Alaptájékoztató

A Diákhitel Központ Zártkörően Mőködő Részvénytársaság

40.000.000.000,- Ft, azaz Negyvenmilliárd forint keretösszegő kötvényprogramjához

Program Szervező, Vezető Forgalmazó Kibocsátó jogi tanácsadója

Államadósság Kezelő Központ Gárdos, Füredi, Mosonyi, Zártkörően Mőködő Részvénytársaság Tomori Ügyvédi Iroda

Forgalmazók

Concorde Értékpapír Zrt.

Deutsche Bank AG Magyarországi Fióktelepe ERSTE Befektetési Zrt.

Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.

MKB Bank Zrt.

UniCredit Bank Hungary Zrt.

Budapest, 2012. február 13.

„A Kibocsátó nyomatékosan felhívja a Kötvényekbe befektetni szándékozók figyelmét arra, hogy a Kötvények forgalomba hozatala következtében a Kibocsátó hiteltartozásainak összege meghaladhatja saját tőkéjének összegét, így a kockázat a szokásostól eltér.”

I. TARTALOMJEGYZÉK

I. TARTALOMJEGYZÉK 1

II. ÖSSZEFOGLALÓ 2

III. KOCKÁZATI TÉNYEZŐK 8

IV. DEFINÍCIÓK ÉS RÖVIDÍTÉSEK 15

V. FELELŐSSÉGVÁLLALÓ NYILATKOZAT 20

VI. HIVATKOZÁSSAL BEÉPÍTÉSRE KERÜLŐ DOKUMENTUMOK JEGYZÉKE 21

VII. AZ ALAPTÁJÉKOZTATÓ KIBOCSÁTÓRA VONATKOZÓ RÉSZE 23

VIII. AZ ALAPTÁJÉKOZTATÓ KÖTVÉNYEKRE VONATKOZÓ RÉSZEI 37

IX. AZ ÁLLAMI KEZESSÉGRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK 64

FÜGGELÉKEK, MELLÉKLETEK 103

II. ÖSSZEFOGLALÓ

Az Összefoglaló az Alaptájékoztató kötelező bevezető része. Megalapozott befektetési döntést csak az Alaptájékoztató és a Végleges Feltételek egészének ismeretében lehet hozni. Ez fokozottan vonatkozik a Kibocsátó gazdasági helyzetének és a befektetés kockázatainak megismerésére.

A jelen Xxxxxxxxxxxxxxx tartalmáért a Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó egyetemlegesen felel.

Ha az Alaptájékoztatóban foglaltakkal kapcsolatban keresetindításra kerül sor, előfordulhat, hogy más államok nemzeti jogszabályai alapján a felperes befektetőnek kell viselnie a bírósági eljárást megelőzően az Alaptájékoztató fordításának költségeit. Az Összefoglaló tartalmáért felelősséget vállaló személyt, illetve az Összefoglaló fordítását végző személyt kártérítési felelősség terheli a befektetőknek okozott kárért abban az esetben, ha az Összefoglaló félrevezető, pontatlan, vagy nincs összhangban az Alaptájékoztató más elemeivel. A Kibocsátónak, illetve a Vezető Forgalmazónak az Alaptájékoztatóért való felelőssége nem állapítható meg kizárólag a jelen Összefoglaló alapján – ideértve annak bármely nyelvre lefordított változatát is –, kivéve, ha az Összefoglaló félrevezető, pontatlan vagy az Alaptájékoztatóban foglalt információnak nem megfelelő információt tartalmaz.

A Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó köteles haladéktalanul az Alaptájékoztató kiegészítését kezdeményezni, ha az engedély kiadása és a forgalomba hozatali eljárás lezárásának határideje, illetőleg a szabályozott piacon való kereskedés megkezdése között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a tudomására, amely az Alaptájékoztató kiegészítését indokolttá teszi.

A Kötvényprogram keretében történő forgalomba hozatalra megfelelően irányadó a Tpt. 33. §

(1) bekezdése, amely szerint, ha az Alaptájékoztató a forgalomba hozatali eljárás időtartama alatt, vagy a szabályozott piacon történő kereskedés megkezdése előtt kiegészítésre kerül, az a befektető, aki a kiegészítés közzététele előtt a Kötvényre aukciós vételi nyilatkozatot tett, jogosult nyilatkozata visszavonására, illetőleg a megállapodástól való elállásra. A befektető az elállási jogát a kiegészítés közzétételét követő 15 napon belül gyakorolhatja. A befektető elállása esetén a Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó egyetemlegesen köteles a befektetőnek az ügylettel kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni. A kiegészítés közzétételét követő 15 napos időtartam alatt az allokáció nem folytatható le.

A Kibocsátó nyomatékosan felhívja a Kötvényekbe befektetni szándékozók figyelmét arra, hogy a Kötvények forgalomba hozatala következtében a Kibocsátó hiteltartozásainak összege meghaladhatja saját tőkéjének összegét, így a kockázat a szokásostól eltér.

1. A KÖTVÉNYPROGRAM CÉLJA

A Kötvényprogram a Bizottság 809/2004. EK Rendelete, a Tpt., a Kötvényrendelet rendelkezéseinek, valamint Magyarország egyéb alkalmazandó jogszabályainak megfelelően a Kibocsátó által létrehozott kibocsátási program, melyhez készített Alaptájékoztató közzétételét a Felügyelet 2012. február 24. napján kelt PSZÁF KE-III-84/2012. számú határozatával engedélyezte.

A Kötvényprogram célja, hogy a Diákhitel Központ Zrt. (székhelye: 1027 Budapest, Csalogány u. 9-11.) a rá vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően a hallgatói hitelrendszer finanszírozását kötvények forgalomba hozatalán keresztül biztosítani tudja.

2. A KÖTVÉNYPROGRAM ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

A Diákhitel Központ Zrt., mint Kibocsátó a Kötvényprogram keretében kizárólag névre szóló, dematerializált kötvényeket értékesíthet, nyilvános forgalomba hozatali eljárások során.

A Kötvényprogram felállításával, az egyes forgalomba hozatalok szervezésével megbízott közremőködő az Államadósság Kezelő Központ Zártkörően Mőködő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁKK Zrt.), mint Vezető Forgalmazó.

A Kötvényprogram keretösszege 40.000.000.000,- Ft, azaz Negyvenmilliárd forint.

A Kötvényprogram időtartama a Hirdetmény közzétételének napjától 2012. december 31-ig tart.

A Kötvényprogram során minimum 1, maximum 10 éves futamidejő, fix vagy változó kamatozású Kötvények egy vagy több Sorozatban, és a sorozatokon belül több Részletben, forintban hozhatók forgalomba, aukciós eljárás útján az Alaptájékoztató és a vonatkozó Végleges Feltételek szerint.

A Kötvényprogram hatálya alatt forgalomba hozott Sorozatokba tartozó Kötvények a BÉT-re bevezetésre kerülnek. A Kötvényprogram keretében kibocsátásra kerülő Sorozatok mindegyikére a Forgalmazók közül Sorozatonként legalább 3 (három) Forgalmazó, a tőzsdei bevezetés napjától számított legalább 1 (egy) évig árjegyzési kötelezettséget vállal.

A Kibocsátó a jelen Xxxxxxxxxxxxxxxxxx kapcsolatosan a nyilvánosság felé tájékoztatásait a következőképpen teszi közzé:

a) a Hirdetményt a Kibocsátó xxx.xxxxxxxxx.xx és a Vezető Forgalmazó xxx.xxx.xx címő honlapján, a Napi Gazdaság címő lapban, továbbá a PSZÁF által hivatalosan kijelölt információtárolási rendszerként mőködtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx oldalon,

b) az Alaptájékoztatót és a Végleges Feltételeket a Kibocsátó xxx.xxxxxxxxx.xx és a Vezető Forgalmazó xxx.xxx.xx címő honlapján, továbbá a PSZÁF által hivatalosan kijelölt információtárolási rendszerként mőködtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx oldalon, továbbá a befektetők a Tpt. 34. § (7) bekezdése alapján kérhetik a Forgalmazóktól a nyomtatott Alaptájékoztató és a vonatkozó Végleges Feltételek ingyenes rendelkezésre bocsátását,

c) a rendszeres tájékoztatás (éves jelentés) és a rendkívüli tájékoztatás alá eső információkat a Kötvényprogram hatálya alatt a Kibocsátó xxx.xxxxxxxxx.xx és a Vezető Forgalmazó xxx.xxx.xx címő honlapján, továbbá a PSZÁF által hivatalosan kijelölt információtárolási rendszerként mőködtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx oldalon.

A fenti szabályozott információkat a Kibocsátó a 24/2008. (VIII. 15.) PM rendelet 4. §-ának rendelkezései szerint a Napi Gazdaság Online és a Magyar Távirati Iroda, mint honlappal rendelkező médiumok szerkesztőségeinek is megküldi.

A Diákhitel Központ Zrt. a rendkívüli tájékoztatás keretében haladéktalanul, de legkésőbb egy munkanapon belül tájékoztatja a nyilvánosságot minden, a Kötvény értékét vagy hozamát, illetve a Kibocsátó megítélését közvetlenül vagy közvetve érintő információról.

A BÉT által előírt közzétételek a BÉT xxx.xxx.xx címő honlapján keresztül történnek.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Kötvény nem minden befektető számára alkalmas befektetési céljai elérésére, ezért minden befektetőnek saját magának kell mérlegelnie a kötvény-befektetés kockázatait.

3. A KIBOCSÁTÓ

A Diákhitel Központ Zrt. szabályozási környezete, a Rendelet és egyéb alkalmazandó jogszabályok, fő tevékenysége

A Diákhitel Központ Zrt. zártkörő részvénytársasági formában mőködő gazdasági társaság. A hallgatói hitelrendszer mőködtetésére és a hallgatói hitelek folyósítására jött létre. Tevékenységére a hitelintézetekre vonatkozó szabályozás, a Hpt. rendelkezései nem terjednek ki. A Társaság jogállását, főbb feladatait a Kormányrendelet, a Gt., valamint az Áht. határozza meg.

A Diákhitel Központ Zrt. jogszabályban rögzített egyéb feladatai

A Társaság a fenti célok eléréséhez szükséges tevékenységeken kívül adatfeldolgozói és a Hpt.-ben meghatározott ügynöki tevékenységet is folytathat elsődleges célja és alapvető feladatai teljesítésének veszélyeztetése nélkül az adatvédelmi jogszabályok figyelembevételével és a tulajdonosi jogok gyakorlójának jóváhagyásával.

A Diákhitel Központ Zrt. ügyfeleiről azok hozzájárulása alapján nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a hitelfelvevő személyazonosító adatait, a szerződésre, annak teljesítésére, a célzott kamattámogatásra vonatkozó adatokat, információkat, továbbá azokat az adatokat, amelyek nyilvántartását jogszabály kötelezővé vagy lehetővé teszi. (A Diákhitel Központ Zrt. adatkezelése bejelentésre került az adatvédelmi biztos által vezetett adatvédelmi nyilvántartásba.)

Jogszabályban előírt garanciális szabályok a Diákhitel Központ Zrt.-re vonatkozóan

A Társaságra nem vonatkoznak a Hpt.-ben a hitelintézetekre előírt prudenciális szabályok, azonban az alább felsorolt, egyéb jogszabályokban foglalt garanciális jellegő rendelkezések biztosítják a Diákhitel Központ Zrt. és a hallgatói hitelrendszer zavartalan mőködését.

A Xxxxxxxxx Xxxxxxx Xxx. miniszteri engedélyhez kötött forrásszerzése

A Diákhitel Központ Zrt. éves finanszírozási tervét a 2012. évi költségvetési törvény 47. §-a alapján az államháztartásért felelős miniszter hagyja xxxx.

Xxxxxxxxx garantált források felhasználása

A Kormányrendelet értelmében a Diákhitel Központ Zrt. az államilag garantált forrásait kizárólag a hallgatói hitelek kihelyezésére, az állami kezességvállalással kibocsátott értékpapírok és egyéb, államilag garantált forrásbevonások alapján fennálló fizetési kötelezettségeinek teljesítésére, mőködési költségeinek fedezésére és a kibocsátott

értékpapírok és forrásbevonások alapján fennálló fizetési kötelezettségeinek teljesítésére használhatja fel.

Az Államadósság Kezelő Központ Zártkörően Mőködő Részvénytársaság szerepvállalása

A Kormányrendelet alapján a Diákhitel Központ Zrt. megbízta az Államadósság Kezelő Központ Zártkörően Mőködő Részvénytársaságot, hogy a hallgatói hitelrendszer finanszírozásához szükséges források biztosítása érdekében a pénz- és tőkepiacokon eljárjon, illetőleg az állam által garantált hitelek felvételének megszervezésében közremőködjön.

A Kormányrendelet alapján a Diákhitel Központ Zrt. által állami kezességvállalás mellett kibocsátásra kerülő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok mint pénzügyi eszközök elhelyezését az ÁKK Zrt. szervezi és a DK Zrt. részére a Bszt. 5. §-a (1) bekezdésének a)-b) és g) pontjaiban meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet végez, valamint a Bszt.

5. §-a (2) bekezdésének d) és g) pontjaiban meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújt.

A Nemzetgazdasági Minisztériumnak történő rendszeres adatszolgáltatás

A Kormányrendelet alapján a Társaság rendszeresen tájékoztatja a Nemzetgazdasági Minisztériumot a hallgatói hitelállományról, az igénybe vett forrásokról és törlesztésekről, illetve az állami kezesség érvényesítésének valószínőségéről.

A fizetési számla vezetése

Az Áht. 79. §-ának (2) bekezdése értelmében a Diákhitel Központ Zrt. a Magyar Államkincstárban köteles fizetési számláját vezetni, más hitelintézetnél forintban vezetett fizetési számlával – az általa foglalkoztatott személyek lakásépítésének, lakásvásárlásának munkáltatói támogatására szolgáló számla kivételével – nem rendelkezhet, átmenetileg szabad pénzeszközeit a Kincstár által értékesített, értékpapírszámlán, értékpapír-letéti számlán nyilvántartott állampapírok vásárlásával hasznosíthatja. A Kincstár a fenti tevékenysége és az általa nyújtott szolgáltatások után jutalékot, díjat számolhat fel, azonban kamatot a fizetési számla állománya után nem fizethet. A Kincstár jogosult az általa vezetett fizetési számlák megterhelésével továbbhárítani a pénzforgalmi szolgáltatások díját, továbbá jogszabályban meghatározott más esetben azokat megterhelni. A számlatulajdonosok devizaeszközei kezelésére a Kincstár devizaszámlát vezet. A Kincstár a devizaszámla vezetése során díjakat számolhat fel és kamatot fizethet. A Kincstár engedélyével kivételes esetben hitelintézetnél is vezethető devizaszámla.

A Diákhitel Központ Zrt. kiemelt pénzügyi információi

Az eszközök állományának alakulása adatok millió forintban

A tétel megnevezése	2001.12.31	2002.12.31	2003.12.31	2004.12.31	2005.12.31	2006.12.31	2007.12.31	2008.12.31	2009.12.31	2010.12.31	2011.06.30
A. Befektetett eszközök	5 567	26 030	51 725	78 401	102 936	127 960	148 529	167 551	187 703	204 758	231 293
B. Forgóeszközök	1 815	2 432	1 848	2 816	15 997	7 139	11 776	15 336	19 684	30 209	3 243
C. Aktív időbeli elhatárolások	525	363	1 508	3 870	3 996	4 549	4 557	5 827	4 818	2 274	7 562
Eszközök összesen	7 907	28 825	55 082	85 087	122 929	139 648	164 862	188 714	212 205	237 241	242 097

A források állományának alakulása adatok millió forintban

A tétel megnevezése	2001.12.31	2002.12.31	2003.12.31	2004.12.31	2005.12.31	2006.12.31	2007.12.31	2008.12.31	2009.12.31	2010.12.31	2011.06.30
D. Saját tőke	2 374	2 444	2 368	2 328	2 297	2 296	2 297	2 297	2 300	2 291	2 291
E. Céltartalékok	128	309	1 086	2 440	4 340	6 660	9 171	11 920	14 780	17 729	19 239
F. Kötelezettségek	5 329	25 204	50 905	75 932	111 180	126 983	150 066	170 934	191 132	210 848	215 321
G. Passzív időbeli elhatárolások	75	868	724	4 387	5 112	3 709	3 328	3 563	3 993	6 373	5 246
Források összesen	7 907	28 825	55 082	85 087	122 929	139 648	164 862	188 714	212 205	237 241	242 097

A mérleg szerinti eredmény alakulása adatok millió forintban

A tétel megnevezése	2001.12.31	2002.12.31	2003.12.31	2004.12.31	2005.12.31	2006.12.31	2007.12.31	2008.12.31	2009.12.31	2010.12.31	2011.06.30
A Üzemi tevékenység eredménye	-128	-51	-879	-1 386	-2 391	-3 830	-4 775	-4 671	-5 647	-5 138	-3 073
B. Pénzügyi mőveletek eredménye	2	177	797	1 322	2 337	3 805	4 751	4 654	5 652	5 135	3 076
C Szokásos vállalkozási eredmény	-126	126	-82	-64	-54	-25	-24	-17	5	-3	3
D. Rendkívüli eredmény	0	0	7	24	24	24	24	17	-1	-6	-3
E. Adózás előtti eredmény	-126	126	-76	-40	-30	-1	0	0	4	-9	0
F. Adózott eredmény	-126	70	-76	-40	-30	-1	0	0	3	-9	0
G. Mérleg szerinti eredmény	-126	70	-76	-40	-30	-1	0	0	3	-9	0

4. A KEZESSÉG

A 2012. évi költségvetési törvény 47. §-a értelmében a Magyar Állam készfizető kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, kölcsöneiből és kötvénykibocsátásaiból erednek.

Az állami kezességvállalásért a Diákhitel Központ Zrt.-nek kezességvállalási díjat nem kell fizetnie.

5. KOCKÁZATI TÉNYEZŐK

A kockázati tényezőket a jelen Alaptájékoztató III. fejezete részletesen ismerteti. Ezek közül kiemelésre kerülnek a következők:

A Kibocsátó részvénykönyv szerinti tulajdonosa a Magyar Állam, a tulajdonosi jogokat pedig az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. gyakorolja.

A forrásbevonás lehetőségeit kedvezően befolyásolja a Magyar Államnak a 2012. évi költségvetési törvény 47. §-a alapján történő készfizető kezességvállalása a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeire, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. Mivel azonban a hatályos szabályok szerint a nem hitelszerződés alapján vállalt jogszabályi készfizető kezességvállalások beváltásának érvényesítési határidejére vonatkozó szabályozás nem egyértelmű, a Kötvénytulajdonosoknak az állami készfizető kezesség esetleges beváltása esetén hangsúlyozottan ügyelniük kell a Kötvényeken alapuló fizetési kötelezettségek esedékességét követő 180 napon belüli, a Magyar Állammal szembeni igényérvényesítésre. Tekintettel arra, hogy az állami kezességvállalás jogszabályi hátterét biztosító Áht. vonatkozó része 2012. január 1-jével lépett hatályba, és felhatalmazta a Kormányt arra, hogy rendeletben állapítsa meg az állami kezesség vállalásának, módosításának, beváltásának, nyilvántartásának eljárási és részletszabályait, nem zárható ki, hogy a fenti szabályokban változás áll be.

A Kötvények másodlagos piacán a jelen piaci körülmények között, az árjegyzéssel együtt is alacsony likviditás jellemző, emiatt lehetséges, hogy a befektető a lejárat előtt csak árfolyamveszteséggel tudja a Kötvényét értékesíteni. Nem adható biztosíték a Kötvények likviditását illetően; az árjegyzéstől eltekintve sem a Kibocsátó, sem a Forgalmazók nem kötelesek ajánlatot tenni a Kötvények vissza-, illetve megvásárlására.

A Kötvények forgalomba hozatala következtében a Diákhitel Központ Zrt. hiteltartozásainak összege meghaladhatja a saját tőkéjének összegét.

Mindezek mellett a Diákhitel Központ Zrt. által működtetett hallgatói hitelrendszer finanszírozása során többféle egyéb kockázat is felmerül: a kamat-, árfolyam-, megújítási és likviditási kockázatokat a Társaság kockázatkezelési és likviditásmenedzsment tevékenységeinek keretében igyekszik hatékonyan kezelni. Ezen általános piaci kockázatokon, valamint a jelen Alaptájékoztatóban bemutatásra kerülő – a Kötvényekből adódó kötelezettségek visszafizetésére érdemi befolyással nem bíró – operatív kockázatokon felül a Kötvények árazásával és értékelésével kapcsolatos egyéb kockázati tényező nem merül fel.

A 2011. év végén elfogadott új nemzeti Felsőoktatási törvény szerint átalakuló felsőoktatás- finanszírozással kapcsolatban 2012. őszétől várható a hallgatói hitelrendszer bővítése is. Ennek részletei, illetve hatásai a jelen Alaptájékoztató készítésekor még nem becsülhetők meg. A hallgatói hitelrendszer hosszú távú stabilitása azonban továbbra is minden döntés előtt a legfontosabb szempont.

A felsőoktatásban 2012 őszétől felmenő rendszerben bevezetendő új finanszírozási formákhoz illeszkedően a Diákhitel Központ Zrt. alapvetően kétféle hitelterméket fog nyújtani: a szabad felhasználású, a felsőoktatásban való részvételhez kapcsolódó megélhetési költségek finanszírozását célzó Diákhitel terméket, és a teljes vagy részleges képzési önköltséget fizető hallgatók számára rendelkezésre álló Xxxxxxxxx XX. terméket Az önfinanszírozó, jövedelemarányos törlesztésű hitelmodell alapvetően nem változik, azonban a Diákhitel II termékhez a költségvetés általános kamattámogatást nyújt, az ügyfelek által fizetendő kamat fix 2% lesz. A hitelrendszer a fentiek alapján két elkülönülő kockázatközösséggel működik tovább, nyereségcél nélkül, de önfinanszírozó módon, mely alapján az állami készfizető kezességvállalás melletti piaci finanszírozásra támaszkodik.. Jelenleg üzleti kockázat abból adódik, hogy a felsőoktatás finanszírozásának és keretszámainak 2012. évi jelentős átalakításával a hallgatói hitelek iránti kereslet, s így a piaci finanszírozási igény az első évben csak nagy bizonytalansággal becsülhető. Az új Diákhitel II termék törlesztése 3-5 éven belül kezdődik, így a visszafizetési hajlandóságról addig szintén csak becslésekkel lehet élni. Jelentős eltérés azonban a korábbiaktól, hogy az ügyfeleknek járó általános állami kamattámogatás már a folyósítás napjától folyamatosan érkezik a Társasághoz így csökkentve a hallgatók végzéskori eladósodottságának mértékét és a folyamatos cash-flow-val mérsékelve a rendszer külső finanszírozási igényét.

Mivel az utóbbi egy év során a megalkotásra került Alaptörvény alapján alapvető jogintézmények kerültek és a továbbiakban is kerülhetnek módosításra, a kibocsátáskor hatályos jogszabályoknak a Kötvény futamideje alatti módosítása, illetve azok helyett új jogszabályok hatályba lépése nem zárható ki. Különösen igaz ez az államháztartással kapcsolatos jogszabályokra, amelyek közül az alapvető rendelkezések elfogadására a 2011. év végén került sor, míg a végrehajtást szolgáló rendeletek a Kötvény kibocsátását követően várhatók.

Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a jogszabályok jelentős része rövid felkészülési időt biztosítva lép hatályba.

III. KOCKÁZATI TÉNYEZŐK

Az Alaptájékoztató e fejezetének célja, hogy a Társaság Kötvényeibe történő befektetés kockázatairól hiteles képet nyújtson.

1. A KÖTVÉNYEKRE VONATKOZÓ KOCKÁZATI TÉNYEZŐK

1.1. A Kötvényekbe történő befektetés kockázata

A Kötvényekbe történő befektetés során minden befektetőnek magának kell mérlegelnie, hogy a Kötvény mint pénzügyi eszköz megfelelő-e a számára.

1.2. Piaci kockázat

Amennyiben egy adott befektető a Kötvényeit lejárat előtt értékesíti, akkor az addig eltelt futamidő alatt történő hozammozgások függvényében a Kötvényeken árfolyam-különbözet (nyereség, vagy veszteség) keletkezhet.

1.3. Likviditási kockázat

A Kötvények másodlagos piacán a jelen piaci körülmények között, az árjegyzéssel együtt is alacsony likviditás jellemző, emiatt lehetséges, hogy a befektető a lejárat előtt csak árfolyamveszteséggel tudja a Kötvényét értékesíteni. Nem adható biztosíték a Kötvények likviditását illetően. Sem a Kibocsátó, sem a Forgalmazók nem kötelesek ajánlatot tenni a Kötvények vissza, illetve megvásárlására.

1.4. Az aukciós eljárás kockázata

Az aukciós eljárás szabályai miatt nincs biztosíték arra, hogy a befektető benyújtott ajánlata elfogadásra kerül.

A fentiek mellett a Kibocsátó az aukcióra beérkezett ajánlatok függvényében – a Kibocsátó számára kedvezőtlen, az aukció lezárásának időpontjáig bekövetkező piaci események, változások, így különösen az állampapírpiaci hozamok legalább 50 (ötven) Bázispontos elmozdulása esetén – jogosult az aukciós eladási ajánlatától elállni.

2. A KIBOCSÁTÓRA VONATKOZÓ KOCKÁZATI TÉNYEZŐK

2.1. A Társaság jogi szabályozásában rejlő kockázat

A Társaság működésének feltételrendszerét nem törvényi szinten szabályozták, így a működési feltételeit szabályozó jogszabály szintje – kormányrendelet – módot ad a Társaság üzleti tevékenységének közvetlen befolyásolására. A Társaság gazdálkodásának jogi szabályozása – mivel nem tartozik a Hpt. hatálya alá – nincs összhangban a Társaság által végzett üzleti tevékenységgel.

2.2. Tulajdonosi kockázat

A Kibocsátó részvénykönyv szerinti tulajdonosa a Magyar Állam. A Magyar Állam képviseletében a tulajdonosi jogokat 2010. június 17-étől az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (székhely: 1051 Budapest, Nádor u. 31.) gyakorolja.

A tulajdonosi jogok gyakorlása során az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. jár el. A fentiek szerinti tulajdonlás következményeként nincs olyan, a Magyar Államtól független piaci szereplő, aki tulajdonosi kockázatot jelenthetne a Kibocsátó vonatkozásában.

2.3. A Társaságnak a Kötvénykibocsátásból eredő kockázata

A Kötvények forgalomba hozatala következtében a Kibocsátó hiteltartozásainak összege meghaladhatja a saját tőkéjének összegét.

2.4. A Társaság finanszírozási kockázatai

A Társaság finanszírozási igényét tekintve két tendencia mutatkozik. Az ügyfelektől befolyó összegek éves szinten az új folyósítások egyre magasabb hányadát képesek fedezni, így az alaptevékenység finanszírozási igénye csökken. Ezzel párhuzamosan egyre több azon hónapoknak a száma, amikor a Társaság nettó megtakarító, így a jelenleg rendelkezésre álló korlátozott befektetési lehetőségek egyre nagyobb szerephez jutnak. Nettó finanszírozási igény így jellemzően a tanulmányi félévek első folyósítási hónapjaiban, illetve az adósságmegújítások kapcsán, azaz évente 3-4 alkalommal keletkezik. Mivel azonban a kizárólag az alaptevékenységből származó bevételek az elkövetkező 5-10 éves időtávon belül előreláthatóan nem nyújtanak fedezetet a Társaság hitelfelvételből és kötvénykibocsátásból származó kötelezettségeinek teljesítésére, ezért a lejáró hitelek és kötvények törlesztése, megújítása csak újabb források bevonásával finanszírozható. A Társaság finanszírozásában tehát számolni kell a megújítási kockázattal, amely a lejáró hitelek és kötvények visszafizetéséhez szükséges források hozzáférhetőségében rejlik. Az újonnan elfogadott Felsőoktatási törvény szerint átalakuló felsőoktatás-finanszírozással kapcsolatban 2012. őszétől várható a hallgatói hitelrendszer bővítése is, amelynek hatásai a jelen Alaptájékoztató készítésekor még nem becsülhetők. A hallgatói hitelrendszer hosszú távú stabilitása azonban továbbra is minden döntés előtt a legfontosabb szempont. A források bekerülési költségét, illetve rendelkezésre állását továbbra is kedvezően befolyásolja a Társaság kötelezettségeire a Magyar Állam által vállalt készfizető kezességvállalás, amely a későbbiekben részletes elemzésre kerül.

A 2003. januárjától megindult hallgatói hiteltörlesztésekből származó bevételek miatt a Társaságnak folyamatosan növekvő pénzáramlással kell számolnia, ami a likviditáskezelés növekvő szerepét vetíti előre a szabad pénzeszközök kezelése tekintetében. A Diákhitel Központ Zrt. 2001. júliusa óta az államháztartási jogszabályok szerint kizárólag a Magyar Államkincstárnál vezetheti pénzforgalmi/fizetési számláit, illetve szabad pénzeszközeit a Kincstár hálózatában, a Kincstár által a piaci kondíciókhoz képest kedvezőtlen lakossági feltételekkel értékesített állampapírok vásárlásával hasznosíthatja. A piaci feltételek hiánya és a befektetési lehetőségek korlátozott köre a Társaság számára olyan elmaradt hozam kockázatát jelenti, amellyel a nyújtott diákhitelek költsége alacsonyabb lehetne. A Kincstárnál vezetett számlák kedvezőtlen kondíciói mellett a Magyar Államkincstár egyelőre nem rendelkezik olyan hozzáadott értékű szolgáltatással sem, amely szükséges lenne a pénzügyi műveletek hatékony lebonyolításához. Ezen feltételek ismeretében a Társaság a

szokásos vállalati gyakorlattól eltérően az utalásait nagyobb likviditási tartalék tartása mellett és az átlagosnál hosszabb tranzakciós idővel bonyolítja le. Mindezek ellenére ezen finanszírozáshoz kapcsolódó működési kockázatok nem befolyásolják a Kibocsátó azon képességét, hogy teljesítse a befektetőkkel szemben a Kötvényekből eredő kötelezettségeit.

2.5. A Társaság mőködési kockázatai

Az elmúlt időszakban a Társaság a hallgatói hitel iránti kereslet csökkenésével szembesült. A kereslet csökkenése nem veszélyezteti a kockázatközösség stabilitását, és az elsősorban a gazdasági válság miatt a hitelekkel szembeni negatív attitűddel magyarázható.

A beszedési tevékenység hatékonysága lényegesen befolyásolja az alaptevékenységből származó bevételek nagyságát és a hallgatói hitelrendszer hosszú távú stabil és önfenntartó működését. A hallgatói hitelek visszafizetési hajlandóságának megítélésére vonatkozóan jelenleg már 9 naptári év adatai állnak rendelkezésre. Ezek – és a külső, független aktuárius által működtetetett kockázati modell – azt mutatják, hogy a hallgatói hitelrendszer ügyfeleinek, mint egységes kockázatközösségnek a hitelkockázata leginkább az adóhatóság által végzett beszedési tevékenység hatékonyságára érzékeny. Erre pedig a Társaság közvetlen hatással nem bír. A jelenlegi gazdasági válság által előidézett folyamatok a visszafizetés terén sem jelezhetők pontosan előre az elmúlt 10 év adatai alapján, így az kockázatot jelent a működés szempontjából. A hatékonyabb beszedési tevékenység érdekében a Társaság új, az esetlegesen sikertelen adóhatósági behajtási folyamatot követő módszerként vezette be a fizetési meghagyásos eljárások alkalmazását, melynek hatékonyságáról minimum egy évi működés tapasztalatát követően lehet meggyőződni. Mindazonáltal a hallgatói hitelrendszer jelenleg még nem teljes mértékben önfinanszírozó, azaz folyamatosan külső forrásokat vesz igénybe, azonban a 2011-es évben a folyósításokat meghaladó összegű befizetés érkezett be a törlesztő ügyfelektől. Így a visszafizetések esetleges átmeneti visszaesése nem befolyásolja a jelen Kötvények visszafizetési lehetőségét.

A 2011. év végén elfogadott új Felsőoktatási törvény 2012. őszétől átalakítja felsőoktatás finanszírozását. A Felsőoktatási törvényben foglaltak szerint a hallgatói hitelrendszer várhatóan átalakításra, bővítésre kerül abban a tekintetben, hogy a jogosultak hiteligényét a Társaság kielégíthesse. Ezt azonban továbbra is a hosszú távú stabil és önfenntartó működés szem előtt tartásával kell megvalósítani. A 2012. őszétől felvehető hallgatói hitelek részletes feltételei a jelen Alaptájékoztató összeállítása idején még nem ismertek. A rendszernek az új felsőoktatás-finanszírozási koncepcióhoz való igazítására rendelkezésre álló rövid idő azonban működési kockázatot jelenthet, amelyet a Társaság a javasolt változtatások megvalósíthatóságának vizsgálatánál kiemelt szempontként vesz figyelembe.

A magyar hallgatói hitelrendszer a 2012 augusztusától és szeptemberétől hatályba lépő új jogi szabályozással jelentősen átalakul, kibővül. A magyar felsőoktatásban 2012 őszétől felmenő rendszerben bevezetendő új finanszírozási formákhoz illeszkedően a Diákhitel Központ Zrt. alapvetően kétféle hitelterméket fog nyújtani, melyek elsősorban felhasználási céljukban térnek el egymástól. Továbbra is általánosan elérhető marad a szabad felhasználású, alapvetően a felsőoktatásban való részvételhez kapcsolódó megélhetési költségek finanszírozását célzó Diákhitel termék. Ezen túl a teljes, vagy részleges képzési önköltséget fizető hallgatók számára rendelkezésre áll majd a Diákhitel II. termék, amely kizárólag a felsőoktatási intézmény számára engedményezhető a hallgató által fizetendő önköltség fedezetéül. Az önfinanszírozó, jövedelemarányos törlesztésű hitelmodell alapvetően nem változik, azonban a Xxxxxxxxx XX termékhez a költségvetés általános kamattámogatást nyújt, az

ügyfelek által fizetendő kamat fix 2% lesz. A hitelrendszer a fentiek alapján elkülönülő két kockázatközösséggel működik tovább, az eddigieknek megfelelően nyereségcél nélkül, de önfinanszírozó módon, mely alapján az állami készfizető kezességvállalás melletti piaci finanszírozásra támaszkodik. A rendszer továbbra is külső független szakértők által működtetett és auditált hitelkockázati modell alapján kerül paraméterezésre (kockázati kamatprémium, céltartalékolás, kötelező törlesztési hányadok), a hosszútávon stabil, önfenntartó működés szem előtt tartásával. Jelenleg üzleti kockázat abból adódik, hogy a felsőoktatás finanszírozásának és keretszámainak 2012. évi jelentős átalakításával a hallgatói hitelek iránti kereslet, s így a piaci finanszírozási igény az első évben csak nagy bizonytalansággal becsülhető. Az új Diákhitel II termék törlesztése 3-5 éven belül indul majd, így a visszafizetési hajlandóságról addig szintén csak becslésekkel lehet élni. Jelentős eltérés azonban a korábbiaktól, hogy az ügyfeleknek járó általános állami kamattámogatás már a folyósítás napjától folyamatosan érkezik a Társasághoz így csökkentve a hallgatók végzéskori eladósodottságának mértékét és a folyamatos cash-flow-val mérsékelve a rendszer külső finanszírozási igényét.

