A VAGYONBIZTOSÍTÁS (ALAPBIZTOSÍTÁS) KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

B I Z T O S Í T Ó

MKB Általános Biztosító Zrt.

A Vagyonbiztosítás Különös Feltételei

      MK B     MULTIVÉDELE M     VÁLLALKOZÁSBIZTOSÍTÁ S                  

VK 10003

A VAGYONBIZTOSÍTÁS (ALAPBIZTOSÍTÁS) KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

(VA0801)

VK 10003

TARTALOMJEGYZÉK

1. Biztosítható vagyontárgyak 3

2. A kockázatviselés helye 5

3. A biztosítási események, a kizárások és az egyes biztosítási eseményekhez

kapcsolódó speciális szolgáltatások 5

3.1. Tûz 5

3.2. Vezetékes vízkárok 6

3.3. Elemi károk 7

3.4. All risks fedezet 9

3.5. Üzemszünet biztosítás 10

3.6. Szállítási kockázat 12

3.7. Betöréses lopás, rablás 13

3.8. Vandalizmus 14

3.9. Üvegbiztosítás 14

3.10. Géptörés biztosítás 15

4. A biztosítási összeg meghatározása, a szolgáltatás mértéke 17

5. Biztosított költségek 18

6. A kockázat változása a biztosítási idôszak alatt – elôgondoskodás 19

7. Az önrészesedés 19

8. A közlési és változásbejelentési kötelezettség 19

9. A biztosítói szolgáltatásának különös szabályai, szolgáltatáskorlátozások 19

10. A kármegelôzési és kárenyhítési kötelezettség 21

11. A biztosító mentesülése üzemszünet biztosítás esetén 22

12. Egyéb rendelkezések 22

Függelék a vagyonbiztosítás különös feltételeihez 23

Az MKB Általános Biztosító Zrt. jelen Különös Feltéte- lekben foglaltak és meghatározottak szerint arra vállal kötelezettséget, hogy szolgáltatást nyújt azokra a ká- rokra, amelyek a következôkben felsorolt biztosítási események miatt véletlen, váratlan elôre nem látható módon a biztosított (az ajánlaton biztosítási összeggel megjelölt) vagyontárgyakban, a kockázatviselés helyén, a kockázatviselés idôszakában keletkeztek. A biztosító ezen felül megfizeti a biztosítási események következ- tében alábbiakban részletezett költségeket, a biztosítási kötvényben meghatározott biztosítási összeg mértékéig.

Jelen biztosítási szerzôdésre a Vállalkozásbiztosítás Általános Feltételei, valamint a Különös Feltételek együttesen érvényesek. Ha az Általános, valamint a Kü- lönös Feltételekben foglalt feltételek egymástól eltér- nek, a Különös Feltételekben foglaltakat kell alkalmazni.

1. Biztosítható vagyontárgyak

1.1. A jelen feltételek alapján biztosítható vagyon- tárgynak minôsülnek a kötvényen biztosítási helyszí- nenként, ezen belül vagyoncsoportonként biztosítási összeggel megjelölt, a biztosított vállalkozói tevékeny- ségének végzésével kapcsolatos vagyontárgyak.

1.2. A vagyontárgyak az alábbi kockázati osztályok szerint biztosíthatók:

1.2.1. – 1. vagyoncsoport – Épületek, építmények

A jelen feltételek alapján biztosítható vagyontárgynak minôsülnek a biztosított saját tulajdonát képezô, vagy bérelt, biztosítási összeggel fedezetbe vont, és a kötvé- nyen pontos címmel feltüntetett telephelyen lévô

1.2.1.1. épület(ek);

1.2.1.2. építészeti berendezési tárgyak;

1.2.1.3. építmények és

1.2.1.4. az épület rendeltetéséhez, üzemeltetéséhez és fenntartásához szükséges épülettartozékok.

Épületnek minôsülnek a talajhoz szilárdan kötôdô létesítmények, amelyek lehetôséget biztosítanak a be- lépésre, hosszabb benntartózkodásra, és térbeli elha- tárolással védelmet nyújtanak a külsô behatások ellen, beleértve az épületgépészeti berendezéseket (pl.: gáz- ellátására szolgáló vezetékezés, ivóvízellátást szolgáló vezetékek, szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetés, fûtési rendszerek, valamint a tûzoltást szolgáló vezetékrend-

szerek), valamint az épületvillamossági berendezéseket (pl.: az épület elektromos ellátására szolgáló vezetékezés és elektromos berendezések a hozzájuk tartozó mérô- mûszerekkel együtt; mechanikai és elektronikai tûz- és vagyonvédelmi eszközök, illetve berendezések, riasztó- és megfigyelôrendszerek/központok, kamerák).

Építészeti berendezési tárgyaknak minôsülnek az épületek fô funkcióját biztosító szerkezetek, berende- zések: redôny, reluxa, spaletta, árnyékolószerkezetek az elektromos mozgatószerkezeteikkel együtt, beépí- tett szekrények – rendeltetésüktôl és a beépítés idejétôl függetlenül –, amelyeket az adott helyre, méretre, adott feladat ellátására építettek be, és amelyek károsodás nélkül az eredeti helyükrôl nem mozdíthatók el, illetve eltávolítva elvesztik funkciójukat (pl.: az ilyen kialakítású kamraszekrény, beépített szekrény, konyhabútor, gard- róbszekrény stb.).

Építmény(ek) azok a talajhoz szilárdan kötôdô, az in- gatlan-nyilvántartás szerint a biztosított telephelyhez tartozó földterületen levô létesítmények, amelyek a biz- tosított épület(ek) rendeltetésszerû használatához szükségesek (pl.: kerítés, vízóraakna, út stb.).

Épülettartozékoknak minôsülnek, az épülethez szilár- dan rögzített, be- és hozzáépített elemek és berende- zések, térelválasztók, zászlótartók, hirdetést hordozó szerkezetek, elôtetôk, padló- és falcsatornák (szere- lôjáratok), rögzített padló-, fal-, födém-, és szegély- burkolatok, festés, mázolás, tapétázás, burkolatok, álmennyezetek, galériák, villámhárító-rendszerek és tartozékaik/berendezéseik, lépcsôk, létrák, hágcsók (külsô használatúak is), az épületbe szerkezetileg beépített ajtó- és ablakszerkezetek, üvegezések.

A bérelt épületben biztosított xxxxx által végzett be- ruházások saját tulajdonú vagyontárgynak minôsülnek a jelen feltételek szerint.

1.2.2. – 2. vagyoncsoport – Berendezések, felsze- relések

Jelen biztosítási fedezet szempontjából az üzemelést, illetve az alkalmazott technológiát szolgáló elektromos és egyéb berendezések, felszerelések, bútorok és egyéb vagyontárgyak, melyek a biztosított telephelyen talál- hatók, kivéve bármilyen hatósági engedélyre kötelezett jármûvet.

1.2.3. – 3. vagyoncsoport – Készletek

A biztosított tevékenységének végzéséhez szükséges anyagok (nyers-, alap-, segéd-, üzem- és fûtôanyagok, tartalék alkatrészek), félkész- és késztermékek, építô- anyagok, értékesíthetô hulladékok, áruk (kereskedelmi készlet), reklámanyagok, göngyölegek és egyszer hasz- nálatos csomagolóanyagok.

1.2.4. – 4. vagyoncsoport – Értékcikkek

Értékcikknek minôsülnek a pénzkészletek, értékpapí- rok, értékkészletek, valuta, részvények, kötvények, be- tétkönyvek és hasonlók, egyéb egyszerû átruházással átadható, önmaga újraelôállítási értékétôl független értéket képviselô értékcikkek (pl.: le nem pecsételt bé- lyegek), vagy egy szolgáltatás árát megtestesítô értékcikkek (pl.: jegyek, telefonkártyák). E feltételek al- kalmazásában értékcikkek a jogszabály szerint nemes- fémnek minôsülô anyagok, a drágakô vagy igazgyöngy, valamint az ezek felhasználásával készült tárgyak, ék- szerek, érmék.

1.2.5. – 5. vagyoncsoport – Gépek

Jelen biztosítási fedezet szempontjából az üzemelést, illetve az alkalmazott technológiát szolgáló, a biztosí- tott tárgyi eszközei közül az

1.2.5.1. erôgépek, erômûvi berendezések;

1.2.5.2. egyéb gépek, berendezések;

1.2.5.3. szállítóeszközök;

1.2.5.4. forgalmi rendszám nélküli jármûvek.

A forgalmi engedély köteles jármûvek csak abban az esetben képezik jelen szerzôdés tárgyát, ha a biztosított ezen gépjármûvek értékesítésével foglalkozik. Ebben az esetben a gépjármûvek áruknak minôsülnek és készlet- ként biztosíthatók.

1.2.6. A tûz- és elemi kár biztosítás alapján biztosított vagyontárgynak minôsülnek továbbá a kötvényen kü- lön-külön biztosítási összeggel fel nem tüntetett és a káridôpontban a kockázatviselés helyén engedéllyel el- helyezett ruházati és egyéb használati tárgyak, amelyek a biztosítottal munkaszerzôdésben álló dolgozók (saját munkavállalók) tulajdonát képezik személyenként leg- feljebb a biztosítási kötvényen megjelölt értékhatárig. A szolgáltatás mértéke évente összesen nem haladhatja

meg a biztosítási kötvényen megjelölt, teljes biztosítási évre szóló összeget. Jelen biztosítás alapján a munka- vállalók vagyontárgyaiban keletkezett kár csak abban az esetben térül, ha más biztosítás alapján a károk nem térülnek meg.

Nem téríti meg a biztosító a biztosítottal munkaszerzô- désben álló dolgozók tulajdonát képezô, készpénz, ékszer, értékpapír, kézmûipari és képzômûvészeti alkotások, szellemi alkotások (kézirat, szabadalmi leírás, tervdokumentáció, szoftver stb.) gépjármûvek és nemes-szôrme bundák kárait.

1.3. Nem biztosítható vagyontárgyak

Jelen biztosítási fedezet keretében egyéb megállapodás hiányában nem biztosíthatók az alábbi vagyontárgyak:

1.3.1. a saját fejlesztésû adatfeldolgozó programok, nem jogtiszta szoftverek;

1.3.2. számítógépes rendszerekben, adatfeldolgozó- kon vagy egyéb nyilvántartásokban tárolt adatok;

1.3.3. öntôminták, fröccsöntô és présformák;

1.3.4. sablonok, matricák, szabásminták stb.;

1.3.5. a tervdokumentációk, üzleti könyvek, bélyegzôk, bérleti, szabadalmi és egyéb jogokkal kapcsolatos szer- zôdések, iratok;

1.3.6. pénzváltó, nyerô- és játékautomaták;

1.3.7. vízi és légi jármûvek;

1.3.8. gépjármûvek (lásd a 1.2.5. pontban foglaltakat);

1.3.9. vízbázisok (ivó-, ásvány-, gyógy);

1.3.10. meleg levegôvel felfújt fóliasátrak /„csarnokok”, és az azokban lévô tárgyak;

1.3.11. képzômûvészeti vagy egyéb mûvészeti alko- tások, régiségek, gyûjtemények;

1.3.12. átviteli és elosztó hálózatok, ideértve a vezeté- keket, kábeleket és az átviteli és elosztó hálózatoknál szokásos egyéb berendezéseket, az alállomásokkal

egyetemben. A kizárás hatálya kiterjed az elektromos energetikai átviteli és elosztó hálózatokra, telefon- vagy távíró jelek továbbítására szolgáló távközlési hálózatok- ra, továbbá valamennyi hangfrekvenciás-, illetve vizuá- lis jelek továbbítására szolgáló távközlési hálózatra is. A kizárás hatálya alá azon föld feletti és föld alatti beren- dezések tartoznak, melyek a biztosított telephelyen le- vô biztosított hálózati rendszertôl 150 méternél távo- labb helyezkednek el.

2. A kockázatviselés helye

2.1. A kockázatviselés helye a kötvényen pontos cím- mel vagy helyrajzi számmal megjelölt telephely, az azon található épületek, illetve az épületek helységei. Ingó vagyontárgyak esetében a biztosítási fedezet ki- zárólag a biztosítási (telep)helyen belül bekövetkezô károkra érvényes.

2.2. Több telephely biztosítása esetén a kockázatvi- selési hely a telephelyenként megadott és a biztosítási szerzôdés részét képezô biztosítási kötvényen megje- lölt telephelyek, a megadott épületekre, építményekre és egyéb vagyontárgyakra vonatkozóan.

2.3. A forgalmi rendszám nélküli jármûvek, munkagép- ként mûködô, forgalmi rendszámmal ellátott jármûvek biztosítási helyszíne Magyarország.

3. A biztosítási események, a kizárások és az egyes biztosítási eseményekhez kapcsolódó speciális szol- gáltatások

A biztosítási fedezet az alábbiakban felsorolt biztosítási eseményekre nyújt szolgáltatást.

3.1. TÛZ

Jelen feltételek alkalmazásában tûz kockázatnak mi- nôsülô biztosítási esemény esetén a biztosító az alábbi- akban felsorolt okok miatt bekövetkezô káresemények kapcsán szolgáltat:

3.1.1. Tûz

3.1.1.1. Biztosítási esemény

A tûz az olyan anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely a gyulladási hômérséklet hatására alakul ki öntáplálóan, továbbterjedésre képesen, hô-, láng-, fény- és füsthatás kíséretében.

3.1.1.2. Nem biztosított események A biztosító nem téríti meg a tûzkárt

3.1.1.2.1. ha az gyulladási hômérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölés, szín, alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folyamat formájában következett be;

3.1.1.2.2. ha magában az öngyulladt anyagokban állt elô, de megfizeti az abból átterjedô tûz által okozott ká- rokat;

3.1.1.2.3. ha az a rendeltetésszerûen tûznek, hôhatásnak kitett vagyontárgyakban (kazánok, kohók, kemencék stb., beleértve a felhasznált tüzelô és egyéb technológiai anyagokat) használatukkal összefüggésben állt elô, de megfizeti az abból más vagyontárgy(ak)ra átterjedô tûz által okozott károkat;

3.1.1.2.4. ha azt az elektromos berendezések zárlati hôhatása magában a berendezésben okozta, de megfizeti az abból átterjedô tûz által okozott károkat;

3.1.1.2.5. ha az üzemelô légi jármûben keletkezett;

3.1.1.2.6. ha az elektromos gépekben, berendezésekben, vagy felszerelésekben az alkalmazott feszültség-, illetve áramvédelem kiiktatása következtében állt elô.

3.1.2. Robbanás és összeroppanás károk

3.1.2.1. Biztosítási esemény

A robbanás vagy összeroppanás az olyan hirtelen energia felszabadulással, akusztikai hatással együtt járó rombo- lás, amely két egymástól elválasztott térben létrejövô, illetve meglevô nyomáskülönbség által, az elválasztó- elem szilárdsági tulajdonságainak egyidejû megváltozása miatt, vagy mellett keletkezik.

3.1.2.2. Nem biztosított események

A biztosító nem téríti meg a robbanás- vagy össze- roppanáskárt, ha az:

3.1.2.2.1. céltudatos, tervszerû, elôre bejelentett és en- gedélyezett robbantás eredményeként keletkezett;

3.1.2.2.2. nyomástartó edényben keletkezett (megfizeti azonban a biztosító azokat a károkat, amelyek a nyo- mástartó edények robbanása következtében más vagyon- tárgyban keletkeztek);

3.1.2.2.3. folyadékkal töltött tárolók, csôvezetékek be- fagyása, ill. tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyomása (üzemi nyomás) következtében állott elô;

3.1.2.2.4. berendezések, készülékek vagy mûszerek üveg, kvarc, kerámia határoló elemmel elválasztott terei között állt elô, de megfizeti az egyéb vagyontárgyak emiatt bekövetkezett károsodását;

3.1.2.2.5. repülôgépek által elôidézett ún. hangrobba- násból származott.

3.1.3. Villámcsapáskárok

3.1.3.1. Biztosítási esemény

3.1.3.1.1. Villámcsapás az olyan elektromos töltéskie- gyenlítôdés, nagyfeszültségû villamos kisülés a légkör és a föld vagy földi tárgy között, amely romboló-, gyújtó- hatással károsít.

A villámcsapáskárt megfizeti a biztosító, ha a villámcsa- pás gyújtó, égetô hôhatása – szenesedés, üszkösödés, kor- mozódás, alak-, szín-, halmazállapot változás –‚ továbbá dinamikus erôhatása – repedés, kihajlás, csavarodás, szál- kásodás – károkat okozott.

3.1.3.1.2. A villámcsapás másodlagos hatása

A biztosító megfizeti a biztosított elektromos/elektro- nikus gépeiben, berendezéseiben, készülékeiben a villámcsapás által keltett túlfeszültség miatt keletkezett károkat.

3.1.3.2. Nem biztosított események

3.1.3.2.1. A biztosító nem téríti meg a kárt, ha az a vonatkozó jogszabályban vagy a biztosítási szerzô- désben elôírt – a hatályos szabványoknak megfelelô – villámvédelmi és/vagy túlfeszültség-védelmi rendszerek teljes vagy részleges hiányával, illetve azok karbantar- tásának elmulasztásával okozati összefüggésben kelet- kezett.

3.1.3.2.2. A 3.1.3.1.2. pont szerinti kár esetén a biztosító nem téríti meg magában a túlfeszültség-védelmi rendszerben keletkezett kárt, ha az csak arra korláto- zódott.

