ÁLTALÁNOS PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ

Jelen Pályázati útmutató (a továbbiakban: Útmutató) az Innovációs és Technológiai Minisztérium által a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, mint kezelő szerv (továbbiakban: NKFI Hivatal vagy Kezelő szerv) útján a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból 2021. szeptember 01-jét követően meghirdetett innovációs támogatás nyújtására irányuló pályázati felhívások (a továbbiakban: Felhívás)1 vonatkozásában a Felhíváshoz kapcsolódó részletszabályokat és kiegészítő információkat tartalmazza. Az Útmutató a Xxxxxxxx mellékletének minősül, a Felhívást és az Útmutatót együtt kell alkalmazni és értelmezni. Amennyiben a Xxxxxxxx és az Útmutató között eltérés vagy ellentmondás mutatkozna, a Felhívás rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni.

1 A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 11. § (3) bekezdése értelmében az NKFI Alap kezeléséért az innovációs és technológiai miniszter, mint támogató felelős, az NKFI Alap kezelő szerve a Xxxxxxx által kijelölt szerv. A Felhívás lebonyolításával, a támogatói okirat kibocsátásával/ a támogatási szerződés megkötésével, a támogatott projektek finanszírozásával, nyomonkövetésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az NKFI Hivatal látja el a tudományos kutatásról, fejlesztéséről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalról, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap kezelő szervének kijelöléséről szóló 344/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint. Ennek keretében az NKFI Hivatal önállóan jár el a Felhívás lebonyolítását és az az alapján létrejövő támogatási jogviszonyt érintő ügyekben, beleértve a Felhívástól és az annak mellékletét képező jelen Útmutatótól való eltérések – kivételesen, különösen indokolt, egyedi esetben történő – engedélyezését is.

1. FINANSZÍROZÁSSAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK

1.1. Önerő

A pályázónak2 legalább a projekt összköltségének az igényelt támogatási összeggel csökkentett részét kitevő önerővel kell rendelkeznie. Az önerő állhat saját forrásból és/vagy az államháztartás alrendszereiből származó egyéb támogatásból.

A pályázónak a támogatási kérelem benyújtásakor nyilatkozattal3 kell igazolnia a projekt megvalósításához szükséges saját forrás rendelkezésre állását.

1.2. Előleg igénylése

Előleg indokolt esetben nyújtható4. Az előleg folyósításáról a NKFI Hivatal előlegigénylésenként dönt, azaz az előleg folyósítása nem automatikus.

Az előleg folyósításának ütemét és feltételeit a támogatói okirat/támogatási szerződés és mellékletei határozzák meg. Az igényelt előleg összege alkalmanként nem haladhatja meg az előleggel érintett beszámolási időszakra járó támogatás összegét. A soron következő előleg folyósításának feltétele, hogy a kedvezményezettek a korábban folyósított előleg és a költségterv szerinti saját forrás felhasználásáról az adott mérföldkőre vonatkozó (szakmai és pénzügyi) beszámolót benyújtották és az az NKFI Hivatal által elfogadásra került.

1.3. Támogatásintenzitásra5 vonatkozó részletes szabályok

Kutató-tudásközvetítő szervezet6:

2 Pályázó alatt a támogatási kérelemben meghatározott projektet megvalósító támogatást igénylőt (a projekt kutatási konzorcium keretében történő megvalósítása esetén, a kutatási konzorcium vezetőjét) értjük, továbbá, a projekt kutatási konzorcium keretében történő megvalósítása esetén, a kutatási konzorciumban résztvevő további tagokat. A pályázó a támogatási kérelemben szereplő projekt támogatása esetén, kedvezményezett.

3 A saját forrásról szóló nyilatkozat az on-line pályázati kitöltő programban található nyilatkozat részét képzi.

4 Az előleg igénylésének folyamatáról további információ érhető el az NKFI Hivatal weboldalán, az „EPTK előlegigénylés – A kedvezményezettek által az EPTK felületen rögzítendő előlegigénylés folyamata” elnevezésű dokumentumban.

5 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2.§ 15. pontjában meghatározottak szerint: a támogatástartalom és az elszámolható költségek jelenértékének hányadosa, százalékos formában kifejezve.

6 „kutató-tudásközvetítő szervezet”: (közjogi vagy magánjogi értelemben) jogi formájától vagy finanszírozási módjától függetlenül olyan entitás (pl. egyetem vagy kutatóintézet, technológiatranszfer-ügynökség, innovációs közvetítő, valós vagy virtuális együttműködést kínáló kutatásorientált entitás), amelynek elsődleges célja a független tevékenységként végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés, vagy e tevékenységek eredményeinek oktatás, közzététel vagy tudástranszfer útján széles körben történő terjesztése. Amennyiben az ilyen entitás gazdasági tevékenységeket is végez, a gazdasági tevékenységek finanszírozását, a gazdasági tevékenységekkel járó költségek és az abból származó bevételek elszámolását elkülönítve kell végezni. Azok a vállalkozások, amelyek például részvényesként vagy tagként döntő befolyással lehetnek egy ilyen entitásra, nem élvezhetnek preferenciális hozzáférést az általa elért kutatási eredményekhez;

1. nem gazdasági tevékenységének7 támogatása esetében (amely nem minősül uniós versenyjogi értelemben véve állami támogatásnak8): a maximális támogatási intenzitás9 100%;

2. gazdasági tevékenységének támogatása esetén (amely uniós versenyjogi értelemben véve állami támogatás) a vállalkozásokra érvényes szabályok szerint alakul a támogatás intenzitása.

Vállalkozások:

Amennyiben a támogatás a vállalkozások (továbbá egyéb pályázók gazdasági tevékenysége) esetében állami támogatásnak minősül, a támogatás intenzitása a következőképpen alakul.

Kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás esetén a támogatási intenzitás az egyes kedvezményezettek tekintetében nem haladhatja meg a következő mértékeket:

1. alapkutatásnál az elszámolható költségek 100%-át;

2. alkalmazott (ipari) kutatásnál az elszámolható költségek 50%-át;

3. kísérleti fejlesztésnél az elszámolható költségek 25%-át.

4. megvalósíthatósági tanulmány esetén az elszámolható költségek 50%-át.

Megvalósíthatósági tanulmány esetén a támogatási intenzitás középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal növelhető.

Az alkalmazott (ipari) kutatás és a kísérleti fejlesztés esetében a támogatási intenzitás az elszámolható költségek legfeljebb 80%-át kitevő támogatási intenzitásig növelhető a következőképpen:

a. középvállalkozások esetében 10 százalékponttal, kisvállalkozások esetében pedig 20 százalékponttal;

b. 15 százalékponttal, amennyiben a következő feltételek valamelyike teljesül:

i. ha a projekt hatékony együttműködést foglal magában és

- legalább egy kis- és középvállalkozás bevonásával, vagy

- legalább két uniós tagállamban, vagy

7 Az adott szervezet nem folytat olyan gazdasági tevékenységet, amely egy adott piacon termékek előállítását és/vagy szolgáltatások nyújtását foglalja magában; vagy a projekt keretében folytatott nem gazdasági tevékenység jellege, költsége, finanszírozása egyértelműen elkülöníthető a szervezet gazdasági jellegű tevékenységétől.

8 A nem gazdasági tevékenység támogatása mellett abban az esetben sem kell alkalmazni az uniós állami támogatási szabályokat, ha a szervezet úgy végez gazdasági tevékenységet is, hogy az közvetlenül kapcsolódik és feltétlenül szükséges a kutatási szervezet vagy infrastruktúra működéséhez vagy szervesen kapcsolódik a fő, nem gazdasági tevékenységhez és a hatálya korlátozott. Ezen eset akkor áll fenn, ha a gazdasági tevékenységek pontosan ugyanazokat az inputokat használják fel és az ilyen gazdasági tevékenységre allokált kapacitás nem haladja meg az érintett infrastruktúra teljes éves kapacitásának 20%-át.

9 Az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet) 2.§ 15. pontjában meghatározottak szerint: a támogatástartalom és az elszámolható költségek jelenértékének hányadosa, százalékos formában kifejezve.

- egy uniós tagállamban és egy, az EGT megállapodás szerinti szerződő fél között zajlik

és egyik vállalkozás sem viseli az elszámolható költségek több, mint 70%-át, vagy

- a projekt legalább egy olyan kutató és tudásközvetítő szervezet bevonásával zajlik, amely egymagában vagy más kutatási és tudásközvetítő szervezettel vagy szervezetekkel közösen az elszámolható költségek legalább 10%-át viseli, és jogosult közzétenni saját kutatási eredményeit.

ii. ha a projekt eredményeit széles körben terjesztik konferenciák, publikációk, nyílt hozzáférésű adattárak vagy ingyenes vagy nyílt forráskódú szoftverek útján.

A b) pont alkalmazása során az alvállalkozásba adás nem minősül tényleges együttműködésnek.

Az elnyerhető támogatás intenzitása pályázónként (és konzorciumi tagonként) külön-külön kerül megállapításra abból kiindulva, hogy az általa vállalt projekttevékenység alapkutatásnak, alkalmazott kutatásnak vagy kísérleti fejlesztésnek minősül-e.

Kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás esetén a maximális támogatás intenzitás:

	Mikro és kis- vállalkozás	Közép- vállalkozás	Nagy- vállalkozás
Alapkutatás	100%	100%	100%
Alkalmazott (ipari) kutatás	70%	60%	50%
Alkalmazott kutatás, ha a projekt hatékony együttműködést foglal magában vagy a projekt eredményeit széles körben terjesztik	80%	75%	65%
Kísérleti fejlesztés	45%	35%	25%
Kísérleti fejlesztés, ha a projekt hatékony együttműködést foglal magában vagy a projekt eredményeit széles körben terjesztik	60%	50%	40%
Megvalósíthatósági tanulmány	70%	60%	50%

Regionális beruházási támogatás esetén a támogatás intenzitása:

Mikro és kis- vállalkozás

Közép- vállalkozás

Nagy- vállalkozás

A 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 25. § c)

pontjában meghatározott Nyugat-Dunántúl

45%

35%

25%

régióban: Vas, Zala, és Győr-Moson-Sopron

megyék

A 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 25. § b) pontjában meghatározott Közép-Dunántúl régióban: Veszprém, Fejér, és Komárom-

Esztergom megyék

55%

45%

35%

A 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 25. § a) az Észak-Magyarország, az Észak-Alföld, a Dél- Alföld és a Dél-Dunántúl régiókban: Somogy, Baranya, Tolna, Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj- Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun,

Csongrád, Békés megyék

70%

60%

50%

A 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 25. § da) pontjában meghatározott Abony, Alsónémedi, Áporka, Aszód, Bag, Bernecebaráti, Cegléd, Csemő, Dabas, Domony, Dömsöd, Dunaharaszti, Ecser, Érd, Farmos, Felsőpakony, Galgagyörk, Galgahévíz, Galgamácsa, Göd, Gödöllő, Gyál, Gyömrő, Halásztelek, Hévízgyörk, Iklad, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Jászkarajenő, Kartal, Kemence, Kiskunlacháza, Kisnémedi, Kocsér, Kóspallag, Kőröstetétlen, Letkés, Lórév, Maglód, Makád, Márianosztra, Mikebuda, Monor, Nagybörzsöny, Nagykáta, Nagykőrös, Nagytarcsa, Nyársapát, Ócsa, Örkény, Pécel, Perőcsény, Péteri, Püspökhatvan, Püspökszilágy, Ráckeve, Szentmártonkáta, Szigetbecse, Szigetszentmiklós, Szob, Szokolya, Sződliget, Táborfalva, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószele, Tápiószentmárton, Tápiószőlős, Tatárszentgyörgy, Tésa, Törtel, Tura, Újhartyán, Újszilvás, Üllő, Vác, Váckisújfalu, Valkó, Vámosmikola, Vecsés, Verőce, Verseg és Zebegény településeken

55%

45%

35%

A 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 25. § db)

pontjában meghatározott Piliscsaba és Pilisjászfalu településeken

40%

30%

20%

Budapest, és Pest megye 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 25. §-ban fel nem sorolt

települései

De minimis támogatás hatálya alá tartozó tevékenységeknél a támogatási intenzitás az elszámolható költségek 100%-a.

Kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

Eljárási és szervezési innováció támogatása esetén a támogatási intenzitás nagyvállalkozás10 esetében nem haladhatja meg az elszámolható költségek 15%-át, kkv-k esetében pedig az elszámolható költségek 50%-át.

A kkv-k vásárokon való részvételéhez nyújtott támogatás esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

Induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100%-át.

A jelen pontban meghatározott támogatási intenzitásokhoz képest a Felhívás egyedileg alacsonyabb támogatási intenzitást is előírhat az egyes támogatási kategóriák esetében.

2. ÁLLAMI TÁMOGATÁSI SZABÁLYOK

A Felhívás keretében nyújtott európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokra vonatkozó szabályokat a 651/2014/EU rendeletnek a kikötői és repülőtéri infrastruktúrákra irányuló támogatás, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásra és a sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatásra vonatkozó bejelentési határértékek, továbbá a legkülső régiókban biztosított regionális működési támogatási programok tekintetében, valamint a 702/2014/EU rendeletnek a támogatható költségek összegének meghatározása tekintetében történő módosításáról szóló 2017. június 14-i 2017/1084/EU bizottsági rendelettel (HL L 156., 2017.6.20. 1.o.) módosított, a Szerződés 107. és

108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187. 2014.6.26. 1.o.) (a továbbiakban: 651/2014/EU bizottsági rendelet), az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1407/2013/EU bizottsági rendelet, továbbá a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap működtetésének és felhasználásának szabályairól szóló 380/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 380/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet) határozza meg.

A pályázati kiírás keretében támogatott költségek/költségtételek semmilyen egyéb hazai és/vagy uniós forrásból nem kerülhetnek finanszírozásra.

10 Nagyvállalkozásnak e támogatási kategória alapján csak akkor nyújtható támogatás, ha a nagyvállalkozás a támogatott tevékenység során ténylegesen együttműködik kkv-kkal, és ha az összes elszámolható költség legalább 30 %-át az együttműködő kkv-k viselik.

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxx xxx 0. / Postacím: 1438 Budapest, Pf. 438.

2.1. Támogatható tevékenységek állami támogatási szempontú besorolása

A Felhívás keretében nyújtott támogatás nem minősül uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásnak, amennyiben a támogatást igénylő a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 83. pontja szerinti kutató-tudásközvetítő szervezetnek minősül, továbbá:

a) nem végez uniós versenyjogi értelemben vett gazdasági tevékenységet, azaz az adott szervezet nem folytat olyan gazdasági tevékenységet, amely egy adott piacon termékek előállítását és/vagy szolgáltatások nyújtását foglalja magában; vagy a projekt keretében folytatott nem gazdasági tevékenység jellege, költsége, finanszírozása egyértelműen elkülöníthető a szervezet gazdasági jellegű tevékenységétől vagy

b) amennyiben gazdasági tevékenységet is végez, úgy az közvetlenül kapcsolódik és feltétlenül szükséges a főtevékenységéhez vagy szervesen kapcsolódik a fő nem gazdasági tevékenységéhez és pontosan ugyanazokat az inputokat használja, mint a nem gazdasági tevékenységéhez, továbbá az ilyen gazdasági tevékenységre évente allokált kapacitás nem haladja meg az érintett infrastruktúra teljes éves kapacitásának 20 százalékát.

Az uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokra vonatkozó szabályozás alkalmazása szempontjából a támogatási kérelemben szereplő Nyilatkozatok gazdasági tevékenység végzésére vonatkozó pontjában foglalt nyilatkozatot tekintjük irányadónak. A pályázónak az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikk (1) bekezdése figyelembevételével, amennyiben e pont alapján a támogatás csekély összegű támogatásnak minősül, nyilatkoznia kell a részére és a vele a 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti kapcsolatban álló vállalkozások részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben Magyarországon nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

2.2. Az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések

Támogatáshalmozódás

Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén állami támogatás abban az esetben halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással, ha az nem vezet a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás vagy összeg túllépéséhez.

Állami támogatás különböző azonosítható elszámolható költségek esetén halmozható más helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással.

Az egy projekthez igénybe vett összes támogatás – függetlenül attól, hogy annak finanszírozása uniós, országos, regionális vagy helyi forrásból történik – támogatási intenzitása vagy összege nem haladhatja meg az irányadó uniós állami támogatási szabályokban meghatározott támogatási intenzitást vagy támogatási összeget.

A kockázatfinanszírozási támogatás, az induló vállalkozásnak nyújtott támogatás és a csekély összegű támogatás, amennyiben azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkezik, bármely egyéb, azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező állami támogatással halmozható. Az

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxx xxx 0. / Postacím: 1438 Budapest, Pf. 438.

azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás a csoportmentességi rendeletekben és az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb teljes támogatási intenzitásig vagy támogatási összegig bármilyen más, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatással halmozható.

A Felhívás keretében nyújtott egyes támogatási kategóriákra vonatkozó speciális szabályok

2.2.1. A kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás

Amennyiben a Felhívás keretében ekként nyújtott támogatás uniós versenyjogi értelemben állami támogatásnak és ennek keretében kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatásnak minősül, azt kizárólag a 651/2014/EU bizottsági rendelet I-II. fejezetének és III. fejezetének 25. cikke szerinti szabályok alapján lehet nyújtani.

A kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás az alábbi kategóriába tartozó kutatás-fejlesztési projekt részére nyújtható:

a) alapkutatás;

b) alkalmazott (ipari) kutatás;

c) kísérleti fejlesztés,

d) megvalósíthatósági tanulmány.

Ha egy projekt több tevékenységet foglal magában, az egyes tevékenységeket be kell sorolni ezen kutatás-fejlesztési kategóriák közé.

Alapkutatás, alkalmazott (ipari) kutatás, és kísérleti fejlesztés esetén elszámolható:

a) a kutatók, technikusok és egyéb kisegítő személyzet személyi jellegű ráfordítása a projektben való foglalkoztatásuk mértékéig;

b) az eszközök, berendezések költsége a projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére azzal, hogy ahol ezeket az eszközöket és felszereléseket nem a teljes élettartamuk alatt használják a projekthez, csak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben rögzítettek szerinti amortizációs költségek vagy a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 2. számú mellékletében rögzített leírási kulcsok alapján elfogadott, a projekt idejére számított amortizációs költségek számolhatóak el;

c) a szerződéses kutatás, a külső forrásokból szokásos piaci feltételek mellett megvásárolt vagy licencia tárgyát képező műszaki ismeretek és szabadalmak költsége, valamint a tanácsadás és hasonló szolgáltatások költsége, ha azokat kizárólag a projekthez veszik igénybe;

d) a további általános és egyéb működési költség, beleértve az anyagok, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a projekt folyamán merülnek fel.

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxx xxx 0. / Postacím: 1438 Budapest, Pf. 438.

Megvalósíthatósági tanulmány esetében az elszámolható költségek a tanulmány költségei.

Az Európai Bizottság részére történő bejelentési kötelezettség hatálya alá tartozó értékhatárok:

• alapkutatás: 40 millió EUR

• alkalmazott (ipari) kutatás: 20 millió EUR

• kísérleti fejlesztés: 15 millió EUR

• megvalósíthatósági tanulmányonként: 7,5 millió EUR

Amennyiben a projekt EUREKA-projekt, vagy ha a projektet a Szerződés 185. vagy 187. cikke alapján létrehozott közös vállalkozás hajtja végre, az értékhatár az alapkutatás/alkalmazott kutatás/kísérleti fejlesztés esetén a fenti összeg kétszerese.

Amennyiben a támogatás összege vállalkozásonként és projektenként meghaladja a jelzett összeget, az adott támogatást előzetesen engedélyeztetni kell az Európai Bizottsággal, ez esetben a támogatás a Bizottság jóváhagyásáig nem folyósítható.

