Szerelésbiztosítás (E.A.R.) különös feltételei

Szerelésbiztosítás (E.A.R.) különös feltételei

Hatályos: 2016. június 14.

Nysz.: 18932

Vagyon- és felelősségbiztosításokra vonatkozó közös rendelkezések 3

I. Kiegészítő záradékokra vonatkozó általános rendelkezések 3

II. Általános kizárások 3

III. Önrészesedés 4

IV. A biztosító szolgáltatásának esedékessége 4

V. A biztosítási szerződés módosítása 4

VI. Káresemény esetén benyújtandó okiratok 5

VII. A biztosított 5

VIII. A szerződő 5

IX. A szerződés megszűnése a díjfizetés elmaradása esetén 5

X. A Polgári Törvénykönyvtől eltérő szabályok 6

XI. 2014. március 15-e előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött szerződések módosítása 7

Vagyon- és felelősségbiztosításokra vonatkozó külön rendelkezések 8

I. Vagyonbiztosítás 8

II. Felelősségbiztosítás 15

Záradékok 21

közös rendelezések‌

Jelen általános szerződési feltételek alapján létrejött szerelésbiztosítási szerződés keretében a Ge- nerali Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) vállalja, hogy biztosítási díj fizetése ellenében, a szer- ződési feltételekben és záradékokban meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén – a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint – biztosítási szolgáltatást nyújt illetve kártérítést fizet.

A jelen feltételekben nem részletezett kérdésekben a Generali Biztosító Zrt. Általános vagyonbizto- sítási feltételeinek, (ÁVF) rendelkezései, az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezésekben foglaltak és a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezései az irányadók.

I. KIEGÉSZÍTŐ ZÁRADÉKOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Kiegészítő záradékok elfogadása esetén jelen általános szerződési feltételek rendelkezései válto- zatlanul irányadóak, azoktól a felek kizárólag a záradékban rögzített rendelkezések szerint és korlá- tai között térnek el.

Amennyiben a záradék alkalmazásának feltétele pótdíj megfizetése, úgy annak rendelkezései kizárólag abban az esetben irányadóak, amennyiben a pótdíjat a szerződő szerződésszerűen, a biztosítási ajánlaton feltüntetett határidőn belül megfizette. A pótdíj késedelmes megfize- tése esetén a biztosító kockázatviselése a pótdíj biztosítóhoz való beérkezését követő nap

00.00 órakor kezdődik.

II. ÁLTALÁNOS KIZÁRÁSOK

A biztosító nem téríti meg a biztosítottnak azokat a károkat, melyek oka közvetlenül vagy közvetve

II.1. háború, megszállás, ellenséges tevékenység és rendkívüli állapot (függetlenül attól, hogy azt hadüzenet megelőzte-e vagy sem), polgárháború, lázadás, felkelés, zendülés, sztrájk, polgári engedetlenség, politikai szervezetek megbízásából vagy azokkal kapcsolatban tevé- kenykedő személy vagy személyek katonai vagy jogellenes hatalomátvétele, összeesküvés, elkobzás, egy de jure vagy de facto fennálló kormányzat által elrendelt rekvirálás vagy kor- mányzati intézkedésből eredő rombolás vagy kár,

II.2. atomenergia, radioaktív sugárzás és szennyeződés,

II.3. terrorista cselekmény (terrorista cselekmény különösen minden olyan cselekmény, amikor egy személy vagy személyek csoportja, függetlenül attól, hogy egyedül esetleg bármilyen szervezet(ek) vagy kormány(ok) megbízásából vagy ezekkel kapcsolatban tevékenykedik, erőt, erőszakot vagy fenyegetést alkalmaz, politikai, vallási, ideológiai vagy etnikai okból vagy célból, beleértve azt a szándékot is, hogy befolyásoljon bármely kormányt és/vagy a társadalmat, vagy a társadalom egy részét megfélemlítse),

II.4. bármilyen azbeszt, vagy azbeszt tartalmú anyag,

II.5. a munkálatok teljes vagy részleges beszüntetése,

II.6. a biztosítási fedezet nem terjed ki azon kockázatokra, károkra és követelésekre, melyek az ENSZ, az Egyesült Királyság, az Európai Unió vagy az Amerikai Egyesült Államok által alkal- mazott embargóba vagy ezen szervezetek, országok egyéb gazdasági, kereskedelmi vagy pénzügyi tiltó vagy korlátozó rendelkezéseibe ütköző magatartásból, tevékenységből ered- nek vagy azzal bármely módon összefüggésbe hozhatók,

II.7. a biztosítási kockázat elvállaláskor a biztosítóval közölt műszaki megoldás utólagos megvál- toztatása.

A szerződő/biztosított kötelessége annak bizonyítása, hogy a biztosítási esemény nem a ki- zárás körébe eső ok miatt következett be.

II.8. biztosított berendezés működtetését szolgáló rendszerek elleni rosszindulatú elektronikus támadás illetve beavatkozás következtében keletkező károk. Ilyen eseménynek minősül kü- lönösen a rendszer működést biztosító elektronikus adatok, programok számítógépes vírus hatására, illetve idegen személy hatására (hackertámadás) történő hibás működése, károso- dása, elveszése, törlődése, megsemmisülése, torzulása, sérülése.

III. ÖNRÉSZESEDÉS

Az önrészesedés (önrész) az az összeg, amelyet a biztosított káreseményenként maga visel, és amelyet a biztosító a fizetendő biztosítási szolgáltatási összegből minden esetben levon. Egy kár- eseménnyel érintett több biztosított vagyoncsoport, fedezet és záradék esetében az önrészek kü- lön-külön, azaz vagyoncsoportonként, fedezetenként, záradékonként kerülnek levonásra. Az ön- részesedés mértékei, illetve összegei a biztosítási szerződés részét képező biztosítási ajánlaton kerülnek meghatározásra.

IV. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK ESEDÉKESSÉGE

A biztosító a biztosítási esemény körülményeinek végleges tisztázásához szükséges valamennyi irat beérkezésétől számított 30 napon belül köteles szolgáltatást nyújtani.

V. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA

V.1. A biztosítási szerződés módosítása a felek közös megegyezésével

Amennyiben a biztosítóval közölt adatokhoz képest változás követezik be - különös tekintettel az építési teljesítésre vonatkozó építési tervekhez képest, illetve a kivitelezési technológiában, felhasz- nálásra kerülő anyagokban, berendezésekben - úgy a szerződő köteles ezt jelezni. A felek írásban, közös megegyezéssel ez esetben módosíthatják a szerződést a kockázat változására figyelemmel.

V.2. A biztosítási szerződés módosítása a kockázati körülmények megváltozására tekintettel

Amennyiben a szerződő/biztosított tudomást szerez a biztosítást érintő kockázati körülmények jö- vőbeni megváltozásáról, úgy a tudomásszerzést követő 3 napon belül, de a legkésőbb a körül- mények megváltozását megelőző 30 nappal a biztosítónak köteles ezt bejelenteni. Amennyiben a bejelentett változások alapján a biztosítási szerződés és/vagy díj módosítása szükséges, úgy a biztosító a bejelentést követő 30 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a biztosítási szerződést 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja. Amennyiben a mó- dosítást a szerződő elfogadja, úgy köteles erről a módosítási javaslat keltétől számított 15 napon belül a biztosítót írásban tájékoztatni és a megváltozott mértékű biztosítási díjat (pótdíjat) a bizto- sító részére megfizetni. Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak keltétől számított 15 napon belül nem válaszol, vagy a biztosítási díjat (pótdíjat) nem fizeti meg a biztosító által megküldött módosító ajánlatban jelzett határidőben, úgy a megváltozott kockázati körülményekkel összefüggésben bekövetkezett káreseményekre a biztosító koc- kázatviselése nem terjed ki.

Amennyiben a szerződő a biztosító módosító javaslatát elfogadja, de a biztosítási díjat (pótdíjat) nem fizeti meg a biztosító által megküldött módosító javaslatban feltüntetett határidőben, úgy a biztosító kockázatviselése a megváltozott kockázati körülményekkel összefüggésben bekövetke- zett káresemények tekintetében a pótdíj biztosítóhoz való beérkezését követő nap 00.00 órakor kezdődik.

VI. KÁRESEMÉNY ESETÉN BENYÚJTANDÓ OKIRATOK

A biztosító a biztosítási szerződésre vonatkozó általános és különös biztosítási feltételekben meg- határozott károkat és költségeket az általános és különös biztosítási feltételekben meghatározott dokumentumok rendelkezésre bocsátása mellett térítheti meg.

A biztosító a bejelentett kárigény (szolgáltatási igény) elbírálásához jogosult bekérni az alábbi doku- mentumokat is:

– a biztosítási szerződés által előírt feltételek teljesülését bizonyító dokumentumok,

– biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges iratok (a biztosított és a biztosítási eseménnyel érintett más személy nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről, az ezt tartalmazó jegyzőkönyvek másolata)

– amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcso- latban rendőrségi, közigazgatási, állategészségügyi vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetőleg az eljárás anyagának részét képező iratok (büntető eljárásban és szabálysértési eljárásban meghozott jogerős határozat csak abban az esetben, ha az a kár- igény (szolgáltatási igény) benyújtásakor már rendelkezésre áll)

– a biztosítottnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő egészség- ügyi dokumentumai: házi-, vagy üzemorvosi, a járó- és fekvőbetegellátás során keletkezett iratok, gyógyszerfelhasználást igazoló iratok,

– a társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási esemény- nyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéséhez és adatbekéréshez szükséges meghatalmazá- sa alapján)

– a biztosító kérheti a kártérítési (szolgáltatási) igény tárgyában meghozandó döntéshez szüksé- ges, az igényt alátámasztó dokumentumokat, számlákat, számviteli bizonylatokat, szakvéle- ményeket, jegyzőkönyveket, fényképeket, szerződéseket, idegen nyelvû dokumentáció esetén ezek magyar nyelvû fordítását, melynek költsége a kárigény előterjesztőjét terheli,

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a mentéshez, kármegelőzéshez, kárenyhítéshez igény- be vett eszközök, erőforrások használata során keletkezett költségek igazolására alkalmas iratok,

– a biztosító a kártérítési (szolgáltatási) igény elbírálásához a becsatolt iratokat ellenőrizheti, ille- tőleg a bejelentett igény elbírálásával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be.

A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költségek egyéb ok- mányokkal, dokumentumokkal történő igazolására, a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

VII. A BIZTOSÍTOTT

A biztosítási ajánlaton biztosítottként, vagy együttbiztosítottként megjelölt személyek, vagy szerve- zetek.

VIII. A SZERZŐDŐ

A szerelésbiztosítások szerződője kizárólag fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet lehet.

IX. A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE A DÍJFIZETÉS ELMARADÁSA ESETÉN

IX.1. A biztosítási szerződés a díj esedékességétől számított 60. nap elteltével megszűnik, ha ad- dig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerződő (biztosított) halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. Amennyiben a szerződő az esedékes díjat teljes egészében nem, azonban annak valamely részét megfizette és az így díjjal fedezett időszak az esedékességet követő 60. napot követő időpontra esik, úgy a szer- ződés a díjrendezettség utolsó napjával szűnik meg.

IX.2. A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja a szerződés megszűnése előtt, úgy hogy ennek a körülménynek a közlésével a szerződőt (biztosítottat) a fizetésre írásban felszólítja. Amennyiben a szerződő

a díjfizetéssel késedelembe esik, és a biztosító a díj bírósági úton történő érvényesítését kez- deményezi, úgy az adott biztosítási időszak végéig számított díj egyösszegben esedékessé válik.

IX.3. A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles a díjkülönbözet visszafizetésére. A biztosítási díj nemfizetése miatt megszűnt szerződés törléséről a biztosító nem küld külön írásbeli értesí- tést, azonban a kockázatviselésének megszűnéséig járó díjat követelheti.

IX.4. A biztosító díjfizetési késedelem esetén külön póthatáridő kitűzésére nem köteles.

X. A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVTŐL ELTÉRŐ SZABÁLYOK

Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza a Szerelésbiztosítás (E.A.R.) különös feltételeinek rendelkezéseit, melyek a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseitől lényegesen eltérnek.

Jelen feltételnek a Ptk-tól lényegesen eltérő rendelkezései:

X.1. A biztosítási szerződés módosítása

Jelen feltétel közös rendelkezések V.2. pontja a biztosítási szerződés módosítására vonatkozó ren- delkezéseket a Ptk. 6:446. §-ától eltérően szabályozza.

