KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTÁCIÓ

Az Xxxxxx Xxxxxx Tudományegyetem Ajánlatkérő „ELTE AJTÓSI DÜRER KOLLÉGIUM RÉSZLEGES FELÚJÍTÁSA Vállalkozási szerződés keretében" Vállalkozási szerződés keretében” tárgyában, a Kbt. Harmadik Része, XVII. Fejezete, 112. §

(1) bekezdése szerinti nyílt közbeszerzési eljárást folytat le.

Ajánlatkérő a megfelelő ajánlat benyújtásának elősegítése érdekében a jelen Útmutatót bocsátja az ajánlattevő rendelkezésére.

Ajánlatkérő jelen Útmutatóval együtt az eljárás iránt érdeklődő gazdasági szereplők rendelkezésére bocsátja az alábbi dokumentumokat:

- ajánlati felhívás;

- műszaki leírások, tervek;

- árazatlan költségvetés;

- szerződéstervezet;

- ajánlott nyilatkozatminták.

Ajánlatkérő kéri az ajánlattevőket, hogy az ajánlat összeállítását megelőzően figyelmesen tanulmányozzák át a felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakat, valamint az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer Felhasználói Kézikönyvet, és ajánlatukat szigorúan az ajánlattételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározottak szerint állítsa össze, bizonytalanság esetén éljen a közbeszerzési törvény által lehetővé tett „kiegészítő tájékoztatás” kérés lehetőségével.

ÚTMUTATÓ AZ AJÁNLAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

I. Általános rendelkezések

Ajánlatkérő jelen közbeszerzési eljárását a Miniszterelnökség által üzemeltetett egységes, elektronikus közbeszerzési rendszer (a továbbiakban: EKR rendszer) igénybevételével bonyolítja le, ennek megfelelően a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet) III/A. fejezete, valamint az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet) alapján Ajánlatkérő az alábbiak szerint jár el.

Az Ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között a közbeszerzési eljárással kapcsolatos, a Kbt.- ben vagy végrehajtási rendeletében szabályozott írásbeli kommunikáció – ha a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendeletből más nem következik – elektronikus úton, az EKR-ben történik.

A Kbt. 41. § (1) bekezdéstől eltérően az elektronikus úton történő kapcsolattartást nem kell alkalmazni:

a) az eljárás előkészítése során a 28. § (2) és (4) bekezdése körébe tartozó nyilatkozatokra,

b) a szerződés megkötésére és

c) - az adott esetben a szerződés megkötését követően kezdeményezett előzetes vitarendezési eljárás, iratbetekintési kérelem és az azzal összefüggő írásbeli kommunikáció, valamint a 45. §

(2) bekezdése szerinti tájékoztatás kivételével - a szerződés megkötését követő kommunikációra.

A Kbt. 41. § (3) és (5) bekezdése csak abban az esetben alkalmazandó, ha az elektronikus úton történő kapcsolattartás a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendeletben foglaltak szerint nem kötelező.

Ahol a Kbt. kifejezetten faxon vagy elektronikus úton történő kapcsolattartási módot ír elő, a faxon történő kapcsolattartás csak akkor alkalmazható, ha az elektronikus úton történő kapcsolattartás a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendeletben foglaltak szerint nem kötelező.

Ajánlatkérő elsősorban az EKR rendszer alkalmazását írja elő.

Az EKR rendszer használatához az EKR rendszerben az arra jogosult személy részéről történő regisztráció szükséges. A regisztráció egységes, ugyanazon természetes személy vagy jogi személy egy regisztrációval rendelkezhet. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 5. § (1) bekezdés a) pontja alapján az EKR rendszerben szereplő személyes adatok kezelésére vonatkozóan a regisztráció során az EKR rendszer üzemeltetője megszerzi az Infotv. 3. § 7. pontja szerinti hozzájárulást.

Az EKR-t használó szervezetnek kell azt biztosítania, hogy aki az adott cselekmény megtételére a rendszerben jogosultsággal rendelkezik, az ahhoz szükséges felhatalmazással rendelkezzen, illetve annak kereteit ne lépje túl – ennek kockázatát az érintett szervezeteknek kell viselnie.

Ha az EKR rendszer üzemeltetője által közzétett tájékoztatás alapján az EKR rendszer részben (különösen egyes eljárástípusok vagy eljárási cselekmények vonatkozásában) vagy egészben tartósan nem tudja biztosítani a közbeszerzési törvénynek és végrehajtási rendeleteinek megfelelő eljárást, az Ajánlatkérő – az ajánlattevők, vagy az eljárás iránt érdeklődésüket jelző gazdasági szereplők egyidejű tájékoztatása mellett – dönthet arról, hogy az eljárást csak papíralapon folytatja, vagy a 257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 26/I.

§ (1) bekezdés b) pontja alapján eredménytelenné nyilvánítja.

Ha az Ajánlatkérő a 257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 26/A. § (4) bekezdés szerint az eljárás papíralapú folytatása mellett dönt, az ajánlatok érvényességének megítélése szempontjából az elektronikusan és a papíralapon rendelkezésre álló adatok összességét kell figyelembe venni. Ha a papíralapra történő áttérés olyan időpontban válik szükségessé, amikor az ajánlatok felbontására a Kbt. 68. § (1) bekezdése szerinti időpontban már jogszerűen nincs lehetőség, az Ajánlatkérő a bontást a 257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 26/F. § (2) bekezdése szerinti időpontban végzi el.

II. Közbeszerzési dokumentum

Közbeszerzési dokumentum: minden olyan dokumentum, amelyet az Ajánlatkérő a közbeszerzés tárgya, illetve a közbeszerzési eljárás leírása vagy meghatározása érdekében hoz létre, illetve amelyre ennek érdekében hivatkozik, így különösen az ajánlattételi felhívás, műszaki leírás, tervek, dokumentáció, kiegészítő tájékoztatás, szerződéstervezet, a gazdasági szereplők által benyújtandó dokumentumok mintái, árazatlan költségvetés.

A közbeszerzési dokumentumokban, azok egyes részei, vagy a közbeszerzési dokumentumok másolati példányai, illetve azok részei kizárólag az ajánlat elkészítéséhez, a közbeszerzési dokumentumokban feltüntetett rendeltetési célnak megfelelően használhatók fel.

III. Az ajánlattétel költségei

Az ajánlat elkészítésével és benyújtásával kapcsolatban felmerülő összes költséget az ajánlattevőnek kell viselnie. Az Ajánlatkérő semmilyen módon nem tehető felelőssé vagy kötelezetté ezekkel a költségekkel kapcsolatban, az eljárás lefolytatásának eredményétől függetlenül.

IV. A gazdasági szereplőkre vonatkozó közös szabályok

A gazdasági szereplő a regisztráció során – az EKR által kezelt statisztikák rendelkezésre állása céljából – rögzíti, hogy külföldi tulajdonú gazdasági szereplőnek minősül-e. Külföldi tulajdonú gazdasági szereplőnek kell tekinteni a külföldi állampolgár természetes személy gazdasági szereplőt, valamint az olyan jogi személyt, amelyben külföldi állampolgár természetes személy vagy külföldi jog alapján létrejött jogi személy – közvetlenül vagy közvetetten – a szavazatok több mint felével vagy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti meghatározó befolyással rendelkezik. A közvetett befolyás figyelembevételére a Ptk. 8:2. § (4) bekezdése alkalmazandó.

A regisztrált természetes személy és jogi személy köteles az adataiban bekövetkezett változást a rendszerben haladéktalanul, de legkésőbb olyan időpontban rögzíteni, hogy a folyamatban lévő közbeszerzési eljárásban mindig az aktuális adatokkal szerepeljen.

AZ EKR-rel kapcsolatos HELPDESK ELÉRHETŐSÉGE:

Üzemeltető ügyfélszolgálati e-mail-címe: xxxxxxxx@xxxxxx.xx

Üzemeltető ügyfélszolgálati telefonszáma: +36/0-000-0000 (munkanapokon 8:00-16:00) EKR-használat jogi támogatása: xxx@xx.xxx.xx

Egyéni hibabejelentés: xxxxx://xxxxxxxxxxxxxxx.xxxxxx.xx/ Üzemeltetői weboldal: xxx.xxxxxx.xx

Felhívjuk a Tisztelt Gazdasági Szereplők figyelmét arra, hogy a fenti elérhetőségeken nincs közbeszerzési jogi tanácsadás vagy Kbt.-értelmezési állásfoglalás, kizárólag a rendszer használatával kapcsolatos kérdéseiket tehetik fel. Ajánlatkérő az EKR használatával kapcsolatosan nem nyújt segítséget, az kizárólag az Üzemeltető által történik.

Ajánlatkérő a további közbeszerzési dokumentumok közé csatolja az eljárás megindításának napján a honlapon található a Nekszt Kft. által az ajánlattevők számára készített Elektronikus Közbeszerzési Rendszer Felhasználói Kézikönyvet (a továbbiakban: Kézikönyv). Kérjük, szíveskedjenek a Kézikönyvnek megfelelően az ajánlatukat benyújtani, valamint az eljárás során szükséges eljárási cselekmények a Kézikönyv szerint végrehajtani, szükség esetén felülvizsgálni, hogy sor került-e rendszer frissítésre és így a Kézikönyv frissítésére.

A gazdasági szereplő a regisztráció során rögzíti, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e.

Az EKR-ben elektronikus űrlap benyújtásával teendő nyilatkozatokat a közös ajánlattevők, valamint az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezetek képviseletében az ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő teszi meg.

A más nevében tett nyilatkozatok megtételére meghatalmazott gazdasági szereplő kizárólag azért felel, hogy a meghatalmazásnak és a számára rendelkezésre bocsátott nyilatkozatoknak, adatoknak az általa elektronikusan megtett nyilatkozatok megfelelnek, ez a szabály azonban nem érinti a közös ajánlattevők Kbt. 35. § (6) bekezdése szerinti egyetemleges felelősségét.

