SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY
SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY
Képzés (képzési program) megnevezése | Aranykalászos gazda |
Felnőttképző megnevezése és engedélyszáma: | SZÁM-PONT Számítástechnikai Szolgáltató és Oktató Központ Kft. Képzési program Engedélyszám: E/2020/000004 |
A képzés jellege | A képzési és kimeneti követelmény alapján szervezhető részszakmára felkészítő szakmai oktatás |
Szakértői megállapítások | |
1. A képzési program tartalma megfelel a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvénynek és szakmai oktatás vagy szakmai képzés esetén a szakképzésről szóló törvénynek és a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletnek. 2. A képzési programban meghatározott tartalommal, feltételekkel és módon, valamint a képzéssel érintett célcsoport számára megszerezhetők a képzési programban megjelölt kompetenciák. 3. A képzési program minden oldala folyamatos oldalszámozással van ellátva, | |
Szakértői vélemény kelte | Zalaegerszeg, 2022. 06.30. |
Felnőttképzési szakértő neve, nyilvántartási száma | Tarjánné Xx. Xxxxx Xxxxxxxxx FSZ/2020/000029 |
Felnőttképzési szakértő aláírása |
Készült:
- 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről
- 11/2020. (II. 7.) Korm. rendelete a felnőttképzésről szóló törvény végrehajtásáról
- A szakképzésről szóló 2019. év LXXX. törvény
- A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet
- Programtanterv a 17. MEZŐGAZDASÁG ÉS ERDÉSZET ágazathoz tartozó 4 0811 17 04 GAZDA szakmához, Kapcsolódó részszakmák megnevezése: Aranykalászos gazda,
- Képzési és kimeneti követelmények Gazda szakma - kapcsolódó részszakma megnevezése: Aranykalászos gazda
-
Szignó
KÉPZÉSI PROGRAM SZAKMAI OKTATÁS
Aranykalászos gazda
RÉSZSZAKMA
A KÉPZÉS BELSŐ NYILVÁNTARTÁSI SZÁMA: E-2020-000004-RSZ_008-3.V.
1. Alapadatok
A programkövetelmény alapján szervezhető részszakmára felkészítő szakmai oktatást: | ||
1.1. | Részszakma megnevezése: | Aranykalászos gazda |
1.2. | A résszakmához tartozó szakma megnevezése és szakma száma | Gazda 4 0811 17 04 |
1.3. | Ágazat megnevezése: | Mezőgazdaság és erdészet |
1.4. | Besorolása a képzési területek egységes osztályozási rendszere (KEOR) szerinti kód alapján: | |
A részszakma megszerzésére irányuló képzéssel megszerezhető szakképesítés: | ||
1.5. | Megnevezése: | Aranykalászos gazda |
1.6. | Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) szerinti szint: | 3 |
1.7. | A Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR) szerint szint: | 3 |
1.8. | A Digitális Kompetencia Keretrendszer szerinti szint: | - |
1.9. | A részszakma legjellemzőbb FEOR száma és megnevezése: Aranykalászos gazda | 6130 Vegyesprofilú gazdálkodó 6111 Szántóföldinövény-termesztő |
1.10. | A részszakma keretében ellátható legjellemzőbb tevékenység, valamint a munkaterület leírása | |
Az aranykalászos gazda általános mezőgazdasági szakismeretekkel, a mezőgazdasági munkák végzéséhez elengedhetetlen elméleti, fizikai és gyakorlati felkészültséggel, a vállalkozói tevékenységhez szükséges alapismeretekkel rendelkező szakember. A mezőgazdasági termelési feladatokat gazdaságosan, szakszerűen, környezetkímélő módon végzi, ismeri az állattartás, a szántóföldi növénytermesztés és a kertgazdálkodás alapjait. Képes a talaj-előkészítést, vetést, növényápolást, a talaj termőképességének fenntartásával kapcsolatos feladatokat ellátni, az élelmezési és a takarmányozási célra termesztett növényeket betakarítani, tárolni, tartósítani, állatjólléti és - higiéniai, tartástechnológiai feladatokat végrehajtani, állatot szaporítani, takarmányozni, zöldségtermesztési, gyümölcs- és szőlőtermesztési feladatokat ellátni, mezőgazdasági munkagépeket, építményt karbantartani, egyszerű javítást végezni, környezet-, tűz- és munkavédelmi előírásokat betartani és betartatni, kereskedelmi, vállalkozási, szervezési és ügyviteli tevékenységet végezni, önálló agrárgazdasági vállalkozást működtetni. Az aranykalászos gazda tevékenységi körének ellátásához szükséges a mezőgazdasági vontató vezetésére érvényes vezetői engedély, amelynek megszerzésére - külön hatósági vizsga keretében - a képzés alatt lehetőség van. | ||
1.11. | A képzés célja: | |
A képzés célja, hogy a képzést elvégző résztvevő a képzést követően független akkreditált vizsgaközpontban sikeres szakmai vizsgát tegyen, és rendelkezzen a munkaterület ellátásához szükséges kompetenciákkal. Olyan szakemberek képzése, akik képesek lesznek a tanfolyam elvégzése után az Aranykalászos gazda munkaterület elvégzésére. | ||
1.12. | A képzés célcsoportja: | |
Célcsoportnak tekinthetők mindazok, akik legalább alapfokú iskolai végzettséggel vagy a Dobbantó program elvégzésével rendelkeznek, valamint megfelelnek a foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálaton, akik még nem rendelkeznek a részszakmában a munkavégzéséhez szükséges ismeretekkel. Továbbá minden olyan személy, aki a belépési feltételeknek megfelel. |
1.13. | A képzés során megszerezhető kompetenciák A szakmai képzésben résztvevő a képzés eredményes elvégzésével képes lesz: | ||||||
1. | Alkalmazni a munka, tűz- és környezetvédelem szabályait. | ||||||
2. | Elvégezni az istállómunkákat, fenntartja az istállórendet. | ||||||
3. | Felismerni a gazdasági állatok ivarzását. Közreműködni pároztatásban, a termékenyítésben | ||||||
4. | Segítséget az nyújtani ellésnél, gondozni az újszülött állatot. | ||||||
5. | Terméket értékesíteni, bizonylatot kiállítani (számla, nyugta) | ||||||
6. | Terményt szállítani, szállítólevelet, átvételi dokumentációt kitölteni, kézzel és internetes rendszer használatával. | ||||||
7. | Fertőtlenítő oldatot készíteni, utasítás szerint használni | ||||||
8. | Takarmányt előkészíteni, elvégezni az állatok napi takarmányozását, megvizsgálni az etető- és itató, berendezéseket. | ||||||
9. | Elvégezni az adott állat speciális napi ápolási feladatait. | ||||||
10 | Kipróbálni a világítást, a fűtőberendezést, megmérni az istálló hőmérsékletét. | ||||||
11 | Gépi fejést végezni a higiéniai előírások szerint, tisztítani. karbantartani | ||||||
12 | Előkészíteni a fiaztató kutricát, a szükséges eszközöket. | ||||||
13 | Elvégezni a talajmunkákat, kezelni a gépeket, előkészíteni a magágyat. | ||||||
14 | Gondoskodni a vetőmagvak tárolásáról, előkészíteni vetésre. | ||||||
15 | Elvégezni a talajelőkészítést, a vetést, a növények ápolását, gondozását | ||||||
16 | Betakarítani a terményt, tárolóhelyre szállítani, mérni a nedvességtartalmát, tisztaságát. | ||||||
17 | Védekezni a gyomnövények kártétele ellen. | ||||||
18 | Működtetni az öntöző -berendezéseket | ||||||
19 | Elvégezni a lucerna, a gyep telepítési, gondozási, betakarítási munkáit. | ||||||
20 | Elvégezni a palántanevelést, vetni, tűzdelni, öntözni, gondozni a növényeket. | ||||||
21 | Gondozni a zöldségnövényeket, begyűjteni, tisztítani, csomagolni értékesíteni. | ||||||
22 | Elvégezni a gyümölcsös aktuális munkálatait, betakarítani a terményt, értékesíteni. | ||||||
23 | Mezőgazdasági munkát végezni, kezelni az elektromos kerti munkagépeket. | ||||||
24 | Elvégezni indulás előtt a mezőgazdasági erő- és munkagépek napi karbantartását | ||||||
1.12. | A képzés során megszerezhető kompetenciák: | ||||||
Sorszám | Készségek, képességek | Ismeretek | Elvárt viselkedésmódok, attitűdök | Önállóság és felelősség mértéke | |||
1. | Alkalmazza a munka, tűz- és környezetvédelem szabályait. | Ismeri az ágazathoz kötődő munka-, tűzés környezetvédelmi alapelveket | Szabálykövető a munka-, tűz és környezetvédelem területén. | Utasítás alapján az adott mezőgazdasági tevékenységhez szükséges védőfelszereléseket használja | |||
2. | Elvégzi az istállómunkákat, fenntartja az istállórendet. | Ismeri az istállómunkák eszközeit. Ismeri a gazdasági állatok takarmányozási alapelveit. | Az istállómunkákat precízen, pontosan, körültekintően végzi, együttműködő és szabálykövető. | Másokkal együttműködve megítéli az egyes egyedek eltérő igényeit. | |||
3. | Felismeri a gazdasági állatok ivarzását. Közreműködik a pároztatásban, a termékenyítésben | Ismeri az ivarzás jellemző tüneteit, a pároztatás és a mesterséges termékenyítés menetét. | Elővigyázatos, törekszik a munkavégzés során a munkabiztonsági szabályok betartására. | Instrukciók alapján, közreműködik a szaporítási folyamatokban | |||
4. | Segítséget nyújt az ellésnél, gondozza az újszülött állatot. | Ismeri az ellés jeleit, a teendőket az újszülöttel | Szem előtt tartja, elfogadja a szakmaetikai elveket. | Végzi az újszülött állatok gondozását, |
és az | vezetői | ||||||
anyaállattal. | irányítás | ||||||
mellett. | |||||||
5. | Terméket értékesít, | Ismeri a számla, nyugta, | Precíz az | Felelős a | |||
bizonylatot állít ki | bizonylatok kötelező elemeit. | adminisztrációs | termékértékesítési | ||||
(számla, nyugta) | feladatok | dokumentumok | |||||
elvégzésében | tartalmáért. | ||||||
6. | Terményt szállít, | Ismeri a mezőgazdasági | A dokumentációka t, | Felelősséggel | |||
szállítólevelet, átvételi | termékek szállítási, | nyomtatványokat | tartozik az | ||||
dokumentációt tölt ki, | adminisztrációs feladatait, az | precízen, pontosan, | áruk | ||||
kézzel és internetes | elektronikus rendszer | tölti ki, ellenőrzi a | átvételéért. | ||||
rendszer | kezelését. | leírtakat. | |||||
használatával. | |||||||
7. | Fertőtlenítő | Ismeri a | Együttműködik | Felelősséget | |||
oldatot készít, | fertőtlenítés | a | vállal az oldat | ||||
utasítás szerint | szabályait, | munkavédelemért, a | előírt % | ||||
használja. | az alapvető | környezetért | -os | ||||
eljárásokat. | felelős | értékére. | |||||
szakértőkkel. | |||||||
8. | Takarmányt előkészít, | Ismeri a takarmány | Szabályszerűen, | Tisztában van a gondozó | |||
elvégzi azállatok napi | előkészítésitechnológiákat, | pontosan végzi a | egyénifelelősségével, az | ||||
takarmányozását, | az abrakkeverékek | takarmányok | állatok takarmányozás a, | ||||
megvizsgálja | felhasználás | előkészítését, | valamint az etető -itató | ||||
az etető- és | át. | kiosztását. | berendezések | ||||
itató, | karbantartása során. | ||||||
berendezéseket. | |||||||