Amennyiben a felek a szerződést a közös rendelkezések V.1. és V.2. pont szerint módosítják, de a szerződő a biztosítási díjat (pótdíjat) nem fizeti meg a biztosító által megküldött módosító javaslat- ban feltüntetett határidőben, úgy a biztosító kockázatviselése – eltérően a Ptk. 6:445. § (1) bekezdé- sében foglaltaktól – a megváltozott kockázati körülményekkel összefüggésben bekövetkezett kár- események tekintetében a pótdíj biztosítóhoz való beérkezését követő nap 00.00 órakor kezdődik.

X.2. A biztosító mentesülése a kármegelőzési kötelezettség súlyosan gondatlan megszegése esetén

Jelen feltétel külön rendelkezések I. fejezet 5.2. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:463-464. §-ától – a szerződő/biztosított a szakkivitelezőtől elvárható gondosságot köteles tanúsítani a kármegelőzés körében.

X.3. A szerződés megszűnése a díjfizetés elmaradása esetén

Jelen feltétel közös rendelkezések IX. pontja alapján – a Ptk. 6:449. §-ban foglaltaktól eltérően - díjfizetés elmaradása esetén a biztosítási szerződés a biztosítási díj esedékességétől számított 60. nap elteltével szűnik meg. A biztosító jogosult továbbá a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét meghosszabbítani. A bírósági út igénybevétele esetén biztosítási idő- szakra számított és nem teljesített díj esedékessé válik.

A biztosító külön póthatáridő kitűzésére nem köteles.

X.4. Többszörös biztosítás eltérő szabályozása

A Ptk. 6:459. §-ától eltérően – jelen feltétel külön rendelkezések I. fejezet 5.1.f) és II. fejezet 9.o) pontja szerint a biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek tekintetében más, korábban létrejött biztosítás is fennáll. Ezen veszteségekre és károkra a biztosító csak a más biztosítással nem fede- zett mértékben nyújt szolgáltatást.

X.5. Felelősségbiztosítási káresemény bejelentése

A Ptk. 6:471. §-ától eltérően a biztosítottnak nem csak írásban van lehetősége a kár bejelentésére, hanem jelen feltétel külön rendelkezések II. fejezet 6.1. pontjában meghatározott egyéb kárbejelen- tési módokon is.

X.6. Biztosított jogi képviseleti költségeit és a késedelmi kamatot a biztosítási összeg erejéig fedezi a felelősségbiztosítás

A Ptk. 6:470. § (3) bekezdésétől eltérően - jelen feltétel külön rendelkezések II. fejezet 7.1. és II. fe- jezet 7.2. pontja szerint - a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költségeket és a kamatokat legfeljebb a külön rendelkezések II. fejezet 7.1. d) pontjában meghatározott mértékben, a biztosítási

eseményenkénti és a biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg keretei között téríti a biztosító akkor is, amennyiben ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják.

XI. 2014. MÁRCIUS 15. ELŐTT TETT BIZTOSÍTÁSI AJÁNLAT ALAPJÁN LÉTREJÖTT SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA

A 2014. március 15. előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött biztosítási szerződés – módosító biztosítási ajánlattal történő - módosítása esetén szerződő felek megállapodnak, hogy a biztosítási szerződést teljes egészében a 2014. március 15-ével hatályba lépett Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálya alá helyezik.

Vagyon- és felelősségbiztosításokra vonatkozó külön

rendelezések

I. VAGYONBIZTOSÍTÁS

I.1. Biztosítási esemény

A biztosított vagyontárgyakban vagy azok részeiben a biztosítási időszak alatt előre nem látható, hirtelen és váratlan események miatt bekövetkező olyan kár, melynek oka nem esik a biztosítási feltételekben meghatározott kizárások alá és amely eseményekre vonatkozóan a biztosító a bizto- sítási szerződésben (ajánlatban) foglaltak szerint nem zárta ki a kockázatviselési kötelezettségét és amely esemény javítást vagy pótlást, helyreállítást tesz szükségessé. A biztosító ezen dologi károk bekövetkezése esetén biztosítási szolgáltatást nyújt a biztosítottnak.

Több, azonos okból bekövetkezett, időben összefüggő és egymással ok-okozati összefüggésben álló káresemény egy biztosítási eseménynek minősül.

A biztosítási fedezet kizárólag abban az esetben terjed ki a lopásból és betöréses lopásból eredő károkra, amennyiben azokat a szerződésben megjelölt kockázatviselési helyről tulaj- donítják el és a kockázatviselés hely védelmét legalább 170 cm magas kerítés továbbá 24 órás őrző/védő szolgálat biztosítja a biztosítási esemény időpontjában.

Azoknál a vagyontárgyaknál, amelyeknél elvárható a fokozott védelem – nagy értékű (lásd: I. fejezet 9.10. pont), könnyen mozgatható vagyontárgyak esetén – a tárolásnak zárt helyiség- ben kell történnie, ezen vagyontárgyak lopás káraira a fedezet nem terjed ki.

Nem terjed ki a biztosítási fedezet a kisgépekben bekövetkezett károkra. (lásd: I. fejezet 9.9. pont)

I.2. A biztosítás területi hatálya

A biztosítási fedezet a biztosítási szerződésben meghatározott kockázatviselési helyeken (a tervdo- kumentáció szerinti magyarországi szerelési területen) bekövetkezett káreseményekre terjed ki.

I.3. Kockázatviselés időtartama

A biztosítási szerződés – keretszerződés kivételével – határozott időtartamú. Határozott időtartamú szerződések esetén a biztosítás időszak a szerelési teljesítés biztosítási szerződésben megjelölt teljes időtartama. A biztosító kockázatviselése közvetlenül a szerelési munka megkezdésekor vagy az ajánlaton feltüntetett tárgyaknak a szerelési helyszínén történő lerakásával kezdődik, illetve az ajánlaton feltüntetett időpontban, amennyiben az az ajánlaton feltüntetésre került. A kockázatvise- lés kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint a szerződő/biztosított által aláírt ajánlat biztosítóhoz történő beérkezését követő nap 00.00 óra.

A biztosító kockázatviselése megszűnik a biztosított létesítmény, illetve biztosított létesítmény azon részeire vonatkozólag, amelyeket átvettek, vagy amelyeket hivatalosan is üzembe helyeztek, vagy amelyek tényleges használatát megkezdték, annak ellenére, hogy a hivatalos átadás-átvétel, illetve a hivatalos üzembe helyezés még nem történt meg. Azonban a biztosítási fedezet minden esetben megszűnik a próbaüzem 4 hetes időszakának elteltével. A biztosító kockázatviselése – az adott megszűnési októl függően – az átadás, a próbaüzem vége, az üzembe helyezés vagy a használat megkezdésének időpontjában szűnik meg.

Használt (nem gyári új) vagyontárgyak esetében azonban a biztosítási fedezet, a fentiekkel ellentét- ben, a próbaüzem megkezdésének időpontjában szűnik meg.

A biztosító kockázatviselése legkésőbb az ajánlatban meghatározott időpontban megszűnik.

Keretszerződés esetében (biztosított építési tevékenységére kötött keretjellegű megállapodás) a biztosítás határozatlan időtartammal jön létre, a biztosítási időszak egy naptári év. A biztosítási évforduló a biztosítási szerződésen (ajánlaton) megjelölt időpont. A biztosítási időszakon belül a fedezetbe kerülő egyes szerelési projektekre vonatkozó kockázatviselés kezdetére és időtartamára a jelen pontban foglalt szabályokat kell alkalmazni.

A kockázatviselés időtartamára vonatkozó további részletes adatokat, rendelkezéseket a biztosítási szerződés (ajánlat) tartalmazza.

I.4. A biztosított kötelezettségei

I.4.1. Kármegelőzési kötelezettség

A károk megelőzése érdekében a biztosított saját költségére köteles gondoskodni minden ésszerű óvintézkedésről, továbbá köteles betartani a hatályos jogszabályokat a törvényes előírásokat, szab- ványokat, hatósági határozatokat és a gyártó(k) használati utasításait, valamint a Felek megállapod- hatnak a veszteségek, károk elkerülése érdekében szükséges kármegelőzési teendőkről.

I.4.2. A biztosított vagyontárgy ellenőrzésének lehetővé tétele

A biztosító képviselőjének jogában áll a biztosított létesítményt megtekinteni és ellenőrizni. A bizto- sított köteles, az ellenőrzést a szerződés fennállása alatt lehetővé tenni, továbbá minden, a kocká- zat megítéléséhez szükséges információt a biztosító képviselőjének rendelkezésre bocsátani.

I.4.3. A szerződő/biztosított kötelezettsége a biztosítási esemény bekövetkezte után

a) kárbejelentés az ÁVF–ben foglaltaknak megfelelően;

b) kárenyhítés, a szerződőtől/biztosítottól elvárható mértékben;

c) a sérült részek változatlanul hagyása és igény esetén a biztosító képviselője vagy szakértője részére azok bemutatása, vizsgálatának lehetővé tétele, a kárkori állapotok dokumentálása fotódokumentációval is;

d) betöréses lopás, lopás, rablás és rongálás okozta károk esetén a rendőrség azonnali értesítése.

A biztosító nem téríti meg azokat a veszteségeket és károkat, melyeket a bekövetkezésüktől számított 2 napon belül nem jelentettek be és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése azon esetekre, amikor valamely biztosított vagyontárgy eltűnését a biztosított csak a vagyontárgyak utólagos leltározása során észleli.

A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyontárgyak állapotában a szerző- dő/biztosított a kárfelvételi eljárás megindulásáig, de legkésőbb a kárbejelentéstől számított

5. munkanapig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat.

Amennyiben a biztosított ezen feltétel szerint a biztosítót értesítette, a javítások és helyreállítás megkezdése előtt a biztosító képviselőjének lehetőséget kell nyújtani a kár megtekintésére. Ameny- nyiben a biztosító képviselője ezt a bejelentéstől számított 5 munkanapon belül nem teszi meg, úgy a biztosított jogosult a javításokat elvégezni és a károsodott részeket kicserélni, azonban a munkálatok megkezdésének időpontjáról és azok terjedelméről a szerződő/biztosított előzetesen köteles tájékoztatni a biztosítót és az I. fejezet 4.3. c) pontnak megfelelően dokumentálni a kárkori állapotot.

Amennyiben a biztosítóval előre egyeztetett javítási, helyreállítási munkákhoz képest na- gyobb mértékű változtatás következtében a biztosító számára fizetési kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, kötelezettsége nem áll be.

Kár esetén a biztosított köteles a biztosító költségére minden szükséges, vagy a biztosító által kért intézkedést megtenni annak érdekében, hogy a biztosító a harmadik személyekkel szemben fenn- álló megtérítési igényét érvényesíteni tudja.

Ha a biztosító a kárt megtérítette, a biztosított köteles a kárral kapcsolatosan hozzá bármilyen jog- címen érkezett megtérülésről a biztosítót haladéktalanul tájékoztatni.