2.2.2. A kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás11

A kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás keretében az immateriális javak és a tárgyi eszköz bekerülési költsége számolható el. Kizárólag olyan kutatási infrastruktúrák költsége számolható el, amelyeket a Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Regiszterben az elszámoláskor regisztráltak és ezáltal biztosítják, hogy a projekt keretében létrejövő infrastruktúrát – átlátható és megkülönböztetés-mentes módon – a tudományos közösség rendelkezésére bocsátják az adott szakterülettel kapcsolatos kutatásaikhoz. Az NKFI Hivatal által működtetett Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Regiszter az alábbi linken érhető el: xxxxx://xxxxxxxxxxx.xxxxx.xxx.xx/

Amennyiben a Felhívás keretében ekként nyújtott támogatás uniós versenyjogi értelemben állami támogatásnak és ennek keretében kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatásnak minősül, azt kizárólag a 651/2014/EU bizottsági rendelet I-II. fejezetének és III. fejezetének 26. cikke szerinti szabályok alapján lehet nyújtani.

A kutatási infrastruktúra üzemeltetéséért vagy használatáért a szokásos piaci árat kell fizetni. A kutatási infrastruktúrának több felhasználó számára hozzáférhetőnek kell lennie, és a hozzáférést átlátható és megkülönböztetés-mentes módon kell biztosítani. A kutatási infrastruktúra beruházási költségeit legalább 10%-ban finanszírozó vállalkozás kedvezőbb feltételekkel járó kedvezményes

11 A 651/2014-es EU bizottsági rendelet 2. cikk 91. pontnak megfelelően kutatási infrastruktúra: olyan létesítmények, erőforrások és kapcsolódó szolgáltatások, amelyeket a tudományos közösség az adott területtel kapcsolatos kutatásához használ; beleértve a tudományos felszerelést és eszközöket, a tudásalapú erőforrásokat - például gyűjteményeket, archívumokat vagy strukturált tudományos információkat -, olyan infokommunikációs technológiai infrastruktúrákat, mint a hálózat, a számítástechnikai eszközök, a szoftverek és a távközlési eszközök, valamint a kutatáshoz szükséges bármilyen más egyedi eszközt. E kutatási infrastruktúrák lehetnek egy helyszínre telepítettek vagy szétszórtak (hálózatba szervezett erőforrások) az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC) közösségi jogi keretéről szóló, 2009. június 25-i 723/2009/EK tanácsi rendelet 2. cikke a) pontjának megfelelően.

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxx xxx 0. / Postacím: 1438 Budapest, Pf. 438.

hozzáférési lehetőséget kaphat. A túlkompenzáció elkerülése érdekében a hozzáférési lehetőségnek arányban kell állnia a beruházási költséghez való hozzájárulás mértékével és a hozzáférés feltételeit közzé kell tenni.

Ha a kutatási infrastruktúra gazdasági és nem gazdasági tevékenységre vonatkozóan egyaránt részesül állami finanszírozásban, az egyes tevékenységekhez kapcsolódó finanszírozást, költségeket és az azokból származó bevételeket külön kell elszámolni, következetesen alkalmazott és objektíven indokolható számviteli elvek alapján. A támogatási intenzitás túllépésének elkerülése érdekében ellenőrzési és visszakövetelési mechanizmus kerül alkalmazásra.

Az Európai Bizottság részére történő bejelentési kötelezettség hatálya alá tartozó értékhatár infrastruktúránként 20 millió EUR.

Amennyiben a támogatás összege infrastruktúránként meghaladja a jelzett összeget, az adott támogatást előzetesen engedélyeztetni kell az Európai Bizottsággal, ez esetben a támogatás a Bizottság jóváhagyásáig nem folyósítható.

2.2.3. Csekély összegű (de minimis) támogatás

Amennyiben a Felhívás keretében ekként nyújtott támogatás uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásnak és ennek keretében csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, azt kizárólag az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályai alapján lehet nyújtani.

Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti, egy és ugyanazon vállalkozás részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 200.000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100.000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (8) és (9) bekezdését is. Az átváltásnál a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 35. §-a alapján kell eljárni.

Fúzió és felvásárlás esetén valamennyi, a korábbi vállalkozásoknak nyújtott csekély összegű támogatást figyelembe kell venni annak meghatározása érdekében, hogy bármely, akár az új, akár a megszerzendő vállalkozásnak nyújtandó új, csekély összegű támogatás meghaladja-e a vonatkozó felső határt. A fúziót vagy felvásárlást megelőzően jogszerűen odaítélt csekély összegű támogatás ezt követően is jogszerű marad.

Ha egy vállalkozás két vagy több külön vállalkozásra válik szét, a szétválást megelőzően nyújtott csekély összegű támogatást annak a vállalkozásnak kell betudni, amely elvben azonos azzal a vállalkozással, amely a csekély összegű támogatással támogatott tevékenységeket átvállalta. Ha erre nincs lehetőség, a csekély összegű támogatást saját tőkéjük – a szétválás tényleges időpontjában érvényes – könyv szerinti értéke alapján arányosan el kell osztani az új vállalkozások között.

Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletnek (HL L 114., 2012.4.26., 8. o.) megfelelően

nyújtott csekély összegű támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható.

A csekély összegű támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi bármely csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális intenzitást vagy összeget.

A támogatott az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikke (2) bekezdésének kivételével a támogatást nem használhatja az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerinti célokra, továbbá – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk

(2) bekezdésének megfelelően – közúti kereskedelmi árufuvarozás ellenszolgáltatás fejében történő végzése céljából teherszállító jármű vásárlására.

A támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őrizni, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén a támogatott köteles azokat bemutatni.

2.2.4. Eljárási innováció és szervezés innováció

Amennyiben a Felhívás keretében ekként nyújtott támogatás uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásnak és ennek keretében az eljárási és szervezési innováció támogatásához nyújtott támogatásnak minősül, azt kizárólag a 651/2014/EU bizottsági rendelet I-II. fejezetének és III. fejezetének 29. cikke szerinti szabályok alapján lehet nyújtani.

E támogatási kategóriában nagyvállalkozásnak csak abban az esetben nyújtható támogatás, ha a nagyvállalkozás a támogatott tevékenység során ténylegesen együttműködik kkv-kkal, és ha az összes elszámolható költség legalább 30%-át az együttműködő kkv-k viselik.

Az eljárási innováció és szervezési innováció támogatása keretében elszámolható

a) a személyi jellegű ráfordítás,

b) a tárgyi eszköz, immateriális javak, berendezés, épület és földterület költsége, a projektben való használatuk mértékéig és idejére,

c) a szerződéses kutatás, a külső forrásból szokásos piaci feltételek mellett megvásárolt vagy licencia tárgyát képező ismeret és szabadalom költsége,

d) a további általános és egyéb működési költség, ide értve az anyagok, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a projekt eredményeként merülnek fel.

Az Európai Bizottság részére történő bejelentési kötelezettség hatálya alá tartozó értékhatár vállalkozásonként és projektenként 7,5 millió EUR.

2.2.5. A kkv-k vásárokon való részvételéhez nyújtott támogatás

Amennyiben a Felhívás keretében ekként nyújtott támogatás uniós versenyjogi értelemben állami támogatásnak és ennek keretében kkv-k vásárokon való részvételéhez nyújtott támogatásnak minősül, azt kizárólag a 651/2014/EU bizottsági rendelet I-II. fejezetének és III. fejezetének 19. cikke szerinti szabályok alapján lehet nyújtani.

Az elszámolható költségek a vállalkozásnak valamely kiállításon vagy vásáron való részvétele esetén a kiállító helyiség bérletével, felállításával és működtetésével kapcsolatos költségek.

Az Európai Bizottság részére történő bejelentési kötelezettség hatálya alá tartozó értékhatár vállalkozásonként évente 2 millió EUR.

Amennyiben a támogatás összege vállalkozásonként meghaladja a jelzett összeget, az adott támogatást előzetesen engedélyeztetni kell az Európai Bizottsággal, ez esetben a támogatás a Bizottság jóváhagyásáig nem folyósítható.

2.2.6. Regionális beruházási támogatás

Amennyiben a Felhívás keretében ekként nyújtott támogatás uniós versenyjogi értelemben állami támogatásnak és ennek keretében regionális beruházási támogatásnak minősül, azt kizárólag a 651/2014/EU bizottsági rendelet I-II. fejezetének és III. fejezetének 14. cikke szerinti szabályok alapján lehet nyújtani.

Kizárólag azon vállalkozások esetében nyújtható, amelyek a támogatást nem elsődleges mezőgazdasági termeléshez veszik igénybe12.

Előzetes jóváhagyás céljából be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi regionális beruházási támogatást, ha a támogatás összege a beruházáshoz igényelt összes állami támogatással együtt – figyelembe véve a nagyberuházásokra vonatkozó rendelkezéseket – meghaladja azt az összeget, amelyet a támogatás nyújtásának napján hatályos jóváhagyott regionális térkép alapján ugyanazon a településen egy jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszegű elszámolható költséggel rendelkező beruházás kaphat.

A regionális beruházási támogatás igénybevételének feltétele, hogy a tervezett beruházás olyan induló beruházásnak minősüljön, amelyet a beruházó a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 25.§ (1) bekezdésében foglalt támogatható régiókban és településeken valósít meg.

12 Elsődleges mezőgazdasági termelés a termőföld és az állattenyésztés a Szerződés I. mellékletében felsorolt termékeinek termelése az ilyen termékek jellegét megváltoztató további műveletek végrehajtása nélkül; xxxx://xxx- xxx.xxxxxx.xx/xxxxx-xxxxxxx/XX/XXX/?xxxxxxxxx:00000X/XXX

Az induló beruházás olyan tárgyi eszközök vagy immateriális javak beszerzésére irányuló beruházás, amely

• új létesítmény létrehozatalát eredményezi

• egy meglévő létesítmény kapacitásának bővítését eredményezi

• egy meglévő létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékekkel történő bővítését (diverzifikáció) eredményezi

• egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatását eredményezi (modernizáció) vagy

• a részesedésszerzés kivételével olyan létesítmény eszközeinek az eladótól független harmadik fél beruházó általi felvásárlására irányul, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna.

Nagyvállalkozásoknak kizárólag a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 25.§ (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott Közép-Magyarország régió településein megvalósított, új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházáshoz nyújtható támogatás.

Új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás olyan tárgyi eszközök vagy immateriális javak beszerzésére irányuló beruházás, amely

• új létesítmény létrehozatalát, vagy

• egy meglévő létesítmény tevékenységének diverzifikálását eredményezi, úgy, hogy az új tevékenység nem azonos a létesítményben korábban folytatott tevékenységgel, és nem is hasonlít ahhoz, valamint

• egy bezárt vagy megvásárlás nélkül bezárásra ítélt létesítmény eszközeinek az eladótól független beruházó általi megvásárlása azzal a feltétellel, hogy a megvásárolt eszközökkel folytatandó új tevékenység nem azonos a létesítményben a vásárlás előtt folytatott tevékenységgel és nem is hasonlít ahhoz.

Regionális beruházási támogatás esetén a támogatást igénylőnek a beruházás elszámolható összköltségének minimum 25%-át kitevő igazolt saját forrással kell rendelkeznie. Saját forrásnak a kedvezményezett által a projekthez igénybevett állami támogatást, valamint az Európai Unió intézményei, ügynökségei, közös vállalkozásai vagy más szervei által központilag kezelt, a tagállam ellenőrzése alá sem közvetlenül, sem közvetve nem tartozó uniós finanszírozást nem tartalmazó forrás minősül.

Meglévő létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékekkel történő bővítését eredményező induló beruházás, valamint meglévő létesítmény tevékenységének új tevékenységgel történő bővítését eredményező, új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás esetén az elszámolható költségeknek legalább 200%-kal meg kell haladniuk az eredeti tevékenység keretében használt és az új tevékenység keretében is használni tervezett eszközöknek a beruházás megkezdése előtti adóévben nyilvántartott könyv szerinti értékét.

Nagyvállalkozás esetén a termelési folyamat alapvető megváltozását eredményező induló beruházás elszámolható költségei összegének meg kell haladnia az alapvetően megváltoztatandó eredeti termelési folyamathoz kapcsolódó eszközökre a kérelem benyújtásának adóévét megelőző három adóévben elszámolt terv szerinti értékcsökkenés összegét.

Nem minősül elszámolható költségnek az olyan tárgyi eszköz és támogatható immateriális javak költsége, amelyet a beruházó nehéz helyzetben lévő, vagy csődeljárás, felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló beruházótól szerzett be.

A pályázó a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg, a regionális beruházási támogatás visszafizetésének terhe mellett

• nyilatkozik arról, hogy a támogatási kérelem benyújtását megelőző két évben nem valósított meg áttelepítést abba a létesítménybe, amelyben a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani, és

• nyilatkozat formájában kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházás befejezését követő legalább két évig nem kerül sor a létesítmény áttelepítésére abba a létesítménybe, amelyben a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani.

Áttelepítésnek minősül, ha

• a pályázó vagy a vele egy vállalatcsoportba tartozó jogalany azonos vagy hasonló tevékenységet vagy annak egy részét az EGT megállapodás egyik szerződő felének területén található létesítményből (eredeti létesítmény) az EGT megállapodás egy másik szerződő felének területén található azon létesítménybe helyezi át, ahol a támogatott beruházásra sor kerül (támogatott létesítmény),

• az eredeti, valamint a támogatott létesítményben előállított termék vagy nyújtott szolgáltatás legalább részben ugyanazokat a célokat szolgálja és ugyanazon fogyasztói típus keresletét vagy igényeit elégíti ki, és

• a pályázó vagy a vele egy vállalatcsoportba tartozó jogalany valamely, az EGT-n belüli eredeti létesítményében folytatott azonos vagy hasonló tevékenység körében munkahelyek szűnnek meg.

Az Európai Bizottság részére történő bejelentési kötelezettség hatálya alá tartozó értékhatár a 651/2014/EU bizottsági rendelet 4. cikk (1) bekezdés a) pontja szerint meghatározott „kiigazított támogatási összeg”.

2.2.7. Induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás

Amennyiben a Felhívás keretében ekként nyújtott támogatás uniós versenyjogi értelemben állami támogatásnak és ennek keretében induló vállalkozásoknak nyújtott támogatásnak minősül, azt kizárólag a 651/2014/EU bizottsági rendelet I-II. fejezetének és III. fejezetének 22. cikke szerinti szabályok alapján lehet nyújtani.

A támogatható vállalkozások azok a legfeljebb öt éve bejegyzett, tőzsdén nem jegyzett kisvállalkozások, amelyek még nem osztottak nyereséget, nem egy másik vállalkozás tevékenységét vették át, és nem összefonódás útján jöttek létre. Azon támogatható vállalkozások esetében, amelyeket nem kell bejegyezni, az ötéves támogathatósági időszak kezdetének az az időpont tekinthető, amikor a vállalkozás megkezdi gazdasági tevékenységét, vagy amikor gazdasági tevékenysége alapján adóztathatóvá válik.

Az induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás az alábbi formában nyújtható:

Vissza nem térítendő támogatás, amelynek bruttó támogatási egyenértéke nem haladja meg a 0,4 millió EUR-t, illetve a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken letelepedett vállalkozások esetében a 0,6 millió EUR-t, illetve a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken letelepedett vállalkozások esetében a 0,8 millió EUR-t.

Innovatív vállalkozásnak minősülő kisvállalkozások esetében a fent említett maximális összegek megkétszerezhetők.

3. A PROJEKT VÉGREHAJTÁSÁHOZ, PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ INFORMÁCIÓK

3.1. A projekt megkezdése

Támogatás a támogatási igény beadása előtt megkezdett projekthez nem igényelhető. Amennyiben megállapítást nyer, hogy a projekt megkezdésére a támogatási igény beadása előtt sor került, a támogatási kérelem elutasításra, a támogatás visszavonásra kerül. Amennyiben az érintett Xxxxxxxx szakmai vélemény iránti kérelem benyújtását írja elő, úgy a projekt megkezdésére vonatkozó fenti szabály a szakmai vélemény iránti kérelemre vonatkozik.

A projekt megvalósítását a támogatási kérelem, támogató szakmai vélemény kikötése esetén, a szakmai vélemény iránti kérelem benyújtását követő napon saját felelősségére kezdheti meg a pályázó, de a projekt megkezdése nincs befolyással a szakmai vélemény iránti kérelem és a támogatási kérelem értékelésére és nem jelent előnyt annak elbírálása során, továbbá nem garantálja az igényelt támogatás elnyerését. A projekt költségeinek elszámolása a projekt kezdetének a támogatói okiratban vagy támogatási szerződésben rögzített dátumától lehetséges.

A projekt megkezdési időpontjának az alábbi időpontok minősülnek:

a) a szolgáltatások írásbeli megrendelése, vagy amennyiben írásbeli megrendelés nem áll rendelkezésre, akkor a megvalósításra megkötött első szerződés megkötésének dátuma;

b) konzorciumi nyitó ülés jegyzőkönyve;

c) gép, berendezés, anyag, eszköz, termék, immateriális javak beszerzését tartalmazó projekt esetén az első beszerzendő gép, berendezés, anyag, termék stb. jogilag kötelező érvényű írásbeli megrendelése, vagy amennyiben írásbeli megrendelés nem áll rendelkezésre, a

megvalósításra megkötött szerződés megkötésének dátuma (megrendelés és szerződés hiányában – a beruházó által aláírással igazolt átvételi nap az első beszerzett gép, berendezés, anyag vagy termék szállítását igazoló okmányon).

d) foglalkoztatásra vonatkozó projektelem:

• amennyiben a projekt új munkavállaló alkalmazásával kezdődik meg, a projekt keretében felvett első új munkavállaló munkaviszonyának (munkaszerződés szerinti) első napja, ennek hiányában a munkaszerződés aláírását követő első munkanap;

• minden más esetben a kedvezményezettel munkaviszonyban álló, a projekt keretében foglalkoztatott munkavállaló munkaköri leírásának módosításának hatályba lépésnek napja; természetes személlyel kötött megbízási szerződés esetén a megbízás kezdő napja;

e) egyéb tevékenységhez kapcsolódó projekt esetén, amennyiben a szerződéskötést megelőzően megrendelésre kerül sor, ennek időpontja, előzetes megrendelés hiányában pedig a megvalósításra megkötött első szerződés létrejöttének napja (ez alól kivételt képez a megvalósítási helyszínre kötött bérleti szerződés).

f) építési beruházási tevékenységet tartalmazó projekt esetén az E-építési naplóba történő első bejegyzés vagy az építésre vonatkozó első visszavonhatatlan kötelezettségvállalás időpontja.

Amennyiben a támogatási kérelemben ismertetett projektet több célterületre (gépbeszerzés, egyéb) kiterjedően valósítják meg, a projekt megkezdésének időpontja az egyes célterületeknek megfelelő tevékenységek kezdési időpontjai közül a legkorábbi időpont.

A közbeszerzési tevékenység elindítása nem jelenti a projekt megkezdését, amennyiben a közbeszerzési tevékenység költségei (közbeszerzési szakértő díja) nem kerülnek elszámolásra a projekt keretén belül.

A megkezdettséget projektszinten szükséges értelmezni, tehát az egyes pályázók által megvalósított tevékenységek közül a legkorábban megkezdettet kell a projekt megkezdésének tekinteni, amely nem lehet korábbi a támogatási igény beadása utáni napnál. Amennyiben valamely támogatott tevékenység vonatkozásában a támogatást igénylő keretszerződéssel, keretmegállapodással rendelkezik, a projekt megkezdés időpontjának az adott projekt vonatkozásában készült külön kiegészítő szerződés, megállapodás hatályba lépése, vagy ennek hiányában az egyedi megrendelést igazoló okmány kiállításának, létrejöttének dátuma minősül.

