ÁLTAL KEZELT

HOLD EXPEDÍCIÓ SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP

Kezelési Szabályzata

Alapkezelő: HOLD Alapkezelő Zrt.

(0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00.)

2023. december 15.

Tartalomjegyzék

TARTALOMJEGYZÉK 2

Definíciók 5

I. A BEFEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ ALAPINFORMÁCIÓK 8

1. A BEFEKTETÉSI ALAP ALAPADATAI 8

1.1. A BEFEKTETÉSI ALAP NEVE 8

1.2. A BEFEKTETÉSI ALAP RÖVID NEVE 8

1.3. A BEFEKTETÉSI ALAP SZÉKHELYE 8

1.4. A befektetési alap nyilvántartásba vételének időpontja, nyilvántartási száma 8

1.5. A BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ NEVE 8

1.6. A LETÉTKEZELŐ NEVE 8

1.7. A FORGALMAZÓK NEVE 8

1.8. A befektetési alap működési formája (nyilvános) a lehetséges befektetők köre 8

1.9. A befektetési alap fajtája (nyíltvégű vagy zártvégű) 8

1.10. A befektetési alap futamideje (határozatlan vagy határozott), határozott futamidő esetén a futamidő lejáratának feltüntetése 9

1.11. Xxxxx feltüntetése, ha a befektetési alap ÁÉKBV-irányelv vagy ABAK-irányelv alapján harmonizált alap: .

.................................................................................................................................................................................. 9

1.12. A befektetési alap által kibocsátott sorozatok száma, jelölése, annak feltüntetése, hogy az egyes sorozatok milyen jellemzőkben térnek el egymástól 9

1.13. A befektetési alap elsődleges eszközkategóriájának típusa (értékpapír- vagy ingatlanalap) 9

1.14. Xxxxx feltüntetése, ha a befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet hitelintézet által vállalat garancia vagy kezesi biztosítás biztosítja (tőke-, illetve hozamgarancia) vagy azt a befektetési alap részletes befektetési politikája támasztja alá (tőke-, illetve hozamvédelem); az ennek feltételeit a kezelési szabályzatban részletesen tartalmazó pont megjelölése 9

2. A BEFEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ EGYÉB ALAPINFORMÁCIÓK 9

3. A befektetési alapkezelésre, a befektetési jegyek forgalomba hozatalára és forgalmazására vonatkozó, valamint az alap és a befektetők között jogviszonyt szabályozó jogszabályok 9

4. A befektetés legfontosabb jogi következményeinek leírása, beleértve a joghatóságra, az alkalmazandó jogra és bármilyen olyan jogi eszköz meglétére vagy hiányára vonatkozó információkat, amelyek az ABA letelepedése szerinti országban hozott ítéletek elismeréséről és végrehajtásáról rendelkeznek 11

II. A BEFEKTETÉSI JEGYRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK (SOROZATONKÉNT) 12

5. A BEFEKTETÉSI JEGY ISIN AZONOSÍTÓJA 12

6. A BEFEKTETÉSI JEGY NÉVÉRTÉKE 12

7. A BEFEKTETÉSI JEGY DEVIZANEME 12

8. A befektetési jegy előállításának módja, a kibocsátásra, értékesítésre vonatkozó információk 12

9. A BEFEKTETÉSI JEGYRE VONATKOZÓ TULAJDONJOG IGAZOLÁSÁNAK ÉS NYILVÁNTARTÁSÁNAK MÓDJA 12

10. A befektetőnek a befektetési jegy által biztosított jogai, annak leírása, hogy az ABAK hogyan biztosítja a befektetőkkel való tisztességes bánásmódot, és amennyiben valamely befektető kivételezett bánásmódban részesül, vagy erre jogot szerez, a kivételezett bánásmód leírása, a kivételezett bánásmódban részesülő befektetőtípusok azonosítása, valamint adott esetben ezek az ABA-hoz vagy az ABAK-hoz fűződő jogi és gazdasági kötődésének leírása; az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk 12

III. A BEFEKTETÉSI ALAP BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA ÉS CÉLJAI, AZON ELJÁRÁSOK LEÍRÁSA, AMELYEKKEL

A BEFEKTETÉSI POLITIKA ÉS STRATÉGIA MÓDOSÍTHATÓ, AZON BELÜL KÜLÖNÖSEN: 14

11. A befektetési alap befektetési céljainak, specializációjának leírása, feltüntetve a pénzügyi célokat is (pl.:

TŐKENÖVEKEDÉS VAGY JÖVEDELEM, FÖLDRAJZI VAGY IPARÁGI SPECIFIKÁCIÓ) 14

12. Befektetési stratégia, a befektetési alap céljai megvalósításának eszközei 14

13. Azon eszközkategóriák megjelölése, amelyekbe a befektetési alap befektethet, külön utalással arra vonatkozóan, hogy a befektetési alap számára engedélyezett-e a származtatott ügyletek alkalmazása 14

14. Az egyes portfólióelemek maximális illetve minimális vagy tervezett aránya 14

15. A befektetési politika minden esetleges korlátozása, valamint bármely olyan technika, eszköz vagy hitelfelvételi jogosítvány, amely a befektetési alap kezeléséhez felhasználható ideértve a tőkeáttétel alkalmazására, korlátozására, a garanciák és eszközök újbóli felhasználására vonatkozó megállapodásokat és az alkalmazható tőkeáttétel legnagyobb mértékét, utalva arra, hogy ABA esetében az éves és féléves jelentés tartalmazza a 6. melléklet XI. pontjának megfelelő információkat 15

Az Alap féléves és éves jelentése tartalmazza az Alap tekintetében az alábbi információkat 17

a) Az Alap nevében alkalmazható tőkeáttétel mértékében bekövetkező változások 17

b) Biztosíték vagy a tőkeáttételi megállapodás értelmében nyújtott garanciák újbóli felhasználási joga 17

c) Az Alap által alkalmazott tőkeáttétel teljes összege 17

16. A PORTFÓLIÓ DEVIZÁLIS KITETTSÉGE 17

17. Ha a tőke-, illetve hozamígéret a befektetési alap befektetési politikájával van alátámasztva, akkor a mögöttes tervezett tranzakciók leírása 17

18. Hitelfelvételi szabályok 17

19. Azon értékpapírokat kibocsátó vagy garantáló államok, önkormányzatok vagy nemzetközi szervezetek, amelyeknek az értékpapírjaiba az alap eszközeinek több, mint 35 százalékát fekteti 17

20. A LEKÉPZETT INDEX BEMUTATÁSA ÉS AZ EGYES ÉRTÉKPAPÍROK INDEXBELI SÚLYÁTÓL VALÓ ELTÉRÉSÉNEK MAXIMÁLIS NAGYSÁGA 17

21. Azon befektetési alap befektetési politikája, amelybe a befektetési alapba fektető befektetési alap eszközeinek legalább 20 százalékát meghaladó mértékben kíván fektetni 17

22. A cél-ÁÉKBV, illetve annak részalapjának megnevezése a cél-ABA megnevezése, letelepedésére vonatkozó információk 17

23. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk, így pl. a mögöttes alapok letelepedésére vonatkozó információk, amennyiben az ABA alapok alapja 17

24. Származtatott ügyletekkel kapcsolatos információk 18

24.1. Származtatott ügyletek alkalmazása esetén arra vonatkozó információ, hogy a származtatott ügyletek alkalmazására fedezeti célból vagy a befektetési célok megvalósítása érdekében van lehetőség 18

24.2. A SZÁRMAZTATOTT TERMÉKEK ILLETVE SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK LEHETSÉGES KÖRE 18

24.3. Azon jogszabályhely megjelölése, amelynek alapján a befektetési alap eltérési lehetőséggel élt 18

24.4. A SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETTEL KAPCSOLATOS BEFEKTETÉSI KORLÁTOK 18

24.5. Az egyes eszközökben meglévő pozíciók nettósítási szabályai 18

24.6. Az indexekben, egyéb összetett eszközökben meglévő pozíciók kezelése 19

24.7. Az értékeléshez felhasználni kívánt árinformációk forrása 19

24.8. Amennyiben azon származtatott ügylet jellemzői, amelybe a befektetési alap befektet, különböznek a jogszabály által a származtatott ügyletekre vonatkozóan meghatározott általános jellemzőktől, az erre vonatkozó figyelemfelhívás, meghatározva az adott származtatott ügylet jellemzőit és kockázatát 20

24.9. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk 20

25. Ingatlanalapra vonatkozó speciális rendelkezések 20

IV. A KOCKÁZATOK 21

26. A kockázati tényezők valamint annak bemutatása, hogy az ABAK hogyan felel meg a 16.§ (5) bekezdésben előírt feltételeknek 21

26.1. Az ABA likviditási kockázatkezelése, visszaváltási jogok és a befektetőkkel kötött visszaváltási megállapodások leírása, utalva arra, hogy ABA esetében az éves és féléves jelentés tartalmazza a 6. melléklet X. pontjának megfelelő információkat 25

26.2 Tájékoztatás az ABAK fenntarthatósági keretrendszeréről, a fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe való integrálásáról 26

V. AZ ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE 27

27. A nettó eszközérték megállapítása, közzétételének helye és ideje, a hibás nettó eszközérték számítása esetén követendő eljárás 27

28. A portfólió elemeinek értékelése, az értékelési eljárásnak és az eszközök értékelése során használt árképzési módszernek a leírása, beleértve a nehezen értékelhető eszközök értékelése során a 38. §-ának megfelelően alkalmazott módszereket 27

29. A SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK ÉRTÉKELÉSE 31

30. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk 32

VI. A HOZAMMAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK 33

31. A HOZAM MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÉS KIFIZETÉSÉNEK FELTÉTELEI ÉS ELJÁRÁSA 33

32. Hozamfizetési napok 33

33. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk 33

VII. A BEFEKTETÉSI ALAP TŐKÉJÉNEK MEGÓVÁSÁRA, ILLETVE A HOZAMRA VONATKOZÓ ÍGÉRET ÉS TELJESÍTÉSÉNEK BIZTOSÍTÁSA 34

34. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret 34

34.1. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret teljesülését biztosító hitelintézet által vállalt garancia vagy kezesi biztosítás (tőke-, illetve hozamgarancia) 34

34.2. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet alátámasztó befektetési politika (tőke-,

ILLETVE HOZAMVÉDELEM) 34

35. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk 34

VIII. DÍJAK ÉS KÖLTSÉGEK 35

36. A befektetési alapot terhelő díjak, költségek mértéke és az alapra terhelésük módja 35

36.1. A befektetési alap által az alapkezelő társaság részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja 35

36.2. Amennyiben azt a befektetési alap közvetlenül fizeti, a befektetési alap által a letétkezelő részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja 35

36.3. Amennyiben azt a befektetési alap közvetlenül fizeti, a befektetési alap által egyéb felek, harmadik személyek részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja: 35

37. A befektetési alapot és a befektetőket terhelő egyéb lehetséges költségek vagy díjak, kivéve a 36. pontban említett költségeket 36

38. Ha a befektetési alap eszközeinek legalább 20 százalékát más kollektív befektetési formákba fekteti, a befektetési célként szereplő egyéb kollektív befektetési formákat terhelő alapkezelési díjak legmagasabb mérték e:

................................................................................................................................................................................ 36

39. A RÉSZALAPOK KÖZÖTTI VÁLTÁS FELTÉTELEI ÉS KÖLTSÉGEI 36

40. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk 36

IX. A BEFEKTETÉSI JEGYEK FOLYAMATOS FORGALMAZÁSA 38

41. A BEFEKTETÉSI JEGYEK VÉTELE 38

41.1. A vételi megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje 38

41.2. A vételi megbízásokra vonatkozó forgalmazás-elszámolási nap 38

41.3. A vételi megbízásokra vonatkozó forgalmazás-teljesítési nap 38

42. A BEFEKTETÉSI JEGYEK VISSZAVÁLTÁSA 38

42.1. A visszaváltási megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje 38

42.2. A visszaváltási megbízásokra vonatkozó forgalmazás-elszámolási nap 39

42.3. A visszaváltási megbízásokra vonatkozó forgalmazás-teljesítési nap 39

43. A BEFEKTETÉSI JEGYEK FOLYAMATOS FORGALMAZÁSÁNAK RÉSZLETSZABÁLYAI 39

43.1. A FORGALMAZÁSI MAXIMUM MÉRTÉKE 39

43.2. A forgalmazási maximum elérését követő eljárás, az értékesítés újraindításának pontos feltételei 39

44. A befektetési jegyek vételi, illetve visszaváltási árának meghatározása 39

44.1. A FENTI ÁRAK KISZÁMÍTÁSÁNAK MÓDSZERE ÉS GYAKORISÁGA 39

44.2. A befektetési jegyek vételével, visszaváltásával kapcsolatban felszámított forgalmazási jutalékok maximális mértéke és annak megjelölése, hogy ez — részben vagy egészben - a befektetési alapot vagy a forgalmazót vagy a befektetési alapkezelőt illeti-e meg 39

45. Azoknak a szabályozott piacoknak a feltüntetése, ahol a befektetési jegyeket jegyzik, illetve forgalmazzák 39

46. Azoknak az államoknak (forgalmazási területeknek) a feltüntetése, ahol a befektetési jegyeket forgalmazzák 39

47. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk 40

X. A BEFEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ TOVÁBBI INFORMÁCIÓ 41

48. Befektetési alap múltbeli teljesítménye 41

49. Amennyiben az adott alap esetében mód van a befektetési jegyek bevonására, ennek feltételei 41

50. A befektetési alap megszűnését kiváltó körülmények, a megszűnés hatása a befektetők jogaira 41

51. Minden olyan további információ, amely alapján a befektetők kellő tájékozottsággal tudnak határozni a felkínált befektetési lehetőségről 42

XI. KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETEKRE VONATKOZÓ ALAPINFORMÁCIÓK 46

52. A befektetési alapkezelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám) 46

53. A letétkezelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), feladatai 46

54. A könyvvizsgálóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), feladatai 47

55. Az olyan tanácsadóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), amelynek díjazása a befektetési alap eszközeiből történik 47

56. A forgalmazókra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), feladataik 47

57. Az ingatlanértékelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám) 48

58. A PRIME BRÓKERRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK 48

58.1. A PRIME BRÓKER NEVE 48

58.2. Az ABA prime brókerrel kötött megállapodása lényegi elemeinek, a felmerülő összeférhetetlenségek kezelésének leírása 48

58.3. A letétkezelővel kötött esetleges megállapodás azon elemének leírása, amely az ABA eszközei átruházásának és újrafelhasználásnak lehetőségére vonatkozik, továbbá a prime brókerre esetlegesen átruházott felelősségre vonatkozó információ leírása 48

59. Harmadik személyre kiszervezett tevékenységek leírása, az esetleges összeférhetetlenségek bemutatása. 48

Definíciók

ABA: alternatív befektetési alap, azaz ÁÉKBV-nek nem minősülő kollektív befektetési forma a részalapokat is beleértve

ABAK: alternatív befektetési alapkezelő, azaz rendszeres gazdasági tevékenységként egy vagy több ABA-t kezelő befektetési alapkezelő (az Alapkezelő az Alap vonatkozásában)

ABAK-irányelv : az Európai Parlament és a Tanács 2011. június 8-i 2011/61/EU irányelve az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról

ÁÉKBV: a) olyan nyilvános nyílt végű befektetési alap, amely megfelel a Kbftv. felhatalmazása alapján kiadott, a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendelet ÁÉKBV-kre vonatkozó előírásainak, vagy b) olyan nyilvános nyílt végű kollektív befektetési forma, amely az ÁÉKBV-irányelv szabályainak más EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján jött létre

ÁÉKBV-alapkezelő : rendszeres gazdasági tevékenységként egy vagy több ÁÉKBV-t kezelő befektetési alapkezelő

ÁÉKBV-irányelv : az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/65/EK irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról

Alap: HOLD Expedíció Származtatott Befektetési Alap Alapok: a HOLD Alapkezelő Zrt. által kezelt alapok

Alapkezelő: a HOLD Alapkezelő Zrt. (székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00.) rövid nevén: HOLD Alapkezelő Zrt.

Államkötvény: egy évnél hosszabb kibocsátáskori futamidejű állampapír

Állampapír: állampapír-kibocsátó által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír (Bszt. 4. § (2). bekezdés (2a) pontja)

Banki munkanap: A befektetési alap futamideje alatt a forgalmazó minden munkanapon köteles elfogadni a befektetési jegyre vonatkozó vételi és visszaváltási megbízásokat, kivéve a forgalmazás felfüggesztésének és szünetelésének eseteit, továbbá az érintett forgalmazó vonatkozásában a forgalmazó ügyfélfogadásának szünetelését

Befektetési Alap: Befektetési Jegyek nyilvános vagy zártkörű kibocsátásával létrehozott és működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, melyet a Befektetési Alapkezelő a befektetők általános megbízása alapján, azok érdekében kezel

Befektetési Jegy: a Kbftv.-ben meghatározott módon és alakszerűséggel a befektetési alap mint kibocsátó által sorozatban forgalomba hozott, a befektetési alappal szembeni, a befektetési alap kezelési szabályzatában meghatározott követelést és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír

Befektető: az a személy, aki a befektetési szolgáltatóval, befektetési alapkezelővel, árutőzsdei szolgáltatóval, vagy más befektetővel kötött szerződés alapján saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac, illetve a tőzsde hatásaitól teszi függővé, kockáztatja

Bszt.: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény

Dematerializált értékpapír: a Tpt.-ben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség

Duration: fix kamatozású kötvények esetén az egyes kifizetésekig hátralévő időtartamnak a – kifizetések lejáratig számított hozammal diszkontált jelenértékének a kötvény árfolyamához viszonyított arányával – súlyozott átlaga. Változó kamatozású kötvények esetén az átlagos hátralévő futamidő a következő kamatmegállapításig hátralévő időtartammal egyenlő (duration)

E-nap: a legfrissebb nettó eszközérték meghatározása során a nettó eszközérték vonatkozási napja

Elszámolási partner: a forgalmazásban közreműködő elszámolási partner, a Raiffeisen Bank Zrt. (székhely1133 Xxxxxxxx, Xxxx xx 000-000.)

Értékpapír: A forgalomba hozatal helyének joga szerint értékpapírnak minősülő pénzügyi eszköz.

Értékpapírszámla: A dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás

Felügyelet: a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (MNB)

Fenntartható befektetés: valamely környezeti célkitűzéshez hozzájáruló gazdasági tevékenységbe történő befektetés, amelyet például az energiafelhasználásra, a megújuló energia felhasználására, a nyersanyagfelhasználásra, a vízfelhasználásra, a földhasználatra, a hulladéktermelésre, az üvegházhatásúgáz- kibocsátásra, vagy a biológiai sokféleségre és a körforgásos gazdaságra gyakorolt hatásra vonatkozó alapvető erőforrás-hatékonysági mutatókkal mérnek, vagy valamely társadalmi célkitűzéshez hozzájáruló gazdasági tevékenységbe történő befektetés, különösen az egyenlőtlenség elleni küzdelemhez hozzájáruló befektetések, a társadalmi kohéziót, a társadalmi integrációt és a munkaügyi kapcsolatokat erősítő befektetések, illetve a humán tőkébe vagy a gazdaságilag vagy szociálisan hátrányos helyzetű közösségekbe történő befektetések, amennyiben e befektetések nem járnak e célkitűzések egyikére nézve sem jelentős káros hatással, továbbá ha a befektetést befogadó vállalkozások helyes vállalatirányítási gyakorlatokat követnek, különös tekintettel a szilárd irányítási struktúrák, a munkavállalói kapcsolatok, az érintett személyzet javadalmazása és az adójogszabályok betartása tekintetében.