I.5. Kizárások és mentesülés az I. fejezethez

I.5.1. A biztosító nem téríti meg az általános kizárásokon túl:

a) azokat a veszteségeket és károkat, melyek a nem szabadban tárolt biztosított készletek, építőanyagok, egyéb vagyontárgyak eltűnéséből erednek, amennyiben betöréses lopás bekövetkezte nem igazolható;

b) bármely következményi kárt, beleértve a kötbért, késedelem, nem teljesítés vagy szer- ződésmegszüntetés miatti büntetéseket, bírságokat és veszteségeket;

c) hibás tervezés, anyag- vagy öntési hiba, hibás kivitelezés miatti veszteségeket és ká- rokat, kivéve a biztosított kockázatviselési helyszínen végzett szerelési hibából eredő károkat;

d) kopást, normális állagromlást, korróziót, oxidációt, vízkőlerakódást, valamint haszná- laton kívül helyezés miatt bekövetkező elhasználódást, tönkremenetelt és értékcsök- kenést;

e) a környező tulajdonban és a szereléssel érintett vagyontárgyakban keletkezett károkat és veszteségeket, kivéve ha ezen vagyontárgyakra az ajánlaton (szerződésben) külön első kockázati összeg, vagy biztosítási összeg került meghatározásra;

f) azokat a károkat, amelyek tekintetében más, korábban létrejött biztosítás is fennáll. Ezen veszteségekre és károkra a biztosító csak a más biztosítással nem fedezett mér- tékben nyújt szolgáltatást;

g) akták, rajzok, számítások, iratok, pénz, bélyegek, okmányok, kötelezvények, bankje- gyek, értékpapírok és csekkek megsemmisüléséből, sérüléséből vagy eltűnéséből ere- dő károkat, ide nem értve a az I. fejezet 6.2.3. pontban szabályozott esetet;

h) azokat a károkat, amelyek annak következtében keletkeznek, hogy a terveket a fele- lős tervezővel és gyártóval nem engedélyeztették, nem hagyatták jóvá, vagy a terveket engedély nélkül módosították, illetve nem a terveknek megfelelően hajtották végre a kivitelezést. A biztosító nem téríti azokat a károkat, amelyek az engedélyezett tervektől eltérő anyagok, gépek és berendezések, illetve technológia felhasználásával összefüg- gésben következtek be;

i) a szerelési munka félbeszakadásából, szüneteléséből eredő károkat;

j) a túlórák, munkaszüneti napok, ill. éjszaka végzett munkák, valamint expressz fuvarok többletköltségeit;

k) légi fuvarok többletköltségeit,

l) azokat a károkat, melyek abból erednek, hogy a biztosított vagyontárgyat érintő korábbi káresemény miatt bekövetkezett károsodást a biztosított a technológiailag és/vagy az általában elvárható időn belül és minőségben nem állította helyre

m) a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenését, amely a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolják; pl.: csak esztétikai hibát jelentő felületi sérülések (lakk-, zománc és karcolási károk);

n) leltárhiány, dézsmálás és egyéb tisztázatlan eredetű készlet- vagy eszközhiány.

I.5.2. Mentesülés

A szerelési tevékenységek végzése miatt szükséges kármegelőzési kötelezettségek súlyo- san gondatlan megszegésének minősül, melyre tekintettel mentesül a biztosító a szolgálta- tási kötelezettsége alól, ha a biztosított(ak) a kármegelőzési munkákkal kapcsolatos előírá- sokat, illetve az engedélyezési, kivitelezési tervek és a gyártói utasítások alapján a szükséges munkálatokat nem, hiányosan vagy szakszerűtlenül végzi(k) el és ez közrehatott a biztosítási esemény bekövetkezésében. Ide értendő különös tekintettel a tűzvédelemi, valamint a tech- nológiai szabályok megszegése, továbbá a vízelvezetés, illetve csapadék elleni védelem kö- rében elvárható óvintézkedések, munkálatok részbeni vagy teljes elmulasztása.

I.6. Biztosított vagyontárgyak és költségek

I.6.1. Biztosított vagyontárgyak

Jelen feltételek alapján biztosítottnak minősülnek a biztosítási ajánlaton/szerződésben feltüntetett, alábbi vagyontárgyak az ajánlaton meghatározott biztosítási összeg erejéig:

I.6.1.1. Szerelési teljesítés, azaz a biztosított szerelési tevékenység tervdokumentáció szerinti megvalósítá- sához szükséges kivitelezési munkák, beleértve az anyagokat, gépeket, berendezéseket és szerke- zeti elemeket.

I.6.1.2. Az építtető/megbízó által a szerződő/biztosított rendelkezésére bocsátott, a szerelési munkával közvetlenül érintett szerelendő vagyontárgyak, mint például gépek, berendezések és szerkezeti elemek.

I.6.1.3. Az építési tevékenységhez szükséges, beépítésre nem kerülő építő- és szerelőgépek, építéshelyszí- ni berendezések és segédszerkezetek.

I.6.1.4. Környező tulajdon biztosítási fedezete

Első kockázati összeg határozható meg az építtető/megbízó meglévő tulajdonában, vagy a biztosí- tott gondoskodása, védelme vagy felügyelete alá tartozó vagyontárgyakra. Az ezen vagyontárgyak- ban keletkező kárt a biztosító csak abban az esetben téríti meg, amennyiben a kárt okozó biztosítási esemény az I. fejezetben (vagyonbiztosítás) meghatározott vagyontárgyak szerelése vagy próba- üzeme során keletkeztek.

A környező tulajdon biztosítási fedezete nem terjed ki a szerelési munkákhoz kapcsolódó saját és idegen tulajdonú olyan vagyontárgyakra melyek az alapfedezet körben biztosíthatóak. Így különö- sen nem terjed ki az építtető szerelési teljesítéshez – bármely biztosított által - felhasznált gépeire, berendezéseire, eszközeire, építőanyagaira és építési teljesítésére.

I.6.2. Biztosítható többletköltségek

A biztosító – amennyiben a biztosító által elfogadott biztosítási ajánlaton külön feltüntetésre kerül, az ott rögzített biztosítási összeg erejéig – a biztosítási eseményekkel kapcsolatosan az alábbi költ- ségek megtérítésére vállal fedezetet.

A többletköltség címén fizetendő biztosítási szolgáltatás összege nem haladhatja meg az adott biz- tosítási esemény alapján téríthető – többletköltségek figyelembe vétele nélkül számított – biztosítási szolgáltatás összegét.

I.6.2.1. Káreseménnyel kapcsolatos többletköltségek

a) mentési, oltási költségek,

b) bontási, romeltakarítási és maradványeltávolítási költségek, a veszélyes hulladékok szállítási, elhelyezési és megsemmisítési költségeinek kivételével

I.6.2.2. Szakértői költségek

A biztosító az I. fejezet szerint biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkkal kapcsolatban vál- lalja azon mérnökszakértői költségek megtérítését, melyek a káresemény közvetlen helyreállításával kapcsolatosak. Ezen rendelkezés nem terjed ki a kár felmérésével és a kárigény megállapításával kapcsolatos költségekre. A biztosított valamely szakértő fenti célból történő megbízását megelő- zően köteles a szakértőtől elvárt feladatokat és a szakértői díj mértékét a biztosítóval előzetesen egyeztetni és jóváhagyatni. Ennek elmaradása esetén a biztosító a felmerült költségek megtérítésé- re nem köteles.

I.6.2.3. Tervek, dokumentumok nyomtatási költsége

A biztosító megtéríti a biztosított részére azokat a nyomtatási költségeket, melyek a biztosított épí- tési munkákkal kapcsolatos tervek, rajzok, dokumentumok elvesztése, vagy károsodása következ- ményeképpen váltak szükségessé.

I.7. A biztosítási összeg, a díjszámítás alapja

I.7.1. A biztosítási összegeket a szerződő/biztosított határozza meg, mely azonban nem lehet alacso- nyabb, mint a szerelési teljesítés teljes nettó értéke, beleértve a vállalási összeget, az anyagkölt- ségeket, a beszerelendő gépek, berendezések értékét, béreket, szállítási költségeket, vámokat, illetékeket, valamint az építtető/megbízó által a kockázatviselési helyen rendelkezésre bocsátott anyagok, gépek, berendezések, egységek és részegységek értékét is.

A biztosító szolgáltatásának felső határa a biztosítási ajánlaton az egyes vagyoncsoportok és koc- kázatok tekintetében megjelölt biztosítási összeg, figyelemmel a jelen feltételekben meghatározott korlátozásokra is.

I.7.2. Építő- és szerelőgépek, berendezések, segédszerkezetek, esetében a díjszámítás alapjának meg- határozása a szerződőnek az ajánlaton jelzett választása szerint két módon történhet:

I.7.2.1. A díjszámítás alapja a biztosított vagyontárgyaknak a szerződéskötés időpontjában érvényes új értéke. Ebben az esetben a biztosító részkárok esetén (nem totálkár) az I. fejezet 8.2.2.2. pontban szabályozottak szerint avulásmentes térítést nyújt. Abban az esetben, ha a biztosított vagyontárgy a szerződéskötés (ajánlattétel) időpontjában már nem szerezhető be, akkor a díjszámítás alapját

hasonló műszaki és/vagy gazdasági paraméterekkel rendelkező termékek új értékét alapul véve kell meghatározni.

I.7.2.2. A díjszámítás alapja a biztosított vagyontárgyaknak a szerződéskötés időpontjában érvényes mű- szaki avult értéke. Ebben az esetben a biztosító részkárok esetén (nem totálkár) az I. fejezet 8.2.2.3. pontban szabályozottak szerint avult értéken számított térítést nyújt.

I.7.3. Biztosítási összegként egyes biztosított, jelen feltételekben külön jelzett vagyontárgyak (vagyon- csoportok) új értékétől függetlenül, annál nem magasabb összegű – ún. első kockázati – biztosítási összeg is meghatározható. Ekkor a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa az első kockázati összeg. Az első kockázatú biztosításoknál, a biztosító az alulbiztosítás tényét nem vizs- gálja.

I.8. A biztosító szolgáltatására vonatkozó rendelkezések

I.8.1. Biztosító szolgáltatása és a biztosítási szolgáltatás jogosultja

I.8.1.1. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító – a szerződésben felsorolt kizárások és szolgáltatás korlátozások figyelembevételével – megtéríti a biztosított vagyontárgyakban keletke- zett károkat, továbbá azokat a biztosított költségeket, amelyek a biztosítási eseménnyel okozati összefüggésben merültek fel.

1.8.1.2. Az I. fejezet – Vagyonbiztosítás alatt biztosított vagyontárgyakban bekövetkezett biztosítási ese- mény esetében a biztosítási szolgáltatás jogosultja, eltérő megállapodás hiányában, az ajánlaton (szerződésen) megnevezésre kerülő szerződő-biztosított.

A fenti szabályozástól eltérően a környező tulajdon alatt – az I.6.1.4. pont alapján – fedezetbe vett vagyontárgyak, valamint az építőgépek, építéshelyszíni berendezések, segédszerkezetek vagyon- csoportok esetében a biztosítási szolgáltatás jogosultja a vagyontárgy tulajdonosa, ill. bérlője, amennyiben biztosítottként, vagy együttbiztosítottként az ajánlaton (szerződésen) megjelölésre ke- rültek.

I.8.2. A biztosítási szolgáltatás megállapítása

I.8.2.1. Totálkár esetén

A biztosító a biztosított vagyontárgy káridőponti értékét téríti meg – ide értve a szerelési teljesítés teljes nettó értékét is –, csökkentve a maradvány értékével.

I.8.2.2. Részkárok esetén

I.8.2.2.1. Amennyiben az I. fejezet 6.1. pontban meghatározott és a szerződésben biztosított vagyontárgya- kat károsító biztosítási esemény következményei javítással elháríthatóak, úgy térítésre kerülnek a javítás azon munka és anyag költségei, melyek a biztosított vagyontárgy káridőponti állapotnak megfelelő helyreállításához szükségesek.

I.8.2.2.2. Avulásmentes részkár térítés

Amennyiben az I. fejezet 6.1.3. pontban meghatározott és a szerződésben biztosított vagyontárgya- kat károsító biztosítási esemény következményei javítással elháríthatóak, úgy a biztosító megtéríti azon javítási munkák költségeit, amelyek a vagyontárgy helyreállításához szükségesek.

I.8.2.2.3. Műszaki avult értéken történő részkár térítés

Amennyiben az I. fejezet 6.1.3. pontban meghatározott és a szerződésben biztosított vagyontár- gyakat károsító biztosítási esemény következményei javítással elháríthatóak, úgy térítésre kerülnek azon javítási munkák költségei, amelyek a vagyontárgy káridőponti (avult) állapotának megfelelő helyreállításához szükségesek. Új alkatrészek beépítése esetén a biztosító az avultsági szintnek megfelelő levonást alkalmaz az alkatrészek értékből.

I.8.3. A biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa minden esetben az adott vagyontárgy káridőponti avult értéke, azonban nem haladhatja meg a biztosítási összegnek a biztosítási szerződésben/ biztosítási ajánlaton/kötvényen tételesen felsorolt építményekre/vagyontár- gyakra vonatkozóan külön-külön meghatározott mértékét.

I.8.4. Az ideiglenes javítások/helyreállítások költségeit a biztosító csak akkor téríti, ha ezen javítások a végleges helyreállítás részét képezik. A biztosító az ideiglenes javítások/helyreállítások költségeit kizárólag a végleges helyreállítás költségeit nem növelő tételek tekintetében téríti.

I.8.5. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más – biztosítási eseménynek nem minősülő – károsító esemény is közrehatott, a biztosító a kárnak csak azt a részét téríti meg, amely a biztosítási esemény következménye.

I.8.6. Amennyiben a biztosított részéről bármely oknál fogva a felmerült áfa, illetve egyéb közteher (adó, adó jellegű egyéb tétel) fizetési kötelezettség utóbb bármely módon megtérül, úgy abban az eset- ben a biztosító a biztosítási szolgáltatás értékéből levonja az áfa és egyéb felmerült, de bármely módon megtérülő közterhek értékét.