Amennyiben a szerződés hatályba lépésének időpontja a szerződés érvényességének (létrejöttének) időpontjától eltér, vagy a szerződés felfüggesztő feltételt tartalmaz, a projekt megkezdésének a hatályba lépés vagy a feltétel bekövetkeztének napja minősül.

Felhívjuk figyelmüket, hogy a projekt valós megkezdése a fentieken túlmenően alátámasztó dokumentumok csatolása vagy helyszíni ellenőrzés, illetve helyszíni látogatás keretében is ellenőrzésre kerülhet.

3.2. A projekt fizikai befejezése

A projekt akkor tekinthető fizikailag befejezettnek, ha valamennyi támogatott tevékenység a támogatási jogviszonyban foglaltak szerint, a Felhívásban meghatározott feltételek mellett teljesült. A projekt fizikai befejezése napjának a projekt utolsó támogatott tevékenysége fizikai teljesítésének a napja minősül.

A projekt fizikai befejezésének minősül:

a) alapkutatás esetén azon kutatásról szóló kutatási jelentés,

• amelynek eredményéről bizonyítható az újdonság és az eredetiség, és

• amelynek eredményéről valószínűsíthető, hogy a projekt által felvetett problémák megoldására alapul szolgál, és

• amely kutatási jelentést a pályázó hasznosításra elfogadott;

b) alkalmazott (ipari) kutatás esetén azon kutatásról szóló kutatási jelentés,

• amelynek eredményéről bizonyított az újdonság és az eredetiség, és

• amely jelentés konkrét javaslatokat tesz az eredmény hasznosítására új (a támogatást igénylő által megcélzott piacon eddig nem ismert) termék, szolgáltatás vagy technológia kifejlesztésére, továbbá a pályázó által megcélzott piacon bevezetett termék, szolgáltatás vagy technológia jelentős mértékű, piaci előnyöket biztosító továbbfejlesztésére, és

• amely kutatási jelentést a pályázó hasznosításra elfogadott;

c) kísérleti fejlesztés esetén:

• termékfejlesztés esetén:

o a létrejött új terméket bemutató ismertető kiadvány;

o a forgalomba hozatalhoz szükséges hatósági engedély megléte (amennyiben ez releváns);

• technológia fejlesztés esetén:

o a technológiai leírás;

o a technológia működőképességét bizonyító demonstrációról felvett jegyzőkönyv;

o a technológia alkalmazásához beszerzendő hatósági engedélyek megnevezése (amennyiben ez releváns);

• szolgáltatás fejlesztés esetén:

o a szolgáltatás leírás;

o a szolgáltatás működőképességét bizonyító demonstrációról felvett jegyzőkönyv vagy teljesítés igazolás

o a szolgáltatás alkalmazásához beszerzendő hatósági engedélyek megnevezése (amennyiben ez releváns);

d) eszközbeszerzés és információs technológia-fejlesztés beszerzése (hardver) esetén az üzembe helyezési jegyzőkönyv kiállításának napja, illetve a számla kelte vagy a teljesítés napja (a későbbi dátum fogadható el);

e) amennyiben a projekt keretében iparjogvédelmi oltalom megszerzésére kerül sor, a hazai vagy nemzetközi iparjogvédelmi hatóság által kiállított lajstromkivonat, ennek hiányában az érkeztetett bejelentés vagy ennek igazolására alkalmas dokumentum kiállítása minősül a projekt fizikai befejezésének.

3.3. Pénzügyi elszámolás végső határideje

Az utolsó beszámolási időszakra vonatkozó szakmai rész-, és záró beszámoló, valamint pénzügyi beszámoló benyújtásának végső határideje a projekt fizikai befejezésének – támogatói okiratban/támogatási szerződésben rögzített – dátumát követő 60. nap. A pénzügyi elszámolás részletei a 12.2. pontban találhatóak.

3.4. A projekt zárása

A projekt akkor tekinthető befejezettnek, ha a támogatott tevékenység a támogatói okiratban/támogatási szerződésben meghatározottak szerint teljesült, a megvalósítás során keletkezett számlák kiegyenlítése megtörtént, a támogatással létrehozott vagy beszerzett eszköz aktiválásra került, és az NKFI Hivatal jóváhagyta a kedvezményezettek szakmai és pénzügyi záróbeszámolóját, valamint a támogatás folyósítása – az igazolt támogatás-felhasználásnak megfelelő mértékben – megtörtént.

Amennyiben a Felhívás alapján fenntartási kötelezettség nem került előírásra, a befejezett projekt egyben lezártnak is tekintendő. Amennyiben a Felhívás alapján fenntartási kötelezettség előírásra került, projekt akkor tekinthető lezártnak, ha a kedvezményezett valamennyi vállalt kötelezettsége teljesült, a kedvezményezett a kötelezettségek megvalósulásának eredményeiről szóló záró fenntartási beszámolóját benyújtotta, azt az NKFI Hivatal jóváhagyta, és a projektzáró levél kiadása megtörtént.

A biztosítéknyújtási kötelezettség megszűnésének részleteit a 3.8. pont tartalmazza.

3.5. Támogatás ütemezése

Az adott mérföldkőre eső támogatási összeg előleggel csökkentett része az adott mérföldkőre vonatkozó szakmai és pénzügyi beszámoló – NKFI Hivatal általi – elfogadását követően folyósítható. A támogatás Felhívásban meghatározott mértéke csak a megvalósítási időszakra vonatkozó záró szakmai és pénzügyi beszámoló – NKFI Hivatal általi – elfogadása után folyósítható. A részbeszámolási kötelezettség elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén a NKFI Hivatal a támogatás további folyósítását felfüggesztheti mindaddig, amíg a kedvezményezett a kötelezettségének nem tesz eleget. (A beszámolási kötelezettség nem vagy nem megfelelő teljesítésének esetére a támogatási szerződés/támogatói okirat további jogkövetkezményeket írhat elő.)

A támogatás folyósítása kizárólag forintban történik. A forinttól eltérő pénznemben kiállított számla, számviteli bizonylat esetében annak végösszegét és az arra tekintettel elszámolható költség

összegét a számlán, számviteli bizonylaton megjelölt teljesítés időpontjában érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett középárfolyamon kell forintra átszámítani, a Magyar Nemzeti Bank által nem jegyzett pénznemben kiállított számla, számviteli bizonylat esetén az Európai Központi Bank által közzétett középárfolyamon kell az elszámolható költségek összegét euróra átváltani.

Amennyiben a projekt költségei meghaladják a támogatói okiratban/támogatási szerződésben rögzített összeget, a többletráfordítást a kedvezményezett saját költségén köteles biztosítani.

3.6. A támogatási kérelemmel és a projekt szakmai tartalmával, megvalósításával kapcsolatos elvárások

• A projektet a támogatási kérelemben leírt tartalommal kell megvalósítani. A támogatási kérelemnek tartalmaznia kell a kitűzött célt és az elérni tervezett eredmény(ek) potenciális célközönségének megjelölését. Azok a támogatási kérelmek, amelyek nem tartalmazzák egyértelműen az elérni tervezett eredmények felhasználásának/hasznosításának célcsoportjait, nem részesíthetők támogatásban.

• A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét, valamint a legkedvezőbb és szokásos piaci árnak történő megfelelést a támogatási szerződés/támogatói okirat hatályba lépését követően is biztosítani kell, továbbá a projektnek meg kell felelnie a reális költségvetés előírásának az esetleges géptípus-változás, szállító-váltás és költségszerkezet-módosítás esetén is.

• A szakmai tartalom csökkenése esetén az elszámolható költség és a támogatás összege arányosan csökkentésre kerül.

• A beszerzett eszközöket, immateriális javakat a megvalósítás helyszínéül szolgáló székhelyre, telephelyre vagy fióktelepre kell számvitelileg aktiválni. Hardver és szoftver eszközök beszerzése esetén a megvalósítási helyszínnek az a székhely, telephely vagy fióktelep minősül, amelyre a beszerzett eszközök számvitelileg aktiválásra kerülnek.

• A beszerezni kívánt eszközöknek meg kell felelniük a vonatkozó európai irányelveknek, szabványoknak és az azokat harmonizáló magyar rendeleteknek, szabványoknak, környezetvédelmi előírásoknak.

• A beszerezni kívánt eszközöket az érintett eszközök kereskedelmi forgalmával üzletszerűen foglalkozó vagy az adott területen meggyőző referenciával rendelkező kereskedőnek vagy gyártónak minősülő szállítótól kell vásárolni a piacon szokványos jótállási és szavatossági feltételek mellett. (Konzorcium esetén a kedvezményezettek a projekt keretén belül egymástól anyagot, szolgáltatást, eszközt, immateriális javakat nem vásárolhatnak).

• A támogatást igénylőknek nyilatkozniuk kell arról, hogy a projekt megvalósításában rejlő kockázattal (konzorcium esetén minden résztvevő) tisztában vannak, és ezt vállalják.

3.7. Fenntartási kötelezettség

Amennyiben a Felhívásban fenntartási kötelezettség előírásra kerül, akkor a kedvezményezett a fenntartási időszakban évenként, valamint ezen időszak végén a kedvezményezett szakmai fenntartási beszámolót köteles benyújtani, amelyben hitelt érdemlően bemutatja a fenntartási időszakra a támogatói okiratban/támogatási szerződésben vállalt vagy kötelezően teljesítendő előírások betartását, elvégzését.

Amennyiben a kedvezményezett a fenntartási kötelezettségét nem teljesíti, a támogatási jogviszony a támogatói okiratban/támogatási szerződésben foglaltak szerint megszüntethető, illetve a Kedvezményezettel szemben visszafizetési kötelezettség érvényesíthető. A fenntartási időszakra vonatkozó kötelezettséget az NKFI Hivatal különösen indokolt esetben – a kedvezményezett előzetes kérelmére – módosíthatja.

A projekt lezárása csak a fenntartási beszámoló elfogadását követően, a projektzáró levél kiadásával történik meg.

A kedvezményezett által a projekt keretében beszerzett vagyontárgy a fenntartási beszámoló elfogadásáig csak az NKFI Hivatal egyedi előzetes engedélyével és - az NKFIH döntése alapján - a foglalkoztatási, szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalásával, átruházásával idegeníthető el, terhelhető meg, adható bérbe vagy más használatába. Kivételt képez ez alól a kutatási infrastruktúra harmadik fél részére történő bérbe vagy más használatába adása, amelyhez nincs szükség az NKFI Hivatal előzetes engedélyére.

A fejlesztés eredményeként létrejött, de a gyors technológiai változások miatt a meghatározott fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált, idő előtt elhasználódott vagy elavult tárgyi eszközök és immateriális javak pótlással együtt járó teljes vagy részleges elidegenítése vagy selejtezése akkor lehetséges, ha a fenntartási időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A fejlesztés eredményeként létrejött, de a gyors technológiai változások miatt a meghatározott fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált, idő előtt elhasználódott vagy elavult tárgyi eszközök és immateriális javak pótlása támogatásban nem részesülhet. Ezúton az NKFI Hivatal hozzájárul a projekt eredményeként létrejövő prototípus, új termék, technológia, szolgáltatás a projekt fizikai befejezését követő értékesítéséhez..

4. BIZTOSÍTÉKOK KÖRE

Az államháztartáson kívüli kedvezményezett(ek)13 14 az Áht. 50/A §-a alapján - biztosíték nyújtására kötelezettek. A támogatás visszafizetésének biztosítékai az alábbiak lehetnek:

a) felhatalmazó nyilatkozat, vagy

b) garancia

13 Kivéve azon 563-as, illetve 552-es es gazdálkodási formakóddal rendelkező államilag elismert egyetemeket, amelyeknek fenntartói jogát a Kormány vagy a Magyar Állam által alapított jogi személy gyakorolja.

14 Valamint azok a Kedvezményezettek, akik az Ávr. 84.§ (1) bekezdés szerint nem mentesülhetnek a biztosítéknyújtási kötelezettségtől.

amely biztosítja, hogy a támogató a költségvetési támogatás visszafizetésére vonatkozó igényét maradéktalanul, a lehető legrövidebb időn belül eredményesen tudja érvényesíteni.

Felhatalmazó nyilatkozat biztosíték esetén a Kedvezményezettek kötelesek valamennyi – jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető – fizetési számlájukra az NKFI Hivatal javára szóló, beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozatot adni a pénzügyi fedezethiány miatt nem teljesíthető fizetési megbízás esetére a követelés legfeljebb harmincöt napra való sorba állítására vonatkozó rendelkezéssel együtt.

A felhatalmazó nyilatkozat biztosítéknak a támogatási jogviszony fenntartási kötelezettsége megszűnéséig (a projektzáró levél kibocsátásáig) rendelkezésre kell állnia. A biztosítéki értéknek fedeznie kell legalább a biztosíték nyújtására kötelezett kedvezményezett által a részére az előlegigénylésben igényelt támogatás összegét.

A felhatalmazás(ok) visszavonására a Kezelő szerv és a Kedvezményezettek közös nyilatkozattal jogosultak a záróbeszámoló Kezelő szerv általi elfogadását követő 30 napon belül, vagy – amennyiben a támogatási szerződésben/támogató okiratban fenntartási kötelezettség került megállapításra – a projektzáró levél Kezelő szerv általi kibocsátását követő 30 napon belül.

Garancia esetén az összegének fedeznie kell a kifizetett támogatás (előleg) összegét, továbbá az igényelt előleg összegét (előlegigénylésekkor a garancia összegét emelni szükséges az igényelt előlegösszegekkel). A kedvezményezett az egyes kifizetési igénylésben igényelt támogatási összegnek megfelelően megemelt biztosítéki mértéket legkésőbb a kifizetési igénylés benyújtásával egyidejűleg igazolja. A Kedvezményezett a teljes, általa igényelhető előlegösszegre is nyújthat be garanciát.

A garancia biztosítéknak a támogatási jogviszony alapján fennálló kötelezettségek megszűnéséig rendelkezésre kell állnia (a garanciának a projektzáró levél kibocsátásáig rendelkezésre kell állnia).

Garancia esetén a fenntartási időszakban az ötvenmillió forintot meghaladó költségvetési támogatással megvalósuló projektek esetében a kifizetett költségvetési támogatás 50%-ának megfelelő mértékben kell biztosítékot nyújtani. Garancia biztosíték a biztosítéknyújtási kötelezettséggel érintett időszaknál rövidebb lejárattal is rendelkezésre bocsátható azzal, hogy az érintett biztosíték érvényességének lejártát megelőző legalább 45 nappal annak meghosszabbítását vagy cseréjét a Kedvezményezettnek igazolnia kell. Ennek elmaradása a biztosíték érvényesítését és a kifizetések felfüggesztését, esetlegesen a támogatás visszavonását vonja maga után.

A támogatási összeg – ideértve az előleget is – első folyósítása csak akkor engedélyezhető, ha a biztosítékok a támogatási szerződésben/támogatói okiratban foglaltak szerint rendelkezésre állnak.

A Kedvezményezett számára – mindkét biztosítéktípus esetén – a biztosítékcserét lehetővé kell tenni, ha az új biztosíték végrehajthatósága, illetve az általa fedezett érték megfelel a biztosítékokra vonatkozó feltételeknek.

A biztosítékokkal kapcsolatban felmerülő költségek a támogatás kedvezményezettjét terhelik.

Nem kötelesek biztosítékot nyújtani a megvalósítás időszakára azon kedvezményezettek, akik a támogatás kifizetését a projekt fizikai befejezését követően egy összegben kérelmezik.

A biztosíték nyújtására kötelezett kedvezményezettek körét, továbbá a fentiek közül a biztosíték formáját a Xxxxxxxx (és részleteiben a támogatási szerződés/támogatói okirat) határozza meg.

5. KÖTELEZŐEN MEGVALÓSÍTANDÓ TÁJÉKOZTATÁSI TEVÉKENYSÉG

A kedvezményezettnek a projekt keretében létrehozott eredmény(ek)ről tájékoztatnia kell a nyilvánosságot. További részletek a 13. pontban találhatóak.

6. A PÁLYÁZÓKKAL SZEMBEN TÁMASZTOTT FELTÉTELEK

6.1. A konzorciumokra vonatkozó általános feltételek

A konzorcium célja, hogy lehetővé tegye a komplex, egy önálló pályázó által nem, vagy nem megfelelő hatékonysággal megvalósítható fejlesztések létrehozásához szükséges összefogást, az egyes fejlesztésekkel közvetlenül érintettek bevonását a projekt kidolgozásába, megvalósításába és fenntartásába. Konzorcium keretében megvalósuló projekt esetében a pályázók valamennyien részt vesznek a támogatási kérelem alapvető céljának megvalósításában, továbbá támogatásban részesülnek. Pályázó csak olyan szervezet lehet, amely a Felhívásban meghatározott követelményeknek megfelel és támogatásban részesülhet. Ennek megfelelően minden tagra vonatkozóan a követelményeknek való megfelelést – ettől eltérő rendelkezés hiányában – igazolni kell, meg kell adni a szükséges adatokat, a mellékletekben foglalt igazolásokat, nyilatkozatokat, okiratokat csatolni szükséges. Nem részesülhet támogatásban a kizárólag a koordinációs feladatokat és/vagy a nyilvánosság biztosításához kapcsolódó feladatokat ellátni kívánó szervezet.

Pályázó kizárólag önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezet lehet (pl. ha egy egyetem több tanszéke vesz részt a projektben, az egyetem csak egy konzorciumi tagnak számít). A gazdasági tevékenységet folytató, egy konzorciumban résztvevő pályázók nem lehetnek egymás – a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklet 3. cikk (2)-(3) bekezdése szerinti – partner- vagy kapcsolt vállalkozásai. A kedvezményezettek a projekt keretén belül egymástól anyagot, szolgáltatást, eszközt, immateriális javakat nem vásárolhatnak.

A pályázóknak konzorcium létrehozására irányuló együttműködési megállapodást kell kötniük. E megállapodással a tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy a projekt megvalósítása érdekében konzorciumot hoznak létre és a támogatási kérelemben szerepelő projektet – annak támogatása esetén – a támogatási kérelemben meghatározott módon közösen megvalósítják. E megállapodásban biztosítani szükséges továbbá, hogy a projektből fakadó szellemi tulajdonjogok és az azokkal összefüggő hozzáférési jogok a különböző együttműködő partnereket illessék meg oly módon, hogy az megfelelően tükrözze a munkacsomagjaikat és hozzájárulásaikat. A konzorciumot az NKFI Hivatal irányában a konzorciumi együttműködési megállapodásban (illetve a támogatási kérelem benyújtásától a támogatási döntés meghozataláig erre felhatalmazással rendelkező) konzorciumvezetőnek kijelölt tag képviseli. A konzorcium tagjainak a konzorciumi

együttműködési megállapodást legkésőbb a támogatási szerződés/támogatói okirat hatályba lépésétől számított 90 napon belül kell megkötniük. A konzorciumi együttműködési megállapodás megkötéséről a projekt megvalósulásáról szóló első beszámoló keretében a konzorcium vezetőjének nyilatkoznia kell. A konzorciumi együttműködési megállapodás létrejötte helyszíni ellenőrzés keretében is vizsgálható. Az NKFI Hivatal jogosult a konzorciumi együttműködési megállapodásba betekinteni a helyszínen vagy másolat bekérése útján.

Konzorciumi tag cseréje csak nagyon indokolt esetben, a konzorcium kérelme alapján, az NKFI Hivatal jóváhagyásával lehetséges, amelyet megelőzően – a Felhívás, az Útmutató és a konzorcium által benyújtott beszámoló(k) alapján – felülvizsgálatra kerül a projekt megvalósíthatósága, a pályázók együttműködése, továbbá a belépni kívánó pályázó szakmai alkalmassága, jogosultsága.

