BANKKÖZI VEVŐHITELKERET-BIZTOSÍTÁS

BANKKÖZI VEVŐHITELKERET-BIZTOSÍTÁS

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

VHK

Érvényes: 20l7. április 01-től

A Biztosító vállalja, hogy a kockázatviselés tartama alatt a biztosítási események közvetlen és kizárólagos következményeként bekövetkezett kárt a biztosítási szerződésben meghatározott feltételek szerint a biztosított részére megfizeti.

I. rész Értelmező rendelkezések

A Szerződő felek a jelen Általános szerződési feltételek keretében az alábbi értelmező rendelkezéseket veszik alapul:

1. Biztosító:

Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.

1065 Budapest VI. Nagymező u. 46-48.

2. Biztosított:

Az exportcélú bankközi vevőhitelkeretet nyújtó, belföldi székhellyel rendelkező hitelintézet.

3. Adós:

A Hitelkeret-szerződés alapján hitelt felvevő, külföldi székhelyű hitelintézet, illetve annak a Hitelkeret-szerződésből fakadó kötelezettsége teljesítéséért biztosítékot (kezesség, garancia) nyújtó jogi személy.

4. Hitelkeret-szerződés (Facility):

Magyar áruk és szolgáltatások exportjának finanszírozására a Biztosított és az Adós által megkötött bankközi vevőhitelkeret-szerződés, amelyben rögzített feltételeknek megfelelően a magyar exportőrök és az Adós országa szerinti vevők közötti exportügyletek megvalósulásához nyújtható kölcsön.

5. Keretbiztosítási kötvény:

A Biztosító által a Hitelkeret-szerződésből fakadó biztosítotti követelések biztosítására kibocsátott kötelezettségvállalás, amely dokumentumot a Biztosító és a Biztosított ír alá.

6. Kölcsön (Credit):

A Hitelkeret-szerződés terhére egy ügylethez kapcsolódó folyósítások (Drawdown) összessége.

7. Fedezetigazolás:

A Hitelkeret-szerződés alapján a Kölcsönhöz kapcsolódóan a Biztosító által kibocsátott, a Kölcsön alapján fennálló biztosítotti követelés Biztosító általi fedezetbevételéről kiállított igazolás, mely a biztosítási díj összegét is tartalmazza.

8. Kárfizetési türelmi idő:

A kárfizetési türelmi idő annak megállapítására szolgál, hogy a kár a biztosítási esemény következtében valóban bekövetkezett-e, és ha igen, tartósan fennáll-e. A szükséges kárenyhítési intézkedéseket elsődlegesen a kárfizetési türelmi idő alatt el kell végezni. A kárfizetési türelmi idő a kár bekövetkeztétől számított 90 (kilencven) nap. Az ettől eltérő esetek a Keretbiztosítási kötvényben kerülnek rögzítésre. Kárfizetési türelmi idő nem kerül alkalmazásra a fizetésképtelenség biztosítási eseménynél, illetve a kétoldalú kormányközi adósság átütemezési megállapodások esetében.

9. Kárveszély:

Minden olyan tény, körülmény, amely biztosítási esemény bekövetkeztével fenyeget, és amely tényről, körülményről a Biztosított tudomást szerzett, vagy kellő gondosság tanúsításával ismernie kellett, így többek közt:

a) az Adós a Hitelkeret-szerződés alapján fennálló fizetési feltételek módosítását kéri az alábbiak szerint: fizetési haladékot vagy átütemezést kér;

b) az Adós nem kívánja a Hitelkeret-szerződésben foglalt kötelezettségeinek teljesítését vagy a kötelezettségei teljesítéseinek folytatását;

c) az Adós ellen csőd- vagy felszámolási eljárást kezdeményeztek;

d) az Adós bármely kifizetése felfüggesztéséért bírósághoz fordult vagy bármely kifizetési kötelezettsége teljesítésének felfüggesztését az illetékes bíróság jogerős határozatával engedélyezte;

e) az Adós egyezségi ajánlatot tett a Biztosított számára;

f) végrehajtási eljárás indult az Adós ellen;

g) az Adós vagyonára elkobzást, foglalást, zár alá vételt stb. rendeltek el.

Minden olyan egyéb, az a)-g) pontokban nem meghatározott, kedvezőtlen tartalmú információ, esemény vagy körülmény, amely a Biztosított és az Adós között a biztosított Hitelkeret-szerződés kapcsán kárt okozhat. A Biztosított jogosult a fenti körülmények vonatkozásában- annak érdekében, hogy a X. rész 4. pont szerinti kárveszély fennállására vonatkozó kötelezettségét is teljesíthesse, a Biztosítóval egyeztetést folytatni.

10. Haladéktalan teljesítési kötelezettség:

A jelen Általános szerződési feltételek használatában a kötelezettségek teljesítésének határidejére vonatkozó „haladéktalanul” kifejezés a kötelezettségek 2 (kettő) munkanapon belüli teljesítését jelenti a bejelentendő adat, tény, körülmény, információ Biztosított általi tudomásszerzésétől számított naptól kezdődően, vagy amikor arról a Biztosított az adott helyzetben általában elvárható gondos magatartása/eljárása mellett tudomást szerezhetett.

11. Kárviselési hányad:

A Biztosító által teljesített (az önrész nélkül számított) kárfizetés és a Biztosított által bejelentett teljes kár aránya.