3. A KIBOCSÁTÁSRA KERÜLŐ KÖTVÉNYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLAMI KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁSSAL KAPCSOLATOS KOCKÁZATOK

A jelen Alaptájékoztató alapján eszközölt Kibocsátások jogi biztosítékát a 2012. évi költségvetési törvény 47. §-ában foglalt, törvényen alapuló állami készfizető kezesség jelenti. Ennek értelmében a Magyar Állam készfizető kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. A vállalt kezesség után a Diákhitel Központ Zrt.-nek kezességvállalási díjat nem kell fizetnie. A 2012. évi költségvetési törvényben biztosított állami kezességvállalás az Áht. vonatkozó rendelkezései értelmében jogszabályi állami kezességnek minősül, amely nem jár egyedi kezességvállalási szerződés megkötésével, a jogszabályban meghatározott feltételek bekövetkezése esetén szerződéskötés vagy nyilatkozat kibocsátása nélkül beálló állami kezességet jelent.

A Társaság meghatározott kötelezettségeinek biztosítékául szolgáló állami készfizető kezesség ténye a 2001. évtől kezdődően minden év költségvetési törvényének része.

A 2012. évi költségvetési törvény összegszerűen nem határozza meg a kezességvállalás mértékét. A 2012. évi költségvetési törvény 47. §-a és a Kormányrendelet 25. §-a azonban rögzíti, hogy az állami kezesség csak

(i) a Kibocsátónak a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, illetve a Kötvénykibocsátásaiból eredő azon fizetési kötelezettségére terjed ki,

(ii) amely Kötvénykibocsátásokkal összefüggésben a Kormányrendelet alapján a Kibocsátó által állami kezességvállalás mellett kibocsátásra kerülő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok mint pénzügyi eszközök elhelyezését az ÁKK Zrt. szervezi, továbbá

(iii) amennyiben a Kötvény kibocsátását is magába foglaló éves finanszírozási tervet az államháztartásért felelős miniszter előzetesen jóváhagyta.

Bár az Áht. 92. § (8) bekezdése alapján hitelviszonyon alapuló jogviszonyhoz kapcsolódó jogszabályi állami kezesség feltétele a jogszabályi állami kezességen túlmenően az alapügylet

tőkeösszege felének megfelelő fedezet hitelező általi előírása, a 2012. évi költségvetési törvény 47.§ (2) bekezdése ez alól az előírás alól a Társaság számára felmentést ad: a Társaságnak a Kötvényekből eredő kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességen túl a hitelező (kötvénytulajdonos) további biztosíték előírására nem köteles.

Amennyiben a fenti feltételek egyidejűleg nem állnak fenn, akkor a Magyar Állam kezesi kötelezettségének fennállása vitathatóvá válik.

Készfizető kezesség esetén a Ptk. alapján a jogosult az alábbiak szerint választhat:

– igényét csak a főkötelezettel szemben érvényesíti,

– igényét csak a készfizető kezessel szemben érvényesíti,

– igényét mind a főkötelezettel, mind a készfizető kezessel szemben érvényesíti és egyetemleges marasztalásukat kéri,

– mind a főkötelezettet, mind a készfizető kezest perli, de a készfizető kezes marasztalását kevesebb összegre kéri, mint amelyre a kezességi szerződés alapján jogosult lenne.

A fenti esetek közül a jogosult számára az a legcélszerűbb, ha a főkötelezett és a készfizető kezes egyetemleges marasztalását kéri. A jogerős marasztaló ítélet megléte esetén is döntési joga van, kivel szemben kéri a végrehajtást. A perköltség és a végrehajtási költségek viselése tekintetében a Ptk. 273. § (2) bekezdésében foglaltak a készfizető kezesre is irányadóak.

Mindezeknek megfelelően a Kibocsátó teljesítésének elmaradása esetén, a készfizető kezesség alapján a Kötvénytulajdonos választhat, hogy a követelését kizárólag a Kibocsátóval szemben, vagy kizárólag a Magyar Állammal szemben, vagy mind a Kibocsátóval, mind a Magyar Állammal szemben érvényesíti, és azok egyetemleges marasztalását kéri. A Kormányrendelet alapján a Kibocsátó rendszeresen köteles tájékoztatni a Nemzetgazdasági Minisztériumot az állami kezesség érvényesítésének valószínűségéről.

Amennyiben a szerződésszegés alapján a kezes fizetési kötelezettsége bíróság által jogerősen megállapítást nyer, a kezest nem mentesítik a fizetési kötelezettség teljesítése alól azok a költségvetésre vonatkozó általános jellegű előírások, amelyek szerint a költségvetés végrehajtása során a kifizetések csak a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig rendelhetők el, illetve az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettség-vállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható. A Magyar Állammal szembeni végrehajtás részletes szabályainak hiánya azonban még a jogerős bírósági határozat ellenére is bizonytalanná teheti az állami teljesítés kikényszeríthetőségét. A fizetésre kötelezés ténye ugyanis ebben az esetben önmagában még nem jelenti a tényleges fizetés kikényszeríthetőségét.

A jogszabályi állami kezesség előkészítését, illetve beváltásának rendjét a 110/2006. (V. 5.) Kormányrendelet szabályozza. Eszerint – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a jogszabályi kezességvállalásból származó beváltás várható időpontjáról, illetve

a beváltás mértékéről – ide nem értve az egyedi, egyenként 2 millió forint értékhatár alatti beváltásokat – a jogszabályt elsőhelyi felelősséggel előterjesztő illetékes miniszter (ha ez nem az államháztartásért felelős miniszter) a kezest a várható beváltást megelőzően legalább

15 naptári nappal, előre nem látható esetben a beváltást indokló körülmények bekövetkezésével egyidejűleg, vagy a beváltásról való tudomásszerzésről haladéktalanul értesíteni köteles. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a jogszabályi kezességvállalásból származó beváltás esetén a jogosult Kötvénytulajdonos a jogszabályban meghatározott feltételek szerint – a 110/2006. (V. 5.) Kormányrendelet 11. számú mellékletében szereplő igénylőlap felhasználásával – érvényesítheti az állami kezességvállalásból eredő jogait az állami adóhatóságnál. Az állami készfizető kezesség beváltását a jogosult Kötvénytulajdonos a Kötvény kibocsátásakor hatályos szabályok alapján a 10032000-01907003 NAV Állami kezességbeváltás folyósítási számlával szemben kezdeményezheti.

A 110/2006. (V.5.) Kormányrendelet 8/C. § (2) bekezdése a 2009. június 4-ét követően létrejött jogszabályi kezességvállalásból származó beváltás esetén a kezesség érvényesítését készfizető kezesség esetében a hitelszerződés lejártát, illetve – amennyiben az korábbi – annak felmondását követő 180 napon belüli határidőre korlátozza, azzal, hogy e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Tekintettel ara, hogy az egyéb, vagyis a nem hitelszerződés alapján vállalt jogszabályi készfizető kezességvállalások beváltásának érvényesítési határidejére a 110/2006. (V.5.) Kormányrendelet semmiféle iránymutatást nem ad, továbbá mivel a Kötvényekből eredő tartozás tartalmát tekintve szintén hitelviszonyon alapuló tartozás, bár értékpapír formáját ölti, nem egyértelmű, hogy a hitelszerződéseket biztosító jogszabályi készfizető kezességekre előírt 180 napos jogvesztő igényérvényesítési határidő a Kötvények esetében is irányadó-e. Az igényérvényesítési határidő így a legszigorúbb jogértelmezés szerint a Kötvényeken alapuló fizetési kötelezettségek esedékességét követő 180 nap, míg a legmegengedőbb jogértelmezés szerint az igényérvényesítést határidő nem korlátozza, mivel – a kezesség járulékos jellege folytán – a Kötvényekből fakadó, a Kibocsátóval szembeni követelések el nem évülő jellege miatt a készfizető kezességből származó követelések sem évülnek el. Ennek alapján a Kötvénytulajdonosoknak az állami készfizető kezesség beváltása esetén hangsúlyozottan ügyelniük kell a Kötvényeken alapuló fizetési kötelezettségek esedékességét követő 180 napon belüli, a Magyar Állammal szembeni igényérvényesítésre.

Az állami kezesség beváltásánál az állami adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény szerint jár el. Az adóhatóság a beváltás iránti kérelmet elutasítja, ha a jogosult eljárása a kezességgel biztosított kötelezettség elvállalásánál, valamint a kezesség fennállásának ideje alatt nem felelt meg a külön jogszabályokban, valamint a 110/2006. (V.5.) Kormányrendeletben meghatározott feltételeknek.

A beváltott állami kezesség – figyelemmel a külön jogszabályokban foglaltakra – a kötelezett Kibocsátónak a Magyar Állammal szembeni kötelezettségévé válik, erről az érintettet az állami adóhatóság határozatban értesíti. Az ilyen tartozást az Áht. 92.§ (6) bekezdése értelmében adók módjára kell behajtani.

A fentiekből megállapítható, hogy – bár a szabályozás egyre nagyobb figyelmet fordít a jogszabályon alapuló állami készfizető kezességre, – az érvényesítésére továbbra is kevés konkrét részletszabályt állapít meg. Emiatt a jogszabályon alapuló állami készfizető kezesség érvényesíthetősége – még megfelelő költségvetési források rendelkezésre állása esetén is – bizonytalan, különösen a kezesség érvényesítésének esetleges feltételeit, menetét és a kapcsolódó határidőket illetően.

Tekintettel arra, hogy az állami kezességvállalás jogszabályi hátterét biztosító Áht. vonatkozó rendelkezései 2012. január 1-jével léptek hatályba, és az Áht. felhatalmazta a Kormányt arra, hogy rendeletben állapítsa meg az állami kezesség vállalásának, módosításának, beváltásának, nyilvántartásának eljárási és részletszabályait, nem zárható ki, hogy a fenti szabályokban változás áll be.

4. EGYÉB KOCKÁZATOK

Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a jogszabályok jelentős része rövid felkészülési időt biztosítva lép hatályba.

IV. DEFINÍCIÓK ÉS RÖVIDÍTÉSEK

A jelen Alaptájékoztatóban szereplő egyes fontosabb definíciók és rövidítések meghatározása az alábbiakban kerül ismertetésre. Az egyéb, vagyis e részben meg nem határozott definíciók és rövidítések meghatározása a jelen Alaptájékoztató megfelelő helyein található.

Áht. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok).

Bázispont A százalék századrésze.

BÉT A Budapesti Értéktőzsde Zrt. (székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00., cégjegyzékszám: 01-10-

044764).

Bszt. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény és az azt módosító, illetve helyébe lépő jogszabály(ok).

Értékpapír-számla A dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó

jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás.

Euró A Tanács 974/98/EK rendelete értelmében az Európai Monetáris Unió harmadik szakaszában résztvevő országok által hivatalos fizetőeszközként használt egységes európai valuta.

EHM A betéti kamat és értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló 82/2010. (III. 25.) Korm. rendelet szerint a Végleges Feltételekben megállapításra kerülő egységesített értékpapír hozam mutató.

Felsőoktatási törvény A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV.

törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok).

Felügyelet / PSZÁF Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, illetve

annak mindenkori jogutódja.

Forgalmazók Concorde Értékpapír Zrt.

(székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00.)

Deutsche Bank AG Magyarországi Fióktelepe (székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xxxx 00.)

ERSTE Befektetési Zrt.

(székhely: 1138 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxx 00-00.)

Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (székhely: 1027 Budapest, Tölgyfa u. 1-3.)

MKB Bank Zrt.

(székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xxxx 00.)

UniCredit Bank Hungary Zrt.

(székhely: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0-0.)

Forgalomba hozatal A Kötvények nyilvános forgalomba hozatala a jelen

Alaptájékoztató rendelkezéseivel összhangban.

Ft / forint Magyarországnak a Kötvények kibocsátásakor hivatalos fizetőeszköze.

Gt. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok).

Hpt. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok).

KELER Zrt. / Központi Értéktár

/ KELER

A Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Zrt. (székhely: 1075 Budapest, Asbóth u. 9-11.,

cégjegyzékszám: 01-10-042346).

Kereskedési rendszer BÉT mindenkori, a hitelpapír-szekciót kiszolgáló,

elektronikus kereskedési rendszere.

Kibocsátó / DK Zrt. / Társaság / Diákhitel Központ Zrt. / Részvénytársaság

A Diákhitel Központ Zrt.

Kincstár A Magyar Államkincstár.

Kötvények A Kötvényprogram keretében a jelen Alaptájékoztató alapján forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok.

Kötvényprogram A Kibocsátó 40 Mrd Ft, azaz Negyvenmilliárd forint keretösszegű, forint alapú, a jelen Alaptájékoztatóban meghatározott kötvényprogramja.

Kötvényrendelet A kötvényről szóló 285/2001. (XII.26.) Kormányrendelet, illetve az annak helyébe lépő jogszabály(ok).

Magyar Állam Magyarország.

MNB A Magyar Nemzeti Bank.

Munkanap Minden olyan nap, amelyen mind a hitelintézetek, mind a pénz- és devizapiacok Budapesten kifizetéseket, illetve elszámolásokat hajtanak végre.

Okirat A Tpt. 7. § (2) szerinti, az egy Sorozatban dematerializált formában kibocsátott valamennyi Kötvényt képviselő, értékpapírnak nem minősülő dokumentum.

Stabilitási törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény, illetve az annak helyébe lépő jogszabály(ok).

Ptk. Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, illetve az annak helyébe lépő jogszabály(ok).

Rendelet / Kormányrendelet A hallgatói hitelrendszerről és a Diákhitel Központról

szóló 86/2006. (IV.12.) Kormányrendelet, amely 2012. szeptember 1. napjáig hatályos, illetve az annak helyébe lépő jogszabály(ok), különösen a hallgatói hitelrendszerről szóló 1/2012. (I. 20.) Korm. rendelet.

Részlet / Sorozatrészlet Egy Sorozat azon Kötvényei, amelyek kibocsátási napja azonos.

Részvényes A Társaság részvényeinek tulajdonosa, a Magyar Állam, a tulajdonosi jogokat a Kötvények kibocsátásakor az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. gyakorolja.

Sorozat / Kötvénysorozat Az azonos típusú, azonos előállítású, azonos jogokat

megtestesítő Kötvények egy meghatározott időpontban kibocsátott teljes mennyisége, illetve az eltérő időpontban kibocsátott értékpapírok valamely későbbi időpontban azonos jogokat megtestesítő teljes mennyisége.

Számviteli törvény A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok).

Tpt. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok).

Választottbíróság A Tpt. 376. §-ában meghatározott Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság.

Végleges Feltételek Valamely Részletre vonatkozó, az adott Részlet

Forgalomba hozatalának adatait meghatározó dokumentum, amely a Tpt. 27. § (6) bekezdésének megfelelően többek között tartalmazza az adott Részletben forgalomba hozott Kötvények egyedi végleges feltételeit. A Kötvényprogram során az első Forgalomba hozatalt követően lebonyolításra kerülő Forgalomba hozatalok esetében a Végleges Feltételek, az adott Részletben kibocsátott Kötvények egyedi végleges feltételeit meghaladóan egységes szerkezetben tartalmazni fogja a megelőző Forgalomba hozatal óta rendszeres és rendkívüli tájékoztatás során nyilvánosságra hozott tényeket, adatokat, információkat is. Egységes szerkezet alatt értendő az is, ha a Végleges Feltételek a megelőző Forgalomba hozatal óta megjelent rendszeres és rendkívüli tájékoztatások elérhetőségét tartalmazza.

Vezető Forgalmazó / ÁKK Zrt. Az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen

Működő Részvénytársaság (székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxx 0-00., xxxxxxxxxxxxxx: 01-10-

044549).

2005. évi költségvetési törvény A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről

szóló 2004. évi CXXXV. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok).

2006. évi költségvetési törvény A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről

szóló 2005. évi CLIII. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok).

2007. évi költségvetési törvény A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről

szóló 2006. évi CXXVII. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok).

2008. évi költségvetési törvény A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről

szóló 2007. évi CLXIX. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok).

2009. évi költségvetési törvény A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről

szóló 2008. évi CII. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok).

2010. évi költségvetési törvény A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről

szóló 2009. évi CXXX. törvény és az azt módosító,

illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok).

2011. évi költségvetési törvény A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről

szóló 2010. évi CLXIX. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok).

2012. évi költségvetési törvény Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről

szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok).

V. FELELŐSSÉGVÁLLALÓ NYILATKOZAT

Alulírottak, mint az Alaptájékoztatóban szereplő információkért felelős személyek kijelentik, hogy az elvárható gondosság mellett, a lehető legjobb tudásuk szerint a jelen Alaptájékoztatóban szereplő információk megfelelnek a tényeknek, az Alaptájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmazza, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek a Kötvények, valamint a Kibocsátó és a Kibocsátót terhelő, a Kötvényekben foglalt fizetési kötelezettségekért készfizető kezességet vállaló Magyar Állam helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak, továbbá nem mellőzi azon körülmények bemutatását, amelyek befolyásolhatnák az információkból levonható fontos következtetéseket.

Kelt: Budapesten, 2012. február 13. napján

Kibocsátó:

DIÁKHITEL KÖZPONT ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

Xxxxx Xxxxx vezérigazgató s.k.

Vezető Forgalmazó:

ÁLLAMADÓSSÁG KEZELŐ KÖZPONT ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

Xxxxx Xxxxxx

üzleti vezérigazgató-helyettes s.k.

Xxxxx Xxxxx főosztályvezető s.k.

VI. HIVATKOZÁSSAL BEÉPÍTÉSRE KERÜLŐ DOKUMENTUMOK JEGYZÉKE

A jelen Alaptájékoztatóba hivatkozással kizárólag a következő dokumentumok kerülnek beépítésre:

1. A DIÁKHITEL KÖZPONT RT. 2005. ÉVI ÉVES AUDITÁLT BESZÁMOLÓJA

A Diákhitel Központ Rt. 2005. évi éves, a magyar számviteli szabályok szerint auditált beszámolója „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a

„Befektetőinknek/Archívum” linkről.

2. A DIÁKHITEL KÖZPONT RT. 2006. ÉVI ÉVES AUDITÁLT BESZÁMOLÓJA

A Diákhitel Központ Rt. 2006. évi éves, a magyar számviteli szabályok szerint auditált beszámolója „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a

„Befektetőinknek/Archívum” linkről.

3. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2007. I. FÉLÉVES GYORSJELENTÉSE

A Diákhitel Központ Zrt. 2007. I. féléves gyorsjelentése „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a „Befektetőinknek/Archívum” linkről.

4. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2007. ÉVI ÉVES GYORSJELENTÉSE

A Diákhitel Központ Zrt. 2007. évi éves gyorsjelentése „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a „Befektetőinknek/Archívum” linkről.

5. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2007. ÉVI ÉVES AUDITÁLT BESZÁMOLÓJA

A Diákhitel Központ Zrt. 2007. évi éves, a magyar számviteli szabályok szerint auditált beszámolója „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a

„Befektetőinknek/Archívum” linkről.

6. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2008. I. FÉLÉVES GYORSJELENTÉSE

A Diákhitel Központ Zrt. 2008. I. féléves gyorsjelentése „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a „Befektetőinknek/Archívum” linkről.

7. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2008. ÉVI ÉVES AUDITÁLT BESZÁMOLÓJA

A Diákhitel Központ Zrt. 2008. évi éves, a magyar számviteli szabályok szerint auditált beszámolója „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a

„Befektetőinknek/Archívum” linkről.

8. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2009. I. FÉLÉVI FÉLÉVES JELENTÉSE

A Diákhitel Központ Zrt. 2009. I. félévi féléves jelentése „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról „Befektetőinknek/Archívum” linkről.

9. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2009. ÉVI ÉVES AUDITÁLT BESZÁMOLÓJA

A Diákhitel Központ Zrt. 2009. évi éves, a magyar számviteli szabályok szerint auditált beszámolója „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a

„Befektetőinknek/Archívum” linkről.

10. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2010. I. FÉLÉVI FÉLÉVES JELENTÉSE

A Diákhitel Központ Zrt. 2010. I. félévi féléves jelentése „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a „Befektetőinknek/Archívum” linkről.

11. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2010. ÉVI ÉVES AUDITÁLT BESZÁMOLÓJA

A Diákhitel Központ Zrt. 2010. évi éves, a magyar számviteli szabályok szerint auditált beszámolója „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a

„Befektetőinknek/Archívum” linkről.

12. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2011. I. FÉLÉVI FÉLÉVES JELENTÉSE

A Diákhitel Központ Zrt. 2011. I. félévi féléves jelentése „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a „Befektetőinknek/Archívum” linkről.

VII. AZ ALAPTÁJÉKOZTATÓ KIBOCSÁTÓRA VONATKOZÓ RÉSZE

1. A KIBOCSÁTÓ BEMUTATÁSA

1.1. A Kibocsátó hivatalos neve és jogállásának rövid bemutatása.

A Kibocsátó cégneve: Diákhitel Központ Zártkörűen Működő

Részvénytársaság

A Kibocsátó rövidített cégneve: Diákhitel Zrt.

A Kibocsátó jogállásának rövid bemutatása

A Társaság létrehozására, annak szervezetére és működésére a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a Ptk., az Áht., a Kormányrendelet és a részvénytársaságokra vonatkozó más jogszabályi rendelkezések az irányadók. A Diákhitel Központ Zrt.-re a Hpt. hatálya nem terjed ki.

A Társaság részvényeinek 100%-a a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 4.§

(2) bekezdése és 2. számú melléklete alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősül, mivel annak állami tulajdonban történő megőrzése hosszú távon indokolt. Ezen minősítés következménye, hogy a Társaság részvényei felett a tulajdonosi jogok gyakorlására kizárólag

a) a törvényben kijelölt miniszter

b) központi költségvetési szerv, vagy

c) az állam 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet jogosult.

A Társaság részvényeinek 100%-a, mint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon a nemzeti vagyonról szóló törvény erejénél fogva elidegenítési és – a vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével – terhelési tilalom alatt áll, azon osztott tulajdon nem létesíthető, míg azon vagyonkezelői jog kivételesen, törvényben történő kijelöléssel, a törvényben megjelölt személyekkel létrejöhet.

Az alapítás, a cégbejegyzés helye és időpontja, a cégjegyzék száma Alapítás dátuma: 2001. április 27.

Cégbejegyzés helye és időpontja: Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság, 2001. június 14.

Cégjegyzék száma: 00-00-000000

A Társaság a Magyar Állam 100%-os tulajdonában van.

A Magyar Állam képviseletében a tulajdonosi jogokat 2010. június 17-étől az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (székhely: 1051 Budapest, Nádor u. 31.) gyakorolja.

A Társaságot az alapító határozatlan időtartamra hozta létre. Tevékenységének kezdete 2001. április 27. A Társaság üzleti éve a naptári évvel megegyezik, első üzleti éve 2001. április 27- től 2001. december 31-ig tartott. A Társaság koncesszió köteles tevékenységet nem végez.

A Társaság alaptőkéje 300.000.000,- Ft, azaz Háromszázmillió forint.

1.2. A Kibocsátó székhelye és jogi formája, levelezési címe és telefonszáma

A Kibocsátó székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx x. 9-11.

A Kibocsátó jogi formája: zártkörűen működő egyszemélyes részvénytársaság

A Kibocsátó levelezési címe: 1027 Budapest, Csalogány u. 9-11.

A Kibocsátó telefonszáma: x00-0-000-0000

1.3. A Kibocsátó vezető testületének részletes bemutatása, az irányítási rendszer ismertetése

1.3.1. A tulajdonosi jogok gyakorlása

A Diákhitel Központ Zrt. egyszemélyes zártkörűen működő részvénytársaság. A Magyar Állam 2002. december 31-én a Diákhitel Központ Zrt. részvényei felett 100%-os tulajdont szerzett, a tulajdonosi jogokat 2002. december 31-től a Pénzügyminisztérium, ezt követően az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény értelmében 2007. szeptember 25-étől az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. (székhely: 1133 Budapest, Pozsonyi út. 56.), 2008. január 1-jétől a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (székhely: 1133 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.), majd 2010. június 17-étől az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (székhely: 1051 Budapest, Nádor u. 31.) gyakorolja.

A Diákhitel Központ Zrt. egyszemélyes részvénytársaság, ahol közgyűlés nem működik. A közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben az egyedüli Részvényes határozattal dönt és gyakorolja a Részvénytársaság legfőbb szervének jogait az alábbiak szerint:

a) az Alapító Okirat megállapítása és módosítása;

b) az alaptőke felemelése és leszállítása;

c) döntés a Részvénytársaság működési formájának megváltoztatásáról;

d) a Részvénytársaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása;

e) a Vezérigazgató megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása, felette a munkáltatói jogok gyakorlása, és a munkaviszonyban álló, a Munka törvénykönyve 188.

§ (1) vagy 188./A. § (1) bekezdése szerinti vezető állású munkavállaló számára a 2009. évi CXXII. törvényben foglaltak szerint a teljesítmény-követelmény és az ahhoz tartozó juttatások (teljesítménybér vagy más juttatás), valamint a személyi alapbér növelésének irányadó mértékének meghatározása;

f) a Részvénytársaság Vezérigazgatója, Felügyelőbizottsági tagjai és más, a Részvényes által meghatározott vezető állású munkavállalói számára a 2009. évi CXXII. törvényben foglaltak szerinti javadalmazások módjának, mértékének főbb elveiről, annak rendszeréről szóló szabályzat (a továbbiakban: Javadalmazási Szabályzat) elfogadása;

g) a Felügyelőbizottság elnökének és további tagjainak, valamint a Felügyelőbizottság egyetértésével javasolt Könyvvizsgáló személyének megválasztása, visszahívása, és díjazásuk megállapítása;

h) a Számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést is, továbbá döntés osztalékelőleg fizetéséről;

i) a Részvénytársaság éves üzleti tervének elfogadása;

j) a Részvénytársaság középtávú üzleti tervének (stratégiájának) elfogadása;

k) döntés a Xxxxxxxxx Xxxxxxx Zrt. finanszírozási tervének elfogadásáról és az államháztartásért felelős miniszter elé terjesztéséről jóváhagyás céljából, valamint a

finanszírozási tervben meghatározott finanszírozási kereteket meghaladó forrásbevonásról;

l) az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatása, illetve az egyes részvényfajták, osztályok átalakítása;

m) döntés átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásáról;

n) döntés a részvény előállítási módja megváltoztatásáról;

o) döntés a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásának kizárásról;

p) döntés más társaságba történő befektetésekről, üzletrészek, részvények vételéről, eladásáról;

q) döntés minden olyan kötelezettségvállalásról és tárgyi eszköz értékesítésről, amely nem szerepel a jóváhagyott éves üzleti tervben, és ami üzleti terv módosítással jár együtt;

r) a Felügyelőbizottság ügyrendjének jóváhagyása;

s) döntés minden olyan kérdésben, amit a Gt., a jogszabályok, vagy az Alapító Okirat a Részvényes kizárólagos hatáskörébe utal.

A Részvényes a hatáskörébe tartozó ügyekben az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság útján, Tulajdonosi (Alapítói) határozat formájában, írásban dönt. A Részvényes az Alapítói határozatot a Részvénytársaság Vezérigazgatójának megküldi. Az

f) pontban meghatározott szabályzatot elfogadásától számított 30 napon belül a Cégbíróságon letétbe kell helyezni.

1.3.2. A Társaság vezetése

1.3.2.1. A Vezérigazgató

A Részvénytársaságnál igazgatóság nem működik, annak jogkörét a Gt. 247. § szerinti Vezérigazgató gyakorolja, aki a Társaság tevékenységének, munkaszervezetének operatív irányítását is ellátja. A Vezérigazgatót a Részvényes választja meg határozatlan időre, a tisztségét munkaviszonyban látja el, felette a munkáltatói jogokat a Részvényes gyakorolja. A Vezérigazgató a Részvénytársaság ügyvezető szerve, intézi a Részvénytársaság ügyeit, képviseli a Részvénytársaságot a bíróságok és más hatóságok előtt, valamint harmadik személyekkel szemben. A Felügyelőbizottság előzetes értesítése mellett megteszi a Gt. 245.

§-ában szabályozottak szerinti szükséges intézkedéseket. A Vezérigazgató:

a) a Felügyelőbizottság előzetes véleményével a Részvényes részére előterjeszti a Részvénytársaság Számviteli törvény szerinti beszámolóját a könyvvizsgálói jelentéssel együtt, és az adózott nyereség felhasználására vonatkozó javaslatot, előterjeszti továbbá a Felügyelőbizottság jelentését;

b) a Részvénytársaság középtávú üzleti tervét (stratégiáját) elkészíti, és azt a Felügyelőbizottság előzetes véleményével a Részvényes elé terjeszti;

c) a Részvénytársaság éves üzleti tervét elkészíti, és azt a Felügyelőbizottság előzetes véleményével Részvényes elé terjeszti;

d) gyakorolja a munkáltatói jogkört a Részvénytársaság más munkavállalói felett;

e) a Felügyelőbizottság előzetes jóváhagyásával (ügydöntő Felügyelőbizottság) jóváhagyja a Munka törvénykönyve 188. § (1) bekezdés szerinti, és a 188/A.§ (1) szerinti vezető állású munkavállaló - a Vezérigazgató kivételével - számára, így a vezérigazgató-helyettesek számára is a teljesítménykövetelményt és az ahhoz tartozó juttatásokat (teljesítménybért vagy más juttatást);

f) gondoskodik a vezető tisztségviselők, a Felügyelőbizottsági tagok, a Munka törvénykönyve 188.§ (1) és 188/A.§ (1) bekezdések szerinti vezető állású munkavállalók, valamint az önálló cégjegyzésre, vagy a bankszámla feletti rendelkezésre jogosult munkavállalók 2009. évi CXXII. törvény szerinti adatainak közzétételéről, az e törvény szerinti adatok változásainak közzétételéről, és e törvény szerint felelős a közzétett adatok folyamatos hozzáférhetőségéért, hitelességéért a Részvénytársasággal összefüggő valamennyi adat vonatkozásában;

g) a Felügyelőbizottság előzetes véleményével javaslatot tesz a Részvényesnek a Részvénytársaság Könyvvizsgálójának személyére, díjazására;

h) a 2007. évi CLII. törvény rendelkezéseinek megfelelően, az ugyanezen törvény 5. §-ában meghatározott határidők szerint vagyonnyilatkozatot tesz;

i) kijelöli a Részvénytársaság cégjegyzésre jogosult – a cégjegyzékbe bejegyzendő – dolgozóit;

j) vezeti a részvénykönyvet;

k) gondoskodik a Részvénytársaság üzleti könyveinek, nyilvántartásainak szabályszerű és ellenőrzésre alkalmas módon való vezetéséről;

l) megküldi a Részvénytársaság éves beszámolóját a Számviteli törvény előírásainak megfelelően – kormányzati portál útján – a céginformációs szolgálatnak;

m) a Részvénytársaság működéséről, üzleti tevékenységéről, gazdálkodásáról és vagyoni helyzetéről a Részvényes által előírt tartalommal és formában a megadott határidőre Részvényes részére havonta és negyedévente beszámolót készít;

n) az ügyvezetésről, a Részvénytársaság vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról a Felügyelőbizottság részére háromhavonta jelentést készít;

o) dönt minden olyan kérdésben, amelyet a Részvényes a Vezérigazgató hatáskörébe utal;

p) a Felügyelőbizottság előzetes jóváhagyásával (ügydöntő Felügyelőbizottság) jóváhagyja a Részvénytársaság Számviteli politikáját, Szervezeti és Működési Szabályzatát, Üzletszabályzatát, Cégjegyzési, kötelezettségvállalási és utalványozási jogról szóló szabályzatát, és a Vagyonnyilatkozat-tételi szabályzatát;

q) a Felügyelőbizottság előzetes jóváhagyásával (ügydöntő Felügyelőbizottság) – a jogszabályban előírt módon – megállapítja a hallgatói hitel kamatának aktuális mértékét, a hitelfelvevők felé felszámítandó díjakat és költségtérítéseket, valamint közzéteszi azokat;

r) a Felügyelőbizottság előzetes véleményével a Részvényes elé terjeszti a Részvénytársaság hallgatói hitelek finanszírozására vonatkozó Finanszírozási tervét;

s) a Felügyelőbizottság előzetes jóváhagyásával (ügydöntő Felügyelőbizottság) kijelöli az ÁKK-val kötött megbízási szerződésben körülírt Finanszírozási Bizottságba a Diákhitel Központ Zrt. által delegált tagok személyét;

t) dönt a Részvénytársaság átmenetileg szabad pénzeszközeinek befektetési hasznosításáról;

u) a Felügyelőbizottság előzetes jóváhagyásával (ügydöntő Felügyelőbizottság) dönt azokról az üzleti tervben szereplő kötelezettségvállalásokról, amelyeknek összege eléri, illetőleg meghaladja a 60.000.000 (hatvanmillió) forintot;

v) dönt azokról a 60.000.000 (hatvanmillió) forintot el nem érő kötelezettségvállalásokról és tárgyi eszköz értékesítésekről, amelyek nem igényelnek üzleti terv módosítást;

w) a jogszabályban előírt bejelentéseket megteszi a Részvénytársaság törvényességi felügyeletét ellátó cégbírósághoz;

x) a Társaság Szervezeti és Működési Szabályzatában foglalt rendelkezések figyelembevételével, az ott meghatározott mértékben, jogosult a hatáskörébe tartozó feladatokat a Társaság alkalmazottaira átruházni, kivéve azokat, amelyeket a Részvényes, az Alapító Okirat, vagy jogszabály kizárólag a Vezérigazgatóra ruházott.

Az e), p), q), s) és u) pontokban meghatározottak szerinti határozatokhoz a Felügyelőbizottság előzetes jóváhagyása szükséges. Ha a Felügyelőbizottság a hivatkozott pontok szerinti határozat jóváhagyását megtagadja, akkor a Vezérigazgató a Részvényeshez fordulhat.

A Vezérigazgató az ilyen tisztségeket betöltő személyektől általában elvárható gondossággal köteles eljárni. Kötelezettsége felróható megszegésével a Részvénytársaságnak okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felel.

A Vezérigazgató a polgári jog általános szabályai szerint felel a Részvénytársaság működése kapcsán feladatkörében eljárva hozott döntéséért, illetve az ezzel összefüggő mulasztásokért.

A Vezérigazgató köteles a cégbírósághoz – letétbe helyezés céljából – benyújtani az aláírástól számított 30 napon belül azt az okiratot, amellyel a Társaság bárki javára ingyenesen vagyont juttat, feltéve, hogy annak összege (értéke) az egymillió forintot meghaladja. Az összeghatár szempontjából a két éven belül ugyanannak a személynek vagy szervezetnek nyújtott juttatásokat össze kell számítani.

A Részvényes által 2010. július 8. napjától határozatlan időtartamra kijelölt Vezérigazgató:

Xxxxx Xxxxx (lakcíme:1118 Budapest, Otthon u. 23/B. I/4., anyja neve: Xxxx Xxxx).

1.3.2.2. A cégvezetésért felelős vezető állású munkavállalók

Xxxxx Xxxxx, vezérigazgató

1959. január 30-án született. Üzemgazdász, közgazdász diplomát szerzett. Pályakezdőként a Magyar Hitel Bank Rt.-nél dolgozott 5 évig, majd a Portfolió Bank Rt., a Hitelgarancia Rt. és az ABN AMRO Bank Rt. következtek, ahol már vezetői pozíciókat töltött be. Irányította a Magyar Követeléskezelő Rt.-t, majd a BÁT Budapesti Árutőzsde Rt. vezérigazgatójaként aktívan részt vállalt a két budapesti tőzsde integrációs folyamatának megteremtésében. 2006. és 2010. között pénzügyi és befektetési szolgáltatásokkal, valamint ingatlanfejlesztéssel és hasznosítással foglalkozó cégeknél töltött be vezető tisztségeket. 2010. július 8-ától a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója, ellátja a Gt. 247. §-a szerinti feladatokat.