3.1.4. Légi jármûvek rázuhanása során keletkezett károk

3.1.4.1. Biztosítási esemény

3.1.4.1.1. A biztosítási fedezet az emberi személyzettel ellátott, légi közlekedésû jármûvek, egyéb repülô eszkö- zök, azok részei és/vagy rakománya becsapódása vagy lezuhanása által okozott károkra terjed ki, kivéve a mû- hold és ûrjármû lezuhanása, becsapódása okozott károkat.

3.1.4.1.2. A fedezet ezen kívül kiterjed az ismeretlen jár- mû, illetve rakománya által ütközéssel okozott rongálási károkra is.

3.1.4.2. Nem biztosítási események

A biztosítási fedezet nem terjed ki az állatokban kelet- kezett károkra.

3.2. VEZETÉKES VÍZKÁROK

3.2.1. Biztosítási esemény

3.2.1.1. A biztosított vagyontárgyak szennyezôdése, elázása

A biztosító fedezetet nyújt a vezetékes víz által a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkra.

3.2.1.1.1. A vezetékes víz

3.2.1.1.1.1. a szennyvíz-, csapadékvíz-, és ivóvízellátást szolgáló csôvezetékekbôl – valamint gôzvezeték rendsze- rekbôl, azok be- és kivezetô vezetékeibôl;

3.2.1.1.1.2. az épületbe szerkezetileg beépített klímabe- rendezés vezetékeibôl, melegvíz pumpákból;

3.2.1.1.1.3. tüzivíz- és egyéb oltóvízvezetékbôl, beépített tûzoltó berendezésbôl (pl.: Sprinkler);

3.2.1.1.1.4. melegvíz-ellátási, valamint központi fûtési rendszerekbôl, a padlófûtés és egyéb fûtési rendszerek csôvezetékeibôl;

3.2.1.1.1.5. továbbá mindezek tartályaiból

váratlanul, elôre nem láthatóan, szabályozhatatlanul kiáramló víz, amely során a biztosított vagyontárgyakat az áramlás dinamikus erôhatása rombolja, deformálja, a víz (folyadék) szennyezi, áztatja.

3.2.1.1.2. Jelen feltétel szempontjából a vezetékes vízzel (folyadékkal) egyenértékûek a gôzök, olajok, savak, lúgok, különbözô oldatok, tejféleségek, szeszes és szeszmentes italok, folyékony szénhidrogének vagy szénhidrogén szár- mazékok, hûtô anyagok és -közegek, valamint a hôátadó közegek.

3.2.1.2. A biztosított épületen belüli töréskárok A biztosított épületen belül biztosítottak

3.2.1.2.1. a vízellátórendszerek, azaz ezek ki- és bevezetô hálózata;

3.2.1.2.2. a melegvíz, -gôzfûtés-, klíma-, hôpumpák-, pad- lófûtés, egyéb fûtési rendszerek, valamint

3.2.1.2.3. tûzoltó berendezések;

csôvezetékeinek töréskárai, beleértve a fagyás által be- következô törést is, valamint ezek repedés-, és dugulás- kárait.

Jelen biztosítás szempontjából nem minôsülnek csôveze- téknek a fûtôkazánok, boilerek, hôcserélôk és hasonló berendezések vezetékei.

3.2.1.3. A biztosított épületen belüli fagyáskárok A biztosított épületen belül biztosítottak

3.2.1.3.1. a fürdôberendezések, fürdôkádak, öblítôs

WC-k, vízcsapok, szagelzárók, vízmérôk és hasonló beren- dezések;

3.2.1.3.2. a fûtôtestek, fûtôkazánok, melegvíz-, vagy gôz- fûtésrendszerek, klímaberendezések, hôpumpák, vala- mint padlófûtés- és egyéb fûtési rendszerek vízmelegítôi vagy ezzel egyenértékû részei, továbbá ezek tartályainak, berendezéseinek, tartozékainak, csôvezetékeinek;

3.2.1.3.3. a tûzoltó berendezések; fagyáskárai.

3.2.1.4. A biztosított épületen kívüli ki- és bevezetô vezetékek töréskárai

A biztosított épületen kívül biztosítottak

3.2.1.4.1. a vízellátó rendszerek be- és kivezetô vezeté- keinek;

3.2.1.4.2. a melegvíz, gôzfûtés-, klíma-, hôpumpák-, pad- lófûtés és egyéb fûtési rendszerek vezetékeinek;

3.2.1.4.3. a tûzoltó berendezések részeinek, melyek nem csôvezetékek;

törés, repedés és fagyáskárai.

Jelen biztosítás szempontjából nem minôsülnek csôveze- téknek a fûtôkazánok, boilerek, hôcserélôk és hasonló be- rendezések vezetékei.

3.2.1.5. A biztosító nem téríti meg azt a vezetékes vízkárt, amely

3.2.1.5.1. a kiömlô, elfolyt folyadék veszteségeként kelet- kezett;

3.2.1.5.2. a csôvezetékek, tartályok, edényzetek és szerel- vények elôírt karbantartási munkáinak elmulasztása kö- vetkeztében keletkezett;

3.2.1.5.3. a csôvezetékek, tartályok vagy egyéb beren- dezések tolózárainak, szelepeinek, csapjainak vagy egyéb elzáró szerkezeteinek nyitott állapota miatt állt elô, vagy nyitott csôvégen, illetve teljesen le nem zárt nyíláson ke- resztüli anyagkiáramlásból ered;

3.2.1.5.4. a hideg- és melegágyak, stabil üvegházak, hû- tôházak, valamint állatok elhelyezésére szolgáló helyisé- gekben levô csôvezetékek, szerelvények meghibásodása folytán keletkezett;

3.2.1.5.5. olyan szennyezési kár, amely eltávolítható és az üzemszerû mûködést nem befolyásolja;

3.2.1.5.6. törött vezeték, hibás szerelvény szakszerûtlen javításával közvetlen okozati összefüggésben állt elô;

3.2.1.5.7. elöntés nélküli átnedvesedésbôl, felázásból ke- letkezett;

3.2.1.5.8. a vezetékrendszerben megtelepedett gomba, vízkô, vagy bármely lerakódás következtében állt elô.

3.3. XXXXX XXXXX

3.3.1. Vihar

3.3.1.1. Biztosítási esemény

3.3.1.1.1. A vihar olyan légmozgás, amelynél a legerôsebb széllökés eléri vagy meghaladja a 15 m/s sebességet.

3.3.1.1.2. A viharkárt megfizeti a biztosító, ha a vihar a felületekre kifejtett nyomó- és szívóhatás, illetve a vihar által sodort tárgyak utóhatása által közvetlenül vagy közvetetten törést, repedést, alakváltozást, kényszer helyzetváltozást okozott és emiatt kár keletkezett, továbbá a rombolás helyén és idején a csapadékhatás beázással károsít.

3.3.1.2. Nem biztosítási események

3.3.1.2.1. A biztosítási fedezet nem terjed ki:

3.3.1.2.1.1. a szabadban elhelyezett készletekre, kivéve, ha a tárolási rendelkezések vagy a rendeltetésszerû használat a szabadban történô elhelyezésre – szabá- lyozva annak módját – lehetôséget adnak;

3.3.1.2.1.2. a mûanyagból vagy fából készült, áruszállí- tásra szolgáló rekeszekre és ládákra, valamint a raklapo- kon lévô, víz- és fagyálló készletekre, ha azokat nem rögzítették;

3.3.1.2.1.3. a szabadban levô állatokra, kivéve, ha a vihar által sodort szilárd tárgy az állatnak nekiütközve elhullást vagy olyan sérülést okoz, ami miatt kényszervágást kell végrehajtani és az elhullott, ill. kényszervágott állatok darabszám szerint azonosíthatók.

3.3.1.2.2. A biztosító nem téríti meg a viharkárt, ha az: 3.3.1.2.2.1. idôjárási védelem céljából alkalmazott ideig- lenes fedésben (fólia, ponyva stb.);

3.3.1.2.2.2. épületek, építmények – beleértve a befejezet- len állományba tartozó létesítményeket is – üvegezésben, meleg- és hidegágyakban, üvegházak üvegezésében; 3.3.1.2.2.3. fóliával fedett építményekben, kizárólag az épületek, építmények külsô vakolatában, burkolatában, festésében;

3.3.1.2.2.4. földterületekben, telkekben, növényi kultúrák- ban, szabadban tárolt terményekben, termésekben keletkezett.

3.3.1.3. A szélviharral együtt járó csapadék által okozott károk biztosítási fedezete csak épületekre és az épületek- ben elhelyezett vagyontárgyakra vonatkozik, amennyi- ben a csapadék a vihar által megrongált tetôzeten, kisza- kított nyílászárón, illetve a vihar okozta falazati résen ke- resztül károsít.

3.3.2. Árvíz, belvíz és felhôszakadás által okozott vízkárok

3.3.2.1. Biztosítási esemény

3.3.2.1.1. Árvíznek minôsül a kockázatviselési helynek (te- lephelynek), csapadékhatás következményeként a felszíni álló- és/vagy folyóvizek által történô elárasztása.

3.3.2.1.2. Belvíz az árvíz vagy felhôszakadás folytán felgyülemlett csapadék vagy feltörô talajvíz.

3.3.2.1.3. Felhôszakadás az olyan csapadékhatás, amikor a rövid idô alatt lezúdult nagy mennyiségû csapadékvíz felgyülemlése miatt a megfelelôen méretezett és karban- tartott vízelvezetô rendszer elégtelenné válik.

Vízkárként megfizeti a biztosító az árvíz, belvíz vagy felhô- szakadás folytán fellépô vízelöntés következtében kelet- kezett elázás, elsodródás, törés, rombolás, továbbá a szennyezôdés által okozott károkat.

3.3.2.2. Nem biztosítási események

3.3.2.2.1. Árvíz, belvíz, felhôszakadás okozta vízkárok fedezete nem vonatkozik

3.3.2.2.1.1. a vihar okozta hullámverés következtében elôálló károkra;

3.3.2.2.1.2. az elöntés nélküli átnedvesedésre, felázásra; 3.3.2.2.1.3. a víz elvezetésére vagy felfogására szolgáló lé- tesítményekre, árkokra, gátakra, öntözôberendezésekre, vízügyi létesítményekre, mûtárgyakra (áteresz, zsilip stb.), továbbá halastavakra, víztározókra, valamint ezek állat- és növényállományára;

3.3.2.2.1.4. a 3.3.2.2.2. és 3.3.2.2.3. pont szerint megha- tározott hullámtérben és nem mentett árterületen lévô vagyontárgyakra;

3.3.2.2.1.5. a növényi kultúrákra;

3.3.2.2.1.6. a talajszerkezetben, illetve talajerôben szerves és mûtrágyák kilúgozása folytán keletkezett károkra; 3.3.2.2.1.7. a felhôszakadás hatására az épületek külsô vakolatában és festésében keletkezett károkra; 3.3.2.2.1.8. a talajszint alatti padozatú helyiségekben el- helyezett vagyontárgyakra, ha azok a padozatszinttôl legalább 15 cm magasan lévô állványzatra nem voltak felhelyezve (kivéve a szabványok, elôírások alapján ren- deltetésszerûen a padlószinten elhelyezett vagyontárgya- kat) és a kár ezzel okozati összefüggésben van; 3.3.2.2.1.9. az árvíz-, belvíz megelôzési, továbbá árvíz- és belvízvédelmi munkák címén felmerült költségekre.

3.3.2.2.2. Hullámtér a folyók partélei és az árvízvédelmi töltések közötti, vagy ahol töltések nincsenek, a magas partok közötti terület.

3.3.2.2.3. Nem mentett árterületnek minôsül a vízügyi hatóság által megállapított árterületnek az a része, amely a folyómeder és az azzal közelítôen párhuzamosan veze-

tett (legfeljebb kettô számjegyû) közúti, vasúti töltés vagy magas part, illetve települések belterületének határa kö- zött fekszik.

3.3.3. Földmozgás károk

3.3.3.1. Biztosítási esemény A földmozgás az olyan

3.3.3.1.1. földcsuszamlás, amely a talaj fizikai vagy szi- lárdsági tulajdonságainak megváltozása következtében lejtôs terepen, hegy- vagy domboldalon amiatt keletke- zett, hogy a talaj egyensúlyi állapota megváltozott és a természetes vagy mesterséges lejtés irányába talajelmoz- dulás történt;

3.3.3.1.2. föld- és kôomlás, amely annak következtében keletkezett, hogy a lejtôs terepen, hegy- vagy dombolda- lon a talaj fizikai vagy szilárdsági tulajdonságainak meg- változása, illetve bármely külsô terhelés miatt a kô, kôtör- melék, szikla, valamint földanyag a természetes lejtés irá- nyába leomlott, lezúdult;

3.3.3.1.3. ismeretlen üregek beomlása, amelynél a termé- szetes egyensúlyi állapot külsô erôhatás következtében megszûnt és hirtelen bekövetkezô talajelmozdulás, omlás történt.

3.3.3.2. Nem biztosított események A biztosító nem téríti meg

3.3.3.2.1. a földmozgáskárt, ha az:

3.3.3.2.1.1. ideiglenesen szüneteltetett vagy véglegesen befejezett bányászati;

3.3.3.2.1.2. bányalétesítési és aktív bányászati tevékeny- ség következtében állott elô, vagy:

3.3.3.2.1.3. a biztosított által végzett vagy végeztetett földmunkák, föld-, kavics-, kô-, illetve homokkitermelés során történt;

3.3.3.2.2. a talaj stabilizálásának, a lecsúszott, leomlott föld vagy kôtömeg visszaszállításának, az ismeretlen üre- gek feltárásának, megszüntetésének, valamint az új föld- védômûvek tervezésének, építésének költségeit;

3.3.3.2.3. az épületek, építmények alatti feltöltések ülepe- désével, talaj süllyedésével, zsugorodásával, duzzadásá- val okozati összefüggésben keletkezett károkat;

3.3.3.2.4. a nem megfelelôen kiválasztott alapozási mód, hibás alapozási méretezés, vagy nem teherbíró altalajra (pl.: zsugorodó agyagra stb.) építés miatt bekövetkezô károkat.

3.3.4. Jégverés és hónyomás károk

3.3.4.1. Biztosítási esemény

3.3.4.1.1. A jégverés a különbözô méretû jégszemcsék,

jégszemek formájában lehulló csapadék, amely az épüle- tek, építmények tetôzetében (tetôszerkezetében és tetôfe- désében) törés (repedés) kárt okoz.

3.3.4.1.2. A hónyomás kockázat keretében megfizeti a biztosító az épületekben, építményekben és az azokban elhelyezett ingóságokban a mértékadó hóterhelést meg- haladó hónyomás által okozott károkat.

3.3.4.2. Nem biztosított események

3.3.4.2.1. Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha az: 3.3.4.2.1.1. az épületek héjazatának sérülése nélkül; 3.3.4.2.1.2. az ideiglenes fedésben;

3.3.4.2.1.3. fólia és sátor fedésben;

3.3.4.2.1.4. kizárólag csak az esôvíz levezetô csatornák- ban és a hófogó szerkezetekben;

3.3.4.2.1.5. a hideg és melegágyak üvegezésében, fólia- sátrakban;

3.3.4.2.1.6. a szabadban tárolt vagyontárgyakban keletkezett.

3.3.4.2.2. Nem minôsülnek hónyomás kárnak azok a ká- rok sem, amelyek a tetôszerkezet hibás méretezésével, ki- vitelezésével vagy karbantartásának elmulasztásával okozati összefüggésben következtek be.

3.3.5. Földrengés

3.3.5.1. A biztosítási esemény az olyan földrengés, amely a Föld belsô energiájából származó talajmozgásként állt elô és károsító hatása a Mercalli-Sieberg féle skála 5. foko- zatát eléri vagy meghaladja.

3.3.5.2. A biztosítás nem fedezi a biztosítási esemény által állatokban keletkezett kárt.

3.4. ALL RISKS FEDEZET

3.4.1. Amennyiben ebben a felek kifejezetten megálla- podtak, a jelen pontban foglaltak alapján az elôzôekben részletezett 3.1.-3.3. pont szerint fennálló alapfedezet all risk kockázattal jön létre.

3.4.2. Biztosítási esemény

Jelen pont alkalmazásában (a 3.1. – 3.3. pontokban felso- roltaktól eltérôen) biztosítási eseménynek minôsül a szer- zôdés hatálya alatt a kockázatviselés helyén (telephely) meglévô biztosított vagyontárgyaknak elôre nem látható okból, véletlenül, váratlanul bekövetkezett olyan fizikai károsodása, amelyekkel összefüggésben a biztosító szol- gáltatási kötelezettségét nem zárta ki.