A projekt megvalósítása során a konzorcium bővítése új pályázó bevonásával nem lehetséges.

6.2. Támogatásban nem részesíthetők köre

6.2.1. Általános kizáró okok

Nem nyújthat be támogatási kérelmet az a jogalany és nem részesülhet támogatásban:

a) akivel szemben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 48/B. § (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenség áll fenn;

b) aki nem felel meg az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 82. §-ában meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek;

c) aki a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényben foglalt közzétételi kötelezettségének nem tett eleget;

d) aki nem minősül átlátható szervezetnek;

e) aki jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás alatt áll vagy ellene jogerős végzéssel elrendelt csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás van folyamatban;

f) aki az Európai Bizottság európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatás visszafizetésére kötelező, Magyarországnak címzett határozatának nem tett eleget;

g) akivel szemben az NKFI Alapból, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból vagy az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI törvény alapján nyújtott támogatással összefüggésben az NKFI Hivatal vagy jogelődje szabálytalan támogatás- felhasználást állapított meg és a keletkezett visszafizetési kötelezettségéből adódóan – a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában – lejárt tartozása áll fenn;

h) akivel szemben bíróság – az NKFI Alapból, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból vagy az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI törvény

alapján nyújtott támogatással összefüggésben – a támogatási kérelem benyújtását megelőző három évben jogerőre emelkedett elmarasztaló ítéletet hozott;

i) akinek tevékenységét bíróság jogerősen korlátozta a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. § (2) bekezdés e) pontjára való tekintettel az eltiltás ideje alatt;

j) aki a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 6. §-a értelmében nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősül;

k) aki a projekt megvalósítását a szakmai vélemény iránti kérelem vagy támogatási kérelem benyújtását követő napot megelőzően megkezdte15.

Nem hozható létre támogatási jogviszony azzal,

• akinek a támogató által meghatározott mértékű saját forrás nem áll rendelkezésére, arról jogszerűen nem nyilatkozik;

• akiről hitelt érdemlően bebizonyosodik, hogy a támogatási döntés tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis vagy megtévesztő adatot szolgáltatott, vagy ilyen nyilatkozatot tett;

• aki jogszabályban a támogatói okirat kibocsátásának/támogatási szerződés megkötésének feltételeként meghatározott nyilatkozatokat nem teszi meg, dokumentumokat nem nyújtja be vagy a megtett nyilatkozatát visszavonja.

6.2.2. Regionális beruházási támogatás esetében alkalmazandó kizáró okok

Regionális beruházási támogatás keretében nem nyújtható támogatás (a fenti 6.2.1 pontban foglalt kizáró okokon túlmenően):

a) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott akvakultúra-termékek termeléséhez, feldolgozásához és értékesítéséhez,

b) elsődleges mezőgazdasági termeléshez,

c) mezőgazdasági termék feldolgozásában és mezőgazdasági termék forgalmazásában tevékeny vállalkozás részére, ha

- a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy

15 A 3.1 pontban leírtakra figyelemmel.

- a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ,

d) acélipari tevékenységhez16,

e) hajógyártási tevékenységhez,

f) szénipari tevékenységhez,

g) szintetikusszál-ipari tevékenységhez17,

h) ellenszolgáltatásért végzett légi, tengeri, közúti, vasúti és belvízi úton történő személy- vagy áruszállítási szolgáltatás nyújtásához, vagy a kapcsolódó infrastruktúrához,

i) energiatermelési, energiaelosztási tevékenységhez és energetikai célú infrastruktúra létrehozását szolgáló beruházáshoz,18

j) abban az esetben, ha a támogatási kérelem benyújtását megelőző két évben

- a kérelmet benyújtó beruházó vagy a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó azonos vagy hasonló tevékenységet vagy annak egy részét az EGT megállapodás egyik szerződő felének területén található létesítményből (eredeti létesítmény) az EGT megállapodás egy másik szerződő felének területén található azon létesítménybe helyezi át, ahol a támogatott beruházásra sor kerül (támogatott létesítmény),

- az eredeti, valamint a támogatott létesítményben előállított termék vagy nyújtott szolgáltatás legalább részben ugyanazokat a célokat szolgálja és ugyanazon fogyasztói típus keresletét vagy igényeit elégíti ki, és

- a kérelmet benyújtó beruházó vagy a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó vállalkozás valamely az EGT-n belüli eredeti létesítményében folytatott azonos vagy hasonló tevékenység19 körében munkahelyek szűnnek meg,

k) szélessávú infrastruktúra kiépítéséhez, kivéve a 651/2014/EU bizottsági rendelet 14. cikk

(10) bekezdésében meghatározott feltételekkel,

l) kutatási infrastruktúra fejlesztéséhez, kivéve a 651/2014/EU bizottsági rendelet 14. cikk

(11) bekezdésében meghatározott feltételekkel,

m) azon támogatást igénylő részére, amely szintentartó beruházáshoz igényel támogatást,

n) olyan feltétellel, amely az európai uniós jog megsértését eredményezi,

16 Az acélipar fogalmát a 651/2014/EU Bizottsági rendelet 2. cikk 43. pont határozza meg.

17 A szintetikusszál-ipar fogalmát a 651/2014/EU Bizottsági rendelet 2. cikk 44. pont határozza meg.

18 Az energetikai infrastruktúra fogalmát a 651/2014/EU Bizottsági rendelet 2. cikk 130. pont határozza meg.

19 Azonos vagy hasonló tevékenység: ugyanabba a (négy számjegyű számkóddal azonosított) TEÁOR 2008 szerinti szakágazatba sorolt tevékenység.

o) exporttal kapcsolatos tevékenységhez, ha az az exportált mennyiségekhez, értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódik,

p) ha azt import áru helyett hazai áru használatától teszik függővé.

6.2.3. Csekély összegű támogatás esetében alkalmazandó kizáró okok

Nem nyújtható csekély összegű támogatás (a 6.2.1. pontban meghatározott kizáró okokon túlmenően):

a) az 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó, a halászati és akvakultúra ágazatban tevékenységet végző vállalkozások részére;

b) a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozások részére;

c) mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások részére a következő esetekben:

ca) amennyiben a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy

cb) amennyiben a támogatás feltétele az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbadás;

d) a harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységekhez, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatáshoz;

e) az importáruval szemben belföldi áru használatától függő támogatásokhoz;

f) a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében történő végző vállalkozások számára teherszállító járművek megvásárlására;

g) olyan feltétellel, amely az európai uniós jog megsértését eredményezi.

Amennyiben egy vállalkozás a fenti a-c) pontokban említett ágazatban, valamint az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alkalmazásának hatálya alá tartozó ágazatokban egyaránt végez tevékenységet az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályait csupán ez utóbbi ágazatra vagy tevékenységre tekintettel nyújtott támogatásokra kell alkalmazni feltéve, ha a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése révén biztosított, hogy a rendelet hatálya alól kizárt ágazatokban végzett tevékenységek nem részesülnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatásban.

6.2.4. K+F projekthez nyújtott támogatás, kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás, kkv vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás, eljárási és szervezési innováció támogatása és induló vállalkozásnak nyújtott támogatás esetében alkalmazandó kizáró okok

Nem ítélhető meg K+F projekthez nyújtott támogatás, kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás, kkv vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás, eljárási és szervezési innováció támogatása, induló vállalkozásnak nyújtott támogatás (a 6.2.1. pontban meghatározott kizáró okokon túlmenően):

a) mezőgazdasági termék feldolgozásában és mezőgazdasági termék forgalmazásában tevékeny vállalkozás részére, ha

aa) a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy

ab) a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ,

b) exporttal kapcsolatos tevékenységhez, ha az az exportált mennyiségekhez, értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódik,

c) támogatás, ha azt import áru helyett hazai áru használatától teszik függővé,

d) támogatás olyan feltétellel, amely az európai uniós jog megsértését eredményezi,

e) a 2010/787/EU tanácsi határozat hatálya alá tartozó, versenyképtelen szénbányák bezárásának elősegítésére,

A fentieken túlmenően nem ítélhető meg kkv vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás és induló vállalkozásnak nyújtott támogatás elsődlegesen mezőgazdasági termeléshez, továbbá nem ítélhető meg kkv vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás a halászati és akvakultúra- termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott akvakultúra-termékek termeléséhez, feldolgozásához és értékesítéséhez.

Amennyiben a támogatási kérelem benyújtását követően a pályázó adataiban, jogi helyzetében változás áll be (így pl. ellene csőd-, végelszámolási, felszámolási vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás indul) vagy a pályázati célok megvalósítását akadályozó bármely egyéb esemény következik be, az NKFI Hivatalt haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül értesítenie kell.

7. ELSZÁMOLHATÓSÁG FELTÉTELEI

7.1. Az elszámolható költségek köre

A projekt elszámolható költségei között azon költségek tervezhetők, amelyek a projekt támogatható tevékenységeihez kapcsolódnak, szerepelnek a Felhívásban és az Útmutatóban rögzített elszámolható költségek között, és megfelelnek az általános elszámolhatósági feltételeknek.

Kizárólag a projekt megvalósítása érdekében felmerülő költségek számolhatók el a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) előírásai szerint.

Amennyiben a pályázónak a támogatásból finanszírozott projekttel kapcsolatban nincs ÁFA levonási jogosultsága, akkor a pályázóra vonatkozó összköltség számítása az ÁFÁ-val növelt bruttó költség alapján történik. Ha a pályázó ÁFA levonásra jogosult, akkor a pályázóra vonatkozó összköltség számítása az ÁFA nélküli nettó költség alapján történik.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a támogatási kérelem benyújtását követően, a támogatási döntést megelőzően a támogatási kérelem elszámolható költségeinek változtatására nincs lehetőség, az ilyen jellegű módosítási igények nem vehetők figyelembe.

Azon beszerzési, szerződésből eredő költségek számolhatók el a projekt során, melyek a piaci feltételeknek megfelelnek, valamint független felek között hajtották végre.

Az értékesítést végző vagy szolgáltatást nyújtó fél és a kedvezményezett nem tekinthető egymástól függetlennek, ha az értékesítést végző vagy a szolgáltatást nyújtó kiválasztásakor, a kiválasztást megelőző 3 éven belül vagy az értékesítésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló jogviszony fennállása alatt:

a) a kedvezményezett és az értékesítést végző vagy szolgáltatást nyújtó fél között tulajdonosi vagy tagsági jogviszony áll(t) fenn;

b) a kedvezményezett tagja, tulajdonosa, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja az értékesítést végző vagy szolgáltatást nyújtó fél tagja, tulajdonosa, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja (volt);

c) az értékesítést végző vagy szolgáltatást nyújtó fél tagja, tulajdonosa, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja a kedvezményezett tagja, tulajdonosa, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja (volt) vagy

d) a kedvezményezett tagjának, tulajdonosának, vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsági tagjának közeli hozzátartozója az értékesítést végző vagy szolgáltatást nyújtó fél tagja, tulajdonosa, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja (volt) vagy az értékesítést végző vagy szolgáltatást nyújtó fél tagjának, tulajdonosának, vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsági tagjának közeli hozzátartozója a kedvezményezett tagja, tulajdonosa, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja (volt).

e) az értékesítést végző vagy a szolgáltatást nyújtó a Kedvezményezettel munkaviszonyban, közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, közszolgálati jogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll(t), illetve a Kedvezményezett cégben döntési, felügyeleti,

irányítói jogkört gyakorol(t), valamint ha a Kedvezményezett vállalkozásában felügyeleti, irányítói jogkört gyakorló személynek a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozójának minősül(t).

A fenti, függetlenségre vonatkozó előírást nem kell alkalmazni azon üzemeltetési vagy szervezési tevékenységek beszerzésére, amelyek során az ügylet a kedvezményezett és az általa létrehozott szervezet20 között jött létre. E beszerzés esetén 3 db – érvényes, beérkezett, a beszerzés tárgyát képező tevékenység elvégzésére alkalmas szervezettől származó – árajánlattal kell igazolni a piaci árnak való megfelelést.

Felhívjuk figyelmüket, hogy kizárólag az Áfa tv-ben foglaltaknak megfelelően kiállított számlával alátámasztott költség számolható el. A számla legkisebb (bruttó) összege 5000 Ft .

Egy adott beszerzésből jelen projekt keretében a támogatás terhére elszámolt összeget más támogatott (beleértve az EU által társfinanszírozott) projektben nem lehet elszámolni (kettős finanszírozás tilalma).

Az adott projekt esetében támogatható tevékenységeket, az ezek keretében elszámolható költségtípusokat (esetlegesen azok projekten belüli mértékét/összegét) és azok támogatási kategória szerinti besorolását a Felhívás határozza meg.

7.1.1. Személyi jellegű ráfordítások

54. BÉRKÖLTSÉG

Kizárólag a projektben részt vevők munkaszerződés/kinevezési okirat szerinti bére vagy

megbízási jogviszony esetén a megbízási szerződés alapján a megbízási díj számolható el.

A projektben részt vevők részére egy adott projekt keretében csak egy jogcímen történhet bérköltség kifizetése.

A bérköltség csak a ténylegesen kifizetett munkabér alapján a projekt keretében való foglalkoztatás arányában számolható el munkaidő-kimutatás alapján.

Bérköltségek között elszámolható költség a megbízási szerződés keretében történő munkavégzés, valamint a szellemi alkotásra kötött felhasználási szerződésben rögzített személyes közreműködés díja.

A projekt céljainak megvalósításával összefüggésben bérként kizárólag munkabér, illetve illetmény, valamint egyéb közvetlenül vagy közvetve nyújtott – személyi jellegű egyéb kifizetésnek nem minősülő – pénzbeli juttatások olyan mértékben számolhatóak el, amilyen mértékben a támogatott projekthez kapcsolódnak.

A Felhívásban rögzített elszámolható bérköltségre vonatkozó havi korlátozások heti 40 óra foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra vonatkoznak, melyek csökkenése esetén az elszámolható bérköltség korlátja is arányosan csökken. A heti 40 órás korlátozás irányadó az egyéb foglalkoztatott személyekre, amennyiben a 7.1.1.3 pont szerinti tevékenységek közül többet is végez.

20 Beleértve azt a szervezetet is, amelyben a kedvezményezett részesedést szerzett.

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxx xxx 0. / Postacím: 1438 Budapest, Pf. 438.

Meglévő foglalkoztatott esetében az elszámolható bérköltség maximum 15%-kal emelkedhet az adott munkavállalónak a támogatási kérelem benyújtását megelőző utolsó évi átlagbéréhez képest.

Új foglalkoztatott esetében az elszámolható bérköltség maximum a támogatási kérelem benyújtását megelőző utolsó évi azonos vagy hasonló beosztásban/munkakörben alkalmazott munkavállalók átlagbére lehet vagy az maximum 15%-kal emelkedhet.

A fentiekben leírt 15%-os béremelkedést meghaladó növekedés csak indokolt esetben (munkaidő növekedés, feladatbővülés, munkakörbővülés) és az indoklásban foglaltaknak megfelelő mértékben számolható el.

A munkakörönként megbontott átlagbérekre vonatkozó kimutatásoknak, a 15%-on felüli bérnövekedés esetén az indokoltságot alátámasztó dokumentációknak (pl. munkaszerződések, módosítások) rendelkezésre kell állniuk.

Betegszabadság arányos költsége csak abban az esetben számolható el, amennyiben a projekt megvalósításán dolgozó munkavállalók bérköltsége teljes munkaidős, vagy részmunkaidős, havi szinten fix %-ban meghatározott munkaidőben kerül meghatározásra.

55. SZEMÉLYI JELLEGŰ EGYÉB KIFIZETÉSEK

Bérjellegű juttatások (pl. munkába járás költsége, cafetéria 21, napidíj), ide értve a törvényesen járó szabadság és betegszabadság idejére járó juttatást is.

A projekt céljainak megvalósításával összefüggésben béren kívüli juttatásként kizárólag a munkaviszony, kinevezés alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni juttatások számolhatók el. A személyi jellegű egyéb kifizetések olyan mértékben elszámolhatóak, amilyen mértékben a támogatott projekthez kapcsolódnak.

56. BÉRJÁRULÉKOK

A személyi jellegű ráfordítások alapján megállapított bérjárulékok, melyek a hatályos jogszabályban (a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 2. §) foglalt mértékig, illetve az alkalmazott/választott adózásra vonatkozó hatályos jogszabály szerint számolhatók el.

A bérjárulékok olyan mértékben elszámolhatóak, amilyen mértékben a támogatott projekthez kapcsolódnak.

KIVA esetén kizárólag a bérköltség (54.) és személyi jellegű egyéb kifizetés (55.) számolható el.

Amennyiben a projekt megvalósítása során a Kedvezményezettek kedvezőbb adózási feltételt választanak (pl. KIVA-ra történő áttérés), abban az esetben a bérjárulékokra tervezett összeg nem használható fel más költségsoron. Kedvezményezett a soron következő beszámoló benyújtásával egyidejűleg köteles a bérjárulék soron fennmaradó támogatást visszautalni a Kezelő szerv részére.

21 A Szja tv. 71.§ (1) bekezdésében foglalt béren kívüli juttatások.

A személyi kiadások elszámolása a támogatott projektben való foglalkoztatás arányában, a végzett tevékenység mértékéig lehetséges.

7.1.1.1. Kutató-fejlesztő munkatárs, technikus, segédszemélyzet esetében:

Kutató-fejlesztő munkatárs bére és annak járulékai, valamint személyi jellegű egyéb kifizetései csak akkor számolhatók el, ha a projekt témájához kapcsolódó területen rendelkezik végzettséggel vagy legalább 3 éves szakmai tapasztalattal; tevékenysége közvetlenül a projekt végrehajtásához kapcsolódik, és munkaköri feladatát képezi, amely a munkaköri leírásban vagy a munkaszerződésben, kinevezési okiratban, vagy megbízási szerződésben rögzítésre kerül.

Technikus munkatárs és segédszemélyzet bére és annak járulékai, valamint személyi jellegű egyéb kifizetései csak akkor számolhatók el, ha tevékenysége közvetlenül a projekt végrehajtásához kapcsolódik, és munkaköri feladatát képezi, amely a munkaköri leírásban vagy a munkaszerződésben, kinevezési okiratban, vagy megbízási szerződésben rögzítésre kerül. A projekt keretében foglalkoztatott ösztöndíjas hallgató (ideértve a doktori hallgatót is) bére és annak járulékai, valamint személyi jellegű egyéb kifizetései csak akkor számolhatóak el, ha a hallgatói szerződés (doktori szerződés) pályázatra vonatkozóan kiegészítésre, a pályázat keretében végzett tevékenység pedig igazolásra kerül.

7.1.1.2. Projektmenedzser esetében:

Kizárólag a projektmenedzsment tevékenységével foglalkozó személyek bére és annak járulékai, valamint személyi jellegű egyéb kifizetései számolhatók el.

7.1.1.3. Egyéb foglalkoztatott esetében az alábbi személyek bére és annak járulékai, valamint személyi jellegű egyéb kifizetései számolhatók el:

a) a projekt adminisztrációs tevékenységével összefüggő személyzet,

b) közbeszerzéssel foglalkozó személyzet,

c) piacra jutáshoz kapcsolódó tevékenységgel összefüggő, releváns, legalább 3 éves szakmai tapasztalattal rendelkező marketing munkatárs.

7.1.2. Szolgáltatások költségei

52. IGÉNYBE VETT SZOLGÁLTATÁSOK

Az igénybe vett szolgáltatások költségei esetében az Útmutató 9.2 pontjában rögzítetteknek megfelelő árajánlat csatolása kötelező.