Xxxxx Xxxxxx, vezérigazgató-helyettes

1965. augusztus 12-én született Miskolcon. 1987-ben szerzett villamos üzemmérnöki diplomát a Xxxxx Xxxxxx Xxxxxxxxxxxxx Műszaki Főiskolán. 1994-ben végezte el a Külkereskedelmi Főiskolát. 1998-ban a Budapesti Árutőzsdén alkuszi vizsgát tett. 2008-ban vagyon-, alap-, és portfólió-kezelő oklevelet, majd 2009-ben az EFFAS befektetés-elemzői diplomáját szerezte meg. 2010-ben letette a tőzsdei szakvizsgát, illetve az ehhez kapcsolódó határidős és opciós vizsgákat is. 1989.-1994. között a Budapesti Elektromos Műveknél dolgozott. Ezt követően a Budapesti Árutőzsde osztályvezetője, 1999-től ügyvezető igazgatóhelyettese, majd 2003-tól vezérigazgató-helyettese lett. 2005-től a Budapesti Értéktőzsdén vezérigazgatói tanácsadóként, majd 2008-tól a Kereskedési Igazgatóság igazgatójaként dolgozott. 2010. augusztus 16-ától a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgató- helyettese. Középfokú angol üzleti nyelvvizsgával rendelkezik.

xx. Xxxx Xxxxxx, vezérigazgató-helyettes

1957. augusztus 3-án született Zircen. 1981-ben a Xxxxxx Xxxxxx Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi doktori diplomát. A jogi szakvizsgát 1983-ban tett le.

1981.-1985. között bírósági fogalmazóként, majd a Budapesti XX. és XXI. Kerületi Bíróságon bíróként dolgozott. 1985-1987 között beosztott bíró az Igazságügyi Minisztériumban, 1988-ban kormánytanácsos a Gazdaságpolitikai Kormánybizottság titkárságán. 1989.-1992. között az Igazságügyi Minisztérium Törvényelőkésztő Főosztályán osztályvezető, majd az Igazságügyi és Kodifikációs Főosztály főosztályvezetője. 1992.-2010. között a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-nél jogi igazgató, majd vezérigazgató-helyettes. 2010. október 16-ától a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgató-helyettese.

1.3.3. A Társaság mőködésének ellenőrzése

1.3.3.1. A Felügyelőbizottság

A Részvénytársaságnál Felügyelőbizottság létrehozása kötelező.

A Részvénytársaságnál az Alapító Okiratban meghatározott feladatkörök, a jelen Alaptájékoztató VII. fejezet 1.3.2.1. pont e) p) q) s) és u) alpontjaiban meghatározott esetek tekintetében ügydöntő Felügyelőbizottság működik, az e pontokban meghatározott esetekben a Felügyelőbizottság jóváhagyása szükséges.

A Felügyelőbizottság 3-6 tagból áll, tagjait – a dolgozók által megválasztott tagok kivételével

– a Részvényes jelöli ki 3 éves határozott időtartamra.

A Felügyelőbizottság ellenőrzi a Részvénytársaság működését. A Vezérigazgatótól, illetve a vezető állású munkavállalóktól jelentést vagy felvilágosítást kérhet, amelyet az érintettek írásban a kéréstől számított 15 napon belül kötelesek megadni.

A Felügyelőbizottságnak bármikor lehetősége van megvizsgálni a Részvénytársaság könyveit, bankszámláját, iratait és pénztárát, vagy szakértővel a Részvénytársaság költségére megvizsgáltatni. A Felügyelőbizottság ellenőrzi a Vezérigazgató ügyvezetésről, a Társaság vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról háromhavonta készített beszámolóját.

A Felügyelőbizottság köteles megvizsgálni a Részvényes elé terjesztendő minden fontosabb jelentést, a Részvényes kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekre vonatkozó előterjesztést, továbbá a Részvénytársaság Számviteli törvény szerinti beszámolóját. A vizsgálat eredményéről a Felügyelőbizottság elnöke számol be; a Számviteli törvény szerinti beszámolóhoz a Felügyelőbizottság írásos jelentést készít.

A Felügyelőbizottság előzetesen véleményezi és javaslatot tesz a Részvényes számára a Számviteli törvény szerinti éves beszámoló elfogadására és az adózott eredmény felhasználására. A beszámoló elfogadásáról és az adózott eredmény felhasználásáról a Részvényes csak a Felügyelőbizottság jelentésének ismeretében hozhat határozatot.

Ha a Felügyelőbizottság megítélése szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba, az Alapító Okiratba, illetve a Részvénytársaság legfőbb szervének határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti a Részvénytársaság, illetve a Részvényes érdekeit, köteles haladéktalanul értesíteni a Részvényest.

A Részvénytársaság belső ellenőrzési szervezetének szakmai irányítását a Felügyelőbizottság látja el.

A Felügyelőbizottság látja el a Gt. 311.§-ában és a Tpt. 62. §-ában meghatározott audit bizottság hatáskörébe tartozó feladatokat is. Ennek érdekében évente a Felügyelőbizottság a belső ellenőr, illetve a saját munkatervében határozza meg az e körbe tartozó konkrét feladatokat.

A Felügyelőbizottság a Részvényes jóváhagyását megelőzően véleményt alakít ki a Javadalmazási Szabályzatról.

A Felügyelőbizottság előzetesen véleményezi a munkaviszonyban álló vezető tisztségviselő, illetve előzetesen jóváhagyja a Munka törvénykönyve 188. §-ának (1) bekezdése, valamint a Munka törvénykönyve 188/A. §-ának (1) bekezdése alá tartozó vezető állású munkavállalók számára történő teljesítménykövetelmény és az ahhoz kapcsolódó juttatások (teljesítménybér vagy más juttatás) meghatározását és értékelését.

A Felügyelőbizottságnak jelenleg 3 tagja van, akiket az alábbiakban mutatunk be:

1. Táblázat: A DK Zrt. Felügyelőbizottságának tagjai

Név:	Beosztás	Választás illetve a kijelölés dátuma
Xxxxxx Xxxxx	a Felügyelőbizottság elnöke	2011.09.01.
Xxxxx Xxxxxx	Felügyelőbizottsági tag	2010.11.01.
Xxxxxxx Xxxxx	Felügyelőbizottsági tag	2011.09.01.

Az alábbiakban ismertetjük a felügyelőbizottsági tagok szakmai életútját:

Xxxxxx Xxxxx, a Felügyelő Bizottság elnöke

1955. december 9.-én született. 1985-ben szerzett közgazdász diplomát ipari tervező-szervező szakon a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1991-ben okleveles könyvvizsgáló, 1993-ban okleveles adótanácsadói képesítést szerzett, 1995-ben tőzsdei szakvizsgát tett. 1992-től bejegyzett könyvvizsgáló, a könyvvizsgálói tagság jelenlegi státusza „szüneteltető”. 1992-ig ipari és kereskedelmi vállalatoknál és társaságoknál dolgozott szervezési, közgazdasági és számviteli területeken különböző középvezetői (osztályvezető, főosztályvezető) beosztásokban. 1990.-1992. között főkönyvelő volt a ROLITRON Bioelektronikai Rt.-nél, egy kereskedelmi Kft.-nél, valamint az Innofinance Pénzintézeti Rt.- nél. 1992-1998-ig a KPMG és a Deloitte & Touche nemzetközi könyvvizsgáló cégeknél bejegyzett könyvvizsgálóként manageri beosztásban dolgozott, ahol termelő, kereskedelmi társaságok valamint hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámolóinak, valamint társaságok átalakulásához, tőzsdei bevezetéséhez és értékpapír-kibocsátáshoz kapcsolódó beszámolóinak auditálását irányította, továbbá számviteli és egyéb tanácsadási tevékenységeket végzett. 1998-2002-ig a Magyar Fejlesztési Bank Rt. főkönyvelője volt ügyvezető igazgatói beosztásban. A Magyar Fejlesztési Bank Rt. képviseletében 1998-2002 között több gazdasági társaság felügyelőbizottságának elnöki tisztségét látta el. 2003 júniusától a Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Zrt.-nél (KELER) a szakosított hitelintézeti jogosítvány megszerzéséhez kapcsolódó szabályozási, számviteli szaktanácsadási tevékenységet végzett, 2003 novemberétől a belső ellenőrzési szervezetet vezette. 2010 augusztusától a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. elnök-vezérigazgatói tanácsadója. A Diákhitel Központ Zrt.-nél 2011. szeptember 1-je óta betöltött felügyelő bizottsági elnöki tisztségén túl 2010. augusztusa óta a Mecsekerdő Zrt. felügyelő bizottságának tagja és a Szalók Holding Zrt. felügyelő bizottságának elnöke.

Xxxxx Xxxxxx

1960-ban született, 1984-ben szerzett közgazdász diplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1992-1996. között számos kommunikációs és szervezetfejlesztési tréningen vett részt a Xxxx Xxxxxxxx-nél, majd segédoktatóként közreműködött vállalati tréningeknél. 1994-ben 2 hónapot töltött a Wharton-on, Philadelphiában. 1996-ban végzett a Pénzügyi és Számviteli Főiskola posztgraduális képzésén, 2004-től az Euromoney és a Globecon szervezésében rendszeresen vesz részt vállalatfinanszírozással és befektetésekkel foglalkozó tanfolyamokon. 20 éve dolgozik a magyar bankszektorban: a szövetkezeti tulajdonú az Iparbankház Rt. Nemzetközi Osztályán kezdett, 1993-tól az OTP Bank Rt. pénz- és tőkepiaci műveleti főosztályának vezetője, majd vállalati igazgatóságának vezetője volt, ezt követően a HypoVereinsbank Hungária Rt.-nél a Struktúrált Finanszírozási Divízió ügyvezető igazgatója, 2001-2002. között a Magyar Fejlesztési Bank Rt. pénzügyi vezérigazgató-helyettese és igazgatóságának tagja, majd a Dresdner Bank Hungaria ügyvezető igazgatója, igazgatósági tagja, 1994 októbere óta a Landesbank Baden-Württemberg budapesti képviseletének vezetője. 2010. júniusától a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. vezérigazgató-helyettese és igazgatóságának tagja. Angol és német tárgyalóképes nyelvtudással, emellett orosz és svéd nyelvismerettel rendelkezik. Tagja az Európai Beruházási Bank (EIB) Igazgatóságának, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Igazgatóságának, a Déli Áramlat Zrt. Igazgatóságának. Az ITDH Felügyelőbizottságának az elnöke. Családos, 2 gimnazista gyermekkel.

Xxxxxxx Xxxxx

1961-ben született Budapesten. 1984-ben villamosmérnöki végzettséget szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd ugyanott lett 1991-ben posztgraduális képzésben számítástechnikai szakmérnök. További tanulmányait és szakképzéseit Franciaországban, az Egyesült Királyságban, az USA-ban és Kanadában végezte. 1984. és 1990. között a VIDEOTON Fejlesztési Intézet szoftverfejlesztő munkatársa, majd csoportvezető. 1992-ig a Műszertechnika Holding Kft-nél elnökhelyettesi tanácsadó, majd adatkommunikációs igazgató. 1993. és 1995. között a zöldmezős magyar-portugál tulajdonú Hungaro DigiTel Kft. vezérigazgatója. 1996-ban a MATÁV Rt. marketing vezérigazgató-helyetteseként, mint az Executive Board tagja tevékenykedett. 1997. és 2001. között a német tulajdonú (RWE Group többségű) Novacom Távközlési Kft. vezérigazgatója, emellett aktív részvételt vállalt a magyarországi távközlési liberalizáció folyamatában: az Alternatív Távközlési Kerekasztalnak, valamint a Távközlési Érdekegyeztető Fórum Alternatív Táblájának is alapító tagja. 2001-től 2002-ig az Államháztartási Hivatal Informatikai Elnökhelyettese, valamint az EXIM Bank Zrt. igazgatósági tagja. 2002. és 2010. között mint tanácsadó, illetve projektvezető tevékenykedett. Többek között dolgozott az Országgyűlés költségvetési bizottságának, az egyik budapesti kerületnek, tevékenykedett az egységes hírközlési törvény felülvizsgálatában, s irányította egy EU pályázat-támogató integrált informatikai rendszer bevezetését egy szomszédos országban. Jelenleg a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. elnök- vezérigazgatói tanácsadója. Felsőfokon beszél angolul. Három felnőtt gyermek apja.

1.3.3.2. A könyvvizsgáló

A Társaság könyvvizsgálója 2008. április 26-tól:

Név: Ernst&Young Könyvvizsgáló Korlátolt Felelősségű Társaság

Cégjegyzékszám: 00-00-000000

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.

Könyvvizsgálatért személyében felelős:

Név: Xxxxx Xxxxxxx

Anyja neve: Xxxx Xxxxxxxxx Xxxxxxx

Lakóhelye: 1202 Budapest, Mézes u. 35. Kamarai nyilvántartási szám: 005676

A Társaság 2008-2010. évi éves beszámolóját auditáló könyvvizsgáló:

Név: Ernst&Young Könyvvizsgáló Korlátolt Felelősségű Társaság

Cégjegyzékszám: Cg:00-00-000000

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00. Könyvvizsgálatért személyében felelős:

Név: Xxxxx Xxxxxxx

Anyja neve: Xxxx Xxxxxxxxx Xxxxxxx

Lakóhelye: 1202 Budapest, Mézes u. 35. Kamarai nyilvántartási szám: 005676

1.4. A Kibocsátó célkitőzéseinek és feladatainak rövid ismertetése

A Diákhitel Központ Zrt. üzleti tevékenysége sajátos, tekintettel a Társaságot létrehozó kormányzati akaratra. A Társaságot a kormányzat azzal a szándékkal alapította meg, hogy minden fiatal számára esélyt teremtsen a felsőoktatásban való részvételre, függetlenül az egyén, illetve családja anyagi teherviselő képességétől, valamint cél, hogy a Kormány hosszú távon biztosítsa az általánosan hozzáférhető, tömeges és minőségi felsőoktatás fenntarthatóságának feltételeit a magyar gazdaság fejlesztése érdekében.

A Diákhitel Központ Zrt. a Kormányrendelet értelmében: „az államilag garantált forrásait kizárólag a hallgatói hitelek kihelyezésére, az állami kezességvállalással kibocsátott értékpapírok és egyéb, államilag garantált forrásbevonások alapján fennálló fizetési kötelezettségeinek teljesítésére, működési költségeinek fedezésére és a kibocsátott értékpapírok és forrásbevonások alapján fennálló fizetési kötelezettségeinek teljesítésére használhatja fel”. A Társaság a hitelfelvevőknek nyújtott kölcsönök folyósításához szükséges forrásokat a működés kezdeti szakaszában a pénz- és tőkepiacról biztosítja, majd a tervek szerint a hitelek visszafizetésének tömegessé válásával a rendszer önfenntartóvá válik. A törlesztések várhatóan képesek lesznek fedezni a folyósított kölcsönök forrásigényét, illetve az esedékes kamatfizetéseket, így a rendszer – a megújítások kivételével – nem igényel további külső finanszírozást.

A Társaság által végzett alaptevékenység a diákhitelek folyósítása, hitelszámlák vezetése, a diákhitel mint termék menedzselése. A hitelkihelyezéshez szorosan kapcsolódik a forrásszerzés céljából történő hitelfelvétel. Az alaptevékenységek közé tartozik a hatékony beszedési mechanizmus működtetése, amely minimalizálja a vissza nem fizetés kockázatát. A Diákhitel Központ Zrt. tevékenységi köre lehetőséget ad azok hozzájárulása alapján a Társaság ügyfeleiről rendelkezésre álló adatok kezelésére.

A Diákhitel Központ Zrt. 2001. szeptemberében kezdte meg a Társaság fő tevékenységeként meghatározott hitelnyújtást, mely a felsőfokú oktatásban résztvevő, a Kormányrendeletben meghatározott feltételeknek eleget tevő hallgatók számára történő hitelnyújtásra korlátozódik.

A Diákhitel Központ Zrt. szabályozási környezete, a Rendelet és egyéb alkalmazandó jogszabályok, főtevékenysége

A Diákhitel Központ Zrt. zártkörű részvénytársasági formában működő gazdasági társaság. A hallgatói hitelrendszer működtetésére és a hallgatói hitelek folyósítására jött létre. Tevékenységére a hitelintézetekre vonatkozó szabályozás, a Hpt. rendelkezései nem terjednek ki. A Társaság jogállását, főbb feladatait a Kormányrendelet, a Gt., valamint az Áht. határozza meg.

A Részvénytársaság Alapító Okirat szerinti főtevékenysége: „Egyéb hitelnyújtás”. A Részvénytársaság által az Alapító Okirat szerint végzett egyéb tevékenységek:

Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység; Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása; Adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás.

A Diákhitel Központ Zrt. jogszabályban rögzített egyéb feladatai

Jogszabályban előírt garanciális szabályok a Diákhitel Központ Zrt.-re vonatkozóan

A Társaságra nem vonatkoznak a Hpt.-ben a hitelintézetekre előírt prudenciális szabályok, azonban az alább felsorolt, egyéb jogszabályokban foglalt garanciális jellegű rendelkezések biztosítják a Diákhitel Központ Zrt. és a hallgatói hitelrendszer zavartalan működését.

A Xxxxxxxxx Xxxxxxx Xxx. miniszteri engedélyhez kötött forrásszerzése

A Diákhitel Központ Zrt. éves finanszírozási tervét a 2012. évi költségvetési törvény 47. §-a alapján az államháztartásért felelős miniszter hagyta jóvá.

Xxxxxxxxx garantált források felhasználása

A Kormányrendelet szerint a Diákhitel Központ Zrt. az államilag garantált forrásait kizárólag a hallgatói hitelek kihelyezésére, az állami kezességvállalással kibocsátott értékpapírok és egyéb, államilag garantált forrásbevonások alapján fennálló fizetési kötelezettségeinek teljesítésére, működési költségeinek fedezésére és a kibocsátott értékpapírok és forrásbevonások alapján fennálló fizetési kötelezettségeinek teljesítésére használhatja fel.

Az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság szerepvállalása

A Kormányrendelet alapján a Diákhitel Központ Zrt. megbízta az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaságot, hogy a hallgatói hitelrendszer finanszírozásához szükséges források biztosítása érdekében a pénz- és tőkepiacokon eljárjon, illetőleg az állam által garantált hitelek felvételének megszervezésében közreműködjön.

5. §-a (2) bekezdésének d) és g) pontjaiban meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújt.

A Nemzetgazdasági Minisztériumnak történő rendszeres adatszolgáltatás

A fizetési számla vezetése

Az Áht. 79. §-ának (2) bekezdése értelmében a Diákhitel Központ Zrt. a Magyar Államkincstárban köteles fizetési számláját vezetni, más hitelintézetnél forintban vezetett fizetési számlával – az általa foglalkoztatott személyek lakásépítésének, lakásvásárlásának munkáltatói támogatására szolgáló számla kivételével – nem rendelkezhet, átmenetileg szabad pénzeszközeit a Kincstár által értékesített, értékpapírszámlán, értékpapír-letéti számlán nyilvántartott állampapírok vásárlásával hasznosíthatja. A Kincstár a fenti tevékenysége és az általa nyújtott szolgáltatások után jutalékot, díjat számolhat fel, azonban kamatot nem fizethet. A Kincstár jogosult az általa vezetett fizetési számlák megterhelésével továbbhárítani a pénzforgalmi szolgáltatások díját, továbbá jogszabályban meghatározott más esetben azokat megterhelni. A számlatulajdonosok devizaeszközei kezelésére a Kincstár devizaszámlát vezet. A Kincstár a devizaszámla vezetése során díjakat számolhat fel és kamatot fizethet. A Kincstár engedélyével kivételes esetben hitelintézetnél is vezethető devizaszámla.

1.5. Finanszírozási források, garanciák és más kötelezettségek, amelyekkel a tag a Kibocsátónak tartozik

Nincs olyan finanszírozási forrás, garancia és más kötelezettség, amellyel a tag a Kibocsátónak tartozna.

1.6. A Kibocsátó fizetőképességének megítélését befolyásoló közelmúltbeli események

Mivel a jogszabályokban foglaltak alapján 2007. december 1-jétől a Társaság kizárólag éves jelentés készítésére kötelezett, a Kibocsátó utolsó kötelező pénzügyi információit 2010. december 31-ére vonatkozóan tette közzé, illetve 2011-ben féléves jelentést is megjelentetett a jogszabályban előírt tartalommal annak ellenére, hogy a Társaság számára a szabályozás ezt nem teszi kötelezővé.

A Diákhitel Központ Zrt. 2007. október és december közötti időszakban hozott forgalomba DK2010/01 sorozatjelű kötvényeket 2010. augusztus 24-i lejárattal. Az értékpapírszámlán nyilvántartott DK2010/01 sorozatjelű kötvények névértékét, valamint azok kamatait a Kibocsátó a KELER által közölt nyilvántartás alapján az értékpapírszámla-vezetőkhöz történő átutalás útján visszavásárláskor, 2010. február 17-én illetve lejáratkor, 2010. augusztus 24-én megfizette.

A Diákhitel Központ Zrt. 2008. április és október közötti időszakban hozott forgalomba DK2011/01 sorozatjelű kötvényeket 2011. április 22-i lejárattal. Az értékpapírszámlán nyilvántartott DK2011/01 sorozatjelű kötvények visszavásárolt részének névértékét, valamint azok kamatait a Kibocsátó a KELER által közölt nyilvántartás alapján az értékpapírszámla- vezetőkhöz történő átutalás útján visszavásárláskor, 2010. november 12-én megfizette.

A Diákhitel Központ Zrt. 2010. márciusában 40 milliárd Ft keretösszegű kötvényprogramot indított. E program keretében a Kibocsátó 2010. április és október közötti időszakban összességében 22 milliárd Ft névértékben hozott forgalomba 2013. február 12-én lejáró, évi 6,75% fix kamatot fizető kötvényeket, november és december hónapokban pedig összességében 7,5 milliárd Ft névértékben bocsátott ki 2012. június 12-én lejáró, évi 7,25% fix kamatot fizető kötvényeket.

A Diákhitel Központ Zrt. 2011. márciusában 35 milliárd Ft keretösszegű kötvényprogramot indított. E program keretében a Kibocsátó 2011. március és szeptember közötti időszakban összességében 20 milliárd Ft névértékben hozott forgalomba 2014. február 12-én lejáró, évi 5,50% fix kamatot fizető kötvényeket, október és december hónapokban pedig összességében 10 milliárd Ft névértékben bocsátott ki 2015. február 12-én lejáró, évi 8,00% fix kamatot fizető kötvényeket.

A Társaság az alaptevékenységéhez és működéséhez szükséges, illetve finanszírozási tranzakcióihoz kapcsolódó kifizetéseit mindig kellő időben és összegben teljesítette.

Az üzletmenetben azóta bekövetkezett más lényeges esemény nem volt, így 2011. december 31-e és a jelen Alaptájékoztató lezárása közötti időszakban a Társaság pénzügyi helyzetében, kereskedelmi pozícióiban egyéb lényeges változás nem történt. A 2011. év végén elfogadott új Felsőoktatási törvény szerint átalakuló felsőoktatás-finanszírozással kapcsolatban 2012. őszétől várható a hallgatói hitelrendszer bővítése is. Ennek részletei, illetve hatásai a jelen Alaptájékoztató készítésekor még nem becsülhetők meg. A hallgatói hitelrendszer hosszú távú stabilitása azonban továbbra is minden döntés előtt a legfontosabb szempont.

1.7. A Kibocsátó Részvényesének ismertetése

A Kibocsátó egyszemélyes részvénytársaság, részvényei 100%-ának tulajdonosa a Magyar Állam.

A Társaság részvényeinek 100%-a a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 4.§

(2) bekezdése és 2. számú melléklete alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősül.

2. PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK

2.1. A két legutóbb közzétett, a Kibocsátó által elfogadott számviteli és könyvvizsgálati elveknek megfelelően elkészített, ellenőrzött éves pénzügyi beszámoló és az említett számviteli és könyvvizsgálati elvek rövid ismertetése

A Diákhitel Központ Zrt. 2009. és 2010. évi éves, a magyar számviteli szabályok szerint auditált beszámolói, amelyek a Kibocsátó által elfogadott számviteli és könyvvizsgálati elvek rövid ismertetését is tartalmazzák „pdf” formátumban megtekinthetők és letölthetők a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a „Befektetőinknek/Archívum” linkről.

2.2. A Kibocsátó pénzügyi helyzetében a legutóbbi ellenőrzött éves pénzügyi beszámoló közzététele óta bekövetkezett jelentős változások részletes ismertetése, illetve ilyenek hiányában a megfelelő ellentétes értelmő nyilatkozat

A Társaság utolsó ellenőrzött pénzügyi információját 2010. december 31-ére vonatkozóan tette közzé. A közelmúltbeli események összefoglalása a jelen fejezet 1.6. pontjában olvasható.

A legutóbbi ellenőrzött éves pénzügyi beszámoló közzététele és a jelen Alaptájékoztató lezárása közötti időszakban a Társaság pénzügyi helyzetében jelentős változás nem történt.

3. BÍRÓSÁGI ÉS VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK

3.1. Kormányzati, bírósági vagy választottbírósági eljárásra vonatkozó információk (ideértve a függő, illetve a Kibocsátó tudomása szerint a jövőben megindítandó eljárásokat is) az elmúlt legalább 12 hónapos időszakra vonatkozóan, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak, vagy a közelmúltban azt gyakoroltak a Kibocsátó pénzügyi helyzetére vagy jövedelmezőségére; vagy pedig nyilatkozat ezek hiányáról

Nincs a Kibocsátóval szemben olyan kormányzati, bírósági, illetve választottbírósági eljárás, amely jelentős hatást gyakorolhatna a Kibocsátó pénzügyi helyzetére vagy jövedelmezőségére.

3.2. Adott esetben a Kibocsátó létesítő okirat szerinti mentessége a bírósági eljárások alól

Nincs a Társaság Alapító Okiratában a bírósági eljárások alóli mentességre vonatkozó rendelkezés.

4. SZAKÉRTŐI NYILATKOZAT ÉS ÖSSZFÉRHETETLENSÉGI NYILATKOZAT

Az Alaptájékoztató Kibocsátóra vonatkozó részei szakértői minőségben közreműködő személy nyilatkozatát vagy jelentését nem tartalmazzák.

5. MEGTEKINTHETŐ DOKUMENTUMOK

5.1. Nyilatkozat a dokumentumokba való szabad betekintésről

A Diákhitel Központ Zrt. tájékoztatja a tisztelt tőkepiaci szereplőket, hogy az Alaptájékoztató hatályossága alatt a következő dokumentumokba (vagy másolataikba) be lehet tekinteni:

− a Társaság 2005. évi beszámolója és az erről szóló könyvvizsgálói jelentés,

− a Társaság 2006. évi beszámolója és az erről szóló könyvvizsgálói jelentés,

− a Társaság 2007. I. féléves gyorsjelentése,

− a Társaság 2007. évi éves gyorsjelentése,

− a Társaság 2007. évi Üzleti terve,

− a Társaság 2007. évi beszámolója és az erről szóló könyvvizsgálói jelentés,

− a Társaság 2008. évi Üzleti terve,

− a Társaság 2008. I. féléves gyorsjelentése,

− a Társaság 2008. évi beszámolója és az erről szóló könyvvizsgálói jelentés,

− a Társaság 2009. évi Üzleti terve,

− a Társaság 2009. I. félévi féléves jelentése,

− a Társaság 2009. évi beszámolója és az erről szóló könyvvizsgálói jelentés,

− a Társaság 2010. évi Üzleti terve,

− a Társaság 2010. I. félévi féléves jelentése,

− a Társaság 2010. évi beszámolója és az erről szóló könyvvizsgálói jelentés,

− a Társaság 2011. évi Üzleti terve,

− a Társaság 2011. I. félévi féléves jelentése,

− a Társaság 2011. évi beszámolója és az erről szóló könyvvizsgálói jelentés az elfogadását követően,

− a Társaság 2012. évi Üzleti terve,

− az összes jelentés, levél és más dokumentum, korábbi pénzügyi információk, a Kibocsátó kérésére szakértő által készített értékelés vagy nyilatkozat, amelynek egyes részeit az Alaptájékoztató tartalmazza, vagy hivatkozik rá,

− a Társaság Alapító Okirata.

A fenti dokumentumok a Társaság székhelyén (Budapest II. xxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxx 0-00.), munkanapokon 9-14 óra között tekinthetők meg. A Diákhitel Központ Zrt. fenti beszámolói

„pdf” formátumban megtekinthetők és letölthetők a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a

„Befektetőinknek/Archívum” linkről.

VIII. AZ ALAPTÁJÉKOZTATÓ KÖTVÉNYEKRE VONATKOZÓ RÉSZEI

1. FONTOS INFORMÁCIÓK

1.1. A kibocsátásban érintett természetes és jogi személyek érdekeltsége

A kibocsátás szempontjából jelentőséggel bíró személyek az alábbiak:

Kibocsátó: Diákhitel Központ Zrt.

Vezető forgalmazó: Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Forgalmazók: Concorde Értékpapír Zrt.

Deutsche Bank AG Magyarországi Fióktelepe ERSTE Befektetési Zrt.

Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. MKB Bank Zrt.

UniCredit Bank Hungary Zrt.

A kibocsátás szempontjából jelentőséggel bíró egyéb személy nem kerül bevonásra, továbbá összeférhetetlenség nem áll fenn.

1.2. A kibocsátás okai és a bevétel felhasználása

A Kötvényprogram keretében történő Forgalomba hozatal célja a hallgatói hitelrendszer finanszírozása, ennek keretében a hallgatói hitelekhez szükséges új források bevonása; a hallgatói hitelek részbeni forrásául jelenleg is szolgáló, 200.1 októbere óta keletkezett bankhitel-állomány kamatfizetéseinek, továbbá a jövőben felvételre, illetve lehívásra kerülő bankhitelek kamatfizetéseinek, valamint szerződés szerinti, illetve előtörlesztésének refinanszírozása; a hallgatói hitelek részbeni forrásául jelenleg is szolgáló, a 2009. március 9- én indult, a Felügyelet 2009. március 30. napján kelt E-III/10.370/2009. számú határozatával jóváhagyott 40 milliárd forint keretösszegű, a 2010. február 12-én indult, a Felügyelet 2010. február 18. napján kelt EN-III/TTE-30/2010. számú határozatával jóváhagyott 40 milliárd forint keretösszegű, és a Felügyelet 2011. február 15. napján kelt KE-III-70/2011. számú határozatával jóváhagyott 35 milliárd forint keretösszegű kötvényprogramok során forgalomba hozott kötvények kamatfizetéseinek és törlesztéseinek refinanszírozása; valamint e program keretében kibocsátandó Kötvények kamatfizetéseinek refinanszírozása.

A Kötvények Forgalomba hozatalával és a BÉT-re történő bevezetésével, valamint az ottani forgalomban tartásával, továbbá a forgalmazói árjegyzéssel kapcsolatban a Kötvényprogram lejáratáig felmerülő becsült összes költség nagysága várhatóan nem haladja meg a következő értékeket:

Forgalmazói jutalékok és szervezési díj: 91.500.000,- Ft Tőzsdei bevezetés és forgalomban tartás díja: 4.105.000,- Ft Jogi költségek: 2.035.000,- Ft

Kötvények keletkeztetésével kapcsolatos költségek: 1.630.000,- Ft Nyomtatási és közzétételi költségek: 310.000,- Ft Összesen: 99.580.000,- Ft

A bevétel becsült nettó összege a Végleges Feltételekben kerül feltüntetésre.

2. A NYILVÁNOS FORGALOMBA HOZATALRA KERÜLŐ KÖTVÉNYEKRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

2.1. A Forgalomba hozatalra kerülő Kötvények fajtája és osztálya, ISIN kód

A nyilvános Kötvényprogram keretében egy vagy több Sorozatban fix vagy változó kamatozású Kötvények kerülnek felajánlásra. Az egyes Sorozatok futamideje legalább 1 (egy), de legfeljebb 10 (tíz) év. Ezek jellemzői a Végleges Feltételekben kerülnek feltüntetésre. Az egyes Sorozatok ISIN kódjai ugyancsak a Végleges Feltételekben kerülnek meghatározásra.

2.2. A Kötvények kibocsátása alapjául szolgáló jogszabályok

A Kötvények kibocsátásának alapjául a következő fontosabb jogszabályok szolgálnak:

a) Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény;

b) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény;

c) a Bizottság 809/2004/EK rendelete a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatókban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról;

d) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény;

e) a hallgatói hitelrendszerről és a Diákhitel Központról szóló 86/2006. (IV. 12.) Korm. rendelet;

f) a hallgatói hitelrendszerről szóló 1/2012. (I. 20.) Korm. rendelet,

g) a kötvényről szóló 285/2001. (XII.26.) Korm. Rendelet,

h) az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V. 5.) Korm. Rendelet.

2.3. Kötvények típusa és előállítása

A Kötvények típusa: A Kötvények névre szólóak.

A Kötvények előállítása: A Kötvények a Tpt. vonatkozó rendelkezései alapján

dematerializált értékpapírként kerülnek kibocsátásra. A névre szóló dematerializált Kötvényekről kiállított Okirat a Tpt. 9. §

(1) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján a KELER Zrt.-nél kerül elhelyezésre. Amennyiben az egy Sorozatot alkotó Kötvények számát a Kibocsátó újabb Részlet kibocsátásával növeli, akkor a Sorozatról kiállított Okirat érvénytelenítésre kerül, és ezzel egyidejűleg a teljes Sorozat adatainak megfelelően módosított, új okirat kerül kiállításra.

A Kötvények névértéke: 10.000,- Ft, azaz tízezer forint.

2.4. A kibocsátás pénzneme

A Kötvények magyar forintban kerülnek forgalomba hozatalra.

2.5. A Forgalomba hozatalra kerülő Kötvények sorrendisége

A Kibocsátó a jelen Kötvényprogram alapján forgalomba hozandó Sorozatok között, illetve a Kötvények között sorrendiséget nem állít fel.

Az adott Sorozathoz tartozó Kötvények egymással, valamint a Kibocsátónak a Magyar Állam készfizető kezességével vagy más hasonló jellegű kötelezettségével biztosított egyéb jelenlegi és jövőbeni, továbbá a nem biztosított, nem alárendelt kötelezettségeivel legalább azonos rangsorban állnak (pari passu), kivéve azokat a kötelezettségeket, amelyek a jogszabály rendelkezése alapján elsőbbséget élveznek a Kibocsátó vagyonára végzett felszámolás, végelszámolás, illetve végrehajtás során követendő kielégítési sorrendben.

2.6. A Kötvényekhez kapcsolódó jogok ismertetése

A Kötvények a Kibocsátónak – a Kötvények tulajdonosaival szemben fennálló – közvetlen, feltétel nélküli, nem alárendelt kötelezettségvállalásai.

A Kötvényekhez a jogszabályok, az Alaptájékoztató és a vonatkozó Végleges Feltételek alapján biztosított teljes körű hitelezői, kötvényesi jogok fűződnek.

A Kötvényprogram alapján történő bármely további forgalomba hozatalhoz a Kötvényprogram ideje alatt nem szükséges a Felügyelet engedélye. A Kibocsátó jogosult a Kötvények tulajdonosainak hozzájárulása nélkül időről időre olyan további Részletek forgalomba hozatalára, amelynek feltételei a forgalomba hozatal napját kivéve minden tekintetben megegyeznek egy már kibocsátott Xxxxxxx feltételeivel. Az ekképpen Részletben kibocsátott Kötvények a Sorozatban korábban kibocsátottakkal egy Sorozatot alkotnak. Ilyen további forgalomba hozatalok esetén a Kibocsátó a Tpt. 27. § (6) bekezdésével összhangban az adott forgalomba hozatal kezdő napját megelőzően a forgalomba hozatal egyedi adatait tartalmazó Végleges Feltételek benyújtásával a Felügyeletet tájékoztatja, és az adatokat a Végleges Feltételek közzétételével nyilvánosságra hozza.

