KELER KSZF Központi Szerződő Fél Zrt.
KELER KSZF Központi Szerződő Fél Zrt.
Az Európai Unió által elfogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített különálló pénzügyi kimutatások
és
független könyvvizsgálói jelentés
a 2020. december 31-ével zárult évről
Tartalom
Oldal
Független könyvvizsgálói jelentés 4
2020. december 31-ei különálló mérlege 7
2020. december 31-ével zárult év különálló átfogó eredménykimutatása 8-9
2020. december 31-ével zárult év különálló saját tőke változás kimutatása 10
2020. december 31-ével zárult év különálló cash-flow kimutatása 11-12
Megjegyzések a különálló pénzügyi kimutatásokhoz 13-68
A pénzügyi kimutatásokban használatos rövidítések magyarázata:
AC Amortizált bekerülési értéken (Amortised Cost) értékelt MNB/CBH Magyar Nemzeti Bank / Central Bank of Hungary
CCP Központi szerződő fél (Central Counterparty)
CGU Pénztermelő egység (Cash Generating Unit)
DKJ Diszkont Kincstárjegy
EAD Nemteljesítés bekövetkezésekor a kockázati kitettség értéke (Exposure At Default)
ECC European Commodity Clearing AG
ECL Várható hitelezési veszteség (Expected Credit Loss)
EMIR 648/2012/EU rendelet a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról
FVTOCI Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszköz (Fair Value Through Other Comprehensive Income)
FVTPL Eredménnyel szemben valós értéken értékelt (Fair Value Through Profit or Loss) GCM Általános Klíringtag (General Clearing Member)
HAS Magyar számviteli szabályozás (Hungarian Accounting Standard)
IAS Nemzetközi számviteli sztenderdek (International Accounting Standards) Nemzetközi pénzügyi beszámolási sztenderdek értelmezései (International
IFRIC/SIC
Financial Reporting Interpretations Committee/Standards Interpretations
Committee)
IFRS Nemzetközi pénzügyi beszámolási sztenderdek (International Financial Reporting Standards)
LGD Nemteljesítés bekövetkezésekor a veszteség értéke (Loss Given at Default) LR Hitelek és követelések (Loans and Receivables)
OTC Tőzsdén kívüli piac (Over-The-Counter)
PD Nemteljesítés valószínűsége (Probability of Default)
PO Teljesítési kötelem (Performance Obiligation)
ROU Használati jog eszköz (Right -Of Use)
SPPI ‘Csak tőke és kamatfizetések’ cash-flow tesztje (’Solely Payments of Principal and Interest’)
WACC Tőkeköltség súlyozott átlaga (Weighted Average Cost of Capital)
FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS
A KELER KSZF Központi Szerződő Fél Zrt. részvényeseinek
Jelentés a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatáról Vélemény
Elvégeztük a KELER KSZF Központi Szerződő Fél Zrt. (a „Társaság”) 2020. évi pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálatát, amely pénzügyi kimutatások a 2020. december 31-i fordulónapra készített pénzügyi helyzet kimutatásból – melyben az eszközök összesen 72.943.649 E Ft –, az ezen időponttal végződő üzleti évre vonatkozó eredménykimutatásból, átfogó jövedelem kimutatásból – melyben a tárgyévi teljes átfogó eredmény 527.439 E Ft nyereség –, saját tőke változás kimutatásból és cash-flow kimutatásból, valamint a számviteli politika jelentős elemeinek összefoglalását is tartalmazó megjegyzésekből állnak.
Véleményünk szerint a mellékelt pénzügyi kimutatások megbízható és valós képet adnak a Társaság 2020. december 31-én fennálló pénzügyi helyzetéről, valamint az ezen időponttal végződő üzleti évre vonatkozó pénzügyi teljesítményéről és cash-flow-iról az Európai Unió által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal (az „EU IFRS”) összhangban, valamint azokat minden lényeges szempontból a Magyarországon hatályos, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvénynek (a „számviteli törvény”) az EU IFRS-ek szerint éves beszámolót készítő gazdálkodókra vonatkozó előírásaival összhangban készítették el.
A vélemény alapja
Könyvvizsgálatunkat a Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardokkal összhangban és a könyvvizsgálatra vonatkozó – Magyarországon hatályos – törvények és egyéb jogszabályok alapján hajtottuk végre. Ezen standardok értelmében fennálló felelősségünk bővebb leírását jelentésünk „A könyvvizsgáló pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatáért való felelőssége” szakasza tartalmazza.
Függetlenek vagyunk a Társaságtól a vonatkozó, Magyarországon hatályos jogszabályokban és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara „A könyvvizsgálói hivatás magatartási (etikai) szabályairól és a fegyelmi eljárásról szóló szabályzata”-ban, valamint az ezekben nem rendezett kérdések tekintetében a Könyvvizsgálók Nemzetközi Etikai Standardok Testülete által kiadott „Nemzetközi etikai kódex kamarai tag könyvvizsgálóknak (a nemzetközi függetlenségi standardokkal egybefoglalva)” című kézikönyvében (az IESBA Kódex-ben) foglaltak szerint, és megfelelünk az ugyanezen normákban szereplő további etikai előírásoknak is.
Meggyőződésünk, hogy az általunk megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték elegendő és megfelelő alapot nyújt véleményünkhöz.
Egyéb információk: Az üzleti jelentés
Az egyéb információk a Társaság 2020. évi üzleti jelentéséből állnak. A vezetés felelős az üzleti jelentésnek a számviteli törvény, illetve egyéb más jogszabály vonatkozó előírásaival összhangban történő elkészítéséért. A független könyvvizsgálói jelentésünk „Vélemény” szakaszában a pénzügyi kimutatásokra adott véleményünk nem vonatkozik az üzleti jelentésre.
A pénzügyi kimutatások általunk végzett könyvvizsgálatával kapcsolatban a mi felelősségünk az üzleti jelentés átolvasása és ennek során annak mérlegelése, hogy az egyéb üzleti jelentés lényegesen
ellentmondanak-e a pénzügyi kimutatásoknak vagy a könyvvizsgálat során szerzett ismereteinknek, vagy egyébként úgy tűnik-e, hogy azok lényeges hibás állítást tartalmaznak.
A számviteli törvény alapján a mi felelősségünk továbbá annak megítélése, hogy az üzleti jelentés a számviteli törvény, illetve egyéb más jogszabály vonatkozó előírásaival összhangban van-e, és erről, valamint az üzleti jelentés és a pénzügyi kimutatások összhangjáról vélemény nyilvánítása.
Véleményünk szerint a Társaság 2020. évi üzleti jelentése minden lényeges vonatkozásban összhangban van a Társaság 2020. évi pénzügyi kimutatásaival és a számviteli törvény vonatkozó előírásaival. Mivel egyéb más jogszabály a Társaság számára nem ír elő további követelményeket az üzleti jelentésre, ezért e tekintetben nem mondunk véleményt.
A fentieken túl a Társaságról és annak környezetéről megszerzett ismereteink alapján jelentést kell tennünk arról, hogy a tudomásunkra jutott-e bármely lényegesnek tekinthető hibás közlés (lényeges hibás állítás) az üzleti jelentésben, és ha igen, akkor a szóban forgó hibás közlés (hibás állítás) milyen jellegű. Ebben a tekintetben nincs jelenteni valónk.
A vezetés és az irányítással megbízott személyek felelőssége a pénzügyi kimutatásokért
A vezetés felelős a pénzügyi kimutatásoknak az Európai Unió által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal összhangban történő és a valós bemutatás követelményének megfelelő elkészítéséért, valamint az olyan belső kontrollért, amelyet a vezetés szükségesnek tart ahhoz, hogy lehetővé váljon az akár csalásból, akár hibából eredő lényeges hibás állítástól mentes pénzügyi kimutatások elkészítése.
A pénzügyi kimutatások elkészítése során a vezetés felelős azért, hogy felmérje a Társaságnak a vállalkozás folytatására való képességét és az adott helyzetnek megfelelően közzétegye a vállalkozás folytatásával kapcsolatos információkat, valamint a vezetés felel a vállalkozás folytatásának elvén alapuló számvitel pénzügyi kimutatásokban való alkalmazásáért, azt az esetet kivéve, ha a vezetésnek szándékában áll megszüntetni a Társaságot vagy beszüntetni az üzletszerű tevékenységet, vagy amikor ezen kívül nem áll előtte más reális lehetőség.
Az irányítással megbízott személyek felelősek a Társaság pénzügyi beszámolási folyamatának felügyeletéért.
A könyvvizsgáló pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatáért való felelőssége
A könyvvizsgálat során célunk kellő bizonyosságot szerezni arról, hogy a pénzügyi kimutatások egésze nem tartalmaz akár csalásból, akár hibából eredő lényeges hibás állítást, valamint az, hogy ennek alapján a véleményünket tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést bocsássunk ki. A kellő bizonyosság magas fokú bizonyosság, de nem garancia arra, hogy a Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardokkal és a könyvvizsgálatra vonatkozó – Magyarországon hatályos – törvényekkel és egyéb jogszabályokkal összhangban elvégzett könyvvizsgálat mindig feltárja az egyébként létező lényeges hibás állítást. A hibás állítások eredhetnek csalásból vagy hibából, és lényegesnek minősülnek, ha észszerű lehet az a várakozás, hogy ezek önmagukban vagy együttesen befolyásolhatják a felhasználók adott pénzügyi kimutatások alapján meghozott gazdasági döntéseit.
A Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok és a könyvvizsgálatra vonatkozó – Magyarországon hatályos – törvények és egyéb jogszabályok szerinti könyvvizsgálat egésze során szakmai megítélést alkalmazunk és szakmai szkepticizmust tartunk fenn.
Továbbá:
• Azonosítjuk és felmérjük a pénzügyi kimutatások akár csalásból, akár hibából eredő lényeges hibás állításainak a kockázatait, kialakítjuk és végrehajtjuk az ezen kockázatok kezelésére alkalmas könyvvizsgálati eljárásokat, valamint elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerzünk a véleményünk megalapozásához. A csalásból eredő lényeges hibás állítás fel nem tárásának a kockázata nagyobb, mint a hibából eredőé, mivel a csalás magában foglalhat összejátszást, hamisítást, szándékos kihagyásokat, téves nyilatkozatokat, vagy a belső kontroll felülírását.
• Megismerjük a könyvvizsgálat szempontjából releváns belső kontrollt annak érdekében, hogy olyan könyvvizsgálati eljárásokat tervezzünk meg, amelyek az adott körülmények között megfelelőek, de nem azért, hogy a Társaság belső kontrolljának hatékonyságára vonatkozóan véleményt nyilvánítsunk.
• Értékeljük a vezetés által alkalmazott számviteli politika megfelelőségét és a vezetés által készített számviteli becslések és kapcsolódó közzétételek észszerűségét.
• Következtetést vonunk le arról, hogy helyénvaló-e a vezetés részéről a vállalkozás folytatásának elvén alapuló számvitel alkalmazása, valamint a megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték alapján arról, hogy fennáll-e lényeges bizonytalanság olyan eseményekkel vagy feltételekkel kapcsolatban, amelyek jelentős kétséget vethetnek fel a Társaság vállalkozás folytatására való képességét illetően. Amennyiben azt a következtetést vonjuk le, hogy lényeges bizonytalanság áll fenn, független könyvvizsgálói jelentésünkben fel kell hívnunk a figyelmet a pénzügyi kimutatásokban lévő kapcsolódó közzétételekre, vagy ha a közzétételek e tekintetben nem megfelelőek, minősítenünk kell véleményünket. Következtetéseink a független könyvvizsgálói jelentésünk dátumáig megszerzett könyvvizsgálati bizonyítékon alapulnak. Jövőbeli események vagy feltételek azonban okozhatják azt, hogy a Társaság nem tudja a vállalkozást folytatni.
• Értékeljük a pénzügyi kimutatások átfogó bemutatását, felépítését és tartalmát, beleértve a megjegyzésekben tett közzétételeket, valamint értékeljük azt is, hogy a pénzügyi kimutatásokban teljesül-e az alapul szolgáló ügyletek és események valós bemutatása.
Az irányítással megbízott személyek tudomására hozzuk - egyéb kérdések mellett - a könyvvizsgálat tervezett hatókörét és ütemezését, a könyvvizsgálat jelentős megállapításait, beleértve a Társaság által alkalmazott belső kontrollnak a könyvvizsgálatunk során általunk azonosított jelentős hiányosságait is, ha voltak ilyenek.
Budapest, 2021. május 3.
……………………………………………………………………………
Xxxxxx Xxxxx
A Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. képviseletében illetve mint kamarai tag könyvvizsgáló
Kamarai tag könyvvizsgálói tagszám: 007239
Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. 0000 Xxxxxxxx Xxxxx Xxxxxx xx 00/X. Nyilvántartási szám: 000083
2020.12.31 | 2019.12.31 | |||
Pénzeszközök és egyenértékeseik | 6 | 43 696 616 | 19 765 012 | |
Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt adósságinstrumentumok | 7 | 4 990 030 | 3 999 775 | |
Követelések gázpiaci klíringtevékenységgel kapcsolatban | 8 | 439 468 | 2 485 215 | |
Követelések klírngtevékenységből és egyéb szolgáltatásokból | 9 | 178 975 | 222 074 | |
Egyéb követelések | 10 | 140 852 | 620 611 | |
Repó követelés | 10 | 0 | 8 942 350 | |
Követelések külföldi klíringházzal szemben | 11 | 22 789 869 | 18 175 567 | |
Immateriális eszközök | 12 | 670 133 | 532 146 | |
Tárgyi eszközök | 13 | 33 479 | 41 683 | |
Nyereségadó – Halasztott adó követelések | 20 | 4 227 | 9 877 | |
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN | 72 943 649 | 54 794 310 | ||
Szállítótartozások | 14 | 302 119 | 346 048 | |
Szállítótartozások - kötelezettségek gázpiaci | 8 | |||
ügyletekből | 441 961 | 2 465 314 | ||
Egyéb kötelezettségek | 15 | 130 338 | 166 973 | |
Nyereségadó – Tényleges adó kötelezettségek | 15 | 11 377 | 18 693 | |
Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek | 16 | 4 940 939 | 6 950 315 | |
Pénzügyi garancia miatti kötelezettség | 17 | 8 119 | 5 747 | |
Biztosítékok árampiacból | 18 | 43 151 716 | 36 231 222 | |
Biztosítékok gázpiacból | 18 | 14 824 450 | 0 | |
Lízing kötelezettség | 19 | 27 347 | 32 154 | |
KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN | 63 838 366 | 46 216 466 | ||
Jegyzett tőke | 21 | 2 623 200 | 2 623 200 | |
Tőketartalék | 21 | 3 934 800 | 3 934 800 | |
Eredménytartalék | 21 | 2 536 402 | 2 019 580 | |
Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós | ||||
értéken értékelt adósságinstrumentumok 21 | ||||
tartaléka | 10 881 | 264 | ||
SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN | 9 105 283 | 8 577 844 | ||
KÖTELEZETTSÉGEK ÉS SAJÁT TŐKE | ||||
ÖSSZESEN | 72 943 649 | 54 794 310 | ||
2020.01.01- | 2019.01.01- | ||
2020.12.31 | 2019.12.31 | ||
Központi szerződő fél tevékenység bevétele | 23 | 1 784 145 | 1 713 156 |
Nem központi szerződő fél tevékenység bevételei
24 44 682 196 866
Banki szolgáltatás költsége | 26 | -87 422 | -78 993 |
Személyi jellegű ráfordítások | 27 | -530 009 | -469 759 |
Értékcsökkenési leírás | 12,13 | -97 410 | -92 747 |
Egyéb nem kamatjellegű ráfordítások | 28 | -754 688 | -794 444 |
29 | 135 | -152 |
12,13 | -5 679 | -23 708 |
17 | -2 372 | -320 |
Pénzügyi instrumentumok várható értékvesztése
visszaírás Működési ráfordítások | -1 477 445 | -1 460 123 |
MŰKÖDÉSI EREDMÉNY | 000 000 | 000 899 |
Nem pénzügyi eszközök értékvesztése Pénzügyi garancia miatti kötelezettség képzés,
pénzügyi eszközökön Kamatbevételek egyéb átfogó eredménnyel | 314 648 | 220 614 | ||
szemben valós értéken értékelt pénzügyi | 13 092 | 11 296 | ||
eszközökön | ||||
327 740 | 231 910 | |||
Kamatráfordítások | -337 705 | -239 736 | ||
Nettó kamateredmény | 30 | -9 965 | -7 826 | |
Egyéb pénzügyi bevételek, ráfordítások | 31 | 227 111 | 45 618 | |
PÉNZÜGYI EREDMÉNY | 217 146 | 37 792 | ||
ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY | 568 528 | 487 691 | ||
Nyereségadó ráfordítás | 32 | -51 706 | -45 377 | |
TÁRGYÉVI EREDMÉNY | 516 822 | 442 314 | ||
Kamatbevételek amortizált bekerülési értékelt
2020.01.01- | 2019.01.01- | |||
2020.12.31 | 2019.12.31 | |||
Egyéb átfogó eredmény | ||||
Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok valós | 33 | 11 667 | -674 | |
érték változása | ||||
Egyéb átfogó eredményt terhelő nyereségadó | 33 | -1 050 | 61 | |
TÁRGYÉVI EGYÉB ÁTFOGÓ EREDMÉNY | 10 617 | -613 | ||
Ebből később átsorolandó a tárgyévi eredménybe | 10 617 | -613 |
0 | 0 | ||
527 439 | 441 701 |
Ebből később nem átsorolandó a tárgyévi eredménybe
TÁRGYÉVI TELJES ÁTFOGÓ EREDMÉNY
KELER KSZF Központi Szerződő Fél Zrt.
2020. december 31-ével zárult év különálló saját tőke változás kimutatása (adatok ezer forintban)
Jegyzett tőke
Tőke tartalék
Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós
értéken értékelt pénzügyi
eredmény Összesen tartalék
instrumentumok tartaléka | |||||||||
2019. január 01-ei egyenleg | 2 623 200 | 3 934 800 | 877 | 1 577 266 | 8 136 143 | ||||
Teljes tárgyévi átfogó eredmény | -613 | 442 314 | 441 701 | ||||||
2019. december 31-ei egyenleg | 2 623 200 | 3 934 800 | 264 | 2 019 580 | 8 577 844 | ||||
2020. január 01-ei egyenleg | 2 623 200 | 3 934 800 | 264 | 2 019 580 | 8 577 844 | ||||
Teljes tárgyévi átfogó eredmény | 10 617 | 516 822 | 527 439 | ||||||
2020. december 31-ei egyenleg | 2 623 200 | 3 934 800 | 10 881 | 2 536 402 | 9 105 283 | ||||
01.01.2020 | 01.01.2019 | |
31.12.2020 | 31.12.2019 | |
ÜZLETI TEVÉKENYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ CASH-FLOW | ||
ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY | 568 528 | 487 691 |
Kamatráfordítás | 337 705 | 239 736 |
Kamatbevétel | -327 740 | -231 910 |
9 965 | 7 826 | |
Pénzmozgással nem járó tételek | ||
Értékcsökkenési leírás | 97 410 | 92 747 |
Értékvesztések és azok visszaírása | 6 339 | 23 734 |
Értékpapíron elért nyereség vagy veszteség | 64 | 0 |
Nem realizált árfolyamkülönbözetek | -217 018 | -47 810 |
Pénzügyi garanciakötelezettség állományának változása | 2 372 | 320 |
467 660 | 564 508 |
22 394 | 12 760 |
19 735 568 | -1 809 740 |
-4 446 235 | 1 607 965 |
9 465 475 | 662 675 |
-73 322 | 31 658 |
Működési cash-flow nettó forgóeszköz kiigazítások előtt
Gázpiaci ügyletekből származó nettó forgótőke állományváltozása
Ügyfelektől beszedett biztosítékok állományváltozása
Más klíringházaknál elhelyezett biztosítékok állományváltozása
állományváltozása Kifizetett kamat | -338 061 | -245 593 |
Kifizetett adó | -54 422 | -21 819 |
Üzleti tevékenység generált nettó pénzforgalma | 24 779 057 | 802 414 |
Vevők és egyéb követelések állományváltozása Szállítók és egyéb kötelezettségek
01.01.2020
31.12.2020
01.01.2019
31.12.2019
BEFEKTETÉSI TEVÉKENYSÉG
Pénzügyi instrumentumok beszerzésére kifizetett összegek
Pénzbevételek pénzügyi instrumentumok lejáratából
-5 465 404 -6 949 982
4 499 711 5 954 704
Tárgyi eszköz beszerzés (kifizetett) -4 929 -2 281
Immateriális eszköz beszerzés (kifizetett) -240 915 -110 739
Pénzbevétel tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítéséből
12 444 88
Kapott kamat 312 717 206 841
Befektetési tevékenységre felhasznált nettó pénzforgalom
-886 376 -901 369
FINANSZÍROZÁSI TEVÉKENYSÉG
0 | 0 |
-9 256 | -7 549 |
-9 256 | -7 549 |
23 883 426 | -106 504 |
19 765 012 | 19 853 295 |
48 951 | 18 351 |
-773 | -130 |
43 696 615 | 19 765 012 |
23 883 426 | -106 504 |
Pénzbevétel tőkeemelésből Lízingdíj kifizetés
Finanszírozási tevékenység felhasznált (-) / generált (+) nettó pénzforgalma
Pénzeszközök nettó növekedése (+)/ (csökkenése) (-)
Pénzeszközök nyitó egyenlege
Pénzeszközök nem realizált árfolyamkülönbözete
Pénzeszközökön lévő várható értékvesztés egyenlege
Pénzeszközök záró egyenlege
Pénzeszközök nettó növekedése (+)
/(csökkenése) (-)
1. ÁLTALÁNOS RÉSZ
Megfelelőségi nyilatkozat
A KELER KSZF Központi Szerződő Fél Zrt. (továbbiakban: „Társaság” vagy „KELER KSZF”) különálló pénzügyi kimutatásai a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS-ek) – ahogyan azokat az Európai Unió (“EU”) befogadta – alapján készültek. A vezetőség kijelenti, hogy a Társaság teljes körűen megfelel az adott időszakra alkalmazandó, az Európai Unió által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok és Nemzetközi Számviteli Standardok, illetve a kapcsolódó értelmezések (IFRS/IAS és IFRIC/SIC) mindenkor érvényben lévő előírásainak. A vezetőség ezt a kijelentést felelőssége teljes tudatában tette.
