Tisztelt Partnerünk!
Vállalkozás- biztosítások
Allianz Cégmester
Ügyfél-tájékoztató
Tisztelt Partnerünk!
Engedje meg, hogy az alábbiakban bemutassuk társaságunkat, valamint az Allianz Cégmester Vállalkozásbiztosítás terméket, amelyet kimondottan kisvállalkozások részére állítottunk össze. A termék vagyon- és felelősségbiztosításokat tartalmaz.
Az Allianz Hungária Zártkörűen működő Részvénytársaság Magyarország piacvezető társasága, már 1990 óta tagja az Európában első számú és a világon is a vezető biztosítók közé tartozó Allianz Csoportnak. Kapcsolatrendszere révén a nemzetközileg is élenjáró szaktudást és a hazai tapasztalatokat ötvözve szolgálja ki ügyfelei növekvő és mind összetettebb igényeit. A társaság ügyfelei kedvező, értékarányos árakat, korszerű szolgáltatásokat, értékeik védelmét, befektetéseik gyarapodását, teljes körű biztosítási kínálatot, jogfolytonosságot és hosszú távú biztonságot találnak.
Székhelyünk Magyarországon, Budapest VIII. kerületében, a Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52. szám alatt található. Felügyeleti hatóságunk a Magyar Nemzeti Bank.
A jelen ügyfél-tájékoztató nem helyettesíti a biztosítási szerződést, kizárólag leendő ügyfeleink előzetes tájékoztatását szolgálja.
Az Allianz Cégmester Vállalkozásbiztosítás termék olyan csomagokból áll, amelyek közül ügyfeleink választják ki a vállalkozásuk kockázatainak leginkább megfelelő csomagot.
A termék felépítése a következő:
· a vagyonbiztosítások általános biztosítási feltételei, amelyek a valamennyi vagyonbiztosításra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza,
· a felelősségbiztosítások általános biztosítási feltételei, amelyek a valamennyi felelősségbiztosításra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazzák, valamint
· a különös biztosítási feltételek, amelyek az egyes vagyon- és felelősségbiztosítások speciális feltételeit, jellemzőit tartalmazzák.
A termék négy – egymásra épülő – csomagból áll.
A „EU” csomag a tűz- és elemi károk biztosítás alapfedezetét tartalmazza.
A „MIDI” csomag az „EU” csomag fedezetén túl tartalmazza a tűz- és elemi károk biztosításának természeti elemi károkra, víz és gőzvezeték töréséből eredő károkra vonatkozó kiegészítő fedezeteit,
a betöréses lopás- és rablásbiztosítást, és az általános felelősségbiztosítást.
A „OPTIMUM” csomag a „MIDI” és az „EU” csomag elemein túlmenően a tűz- és elemi károk biztosításának vandalizmusból, üvegtörésből és technológiai csővezeték töréséből eredő károkra vonatkozó kiegészítő fedezeteit, az üzemszünet biztosítást, az általános felelősségbiztosításnak a kiegészítő bérlői felelősségbiztosítását és a munkáltatói felelősségbiztosítást tartalmazza.
A „MAXIMUM” csomag a „OPTIMUM” változat valamennyi vagyonbiztosítási fedezetét tartalmazza összkockázat (all risks)-jellegű különös biztosítási feltételek alkalmazásával, az ún. dekontaminációs (szennyeződés eltakarítási) költségek fedezetével és a bérbeadói felelősségbiztosítással kiegészítve, és az
„OPTIMUM” változat valamennyi felelősségbiztosításával.
Az Allianz Cégmester Vállalkozásbiztosítás termék a következő károkra nyújt védelmet:
· Tűz, robbanás- és összeroppanás, villámcsapás, villámcsapás másodlagos hatása, légi járművek és ismeretlen földi járművek által okozott károk;
· Természeti elemi károk (viharkár, árvíz- belvíz- és felhőszakadás által okozott vízkár, földmozgáskár, földrengéskár, jégverés- és hónyomás kár);
· Technológiai csővezeték töréséből eredő károk;
· Üvegtörés;
· Épületek vízvezetékeinek töréséből eredő vízkárok;
· Vandalizmus;
· Betöréses lopás és rablás;
· A tűz- és elemi kár miatti üzemszünettel összefüggésben felmerült közvetett jellegű költségek és többletköltségek; Dekontaminációs költségek;
· Az általános felelősségbiztosítás körébe eső, harmadik személyeknek okozott károk;
· Bérlői felelősségi károk; Bérbeadói felelősségi károk;
· Munkáltatói felelősségi károk;
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a biztosítás csak a "MAXIMUM" csomag megkötése esetén terjed ki valamennyi felsorolt kárra.
A biztosítási jogviszonyra vonatkozó teljes és részletes szabályozást a választott vagyon- és felelősségbiztosítások általános és különös biztosítási feltételei tartalmazzák. Kérjük, hogy feltétlenül tanulmányozta át a biztosítási feltételeket.
A biztosítás tárgya és a biztosítási esemény
A biztosító főkötelezettsége – a biztosítási díj megfizetése ellenében - a kockázat viselése, vagyis a rendelkezésre állás. Ennek a biztosítási esemény és a szerződésben rögzített feltételek teljesülése esetén lesz következménye a biztosító szolgáltatásának teljesítése.