9. | Elvégzi az | Ismeri a | Elkötelezett a felelős | Mindig azonos időben, | |||
adott állat | szarvasmarha, sertés, | állattenyésztés iránt. | felelősen gondozza az | ||||
speciális napi | juh, ló, baromfi | állatokat. | |||||
ápolási | ápolási feladatai. | ||||||
feladatait. | |||||||
10. | Kipróbálja a | Ismeri az optimális istálló | Törekszik az állatok | Figyeli az állatok napi | |||
világítást, a | hőmérsékletet és a | számára | viselkedését, az eltérő, | ||||
fűtőberendezést, | szabályozás lehetőségeit. | legkedvezőbb | szokatlan mozgást, | ||||
megméri az | környezeti értékek | fekvést, étvágyat jelenti a | |||||
istálló | betartására. | vezetésnek | |||||
hőmérsékletét. | |||||||
11. | Gépi fejést végez a | Ismeri a | Szigorúan betartja a | Betartja a fejés | |||
higiéniai előírások | fejés előtti | higiéniai előírásokat | időpontjára | ||||
szerint, tisztít. | és utáni | a fejés közben és a | vonatkozó | ||||
karbantart. | teendőket. | gépek tisztítása | előírásokat. | ||||
során. | |||||||
12. | Előkészíti a fiaztató | Ismeri sertéstartás jellemzőit, | Betartja az | Felelősen | |||
kutricát, a szükséges | az ellető | állategészségügyi | végzi az | ||||
eszközöket. | kutricaberendezését. | előírásokat. | eszközök, a | ||||
fiaztató | |||||||
előkészítését. | |||||||
13. | Elvégzi a | Ismeri a talajművelés | Elkötelezett a | Felelősséget vállal a | |||
talajmunkákat, kezeli a | fogalmát, célját, | növénytermesztés, a | talajmunkák során a talaj | ||||
gépeket, előkészíti a | alapműveleteit, eszközeit | gondos talajművelés | jó előkészítéséért | ||||
magágyat. | iránt. | ||||||
14. | Gondoskodik a | Xxxxxx a vetőmagvak | Lelkiismeretesen | Vezetői | |||
vetőmagvak | tulajdonságait, előkészítését, | figyeli, méri a | útmutatással | ||||
tárolásáról, | a vetés módját, idejét. | vetőmagvak | végzi, az előírt | ||||
előkészíti | tárolásához előírt | technológia | |||||
vetésre. | környezeti | szerint a | |||||
tényezőket. | vetőmagvak | ||||||
előkészítését. | |||||||
15. | Elvégzi a | Ismeri a talajelőkészítő, a | Törekszik a | Folyamatosan ellenőrzi a | |||
talajelőkészítést, a | vető-, ültető- és | biztonságos | talajelőkészítést, a vetési | ||||
vetést, a növények | talajápoló gépek | munkavégzésre a | munkák pontos | ||||
ápolását, | kezelését. | talajmunkák, a vetés | elvégzését, valamint a | ||||
gondozását | és a növények | növények fejlődését. | |||||
ápolása közben. | |||||||
16. | Betakarítja a terményt, | Ismeri a gabonafélék, a | Együttműködik a | Ellenőrzi, figyelemmel | |||
tárolóhelyre szállítja, | hüvelyes, gyökér - és | közösen végzendő, | kíséri a termények | ||||
méri a | gumós, az ipari, a szálas - és | egymásra épülő | szállítási útvonalát. | ||||
nedvességtartalmát, | takarmány - növények | feladatok | |||||
tisztaságát. | jellemzőit. | elvégzésében. | |||||
17. | Védekezik a | Xxxxxx a gyomnövények | Belátja, hogy a | Felelős a gyomtalanítás/ | |||
gyomnövények | biológiai és alaktani | mechanikai | gyomírtás elvégzéséért. | ||||
kártétele ellen. | tulajdonságait. | növényápolás | |||||
(kultivátor) | |||||||
hatásos |
gyomtalanítási | |||||||
eljárás. | |||||||
18. | Működteti az | Ismeri az | Elkötelezett a | Önállóan kezeli az | |||
öntöző - | öntözési | víztakarékos | öntözőberendezéseket. | ||||
berendezéseket | lehetőségeket | csepegtető | |||||
öntözéses | |||||||
eljárás iránt. | |||||||
19. | Elvégzi a | Ismeri a | Igényli és | Felelős a gazdasági | |||
lucerna, a gyep | lucerna | megvalósítja a | állatok takarmány - | ||||
telepítési, | termesztési | gondos, felelős | ellátásáért. | ||||
gondozási, | feladatait, a | munkavégzést a | |||||
betakarítási | gyepet alkotó | lucerna telepítési, | |||||
munkáit. | növényeket. | gondozási és | |||||
betakarítási | |||||||
munkáknál. | |||||||
20. | Végzi a | Ismeri a zöldségtermesztés | Belátja az egyes | Önállóan végzi a | |||
palántanevelést, vet, | jelentőségét, a különböző | növényekre előírt | palántanevelés feladatait. | ||||
tűzdel, öntöz, | zöldségnövényeket | szakmai technológiai | |||||
gondozza a | előírások | ||||||
növényeket. | fontosságát. | ||||||
21. | Gondozza a | Rendelkezik a | Betartja és betartatja | Felelősséget érez az | |||
zöldségnövényeket, | zöldségnövények | a higiénia és az | eredményes | ||||
begyűjt, tisztít, | termesztésének ismereteivel. | élelmiszer - | zöldségtermesztésért. | ||||
csomagol, értékesít. | egészségügy | ||||||
előírásait. | |||||||
22. | Végzi a gyümölcsös | Ismeri a | Elkötelezett a | Együttműködi k más | |||
aktuális munkálatait, | gyümölcsös | zöldségtermesztésért | termelőkkel az időszerű | ||||
betakarítja a terményt, | gondozását, a | és annak | ápolási, a növényvédelmi | ||||
értékesít. | szedés, | fejlesztéséért, | és a betakarítási | ||||
válogatás, | különösen a | munkákban | |||||
értékesítés | minimális | ||||||
feladatait. | vegyszerhasználat, | ||||||
vagy a | |||||||
biotermesztés | |||||||
irányában. | |||||||
23. | Mezőgazdaság i | Ismeri az elektromos | Vigyáz a | Felelős az elektromos | |||
munkát végez, kezeli | berendezések kezelését, | környezetben | gépek és vezetékek | ||||
az elektromos kerti | karbantartását. | dolgozók testi | használatával | ||||
munkagépeket. | épségére, a gépek, | kapcsolatos előírások | |||||
vezetékek állapotára. | betartásáért. | ||||||
24. | Elvégzi indulás előtt a | Ismeri a mezőgazdasági erő- | Szigorúan betartja a | Felelős a környezet | |||
mezőgazdasági erő- | és munkagépek felépítését, | közlekedésbiztonsági | tisztántartásáért, az általa | ||||
és munkagépek napi | kezelőszerveit. | előírásokat. | gondozott gépek | ||||
karbantartását. | állapotáért. | ||||||
2. A képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételei
2.1. | Iskolai végzettség: | Alapfokú iskolai végzettség vagy a Dobbantó program elvégzése |
2.2. | Szakmai végzettség: | - |
2.3. | Szakmai gyakorlat: | - |
2.4. | Egészségügyi alkalmasság: | Foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálat szükséges |
Pályaalkalmassági vizsgálat: | nem szükséges | |
2.5. | Előzetesen elvárt ismeretek: | - |
3. A képzésben való részvétel feltételei
3.1. | Részvétel követésének módja | Részvétel követésére alkalmas nyilvántartás. A jelenléti kontaktórákon vezetett, a képzésben részt vevő személy által aláírt jelenléti ívek, valamint a képzésben résztvevővel elektronikus úton folytatott szakmai felkészítést, ellenőrzést igazoló dokumentumok/. |
(2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről 16. §). a) A jelenléti oktatás során: • A tanteremi kontaktórák esetén a képzésben részt vevők által aláírt jelenléti ívek • A valós idejű online órák esetén az oktató által vezetett Jelenléti nyilvántartás. • A kontakt órákhoz kapcsolódóan a hiányzások összesítése naprakészen. Az önálló felkészülés során a részvétel, vagyis az önálló felkészüléssel töltött képzési órák számának az igazolása: Képző intézmény meghatározott óraszámú, otthoni felkészülésre kijelölt képzési rész után kontakt órán (tantermi kontaktórán vagy valós idejű online órán) lefolytatott számonkéréssel, vagy leadott otthoni munka értékelésével ellenőrzi az önálló felkészülés eredményességét Amennyiben a résztvevő egy adott, meghatározott óraszámú képzési rész esetén a számonkérést vagy leadott otthoni munkát Megfelelt" minősítéssel értékelte, úgy kell tekinteni, hogy az adott képzési részre fordítandó óraszámot a résztvevő önálló felkészüléssel töltötte. (Megfelelt legalább 60 %-os teljesítmény. Nem felelt meg: 60% alatti teljesítmény). | ||
3.2. | Megengedett hiányzás | Kontakt órák maximum 20%- a, (max: 96 óra) |
3.3. | Egyéb feltételek | Minden résztvevővel az Fktv. és végrehajtási rendelete által meghatározott tartalmú felnőttképzési szerződést kell kötni. Amennyiben a képzésre jelentkező kéri az előzetes tudás mérést, ·- felnőttképzési szerződésben feltüntetésre kerül ennek eredménye; Előzetes tudásmérés: annak felmérése, hogy a képzésre jelentkező dokumentumokkal nem igazolt tanulmányai vagy megszerzett gyakorlati tapasztalatai alapján képes-e a képzés során elsajátítandó tananyagegység követelményeinek teljesítésére, amelynek eredményeként a követelmények megfelelő szintű teljesítése esetén a tananyagegység elsajátítására irányuló képzési rész alól a képzésre jelentkezőt fel kell menteni, Előzetesen megszerzett tudás beszámítása: a képzésre jelentkező - dokumentummal igazolt - tanulmányainak beszámítása, amelynek eredményeként a tananyagegység elsajátítására irányuló képzési rész alól a képzésre jelentkezőt fel lehet menteni. A résztvevő által bemutatott dokumentum(ok) tekintetében a képző intézmény egyedi elbírálás, szakmai indokok, esetleges egyéb hivatalos iránymutatások alapján dönt arról, hogy valóban beszámítható-e a dokumentummal igazolt előzetesen megszerzett tudás. |
4. Tervezett képzési idő
4.1. | A képzés óraszáma: | 480 óra |
4.2. | Gyakorlati órák felosztása | A gyakorlati órák lebonyolítását – együttműködési megállapodás alapján – üzemi körülmények között kívánjuk megszervezni. Célunk, hogy a képzésben résztvevők az adott területen tevékenykedő vállalkozásoknál már bekapcsolódjanak a termelőtevékenységbe, mely biztosítja, hogy szakmájuk összetett technológiai műveleteit, munkafolyamatait valós gazdasági körülmények között a lehető legmagasabb szakmai színvonalon sajátítsák el, továbbá lehetőségük legyen olyan személyes kapcsolatok kialakítására, ami nagyban segítheti további munkaerőpiaci esélyeiket. |
5. A zárt rendszerű elektronikus távoktatás kivételével a maximális csoportlétszám
5.1 | Maximális csoportlétszám (fő) | 32 fő |
6. A képzés tananyagegységei (Fktv. 2. § 10. tananyagegység: a képzési program felépítését adó, önálló tartalommal bíró képzési egység) | ||||||||
A képzésre való jelentkezéskor a Résztvevő a Felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás keretében kérheti az Előzetes tudás mérését az óraterv alapján megadott témakörök, tananyagegységek alapján. (Y). Majd a mérés eredményes teljesítése esetében a képzésbe beszámíthatók és ezzel az óraszámmal a képzés óraszáma csökken. Dokumentummal Igazolt tudás beszámítására is előzetes kérés alapján van lehetőség (Z). | ||||||||