A Társaság vezetősége megállapította, hogy XXXXX KSZF képes a vállalkozás folytatására, ez azt jelenti, hogy nincsenek olyan jelek, amelyek arra utalnának, hogy a Társaság működését a belátható jövőben megszüntetné vagy jelentősen korlátozná.
Ezen pénzügyi kimutatások a naturál szemlélet alapján készültek, vagyis a gazdasági események nem a pénzügyi teljesítéstől függenek.
A Társaság általában eredeti bekerülési értéken szerepelteti eszközeit, kivéve, ha az IFRS szerint egy tételt valós értéken kell kimutatni. Az értékelés alapjával kapcsolatos további közzétételeket a 2. kiegészítő megjegyzés tárgyalja.
A Társaság bemutatása (jogi forma, székhely)
A Társaság a Magyarországon érvényben levő törvényeknek megfelelően bejegyzett zártkörűen működő részvénytársaság. A Társaság bejegyzésének dátuma: 2008. június 6. Az alakulás Kft.- ként történt, a Társaság 2011-ben átalakult Zrt-vé. A Társaság székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xx 00-00.
A Társaság tulajdonosi szerkezete | |
A 2018. október 25-e óta hatályos változat: | |
KELER Központi Értéktár Zrt. (anyavállalat) | 99,81% |
Magyar Nemzeti Bank | 0,1% |
Budapesti Értéktőzsde Zrt. | 0,09%. |
A KELER KSZF végső anyavállalata a Magyar Nemzeti Bank (szintén az MNB a fő részvényes a KELER Központi Értéktár Zrt.-ben, valamint a Budapesti Értéktőzsde Zrt.-ben). Az MNB kizárólagos tulajdonosa a Magyar Állam. A végső anyavállalat székhelye 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.
A Társaság tevékenysége
A KELER KSZF, mint a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.), valamint az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló rendelete (”EMIR”) alapján működő központi szerződő fél, tőzsdeügylet és tőzsdén kívüli tőkepiaci ügylet teljesítéséhez kapcsolódó kötelezettségvállalást végző gazdasági társaság. A KELER KSZF központi szerződő félként garanciát vállal a Budapesti Értéktőzsdén kötött ügyletek teljesítéséért és a gázpiacon létrejött ügyletek pénzügyi teljesítésért. A KELER KSZF általános klíringtagként garanciát vállal az energiapiaci tranzakciók pénzügyi teljesítéséért a European Commodity Clearing AG felé. A KELER KSZF közvetlen üzleti partnerei áru-, energiapiaci és értékpapír-piaci
szolgáltatók, pénzügyi intézmények, a szervezett piac szereplői, klíringházi tevékenységet folytató szervezetek. A KELER KSZF működése teszi lehetővé a piaci szereplők által megkötött garantált ügyletek kockázatmentes elszámolását.
A KELER KSZF 2014. július 4-én kapta meg az EMIR 648/2012/EU engedélyt a Magyar Nemzeti Banktól.
Az elszámolásokért vállalt garancia felső határa a Társaság saját tőkéjéből meghatározott alapszíntű-, és kiegészítő garanciális tőke mindenkori mértéke.
2. PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK ALAPJAI
Értékelés alapja
A Társaság bekerülési értéken tartja számon eszközeit és kötelezettségeit, kivéve azon esetekben, ahol vonatkozó IFRS-ek előírásai értelmében valós értéken történő értékelés használandó. Ezen esetek közé tartoznak a származékos ügyletek és az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt adósságinstrumentumok, amelyek valós értéken kerülnek kimutatásra.
Funkcionális pénznem, prezentációs pénznem
A pénzügyi kimutatások valamennyi tétele magyar forintban, a Társaság működése szempontjából elsődleges gazdasági környezet pénznemében került értékelésre (funkcionális pénznem).
A pénzügyi kimutatások valamennyi adata ezer forintban (ezer Ft), a legközelebbi ezerre kerekítve kerül prezentálásra.
Becslések és mérlegelések használata
A pénzügyi kimutatások IFRS szerinti elkészítése a vezetőségtől a számviteli politika alkalmazását, valamint az eszközök, kötelezettségek, bevételek és költségek kimutatott összegét befolyásoló mérlegeléseket, becsléseket és feltételezéseket kíván meg. A tényleges eredmény ezektől a becslésektől eltérhet.
A pénzügyi kimutatások elkészítése során a Társaság a következő témákkal kapcsolatban élt kritikus becslésekkel, amelyek így bizonytalanság forrásaként jelennek meg:
• A pénzügyi instrumentumok valós értéke az IFRS előírásai szerinti valós értéken kerül értékelésre. Ezek a valós értékek többnyire jegyzett árak vagy jegyzett árakon alapulnak (1. szint és 2. szint), azonban idővel jelentősen változhatnak, ennek eredményeként az értékelés napján várttól jelentősen eltérő értékekhez vezethetnek. Különösen jelentős mértékben mérlegelésen alapulnak azok a valós értéken értékelt eszközök, amelyek a 3. szintet képviselik, mivel nem közvetlenül megfigyelhető információn alapul az inputok meghatározása. A tételek értékelési szintjével kapcsolatos információkat a 37. számú megjegyzés tartalmazza.
• A vezetőség pénzügyi eszközök várható hitelezési veszteség (ECL) meghatározására vonatkozó döntése kritikus jelentőségű. Ezeket a számításokat a Társaság a Kockázatkezelési szakterület által szolgáltatott adatai alapján végzi. A KELER KSZF a módszertant széleskörben elfogadott megoldásokra alapozza. Az ECL szerinti értékvesztés elszámolása a tárgyévi eredményre közvetlen hatással van.
• Az ingatlanok, gépek, berendezések hasznos élettartamának, maradványértékének és megtérülő értékének meghatározása becslésekre épül. Ezeknek a becsléseknek a változása jelentős változást okozhat a kimutatott összegekben.
• A Társaság rendelkezik egy használati jog (ROU) eszközzel, amelyhez irodaházának bérlete kapcsolódik. Ennek az eszköznek az értéke a lízingszerződésből származó cash- flowk jelenértékeként került meghatározásra, amelyhez egy banki inputon alapuló inkrementális kamatláb kerül becslésre. Ez jelentős becslés, mert közvetlenül hat mind az eszköz (ROU), mind a kötelezettség értékére.
• A Társaság egyes eszközei értékvesztés szempontjából csak pénztermelő egységek (CGU) szintjén vizsgálhatók. A pénztermelő egységek meghatározása összetett szakmai mérlegelést igényel. Továbbá a pénztermelő egységek megtérülő értékének meghatározásakor a Társaság vezetősége kénytelen természetüknél fogva bizonytalan előrejelzésekre hagyatkozni. A Társaságnak egy CGU-ja van, amelyek megegyezik a KELER KSZF-el (klíringház és központi szerződő fél).
• A Társaság becsléseket és szakmai megítéléseket alkalmaz a Vevő lista (Customer relationship immateriális eszközként megjelenítve) értékének megállapításához. Az eszköz megtérülésének felülvizsgálata éves gyakorisággal történik. Ezen becslés jelentős mértékű szakmai megítélésen alapul és ezáltal bizonytalanság forrása (lásd 12. számú megjegyzést).
• A halasztott adókövetelések és kötelezettségek a jogi környezettől függnek. A jogi környezet változásai jelentős változást okozhatnak ezeknek a tételeknek a kimutatott értékében.
• A Társaság kimutat pénzügyi garanciaszerződés miatti kötelezettséget, amelyet valós értéken értékel. Ennek meghatározása jövőbeli tények alakulásának megítélését igényli, amely lényeges becslésnek minősül.
A becslések és az alapjukat képező feltételezések folyamatosan felülvizsgálatra kerülnek. A számviteli becslések változásai a becslések felülvizsgálatának időszakában és az érintett jövőbeni időszakokban kerülnek elszámolásra.
3. JELENTŐS SZÁMVITELI POLITIKÁK
a) Külföldi pénznemben denominált tranzakciók
A külföldi pénznemben denominált tranzakciók a tranzakció napján érvényes MNB által közzétett árfolyamon kerülnek átváltásra magyar forintra. A beszámolási időszak végén külföldi pénznemben fennálló monetáris eszközök és kötelezettségek a beszámolási időszak végén érvényes, MNB által közzétett devizaárfolyamon kerülnek átváltásra magyar forintra. Az átváltásból eredő különbözetek az átfogó eredménykimutatásban kerülnek megjelenítésre. A külföldi pénznemben, valós értéken értékelt nem monetáris eszközök és kötelezettségek az értékmeghatározás napján érvényes árfolyamon kerülnek átszámításra magyar forintra.
A Társaság szempontjából a legjelentősebb releváns devizaárfolyamok a következők:
HUF/EUR | 2020 | 2019 |
Év végi záró árfolyam | 365,13 | 330,52 |
Éves átlagárfolyam | 351,17 | 325,35 |
b) Pénzeszközök és pénzegyenértékesek
A pénzeszközök a látra szóló betéteket foglalják magukban. A pénzegyenértékesek között kerülnek bemutatásra a vásárlástól számított három hónapon belül lejáró likvid befektetések, amelyeknél elhanyagolható az értékváltozás kockázata. Bizonyos államkötvények és kincstárjegyek is megfelelnek az előző meghatározásnak. A pénzeszközök és pénzegyenértékesek az egyedi mérlegben amortizált bekerülési értéken kerülnek bemutatásra.
c) Pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek
Besorolás
A kereskedési célú, nyereségszerzés érdekében tartott pénzügyi eszközök és kötelezettségek, ill. a származékos instrumentumok az eredménnyel szemben valós értéken értékelt (FVTPL) pénzügyi instrumentumok közé tartoznak.
(Megjegyzés: A Társaság a beszámolási időszak végén nem rendelkezett aktív kereskedési céllal tartott, FVTPL kategóriába sorolható pénzügyi eszközzel.)
Azok az adósságinstrumentumok, amelyek megfelelnek az SPPI tesztnek (vagyis a belőlük származó cash-flow kizárólag kamat és tőketörlesztés), illetve a tartásuk célja a szerződéses cash-flowk beszedése (üzleti modell teszt) az amortizált bekerülési érték kategóriába (AC) kerülnek. Ez a kategória tartalmazza a Társaság vevő- és egyéb követeléseit, a bankközi kihelyezéseit és a pénzkészleteit.
Azok az adósságinstrumentumok, amelyek megfelelnek az SPPI tesztnek, de üzleti modelljük szerint a cél vagy az instrumentumok tartásából, vagy értékesítéséből származó cash-flowk beszedése, az FVTOCI kategóriába kerülnek. (Megjegyzés: a Társaság jelenleg a diszkont kincstárjegy (DKJ) portfólióját kezeli ily módon.)
A Társaság a tőkeinstrumentumait, hacsak nem kereskedési célúak, az FVTOCI kategóriába sorolja, vagyis az eszközt valós értéken értékeli minden beszámolási időszak végén (azzal, hogy a bekerülési érték is tekinthető bizonyos esetekben valós értéknek) a különbözet pedig az egyéb átfogó eredményt érinti.
(Megjegyzés: A Társaság a beszámolási időszak végén nem rendelkezett tőkeinstrumentumokkal.)
Az egyéb kötelezettségek közé olyan pénzügyi kötelezettségek tartoznak, amelyek nem lettek besorolva az eredménnyel szemben valós értéken értékelt instrumentumok közé.
(Megjegyzés: Az egyéb kötelezettségek körébe az alábbiak tartoznak: kihelyezések és más bankoktól felvett hitelek, ügyfél betétek, elszámolóházi és értéktári tevékenységből származó kötelezettségek és a külső féllel kötött nyitott repó ügyletekből származó kötelezettségek.)
Megjelenítés
A pénzügyi eszközök és kötelezettségek az elszámolás napján kerülnek a Társaság könyveibe, a származékos pénzügyi instrumentumok kivételével, amelyek a kereskedés napján kerülnek be. A pénzügyi eszközök vagy pénzügyi kötelezettségek kezdeti értékelése valós értéken történik,
hozzászámítva a megszerzéshez vagy kibocsátáshoz kapcsolódó tranzakciós költségeket minden olyan instrumentum esetében, amelyek a későbbiekben nem eredménnyel szemben valós értéken kerülnek értékelésre.
Kivezetés
A pénzügyi eszközök akkor kerülnek kivezetésre, amikor lejárnak a pénzügyi eszközökből eredő cash-flow megszerzésére irányuló jogok, vagy a Társaság jelentős mértékben átruházza a pénzügyi eszköz tulajdonjogával kapcsolatos összes kockázatot és hasznot (bármilyen jelentős jog megtartása nélkül).
Megjelenítés és értékelés
A kezdeti megjelenítést követően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt összes pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség, valamint az összes egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt eszköz értékelése valós értéken történik. Amennyiben nem áll rendelkezésre jegyzett piaci ár valamely aktív piacról, és a valós értéket nem lehet megbízhatóan meghatározni, a Társaság értékelési technikákat alkalmaz a valós érték megállapítása érdekében.
Az AC kategóriába sorolt pénzügyi eszközök és az összes olyan pénzügyi kötelezettség, amely nem tartozik az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába, amortizált bekerülési értéken kerülnek kimutatásra. A díjak és kedvezmények, beleértve a kezdeti tranzakciós költségeket is, a kapcsolódó instrumentum könyv szerinti értékében szerepelnek, és az eszköz effektív kamatlába alapján amortizálódnak.
Az adósságinstrumentumok – leszámítva az eredménnyel szemben valós értéken értékelt tételeket – várható hitelezési veszteség miatt elszámolt halmozott értékvesztéssel csökkentett értéken kerülnek a könyvekbe. A várható hitelezési veszteség (ECL) miatt elszámolt értékvesztés tárgyévi része az eredmény terhére vagy javára kerül elszámolásra.
Eredménnyel szemben valós értéken nyilvántartott pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség nyereségét vagy veszteségét az átfogó eredménykimutatásban (tárgyévi eredmény elemeként, nettó módon), értékpapírok nyereségeként vagy veszteségeként kell elszámolni.
Az FVTOCI alapon értékelt adósságinstrumentumok effektív kamatláb alapján kalkulált eredményt (amortizációt) a tárgyévi eredményben kell elszámolni, az eszköz várható vesztesége alapján elszámolt értékvesztéstől, illetve értékvesztés visszaírásoktól (amely a tárgyévi eredmény egy másik kategóriájában kerül elszámolásra) elkülönítve. Az eszközök elidegenítéséből származó nyereséget vagy veszteséget a tárgyévi eredményben kell elszámolni. A valós értéken történő értékelésből származó átértékelési nyereséget vagy veszteséget az egyéb átfogó eredményben kell elszámolni, amely a saját tőke elkülönített tartalékában halmozódik. Az eszköz kivezetésekor (pl. értékesítés vagy lejárat) a korábban felhalmozott egyéb átfogó eredményt át kell sorolni a tárgyévi eredménybe.
Az FVTOCI tőkeinstrumentumok kivezetésekor a felhalmozott átértékelési különbözetet nem lehet visszaforgatni a nettó eredménybe, a felhalmozott átértékelési különbözet a saját tőkén belül az eredménytartalékba kerül átvezetésre.
Valós értéken történő értékelés
A pénzügyi instrumentumok valós értékének meghatározása az IFRS 13 Valós érték mérése
standard (“IFRS 13”), valamint a vonatkozó értékelési szabályzatok előírásai alapján történik. Általánosságban a valós érték:
• beszámolási időszak végén jegyzett piaci ár, tranzakciós költségek nélkül;
• ha nem áll rendelkezésre jegyzett piaci ár, az instrumentum valós értéke értékelési modellek vagy diszkontált cash-flow technikák alkalmazásával kerül megállapításra.
Diszkontált cash-flow technikák alkalmazásakor a becsült jövőbeni cash-flow a Társaság gazdasági becslésein alapul, és a diszkont ráta olyan piaci ráta, amely a mérleg fordulónapján egy adott instrumentumra hasonló feltételek és kikötések mellett érvényes. Értékelési modellek alkalmazásakor az adatok a beszámolási időszak végén végzett piaci értékeléseken alapulnak.
• 1.szint: Az értékeléshez felhasznált adatok nyilvánosan elérhető, jegyzett árakon alapulnak (további információk nem szükségesek az értékeléshez).
• 2.szint: A jegyzett árakkal nem rendelkező eszközök esetén az értékeléshez felhasznált adatok közvetve vagy közvetlenül megfigyelhetőek.
• 3.szint: A tőzsdén nem forgalmazott származékos ügyletek valós értékének becslése azon összegen alapul, amelyet a Társaság szokásos üzleti feltételek szerint kapna a szerződés beszámolási időszak végén történő megszűnésekor, figyelemmel az adott piaci viszonyokra és a felek aktuális hitelképességére.
A diszkont kincstárjegyek és az államkötvények valós értékét a 2. szintű inputok alapján előálló valós értéknek tekinti a Társaság. Ez a valós érték megfigyelhető árakon alapszik, azonban a valós érték meghatározása során különféle kiigazítási technikákat is alkalmazni kell (pl. hozamgörbék, viszonyítás hasonló instrumentumokhoz).
Amortizált bekerülési érték mérése
A pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség amortizált bekerülési értéke a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség kezdeti kimutatásakor meghatározott értéke csökkentve a tőketörlesztésekkel, növelve vagy csökkentve az eredeti érték és a lejáratkori érték közötti különbözet effektív kamatláb módszerrel kiszámolt halmozott amortizációjával, és csökkentve a pénzügyi eszközök értékvesztése vagy behajthatatlansága miatti leírással.
Az effektív kamatláb az a ráta, amely becsült jövőbeni készpénz-kifizetéseket vagy -bevételeket a pénzügyi instrumentum várható élettartama során, vagy – adott esetben – egy rövidebb időtartamra pontosan a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség bekerülési értékére diszkontálja. Az effektív kamatláb számításakor a Társaság a pénzügyi eszköz összes szerződéses feltételének figyelembevételével becsüli a cash-flow-t, de nem veszi figyelembe a jövőbeni hitelveszteségeket.
Pénzügyi eszközök értékvesztése (várható értékvesztés)
Az AC és FVTOCI kategóriába tartozó adósságinstrumentumok esetében a várható hitelezési veszteségre (ECL) értékvesztést kell elszámolni. Az ECL a pénzügyi eszköz élettartama alatt nem realizálható cash-flow összegével írható le. Az ECL a következő tényezőkből eredeztethető:
• veszteségnek kitett összeg (EAD);
• nemteljesítés esetén realizált veszteség (LGD);
• nemteljesítés valószínűsége (PD) a releváns időszakra nézve.
A pénzügyi eszközök megjelenítésekor a 12 havi várható veszteséget kell kiszámítani, amelyet a 12 havi PD segítségével kell meghatározni, ami annak valószínűségét jelenti, hogy a partner 12 hónapon belül nem teljesítővé válik (1. szakasz). Az így meghatározott ECL-t az eszköz
közvetlen csökkentése nélkül, kontra aktív tételként kell figyelembe venni (tartalék). Az eszköz bruttó értéke (ECL nélkül számolt értéke) nem változik.