I.8.7. Első kockázati érték

Amennyiben a biztosítási szerződésben (a biztosító által elfogadott ajánlaton), vagy alkalmazott záradékon feltüntetésre kerül, úgy a biztosító egyes biztosított kockázatok tekintetében kizárólag az adott időszakra, és/vagy egy biztosítási esemény tekintetében meghatározott szolgáltatási limit mértékéig köteles a biztosítási szolgáltatás teljesítésére.

I.9. Fogalom meghatározások

Az alábbi fogalmak – egyéb megállapodások hiányában – a jelen fejezet meghatározásai szerint értendőek.

I.9.1. Elemi kárnak minősülnek az alábbi események által okozott károk

I.9.1.1. szélvihar: az a káresemény, amelyet a biztosított vagyontárgyakban a rendkívül heves szél rongá- lással okozott.

I.9.1.2. jégverés: olyan, roncsolással, alakváltozással járó káresemény, amelyet a leesett jégszemek okoz- tak a biztosított vagyontárgyakban;

I.9.1.3. hónyomás: olyan káresemény, amelyet a nagy mennyiségben összegyűlt hó statikus nyomása okozott a biztosított vagyontárgyakban;

I.9.1.4. sziklaomlás, kőomlás és földcsuszamlás: olyan káresemény, amelyet az elmozduló szikladara- bok, kőzetdarabok, illetve földtömeg okozott a biztosított vagyontárgyakban;

I.9.1.5. ismeretlen építmény, üreg beomlása: akkor káresemény, amikor ismeretlen (építési, illetve üze- meltetési engedélyekben nem szereplő, a biztosított vagy a hatóságok által nem ismert) üregek beomlása során a természetes egyensúlyi állapot külső erőhatás következtében megszűnt és ezért hirtelen bekövetkező talajelmozdulás, omlás következett be;

I.9.1.6. felhőszakadás: az a káresemény, amelyet hirtelen lehulló, talajszinten áramló nagy mennyiségű esővíz rombolással és elöntéssel okoz.

I.9.1.7. földrengés: a kockázatviselés helyén a földkéregben felhalmozódott rugalmas energiák felszaba- dulása miatt bekövetkező természetes eredetű földmozgás,

I.9.1.8. árvíz: az állandó vagy időszakos jellegű természetes vagy mesterséges vízfolyások, tavak, víztáro- lók olyan kiáradása, amikor a víz árvíz ellen védett területet önt el. Biztosítási esemény az árvízvé- delmi töltések mentett oldalán a magas vízállás következtében keletkező buzgárok és fakadóvizek károsító hatása is.

I.9.1.9. tűz: amikor az égési folyamat (együttesen jelentkező hő-, láng-, fény-, és füsthatás kíséretében lezajló oxidációs folyamat) nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik – vagy ott keletkezik, de azt elhagyja – és önerőből továbbterjedni képes.

I.9.1.10. villámcsapás: az az esemény, amelynek bekövetkezése esetén a becsapó villám erő- és hőhatása kárt okoz a biztosított vagyontárgyakban.

I.9.1.11. robbanás: a gázok, porok vagy gőzök (kivéve robbanóanyagok) terjeszkedési törekvésén alapuló, hirtelen megnyilvánuló erőhatás. Egy zárt térrész (tartály, kazán, csővezeték, siló) esetében robba- nás csak akkor áll fenn, ha falazata olyan mértékben reped szét, hogy a téren belüli és kívüli nyo- máskülönbség hirtelen egyenlítődik ki.

I.9.2. Normál időjárási viszonyok meghatározása

A biztosító a biztosított vagyontárgyak elemi káreseményeire vonatkozóan normál időjárási ese- ménynek minősíti különösen az alább részletezett időjárási eseményeket.

I.9.2.1. a szélsebesség mértéke kisebb mint 15 m/s.

I.9.2.2. csapadék 20 perc alatt mért mennyiségéből számított átlagos intenzitás mértéke a 0,5 mm/perc érték alatti, illetve 24 óra alatt nem éri el a 30 mm-t.

A szélsebesség, csapadékmennyiség tekintetében kockázatviselési helyhez legközelebb található olyan akkreditált mérőállomások adatai az irányadóak, amelyeke megfelelnek a vonatkozó jogsza- bályi előírásoknak. Ilyen adatoknak minősülnek az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) mérő- állomásai által rögzített adatok.

I.9.3. Betöréses lopás, rablás, vandalizmus

I.9.3.1. Betöréseses lopás: ezen feltételek értelmében betöréses lopásnak minősül, ha az elkövető a lo- pás, illetve a lopási kísérlet során a biztosított vagyontárgyakat tartalmazó, a biztosítási kötvényben megjelölt és a kívülről való erőszakos behatolás elől lezárt kockázatviselési helyre, majd annak megfelelően lezárt és behatolás ellen védett helyiségeibe:

a) erőszakos módon (nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tető kibontásával) betört, behatolt,

b) álkulccsal, zárak felnyitására alkalmas idegen eszközzel jutott be,

c) eredeti vagy kulcsmásolattal jutott be úgy, hogy a kulcsokhoz az a)-b) pontokban meghatáro- zott betöréses lopás vagy rablás útján jutott.

d) zárás előtt a helyiségben elrejtőzött és zárás után az a), illetve b) pontban foglaltak szerint távozott.

Megfelelően lezárt és behatolás ellen védett a helyiség abban az esetben, ha a helyiség falazatai, födémszerkezetei, padozatai és a nyílászárók legalább a következőknek megfelelnek:

– a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága legalább a 6 cm vastag, hagyományos kisméretű téglából épült tömör téglafaléval azonos értékű,

– az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védve vannak,

– az ajtók zárását biztonsági zár végzi.

Biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágnes zár, a két- tollú kulcsos zár, a szám vagy betűjel kombinációs zár, amennyiben ezek variációs lehetőségeinek száma meg haladja a 10.000-et, az egyedi minősített lamellás zár és a MABISZ által a teljeskörű mechanikai védelem elemeként minősített biztonsági lakatszerkezet (lakat és lakatpánt).

9.3.2. Rablás: ha a biztosított vagyontárgyat az elkövető a kockázatviselési helyen, jogtalan eltulajdonítás szándékával úgy veszi el a biztosítottól, annak alkalmazottjától vagy megbízottjától, hogy e cél- ból erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg ezeket a személyeket öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi. Rablás az is, ha a tetten ért elkövető a biztosított vagyontárgy megtartása érdekében erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

9.3.3. Vandalizmus: ha az elkövető a biztosított vagyontárgyakat, valamint az azok elhelyezésére szolgáló épületek (építmények) szerkezeti részeit a kockázatviselés helyén szándékosan megrongálja

I.9.4. Új érték: a vagyontárgy új állapotban történő beszerzésének költsége, beleértve a fuvar, a vám, a szerelés és az üzembe helyezés költségeit. A beszerzési költségekből engedmények (pl. mennyi- ségi engedmény, akcióár) nem vonható le. Áfa visszaigénylésre jogosultság esetén az új érték nem tartalmazza a beszerzési, telepítési stb. költségek általános forgalmi adóját.

I.9.5. Műszaki avult érték: a vagyontárgy technikai avulás mértékével csökkentett új értéke. A technikai avulás mértékének meghatározása, a kor, műszaki állapot, a használati, üzemelési körülmények, a pótalkatrészek beszerzési lehetőségeinek vizsgálata alapján történik.

I.9.6. Totálkár: ha a biztosított létesítmény, illetőleg vagyontárgy teljesen megsemmisült, vagy olyan mértékben sérült, hogy a helyreállítása műszakilag nem lehetséges (műszaki totálkár), vagy a hely- reállítás gazdaságilag nem indokolt, mivel a maradvány értéke és a javítás költsége meghaladja a vagyontárgy kárkori értékét (gazdasági totálkár).

I.9.7. Építő- és szerelőgépek

Ide tartoznak az építési munkálatok elvégzésében résztvevő gépek, földmunkagépek, emelő- és rakodógépek, daruk és építéshelyszíni közlekedési eszközök (közúti közlekedésre nem engedélye- zettek).

I.9.8. Építéshelyszíni berendezések, segédszerkezetek

Építéshelyszíni berendezések közé tartoznak az építési munkálatok elvégzésében közvetlenül részt nem vevő, de a munkálatok végzését, vagy építőgépek működését biztosító berendezések, építési konténerek, raktárak, beton, aszfalt- és egyéb keverő berendezések, elektromos és vízellátó beren- dezések. Ezen vagyoncsoportba tartoznak továbbá az áramfejlesztők, szivattyúk, kompresszorok, hőlégfúvók.

Építési segédszerkezetek közé az állványzatok, zsaluzatok, dúcolások, aládúcolások, korlátok, tá- masztások tartoznak.

I.9.9. Kisgép, műszerek, számítógépek és azok tartozékai, irodai és egyéb eszközök (együttesen, mint kisgépek)

Kisgépnek minősülnek mindazon 50 kg tömeget el nem érő építőgépek, melyek működéséhez és használatához folyamatos emberi munkavégzésre és/vagy irányításra van szükség. Kisgépnek mi- nősülnek különösen a fúrógépek, vésőgépek, fűrészgépek, csiszológépek, vibrátorok, döngölők.

Továbbá jelen feltétel szerint kisgépnek minősülnek a munkavégzéshez használt műszerek, szin- tezőműszerek, mérőműszerek, fényképezőgépek, szkennerek, számítógépek, nyomtatók és irodai eszközök.

I.9.10. Nagy értékű vagyontárgy fogalmának meghatározása

A biztosítási szerződés tekintetében a felek nagy értékűnek tekintik azok vagyontárgyakat, melyek darab, vagy kiszerelésenkénti ára meghaladja a 20.000 Ft-ot.

II. FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

II.1. Biztosított

II.1.1. A biztosítási szerződés biztosítottja az a személy, akit terhelő kártérítési kötelezettséget a biztosító jelen feltételek alapján teljesíti.

II.1.2. Xxxxx feltétel alapján biztosított az a biztosítási szerződésben név szerint feltüntetett személy (pl. egyéni vállalkozó, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet), aki a hatályos magyar jogszabá- lyok szerint a biztosított tevékenység folytatására jogosult.

II.2. A biztosítási esemény

II.2.1. A biztosítási esemény olyan, másnak – szolgáltatói tevékenységen kívül – okozott személyi sérü- léses és balesetszerűen, hirtelen, váratlan módon bekövetkező dologi kár miatti kártérítési kötele- zettség, amelyet a magyar jog szerint jelen szerződés biztosítottjának kell teljesítenie, és amelynek a teljesítése alól a biztosítottat a biztosító – biztosítási díj fizetése ellenében – jelen feltételben, a különös feltételekben és a külön feltételekben meghatározottak szerint mentesíti.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából

– személysérülés az, ha valaki meghal, egészségkárosodást vagy testi sérülést szenved;

– dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül vagy használhatatlanná válik. Do- lognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

II.2.2. Biztosítási esemény továbbá olyan, más személy személyiségi jogát sértő magatartás is, melyre tekintettel a biztosított sérelemdíj fizetésére köteles, feltéve, hogy a személyiségi jog megsértése olyan – jelen szerződés alapján biztosítási fedezetbe vont – károkozó magatartással áll közvetlen összefüggésben, amelyért a biztosítottat kártérítési felelősség terheli.

Jelen feltételnek a károkozó magatartásra, kárra, kártérítési kötelezettségre vonatkozó rendelkezé- sei megfelelően alkalmazandók a személyiségi jogsértő magatartásra, sérelemdíjra és sérelemdíj fizetési kötelezettségre, amennyiben a feltétel eltérően nem rendelkezik.

II.2.3. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Sorozatkárnak tekintendők az egyazon károkozói magatartásból, illetve okból eredő, valamint az azonos okra visszavezethető, de eltérő időpontokban bekövetkezett károk, ha az ok és okozat közötti összefüggés jogi, gazdasági vagy műszaki vonatkozásban fennáll, függetlenül attól, hogy több károsult lép fel kártérítési igénnyel.