Távoktatás vegyes képzési módszerrel | ||||||||
A tananyagegység, vagyis a megtanítandó és elsajátítandó témakör megnevezése | A tananyag- egység óraszáma | Témakörök | Kontakt | Táv | Igény esetén az Előzetes tudás mérésével a beszámítás lehetőségének max. óraszáma Y) | Igazolt előzetesen megszerzett tudás beszámítása | ||
z) | ||||||||
X) | ||||||||
6.1. | Agrárvállalkozási | 36 óra | 22 | 14 | ||||
ismeretek | ||||||||
(PTT 3.4.1.) | ||||||||
A képzés | 3.4.1.6.1. Közgazdasági és | 0 | 6 | |||||
órakeretének | 6 óra | pénzügyi alapfogalmak | ||||||
legalább 50%-át gyakorlati helyszínen | témakör | |||||||
6 óra | 3.4.1.6.2. A mezőgazdaságivállalkozással és tevékenységgel | 6 | 0 |
(tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani. | kapcsolatos fogalmak témakör | |||||||
8 óra | 3.4.1.6.3. A gazdálkodáshoz kapcsolódó fogalmak témakör | 0 | 8 | |||||
8 óra | 3.4.1.6.4. Vállalkozási ismeretek témakör | 8 | 0 | |||||
8 óra | 3.4.1.6.5 Mezőgazdasági vállalkozások, termékek marketingje, | 8 | 0 | |||||
6.2. | Növénytermesztés (PTT 3.5.1) | 72 óra | 40 | 32 | Előzetes tudás felmérése és beszámítása | |||
A képzés órakeretének legalább 50%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.) | 6 óra | 3.5.1.6.1 A növény és környezete témakör | 6 | 0 | ||||
8 óra | 3.5.1.6.2 A növénytermesztés alapjai témakör | 8 | 0 | |||||
8 óra | 3.5.1.6.3 A talajművelés műveletei témakör | 4 | 4 | |||||
10 óra | 3.5.1.6.5 Talajművelési rendszerek, talajhasználat témakör | 4 | 6 | |||||
10 óra | 3.5.1.6.6 Tápanyagpótlás, trágyázás témakör | 4 | 6 | |||||
10 óra | 3.5.1.6.7 A növények szaporítása és vetése témakör | 4 | 6 | |||||
10 óra | 3.5.1.6.8 Növényápolás és öntözés témakör | 5 | 5 | |||||
10 óra | 3.5.1.6.9 Betakarítás és tartósítás; a termények tárolása témakör | 5 | 5 | |||||
6.3. | Zöldségtermesztés (PTT 3.6.1) | 72 óra | 40 | 32 | Előzetes tudás felmérése és beszámítása. | |||
A képzés órakeretének legalább 50%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.) | 12 óra | 3.6.1.6.1 Általános zöldségtermesztési ismeretek témakör | 12 | 0 | ||||
12 óra | 3.6.1.6.2 Termesztés termesztőberendezésben témakör | 12 | 0 | |||||
16 óra | 3.6.1.6.3 Burgonyafélék termesztése témakör | 0 | 16 | |||||
16 óra | 3.6.1.6.6 Gyökérzöldségfélék termesztése témakör | 0 | 16 | |||||
16 óra | 3.6.1.6.10 Zöldségfélék áruelőkészítése, tisztítás, elsődleges feldolgozás témakör | 16 | 0 | |||||
6.4. | Szőlő- és gyümölcstermesztés (PTT 3.6.2.) | 36 óra | 24 | 12 | Előzetes tudás felmérése és beszámítása. |
A képzés órakeretének legalább 50%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.) | 6 óra | 3.6.2.6.1 Általános gyümölcstermesztési ismeretek témakör | 0 | 6 | ||||
6 óra | 3.6.2.6.2 A gyümölcstermő növények ápolási munkái témakör | 0 | 6 | |||||
12 óra | 3.6.2.6.3 A gyümölcs betakarítása, tárolása, áruelőkészítés témakör | 12 | 0 | |||||
12 óra | 3.6.2.6.9 Szőlőtermesztési ismeretek és technológiák témakör | 12 | 0 | |||||
6.5. | Állattartási ismertek (PTT3.7.1) | 40 óra | 24 | 16 | Előzetes tudás felmérése és beszámítása. | |||
A képzés órakeretének legalább 50%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.) | 8 óra | 3.7.1.6.1 Állat és környezete témakör | 0 | 8 | ||||
8 óra | 3.7.1.6.2 Egészség, csökkent termelőképesség, betegség témakör | 0 | 8 | |||||
8 óra | 3.7.1.6.3 A betegség gyógykezelése és megelőzése témakör | 8 | 0 | |||||
8 óra | 3.7.1.6.4 Az állatok jóléte és az állatvédelem témakör | 8 | 0 | |||||
8 óra | 3.7.1.6.5 A gazdasági állatok értékelése témakör | 8 | 0 | |||||
6.6. | Állattenyésztés (PTT 3.7.2) | 56 óra | 28 | 28 | Előzetes tudás felmérése és beszámítása. | |||
A képzés órakeretének legalább 50%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.) | 28 óra | 3.7.2.6.2 Az emlősök és a madarak testtájai témakör | 0 | 28 | ||||
28 óra | 3.7.2.6.3 A gazdasági állatok emésztőkészülékének felépítése, az emésztés folyamata és az anyagforgalom témakör | 28 | 0 | |||||
6.7. | Takarmányozástan (PTT 3.7.3) | 56 óra | 36 | 20 | Előzetes tudás felmérése és beszámítása. | |||
A képzés órakeretének legalább 50%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem | 16 óra | 3.7.3.6.1 A takarmányozás alapjai témakör | 16 | 0 | ||||
20 óra | 3.7.3.6.2 Xxxxxxxxxxxxxxxx témakör | 0 | 20 | |||||
20 óra | 3.7.3.6.4 A takarmányozás végrehajtása témakör | 20 | 0 |
stb.) kell lebonyolítani.) | ||||||||
6.8. | Erőgépek (PTT 3.8.1) | 52 óra | 28 | 24 | Előzetes tudás felmérése és beszámítása. | |||
A képzés órakeretének legalább 50%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.) | 10 óra | 3.8.1.6.6 A mezőgazdasági erőgépek felépítése és működése, a belső égésű motorok témakör | 0 | 10 | ||||
14 óra | 3.8.1.6.7 Teljesítményátviteli rendszer témakör | 0 | 14 | |||||
14 óra | 3.8.1.6.8 Járószerkezet, kormányzás, fékezés témakör | 14 | 0 | |||||
14 óra | 3.8.1.6.9 A mezőgazdasági erőgépek alváza, felépítménye, elektromos berendezései | 14 | 0 | |||||
6.9. | Mezőgazdasági munkagépek (PTT3.8.2) | 60 óra | 34 | 26 | Előzetes tudás felmérése és beszámítása. | |||
A képzés órakeretének | 8 óra | 3.8.2.6.1 Munkagépek általános jellemzői témakör | 0 | 8 | ||||
3.8.2.6.2 A talajművelés gépei témakör | ||||||||
legalább 50%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.) | 9 óra | 0 | 9 | |||||
9 óra | 3.8.2.6.3 A tápanyag- visszapótlás gépei témakör | 0 | 9 | |||||
9 óra | 3.8.2.6.4 Vető-, ültető- és palántázógépek témakör | 9 | 0 | |||||
9 óra | 3.8.2.6.6 Szálastakarmány- betakarító gépek témakör | 9 | 0 | |||||
8 óra | 3.8.2.6.7 Szemestermény- betakarító gépek témakör | 8 | 0 | |||||
8 óra | 3.8.2.6.9 A szállítás, anyagmozgatás gépei témakör | 8 | 0 | |||||
Összesen: | 480 óra | 276 | 204 | |||||
Y) Releváns, ha kéri a résztvevő az előzetes tudás mérésének lehetőségét, és azt eredményesen teljesíti. Egyébként teljes óraszámban történő képzés. z) előzetesen megszerzett igazolt tudás beszámítása X) Kontaktórától eltérő munkaforma alkalmazása esetén, ha az a képzés óraszámába beszámítható - egyéb esetben nem releváns |
Releváns, ha a képzés munkaformája: Távoktatás vegyes képzési módszerrel történő megvalósulása (a kontaktórás képzés és a távoktatás módszereinek kombinált alkalmazása. Egyébként nem releváns
6.1. Tananyagegység
6.1.1. | Megnevezése | Agrárvállalkozási ismeretek |
6.1.2. | Célja | Az Agrárvállalkozási ismeretek tanításának célja, hogy a résztvevők ismerjék a legfontosabb gazdasági alapfogalmakat, az alapvető gazdálkodási formákat, a jogi alapfogalmakat; a társas vállalkozási formák közötti különbségeket, valamint az egyéni vállalkozók adminisztratív feladatait, a különböző marketingtevékenységeket, a legfontosabb fogyasztóvédelmi alapfogalmakat, jogokat, az Európai Unió működését, a Közös Agrárpolitikát. |
6.1.3. | Tartalma | PTT 3.4.1 Agrárvállalkozási ismeretek Irányított otthoni tanulás: 14 óra 3.4.1.6.1 Közgazdasági és pénzügyi alapfogalmak • Termelési tényezők, fogalma, részletezése, a termelési tényezők szűkössége • A szükséglet, az igény, kereslet és kínálat meghatározása • A piac fogalma, fajtái, elemei, piaci verseny • Pénzügyi alapfogalmak (infláció, defláció) • Pénz fogalma, a klasszikus pénz funkciói • Hitel fogalma, hitelformák 3.4.1.6.3 A gazdálkodáshoz kapcsolódó fogalmak • Természeti erőforrások, éghajlati viszonyok, domborzati viszonyok, talajtulajdonságok • Termelési eszközök, befektetett eszközök (immateriális javak), befektetett pénzügyi eszközök • Forgóeszközök: készletek, követelések, értékpapírok, pénzeszközök • Munkaerő, munkabér, munkaidő • A gazdálkodás eredménye • Ráfordítás, termelési költség, önköltség • Hozam, termelési érték, árbevétel • Jövedelem, jövedelmezőség • Bruttó jövedelem • Nettó jövedelem • Adók fogalma, jelentősége, funkciói, csoportosítása • Bizonylatok fogalma, csoportosítása Kontakt órák, konzultáció: 22 óra 3.4.1.6.2 Mezőgazdasági vállalkozással és tevékenységgel kapcsolatos fogalmak • Vállalkozás, a vállalkozás eszközei • Befektetett eszközök fogalma, csoportosítása • Forgóeszközök fogalma, csoportosítása |
• Amortizáció fogalma, fajtái, számítási módjai • Vállalkozó • Mezőgazdasági őstermelő • Mezőgazdasági kistermelő • Családi gazdaság • Társas vállalkozási formák • Gazdasági társaságok • Társasági szerződés, alapító okirat, alapszabályzat • Új típusú szövetkezetek, raktárszövetkezet, beszerzési szövetkezet, értékesítési alkusz, • géphasznosító társulás • Egyéni vállalkozás • A vállalkozás megkezdésének jogi és adminisztratív teendői • A vállalkozás megszűnésének okai 3.4.1.6.4 Vállalkozási ismeretek • Vállalkozás fogalma, jellemzői • Vállalkozások csoportosítása • Vállalkozás fogalma, jellemzői • Vállalkozások csoportosítása • A vállalkozási formák közötti választás szempontjai • A mezőgazdasági vállalkozások sajátosságai • Egyéni vállalkozás: ‒ Egyéni vállalkozás fogalma ‒ Működésének szabályai ‒ Az alapítás folyamata, közreműködő szervezetek, szükséges dokumentumok ‒ Az egyéni vállalkozás szünetelése, megszüntetése ‒ A vállalkozó személye ‒ Az ügyfélkapu ‒ A vállalkozás működtetése során szükséges kalkulációk ‒ Ráfordítások, költségek, hozamok, bevételek meghatározása ‒ Jövedelem, jövedelmezőség, fedezet, hatékonyság meghatározása, elemzése Társas vállalkozások (kkt., bt., kft., rt.): ‒ Társas vállalkozások fogalma ‒ Működésük szabályai |
‒ Az alapítás folyamata, közreműködő szervezetek, szükséges dokumentumok ‒ Az társas vállalkozások megszüntetése ‒ Végelszámolás, csődeljárás, végelszámolás Szövetkezetek jellemzői, működésének szabályai: ‒ Szövetkezetek fogalma, típusai ‒ Működésük szabályai ‒ Az alapítás folyamata, közreműködő szervezetek, szükséges dokumentumok ‒ Szövetkezetek megszüntetése Őstermelő, kistermelő: ‒ Az őstermelői tevékenység jellemzői, működésének szabályai ‒ A kistermelői élelmiszer-előállítás szabályai ‒ Mezőgazdasági vállalkozások kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségei 3.4.1.6.5 Mezőgazdasági vállalkozások, termékek marketingje, értékesítése, beszerzése, készletgazdálkodása • Marketing fogalma • Marketingmix elemek, összefüggések Marketinginformációk, a piackutatás formái • Gyakorlati feladat: kérdőív készítése • A mezőgazdasági termékek sajátosságai • A mezőgazdasági termékek piacának, vásárlási folyamatának jellemzői • A mezőgazdasági termékek fejlesztésének lehetőségei • A mezőgazdasági termékek árképzése, árváltozása • A mezőgazdasági termékek értékesítési módjai • A mezőgazdasági vállalkozás promóciós tevékenységének tartalma • Beszerzést/vásárlást befolyásoló tényezők • Beszerzés/vásárlás folyamata • Logisztika | ||
