VIG MAGYAR PÉNZPIACI

BEFEKTETÉSI ALAP

KEZELÉSI SZABÁLYZATA

ALAPKEZELŐ

VIG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ MAGYARORSZÁG ZRT.

(0000 XXXXXXXX, XXXXX XX 0.)

LETÉTKEZELŐ

UNICREDIT BANK HUNGARY ZRT.

(0000 XXXXXXXX, XXXXXXXXX XXX 0-0.)

HATÁLYOS:

2024. ÁPRILIS 23.

TARTALOM

FOGALMAK 2

I. A befektetési alapra vonatkozó alapinformációk 5

II. A befektetési jegyre vonatkozó információk (sorozatonként) 9

III. A befektetési alap befektetési politikája és céljai 10

IV. A kockázatok 20

V. Az eszközök értékelése 23

VI. A hozammal kapcsolatos információk 27

VII. A befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret és teljesítésének biztosítása 28

VIII. Díjak és költségek 28

IX. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazása 30

X. A befektetési alapra vonatkozó további információ 34

XI. Közreműködő szervezetekre vonatkozó alapinformációk 37

1 számú melléklet 41

FOGALMAK

ABA alternatív befektetési alap, azaz ÁÉKBV-nek nem minősülő kollektív befektetési forma a részalapokat is beleértve

ABAK alternatív befektetési alapkezelő, azaz rendszeres gazdasági tevékenységként egy vagy több ABA-t kezelő befektetési alapkezelő

ABAK-irányelv az alternatív befektetési alapkezelőkről szóló 2011/61/EU irányelv ABAK-rendelet az alternatív befektetési alapkezelőkről szóló 231/2013/EU rendelet ABCP eszközfedezetű kereskedelmi értékpapír

ÁÉKBV átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások

Alap VIG Magyar Pénzpiaci Befektetési Alap

Alapdeviza HUF, azaz magyar forint. Az a devizanem, amelyben az Alap az eszközeit nyilvántartja. Az Alap az eszközeinek egy részét az alapdevizájától eltérő devizában kibocsátott értékpapírokba is fektetheti.

Alapkezelő VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt.

ÁKK az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Befektetési alap a Kbftv-ben meghatározott feltételekkel létrehozott kollektív befektetési forma

Befektetési jegy a Kbftv-ben meghatározott módon és alakszerűséggel a befektetési alap mint kibocsátó által sorozatban forgalomba hozott, a befektetési alappal szembeni, a befektetési alap kezelési szabályzatában meghatározott követelést és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír

Befektető a befektetési jegy vagy az egyéb kollektív befektetési értékpapír tulajdonosa

Cél-ország olyan ország, amelynek tőkepiacán valamely Alap befektet, vagy stratégiailag befektetni szándékozik

Dematerializált értékpapír

A Tpt-ben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség

EU Európai Unió

EGT-állam az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam

Felügyelet Magyar Nemzeti Bank (korábban: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete)

Forgalmazási nap

minden olyan munkanap, amely napra az Alapkezelő kiszámítja a nettó eszközértéket

Forgalmazó Az Alapkezelő, valamint a Befektetési jegyek forgalmazásában közreműködő további forgalmazók. A forgalmazók aktuális listája a Kezelési szabályzat 1.7. pontjában található.

Forgalmazási helyek

A Forgalmazó által az Alap Befektetési jegyeinek értékesítésére kijelölt helyek. A Forgalmazási helyek listája elérhető az Alapkezelő honlapján: xxxxx://xxxxx.xx/

G20 A G20 a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő szervezet.

Kbftv. 2014. évi XVI. törvény a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról

Kezelési Szabályzat

az Alap kezelésének különös szabályait tartalmazó, a Kbftv. szerint elkészített szabályzat, amely az Alapkezelő és a Befektetők közötti általános szerződési feltételeket tartalmazza

Könyvvizsgáló KPMG Hungária Kft.

Közzétételi helyek

a xxxxx://xxxxx.xx/ és a xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxxx.xx/ honlap

Letétkezelő UniCredit Bank Hungary Zrt.

Megbízás Befektetési jegyekre vonatkozó vételi, visszaváltási, ill. átváltási megbízás

MNB Magyar Nemzeti Bank

Nettó eszközérték

a befektetési alap portfóliójában szereplő eszközök - ideértve a kölcsönbe adásból származó követeléseket is - értéke, csökkentve a portfóliót terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is

OECD Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet

PPA pénzpiaci alap

PPA-rendelet Az Európai Parlement és Tanács (EU) 2017/1331 rendelete a pénzpiaci alapokról

Ptk. 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

Saját tőke a befektetési alap saját tőkéje induláskor a befektetési jegyek névértékének és darabszámának szorzatával egyezik meg, működése során a saját tőke a befektetési alap összesített nettó eszközértékével azonos

Sorozat Egy befektetési alap nevében egy vagy több sorozatot alkotó, egyazon sorozaton belül azonos névértékű és azonos jogokat megtestesítő befektetési jegyek bocsáthatók ki. A Kezelési Szabályzat, illetve a Tájékoztató részletesen meghatározza, hogy az egyes sorozatok milyen jellemzőikben térnek el egymástól.

SFDR rendelet (Sustainable Finance Diclosure Regulation)

Taxonómia rendelet

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/2088 RENDELETE (2019.

november 27.) a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2020/852 RENDELETE (2020. június

18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról

Tájékoztató a Befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalához a Kbftv. szerint elkészített dokumentum

T-nap az ügyletkötésre vonatkozó megbízás leadásának napja

Tpt. a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény

Ügyfélszámla az ügyfélnek vezetett olyan számla, amely kizárólag a befektetési szolgáltatás, árutőzsdei szolgáltatás és az értékpapírban foglalt kötelezettségen alapuló fizetés által keletkezett egyenlegének terhére adott megbízások lebonyolítására szolgál.

WAL súlyozott átlagos élettartam (weighted average life), azaz az Alap összes mögöttes eszközének jogilag rögzített lejárati idejéig tartó átlagos időtartam

WAM súlyozott átlagos lejárat (weighted average maturity), azaz az Alap összes mögöttes eszközének lejárati idejéig, vagy amennyiben rövidebb, a legközelebbi, pénzpiaci kamatláb szerinti kamatmegállapításig tartó átlagos időtartam

I. A befektetési alapra vonatkozó alapinformációk

1. A befektetési alap alapadatai

1.1. A befektetési alap neve

VIG Magyar Pénzpiaci Befektetési Alap

angol név: VIG Hungarian Money Market Investment Fund

1.2. A befektetési alap rövid neve

VIG Pénzpiaci Alap

1.3. A befektetési alap székhelye

0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0.

1.4. A befektetési alap nyilvántartásba vételének időpontja, nyilvántartási száma

Az Alap nyilvántartásba vételének dátuma: 2002. szeptember 3. Az Alap lajstromszáma: 1111-121.

1.5. A befektetési alapkezelő neve

VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt.

1.6. A letétkezelő neve

UniCredit Bank Hungary Zrt.

1.7. A forgalmazó neve

VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt.

további forgalmazók:

CIB Bank Zrt.

Concorde Értékpapír Zrt. Equilor Befektetési Zrt. ERSTE Befektetési Zrt. Raiffeisen Bank Zrt.

SPB Befektetési Zrt.

MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. Unicredit Bank Hungary Zrt.

1.8. A befektetési alap működési formája (nyilvános) a lehetséges befektetők köre (szakmai vagy lakossági)

A befektetési alap nyilvános.

A lehetséges befektetők köre: szakmai és lakossági egyaránt.

1.9. A befektetési alap fajtája (nyíltvégű vagy zártvégű)

A befektetési alap nyíltvégű.

1.10. A befektetési alap futamideje (határozatlan vagy határozott), határozott futamidő esetén a futamidő lejáratának feltüntetése

A befektetési alap határozatlan futamidejű.

1.11. Xxxxx feltüntetése, ha a befektetési alap ÁÉKBV-irányelv vagy ABAK-irányelv alapján harmonizált alap

A befektetési alap ABAK-irányelv alapján harmonizált.

Az Alap egyúttal a PPA-rendelettel összhangban változó nettó eszközértékű, sztenderd kategóriájú pénzpiaci alap.

1.12. A befektetési alap által kibocsátott sorozatok száma, jelölése, annak feltüntetése, hogy az egyes sorozatok milyen jellemzőkben térnek el egymástól

Sorozat	Eltérés
VIG Magyar Pénzpiaci Alap („A” sorozat, HUF)
VIG Magyar Pénzpiaci Alap („I” sorozat, HUF)	vagyonkezelési díj mértéke, forgalmazók köre

1.13. A befektetési alap elsődleges eszközkategória típusa (értékpapír- vagy ingatlanalap)

A befektetési alap értékpapíralap.

1.14. Xxxxx feltüntetése, ha a befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet bankgarancia vagy kezesi biztosítás biztosítja (tőke-, illetve hozamgarancia) vagy azt a befektetési alap részletes befektetési politikája támasztja alá (tőke-, illetve hozamvédelem); az ennek feltételeit a kezelési szabályzatban részletesen tartalmazó pont megjelölése

Nem alkalmazandó.

2. A befektetési alapra vonatkozó egyéb alapinformációk

Az Alap a PPA-rendelettel összhangban változó nettó eszközértékű, sztenderd kategóriájú pénzpiaci alap. A forgalmazók köre:

Az Alapkezelő az Alap minden Befektetési Jegy sorozatát forgalmazza. Az Alap Befektetési jegy sorozatait a Kezelési szabályzat 1.7. pontjában felsorolt további forgalmazók az Alapkezelővel kötött forgalmazási szerződésük keretein belül, saját Üzletszabályzatuk szerint forgalmazhatják.

A Forgalmazó Üzletszabályzatában speciális feltételeket határozhat meg, amellyel az Alap Befektetési jegyeinek forgalomképességét korlátozhatja. Az Alapkezelő fenntartja a jogot, hogy a forgalmazási szerződéseken keresztül a további forgalmazók Üzletszabályzatban foglalt kondícióit szabályozza. Felhívjuk tisztelt Befektetőink figyelmét, hogy a Forgalmazó Üzletszabályzatában a befektetők körére vonatkozóan megkötéseket alkalmazhat.

3. A befektetési alapkezelésre, továbbá a befektetési jegyek forgalomba hozatalára és forgalmazására vonatkozó, valamint az alap és a befektető közötti jogviszonyt szabályozó jogszabályok felsorolása

Törvények

• 2014. évi XVI. törvény a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról (Kbftv.)

• 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.)

• 2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról

• 2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatásokról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól

• 2017. évi LIII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról

• 2005. évi XXV. törvény a távértékesítés keretében kötött pénzügyi szolgáltatási szerződésekről

• 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról (Tpt.)

• 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről Kormányrendeletek

• 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól

• 82/2010. (III. 25.) Korm. rendelet a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről

• 79/2014. (III. 14.) Korm. rendelet az ÁÉKBV-alapkezelőre vonatkozó szervezeti, összeférhetetlenségi, üzletviteli és kockázatkezelési követelményekről

• 153/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet a pénzügyi szektorban érvényesülő fogyasztóvédelem hatékonyságának növeléséhez szükséges egyes kérdésekről

• 22/2008. (II. 7.) Korm. rendelet a befektetési szolgáltatási tevékenységet, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást, valamint árutőzsdei szolgáltatást folytató gazdálkodó szervezet üzletszabályzatának kötelező tartalmi elemeiről

• 284/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet a dematerializált értékpapír előállításának és továbbításának módjáról és biztonsági szabályairól, valamint az értékpapírszámla, központi értékpapírszámla és az ügyfélszámla megnyitásának és vezetésének szabályairól

Pénzügyminiszteri/nemzetgazdasági miniszteri rendeletek

• 6/2002. (II. 20.) PM rendelet a befektetési szolgáltató, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a tőzsde tájékoztatási kötelezettségéről

• 16/2017. (VI. 30.) NGM rendelet a befektetési vállalkozás által alkalmazandó termékjóváhagyási folyamatról

Felügyeleti rendeletek

• 46/2018. (XII:17.) MNB rendelet az egyes pénzügyi szervezetek panaszkezelésének formájára és módjára vonatkozó részletes szabályokról

• 45/2018 (XII.17.) a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény végrehajtásának az MNB által felügyelt zolgáltatókra vonatkozó, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti szűrőrendszer kidolgozásának és működtetése minimumkövetelményeinek részletes szabályairól

Európai Uniós szabályozás

• Az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (2011. június 8.) az alternatív befektetésialap-kezelőkről (ABAK-iránylev)

• A Bizottság 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. december 19.) a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről (ABAK-rendelet)

• Az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2015. november 25-i 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet• Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (XxXXX XX. irányely)

• A BIZOTTSÁG (EU) 2017/565 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2016. április 25.) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről

• Bizottság 583/2010/EU Rendelete (2010. július 1.) a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kiemelt befektetői információk tekintetében, valamint a papírtól eltérő tartós adathordozón vagy weboldalon rendelkezésre bocsátott kiemelt befektetői információk vagy tájékoztató esetében teljesítendő különleges feltételek tekintetében történő végrehajtásáról

• Az Európai Parlement és Tanács (EU) 2017/1331 rendelete a pénzpiaci alapokról (PPA-rendelet)

• SFDR rendelet (Sustainable Finance Diclosure Regulation): AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/2088 RENDELETE (2019. november 27.) a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről

• Taxonómia rendelet: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2020/852 RENDELETE (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról

• A Bizottság (EU) 2022/1288 felhatalmazáson alapuló rendelete (2022. április 6.) az (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvvel kapcsolatos információk tartalmát és megjelenítését részletesen meghatározó, valamint a fenntarthatósági mutatókkal és a fenntarthatóság szempontjából káros hatásokkal kapcsolatos információk tartalmát, módszertanát és megjelenítését, továbbá a környezeti és társadalmi jellemzők és a fenntartható befektetési célkitűzések előmozdításával kapcsolatos, a szerződéskötés előtti dokumentumokban, a weboldalakon és az időszakos jelentésekben szereplő információk tartalmát és megjelenítését meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

• A lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról szóló európai parlamenti és tanácsi 2014. november 26-i (EU) 1286/2014 rendelete

A fenti felsorolás nem taxatív jellegű, így a fentieken túlmenően vannak olyan hatályos jogszabályi rendelkezések, amelyek szabályozzák az alapkezelési tevékenység és a forgalmazási tevékenység belső folyamatait, illetőleg a Felügyelettel szemben fennálló adat-bejelentési, adatszolgáltatási és a felügyeleti hatósági jogkör gyakorlásából eredő egyéb kötelezettségeket.

4. A befektetés legfontosabb jogi következményeinek leírása, beleértve a joghatóságra, az alkalmazandó jogra és bármilyen olyan jogi eszköz meglétére vagy hiányára vonatkozó információkat, amelyek az ABA letelepedése szerinti országban hozott ítéletek elismeréséről és végrehajtásáról rendelkeznek

A befektetési jegyek nyíltvégű alap által kibocsátott befektetési jegyek, azaz azokat a Befektetők a folyamatos forgalmazás során az Alap futamideje alatt megvásárolhatják (vétel), illetve értékesíthetik (visszaváltás). Ennek feltétele, hogy a Befektető az Alap valamely Forgalmazójánál értékpapírszámlával rendelkezzen. Mivel az Alap hozamot nem fizet, így a Befektető a vételi és a visszaváltási ár közötti különbözeten realizálhat nyereségét. A vételi és a visszaváltási megbízás teljesítésére az aktuális (és a jelen Xxxxxxxx Szabályzat szerint megállapított) nettó eszközérték alapján kerül sor.

