagos díj minden olyan díj, ami az első díjat követi, a szerződés fennál- lásának tartama alatt.
A jognyilatkozat hatálya, elektronikus úton tett nyilatkozatok érvényessége
A biztosítóhoz intézett nyilatkozat
a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha azt írásban tették (ideértve a mara- dandó eszközzel, illetve az elektronikus úton, e-mailben tett nyilatkozatokat is), és az a biztosító tudomására jut.
A szerződő által elektronikus úton, illetve maradandó eszköz útján tett nyilatkozat akkor felel meg jogszabály által előírt írásbeliség követelményé- nek, ha azt az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. évi törvényben (továbbiakban Eat.) foglaltaknak meg- felelően legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással látták el.
Egyebekben, ha jogszabály nem ír elő kötelező írásbeliséget, a nyilatkozat egyszerű elektronikus dokumentum for- májában, vagy más maradandó eszköz útján is megtehető.
Ha a szerződő a biztosítási szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozatait biztosítási alkuszhoz intézi, a nyilatkozatokhoz
a biztosítóval szemben nem fűződik joghatály. Az alkuszon keresztül tett jog- nyilatkozat a biztosítóval szemben csak a biztosítóhoz való beérkezéssel válik hatályossá.
A biztosító ügynöke (függő biztosítás- közvetítő) kizárólag az ajánlatok átvéte- lére jogosult, az ügyféltől nem vehet át
díjat, díjelőleget, illetve a biztosítótól az ügyfélnek bármilyen címen járó össze- get.
Ha a szerződő a biztosító részére
a mobil számát, illetve az e-mail elér- hetőségét megadta, ezzel hozzájárult ahhoz, hogy azt a biztosító a szer- ződéssel összefüggő kötelezettségei teljesítéséhez – a vonatkozó jogszabá- lyi követelmények betartása mellett
– felhasználja. Ennek megfelelően
a biztosító a Gfbt.-n alapuló értesítési kötelezettségének (a szerződés meg- kötéséről, megszűnéséről a díj módo- sításáról, a szolgáltatási igénnyel kapcsolatos tájékoztatásról) az e-mail címre küldött értesítéssel elektronikus úton is eleget tehet. Az elektronikus úton (online) vagy telefonos távérté- kesítéssel létrejött szerződés esetében, illetve ha az ügyfél a szerződéskötés, vagy annak módosítása során az
e-mail címét megadja, és ezzel a biz- tosítóval történő elektronikus úton történő kommunikációban állapodik meg, úgy a biztosító a szerződő által megadott e-mail címre küldi meg
a szerződéssel kapcsolatos, kinyom- tatható dokumentumokat (így külö- nösen a kötvényt, számlát/számviteli bizonylatot, díjigazolást, felszólítót, törlésértesítőt).
A biztosító elektronikus úton vagy maradandó eszköz útján is megküld- heti nyilatkozatait a szerződő részére. Ha a jognyilatkozattal kapcsolatosan jogszabály kötelező írásbeliséget ír elő,
úgy nyilatkozatát az Eat.-ban foglaltak- nak megfelelően fokozott biztonságú elektronikus aláírással látja el. A foko- zott biztonságú aláírással ellátott elektronikus dokumentum alkalmas az elküldés tényének és idejének igazolá- sára.
A Biztosító nem vállal felelősséget a szer- ződő által megadott adatok valótlanságá- ból, hiányosságából származó károkért, valamint a szerződő levelezési szolgálta- tójánál felmerülő hibákért, rendellenes működésért, illetve a szerződő személyes fiókjának beállításai miatt felmerülő problémákért.
Az e-mail cím, a telefonszám megvál- tozását 8 napon belül a biztosítónak be kell jelenteni. A változás bejelentésének elmulasztásából származó károkért
a biztosító nem vállal felelősséget.
Az elektronikus levelezés során a biztosító zárt levelezési rendszeréből nyílt levelezési rendszerbe kerülhetnek a szerződés adatai.
P rendszámmal kapcsolatos rendelkezések
A P rendszámú gépjárműre határozott időtartamra kötött felelősségbiztosítás csak akkor tekinthető hatályosnak, ha a rendszám a gépjárműre a vonatkozó jogszabályi követelményeknek (KRESZ) megfelelően fel van szerelve és a rend- szám használata kielégíti a közúti köz-
lekedési igazgatási feladatokról, a közúti
közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendeletben foglaltakat.
Elévülés
A kötelező gépjármű-felelősségbizto- sítási szerződés alapján érvényesített követelések elvülési ideje
· 3 év, ha a veszélyes üzem működé- séből eredő károkért való felelősség szabályait, vagy
· 5 év, ha a felelősség általános szabá- lyait kell alkalmazni.
Az elévülés akkor kezdődik, mikor a követelés esedékessé válik.
Szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt
A szerződés díjnemfizetés miatt a türelmi idő lejártával, azaz a díj esedékességétől számított 60 nap elteltével szűnik meg, kivéve, ha a szerződő által megfizetett díj ennél hosszabb időre fedezi a biztosító kockázatviselését, de nem fedezi azt
a teljes időszakot, amelyre a díjfizetési gyakoriságnak megfelelően a díjat a szer- ződőnek meg kell fizetni. Utóbbi esetben a díjjal fedezett időszak utolsó napjával szűnik meg a szerződés.
Ha szerződése díjnemfizetés miatt megszűnt, köteles az adott biztosítási időszak hátralévő részére járó díjat, valamint a díjnemfizetéssel megszűnt szerződés vonatkozásában a türelmi időre járó díjat a szerződés újrakötése
alkalmával, a szerződéskötéssel egy időben megfizetni.
A személyes adatok kezelése
Az adatkezelés jogalapja, célja
Személyes adatnak minősül az Információs önrendelkezési jogról szóló 2011. évi CXII. törvény (Info tv.) értelmében az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális gazda- sági, kulturális vagy szociális azonos- ságára jellemző ismeret – valamint az adatból levonható következtetés.
Érintett: bármely meghatározott, sze- mélyes adat alapján azonosított vagy
– közvetlenül vagy közvetve – azonosít- ható természetes személy.
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban Bit.) felhatalmazása alapján a biztosító ügyfeleinek azon személyes adatait, biztosítási titkait jogosult kezelni, ame- lyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szol- gáltatással összefüggnek.
E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására jutott adatokat a Bit. értel- mében az érintett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a felhatalmazás kizárólag azokra a személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.
A biztosítási jogviszony vonatkozásá- ban az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi ren- delkezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható ada- tok tekintetében az érintet jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gya- korolhatja. A joggyakorláshoz szüksé- ges mértékben az örökösök adatainak kezelésére – ideértve annak jogalapját, célját, időtartamát, az adatfeldolgozó- kat - az ügyfelekre irányadó jelen adat- kezelési tájékoztató vonatkozik.
Különleges adatok kezelése
Ha a személyes adat az Infotv-ben meghatározott különleges adatok körébe tartozik (ideértve különösen az egészségi állapotra, kóros szenvedélyre vonatkozó adatokat), akkor azokat a biztosító kizárólag az érintett írásos hozzájárulása alapján kezelheti.
A különleges adatok kezelésére vonat- kozó írásos hozzájárulását az ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 6. §-ának (4) bekez- dése értelmében a szerződés keretei között is megteheti. Az e rendelkezés alapján megadható hozzájárulást az ajánlattartalmazza. Az adatszolgálta- tás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton szereplő személyes adatok közlése nél- külözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez.
Adatfeldolgozók
A biztosító, mint adatkezelő az adatok feldolgozásával, a kötvények, egyéb ügyfeleknek szóló levelek, iratok nyom- tatása vonatkozásában – a Bit-nek megfelelő kiszervezési szerződés kere- tében az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt-t (Cg 00-00-000000, 1102 Budapest,
Halom u. 5.) bízza meg.
A biztosítási szolgáltatás teljesíté- séhez – postai vagy banki átutalás esetén – igénybe vett Magyar Posta Zrt. és a biztosítási szolgáltatás jogosultja által megnevezett bank adatfeldolgo- zónak minősül. Amennyiben a kiszer- vezett tevékenység keretében a bizto- sító az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja e kiszervezett tevékenysé- get végző személyekhez, úgy a kiszer- vezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.
A biztosító a Díjnet Zrt.-t (Cg. 01
10-045817; 1117 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 000-000.) a biztosítási szolgáltatásról készült számla vagy számviteli bizony- lat kézbesítésével bízza meg a Bit.-nek megfelelő kiszervezési szerződés kere- tében, mely alapján a Díjnet a biztosító adatfeldolgozójának minősül. A Díjneten történő díjfizetéshez szükséges regisztrá- ció megkönnyítése érdekében az Allianz Hungária Zrt. a regisztrációhoz szüksé- ges adatokat továbbítja a Díjnet részére.
A biztosító egyes biztosítási szol- gáltatások során igénybe vesz külső
közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére, vagy amikor a külső cég bevonásával a biztosító a
szolgáltatását azonos minőségben, ám alacsonyabb költségekkel és kedvezőbb áron nyújthatja. A kiszervezett tevé- kenységet végző megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi.
A biztosító az adatfeldolgozók szemé- lyéről, székhelyéről és tevékenységéről az Allianz Hungária Zrt. Központi Ügyfélszolgálati Irodájában helyez el frissülő tájékoztatót.
Adattovábbítás
A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag
az érintettől vagy annak képviselőjétől kapott írásbeli hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szervezetek számára jogsza- bály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik.A Bit. által meghatáro- zott szervezetek felsorolását a szerző- dési feltételekhez tartozó ügyfél-tájé- koztató tartalmazza.
A Bit. 149. § (1) bekezdésének értelmé- ben a biztosító (ún. megkereső bizto- sító) - a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében - a jogszabályok- ban foglalt vagy a szerződésben vállalt
kötelezettségének teljesítése során
· a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése,
· a biztosítási szerződésekkel kapcso- latos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (ún. megkeresett biztosító) az e biztosító által – a Bit.
135. § (1) bekezdésében meghatáro- zottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevé- telével - kezelt és a 149. § (3)-(6) bekezdésben meghatározott ada- tok vonatkozásában, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerző- désben rögzítésre került.
A megkeresett biztosító a jogszabály- oknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatáro- zott megfelelő határidőben, ennek hiá- nyában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.
Tekintettel arra, hogy az információs önrendelkezési jogról és az infor- mációszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 6. §-ának (4) bekezdése értelmében a biztosítási szerződésnek félreérthetetlen módon tartalmaznia kell azt, hogy az érintett aláírásával hozzájárul különleges adatainak a jelen szerződési feltételekben foglaltak szerinti kezeléséhez, az e rendelkezés alapján megadott hozzájárulást az ajánlat tartalmazza.
Az ajánlat tartalmaz továbbá egy spe- ciális adattovábbítási felhatalmazást a biztosítási ügynökök esetében. A biztosítási szerződések megkötésében
biztosítási ügynökök (a Bit. értelmében függő biztosításközvetítők) működnek közre. E személyekkel a biztosítási szerződés megkötését követően meg- szűnhet a biztosító kapcsolata. Annak érdekében, hogy a biztosító ügyfeleit minél teljesebb körben kiszolgálja, az ügyfél-adatokat – az ügyfél hozzájá- rulása esetén – a biztosítási szerződés kezelése és karbantartása céljából más ügynöknek adjuk át.
Tájékoztatás kérése adatkezeléssel kap- csolatban, és jogorvoslati lehetőségek
Az érintett tájékoztatást kérhet sze- mélyes adatai kezeléséről, valamint kérheti személyes adatainak helyesbí- tését, illetve – a jogszabályban elren- delt adatkezelés kivételével – törlését. A valóságnak meg nem felelő adatot a biztosító köteles helyesbíteni.
Az érintett kérelmére a biztosító tájé- koztatást ad:
a az általa kezelt adatokról, illetve
b) a megbízott adatfeldolgozó által fel- dolgozott adatokról,
c) az adatkezelés céljáról,
d) az adatkezelés jogalapjáról,
e) az adatkezelés időtartamáról,
f) az adatfeldolgozó
· nevéről,
· címéről (székhelyéről),
· adatkezeléssel összefüggő tevé- kenységéről, továbbá arról, hogy
g) kik és milyen célból kapják meg vagy kaphatják meg az adatokat.
A biztosítónak az érintettel szemben fennálló tájékoztatási kötelezettségét kizárólag adatkezelést szabályozó jog- szabály korlátozhatja.