6.1.4. | A tananyagegységhez rendelt óraszám | 36 óra (22 óra kontakt+ 14 óra táv) |
6.1.5. | A tananyagegység megvalósítása során alkalmazott képzési módszerek | A tananyagegység/modul/témakör tartalmának, jellegének, a megvalósítás során alkalmazott munkaformának, valamint a csoport összetételének és igényeinek megfelelően a módszerek a következők lehetnek: előadás, magyarázat, szemléltetés, megbeszélés, rendszerezés, megfigyelés, együttes és önálló tananyag feldolgozás, csoportos feladatmegoldás, gyakorlati feladatok megoldása, projektmódszer, feladatlap kitöltése, |
írásbeli felelet, házi feladat, kiadott feladatok pontosítása, távoktatási tananyag és tananyagba épített iránymutatás. | |||
Gyakorlati feladatok: Bizonylatok, számlák, nyugták kiállítása, | |||
adminisztratív feladatok elvégzése internetes rendszeren keresztül. Gazdálkodási napló, permetezési napló, állatállomány nyilvántartása. | |||
6.1.6. | A tananyagegység megvalósítása során alkalmazott munkaformák | . A képzésben részt vevő személyes jelenlétét vagy interaktív és távolléti kapcsolattal megvalósuló jelenlétét igénylő csoportos képzés, igény esetén konzultáció: frontális oktatás, egyéni feladatmegoldás, csoportos munka, kooperatív csoportmunka. | |
A képzésben részt vevő személyes jelenlétét nem igénylő önálló | |||
tanulás (távoktatás): távoktatási tananyagba épített iránymutatás, | |||
irányított tanulás, e-learning, digitális platformon való | |||
tananyagfeldolgozás, egyéni feladatmegoldás. | |||
6.1.7. | A kontaktórától eltérő munkaforma alkalmazása esetén, ha az a képzés óraszámába beszámítható, a beszámítható óraszám | 14 óra_ X) | |
6.1.8. | A képzés egyes tananyagegységeinek elvégzéséről szóló igazolás megnevezése A képzés egyes tananyagegységeinek elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltétele. | A tananyagegység elvégzéséről nem kerül kiadásra külön igazolás. A 7.2. pontban meghatározott feltételek teljesítése esetén a képzés végén kerül kiadásra a tanúsítvány. A hiányzás nem haladhatja meg a 3.2. pontban megadott mértéket. Amennyiben a képzésben résztvevő nem teljesíti a képzés valamennyi tananyagegységéhez tartozó záró (szummatív) értékelést megfelelt minősítésűre, a sikeresen teljesített tananyagegységekről igazolást állítunk ki. |
Y) Xxxxxxxx, ha kéri a résztvevő az előzetes tudás mérésének lehetőségét, és azt eredményesen teljesíti. Egyébként teljes óraszámban történő képzés.
z) előzetesen megszerzett igazolt tudás beszámítása
X) Kontaktórától eltérő munkaforma alkalmazása esetén, ha az a képzés óraszámába beszámítható - egyéb esetben nem releváns
Releváns, ha a képzés munkaformája: Távoktatás vegyes képzési módszerrel történő megvalósulása (a kontaktórás képzés és a távoktatás módszereinek kombinált alkalmazása. Egyébként nem releváns
6.2. Tananyagegység
6.2.1. | Megnevezése | Növénytermesztés |
6.2.2. | Célja | A Növénytermesztés tantárgy tanításának fő célja, hogy a leendő szakemberek az elméleti ismeretek elsajátítása, illetve a gyakorlati tapasztalatok megszerzése után önállóan el tudják végezni a talajművelés, a tápanyag-utánpótlás, a vetés, a növényápolás, - szaporítás, illetve a terménybetakarítás, tárolás feladatait. |
Megértsék a termelés összefüggéseit, szakszerű munkát végezzenek, a környezetvédelmi, gazdasági szempontok figyelembevételével. Mindennapi munkájuk során önállóan, tudatosan, szakszerűen legyenek képesek ellátni a növénytermesztés valamennyi feladatát. | ||
6.2.3. | Tartalma | PTT 3.5.1 Növénytermesztés Irányított otthoni tanulás: 32 óra 3.5.1.6.3 A talajművelés műveletei • A talajművelés fogalma és célja • A talajművelés alapműveletei, a talajra gyakorolt hatás • Az eke és munkája, a szántás jellemzői: ideje, mélysége, iránya, módja • Az ekék beállítása és használata, különböző szántásmódok • A szántás minőségi követelményei, a szántás ellenőrzése 3.5.1.6.5 Talajművelési rendszerek, talajhasználat • Talajművelési rendszerek: nyár végi, őszi, tavaszi, másodvetésű növények utáni talajművelés • Talajművelési rendszer kialakítását meghatározó tényezők • Klasszikus sorrend: tarlóhántás, alapművelés, elmunkálás, magágykészítés, vetés, elmunkálás • Vetésváltás, vetésforgó, elővetemények, monokultúrás termesztés, területpihentetés • Magágy követelményei és magágykészítés technológiái • Különleges talajművelési eljárások célja: egészséges talaj – egészséges növény – egészséges ember, a környezettel együttműködő termesztéstechnológiák alkalmazása 3.5.1.6.6 Tápanyagpótlás, trágyázás • A talaj, mint megújulni képes szilárd természeti erőforrás • A talaj termőképességének és biológiai aktivitásának fenntartása, a termelt növények tápanyagigényének biztosítása • A tápanyagok megőrzése, növelése • Tápanyagok szerepe a növények fejlődésében • Feladat: fenntartani a biológiai aktivitását, élővilágát, megőrizni szerkezetét, pótolni a növénytermesztéssel kivont humuszt, a makro- és mikroelemeket • A trágyaanyagok csoportosítása, felhasználása |
• A szervestrágya típusai: tarló- és gyökérmaradványok, istállótrágya, hígtrágya, komposztok, fekál, zöldtrágya, lombtrágyák, egyéb szerves anyagok • Szerves trágyák jellemző tulajdonságai, a kijuttatás, bedolgozás módja, ideje 3.5.1.6.7 A növények szaporítása és vetése • Vetőmag-mintavétel, vetőmagvizsgálat • A vetőmagvak értékmérő tulajdonságai • A vetőmagok tárolása, mintavétel különböző tárolási módok esetén • Magvizsgálati eljárások végzése • Kultúrnövények magjainak felismerése 3.5.1.6.8 Növényápolás és öntözés • A talajápolás jelentősége, módjai, talajápolási munkák elvégzése • A gabona, ipari növények, hüvelyesek, szálastakarmányok, gyepek jellemző károsítói • Növényvédelem, károsítók elleni védekezés módjai, a védekezés integrált rendszere • Vegyszeres és mechanikai növényvédelem • A növényvédő szerek csoportosítása, vegyszeres gyomszabályozás 3.5.1.6.9 Betakarítás és tartósítás, termények tárolása • A betakarítás feladata, különböző betakarítási módok • A betakarítás eszközei, berendezései Kontakt órák, konzultáció: 40 óra 3.5.1.6.1 A növény és környezete • A növények külső és belső felépítése • A növény részei: gyökér, hajtás, szár, levél, virág, virágzat, a termés fogalma, feladata, típusai, módosulásai, vegetatív és generatív szervek • A növények táplálkozása: a víz- és tápanyagfelvétel, az anyagcsere • Növekedés és fejlődés, élettelen, élő környezeti tényezők |
• A virágos növények fejlődési fázisai: a mag nyugalmi állapota, csírázás, vegetatív fejlődés • (gyökér, szár, levél), generatív fejlődés (virág, termés) • A növények ivartalan szaporodása • Fenológiai megfigyelések önálló leírása, értékelése • A növények rendszerezésének alapjai, a jelentős törzsek, osztályok, családok • Ökológia-rendszerek, a bioszféra anyagforgalma: az elemek körforgása 3.5.1.6.2 A növénytermesztés alapjai • A növénytermesztés célja: élelmiszer- és ipari anyagok termesztése, a fenntarthatóság biztosítása • Természeti erőforrások: termőtalaj, víz, Nap energiája (hőmérséklet, fény), levegő • Fő ágazatok: szántóföldi és kertészeti növénytermesztés • Fontosabb alapfogalmak: terület, művelési ágak, táblák, elővetemény, vetésforgó, vetésváltás, tarló, termőréteg • Növényismeret: fontosabb szántóföldi gabonanövények, takarmánynövények, gyakori • gyomnövények felismerése (mag, szár, levél alapján) • Az állati kártevők, a mikroszervezetek kártételei, a kártevők előrejelzése • Területnagyság- és termésátlag-számítások, területmérés, - kijelölés • Magyarország éghajlata a mezőgazdasági termelés szempontjából • Védekezés az időjárás káros hatásai ellen • Az időjárás-előrejelzések jelentősége, felhasználása • A talaj szerkezete, mechanikai összetétele, a talajtulajdonságok vizsgálata: hézagtérfogat, • vízgazdálkodás, vízáteresztő képesség, vízkapacitás, hasznos víz, levegő- és hőgazdálkodás értelmezése, kémhatás, a pH-érték gyakorlati jelentősége • A talajhőmérséklet mérése 3.5.1.6.3 A talajművelés műveletei |
• Tárcsás talajművelő eszközök: a tárcsázás célja, a tárcsák típusai, alkalmazása • Fogasok, boronák, kultivátorok feladatai, az alkalmazás céljai, munkájuk, beállításuk • A mélylazítók feladata, típusai, beállítása • A boronák feladata, típusai, munkája • A hengerek, simítók feladata, munkája, típusai, használatuk célja • A talajmarók felhasználási területei, munkája, használata • A kombinált talajművelő gépek feladata, munkája, használata 3.5.1.6.5 Talajművelési rendszerek, talajhasználat • Új irányzatok: precíziós agronómia, takarónövény- technológia, talajmegújító mezőgazdaság, tápanyag-gazdálkodás, ökológiai gazdálkodás, talajbolygatás minimalizálása, növényi • változatosság, takart talajfelszín, takarónövények, élő gyökerek, állatok integrálása • Talajmegújító mezőgazdaság (TMMG): a technológiai keretrendszer feladata, a termőtalajregeneráció, a biodiverzitás, a víz- és tápanyagciklusok javítása, az ökoszisztéma szolgáltatások, a szénmegkötés és a klímaváltozással szembeni ellenálló képesség növelése • Kultúr- és gyomnövények, kártevők és kórképek felismerése 3.5.1.6.6 Tápanyagpótlás, trágyázás • A műtrágyák csoportosítása, típusai, jellemzésük, felhasználásuk: foszfor-, káliumtartalmú, • a többhatóanyagú műtrágyák, mikroelem-tartalmú műtrágyák szerepe • A műtrágyák tulajdonságai, típusai és használata, kijuttatása, bedolgozása • Folyékony műtrágyák kijuttatása • Baktériumtrágyák és felhasználásuk • A makroelemek szerepe a növény fejlődésében, hiányuk és többletük következményei |