Az értékpapírszámla megnyitására és vezetésére, valamint a vételi, visszaváltási megbízások teljesítésére a Forgalmazók üzletszabályzatának rendelkezései, valamint az abban meghatározott ország jogszabályai az irányadóak.

Xxxxx Xxxxxxxx Szabályzat kiadásakor az Alapkezelő vonatkozó Üzletszabályzata alapján ezen ügyletekre a magyar jog az irányadó, amely azonos az jelen Alapra alkalmazandó joggal.

II. A befektetési jegyre vonatkozó információk (sorozatonként)

5. A befektetési jegy ISIN azonosítója

Sorozat	ISIN
VIG Magyar Pénzpiaci Alap („A” sorozat, HUF)	HU0000702303
VIG Magyar Pénzpiaci Alap („I” sorozat, HUF)	HU0000718135

6. A befektetési jegy névértéke

Sorozat	Névérték
VIG Magyar Pénzpiaci Alap („A” sorozat, HUF)	1 HUF
VIG Magyar Pénzpiaci Alap („I” sorozat, HUF)	1 HUF

7. A befektetési jegy devizaneme

Sorozat	Devizanem
VIG Magyar Pénzpiaci Alap („A” sorozat, HUF)	HUF, azaz magyar forint
VIG Magyar Pénzpiaci Alap („I” sorozat, HUF)	HUF, azaz magyar forint

8. A befektetési jegy előállításának módja, a kibocsátásra, értékesítésre vonatkozó információk

A befektetési jegyek előállítása dematerializált formában történik, nem kerülnek fizikai legyártásra (kinyomtatásra). A befektetési jegyek kibocsátását (keletkeztetés) a KELER Központi Értéktár Zrt. végzi az Alapkezelő megbízása alapján. Az Alap befektetési jegyeit a Forgalmazó saját Üzletszabályzata szerint értékesítheti. A befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyeket a Befektetők a folyamatos forgalmazás során megvásárolhatják.

9. A befektetési jegyre vonatkozó tulajdonjog igazolásának és nyilvántartásának módja

A befektetési jegyek tulajdonjogának igazolására és nyilvántartásának módjára a Ptk. Hatodik könyve

XXXI. Címe és a Tpt. 138.§ - 146.§ rendelkezései az irányadóak.

A Tpt. rendelkezési szerint a dematerializált értékpapír megszerzésére és átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. A Ptk. alapján a dematerializált értékpapír átruházásához az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím is szükséges. A Befektetési jegyek tulajdonjogát a Befektető értékpapír-számlavezetője által kiállított számlakivonat igazolja.

Az értékpapír tulajdonosának - az ellenkező bizonyításáig - azt kell tekinteni, akinek számláján az értékpapírt nyilvántartják.

10. A befektetőnek a befektetési jegy által biztosított jogai, annak leírása, hogy az ABAK hogyan biztosítja a befektetőkkel való tisztességes bánásmódot, és amennyiben valamely befektető kivételezett bánásmódban részesül, vagy erre jogot szerez, a kivételezett bánásmód leírása, a kivételezett bánásmódban részesülő befektetőtípusok azonosítása, valamint adott esetben ezek az ABA-hoz vagy az ABAK-hoz fűződő jogi és gazdasági kötődésének leírása; az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

A befektetési jegyek tulajdonosai jogosultak:

 a befektetési jegyeik napi nettó eszközértéken való visszaváltására a forgalmazási helyen az Alap Kezelési Szabályzatában meghatározott feltételek szerint;

 a Xxxxxxxx Szabályzat, a Tájékoztató, valamint a Forgalmazó Üzletszabályzatának mindenkor hatályos példányához hozzájutni a Forgalmazó irodáiban;

 az Alapokkal kapcsolatos éves és féléves jelentéseihez hozzájutni a Forgalmazó irodáiban;

 tájékoztatást kérni az Alapok nyereségének összetételéről;

A befektetési jegyek tulajdonosai rendelkeznek mindazon további jogokkal, amelyek a jelen Kezelési Szabályzatban és a Tájékoztatóban, valamint jogszabályban foglaltak.

Az Alapkezelő a Befektetők között különbséget nem tesz, minden Befektető azonos jogokkal rendelkezik. Az Alapkezelő a befektetőkkel való tisztességes bánásmódot továbbá azzal biztosítja, hogy valamennyi Befektető vételi és visszaváltási megbízását azonos feltételek szerint, a jelen Kezelési Szabályzatban meghatározott módon kezeli. Ennek megfelelően az Alap egyetlen befektetője sem részesül kivételezett bánásmódban a többi befektetővel szemben.

III. A befektetési alap befektetési politikája és céljai

11. A befektetési alap befektetési céljainak, specializációjának leírása, feltüntetve a pénzügyi célokat is (pl.: tőkenövekedés vagy jövedelem, földrajzi vagy iparági specifikáció)

Az Alap célja, hogy stabil, alacsony kockázatú befektetési formaként funkcionáljon, és a mindenkori referenciaindex teljesítményét meghaladó hozamot nyújtson a befektetőknek, ami a piaci kondíciók függvényében eltérhet a banki kamatoktól. Az Alap változó nettó eszközértékű, sztenderd pénpiaci alap.

12. Befektetési stratégia, a befektetési alap céljai megvalósításának eszközei

Az Alapkezelő a fenti elveknek (11. pont), illetve a PPA-rendeletnek megfelelően választja ki a portfólióelemeket. A likviditás biztosításának érdekében az Alap elsősorban az ÁKK által forgalomba

hozott államkötvényeket és diszkontkincstárjegyeket, valamint a bankközi piacon elérhető rövid lejáratú instrumentumokat (pl. xxxxx, repó) kívánja portfóliójában tartani. Az Alap alacsony kockázatú, ugyanakkor az állampapíroknál várhatóan magasabb hozamot biztosító banki és vállalati kibocsátású, elsősorban forintban, de ettől akár eltérő devizában denominált, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat is tarthat a portfóliójában. Az Alap továbbá korlátozott mértékben fektethet az OECD vagy G20 ország által kibocsátott vagy garantált kötvényekbe, illetve az EU bármely tagállamának központi kormánya, regionális vagy helyi önkormányzata, jegybankja, illetőleg az Európai Unió, az Európai Központi Bank vagy az Európai Beruházási Bank által kibocsátott vagy garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba. Az Alap a PPA- rendeletnek megfelelő keretek között értékpapírosításokat, eszközfedezetű kereskedelmi papírokat, valamint befektetési jegyeket is tarthat.

A portfólióban lévő eszközök súlyozott átlagos lejárata (WAM) a 6 hónapot, az eszközök súlyozott átlagos élettartama (WAL) a 12 hónapot nem haladhatja meg. Emellett az egyes értékpapírok hátralévő futamideje legfeljebb 2 év, a legközelebbi kamat-meghatározási időpontig legfeljebb 397 nap lehet. Az Alap korlátozott mértékben devizaeszközöket is tarthat a portfóliójában, de csak a devizaárfolyam-kockázat teljes fedezése mellett (a származtatott ügylet és a fedezni kívánt értékpapír devizakitettsége között 5%-nál nagyobb eltérés nem adódhat).

Az alap referenciaindexe: 100% ZMAX (Bloomberg ticker: MAX ZMAX Index).

13. Azon eszközkategóriák megjelölése, amelyekbe a befektetési alap befektethet, külön utalással arra vonatkozóan, hogy a befektetési alap számára engedélyezett-e a származtatott ügyletek alkalmazása Az Alap a PPA-rendelet 9.-16. cikkeiben elfogadható eszközként definiált eszközöket – pénzpiaci eszközök, értékpapírosítások, eszközfedezetű kereskedelni értékpapírok (ABCP), hitelintézeti betétek, más pénzpiaci befektetési jegyek – tarthatja portfóliójában. Az Alap továbbá köthet repó és fordított repó megállapodásokat, valamint származtatott ügyleteket kizárólag fedezeti céllal alkalmazhat. A pénzpiaci eszközök a 2009/65/EK irányelv1 2. cikke (1) bekezdésének o) pontjában meghatározott pénzpiaci eszközök és a 2007/16/EK bizottsági irányelv2 3. cikkében említett eszközök, azaz a PPA-rendelet Preambulum (21) szerint hagyományosan a pénzpiacon forgalmazott átruházható eszközök, például kincstárjegyek, önkormányzati kötvények, letéti jegyek, kereskedelmi értékpapírok, bankelfogadványok, valamint közepes és rövid futamidejű kötvények.

A PPA-rendelet a fentebb felsorolt pénzügyi eszköz típusonként eltérő követelményeket határoz meg az elfogadhatóság feltételeként, melyek elsősorban a futamidőre, a likvidálhatóságra, a hitelminőségre, valamint a kibocsátó vagy partner szabályozottságára vonatkozó korlátozások. Azaz adott pénzügyi eszköz csak akkor fogadható el az Alap általi befektetésre, ha megfelel a PPA-rendeletben definiált kritériumoknak.

14. Az egyes portfólióelemek maximális, illetve minimális vagy tervezett aránya

Az Alap által tartható eszközök, azok tervezett arányai az Alap nettó eszközértékének százalékában:

ESZKÖZKATEGÓRIA	MINIMÁLIS ÉS MAXIMÁLIS ARÁNY
Magyar állampapírok és Magyar Állam által garantált értékpapírok	0-100%
Repóügylet.	0-10%
Fordított repóügylet	0-100%
Egyéb hitelviszonyt megtestesítő – hitelintézet, gazdálkodó szervezet vagy önkormányzat által kibocsátott – értékpapírok.	0-40%

EU vagy OECD vagy G20 ország által kibocsátott állampapír vagy garantált értékpapír.	0-50%
EU vagy OECD vagy G20 országokban bejegyzett jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevél.	0-50%
PPA-rendeletnek megfelelő pénzpiaci befektetési alapok	0-17,5%
PPA-rendeletnek megfelelő értékpapírosítás és eszközfedezetű kereskedelmi értékpapírok	0-15%
Bankbetét (forint/deviza), számlapénz	0-100%
Származékos ügyletek az Alap devizaárfolyam- és kamatkockázatának fedezésére.	0-100%
Alapdevizától eltérő devizában denominált eszközök	0-100%

1 ÁÉKBV irányelv 2. cikk o. pontja: a pénzpiacon általában forgalmazott olyan eszközök, amelyek likvidek, és bármikor pontosan meghatározható értékkel bírnak

2 ÁÉKBV végrehajtási irányelv 3. cikke alapján: olyan pénzügyi eszközök, amelyek kibocsátáskori vagy hátralévő futamideje 397 nap, illetve 397 naponként legalább egyszer pénzpiaci feltételeknek megfelelő hozamkiigazítást hajtanak végre

15. A befektetési politika minden esetleges korlátozása, valamint bármely olyan technika, eszköz vagy hitelfelvételi jogosítvány, amely a befektetési alap kezeléséhez felhasználható, ideértve a tőkeáttétel alkalmazására, korlátozására, a garanciák és eszközök újbóli felhasználására vonatkozó megállapodásokat és az alkalmazható tőkeáttétel legnagyobb mértékét, utalva arra, hogy ABA esetében az éves és féléves jelentés tartalmazza a 6. melléklet XI. pontjának megfelelő információkat

Az Alapra, mint pénzpiaci alapra vonatkozó korlátozások

A PPA-rendelet 9. cikk (2) bekezdése alapján az Alap nem végezheti az alábbi tevékenységeket:

(1) befektetés a 13. pontban említettektől eltérő eszközökbe;

(2) a következő eszközök bármelyikének shortolása: pénzpiaci eszközök, értékpapírosítások, ABCP-k, valamint más PPA-k befektetési jegyei vagy részvényei;

(3) közvetlen vagy közvetett részvény- vagy árupiaci kitettség vállalása, beleértve a származtatott eszközökön vagy azokat képviselő certifikátokon, vagy az azokon alapuló indexeken keresztül vállalt kitettséget, valamint bármely egyéb olyan módot vagy eszközt, amely ezek tekintetében kitettséget keletkeztet;

(4) értékpapír-kölcsönzési és értékpapír-kölcsönvételi megállapodás vagy egyéb olyan megállapodás megkötése, amely a PPA eszközeinek megterhelését eredményezi;

(5) készpénzkölcsönzés vagy készpénz kölcsönvétel.

Az Alap továbbá megfelel minden, a PPA-rendelet 17., 18. és 25. cikkében a befektetések diverzifikációjára, koncentrációjára, valamint a sztenderd pénzpiaci alapra előírt valamennyi korlátozásnak. A PPA-rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Kbftv. rendelkezései irányadóak Befektetési korlátok a befektetési alap eszközeihez viszonyítva

A PPA-rendelet 17. cikke alapján:

(1) Az Alap

a) eszközeinek legfeljebb 5 %-át fektetheti be ugyanazon kibocsátó által kibocsátott pénzpiaci eszközökbe, értékpapírosításokba és ABCP-kbe;

b) az eszközeinek legfeljebb 10 %-át fektetheti be ugyanazon hitelintézet bankbetéteibe, kivéve, ha a PPA székhelye szerinti tagállamban a bankszektor szerkezetéből eredően nincs elegendő megfelelő hitelintézet a diverzifikációra vonatkozó követelmény teljesítéséhez, és a PPA számára nem kivitelezhető gazdaságosan a betétek elhelyezése egy másik tagállamban, amely esetben az eszközeinek legfeljebb 15 %-a helyezhető el ugyanabban a hitelintézetben.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérve az Alap, mint változó nettó eszközértékű pénzpiaci alap eszközeinek legfeljebb 10 %-át fektetheti ugyanazon szervezet által kibocsátott pénzpiaci eszközökbe, értékpapírosításokba és ABCP-kbe, feltéve, hogy az Alap portfóliójában tartott ezen pénzpiaci eszközök, értékpapírosítások és ABCP-k teljes összege minden egyes kibocsátó szervezetben, amelyekbe eszközei 5 %-ánál nagyobb mértékben fektet be, nem haladja meg eszközei értékének 40

%-át.

(3) Az Alap értékpapírosításokból és ABCP-kből eredő teljes kitettsége együttesen nem haladhatja meg az Alap eszközeinek 15 %-át.

(4) Az Alapnak ugyanazon szerződő féllel szembeni, a 13. cikkben meghatározott feltételeknek megfelelő tőzsdén kívüli származtatott ügyletekből származó együttes kockázati kitettsége nem haladhatja meg eszközei értékének 5 %-át.

(5) Az Alap ugyanazon szerződő felének fordított repomegállapodások keretében az Alap által átadott készpénz együttes összege nem haladhatja meg az Alap eszközértékének 15 %-át.

(6) Az (1) és a (4) bekezdésben meghatározott egyedi korlátoktól függetlenül az Alap nem kombinálhatja az alábbiakat, amennyiben ennek révén eszközei 15 %-át meghaladó mértékben fektetne be egy szervezetbe:

a) szervezet által kibocsátott pénzpiaci eszközökbe, értékpapírosításokba és ABCP-kbe való befektetések;

b) szervezetnél elhelyezett betétek;

c) tőzsdén kívüli származtatott pénzügyi eszközök, amelyek a szervezettel szemben partnerkockázati kitettséget eredményeznek.