Az érintett az Információs önrendel- kezési jogról és az információszabad- ságról szóló törvény (Infotv.) 13-17. pontjai alatt foglaltak szerint érvé- nyesítheti jogait, ideértve a személyes adatainak kezelése elleni tiltakozási jogát is. Az érintett az Infotv-ben meghatározott jogorvoslat érdekében fordulhat a biztosítóhoz, mint adat- kezelőhöz, a Nemzeti Adatvédelmi
és Információszabadság Hatósághoz (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 00/c.; xxx.xxxx.xx), az Infotv. 13. illetve 16. pontja szerint bírósághoz, illetve – nem természetes személy ügy- fél az Infotv. hatálya alá nem tartozó esetben is – a Magyar Nemzeti Bankhoz (xxx.xxx.xx).
Az érintett az adatkezeléssel kapcso- latos kérdéseket, tájékoztatáskérést, vagy kifogást a biztosító székhelyére, a biztosító adatvédelmi felelőséhez (Fax: 000-0000; Levelezési cím: levele- zési cím: 1368 Budapest, Pf. 191. vagy 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt.
48-52., Xxxxxxxxxx és általános igazgatás divízió, Compliance osztály) kérjük eljuttatni, vagy a xxx.xxxxxxx.xx olda- lon az adatvédelem link alatti felületen bejelenteni.
A biztosító, mint adatkezelő köteles a bejelentést a törvény előírása szerint
kivizsgálni és az ügyfelet írásban tájé- koztatni.
Az adatkezelési időtartama
A biztosító személyes adatokat a bizto- sítási jogviszony fennállásának idején, valamint addig kezelhet, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig
kezelheti, ameddig a szerződés létrejöt- tének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető. Az igényérvénye- sítésre nyitva álló ún. elévülési időt a biztosítási termék szerződési feltételei tartalmazzák.
A biztosító köteles törölni az ügyfelei- vel, volt ügyfeleivel vagy a létre nem jött szerződéssel kapcsolatos minden olyan személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs tör- vényes alap.
Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adat- továbbítástól számított öt év elteltével, az ügyfél egészségi állapotával össze- függő adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.
Tájékoztatjuk, hogy amennyiben a biztosítóval elektronikus kommu-
nikációban állapodott meg, úgy az elektronikus levelezés során az Allianz zárt rendszeréből nyílt levelezési rend- szerbe kerülhetnek a szerződés adatai.
A biztosító főbb adatai
Allianz Hungária Zrt.
Székhely: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52.
Cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék, mint cégbíróság
Cg. 00-00-000000”
Allianz Hungária Zrt.
A kártérítési igény elbírálásához szükséges dokumentumok
A biztosító a bejelentett kárigény (szol- gáltatási igény) elbírálásához a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerző- désre vonatkozó általános és különös szabályok figyelembevételével jogosult bekérni, beszerezni és ellenőrizni az alábbi dokumentumokat, amelyek
a kárigény (szolgáltatási igény) jogalap- jának fennállását bizonyítják és/vagy az igény összegszerűségének megállapítá- sához szükségesek.
1. Kárbejelentés megtételéhez kérhető okiratok, dokumentumok, adatok:
· baleseti bejelentő
· kárbejelentési adatlap
· ügyfél neve, telefonszáma, e-mail címe, lakcíme
· ügyfél bankszámlaszáma
· gépjármű adatlap
· járművezető személy vezetői engedélye
· gépjármű forgalmi engedélye
· gépjármű ideiglenes forgalmi enge- délye
· gépjármű indítónaplója
· gépjármű útvonal engedélye
· meghatalmazás (járművezetésre, kárügyintézésre, kárbejelentésre stb.)
2. A jogalap elbírálásának érdekében kér- hető okiratok, dokumentumok:
· károkozói nyilatkozat
· felelősségre vonatkozó nyilatkozat/ igazoló okirat
· a káreseménnyel kapcsolatos speciá- lis kérdőív
· tanúnyilatkozat
· rendőrségi igazolás
· rendőrségi feljelentési jegyzőkönyv
· rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv
· rendőrségi határozat
· vádirat
· szakhatósági iratok
· igazságügyi szakértői vélemény
· orvos szakértői és orvos-szakértői bizottságok által kiállított szakvéle- mény
· nyilatkozat személyi sérült adat-
bekérésre vonatkozó hozzájárulás- ról
· egyéb szakértői vélemény
· bírósági, ügyészi határozat
· közvetítői eljárással kapcsolatos határozatok
· tűzoltósági hatósági bizonyítvány
· tűzvizsgálati jelentés
· Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása
· ittassági nyilatkozat
· tachográf adatok
· műholdas helymeghatározó rend- szer adatai
· üzemi baleseti jegyzőkönyv, határo- zat
3. A tulajdonjog tisztázására, illetve a kár- térítésre való jogosultság igazolására szol- gáló okiratok, dokumentumok:
· törzskönyv
· adásvételi szerződés
· üzembentartói okirat vagy szerződés
· beszerzési számla, beszerzési bizonylat (pl. nyugta, raktárkivétjegy stb.)
· bérleti-, vagy lízingszerződés
· kölcsönadási szerződés
· ingatlan bérleti, haszonbérleti szer- ződése
· pénzintézet nyilatkozata, meghatal- mazása
· lemondó/átruházó nyilatkozat
· engedményezési szerződés
· meghatalmazás
· aláírási címpéldány
· azonosítási adatlap
· tulajdonjog bejegyzésével vagy törlé- sével kapcsolatos okiratok
· forgalomból való kivonás igazolása
· bontási igazolás
· alkalmassági igazolás a közúti köz- lekedésre vonatkozóan a Nemzeti Közlekedési Hatóság részéről
· közjegyzői okirat
· vállalkozói vagy megbízási szerződés
· munkaszerződés
· alkalmi munkavállalói kiskönyv
· munkaköri leírás
· munkáltatói, munka nélküli igazo- lás/nyilatkozat
· vállalkozói igazolvány
· őstermelői igazolvány
· cégbejegyzést igazoló bírósági végzés
· adókártya
· útnyilvántartás
· menetlevél
· fuvarlevél
· hagyaték-átadó végzés
· öröklési bizonyítvány
· tulajdoni lap
· lakcímkártya
· építési engedély
· építési napló
· tervdokumentáció
· költségkimutatás
· orvosi dokumentáció, igazolás (pl. mozgáskorlátozottságra vonatko- zóan)
· háziorvosi igazolás a diagnózis meg- jelölésével
· ambuláns lap
· orvosi leletek, kontroll vizsgálatok dokumentációja
· orvosi zárójelentés
· teljes körű orvosi dokumentáció
· halott-vizsgálati, boncolási jegyző- könyv
· a halotti anyakönyvi kivonat máso- lata
· a halál, illetve a baleset közelebbi körülményeinek tisztázásához szük- séges egyéb irat
· gyámhatósági rendelkezés, határozat
· árvaellátás igazolása, határozata
· iskolai végzettséget, szakképesítést igazoló bizonyítványok
· szociális és társadalombiztosítási ellátások igazolása
· születési-, házassági anyakönyvi kivonat
· jegyző igazolása élettársi kapcsolatról
· rokkantsági ellátás igazolása
· rokkantsági-, öregségi-, özvegyi nyugdíj-igazolás
4. A kár mértékét, összegszerűségét iga- zoló okiratok, dokumentumok:
· fotódokumentáció
· javítási számla
· javítási költség-kalkuláció
· javítási árajánlat
· mentési, szállítási számla
· tárolási számla
· gépjármű bérleti szerződés és számla
· egyéb kártérítési igényt igazoló számla, bizonylat
· vállalkozói és megbízási szerződések számlái
· készpénz-befizetési pénztárbizonylat
· nyilatkozat előzménykárok bekéré- séhez
· előzménykárok dokumentumai
· márkakereskedő, vezérképviselet nyilatkozata a gépjármű típusáról, felszereltségéről
· szervizkönyv
· káridőponti érték-meghatározás
· kereskedői ajánlat maradványér- tékre
· bizonylat maradvány értékesítéséről
· garanciajegy
· munkalap
· vámkezeléssel kapcsolatos iratok
· tárgyi eszköz-nyilvántartás
· áfa nyilatkozat
· értéklista
· károsodott ingóságok jegyzéke
· bankszámlakivonat
· adóbevallás, jövedelemigazolás
· adatlap jövedelempótló kártérítéshez
· adózással vagy foglalkozással össze- függésben felmerülő bevételek és kiadások igazolása
· egyszerűsített éves beszámoló
· eredmény-kimutatás, mérleg
· egyéb könyvelési iratok
· költségkimutatás
· menetjegyek
· keresetveszteséget igazoló iratok
· teljesítés- és költségigazolás
· orvosi kezelési költségek igazolása
· kórházi ellátással, gyógykezeléssel kapcsolatos költségek igazolása
· rehabilitációs költségek, gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök számlái
· temetéssel kapcsolatos költségek igazolása, számlái
· egészségi vagy családi állapottal összefüggésben felmerülő jövedel- mek és kiadások igazolása
· vagyoni és nem vagyoni károk mérté- kére vonatkozó igazolások
A felsorolt okiratokon kívül a szerződő, illetve a károsult egyéb módon is jogo- sult a károk és költségek igazolására
a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvé- nyesíthesse.
Az a kikötés, mely szerint a biztosító
a biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett káresemény tekintetében indult büntető- vagy sza- bálysértési eljárás jogerős befejezéséhez köti, nem alkalmazható.
Törvényi rendelkezések
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény kivonata.
A törvény szövegében a 2016. július 1-jétől hatályba lépő változásokat vastagítással jelöltük.
tási – a tagállamok és más államok nemzeti irodái közötti – megállapo- dásból és a kapcsolódó megállapo- dásokból eredő – e törvényben nem szabályozott – feladatok ellátására;
b) Magyarország területén rendezett gépjárműversenyen (edzésen) részt vevő gépjárművekre kötött felelős- ségbiztosítási szerződésekre;
c) arra az esetre, ha az e törvényben
foglaltaktól Magyarország területén állomásozó vagy áthaladó külföldi
szervezet, amely a székhely szerinti tagállamában engedélyt kapott a gép- jármű-felelősségbiztosítási tevékenység végzésére, és Magyarország területén az e törvényben foglaltaknak megfelelően a kötelező gépjármű-felelősségbiztosí- tási (a továbbiakban: biztosítás) tevé- kenység folytatására jogosult;
4. biztosított: a gépjármű biztosítással rendelkező üzemben tartója és a gépjár- művet vezető személy;
Első rész
Általános rendelkezések
A törvény hatálya
1. §
Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed:
a) minden magyarországi telephe- lyű gépjármű üzemben tartójára, továbbá más tagállami telephelyű gépjármű – ha annak rendel- tetés helye szerinti tagállama
Magyarország – tulajdonosára, és az általuk kötött kötelező gépjármű- felelősségbiztosítási szerződésre;
b) a külföldi telephelyű gépjármű Magyarország területére tör- ténő belépésének, valamint
Magyarország területén a fogalom- ban történő részvételének feltétele- ire;
c) a biztosítók, a kárrendezési megbízott, kárképviselő, a leve- lező, a Kártalanítási Számla, a Kártalanítási Alap, a Nemzeti
Iroda, a Kártalanítási Szervezet, az Információs Központ, valamint a Magyar Biztosítók Szövetségének (a továbbiakban: MABISZ) e törvény- ben szabályozott tevékenységére;
d) a pénzügyi közvetítőrendszer fel- ügyeletével kapcsolatos feladatkör- ében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet), a
biztosító felszámolójának, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást iga- zoló okirat (a kötvényt is beleértve) adatait, valamint egyéb vonatkozó adatokat nyilvántartó szervnek (a továbbiakban: kötvénynyilvántartó szerv), a kárnyilvántartással kapcso- latos feladatokat ellátó kárnyilván- tartó szervnek, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerü- leti) hivatalának (a továbbiakban: járási hivatal) és a vámhatóságnak e törvényben szabályozott tevékenysé- gére.
2. §
E törvény hatálya nem terjed ki:
a) a nemzetközi gépjármű-biztosí-
katonai gépjárművek vonatkozásá- ban jogszabály eltérő szabályokat állapít meg.