Közös ajánlattétel esetén az ajánlatban csatolni kell a közbeszerzési törvény 35. § (2) bekezdés szerinti meghatalmazást tartalmazó okiratot. A meghatalmazásnak ki kell terjednie arra, hogy a közös ajánlattevők képviseletére jogosult gazdasági szereplő adott eljárás tekintetében az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az egyes közös ajánlattevők képviseletében eljárhat. Felhívjuk a közös ajánlattevők figyelmét, hogy a nem elektronikus űrlap kitöltésével benyújtott nyilatkozatokra a vezető tag meghatalmazása nem érvényes, azokat az adott konzorciumi tagnak kell aláírnia.

Az alkalmasság igazolásához igénybe vett, az ajánlattevőn kívüli más szervezet részéről a Kbt.

65. § (7) bekezdése szerint csatolandó, kötelezettségvállalást tartalmazó okiratnak tartalmaznia kell – a Kbt. 65. § (8) bekezdése szerinti szervezet részéről az ajánlatban csatolni kell – az ajánlattevő részére szóló meghatalmazást arra, hogy az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az adott szervezet képviseletében eljárhat.

Az alkalmassági követelményeknek megfelelés és a kizáró okok fenn nem állása igazolásának körében nem kérhető a gazdasági szereplőtől olyan igazolás benyújtása, amelyet ugyanazon Ajánlatkérő részére a gazdasági szereplő korábbi közbeszerzési eljárásban az EKR-ben elektronikus úton már benyújtott. Ebben az esetben a gazdasági szereplő nyilatkozik arról, hogy mely korábbi eljárásban benyújtott igazolást kéri figyelembe venni a bírálat során. Az Ajánlatkérő attól függetlenül vizsgálja meg, hogy a korábban benyújtott igazolás megfelel-e az adott közbeszerzési eljárásban benyújtandó igazolásra irányadó tartalmi követelményeknek, hogy a korábbi igazolás adott esetben megjelöli, hogy azt mely közbeszerzési eljárásban való felhasználás céljára állították ki.

V. Kommunikáció a közbeszerzési eljárás során

V.1. A közbeszerzési eljárás és az ajánlat nyelve

A közbeszerzési eljárás nyelve: magyar.

Az eljárás során mindennemű közlés magyar nyelven történik, kommunikáció semmilyen más nyelven nem fogadható el.

Az ajánlattétel nyelve: magyar. Az eljárás nyelve: magyar.

Ahol e törvény vagy e törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során valamely dokumentum benyújtását írja elő, a dokumentum benyújtható az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlap alkalmazásával, vagy - amennyiben az adott dokumentumra a nyilatkozattétel nyelvén elektronikus űrlap nem áll rendelkezésre - a papíralapú dokumentum egyszerű elektronikus másolata formájában.

Amennyiben az EKR-ben az adott dokumentumra vonatkozó elektronikus űrlap a nyilatkozattétel nyelvén nem áll rendelkezésre, a nyilatkozat csatolható az EKR-ben legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentumként is, az ajánlatkérő azonban - a (2) bekezdésben foglalt eset kivételével - nem követelheti meg elektronikus aláírás alkalmazását.

Ahol e törvény végrehajtási rendelete közjegyző vagy szakmai, illetve gazdasági kamara által hitelesített nyilatkozat benyújtását írja elő, a dokumentum benyújtható a papíralapon hitelesített dokumentum egyszerű elektronikus másolataként, vagy olyan formában is, ahol a papíralapon vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással elektronikus úton megtett nyilatkozatot közjegyző vagy szakmai, illetve gazdasági kamara - legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel - elektronikusan látta el hitelesítéssel.

Az EKR-ben elektronikus úton tett nyilatkozat tekintetében az Ajánlatkérő szervezet vagy – az ajánlatot az EKR-ben benyújtó gazdasági szereplő esetében – a gazdasági szereplő képviselőjének kell tekinteni azt a személyt, aki az EKR-ben az Ajánlatkérő szervezet vagy gazdasági szereplő részéről a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik. Az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlapot e vélelem alapján az Ajánlatkérő szervezet, illetve a gazdasági szereplő eredeti nyilatkozatának kell tekinteni.

A nyilatkozattevő felelőssége, hogy az általa elektronikus úton tett nyilatkozatok feleljenek meg:

- a meghatalmazásnak;

- a számára rendelkezésre bocsátott nyilatkozatoknak.

Ahol a közbeszerzési törvény vagy a közbeszerzési törvény felhatalmazása alapján megalkotott külön jogszabály valamely dokumentum közvetlen megküldését írja elő, azon a dokumentum elektronikus hozzáférhetővé tételét is érteni kell.

Az Ajánlatkérő annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők által benyújtott dokumentumok tartalmát meg tudja jeleníteni, előírja az EKR-ben csatolt formában benyújtandó elektronikus dokumentumok jellemzőire, így különösen a fájlformátumra vonatkozó követelményeket. Az ajánlatot alkotó dokumentumok benyújthatók:

- .pdf; .doc; .docx; .gif; .jpeg; .jpg; .tif; .png; .rar; .zip; .xls; .xlsx; .odt; .odf

A Kbt. 41/C. § alapján (1) bekezdése alapján Ajánlatkérő rendelkezhet úgy, hogy nem kötelező az elektronikus úton történő kommunikáció és az EKR alkalmazása.

Az ajánlatkérőnek az ajánlatok elbírálásáról készített összegezésben fel kell tüntetnie, hogy milyen okból volt szükséges az elektronikus úttól eltérő kommunikáció használata. Az elektronikus úton történő kapcsolattartás mellőzése kizárólag azon dokumentumok, illetve az ajánlat azon része tekintetében megengedett, amelynek vonatkozásában az (1) bekezdés szerinti okok fennállnak. Az elektronikus úton történő kommunikáció mellőzése az (1) bekezdés szerinti indokok alapján nem alkalmazható az ajánlat benyújtásakor a felolvasólap tartalmát képező adattartalomra, kivéve, ha az (1) bekezdés e)-f) pontja alapján az ajánlatok benyújtása egészében papíralapon történik.

Felhívjuk ajánlattevő figyelmét, hogy amennyiben bírálati szakaszban Ajánlatkérő olyan teljesítési határidőt határozna meg pl. hiánypótlásra, ami az ajánlattevő által csak későbbi időpontban teljesíthető, úgy kérjük, ezt szíveskedjenek „egyéb kommunikáció” eljárási cselekményként Ajánlatkérőt tájékoztatni, hogy „egyéb kommunikáció” eljárási cselekményként Ajánlatkérő visszavonhassa a Kbt. 71. § (1) bekezdéses szerinti felhívását és újra megküldhesse az ajánlattevők részére az új határidővel.

V.2. Üzemzavar, üzemszünet

Üzemszünet minden olyan tervezhető technikai tevékenység, amely az EKR szolgáltatásainak szünetelését eredményezi.

Üzemzavar az EKR üzemeltetője által megállapított és külön jogszabályban foglaltak szerint dokumentált, előre nem tervezett üzemszünet vagy előre nem tervezett, az EKR korlátozott működőképességét jelentő helyzet.

Az EKR üzemeltetésével összefüggő szabályokról, az üzemszünet és az üzemzavar kezelésének részletes szabályairól az elektronikus közbeszerzési rendszer működtetésével kapcsolatos szabályokról szóló külön jogszabály rendelkezik.

V.3. Xxxxxxx tanácsok ajánlattevő számára az EKR-rel kapcsolatban:

- Ajánlattevői oldalon hiánypótlás összeállítása (AHMP) illetve számítási hiba javítása (TSZJ) eljárási cselekmények párhuzamosan nem indíthatók.

- Ajánlatkérő több körben is küldhet ki Kbt. 71. § (1) bekezdése szerinti eljárási cselekményt, azonban ajánlattevő által csak egy hiánypótlás összeállítása eljárási cselekmény lehet folyamatban.

- A hiánypótlás/felvilágosítás/számítási hiba javítás csak úgy fejezhető be, ha ajánlattevő elkészíti az ajánlatkérő részére a hiánypótlás/felvilágosítás/számítási hiba javítás rövid összefoglalóját.

- A Super User jog nem elegendő ajánlattételre, a Super Usernek ajánlat megtételére vonatkozó jogosultságot kell adnia önmagának.

- AMD – ajánlat visszanyitása kizárólag az ajánlatot benyújtó Felhasználó kezdeményezheti, a további ajánlat benyújtására jogosult Felhasználók nem tudják végrehajtani az eljárási cselekményt. A visszanyitással a benyújtott ajánlat visszavonásra kerül és ajánlattevőnek ismételten elölről kell kezdenie az ajánlat benyújtását.

- A kiegészítő tájékoztatás kéréseket Ajánlatkérő javasolja minél hamarabb benyújtani.

VI. Egyes eljárási cselekmények részletes szabályai

VI.1. Kiegészítő tájékoztatás

Bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban ajánlattevő lehet - az ajánlattétellel összefüggésben, a megfelelő ajánlattétel érdekében - a Kbt. 56. § alapján kiegészítő tájékoztatást kérhet az eljárást megindító felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban az EKR-ben. Az Ajánlatkérő által kibocsátott kiegészítő tájékoztatások a közbeszerzési dokumentumok részévé válnak, az ajánlattevő köteles ajánlatát ezen információk figyelembevételével elkészíteni és benyújtani.

Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről és a beérkezés időpontjáról az EKR haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpont.

Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az olvasható, illetve megjeleníthető, az Ajánlatkérő, amennyiben azt nem tartja szükségesnek, nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt – ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy az ajánlat megfelelt az előírt

követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az Ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, hanem úgy kell kezelni (a közbeszerzési törvény hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel), mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be.

