ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSES FELTÉTELEK EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSOKRA VONATKOZÓAN
FGSZ FÖLDGÁZSZÁLLÍTÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZATA
ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSES FELTÉTELEK –EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSOKRA VONATKOZÓAN 4.c. MELLÉKLET
FGSZ FÖLDGÁZSZÁLLÍTÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSES FELTÉTELEK EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSOKRA VONATKOZÓAN
Tartalomjegyzék
1. Általános rendelkezések 3
2. Fogalom meghatározások 3
3. A földgáz átadás-átvételi helye 6
4. Átadási nyomás és hőmérséklet 7
5. A kiadási vagy betáplálási pont(ok) kapacitásai 7
6. Eljárás a földgázszállító rendszeren lekötött kapacitás túllépése esetén 7
7. A földgáz mennyiségének mérése és elszámolása 8
8. A földgáz minőségi jellemzői és azok mérése 20
9. Mennyiségi és minőségi adatok kifogásolása 21
10. Összevont hálózati pontok esetén a nominálás felosztása és üzemmód váltás során alkalmazandó szabályok 22
11. Allokálás a földgázszállító rendszer hálózati pontjaira 22
12. Adatszolgáltatás 22
13. A földgáz szagosítása 22
14. A korlátozás elrendelése 23
15. Üzemzavar és karbantartás miatti üzemszünet 23
16. A Kapcsolódó Rendszerüzemeltető/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó képviselőjének a Társaság területére történő belépésére vonatkozó szabályok 26
17. A Megállapodás megszűnése 26
18. Rendes felmondás 26
19. Vitás kérdések rendezése, irányadó jog 27
20. Lehetetlenülés, Vis maior 27
21. Jogutódlás 28
1. számú melléklet 30
1. Általános rendelkezések
A jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: az ÁSZF) az FGSZ Zrt. (a továbbiakban: Társaság) és a Kapcsolódó rendszerüzemeltetők, illetve Közvetlen szállítóvezetéki felhasználók (a továbbiakban Felek) között létrejött Együttműködési Megállapodásnak (a továbbiakban Megállapodás) a része, annak elválaszthatatlan 1. számú melléklete. A Megállapodás alapján a Felek kötelesek a vonatkozó jogszabályokban és az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban (a továbbiakban ÜKSZ) előírt körben, így a mérési, elszámolási, egyensúlyozási, adatszolgáltatási kérdésekben, illetve rendkívüli helyzetekben tanúsított magatartásuk során, valamint a kapacitásfejlesztés alkalmával történő eljárásnál, a normál, valamint rendkívüli üzemmenetnél követendő eljárásokban a jelen ÁSZF-ben és a Megállapodásban meghatározott rendelkezéseket alkalmazni.
A Társaság jogosult az ÁSZF-et a mindenkori hatályos megállapodásokat is érintően, egyoldalúan módosítani az Üzletszabályzatában és a jogszabályokban foglalt feltételek mellett. Az ÁSZF módosításai a módosítást megelőzően létrejött megállapodásokra is alkalmazandóak.
A Társaság kifejezetten kizárja a szerződéses partnerei általános szerződéses feltételeinek alkalmazását a fenti Együttműködési Megállapodások vonatkozásában.
A Társaság, a jelen ÁSZF hatálya alá tartozó, fenti típusú Együttműködési Megállapodások elfogadásának lehetőségét kifejezetten csak az ajánlatban szereplő feltételekre (Üzletszabályzata szerinti típus-megállapodás) korlátozza. Nem válnak az Együttműködési Megállapodások részévé a típus-megállapodástól eltérő, vagy azt kiegészítő jognyilatkozatok.
A Felek közötti Együttműködési Megállapodások érvényesen csak írásban jöhetnek létre. A Felek külön okiratba foglalt vagy szóbeli, ráutaló magatartással vagy hallgatással kifejezett jognyilatkozatai szerződést vagy szerződésmódosítást nem hoznak létre.
2. Fogalom meghatározások
A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvényben (a továbbiakban a GET), az annak végrehajtására vonatkozó 19/2009. Korm. rendeletben (a továbbiakban Vhr.) és az ÜKSZ-ben
rögzített fogalom meghatározásokon túl jelen Megállapodásban részletezett fogalmak és értelmezésük a következők:
Betáplálási-kiadási pont | A Társaság tulajdonában lévő csővezeték és a Kapcsolódó rendszerüzemeltető/ Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó tulajdonában/üzemeltetésében lévő csővezeték csatlakozási kiadási vagy betáplálási pontja, ahol a földgáz az egyik üzemeltető rendszerből átkerül a másik üzemeltető rendszerébe. |
Bt. | A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény. |
Földgáz minőség | A Vhr. 11. számú melléklet szerint. |
Joghatályos mérés | A Mérésügyi törvény szerint joghatályos mérések. |
Kalibrálás | Azon műveletek összessége, amelyekkel - meghatározott feltételek mellett - megállapítható az összefüggés egy mérőeszköz vagy egy mérőrendszer értékmutatása, illetve egy mértéknek vagy anyagmintának tulajdonított érték és a mérendő mennyiség etalonnal reprodukált megfelelő értéke között. |
Informatikai Platform (továbbiakban: IP) | Olyan, a Társaság üzemeltetésében lévő alkalmazás rendszer, a hozzátartozó adatbázis kezelőkkel, amely a vonatkozó jogszabályok által előre definiált szabályok alapján képes más rendszerekkel szabványos, kétirányú adatkapcsolatot létesíteni, s amelyet a Rendszerhasználók, Rendszerüzemeltetők és a Magyar Energetikai és Közmű- szabályozási Hivatal (továbbiakban: Hivatal) a hozzáférési jogosultságuk alapján használnak. |
Méréstechnikai vizsgálat | Akkreditált szervezet által végzett minősítő eljárás. Ezen eljárás célja annak megállapítása, hogy a mérőeszköz, mérőrendszer megfelel-e a mérésügyi követelményeknek. |
Mérésügyi törvény | A mérésügyről szóló 1991. évi XLV törvény. |
Műszaki-biztonsági hatóság | A Bt. szerinti bányafelügyelettel kapcsolatos feladatokat ellátó közigazgatási szerv. |
Normál üzemmenet | Az az üzemállapot, amelyben a gázátadó állomás/betáplálási pont gázszűrő, nyomásszabályozó, gázmelegítő és |
nyomásvédelmi berendezése, amennyiben ilyennel rendelkezik, üzemszerűen működik. | |
Nem normál üzemmenet | Az az üzemállapot, amelyben a gázátadó állomás/betáplálási pont gázszűrő, nyomásszabályozó, gázmelegítő és nyomásvédelmi berendezései közül, amennyiben ilyennel rendelkezik egy vagy több meghibásodik, nem üzemszerűen működik. |
Üzletszabályzat | A Társaság/Kapcsolódó Rendszerüzemeltető - Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó Xxxxxxx által jóváhagyott üzletszabályzatai, melyek azok internetes honlapjain megtekinthetőek |
Üzemszünet | Az az üzemállapot, amikor a gázátadó állomáson a gázkiadás szünetel a kapcsolódó rendszer irányában. |
Termelő minőségirányí- tási rendszerében „felügyelet alá vont mérés” (opcionális, termelőtől függ) | A minőségirányítási rendszerben a szervezet azon kiemelten kezelt mérései, melyek elszámolás jellegűek (a Mérésügyi törvény szerint joghatályosak), jogszabály, hatóság által előírtak, a termék minőségét jelentősen befolyásolják, vagy igazolás jellegű minőségi, mennyiségi paraméterek meghatározására szolgálnak. |
Zavart normál térfogat | A számítómű nem üzemszerű analóg bemenőjele (nyomás -, vagy hőmérséklet távadó áramjel), vagy impulzus- bemeneteinek (mérőturbina -, valamint a mérőturbina ellenőrző jel) nem megengedett mértékű eltérése miatt, a számítómű zavart térfogati táraiban összegzett gázmennyiség. |
3. A földgáz átadás-átvételi helye
A Megállapodás 2. sz. mellékletében meghatározott pont.