Értelmező rendelkezések
3. §
E törvény alkalmazásában:
1. Belső Szabályzat: a Bizottság 2003. július 28-i, a 72/166/EGK tanácsi irány- elvnek a gépjármű-felelősségbiztosítás ellenőrzésére vonatkozó alkalmazásá- ról szóló 2003/564/EK határozatának függelékében foglalt, a nemzeti irodák egymás közötti kapcsolatait rendező szabályzat;
2. biztosítási időszak: a határozatlan tar- tamú szerződések esetében – a díjfize- tés gyakoriságától függetlenül – az az időtartam, amelyre a megállapított díj vonatkozik;
3. biztosító: a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bit.) meghatározott
5. díjtarifa: miniszteri rendeletben meg- határozott gépjármű-kategóriánként és – a flotta kivételével – bonus-malus osztályonként a biztosító által megálla-
pított alapdíjak és a díj meghatározásá- nál alkalmazható valamennyi korrek- ciós tényező összessége;
6. egyedi szerződés: adott üzemben tartó által, egy meghatározott gépjárműre kötött, e törvénynek megfelelő biztosí- tási szerződés;
7. fedezetlenségi díj: az adott gépjármű vonatkozásában az üzemben tartó biz- tosítási kötelezettségének – a szünetelés időtartamának, kivételével – díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli idő- tartamára (fedezetlenség időtartama)
a Kártalanítási Számla kezelőjét megil- lető, általa meghatározott díjtarifa alap- ján utólagosan megállapított díj;
8. forgalmi engedély: az állandó vagy ide- iglenes forgalmi engedély, az ideiglenes forgalomban tartási engedély, valamint
a lassú jármű és a négykerekű segédmo- toros kerékpár (quad) igazolólapja;
8/A. gazdasági totálkár: a káresemény következtében károsult gépjármű megjavíttatása gazdaságilag nem indo- kolható, mivel annak javítási, valamint a kár elhárításával kapcsolatos egyéb költségei, illetve a javítást követően esetlegesen fennmaradó értékcsök- kenés összege a gépjármű károsodás időpontjában fennálló forgalmi értéké- nek maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összegét meghaladja;
9. gépjárműflotta: egy adott biztosítónál ugyanazon – jogi személy, egyéni vál- lalkozó, egyéni cég -szerződő üzemben tartó által biztosított gépjárművek együttesen kezelt csoportja, ha ezen gépjárművek darabszáma a biztosítási időszak kezdőnapján eléri az ötöt;
10. gépjármű: a közúti forgalomban való részvétel feltételeként hatósági engedélyre és jelzésre kötelezett – a közúti közlekedés szabályairól szóló
1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 1. számú függelékének II. b) pontjában meghatározott – gépjármű, pótkocsi, félpótkocsi, mezőgazdasági vontató, négykerekű segédmotoros kerékpár (quad), lassú jármű és mun- kagép, továbbá a hatósági engedélyre és jelzésre nem kötelezett segédmotoros kerékpár;
11. gépjárműverseny: zárt versenypályán vagy a forgalom elől elzárt közúton
(útszakaszon) tartott, gépjárművek szá- mára rendezett sportrendezvény;
12. harmadik ország: a Bit.-ben meghatá- rozott fogalom;
13. harmadik országbeli biztosító: a Bit.-ben meghatározott fogalom;
14. határon átnyúló szolgáltatás: a Bit.-ben meghatározott fogalom;
15. hozott kárelőzményi igazolás: más tagállam által előírt kötelezettség alapján megkötött gépjármű-felelős- ségbiztosítási szerződésre vonatkozó igazolás, amely tartalmazza az adott biztosítónál nyilvántartott időszakot, valamint a szerződés hatálya alatt harmadik személyeknek okozott és a más tagállami biztosító által az igazo- lás kiadásának napjáig elismert, vagy vele szemben jogerősen megítélt kár- térítések alapjául szolgáló káresetek számát, időpontját, illetve a kármen- tesség tényét;
16. Információs Központ: a gépjármű üze- meltetésével harmadik személyeknek okozott károkból eredő kártérítési igé- nyek érvényesítése érdekében adatok közlése és e törvényben meghatározott egyéb feladatok ellátása érdekében lét- rehozott szervezet;
17. ismeretlen gépjármű: az a gépjármű, amely nem azonosítható, illetve utólag sem azonosítható, mivel elhagyta a bal- eset helyszínét, vagy azonosító adatok-
kal nem rendelkezik, illetve azokat meg- hamisították vagy nem felismerhetők;
18. kárképviselő: a határon átnyúló szol- gáltatás esetében a biztosító által a gépjármű-felelősségbiztosítási károk rendezésével, a biztosító peres és peren kívüli képviseletével megbízott, illetve arra jogosult személy vagy szervezet;
19. károsult: a gépjárművel okozott kár esetén kártérítésre jogosult személy vagy szervezet;
20. kárrendezési megbízott: a gépjármű- felelősségbiztosítási tevékenységet végző biztosító székhely szerinti tagállamától eltérő tagállamban működő megbízottja, aki a biztosító által biztosított gépjármű üzemeltetésével kapcsolatban felmerült kártérítési igényeket a károsult lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban kezeli és rendezi, valamint a biztosítót a káro- sulttal szemben képviseli;
21. Kártalanítási Alap: az e törvény szerinti biztosítók által létrehozott és finanszíro- zott pénzalap, mely azon biztosítónál (a továbbiakban: felszámolás alatt álló biz- tosító) a károkozás időpontjában e tör- vény szerinti biztosítási szerződés alap- xxx xxxxxxxxxx rendelkező üzemben tartó gépjárművével okozott károk megtéríté- sét fedezi, mellyel szemben a biztosító tevékenységét engedélyező tagállamban felszámolási eljárás megindult;
22. Kártalanítási Számla (Garanciaalap): az e törvény szerinti biztosítók által létre-
hozott és folyamatosan finanszírozott pénzalap, amelynek feladata a biztosítási kötelezettség ellenére biztosítással nem rendelkező üzemben tartó gépjárműve által vagy az e törvényben meghatározott korlátozásokkal az ismeretlen üzemben tartó gépjárműve által, és az ismeretlen gépjárművel okozott károk, valamint az
e törvényben meghatározott egyéb károk megtérítése, amennyiben a kötelezett- ségvállalás országa Magyarország;
23. kártalanítási szervezet: a gépjármű- felelősségbiztosítási tevékenységet végző biztosítók által a székhelyük szerinti tagállamban működtetett szer- vezet, amelynek feladata a belföldi káro- sult más tagállam területén telephellyel rendelkező gépjármű üzemeltetéséből eredően a zöldkártyarendszer valamely országában elszenvedett kára kapcsán a károkozó biztosítója vagy annak kár- rendezési megbízottja kárrendezésének elmaradása esetén a kártérítési igények elbírálása és kielégítése e törvényben meghatározott esetekben;
24. kötelezettségvállalás országa: bármely fajta gépjármű biztosítása esetén a
a) telephely szerinti ország, vagy
b) baleset bekövetkezésének helye sze- rinti ország, amennyiben a hatósági jelzés viselésére kötelezett gépjármű baleset részesévé vált, és nem ren- delkezik érvényes hatósági jelzéssel, illetve a rajta lévő hatósági jelzés nem rendelhető, vagy már nem ren- delhető hozzá, vagy
c) rendeltetés helye szerinti tagállam;
25. külföldi: a devizakorlátozások meg- szüntetéséről, valamint egyes kapcso- lódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ának 2. pont- jában meghatározott fogalom;
26. levelező: olyan biztosító, a biztosító részére kárrendezési tevékenységet végző szervezet, kárrendezési meg- bízott, egyéb szervezet vagy személy, akit vagy amelyet a működése szerinti ország nemzeti irodájának jóváhagyá- sával a zöldkártyarendszerhez tartozó ország biztosítója jelöl a biztosítottjai által a levelező országában okozott gépjármű-felelősségbiztosítási károk kezelésére és rendezésére;
27. Nemzeti Iroda: az e törvény szerinti biztosítók szervezete, amely ellátja a nemzetközi gépjármű-biztosítási meg- állapodásból és a kapcsolódó egyezmé- nyekből eredő koordinációs, kárrende- zési és elszámolási feladatokat;
28. rendeltetés helye szerinti tagállam: gépjármű tulajdonjogának átruházása esetén a tulajdonszerzést követően a rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos időtartam folyamán
az – a gépjármű telephely szerinti orszá- gától eltérő – tagállam,
a) ahol a tulajdont szerző természetes személy állandó lakóhelye, a jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég tulajdonszerzése esetén annak székhelye található, illetve
b) amelyben a tulajdont szerző szo- kásos tartózkodási helye van, vagy
ha a szerződő jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég, az a tagállam, amelyben a tulajdont szerzőnek a szerződéssel érintett telephelye, fiók- telepe található;
29. Rendszámegyezmény: a nemzeti iro- dák között létrejött olyan megállapodás, amely alapján az egyezményben részes országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülő igazolás helyett az illető országban megkövetelt gépjármű-fele- lősségbiztosítási fedezet igazolásául
a jármű hatósági jelzését (forgalmi rendszámát) az országjellel együtt elfo- gadják;
30. súlyos személyi sérülés: a balesetből eredően legalább 25%-os össz-szervezeti egészségkárosodással járó mara-
dandó fogyatékosságot okozó, vagy a balesetből eredő, legalább 6 hónapos gyógytartammal járó súlyos egészség- romlást okozó sérülés;
31. székhely szerinti tagállam: az a tagállam, ahol a kötelezettséget vállaló biztosító, biz- tosításközvetítő, valamint szaktanácsadó székhelye található;
32. tagállam: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam és Svájc;
33. telephely szerinti ország: az az ország,
a) amelynek hatósága a gépjárművet állandó vagy ideiglenes hatósági jel- zéssel ellátta, vagy
b) amelyben a hatósági jelzés viselésére
nem kötelezett gépjárművek eseté- ben a tulajdonos vagy a gépjármű felett egyébként rendelkezési jogot gyakorló személy (jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég) állandó lakóhelye (székhelye), illetve szokásos tartózkodási helye (az érintett telep- helye, fióktelepe) található;
34. türelmi idő: a díj esedékességétől szá- mított hatvannapos időszak, melynek a díj megfizetése nélkül történő leteltével a szerződés – amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg – díjnemfizetéssel megszűnik;
35. üzemben tartó: a gépjármű telephelye szerinti ország hatóságai által kibocsá- tott okiratba bejegyzett üzemben tartó (engedélyes, engedély jogosultja), ennek hiányában a tulajdonos;
36. zöldkártya: a zöldkártyarendszer országaiban elfogadott, egységes szabványnak megfelelő nemzetközi gépjármű-felelősségbiztosítási igazol- vány (kártya), amelyet a nemzeti iroda nevében a biztosítási szerződésnek megfelelően a biztosítók állítanak ki az üzemben tartó számára, a meglátoga- tott országban megkövetelt gépjármű- felelősségbiztosítási fedezet meglét- ének igazolására;
37. zöldkártyarendszer: a nemzeti iro- dák közötti megállapodások alapján az ezen megállapodásokban részes országok rendszere, mely rendszerhez tartozó országok hatóságai a zöld-
kártyában megtestesülő igazolást az országban megkövetelt gépjármű-fele- lősségbiztosítási fedezet igazolásául elfogadják.
3/A. § E törvény alkalmazásában kár és kártérítés alatt a sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsére- lem és a sérelemdíj is értendő.
Második rész
A gépjármű-felelősség- biztosítás szabályai
I. Fejezet
A gépjármű-felelősségbiztosítás általános szabályai
A biztosítási kötelezettség
4. §
(1) Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles – a külön jogszabály alapján mentesített gépjárművek kivételével – az e törvény szerinti biztosítóval a gépjármű üze- meltetése során okozott károk fedeze- tére, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződést kötni, és azt díjfizetéssel hatályban tar- tani (biztosítási kötelezettség).
(2) A biztosítási kötelezettség, ha jog- szabály másként nem rendelkezik, a mindenkori üzemben tartót a gépjármű hatósági engedéllyel és jelzéssel való
ellátásának időpontjától – a szünetelés kivételével – a gépjármű forgalomból történő kivonásáig, illetve a külön jog- szabályban meghatározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjármű esetében a forgalomban történő részvé- tel kezdetétől a részvétel végleges meg- szüntetéséig terheli.
(3) A szerződés megkötésére vonatkozó kötelezettség tekintetében üzemben tartónak minősül a gépjármű xxxxx- xxxxxx által – szerződés vagy más hitelt érdemlően igazolt jogcím alap- ján – üzemben tartóként megnevezett személy.
(4) Ha a szerződéskötésre a tulajdonjog átszállása miatt kerül sor, az e törvény szerinti új üzemben tartó köteles a tulajdonjog átszállását követően a biztosítási szerződést haladéktalanul megkötni.
(5) Ideiglenes forgalomban tartás enge- délyezése, illetve ideiglenes forgalmi engedély kiadása esetén a biztosítási kötelezettség az ideiglenes forgalomban tartási engedély, illetve az ideiglenes forgalmi engedély érvényességének idő- tartama alatt áll fenn.
(6) Az üzemben tartó halála esetén, ha a biztosítási kötelezettség címzettje nem állapítható meg, a szerződés legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napig tartható hatályban, amennyiben a gépjármű birtokosa a halál tényét a
biztosítónak bejelentette, és a szerző- dést díjfizetéssel hatályban tartja.