A gazdasági szereplő a Kbt. 44. §-ának alkalmazása során az üzleti titkot tartalmazó dokumentum elkülönített elhelyezésére az EKR-ben erre szolgáló funkciót alkalmazza.

Ahol a közbeszerzési törvény az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki az EKR-ben az eljárás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozó „érdeklődés jelzése” gomb megnyomásával jelezte.

Az EKR-ben szereplő adatokat legalább a Kbt. 46. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír elő, az előírt hosszabb időtartam alatt – meg kell őrizni. A Kbt. 46. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [Kbt. 37. § (2) bekezdés], a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – közigazgatási per esetén a közigazgatási per – jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni.

Ha az ajánlattevő által, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekmények, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, Ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni.

Nem követ el jogsértést az Ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR üzemzavara [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az Ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítésére.

A Kbt. 57. § (2) bekezdésében és Kbt. 120. § (3) bekezdésében foglalt követelmény nem alkalmazandó.

VI.2. Iratbetekintés

A Kbt. szerinti iratbetekintést az ajánlatkérő az EKR-ben található dokumentumok tekintetében a gazdasági szereplő képviselőjének személyes megjelenése útján biztosítja.

VI.3. Előzetes vitarendezési kérelem

Az előzetes vitarendezési kérelem megküldése és az előzetes vitarendezés során a kommunikáció az EKR-ben történik.

VI.4. Az ajánlatok értékelése

Az ajánlatkérő az ajánlatokat a legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontok alapján értékeli a Kbt. 76. § (2) bekezdés c) pontja alapján.

Értékelési szempontok:

Az ajánlatkérő az ajánlatokat a legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontok alapján értékeli a Kbt. 76. § (2) bekezdés c) pontja alapján.

Értékelési szempontok:

1. Nettó Vállalkozói Díj összesen (Ft) (tartalékkeret nélkül) – súlyszám: 65, az ajánlattételi felhívás II.2.5. pontja szerint; a pontszám kiosztásának módszere: fordított arányosítás.

2. Szakember szakmai többlet tapasztalata (hónap): Szakember szakmai többlettapasztalata (hónap): M/2.1) alkalmassági feltételként előírt, a teljesítésbe bevont szakember alkalmassági követelményen felüli szakmai tap. (min.: 0, max.: 60 hónap): súlyszám: 15, a pontszám kiosztásának módszere: egyenes arányosítás.

3. Építésszervezési Terv (szakmai ajánlat): súlyszám: 20, a pontszám kiosztásának módszere: pontozás.

Alszempontok:

3.1. Építéstechnológiai terv

3.2. Munkaerőterv

Az értékelés során adható pontszám 0-100 pont. Az ajánlatkérő törtek esetén a pontszámokat két tizedes jegyre kerekíti a matematika szabályai szerint.

Az egyes értékelési szemponthoz tartozó módszerek alapján meghatározott pontszámok kerülnek megszorzásra az adott értékelési szemponthoz tartozó súlyszámmal. A súlyszámmal felszorzott pontszámok ezt követően ajánlattevőnként összesítésre kerülnek és az így meghatározott, legmagasabb pontszám összeggel rendelkező ajánlat minősül legjobb ár-érték arányúnak.

Ha több ajánlatnak azonos az alábbiak szerint kiszámított pontszám összege, akkor ajánlatkérő a Kbt. 77. § (5) bekezdésében foglaltak szerint jár el, ami alapján az az ajánlat minősül a legkedvezőbbnek, amely az ajánlati ár résszempont vonatkozásában a legmagasabb pontszámot kapta, azonos ellenszolgáltatás esetén pedig az az ajánlat, amely a nem egyenlő értékelési szempontok közül a legmagasabb súlyszámú szempontra nagyobb értékelési pontszámot kapott.

Az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles kérni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár eleme tekintetében.

Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, ennek során írásban tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan.

Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen

a) a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára,

b) a választott műszaki megoldásra,

c) a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire,

d) az ajánlattevő által ajánlott szolgáltatás eredetiségére,

e) a Kbt. 73. § (4) bekezdése szerinti környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek való megfelelésre, vagy

f) az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik.

Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást.

1. Értékelési szempont: Nettó Vállalkozói Díj összesen (Ft) tartalékkeret nélkül értékelési szempont esetében a legjobb (legalacsonyabb nettó vállalkozói díj) ajánlat a maximális 100 pontot kapja, a többi ajánlat tartalmi elemére pedig a legkedvezőbb tartalmi elemhez viszonyítva, a fordított arányosítás módszerével számolja ki a pontszámokat az ajánlatkérő a Közbeszerzési Hatóságnak a nyertes ajánlattevő kiválasztására szolgáló értékelési szempontrendszer alkalmazásáról szóló útmutatója (Közbeszerzési Értesítő 2019. évi 227. szám, 2019. november 26.) alapján.

Az ajánlati árnak minden, a szerződésszerű teljesítés érdekében, valamint a műszaki leírásban és szerződés tervezetben foglaltak szerint felmerülő költséget magában kell foglalnia.

Az ajánlattevőnek részletes árajánlatot kell tennie a részletes árajánlat (az árazatlan költségvetési kiírás(ok)) kitöltésével, melyet a dokumentáció tartalmaz (excel és pdf. fileként is szükséges benyújtani). A felolvasólapon az ajánlattevő által beárazott költségvetés végösszegét kell feltüntetni.

A felolvasólapon az ajánlattevő által beárazott költségvetési főösszesítőben szereplő összesített ajánlati árat kell szerepeltetni Ft-ban megadva.

A D.399/9/2017. döntőbizottsági határozatra tekintettel amennyiben ajánlattevő bármely költségvetési teljes költségvetési sor tekintetében (azaz anyag és díj oldalon is) 0 Ft-os megajánlást kíván tenni, kérjük, hogy szíveskedjenek valamennyi 0 Ft-os teljes költségvetési sor vonatkozásában külön nyilatkozni, hogy milyen okból került sor a 0 Ft megadására.

Az ajánlati árat magyar forintban (HUF), nettó értékben, pozitív egész számokban kell megadni.

Az értékelés képlete (fordított arányosítás):

P= (A legjobb / A vizsgált) x (Pmax – Pmin) + Pmin

P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma Pmax: a pontskála felső határa (100 pont)

Pmin: a pontskála alsó határa (0 pont)

A legjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme (legalacsonyabb érték) A vizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme

2. Értékelési szempont: Szakember szakmai többlet tapasztalata (hónap): M/2.1) alkalmassági feltételként előírt, a teljesítésbe bevont szakember alkalmassági követelményen felüli szakmai tapasztalata.

Ajánlatkérő a Kbt. 76. § (3) bekezdés b) pontja alapján a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek többlet tapasztalata tekintetében a megajánlott szakemberek szakmai önéletrajzban bemutatott szakmai többlet tapasztalatát az alábbi módszer szerint értékeli.

A 2. értékelési szempont tekintetében az előírt egy fő szakemberen felül további szakértőkért nem jár pont.

Ajánlatkérő ebben az értékelési szempontban - a 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 24. § (2) bekezdésének b) és c) pontjaiban foglalt jogszabályi előírások figyelembevételével - azt kívánja értékelni, hogy az elvárásoknak leginkább megfelelő munkavégzéshez rendelkezik-e olyan szakmai tapasztalattal bíró irányító személyzettel, amely jelentős hatással lehet a szerződés teljesítésének színvonalára. Az ajánlatot egy számadattal, egész hónap mértékegységben kifejezve kell megadni.

A szerződés teljesítésében részt vevő egyes szakemberek vonatkozásában releváns tevékenységeket az ajánlattevőnek oly módon szükséges bemutatnia, hogy abból az ajánlatkérő által az adott értékelési szempont körében vizsgált szakmai tapasztalat egyértelműen megállapítható legyen.

Az ehhez szükséges valamennyi adat és információ teljes körű rendelkezésre bocsátása, valamint - kétség esetén - az ajánlattevő által benyújtott adatok és információk helytállóságának bizonyítása az ajánlattevő felelőssége!

A nyertes ajánlattevő a 2. értékelési szempont kapcsán bemutatott szakemberrel köteles a szerződést teljesíteni!

Ajánlatkérő az ajánlati felhívás III.1.3) M/2. pontja szerint bemutatott szakember (a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet vonatkozó mellékletében meghatározott MV-É kódjelű műszaki vezetői jogosultsággal, vagy a jogosultság megszerzéséhez szükséges végzettséggel és minimum 36 hónap szakmai gyakorlattal rendelkező szakember) építési munkák területén szerzett szakmai többlet tapasztalatát értékeli.

Ajánlattevőnek 1 fő MV-É kódjelű műszaki vezetői jogosultsággal, vagy a jogosultság megszerzéséhez szükséges végzettséggel és minimum 36 hónap szakmai gyakorlattal rendelkező szakembert kell bemutatnia.