A Kötvényekre a magyar jog az irányadó.

A Kötvényprogrammal kapcsolatban vagy abból eredően keletkező bármely jogvita eldöntésére a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság rendelkezik kizárólagos illetékességgel.

Az állami kezesség bírósági úton történő érvényesítése a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező rendes bíróság előtt történhet. Amennyiben a kezes és a Kibocsátó elleni igény egy eljárás keretében kerül érvényesítésre, akkor a Kibocsátóval szembeni igény érvényesítésére irányuló eljárás rendes bíróság előtt is megindítható.

A Kibocsátó a jelen Xxxxxxxxxxxxxxxxxx kapcsolatosan a nyilvánosság felé tájékoztatásait a következőképpen teszi közzé:

a) a Hirdetményt a Kibocsátó xxx.xxxxxxxxx.xx és a Vezető Forgalmazó xxx.xxx.xx című honlapján, a Napi Gazdaság című lapban, továbbá a PSZÁF által hivatalosan kijelölt információtárolási rendszerként működtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx oldalon,

b) az Alaptájékoztatót és a Végleges Feltételeket a Kibocsátó xxx.xxxxxxxxx.xx és a Vezető Forgalmazó xxx.xxx.xx című honlapján, továbbá a PSZÁF által hivatalosan kijelölt információtárolási rendszerként működtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx oldalon, továbbá a

befektetők a Tpt. 34. § (7) bekezdése alapján kérhetik a Forgalmazóktól a nyomtatott Alaptájékoztató és a Végleges Feltételek ingyenes rendelkezésre bocsátását,

c) a rendszeres tájékoztatás (éves jelentés) és a rendkívüli tájékoztatás alá eső információkat a Kötvényprogram hatálya alatt a Kibocsátó xxx.xxxxxxxxx.xx és a Vezető Forgalmazó xxx.xxx.xx című honlapján, továbbá a PSZÁF által hivatalosan kijelölt információtárolási rendszerként működtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx oldalon.

A BÉT által előírt közzétételek a BÉT xxx.xxx.xx című honlapján keresztül történnek.

2.7. A névleges kamatláb és a fizetendő kamatra vonatkozó rendelkezések

A Kötvény kamatozása: A Kötvények fix vagy változó kamatozásúak lehetnek. A

nyilvános Kötvényprogram keretében kibocsátásra kerülő egyes Kötvények kamatozása a vonatkozó Végleges Feltételekben kerül meghatározásra.

A változó kamatozású Kötvények kamata valamely meghatározott referencia kamatláb alapul vételével kerül kiszámításra. Az adott Sorozat referencia kamatlába a vonatkozó Végleges Feltételekben kerül meghatározásra.

Névleges kamatláb: Fix kamatozású Kötvények esetében a vonatkozó

Végleges Feltételekben kerül meghatározásra.

Változó kamatozású Kötvények esetében a kamatmeghatározás módja és az egyes kamatperiódusokra alkalmazandó névleges kamatláb(ak) a vonatkozó Végleges Feltételekben kerül(nek) meghatározásra.

A Kötvényekre vonatkozó kamatperiódusok és az alkalmazandó kamatok, illetve kamatlábak Sorozatonként változhatnak, de az adott Sorozatra vonatkozóan a kamat megállapítás módja állandó.

A kamat esedékessé válásának időpontja és a kamatfizetési időpontok:

A Forgalomba hozatal értéknapját, a kamatfizetés időpontját, a kamatfizetési periódus(ok) hosszát a Kibocsátó a Végleges Feltételekben határozza meg.

Fix kamatozású Kötvények esetében a kifizetendő kamat mértéke (0,01%-ra kerekítetten) az alábbiak szerint kerül meghatározásra (valamennyi esetben bruttó, adólevonások nélküli kamatszázalék, illetve kamatmérték értendő):

Az első kamatfizetési időpontban kifizetendő kamat mértéke:

- amennyiben, az első kamatfizetési periódus hossza megfelel a kamatfizetési gyakoriságnak (dt1 = d0), akkor a

kifizetésre kerülő kamat mértéke = gp ,

- amennyiben az első kamatfizetési periódus rövidebb, mint a kamatfizetési gyakoriság (dt1 < d0), akkor a

kifizetésre kerülő kamat mértéke = gp *

d1 − d0 ,

d1 − dt1

- amennyiben az első kamatfizetési periódus hosszabb, mint a kamatfizetési gyakoriság (dt1 > d0), akkor a

kifizetésre kerülő kamat mértéke = g + g *

dt1 − d0 ,

ahol

p p

− dt 0

ga = Éves kamat (kupon)

gp = A kamatfizetési gyakoriságnak megfelelő időarányos kamat f = Kamatfizetések száma egy évben

gp =

ga (így például féléves kamatfizetés esetén gp =

ga ),

dt0 = Technikai kamatfizetési nap, amelyet úgy lehet megkapni, hogy az első kamatfizetés dátumából ki kell vonni kettő kamatperiódust

d0 = A kibocsátás dátuma

dt1= Technikai kamatfizetési nap, amelyet úgy lehet megkapni, hogy az első kamatfizetés dátumából ki kell vonni egy kamatperiódust

d1 = Az első kamatfizetés dátuma

Minden további kamatfizetési időpontban kifizetendő kamat mértéke:

kifizetésre kerülő kamat mértéke = gp

Változó kamatozású Kötvények esetében a kifizetendő kamat mértéke az éves kamat időarányos része (0,01%-ra kerekítetten), amely a kamatfizetési időpontok között ténylegesen eltelt naptári napok, és a 360 napos év alapján kerül meghatározásra. Szökőév esetében, az eltelt napok számolásánál február 29-ét is figyelembe kell venni. (Az így megkapott eredmény alatt bruttó, adólevonások nélküli kamatszázalék, illetve kamatmérték értendő.)

A változó kamatozású Kötvények kamat-megállapításával kapcsolatos feladatokat a vonatkozó Végleges Feltételekben előírt időben és módon a Vezető Forgalmazó végzi.

Következő Munkanap szabály:

Amennyiben a Kötvények alapján teljesítendő kifizetés (kamatfizetés és/vagy végtörlesztés) esedékes időpontja nem Munkanapra esik, akkor a fizetést az esedékes időpontot követő első Munkanapon kell a Kötvény tulajdonosa részére teljesíteni, és a Kötvény tulajdonosa nem támaszthat késedelmi kamat-, vagy egyéb igényt az ilyen kifizetés miatt.

A kamat és a tőkeösszeg visszafizetése követelésének határideje:

A Kötvényrendelet 6. §-a alapján a Kötvényeken alapuló követelések a Kibocsátóval szemben nem évülnek el.

2.8. Lejárat és a Kötvények törlesztésére vonatkozó rendelkezések

A Kötvények végtörlesztésesek, a névérték visszafizetése a lejáratkor egy összegben esedékes. A Kötvények egyoldalú visszaváltására sem a Kibocsátó, sem a Kötvények tulajdonosai nem jogosultak. Ez azonban nem korlátozza a Kibocsátót abban, hogy egyes Kötvényeket a piaci feltételeknek megfelelően, az adott Kötvények tulajdonosával való megállapodás alapján visszavásároljon.

2.9. A hozam kiszámításának módja

A hozam-, illetve árfolyamszámítás – függetlenül a hátralévő futamidő hosszától – a magyar állampapírpiaci szokványok szerint történik, azaz fix kamatozású Kötvények esetében a

„Tényleges/tényleges”, míg változó kamatozású Kötvények esetében a „Tényleges/360” számítási konvenciók alkalmazásával. Két időpont között a napok számának meghatározására oly módon kerül sor, hogy a számítás során az első nap beletartozik a periódusba, míg az utolsó napot figyelmen kívül kell hagyni, továbbá az esetleges szökőnap figyelembe vételre kerül.

A fix kamatozású Kötvények esetében a „Tényleges/tényleges” számítási konvenció alapján a hozam-árfolyam kalkuláció az alábbiak szerint történik:

∑

i =n

Bruttó árfolyam =

pi + nbc

i =1

(1 + Ta ) w

ahol:

Ta = éves szintű lejáratig számított hozam

n = az elszámolás napjakor még hátralévő cash-flow elemek száma

di = az i-edik cash-flow elem (kamatfizetés és törlesztés) kifizetésének dátuma ds = az elszámolás napja

d0 = a kibocsátás napja

dt1 = technikai kamatfizetési nap, amelyet úgy lehet megkapni, hogy a következő kamatfizetés dátumából ki kell vonni egy kamatperiódust

pi = egész szám (0,1,2…n), a kamatfizetések száma az elszámolás napja (ds) és az Fi napja (azaz di) között.

nbc = az elszámolás napja és a következő kamatfizetés dátuma közötti napok száma (nbc = d1-ds).

w = az aktuális kamatfizetési periódus napjainak száma. Alapesetben a következő kamatfizetés és az előző kamatfizetés közötti napok száma (w = di-di-1).

Amennyiben az első kamatfizetés előtt van az elszámolás napja, akkor w értéke: w = d1 – dt1

Fi = a Kötvény i-edik cash-flow eleme (i= 1,2,3…n-1: i-edik kamatfizetés, i=n: az utolsó kamatfizetés és törlesztés).

g = éves kupon (névleges kamatláb)

Fi értékének meghatározása, ha i > 1

Fi =g, Fn = g+100

Fi értékének meghatározása, ha i = 1

d1 − d0

F1 = g*

d1 − dt1 ,

Az Fi számított értékét minden esetben két tizedesjegyre kerekítve kell meghatározni.

Felhalmozott kamat számítása

Amennyiben az első kamatfizetés napja (d1) előtt van az elszámolás napja (ds),

ds − d0

felhalmozott kamat = g *

d1 − dt 1

Minden más esetben:

felhalmozott kamat =

g * ds − di−1

di − di−1

Nettó árfolyam = Bruttó árfolyam – Felhalmozott kamat

A változó kamatozású Kötvények esetében a „Tényleges/360” számítási konvenció alapján alkalmazott számítások a következők.

Bruttó árfolyam = Nettó árfolyam + felhalmozott kamat

Felhalmozott kamat:

Felhalmozott _ kamat = g × d s − d 0

360

ahol:

d0= a kibocsátás napja, vagy az előző kamatfizetés napja

2.10. A Kötvények tulajdonosainak képviselete

A Kötvények tulajdonosai általános képviselettel nem bírnak.

2.11. Határozatok, engedélyek és jóváhagyások Felhatalmazás

A Kötvényprogram keretében történő Forgalomba hozatal a Diákhitel Központ Zrt. Felügyelő Bizottságának a Kötvényprogram elfogadásáról szóló 44/2011 (XI.21.) FB. számú határozatán illetve a Diákhitel Központ Zrt. tulajdonosi jogait gyakorló MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. 10/2011. (XII.23.) számú alapítói határozatán alapul.

A Nemzetgazdasági Miniszter engedélye

A Diákhitel Központ Zrt. Kötvényeinek kibocsátását a Nemzetgazdasági Miniszter a 2012. évi költségvetési törvény 47. §-a alapján a finanszírozási terv keretében 2011. december 28- án hagyta jóvá.

2.12. A Kötvények kibocsátásának várható időpontja

A Kötvényprogram keretében történő egyes Részletek Forgalomba hozatalának időpontja a Végleges Feltételekben kerül meghatározásra, legkésőbb az ajánlattétel napját megelőzően.

2.13. A Kötvények szabad átruházhatóságára vonatkozó korlátozások leírása

A Kötvényeket devizabelföldi jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok, magánszemélyek, valamint devizakülföldi jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok, magánszemélyek vásárolhatják meg és ruházhatják át egymás között.

Magyarországon kívül a Kötvények csak az Amerikai Egyesült Államokban vagy más országokban érvényes nyilvántartásba vételi kötelezettségek figyelembevételével vagy az azok alóli mentesség esetén értékesíthetők.

A Kibocsátó fenntartja a jogot arra, hogy a Kötvények megszerezhetőségét, illetőleg átruházhatóságát korlátozza. Amennyiben a Kibocsátó él ezen jogával, úgy azt a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazzák.

Devizakülföldiek a Kötvényeket a hatályos devizajogszabályok és a Kibocsátó esetleges korlátozásai figyelembevételével vásárolhatják meg és ruházhatják át.

A Kötvényekkel kapcsolatos, devizakülföldi által vagy javára történő kifizetésekre a hatályos devizajogszabályok rendelkezései az irányadók. Ebben a vonatkozásban más országok jogszabályai is tartalmazhatnak korlátozásokat, amelyre tekintettel a Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó felszólítja a jelen Alaptájékoztató olvasóit, hogy tájékozódjanak ezekről a korlátozásokról, illetve tartsák be azokat.

2.14. A Kibocsátó létesítő okirat szerinti székhelyének országa (amely megegyezik a Forgalomba hozatal országával) tekintetében a Kötvényekből származó jövedelem forrásadója

E fejezetnek nem célja a különböző adónemekkel kapcsolatos rendelkezések részletezése, ennek megfelelően az alábbiakban foglaltak általános tájékoztatási céllal készültek. A

Kötvénytulajdonosoknak teljesítendő kifizetéseket a mindenkor hatályos jogszabályoknak és egyéb alkalmazandó rendelkezéseknek megfelelően kell teljesíteni. Sem a Kibocsátó, sem a Kötvényeken alapuló kifizetést a Kötvény tulajdonosa részére ténylegesen teljesítő személy nem fog pótlólagos kifizetést teljesíteni abban az esetben, ha a Kötvények alapján teljesítendő kifizetésekből a kifizetőnek adót vagy más összeget kell levonnia.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alapján a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott Kötvényekből származó kamatjövedelem adóköteles, a kamatjövedelem után az adó mértéke 16%. A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján az értékpapír kölcsönzésből és csereügyletből származó jövedelem egyaránt 16%-os kulccsal adózik. Az árfolyamnyereségből származó jövedelem után az adó mértéke 16%. Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek adózására külön szabályok vonatkoznak. Az Szja tv. 67/B. §- ában foglalt feltételek teljesülése esetén kedvezményes adókulcs alkalmazható a tartós befektetésből származó jövedelmekre.

Belföldi gazdálkodó szervezetnek, a társasági adóról és osztalékadóról szóló többször módosított 1996. évi LXXXI. törvény alapján, az értékpapírból származó jövedelmet a bevételek között kell elszámolnia és ez a bevétel a társasági adó mértékével adózik. A társasági adó mértéke jelenleg 500 millió Ft pozitív adóalapig 10%, illetőleg az e fölötti részre 19%.

Az adózás Magyarország hatályos adójogszabályainak megfelelően történik. Külföldi illetőségű befektető esetében, amennyiben Magyarország és az adott befektető illetősége szerinti állam között a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozóan hatályos egyezmény áll fenn, akkor az adóztatás ezen egyezmények rendelkezéseinek megfelelően történik.

A Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó kifejezetten tanácsolja a Kötvények iránt érdeklődő befektetők részére, hogy forduljanak adótanácsadóhoz abban a kérdésben, hogy a Kötvények megvásárlásából, tulajdonlásából és eladásából adódó következmények milyen módon érintik adózásukat.

A Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó nem vállal felelősséget a forrásadó kifizető által történő levonásával kapcsolatban.

3. AZ AJÁNLATTÉTEL FELTÉTELEI

3.1. Feltételek, ajánlati statisztikák, várható ütemezés és az aukciós ajánlattételhez szükséges intézkedések

3.1.1. Az ajánlattétel feltételei

A. A Kötvény-kibocsátási program általános bemutatása, a 809/2004/EK Rendelet

22. cikk (5) bekezdés 3. pontja alapján

A jelen Alaptájékoztató VIII. fejezet 2.11. pontjában foglalt felhatalmazás és nemzetgazdasági miniszteri engedély alapján megindításra kerülő legfeljebb 40.000.000.000,- Ft, azaz Negyvenmilliárd forint keretösszegű, nyilvános Kötvényprogramhoz készült.

A Kötvényprogram keretében a jelen Alaptájékoztató VIII. fejezet 2.1. pontjában foglaltak szerint egy vagy több Kötvénysorozat kerülhet értékesítésre, különböző időpontokban, több Részlet Forgalomba hozatala révén. Az egyes Részletek forgalomba hozatalának időpontjai, felajánlásra kerülő mennyiségei, továbbá a jelen Alaptájékoztatóban foglaltaktól eltérő egyéb feltételei a vonatkozó Végleges Feltételekben kerülnek meghatározásra, legkésőbb az ajánlattétel napját megelőzően.

A jelen Kötvényprogram időtartama a Hirdetmény közzétételének napjától kezdődően 2012. december 31-ig tart.

A Kötvényprogram keretében kibocsátásra kerülő Kötvénysorozatok egyes Részletei aukció útján kerülnek forgalomba hozatalra.

A forgalomba hozatal jellege: nyilvános forgalomba hozatal.

B. Az aukció útján történő ajánlattétel feltételei

Az aukció a Tpt. 5. § (1) bekezdésének 5. pontja szerint a Forgalomba hozatal azon módja, amely keretén belül a Kibocsátó az általa meghatározott feltételek szerint lehetőséget biztosít vásárlási ajánlat megtételére, és a beérkezett vásárlási ajánlatok meghatározott szempont szerint versenyeznek. A Tpt. 50. §-a rendelkezik az aukciós forgalomba hozatal általános szabályairól.

Az aukciók lebonyolítása a BÉT által üzemeltetett Kereskedési rendszer keretében működő aukciós rendszeren (a továbbiakban: Aukciós Értékpapírtábla) történik.

Az aukció lebonyolításában részt vehetnek a DK Zrt. által jelen Kötvényprogram keretében kibocsátott, illetve kibocsátásra kerülő Kötvény Forgalomba hozatalára és forgalmazására az ÁKK Zrt.-vel megbízási szerződést kötött Forgalmazók.

A Kibocsátó az aukció napját megelőzően a Kibocsátó xxx.xxxxxxxxx.xx és a Vezető Forgalmazó xxx.xxx.xx című honlapján, a hivatalos információtárolási rendszerként működtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx oldalon illetve a xxx.xxx.xx oldalon is közzéteszi a Végleges Feltételeket. A szabályozott információkat a Kibocsátó a 24/2008. (VIII.15.) PM rendelet 4. §-ának rendelkezései szerint a Napi Gazdaság Online és a Magyar Távirati Iroda, mint honlappal rendelkező médiumok szerkesztőségeinek is megküldi.

3.1.2. Az ajánlattétel teljes összege

A jelen Kötvényprogram keretében forgalomba hozott, de le nem járt Kötvények össznévértéke nem haladhatja meg a 40.000.000.000,- Ft-ot, azaz Negyvenmilliárd forintot. A Kötvényprogram keretében forgalomba hozatalra kerülő Kötvények egyes Részleteinek felajánlásra kerülő összege a vonatkozó Végleges Feltételekben kerül meghatározásra, legkésőbb az ajánlattétel napját megelőzően.

3.1.3. Az ajánlattételre nyitva álló idő, lehetséges módosítások, az aukciós eljárás bemutatása

a) A Kibocsátó az aukciós vételi ajánlati nyilatkozatok felvételét a Forgalmazókon keresztül végzi. Aukciós vételi ajánlat megadása az előírt tartalmú aukciós vételi ajánlati nyilatkozat személyesen, vagy meghatalmazott útján történő megtételével és a Forgalmazók részére történő benyújtásával, vagy telefaxon keresztül történő eljuttatásával történik.

Egy befektető több aukciós vásárlási ajánlatot is tehet, különböző árfolyamokon/hozamokon külön aukciós vételi ajánlati nyilatkozat benyújtásával. Az ugyanazon ajánlattevő által beadott különböző aukciós vásárlási ajánlatok külön ajánlatként kerülnek értékelésre.

A Forgalomba hozatal során Kötvényeket vásárló befektetők a Kötvények vételárát készpénzzel, vagy banki átutalással teljesíthetik. A Kötvényekre tett aukciós vételi ajánlat elfogadásának a feltétele készpénzzel történő teljesítés esetén az, hogy a befektető az ellenértéket az adott Forgalmazónál legkésőbb az aukciós vételi ajánlat benyújtásával egyidejűleg készpénzben befizesse és a befizetési pénztárbizonylatot az aukciós vételi ajánlati nyilatkozathoz csatolja. Átutalással történő teljesítés esetén az aukciós vételi ajánlat elfogadásának feltétele, hogy a befektető legkésőbb az aukciós vételi ajánlati nyilatkozat benyújtásáig a befizetendő összeget az adott Forgalmazónál vezetett elkülönített letéti számlára átutalja, továbbá, hogy az átutalt összeg a fenti számlákra legkésőbb az aukció záró időpontjáig igazoltan beérkezzen. A Forgalmazók jogosultak a befektetőkkel külön megállapodást kötni a fizetést illetően (a működésükre vonatkozó szabályzatuk betartása mellett). Az átutalással történő teljesítés vonatkozásában a Forgalmazók elkülönített letéti számláinak számai az adott Részletre vonatkozó Végleges Feltételekben kerülnek meghirdetésre.

Az aukciós vásárlási ajánlat benyújtásával a befektető kötelező erejű és visszavonhatatlan kötelezettséget vállal a Kötvények átvételére a feltüntetett teljes összeg erejéig, és tudomásul veszi, hogy ajánlata részben is elfogadható.

Meghatalmazott útján történő aukciós vételi ajánlattétel esetén a meghatalmazottnak közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással kell rendelkeznie, amelyben a befektető, mint meghatalmazó, meghatalmazást ad arra, hogy a meghatalmazott a meghatalmazó nevében és javára aukciós vételi ajánlatot tegyen a felkínált Kötvényre. Meghatalmazott útján történő aukciós vételi ajánlattétel esetén a meghatalmazás eredeti példányát csatolni kell az aukciós vételi ajánlati nyilatkozathoz.

A jogszabályon, hatósági rendelkezésen, vagy létesítő okiraton alapuló képviselet útján történő aukciós ajánlattétel esetén a jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet az adott jogi személy, illetve szervezet létesítő okiratában rögzítettek szerinti, vagy a hatályos jogszabályokban meghatározott (törvényes) képviselő, vagy az ilyen képviselő által közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban meghatalmazott személy képviselheti. Természetes személy törvényes képviselője (szülő, gondnok, gyám) ezen minőségét tanúsító okmány szerint járhat el a képviselt személy érdekében.

b) Minden esetben a Forgalmazó dönti el, hogy a hozzá beérkezett aukciós vételi ajánlati nyilatkozat megfelelően került-e kitöltésre. A Forgalmazó minden ilyen döntése végleges és kötelező erővel bír. Az aukció lezárásáig beérkező és a formai követelményeknek megfelelő aukciós vásárlási ajánlatot a Forgalmazó köteles elfogadni. A hiányosan kitöltött, vagy a benyújtásra rendelkezésre álló időszakon túl beérkező aukciós vételi ajánlati nyilatkozatok érvénytelennek minősülnek és a Forgalomba hozatalban nem vesznek részt.

c) A Forgalmazók az aukciós vételi ajánlatokat a BÉT által üzemeltetett Kereskedési rendszer Aukciós Értékpapírtábláján nyújtják be az ÁKK Zrt.-hez.

Az aukción ajánlatot a 10.000,- Ft-os, azaz Tízezer forintos névérték figyelembe vételével darabszámra kell benyújtani, egy ajánlat minimálisan 100 db, azaz Egyszáz darab Kötvényre (1.000.000,- Ft, azaz Egymillió forint össznévértékre) tehető. Külön ajánlatként kell benyújtani a saját számlás és az ügyfél javára tett ajánlatokat. Saját számlás ajánlat esetén a 0999-99999-H számlatípust, ügyfél javára tett ajánlat esetén a 0999-9999999 számlatípust kell megadni.

A Kereskedési rendszer Aukciós Értékpapírtábláján keresztül beadott ajánlatoknak tartalmazniuk kell a vásárolni kívánt Kötvény sorozatát, mennyiségét, az ajánlat sajátszámlás, vagy ügyfél javára szóló jellegét, valamint az aukció kompetitív szakaszában megtett ajánlatok esetén az elvárt nettó árfolyamot legfeljebb négy tizedesjegy, vagy hozamot legfeljebb két tizedesjegy megjelölésével.

d) Az aukció kompetitív és nem kompetitív szakaszból áll. Az aukció kompetitív szakaszában kizárólag árfolyam- illetve hozammegjelöléssel tett ajánlatokat lehet beadni, az aukció napján 14.0000 és 14.4959 óra között. A kompetitív szakasz megadott időtartama alatt a benyújtott kompetitív ajánlatok szabadon visszavonhatók, illetve módosíthatók. Az Aukciós Értékpapírtáblával kapcsolatos minden határidő tekintetében a Kereskedési rendszer központi rendszerének rendszerórája irányadó.

Az aukció nem kompetitív szakaszában minden Forgalmazó legalább 1.000.000,- Ft, azaz Egymillió forint össznévértékben, és legfeljebb 100.000.000,- Ft, azaz Egyszázmillió forint össznévértékben, árfolyam-, illetve hozammegjelölés nélkül tehet ajánlatot. Az árfolyam-, illetve hozammegjelölés nélkül tett úgynevezett nem kompetitív ajánlatokat az aukció napján 14.5000 és 14.5959 óra között lehet beadni. A nem kompetitív szakasz megadott időtartama alatt a benyújtott nem kompetitív ajánlatok szabadon visszavonhatók, illetve módosíthatók.

Hiányosan, vagy hibásan benyújtott ajánlatokat, valamint a megadott időpontoknál később érkező ajánlatokat a Forgalmazó, illetőleg az ÁKK Zrt. nem fogadja el, azok az aukción nem vesznek részt.

3.1.4. Az ajánlattételre felajánlott mennyiség leszállításának lehetősége és a Kötvényekre aukciós ajánlatot tevők által befizetett többletösszeg visszafizetésének módja

Az ajánlattételre felajánlott mennyiség leszállításának lehetősége a jelen Alaptájékoztató

VIII. fejezet 3.1.5. c) illetőleg d) pontja szerint kerül meghatározásra.

A pénzügyileg teljesített, de el nem fogadott aukciós vételi ajánlatok befektetők által befizetett ellenértékének visszafizetésére a Forgalmazók az aukció napját követő második munkanapig adnak átutalási megbízást. A befektetők az elutasított aukciós vételi ajánlatok kapcsán ezen az összegen felül kamatra, kártérítésre vagy egyéb összegre nem jogosultak. Az aukciós vételi ajánlatok teljes vagy részbeni visszautasítása esetén a Forgalmazó köteles az érintett ügyfeleket írásban értesíteni.

3.1.5. Az aukción forgalomba hozandó Kötvények legalacsonyabb és/vagy legmagasabb mennyisége

a) A Forgalomba hozatal feltételéül a Tpt. 33. § (2) bekezdése szerinti legkisebb mennyiség nem kerül meghatározásra.

b) Egy aukciós ajánlat minimális összege 100 db, azaz Egyszáz darab 10.000,- Ft-os, azaz Tízezer forintos névértékű Kötvény (vagyis minimum 1.000.000,- Ft, azaz Egymillió forint össznévértékű Kötvény).

c) Aukciós túlkereslet és alulkereslet

Amennyiben a meghirdetett mennyiség alacsonyabb az érvényes aukciós vásárlási ajánlatok összes mennyiségénél (túlkereslet), úgy allokációra kerül sor.

Amennyiben a beérkező érvényes ajánlatok összessége kisebb, mint a meghirdetett mennyiség (alulkereslet), a Kibocsátó dönt az ajánlatok elfogadásáról.

Alul-, illetve túlkereslet esetén a Kibocsátó fenntartja a jogot arra vonatkozóan, hogy eltérjen a meghirdetett mennyiségtől és meghatározza az aukción értékesítésre felajánlott mennyiséget, amely az aukción értékesítésre meghirdetett mennyiség legfeljebb +/- 50%-kal történő megváltoztatását jelentheti. Alulkereslet esetén a Kibocsátó továbbá fenntartja a jogot arra vonatkozóan is, hogy az aukcióra beérkezett érvényes ajánlatok mennyisége alapján határozza meg az aukción értékesítésre felajánlott mennyiséget, amely a beérkezett érvényes ajánlatok össz-mennyiségéhez viszonyítva legfeljebb -50%-kal történő megváltoztatást jelenthet. Ezen jogok gyakorlásának időpontjára és módjára az aukció eredményének kihirdetésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, a jelen Alaptájékoztató VIII. fejezet 3.1.7. pontja szerint.

d) Elállás az aukciós eladási ajánlattól

A Kibocsátó fenntartja a jogot arra, hogy az aukcióra beérkezett ajánlatok függvényében – a Kibocsátó számára kedvezőtlen, az aukció lezárásának időpontjáig bekövetkező piaci események, változások esetén, így különösen az állampapírpiaci hozamok legalább 50 (ötven) Bázispontos elmozdulása esetén – az aukciós eladási ajánlatától elálljon. Ilyen elállás esetén a beérkezett ajánlatok teljes mennyisége elutasításra kerül. Az ilyen elállás gyakorlásának időpontjára és módjára az aukció eredményének kihirdetésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, a jelen Alaptájékoztató VIII. fejezet 3.1.7. pontja szerint.

3.1.6. A Kötvények kifizetésének és kiadásának módja és határideje

Az elfogadott ajánlatok ellenértékének elszámolása a KELER vonatkozó szabályzata alapján az elsődleges piaci ügyletekre vonatkozó szabályok szerint történik. Ennek megfelelően a Kötvények vételára a pénzügyi teljesítés napján az ajánlatot benyújtó Forgalmazók KELER- nél vezetett pénzforgalmi számláinak, illetve MNB-nél vezetett számlájának – fedezet- vizsgálatot követő – terhelésével és a DK Zrt. javára KELER-nél vezetett számlára történő jóváírással kerül elszámolásra. A pénzforgalmi számlák terhelésével egyidejűleg a KELER jóváírja a Kötvényeket a Forgalmazók megfelelő számláin.

Az ügyfelek részére az értékpapírszámla igazolásokat az a Forgalmazó állítja ki, amelynél az aukciós vételi nyilatkozatot eredetileg felvették.

3.1.7. Az ajánlattétel eredményének nyilvánosságra hozatala

Az aukción elfogadott ajánlattal rendelkező Forgalmazók az aukció napján 16.00 órakor a Kereskedési rendszeren kapnak visszaigazolást elfogadott ajánlataikról és azok árfolyamáról. Az aukcióra benyújtott és az elfogadott ajánlatokról szóló tájékoztatót – amely az elfogadott mennyiséget, a forgalomba hozatal végleges összegét, az elfogadott maximális, minimális és átlagos árfolyamot és hozamot tartalmazza – a DK Zrt. elektronikus médiumok (jelenleg az ÁKK Zrt. közreműködésével: Reuters) útján, valamint honlapján (xxx.xxxxxxxxx.xx) és a Vezető Forgalmazó honlapján (xxx.xxx.xx), a hivatalos információtárolási rendszerként működtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx oldalon illetve a xxx.xxx.xx oldalon is közzéteszi. A szabályozott információkat a Kibocsátó a 24/2008. (VIII.15.) PM rendelet 4. §-ának rendelkezései szerint a Napi Gazdaság Online és a Magyar Távirati Iroda, mint honlappal rendelkező médiumok szerkesztőségeinek is megküldi.

3.1.8. Az elővásárlási jogok gyakorlásának eljárása, a jegyzési jog átruházhatósága és a nem gyakorolt jegyzési jogok kezelése

A Kötvényekkel kapcsolatban harmadik személyek javára elővásárlási jog, jegyzési jog nem áll fenn, emiatt az elővásárlási jogok gyakorlásának eljárása, a jegyzési jog átruházhatósága és a nem gyakorolt jegyzési jog kezelése nem szükséges.

3.2. Forgalmazási terv és allokáció

3.2.1. Azon lehetséges befektetők megadása, akiknek felajánlják az értékpapírokat

A Kötvények Magyarországon nyilvános forgalomba hozatal útján kerülnek felajánlásra, a lehetséges befektetők köre előzetesen nem adható meg.

3.2.2. Az aukciós ajánlatok kiértékelése, allokáció

a) A benyújtott ajánlatok kiértékelése minden esetben négy tizedesjegyű árfolyam alapján történik. Az ajánlattevő aukciós ajánlatához mindaddig kötve marad, amíg ajánlata a Vezető Forgalmazó által elutasításra, illetőleg részben vagy egészben elfogadásra nem kerül.

A kiértékelés során egy adott Xxxxxxxxxx által azonos árfolyam-, illetve hozamszinten benyújtott ajánlatok, így a saját számlás és ügyfél javára tett ajánlatok összeadódnak, és egy ajánlatnak minősülnek.

b) Amennyiben az aukcióra benyújtott vételi ajánlatok összege eléri vagy meghaladja az aukciós értékesítésre felajánlott mennyiséget, egy ajánlattevő ajánlatai a Kereskedési rendszerben a legmagasabb árfolyam-elvárású ajánlattól kezdődően az aukciós értékesítésre felajánlott mennyiség – névértéken számított – legfeljebb 50%-a erejéig kerülnek figyelembevételre.

Amennyiben az érvényes ajánlatok összege nem éri el az aukción meghirdetett mennyiséget, az ajánlattevőnek az aukción értékesítendő mennyiség 50%-át meghaladó érvényes ajánlatai továbbra is a legmagasabb árfolyam-elvárású ajánlattól kezdődően kerülnek kielégítésre. Ezen ajánlatok elfogadására – valamennyi nem- kompetitív ajánlat kielégítése után – addig van lehetőség, ameddig az aukción értékesítésre felajánlott Kötvények mennyisége értékesítésre nem kerül.

Ugyanezen szabály kerül alkalmazásra abban az esetben, ha az érvényes ajánlatok összege ugyan meghaladja az aukción meghirdetett mennyiséget, azonban a jelen pont első bekezdése szerinti 50%-os korlát alkalmazása következtében az értékelés során figyelembe vehető ajánlatok teljes mennyisége a meghirdetett mennyiségnél kevesebb lenne.

c) A nem-kompetitív ajánlatok az aukción elfogadott kompetitív ajánlatok mennyiséggel súlyozott átlagárfolyamán, illetve átlaghozamán kerülnek elfogadásra.

A Kibocsátó legfeljebb az aukciós értékesítésre felajánlott mennyiség 50%-a erejéig fogad el nem-kompetitív ajánlatokat. Amennyiben a nem-kompetitív ajánlatok összege meghaladja az aukciós értékesítésre felajánlott mennyiség 50%-át, a nem- kompetitív ajánlatok között az aukciós értékesítésre felajánlott mennyiség 50%-át kitevő Kötvény mennyiség az arányos elosztás elve alapján kerül felosztásra.

d) Túlkereslet esetén, illetve amennyiben az érvényes ajánlatok összege meghaladja az aukción értékesítésre felajánlott Kötvények mennyiségét, továbbá akkor, ha a Kibocsátó alulkereslet esetén a beérkezett érvényes ajánlatok össz-mennyiségéhez viszonyítva kevesebb ajánlat elfogadásáról dönt, az elfogadott mennyiséghez tartozó árfolyamszinten versenyző ajánlatok között a fennmaradó Kötvények az arányos elosztás elve alapján kerülnek felosztásra. Az arányos elosztás elve értelmében a névértéket figyelembe véve, az elfogadott mennyiséghez tartozó árfolyamszinten versenyző ajánlatok között a fennmaradó Kötvények az ezen árfolyamszinten megajánlott össznévérték arányában kerülnek elosztásra.