3.4.3. Nem biztosítási események

3.4.3.1. A biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a károk- ra, amelyek az alábbiakban meghatározott okok miatt következnek be:

3.4.3.1.1. szándékos túlterhelés, a biztonsági határt meg- haladó próbanyomás, próbaterhelés;

3.4.3.1.2. alapok, falak, támfalak, pillérek, gerendák (te- herhordó szerkezetek), padlók, padozatok, járdák, feltöl- tések, födém-, illetve tetôszerkezetek ülepedése, meg- süllyedése, megdôlése, zsugorodása, kidudorodása, kiha- sasodása vagy tágulása, repedése, törése, ide nem értve az ezek következtében az egyéb más biztosított vagyon- tárgyakban keletkezô károkat, amennyiben ezek oka 3.4.3.1.2.1. tervezési hiba, szerkezeti hiba, gyártási, fel- dolgozási hiba, hibás munkavégzés, anyaghiba vagy a vagyontárgyakban rejlô rejtett hiba;

3.4.3.1.2.2. elektromos üzemû gépek, berendezések elekt- romos, elektronikus sérülése vagy zavara (ideértve, de ezekre nem korlátozva a számítógépeket, elektronikus be- rendezéseket, eszközöket, illetve azok vezetékeit); 3.4.3.1.2.3. gépek, berendezések, kazánok, számítógépek vagy egyéb eszközök álló vagy mozgó alkatrészeinek me- chanikus vagy szerkezeti meghibásodása (ide nem értve az ezek következtében az egyéb más biztosított vagyon- tárgyakban keletkezô károkat);

3.4.3.1.3. olyan közigazgatási határozat végrehajtása, amely építkezést, bontást, javítást, újjáépítést, illetve a biz- tosított épületek, építmények nem károsodott részeinek bontását rendelte el;

3.4.3.1.4. a rendeltetésszerû, rendszeres használatból ere- dô fokozatos elhasználódás, kopás, korrózió, oxidáció vagy lerakódás hatására keletkeztek, továbbá az anyag természetébôl fakadó káros tulajdonságok, zsugo- rodás, elpárolgás, súlyveszteség, erjedés, természetes hôképzôdés, öngyulladás (magában az öngyulladt anyagban);

3.4.3.1.5. férgek, száraz vagy nedves rothadás, az anya- gok ízének, textúrájának vagy felületének változásai, szennyezés, légköri szárazság vagy nedvesség, hômér- sékleti változások vagy szélsôségek, szmog következtében álltak elô.

3.4.3.2. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek:

3.4.3.2.1. normalizált hiányként (káló) elszámoltak vagy elszámolnak;

3.4.3.2.2. kötbér és bírság jellegû többletköltségként me- rültek fel;

3.4.3.2.3. a termelési folyamat leállásából, szünetelteté-

sébôl származó gazdasági hátrányként, üzemszüneti kár- ként jelentkeztek (pl.: túlóra, sürgôsségi felár, termeléski- esés, elmaradt haszon, állásidôre kifizetett bér vagy egyéb veszteség);

3.4.3.2.4. a károsodott vagyontárgyak olyan értékcsökke- nésébôl származnak, amelyek a további rendeltetésszerû használatot nem befolyásolják;

3.4.3.2.5. éjszakára vagy munkaszüneti napra soron kívül elrendelt munkabérköltségként, illetve expressz- vagy légi- postafuvar miatti többletköltségként merültek fel;

3.4.3.2.6. kedvezmények elvesztésébôl, késedelembôl vagy piacvesztésbôl adódtak;

3.4.3.2.7. a károsodott vagyontárgy újjáépítése, újrabe- szerzése, helyreállítása során állami vagy egyéb támoga- tásként vagy visszatérítésként a biztosított, illetve a tulaj- donos által igényelhetôk, illetve visszaigényelhetôk;

3.4.3.2.8. a garancia, szavatosság körében megtérülnek;

3.4.3.2.9. üvegkárnak minôsülnek;

3.4.3.2.10. a nem biztosított, illetve a nem biztosítható va- gyontárgyakban (1.3. pont) keletkeztek;

3.4.3.2.11. építési, szerelési tevékenységgel együtt járó be- ruházásokban keletkeztek;

3.4.3.2.12. amelyek kizárólag mechanikai és elektromos üzemzavar, mûködésképtelenség formájában álltak elô; 3.4.3.2.13. forgóeszközökben, az ezeken végzett meg- munkálás, vagy munkafolyamat során következtek be – jelen kizárással összefüggésben munkafolyamat alatt értendô a feldolgozás, gyártás, vizsgálat és próba; 3.4.3.2.14. az energiaellátás, fûtés vagy hûtés kimaradá- sa (a szolgáltató szándékos energia-visszatartásának ese- tét is ideértve) következtében keletkeztek, kivéve, ha az ilyen kimaradást a biztosított telephelyen található ener- giaellátó, fûtô- vagy hûtôberendezéseknek biztosítási ese- ménybôl eredô sérülése okozta (ez esetben a biztosító koc- kázatviselése kizárólag a biztosítási esemény következté- ben elszenvedett és a jelen feltételben fedezett károkra ter- jed ki.);

3.4.3.2.15. számítógépes rendszerekben vagy egyéb nyil- vántartásokban tárolt adatállományban, információk- ban keletkeztek;

3.4.3.2.16. szabadban tárolt vagyontárgyakban esô, ha- vas/ónos esô, hódara, hó, jégesô, homok, por, illetve fagyhatás, napsütés hatására keletkeztek;

3.4.3.2.17. a vízügyi szabályok szerinti hullámtérben és nem mentett árterületen, valamint olyan területen elhe- lyezett vagyontárgyakban keletkeztek, ahol a felszíni vizek kiáradása a helyi körülmények következtében elôre lát- ható, azaz statisztikai átlagban tízévenként legalább egy- szer ilyen áradás bekövetkezik;

3.4.3.2.18. a rendeltetésszerûen tûznek kitett vagyontár- gyakban – beleértve a felhasznált tüzelô- és egyéb tech- nológiai anyagokat – a technológiai használatukkal összefüggésben tûzkárként keletkeztek;

3.4.3.2.19. a szállított vagyontárgyakban keletkeztek; 3.4.3.2.20. a nyomás alatti tartályokban, gôzturbinák- ban, gôzgépekben vagy lendítôkerekekben szétszakadás vagy megrepedés, törés miatt keletkeztek;

3.4.3.2.21. csôvezeték-hálózatokból, azok edényzeteibôl, szerelvényeibôl kiömlô, elfolyt közegek, anyagok mennyi- ségi veszteségeként keletkeztek;

3.4.3.2.22. vagyontárgyak megmagyarázhatatlan eltû- néseként jelentkeztek vagy leltározás vagy idôszakos el- lenôrzés alkalmával feltárt hiányból vagy veszteségekbôl keletkeztek;

3.4.3.2.23. betöréses lopás, rablás következtében álltak elô;

3.4.3.2.24. mikroorganizmusok, toxikus hatású penésze- dések, gombásodások és ezek hatásai következményei; 3.4.3.2.25. állatok okoznak bármilyen módon (beleértve – de nem korlátozva a kizárást – a molylepkét, férgeket, ter- meszeket és egyéb rovarokat);

3.4.3.2.26. vandalizmus következményei.

3.5. ÜZEMSZÜNET BIZTOSÍTÁS

3.5.1. Biztosítási esemény

Amennyiben a felek ebben kifejezetten megállapodnak a biztosítási fedezet kiterjed az alábbiakban részletezett módon és mértékben a biztosított üzemszüneti káraira. A biztosító szolgáltatásának feltétele, hogy az alapul szol- gáló vagyonbiztosítás a dologi kárra kiterjed, és a bizto- sító a vagyonkár biztosítási esemény miatt szolgáltatást teljesített, vagy a szolgáltatás teljesítésére vonatkozó igényt elismerte. Alapul szolgáló vagyonbiztosítás alatt a jelen Különös Feltételek 3.1. – 3.3. vagy 3.4. pontjában leírt biztosítási eseményeket kell érteni.

3.5.1.1. A biztosító megfizeti a biztosított üzem leál- lásából, valamint a termelési folyamat megszakadásából eredô és ezzel összefüggésben felmerülô azon üzemi költ- ségeket, amelyek az üzemszünet tartama alatt is terhelik a biztosítottat, amennyiben ezen ráfordítások gazdasági- lag megalapozottak, és amelyeket a kár bekövetkezése nélkül a biztosított kigazdálkodott volna (közvetett – ál- landó – költségek), az önrész figyelembevételével.

A biztosító a kárrendezési eljárás során tapasztalt körül- ményektôl függôen, a biztosítási összegen belül megfizeti

3.5.1.1.1. a tevékenység folytatására szolgáló ideiglenes

üzem létesítésével, üzembe helyezésével, üzemeltetésével;

3.5.1.1.2. a tevékenység bérmunkába, alvállalkozásba történô kihelyezésével, valamint

3.5.1.1.3. a telephelyen kívüli értékesítéssel kapcsolatos többletköltségeket.

3.5.1.2. A biztosító megfizeti az épülettulajdonost – vállalkozás céljára bérbe adott helyiségekkel összefüggés- ben –, ért bérleti díj kiesést, valamint az épület használa- tának kiesésébôl eredô veszteséget, ha 3.1. – 3.3. vagy 3.4. pontokban felsorolt biztosítási események valamelyike bekövetkezik.

Jelen szerzôdés értelmében bérleti díj kiesésnek csak az mi- nôsül, ha a bérlô vagy haszonbérlô a bérleti díj fizetését részben vagy teljesen megtagadja, feltéve, hogy a bizto- sított a bérleti díjra a bérleti szerzôdés (jog) szerint jogosult.

3.5.1.3. Amennyiben a felek ebben kifejezetten megálla- podnak a biztosító megfizeti a biztosított üzem leállásá- ból, valamint a termelési folyamat megszakadásából ere- dô bruttó nyereségkiesést, amely magába foglalja a bizto- sított üzem értékesítési árbevétel-csökkenés miatti elma- radt nettó nyereségét és azokat az állandó költségeket, amelyek az üzemszünet alatt is terhelik a biztosítottat. Kár esetén a nettó árbevétel-csökkenést és a tényleges bruttó nyereségkiesést a biztosítottnak kell bizonyítania.

3.5.1.4. A biztosító a fentieken kívül a biztosítási kötvény- ben megjelölt kárlimitig megfizeti azokat a könyvvizsgálói költségeket, melyek az üzemszüneti károk tételes megálla- pítása érdekében külsô szolgáltatás igénybevétele kere- tében merülnek fel.

3.5.2. Az üzemszünet tartama alatt bekövetkezô újabb vagyonbiztosítási esemény miatt bekövetkezô üzemszü- net új, önálló biztosítási eseménynek minôsül.

3.5.3. A biztosító a 3.5.1. pontban felsorolt veszteségeket és költségeket legfeljebb a káresemény napjától számított 12 hónapon keresztül téríti meg (kártalanítási idôszak).

3.5.4. Nem biztosítási események

3.5.4.1. Nem minôsül üzemszüneti kárnak, illetve a biz- tosító nem téríti meg az üzemszüneti károk azon részét, amelyek:

3.5.4.1.1. az üzemszünet alatt fellépô, de nem az üzem- szünetet kiváltó események következményei;

3.5.4.1.2. a nem károsodott készletek romlása miatti vesz- teségek;

3.5.4.1.3. hatóságilag elrendelt építési vagy helyreállítási tilalom, üzemkorlátozás következményei;

3.5.4.1.4. a károsodott vagyontárgyak helyreállításának, utánpótlásának késedelmessége, a helyreállításhoz, be- szerzéshez szükséges pénzeszközök biztosítónak fel nem róható hiánya miatt keletkeztek;

3.5.4.1.5. a biztosított mulasztása, késedelme miatt kö- vetkeztek be;

3.5.4.1.6. pénz, betétkönyv, értékpapír, értékcikk, ok- mány, üzleti könyv, terv, rajz, számla, egyéb irat, program, szoftver megsemmisülése, eltulajdonítása, elveszése, hiá- nya vagy megrongálódása miatt keletkeztek;

3.5.4.1.7. szerzôdésbôl adódó olyan kötelezettségek mi- att álltak elô, mint a gyártási, szállítási határidô késedel- me, valamilyen szolgáltatás elmaradása miatti kártérítési, kártalanítási és egyéb kötelezettségek;

3.5.4.1.8. kedvezmények, támogatások elvesztésébôl adódtak;

3.5.4.1.9. olyan üzletvesztés, amely szerzôdések, megren- delések felmondása miatt akkor következett be, amikor az üzemszünet megszûnését követôen a tevékenység már folytatható lett volna;

3.5.4.1.10. meghaladják a vagyonkár bekövetkezésétôl számított, a szerzôdésben meghatározott kártalanítási idôszakot.

3.5.4.2. A jelen biztosításnak nem tárgyai a következô költségek, veszteségek:

3.5.4.2.1. a büntetô jellegû költségek, így különösen: köt- bér, bírság, perköltség, késedelmi kamat;

3.5.4.2.2. a bármilyen fajtájú adó és illeték;

3.5.4.2.3. a forgalomtól függô biztosítási díjak, licenc- díjak, feltalálói díjak;

3.5.4.2.4. az áruk, az alap-, nyers- és segédanyagok beszer- zésére fordított költségek, az üzemanyag és energiadíjak, amennyiben ez utóbbiak nem az üzem fenntartásához szükséges ráfordítások vagy alap-, illetve készenléti díjak;

3.5.4.2.5. a fuvardíjak, ha a biztosított nem rendelkezik er- re vonatkozóan szerzôdéses kötelezettséggel, valamint a küldemények díjmentesítési költségei;

3.5.4.2.6. egyéb, a termeléssel és/vagy kereskedelemmel össze nem függô bevételek és költségek, pénzügyi bevéte- lek és ráfordítások, rendkívüli bevételek és ráfordítások, különös tekintettel a tôke-, spekulációs és ingatlanügyle- tekbôl származó nyereségekre és költségekre.

3.5.5. A jelen szerzôdési feltételek alkalmazásában:

3.5.5.1. Nettó árbevétel: az értékesített vásárolt és saját termelésû készletek, valamint a teljesített szolgáltatások

árkiegészítéssel és felárral növelt, engedményekkel csökkentett – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértéke.

3.5.5.2. Közvetett (állandó) költségek: azok a költségek, amelyek nagysága független az üzleti forgalom vál- tozásától, és a biztosítottat egy esetleges üzemszünet alatt is terhelik.

3.5.5.3. Közvetlen (változó) költségek: azok a költségek (ráfordítások), amelyek az üzleti forgalommal arányosan változnak.

3.5.5.4. Bruttó nyereség: a nettó árbevétel és a közvetlen (változó) költségek különbsége.

3.5.5.5. Nettó nyereség: a bruttó nyereség és a közvetett (állandó) költségek különbsége.

3.5.5.6. Bruttó nyereségráta: a bruttó nyereség és a nettó árbevétel hányadosa.

3.5.5.7. Bruttó nyereségkiesés: az árbevétel-csökkenés és a bruttó nyereségráta szorzata.

3.5.5.8. Értékesítési árbevétel-csökkenés: a tervezett és megfelelôen igazolt nettó árbevétel és a tényleges kár- talanítási idôszak alatti nettó árbevétel különbsége.

3.5.5.9. Kártalanítási idôszak

A kártalanítási idôszak az az idôtartam, amely elôzetes becslések alapján egy esetleges legnagyobb kár után az újjáépítéshez, helyreállításhoz szükséges, és amelyben a szerzôdô felek megegyeznek. A kártalanítási idôszak kezdete megegyezik az üzemszüneti kár bekövetkezésé- nek idôpontjával. A kártalanítási idôszakot a szerzôdés (ajánlat) tartalmazza.

3.5.5.10. Tényleges kártalanítási idôszak

A káresemény bekövetkezésétôl számított – naptári na- pokban meghatározott – azon idôtartam, amely alatt a vagyoni kár az üzem mûködésére kihatással volt, de az legfeljebb a szerzôdésben (adatközlôn) feltüntetett kárta- lanítási idôszak utolsó napjáig tart. A tényleges kártalaní- tási idôszak vége az üzemszünet megszûnésének napja. Az üzemszünet a vagyontárgy helyreállításának, illetve a korábbi üzemi teljesítmény elérésének mûszaki és gazdasági szempontból lehetôvé válása idôpontjában szûnik meg.

3.5.5.11. Az épület használatának kiesése alatt jelen szer- zôdés értelmében azt kell érteni, ha a biztosított által hasz- nált vagy harmadik személyeknek térítésmentesen hasz- nálatra átadott épület és/vagy annak helyiségei a bekö- vetkezett kár következtében használhatatlanná válnak és ha az ezen helyiségekben folyó tevékenységet az épület épen maradt részébe nem lehet átköltöztetni.

3.5.6. A biztosító az üzemszüneti veszteségeket legfeljebb

az ajánlaton/biztosítási kötvényen feltüntetett biztosítási összeg erejéig téríti meg. A biztosító fizetéskor nem alkal- mazza az alulbiztosításra vonatkozó szabályokat.

3.5.7. A biztosított legkésôbb a tényleges kártalanítási idôszak lejártát követô harminc napon belül köteles könyvvizsgáló által hitelesítetten részletezni a bruttó nye- reségkiesés miatti veszteségét az alábbiak szerint:

3.5.7.1. nyereség- és veszteségszámítást a folyó üzleti évre az üzemszüneti kár kezdetéig és a káreseményt megelôzô üzleti évre;

3.5.7.2. nyereség- és veszteségszámítást a biztosított azon nyereségeirôl és költségeirôl, amelyeket a tényleges kártalanítási idôszak alatt az üzemszünet nélkül könyvelt volna el (nyereség és állandó költségek);

3.5.7.3. nyereség- és veszteségszámítást a biztosított azon ráfordításairól, amelyek a tényleges kártalanítási idôszak alatt az üzemszüneti kár következtében merültek fel (nyereség és állandó költségek).

3.5.8. A biztosított köteles a biztosító részére átadni az összes olyan számlakönyvet és egyéb üzleti könyvet, kifizetési számlát, mérlegkimutatást és egyéb dokumen- tumot, bizonyítékot, információt és minden olyan adatot, amelyek a kárigény elbírálásához, a kár mértékének meg- állapításához szükségesek.

3.5.9. Az adatszolgáltatás költségei a biztosítottat terhelik.

3.6. SZÁLLÍTÁSI KOCKÁZAT

3.6.1. Biztosítási esemény

3.6.1.1. A biztosító megfizeti a biztosított a jelen szerzôdés

1.2.2. és/vagy 1.2.5. pont szerinti saját vagyontárgyainak azon kárait, melyek munkavégzés során az általa hasz- nált gépjármûvel Magyarország területén belüli szállítás, fuvarozás közben keletkeztek. A fedezet kiterjed a 1.2.3. pontban felsorolt vagyontárgyak (pl.: beépítendô alkat- részek) káraira is, ha azokat a biztosított kizárólag a mun- ka elvégzéséhez szükséges mennyiségben szállította.