(7) Más tagállami telephelyű gép- jármű tulajdonosa – ha a gépjármű rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország – köteles a tulajdon- szerzést követően a rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos időtartamra az e törvény szerinti biz- tosítással rendelkezni.
A szerződés létrejötte és megszűnése
5. §
(1) A biztosító a magyarországi telep- helyű gépjármű üzemben tartójának, valamint azon gépjármű tulajdonosá- nak, melynek rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország, az e törvény- ben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó – a biztosító díjtarifájának megfelelő – ajánlatát a 13. § (1) bekez- désében meghatározott összeghatárok szerint köteles elfogadni. A biztosító
a biztosítási időszak kezdetét hatvan nappal megelőzően tett ajánlatot nem fogadhatja el, és ezen időpontot meg- előzően szerződést nem köthet, az így létrejött szerződés érvénytelen. A biz- tosító az ajánlat elutasításáról annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül értesíti az üzemben tartót.
(2) Ha a biztosítási szerződés a biz- tosítási időszak tartama alatt a 21. §
(4) bekezdésében meghatározottak
szerint (díjnemfizetés) szűnik meg, az üzemben tartónak az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződés megkötésére vonat- kozó ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, amelynél a szerződés az adott biztosítási idő- szakban díjnemfizetéssel szűnt meg.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az üzemben tartó annál a biztosítónál köteles a szerződést – az újrakötött szerződés kockázatviselési kezdetének időpontjában alkalmazandó díjtarifa alapján – megkötni, ahol a szer- ződése díjnemfizetés miatt szűnt meg.
(4) Az a biztosító, amely a szerződést a biztosítási időszak végére történő felmon- dására nyilatkozatot tett vagy a szerződés a biztosítási időszak alatt díjnemfizetés miatt szűnt meg, az üzemben tartónak
a szerződés megszűnését közvetlenül követő biztosítási időszakra vonatkozó ajánlatát nem köteles elfogadni.
6. §
(1) A biztosítási szerződés a felek írás- beli megállapodásával jön létre.
(2) A szerződés úgy is létrejön, ha a szerződő üzemben tartó a díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő ajánlatát a jogviszony tartalmára, és
a biztosítási feltételekre vonatkozó tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon a biztosító vagy annak képviselője részére átadja.
(3) A biztosító a (2) bekezdés szerinti ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül az 5. § (4) bekezdésében meghatározott indokok alapján utasít- hatja el.
(4) Ha az üzemben tartó ajánlata nem felel meg a (2) bekezdésben meghatá- rozott feltételeknek, a szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik.
(5) A (2) és (4) bekezdés szerinti eset- ben a szerződés az ajánlat átadásának időpontjában – az ajánlat szerinti tarta- lommal – jön létre.
(6) A biztosító a (4) bekezdésben meg- határozott esetben az ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül a díjtarifától és a biztosítási feltételektől való eltérésre történő hivatkozással, illetve az 5. § (4) bekezdésében meg- határozott indokok alapján elutasít- hatja, vagy igazolható módon elküldött javaslatot tehet az ajánlat díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő módosítására. Ha az ajánlat módosítá- sára tett javaslatot a szerződő a kézhez- vételtől számított 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés az (5) bekezdés- ben meghatározott időpontban a módo- sított ajánlat szerint létrejön.
(7) Ha a biztosító az ajánlat módosítá- sára tesz javaslatot, köteles az üzemben tartó figyelmét felhívni az ajánlat módo- sításának tényére, valamint az ajánlat- hoz viszonyított lényeges eltérésekre.
Ennek hiányában a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.
(8) A biztosító kötvényt az e §-ban meg- határozottak szerint létrejött szerződés tartalmával egyező tartalommal bocsát- hat ki.
7. §
(1) A szerződő felek bármelyike a bizto- sítási időszak utolsó napjára (biztosítási évfordulóra), azt legalább 30 nappal megelőzően a biztosítási szerződést írásban, indoklás nélkül felmondhatja. A felmondás akkor hatályos, ha az a másik félhez határidőben megérkezik.
(2) A biztosítási időszakon belül – az e törvényben meghatározott eseteken
túl – a szerződés csak a felek közös meg- egyezésével szüntethető meg.
(3) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a gépjármű forgalomból történő kivonásával, az üzemben tartó válto- zása esetén, illetve szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem történik meg.
(4) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a tulajdonjog átszállása esetén, ha a szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó személyében változás áll be.
8. §
(1) A járműnyilvántartásban szereplő gépjárművek vonatkozásában a fenn- álló biztosítás által érintett biztosítót az
e törvényben előírt feladatainak ellátása céljából, a gépjármű forgalomból tör- ténő kivonásának, a gépjármű első és ismételt forgalomba helyezésének, vala- mint a gépjármű tulajdonjogát érintő változásnak – ideértve a régi tulajdonos (átruházó) külön jogszabályban meg- határozott, tulajdonjog-változáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettsége teljesítésének időpontját is – jármű- nyilvántartásba történő bejegyzéséről, továbbá az üzemben tartó és a jármű- nyilvántartásba bejegyzett üzemben tartó személyét érintő változás jár- műnyilvántartásba történő bejegyzé- séről – e tény járműnyilvántartásba történő bejegyzésével egyidejűleg – a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti, amely értesítést a biztosító a feladatai ellátása során figyelembe veszi.
(2) A járműnyilvántartásban nem sze- replő gépjármű üzemben tartója a ható- sági engedély visszavonását, a tulaj- donjog átruházását, illetve az üzemben tartó változását igazoló okiratot, a forgalomban történő részvétel végleges megszüntetését tanúsító nyilatkozatát köteles a biztosítónál 15 napon belül bemutatni.
(3) A biztosító köteles – a díjnemfizetéssel történő megszűnés esetének kivételével – a biztosítási szerződés megszűnésének tényéről és a megszűnt szerződés külön rendeletben meghatározott bonus-malus besorolá- sáról a megszűnést, illetve az arról tör-
tént tudomásszerzést követő 30 napon belül az üzemben tartót írásban tájé- koztatni.
(4) A szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.
(5) A szerződésre a Polgári Törvénykönyv rendelkezései akkor alkal- mazhatók, ha e törvény eltérő rendelke- zést nem tartalmaz.
9. §
(1) Az üzemben tartó a szerződéskö- téskor köteles minden, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt közölni a biztosítóval, így különösen – fennálló szerződés esetén a biztosítási időszak vagy a tartam utolsó napját követő – az új biztosítási időszak vagy a határozott tartam kezdő napját, biztosítóváltás esetén az előző biztosítási időszakra vonatkozóan a fedezetet nyújtó biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát,
továbbá – amennyiben az üzemben tartó már rendelkezik vele – a kártörténeti rendszerazonosító számot.
(2) Az üzemben tartó a szerződéskötés- kor köteles a fedezetlenségi díj megálla- pításához szükséges adatokat a biztosí- tóval vagy annak képviselőjével közölni.
(3) A 4. § (3) bekezdésében meg- határozottak szerint a gépjármű tulajdonosa által üzemben tartóként megnevezett személy által kötött szer- ződés az üzemben tartói jogosultság
keletkezésének – járműnyilvántar- tásba bejegyzett – időpontjában – de legkorábban a biztosítási szerződés- ben megállapított időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában – lép hatályba. Ha az üzemben tartói jogosultság bejegy- zése a szerződéskötést követő 30 napon belül nem történik meg, a szer- ződés megszűnik.
(4) Az üzemben tartó köteles 8 napon belül bejelenteni a biztosítónak a biz- tosítást igazoló okiratban feltüntetett adatok változását.
10. §
(1) Ugyanarra a biztosítási időszakra vagy ugyanazon biztosítási időszak egy részére kötött további biztosítási szerző- dés érvénytelen.
(2) Ha a biztosítónak kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítás művelésére vonatkozó tevékenységi engedélye visszavonásra került és a Felügyelet a visszavonásról szóló döntést vagy a Bit.
289. § (6a) bekezdésében meghatáro- zott felügyeleti tájékoztatót a honlapján közzétette, a szerződő fél a tevékenységi engedély visszavonásával érintett szer- ződés megszüntetése nélkül más bizto- sítónál – a tevékenységi engedély vissza- vonására hivatkozással – új szerződést köthet. A tevékenységi engedély vissza- vonásával érintett szerződés – ameny- nyiben korábban nem szűnt meg – az új szerződés kockázatviselési kezdetének napját megelőző napon megszűnik.
(3) Ha a biztosítási szerződés az 5. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a (2) bekezdés szerinti biztosítónál szűnt meg, akkor a szerződő félnek az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatát bármelyik biztosító jogosult elfogadni.
A gépjárműflottára kötött szerződésre alkalmazandó szabályok
11. §
(1) Gépjárműflottára kötött szerződés esetén a szerződő felek az e törvényben meghatározottaktól eltérhetnek a szer- ződés létrejöttét, megszűnését, a bizto- sítási időszakot, a díjfizetést illetően.
(2) A biztosító a díjat a flottára kötött szerződés vonatkozásában a biztosítási időszak, illetve tartam kezdő napján alkalmazandó díjtarifa alapján alakítja ki. A biztosító az így megállapított díjat az adott biztosítási időszak alatt nem változtathatja meg.
(3) A biztosító köteles a flottára kötött szerződés vonatkozásában egy – a meghirdetés napjától számított hatvan- napos időszakon túli – előre meghatá- rozott naptól alkalmazandó díjtarifáját a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatározott módon,
a Felügyelet honlapján meghirdetni, továbbá a meghirdetés közzétételé- vel egyidejűleg a saját és a MABISZ honlapján közzétenni. Eltérés esetén
a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.
(4) Gépjárműflottára a flottához tartozó gépjárművek kategóriáitól és fajtáitól függetlenül határozott tartamú szerző- dés is köthető.
(5) A biztosító a közbeszerzési eljárás keretében benyújtott – gépjárműflottára kötendő szerződésre vonatkozó aján- latát tartalmazó – pályázatában és az annak alapján megkötött szerződésben eltérhet a (2) bekezdés szerint kialakí- tott és a (3) bekezdés szerint meghirde- tett díjtarifájától.
A helytállási kötelezettség és annak mértéke
12. §
A biztosítás kiterjed a felelősség kérdésé- nek vizsgálatára, és azoknak a megala- pozott kártérítési igényeknek a kielégíté- sére, amelyeket a biztosított személyek- kel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak.
13. §
(1) Egy biztosítási esemény vonatkozá- sában a károsultak számától függetle- nül a biztosító dologi károk esetén kár- eseményenként 500 millió forint összeg- határig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként 1600 millió forint összeghatárig köteles helytállni, amely összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcí-
men érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit (beleértve a jogi képviseleti költségeket is), valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat.
(2) Ha a biztosított a kárt más tag- állam területén okozta, vagy a zöldkártyarendszer azon országainak területén, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött, a biztosító helytállási kötelezett- ségének mértéke a káresemény helye szerinti ország gépjármű-felelősségbiz- tosítási jogszabályai szerint áll fenn. Ha
a biztosító szerződésben meghatározott helytállási kötelezettségének mértéke magasabb a káresemény helye szerinti országban előírt mértéknél, a biztosító helytállási kötelezettsége a biztosítási szerződésben vállalt összeghatárok mértékéig áll fenn.
(3) Azonos okból bekövetkezett, azzal közvetlen okozati összefüggésben lévő, időben összefüggő több káresemény egy biztosítási eseménynek minősül.
14. §
(1) Ha egy biztosítási eseménnyel kap- csolatban több jogosult megalapozott kártérítési igénye meghaladja a 13. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott összeget, akkor a kártérítési igények megtérítése az összes kártérítési igénynek a károkra káreseményenként meghatározott összeghez viszonyított arányában történik.
(2) Ha kártérítésként járadékfizetési kötelezettség áll fenn, a biztosítási összeg felosztásakor a járadék tőke- értékét kell figyelembe venni. Ha a jövőben várható járadékkifizetések tőkeértéke magasabb a szerződésben rögzített biztosítási összegből rendel- kezésre álló összegnél, a biztosító a járadékkifizetések tőkeértékét arányo- san csökkentve állapítja meg a járadék nagyságát.
(3) Ha a biztosítási esemény folytán az adott kártípusra (dologi, illetve személyi kár) meghatározott káreseményenkénti összeg kimerül, a biztosítási összeg fel- osztásakor figyelembe nem vett károsult kizárólag akkor érvényesíthet kártérítési igényt, ha azt a biztosító a károsultnak fel nem róható okból hagyta figyelmen kívül. Ebben az esetben a kárt olyan arányban kell az adott kártípusra meg- határozott biztosítási összeg újrafelosz- tásával megtéríteni, amilyen arányban a károsult a biztosítási összeg felosztása- kor abból részesülhetett volna.