Az első albekezdésben meghatározott diverzifikációra vonatkozó követelménytől eltérve, amennyiben a PPA székhelye szerinti tagállamban a pénzügyi piac szerkezetéből eredően nincs elegendő megfelelő pénzügyi intézmény a diverzifikációra vonatkozó követelmény teljesítéséhez, és a PPA számára nem kivitelezhető gazdaságosan más tagállamok pénzügyi intézményeinek igénybevétele, a PPA kombinálhatja az a–c) pontban említett befektetéstípusokat az eszközeinek egyetlen szervezetben legfeljebb 20 %-át kitevő befektetéséig.

A Rendelet 17. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti 15%-os - bankbetétekre vonatkozó - limit, illetve ennek megfelelően a 17. cikk (6) bekezdés szerinti 20%-os összesített limit a Magyarországon nyilvántartásba vett pénzpiaci alapok esetében a magyarországi székhelyű hitelintézetnél elhelyezett betéteik vonatkozásában alkalmazható.

(7) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérve, az Alap a kockázatmegosztás elvével összhangban eszközeinek akár 100 %-át olyan pénzpiaci eszközökbe fektetheti, amelyeket az Unió, a tagállamok központi, regionális és helyi hatóságai vagy központi bankjai, az Európai Központi Bank, az Európai Beruházási Bank, az Európai Beruházási Alap, az Európai Stabilitási Mechanizmus, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz, valamely harmadik ország központi hatósága vagy központi bankja, a Nemzetközi Valutaalap, a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank, az Európa Tanács Fejlesztési Bankja, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, a Nemzetközi Fizetések Bankja, vagy bármely egyéb – egy vagy több tagállam tagságával bíró – releváns nemzetközi pénzügyi intézmény vagy szervezet bocsátott ki vagy garantált önállóan vagy közösen.

Az első albekezdés csak akkor alkalmazandó, ha az alábbi követelmények mindegyike teljesül:

a) a PPA a kibocsátó legalább hat különböző kibocsátásából származó pénzpiaci eszközzel rendelkezik;

b) a PPA az ugyanazon kibocsátásból származó pénzpiaci eszközökbe történő befektetést eszközei legfeljebb 30 %-ára korlátozza;

c) a PPA az alap szabályzatában vagy létesítő okiratában kifejezetten hivatkozik az összes, az első albekezdésben említett olyan hatóságra, intézményre és szervezetre, amely önállóan vagy közösen bocsát ki vagy garantál pénzügyi eszközöket, amely pénzügyi eszközökbe eszközei több mint 5 %-át befektetni szándékozik;

d) a PPA tájékoztatójában és hirdetési közleményeiben nyilatkozatban hívja fel a figyelmet ezen eltérés alkalmazására, és feltünteti az összes, az első albekezdésben említett olyan hatóságot, intézményt és szervezetet, amely önállóan vagy közösen bocsát ki vagy garantál pénzügyi eszközöket, amely pénzügyi eszközökbe eszközei több mint 5 %-át befektetni szándékozik.

(8) Az (1) bekezdésben meghatározott egyedi korlátoktól függetlenül az Alap eszközei legfeljebb 10 %- át fektetheti be egyetlen, valamely tagállam területén létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező hitelintézet által kibocsátott kötvényekbe, amennyiben a hitelintézet jogszabály alapján a kötvénytulajdonosok védelmét szolgáló különleges nyilvános felügyelet hatálya alá tartozik. Amennyiben az Alap eszközeinek több mint 5 %-át az első albekezdésben említett és egyazon kibocsátó által kibocsátott kötvényekbe fekteti, e befektetéseknek összértéke nem haladhatja meg a PPA eszközértékének 40 %-át.

(9) Az (1) bekezdésben meghatározott egyedi korlátoktól függetlenül a PPA eszközei legfeljebb 20 %-át fektetheti be egyetlen hitelintézet által kibocsátott kötvényekbe, amennyiben teljesülnek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikke (1) bekezdésének f) pontjában és 11. cikke (1) bekezdésének c) pontjában foglalt követelmények, beleértve az e cikk (8) bekezdésében említett eszközökbe való esetleges befektetést. Amennyiben egy PPA eszközeinek több mint 5 %-át az első albekezdésben említett és egyazon kibocsátó által kibocsátott kötvényekbe fekteti, e befektetéseknek összértéke nem haladhatja meg a PPA eszközértékének 60 %-át, beleértve a (8) bekezdésben említett eszközökbe való esetleges befektetést, tiszteletben tartva az ott meghatározott korlátokat.

(10)Az olyan vállalkozások, amelyek a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) értelmében összevont pénzügyi beszámolók szempontjából vagy az elfogadott nemzetközi számviteli szabályokkal összhangban egy vállalkozáscsoporthoz tartoznak, az e cikk (1)–(6) bekezdésében említett korlátok számítása céljából egy szervezetnek minősülnek.

Befektetési korlátok a megengedett eszközök oldaláról

A PPA-rendelet 18. cikke alapján:

(1) Az Alap nem rendelkezhet egyetlen szervezet által kibocsátott pénzpiaci eszközök, értékpapírosítások és ABCP-k több mint 10 %-ával.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott korlát nem vonatkozik a pénzpiaci eszközök azon részesedéseire, amelyeket az Unió, a tagállamok központi, regionális és helyi hatóságai, központi bankjai, az Európai Központi Bank, az Európai Beruházási Bank, az Európai Beruházási Alap, az Európai Stabilitási Mechanizmus, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz, valamely harmadik ország központi hatósága vagy központi bankja, a Nemzetközi Valutaalap, a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank, az Európa Tanács Fejlesztési Bankja, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, a Nemzetközi Fizetések Bankja, vagy bármely egyéb – egy vagy több tagállam tagságával bíró – releváns nemzetközi pénzügyi intézmény vagy szervezet bocsátott ki vagy garantál.

Befektetési korlátok a sztenderd pénzpiaci alapok eszközösszetételére vonatkozóan

A PPA-rendelet 25. Cikke alapján az Alap:

(1)A sztenderd PPA-nak folyamatosan meg kell felelnie az alábbi valamennyi portfóliókövetelménynek:

a) portfóliójának WAM-ja semmikor nem haladhatja meg a hat hónapot;

b) portfóliójának WAL-ja – a második és harmadik albekezdés alkalmazásának kötelezettsége mellett – semmikor nem haladhatja meg a 12 hónapot;

c) eszközei legalább 7,5 %-ának napi lejáratú eszközökből, illetve olyan fordított repomegállapodásokból, amelyek egy munkanapos felmondási idővel felmondhatók, vagy egy

munkanapos határidőn belül kivehető készpénzből kell állnia. A sztenderd PPA nem szerezhet napi lejáratú eszközöktől eltérő eszközöket, amennyiben ez az eszközszerzés azt jelentené, hogy portfóliójának kevesebb mint 7,5 %-át fekteti napi lejáratú eszközökbe;

d) eszközei legalább 15 %-ának heti lejáratú eszközökből, illetve olyan fordított repomegállapodásokból, amelyek öt munkanapos felmondási idővel felmondhatók, vagy öt munkanapos határidőn belül kivehető készpénzből kell állnia. A sztenderd PPA nem szerezhet heti lejáratú eszközöktől eltérő eszközöket, amennyiben ez az eszközszerzés azt jelentené, hogy portfóliójának kevesebb mint 15 %-át fekteti heti lejáratú eszközökbe;

e) a d) pontban említett számítás céljából más PPA-k pénzpiaci eszközei vagy befektetési jegyei vagy részvényei is beszámíthatók a heti lejáratú eszközök közé a PPA eszközei legfeljebb 7,5 %-a erejéig, feltéve, hogy azok öt munkanapos határidőn belül visszaválthatók és teljesíthetők.

Az (1) első albekezdés b) pontjának alkalmazásában, az értékpapírok WAL-jának kiszámításakor – a strukturált pénzügyi eszközöket is beleértve – a sztenderd PPA a lejárat számítását az eszköz jogszerű visszaváltásáig hátralévő futamidő alapján végzi. Amennyiben azonban a pénzügyi eszköz eladási opciót tartalmaz, a sztenderd PPA a lejárat számításának során az eladási opció beváltásának napját használhatja a hátralévő futamidő helyett, azonban csak akkor, ha a következő feltételek mindegyike minden időpontban teljesül:

i. a sztenderd PPA az eladási opciót annak megnyílása napján szabadon gyakorolhatja;

ii. az eladási opció kötési ára az eszköz beváltás napján várható értékéhez közeli;

iii. a sztenderd PPA befektetési stratégiája szerint nagy a valószínűsége annak, hogy a beváltási napon az opciót beváltják.

A második albekezdéstől eltérve, az értékpapírosítások és az ABCP-k WAL-jának kiszámításakor a sztenderd PPA ehelyett az amortizálódó eszközök esetén a lejárat számítását a következők egyikére alapozhatja:

i. az ilyen eszközök szerződésben foglalt amortizációs profilja;

ii. azon mögöttes eszközök amortizációs profilja, amelyekből az ilyen eszközök visszaváltásához a cash flow keletkezik.

(2) Az e cikkben említett korlátoknak a sztenderd PPA ellenőrzési körén kívül eső okból történő vagy a jegyzési vagy visszaváltási jogok gyakorlása miatti túllépése esetén az adott PPA – befektetési jegyeinek tulajdonosai vagy részvényesei érdekeinek megfelelő figyelembevételével – kiemelt célként kezeli e helyzet korrigálását.

Az Alapkezelő által kezelt alapok és portfóliók egymás közötti ügyletei

Az Alapkezelő által kezelt portfóliók (köztük kapcsolt vállalkozások) és alapok a befektetett eszközeik vonatkozásában egymás között is bonyolíthatnak tranzakciókat, melyek esetén az Alapkezelő a belső szabályzataiban foglalt speciális rendelkezések szerint jár el, hogy kizárja a potenciális érdekellentét felmerülését. Ilyen ügyleteket az Alapkezelő kizárólag abban az esetben kezdeményez, ha a tranzakció az ügyletben résztvevő felek érdekeit nem sérti, továbbá mindkét fél szempontjából megfelel a legjobb végrehajtás elvének. Az Alapkezelő a kezelt portfoliók és alapok közötti értékpapír tranzakciókat minden esetben piacszerű (fair) áron végzi és az árat ügyletenként dokumentálja. Az ügylet tárgyát képező befektetett eszköz kizárólag a portfólió vagy alap befektetési politikájában engedélyezett, valamint pénzpiaci alapok esetén a PPA-rendelet 9.-16. cikkeiben elfogadható eszközként definiált értékpapír lehet.

Az Alapban tőkeáttétel alkalmazására nem kerül sor, mert származtatott ügyletek alkalmazására kizárólag fedezeti célból van lehetőség, azaz a kamatkockázat és a devizaárfolyam-kockázat fedezésére, valamint a pénzpiaci alap nem végezhet kölcsönzést vagy készpénz kölcsönvételt sem.

16. A portfólió devizális kitettsége

Alapdevizától eltérő devizában denominált eszközök aránya: 0-100%

17. Ha a tőke-, illetve hozamígéret a befektetési alap befektetési politikájával van alátámasztva, akkor a mögöttes tervezett tranzakciók leírása

Nem alkalmazandó.

18. Hitelfelvételi szabályok

Az Alap a PPA-rendelet értelmében nem részesülhet olyan külső támogatásban, amelynek célja vagy tényleges eredménye az Alap likviditásának garantálása vagy az Alap egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó nettó eszközértékének stabilizálása, ezért az Alap nem vehet fel hitelt.

Az Alap kötvényt, más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

Az Alap nem nyújthat pénzkölcsönt, nem vállalhat kezességet. Az Alap nem köthet fedezetlen eladási ügyleteket.

Az Alap a PPA-rendelet 14. cikke értelmében a repomegállapodás részeként nyújthat biztosítékot azzal, hogy a biztosítékként adott eszközöket a másik fél nem értékesítheti, fektetheti be, zálogosíthatja el vagy ruházhatja át más módon az Alap előzetes engedélye nélkül.

Az Alap jogosult az eszközei terhére származtatott ügyleteihez biztosítékot nyújtani.

Az Alap a PPA-rendelet 9. cikk (2) alapján nem végezheti az alábbi tevékenységeket:

a) befektetés a Kezelési szabályzat 13. pontban említettektől eltérő eszközökbe;

b) a következő eszközök bármelyikének shortolása: pénzpiaci eszközök, értékpapírosítások, ABCP-k, valamint más PPA-k befektetési jegyei vagy részvényei;

c) közvetlen vagy közvetett részvény- vagy árupiaci kitettség vállalása, beleértve a származtatott eszközökön vagy azokat képviselő certifikátokon, vagy az azokon alapuló indexeken keresztül vállalt kitettséget, valamint bármely egyéb olyan módot vagy eszközt, amely ezek tekintetében kitettséget keletkeztet;

d) értékpapír-kölcsönzési és értékpapír-kölcsönvételi megállapodás vagy egyéb olyan megállapodás megkötése, amely a PPA eszközeinek megterhelését eredményezi;

e) készpénzkölcsönzés vagy készpénz kölcsönvétel.

19. Azon értékpapírokat kibocsátó vagy garantáló államok, önkormányzatok vagy nemzetközi szervezetek, amelyeknek az értékpapírjaiba az alap eszközeinek több mint 35 százalékát fekteti

A PPA-rendelet 17. cikkének (7) pontjához tartozó kiegészítő információk:

Ezúton hívjuk fel a Befektető figyelmét arra, hogy az Alap a kockázatmegosztás elvével összhangban eszközeinek akár 100 %-át olyan pénzpiaci eszközökbe fektesse, amelyeket az Unió, a tagállamok központi, regionális és helyi hatóságai vagy központi bankjai, az Európai Központi Bank, az Európai Beruházási Bank, az Európai Beruházási Alap, az Európai Stabilitási Mechanizmus, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz, valamely harmadik ország központi hatósága vagy központi bankja, a Nemzetközi Valutaalap, a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank, az Európa Tanács Fejlesztési Bankja, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, a Nemzetközi Fizetések Bankja, vagy bármely egyéb – egy vagy több tagállam tagságával bíró – releváns nemzetközi pénzügyi intézmény vagy szervezet bocsátott ki vagy garantált önállóan vagy közösen.

A fenti bekezdés csak akkor alkalmazandó, ha az alábbi követelmények mindegyike teljesül:

a) a PPA a kibocsátó legalább hat különböző kibocsátásából származó pénzpiaci eszközzel rendelkezik;

b) a PPA az ugyanazon kibocsátásból származó pénzpiaci eszközökbe történő befektetést eszközei legfeljebb 30 %-ára korlátozza;

Továbbá az Alap eszközértékének 5%-át meghaladó mértékben fektethet be az első bekezdésben felsorolt összes hatóság, intézmény és szervezet, valamint a Magyar Állam, továbbá bármely EU, OECD vagy G20 tagállam által kibocsátott vagy garantált eszközbe.

20. A leképezett index bemutatása és az egyes értékpapírok indexbeli súlyától való eltérésének maximális nagysága

Nem alkalmazandó.

21. Azon befektetési alap befektetési politikája, amelybe a befektetési alapba fektető befektetési alap eszközeinek legalább 20 százalékát meghaladó mértékben kíván befektetni

Nem alkalmazandó.

22. A cél-ÁÉKBV, illetve annak részalapjának megnevezése

Nem alkalmazandó.

23. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk, így pl. a mögöttes alapok letelepedésére vonatkozó információk, amennyiben az ABA alapok alapja

A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe való integrálásának módja:

Ezen Alap, mint pénzügyi termék esetében az Alapkezelő a fenntarthatósági kockázatokat nem tekinti relevánsnak, mivel az eszközök meghatározó hányada esetében nem mutatható ki materiális fenntarthatósági kockázat. Az egyéb befektetési kockázatok sokkal meghatározóbbak a termék hozamának alakulására és volatilitására.

24. Származtatott ügyletekkel kapcsolatos információk

Jelen Kezelési szabályzatban származékos ügylet alatt értendők a tőzsdei határidős ügyletek, a tőzsdén kívüli deviza határidős ügyletek és a kamatlábderivatívok, kivéve az állampapírra kötött REPO és fordított REPO ügyletek. A származtatott ügylet értéke nyilvános árinformáció alapján a nettó eszközérték-számítás gyakoriságának megfelelően megállapítható, továbbá a származtatott ügylet - figyelembe véve a befektetési jegyek visszaváltási feltételeit - kellő időben a megfelelő piaci áron lezárható, elszámolható.

24.1. Származtatott ügyletek alkalmazása esetén arra vonatkozó információ, hogy a származtatott ügyletek alkalmazására fedezeti célból vagy a befektetési célok megvalósítása érdekében van lehetőség

Származtatott ügyletek alkalmazására kizárólag fedezeti célból van lehetőség, azaz a kamatkockázat és a devizaárfolyam-kockázat fedezésére.

24.2. A származtatott termékek, illetve a származtatott ügyletek lehetséges köre

Elfogadható származtatott pénzügyi eszközök

A PPA- rendelet alapján

Valamely származtatott pénzügyi eszköz az Alap általi befektetésre akkor fogadható el, amennyiben szabályozott piacon vagy tőzsdén kívül kereskednek vele, és amennyiben az alábbi összes feltétel teljesül:

a) a származtatott eszköz alapja kamatlábból, devizaárfolyamból, valutából vagy e kategóriák egyikét képviselő indexből áll;

b) a származtatott eszköz kizárólag az Alap egyéb befektetéseivel járó kamat- és devizaárfolyam- kockázatok fedezésére szolgál;

c) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekben részt vevő szerződő felek prudenciális szabályozás és felügyelet hatálya alá, és az Alap illetékes hatósága által engedélyezett kategóriákba tartozó intézmények;

d) a tőzsdén kívüli származtatott eszközök megbízható és ellenőrizhető napi értékelés tárgyát képezik, és az Alap kezdeményezésére ellentételező ügylettel bármikor valós értékükön eladhatók, likvidálhatók vagy lezárhatók.

Az Alap az alábbi eszközökre szóló származtatott ügyleteket köthet:

a) kamatlábak,

b) devizaárfolyamok,

c) valuták vagy

d) az e kategóriákat képviselő indexek.

24.3. Azon jogszabályhely megjelölése, amelynek alapján a befektetési alap eltérési lehetőséggel élt

Nem alkalmazandó.

24.4. A származtatott ügylettel kapcsolatos befektetési korlátok

A PPA-rendelet korlátozásait jelen Kezelési szabályzat 15. pontjában foglaltuk össze. A PPA-rendelet 17. cikke alapján a származtatott ügyletekre az alábbi előírások irányadóak:

(6) Az (1) és a (4) bekezdésben meghatározott egyedi korlátoktól függetlenül az Alap nem kombinálhatja az alábbiakat, amennyiben ennek révén eszközei 15%-át meghaladó mértékben fektetne be egy szervezetbe:

a) szervezet által kibocsátott pénzpiaci eszközökbe, értékpapírosításokba és ABCP-kbe való befektetések;

b) szervezetnél elhelyezett betétek;

c) tőzsdén kívüli származtatott pénzügyi eszközök, amelyek a szervezettel szemben partnerkockázati kitettséget eredményeznek.

24.5. Az egyes eszközökben meglévő pozíciók nettósítási szabályai

Az Alap egyes eszközökben meglévő pozícióinak nettósítási szabályai a következők:

Az Alapkezelő az Alap devizában, illetve befektetési eszközben meglévő nem származtatott hosszú (rövid) pozícióját az ugyanezen devizán, illetve befektetési eszközön alapuló rövid (hosszú) származtatott pozíciójával szemben, valamint a származtatott - ugyanazon alapul szolgáló eszközben meglévő - hosszú és rövid pozíciókat egymással szemben nettósíthatja.

Ugyanazon alapul szolgáló értékpapíron meglévő pozíciók az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetén nettósíthatók:

 az értékpapírok kibocsátói, a névleges kamatláb, a lejárat időpontja megegyeznek, és

 az értékpapírok ugyanazon devizában denomináltak.

Az átváltható értékpapír pozíciója nem nettósítható olyan értékpapír ellentétes pozíciójával, amelyre az értékpapír átváltható.

Az Alapban a devizák, az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok, valamint az azonos devizára, illetve befektetési eszközre és lejáratra szóló határidős ügyletek, opciók, opciós utalványok hosszú (rövid) pozícióinak a rövid (hosszú) pozíciókkal szembeni többlete az adott befektetési eszköz nettó pozíciója.

24.6. Az indexekben, egyéb összetett eszközökben meglévő pozíciók kezelése

Az Alapnak az egyes eszközeiben meglévő nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg a jelen Kezelési szabályzatában az adott eszközre megállapított befektetési korlátokat. E szabály alkalmazása során nem kell figyelembe venni az indexhez kötött származtatott ügyleteket, ugyanakkor figyelembe kell venni azt, ha egy átruházható értékpapír vagy pénzpiaci eszköz az adott eszközön alapuló származtatott ügyletet is tartalmaz.

24.7. Az értékeléshez felhasználni kívánt árinformációk forrása

A tárgynapi nyitott pozíciókból származó nyereséget és veszteséget az adott instrumentumra közzétett tárgynapi, illetve ennek hiányában a legutolsó, hivatalos közzétett elszámoló ár és kötéskori ár különbözetén kell értékelni. Az Alap eszközeit amikor csak lehetséges a piaci árazás alkalmazásával kell értékelni.

Ennek hiányában az Alap eszközeit konzervatív megközelítésben kell értékelni, az Alapkezelő Értékelési politikájában leírt eljárások alkalmazandók.

24.8. Amennyiben azon származtatott ügylet jellemzői, amelybe a befektetési alap befektet, különböznek a jogszabály által a származtatott ügyletekre vonatkozóan meghatározott általános jellemzőktől, az erre vonatkozó figyelemfelhívás, meghatározva az adott származtatott ügylet jellemzőit és kockázatát

Nem alkalmazandó.

24.9. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

Nem alkalmazandó.

25. Ingatlanalapra vonatkozó speciális rendelkezések

Nem alkalmazandó.

25.1. Xxxxx megjelölése, hogy hozamtermelő vagy értéknövekedési céllal kiválasztandó ingatlanokba fektet az ingatlanalap

Nem alkalmazandó.

25.2. Xxxxx megjelölése, hogy milyen funkciójú (lakás, kereskedelmi, ipari stb.) ingatlanokba fektet az ingatlanalap

Nem alkalmazandó.

25.3. Xxxxx megjelölése, hogy mely országokban fektet be az ingatlanalap

Nem alkalmazandó.

25.4. Egy ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékének maximuma összegszerűen

Nem alkalmazandó.

25.5. Egy ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékének maximuma az összes eszközhöz viszonyítottan

Nem alkalmazandó.

25.6. Az építés alatt álló ingatlanok maximum aránya

Nem alkalmazandó.

25.7. Az ingatlanalapra háruló kockázatok

Nem alkalmazandó.

25.8. Az ingatlanalapra háruló kockázatok kezelésének módja, a kockázatkezelés stratégiája és megvalósításának főbb elvei

Nem alkalmazandó.

25.9. Az alap nyilvántartásba vételét megelőző forgalomba hozatal kapcsán történt apportálás esetén az apportálandó ingatlanok részletes bemutatása

Nem alkalmazandó.

IV. A kockázatok

26. A kockázati tényezők bemutatása, valamint annak bemutatása, hogy az ABAK hogyan felel meg a 16.§ (5) bekezdésben előírt feltételeknek

Az Alap befektetési jegyeibe történő befektetésből adódó kockázatokat, illetve az abból adódó esetleges károkat kizárólag a Befektetők viselik.

Az Alap befektetési jegyeibe történő befektetés az pénz- és tőkepiacok jellegéből adódóan kockázatos. Mivel a befektetések kockázatából adódó veszteségek viselői teljes mértékben a Befektetők, a befektetési kockázatok felmérése, mérlegelése és felvállalása a Befektető feladata. Az alábbiakban – nem kizárólagos jelleggel – az Alap befektetési jegyeibe történő befektetésekből eredő kockázati tényezőkre kívánjuk felhívni a figyelmet.

A pénzpiaci alap nem garantált befektetés

A Pénzpiaci Alap befektetője viseli a tőke elvesztésének a kockázatát. A Pénzpiaci Alapba történő befektetés eltér a betétben lévő befektetéstől, különösen azon kockázat tekintetében, hogy a Pénzpiaci Alapba befektetett tőke ingadozhat. A Pénzpiaci Alap nem támaszkodik külső támogatásra a Pénzpiaci Alap likviditásának garantálása vagy az egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó nettó eszközérték stabilizálása céljából.

Az Alapkezelő szakmai felelőssége

Az Alapkezelő az Alap részére végzett alapkezelési tevékenységéből származó, esetleges szakmai felelősséggel kapcsolatos kockázatok fedezésére az ABAK-irányelvnek megfelelően szavatoló és pótlólagos tőkét képez, így képes fedezni a szakmai gondatlanságból adódó potenciális felelősséggel kapcsolatos kockázatokat.

Az Alap Befektetési jegyei folyamatos forgalmazásának felfüggesztése

Az Alap folyamatos forgalmazásának felfüggesztése esetén az alap befektetőinek nem áll módjában, a felfüggesztés ideje alatt a meglévő befektetési jegyeiket visszaváltani, illetve új befektetési jegyeket vásárolni az alapból. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának, illetve a folyamatos forgalmazás felfüggesztésének szabályait a Kezelési Szabályzat 43. pontja tartalmazza.

Politikai, gazdasági környezet

A cél-országok, - amelyekbe az Alap befektetései irányulnak - mindenkori politikai stabilitása, helyzete időről-időre megváltozhat. Az egyes országok kormányai hozhatnak olyan döntéseket, melyek negatívan befolyásolhatják az Alap működése során ezen országokban megszerzett befektetéseinek értékét, és az ezen befektetések nyilvántartására szolgáló valuták forinttal szembeni árfolyamát. A magyar illetve a külföldi kormányok, valamint az egyes cél-országok nemzeti bankjainak politikája és intézkedései jelentős hatással lehetnek az Alap eszközei hozamára és az üzleti életre általában, így azon társaságok teljesítményére is, amelyek által kibocsátott értékpapírok időről- időre az Alap portfóliójában szerepelhetnek. A cél-országok gazdasági növekedése, külgazdasági pozíciója, árfolyampolitikája, költségvetési hiányának mértéke és kamatszintje az Alap nettó eszközértékét befolyásolja, és így kedvezőtlenül is érintheti.

Infláció, kamatlábak

Mivel az Alap értékpapír portfóliójában hitelviszonyt megtestesítő és egyéb kamatjellegű jövedelmet nyújtó értékpapírok is kaphatnak helyet, így az általuk nyújtott hozam jelentősen befolyásolja az Alap által elért eredményt. Ezen instrumentumok hozama azonban mindig a piaci kamatlábaktól függ, amelyek viszont részben az inflációs várakozásokkal összhangban alakulnak. Az Alap nettó eszközértékére a kamatlábak változása kedvezőtlen hatással is lehet.

Értékpapír kibocsátók

Az Alap portfóliójában lévő értékpapírok kibocsátói – kedvezőtlen esetekben - rossz gazdasági eredményeket produkálhatnak, csőd, vagy felszámolási eljárás alá kerülhetnek, amely az Alap portfólióját és a Befektetőket a hozamok elmaradása, árfolyamveszteség, vagy alacsony piaci érték formájában hátrányosan érintheti.

Adózási kockázat

A befektetési jegyekre vonatkozó személyi jövedelemadó szabályok és a befektetési alapok adózására vonatkozó előírások a jövőben változhatnak. Az Alap ki van téve az esetlegesen bekövetkező adópolitikai változásoknak (pl.: adóemelés, új adónem bevezetése)

Likviditási kockázat

Bár a nemzetközi befektetési környezet az általános globalizáció eredményeképpen alapvetően az értékpapír piacok likviditási helyzetének növekedése irányába hat, a magyar értékpapírpiac likviditása még nem éri el a fejlett tőkepiacok szintjét. A portfólió egyes elemeinek értékesítése - főleg a hosszabb lejáratú kötvények esetében - nehézségekbe ütközhet, illetve csak kedvezőtlen árfolyamon lehetséges. A likviditási kockázat az Alap szabad pénzeszközeinek befektetése esetén is korlátozó tényező lehet. Emellett az értékpapírok árát az erősen ingadozó piaci kereslet és kínálat fokozottan képes befolyásolni, ami az Alap nettó eszközértékén keresztül hat a Befektetési jegyek árfolyamára. A likviditás hiány az Alapra kedvezőtlen hatást gyakorolhat, amelynek mértéke mindig az aktuális tőkepiaci helyzet függvénye.

Árazási kockázat

A befektető a befektetési jegyekre irányuló megbízás leadásakor nem ismeri annak teljesítéskori árfolyamát.

Származékos ügyletek

Az Alap által tartott származtatott pénzügyi eszközök csak a kamatkockázat és a devizaárfolyam- kockázat fedezésére szolgálhatnak, és mögöttes eszközeik csak kamatlábak, devizaárfolyamok, valuták vagy az e kategóriákat képviselő indexek lehetnek. A fedezeti célú származékos ügyletek jellegüknél fogva megfelelő befektetési technikával csökkenthetik az Alap kamatkockázatát és a devizaárfolyam- kockázatát.

Devizaárfolyam kockázat

Az egyes devizák egymáshoz viszonyított árfolyama a gazdasági-, illetve a mindenkori kereslet- kínálati viszonyok következtében változik. Ennek következtében az érintett Alapok eszközeinek az egyes devizákban kifejezett értéke az alapdevizára konvertálva az adott deviza és az alapdeviza közötti árfolyam ingadozásától függően változhat. Ezáltal a Befektetési jegyeket megvásárló Befektetőknek bizonyos esetekben az Alap portfólióját alkotó egyedi értékpapírok devizanemeinek az Alap alapdevizájával szemben meghatározott árfolyam-ingadozásának kockázatával kell szembenézniük.

Partner kockázat

Fennáll annak a veszélye, hogy a megkötött származékos és egyéb ügyletek esetén, a partner nem teljesíti vagy nem tudja teljesíteni az ügylet során a kötelezettségeit.

Alap megszűnésének kockázata

A nyilvános nyílt végű befektetési alapot az alapkezelő köteles megszüntetni, amennyiben az alap saját tőkéje három hónapon keresztül átlagosan nem éri el a húszmillió forintot.

Fenntarthatósági kockázat

A fenntarthatósági kockázat olyan környezeti, társadalmi vagy irányítási esemény vagy körülmény, melynek bekövetkezése, illetve fennállása tényleges vagy potenciális, lényeges negatív hatást gyakorolhat a befektetés értékére. Ilyen fenntarthatósági kockázatok például a klíma kockázat, az átállási kockázat vagy a fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások.