A Felek úgy tekintik, hogy a Rendszerhasználókkal kötött szerződések teljesítésének vonatkozásában a gázmennyiség, a gáznyomás és a gázhőmérséklet a betáplálási-kiadási ponton, illetve a Társaság és Kapcsolódó rendszerüzemeltető/ Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó vezetékeinek tulajdoni határán mindenkor megegyezik a gázátadó állomásokon/betáplálási pontokon mért gázmennyiség, gáznyomás, és gázhőmérséklet értékekkel, (a mennyiségmérő-rendszer és a betáplálási-kiadási pont közötti, a Társaság tulajdonát képező vezetékszakasz meghibásodását kivéve).
A felső hőérték (égéshő) elszámolás szempontjából a betáplálási-kiadási ponton megegyezik a Földgáz Minőség Elszámolási Rendje (a továbbiakban MER) alapján meghatározott helyen, vagy helyeken mért értékekkel. (xxx.xxxx.xx)
A Társaság létesítményéhez csatlakozó Kapcsolódó Rendszerüzemeltető/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó létesítményeinek mindenkor érvényes engedélyezési adatait (engedélyezési nyomás, nyomáspróba értéke, kapacitás, valamint védelmi berendezések), illetve az MSZ EN 12186 szabvány szerinti tervezési nyomás (DP), legnagyobb üzemi nyomás (MOP), valamint legnagyobb üzemzavari nyomás (MIP) értékeit/ a Kapcsolódó létesítményen megengedett XXX nyomásértéket (bar, túlnyomás) a Kapcsolódó rendszerüzemeltető/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó köteles a Társaság tudomására hozni, és az esetleges változásokról haladéktalanul tájékoztatást adni. Amennyiben ezt elmulasztja a Kapcsolódó rendszerüzemeltető/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó és ebből eredően kára származik, a Társaság mentesül a felelősség alól. A Társaság létesítményein normál és nem normál üzemmenet közben előfordulható legnagyobb nyomásértékeket a Megállapodás tartalmazza. Ezen adatokra vonatkozó változtatási igényt a Felek előzetesen egyeztetik egymással.
A betáplálási pont esetében a Társaság által üzemeltetett létesítmény érvényes engedélyezési (engedélyezési nyomás, nyomáspróba értéke, kapacitás, valamint védelmi berendezések) adatait, illetve az MSZ EN 12186 szabvány szerinti tervezési nyomás (DP), legnagyobb üzemi nyomás (MOP), valamint legnagyobb üzemzavari nyomás (MIP) értékeit a Társaság köteles a
Kapcsolódó rendszerüzemeltető tudomására hozni, és az esetleges változásokról haladéktalanul tájékoztatást adni.
4. Átadási nyomás és hőmérséklet
A Társaság a betáplálási-kiadási ponto(ko)n normál üzemmenet esetén az átadási nyomást és hőmérsékletet, a Megállapodásban határozza meg.
Amennyiben a Kapcsolódó Rendszerüzemeltető/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó kezdeményezi a névleges kiadási vagy betáplálási nyomás változtatását és ennek műszaki lehetőségei adottak, úgy a Felek vállalják, hogy jóhiszemű tárgyalásokat folytatnak az igény kielégíthetőségének biztosíthatóságáról. Az igény kielégítésének megvalósítása esetén a felmerülő költségeket a Kapcsolódó Rendszerüzemeltető/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó köteles megtéríteni.
A Társaság gondos üzemeltetőként eljárva köteles a Nem normál üzemmenetet a lehető legrövidebb idő alatt megszüntetni és visszaállítani a normál üzemmenetet. A Nem normál üzemmenet időtartama nem haladhatja meg a nyomásszabályozás tekintetében a 6 órát alkalmanként és a kiadási nyomásnak a MIN2-MAX2 értéktartományban kell maradnia.
Nem normál üzemmenet esetén a gázmelegítéssel rendelkező kiadási pontoknál a kiadási hőmérséklet maximum 24 órán keresztül lehet alacsonyabb, mint 0 oC.
Betáplálási pontok esetében – normál és nem normál üzemmenet esetében egyaránt – a betáplálási hőmérséklet maximum 24 órán keresztül lehet alacsonyabb, mint 0 oC, illetve nem lehet magasabb, mint 40 oC.
5. A kiadási vagy betáplálási pont(ok) kapacitásai
A kiadási vagy betáplálási pontok maximális kapacitásait a Megállapodás tartalmazza. A Kapcsolódó rendszerüzemeltető/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó által igénybe vehető kapacitásértékről a Társaság aktualizálva, írásban tájékoztatja a Kapcsolódó rendszerüzemeltetőt/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználót.
6. Eljárás a földgázszállító rendszeren lekötött kapacitás túllépése esetén
Több rendszerhasználó esetén a Rendszerhasználónként ténylegesen igénybe vett kapacitásokra vonatkozó információk a Kapcsolódó Rendszerüzemeltetőnél/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználónál állnak rendelkezésre, amelyeket a Kapcsolódó
Rendszerüzemeltetőnek/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználónak meg kell adnia az ÜKSZ vonatkozó pontjának előírásai szerint az IP-n.
Összevont pontok esetében a kapacitástúllépés kimutatását és az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatást az összevont pontra kell elvégezni.
Amennyiben a Rendszerhasználók a Társaságnál a vonatkozó betáplálási-kiadási pont(ok)on a számukra biztosított kapacitást túllépik, és a rendszeregyensúly fenntartása azt megköveteli, a Társaság a saját rendszerén jogosult olyan beavatkozásokat alkalmazni, amelyek segítségével a kapacitást a szerződött szinten tartja.
A fizikai, illetve az összevont betáplálási-kiadási pontok esetében is amennyiben az egyedi hálózati pontokat túlterheli a Kapcsolódó Rendszerüzemeltető/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó, a felmerülő hibaelhárítási költségeket a Társaság ráterheli az érintett Kapcsolódó Rendszerüzemeltetőre/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználóra.
7. A földgáz mennyiségének mérése és elszámolása
7.1 Általános előírások
A betáplálási-kiadási ponton a Felek Rendszerhasználókkal kötött szerződéseiknek megfelelően átadott-átvett földgáz mennyiségét a Társaság méri, a mindenkor hatályos mérésügyi jogszabályok szerinti joghatással járó mérésre alkalmas, használati etalonnal ellenőrzött mérőrendszerekkel.
A hitelesítési/kalibrálási bizonyítványok másolatát a Társaság területileg illetékes Földgázszállító Régiója a kézhezvételtől számított 5 munkanapon belül átadja/megküldi a Kapcsolódó Rendszerüzemeltetőnek/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználónak.
A kiadási vagy betáplálási pontok mérési típusát a Megállapodás tartalmazza.
A mérőrendszerekre és azok elemeire vonatkozó részletes követelményeket az ÜKSZ tartalmazza.
A mérőrendszerek működésére és vizsgálatára vonatkozó előírásokat a 7.8.1, és 7.8.2. pont tartalmazza.
Az átadott gázmennyiség (normál térfogat, illetve energia) meghatározása a fenti műszaki előírások és az MSZ ISO 13443 szabvány szerint 0°C és 101 325 Pa referencia körülményeken értelmezett m3, illetve kWh (a m3-ben meghatározott órai gázmennyiség és az órai átlag égéshő (kWh/m3 (25/0°C) szorzatainak összege) mértékegységekben történik.
A gázmennyiség mérésnél a felső hőérték (égéshő) számításának referenciaállapota 25/0 °C és 101 325 Pa.
A gázmennyiség-mérő rendszerek számítóműve az órás és napi mennyiség adatokat legalább 50 napra visszamenőleg archiválja. Az archív adatok a helyszínen a számítóműből személyi számítógéppel kiolvashatóak, vagy hordozható adattárolóra menthetőek.
7.2 A mérőrendszerek eseti ellenőrzése
A Kapcsolódó Rendszerüzemeltető/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó írásban kezdeményezheti a mérőrendszerek, vagy azok elemeinek soron kívüli vizsgálatát. Ha a rendkívüli vizsgálat során a rendszer elemeinek hibája nem haladja meg a vizsgálati bizonyítványban megengedett értéket, akkor a vizsgálat költségei a Kapcsolódó rendszerüzemeltetőt/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználót terhelik. Ha a vizsgálat során a Kapcsolódó Rendszerüzemeltető/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó a mérést befolyásoló hibát fedez fel, vagy a mérő a vizsgálati bizonyítványon feltüntetettnél nagyobb hibával mér, akkor a vizsgálat költségei a Társaságot terhelik.