A vagyonbiztosítási esemény a biztosított vagyontárgyaknak balesetszerűen – a biztosítási szerződési feltételekben megnevezett veszélynemekből eredően, vagy összkockázat- jellegűen bármely előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, külső behatás miatt – bekövetkező olyan közvetlen fizikai károsodása, amely a vagyontárgy rendeltetésszerű használata érdekében szükségessé teszi a károsodott vagyontárgy javítását, helyreállítását, illetőleg melynek kapcsán szükségessé válik a vagyontárgy pótlása.
A felelősségbiztosítások esetében a biztosítási fedezet kiterjed
a) egyrészt biztosított által másnak okozott károk megtérítésére,
b) másrészt a biztosított által elkövetett személyiségi jogsértéssel okozott nem vagyoni sérelem miatt igényelt sérelemdíj megfizetésére.
Biztosítási események
EU csomag | ||
Tűz- és elemi károk biztosítása | ||
tűzkár | robbanás és összeroppanás kár | villámcsapás kár |
légi járművek és ismeretlen földi járművek okozta károk | ||
MIDI csomag | ||
EU csomag biztosítási eseményei + | ||
Természeti elemi károk | ||
viharkár | árvíz, belvíz és felhőszakadás okozta vízkár | földmozgás kár |
földrengés kár | jégverés és hónyomás kár | |
Az épületek vízvezetékeinek töréséből eredő vízkárok | ||
Betöréseslopás- és rablásbiztosítás | ||
betöréses lopás | rablás | |
Általános felelősségbiztosítás | |
szerződésen | |
kívüli harmadik | |
személyeknek | szerződő partnernek szerződésen |
okozott | kívül okozott károk/nem vagyoni |
károk/nem | sérelmek |
vagyoni | |
sérelmek | |
OPTIMUM csomag | |||
MIDI csomag biztosítási eseményei + | |||
Villámcsapás másodlagos hatása | vandalizmus által okozott kár | technológiai csővezetékek töréséből eredő kár | üvegtörés kár |
Üzemszünet biztosítás: | |||
a tűz- és elemi károk biztosítása által fedezett károk okozta üzemszünet következtében felmerülő közvetett jellegű költségek és többletköltségek | |||
Kiegészítő bérlői felelősségbiztosítás: | |||
az ingatlanra vonatkozó bérleti szerződés megszegésével okozott felelősségi károk/sérelemdíjak | |||
Munkáltatói felelősségbiztosítás: | |||
munkaviszonyban elszenvedett munkabaleset/nem vagyoni sérelem | munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban elszenvedett munkabaleset/nem vagyoni sérelem | ||
MAXIMUM csomag |
OPTIMUM csomag vagyonbiztosítási eseményei összkockázat(all risks)-jellegű feltételekkel+ |
dekontaminációs költségek |
bérbeadói felelősségbiztosítás |
OPTIMUM csomag felelősségbiztosítási eseményei |
A kiegészítő biztosítási feltételekben nevesített biztosítási eseményekre a különös biztosítási feltételek rendelkezéseit a kiegészítő biztosítási feltételekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A biztosítási időszak és annak tartama
A biztosítást határozatlan vagy legfeljebb 2 év határozott tartamra lehet megkötni.
A biztosítási időszak
· határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződés esetén egy év,
· határozott időtartamra kötött biztosítási szerződés esetén a biztosítási szerződés
teljes időtartama. Egy évnél hosszabb, de legalább 2 év határozott időtartamra kötött biztosítási szerződés esetén a felek egyéves biztosítási időszakban is megállapodhatnak.
Ha a biztosítási időszak egy év, akkor annak első napja megegyezik a biztosítási évforduló napjával, utolsó napja a következő biztosítási évforduló napját megelőző nap.
A biztosítási időszaknak a következők szempontjából van jelentősége:
· A biztosító szolgáltatásának egyik korlátja – a biztosítási káreseményenkénti limit mellett – a biztosítási időszakonkénti biztosítási összeg.
· A biztosító a biztosítás díját biztosítási időszakonként határozza meg.
· · A határozatlan időtartamú szerződés a biztosítási időszak végére mondható fel.
· A határozott időtartamú szerződés a biztosítási tartam lejártával megszűnik.
Biztosítási évforduló
A biztosítási évforduló napja a kockázatviselés első napját követő hónap elseje. A biztosítási évfordulót a biztosítási szerződés tartalmazza.
A kockázatviselés tartama, kockázatviselés kezdete és helye
Változás, hogy a biztosítási (kockázatviselés) időbeli és területi hatálya helyett a kockázatviselés tartama és helye szerepel feltételeinkben, mely tartalmilag azonban megegyezik a hatály fogalmával.
A kockázatviselés tartama
A kockázatviselés tartama a kockázatviselés kezdete és vége közti időtartam, mely alatt a biztosító kockázatviselése fennáll.
A felek a kockázatviselés tartamát a megállapodásuk szerint kiterjeszthetik a biztosítási tartamon túli időszakra is.
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki.
A kockázatviselés kezdete
A biztosítási szerződés létrejötte esetén a biztosító kockázatviselése a felek által a szerződésben meghatározott időpontban kezdődik.
Ha a felek a kockázatviselés kezdő időpontjában nem állapodtak meg, akkor a biztosító kockázatviselése a szerződés létrejöttét követő nap 0:00 órakor kezdődik.