• A szerves- és a műtrágyakezelés szabályai, előírásai 3.5.1.6.7 A növények szaporítása és vetése • A vetőmagtermesztés sajátosságai, előállítása, a vetőmag értékmérő tulajdonságai • A vetőmagmennyiséget befolyásoló tényezők, magmennyiség, tápanyag számítása • A vetés ideje, módjai, a vetést meghatározó tényezők • A vetőmag előkészítése vetésre, vetés munkafolyamatai, vetőmagszámítási feladatok • A vetőgépek munkája, beállítások, a vetés végrehajtása 3.5.1.6.8 Növényápolás és öntözés • Az öntözés szerepe, feltételei, öntözési módok, berendezések működése, telepítése • A növényvédő szerek használata, keverése, kijuttatása, biztonsági előírások • A növényápolás gépeinek, eszközeinek használata 3.5.1.6.9 Betakarítás és tartósítás, termények tárolása • A termények tartósítása, előkészítése tárolásra • A termények tartósításának lehetőségei, feladatai • A termények tárolásának végrehajtása, kifejtése | ||
6.2.4. | A tananyagegységhez rendelt óraszám | 72 óra (40 óra kontakt+ 32 óra táv) |
6.2.5. | A tananyagegység megvalósítása során alkalmazott képzési módszerek | A tananyagegység/modul/témakör tartalmának, jellegének, a megvalósítás során alkalmazott munkaformának, valamint a csoport összetételének és igényeinek megfelelően a módszerek a következők lehetnek: előadás, magyarázat, szemléltetés, megbeszélés, rendszerezés, megfigyelés, együttes és önálló tananyag feldolgozás, csoportos feladatmegoldás, gyakorlati feladatok megoldása, projektmódszer, feladatlap kitöltése, írásbeli felelet, házi feladat, kiadott feladatok pontosítása, távoktatási tananyag és tananyagba épített iránymutatás. Szóbeli feladatok, (amelyek érintik a növények felismerésének, a termesztéstechnológia, a használatos munkaeszközök, az előállított termékek felhasználásának, értékesítésének, a munka egészségügyi, környezetvédelmi és biztonságtechnikai feltételeinek kérdéskörét, műszaki, biztonsági, munkavédelmi kérdések, a munkával kapcsolatos tevékenységre, a növények, használt munkaeszközök ismereteire terjed ki. |
Gyakorlati feladatok: növénytermesztési, kertészeti feladatok végrehajtása. | ||
6.2.6. | A tananyagegység megvalósítása során alkalmazott munkaformák | A képzésben részt vevő személyes jelenlétét vagy interaktív és távolléti kapcsolattal megvalósuló jelenlétét igénylő csoportos képzés, igény esetén konzultáció: frontális oktatás, egyéni feladatmegoldás, csoportos munka, kooperatív csoportmunka. A képzésben részt vevő személyes jelenlétét nem igénylő önálló tanulás (távoktatás): távoktatási tananyagba épített iránymutatás, irányított tanulás, e-learning, digitális platformon való tananyagfeldolgozás, egyéni feladatmegoldás. |
6.2.7. | A kontaktórától eltérő munkaforma alkalmazása esetén, ha az a képzés óraszámába beszámítható, a beszámítható óraszám | 32 óra_ X) |
6.2.8. | A képzés egyes tananyagegységeinek elvégzéséről szóló igazolás megnevezése A képzés egyes tananyagegységeinek elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltétele. | A tananyagegység elvégzéséről nem kerül kiadásra külön igazolás. A 7.2. pontban meghatározott feltételek teljesítése esetén a képzés végén kerül kiadásra a tanúsítvány. A hiányzás nem haladhatja meg a 3.2. pontban megadott mértéket. Amennyiben a képzésben résztvevő nem teljesíti a képzés valamennyi tananyagegységéhez tartozó záró (szummatív) értékelést megfelelt minősítésűre, a sikeresen teljesített tananyagegységekről igazolást állítunk ki. |
Y) Xxxxxxxx, ha kéri a résztvevő az előzetes tudás mérésének lehetőségét, és azt eredményesen teljesíti. Egyébként teljes óraszámban történő képzés. z) előzetesen megszerzett igazolt tudás beszámítása X) Kontaktórától eltérő munkaforma alkalmazása esetén, ha az a képzés óraszámába beszámítható - egyéb esetben nem releváns |
Releváns, ha a képzés munkaformája: Távoktatás vegyes képzési módszerrel történő megvalósulása (a kontaktórás képzés és a távoktatás módszereinek kombinált alkalmazása. Egyébként nem releváns
6.3 Tananyagegység
6.3.1. | Megnevezése | Zöldségtermesztés (PTT 3.6.1) |
6.3.2. | Célja | A Zöldségtermesztés tantárgy tanításának célja, hogy a résztvevők elsajátítsák a zöldségtermesztési ismerteket, és kellő gyakorlatot szerezzenek ahhoz, hogy végzett gazdaként szakszerűen, a hazai termőhelyi adottságoknak megfelelően termeszthessenek zöldségféléket. Ismerjék a termesztőberendezéseket, a zöldségféléket, a legfontosabb technológiai eljárásokat, a gépeket, azok kezelésének, javításának módját, a zöldségfélék betakarításának, az áru tárolásának vagy értékesítésre történő előkészítésének módjait. |
6.3.3. | Tartalma | Kontakt órák, konzultáció: 40 óra 3.6.1.6.1 Általános zöldségtermesztési ismeretek |
• A zöldségnövények fogalma, jellemzői • Zöldségnövények jellemzése, étkezési jelentősége, csoportosítása • A termőhelyi adottságok fontossága, a termesztés helyének előkészítése • A szabadföldi termesztés és a termesztőberendezésekben végzett termelés jellemzői • A vetésforgó értelmezése, célja • Kerti szerszámok, termesztőedények (cserepek, szaporítóládák, szaporítótálcák) • A hajtatás feladata • A zöldségnövények szaporítási módjai • A sor- és tőtáv, sor és sorköz fogalma • A magvetés célja, módjai, a vetés mélysége • A palánták típusai • Ápolási munkák: mechanikai talajmunkák, öntözés, tápanyag-utánpótlás • Betakarítás: érettség fogalma, betakarítási módok 3.6.1.6.2 Termesztés termesztőberendezésben • A termesztőberendezések (üvegházak, növényágyak, fóliák) feladata, fűtése, szellőztetése, vízellátása • Kiegészítő építmények: tárolók, kamrák • A szaporító- és termesztőedények, közegek előkészítése magvetéshez (fertőtlenítés, töltés) • Magvetés termesztőberendezésben (helyrevetés, palántanevelés) • Magvetés ládába (sorba, szórva), szemenként vetés (cserép, tápkocka, tőzegcserép stb.) • Palánták tűzdelése, palántanevelés ápolási munkái, palánták ültetése • Hajtatott zöldségnövények általános és speciális ápolási munkái • Hajtatott zöldségek szedése, piaci előkészítése • A termesztőberendezések automatizálása, világítás, árnyékolás, CO2 pótlása 3.6.1.6.10 Zöldségfélék áruelőkészítése, tisztítás, elsődleges feldolgozás • Élelmiszer-egészségügyi és higiéniai előírások • Tisztítás, mosás • Csomagolás, mérlegelés • A megjelölés előírásai • Tárolás, tartósítás szabad téren, zárt rendszerben • Tartósítás: hőkezelés, biológiai eljárás, vegyszeres tartósítás • Zöldségfélék feldolgozása: szárítás, besűrítés, savanyítás, savanyúság-készítés . |
Irányított otthoni tanulás: 32 óra 3.6.1.6.3 Burgonyafélék termesztése • A burgonyafélék általános jellemzése • A paradicsom jelentősége, termesztése és betakarítása • Az étkezési paprika jelentősége, termesztése és betakarítása • A fűszerpaprika jelentősége, termesztése é betakarítása • A tojásgyümölcs jelentősége, termesztése és betakarítása • A korai burgonya jelentősége, termesztése és betakarítása 3.6.1.6.6 Gyökérzöldségfélék termesztése • A gyökérzöldségek általános jellemzése • A sárgarépa jelentősége, termesztése és betakarítása • A petrezselyem jelentősége, termesztése és betakarítása • A retekfélék jelentősége, termesztése, betakarítása • A zeller, pasztinák, cékla, torma termesztése és betakarítása | ||
6.3.4. | A tananyagegységhez rendelt óraszám | 72 óra (40 óra kontakt+ 32 óra táv) |
6.3.5. | A tananyagegység megvalósítása során alkalmazott képzési módszerek | A tananyagegység/modul/témakör tartalmának, jellegének, a megvalósítás során alkalmazott munkaformának, valamint a csoport összetételének és igényeinek megfelelően a módszerek a következők lehetnek: előadás, magyarázat, szemléltetés, megbeszélés, rendszerezés, megfigyelés, együttes és önálló tananyag feldolgozás, csoportos feladatmegoldás, gyakorlati feladatok megoldása, projektmódszer, feladatlap kitöltése, írásbeli felelet, házi feladat, kiadott feladatok pontosítása, távoktatási tananyag és tananyagba épített iránymutatás. Szóbeli feladatok, (amelyek érintik a növények felismerésének, a termesztéstechnológia, a használatos munkaeszközök, az előállított termékek felhasználásának, a munka egészségügyi, környezetvédelmi és biztonságtechnikai feltételeinek kérdéskörét. Gyakorlati feladatok: növénytermesztési, kertészeti feladatok végrehajtása, munkavégzés előtti feladatok: munkaterület kijelölése, eszközök, szerszámok előkészítése, a biztonságos munkatevékenység feltételeinek ellenőrzése, precíz, gondos munkavégzés. |
6.3.6. | A tananyagegység megvalósítása során alkalmazott munkaformák, a megtanítandó és elsajátítandó témakörhöz szükséges foglalkozások megnevezése, száma | A képzésben részt vevő személyes jelenlétét vagy interaktív és távolléti kapcsolattal megvalósuló jelenlétét igénylő csoportos képzés, igény esetén konzultáció: frontális oktatás, egyéni feladatmegoldás, csoportos munka, kooperatív csoportmunka. A képzésben részt vevő személyes jelenlétét nem igénylő önálló tanulás (távoktatás): távoktatási tananyagba épített iránymutatás, irányított tanulás, e-learning, digitális platformon való tananyagfeldolgozás, egyéni feladatmegoldás. |
6.3.7. | A kontaktórától eltérő munkaforma | 32 óra _X) |
alkalmazása esetén, ha az a képzés óraszámába beszámítható, a beszámítható óraszám | ||
6.3.8. | A képzés egyes tananyagegységeinek elvégzéséről szóló igazolás megnevezése A képzés egyes tananyagegységeinek elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltétele. | A tananyagegység elvégzéséről nem kerül kiadásra külön igazolás. A 7.2. pontban meghatározott feltételek teljesítése esetén a képzés végén kerül kiadásra a tanúsítvány. A hiányzás nem haladhatja meg a 3.2. pontban megadott mértéket. Amennyiben a képzésben résztvevő nem teljesíti a képzés valamennyi tananyagegységéhez tartozó záró (szummatív) értékelést megfelelt minősítésűre, a sikeresen teljesített tananyagegységekről igazolást állítunk ki. |
Y) Xxxxxxxx, ha kéri a résztvevő az előzetes tudás mérésének lehetőségét, és azt eredményesen teljesíti. Egyébként teljes óraszámban történő képzés. z) előzetesen megszerzett igazolt tudás beszámítása X) Kontaktórától eltérő munkaforma alkalmazása esetén, ha az a képzés óraszámába beszámítható - egyéb esetben nem releváns |
Releváns, ha a képzés munkaformája: Távoktatás vegyes képzési módszerrel történő megvalósulása (a kontaktórás képzés és a távoktatás módszereinek kombinált alkalmazása. Egyébként nem releváns
6.4. Tananyagegység
6.4.1. | Megnevezése | Szőlő- és gyümölcstermesztés |