Ha a vizsgálat során valamely mérőköri elemre a vizsgálati bizonyítványban megengedett mértéket meghaladó hibát állapítanak meg, akkor az átadott-átvett gázmennyiséget nulla hibára kell korrigálni. A korrekció mértékét a Társaság és a Kapcsolódó Rendszerüzemeltető/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó, a rendelkezésre álló műszaki információk alapján, közösen határozza meg.
A korrekció alá vehető időszak a hibás mérések igazolható időtartama. Ha ez egyértelműen nem állapítható meg, akkor az ellenőrzéstől az utolsó olyan mérésig lehet a visszamenőleges korrekciót elvégezni, melyre a Kapcsolódó Rendszerüzemeltető/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó reklamációt nem jelzett.
7.3 Beavatkozás mérőrendszerekbe
A Társaság az elszámolási mérőrendszerek működését érintő hibákról azonnal, bármilyen tervezett beavatkozásról pedig legalább 3 munkanappal korábban, írásban (e-mail) értesíti a Kapcsolódó rendszerüzemeltetőt/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználót. A Kapcsolódó rendszerüzemeltető/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó jogosult a képviselőjét a beavatkozás helyszínére küldeni, és a beavatkozást ellenőrizni. Az elvégzett beavatkozást és annak okát Felek külön jegyzőkönyvben rögzítik, melyről a Kapcsolódó Rendszerüzemeltető/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó képviselője másolatot kap, továbbá a beavatkozást a mérőkör aktuális Gázelszámolási alapadatok megjegyzés rovatában is rögzíteni kell és mindkét fél által aláírni. Ha a Kapcsolódó Rendszerüzemeltető/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó képviselője az egyeztetett időpontban a helyszínen nem jelenik meg, az a beavatkozásnak nem akadálya, a Társaság jogosult a beavatkozást egyedül elvégezni. Ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy a Kapcsolódó Rendszerüzemeltető/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó a beavatkozás elvégzésének szükségességével kapcsolatos kifogásolás jogáról lemond. Ilyen esetben a beavatkozásról felvett jegyzőkönyvet a Társaság egyedüli aláírásával is érvényesnek kell tekinteni. A Társaság jogosult továbbá a mérőrendszeren egyedül beavatkozást végezni – a Kapcsolódó Rendszerüzemeltető/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó azonnali értesítése és annak utólagos írásban történő rögzítése mellett - a földgáz átadását-átvételét veszélyeztető hiba elhárítása érdekében.
A mérőköri elemek cseréje esetén a felvett jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
- a leszerelt mérőköri elem adatait;
- a felszerelt mérőköri elem adatait;
- a beavatkozás kezdetének és befejezésének időpontját;
- a beavatkozás során méretlenül átadott-átvett gáz mennyiségét (amennyiben volt ilyen). Számítómű csere esetén a leszerelt számítómű archív adatait is ki kell olvasni. A Kapcsolódó rendszerüzemeltető/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó képviselője jogosult a helyszínről megfelelő adathordozón az archív adatokat elvinni.
A Társaság és a Kapcsolódó Rendszerüzemeltető/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó közösen végzik a havi elszámolási időszakra vonatkozó adatok kiolvasását a számítóművekből.
Jelen pont vonatkozásában nem minősül tervezett beavatkozásnak az az eset, amikor a gázminőségi adatok bevitele az alábbiak szerint történik:
- Azokon a betáplálási-kiadási pontokon, ahol kromatográf működik, lehetőség van arra, hogy a mért gázminőség adatok közvetlenül és folyamatosan átkerüljenek a számítóművekbe, illetve választható, hogy az OTR rendszer tölti le a SIMONE által számított teljes gázösszetételt tartalmazó gázminőségi adatokat. Közvetlen letöltés választása esetén amennyiben a kromatográf meghibásodik, akkor a gázminőség letöltés forrás változtatása után az OTR rendszer folyamatosnak tekinthető gyakorisággal (óránként) letölti a számítóműbe a XXXXXX által számított teljes gázösszetételt tartalmazó gázminőségi adatokat.
- Azokon kiadási pontokon, ahol nincs kromatográf, az OTR rendszer folyamatosnak tekinthető gyakorisággal (óránként) letölti a számítóművekbe a XXXXXX által számított teljes gázösszetételt tartalmazó gázminőségi adatokat.
7.4 A mérés nélkül átadott-átvett földgázmennyiség meghatározásának módszerei
A mérőrendszerek meghibásodása, vagy mérőköri elemcsere miatt mérés nélkül átadott-átvett gázmennyiséget a következő módszerek egyikével kell meghatározni:
- Az egy órát meg nem haladó méréskiesés esetén a kiesést megelőző órai mennyiséget kell figyelembe venni. A Felek az órás mennyiség meghatározásánál alkalmazhatják a kiesést megelőző óra és a kiesést követő óra fogyasztásának átlagát is, amennyiben úgy ítélik meg, hogy az így meghatározott mennyiség a fogyasztás jellegének változása miatt pontosabb elszámolt mennyiséget eredményez.
- Az egy órát meghaladó, de 24 (huszonnégy) óránál rövidebb méréskiesésnél az előző órai adat, illetve az előző nap azonos időszakának figyelembevételével kell a mennyiséget meghatározni. Amennyiben az előző nap eltérő jellegű (munkanap vagy munkaszüneti nap), úgy a legközelebbi hasonló jellegű nap adatai az irányadók.
- A 24 (huszonnégy) órát meghaladó méréskiesés esetén az előző napok, illetve az előző hét hasonló jellegű napjai, illetve az előző év azonos időszakának hőmérséklettel korrigált adatait kell figyelembe venni. Ebben az esetben a mennyiséget a Kapcsolódó Rendszerüzemeltető/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó, a Társaság területileg illetékes Földgázszállító Régiója, a Rendszerirányítás és Kapacitáskereskedelem - Elszámolás és a Rendszerüzemeltetés-Üzemvitel irányítás szervezetei bevonásával kell meghatározni.
- Amennyiben az előzőekben felsorolt helyettesítések a tényleges fogyasztást nem kellően közelítik, úgy a Kapcsolódó Rendszerüzemeltető/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó
kalibrált mérésének adatai is figyelembe vehetők a meghibásodás időszaka alatt, ha teljesülnek a következő feltételek:
• a mérési adatok rendelkezésre állnak;
• a Kapcsolódó Rendszerüzemeltető/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó a mérési mérőrendszerei kalibrálási és eredő mérési bizonytalanság számítási bizonyítványainak másolatát átadja a Társaságnak és biztosítja előzetes bejelentés alapján a mérőrendszerek vizuális ellenőrzésének lehetőségét a Társaság képviselői számára;
• a Kapcsolódó Rendszerüzemeltető/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó a mérőrendszereinek előző havi mérési adatait a gázhónapot követő hónap 5. napjáig elektronikus formában átadja, az adatok összehasonlítása végett. A Felek az adatokat egyeztetik az elszámolandó mennyiségek meghatározása és véglegesítése érdekében.
• a Társaság és a Kapcsolódó Rendszerüzemeltető/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó mérései közötti eltérések nem nagyobbak 2 %-nál.
Abban az esetben, ha a Kapcsolódó Rendszerüzemeltetőnek/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználónak a saját mérése nem teljesíti a fenti feltételeket, a Felek a mérés nélkül átadott gázmennyiséget a rendelkezésre álló adatok felhasználásával közösen határozzák meg.
7.5 Leolvasási egyeztetés
A Társaság és a Kapcsolódó Rendszerüzemeltető/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó képviselői az átadás-átvételi mérőrendszerek mérési adatainak számítóműből való kiolvasása, és a gázminőség adatoknak a számítóművekben való átprogramozása érdekében – amennyiben a mérőkörök a gázminőségi adatok nem a helyszínen lévő kromatográfból, vagy az OTR-en keresztül automatikusan a 7.8.4. pont első és második bekezdése szerint kerülnek letöltésre a számítóműbe – a Társaság előírásaiban meghatározottak szerint rendszeres időközönként leolvasási körutakat tesznek.
A Társaság meghatározza a leolvasási körút helyszíneinek sorrendjét, valamint kezdő időpontját és legkésőbb a leolvasás napját megelőző munkanap 12.00-ig megküldi a Kapcsolódó Rendszerüzemeltető/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó kapcsolattartójának.