3.6.1.2. A fedezet kizárólag a gépjármûvet ért közúti bal- eset, tûz, villámcsapás, robbanás, vis major és a szállított vagyontárgy természetének megfelelô védelemmel ellá- tott és lezárt gépjármûbôl történô lopás káreseményekre terjed ki, a biztosítási események meghatározásánál leír- tak szerint és módon.

3.6.2. Nem biztosítási események

3.6.2.1. A biztosító nem téríti meg az élô állatokban, ne-

mesfémekben, készpénzben, ékszerekben és értékpapírok- ban keletkezô károkat.

3.6.2.2. A biztosítási fedezet nem terjed ki az ellenérték fejé- ben szállított árukban és anyagokban keletkezett károkra.

3.6.2.3. Telephely költöztetésére nem terjed ki a fedezet.

3.6.3. A szállítási kockázat biztosítási esemény miatt fel- lépô károk esetén a biztosító biztosítási évenként legfel- jebb a biztosítási ajánlaton/szerzôdésen feltüntetett összeg erejéig áll helyt.

3.7. BETÖRÉSES LOPÁS, RABLÁS

Amennyiben a felek ebben kifejezetten megállapodnak a biztosítási fedezet kiterjed a betöréses lopás, rablás, va- lamint épületrongálás kockázatokra az alábbiakban leír- tak szerint.

3.7.1. Biztosítási esemény

3.7.1.1. Jelen biztosítási feltételek szerint biztosítási ese- ménynek minôsül a szerzôdés hatálya alatt a kockázat- viselés helyén (telephely) meglévô biztosított vagyon- tárgyak betöréses lopás, rablás, biztosítási események mi- att bekövetkezett kárai az alábbiak szerint.

3.7.1.1.1. Betöréses lopás, ha a tettes a lopást úgy követte el, hogy a biztosított vagyontárgyakat magában foglaló lezárt, illetéktelen behatolás ellen védett helyiségbe erô- szakos módon behatolt, – ideértve azt az esetet is, amikor a tettes másnak a behatolás elhárítására képtelen állapo- tát kihasználva – lezárt helyiség ajtaját hamis vagy jog- ellenesen birtokba vett kulccsal, illetve más eszközzel ki- nyitotta és ezt a tényt hatósági okirat igazolja. E szerzôdés szempontjából behatolás ellen védett helyiségnek a va- gyonbiztosítás függelékében (A betöréses lopás és rablás eseteire szóló vagyonvédelmi szabályzatban) részletezett határoló szerkezetekkel körülzárt légtér minôsül.

3.7.1.1.2. Xxxxxx, ha a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása során a tettes a biztosított vagy alkalma- zottja (vagy megbízottja) xxxxx xxxxxxxxx, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, illetve a személyt ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért tol- vaj az eltulajdonított tárgy megtartása végett erôszakot, élet, vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkal- mazott és ezt a tényt hatósági okirat igazolja.

3.7.1.2. A fedezet kiterjed továbbá a kockázatviselés he- lyén, a biztosított épület(ek)ben, építmény(ek)ben bekö-

vetkezett épületrongálási károkra, amelyek az ott elköve- tett betöréses lopással vagy annak kísérletével összefüg- gésben keletkeztek.

3.7.1.3. A biztosító megfizeti a betöréses lopással vagy annak kísérletével összefüggésben a felszerelt és üzembe helyezett épület-berendezésekben, épülettartozékokban keletkezett rongálási és lopáskárokat is, ha

3.7.1.3.1. e tárgyakat legalább lezárt helyiségbôl (lásd függeléket) tulajdonították el, vagy

3.7.1.3.2. e tárgyak az épület falához kívülrôl, a járó- szinttôl 3 méternél magasabban voltak rögzítve.

3.7.1.4. Amennyiben a felek ebben kifejezetten megál- lapodtak, a biztosító megfizeti a küldöttrablás következ- tében elôálló károkat. Küldöttrablásnak minôsül, ha az alkalmazottak vagy a megbízottak a biztosított utasítása alapján készpénzt, értékpapírt, értékcikket, árut szállíta- nak a rendeltetési helyre elôre meghatározott útvonalon és idôtartamon belül és ennek során a náluk levô értékeket elrabolják.

3.7.1.4.1. A biztosító legfeljebb 2 millió forint értékû pénz vagy egyéb értékcikk szállítmány küldöttrablás fedezetét vállalja jelen biztosítás keretében. Az értékcikkeket, pénzt, értékpapírt (4. vagyoncsoport) a jelen szerzôdés részét képezô függelék III. pontjában leírt biztonsági intéz- kedések mellett kell szállítani. Ennek hiányában a biztosí- tó a bekövetkezô kárt nem téríti meg.

3.7.2. Nem biztosítási események

3.7.2.1. A biztosító nem téríti meg a kárt, ha

3.7.2.1.1. az normalizált hiányként – káló – elszámolásra került, illetve kerül;

3.7.2.1.2. az a kirakatban elhelyezett áruban az üzlet biztosított készletértékének 25%-át meghaladóan keletkezett;

3.7.2.1.3. a károsodott vagyontárgy értékcsökkenésébôl származik és a további rendeltetésszerû használatot nem befolyásolja;

3.7.2.1.4. ha a lopást a helyiség elveszett, ellopott vagy bárki által hozzáférhetô helyen megtalált saját kulcsának segítségével követik el;

3.7.2.1.5. ha a lezárt helyiségbôl behatolási nyom nélkül tûntek el a biztosított vagyontárgyak;

3.7.2.1.6. ha az a helyiség, amelybôl a biztosított vagyon- tárgyakat eltulajdonították, a lezárt helyiség elôírásainak nem felel meg (függelék).

3.7.2.2. A biztosító nem téríti meg a 3.7.1.3. pontban leírt káreseményeket, ha az:

3.7.2.2.1. kizárólag vandalizmusból ered;

3.7.2.2.2. a kaputelefont vagy a térfigyelô rendszer kültéri egységét ért rongálás-, illetve lopáskár.

3.7.3. A biztosító szolgáltatásának feltétele a rendôrségi feljelentés megléte.

3.7.4. A biztosító a 3.7.1.2. és 3.7.1.3. pontban leírt biztosítási esemény(ek) alapján biztosítási évenként leg- feljebb a biztosítási kötvényen feltüntetett biztosítási összeg erejéig teljesít szolgáltatást.

3.7.5. Betöréses lopás, rablás biztosítási esemény esetén a biztosító a jelen különös biztosítási feltételek függelé- kében felsorolt szolgáltatási limiteknek megfelelô szolgál- tatási összeget fizeti meg, legfeljebb azonban a káro- sodott vagyontárgy, vagy vagyoncsoport biztosítási összegének erejéig áll helyt. A függelékben felsorolt szolgáltatási limit(ek) a biztosítottnál a káresemény idôpontjában meglévô biztonsági színvonal függvé- nye(i).

3.8. VANDALIZMUS

3.8.1. Biztosítási esemény

3.8.1.1. Amennyiben a felek ebben kifejezetten megál- lapodtak, a biztosító megfizeti a vandalizmus, illetve a van- dál cselekmények következtében bekövetkezett károkat. Jelen biztosítás értelmében a vandalizmus, illetve vandál cselekmény harmadik személyeknek a biztosított vagyon- tárgy fizikai megsemmisítésére vagy megrongálására irányuló szándékos cselekedete.

3.8.2. Nem biztosítási események

3.8.2.1. Jelen kiterjesztés sem fedezi azonban a biztosított vagyontárgyakban keletkezett alábbi károkat:

3.8.2.1.1. eltulajdonítás;

3.8.2.1.2. graffiti által okozott kár, illetve a graffiti eltá- volításának költségei;

3.8.2.1.3. bármilyen üvegtörés.

3.8.3. Jelen biztosítási fedezet tekintetében az önrésze- sedés a szolgáltatási összeg biztosítási kötvényen meg- határozott százaléka, de legalább az ugyanitt meghatá- rozott forint összeg biztosítási eseményenként.

3.8.4. A biztosító vandalizmus biztosítási esemény esetén biztosítási évenként legfeljebb a biztosítási kötvényben meghatározott összeg erejéig fizeti meg.

3.9. ÜVEGBIZTOSÍTÁS

3.9.1. Biztosítási esemény

3.9.1.1. Amennyiben a felek ebben kifejezetten megál- lapodtak, a biztosító megfizeti a biztosított vagyon- tárgyak szerkezetileg beépített, fix és nyitható, ajtó- és ablaküvegeinek, folyosói és lépcsôházi, erkély-, lodzsa- üvegezéseinek nem egyéb biztosítási esemény miatti törése következtében felmerülô pótlási költségeit, az önrészesedés figyelembevételével.

3.9.1.2. A biztosító megfizeti továbbá, az alapbizto- sításban biztosított

3.9.1.2.1. épület

3.9.1.2.1.1. szerkezetileg beépített különleges üvegezésé- ben;

3.9.1.2.1.2. kirakatainak, kirakatszekrényeinek üvegezé- sében;

3.9.1.2.1.3. törésvédô, fényvédô és biztonsági fóliáiban; 3.9.1.2.1.4. biztonsági üvegeiben;

3.9.1.2.1.5. beépített üvegfalaiban;

3.9.1.2.1.6. kopolitüvegezésében;

3.9.1.2.1.7. elôtetô- és üvegtetô-üvegezésében;

3.9.1.2.2. bútorüvegezésekben;

3.9.1.2.3. kerámia fôzôlapokban;

3.9.1.2.4. épületszerkezetbe vagy bútorba beépített tü- körfelületekben;

balesetszerûen bekövetkezett törés- vagy repedéskárt.

3.9.1.3. Amennyiben a felek ebben kifejezetten megálla- podnak, a biztosító megfizeti a

3.9.1.3.1. a név-, a reklám- és a cégtáblákban, valamint ezek tartószerkezetében;

3.9.1.3.2. az üvegezést rögzítô és tartó szerkezetekben, valamint elektromos berendezéseikben;

3.9.1.3.3. a festett, csiszolt metszett ólom- vagy rézbetétes üvegekben;

3.9.1.3.4. akváriumokban, terráriumokban keletkezett károkat.

3.9.2. Nem biztosított események

3.9.2.1. A jelen feltételek alapján sem fizeti meg a biz- tosító

3.9.2.1.1. a kizárólag az üvegfelület díszítésében és fes- tésében;

3.9.2.1.2. az építés, felújítás alatt álló épületek üvege- zésében;

3.9.2.1.3. az akvárium és terráriumok tartalmában keletkezett károkat.

3.9.2.2. Nem fizeti meg a biztosító továbbá az akvárium vagy terrárium törése következtében megsérült, elhullott állatok értékét, valamint az általuk okozott következmé- nyi károkat.

3.9.2.3. A biztosító nem fizeti meg a biztosítás megköté- sekor már törött, repedt, toldott üvegekben keletkezett károkat.

3.9.3. A biztosító kár esetén a károsodott üveg újra- üvegezési (fóliák, díszítések esetén azok pótlási, szerelési) költségét, valamint a 3.9.4. pont szerinti költségeket fizeti meg. A biztosító kizárólag részletes helyreállítási számla alapján teljesít szolgáltatást.

3.9.4. A kár enyhítésének költségei

A biztosító a bekövetkezett károkkal összefüggésben megfizeti a kár enyhítésének költségeit, akkor is, ha azok nem vezettek eredményre, különösen ha a kár- enyhítô intézkedésekre a biztosító utasítása alapján került sor.

3.9.5. Amennyiben a felek ebben kifejezetten megálla- podtak, a biztosító a bekövetkezett károkkal összefüggés- ben megfizeti az alábbiak szerint részletezett és tényle- gesen felmerült költségeket:

3.9.5.1. Maradvány- és romeltakarítási költségek

A biztosító megfizeti a biztosított káresemény kapcsán károsodott üvegezés eltávolításának, valamint a nem ká- rosodott, és a kár miatt a továbbiakban már nem hasz- nálható üvegezések vagy azok részeinek elbontási, el- szállítási és megsemmisítési költségeit.

3.9.5.2. Mozgatási és védelmi költségek

A biztosító megfizeti továbbá azokat a költségeket, mely a károsodott üvegezés pótlása során más vagyontárgyak elmozgatása, vagy védelme során merült fel.

3.9.5.3. Daru- és állványzat költségei

A biztosító megfizeti a káresemény következtében szük- ségessé váló azon költségeket, melyek a károsodott üveg- felületek helyreállításához, vagy újraüvegezéséhez/épí- téséhez pl.: daru beállítása vagy állványzat építése kap- csán merülnek fel.

3.9.6. A biztosító az épület üvegezésének kárait biztosítási évenként legfeljebb az épület biztosítási összegének 20 %-a erejéig fizeti meg.

3.9.7. A berendezések, bútorok üvegezésének kárait a biz- tosító legfeljebb az ajánlaton vagy biztosítási kötvényen feltüntetett biztosítási összeghatárig fizeti meg.

3.9.8. A 3.9.4. és 3.9.5. pontokban felsorolt költségek térí- tési összegét a biztosítási kötvény tartalmazza.

3.10. GÉPTÖRÉS BIZTOSÍTÁS

3.10.1. Biztosítási esemény

3.10.1.1. Amennyiben a felek ebben kifejezetten megál- lapodtak, a biztosító megfizeti a kockázatviselési helyen (telephelyen) lévô a 3.10.2. pontban definiált biztosított vagyontárgyaknak belsô és/vagy külsô erôhatás miatti, illetve a vagyontárgyak elektronikus egységeinek csak kül- sô erôhatás miatti, véletlenül, váratlanul, balesetszerûen bekövetkezett törés és repedés kárait, amelyek a bizto- sított vagyontárgyak részleges vagy teljes mûködés- képtelenségét okozzák. A jelen biztosítási feltételek szerint a törés- és repedéskár gyûjtôfogalom, és ilyennek minô- sülnek mindazok a maradandó alakváltozással járó me- chanikai károsodások is, amelyek a törésen, repedésen kívül a következô deformációk formájában álltak elô: megnyúlás, szakadás, összenyomódás, (ki)hajlás, (el)nyí- ródás, (el)csavarodás.

3.10.1.2. Géptörés biztosítási káreseménynek többek kö- zött az minôsül, ha a kár oka:

3.10.1.2.1. anyaghiba, tervezési vagy kivitelezési hiba; 3.10.1.2.2. rázkódás (rezonancia), alkatrészek, részegysé- gek kilazulása;

3.10.1.2.3. hibás beállítás vagy szabályozás; 3.10.1.2.4. rossz elhelyezés, telepítés;

3.10.1.2.5. hibás zsírozás, olajozás, illetve a kenés xxxx- xxxxxx;

3.10.1.2.6. a szokásosnál nagyobb erôhatás, túlterhelés; 3.10.1.2.7. kazánvízhiány miatti törés, repedés, deformá- lódás;

3.10.1.2.8. túlhevülés (kivéve a hônek, lángnak rendelte- tésszerûen kitett berendezéseket);

3.10.1.2.9. a centrifugális erô hatása miatti széthullás; 3.10.1.2.10. az elektromos energia közvetlen hatása, úgy- mint rövidzárlat, átütés, átívelés (abban az esetben is, ha ezek szigetelési hiba vagy túlfeszültség miatt következtek be);

3.10.1.2.11. a mérô-, szabályozó-, vezérlô- és biztonsági berendezések meghibásodása;

3.10.1.2.12. leesés, lökés, ütközés;

3.10.1.2.13. befagyás, bedermedés, besülés, beszorulás; 3.10.1.2.14. idegen tárgyak általi bármilyen akadályoz- tatás;

3.10.1.2.15. a gépet üzemeltetô dolgozó figyelmetlensé- ge, gyakorlatának hiánya, szakmai tévedése (hibás mun- kavégzés);

3.10.1.2.16. a biztosított egyéb alkalmazottjainak, meg- bízottjainak gondatlansága.

3.10.2. A géptörés biztosítás keretében biztosíthatók

3.10.2.1. a biztosított tulajdonát képezô, nyilvántartá- saiban kimutatott tárgyi eszközei közül az

3.10.2.1.1. erôgépek, erômûvi berendezések; 3.10.2.1.2. egyéb gépek, berendezések; 3.10.2.1.3. szállítóeszközök;

3.10.2.1.4. forgalmi rendszám nélküli jármûvek; 3.10.2.1.5. munkagépként mûködô, forgalmi rendszámos jármûvek.

3.10.2.2. Az idegen tulajdont képezô bérelt, kölcsönvett, lízingszerzôdéssel bérbe vett, kipróbálásra, tesztelésre át- vett, a 3.10.2.1. pont szerinti vagyontárgyak.

3.10.2.3. A géptörés biztosítás kockázatviselése kiterjed 3.10.2.3.1. az üzembe helyezett gépekre, ha azok mûkö- dôképesek;

3.10.2.3.2. a tisztítás, javítás, karbantartás, átvizsgálás, áthelyezés miatt leállított vagy szétszerelt állapotban, sze- relés vagy telephelyen belül történô mozgatás alatt levô gépekre. A géptörés biztosítás kockázatviselése a forgalmi rendszámos munkagépek esetében kifejezetten csak a munkagépként mûködô jármûben e jármûvel való mun- kavégzés által okozott, továbbá e jármûnek munkavég- zésre vagy közlekedésre való elôkészítése során kelet- kezett töréskárra terjed ki.