A Kbt. 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti értékeléshez az ajánlatkérő által bemutatni kért szakemberek személye hiánypótlás keretében csak a Kbt. 76. § (4) bekezdésben foglalt, vagy az alkalmassági követelménynek való megfelelőség miatt szükséges esetben és csak úgy változhat, hogy a hiánypótlásban az értékeléskor figyelembe veendő minden releváns körülmény tekintetében a korábbival legalább egyenértékű szakember kerül bemutatásra. Ha a hiánypótlás során a korábbinál nagyobb tapasztalattal, magasabb képzettséggel rendelkező személy kerül bemutatásra, az ajánlatkérő az értékeléshez akkor is csak az általa pótolt szakember adatait veheti figyelembe, a hiánypótlás ilyenkor is csak az érvényessé tételt szolgálja, és nem eredményezi az értékeléskor figyelembe veendő tényezők változását. Ha a Kbt. 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti értékeléshez bemutatott szakemberekre vonatkozó, a felolvasólapon feltüntetett adat és az ajánlatban a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentum tartalma között ellentmondás van, és nem sikerül felvilágosítás vagy a már bemutatott szakemberre vonatkozó dokumentum hiánypótlása keretében a felolvasólapon feltüntetett adatot alátámasztani, az ajánlatkérő az értékeléskor – feltéve, hogy az a felolvasólapon szereplő adatnál az értékeléskor kevésbé kedvező – azt az adatot veszi figyelembe, amelyet a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentumok alátámasztanak. Az ajánlatkérő az értékelt adat ezen megállapított értékéről az eljárásban részt vevő minden ajánlattevőt, az érték megállapítását követően haladéktalanul, egyidejűleg értesít. Ha a felolvasólapon feltüntetett adat és a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentum tartalma között olyan ellentmondás áll fenn, hogy a felolvasólapon szereplő adat az értékeléskor kevésbé kedvező, az értékeléskor a felolvasólapon szereplő adatot kell figyelembe venni.

Amennyiben az adott ajánlattevő által bemutatott szakember nem rendelkezik az értékelés körében vizsgált többlet tapasztalattal, abban az esetben ajánlattevő az értékelés során az adott értékelési szempontra a minimálisan kiosztható 0 pontot kapja.

Az adott szemponthoz tartozó pontszámok meghatározását követően az adott szemponthoz tartozó pontszám felszorzásra kerül az adott szemponthoz tartozó súlyszámmal.

Csatolni kell a szakember saját kezűleg aláírt szakmai önéletrajzát szakemberek megnevezésével, kamarai számának, továbbá a jogosultság megszerzése időpontjának megjelölésével, továbbá annak megjelölésével, hogy a szakember milyen jogviszonyban áll az ajánlattevővel (pl. munkaviszony, megbízásos jogviszony, kapacitást nyújtó szerv/személy stb.) az adott értékelési szemponthoz tartozó szakmai tapasztalat meglétéről olyan részletezettséggel, hogy abból megállapítható legyen az értékelési szempontnak való megfelelés. A szakembernek meg kell adnia a szakmai tapasztalat részletes leírását a tapasztalatszerzés időtartamával együtt (kezdő és befejező időpont év/hó pontossággal).

Amennyiben ajánlattevő az év/hónap mellett napot is megadna Ajánlatkérő kizárólag az adott teljes hónapot veszi figyelembe.

Az ajánlatban szükséges továbbá benyújtani a végzettséget igazoló dokumentum másolatát (adott esetben).

A 2. értékelési szempont tekintetében bemutatott szakembereknek nyilatkozniuk kell arról, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén a szerződés teljesítésében személyesen részt vesznek.

A Kbt. 77. § (1) bekezdése alapján a 2. értékelési szempont esetében ajánlatkérő 60 hónapban határozza meg a szakmai tapasztalat időtartamának azon legkedvezőbb szintjét, amelyre és az annál még kedvezőbb vállalásokra egyaránt az értékelési ponthatár felső határával azonos számú pontot ad (100). Amennyiben az adott ajánlattevő által bemutatott szakemberek egyike sem rendelkezik az értékelés körében vizsgált többlet tapasztalattal (azaz a legkedvezőtlenebb 0 hónap megajánlással rendelkezik), abban az esetben ajánlattevő az értékelés során az adott értékelési szempontra a minimálisan kiosztható 0 pontot kapja.

Ajánlatkérő az értékelés során az alábbi képletet alkalmazza / Egyenes arányosítás (a Miniszterelnökség Kbt. 77. § (1) bekezdése szerinti legkedvezőbb szint, illetve legkedvezőtlenebb elvárás meghatározása tekintetében készített útmutatója alapján.)

Pvizsgált = (Avizsgált – Alegkedvezőtlenebb)/(Alegkedvezőbb – Alegkedvezőtlenebb) x (Pmax – Pmin) + Pmin,

ahol

Pvizsgált: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma Pmax: a pontskála felső határa (100 pont)

Pmin: a pontskála alsó határa (0 pont)

Alegkedvezőbb: az ajánlatkérő által a Kbt. 77. § (1) bekezdése alapján meghatározott legkedvezőbb érték, amire a maximális pontszámot adja (60 hónap)

Alegkedvezőtlenebb: az ajánlatkérő által a Kbt. 77. § (1) bekezdése alapján meghatározott legkedvezőtlenebb érték, amire a minimális pontszámot adja (0 hónap)

Avizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme.

Ajánlatkérő felhívja ajánlattevők figyelmét a D.339/15/2017. számú döntőbizottsági határozatra, mely kimondja, hogy a meg nem nevezett szakember nem tekinthető megajánlásnak, nincs ajánlat! Ebben az esetben ajánlattevő ajánlata érvénytelennek minősül!

3. Értékelési szempont: Építésszervezési Terv (szakmai ajánlat) értékelési szempont. Az értékelés a Közbeszerzési Hatóság útmutatója az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén alkalmazható módszerekről és az ajánlatok elbírálásáról 1. melléklet B. 1. pontja szerinti pontozás (pontkiosztás) módszerével történik a lentiekben meghatározottak szerint. (Közbeszerzési Értesítő 2019. évi 227. szám, 2019. november 26.) alapján.

A bírálóbizottság a dokumentációban meghatározott szakmai szempontok alapján először a benyújtott szakmai ajánlatok teljeskörűségét vizsgálja meg és dokumentálja. A teljeskörűség vizsgálata alszempontonként történik, amelynek során a bírálóbizottság azt vizsgálja, hogy az ajánlatkérő által a közbeszerzési dokumentumok jelen fejezetében előírt tartalmi elemekre (lásd lentebb, a 3.1.-3.2. alszempontok tartalmi elemei) az ajánlattevők nyújtottak-e be szakmai ajánlati tartalmat.

A benyújtott ajánlat az alábbi esetekben érvénytelen:

a) ha az ajánlattevő valamelyik, 3.1.-3.2. alszempontok szerinti tartalmi elem tekintetében nem tesz megajánlást, ajánlata vállalást/bemutatást nem tartalmaz (teljes figyelmen kívül hagyást követ el), abban az esetben az ajánlata érvényesként nem értékelhető, az ilyen eset érvénytelenséget eredményez;

b) ha a vállalás, bármelyik 3.1.-3.2. alszempontok szerinti tartalmi elem esetében nem felel meg a jogszabályoknak, valamint a jelen dokumentációban, annak műszaki mellékleteiben, tervdokumentációban, illetve a kiadott szerződéstervezetben, annak mellékleteiben foglalt feltételeknek egyértelműen megállapíthatóan ellentmond.

Felhívjuk ajánlattevők figyelmét, hogy az a) és b) pontban foglaltakat ajánlatkérő olyan jelentős, nem egyedi részletkérdésre vonatkozó hibának tekinti, amely hiánypótlás keretében nem pótolható vagy javítható.

Abban az esetben, ha az ajánlat valamennyi értékelésre kerülő tartalmi elemre tartalmaz valamilyen vállalást, akkor ajánlata értékelésre kerül. Ha az értékelés keretében a bírálóbizottság azt állapítja meg, hogy valamely megajánlás „nem teljeskörű” vagy „nem maradéktalan”, emiatt pontszámlevonást fognak eszközölni. A viszonyítás alapja, amelyhez képest a megállapítást teszik, a dokumentáció műszaki leírása, az árazatlan költségvetési kiírás, illetve a szerződéstervezet, továbbá a feladat elvégzésére vonatkozó jogszabályi előírások. A dokumentáció műszaki leírását az ajánlattevők részére rendelkezésre bocsátott tervek, azokhoz tartozó szöveges műszaki leírások és kiadott hatósági engedélyek, határozatok képezik. A feladat elvégzésére irányadó jogszabályok, amelyeket ajánlatkérő az értékelés során figyelembe vesz: Étv., 191/2009. Korm.rendelet, 266/2013. Korm.rendelet, 4/2002. SzCsM-EÜM együttes rendelet, 45/2004. BM-KvKM együttes rendelet.

A bírálóbizottság ezt követően azt vizsgálja meg, hogy az ajánlatban található vállalások alapján az adott alszempontra az ajánlattevő megkaphatja-e az ott megjelölt maximális pontot vagy pedig vannak olyan körülmények, amelyek miatt pontszámlevonásra kerül sor. Ajánlatkérő minden egyes alszempont esetében meghatározta, hogy mely körülmények fennállása vagy hiánya esetén értékeli kedvezőtlenül az ajánlatot és eszközöl pontszámlevonást.

Az alszempontonként legelőnyösebb ajánlati tartalmi elem meghatározása a bírálóbizottság feladata. A bírálóbizottság tagjai ugyanazon előre meghatározott, fentiekben ismertetett szempontok szerint értékelnek. A bírálóbizottság alszempontonként és ajánlatonként meghatározza, hogy melyik ajánlattevő és hány pontot kap az adott alszempontra. A kapott pontszám a 0-100 pontskálán a lent ismertetett szempontok alapján megkapja az adott alszempontra járó pontszámot, amely pontszám felszorzásra kerül az adott alszemponthoz tartozó súlyszámmal.

Az építésszervezési tervre vonatkozó szakmai ajánlat bemutatja az ajánlattevő szolgáltatásainak előre tervezettségét, szervezetének erre az építkezésre való megfelelőségét és a minőség és környezetvédelem biztosítására tervezett tevékenységét, amivel a kiviteli tervben előírt műszaki tartalom határidőre és a megfelelő biztonsággal kivitelezhető.