II. rész

A biztosítás tárgya

1. A biztosítás tárgyát a Biztosítottnak az Adóssal szemben fennálló, Kölcsönből származó követelései (a továbbiakban: követelés) képezik.

2. A biztosítás nem terjed ki:

a) a kötbérből, a szerződéses bírságból, a késedelmi kamatból és a kártérítésből eredő követelésekre;

b) a számviteli bizonylattal nem igazolható költségekre;

c) a közvetett károkra, ideértve az elmaradt hasznot is;

d) azokra a károkra, amelyek más biztosítóval kötött vagy köthető más típusú kárbiztosítási (vagyonbiztosítási) szerződéssel biztosítottak vagy biztosíthatóak;

e) pénzügyi befektetésre.

III. rész

A biztosítási szerződés

1. A Keretbiztosítási kötvény megkötésének feltétele többek között, hogy

a) a Biztosított és az Adós között közvetlen vagy közvetett tulajdonosi kapcsolat, illetve személyi összeférhetetlenség illetve egyéb érdekeltségi viszony nem állhat fenn, kivéve, ha ahhoz a Biztosító előzetesen írásban hozzájárult. Személyi összeférhetetlenség áll fenn, ha a jelen pontban érintettek közvetlen vagy közvetett tulajdonosai, vezető tisztségviselői, egyéb vezető állású munkavállalói, felügyeleti szerveinek tagjai részben vagy egészben azonos személyek; egyéb érdekeltségi viszony, ha a Biztosított és az Adós egymásban a Ptk. 8:2.§-a szerinti befolyással rendelkezik.

b) az OECD „Vesztegetésről és hivatalosan támogatott exporthitelekről” szóló cselekvési nyilatkozatában foglaltak értelmében a biztosítási ügyletben résztvevők (a Biztosított és az Adós) írásban nyilatkozzanak arról, hogy nem vettek részt az ügylettel kapcsolatos vesztegetésben és nincs tudomásuk korrupcióról (a továbbiakban: korrupcióellenes nyilatkozat);

c) a Biztosító lefolytatta az OECD „Alacsony jövedelmű országoknak történő hivatalos exporthitelnyújtásra vonatkozó fenntartható hitelezési gyakorlatok támogatására vonatkozó elvekről és iránymutatásokról” szóló dokumentumban előírt eljárásokat.

2. A Biztosítónak a Kölcsön tekintetében fennálló kockázatviselésének feltétele többek között, hogy

a) a Biztosított által megadott adatok alapján a Biztosító megállapítja,hogy az exportirányú külkereskedelmi szerződéshez kapcsolódó exporthitelnyújtás tartalmilag megfelel a szerződéskötés időpontjában hatályos, „A hivatalosan támogatott exporthitelek irányelveiről” szóló OECD Megállapodásban foglaltaknak;

b) az exportőr és a vevő között közvetlen vagy közvetett tulajdonosi kapcsolat, illetve személyi összeférhetetlenség, egyéb érdekeltségi viszony nem állhat fenn, kivéve, ha ahhoz a Biztosító előzetesen írásban hozzájárult. Személyi összeférhetetlenség áll fenn, ha a jelen pontban érintettek közvetlen vagy közvetett tulajdonosai, vezető tisztségviselői, egyéb vezető állású munkavállalói, felügyeleti szerveinek tagjai részben vagy egészben azonos személyek; egyéb érdekeltségi viszony, ha a Biztosított és az Adós egymásban a Ptk. 8:2.§-a szerinti befolyással rendelkezik.

c) az OECD „Vesztegetésről és hivatalosan támogatott exporthitelekről” szóló cselekvési nyilatkozatában foglaltak értelmében a biztosítási ügyletben résztvevők (a Biztosított, az Adós és az exportőr) írásban nyilatkozzanak arról, hogy nem vettek részt az ügylettel kapcsolatos vesztegetésben és nincs tudomásuk korrupcióról (a továbbiakban: korrupcióellenes nyilatkozat);

d) az OECD Tanácsának az Exporthitelekről és a kellő környezeti és társadalmi körültekintésről szóló Ajánlásának megfelelően elvégzett környezeti célú átvilágítás, vagy környezeti és társadalmi hatástanulmány alapján a finanszírozott ügylet nem minősül a környezetre nézve károsnak, és az emberi jogokra tekintettel hátrányosnak.

e) A Biztosított által a Biztosítási ajánlatban megadott adatok alapján megállapítható, hogy az exportirányú külkereskedelmi szerződéshez kapcsolódó hitelnyújtások a szerződéskötés időpontjában tartalmilag megfelelnek a Tanács 98/29 számú a közép- és hosszú lejáratú fedezettel rendelkező ügyletek exporthitel-biztosításával kapcsolatos főbb rendelkezések összehangolásáról szóló EK irányelv rendelkezéseinek.