(4) A (3) bekezdés szerinti eljárást kell követnie a biztosítónak akkor is, ha egy vagy több károsult kártérítési igénye
a károsultnak fel nem róható okból a biztosítási összeg felosztását követően jelentkezik, vagy növekszik (pl. egész- ségi állapot romlása).
(5) Ha a biztosító a figyelembe nem vett károsult kárát az (1)-(4) bekezdésekben foglaltak szerint megtérítette, a biztosí- tási összeg újrafelosztása miatt jogosult
a többi érintett károsulttól a részükre korábban teljesített kárkifizetésből az új kártérítési arányt meghaladó kártérítési összeget visszakövetelni a kifizetést követő 5 éven belül.
A biztosító az újrafelosztás lehetőségé- ről köteles a károsultat a kárrendezés során, az első kárkifizetéssel egyidejűleg írásban tájékoztatni.
(6) Ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a biztosítási összeg (1) bekezdés- ben meghatározottak szerinti felosztá- sakor figyelembe vetthez képest csök- ken, abban az esetben a többi károsult
a biztosítási összeg újrafelosztásából eredő új kártérítési aránynak megfelelő kártérítésre jogosult.
15. §
A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely
a) a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi hasz- nálatára szóló tárgyak;
b) a károkozó gépjárműben keletkezett;
c) a károkozó gépjármű biztosítottjai- nak egymással szembeni igényéből származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett;
d) sugárzó, toxikus anyagok és termé- kek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedések folytán keletkezett;
e) a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;
f) a gépjármű – forgalomban való rész- vétele nélkül – munkagépként való használata során keletkezett;
g) álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás következtében keletkezett;
h) üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;
i) gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;
j) környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül keletkezett;
k) a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban folyamatos állag- rongálással okozott, illetőleg állag- romlásból adódott;
l) háború, háborús cselekmény, ter- rorcselekmény következményeként keletkezett.
A biztosítási szerződés időbeli hatálya, és a biztosítási időszak
16. §
(1) Az állandó forgalmi engedélyre köte- lezett gépjárművek esetében a biztosí- tási szerződés határozatlan tartamú.
(2) Az ideiglenes forgalmi engedély- lyel, az ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel rendelkező gépjárművek, továbbá az igazolólappal rendelkező lassú járművek és a négykerekű segéd- motoros kerékpárok (quadok), továbbá a külön jogszabályban meghatározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjárművek esetében, valamint a 4. §
(7) bekezdésében foglalt esetben a biz-
tosítási szerződésben megjelölt határo- zott tartamú szerződés köthető.
(3) A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmá- nyok kiadásáról és visszavonásáról szóló miniszteri rendeletben megha- tározott mezőgazdasági erőgép (lassú jármű) esetében határozatlan tartamú szerződés köthető.
17. §
(1) A határozatlan tartamú szerződések esetében a biztosítási időszak egy év, az
5. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint újrakötött szerződések esetében a megszűnt szerződés szerinti biztosí- tási időszak végéig terjedő időszak.
(2) A biztosítási évfordulót a biztosítást igazoló okiraton fel kell tüntetni.
(3) A biztosítási időszak első napja – a szünetelés időtartama alatt hatályba lépő szerződések kivételével – a kocká- zatviselés kezdete.
(4) A biztosító a biztosítási időszak utolsó napját megelőző ötvenedik napig elküldött írásos értesítőben tájé- koztatja a szerződő felet a biztosítási évfordulóról és a következő biztosítási időszakra – az értesítés időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján – a díjtarifa szerint várható díjról.
(4a) Az írásos értesítőben a biztosító figyelemfelhívásra alkalmas módon tájé- koztatja a szerződő felet, hogy
a) a díjtarifája – a 23. § (3a) bekezdése alapján – csak a javára tartalmazhat különbségtételt abból a szempontból, hogy a szerződés a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerződésnek minő- sül, továbbá
b) a 24. § (1) bekezdés szerint módo- suló szerződés a szerződő javára a
23. § (3a) bekezdése szempontjából hogyan módosul.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott értesítés – a szerződő hozzájáruló nyi- latkozata alapján – elektronikus úton is megtehető.
A biztosítási szerződés területi hatálya
18. §
A biztosítási szerződés területi hatálya a tagállamok területére, valamint a zöldkártyarendszer azon országainak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda a Belső Szabályzatnak megfelelő kétol- dalú megállapodást kötött.
A biztosító kockázatviselése
19. §
(1) A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a felek által a szer- ződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöt- tének időpontjában, a 4. § (3) bekez- désében meghatározott üzemben tartó által kötött szerződés esetén az üzemben tartói jogosultság keletkezé-
sének – járműnyilvántartásba bejegy- zett – időpontjában – de legkorábban a biztosítási szerződésben megálla- pított időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjá- ban – kezdődik.
(2) Ahhoz, hogy a biztosító kockázat- viselése már a biztosítási szerződés létrejöttét megelőzően megkezdődjék, a biztosító vagy az általa feljogosított személy írásbeli elfogadó nyilatkozata szükséges.
(3) Semmis a biztosító által egyolda- lúan, a másik fél közreműködése nél- kül meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési (biztosítási) feltétel, amennyiben olyan kikötést tartalmaz, hogy a biztosító csak a díj (első díjrészlet) befizetését követően viseli a kockázatot.
(4) A biztosító kockázatviselése a 21.
§ (4) bekezdésében meghatározott türelmi időben fennáll.
(5) A szerződés érdekmúlással történő megszűnése esetén a biztosító kocká- zatviselése a forgalomból történő kivo- nás, a forgalomban történő részvétel végleges megszüntetése, a szerződéskö- tésre kötelezett üzemben tartó szemé- lyének változása esetén a tulajdonjog átszállása, illetve az üzemben tartói jogosultság megszűnésének – jármű- nyilvántartásba bejegyzett – időpontjá- ban szűnik meg.
(6) A biztosító kockázatviselése a szer- ződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a szerződés megszűnésének időpontjában, a szer- ződés biztosítási időszak végére történő felmondása esetén a biztosítási időszak zárónapján szűnik meg.
(7) A szerződés a 21. § (4) bekezdésében meghatározott megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése a türelmi idő zárónapján szűnik meg.
(8) A tevékenységi engedély visszavoná- sával érintett szerződés 10. § (2) bekez- désében meghatározott megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése az új szerződés kockázatviselési kezdetének napját megelőző napon megszűnik.
(9) A (8) bekezdés szerinti új szerződés kockázatviselésének kezdete nem lehet korábbi, mint a tevékenységi engedély visszavonásáról szóló felügyeleti tájé- koztató közzétételének napja.
Díjfizetés
20. §
(1) A biztosítási díj a kockázat viselé- sének időtartamára előre illeti meg a biztosítót.
(2) A biztosító a kockázatviselése meg- szűnése napjáig járó biztosítási díj meg- fizetését követelheti.
(3) A határozott tartamú biztosítási szerződések biztosítási díja a biztosítás
tartamára egy összegben illeti meg a biztosítót (egyszeri díj).
21. §
(1) A biztosítás első díjrészlete, vala- mint folytatólagos díjrészletei a felek által a szerződésben meghatározott időpontokban esedékesek. Ennek hiá- nyában az első díjrészlet a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díjrészlet pedig az adott díjfizetési időszaknak az első napján esedékes.
(1a) Ha a díj a 23. § (2) bekezdésében meghatározott megváltoztatás esetén módosul, vagy a szerződő fél által már megfizetett díjat jogszabályváltozás foly- tán utóbb más tartozására kell elszámolni, az üzemben tartó a díjkülönbözetet – a felek eltérő megállapodásának hiányá- ban – az esedékes következő biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel – köteles megfizetni.
(2) Az egyszeri díjat – a felek eltérő meg- állapodásának hiányában – a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.
(3) A biztosítót a késedelmes díjfizetés időszakára a szerződésben megállapí- tott kamat illeti meg.
(4) Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékes- ségétől számított harmincadik nap elteltéig – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő félnek a díj esedékességétől számított
hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólí- tást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés – amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg – az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik.
(5) A biztosító köteles a szerződés meg- szűnéséről 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést xxx- xxxx, amennyiben a szerződés megszű- nése díjnemfizetés miatt következett be.
(6) Az 5. § (3) bekezdésében meg- határozott esetben a szerződő fél a szerződés megkötésekor köteles megfizetni az újrakötött szerződés
vonatkozásában az adott biztosítási időszak hátralévő részére járó díjat, és – amennyiben még nem fizette meg – a díjnemfizetéssel megszűnt szerződés vonatkozásában a türelmi időre járó díjat.
(7) A biztosító köteles a szerződés (4) bekezdés szerinti díjnemfizetés miatt bekövetkező megszűnése esetén a köt- vénynyilvántartó szerv felé a 49. § alap- xxx xxxxxxxx értesítési kötelezettségének a szerződés megszűnésétől számított nyolc munkanapon belül eleget tenni.
Fedezetlenségi díj megfizetésére vonatkozó szabályok
22. §
(1) Az üzemben tartó köteles a fedezet- lenségi díjat megfizetni.
(2) A teljes fedezetlenségi díjat azon biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt.
(3) A biztosító a fedezetlenségi díjat az arról történt tudomásszerzést követően haladéktalanul köteles kiszámítani.
(4) A fedezetlenségi díj kiszámításánál arra az évre járó meghirdetett díjtarifát kell alkalmazni, amelyre a fedezetlenség időtartama esik, a díjat beszedő bizto- sító díjtarifája nem alkalmazható.
(5) Az üzemben tartó a (3) és (4) bekez- désben meghatározottak szerint kiszá- mított fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt, a biztosí- tási időszakra járó teljes díj egyösszegű megfizetése esetén 30 napos határ- idővel köteles megfizetni. A biztosító, ha a fedezetlenséggel érintett időszak meghaladja a 120 napot, részletfizetési lehetőséget nyújthat.
(6) Ha az üzemben tartó az (5) bekez- désben meghatározott kötelezettségé- nek nem tesz eleget, a 21. § (4) bekezdé- sében meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.
(7) A Kártalanítási Számla kezelője a fedezetlenségi díjnak – a díjhirde-
tést követő naptári évre vonatkozó, a Kártalanítási Számla általi kártérítések és a kártérítésekhez kapcsolódó eljárási költségek alapján egy naptári évre szá-
mított – tarifáját gépjármű-kategórián- ként, legkésőbb a naptári év végét meg- előző negyvenötödik napig a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatározott módon a Felügyelet hon- lapján meghirdeti, továbbá ezzel egyi- dejűleg a MABISZ honlapján közzéteszi. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.
(8) A Kártalanítási Számla kezelője jogo- sult az érdekmúlás miatt vagy egyéb okból következően ki nem számlázott, illetve a biztosító által kiszámlázott és az üzemben tartó által részben vagy teljes mértékben ki nem fizetett fedezet- lenségi díjat beszedni.
(9) A Kártalanítási Számla kezelője a (7) bekezdésben meghatározottak szerint számított fedezetlenségi díj tarifájának a megállapítása során a 36. § (11)-(12) bekezdésben meghatározott esetre vonatkozóan méltányos mértékű külön tarifát állapít meg.
Díjtarifa, díjhirdetés
23. §
(1) A biztosító a díjat minden egyedi szerződés vonatkozásában a meghirde- tett – a biztosítási időszak, illetve tartam kezdőnapján alkalmazandó – díjtarifa alapján alakítja ki és azt az adott bizto- sítási időszak alatt – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – nem változ- tathatja meg, kivéve, ha a szerződés díja a szerződő üzemben tartónak a szerző- dés megkötésekor fennálló közlési vagy
együttműködési kötelezettségének meg- sértése következtében tér el a díjtarifa szerint megállapítandó díjtól.
(2) A szerződő üzemben tartónak a szerződés megkötésekor fennálló közlési vagy együttműködési kötelezettségének megsértése esetén a szerződés díja leg- később a kockázatviselés kezdetét követő hatvan napon belül, az üzemben tartó egyidejű értesítése mellett – a szerző- déskötéskor fennálló tények figyelembe- vételével – a kockázatviselés kezdetétől alkalmazandó hatállyal módosítható a biztosítási időszak, illetve tartam kezdő- napján alkalmazandó díjtarifa szerint.