3.10.3. Nem biztosítási események

3.10.3.1. Nem minôsül biztosítási káreseménynek, ha a kár oka:

3.10.3.1.1. a gép fokozatos és folyamatos állagromlása, használat során bekövetkezô kopás és elhasználódás, vízkôlerakódás, szennyezôdés, légköri jelenségek által elô- idézett korrózió vagy kopás, festett vagy csiszolt felületek karcolódása;

3.10.3.1.2. fokozatosan kialakuló deformálódás, hasa- dás, törés, repedés, réteges elválás, felhólyagosodás, illet- ve a hibás csôcsatlakozás, hibás tömítés, öntési hiba, kivé- ve, ha géptörés biztosítási káreseményt idéznek elô más biztosított gépszerkezetekben, alkatrészekben.

3.10.3.2. A biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a ká- rokra, amelyek

3.10.3.2.1. a gép

3.10.3.2.1.1. próbaüzeme;

3.10.3.2.1.2. szándékos túlterhelése;

3.10.3.2.1.3. biztonsági határt meghaladó próbanyomá- sa, próbaterhelése;

3.10.3.2.1.4. telephelyen kívüli szállítása során keletkeztek.

3.10.3.2.2. szerszámokban (pl.: vágó-, fúró-, csiszoló- és fényezôszerszámokban), gyártóeszközökben, öntôformákban, öntômintákban és öntôüstökben, továbbá az alapgépre fel nem szerelt alkatrészekben és tartozékokban keletkeztek;

3.10.3.2.3. a sûrûn cserélendô alkatrészekben, porlasztó- fúvókákban, sajtolóformákban (formázófelületekben), védôrácsokban, hô- és tûzálló falazatokban, burkolatok- ban, fogaskerekekben, meghajtószíjakban, meghajtólán- cokban, szállítószalagok hevederében és gördülô ele- meiben, gumiabroncsokban, összekötô kábelekben és a nem fémbôl készült alkatrészekben, tömlôkben, tömíté- sekben, szûrôkben, szitákban és csomagolóanyagokban keletkeztek;

3.10.3.2.4. magának a gépnek a – károsodás elleni védel- met szolgáló – biztonsági berendezésében, a gép mû- ködésével összefüggésben keletkeztek, és csak arra kor- látozódtak;

3.10.3.2.5. törés és repedés nélküli meghibásodás, mû- ködési zavar, mûködésképtelenség formájában álltak elô; 3.10.3.2.6. számítógépes vagy egyéb nyilvántartásokban tárolt adatállományban, információkban keletkeztek; 3.10.3.2.7. a biztosított vagyontárgyakból (azok tároló- edényeibôl, tartályaiból, csôvezeték-hálózataiból, szerel- vényeibôl, a konténerekbôl, kohókból, kemencékbôl, üs- tökbôl) kiömlô, elfolyt anyagok, áruk, termékek (készletek) veszteségeként keletkeztek;

3.10.3.2.8. kötbér és bírság jellegû többletköltségként merültek fel;

3.10.3.2.9. a termelési folyamat leállásából, szünetelteté- sébôl származó gazdasági hátrányként, üzemszüneti kár- ként jelentkeztek (pl.: túlóra, sürgôsségi felár, termelés- kiesés, elmaradt haszon, állásidôre kifizetett bér vagy egyéb veszteség);

3.10.3.2.10. éjszakára vagy munkaszüneti napra soron kívül elrendelt munka bérköltségeként, illetve expressz vagy légipostafuvar miatti többletköltségként merültek fel;

3.10.3.2.11. kedvezmények elvesztésébôl, késedelembôl vagy piacvesztésbôl adódtak;

3.10.3.2.12. a károsodott vagyontárgy újjáépítése, újrabeszerzése, helyreállítása során állami vagy egyéb támogatásként vagy visszatérítésként a biztosított, illetve a tulajdonos által igényelhetôk, illetve vissza- igényelhetôk;

3.10.3.2.13. a garancia és szavatosság körében megté- rülnek.

3.10.3.3. A biztosító a géptörés biztosítás keretében nem vállal fedezetet az alábbi gépekre:

3.10.3.3.1. számítógépek és egyéb elektronikus berendezések; 3.10.3.3.2. közúti forgalmi engedéllyel és rendszámmal rendelkezô személy- és teherszállító jármûvek;

3.10.3.3.3. mûszaki elhasználódás vagy avultság miatt a termelésbôl (üzemeltetésbôl) kivont gépek.

4. A biztosítási összeg meghatározása, a szolgál- tatás mértéke

4.1. A mindenkori tárgyévi biztosítási összeg megállapí- tásának módszerét (lsd. 4.10. pontot) és a vagyontárgyak, illetve költségtérítések biztosítási összegét a biztosí- tott/szerzôdô határozza meg.

4.2. Eltérô megállapodás hiányában a vagyontárgyan- ként, vagyoncsoportonként az érték-megállapítás mód- szerével számított és vagyoncsoportonként összesített biztosítási összeg az adott egységre (telephelyre) a biz- tosító káreseményenkénti és biztosítási évenkénti szol- gáltatásának felsô határa.

4.3. A vagyontárgyankénti és vagyoncsoportonkénti, illetve a költségtérítésekre vonatkozó biztosítási összege- ket kockázatviselési helyenként (telephelyenként) a min- denkori biztosítási tárgyévre vonatkozóan kell meghatá- rozni. Biztosított vagyontárgyaknak a biztosítási kötvé- nyen biztosítási összeggel megjelölt vagyoncsoportok (vagyontárgyak) minôsülnek.

4.4. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy(ak) újértékét.

4.5. A biztosítási összeg meghatározásánál a kockázat- viselési helyhez (telephelyhez) tartozó teljes biztosítható vagyont figyelembe kell venni. A tárgyi és a forgóeszközök (készletek), továbbá az idegen vagyontárgyak esetében a biztosítási tárgyév folyamán elôforduló legmagasabb értéket kell meghatározni.

4.6. A biztosítási összegek telephelyek és vagyoncsopor- tok között nem csoportosíthatók át.

4.7. A biztosító egyes a biztosított kockázatok tekinteté- ben korlátozhatja felelôsségét szolgáltatási limit alkalma- zásával. A szolgáltatási limit ebben az esetben az adott kockázatra vállalt szolgáltatási felsô határ, téríthetô maximális összeg.

4.8. A biztosítási összege(ke)t a felek közös megegyezés- sel év közben is megváltoztathatják. A biztosítási összeg módosítása a biztosítási díj módosulásával jár együtt.

4.9. A biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben fizeti, ha a biztosított az adó visszaigénylésére nem jogosult és a biztosítási összeg meghatározása a for- galmi adó figyelembevételével történt, illetve a vagyon- tárgy számlával igazolt módon helyreállításra, vagy után- pótlásra került.

4.10. A biztosított a biztosítási összeget a vagyoncsopor- tokra vonatkozó elôírások alapján új- és/vagy valóságos (avult) értéken határozhatja meg.

4.10.1. Újérték

A károsult vagyontárgy új állapotban történô beszerzé- sének vagy újjáépítésének költsége, beleértve a fuvar (kivéve légi fuvar), a vám és szerelés költségeit, melyekbôl engedmények nem vonhatók le. Amennyiben a káro- sodott vagyontárgy helyett ugyanolyan vagyontárgy nem szerezhetô be, akkor hasonló mûszaki, gazdasági para- méterekkel rendelkezô más vagyontárgy beszerzési értéke az újérték az esetleges értékkülönbözet figyelembe- vételével. A biztosító szolgáltatásának felsô határa ez esetben is legfeljebb a biztosítási összeg lehet.

4.10.2. Valóságos (avult) érték

A valóságos (avult) értéket a biztosító biztosítási esemény bekövetkezése esetén úgy számítja ki, hogy az újértékbôl levonja a használati idô alatt bekövetkezett értékcsökke- nést (technikai avulást), de fuvar (kivéve légi fuvar), a vám és szerelés költségeit újértéken veszi figyelembe.

4.11. A technikai avulás (elhasználódás/értékcsökkenés) mértékének megállapítása – többek között – a következô fôbb vizsgálati szempontok alapján történik: kor, mûszaki állapot, üzemelési idô, a karbantartás színvonala, üzeme- lési körülmények, folyamatos vagy idôszakos használat, a vagyontárgy és alkatrész utánpótlási lehetôsége.

4.12. Egyéb megállapodás hiányában a saját tulajdonú vagyontárgyak biztosítási összege:

4.12.1. tárgyi eszközök és nem aktivált – építési, szerelési tevékenységgel együtt nem járó – beruházások esetén az újérték, azaz a beruházás újra-elôállítási, újrabeszer- zési költsége;

4.12.2. az újértékhez viszonyított 40%-os vagy ezt meghaladó mértékû technikai avultságú, továbbá a teljesen leírt tárgyi eszközök esetén a valóságos (avult) érték;

4.12.3. vásárolt készletek (anyagok, áruk) esetén a köz- vetlen költségekkel növelt – engedmény nélküli – újérték, azaz az újrabeszerzési ár;

4.12.4. befejezetlen termelés, kész- és félkész termékek, készáruk esetén a készültségi foknak megfelelô újérték, azaz újra-elôállítási költségérték (önköltség);

4.12.5. közvetlenül költségként elszámolt eszközök esetén a beszerzési áron kalkulált, a biztosítási év során elôfor- duló legmagasabb értékösszeg;

4.12.6. véglegesen használaton kívül helyezett tárgyi esz- közök esetén a valóságos (avult) érték.

4.13. Idegen tulajdonú vagyontárgyak biztosítási összege kizárólag valóságos (avult) érték lehet.

4.14. Betöréses lopás, rablás kockázat esetén a biztosítási összegek megegyeznek az alapvagyon biztosítás biztosí- tási összegeivel.

4.15. Értékcikkek biztosítása esetén a biztosító az aláb- biak szerint teljesít szolgáltatást:

4.15.1. Pénzeszközök, értékpapírok kára esetén a tényle- ges kárösszeg kerül kifizetésre, melynek felsô határa ezen készletek megjelölt biztosítási összege, de betöréses lopás, rablás károk esetén legfeljebb a jelen biztosítási feltételek függelékének II. pontjában meghatározott szolgáltatási felsô határ, mely a kár idôpontjában fennálló védelmi színvonal függvénye. A kamatveszteségeket a biztosító nem téríti meg.

4.15.2. Névre szóló értékpapírok esetén a hirdetményi el- járással kapcsolatos költségeket, valamint azok újra- elôállítási költségét (ez utóbbiakat abban az esetben, ha azok elôállítása szükséges és meg is történik), nem névre (bemutatóra) szóló, és a Budapesti Értéktôzsdén jegyzett értékpapírok esetében azok káresemény elôtti utolsó jegy- zett árolyam-értékét, egyéb értékpapíroknál az értékpa- pír-forgalmazók által közölt átlagos vételi árfolyamon számolt piaci árat, értékcikkek kára esetén azok névérté- két fizeti meg a biztosító.

5. Biztosított költségek

A biztosító – a biztosítási kötvényben megjelölt mér- tékig – megfizeti az alábbi, káreseményekkel kapcso- latos költségeket:

5.1. Kárenyhítési költségek

A károk súlyosbodásának megakadályozását, vagy ha- tásaik enyhítését szolgáló intézkedések következ- tében felmerülô költségek, amelyek a károsodott vagyontárgy elszállításával, az ideiglenes fedéssel (tetôzet), dúcolással, állványozással, az ideiglenes közmûlétesítéssel, továbbá az indokoltan szükséges kényszer kitelepítési, vagy a megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban merülhetnek fel.

5.2. Xxxxxxx, oltási költségek

A káresemény során és után a biztosított oldalán felme- rülô indokolt mentési, oltási költségek.

5.3. Xxxxxxx, romeltakarítási, maradványeltávolítási költségek

5.4. Kárvizsgálati (laboratóriumi), ténymegállapítási költségek

5.5. Tervezési, szakértôi és lebonyolítási költségek

A tervezési, szakértôi és lebonyolítási költségek, ame- lyek a 5.1.- 5.4. pontokban felsorolt tevékenységekhez szükségesek,

5.6. Helyreállítási, ideiglenes csô- és kábelvezeték- rendszerek költségei

A károsodott eszköz helyreállítása alatt a termelés to- vábbfolytatásához esetleg szükséges ideiglenes csô- és kábelvezeték-rendszerek anyag, valamint fel- és lesze- relési költségei, a visszatérülô anyagok visszavételezési értékének levonásával.

5.7. Közmûvek, közüzemi berendezések és közutak rombolási kárainak helyreállítási költségei

A közmûvek, közüzemi berendezések és közutak – az 5.1., 5.2., 5.3., pontokban felsorolt tevékenységek során elkerülhetetlenül szükséges – rombolási kárainak hely- reállítási költségei, ha ezek a jogszabálynál fogva a biz- tosítottat terhelik.

5.8. A vezetékes víz által a biztosított vagyontárgyak-

ban keletkezett károk elhárításával kapcsolatban felme- rülô takarítási és tisztítási költségek

A takarítási és tisztítási költségeket a biztosító számla ellenében maximum évente a biztosítási kötvényben feltüntetett összegig téríti meg.

5.9. A biztosító megfizeti továbbá az egyes biztosítási események meghatározásainál feltüntetett és részlete- zett költségeket is.

6. A kockázat változása a biztosítási idôszak alatt

– elôgondoskodás

6.1. Jelen biztosítási alapján a biztosító kockázatviselé- se automatikusan kiterjed a biztosított vagyoncsopor- tok telephelyi biztosítási összegének 10%-a erejéig a biztosítási idôszak alatt újonnan beszerzett vagyontár- gyakra, valamint az év közben történt értéknövelô be- ruházás(ok)ból adódó értéknövekményre.

6.2. Az elôgondoskodási fedezet a következôk miatti értékemelkedésre vonatkozik:

6.2.1. épületek, építmények esetében az újonnan épült részekre, hozzáépítésekre, helyreállításokra, felújítások- ra, beszerzésekre, valamint az újonnan beszerzett épü- letekre akkor is, ha annak a kockázat elvállalása és a díj megállapítása szempontjából mértékadó jellemzôi el- térnek az eredeti ajánlatban feltüntetett biztosítandó épület(ek)nél közölt jellemzôktôl;

6.2.2. mûszaki berendezések, gépek, egyéb berende- zések és felszerelések esetén az új beszerzésekre, helyreállításokra, cserékre, valamint a bérelt, illetve köl- csönvett vagyontárgyakra.

6.2.3. Az elôgondoskodási fedezet nem terjed ki a kész- letek értékének év közbeni változásaira.

6.3. Az elôgondoskodási fedezet nem terjed ki továbbá a vagyontárgyak helytelen, téves vagy rossz közlése következtében elôálló alulbiztosítottságra, infláció okozta értékcsökkenésre és nem vonatkozik a szerzô- désben megállapított szolgáltatási limitekre.

6.4. Biztosított káresemény esetén a biztosított va- gyoncsoportok/vagyontárgyak biztosítási összege az elôgondoskodási biztosítási összeg mértékének ará- nyában kiegészül. A telephelyi, vagyoncsoportonkénti

elôgondoskodási biztosítási összegek más telephelyre és más vagyoncsoportra nem csoportosíthatók át.

6.5. Az elôgondoskodási fedezet létesítése nem mentesíti a biztosítottat az általános feltételek

13. pontjában foglalt bejelentési kötelezettség alól. A fentiekben megfogalmazott elôgondoskodási fedezet a biztosítási szerzôdés következô esedékességéig érvényes, amikor is a változásokat a biztosító felé be kell jelenteni. Amennyiben a bejelentés elmarad, a biztosítás a továbbiakban az eredeti ajánlat szerint él tovább.

7. Az önrészesedés

7.1. Minden egyes biztosítási esemény teljes kár- összegébôl, az általános szerzôdési feltételek 12. pontja szerint, a szerzôdésben meghatározott önrészese- désnek megfelelô összeget a biztosított maga visel, ki- véve a 1.2.6. pont alapján a munkavállalók vagyontár- gyaira vonatkozó térítendô károkat.

8. A közlési és változásbejelentési kötelezettség

8.1. A szerzôdô 15 napon belül köteles bejelenteni – a vállalkozásbiztosítás általános szerzôdési feltételei 13.2. pontjában felsoroltakon túlmenôen – a termelés/szol- gáltatás egy hónapot meghaladó, nem idényszerû leállítását.

9. A biztosító szolgáltatásának különös szabályai, szolgáltatáskorlátozások

9.1. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a bizto- sítottnak igazolnia kell tulajdonjogát, idegen vagyon- tárgyak esetén birtoklási jogcímét (bérlet, bizomány, letét, lízing, feldolgozás, javítás, megmunkálás stb.), továbbá meg kell neveznie a tulajdonos személyét.

9.2. A biztosító a károkat a biztosítási tárgyidôszakra vonatkozóan a kockázatviselési helyenként (telephelyen- ként), ezen belül vagyontárgyanként, vagyoncso- portonként, továbbá a költségtérítésekre feltüntetett összeghatárig (biztosítási összeg), vagy az összes vagyoncsoportra, vagyontárgyra és a költségtérítésekre együttesen választott, illetve meghatározott kártérítési felsô határösszegig (téríthetô maximális kár) az önré- szesedéssel csökkentve, magyar törvényes fizetôesz- közben fizeti meg.

9.3. Az általános biztosítási feltételek 14.3. pontjában felsoroltakon túlmenôen a biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez tûz- és robbanáskár esetén a biztosító rendelkezésére kell bocsátani az önkormányzat hatósági bizonyítványát vagy az önkormányzati tûzoltóság iga- zolását.