3. A Biztosított a biztosítási ajánlatát a Biztosító által előírt formanyomtatványon nyújtja be. A biztosítási szerződés a Biztosító és a Biztosított írásbeli megállapodásával jön létre.A biztosítási szerződés részét képezi a Hitelkeret-szerződés tekintetében a Keretbiztosítási kötvény, a jelen Általános szerződési feltételek, a Biztosítási ajánlat, valamint a Kondíciós lista és a Biztosító Üzletszabályzata. A biztosítási szerződés részét képezi(k) a Kölcsön vonatkozásában a Fedezetigazolás(ok), a Keretbiztosítási kötvény, a jelen Általános szerződési feltételek, a Biztosítási ajánlat, valamint a Kondíciós lista és a Biztosító Üzletszabályzata. Abban az esetben, ha a Fedezetigazolások, a Keretbiztosítási kötvény, a Kondíciós lista, az Általános szerződési feltételek eltérnek az Üzletszabályzattól, úgy az előbbiek rendelkezéseit kell irányadónak tekintetni. A biztosítási szerződés részét képező dokumentumokban rögzített feltételek alkalmazása a fenti sorrendet követi.

4. A biztosítási szerződés a Hitelkeret-szerződés tekintetében a Keretbiztosítási kötvény aláírásának napján, a Kölcsön tekintetében a Fedezetigazolás aláírásának napján lép hatályba.

IV. rész

A biztosítási események

Biztosítási események az alábbi események, amelyek következtében a Biztosítottat a Kölcsönhöz kapcsolódó folyósításból eredően a kockázatviselés időtartama alatt kár érheti:

1. a) az adós vagy annak kötelezettsége teljesítéséért szerződést biztosító mellékkötelezettsége (kezesség, garancia) vállaló jogi személy (a továbbiakban kezes vagy garans) fizetésképtelensége az alábbi esetek szerint:

(i) az Adós csődje, amennyiben azt jogerős bírósági vagy más hatósági határozat állapítja meg;

(ii) az Adóssal szemben a bíróság a felszámolási eljárást elrendelte;

(iii) az Adós kifizetéseit hivatalosan felfüggesztették;

(iv) az Adós vagyonára vezetett végrehajtás vagy más kényszerintézkedés történt, amelynek eredményeképpen nem vagy nem teljes egészében folyt be a Biztosított követelése a Hitelkeret-szerződésben meghatározott pénznemben vagy azzal egyenértékűen az Adós helyi pénznemében;

(v) az Adós országának jogrendszere szerinti fizetésképtelenség más esetei állnak elő;

b) az Adós vagy kezese, illetve garansa fizetési késedelme;

2. a) a Biztosító országán kívüli harmadik ország kormányának, illetve más állami hatóságának olyan intézkedése, amely megakadályozza a Hitelkeret-szerződés teljesítését;

b) általános moratórium elrendelése akár az Adós vagy kezes, garans országának, akár olyan harmadik országnak a kormánya által, amelyen keresztül a Hitelkeret-szerződésre vonatkozóan a fizetések lebonyolódnak;

c) a Biztosító országán kívül bekövetkezett olyan politikai események, gazdasági nehézségek, törvényhozási vagy adminisztratív intézkedések, amelyek megakadályozzák vagy késleltetik a Hitelkeret-szerződésre vonatkozó kifizetések átutalását;

d) az Adós országában hozott olyan rendelkezés, amely az Adós által helyi valutában teljesített fizetéseket a tartozás megfizetésének tekinti, annak ellenére, hogy – az árfolyamváltozás következtében – az ilyen fizetések a Hitelkeret-szerződés devizanemére történő átváltással az átutalás időpontjában már nem fedezik a követelés összegét;

e) a Biztosító országának kormánya által hozott, a külkereskedelmi forgalmat akadályozó intézkedés (például kiviteli tilalom), ideértve az Európai Unió intézkedését is, feltéve, hogy az intézkedés miatt bekövetkező károk vonatkozásában nem kerül sor kártalanításra vagy egyéb kompenzációra;

f) a Biztosító országán kívüli háború, polgárháború, lázadás, zendülés, forradalom és hasonló jellegű politikai események, amennyiben annak kockázatait másként nem biztosították.

3. a Biztosító országán kívül bekövetkezett természeti és nukleáris katasztrófák, amennyiben azok hatásai másként nem biztosíthatóak.

4. A biztosítási események bekövetkeztének időpontja:

a) az 1. a), valamint a 2. a)-e) pontok esetében a vonatkozó intézkedések, illetve határozatok hatálybalépésének, jogerőre emelkedésének napja;

b) az 1. b) pont esetében az Adós fizetési esedékességének időpontja, amennyiben addig nem következik be az esedékesség szerinti fizetés;

c) a 2. f) és a 3. pont esetében az a nap, amelyen a pénz-, illetve átutalási forgalom az Adós vagy a Hitelkeret-szerződés szerinti teljesítés országával megszakadt.

5. A kár bekövetkeztének időpontja a Kölcsön szerinti fizetési esedékesség(ek) időpontja, amennyiben eddig az időpontig az esedékesség szerinti fizetés nem következik be.

V. rész

A kockázatviselés tartama

1. A Biztosító kockázatviselése a Fedezetigazolások kiadásának napján kezdődik, feltéve, hogy a Hitelkeret-szerződésben és a Keretbiztosítási kötvényben előzetesen kikötött hatálybalépési és első folyósítási feltételek teljesülnek, és az egyes Kölcsönökhöz kapcsolódó Fedezetigazolások alapján megállapított esedékes biztosítási díj megfizetésre került; a biztosítási díj megfizetésének minősül a Biztosító számláján történő jóváírása.