7.1.2.1. Alkalmazott (ipari) kutatás/kísérleti fejlesztés esetében:

Közvetlenül a projekt szakmai tartalmához, céljához kapcsolódóan igénybevett tanácsadási és szolgáltatási díjak, beleértve a minőség-, környezet- és egyéb irányítási, vezetési, hitelesítési

rendszerek, szabványok bevezetéséhez és tanúsíttatásához kapcsolódó költségeket, a kutatással összefüggő szakmai szolgáltatások költségei, amelyeket kizárólag a projekt keretében végzett kutatási tevékenységhez vettek igénybe, valamint megvásárolt vagy licencia tárgyát képező ismeretek és szabadalmak költségei számolhatóak el.

7.1.2.2. Koordinációs tevékenység esetében:

A projekt érdekében ténylegesen felmerült alábbi koordinációs tevékenységhez kapcsolódó költségek számolhatóak el:

a) a projektmegvalósítás alatti projektmenedzsmenthez igénybevett szakértői szolgáltatás díjak,

b) megbeszélésekhez kapcsolódó költségek (pl.: terembérlet, informatikai költségek, tolmács, fordítás).

7.1.2.3. Közbeszerzés tevékenység esetében:

Közbeszerzési eljárások lebonyolításával kapcsolatos költségek, beleértve a közbeszerzési eljárások lebonyolításával kapcsolatos szakértő díját is.

7.1.2.4. Iparjogvédelmi tevékenység esetében:

Iparjogvédelmi szolgáltatások díja kizárólag abban az esetben számolható el, amennyiben a számla kiállítója szabadalmi ügyvivő vagy Magyar Ügyvédi Kamara által nyilvántartásba vett ügyvédi iroda vagy ügyvéd, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: SZTNH) vagy az SZTNH vagyonkezelésében működő nonprofit gazdasági társaság, vagy szellemi tulajdonnal kapcsolatos szakpolitika végrehajtásáért felelős uniós, nemzetközi vagy tagállami szerv vagy uniós vagy tagállami tulajdonban álló, szellemi tulajdonnal kapcsolatos szakpolitika végrehajtásáért felelős nonprofit gazdasági társaság.

7.1.2.5. Megvalósíthatósági tanulmány készítése

Közvetlenül a projekt szakmai tartalmához, céljához kapcsolódó megvalósíthatósági tanulmány vonatkozásában igénybevett tanácsadási és szolgáltatási díjak.

7.1.2.6. Általános költségek esetében:

Az általános költségek nem kapcsolhatók közvetlenül teljes mértékben egy adott folyamathoz, vagy tevékenységhez, azonban elengedhetetlenek a tevékenység végzéséhez. Ilyen költségek a következők:

a) közüzemi szolgáltatások (víz, gáz, elektromos áram, távhő és hulladékgazdálkodási közszolgáltatás, telefon, fax, internet, telekommunikáció) költsége és díja,

b) a projektmegvalósításhoz kötődő és indokolt bérleti díjak:

• a megvalósítási helyszín bérleti díja,

• eszközbérlet,

c) postaköltségek, ideértve az elektronikus kommunikáció működtetéséhez kapcsolódó költségeket is (pl. e-aláírás alkalmazásához kapcsolódó tanúsítvány, kriptográfiai eszközök, időbélyegzés költségei),

d) takarítás, hulladékgazdálkodás egyéb, nem közszolgáltatási díja, költsége,

e) őrzés,

f) biztosítási költség (pl. a kedvezményezett irodájának biztosítása),

g) dokumentációs, irattárazási, archiválási költségek,

h) projekt megvalósítását közvetetten szolgáló tevékenység költségek (jogi, adminisztratív, igazgatási, könyvelési, bérszámfejtési, ellenőrzési, kontrolling és egyéb, a projekt megvalósítását közvetetten szolgáló tevékenységek ráfordításai).

Amennyiben a Felhívás nem engedi az általános költségek esetén az egyszerűsített költségelszámolást, akkor ezen költségek elszámolásának módszerét belső szabályzatban rögzíteni kell, mely ellenőrizhető az NKFI Hivatal által.

7.1.2.7. Piacra jutáshoz kapcsolódó tevékenység esetében:

A piacra jutáshoz kapcsolódó tevékenységgel összefüggésben az alábbi költségtételek számolhatóak el:

a) vásárokon, kiállításokon való részvételi díj, regisztrációs díj,

b) a kiállító helyiség, terület, stand bérleti díja

c) utazási költség,

d) szállás költség,

e) marketingeszközök elkészítése, beszerzése, formatervezése,

f) a KFI tevékenység eredményeként létrehozott termékre, technológiára, üzleti terv készítése,

g) promóciós költségek (marketingeszközök készítése, beszerzése),

h) a projektmegvalósítás alatti piacra jutáshoz kapcsolódó tevékenységhez igénybevett szakértői szolgáltatás díjak.

7.1.2.8. Tájékoztatási tevékenység esetében:

A támogatást elnyert projekt céljáról, hasznáról, a futamidő második felében az elért eredményről való tájékoztatási költségek számolhatók el. A projekt eredményeinek elterjesztése pl. technikai és tudományos konferenciákon, tudományos és műszaki lapokban, szabadon hozzáférhető adattárakon vagy nyílt és szabad forráskódú szoftvereken keresztül történhet.

A nyilvánosság tájékoztatásába, az eredmények elterjesztésébe a következők tartoznak:

a) projekttábla készítése, amely az intézmény, cég, labor stb. falán elhelyezendő. A tábla tartalmazza: a kedvezményezett nevét, a projekt címét és futamidejét, az elnyert támogatás összegét, az NKFI Hivatal és az Innovációs és Technológiai Minisztérium megnevezését és a támogatás forrását (NKFI Alap)22;

22 A tájékoztatási és nyilvánossági kötelezettségek megjelenési előírásairól további információ érhető el az NKFI Hivatal weboldalán, a „NKFI Alap - arculati kézikönyv” dokumentumban.

b) konferencián, workshopon, kiállításon használható kiegészítő eszközök: tábla, molinó, kiadvány, meghívó stb.;

c) a projekthez kapcsolódó publikáció (papír alapú, elektronikus, könyv, folyóirat cikk, CD stb.);

d) egyéb más, az adott projekthez illeszkedő kommunikációs eszközök (a projektről szóló kiadványok, információs füzetek készítése).

7.1.2.9. Utazáshoz kapcsolódó tevékenység

Kiküldetés alatt elszámolható:

a) az utazás költsége (a 2. osztályú tömegközlekedési eszközön; külföldre repülőgéppel történő utazás esetén turista osztályú repülőjegy; hivatali vagy saját gépjármű használata esetén a megtett kilométerek alapján a tényleges üzemanyag-költség vagy az adóhatóság által közzétett elszámolható üzemanyag-költség; parkolási díj és a kiküldetés időtartamára eső autópálya használati díj; utasbiztosítás és a vízum költsége; helyi közlekedés költségei),

b) a szállás költsége,

c) a konferencia regisztrációs díja, amennyiben a Felhívás konferencián való részvételi lehetőséget biztosít.

Konferenciához kapcsolódó kiküldetés esetén adott konferenciához kapcsolódó regisztráció, szállás és utazás számolható el, melynek indokoltságát alá kell támasztani a konferencián előadott szakmai anyaggal (előadás, poszter, kerekasztal beszélgetés, workshop stb.). Amennyiben a Felhívás konferencián való részvételi lehetőséget biztosít, a projekt azon résztvevőjének az útiköltsége számolható el, aki a konferencián előad, valamint a projekt keretében személyi juttatásban részesül.

53. EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK

7.1.2.10. Alapkutatás/alkalmazott (ipari) kutatás/kísérleti fejlesztés esetében:

A projekt keretében végzett tevékenységekhez szükséges hatósági díjak számolhatók el.

7.1.2.11. Közbeszerzés tevékenység esetében:

Közbeszerzési eljárások lebonyolításával kapcsolatos költségek, beleértve a közbeszerzési eljárások lebonyolításával kapcsolatos szakértő díját is.

7.1.2.12. Iparjogvédelmi tevékenység esetében:

Az iparjogvédelmi bejelentéssel kapcsolatos hivatalos eljárás során és az esetleges felszólalási eljárás során a jog érvényességének védelmekor felmerülő alábbi – hazai és nemzetközi iparjogvédelmi − hatósági költségek számolhatók el, akkor is, ha ezek a költségek a jog megadását követően merültek fel:

a) bejelentési (és kutatási) díj;

b) írásos véleménnyel kiegészített kutatási jelentés;

c) vizsgálati díj;

d) megadási díj;

e) megosztási díj (bejelentési díj);

f) fenntartási díj a végleges szabadalmi oltalom megszerzéséig;

g) gyorsított és különleges gyorsított eljárás díja (védjegybejelentés);

h) jogutódlás tudomásulvételének díja;

i) bejelentés továbbításának díja;

j) jelzálog, licencia tudomásulvételének díja.

7.1.3. Anyagköltségek

51. ANYAGKÖLTSÉG

Anyagköltségként közvetlenül a projekt megvalósításához vásárolt anyagok költségei számolhatóak el.

7.1.3.1. Alapkutatás/alkalmazott (ipari) kutatás/kísérleti fejlesztés esetében:

Xxxxx feltételek szerint harmadik féltől beszerzett, a támogatott tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó anyagok költsége számolható el, a támogatott projektben felhasznált mértékig

7.1.3.2. Általános költségek:

A 7.1.2.6. pontban felsorolt szolgáltatásokhoz kapcsolódó anyagköltségek (amennyiben a szolgáltatás nem tartalmaz anyagköltséget), valamint a projekthez kapcsolódó adminisztrációs tevékenység során felhasznált irodaszerek költsége.

7.1.4. Eszközbeszerzés

13. MŰSZAKI BERENDEZÉSEK, GÉPEK, JÁRMŰVEK ÉS

14. EGYÉB BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK JÁRMŰVEK

Eszközbeszerzés esetén kötelező csatolni az Útmutató 9.2 pontjában rögzítetteknek megfelelő árajánlatot és az eszköz/felszerelés amortizációs költségének elszámolása esetén az értékcsökkenés elszámolását alátámasztó számviteli politikát (amennyiben az értékcsökkenés elszámolása nem a TAO szerinti kulcsok alapján történik).

Az eszköznek meg kell felelnie a hatályos szabványoknak és normáknak.

Új (első üzembe helyezésű), kereskedelmi forgalomban, vagy gyártótól piaci feltételek szerint beszerezhető, a projekt céljához kapcsolódó, a projektcélok megvalósításához szükséges technológiát használó műszaki berendezések, gépek, és egyéb berendezések költsége számolható el.

Az „új” jelző csak olyan beruházási jellegű termékeket illet meg, amelyeknél a kedvezményezett rendelkezik a vétel időpontjában (a számlakiállítás dátuma) kezdődő termékfelelősségi, garanciális és szavatossági jogainak érvényesíthetőségéhez szükséges, a gyártó és a forgalmazó által kibocsátott, hiteles dokumentumokkal.

7.1.4.1. Az eszközök, berendezések,felszerelések amortizációs költségének elszámolása:

Új eszközök és berendezések, felszerelések értékcsökkenésének összege (amortizációs költsége) a kutatási projektben való használatuk mértékéig és idejére számolható el. Amennyiben ezeket az eszközöket és berendezéseket a kutatási projektben nem használják fel teljes élettartamukban, úgy csak a kutatási projekt időtartamának megfelelő értékcsökkenési ráfordítás (amortizációs költség) számolható el.

7.1.4.2. Az eszközök, berendezések, felszerelések bekerülési értékének elszámolása:

A projekt céljához kapcsolódó, a piacon elérhető, a projektcélok megvalósításához szükséges technológiát használó új eszközök és berendezések beszerzése számolható el:

a) új eszközök bekerülési értéke (vételára),

b) az eszközbeszerzéshez kapcsolódó szállítás költsége,

c) az eszközbeszerzéshez kapcsolódó üzembe helyezés költsége,

d) az eszközbeszerzéshez közvetlenül kapcsolódó betanítás költsége.

A regionális beruházási támogatás keretében beszerzett eszközök a projekt megvalósítási időszakának végéig a termelési célra nem használhatóak.

Kutató-tudásközvetítő szervezet nem gazdasági tevékenységének támogatása esetén az új eszközök és felszerelések bekerülési értéke elszámolható.

7.1.5. Immateriális javak beszerzése

11. IMMATERIÁLIS JAVAK

Immateriális javak beszerzése esetén kötelező csatolni az Útmutató 9.2 pontjában rögzítetteknek megfelelő árajánlatot és az immateriális javak amortizációs költségének elszámolása esetén az értékcsökkenés elszámolását alátámasztó számviteli politikát (amennyiben az értékcsökkenés elszámolása nem a TAO szerinti kulcsok alapján történik).

Nem gyártási jellegű licenc és know-how vásárlása kizárólag abban az esetben számolható el, ha azt a kedvezményezett továbbfejlesztés céljából, a projektben szereplő, kötelező vállalás teljesítéséhez közvetlenül használja fel.

7.1.5.1. Az immateriális javak amortizációs költségének elszámolása:

Külső forrásokból szokásos piaci feltételek mellett megvásárolt vagy licencia tárgyát képező ismeretek és szabadalmak értékcsökkenésének összege (amortizációs költsége) a kutatási

projektben való használat mértékéig és idejére számolható el. Amennyiben ezeket az eszközöket a kutatási projektben nem használják fel teljes élettartamukban, úgy csak a kutatási projekt időtartamának megfelelő értékcsökkenési ráfordítás (amortizációs költség) számolható el.

7.1.5.2. Az immateriális javak bekerülési értékének elszámolása:

A projekt megvalósításához szükséges immateriális javak (pl. szellemi termékek felhasználásának joga, licencek) bekerülési értéke számolható el.

A regionális beruházási támogatás keretében beszerzett immateriális javak a projekt megvalósítási időszakának végéig termelési célra nem használhatóak.

Kutató-tudásközvetítő szervezet nem gazdasági tevékenységének támogatása estén az immateriális javak bekerülési értéke elszámolható.

7.1.6. A projekt céljához feltétlenül szükséges épület építése, bővítése, átalakítása, korszerűsítése, és a szükséges alap infrastrukturális fejlesztések

16. BERUHÁZÁS

Építéshez kapcsolódó költségek esetén az Útmutató 9.2 pontjában rögzítetteknek megfelelő árajánlat csatolása kötelező.

A beruházás/felújítás költségei között a projekt céljához feltétlenül szükséges épület építése, bővítése, átalakítása, korszerűsítése, és a szükséges alap infrastrukturális fejlesztések számolhatóak el.

Beruházás és felújítás alatt az Sztv. 3. § (4) bekezdés 7. és 8. pontjának megfelelő tevékenységet értjük.

Beruházás költségei alatt az Útmutató a Sztv. hatálya alá tartozó kedvezményezettek esetében az Sztv. 47. §, 48. § és 51. §-a által meghatározottakat, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja.) hatálya alá tartozó kedvezményezettek esetében az Szja. 3.

§ 54. pontjában meghatározottakat érti a következő eltéréssel. A nem elszámolható költségek között felsorolt - egyébként az Sztv. szerint a beruházás bekerülési értékébe, illetve az Szja. szerint a beruházási költségbe beletartozó - költségek nem elszámolhatóak.

Elszámolhatósági szempontból a beruházás költségei között kell tervezni és az EUPR-ben nyilvántartani azokat az Sztv. 47. §, 48. § és 51. §-a szerinti költségeket is, amelyek az államháztartási számvitelről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet ( a továbbiakban: Áhsz.) hatálya alá tartozó szervezetek esetén az Áhsz. alapján nem képezik a beruházás bekerülési értékének részét.

Beruházási költség idegen tulajdonban lévő tárgyi eszközön (ideértve a földterületet, ingatlant) is elszámolható lehet, ha a kedvezményezett az idegen tulajdon használatára vonatkozóan jogalappal rendelkezik, és megfelel a Felhívásban megfogalmazott feltételeknek, vagy ha a beruházás célja hátrányos helyzetű személy tulajdonában álló ingatlan komfortfokozatának növelése (különösen egészségügyi helyiség létesítése) vagy mozgásszervi fogyatékos vagy közlekedőképességében

súlyosan akadályozott személy - vagy közeli hozzátartozója - tulajdonában álló ingatlan akadálymentesítése és az ezekhez közvetlenül kapcsolódó fejlesztés.

12. INGATLANOK ÉS KAPCSOLÓDÓ VAGYONI ÉRTÉKŰ JOGOK

a) Építés (átalakítás, bővítés, felújítás), épület-kivitelezés költsége akkor számolható el, ha az a projekt végrehajtásához szükséges, vagyis olyan épületek, építmények építési és értéknövelő felújítási, bővítési költségei számolhatók el, amelyekhez támogatott tevékenységek köthetők.

b) Az építési költségek alatt kell érteni az új építésen túl minden, az építmény rendeltetésszerű hasznosítását lehetővé tevő átalakítást, felújítást, bővítést is.

c) Az akadálymentes hozzáférést biztosító átalakítási költségek elszámolhatók, ha az akadálymentesítés végrehajtása nélkül az épület nem lenne alkalmas a feladat ellátására. Az akadálymentesítés szükségességét és az átalakítási terv megfelelőségét szakvéleménnyel kell alátámasztani.

A projektfenntartási kötelezettséget a bérelt eszközön, a földterületen, az ingatlanon vagy az ingatlanban megvalósított beruházások esetében is teljesíteni kell.

7.2 Az elszámolhatóság további feltételei

Regionális beruházási támogatás esetében – amennyiben az elszámolható költségeket a beruházás érdekében felmerült tárgyi eszközök és immateriális javak költségei alapján számítják ki – a következő költségek számolhatóak el:

a) a tárgyi eszköznek az Sztv. 47. §-a, 48. §-a és 51. §-a szerinti költsége,

b) immateriális javak esetén a vagyoni értékű jogok és a szellemi termékek (a továbbiakban: támogatható immateriális javak) Sztv. 47. §-a, 48. §-a és 51. §-a szerinti költsége,

c) létesítmény felvásárlása esetén a tárgyi eszközök és a támogatható immateriális javak vételára,

d) az ingatlan, gép, berendezés bérleti díjának a fenntartási időszak végéig elszámolt összege. Tárgyi eszköz esetén az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni. A beszerzett eszköznek újnak kell lennie.

Regionális beruházási támogatás esetében az immateriális javak költsége elszámolható, ha

e) azokat kizárólag a támogatásban részesült létesítményben használják fel,

f) az az Sztv. előírásai szerinti terv szerinti értékcsökkenési leírás alá esik,

g) azokat szokásos piaci feltételek mellett, a vevőtől független harmadik féltől vásárolják meg,

h) azok kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig a beruházó eszközei között szerepelnek és ahhoz a projekthez kapcsolódnak, amelyhez a támogatást nyújtották,

i) azok nagyvállalkozás esetén legalább öt évig a beruházó eszközei között szerepelnek és ahhoz a projekthez kapcsolódnak, amelyhez a támogatást nyújtották,

j) azok költsége nagyvállalkozás esetén az elszámolható költségek legfeljebb 50%-át teszik ki.

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxx xxx 0. / Postacím: 1438 Budapest, Pf. 438.

Az elektronikus számlára vonatkozó szabályok

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) két olyan eljárást nevesít, amelynél a törvény erejénél fogva elfogadott, hogy az elektronikus számla eleget tesz a számla eredetének hitelességére, adattartalma sértetlenségére vonatkozó követelményeknek. Ezek a következők:

• minősített elektronikus aláírással ellátott számla,

• EDI elektronikus adatként létrehozott és továbbított számla.