II.3. A kockázatviselés tárgya

II.3.1. A biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat olyan, a biztosítási szerződésben meghatározott minőségében, a biztosítás tárgyát képező építési, szerelési kivitelezési tevékenység során a jelen szerződés alapján biztosítottnak nem minősülő harmadik személyeknek szolgáltatói tevékenységen kívül okozott

a) személyi sérüléses és balesetszerűen, hirtelen, váratlan módon bekövetkező dologi károk megtérítése alól, amelyekért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősség- gel tartozik;

b) személyi sérüléses és balesetszerűen, hirtelen, váratlan módon bekövetkező dologi kárral köz- vetlenül összefüggő sérelemdíj megfizetése alól, melynek a megfizetésére a biztosított – sze- mélyiségi jog megsértésére tekintettel – a magyar jog szerint köteles.

II.3.2. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából szolgáltatói tevékenységen kívül okozott kárnak csak az minősül, ha

– a biztosított a biztosított tevékenység folytatása (az általa nyújtott szolgáltatás teljesítése) so- rán, illetve azzal összefüggésben olyan személynek okoz kárt, akivel a biztosítási szerződés- ben meghatározott tevékenységével kapcsolatban nincs szerződéses jogviszonyban és aki egyebekben sem igénybevevője a biztosított által nyújtott szolgáltatásnak;

– a biztosított a biztosított tevékenység folytatása (az általa nyújtott szolgáltatás teljesítése) so- rán, illetve azzal összefüggésben vele szerződéses kapcsolatban álló személynek olyan kárt okoz, amely a szerződéses kötelezettség teljesítésétől függetlenül következik be;

II.4. A kockázatviselés területi és idõbeli hatálya

II.4.1. A biztosító kockázatviselése a Vagyonbiztosítás (I. fejezet) alapján biztosított kockázatviselési he- lyeken (a tervdokumentáció szerinti magyarországi építési/szerelési területen), Magyarország terü- letén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra terjed ki, feltéve, hogy külön feltétel eltérően nem rendelkezik.

II.4.2. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés, illetve – határozatlan idejű keretszer- ződés esetében – az adott biztosított projekt építési, szerelési, kivitelezési tevékenységre vonatkozó kockázatviselési időszak hatálya alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a szerződés megszűnését, illetve – határozatlan idejű keretszerződés esetében – a biztosított projekt építési, szerelési, kivitelezési tevékenység befejezését (I. fejezet 3. pont Kockázatvi- selés időtartama) követő 30 napon belül a biztosítónak bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra terjed ki, feltéve hogy külön feltétel eltérően nem rendelkezik.

II.4.3. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából

a) a károkozás időpontja az a nap, amikor a kárt előidéző cselekmény megtörtént.

Amennyiben a károkozás mulasztással valósul meg, a károkozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna.

b) a kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikortól a biztosított kártérítési fizetési kötele- zettsége esedékessé válik.

– Személyi sérüléses károk tekintetében a kár bekövetkezésének időpontja: Halál esetén a halál beállta;

Testi sérülés esetén a sérülés időpontja, még akkor is, ha utóbb halálhoz vezet; Egészségkárosodás esetén a károsodás időpontja;

Egészségromlás (lassú lefolyású személysérüléses kár) esetén – vitás esetben – amikor az orvos első alkalommal megállapította az egészségkárosodást.

– Dologi károk tekintetében a kár bekövetkezésének időpontja a károsodás időpontja;

– Sorozatkár bekövetkezésének időpontja a sorozat első káreseményének időpontja.

c) a kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biztosított a kár bekövetkezését a biztosító- nak a II. fejezet 6.1. pontban foglaltak szerint bejelentette.

II.5. Biztosítási összeg

II.5.1. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa a – biztosítási ajánlaton feltüntetésre kerülő – biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg.

II.5.2. A biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg az egy biztosítási eseménnyel összefüggésben – a biztosító szolgáltatásának szabályai szerint (II. fejezet 6. pont) – kifizethető legmagasabb összeg.

II.5.3. A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az egy biztosítási időszakban okozott károk kapcsán bekövetkezett biztosítási eseményekre – a biztosító szolgáltatásának szabályai szerint (II. fejezet 6. pont) – összesen kifizethető összeg.

Ha a biztosított a biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt vele szemben írás- ban támasztott kártérítési igényt csak a következő biztosítási időszakban jelenti be a biztosítónak, a biztosító fizetési kötelezettségének mértékére – a biztosító szolgáltatásának szabályaiban (II. fejezet

6. pont) foglaltakra figyelemmel – nem a folyó biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg, hanem a biztosítási esemény bekövetkezésének időszakára eső, illetőleg a még fennmaradó bizto- sítási összeg az irányadó.

II.5.4. A biztosítási összeget a biztosító által biztosítási szolgáltatás címén (II. fejezet 7. pont) fizetett ösz- szeg akkor sem haladhatja meg, ha a térítési kötelezettség több biztosítottat terhel, illetve több személy lép fel kártérítési igénnyel. Amennyiben több személy lép fel kártérítési igénnyel és a kár- eseményenkénti biztosítási összeg valamennyi követelés kielégítésére nem elegendő, a biztosító a károsultaknak az őket ért kár, illetőleg – ha a kár nem vagy csak a biztosító külön ráfordítása ellené- ben állapítható meg – a becsült kár arányában fizet kártérítést.

II.6. A biztosító szolgáltatásának szabályai

II.6.1. Kárbejelentés

II.6.1.1. A biztosított köteles a biztosítónak - haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül – bejelente- ni, ha vele szemben kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot.

A kárbejelentés történhet:

a) személyesen: a biztosító bármely ügyfélszolgálatán,

b) telefonon: munkanapokon 8 és 20 óra között a Telefonos ügyfélszolgálat +36 1 452 3333-as számán,

c) interneten: online kárbejelentő rendszeren keresztül (xxxxxxxx.xx/Xxxxxx_xxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxxxxx),

d) telefax útján a x00 0 000 0000 telefax számon,

e) levélben a 7602 Pécs, Pf. 888 címen.

II.6.1.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

– a biztosítási szerződés kötvényszámát;

– a károsult(ak) nevét, lakcímét (székhelyét);

– a kár mértékét – amennyiben ismert –, bekövetkezésének helyét, időpontját;

– a káresemény részletes leírását;

– a biztosított felelősségének elismerésére vagy elutasítására vonatkozó nyilatkozatát, indoko- lással ellátva;

– az esetleges hatósági eljárás számát, az eljáró hatóság megjelölését, a hozott határozatot;

– a kárrendezésben közreműködő és a biztosított által meghatalmazott személy nevét, címét és telefonszámát;

– a kárral kapcsolatos valamennyi lényeges egyéb információt.

II.6.1.3. A biztosított köteles a kárügy rendezéséhez a szükséges információkat rendelkezésre bocsátani, a biztosítót segíteni az okozott kár összegének a megállapításában, a kár rendezésében, illetve a jogalap nélküli kárigények elhárításában.

II.6.1.4. A biztosított köteles lehetővé tenni, hogy a kár okát, bekövetkezésének körülményeit, mértékét, a biztosítottat terhelő kártérítés terjedelmét a biztosító szakértője megvizsgálja.

II.6.1.5. Nem terjed ki a biztosító szolgáltatása a kárbejelentési kötelezettség késedelmes teljesítése miatt a károsult felé fennálló késedelmi kamat fizetési kötelezettségre.

II.7. Biztosítási szolgáltatás

II.7.1. A biztosító – a biztosítási összeg (II. fejezet 5. pont) mértékéig – a biztosítási eseménnyel összefüg- gésben megtéríti

a) kártérítés címén a károsultat ért mindazon kárt, melyért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik, így

– dologi és személysérüléses károknál a károkozó körülmény folytán a károsult vagyoná- ban beállott értékcsökkenést; valamint a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöbölésé- hez szükséges költségeket;

– személysérüléses kár esetén az elmaradt vagyoni előnyt.

b) a sérelemdíjat kizárólag abban az esetben, amennyiben

– a személyiségi jog megsértése olyan – jelen szerződés alapján biztosítási fedezetbe vont

– személyi sérüléses vagy dologi kárt okozó magatartással áll közvetlen összefüggésben, amelyért a biztosítottat kártérítési felelősség terheli és

– a károsult bizonyítja, hogy a károkozó magatartás következtében a személyiségi jogai sérültek és ezért a biztosított sérelemdíj fizetésére köteles.

A sérelemdíjat az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekin- tettel teljesíti a biztosító.

c) a kártérítési követelés és a sérelemdíj után felszámítható késedelmi kamatot a II. fejezet 6.1.5. pontban foglalt korlátozásra is figyelemmel;

d) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosítottal szemben támasztott megalapozott kárigények érvényesítése, illetve megalapozatlan kárigények elhárítása iránti jogi eljárás költ- ségeit (pl. eljárási díj, illeték, biztosítottat terhelő perköltség stb.), feltéve, hogy e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel.

A biztosító megtéríti a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd megbízási díját, valamint a káresemény jogalapjának vagy összegszerűségének megállapítása érdekében felkért szak- értő költségét, amennyiben az ügyvéd, illetve a szakértő felkérésére a biztosító előzetes jóváhagyásával került sor. Előzetes hozzájárulás hiányában a biztosító legfeljebb a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló – mindenkor hatályos – jogszabálynak a díjmegállapodás hiánya esetére számított ügyvédi díjat, illetve az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló – mindenkor hatályos – jogszabály szerinti szakértői díjat térít meg. A jelen pontban meghatározott jogi képviseleti költségeket a biztosító összesen a kárösszeg 5%-a, de legfeljebb 300 000 Ft erejéig téríti meg.

e) a biztosítottat terhelő társadalombiztosítási megtérítési igényeket;

f) a kárenyhítés körébe eső költségeket.

II.7.2. A II. fejezet 7.1. a)-f) pontban meghatározott biztosítási szolgáltatást a biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg keretei között, legfeljebb annak mértékéig téríti a biztosító. Ezen rendelkezés a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költségekre és kamat fizetési kötelezettségre is irányadó.

II.7.3. Ha a biztosítottnak jogszabály vagy bírói rendelkezés folytán kártérítési kötelezettsége fedezetére biztosítékot vagy letétet kell adnia, a biztosító erre legfeljebb olyan mértékben köteles, mint a kárté- rítésre.

II.7.4. Amennyiben több személy közösen okoz kárt, és így a biztosított felelőssége mással egyetemleges, a biztosító helytállási kötelezettsége csak a biztosított felróható magatartásának mértékéig terjed. Ha a károkozók magatartása felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító a károkozók közrehatása arányában teljesít. Ha a közrehatás arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító úgy teljesít, mintha a kárt a károkozók egyenlő arányban okozták volna.

II.7.5. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a biztosított, mind a károsult kezdemé- nyezheti a járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését). A járadék tőkésítésére csak a felek közös megegyezésével kerülhet sor, tehát ha a tőkésítés tényét és az egyösszegű megváltás összegét a biztosító, a biztosított és a károsult elfogadja. A járadék tőkésítése esetén a biztosító a járadék tőkeértékét az 1993. évi magyar női néphalandósági tábla és 6,25%-os technikai kamatláb figye- lembevételével határozza meg.

II.7.6. Amennyiben a biztosító a biztosítottal szembeni peres eljárással kapcsolatban a II. fejezet 7.1. d) pont szerint per-, illetve ügyvédi költséget térített, és a bíróság – jogerős határozatában – a bizto- sított javára per-, illetve ügyvédi költséget ítél meg, úgy az ebből befolyó összeg a biztosítót illeti, a biztosító által kifizetett összeg mértékéig.

A megtérült jogi költségeket a biztosított köteles – a megtérülést követő 15 napon belül – a biztosí- tónak megfizetni. Amennyiben a biztosítottnak megítélt jogi költségek behajtása iránt a biztosított nem intézkedik, a biztosítottal kötött engedményezési megállapodás alapján a biztosító érvényesít igényt. A biztosított köteles a biztosítót igényei érvényesítésekor támogatni és a biztosító javára az engedményezési okiratot kiállítani.

II.8. Kárrendezés

II.8.1. A biztosító a kárt a károkozás időpontjában a felek között hatályos biztosítási szerződés rendelke- zései alapján rendezi.

II.8.2. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcso- latos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.

II.8.3. Ha a biztosító a károsulttal történt megegyezéssel vagy egyéb módon a kárt rendezni tudja, azon- ban az ügy lezárása a biztosított ellenállása, a kártérítési igény megalapozatlan vitatása miatt meg- hiúsul, a biztosító a fizetendő biztosítási szolgáltatást a károsult részére rendelkezésre tartja mind- addig, amíg a biztosított nem rendelkezik, illetve az ügy el nem évül. A biztosított alaptalan vitatása miatt felmerülő többletkár, költség és kamat a biztosítottat terheli, ezen költségek megfizetésére a biztosító nem köteles.