Amennyiben valamely körülmény miatt ettől a sorrendtől el kell térni, a Társaság területileg illetékes Földgázszállító Régiója megfelelő időben megküldi a Kapcsolódó
Rendszerüzemeltető/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó érintett területi egységének, valamint központjának a megváltozott leolvasási körút sorrendjét.
A fentiek helyszíni leolvasás alternatívájaként a Társaság és a Kapcsolódó rendszerüzemeltető megállapodhatnak, hogy a helyszíni leolvasás helyett távkiolvasás útján nyerik ki a szükséges elszámolási adatokat, amelyet a Társaság megküld a Kapcsolódó rendszerüzemeltető részére. A Társaság és a Kapcsolódó rendszerüzemeltető/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó a helyszínen vagy távkiolvasás útján biztosított adatokkal a
„Gázelszámolási alapadatok” táblázatban rögzíti a gázelszámoláshoz, illetve a gázmérőrendszer ellenőrzéséhez szükséges adatokat (számítómű és primer mérőelem számláló állások, átlagnyomás, átlaghőmérséklet, átlag kompresszibilitási tényező).
7.6 A havi gázmennyiség meghatározásának módja
7.6.1 Elszámolási adatok kiolvasása a számítóművekből
A Társaság a Kapcsolódó Rendszerüzemeltető/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó képviselőjének jelenlétében 7.5. pontban meghatározott időpontban elvégzi a számítóművek archív tárainak (órai és napi adatok az előző hónapra) és az előző havi gázmennyiséget mutató számlálóinak kiolvasását.
Az így keletkező adattáblák tartalmazzák a hónap minden napjára a napi mennyiségi elszámolási adatokat. Ezeket a feldolgozatlan adatokat a Kapcsolódó Rendszerüzemeltető/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó képviselője jogosult a helyszínről megfelelő adathordozón elvinni. Az adathordozón elvitt feldolgozatlan adatokat a Társaság azon számítóművek esetében, ahol távkiolvasás is lehetséges, elektronikus úton is megküldi a Kapcsolódó Rendszerüzemeltető/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó képviselője részére legkésőbb a leolvasás napját követő nap 12:00 óráig.
A Kapcsolódó Rendszerüzemeltető/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó számára adathordozón biztosított adatok köre:
- számítómű napi mennyiségi és minőségi adatokat tartalmazó tára,
- számítómű órás mennyiségi és minőségi adatokat tartalmazó tára.
- paraméterlista.
A Kapcsolódó Rendszerüzemeltető/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó kérésére soron kívüli számítómű kiolvasást a Társaság külön megállapodás alapján, a kiolvasással kapcsolatos költségeinek megtérítése esetén biztosít.
7.6.2 Havi elszámolandó gázmennyiség meghatározása
A mérőrendszerek helyszínén képzett napi mennyiség-elszámolási adataiból a kumulált napi értékek összegzésével kell képezni a havi gáz átadás-átvételi jegyzőkönyvbe kerülő gázmennyiség adatokat.
Ha valamely napi adat hiányzik vagy hibás, úgy az érintett napra manuális korrekciót kell alkalmazni, és a havi elszámolási mennyiséget ennek figyelembevételével kell képezni. Manuális korrekció esetén a Felek által aláírt jegyzőkönyvben, a Megállapodásban meghatározottak szerint kell rögzíteni.
A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a gázátadó állomás és a mérőkör megnevezését, a hiba, vagy a végzett művelet leírását, időtartamát, a hiányzó vagy hibás adat helyett meghatározott átadott-átvett mennyiséget, és annak meghatározási módját.
Amennyiben egy adott időszakra vonatkozóan a számítómű tár tartalma hibás, akkor erre az időszakra a gázelszámolási adatot a göngyölített belső számláló állásainak különbségéből kell képezni. Ha a számítóműből nem nyerhető ki információ, de a primer mérőelemnek (turbina, forgódugattyús mérő, ultrahangos mérő) van az üzemi állapotú térfogatot számláló számlálója, akkor e számláló növekménye alapján kell a gázmennyiséget meghatározni, az átlagos nyomás, hőmérséklet és kompressziós tényező figyelembevételével.
Minden havi gázmennyiség megállapításakor, illetve kiszámításakor el kell végezni a turbinaszámláló különbségének és az azzal közel azonos időben leolvasott számítómű, üzemi térfogat belső számlálója különbségének az összehasonlítását. Amennyiben a két érték közötti eltérés az 1%-ot meghaladja, ennek okát a Feleknek közösen ki kell vizsgálni, melynek eredményéről jegyzőkönyvet kell felvenni.
7.6.3 Havi elszámolás menete
Amennyiben a számítóművek tárából kiolvasott napi átvételi adatok összegzésével képzett havi normál térfogat mennyiségek – átadónként – megegyeznek a Társaság által megküldött átadás-átvételi jegyzőkönyveken szereplő átadónkénti értékekkel, a Kapcsolódó
Rendszerüzemeltető/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó köteles a jegyzőkönyveket aláírva visszaküldeni a Társaság területileg illetékes Földgázszállító Régió kapcsolattartójának, a jegyzőkönyv kézhezvételét követő 2 munkanapon belül.
Abban az esetben, ha az előző bekezdés szerinti havi mennyiségek között a Kapcsolódó Rendszerüzemeltető/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó eltérés(eke)t talál, vagy valamely betáplálási-kiadási pont vonatkozásában a számítómű adatok elemzése alapján kétségei merülnek fel a jegyzőkönyvben szereplő adatok helyességét illetően, akkor az(oka)t írásban jeleznie kell a Társaság felé, és törekednie kell az eltérés(ek) oká(i)nak tisztázására és a megegyezésre. Ha sikerül az eltérés(ek) oká(i)t tisztázni és megállapodni az elszámolandó mennyiségben, akkor a Kapcsolódó Rendszerüzemeltető/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó az előző bekezdésben leírtak szerint kell eljárnia. Az egyeztetés a Felek között legfeljebb 5 (öt) munkanapig tart.
Amennyiben a Kapcsolódó Rendszerüzemeltető/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó a havi elszámolandó mennyiséget az egyeztetést követően is vitatja, ebben az esetben jogosult az eltérés oká(i)nak hivatalos írásbeli indoklását kérni a Társaságtól. A Társaság köteles a kifogás kézhezvételét követő 8 (nyolc) munkanapon belül írásbeli indokolását megküldeni a Kapcsolódó Rendszerüzemeltetőnek/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználónak. Az eltérés(ek) okainak tisztázásáig a Kapcsolódó Rendszerüzemeltető/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó a vitatott mennyiség megjegyzésével köteles az érintett átadás-átvételi jegyzőkönyve(ke)t aláírni és visszaküldeni.
A Kapcsolódó Rendszerüzemeltető/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó jogosult azt is ellenőrizni, hogy a napi adatszolgáltatás során kapott adatok mennyivel térnek el a számítóművek tárából kiolvasott napi adatoktól. Amennyiben a két érték bármely nap tekintetében 10%-nál nagyobb mértékben tér el egymástól, ebben az esetben a Kapcsolódó Rendszerüzemeltető/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó jogosult az eltérés oká(i)nak hivatalos írásbeli indoklását kérni a Társaságtól.
7.7 Átvett aktuális havi gázmennyiség reklamációja
A jegyzőkönyvezést követő utólagos reklamáció az ÜKSZ-ben rögzítettek szerint történik.
7.8 Gázmennyiség-mérő rendszerek működése és vizsgálata
7.8.1 A mérőrendszerek működése
A földgáz mennyiségmérő rendszereinek és azok elemeinek működése, illetve vizsgálata, a gázminőségi jellemzők mérésére szolgáló műszerek működése, azok ellenőrzése, valamint a számítóművek gázminőségi programozása következő szabványok, előírások szerint történik.
Mérőperemes mérőrendszerek
MSZ EN ISO 5167-1, -2, -3, 4 Anyagáram-mérés nyomáskülönbség elvén működő eszközökkel kör keresztmetszetű csővezetékben, amelyet az áramló anyag teljes keresztmetszetében kitölt.
OMH HE 64 Hitelesítési előírás, Mérőperemes földgázmérő rendszerek.