Az EDI rendszer (szabványos elektronikus adatcsere rendszer) kialakításának feltétele két ügyviteli rendszer közötti zárt informatikai kapcsolat kiépítése. A zárt kapcsolatot nem csupán az értékesítő és a vevő közvetlenül, hanem számlázási szolgáltatón keresztül is kialakíthatja.

Az Áfa tv. a fokozott biztonságú aláírást nem nevesíti, ennek ellenére az eredet hitelességére és az adattartalom sértetlenségére vonatkozó feltételnek megfelelőként fogadható el a fokozott biztonságú aláírással ellátott számla is, figyelemmel az eIDAS Rendeletben23 megfogalmazottakra.

Az elektronikus számla alkalmazásának feltétele:

• a számla befogadó beleegyezése (ami nem csak formális lehet, hanem megvalósulhat például a kapott számlán szereplő ellenérték kifizetésével, hallgatólagos beleegyezés révén is), illetve

• EDI rendszer alkalmazása esetén a felek előzetes, írásbeli megállapodása (Áfa tv. 175.§(3)).

Ha a felek papíralapú számlázásban állapodnak meg azzal, hogy a számlát előzetesen, tájékoztatás céljából elektronikusan is megküldik, akkor a papíralapú bizonylat tölti be a számla szerepét.

Az Áfa tv. előírása alapján a számla kibocsátásának időpontjától a számla megőrzésére vonatkozó időszak végéig biztosítani kell:

• a számla eredetének hitelességét,

• adattartalma sértetlenségét és

• olvashatóságát.

E hármas követelménynek nem csak a papíralapú elektronikus, hanem az elektronikus számlának is meg kell felelnie.

Az e követelményekhez kapcsolódó keretszabály értelmében az eredet hitelességére, az adattartalom sértetlenségére és az olvashatóságra vonatkozó követelményeknek bármely olyan üzleti ellenőrzési eljárással eleget lehet tenni, amely a számla és a termékértékesítés/ szolgáltatásnyújtás között megbízható üzleti kapcsolatot biztosít. Az eredet hitelességére és az

23 A belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet.

adattartalom sértetlenségére vonatkozó feltételt a számlakibocsátónak és a számlabefogadónak is teljesítenie kell. E feltételek fennállását a felek egymástól függetlenül (is) biztosíthatják. Az „eredet hitelessége” a terméket értékesítő, a szolgáltatást nyújtó illetve a számlát kibocsátó azonosságának biztosítását jelenti. Az „adattartalom sértetlensége” azt jelenti, hogy a számlának az Áfa tv. szerinti tartalmát nem változtatták meg. A számla olvashatósága pedig azt jelenti, hogy a számlának az ember számára – alapos vizsgálat illetve magyarázat nélkül – olvashatónak kell lennie.

Záradékolási kötelezettség

Minden a projekt elszámolásában szerepeltetett eredeti számlára Kedvezményezettnek rá kell vezetnie a projekt azonosítóját (szerződésszámát), valamint a projektre elszámolt támogatás összegét.

Elektronikus záradékolás:

Az elektronikus számla záradékolása

Ha a kedvezményezett elektronikus számlát kíván elszámolni, a záradékolási kötelezettségének a következő módok valamelyike szerint tehet eleget:

1.) A kedvezményezett nem záradékolja a számlát, ehelyett az e-aláírást megelőzően a szállító írja rá a számlára annak a projektnek az azonosító számát, amelyhez a számla benyújtásra kerül.

2.) Ha a szállító nem záradékol, és a kedvezményezett rendelkezik e-aláírással, akkor a kedvezményezett elektronikusan rávezeti a számlára a záradékolást, majd aláírásával hitelesíti a számlát és a záradékolást is egyben.

3.) Ha a szállító nem záradékol és a kedvezményezett nem rendelkezik e-aláírással, akkor a kedvezményezett nyilatkozatot tölt ki, amelyet aláírást követően beszkennel, és ahhoz csatolja elektronikusan az elektronikus számlát, az általa választott szoftverrel.

A 3. ponthoz ajánlani tudjuk a DigitDoc eSzámla kontírozó alkalmazását: xxxx://xxx.xxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxx

A programban az érintett e-számla kiválasztása után a kontírozó lap csatolása funkció kiválasztásával lehetséges a nyilatkozatot a bizonylathoz csatolni, majd a kontírozott számlát új fájlként elmenteni. A sikeres csatolás után az e-számla eredeti elérhetőségén gémkapocs jel jelöli kapcsolt dokumentumot.

A számlához szükséges csatolni a nyilatkozatot úgy, hogy az egy, későbbiekben nem szétválasztható dokumentum legyen. Kérjük, ügyeljenek arra, hogy a nyilatkozat és a számla összecsatolásához az eredeti, elektronikus számlát mellékeljék. A nyilatkozatnak tartalmaznia szükséges a záradékolás fent felsorolt kötelező elemeit - hivatkozva a bizonylat számára -, valamint azt, hogy nem rendelkeznek elektronikus aláírással.

El nem számolható költségek:

7.2.1. Általános korlátozások

• a (bruttó) 5000 Ft értékhatár alatt felmerült költségek;

• semmilyen a Felhívás támogatható tevékenységek bemutatása pontjához nem kapcsolódó, valamint az Felhívásban nem szereplő költség;

• nem a projekt megvalósításával összefüggésben felmerülő költségek,

• különös tekintettel az alábbi pontokban foglalt korlátozásokra:

• COVID-19 fertőzés okozta humánjárvánnyal összefüggésben teszteléssel, egészségügyi szolgáltatás igénybevételével és esetleges karanténnal kapcsolatos költségek;

• a pályázó saját maga által előállított, forgalmazott eszköz, szoftver, anyag, saját maga által nyújtott szolgáltatás, saját maga által forgalmazott rendszer bevezetésének költségei,

• a pályázó önmagától, továbbá tőle – a 7.1 pont szerint – nem független vállalkozástól beszerzendő műszaki gépek, berendezések, immateriális javak, anyagok, és igénybe vett szolgáltatások bekerülési értéke,

• garanciális költségek,

• bírságok, kötbérek és perköltségek,

• a pályázónál meglévő termelőkapacitások telephelyen belüli és más telephelyre történő áttelepítési költsége,

• kamatköltségek, kamattartozás kiegyenlítés,

• tagdíjak (kivéve, ha a Felhívás kifejezetten lehetővé teszi tagdíj elszámolását),

• levonható ÁFA,

• előkészítési célú tevékenység költségei (például: támogatási kérelem készítés, közjegyzői díj),

• banki szolgáltatások, árfolyamveszteség,

7.2.2. Foglalkoztatás

• nem rendszeres bér és járulék (pl. 13. havi bér, jutalom, normatív jutalom, végkielégítés, jubileumi jutalom, prémium),

• teljesítményösztönzés, személyi ösztönzés céljából a foglalkoztatottaknak megállapított jutalom, prémiumot, céljuttatás, továbbá minden más hasonló személyi ösztönzési jellegű kifizetést, függetlenül annak elnevezésétől,

• szociális támogatások,

• táppénz,

• betegszabadság, ha a projekt megvalósításán dolgozó munkavállalók díja részmunkaidős változó havi munkaidő-ráfordítással vagy óradíjas/napidíjas elszámolással kerül meghatározásra,

• azon személyi jellegű egyéb kifizetések (olyan rendszeres kifizetések, bérjellegű juttatások, pl. cafetéria24) amelyet a kedvezményezett nem minden foglalkoztatottja (hanem kizárólag a projektben résztvevő) kap meg,

• azon juttatások után megfizetett adók, mely juttatásokra támogatás nem került folyósításra,

• szakképzési hozzájárulás azon része, melyre a kedvezményezett adókedvezményt igénybevett, így az nem került befizetésre az adóhatóság részére.

7.2.3. Beszerzés, szolgáltatások igénybevétele

• műszaki eszközök felújítási, javítási, karbantartási költségei,

• meglévő gépek átalakításának költségei, még akkor sem, ha az átalakítás után a gép teljesítménye, paramétere megváltozik,

• eszközök leszerelési költsége,

• a szállítási biztosítás és a vámkezelés költsége,

• olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelyet a kedvezményezett csődeljárás vagy felszámolás alatt álló társaságtól vagy végrehajtási eljárás alatt álló magánszemélytől szerzett be,

• azon eszközök, berendezések, amelyek a támogatási kérelem benyújtása előtt bérleti vagy egyéb hasonló konstrukció keretében, továbbá tesztelési, próbaüzemi céllal a pályázónál bármely telephelyen már használatban voltak,

• jármű (közúti gépjármű, vízi jármű, légi jármű, kötött pályás jármű), pótkocsi, félpótkocsi beszerzése (ide értve a tesztelésre beszerzést is), bérlése,

• operatív lízing vagy nyílt végű pénzügyi lízing konstrukció keretében beszerzett eszköz és berendezés,

• kompenzálás és engedményezés keretében beszerzett eszközök és berendezések,

• az apportált eszköz értéke,

• üzletrész- és részvényvásárlás,

• az olyan közvetítőkkel vagy tanácsadókkal kötött vállalkozói szerződéssel kapcsolatban felmerült költségek, amely szerződés a kifizetést a tevékenység összköltségének a százalékos arányában határozza meg, kivéve, ha a részteljesítés lehetőségét a szerződés vagy hatályos módosítása tartalmazza, és az ilyen ténylegesen felmerült és kiegyenlített részköltségeket a kedvezményezett alátámasztja a munka vagy a szolgáltatás tartalmára és valóságos értékére való hivatkozással, részletes teljesítésigazolással,

• a pályázóra vonatkozó piacra jutással kapcsolatban trendek megvizsgálása, piackutatás, konkurenciaelemezés, marketing audit, stratégiatervezés, akcióterv készítés, komplett nagyarculat grafikai tervezése, termékoldal webfejlesztése.

7.2.4. Eszközbeszerzéshez kapcsolódó gyártási licenc, gyártási know-how

• gyártási licenc, gyártási know-how éves ismétlődő (megújítási, forgalom utáni) díja,

24 A Szja tv. 71.§ (1) bekezdésében foglalt béren kívüli juttatások.

• nem gyártási jellegű licenc, nem gyártási jellegű know-how vásárlása a szoftverek kivételével.

7.2.5. Információs technológia-fejlesztések

• web tárhely bérleti díjának hosszabbítása, domain név karbantartási díja, szerver vagy webhely, honlap üzemeltetésének díja, amennyiben a pályázó a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában ezzel rendelkezik,

• informatikai eszközök felújítási, javítási, karbantartási költsége.

7.2.6. Tanácsadás igénybevétele

• adótanácsadás,

• forráslehetőségek feltérképezése és pályázatírás,

• szabványok bevezetése és tanúsíttatása, utóaudit, felügyeleti audit és megújító audit költségei,

• a tanúsítvány plusz példányainak kiállítási költsége,

• kiszállási díj.

Amennyiben a benyújtott támogatási kérelem nem elszámolható költségeket tartalmaz, csökkentett támogatás odaítélésére abban az esetben van lehetőség, ha a projekt a csökkentést követően is megfelel a Felhívás feltételeinek és a csökkentés nem befolyásolja érdemben a támogatási kérelem eredeti célját.

7.3. Egyszerűsített költségelszámolás

Amennyiben a Xxxxxxxx előre rögzített költségátalány alapján történő elszámolást ír elő, úgy az átalány alapú egyszerűsített elszámolási módokat, az abban megfogalmazott feltételekkel kell alkalmazni a kettős finanszírozás lehetőségének kizárása mellett.

A kedvezményezettnek a projektben átalány alapon elszámolt költségeit nem kell bizonylat-szinten igazolnia, a költségekkel valamint a jövedelem-kompenzációként kapott támogatásokkal kapcsolatos elszámoló bizonylatokat, az azok kifizetését igazoló bizonylatokat és az egyéb kapcsolódó nyilvántartásokat a kifizetési igényléshez nem kell csatolni. A felmerült költségeket alátámasztó bizonylatok helyszíni ellenőrzés keretében sem kerülnek vizsgálatra.

7.3.1. Százalékban meghatározott átalány alapú kifizetés típusai

A százalékban meghatározott átalány alapú kifizetés szerinti elszámolás esetében a Felhívás bizonyos elszámolható költségekre százalékos korlátokat határoz meg.

7.3.2. Átalány alapú egységköltség

Az átalány alapú egységköltség szerinti elszámolás esetén a mérhető outputhoz, folyamatelemhez egységköltség kerül meghatározásra és az elszámolható költség a teljesített output darabszámának

és a kapcsolódó egységköltségnek a szorzatával lesz egyenlő. A kedvezményezettnek ebben az esetben kizárólag a teljesített output darabszámát, mennyiségét kell igazolnia.

7.3.3. Egyösszegű átalány

Egyösszegű átalány szerinti elszámolás esetén a projekt támogatási összege vagy annak egy része előre rögzített, egy összegben és előre rögzített feltételek teljesülése esetén kerül folyósításra a kedvezményezett számára.

Az egyösszegű átalány alapú támogatás kifizetése során nincs lehetőség arányosításra. Ha a teljesítés nem 100%-os, nincs lehetőség támogatás kifizetésére, kivéve, ha a támogatási szerződésben/támogatói okiratban a közbenső lépések arányos kifizetéssel rögzítésre kerültek.

8. A SZAKMAI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELMEK ÉS TÁMOGATÁSI KÉRELMEK BENYÚJTÁSA, JOGOSULTSÁGI ELLENŐRZÉSE

8.1 A szakmai vélemény iránti kérelem benyújtásával kapcsolatos gyakorlati tudnivalók

A szakmai vélemény iránti kérelmet az EPTK felületen benyújtandó támogatási kérelmet megelőzően szükséges benyújtani, a támogatási kérelem benyújtásának feltétele a támogató szakmai vélemény rendelkezésre állása.

A szakmai vélemény iránti kérelem elkészítése

Szakmai támogató vélemény kikötése esetén a szakmai vélemény iránti kérelmet, az NKFI Hivatal weboldaláról elérhető (xxxxxxxxxxx.xxxxx.xxx.xx) elektronikus értékelő felületen (a továbbiakban: értékelő felület) történő bejelentkezést követően, on-line kitöltő programmal kell elkészíteni magyar nyelven.

Felhívjuk a figyelmet, hogy:

a) A szakmai vélemény iránti kérelem kitöltésekor ügyelni kell a kérelem mezőinél jelzett terjedelmi és a Felhívásban megadott tartalmi követelmények pontos betartására.

b) Benyújtást követően a szakmai vélemény iránti kérelem tartalmi elemeinek változtatására nincs lehetőség. Az ilyen jellegű módosítási igények nem vehetők figyelembe.

c) A szakmai vélemény iránti kérelmet és mellékleteit hiánytalanul, minden kérdésére választ adva és az előírt mellékletek csatolásával kell a Felhívás, az Útmutató és a kitöltési útmutató előírásainak megfelelően benyújtani.

d) A szakmai vélemény iránti kérelemben az értékelő felületen a „Projektvezető adatain”, belül „E- mail” cím megadásánál olyan elektronikus postafiók cím megadása szükséges, amelyet a tulajdonosa rendszeresen figyelemmel kísér. A szakmai vélemény iránti kérelem benyújtását követően az NKFI Hivatal a szakmai véleménnyel kapcsolatos értesítéseket kizárólag az értékelő felületen a „Projektvezető adatain”, belül megadott „E-mail” címen keresztül közli. A benyújtott szakmai vélemény iránti kérelemmel kapcsolatos kommunikáció kizárólag erről az e-mail címről lehetséges. Ennek megfelelően a benyújtást követően és a szakmai vélemény megküldését

megelőzően az e-mail cím módosítására, illetve az értesítések kérésre történő más e-mail címre továbbítására csak kivételesen indokolt esetben van lehetőség.

A szakmai vélemény iránti kérelem véglegesítése

A szakmai vélemény iránti kérelem beküldésének feltétele a kérelem adattartalmának véglegesítése, mely az értékelő felületen, az „Aktuális kérelmek” fülön, a kérelemre történő kattintással lehetséges a „státusz” ellenőrzésére szolgáló felületen (az adatlapba történő belépés nélkül), a lap alján található „véglegesítés” gomb megnyomásával.

A kérelem akkor tekinthető benyújtottnak, ha az „Aktuális kérelmek” fülön az adott kérelem

„státusz” oszlopában „jóváhagyandó” felirat szerepel. Ez esetben az NKFI Hivatal elvégzi a kérelem értékelését, a kérelem benyújtásáról egyéb értesítést nem kapnak a pályázók.

A kérelem „jóváhagyandó” státusza az értékelés további szakaszában nem változik.

A szakmai vélemény iránti kérelem értékelésének eredményéről a pályázók az értékelő felületen a

„Projektvezető adatain”, belül megadott „E-mail” címen keresztül értesülnek.

8.2. A támogatási kérelem benyújtásával kapcsolatos gyakorlati tudnivalók

A támogatási kérelem elkészítése

A támogatási kérelmet a xxx.xxxxxxxx.xxx.xx oldalon keresztül elérhető Pályázati e-ügyintézés felületen (a továbbiakban: EPTK) történő bejelentkezést követően, on-line pályázati kitöltő programmal kell elkészíteni magyar nyelven.

Felhívjuk a figyelmet, hogy:

a) A támogatási kérelem kitöltésekor ügyelni kell a kérelem mezőinél jelzett terjedelmi és a Felhívásban megadott tartalmi követelmények pontos betartására.

b) Benyújtást követően a támogatási kérelem tartalmi elemeinek változtatására nincs lehetőség. Az ilyen jellegű módosítási igények nem vehetők figyelembe.

c) A támogatási kérelem benyújtását követően az ellenőrzésre feljogosított szervek megkezdhetik a projekt ellenőrzését.

d) A támogatási kérelmet és mellékleteit hiánytalanul, minden kérdésére választ adva és az előírt mellékletek csatolásával kell a Felhívás, az Útmutató és a kitöltési útmutató előírásainak megfelelően benyújtani.

e) A támogatási kérelemben a „Kapcsolattartó adatain”, belül „E-mail” cím megadásánál olyan elektronikus postafiók cím megadása szükséges, amelyet a kapcsolattartó naponta figyelemmel kísér. A támogatási kérelem benyújtását követően az NKFI Hivatal az elbírálás megkezdésével, a jogosultsági hiánypótlással, és a jogosultsági ellenőrzéssel kapcsolatos értesítéseket kizárólag

az EPTK alkalmazáson keresztül közli, mely közlésről a támogatást igénylő kapcsolattartóját25 a megadott e-mail címen tájékoztatja. A befogadott projekttel kapcsolatosan az NKFI Hivatal irányába történő kommunikáció kizárólag erről az e-mail címről lehetséges. Ennek megfelelően a benyújtást követően és a szerződéskötést megelőzően az e-mail cím módosítására, illetve az értesítések kérésre történő más e-mail címre továbbítására csak kivételesen indokolt esetben van lehetőség.

A támogatási kérelem véglegesítése és benyújtása

A támogatási kérelem beküldésének feltétele a kérelem adattartalmának véglegesítése és az adattartalmat hitelesítő nyilatkozat kérelemhez történő csatolása. A nyilatkozatot a támogatási kérelem adattartalmának véglegesítését követően a rendszer állítja elő. A nyilatkozatot a támogatást igénylőt képviselő, cégjegyzésre jogosult személy(ek)nek

a) minősített elektronikus aláírással26, vagy

b) Azonosításra Visszavezetett Dokumentumhitelesítéssel (AVDH)27, vagy

c) a kinyomtatást követően, papíron cégszerű aláírással kell ellátnia.

Mindig az adott Felhívás rögzíti, hogy az érintett konstrukció esetében a fentiek közül melyik aláírás elfogadott.