II.8.4. A biztosító a II. fejezet 7.1. a), b), c) és e) pontjában meghatározott biztosítási szolgáltatást csak a károsultnak teljesítheti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító neki teljesítsen, amennyiben a károsult követelését ő egyenlítette ki.

II.9. Kizárások a kockázatviselés köréből

Nem fedezi a biztosítás a Vagyon és felelősségbiztosításokra vonatkozó közös rendelkezé- sekben meghatározott Általános kizárásokon (II. fejezet) túl:

a) azon károkat, melyeket a biztosított (vagy olyan személy, akinek a magatartásáért a ma- gyar jogszabályok értelmében felelősséggel tartozik) bűncselekménnyel, vagy a büntető eljárási rendelkezések alapján lefolytatott közvetítői eljárásban létrejött egyezség alap- ját képező magatartással okoz;

b) több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak okozott kárát, hacsak záradék kereté- ben erről külön megállapodás nem jött létre;

c) ha a biztosított jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, akkor a tulajdono- sainak okozott kárt a tulajdon százalékos arányában;

d) a biztosított tulajdonában lévő jogi személynek, illetve jogi személyiség nélküli egyéb szervezetnek okozott kárt a tulajdon százalékos arányában;

e) a környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott dologi és személysérüléses károkat, valamint a környezeti elemekben okozott károkat;

f) a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (pl. kötbér), bírságot, pénzbüntetést, valamint az egyéb büntető jellegű költségeket, valamint a károkozó ezzel kapcsolatos képviseleti költségeit;

g) dologi károknál az elmaradt vagyoni előnyöket (beleértve az elmaradt hasznot, termelés- kiesést és egyéb veszteségeket);

h) kártérítési igényeket, melyeket a biztosított építési munkák során biztosított vállalkozó(k), építtető(k) vagy alvállalkozó(k) és azok alkalmazottainak személyi sérülése vagy beteg- sége miatt támasztanak;

i) olyan tárgyak elvesztése vagy bennük keletkező károk miatt támasztott kárigények, melyek a biztosított építési munkák során biztosított vállalkozó(k), építtető(k) vagy alvállalkozó(k) és azok alkalmazottainak, dolgozóinak tulajdonát képezik, illetve ezek felügyelete, megőrzése, ellenőrzése alatt állnak;

j) kötelező gépjármű felelősségbiztosítás hatálya alá tartozó járművek, vízi járművek és repülőgépek által okozott veszteségeket és károkat;

k) a közigazgatási jogkörben okozott károkat;

l) azt a kárt, amely a biztosított jogszabályban meghatározott felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapul;

m) a Vagyonbiztosítás (I. fejezet) alapján biztosított vagy biztosítható tételek megvalósítási, ismételt megvalósítási, javítási vagy pótlási költségeit;

n) lassú, folyamatos állagromlással okozott dologi károkat, melyek zaj, rázkódás, rezgés, szag, füst, kormozódás, korrózió,gőz vagy egyéb hasonló hatások következtében áll- tak elő;

o) azokat a károkat, amelyek tekintetében más, korábban létrejött biztosítás is fennáll. Ezen veszteségekre és károkra a biztosító csak a más biztosítással nem fedezett mér- tékben nyújt szolgáltatást;

p) a biztosított saját kárát és a biztosított Ptk. 8:1.§ 2) pontjában felsorolt hozzátartozóinak okozott károkat;

A biztosított jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek képviselője, valamint a biztosított cselekvőképtelen és cselekvőképességükben részlegesen korlátozott sze- mélyek törvényes képviselője és annak hozzátartozója a biztosítottal és annak hozzátar- tozójával azonos elbírálás alá esik;

q) a szerződésszegéssel okozott károkat;

r) kizárólag lelki sérülés, pszichikai, mentális zavar vagy az érzelemvilág hátrányos meg- változása alapján előterjesztett kárigényeket, amennyiben a lelki sérülés mértéke nem éri el az egészségkárosodás szintjét;

s) robbantás során okozott károkat, ha a robbantási munkákat nem arra illetékes szakértő irányítja és nem szakképzett robbantómester végzi, a hatályos jogszabályok rendelke- zései szerint;

– a robbantás 100 m-es sugarán belül bekövetkezett károkat;

– azokat a dologi károkat, melyek bekövetkezésével – az előírt biztonsági intézkedé- sek betartásának ellenére – számolni kell.

II.10. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól

Jelen fejezet alkalmazása szempontjából súlyosan gondatlan magatartásnak minősül külö- nösen, ha

a) a kárért felelős személy a kárt ittas vagy bódító hatású szer hatása alatt lévő állapotban okozta és ez a tény a károkozásban közrehatott;

b) a biztosított engedély nélkül vagy hatáskörének, feladatkörének túllépésével végzett tevékenysége során vagy a jogszabályoktól, kötelező érvényű szabványoktól, műszaki előírásoktól, a megrendelő írásbeli utasításaitól és feltételeitől való tudatos eltéréssel vagy más tudatos kötelezettségszegéssel okozta a kárt;

c) a biztosított a jogszabályokban, egyéb kötelező rendelkezésekben megkívánt személyi és tárgyi feltételek hiányában folytatja tevékenységét és ez a tény a károkozásban köz- rehatott;

d) a bíróság jogerős határozata, jogszabály, szerződés (pl. munkaszerződés, kollektív szer- ződés) vagy munkáltatói rendelkezés (pl. fegyelmi határozat) állapítja meg a súlyos vagy tudatos gondatlanság tényét.

II.11. A biztosító megtérítési igénye

Amennyiben a biztosított más személy károkozó magatartásáért kártérítési felelősséggel tar- tozik, és erre tekintettel a biztosító biztosítási szolgáltatást teljesít, akkor a biztosítót az általa teljesített biztosítási szolgáltatás erejéig megtérítési igény illeti meg a károkozó személlyel szemben, kivéve, ha a károkozó személy a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.

Záradékok

001. ZÁRADÉK

SZTRÁJK, FELKELÉS ÉS BELSŐ ZAVARGÁSOK KÖVETKEZTÉBEN FELLÉPŐ VESZTESÉGEK ÉS KÁROK FEDEZETE

Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a szerződés olyan, a jelen feltétel külön rendelkezések I. fejezetben meghatározott veszteségekre és károkra is fedezetet nyújt az ajánlatban meghatározott biztosítási összeg erejéig, melyek sztrájk, felkelés és belső zavargások közvetlen következményei – figyelembe véve az jelen záradékban foglalt kizárásokat is – az aláb- biak szerint:

1. olyan személyek cselekedeteinek következményei, akik másokkal együtt a közrend és közbiztonság megzavarásában vesznek részt (sztrájkkal vagy munkáskizárással kapcsolatban),

2. sztrájkolók olyan szándékos cselekedeteinek következményei, melyeket a sztrájk támogatására, avagy a kizárás megakadályozására visznek véghez;

3. olyan, jogszerűen elrendelt hatósági intézkedéseknek következményei, melyeket fenti események megakadályozása, megakadályozásának megkísérlése, avagy ilyen események által okozott árok következményeinek csökkentése miatt hoznak;

A biztosítási védelem nem vonatkozik olyan veszteségekre és károkra, melyek

a) részben vagy teljesen munkabeszüntetés, vagy valamely munkafolyamat vagy termelési folyamat késedelméből, megszakításából vagy leállításából származnak (üzemszünetből eredő károk);

b) melyek jogszerűen elrendelt hatósági kisajátítás, végrehajtás vagy elkobzás miatt fellé- pő tartós vagy ideiglenes birtokon kívüliségből származnak;

c) épületek jogellenes elfoglalása miatt fellépő tartós vagy ideiglenes birtokon kívüliségből.

4. A jelen záradékban meghatározott kiváltó okok miatt bekövetkezett károkra a biztosító kockázat- viselése sztrájk, felkelés vagy belső zavargások kezdetétől számított 168 órán át tartó időtartamra korlátozott.

KERESZTFELELŐSSÉG

A felek megállapodnak abban, hogy a jelen feltétel külön rendelkezések II. fejezet szerinti fele- lősségbiztosítási fedezetet a biztosítási szerződésben megnevezett biztosítottak által egymásnak okozott károkra is kiterjesztik.

A biztosítási védelem nem vonatkozik olyan veszteségekre és károkra, melyek olyan vagyon- tárgyakban, vagy teljesítésekben bekövetkező dologi károk, melyeket a külön rendelkezések

I. fejezet alapján biztosítottak vagy biztosíthattak volna, még akkor sem, ha az ilyen károk valamilyen korlátozás (kártérítési limit vagy önrészesedés) miatt nem térülnek meg.

A jelen feltétel szerint kisgépnek minősülő (lásd külön rendelkezések I. fejezet 9.9.) vagyon- tárgyakban keletkeznek, személyi sérülésből, betegségből, vagy halálos kimenetelű baleset- ből eredő károkra.

A biztosító teljes szolgáltatási kötelezettsége a biztosítottakkal szemben egy káreseménynél, vagy sorozatkárnál a biztosítási szerződésben megjelölt, felelősségbiztosításra vonatkozó biztosítási összeg erejéig terjed.

SZAVATOSSÁGI FEDEZET

Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a jelen feltétel külön rendelkezések

II. fejezet szerinti biztosítási fedezetet kiterjesztik az ajánlatban feltüntetett szavatossági időszakra, melynek során azonban a biztosító csak azokat a biztosított építési/szerelési teljesítésben keletkező károkat fedezi, amelyeket a biztosított építési/szerelési vállalkozó(k) a szerződés szerinti őt, illetőleg őket terhelő szavatossági munkák teljesítése közben okoz(nak).

A biztosító kockázatviselési időszaka jelen záradék tekintetében az ajánlatban meghatározott idő- tartamra vonatkozik. A kockázatviselési időszak megkezdődik akkor, amikor a szerződés alapfede- zetének kockázatviselése adott szerelési teljesítés tekintetében szabályszerű átadás/üzembe helye- zés következtében megszűnik. A biztosító kockázatviselése jelen záradék tekintetében legkésőbb az ajánlatban meghatározott alapfedezet kockázatviselési időszak lejártával megkezdődik.

Eltérő időpontban átadott rész építési teljesítések esetén a kockázatviselés kezdete eltérő.

Amennyiben a biztosított építési/szerelési vállalkozó igazolja az okozott kár szakszerű helyreállí- tását, vagy megtérítését, úgy a szolgáltatásra ő jogosult. Abban az esetben amennyiben fentiek igazolása elmarad, a biztosított szolgáltatását a károsult részére teljesíti.

A biztosítási szolgáltatás felső határát és az önrészesedés mértékét a biztosítási szerződés (ajánlat) tartalmazza.

Jelen záradék alkalmazása esetében a jelen feltétel külön rendelkezések II. fejezet 9. i) pontja nem alkalmazandó.

KITERJESZTETT SZAVATOSSÁGI FEDEZET

Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a jelen feltétel külön rendelkezések

II. fejezet szerinti biztosítási fedezetet kiterjesztik az ajánlatban feltüntetett szavatossági idő- szakra, melynek során a biztosító azokat a biztosított építési/szerelési teljesítésben keletkező károkat fedezi,

a) amelyeket a biztosított építési/szerelési vállalkozó(k) a szerződés szerinti őt, illetőleg őket ter- helő szavatossági munkák teljesítése közben okoz(nak),

b) amelyek a szavatossági időszak alatt keletkeznek, feltéve, hogy ezen veszteségeket és károkat az átadás-átvételi jegyzőkönyv felvétele előtt, a kockázatviselési helyszínen végzett, biztosított építési/szerelési kivitelezési munkálatok elvégzése során okozta a biztosított.

A biztosító kockázatviselési időszaka jelen záradék tekintetében az ajánlatban meghatározott idő- tartamra vonatkozik. A kockázatviselési időszak megkezdődik akkor, amikor a szerződés alapfede- zetének kockázatviselése adott szerelési teljesítés tekintetében szabályszerű átadás/üzembe helye- zés következtében megszűnik. A biztosító kockázatviselése jelen záradék tekintetében legkésőbb az ajánlatban meghatározott alapfedezet kockázatviselési időszak lejártával megkezdődik.

Eltérő időpontban átadott rész építési teljesítések esetén a kockázatviselés kezdete eltérő.