2. A Biztosító kockázatviselése a Kölcsön szerinti követelések esedékességeinek időpontjáig, vagy a biztosítási esemény bekövetkeztéig tart.

1. A Kölcsön vonatkozásában a biztosítási díj meg nem fizetése a biztosítási szerződés megszűnését vonja maga után. Ha a Biztosított a biztosítási díjat annak esedékességekor nem fizeti meg, a Biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a Biztosítottat 30 (harminc) napos póthatáridő tűzésével írásban felhívja a teljesítésre. Amennyiben a hátralékos díjat a Biztosító felszólításának elküldésétől számított 30 (harminc) napon belül nem fizették meg, a biztosítási szerződés az eredeti esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelést bírósági úton érvényesíti.

3. A Biztosító fenntartja magának a jogot arra, hogy újabb kockázatot ne vállaljon, ha tudomására jut, hogy:

a) az Adós vagyoni (pénzügyi, gazdasági) helyzetében vagy az Adós országának helyzetében a biztosítási szerződés megkötésének időpontjához képest jelentős negatív változás következik be, vagy

b) az I. rész 9. pontban meghatározott kárveszély áll fenn.

Amennyiben a Biztosító élni kíván ezzel a jogával, erről értesíti a Biztosítottat. Az értesítésben megjelölt jogkövetkezmények nem vonatkoznak az értesítés kézhezvételét követő 2. (második) munkanapig történt folyósításokra, illetve azokra a folyósításokra, amelyekre a Biztosító kockázatviselése már megkezdődött.

VI. rész

A biztosítási díj

1. A Biztosítási díjtételét a Biztosító az alábbi feltételeket alapul véve határozza meg:

• Az Adós vagy kezes székhelye szerinti ország kockázati besorolása,

• az Adós, a kezes minősítése,

• az önrészesedés mértéke,

• a kockázatviselés tartama,

• a törlesztés feltételei,

• a felszámított díjnak tükröznie kell a Biztosító által a kötvényben vállalt kockázatokat, így figyelembe veszi a kötvényben rögzített záradékokat, speciális kiegészítő feltételeket, valamint az üzletpolitikájában foglalt egyéb szempontokat is.

2. A biztosítási díjat a Biztosított forintban vagy a Hitelkeret-szerződés devizanemében fizetheti. A díjfizetés pénzneme a Keretbiztosítási kötvényben kerül meghatározásra. Forintban történő biztosítási díjfizetés esetén a biztosítási díj forint összegének kiszámításához alkalmazott árfolyam a Keretbiztosítási kötvényben kerül rögzítésre.

3. A Kölcsönre vonatkozóan a biztosítási díj legkésőbb az első folyósítás időpontjáig vagy az első folyósítással egyidejűleg fizetendő egy összegben (up-front).

4. A kockázatviselési idő vagy a biztosítási összeg változása esetén a díjelőírás módosulhat.

5. Amennyiben a biztosítási szerződés tárgyát képező követelés futamidejének, összegének, illetve a végső kockázatot jelentő adós személyének változása következtében a Biztosító kockázatviselési ideje, a biztosítási összeg, illetve az adóskockázat növekszik, a kockázat növekedésével arányos díj illeti meg a Biztosítót. Az erre vonatkozó biztosítási díjat a Biztosító úgy határozza meg, hogy a módosítás előtti és utáni törlesztési ütemterv alapján kiszámítja az ügylet súlyozott átlagos futamidejének eredeti és módosított értékét. Meghatározza a módosított törlesztési ütemtervnek és az ügylet kockázati szintjének megfelelő díjtételt érvényes díjszámítási rendszerével összhangban. Az eredeti és a módosított feltételekre számított díjelőírás különbözete adja a megfizetendő többletdíjat. Az elmaradt kamatok tőkésítése növeli a fennálló tőke összegét. A fenti módon számított díjkülönbözetet legkésőbb az átütemezés, illetve a biztosítási szerződés módosítás hatálybalépéséig kell megfizetni a Biztosító részére a díjról kiállított számlán feltüntetett esedékesség napján.”

6. a) Amennyiben a biztosított követelés a biztosítási szerződés hatálya alatt megszűnik, vagy a kockázatviselési idő csökken, a Biztosított díjvisszatérítésre jogosult. Amennyiben a díjvisszatérítés szükségessé teszi a biztosítási szerződés módosítását, a biztosítási szerződés módosuló feltételeit, beleértve az esetleges díjvisszatérítés miatt módosuló biztosítási díjtömeget is, úgy azt a szerződő felek kötvénymódosításban rögzítik.