A Forgalmazók a számukra allokált Kötvényeket szintén az arányos elosztás elve szerint allokálják a befektetők részére.

e) Az aukciós ajánlatok értékelése azok árfolyamelvárása szerint a Kereskedési rendszer Aukciós Értékpapírtábla által végzett sorbarendezés útján történik. Az érvényes ajánlatok a legmagasabb árfolyamú ajánlattól kezdődően – jelen Alaptájékoztató VIII. fejezetének 3.2.2.a)–d) pontjaiban leírtak figyelembevételével – mindaddig elfogadásra kerülnek, amíg az értékesítésre felajánlott Kötvények mennyisége értékesítésre nem kerül. A nem-kompetitív ajánlatok megelőzik a hozam- illetve árfolyam-megjelöléssel tett ajánlatokat. Az elfogadott ajánlatok alapján az értékesítés

az ajánlattevő által megjelölt árfolyamon, illetve a nem-kompetitív ajánlatok esetén átlagárfolyamon történik.

Az aukciós ajánlattevők a jelen Alaptájékoztató 3.1.6. – 3.1.7. pontjai szerint kapnak értesítést az általuk megszerzett Kötvény-mennyiségről. Ezen értesítést megelőzően a Kötvényekkel való kereskedés a BÉT-en nem kezdődhet meg.

3.3. Árképzés

3.3.1. A Kötvények várható ajánlati ára vagy az ár meghatározásának módja, valamint a nyilvánosságra hozatali eljárás. A kifejezetten a Kötvényt jegyzőre vagy vásárlóra terhelt költségek és adók összege.

a) Az aukción minimális, illetőleg maximális ár nem kerül meghatározásra.

b) Forgalomba hozatali ár:

A Kötvények névértéken, névérték alatti, vagy a névértéket meghaladó áron kerülnek Forgalomba hozatalra.

c) A tényleges forgalomba hozatali ár nyilvánosságra hozatalára vonatkozóan a jelen Alaptájékoztató VIII. fejezet 3.1.7. pontjában foglaltak az irányadóak.

d) A kifejezetten a Kötvényt jegyzőre vagy vásárlóra terhelt költségek és adók összege.

Nincsenek a kifejezetten a Kötvényt jegyzőre vagy vásárlóra terhelt költségek vagy adók.

3.4. Befektetési szolgáltatók és jegyzési garanciavállalás

3.4.1. A teljes ajánlattétel és egyes részei kapcsolattartójának, valamint a befektetési szolgáltatók neve és címe

Program Szervező, Vezető Forgalmazó:

Államadósság Kezelő Központ Zártkörően Mőködő Részvénytársaság

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx x. 9-11.

A Program Szervező a Kötvények forgalmazásában nem vesz részt.

Forgalmazók és értékesítési helyeik: Concorde Értékpapír Zrt.

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 50.

Tel.: x00 0 000 0000, telefax: x00 0 000 0000

nyitva tartás: H-P: 9.00-17.00

Deutsche Bank AG Magyarországi Fióktelepe

1054 Budapest, Hold u. 27.

Tel: x00 0 000 0000, telefax: x00 0 000 0000

nyitva tartás: H-P: 9.00-14.30

ERSTE Befektetési Zrt.

1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26.

Tel: x00 0 000 0000, telefax: x00 0 000 0000

Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 1-3.

Tel: x00 0 000 0000, telefax: x00 0 000 0000

MKB Bank Zrt.

0000 Xxxxxxxx Xxxx x. 38.

Tel.: x00 0 000 0000, telefax: x00 0 000 0000

UniCredit Bank Hungary Zrt. fiókok

A forgalomba hozatalban közreműködő UniCredit Bank Hungary Zrt. bankfiókok felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza.

3.4.2. A kifizető ügynökök és letétkezelők neve és címe

Kifizető ügynökök és letétkezelők nem kerülnek meghatározásra, mivel

− a Kötvények alapján a Kibocsátó közvetlenül – a kötvénytulajdonosok értékpapírszámláit vezető befektetési szolgáltatókon keresztül – teljesíti a Kötvénytulajdonosok számára a fizetési kötelezettségét;

− a Kötvények dematerializált formában kerülnek előállításra, így letéti hely nem szükséges.

3.4.3. A kibocsátás átvételére kötelezettséget vállaló szervezetek neve és címe, valamint azoknak a szervezeteknek a neve és címe, amelyek készek a kibocsátást kötelezettségvállalás nélkül, illetve megállapodás alapján a „legjobb tudásuk szerint” elhelyezni

A jelen Kötvény-kibocsátási program keretében lebonyolításra kerülő Forgalomba hozatali eljárásokra jegyzési garanciavállalási megállapodás megkötésére nem kerül sor.

A Forgalomba hozatalban részt vevő Forgalmazók nevei és címei a jelen Alaptájékoztató

VIII. fejezet 3.4.1. pontjában és 1. számú mellékletében kerültek bemutatásra.

3.4.4. Az átvételi szerződés megkötésének időpontja

Mivel nincs a kibocsátás átvételére kötelezettséget vállaló szervezet, emiatt nem is kötöttek átvételi szerződést.

4. TŐZSDEI BEVEZETÉSRE ÉS A KERESKEDÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

4.1. Tőzsdei bevezetési kérelem

A Kibocsátó kezdeményezi a Kötvények valamennyi Sorozatrészletének bevezetését a BÉT- re.

A tőzsdei bevezetés kezdeményezése minden esetben az adott Sorozatrészlet forgalomba hozatalának napjára vonatkozik.

4.2. Minden olyan szabályozott vagy azzal egyenértékő piac, amelyen – a Kibocsátó ismeretei szerint – a bevezetendő értékpapírokkal azonos osztályú értékpapírokkal kereskednek

A Kibocsátónak nincs tudomása a fentiek szerinti szabályozott vagy azzal egyenértékű piacról, amelyen – a Kibocsátó ismeretei szerint – a bevezetendő értékpapírokkal azonos osztályú értékpapírokkal kereskednek a BÉT hitelpapír szekcióján kívül.

4.3. Azon szervezetek neve és címe, amelyek kötelezettséget vállaltak arra, hogy közvetítőként mőködnek közre a másodlagos piacokon folytatott kereskedésben, és vételi vagy ajánlati áron keresztül biztosítják a likviditást, továbbá a kötelezettségvállalásaik főbb feltételeinek bemutatása

a) A Kötvényekre árjegyzési kötelezettséget vállalt Forgalmazók neve és címe:

A Kötvényprogram keretében kibocsátásra kerülő Sorozatok mindegyikére a Forgalmazók közül Sorozatonként legalább 3 (három) Forgalmazó, a tőzsdei bevezetés napjától számított legalább 1 (egy) évig árjegyzési kötelezettséget vállal. Az adott Sorozatra árjegyzési kötelezettséget vállaló Forgalmazók neve, címe és az árjegyzés időtartama a vonatkozó Végleges Feltételekben kerül meghatározásra.

b) Árjegyzési kötelezettségvállalás főbb feltételeinek bemutatása

Az a) pontban megjelölt árjegyzési kötelezettséget vállalt Forgalmazók kötelesek a Kötvény(ek)re vonatkozóan a BÉT-en a tőzsdei kereskedés ideje alatt 9.00 órától 10.30 óráig, illetőleg 13.30 órától és 15.00 óráig folyamatosan azonnali vételi és eladási ajánlatot tenni legalább 10.000.000,- Ft, azaz Tízmillió forint névértékre, fix kamatozású Kötvény esetén legfeljebb 50 Bázispont hozammarzs, változó kamatozású Kötvény esetén legfeljebb 100 Bázispont árfolyammarzs megtartása mellett.

Az a) pontban megjelölt árjegyzési kötelezettséget vállalt Forgalmazók az árjegyzést a tőzsdei bevezetés napjától a Kereskedési rendszeren kötelesek közzétenni a BÉT irányadó szabályzatai szerint, és minden olyan napon, amelyen a BÉT és a KELER munkanapot tart, kivéve azon napo(ka)t, amelye(ke)n az adott Forgalmazó(k) – a PSZÁF részére történő előzetes bejelentés mellett, illetve valamely neki(k) fel nem róható okból kifolyólag – a BÉT- en a kereskedésben nem vesz(nek) részt.

5. KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK

5.1. A kibocsátással összefüggésben közremőködő tanácsadók

Nincsenek a kibocsátással összefüggésben közreműködő tanácsadók.

5.2. Az Alaptájékoztató VIII. fejezetében szereplő egyéb információk, amelyeket részben vagy teljesen könyvvizsgálók ellenőriztek

Nincsenek az Alaptájékoztató VIII. fejezetében szereplő olyan egyéb információk, amelyeket részben vagy teljesen könyvvizsgálók ellenőriztek.

5.3. Szakértői minőségben közremőködő személyek neve, üzleti elérhetősége, szakképzettsége, a Kibocsátó társaságban való jelentősebb érdekeltsége

Nincsenek az Alaptájékoztató VIII. fejezetének elkészítésében szakértői minőségben közreműködő személyek.

5.4. Harmadik féltől származó információk, és az információforrás

Nincsenek harmadik féltől származó információk.

5.5. A Kibocsátónak vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjainak a Kibocsátó kérésére vagy a besorolási eljárásban való közremőködésével készült hitelkockázati besorolása

A Kibocsátónak vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjainak a Kibocsátó kérésére vagy a besorolási eljárásban való közreműködésével nem készült hitelkockázati besorolás.

6. AZ AJÁNLATTÉTEL FELTÉTELEI

6.1. A Végleges Feltételek formája

A Végleges Feltételeket a Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó a következő formában készíti el és teszi közzé:

A jelen dokumentum a benne leírt Kötvények Forgalomba hozatalához kapcsolódó Végleges Feltételek. Az itt alkalmazott kifejezések a 2012. február 24. napján kelt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete PSZÁF KE-III-84/2012. számú határozatával közzétételre jóváhagyott Alaptájékoztatóban kerültek meghatározásra.

A Kibocsátóról és a Forgalomba hozatalról az Alaptájékoztató és a jelen Végleges Feltételek együttes ismerete alapján lehet tájékozódni, így a Végleges Feltételek az Alaptájékoztatóval együtt olvasandók. Az Alaptájékoztató ingyenesen letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx , a xxx.xxx.xx , xxx.xxx.xx illetve a xxx.xxxxxxxxxxxx.xx weboldalakról, továbbá a befektetők a Tpt. 34. § (7) bekezdése alapján kérhetik a Forgalmazóktól a nyomtatott Alaptájékoztató és a Végleges Feltételek ingyenes rendelkezésre bocsátását.

A Diákhitel Központ Zrt. mint Kibocsátó a Kötvényprogramja keretében ezennel nyilvános ajánlatot tesz közzé

legfeljebb […],- Ft, azaz […] forint össznévértékő, maximum […] db, azaz […] darab,

egyenként 10.000,- Ft, azaz Tízezer forint névértékő, […] elnevezéső,

[…] napján lejáró,

[...] % […] kamatozású, éves kamatfizetéső, végtörlesztéses,

névre szóló, dematerializált értékpapírként előállításra kerülő Kötvény […] Részletének nyilvános forgalomba hozatal útján, aukció keretében történő értékesítésére az alábbi feltételek szerint:

I. A Kötvény Kibocsátója és a Forgalomba hozatalra kerülő Kötvény főbb adatai Kibocsátó: Diákhitel Központ Zártkörűen Működő

Részvénytársaság

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxx 0-00.

A Kibocsátó határozata a Forgalomba hozatal jóváhagyásáról és a tőzsdei bevezetés kérelmezéséről:

A Kibocsátó Felügyelő Bizottságának 44/2011. (XI.21.) FB. számú határozata, illetve a Kibocsátó tulajdonosi jogait gyakorló MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. 10/2011. (XII.23.) számú alapítói határozata

Az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyása:

A Nemzetgazdasági Miniszternek a 2012. évi költségvetési törvény 47. §-a alapján kiadott, a Kibocsátó finanszírozási tervére vonatkozó 2011. december 28-án kelt jóváhagyása

A Sorozat elnevezése: [•]

ISIN kód: HU0000……

A Részlet száma: [•]-[•]

Össznévérték:

(i) Sorozat: [•] Ft, azaz [•] forint

(ii) Részlet: [•] Ft, azaz [•] forint

Kötvények névértéke: 10.000,- Ft, azaz tízezer forint

Kötvények típusa: Névre szóló kötvények

Az előállítás módja: Dematerializált értékpapír

Kibocsátás napja: [•]

A Részlet Forgalomba hozatalának napja:

[•]

Futamidő: [•] év és [•] nap (hátralévő futamidő [•] év és [•] nap)

A Sorozat lejáratának napja: [•]

II. A Forgalomba hozatal feltételei

A Forgalomba hozatal jellege: Nyilvános

A Forgalomba hozatal módja: Aukció útján

Az aukció ideje: [•] 14.00 órától 15.00 óráig

Aukciós értékesítési helyek: Az Alaptájékoztató szerint.

Aukciós vételi ajánlat összege: Legalább 1.000.000,- Ft össznévérték

Az aukció lezárásának időpontja: [•] 15.00 óra

Elszámolás napja: [•]

Felhalmozott kamat: A felhalmozott kamat [•]%, azaz [•] Ft egy

10.000,- Ft címletű Kötvényre, a Forgalomba hozatal napján.

A vételár meghatározása során a fenti felhalmozott kamat figyelembe vételre kerül.

Aukciós árfolyam: Aukciós minimális, illetőleg maximális ár nem kerül meghatározásra.

A fizetés módja: A Kötvényt vásárlók a vételár megfizetését készpénzzel, vagy banki átutalással teljesíthetik. A Kötvényre tett aukciós vételi ajánlat elfogadásának a feltétele készpénzzel történő teljesítés esetén az, hogy a befektető az ellenértéket az adott Forgalmazónál legkésőbb az aukciós vételi ajánlat benyújtásával egyidejűleg készpénzben befizesse és a befizetési pénztárbizonylatot az aukciós vételi ajánlati nyilatkozathoz csatolja. Átutalással történő teljesítés esetén az aukciós vételi ajánlat elfogadásának feltétele, hogy a befektető legkésőbb az aukciós vételi ajánlati nyilatkozat benyújtásáig a befizetendő összeget az adott Forgalmazónál vezetett elkülönített letéti számlára átutalja, továbbá, hogy az átutalt összeg a fenti számlákra legkésőbb az Aukció záró időpontjáig igazoltan beérkezzen. A Forgalmazók jogosultak a befektetőkkel külön megállapodást kötni a fizetést illetően (a működésükre vonatkozó szabályzatuk betartása mellett).

Vezető Forgalmazó: Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság.

Forgalmazók: Concorde Értékpapír Zrt.

Deutsche Bank AG Magyarországi Fióktelepe ERSTE Befektetési Zrt.

Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. MKB Bank Zrt.

UniCredit Bank Hungary Zrt.

Aukciós ajánlatok felvétele: A Kibocsátó az aukciós vételi ajánlati nyilatkozatok

felvételét a Forgalmazókon keresztül végzi.

Aukciós túlkereslet, aukciós alulkereslet:

Amennyiben a meghirdetett mennyiség alacsonyabb az aukciós vásárlási ajánlatok összes mennyiségénél (túlkereslet), úgy allokációra kerül sor.

Amennyiben a beérkező érvényes ajánlatok összessége kisebb, mint a meghirdetett mennyiség (alulkereslet), a Kibocsátó dönt az ajánlatok elfogadásáról.

Kiértékelés, allokáció: A benyújtott ajánlatok kiértékelése minden esetben

négy tizedesjegyű árfolyam alapján történik.

Az Alaptájékoztató szerint sajátos szabályok érvényesülnek az egy ajánlattevő által az aukción megszerezhető Kötvény-mennyiségre vonatkozóan.

Túlkereslet esetén, illetve amennyiben az érvényes ajánlatok összege meghaladja az aukción értékesítésre felajánlott Kötvények mennyiségét, továbbá akkor, ha a Kibocsátó alulkereslet esetén a beérkezett érvényes ajánlatok össz-mennyiségéhez viszonyítva kevesebb ajánlat elfogadásáról dönt, a Kibocsátó allokációt alkalmaz, melynek során az

aukciós vételi ajánlatokat az arányos elosztás szabályai szerint elégíti ki.

Elállás aukciós eladási ajánlattól: A Kibocsátó fenntartja a jogot arra, hogy az

aukcióra beérkezett ajánlatok függvényében – a Kibocsátó számára kedvezőtlen, az aukció lezárásának időpontjáig bekövetkező piaci események, változások esetén, így különösen az állampapírpiaci hozamok legalább 50 (ötven) Bázispontos elmozdulása esetén – az aukciós eladási ajánlatától elálljon. Ilyen elállás esetén a beérkezett ajánlatok teljes mennyisége elutasításra kerül. Az ilyen elállás gyakorlásának időpontjára és módjára az aukció eredményének kihirdetésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

A Kötvény vásárlóinak köre: Devizabelföldi és devizakülföldi jogi személyek és

jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, magánszemélyek nyújthatnak be aukciós vételi ajánlatot.

A Kötvény ebben a körben szabadon átruházható.

A Forgalmazók elkülönített letéti számlájának száma:

Concorde Értékpapír Zrt.

10900028-00000002-35240367

Deutsche Bank AG Magyarországi Fióktelepe

19017004-00201634

ERSTE Befektetési Zrt.

11613008-01394700-13000000

Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.

11500016-00000220

MKB Bank Zrt.

10300002-20190196-70383285

UniCredit Bank Hungary Zrt.

10900004-00009525-50001205

A Kötvények másodlagos piaca, tőzsdei bevezetés:

Árjegyzés időtartama:

A Kibocsátó az elszámolás napjára vonatkozóan kérelmezi a Kötvények bevezetését a BÉT hitelpapír szekciójába, ahol meghatározott Forgalmazók kétoldalú árat jegyeznek a Kötvényekre.

A tőzsdei bevezetést a Kibocsátó végzi. [•]

Árjegyzési kötelezettséget vállalt Forgalmazók neve és címe:

[•]

III. Kamatozás, kamatfizetés, törlesztés, állami kezesség Kamatozás: A Kötvény [•] kamatozású.

Kamat mértéke: A kamat mértéke [•]

Kamatfizetés gyakorisága: A kamatfizetés [•] gyakorisággal, minden naptári év

[•] napján/napjain esedékes.

Felhalmozott kamat: [A felhalmozott kamat [•]%, azaz [•],- Ft egy

10.000,- Ft címletű Kötvényre, a Forgalomba hozatal napján.]

A kamatláb meghatározásának módja:

A kamatláb meghatározásának időpontja:

[Változó kamatozású kötvény esetén] [•] [Változó kamatozású kötvény esetén] [•]

Kamatfizetési napok és a kifizetésre kerülő kamat mértéke és összege:

[Fix kamatozású kötvény esetén]

Az első kamatfizetési periódus ([•] – [•]) hossza [•] nap, így az első kamatfizetési időpontban kifizetésre kerülő kamat mértéke az éves kamat időarányos része (0,01%-ra kerekítve), azaz:

éves kamat (%) * [•] nap, azaz [•]% * [•]nap / 365 nap = [•]%.

[Változó kamatozású kötvény esetén]

A [•]-tól [•]-ig tartó kamatperiódus folyamán a Kötvény éves névleges kamata [•]%. A kifizetendő kamat [•]-én: [•]%.

A további kamatperiódusokra eső kifizetendő kamat mértéke az adott kamatperiódusra megállapított éves névleges kamat időarányos része (a kerekítés szabályai szerint 0,01%-ra kerekítetten), amely a két kamatmegállapítás időpontja között ténylegesen eltelt naptári napok és a 360 napos év alapján kerül meghatározásra.

Kamatszámítás algoritmusa: [Változó kamatozású kötvény esetén] [•]

Kamatozás kezdő napja: [•]. A Kötvény a kamatozás utolsó napját követően

nem kamatozik tovább.

Törlesztés: A névérték visszafizetése lejáratkor, egy összegben esedékes.

A kifizetések módja: A Kötvényen alapuló összegek kifizetését a

Kibocsátó a KELER-en keresztül végzi a befektetők részére.

Állami kezesség: A 2012. évi költségvetési törvény 47. §-a alapján a magyar állam készfizető kezesként felel a Kibocsátó azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, kölcsöneiből és kötvénykibocsátásaiból erednek.

IV. Egyéb információ

A Forgalomba hozatal költségei és a bevétel becsült nettó összege:

Jelen Részlet Forgalomba hozatalával és a BÉT-re történő bevezetésével, valamint az ottani forgalomban tartásával, továbbá a forgalmazói árjegyzéssel kapcsolatban a Kötvényprogram lejáratáig felmerülő költségek nagysága várhatóan nem haladja meg a Részlet névértékének [•]%-át. A bevétel becsült nettó összege [•],- Ft.

Értesítés, a hirdetmények közzétételének helye:

A Hirdetményt a Kibocsátó a Kibocsátó xxx.xxxxxxxxx.xx és a Vezető Forgalmazó xxx.xxx.xx című honlapján, a Napi Gazdaság című lapban, továbbá a PSZÁF által hivatalosan kijelölt információtárolási rendszerként működtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx oldalon teszi közzé. Az Alaptájékoztató és a Végleges Feltételek a Kibocsátó xxx.xxxxxxxxx.xx és a Vezető Forgalmazó xxx.xxx.xx című honlapján továbbá a PSZÁF által hivatalosan kijelölt információtárolási rendszerként működtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx oldalon kerülnek közzétételre. A rendszeres és rendkívüli tájékoztatás alá eső információkat a Kibocsátó a xxx.xxxxxxxxx.xx és a Vezető Forgalmazó xxx.xxx.xx című honlapján, továbbá a PSZÁF által hivatalosan kijelölt információtárolási rendszerként működtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx oldalon teszi közzé. A fenti szabályozott információkat a Kibocsátó a 24/2008. (VIII. 15.) PM rendelet 4. §-ának rendelkezései szerint a Napi Gazdaság Online és a Magyar Távirati Iroda, mint honlappal rendelkező médiumok szerkesztőségeinek is megküldi.

A BÉT által előírt közzétételek a BÉT xxx.xxx.xx című honlapján keresztül történnek meg.

EHM: [•]/ Nem alkalmazandó

TELJESSÉGI NYILATKOZAT

Semmilyen jelentős változás nem következett be a Kibocsátó pénzügyi és üzleti helyzetében legutóbbi auditált mérleg óta, továbbá a Kibocsátó pénzügyi helyzetében és kilátásaiban nem következett be jelentősen hátrányos változás az utolsó auditált mérleg dátuma óta.

Semmilyen olyan lényeges tény vagy körülmény nem jutott a Kibocsátó tudomására a Felügyelet Alaptájékoztatót engedélyező határozatának kiadása óta, amely az Alaptájékoztató kiegészítését indokolttá tenné.

FELELŐSSÉGVÁLLALÓ NYILATKOZAT

A jelen Végleges Xxxxxxxxxx az Alaptájékoztatóval együttesen a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmazza, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek a Kötvények, valamint a Kibocsátó és a Kibocsátót terhelő, Kötvényekben foglalt fizetési kötelezettségekért készfizető kezességet vállaló Magyar Állam helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak.

Budapesten, [•]

Kibocsátó:

DIÁKHITEL KÖZPONT ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

Xxxxx Xxxxx vezérigazgató s.k.

Vezető Forgalmazó:

ÁLLAMADÓSSÁG KEZELŐ KÖZPONT ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

Xxxxxxxxx Xxxxxx vezérigazgató s.k.

IX. AZ ÁLLAMI KEZESSÉGRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

1. Az Állami kezességvállalás jellege

A 2012. évi költségvetési törvény 47. §-a alapján az állam készfizető kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, kölcsöneiből és kötvénykibocsátásaiból erednek. Az állami kezességvállalásért a Diákhitel Központ Zrt.-nek díjat nem kell fizetnie.

A kezességvállalás jogszabályi hátterét a 2001. és 2002. évre a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 42. §-a, a 2003. évre a 2003. évi

költségvetési törvény 38. §-a, a 2004. évre a 2004. évi költségvetési törvény 44. §-a, a 2005. évre a 2005. évi költségvetési törvény 41. §-a, a 2006. évre a 2006. évi költségvetési törvény

41. §-a, a 2007. évre a 2007. évi költségvetési törvény 42. §-a, a 2008. évre a 2008. évi költségvetési törvény 41. §-a, a 2009. évre a 2009. évi költségvetési törvény 40. §-a, a 2010. évre a 2010. évi költségvetési törvény 61. §-a, a 2011. évre a 2011. évi költségvetési törvény

51. §-a tartalmazza, míg a 2012. évre a 2012. évi költségvetési törvény fent hivatkozott rendelkezése vonatkozik.

Készfizető kezesség esetén a Ptk. alapján a jogosult az alábbiak szerint választhat:

- igényét csak a főkötelezettel szemben érvényesíti,

- igényét csak a készfizető kezessel szemben érvényesíti,

- igényét mind a főkötelezettel, mind a készfizető kezessel szemben érvényesíti és egyetemleges marasztalásukat kéri,

- mind a főkötelezettet, mind a készfizető kezest perli, de a készfizető kezes marasztalását kevesebb összegre kéri, mint amelyre a kezességi szerződés alapján jogosult lenne.

A 2012. évi költségvetési törvényben a Kötvényekben foglalt fizetési kötelezettségekre biztosított állami kezességvállalás jogszabályi kezességnek minősül, amely nem jár egyedi kezességvállalási szerződés megkötésével vagy nyilatkozat kibocsátásával.

2. Az Állami kezességvállalás feltételei és hatálya

A jelen Alaptájékoztató alapján eszközölt Forgalomba hozatalok jogi biztosítékát az Áht. 92.

§-án alapuló, a 2012. évi költségvetési törvény 47. §-ában foglalt jogszabályi állami készfizető kezesség jelenti.

A 2012. évi költségvetési törvény összegszerűen nem határozza meg ezen kezességvállalás mértékét. A 2012. évi költségvetési törvény 47. §-a és a Kormányrendelet 25. §–a azonban rögzíti, hogy az állami kezesség esetünkben (i) csak a Kibocsátónak a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében történő Kötvénykibocsátásaiból eredő azon fizetési kötelezettségére

terjed ki, (ii) amelyekkel összefüggésben a Kormányrendelet alapján a Kibocsátó által állami kezességvállalás mellett kibocsátásra kerülő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok mint pénzügyi eszközök elhelyezését az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság végzi, továbbá (iii) a Kötvény kibocsátását is magába foglaló éves finanszírozási tervet az államháztartásért felelős miniszter előzetesen jóváhagyta.

Bár az Áht. 92. § (8) bekezdése alapján hitelviszonyon alapuló jogviszonyhoz kapcsolódó jogszabályi állami kezesség feltétele a jogszabályi állami kezességen túlmenően az alapügylet tőkeösszege felének megfelelő fedezet hitelező általi előírása, a 2012. évi költségvetési törvény 47.§ (2) bekezdése ez alól az előírás alól a Társaság számára felmentést ad: a Társaságnak a Kötvényekből eredő kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességen túl a hitelező (kötvénytulajdonos) további biztosíték előírására nem köteles.

Amennyiben a fenti feltételek egyidejűleg nem állnak fenn, akkor a Magyar Állam kezesi kötelezettségének fennállása vitatható.

Az állami készfizető kezesség azt jelenti, hogy amennyiben a Kibocsátó a Kötvénykibocsátás alapján vállalt fizetési kötelezettségeit nem teljesíti, a Magyar Állam köteles eljárni annak érdekében, hogy a jogosultak (a Kötvénytulajdonosok) részére a kifizetés megtörténjen. Ennek megfelelően a kezesség kötelezettje a Magyar Állam. A Kibocsátó teljesítésének elmaradása esetén, a készfizető kezesség alapján a Kötvény-tulajdonosok választhatnak, hogy a követelésüket kizárólag a Kibocsátóval szemben, vagy kizárólag a Magyar Állammal szemben, vagy mind a Kibocsátóval, mind a Magyar Állammal szemben érvényesítik, és azok egyetemleges marasztalását kérik. A Kormányrendelet alapján a Kibocsátó rendszeresen köteles tájékoztatni a Magyar Államkincstárt az állami kezesség érvényesítésének valószínűségéről.

Amennyiben a fentiek alapján a Magyar Államot a törvény erejénél fogva érvényes készfizető kezesi kötelezettség terheli, a kezesség teljesítésének megfelelő kimentési ok hiányában való megtagadása illetve késedelme esetén a Ptk. 198. § (3) bekezdése alapján a szerződésszegés szabályait kell alkalmazni. Ebben az esetben a Ptk. 300-301. §-ai alapján a teljesítés továbbra is követelhető, és a teljesítés elmaradásának időpontjától kezdve a Ptk. szerinti késedelmi kamat jár. Amennyiben a szerződésszegés alapján a kezes fizetési kötelezettsége bíróság által jogerősen megállapítást nyer, a kezest nem mentesítik a fizetési kötelezettség teljesítése alól azok a költségvetésre vonatkozó általános jellegű előírások, amelyek szerint a költségvetés végrehajtása során a kifizetések csak a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig rendelhetők el, illetve az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettség-vállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható.

Az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V. 5.) Kormányrendelet 8/C. § (2) bekezdése a 2009. június 4-ét követően létrejött jogszabályi kezességvállalásból származó beváltás esetén a kezesség érvényesítését készfizető kezesség esetében a hitelszerződés lejártát, illetve – amennyiben az korábbi – annak felmondását követő 180 napon belüli határidőre korlátozza, azzal, hogy e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Tekintettel ara, hogy az egyéb, vagyis a nem hitelszerződés alapján vállalt jogszabályi készfizető kezességvállalások beváltásának érvényesítési idejére a 110/2006. (V.5.) Kormányrendelet semmiféle iránymutatást nem ad, továbbá mivel a Kötvényekből eredő tartozás tartalmát tekintve szintén hitelviszonyon alapuló tartozás, bár

értékpapír formájában, nem egyértelmű, hogy a hitelszerződéseket biztosító jogszabályi készfizető kezességekre előírt 180 napos jogvesztő igényérvényesítési határidő a Kötvények esetében is irányadó-e. Ennek alapján a Kötvénytulajdonosok számára a Kibocsátó esetleges nem teljesítése esetén nyitva álló, az állami készfizető kezesség beváltására vonatkozó határidő nem határozható meg teljesen egyértelműen. Ez az igényérvényesítési határidő a legszigorúbb jogértelmezés szerint a Kötvényeken alapuló fizetési kötelezettségek esedékességét követő 180 napig terjed, míg a legmegengedőbb jogértelmezés szerint az igényérvényesítést határidő nem korlátozza, mivel – a kezesség járulékos jellege folytán – a Kötvényekből fakadó, a Kibocsátóval szembeni követelések el nem évülő jellege miatt a készfizető kezességből származó követelések sem évülnek el.

A Magyar Állammal szembeni végrehajtás részletes szabályainak hiánya még a jogerős bírósági határozat ellenére is bizonytalanná teheti ezen állam által vállalt kötelezettség teljesítésének kikényszeríthetőségét. A fizetésre kötelezés ténye ugyanis ebben az esetben önmagában még nem jelenti a tényleges fizetés kikényszeríthetőségét. A jogszabályon alapuló állami kezességvállalás beváltásának rendjét nem szabályozza részletesen és kielégítő módon egyetlen jogszabály sem. Az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V.5.) Kormányrendelet – bár egyre részletesebb szabályokat tartalmaz a jogszabályon alapuló állami kezességre – továbbra sem szabályozza pontosan a kezesség alapján történő teljesítést. A jogszabályi háttér teljességének hiánya miatt tehát a jogszabályon alapuló állami készfizető kezességvállalás érvényesíthetősége – még megfelelő költségvetési források rendelkezésre állása esetén is – bizonytalan, különösen a kezesség érvényesítésének esetleges feltételeit, menetét és a kapcsolódó határidőket illetően.

3. A Magyar Állam mint készfizető kezes bemutatása

3.1. Áttekintés, jogi forma és politikai berendezkedés bemutatása

A második világháború után Magyarország – a többi kelet-közép-európai országhoz hasonlóan – a szovjet befolyási övezet részévé vált. Az országban négy évtizeden keresztül egypártrendszer volt érvényben, a gazdaságban az állami és szövetkezeti tulajdonon alapuló, központi tervezéses mechanizmus működött. 1989-ben, a régió országai közül elsőként, Magyarországon békés, demokratikus rendszerváltás ment végbe. 1990-ben, 43 év után először, ismét szabad választásokat tartottak, melyen a rendszerváltó pártok elsöprő győzelmet arattak.

Magyarország államformáját tekintve köztársaság, hivatalos neve: Magyarország, politikai berendezkedését tekintve pedig stabil, többpárti parlamentáris demokrácia, ahol teljesülnek a pluralizmus és a jogállamiság feltételei, érvényesülnek az egyéni és kollektív szabadságjogok. A rendszerváltás óta eltelt 20 év során Magyarországon is a modern demokráciákra jellemző politikai váltógazdaság mechanizmusa érvényesült. A 2010. tavaszán lezajlott, az 1989. évi rendszerváltás utáni hatodik szabad országgyűlési választás eredményeként a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt alakított kormányt.

3.2. Földrajzi elhelyezkedés

Magyarország Közép-Európában, a Kárpát-medencében fekszik; területe 93 ezer négyzetkilométer, domborzata sík jellegű, éghajlata kontinentális. Hét állam veszi körül: nyugatról Ausztriával, északról Szlovákiával, északkeletről Ukrajnával, keletről Romániával, délről Szerbiával, valamint Horvátországgal, délnyugatról Szlovéniával határos. Magyarország legfontosabb folyója a Duna, mely összeköttetést biztosít a Fekete-tengerrel, egyben – a Duna-Rajna-Majna csatornarendszeren keresztül – folyami szállítási útvonal Nyugat-Európába. Az ország fővárosa – Budapest – a Duna két partján terül el, Magyarország közigazgatási, gazdasági és kulturális központja.

Népesség

Magyarország népessége a 2011. szeptember végi adatok szerint 10,0 millió fő, ezen belül a főváros lakossága 1,7 millió fő. A Magyarországon élők 97%-a magyarnak vallja magát; jelentősebb cigány, horvát, német, román, szerb, szlovák és szlovén nemzetiségű népesség él az országban.

3.3. A fizetőképességet érintő események

A Magyar Állam a külső avagy belső államadósságon alapuló fizetési kötelezettségét mindig időben és maradéktalanul teljesítette.

3.4. A gazdaság áttekintő bemutatása

Magyarország közepesen fejlett gazdasággal és infrastruktúrával rendelkező, a nyugati államokhoz felzárkózó struktúrájú, a világgazdaságba jelentősen integrált ország. A magyar gazdaság a magántulajdonon és a verseny szabadságán alapuló, tőkés piacgazdasági modellt követ; az államháztartás és a pénzügyi rendszer stabil, jól működik; az állami újraelosztás aránya nemzetközi összehasonlításban közepesnek mondható.

A gazdaság ágazati struktúráját tekintve a legfejlettebb tőkés országokéhoz hasonló tendenciák érvényesülnek. Hazánk ásványkincsekben szegény; nyersanyagokban, energiahordozókban behozatalra szorul, így a világgazdasági integrációba elsősorban a magas hozzáadott értékű, technológia-intenzív tevékenységekkel képes bekapcsolódni.

Az alkalmazásban állók ágazati megoszlása 2011. első három negyedévében

Mezőgazdaság	Ipar*	Tercier szektor
2,8%	30,0%	67,2%

* Építőiparral együtt Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (KSH)

Az iparon belül meghatározó a feldolgozóipar; ezen belül az utóbbi évtizedben a gépek, műszaki, elektronikai cikkek, járművek gyártása fejlődött a leggyorsabban.

A mezőgazdaság jelentősége fokozatosan visszaszorult annak ellenére, hogy Magyarország rendkívül kedvező talaj- és éghajlati adottságokkal, valamint hosszú, sikeres múltra visszatekintő agrárkultúrával rendelkezik. Ugyanakkor 2011-ben a mezőgazdaság némi aránynövekedése figyelhető meg a GDP-n belül. A mezőgazdaságból az állattenyésztés és a növénytermesztés közel azonos arányban részesül.