Ajánlatkérő a 3.1. és a 3.2. alszempontokon belül vizsgálati elemeket határozott meg, amely vizsgálati elemek összetett feltételrendszert tartalmaznak. Abban az esetben, ha a vizsgálati elemen belül az adott ajánlat valamely feltételnek nem felel meg, akkor az adott vizsgálati elemre az előírt feltétel mellett zárójelben meghatározott pontlevonást fog kapni.

Általános információ

- az építési területen a beruházás megvalósításához szükséges munkaterület egy ütemben kerül átadásra (lásd a szerződés tervezet 61. pont),

- a lekerített munkaterületek határvonalain legalább 2,0 m magas át nem látható, zárt kerítést kell alkalmazni, ami színében és tömegében egységes és semleges. Különös figyelmet kell fordítani a szomszédos területeken élők, dolgozók közel változásmentes életterére, nyugalmára (a munkaterület működő intézményekkel, közvetlenül határos),

- közlekedési útvonalakat, föléjük emelkedő, egyéb korlátozó akadályok nem veszélyeztethetik, kizárólag az érvényben lévő ide vonatkozó munkavédelmi és egyéb jogszabályokban rögzített biztonságos munkaterület kialakítására van lehetőség,

- közműfeltárások, földalatti vezetékek cseréje, kiépítése, felújítása során mihamarabb helyre kell állítani a munkagödröt, árkot, az építési területen történő biztonságos közlekedés végett, építési anyagok beszállításánál figyelembe kell venni a kialakult közlekedési szokásokat.

- A telephelyen más bontási törmelék, sitt elhelyezése nem lehetséges. Az anyagokat sík terepen depózva, raklapozva lehet elhelyezni.

- Az építésszervezési terv terjedelme mindösszesen legfeljebb 100 oldal lehet. A grafikai megjelenítést tartalmazó rajzok mérete az olvashatóság miatt legfeljebb A2 lehet, a szöveges leírást tartalmazó részek A4 oldal méretben kell, hogy elkészüljenek. Ajánlatkérő nem fogadja el és a pontozásnál nem veszi figyelembe a különféle, általános jellegű útmutatók, kézikönyvek, használati útmutatók, és egyéb leírások csatolását, továbbá nem csatolhatók olyan általános jellegű technológiai leírások sem, amelyek nem kapcsolódnak speciálisan jelen közbeszerzés tárgyához. Ilyen jellegű tartalmat csak olyan értelemben vizsgálunk, ha az az építkezésre közvetlenül vonatkozó leírás mellékleteként, a jobb megértés érdekében, részletes magyarázatként vagy adatforrásként kerül csatolásra.

Építésszervezési terv részei:

3.1. Alszempont: Építéstechnológiai terv

3.2. Alszempont: Munkaerőterv

3.1. Építéstechnológiai terv tartalmi elemei

Az építéstechnológiai terv keretében az ajánlattevőnek el kell készítenie

- szerkezetépítési, és

- szakipari kivitelezési és

- környezetrendezési állapotra nézve

külön-külön a kivitelezési munkák építéstechnológiai terveit (azaz 3 db terv), (alkalmazni kívánt munkamódszerek, illetve környezetterhelést csökkentő környezetvédelmi vállalások bemutatását).

Vizsgálati elem

Megállapítás

Az ajánlatkérő maximális 100 ponttal (a 3 db tervet külön-külön vizsgálva, tervenként 33,3* ponttal) értékeli az ajánlatot, ha:

3.1.1.

Elvárások:

A felvonulási terület és kivitelezési munkaterület, közművek, közlekedési, mélyépítési és magasépítési létesítmények, meglévő és megmaradó környezeti, ill. kertészeti elemek mérethelyes grafikai megjelenítését a terveknek tartalmaznia kell (kótázott rajz benyújtása szükséges).

Az ajánlattevő által kialakított organizációs elrendezésnek (felvonulási terület, kivitelezési munkaterület, ideiglenes létesítmények elhelyezése, szállítási és közlekedési útvonalak kijelölése, anyagtárolási és raktározási területek, segédszerkezetek és építőgépek elhelyezése) az adottságok figyelembevételével a térben és időben optimálisnak kell lennie, biztosítania kell a vállalt kivitelezési feladatok szakszerű elvégezhetőségét, időbeli és térbeli megvalósíthatóságát. Optimális a megoldás időben akkor, ha az biztosítja a munka határidőre történő elvégezhetőségét, illetve a projekt teljesíthetőségét időben korlátozó vagy azt akadályozó feltételt nem tartalmaz. Optimális a megoldás térben akkor, ha az biztosítja a megvalósítás teljes időtartama alatt az ajánlattevő által az építési területen kijelölt felvonulási területeken a dokumentáció műszaki leírásában, árazatlan költségvetési kiírásában meghatározott építéstechnológia szerinti költséghatékony és biztonságos munkavégzést, az ideiglenes szerkezetek és létesítmények valamint segédszerkezetek és gépek helytakarékos, ütemezett elhelyezését, a szállítási és közlekedési útvonalakon az alkalmazni kívánt építőgépek és járművek biztonságos és akadálymentes használatát, a helyszíni anyagmozgatás és az anyag

ki-/beszállítás akadálymentes lebonyolítását, az

Az ajánlatkérő az alábbi hibákat a 3 db tervet külön-külön vizsgálva, tervenként és elemenként mínusz (-) ponttal értékeli, ha

3.1.1.

a) Az ajánlattevő nem mérethelyesen ábrázolja az organizációs elrendezést (tervenként: - 2,5 pont)

b) Az ajánlattevő által összeállított organizációs elrendezés ábrázolása hiányos, azaz nem tartalmazza a felvonulási és kivitelezési területen a megvalósításhoz, valamint az épített környezet használhatóságához szükséges valamennyi segédszerkezet és önjáró vagy telepített építőgép bemutatását, azok telepítési helyét. (tervenként: - 2,5 pont)

c) A bemutatott elrendezés az ajánlattevő által alkalmazni kívánt gépek és berendezések össze- és szétszerelését, valamint a gépek, berendezések biztonságos használatát, működését nem biztosítja. a nagytömegű szerkezeti elemek területre történő beszállítása az ajánlattevő által tervezett útvonalon akadályokba ütközhet (többlet építési vagy bontási munkát, illetve áttelepítést kell elvégezni az útvonal biztosítása érdekében) (tervenként: - 2,5pont)

anyagtárolási és raktározási területek technológiai sorrendnek megfelelő volumenű rendelkezésre állását, továbbá az építési területen és annak környezetében a meglévő vagy megvalósítandó épített és természeti környezeti elemek védelmét.

a) A felvonultatni-, illetve kiépíteni szándékozott ideiglenes létesítmények elhelyezésének és mennyiségének megtervezését (konténerek telepítési helye, szociális- és egészségügyi létesítmények, anyagtárolás és raktározás, kapuk, kerítések) a terveknek tartalmaznia kell mérethelyesen. Ajánlatkérő mérethelyesnek tekinti: A2 tervlapon teljeskörűen ábrázolható, legalább M=1:500 vagy M=1:1000 méretarányú tervlapot;

b) A felvonulási és kivitelezési területen a megvalósításhoz, valamint az épített környezet használhatóságához szükséges segédszerkezetek és önjáró vagy telepített építőgépek bemutatását, azok telepítési helyét a terveknek tartalmaznia kell;

c) A munkaterületen belüli és ahhoz kapcsolódóan a szállítási, közlekedési körülmények és kapcsolatok megtervezését a tervnek tartalmaznia kell, különös tekintettel a nagytömegű szerkezeti elemeknek (toronydaru, acélszerkezetek, ragasztott- faszerkezet, egyéb nagyméretű munkagépek, berendezések) az építési területre való beszállításának és a munkaterületen belüli mozgásának útvonalára és módjára, illetve adott esetben az össze- és szétszerelés területigényére.

3.1.2.

Elvárások:

d) A terveknek tartalmaznia kell a kivitelezési munkálatok, munkafolyamatok rövid technológiai ismertetését az alkalmazott gépesítési megoldásokra, és az építéshelyszíni kommunikáció rendszerére vonatkozóan (szöveges kifejtéssel négy kivitelezési állapotra, azaz a négy építéstechnológiai tervre nézve összesen minimum 80, legfeljebb

3.1.2.

d) A technológiai leírás hiányos, nem tartalmazza a kivitelezési munkálatok összes munkafolyamatát (tervenként: - 5pont)

100 A4 oldal terjedelemben) Szöveges kifejtés tekintetében ajánlatkérő rögzíti, hogy a csak ábrákkal és/vagy számításokkal történő bemutatást ajánlatkérő nem fogadja el az adott megoldás szöveges bemutatásának.

3.1.3.

Elvárások:

A terveknek tartalmazniuk kell a zaj- és rezgésvédelem, levegő-, víz- és talajvédelem, érdekében tett hulladékgazdálkodási intézkedések bemutatását (gyűjtés, tárolás, elszállítás), az intézkedések részletes leírását.

e) A bemutatott intézkedések a hulladékok szelektív gyűjtését, megfelelő lerakóhelyre történő elszállítását és olyan módon és időtartamban való tárolását is tartalmazza, amely a környezetet nem terheli meg. Nem terheli meg a környezetet a hulladék gyűjtése akkor, ha annak helyszíni tárolása során környezetre nem gyakorol negatív hatást.

f) Megfelelő az időtartam a hulladékok elszállítására az, ha a gyűjtőedényeket a megtöltésükkor azonnal (1 munkanapon belül) elszállítják.