Amennyiben a biztosított hitelkövetelés előtörlesztés okán történő megszűnésére a hitelszerződés szerinti folyósítások lezárultát követő időpontban kerül sor, a befolyt díj 30

%-a (harminc százaléka) mindenképpen a Biztosítót illeti meg, a fennmaradó rész a díjvisszatérítés alapja. A díjvisszatérítés alapja és a díjvisszatérítési arány szorzataként adódik a díjvisszatérítés összege. A díjvisszatérítési arány a módosítás előtti, illetve a módosult tőketörlesztési ütemezések alapján számított átlagos súlyozott futamidők arányában kerül meghatározásra. A díjvisszatérítés előfeltétele a biztosított hitel teljes megtérülése, mely a biztosítási szerződés érdekmúlás okán történő megszűnését eredményezi. Ez esetben a biztosítási szerződés, illetve annak megfelelő része a hónap utolsó napjával megszűnik. A díjvisszatérítés a biztosítási szerződés megszűnését követő 30 napon belül esedékes.

b) Amennyiben a hitel egy része nem került folyósításra, úgy a le nem hívott hitelösszegre jutó és előre megfizetett biztosítási díj 100 %-a (száz százaléka) visszajár a Biztosítottnak. Amennyiben a meghitelezett biztosítási díj is biztosítva lett, díjvisszatérítést követően a visszatérített díj mértékével csökken a biztosítási fedezet alá vont hitel összege. Ebben az esetben a díjvisszatérítés ez utóbbi fedezetcsökkenés hatását is tartalmazza.

Amennyiben a díjvisszatérítés szükségessé teszi a biztosítási szerződés módosítását, a biztosítási szerződés módosuló feltételeit, beleértve az esetleges díjvisszatérítés miatt módosuló biztosítási díjtömeget is, a szerződő felek kötvénymódosításban rögzítik. A díjvisszatérítés a kötvénymódosítás aláírását követő 30 (harminc) napon belül történik. A kötvénymódosítás a visszatérítendő biztosítási díj megfizetésének napján lép hatályba.

c) A biztosítási díj vetítési alapja a hitel összege. Amennyiben a biztosítási díj

meghitelezésre kerül, a meghitelezett biztosítási díjtömeg is a biztosítási díj vetítési alapját képezi.

7. Amennyiben a Biztosított díjvisszatérítésre válik jogosulttá, annak pénzneme minden esetben megegyezik a díjfizetés pénznemével.

8. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos egyéb költségeket a Kondíciós lista tartalmazza.

VII. rész

Az önrészesedés

A Biztosítottat a Biztosító által megállapított kár összegéből önrészesedés terheli. Az önrészesedés mértéke 5 % (öt százalék), az ettől eltérő esetek a Keretbiztosítási kötvényben kerülnek rögzítésre.

VIII. rész

A kárigény érvényesítése

1. A biztosítási esemény bekövetkeztének és a kár összegének bizonyítása a Biztosított kötelezettsége. A kárigényt a Biztosított a biztosítási esemény következtében előálló kár bekövetkeztét követő 15 (tizenöt) napon belül köteles írásban bejelenteni a biztosítónak.

A kárigény elbírálásához a Biztosítottnak be kell nyújtania a hiánytalanul kitöltött kárbejelentési lapot, a biztosítási esemény bekövetkeztére, a kár összegszerűségére

vonatkozó bizonyítékokat, valamint a kármegelőzéssel, a biztosítékok érvényesítésével kapcsolatos kötelezettségek teljesítését igazoló dokumentumokat.

2. A IV. részben felsorolt biztosítási események a kárigény benyújtása során az alábbi alapdokumentumokkal igazolhatóak:

a) az 1. a) pont esetén: az Adós csődjéről/felszámolásáról szóló jogerős bírósági határozat;

b) az 1. b) pont esetén: a nemfizetés banki igazolása

- esedékességkori bankkivonat vagy a számlavezető bank igazolása;

c) a 2. a) pont esetén:

- az Adós kormányának vagy harmadik ország kormányának nyilatkozata, illetve az illetékes magyar külképviselet, vagy Magyarország Külügyminisztériumának ilyen értelmű igazolása, értesítése, vagy

- más elfogadható bizonyíték;

d) a 2. b) pont esetén:

- az Adós országának vagy harmadik országnak a központi bankja, vagy a Magyar Nemzeti Bank által adott értesítés, igazolás az általános moratóriumra vonatkozóan, vagy

- más elfogadható bizonyíték;

e) a 2. c) pont esetén:

- az adott ország kormányának nyilatkozata, illetve az illetékes magyar külképviselet vagy Magyarország Külügyminisztériumának ilyen értelmű igazolása vagy értesítése, vagy

- az Adós országának vagy harmadik országnak a központi bankja, vagy a Magyar Nemzeti Bank által adott értesítés, igazolás, vagy

- más elfogadható bizonyíték;

f) a 2. d) pont esetén:

- az Adós országának központi bankja vagy a Magyar Nemzeti Bank által adott értesítés, igazolás, vagy

- más elfogadható bizonyíték;

g) a 2. e) és f) pont esetén

- az adott ország kormányának nyilatkozata, illetve az illetékes magyar külképviselet vagy Magyarország Külügyminisztériumának ilyen értelmű igazolása vagy értesítése, vagy

- más elfogadható bizonyíték;

h) a 3. pont esetén:

- a fenti biztosítási eseményt hitelesen alátámasztó hatósági igazolás, bizonyíték.

IX. rész Kárrendezés

1. A kárfizetés alapja a biztosítási esemény következtében a Kölcsön szerinti esedékesség(ek) időpontjában fennálló követelés(ek) összege, valamint az esetleges kárfizetési türelmi időre számított szerződéses (ügyleti) kamat.

2. A kár megállapításának időpontja:

a) fizetésképtelenség esetén a biztosítási esemény bekövetkeztének napja, vagy a tényleges kár bekövetkeztének (fizetési esedékesség) napja, attól függően, hogy melyik a későbbi időpont;

b) fizetési késedelem, valamint a IV. rész 2. a)-f) és a 3. pont szerinti biztosítási események esetén a Kárfizetési türelmi idő lejáratának napja.