A tercier szektor által képviselt hozzáadott érték, valamint az ebben a körben foglalkoztatottak aránya főként az üzleti, informatikai és egyéb piaci szolgáltatások területén 2011-ben – főként a válság nyomán– csökkenést mutat.

3.4.1. A gazdaság szerkezete, a főbb gazdasági ágazatok ismertetése

Ipar és építőipar

Az ipari termelés növekedési üteme viszonylag gyors volt 2005-ben (6,8%), 2006-ban (9,9%) és 2007-ben (7,9%). A dinamika emelkedését elsősorban a gyors ütemben bővülő exportértékesítés eredményezte. 2008-ban stagnált az ipari termelés. 2009-ben – részben válság elmélyülésének hatására – jelentősen csökkent az ipari termelés; az exportértékesítés 18,8%-kal, a belföldi értékesítés 12,5%-kal csökkent. 2010 folyamán azonban 10,6%-kal emelkedett az ipari termelés volumene 2009-hez képest. 2010-ben az ipari export 16,9%-kal nőtt, míg a belföldi értékesítés 3,0%-kal csökkent. 2011. első kilenc hónapjában 6,2%-kal emelkedett az ipari termelés volumene 2010 azonos időszakához viszonyítva. 2011 első kilenc hónapjában az ipari export 9,1%-kal tovább nőtt, míg a belföldi értékesítés 5,2%-kal tovább csökkent; az ipari termelés 58%-a exportra kerül.

Az országos építőipari termelés a 2005. évi jelentős mértékű (14,1%-os) emelkedéssel szemben 2006-ban 0,5%-kal mérséklődött, míg 2007-ben 14,5%-kal, 2008-ban 3,7%-kal, 2009-ben 5,3%-kal csökkent. A termelés 2010-ben 14,1%-kal, 2011 első kilenc hónapjában 10,6%-kal esett vissza. A visszaesésben mind a lakásépítési aktivitás visszaesése, mind az állami infrastrukturális beruházások elmaradása szerepet játszott.

Mezőgazdaság

A mezőgazdaság 2010. évi hozzáadott értéke 22%-kal haladja meg az előző évit. Az ágazat teljes kibocsátásának értékéből 58%-os a növénytermesztés, 34%-os az állattenyésztés, és 8%-os a mezőgazdasági szolgáltatások és nem elválasztható a másodlagos tevékenységek súlya. A növényi termékek termelésének volumene 11%-kal csökkent, az állatoké és állati termékeké gyakorlatilag stagnált. 2010-ben 12,3 millió tonna gabona termett, ami 10%-kal alacsonyabb a 2009. évinél. A szarvasmarha-állomány 2007. decembere óta 700 ezer darab körül ingadozik, 2011. júniusának elején 678 ezer darab volt a szarvasmarha-állomány szemben a 2010. június eleji 706 ezer darabbal. A sertésállomány is csökkent, 2011. júniusának elején 3,1 millió darab volt a sertésállomány szemben a 2010. június eleji 3,2 millió darabbal.

Szolgáltatások

A szolgáltatások bruttó hozzáadott-értéke 2010. során 0,2%-kal emelkedett. 2011. első két negyedévében a szolgáltatások hozzáadott értéke gyakorlatilag stagnált az előző év azonos időszakához képest. Az első negyedévben 0,2%-kal emelkedett, míg a második negyedévben 0,3%-kal visszaesett a szektor hozzáadott értéke az előző év azonos időszakához képest.

3.4.2. A bruttó hazai termék ágazatok szerinti bontásban

Az alábbi táblázat mutatja be Magyarország bruttó hazai termékét folyó árakon számítva millió forintban gazdasági ágazatok szerinti bontásban.

	Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat	Ipar	Ebből: Feldolgozóipar	Építőipar	Szolgáltatások összesen, ebből:	Kereskedelem, gépjárműjavítás, szálláshely- szolgáltatás, vendéglátás	Szállítás, raktározás	Információ, kommunikáció	Pénzügyi, biztosítási tevékenység	Ingatlanügyletek	Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység	Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás, oktatás, humán- egészségügyi, szociális ellátás	Művészet, szórakoztatás, szabad idő, egyéb szolgáltatás	Termékadók egyenlege	GDP összesen (piaci beszerzési áron)
1995 I. né.	79 327	271 230	225 866	39 790	680 896	112 879	76 968	33 613	53 699	78 736	59 026	214 494	51 481	162 688	1 233 931
1995 II. né.	104 607	292 628	254 589	59 307	711 045	127 812	79 639	36 194	53 701	82 716	62 639	217 609	50 000	000 000	1 408 496
1995 III. né.	000 000	000 588	251 079	68 101	708 285	122 707	69 886	36 277	53 700	85 618	65 712	225 641	48 746	230 841	1 436 357
1995 IV. né.	000 000	000 624	300 359	77 000	000 000	167 020	89 335	42 268	53 697	99 131	81 826	263 284	55 114	254 736	1 649 045
1996 I. né.	98 056	340 705	274 860	42 928	856 212	148 087	87 850	51 843	74 148	107 032	84 141	246 692	56 419	245 234	1 583 135
1996 II. né.	130 510	371 009	312 511	66 472	922 446	172 939	93 500	55 032	70 513	114 059	91 191	267 662	57 550	231 127	1 721 564
1996 III. né.	000 000	000 460	304 706	75 115	872 352	156 918	79 609	53 501	70 838	113 030	90 470	254 147	53 000	000 000	1 746 156
1996 IV. né.	126 116	430 825	371 731	92 150	1 025 318	193 873	95 121	61 306	73 000	000 000	105 988	312 168	58 935	285 903	1 960 312
1997 I. né.	106 080	464 677	369 038	54 234	1 061 667	195 606	115 721	73 883	74 994	139 183	102 877	298 655	60 748	257 631	1 944 289
1997 II. né.	140 647	498 633	415 447	84 435	1 110 412	220 716	121 594	74 199	71 599	146 324	108 440	305 714	61 825	304 277	2 138 404
1997 III. né.	174 192	519 100	426 674	103 713	1 093 977	211 036	106 199	73 561	71 853	150 063	115 217	305 118	60 000	000 000	2 185 535
1997 IV. né.	131 855	572 890	502 402	127 302	1 252 271	246 084	124 522	85 022	76 449	157 503	126 185	370 805	65 000	000 000	2 423 670
1998 I. né.	118 630	571 881	476 556	70 783	1 236 601	224 525	126 211	91 405	88 079	168 218	124 737	349 076	64 351	318 701	2 316 596
1998 II. né.	157 233	595 486	511 951	105 403	1 000 000	000 972	139 532	92 407	86 438	173 964	125 501	362 355	67 300	353 314	2 525 906
1998 III. né.	197 391	610 791	482 918	114 619	1 295 944	257 621	125 503	91 370	84 971	173 841	134 374	361 139	67 123	381 785	2 600 530
1998 IV. né.	149 257	673 999	578 937	139 799	1 496 849	305 800	144 876	115 591	86 524	185 815	148 632	434 047	75 564	377 969	2 837 872
1999 I. né.	114 363	625 833	490 269	79 071	1 365 656	227 860	140 506	109 182	81 193	202 067	137 069	394 019	73 760	334 643	2 519 566
1999 II. né.	149 058	645 972	523 798	120 406	1 492 581	286 727	158 062	109 182	79 090	209 233	151 775	418 899	79 613	398 914	2 806 931
1999 III. né.	199 541	662 932	542 922	131 513	1 496 318	289 213	148 594	122 681	80 263	211 107	151 641	411 146	81 673	422 579	2 912 884
1999 IV. né.	147 395	730 616	653 132	162 120	1 677 474	301 842	158 378	144 173	81 936	216 749	177 444	506 711	90 242	486 488	3 204 094
2000 I. né.	000 000	000 190	573 829	93 200	1 536 062	240 324	148 900	124 608	103 697	234 469	152 384	450 472	81 208	442 157	2 889 516
2000 II. né.	159 792	728 539	615 689	139 099	1 699 101	302 928	175 089	128 603	101 291	245 547	180 947	477 312	87 385	482 052	3 208 583
2000 III. né.	000 000	000 439	661 560	166 908	1 000 000	000 686	163 982	137 133	100 106	252 003	185 289	477 133	89 000	000 000	3 379 493
2000 IV. né.	155 816	823 815	698 497	194 188	1 903 008	340 214	164 744	143 397	103 137	255 514	226 112	576 024	93 867	534 628	3 611 455
2001 I. né.	127 932	846 501	717 683	117 003	1 806 003	319 267	180 265	137 344	114 300	263 933	182 488	514 012	94 000	000 000	3 342 505
2001 II. né.	206 545	859 896	743 248	176 663	2 037 048	400 526	193 752	149 903	112 314	284 026	236 131	554 903	105 493	538 165	3 818 316
2001 III. né.	241 949	825 583	711 752	208 229	2 032 694	416 002	191 895	150 623	112 196	278 113	227 888	549 470	106 505	582 075	3 890 530
2001 IV. né.	167 471	856 385	718 962	225 742	2 284 311	438 605	203 931	161 595	119 058	294 771	272 961	678 287	115 102	518 637	4 052 546
2002 I. né.	000 000	000 049	759 340	151 732	2 181 398	389 876	195 192	166 735	142 102	302 093	230 822	641 941	112 636	509 915	3 889 027
2002 II. né.	193 733	926 860	797 395	218 789	2 336 095	465 171	210 302	174 245	141 704	310 960	280 163	633 451	120 099	550 868	4 226 345
2002 III. né.	000 000	000 000	804 182	245 178	2 343 942	484 164	211 670	169 977	139 197	311 449	277 905	628 826	120 754	612 402	4 361 666
2002 IV. né.	170 688	950 909	802 102	253 631	2 645 571	497 527	216 341	191 641	148 679	309 110	316 752	823 230	142 291	621 577	4 642 376
2003 I. né.	122 763	900 131	758 082	120 185	2 382 166	386 675	185 485	184 487	163 940	299 509	272 438	780 502	109 130	570 718	4 095 962
2003 II. né.	203 738	966 422	832 314	223 749	2 543 814	481 583	206 481	196 670	162 687	331 369	301 239	744 320	119 465	672 395	4 610 117
2003 III. né.	233 765	1 028 987	892 136	251 109	2 555 570	502 438	213 882	195 157	159 066	328 351	283 406	751 586	121 684	694 852	4 764 283
2003 IV. né.	175 281	1 143 288	979 428	283 173	2 915 319	539 850	239 508	227 214	173 068	357 740	354 395	885 818	137 725	750 792	5 267 852
2004 I. né.	137 430	1 083 333	910 230	141 875	2 525 056	432 991	214 305	198 238	186 079	334 535	276 708	764 013	118 188	779 658	4 667 351
2004 II. né.	276 236	1 145 660	983 487	231 720	2 835 358	528 764	246 827	222 787	183 864	348 407	329 520	847 532	127 657	752 052	5 241 026
2004 III. né.	299 437	1 148 692	987 039	260 676	2 823 636	552 331	238 512	208 955	184 390	348 436	321 204	841 400	128 408	692 517	5 224 957
2004 IV. né.	188 871	1 212 215	1 027 961	289 574	3 019 841	572 336	251 646	238 799	200 168	356 471	407 751	860 991	131 679	821 182	5 531 683
2005 I. né.	136 829	1 127 616	947 626	151 257	2 799 187	472 397	233 945	215 787	221 180	357 913	297 138	866 320	134 507	552 729	4 767 618
2005 II. né.	213 033	1 234 769	1 067 568	254 072	2 990 590	557 380	265 565	230 035	219 260	372 795	350 443	860 074	135 037	813 240	5 505 705
2005 III. né.	279 759	1 233 166	1 000 000	000 378	2 975 319	570 995	250 352	230 706	218 487	380 352	355 894	825 173	143 360	854 948	5 642 569
2005 IV. né.	200 734	1 329 269	1 142 042	322 045	3 346 460	615 619	268 662	267 390	231 068	393 069	443 842	983 932	142 877	903 884	6 102 392
2006 I. né.	129 882	1 225 972	1 057 249	163 861	3 000 731	524 411	258 955	235 093	247 685	372 892	325 900	899 604	136 192	612 314	5 132 760
2006 II. né.	217 996	1 331 090	1 168 338	244 036	3 267 961	630 927	286 049	253 984	241 899	392 203	399 723	918 125	145 050	864 659	5 925 742
2006 III. né.	308 385	1 376 855	1 207 108	306 858	3 281 086	651 424	290 724	251 174	241 007	418 135	402 784	877 058	148 779	872 806	6 145 989
2006 IV. né.	197 042	1 413 713	1 231 742	333 679	3 683 645	703 455	306 142	285 807	257 324	445 795	503 186	1 027 586	154 350	843 279	6 471 360
2007 I. né.	137 404	1 331 092	1 000 000	000 360	3 150 091	557 398	288 715	245 292	236 361	397 336	352 947	929 453	142 589	839 865	5 640 812
2007 II. né.	231 622	1 401 289	1 184 406	261 651	3 392 013	670 578	325 417	272 370	230 883	419 954	396 765	920 433	155 613	898 538	6 185 112
2007 III. né.	312 537	1 401 842	1 000 000	000 408	3 454 263	673 876	323 907	267 184	228 264	445 770	408 739	945 803	160 718	889 100	6 345 149
2007 IV. né.	213 350	1 473 704	1 241 769	307 564	3 855 074	775 257	358 460	313 195	246 576	487 841	498 691	1 002 616	172 437	971 082	6 820 774
2008 I. né.	137 030	1 474 743	1 248 453	170 607	3 487 767	628 753	305 469	277 260	242 770	468 531	421 490	983 451	160 043	929 271	6 199 418
2008 II. né.	226 784	1 474 341	1 267 619	276 379	3 685 437	740 906	326 472	289 611	239 916	448 019	440 928	1 028 267	171 317	1 004 908	6 667 849
2008 III. né.	315 023	1 388 394	1 172 954	300 806	3 592 332	723 327	312 307	277 690	229 798	460 776	449 602	970 849	167 983	975 707	6 572 262
2008 IV. né.	233 192	1 441 106	1 192 347	364 857	4 077 313	850 246	353 949	329 349	225 396	508 183	541 169	1 000 000	000 697	989 652	7 106 120
2009 I. né.	115 856	1 296 776	1 045 584	159 720	3 411 600	540 168	291 168	298 631	263 464	468 127	420 919	984 364	144 760	847 221	5 831 174
2009 II. né.	181 195	1 297 346	1 080 023	276 012	3 602 862	652 504	306 267	301 904	263 828	460 755	450 415	1 000 608	166 581	1 009 759	6 367 174
2009 III. né.	239 636	1 301 902	1 073 845	287 609	3 531 466	620 502	304 212	304 869	261 924	489 342	442 265	949 834	158 518	1 016 993	6 377 606
2009 IV. né.	209 951	1 439 562	1 161 062	331 585	3 974 178	745 545	343 833	351 086	257 395	537 261	513 846	1 059 744	165 468	1 091 636	7 046 912
2010 I. né.	123 246	1 309 523	1 057 473	146 616	3 399 483	492 833	285 913	291 897	262 860	472 825	427 825	1 016 636	148 694	954 829	5 933 696
2010 II. né.	199 787	1 503 414	1 260 140	241 382	3 588 673	626 858	319 406	302 733	261 745	486 437	454 278	966 928	170 288	1 041 727	6 574 983
2010 III. né.	272 470	1 547 671	1 301 123	287 557	3 653 895	653 651	317 027	317 848	263 586	510 302	464 768	965 726	160 985	1 061 998	6 823 591
2010 IV. né.	257 232	1 717 590	1 417 248	320 284	4 046 064	767 976	357 421	366 832	283 732	554 866	491 397	1 049 940	173 900	1 074 221	7 415 392
2011 I. né.	184 242	1 566 495	1 319 109	137 816	3 406 565	528 842	295 565	298 006	252 605	482 825	446 499	949 441	152 782	962 174	6 257 291
2011 II. né.	351 696	1 658 039	1 430 481	215 005	3 650 821	640 651	325 043	306 262	253 174	491 381	471 607	986 259	176 443	1 005 060	6 880 621
2011 III. né.	385 543	1 734 689	1 476 543	248 252	3 678 508	663 697	331 433	325 198	260 272	501 853	451 427	974 100	170 528	1 169 619	7 216 611

Forrás: KSH

3.4.3. Makrogazdasági pálya

A sikeres mikroszintű alkalmazkodást a 90-es évek közepén makrogazdasági kiigazítás (fiskális restrikció, árfolyam-leértékelés) követte; mindezek eredményeként a magyar gazdaság 1996-tól robusztus növekedési pályára állt, melyet különösen 2002-től fiskális expanzió is alátámasztott. A növekedési pálya azonban 2007 második felében megtört, elsősorban a globális pénzpiaci válság, majd a nyomában 2008-ban kibontakozó, és 2009-ben tovább mélyülő világgazdasági válság miatt. Ezek a hatások felerősítették a magyar gazdaság egyensúlyi és növekedési problémáit, melyek főként a versenyképesség romlásából, az adóterhelés magas szintjéből, az ország adósságállományának gyors növekedéséből fakadnak. 2006. második felétől a költségvetési politikát – a korábbi túlköltekezések után – kiigazítási programok végrehajtása és a költségvetési egyensúly javítása jellemezte. A külső és belső tényezők hatására a magyar gazdaság növekedési kilátásai 2008-2009-ben komolyan romlottak, ám 2010-től kezdődően a kilábalás jelei is megjelentek.

Összefoglaló makrogazdasági adatok:

	2006	2007	2008	2009	2010*	2011 I*	2011 II*	2011 III*
GDP növekedési üteme	3,9%	0,1%	0,9%	-6,8%	1,3%	2,5%	1,5%	1,4%
ipari termelés növekedési üteme	9,9%	7,9%	0,0%	-17,8%	10,6%	n/a	n/a	6,2%**
ipari export növekedési üteme	14,3%	15,5%	0,1%	-18,8%	16,9%	n/a	n/a	9,1%**
folyó fizetési mérleg egyenlege/GDP	-7,4%	-7,2%	-7,3%	-0,2%	1,1%	0,2%++	0,7%++	1,1%++
államháztartás GFS-egyenlege / GDP	-9,3%	-5,4%	-3,3%	-3,8%	-3,3%	-2,7%++	-3,7%++	-5,6%++
a központi költségvetés bruttó adóssága / GDP	62,0%	61,6%	67,7%	72,8%	73,9%	74,7%+	70,3%+	75,6%+
inflációs ráta (éves átlagos ütem)	3,9%	8,0%	6,1%	4,2%	4,9%	n/a	n/a	n/a
munkanélküliségi ráta	7,5%	7,4%	7,8%	10,0%	11,2%	11,6%	10,8%	10,7%
reálkeresetek növekedési üteme	3,6%	-4,6%	-0,8%	-2,4%	1,9%	n/a	n/a	n/a

Forrás: KSH, Magyar Nemzeti Bank (MNB), Pénzügyminisztérium (PM),

Nemzetgazdasági Minisztérium, ÁKK Zrt.

* előzetes adatok

** 2011. január-novemberi adatok

+ 2011. évi várt GDP-vel számított adatok

++ 2011. évi várt GDP-vel számított év elejétől kumulált adatok

A bruttó hazai össztermék 2006-ban 3,9%-kal emelkedett. A gazdasági növekedés az Euró- zónához viszonyítva erősnek volt mondható, ám 2007. során jelentősen lassult a dinamika. 2007. folyamán – részben a költségvetési megszorítási intézkedések hatására – visszaesett a belföldi felhasználás, ami csökkentette a GDP lendületét. Bár a gyors ütemben bővülő export részben ellensúlyozta e hatást, a GDP dinamikája a 2007. év egészét tekintve 0,1%-ra lassult. A viszonylag alacsony növekedés 2008. első három negyedévében is folytatódott. 2008. utolsó negyedévében viszont csökkent a GDP az előző év azonos negyedévéhez képest. A GDP visszaesése 2009-ben is folytatódott. A jelentős mértékű külkereskedelmi többlet ellenére a GDP visszaesése 6,8%-ot ért el. 2010-ben 1,3%-kal emelkedett a GDP. A végső fogyasztás elsősorban a háztartások fogyasztási kiadásainak 2,1%-os visszaesése következtében 2,1%-kal csökkent. Jelentős mértékben, 6,4%-kal emelkedett a felhalmozás, így a belső felhasználás 0,5%-kal elmaradt az előző évitől. Az export 14,3%-os dinamikája meghaladta az import 12,8%-os növekedési ütemét, így a külső egyenleg javult. 2011. első három negyedéve folyamán 1,8%-kal emelkedett a GDP. A bruttó hazai termék emelkedésében továbbra is jelentős szerepet játszott az exportszektor, a kivitel az első három negyedév során 10,2%-kal nőtt, míg a behozatal ennél kisebb mértékben, 7,7%-kal emelkedett, ennek következtében a kiviteli többlet a GDP 8,6%-át tette ki. A gazdasági növekedést segítette, hogy a belföldi felhasználás az előző évihez hasonlóan kis mértékben, 1,0%-kal mérséklődött, a háztartások fogyasztási kiadásai gyakorlatilag stagnáltak. A bruttó felhalmozás viszont 5,6%-kal visszaesett. 2011-ben az 1. negyedévben megélénkülő növekedés a 2. és 3. negyedévben kissé mérséklődött. Az első három negyedévben a gazdasági növekedés 1,8%-ot ért el az előző év hasonló időszakához viszonyítva.

3.4.4. Infláció

Az 1995-ben végrehajtott makrogazdasági kiigazítást követően az új monetáris rezsim hosszú távú stratégiai célul tűzte az infláció leszorítását. A következetes, több kormányzati cikluson átívelő dezinflációs politika eredményeként az áremelkedés éves üteme az 1995. végi 28%- ról – ingadozásokkal tarkítva – 2006. tavaszára 2,3%-ra csökkent, majd 2007 tavaszára 9,0%- ra emelkedett elsősorban a növekvő üzemanyag- és élelmiszerárak, valamint a fiskális

kiigazítás részeként megvalósuló adóemelések, hatósági áremelések és csökkenő kormányzati ártámogatások következtében. 2009. tavaszáig – részben a belső kereslet gyengélkedése miatt

– 2,9%-ra csökkent az infláció mértéke, azóta azonban – 2010. elejére 6,4%-ra – emelkedett, elsősorban a növekvő üzemanyag- és élelmiszerárak, valamint a fiskális kiigazítás részeként megvalósuló adóemelések és hatósági áremelések, valamint a jövedéki adó emelése következtében. 2010. közepére a gyenge belföldi kereslet, és az adóváltozások hatásának kifutásával 3,7%-ra mérséklődött az infláció, ám 2010. decemberére elsősorban az élelmiszer-, és energiaárak emelkedése következtében 4,7%-ra emelkedett az áremelkedés üteme.

Forrás: KSH

Az MNB inflációs célkitűzése 2011. év egészére és azt követő időszakokra 3%. A jegybank 2010. évi inflációs célja nem teljesült elsősorban a bejelentett kormányzati intézkedések (hatósági áremelések, jövedéki adó emelése stb.) egyszeri hatása, valamint a világszerte magas olaj-, és emelkedő élelmiszerárak hatása miatt. 2010. év átlagát tekintve a 12 havi inflációs ráta 4,9%-ot ért el, ami meghaladja a jegybank 3%-os inflációs célját. A jegybank

legfrissebb, 2011. decemberi

Inflációs Jelentése szerint a kormányzati

intézkedések és a

költségsokkok következtében az inflációs cél felett maradhat az infláció.

2011. júliusára – részben a gyenge belföldi kereslet következtében – 3,1%-ra mérséklődött,

majd 2011. novemberére – elsősorban az üzemanyagárak megemelkedő árdinamikája

következtében és az adóváltozások hatására – 4,3%-ra emelkedett az infláció.

3.4.5. Kamatok

A hosszú kamatok konvergenciája 2003. közepéig jó ütemben haladt előre. A 10 éves magyar állampapír-piaci hozamszint a 2000-ben tapasztalt, 8% és 10% között ingadozó értékről – ingadozásokkal kísérve – 2006. közepére 7,9% körüli szintre süllyedt. Ezt követően 2007. közepéig csökkentek a hosszú hozamok, így 2007. közepére 6,6%-ra mérséklődtek. 2007.

második felében azonban a globális tőkepiaci turbulenciák kialakulása után ismét

megemelkedtek a hosszú hozamok. 2008. őszén a globális tőkepiaci válság mélyülését

követően ismét jelentősen megemelkedtek a hozamok, a 10 éves magyar állampapír-piaci hozamszint 10% fölé is került, majd az év végén 8%-os szint felett zárt. 2009. tavaszán világszerte drasztikusan csökkent a likviditás az állampapír-piacokon, aminek hatására Magyarországon is jelentősen lecsökkent a forgalom az állampapír-piacokon és emelkedtek a hosszú hozamok. Az év további részében azonban a globális tőkepiaci turbulenciák mérséklődése, továbbá a kormányzati stabilizációs intézkedések hatására 7% közelébe

csökkent a 10 éves magyar állampapír-piaci hozamszint, majd az év végére 8% közelébe

emelkedett. 2010. elején elsősorban egyes nyugat-európai országok államadósságának

fenntarthatóságával kapcsolatos aggodalmak előtérbe kerülése következtében 7,5% körül ingadozott a 10 éves hozamszint. Miután e fenntarthatósági problémák megoldódni tűntek, a

hazai 10 éves hozam is lecsökkent 6,5%-ra 2010 áprilisában. A hazai választásokat után

azonban a nyugat-európai adósságválság felerősödését követően ismét emelkedtek a hosszú hazai hozamok, jóllehet ennek hatását részben ellensúlyozta az új kormányzat elköteleződése a 3,8%-os 2010. évi, illetve a 3%-ot meg nem haladó 2011. évi deficitcél mellett. 2010. év végén a 10 éves hozam ismét 8% körül ingadozott. 2011. év elején a 8% körüli szintről 7% közelébe csökkent, s szeptemberig jellemzően 7% és 7,5% között ingadozott a 10 éves

forinthozam, amiben jelentős szerepet játszott az ún. Xxxxx Xxxxxxx xxxx Xxxxxxx általi

bejelentése, illetve kedvező piaci fogadtatása is. Szeptembertől azonban ismét emelkedett a 10 éves hozam, amiben a Xxxxxxxxxx a devizahitelek végtörlesztésével kapcsolatos döntései mellett a nyugat-európai adósságválság eszkalálódása, és a hazai, valamint a globális növekedési kilátások romlása is jelentős szerepet játszott. 2011. év végén a 10 éves hozam 9,75% körül ingadozott.

Forrás: ÁKK Zrt.

2004-ben az MNB megkezdte a kiugrónak számító hazai kamatszint mérséklését: óvatos

lépésekben 2004. elejétől 2005. őszéig összesen 6,5 százalékponttal csökkentette az irányadó

kamat mértékét. A jegybank

ezt követően szinten tartotta az irányadó

kamatlábat. 2006.

júniusában a választások és

az új Kormány megalakulása, valamint

az „Új egyensúly”

program közzététele után a befektetők első reakciói nem voltak kedvezőek, és a forint

komoly gyengülésbe kezdett, miközben az inflációs kilátások is romlottak. A jegybank – részben ezen belső, részben nemzetközi hatások miatt – összesen 200 bázisponttal megemelte az alapkamatot. Mindezek következtében a hosszú hozamok újból emelkedni kezdtek. A fiskális kiigazító lépések hatására javuló makrogazdasági mutatók, valamint a 2007. tavaszán

9%-on tetőző infláció csökkenésével, valamint az inflációs kockázatok mérséklődésével a

jegybank 2007. közepén 25 bázisponttal, majd 2007. őszén újabb 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot. 2008. tavaszán azonban világszerte jelentős mértékben visszaesett a likviditás az állampapír-piacokon, s a magyar forint állampapír-piacon is szünetelt a kereskedés. A jegybank 2008. áprilisában két alkalommal, 50 és 25 bázisponttal, majd 2008. májusában újabb 25 bázisponttal megemelte az alapkamatot. 2008. őszén a

globális tőkepiaci válság mélyülését követően a jegybank 300 bázisponttal, 11,5%-ra emelte

az alapkamatot, az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank pénzügyi

segítségnyújtásának bejelentését követően azonban jelentős mértékben stabilizálódott a magyar tőkepiaci helyzet. 2008. novemberében 50 bázisponttal, majd 2008. decemberében további két alkalommal 50-50 bázisponttal, 2008. végére 10%-ra csökkentette a jegybank az

alapkamatot. 2009. tavaszán lecsökkent a likviditás az állampapír-piacon, azonban az év

további részében enyhült a likviditáshiány. Emellett – részben a kormányzati stabilizációs intézkedések hatására – jelentős mértékben javultak Magyarország külső és belső egyensúlyi mutatói. Az inflációs és reálgazdasági kilátásokat, valamint az országgal szembeni kockázati megítélést mérlegelve a jegybank Monetáris Tanácsa 2009. folyamán összesen 375 bázisponttal 6,25%-ra csökkentette a jegybanki alapkamatot. 2010. első négy hónapjában a jegybank Monetáris Tanácsa tovább folytatta a jegybanki alapkamat csökkentését. Januárban, februárban, márciusban és áprilisban egyaránt 25-25 bázispontos kamatcsökkentésekre került

sor, így a jegybanki alapkamat április végére 5,25%-ra csökkent. Ezt követően azonban

elsősorban a nyugat-európai adósságválság kibontakozása, illetve a 2010. évi parlamenti

választások után megalakult Kormány gazdaságpolitikájával kapcsolatos befektetői bizonytalanság következtében a Monetáris Tanács az alapkamat szinten tartása mellett

döntött. Részben a válságadók továbbhárítása következtében 2010. romlottak az inflációs kilátások, s az inflációs kockázatok miatt a

őszén jelentősen Monetáris Tanács

megkezdte az alapkamat emelését. 2010. novemberében és decemberében, valamint 2011. januárjában egyaránt 25-25 bázispontos kamatemelésre került sor, így a jegybanki alapkamat mértéke 2011. január végén 6,00%-ot tett ki. Ezt követően a jegybank a jegybanki alapkamat szinten tartása mellett döntött 2011. novemberéig. 2011. november 29-én és 2011. december 20-án egyaránt a jegybank Monetáris Tanácsa az inflációs kilátásokra és Magyarország romló kockázati megítélésére való tekintettel 50 bázispontos kamatemelés mellett döntött, így 2011.

év végén a jegybanki alapkamat mértéke 7,00%-ot tett ki. A rövid szorosan követte a jegybanki alapkamat alakulását.

hozamok alakulása

Forrás: ÁKK Zrt., MNB

A fenti folyamatok következtében a 10 éves euró referenciahozam feletti forintfelár a 2005.

őszi 230 bázispontról 2006. közepére 400 bázispontra emelkedett, ezután 2007. közepére 200

bázispontra mérséklődött. A fejlett tőkepiaci turbulenciák idején ismét emelkedett, 2008. végén a felár 530 bázispontot ért el. 2009. tavaszán az állampapír-piaci likviditás drasztikus visszaesésekor 950 bázispont fölé nőtt, azonban a globális pénzpiaci válság enyhülésével az év további részében a 10 éves euró referenciahozam feletti forintfelár 460 bázispontra csökkent. 2010. tavaszán elsősorban a rendeződni tűnő nyugat-európai adósságprobléma, illetve a kedvezően alakuló hazai növekedési kilátások, továbbá a szigorú hazai fiskális politika következtében 330 bázispontra csökkent a felár. A nyár folyamán azonban ismét felerősödtek egyes nyugat-európai országok államadósságának fenntarthatóságával kapcsolatos befektetői aggodalmak, s a hazai Kormány gazdaságpolitikájával kapcsolatos bizonytalanság felerősödött, így ismét jelentős mértékben megemelkedett a felár, s az év második felében 500 bázispont körül ingadozott. 2011. első hónapjaiban jelentős mértékben, 350 bázispont körüli szintig csökkent a felár, amiben jelentős szerepet játszottak a hazai fiskális politikával kapcsolatos bejelentések, illetve azok kedvező piaci fogadtatása, valamint a javuló globális konjunkturális kilátások is. 2011. áprilisától azonban fokozatosan emelkedett a felár, amiben a nyugat-európai adósságválság eszkalálódása, a hazai, valamint a globális növekedési kilátások romlása, valamint a hazai devizahitelek törlesztésével kapcsolatos kormányzati döntések, illetve azok kedvezőtlen piaci fogadtatása is szerepet játszott. A 10 éves euró referenciahozam feletti forintfelár 2011. végén 800 bázispont körül ingadozott.

3.4.6. A gazdasági átalakulás eredményei

Az 1989-90-es politikai fordulatot Magyarországon radikális gazdasági rendszerváltás követte, ennek során a szocialista berendezkedésű országból az évtized második felére a magántulajdonon alapuló, versenyképes piacgazdaság jött létre. A jogi és intézményi keretek kiépítése, a piaci versenyfeltételek létrejötte, a hazai magánvállalkozói tevékenység felélénkülése, a külföldi és multinacionális vállalatok magyarországi betelepülése eredményeként a magyar gazdaságban az évtized közepére sikeres szerkezeti átalakulás ment végbe. Versenyképes ágazatok fejlődtek ki, piacképes termékeket előállító kapacitások jöttek létre, így Magyarország adottságai szerint bekapcsolódhatott a világgazdasági integrációba. Jelenleg az export több, mint ¾-e a kibővült Európai Unió térségébe irányul. Magyarország újabban élénkíti gazdasági kapcsolatait a világ gyorsan fejlődő régióival (pl. Kínával, az arab országokkal).

3.5. A politikai és kormányzati rendszer általános ismertetése

Alkotmány/Alaptörvény

1989. október 23-án került sor Magyarországon a köztársaság kikiáltására, az állam elnevezése Magyar Népköztársaságról Magyar Köztársaságra változott, az Alkotmány jelentős mértékben módosításra került.

2012. január 1. napjával az 1949. évi Alkotmányt felváltotta az Alaptörvény, az állam neve Magyar Köztársaságról Magyarországra módosult.

Köztársasági elnök

Magyarország államfője a köztársasági elnök, akit az Országgyűlés választ 5 éves időtartamra. Köztársasági elnökké választható az országgyűlési képviselő is, azonban e két tisztség nem tölthető be egyszerre. A köztársasági elnököt egyszer lehet újraválasztani. A

jelenlegi köztársasági elnök Xxxxxxx Xxx, aki 2010. augusztus 6-án foglalta el a köztársasági elnöki széket. A köztársasági elnök jogköre korlátozott. A köztársasági elnök Alaptörvényben rögzített intézkedéseinek érvényességéhez a Kormány tagjának (miniszterelnök, vagy a megfelelő miniszter) ellenjegyzése szükséges.

Kormány

Magyarországon a miniszterelnök és a miniszterek együtt képezik a Kormányt. Az Országgyűlés a miniszterelnök választásáról és a Kormány programjának elfogadásáról egyidejűleg, egyszerű többséggel dönt. A jelenlegi miniszterelnök Xxxxx Xxxxxx, akit a Parlament 2010. május 29-én választott meg; a hivatali esküt a jelenlegi Kormány miniszterelnökeként ugyanezen a napon tette le. A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. Jelenleg a miniszterelnök mellett 9 miniszterből áll a Kormány. A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A Kormány az Országgyűlésnek felelős. A Kormány a közigazgatás legfőbb szerve, törvényben meghatározottak szerint államigazgatási szerveket hozhat létre. Feladatkörében eljárva a Kormány törvényben nem szabályozott tárgykörben, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet alkot.