26.1. Az ABA likviditási kockázatának kezelése, visszaváltási jogok és a befektetőkkel kötött visszaváltási megállapodások leírása, utalva arra, hogy ABA esetében az éves és féléves jelentés tartalmazza a 6. melléklet X. pontjának megfelelő információkat

Az Alapkezelő az Alap vonatkozásában likviditáskezelési rendszert alkalmaz, hogy nyomon követhesse az Alap likviditási kockázatát, valamint, hogy az Alap befektetéseinek likviditási profilja megfeleljen az Alap kötelezettségeinek.

Az Alapkezelő rendszeresen stresszteszteket végez mind rendes, mind rendkívüli likviditási feltételek mellett, ami lehetővé teszi számára, hogy értékelje és nyomon kövesse az Alap likviditási kockázatát. Az Alap éves és féléves jelentése tartalmazza a Kbftv. 6. melléklet X. pontjának megfelelő információkat, azaz a nem likvid eszközök arányát, a likviditáskezeléssel és a kockázatkezeléssel kapcsolatos tájékoztatást.

Az Alap heti jelentése tartalmazza a PPA-rendelet 36. cikkének (2) pontjának megfelelő információkat, azaz a portfólió lejárat szerinti bontását, a hitelkockázati profilt, a portfólióban 10%-nál magasabb

részarányt képviselő eszközök (kibocsátók) felsorolását, az Alap súlyozott átlagos élettartam (WAL) és súlyozott átlagos lejárat mutatóját (WAM), továbbá az Alap eszközértékét és nettó hozamát.

A Befektetőkkel vételi és visszaváltási megbízásra szóló megállapodást kizárólag a Forgalmazó köt. az Alap nyíltvégű befektetési alap, így az Alap Befektetési jegyeit a Befektetők a folyamatos forgalmazás során – a jelen Kezelési szabályzatában foglalt szabályok és a Forgalmazóval megkötött megbízási szerződés, valamint a Forgalmazó Üzletszabályzata szerint – megvásárolhatják, továbbá a Befektetési jegyeket visszaválthatják.

A megbízások teljesítésének visszaigazolása tartalmazza a befektetési jegyekre vonatkozó vételi- és visszaváltási megbízás alapvető információit:

 az Alapkezelő azonosító adatai

 a Befektető azonosító adatai

 a megbízás befogadásának napja és ideje

 a megbízás teljesítésének napja

 az Alap azonosító adatai

 a befektetett/visszaváltott összeg

 a forgalmazási jutalék értéke

V. Az eszközök értékelése

27. A nettó eszközérték megállapítása, közzétételének helye és ideje, a hibás nettó eszközérték számítás esetén követendő eljárás

Az Alap nettó eszközértékének számítása és közzététele a Kbftv. 38.§ és 124. § - 126. §-a valamint a PPA- rendelet 30. cikke alapján történik.

Az Alap nettó eszközértékét és az egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket minden forgalmazási napra befektetési jegy sorozatonként meg kell állapítani és az Alapkezelő () honlapján közzé kell tenni, valamint a Forgalmazó honlapján a Befektetők számára hozzáférhetővé kell tenni.

Az Alap nettó eszközértékének számítása az adott Alap portfóliójában lévő értékpapírok piaci árfolyamának, valamint a likvid eszközök értékének és az Alapot terhelő költségeknek és kötelezettségeknek figyelembevételével történik. Amennyiben a piaci árazásra nincs mód, vagy a piaci adatok minősége nem megfelelő, az Alapkezelő a pénzpiaci alap eszközeit a modellalapú árazás alkalmazásával, konzervatív megközelítésben értékeli.

A nettó eszközérték számításokat az Alapkezelő végzi minden forgalmazási napra. A Letétkezelő biztosítja, hogy az Alap kollektív befektetési értékpapírjainak nettó eszközértékét a jogszabályoknak és az Alap kezelési szabályzatának, valamint a Kbftv 38. §-ban meghatározott eljárásoknak megfelelően számítsák ki. A tárgynapra (T nap) vonatkozó nettó eszközérték kiszámítása és közzététele a tárgynapot (T nap) követő forgalmazási napon (T+1 nap) történik. A számítás során az Alapkezelő a tárgynapi (T nap) illetve a lehető legfrissebb piaci árfolyam-információk felhasználásával végzi el az értékelést.

Az Alapkezelő a tárgynapra (T nap) vonatkozóan az Alap egy darab Befektetési jegyére jutó nettó eszközértéket úgy határozza meg, hogy az Alap – a tárgynapi (T nap) Befektetési jegy forgalomba hozatala nélkül számított – tárgynapi (T nap) nettó eszközértékét elosztja a tárgynapot megelőző forgalmazási napon (T-1 nap) forgalomban lévő Befektetési jegyek darabszámával és az így kapott értéket 6 tizedes jegyre kerekíti, a kerekítés általános szabályai szerint. Az Alapkezelő a nettó eszközérték számítása során minden hosszabb időszakra vonatkozó, az Alapot terhelő előre látható

költséget időarányosan, naponta számít fel és fokozatosan terhel az Alapra. Az előre nem tervezhető költségek az esedékességük időpontjában kerülnek az Alapra terhelésre. Az Alapkezelő a honlapján minden forgalmazási napra közzéteszi befektetési jegy sorozatonként az Alap nettó eszközértékét és az egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket az Alap nyilvántartásba vételét követő első forgalmazási nap kezdetével. Az Alapkezelő az Alap Nettó eszközértékét és az egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket a forgalmazási helyeken a Befektetők részére hozzáférhetővé teszi.

Az Alap Nettó eszközérték számításának menete

+	Pénzeszközök értéke (folyószámla, bankbetét)
+	Pénz és tőkepiaci instrumentumok piaci értéke
+	Értékpapírügyletekkel és forgalmazással kapcsolatos követelések összege
-	Értékpapírügyletekkel és forgalmazással kapcsolatos kötelezettségek összege
+	Egyéb követelések (osztalék, devizaváltás stb.)
-	Egyéb kötelezettségek (elhatárolt díjak, devizaváltás, bizományosi díjak stb.)
-	Fix költségek (könnyvizsgálói díj, hirdetési díj)
=	Bruttó Eszközérték
-	Változó költségek az Eszközértékre vetítve (alapkezelési díj, letétkezelési díj, vezető forgalmazói díj)
-	Változó költségek a T-1 napi Nettó Eszközértékre vetítve (éves Felügyeleti díj)
=	Forgalmazás előtti Eszközérték
+ / -	T napi forgalmazások összege
=	Nettó Eszközérték

Az Alap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás nettó eszközértéket a hiba feltárását követő legközelebbi nettó eszközérték megállapításkor a hiba bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal javítani kell, amennyiben a hiba mértéke meghaladja a befektetési alap nettó eszközértékének egy ezrelékét. A javítás során a megállapított hiba bekövetkezésének időpontjában érvényes mértékének megfelelően kell módosítani a nettó eszközértéket minden olyan napra vonatkozóan, amelyet a feltárt hiba a későbbiek során érintett. A javított nettó eszközértéket közzé kell tenni. Amennyiben az Alap nettó eszközértékének megállapítása a fenti hibahatárt meghaladóan tévesen történik és ebből az ügyfelet vagy az Alapot kár éri, úgy kompenzálásban részesülnek, kivéve, ha a kár összege nem éri el ügyfelenként az 1.000;- Ft-ot. A kompenzáció semmilyen esetben sem terheli az Alapot, azt az Alapkezelő viseli. Abban az esetben, ha a hiba kiszűrhető lett volna a Letétkezelő ellenőrzése körében, a Letétkezelő kompenzációs kötelezettsége az Alapkezelő felé áll fenn a letétkezelői szerződésben foglaltak szerint.

Hibás nettó eszközérték esetén a Befektetési alap javított nettó eszközértékét és a javított egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket az Alapkezelő (xxxxx://xxx.xxxxx.xx) honlapján közzé kell tenni,

valamint a Forgalmazó honlapján a Befektetők számára hozzáférhetővé kell tenni a hiba feltárását követő legközelebbi nettó eszközérték közzétételének időpontjában.

28. A portfólió elemeinek értékelése, az értékelési eljárásnak és az eszközök értékelése során használt árképzési módszernek a leírása, beleértve a nehezen értékelhető eszközök értékelése során a 38. §- nak megfelelően alkalmazott módszereket

A portfólió elemeinek értékelését az Alapkezelő végzi, a PPA-rendelet 29. cikkének megfelelve, a következő szabályok alapján:

Az Alap eszközeit amikor csak lehetséges a piaci árazás alkalmazásával kell értékelni. Ha a piaci árazás alkalmazására nincs mód, vagy a piaci adatok minősége nem megfelelő, a pénzpiaci alap eszközeit a modellalapú árazás alkalmazásával, konzervatív megközelítésben kell értékelni. A modellalapú árazás alkalmazása esetén az amortizált bekerülési értéken alapuló módszer nem alkalmazható.

1. Az adott Alap pénzforgalmi számlája: a számlá(ko)n lévő eszközök megszolgált, de el nem számolt, időarányos kamattal növelt tárgynapi záró állománya kerül beszámításra.

2. Lekötött betét: a lekötött betétek esetében a betét összegének a megszolgált, de el nem számolt időarányos kamattal növelt tárgynapi záró állománya.

3. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok:

a) Az aukció útján először forgalomba hozott, egy évnél rövidebb lejáratú magyar állampapírokat – ideértve az állami készfizető kezességgel rendelkező értékpapírokat is – a kibocsátásukig a beszerzési áron kell értékelni.

b) A 3 hónapnál rövidebb hátralévő futamidejű, forintban denominált magyar állampapírok – ideértve az állami készfizető kezességgel rendelkező értékpapírokat is – esetén az ÁKK által a tárgynapon, illetve az azt megelőző legutolsó munkanapon közzétett 3 hónapos referenciahozam felhasználásával kalkulált jelenértéken, illetve a tárgynapra számított nettó árfolyam és a tárgynapig felhalmozott kamatok összegeként kell a piaci értéket meghatározni.

c) Minden egyéb magyar állampapírt az ÁKK által a tárgynapnak megfelelő (ennek hiányában az azt megelőző legfrissebb) dátummal publikált vételi árfolyam (bid árfolyam) felhasználásával kell értékelni. Az ÁKK által közzétett, a tárgynapnak megfelelő (ennek hiányában az azt megelőző legfrissebb) eladási árfolyamból visszaszámolt hozamot kell tekinteni az értékelés alapjának, ezen hozammal kell kiszámítani a tárgynapra vonatkozó nettó és bruttó árfolyamokat. Ennek hiányában a d) pontban leírtak irányadók.

d) Egyéb diszkont értékpapírokat az alábbiakban felsoroltak közül a legfrissebb árfolyam alapján számított hozamokkal kalkulált jelenértéken kell értékelni. Egyéb kamatozó értékpapírok esetén az értékelésnél a tárgynapig felhalmozott kamattal kell a következő nettó árfolyamok közül a legfrissebbet figyelembe venni. Amennyiben több legfrissebb árfolyamadat is publikált ezek közül ugyanarra a napra, úgy az adatszolgáltató kiválasztását a Letétkezelővel egyeztetni kell. Kétoldali árjegyzés esetén a vételi árfolyam (bid árfolyam) alkalmazandó. Ha a kétoldali árjegyzés bid oldala adott napra hiányzik, azaz arra a napra nem érhető el vételi árfolyam, akkor a legutolsó elérhető vételi árfolyam alkalmazandó.

Az értékpapír jellemző piacának valamely adatszolgáltatója (például Bloomberg, Reuters, szakmai szervezetek, , tőzsdei árjegyzés, felügyeleti közzétételek,.) által közölt, a tárgynapra vonatkozó (ennek hiányában azt megelőző legutolsó), a Letétkezelő által is elérhető árfolyam, beleértve ezeken az adatszolgáltatókon vagy az általuk közölt árjegyzői rendszerekben szereplő árakat. Az árfolyamok közül csak jó minőségű, prudens

értékelést biztosító, piaci adatok használhatóak fel, az árfolyamadatok felhasználásánál az árjegyzés értéknapja és a tárgynap közti eltérést figyelembe kell venni, ezért az értékelés alapja az árjegyzés szerinti árfolyamból számított hozam, a tárgynapnak megfelelő árfolyamokat pedig ezen hozam felhasználásával kell kiszámítani az értéknapok figyelembe vételével.

Amennyiben adott értékpapírra semmilyen ár nem érhető el, vagy a fenti sorrend alapján meghatározott ár az Alapkezelő véleménye szerint nem megfelelően tükrözi az adott eszköz elfogadhatóan közelítő értékét, akkor javaslatot tesz a Letétkezelő felé a valós érték meghatározására vonatkozóan. Az Alapkezelő értékelésének az adott eszközzel kapcsolatban nyilvánosan elérhető vagy egyéb, megfelelően dokumentált információkon kell alapulnia. Az Alapkezelő legjobb becslése akkor használható fel értékelésre, ha a kapott értéket szakmailag alátámasztja, és a szakmai indoklást a Letétkezelő is elfogadja. Az ilyen módon becsült érték legfeljebb 30 napig használható fel értékelésre, 30 nap elteltével az Alapkezelő újra értékeli az eszközt.

4. Befektetési jegyek:

a) A nyíltvégű befektetési alap befektetési jegyét az alapkezelő által közzétett legutolsó egy jegyre jutó nettó eszközértéken kell figyelembe venni.

5. Külföldi befektetések értékelése:

Az alap értékelési devizájától (alapdeviza, amelyben az alap nettó eszközérték számítása készül) eltérő devizában denominált eszközök devizában kifejezett értékét a tárgynapon közzétett, ennek hiányában a legutolsó nyilvánosságra hozott hivatalos középárfolyam felhasználásával kell az alap értékelési devizájára átszámítani. Az alap értékelési devizájára történő átszámítás minden esetben a Magyar Nemzeti Bank középárfolyamain, illetve az azokból képzett keresztárfolyamokon történik.

6. Óvadéki repó és fordított repó ügyletek:

a) Repó ügylet értéke az óvadékul szolgáló értékpapír megfelelő értékelési szabályok szerint meghatározott piaci értéke, valamint az ügylet árkülönbözetének értékelési napra számított időarányos (lineáris) része.

b) Fordított repó ügyletek esetén az ügyletet két részre bontva kell értékelni. A mögöttes értékpapírt az általános, az értékpapírnak megfelelő értékelési szabályok szerint meghatározott piaci értéken kell értékelni. Az ügyletből fakadó – eladási ár feletti – fizetési kötelezettséget pedig időarányosan, lineáris módszerrel kell az adott Alapra terhelni.

7. Amennyiben az alap nettó eszközértékének 10%-át meghaladó jegyzési vagy visszaváltási megbízásra kerül sor T forgalmazási napon, akkor az alapkezelő a letétkezelő egyetértésével dönthet úgy, hogy

 a T napi értékelés során a T napi tranzakciókban érintett eszközöket az alap által kötött tranzakciós átlagárakon vegye figyelembe, vagy

 eltér a fentiekben meghatározott értékelési elvektől olyan értékpapírok esetén, melyek likviditása vagy egyéb markánsan befolyásoló körülmény következtében jelentősen torz érték kerülne megállapításra.

Ennek célja, hogy az alap méretéhez viszonyított jelentős pénzáramlás miatt szükségessé vált tranzakciók átlagárai és ugyanezen eszközök záró árai közötti különbség, illetve egy előre nem látható körülmény miatt torzan értékelt instrumentum ne érinthesse hátrányosan az alap befektetőit.