3.1.3.

e) Az ajánlatban szereplő hulladékgyűjtési és – kezelési intézkedések alapján fennáll a veszélye a hulladéknak a környezetre (víz, levegő, talaj) gyakorolt negatív hatására (szennyezés) (tervenként: - 2,5pont)

f) Az ajánlatban szereplő hulladékgyűjtési és – kezelési javaslat alapján az ajánlattevő a gyűjtőedényeket egy munkanapnál hosszabb ideig az építési területen tárolja (tervenként:

- 2,5pont)

3.2. Munkaerőterv tartalmi elemei

Általános információ

A munkaerőterv keretében ismertetni kell az Építési Területen egy időben munkát végző dolgozók létszámát, szakmánkénti bontásban az alábbiak figyelembevétele mellett:

- az ajánlattevő által igénybe venni kívánt maximális dolgozói létszám bemutatása;

- az ajánlattevő által igénybe venni kívánt maximális dolgozói létszám időbeli elhelyezkedése (több ilyen időszak is elképzelhető a kivitelezés ideje alatt);

- alkalmazni szándékozott munkarend (napi-, és heti munkaidő, munkaszüneti napok), illetve a munkák időbeli elhúzódására, illetve ennek kiküszöbölésére vonatkozó javaslat;

- heti tartalék időkeretek (munkaórában kifejezve).

A munkaerőterv keretében le kell továbbá írni az ajánlattevő által felállítani kívánt munkaszervezetet az alábbi szempontoknak megfelelően:

o a munkaszervezet szabályozását

o építésirányítással megbízott dolgozók száma

o építésvezetők és művezetők szakágak szerinti felsorolása

o egyes munkatársak felelősségi köre területi és/vagy feladat alapon

o alá-fölérendeltség és irányítási rend bemutatása organogramban ábrázolva, figyelembe véve és megjelölve a beruházás lehetséges, építtető oldalán megjelenő szereplőit.

A Munkaerőterv értékelése

Általános elvárás:

A feladatok és hatáskörök tiszták, egyértelműek, a döntések az érintett szakágak bevonásával és egy felelősséget pontosan kijelölő mechanizmus mentén, a projektvezetési kompetenciának megfelelő helyen születnek meg. Megfelelő projektvezetési kompetenciának minősül, ha az összes érintett szakágat felügyelő szint a pénzügyi, műszaki és időbeli hatásokat figyelembe véve tud dönteni.

Vizsgálati elem

Megállapítás

Az ajánlatkérő maximális 100 ponttal értékeli az ajánlatot, ha:

a) Az egyes feladatok elvégzésére biztosított szakembereknek teljeskörű kompetenciával kell rendelkezniük. Ajánlatkérő teljes körű kompetenciának tekinti: az ajánlattevő által felállítani tervezett munkaszervezetben szereplő résztvevők az általuk képviselt szakterületeknek és a feladat teljesítése során felmerülő szakmagyakorlati követelményeknek megfelelő képzettség-gel és tapasztalattal rendelkeznek. Az egyes szakemberek a szervezeti hierarchiának, hatásköröknek megfelelő döntési kompetenciával rendelkeznek, a kompetenciák teljeskörűen biztosítják a dokumentáció műszaki leírásában meghatározott minőségben és vállalt határidőre történő megvalósítását.

b) Ajánlatkérő az információ áramlás biztosításának az alábbiakat tekinti: a munkaszervezet szabályozásának megfelelően vannak kialakítva és működtetve az oda-vissza irányú kommunikációs csatornák és az információk megosztása az érintettek körét tekintve egyedi szabályzatban rögzített. Az információáramlás folyamata akadálymentesen biztosított azáltal, hogy az ajánlatkérő rendelkezik érvényes internet és telefon szolgáltatás előfizetéssel.

c) A szervezeti modellen belüli minőség ellenőrzésnek biztosítottnak kell lennie. Ajánlatkérő a minőség ellenőrzés biztosításának az alábbiakat tekinti: a minőségellenőrzés kiterjed a teljes építési folyamatra térben és időben, az ellenőrzés

kiterjed a beépítésre kerülő anyagok és az építési-szerelési munka minőségére, a

Az ajánlatkérő az alábbi hibákat elemenként mínusz (-) ponttal értékeli, ha

a) az egyes feladatok elvégzésére biztosított szakember nem teljeskörű kompetenciával rendelkezik (- 25 pont),

b) a kommunikációs csatornák nem a munkaszervezet szabályozásnak megfelelően kerültek kialakításra, vagy ha az információk megosztása az érintettek körét tekintve egyedi szabályzatban nem került rögzítésre, vagy ha az ajánlattevő nem rendelkezik érvényes internet és telefon szolgáltatás előfizetéssel, illetve, ha a vizsgálati elem tartalma alapjén objektív módon megállapítható, hogy a szervezeti modellen belüli információ áramlás nem biztosított (- 25 pont),

c) a szervezeti modellen belüli minőség ellenőrzés nem biztosított (- 25 pont),

technológiai utasítások betartására, a működési- és irányítási folyamatokra, valamint a dokumentumok megfelelőségére, az ajánlattevő által alkalmazott erőforrásokra, az ellenőrzési, illetve visszacsatolási folyamatokra. A minőségellenőrzés havi szinten rendszeres, az ellenőrzés dokumentálása valamennyi ellenőrzési cselekményre kiterjed.

d) A feladatoknak és hatásköröknek, valamint a döntések felelősségi köreinek egyértelműnek kell lenniük. Ajánlatkérő a feladatokat és hatásköröket, továbbá a döntési felelősségi köröket az alábbi szempontoknak való megfelelőség esetén tekinti egyértelműnek: dokumentált hatáskör és felelősségi kör lehatárolás, melyek meghatározásra kerülnek a projekt megkezdése előtt. A projektszervezet felépítése tükrözi a projekt sikeres megvalósításához szükséges felhatalmazások és felelősségek legfontosabb területeit a szabályos és szerződésszerű munkavégzés biztosítása érdekében. A munkaszervezet szabályozásának megfelelő és a gyakorlatban is alkalmazható eljárásrend kerül kialakításra. Az egyes részfeladatok és az adott részfeladat elvégzéséért felelős kör pontosan meghatározásra kerül.

d) a feladatok és hatáskörök, továbbá a döntések felelősségi körei nem egyértelműek (- 25 pont),

Az összes pontszám meghatározása:

Az egyes részszempontokra adott pontszámok ezt követően az adott részszemponthoz tartozó súlyszámmal felszorzásra, majd valamennyi részszempontra kiterjedően összeadásra kerülnek. Az ajánlatonként így összegzett pontszámok kerülnek összevetésre. Ajánlatkérő a pontszámokat kettő tizedesjegy pontossággal határozza meg.

Ha több ajánlatnak azonos a kiszámított összpontszáma, ajánlatkérő közjegyző jelenlétében tartott sorsolás alapján választja ki a nyertes ajánlattevőt.

1. Az ajánlattételi határidő meghatározása

Az ajánlattételi határidő nem jár le, ha az EKR vagy annak az ajánlat elkészítését támogató része az EKR üzemeltetője által közzétett tájékoztatás alapján igazoltan:

a) folyamatosan legalább öt percig fennálló üzemzavar(ok) folytán [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] az Ajánlatkérő által meghatározott ajánlattételi határidőt megelőző huszonnégy órában összesen legalább százhúsz percig, vagy

b) – anélkül, hogy a határidő meghosszabbítására ezt követően már sor került volna – üzemzavar folytán [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] az ajánlattételi határidő alatt folyamatosan legalább huszonnégy óráig

nem elérhető.

A Kbt. 52. § (4) bekezdésében foglaltakon túl az Ajánlatkérő a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdés szerinti esetben is köteles az ajánlattételi határidőt meghosszabbítani az EKR működésének helyreállítását követően, amelyről az EKR üzemeltetője tájékoztatást tesz közzé. A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a határidőt úgy kell meghosszabbítani, hogy megfelelő idő, de legalább a hosszabbításról szóló értesítés megküldésétől számított két nap álljon rendelkezésre az ajánlat benyújtására.

Amennyiben az ajánlattételi határidő módosítása szükséges, de az EKR rendszer működési hibája miatt módosító hirdetmény feladása, vagy értesítés megküldése nem lehetséges a Kbt.

55. § (2)–(3) bekezdésében foglalt határidőknek megfelelően, az Ajánlatkérő – amennyiben nem tér át az eljárás papíralapon történő folytatására – az ajánlattételi határidő módosításáról szóló hirdetményt az ajánlattételi határidő lejárta után is feladhatja, illetve a hirdetménnyel közzé nem tett felhívást a Kbt. szerinti határidőn túl is kiküldheti, a működési hiba elhárulását követően haladéktalanul.

2. Az ajánlatok benyújtása és felbontása

Az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását az ajánlattételi határidő lejártát követően, kettő órával később kell megkezdeni.

Az ajánlatoknak az ajánlattételi határidő lejártának időpontjáig kell elektronikusan beérkeznie. A beérkezés időpontjáról az EKR rendszer visszaigazolást küld.

Az elektronikusan benyújtott ajánlatok felbontását az EKR rendszer végzi úgy, hogy a bontás időpontjában az ajánlatok az Ajánlatkérő számára hozzáférhetővé válnak.

Az elektronikusan benyújtott ajánlat esetében a Kbt. 68. § (4)–(5) bekezdése szerinti adatokat az EKR a bontás időpontjától kezdve azonnal elektronikusan – azzal a tartalommal, ahogyan azok az ajánlatban szerepelnek – az ajánlattevők részére elérhetővé teszi.

3. Az ajánlat módosítása

Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig új ajánlat benyújtásával módosíthatja az ajánlatát. Ebben az esetben az elsőként benyújtott ajánlatot az új ajánlat megtétele előtt vissza kell vonnia.

4. Számítási hiba javítása

Ha az Ajánlatkérő az ajánlatban az értékelésre kiható számítási hibát észlel – a hiba és a javítandó érték, valamint a javítás eredményeként meghatározott érték megjelölésével –, felhívja az ajánlattevőt annak javítására. A számítási hiba javításának az eredményét az Ajánlatkérő akként állapítja meg, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve kiszámítja az összesített ellenértéket vagy más – az ajánlatban megtalálható számításon alapuló – adatot. Ha a számítási hiba javítását nem, vagy nem az előírt határidőben, vagy hibásan teljesítették, az ajánlat érvénytelen.