Ha az eszköz hitelminősége jelentősen romlik, akkor át kell sorolni az eszközt a 2. szakaszra, amelynél már az élettartam alatt várható hitelezési veszteség szerinti értékvesztésre kell tartalékot képezni, szintén a tárgyévi eredménnyel szemben, az eszköz értékének közvetlen csökkentése nélkül.
Az eszköz hitelminősítése jelentős mértékben romlik ha a következő feltételek valamelyike bekövetkezik vagy a menedzment megítélése szerint a helyzet bekövetkezett:
• mindenképpen fennáll, ha a szerződéses cash-flow több mint 30 napot késik (’DPD 30 szabály’), leszámítva, ha a késés indoka egyértelműen másra vezethető vissza. Kockázat növekedést kell megállapítani a DPD 30 szabályon felül is abban az esetben, ha piaci információk szerint az üzleti partner pénzügyi helyzete megrendült, amely hiányzó cash-flowhoz vezethet.
Mindenképpen jelentősen növekszik a hitelezési kockázhat, ha a következő helyzetek bármelyike beáll:
• a kibocsátó vagy kötelezett jelentős pénzügyi nehézségei;
• szerződésszegés, például elmaradások a törlesztésben és a kamatfizetésben;
• feltételek újratárgyalása, vagy egyéb engedmény a felmerült nehézségek miatt;
• annak valószínűvé válása, hogy az adós ellen csődeljárás vagy más pénzügyi átszervezés indul;
• aktív piac megszűnése;
• az adatok alapján megállapítható, hogy a szerződéses cash-flowk nem fognak befolyni.
Ha az eszköz értékvesztetté válik, akkor át kell sorolni a 3. szakaszra, amelynél az élettartam alatt várható hitelezési veszteség szerinti értékvesztés közvetlenül az eszköz értékét csökkenti.
Ha az eszköz hitelminősége javul, az eszközt a 3. szakaszból a 2. szakaszba, illetve a 2. szakaszból az 1. szakaszba kell visszasorolni.
Egy eszközt a Társaság nem teljesítőnek tekint, ha a szerződéses cash-flowk legalább 90 napot késtek, azonban piaci információk felhasználásával egyedi mérlegelés alapján korábban is megállapítható az, hogy az eszköz nem teljesítő. A Társaság vélelmezi a hitelminőség romlást, ha a szerződéses cash-flow több mint 30 napot késik.
Nem teljesítés (értékvesztett állapot) az a helyzet, amikor a cash-flow több mint 90 napot késik (’DPD 90 szabály’), kivéve, ha a késés indoka egyértelműen másra vezethető vissza. Ettől függetlenül a 90. nap előtt is meg lehet állapítani a csőd beálltát, ha a piaci információk erre utalnak.
A hitelminőség romlásra, illetve az értékvesztésre a következő jelek utalhatnak:
• piaci adatok,
• gazdasági környezet változása,
• külső minősítési adatok,
• összehasonlító adatok,
• kockázatkezelők megállapításai,
• haladék nyújtása adósnak,
• fizetési hajlandóság.
Bizonyos kisebb követelés egyenlegek esetén az ECL kollektív alapon kerül meghatározásra. A vevőkövetelésekre az egyszerűsített ECL modellt kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy azonnal az élettartam alatt várható veszteség szerinti értékvesztést kell elszámolni és nem kell folyamatosan követni a hitelminőség állapot alakulását.
A Társaság a fenti követeléseket két csoportra bontja a tesztelés szempontjából: gáz üzletágból származó vevőkövetelések és egyéb vevőkövetelések.
Az egyszerűsített módszer esetén a következő ECL arányt alkalmazza a Társaság általában:
Késedelmes napok | ECL % |
Kevesebb, mint 90 nap | 1% |
91 – 180 nap között | 50% |
180 nap fölött | 100% |
A gáz üzletágból származó követelés-portfólió esetén:
Késedelmes napok száma | ECL % |
Kevesebb, mint 90 nap | 0,001% |
91 – 180 nap között | 1% |
181 -365 nap között | 25% |
366 – 550 nap között | 90% |
551 nap fölött | 100% |
Amennyiben az ECL nagysága csökken, a csökkenést az eredmény javára kell elszámolni, a megfelelő ráfordítás csökkentésével.
d) Nem pénzügyi eszközök értékvesztése és pénztermelő egységek meghatározása
A Társaság jelentős eszközeit értékvesztés szempontjából minden évben megvizsgálja. A teszt két szakaszból áll. Az első szakaszban meg kell vizsgálni, hogy vannak-e a kérdéses eszköz értékvesztésére utaló jelek. A következő jelek utalhatnak az adott eszköz értékvesztésére:
• kár;
• eredmény csökkenése;
• piaci feltételek kedvezőtlen változása és kereslet csökkenése;
• piaci kamatlábak emelkedése.
Ha a jelek szerint az eszköz értékvesztett, ki kell számítani az eszköz megtérülő értékét (ez a második lépés). A megtérülő érték az eszköz értékesítési költséggel csökkentett valós értéke és a folyamatos használatból eredő cash-flowk jelenértéke közül a magasabb összeg.
Ha az eszközök egy csoportjának a használati értéke nem határozható meg, mert az eszközök önmagukban nem hoznak létre cash-flowkat (vagy nincsenek használatban), a pénztermelő egységeket kell vizsgálni.
Elsőként az értékvesztést egyedi eszköz szintjén kell meghatározni (amennyiben lehetséges).
Ha a használati érték csak a pénztermelő egységek vonatkozásában állapítható meg és értékvesztést kell kimutatni, az értékvesztés megosztása a következő:
• elsőként az esetlegesen sérült egyedi eszközök értékvesztettek;
• majd csökken a goodwill;
• harmadsorban az értékvesztés fennmaradó összege megosztásra kerül az ingatlanok, gépek és berendezések és az immateriális javak között értékvesztés előtti könyv szerinti értékük arányában.
Az eszközök értéke nem csökkenhet az egyedi értékesítésük során felmerülő költségekkel csökkentett valós értékük alá.
A Társaság értékvesztési tesztet év végén vagy akkor végez, amikor az értékvesztés kimutatásának szükségessége nyilvánvalóvá válik.
A körülmények változása esetén az értékvesztés visszaírható az adózott eredménnyel szemben. A visszaírás utáni könyv szerinti érték nem haladhatja meg az értékvesztés előtti könyv szerinti értéket.
A Társaság arra a megállapításra jutott, hogy egy pénztermelő egységgel rendelkezik, ez a központi szerződő fél tevékenysége (klíringház és központi szerződő fél).
e) Ingatlanok, gépek és berendezések
Az ingatlanok, gépek és berendezések a halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel (ha van ilyen) csökkentett bekerülési értéken kerülnek kimutatásra. Az értékcsökkenés kiszámítása lineáris módszer alkalmazásával történik, az eszközök értékének a várható hasznos élettartam alatt történő leírásához szükséges értékcsökkenési kulcsok alapján. A Társaság az irodai berendezések esetében 14,5%-os, személygépjárművek esetében 20%-os, a számítógépek és egyéb irodai gépek esetében pedig 25%-os, mobiltelefonok esetén 50%-os leírási kulcsot használ.
A Társaság aktiválja az ingatlanok, gépek és berendezések elkülönülten nyilvántartott fő összetevőinek cseréjével, átfogó vizsgálatával és nagyjavításával kapcsolatban felmerült ráfordításokat. A későbbi egyéb ráfordításokat csak akkor aktiválja, amikor azok megnövelik az ingatlanok, gépek és berendezések adott tétele által megtestesített gazdasági előnyöket. Minden egyéb ráfordítás az átfogó eredménykimutatásban ráfordításként kerül elszámolásra.
f) Használati jog eszköz (ROU)
A Társaság a lízing keretében hasznosított eszközeit használati jog eszközként mutatja ki a mérlegben. A használati jog eszközeit a költségmodell szerint értékeli, az értékcsökkenés elszámolása során elsősorban a szerződéses időtartamból indul ki. A használati jog eszközöket a Társaság az IAS 36 Befektetett eszközök értékvesztése standard szabályai szerint teszteli értékvesztésre. A használati jog eszközöket a gazdálkodó azzal az eszközcsoporttal együtt mutatja ki, amelybe a mögöttes eszköz tartozik. A használati jog eszközöket a megjegyzésekben elkülönítetten mutatja be.
g) Immateriális eszközök
Az immateriális eszközöket a Társaság halmozott amortizációval és értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken értékeli. Az amortizációt – fő szabály szerint – lineárisan számolja el a Társaság a hasznos élettartam alatt, a maradványérték – ellenkező bizonyíték hiányában – nulla. A szoftvertermékek leírási kulcsa 25%.
Az immateriális eszközök tartalmaznak egy vevőkapcsolattal összefüggő immateriális eszközt, amelynek a haszos élettartama az IFRS-ek szerint határozatlan, ezért arra amortizációt elszámolni nem lehet. A vevőkapcsolattal összefüggő immateriális eszköz olyan szerződéseket, koncessziókat, engedélyeket és hasonló jogokat foglal magában, amelyeket a Társaság Anyavállalata adott át – mint üzletágat – 2013-ban. Ezt az immateriális eszközt a Társaság évente értékvesztési teszt alá veti. Értékvesztés elszámolására 2020-ig nem került sor.
Az immateriális eszközök tartalmaznak egy vásárolt vevőlistát is, amelynek az élettartama szintén határozatlan, arra szisztematikus amortizációt nem számol el a Társaság. Ezt az eszközt évente teszteli értékvesztésre. Értékvesztés elszámolására elsősorban akkor kerül sor, ha a vevőlistán szereplő partnerrel a kapcsolat megszűnik.
h) Gázpiaci kereskedelem
A Kiegyensúlyozó Piac, a Kereskedési Platform, CEEGEX és HUDEX piaci ügyfelek és szállítók anonimitására vonatkozó elve alapján az ügyletek a KELER KSZF közreműködésével jönnek létre. Az eladási és vételi ügyletekben a felek között a KELER KSZF technikai partnerként (vevőként és szállítóként) jelenik meg. A KELER KSZF által tartott gázkészlet nap végi pozíciója mindig nulla. Így a gáz adásvétele nettó módon jelenik meg az átfogó eredménykimutatásban, míg a mérlegben bruttó alapon (követelések-kötelezettségek) kerül kimutatásra.
i) Energiapiaci kereskedelem
A KELER KSZF a European Commodity Clearing AG (ECC) általános klíringtagjaként pozíciókat vezet és elvégzi az energiapiaci alklíringtagjai által kötött ügyletek pénzügyi elszámolását az ECC felé. A KELER KSZF minden releváns információt megkap az ügyletekben központi szerződő félként eljáró ECC-től, és a KELER KSZF garantálja az ECC és az energiapiaci alklíringtagok között létrejött ügyleteket az ECC-től kapott információk alapján.
j) Eladási és visszavásárlási megállapodások és értékpapír kölcsönzés
Az eladási és visszavásárlási megállapodások („repó”) az IFRS-ek vonatkozó szabályai értelmében nem minősülnek kivezetést eredményező tranzakciónak, így jogi értelemben ezek keretén belül értékesített értékpapírok a pénzügyi kimutatásokban maradnak a partner felé fennálló, a repó hitelezési ügyletlábából eredő kötelezettség egyidejű kimutatása mellett. A fordított (passzív) repó megállapodás keretében vásárolt értékpapírok szintén nem minősülnek az IFRS értelmében értékpapír megjelenítését eredményező tranzakciónak, ehelyett a repó hitelezési ügyletlábából eredő követelések ügyfeleknek nyújtott kölcsönként kerülnek kimutatásra az ügylet időtartama alatt. A Társaság az eladási és visszavásárlási árak közötti különbözetet kamatnak tekinti, amelyet a repó időtartama alatt az effektív kamatláb módszerével számolja el. A mindenkori nyitott repó ügyletek miatti követelésekre az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok standard szerinti ECL számítás szabályait alkalmazni kell, figyelembe véve a mögöttes értékpapír minőségét.
Az értékpapírkölcsönzési ügyletekre vonatkozó elszámolási szabályok hasonlóak a repó ügyletekéhez, vagyis nem minősülnek kivezetést eredményező tranzakcióknak. Így az ügyfelek számára kölcsönzött értékpapírok nem kerülnek kivezetésre a mérlegből.
k) A kereskedési napok eltéréséből származó különbözetek
Egyes piacokon a kereskedési napok – különösen az év vége körüli időpontban – eltérhetnek. Abban a helyzetben, ha az elszámolási ügylet egyik fele teljesül, a másik fele pedig az eltérő kereskedési napok miatt nem teljesül, a különbözetet a KELER KSZF követelésként vagy kötelezettségként jeleníti meg. Az ilyen technikai eltérésből fakadó pénzügyi instrumentumokat a Társaság az AC kategóriába sorolja, amortizált bekerülési értéken értékeli.
l) Bevételek elszámolás
Díjbevétel
A Társaság az elszámolási tevékenységek (beleértve a gáz- és villamosenergia-piaci elszámolásokat is) után bevételt realizál, ezt a szóban forgó szolgáltatások teljesítésekor számolja el.
Kamatbevétel
A Társaság a tárgyévi eredményben a kamatozó instrumentumokból származó kamatbevételt az effektív kamat módszerrel, az időbeli elhatárolás elve alapján mutatja ki.
Kereskedelmi tevékenység
Az értékesítésből származó bevétel a kereskedési napon, a tényleges értékesítés (és vásárlás) megtörténtekor kerül elszámolásra. Lásd még a gáz- és villamosenergia-piaci kereskedelemről szóló fenti részeket is.
A Társaságra jellemző teljesítési kötelmek (PO) nem komplexek, vagyis az árbevételt a Társaság abban az időszakban számolja el, amikor a szolgáltatást nyújtja vagy a terméket értékesíti. Ha a Társaság – az IFRS 15 Vevői szerződésekből eredő bevételek standard szerint definiált – ügynökként jár el, a kapcsolódó hozamot és ráfordítást nettósítja.
Nem visszafizetendő, előre megkapott díjak
A Társaság két tevékenységével kapcsolatosan kapott olyan díjakat, amelyeket a szerződéskötés napjához közel számlázhatott ki (AIX projekt). Ezeknél a díjaknál vizsgálta a gazdálkodó, hogy azok egy későbbi teljesítési kötelem ellenértékét jelentik-e vagy egy befejezett teljesítés ellenértékének tekinthetőek-e. Amennyiben egy teljesített PO ellenértékéről van szó, azt a bevételben a gazdálkodó megjelenítette, egyébként a kötelezettségek között vette állományba.
m) Jövedelemadók
A Társaság valamennyi típusú, a jogszabályi rendelkezések alapján fizetendő adó esetében az IAS 12 Jövedelemadók (“IAS 12”) standard előírásai alapján végzi el annak kiértékelését, hogy az adott adótípus jövedelemadónak (nyereségadónak) minősül-e.
Az átfogó eredménykimutatásban megjelenő jövedelemadó az adott időszakra vonatkozó folyó és halasztott adót jelenti. A halasztott adó a tárgyévi eredményben kerül kimutatásra, kivéve, ha az egyéb átfogó eredményben kimutatásra kerülő tételekhez kapcsolódik, ekkor a halasztott adó is ott kerül kimutatásra.
A Társaság halasztott adót számol el az eszközöknek és kötelezettségeknek az adott, jövedelemadónak minősülő adót szabályozó jogszabály szerinti értéke és a nyilvántartási értéke közötti ideiglenes eltérések vonatkozásában a mérleg módszer alapján. A halasztott adó kimutatott összege az eszközök és kötelezettségek nyilvántartási értéke realizálásának vagy rendezésének várható módján alapul, a beszámolási időszak végén érvényben lévő vagy lényegében érvényben lévő adókulcsok alkalmazása mellett.
Az adott időszakra vonatkozó adó az adott év adóköteles jövedelme után fizetendő adót jelenti, a fordulónapon érvényes adókulcsok és az előző évi helyesbítések alkalmazása mellett.
A halasztott adókövetelés csak a jövőben valószínűsíthetően rendelkezésre álló adóköteles nyereségnek megfelelő mértékig kerülhet kimutatásra.
Az egyéb, jövedelemadónak nem minősülő adók a jövedelemadóktól elkülönítve kerülnek megjelenítésre az átfogó eredménykimutatásban.
n) Céltartalékok
A Társaság akkor mutat ki céltartalékot, amikor a Társaságnak jogi vagy vélelmezett kötelezettsége áll fenn múltbeli esemény miatt és valószínűsíthető, hogy gazdasági haszon kiáramlására lesz szükség a kötelezettség rendezése céljából. és a kötelezettség értékére megbízható becslés adható.
o) Pénzügyi garanciavállalási kötelezettség
A Társaság tevékenységének jellege megköveteli a nemteljesítési eseményekből származó valamennyi kockázat fedezését (vagyis a KELER KSZF-nek akkor is teljesítenie kell az ügyletet, ha a klíring megállapodást kötő valamelyik fél nem képes fizetni/teljesíteni). A statisztikailag nem fedezett kitettség kezelése érdekében a Társaság a pénzügyi garanciavállalási szerződéssel kapcsolatos kötelezettséget a rendelkezésre álló biztosíték és a veszteségesemény bekövetkezésének valószínűsége alapján mutatja ki, függetlenül attól, hogy milyen kicsi ez a valószínűség.
p) Garancia alap kötelezettség
A garanciarendszer részeként a KELER KSZF számos kollektív garancia alapot működtet. A garancia alap célja az elszámolt és garantált, klíringtagok által kötött ügyletekkel kapcsolatos nemteljesítésből származó kockázat csökkentése. A tagok hozzájárulásának formája pénzeszköz a befizetett összegek kötelezettségként kerülnek kimutatásra és amortizált bekerülési értéken kerülnek értékelésre.
q) Fedezeti számvitel (hedge accounting)
A Társaság nem alkot külön, a fedezeti kapcsolatok elszámolására vonatkozó számviteli politikát, eseteleges fedezeti kapcsolatok esetén azok kezelése az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok standard vonatkozó szabályai szerint történik.
(Megjegyzés: a Társaság jelenleg nem rendelkezik fedezeti ügyletekkel).
r) Cash-flow kimutatás
A cash-flow kimutatás a pénzügyi kimutatások felhasználóinak nyújt hasznos információt a Társaság pénzeszköz és pénzegyenértékes generáló képességére, és a képződött cash-flow felhasználására vonatkozóan.
A cash-flow kimutatás elkészítéséhez a pénzeszközök és pénzegyenértékesek a következőkből állnak: készpénz, látra szóló bankbetétek, egyes kincstárjegyek és államkötvények, illetve az MNB-nél elhelyezett betétek (kivéve a vásárláskor három hónapnál hosszabb lejáratúakat).
s) Beszámolási időszak utáni események
A beszámolási időszak utáni események olyan kedvező és kedvezőtlen események, amelyek a beszámolási időszak vége és a beszámoló aláírásra, közzétételre bocsátásának időpontja között merülnek fel. Ezek lehetnek módosító és nem módosító események is.
t) Mérlegen kívüli tételek
A KELER KSZF jogosult központi szerződő fél szolgáltatásait igénybe vevő klíringtagjaival biztosítékokat képeztetni. A biztosítékok formája számlapénz (forint és deviza) és értékpapír lehet. A European Commodity Clearing AG (ECC) klíringtagjaként a KELER KSZF az energiapiaci elszámolás vonatkozásában biztosítékot köteles képezni alklíringtagjai pozíciói után az ECC számára.
A KELER KSZF mérlegen kívüli tételként teszi közzé az Anyavállalattól és a kereskedelmi bankoktól kapott hitelkeretek le nem hívott részét. A hitelkeretek akkor válnak mérlegtétellé, ha azok lehívásra kerülnek.
4. PÉNZÜGYI KOCKÁZATKEZELÉS
A Társaság partnerkockázat-kezelés megközelítésének fő elemei
Központi szerződő félként a Társaság garanciát vállal a garantált piacokon kötött ügyletekre. A központi szerződő fél tevékenysége biztosítja, hogy a piaci szereplők garantált ügyletei kockázatmentesen kiegyenlítésre kerüljenek. A szolgáltatás nyújtása érdekében a Társaság klíringtagsági rendszert működtet, garancia és margin elemekkel, valamint ezeket kombinálva monitoring és limit funkciókkal.