Fenntarthatósági kockázat: olyan környezeti, társadalmi vagy irányítási esemény vagy körülmény, melynek bekövetkezése, illetve fennállása tényleges vagy potenciális, lényeges negatív hatást gyakorolhat a befektetés értékére;

Fenntarthatósági tényezők: környezeti, társadalmi és munkavállalói kérdések, az emberi jogok tiszteletben tartása, valamint a korrupció és a vesztegetés elleni küzdelemmel kapcsolatos kérdések.

Főbb káros hatás: a befektetési döntések azon hatásai, amelyek negatív következményekkel járnak a fenntarthatósági tényezőkre nézve.

Folyamatos forgalmazás: Az Alap, mint nyílt végű kollektív befektetési forma kollektív befektetési értékpapírjának folyamatos értékesítése és visszaváltása az Alap futamideje alatt.

Forgalmazás-elszámolási nap: Az a nap, amelyre vonatkozóan megállapított nettó eszközérték alapján a leadott kollektív befektetési értékpapír vételi és visszaváltási megbízásokat elszámolják, meghatározva a teljesítéskor a befektetőknek járó ellenértéket.

Forgalmazás-teljesítési nap: Az a nap, amelyen az elszámolt vételi és visszaváltási megbízások ellenértékét a befektetők felé teljesítik, jóváírják

Forgalomba hozatal vagy kibocsátás: A befektetési jegyek keletkeztetése és az első tulajdonosnak történő átadása

Forgalmazó(k): az Alap Befektetési Jegyei forgalmazásának tárgyában az Alapkezelővel kétoldalú szerződést kötött bank(ok), illetve befektetési szolgáltatók, illetve azok ügynökei.

Hpt.: a Hitelintézetekről és a Pénzügyi Vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXVII. törvény Határidős ügylet: értékpapírra, vagy más befektetési eszközre alapozott nem azonnali ügylet

Hosszú pozíció: minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, áremelkedés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg

Kbftv.: A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény.

Kezelési Szabályzat: az Alap működése során követendő eljárásokat rögzítő szabályzat, röviden: Kezelési Szabályzat

Kincstárjegy: egy éves, vagy annál rövidebb kibocsátáskori futamidejű állampapír

Kormányrendelet: 78/2014. (III.4.) Korm. rendelet a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól

Letétkezelő: a Bszt. 5. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott letétkezelési szolgáltatásra vonatkozó engedéllyel rendelkező magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás vagy hitelintézet nevezetesen a Raiffeisen Bank Zrt. (székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 000-000.)

Nettó eszközérték: a befektetési alap portfóliójában szereplő eszközök - ideértve a kölcsönbe adásból származó követeléseket is - értéke, csökkentve a portfóliót terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is

Ptk.: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

Részvény: tagsági jogokat megtestesítő értékpapír

RMAX: a három hónapnál hosszabb, de egy évnél rövidebb futamidejű nyilvánosan kibocsátott fix kamatozású Magyar Állampapírokból képzett, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) által elfogadott hivatalos index

Rövid pozíció: minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, árcsökkenés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg

SFDR: Az Európai Parlament és a Tanács 2019. november 27-i (EU) 2019/2088 rendelete a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről

Származtatott ügylet: olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló befektetési eszköz, deviza, áru vagy referenciaráta (alaptermék) értékétől függ, és önálló kereskedés tárgyát képezi (derivatíva)

Tájékoztató: a Kbftv. 5. melléklete szerint összeállított dokumentum T-nap: az ügyletkötésre vonatkozó megbízás leadásának napja

Tpt.: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény

I. A BEFEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ ALAPINFORMÁCIÓK

1. A befektetési alap alapadatai

1.1. A befektetési alap neve:

HOLD Expedíció Származtatott Befektetési Alap

1.2. A befektetési alap rövid neve:

HOLD Expedíció Származtatott Befektetési Alap

1.3. A befektetési alap székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00.

1.4. A befektetési alap nyilvántartásba vételének időpontja, nyilvántartási száma: 2018. május 14., 1111-762

1.5. A befektetési alapkezelő neve: HOLD Befektetési Alapkezelő Zrt.

1.6. A letétkezelő neve: Raiffeisen Bank Zrt.

1.7. A forgalmazók neve:

A HOLD Expedíció Származtatott Befektetési Alap A sorozat HUF esetében: HOLD Alapforgalmazó Zrt.

CIB Bank Zrt.

Concorde Értékpapír Zrt ERSTE Befektetési Zrt MBH Befektetési Bank Zrt. OTP Bank Nyrt.

SPB Befektetési Zrt. Raiffeisen Bank Zrt.

A HOLD Expedíció Származtatott Befektetési Alap B sorozat EUR esetében: HOLD Alapforgalmazó Zrt.

CIB Bank Zrt.

Concorde Értékpapír Zrt Raiffeisen Bank Zrt.

ERSTE Befektetési Zrt

1.8. A befektetési alap működési formája (nyilvános) a lehetséges befektetők köre:

Az Alap által kibocsátott befektetési jegyeket Magyarországon devizabelföldi és – amerikai személyek kivételével - devizakülföldi természetes és jogi személyek vásárolhatják meg, amennyiben eleget tesznek a forgalomba hozatali feltételekben meghatározott szabályoknak. A befektetési alap által kibocsátott nyilvános befektetési jegyeket mind szakmai, mind lakossági befektetők megvásárolhatják.

1.9. A befektetési alap fajtája (nyíltvégű vagy zártvégű): Nyíltvégű.

1.10. A befektetési alap futamideje (határozatlan vagy határozott), határozott futamidő esetén a futamidő lejáratának feltüntetése:

Határozatlan.

1.11. Xxxxx feltüntetése, ha a befektetési alap ÁÉKBV-irányelv vagy ABAK-irányelv alapján harmonizált alap: Az ABAK-irányelv alapján harmonizált.

1.12. A befektetési alap által kibocsátott sorozatok száma, jelölése, annak feltüntetése, hogy az egyes sorozatok milyen jellemzőkben térnek el egymástól:

Az Alap befektetési jegyei két sorozatban lettek kibocsátva.

HOLD Expedíció Származtatott Befektetési Alap A sorozat XXX

Xxxxxxxxx, devizafedezés

forgalmazók

köre,

HOLD Expedíció Származtatott Befektetési Alap B sorozat EUR

Devizanem, devizafedezés

forgalmazók

köre,

1.13. A befektetési alap elsődleges eszközkategóriájának típusa (értékpapír- vagy ingatlanalap): Értékpapíralap.

Az Alapra nincs semmilyen tőke- illetve hozamígéret, vagy garancia.

2. A befektetési alapra vonatkozó egyéb alapinformációk

Az Alap tőkenövekménye terhére nem fizet hozamot. Befektetéseinek hozamait (osztalék, kamat, árfolyamnyereség) folyamatosan visszaforgatja, azokból újabb befektetéseket hajt végre az Alap befektetési politikájának megfelelően. A Befektetési Jeggyel rendelkezők kizárólag a Befektetési Jegyek visszaváltásával vagy az Alap megszűnésekor juthatnak hozzá a tőkenövekményhez.

3. A befektetési alapkezelésre, a befektetési jegyek forgalomba hozatalára és forgalmazására vonatkozó, valamint az alap és a befektetők között jogviszonyt szabályozó jogszabályok:

2014. évi XVI. törvény a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról (Kbftv.)

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.)

2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról

2017. évi LIII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról (Pmt.)

2006. évi LIX. törvény az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról (Különadó tv.) 2005. évi XXV. törvény a távértékesítés keretében kötött pénzügyi szolgáltatási szerződésekről

2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról (Tpt.) 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény alapján elkészítendő belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről

78/2014. (III.4.) Korm. rendelet a kollektív befektetési formák alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól

79/2014. (III.14) Korm. rendelet az ÁÉKBV-alapkezelőre vonatkozó szervezeti, összeférhetetlenségi, üzletviteli és kockázatkezelési követelményekről

82/2010. (III. 25.) Korm. rendelet a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről

284/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet a dematerializált értékpapír előállításának és továbbításának módjáról és biztonsági szabályairól, valamint az értékpapírszámla, központi értékpapírszámla és az ügyfélszámla megnyitásának és vezetésének szabályairól

2011/61/EU irányelv az alternatívbefektetésialap–kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról

A Bizottság 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítésekről

Az Európai Parlament és a Tanács a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 648/2012/EU Rendelete, valamint a 1247/2012/EU Végrehajtási Rendelet (XXXX Xxxxxxxxxx)

A pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhéhez felhasznált indexekről, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv, továbbá az 596/2014/EU rendelet módosításáról szóló 2016 június 8-i (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendelet (Benchmark Rendelet)

2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kiemelt befektetői információk tekintetében, valamint a papírtól eltérő tartós adathordozón vagy weboldalon rendelkezésre bocsátott kiemelt befektetői információk vagy tájékoztató esetében teljesítendő különleges feltételek tekintetében történő végrehajtásáról szóló 2010. július 1-jei 583/2010/EU rendelet

2016/2251/EU felhatalmazáson alapuló Rendelete (2016. október 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a nem központi szerződő félen keresztül elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletek kockázatcsökkentési technikáit meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről.

Az Európai Parlament és a Tanács 2019. november 27-i (EU) 2019/2088 rendelete a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről (SFDR)

Az EU 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (Taxonómia rendelet).

156/2023. (IV. 27.) Korm. rendelet egyes befektetési alapok befektetési szabályairól

208/2023. (V. 31.) Korm. Rendelet az egyes befektetési alapok befektetési szabályairól szóló 156/2023. (IV. 27.) Korm. rendelet módosításáról

205/2023. (V. 31.) Korm. Rendelet a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról

A fenti felsorolás nem taxatív jellegű, így a fentieken túlmenően vannak olyan hatályos jogszabályi rendelkezések, amelyek szabályozzák az alapkezelési tevékenység és a forgalmazási tevékenység belső folyamatait, illetőleg a Felügyelettel szemben fennálló adat-bejelentési, adatszolgáltatási és a felügyeleti hatósági jogkör gyakorlásából eredő egyéb kötelezettségeket.

Az Alap és a Befektetési jegy tulajdonosa közötti valamennyi kapcsolatra a magyar jog szabályai az irányadóak.

Az Alap és a Befektetési jegy tulajdonosa között felmerülő vitás kérdéseket az Alap elsősorban peren kívül, a felek méltányos érdekeinek szem előtt tartásával igyekszik rendezni. Erre figyelemmel bármely vitás ügyben az Alap lehetővé teszi az Befektetési jegy tulajdonosa részére a vitás kérdés megtárgyalását - és a lehetőségek keretei között, ha erre mód nyílik - a vita peren kívüli rendezését.

A Befektetési jegy tulajdonosa által szóban, vagy írásban benyújtott panasz, vagy igény esetén az Alapkezelő mindenkor ésszerű határidőn, de a panaszokra legkésőbb a kézhezvételtől számított 30 napon belül ad választ.

A panasz elutasítása, vagy a panasz kivizsgálására előírt 30 napos törvényi válaszadási határidő eredménytelen eltelte esetén a természetes személy befektetési jegy tulajdonosa a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén a Pénzügyi Békéltető Testülethez, mint a Magyar Nemzeti Bank által működtetett szakmailag független testülethez fordulhat (levelezési címe: H-1525 Budapest BKKP Pf.: 172.; telefon: 00 00 000 000; e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx).

Amennyiben az Alap és a Befektetési jegy tulajdonosa között felmerülő vitás kérdések peren kívüli rendezése nem járt eredménnyel, úgy az Alap és a Befektetési jegy tulajdonosa közötti vitás ügyekben a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény rendelkezései az irányadóak. Az Alap és a Befektetési jegy tulajdonosa a Kezelési szabályzat hatálya alá tartozó bármely tevékenységgel kapcsolatban felmerült, bármely jogvita esetén alávetik magukat a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak.

II. A BEFEKTETÉSI JEGYRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK (SOROZATONKÉNT)

5. A befektetési jegy ISIN azonosítója:

HOLD Expedíció Származtatott Befektetési Alap A sorozat HUF HU0000720503 HOLD Expedíció Származtatott Befektetési Alap B sorozat EUR HU0000732656

6. A befektetési jegy névértéke:

HOLD Expedíció Származtatott Befektetési Alap A sorozat HUF: 1 Ft, azaz egy forint HOLD Expedíció Származtatott Befektetési Alap B sorozat EUR: 1 EUR, azaz egy euró

7. A befektetési jegy devizaneme:

HOLD Expedíció Származtatott Befektetési Alap A sorozat HUF: magyar forint HOLD Expedíció Származtatott Befektetési Alap B sorozat EUR: euró

8. A befektetési jegy előállításának módja, a kibocsátásra, értékesítésre vonatkozó információk:

A befektetési jegyek a Tpt. 7. §-9. § rendelkezései szerint dematerializált formában kerülnek előállításra, és az Alap futamideje alatt a forgalomba hozataluk (kibocsátásuk) folyamatos.

Az értékesítésre vonatkozó általános szabályokra a Kbftv. 103. §-111. §-ának pontjai értendők. Befektetési jegy értékesítését a Kezelési Szabályzat 1. 7. pontjában felsorolt Forgalmazó végzi.

A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának szüneteltetésére és felfüggesztésére vonatkozó általános szabályokra a Kbftv. 113. §-116. §-ának pontjai, illetve a 76. § (2) bekezdés b) pontja, a 128. § (8) bekezdés, valamint a 95. § (2) bekezdés vonatkoznak.

9. A befektetési jegyre vonatkozó tulajdonjog igazolásának és nyilvántartásának módja:

Az Alap Befektetési Jegyei a Forgalmazónál vezetett értékpapírszámlán vannak nyilvántartva. A befektető tulajdonjogát az értékpapírszámla, vagy annak kivonata igazolja. Átruházása kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. Az értékpapír tulajdonosának – az ellenkező bizonyításáig – azt kell tekinteni, akinek számláján az értékpapírt nyilvántartják. A dematerializált Befektetési Jegyek nyomdai úton történő előállítására és fizikai kiadására nincs lehetőség.

A Befektetési Jegyek minden tulajdonosa:

 jogosult arra, hogy az Kezelési Szabályzatban meghatározottak szerint – a Forgalmazó pénztári óráiban - visszaváltsa a Befektetési Jegyeket vagy azok egy részét, a visszaváltási jutalékkal csökkentett egy jegyre jutó nettó eszközértéken,

 jogosult arra, hogy az Alap megszűnése esetén az Alap végelszámolását követően fennmaradó vagyonából a tulajdonában lévő Befektetési Jegyek névértékének az összes kibocsátott Befektetési Jegy névértékéhez viszonyított arányának megfelelően részesedjen,

 kérésére ingyenesen a rendelkezésére kell bocsátani a Tájékoztatót, a Kezelési Szabályzatot, a Kiemelt Információkat Tartalmazó Dokumentumot, az Alap féléves és éves jelentését (ezen dokumentumok a Befektetési Jegy tulajdonosok rendelkezésére állnak a közzétételi helyeken)

 a nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegynek az adott befektető számára első alkalommal történő értékesítésekor az alap kezelési szabályzatát a Befektetőnek térítésmentesen át kell adni, az alap tájékoztatóját, a legutóbbi éves és féléves jelentését a befektető kérésére térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani. A befektető külön nyilatkozatot tesz

o a fenti dokumentumok átvételére vonatkozóan, vagy

o arról, hogy a fenti dokumentumok részére történő átadásáról lemond, vagy

o arról, hogy a dokumentumok átadását elektronikus úton kéri.

 jogosult rendkívüli tájékoztatásra,

 jogosult a jogszabályban, illetve a Kezelési Szabályzatban meghatározott egyéb jogok gyakorlására.

III. A BEFEKTETÉSI ALAP BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA ÉS CÉLJAI, AZON ELJÁRÁSOK LEÍRÁSA, AMELYEKKEL A BEFEKTETÉSI POLITIKA ÉS STRATÉGIA MÓDOSÍTHATÓ, AZON BELÜL KÜLÖNÖSEN:

11. A befektetési alap befektetési céljainak, specializációjának leírása, feltüntetve a pénzügyi célokat is (pl.: tőkenövekedés vagy jövedelem, földrajzi vagy iparági specifikáció):

Az Alap célja hosszú távon az állampapírok által biztosított hozamnál jelentősen nagyobb hozam elérése addicionális kockázat vállalása mellett. Az Alap célja a tőkenövekedés. Az Alap földrajzi specifikációval és specifikus iparági kitettséggel nem rendelkezik.

12. Befektetési stratégia, a befektetési alap céljai megvalósításának eszközei:

A többlethozam elérésének érdekében az Alap magasabb kockázatú instrumentumokat is vásárol és ad el, alapvetően fundamentális elemzésekre támaszkodva, de technikai alapú időzítést is figyelembe véve. Az Alapkezelő az egyes értékpapírok kiválasztásánál értékalapú szemléletet követ, alacsonyan árazott eszközöket vásárolva a portfólióba. Ennek érdekében az Alap jelentős mértékben fektet be alacsonyabb kapitalizációjú részvényekbe, ahol a kisebb elemzői lefedettség gyakrabban vezethet alulértékeltséghez.

Referenciahozam (benchmark)

A referenciahozam az RMAX index teljesítménye.

Az Alap potenciális befektetési területe a lehető legszélesebb és globális: állampapírok, bankbetétek, jelzáloglevelek, egyéb, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, repó és fordított repó ügyletek, hazai és nemzetközi részvények illetve (vállalati és állam) kötvények, devizák, más befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyek és egyéb kollektív befektetési értékpapírok, külföldön kibocsátott értékpapírok és minden más egyéb pénzügyi eszközök a 14. pontban meghatározott korlátozásokat figyelembe véve. Felhívjuk a tisztelt befektetők figyelmét arra, hogy az Alap származtatott ügyleteket is köthet. A hagyományos befektetési alapoktól a széles eszköztáron túl abban tér el, hogy nem csak emelkedő, de – akár short pozíciók felvételével – eső piacon is van lehetősége hozamot elérni.

14. Az egyes portfólióelemek maximális illetve minimális vagy tervezett aránya:

Eszközkategória minimális	részarány	maximális részarány
Szabályozott piacra bevezetett vagy forgalmazott átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök	0%	100%
Szabályozott piacon nem forgalmazott pénzpiaci eszközök	0%	100%
EGT-állam egyéb rendszeresen működő, elismert, nyilvános, szabályozott piacán forgalmazott átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök	0%	100%
1 éven belül forgalomba hozott átruházható értékpapírok	0%	100%
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	0%	100%
Likvid eszközök azonnali fizetőképességhez:	0%	100%
Bankbetét, deviza:	0%	100%
Származtatott ügyletek (korrekcióval számítva):	-200%	200%
A nettó pozíciók (korrekcióval számított) abszolút értékeinek összege:	0%	200%
Tőzsdei árualapú származtatott ügyletek (korrekcióval számítva, árfolyamértéken):	-200%	200%
Nyilvános nyíltvégű kollektív befektetési értékpapírok:	0%	70%

A Kormány a Kbftv. 201. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk

(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a Kormányrendeletben rendelkezik a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól. . Ezeket ismertetjük lentebb.

Az Alap tulajdonában lévő befektetési eszközök kölcsönzésének, az eszközök terhelhetőségének szabályai Befektetési eszközök kölcsönzése

Az Alapkezelő a 78/2014. (III. 14.) Korm. rendeletben - előírt feltételek mellett az Alap értékpapírjait legfeljebb a saját tőke hatvan százaléka erejéig az Alap nevében kölcsönadhatja.

A 18. § szerinti korlátoknak való megfelelés szempontjából az egyes értékpapírok összes eszközön belüli arányának számításakor figyelembe kell venni az ABA nevében kölcsönadott értékpapírokat, nem kell figyelembe venni azonban a kölcsönvett értékpapírokat.

Forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes, elővásárlási, vételi, visszavásárlási, óvadéki és zálogjoggal terhelt értékpapír-kölcsönügylet tárgya nem lehet. Nyomdai úton előállított, névre szóló értékpapír csak üres forgatmánnyal ellátva lehet kölcsönügylet tárgya.

A kölcsönbe adott értékpapír tulajdonjoga átszáll a kölcsönbe vevőre. Értékpapírkölcsön-szerződés kizárólag határozott időre köthető.

Az Alap értékpapírkölcsön ügyletet köthet a mindenkor hatályos Értékpapír-kölcsönzési Keretszerződésben és annak mellékleteiben foglalt feltételek mellett. A kölcsönzés lebonyolítása során az Alapkezelő az általa kezelt Xxxxxx nevében és azok javára jár el.

A kölcsön futamideje alatt az értékpapírokban megtestesített és azzal kapcsolatos jogokat a kölcsönbe vevő gyakorolja. A kölcsönadó Alapot a kölcsönszolgáltatás nyújtásáért díj illeti meg, a kölcsönvevő Alapot díjfizetési kötelezettség terheli, amelynek mértékét, számításának és kifizetésének szabályait az Értékpapír- kölcsönzési Keretszerződés tartalmazza. A kölcsönvevő a kölcsönügyletből eredő mindenkori tartozás és annak járulékai megfizetésének, illetve az értékpapírok visszaszolgáltatásának biztosítékául a Kölcsönügylet megkötésével egyidejűleg legalább olyan mértékű óvadékot köteles nyújtani kézizálogként a kölcsönadó részére, hogy a kölcsön fedezettsége elérje az Értékpapír-kölcsönzési Keretszerződés vonatkozó mellékletében meghatározott szükséges induló fedezeti szintet. Az óvadék pénzeszköz, állampapír, nyíltvégű kollektív befektetési értékpapír, tőzsdei részvény – BÉT, illetve egyéb OECD ország tőzsdéjén jegyzett – vagy vállalati kötvény lehet.

Az értékpapír-kölcsön nyújtása esetében az Alapkezelő megfelelő óvadékot köt ki. Az óvadék mértéke nem lehet kevesebb, mint a kölcsönbe adott értékpapír piaci értékének száz százaléka, kivéve, ha a kölcsönbe adott értékpapír állampapír, állami készfizető kezességgel kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy jelzáloglevél. Ez utóbbi esetekben az óvadék mértéke nem lehet kevesebb, mint a kölcsönbe adott értékpapír piaci értékének százöt százaléka. Ha az óvadék piaci értéke a kölcsönbe adott értékpapír piaci értékének az előzőekben meghatározott szintje alá csökken, az óvadékot ki kell egészíteni, azt folyamatosan a kölcsönbe adott értékpapír piaci értékéhez kell igazítani. Ha a kölcsönbe vevő a szerződésben kikötött óvadék kiegészítési kötelezettségének nem tesz eleget, az Alapkezelő a rendkívüli felmondással egyidejűleg az óvadékból az Alap javára közvetlen kielégítést kereshet.

Ha a kölcsönbe vevő a kölcsönszerződés lejáratakor az értékpapírt visszaszolgáltatni nem tudja, kártérítés esetén az Alap részére fizetendő pénzbeli kártérítés legkisebb összegeként a kölcsönbe adás, illetőleg a lejárat napjának árfolyamai közül a magasabbat kell figyelembe venni.

Az Alap tulajdonában lévő értékpapír kölcsönzéséhez az Alap és a kölcsönbe vevő közötti értékpapír- kölcsönzési keretszerződés vagy értékpapírkölcsön-szerződés megléte szükséges.

Az értékpapírkölcsönre a Kbftv.-ben, vagy a 78/2014. (III. 14.) Korm. rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. pénzkölcsönre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Továbbá a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény XVIII. fejezete.

Az Alapkezelő a fenti biztonsági körülmények figyelembe vételével, valamint a törvényi előírások betartásával együtt az eszközök kölcsönzését a fejlődő magyar tőkepiac egyik újabb állomásának tartja, ami hozzájárulhat a befektetési jegy tulajdonosok hozamának javításához. Amennyiben ebből az alapok befektetőinek előnye származik, a kölcsönzés intézményét az Alapkezelő a befektetési alapkezelés során használni szándékozik.

Származtatott ügyletek miatti fedezetnyújtás

Az Alap jogosult az eszközei terhére az elszámolási partnereivel kötött származtatott ügyleteihez óvadékot nyújtani.

Az óvadék az Alap által tartott bármelyik eszköz lehet az Alap teljes nettó eszközértékének ötven százaléka erejéig.

Az óvadék lehet pénzeszköz vagy értékpapír is.

Pénz óvadékba helyezése esetén az óvadék az elszámolási partnernél az Alap nevére nyitott számlán kerül elhelyezésre. Az elszámolási partner jogosult az Alap nem teljesítése estén ebből a pénzből kielégíteni az Alappal szembeni követelését.

Értékpapír óvadékba helyezése esetén az értékpapír vagy egy elszámolóháznál, vagy az Alap letétkezelőjénél az Alap nevére nyitott számlán kerül elhelyezésre, amely számlára az elszámolási partnernek lekérdezési, és az Alap nem teljesítése esetén lehívási joga van. Az óvadékba adott értékpapír tulajdonjoga nem száll át az óvadék kedvezményezettjére. Az óvadékba adás futamideje alatt az értékpapírokban megtestesített és azzal kapcsolatos jogokat továbbra is az Alap gyakorolja.

A 18. § szerinti korlátoknak való megfelelés szempontjából az egyes értékpapírok összes eszközön belüli arányának számításakor figyelembe kell venni az Alap által óvadékba adott értékpapírokat.

Az óvadéki zárolás időtartama

 pénz óvadékba helyezése esetén a származtatott ügylet meglétének időtartama (beleértve a származtatott ügylet továbbkötését (görgetését) is)

 értékpapír óvadékba helyezése esetén határozatlan időtartam.

Tőkeáttétel

Az Alap - származtatott ügyletek figyelembevételével számított - teljes nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg az alábbiak szerint számított korlátok egyikét sem:

 a nettó kockázati kitettségeket a 78/2014 (III.14.) Korm. rendelet 2. mellékletben meghatározott szorzóval korrigált értéken figyelembe véve a befektetési alap nettó eszközértékének a kétszeresét,

 a nettó kockázati kitettségeket a 78/2014 (III.14.) Korm. rendelet 2. melléklet szerinti korrekció nélkül számított értéken figyelembe véve a befektetési alap nettó eszközértékének nyolcszorosát.

A teljes nettósított kockázati kitettségen az Alap egyes eszközeiben meglévő nettósított kockázati kitettségek abszolút értékeinek összegét kell érteni. Az Alap az egyes eszközökben meglévő nettósított kockázati kitettségét az adott eszköz aktuális értékének, továbbá az ugyanezen az eszközön alapuló származtatott ügyletekben meglévő kitettségek értékének egybeszámításával kell megállapítani, úgy hogy az ellentétes irányú ügyletekben lévő kitettségeket egymással szemben nettósítani kell. Az Alap teljes nettósított kockázati kitettségére vonatkozó limitnek való megfelelés szempontjából az Alap eszközeiben meglévő devizakockázatok fedezése céljából kötött származtatott ügyleteket figyelmen kívül lehet hagyni.

Az Alapra vonatkozó egyéb befektetési korlátozások

Az Alap egyéb befektetési korlátait a 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 13.§ - 14. §-ai tartalmazzák. Az előzőekben hivatkozott jogszabályhelyeken kívül egyéb befektetési korlátozások nem vonatkoznak az Alapra.

Befektetési korlátok a befektetési alap eszközeihez viszonyítva

A 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 18. §-19. § az irányadó. Az előzőekben hivatkozott jogszabályhelyeken kívül egyéb befektetési korlátok nem vonatkoznak az Alapra.

Befektetési korlátok a megengedett eszközök oldaláról

A 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 25. §-a az irányadó. Az előzőekben hivatkozott jogszabályhelyeken kívül

egyéb befektetési korlátok nem vonatkoznak az Alapra.

Az Alap féléves és éves jelentése tartalmazza az Alap tekintetében az alábbi információkat:

a) Az Alap nevében alkalmazható tőkeáttétel mértékében bekövetkező változások

b) Biztosíték vagy a tőkeáttételi megállapodás értelmében nyújtott garanciák újbóli felhasználási joga

c) Az Alap által alkalmazott tőkeáttétel teljes összege.

16. A portfólió devizális kitettsége:

Az Alap fektethet bármilyen devizában denominált értékpapírba, amelyek aránya a származtatott ügyletek miatt 100%-nál nagyobb is lehet.

17. Ha a tőke-, illetve hozamígéret a befektetési alap befektetési politikájával van alátámasztva, akkor a mögöttes tervezett tranzakciók leírása:

Nem alkalmazandó.

18. Hitelfelvételi szabályok:

Az Alap eszközeinek 10 százaléka erejéig vehet fel hitelt 3 hónapnál rövidebb futamidőre. Az Alap jogosult a hitelfelvételhez óvadékot nyújtani. Az Alap kötvényt, más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. A Kormányrendelet alkalmazása során nem minősül hitelfelvételnek az Alapot terhelő fizetési kötelezettségre vonatkozó, a forgalmazó által biztosított, legfeljebb 15 napos halasztott pénzügyi teljesítés lehetősége.

Bármely OECD-állam, vagy az Európai Unió bármely országa.

20. A leképzett index bemutatása és az egyes értékpapírok indexbeli súlyától való eltérésének maximális nagysága

Nem alkalmazandó.

21. Azon befektetési alap befektetési politikája, amelybe a befektetési alapba fektető befektetési alap eszközeinek legalább 20 százalékát meghaladó mértékben kíván fektetni:

Nem alkalmazandó.

22. A cél-ÁÉKBV, illetve annak részalapjának megnevezése a cél-ABA megnevezése, letelepedésére vonatkozó információk:

Nem alkalmazandó.

23. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk, így pl. a mögöttes alapok letelepedésére vonatkozó információk, amennyiben az ABA alapok alapja:

Az Alap nem nyújthat pénzkölcsönt, nem vállalhat kezességet. Ez a tilalom nem vonatkozik a maradéktalanul még ki nem fizetett pénzügyi eszközök vásárlására.

Az Alap nem köthet fedezetlen eladási ügyleteket.

Az Alap a kezelési szabályzatában foglalt feltételek szerint jogosult az eszközei terhére származtatott ügyleteihez óvadékot nyújtani.

Az Alap befektetési politikája alapján több intézménnyel (Citibank Europe plc Magyarországi Fióktelepe, Concorde Értékpapír Zrt., Deutsche Bank AG Magyarországi Fióktelepe, Erste Befektetési Zrt., ING Bank

N.V. Magyarországi Fióktelepe, Interactive Brokers LLC, Kereskedelmi és Hitelbank Zrt., MBH Bank Nyrt., OTP Bank Nyrt., UniCredit Bank Hungary Zrt., Saxo Bank A/S, X.X. Xxxxxx SE, Goldman Sachs Bank Europe SE, Raiffeisen Bank Zrt.) szembeni, az adott intézménynél elhelyezett betétekből, az adott intézmény által kibocsátott átruházható értékpapírba vagy pénzpiaci eszközbe történő befektetésekből, az adott

intézménnyel kötött OTC származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettség meghaladhatja az Alap eszközeinek 20 százalékát, ami megnöveli az Alapban a partnerkockázatot.

Az Alapkezelő az Alap befektetési politikáját a 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet és a jelen Xxxxxxxx Szabályzat keretein belül saját megítélése szerint hajtja végre.

24. Származtatott ügyletekkel kapcsolatos információk:

Származtatott ügyletnek tekintjük az értékpapírokra, értékpapírokon alapuló tőzsdei szabványosított származtatott termékekre, indexekre, kamatlábra, devizára, árupiaci termékekre kötött tőzsdei és tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket (határidős, opciós, swap, repó és fordított repó, CFD). Nem minősülnek határidős ügyletnek azok az ügyletek, amelyek a tőzsdei prompt ügyleteknél, illetve 6 tőzsdenapnál nem hosszabb teljesítési időt tartalmaznak, valamint a jegyzések és az aukciókon kötött ügyletek. Az alább felsorolt korlátozások nem vonatkoznak a hitelintézettel állampapírra kötött repó ügyletekre.

Az Alap fedezeti célból és befektetési céljainak megvalósítása érdekében is köthet származtatott ügyleteket.

24.2. A származtatott termékek illetve származtatott ügyletek lehetséges köre: Az Alap az alábbi eszközökre szóló származtatott ügyleteket köthet:

 értékpapírok

 értékpapírokon alapuló tőzsdei szabványosított származtatott termékek

 indexek

 kamatláb

 deviza

 árupiaci termékek, feltéve, hogy a származtatott ügylet nem zárulhat fizikai teljesítéssel

A felsorolt eszközökre az alábbi származtatott ügyleteket köthetjük:

 tőzsdei határidős ügyletek (futures)

 tőzsdei opciós ügyletek

 határidős (forward) ügyletek

 opciós ügyletek

 swap ügyletek

 repó ügyletek (fordított repó ügyletek)

 CFD-k

24.3. Azon jogszabályhely megjelölése, amelynek alapján a befektetési alap eltérési lehetőséggel élt:

Az Alap a Kormányrendelet 11. xxxxxx szerint származtatott befektetési alap, így a 23. § szerinti eltérésekkel köthet származtatott ügyleteket.

24.4. A származtatott ügylettel kapcsolatos befektetési korlátok:

A 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 22.§ -23. §-a az irányadó. Az előzőekben hivatkozott jogszabályhelyeken kívül egyéb befektetési korlátok nem vonatkoznak az Alapra.

24.5. Az egyes eszközökben meglévő pozíciók nettósítási szabályai:

Az Alapnak az egyes eszközökben meglévő nettósított kockázati kitettségét az adott eszköz aktuális értékének, továbbá az ugyanezen az eszközön alapuló származtatott ügyletekben meglévő kitettségek értékének egybeszámításával kell megállapítani, úgy hogy az ellentétes irányú ügyletekben lévő kitettségeket egymással szemben nettósítani kell.

Az Alapban lévő, ugyanazon devizában denominált vagy ugyanazon devizára fedezett diszkontkincstárjegyek, követelések, kötelezettségek és származtatott ügyletek még nem realizált eredményei egymással nettósíthatók.

A befektetési alapkezelő az alap devizában, illetve befektetési eszközben meglévő nem származtatott

hosszú (rövid) pozícióját az ugyanezen devizán, illetve befektetési eszközön alapuló rövid (hosszú) származtatott pozíciójával szemben, valamint a származtatott - ugyanazon alapul szolgáló eszközben meglévő - hosszú és rövid pozíciókat egymással szemben nettósíthatja.

Az átváltható értékpapír pozíciója nem nettósítható olyan értékpapír ellentétes pozíciójával, amelyre az értékpapír átváltható.

A befektetési alap nettó pozícióját devizanemenként is meg kell állapítani. A nettó nyitott deviza pozíció a következő elemek együttes összege:

 a nem származtatott ügyletekből eredő pozíció,

 a nettó határidős pozíció (a határidős devizaügyletek alapján fennálló követelések és fizetési kötelezettségek közötti különbség, ideértve a tőzsdei határidős devizaügyletek és a deviza swap ügyletek tőkeösszegét is),

 a felmerült, de még nem esedékes jövőbeni bevételek/kiadások, és a származtatott ügyletek még nem realizált eredményei,

 az ugyanazon devizára kötött opciós ügyletek nettó delta kockázata (A nettó delta kockázat a pozitív és a negatív deltakockázatok abszolút értékének különbsége. Valamely opciós ügylet delta kockázata az alapul szolgáló deviza piaci értékének és az opció delta tényezőjének szorzata),

 egyéb, devizában denominált származtatott ügyletek piaci értéke.

A hitelfelvétel óvadékául szolgáló vagy kölcsönadott értékpapírok nem nettósíthatók származtatott rövid pozícióval.

Az értékpapír-pozíciók nettósítása során az alábbiak szerint kell eljárni:

Azonnali ügyletek

A megkötött, de még nem teljesített eladási és vételi tranzakciók - kezelési szabályzat szerinti - piaci áron számított értékével az értékpapír pozíciót nettósítani kell.

Határidős ügyletek

Ennek során a határidős eladási tranzakció értékpapír mennyiségével (névérték, darabszám) csökkenteni, a határidős vételi pozíció mennyiségével növelni kell az azonnali pozíció mennyiségét és az így kialakult nettó pozíciót aktuális piaci áron értékelni. A piaci ár meghatározásánál itt és minden további esetben is az alap kezelési szabályzatában foglaltakat kell alkalmazni.

Opciós ügyletek

Az eladási, illetve vételi opció kötési volumenének piaci áron számított nagyságának és az opció delta tényezőjének szorzatát lehet a nettósításnál figyelembe venni.

Egyéb származtatott ügyletek (pl. CFD-k)

A származtatott eladási ügylet értékpapír mennyiségével (névérték, darabszám a kontraktus szorzóval korrigálva) csökkenteni, a származtatott vételi ügylet mennyiségével növelni kell az azonnali pozíció mennyiségét és az így kialakult nettó pozíciót aktuális piaci áron értékelni.

24.6. Az indexekben, egyéb összetett eszközökben meglévő pozíciók kezelése:

Index termékek

Az index termékek szétbontásra kerülnek a kontraktusszorzó és az index összetétele alapján egyedi részvényekre, amiket nettósítunk a portfólióban esetlegesen szereplő azonos részvényekkel, vagy az azonos részvényekre szóló származtatott termékekkel.

Összetett termékek

Az összetett származékos termékeket (pl. index opció) elemekre bontva, az egyes termékeknél leírtak szerint kell a nettósításnál figyelembe venni.

24.7. Az értékeléshez felhasználni kívánt árinformációk forrása:

Az Alap származtatott eszközeinek E-napi piaci értékének meghatározásához az árinformációk forrása:

 A jelenérték-számítás során használt kamatok forrása forint esetében a Magyar Nemzeti Bank E- napi BUBOR-kamatfixingjei, egyéb devizák esetében a Bloomberg oldalán található pénzpiaci kamatok közepe (bid/ask jegyzés egyszerű számtani átlaga), annak hiányában az E-napi utolsó ár (Last price).

 A külföldi befektetések révén keletkezett pozíciók devizában kifejezett értékét az E-napon közzétett, ennek hiányában a legutolsó nyilvánosságra hozott MNB-középárfolyam felhasználásával kell forintban kifejezni. Abban az esetben, ha egy adott devizánál a Bloomberg-árfolyam legalább 1%- kal eltér az MNB által E-napra közzétett deviza középértéktől, a valódiság elvének, valamint a legfrissebb piaci árfolyamok használatának érdekében az értékeléshez a Bloomberg-árfolyamot kell használni. A részletes szabályt Az eszközök értékelése fejezet 28. pontja tartalmazza.

 Tőzsdei származtatott ügyletek árának forrása a Bloomberg.

24.8.Amennyiben azon származtatott ügylet jellemzői, amelybe a befektetési alap befektet, különböznek a jogszabály által a származtatott ügyletekre vonatkozóan meghatározott általános jellemzőktől, az erre vonatkozó figyelemfelhívás, meghatározva az adott származtatott ügylet jellemzőit és kockázatát:

Nem alkalmazandó.

24.9. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk: Nem alkalmazandó.

25. Ingatlanalapra vonatkozó speciális rendelkezések:

Nem alkalmazandó.

IV. A KOCKÁZATOK

26. A kockázati tényezők valamint annak bemutatása, hogy az ABAK hogyan felel meg a 16.§ (5) bekezdésben előírt feltételeknek:

A Befektetési Jegyek vásárlása számos kockázatot hordoz magában, amelyek döntő többsége arra vezethető vissza, hogy az Alap portfóliójában szereplő eszközök értéke ingadozik. Az Alap portfóliójában szereplő befektetési eszközök többségének árváltozása a globális makrogazdasági helyzetétől, ezen belül is az infláció és a kamatok alakulásától függ, továbbá jelentősen befolyásolja a részvények árfolyamának alakulása, a vállalatok által elért profitok nagysága. Rövid távon azonban a vállalati eredmények és a részvények árfolyamának alakulása jelentősen eltérhet egymástól.