9.4. A szerzôdô (biztosított) a kárrendezés megkezdéséig, de legfeljebb a kár bejelentésétôl számított ötödik napig a károsodott vagyontárgy állapotán csak a kárenyhí- téshez szükséges mértékben változtathat.

9.5. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvû vál- toztatás következtében a biztosító számára – fizetési köte- lezettsége elbírálása szempontjából – lényeges körül- mények tisztázása vált lehetetlenné, kötelezettsége nem áll be.

9.6. Ha a biztosító a bejelentés kézhezvételétôl számított ötödik munkanapon sem kezdi meg a kárrendezést, a biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgy helyre- állításáról. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkat- részeket, berendezéseket azonban további harminc napig köteles változatlan állapotban megôrizni.

9.7. A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerûségének bizonyítása a biztosítottat (szerzô- dôt) terheli.

9.8. A károk felmérése, megállapítása a biztosító hely- színi vizsgálata során a biztosítottal közösen készített tételes felsorolású jegyzôkönyvben foglaltak alapján történik.

9.9. A biztosítottnak az egy káreseménybôl származó károk helyreállításával kapcsolatos anyag-, munkabér-, valamint egyéb költségeket elkülönítetten (külön munka- számon) kell nyilvántartania és elszámolnia, függetlenül attól, hogy a helyreállítás saját kivitelezésben vagy idegen kivitelezô útján – vagy mind a két módon, vegyesen – történik.

9.10. A káreseménnyel összefüggésben idegen tulajdonú vagyontárgyakat ért károk kivizsgálását és összegszerû megállapítását a szerzôdô felek csak a károsult vagy meg- bízottja bevonásával közösen végezhetik. Az egyes vagyoncsoportokra vonatkozó biztosítási összegeket a károk térítése alkalmával vagyontárgyanként kell érté- kelni.

9.11. Xxxxx feltétel alkalmazásában:

Teljes-, totálkár: ha a biztosított vagyontárgy teljesen megsemmisült, vagy olyan mértékben sérült, hogy a hely- reállítás mûszakilag nem lehetséges, vagy gazdasági számítással alátámasztva nem indokolt.

Részleges kár: javítással (építéssel, szereléssel) helyreállít- ható károk.

9.12. Nem az eredeti állapotra történô helyreállítás vagy utánpótlás esetén a biztosító csak az eredeti állapotnak megfelelô helyreállítás vagy pótlás költségeit téríti meg az elôzô pontokban foglaltaknak megfelelôen.

9.13. Ha technológiai váltás miatt az eredeti állapot a károsodottal azonos mûszaki paraméterekkel, egyenér- tékû módon már nem állítható helyre, akkor a biztosító a korszerûbb technológiából eredô értéknövekedést a szol- gáltatási összegbôl levonja.

9.14. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más egyéb károsító esemény is közrehatott, a biz- tosító csak olyan mértékben nyújt szolgáltatást, amely biztosítási esemény következménye.

9.15. Az értékesíthetô vagy egyéb módon hasznosítható maradványok értékét a biztosító a kár összegébôl levonja.

9.16. Amennyiben a káreseménnyel összefüggésben ha- tósági eljárás volt folyamatban, úgy az eljárás során hozott határozatot köteles a biztosított a biztosítónak bemutatni.

9.17. Xxxxxxxxx elemi károk

Egyetlen biztosítási eseménynek minôsülnek az alábbi- akban felsorolt idôtartam alatt bekövetkezô alábbiakban felsorolt elemi károk:

9.17.1. 24 órán belül ismételten bekövetkezô jégverés és/vagy zivatar és/vagy tornádó;

9.17.2. a 72 órán belül ismételten bekövetkezô több vihar;

9.17.3. az 504 órán belül ismételten bekövetkezô olyan árvíz, amelyet ugyanazon, egyszer vagy többször tetôzô, egy vagy több víztömegként jelentkezô magas vízállás okoz;

9.17.4. a 168 órán belül ismételten bekövetkezô földren- gés, szökôár, vulkánkitörés.

9.18. A biztosító üzemszüneti kár esetén az alábbiakban felsorolt speciális szabályokat alkalmazza:

9.18.1. A biztosító a tényleges kártalanítási idôszak alatti bruttó nyereségkiesést fizeti meg a szerzôdésben megha- tározott biztosítási összeg erejéig.

9.18.2. Amennyiben a kockázatviselés idôszakában a biz- tosított vagy annak megbízottja az árukat, szolgálta- tásokat a biztosított telephelyén kívül levô helyen érté- kesíti, illetve nyújtja, az ezért fizetendô vagy fizetett összeget az árbevételnél figyelembe kell venni.

9.18.3. Az alkalmazotti bér címén megállapításra kerülô összeg kiszámításának alapja a bérköltség, a személyi jel- legû kifizetések, valamint a bérjárulékok számfejtésére szolgáló bizonylat, illetve a járulék ténylegesen teljesített befizetésére szóló befizetési lap. A biztosító csak a kár- esemény bekövetkezte elôtt már alkalmazásban lévô munkavállalók részére kifizetett munkabért fizeti meg.

9.18.4. A befizetendô ügyleti kamatok összegének meg- állapítási alapja a hitelezô igazolása, amely tartalmazza a hitelösszeget és a kamatot.

9.18.5. A jogszabályokon, valamint a fel nem mondható szerzôdéseken nyugvó fizetési kötelezettségek kifizetésé- nek alapja a kifizetést tanúsító nyugták és befizetési lapok bemutatása.

9.18.6. A biztosító megfizeti az üzemszünettel közvetlenül érintett, de nem károsodott tárgyi eszközök tényleges kártalanítási idôszakra számított – és a jogszabályok szerint az üzemszünet miatt nem elszámolható – értékcsökkenési leírásait.

9.18.7. A könyvvizsgáló költségeit számlával kell igazolni.

9.18.8. A tevékenység egyéb okból történô tényleges szüneteltetésének ideje alatt bekövetkezô biztosítási kár- esemény esetén a biztosító csak arra az idôszakra vonat- kozó nyereségkiesést téríti meg, amellyel az üzemszünet a bekövetkezett káresemény miatt meghosszabbodik.

9.18.9. Az üzemszüneti kár megállapításánál mindazokat a körülményeket figyelembe kell venni, amelyek az üzem menetét és nyereségét a kártalanítási idôszak alatt ked- vezôen vagy kedvezôtlenül befolyásolták volna, ha a kár- esemény nem következett volna be.

9.18.10. A kár megállapításánál figyelembe kell venni azt a nyereséget, amely az üzemszünet megszûnését követô 6 hónap, de legfeljebb a kártalanítási idôszak lejártáig tar- tó idô alatt az intenzívebb termelésbôl, a megnövekedett értékesítésbôl származik.

9.18.11. A biztosított a mindenkor hatályos számviteli elôírások szerint köteles nyilvántartásait megszervezni és vezetni, a költséghely költségnem szerinti ráfordításokat a terv és a tényállapot szerint ellenôrizhetôvé tenni. A biz- tosított köteles üzleti könyveit, mérlegeit, egyéb üzleti dokumentumait három évig megôrizni, és olyan helyen és módon tárolni, hogy azok egy esetleges kár esetén ne semmisüljenek meg.

9.19. Bûncselekmény esetén a nyomozás újabb adatairól, a feltételezett elkövetôk kilétérôl, a vádirat benyújtásáról, illetve a bírósági ítélet meghozataláról a biztosított a tu- domására jutástól számított 8 napon belül köteles a biz- tosítót írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a biztosító a szerzôdésben vállalt kötelezettségének már eleget tett.

10. A kármegelôzési és kárenyhítési kötelezettség

10.1. A biztosított köteles minden tôle elvárható intéz- kedést megtenni a károk megelôzése, elhárítása és eny- hítése érdekében, s ezzel összefüggésben a tervezésre, építésre, telepítésre, üzemeltetésre, védelemre, karban- tartásra, tárolásra, beszerelésre és bontásra vonatkozó szakmai elôírásokat mindenkor be kell tartania.

10.2. A károk megelôzésére, elhárítására és enyhítésére a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósági határozatok, a biztosított felügyeleti szervének utasí- tásai és a biztosító elôírásai mindenkor irányadók.

10.3. A szerzôdô (biztosított) tûz és robbanás esetén a káresemény észlelését követôen haladéktalanul kö- teles értesíteni a tûzoltóságot.

10.4. A biztosító maga, illetve képviselôje, megbízottja útján jogosult ellenôrizni a kármegelôzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását.

10.5. Ha a biztosító a kármegelôzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését vagy a betartásuk soroza- tos elmulasztását tapasztalja, a szerzôdés módosítását kezdeményezheti.

10.6. A biztosított köteles gondoskodni az alkalmazott vagyonvédelmi rendszer megfelelô mûködésérôl és folyamatos karbantartásáról.

10.7. A biztosított köteles az üzemszüneti veszteséget a tôle elvárható minden lehetséges módon enyhíteni, és gondoskodnia kell róla, hogy az üzem mûködése a lehetô legrövidebb idôn belül meginduljon.

11. A biztosító mentesülése üzemszünet biztosítás esetén

A vállalkozásbiztosítás általános szerzôdései 16. pontjá- ban foglaltak az üzemszünet biztosítás vonatkozásában az alábbiakkal egészül ki:

11.1. Amilyen mértékben mentesül a biztosító a vagyon- biztosítási kár megfizetése alól, ugyanolyan mértékben mentesül az üzemszüneti kár megfizetése alól is.

11.2. Mentesül a biztosító fizetési kötelezettsége alól, ha a biztosított a 3.5.8. pontban írt kötelezettségét megsérti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetle- nekké válnak.

11.3. Ha a biztosított az idôben való helyreállítással kap- csolatos intézkedést elmulasztotta, a biztosító mentesül a mulasztásból eredô többletkár megfizetése alól.

12. Egyéb rendelkezések

12.1. A jelen feltételekben nem érintett kérdésekben a vál- lalkozásbiztosítás általános biztosítási feltételeiben valamint a Polgári Törvénykönyvben foglaltak az irány- adók.

MKB Általános Biztosító Zrt.

Függelék a vagyonbiztosítás különös feltételeihez

A betöréses lopás és rablás eseteire szóló vagyonvédelmi szabályzat

Jelen betöréses lopás, rablás eseteire szóló védelmi szabályzat abban az esetben érvényes, ha a biztosított a vagyonbiztosítás 3.7. pontjában foglalt betöréses lopás, rablás fedezet és/vagy az elektronikus mûszerbiztosítás megvásárlására a biztosítási ajánlatban ajánlatot tesz.

Jelen szabályzat a vállalkozásbiztosítás általános szer- zôdési feltételeivel, a vagyonbiztosítás különös feltéte- leivel és/vagy az elektronikus mûszerbiztosítás különös feltételeivel együttesen érvényes.

I. KOMPLETT LÉTESÍTMÉNYEK, ÜZEMEK, RAKTÁRTELEPEK, KERESKEDELMI ELOSZTÓHELYEK VÉDELMI SZABÁLYAI

1. Általános rendelkezések

1.1. Az alábbi védelmi szinteket komplett létesítmé- nyek, üzemek, raktártelepek, kereskedelmi elosztó- helyek biztosítása esetén, a szerzôdési feltételek szerinti 1.2.1.-1.2.3. és 1.2.5. pont alatt meghatározott vagyon- csoportok vonatkozásában (telephelyi összesen érték) kell alkalmazni.

1.2. A betöréses lopás, rablás biztosítási fedezete ki- zárólag a vagyonbiztosítási fedezet által biztosított vagyontárgyakra terjed ki.

1.3. A védettségi szint meghatározásánál nem vehetô figyelembe az a védelmi berendezés, eszköz, elem, amely a kár bekövetkezésének idôpontjában nem volt meg, vagy nem volt üzembe helyezve, illetve nem mûködött.

2. Vagyonvédelmi szintek

2.1. – 1. sz. védettségi szint:

2.1.1. A védett terület jól körülhatárolt, a kerítés csak komoly erôfeszítéssel, illetve különbözô segédeszközök alkalmazásával küzdhetô le;

2.1.2. A folyamatos figyelés/ôrzés biztosítva van;

2.1.3. A nyílászárók a teljes körû mechanikai védelem- nek megfelelôen védettek, kívülrôl nem nyithatók, az ajtók biztonsági zárral vannak felszerelve;

2.1.4. Az ôrök egymástól halló- és látótávolságon belül vannak, az egész területet figyelik;

2.1.5. Az épületeken kívül kutyás, fegyveres járôrök, az épületen belül fegyveres ôrök teljesítenek szolgá- latot;

2.1.6. Az ôrök közötti állandó információcsere biztosít- va van;

2.1.7. A kritikusabb pontok teljes körû elektronikai jelzôrendszerrel is el vannak látva (pénztárterem, páncélszekrény stb.);

2.1.8. Közvetlen, vezeték nélküli összeköttetés van az ôrzést végzô szakszolgálat központjával, a rendôrség- gel vagy egyéb fegyveres szolgálattal.

2.2. – 2. sz. védettségi szint

2.2.1. A védett terület jól körülhatárolt, a kerítés csak komoly erôfeszítéssel, illetve különbözô segédeszközök alkalmazásával küzdhetô le;

2.2.2. A megvilágítás biztosítja a folyamatos megfi- gyelést;

2.2.3. A nyílászárók a teljes körû mechanikai véde- lemnek megfelelôen védettek, kívülrôl nem nyithatók, az ajtók biztonsági zárral vannak felszerelve;

2.2.4. Az épületeken kívül kutyás, fegyveres járôrök, az épületen belül fegyveres ôrök teljesítenek szolgálatot, de a terület folyamatos és teljes figyelésére nincs mód;

2.2.5. Az ôrök közötti állandó információcsere biztosít- va van;

2.2.6. A kritikusabb pontok részleges elektronikai jelzô- rendszerrel is el vannak látva (pénztárterem, páncél- szekrény stb.);

2.2.7. Különféle telekommunikációs eszközök felhasz- nálásával a rendkívüli eseményeket jelenteni lehet a szakszolgálat központjának, a rendôrségnek vagy egyéb fegyveres szolgálatnak.

2.3. – 3. sz. védettségi szint

2.3.1. A védett terület jól körülhatárolt, de a behatolás különösebb erôfeszítést nem igényel;

2.3.2. A megvilágítás biztosítja a folyamatos megfi- gyelést;

2.3.3. Az épületek között járôrszolgálat van;

2.3.4. A nyílászárók a részleges mechanikai védelem- nek megfelelôen fizikailag védve vannak, kívülrôl nem nyithatók, az ajtók biztonsági zárral vannak felszerelve;

2.3.5. A kritikusabb pontok részleges elektronikai jelzô- rendszerrel is el vannak látva (pénztárterem, páncél- szekrény stb.);

2.3.6. A védelem szempontjából a legfontosabb objek- tumrészt (pl.: a páncéltermet) fegyveres ôr védi;

2.3.7. Telefon-összeköttetés biztosítja a kapcsolatot a szakszolgálat központjával, a rendôrséggel vagy egyéb fegyveres szolgálattal.

2.4. – 4. sz. védettségi szint

2.4.1. A védett terület jól körülhatárolt, de a behatolás különösebb erôfeszítést nem igényel;

2.4.2. A fôépületben biztonsági ôrszolgálat van;

2.4.3. Az épületek között járôrszolgálat van;

2.4.4. A nyílászárók a részleges mechanikai védelem- nek megfelelôen fizikailag védve vannak, kívülrôl nem nyithatók, az ajtók biztonsági zárral vannak ellátva;

2.4.5. A kritikusabb pontok minimális elektronikai

jelzôrendszerrel is el vannak látva (pénztárterem, pán- célszekrény stb.);

2.4.6. A védelem szempontjából a legfontosabb objek- tumrészt (pl. a páncéltermet) fegyveres ôr védi;

2.4.7. Telefon-összeköttetés biztosítja a kapcsolatot a szakszolgálat központjával, a rendôrséggel vagy egyéb fegyveres szolgálattal.

2.5. – 5. sz. védettségi szint

2.5.1. A védett terület jól körülhatárolt, de a behatolás különösebb erôfeszítést nem igényel;

2.5.2. A fôépületben 24 órás portaszolgálat van;

2.5.3. A nyílászárók a részleges mechanikai védelem- nek megfelelôen fizikailag védve vannak, kívülrôl nem nyithatók, az ajtók biztonsági zárral vannak ellátva;

2.5.4. A kritikusabb pontok minimális elektronikai jelzôrendszerrel is fel vannak szerelve (pénztárterem, páncélszekrény stb.);

2.5.5. Telefon-összeköttetés biztosítja a kapcsolatot a szakszolgálat központjával, a rendôrséggel vagy egyéb fegyveres szolgálattal.

2.6. – 6. sz. védettségi szint (lezárt helyiség)

2.6.1. A védett terület jól körülhatárolt, de a behatolás különösebb erôfeszítést nem igényel;

2.6.2. Nincs ôrzés;

2.6.3. A nyílászárók a részleges mechanikai védelem- nek megfelelôen fizikailag védve vannak, kívülrôl nem nyithatók, az ajtók biztonsági zárral vannak ellátva.

3. Szolgáltatási limitek

3.1. A biztosító biztosítási esemény bekövetkezése esetén legfeljebb a behatolás helyén, a káresemény idôpontjában ténylegesen fennálló védettségi szintnek megfelelô és az alábbi táblázatban felsorolt szolgál- tatási limitek erejéig áll helyt (a szolgáltatás azonban nem haladhatja meg a károsodott vagyontárgy vagy vagyoncsoport biztosítási összegét).