A KELER KSZF kétszintű klíringtagsági rendszert működtet a spot- és derivatív tőkepiacokon 2009. január 1-jétől. A KELER KSZF a Kiegyensúlyozó Platformon és a Kereskedelmi Platformon klíringtagsági rendszert működtet. A 2010. július 20-i naptól kezdődően a KELER KSZF az ECC általános klíringtagjaként jogosult partnerei részére energiapiaci alklíringtagsági szolgáltatásokat nyújtani. 2013. január 1-jétől a KELER KSZF a Kelet-Közép-Európai gáztőzsde (CEEGEX) klíringtagsági rendszerét működteti, és 2018. január 3-tól a HUDEX / Gáz szegmensben klíringtagsági rendszert működtet.
A klíringtagsági rendszeren kívül a KELER KSZF többszintű garanciarendszert működtet a garantált piacokon. A garanciarendszer elemei a következők: árkülönbözet, egyéni biztosítékok és kollektív garanciaelemek. A garanciaelemek két típusa különböztethető meg. Az egyik típus egyedi elemeket tartalmaz, és csak a klíringtagok saját kockázatainak fedezésére szolgál. Másrészről vannak olyan kollektív garanciaelemek, amelyek a kollektív kockázatvállalási megközelítésen alapulnak, ahol minden klíringtagnak a teljes piac kockázatának egy részét kell figyelembe vennie.
Egyéni biztosítékok:
• alapszintű pénzügyi fedezet - származékos, multinet, gáz- és energiapiaci elszámolás,
• kiegészítő pénzügyi fedezet - származékos, multinet, gáz- és energiapiaci elszámolás,
• alapbiztosíték - származékos és multinet elszámolás esetén,
• forgalmi biztosíték - a gázpiaci elszámolás esetében,
• energiapiaci forgalmi biztosíték - az energiapiaci elszámolás azonnali aukciós és folyamatos piacain (az ECC, mint központi szerződő fél határozza meg az összegeket),
• az energiapiaci alapbiztosíték - a származékos piacok esetében (az ECC, mint központi szerződő fél határozza meg az összegeket)
A kollektív garancia elemek a következők: derivatív garancia alap (KGA), multinet garancia alap (TEA) és gázpiacok garancia alapjai (Kiegyensúlyozó Platform és Kereskedési Platform, GKGA és CEEGEX / HUDEX /Gáz, CHGKGA).
A meghatározott biztosítékigény alapján összegyűjtött biztosítékokat tőkepiaci partnerek esetében a KELER által vezetett pénz- és értékpapírszámlákra helyezik. A partnerek által elhelyezett biztosíték a KELER KSZF kedvezményezettségével – a KELER-nél – elhelyezett számlapénz, vagy értékpapír lehet.
2020. december 1-től az energia- és gázpiaci (al)klíringtagoknak az elszámoláshoz és biztosíték elhelyezéshez szükséges számlavezetését már nem a KELER Zrt., hanem három, erre a célra kijelölt kereskedelmi bank látja el. Tehát 2020. december 1-től az energia- és gázpiaci partnerek esetén a meghatározott biztosítékigény alapján összegyűjtött biztosítékoknak az OTP Banknál, Budapest Banknál vagy MKB Banknál vezetett pénzszámlákon kell rendelkezésre állniuk, az elhelyezett biztosíték csak számlapénz lehet. Az energiapiac esetében a biztosíték jelentős része továbbításra kerül az ECC felé és az ECC számlákon kerül nyilvántartásra, az ECC AG kedvezményezettségével. Speciális esetekben, a Szerbiában bejegyzett energiapiaci alklíringtagok eszközei a Vojvođanska banka a.d. Novi Sad-nál kerülnek nyilvántartásra.
A KELER KSZF valós idejű árfigyelő rendszert működtet a BÉT azonnali és származékos piacain, valamint a HUDEX gázpiacon. A KELER KSZF jogosult a napközbeni azonnali klíringet végrehajtani, amennyiben az árváltozások meghaladják a korábban közzétett határértékeket.
A KELER KSZF által elszámolt derivatív piacokon minden klíringtagra tőkepozíciós limitet számít a KELER KSZF napi rendszerességgel. Az ECC által klíringelt azonnali energiapiacokon a KELER KSZF kereskedés előtti, ún. pre-trade limiteket alkalmaz, ahol a limitek részben kollaterializáltak és a KELER KSZF belső minősítése alapján kerülnek kiszámításra. Az ECCáltal klíringelt derivatív energiapiacokon a KELER KSZF ún. TMR (Total Margin Requirement) limitet alkalmaz, ahol az energiapiaci alklíringtag teljes fedezeti követelménye nem haladhatja meg a meghatározott limit értékét. Limit túllépés esetén az energiapiaci alklíringtag kereskedési jogának felfüggesztése automatikus és azonnali. A partnernek további biztosítékot kell nyújtania a limit túllépés megszüntetésére, és ebben az esetben újra kereskedésbe kezdhet.
A Társaság a klíringtagok és az energiapiaci alklíringtagok pénzügyi helyzetét folyamatosan figyelemmel kíséri.
Továbbá a Társaság folyamatosan figyelemmel kíséri a hivatalos magyar csődadatbázist. A Társaság rendszeresen minősíti a partnereit.
Bármilyen nemteljesítés esetén a rendelkezésre álló biztosítékelemek egy adott sorrendben felhasználhatóak a klíringtag vagy energiapiaci alklíringtag nevében történő fizetési kötelezettség teljesítésére. Ennek megfelelően a KELER KSZF Általános Üzletszabályzata alapján a garanciaelemek felhasználása a következő:
Szegregációs elv:
Az Ügyfélszámlákon elhelyezett biztosítékot nem lehet a klíringtag saját számlás nemteljesítése esetén felhasználni. A klíringtag által saját számlára elhelyezett margin és kollaterál azonban teljes egészében felhasználható az Ügyfél nemteljesítése esetén is.
Nemteljesítés esetén az általános felhasználási sorrend:
a) Saját számlás nemteljesítés esetén:
- klíringtag saját, elszámolási deviza szerinti fizetési számla egyenlege (hitelintézeti klíringtag esetén a hitelintézet MNB-nél vezetett fizetési számlának VIBER-en keresztül történő megterhelése),
- a klíringtag saját alapbiztosítéka és pénzügyi fedezetei,
- a klíringtag nem az elszámolási devizában vezetett fizetési számláinak szabad egyenlege,
- klíringtag saját tulajdonú, szabad rendeltetésű értékpapírja, amennyiben van ilyen
- a garancia alap klíringtag általi saját hozzájárulás,
- a KELER KSZF garanciaalap piacaira allokált alapszintű garanciális tőkéje,
- az adott piac garancia alapja,
- a klíringtag derivatív piaci saját alapbiztosítéka a klíringtag derivatív pozícióinak teljes körű megszűnése esetén. Ezt követően felhasználható továbbá az adott klíringjoghoz kapcsolódó alapszintű pénzügyi fedezete és KGA hozzájárulása is.
- a KELER KSZF kiegészítő garanciális tőkéje.
b) Megbízói nemteljesítés esetén:
- a megbízói, elszámolási deviza szerinti fizetési számla egyenlege (Ft/deviza),
- a klíringtag, elszámolási deviza szerinti fizetési számlájának egyenlege (Ft/deviza),
- a megbízó nem az elszámolási devizában vezetett fizetési számlájának szabad egyenlege,
- a klíringtag nem az elszámolási devizában vezetett fizetési számlájának szabad egyenlege,
- a klíringtag alapszintű pénzügyi fedezete, klíringtagi funkcióval összefüggésben elhelyezett kiegészítő pénzügyi fedezetei
- a klíringtag saját tulajdonú szabad rendeltetésű értékpapírja, amennyiben van ilyen
- a garancia alap klíringtag általi saját hozzájárulása,
- a megbízók alapbiztosítéka és biztosíték pótléka és kiegészítő pénzügyi fedezete,
- egyedi számlavezetett alklíringtag alapbiztosítéka és biztosíték pótléka és kiegészítő pénzügyi fedezete,
- a KELER KSZF garancia alap piacaira allokált alapszintű garanciális tőkéje,
- a garancia alap,
- a klíringtag saját alapbiztosítéka a klíringtag azonnali pozícióinak teljes körű megszűnése esetén,
- a klíringtag derivatív piaci saját alapbiztosítéka a klíringtag derivatív pozícióinak teljes körű megszűnése esetén. Ezt követően felhasználható továbbá az adott klíringjoghoz kapcsolódó alapszintű pénzügyi fedezete és KGA hozzájárulása is.
- a KELER KSZF kiegészítő garanciális tőkéje.
2020.09.15-én és 2020.09.16-án az AIK Energy Austria GmbH (a továbbiakban AIK Austria) pénzügyi nemteljesítő volt a kiegyensúlyozó elszámolás funkcióját biztosító Informatikai Platformon összesen 728.130,45 EUR értékben, mivel nem tudta a kiegyensúlyozó gáz vételárát teljesíteni a megadott teljesítési határidőig. A klíringtag klíringjoga haladéktalanul felfüggesztésre került a pénzügyi nemteljesítés következményeként. A pénzügyi rendezés érdekében a hiányzó összeg fedezetére felhasználásra került az érintett garancia alapra (GKGA) allokált alapszintű garanciális tőke, valamint a vétlen felek garancia alap hozzájárulásának egy része, az AIK Austria egyéni biztosítékain, garancia alap hozzájárulásán, és szabad egyenlegein kívül. Az AIK Austria 2020.09.25-vel bezárólag maradéktalanul rendezte vételár fizetési kötelezettségét, vagyis a KELER KSZF alapszintű garanciális tőkéje teljes mértékben megtérült, és a garancia alap is maradéktalanul visszapótlásra került.
2020-ben a KELER KSZF és a garancia alapok semmilyen veszteséget nem szenvedtek a garanciális tevékenységek során.
Devizakockázat-kezelés
A Társaság nem csak belföldön működik. Az energiapiaci elszámolás kapcsán a Társaság devizakockázatnak van kitéve, amelyet folyamatosan figyelemmel kísér.
2020. december 31-én a KELER KSZF hozzájárult az energiapiaci elszámoláshoz (az ECC garancia alapjához való hozzájárulás révén) 5 300 000 euróval történő befizetéssel (2019. december 31-én: 4 300 000 euró). Ez az összeg saját forrásból származik.
Az euró devizaárfolyamának 1% -os gyengülése 19 352 ezer HUF veszteséget (2019: 14 212 HUF veszteség) eredményez, míg az euró erősödése ugyanolyan nyereséget eredményezne.
A KELER KSZF jelenleg nem alkalmaz kockázatkezelési eszközöket a devizaárfolyamok változására.
Az eszközök és kötelezettségek lejárati elemzése és a likviditási kockázat
A likviditási tevékenység fő célja a KELER KSZF folyamatos fizetőképességének biztosítása, és ezáltal, a tőke- és energiapiaci ügyletek elszámolásához szükséges biztonságos likviditás megteremtése.
A KELER KSZF-nek diszkontkincstárjegyei vannak, amelyek lejárata kevesebb, mint egy év. A KELER KSZF likvid értékpapír eszközeinek jelentős része a KELER-ben, míg pénzeszközei kereskedelmi banki számlán kerültek elhelyezésre a Befektetési politika szigorú előírásai szerint, nagyon konzervatív befektetési politikát biztosít, így nagyon alacsony hitel- és likviditási kockázatot jelent a KELER KSZF számára. A likviditás tovább biztosítása érdekében a KELER KSZF hitelkeretekkel rendelkezik.
Az ECC általános klíringtagjaként a KELER KSZF-nek meg kell felelnie a margin és garancia alapok követelményeinek. A nemzetközi piacon az ECC központi szerződő félként működik, és alacsony hitelkockázattal rendelkezik.
2020. december 31-én 3 hónapon belüli
belüli, 3 hónapon túli
belüli, 1 éven túli
5 éven túli Lejárat
nélküli
Összesen
Pénzeszközök és egyenértékeseik | 43 696 616 | 0 | 0 | 0 | 0 | 43 696 616 |
Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt adósságinstrumentumok | 0 | 4 990 030 | 0 | 0 | 0 | 4 990 030 |
Követelések gázpiaci klíringtevékenységgel kapcsolatban | 439 468 | 0 | 0 | 0 | 0 | 439 468 |
Követelések jutalékokból | 178 975 | 0 | 0 | 0 | 0 | 178 975 |
Egyéb követelések | 137 938 | 1 125 | 1 789 | 0 | 0 | 140 852 |
Követelések külföldi klíringházzal szemben | 22 789 869 | 0 | 0 | 0 | 0 | 22 789 869 |
Immateriális eszközök | 0 | 0 | 0 | 0 | 000 000 | 000 000 |
Tárgyi eszközök | 0 | 0 | 0 | 0 | 33 479 | 33 479 |
Halasztott adó követelések | 0 | 4 227 | 0 | 0 | 0 | 4 227 |
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN | 67 242 866 | 4 995 382 | 1 789 | 0 | 703 612 | 72 943 649 |
Szállítótartozások | 302 119 | 0 | 0 | 0 | 0 | 302 119 |
Szállítótartozások kötelezettségek gázpiaci ügyletekből | 441 961 | 0 | 0 | 0 | 0 | 441 961 |
Egyéb kötelezettségek | 121 624 | 0 | 0 | 8 714 | 0 | 130 338 |
Adó kötelezettségek nyereségadóból | 0 | 11 377 | 0 | 0 | 0 | 11 377 |
Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek | 4 940 939 | 0 | 0 | 0 | 0 | 4 940 939 |
Pénzügyi garancia miatti kötelezettség | 8 119 | 0 | 0 | 0 | 0 | 8 119 |
Biztosítékok árampiacból | 43 151 716 | 0 | 0 | 0 | 0 | 43 151 716 |
Biztosítékok gázpiacból | 14 824 450 | 0 | 0 | 0 | 0 | 14 824 450 |
Lízing kötelezettség | 0 | 8 487 | 18 860 | 0 | 0 | 27 347 |
KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN | 63 790 928 | 19 864 | 18 860 | 8 714 | 0 | 63 838 366 |
Halmozott pozíció | 3 451 938 | 8 427 456 | 8 410 385 | 8 401 671 | 9 105 283 | |
Fedezve a tőkével | 9 105 283 |
Ha egy tétel lejárata nem határozható meg, a gazdálkodó egység az eszközt lejárat nélkülinek, a kötelezettséget 3 hónapos kategóriába tartozó kötelezettségnek minősíti.
2019. december 31-én 3 hónapon belüli
belüli, 3 hónapon túli
belüli, 1 éven túli
5 éven túli Lejárat
nélküli
Összesen
Pénzeszközök és egyenértékeseik | 19 765 012 | 0 | 0 | 0 | 0 | 19 765 012 |
Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt adósságinstrumentumok | 0 | 3 999 775 | 0 | 0 | 0 | 3 999 775 |
Követelések gázpiaci klíringtevékenységgel kapcsolatban | 2 485 215 | 0 | 0 | 0 | 0 | 2 485 215 |
Követelések jutalékokból | 222 074 | 0 | 0 | 0 | 0 | 222 074 |
Egyéb követelések | 615 821 | 1 500 | 3 085 | 205 | 0 | 620 611 |
Repó követelés | 8 942 350 | 0 | 0 | 0 | 0 | 8 942 350 |
Követelések külföldi klíringházzal szemben | 18 175 567 | 0 | 0 | 0 | 0 | 18 175 567 |
Immateriális eszközök | 0 | 0 | 0 | 0 | 532 146 | 532 146 |
Tárgyi eszközök | 0 | 0 | 0 | 0 | 41 683 | 41 683 |
Xxxxxxxxxx adó követelések | 0 | 9 877 | 0 | 0 | 0 | 9 877 |
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN | 50 206 039 | 4 011 152 | 3 085 | 205 | 573 829 | 54 794 310 |
Szállítótartozások | 346 048 | 0 | 0 | 0 | 0 | 346 048 |
Szállítótartozások kötelezettségek gázpiaci ügyletekből | 2 465 314 | 0 | 0 | 0 | 0 | 2 465 314 |
Egyéb kötelezettségek | 139 706 | 0 | 14 280 | 12 987 | 0 | 166 973 |
Adó kötelezettségek nyereségadóból | 0 | 18 693 | 0 | 0 | 0 | 18 693 |
Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek | 6 950 315 | 0 | 0 | 0 | 0 | 6 950 315 |
Pénzügyi garancia miatti kötelezettség | 5 747 | 0 | 0 | 0 | 0 | 5 747 |
Biztosítékok árampiacból | 36 231 222 | 0 | 0 | 0 | 0 | 36 231 222 |
Lízing kötelezettség | 0 | 7 400 | 24 754 | 0 | 0 | 32 154 |
KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN | 46 138 352 | 26 093 | 39 034 | 12 987 | 0 | 46 216 466 |
Halmozott pozíció | 4 067 687 | 8 052 746 | 8 016 797 | 8 004 016 | 8 577 844 | |
Fedezve a tőkével | 8 577 844 |
Ha egy tétel lejárata nem határozható meg, a gazdálkodó egység az eszközt lejárat nélkülinek, a kötelezettséget 3 hónapos kategóriába tartozó kötelezettségnek minősíti.
Kamatkockázat-kezelés
A Társaság eszközeinek és kötelezettségeinek kamatkockázata van, amelynek nagysága összhangban van a Társaság méretével. A KELER KSZF-nek betétje van az ECC-nél. Ez a betét negatív kamatlábat hordoz, ezért kamatkiadásokhoz vezet (negatív kamatbevétel). A kamatláb változó, és minden nap végén rögzül. A KELER KSZF diszkontkincstárjegyeit lejáratig tartja.
A Társaság befektetési politikájáról szóló szabályozás
A Társaság olyan jogi személyekből áll, ahol a befektetési lehetőségek szigorúan szabályozottak a tevékenység jellege miatt.
A Társaság csak az alábbi kritériumoknak megfelelő befektetéseket tarthatja fenn:
• minimális hitel- és piaci kockázattal kell rendelkeznie;
• nem lehet semmilyen jelentős veszteséggel rendelkezni a kivezetés során;
• rendelkezésre kell állnia ugyanazon a napon történő kivonásra;
• állami kibocsátásúnak kell lennie, vagy a kormány, vagy egy hasonló intézmény által garantáltnak;
• a Társaságnak hozzá kell férnie egy olyan piachoz, ahol ezekkel az eszközökkel aktívan kereskednek, és ahol értékesítési és visszavásárlási ügyletek állnak rendelkezésre;
• a befektetések nem rendelkezhetnek korlátozásokkal (pl. zálog, jogi korlátozások az átruházásokra vonatkozóan stb.).
5. FELÜGYELETI TŐKEKÖVETELMÉNYEK (BASEL)
A KELER KSZF nem minősül hitelintézetnek; a Bázeli követelmények, a CRR vagy a CRD nem vonatkoznak közvetlenül a KELER KSZF-re. Az EMIR követelményei azonban a központi szerződő felek tőkekövetelményeit is lefedik. A központi szerződő feleknek állandóan legalább 7,5 millió eurós saját tőkével kell rendelkezniük (Tőkekövetelmény II.), és a saját tőke összegének arányosnak kell lennie a központi szerződő fél tevékenységéből eredő kockázattal. Az ESMA technikai standardja részletezi a tőkekövetelmény számítási módját.
2020-ban tőkeemelés nem történt.
A KELER KSZF-nek meg kell határoznia a következő kockázatok tőkekövetelményének összegét (Tőkekövetelmény I.):
• hitel- és partnerkockázatok tőkekövetelménye;
• a működési és jogi kockázatok tőkekövetelménye;
• a piaci kockázatok tőkekövetelménye (devizaárfolyam és értékpapír pozíciókockázat);
• a központi szerződő fél tevékenységének felszámolására vagy szerkezetátalakítására vonatkozó tőkekövetelmény;
• az üzleti kockázat tőkekövetelménye.
A rendelkezésre álló tőke meghatározása
A rendelkezésre álló tőke összege megegyezik a saját tőke összetevőivel:
• Jegyzett tőke
• Jegyzett, de be nem fizetett tőke (-)
• Tőketartalék
• Eredménytartalék
• Lekötött tartalék
• Értékelési tartalék az eredménytartalék tárgyévi része
A rendelkezésre álló tőke meghatározásához a következő tételek kerülnek levonásra:
• Immateriális javak
• Hozzájárulás más központi szerződő felek garanciaalapjához (ECC euró garanciaalap hozzájárulása)
• saját garanciaalaphoz való hozzájárulás
• a leányvállalatokban való részesedés, ha van ilyen
A rendelkezésre álló tőke a következő elemek fedezéséhez szükséges:
• Minimálisan szükséges tőke
• Alapszintű garanciális tőke = (0,25 * MAX (Tőkekövetelmény I.; Tőkekövetelmény II.).