8. A nehezen értékelhető eszközök értékelésére vonatkozóan az Alapkezelő Értékelési politikája fogalmaz meg iránymutatást. Az Értékelési politika tartalmazza azokat a módszereket, amelyeket az Alapkezelő alkalmaz az egyedi értékek felülvizsgálatára. A felülvizsgálati folyamat kiterjedhet a modellalapú árképzésre is.

29. A származtatott ügyletek értékelése

1. Tőzsdei határidős ügyletek:

2. Tőzsdén kívüli deviza határidős ügyletek:

A tárgynapi nyitott pozíciókból származó nyereséget és veszteséget az adott instrumentumra vonatkozó devizákban jegyzett bankközi kamatok alapján számított határidős árfolyamokon kell értékelni. A számításban használandó kamatok a határidős kötés hátralévő futamidejéhez legközelebbi két lejárata szerinti bankközi kamatok napokkal súlyozott átlagaként számolandóak.

3. Kamatlábderivatívok (interest rate swap):

IRS ügylet értékeléséhez az Alapkezelő az ügylet fix és változó kamatozású lábait egyenként kiszámítja a piaci swapgörbéből számított diszkontfaktorok alkalmazásával.

30. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

Amennyiben az Alap olyan eszközt vásárol, amelynek értékelésére a 28. és 29. pontokban leírt módszerek nem megfelelőek, úgy az Alapkezelő Értékelési politikája irányadó.

VI. A hozammal kapcsolatos információk

31. A hozam megállapításának és kifizetésének feltételei és eljárása

Nem alkalmazandó.

32. Hozamfizetési napok

Nem alkalmazandó.

33. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

Az Alap a tőkenövekmény terhére hozamot nem fizet, a teljes tőkenövekmény újra befektetésre kerül az Alap befektetési politikájának megfelelően. A Befektetők a tőkenövekményt a tulajdonukban álló Befektetési jegyek vételi és visszaváltási árának különbözeteként, mint árfolyamnyereséget realizálhatják.

VII. A befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret és teljesítésének biztosítása

34. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret

34.1. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret teljesülését biztosító bankgarancia vagy kezesi biztosítás (tőke-, illetve hozamgarancia)

Nem alkalmazandó.

34.2. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet alátámasztó befektetési politika (tőke-, illetve hozamvédelem)

Nem alkalmazandó.

35. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

Nem alkalmazandó.

VIII. Díjak és költségek

36. A befektetési alapot terhelő díjak, költségek mértéke és az alapra terhelésük módja

36.1. A befektetési alap által az alapkezelő társaság részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja

Az Alapkezelő az Alap eszközeinek kezeléséért éves alapkezelési díjat számít fel, amelynek nagysága az Alap sorozatainak tárgynapi eszközértékének arányában az alábbi:

Sorozat	Alapkezelési díj értéke
VIG Magyar Pénzpiaci Alap („A” sorozat, HUF)	0.75%
VIG Magyar Pénzpiaci Alap („I” sorozat, HUF)	0.12%

Jelen kezelési szabályzatban meghatározott díj mértékétől az Alapkezelő a Befektetők számára kedvezőbb irányba eltérhet. A díj mértéke az adott napi (T nap) – a Kezelési Szabályzat 27. pontjában, nettó eszközérték számítási táblázatában meghatározott módon számított – Bruttó Eszközértékre van vetítve. Az alapkezelési díjat az Alapkezelő naponta számolja el. Az alapkezelési díj egy részét az értékesítési tevékenységért fenntartási jutalék címen fizeti ki az alap, de ez összességében nem növeli az alapkezelési díj összegét.

36.2. Amennyiben azt a befektetési alap közvetlenül fizeti, a befektetési alap által a letétkezelő részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja

Az Alappal kapcsolatos letétkezelői tevékenységek elvégzése céljából a Letétkezelő letétkezelési díjat számít fel, amely az Alap értékpapírszámláinak őrzési és számlavezetési díjait foglalja magába. A letétkezelési díj mértéke függ az Alap által tartott értékpapírok forgalmazási helyétől. Az Alap nettó eszközértékében naponta átalánydíj kerül elhatárolásra, az Alapra terhelendő tényleges költségeket a Letétkezelő havonta számlázza ki az Alap hó végi elszámolt pozíciói alapján. Az átalánydíj az adott napi

(T nap) – a Kezelési Szabályzat 27. pontjában, nettó eszközérték számítási táblázatában meghatározott módon számított – Bruttó Eszközértékre van vetítve, a mértéke éves szinten 0,08%. A Letétkezelő által továbbhárított díjak és költségek mértéke előre nem kalkulálható, megfizetésük a letétkezelési díjjal egyidejűleg esedékes. Az átalány módosítása bármikor kezdeményezhető annak érdekében, hogy a tényleges díjakhoz legközelebb eső állapotot lehessen kimutatni napi szinten az eszközértékelésben.

36.3. Amennyiben azt a befektetési alap közvetlenül fizeti, a befektetési alap által egyéb felek, harmadik személyek részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja

Az Alap forgalmazásához kapcsolódó vezető forgalmazói tevékenységre az Alap vezető forgalmazói díjat fizet az Alapkezelő részére, aki a forgalmazási tevékenységet koordinálja, az Alap forgalmazását összesíti, illetve a forgalmazáshoz kapcsolódó értékpapír- és pénzmozgások elszámolást végzi. Ezért a tevékenységért az Alap az adott napi (T nap) eszközértékének éves 0,05%-át fizetik ki.

Az Alappal kapcsolatos könyvvizsgálati tevékenységek elvégzése céljából a Könyvvizsgáló könyvvizsgálati díjat számít fel. A díj mértéke évente kerül meghatározásra. A díj mértéke évente kerül meghatározásra, az éves díj mértéke függ a felelősség mértékétől, a szükséges szakmai tudástól, a munkára fordított időtől. A könyvvizsgálati díjat az Alap a könyvvizsgálati szerződésben meghatározott időpontokban, számla ellenében fizeti meg. Az Alapra vonatkozó díj 2019-re: 696.955,- HUF + ÁFA. A díj mértéke évente kerül meghatározásra, növekedése várhatóan inflációkövető lesz.

A Felügyelet a hatályos jogszabályok szerint éves felügyeleti díjat számít fel, amelyet szintén az Alap visel. Éves mértéke a kezelési szabályzat hatálybalépésének időpontjában az Alap éves átlagos nettó eszközérténének 0,35 ezreléke. Az Alappal kapcsolatos felügyeleti engedélyezési eljárásokért a Felügyeletnek fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat az Alapkezelő nem terheli az Alapra.

A mindenkori elszámolóházi, al-letétkezelői őrzési, tranzakciós és egyéb díjak, magyar értékpapírok esetén a KELER Központi Értéktár Zrt., külföldi értékpapír esetén a Letétkezelő al-letétkezelői és számlavezetői által feszámított díjak továbbterhelésre kerülnek az Alapra. Ezen díjak nagysága függ az Alap által kötött ügyletek típusától, számától, az egyes ügyletek értékétől, elszámolásuk módjától.

37. A befektetési alapot és a befektetőket terhelő egyéb lehetséges költségek vagy díjak (ez utóbbiak legmagasabb összege), kivéve a 36. pontban említett költségeket

Az Alapkezelő az Alapra hárítja továbbá az Alap ügyletei során felmerült egyéb közvetlen költségeket – ha és amennyiben azokat az Alap nem közvetlenül rendezi a szolgáltatást nyújtóval –, így különösen a befektetési szolgáltatói díjakat, a banki költségeket, elszámolási költségeket, az Alap számláinak vezetésével kapcsolatban felmerülő költségeket, továbbá a közzététellel és a már meglévő és potenciális Befektetők tájékoztatásával kapcsolatosan felmerülő marketing és egyéb költségeket, illetve az Alap működésével kapcsolatos egyéb, idesorolandó közvetlen költségeket. Az Alapot terhelő egyéb díjak legmagasabb összege egy üzleti évre vonatkozólag 2.000.000, Ft.

A Befektetőket a befektetési jegyek vétele, tartása, illetve visszaváltása következtében egyéb díjak és költségek terhelik:

 A Befektető által választott Forgalmazó az Alap Befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazása során ezen Forgalmazó díjszabályzata által megállapított forgalmazási jutalékokat számít fel. A forgalmazási jutalék mértéke a megbízás összegének maximum 5%-a.

 A Befektető által választott pénzintézet a befektetési jegyekkel kapcsolatos szolgáltatásokra különböző díjakat, jutalékokat számíthat fel, például értékpapírszámla vezetésével kapcsolatos díjak és jutalékok, értékpapír transzfer díja, átutalási díj, készpénzfelvételi díj, stb. Ezen díjak az

adott pénzintézet díjszabályzata által meghatározottak, az Alapkezelő erre vonatkozó információval nem rendelkezik.

38. Ha a befektetési alap eszközeinek legalább 20 százalékát más kollektív befektetési formákba fekteti, a befektetési célként szereplő egyéb kollektív befektetési formákat terhelő alapkezelési díjak legmagasabb mértéke

Nem alkalmazandó.

39. A részalapok közötti váltás feltételei és költségei

Nem alkalmazandó.

40. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

A költségek tételesen a féléves és éves jelentésekben felsorolásra kerülnek. Az Alapkezelő a nettó eszközérték megállapításánál minden hosszabb időszakra vonatkozó, előre kalkulálható költséget, a lehetőség szerint időbeli elhatárolással, fokozatosan terhel az adott Alapra. Az Alapkezelő törekszik arra, hogy az éves működési költségek – a befektetési szolgáltatói díjak nélkül – ne haladják meg az adott Alap éves átlagos tőkéjének 2%-át. (A sikerdíj nem tekinthető működési költségnek.)

Befektetőink tudomására hozzuk, hogy az Alap eszközeinek több mint 10 százalékát a PPA-rendeletnek megfelelő másik pénzpiaci befektetési alapokba, kollektív befektetési formákba is fektetheti. Az Alap ezen pénzpiaci alapok közül csak olyan befektetési formákba fektet, ahol a költséghányad 2% alatt marad, de mindig törekszik rá, hogy az átlagos díjterhelés ne haladja meg az 1%-ot.

IX. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazása

41. A befektetési jegyek vétele

41.1. A vételi megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje

Befektetési jegyek folyamatos forgalmazás időszakában a Befektetők a Befektetési jegyeket a Forgalmazóval megkötött, a Befektetési jegyek vételére vonatkozó megbízási szerződés megkötésével szerezhetik meg. A Befektetők által a megbízás napján (T nap) visszavonhatatlan formában adott vételi megbízásokat a Forgalmazó a T napra érvényes, egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközérték alapján teljesíti.

A vételár rendelkezésre bocsátása a Befektető részéről a Forgalmazó felé a két fél közötti megállapodás alapján teljesítendő a vételre vonatkozó határidők betartásának figyelembe vételével.

A Befektetési Jegyekre vonatkozó vételi megbízások határideje T nap 16:00, ezt követően leadott megbízások már T+1 napi megbízásoknak minősülnek. A fenti határidő előtt érkező megbízások forgalmazás-elszámolási napja T nap, a határidőn túli megbízások T+1 napi forgalmazás-elszámolásúak. Az Alapkezelő egyedi mérlegelési joga, hogy az egyes alapok likviditási helyzetétől függően a határidőket követően érkezett megbízásokat T napi forgalmazás-elszámolási nappal elfogadja. A Forgalmazó Üzletszabályzatában a fenti határidőnél előbb is lezárhatja a T napi megbízások felvételének határidejét.

A Forgalmazó az Üzletszabályzatában vételi megbízások esetén minimum összeget határozhat meg, mely minimum összeg Forgalmazónként eltérő mértékű lehet. A Forgalmazó a minimum összeg alatti megbízást nem teljesíti.

41.2. A vételi megbízásokra vonatkozó forgalmazás-elszámolási nap

A Befektetők által a megbízás napján (T nap) visszavonhatatlan formában adott vételi megbízásokat a Forgalmazó a T napra érvényes, egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközérték alapján teljesíti.

41.3. A vételi megbízásokra vonatkozó forgalmazás-teljesítési nap

A vételi megbízások esetén a Befektetési jegyek forgalmazás-teljesítési napját sorozatonként az alábbi táblázat tartalmazza, a táblázatban szereplő adatok forgalmazási napokra értendők:

Sorozat	Pénz teljesítése	Értékpapír teljesítése
A sorozat	T+1	T+1
I sorozat	T+1	T+1

42. A befektetési jegyek visszaváltása

42.1. Visszaváltási megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje

A Befektetési jegyek folyamatos forgalmazás időszakában a Befektetők a Befektetési jegyeket a Forgalmazóval megkötött, a Befektetési jegyek visszaváltására vonatkozó megbízási szerződés megkötésével válthatják vissza. A Befektetők által a megbízás napján (T nap) visszavonhatatlan formában adott visszaváltási megbízásokat a Forgalmazó a T napra érvényes, egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközérték alapján teljesíti.

Az Alapkezelő egyedi döntése alapján lehetőség van a visszaváltások pénzbeli kiegyenlítésének korábbi teljesítésére, abban az esetben, ha a visszaváltani kívánt befektetési jegy az Alapkezelő számláján a korábbi időpontnak megfelelően jóváírásra került, és az alap likvid eszközei a korábbi visszaváltás teljesítésére rendelkezésre állnak. Az Alap nem kíván élni a Kbftv. 128. § (1) pontjában megfogalmazott lehetőséggel, nem különíti el a portfóliójában az illikviddé vált eszközöket. A visszaváltani kívánt befektetési jegyek a Befektető részéről a Forgalmazó felé a két fél közötti megállapodás alapján teljesítendők a visszaváltásra vonatkozó határidők betartásának figyelembe vételével. A visszaváltott Befektetési jegyek ellenértékének átvételekor a Forgalmazó érvényes üzletszabályzatában foglalt készpénzfelvételi díj, illetve átutalási díj a Befektetőt terheli.

A Befektetési Jegyekre vonatkozó visszaváltási megbízások határideje T nap 16:00, 100 millió forintot elérő vagy meghaladó megbízások esetén T nap 12:00, ezt követően leadott megbízások már T+1 napi megbízásoknak minősülnek. A fenti határidő előtt érkező megbízások forgalmazás-elszámolási napja T nap, a határidőn túli megbízások T+1 napi forgalmazás-elszámolásúak. Az alapkezelő egyedi mérlegelési joga, hogy az egyes alapok likviditási helyzetétől függően a határidőket követően érkezett megbízásokat T napi forgalmazás-elszámolási nappal elfogadja. A Forgalmazó Üzletszabályzatában a fenti határidőknél előbb is lezárhatják a T napi megbízások felvételének határidejét. A Befektetési jegyek visszaváltására és a visszaváltás felfüggesztésére vonatkozó egyéb, az egyes alapokra specifikusan vonatkozó információk a Kezelési szabályzat 43. pontjában találhatók.

42.2. A visszaváltási megbízásokra vonatkozó forgalmazás-elszámolási nap

A Befektetők által a megbízás napján (T nap) visszavonhatatlan formában adott visszaváltási megbízásokat a Forgalmazó a T napra érvényes, egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközérték alapján teljesíti.