Mérőturbinás, forgódugattyús és ultrahangos mérőrendszerek
MSZ EN 12261 Gázmérők, Turbinás gázmérők
MSZ EN 12480 Gázmérők, Forgódugattyús gázmérők
MSZ EN 12405 Gázmérők, Elektronikus gáztérfogat átszámító eszközök
ISO 17089 Anyagáram mérése zárt csővezetékben, Ultrahangos gázárammérők HE 2/2-2019 Ipari gázmérők (1.0 pontossági osztályú gázmérők)
HE 2/3-2019 Számítóegységek gázmérőkhöz
Mindegyik fajta mérőrendszerre vonatkozó előírások
MSZ ISO 13443 Szabványos referenciafeltételek
MSZ ISO 6974 Földgáz. Adott bizonytalanságú, gázkromatográfiás összetétel- meghatározás.
MSZ ISO 6976 Földgáz. A hőértékek, a sűrűség, a relatív sűrűség és a Wobbe-szám számítása a gázösszetételből
MSZ ISO 12213 Földgáz. Kompressziós tényező számítása ISO 5168 Mérési bizonytalanság számítása.
MSZ EN 1776 Gázellátó rendszerek. Földgázmérő állomások. Műszaki követelmények
7.8.2 A mérőrendszerek vizsgálata és vizsgálati dokumentációja
A Társaság a mérőrendszerek elemeinek használati etalonnal való ellenőrzését és a mérőrendszerek eredő bizonytalanságának meghatározását (továbbiakban: vizsgálat)
bármelyik, ilyen vizsgálat elvégzésére jogosult akkreditált kalibráló laboratóriummal végeztetheti. Ha az adott mérőeszköz kalibrálására nincs akkreditációval rendelkező szervezet, akkor egyéb az adott mérőeszköz kalibrálásában jártas szervezetnek kell végezni az ellenőrzést.
A mérőrendszerek és azok elemeinek vizsgálatát a következő gyakorisággal kell elvégezni.
Teljes mérőrendszer ellenőrzése
(eredő mérési bizonytalanság számítás) 5 évente*
Mérőturbina, forgódugattyús és ultrahangos mérő 5 évente**
Coriolis gázárammérő 5 évente
Mérőperemes mérőkamra 6 évente
Hőmérséklet érzékelő 5 évente
Számítómű 5 évente
Gázkromatográf automatikus kalibrálása: 1 naponta Membrános gázárammérők és kompakt számító egységek
- 6 m3/óra-nál nagyobb névleges méréshatárú 5 évente
- 6 m3/óra és annál kisebb névleges méréshatárú első hitelesítése 12 évente
- 6 m3/óra és annál kisebb névleges méréshatárú felújított 10 évente
Minden egyéb mérőrendszer elem
(távadó, mérőperem): 2 évente
* Vagy, ha a mérőrendszer bármely elemét eltérő metrológiai tulajdonságú elemre cserélik.
** Az ultrahangos gázárammérők kalibrálási bizonyítványának érvényessége a mérő diagnosztikai információinak és/vagy a nulla áramlás mellett elvégzett vizsgálatok eredményeinek alapján legfeljebb 10 évig meghosszabbítható
A mérőeszközök kalibrálása a lejárat évében december 31-ig érvényes.
A mérőrendszerek és azok elemeinek pontosságát a vizsgálati bizonyítványok tartalmazzák.
Az alkalmazott mérőturbinákat földgázzal, az üzemi nyomáshoz közeli nyomáson kell kalibrálni. A földgázzal végzett kalibrálás során kapott hibagörbe karakterisztikát be kell programozni a számítóművekbe. Ha földgázzal kalibrált turbina nem áll rendelkezésre, akkor ideiglenes megoldásként levegővel, atmoszferikus nyomáson kalibrált turbina is használható
a mérőrendszerekben. A levegős kalibrálás hibagörbe karakterisztikáját a számítóművekbe nem szabad beprogramozni. A Társaságnak törekednie kell az ilyen turbináknak a lehető legrövidebb időn belül földgázzal kalibrált turbinára való kicserélésére.
A Társaság átadja a Kapcsolódó Rendszerüzemeltetőnek/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználónak a Megállapodásban felsorolt betáplálási-kiadási pontjain alkalmazott mérőrendszerek méréstechnikai dokumentációinak másolatát a következő tartalommal:
- A primer elemek érvényes hitelesítési/vizsgálati/kalibrálási bizonyítványait
- A szekunder elemek hitelesítési/vizsgálati/kalibrálási bizonyítványait
- A mérőrendszerek vizsgálati/kalibrálási bizonyítványait
A mérőrendszer, illetve elemeinek cseréje vagy időszakos vizsgálata esetén Társaság az új hitelesítési/vizsgálati/kalibrálási bizonyítványok másolatát a kézhezvételtől számított 5 munkanapon belül megküldi a Kapcsolódó rendszerüzemeltető/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó részére.
A mérőrendszerek egyéb dokumentációját a Társaság a Kapcsolódó rendszerüzemeltető/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó kérésére a Társaság telephelyén betekintésre rendelkezésre bocsátja.
7.8.3 Nyomás és hőmérséklet hibahelyettesítő értékek a számítóművekben
A mérőrendszerek nyomás vagy hőmérséklet távadójának meghibásodása esetén a számítóművek automatikusan áttérnek a nyomás, illetve hőmérséklet bemenet hibahelyettesítő értékének használatára.
A számítóművekbe a nyomás és hőmérséklet hibahelyettesítő értékeként az adott mérőrendszerre vonatkozó, a Megállapodásban megadott nyomást és 15 ºC hőmérsékletet kell beprogramozni.
7.8.4 Gázminőség adatok a számítóművekben
A mennyiségmérés korrekciójára és az energiamennyiség számítására szolgáló gázminőség adatok forrása az átadóállomásokon üzemelő számítóművekbe a következő lehet:
a) Xxxxxx a betáplálási-kiadási pontokon, ahol kromatográf működik, lehetőség van arra, hogy a mért gázminőség adatok közvetlenül és folyamatosan átkerüljenek a számítóművekbe.
Kromatográf meghibásodás esetén a
- betáplálási pontokon az utolsó letöltött érvényes gázösszetétel adatokat használjuk egy meghatározott (20 óra) Time-out értékig, utána a Fix helyettesítő értékek kerülnek felhasználásra a számításokban
- kiadási pontokon a gázminőség letöltés forrás változtatása után az OTR rendszer tölti le a XXXXXX által számított teljes gázösszetételt tartalmazó gázminőség adatokat.
b) Azokon a kiadási pontokon, ahol nincs kromatográf, az OTR rendszer folyamatosnak tekinthető gyakorisággal (óránként) tölti le a számítóművekbe a XXXXXX által számított teljes gázösszetételt tartalmazó gázminőségi adatokat
c) Amennyiben a XXXXXX által számított gázminőségi adatok nem töltődnek át az OTR- be, akkor az OTR-ből az utolsó letöltött órás gázminőségi adatok töltődnek át a számítóművekbe.
d) Amennyiben az OTR-ből nem töltődnek át a gázminőségi adatok a számítóművekbe, akkor a számítóműben lévő utolsó érvényes letöltött gázminőségi adatokkal történik a gázmennyiség meghatározása.
Ha a számítómű alkalmas a letöltött gázminőség adatok archiválására, akkor a havi leolvasási körút alkalmával a Kapcsolódó Rendszerüzemeltető képviselője az archívumból kiolvasott gázösszetétel adatokat a többi számítóműből kiolvasott adattal együtt adathordozón elviheti. Ha a számítómű nem alkalmas a letöltött gázminőség adatok archiválására, akkor ezen adatokat az Üzletszabályzat szerinti adatszolgáltatási szerződés keretében tudja biztosítani a Társaság.
Minden számítóműnél olyan beállítást kell alkalmazni, hogy letöltési, kommunikációs hiba esetén az utoljára helyesen letöltött gázminőség adatot vegye figyelembe a számítómű a számításokhoz a Time-out értékig. S600+, Uniflow és Barflow számítóművek esetében 20 óra a Time-out időtartama és amennyiben ez alatt nem történik új gázösszetétel letöltés a számítóművekbe, akkor a türelmi idő letelte után a számítómű fix helyettesítő gázösszetétellel számol a következő letöltött adat megérkezéséig. TAU számítóműveknél az új gázminőség adatok letöltéséig folyamatosan az utolsó helyes gázösszetétel adattal számol a számítómű.