A HOLD Alapkezelő Zrt. a Kbftv. 35. §-ában meghatározott megfelelő kockázatkezelési rendszereket működtet és tart fenn, amely alkalmas az Alap befektetési stratégiája szempontjából releváns kockázatok azonosítására, mérésére és nyomon követésére.

Az Alapkezelő évente egyszer felülvizsgálja, és szükség esetén kiigazítja a kockázatkezelési rendszerét.

Az Alap Befektetési Jegyeibe történő befektetés részletesebben az alábbi kockázatokat hordozza magában:

Politikai kockázat

Az állampapírok hozamszintjét és a részvények értékelési szintjét alapvetően befolyásolja az adott ország monetáris és gazdaságpolitikai irányító szervek (kormány, jegybank) által követett költségvetési és monetáris politika. Így a Befektetési Jegyek hozamát is erősen befolyásolja a hatóságok által választott árfolyamrendszer és kamatpolitika. Emellett az adott ország külföldi befektetők általi megítélésére és az adott ország kötvényektől és részvényektől elvárt hozamra (kockázati prémiumra) is számottevő hatással van a mindenkori kormány (és jegybank) gazdaságpolitikája.

Belföldi makrogazdasági kockázat

Az állampapírpiac hozamszintjét, ezáltal a vállalatok finanszírozásának költségét, valamint a beruházási aktivitást döntően befolyásolják az ország makrogazdasági folyamatai, ezen belül is különösen az infláció alakulása. Az infláció emelkedésével együtt járó hozamszint-emelkedés kedvezőtlenül hat a fix kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok árfolyamára és a beruházások visszafogásán keresztül ront(hat)ja a vállalatok profitabilitását. Szintén befolyásolja áttételesen a fenti tényezőket az ország fizetési mérleg pozíciója, valamint az államháztartás egyenlege (külső és belső egyensúly). Mindezekből kifolyólag a Befektetési Jegyek kamatlábkockázatnak vannak kitéve.

A befektetések belföldi egyedi és részvénypiaci kockázata

A részvények hozamait döntően befolyásolják a makrogazdasági folyamatok. A részvénypiac hozamát alapvetően meghatározza, hogy a gazdaság a konjunktúraciklusnak éppen melyik szakaszában van. Ezért a Befektetetési jegyek árfolyam ingadozása is függ az adott ország makrogazdasági helyzetétől. Ezen túlmenően az egyes vállalatok gazdálkodási tevékenysége is hordoz magában kockázatokat (pl. veszteséges gazdálkodás, csőd, felszámolás stb.), ami a részvények áralakulásában tükröződik. Az egyes vállalatokhoz kapcsolódó egyedi kockázat – bár (tekintettel egy-egy részvény viszonylagos alacsony súlyára a részvényportfólión belül) csak kisebb mértékben, de – kedvezőtlenül is érintheti a Befektetési Jegyek árfolyamát.

Nemzetközi tőkepiaci kockázat

Minden ország esetében a belső makrogazdasági folyamatok mellett a külföldi tőkepiaci trendek is befolyásolják a kötvény- és részvénypiac hozamait. A külföldi befektetők a kötvények, illetve részvények iránti kereslete a befektetők által elvárt hozamfelár mellett függ a külföldi tőkepiacok kamatszintjétől is. Ezáltal a külföldi kamatok is befolyásolják a Befektetési Jegyek árfolyamát. Hasonlóképpen a nemzetközi részvénypiaci hangulat alapvetően meghatározza az adott ország részvényeinek árfolyam-alakulását is.

Devizakockázat

Az Alap eszközeit különböző országok és ott működő vállalatok egymástól eltérő devizanemekben kibocsátott értékpapírjaiba is fektetheti. Ennek következtében az Alap eszközeinek az egyes devizákban kifejezett értéke forintra az adott deviza és a forint közötti árfolyam-ingadozásától függően változhat. Ezáltal a Befektetési Jegyeket megvásárló Befektetőknek bizonyos esetekben az Alap portfólióját alkotó egyedi papírok és azok devizanemei forinttal szemben meghatározott árfolyama ingadozásának kockázatával kell szembenézniük.

Származtatott termékekből eredő kockázat

Az Alap befektetései között – korlátozott mértékben és szigorú szabályok betartásával – származtatott eszközök is szerepelhetnek. A származtatott termékek speciális kockázatokat rejtenek magukban. Ezen termékek likviditása rövid időn belül erősen visszaeshet, valamint jelentős tőkeáttétellel működnek. Ezért előfordulhat, hogy az Alap a nyereséget nem tudja realizálni, illetve likviditási veszteséget kénytelen elkönyvelni. A származtatott ügyleteknél további kockázatot rejt magában az elszámolóár változása. Rövid távon előfordulhat, hogy egy termék tőzsdei elszámolóára eltér a piaci viszonyok (az alaptermék ára és az állampapírok hozama) által indokolt szinttől. Tőzsdén kívüli származtatott ügyletek esetében az ügyletnek nem része az elszámolóházi garancia, ezért ekkor az Alapnak az ügyfél nemteljesítéséből eredő kockázatot is fel kell vállalnia.

Befektetési kockázat

Az Alapkezelő az Alap portfólióját a törvényi szabályozás betartásával és az Alap befektetési politikáját követve saját belátása szerint állítja össze. Annak ellenére, hogy az Alapkezelő minden befektetést részletes elemzést követően hajt végre, nincs garancia arra, hogy az Alap nem szenved el árfolyamveszteséget. A Befektetési Xxxx tulajdonosoknak tudomásul kell venniük, hogy valamennyi befektetés kockázattal jár és az Alapkezelőnek nem áll módjában garantálni az Alap teljesítményét, vagy jövőbeni hozamát.

Reálhozam kockázata

A fogyasztói árindex emelkedése mindig rejt magában némi bizonytalanságot, így előfordulhat, hogy az infláció – bizonyos múltbeli időszakot tekintve – meghaladja az állampapírpiac hozamát. Tekintettel arra, hogy a Befektetési Jegyek nominális hozama alapvetően az állampapír- és részvénypiaci hozamoktól függ, az Alap nominális teljesítménye ezáltal egyes időszakokban az infláció alatt maradhat. Ez pedig a negatív reálhozam kockázatát hordozza magában.

Az Alap eszközeinek likviditási kockázata

Az Alapkezelő a befektetési döntések meghozatala előtt mérlegeli az eszközök likviditását. A portfólióban lévő eszközök likviditása változhat. Ez esetben elképzelhető, hogy ha jelentősen romlik egy eszköz likviditása, akkor azt a nyilvántartási értéke alatt tudja csak az Alapkezelő értékesíteni, ami kedvezőtlenül befolyásolja az Alap nettó eszközértékét, így a Befektetési Jegyek árfolyamát. Kölcsönadott értékpapír esetén likvidációs kockázatot jelent, hogy az ügylet futamideje alatt a kölcsönadott értékpapír nem, vagy csak az ügylet lezárása után értékesíthető.

A Befektetési Jegyek forgalmazása felfüggesztésének kockázata

A Kbftv. 113-116. §-a alapján a Befektetési Jegy folyamatos forgalmazását az Alapkezelő szüneteltetheti, illetve felfüggesztheti az alábbi esetekben:

113. § (1) A befektetési jegyek folyamatos forgalmazása legfeljebb 3 munkanapra szüneteltethető, amennyiben a befektetési jegyek értékesítése, illetve visszaváltása a befektetési alapkezelő, a letétkezelő, illetve a forgalmazó működési körében felmerülő okokból nem végezhető. A szünetelésről rendkívüli közzététel útján kell tájékoztatni a befektetőket és haladéktalanul a Felügyeletet.

(2) Ha a befektetési alapkezelő a forgalomban lévő befektetési jegy mennyiségére felső korlátot állapított meg (forgalmazási maximum), annak elérésekor a befektetési jegyek forgalomba hozatalára addig nem kerül sor, amíg a befektetési jegyek mennyisége a forgalmazási maximum alá nem csökken.

114. § (1) A befektetési alapkezelő a folyamatos forgalmazást - a vételt és a visszaváltást egyaránt - kizárólag a befektetők érdekében, akkor függesztheti fel, ha

a) a befektetési alap adott sorozata szerinti nettó eszközértéke nem állapítható meg, így különösen, ha a befektetési alap saját tőkéje több mint 10 százalékára vonatkozóan az adott eszközök forgalmát felfüggesztik, vagy egyéb ok miatt nem áll rendelkezésre értékelésre alkalmas piaci árfolyam- információ;

b) a befektetési alapkezelő, a letétkezelő vagy a forgalmazó - a 113. § (1) bekezdésben meghatározott eset kivételével - nem képes a tevékenységét ellátni;

c) a befektetési alap nettó eszközértéke negatívvá vált.

(2) A befektetési alapkezelő a befektetési jegyek visszaváltását a befektetők érdekében kizárólag akkor függesztheti fel, ha a leadott visszaváltási megbízások alapján a befektetési jegyeknek olyan mennyiségét kívánják visszaváltani, amely miatt a befektetési alap likviditása - figyelembe véve a befektetési alap eszközeinek értékesítésére rendelkezésre álló időt - veszélybe kerül.

(3) A befektetési alapkezelő az (1) és (2) bekezdésekben meghatározott felfüggesztésről rendkívüli közzététel útján haladéktalanul tájékoztatja a befektetőket, a Felügyeletet, továbbá valamennyi olyan EGT-

állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát, ahol a befektetési jegyet forgalmazzák.

115. § (1) A Felügyelet a befektetők érdekében felfüggesztheti a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását, amennyiben:

a) a befektetési alapkezelő nem tesz eleget tájékoztatási kötelezettségének, vagy

b) a befektetési alap működésének törvényben előírt feltételei nem biztosítottak.

(2) A Felügyelet a befektetési alapkezelő intézkedésének hiányában felfüggesztheti a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását a 114. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben, valamint a befektetési jegyek visszaváltását a 114. § (2) bekezdésében meghatározott esetben.

116. § (1) A felfüggesztés időtartama legfeljebb 30 nap, azzal, hogy az eszközeit legalább 20 százalékban más befektetési alapba fektető befektetési alap esetében a felfüggesztés időtartama a mögöttes befektetési alap felfüggesztési szabályaihoz igazodik. A Felügyelet indokolt esetben a befektetési alapkezelő kérelmére a felfüggesztést további 1 évvel meghosszabbíthatja.

(2) A befektetési jegyek forgalmazását a forgalmazás felfüggesztését kiváltó ok megszűnését követően, vagy amennyiben azt a Felügyelet határozatban elrendeli, haladéktalanul folytatni kell.

(3) A befektetési alap nettó eszközértékét a felfüggesztés ideje alatt is meg kell állapítani és közzé kell tenni.

Nettó eszközérték számításából eredő kockázat

Az Alapkezelő célja az volt az eszközök értékelési szabályainak kialakításakor, hogy a nettó eszközérték a lehető legpontosabban tükrözze a portfólió pillanatnyi értékét. Egyes kevésbé likvid értékpapíroknál azonban előfordulhat, hogy azok utolsó piaci ára, amely az értékelés alapját képezi, nem friss, ezért nem tükrözi helyesen az adott eszköz piaci értékét. Ekkor – miután a nettó eszközérték enyhe felül- vagy alulértékeltséget mutathat – a nettó eszközértéken való forgalmazás miatt a befektetők által realizált hozam minimálisan eltérhet az adott Alap portfólióját alkotó piaci eszközök tényleges értékének változásától.

Az Alap esetleges határozott futamidejűvé alakításának kockázata

Az Alapok határozatlan időre jönnek létre. Az Alapkezelő a Felügyelet engedélyével az Alapot határozott futamidejűvé alakíthatja. Mivel az Alap a határozott futamidő végén végelszámolással megszűnik, ezért a befektetők esetleg az általuk szándékolt idő lejárta előtt kénytelenek Befektetési Jegyeiket visszaváltani.

Az Alap megszűnésének kockázata

Az Alap megszűnik abban az esetben, ha a befektetési alap nettó eszközértéke negatívvá vált; ha az alap nettó eszközértéke 3 hónapon keresztül, átlagosan nem éri el a húszmillió forintot; ha a befektetési alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedélyét a Felügyelet visszavonta; ha a Felügyelet kötelezte a befektetési alapkezelőt a befektetési alap kezelésének átadására, azonban a befektetési alap kezelését egyetlen befektetési alapkezelő sem veszi át; ha a befektetési jegyek folyamatos forgalmazása vagy a befektetési jegyek visszaváltása felfüggesztésének megszűnését követően a folyamatos forgalmazás feltételei továbbra sem biztosítottak; illetve amennyiben az alapkezelő üzletpolitikai megfontolásból így dönt.

Hitelkockázat

A hitelkockázat a kibocsátó fizetőképességének változását írja le, amelyre hatással lehetnek a tőkepiacok általános tendenciái. A kezelt alap portfólióját jelentős mértékben meghatározó befektetési eszközök, a bankbetétek és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a betét-felvevő pénzintézetek, illetve értékpapír kibocsátók esetleges csődje, fizetésképtelensége szélsőséges esetben az alap portfóliójában szereplő ezen eszközök értékének drasztikus csökkenéséhez, akár teljes megszűnéséhez vezethet. Az Alapkezelő bankbetétbe, illetve hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba kizárólag gondos mérlegelést követően fekteti az alap tőkéjét. Ennek ellenére, a leggondosabb kiválasztás mellett is teljes bizonyossággal nem zárható ki ezen intézmények, államok fizetésképtelenné válása az Alap futamideje alatt.

Működési kockázat

Annak kockázata, hogy az információs rendszerek hibája, emberi hiba, szándékos károkozás, vagy valamilyen elemi kár miatt a rendszer nem, vagy nem az elvárt módon működik.

A letétkezelő kockázata

Az Alap portfóliójában szereplő befektetési eszközöket a Letétkezelő elkülönített számlán tartja nyilván. A Letétkezelő a meghatározott törvényi szabályoknak és tőkekövetelményeknek megfelel.

Adószabályok változásának kockázata

A Befektetési Jegyekre vonatkozó szabályok a Kezelési Szabályzat írásának időpontjában alapvetően kedvezőek a magánszemélyekre nézve. Ezek és a befektetési alapok adózására vonatkozó kedvező előírások a jövőben esetleg kedvezőtlen irányban is változhatnak.

Partnerkockázat

Amennyiben az Alapkezelő által az Alap nevében kötött ügyletekben közreműködő partnerek kötelezettségeiknek nem tesznek eleget maradéktalanul, ez hátrányosan befolyásolhatja az Alap Nettó Eszközértékét és a Befektetési Jegyek árfolyamát.

A tranzakciós ár ismeretének hiányában történő megbízás kockázata

A Befektetési Xxxxxx adott vételi és visszaváltási megbízás megadásának időpontjában a Befektetők nem ismerik a Befektetési Jegyek pontos árfolyamát, amelyen a megbízás teljesülni fog. A teljesüléskori árfolyam csak két banki munkanappal a megbízást követően válik ismertté. Bár az Alapkezelő Xxxxx Xxxxxxxxxxx meghatározására szolgáló – jelen Kezelési Szabályzatban rögzített – értékelési elvek és módszerek rögzítésével törekedett arra, hogy a Befektetési Jegyek teljesüléskori árfolyama az Alap befektetéseinek megbízásnapi árait tükrözze, a pontos árfolyam ismeretének hiánya kockázatot jelent.

Fenntarthatósági kockázat

olyan környezeti, társadalmi vagy irányítási esemény vagy körülmény, melynek bekövetkezése, illetve fennállása tényleges vagy potenciális, lényeges negatív hatást gyakorolhat a befektetés értékére.

ÉRTÉKPAPÍR KÖLCSÖNBE ADÁSAKOR FELMERÜLŐ TOVÁBBI KOCKÁZATOK:

Portfólióátstrukturálási kockázat:

A futamidő alatt a kölcsönadott értékpapír gátja lehet a befektetési portfólió megfelelő átstrukturálásának.

Piaci kockázat:

A futamidő alatt az adott értékpapírral kapcsolatos bármilyen új piaci információ, esemény kapcsán nem, vagy csak korlátozottan végezhető befektetési ügylet.

Limitkockázat:

A kölcsönadott papírok kikerülnek az tulajdonos portfóliójából, így az előírt befektetési korlátozások betartása nehézséget okozhat.

Óvadéki kockázat:

Amennyiben az óvadék mértéke nem kellően magas a napon belüli ármozgáshoz képest, akkor előfordulhat, hogy nemteljesítés esetén az óvadék nem nyújt kellő fedezetet.

Idő előtti visszaadási kockázat:

Amennyiben a kölcsönbe vevőnek lehetősége van a futamidő előtti a papírokat visszaadni, akkor ez nem tervezett nehézségeket okozhat (pl. limitek betartása, portfólió kényszerátstrukturálása).

Társasági eseményhez kapcsolódó kockázat:

Amennyiben a futamidő alatt az értékpapírokhoz kapcsolódó társasági esemény (pl. split, bónuszrészvény, felvásárlási ajánlat) történik, akkor az eredeti tulajdonosnak nincs joga közvetlenül eljárni.

Szavazati joghoz kapcsolódó kockázat:

Az értékpapír kölcsönadásával a szavazati jog is átszáll, így a futamidő alatti új információk fényében előfordulhat, hogy az eredeti tulajdonos a közgyűlésen szeretett volna a szavazati jogával élni.

Az Alap a Kbftv. 16.§ (5) bekezdésében előírt feltételeknek való megfelelése:

Az esetleges szakmai felelősséggel kapcsolatos, az HOLD Alapkezelő Zrt. által végzett tevékenységből származó az Alapkezelő jogi felelősségi körébe tartozó tevékenységek gondatlan ellátása révén valamely releváns személy által okozott vesztség vagy kár kockázatainak fedezésére a HOLD Alapkezelő Zrt. rendelkezik a Nexus Underwriting Ltd. biztosítónál 2022.12.20. napján kötött 1 000 000 EUR összegű szakmai felelősség biztosítással

Az Alap különböző kockázattípusoknak való kitettségét a következő táblázat mutatja:

Politikai kockázat	xx
Belföldi makrogazdasági kockázat	xxx
Belföldi egyedi és részvénypiaci kockázat	xxx

Nemzetközi tőkepiaci kockázat	xxxx
Devizakockázat	xxxx
Származtatott termékekből eredő kockázat	xxxx
Befektetési kockázat	xxxx
Reálhozam kockázata	xxx
Alapok eszközeinek likviditási kockázata	xxxx
Befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztésének kockázata	x
Nettó eszközérték számításából eredő kockázat	x
Az Alap esetleges határozott futamidejűvé alakításának kockázata	x
Megszűnés kockázata	x
Letétkezelő kockázata	x
Adószabályok változásának kockázata	xx
Partnerkockázat	xxxx
Hitelkockázat	x
Fenntarthatósági kockázat	x
Működési kockázat	x
A tranzakciós ár ismeretének hiányában történő megbízás kockázata	xxx
Értékpapír kölcsönbe adásából származó egyéb kockázatok	x

Magyarázat: xxxx: jelentős xxx: számottevő xx: nem elhanyagolható x: nem jelentős, minimális -: nincs

Az Alapkezelő a Kbftv. 36.§-ában meghatározottaknak megfelelő likviditási rendszert és eljárásokat alkalmaz annak biztosítása érdekében, hogy nyomon kövesse az Alap likviditási kockázatát, valamint, hogy az Alap befektetéseinek likviditási profilja megfeleljen az Alap kötelezettségeinek. Az Xxxxxxxxxx mindenkor biztosítja, hogy az Alap befektetési stratégia, a likviditási profilja és a visszaváltási politikája összhangban álljanak egymással.