5. Az eljárás eredménytelensége

A Kbt. 75. §-ában foglaltak mellett az Ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha

a) az EKR rendszer működési hibája olyan jogsértést eredményez, amely a közbeszerzési törvényben meghatározott alapelvek érvényesülését biztosító módon nem orvosolható vagy

b) az EKR rendszer üzemeltetője által közzétett tájékoztatás alapján az EKR rendszer részben vagy egészben tartósan nem tudja biztosítani a közbeszerzési törvénynek és végrehajtási rendeleteinek megfelelő eljárást.

6. Ha az Ajánlatkérő a 257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 26/A. § (4) bekezdés szerint az eljárás papíralapú folytatása mellett dönt az alábbiak szerint kell eljárni:

XII.1. A benyújtandó dokumentumok eredetisége

A benyújtandó dokumentumok - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - egyszerű másolatban is benyújthatók a Kbt. 47. § (2) bekezdése alapján. Eredeti példányban kell azon nyilatkozatokat benyújtani, amelyek közvetlenül valamely követelés érvényesítésének alapjául szolgálnak. Eredeti dokumentum előírása esetén a dokumentum benyújtható az arra jogosult szerv által készített hiteles másolati példányban is, ebben az esetben a hitelesítésnek eredetinek kell lennie.

XII.2. Aláírásra jogosult személy(ek)

Az ajánlatban szereplő nyilatkozatokat/dokumentumokat az ajánlattevő, alkalmasságot igazoló szervezet nevében aláíró személy (továbbiakban: aláíró személy) vonatkozásában csatolni kell az ajánlathoz:

(i) olyan okiratot (pld. alapító okirat, alapszabály), amelyből megállapítható az aláíró személy

képviseletre való jogosultsága; valamint

(ii) olyan közjegyző által készített aláírási címpéldányt vagy ügyvéd által ellenjegyzett vagy két tanú aláírásával ellátott dokumentumot, melyből egyértelműen megállapítható az aláíró személy aláírásának mintája („az aláírás külalakjának igazolására csatolt dokumentum”).

Amennyiben az ajánlattevő, alkalmasságot igazoló szervezet a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény hatálya alá tartozik, vagy a Ptk. 3:89. §-a szerinti gazdasági társaság, úgy nem kell csatolni az aláíró személy képviseletre való jogosultságát igazoló fenti (i) okiratot, mivel ez a Kbt. 69. § (11) bekezdése alapján ingyenesen ellenőrizhető.

Az (ii) pont vonatkozásában a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) hatálya alá tartozó ajánlattevő, alkalmasságot igazoló szervezet esetében az aláíró személy vonatkozásában – figyelemmel a Ctv. 9. §-ára – közjegyző által készített aláírási címpéldányt vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintát kell csatolni.

Természetes személynek (ideértve az egyéni vállalkozót is) – értelemszerűen – saját személye vonatkozásában nem kell csatolni a saját személyének képviseletre való jogosultságát igazoló fenti (i) szerinti okiratot.

Amennyiben az aláíró személy meghatalmazottat állít, akkor a meghatalmazott személy(ek)nek a képviseleti jogosultságra vonatkozó, a meghatalmazott aláírását is tartalmazó, a képviseletre jogosult által aláírt meghatalmazást is szükséges csatolni.

XII.3. Üzleti titok, az adatok nyilvánossága

Üzleti titok: az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. §-ában így meghatározott fogalom.

A Kbt. 44. § alapján a gazdasági szereplő az ajánlatban, hiánypótlásban vagy felvilágosításban, valamint a Kbt. 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. A gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. A gazdasági szereplő által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra.

Az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevő figyelmét, hogy amennyiben nem elkülönített módon kerülnek benyújtásra az üzleti titkot képező, vagy azt tartalmazó iratok, azokat az ajánlatkérőnek nincs módjában üzleti titokként kezelni! Az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevő figyelmét továbbá, hogy az adatot a Kbt. 44. § (2)-(3) bekezdésébe ütköző módon minősíti üzleti titoknak és ezt az ajánlatkérő hiánypótlási felhívását követően sem javítja; vagy hogy a Kbt. 44. § (1) bekezdése szerinti indokolás a hiánypótlást követően sem megfelelő, az ajánlat érvénytelen.

A Kbt. 44. § (3) bekezdése szerint az ajánlattevő nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a 76. § szerinti értékelési szempont alapján értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló - a Kbt. 44.§ (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó - részinformációk, alapadatok (így különösen az árazott költségvetés) nyilvánosságra hozatalát megtilthatja.

Felhívjuk az ajánlattevők figyelmét arra, hogy a Kbt. attól teszi függővé, hogy az ajánlat az üzleti titokká nyilvánítás mellett érvényes marad-e, hogy az gazdasági szereplő kellő részletezettséggel alátámasztja-e, hogy a nyilvánosságra hozatal érdeksérelmet eredményez.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a gazdasági szereplőnek be kell tudni mutatnia, hogy az érdeksérelem a nyilvánosságra hozatal következménye (ok-okozati összefüggés), továbbá azt, hogy miként realizálódik az érdeksérelem. Az alátámasztást rengeteg szempont és körülmény (a védett információ és a sérelemmel érintett érdek jellege/jelentősége, a gazdasági szereplő piaci helyzete, üzletpolitikája, stb.) befolyásolja, azonban az alábbi körülményeket mindenképpen célszerű ismertetni például az alábbiakat:

• utalás arra, hogy hogyan jutott el az üzleti titkot képező védendő információhoz, azaz milyen anyagi, technikai szellemi ráfordításokat eszközölt annak kidolgozásához, kifejlesztéséhez, megismeréséhez, felfedezéséhez és a nyilvánosságra hozatallal következtében mindezen ráfordítás milyen jellegű, vagy nagyságrendileg mekkora kárt realizálna; vannak-e olyan szerződéses, vagy jogszabályon, hatósági döntésen alapuló kötelezettségei, amelyek megkövetelik a védetté nyilvánított információ titokban tartását, és melyek azok a szerződéses, illetve egyéb hátrányos jogkövetkezmények, szankciók, amelyek a titoktartás megsértése következtében a gazdasági szereplővel szemben alkalmazhatóak lesznek;

• a nyilvánosságra hozatal következtében milyen előnyökre tehetne szert más konkurens gazdasági szereplő az információ birtokában;

• a nyilvánosságra hozatal a piaci verseny szempontjából milyen és mekkora hátrányt eredményezne a gazdasági szereplő részére;

• a gazdasági szereplőre nézve milyen hátrányos folyamatokat indítana el nyilvánosságra hozatal.

Az EKR-ben – figyelemmel a 424/2017. (XII.19) Korm. rendelet 11. § (4) bekezdése szerinti előírásra – a gazdasági szereplők az „Üzleti titok kezelése” elnevezésű eljárási cselekmény keretében tilthatják meg az egyes dokumentumok tekintetében a nyilvánosságra hozatalt, teljesítve ez által a Kbt. által elvárt elkülönített elhelyezés követelményét.

Felhívjuk az ajánlattevő figyelmét, hogy mindig csak az adott eljárási cselekmény során feltöltött dokumentum nyilvánítható üzleti titokká, a későbbi eljárási fázisban az EKR- ben nincs mód arra, hogy ajánlattevő üzleti titokká nyilvánítson egy korábban benyújtott dokumentumot, pl. hiánypótlási szakaszban az ajánlattétel során már megtett nyilatkozatok egyikét sem tudja majd ajánlattevő az EKR-ben üzleti titokká minősíteni.

XII.4. A papír alapú ajánlat formai követelményei a következők (amennyiben Ajánlatkőnek papír alapú közbeszerzési eljárásra kell áttérnie ):

a) Az ajánlatban lévő, minden - az ajánlattevő, alvállalkozó, által készített - dokumentumot (nyilatkozatot) a végén joghatás kiváltására alkalmas módon alá kell írnia az adott gazdálkodó szervezetnél erre jogosult(ak)nak, vagy olyan személy(ek)nek aki(k) erre a jogosult személy(ek)től írásos, a jogszabályi követelményeknek megfelelő meghatalmazást kaptak.

b) Az ajánlat minden olyan oldalát, amelyen - az ajánlat beadása előtt - módosítást hajtottak végre, az adott dokumentumot aláíró személynek vagy személyeknek a módosításnál is kézjeggyel kell ellátni.

c) Az ajánlatot cégszerűen aláírva 1 eredeti papír alapú példányban, valamint az aláírt ajánlatot teljes terjedelmében tartalmazó, azzal mindenben megegyező elektronikus másolati példányban, digitális adathordozón PDF formátumban, az árazott költségvetést Excel formátumban is, lezárt csomagolásban kell benyújtani az ajánlattételi határidő lejártáig. Az ajánlatot roncsolás mentesen nem bontható kötésben kell benyújtani.