6.4.2. | Célja | A Szőlő- és gyümölcstermesztés tantárgy tanításának célja, hogy a résztvevők részére átfogó gyümölcs- és szőlőtermesztési ismertek nyújtson, amelyek birtokában gazdaként a gyümölcs- és a szőlőültetvényeken vagy a házikertekben, kisebb kertészetekben is eredményes munkát tudnak végezni. A tantárgy tanulása során megismerik a gyümölcstermesztés jelentőségét, helyzetét és a fejlesztés irányait, a legfontosabb gyümölcsfajtákat, a technológiai elvárásokat, részt vesznek a telepítés, a növényápolás és a betakarítás munkálataiban. További cél, hogy megerősítse a résztvevőkben a munkaszervezés és a környezetvédelem fontosságát az eredményes gazdálkodásban, valamint felkészítse őket a gyümölcsök tárolásával és áruvá készítésével kapcsolatos feladatokra, megismerjék a szőlőtermesztés és a borászat alapjait. |
6.4.3. | Tartalma | PTT 3.6.2 Szőlő- és gyümölcstermesztés Irányított otthoni tanulás: 12 óra 3.6.2.6.1 Általános gyümölcstermesztési ismeretek |
• A gyümölcstermő növények fogalma, csoportosítása • A gyümölcstermő növények részei • A gyümölcstermő növények környezeti igénye • A gyümölcstermő növények szaporítási módjai • A sor- és tőtáv, sor és sorköz fogalma • A gyümölcstermesztés gazdasági és táplálkozási jelentősége • A termőhelyi adottságok jelentősége, alanyok kiválasztása • Gyümölcsös telepítése: tervezés, talajelőkészítés, sorok, tőhelyek kitűzése, ültetés, különböző gyümölcsfélék (fák, cserjék, félcserjék és dudvásszárúak) telepítése 3.6.2.6.2 A gyümölcstermő növények ápolási munkái • Gyümölcsfák ültetése: az ültetés időpontja, az ültetési anyag típusai, a növények előkészítése az ültetéshez, ültetés, ültetés utáni munkák • Ápolási munkák: a metszés alapfogalmai, a metszés ideje, metszésmódok, a metszés eszközei • A metszés célja és biológiai alapjai, a korona részei, koronaformák, sebek kezelése • A termőfelület kialakítása, fenntartása, koronanevelés • Metszésmódok (ritkító, ifjító, zöldmetszés), termőegyensúly fenntartása • Nyesedék eltávolítása • Gyümölcsritkítás, kézi és vegyszeres ritkítás • Talajművelés ültetvényeken és a kertekben, a trágyázás ideje, célja, módjai • Az öntözés célja és módjai, gyümölcsfák öntözése • Mechanikai talajápolás, a zöldmunkák fogalma, támberendezések • A növényvédelem jelentősége, kár- és kórképek felismerése, a védekezés lehetőségei • Permetezési naptár, permetezési napló készítése Kontakt órák, konzultáció: 24 óra 3.6.2.6.3 A gyümölcs betakarítása, tárolása, áruelőkészítés • Termésbecslés, az érettség fogalma, a szedés időpontjának megválasztása • Gyümölcsök szedési érettségének megállapítása, betakarítási terv készítése • A szedés technikája, módjai, szedőeszközök, felszerelések, gépek • Gyümölcsök válogatása, osztályozása, csomagolása • Gyümölcsök tárolása, átmeneti és hűtött tárolókban, értékesítése, feldolgozása • A tárolóhelyiségek előkészítése, kezelése |
3.6.2.6.9 Szőlőtermesztési ismeretek és technológiák • A szőlőnövény: részei, éghajlati és talajigénye • A szőlőfajták csoportosítása • A szőlő szaporítása, a szaporítás módjai • A szőlő telepítése: az ültetés ideje, módja, a szaporítóanyag • A szőlő művelése és metszésmódjai, támberendezések • Ápolási munkák: metszés: a metszés alapfogalmai, a metszésmódok, a metszés ideje, a, • metszés eszközei, a venyige eltávolítása • A szőlő mechanikai talajápolása, fenntartó trágyázása, zöldmunkák • A szőlő betakarítása: a csemege- és a borszőlő betakarítása | ||
6.4. 4. | A tananyagegységhez rendelt óraszám | 36 óra (24 óra kontakt+ 12 óra táv) |
6.4.5. | A tananyagegység megvalósítása során alkalmazott képzési módszerek | A tananyagegység/modul/témakör tartalmának, jellegének, a megvalósítás során alkalmazott munkaformának, valamint a csoport összetételének és igényeinek megfelelően a módszerek a következők lehetnek: előadás, magyarázat, szemléltetés, megbeszélés, rendszerezés, megfigyelés, együttes és önálló tananyag feldolgozás, csoportos feladatmegoldás, gyakorlati feladatok megoldása, projektmódszer, feladatlap kitöltése, írásbeli felelet, házi feladat, kiadott feladatok pontosítása, távoktatási tananyag és tananyagba épített iránymutatás. Szóbeli feladatok, (amelyek érintik a növények felismerésének, a termesztéstechnológia, a használatos munkaeszközök, a munka egészségügyi, környezetvédelmi és biztonságtechnikai feltételeinek kérdéskörét, biztonsági, munkavédelmi kérdések, a munkával kapcsolatos tevékenységre, a növények, használt munkaeszközök ismereteire terjed ki. Gyakorlati feladatok: növénytermesztési, kertészeti feladatok végrehajtása, munkavégzés előtti feladatok: munkaterület kijelölése, eszközök, szerszámok előkészítése, a biztonságos munkatevékenység feltételeinek ellenőrzése, precíz, gondos munkavégzés. |
6.4.6. | A tananyagegység megvalósítása során alkalmazott munkaformák, | A képzésben részt vevő személyes jelenlétét vagy interaktív és távolléti kapcsolattal megvalósuló jelenlétét igénylő csoportos képzés, igény esetén konzultáció: frontális oktatás, egyéni feladatmegoldás, csoportos munka, kooperatív csoportmunka. A képzésben részt vevő személyes jelenlétét nem igénylő önálló tanulás (távoktatás): távoktatási tananyagba épített iránymutatás, irányított tanulás, e-learning, digitális platformon való tananyagfeldolgozás, egyéni feladatmegoldás. |
6.4.7. | A kontaktórától eltérő munkaforma alkalmazása esetén, ha az a képzés | 12 óra_ X) |
óraszámába beszámítható, a beszámítható óraszám | ||
6.4.8. | A képzés egyes tananyagegységeinek elvégzéséről szóló igazolás megnevezése A képzés egyes tananyagegységeinek elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltétele. | . A tananyagegység elvégzéséről nem kerül kiadásra külön igazolás. A 7.2. pontban meghatározott feltételek teljesítése esetén a képzés végén kerül kiadásra a tanúsítvány. A hiányzás nem haladhatja meg a 3.2. pontban megadott mértéket. Amennyiben a képzésben résztvevő nem teljesíti a képzés valamennyi tananyagegységéhez tartozó záró (szummatív) értékelést megfelelt minősítésűre, a sikeresen teljesített tananyagegységekről igazolást állítunk ki. |
Y) Xxxxxxxx, ha kéri a résztvevő az előzetes tudás mérésének lehetőségét, és azt eredményesen teljesíti. Egyébként teljes óraszámban történő képzés. z) előzetesen megszerzett igazolt tudás beszámítása X) Kontaktórától eltérő munkaforma alkalmazása esetén, ha az a képzés óraszámába beszámítható - egyéb esetben nem releváns |
Releváns, ha a képzés munkaformája: Távoktatás vegyes képzési módszerrel történő megvalósulása (a kontaktórás képzés és a távoktatás módszereinek kombinált alkalmazása. Egyébként nem releváns.
6.5 Tananyagegység
6.5.1. | Megnevezése | Állattartási ismertek |
6.5.2. | Célja | Állattartási ismertek tanításának fő célja, hogy a résztvevők megértsék az állatok egészségvédelmének fontosságát, ismerjék a betegségek keletkezésének okait, a beteg állat életjelenségeit. Ehhez ismerniük kell a betegségek külső és belső okainak keletkezését, a gyógyszerek alkalmazásának módjait, a fertőtlenítés fontosságát, nem utolsó sorban pedig a legfontosabb hazai és európai uniós állatvédelmi szabályozásokat. A tantárgy tanításának további célja, hogy résztvevők tisztában legyenek a gazdasági állatok szaporításának módszereivel. |
6.5.3. | Tartalma | PTT 3.7.1 Állattartási ismeretek Irányított otthoni tanulás: 16 óra 3.7.1.6.1 Állat és környezete • A környezet fogalma, változása • A környezeti tényezők felosztása • Alkat és környezet, alkalmazkodás (hideghez, meleghez, technológiához) • Az állattartó telepek létesítésének szempontjai • Az istálló mikroklímája: ‒ Hőmérséklet ‒ Levegő páratartalma ‒ Légáramlás |
‒ Levegő szennyezettsége (széndioxid-, ammónia-, kén- hidrogén-, szén-monoxid-,por-, élőcsíra-szennyezettség) ‒ Világítás ‒ Szellőzés ‒ Padozat, almozás ‒ Zaj 3.7.1.6.2 Egészség, csökkent termelőképesség, betegség • Az egészséges, a nem egészséges és a beteg állat fogalma • Az állatbetegségek okozta károk nemzetgazdasági jelentősége • A betegség keletkezésének okai • A betegség lefolyása, kimenetele: túlheveny, félheveny, idült, gyógyulás, szövődmény, halál • Az egészséges állat életjelenségei • A beteg állat felismerése • A beteg állat megjelenése (habitus) alapján: testtartás, mozgás, viselkedés, alkat, tápláltság, ápoltság Kontakt órák, konzultáció: 24 óra 3.7.1.6.3 A betegség gyógykezelése és megelőzése • A gyógyszerek alkalmazásának módjai, a gyógyszerhasználat szabályai, előírásai • Egyszerűbb kezelések, beavatkozások, elsősegélynyújtás • A nem fertőző betegségek megelőzése • A fertőző betegségek megelőzése ‒ A fertőző betegség fogalma ‒ Fertőtlenítőszerek és azok használata 3.7.1.6.4 Az állatok jóléte és az állatvédelem • A szabályozás célja, szellemisége • Az állatvédelem törvényi szabályozása hazánkban és az Európai Unióban • Az általános állatvédelmi szabályok • A mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályai • Az állatszállítás állatvédelme • Az állatokkal való szakszerű bánásmód • A vágóállatok levágásának és leölésének állatvédelmi szabályai 3.7.1.6.5 A gazdasági állatok értékelése • Külső értékmérő tulajdonságok: fejlettség, arányosság, kondíció, kültakaró, színeződés, ivarjelleg |
• Belső értékmérő tulajdonságok: tej-, hús-, tojás-, gyapjú- és erőtermelő képesség, takarmányértékesítő képesség, növekedés és fejlődés, alkat (konstitúció), termékenység és szaporaság, egészség, ellenálló képesség, igényesség, alkalmazkodó képesség, honosulás, • vérmérséklet, természet, rossz szokások, szellemi képességek, technológiai tűrőképesség | ||
6.5.4. | A tananyagegységhez rendelt óraszám | 40 óra (24 óra kontakt+ 16 óra táv) |
6.5.5. | A tananyagegység megvalósítása során alkalmazott képzési módszerek | A tananyagegység/modul/témakör tartalmának, jellegének, a megvalósítás során alkalmazott munkaformának, valamint a csoport összetételének és igényeinek megfelelően a módszerek a következők lehetnek: előadás, magyarázat, szemléltetés, megbeszélés, rendszerezés, megfigyelés, együttes és önálló tananyag feldolgozás, csoportos feladatmegoldás, gyakorlati feladatok megoldása, projektmódszer, feladatlap kitöltése, írásbeli felelet, házi feladat, kiadott feladatok pontosítása, távoktatási tananyag és tananyagba épített iránymutatás. Szóbeli feladatok, (amelyek érintik az állatok felismerésének, a tartás, illetve, a használatos munkaeszközök, gépek, az előállított termékek felhasználásának, értékesítésének, a munka egészségügyi, környezetvédelmi és biztonságtechnikai feltételeinek kérdéskörét, műszaki, biztonsági, munkavédelmi kérdések, a munkával kapcsolatos tevékenységre, állatok, használt munkaeszközök ismereteire terjed ki. Gyakorlati feladatok: állattartási, állattenyésztési feladatok végrehajtása, a biztonságos munkatevékenység feltételeinek ellenőrzése, precíz, gondos munkavégzés. |