Országgyőlés

Az egykamarás Magyar Országgyűlés az ország legfőbb népképviseleti szerve. Az Országgyűlés választja a köztársasági elnököt, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, az Állami Számvevőszék elnökét, a Kúria elnökét és a legfőbb ügyészt, valamint az alapvető jogok biztosát és helyetteseit.

Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják. A Magyarországon élő nemzetiségek részvételét az Országgyűlés munkájában sarkalatos törvény szabályozza.

Az országgyűlési képviselők általános választását - az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével - az előző Országgyűlés megválasztását követő 4. év április vagy május hónapjában kell megtartani.

Bírói testület

A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. A legfőbb bírósági szerv a Kúria.

A bíróság dönt

a) büntetőügyben, magánjogi jogvitában, törvényben meghatározott egyéb ügyben;

b) a közigazgatási határozatok törvényességéről;

c) az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről;

d) a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról.

A Kúria a fentiek mellett biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz.

A bírósági szervezet többszintű. Az ügyek meghatározott csoportjaira - különösen a közigazgatási és munkaügyi jogvitákra - külön bíróságok létesíthetők.

A bírói önkormányzati szervek közreműködnek a bíróságok igazgatásában. Törvény egyes jogvitákban más szervek eljárását is lehetővé teheti.

A bíróságok szervezetének és igazgatásának, a bírák jogállásának részletes szabályait, valamint a bírák javadalmazását sarkalatos törvény határozza meg.

A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.

A Kúria elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja meg.

Az Alkotmánybíróság elkülönül a bírói testület többi tagjától; a törvénykezés alkotmányos kontrollját biztosítja, és egyéb, külön törvényben meghatározott feladatai vannak. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. Az Alkotmánybíróság tagja független, csak az Alaptörvénynek és a törvényeknek van alárendelve. Az Alkotmánybíróságnak összesen 15 tagja van. Az Alkotmánybíróság tagjának megbízatási ideje 12 év. Az Alkotmánybíróság tagja nem választható újra. Az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik a jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangjának előzetes vizsgálata (előzetes normakontroll eljárás), az Alaptörvénnyel való összhang utólagos vizsgálata (utólagos normakontroll eljárás), a jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálata, egyedi normakontroll eljárás bírói kezdeményezésre, az alkotmányjogi panasz elbírálása, a jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata, az Országgyűlés népszavazás elrendelésével összefüggő határozatának vizsgálata, az Alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testület feloszlatásával összefüggő vélemény kialakítása, a köztársasági elnök tisztségtől való megfosztása, az állami szervek, illetve állami és önkormányzati szervek között hatásköri összeütközésének az Alaptörvény értelmezése alapján történő megszüntetése, az önkormányzati rendelet, a közjogi szervezetszabályozó eszközök és jogegységi határozatok vizsgálata, és az Alaptörvény értelmezése. Az Alkotmánybíróság döntése – törvényi kivétellel - mindenkire nézve kötelező. Az Alkotmánybíróság döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye. Az Alkotmánybíróság az alkalmazott jogkövetkezményeket az Alaptörvény és a rá vonatkozó sarkalatos törvény keretei között maga állapítja meg.

Helyi önkormányzatok

Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek. A helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között

a) rendeletet alkot;

b határozatot hoz;

c) önállóan igazgat;

d) meghatározza szervezeti és működési rendjét;

e) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat;

f) meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik;

g) e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat;

h) dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről;

i) önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat;

j) a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat;

k) szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdek-képviseleti szövetséget hozhat létre, feladat- és hatáskörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek;

l) törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.

A helyi önkormányzatok tulajdona köztulajdon, amely feladataik ellátását szolgálja. A helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit a képviselő-testület gyakorolja.

A helyi önkormányzat és az állami szervek a közösségi célok elérése érdekében együttműködnek. A helyi önkormányzat részére kötelező feladat- és hatáskört törvény állapíthat meg. A helyi önkormányzat kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatásra jogosult.

A Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatal útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét.

Törvény a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében a helyi önkormányzat törvényben meghatározott mértékű kölcsönfelvételét vagy más kötelezettségvállalását feltételhez, illetve a Kormány hozzájárulásához kötheti.

Az Alaptörvény szerint a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon és meghatározottak szerint 5 évre választják.

Magyarország és az Európai Unió

Az Európai Közösség 1990. áprilisában felajánlotta a rendszerváltásban élen járó volt szocialista államoknak a társulás lehetőségét. Magyarországgal még abban az évben megkezdődtek a tárgyalások, és 1993-ban életbe lépett az ún. Társulási Szerződés.

Az Európai Unió 1993. nyarán kimondta, hogy kész tagjai közé fogadni mindazon közép- és kelet-európai államokat, melyek megfelelnek az ún. ’koppenhágai kritériumoknak’, azaz

– stabil demokratikus intézményrendszerrel bírnak;

– teljesítik a jogállamiság feltételeit;

– biztosítják és védik az egyéni és kollektív szabadságjogokat, kisebbségi jogokat;

– működő és versenyképes piacgazdasággal bírnak;

– képesek a tagsággal járó kötelezettségek teljesítésére, a politikai, gazdasági és monetáris unió vívmányainak, az ezeket rögzítő uniós joganyag átvételére.

Hazánk 1994. áprilisában nyújtotta be felvételi kérelmét az Európai Unióhoz; az azóta eltelt másfél évtized során a magyar közéleti gondolkodás és cselekvés több kormányzati cikluson átívelő, stratégiai célját képezte az uniós csatlakozás, illetve az azt lehetővé tevő gazdasági, jogi és közigazgatási harmonizációs erőfeszítések megtétele.

A csatlakozási tárgyalások 1998-ban kezdődtek meg. Az 5 éven át tartó tárgyalási folyamat jó ütemben haladt, és sikerrel zárult; 2002. december 13-án, a koppenhágai csúcsértekezleten 10 kelet-közép- és dél-európai állam, közöttük Magyarország hivatalos meghívást kapott az Európai Unióba. 2002. december 17-én az Országgyűlés elfogadta az Európai Uniós tagsághoz szükséges alkotmánymódosítást, a 2003. április 12-én megtartott ügydöntő referendumon pedig a résztvevők nagy többsége (84%) a csatlakozás támogatása mellett szavazott. 2003. április 16-án, az Európai Unió athéni csúcsértekezletén a magyar kormányfő aláírta a csatlakozási szerződést. A 15 akkori Európai Uniós tagállam jóváhagyta a bővítési szerződést, így Magyarország 2004. május 1-jétől az Európai Unió teljes jogú tagjává vált. 2007. végén Magyarország csatlakozott a Schengeni övezethez is. 2011. január 1-jétől

kezdődően fél éven keresztül Magyarország töltötte be az Európai Unió soros elnökének tisztét.

3.6. Államháztartás és kereskedelem

3.6.1. Az államháztartás általános bemutatása; adó- és költségvetési rendszerek

Az államháztartás GFS1 szerinti hiánya az utóbbi 5 évben a GDP 3-9%-át tette ki. 2005-ben és 2006-ban jelentős mértékű volt az állami túlköltekezés. A Kormány jelentős mértékű fiskális kiigazítást hajtott végre 2006. augusztusától. A GDP-arányos GFS szerinti államháztartási deficit 2006-ban – a stabilizációs intézkedések első hatásaival együtt is – 9,2%-ot tett ki. 2007-ben azonban jelentős mértékben csökkent az államháztartási hiány, s a GDP-arányos GFS szerinti államháztartási deficit 5,4%-ot tett ki. 2008-ban a GFS szerinti hiány tovább csökkent, s a GDP 3,3%-át tette ki. 2009-ben a pénzforgalmi szemléletű hiány részben a válság hatására csökkenő GDP következtében a GDP 4,0%-ára emelkedett 2010- ben – előzetes adatok szerint – a GFS szerinti hiány a GDP 4,2%-át tette ki.

Az alábbi táblázat az államháztartás egyenlegét* mutatja a GDP arányában

	1999	2000	2001	2002	2003	2004	2005	2006	2007	2008	2009	2010
ESA2	5,1%	3,0%	4,1%	8,9%	7,2%	6,4%	7,9%	9,4%	5,0%	3,6%	4,4%	4,2%
GFS	3,7%	3,5%	2,9%	9,8%	5,8%	6,4%	4,9%	9,2%	5,4%	3,4%	4,0%	4,2%

* privatizációs bevételek nélkül számított egyenleg

Forrás: PM/Nemzetgazdasági Minisztérium

A Kormány gazdaságpolitikájának kiemelt célja az államháztartási hiány csökkentése. Ez a legutóbbi Konvergencia Program2 szerint 2011-re 2,0%-os GDP-arányos eredményszemléletű többlet-előirányzatot, 2012-re 2,5%-os, 2013-ra 2,2%-os, 2014-re 1,9%- os, 2015-re 1,5%-os GDP-arányos eredményszemléletű deficit-előirányzatot jelent. A maastrichti adósságráta jelenleg magasabb, mint a maastrichti kritériumot jelentő 60%, s a Konvergencia Programban ennek csökkentését irányozza elő 2011-től kezdődően a Kormány.

A központi költségvetés bruttó GDP arányos adóssága 2006. végén 61,8%-ot tett ki, ezután 2007-re 0,3 százalékponttal 61,6%-ra mérséklődött. 2008. végére – részben az IMF-től és az EU-tól történt hitellehívások következtében – 6,1 százalékponttal 67,7%-ra nőtt. 2009. folyamán részben a gazdaság jelentős visszaesése mellett 5,1 százalékponttal 72,8%-ra emelkedett. 2010. végén az adósságráta 74,9%-ot tett ki. 2011. évi várt GDP-vel számítva a ráta előzetes adatok alapján 2011. végére 0,3 százalékponttal 75,2%-ra emelkedett.

A 2009. december 31. napjáig hatályos szabályozás szerint a magyar államháztartás négy fő alrendszerre tagozódott: a központi költségvetésre, az elkülönített állami alapokra, a társadalombiztosítási alapokra és a helyi önkormányzatokra. 2010. január 1. napjától kezdődően az Áht. módosítása okán az államháztartás már nem ezt a tagozódást követi, hanem a központi és az önkormányzati alrendszer szerint tagozódik. A hatályos felosztás szerint a központi alrendszer, egyebek mellett, magába foglalja a társadalombiztosítási alapokat és az elkülönített állami alapokat is. Az alábbi táblázat mutatja be az alrendszerek GFS szerinti bevételeit és kiadásait.

1 General Finance Statistics, az IMF pénzforgalmi szemléletű módszertana az államháztartási hiány számbavételére.

2 Lásd részletesen EMU-konvergencia cím alatt a 84. oldalon.

	2006	2007	2008	2009	2010	2011*
	milliárd forint
Bevételek	10 467,1	11 612,9	12 572,7	12 452,4	12 417,5	13 208,9
Kiadások	12 666,1	12 974,3	13 466,4	13 439,7	13 539,0	14 943,3
Hiány	2 199,0	1 361,4	893,7	1 014,3	1 121,5	1 734,4

*előzetes adat, helyi önkormányzatok nélkül

A következő táblázat a központi költségvetés bevételeit és egyenlegét mutatja milliárd forintban.

	2001	2002	2003	2004	2005	2006	2007	2008	2009	2010
	Tény	Tény	Tény	Tény	Tény	Tény	Tény	Tény	Tény	Tény
	(milliárd forint)
Bevételek
Gazdálkodó szervezetek befizetései
Társasági adó (pénzintézetekkel)	351,9	396,6	413,7	448,7	465,6	555,0	700,3	699,9	555,0	301,0
Pénzügyi szervezetek különadója										182,3
Egyes ágazatokat terhelő különadó										151,7
Energiaellátók jövedelemadója									24,2	17,0
Cégautóadó									18,0	25,9
Bányajáradék	13,7	14,7	17,8	19,7	23,8	33,6	31,5	38,8	26,6	108,9
Vám és importbefizetések, cukorilleték	122,9	125,7	131,3	39,3	9,4	9,1	9,2	9,8	8,2	8,6
Játékadó	34,3	38,8	49,2	60,4	66,4	71,5	71,5	72,7	66,7	53,4
Öko-adó	0,0	0,0	0,0	17,4	15,9	18,1	19,9	25,2	23,9	23,5
Egyszerűsített vállalkozói adó	0,0	0,0	31,0	67,0	91,4	143,1	152,8	166,5	169,7	181,9
Egyéb adó és adójellegű befizetések	62,6	68,7	78,2	126,4	165,1	140,4	124,1	139,2	111,6	44,1
Egyéb befizetések	17,7	22,2	22,1	23,6	21,2	35,2	19,3	30,1	21,7	36,3
Összesen	603,1	666,6	743,2	802,6	858,7	1 005,9	1 128,6	1 182,1	1 017,5	1 125,8
Fogyasztáshoz kapcsolt adók
Általános forgalmi adó	1 243,9	1 304,9	1 699,6	1 727,7	1,785,3	1 832,0	1 979,4	2 114,1	2 168,5	2 313,6
Jövedéki és fogyasztási/regisztrációs adó	539,7	590,5	656,3	716,2	739,0	849,2	912,0	929,7	902,4	886,6
Összesen	1 783,6	1 895,4	2 355,9	2 443,9	2 524,3	2 681,2	2 891,4	3 043,8	3 070,9	3 200,1
Lakosság befizetései
Xxxxxx személyi jövedelemadó bevétel	1 116,7	1 274,5	1 314,4	1 360,4	1 437,7	1 579,8	1 800,0	1 998,9	1 874,2	1 767,9
Személyi jövedelemadó a közp. ktv-nek	830,3	940,6	909,0	904,6	997,8	1 119,1	1 305,7	1 440,2	2 168,5	2 313,6
Magánszemélyek különadója	0,0	0,0	0,0	0,0	0,0	0,0	20,8	27,6	25,5	6,1
Magánszemélyek 98%-os különadója										0,0
Adóbefizetések	5,2	7,1	7,0	5,8	3,4	7,3	5,6	5,8	8,3	3,0
Illeték befizetések	60,9	68,5	90,2	100,1	111,8	111,1	118,8	131,0	112,2	83,5
Összesen	896,4	1 016,2	1 006,2	1 010,5	1 113,0	1 698,2	1 945,3	2 163,3	2 020,2	1 860,5
Központi költségvetési szervek
Kv. szervek saját bevételei	0,0	0,0	545,2	612,4	688,7	832,5	828,8	778,2	794,2	890,6
Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei	0,0	0,0	56,7	86,4	124,8	133,1	150,8	144,5	226,9	165,3
Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok EU támogatása	0,0	0,0	0,0	49,1	195,3	302,2	287,4	329,0	603,7	814,0
Központi beruházások bevétele	0,0	0,0	3,6	0,5	0,8	0,0	0,0	0,0	0,0	0,0
Összesen	578,8	583,9	605,5	748,5	1 009,5	1 267,8	1 266,9	1 251,7	1 624,8	1 869,9
Központi költségvetési szervektől származó befizetések	22,7	15,4	34,9	35,7	57,9	110,5	49,5	94,4	65,5	57,3
Önkormányzatok befizetése	4,7	5,5	7,1	10,4	15,3	15,6	11,3	17,0	14,9	11,6
TB alapok és elkülönített állami alapok befizetései	47,0	56,4	49,4	67,9	81,3	82,0	135,9	143,4	146,1	8,0

Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő bevételek	9,0	4,6	28,5	16,0	6,4	8,6	3,5	1,5	2,1	1,3
Állami, kincstári vagyonnal kapcsolatos befiz.	6,7	7,0	23,9	68,2	632,0	33,0	48,8	71,7	143,4	71,0
Egyéb bevételek	9,3	8,7	7,8	10,9	39,9	20,7	20,3	47,7	39,9	125,2
Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek	7,1	6,5	1,8	1,8	116,4	1,0	0,2	9,7	0,1	0,0
EU visszatérítés	0,0	0,0	0,0	42,8	17,8	7,8	0,0	51,1	794,2	891,1
MNB befizetése	27,7	23,3	n/a	n/a	n/a	n/a	n/a	n/a	n/a	n/a
Kamatbevételek	71,7	67,8	73,9	74,0	108,6	77,6	92,7	82,0	142,3	130,5
Bevételi főösszeg	4 068,0	4 357,3	4 938,2	5 333,2	6 896,6	7 009,9	7 594,5	8 159,3	8 324,2	8 461,2

Forrás: PM/Nemzetgazdasági Minisztérium

Az alábbi táblázat a központi költségvetés kiadásait összegzi milliárd forintban.

	2001	2002	2003	2004	2005	2006	2007	2008	2009	2010
	Tény	Tény	Tény	Tény	Tény	Tény	Tény	Tény	Tény	Tény
	(milliárd forint)
Kiadások
Egyedi és normatív támogatások	81,8	99,0	110,2	122,7	113,1	124,0	197,4	203,1	178,6	201,4
Közszolgálati műsorszórás támogatása	14,0	17,6	48,4	43,2	45,9	46,6	52,2	51,3	53,7	45,8
Ebből: műsorszolgálati alap támogatása	0,0	0,0	20,4
Fogyasztói árkiegészítés	90,9	99,0	104,9	103,8	117,7	117,9	111,9	107,6	107,4	107,3
Lakásépítési támogatások	60,4	72,3	137,2	204,0	232,6	223,5	228,5	185,6	199,3	147,4
Családi támogatások, szociális juttatások
Családi támogatások	221,3	254,9	314,8	307,8	326,3	471,0	508,1	503,0	464,6	461,5
Jövedelempótló és jövedelem kiegészítő szociális támogatások	91,3	113,8	123,0	133,7	141,1	147,6	151,7	156,6	149,9	144,1
Különféle jogcímeken adott térítések	16,5	20,5	24,0	23,3	25,7	27,4	26,5	26,3	26,5	26,8
Összesen	329,0	389,2	461,8	464,8	493,1	646,0	686,3	685,9	641,0	632,4
Központi költségvetési szervek és fej. kez. eir.
Költségvetési szervek kiadásai	0,0	0,0	1 847,3	1 927,5	2 038,5	2 280,1	2 382,6	2 348,9	2 239,2	2 371,7
Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai	0,0	0,0	956,9	1 099,5	1 248,6	1 565,4	1 814,5	1 647,0	1 808,0	1 833,1
Központi beruházások	134,7	146,4	87,9	63,9	49,0	51,1	37,3	0,0	0,0	0,0
Összesen	2 312,4	2 731,7	2 892,1	3 090,9	3 336,1	3 896,6	4 234,4	3 995,8	4 047,2	4 204,7
Társadalmi önszerveződések támogatása	3,0	3,1	2,7	3,7	3,7	5,1	5,2	5,2	5,3	5,0
Társadalombiztosítási alapok támogatása	220,5	383,9	301,9	335,9	422,4	890,6	777,8	835,0	913,8	1 147,5
Helyi önkormányzatok támogatása
Közvetlen költségvetési támogatás	508,9	620,5	749,4	769,0	881,4	867,1	860,3	863,1	669,0	578,2
EU támogatás	0,0	0,0	0,0	0,0	17,4	24,2	18,7	107,7	n/a	n/a
Átengedett személyi jövedelemadó bevétel	0,0	0,0	405,4	455,8	439,9	460,7	494,3	558,6	639,5	681,2
Összesen	508,9	620,5	1 154,9	1 224,8	1 338,7	1 352,0	1 373,3	1 529,4	1 308,5	1 259,4
Elkülönített állami pénzalapok támogatása	0,0	0,0	2,6	15,9	20,4	19,2	27,9	32,8	40,6	17,6
Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő kiadások	2,5	1,6	1,5	7,7	7,6	8,0	14,6	14,2	9,5	2,6
Adósságszolgálati járulékos kiadások	8,9	9,2	9,8	10,8	11,1	13,2	10,3	20,6	18,4	9,9
Egyéb kiadások	23,3	17,9	19,3	20,2	34,3	53,2	22,5	26,1	22,6	29,4
Tartalékok	0,0	0,0	0,0	0,0	22,7	0,0	0,0	0,0	0,0	0,0
Kormányzati rendkívüli kiadások	92,9	649,6	14,3	47,1	181,2	433,4	73,2	16,0	16,9	9,2
Állam által vállalt kezesség érvényesítése	7,3	3,4	12,4	2,7	13,9	10,8	10,3	17,1	20,4	33,5
Befizetés az EU-ba összesen	0,0	0,0	0,0	119,7	186,6	185,6	189,5	210,6	223,7	230,2
Állami vagyonnal kapcsolatos kiadások	0,0	0,0	0,0	0,0	0,0	0,0	0,0	67,0	99,3	95,4
Adósságszolgálati kamatkiadások	715,1	728,8	802,3	875,5	903,3	970,0	995,7	1 133,5	1 161,8	1 136,4
Kiadási főösszeg	4 470,9	5 826,9	5 670,6	6 237,6	7 004,5	8 971,5	8 992,4	9 029,2	9 067,9	9 315,1

Forrás: PM/Nemzetgazdasági Minisztérium

A társadalombiztosítási alapok bevételeit és egyenlegét az alábbi táblázat foglalja össze (millió forintban).

millió forintban
	2 001	2 002	2 003	2 004	2 005	2 006	2 007	2 008	2 009	2010
TB ALAPOK BEVÉTELEI
TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JÁRULÉKOK	1 768 135	1 974 953	2 152 912	2 305 768	2 495 530	2 655 011	3 106 467	3 321 281	3 144 420	3 043 304
GARANCIA ÉS HOZZÁJÁRULÁS A TB ALAPOK MŐKÖDÉSÉHEZ	220 457	383 893	301 698	334 103	421 474	890 108	774 066	830 854	912 710	1 146 441
KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSBŐL KAPOTT EGYÉB TRANSZFEREK	33 340	42 920	49 960	60 900	66 050	74 034	82 346	47 347	5 500	5 500
EGYÉB BEVÉTELEK	39 346	14 460	21 962	26 157	44 032	42 186	356 502	103 246	66 000	000 000
TB ALAPOK BEVÉTELEI	2 061 277	2 416 226	2 526 531	2 726 928	3 027 086	3 661 339	4 319 381	4 302 728	4 128 830	4 299 970
TB ALAPOK KIADÁSAI	2 090 088	2 517 083	2 874 499	3 150 831	3 495 292	3 792 278	4 291 193	4 370 406	4 286 140	4 395 642
TB ALAPOK EGYENLEGE	-28 811	-100 857	-347 967	-423 902	-468 206	-130 939	28 188	-67 678	-157 310	-95 672

Forrás: PM/Nemzetgazdasági Minisztérium

A társadalombiztosítási alapok kiadásait az alábbi táblázat szemlélteti (millió forintban).

millió forintban
	2 001	2 002	2 003	2 004	2 005	2 006	2 007	2 008	2 009	2010
TB ALAPOK KIADÁSAI
NYUGELLÁTOK	1 308 236	1 576 098	1 721 533	1 914 076	2 144 676	2 357 814	2 611 601	2 891 845	2 835 032	2 888 393
PÉNZBENI ELLÁTÁSOK	112 808	144 170	172 495	182 563	193 989	209 376	217 493	233 279	247 291	221 235
GYÓGYÍTÓ MEGELŐZŐ ELLÁTÁS	410 304	502 852	623 013	654 622	694 452	713 954	718 717	757 214	719 031	790 996
GYÓGYSZERTÁMOGATÁS	179 465	209 034	251 818	288 950	348 869	388 711	323 646	325 721	343 175	357 208
GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZ TÁMOGATÁS	25 002	28 916	34 958	42 983	44 131	48 528	36 626	41 877	46 352	44 195
EGYÉB KIADÁSOK	54 273	56 013	71 682	67 638	69 175	73 894	383 109	120 470	95 258	93 615
TB ALAPOK ÖSSZES KIADÁSA	2 090 088	2 517 083	2 875 499	3 150 831	3 495 292	3 792 278	4 291 193	4 370 406	4 286 140	4 395 642

Forrás: PM/Nemzetgazdasági Minisztérium

Az elkülönített alapok bevételei, kiadásai és egyenlege az elmúlt időszakban a következők szerint alakult (millió forintban).

millió forintban

B E V É T E L E K

2 001

2 002

2 003

2 004

2 005

2 006

2 007

2 008

2 009

2010

AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI ALAPOK BEVÉTELEI

198 136

233 839

244 563

304 700

341 593

391 933

459 518

485 380

465 173

409 408

AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI ALAPOK KIADÁSAI

200 438

232 391

226 017

276 849

311 236

342 008

396 590

457 183

496 536

347 850

AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI ALAPOK EGYENLEGE

-2 302

1 449

18 546

27 851

30 357

49 925

62 928

28 197

-31 363

61 558

Forrás: PM/Nemzetgazdasági Minisztérium

A következő táblázatban a helyi önkormányzatok bevételei, kiadásai és egyenlege kerül bemutatásra millió forintban.

millió forintban

B E V É T E L E K

2 001

2 002

2 003

2 004

2 005

2 006

2 007

2 008

2 009

2010

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK BEVÉTELEI

1 903 736

2 180 955

2 501 683

2 673 499

2 891 042

3 053 416

3 080 757

3 268 201

465 173

409 408

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KIADÁSAI

1 902 445

2 285 923

2 533 354

2 689 963

2 972 417

3 209 926

3 134 615

3 252 635

496 536

347 850

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK EGYENLEGE

1 291

-104 968

-31 671

-16 464

-81 375

-156 510

-53 858

15 566

-31 363

61 558

Forrás: PM/Nemzetgazdasági Minisztérium

A következő táblázatok mutatják be az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlegét.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

EMU-konvergencia

Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozással egyidejűleg az Európai Gazdasági és Monetáris Unióba (EMU) való belépésre is elkötelezte magát. Az EMU-csatlakozás feltétele a Stabilitási és Növekedési Egyezményben rögzített, ún. maastrichti konvergencia- kritériumok teljesítése. Több EU ország adósságválsága és magának az eurónak a válsága azonban elbizonytalanítóan hat a csatlakozási folyamatra is. A magyar Kormánynak jelenleg nincs EMU-csatlakozási céldátuma.

A 2005. decemberében benyújtott Konvergencia Program az EU Bizottsága és az ECOFIN döntése alapján kiegészítésre szorult, mivel a Konvergencia Programban leírt makrogazdasági és költségvetési pálya eléréséhez szükséges intézkedések nem kerültek megfelelő részletezettséggel bemutatásra. Így a Kormány 2006. decemberében egy módosított Konvergencia Programot nyújtott be; e Konvergencia Programot 2007. elején az Európai Bizottság és az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácsa (ECOFIN) egyaránt elfogadta. Ebben a dokumentumban a Xxxxxxx nem határozott meg EMU-csatlakozási céldátumot. 2011. tavaszán került sor a legutóbbi felülvizsgálatra.

Az alábbi táblázat mutatja be a Nemzetgazdasági Minisztérium által a 2011. áprilisában publikált Konvergencia Programban felvázolt deficit-, és államadósság-pályát.

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

államháztartási

xxxxxxxx0

-3,7%

-4,5%

-4,2%

2,0%

-2,5%

-2,2%

-1,9%

-1,5%

maastrichti

adósságráta2

72,3%

78,4%

80,2%

75,5%

72,1%

69,7%

66,7%

64,1%

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

1 ESA szerinti egyenleg.

2 A kormányzati szektor bruttó, névértéken számított, konszolidált adóssága.

3.6.2. Az államadósság ismertetése

Az előzetes adatok szerint 2011. november végi állapot alapján a központi költségvetés forint- és devizaadóssága az alábbi táblázat szerint alakult:

(mrd Ft)	2010		2011		Változás
(mrd Ft)	záró	%	november	%	mrd Ft	%
Deviza	8 842,8	44,1%	10 641,7	49,7%	1 799,0	20,3%
Állampapír	4 550,0	22,7%	5 709,2	26,6%	1 159,2	25,5%
Hitel	4 292,8	21,4%	4 932,5	23,0%	639,8	14,9%
Forint	10 978,2	54,8%	10 433,6	48,7%	-544,6	-5,0%
Állampapír	10 437,4	52,1%	9 892,8	46,2%	-544,6	-5,2%
Hitel	540,8	2,7%	540,8	2,5%	0,0	0,0%
Összesen	19 821,0	98,9%	21 075,4	98,4%	1 254,4	6,3%
Egyéb kötelezettségek	220,0	1,1%	350,7	1,6%	130,7	59,4%
Mindösszesen	20 041,0	100,0%	21 426,1	100,0%	1 385,1	6,9%
Nemzetközi hitelcsomagból devizabetétként és hitelként kihelyezett összeg	974,1		1 099,4		125,3

Forrás: ÁKK Zrt.

A központi költségvetés adóssága 2011 első 11 hónapja folyamán 1.385,1 milliárd forinttal növekedett. Az MNB-nél betétként elhelyezésre került – 2010. végén 974,1mrd Ft-nyi összeg

– 2011. november végére 1.099,4mrd Ft-ra nőtt. A központi költségvetés devizaadóssága 2011. első 11 hónapja folyamán 1.799,0 milliárd forinttal 10.641,7 milliárd forintra növekedett, mely bruttó módon számítva a teljes adósság 49,7%-át tette ki.

Az alábbi táblázat mutatja be a központi költségvetés forintban denominált értékpapírokon alapuló adósságát 2011. november 30-án, milliárd forintban:

Név	Kibocsátás dátuma	Lejárat	Kamatláb		Mennyiség
Diszkont Kincstárjegy:
D111207	2011.09.07	2011.12.07			51
D111214	2011.09.14	2011.12.14			63,7
D111221	2011.09.21	2011.12.21			152,5
D111228	2011.09.28	2011.12.28			135,8
D120104	2011.10.05	2012.01.04			30,6
D120111	2011.01.12	2012.01.11			221,6
D120118	2011.10.19	2012.01.18			31,2
D120125	2011.10.26	2012.01.25			31,5
D120201	2011.11.02	2012.02.01			40,3
D120208	2011.11.09	2012.02.08			30,4
D120215	2011.11.16	2012.02.15			39,9
D120222	2011.11.23	2012.02.22			40
D120229	2011.11.30	2012.02.29			39,3
D120307	2011.03.09	2012.03.07			165,7
D120502	2011.05.04	2012.05.02			208,1
D120627	2011.06.29	2012.06.27			188
D120822	2011.08.24	2012.08.22			171,1
D121017	2011.10.19	2012.10.17			84,7
DKJrepo					-15,3
Kamatozó Kincstárjegy:
K2011/49	2010.12.07	2011.12.07	fix	5,25%	2,2
K2011/50	2010.12.14	2011.12.14	fix	5,25%	1,1
K2011/51	2010.12.21	2011.12.21	fix	5,50%	2,9
K2011/52	2010.12.28	2011.12.28	fix	5,50%	1,1
K2012/01	2011.01.04	2012.01.04	fix	5,50%	2,5
K2012/02	2011.01.11	2012.01.11	fix	5,50%	1,1
K2012/03	2011.01.18	2012.01.18	fix	5,50%	0,8
K2012/04	2011.01.25	2012.01.25	fix	5,50%	1,9
K2012/05	2011.02.01	2012.02.01	fix	5,50%	2,6
K2012/06	2011.02.08	2012.02.08	fix	5,50%	1,7
K2012/07	2011.02.15	2012.02.15	fix	5,50%	1
K2012/08	2011.02.22	2012.02.22	fix	5,50%	1,5
K2012/09	2011.03.01	2012.02.29	fix	5,50%	1,1
K2012/10	2011.03.08	2012.03.07	fix	5,50%	2,1
K2012/11	2011.03.17	2012.03.16	fix	5,50%	1,2
K2012/12	2011.03.22	2012.03.21	fix	5,25%	1,8

K2012/13	2011.03.29	2012.03.28	fix	5,25%	0,8
K2012/14	2011.04.05	2012.04.04	fix	5,25%	2,7
K2012/15	2011.04.12	2012.04.11	fix	5,25%	1,5
K2012/16	2011.04.19	2012.04.18	fix	5,25%	1,8
K2012/17	2011.04.27	2012.04.26	fix	5,25%	1,7
K2012/18	2011.05.03	2012.05.02	fix	5,25%	1,9
K2012/19	2011.05.10	2012.05.09	fix	5,25%	1,3
K2012/20	2011.05.17	2012.05.16	fix	5,25%	1,6
K2012/21	2011.05.24	2012.05.23	fix	5,25%	0,8
K2012/22	2011.05.31	2012.05.30	fix	5,25%	2,1
K2012/23	2011.06.07	2012.06.06	fix	5,25%	1,6
K2012/24	2011.06.15	2012.06.14	fix	5,25%	1
K2012/25	2011.06.21	2012.06.20	fix	5,25%	0,7
K2012/26	2011.06.28	2012.06.27	fix	5,25%	1,3
K2012/27	2011.07.05	2012.07.04	fix	5,25%	1
K2012/28	2011.07.12	2012.07.11	fix	5,25%	2
K2012/29	2011.07.19	2012.07.18	fix	5,25%	1,3
K2012/30	2011.07.26	2012.07.25	fix	5,25%	1,5
K2012/31	2011.08.02	2012.08.01	fix	5,25%	1,2
K2012/32	2011.08.09	2012.08.08	fix	5,25%	1,7
K2012/33	2011.08.16	2012.08.15	fix	5,25%	1,4
K2012/34	2011.08.23	2012.08.22	fix	5,50%	1,7
K2012/35	2011.08.30	2012.08.29	fix	5,50%	1,3
K2012/36	2011.09.06	2012.09.05	fix	5,25%	2
K2012/37	2011.09.13	2012.09.12	fix	5,25%	1
K2012/38	2011.09.20	2012.09.19	fix	5,25%	1,8
K2012/39	2011.09.27	2012.09.26	fix	5,25%	1,6
K2012/40	2011.10.04	2012.10.03	fix	5,25%	1,5
K2012/41	2011.10.11	2012.10.10	fix	5,25%	1,1
K2012/42	2011.10.18	2012.10.17	fix	5,50%	1,7
K2012/43	2011.10.25	2012.10.24	fix	5,50%	1
K2012/44	2011.11.03	2012.11.02	fix	5,50%	1,3
K2012/45	2011.11.08	2012.11.07	fix	5,75%	1
K2012/46	2011.11.15	2012.11.14	fix	5,75%	0,8
K2012/47	2011.11.22	2012.11.21	fix	5,75%	3,1
K2012/48	2011.11.29	2012.11.28	fix	6,00%	1,8
Magyar Államkötvény:
A121231A92	1992.12.31	2012.12.31	fix	8,40%	2,9
A120612B06	2006.10.04	2012.06.12	fix	7,25%	310,2
A121024C07	2007.08.08	2012.10.24	fix	6,00%	357,2
A130320A93	1993.03.20	2013.03.20	változó		76,7
A131220C93	1993.12.20	2013.12.20	változó		127,9
A130212D02	2002.01.17	2013.02.12	fix	6,75%	448
A131024E09	2009.09.02	2013.10.24	fix	7,50%	578,7

A140502A94	1994.05.02	2014.05.02	változó		29,6
A141220B94	1994.12.20	2014.12.20	változó		16,6
A140212C03	2003.06.19	2014.02.12	fix	5,50%	676,5
A140822D11	2011.01.19	2014.08.22	fix	6,75%	562,3
A150212A04	2004.07.14	2015.02.12	fix	8,00%	754,2
A151222B10	2010.03.31	2015.12.22	változó		111,7
A161231A92	1992.01.01	2016.12.31	változó		17,5
A160102B96	1996.01.02	2016.01.02	változó		9
A160212C05	2005.10.05	2016.02.12	fix	5,50%	769,2
A171124A01	2001.11.15	2017.11.24	fix	6,75%	381,2
A170224B06	2006.10.04	2017.02.24	fix	6,75%	747,7
A190624A08	2008.02.06	2019.06.24	fix	6,50%	578,4
A201112A04	2004.02.11	2020.11.12	fix	7,50%	505,9
A220624A11	2011.01.19	2022.06.24	fix	7,00%	230,4
A231124A07	2007.01.10	2023.11.24	fix	6,00%	237
A260228A96	1996.02.28	2026.02.28	változó		51,2
A260424B96	1996.05.24	2026.04.24	változó		80
A261024C96	1996.05.24	2026.10.24	változó		4
A281022A11	2011.03.02	2028.10.22	fix	6,75%	36,5
MAKrepo					4,9
Prémium Magyar Államkötvény:
A120125I09	2009.05.18	2012.01.25	változó		38,5
A130125I10	2010.01.25	2013.01.25	változó		70,8
A130826J10	2010.08.26	2013.08.26	változó		29,3
A140811I11	2011.08.11	2014.08.11	változó		4,2
A151208I10	2010.12.08	2015.12.08	változó		23
A161128I11	2011.11.28	2016.11.28	változó		0,3
Kincstári Takarékjegy:
Kincstári Takarékjegy I.	Folyamatos	Futamidő: vásárlástól számított 1 év			174,4
Kincstári Xxxxxxxxxxx XX.	Folyamatos	Futamidő: vásárlástól számított 2 év			49,1

Forrás: ÁKK Zrt.