1. sz. táblázat

Védettségi szint	Kártérítés mértéke (e Ft)
1. védettségi szint	1 000 000 felett
2. védettségi szint	1 000 000
3. védettségi szint	700 000
4. védettségi szint	400 000
5. védettségi szint	200 000
6. védettségi szint	50 000

3.2. Amennyiben a káresemény idôpontjában a beha- tolás helyén legalább a minimális mechanikai védelem

feltételei nem teljesülnek, a biztosító nem nyújt szolgál- tatást.

II. AZ ÉRTÉKCIKKEK TÁROLÁSI SZABÁLYAI

1. Általános szabályok

1.1. A szerzôdési feltételek 1.2.4. pontja szerinti érték- cikkeket a választott biztosítási összegre meghatározott védelmi színvonalú helyiségben (2. számú táblázat) a következôk szerint kell tárolni:

1.1.1. mobil vagy rögzített lemezkazettában, pénztár- gépben 100 e Ft-ig,

1.1.2. tûzgátló lemezszekrényben 300 e Ft-ig.

1.2. A fentieket meghaladó összeg csak a Xxxxxx által a megfelelô értékhatárra* bevizsgált és ajánlott (minô- sített), elôírásszerûen elhelyezett és rögzített (tele- pített) lemez-, illetve páncélszekrényben tárolható.

1.3. 1 000 000 Ft-ot meghaladó értékcikk esetén az értéktárolót el kell látni testhang- és nyitásérzékelôvel, az elektronikai jelzôrendszerbe – riasztóba – kötötten.

1.4. Páncélszekrényekre, értéktárolókra vonatkozó elôírások:

A lemez- vagy páncélszekrényt, páncéltermet a Mabisz elôírásai szerint kell telepíteni, megépíteni.

(* Az értékhatárok A és G fokozat között megduplázód- nak, ha az értéktárolókat ellátják fúrás- és nyitás- érzékelôvel, és bekötik azokat az elektronikai jelzô- rendszerbe. Az értékcikkeket tartalmazó értéktárolókat az elektronikai jelzôrendszerbe be kell kötni.)

2. Értékcikkek védelmi osztályai

2.1. – 1. sz. védelmi osztály

◆ Teljes körû mechanikai védelem;

◆ Teljes körû elektronikai jelzôrendszer;

◆ Szakszolgáltató által végzett rendszeres és doku- mentált karbantartás;

◆ Biztosító által minôsített rendszer;

◆ Fegyveres ôrség;

◆ Közvetlen, vezeték nélküli összeköttetés a rendôr- séggel vagy egyéb fegyveres vagyonvédelmi szak- szolgálattal.

2.2. – 2. sz. védelmi osztály

◆ Teljes körû mechanikai védelem;

◆ Teljes körû elektronikai jelzôrendszer;

◆ Szakszolgáltató által végzett rendszeres és doku- mentált karbantartás;

◆ Biztosító által minôsített rendszer;

◆ Állandó (24 órás) portaszolgálat;

◆ Automatikus távjelzés a rendôrségnek vagy egyéb fegyveres vagyonvédelmi szakszolgálatnak.

2.3. – 3. sz. védelmi osztály

◆ Teljes körû mechanikai védelem;

◆ Teljes körû elektronikai jelzôrendszer;

◆ Rendszeres és dokumentált karbantartás;

◆ Biztosító által minôsített rendszer.

2.4. – 4. sz. védelmi osztály

◆ Teljes körû mechanikai védelem;

◆ Részleges elektronikai jelzôrendszer;

◆ Biztosító által minôsített rendszer.

2.5. – 5. sz. védelmi osztály

◆ Teljes körû mechanikai védelem;

◆ Minimális elektronikai jelzôrendszer.

2.6. – 6. sz. védelmi osztály

◆ Részleges mechanikai védelem.

2.7. – 7. sz. védelmi osztály

◆ Minimális mechanikai védelem.

3. Szolgáltatási limitek

3.1. A biztosító, biztosítási esemény bekövetkezése esetén, legfeljebb a behatolás helyén, a káresemény idôpontjában ténylegesen fennálló védettségi szintnek megfelelô és az alábbi táblázatban felsorolt szolgál- tatási limitek erejéig áll helyt (a szolgáltatás azonban nem haladhatja meg a károsodott vagyontárgy vagy vagyoncsoport biztosítási összegét).

2. sz. táblázat

Védelmi osztály	Kártérítés mértéke (e Ft)
1. védelmi osztály	200 000 felett
2. védelmi osztály	200 000
3. védelmi osztály	100 000
4. védelmi osztály	40 000
5. védelmi osztály	20 000
6. védelmi osztály	500
7. védelmi osztály	100

III. AZ ÉRTÉKCIKKEK SZÁLLÍTÁSI SZABÁLYAI

1. Az értékcikkeket a következôk szerint kell szállítani

Biztosítási összeg	Szállítási elôírások
500 000 Ft-ig	1 fô által, tetszôleges módon;
500 001 – 1 000 000 Ft	1 fô által, riasztójelzést adó, illetve füst- vagy festékpatronos – tehát a pénzt támadás esetén letörölhetetlenül megjelölô – pénzszállító-táskával, konténerrel;
1 000 001 – 2 000 000 Ft	2 fô által, füst- vagy festékpatronos pénzszállító táskával, konténerrel.

IV. VAGYONVÉDELMI FOGALMAK

1. Helyiség

A térnek minden oldalról épületszerkezetekkel határolt része.

2. Biztonsági zár

Biztonsági zárnak minôsül a tartószerkezetével együtt a Xxxxxx által bevizsgált és ajánlott (minôsített) bizton- sági lakat, továbbá a minimum 5 csapos hengerzárral ellátott zárszerkezet, a minimum 6 rotoros mágnes- zárral ellátott zárszerkezet, továbbá minden olyan lamellás zárszerkezet, amelyet a Mabisz biztonsági kategóriájúként ajánlott (minôsített). Mindegyiknek minimum 10 000 variációs lehetôséggel kell rendelkeznie.

3. Két biztonsági zár, illetve többpontos zárás

A (zár)reteszelést végzô vasalatok (vagy rudazatok,

„nyelvek”) közötti távolság legalább 30 cm.

4. Törésvédelem (törésvédett)

Beépített helyzetében törésvédett kivitelû az a mûszaki megoldás, ami az ajtólap kialakításával vagy kiegészítô

– külsô oldalról nem szerelhetô – biztonsági vasalattal megakadályozza, hogy a hengerzártestet egy (cél)szer- számmal megfogják, és a zárból kitörjék. (Tehát a zár- betét nem állhat ki az ajtó, illetve a biztonsági vasalat homloksíkjából.)

5. Bevésôzár

Az ajtólapba süllyesztve szerelt zárszerkezet, amely a faajtónak a betöréssel szembeni ellenálló képességét nagymértékben gyengíti.

6. Zárásmélység

Teljes zárás esetén a zárnyelvnek az ajtótokban (vagy a rögzített ajtószárnyban) kialakított zárfogadónak a közös szakasza (teljes záráskor a zárnyelv „ajtótokba tolódó” részének hossza mm-ben mérve).

7. Záráspontosság

Az ajtó csukott és zárt helyzetében az ajtótok és az ajtó- lap éle közötti legnagyobb távolság mm-ben megha- tározva (kétszárnyú ajtók esetében a szárnyak ajtólap élei közötti távolság is).

8. Reteszhúzás elleni védelem

(A kétszárnyú – bejárati – ajtók egyik szárnyának rögzí- tését általában tolóretesz szolgálja, amelynek nyelve

– rudazata – a küszöb- és szemöldökfába tolt helyzeté- ben az ajtólapot „rögzíti”.)

Reteszhúzás ellen akkor védett a (kétszárnyú) bejárati ajtó, ha a toló- vagy billenôreteszekhez a két ajtószárny közötti illeszkedésnél nem lehet hozzáférni. (Az ajtó- lapok csatlakozásának pontossága nem manipulálható a nyíló/fix ajtólapok kellô merevsége miatt, és/vagy a retesz mûködését olyan mûszaki megoldás blokkolja, hogy a rögzítés csak nyitott ajtószárnnyal oldható fel.)

9. Szilárdság

A minimális, a részleges és a teljes körû mechanikai, fizikai védelem alkotórészét képezô külsô (vagy belsô) térelhatároló épületszerkezeteknek (falazatoknak, födémeknek, padozatoknak) a különbözô roncsolásos, áthatolási célú bontással (és annak kísérletével) szem- beni ellenálló képessége.

10. Minôsített rács

A rácsosztás mérete legfeljebb 10*30 cm; a tömör rácspálcák keresztmetszete, merevsége, darabolási ellenállása megegyezik a legalább a 12 mm átmérôjû köracéléval. A rács (falazathoz való) rögzítéseinek száma legalább 4, és egymástól mért távolságuk legfel- jebb 30 cm. A rögzítések „mélysége” minimum 10 cm, és – kívülrôl nem szerelhetôek.

Elfogadható továbbá minden más, az elôzôekben leír- takkal behatolási/áthatolási szempontból legalább egyenértékû, kívülrôl nem szerelhetô kivitelû mûszaki megoldás (pl.: a rács helyettesítésére alkalmas, Mabisz- minôsítésû alumínium redônyrendszer).

11. Biztonsági üveg

Betörésvédelmi szempontból az üvegezés biztonsági üvegnek tekintendô, ha érvényes Mabisz minôsítése szerint – érdemi behatoláskésleltetô ellenállása követ- keztében – alkalmas a rács helyettesítésére.

A hagyományos szilikát anyagú betöréskésleltetô és

-gátló biztonsági üvegezések többrétegû ragasztott üvegek, amelyek a betöréssel szembeni ellenálló képességüket elsôsorban a speciális ragasztórétegek- nek köszönhetik.

A biztonsági üvegek másik csoportját a homogén szer- kezetû, szerves bázisú – polikarbonát – anyagból készü- lô mûanyag „üvegek” teszik ki.

(Figyelem! Nem minôsül biztonsági üvegnek betörés- védelmi szempontból az ún. securit glass, aminek elne- vezésében a „biztonság” arra utal, hogy gyártás- technilógiájából következôen – mivel edzett üveg – nem éles szilánkokra, hanem apró, gömbölyû szemû darabokra törik, így nem okoz súlyosabb sérülést.)

12. Vagyonvédelmi fólia (áttöréskésleltetô célú) Vagyonvédelmi – áttöréskésleltetô – hatású az a fólia (illetve az azzal szerelt üveg), amire vonatkozóan a fóliá- nak érvényes Mabisz-minôsítése van, és a tanúsítvány szerinti beépítési feltételeket a telepítô jognyilatko- zattal igazolta.

A vagyonvédelmi fólia néhány száz mikron vastagságú mûanyag fólia, amelyet általában vízbázisú ragasztó- anyaggal rögzítenek az üvegfelületre.

A védendô oldalon vagyonvédelmi fóliával felszerelt üvegen a fólia szerepe az „áttörésállóság” bizonyos mértékû javítása azáltal, hogy ha megkísérlik áttörni, az üvegtábla nem esik azonnal szilánkokra, és nem szó- ródik szét. Ennek az az oka, hogy a törött üvegdarabok (tábladarabok, cserepek) a fólián megtapadva egy ideig még táblaszerûen „egyben” maradnak, így a törött üvegtábla mellett tartózkodó személynek van ideje elmenekülni, és a szilánkok által okozta sérüléseket elkerülni.

(Figyelem! A csak fóliával ellátott – normál építôipari és/vagy „securit” – üvegek elhanyagolható mértékû betörés-ellenállásuk miatt rács helyettesítésére nem alkalmasak.)

13. Kiemelés elleni védelem

Az ajtóra eredetileg vagy utólag felszerelt olyan mûsza- ki megoldás, amely külsô oldali támadás esetén meg- akadályozza a zárt ajtónak a zsanérról való leemelését.

14. Be- és kifeszítés elleni védelem

Olyan standard vagy pótlólag létesített szerkezetek,

anyagok és mûszaki megoldások összessége, amely meg- akadályozza, hogy a nyílászárót becsukott és zárt helyzetében kívülrôl be- vagy kifeszítsék. Alapvetô feltétel a minél jobb záráspontosság, de megfelelô pl. a keret és az ajtólap éleinek vasalása és a hevederzár is.

15. A zárlemez megerôsítése

A hagyományos technológiájú és szerkezetû fatok megerôsítése a zárnyelvet fogadó szakasz nyitásirányú oldalán, elsôsorban egy profilacéllemez szerkezettel és speciális, dübel jellegû csavarrögzítésekkel, amivel a tokozat feszítéssel szembeni ellenállása jelentôsen növelhetô.

16. Mabisz minôsítés

A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) Vagyon- biztosítási Tagozata által felügyelt minôsítési eljárás eredménye (ún. tanúsítvány). A minôsítési tanúsítvány rögzíti az adott vagyonvédelmi eszköz (termék)

– különféle biztosítói eljárásokat és szerzôdéses kapcso- latrendszereket érintô – alkalmazásának, alkalmazha- tóságának a jellemzôit.

17. Blokkzár

A blokkzár többfunkciójú elektromechanikus zárszer- kezet. Alapfunkciója azonos a bejárati ajtók bizton- ságos zárását szolgáló standard zárakéval, ezzel azonos fontosságú kiegészítô funkciója az elektronikai beha- tolásjelzô rendszer élesítése, illetve az éles üzem- módból való kikapcsolása (értelemszerûen a zárással, illetve a nyitással végrehajtva). Az élesítési funkcióhoz kapcsolódó kiegészítô szerepe az, hogy ha a behato- lásjelzô rendszer élesítést gátló állapotot jelez, a mecha- nikus zár blokkolásával jelzi a rendellenességet.

18. Üzemképesség

Üzemképes az elektronikai behatolásjelzô rendszer, ha funkcióinak mûködôképessége lehetôvé teszi az éle- sítési utasítás fogadását („a rendszer élesíthetô”).

19. Riasztásmentes állapot

Az elektronikai behatolásjelzô rendszer éles üzemmód- ban van, de nincs riasztási állapotban (ezzel jelzi, hogy a rendszer által felügyelt térben, abban az adott idô- pontban nem észlel riasztást kiváltó okot.

20. Lemezszekrény

Olyan értéktároló, amelynek Mabisz minôsítése:

„lemezszekrény”; továbbá a minôsítéssel javasolt koc- kázatvállalási értékhatára nem haladja meg a 2 millió Ft összeget. A minôsítés tartalmazza mindazon para-

métereket (pl.: rögzítés stb.), amelyek a telepítéskor és a használatkor a javasolt értékhatárt figyelembe véve alkalmazandók.

21. Páncélszekrény

Olyan értéktároló, amelynek Mabisz-minôsítése: „pán- célszekrény”; továbbá a minôsítéssel javasolt koc- kázatvállalási értékhatára meghaladja a 2 millió Ft összeget. A minôsítés tartalmazza mindazon paramé- tereket (pl.: rögzítés stb.), amelyek a telepítéskor és a használatkor a javasolt értékhatárt figyelembe véve alkalmazandók.

22. Fúrás elleni védelem

A zárszekrény, illetve a hengerzárbetét akkor fúrás- védett, ha egy legfeljebb 500 W – vagy azzal egyen- értékû – teljesítményû géppel/eszközzel, HSS minôségi fúrószárral, 3 percen keresztül e célból végzett ron- csolásos támadás nem teszi lehetôvé a nyitást.

23. Lakat

Nem tekinthetôk biztonsági zárnak a hagyományos és a Mabisz-minôsítéssel nem rendelkezô lakatok. Bizton- sági zárnak csak az a lakat számít (funkcionálisan), amely- nek a tartószerkezetével együtt van Mabisz-minôsítése a minôsítésben meghatározott – betartandó – feltéte- lekkel és fokozatban (részleges mechanikai-fizikai védelmi szint, teljes körû mechanikai-fizikai védelem).

24. A teljes körû elektronikai jelzôrendszer

A teljes körû elektronikai jelzôrendszer alkotóelemei az alábbi védelmi körök:

◆ felületvédelem;

◆ térvédelem;

◆ tárgyvédelem;

◆ személyvédelem (támadásjelzés).

Teljes körû az elektronikai jelzôrendszer, ha az összes alkotóeleme teljes körû.

1. Teljes körû felületvédelem

Teljes körû a felületvédelem, ha éles üzemmódban figyeli az összes nyílászáró szerkezetet, és a mecha- nikailag nem megfelelô (38 cm-es tömör téglafal szi- lárdsági tulajdonságainál gyengébb értékû) falazatokat, födémeket, padozatokat, továbbá jelzi az át- és be- hatolási kísérleteket.

2. Teljes körû a térvédelem

Teljes körû a térvédelem, ha éles üzemmódban a védett

tárgyak környezetében (a felügyelt térben) minden- nemû illetéktelen emberi mozgást jelez.

3. Teljes körû tárgyvédelem

Teljes körû a tárgyvédelem, ha éles üzemmódban min- den védett tárgyra kiterjed, páncélszekrények esetében testhang- és nyitásérzékelést is biztosít.

4. Teljes körû személyvédelem

Teljes körû a személyvédelem, ha az összes védendô, támadásnak kitett személyre kiterjed.