A likviditáskezelés szempontjából a folyamatos forgalmazás időszakában a Befektetési Jegyek befektető által történő visszaváltásának szabályait jelen Kezelési Szabályzat 42.1. pontja tartalmazza.

Likviditáskezelés biztosítja legalább, hogy:

1. az Alapkezelő folyamatosan biztosítja az alapkötelezettségeinek megfelelő likviditási szint fenntartását, amely az Alap eszközeinek a piacon fennálló relatív likviditására vonatkozó értékelésen alapul, figyelembe véve a lezáráshoz szükséges időt és azt az árat vagy értéket, amelyen az említett eszközök lezárhatók, valamint az egyéb piaci kockázatokkal vagy tényezőkkel szembeni érzékenységüket;

2. az Alapkezelő folyamatosan nyomon követi az Alap eszközportfóliójának likviditási profilját, tekintettel az egyes eszközök fedezeti hozzájárulására, amely jelentős hatást gyakorolhat a likviditásra, valamint tekintettel a lényeges kötelezettségekre, valamint a feltételes vagy másmilyen kötelezettségvállalásokra, amelyekkel az Alap alapkötelezettségeivel kapcsolatosan rendelkezhet. E célból az Alapkezelő figyelembe veszi az Alap befektetői bázisának profilját, a befektetések relatív méretét és az ezekre a befektetésekre vonatkozó visszaváltási határidőket;

3. amennyiben az Alap más kollektív befektetési vállalkozásokba fektet be - kivéve, ha a másik kollektív befektetési vállalkozás a szabályozott piacon vagy azzal egyenértékű, harmadik országbeli piacon aktívan kereskedik - az Alapkezelő nyomon követi az ezen más kollektív befektetési vállalkozások kezelői által elfogadott likviditáskezelési megközelítést, többek között időszakos felülvizsgálatok lefolytatásával, amelyek célja az azon alapul szolgáló kollektív befektetési vállalkozások visszaváltási politikájában bekövetkezett változások nyomon követése, amelyekbe az Alap befektet;

4. az Alapkezelő megfelelő likviditásmérési rendszereket és eljárásokat vezet be és tart fenn a pozíciók,

valamint az Alap eszközportfóliójának likviditási profiljára jelentős hatást gyakorló, tervezett befektetések mennyiségi és minőségi kockázatainak értékelésére annak érdekében, hogy megfelelően mérni lehessen azok általános likviditási profilra gyakorolt hatását;

5. az Alapkezelő mérlegeli és bevezeti az általa kezelt Alap likviditási kockázatának kezeléséhez szükséges eszközöket és rendelkezéseket, beleértve a különös rendelkezéseket is. Az Alapkezelő azonosítja azoknak a körülményeknek a típusait, amelyekben ezek az eszközök és rendelkezések mind rendes, mind pedig rendkívüli körülmények között alkalmazhatók.

Likviditási korlátok

Az Alapkezelő – figyelembe véve az Alap jellegét, nagyságrendjét és összetettségét – az Alap alapkötelezettségeinek és visszaváltási politikájának megfelelő, az Alap likviditására vagy illikviditására vonatkozó korlátokat alkalmaz és tart fenn, a mennyiségi és minőségi kockázati korlátokkal kapcsolatosan meghatározott követelményekkel összhangban.

Az Alap féléves és éves jelentése tartalmazza az Alap tekintetében az alábbi információkat:

a) az Alap olyan eszközeinek aránya, amelyekre nem likvid jellegüknél fogva különleges szabályok vonatkoznak

b) az Alap likviditáskezelésével kapcsolatos minden, az adott időszakban kötött új megállapodás

c) az Alap aktuális kockázati profilja és az Alap által e kockázatok kezelése érdekében alkalmazott kockázatkezelési rendszerek.

26.2 Tájékoztatás az ABAK fenntarthatósági keretrendszeréről, a fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe való integrálásáról

Az SFDR célja egy olyan keretrendszer megteremtése, amely hozzájárul a befektetők átlátható, világos és harmonizált tájékoztatásához a fenntarthatósággal kapcsolatos információk tekintetében, ezáltal is a megalapozott befektetési döntés meghozatalát támogatva.

Az Alapkezelő figyelemmel szervezeti méretére, tevékenységeinek jellegére, összetettségére és nagyságrendjére, valamint az általa kezelt befektetési alapokra:

▪ az SFDR 4. cikke (1) bekezdés b) pontja alapján nem veszi figyelembe a befektetési döntéseknek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásait, melynek indokait a xxxxx://xxxx.xx/xxxxxxxxxx honlapon a Fenntartható Befektetések menüpont alatti közzétételekben rögzíti továbbá

▪ az SFDR 6. cikke alapján pedig az általa kezelt Alap vonatkozásában – a lenitekben kifejtett indokok alapján – úgy integrálja befektetési folyamataiba a 26. pont általános kockázati blokkjában felsorolt fenntarthatósági kockázatokat, hogy azokat nem kezeli önálló kategóriaként, hanem a piaci kockázatok részeként veszi számba őket. Az Alapkezelő a fenntarthatósági kockázatok kezelését a befektetési döntés meghozatalának és az ahhoz kapcsolódó kockázatkezelési folyamat elemének tekinti. A fenntarthatósági kockázatok figyelembevételére a többi kockázati kategóriával együtt kerül sor.

▪ Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések nem veszik figyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós kritériumokat.

Az Alapkezelő az SFDR 7. cikke alapján, a 4. cikk b pontjával összhangban az Alap vonatkozásában sem veszi figyelembe a főbb káros hatásokat, amíg nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű és minőségű információ ezek teljeskörű elemzésére. Amíg az Xxxxxxxxxx nem tudja teljeskörűen figyelembe venni a káros hatásokat, addig az Alap vonatkozásában is ez az álláspont érvényesül.

A fenntarthatósági kockázatok önmagukban is jelentősek lehetnek, de hatással bírhatnak más kockázati tényezőkre is. Lehetnek olyan befektetési eszközök a portfólióban, amelyekre pozitívan, és olyanok is, amelyekre negatívan hatnak a fenntarthatósági kockázatok. A fenntarthatósági kockázatok potenciális negatív hatása hátrányosan befolyásolhatja az Alap befektetési értékét. Az Alapkezelő a kockázatkezelési folyamat során arra törekszik, hogy ezeket a kockázatokat minél hamarabb felismerje, annak érdekében, hogy időben kezelni tudja.

Az Alapkezelő által alkalmazott fenntarthatósági kockázatokra vonatkozó integrációról részletes információk a Fenntarthatósági szabályzatban találhatóak, a https://hold.hu/alapkezelo weboldalon.

V. AZ ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE

27. A nettó eszközérték megállapítása, közzétételének helye és ideje, a hibás nettó eszközérték számítása esetén követendő eljárás:

Az Alap nettó eszközértékét a Kezelési Szabályzatban foglaltak alapján az Alapkezelő állapítja meg.

A T napra vonatkozó egy Befektetési Jegyre jutó nettó eszközértéket – ami megegyezik a Befektetési Jegyek vételi és visszaváltási árával – a T napon birtokolt eszközökből és kötelezettségekből számított nettó eszközérték és a T+1 napon forgalomban levő Befektetési Jegyek darabszámának hányadosaként kell kiszámítani. Az Alapkezelő az Alapok egy Befektetési Jegyre jutó nettó eszközértékét 6 tizedesjegy pontossággal számítja ki, így a vételi és visszaváltási ár is 6 tizedesjegy pontosságú.

Az Alap T napra vonatkozó nettó eszközértékét az Alapkezelő T+1 napon állapítja meg oly módon, hogy az Alap által T napon birtokolt eszközök piaci értékét azok T napi árfolyamadatainak segítségével meghatározza, és ebből levonja az Alapot T napig terhelő kötelezettségeket.

Az Alap T napi forgalmazásának árbázisát képező nettó eszközértéke naponta kerül kiszámításra, melyet az Alapkezelő T napi dátummal ellátva az Alapkezelő https://hold.hu/alapkezelo honlapján tesz közzé T+2. napon.

A befektetési alapkezelő vagy megbízása alapján a letétkezelő a nyilvánosság számára köteles biztosítani az általa kezelt nyilvános befektetési alapok múltbeli - ha a befektetési alap legalább 5 éve működik - 5 éves, ennek hiányában a teljes működési időszakra vonatkozó egy jegyre jutó nettó eszközérték adatainak elérhetőségét.

A befektetési alap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás nettó eszközértéket a hiba feltárását követő legközelebbi nettó eszközérték megállapításkor a hiba bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal javítani kell, amennyiben a hiba mértéke meghaladja a befektetési alap nettó eszközértékének egy ezrelékét. A javítás során a megállapított hiba bekövetkezésének időpontjában érvényes mértékének megfelelően kell módosítani a nettó eszközértéket minden olyan napra vonatkozóan, amelyet a feltárt hiba a későbbiek során érintett. A javított nettó eszközértéket közzé kell tenni

 Nem minősül hibának az olyan hibás piaci árfolyam és adatközlés, amely nem az Alapkezelő érdekkörében merült fel, feltéve, hogy az Alapkezelő és a Letétkezelő a tőle elvárható gondossággal járt el a nettó eszközérték megállapítása során.

 Ha befektetési jegy forgalmazására hibás nettó eszközértéken került sor, a hibás és a helyes nettó eszközérték szerint számított forgalmazási ár közötti különbséget a befektetővel 30 napon belül el kell számolni, kivéve, ha

 a hibás nettó eszközérték-számítás miatti, egy befektetési jegyre jutó forgalmazási ár különbség mértéke nem éri el a helyes nettó eszközértéken egy befektetési jegyre számított forgalmazási ár egy ezrelékét,

 a hibás és a helyes nettó eszközértéken számított forgalmazási ár különbségéből származó elszámolási kötelezettség összegszerűen nem haladja meg befektetőnként az egyezer forintot, vagy

 az Alapkezelő a nettó eszközérték-számításában feltárt hiba esetén, annak javítása eredményeképpen a befektetési jegy forgalmazási árában keletkező különbségből adódó elszámolási kötelezettség kapcsán a befektetőt terhelő visszatérítési kötelezettségtől eltekint azzal, hogy ez esetben a befektetési alapot ért vagyoncsökkenést az Alapkezelő pótolja a befektetési alap számára.

A Kbftv 38.§ 4. bekezdésének b) pontjának felhatalmazása alapján az értékelést az Alapkezelő maga végzi el. Az Alapkezelő a független értékelési feladatot a befektetés kezelési funkciótól és a javadalmazási politikától függetlenül, elkülönítetten végzi. Az Alapkezelő összeférhetetlenségi szabályzatában megfelelő óvintézkedéseket határozott meg és működtet az összeférhetetlenség kialakulásának elkerülése és a munkavállalók túlzott befolyásolásának megelőzése érdekében.

Az Alapkezelő felel az Alap eszközeinek helyes értékeléséért, az Alap nettó eszközértékének kiszámításáért és a nettó eszközérték közzétételéért.

Az értékelési elveket az Alapkezelő a Kbftv. 38. §-ban foglalt elvárások figyelembevételével határozta meg, különös tekintettel a nehezen értékelhető eszközök értékelésére vonatkozó előírásokra. Az alábbiakban

meghatározott, eszköz típusonkénti értékelési eljárás biztosítja, hogy az alap eszközeinek értéke minden pillanatban megállapítható legyen.

Az Alap egyes eszközeinek E-napi piaci értékét az alábbiak szerint kell meghatározni.

Folyószámla, lekötött betét:

A folyószámlán elhelyezett pénzösszegek értékelésekor az E-napi folyószámla-egyenleget az előző kamatfizetés óta E-napig eltelt időszakra jutó elhatárolt kamatok összegével meg kell növelni. A lekötött betétek összegét az E-napig elhatárolt kamatok összegével kell megnövelni. Amennyiben a kamatperiódus végén a számított (elhatárolt) időarányos kamat és jóváírt kamat között különbség mutatkozik, a kamatkülönbség a jóváírás napi nettó eszközértékben kerül elismerésre.

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények, kincstárjegyek, jelzáloglevelek):

a) Az Alap tulajdonában lévő, a tőzsdén jegyzett fix és változó kamatozású kötvények és jelzáloglevelek esetén (kivéve a b) pontba tartozó kötvényeket)– az elsődleges forgalmazói rendszerbe bevezetett, valamint a 3 hónapnál rövidebb hátralévő futamidejű államkötvényeket kivéve

– egységesen az E-napig tartó időszakban az utolsó tőzsdei záró nettó árfolyam felhasználásával kell értékelni oly módon, hogy a nettó árhoz a piaci érték meghatározásakor hozzá kell adni az E-napig felhalmozott kamatokat.

b) Az olyan devizában denominált kötvények esetén, amelyekre a Bloomberg a legutolsó fél évben, de legalább a kötvény indulása óta minimum heti rendszerességgel közöl záróárat, ott az utolsó Bloomberg záró nettó árfolyam (Mid Price) felhasználásával kell értékelni a kötvényt oly módon, hogy a nettó árhoz a piaci érték meghatározásakor hozzá kell adni az E-napig felhalmozott kamatokat.

c) Az elsődleges forgalmazói rendszerbe bevezetett (3 hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű fix és változó kamatozású állampapírok, illetve diszkontkincstárjegyek esetén az Államadósság Kezelő Központ (a továbbiakban: ÁKK) által az E-napon, illetve annak hiányában az azt megelőző legutolsó munkanapon közzétett legjobb vételi és eladási nettó árfolyamok számtani átlaga és az E-napig felhalmozott kamatok összegeként kell a piaci értéket meghatározni.

d) A 3 hónapnál rövidebb hátralévő futamidejű államkötvények, diszkontkincstárjegyek és MNB- kötvények – ideértve az állami készfizető kezességgel rendelkező értékpapírokat is – esetén az ÁKK által az E-napon, illetve annak hiányában az azt megelőző legutolsó munkanapon közzétett 3 hónapos referenciahozam felhasználásával az E-napra diszkontált (lineáris kamatszámítással, 360 napos éves bázison) bruttó árfolyamként kell a piaci értéket meghatározni.

e) Ha a tőzsdére bevezetett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak – az elsődleges forgalmazói rendszerbe bevezetett és a 3 hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű állampapírokat, valamint a vállalati diszkontpapírokat kivéve – nincsen 30 napnál nem régebbi árfolyama, akkor a piaci érték meghatározása a tőzsdén kívüli kereskedelem szerinti regisztrált és az E-napig közzétett utolsó, forgalommal súlyozott nettó átlagár és az E-napig felhalmozott kamat felhasználásával történik, ha ez az adat nem régebbi 30 napnál. Ugyanezen módszert kell alkalmazni a tőzsdére be nem vezetett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra.

f) A tőzsdére bevezetett vállalati, kupon nélküli diszkontpapírok esetében az E napi ár meghatározása a legutolsó tőzsdei záróárnak megfelelő hozam segítségével történik, úgy, hogy a záróárhoz tartozó hozammal kell a diszkontpapír névértékét E napra diszkontálni. Ugyanezen módszert kell alkalmazni a tőzsdére be nem vezetett vállalati, kupon nélküli diszkontpapírokra, azzal a különbséggel, hogy a diszkontáláshoz felhasználandó hozamot a papír legutolsó a tőzsdén kívüli kereskedelem szerinti regisztrált ára, annak hiányában a beszerzési ára alapján kell kalkulálni. E pont alól kivételt képeznek a b) pontba tartozó devizás kötvények.

g) Ha a fenti értékelési módszerek nem használhatóak, akkor a nettó beszerzési árat kell felhasználni oly módon, hogy a piaci érték meghatározásakor hozzá kell adni az utolsó kamatfizetés óta az E-napig felhalmozott kamatokat.

h) Zártkörű hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 3 árjegyző által jegyzett legjobb vételi és eladási hozam középértékeinek átlaga alapján E napra számított bruttó árfolyamon, ennek hiányában a beszerzéskori hozammal E napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre.

Amennyiben felmerülhet annak a lehetősége, hogy a Bloombergen közzétett árfolyaminformációk, illetve az a) – h) pontokban ismertetett értékelési módszerekkel kapott értékek nem tükrözik hűen egy instrumentum valódi piaci árát, úgy az Értékelési Bizottság dönti el azalkalmazandó értékelési eljárást. Az Értékelési Bizottság megvizsgálja, hogy álláspontja szerint milyen értékelési mód fejezi ki az instrumentum valódi értékét (pl. egyedileg bekért árjegyzés, becsült

/ kalkulált ár, stb.. Az előzőek alapján megállapított értéket – a megfelelő információk /

dokumentumok megküldése mellett – az Alapkezelő a Letétkezelővel is egyezteti. A nettó eszközérték megállapítása során a Letétkezelő által ellenőrzött és jóváhagyott érték vehető figyelembe.

Részvények (és „exchange traded fund”-ok, ETF-ek):

a) a tőzsdére bevezetett részvényeket és ETF-eket az E-napi tőzsdei záróárfolyam szerint kell értékelni;

b) ha az adott napon nem történt üzletkötés, akkor a legutolsó tőzsdei záróárfolyamot kell használni, ha ez az árfolyam az E-naphoz képest 30 napnál nem régebbi;

c) amennyiben az adott tőzsdére bevezetett részvényre legalább 30 napja nem történt kötés a tőzsdén, akkor a tőzsdén kívüli kereskedelem szerinti és a BÉT hivatalos lapjában közzétett utolsó súlyozott átlagárfolyam alapján kell meghatározni az eszköz értékelési árfolyamát, ha az nem régebbi 30 napnál;

d) a tőzsdére nem bevezetett részvény esetében a tőzsdén kívüli kereskedelem szerinti regisztrált és a BÉT hivatalos lapjában közzétett utolsó súlyozott átlagárfolyam alapján kell meghatározni az eszköz értékelési árfolyamát, ha az nem régebbi 30 napnál;

e) ha egyik módszer sem alkalmazható, akkor függetlenül annak régiségétől, az utolsó tőzsdei, ennek hiányában tőzsdén kívüli árfolyam, illetve a beszerzési ár közül az alacsonyabbat kell figyelembe venni.

f) abban az esetben, ha tőzsdére bevezetett részvény kereskedése Felügyeleti határozat miatt több, mint két napra fel van függesztve és az Alapkezelőhöz olyan, a részvényre vonatkozó vételi vagy eladási ajánlat érkezik, amely legalább 10 százalékkal kedvezőbb, mint a felfüggesztés előtti tőzsdei záróárfolyam és az ajánlat pénzügyileg megalapozott, a részvényt az ajánlati áron kell értékelni abban az esetben, ha az ajánlattal érintett részvények darabszámának és az ajánlatban szereplő árfolyam és a felfüggesztés előtti tőzsdei záróárfolyam különbségének szorzata meghaladja az Alap nettó eszközértékének 1 százalékát.

Nyíltvégű befektetési alapok jegyei

Nyíltvégű befektetési alapok jegyeinek E napi értéke az a hivatalos nettó eszközérték, amelyen a befektetési jegyek E napon visszaválthatóak. Ennek megfelelően a befektetési jegyek E napi értékének meghatározásához az adott befektetési jegy E napi (forgalmazásra vonatkozó) hivatalos egy jegyre jutó nettó eszközértékét kell használni.

Zártvégű befektetési alapok jegyei

A HOLD Alapkezelő Zrt. által kezelt zártvégű befektetési alapok jegyeinek E-napi értéke a HOLD Alapkezelő Zrt. által közzétett hivatalos nettó eszközérték.