A kockázatviselés vége
A biztosító kockázatviselése legkésőbb a biztosítási szerződés megszűnéséig áll fenn.
A kockázatviselés helye
A biztosító – a felek eltérő megállapodása hiányában - a Magyarország területén okozott és bekövetkezett károkat téríti meg.
A díjszámítás, a díjfizetés ideje, módja, a díjnemfizetés következménye és a díjmódosítás
A biztosító a díjat a biztosított által közölt adatok alapján, biztosítási időszakonként határozza meg.
A díjfizetési kötelezettség
A biztosítási díj fizetése a szerződő felet terheli.
A biztosítás első díja a felek által meghatározott időpontban, ennek hiányában a biztosítási szerződés létrejöttekor, a további biztosítási időszakokra vonatkozó folytatólagos díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.
Ellenkező megállapodás hiányában a biztosítási díjat biztosítási időszakonként egy összegben, előre kell megfizetni. A két évnél rövidebb, határozott időtartamú biztosítás egyszeri díjfizetésű. Az egyszeri díjat a biztosítási szerződés létrejöttekor kell megfizetni.
Ha a felek részletfizetésben állapodnak meg, a díjrészletek a biztosítási szerződésben megjelölt időpontokban esedékesek.
Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és biztosító szolgáltatása kimeríti a kártérítési limitet, akkor a biztosítási időszakra járó teljes díj a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában esedékessé válik. Ez esetben az esedékessé váló díjat - az esetleges díjhátralékkal együtt - a biztosító jogosult a szolgáltatásába beszámítani.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy Társaságunk függő biztosításközvetítői (ügynökök) nem vehetnek át biztosítási díjat vagy díjelőleget, valamint a függő biztosításközvetítő (ügynök) a biztosítótól az ügyfélnek járó biztosítási szolgáltatási összeget sem vehet át.
A díjfizetési kötelezettség elmulasztásának következményei
Respiro
Változás, hogy a díjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén a biztosító 90 napos respirót biztosít, mely határidő alatt a kockázatviselése fennáll, és a határidő eredménytelen leteltét követően a biztosítási szerződés felszólítás nélkül is megszűnik. A biztosító a biztosítási szerződés megszűnését követően a respiróra eső teljes díjat önkéntes teljesítés hiányában jogosult behajtani.
Reaktiválás
Abban az esetben, ha a szerződés a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.(a továbbiakban: reaktiválás)
Biztosítási díj aktualizálása (automatikus indexálás)
Automatikus indexálás esetén, a biztosító a következő biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díjat az előző évi díjalapok és a KSH fogyasztói árindex szorzataként kapott értékek alapján állapítja meg.
Az első automatikus indexáláskor a biztosító az ajánlatban/adatközlőben/kérdőívben közölt adatok alapján, az első biztosítási időszak díjalapjaiként meghatározott értéket az indexálási értesítő kiküldését megelőző naptári évre a KSH által közzétett legfrissebb fogyasztói árindex +/- öt százalékos (5%) értékével megszorozva megállapítja a következő biztosítási időszak díjalapjainak az értékét, majd kiszámítja az annak megfelelő biztosítási díjat. Ezt követően a következő biztosítási időszakok díjalapjaiként meghatározott értéket az előző év díjalapjaiként meghatározott érték és a KSH fenti fogyasztói árindexének szorzataként határozza meg a biztosító.
Indexálásra csak akkor kerül sor, ha az index-szám nagyobb, mint 100.
A módosult biztosítási díjról a biztosító a biztosítási évforduló előtt 45 nappal írásban értesíti a szerződő felet.
Amennyiben a szerződő fél a biztosító által közölt új biztosítási díjon a biztosítási szerződést nem kívánja fenntartani, abban az esetben jogosult a biztosítási szerződést a biztosítási időszak végére felmondani.
Kizárások
Bizonyos tevékenységekből származó, vagy egyes vagyontárgyakban keletkezett, illetve meghatározott típusú károkra az Allianz Cégmester Vállalkozásbiztosítás nem nyújt fedezetet.
Felhívjuk Tisztelt Ügyfelünk figyelmét, hogy ezen esetekben az Allianz Cégmester Vállalkozásbiztosításon kívüli olyan önálló biztosítási szerződések megkötésére van lehetősége Társaságunknál, amelyek azonos vagy adott esetben bővebb fedezetet nyújtanak.
A vagyonbiztosítások esetén a biztosító nem áll kockázatban, amennyiben a kockázatviselési helyen folytatott tevékenység
· „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt tevékenység,
· pénzváltó- vagy zálog tevékenység,
· vegyszer kereskedelem.
· disco, kocsma, söröző, borozó, bár,
· kaszinó, játékterem,
· könnyűszerkezetes – jellemzően szezonális – vendéglátó egységben folytatott tevékenység,
· nádtetős épületek,
· járművek (kivéve kizárólag telephelyi használatú munkagépek (pl.: targonca)),
függetlenül attól, hogy a kár ezen tevékenységekkel összefüggésben következett-e be.
A biztosító nem viseli a kockázatot amennyiben a biztosított tevékenységi körében mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás, bányászat szerepel.