(3) A biztosító köteles minden egyedi szerződés vonatkozásában egy – a meghirdetés napjától számított hatvan- napos időszakon túli – előre meghatá- rozott naptól alkalmazandó díjtarifáját a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatározott módon,
a Felügyelet honlapján meghirdetni, továbbá a meghirdetés közzétételé- vel egyidejűleg a saját és a MABISZ honlapján közzétenni. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa alkalmazandó.
(3a) A biztosító (3) bekezdésben meg- határozott díjtarifája csak a 24. § (1) bekezdése szerint módosuló szerződéssel rendelkező javára tartalmazhat különb- ségtételt abból a szempontból, hogy a szerződés új szerződésnek vagy pedig
a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerződésnek minősül.
(4) A biztosító köteles a biztosítási fel- tételeit és az alkalmazandó díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és a honlapján folyamato- san hozzáférhetővé tenni.
(4a) A biztosító a (4) bekezdésben meg- határozott hozzáférhetővé tétel során köteles figyelemfelhívásra alkalmas módon – a díjtarifájával kapcsolatban
– azt is feltüntetni, hogy a (3) bekezdés- ben meghatározottak szerint alkalma- zandó díjtarifája csak a 24. § (1) bekez- dése szerint módosuló szerződéssel rendelkező javára tartalmazhat különb- ségtételt abból a szempontból, hogy a szerződés új szerződésnek vagy pedig
a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerződésnek minősül.
(5) Ha a biztosító a gépjármű-felelős- ségbiztosítást határon átnyúló szolgál- tatás keretében nyújtja és Magyarország területén szervezeti egységgel nem rendelkezik, köteles gondoskodni
arról, hogy a (4) bekezdésben említett információk a kárképviselő székhelyén vagy lakóhelyén betekintés céljából kifüggesztésre kerüljenek.
24. §
(1) A határozatlan tartamú szerződés fennállása alatt a biztosítás díja a követ- kező biztosítási időszak első napjától kezdődő hatállyal a biztosítási időszak kezdőnapján alkalmazandó díjtarifa sze- rint módosul, és az az adott biztosítási időszak alatt nem változtatható meg.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól kizá- rólag akkor lehet eltérni, ha azt jogsza- bály kifejezetten lehetővé teszi.
Bonus-malus rendszer
25. §
(1) Az üzemben tartó a kármentes időszakhoz igazodó díjkedvezményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és a biztosító teljesítési kötelezettségét
kiváltó káresemények számához igazodó díjtöbblet (malus) fizetésére köteles.
(2) A biztosítók külön rendeletben meghatározottak szerint kötelesek a kártörténeti adatokat felhasználni, a kártörténeti adatokon alapuló bonus- malus rendszert működtetni, továbbá a kártörténeti igazolásokat kiadni.
Szünetelés
26. §
(1) A biztosító kockázatviselése a jármű- nyilvántartásban szereplő gépjárművek esetében szünetel, ha az üzemben tartó kérelmére vagy hivatalból történő eljárás következtében a gépjármű a forgalomból ideiglenes kivonásra került.
(2) A biztosítót az (1) bekezdésben meg- határozott ideiglenes kivonás tényéről, valamint annak kezdő és záró időpont- járól a kötvénynyilvántartó szerv elekt- ronikus úton értesíti.
(3) A szünetelés a (2) bekezdésben meg- határozott időpontoknak megfelelően a
kivonás napjától a szünetelés lejártának napjáig vagy a gépjármű ismételt forga- lomba helyezésének napjáig, de legfel- jebb egy évig tart.
(4) Ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem történik meg, a szerződés az egyéves időszak utolsó napját követő napon megszűnik.
(5) A szünetelést követő díjrészlet fize- tésének esedékessége – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a szü- netelés megszűnésének a napja.
(6) A hivatalból történő ideiglenes kivo- nás következtében fennálló szünetelés esetén a biztosító a (2) bekezdésben meghatározott értesüléstől számított 15 napon belül tájékoztatja az üzemben tartót a kockázatviselés szünetelésének tényéről és az esetlegesen bekövetkező károkozás következményeiről.
(7) A szünetelés időtartama alatt az üzemben tartó kötelezettsége a szer- ződés folyamatos díjfizetéssel történő hatályban tartására nem áll fenn.
(8) A járműnyilvántartásban nem sze- replő gépjárművek esetében a szünete- lésnek nincs helye.
Kártérítési igények érvényesítése
27. §
A biztosító, a Kártalanítási Számla keze- lője, a Nemzeti Iroda, a kárrendezési
megbízott, valamint a Kártalanítási Szervezet a gépjármű üzemeltetése során okozott kárt az e törvényben foglaltak szerint megtéríti. E kártérí- tés nem érinti a károsultnak a Polgári Törvénykönyv szerződésszegéssel oko- zott károkért való felelősség szabályai alapján érvényesíthető további kártérí- tési igényét.
28. §
(1) A károsult kártérítési igényét e tör- vény alapján, a biztosítási szerződés keretei között a károkozó gépjármű üzemben tartójának biztosítójával szemben közvetlenül, illetve az e tör- vényben meghatározott esetekben a Kártalanítási Számla kezelőjével szem- ben jogosult érvényesíteni.
(2) A más tagállam területén lakóhellyel (székhellyel) rendelkező károsult kere- setet indíthat a károkozó Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosítójával szemben a lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban, vagy a baleset bekövetkezésének helye szerinti tagállamban, amennyiben a baleset a zöldkártyarendszer valamely, a károsult lakóhelyétől (székhelyétől) eltérő orszá- gában következett be.
(3) A biztosítóval szemben támasztott követeléseket a károsult választása szerint a kárképviselővel szemben is érvényesítheti a biztosítóra kiterjedő joghatállyal.
29. §
(1) A biztosítási esemény bekövetkez- tekor a baleset részesei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy, a gépjármű és a biztosítási szerződés azonosításához szükséges – a 46. § (2) bekezdésének a), b) és d) pontjaiban meghatározott – adatokat, valamint a baleset lényeges körülményeire vonat- kozó információkat. Az így átadott adatok az e törvényben meghatározott feladatainak ellátása céljából kizárólag a biztosítóhoz, a Nemzeti Irodához,
a Kártalanítási Számla kezelőjéhez, a Kártalanítási Szervezethez, a levelezőhöz, a kárrendezési megbízotthoz, a kárképvi- selőhöz, az egészségbiztosítási szervhez, a nyugdíjbiztosítási szervhez továbbítha- tók és a Bit. biztosítási titokra vonatkozó szabályai szerint kezelendők.
(2) A károsult a káreseményt – annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszer- zéstől számított – 30 napon belül köte- les bejelenteni a biztosítónak. A határ- idő elmulasztása esetén – kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy az önhibáján kívül történt – a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei a káresemény bekövetkezése és a káresemény beje- lentése közötti időszakra a biztosítóval, a kárrendezési megbízottal, a levelező- vel, a Kártalanítási Számla kezelőjével, a kárképviselővel és a Nemzeti Irodával szemben nem alkalmazhatók.
(3) A Kártalanítási Alap fedezi a káro- sultnak a felszámolás alatt álló bizto- sítóval szemben fennálló követelését a biztosítási szerződésben, valamint e
törvényben a kártérítési igények érvé- nyesítésével kapcsolatos rendelkezések figyelembevételével.
30. §
(1) A biztosított köteles a kárese- ményt – a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos hatósági (rendőrségi) eljárást lefolytató szerv
megjelölésével – 5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni.
(2) Fedezetet nyújtó érvényes bizto- sítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó az (1) bekezdésben meghatározottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének bejelenteni. Ha a káro- sult – a balesetben részes másik fél vagy az eljáró hatóság tájékoztatása alapján – a bejelentést olyan biztosí- tónál teszi meg, amelynél a gépjármű üzembentartója nem rendelkezik a káresemény időpontjában fedezetet nyújtó érvényes biztosítási szerződés- sel vagy a szerződés fennállása vitás és
más – biztosítási fedezetet nyújtó – biz- tosító érintettsége nem merül fel, a biztosító a bejelentést – további intéz- kedés megtétele nélkül – annak beér- kezésétől számított 8 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének továbbítani és a károsultat erről egyidejűleg tájékoztatni. A 31.
§-ban meghatározott 15 napos, illetve 3 hónapos időszak kezdő időpontja
a dokumentumok, illetve a bejelen-
tés Kártalanítási Számla kezelőjéhez történő beérkezésének napját követő munkanap.
(3) Köteles a biztosított 5 munkanapon belül bejelenteni azt is, ha a kárese- ménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nemperes eljárás indult. A bizto- sító jogosult ebben az eljárásban a biz- tosított képviseletéről gondoskodni.
(4) Az érvényes biztosítási szerződés- sel nem rendelkező üzemben tartó
a (3) bekezdésben meghatározot- takat 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének bejelenteni. A Kártalanítási Számla
kezelője jogosult ebben az eljárásban az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó képviseleté- ről gondoskodni.
(5) Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határidejét a hazaérke- zés időpontjától kell számítani.
(6) A biztosító, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Számla kezelője, a kár- képviselő és a levelező kérelmére, a kár- rendezési eljárás lefolytatása céljából, az eljáró hatóság tájékoztatást nyújt
a káreseménnyel kapcsolatos eljárás állásáról, eredményéről, a károsult és a károkozó – 46. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott – személyes adatairól, a gépjármű hatósági jelzésé-
ről, a biztosító megnevezéséről, a bizto- sítást igazoló okirat számáról, valamint a káreseménnyel kapcsolatban a konk-
rét esetre vonatkoztatva a kártérítési igények rendezéséhez szükséges alap- vető adatokról.
31. §
A biztosító, ennek kárrendezési meg- bízottja, levelezője, a kárképviselő,
a Kártalanítási Számla kezelője és a Nemzeti Iroda köteles a kárrendezés- hez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a kártérítési igény benyújtá- sától számított három hónapon belül a károsultnak:
a) kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetek- ben, amelyekben a felelősség nem vitás és a kárt a 13. § (1)-(2) bekez- désében foglaltaknak megfelelően, jogcímenként (beleértve a kamatra vonatkozó tájékoztatást) összegsze- rűen megállapította, vagy
b) indoklással ellátott választ adni a kártérítési igényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri
el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapí- totta meg.
32. §
(1) A biztosító a kártérítési követelések jogosságát a biztosított felelősségre vonatkozó nyilatkozatában foglaltak és a rendelkezésre álló tények és adatok összevetése alapján, a biztosított kár- térítési felelősségéhez mérten köteles megállapítani.
(2) A károsult kártérítési követelését elutasító jogerős ítélet hatálya a biz- tosítottra – a 35. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az üzemben tartóra és a vezetőre – is kiterjed, ha azt a károsult és a biztosító, a kárképviselő, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelője közötti perben hozta a bíróság.
(3) A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője egyösszegű pénzbeli kártérítés esetén köteles a megállapított összeget a kártérítési javaslat elfogadását, vagy a kártérítés jogerős megítélését követő 15 napon belül a károsultnak megfizetni.
32/A. §
(1) Gépjármű károsodása esetén a biztosító előzetes kalkulációt készít az általa téríthető helyreállítási költségek és kiadások nettó, illetve bruttó összegé- ről, illetve – amennyiben az értékcsök- kenés fizetésének feltétele fennáll – az értékcsökkenés mértékének megfelelő összegről, és erről tájékoztatja a káro- sultat.
(2) A biztosító a gépjárműben keletkezett kár helyreállításához szükséges költségek általános forgalmi adóval növelt összegét a károsultnak csak akkor térítheti meg, ha a károsult által bemutatott számla
tartalmazza a gépjármű helyreállításához szükséges munkálatok megnevezését, anyagköltségét és munkadíját, valamint az a számvitelről szóló törvény előírásai- nak megfelel, kivéve, ha a károsult a köz- lekedésbiztonsági szempontokra is tekin-
tettel a gépjármű megjavíttatása helyett az (1) bekezdés szerinti mértékű nettó kártérítési összeggel szabadon kíván ren- delkezni. Amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll, a biztosító az (1) bekezdés szerinti értékcsökkenés összegét téríti meg. Gazdasági totálkár esetén vagy ha a káresemény következ- tében károsult gépjármű helyreállítása
műszaki okokból nem lehetséges, a bizto- sító a gépjármű károsodás időpontjában fennálló forgalmi értékének maradvány- értékkel (roncsértékkel) csökkentett összegét alapul véve köteles megtéríteni a károsult kárát.
32/B. §
(1) Ha a biztosító úgy ítéli meg, hogy a közlekedési balesettel érintett gép-
jármű kormányműve, futóműve, illetve karosszériája (alváza) olyan károso- dást szenvedett, amely miatt a közúti forgalomban való további részvételre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlannak tekinthető és a helyre- állítás – a jogosult erre irányult nyilat- kozata alapján – nem történik meg, a kárfelvételi eljárás befejezésétől számí- tott tíz napon belül – az alkalmatlanság okának feltüntetésével – értesíti a köz- lekedési hatóságot, kivéve, ha a károsult a hulladékká vált gépjárművekről szóló jogszabály hatálya alá tartozó gépjármű esetén annak bontási átvételi igazolását a biztosítónak bemutatja.