Az elektronikai jelzôrendszerrel szemben támasztott követelmények

◆ A betörésjelzô központ a tápegységgel egy egységet képezzen, és a védett téren belül legyen elhelyezve;

◆ A központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt álla- potot a (minimum 4 db) védelmi körön külön-külön és a szabotázsvonalon egyaránt;

◆ Az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsolhatók (ha szükséges, üzemmód-kapcsolót kell beépíteni);

◆ A központi egységnek – az üzemeltetô által sem nyitható kivitelû, szabotázsvédett – burkolata mini- mum 1,5 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyen- értékû szilárdságú anyagból – készüljön;

◆ Az élesítés csak külsô, minimum 6 betû vagy szám kombinációját használó kódkapcsolóval végezhetô; a kódkapcsolónak a központot vezérlô áramkörét lehetôleg a központi egységben, de mindenképpen a védett téren belül kell elhelyezni;

◆ Az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze, és a további részek maradjanak mûködôképesek;

◆ Az üzembe helyezés csak teljes mûködôképesség- és riasztásmentes állapotban legyen lehetséges;

◆ A rendszer összes részének állandó ôrzésére, ellen- ôrzésre ki nem kapcsolható, az üzemeltetô által sem befolyásolható jelzôvonalakat (szabotázsvonalat kell kiépíteni);

◆ Élesbe kapcsolt állapotban a vezérlôközpontnak valamennyi jelzôvonalat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell, és a jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell;

◆ A szabotázsvonalak jelzéseit – nem élesbe kapcsolt állapotban is – a rendszernek optikailag és akuszti- kusan is jeleznie, illetve tárolnia kell;

◆ A támadásjelzô részeknek állandóan élesben kell üzemelniük;

◆ A jelzôáramkörök és a szabotázsvonalak megszaka- dását, a rövidzárlatot, illetve a hurokellenállások

20%-os változását a rendszer jelezze (riasztania kell);

◆ A szabotázsvonalak visszakapcsolását csak a jelzô- berendezés gyártója, szerelôi vagy karbantartói végezhetik;

◆ Minimálisan két, egymástól független kültéri akusz- tikus és egy optikai jelzésadó telepítése szükséges;

◆ Az akusztikus jelzésadókat külön falsíkra kell elhe- lyezni, az egyik készüléknek beépített akkumulá- torosnak kell lennie;

◆ A kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felü- letektôl, tárgyaktól építményektôl, épületszerkeze- tektôl, közlekedési utaktól olyan távolságra kell tele- píteni, hogy csak segédeszközzel lehessen ôket elérni;

◆ A kültéri hangjelzésnek a riasztást a kiváltó ok meg- szûnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szûnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelô vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie; a rendszer a bekapcsolást követôen ismé- telten kapcsoljon éles állapotba;

◆ A kültéri hangjelzônek szabotázsvédett, minimum 1,5 mm vastag lágyacél burkolata legyen, vagy ezzel egyenértékû mechanikai védelemmel rendelkezzen; a hangereje 1 m-es távolságban haladja meg a 100 decibelt, váltakozó kéthangú jelzéssel;

◆ Az optikai jelzésadó borostyánsárga színû, villogó és minimálisan 200 lumen fényáramú legyen;

◆ Az energiaellátást két, egymástól független, köl- csönhatásmentes energiaforrás – elektromos háló- zat és akkumulátor – biztosítsa;

◆ Az elektromos hálózatnak megszakítás nélküli üzemmódban kell mûködnie;

◆ Az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén biztosítsa automatikusan és megszakítás nél- kül a teljes berendezés legalább 72 órás üzemel- tetését, 72 óra letelte után pedig legalább egy riasz- tási ciklus végrehajtását;

◆ Az akkumulátor automatikus töltésérôl gondos- kodni kell;

◆ A nyitásérzékelôk csak rejtve, süllyesztve szerelhetôk;

◆ A szabadtéri, valamint a védett téren kívüli és a nem szabotázsvédett vezetékeket a falon belül vagy acél védôcsôbe helyezve kell vezetni.

25. A részleges elektronikai jelzôrendszer Részleges az elektronikai jelzôrendszer, ha teljes körû térvédelem, tárgyvédelem, személyvédelem nincs, de a felületvédelem teljes körû, és csapdaszerû térvédelem van kialakítva.

Részlegesnek tekinthetô az elektronikai jelzôrendszer

akkor is, ha a térvédelem, tárgyvédelem vagy felület- védelem elektronikus megoldású, ám a védendô ob- jektum egyes részei „árnyékban” vannak. (Árnyékon azt kell érteni, hogy a védendô területnek, térnek nem a teljes egészére terjed ki hatásos elektronikus felü- gyelet. Pl. egy bank bejárati ajtajának beltéri körzetét nem „felügyeli” passzív infra- vagy egyéb mozgás- érzékelô, vagy ha a páncélterem elôterében nincs moz- gásérzékelô telepítve, csak a közlekedôfolyosókban.)

Az elektronikai jelzôrendszerrel szemben támasztott követelmények

◆ A betörésjelzô központ a tápegységgel egy egységet képezzen, és a védett téren belül legyen elhelyezve;

◆ A központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt álla- potot a (minimum 4 db) védelmi körön külön-külön és a szabotázsvonalon egyaránt;

◆ Az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsolhatók (ha szükséges, üzemmód-kapcsolót kell beépíteni);

◆ A központi egységnek – az üzemeltetô által sem nyitható kivitelû, szabotázsvédett – burkolata mini- mum 1,5 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyen- értékû szilárdságú anyagból – készüljön;

◆ Az élesítés csak külsô, minimum 6 betû vagy szám kombinációját használó kódkapcsolóval végezhetô; a kódkapcsolónak a központot vezérlô áramkörét lehetôleg a központi egységben, de mindenképpen a védett téren belül kell elhelyezni;

◆ Az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze, és a további részek maradjanak mûködôképesek;

◆ A rendszer védett téren kívül elhelyezett részeinek (hangjelzôknek, kódkapcsolóknak stb.) az állandó ôrzésére, ellenôrzésére csak a teljes rendszerrel együtt – az üzemeltetô vagy a szerviz által – kikap- csolható szabotázsvonalat kell kiépíteni;

◆ A rendszer üzemképességét és riasztásmentes állapotát a kódkapcsolón jelezni kell;

◆ Élesbe kapcsolt állapotban a vezérlôközpontnak valamennyi jelzôvonalat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell, és a jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell;

◆ A szabotázsvonalak jelzéseit – nem élesbe kapcsolt állapotban is – a rendszernek optikailag és akusz- tikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell;

◆ A jelzôáramkörök és a szabotázsvonalak megsza- kadását, a rövidzárlatot, illetve a hurokellenállások 40%-os változását a rendszer jelezze;

◆ Minimálisan két, egymástól független kültéri akusz- tikus és egy optikai jelzésadó telepítése szükséges;

◆ Az akusztikus jelzésadókat külön falsíkra kell elhe- lyezni, az egyik készüléknek beépített akkumulá- torosnak kell lennie;

◆ A kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas fe- lületektôl, tárgyaktól, építményektôl, épületszerkeze- tektôl, közlekedési utaktól olyan távolságra kell telepí- teni, hogy csak segédeszközzel lehessen ôket elérni;

◆ A kültéri hangjelzésnek a riasztást a kiváltó ok meg- szûnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szûnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelô vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie; a rendszer a bekapcsolást követôen ismétel- ten kapcsoljon éles állapotba;

◆ A kültéri hangjelzônek szabotázsvédett, minimum 1,5 mm vastag lágyacél burkolata legyen, vagy ezzel egyenértékû mechanikai védelemmel rendelkezzen; a hangereje 1 m-es távolságban haladja meg a 100 decibelt, váltakozó kéthangú jelzéssel;

◆ Az optikai jelzésadó borostyánsárga színû, villogó és minimálisan 200 lumen fényáramú legyen;

◆ Az energiaellátást két, egymástól független, köl- csönhatásmentes energiaforrás – elektromos háló- zat és akkumulátor – biztosítsa;

◆ Az elektromos hálózatnak megszakítás nélküli üzemmódban kell mûködnie;

◆ Az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén biztosítsa automatikusan és megszakítás nélkül a teljes berendezés legalább 48 órás üzemel- tetését, 48 óra letelte után pedig legalább egy riasz- tási ciklus végrehajtását;

◆ Az akkumulátor automatikus töltésérôl gondoskod- ni kell;

◆ A nyitásérzékelôk csak rejtve, süllyesztve szerel- hetôk;

◆ A szabadtéri, valamint a védett téren kívüli és a nem szabotázsvédett vezetékeket a falon belül vagy acél védôcsôbe helyezve kell vezetni.

26. A minimális elektronikai jelzôrendszer Minimális az elektronikai jelzôrendszer, ha térvédelem, tárgyvédelem, személyvédelem nincs, és a felületvé- delem csak a 2 m-nél alacsonyabban fekvô nyílászá- rókra terjed ki, vagy csapdaszerû területvédelem van kialakítva.

Az elektronikai jelzôrendszerrel szemben támasztott követelmények

◆ A betörésjelzô központ a tápegységgel egy egy- séget képezzen, és a védett téren belül legyen elhelyezve;

◆ A központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt álla- potot a védelmi körön külön-külön és a szabotázs- vonalon egyaránt;

◆ A központi egységnek – az üzemeltetô által sem nyitható kivitelû, szabotázsvédett – burkolata mini- mum 1 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyenértékû szilárdságú anyagból – készüljön;

◆ Az élesítés legalább ún. kulcsos kapcsolóval tör- ténjék, a kapcsolóháza minimum 1,5 mm vastag lágyacél vagy ezzel egyenértékû mechanikai szilárd- ságú anyag legyen, és eltávolítása, illetve megbon- tása esetén a jelzésvonalon adjon riasztást;

◆ Az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze;

◆ Élesbe kapcsolt állapotban a vezérlôközpontnak valamennyi jelzôvonalat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell, és a jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell;

◆ A jelzôáramkörök megszakadását a rendszernek jeleznie kell;

◆ A kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektôl, tárgyaktól, építményektôl, épületszer- kezetektôl, közlekedési utaktól olyan távolságra kell telepíteni, hogy csak segédeszközzel lehessen ôket elérni;

◆ A kültéri hangjelzésnek a riasztást a kiváltó ok megszûnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szûnnie, illetve kizárólag az arra ille- tékes kezelô vagy karbantartó által kézzel le- kapcsolhatónak kell lennie; a rendszer a bekap- csolást követôen ismételten kapcsoljon éles álla- potba;

◆ A kültéri hangjelzônek szabotázsvédett, minimum 1,5 mm vastag lágyacél burkolata legyen, vagy ezzel egyenértékû mechanikai védelemmel rendelkezzen; a hangereje 1 m-es távolságban haladja meg a 100 decibelt, váltakozó kéthangú jelzéssel;

◆ Az energiaellátást két, egymástól független, köl- csönhatásmentes energiaforrás – elektromos háló- zat és akkumulátor – biztosítsa; elemes táplálás ese- tén – egy elemkészlettel – a rendszer minimum 3 hónapig legyen üzemképes;

◆ Az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén biztosítsa automatikusan és megszakítás nélkül a teljes berendezés legalább 24 órás üze- meltetését, 24 óra letelte után pedig legalább egy riasztási ciklus végrehajtását;

◆ Akkumulátoros üzemmód esetén az automatikus töltésrôl gondoskodni kell;

◆ A szabadtéri, valamint a védett téren kívüli és a nem szabotázsvédett vezetékeket a falon belül vagy acél védôcsôbe helyezve kell vezetni.

27. A teljes körû mechanikai védelem

Teljes körû a mechanikai védelem, ha a védett helység falazatai, födémszerkezetei, padozatai és a nyílászárók legalább az alábbiaknak megfelelnek:

◆ A falazatok, födémek, padozatok szilárdsága leg- alább 38 cm vastag, hagyományos kisméretû tég- lából épült tömör téglafaléval azonos értékû;

◆ A nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) teljes felülete minimum 100*300 mm-es osztású, 12 mm átmérôjû köracél ráccsal vagy ezzel bontható- sági/áthatolási szempontból egyenértékû más me- chanikai megoldással – pl. betörésgátló biztonsági üveggel – van védve (bankok, pénzintézetek ese- tében az átmérô minimum 16 mm);

◆ A rács 300 mm-enként, de minimum 4 db falazókö- römmel van hozzáerôsítve a falazathoz; a minimális beépítési mélység 38 cm vastag, hagyományos tég- lából épített tömör fal esetén 150 mm (vagy ezzel egyenértékû, kívülrôl nem szerelhetô más mûszaki megoldás fogadható el);

◆ A nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) tok- szerkezeteit falazókörmökkel, vagy egyéb a befeszí- tést megakadályozó módon a falazathoz kell erôsíteni;

◆ Az ajtó és az ajtótok fémbôl vagy tömörfából készülhet;

◆ Ha az ajtólap anyaga fa, az minimum 40 mm vastag és tömör legyen;

◆ Az ajtólap és a tok záráspontossága 2 mm-en belül legyen;

◆ Az ajtó legalább három diópánttal legyen a tokhoz rögzítve;

◆ A zárszerkezet többpontos (minimum 4) zárást biztosítson;

◆ A zárnak biztonsági zárnak kell lennie;

◆ Biztonsági zárnak minôsül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a két- tollú kulcsos zár, továbbá a szám- vagy betûjel- kombinációs zár, ha a variációs lehetôségek száma meghaladja a 10 000-et, valamint az egyedileg mi- nôsített lamellás zár;

◆ A zárszerkezetet fúrás, a hengerzárat törés ellen is védeni kell;

◆ Az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biz- tonságát nem befolyásolhatja;

◆ A zárnyelveknek (ajtók esetében) legalább 18 mm mélyen kell zárniuk;

◆ Az ajtókat kiemelés, feszítés ellen védeni kell.

Megjegyzés: a lakat nem minôsül biztonsági zárnak.

28. A részleges mechanikai védelem

Részleges a mechanikai védelem, ha a védett helység

falazatai, födémszerkezetei, padozatai és a nyílászárók legalább az alábbiaknak megfelelnek:

◆ A falazatok, födémek, padozatok szilárdsága leg- alább 15 cm vastag, hagyományos kisméretû téglá- ból épült tömör téglafaléval azonos értékû;

◆ A 2 m-nél alacsonyabban fekvô nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) minimum 100*300 mm-es osztású, 12 mm átmérôjû köracél ráccsal vagy ezzel bonthatósági/áthatolási szempontból egyenértékû más mechanikai megoldással – pl. betörésgátló biz- tonsági üveggel – vannak védve (bankok, pénzin- tézetek esetében az átmérô minimum 16 mm);

◆ A rács 300 mm-enként, de minimum 4 db falazókö- römmel van hozzáerôsítve a falazathoz; a minimális beépítési mélység 15 cm vastag, hagyományos tég- lából épített tömör fal esetén 150 mm (vagy ezzel egyenértékû, kívülrôl nem szerelhetô más mûszaki megoldás fogadható el);

◆ A nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) tok- szerkezeteit falazókörmökkel, vagy egyéb a befeszí- tést megakadályozó módon a falazathoz kell erô- síteni;

◆ Az ajtószerkezetek megerôsített kivitelûek; kieme- lés, feszítés és reteszhúzás ellen védettek;

◆ A zárást minimum 2 darab biztonsági zár végzi;

◆ Biztonsági zárnak minôsül a minimum 5 csapos hen- gerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, továbbá a szám- vagy betûjel-kombi- nációs zár, ha a variációs lehetôségek száma meg- haladja a 10 000-et, valamint az egyedileg minôsí- tett lamellás zár;

◆ Az ajtó legalább 3 diópánttal legyen a tokhoz rögzítve;

◆ Az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás bizton- ságát nem befolyásolhatja;

◆ A zárnyelveknek (ajtók esetében) legalább 18 mm mélyen kell zárniuk;

◆ Az ajtólap és a tok záráspontossága 5 mm-en belül legyen;

◆ Bevésôzár esetén az ajtólap külsô, keskenyebbik oldalát fémlemezzel meg kell erôsíteni;

◆ Fatokhoz megerôsített zárlemez szükséges;

◆ Részlegesnek tekinthetô a mechanikai védelem akkor is, ha a teljes körû mechanikai védelemnél felsoroltak közül 1-1 részelem teljes egészében meg- valósul, ugyanakkor más részelemek nem, vagy nem teljesen valósulnak meg.

Megjegyzés: a lakat nem minôsül biztonsági zárnak.

29. A minimális mechanikai védelem

Minimális a mechanikai védelem, ha a védett helység falazatai, födémszerkezetei, padozatai és a nyílászárók legalább az alábbiaknak megfelelnek:

◆ A falazatok, födémek, padozatok szilárdsága leg- alább 6 cm vastag, hagyományos kisméretû téglá- ból épült tömör téglafaléval azonos értékû;

◆ Az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek;

◆ Az ajtók zárását biztonsági zár végzi;

◆ Biztonsági zárnak minôsül a minimum 5 csapos hen- gerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, továbbá a szám- vagy betûjel-kombi- nációs zár, ha a variációs lehetôségek száma meg- haladja a 10 000-et, valamint az egyedileg minôsí- tett lamellás zár.

Megjegyzés: a lakat nem minôsül biztonsági zárnak.

MKB Általános Biztosító Zrt.

B I Z T O S Í T Ó

AZ MKB CSOPORT TAGJAI: M K B B A N K

Telefon: 00 00 000 000

E-mail: xxx@xxx.xx xxx.xxx.xx

M K B N Y U G D Í J P É N Z T Á R

Tel.: (0) 000 0000

E-mail: xxxxxx@xxxxxx.xx xxx.xxxxxx.xx

M K B E G É S Z S É G P É N Z T Á R Tel.: (0) 000 0000

E-mail: xxxxxx@xxxxx.xx

xxx.xxxxx.xx

M K B - E U R O L E A S I N G C S O P O R T Tel.: (0) 000 0000

E-mail: xxxx@xxxxxxxxxxx.xx

xxx.xxxxxxxxxxx.xx MKB ALAPKEZELô

Tel.: (0) 000 0000, (0) 000 0000

E-mail: xxxxxxxxxxxxx@xxx.xx xxx.xxxxxxxxxxxxx.xx