A vagyonbiztosítással nem biztosított vagyontárgyak:
a) iratok, tervek, üzleti könyvek, rajzok, szellemi alkotások, adathordozók a tárolt adatokkal, szoftverek, számlák, bizonylatok;
b) értékpapírok, értékcikkek, nemesfém, ékszer, drágakő, féldrágakő, szőrme;
c) építés vagy szerelés alatt lévő vagyontárgyak;
d) építéssel és xxxxxxxxxxx együtt nem járó, nem aktivált beruházások;
e) járművek (légi-, vízi járművek, gépjárművek, mezőgazdasági járművek, munkagépek, lassú járművek, vontatmányok, kötöttpályás járművek);
f) élőállatok;
g) vasúti sínek;
h) vonalas létesítmények, szállító- és elosztóvezetékek (pl. csővezeték, villamos elosztó hálózat, távközlési hálózat);
i) műholdak;
j) pincehelyiségek, nádtetős épületek;
k) ideiglenes létesítmények, pavilonok;
l) sátrak és tartalmuk, légvárak (ugrálóvárak), felfújható játékok;
m) utak, közlekedést szolgáló alagutak és hidak;
a vagyontárgynak a biztosított által ismert hibájából eredő károk | a biztosított mulasztása, késedelme által okozott károk | fokozatos elhasználódás, működési zavar, működés képtelenség |
n) vízi létesítmények, vízi műtárgyak: dokkok, rakpartok, mólók, fúrótornyok, gátak, töltések, csatornák;
o) élővíz, vízbázisok (mint pl. tavak, folyók, víztározók, kutak, források);
Az egyes vagyonbiztosítások főbb, speciális kizárásai: | ||
hullámtérben és nem mentett árterületen lévő vagyontárgyakban keletkezett árvízkár | betöréses lopás és | |
építési-, szerelési tevékenységgel összefüggésben keletkezett tűz és elemi károk | rablás kár a vagyoncsoportra vonatkozó minimális vagyonvédelmi előírások nem | |
teljesülése esetén | ||
kizárólag az | szabadban elhelyezett készletekben keletkezett viharkár | a feltételekben |
épületek külső | megnevezett | |
vakolatában, | vagyontárgyakban | |
festésében | keletkezett | |
keletkezett | jégverés- és | |
viharkár | hónyomás kár | |
üzlethelyiségtől külön lévő önálló kirakatokban, kirakat vitrinekben és tartalmukban keletkezett betöréses lopás és rablás kár | ||
épületszerkezeti üvegezésben, copolit üvegekben melegházak üvegezésében, üvegtetőkben keletkezett üvegtörés kár | ||
az | a maximális | graffiti által okozott vandalizmus kár és eltávolításának költségei |
alapbiztosításban | kártérítési | |
nem fedezett | időszakon túli | |
biztosítás | felmerült | |
események miatti | üzemszüneti | |
üzemszüneti kár | költségek | |
p) föld, földterület, telek, erdő, ültetvény, lábon álló fák, növények;
q) földben és vízben található bányakincsek, ásványok, kőzetek, föld alatti bányák, külfejtések;
r) levegő;
s) vérkészletek;
t) pénzbedobással működő és pénzkiadó automaták, ATM automaták, játék- és nyerőgépek, árusító automaták – a tartalmukkal együtt;
u) szellemi alkotás, képzőművészeti vagy egyéb művészeti alkotás, műérték, gyűjtemény;
v) műszaki elhasználódás vagy avultság miatt a termelésből (üzemeltetésből) kivont gépek.
A fentieken túlmenően épületekre, építményekre betöréses lopás és rablásbiztosítás nem köthető.
Az általános biztosítási feltételek főbb kizárásai: | ||
háborús események | tulajdonjog hatósági korlátozása | terrorcselekmény |
lázadás, sztrájk, polgári engedetlenség, munkahelyi zavargás, vagy olyan esemény, amelynek következtében hadi-, rendkívüli vagy szükségállapotot hirdettek ki | ||
műhold és űrjármű becsapódása | ||
nukleáris kockázatok | vandalizmus | más biztosítással korábban biztosítási fedezetbe vont károk |
kötbér, bírság, büntető jellegű kártérítés | elektronikus adatvesztés, | szoftverek és más elektronikus adatok nem megfelelő működése |
A felelősségbiztosítások további főbb kizárásai: | ||
a biztosított jogszabályban meghatározott felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt károk | szavatossági, jótállási, garanciális igények | biztosított saját kára |
elévült kárigények | jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen is érvényesíthető igények | USA, Kanada, Ausztrália, Új- Zéland területén folyatott tevékenységgel kapcsolatos károk |
vérátömlesztéssel, hepatítis, HIV fertőzéssel, AIDS betegséggel, BSE- vel, TSE-vel kapcsolatos károk | azbeszttel kapcsolatos károk | rágalmazással, becsületsértéssel kapcsolatos károk |
Nem minősül biztosítási eseménynek továbbá a vagyonbiztosításokban: | |
a biztosított vagyontárgy fokozatos és folyamatos állagromlása, használata során bekövetkező kopása és elhasználódása | gyártási, feldolgozási károk a felhasznált anyagokban |
ha a helyreállítás vagy a pótlás fizikai károsodás nélkül, kizárólag meghibásodás, működési zavar vagy működésképtelenség miatt válik szükségessé | |
A szerződési feltételek kizárásai:
pirotechnikai eszközök, anyagok, robbanóanyagok, lőszerek | genetikailag módosított termékek | teljesítés segéd, alvállalkozó által okozott károk |
álló járműre rakodással kapcsolatos károk | gépjármű munkagépként való használatából származó károk | vagyontárgyak, értékpapírok elvesztéséből származó károk |
nevelési, oktatási tevékenységből származó károk | adatvédelemmel, titokvédelemmel kapcsolatos károk | szakmai tevékenység/ mulasztással okozott károk |
tisztán pénzügyi veszteség | előterjesztett nem vagyoni kárigények | számítógépes rendszerrel kapcsolatos károk |
testi sérülés vagy egészségkárosodá s nélkül előterjesztett nem vagyoni kárigények | környezetszennye zés | hulladéktárolás, hulladékszállítás, hulladékgazdálkod ás |
meghatározását. A pontos leírást a biztosítási feltételek tartalmazzák.