3. A kár összegét csökkentő tételek:

a) az Adós vagy az Adóssal kötött megállapodás alapján harmadik fél által a biztosított követelésekre vonatkozóan teljesített fizetések, a Biztosított által eszközölt, illetve elfogadott beszámítások, valamint a Biztosított által adott engedmények;

b) biztosítékok érvényesítéséből a Biztosított részére befolyt összegek.

4. A Biztosító a Biztosított által benyújtott, igazoltan felmerült, és a Biztosító által elfogadott kárigény alapján kárfizetési kötelezettségét a Kárfizetési türelmi idő lejártát követő 30 (harminc) napon belül, fizetésképtelenség esetén a kárelbíráláshoz szükséges utolsó irat beérkezését követő 30 (harminc) napon belül teljesíti, feltéve, hogy a Biztosított a X. rész

4. és 9. pontjában foglalt kötelezettségeinek eleget tett és a Biztosító mentesülésének feltételei nem állnak fenn. Amennyiben a Kárfizetési türelmi idő lejártáig a Biztosított a kárelbíráláshoz szükséges valamennyi dokumentumot nem adta át, úgy a Biztosító kárfizetési kötelezettsége a kárelbíráláshoz szükséges utolsó irat beérkezését követő 30 (harminc) napon belül áll be.

5. A biztosított követelésekkel kapcsolatos kármegelőzési, kárenyhítési költségeit, ráfordításait a Biztosító és a Biztosított a kárviselési hányad arányában viseli, feltéve, hogy azokat a Biztosító jóváhagyta. E költségek és ráfordítások közé tartoznak például a bírósági eljárási költségek és a kár minimalizálása vagy elkerülése érdekében felmerült egyéb jogi költségek, de nem tartoznak ide a kárigény jogalapjának vagy összegszerűségének igazolásával összefüggő, azaz a kárigény érvényessége megállapításának költségei.

6. A Biztosító a kárfizetést a Keretbiztosítási kötvényben rögzített pénznemben teljesíti – ezen pénznem eltérhet a biztosítási díj pénznemétől. Forintban történő kárfizetés esetén a kárfizetés összege a kárfizetési türelmi idő lejártának, ennek hiányában a követelés esedékességének napján a Biztosított által az adott devizára alkalmazott vételi árfolyamon kerül kiszámításra.

7. A Biztosító és a Biztosított köteles a kármegelőzés és a kárenyhítés érdekében egymással jóhiszeműen együttműködni.

X. rész

A Biztosított kötelezettségei

1. A Biztosított köteles a biztosítási szerződés megkötésekor a kockázatviselés szempontjából lényeges minden olyan körülményt közölni a Biztosítóval, amelyet ismert vagy kellő gondosság mellett ismernie kellett. Ennek keretében a Biztosított köteles a Biztosító által feltett kérdésekre a valóságnak megfelelő válaszokkal a közlési kötelezettségének eleget tenni. A Biztosított köteles a biztosítási szerződés megkötésekor közölt adatokban bekövetkező lényeges változásokat haladéktalanul a Biztosítónak bejelenteni.

2. A Biztosított köteles gondoskodni arról, hogy – a Biztosító Üzletszabályzatában rögzítettek szerint – a kárigény benyújtásakor a Biztosító rendelkezésére álljanak a Hitelkeret-szerződésbe befogadott egyes exportirányú külkereskedelmi szerződések tárgyát képező áru magyar származását igazoló kamarai szervek által kibocsátott dokumentumok, illetve szolgáltatás kapcsán pedig a fővárosi és a megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerve által kiállított igazolások.

3. A Biztosított köteles a Keretbiztosítási kötvényben, illetve a Fedezetigazolásban előírt mértékű előlegfizetés megtörténtéről megbizonyosodni az exportőr bankjának igazolása alapján.

4. Jelentési kötelezettsége keretében a Biztosított köteles a Biztosítónak a tudomására jutást követően haladéktalanul írásban bejelenteni

a) a követelés keletkezését és a törlesztési ütemtervet;

b) a követelés, valamint kármegtérülés címén befolyt összegeket;

c) a Kárveszélyt;

d) a biztosítási esemény bekövetkeztét;

e) a IX. rész 3. pontban foglaltakat;

f) a III. rész 1. b) pontban foglaltakra vonatkozó esetleges változásokat.

5. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettsége keretében a Biztosított köteles

a) Kárveszély, illetve biztosítási esemény bekövetkezte esetén leállítani a további folyósításokat, kivéve, ha azok folytatásához a Biztosító előzetesen írásban hozzájárult;

b) a Biztosító előírásai szerint eljárni; az e körben adott utasításainak eleget tenni, továbbá az adott helyzetben általában elvárható módon megtenni mindazokat az intézkedéseket, amelyek a biztosítékok felhasználását (érvényesítését) szolgálják (a Kárfizetési türelmi idő lejártát követően is);

c) mind a biztosított, mind a nem biztosított követelés tekintetében a fizetési haladék nyújtása, egyezségkötés, fizetési átütemezéssel kapcsolatos megállapodások megkötése, vagy más kármegelőzési, kárenyhítési intézkedés előtt a Biztosító írásbeli hozzájárulását beszerezni;

d) megtett intézkedéseiről és azok eredményéről a Biztosítót folyamatosan tájékoztatni.