Az alábbi táblázat mutatja be a központi költségvetés devizában denominált kötvényadósságát az egyes devizanemekben 2011. november 30-án:

ISIN	Eredeti devizane m*	Fennálló állomány	Kibocsátás dátuma	Lejárat dátuma	Futami dő (év)	Kamatozás
XS0161667315	EUR	000 000 000	2003.02.06	2013.02.06	10	4,5%
XS0183747905	EUR	000 000 000	2004.01.29	2014.01.29	10	4,5%
XS0191746113	GBP	500 000 000	2004.05.06	2014.05.06	10	5,5%
US445545AC05	USD	1 500 000 000	2005.02.03	2015.02.03	10	4,75%

XS0212993678	EUR	1 000 000 000	2005.02.24	2020.02.24	15	3,875%
XS0219107918	GBP	500 000 000	2005.05.09	2017.05.09	12	5,0%
JP534800B572	JPY	45 000 000 000	2005.07.12	2012.07.12	7	0,96%
						3 hónapos
XS0234096237	EUR	996.884.000	2005.11.02	2012.11.02	7	EURIBOR+0,05
						%
XS0240732114	EUR	1 000 000 000	2006.01.18	2016.07.18	10,5	3,5%
JP534800A632	JPY	50 000 000 000	2006.03.17	2013.03.18	7	1,67%
XS0249458984	GBP	500 000 000	2006.03.30	2016.03.30	10	5,00%
XS0284810719	EUR	1 000 000 000	2007.02.01	2017.07.04	10	4,375%
JP534800A7A2	JPY	25 000 000 000	2007.10.26	2017.10.26	10	2,110%
CH0039613283	CHF	150 000 000	2008.05.20	2013.05.21	5	3,50%
CH0039613317	CHF	200 000 000	2008.05.20	2016.05.20	8	4,00%
XS0369470397	EUR	1 500 000 000	2008.06.11	2018.06.11	10	5,75%
XS0441511200	EUR	1 000 000 000	2009.07.28	2014.07.28	5	6,75%
US445545AD87	USD	2 000 000 000	2010.01.29	2020.01.29	10	6,25%
US445545AE60	USD	3,000,000,000	2011.03.29	2021.03.29	10	6.375%
US445545AF36	USD	750,000,000	2011.03.29	2041.03.29	30	7.625%
US445545AF36*
*	USD	500,000,000	2011.04.11	2041.03.29	30	7.625%
XS0625388136	EUR	1,000,000,000	2011.05.11	2019.01.11	7	6.0%

Forrás: ÁKK Zrt.

Az alábbi táblázat mutatja be a központi költségvetés 2011. november 30-i adósságállományának lejárati szerkezetét milliárd forintban:

	Forint adósság	Nyilvános kibocsátású államkötvények	Zárt körben kibocsátott államkötvények	Diszkont kincstárjegyek	Lakossági állampapírok	Forint hitelek	Deviza adósság	Külföldi devizahitelek	Szindikált és egyéb devizahitelek	MNB-vel szembeni belföldi devizahitel	Egyéb belföldi devizahitelek	Devizakötvények	1924-es amerikai kötvények	Egyéb kötelezettségek	Összesen
2011	1081,23	298,74	2,26	701,47	78,76	0	923,73	605,6	29,21			288,92	0	375,53	2380,49
2012	1823,42	735	4,77	879,95	203,7	0	1373,48	983,42				390,04	0,01		3196,9
2013	1359,73	1136,15	207,93		15,64	0	1475,89	1057,71				418,18	0		2835,63
2014	1288,38	1160,32	49,53			78,53	1648,2	845,51				802,69			2936,58
2015	921,99	876,65	3,34			42	382,57	46,39				336,18			1304,56
2016	805,62	769,28	12,34			24	1176,01	635,14				540,87			1981,64
2017	1071,06	1071,06	0			0	687,15	135,36				551,79			1758,22
2018	0	0	0			0	528,97	90,79				438,18			528,97
2019	590,85	568,4	0			22,45	304,1	11,98				292,12			894,94
2020	552,31	505,81	0			46,51	726,58	19,2				707,38			1278,9
2021	0	0	0			0	669,64	51,12				618,52			669,64
2022	301,63	198,13	0			103,5									301,63
2023	273,31	236,91	0			36,4									273,31
2024	40,19		0			40,19									40,19
2025	147,25		0			147,25									147,25
2026	135,14		135,14												135,14
2027	0		0				116,56	116,56							116,56
2028	31,38	31,38	0				0	0							31,38
2041	0	0	0				256,67	0				256,67			256,67

Forrás: ÁKK Zrt.

Az alábbi táblázat mutatja be Magyarország éven túli lejáratú adósságát szektoronkénti1 bontásban 2011. szeptember 30-án (kibocsátáskori állapot szerint):

millió euró

A lejárat éve	Összesen
		MNB és államháztartás				Egyéb monetáris intézmények és egyéb szektorok
			Magyar Nemzeti Bank	Államháztartás			Egyéb monetáris intézmények	Egyéb szektorok
			Magyar Nemzeti Bank		forintban denominált kötvények		Egyéb monetáris intézmények	Egyéb szektorok
2011 IV. negyedév	5 211	3 440	2	3 438	242	1 771	1 231	540
2011	5 211	3 440	2	3 438	242	1 771	1 231	540
2012. I. negyedév	2 144	755	2	752	0	1 390	1 003	387
2012. II. negyedév	3 079	1 319	2	1 317	329	1 760	1 305	455
2012. III. negyedév	3 284	1 606	185	1 422	0	1 678	1 443	235
2012 IV. negyedév	3 845	2 358	183	2 175	371	1 487	1 079	408
2012	12 353	6 038	372	5 666	701	6 315	4 830	1 485
2013	12 001	7 241	801	6 441	1 061	4 760	3 952	808
2014	13 723	8 663	366	8 298	2 176	5 060	3 205	1 854
2015	6 070	2 773	54	2 718	1 260	3 297	1 167	2 130
2016	9 021	5 227	0	5 227	1 347	3 793	1 599	2 195
2017	6 356	4 153	0	4 153	2 006	2 203	735	1 468
2018	2 785	1 816	0	1 816	0	968	510	458
2019	2 596	1 942	0	1 942	833	654	403	251
2020	4 178	3 414	0	3 414	863	764	571	193
2021	3 258	2 368	0	2 368	0	890	683	207
Később	6 701	3 540	0	3 540	611	3 161	1 150	2 010
Összesen	84 252	50 617	1 595	49 022	11 100	33 635	20 036	13 599

Forrás: MNB

1 Egyéb szektorok csak garantált hiteleivel.

Megjegyzés: A fenti táblázatban lévő adatok kerekített értékek. Mivel a részösszegek és az összegek kalkulációja során az egyes elemek pontos (nem kerekített) érték alapján kerültek kiszámításra, a táblázatban szereplő összegek nem minden esetben állnak elő a táblázatban szereplő értékek egyszerű számtani összegeként.

3.6.3. Külkereskedelmi adatok és a fizetési mérleg adatai

Külkereskedelmi adatok

Az alábbi táblázat mutatja be Magyarország külkereskedelemének alakulását az utóbbi 2 évben:

Behozatal

Kivitel

Egyenleg

millió forint

millió dollár

millió Euró

millió forint

millió dollár

millió Euró

millió forint

millió dollár

millió Euró

2010.

18 174 347,8

87 434,2

65 933,7

19 690 045,1

94 749,3

71 448,8

1 515 697,3

7 315,1

5 515,2

2010. Xxx-Xxx.

14 887 590,2

71 359,1

54 055,7

16 077 165,1

77 094,8

58 388,3

1 189 575,0

5 735,7

4 332,6

2011. Xxx-Xxx.

16 581 374,0

84 736,1

60 567,2

18 212 747,3

93 092,5

66 508,3

1 631 373,3

8 356,4

5 941,1

Forrás: KSH

Az alábbi táblázat mutatja be Magyarország külkereskedelemének alakulását 2011. első tíz hónapjában folyó áron a legfontosabb kereskedelmi partnerek szerinti megosztásban:

(folyó áron)

2011. január-október

Országcsoport

millió euró

megoszlás (%)

Az előző év azonos időszaka

= 100

Behozatal

Európai Unió (EU-

27)

42 357

69,9

115,1

EU-n kívüli

országok

18 211

30,1

105,6

Összesen

60 567

100

112

ebből:

EU-15

31 784

52,5

114,2

új tagállamok (EU-

12)

10 572

17,5

117,7

ázsiai országok

8 770

14,5

88,1

amerikai országok

1 877

3,1

144,7

Kivitel

Európai Unió (EU-

27)

50 911

76,5

112,4

EU-n kívüli

országok

15 597

23,5

119,3

Összesen

66 508

100

113,9

ebből:

EU-15

36 747

55,3

109,5

új tagállamok (EU-

12)

14 164

21,3

120,3

ázsiai országok

4 939

7,4

134,7

amerikai országok

1 950

2,9

113,7

Egyenleg

Európai Unió (EU-

27)

8 555

100,5

EU-n kívüli

országok

-2 613

62,6

Összesen

5 941

137,1

ebből:

EU-15

4 963

86,8

új tagállamok (EU-

12)

3 592

128,7

ázsiai országok

-3 831

61,0

amerikai országok

17,4

Forrás: KSH

Az alábbi táblázat mutatja be Magyarország külkereskedelemének alakulását 2011. első tíz hónapjában folyó áron a legfontosabb kereskedelmi termékek szerinti megosztásban:

Termékcsoport	2011. január–október		Az előző év azonos időszaka = 100
Termékcsoport	milliárd euró	megoszlás (%)	Az előző év azonos időszaka = 100
Behozatal
Élelmiszerek, italok, dohány	3 037	5,0	114,4
Nyersanyagok	1 437	2,4	126,3
Energiahordozók	7 386	12,2	127,9
Feldolgozott termékek	20 430	33,7	117,1
Gépek és szállítóeszközök	28 278	46,7	104,5
Összesen	60 567	100,0	112,0
Kivitel
Élelmiszerek, italok, dohány	3 908	6,7	110,9
Nyersanyagok	1 387	2,4	128,7
Energiahordozók	1 770	3	145,8
Feldolgozott termékek	16 172	27,6	119,5
Gépek és szállítóeszközök	35 433	60,4	121,7
Összesen	58 670	100	121
Egyenleg
Élelmiszerek, italok, dohány	1 641		124,6
Nyersanyagok	471		177,6
Energiahordozók	-5 029		122,2
Feldolgozott termékek	-938		83,5
Gépek és szállítóeszközök	9 796		122,6
Összesen	5 941		137,1

Forrás: KSH

Fizetési mérleg

A folyó fizetési mérleg egyenlege 2006-ig deficitet mutatott. A hiány oka a modernizációhoz kapcsolódó behozatal, az export és a beruházások magas importigénye voltak, továbbá az utóbbi években az időnként dinamikus belső fogyasztás és a rendszerint magas államháztartási hiány is hozzájárult a magas külföldi finanszírozási igényhez. 2007-ben azonban megváltozott a folyó hiány szerkezete: az áruforgalom egyenlege a korábbi évekhez képest javult, a jövedelmek egyenlege romlott.

A folyó fizetési mérleg főbb tételei (millió Euróban)

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

I-III*

Folyó fizetési

mérleg egyenlege

-1 266

-1 408

-1 812

-3 026

-3 531

-4 352

-3 577

-4 929

-5 933

-7 111

-6 624

-6 636

-7 223

-7 752

-181

1 064

1 128

Áruforgalom egyenlege

-1 122

-1 337

-1 165

-1 685

-2 044

-3 180

-2 496

-2 203

-2 898

-3 136

-2 540

-2 458

-690

-1 208

2 341

3 229

3 475

Szolgáltatások egyenlege

1 004

1 506

1 562

1 075

816

1 234

1 661

587

484

1 218

1 424

1 342

1 517

1 986

2 908

2 219

Jövedelmi egyenleg

-1 306

-1 576

-2 389

-2 631

-2 713

-2 792

-3 192

-3 838

-3 678

-4 316

-5 019

-5 298

-7 372

-7 481

-4 926

-5 468

-4 688

Viszonzatlan átutalások

158

-2

179

215

408

385

450

525

595

-142

-282

-305

-503

-579

417

395

122

* 2011. első három negyedévi folyó fizetési mérleg adatai Forrás: MNB

Az utóbbi évek kedvezőtlen fejleménye a jövedelmi egyenleg romlása. A jövedelmi egyenleg egyúttal a folyó fizetési mérleg egyenlegének meghatározó elemévé vált. Az áruforgalmi

hiány 2007-ben egyensúlyhoz közeli egyenleget mutatott. 2006-ig a külső kereslet

fellendülése mellett a lakossági fogyasztás növekedésének mérséklődése is a külkereskedelmi

egyenleg javulásának irányába hatott. 2008-tól kezdve azonban a nyugat-európai

konjunkturális helyzet romlásával és a belföldi kereslet jelentős szűkülésével az áruforgalmi többlet gyors ütemben emelkedő tendenciát mutatott. 2011 első három negyedévében – elsősorban a nyugat-európai konjunkturális helyzet javulása következtében – jelentős aktívumot ért el az áruforgalom egyenlege. A szolgáltatások egyenlege továbbra is jelentős többletet jelez.

2005. során a nettó működőtőke-beáramlás jelentős szintet ért el, a folyó fizetési mérleg éves

hiányának kétharmadát ellentételezte. 2005-ben a 4,4 milliárd eurós beáramlásból mintegy 2 milliárdnyi állami privatizációs akciókhoz

nettó működőtőke- (Budapest Airport,

Antenna Hungária) köthető. Kedvezőtlen fejlemény, hogy 2006-ban a közvetlen tőkebefektetések egyenlege jelentősen csökkent, a fizetési mérleg hiányának csupán mintegy

xxxxxxxx fedezte. 2007. során jelentős működőtőke-kiáramlás valósult meg. Ez részben

egyedi hatásokkal (a MOL sajátrészvény-vásárlásaival) magyarázható. Ennek következtében

a közvetlen tőkebefektetések

egyenlege nulla közelébe (0,2mrd euró

aktívum) csökkent.

2008. során a fizetési mérleg hiányához képest alacsony (mintegy harmada) volt a közvetlen

tőkebefektetések egyenlege,

2009-ben pedig közvetlen tőkebefektetések

egyenlege negatív

volt, azaz működőtőke-kiáramlás valósult meg. Ez elsősorban a globális pénzpiaci válság, illetve az ennek nyomán világszerte visszaeső beruházások következménye. 2010-ben az elhúzódó válság ellenére viszonylag kis mértékben (0,4mrd euró) ugyan, de működőtőke- beáramlás valósult meg. 2011. első három negyedévében a folyó fizetési mérleg 1.128,0 millió euró többletet ért el, a közvetlen tőkebefektetések mértéke – elsősorban az állami MOL részvényvásárlási tranzakció3 következtében – negatív volt.

Forrás: MNB

3 Lásd részletesen a [96.] oldalon.

3.6.4. Deviza-liberalizáció

Magyarországon 1931. után kötött devizagazdálkodás volt érvényben; a deviza-liberalizáció folyamata a rendszerváltást követő évtizedben fokozatosan ment végbe. A teljes körű deviza- liberalizációra 2001. nyarán, a monetáris politikai rezsim átalakítását követően került sor.

Valutaárfolyam

Csúszó leértékeléses árfolyamrendszer

1995 márciusától 2001 őszéig csúszó leértékeléses árfolyamrendszer volt érvényben, ennek keretében a forint nominális árfolyama egy előre meghatározott leértékelődési pályán mozgott. A leértékelés ütemét a jegybank fokozatosan 0%-ra mérsékelte, így 2001. október 1-jétől 276,1 forint / Euró árfolyamon rögzült a hivatalos sávközép.

Sávos árfolyamrendszer

A Magyar Nemzeti Bank 2001. május 4-én az intervenciós sávot a korábbi ±2,25%-ról

±15%-ra szélesítette, ami a forint piaci árfolyamának számottevő erősödéséhez vezetett. A rugalmasabb árfolyamrendszerben az árfolyam volatilitása jelentősen megemelkedett.

Forrás: MNB

2005. során a forint árfolyama a 248 forint/Euró átlagos érték körül mozgott. 2006 tavaszán

és nyarán azonban a forint árfolyama jelentős mértékben gyengült. A választásokkal

összefüggő politikai és gazdaságpolitikai bizonytalanság, a költségvetési megszorító intézkedések nem kedvező kezdeti befektetői fogadtatása, valamint kedvezőtlen világgazdasági tényezők (kamatemelések a fejlett piacokon, s emiatt átmenetileg mérséklődő

kockázatvállalási kedv, s a régió kedvezőtlenebb megítélése) hatására az árfolyamsáv

közepéig – 282,36 Ft/Euró – gyengült a forint árfolyama. 2006. őszétől azonban az Euró- zónához viszonyítva magas forinthozamok, a javuló makrogazdasági mutatók és a fiskális

kiigazítás hatására 245 Ft/Euxxx xxfolyam közelébe erősödött a forint. 2007. tavaszától kezdődően többször is szakmai viták középpontjába került a forint árfolyamsávjának eltörlésének kérdése. A Kormány azonban jelezte, hogy rövidtávon nincs napirenden az árfolyamsáv eltörlése. Részben a fejlett tőkepiacokon kialakult turbulenciák, illetve az ennek hatására romló feltörekvő piacok iránti befektetői bizalom miatt 2007. második felében gyengült a forint árfolyama, 2008. tavaszán 266Ft/Eurós árfolyam körül ingadozott a forint árfolyama.

Lebegő árfolyamrendszer

2008. február 26-i hatállyal a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a Kormánnyal egyetértésben eltörölte a forint Euróhoz rögzített középárfolyamát és az ehhez tarozó ingadozási sávot. Ezt követően a forint 230Ft/Eurós szintig erősödött a globális tőkepiaci helyzet javulása és a magas forinthozam-szint következtében. 2008. őszétől azonban jelentős mértékben gyengült a forint, amiben szerepet játszott a globális tőkepiaci válság mélyülése is. Az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank pénzügyi segítségnyújtásának bejelentését követően ugyan átmenetileg erősödött a forint, ám 2008. végén és 2009. tavaszán elsősorban a kedvezőtlen globális és hazai növekedési kilátások, valamint a tőkepiaci likviditás jelentős csökkenése miatt ismét gyengült, s 2009. tavaszára 310Ft/eurós árfolyam fölé gyengült a forint árfolyama. Az év közepére azonban a likviditási válság enyhülésével és a világgazdasági növekedési kilátások javulásával jelentős mértékben erősödött a forint. 2010. tavaszáig 270 Ft/Eurós árfolyam körül ingadozott a forint. 2010. közepére azonban 290 Ft/Eurós árfolyamig gyengült a forint. Ebben a nyugat-európai országok államadósságának fenntarthatóságával kapcsolatos kockázatok erősödése mellett a tavasszal megválasztott Kormány fiskális politikájának kedvezőtlen befektetői fogadtatása is szerepet játszott. Miután az új Kormány elkötelezte magát az előző Koxxxxx xxtal kitűzött költségvetési célok mellett, a forint árfolyama ismét erősödött, s az év utolsó harmadában 275 Ft/Euxxx xzint körül ingadozott. 2010. végén 280 Ft/Eurós árfolyam körül ingadozott a forint árfolyama. 2011. első nyolc hónapjában a forint euxxxxx xzembeni árfolyama 260 és 208 Ft/Eurós árfolyamszintek között ingadozott. A forint euróval szembeni árfolyama viszonylag stabil volt, amiben jelentős szerepet játszott a hazai fiskális politikával kapcsolatos információk, illetve azok kedvező piaci fogadtatása. 2011. augusztusától azonban gyors ütemben 310 Ft/eurós szint fölé gyengült a forint árfolyama. A nyugat-európai adósságválság eszkalálódása mellett a hazai, valamint a globális növekedési kilátások romlása, valamint a devizahitelek törlesztésével kapcsolatos kormányzati döntések, illetve azok kedvezőtlen piaci fogadtatása is szerepet játszott a forint gyengülésében. 2011. végén 310 Ft/Eurós árfolyam körül ingadozott a forint árfolyama.

Devizatartalékok

Az MNB tartalékai 2011. november 30-án 35.771 millió Eurót értek el. Ebből 127 millió Eurót ért el az arany, 642 millió Eurót az SDR állománya. Az IMF kvóta tartalék hányada 86 millió Eurót, a devizatartalékok értéke 33.552 millió Eurót, az egyéb követelések értéke

1.363 millió Eurót tett ki.

3.6.5. Független felülvizsgálati eljárások alkalmazása

A Magyar Állam mint kezes kimutatásaira vonatkozóan könyvvizsgálati, vagy független felülvizsgálati eljárásokat nem alkalmaz.

3.6.6. Jelentős változások

2011. január 7-én a Nemzetgazdasági Minisztérium publikálta az államháztartás (helyi önkormányzatok nélkül számított) GFS módszertan szerinti (pénzforgalmi személetű) 2010. évi hiányát. A deficit 869,9 mrd Ft-ot tett ki, ami a 2010. évre előrejelzett GDP 3,2%-a.

2011. január 25-én a jegybank monetáris Tanácsa 25 bázisponttal 6,00%-ra emelte a jegybanki alapkamat mértékét.

2011. február 11-én a Kormány bejelentette, hogy 250mrd Ft értékű stabilitási biztonsági tartalékot állít fel. A döntés értelmében 187mrd Ft értékben zárolták a minisztériumok egyes kiadásait.

2011. március 1-jén a Kormány ismertette „Xxxxx Xxxxxx Xerv” nevű strukturális reformprogramját. A tervezet 2011-ben 12mrd Ft-tal, 2012-ben 550mrd Ft-tal, 2013-ban és 2014-ben 904mrd Ft-tal csökkenti az államháztartási hiányt. Az alábbi táblázat foglalja össze a hiánycsökkentés területeit, és a Xxxxx Xxxxxx Xerv alapján megtakarítandó összegeket:

2011 2012 2013 2014

(milliárd forint)

Foglalkoztatás és munkaerőpiac	0	195	213	213
Nyugdíjrendszer	12	93	129	129
Tömegközlekedés	0	45	60	60
Felsőoktatás	0	12	38	38
Gyógyszerkassza	0	83	120	120
Helyi önkormányzatok	0	32	122	122
Adósságcsökkentő alap	0	90	220	220
Összesen	12	550	902	902

Forrás: NGM

2011. március 1-jén a jegybank Monetáris Tanácsának létszáma ideiglenesen három főre csökkent, mivel négy tagjának lejárt a mandátuma.

2011. március 7-én a Parlament március 21-i hatállyal kinevezte a Monetáris Tanács két új tagját; a Monetáris tanács létszáma ideiglenesen öt főre emelkedett Xxxxxxxx Xxxxxx xx Bártfai-Xxxxx Xxxxxx xinevezésével.

2011. március 21-én a Parlament március 21-i hatállyal kinevezte a Monetáris Tanács két új tagját; a Monetáris tanács létszáma hét főre emelkedett Cixxxxxx Xxxxx Xxxx xx Xxxxxxxxx Xxxxxx kinevezésével.

2011. március 29-én Magyarország amerikai dollárban denominált kötvényeket bocsátott ki. 3,0mrd dollár értékben 2021-ben lejáró, 0,75mrd dollár értékben 2041-ben lejáró kötvények kibocsátására került sor.

2011. április 1-én publikálta a KSH az előzetes államháztartási (helyi önkormányzatokkal együtt számított) ESA szerinti (eredményszemléletű) hiány 2010. évi értékét. A hiány 1 152,9mrd Ft-ot tett ki, ami az előzetes 2010. évi GDP 4,3%-a. Ezzel egy időben publikálta az MNB az előzetes államháztartási (helyi önkormányzatokkal együtt számított) ESA szerinti

(eredményszemléletű) adósság 2010. december 31-i értékét. Az adósság 21 749,4mrd Ft-ot tett ki, ami az előzetes 2010. évi GDP 80,2%-a.

2011. április 1-jén a Nemzetgazdasági Minisztérium bejelentette, hogy a 2011. évi költségvetési többlet a GDP 2%-át teheti ki, szemben a korábbi 4%-os előrejelzéssel, mivel az állam a MÁV és a BKV adósságának részleges átvállalását, illetve bizonyos PPP projektek kivásárlását tervezi.

2011. április 6-án Magyarország a március 29-én kibocsátott 2041-ben lejáró amerikai dollárban denominált sorozat megemelése keretében további 0,5mrd dollárnyi kötvényt bocsátott ki.

2011. április 15-én publikálta a Nemzetgazdasági Minisztérium Magyarország legfrissebb Konvergenciaprogramját (összefoglalást lásd részletesen EMU-konvergencia cím alatt a 84. oldalon).

2011. májusában Magyarország 1mrd euró értékben 2019-ben lejáró euróban denominált kötvényeket bocsátott ki.

2011. május 24-én Xxxxx Xxxxxx xiniszterelnök bejelentette, hogy az állam megvásárolja a MOL részvényeinek 21,2%-át; az ügylet értéke 1,88 mrd euxx. Az adásvétel 2011. június 6- án teljesült.

2011. május 30-án Xxxxx Xxxxxx xiniszterelnök bejelentette, hogy a Kormány megegyezésre jutott a Bankszövetséggel. A bejelentés szerint a lakossági jelzálogadósok bizonyos köre a jelzálog-fedezetű devizahitelek törlesztését fix árfolyamon teljesítheti. Az euró esetében ez az árfolyam 250 Ft/EUR, a svájci franc esetében 180 Ft/CHF, a japán jen esetében 2 Ft/JPY. A piaci és a rögzített árfolyamból adódó különbözetet a bank forint alapon finanszírozza, s az adós 2015-től kezdve törleszti ezt a hitelt. A Kormány Nemzeti Eszközkezelő Társaságot alapít, amely megvásárolja és bérbe adja a bajba került devizahitelesek ingatlanát. A kilakoltatási moratóriumot fokozatosan feloldják, és egy kvótarendszert vezetnek be. A 30 millió Ft feletti értékű ingatlanok esetében a moratóriumot 2011. július 1-jén feloldják. A 30 millió Ft alatti értékű ingatlanok esetében 2011. utolsó negyedévében az állomány 2%-át, 2012. első negyedévében 3%-át, 2012. második negyedévében 4%-át, 2012. harmadik negyedévében 5%-át értékesíthetik a bankok. A továbbiakban negyedévente az állomány 5%-a kerülhet értékesítésre. A hitelintézetek ismét bocsáthatnak ki devizahiteleket, de csak azoknak a személyeknek, akiknek havi jövedelme meghaladja a az átlagbér 15-szörösét. Az állam kamattámogatást nyújt azoknak, akik eladják lakásukat, és egy kisebb lakásba költöznek.

2011. június 6-án a Fitch hitelminősítő „Stabil”-ról „Negatív”-ra változtatta Magyarország hitelminősítésének kilátását.

2011. június 9-én az állam úgy döntött, hogy eladja a Budapest Airportban meglévő 25%-os részesedését a Hochtief AG-nek. Az ügyletet 2011. június 17-én teljesítették.

2011. július 28-án bejelentették, hogy bizonyos magyar ÁFA-szabályok ellentétesek az Európai Unió szabályaival. Ennek következtében az államnak vissza kell fizetnie a vállalkozásoknak bizonyos visszatartott ÁFA-bevételeket. A Nemzetgazdasági Minisztérium akkori számításai szerint mintegy 255mrd Ft kifizetésére kerülhet sor.

2011. szeptember 6-án Xxxxx Xxxxxx xiniszterelnök bejelentette, hogy mintegy 100mrd Ft-os hiánycsökkentésre van szükség a 2011. évi hiánycél eléréséhez. Az alábbi táblázat foglalja össze a hiányt csökkentő intézkedéseket, illetve az intézkedések költségvetési hatását:

Terület Lépés

Többletbevétel (milliárd Ft)

ÁFA Adóbeszedés hatékonyságának növelése 40

A reform felgyorsítása, közbeszerzések

Adminisztráció korlátozása 40

Jövedéki adók Játékadó 50%-os emelése 1

A dohánytermékek adójának 7%-os emelése 5

A szeszes italok adójának 5%-os emelése 1

Az ízesített szeszes italok adójának 50%-os emelése

A gázolaj adójának literenkénti 97Ft-ról 110Ft-

ra emelése 3

Osztalék a nyugdíjreform és adósságcsökkentési alapnál lévő részvények

Osztalékok

után 10

Forrás: NGM

2011. szeptember 12-én Xxxxx Xxxxxx xiniszterelnök bejelentette, hogy a lakosság számára lehetőség nyílik a jelzálog fedezetű devizahitelek fix árfolyamon történő előtörlesztésére. Az euró esetében ez az árfolyam 250 Ft/EUR, a svájci franc esetében 180 Ft/CHF, a japán jen esetében 2 Ft/JPY. A bejelentés szerint a hitelezők számára nem teszik kötelezővé forinthitel nyújtását az előtörlesztésre, továbbá a felszámított kamatot egy referencia kamathoz kötnék, s a teljes hitelmutató (THM) értékét 30%-ban maximalizálnák. A bankok számára előírnák a pozitív adóslista használatát. 2011. szeptember 15-én a Kormány bejelentette, hogy az adósok előtörlesztési szándékukat 2011. december 31-ig jelenthetik be.

2011. szeptember 16-án Xxxxxxxx Xxxxxx xemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy a tervezett 2012. évi államháztartási hiány a GDP 2,5%-a, továbbá, hogy a feltételek változása ellenére a Kormány elkötelezett ezen deficitcél mellett. Ennek elérésére a Xxxxx Xxxxxx Xerv 550mrd Ft-os deficitcsökkentést irányzott elő, a miniszter szeptemberi bejelentése szerint azonban további intézkedésekre van szükség, amelyek 1000mrd Ft-tal javítják az államháztartási egyenleget. Ezen tervezett intézkedések többsége kiadásoldali megtakarítást jelentett, összesen 445mrd Ft-tal növelve a tervezett bevételeket. Ezen belül a legjelentősebb tételként a februárban bejelentett 250mrd Ft-os zárolás mellett 303mrd Ft értékben tervezték csökkenteni a kiadásokat.

2011-hez képest a 2012. évi egyenleget a Stabilitási Alap – amely beépül a 2011. évi költségvetési bázisba – mellett további 750mrd Ft-tal kell javítani a miniszter szeptemberi bejelentése szerint. A 750mrd Ft-os egyenlegjavulás két fő összetevőből áll össze: a költségvetési hiány 600mrd Ft-os javításából, és egy új országvédelmi alap felállításából 150mrd Ft összegben, amely a kedvezőtlen környezetben is biztosítja a hiánycél teljesülését. Az alap fedezetét az ÁFA-emelésből származó többletbevételek jelentik. A bejelentés szerint továbbá az államadósság jelentős csökkentése is jelentős biztonsági tartalékot jelent, mivel a kamatkiadások 50mrd Ft-tal alacsonyabbak lehetnek, ami szintén nem került bele az előzetes számításokba. Ez az összeg tartalékként szolgál az előre nem látható események ellensúlyozására.

2011. szeptember 20-án Xxxxx Xxxxxx xegybankelnök bejelentette, hogy a jegybank akkor rendelkezésére álló információra alapozott becslése szerint a lakossági devizahitelek egyötödét fogja érinteni a fix árfolyamú előtörlesztés, és a jegybank kész a devizatartalék hazai kereskedelmi bankokkal kötött FX swap ügyletek révén történő felhasználására.

2011. szeptember 30-án a jegybank bejelentette, hogy heti gyakorisággal, vagy ha szükséges gyakrabban euró eladási tendereket tart. A tenderen részt vevő bankok FX swap ügylet révén jutnak a rájuk eső euróhoz. Az FX swap ügyletet naponta görgetik. A görgetett összeget az illető banknál felmerülő fix árfolyamú előtörlesztésének összegével csökkentik. A bankok kötelesek bizonyos adatokat a központi bank rendelkezésére bocsátani, és elsőként a rövid (éven belüli) forrásokat törleszteni, amennyiben a bank a fix árfolyamú előtörlesztés következtében csökkenti forrásait.

2011. október 12-én Xxxxx Xxxxxx xiniszterelnök bejelentette, hogy a Kormány a családok lakhatásának támogatására szociális segély bevezetését tervezi. A bejelentés szerint a segély egyösszegű támogatás lehet olyan családok számára, akik nem rendelkeznek ingatlannal, új lakást építenek, vagy vásárolnak, a kiadásaikat számlával igazolják, a szülők közül legalább az egyik alkalmazásban állt az elmúlt hat hónapban, és nincs köztartozásuk. A támogatás összege legalább két gyermek esetén 0,8-1,3 millió Ft, három gyermek esetén 1,2-2,0 millió Ft, háromnál több gyermek esetén 1,6-2,5 millió Ft lenne. A Nemzetgazdasági Minisztérium akkori számításai szerint az intézkedés költségvetési hatása 2012-ben mintegy 5,2mrd Ft lehet. A bejelentés szerint a Kormány az egyösszegű segély mellett kamattámogatás bevezetését is tervezte, amelynek 2012. évi költségvetési hatását a bejelentéskor 1,3mrd Ft- ban került megbecslésre.

2011. október 28-án a Nemzetgazdasági Minisztérium nyilvánosságra hozott egy összefoglalót a 2011. során bejelentett költségvetési intézkedésekről, és azok 2012. évi költségvetésre gyakorolt várható hatásáról. Az összefoglaló szerint a Xxxxx Xxxxxx Xervben bemutatott intézkedések mintegy 83%-a szerepel a 2012. évi költségvetésben. Az alábbi táblázat mutatja be ezen intézkedések hatását a 2012. évi költségvetésre:

(milliárd Ft)

Foglalkoztatás és munkaerőpiac	158
Nyugdíjrendszer	42
Tömegközlekedés	26
Felsőoktatás	12
Gyógyszerkassza	83
Helyi önkomrányzatok	44
Adósságcsökkentő alap	90
Összesen	455

Forrás: NGM

Az összefoglaló szerint a fontos strukturális intézkedések mellett, amelyek elsősorban közép- és hosszútávon előnyösek, a 2012. évi költségvetés fejezeteit a Konvergenciaprogramban bemutatott óvatos költségvetési tervezéssel összhangban határozták meg. A közszférában befagyasztották a béreket, az adójóváírás kivezetésének kompenzációjára fizetés-kiegészítést érvényesítenek. A családtámogatás mellett a többi szociális támogatás sem emelkedik. A minisztériumok kiadásait a 2011. februárjában felállított stabilitási tartalék miatt csökkentett 2011. évi bázis alapján állapítják meg, így ez az intézkedés strukturálissá válik. Az alábbi táblázat mutatja be ezen intézkedések akkor tervezett hatását a 2012. évi költségvetésre:

Document Metadata

Table of Contents

Alaptájékoztató

Document Metadata