Kérjük az általános szerződési feltételek erre vonatkozó részéinek alapos áttanulmányozását.
Köszönjük.
A biztosítási szolgáltatás, a teljesítés módja és ideje
A biztosító az önrészesedés figyelembevételével
· a felelősségbiztosítási károkat a biztosítási szerződésben biztosítási eseményenként és biztosítási időszakonként meghatározott biztosítási összegig (kártérítési limitig), abban az esetben, ha a szerződés költséglimitet tartalmaz, akkor a költséglimit terhére megtéríthető a felelősségbiztosítási eseménnyel kapcsolatban indokoltan felmerült biztosított jogi képviseleti költsége,
Az egyes felelősségbiztosítások főbb kizárásai | ||
Általános felelősségbiztosítás | ||
szerződésszegésse l okozott károk | építési szerelési tevékenységből származó károk | |
légi, vízi, vasúti, kötöttpályás járművekkel kapcsolatos károk | útkezelői, útkarbantartói károk | biztosított által gondozott növényi kultúrák által vagy a gondozás során okozott károk |
gépjárművek vagy munkagépek által okozott nem baleseti jellegű út- és egyéb károk | közműszolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos károk | épület üzemeltetői tevékenységgel kapcsolatos károk |
Munkáltatói felelősségbiztosítás | ||
foglalkozási megbetegedés, | nem baleseti eredetű megbetegedés | munkahelyre jövet, menet, a munkavállalókat útközben ért balesetek |
munkaerő | ||
kölcsönzés | távmunka | fegyveres erők, szervek tagjainak munkabalesete |
· a vagyonbiztosítási károkat a biztosítási szerződésben megjelölt biztosítási összeg(ek), valamint a biztosítási összegen belül meghatározott limit(ek) erejéig
téríti meg.
Felelősségbiztosítás esetén a biztosító szolgáltatásának feltétele, hogy
· a károsult a biztosítottal szemben a kárigényét/sérelem díj iránti igényét érvényesítette,
· a biztosított biztosítási eseményt jelen általános és az egyes különös biztosítási feltételek szerint bejelentette,
· és a biztosítási esemény nem minősül biztosítási fedezetből kizárt kárnak, illetve kizárt kockázatnak.
Önrészesedés
Az önrészesedés a megkötött biztosítási szerződés által biztosítási fedezetbe vont kár azon része, amelyet a biztosított maga visel. Az önrészesedés összege a kár/sérelemdíj összegéből levonásra kerül. Ha a kár/sérelemdíj összege a biztosítási eseményenkénti önrészesedést nem haladja meg, akkor annak viselésre a biztosított köteles.
Az Ügyfél-tájékoztatóban szereplő táblázatos felsorolás nem teljes körű, és nem tartalmazza a kizárt károk, biztosítással nem fedezett kockázatok pontos
Felelősségbiztosítások esetén az önrészesedés mértéke káreseményként a kárösszeg 10 %, de minimum 25 000, vagy a szerződő fél/biztosított választása szerint 50 000 Ft.
A vagyonbiztosításoknál az önrészesedés mértéke káreseményenként a kárösszeg 10 százaléka, minimális összege 25 ezer Ft káreseményenként, maximális összege 250 ezer Ft káreseményenként, kivéve az üvegtörés kárt, amelynél nincs önrészesedés.
Szolgáltatási szabályok
A biztosított vagyontárgytól/ vagyoncsoporttól és/vagy a vagyontárgy/vagyoncsoport értékelési módjától, valamint a kár jellegétől (teljes/részleges) függően a biztosító az alábbiak szerint téríti meg a károkat.
· A vagyontárgy teljes kára esetén a biztosítási összeg alapjául szolgáló értékelési mód szerinti káridőponti értéket.
· Új értéken biztosított vagyontárgyakban keletkezett részleges kár esetén a helyreállítási költséget.
· Műszaki avult értéken biztosított vagyontárgyakban keletkezett részleges kár esetén a helyreállítási költséget, csökkentve azonban azt a károsodott vagyontárgy illetve a vagyontárgy károsodott része káridőponti műszaki avultságának megfelelő százalékkal.
Nem aktivált – építési, szerelési tevékenységgel együtt nem járó – beruházásokban keletkezett károk térítése:
a) teljes kár esetén a készültségi foknak megfelelő, ténylegesen felmerült költségek;
b) részleges kár esetén a javítási költség, a káridőpontig ténylegesen felmerült költségek erejéig.