Nem a HOLD Alapkezelő Zrt. által kezelt zártvégű befektetési alapok esetében:

a) Amennyiben az adott zártvégű befektetési alap jegyeire van árjegyzés, akkor azok az E napi vételi és eladási árjegyzés középértékén kerülnek értékelésre.

b) Amennyiben az adott zártvégű befektetési alap jegyeire nincs árjegyzés, de a befektetési jegyek tőzsdén kereskedettek, akkor azok a legutolsó – 30 napnál nem régebbi – tőzsdei záróárfolyamon kerülnek értékelésre.

c) Amennyiben az adott zártvégű befektetés alap jegyeire nincs árjegyzés és tőzsdén sem kereskedettek, illetve tőzsdei áruk 30 napnál régebbi, akkor azokat az E napi egy jegyre jutó eszközértéken kerülnek értékelésre.

Külföldi befektetések értékelése:

A külföldi befektetések révén keletkezett pozíciók devizában kifejezett értékét az E-napon közzétett, ennek hiányában a legutolsó nyilvánosságra hozott MNB-középárfolyam felhasználásával kell forintban kifejezni (MNB-ár). Emellett minden devizapárra letöltésre kerül a Bloombergről a londoni idő szerint 14:30-kor fixált középár (Bloomberg-ár). Abban az esetben, ha az EURHUF, USDHUF vagy JPYHUF devizapárok közül legalább egynek a Bloomberg-ára minimum 1%-kal eltér az MNB-ártól, akkor a valódiság elvének, valamint a legfrissebb piaci árfolyamok használatának érdekében az értékeléshez az E-napra minden devizapárra a Bloomberg-árat kell használni.

Azon devizapárok MNB-ára, amelyekre nincs publikált MNB-ár, a legkevesebb plusz számítással szintetikusan kerülnek előállításra a leglikvidebb MNB-árakból (európai devizapárok esetén lehetőleg EURHUF, a többi devizánál USDHUF árfolyamok felhasználásával).

Azon devizapárok esetén, amelyekre nincs (londoni) 14:30-kor fixált Bloomberg-ár, meg kell keresni az E-napon a 14:30 és 10:30 között utoljára (fél óránként) fixált árat, és azt használni a fentiek alapján Bloomberg-árként. Azon devizapárok, amelyekre egyáltalán nincs félóránként fixált ár, a legkevesebb plusz számítással szintetikusan kerülnek előállításra a leglikvidebb Bloomberg-árakból (európai devizapárok esetén lehetőleg euró, a többi devizánál USA dollár árfolyamának felhasználásával).

Azon devizapárokra, amelyek egyik lábának devizájára egy időpontra sincs Bloomberg-ára, ott a Bloomberg London Composite (CMPL) árat, ennek hiányában az MNB-árat kell használni.

1. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok:

a) az Alap tulajdonában lévő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat egységesen az utolsó nyilvánosságra hozott nettó árfolyam és az E-napig számított felhalmozott kamatok összegeként kell értékelni;

b) ha a fenti értékelési módszer nem használható, akkor a nettó beszerzési árat kell felhasználni oly módon, hogy a piaci érték meghatározásakor hozzá kell adni az értékpapír utolsó kamatfizetése óta az E-napig felhalmozott kamatokat.

2. Részvények:

a) a tőzsdére és elismert értékpapírpiacra bevezetett részvényeket az E-napi záróárfolyam, annak hiányában az E-napra nyilvánosságra hozott árfolyam szerint kell értékelni;

b) ha az árfolyam keletkezésének helyén az adott napon nem történt üzletkötés, akkor a legutolsó nyilvánosságra hozott árfolyamot kell használni, ha ez az árfolyam az E-naphoz képest 30 napnál nem régebbi;

c) ha egyik módszer sem alkalmazható, akkor a beszerzési árat kell használni.

3. Befektetési jegyek és egyéb kollektív befektetési értékpapírok:

a) tőzsdére bevezetett befektetési jegyeket és kollektív befektetési értékpapírokat az E-napi, annak hiányában az azt megelőző legutolsó napi tőzsdei záróárfolyamon kell értékelni – amennyiben ez 30 napnál nem régebbi. Amennyiben nincs a kollektív befektetési értékpapírok értékeléséhez használható – 30 napnál nem régebbi – tőzsdei záróárfolyam, úgy az adott alapkezelő által az E- napig közzétett utolsó egy jegyre jutó nettó eszközértéket kell figyelembe venni. Ha az E-napig közzétett utolsó nettó eszközérték időpontját követően az alap hozamot fizetett – és a hozamfizetés óta nincs hivatalosan közzétett eszközérték –, úgy a hozammal csökkentett egy jegyre jutó nettó eszközértékkel kell kalkulálni.

b) tőzsdére be nem vezetett nyíltvégű befektetési jegyeket és egyéb kollektív befektetési értékpapírokat az E-napra vonatkozó (E-napi dátummal megjelenő), azaz az adott befektetési alap tájékoztatója szerinti E-napi egy jegyre jutó nettó eszközértéken, annak hiányában az azt megelőző legutolsó napi egy jegyre jutó nettó eszközértéken kell figyelembe venni. A zártvégű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyek – amennyiben az adott zártvégű befektetési alap jegyeire van 30 napnál nem régebbi árjegyzés, akkor – az E napi vételi és eladási árjegyzés középértékén kerülnek értékelésre. Mindezek hiányában az alapkezelő által az E-napig közzétett utolsó egy jegyre jutó nettó eszközértéket kell figyelembe venni

Rövid (short) pozíció értékelése

A rövid pozíció E-napi értékének kiszámításához a kölcsönvett instrumentumok fenti értékelési módszerek alapján meghatározott E-napi (vagy annak hiányában a legutolsó) piaci árfolyama és mennyisége alapján számolt kötelezettségállományt kell figyelembe venni. (Ezzel szemben áll az instrumentumok eladásából származó eszközök fenti értékelési módszerek alapján számolt piaci értéke.)

Amennyiben az adott értékpapír esetén az annak megfelelő fenti árazási módszer – az értékpapír piaci árának valamely piaci szereplő által történő vélelmezhetően szándékos eltérítése miatt – nem az adott értékpapír valós értékét tükrözi, az Alapkezelőnek joga van az adott értékpapír árát azon módszer segítségével meghatározni, amely legjobban megfelel a valódiság elvének.

Bármely tőzsdére bevezetett eszközre

Abban az esetben, ha egy tőzsdére bevezetett eszköz kereskedése fel van függesztve bármilyen, az árfolyamot lényegesen befolyásoló hír (például vételi vagy eladási ajánlat, csőd, stb.) miatt, az Alapkezelőnek az eszköz értékelésénél mérlegelési joga van. Ha a hír ismeretében az eszköz Alapkezelő által számolt fair ára olyan mértékben változna az utolsó tőzsdei árhoz képest, hogy az az Alap nettó eszközértékében 0,5 százaléknál nagyobb eltérést okozna, az Alapkezelőnek joga van a befektetők védelmében az eszközt az általa számolt fair áron értékelni. A döntésről az Alapkezelő

egyeztet a Letétkezelővel, és a számítás módjáról feljegyzést készít.

29. A származtatott ügyletek értékelése:

Tőzsdei származtatott ügyletek

a) Tőzsdei határidős ügyletek (futures): A nyitott tőzsdei határidős ügyleteket az adott instrumentumra kialakult E napi hivatalos elszámolóáron kell figyelembe venni. Ennek megfelelően a határidős pozíció értéke E napon megegyezik az E napi hivatalos elszámolóár és az azt megelőző utolsó elszámolóár különbözetének, valamint a kontraktusok méretének és mennyiségnek a szorzatával.

b) Tőzsdei opciós ügyletek: a nyitott tőzsdei opciós ügyletek az E napi tőzsdei opciós záróáron (elszámolóáron) kerülnek értékelésre. Amennyiben E napon tőzsdei ár nem áll rendelkezésre, a tőzsdei opciók értékelését a nem tőzsdei opciók szabályai szerint kell elvégezni.

Tőzsdén kívüli származtatott ügyletek:

1. Határidős (forward) megállapodások

A forward vételi megállapodás E-napi piaci értéke a mögöttes instrumentum (alaptermék) E-napi – a határidős ügylet teljesítéséig várható pénzáramlások jelenértékével csökkentett – piaci értékének és a forward megállapodásban szereplő vételi árfolyam E-napra vonatkozó jelenértékének a különbségével egyezik meg.

A forward eladási megállapodás E-napi piaci értéke a forward megállapodásban szereplő eladási árfolyam E-napra vonatkozó jelenértékének és a mögöttes instrumentum (alaptermék) E-napi – a határidős ügylet teljesítéséig várható pénzáramlások jelenértékével csökkentett – piaci értékének a különbségével egyezik meg.

A jelenérték-számítás során használt kamatok forrása forint esetében a Magyar Nemzeti Bank E-napi BUBOR-kamatfixingjei, egyéb devizák esetében a Bloomberg oldalán található pénzpiaci kamatok közepe (bid/ask jegyzés egyszerű számtani átlaga), annak hiányában az E-napi utolsó ár (Last price)

2. Opciós ügyletek:

A vásárolt opció értéke a nettó eszközértéket növeli, az eladott (kiírt) opció értéke pedig azt csökkenti.

Az opció értékét az alaptermék jellegét is figyelembe vevő – az adott alaptermékre szóló opciós piacon legelterjedtebb –értékelési modell segítségével kell meghatározni. (Ennek megfelelően a részvényre szóló vételi és eladási opciók értékének meghatározása a Black-Scholes képlet segítéségével történik.) Az értékeléshez a legutolsó bekerüléshez tartozó beszerzési árból visszaszámolható implikált volatilitást kell felhasználni.

Az Alapkezelő az óvatosság és a valódiság elvének egyidejű figyelembevételével indokolt esetben dönthet úgy, hogy vásárolt opció esetén a fenti árazási módszerrel kapott értéknél alacsonyabb, eladott (kiírt) opció esetén pedig (abszolút értékben) a fenti árazási módszerrel kapott értéknél magasabb áron értékeli az opciót.

Swap ügyletek:

A swap ügylet a kétoldali ellentétes irányú kötelezettségek E napra számolt jelenértékének különbözeteként kerül értékelésre. A kötelezettségek jelenértékének kiszámításához a kötelezettség hátralévő futamidejéhez legközelebb eső két bankközi kamat vagy 1 évnél hosszabb instrumentum esetén nyilvánosan hozzáférhető zéró kupon görbe pontjai napokkal súlyozott átlagának megfelelő diszkontrátát kell alkalmazni.

Repó ügyletek (fordított repó):

a) Repó ügylet (visszavásárlási megállapodás) során az ügylet tárgyát képező befektetési eszköz E napi értékét az adott eszközre érvényes értékelési elvek alapján E napra számolt piaci értékeként kell meghatározni, és ehhez a repóügyletek során az eladási és visszavásárlási ár közötti árfolyam- különbözet E napig számolt időarányos részét hozzá kell adni, továbbá kötelezettségként be kell állítani az eladási árat, valamint a vételi és az eladási ár különbözetének T napi időarányos részét.

b) Fordított repó ügylet (fordított visszavásárlási megállapodás) során nem kell a repó tárgyát képező eszköz értékét a portfólió értékébe beszámítani. A megvásárolt értékpapír vételi árát és az eladási és a vételi ár közötti különbözet T napi időarányos részét kell követelésként beállítani. A vételi és az eladási ár közötti árfolyam-különbözet E napig számolt időarányos részét kell a fordított repó ügylet E napi piaci értékének tekinteni.

CFD-k:

a) a tőzsdére bevezetett alaptermékre szóló CFD-ket az alaptermék tőzsdei záróárfolyama szerint kell értékelni;

b) ha az adott napon nem történt üzletkötés, akkor a legutolsó tőzsdei záróárfolyamot kell használni, ha ez az árfolyam az E-naphoz képest 30 napnál nem régebbi;

c) amennyiben az adott tőzsdére bevezetett alaptermékre legalább 30 napja nem történt kötés a tőzsdén, akkor a Bloomberg által publikált tőzsdén kívüli kereskedelem szerinti árfolyam alapján kell meghatározni az eszköz értékelési árfolyamát, ha az nem régebbi 30 napnál;

d) a tőzsdére nem bevezetett alaptermék esetében a Bloomberg által publikált ár alapján kell értékelni;

f) abban az esetben, ha tőzsdére bevezetett alaptermék kereskedése Felügyeleti határozat miatt több, mint két napra fel van függesztve és az Alapkezelőhöz olyan, az alaptermékre vonatkozó vételi vagy eladási ajánlat érkezik, amely legalább 10 százalékkal kedvezőbb, mint a felfüggesztés előtti tőzsdei záróárfolyam és az ajánlat pénzügyileg megalapozott, az alapterméket az ajánlati áron kell értékelni abban az esetben, ha az ajánlattal érintett alaptermék darabszámának és az ajánlatban szereplő árfolyam és a felfüggesztés előtti tőzsdei záróárfolyam különbségének szorzata meghaladja az Alap nettó eszközértékének 1 százalékát.

30. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk:

VI. A HOZAMMAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK

31. A hozam megállapításának és kifizetésének feltételei és eljárása:

Az Alap a tőkenövekmény terhére nem fizet hozamot. Befektetéseinek hozamait (osztalék, kamat, árfolyamnyereség) folyamatosan visszaforgatja, azokból újabb befektetéseket hajt végre az Alap befektetési politikájának megfelelően. A befektetési jeggyel rendelkezők kizárólag a jegyek visszaváltásával vagy lejáratkor az Alap megszűnésével juthatnak hozzá a tőkenövekményhez.

32. Hozamfizetési napok:

Nem alkalmazandó.

33. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk:

Nem alkalmazandó.

VII. A BEFEKTETÉSI ALAP TŐKÉJÉNEK MEGÓVÁSÁRA, ILLETVE A HOZAMRA VONATKOZÓ ÍGÉRET ÉS TELJESÍTÉSÉNEK BIZTOSÍTÁSA

34. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret:

Nem alkalmazandó.

34.1. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret teljesülését biztosító hitelintézet által vállalt garancia vagy kezesi biztosítás (tőke-, illetve hozamgarancia):

Nem alkalmazandó.

34.2. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet alátámasztó befektetési politika (tőke-, illetve hozamvédelem):

Nem alkalmazandó.

35. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk:

Nem alkalmazandó.

VIII. DÍJAK ÉS KÖLTSÉGEK

36. A befektetési alapot terhelő díjak, költségek mértéke és az alapra terhelésük módja

36.1. A befektetési alap által az alapkezelő társaság részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja:

Alapkezelési díj: az Alapkezelő szolgáltatásainak díja. Az Alapkezelési díj az adott negyedéves időperiódusban naponta az átlagos nettó eszközértékre vetítve kerül kiszámításra és elhatárolásra, kifizetése az adott negyedévet követő 15 napon belül esedékes. Az Alapkezelési díj és a forgalmazási (állományi) díj együttes mértéke mindkét sorozat esetében évente maximum 2,25%.

Sikerdíj : Nincs

Letétkezelési díj: a Letétkezelő szolgáltatásainak díja. A letétkezelési díj naponta az átlagos nettó eszközértékre vetítve kerül kiszámításra és elhatárolásra, kifizetése havonta, a tárgyhót követő hónap utolsó munkanapján esedékes. A Letétkezelési díj mértéke évente maximum 0,2%.

Tranzakciós díj: Az ügyletekkel kapcsolatban a Letétkezelőnek járó tranzakciós díjak, valamint a Letétkezelő által továbbhárított egyéb díjak és költségek a letétkezelési szerződés rendelkezései szerint esedékesek. Maximum mértéke 2000HUF/elszámolás, amelynek kifizetése a Letétkezelési díjjal együtt havonta, a tárgyhót követő hónap utolsó munkanapján esedékes.

Egyéb díj: A letétkezelési és a tranzakciós díjak mellett a letétkezeléshez kapcsolódó egyéb olyan előre nem látható, a szokásos letétkezelői tevékenységhez nem tartozó költség, amelyet a Letétkezelő ésszerűen és megfelelő módon alátámasztott formában követel, és amelyről a Letétkezelő előzetesen tájékoztatást ad a befektetési alap nevében eljáró befektetési alapkezelőnek. Kifizetésük az esetek felmerülésekor kerül rendezésre, mértéke évente maximum 0,1%.

Forgalmazási (állományi) díj: a Forgalmazó szolgáltatásainak díja, mértéke az Alapkezelő és a Forgalmazó között kötött egyedi forgalmazási szerződésekben kerül meghatározására. A Forgalmazási díj az Alapkezelési díjjal együtt az adott negyedéves időperiódusban naponta az átlagos nettó eszközértékre vetítve kerül kiszámításra és elhatárolásra, kifizetése az adott negyedévet követő 15 napon belül esedékes. A Forgalmazási (állományi) díj és az alapkezelési díj együttes mértéke mindkét sorozat esetében évente maximum 2,25%.

Az Alapkezelő jogosult arra, hogy a kezelési díj egy részét a forgalmazó, a közvetítő vagy a befektető részére egyedi megállapodás alapján átengedje (visszatérítés) a Kbftv 26. § (3). bekezdése alapján. Az Alapkezelő a honlapján közzéteszi, hogy milyen feltételek esetén köt egyedi megállapodást a díjvisszatérítésről, továbbá az Alapkezelő kötelezettséget vállal arra, hogy az Alap befektetőjének kérésére ezen túlmenően részletes tájékoztatást nyújt.

A díj visszatérítés mértékének megállapításánál az alábbi szempontok figyelembe vételével dönt:

- a befektetés átlagos mértéke

- a befektetés átlagos időtávja

Kiszámítás képlete: Visszatérítés=Állomány piaci értéke*kedvezmény mértéke (%)

Az ösztönzők nyújtására a befektetési szolgáltatási tevékenységhez, illetve a kiegészítő szolgáltatáshoz kapcsolódó ösztönzőkről szóló 15/2017. (VII.30) NGM rendeletben foglaltak mindenkori figyelembevételével kerül sor.

A könyvelő díja (minden évben a piaci viszonyoknak megfelelően meghatározva.) Évente maximum

5.000.000 Ft + áfa. A könyvelő adott éves várható díja naponta egyenletesen kerül elhatárolásra, kifizetése az adott évre vonatkozó díj (akár több részletben történő) kiszámlázását követően esedékes.

A könyvvizsgáló díja (minden évben a piaci viszonyoknak megfelelően meghatározva). Évente maximum

5.000.000 Ft + áfa. A könyvvizsgáló adott éves várható díja naponta egyenletesen kerül elhatárolásra, kifizetése az adott évre vonatkozó díj (akár több részletben történő) kiszámlázását követően esedékes.

Felügyeleti díj: az Alap működésével kapcsolatos felügyeleti változó díj, melynek mértéke a mindenkori jogszabályi előírásoknak megfelelően alakul. A Kezelési Szabályzat legutolsó módosításának időpontjában

a díj éves mértéke az éves átlagos nettó eszközérték 0,35 ezreléke. A díj az adott negyedéves időperiódusban az átlagos nettó eszközértékre vetítve kerül kiszámításra és elhatárolásra, kifizetése az adott negyedévet követő hónap utolsó munkanapjáig esedékes.

Legal Entity Identifier (továbbiakban: LEI kód):

Banki költségek: az Alap letétkezelőnél vezetett pénz számlájával kapcsolatban, az Alap működésével kapcsolatosan esetlegesen felmerülő utalási és egyéb díjak, melynek mértéke évente maximum 0,2%.

Bizományosi díj: az adott ügylet ellenértéke alapján kerül meghatározásra, a díj mértéke a brókercéggel kötött szerződésnek megfelelően. Kiegyenlítésük a tranzakció vétel vagy eladási árában kerül megfizetésre a tranzakció elszámolásakor. Ennek mértéke évente maximum 0,5%.

Határidős költség: a határidős kontraktus értékétől függően kerül meghatározásra, a díj meghatározását az adott brókercéggel kötött szerződésnek megfelelően. Kiegyenlítésük a határidős kontraktus árában kerül megfizetésre a tranzakció elszámolásakor. Ennek mértéke évente maximum 0,5%.