(2) A gépjárműben keletkezett károso- dás esetén a biztosító a kár helyreállítá- sához szükséges teljes költséget biztosí-
tási szolgáltatása keretében csak akkor térítheti meg a károsultnak, ha a köz- lekedési hatóság a gépjármű műszaki vizsgálata eredményeként
a) arról tájékoztatja a biztosítót, hogy a gépjármű a közúti forgalomban való részvételre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmas, vagy
b) a gépjárművet közlekedésbiztonsági szempontból a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel műszakilag alkalmatlannak minősíti, és ennek alapján a gépjárművet a járási hiva- tal – a külön jogszabályban meg- határozottak szerint – ideiglenesen kivonta a forgalomból.
(3) A (2) bekezdés b) pontja nem alkal- mazható abban az esetben, ha a köz- lekedési hatóság a gépjármű műszaki vizsgálata eredményeként a hulladékká vált gépjárművekről szóló jogszabály hatálya alá tartozó gépjárművet közle- kedésbiztonsági szempontból véglege- sen alkalmatlannak minősítette.
(4) A biztosító az értékcsökkenés össze- gét csak abban az esetben fizetheti ki a károsult részére, ha a károsult a hulla- dékká vált gépjárművekről szóló jogsza- bály hatálya alá tartozó gépjármű esetén annak bontási átvételi igazolását a biz- tosítónak bemutatta vagy a gépjárművet a járási hivatal – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – végleg kivonta a forgalomból.
(5) A károsult részére a biztosító nem fizetheti ki a 32/A. § (1) bekezdése sze-
rint kalkulált nettó összeget, illetve az értékcsökkenés összegét, ha a közleke- dési hatóság arról tájékoztatja, hogy az üzemben tartó az (1) bekezdésben fog- lalt értesítés alapján elrendelt műszaki vizsgálatra a gépjárművet nem mutatta be, és a műszaki vizsgálatára más módon sem került sor.
(6) A 32/A. § (2) bekezdésében, vala- mint a (2)-(5) bekezdésben foglaltak nem érintik azt a lehetőséget, hogy a biztosító a 32/A. § (1) bekezdés szerint előzetesen kalkulált nettó összeg, illetve értékcsökkenés 60%-ának megfelelő összegű szolgáltatási előleget nyújtson.
(7) Az (1)-(6) bekezdésekben megha- tározottakat nem kell alkalmazni, ha a kárt szenvedett gépjármű telephely sze- rinti országa nem Magyarország.
Törvényi engedmény
33. §
Amennyiben a biztosító, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla keze- lője a kárt megtérítette, a megtérített összeg erejéig őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat – a 35.
§ (1) bekezdésében meghatározott esetekben az üzemben tartót és a veze- tőt – illették meg a kárért felelős sze- méllyel szemben.
Visszkereset
34. §
(1) A biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint
a 36. § (6) bekezdésében meghatározott előlegezés esetén a Kártalanítási Számla kezelője az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti:
a) attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;
b) a biztosítottól, több biztosított közös károkozása esetén bármelyiküktől, ha a kárt jogellenesen és szándéko- san okozták;
c) a vezetőtől, ha a gépjárművet alko- holos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezette, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a vezető alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányo- san ható szertől befolyásolt állapotát nem ismerhette fel;
d) a vezetőtől, ha a gépjármű veze- tésére jogosító engedéllyel nem rendelkezett, illetve bármely biz- tosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a gépjárművet
engedéllyel vezető esetében a gépjár- művezetői engedély meglétét alapos okból feltételezte;
e) az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta;
f) a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszé- lyeztetéssel okozta;
g) az üzemben tartótól, illetve a vezető-
től, ha a szerződés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezése- kor, vagy egyébként terhelő közlési, változásbejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, oly mértékben, ahogyan ez a fizetési kötelezettséget befolyásolta.
(2) Ha a biztosított az (1) bekezdés
rozott esetben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője legfeljebb 1,5 millió Ft-ig érvényesítheti követelését.
(4) Ha az üzemben tartó, illetve a vezető bizonyítja, hogy az (1) bekezdés g) pont-
21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet
a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól
c) pontjában, valamint a vezető az f) pontban felsorolt esetekben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője legfeljebb 5 millió Ft-ig érvényesítheti követelését.
(3) Ha a biztosított az (1) bekezdés d) pontjában, valamint az üzemben tartó az (1) bekezdés e) pontjában meghatá-
jában meghatározott kötelezettségét nem szándékosan szegte meg, a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője követelését az általa telje- sített szolgáltatás keretei között legfeljebb 500 ezer Ft-ig érvényesítheti.
(5) Az elhunyt biztosított örököseivel szemben a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla keze- lője nem érvényesíthet megtérítési igényt.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosí- tásról szóló 2009. évi LXII. törvény 69. §
(1) bekezdés b) pontjában kapott xxxxx- xxxxxxxx alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet
73. § f) pontjában meghatározott fel- adatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. A bonus-malus rendszer általános szabályai
1. §
E rendelet alkalmazásában:
1. igénylő: a biztosított gépjármű kártör- téneti adatra (kármentesség tényére) vonatkozó igazolást igénylő üzemben tartója;
2. kártörténeti adat: a gépjármű üzem- ben tartója által a biztosított gépjármű vonatkozásában az adott biztosítóval fennállt kötelező gépjármű-felelősség- biztosítási szerződéses jogviszonya alatt bekövetkezett – a kártérítési igény alap- jául szolgáló – káreset vonatkozásában a biztosító által elismert vagy vele szem-
ben jogerősen megítélt kártérítési köte- lezettség ismertté válásának dátuma (a kártérítéssel kapcsolatos első kifizetés vagy a biztosítóval szemben hozott íté- let jogerőre emelkedésének dátuma), a kifizetett kártérítési összeg meghatáro- zott határidőn belüli visszafizetésének ténye és dátuma, a kármentesség iga- zolt ténye;
3. újonnan belépő üzemben tartó: az a szerződést kötő üzembentartó, aki a szerződéskötést megelőző 2 évben
magyarországi telephelyű gépjármű vonatkozásában az adott gépjármű- kategóriában felelősségbiztosítási szerződéses jogviszonyban üzemben tartóként nem állt.
2. §
(1) A bonus-malus rendszer a sze- mélygépkocsira, motorkerékpárra, autóbuszra, tehergépkocsira, vontatóra, mezőgazdasági vontatóra terjed ki.
(2) A bonus-malus rendszer az (1) bekezdés szerinti gépjármű-kategóriák vonatkozásában egy A00 alap, 10 bonus és 4 malus osztályból áll.
(3) A biztosító az egyedi szerződéseket díjmegállapítás céljából az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosí- tási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártör- téneti adatai alapján az 1. melléklet sze- rinti táblázatban meghatározott módon a bonus-malus osztály valamelyikéhez hozzárendeli (besorolás).
(3a) A biztosító a kártörténeti adatokat a
(3) bekezdés szerinti besorolás céljából történő felhasználás mellett a díjtarifa szerinti további korrekciós tényezőként is figyelembe veheti.
(4) A biztosító köteles a kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási egyedi szerződéseit a bonus-malus rendszer szerint nyilvántartani.
3. §
(1) Az érintett szerződés vonatkozásá- ban a bonus-malus rendszerrel járó elő- nyök és hátrányok a szerződő üzemben tartó személyéhez fűződnek, függetle- nül attól, hogy az üzemben tartó gépjár- művét ki vezette.
(2) Egy biztosítási szerződéssel kapcso- latosan elért osztályba sorolás a szer- ződés hatálya alatt az üzemben tartó párhuzamosan üzemeltetett további járműveire nem használható fel.
(3) Ha az adott gépjárművet jogtalanul használatba veszik, és erre vonatkozóan büntető feljelentés megtételére kerül sor, úgy a jogosulatlan használó által
a gépjárművel okozott kár a szerződés besorolását nem érinti.
2. A besorolásra vonatkozó szabályok
4. §
(1) A rendszerbe újonnan belépő üzem- ben tartó szerződése A00 osztályba kerül, kivéve a hozott kárelőzményi igazolás figyelembevételével létrejött szerződést.
(2) Egy adott biztosítási időszakon belül a szerződés besorolása – a (4) és (5) bekezdésben, az 5. § (3)-(5) bekezdés- ben, továbbá a 7. § (3) bekezdésében meghatározott esetkörök kivételé-
vel – nem változik.
(3) A besorolás a következő biztosítási időszakban egy osztályt emelkedik, ha a szerződéssel érintett gépjármű az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak és az új
biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam során legalább 270 napig biztosítási fedezettel rendelkezett és ebben az időtartamban az üzemben tartónak az érintett gépjármű vonat- kozásában – a károkozás időpontjától függetlenül – kártérítési kötelezettsége (az első kárkifizetés vagy a biztosítóval szemben hozott jogerős ítélet dátuma) nem vált ismertté.
(4) A biztosító az üzemben tartó által az adott szerződés vonatkozásában megszerzett besorolást a szerződés
megszűnését követő 2 éven belül figye- lembe veszi – ugyanazon gépjármű- kategóriába tartozó gépjárműre – az új szerződés besorolásánál. Díjnemfizetés miatti szerződés megszűnés esetén
a besorolás másik gépjárműre kötött szerződésre nem vihető át.
(5) Ha az üzemben tartó egy adott gépjárműre már rendelkezik szerző- déssel, és annak hatálya alatt másik, azonos gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre is szerződést köt, az új szerződést A00 osztályba kell sorolni. Ha a kedvezőbb besorolású gépjármű szerződése érdekmúlás miatt meg- szűnik, akkor a megszűnt szerződésen megszerzett besorolás a megszűnést követő naptól 2 éven belül az adott üzemben tartó másik szerződésére – a biztosítási időszakon belül is – érvé- nyesíthető a kedvezőbb besorolású gépjármű előző besorolása által érin- tett biztosítási időszak kezdő napja és az érvényesítés időpontja közötti idő- tartam során ismertté vált biztosítói kártérítési kötelezettségek számának figyelembe vételével.
5. §
(1) A biztosító az üzemben tartó nyilat- kozata alapján állapítja meg a szerződés előzetes besorolását, ennek hiányában a szerződést előzetesen az A00 osztályba sorolja.
(2) A biztosító köteles a biztosítási időszak kezdetét követő 15. és 30. nap közötti időtartamon belül a kötelező
gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényben meghatáro- zott kártörténeti nyilvántartásból (a továbbiakban: kárnyilvántartás) lekér- dezni a szerződés bonus-malus besoro- lásához szükséges adatokat. A biztosító a kárnyilvántartásban az üzemben tartó által közölt hatósági jelzés és az előző biztosítást igazoló okirat száma vagy a kártörténeti rendszer azonosító szám alapján végzi a beazonosítást, a besoro- lást a közvetlenül megelőző biztosítási időszak kárnyilvántartásban meglévő adatai (kockázatviselés időtartama, kár- történeti adatok) alapján állapítja meg.
(3) A biztosító a biztosítási időszak kezdetét követő 45 napon belül meg- állapítja a szerződés végleges besoro- lását a biztosítási időszak kezdetére visszamenő hatállyal, egyidejűleg a kárnyilvántartásba bejegyzi a bonus- malus besorolást és a besorolás sze- rinti díjról értesítést küld az üzemben tartónak, amennyiben az az üzemben tartó nyilatkozata szerinti besorolás- tól eltér.
(4) Ha az üzemben tartó közlése alapján a szerződés besorolásához szükséges adatok a biztosítási időszak kezdetét követő 30. napig a kárnyilvántartásban nem beazonosíthatók, erről a tényről
a biztosító az üzemben tartónak 15 napon belül értesítést küld. Ha a bizto- sítási időszak kezdetét követő 60. nap elteltével az adatok a kárnyilvántartás- ban továbbra sem beazonosíthatók, akkor a biztosító 15 napon belül A00
osztályban állapítja meg a szerződés végleges besorolását a biztosítási idő- szak kezdetére visszamenő hatállyal, és a besorolás szerinti díjról értesítést küld az üzemben tartónak.
(5) Ha a biztosító tudomást szerez arról, hogy az üzemben tartó a kedve- zőbb besorolás érdekében akár a gép- jármű beazonosítására, akár a szerző- dés besorolására vonatkozóan valótlan adatokat közöl, melynek következtében a kárnyilvántartásban történő beazo- nosítás lehetetlenné válik, a biztosító a szerződést M04 osztályba sorolja.