A biztosított által előállított és befejezetlen termelésben, anyagokban, félkész- és késztermékekben, árukban keletkezett károk esetén a biztosító a készültségi foknak megfelelő költségráfordítást (önköltséget) téríti meg, a térítés mértéke azonban nem lehet magasabb, mint a piaci beszerzési ár.
Az idegen tulajdonú betétdíjas göngyölegek kárainak térítése betétdíjon történik.
Készpénz
a) megsemmisülése esetén a névértéket, de sorszámmal azonosítható bankjegy esetén újraelőállítási költséget;
b) eltűnése esetén névértéket térít meg.
A biztosító a szolgáltatását a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges adatoknak, okmányoknak, dokumentációnak a biztosítóhoz történt beérkezésétől számított 30 (harminc) napon belül forintban nyújtja vagyonbiztosítás esetében a biztosított részére, felelősségbiztosítás esetén a károsult részére.
Társaságunk a biztosítási szolgáltatást forintban nyújtja.
A biztosító mentesülése
A termékcsomag részét képező összes biztosításra vonatkozik az a szabály, hogy nem áll be a biztosító teljesítési kötelezettsége, ha a szerződő fél vagy a biztosított nem teljesíti a szerződési feltételekben meghatározott közlési, változásbejelentési kötelezettségét, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződés megkötésekor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
A biztosító mentesül továbbá fizetési kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen
a) a szerződő fél vagy a biztosított,
b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,
c) üzletvezetésre jogosult tagjuk,
d) a biztosított jogi személynek vezető tisztségviselője vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja,
szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.
Súlyos gondatlan eseteket a szerződési feltételek tartalmazzák.
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított nem teljesíti a szerződési feltételekben a biztosítási esemény bekövetkezése kapcsán meghatározott bejelentési kötelezettségét, illetve nem teszi lehetővé a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be továbbá, ha a kártérítés jogalapjának és összegszerűségének megállapításához szükséges lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné válik – a kárhelyszínen a károsodott vagyontárgy állapotában – a megengedettnél nagyobb mérvű, indokolatlan változtatás miatt.
A biztosító szolgáltatásának korlátozása
Amennyiben a károsodott vagyontárgy műszaki avultsága a káresemény időpontjában meghaladja a 30%-ot, úgy ezen vagyontárgyra a biztosító szolgáltatása nem haladhatja meg a műszaki avult értéken biztosított vagyontárgyakra vonatkozó szabályok szerint számított kártérítési összeget.
A termelésből kivont vagyontárgyakban és/vagy műszaki avult értéken biztosított vagyontárgyakban keletkezett kár esetén a biztosító szolgáltatása – ingatlanok kivételével – nem haladhatja meg a vagyontárgy forgalmi értékét.
A biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben téríti meg, ha a biztosított az adó
visszaigénylésére nem jogosult, és a biztosítási összeg meghatározása a forgalmi adó mértékének figyelembevételével történt, valamint a vagyontárgyat kijavították, helyreállították, illetve pótolták és azt olyan számlával igazolták, amelyen fel van tüntetve az általános forgalmi adó összege, vagy amelyből annak összege kiszámítható.
A biztosító az általános és különös biztosítási feltételekben meghatározott esetekben a szolgáltatását arányosan teljesíti:
· Így felelősségbiztosítás esetén, amennyiben a szerződő/biztosított nem tesz eleget a biztosító kockázatviselése szempontjából a biztosítási feltételekben meghatározott lényeges körülmények megváltozása esetén előírt változásbejelentési kötelezettségének, úgy a biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak a különös biztosítási feltételekben részletezettek szerint arányosan áll fenn.
· Vagyonbiztosítás esetén, ha a káresemény időpontjában a károsult vagyontárgy/vagyoncsoport biztosítási összege kisebb, mint az az érték, amely a biztosítási összeg alapjául szolgáló értékelési mód szerint ténylegesen megállapítható, akkor a biztosító a vagyontárgyban keletkezett kárt csak olyan mértékben téríti meg, ahogy a biztosított vagyontárgy/vagyoncsoport biztosítási összege az értékelési mód szerinti ténylegesen megállapított értékhez aránylik (arányos kártérítés). Az alulbiztosítottságot minden egyes biztosított vagyontárgyra/vagyoncsoportra és kockázatviselési helyre külön-külön kell vizsgálni.
A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.
A biztosító megtérítési igény
A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják.
A biztosított megadni tartozik a biztosítónak a visszkereset érvényesítéséhez szükséges bizonyítékokat és tájékoztatást.
Ha a biztosító a kárt megtérítette, a biztosított köteles a kárral kapcsolatban hozzá bármilyen jogcímen érkezett megtérülést a kifizetett kártérítési összeg erejéig a biztosítónak nyolc napon belül befizetni, és erről egyidejűleg írásban tájékoztatást adni. Ha a biztosító a kárt részben térítette meg, a biztosított ezen kötelezettsége csak akkor és csak arra az összegre áll fenn, amely – a biztosító szolgáltatását is figyelembe véve – a tényleges kárt meghaladta.
A szerződés megszűnésének esetei és felmondásának feltételei
A biztosítási szerződés megszűnésének oka lehet:
a) felmondás,
b) határozott időtartamra kötött szerződés esetén az időtartam lejárta,
c) közös megegyezés,
d) díjnemfizetés,
e) egyéb, a szerződésben szabályozott esetek.