• Kiegészítő garanciális tőke (a fenti két tétel levonása után fennmaradó összeg)
A következő táblázat a KELER KSZF tőkemegfelelését mutatja be 2018,2019 és 2020 végén:
adatok millió HUF-ban | 2020 | 2019 | 2018 |
Rendelkezésre álló tőke | 6 488 | 6 584 | 5 790 |
Minimum tőkekövetelmény | 3 012 | 2 727 | 2 697 |
Alapszintű garanciális tőke | 685 | 620 | 613 |
Kiegészítő garanciális tőke | 2 791 | 3 238 | 2 480 |
A Társaságnak meg kell felelnie ezeknek a mutatóknak a számviteli sztenderdek szerint. Ezért a tőkemegfelelés kiszámítását a magyar számviteli szabályok szerinti értékeknek megfelelően kell meghatározni.
6. PÉNZESZKÖZÖK ÉS PÉNZESZKÖZ-EGYENÉRTÉKESEK
Betétszámlák | 2020.12.31 | 2019.12.31 |
Forintban | 4 534 431 | 6 668 |
Devizában | 39 168 086 | 19 763 472 |
43 702 517 | 19 770 140 | |
Szabad pénzeszközök | 24 403 593 | 19 770 140 |
Elkülönített számlán lévő pénzeszközök | 19 298 924 | 0 |
43 702 517 | 19 770 140 | |
Nyitó várható értékvesztés állománya | -5 128 | -4 998 |
Tárgyévi várható értékvesztés hatása | -773 | -130 |
Záró várható értékvesztés állománya | -5 901 | -5 128 |
Záró pénzeszköz, várható értékvesztés után | 43 696 616 | 19 765 012 |
A bankszámlák azonnali lehívásra rendelkezésre álló, látra szóló betétek. A forint bankszámlák kamata -1%-1% a forint betétnél, míg a devizás betétnél -0,6%-0,3% az alkalmazott kamatláb. A negatív kamat miatti összeg a fizetett kamatok között szerepel az átfogó eredménykimutatásban.
Az előző időszakban a magyar forint állomány szintje az év végén alacsony, mivel a Társaság a rendelkezésre álló magyar forintot minden nap végén repó megállapodás keretében DKJ-re
cserélte. E kötelezettség a tárgyidőszakban már nem terheli a KELER KSZF-et, ezért nő meg jelentősen az év végi forint állomány.
Az egyéni biztosítékokat 2020 decemberétől a KELER KSZF-nél számláin tartja minden energiapiaci klíring és alklíringtag. Ennek következtében az év végére a devizás pénzeszköz állomány jelentősen megnőtt, a kapcsolódó kötelezettséggel együtt (lásd 18. kiegészítő megjegyzés).
Az elkülönített betétek tartalmazzák az ügyfelektől a garancia alapokhoz való hozzájárulásként kapott betéteket (lásd a 16. megjegyzést) és az egyéni biztosítékokat 2020-tól (lásd 18. megjegyzést). Ezeket a készpénzegyenlegeket csak bizonyos célokra lehet használni, szigorúan az EMIR által szabályozott módon.
Minden itt szereplő egyenlegre várható értékvesztést (ECL) kellett kalkulálni. Ezen egyenlegek értékvesztés szempontjából az első szakaszba tartoznak, az időszak során nem kellett azokat átsorolni másik szakaszba/szakaszból. A számítások során alkalmazott főbb paraméterek: LGD 45%, PD 0,003 – 0,016%. A tárgyidőszaki ECL arány csökkenése a nagy számlavezető bankok kedvező PD változására vezethető vissza.
7. EGYÉB ÁTFOGÓ EREDMÉNNYEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKELT ADÓSSÁGINSTRUMENTUMOK
Magyar állam által kibocsátott diszkontkincstárjegyek | 2020.12.31 | 2019.12.31 |
Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken | ||
értékelve (FVTOCI) | 4 990 030 | 3 999 775 |
4 990 030 | 3 999 775 | |
2020.12.31 | 2019.12.31 | |
Magyar állam által kibocsátott diszkontkincstárjegyek | ||
Nyitó érték | 4 000 315 | 2 994 072 |
Beszerzés | 5 465 404 | 6 949 982 |
Kivezetés (lejárat) | -4 000 315 | -5 445 851 |
Kivezetés (eladás) | -499 243 | -498 866 |
Elszámolt értékvesztés (3. szakasz) | 0 | 0 |
Záró állományon lévő kamat | 12 586 | 690 |
Átértékelés | 11 955 | 288 |
4 990 702 | 4 000 315 | |
Nyitó várható értékvesztés állománya | -540 | -404 |
Tárgyévi várható értékvesztés hatása | -132 | -136 |
Záró várható értékvesztés állománya | -672 | -540 |
Értékpapír könyv szerinti értéke, várható értékvesztés után | 4 990 030 | 3 999 775 |
Az FVTOCI kategóriába sorolt papírok (DKJ) kamata az egyedi átfogó eredménykimutatásban az effektív kamat módszerrel került kimutatásra. Az értékpapírok valós értékének értékváltozását az átsorolástól az üzleti év végéig az egyéb átfogó eredmény tartalmazza. Ez az értékkülönbözet visszaforgatásra kerül a tárgyévi eredménybe, amint a kategóriába sorolt pénzügyi eszközök kivezetésre kerülnek.
Ezen pénzügy eszközök valós értéke alapesetben az Államadósság Kezelő Központ által közzétett jegyzett árak alapján (1. szint) meghatározható. Ugyanakkor, amennyiben a valós értékmeghatározás nem lehetséges ezen jegyzett árak hiányában, úgy az instrumentumok valós értéke a hasonló pénzügyi instrumentum kapcsán megfigyelhető hozamok, illetve az általánosan elfogadott értékelési modellek segítségével kerül meghatározásra (2. szint).
A várható értékvesztés meghatározása során az adott instrumentum kibocsátójának hitelminősítéséből kell kiindulni. A kibocsátó minden esetben a Magyar Állam volt. Az ECL számítása során az úgynevezett standard modell szerint járt el a Társaság. Az értékvesztés meghatározása szempontjából a DKJ papírok az első szakaszba kerültek besorolásra.
8. VEVŐKÖVETELÉSEK ÉS SZÁLLÍTÓTARTOZÁSOK A GÁZPIACI MŰVELETEK MIATT
2020.12.31 2019.12.31
Követelések gázpiacból
Követelések eredeti értéke 439 472 2 485 240
Elszámolt értékvesztés követelésre, halmozott -4 -25
Követelések könyv szerinti értéke 439 468 2 485 215
2020.12.31 2019.12.31
Halmozott értékvesztés követelésekre
Nyitó halmozott értékvesztés (specifikus) -25 -49
Tárgyévi értékvesztés (-) / értékvesztés visszaírás (+) hatása
21 24
Tárgyévi értékvesztés kivezetése 0 0
Záró halmozott értékvesztés -4 -25
A gázpiaci kereskedésre vonatkozó számviteli politika a 3. számú megjegyzésben kerül bemutatásra. Ez a vevőkövetelés egyenleg a gázpiacon kereskedő ügyfelekhez kapcsolódik, és – szerződés szerint – 5 napon belül kifizetésre kerülnek.
Ezekre a követelésekre várható hitelezési veszteség (ECL) alapján meghatározott értékvesztést kell elszámolni. A követelések természete miatt (tekintettel arra, hogy az egyszerűsített módszer hatálya alá tartoznak) ezekre a tételekre azonnal az élettartami várható hitelezési veszteség szerinti értékvesztést kell megállapítani, és a Társaság emiatt nem kíséri figyelemmel vevőkövetelésenként a hitelminőség változását. Tekintetbe véve a követelések mögötti biztosítékrendszert, a követelésekkel kapcsolatos veszteség felmerülésnek a kockázata csekély, a gázpiaci biztosítékrendszer garantálja a követelések kiegyenlítését.
A követelések egyenlege a piaci kereskedési aktivitástól függ, melyre a Társaságnak nincs ráhatása.
A klíring tranzakció másik oldala az a fizetendő összeg, ami a gázpiac kötelezettségéből adódik. Ez a kötelezettség – a szerződéses megállapodás alapján – egy napon esedékes a megfelelő
követeléssel. Ezen összeg 2020 végén , 441 961 eFt míg 2019 végén 2 465 314 eFt. (A jelentős csökkenés, az pénzügyi teljesítési időszak hosszának rövidülése miatt van.)
A fenti kötelezettségek és követelések valós értéke nem különbözik jelentősen a könyv szerinti értéküktől (a teljesítés rövid időn belül megtörténik és nincs módosítást indokoló esemény).
9. KÖVETELÉSEK KLÍRINGTEVÉKENYSÉGBŐL ÉS EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOKBÓL
Követelések jutalékokból | 2020.12.31 | 2019.12.31 |
Követelések eredeti értéke | 181 942 | 228 276 |
Elszámolt értékvesztés követelésre, halmozott | -2 967 | -6 202 |
Követelések könyv szerinti értéke | 178 975 | 222 074 |
Halmozott értékvesztés követelésekre | 2020.12.31 | 2019.12.31 |
Nyitó halmozott értékvesztés (specifikus) | -6 202 | -6 016 |
Tárgyévi értékvesztés elszámolása | 435 | -186 |
Tárgyévi értékvesztés kivezetése | 2 800 | 0 |
Záró halmozott értékvesztés | -2 967 | -6 202 |
Az egyenleg tartalmazza a még ki nem egyenlített klíringszolgáltatásból eredő követeléseket. A vevőegyenlegek a számlázott szolgáltatás értékén kerültek kimutatásra.
A vevőkövetelések várható értékvesztését a Társaság az egyszerűsített módszer segítségével határozza meg, ami azonnal élettartami értékvesztés elszámolását követeli meg, akként, hogy nem kell folyamatosan vizsgálni a hitelminőség alakulását. Az egyes vevőkövetelésekre elszámolt várható értékvesztést – ha az nem egyedi megfontolás alapján történt – a korosbítási tábla alapján kell meghatározni (a részlet lásd a 3. pont).
A visszaírt értékvesztések értéke azon – a tárgyév során rendezetté vált – követelések összegéből tevődik össze, melyekre korábban értékvesztést számolt el a Társaság.
Az elszámolt értékvesztés és a megtérülés miatti értékvesztés visszaírás nettó értéken külön soron kerül bemutatásra az átfogó eredménykimutatásban.
A követelések valós értéke nem mutat jelentős eltérést az amortizált bekerülési értéktől, mint nyilvántartási értéktől, így a valós érték legjobb becslésére a nyilvántartási érték szolgál.
2020.12.31 | 2019.12.31 | |
Nem lejárt, egyedileg nem értékvesztett | 180 783 | 224 317 |
Nem lejárt, egyedileg értékvesztett | 0 | 0 |
Legfeljebb 30 napja lejárt, egyedileg nem értékvesztett | 0 | 0 |
Legalább 31 napja, de legfeljebb 90 napja lejárt 0 0
egyedileg nem értékvesztett
Legalább 91 napja, de legfeljebb 180 napja lejárt 0 0
egyedileg nem értékvesztett
nem értékvesztett Legalább 1 éve lejárt egyedileg nem értékvesztett | 1 159 | 3 959 |
Lejárt, egyedileg értékvesztett | 0 | 0 |
181 942 | 228 276 |
Legalább 181 napja, de legfeljebb 1 éve lejárt egyedileg 0 0
10. EGYÉB KÖVETELÉSEK, TÉNYLEGES ADÓKÖVETELÉSEK ÉS REPÓ MEGÁLLAPODÁSOKBÓL SZÁRMAZÓ KÖVETELÉSEK
Egyéb követelések | 2020.12.31 | 2019.12.31 |
Munkáltatói kölcsön | 4 123 | 4 790 |
Elhatárolt kamat | 40 596 | 38 666 |
Adó követelések (jövedelemadó nélkül) | 81 764 | 556 790 |
Egyéb | 14 369 | 20 366 |
140 852 | 620 612 | |
2020.12.31 | 2019.12.31 | |
Nyitó várható értékvesztés állománya | -1 | -12 |
Tárgyévi várható értékvesztés hatása | 1 | 11 |
Záró várható értékvesztés állománya | 0 | -1 |
Egyéb követelések könyv szerinti értéke, értékvesztés után | 140 852 | 620 611 |
Az adókövetelések és az előre fizetett költségek nem tartoznak az IFRS 9 hatálya alá, ezért a Társaság ECL alapján meghatározott értékvesztést nem számol el ezen egyenlegekre.
Az adókövetelések lényeges tételei az ÁFA-követelés, a helyi adókból származó követelések és egyéb tételek.
Az egyéb követeléseken belüli egyét tételek aktív időbeli elhatárolásokat, energiapiaci elszámolásból származó átmenő tételeket tartalmaznak. A követelések valós értéke nem tér el lényegesen a könyv szerinti értéktől. Amennyiben az eszköz pénzügyi eszköznek minősül, úgy az ECL elszámolása megtörtént rá.
Az egyéb adó követelések a következő egyenlegeket tartalmazzák: | ||
2020.12.31 | 2019.12.31 | |
Adó követelések (jövedelemadó nélkül) Általános forgalmi adó | 73 817 | 550 526 |
Helyi iparűzési adó | 7 947 | 6 264 |
81 764 | 556 790 | |
Ezek a követelések nem eredményeznek kamatot, és egy éven belül rendezendők (nem értékvesztettek vagy késedelmesek). Ezen követelések valós értéke megegyezik a könyv szerinti értékkel.
Visszavásárlási megállapodásokból származó követelések (repók)
Ez az egyenleg az időszak végén még fennálló repó megállapodásokból származó követeléseket is tartalmazza. A megállapodás értelmében a KELER KSZF az év végén vásárolt magas besorolású adósságinstrumentumokat. Ezek az eszközök a következő banki napon visszaadásra kerülnek az eladónak. Ezeket az eszközöket a KELER KSZF nem veszi fel a mérlegébe, a kifizetett összegek hitelköveteléseknek minősülnek. A vételár és az eladási ár közötti különbözetet kamatbevételként kell elszámolni, amely ebben az időszakban negatív volt. Az eszközök a kölcsön biztosítékának tekintendőek.
A 2020. üzleti év végén nem volt nyitott repó pozíció. | ||
2020.12.31 | 2019.12.31 | |
Repó követelés | ||
Repó követelés | 0 | 8 943 681 |
Elhatárolt kamat | 0 | -124 |
0 | 8 943 557 | |
Nyitó várható értékvesztés állománya | -1 207 | -1 260 |
Tárgyévi várható értékvesztés hatása | 1 207 | 53 |
Záró várható értékvesztés állománya | 0 | -1 207 |
Repo követelés, értékvesztés után | 0 | 8 942 350 |
A repó követelés az ECL hatálya alá tartozik, ebből besorolásra. | a szempontból az 1. | szakaszba került |
A követelést biztosító instrumentumok valós értéke megegyezik a követelés valós értékével, továbbá a követelés valós értéke megegyezik a könyv szerinti értékével.
11. KÜLFÖLDI KLÍRINGHÁZAKKAL SZEMBENI KÖVETELÉSEK
A KELER KSZF, mint az ECC általános klíringtagja elszámolási szolgáltatások nyújtására jogosult az energiapiacokon: 2010. július 20-tól az azonnali árampiacon és 2011. július 1-től a határidős árampiacon. 2012. óta a KELER KSZF valamennyi ECC által elszámolt termék vonatkozásában (pl. földgáz, emisszió) jogosult korlátozásmentesen szolgáltatást végezni. Az általános klíringtagi státusszal bíró klíringtagoknak meghatározott margin mellett, az ECC által alkalmazott általános garancia követelményeknek kell megfelelniük.
A követelések nyilvántartása euróban történik. A követelések értéke az energiapiachoz kapcsolódóan 2020 végén 62 424 194 eurót, míg 2019 végén 54 998 250 eurót tett ki.
A követelések valós értéke nem mutat jelentős eltérést az amortizált bekerülési értéktől, mint nyilvántartási értéktől, így a valós érték legjobb becslésére a nyilvántartási érték szolgál.
2020.12.31 2019.12.31
Követelések külföldi klíringházzal szemben 22 792 946 18 178 021
22 792 946 18 178 021
Nyitó várható értékvesztés állománya -2 454 -2 667
Tárgyévi várható értékvesztés hatása -623 213
Záró várható értékvesztés állománya -3 077 -2 454
Követelések külföldi klíringházzal szemben, várható
értékvesztés után 22 789 869 18 175 567
A klíringházzal szembeni követelés, mint pénzügyi követelés az IFRS 9 hatálya alá tartozik, az ECL tekintetében az 1. szakaszba került besorolásra. A teljes követelés egy másik félhez kapcsolódik, ezért a kockázatkoncentrációt testesít meg.
12. IMMATERIÁLIS ESZKÖZÖK
2020. december 31-el végződő évre:
Bruttó érték
Vagyon
értékű jogok
Szoftverek Immateriális
javak
2020. január 1-jei egyenleg | 398 811 | 809 941 | 1 208 752 |
Tárgyévi nettó növekedés vásárlás | 0 | 236 325 | 236 325 |
Tárgyévi nettó növekedés előleg | 0 | 4 589 | 4 589 |
Tárgyévi nettó csökkenés | 0 | -13 538 | -13 538 |
Értékvesztés | 0 | 0 | 0 |
2020. december 31-ei egyenleg | 398 811 | 1 037 317 | 1 436 128 |
Halmozott értékcsökkenés | |||
2020. január 1-jei egyenleg | 1 623 | 674 983 | 676 606 |
Tárgyévi nettó növekedés | 0 | 85 301 | 85 301 |
Tárgyévi nettó csökkenés | 0 | -1 591 | -1 591 |
Értékvesztés | 5 679 | 0 | 5 679 |
2020. december 31-ei egyenleg | 7 302 | 758 693 | 765 995 |
Nettó érték 2020. január 1-jei egyenleg | 397 188 | 134 958 | 532 146 |
2020. december 31-ei egyenleg | 391 509 | 278 624 | 670 133 |
2019. december 31-el végződő évre:
Bruttó érték
Vagyon
értékű jogok
Szoftverek Immateriális
javak
2019. január 1-jei egyenleg | 398 811 | 699 202 | 1 098 013 |
Tárgyévi nettó növekedés vásárlás | 0 | 110 739 | 110 739 |
Tárgyévi nettó növekedés előleg | 0 | 0 | 0 |
Tárgyévi nettó csökkenés | 0 | 0 | 0 |
Értékvesztés | 0 | 0 | 0 |
2019. december 31-ei egyenleg | 398 811 | 809 941 | 1 208 752 |
Halmozott értékcsökkenés | |||
2019. január 1-jei egyenleg | 0 | 571 574 | 571 574 |
Tárgyévi nettó növekedés | 0 | 81 324 | 81 324 |
Tárgyévi nettó csökkenés | 0 | 0 | 0 |
Értékvesztés | 1 623 | 22 085 | 23 708 |
2019. december 31-ei egyenleg | 1 623 | 674 983 | 676 606 |
Nettó érték 2019. január 1-jei egyenleg | 398 811 | 127 628 | 526 439 |
2019. december 31-ei egyenleg | 397 188 | 134 958 | 532 146 |
A növekedés csak vásárlásokat foglal magában. | |||
A tárgyidőszakban jelentősen megnövekedett a | szellemi termékek | aránya. Ez | a növekedés |
javarészt a Settlement Bank modell implementációja miatt szükségessé vált szoftvertermékekből fakadt. Ez az eszköz 2020. december 1-jével aktiválásra került.
A Társaság egy immateriális eszközre számolt el értékvesztést 2020 év folyamán:
• a vásárolt vevőlistára, mivel annak három tagja már nem áll üzleti kapcsolatban a KELER KSZF-fel.
A Társaság két immateriális eszközre számolt el értékvesztést 2019 év folyamán:
• egy riportkészítő alkalmazásra, amely egyfelől az infrastrukturális IT környezet és üzleti változása miatt már nem hasznosítható,
• a vásárolt vevőlistára, mivel annak egyik tagja már nem áll üzleti kapcsolatban a KELER KSZF-fel.
Az összes amortizáció és kivezetés az eredménnyel szemben került elszámolásra.