S600+, Uniflow és Barflow számítóműveknél a Time-out jelzés naplózásra kerül a számítóműben, így később visszakereshető mely időszakban képződtek a mennyiségi adatok a fix helyettesítő gázösszetétel alapján. Nem megfelelő adatletöltés esetén hibajelzést generálnak a számítóművek. A fix helyettesítő gázösszetételt a számítóműben a Társaság évente egyszer frissíti, a Kapcsolódó Rendszerüzemeltető képviselőjével egyeztetett időpontban, a gázév kezdetét megelőző hónapban.
7.8.5 A számítóművek adatvédelme
A Kapcsolódó rendszerüzemeltető/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó jogosult a Társaság elszámolási mérőrendszerein saját zárjelét elhelyezni.
Azokon a betáplálási-kiadási pontokon, ahol kulcsszóval védett számítómű üzemel, a programozáshoz szükséges kulcsszót - melyet csak a Kapcsolódó rendszerüzemeltető/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó ismer - a gázátadó állomás helyiségében lezárt borítékban kell elhelyezni.
A kulcsszót tartalmazó borítékot a Kapcsolódó rendszerüzemeltető/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó nélkül a Társaság csak havária esetén bonthatja fel, illetve akkor, ha az előzetes értesítés ellenére a Kapcsolódó rendszerüzemeltető/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó a beavatkozáson nem jelent meg. Ennek megtörténtét azonnal be kell jelenteni a Kapcsolódó rendszerüzemeltetőnek/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználónak.
7.8.6 A számítóművek egyes speciális beállításai
A számítóműveket úgy kell beállítani, hogy:
- a zavart integrált mennyiségeket a normál és a zavart számlálókban egyaránt összegezze;
- a mérőturbina hibagörbe korrekciója törtvonalas legyen;
- a légköri nyomáskorrekció abszolútnyomás távadó esetén 0, túlnyomástávadó esetén 1 bar legyen.
8. A földgáz minőségi jellemzői és azok mérése
A földgáz minőségi jellemzőinek meghatározása és azok mérése az ÜKSZ előírásainak megfelelően történik.
A minőségi jellemzők mérésére szolgáló műszerek telepítési helyét, az egyes műszerekhez hozzárendelt betáplálási-kiadási pontokat, meghibásodás esetén a műszerek helyettesítési rendjét, valamint a kiadási xxxxxx XXXXXX által számított minőségi paraméterek összerendelését a MER tartalmazza.
A mért minőségi jellemzőkből a mérőműszerekben órai és napi átlagértéket kell képezni. Az órai átlagokat legalább 15 (tizenöt) napig, a napi átlagokat legalább 60 (hatvan) napig a mérőműszerekben tárolni kell.
Az elszámolásban érintett mért, vagy számított átlagértékeket a Társaság az országos telemechanikai rendszerén (OTR) keresztül összegyűjti, és az ÜKSZ előírásainak megfelelően feldolgozza és archiválja.
9. Mennyiségi és minőségi adatok kifogásolása
Ha a Megállapodás mellékletét képező elszámolási, mérési vagy kereskedelmi jegyzőkönyv valamely adatát a Társaság vagy a Kapcsolódó rendszerüzemeltető/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó Rendszerhasználója, vagy maga a Kapcsolódó Rendszerüzemeltető/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó az adott betáplálási-kiadási pontra vonatkozóan kifogásolja, akkor a kifogást a jegyzőkönyvben kell feltüntetni. A jegyzőkönyv aláírása után a kifogást írásban kell bejelenteni. A Felek a vitatott adatokat 8 (nyolc) munkanapon belül megvizsgálják, és az eredmények alapján döntenek a kifogásolt adatról és annak esetleges korrekciójáról.
A korrekció alá vont időszak a hibás mérések igazolható időtartama. Ha a hibás mérés időtartama nem ismert, akkor a hibás mérés időtartamát a legutolsó jegyzőkönyvvel lezárt elszámolási időszak óta eltelt idő egészének kell tekinteni, kivéve abban az esetben, ha a hibás mérés utólag jut a Felek tudomására. Ebben az esetben a korrekciót a Felek külön megállapodás szerint rendezik.
Abban az esetben, amikor a reklamáció konkrét mennyiségi korrekciót kezdeményez, a reklamáló Fél köteles a mennyiségi korrekció kiszámítási módját, műszaki indokait a reklamációban feltüntetni.
10. Összevont hálózati pontok esetén a nominálás felosztása és üzemmód váltás során alkalmazandó szabályok
A betáplálási és kiadási pontok az ÜKSZ vonatkozó pontja szerinti összevonása esetén a Kapcsolódó Rendszerüzemeltetőnek az érintett összevont hálózati pontra leadott összesített (a Rendszerhasználók által együttesen leadott) nominálás felosztására az ÜKSZ vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
11. Allokálás a földgázszállító rendszer hálózati pontjaira
A hálózati ponto(ko)n az egyes Rendszerhasználók által a földgázszállító rendszerből vételezett gázmennyiség meghatározását az ÜKSZ vonatkozó fejezetében előírt módon kell végezni.
12. Adatszolgáltatás
Az elszámolással kapcsolatos napi adatforgalom az IP-n külön díjazás nélkül, az annak használatára vonatkozó, a Társasággal kötött külön szerződés (Informatikai Platform Felhasználói Megállapodás) alapján történik az ÜKSZ-ben és az Üzletszabályzatban meghatározott feltételek szerint.
A napon belüli (nem alapadat) adatszolgáltatást igény szerint a Felek külön szerződésben kezelik. A napon belüli allokációk elvégzéséhez szükséges órai adatokat az ÜKSZ vonatkozó pontjában rögzített határidőre a Kapcsolódó Rendszerüzemeltető/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó részére a Társaság külön díj felszámítása nélkül biztosítja.
A Kapcsolódó Rendszerüzemeltető/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó vállalja, hogy rögzíti, és naprakészen tartja az IP adminisztratív menüjében a kapcsolattartóit és azok helyetteseit (szerződéses, operatív, TMK felelős, automatikus üzenetek címzettje és korlátozás esetén értesítendő), valamint azok elérhetőségeit (e-mail, mobilszám, faxszám, cím).
13. A földgáz szagosítása
Az ÁSZF jelen pontjában foglaltak csak a földgázelosztói engedélyesekre és a közvetlen szállítóvezetéki felhasználókra vonatkoznak.
A Társaság a kiadási ponton a földgázt szagosítva adja át, az MSZ-ISO/TS 16922 szabványban előírtaknak megfelelő 2,0 és 2,5 közötti szagintenzitással.
Abban az esetben, ha a Kapcsolódó Rendszerüzemeltető a nem megfelelő szagszintről telefonon értesíti a Társaság területileg illetékes Földgázszállító Régióját, majd a bejelentést írásban is megerősíti, a Társaság köteles azonnal megvizsgálni, hogy az érintett szagosító egységnél az előírásoknak megfelelően történik-e a szagosító anyag beadagolása. E vizsgálat eredményéről és a megtett intézkedésekről haladéktalanul értesíti a Kapcsolódó Rendszerüzemeltetőt, melyet írásban is megerősít.
A központi szagosítással ellátott területen a Társaság akkor köteles azonnal megvizsgálni a szagosító rendszer működését, ha a nem megfelelő szagszintet az érintett Kapcsolódó Rendszerüzemeltető bármely kiadási pontja vonatkozásában jelenti.
Amennyiben a szagosítóanyag-adagoló berendezés üzemeltetése során meghibásodás, vagy egyéb ok miatt szagosító anyag kerül a környezetbe és ezt a Társaság területileg illetékes Földgázszállító Régiója észleli, haladéktalanul értesíti a Kapcsolódó Rendszerüzemeltetőt, amennyiben ennek hatása érintheti a Kapcsolódó Rendszerüzemeltetőt.
A kiadási ponthoz tartozó egyedi vagy központi szagosító egység típusát, helyét, a szagosító anyag beadagolási normáit a Megállapodás tartalmazza. A Megállapodásokban egyedileg meghatározott normákkal 2,3-2,4 szagintenzitás biztosítható.
14. A korlátozás elrendelése
A korlátozások elrendelése a földgázvételezés korlátozásáról, a földgáz biztonsági készlet felhasználásáról, valamint a földgázellátási válsághelyzet esetén szükséges egyéb intézkedésekről szóló 110/2020. (IV. 14.) Korm. rendelet szerint történik.