6. A Biztosított köteles kikötni a Hitelkeret-szerződésben, hogy az Adóst a Kölcsön alapján folyósított összeg(ek) vonatkozásában az exportirányú külkereskedelmi szerződés teljesítésével kapcsolatos esetleges kifogásoktól függetlenül is terhelik a Hitelkeret- szerződés szerinti törlesztési kötelezettségek.

7. A Biztosított köteles a Hitelkeret-szerződés módosításához, felmondásához, valamint a Hitelkeret-szerződésből eredő követelés, illetve a biztosítási szerződés szerinti kárfizetés jogának harmadik személyre történő engedményezéséhez, illetőleg megterheléséhez a Biztosító előzetes írásbeli hozzájárulását megszerezni.

A Biztosított az önrészesedést csak a Biztosító előzetes írásbeli engedélyével háríthatja át, illetve terhelheti meg. Amennyiben a Biztosított az önrészesedés mértékének megfelelő összeget a Biztosító előzetes engedélyével óvadék keretében áthárítja, úgy az óvadék érvényesítéséből befolyó összeg vonatkozásában a X. rész 10. pontban meghatározott átutalási kötelezettsége nem áll fenn.

8. Az Adóssal szemben esetlegesen kezdeményezett vagy elrendelt csőd-, felszámolási vagy egyéb fizetésképtelenségi eljárásról, valamint végelszámolásról a Biztosított köteles a Biztosítót haladéktalanul tájékoztatni, az Adóssal szembeni biztosított követelésállományát a pénzügyi rendezési eljárásba határidőn belül hivatalosan bejelenteni. A biztosított követelések pénzügyi rendezési eljárásba való bejelentése a Biztosított feladata mindaddig, amíg a biztosított követelés(ek) a X. rész 9. pont szerint át nem száll(nak) a Biztosítóra.

9. Átruházási kötelezettsége keretében a Biztosított köteles

a) a kárfizetéssel egyidejűleg az ügylettel kapcsolatos lejárt biztosított követelését a megállapított kár összegének (a kifizetésre kerülő kártérítés önrésszel növelt összegének) erejéig – ideértve az átruházott követelés összegének erejéig a hitel fedezetéül szolgáló biztosítékokat is – a követelés érvényesítésének jogával együtt a Biztosítóra, mint az állam megbízottjára engedményezni. Az átruházási kötelezettség – a kárfizetés önrésszel növelt összegén túl – kiterjed a kárigény bejelentés összegéből levont biztosított követelésekre is.

b) az Adóst és az a) pont szerinti biztosítékok kötelezettjeit az átruházás megtörténtéről értesíteni;

c) a b) pont szerinti értesítés(ek) másolatát a Biztosítóhoz eljuttatni;

d) a Biztosító által megkívánt nyilatkozatokat megtenni.

10. Átutalási kötelezettsége keretében a Biztosított köteles a kárfizetést követően a biztosított hitelügylethez kapcsolódóan bármilyen jogcímen befolyt összegeket a Biztosítónak haladéktalanul átutalni.

11. A Biztosított köteles lehetővé tenni a Biztosító vagy meghatalmazottja számára, hogy az adott biztosítási jogviszonnyal összefüggésben könyveibe, üzleti levelezéseibe a biztosítási szerződéssel érintett adósokkal folytatott üzleti levelezéseibe teljes körűen betekintsen. Köteles továbbá az erre vonatkozó iratokból a kérésére másolatot rendelkezésre bocsátani.

12. A Biztosított a Biztosító által megkívánt formában köteles írásban nyilatkozni a vesztegetéssel, korrupcióval, valamint a Hitelkeret-szerződésbe befogadott egyes külkereskedelmi ügyletek környezetvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban, továbbá beszerezni és a Biztosító részére átadni az exportőrök korrupció ellenes nyilatkozatát.

13. A Biztosítottat a biztosítási szerződésből eredő fizetési kötelezettségeinek késedelmes teljesítése esetén a Ptk. szerinti késedelmi kamat terheli, ide nem értve a biztosítási díjnak az esedékességet követő 30 (harminc) napon vagy a Biztosító által esetlegesen adott halasztott időponton belül történő megfizetését.

XI. rész

A Biztosító mentesülése, kizárások, korlátozások

1. Mentesül a Biztosító a kárfizetési kötelezettség alól, ha

a) a Biztosított a biztosítási szerződés megkötéséhez valótlan vagy megtévesztő adatokat közölt, kivéve, ha a Biztosított bizonyítja, hogy a Biztosítónak tudomása volt arról, hogy az adatok valótlanok vagy megtévesztőek, vagy azok nem befolyásolják a Biztosító által vállalt kockázat mértékét, vagy nem hatottak közre a biztosítási esemény bekövetkeztében;

b) a Biztosított a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségeit szándékosan vagy súlyosan gondatlanul megszegi, és

ba) ezzel okozati összefüggésben következik be a kára,

bb) ennek következtében a Biztosító kockázatvállalásának vagy kártérítési kötelezettségének mértéke megnő vagy a kockázat növekedésének mértéke nem állapítható meg;

c) a kár közvetve vagy közvetlenül az alábbi okok miatt következik be:

i) a Biztosított vagy a nevében eljáró személy cselekménye vagy mulasztása;

ii) olyan rendelkezés, előírás a biztosított Hitelkeret-szerződésben vagy bármely, a Biztosító által előírt garanciával, egyéb biztosítékokkal kapcsolatos dokumentumokban, amely a Biztosított igényérvényesítési jogait korlátozza; azaz a követelés érvényesítésére vagy végrehajtására vonatkozó bármely peren kívüli, peres, vagy nemperes eljárás megindítását kizárja, korlátozza, melynek eredményeképp az adós vagy a biztosíték kötelezettje a tartozás megfizetése alól részben vagy egészben mentesül.