Befektetési alap különadó: Az adó éves mértéke az adóalap 0,05 százaléka. A fizetendő adót az alapkezelő állapítja meg, vallja be és fizeti meg negyedévente, az éves adómérték egy negyedét figyelembe véve, a negyedévet követő hónap 20. napjáig. Az adó alapja naponta az alap átlagos nettó eszközértékre vetítve kerül kiszámításra és elhatárolásra.

37. A befektetési alapot és a befektetőket terhelő egyéb lehetséges költségek vagy díjak, kivéve a 36. pontban említett költségeket:

A befektetési alapot terhelő egyéb költségek és díjak:

Egyéb működési költségek (auditlevél kiállítása, esetleges jogi, illetve egyéb államigazgatási eljárások költségei, az Alap átalakításával kapcsolatos költségek stb.). (évente maximum 0,05%)

A befektetőket terhelő egyéb költségek és díjak:

Az értékpapírszámla vezetésével kapcsolatos díjak, melyek mértéke a Forgalmazóval kötött szerződés függvénye (a befektetési jegyek vételi, és visszaváltási jutaléka, az értékpapírszámla vezetésével kapcsolatos díjak és jutalékok, értékpapír transzfer díja, átutalási díj, készpénzfelvételi díj, stb.) (díja: a Forgalmazóval kötött megállapodásban leírtaknak megfelelően)

Nem alkalmazandó.

39. A részalapok közötti váltás feltételei és költségei:

Nem alkalmazandó.

40. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk:

Az Alapkezelő dönthet úgy, hogy a fenti költségeket – amennyiben azok előre jól kalkulálhatók – a befektetők érdekében naponta elhatárolja.

Az Alapban naponta elhatárolásra kerülő díjak a Kezelési Szabályzat utolsó módosításának időpontjában a következők:

 Alapkezelési díj

 Forgalmazási díj

 Letétkezelési díj

 Könyvelői díj

 Könyvvizsgálói díj

 Felügyeleti díj

 Befektetési alap különadó

Az Alapot terhelő költségek a féléves, valamint az éves jelentésekben tételesen felsorolásra kerülnek.

Az Alapkezelő az alapkezelési díjat nem terhelheti az Alapra, ha annak átlagos saját tőkéje legalább három hónapon keresztül nem érte el az indulásakor érvényes törvényi minimum ötven százalékát, mindaddig, ameddig az utolsó három hónapra számított átlagos saját tőke ismételten el nem éri az indulásakor érvényes törvényi minimum ötven százalékát. A mentes időszakban felmerülő alapkezelési díj utólagosan

sem terhelhetők az Alapra.

Az Alapkezelő bármely költségelemet egyoldalúan módosíthatja, mely módosításhoz a Kbftv. 72.§ (4) bekezdés a) pontjának kivételével a Felügyelet engedélye szükséges.

IX. A BEFEKTETÉSI JEGYEK FOLYAMATOS FORGALMAZÁSA

41. A befektetési jegyek vétele:

41.1. A vételi megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje:

A folyamatos forgalmazás időszakában a Befektetési Jegyek befektető által történő megvételének módja:

• a Forgalmazóval megkötött dematerializált értékpapírok nyilvántartására alkalmas értékpapírszámla vezetését magában foglaló értékpapírszámla szerződés,

• a Befektetési Jegyek ügyfél által történő vételére vonatkozó megbízásnak a Forgalmazóhoz való eljuttatása

• a vételárnak a Forgalmazónál történő befizetése, illetve odautalása.

A befektető részéről érkező vételi megbízást a Forgalmazó a beérkezés napját (T) követő második banki munkanapon (T+2) teljesítik, a T+2. napon a hivatalos közzétételi helyeken megjelenő, a megbízás beérkezésének napjával (T) dátumozott egy Befektetési Jegyre jutó nettó eszközértéknek megfelelő áron. Amennyiben a megbízás a Forgalmazóhoz történő beérkezésének napja nem banki munkanap vagy a megbízás a Forgalmazóhoz az aznapi forgalmazási órákat követően érkezik meg, akkor a Forgalmazó a megbízást az eredeti beérkezés napját követő első banki munkanapon veszik fel és a továbbiakban ezt tekintik a megbízás beérkezése napjának (T).

A Befektetési Jegyek értékesítése során az Alapkezelőnek az ügylet értékének az Alap Elszámolási partnerénél vezetett számláján történő jóváírását követően keletkezik kötelezettsége. Az Alapkezelő folyamatos forgalmazással kapcsolatos felelőssége – kizárólag ezt követően – a Befektetési Jegyek keletkeztetésére és az Elszámolási partnerhez történő transzferálására terjed ki. A Forgalmazó az ügyfél részéről érkező vételi megbízást a Befektetési Jegyeknek – az Alapkezelő által megbízott Elszámolási partner utasítása alapján a KELER Zrt. által történt keletkeztetését és transzferálását követően az ügyfél értékpapírszámláján történő jóváírásával teljesíti.

A vételi megbízások felvétele az adott forgalmazási napon, a forgalmazási órák alatt történik. A Forgalmazó forgalmazási órái eltérőek lehetnek, erről a befektetők a Forgalmazónál tájékozódhatnak.

41.2. A vételi megbízásokra vonatkozó forgalmazás-elszámolási nap:

A befektető részéről érkező vételi megbízást a Forgalmazó a beérkezés napjára (T) vonatkozóan megállapított nettó eszközérték alapján számolja el. Tehát a forgalmazás-elszámolási nap T.

41.3. A vételi megbízásokra vonatkozó forgalmazás-teljesítési nap:

A befektető részéről érkező vételi megbízást a Forgalmazó a beérkezés napját (T) követő második banki munkanapon (T+2) teljesíti. Tehát a forgalmazás-teljesítési nap (T+2).

42. A befektetési jegyek visszaváltása:

42.1. A visszaváltási megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje:

A folyamatos forgalmazás időszakában a Befektetési Jegyek befektető által történő visszaváltásának feltétele:

 a Befektetési Jegyek visszaváltására vonatkozó megbízásnak a Forgalmazóhoz való eljuttatása,

 a visszaváltási megbízásban megjelölt Befektetési Jegy mennyiség rendelkezésre bocsátása a Forgalmazónál vezetett értékpapírszámlán.

A Befektetési Jegyek visszaváltása során az Alapkezelőnek a Befektetési Jegyeknek az Alapkezelő az által megbízott Elszámolási partnernek a KELER Zrt.-nél vezetett számlájára történő megérkezését követően keletkezik kötelezettsége. Az Alapkezelő folyamatos forgalmazással kapcsolatos felelőssége - kizárólag ezt követően - a Befektetési Jegyek törlésére, valamint a visszaváltás ellenértékének az Alap számlájáról a Forgalmazóhoz történő átvezetésre terjed ki. A Forgalmazó a visszaváltási megbízást a Befektetési Jegyek értékesítéséből származó, forgalmazási jutalékkal csökkentett összegnek az ügyfél értékpapírszámláján történő jóváírásával teljesíti.

A visszaváltási megbízást a Forgalmazó a beérkezés napját (T) követő második banki munkanapon (T+2) teljesíti, a T+2. napon a hivatalos, Alapkezelő által számolt, a megbízás beérkezésének napjával (T) dátumozott egy Befektetési Jegyre jutó nettó eszközértéknek megfelelő áron. Amennyiben a megbízás az adott Forgalmazóhoz történő beérkezésének napja nem banki munkanap vagy a megbízás a

Forgalmazóhoz az aznapi Forgalmazási órákat követően érkezik meg, akkor a Forgalmazó a megbízást az eredeti beérkezés napját követő első banki munkanapon veszik fel és a továbbiakban ezt tekinti a megbízás beérkezése napjának (T).

A visszaváltási megbízások felvétele a Forgalmazó nyitvatartási idejében, a forgalmazási órák alatt történik. A Forgalmazó nyitvatartási ideje eltérő lehet, erről a befektetők a Forgalmazón keresztül tájékozódhatnak.

42.2. A visszaváltási megbízásokra vonatkozó forgalmazás-elszámolási nap:

A befektető részéről érkező visszaváltási megbízást a Forgalmazó a beérkezés napjára (T) vonatkozóan megállapított nettó eszközérték alapján számolja el. Tehát a forgalmazás-elszámolási nap T.

42.3. A visszaváltási megbízásokra vonatkozó forgalmazás-teljesítési nap:

A befektető részéről érkező visszaváltási megbízást a Forgalmazó a beérkezés napját (T) követő második banki munkanapon (T+2) teljesíti. Tehát a forgalmazás-teljesítési nap (T+2).

43. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának részletszabályai:

43.1. A forgalmazási maximum mértéke: Nem alkalmazandó.

43.2. A forgalmazási maximum elérését követő eljárás, az értékesítés újraindításának pontos feltételei: Nem alkalmazandó.

44. A befektetési jegyek vételi, illetve visszaváltási árának meghatározása:

A Befektetési Jegyek vételi és visszaváltási árának alapja az egy Befektetési Jegyre jutó nettó eszközérték.

44.1. A fenti árak kiszámításának módszere és gyakorisága:

Az Alap nettó eszközértéke naponta kerül kiszámításra, melyet az Alapkezelő a https://hold.hu/alapkezelo honlapján tesz közzé. Az Alap T napi forgalmazásának árbázisát képező nettó eszközértékét az Alapkezelő T napi dátummal ellátva T+2 napon ismerteti.

A Befektetési Jegyek vételi és visszaváltási jutaléka a vételi, illetve visszaváltási árfolyamérték maximum 10- 10 százaléka, amely a Forgalmazót illeti meg.

Amennyiben a Befektetési Jegy(ek) bármely tulajdonosa a legutoljára adott vételi megbízás időpontjától számított 5 banki munkanapon belül (T+5) ad visszaváltási megbízást, akkor a Forgalmazó a visszaváltási jutalékon felül jogosult további 5 százalék büntetőjutalékot is felszámolni, mely az Alapot illeti meg. Az 5 banki munkanapon belüli büntetőjutalék alapja a visszaváltott Befektetési Jegy(ek) visszaváltáskori árfolyamértéke.

Közvetlenül az Alap Befektetési Jegyeinek vételével, illetve visszaváltásával kapcsolatban a befektetőket más költség nem terheli.

45. Azoknak a szabályozott piacoknak a feltüntetése, ahol a befektetési jegyeket jegyzik, illetve forgalmazzák:

Nem alkalmazandó.

46. Azoknak az államoknak (forgalmazási területeknek) a feltüntetése, ahol a befektetési jegyeket forgalmazzák:

Magyarország.

47. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk:

A Kbftv. 106. § (1) alapján a forgalmazó köteles - a kezelési szabályzatban meghatározott határidő figyelembevételével - tájékoztatni a befektetési alapkezelőt és a letétkezelőt az általa értékesített befektetési jegyek darabszámáról, valamint - amennyiben erről a forgalmazó és a befektetési alapkezelő erről megállapodott -, a befektetési alapkezelőt a befektetők és képviselőik forgalmazó által felvett adatairól. Az ilyen adattovábbítás nem minősül a Tpt. szerinti értékpapírtitok vagy az üzleti titok megsértésének. A befektetési alapkezelő a jelen bekezdés alapján a részére átadásra kerülő adatokat kizárólag az értékpapírtitokra vonatkozó rendelkezések keretében, a befektetési alapkezelési tevékenységéhez szükséges célra, különösen a befektetők tájékoztatása, a befektetési alapkezelő vagy a befektetési alapok kereskedelmi kommunikációja céljára használhatja fel.

X. A BEFEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ TOVÁBBI INFORMÁCIÓ

48. Befektetési alap múltbeli teljesítménye:

Dátum	Nettó eszközérték	Egy jegyre jutó nettó eszközérték	Nettó hozam az adott időszakban (annualizált)	Nettó hozam az adott évben (nominális)	Referencia hozam
	HOLD Expedíció Származtatott Befektetési Alap
16/05/2018	200,000,000	1.000000
31/12/2018	1,012,809,688	0.977756		-2.22%	0.41%
31/12/2019	1,034,618,547	0.898309	-8.13%	-8.13%	0.23%
31/12/2020	1,202,637,674	1.052712	17.19%	17.19%	0.34%
31/12/2021	3,293,912,094	1.292700	22.86%	22.80%	-0.60%
31/12/2022	4,688,949,472	1.462011	13.13%	13.10%	3.01%
indulástól (1690 nap)	4,688,949,472	1.462011	8.55%	46.20%

49. Amennyiben az adott alap esetében mód van a befektetési jegyek bevonására, ennek feltételei:

Nem alkalmazandó.

50. A befektetési alap megszűnését kiváltó körülmények, a megszűnés hatása a befektetők jogaira:

A befektetési alap megszűnésének esetére a Kbftv. 75.-79. §-ában leírtak az irányadóak. Kbftv. XII. fejezet, 31. pontja „A megszűnési eljárás általános szabályai”-ról:

75. §

(1) A befektetési alappal szembeni megszűnési eljárás megindításáról a befektetési alapkezelő vagy a Felügyelet határoz.

(2) Kötelező megindítani az eljárást,

a) ha a nyilvános nyílt végű befektetési alap nettó eszközértéke 3 hónapon keresztül, átlagosan nem éri el a húszmillió forintot;

b) ha a befektetési alap nettó eszközértéke negatívvá vált;

c) ha a befektetési alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedélyét a Felügyelet visszavonta,

d) ha a Felügyelet kötelezte a befektetési alapkezelőt a befektetési alap kezelésének átadására, azonban a befektetési alap kezelését egyetlen befektetési alapkezelő sem veszi át,

e) ha a befektetési jegyek folyamatos forgalmazása vagy a befektetési jegyek visszaváltása felfüggesztésének megszűnését követően a folyamatos forgalmazás feltételei továbbra sem biztosítottak.

(3) Külön határozat nélkül elindul a megszűnési eljárás

a) határozott futamidejű befektetési alap futamidejének lejártakor;

b) amennyiben a befektetők az összes befektetési jegy visszaváltására irányuló visszaváltási megbízást adtak le; vagy

c) zárt végű alap esetében az összes befektetési jegy a kezelési szabályzatban eredetileg meghatározott feltételek szerint bevonásra került.

(4) A befektetési alapkezelő a megszűnési eljárás megindításáról hozott határozatáról haladéktalanul köteles tájékoztatni a Felügyeletet, valamint rendkívüli közzététel útján a befektetőket és a befektetési alap hitelezőit.

(5) A (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti megszűnési eljárást a letétkezelő folytatja le.

(6) Az (5) bekezdéstől eltérően a 2. § (2) bekezdés szerinti ABAK által kezelt kockázati és magántőkealap megszűnésekor felmerülő feladatokat a kockázati tőkealap-kezelő, a kockázati tőkealap-kezelő akadályoztatása, vagy felszámolása esetén az MNBtv.-ben meghatározott szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság végzi.

76. §

(1) A megszűnési eljárás lefolytatása alatt a befektetési alap - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - az általános szabályok szerint működik.

(2) A megszűnési eljárás lefolytatása alatt

a) a befektetési alap nettó eszközértékét havonta egyszer kell megállapítani és az általános szabályok szerint közzétenni azzal, hogy a közzétételnél meg kell jelölni, hogy az alap megszűnés alatt áll;

b) a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását fel kell függeszteni, illetve zárt végű alap

esetében új befektetési jegyeket nem lehet forgalomba hozni;

c) a befektetési alap eszközeinek értékesítéséből származó ellenérték a megszűnési jelentés elkészítéséig kizárólag likvid eszközökbe fektethető be.

Üzletpolitikai megfontolásból az alapkezelő is dönthet az Alap megszűnéséről.

Pozitív saját tőkével rendelkező befektetési alap esetén a befektetési alap eszközeinek értékesítéséből befolyt ellenértékből a befektetési alap tartozásai és kötelezettségei levonását követően rendelkezésre álló (pozitív összegű) tőke a befektetőket befektetési jegyeik arányában illeti meg.

51. Minden olyan további információ, amely alapján a befektetők kellő tájékozottsággal tudnak határozni a felkínált befektetési lehetőségről:

Az alap múltbeli teljesítménye, hozama nem jelent garanciát a jövőbeni teljesítményre, hozamra.

Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések nem veszik figyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós kritériumokat.

Az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2015. november 25-i 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (Rendeletek) 14. cikkében foglaltak értelmében a 2009/65/EK irányelv 69. cikkében említett ÁÉKBV-tájékoztatóban, illetve a 2011/61/EU irányelv 23. cikkének (1) és (3) bekezdésének megfelelően:

 Az Alapkezelő jogosult értékpapír-finanszírozási ügyletet (repoügylet; értékpapír kölcsönbe adása, valamint értékpapír kölcsönbe vétele; vétel-eladás ügylet vagy eladás-visszavásárlás ügylet), illetve teljeshozam-csereügyletet kötni.

 Az Alap befektetési politikájának megfelelően repoügylet, illetve értékpapír kölcsön ügylet kötésére jogosult.

Fogalommeghatározások:

„teljeshozam-csereügylet” : a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 7. pontjában meghatározottak szerinti, olyan származtatott ügylet, amelyben egy szerződő fél egy referenciakötelezettség teljes gazdasági eredményét – ideértve a kamat- és díjbevételeket, az árfolyamváltozásból eredő nyereséget és veszteséget, valamint a hitelveszteségeket – átruházza egy másik szerződő félre.

„repoügylet” : olyan, megállapodásban szabályozott ügylet, amellyel egy szerződő fél értékpapírokat, illetve értékpapírok tulajdonjogához kapcsolódó olyan garantált jogokat ruház át, amelyek esetében a garanciát olyan elismert tőzsde bocsátja ki, amely az értékpapírokhoz való jogokkal rendelkezik, úgy, hogy a megállapodás nem teszi lehetővé a szerződő fél számára, hogy az adott értékpapírt egyszerre több szerződő félre ruházza át vagy adja biztosítékul, továbbá kötelezettséget ír elő azoknak, illetve azokat helyettesítő, ugyanolyan típusú értékpapíroknak meghatározott áron történő visszavásárlására, az átruházó szerződő fél által meghatározott vagy meghatározandó jövőbeli időpontban; a megállapodás az értékpapírokat eladó szerződő fél szempontjából repomegállapodásnak, az azokat megvásárló szerződő fél szempontjából fordított repomegállapodásnak tekintendő.

„vétel-eladás ügylet” (buy-sell back) és „eladás-visszavásárlás ügylet” (sell-buy back): olyan ügylet, amellyel egy szerződő fél értékpapírokat, illetve értékpapírok tulajdonjogához kapcsolódó garantált jogokat vásárol vagy ad el, és amely ügylet során vállalja, hogy meghatározott áron, valamely jövőbeli időpontban ugyanolyan típusú értékpapírokat, vagy ilyen garantált jogokat ad el, illetve vásárol vissza; az adott ügylet az értékpapírokat, vagy garantált jogokat megvásárló szerződő fél szempontjából vétel-eladás ügyletnek, az azokat eladó szerződő fél szempontjából pedig eladás-visszavásárlás ügyletnek minősül; e vétel-eladás ügyletre és eladás-visszavásárlás ügyletre a 9. pont értelmében vett repomegállapodás, illetve fordított repomegállapodás nem irányadó.

A kollektív befektetési forma által alkalmazott értékpapír-finanszírozási ügyletek és teljeshozam- csereügyletek általános ismertetése és használatuk indoklása:

Az Alap kizárólag értékpapír kölcsön ügyleteket és repo ügyleteket köt. Repo Ügylet

Az Alap által kötött repoügylet lényege, hogy adott értékpapírt (rendszerint állampapírt), az Alap elad a jelenben (prompt), és előre rögzített árfolyamon és időpontban visszavásárolja azt. Az Alap likviditás kezelésében játszik döntően szerepelt ez a fajta ügylet típus, amikor pár napos likviditási fedezet biztosítása a cél.