A minősített elektronikus aláírással vagy azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítéssel ellátott elektronikus nyilatkozatot vagy a cégszerűen aláírt papír alapú nyilatkozat digitalizált (beszkennelt és elmentett) elektronikus példányát a lezárt támogatási kérelemhez kapcsolva együtt, elektronikusan kell benyújtani a kitöltő program által küldött utasításoknak megfelelően.

A befogadásra vonatkozó feltételek

A támogatási kérelem befogadása során vizsgálni kell, hogy

a) a támogatási kérelem a benyújtásra meghatározott határidőn belül került benyújtásra,

b) az igényelt költségvetési támogatás összege nem haladja meg a maximálisan igényelhető mértéket,

c) a támogatási arány nem haladja meg a Felhívásban és az Útmutatóban meghatározott maximális támogatási intenzitást,

d) a pályázó a Felhívásban meghatározott lehetséges pályázói körbe tartozik.

25 A rendszer automatikus e-mail üzenetet küld a támogatási kérelem kitöltőben rögzített hivatalos képviselő, kapcsolattartó, és a támogatási kérelmet benyújtó felhasználó részére, a felhasználó által a regisztráció során megadott e-mail címre, illetve ha Projektkezelő személy került hozzárendelésre a támogatási kérelemhez, abban az esetben a Projektkezelő e-mail fiókjába.

26 Minősített elektronikus aláírás: olyan - fokozott biztonságú - elektronikus aláírás, amelyet az aláíró biztonságos aláírás-létrehozó eszközzel hozott létre, és amelynek hitelesítése céljából minősített tanúsítványt bocsátottak ki.

27 Az AVDH szolgáltatás ingyenesen elérhető, azonban Ügyfélkapu regisztrációhoz kötött. (Az AVDH szolgáltatás itt érhető el: xxxxx://xxxxxxxxxxxx.xx/xxxx_xxxx_xxxxxxxxx)

A támogatási kérelem beérkezéséről az EPTK rendszer a pályázat beérkezését követő hetedik napig tájékoztatást küld a támogatást igénylő kapcsolattartójának arról, hogy a pályázatának elbírálása megkezdődött. Az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás esetén a tájékoztatás kiterjed az elutasítás okára, valamint a kifogás benyújtásának az Útmutató 10. pontja szerinti lehetőségére és módjára.

Felhívjuk a figyelmet, hogy amennyiben a nyilatkozatot a támogatást igénylő nem elektronikus aláírással látta el, a kinyomtatott és cégszerűen aláírt papír alapú nyilatkozatot az NKFI Hivatalnak címezve személyesen is be kell nyújtania az elektronikus benyújtást követően legkésőbb 3 naptári napon belül a Felhívásban leírtak szerint.

Felhívjuk a figyelmet, hogy az elektronikus úton megküldött nyilatkozat hiánypótlására nincs lehetőség. Fontos, hogy a támogatást igénylő fokozottan figyeljen a nyilatkozat helyes aláírására, digitalizálására és amennyiben nem minősített elektronikus aláírással látta el a nyilatkozatot, a határidőben (az elektronikus benyújtást követően legkésőbb 3 naptári napon belül) történő személyes benyújtásra! A támogatási kérelem kitöltését és benyújtását segíti a „Támogatási kérelem kitöltő felhasználói kézikönyv”, amelyet a pályázók a xxx.xxxxxxxx.xxx.xx oldalon keresztül az EPTK felületen regisztráció után érhetnek el. Kérjük, hogy a támogatási kérelem sikeres kitöltése és beküldése érdekében tanulmányozza át a kézikönyvet.

8.3. A támogatási kérelem jogosultsági ellenőrzése

A jogosultsági ellenőrzés keretében a benyújtott kérelmek formai ellenőrzésére kerül sor. Nem támogathatók azok a támogatási kérelmek, amelyek esetében a pályázó, a projekt vagy a támogatási kérelem a Felhívásban vagy az Útmutatóban meghatározott formai követelményeknek nem felel meg.

Ha a támogatást igénylő által benyújtott támogatási kérelem a befogadási kritériumoknak megfelel, ám nem felel meg a Felhívásban és az Útmutatóban meghatározott követelményeknek – de a Felhívásban felsorolt érdemi vizsgálat nélküli elutasítási indokok nem állnak fent – lehetőség van hiánypótlásra, a következő kivétellel. Amennyiben az Útmutató 9.2 pontjában leírtak szerint – költségtételenként– benyújtandó 1 db árajánlat a támogatási kérelem benyújtásakor nem kerül csatolásra – az alá nem támasztott – költségtétel összegével a projekt költségvetése csökkentésre kerül(het).

Ha a támogatást igénylő a befogadott támogatási kérelmet a nem hiánypótoltatható hibákon, hiányosságokon kívüli egyéb hibákkal, hiányosságokkal nyújtotta be, az NKFI Hivatal a hibák, hiányosságok egyidejű megjelölése mellett, a hiánypótlásra vonatkozó értesítésben meghatározott határidő tűzésével felszólítja a támogatást igénylőt a támogatási kérelem kijavítására. A hiánypótlási felszólítás nem vonatkozik a támogatási kérelem szakmai hiányosságaira, amelyek javítására, pótlására nincs lehetőség. A támogatási kérelem kijavítására egy alkalommal van lehetőség. A felszólítást kizárólag az EPTK alkalmazáson keresztül küldi meg az NKFI Hivatal, melyről a támogatást igénylő kapcsolattartóját a megadott e-mail címen tájékoztatja. Kérjük, hogy a hiánypótlás sikeres beküldése érdekében alaposan tanulmányozza át a felhasználói kézikönyv hiánypótlásra vonatkozó fejezetének technikai tudnivalóit (különösen a véglegesítéssel és a beküldéssel kapcsolatban).

Nem kerülnek figyelembevételre azok a kiegészítések, javítások, pótlások, amelyeket hiánypótlási felszólítás nélkül küld be a támogatást igénylő, valamint azok, amelyek a hiánypótlásra felszólító levélben nem kerültek feltüntetésre. Ezzel összefüggésben amennyiben a hiánypótlásra felszólító levélben leírtaktól eltérően, azon túlmenően költségátcsoportosítás történik a hiánypótlásként benyújtott dokumentumon, a hiánypótlás hibásnak tekintendő és elutasításra kerül.

Ha a támogatást igénylő a hiánypótlást is hibásan, hiányosan teljesíti, a hiányosságokat nem pótolja a felszólításban meghatározott határidőn belül, a hibás, hiányos támogatási kérelem további vizsgálat nélkül elutasításra kerül. A jogosultsági ellenőrzést követő elutasításról szóló levelet a támogatást igénylőnek kizárólag az EPTK alkalmazáson keresztül küldi meg az NKFI Hivatal.

Amennyiben a támogatási kérelem megfelel a Xxxxxxxx és jelen Útmutató formai, jogosultsági feltételeinek, a támogatást igénylő szintén az EPTK alkalmazáson keresztül kap erről tájékoztatást. Felhívjuk a figyelmet, hogy a támogatási kérelem jogosultsági, formai megfelelősége nem jelenti automatikusan a támogatási kérelem támogatását.

9. BESZERZÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOZÁS

9.1. Közbeszerzési kötelezettség

A kedvezményezett, ha ennek a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerinti feltételei fennállnak, köteles a támogatás ésszerű és hatékony felhasználásának biztosítása érdekében a Kbt. szerint közbeszerzési eljárást lefolytatni. A Kbt. 111.

§ v) pontja alapján a törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő kutatás-fejlesztési vagy innovációs tevékenység végzéséhez közvetlenül kapcsolódó, speciálisan az ilyen tevékenység megvalósítását szolgáló áruk és szolgáltatások beszerzésére.

A kivétel nem vonatkozik az általános felhasználásra szánt, a kutatás-fejlesztési tevékenységen kívül is az érintett szervezet működéséhez általában szükséges árukra és szolgáltatásokra, mert ezek tekintetében az ajánlatkérőktől elvárható, hogy a felmerülő beszerzési igényekre a Kbt.-nek megfelelő megoldásokkal rendelkezzenek.

Az NKFI Alapból finanszírozott támogatásból megvalósuló beszerzésekkel összefüggésben felhívjuk a csak a támogatásra tekintettel ajánlatkérő kedvezményezett szervezetek figyelmét a Kbt.

5. § (2) bekezdésében foglaltakra.

9.2. Az árajánlatokhoz kapcsolódó szabályozás

Minden alábbi költségtétel alátámasztására 3 db (a kutatás-fejlesztési támogatási kategória keretében nyújtott támogatás esetében igénybevett szolgáltatás vonatkozásában 1 db) érvényes árajánlat beszerzése szükséges a támogatási kérelem benyújtásáig. A támogatási kérelemhez az adott költségtétel alátámasztására csak a kiválasztott és a költségvetésbe tervezett ajánlatot szükséges csatolni. Felhívjuk a figyelmet, hogy a piaci áron való beszerzés igazolásaként a projektre vonatkozó, elkülönítetten tárolt iratok között rendelkezésre kell állnia a Felhívásban és Útmutatóban meghatározott valamennyi árajánlatnak a támogatási szerződés/támogatói

okirat rendelkezése szerint, amelyeket az NKFI Hivatal kérésére be kell mutatni. Amennyiben a projekt megvalósítása során a támogatási kérelemben rögzítettekhez képest újabb beszerzésre kerül sor, e beszerzés költségét is a jelen pontban meghatározott szabályok szerint kell árajánlattal alátámasztani.

Az árajánlatoknak az alábbi elemeket szükséges tartalmazniuk:

a) Eszközbeszerzés esetén:

• az árajánlatban részt vevők megnevezését, aláírását, nyilatkozatát a kereskedői vagy gyártói státuszra vonatkozóan;

• egyedi gyártás esetén az erre vonatkozó gyártói nyilatkozat feltüntetését;

• az árajánlat tárgyának pontos megnevezését, típusát, műszaki paramétereit, szakmai jellemzőit, rendelésre gyártott beszerzés esetén a technikai feltételek és az egyedi költségkalkuláció részletes feltüntetését;

• tartozék beszerzése esetén annak jelölését, hogy mely eszközhöz tartozik;

• az árajánlat tárgyának Vámtarifa Számát (VTSZ) számát;

• az árajánlat kiállításának dátumát, amely a támogatási kérelem benyújtását megelőző 90 napnál nem lehet régebbi;

• az egységárat, a nettó árat, az ÁFA-t és a bruttó árat;

• az eszköz gyártási évét és a forgalmazó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az eszköz új;

• amennyiben az árajánlat tartalmaz betanítást, szállítást, üzembe helyezést is, kérjük e költségeket külön feltüntetni;

• az árajánlatadó honlapjának elérését (amennyiben nem rendelkezik honlappal, úgy az árajánlatadó tevékenységi köréből eredő 3 darab referencia megadása szükséges a szállítási év, a cégnév, a szállított termék és az ár megadásával együtt).

b) Épület építése, korszerűsítése és alapinfrastruktúra fejlesztése esetén:

• a részletes építési, kivitelezési költségvetést, költségeket;

• az árajánlat tárgyának pontos megnevezését.

c) Immateriális javak beszerzése esetén:

• az árajánlatban részt vevők megnevezését, aláírását, nyilatkozatát a kereskedői vagy gyártói státuszra vonatkozóan;

• az árajánlat tárgyának pontos megnevezését, típusát, szakmai jellemzőit;

• az árajánlat tárgyának TESZOR számát és megnevezését;

• az árajánlat kiállításának dátumát, amely a támogatási kérelem benyújtását megelőző 90 napnál nem lehet régebbi;

• az egységárat, a nettó árat, az ÁFA-t és a bruttó árat;

• az árajánlatadó honlapjának elérését.

d) Igénybe vett szolgáltatás esetén:

• az árajánlatban részt vevők megnevezését, aláírását;

• az árajánlat tárgyának pontos megnevezését;

• az árajánlat érvényességét és/vagy kiállításának dátumát, amely a támogatási kérelem benyújtását megelőző 90 napnál nem lehet régebbi;

• az egységárat, a nettó árat, az ÁFA-t és a bruttó árat;

• az elvégzendő feladatok részletes szakmai tartalmát, valamint a keletkező (a megbízó részére átadásra kerülő) eredmény konkrét megnevezését;

• a ráfordított emberhónap számot feladatonként és azon belül munkavállalónként,

• a bevont szakértők megnevezését, munkakörét és szakképzettségét (alkalmazott (ipari) kutatás és kísérleti fejlesztés esetében);

• a becsült anyagjellegű költségeket (volumen*egységár) és egyéb költségeket nevesítve;

• az árajánlatadó honlapjának elérését.

Tájékoztatási tevékenység esetében árajánlat benyújtása nem kötelező.

Utazás, szakmai vásár, konferencia, szállás költség és kis összegű reklámköltség (maximum 200 ezer Ft értékű) esetében a fentiekben részletezett, teljes körű árajánlat helyett költségbecslés is benyújtható; ugyanakkor a projektre vonatkozó, elkülönítetten tárolt iratok között rendelkezésre kell állniuk a költségbecslést alátámasztó árajánlatoknak vagy számításoknak. Ezen költségbecslésnek kell a költségvetésben rögzítésre kerülnie.

Amennyiben az árajánlat összege nem forintban van meghatározva, szükséges azt átszámítani forintra az árajánlat kiállításának napján érvényes, hivatalos, MNB által közzétett árfolyamon. Nem magyar nyelvű árajánlat esetében magyar nyelvű fordítást is szükséges mellékelni a teljes ajánlatról. Nem szükséges hivatalos, fordítóiroda által készített fordítás.

Adott költségtétel vonatkozásában a támogatási kérelem benyújtásáig beszerzett árajánlatok közül azt az egyet kell a támogatási kérelem benyújtása során csatolni, amely a költségvetésben rögzítésre került.

Felhívjuk a figyelmet, hogy az árajánlatnak meg kell egyeznie a támogatási kérelemben szereplő költségvetési adatokkal.

10. KIFOGÁSKEZELÉS

A pályázó, illetve nyertes projekt esetén a Kedvezményezett az NKFI Hivatalnál kifogást nyújthat be az Ávr. 102/D. § (1) bekezdése alapján, ha a pályázati eljárás vagy a támogatási döntés meghozatalára, a támogatói okirat kibocsátására vagy a támogatási szerződés megkötésére, a költségvetési támogatás folyósítására vagy visszakövetelésére vonatkozó eljárás jogszabálysértő, illetve a pályázati kiírásba vagy a támogatói okiratba/támogatási szerződésbe ütközik. A fentiek alapján a szakmai értékeléssel kapcsolatos kifogásnak helye nincs.

A kifogás benyújtására a kifogásolt intézkedéshez vagy mulasztáshoz kapcsolódóan megállapított határidőn belül, ennek hiányában az NKFI Hivatal értesítésének, intézkedésének kézhezvételétől (támogatói okirat alkalmazása esetén a támogatói okirat kézbesítésétől számított 10 napon belül) írásban van lehetőség. A kifogás benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.

A kifogás benyújtásának módja:

A kifogás benyújtható postai küldeményként28, a

Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxx xxx 0. II. emelet, Ügyfélszolgálat

részére címezve, vagy személyesen, lezárt borítékban, a pályázati azonosító szám és a „kifogás” szó feltüntetésével, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal fenti címen található II. emeleti Ügyfélszolgálatán kizárólag ügyfélfogadási időben.

A kifogás továbbá benyújtható továbbá e-papír szolgáltatás útján vagy a kifogás benyújtására jogosult vagy meghatalmazottja által minősített elektronikus aláírással aláírt irat esetén e-mail útján a xxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xxx.xx e-mail címen (meghatalmazott eljárása esetén a képviseletre jogosító, elektronikus aláírással aláírt irat csatolása is szükséges).

A kifogásolt intézkedés vagy mulasztás bekövetkezésétől számított 30 napon túl kifogás benyújtására nincs lehetőség.

A kifogásnak a következőket kell tartalmaznia:

a) a kifogást tevő nevét, székhelyét vagy lakcímét, a nem természetes személy kifogást tevő képviselője nevét,

b) a kifogással érintett támogatási kérelem vagy támogatói okirat/támogatási szerződés azonosításához szükséges adatokat,

c) a kifogásolt intézkedés vagy mulasztás meghatározását,

28 Kivételt képez ez alól a támogatói okirat alkalmazása, amely esetében a támogatói döntéssel szembeni kifogás benyújtására az EPTK felületen keresztül van mód.

d) a kifogás alapjául szolgáló tényeket és a kifogásolt vagy elmaradt intézkedéssel megsértett jogszabályi rendelkezés pontos megjelölését, és

e) nem elektronikus úton történő kapcsolattartás esetén a kifogást tevő aláírását.

A kifogás érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül az Ávr. 102/D. § (5) bekezdése szerinti esetekben.

Az NKFI Hivatal – ha a kifogásban foglaltakkal egyetért – megteszi a kifogásban sérelmezett helyzet megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket, vagy továbbítja a kifogást az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak.

A kifogás tárgyában hozott döntés ellen további kifogás előterjesztésének vagy más jogorvoslat igénybevételének nincs helye.

11. TÁMOGATÓI OKIRAT ÉS TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS

11.1. A támogatói okirat kibocsátása

Az NKFI Hivatal minősített elektronikus aláírással ellátva bocsátja ki a támogatói okiratot a támogatás megítéléséről szóló tájékoztatással egyidejűleg.

Ha a támogatói okiratban meghatározott valamely feltétel eltér a kedvezményezett által benyújtott támogatási kérelemben foglaltaktól, úgy a támogatási jogviszony létrejöttéhez a kedvezményezett elfogadó nyilatkozata is szükséges.

A kedvezményezett általi elfogadásnak kell tekinteni, ha a támogatói okirat átvételét követően a kedvezményezett a támogatói okiratban meghatározott határidőn belül nem tesz nyilatkozatot.

Ha a támogatói okirat hatályba lépéséhez feltétel(ek) teljesítése szükséges, a támogatói okirat addig nem lép hatályba – és így támogatás folyósítására sem kerülhet sor –, amíg a kedvezményezett a feltétel(eke)t nem teljesítette. Ha a feltétel(ek) kedvezményezett általi teljesítésére a támogatói okiratban rögzített időpontig nem kerül sor, a támogatói okirat érvényét veszti.

11.2. A támogatási szerződés megkötése

A döntést tartalmazó értesítést követően – nyertes támogatási kérelem esetén – szerződéstervezet

kerül kiküldésre az EPTK felületre.

Az NKFI Hivatal a döntésről szóló értesítésben a szerződés megkötésére határidőt állapít meg. Amennyiben a kedvezményezett e határidőt elmulasztja, az NKFI Hivatal az Ávr. 73. § (2) bekezdése szerint jár el.

A támogatási szerződéshez csatolni kell az alábbiakat:

• a kedvezményezett nevében a támogatási szerződést aláíró személy(ek) ügyvéd, vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett vagy közjegyző által hitelesített aláírásmintáját/aláírási

címpéldányát vagy az aláírásminta/aláírási címpéldány hitelesített másolatát vagy a kedvezményezett nyilatkozatát arról, hogy ezen okirat(ok) mely 3 évnél nem régebben benyújtott támogatási kérelemhez került(ek) csatolásra és az abban foglalt adatokban változás nem történt;

• a „Nyilatkozatok” mellékletet;

• a Felhívásban meghatározott biztosíték rendelkezésre állását igazoló okirato(ka)t.

A támogatás elnyerése esetén az NKFI Hivatala kedvezményezett nevét, a projekt azonosítószámát, a projekt tárgyát, a megvalósítás helyszínét, a projekt összköltségét, az elnyert támogatás összegét, a döntés időpontját és a támogatási kérelemben szerepelő rövid projektleírást közzéteszi az xxxxx://xxxxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxx honlapon.