15. Üzemzavar és karbantartás miatti üzemszünet
A Társaság a földgázszállító rendszerén bekövetkezett – a földgáz átadását-átvételét, szagosítását vagy az elszámolási mérést befolyásoló – haváriákról, üzemzavarokról, azok észlelését követően haladéktalanul értesíti a Kapcsolódó Rendszerüzemeltetőt/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználót, amelyet később írásban is megerősít.
A Felek az illetékességi területükön bekövetkezett havária, üzemzavar esetén (ha kihatással van a gáz átadás-átvételére) – az esemény tudomására jutását követően a lehető leggyorsabban - betáplálási-kiadási pontonként tájékoztatják egymást. A karbantartás miatti üzemszünettel kapcsolatos kérdések szabályozása az ÜKSZ szerint történik.
Amennyiben a Társaság olyan jellegű hibát észlel, ami a Kapcsolódó Rendszerüzemeltető/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó rendszerén történt, akkor köteles arról azonnal tájékoztatni a Kapcsolódó Rendszerüzemeltetőt.
Üzemzavar, illetve előre nem láthatóan felmerülő karbantartási igény esetén a Felek a lehető legrövidebb idő belül értesítik egymást, amint a leállás szükségessége ismertté válik, és ebben az esetben is törekednek a gáz átadás-átvételének folytonosságát legkevésbé érintő megoldásra.
A kapcsolódó vezetékrendszert érintő leállással járó munkálatok esetében (amennyiben nem kell a szekunder oldali vezetékrendszert leüríteni) a Kapcsolódó Rendszerüzemeltető/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó megkeresi a Társaság területileg illetékes Földgázszállító Régióját és egyezteti a szükséges feladatokat.
A Társaság vezetékrendszerét érintő leállással járó munkálatok esetében a Társaság területileg illetékes Földgázszállító Régiója megkeresi a Kapcsolódó Rendszerüzemeltetőt/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználót, és egyezteti a szükséges feladatokat.
A Vhr. 94. §. (1.) bek. alapján a Társaság karbantartás miatt betáplálási-kiadási pontonként jogosult díjvisszatérítési és pótdíjfizetési kötelezettség nélkül évente egyszer, legfeljebb 48 óra időtartamú üzemszünetet tartani, vagy 120 óra időtartamú, a kapacitás legfeljebb 50%-os átmeneti csökkentésével járó karbantartást és fejlesztést végezni. Ezen esetben a Társaság köteles a tervezett leállásokat vagy a csökkentett kapacitások rendelkezésre állását internetes honlapján a munka megkezdése előtt legalább 15 nappal – tervszerű megelőző karbantartás esetén legalább 3 hónappal – korábban közzétenni, megadva annak időtartamát és időpontját
A Társaság a Kapcsolódó Rendszerüzemeltetőt/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználót érintő üzemszünetet vagy kapacitásváltozást okozó vezetékleállások ütemtervét egyezteti.
Egyeztetést követően a Társaság az éves karbantartási tervét minden év január 15-ig közzéteszi az internetes honlapján.
A Társaság jogosult a leállás időpontjainak megváltoztatására, ezt azonban annyival korábban kell megtennie, amennyi idő lehetővé teszi a Kapcsolódó Rendszerüzemeltető/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó technikai felkészülését az üzemszünetre. Ez az idő legalább 3 hónap.
A Kapcsolódó Rendszerüzemeltető/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó a tárgyévet követő karbantartási tervét legkésőbb minden év december 15-ig megküldi a Társaság részére. A közzétett karbantartási időpontok változtatására vonatkozóan a Kapcsolódó Rendszerüzemeltető/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó a következő határidőket köteles betartani: az eredeti időpont törléséről minimum 20 nappal, az új időpontról minimum 100 nappal korábban köteles a Társaságot tájékoztatni.
A gázátadó állomás primer oldali vezetékrendszerét érintő leállással járó munkálatok esetében a Társaság területileg illetékes Földgázszállító Régiója kapcsolatba lép a Kapcsolódó Rendszerüzemeltetővel/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználóval és egyezteti a szükséges feladatokat.
Amennyiben a Kapcsolódó Rendszerüzemeltető/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó igénye miatt szükséges a két rendszert összekötő vezetékszakasz lefúvatása, öblítése, feltöltése, úgy együttműködik a Társasággal és gondoskodik a szükséges gáz beszerzéséről, biztosítja az öblítéshez használt gáz fogadását, közreműködik a gázszolgáltatás helyreállításában.
Amennyiben a Kapcsolódó Rendszerüzemeltető/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó tudomására jut, hogy az általa üzemeltetett rendszeren és/vagy a rendszeréhez kapcsolódó felhasználóinál olyan üzemavar vagy havária következik be, amely befolyásolja a Társaság által üzemeltetett rendszer biztonságos üzemmenetét, valamint ha földgázminőséggel kapcsolatos észrevételek merülnek fel, akkor haladéktalanul értesíti a Társaság területileg illetékes Földgázszállító Régióját.
16. A Kapcsolódó Rendszerüzemeltető/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó képviselőjének a Társaság területére történő belépésére vonatkozó szabályok
A Társaság a területén elhelyezett, a Kapcsolódó Rendszerüzemeltető/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó tulajdonában és kezelésében lévő szerelvényekhez való hozzáférést a következők szerint biztosítja:
A Kapcsolódó Rendszerüzemeltetőnek/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználónak jeleznie kell a Megállapodásban rögzített módon, a Társaság területileg illetékes Földgázszállító Régiójánál az adott területre való belépésre vonatkozó szándékát, megküldve a Társaság területére belépő személyek belépéshez szükséges adatait. Ezt követően a Társaság intézkedik a belépés biztosításáról.
A Kapcsolódó Rendszerüzemeltető/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó képviselője jogosult az objektumba történő belépésre a Társaság képviselőjének jelenlétében.
17. A Megállapodás megszűnése
A Megállapodás megszűnik:
- Amennyiben a Társaság szállítási rendszerüzemeltetői működési engedélye bármely okból megszűnik az ezt kimondó jogerős határozat napján,
- Amennyiben a Kapcsolódó Rendszerüzemeltető engedélye bármely okból megszűnik az ezt kimondó jogerős határozat napján,
- A Xxxxx közös megegyezésével a Xxxxx által megállapított napon,
- Bármely Fél jogutód nélküli megszűnésével,
- Rendes felmondással,
- Vis maior esetén, a 20.2.-es pont szerint.
18. Rendes felmondás
A Megállapodást bármelyik Fél megszüntetheti indokolás nélküli rendes felmondással, 20 napos felmondási határidővel.
A felmondást írásban, a másik Félnek küldött tértivevényes levél útján lehet közölni. Amennyiben a másik Fél a tértivevényes levelet bármely okból nem veszi át, a levél kézbesítését – a kézbesítési cím helyességének ellenőrzése mellett - ismételten meg kell
kísérelni. A megismételt kézbesítés sikertelensége esetén a levél legkésőbb a megismételt feladástól számított 5 (öt) nap elteltével kézbesítettnek tekintendő.
A Megállapodás megszűnése esetén a Felek a megszűnés hatályának napjáig nyújtott szolgáltatást és szerződésszerű pénzbeli ellenértékét - beleértve a szerződésszegést és a következményeit is - kötelesek egymással szemben elszámolni.
19. Vitás kérdések rendezése, irányadó jog
19.1. Vitás kérdések rendezése
A Felek törekednek a vitás kérdések egymás közötti rendezésére. A Megállapodással kapcsolatos minden vitás kérdést a Felek békés úton kísérelnek meg megoldani. 30 napot meghaladó sikertelen egyeztetés esetén a békés úton nem rendezhető vitás kérdések eldöntését a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény általános hatásköri és illetékességi szabályai szerinti bírósághoz rendelik.
19.2. Irányadó jog
A Megállapodásra a magyar jog szabályai az irányadók.
Mindazokban a kérdésekben, amelyekről a Megállapodás nem rendelkezik, a jelen ÁSZF, valamint a Felek jogviszonyát szabályozó más jogszabályok különösen a GET a Vhr. és egyéb rendeletek, illetve az ÜKSZ, valamint a Ptk. rendelkezései az irányadóak.