„Roncsolás mentesen nem bontható” kötésen az ajánlatkérő olyan bekötési módot ért, ami nem teszi lehetővé, hogy a benyújtott dokumentumban annak látható megsértése nélkül lapokat cseréljenek vagy pótoljanak.

d) Az ajánlat oldalszámozása eggyel kezdődjön és oldalanként növekedjen. Elegendő a szöveget vagy számokat, vagy képet tartalmazó oldalakat számozni, az üres oldalakat nem kell, de lehet. A címlapot és hátlapot (ha vannak) nem kell, de lehet számozni.

e) Az ajánlatnak az elején tartalomjegyzéket kell tartalmaznia, mely alapján az ajánlatban szereplő dokumentumok oldalszám alapján megtalálhatóak;

f) Az ajánlatot az eljárást megindító felhívásban meghatározott számú és formátumú példányban kell beadni;

g) Az ajánlati példányokon fel kell tüntetni az ajánlattevő nevét, székhelyét, továbbá a jelen eljárásban kijelölt kapcsolattartó nevét, beosztását, telefon- és faxszámát, e-mail címét;

h) A fent megjelölt kapcsolattartóval közöltek a közbeszerzési eljárás során joghatályos közlésnek minősülnek. A kapcsolattartó személynél megjelölt faxszámra vagy e-mail címre küldött bármilyen üzenet, dokumentum a sikeres elküldés visszaigazolásának pillanatában joghatályosan kézbesítettnek tekintendő;

i) Az ajánlati példányok közötti eltérés esetén az eredeti nyomtatott példány az irányadó. Amennyiben ajánlattevő nem jelöli meg az eredeti példányt, úgy ajánlatkérő tetszés szerint kiválaszt egy példányt és az eljárás során azt tekinti eredeti példánynak.

Ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét arra, hogy az ajánlat kizárólag formai hibájára tekintettel az ajánlat nem nyilvánítható érvénytelenné.

7. Ajánlatkérő a Kbt. 57. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelően tájékoztatja az ajánlattevőket, hogy az ajánlatokhoz a következő dokumentumokat, igazolásokat, nyilatkozatokat kell – lehetőleg az alábbi sorrendben – csatolni:

EKR használata esetén:

Az ajánlatban kötelezően benyújtandó dokumentumok:

− Kbt. 66. § (5) bekezdése szerinti felolvasólap a Kbt. 68. § (4) bekezdése szerinti tartalommal: az ajánlattevő(k) neve, címe (székhelye, lakóhelye), valamint azok a főbb, számszerűsíthető adatok, amelyek az értékelési szempontok alapján értékelésre kerülnek (közös ajánlattétel esetén valamennyi ajánlattevőre kiterjedően) /az Ajánlatkérő által létrehozott elektronikus űrlapot kell kitölteni (EKR-es űrlap)

− Ajánlattevő Kbt. 66. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozata (EKR-es űrlap)

− Nyilatkozat a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja tekintetében (EKR-es űrlap)

− Nyilatkozat a Kbt. 67. § (4) bekezdés alapján /NYILATKOZAT kizáró okokról az alvállalkozók és a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetek vonatkozásában/ (EKR-es űrlap)

− Nyilatkozat folyamatban levő változásbejegyzési eljárásról (EKR-es űrlap)

− Folyamatban lévő változás bejegyzés esetén benyújtandó dokumentumok: a cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelem és az annak érkezéséről a cégbíróság által megküldött igazolás

− Nyilatkozat Kbt. 66. § (6) bekezdése szerint (közös ajánlattétel esetén ajánlattevőnként külön-külön) (nemlegesen is) (EKR-es űrlap)

− Kbt. 65. § (7) bek. szerinti nyilatkozat a kapacitást nyújtó szervezet(ek)/személy(ek) bevonásáról (EKR-es űrlap)

− Nyilatkozat a Kbt. 114. § (2) bek. alapján az alkalmassági követelményeknek való megfelelésről (EKR-es űrlap)

− Nyilatkozat a szerződés tervezetben előírt mértékű biztosítás (CAR) határidőben történő nyújtásáról, szerződéskötési feltétel (papír alapú nyilatkozat)

− Nyilatkozat biztosítékokról (papír alapú nyilatkozat)

− Értékelés körében bevont szakember szakmai önéletrajza és rendelkezésre állási nyilatkozata (papír alapú nyilatkozat)

− Értékelés körében bevont szakember végzettséget igazoló okirat másolata (adott esetben)

− Árazott költségvetések pdf. és excel formátumban (műszaki leírás részeként kiadva)

− Az ajánlatban szereplő dokumentumokat aláíró, az ajánlattevő, valamint az alkalmasság igazolásában résztvevő írásbeli képviseletére jogosult személy (cég esetében a cégjegyzésre jogosult) aláírási címpéldánya/aláírás mintája vagy meghatalmazás

− Az ajánlati biztosíték teljesítését igazoló dokumentum

− Építésszervezési terv (szakmai ajánlat)

Az ajánlatkérő Kbt. 69. § (4) bek. szerinti felhívására benyújtandó dokumentumok:

− Nyilatkozat az alkalmasság körében bevont szakemberekről (EKR-es űrlap)

− Alkalmasság körében bevont szakember szakmai önéletrajza és rendelkezésre állási nyilatkozata (papír alapú nyilatkozat)

− Referenciaigazolás (papír alapú nyilatkozat)

Az ajánlatban adott esetben benyújtandó dokumentumok:

− Kbt. 35. § (2) bekezdés szerinti meghatalmazást tartalmazó okirat (kizárólag közös ajánlattétel esetén) amennyiben releváns (papír alapú nyilatkozat)

− Meghatalmazás minta (adott esetben) (papír alapú nyilatkozat)

− Nyilatkozat fordításról és fordítás (adott esetben)

− Nyilatkozat üzleti titokról (adott esetben) (EKR-es űrlap)

− Előszerződés, szerződés a kapacitást nyújtó szervezettel/személlyel (adott esetben)

(papír alapú nyilatkozat)

− Nyilatkozat közös ajánlattételről (adott esetben) (papír alapú nyilatkozat)

− Együttműködési megállapodás (adott esetben) (papír alapú nyilatkozat)

− Ajánlattevői nyilatkozat a szerződés kitöltéséhez ajánlattevő adatairól (papír alapú nyilatkozat)

8. Tájékoztatás azon szervezetekről, melyektől az Ajánlattevő tájékoztatást kaphat a teljesítés helye szerinti környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményekről

A Kbt. 73. § (4) bekezdésében foglaltak alapján a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen az ajánlat különösen, ha nem felel meg azoknak a környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek, amelyeket a jogszabályok vagy kötelezően alkalmazandó kollektív szerződés, illetve a Kbt. 4. sz. mellékletében felsorolt környezetvédelmi, szociális és munkajogi rendelkezések írnak elő. Ajánlatkérő a Kbt. 73. § (5) bekezdése alapján a következőkben tájékoztatásként közli azoknak a szervezeteknek a nevét, amelyektől az Ajánlattevő tájékoztatást kaphat az előzők szerinti azon követelményekről, amelyeknek a teljesítés során meg kell felelni.

Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban külön információk feltüntetését nem írja elő az ajánlatban, csak azt ellenőrzi, hogy az ajánlatban feltüntetett információk nem mondanak-e ellent a jelen pontban meghatározott követelményeknek.

Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztály

1054 Budapest, Xxxxxx Xxxx u. 2.

Postacím: 1369 Budapest, Pf.: 481.

Telefon: (06 80) 204-292; (00 0) 000-0000

Fax: (00 0) 000-0000

Email: xxxxxxxxxxxx-xxx@xx.xxx.xx

Pénzügyminisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály 1054 Budapest, Xxxxxx Xxxx u. 2.

Postacím: 1369 Budapest, Pf.: 481.

Telefon: (00 0) 000-0000

Fax: (00 0) 000-0000

Email: xxxxxxxxxxxxxx.xxxxxxxxxxx-xxx@xx.xxx.xx

Pest Megyei Kormányhivatal

Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Cím: 1016 Budapest, Mészáros u. 58/A-B

e-mail: xxxxxxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xxx.xx

Innovációs és Technológiai Minisztérium Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xx xxxx 00-00.

Postacím: 0000 Xxxxxxxx, Xx xxxx 00-00. Központi postafiók címe: 1440 Budapest, Pf. 1. Telefonszám: x00-0-000-0000

Telefax: x00-0-000-0000

Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Székhely: 1132 Budapest, Visegrádi u. 49.

Postacím: 1132 Budapest, Visegrádi u. 49.

Központi telefonszám: x00-0-000-0000

Központi faxszám: x00-0-000-0000, x00-00-000-0000 Központi e-mail: xxxx@xxxxx.xxx.xx

Honlap: xxx.xxxxx.xxx.xx

Pénzügyminisztérium, Foglalkoztatáspolitikáért és Vállalati Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság

cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxxxx xxx 0-0. tel: x00 0 000-0000

Országos Környezetegészségügyi Intézet Cím: 1097 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxxx xx 0-0. Tel: x00 0 000 0000, Fax.: x00 0 000 0000

Email: xxx.xxxxxxxxx@xxx.xxxxx.xx Budapest Főváros Kormányhivatala Munkavédelmi és Munkaügyi Főosztály

A Munkavédelmi és Munkaügyi Főosztály 2017. január 1-től a Fővárosi Kormányhivatal III. Kerületi Hivatalának részeként működik.

Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxxx 00.

E-mail: xxxxxxxxxxxx.xxxxxxxx@xxxx.xxxx.xxx.xx Telefon: x00-0-000-0000

Fax: x00-0-000-0000

Munkaügyi Ellenőrzési Osztály Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxxx 00.

E-mail: xxxxxxxxx.xxxxxxxxxx@xxxx.xxxx.xxx.xx Telefon: x00-0-000-0000, Fax: x00-0-000-0000

Agrárminisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxxx xxx 00.

Postai cím: 1860 Budapest Pf. 1

Telefon: 00-0-000-0000

Telefax: 00-0-000-0000

9. A 257/2018. (XII.18.) Korm. rendelet 21. § (10) bekezdése szerinti felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó adatai:

Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó neve:	Xxxxxxx Xxxxx Xxxx
Levelezési címe:	0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxx xx 000/X. 7/20.
E-mail címe:	xxxxxxx.xxxxx.xxxx@xxxx.xx
Lajstromszáma:	01019

Document Metadata

Table of Contents

KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTÁCIÓ

Document Metadata