42.3. A visszaváltási megbízásokra vonatkozó forgalmazás-teljesítési nap

A visszaváltási megbízások esetén a Befektetési jegyek forgalmazás-teljesítési napját sorozatonként az alábbi táblázat tartalmazza, a táblázatban szereplő adatok forgalmazási napokra értendők:

Sorozat	Pénz teljesítés	Értékpapír teljesítés
A sorozat	T+1	T+1
I sorozat	T+1	T+1

43. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának részletszabályai

Az Alap folyamatos forgalmazása legfeljebb 3 munkanapra szüneteltethető. A szünetelésről az Alapkezelő rendkívüli közzététel útján tájékoztatja a Befektetőket.

Az Alap folyamatos forgalmazását az Alapkezelő, illetve a Felügyelet a Befektetők érdekében fel is függesztheti. A felfüggesztésről az Alapkezelő rendkívüli közzététel útján haladéktalanul tájékoztatja a Befektetőket és a Felügyeletet.

A folyamatos forgalmazás szüneteltetésére, illetve felfüggesztésére a Kbftv. szüneteltetésére, illetve felfüggesztésére vonatkozó szabályai rendelkeznek, így különösen a Kbftv. 76. § (2) bekezdés b) pontja, a 95.§ (2) bekezdése, a 108.§ (1) és (4) bekezdése, valamint a 113-116.§-ok.

43.1. A forgalmazási maximum mértéke

Nem alkalmazandó.

43.2. A forgalmazási maximum elérését követő eljárás, az értékesítés újraindításának pontos feltételei

Nem alkalmazandó.

44. A befektetési jegyek vételi, illetve visszaváltási árának meghatározása

Egy darab Befektetési jegy vételi, illetve visszaváltási ára az egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközérték, amely 6 tizedesre kerekítve kerül kiszámításra, minden forgalmazási napra.

44.1. A fenti árak kiszámításának módszere és gyakorisága

Az Alapkezelő minden T+1. forgalmazási-elszámolási napon köteles a Alap T. forgalmazási-elszámolási napra érvényes egy Befektetési jegyre jutó Nettó eszközértékét (forgalmazási árfolyamát) kiszámítani.

44.2. A befektetési jegyek vételével, visszaváltásával kapcsolatban felszámított forgalmazási jutalékok maximális mértéke és annak megjelölése, hogy ez – részben vagy egészben – a befektetési alapot vagy a forgalmazót vagy a befektetési alapkezelőt illeti meg

A Forgalmazó az Alap Befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazása során az alábbi forgalmazási (vételi/visszaváltási) jutalékokat számíthatja fel. A Forgalmazó által a Befektetők felé felszámított forgalmazási jutalék megfizetése a megbízások teljesítésével esedékes. A Forgalmazó a jutalék összegére minimum díjat is meghatározhat, amelynek értéke HUF devizanemű sorozat esetén nem lehet magasabb, mint 15.000,- Ft.

Vételi jutalék

A vételi jutalék a befektetendő összeg százalékában maximum 5,00%.

Visszaváltási jutalék

A Forgalmazó a Befektetési jegyek visszaváltásakor visszaváltási jutalékot számíthat fel a visszaváltandó összeg százalékában, mely maximum 3,50%.

A Forgalmazó a vételi és a visszaváltási jutalékokat a Díj- és költségtáblázatukban meghatározottak szerint, a Befektető számára a fenti értékeknél kedvezőbben is megállapíthatja. A forgalmazási jutalék a Forgalmazót illeti meg.

45. Azoknak a szabályozott piacoknak a feltüntetése, ahol a befektetési jegyeket jegyzik, illetve forgalmazzák

Nem alkalmazandó.

46. Azoknak az államoknak (forgalmazási területeknek) a feltüntetése, ahol a befektetési jegyeket forgalmazzák

Magyarország

47. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk Befektetési jegyek átváltása

A Befektetési jegyek folyamatos forgalmazási időszakában a Befektetőnek lehetősége van arra, hogy meglévő Befektetési jegyét egy másik, azonos devizájú, az Alapkezelő által kezelt nyíltvégű befektetési alap befektetési jegyére átváltsa. Átváltásra csak azon Forgalmazó esetében van lehetőség, amelynek Üzletszabályzata rendelkezik az ilyen típusú ügyletekről. Az átváltani kívánt befektetési jegyek transzferálása illetve zárolása a Befektető részéről a Forgalmazó felé a két fél közötti megállapodás alapján teljesítendő az átváltásra vonatkozó határidők betartásának figyelembe vételével.

A Befektetési Jegyekre vonatkozó átváltási megbízások határideje T nap 16:00, 100 millió forintot elérő vagy meghaladó megbízások esetén T nap 12:00, ezt követően leadott megbízások már T+1 napi megbízásoknak minősülnek. A fenti határidő előtt érkező megbízások forgalmazás-elszámolási napja T nap, a határidőn túli megbízások T+1 napi forgalmazás-elszámolásúak. Az alapkezelő egyedi mérlegelési joga, hogy az egyes alapok likviditási helyzetétől függően a határidőket követően érkezett megbízásokat T napi forgalmazás-elszámolási nappal elfogadja. A Forgalmazó Üzletszabályzatában a fenti határidőknél előbb is lezárhatják a T napi megbízások felvételének határidejét.

A Befektetők által a megbízás napján (T nap) visszavonhatatlan formában adott átváltási megbízásokat a Forgalmazó a T napra érvényes, egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközérték alapján teljesíti. Egy darab Befektetési jegy átváltási ára az egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközérték, amely 6 tizedesre kerekítve kerül kiszámításra, minden forgalmazási napra.

A Forgalmazó az Üzletszabályzatában átváltási megbízások esetén minimum összeget határozhat meg, mely minimum összeg Forgalmazónként eltérő mértékű lehet. A Forgalmazó a minimum összeg alatti megbízást nem teljesíti.

Az átváltási megbízás esetén a Befektető az átváltandó Befektetési jegyeket az átváltás céljául megjelölt Befektetési Jegyekre váltja át, pénzteljesítés nélkül. A Befektetési jegyek forgalmazás- teljesítési napját az átváltandó Befektetési jegyek visszaváltására érvényes forgalmazás-teljesítési nap határozza meg, amelyet a VIG Magyar Pénzpiaci Alap sorozataira az alábbi táblázat tartalmaz, a táblázatban szereplő adatok forgalmazási napokra értendők.

Sorozat	Értékpapírok teljesítése
A sorozat	T+1
I sorozat	T+1

A Forgalmazó az Alap Befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazása során az alábbi átváltási jutalékot számíthatja fel. A Forgalmazó által a Befektetők felé felszámított átváltási jutalék megfizetése a megbízások teljesítésével esedékes. A Forgalmazó a jutalék összegére minimum értéket is meghatározhat, amelynek értéke HUF devizanemű sorozat esetén nem lehet magasabb, mint 15.000,- Ft.

Átváltási jutalék

A Forgalmazó a Befektetési jegyek átváltásakor átváltási jutalékot számíthat fel az átváltandó összeg százalékában, maximum 3,50%-ot.

A Forgalmazó az átváltási jutalékot a Díj- és költségtáblázatában meghatározottak szerint, a Befektető számára a fenti értékeknél kedvezőbben is megállapíthatja. A forgalmazási jutalék a Forgalmazót illeti meg.

X. A befektetési alapra vonatkozó további információ

48. Befektetési alap múltbeli teljesítménye – az ilyen információ szerepelhet a kezelési szabályzatban vagy ahhoz csatolható

Az Alap múltbeli teljesítménye nem nyújt garanciát a jövőbeli hozamok nagyságára. Az Alap és a referenciaindex éves hozamát sorozatonként az alábbi táblázat tartalmazza.

	VIG Magyar Pénzpiaci Alap („A” sorozat, HUF)	VIG Magyar Pénzpiaci Alap („I” sorozat, HUF)	Benchmark
2008	8.78%	NA	8.95%
2009	9.20%	NA	9.30%
2010	4.94%	NA	5.53%
2011	4.65%	NA	5.17%
2012	8.32%	NA	8.52%
2013	4.54%	NA	5.23%
2014	2.21%	NA	2.46%
2015	1.33%	NA	1.25%
2016	0.83%	NA	0.81%
2017	0.05%	0.18%	0.11%
2018	0.09%	0.09%	0.05%
2019	-0,24%	-0,15%	0,05%
2020	-0,03%	0,17%	0,44%
2021	-0,02%	0,31%	0,39%
2022	7,02%	7,44%	5,90%

49. Amennyiben az adott alap esetében mód van a befektetési jegyek bevonására, ennek feltételei

Nem alkalmazandó.

50. A befektetési alap megszűnését kiváltó körülmények, a megszűnés hatása a befektetők jogaira Az Alap megszűnésére, az Alap eszközeinek értékesítésére és a vagyon kifizetésére vonatkozó szabályokat a Kbftv. 75.-79.§ tartalmazzák.

51. Minden olyan további információ, amely alapján a befektetők kellő tájékozottsággal tudnak határozni a felkínált befektetési lehetőségről

A PPA rendelet 21. cikk (3) bekezésben foglaltakra tekintettel a belső-hitelminőség-értékelési eljárás részletes ismertetése:

A belső hitelminőség-értékelési eljárás összefoglalóját jelen kezelési szabályzat 1. melléklete tartalmazza.

Az Alapkezelő az Alap vonatkozásában az „értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2015. november 25-i 2015/2365 európai parlamenti és a tanácsi rendelet” előírásai alapján az alábbi információkat szolgáltatja:

Az alkalmazott értékpapír-finanszírozási ügyletek és teljeshozam-csereügyletek általános ismertetése és használatuk indoklása	Az Alap teljeshozam-csereügyleteket nem köt. Az Alap által alkalmazott értékpapír-finanszírozási ügyletek (repó és fordított repó ügyetek) általános ismertetése a Kezelési Szabályzat 14. és 15. pontjában található. Ezen ügyletek megkötésének indoka a befektetési politikában foglaltaknak való megfelelés.
Az értékpapír-finanszírozási ügyletek és teljeshozam-csereügyletek egyes típusaival kapcsolatban szolgáltatandó összesített adatok
Az ügyletekhez felhasználható eszköztípusok	Állampapírok; egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok; bankbetét
Az ügyletekhez felhasználható eszközöknek az alap kezelt eszközállományához viszonyított maximális aránya	Repóügylet: 10% Fordított repóügylet: 100%
Az egyes ügyletekhez felhasználható eszközöknek az alap kezelt eszközállományához viszonyított várható aránya	Repóügylet: 0-10% Fordított repóügylet: 0-100%
A szerződő felek kiválasztásának kritériumai (ideértve a jogi státust, a származási országot és a minimális hitelminősítést).	A szerződő felekre vonatkozó kritériumokat az Alapkezelő belső szabályzataiban rögzíti. A szerződő felek jellemzően EU vagy OECD országokban székhellyel rendelkező, prudenciális felügyelet hatálya alá tartozó hitelintézetek és egyéb pénzügyi intézmények. Az Alapkezelő a befektetésre ajánlott hitelminősítésű szerződő felekkel magasabb összegben, míg a befektetésre nem ajánlott kategóriába tartozókkal alacsonyabb összegben köthet ügyletet.
Elfogadható biztosítékok: az elfogadható biztosítékok ismertetése, tekintettel az eszköztípusokra, kibocsátóra, lejáratra, likviditásra, valamint a biztosítékok	Az elfogadható biztosítékokra vonatkozó kritériumokat az Alapkezelő belső szabályzataiban rögzíti. Az Alap által alkalmazott repó ügylet esetén a biztosíték jellemzően éven belüli lejáratú magyar

diverzifikációjára vonatkozó és a korrelációs szabályokra.	állampapír, az ügylet futamideje jellemzően 1-3 nap.
A biztosítékok értékelése: az alkalmazott biztosítékértékelési módszertan ismertetése és alkalmazásának indoklása, továbbá arra vonatkozó tájékoztatás, hogy sor kerül-e napi piaci értéken való értékelésre és napi változó letét alkalmazására.	A biztosítékok értékelése napi szinten zajlik az Alap kezelési szabályzatában részletezett értékelési módszertannak megfelelően. Napi változó letét alkalmazására nem kerül sor.
Kockázatkezelés: az értékpapír-finanszírozási ügyletekhez, a teljeshozam-csereügyletekhez és a biztosítékkezeléshez kapcsolódó kockázatok, például működési, likviditási, partner-, letétkezelési és jogi kockázat, valamint adott esetben a biztosíték újrafelhasználásából származó kockázat ismertetése.	A szerződő fél nemteljesítése esetén partnerkockázat merül fel, amelyet az Alapkezelő a belső szabályzataiban rögzített, hitelminősítéshez kötött partnerlimiteken keresztül korlátoz. A biztosítékok nyújtásával kapcsolatosan hitelkockázat és likviditási kockázat merül fel, melyeket a biztosítékok körének állampapírra történő szűkítésével korlátoz az Alapkezelő. A kapott biztosítékokat az Alap nem használja fel újra.
Xxxxx részletezése, hogy milyen módon történik az értékpapír-finanszírozási ügyletekhez és teljeshozam-csereügyletekhez felhasznált eszközök és a kapott biztosítékok letéti őrzése (például az alap letétkezelőjénél).	Az értékpapír-finanszírozási ügyletekhez felhasznált eszközök és a kapott biztosítékok letéti őrzése az alap letétkezelőjénél történik.
A biztosíték újrafelhasználására vonatkozó esetleges (szabályozásból eredő vagy önként vállalt) korlátozások részletezése.	Nem alkalmazandó.
Az értékpapír-finanszírozási ügyletekből és teljeshozam-csereügyletekből származó hozam megosztására vonatkozó stratégia: az értékpapír-finanszírozási ügyletekkel és teljeshozam-csereügyletekkel elért és a kollektív befektetési formához visszakerülő bevétel, valamint az alapkezelőnél, illetve a harmadik feleknél (pl. a kölcsönnyújtó ügynöknél) felmerülő költségek és díjak leírása. A tájékoztatóban vagy a befektetők számára nyújtott tájékoztatásban fel kell tüntetni az alapkezelő és e felek közötti kapcsolat jellegét is.	Az értékpapír-finanszírozási ügyletekből származó bevételek (hozam, díj, kamat) és kiadások, költségek teljes egészében az alapnál merülnek fel, azok nem kerülnek megosztásra harmadik féllel.

XI. Közreműködő szervezetekre vonatkozó alapinformációk

52. A befektetési alapkezelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám)

Az Alapkezelő neve VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt. Cégbejegyzés száma 00-00-000000

53. A letétkezelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), feladatai

Letétkezelő neve: UniCredit Bank Hungary Zrt. Cégbejegyzés száma: 00-00-000000

A Letétkezelő a Kbftv-ben, így különösen a 64. § (7)-(9), 75. § (5), 79. § (3), 124. § (3). 136. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott feladatokat látja el.