A határozatlan vagy legalább két év határozott időtartamra kötött biztosítási szerződést bármelyik fél jogosult harminc napos felmondási idővel a biztosítási időszak utolsó napjára, írásban felmondani.
A határozott időre kötött biztosítási szerződés a biztosítási tartam lejártával, a szerződés megszűnési napjának 24 óra 00 perckor szűnik meg.
Ha a biztosítási esemény bekövetkezése a biztosítási szerződés hatálya alatt lehetetlenné válik, vagy megszűnik a biztosítási érdek, akkor a szerződés, illetve annak megfelelő része a lehetetlenné válás vagy érdekmúlás napjával megszűnik.
Megszűnik a biztosítási szerződés a biztosítási díj (díjrészlet) esedékességétől számított kilencvenedik (90.) nap elteltével, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított díjhalasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.
Abban az esetben, ha a szerződés a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.(a továbbiakban: reaktiválás). A reaktiválás esetén a biztosító a reaktiválásról szóló megállapodásban meghatározott időponttól viseli ismét a kockázatot.
Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a biztosítási szerződést érintő lényeges körülményekről, vagy azok változásáról és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt (15) napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt
(15) napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.
Ha a szerződés megszűnésekor (időbeli hatályának lejártakor) a biztosítási szerződés felei egymásnak szolgáltatással tartoznak (pl. folyamatban lévő kárrendezés, meg nem fizetett díj), akkor a szerződés megszűnése (időbeli hatályának lejárta) nem érinti a még teljesítendő szolgáltatást, teljesítésének módját és idejét. A szerződés megszűnésekor még teljesítendő szolgáltatásra/ellenszolgáltatásra továbbra is vonatkoznak a biztosítási szerződés rendelkezései.
A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minősülő –, a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad.
A Bit. 157. §-a alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn:
● a felügyeleti feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal;
● a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel;
● a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző
megkeresés kapcsán a nyomozó hatósággal;
● a büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval;
● a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel;
● adóügyben az adóhatósággal;
● a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal;
● ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet kábítószer- kereskedelemmel, terrorizmussal, illegális fegyverkereskedelemmel vagy a pénzmosás bűncselekményével van összefüggésben – a nyomozó hatósággal és a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal;
● a versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal;
● a feladatkörében eljáró gyámhatósággal; Kiegészítő biztosítások, biztosítási események
● az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben foglalt egészségügyi hatósággal,
● a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ- gyűjtésre felhatalmazott szervvel;
● a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal;
● a Bit.-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető Hivatallal,
● az állomány átruházás keretében átadott biztosítási szerződés- állomány tekintetében az átvevő biztosítóval;
● a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel;
● az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése;
● a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása;
● fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott
követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal - a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval,
● a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal valamint
● a 2015. január 1-ével hatályosuló szerződési rendelkezés értelmében a Bit. 161/A. § alapján a biztosítók közötti adatcserére vonatkozó felhatalmazás alapján a megkereső biztosító intézettel
szemben.
Az Allianz Hungária Zrt. panaszkezelési elvei és gyakorlata
Társaságunk célja, hogy ügyfeleink minden szempontból elégedettek legyenek szolgáltatásainkkal és ügyintézésünkkel.
Szolgáltatási színvonalunk folyamatos fejlesztéséhez és ezáltal ügyfeleink elégedettségének növeléséhez fontos számunkra minden visszajelzés, legyen az pozitív vagy akár negatív, amely termékeinkkel, szolgáltatásainkkal, eljárásainkkal, munkatársainkkal, illetve a cégünk egészével kapcsolatban megfogalmazódik Önökben.
A panaszok, kritikák megfelelő kezelése érdekében az alábbi panaszkezelési elveket és gyakorlatot követjük:
● A hozzánk beérkezett kritikák és panaszok fokozott figyelembevételével törekszünk arra, hogy ügyfeleink érdekében javítsuk szolgáltatásaink és termékeink minőségét, és elkötelezettek vagyunk abban, hogy folyamatosan növeljük ügyfeleink elégedettségét. Ehhez panaszaik orvoslása is hozzájárul.
● Panasz-ügyintézési eljárásunk garantálja, hogy minden panaszt alaposan, elfogulatlanul és a lehető legrövidebb időn belül kivizsgáljunk, az Ügyfélnek minden esetben megfelelő választ adjunk, és a megalapozott panaszokat minél gyorsabban orvosoljuk. Ügyfélszolgálati osztályunkon belül centralizált panaszkezelést működtetünk, ahol munkatársaink kiemelt figyelemmel járnak el a panaszügyek rendezése kapcsán.
● Ehhez az is hozzájárul, hogy ügyfeleink panaszát – amikor csak lehet – már az első kapcsolat szintjén kezeljük, hibáinkat javítjuk. Ha az ügy bonyolultabb, és megoldásához hosszabb időre van szükség, akkor
ügyfeleinket az ügyintézés során is tájékoztatjuk arról, hogy a panaszkezelési folyamat hol tart, és mikorra várható végső válaszunk.