Amennyiben a biztosított építési/szerelési vállalkozó igazolja az okozott kár szakszerű helyreállí- tását, vagy megtérítését, úgy a szolgáltatásra ő jogosult. Abban az esetben amennyiben fentiek igazolása elmarad, a biztosított szolgáltatását a károsult részére teljesíti.

A biztosítási szolgáltatás felső határát és az önrészesedés mértékét a biztosítási szerződés (ajánlat) tartalmazza.

Jelen záradék alkalmazása esetében a külön rendelkezések II. fejezet 9. i) pontja nem alkalma- zandó.

AZ ÉPÍTÉSI- ÉS SZERELÉSI ÜTEMTERVRE VONATKOZÓ KÜLÖN FELTÉTEL

A biztosítási fedezet nem terjed ki a különös feltételekben biztosítási események által okozott olyan károkra, amelyek az építési- és szerelési ütemtervtől való eltérés miatt következnek be vagy ezáltal súlyosbodnak, feltéve, hogy az ütemtervtől való eltérés mértéke meghaladja az ajánlaton feltüntetett megengedett időbeli eltérés időtartamát.

A szerződő köteles az építési és szerelési ütemtervet a biztosítási ajánlat aláírásával egyidejűleg a biztosítónak, vagy képviselőjének átadni. Ezen okiratok módosítása esetén a szerződő köteles az okiratokat a biztosítónak vagy képviselőjének – változásbejelentési kötelezettsége körében – a módosítást követő 8 napon belül rendelkezésre bocsátani. Ennek hiányában az ajánlat aláírásával egyidejűleg átadott okiratokban foglaltakat tekintik a felek irányadónak.

TÚLÓRÁK, MUNKASZÜNETI NAPOK, ILLETVE ÉJSZAKA VÉGZETT MUNKÁK, EXPRESSZ FUVAROK KÖLTSÉGEINEK FEDEZETE

A biztosító megtéríti a túlórák, munkaszüneti napok, illetve éjszaka végzett helyreállítási munkák, expressz fuvarok többletköltségeit, a szerződésben (ajánlat) megadott összeg erejéig, feltéve, hogy ezek a költségek a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező és a biztosítás által fedezett biztosí- tási esemény következtében válnak szükségessé.

Jelen záradék alkalmazása esetében a jelen feltétel külön rendelkezések I. fejezet 5. x. xxxxxx pont- jában foglalt rendelkezés hatálytalan.

LÉGI FUVAROK TÖBBLETKÖLTSÉGEINEK FEDEZETE

A biztosító megtéríti a légi fuvarok többletköltségeit, a szerződésben (ajánlat) megadott összeg erejéig, feltéve, hogy ezek a költségek a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező és a biztosítás által fedezett biztosítási esemény következtében válnak szükségessé.

Jelen záradék alkalmazása esetében a jelen feltétel külön rendelkezések I. fejezet 5. k. pontja pont- jában foglalt rendelkezés hatálytalan.

FÖLDRENGÉSVESZÉLYES ÖVEZETEKBEN LÉTESÜLŐ ÉPÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉS

A biztosítási fedezet csak abban az esetben terjed ki földrengések következtében keletkezett károk- ra, amennyiben a tervezés során a földrengéskockázatot a helyi viszonyoknak megfelelően figye- lembe vették és a számítások alapját képező építőanyagokra és kivitelezői munkákra vonatkozó, jogszabályi és egyéb előírások, szakmai standardok szerinti építési és biztonsági rendelkezéseket betartották.

FÖLDRENGÉS OKOZTA VESZTESÉGEK, KÁROK ÉS FELELŐSSÉGI KÁRIGÉNYEK KIZÁRÁSA

Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosító nem térít olyan vesz- teségeket, károkat és felelősségi kárigényeket, amelyek közvetve vagy közvetlenül földren- gés következményei vagy arra visszavezethetőek.

ÁRVÍZ VAGY MAGAS VÍZÁLLÁS OKOZTA VESZTESÉGEK, KÁROK ÉS FELELŐSSÉGI KÁRIGÉNYEK KIZÁRÁSA

Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosító nem térít olyan vesz- teségeket, károkat és felelősségi kárigényeket, amelyek közvetve vagy közvetlenül árvíz, vagy magas vízállás következményei vagy arra visszavezethetők.

SOROZATKÁROKRA VONATKOZÓ KIKÖTÉS

Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosító a biztosítottnak az azonos jellegű építményekben, szerkezeti elemekben, gépekben vagy készülékekben keletkezett károkat, melyek hibás tervezés (ha ezt záradék fedezi), anyaghiba vagy hibás munkavégzés alapján ugyan- azon jellegű okból/okokból keletkeztek, a szerződésben káronként meghatározott önrész levo- nása után, a következők szerint téríti:

– az első kettő kár esetén a számított biztosítási szolgáltatás 100%-át,

– a 3. kár esetén a számított biztosítási szolgáltatás 80%-át,

– a 4. kár esetén a számított biztosítási szolgáltatás 60%-át,

– az 5. kár esetén a számított biztosítási szolgáltatás 50%-át.

– a további károk esetén a biztosító nem nyújt biztosítási szolgáltatást.

A VIHAR KÖVETKEZTÉBEN KELETKEZETT VESZTESÉGEK, KÁROK ÉS A VIHARRAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN KELETKEZŐ VÍZKÁROK KIZÁRÁSA

Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási fedezet nem ter- jed ki olyan veszteségekre, károkra, amelyeket közvetve vagy közvetlenül a Beaufort-skála szerinti 8-as, vagy annál nagyobb szélerősségű vihar (átlagos szélsebesség 62 km/h) idéz elő vagy abból keletkezik, illetve azon vízkárok tekintetében, amelyek ezzel az erősségű viharral összefüggésben vagy annak következményeként lépnek fel.

A KOCKÁZATVISELÉSI HELYEN KÍVÜL TÁROLT VAGYONTÁRGYAK FEDEZETE

Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a jelen feltétel külön rendelkezések I. fejezetben foglalt biztosítási fedezetet kiterjesztik az ajánlatban megnevezett kockázatviselési he- lyen (a szerelési helyszínen) kívül tárolt biztosított vagyontárgyakban keletkezett veszteségekre és károkra is az alább megadott feltételek mellett.

A biztosítási fedezet nem terjed ki ugyanakkor:

– azokra a vagyontárgyra, amelyek a gyártónál, forgalmazónál vagy szállítónál előállítás, vagy feldolgozás alatt állnak, vagy ott raktározottak,

– lopás biztosítási esemény által okozott károkra.

A biztosító a biztosítottnak nem nyújt biztosítási szolgáltatást az olyan veszteségekért vagy károkért, amelyek a raktárakra és raktári egységekre vonatkozó általánosan elfogadott és az alábbiakban felsorolt kármegelőző intézkedések elmulasztása miatt keletkeznek.

A biztosított kármegelőzési kötelezettségei különösen:

– biztosítani kell, hogy a raktár megfeleljen a külön rendelkezések I. fejezet 9.3.1. pontjában meghatározott feltételeknek. A raktárnak lezártnak, folyamatosan őrzöttnek kell lennie és meg kell felelnie a vonatkozó tűzvédelmi előírásoknak.

– a raktáregységek tűzfalakkal vagy legalább 50 m-es köztes távolsággal legyenek egymástól elválasztva.

– a raktáregységek úgy legyenek elhelyezve és kialakítva, hogy az eső és a statisztikailag 20 évnél rövidebb periódusban ismétlődő magas vízállások miatt felgyűlő víz vagy áradás követ- keztében esetleg fellépő károk kizártak legyenek.

A biztosítási szolgáltatás felső határát és az önrészesedés mértékét a biztosítási szerződés (ajánlat) tartalmazza.

A GYÁRTÓ HIBÁJÁBÓL EREDŐ KÁROK KOCKÁZATÁNAK BIZTOSÍTÁSA

Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a jelen feltétel külön rendelkezések I. fejezet 5.1. különleges kizárások c) pontban foglaltaktól eltérően a biztosítás kiterjed – a biztosítási szerződésben (ajánlat) meghatározott mérték erejéig - azon károkra, melyeket a szerelési munka során felhasznált anyagok, gépek, berendezések, szerelvények hibájából eredően következnek be.

A fedezet azonban ez esetben sem terjed ki mindazon részegységek, alkotóelemek cseré- jének, javításának vagy pótlásának költségeire, melyek kifejezetten hibás tervezés, anyag- vagy öntési hiba, szakszerűtlen megmunkálás vagy hibás gyártói szakmunka miatt követke- zik be a hibás anyagokban, gépekben, berendezésekben, szerelvényekben.

Jelen záradék a szerelési kivitelezési munkálatokkal kapcsolatos részegységekre, anyagokra nem vonatkozik.

A biztosítási szolgáltatás felső határát és az önrészesedés mértékét a biztosítási szerződés (ajánlat) tartalmazza.

GARANCIA FEDEZET

Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a jelen feltétel külön rendelkezések II. fejezet szerinti biztosítási fedezetet kiterjesztik az ajánlatban feltüntetett garanciális időszakra és szolgáltatási limit erejéig, melynek során a biztosító kizárólag azokat a biztosított szerelési teljesí- tésben keletkező károkat fedezi, amelyek a garanciális időszak alatt, a biztosított vagyontárgyak szerelési-, anyag- tervezési- és öntési hibáinak következtében keletkeznek.

A biztosító nem téríti a hibás alkatrészek, részegységek, javítási, pótlási költségét, valamint azokat a költségeket, melyek a hiba elhárítása során akkor is felléptek volna, ha a kárese- mény nem következik be.

A biztosító kockázatviselési időszaka jelen záradék tekintetében az ajánlatban (szerződésben) meg- határozott időtartamra vonatkozik. A kockázatviselési időszak megkezdődik akkor, amikor a szer- ződés alapfedezetének kockázatviselése adott építési teljesítés tekintetében szabályszerű átadás/ üzembe helyezés következtében megszűnik. A biztosító kockázatviselése jelen záradék tekinteté- ben legkésőbb az ajánlatban meghatározott alapfedezet kockázatviselési időszak lejártával meg- kezdődik.

Eltérő időpontban átadott rész építési teljesítések esetén a kockázatviselés kezdete eltérő.

A biztosítási fedezet nem terjed ki azon károkra, melyek oka közvetve, vagy közvetlenül tűz, robbanás, elemi kár, valamint harmadik személyekkel szembeni felelősségi kárigény.

Amennyiben a biztosított szerelési vállalkozó igazolja az okozott kár szakszerű helyreállítását, vagy megtérítését, úgy a szolgáltatásra ő jogosult. Abban az esetben amennyiben fentiek igazolása el- marad, a biztosított szolgáltatását a károsult részére teljesíti.

Jelen záradék alkalmazása esetében a külön rendelkezések II. fejezet 9. i) pontja nem alkalmazandó.

A biztosítási szolgáltatás felső határát és az önrészesedés mértékét a biztosítási szerződés (ajánlat) tartalmazza.

ÉPÍTŐ- ÉS SZERELŐGÉPEK FEDEZETE

Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a jelen feltétel külön rendelkezések I. fejezet szerinti biztosítási fedezetet kiterjesztik az ajánlatban feltüntetett építő- és szerelőgépekre, berendezésekre, azonban a biztosító nem téríti meg azokat a veszteségeket és károkat:

– amelyek elektromos vagy gépi üzemzavarból, meghibásodásból, törésből, szakadásból, kené- si hibából, olaj-, illetve hűtőfolyadék hiányból vagy hűtőfolyadék vagy más folyadék befagyá- sából származnak. Ezen kizárás azonban csak az érintett vagyontárgyakra vonatkozik, de nem érvényes az ezen okok miatt bekövetkező más biztosítási eseményekre.

– amelyek közúti forgalmi engedéllyel rendelkező járművekben, vízi és légi járművekben kelet- keztek.

Az építő- és szerelőgépek és berendezéseket a külön rendelkezések I. fejezet 7.2. pontban megha- tározott értékelési módon, új értéken, vagy műszaki avult értéken kell meghatározni.

A HASZNÁLT GÉPEKKEL KAPCSOLATOS KIZÁRÓ FELTÉTELEK

Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosító nem téríti meg a biz- tosítottnak a használt gépekkel kapcsolatos azon veszteségét vagy kárát, ami

– a korábbi üzemeltetés következménye;

– szétszerelés következménye (ha a szétszerelés nincs biztosítva);

– bármely nem fém alkatrésszel függ össze, illetve nem a fémből készült alkatrész kárainak kö- vetkezménye.