20. Lehetetlenülés, Vis maior
20.1. Lehetetlenülés
A lehetetlenülés nem szünteti meg a Megállapodást, ha a lehetetlenülés okai ésszerű időben elháríthatók. A Felek az érdekkörükbe eső ok megszüntetésére kötelesek intézkedést tenni. Ha a lehetetlenülés oka a Megállapodás időszakán belül nem hárítható el, a Felek a Megállapodást szükség szerint módosítják.
Ha teljes körű gazdasági, jogi vagy fizikai lehetetlenülés következik be, és hatósági intézkedés alapján történik az ellátórendszer működtetése, a fél a lehetetlenülésre hivatkozva az együttműködést nem tagadhatja meg.
20.2. Vis maior
Nem minősül szerződésszegésnek, ha a Felek egyikének sem felróható okból (vis maior) a Felek bármelyike nem tudja teljesíteni a Megállapodásban foglalt kötelezettségeit. Vis maior körülménynek kell tekinteni azokat az előre nem látható és emberi erővel elháríthatatlan
körülményeket (pl.: háború, országos sztrájk, földrengés, árvíz, tűzvész, terrorcselekmény, stb.), amelyek nem függnek a Felek akaratától és közvetlenül akadályozzák az adott Felet a Megállapodás szerinti kötelezettségének teljesítésében.
Az a Fél, amelyiket a Vis maior érint:
- az adott helyzetben tőle elvárható módon köteles elkerülni, megelőzni, megszüntetni vagy enyhíteni a vis major esemény hatását, beleértve a szolgáltatások, termékek, berendezések és anyagok más forrásból történő beszerzését, és az indokolt összegek kifizetését;
- az adott helyzetben tőle elvárható módon köteles folytatni a Megállapodás teljesítését közvetlenül a vis maior esemény megszűnését követően; és
- a másik Fél indokolt kérésére, köteles tájékoztatni a másik Xxxxx a vis maior esemény jellegéről és okairól, a vis maior elkerülése, megszüntetése vagy enyhítése érdekében tett tevékenységeiről, és annak várható időtartamáról.
A Xxxxx ellentétes írásbeli megállapodásának hiányában a megállapodásos határidők a vis maior időtartamával arányosan meghosszabbodnak.
Amennyiben a vis maior időtartama a 30 napot meghaladja, a Felek kötelesek egyeztetést lefolytatni a Megállapodás jogszabályok szerint megengedett esetleges módosításáról. Amennyiben az ilyen egyeztetés 30 napon belül nem vezet eredményre, a Megállapodást bármelyik Fél felmondhatja, még abban az esetben is, ha az irányadó jog vagy a Megállapodás alapján a felmondásra egyébként nem jogosult, továbbá a Felek a lehetetlenülés szabályai szerint haladéktalanul lefolytatják a Megállapodás megszűnéséhez kapcsolódó elszámolást.
A fenyegető vis maiorról és a vis maior bekövetkezéséről, várható időtartamáról a Felek egymást haladéktalanul, írásban tájékoztatni kötelesek. A fenyegető vagy már bekövetkezett vis maiorról történő késedelmes tájékoztatásból származó kárért a késedelmes tájékoztatásért felelős Fél felel.
21. Jogutódlás
Amennyiben a Felek személyében jogutódlás következik be, úgy a jogutód gazdasági társaság a Hivatal által kiadott működési engedélyében meghatározott időponttól kezdődően (Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó esetén a Cégbíróság bejegyzésének hatályával) a Megállapodásban az érintett fél helyébe lép, valamennyi jog és kötelezettség vonatkozásában.
A jogutódlásról a Felek írásban kötelesek tájékoztatni egymást. A tájékoztatás elmaradása súlyos szerződésszegésnek minősül.
A Kapcsolódó rendszerüzemeltető/Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó a Megállapodás aláírásával elismeri, hogy a jelen általános szerződési feltételként megjelölt dokumentumot, annak teljes tartalmát megismerte, és azokat a Megállapodás részeként elfogadja.
22. Egyebek
Jognyilatkozatot érvényesen csak írásban lehet tenni. Szóban, ráutaló magatartással vagy hallgatással nem lehet a másik Fél felé érvényesen jognyilatkozatot tenni. A jognyilatkozat a másik Félhez történő megérkezéssel (kézbesítéssel) válik hatályossá.
Felek a Megállapodás teljesítése során kötelesek egymással együttműködni. Felek kötelesek egymást haladéktalanul írásban értesíteni a Megállapodás hatályba lépését követően bekövetkező, a Szerződés teljesítését érintő minden változásról. E kötelezettség elmulasztásából eredő mindennemű kár a mulasztó Felet terheli.
1. számú melléklet
A Közvetlen szállítóvezetéki felhasználókra vonatkozó speciális szabályok
1. Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó gázrendszerének vizsgálata
A Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó köteles a csatlakozását biztosító vezeték műszaki paramétereiről (tervezési nyomás, átmérő stb.) és/vagy annak módosításáról az FGSZ Zrt.-t tájékoztatni, szükség szerint egyeztetni.
1.1 Tervfelülvizsgálat
Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó az alábbi esetekben köteles a kiviteli terv műszaki biztonsági szempontú felülvizsgálatát kezdeményezni a vonatkozó jogszabályokban előírtaknak megfelelően az illetékes hatóság előtt:
- új rendszer csatlakozásakor;
- meglévő rendszer átalakítása vagy bővítése során.
A terv felülvizsgálat eredményéről – a műszaki biztonsági alkalmasságot tanúsító okirat mellékelésével - az FGSZ Zrt. felé nyilatkozni köteles.
Az építéshez, átalakításhoz, bővítéshez szükséges hatósági engedélyek és polgárjogi hozzájárulások beszerzése a kapcsolódó rendszer beruházójának, valamint a Közvetlen szállítóvezetéki felhasználónak a kötelezettsége.
1.2 Műszaki biztonsági ellenőrzés és nyomáspróba
A Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó csatlakozását biztosító vezeték és a belső földgázellátó rendszer (csatlakozóvezeték és felhasználói berendezés) kiviteli munkálatainak befejezését követően az elkészült létesítmény műszaki-biztonsági ellenőrzésének kezdeményezése a felhasználó kötelezettsége a vonatkozó jogszabályok szerint illetékes hatóság felé. Az ellenőrzés eredményéről az FGSZ Zrt. felé nyilatkozni köteles.
A nyomáspróbák sikeres végrehajtásáról a Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó, vagy megbízottja jegyzőkönyvet készít, melynek másolatát megküldi a Társaság képviselőjének.
Az építés során a nyomáspróbákkal nem vizsgálható bekötő/élőrekötő varratokat technológiai varratoknak kell tekinteni. A Közvetlen szállítóvezetéki felhasználónak, vagy megbízottjának a technológiai varratokon a 2. pont szerinti üzembe helyezést, gázbeadást követő nyomás alá helyezés után tömörségi ellenőrzést kell végeznie, a tömörségi ellenőrzésről pedig jegyzőkönyvet kell kiállítania.
2. Üzembe helyezés, gázbeadás
A Közvetlen szállítóvezetéki felhasználónak vagy megbízottjának a Társaságtól írásban kell kérnie a földgázbeadást új kapcsolódási pont kialakításánál, illetve a meglévő rendszer átalakításánál (amennyiben nyomásmentesíteni kell a rendszert) a gázbeadást megelőzően 8 nappal.
A gázbeadásra vonatkozó feltételek:
- a Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó műszaki biztonsági ellenőrzés és nyomáspróba eredményéről nyilatkozatok rendelkezésre állása,
- a felhasználói rendszer beruházójának beruházói nyilatkozata, mely tartalmazza, hogy a létesítmény kielégíti a műszaki-biztonsági előírásokat, üzemeltetésre alkalmas, a szükséges engedélyek rendelkezésre állnak, a gázbeadás feltételei adottak;
- a Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó nyilatkozata a létesítmény üzembe helyezhetőségéről;
- a Rendszerhasználó rendelkezzen az érintett betáplálási-kiadási pontra érvényes Rendszerhasználati Keretszerződéssel és a feltöltéshez szükséges mennyiséget az IP-n nominálja;
- a Közvetlen szállítóvezetéki felhasználó rendelkezzen az érintett technológiai rendszerére vonatkozóan az illetékes hatósági engedéllyel, amennyiben ez szükséges.