11.3 A támogatói okirat és a támogatási szerződés módosítása29

A támogatói okirat/támogatási szerződés esetleges módosítását a kedvezményezett vagy az NKFI Hivatal kezdeményezheti írásban, ennek szabályait a támogatói okirat/támogatási szerződés tartalmazza.

A támogatói okirat/támogatási szerződés csak abban az esetben módosítható, ha a támogatott tevékenység az így módosított feltételekkel is támogatható lett volna.

A kedvezményezettnek a módosítási kérelmét megfelelő indoklással és szükséges dokumentumokkal alátámasztva kell benyújtania.

A projekt teljes megvalósítási időszakára vonatkozóan a költségtípusok közötti költségátcsoportosítás kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha adott költségtípuson már nem áll rendelkezésre elengedő összeg, vagy az adott költségtípus nem került betervezésre,valamint a projekt költségtervének a költségátcsoportosítást követően is meg kell felelnie a Felhívásban foglalt előírásoknak. Eltérő támogatási intenzitású tevékenységek között költségátcsoportosítás nem történhet.

11.3. A támogatói okirat és a támogatási szerződés megszegésének szankciói

a) A támogatás folyósításának felfüggesztése.

b) Jogosulatlanul igénybevett támogatás esetén a támogatás részleges visszafizetése: a kedvezményezett a jogosulatlanul igénybe vett támogatási összeget a folyósítástól a visszafizetésig terjedő időszakra számítva, a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamattal növelt összeggel köteles visszafizetni. Az államháztartás központi

29 A támogatói okirat/támogatási szerződés módosításával kapcsolatos információk (Tájékoztató az EPTK felületen keresztül rögzített támogatási szerződés és támogatói okirat módosításához) megtalálhatók az NKFI Hivatal weboldalán (xxxx://xxxxx.xxx.xx).

alrendszerébe tartozó költségvetési szerv kedvezményezettet kamatfizetési kötelezettség nem terheli.

c) A támogatás visszavonása/elállás a támogatási szerződéstől: a kedvezményezett a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás összegét a folyósítástól a visszafizetésig terjedő időszakra számítva a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamattal növelt összeggel köteles visszafizetni. Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv kedvezményezettet kamatfizetési kötelezettség nem terheli.

d) A támogatási szerződés felmondása.

A támogatói okiratban/támogatási szerződésben foglaltak megszegésének egyes eseteit és a részletes szabályozást az Ávr., valamint a támogatói okirat/támogatási szerződés tartalmazza.

12. NYOMONKÖVETÉS

A támogatott projekt előrehaladása mérföldkövenként, a projekt számszerűsíthető eredményei és a benyújtott beszámolók alapján, szükség szerint független szakértők bevonásával kerül ellenőrzésre és értékelésre. Amennyiben a Felhívás másként nem rendelkezik, az egyes mérföldköveket a szerződés szerinti időpontban a szakmai és a pénzügyi beszámoló egyidejű elküldésével kell lezárni.

12.1. A rész- és záróbeszámoló szakmai része30

A támogatást igénylő felelős a projekt szakmai és pénzügyi beszámolójának időbeli és előírás szerinti beadásáért. A szakmai és pénzügyi beszámoló benyújtásának feltételeit, módját és határidejét a támogatói okirat/támogatási szerződés és annak mellékletei határozzák meg.

A beszámoló akkor teljes, ha az előírás szerint felépített és megfelelő kiegészítő dokumentumokkal, mellékletekkel (szakmai alátámasztó dokumentumokkal) ellátott szakmai beszámoló, valamint a költségelszámolás nyomtatványai, az ehhez tartozó részletező mellékletek a támogatói okiratban/támogatási szerződésben előírt nyomtatványokon, az előírásoknak megfelelően kerülnek kitöltésre és EPTK alkalmazáson keresztül történő benyújtásra.

A beszámoló szakmai részének részletesen ismertetnie kell a projekt munka- és költségtervében vállalt tevékenység adott szakaszának lefolyását és az elért eredményeket.

A rész- és záróbeszámoló szakmai részének értékelése során az alábbi szempontrendszert érvényesíti a támogató:

a) a projekt időarányos eredményessége,

b) a munkatervtől történt esetleges eltérések és azok indoklása,

c) a monitoring és egyéb mutatók (időarányosság figyelembevételével) értékelése,

30 A szakmai beszámolókra vonatkozó részletes tájékoztatás (Tájékoztató az EPTK felületen benyújtandó szakmai beszámoló elkészítéséhez) megtalálható az NKFI Hivatal weboldalán (xxxx://xxxxx.xxx.xx).

d) a projekt folytatásának vagy a projektfinanszírozás leállításának indokoltsága,

e) a projekt esetleges módosításának indokoltsága (feladatok, időkeret, költségkeret),

f) a projektben résztvevők személyében beállt esetleges változások,

g) az eredmények nyilvánosságra hozatalának teljesülése és módja.

A beszámoló szakmai részét csak elektronikusan az EPTK felületen kell feltölteni. A szakmai beszámoló formanyomtatványai elérhetőek az NKFI Hivatal weboldalán.

A beszámolók szakmai részének a projekt eredményének összefoglalása pontja nyilvánosságra hozható. Amennyiben a szerződés-csomag előírja, az értékelés keretében vagy a projekt megvalósítási szakaszában a pályázónak/kedvezményezettnek szóbeli beszámoló keretében kell bemutatnia a projektjét illetve annak megvalósítását.

12.2. A beszámoló pénzügyi része, elszámolás, finanszírozás folyamata31

A kedvezményezettnek a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a projekt költségeiről elkülönített számviteli nyilvántartást kell vezetnie és a támogatói okirat/támogatási szerződés mellékletét képező költségterv szerint kell elszámolni a projekt kiadásairól.

Támogatás terhére csak a Felhívásban és az Útmutatóban meghatározott költségek számolhatóak el.

A kedvezményezettnek a beszámoló pénzügyi részét és a támogatás/előlegigénylést a támogatói okiratban/támogatási szerződésben részletezett és elfogadott költségvetés összetételéhez, valamint a projekt mérföldköveihez igazodva, a támogatói okirat/támogatási szerződés mellékleteként elfogadott alábontás szerint csoportosítva kell az EPTK alkalmazáson keresztül benyújtani részbeszámoló esetében a mérföldkő időpontját követő 30 napon belül, záróbeszámoló esetében a mérföldkő időpontját követő 60 napon belül.

A beszámoló pénzügyi része elfogadásának feltétele a beszámoló szakmai részének elfogadása.

A beszámoló pénzügyi részének összhangban kell lennie a beszámoló szakmai részében leírt szakmai teljesítéssel.

Ha a beszámoló szakmai részének értékelése során megállapításra került, hogy a támogatott projekt megvalósítása során egy feladat nem, vagy csak részben teljesült, akkor a feladathoz kapcsolódó költségek nem, vagy a tervezetthez képest csökkentve, csak a teljesítés arányában kerülnek elfogadásra (amennyiben a vonatkozó jogszabályok vagy a támogatói okirat/támogatási szerződés alapján más jogkövetkezmény nem alkalmazandó).

Az előleg elszámolásának módja megegyezik a részteljesítés elszámolásának módjával.

A beszámoló határidőben történő benyújtásának elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén az NKFI Hivatal a támogatás folyósítását felfüggeszti, amíg a kedvezményezett a kötelezettségének

31 A pénzügyi elszámolással kapcsolatos információk és letölthető nyomtatványok megtalálhatóak az NKFI Hivatal weboldalán a (xxxx://xxxxx.xxx.xx).

nem tesz eleget (amennyiben a vonatkozó jogszabályok vagy a támogatói okirat/támogatási szerződés alapján egyéb intézkedés nem kerül alkalmazásra).

Ha a projekt összköltsége csökken a tervezetthez képest, a támogatási összeg az összköltség csökkenésének arányában csökkentésre kerül.

A kifizetési kérelem dokumentumait az EPTK alkalmazáson keresztül szükséges benyújtani.

Adatszolgáltatás

A kedvezményezett a Felhívásban rögzített módon a projekt megvalósítási és a fenntartási időszakában adatokat köteles szolgáltatni a projekt megvalósulásáról.

A záróbeszámolóban a kedvezményezett köteles nyilatkozni a megvalósítási időszakra vonatkozóindikátorok, szakpolitikai mutatók és kötelező vállalások teljesüléséről a Felhívás szerint és köteles indokolni a céloktól való eltéréseket.

A projekt fenntartási időszakában évente, valamint az időszak végén a kedvezményezett köteles beszámolni a fenntartási időszakra vállalt számszerűsíthető célok teljesüléséről a Felhívás szerint.

A szakmai fenntartási és haladási beszámoló értékelése során az alábbi szempontrendszert érvényesíti a támogató:

a) a kutatási projekt megvalósításával elért és a fenntartási időszakra vállalt eredmények,

b) a fenntartási és haladási időszakra vállalt indikátoroktól történt esetleges eltérések,

c) a tudományos eredmények nyilvánosságra hozatalának módja,

d) a technológia-transzfer,

e) a termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés piaci sikeressége,

f) a kapacitásnövelés (humán, infrastrukturális), vagy a létrejött együttműködések és hálózatosodás fenntarthatósága.

13. KOMMUNIKÁCIÓS KÖVETELMÉNYEK

A kedvezményezett a projekt megvalósítása során köteles a tájékoztatási és nyilvánossági kötelezettségeknek eleget tenni, a projektről és a támogatásról az alább meghatározott módon és tartalommal információt nyújtani. A tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó további kommunikációs és arculati követelményeket az NKFI Hivatal honlapjáról (xxxx://xxxxx.xxx.xx) letölthető Tájékoztatási és nyilvánossági szempontrendszer és az Arculati Kézikönyv tartalmazza.

A kedvezményezett a projekt megvalósítása eredményeként létrejött műben, írott vagy elektronikus alkotásban, rendezvényen és az ahhoz kapcsolódó kiadványokon, továbbá a támogatott tevékenységéhez kapcsolódó egyéb tájékoztatásban köteles feltüntetni, hogy a projekt az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal közreműködésével a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból valósult meg, és köteles az NKFI Hivatal részére benyújtott rész- és záróbeszámolókban, továbbá

a helyszíni ellenőrzés és helyszíni látogatás során számot adni a tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos intézkedéseiről az ezt igazoló dokumentumok egyidejű csatolása/bemutatása mellett.

A projekt tartalmát, a kutatás-fejlesztési és innovációs célok indokoltságát, közhasznát nyilvánosan közölhető formában ismertető rövid összefoglaló a projektjavaslat kötelező eleme. A pályázónak a tervezett tevékenységek rövid összefoglalását a kitöltési útmutatóban megadott szempontok szerint kell közölnie. A projektjavaslat összefoglalását rövid, tömör, tényszerű, a konkrétumokat hangsúlyozó formában kérjük megadni úgy, hogy a kérdésekre adott válaszok alkalmasak legyenek a sajtó érdeklődésének felkeltésére és az összefoglaló alapján a projekt hátterét nem ismerő olvasó is képet alkothasson és meggyőződhessen a projekt indokoltságáról, céljairól, várható eredményeiről és újdonságtartalmáról. A válaszok megadásával a pályázó hozzájárul, hogy a megadott információkat az Innovációs és Technológiai Minisztérium és az NKFI Hivatal nyilvánosságra hozza, és korlátlanul felhasználja a pályázati programokhoz kapcsolódó kommunikációs tevékenysége során.

Az előírt kommunikációs tevékenységek elhagyása vagy részleges teljesítése, az előírtaktól eltérő formában történő megvalósítása esetén az erre vonatkozó jogkövetkezményeket a Támogatói Okirat/Támogatási Szerződés tartalmazza.

14. HELYSZÍNI ELLENŐRZÉSEK ÉS HELYSZÍNI LÁTOGATÁS

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium, az NKFI Hivatal, valamint a külön jogszabályban feljogosított szervek jogosultak a teljes projekt megvalósítását, az igénybe vett támogatás, a saját és egyéb forrás rendeltetésszerű felhasználását a helyszínen ellenőrizni. Helyszíni látogatás keretében a támogatási kérelemben meghatározott projekt szakmai megvalósíthatóságának, a támogatott projekt során az elvégzett szakmai feladatok végrehajtásának, a projekt szakmai előrehaladásának vizsgálatára kerül sor.

A támogatási kérelem benyújtását követően az ellenőrzésre feljogosított szervek megkezdhetik a projekt ellenőrzését. Az ellenőrzések és a helyszíni látogatások lefolytatására a támogatási döntés meghozatalát, a támogatói okirat kibocsátását/a támogatási szerződés megkötését megelőzően, a költségvetésből nyújtott támogatás igénybevétele alatt, a támogatott tevékenység befejezésekor, lezárásakor, valamint a lezárást követő 5 évig kerülhet sor.

A pályázó/kedvezményezett köteles a helyszíni ellenőrzés és a helyszíni látogatás keretében az ellenőrzést és a helyszíni látogatást végzőkkel együttműködni és köteles minden, az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást és egyéb segítséget megadni.

A helyszíni ellenőrzés alkalmával helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv, a helyszíni látogatás alkalmával helyszíni látogatási emlékeztető készül, amelyeket a helyszíni ellenőrök/a helyszíni látogatást végzők és a kedvezményezett hivatalos képviseletére jogosult személy vagy meghatalmazottja ír alá, egy példánya a helyszínen átadásra kerül a pályázó/kedvezményezett részére.

A kedvezményezett köteles a projekttel kapcsolatos minden dokumentumot elkülönítetten nyilvántartani, a projektre vonatkozóan elkülönített számviteli nyilvántartást vezetni és a támogatással kapcsolatos összes dokumentumot a záróbeszámoló XXXX Xxxxxxx általi elfogadásától számított tíz évig megőrizni.

15. ADATSZOLGÁLTATÁS, NYILVÁNOSSÁG

Az NKFI Hivatal a támogatási kérelemben szereplő, továbbá a támogatási kérelem elbírálása során, valamint a támogatott projekttel összefüggésben tudomására jutott személyes adatokat a vonatkozó jogszabályok – így különösen az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény és az Európai Parlament és a Tanács a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679 Rendelete (általános adatvédelmi rendelet, GDPR) – rendelkezéseinek megfelelően kezeli. Az ezzel kapcsolatos tájékoztatás megtalálható az NKFI Hivatal honlapján.

A támogatás igénylési és szerződéskezelési eljárás során a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett által benyújtott, továbbá az NKFI Hivatalnál keletkezett dokumentumoknak az információszabadság és a tisztességes eljárás elve jegyében történő kezelésének szabályait az NKFI Hivatal 11/2019. számú elnöki utasítása tartalmazza.

Az NKFI Hivatal a Magyar Államkincstár monitoring rendszerébe átadja az Áht. 56/C. § (1) bekezdése szerinti, a támogatási kérelemhez és a támogatási jogviszonyhoz kapcsolódó adatokat az e célra rendszeresített honlapon való közzététel végett.

Az NKFI Hivatal és a Központi Statisztikai Hivatal között létrejött Együttműködési Megállapodásban foglaltaknak, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap működtetésének és felhasználásának szabályairól szóló 380/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 52.§ - ában foglaltaknak megfelelően az NKFI Hivatal adatot szolgáltat (személyes adatok esetében hozzájárulás alapján) a Központi Statisztikai Hivatalnak azon szervezetekre vonatkozóan, amelyek részére az adott évben az NKFI Alapból kifizetés történt.

Az NKFI Hivatal – a pályázók hozzájárulása alapján – nemzetközi, főképp H2020 és H2027 programokhoz kapcsolódóan információs anyagokkal, pályázati lehetőségekkel keresheti meg a pályázókat.

16. ELEKTRONIKUS KAPCSOLATTARTÁS

A pályázat benyújtását követően a pályázók, illetve a kedvezményezettek a felmerülő kérdéseiket, észrevételeiket az NKFI Hivatal irányába, az Ügyfélszolgálat pályázati e-mail címére (xxxxxxxx@xxxxx.xxx.xx) megküldött elektronikus levélben tudják jelezni az alábbi feltételek figyelembevételével:

• Az EPTK-s azonosítószámmal már rendelkező pályázatok esetében – a jogosultságok beazonosítása érdekében – kizárólag az EPTK felületen szereplő „Kapcsolattartó” vagy

„Projektvezető”, esetleg „Képviselő” adatainál megadott e-mail címről érkező megkeresések ügyintézésére van lehetőség.

• Egyes pályázati ügyintézéssel összefüggő határidők tekintetében az Ügyfélszolgálat irányába megküldött kérdések, felvetések nem eredményeznek automatikus benyújtási határidő

hosszabbítást, módosítást még akkor sem, ha a választ az NKFI Hivatal az eredetileg hiánypótlásra megadott határidő letelte előtt nem továbbítja a pályázó, kedvezményezett részére.

Az NKFI Hivatal a pályázóknak vagy kedvezményezetteknek szóló értesítéseit, felszólításait (a továbbiakban: értesítés) a xxx.xxxxxxxx.xxx.xx oldalon elérhető az EPTK alkalmazáson keresztül küldi meg a pályázók vagy a kedvezményezettek támogatási kérelemben megjelölt kapcsolattartójának. A pályázók vagy a kedvezményezettek a Felhívásban és a támogatói okiratban/támogatási szerződésben meghatározott kötelezettségei teljesítésére az EPTK elektronikus alkalmazást kötelesek igénybe venni.

Az e-Posta funkció kizárólag az adott projekthez tartozó, NKFI Hivatal által indított megkeresésre történő válasz megküldésére szolgál. A funkció nem alkalmazható hiánypótlásra és tartalmi kiegészítés beküldésére!

Az elektronikus alkalmazás útján megküldött értesítéseket az átvétel visszaigazolásával kell kézbesítettnek tekinteni. Ha a dokumentum elektronikus alkalmazáson keresztül történő átvételének visszaigazolása a küldés napját követő hét napon belül nem történik meg, a dokumentumot – az ellenkező bizonyításig – kézbesítettnek kell tekinteni.

A pályázók vagy kedvezményezettek részére megállapított határidőkbe nem számítanak bele azok a napok, amikor az elektronikus alkalmazás meghibásodás miatt nem érhető el.

Az NKFI Hivatal és a kedvezményezettek egymás irányába történő elektronikus úton előterjesztett nyilatkozatai esetén a nyilatkozat elektronikus úton történő megküldésének napját kell a nyilatkozat megtételének napjaként tekinteni. Az elektronikus úton előterjesztett nyilatkozat esetén a válaszra rendelkezésre álló határidő a következő munkanapon kezdődik.

A határidők számítására, valamint a postai úton történő kézbesítés szabályaira az Ávr. 102/C. §- ának rendelkezései irányadók.

17. A PÁLYÁZATI FELHÍVÁSBAN NEM SZABÁLYOZOTT KÉRDÉSEK

Egyéb, a Felhívásban nem szabályozott kérdésben különösen az alábbi jogszabályok irányadók:

• a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény,

• az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény,

• a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény,

• a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap működtetésének és felhasználásának szabályairól szóló 380/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet,

• a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott kutatás-fejlesztési és innovációs programok és projektek értékelésének részletes szabályairól szóló 433/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet,

• az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet,

• az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 107. és 108 cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.),

• a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.),

• az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22) Korm. rendelet,

• a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások keretrendszeréről szóló (2014/C 198/01) bizottsági közlemény,

• a központi költségvetés terhére nyújtott támogatásoknak a veszélyhelyzethez igazodó különleges szabályairól szóló 658/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet,

• egyes államháztartási szabályok veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról szóló 709/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet,

A Felhívás és az Útmutató közötti eltérés esetén a Felhívásban foglaltak az irányadók.

Document Metadata

Table of Contents

ÁLTALÁNOS PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ

Document Metadata