Értékvesztés teszt felülvizsgálat – Ügyfélkapcsolat immateriális eszközre
A vevőlista határozatlan hasznos élettartamú immateriális eszköz. A szerződéseket, engedményeket, engedélyeket és hasonló jogokat képviseli, amelyet mint apport szerzett meg a Társaság 2013-ban, mint nem pénzbeli hozzájárulás az anyavállalattól, a KELER-től. Ez a tétel valós értéken került elszámolásra, amikor a hozzájárulás megtörtént. Ez az elemet évente kerül értékvesztés-tesztre. A megtérülő érték a használati érték kiszámításán alapult. A használati érték kiszámítása során a Társaság a következő három évből származó, ebből az eszközből származtatott előrejelzett cash-flowkat használja a maradványérték figyelembevételével. Ezek
az értékek a menedzsment legfrissebb becslései. A maradványérték a csökkenő cash-flowkon alapul. A tervezett cash-flowk egy egység-specifikus diszkontrátával – azaz a KELER KSZF súlyozott tőkeköltségével (WACC) – került diszkontálásra. A számítás legfontosabb elemei:
2020 | 2019 | |
Diszkontált cash-flow (adó előtt) | 1 276 | 886 |
Alkalmazott diszkont ráta (adóhatás előtt) | 5,9% | 6,8% |
Használati érték | 1 238 | 880 |
Könyv szerinti érték 508 508 Értékvesztés miatti veszteség - -
Az eszközre vonatkozó értékvesztés-felülvizsgálati teszt eredményei alapján nem került megállapításra olyan körülmény, amely értékvesztés miatti veszteségre utal.
Az értékvesztés felülvizsgálatának elvégzése - Szoftverfejlesztés
A szoftver termékek hozzájárulnak az elszámolási tevékenységhez. A szoftverek specifikusak a Társaságra nézve, és mindegyiket külső szolgáltató biztosítja. Az amortizációs időszak átlagosan négy év. Az immateriális javak beszerzésére jelenleg nincs kötelezettségvállalás. Ezeknek az eszközöknek az átruházását vagy használatát korlátozó ígéretek vagy hasonló tételek nincsenek. Az immateriális javakra vonatkozó értékvesztés-felülvizsgálati teszt eredményei alapján a fentiekben ismertetett fejlesztési folyamathoz kapcsolódó eszközökön kívül nem kerültek megállapításra olyan körülmény, amely az értékvesztés miatti veszteségre utal.
A fejlesztés értékvesztése az év folyamán történt, és az időszakban nem volt jele az értékvesztésnek, és bebizonyosodott, hogy az IRIS projekt megtérül.
A BRM projekt értékvesztése
Ez a projekt a korábbi időszakok során került véglegesítésre, és az eszköz különálló immateriális eszközként került elszámolásra. Az üzleti partner azonban 2018-ban az ügylettől visszalépett, ezért ebből az eszközből származó cash-flow 0-ra csökkent, így a tétel teljes mértékben értékvesztetté vált. Az eszköz még mindig a könyvben van, de nulla értékkel. Ha az eszköz megtérülő összege idővel növekszik, az értékvesztés visszaírható. Az értékvesztés elszámolására 2018-ban már sor került, 2019-ben, 2020-ban a projektnek nincs eredményhatása.
Az AIX projektre vonatkozó kötelezettségvállalások
A Társaság projektet kezdeményezett a jelen és korábbi időszakok során, hogy szolgáltatásokat nyújtson a kazah piac számára, és klíringházként működjön. A projekt jelenleg engedélyezési szakaszban van, a tárgyidőszakban a KELER KSZF az induláshoz szükséges fejlesztéseket már 2019-ben elvégezte. A kapott fizetséget kötelezettségként mutatja ki a Társaság.
13. INGATLANOK, GÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK
2020. december 31-el végződő évre:
Bruttó érték
Egyéb eszközök
Ingatlanok (használati jog, eszköz, ROU)
Összesen
2020. január 1-jei egyenleg | 19 783 | 37 313 | 57 096 |
Tárgyévi nettó növekedés vásárlás | 4 929 | 0 | 4 929 |
Tárgyévi nettó csökkenés | -2 977 | 0 | -2 977 |
Értékvesztés | 0 | 0 | 0 |
2020. december 31-ei egyenleg | 21 735 | 37 313 | 59 048 |
Halmozott értékcsökkenés | |||
2020. január 1-jei egyenleg | 8 286 | 7 127 | 15 413 |
Tárgyévi nettó növekedés | 4 982 | 7 127 | 12 109 |
Tárgyévi nettó csökkenés | -1 953 | 0 | -1 953 |
2020. december 31-ei egyenleg | 11 315 | 14 254 | 25 569 |
Nettó érték 2020. január 1-jei egyenleg | 11 497 | 30 186 | 41 683 |
2020. december 31-ei egyenleg | 10 420 | 23 059 | 33 479 |
2019. december 31-el végződő évre: |
Bruttó érték
Gépek és felszerelések
Ingatlanok (használati jog, eszköz, ROU)
Összesen
2019. január 1-jei egyenleg | 18 582 | 18 582 | |
IFRS 16 első alkalmazása | 0 | 37 313 | 37 313 |
Tárgyévi nettó növekedés, vásárlás | 2 281 | 0 | 2 281 |
Tárgyévi nettó csökkenés | -1 080 | 0 | -1 080 |
2019. december 31-ei egyenleg | 19 783 | 37 313 | 57 096 |
Halmozott értékcsökkenés | |||
2019. január 1-jei egyenleg | 4 976 | 4 976 | |
Tárgyévi nettó növekedés | 4 297 | 7 127 | 11 424 |
Tárgyévi nettó csökkenés | -987 | 0 | -987 |
2019. december 31-ei egyenleg | 8 286 | 7 127 | 15 413 |
Nettó érték | |||
2019. január 1-jei egyenleg | 13 606 | 0 | 13 606 |
2019. december 31-ei egyenleg | 11 497 | 30 186 | 41 683 |
A gépek és felszerelések növekedései mind vásárlásból erednek. Ezek az elemek hozzájárulnak az üzleti tevékenységhez, mindegyikük egyedileg kisértékű eszköz. Az eszközök
megvásárlására jelenleg nincs kötelezettségvállalás. Ezeknek az eszközöknek az átruházását vagy használatát korlátozó ígéretek vagy hasonló tételek nincsenek.
A ROU eszköz a KELER KSZF által bérelt irodaterület miatt került megjelenítésre. Ezt az irodaterületet a Társaság anyavállalatától vette bérbe. A bérleti időtartam 2024 középig tart és ezzel összefüggésben lízingkötelezettség került megjelenítésre (lásd 19. kiegészítő megjegyzést).
A ROU eszközt lineárisan írja le a Társaság a szerződéses időtartam alatt, maradványértéke nincsen.
14. SZÁLLÍTÓI KÖTELEZETTSÉG
Az egyéb tevékenységekhez kapcsolódó kötelezettségek, amelyek nem rendelhetők más sorokhoz, szállítói kötelezettség alatt jelentkeznek. Ezek az összegek általában 30 napon belül esedékesek, és nagyrészt forintban illetve euróban tartja nyilván a Társaság.
Egyedileg jelentős tétel a szállítói tartozásokon belül A KELER Zrt.-vel szemben fennálló díjtartozás 2020-ban: 195 622 eFt, 2019-ben: 282.836 eFt.
15. ELHATÁROLÁSOK, EGYÉB KÖTELEZETTSÉGEK, TÉNYLEGES ADÓ TARTOZÁSOK
Egyéb kötelezettségek | 2020.12.31 | 2019.12.31 |
Adó kötelezettségek (jövedelemadó nélkül) | 34 096 | 19 359 |
Kamat kötelezettség | 6 943 | 7 299 |
Költségek elhatárolása | 65 959 | 78 597 |
Utólag adott engedmény miatti kötelezettség | 141 | 138 |
Partnerektől kapott előleg | 16 193 | 16 193 |
Egyéb kötelezettségek 7 006 45 387
130 338 166 973
A passzív időbeli elhatárolások, azokat a különböző költségeket jelentik, melyek a tárgyidőszakra vonatkoznak, de még nem lettek kiszámlázva. A kedvezményekhez kapcsolódó kötelezettségek azok a kötelezettségek, melyek az ügyfelek múltbeli tevékenységével kapcsolatosan merültek fel. Ezeket a kedvezményeket a beszámolási időszak végén, a bevételekből levonva kalkuláljuk.
A partnerektől kapott előlegek a már említett AIX projekttel (kazah klíringházi tevékenység) összefüggésben kapott tételeket tartalmazza. Ezeket a tételeket majd az eredmény javára (árbevétel) kell elszámolni, ha a hozzájuk kapcsolódó teljesítési kötelmek teljesülnek.
Adó kötelezettségek (jövedelemadó nélkül) | 2020.12.31 | 2019.12.31 |
Személyi jövedelemadó | 9 261 | 4 858 |
Szociális hozzájárulási adó és kapcsolódó járulékok | 11 051 | 12 967 |
Egyéni társadalombiztosítás | 11 079 | 0 |
Egyéb adók 2 705 1 534
34 096 19 359
Tényleges adó tartozások
A Társaság külön soron jeleníti meg a jövedelemadókból származó kötezettségét. Társaság csak az alábbi adót tekinti az IAS 12 szerinti jövedelem típusú adónak:
• Társasági adó: a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény szerint (“TAO”)
A Társaság jövedelemadókból származó folyó adótartozása a beszámolási időszak végén 11 377 eFt, 2019 végén: 18 693 eFt.
A kötelezettségek valós értéke nem mutat jelentős eltérést az amortizált bekerülési értéktől, mint nyilvántartási értéktől, így a valós érték legjobb becslésére a nyilvántartási érték szolgál.
16. GARANCIA ALAPOKKAL SZEMBENI KÖTELEZETTSÉGEK
Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek | 2020.12.31 | 2019.12.31 |
Multinet garancia alap - TEA | 1 845 700 | 2 700 100 |
Derivatív garancia alap - KGA | 1 632 000 | 2 526 000 |
IP/KP garancia alapjai - GKGA | 749 917 | 1 186 622 |
CEEGEX/HUDEX garancia alap - CKGA | 734 276 | 558 212 |
Ebből KELER KSZF | -20 954 | -20 619 |
4 940 939 | 6 950 315 |
A KELER KSZF az általa működtetett garancia rendszer elemeként kollektív garancia alapokat tart fenn. A garancia alapok célja a klíringtagok nemteljesítéséből vagy csődjéből származó elszámolási kockázatok minimalizálása. A tagok befizetéseit számlapénzben illetve pénzegyenértékes eszközökben tartja a Társaság.
A garancia alapokba történő befizetés összege a tagok adott piaci aktivitásától függ, ezért ezen hozzájárulások összege gyakran változik.
A garancia alapokban összegyűlt összegek után a Társaság kamatot fizet. Az ebből fakadó kötelezettségek amortizált bekerülési értéken szerepelnek a nyilvántartásban, mely megegyezik azok valós értékével.
A Társaság a garancia alapok működtetőjeként saját maga is hozzájárul az alap befizetéseihez. Ezek az összegek kiszűrésre kerültek a kötelezettségek közül (nettó pozíciók szerepelnek a nyilvántartásokban).
A kötelezettségek valós értéke nem mutat jelentős eltérést az amortizált bekerülési értéktől, mint nyilvántartási értéktől, így a valós érték legjobb becslésére a nyilvántartási érték szolgál.
17. PÉNZÜGYI GARANCIASZERZŐDÉS KÖTELEZETTSÉG
A Társaság tevékenységének jellege megköveteli, hogy fedezze a nemteljesítési eseményekből eredő összes kockázatot (azaz, hogy a központi szerződő félnek rendeznie kell az ügyletet, még akkor is, ha az elszámolási megállapodás egyik fele nem képes fizetni/teljesíteni). Ezen pénzügyi teljesítések forrásának biztosítása érdekében a Társaság garanciarendszert működtet a piacok résztvevői által összegyűjtött több forrásból. Ezek a források olyan számításokon alapulnak, amelyek nem a teljes lefedettség biztosítására szolgálnak (azaz 100%-os garanciát nem lehet biztosítani). A Társaság önálló tartalékot hozott létre e kötelezettségvállalás tükrében. A statisztikailag fedezetlen kitettség kezelésére a gazdálkodó egység a rendelkezésre álló biztosíték és a veszteségesemény valószínűségének függvényében egy pénzügyi garanciaszerződés-kötelezettséget (önálló alap) vesz fel, függetlenül attól, hogy mekkora a valószínűsége.
A pénzügyi garanciaszerződés („FGC”) változásai az eredményben kerülnek elszámolásra. A garancia alapokból származó kötelezettségek valós értéke a biztosítékok valós értékének korrekciós tényezők alkalmazása miatt (haircut) le nem fedezett részéből eredő kockázatok számszerű megjelenítéséből származik.
A pénzügyi garanciaszerződésből eredő kötelezettség változásait a különálló pénzügyi kimutatások átfogó eredménykimutatása tartalmazza.
A tárgyidőszaki pénzügyi garanciaszerződés kötelezettség egyenlege és változása a következő:
Pénzügyi garancia kötelezettség | 2020.12.31 | 2019.12.31 |
Nyitó pénzügyi garanciaszerződés kötelezettség | 5 747 | 5 427 |
A garanciális kötelezettség tárgyévi változása | 2 372 | 320 |
Záró pénzügyi garanciaszerződés miatti kötelezettség | 8 119 | 5 747 |
18. ENERGIAPIACI RÉSZTVEVŐKTŐL SZÁRMAZÓ BIZTOSÍTÉKOK
2012 közepén a KELER KSZF egy új margin-elszámolási rendszert fogadott el az Energiapiacra vonatkozóan. A végrehajtott változások eredményeként az energiapiaci alklíringtagok kötelesek biztosítani az ECC által megállapított teljes napi biztosíték követelményt euróban a KELER KSZF felé, amelyet a KELER KSZF közvetlenül az ECC felé továbbít a fedezeti követelmények fedezésére az energiapiaci elszámolási rendnek megfelelően, a tagok kereskedelmi tevékenységével összefüggésben. A napi margin igényen túlmenően az energiapiaci elszámoló tagok kötelesek az euróban való alapvető pénzügyi biztosítékot teljesíteni a KELER KSZF felé, hogy eleget tegyenek a részvételi feltételeknek.
2020. december 1-től kezdve a gázpiaci egyéni biztosítékokat – nagyságrendje miatt – külön soron jelenít meg a Társaság.
A szükséges biztosíték mértékét a kockázatkezelők állapítják meg.
19. LÍZING KÖTELEZETTSÉG | ||
2020.12.31 | 2019.12.31 | |
Lízing kötelezettség Nyitó | 32 154 | 0 |
IFRS 16 első alkalmazása | 0 | 37 313 |
Fizetett lízing kamat | 1 305 | 1 442 |
Fizetett lízingdíj | 9 256 | 7 549 |
Árfolyamkülönbség 3 144 948 Záró 27 347 32 154 | ||
Még fizetendő kamat | 2 306 3 316 | |
Lejáratig fizetendő lízingdíj | 29 653 35 470 | |
Záróból rövid lejáratú kötelezettség | 8 487 7 400 | |
Záróból hosszú lejáratú kötelezettség | 18 860 24 754 | |
A Társaság a jövőbeli cash-flowk | jelenbeli | becslése alapján számította ki a kezdeti |
lízingkötelezettséget. A cash-flowk euróban denomináltak, azok az eredeti devizában kerültek meghatározásra. A bérleti díj indexhez (az inflációhoz) kötött. Ezt a változó díjat a KELER KSZF figyelembe vette a cash-flowk számolása során, azonban a későbbi inflációs várakozások nem kerültek beépítésre a kötelezettség összegébe, azokat majd a fizetendő összeg megváltozásakor kell újrabecslésként kiszámítani.
A lízingkötelezettség számítása során 3,82%-os inkrementális kamattal számolt a KELER KSZF, amely az ügyletet jellemző, külső banki inputtal alátámasztott érték.
A lízing elszámolása során a Társaság az euró értékekből indul ki és év végén az euró árfolyam változásából származó különbözetet – árfolyamkülönbözetként – elszámolja.
20. NYERESÉGADÓ - HALASZTOTT ADÓK
A jövedelem típusú adókhoz kapcsolódó, IAS 12 és kapcsolódó számviteli politika szerinti meghatározott halasztott adók kiszámításakor a Társaság összehasonlítja az adózás szempontjából figyelembe veendő összegeket (adóérték) az egyes eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értékével. Ha a különbség visszaforduló (vagyis a különbség a közeljövőben kiegyenlítésre kerül), akkor a halasztott adókötelezettség vagy eszköz pozitív vagy negatív összegben kerül elszámolásra. A gazdálkodó egység külön-külön vizsgálta meg a megtérülést minden halasztott adó eszköz felvételekor.
Halasztott adó elszámolás szükségessége csak a TAO estében került azonosításra. Az adók kiszámításakor a gazdálkodó egység 9%-os adókulcsot használt az összes időszakra. A halasztott adóköveteléseket olyan adózási stratégia támasztja alá, amely igazolja, hogy a rendelkezésre álló információk alapján az eszközök várhatóan megtérülnek. A halasztott adó változások az átfogó eredménykimutatás tárgyévi eredményében, az FVTOCI instrumentumok esetén pedig az egyéb átfogó eredményben kerülnek rögzítésre.
A 2020 évi adóegyenlegek és időszaki különbözetek az alábbiak:
Eszközök / Kötelezettségek
Adóérték
Könyv szerinti Érték
Levonható, adóköteles eltérés
Halasztott adó
eredménnyel szemben
Halasztott adó OCI0val szemben
Pénzeszközök és egyenértékeseik 43 696 616 43 696 616 0 0 0
Egyéb átfogó eredménnyel szemben
0 | ||||
439 472 | 439 468 | -4 | 0 | 0 |
valós értéken értékelt adósságinstrumentumok
181 942 | ||||
140 852 | 140 852 | 0 | 0 | 0 |
0 | 0 | 0 | 0 | 0 |
22 792 946 | 22 789 869 | -3 077 | 277 | 0 |
714 887 | 670 133 | -44 754 | 4 028 | 0 |
33 479 | 33 479 | 0 | 0 | 0 |
302 119 | 302 119 | 0 | 0 | 0 |
441 961 | 441 961 | 0 | 0 | 0 |
130 338 | 130 338 | 0 | 0 | 0 |
4 940 939 | 4 940 939 | 0 | 0 | 0 |
0 | 8 119 | -8 119 | 731 | 0 |
43 151 716 | 43 151 716 | 0 | 0 | 0 |
14 824 450 | 14 824 450 | 0 | 0 | 0 |
Követelések gázpiaci klíringtevékenységgel kapcsolatban
4 978 075 4 990 030 11 955
-1 076
Követelések jutalékokból Egyéb követelések
Repó követelés
Követelések külföldi klíringházzal szemben
Immateriális eszközök Tárgyi eszközök Szállítótartozások
Szállítótartozások - kötelezettségek gázpiaci ügyletekből
Egyéb kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Pénzügyi garancia miatti kötelezettség
Lízing kötelezettség | 27 347 | 27 347 | 0 | 0 | 0 |
Halasztott adó | 5 303 | 0 | |||
követelés | |||||
Halasztott adó | 0 | -1 076 | |||
kötelezettség | |||||
Biztosítékok árampiacból Biztosítékok gázpiacból
178 975 -2 967 267 0
A 2019 évi adóegyenlegek és időszaki különbözetek az alábbiak:
Eszközök / Kötelezettségek Adóérték
Pénzeszközök és egyenértékeseik
Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt adósságinstrumentumok
Követelések gázpiaci klíringtevékenységgel kapcsolatban Követelések jutalékokból
Egyéb követelések Repó követelés
Követelések külföldi klíringházzal szemben
Immateriális eszközök Tárgyi eszközök Szállítótartozások
Szállítótartozások kötelezettségek gázpiaci ügyletekből
Egyéb kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek
Pénzügyi garancia miatti kötelezettség
Biztosítékok árampiacból Lízing kötelezettség
Könyv szerinti Érték
19 765 012 | 19 765 012 | 0 | 0 | 0 |
3 999 487 | 3 999 775 | 288 | 0 | -26 |
2 485 240 | 2 485 215 | -25 | 2 | 0 |
228 276 | 222 074 | -6 202 | 558 | 0 |
620 612 | 620 611 | -1 | 0 | 0 |
8 943 557 | 8 942 350 | -1 207 | 109 | 0 |
18 178 021 | 18 175 567 | -2 454 | 221 | 0 |
599 275 | 532 146 | -67 131 | 6 042 | 0 |
41 683 | 41 683 | 0 | 0 | 0 |
346 048 | 346 048 | 0 | 0 | 0 |
2 465 314 | 2 465 314 | 0 | 0 | 0 |
158 399 | 185 666 | -27 267 | 2 454 | 0 |
6 950 315 | 6 950 315 | 0 | 0 | 0 |
0 | 5 747 | -5 747 | 517 | 0 |
36 231 222 | 36 231 222 | 0 | 0 | 0 |
32 154 | 32 154 | 0 | 0 | 0 |
Levonható, adóköteles eltérés
Halasztott
Halasztott adó
eredménnyel szemben
Halasztott adó OCI- val szemben
adó
követelés Xxxxxxxxxx adó
kötelezettség
9 903 0
0 -26
A halasztott adó egyenlegek nem diszkontáltak.