6.5.6. | A tananyagegység megvalósítása során alkalmazott munkaformák, | A képzésben részt vevő személyes jelenlétét vagy interaktív és távolléti kapcsolattal megvalósuló jelenlétét igénylő csoportos képzés, igény esetén konzultáció: frontális oktatás, egyéni feladatmegoldás, csoportos munka, kooperatív csoportmunka. A képzésben részt vevő személyes jelenlétét nem igénylő önálló tanulás (távoktatás): távoktatási tananyagba épített iránymutatás, irányított tanulás, e-learning, digitális platformon való tananyagfeldolgozás, egyéni feladatmegoldás. |
6.5.7. | A kontaktórától eltérő munkaforma alkalmazása esetén, ha az a képzés óraszámába beszámítható, a beszámítható óraszám | 16 óra_ X) |
6.5.8. | A képzés egyes tananyagegységeinek elvégzéséről szóló igazolás megnevezése A képzés egyes tananyagegységeinek | A tananyagegység elvégzéséről nem kerül kiadásra külön igazolás. A 7.2. pontban meghatározott feltételek teljesítése esetén a képzés végén kerül kiadásra a tanúsítvány. A hiányzás nem haladhatja meg a 3.2. pontban megadott mértéket. Amennyiben a képzésben résztvevő |
elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltétele. | nem teljesíti a képzés valamennyi tananyagegységéhez tartozó záró (szummatív) értékelést megfelelt minősítésűre, a sikeresen teljesített tananyagegységekről igazolást állítunk ki. | |
Y) Xxxxxxxx, ha kéri a résztvevő az előzetes tudás mérésének lehetőségét, és azt eredményesen teljesíti. Egyébként teljes óraszámban történő képzés. z) előzetesen megszerzett igazolt tudás beszámítása X) Kontaktórától eltérő munkaforma alkalmazása esetén, ha az a képzés óraszámába beszámítható - egyéb esetben nem releváns |
Releváns, ha a képzés munkaformája: Távoktatás vegyes képzési módszerrel történő megvalósulása (a kontaktórás képzés és a távoktatás módszereinek kombinált alkalmazása. Egyébként nem releváns
6.6 Tananyagegység
6.6.1. | Megnevezése | Állattenyésztés |
6.6.2. | Célja | Állattenyésztés tantárgy tanításának fő célja, hogy a résztvevők a résztvevők megismerjék a különböző gazdasági állatfajok, a szarvasmarha-, a sertés-, a juh-, a ló-, a baromfitermék előállításának élettani, biológiai és állattenyésztési hátterét. Ismerjék ezen gazdasági fajok jelentősebb fajtáit, általános tartási és tenyésztési feladatait. A korszerű állattenyésztési, állat-egészségügyi tartási és tenyésztési módszerek birtokában megismerjék az állati szervezetben végbemenő folyamatokat. |
6.6.3. | Tartalma | PTT 3.7.2 Állattenyésztés Irányított otthoni tanulás: 28 óra 3.7.2.6.2 Az emlősök és a madarak testtájai. • Az állati test fő részei, a fej, a nyak, a törzs és a végtagok tájékai emlős gazdasági állatokon • A baromfi testtájai, a fej, a törzs és a végtagok – különös tekintettel az eltérésekre Kontakt órák, konzultáció: 28 óra 3.7.2.6.3 A gazdasági állatok emésztőkészülékének felépítése, az emésztés folyamata és az anyagforgalom • Az emésztőkészülék feladata, főbb részei, felosztása • Az előbél felépítése és működése • A középbél vagy vékonybél felépítése és működése • Az utóbél vagy vastagbél felépítése és működése • Az emlős gazdasági állatok (ló, szarvasmarha, juh, kecske, sertés, nyúl) emésztőkészülékének állatfajonkénti jellegzetességei • A baromfi emésztőkészülékének felépítése – különös tekintettel a különbözőségekre |
6.6.4. | A tananyagegységhez rendelt óraszám | 56 óra (28 óra kontakt+ 28 óra táv) |
6.6.5. | A tananyagegység megvalósítása során alkalmazott képzési módszerek | A tananyagegység/modul/témakör tartalmának, jellegének, a megvalósítás során alkalmazott munkaformának, valamint a csoport összetételének és igényeinek megfelelően a módszerek a következők lehetnek: előadás, magyarázat, szemléltetés, megbeszélés, rendszerezés, megfigyelés, együttes és önálló tananyag feldolgozás, csoportos feladatmegoldás, gyakorlati feladatok megoldása, projektmódszer, feladatlap kitöltése, írásbeli felelet, házi feladat, kiadott feladatok pontosítása, távoktatási tananyag és tananyagba épített iránymutatás. (gyakorlati) feladatmegoldás, önálló munka. Információk gyűjtése, táblázatok kezelése. Pároztatásra vonatkozó digitális programok használata. |
6.6.6. | A tananyagegység megvalósítása során alkalmazott munkaformák, | A képzésben részt vevő személyes jelenlétét vagy interaktív és távolléti kapcsolattal megvalósuló jelenlétét igénylő csoportos képzés, igény esetén konzultáció: frontális oktatás, egyéni feladatmegoldás, csoportos munka, kooperatív csoportmunka. A képzésben részt vevő személyes jelenlétét nem igénylő önálló tanulás (távoktatás): távoktatási tananyagba épített iránymutatás, irányított tanulás, e-learning, digitális platformon való tananyagfeldolgozás, egyéni feladatmegoldás. |
6.6.7. | A kontaktórától eltérő munkaforma alkalmazása esetén, ha az a képzés óraszámába beszámítható, a beszámítható óraszám | 28 óra_ X) |
6.6.8. | A képzés egyes tananyagegységeinek elvégzéséről szóló igazolás megnevezése A képzés egyes tananyagegységeinek elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltétele. | A tananyagegység elvégzéséről nem kerül kiadásra külön igazolás. A 7.2. pontban meghatározott feltételek teljesítése esetén a képzés végén kerül kiadásra a tanúsítvány. A hiányzás nem haladhatja meg a 3.2. pontban megadott mértéket. Amennyiben a képzésben résztvevő nem teljesíti a képzés valamennyi tananyagegységéhez tartozó záró (szummatív) értékelést megfelelt minősítésűre, a sikeresen teljesített tananyagegységekről igazolást állítunk ki. |
Y) Xxxxxxxx, ha kéri a résztvevő az előzetes tudás mérésének lehetőségét, és azt eredményesen teljesíti. Egyébként teljes óraszámban történő képzés. z) előzetesen megszerzett igazolt tudás beszámítása X) Kontaktórától eltérő munkaforma alkalmazása esetén, ha az a képzés óraszámába beszámítható - egyéb esetben nem releváns |
Releváns, ha a képzés munkaformája: Távoktatás vegyes képzési módszerrel történő megvalósulása (a kontaktórás képzés és a távoktatás módszereinek kombinált alkalmazása. Egyébként nem releváns
6.7 Tananyagegység
6.7.1. | Megnevezése | Takarmányozástan |
6.7.2. | Célja | A Takarmányozástan tanításának célja, hogy a résztvevők ismerjék az okszerű, helyes takarmányozást, a takarmányok összetételét, csoportosítását. Képesek legyenek a takarmányadagok összeállítására különböző fajú, korú és hasznosítású állatoknál. |
6.7.3. | Tartalma | PTT 3.7.3 Takarmányozástan Irányított otthoni tanulás: 20 óra 3.7.3.6.2 Takarmányismeret • A takarmányok csoportosítása • Zöldtakarmányok • Gyökér- és gumós takarmányok • Erjesztett takarmányok • Szénák és szénalisztek, réti széna • Magvak és termések • Szántóföldi melléktermékek • Élelmiszeripari melléktermékek • Takarmánykiegészítők • Ipari abrakkeverékek • Különböző takarmányok felismerése: takarmánynövények felismerése különböző fejlettségi stádiumban, minősítés, magismeret • Tartósított takarmányok (szénák, szilázsok, szenázsok) felismerése és minősítése • Mezőgazdasági és ipari melléktermékek felismerése és minősítése Kontakt órák, konzultáció: 36 óra 3.7.3.6.1 A takarmányozás alapjai • A takarmányozás célja, feladatai, az okszerű takarmányozás szerepe az állattenyésztés jövedelmezőségének javításában • A takarmány, mint környezeti tényező • A takarmányok kémiai összetétele, takarmányvizsgálatok, mintavétel, víz- és szárazanyagtartalom meghatározása, egyszerűbb laboratóriumi vizsgálatok 3.7.3.6.4 A takarmányozás végrehajtása • A takarmányok előkészítésének módjai és eszközei • A takarmányozás különböző fajú, korú és hasznosítású állatoknál (etetés, itatás) • A szemestakarmányok feldolgozása, keveréktakarmányok gyártása |
6.7.4. | A tananyagegységhez rendelt óraszám | 56 óra (36 óra kontakt+ 20 óra táv) |
6.7.5. | A tananyagegység megvalósítása során alkalmazott képzési módszerek | A tananyagegység/modul/témakör tartalmának, jellegének, a megvalósítás során alkalmazott munkaformának, valamint a csoport összetételének és igényeinek megfelelően a módszerek a következők lehetnek: előadás, magyarázat, szemléltetés, megbeszélés, rendszerezés, megfigyelés, együttes és önálló tananyag feldolgozás, csoportos feladatmegoldás, gyakorlati feladatok megoldása, projektmódszer, feladatlap kitöltése, írásbeli felelet, házi feladat, kiadott feladatok pontosítása, távoktatási tananyag és tananyagba épített iránymutatás. Prezentáció készítése, számítások végzése. Takarmányadagok kiszámítása, számolási feladatok, takarmányozási programok használata. projektmódszer, probléma alapú tanulás, portfólió, gyakorlat, oktató videó, digitális alkalmazások, |
6.7.6. | A tananyagegység megvalósítása során alkalmazott munkaformák, | A képzésben részt vevő személyes jelenlétét vagy interaktív és távolléti kapcsolattal megvalósuló jelenlétét igénylő csoportos képzés, igény esetén konzultáció: frontális oktatás, egyéni feladatmegoldás, csoportos munka, kooperatív csoportmunka. A képzésben részt vevő személyes jelenlétét nem igénylő önálló tanulás (távoktatás): távoktatási tananyagba épített iránymutatás, irányított tanulás, e-learning, digitális platformon való tananyagfeldolgozás, egyéni feladatmegoldás. |
6.7.7. | A kontaktórától eltérő munkaforma alkalmazása esetén, ha az a képzés óraszámába beszámítható, a beszámítható óraszám | 20 óra_ X) |
6.7.8. | A képzés egyes tananyagegységeinek elvégzéséről szóló igazolás megnevezése A képzés egyes tananyagegységeinek elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltétele. | A tananyagegység elvégzéséről nem kerül kiadásra külön igazolás. A 7.2. pontban meghatározott feltételek teljesítése esetén a képzés végén kerül kiadásra a tanúsítvány. A hiányzás nem haladhatja meg a 3.2. pontban megadott mértéket. Amennyiben a képzésben résztvevő nem teljesíti a képzés valamennyi tananyagegységéhez tartozó záró (szummatív) értékelést megfelelt minősítésűre, a sikeresen teljesített tananyagegységekről igazolást állítunk ki. |