A Letétkezelő szerződésben vállalt kötelezettségei az alábbiak:

a) gondoskodik az Alap pénzmozgásainak megfelelő nyomon követéséről, és arról, hogy a befektetési jegyek forgalmazása során a befektetők által vagy nevükben történt befizetések beérkezzenek;

b) gondoskodik az Alap tulajdonában lévő és a Bank által letétkezelt pénzügyi eszközök illetve a pénzügyi eszközökből származó jog fennállását igazoló dokumentumok letéti őrzéséről, és letétkezeléséről;

c) összevont értékpapírszámlát, valamint fizetési számlát vezet az Alapnak;

d) a rendelkezésre bocsátott tájékoztatás vagy dokumentumok, illetve a rendelkezésre álló külső bizonyítékok alapján nyilvántartást vezet az Alap tulajdonát képező minden egyéb, letétbe nem helyezhető eszközről, valamint meggyőződik arról, hogy az adott eszköz az Alap tulajdonát képezi-e;

e) ellenőrzi, hogy a befektetési jegyek forgalmazása vagy érvénytelenítése a jogszabályoknak és a Szabályzatnak megfelelően történik-e;

f) biztosítja, hogy az Alap összesített és egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékét a jogszabályoknak és az Alap Szabályzatának megfelelően számítsák ki;

g) teljesíti az Alapkezelő pénzügyi eszközökre vonatkozó utasításait a jogszabályokkal, az Alap kezelési szabályzatával (a továbbiakban: Szabályzat; 11. sz. melléklet) és az Eljárási Renddel összhangban;

h) ellátja az általa kezelt értékpapírok hozamainak elszámolásával kapcsolatos tevékenységet;

i) ellátja az általa kezelt értékpapírokkal összefüggő társasági eseményekkel kapcsolatos teendőket;

j) ellenőrzi, hogy a befektetési alap megfelel-e a jogszabályokban és a Szabályzatban foglalt befektetési szabályoknak különös tekintettel a befektetési korlátokra, a Bank a befektetési korlátok ellenőrzését a nettó eszközérték számítással/ellenőrzéssel egy időben végzi;

k) biztosítja, hogy az Alap eszközeit érintő ügyletekből származó valamennyi ellenszolgáltatás a szokásos határidőn belül az Alaphoz kerüljön;

l) ellátja az Alap megszűnésével kapcsolatos, a jogszabályokban előírt technikai teendőket;

m) ellenőrzi, hogy az Alap a bevételét a jogszabályokkal és az Alap Szabályzatával összhangban használja- e fel;

n) ingatlanalapok esetében az ingatlanok átruházására, valamint az ingatlanok megterhelésére vonatkozó szerződések hatályosságához megadja a Ptk. 6:118. § (1) bekezdése szerinti beleegyezést, ha az adott ügylet megfelel a vonatkozó jogszabályoknak;

o) elvégez minden olyan egyéb feladatot, melyet a Kbftv., a Bizottságnak a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről szóló 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete a letétkezelő számára előír.

54. A könyvvizsgálóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), feladatai

Könyvvizsgáló neve: KPMG Hungária Kft. Cégbejegyzés száma: 00-00-000000

A Könyvvizsgáló a Kbftv-ben, így különösen a 135.§ (1) bekezdésben meghatározott feladatokat látja el. A Könyvvizsgáló feladatai:

 az Alap éves jelentésében közölt számviteli információk felülvizsgálata;

 annak figyelemmel kísérése és ellenőrzése, hogy az Alapkezelő az Alapot a törvényeknek megfelelően kezeli;

 a Kbftv.-ben meghatározott esetekben a Felügyelet tájékoztatása a fenti ellenőrzés eredményeiről.

55. Az olyan tanácsadóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), amelynek díjazása a befektetési alap eszközeiből történik

Nem alkalmazandó.

56. A forgalmazóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), feladatai

VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt. Cégbejegyzés száma 00-00-000000 Forgalmazó neve: CIB Bank Zrt.

Cégbejegyzés száma 00-00-000000 Forgalmazó neve: Concorde Értékpapír Zrt. Cégbejegyzés száma 00-00-000000 Forgalmazó neve: Equilor Befektetési Zrt. Cégbejegyzés száma 00-00-000000 Forgalmazó neve: ERSTE Befektetési Zrt. Cégbejegyzés száma 00-00-000000

Forgalmazó neve: Raiffeisen Bank Zrt. Cégbejegyzés száma 00-00-00000 Forgalmazó neve: SPB Befektetési Zrt. Cégbejegyzés száma 00-00-000000

Forgalmazó neve: MTB Takarékszövetkezeti Bank Zrt. Cégbejegyzés száma 00-00-000000

Forgalmazó neve: Unicredit Bank Hungary Zrt. Cégbejegyzés száma 00-00-000000

A Forgalmazó a Kbftv-ben meghatározott feladatokat látja el el, azaz a 106-108.§-ban foglaltakat. A Forgalmazó feladatai:

 Közreműködik a nyíltvégű befektetési jegyek folyamatos forgalmazásában, illetve adott esetben a befektetési jegyek elsődleges forgalombahozatalában (jegyzési eljárás lebonyolítása).

 Honlapján folyamatosan elérhetővé teszi az Alap Kbftv. által meghatározott hatályos dokumentumait, az Alap rendszeres tájékoztatásait és rendkívüli közzétételeit, valamint azok egy példányát kérésre díjmentesen átadja a Befektetőnek.

57. Az ingatlanértékelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám)

Nem alkalmazandó.

58. A prime brókerre vonatkozó információk

58.1. A prime bróker neve

Nem alkalmazandó.

58.2. Az ABA prime brókerrel kötött megállapodása lényegi elemeinek, a felmerülő összeférhetetlenségek kezelésének leírása

Nem alkalmazandó.

58.3. A letétkezelővel kötött esetleges megállapodás azon elemének leírása, amely az ABA eszközei átruházásának és újrafelhasználásnak lehetőségére vonatkozik, továbbá a prime brókerre esetlegesen átruházott felelősségre vonatkozó információ leírása

Nem alkalmazandó.

59. Harmadik személyre kiszervezett tevékenységek leírása, az esetleges összeférhetetlenségek bemutatása

Kiszervezett tevékenységek:

Kiszervezett tevékenységet végző intézmény neve: Monolith Systemhouse International s.r.o ill. Monolith Rendszerház Informatikai Kft.

Kiszervezett tevékenységet végző intézmény székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00. 3. em. 4. ajtó Kiszervezett tevékenység: Rendszertámogatás és fejlesztés

Kiszervezett tevékenységet végző intézmény neve: AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. Kiszervezett tevékenységet végző intézmény székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0.

Kiszervezett tevékenység: IT Service Level Agreement és Együttműködési megállapodás (Service Level Agreement – Püszámvitel, kockázatkezelés, HR, jog, adó, gépjármű)

Kiszervezett tevékenységet végző intézmény neve: Alapkezelő Rendszer Kft. Kiszervezett tevékenységet végző intézmény székhelye: 0000 Xxx, Xxxxxx xxxx 00. Kiszervezett tevékenység: ANYR rendszer support és fejlesztés

Kiszervezett tevékenységet végző intézmény neve: ABN-Expert Kft.

Kiszervezett tevékenységet végző intézmény székhelye: 8000 Székesfehérvár, Xxxxxxx xxxx 00.

Kiszervezett tevékenység: Online rendszertámogatás és fejlesztés60. ÁÉKBV esetén a letétkezelő kötelezettségeinek leírása, az esetleges összeférhetetlenségek ismertetése, a letétkezelő által kiszervezett feladatok leírása, valamint nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy kérelemre az ÁÉKBV- alapkezelő a befektetők rendelkezésre bocsátja az 53. pontban valamint az e pontban részletezett információkat.

Nem alkalmazandó.

1 számú melléklet

Belső hitelminőségi eljárás ismertetése

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1131 rendelete a pénzpiaci alapokról (továbbiakban PPA rendelet) általános elvárásként kimondja, hogy a pénzpiaci alap felelős azért, hogy magas minőségű elfogadható eszközökbe fektessen.

A VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt., mint a PPA kezelő a pénzpiaci eszközök, értékpapírosítások és ABCP-k hitelminőségének meghatározása, továbbá általában a PPA portfoliókban lévő eszközök hitelminőségi értékelésének támogatására belső hitelminőség-értékelési eljárást működtet, amely az eszköz kibocsátója és az érintett eszköz jellemzőire is tekintettel van.

A kidolgozott eljárás legalább a következő tényezőket és általános elveket veszi figyelembe

alapelv	módszertan
a) a kibocsátó hitelkockázatának, valamint a kibocsátó és az eszköz nemteljesítése relatív kockázatának számszerűsítése	- nem pénzügyi vállalkozások: kibocsátó 5 pénzügyi mutatón alapuló kvantitatív értékelése (elsősorban eladósodottsági mutatók) - pénzintézetek: a kibocsátó 13 pénzügyi mutatón alapuló kvantitatív értékelése (ebben likviditási, eladósodottsági, portfolió- minőségi és tőkeellátottsági mutatók is szerepelnek)
b) minőségi mutatók az eszköz kibocsátójáról, többek között a makroökonómiai és pénzpiaci helyzet fényében;	- a kibocsátó 21 mutatón alapuló általános értékelése (kvantitatív értékeléshez nem járul hozzá) - a kibocsátó országának 5 faktoron alapuló makróökonómai szempontú kvantitatív értékelése - az eszköz szempontjából releváns pénzpiac 5 piaci mutatón alapuló kvantitatív értékelése
c) a pénzpiaci eszközök rövid távú természete;	a módszertan azt célozza, hogy a kedvező értékelést az az eszköz kaphasson, aminél az elkövetkező 12 hónapra bizonyosan nem valószínűsíthető a nem-fizetés esélye
d) az eszköz eszközosztálya;	a befektetési stratégia alapján az értékelés tárgyát kizárólag pénzpiaci eszközök képezhetik, a módszertan ehhez igazítva került kialakításra
e) a kibocsátó típusa, legalább az alábbi különböző kibocsátótípusokat megkülönböztetve: központi, regionális vagy helyi hatóság, pénzügyi és nem pénzügyi vállalkozások;	- pénzügyi és nem pénzügyi vállalkozásokra eltérő típusú értékelési űrlap - nem készül belső értékelés a PPA rendelet 10. cikk (3)-as pont szerinti pénzpiaci eszközökre [amelyeket az Unió, valamely tagállam központi hatósága vagy központi bankja, az Európai Központi Bank, az Európai Beruházási Bank, az Európai Stabilitási Mechanizmus vagy az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz bocsát ki vagy garantál]
f) strukturált pénzügyi eszközök esetében a strukturált pénzügyi tranzakció jelentette operatív és partnerkockázat, értékpapírosításnak való kitettség esetében a kibocsátó hitelkockázata, az értékpapírosítás szerkezete, valamint a mögöttes eszközök hitelkockázata;	strukturált pénzügyi eszközökre egyedi belső értékelés készül, mivel ezen instrumentumok csak eseti jelleggel kerülhetnek a portfólióba
g) az eszköz likviditási profilja	4 piaci faktoron (xx.xxx/ask spread) alapuló belső likviditási értékelés

A belső hitelminőségi értékelést támogató, több szempontra is kiterjedő belső módszertan alapján olyan összesített értékelő pontszám (score) kerül meghatározásra, amely indikatív abban a tekintetben, hogy egy adott eszköz hitelminőség szempontjából kedvező, azaz befektetésre ajánlott értékelést kaphat-e. A belső módszertan által generált előzetes minősítés közvetlenül nem vesz figyelembe külső hitelminősítő által adott osztályozást. Ugyanakkor az értékelést végző elemző összeveti egymással a meghatározó külső hitelminősítő ügynökségek (S&P, Moody’s, Fitch) által az adott eszközhöz vagy kibocsátóhoz rendelt adósbesorolásokat (ha van ilyen) és a belső módszertan által adott értékelést.

A végső minősítést (hitelminőség szempontjából befektetésre javasolt vagy hitelminőség szempontjából befektetésre nem javasolt) az elemző a belső módszertan által generált kvantitatív értékelés, a külső hitelminősítők által adott osztályzatok (ha van ilyen) és egyéb rendelkezésre álló releváns információk alapján határozza meg. A végső minősítés nem állapítható meg nem kizárólag vagy automatikusan külső minősítésekre támaszkodva. A minősítés alátámasztását minden esetben dokumentálni szükséges. A kiadott hitelminőségi értékeléseket visszakereshető módon archiválásra kerül az érvényességi idő megjelölése mellett, az alátámasztó kalkulációkkal és szöveges indoklással együtt. (A megőrzési idő összhangban van az Alapkezelő általános iratkezelési elveivel, de nem lehet rövidebb 3 három teljes éves számviteli időszak.)

A belső hitelminőségi eljárást támogató módszertant az Alapkezelő vonatkozó belső irányelvei alapján olyan döntéstámogató kalkulációnak minősíti, amire a modellekre vonatkozó szigorú működtetési követelmények vonatkoznak. Ez többek között magában foglalja a részletes modell dokumentációs elvárásokat, illetve azt, hogy a modellt és annak megbízható működtetését a modellt fejlesztő területtől független validáció alá kell vonni. A validációnak magában kell foglalnia az empirikus adatokon alapuló utótesztelést (back-testing). A fenti validációt a kockázatkezelési terület biztosítja.

A kalkulátort elsősorban a Bloomberg információs rendszer által szolgáltatott adatokkal működtetjük, sztenderd adatlinkek alkalmazásával. A belső hitelminőségi értékelés kiadásáért a PPA-t kezelő portfoliókezelési egységtől elkülönült befektetés elemzési terület a felelős, amely kellő szakértelemmel és tapasztalattal rendelkezik az értékpapír kibocsátók megítéléséhez.

Amennyiben a PPA kezeléséért felelő portfoliómenedzser befektetési célhorizontjára – hitelkockázatnak kitett és a PPA Rendelet alapján kötelezően minősítendő - új eszköztípus kerül, akkor a befektetési döntés meghozatala előtt köteles hitelminőségi értékelést kérnie a felelős elemzési területtől. (Nem minősül új eszköznek egy adott eszköz új sorozata, amennyiben annak hitelkockázati profilja egyebekben változatlan.) PPA befektetésnek csak olyan pénzpiaci eszköz (továbbá értékpapírosítás vagy ABCP) lehet tárgya, amely kedvező értékelést kapott.

Az Alapkezelő általános vagyonkezelési gyakorlatával összhangban a portfolió eszközeinek kibocsátóit a vagyonkezelési terület folyamatosan monitorozza. Egy adott eszközre vonatkozó hitelminőségi értékelés frissítésre kerül, amennyiben az adott kibocsátó vagy eszköz hitelminőségére vonatkozó érdemi új információ jut az Alapkezelő tudomására. Ilyen lehet többek között, ha egy meghatározó külső hitelminősítő ügynökség (S&P, Moody’s, Fitch) leminősíti az adott kibocsátó vagy eszköz besorolását.1

Az elemző által kiadott végső minősítés (hitelminőségi értékelés) ugyanakkor legalább évente felülvizsgáltra kerül az összes, PPA típusú portfolióban lévő – a PPA rendelet által érintett – eszköz

1 Különösen, ha a pénzpiaci eszközt, az értékpapírosítást és az ABCP-t egy, az 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (1) megfelelően szabályozott és hitelesített hitelminősítő intézet leminősítette a két legmagasabb rövid távú hitelminősítés alá.

tekintetében. Szintén általános felülvizsgálat szükséges, amennyiben a belső hitelminőségi értékelést támogató módszertan módosításul.

A belső hitelminőségi eljárás módszertanát az Alapkezelő Igazgatósága és Felügyelő Bizottsága hagyják jóvá. Ezek a testületek legalább évente egyszer beszámolót kapnak az Alapkezelő által kezelt pénzpiaci alapok hitelkockázati profiljáról, továbbá a hitelminősítési eljárás működtetésének gyakorlati tapasztalatairól, a validációs eredményekről és fejlesztési irányokról.

Document Metadata

Table of Contents

VIG MAGYAR PÉNZPIACI

Document Metadata