21. JEGYZETT TŐKE ÉS TARTALÉKOK
A Társaság jegyzett tőkéjében és tartalékaikban bekövetkezett változásokat a Saját tőke változás kimutatás mutatja be. A rendelkezésre bocsátott tőke a jegyzett tőkéből és ázsióból áll.
A jegyzett tőke összetétele a következő: | ||
Jegyzett tőke | 2020.12.31 | 2019.12.31 |
KELER Központi Értéktár Zrt. | 2 618 100 | 2 618 100 |
Magyar Nemzeti Bank | 2 720 | 2 720 |
Budapesti Értéktőzsde Zrt. | 2 380 | 2 380 |
2 623 200 | 2 623 200 | |
Tulajdoni arányok: | ||
2020.12.31 | 2019.12.31 | |
Jegyzett tőke | % - ban | % - ban |
KELER Központi Értéktár Zrt. | 99,81 | 99,81 |
Magyar Nemzeti Bank | 0,10 | 0,10 |
Budapesti Értéktőzsde Zrt. | 0,09 | 0,09 |
100,00 | 100,00 | |
A rendelkezésre bocsátott tőke 2020-ban és 2019-ben változatlan.
Minden részvény a felszámolás esetén pari passu. A részvények dematerializáltak.
Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok átértékelési tartaléka
Az átértékelési tartalék tartalmazza az FVTOCI adósságinstrumentumok átértékelésének hatását, mely tételek a tárgyévi eredménybe kerülnek átsorolásra az eszközök kivezetésekor. Mivel az FVTOCI adósságinstrumentumok között kizárólag éven belül lejáró DKJ papírok szerepelnek, a 2020. január 1-jén megállapított tartalék teljes egyenlege átsorolásra került a tárgyévi eredménybe.
22. MÉRLEGPOZÍCIÓK ÉVEN TÚLI, ILLETVE ÉVEN BELÜLI KATEGÓRIÁBAN
A Társaság különálló mérlegét likviditási sorrendben mutatja be. Ennek oka, hogy az anyavállalat (a legjelentősebb vállalat) pénzügyi intézmény, ahol elvárás a kimutatásokat eszerint készíteni. A Társaság mérlege lejárat szerint a következő:
2020.12.31 | 2019.12.31 | |
Befektetett eszközök | 707 839 | 583 706 |
Forgóeszközök | 72 235 810 | 54 210 604 |
Rövid lejáratú kötelezettségek | 63 802 674 | 46 158 698 |
Finanszírozza: Hosszú lejáratú kötelezettség | 35 692 | 57 768 |
Nettó eszközök | 9 105 283 | 8 577 844 |
A befektetett eszközök az immateriális javakat, ingatlanokat (ide értve a ROU-t is), gépeket és berendezéseket illetve a halasztott adóköveteléseket tartalmazza.
A hosszú lejáratú kötelezettségek a lízingkötelezettségek hosszú részét, a munkavállalókkal szemben fennálló kötelezettségeket és a pénzügyi garanciaszerződésből eredő kötelezettséget tartalmazzák.
A mérleg minden további eleme rövid lejáratú. A Társaság minden 12 hónapnál rövidebb lejáratú elemet rövid lejáratúnak tekint.
23. KÖZPONTI SZERZŐDŐ FÉL TEVÉKENYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK
A Társaság fő bevételt biztosító szolgáltatása a több piacon is végzett központi szerződő fél tevékenység. A bevételek a szolgáltatás nyújtásának időszakában kerülnek elszámolásra.
Központi szerződő fél bevétele | 2020 | 2019 |
Multinet piaccal kapcsolatos garanciavállalási díj | 000 000 | 000 119 |
Derivatív piaccal kapcsolatos garanciavállalási díj | 178 006 | 192 512 |
Klíringtagsági díjak | 670 050 | 611 690 |
Gáz piaci szolgáltatások (központi szerződő fél) | 223 521 | 297 517 |
Energiapiac szolgáltatások (általános klíringtag) | 323 686 | 326 583 |
Kollaterál bevételek | 12 800 | 0 |
Trade Reportong díj 7 404 3 735
1 784 145 1 713 156
24. EGYÉB SZOLGÁLTATÁSI BEVÉTELEK
A Társaság végez olyan tevékenységeket is, amelyek vagy nem rendszeresek, vagy a fő tevékenységi körön kívül teljesítettek. Ezek a főtevékenységtől különálló soron kerülnek bemutatásra:
Nem központi szerződő fél bevétele | 2020 | 2019 |
Kockázatkezelésből származó bevétel | 0 | 133 000 |
Különféle egyéb bevételek | 44 682 | 63 866 |
44 682 | 196 866 |
A Társaság korábban kiszervezett tevékenységként végezte a kockázatkezelést az Anyavállalatának. Belső átszervezés során 2020-tól az Anyavállalat kockázatkezelését saját maga végzi, így e szerződés megszűnt.
25. GÁZKERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG
Amennyiben a Társaság a gázkereskedelmi ügyletek központi szerződőfélként jár el, akkor az eladónak vevője, illetve a vevőnek eladója. A Társaság arra a következtetésre jutott, hogy ügynökként jár el, mivel a gázkészlet rendelkezési jogát még technikailag sem szerzi meg. Ezért a gáz eladásából származó bevétel és az értékesítés ráfordítása nettósításra kerül az eredménykimutatásban. (A követelések és kötelezettségek azonban bruttó alapon kerülnek elszámolásra - lásd a 8. kiegészítő megjegyzést.) Az ügyfélként való működésre vonatkozó díjak klíring díjként kerülnek bemutatásra (ld. 23. kiegészítő megjegyzés).
A kereskedési volumen a következő: | ||
2020 | 2019 | |
Gáz értékesítés bevétele | 104 780 180 | 191 558 028 |
Gáz értékesítés közvetlen ráfordítása -104 780 180 -191 558 028
Eredményhatás az értékesítésből, nettó - -
26. BANKI DÍJAK, JUTALÉKOK ÉS HASONLÓ TÉTELEK
Ez a sor a Társaság tevékenységével kapcsolatos azon díjakat és jutalékokat tartalmazza, amelyeket főként pénzügyi intézménynek minősülő partnerek (elsősorban az Anyavállalat) számítanak fel.
27. SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK
Valamennyi személyi jellegű ráfordítás rövid távú munkavállalói juttatáshoz kapcsolódik – magában foglalva a felhalmozott fizetett szabadságokat is – kivéve a jubileumi bónuszt és egyéb hosszú távú kötelezettségeket.
Az alkalmazottak átlagos létszáma 2020-ban 25 fő, 2019-ben 24 fő volt.
2020 2019
Személyi jellegű ráfordítások
Bérek | 427 200 | 355 079 |
Alapbérek | 382 200 | 320 079 |
Prémiumok | 45 000 | 35 000 |
Bért terhelő munkáltatói adók és járulékok | 80 707 | 75 489 |
Egyéb személyi jellegű kifizetések 22 102 39 191
530 009 469 759
28. EGYÉB MŰKÖDÉSI RÁFORDÍTÁSOK | ||
Egyéb nem kamatjellegű ráfordítások | 2020 | 2019 |
Infrastruktúra igénybevételének díja | 439 674 | 483 362 |
IT támogatás költsége | 80 299 | 75 082 |
Szakértői díjak | 49 313 | 38 320 |
Adminisztratív jellegű szolgáltatások | 12 978 | 15 948 |
Helyi adók és egyéb terhek | 56 619 | 55 730 |
Oktatási költségek | 8 181 | 16 278 |
Bérleti díjak | 12 490 | 12 785 |
Tagsági díjak | 4 016 | 3 054 |
Hatósági díjak | 1 780 | 2 455 |
Ügyvédi díjak | 1 156 | 5 017 |
Utazási költségek | 1 204 | 6 841 |
Biztosítási díjak | 4 308 | 4 277 |
Külföldi klíringház igénybevételének költsége | 18 288 | 19 694 |
Büntetések, jogkövetkezmények | 4 300 | 14 502 |
Ki nem emelt egyéb ráfordítások 60 082 41 099
754 688 794 444
A KELER KSZF kiszervezi egyes adminisztratív funkcióit a KELER Központi Értéktár Zrt.- nek, beleértve:
• a KELER és a KELER KSZF és harmadik felek közötti adatszolgáltatást,
• IT-kapcsolódó és egyéb (pénzügy, számvitel, ellenőrzés, marketing, PR, HR, jogszabályi megfelelés stb.) szolgáltatásokat.
Az informatikai támogatási szolgáltatások magukban foglalják a Társaság által használt szoftverek támogatását és frissítését, e költség elemeit az egyes jogcímek magyarázzák.
29. PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ÉRTÉKVESZTÉSE
Az értékvesztés a várható hitelezési veszteség (ECL) modell alapján történik az IFRS 9 előírásainak megfelelően. Azon instrumentumok, amelyek nem tartoznak a vevőkövetelések közé, az általános módszer szerint 3 szakaszba kerülnek besorolásra. Tekintettel arra, hogy a pénzügyi eszközök esetében a kezdeti hitelezési kockázathoz képest jelentős növekedés egy esetben sem történt, a beszámolási időszak végén minden pénzügyi eszköz az 1. szakaszban szerepel. Az értékvesztés elszámolása a következő:
Nyitó várható
Bankszámla Repó
követelés
Diszkont kincstárjegyek
Munkavállalói lakáskölcsön
Külföldi klíringház
értékvesztés állománya
Tárgyévi várható
5 128 1 207 540 1 2 454
773 -1 207 132 -1 623
értékvesztés hatása
Záró várható
értékvesztés állománya
5 901 0 672 0 3 077
A tárgyidőszakban bekövetkező változások az eredmény terhére kerültek elszámolásra.
Az ECL számítások az ún. standard modell alapján történtek, amelyben a jelenlegi PD-k, LGD- k kerülnek felhasználásra az adott partner hitelkockázatának megállapításakor, TTC (Through The Cycle) megközelítéssel.
A vevőkövetelésekre az IFRS 9 által biztosított egyszerűsített módszer került alkalmazásra, követeléskorosítással. Ennek eredményét az alábbiak foglalják össze:
Vevők
Nyitó várható értékvesztés állománya | 2 268 |
Tárgyévi várható értékvesztés hatása | -456 |
Záró várható értékvesztés állománya | 1 812 |
30. NETTÓ KAMATBEVÉTEL
A kamat bevételek és ráfordítások az alábbi tételeket tartalmazzák:
2020 2019
Kamat bevételek
Kamatbevételek amortizált bekerülési értéken értékelt
pénzügyi eszközökön - Áthárított negatív kamat | 314 383 | 220 532 |
Kamatbevételek egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt (FVTOCI) pénzügyi eszközökön | 13 092 | 11 296 |
Egyéb ki nem emelt kamatbevételek 265 82 | ||
327 740 | 231 910 | |
2020 | 2019 | |
Kamatráfordítások | ||
Repó után fizetett kamat (negatív kamat) | -21 037 | -12 271 |
Hitelek után fizetett kamat | -1 313 | -9 971 |
Bankszámlák után | -221 366 | -147 653 |
Külföldi klíringháznak fizetett | -84 851 | -68 399 |
Egyéb kamat -9 138 -1 442 | ||
-337 705 -239 736
A negatív kamat az ECC-vel összefüggésben elhelyezett EUR-betétekre vonatkozik. A negatív kamatok jelentős részét a Társaság áthárítja az ügyfeleire. Az FVTOCI pénzügyi eszközeinek kamatai a diszkont kincstárjegyek után realizált kamateredményeket takarják.
31. EGYÉB PÉNZÜGYI BEVÉTELEK/RÁFORDÍTÁSOK
Az egyéb pénzügyi bevételek és ráfordítások közé tartozik az időszaki árfolyamnyereség és - veszteség, amelyet az EUR, GBP és USD-ben denominált eszközökön és kötelezettségeken realizálódnak, az egyenleget a devizaárfolyamok alakulása determinálja.
32. JÖVEDELEMADÓ RÁFORDÍTÁSOK, AZ ELMÉLETI ADÓ ÉS TÉNYLEGES ADÓ EGYEZTETÉSE
Az IAS 12 szerinti jövedelemadónak minősülő adók és járulékok meghatározását (ld. 10. kiegészítő megjegyzés). A társasági adó mértéke 9%.
A jövedelemadó ráfordítás részletezése az alábbi: | ||
Társasági adó | 2020 | 2019 |
Tárgyévi tényleges adó ráfordítás | 47 106 | 42 389 |
Tárgyévi halasztott adó ráfordítás 4 600 2 988
51 706 45 377
Halasztott adó az egyéb átfogó eredményben 1 050 -61
52 756 45 316
A halasztott adó részletei és az egyes eszközök és kötelezettségek adóértékei a 20. számú megjegyzésben találhatók.
Elméleti adó levezetése | ||
2020 | 2019 | |
Adózás előtti eredmény | 568 528 | 487 691 |
Társasági adó elméleti adókulcsa | 9% | 9% |
Társasági adó - számított elméleti adó | 51 168 | 43 892 |
Társasági adó alapját növelő tételek elméleti adókulccsal szorozva | 11 046 | 12 665 |
Társasági adó alapját csökkentő tételek elméleti adókulccsal szorozva | 15 108 | 14 169 |
Tényleges társasági adó | 47 106 | 42 389 |
Tényleges nyereségadó | 47 106 | 42 389 |
Eredmény terhére elszámolt halasztott adó társasági adóra | 4 600 | 2 988 |
Tényleges eredménnyel szemben elszámolt nyereségadó | 51 706 | 45 377 |
Egyéb átfogó eredménnyel szemben elszámolt tényleges adó | 0 | 0 |
Egyéb átfogó eredménnyel szemben elszámolt halasztott adó | 1 050 | -61 |
Teljes átfogó eredményben szereplő adóráfordítás | 52 756 | 45 316 |
33. EGYÉB ÁTFOGÓ EREDMÉNY
Az egyéb átfogó eredményben az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt (FVTOCI) pénzügyi eszközök átértékeléséből eredő változása, valamint az ehhez kapcsolódó adóhatás kerül bemutatásra.
Ez az egyenleg átsorolandó az időszaki eredménybe, amennyiben a pénzügyi instrumentum kivezetésre kerül.
Egyéb átfogó eredmény
Egyéb átfogó eredménnyel szemben értékelt pénzügyi eszközök értékváltozása
2020 2019
11 667 -674
Egyéb átfogó eredményt terhelő nyereségadó | -1 050 | 61 |
10 617 | -613 |
Az egyéb átfogó eredmény teljes egyenlege visszaforgatásra kerül a tárgyévi eredménybe.
34. MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK | ||
2020.12.31 | 2019.12.31 | |
Kapott biztosítékok Pénz | 9 347 471 | 66 842 192 |
HUF | 8 499 487 | 18 633 521 |
Deviza | 847 984 | 48 208 671 |
Értékpapír | 34 175 767 | 34 114 250 |
Összesen: | 43 000 000 | 000 956 442 |
Adott biztosítékok Pénz | 1 365 109 | 18 178 021 |
Deviza | 1 365 109 | 18 178 021 |
Értékpapír | 4 910 455 | 2 939 518 |
6 275 564 | 21 117 539 | |
Le nem hívott hitelkeretek MKB Bank Zrt. | 728 363 | 1 100 000 |
KELER Zrt. | 5 000 000 | 6 000 000 |
Gránit Bank | 4 000 000 | 3 800 000 |
OTP Bank Nyrt. | 1 825 650 | 0 |
Budapest Bank Zrt. | 1 095 390 | 0 |
Citi Frankfurt | 365 130 | 0 |
13 014 533 | 10 900 000 | |
Meghatározott körülmények között a biztosítékokat a Társaság bizonyos okokból használhatja (pl. veszteséget okozó esemény).
A Társaság több forrásból kapott hitelkeretet, ebből számos partner kereskedelmi bank, amelynek fő célja egyrészt az általános likviditás biztosítása (főként az Áfa pozíció
tekintetében), másrészt a napi settlement banki elszámolás zavartalan működtetése. Az anyavállalat két keretet biztosít. Az Anyavállalat által nyújtott kölcsönök egyike általános cél a rövid távú likviditás biztosítása érdekében, és alapesetben naponta kerül elszámolásra, így minden nap záró egyenlege nulla (felső korlátja: 3 milliárd forint). A másik kölcsönkeret ugyanilyen jellegű, de csak évente kerül rendezésre (ennek felső korlátja: 2 milliárd forint).
35. TRANZAKCIÓK KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSOKKAL
A Társaság számos tranzakciót köt kapcsolt felekkel (köztük a részvényesekkel) a szokásos üzletmenet során. Ezeket az ügyleteket kereskedelmi feltételek mellett és piaci árfolyamon hajtották végre. A kapcsolt felek közötti tranzakciók volumene, az év végén fennálló egyenlegek, valamint az évre vonatkozó bevételek és ráfordítások a következők:
KELER Zrt | 2020 | 2019 |
Egyéb bevétel | 12 000 | 000 000 |
Igénybevett szolgáltatás díja | -474 727 | -509 553 |
Díjak és jutalékok | -66 662 | -60 244 |
Kamatráfordítás | -22 038 | -21 678 |
Egyéb tételek | -21 759 | -11 006 |
-572 426 | -469 481 | |
2020 | 2019 | |
XXXXX Xxx Xxxxxxxxxxx | 566 | 9 033 829 |
Bankbetétek | 3 960 835 | 207 500 |
Időbeli elhatárolások 0 124
3 961 401 9 241 453
Kötelezettségek 218 089 314 992
000 000 000 992
A független felek között kötött tranzakciók a mindenkori piaci feltételeknek megfelelően történnek. Ezeket az egyenlegeket és tranzakciókat a konszolidált pénzügyi kimutatások nem tartalmazzák, azonban nem kell azokat elminálni ebben a különálló pénzügyi kimutatásban.
A korábban említetteknek megfelelően a Társaság végső tulajdonosa (fölérendelt anyavállalata) a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amely kormányzathoz kapcsolódó intézmény (az IAS 24 szabályai alapján). A Társaság él az IAS 24.25 adta lehetőséggel és nem tekinti kapcsolt féllel szemben felmerült tételnek a többi kormányzathoz kapcsolódó vállalkozással/intézménnyel összefüggő tranzakcióit. A többi kormányzathoz kapcsolódó vállalkozással felmerült tranzakció immateriális, és piaci kondíciókon alapul.
A kulcsfontosságú vezetők tagjai kapcsolt felek.
Kulcsmenedzsment (a pénzügyi kimutatások elkészítésének időszakában):
Igazgatóság
• Dr. Xxxxxxxx-Xxxxxx Xxxxx, Igazgatóság elnöke
• Xxxxxx Xxxxxx, vezérigazgató (2020. február 24-ig)
• Xxxx Xxxxxx, igazgatósági tag (2020. június 30-ig)
• Xxxxxx Xxxxx Xxxxxx, igazgatósági tag
• Xxxxxxxx Xxxxxx, igazgatósági tag
• Xxxxxxx Xxxxxx, igazgatósági tag
• Xxxxx Xxxxxx, igazgatósági tag (2020. február 24-ig)
• Xxxxxx Xxxxx, igazgatósági tag (2020. március 14 és 2020. július 30. között)
• Kecskésné Xxxxxxx Xxxxxx, igazgatósági tag (2020. március 12-től)
• Xxxxxxx Xxxxxx, igazgatósági tag (2020. augusztus 27-től)
• Xxxxx-Xxxxxxxx Xxxxx (2020. július 31-től)
Felügyelőbizottság
• Xx. Xxxxxx Xxxx, Felügyelő Bizottság elnöke (2020. február 27-ig)
• Xxxxx-Xxxxxx Xxxxxx, Felügyelő Bizottság elnöke (2020. február 27-tól)
• Xxxxxxxx Xxxxx, felügyelőbizottsági tag
• Xxxxxx Xxxxxxx, felügyelőbizottsági tag (2020. február 27-ig)
• Xxxxxx Xxxxxx, felügyelőbizottsági tag
• Xxxxxxx Xxxxxx, felügyelőbizottsági tag (2020. február 27-ig)
• Xxxxx Xxxx, felügyelőbizottsági tag (2020. február 27-től)
Az Igazgatóság és Felügyelőbizottság tagjai összesen az alábbi javadalmazásban részesültek a tárgyidőszakban:
2020 | Igazgatóság | Felügyelő Bizottság | Összesen |
Bérek, Tiszteletdíjak | 103 759 | 28 054 | 131 813 |
Juttatások | 2 790 | - | 2 790 |
összesen | 106 549 | 28 054 | 134 603 |
Ezek mind rövid távú munkavállalói juttatásokhoz kapcsolódnak.