5/A. §
Ha az 5. § (4) bekezdésében foglaltak szerint – a kárnyilvántartásban vagy a kapcsolódó nyilvántartásban sze- replő, és a valós adatokat tartalmazó
szerződésben szereplő adatok eltérése miatt – valamely biztosító A00 osztály- ban állapította meg a szerződés végle- ges besorolását, és a kárnyilvántartási rendszerben a szerződés beazonosí- tásához és besorolásához szükséges adatok később rendelkezésre állnak, az adatok helyesbítése időpontjával érintett biztosítási időszak biztosítója köteles a kárnyilvántartásban meglévő adatok alapján a szerződés végleges
besorolását az adott biztosítási időszak kezdetére visszamenő hatállyal megál- lapítani.
6. §
(1) A biztosító köteles a hozott kár- előzményi igazolást a besorolásra
vonatkozó szabályok szerint figyelembe venni, amennyiben az igazolás tartal- mazza az adott biztosítónál nyilvántar- tott időszakot, a kármentességet, vagy azt a tényt, hogy az üzemben tartó a szerződés hatálya alatt hány, a biztosító által elismert vagy vele szemben jogerő- sen megítélt kárt okozott.
(2) A biztosító a besorolásnál kizárólag az utolsó, időben egybefüggő időtar- tamra vonatkozó igazolást vagy igazolá- sokat veheti figyelembe.
7. §
(1) Az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a kártérítés kifizetés tel- jes összegéről szóló írásbeli értesítését követő 45 napon belül a kártérítés teljes összegét a biztosítónak megfizesse.
(2) Ha az üzemben tartó a kártérítés tel- jes összegét a biztosítónak megfizette, azt a besorolást illetően úgy kell figye- lembe venni, mintha a biztosító részéről kártérítési kötelezettség nem keletkezett volna.
(3) Amennyiben a besorolásnál a későb- biekben megfizetett kártérítési összeg alapját képező kártérítési kötelezettség már figyelembe vételre került, az üzem- ben tartó jogosult a (2) bekezdésnek megfelelő besorolás érvényesítésére.
(4) Kármegosztás esetén az adott bizto- sítási szerződés alapján történt kártérí- tés kifizetést kell figyelembe venni.
8. §
A biztosító köteles – az igénylés beér- kezését követő 15 napon belül – az igénylő kérésére az igénylést meg- előző szerződéses időszak vonatko- zásában – amennyiben ezen időszak tartama az 5 évet meghaladja, úgy legalább ötéves időszakra visszame- nőleg – a kárnyilvántartásban meg- lévő kártörténeti adatokról írásban igazolást kiadni más tagállam által előírt felelősségbiztosítási kötelezett- ség alapján kötendő szerződéssel kap- csolatos kedvezmény érvényesítése céljából.
3. Záró rendelkezések
9. §
E rendelet 2011. június 15. napján lép hatályba.
10. §
A bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazo- lások kiadásának szabályairól szóló 19/2009. (X. 9.) PM rendelet (a továb- biakban: R.) besorolásra vonatkozó
szabályait kell alkalmazni azon szerző- dések besorolására, amelyek esetében az R. 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolás 2011. július 1-jét megelőzően beérkezett.
11. §
E rendelet 8. §-a a gépjármű-felelős- ségbiztosításról és a biztosítási köte- lezettség ellenőrzéséről szóló 2009. szeptember 16-i 2009/103/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikké- nek való megfelelést szolgálja.
12. § E rendeletnek a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet módosításáról szóló 36/2012. (XII. 14.) NGM rendelet (a továbbiakban: Mód. r.) által megállapított 5/A. §-ában foglaltakat a Mód. r. hatálybalépését megelőzően rendelkezésre álló – a szerződés beazonosításához és beso- rolásához szükséges – adatok alapján besorolandó szerződések esetében is alkalmazni kell.
1. melléklet a 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelethez
Bonus-malus osztályba sorolás személygépkocsi, motorkerékpár esetén
Bonus-malus osztályba sorolás
autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató esetén
Kiinduló osztály | A megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adata alapján | ||||
0 kár | 1 kár | 2 kár | 3 kár | 4 vagy több kár | |
B10 | B10 | B08 | B06 | B04 | M04 |
B09 | B10 | B07 | B05 | B03 | M04 |
B08 | B09 | B06 | B04 | B02 | M04 |
B07 | B08 | B05 | B03 | B01 | M04 |
B06 | B07 | B04 | B02 | A00 | M04 |
B05 | B06 | B03 | B01 | M01 | M04 |
B04 | B05 | B02 | A00 | M02 | M04 |
B03 | B04 | B01 | M01 | M03 | M04 |
B02 | B03 | A00 | M02 | M04 | M04 |
B01 | B02 | M01 | M03 | M04 | M04 |
A00 | B01 | M02 | M04 | M04 | M04 |
M01 | A00 | M03 | M04 | M04 | M04 |
M02 | M01 | M04 | M04 | M04 | M04 |
M03 | M02 | M04 | M04 | M04 | M04 |
M04 | M03 | M04 | M04 | M04 | M04 |
Kiinduló osztály | A megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adata alapján | ||||
0 kár | 1 kár | 2 kár | 3 kár | 4 vagy több kár | |
B10 | B10 | B09 | B08 | B07 | B06 |
B09 | B10 | B08 | B07 | B06 | B05 |
B08 | B09 | B07 | B06 | B05 | B04 |
B07 | B08 | B06 | B05 | B04 | B03 |
B06 | B07 | B05 | B04 | B03 | B02 |
B05 | B06 | B04 | B03 | B02 | B01 |
B04 | B05 | B03 | B02 | B01 | A00 |
B03 | B04 | B02 | B01 | A00 | M01 |
B02 | B03 | B01 | A00 | M01 | M02 |
B01 | B02 | A00 | M01 | M02 | M03 |
A00 | B01 | M01 | M02 | M03 | M04 |
M01 | A00 | M02 | M03 | M04 | M04 |
M02 | M01 | M03 | M04 | M04 | M04 |
M03 | M02 | M04 | M04 | M04 | M04 |
M04 | M03 | M04 | M04 | M04 | M04 |
2011. évi CIII. törvény
a népegészségügyi termékadóról
11/D. §
Az adó mértéke az adóalap 30%-a, de
a biztosító kockázatviselésével érintett időtartam naptári napjaira naponta leg- feljebb 83 forint/gépjármű.
3. Az adó megállapítása
dékes biztosítási díj után a biztosító az adót megfizette, a biztosítási jogviszony megszűnését magában foglaló hónap- ról szóló bevallásában a fizetendő adó összegét a biztosító az adónak az adó- xxxxx által meg nem fizetett összegével csökkentheti.
II. fejezet
Baleseti adó
1. Az adókötelezettség, az adó alanya 11/A. §
(1) A kötelező gépjármű-felelősség-
biztosításról szóló törvény (Kgfb. tv.) szerinti biztosítási kötelezettség után baleseti adót (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában a baleseti adó: adó) kell fizetni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adóköte- lezettség a Kgfb. tv. szerinti biztosítási időszak első napján keletkezik és utolsó napján szűnik meg.
(3) Ha a biztosító értesítése alapján a kötelező gépjármű felelősségbizto- sítás díjának meg nem fizetése miatt
a gépjármű forgalomból való kivonása iránti eljárás indul, az adókötelezett- ség – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a gépjármű forgalomból való kivonása napján szűnik meg.
11/B. §
Az adó alanya az a személy vagy szerve- zet, akit vagy amelyet a Kgfb. tv. szerinti biztosítási kötelezettség terhel.
2. Az adó alapja, mértéke
11/C. §
(1) Az adó alapja az éves kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási díj, ide értve a Kgfb. tv. szerint megállapított fedezet- lenségi díjat is (a továbbiakban együtt: biztosítási díj).
(2) Határozott tartamú Kgfb. tv. szerinti biztosítási szerződés esetén az adó alapja a határozott időtartamra megál- lapított egyszeri biztosítási díj.
(3) Az adó alapja
a) a Kgfb. tv. szerinti fedezetlenségi idő- tartam, továbbá
b) a Kgfb. tv. szerinti türelmi idő és – biztosító kockázatviselésével nem érintett -, a gépjármű forgalomból való kivonásának napjáig terjedő időtartam (a továbbiakban: biztosí- tási díjjal le nem fedett időtartam)
azon napjaira, melyekre a biztosító az (1) vagy (2) bekezdés szerinti adót nem szedte be, a Magyar Biztosítók Szövetsége által közétett – a Kgfb. tv. szerinti türelmi idő első napján érvé- nyes – fedezetlenségi díj napi összege
és a fedezetlenségi időtartam, valamint a biztosítási díjjal le nem fedett időtar- tam napjai számának szorzata.
11/E. §
(1) Az adót – a 11/F. §-ban foglalt kivé- tellel – a beszedésre kötelezett állapítja meg, vallja be és fizeti meg.
(2) Az adó beszedésére kötelezett a Kgfb. tv. szerinti kötelező felelősségbiztosítási szolgáltatást nyújtó biztosító (a továb- biakban: biztosító).
(3) A biztosítónak az általa megállapí- tott adót az esedékes biztosítási díjjal, díjrészlettel együtt kell beszednie, annyi részletben és olyan arányban, ahány részletben és amilyen arányban az adó alanyának a biztosítási díjfizetési köte- lezettségének eleget kell tennie.
(4) Ha az adó alanya a biztosítási díj és a megállapított adó együttes összegénél kevesebbet fizetett, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy részben vagy egészben
a megállapított adót fizette meg.
(5) A biztosító a fizetendő baleseti adót akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta.
(6) Ha a Kgfb. tv. szerinti biztosítási jog- viszony díjnemfizetés miatt szűnik meg és a Kgfb. tv. szerinti türelmi időben ese-
11/F. §
(1) A Kgfb. tv. szerinti határon átnyúló szolgáltatás esetén az adót az adó ala- nya önadózással, a biztosítási díj esedé- kességével egyidejűleg állapítja meg.
(2) A biztosítási díjjal le nem fedett idő- tartam azon napjaira, amelyekre a biz- tosító a 11/C. § (1) vagy (2) bekezdése alapján az adót nem szedte be, az adó alanya az adó összegét önadózással állapítja meg a gépjármű forgalomból való kivonását vagy az üzemben tartó személyében bekövetkezett változás esetén, a változást követő hónap 15. napjáig. A biztosító a kockázatviselése megszűnésétől számított 15 napon belül igazolást ad az adóalany számára arról, hogy az adó a 11/E. § alapján mely napig van megfizetve.
11/G. §
Ha a biztosítási díj az adóalany számára visszajár
a) a beszedéssel megfizetett adó ese- tén a visszajáró díj alapulvételével számított adót a biztosító köteles az adóalanynak a visszajáró díj vissza- fizetésével egyidejűleg visszafizetni. A díj visszafizetésének hónapját követő 15. napig benyújtott bevallá-
sában a biztosító jogosult a vissza- fizetett adóval az általa beszedett, bevallott adót csökkenteni,
b) önadózással megfizetett adó esetén az adó alanya a visszajáró díj alapul- vételével számított adót az adózás rendjéről szóló törvény szabályai szerint a díj visszafizetését követő hónap első napjától kezdődően az állami adóhatóság által rendszere- sített nyomtatványon visszaigényel- heti.
4. Eljárási rendelkezések 11/H. §
(1) Az adóval kapcsolatos adóhatósági
feladatokat az állami adóhatóság látja el.
(2) A beszedésre kötelezett, illetve –
a 11/F. § szerinti esetben – az adó alanya az adót az adó megállapítására előírt határnapot követő hónap 15. napjáig vallja be és fizeti meg az állami adóható-
ság által rendszeresített nyomtatványon.
5. Átmeneti rendelkezések 11/I. §
(1) Ha a biztosítási időszak 2012. január
1-jét megelőzően kezdődött, akkor az adókötelezettség a biztosítási időszak- nak a 2011. december 31-ét követő részére áll fenn.
(2) Ha az adóalany 2011. december 31-ét követő időszakra vonatkozó díjfizetési kötelezettségének esedékessége 2012. január 1-jét megelőzte akkor a 2011. december 31-ét követő időszakra – napi időarányosítással számított – biztosítási díj, egyszeri biztosítási díj, továbbá a biz- tosítással le nem fedett időtartamra meg- állapított adóalap utáni adót a beszedésre kötelezett vagy – önadózás esetén – az adó alanya 2012. február 15-ig állapítja meg, vallja be és fizeti meg az állami adó- hatósághoz.
AHB-15020/9
Allianz Hungária Zrt.
00-00-000-000