● Bár az erre vonatkozó jogszabályok 30 napot biztosítanak a panaszügyek érdemi kivizsgálására és megválaszolására, mi mindent megteszünk, hogy ügyfeleink az egyszerűbb esetekben ennél lényegesen rövidebb idő alatt választ kapjanak.
● Ügyfeleink visszajelzéseinek fogadására minden kommunikációs csatornát elérhetővé teszünk, hogy véleményüket minél könnyebben, egyszerűbben és gyorsabban kifejthessék élőszóban, telefonon, e-mailben, faxon vagy levélben.
Észrevételeiket, panaszaikat az alábbi módon juttathatják el hozzánk:
● Szóban, személyesen: A véleményeket és észrevételeket hálózatunk bármelyik Ügyfélszolgálati pontján, vagy szerződött partnerénél kollégáink, partnereink meghallgatják, és a panaszt rögzítik írásban.
● Telefonon: Telefonos ügyfélszolgálatunk a 06-40-421-421-es számon érhető el.
● Faxon: 06-1-269-2080-as számon.
● Elektronikus úton: a xxx.xxxxxxx.xx oldalon keresztül.
● Levélben: Leveleiket Ügyfeleink a 1368 Budapest, Pf. 191 címre küldhetik, a Fogyasztóvédelmi osztály nevére.
A gördülékenyebb ügymenet érdekében minden esetben szükségünk van az Ügyfél személyazonosító alapadataira, illetve a meglévő biztosítás(ok)kal kapcsolatos adatokra (kötvényszám, szerződésszám, ügyfélszám).
Amennyiben elégedetlen azzal, ahogyan panaszát kezeljük, akkor az alábbi szervekhez fordulhat: Felügyeleti szervünk:
Magyar Nemzeti Bank
1534 Budapest BKKP Pf. 777 Telefon:00-0-0000-000
E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a szerződési feltételekről részletesen az Allianz Vállalkozás Védelem 2.0 termékcsomagot alkotó biztosítások általános, különös, kiegészítő és záradéki biztosítási feltételeiből tájékozódhat.
Lényeges eltérés a korábbiakban alkalmazott feltételektől
Lényeges eltérés a jogszabályban előírtaktól
A jelen általános biztosítási feltételek alapján kötött szerződések vállalkozásokkal kötött kárbiztosítási szerződések, ezért az általános rendelkezések a felek szerződési szabadságának érvényesülésének lehetőséget teremtve kerültek átfogalmazásra, amelyek az alábbiakban térnek el lényegesen a jogszabályban előírtaktól:
- A biztosítási szerződésből eredő igényekre vonatkozóan az elévülés ideje
- az általános elévülési szabálytól eltérően - egy (1) év. Az elévülést kizárólag a bírósági igényérvényesítés szakítja meg.
- A díjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén a biztosító kilencven (90) napos respsirót biztosít, mely határidő alatt a kockázatviselése fennáll és a határidő leteltét követően a biztosítási szerződés felszólítás nélkül is megszűnik. A biztosító a respiróra eső teljes díjat önkéntes teljesítés hiányában jogosult behajtani.
- Továbbra is érdekmúlásnak minősül vagyonbiztosításokban a tulajdonjog átszállásának az esete is, ha a biztosított vagyontárgy más jogcím alapján már korábban az új tulajdonos birtokában volt.
- Többszörös biztosítás esetén továbbra is az elsőként érvényesen létrejött vagyonbiztosítás lesz érvényes.
- A jelen biztosítási termék feltételeivel kötött biztosítási szerződésekben fedezetfeltöltésre nem kerül sor.
Lényeges eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól
A biztosítási fedezetet nem érintő általános feltételek szerinti lényeges változások az alábbiak:
- Ráutaló magatartással nem jöhet létre vállalkozásokkal kötött kárbiztosítási szerződés.
- A biztosítási összeg szolgáltatás következtében történő csökkenése
esetén lehetőség van a fedezet feltöltésére a biztosító által meghatározott feltételek teljesítésével.
- A rendes felmondás joga kizárólag írásban gyakorolható. Ekörben az írásbeliség szerződésben rögzített feltétele, hogy kizárólag postai úton, faxon, személyesen az ügyfélszolgálati vagy értékesítési pontokon vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumban valósuljon meg.
- A biztosítók közötti adatcserére vonatkozó szerződési felhatalmazás megfogalmazásra került az adatvédelmi rendelkezések körében.
Eltérés a korábbiakban alkalmazott feltételektől
A jelen, biztosítási fedezetet nem érintő általános rendelkezések módosítására a biztosítási szerződésekre vonatkozó új magánjogi szabályokra figyelemmel, az eddigiekben alkalmazott szerződési gyakorlatot követve került sor az alábbi szabályok kivételével:
- automatikus indexálásra kizárólag határozatlan tartalmú szerződések esetében kerül sor,
- a biztosítási összegek indexálásának alapja módosul az alábbiak szerint: az indexértesítő kiküldését megelőző naptári évre a KSH által közzétett árindex +- 5 %.
Az alkalmazandó jog és a szerződés joga
A szerződési feltételekben nem szabályozott kérdésekben a hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók. A szerződésre alkalmazandó jog a magyar.
Köszönjük figyelmét.
Reméljük, hogy termékünk felkeltette érdeklődését, és hamarosan ügyfeleink között üdvözölhetjük.
Ha bővebb információra van szüksége, munkatársaink készséggel állnak rendelkezésére.