Értékpapír kölcsön ügylet:

Értékpapír kölcsön ügyletet (Értékpapír kölcsön adás) az Alap olyan esetekben köt, amikor a befektetési politikájával összhangban tartott instrumentumra kölcsönzési igény keletkezik. Az Alap az adott instrumentumot megfelelő óvadék mellett kölcsön adhatja, amiért az Alap kölcsönzési díjat kap, így összességében az Alapnak az instrumentum kölcsönbe adásából többlethozama származik.

Az értékpapír-finanszírozási ügyletek és teljeshozam-csereügyletek egyes típusaival kapcsolatban szolgáltatandó összesített adatok

Az éves jelentésében az ilyen típusú ügyletekről az Alap részletes információt szolgáltat az alábbi adatok megjelölésével:

 az adott év valamennyi tranzakciójának felsorolása, a tranzakció értékének és NEÉ-hez viszonyított arányának bemutatásával

 a 10 legnagyobb szerződő fél bemutatása évesített összesített tranzakció érték alapján, ahol bemutatásra kerül a szerződő fél típusa, a biztosíték összesített értéke, illetve a lebonyolított tranzakció összesített értéke

 összesített ügyleti adatok kerülnek bemutatásra a biztosítékok likvidálásának lehetősége alapján

Az ügyletekhez felhasználható eszköztípusok

Értékpapír kölcsönzés esetében 1 éves állampapírok illetve tőzsdei részvények. Repó ügylet esetében kizárólag OECD ország által kibocsátott állampapírok.

Az ügyletekhez felhasználható eszközöknek az alap kezelt eszközállományához viszonyított maximális aránya

Az Alap mindenkor törekszik az ügylet koncentráció diverzifikálására, de külön arányt nem határoz meg, azonban a törvényi limiteket betartva az Alap eszközeinek maximálisan 60%-át adhatja értékpapír kölcsönzés keretében kölcsön.

Az egyes ügyletekhez felhasználható eszközöknek az alap kezelt eszközállományához viszonyított várható aránya.

Értékpapír kölcsönzés keretében az Alap jogosult az Alap eszközeinek 60%-át kölcsön adni, ezen belül nem határoz meg az egyes ügyletekhez kapcsolódó limiteket.

A szerződő felek kiválasztásának kritériumai (ideértve a jogi státust, a származási országot és a minimális hitelminősítést).

A szerződő partnerek kiválasztásának minimum követelménye, hogy az adott Partner rendelkezzen a pénzügyi tevékenységéhez szükséges Felügyeleti engedéllyel, illetve amennyiben a szerződő partner nem EU tagállam ország hatóságának engedélyével rendelkezik, a szerződő partner felügyeleti hatósága és a Felügyelet között együttműködési megállapodás legyen hatályban. /EGT vagy OECD tagállam/ Az Alapkezelő nem tekinti szerződési kritériumnak a hitelminősítést.

Az Alap, az Alapkezelő végrehajtási politikájában meghatározott kritériumok alapján választja ki szerződő partnereit, ezek a kritériumok:

Közreműködő befektetési vállalkozások, Szerződő partnerek kiválasztása

 Az Alapkezelő a szabályozott piacok, egyéb piacok, tranzakcióban résztvevő másik partner kereskedési rendszereihez, platformjaihoz való közvetlen hozzáférés hiányában a megbízások teljesítésére igénybe vett közreműködő befektetési vállalkozások kiválasztása során az alábbi szempontokat veszi figyelembe.

 Az Alapkezelő és a befektetési vállalkozás teljesítési politikájának rendelkezései összhangban vannak.

 A befektetési vállalkozás teljesítési politikájának minősége és hatékonysága rendszeresen ellenőrzött, illetve az Alapkezelő annak hatékonyságáról meggyőződhet.

 A befektetési vállalkozás rendelkezik minden képességgel, hogy a lehető legjobb áron teljesítse a megbízást.

 A befektetési vállalkozás teljesítési politikájában felsorolt teljesítési helyek számossága, illetve a speciális piacokhoz (olyan régiók, amelyek a befektetési irányelvekben szerepelnek) való hozzáférés

biztosítása.

 A befektetési vállalkozás arra való törekvése, hogy végrehajtási politikáját folyamatosan felülvizsgálva csatlakozzon olyan alternatív kereskedési lehetőségekhez, amelyek a megbízások magasabb színvonalú teljesítését eredményezik.

 A befektetési vállalkozás biztosítani tudja a hatékony kommunikációt, és képes legyen a gyors válaszadásra.

 A végrehajtott ügyletekkel kapcsolatos tájékoztatás, információszolgáltatás minősége kielégítő, azok a back-office szervezeti egységet feladatai ellátása során támogatják.

 a befektetési vállalkozás a megbízásokat gyorsan, illetve a szokásos időn belül teljesítse, valamint minimalizálni legyen képes a nem teljesített megbízások számát.

 A befektetési vállalkozás tudja kezelni a szokatlan, bonyolult megbízásokat, a szokatlanul nagy volumenre vonatkozó megbízásokat képes legyen teljesíteni és elszámolni.

 Az elektronikus teljesítési módozatok megfelelő minősége, gyorsasága, továbbá képesség az összetett tranzakciók teljesítésére.

 A kereskedési idő után adott, vagy a határon átnyúló megbízások kezelésének szabályai kielégítőek.

 A megbízások végrehajtása során az elszámolások hatékonysága és pontossága jó minőségű.

 A hibásan teljesített megbízásokhoz kapcsolódó panaszok kezelésének szabályairól megfelelő eljárásrenddel rendelkezik, amely alapján a hibákat kielégítő módon korrigálni képes.

 A befektetési vállalkozás azon képessége, hogy biztosítani tudja a megfelelő likviditást.

 A befektetési vállalkozás kereskedési stratégiáinak és befektetési elemzéseinek elérhetősége és minősége.

 A befektetési vállalkozás, vagy harmadik személy által végzett befektetési kutatások elérhetősége és minősége, illetve az azokhoz való hozzáférés biztosítása.

Elfogadható biztosítékok: az elfogadható biztosítékok ismertetése, tekintettel az eszköztípusokra, kibocsátóra, lejáratra, likviditásra, valamint a biztosítékok diverzifikációjára vonatkozó és a korrelációs szabályokra.

Az Alap biztosítékkén kizárólag olyan eszközöket fogadhat el, amely a befektetési politikájával összhangban van, így az elfogadható biztosítékok köre megegyezik az alap befektetésre megcélzott instrumentumaira. Az Alap az értékpapír kölcsön ügyletekre minden esetben keretmegállapodást köt, ami részletezi az elfogadható biztosítékok körét, és befogadási értékét a piaci értékhez viszonyítva:

 pénzeszköz vagy magyar diszkontkincstárjegy (DKJ), úgy az Óvadék befogadási értéke 100%.

 magyar állampapír, úgy az Óvadék befogadási értéke 95%.

 tőzsdei részvény vagy vállalati kötvény, úgy az Óvadék befogadási értéke 70%.

 HOLD Alapkezelő Zrt. által kezelt befektetési alap, úgy az óvadék befogadási értéke 90%.

 egyéb (nem a HOLD Alapkezelő Zrt.) által kezelt nyíltvégű kollektív értékpapír, úgy az óvadék befogadási értéke 70%.

 Külföldi OECD Államban kibocsátott 5 évnél nem hosszabb lejáratú államkötvény, úgy az óvadék befogadási értéke 90%.

A biztosítékok értékelése: az alkalmazott biztosítékértékelési módszertan ismertetése és alkalmazásának indoklása, továbbá arra vonatkozó tájékoztatás, hogy sor kerül-e napi piaci értéken való értékelésre és napi változó letét alkalmazására.

A Biztosítékok napi szinten beértékelésre kerülnek, és az Alapkezelő megállapítja az értékpapír kölcsönök fedezettségét. Az Értékpapír kölcsön ügyletekre kötött keretszerződés minden esetben rendelkezik a fedezettség feltöltési szintjéről:

A kölcsön fedezettségének mértéke, Értesítési pont:

	A fedezetbe adott Óvadék értéke összesen:
Szükséges induló fedezettség szintje	120 %
Értesítési pont	110 %

Óvadékok befogadási értéke (Eljárási rendben meghatározott számítás szerint) A kölcsön fedezettsége =

Kölcsön kötéskori, ill. aktuális piaci értéke közül a magasabb érték

Kockázatkezelés: az értékpapír-finanszírozási ügyletekhez, a teljeshozam-csereügyletekhez és a biztosítékkezeléshez kapcsolódó kockázatok, például működési, likviditási, partner-, letétkezelési és jogi kockázat, valamint adott esetben a biztosíték újrafelhasználásából származó kockázat ismertetése .

Tekintettel arra, hogy kizárólag értékpapír-finanszírozási ügyletekre jogosult az alap /Értékpapír kölcsön adás, és Repo ügylet/, így kizárólag a biztosíték újrafelhasználásából és annak hibás értékeléséből eredő kockázat merül fel. Ennek csökkentésére az Alap egy 20 %-os többlet fedezettséget kér az ügyleti partnerétől. A felhasználható óvadékok értékeléséből származó kockázatok kezelésére pedig a különböző értékpapírok árfolyam ingadozásának képessége alapján a papírok értékelésében diszkontált árat vesz az alap figyelembe. A diszkontált érték meghatározását az elfogadható biztosítékok pontban részletezésre kerültek.

Annak részletezése, hogy milyen módon történik az értékpapír-finanszírozási ügyletekhez és teljeshozam-csereügyletekhez felhasznált eszközök és a kapott biztosítékok letéti őrzése (például az alap letétkezelőjénél).

Az Alap a kapott biztosítékot két féleképp tartja nyilván:

 Transzferálásra kerül az Alap letétkezelőjéhez, ahol az Alap azt elkülönítetten tartja nyilván az alap eszközeitől, és kizárólag az értékpapír kölcsön ügyletek fedezettségének kiszámításához értékeli azokat be, az alap eszközértékébe nem kerül beszámításra.

 A KELER kedvezményezetti zárolás útján kerül az Alap letétkezelőnél lévő KELER számlájára zárolva, ezen eszközök nyilvántartása és értékelése megegyezik az előző pontban leírtakéval.

A biztosíték újrafelhasználására vonatkozó esetleges (szabályozásból eredő vagy önként vállalt) korlátozások részletezése.

A biztosíték felhasználására az Alap kizárólag akkor jogosult, ha az ügyletből származó kötelezettségeit a partner nem teljesíti. Ilyen esetekre vonatkozóan az Alap és a Kölcsönzési partner között létrejött keretszerződés ad szabályozást.

Az értékpapír-finanszírozási ügyletekből és teljeshozam-csereügyletekből származó hozam megosztására vonatkozó stratégia: az értékpapír-finanszírozási ügyletekkel és teljeshozam- csereügyletekkel elért és a kollektív befektetési formához visszakerülő bevétel, valamint az alapkezelőnél, illetve a harmadik feleknél (pl. a kölcsönnyújtó ügynöknél) felmerülő költségek és díjak leírása. A tájékoztatóban vagy a befektetők számára nyújtott tájékoztatásban fel kell tüntetni az alapkezelő és e felek közötti kapcsolat jellegét is.

Az Alap értékpapír kölcsönzési díjra jogosult. A Kölcsönzési díj teljes egészében az Alap eszközértékét növeli, ennek a díjnak a mértéke nagymértékben függ az aktuális piaci viszonyoktól, kamat környezettől. Az ilyen típusú ügyletek kapcsán az alapkezelő külön díjazásban, jutalékban nem részesül. Általánosságban elmondható, hogy a díj mértéke 0,5% - 3,5% kamat felár között mozog a mindenkori Jegybanki alapkamathoz képest.

XI. KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETEKRE VONATKOZÓ ALAPINFORMÁCIÓK

52. A befektetési alapkezelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám):

Neve: HOLD Alapkezelő Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság Cégforma: zártkörűen működő részvénytársaság

Cégbejegyzés száma: 01-10-044222

53. A letétkezelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), feladatai:

Cégnév: Raiffeisen Bank Zrt.

Cégforma: zártkörűen működő részvénytársaság Cégjegyzékszám: Cg. 01-10-041042/3

Az Alapkezelő az Alap letétkezelésével a Kbftv. 64. § (1) bekezdésének rendelkezése alapján letétkezelőt köteles megbízni, aki a Kbftv. 64. § (3) bekezdés szerint a Kbftv. 4. § (1) bekezdés 68. pont b) alpontban foglalt intézmény lehet. A Letétkezelő tisztességesen, magas szakmai színvonalon, függetlenül és az Alap és az Alap Befektetőinek érdekeit szemelőtt tartva jár el. A Letétkezelő nem végezhet olyan tevékenységeket az Alap részére, amelyek az Alap, annak Befektetői, az Alapkezelő vagy saját maga között összeférhetetlenséget okozhatnak, kivéve, ha a Letétkezelő letétkezelői tevékenységét egyéb esetlegesen összeférhetetlen tevékenységeitől működési és hierarchikus szempontból elválasztja, és az esetleges összeférhetetlenségeket feltárja, kezeli, nyomon követi és az Alap befektetői előtt nyilvánosságra hozza.

A Kbftv. 64. § (7-(9) bekezdéseinek megfelelően a Letétkezelő az alábbi letétkezelői feladatokat végzi:

 gondoskodik az Alap pénzmozgásainak megfelelő nyomon követéséről és arról, hogy az Alap Befektetési Jegyeinek jegyzése során a befektetők által vagy nevükben történt befizetések beérkezzenek

 biztosítja, hogy az Alap készpénzállománya a Bszt. 57. §-ában megállapított elvekkel összhangban, az Alap, vagy az Alap nevében eljáró Alapkezelő nevére nyitott, a Bszt. 60. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott intézménynél, vagy a 2006/73/EK irányelv 18. cikk (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott intézménnyel megegyező természetű, az uniós joggal egyenértékű prudenciális szabályozás és felügyelet alá eső intézménynél vezetett számlán legyen könyvelve;

 ellátja a letétbe helyezett pénzügyi eszközök illetve a pénzügyi eszközökből származó jog fennállását igazoló dokumentumok letéti őrzését és letétkezelését, valamint – az Alap tulajdonaként mindenkori egyértelmű azonosítás érdekében – vezeti az Alap értékpapírjainak nyilvántartására szolgáló számlát, az értékpapírszámlát, a fizetési számlát, az ügyfélszámlát.

 a rendelkezésre bocsátott tájékoztatás vagy dokumentumok, illetve a rendelkezésre álló külső bizonyítékok alapján minden egyéb eszköz tekintetében meggyőződik arról, hogy a szóban forgó eszközök az Alap tulajdonát képezik-e, és naprakész nyilvántartást vezet azokról az eszközökről, amelyek megállapítása szerint az Alap tulajdonát képezik

 ellenőrzi, hogy az Alap Befektetési Jegyeinek kibocsátása, értékesítése visszaváltása és érvénytelenítése a jogszabályoknak és az Alap Kezelési Szabályzatának megfelelően történik-e.

 biztosítja, hogy az Alap Befektetési Jegyeinek Nettó eszközértékét a jogszabályoknak és az Alap Kezelési Szabályzatának, valamint a Kbftv. 38. §-ában meghatározott eljárásoknak megfelelően számítsák ki;

 végrehajtja az Alapkezelő utasításait, kivéve, ha azok ellentétben állnak valamely jogszabály rendelkezésével vagy az Alap Kezelési Szabályzatával.

 gondoskodik arról, hogy az Alap az eszközeit érintő ügyletek során az ellenértéket a szokásos határidőn belül kézhez kapja;

 biztosítja, hogy az Alap a bevételét a jogszabályokkal és a Kezelési Szabályzatával összhangban használja fel.

A Letétkezelő megfelelő eljárásokat hoz létre és hajt végre az előbbiek szerinti letétkezelői feladatok ellátása körében, az ABAK-rendelet 83-99. cikkeinek megfelelően.

A letétkezelő felelős az Alap vagy az Alap befektetői felé a fent felsoroltak c) pontja értelmében letétbe helyezett pénzügyi eszközöknek a letétkezelő, vagy a letétkezeléssel megbízott harmadik fél általi – az ABAK-rendelet 100. cikkében meghatározott esetekben megvalósuló – elvesztéséért. A letétben őrzött pénzügyi eszközök elvesztése esetén a letétkezelő indokolatlan késedelem nélkül ugyanolyan típusú pénzügyi eszközöket vagy az eszközöknek megfelelő pénzösszeget bocsát az Alap vagy az Alap nevében eljáró Alapkezelő rendelkezésére. A letétkezelőt nem lehet felelősségre vonni abban az esetben, ha – az ABAK-rendelet 101. cikkében meghatározottaknak megfelelően – bizonyítani tudja, hogy az eszközök elvesztése olyan, érdemleges befolyásán túlmenő külső esemény miatt következett be, amely minden ésszerű erőfeszítés ellenére is elkerülhetetlen lett volna.

A letétkezelő felelősséggel tartozik az Alapnak illetve az Alap befektetőinek minden általuk amiatt elszenvedett veszteségért, hogy a letétkezelő hanyagságból vagy szándékosan nem tett maradéktalanul eleget a Kbftv-ben előírt kötelezettségeinek.

54. A könyvvizsgálóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), feladatai:

Neve: Könyv-Profit Könyvvizsgáló Kft. Cégforma: korlátolt felelősségű társaság Cégbejegyzés száma: 01-10-044222

A Megbízott a könyvvizsgálói feladatokat:

 a számvitelről szóló 2000. év C. tv.

 a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény

 a befektetési alapok beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségről szóló 215/2000 (XII.11) kormányrendelet-,

 a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló 2007. évi LXXV. tv. és annak módosításai alapján végzi.

55. Az olyan tanácsadóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), amelynek díjazása a befektetési alap eszközeiből történik:

Nem alkalmazandó.

56. A forgalmazókra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), feladataik:

Neve: HOLD Alapforgalmazó Zrt.

Cégforma: zártkörűen működő részvénytársaság Cégjegyzékszám: 01-10-048412

Neve: SPB Befektetési Zrt.

Cégforma: zártkörűen működő részvénytársaság Cégjegyzékszám: 01-10-044420

Neve: ERSTE Befektetési Zrt.

Cégforma: zártkörűen működő részvénytársaság Cégjegyzékszám: 01-10-041373

Neve: CIB Bank Zrt.

Cégforma: zártkörűen működő részvénytársaság Cégjegyzékszám: 01-10-041004

Neve: Concorde Értékpapír Zrt.

Cégforma: zártkörűen működő részvénytársaság Cégjegyzékszám: 01-10-043521

Neve: MBH Befektetési Bank Zrt.

Cégforma: zártkörűen működő részvénytársaság Cégjegyzékszám: 01-10-041206

Neve: OTP Bank Nyrt

Cégforma: nyilvánosan működő részvénytársaság Cégjegyzékszám: 01-10-041585

Neve: Raiffeisen Bank Zrt.

Cégforma: zártkörűen működő részvénytársaság Cégbejegyzés száma: 01-10-044423

Feladataik:

Az Alap befektetési jegyeinek forgalomba hozatala és folyamatos forgalmazása során a Forgalmazó a Kbftv. 106.§- 108.§-ainak vonatkozó rendelkezései szerint jár el.

57. Az ingatlanértékelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám):

Nem alkalmazandó.

58. A prime brókerre vonatkozó információk

58.1. A prime bróker neve Nem alkalmazandó.

58.2. Az ABA prime brókerrel kötött megállapodása lényegi elemeinek, a felmerülő összeférhetetlenségek kezelésének leírása

Nem alkalmazandó.

59. Harmadik személyre kiszervezett tevékenységek leírása, az esetleges összeférhetetlenségek bemutatása

Nem alkalmazandó.

Budapest, 2023. december 14.

Szabó Balázs vezérigazgató

HOLD Alapkezelő Zrt.

Document Metadata

Table of Contents

ÁLTAL KEZELT

Document Metadata