iii) a biztosítási szerződés megkötését követően a Biztosított és az Adós által létrejött olyan megállapodás, amely a követelés kifizetését késlelteti vagy megakadályozza;

d) a Biztosított a biztosított ügylethez kapcsolódóan jogerős bírósági ítéletben megállapított bűncselekményt vagy jogerős bírósági ítéletben vagy hatósági határozatban megállapítottan jogszabálysértést követ el;

e) a Biztosított a Biztosító előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül halasztást, részletfizetést engedélyezett az Adósnak, követelését részben vagy egészben elengedte, vagy a követelés kifizetését megakadályozza;

f) a Biztosított Kárveszély, illetve a biztosítási esemény bekövetkezte ellenére a Kölcsön alapján a folyósítást tovább folytatja, kivéve, ha annak folytatásához a Biztosító írásban hozzájárult. A Biztosító mentesülése ebben az esetben csak a Kárveszély vagy a biztosítási esemény bekövetkezte után folyósított hitel összegére és a szerződéses (ügyleti) kamatokra vonatkozik;

g) a Biztosított a III. rész 1. b), valamint a 2. c) pont szerint nyilatkozott, állításai azonban nem feleltek meg a valóságnak, illetve a Biztosított időközben vált érintetté vesztegetésben, korrupcióban az adott biztosított ügylet kapcsán;

h) a Biztosító kockázatviselésének tartama alatt bármely időpontban a Biztosított és az Adós között közvetlen vagy közvetett tulajdonosi kapcsolat, személyi összeférhetetlenség vagy a Ptk. 8:2.§ szerinti egyéb érdekeltségi viszony állt vagy áll fenn a Biztosító előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül;

i) a Biztosító által a Biztosított részére előírt biztosíték nem érvényes vagy nem érvényesíthető.

2. Amennyiben a kárfizetést követően derül ki, hogy a Biztosító mentesülésének valamely esete állt fenn, úgy a Biztosított köteles visszafizetni a kifizetett kár összegét a kárfizetés pénznemében, a Ptk. szerinti késedelmi kamatokkal együtt.

3. Az alkalmazott kizárásokat a II. rész 2. pontja tartalmazza.

4. Ha az Adós a biztosított Hitelkeret-szerződés alapján a követelés jogalapját vagy összegszerűségét vitatja, a Biztosító – a vitatott összegre vonatkozóan – mindaddig elhalasztja a kárfizetést, amíg a vitát a Hitelkeret-szerződésben kikötött választottbíróság, ennek hiányában az irányadó jog szerinti bíróság jogerős ítélete vagy határozata le nem zárja a Biztosított javára. A Biztosító a kárfizetést a választottbíróság vagy bíróság jogerős ítéletének vagy határozatának kézhezvételétől számított 30 (harminc) napon belül teljesíti.

5. A Biztosító szolgáltatásának korlátozásával kapcsolatos egyéb rendelkezéseket az I. rész 8., a III. rész 1. és 2., az V. rész 4. pontja, a VII. rész, valamint a IX. rész 1. és 3. pontja tartalmazza.

6. További korlátozásokat tartalmazhat a Keretbiztosítási kötvény is.

XII. rész Kármegtérülés

Kárkinnlevőség megtérülése esetén a megtérült összeg és a behajtási költségek – feltéve, hogy azokat a Biztosító jóváhagyta – a kárviselési hányad arányában kerülnek megosztásra a Biztosító és a Biztosított között. A kármegtérülés elszámolása a kárfizetés pénznemében – forintban történt kárfizetés esetén a megtérülés napján érvényes, a Biztosított által alkalmazott deviza vételi árfolyamon – történik.

XIII. rész Elévülés

1. A Biztosított kárigényének (VIII. rész) elévülési ideje a kár bekövetkeztétől számított 1 (egy) év.

2. A Biztosító megtérítési igényének (XI. rész 2. pont) elévülési ideje 3 (három) év, melynek kezdő időpontja a kárfizetést követő nap.

XIV. rész Egyéb rendelkezések

Az itt nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény, a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem-piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről szóló 312/2001. (XII. 28.) számú Kormányrendelet és a Biztosító Üzletszabályzata, a Kondíciós lista, a Keretbiztosítási kötvény, illetve a Fedezetigazolás az irányadó.

XV. rész Perilletékesség

A biztosítási szerződésből eredő esetleges vitás kérdések eldöntésére a Polgári perrendtartásról szóló törvény általános hatásköri és illetékességi szabályai az irányadóak.