A fenti díjazások magukban foglalják az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjainak kifizetett összes juttatást. A fenti díjazásokon kívül a vezetőkkel nem történik tranzakció.
Xxxxxx Xxxxxx Igazgatósági tagságáról 2020. február 24-i hatállyal lemondott, ezzel együtt vezérigazgatói tisztsége is megszűnt. A munkaviszonya 2020. május 24-én szűnt meg.
Xxxxx Xxxxxx Igazgatósági tagságáról 2020. február 24-i hatállyal lemondott.
Xx. Xxxxxx Xxxx FB tagságáról 2020-ban lemondott, ezzel együtt FB elnöki tisztsége is megszűnt.
Xxxxxx Xxxxxxx FB tagságáról 2020-ban lemondott. Xxxxxxx Xxxxxx FB tagságáról 2020-ban lemondott.
Xxxx Xxxxxx IG tagságáról 2020. június 30-án lemondott
Xxxxxx Xxxxx igazgatósági tag volt 2020. március 14 és július 30 között.
36. MÁS GAZDÁLKODÓ EGYSÉGEKBEN VALÓ ÉRDEKELTSÉGEK
A Társaság nem vesz részt olyan érdekeltségekben, amelyeket bármilyen módon konszolidálni kell (leányvállalatok, társult vállalkozások vagy közös megállapodások)
37. PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK VALÓS ÉRTÉKE ÉS BESOROLÁSA
Pénzügyi instrumentumok besorolása
2020. December 31-én
Pénzügyi instrumentumo k
(eredménnyel szemben valós értéken)
Követelése amortizált bekerülési értéken
Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt
tőke instrumentumok, értékesítésre
Egyéb
eszközök vagy kötelezettségek amortizált bekerülési
értéken
Könyv szerinti érték
Valós érték
tartott eszközök | ||||||
Pénzeszközök és egyenértékeseik | 0 | 43 696 616 | 0 | 0 | 43 696 616 | 43 696 616 |
Állampapírok és diszkont kincstárjegyek | 0 | 0 | 4 990 030 | 0 | 4 990 030 | 4 990 030 |
Követelések gázpiaci klíringtevékenységgel kapcsolatban | 0 | 439 468 | 0 | 0 | 439 468 | 439 468 |
Követelések jutalékokból | 0 | 178 975 | 0 | 0 | 178 975 | 178 975 |
Repó követelés | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |
Követelések külföldi klíringházzal szemben | 0 | 22 789 869 | 0 | 0 | 22 789 869 | 22 789 869 |
Szállítótartozások | 0 | 0 | 0 | 302 119 | 302 119 | 302 119 |
Szállítótartozások - kötelezettségek gázpiaci ügyletekből | 0 | 0 | 0 | 441 961 | 441 961 | 441 961 |
Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek | 0 | 0 | 0 | 4 940 939 | 4 940 939 | 4 940 939 |
Pénzügyi garancia miatti kötelezettség | 0 | 0 | 0 | 8 119 | 8 119 | 8 119 |
Biztosítékok árampiacból | 0 | 0 | 0 | 43 151 716 | 43 151 716 | 43 151 716 |
Biztosítékok gázpiacból | 0 | 0 | 0 | 14 824 450 | 14 824 450 | 14 824 450 |
2019. December 31-én
Pénzügyi instrumentumok (eredménnyel szemben valós
értéken)
Követelése amortizált bekerülési értéken
Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt
tőke instrumentumok, értékesítésre
Egyéb
eszközök vagy kötelezettségek amortizált bekerülési
értéken
Könyv szerinti érték
Valós érték
tartott eszközök | |||||||
Pénzeszközök és egyenértékeseik | 0 | 19 765 012 | 0 | 0 | 19 765 012 | 19 765 012 | |
Állampapírok és diszkont kincstárjegyek Követelések gázpiaci klíringtevékenységgel kapcsolatban | 0 0 | 0 2 485 215 | 3 999 775 0 | 0 0 | 3 999 775 2 485 215 | 3 999 775 2 485 215 | |
Követelések jutalékokból | 0 | 222 074 | 0 | 0 | 222 074 | 222 074 | |
Repó követelés | 0 | 8 942 350 | 0 | 0 | 8 942 350 | 8 942 350 | |
Követelések külföldi klíringházzal szemben | 0 | 18 175 567 | 0 | 0 | 18 175 567 | 18 175 567 | |
Szállítótartozások | 0 | 0 | 0 | 346 048 | 346 048 | 346 048 | |
Szállítótartozások - kötelezettségek gázpiaci ügyletekből | 0 | 0 | 0 | 2 465 314 | 2 465 314 | 2 465 314 | |
Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek | 0 | 0 | 0 | 6 950 315 | 6 950 315 | 6 950 315 | |
Pénzügyi garancia miatti kötelezettség | 0 | 0 | 0 | 5 747 | 5 747 | 5 747 | |
Biztosítékok árampiacból | 0 | 0 | 0 | 36 231 222 | 36 231 222 | 36 231 222 | |
Nincs az eredménnyel szemben valós értéken értékelt tétel a bemutatott évekre vonatkozólag.
Valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek – Valós érték hierarchia
2020. december 31-én | érték 1-es szint | 2-es szint | érték 3-as szint | Összesen |
Állampapírok és diszkont kincstárjegyek | 0 | 4 990 030 | 0 | 4 990 030 |
Valós
Valós érték Valós
2019. december 31-én Valós érték Valós érték Valós érték Összesen
1-es szint 2-es szint 3-as szint
Állampapírok és diszkont kincstárjegyek
0 3 999 775 0 3 999 775
Valós érték | Valós érték | Valós érték Összesen |
1-es szint | 2-es szint | 3-as szint |
Pénzeszközök és egyenértékeseik | 43 696 616 | 0 | 0 | 43 696 616 |
Követelések gázpiaci | ||||
klíringtevékenységgel kapcsolatban | 0 | 0 | 439 468 | 439 468 |
Követelések jutalékokból | 0 | 0 | 178 975 | 178 975 |
Repó követelés | 0 | 0 | 0 | 0 |
Követelések külföldi klíringházzal | ||||
szemben | 0 0 22 789 869 22 789 869 | |||
Szállítótartozások | 0 | 0 | 302 119 | 302 119 |
Szállítótartozások - kötelezettségek | ||||
gázpiaci ügyletekből Ügyfelekkel szembeni | 0 | 0 | 441 961 | 441 961 |
kötelezettségek | 0 | 0 | 4 940 939 | 4 940 939 |
Pénzügyi garancia miatti | ||||
kötelezettség | 0 | 0 | 8 119 | 8 119 |
Biztosítékok árampiacból | 0 | 0 | 43 151 716 | 43 151 716 |
Nem valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek – Valós érték hierarchia 2020. december 31-én
Biztosítékok gázpiacból 0 0 14 824 450 14 824 450
2019. december 31-én Valós érték Valós érték Valós érték Összesen
1-es szint 2-es szint 3-as szint
19 765 012 | 0 | 0 | 19 765 012 |
0 | 0 | 2 485 215 | 2 485 215 |
0 | 0 | 222 074 | 222 074 |
0 | 0 | 8 942 350 | 8 942 350 |
0 | 0 | 18 175 567 | 18 175 567 |
0 | 0 | 346 048 | 346 048 |
0 | 0 | 2 465 314 | 2 465 314 |
0 | 0 | 6 950 315 | 6 950 315 |
0 | 0 | 5 747 | 5 747 |
0 | 0 | 36 231 222 | 36 231 222 |
Pénzeszközök és egyenértékeseik
Követelések gázpiaci klíringtevékenységgel kapcsolatban
Követelések jutalékokból Repó követelés
Követelések külföldi klíringházzal szemben
Szállítótartozások
Szállítótartozások - kötelezettségek gázpiaci ügyletekből
Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek
Pénzügyi garancia miatti kötelezettség
Biztosítékok árampiacból
Azon követelések, vagy hasonló olyan tételek, amelyek partnerkockázatot jelentenek és a kockázati tényező nem meghatározható, a 3-as szintbe kerültek besorolásra.
38. SAJÁT TŐKE EGYEZETETÉS
A Számviteli törvény 114/B §-a előírja, hogy az IFRS szerinti saját tőke adataiból le kell vezetni az e szakasz szerinti tartalmú saját tőkét.
A saját tőke globális egyeztetése a következő 2020. december 31-re és 2019. december 31-re:
2020.12.31 2019.12.31
IFRS-ek szerinti saját tőke 9 105 283 8 577 844
kapott pótbefizetés IFRS-ek szerint kötelezettségként kimutatott
összege 0 0
adott pótbefizetés IFRS-ek szerint eszközként kimutatott összege 0 0
tőketartalékba helyezendő átvett pénzeszköz, ha az halasztott
bevétel (IFRS) 0 0
átvett eszközök értéke, ha az halasztott bevétel (IFRS) 0 0
tőkeinstrumentumot eredményező tőkeemelés, ha azt a
tulajdonosokkal szembeni követelésként kellett kimutatni (IFRS) 0 0
Saját tőke (egyeztetett) 9 105 283 8 577 844
A saját tőke egyes elemei, egyeztetés szerint a következőképpen alakulnak:
IFRS-ek szerinti jegyzett tőke
Létesítő okiratban kimutatott jegyzett tőke, megegyezik a 2 623 200 2 623 200 cégbíróságon bejegyzett tőkével
Jegyzett, de be nem fizetett tőke 0 0
Jegyzett, de be nem fizetett tőke 0 0
Lekötött tartalék 0 0
Kapott pótbefizetés 0 0
Fejlesztési tartalék (adóhatással korrigálva) 0 0
Lekötött tartalék (egyeztetett) 0 0
Eredménytartalék
IFRS-ek szerinti adózott és ki nem osztott halmozott eredmény a 2 019 580 1 577 266
korábbi évekből
+/- IFRS-ek szerint a felhalmozott eredmény javára vagy terhére
elszámolt összegek 0 0
- Adott pótbefizetés eszközként kimutatott összege 0 0
- Fel nem használt fejlesztési tartalék kapcsolódó halasztott adóval
csökkentett összege 0 0
korrekciókkal korrigálva | 0 | |
Eredménytartalék (egyeztetett) | 2 019 580 | 1 577 266 |
Adózott eredmény Adózott eredmény, Szt. 114/A.§ 9. pontja | 516 822 | 442 314 |
Értékelési tartalék Egyéb átfogó eredményben elszámolt tételek halmozott összege | 10 881 | 264 |
Tőketartalék Egyeztetett saját tőke | 9 105 283 | 8 577 844 |
- IFRS-ek szerinti jegyzett tőke | -2 623 200 | -2 623 200 |
- Jegyzett, de be nem fizetett tőke 0 | 0 | 0 |
- Lekötött tartalék | 0 | 0 |
- Eredménytartalék | -2 019 580 | -1 577 266 |
- Adózott eredmény | -516 822 | -442 314 |
- Értékelési tartalék | -10 881 | -264 |
Tőketartalék (egyeztetett) | 3 934 800 | 3 934 800 |
Az egyeztetés eredményképpen létrejött saját tőke: Egyeztetett saját tőke (Szt. 114/B § szerint) Jegyzett tőke | 2 623 200 | 2 623 200 |
Jegyzett, de be nem fizetett tőke | 0 | 0 |
Tőketartalék | 3 934 800 | 3 934 800 |
Eredménytartalék | 2 019 580 | 1 577 266 |
Lekötött tartalék | 0 | 0 |
Értékelési tartalék | 10 881 | 264 |
Adózott eredmény | 516 822 | 442 314 |
9 105 283 | 8 577 843 | |
Eredménytartalék (egyeztetett) | 2 019 580 | 1 577 266 |
Tárgyévi adózott eredmény | 516 822 | 442 314 |
+ Áttérés éve előtti záró eredménytartalék, az áttérési 0
Befektetési célú ingatlanok értéknövekedése (adóhatással
korrigálva) 0 0
Osztalékfizetésre rendelkezésre álló eredménytartalék 2 536 402 2 019 580
39. MÉRLEG BEMUTATÁSA EMIR RÉSZÉRE
A Társaság az EMIR engedélye szerint működik, ezért meg kell felelnie a 648/2012/EU rendelet és a 153/2013 rendelet valamennyi követelményének. A központi szerződő fél a 648/2012/EU rendelet 45. cikkének (4) bekezdésében meghatározott célból a saját mérlegében külön-külön tartja és jelzi a saját források (úgynevezett skin in the game) mennyiségét. Mivel a Társaság több, mint egy garancia alapot hozott létre a különböző pénzügyi eszközök osztályai számára, így a dedikált saját forrásokat az egyes garancia alapok összes garancia alaphoz viszonyított arányában kell allokálni, illetve elkülönítetten kimutatni a mérlegben, hogy nemteljesítés esetén azon piaci szegmenshez kapcsolódóan kerüljön felhasználásra, amelyhez a garancia alap kapcsolódik. A KELER KSZF-nek a 648/2012/EU rendelet 16. cikke szerint is el kell különítenie a minimális tőkekövetelményét.
2020.12.31 2019.12.31
Pénzeszközök és egyenértékeseik 43 696 616 19 765 012
Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt
adósságinstrumentumok 4 990 030 3 999 775
Követelések gázpiaci klíringtevékenységgel kapcsolatban 439 468 2 485 215
Követelések jutalékokból 178 975 222 074
Egyéb követelések 140 852 620 611
Repó követelés 0 8 942 350
Követelések külföldi klíringházzal szemben 22 789 869 18 175 567
Immateriális eszközök 670 133 532 146
Tárgyi eszközök 33 479 41 683
Nyereségadó - Halasztott adó 4 227 9 877
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 72 943 649 54 794 310
Szállítótartozások 302 119 346 048
Szállítótartozások - kötelezettségek gázpiaci ügyletekből 441 961 2 465 314
Egyéb kötelezettségek 130 338 166 973
Nyereségadó – Tényleges adókötelezettség 11 377 18 693
Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek 4 940 939 6 950 315
Pénzügyi garancia miatti kötelezettség 8 119 5 747
Biztosítékok árampiacból 43 151 716 36 231 222
Biztosítékok gázpiacból 14 824 450 0
Lízing kötelezettség 27 347 32 154
KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN 63 838 366 46 216 466
Minimum tőke (EMIR szerint) 3 033 938 2 721 015
Alapszintű garanciális tőke – TEA 253 022 244 573
Alapszintű garanciális tőke – KGA 225 522 229 406
Alapszintű garanciális tőke –GKGA 111 220 94 690
Alapszintű garanciális tőke – CKGA 99 767 49 743
Kiegészítő garanciális tőke 5 381 814 5 238 417
SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN 9 105 283 8 577 844
KÖTELEZETTSÉGEK ÉS SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN 72 943 649 54 794 310
40. SZÁMVITELI POLITIKA VÁLTOZÁSAI
A Társaság nem változtatta meg a számviteli politikáját 2020 során.
41. ÚJ/MÓDOSÍTOTT STANDARDOK ÉS ÉRTELMEZÉSEK
Tárgyidőszakban hatályba lépett standardok és értelmezések
A jelen beszámolási időszaktól hatályba lépő, az IASB által közzétett és az EU által elfogadott új és módosított standardok és értelmezések:
- A Konceptuális keretelvekre vonatkozó hivatkozások módosításai az IFRS standardokban – az EU által elfogadva 2019. november 29-én (hatályba lép 2020. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban)
- IAS 1 “Pénzügyi kimutatások prezentálása” és IAS 8 “Számviteli politikák, a számviteli becslések változásai és hibák” standardok módosításai – A lényegesség definíciója – az EU által elfogadva 2019. november 29-én (hatályba lép 2020. január 1-ével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),
- IFRS 9 „Pénzügyi instrumentumok”, IAS 39 “Pénzügyi instrumentumok: megjelenítés és értékelés” és IFRS 7 “Pénzügyi instrumentumok: közzétételek” standardok módosításai - kamatláb benchmark reform - az EU által elfogadva 2020. Január 15-én (hatályba lép a 2020. január 1-jével vagy azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),
- IFRS 16 „Lízingek” standard módosításai – Koronavírussal kapcsolatos bérleti koncessziók az EU által elfogadva 2020. október 9-én (hatályba lép 2020. június 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban).
- IFRS 3 “Üzleti kombinációk” standard módosítása- az EU által elfogadva 2020. Április 21- én (hatályba lép 2020 január 1-ével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakban).
A Társaság úgy véli, hogy jelen standardoknak elfogadása és a meglévő standardok módosítása nem lesz jelentős hatással a Társaság pénzügyi kimutatásaira.
Az IASB által kibocsátott és az EU által elfogadott, de még nem hatályos új és módosított standardok és értelmezések
- IFRS 9, IAS 39, IFRS 7, IFRS 4 és IFRS 16 standardok módosításai – kamatláb benchmark reform – 2. fázis – az EU által elfogadva 2021. január 13-tól (hatályba lép a 2021. január 1- jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),
- IFRS 4 „Biztosítási szerződések” standard módosításai IFRS 9 halasztással - az EU által elfogadva 2020. december 15-től (hatályba lép a 2021. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),
Az IASB által kibocsátott és az EU által nem elfogadott standardok és értelmezések
Az EU által elfogadott IFRS-ek jelenleg nem különböznek jelentősen a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által elfogadott rendeletektől, kivéve az alábbi új standardokat, a meglévő standardok módosításait és új értelmezéseket, amelyeket az EU-ban még nem fogadtak be a pénzügyi kimutatások közzétételének napjával:
- IFRS 17 “Biztosítási szerződések” standard, beleértve az IFRS 17 standard módosításait (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),
- IFRS 3 “Üzleti kombinációk”; IAS 16 “Ingatlanok, gépek és berendezések”; IAS 37 “Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések” standardok módosításai – Éves fejlesztések (hatályba lép 2022. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),
- IAS 1 „Pénzügyi kimutatások prezentálása” standard módosításai – A rövid és hosszú lejáratú kötelezettségek osztályozása (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),
- IFRS 10 ”Konszolidált pénzügyi kimutatások” és IAS 28 “Társult vállalkozásokban és közös vállalkozásokban lévő befektetések” standardok módosításai – Eszközök eladása, illetve átadása a befektető és annak társult vagy közös vezetésű vállalkozása között (a hatálybalépés időpontját bizonytalan időre elhalasztották, amíg a kutatási projekt konklúzióra jut a tőkemódszerrel kapcsolatban),
Ezek a módosítások, új standardok és értelmezések implementációja nem befolyásolná számottevően a Társaság egyedi pénzügyi kimutatásait.
42. A KÜLÖNÁLLÓ PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKBAN SZEREPELTETENDŐ KÖZZÉTÉTELEK (IAS 27)
A Társaság az anyavállalat (KELER Zrt.) konszolidált pénzügyi kimutatásaiba teljes körűen bevonásra kerül. Ezeket az anyavállalat a magyar szabályozás által megkövetelt formában teszi közzé és helyezi letétbe.
A KELER KSZF-nek nincsenek leányvállalati, társult vállalkozási vagy közös szerveződésben eszközölt befektetései.
43. BESZÁMOLÁSI IDŐSZAK UTÁNI ESEMÉNYEK
Nincsen olyan jelentős mérlegforduló napot követő esemény, amely külön közzétételt igényelne.
44. A COVID 19 PANDÉMIA HATÁSA
A COVID-19 járvány alapjaiban változtatta meg a társadalmi és gazdasági környezetet 2020- ban.
A pandémia hatásait a Társaság továbbra is követi, lehetséges hatásait vizsgálja. A 2020-as üzleti évben nem volt azonosítható visszaesés a bevételekben a pandémiára visszavezethető okból. A Társaság a körülményekhez képest zavartalanul működött, azzal, hogy a jelenléti munkavégzést javarészt távoli munkavégzés váltotta föl.
A Társaság menedzsmentje úgy ítéli meg, továbbra sincsen olyan jel, ami arra utalna, hogy a vállalkozás folytatásának az elve sérülne. Illetve nem azonosított olyan körülményt, amely materiális hatással lenne a 2021. év eddigi és várt eseményeire.
45. OSZTALÉK
A közgyűlés 2020. május 28-i ülésén hozott döntése értelmében a 2019. üzleti év után osztalék nem került kifizetésre, az időszaki eredmény az eredménytartalékban került elhelyezésre.
46. A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ELFOGADÁSA
Ezen pénzügyi kimutatásokat a Társaság Igazgatósága a mai napon kibocsátásra engedélyezte. A pénzügyi kimutatásokat a Közgyűlés jogosult elfogadni.
Budapest, 2021. május 3.
Xxxxxxx Xxxxxx vezérigazgató
Xxxxxxx Xxxxx operációs vezető