SZÉNHIDROGÉN FELDOLGOZÓ IPARRA VONATKOZÓ KÜLÖN FELTÉTELEK 1.

Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy bármely szénhidrogénnek a biztosított kockázatviselési helyre, vagy berendezésbe kerülése esetén a következő rendelkezések irányadó- ak:

1. A jelen feltétel külön rendelkezések I. fejezet, vagyonbiztosítási fedezetre vonatkozó káresemények- nél külön meghatározott önrész kerül levonásra a tűz és robbanás által okozott károkra.

2. A biztosítási fedezet nem terjed ki olyan veszteségekre és károkra, melyek:

a) a katalizátorban keletkeznek, kivéve, ha a kötvény kiegészítésként tartalmazza az erre vonatkozó külön záradékot (205. záradék);

b) a különböző átalakító egységeknek túlhevülése, vagy a csövek repedése miatt keletkez- nek;

c) a biztosított berendezés exotermikus reakciót követő túlhevülése vagy repedése követ- keztében keletkeznek.

3. Mentesül a biztosító a szolgáltatási kötelezettség alól, amennyiben a biztosítási esemény azért következik be, mert nem tartják be az előírt eljárásokat vagy kikapcsolják a biztonsági készülékeket.

4. A biztosítási fedezet nem terjed ki az ezen okok miatt bekövetkező felelősségi károkra.

SZÉNHIDROGÉN FELDOLGOZÓ IPARRA VONATKOZÓ KÜLÖN FELTÉTELEK

2. KATALIZÁTOROK BIZTOSÍTÁSA

Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a „Szénhidrogén feldolgozó iparra vonatkozó 0.xx. külön megállapodás” záradék 2. a) pontja az alábbiak szerint módosul:

A biztosítási fedezet nem terjed ki olyan veszteségekre és károkra, melyek a katalizátorban keletkeznek, kivéve ha az ilyen veszteséget vagy kárt a biztosított létesítmény vagy annak berendezése és/vagy készüléke a jelen biztosítási szerződés alapján biztosított vesztesége vagy kára okozza.

TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEKRE ÉS TŰZVÉDELEMRE VONATKOZÓ KÜLÖN FELTÉTELEK

Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási fedezet kizárólag abban az esetben terjed ki tűz és/vagy robbanás biztosítási esemény által közvetlenül vagy közvetve okozott károkra, továbbá ezen eseményekkel összefüggően harmadik személyek által a biztosítottal szemben támasztott felelősségi kárigényekre, amennyiben az általános biztosítási feltételekben meghatározottakon túlmenően az alábbi feltételek is maradéktalanul teljesülnek.

1. Az építési helyszínen mindenkor elegendő üzemképes, azonnal működésbe hozható tűzoltó beren- dezés és oltóanyag áll rendelkezésre.

2. Ezen készülékek használatára megfelelő számú dolgozót képeztek ki, akik ezek hasz¬nálatára min- denkor készenlétben állnak.

3. Az építési vagy szerelési munkákhoz szükséges anyagot több raktáregységre elosztva kell tárolni, amelyek értéke nem lépheti túl a biztosítási ajánlaton meghatározott, raktáregységenként tárolható értéket. Az egyes tárolóhelyeket (raktárakat) egymástól legalább 50 m-re telepítik vagy tűzgátló fallal választják el.

Minden gyúlékony anyagot (pl. zsaluzóanyag, hulladék stb.) különösen a lobbanékony folyadékokat és gázokat, az építési/szerelési munkálatoktól, valamint a hőt fejlesztő munkálatoktól megfelelő távolságra tárolják.

4. Hegesztést, forrasztást és más, nyílt lánggal járó munkákat éghető anyagok közelében csak akkor végezik, ha legalább egy, alkalmas tűzoltóberendezéssel felszerelt és tűzoltásra igazoltan kiképzett dolgozó folyamatosan jelen van.

5. A próbaüzem kezdetére valamennyi a létesítmény, hatóság által engedélyezett működéséhez szük- séges tűzjelző- és tűzoltó berendezést felszerelik és üzemkész állapotba helyezik.

ÉPÍTÉSI KONTÉNEREKRE ÉS RAKTÁRAKRA VONATKOZÓ KIKÖTÉS

Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosító a biztosítottnak kizárólag abban az esetben térít építési konténerekben és raktárakban tűz, magas vízállás vagy árvíz okozta veszteségeket, károkat és felelősségi kárigényeket, amennyiben

– ezek az építési konténerek és raktárak az építési övezetben az elmúlt 20 évben észlelt legma- gasabb vízszint felett helyezkednek el;

– az egyes raktáregységek egymástól legalább 50 m-re vannak telepítve vagy egymástól tűzgátló fallal vannak elválasztva.

A továbbiakban megegyeznek abban, hogy az építési konténerekre és raktárakra vonatkozó bizto- sítási szolgáltatás felső határa az a térítési összeg (limit), melyet a felek a biztosítási szerződésben (ajánlat) külön is rögzítenek.

FÖLD ALATTI KÁBELEK, CSŐVEZETÉKEK ÉS EGYÉB BERENDEZÉSEK KÜLÖN FELTÉTELEI

A felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási fedezet kizárólag abban az esetben terjed ki a meglévő föld alatti kábelekben és/vagy csővezetékekben vagy más földalatti berendezésekben okozott károkra, ha a biztosított a munkálatok megkezdése előtt az illetékes hatóságoknál a köz- műegyeztetést elvégezte, a szükséges szakhatósági engedélyeket beszerezte, és az abban foglalt előírásoknak, meghatározott feltételeknek maradéktalanul eleget tett, hogy a károkat megelőzze.

A biztosító kizárólag a kábelek, csővezetékek és/vagy föld alatti berendezések helyreállításá- nak költségeire nyújt biztosítási szolgáltatást.

A biztosítási fedezet nem terjed ki a következményi károkra és kötbérre.

TERMÉSEK, ERDŐK, ÜLTETVÉNYEK VESZTESÉGEINEK ÉS KÁRAINAK KIZÁRÁSA

Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosító nem téríti a biztosí- tottnak azokat a veszteségeket és károkat, melyek az építési munkák kivitelezése során köz- vetlenül vagy közvetve termésekben, erdőkben, mezőgazdasági művelésű területeken és/ vagy ültetvényekben keletkeznek.

CSÖVEK, VEZETÉKEK, ÉS KÁBELEK NYITOTT ÁRKOKBAN TÖRTÉNŐ FEKTETÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖN FELTÉTELEK

Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosító megtéríti a biztosított azon veszteségeit és kárait, amelyek csövek, vezetékek, kábelek fektetése során vihar, eső, áradás (pl. eliszaposodás, felúszás, erózió, beomlás) következtében nyitott árkokban keletkeznek káresemé- nyenként kizárólag a biztosítási szerződésben (ajánlatban) megadott hosszúságú szakasz tekinteté- ben. A káreseményenként fizetendő biztosítási szolgáltatás a biztosítási szerződésben (ajánlatban) megadott, egybefüggő szakaszhossz helyreállítási költségeire korlátozódik.

A biztosítottnak az építés helyszínén a csővégek lezárására (dugózására) alkalmas eszközöket kell tartania és munka szüneteltetése esetén (éjszaka vagy ünnepnapokon) gondoskodnia kell a vízbe- ömlésnek kitett csővégek megfelelő lezárásáról (ledugózásáról).

CSŐVEZETÉKEK FEKTETÉSEKOR FELLÉPŐ SZIVÁRGÁS KERESÉSI KÖLTSÉGEINEK FEDEZETE

Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási fedezetet kiterjesztik:

a) a hidrosztatikus próbát követő szivárgás keresés költségeinek fedezetére, beleértve az ehhez szükséges ké-szülékek bérleti díját, üzemeltetési és szállítási költségeit is;

b) azoknak a költségeknek a térítésére, amelyek a nem károsodott munkaárokban a földmunkák miatt válnak szükségessé, vagyis a földkiemelés, a csövek kitakarása és a földvisszatöltés költségeire.

Az a) és b) pontban megjelölt költségeket csak akkor téríti a biztosító, ha;

– a szivárgás oka egy a biztosító által fedezett biztosítási eseményre vezethető vissza,

– a hegesztési varratok az biztosítási szerződésben (ajánlatban) %-ban megadott mértékét rönt- genvizsgálattal ellenőrizték és a feltárt hibákat kijavították.

Azonban a hegesztési varratok hibás kijavításából adódó költségeket nem téríti meg a biztosító.

A biztosítási szolgáltatás összege a biztosítási időszak alatt a próbaszakaszokra korlátozódik.

CSŐVEZETÉKEK IRÁNYÍTOTT FÚRÁSSAL TÖRTÉNŐ ÁTVEZETÉSÉNEK KÜLÖN FELTÉTELEI

Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosító a biztosítottnak csak akkor nyújt kártérítést/biztosítási szolgáltatást csővezetékek folyókkal, vasúti töltésekkel, utakkal stb. való keresztezésének irányított furással történő átvezetéséből származó károk esetére, ha:

– a munkák megkezdése előtt a megfelelő talajvizsgálatokat (talaj mintavételeket, próbafúráso- kat stb.) elvégezték, valamint

– a biztosított vállalkozó a fúrási eljárás területén megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkezik.

A biztosító nem nyújt biztosítási szolgáltatást azokra a veszteségekre vagy károkra, amelyek

– a fúrás célpontjának eltévesztése miatt következtek be és/vagy

– a fúróiszap (bentonit vagy hasonló) mennyiségének csökkenésére vagy megváltozására vezethetők vissza.

Az önrészesedés mértékét a biztosítási szerződés (ajánlat) tartalmazza.

BELFÖLDI SZÁLLÍTÁS FEDEZETE

Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási fedezetet kiterjesztik a szerződés jelen feltétel külön rendelkezések I. fejezetében biztosított vagyontárgyakban, a bizto- sított szerelési helyszínre történő szállítás során keletkezett azon károkra, a vízi- és légi szállítás kivételével, melyek kiváltó oka szállítóeszközt ért baleset, tűz, robbanás, villámcsapás, légi jármű becsapódás, kőomlás, földcsuszamlás, földrengés, árvíz, elöntés, hidak és építmények leomlása,

A biztosítási fedezet kizárólag a szállításra megfelelően előkészített és/vagy csomagolt va- gyontárgyakra terjed ki.

Ezen záradék alapján a biztosító kizárólag Magyarország határain belül található szállítás út- vonalakon bekövetkezett biztosítási eseményekre nyújt fedezetet, még abban az esetben is, amennyiben a szerződés alapján a biztosító által egyéb biztosítási fedezetek területi hatálya Magyarország határain túlra is kiterjed.

A káreseményenkénti biztosítási szolgáltatás felső határát és az önrészesedés mértékét a biztosítási szerződés (ajánlat) tartalmazza.

CSAPADÉKVÍZ, MAGAS VÍZÁLLÁS ÉS ÁRVÍZ ELLENI BIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEKRE VONATKOZÓ KÜLÖN FELTÉTELEK

Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosító a biztosítottnak kizárólag abban az esetben nyújt szolgáltatást csapadékvíz, magas vízállás és árvíz által közvetlenül vagy közvetve okozott veszteségekre, károkra és felelősségi kárigényekre, ha a szóban forgó létesítmény tervezése és kivitelezése során a tervezőtől, illetve a kivitelezőtől szakmai tevékenysége folytán elvárható biztonsági intézkedéseket megtették.

Elvárható biztonsági intézkedésnek tekintik a felek különösen azt, hogy a biztosított építési teljesí- tést a biztosítási helyre és a biztosítás időtartamára vonatkozólag az illetékes meteorológiai intézet 20 évre visszamenőleg mért csapadék, magas vízállás és árvíz adatok szerinti vízmennyiségnek ellenálló módon tervezzék meg és kivitelezzék.

A biztosító nem fizet kártérítést/biztosítási szolgáltatást olyan veszteségekre, károkra és fe- lelősségi kárigényekre, melyek azért keletkeztek, mert a biztosított haladéktalanul nem tá- volította el a mederből az akadályokat (hordalékot, uszadékot, növényzetet stb.) a szabad vízfolyás biztosítására, függetlenül attól, hogy a mederben víz volt vagy sem a káreseményt megelőző időszakban.

Generali Biztosító Zrt.

Levelezési cím: 7602 Pécs, Pf. 888

Telefonos ügyfélszolgálat: x00 0 000 0000 xxxxxxxx.xx