Y) Xxxxxxxx, ha kéri a résztvevő az előzetes tudás mérésének lehetőségét, és azt eredményesen teljesíti. Egyébként teljes óraszámban történő képzés. z) előzetesen megszerzett igazolt tudás beszámítása X) Kontaktórától eltérő munkaforma alkalmazása esetén, ha az a képzés óraszámába beszámítható - egyéb esetben nem releváns |
Releváns, ha a képzés munkaformája: Távoktatás vegyes képzési módszerrel történő megvalósulása (a kontaktórás képzés és a távoktatás módszereinek kombinált alkalmazása. Egyébként nem releváns
6.8 Tananyagegység
6.8.1. | Megnevezése | Erőgépek |
6.8.2. | Xxxxx | Xxxxxxxx tantárgy tanításának fő célja, hogy olyan műszaki szemléletet alakítson ki, amely biztosítja a gyakorlatias és biztonságos munkavégzést. Hozzájárul ahhoz, hogy a résztvevőkben kialakuljon az igényes, pontos és fegyelmezett szakmai tevékenység iránti igény. Felkészíti őket a mezőgazdasági erőgépek beállításához szükséges szerkezeti felépítés és a műszaki előírások megértésére, a közlekedésben való részvétel szabályainak alkalmazására. Részletesen bemutatja a szerkezeti egységek feladatát, működését, a kezelőszervek használatát, a mezőgazdasági erőgépek üzemeltetését, a karbantartási feladatokat és az ellenőrzések, beállítások elvégzését. Rendszerezi a korábban megismert és a kapcsolódó tantárgyak ismeretanyagát, segít felhasználni a tanult törvényszerűségeket, összefüggéseket. A gépészeti tanulmányok megalapozásaként a tantárgy első óráin a résztvevők a mai világban nélkülözhetetlen műszaki alapismeretekkel, a műszaki rajz, az anyagismeret legfontosabb kérdéseivel foglalkoznak. |
6.8.3. | Tartalma | 3.8.1 Erőgépek Irányított otthoni tanulás: 24 óra 3.8.1.6.6 A mezőgazdasági erőgépek felépítése és működése, a belső égésű motorok • Mezőgazdasági erőgépek fő szerkezeti egységeinek feladata, szerkezeti kialakítása • A traktorok kapcsoló- és kezelőszervei • A mezőgazdasági erőgépek napi és időszaki karbantartása • A traktorok karbantartása, beállítása üzemeltetése során betartandó munka-, tűz- és környezetvédelmi szabályok • Belső égésű motorok, a motorok csoportosítása, tüzelőanyagok • A négyütemű Otto-motor, négyütemű dízelmotor működési eleve • A kétütemű Otto- és dízelmotorok működési elve, alkalmazási területei • Motorok vezérlése, fő szerkezeti egységei, feladata, szerkezeti kialakítása • A dízelmotor tüzelőanyag-ellátó rendszere, feladata, felépítése, szerkezete • Az Otto-motor tüzelőanyag-ellátó rendszere, feladata, felépítése, szerkezete • Motorok üzemanyagai, környezetvédelmi előírások • Motorok kenőrendszere, karbantartása, olajcsere, a kenőolaj feladata, a kenőanyagok • A motorok hűtése, hűtési rendszerek, a hűtőrendszer karbantartása 3.8.1.6.7 Teljesítményátviteli rendszer |
• A tengelykapcsolók feladata, felépítése • A sebességváltók feladata, csoportosítása • Nyomatékváltó, kiegyenlítőmű, véglehajtás • A teljesítmény-leadó tengely feladata, kapcsolása Kontakt órák, konzultáció: 28 óra 3.8.1.6.8 Járószerkezet, kormányzás, fékezés • Traktorok járószerkezetének szerkezeti felépítése, ellenőrzése, karbantartása • Kerekes járművek kormányzása, szerkezeti felépítése (mechanikus, hidraulikus) • Lánctalpas járószerkezetű traktorok • A járó- és kormányszerkezet ellenőrzése, karbantartása • Gumiabroncsos kerék felépítése, a gumiabroncs anyaga, jellemzői, méretei, szerelése • A fékezőelemek (dobfék, tárcsafék, szalagfék) jellemzői, szerkezeti felépítése • A fékrendszer működtetése (mechanikus, hidraulikus, légfék) • A fékrendszer ellenőrzése 3.8.1.6.9 A mezőgazdasági erőgépek alváza, felépítménye, elektromos berendezései • A traktorok alváza, felépítménye • A traktorok vonó- és függesztőberendezései • A hidraulikus rendszer feladata, fő részei, kezelése, karbantartása • A hidraulikus erőátviteli berendezések kezelése, karbantartása, üzemeltetése • A járművek elektromos rendszerének részei, feladatai, felépítése • Az akkumulátor feladata, szerkezete, kezelése • A motorok indítása, indítóberendezések • Világító-, jelző- és segédberendezések, közlekedésbiztonsági előírások • Mezőgazdasági erőgépek üzemeltetése | ||
6.8.4. | A tananyagegységhez rendelt óraszám | 52 óra (28 óra kontakt+ 24 óra táv) |
6.8.5. | A tananyagegység megvalósítása során alkalmazott képzési módszerek | A tananyagegység/modul/témakör tartalmának, jellegének, a megvalósítás során alkalmazott munkaformának, valamint a csoport összetételének és igényeinek megfelelően a módszerek a következők lehetnek: előadás, magyarázat, szemléltetés, megbeszélés, rendszerezés, megfigyelés, együttes és önálló tananyag feldolgozás, csoportos feladatmegoldás, gyakorlati feladatok megoldása, projektmódszer, feladatlap kitöltése, írásbeli felelet, házi |
feladat, kiadott feladatok pontosítása, távoktatási tananyag és tananyagba épített iránymutatás. Prezentáció készítése, számítások végzése. Engedélyek beszerzése, intézése internetes rendszeren keresztül. Gyári előírások internetes keresése, kezelési- és karbantartási előírások gyűjtése internetes kereséssel Információgyűjtés az időjárási körülmények várható változásairól interneten. | ||
6.8.6. | A tananyagegység megvalósítása során alkalmazott munkaformák, | A képzésben részt vevő személyes jelenlétét vagy interaktív és távolléti kapcsolattal megvalósuló jelenlétét igénylő csoportos képzés, igény esetén konzultáció: frontális oktatás, egyéni feladatmegoldás, csoportos munka, kooperatív csoportmunka. A képzésben részt vevő személyes jelenlétét nem igénylő önálló tanulás (távoktatás): távoktatási tananyagba épített iránymutatás, irányított tanulás, e-learning, digitális platformon való tananyagfeldolgozás, egyéni feladatmegoldás. |
6.8.7. | A kontaktórától eltérő munkaforma alkalmazása esetén, ha az a képzés óraszámába beszámítható, a beszámítható óraszám | 24 óra_ X) |
6.8.8. | A képzés egyes tananyagegységeinek elvégzéséről szóló igazolás megnevezése A képzés egyes tananyagegységeinek elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltétele. | . A tananyagegység elvégzéséről nem kerül kiadásra külön igazolás. A 7.2. pontban meghatározott feltételek teljesítése esetén a képzés végén kerül kiadásra a tanúsítvány. A hiányzás nem haladhatja meg a 3.2. pontban megadott mértéket. Amennyiben a képzésben résztvevő nem teljesíti a képzés valamennyi tananyagegységéhez tartozó záró (szummatív) értékelést megfelelt minősítésűre, a sikeresen teljesített tananyagegységekről igazolást állítunk ki. |
Y) Xxxxxxxx, ha kéri a résztvevő az előzetes tudás mérésének lehetőségét, és azt eredményesen teljesíti. Egyébként teljes óraszámban történő képzés. z) előzetesen megszerzett igazolt tudás beszámítása X) Kontaktórától eltérő munkaforma alkalmazása esetén, ha az a képzés óraszámába beszámítható - egyéb esetben nem releváns |
Releváns, ha a képzés munkaformája: Távoktatás vegyes képzési módszerrel történő megvalósulása (a kontaktórás képzés és a távoktatás módszereinek kombinált alkalmazása. Egyébként nem releváns
6.9. Tananyagegység
6.9.1. | Megnevezése | Mezőgazdasági munkagépek |
6.9.2. | Xxxxx | Xxxxxxxx tantárgy tanításának fő célja, hogy olyan műszaki szemléletet alakítson ki, amely biztosítja a gyakorlatias és biztonságos munkavégzést. Hozzájárul ahhoz, hogy a résztvevőkben kialakuljon az igényes, pontos és fegyelmezett szakmai tevékenység iránti igény. Felkészíti őket a mezőgazdasági erőgépek beállításához szükséges szerkezeti felépítés és a műszaki előírások megértésére, a közlekedésben |
való részvétel szabályainak alkalmazására. Részletesen bemutatja a szerkezeti egységek feladatát, működését, a kezelőszervek használatát, a mezőgazdasági erőgépek üzemeltetését, a karbantartási feladatokat és az ellenőrzések, beállítások elvégzését. Rendszerezi a korábban megismert és a kapcsolódó tantárgyak ismeretanyagát, segít felhasználni a tanult törvényszerűségeket, összefüggéseket. A gépészeti tanulmányok megalapozásaként a tantárgy első óráin a résztvevők a mai világban nélkülözhetetlen műszaki alapismeretekkel, a műszaki rajz, az anyagismeret legfontosabb kérdéseivel foglalkoznak. | ||
6.9.3. | Tartalma | PTT 3.8.2 Mezőgazdasági munkagépek Irányított otthoni tanulás: 26 óra 3.8.2.6.1 Munkagépek általános jellemzői • A mezőgazdasági munkagépek értelmezése, csoportosítása (funkcionális, ágazati) • A munkagépek általános felépítése, a gépcsoport fogalma • A mezőgazdasági erőgépek-munkagépek összekapcsolása, a kapcsolószerkezetek • A munkagépek típusai: függesztett, vontatott, félig függesztett, önjáró gépek • A munkagépek karbantartása, tárolása • A kezelési-karbantartási utasítások tartalma, felépítése, használata • A precíziós gazdálkodás jelentősége, az eszközök, műszerek használata 3.8.2.6.2 A talajművelés gépei • A talajművelő gépek csoportosítása • Az ekék feladata, csoportosítása, az ekék munkája, fő részei • Az ekék beállítása, előkészítés üzemelésre, a karbantartás feladatai • Tárcsás talajművelő gépek: csoportosítás, alkalmazás, tárcsatag felépítése, karbantartás • A kultivátorok feladatai, felépítése, a szántóföldi, sorközművelő gépek alkalmazása • A boronák csoportosítása, felépítése, munkája, alkalmazása • A hengerek, simítók, talajlazítók munkája, csoportosítása, karbantartása • A talajmarók feladata, munkája, szerkezeti felépítése, karbantartása • A kombinált talajművelő gépek munkája, szerkezeti felépítése, alkalmazási területei • A magágyelőkészítő gépek jellemzői 3.8.2.6.3 A tápanyag-visszapótlás gépei |
• Az istállótrágya-szóró gépek csoportosítása, felépítése, szórószerkezetek, beállítás, karbantartás • A műtrágyaszóró gépek felépítése, adagoló- és szórószerkezetek, beállítás, karbantartás • A tápanyag-visszapótló gépek üzemeltetése során alkalmazott precíziós eszközök (alaptrágyázás, fejtrágyázás lokális adatgyűjtés alapján, automata kormányzás, szakaszolás) • A folyékony műtrágya kijuttatásának gépei Kontakt órák, konzultáció: 34 óra 3.8.2.6.4 Vető-, ültető- és palántázógépek • A vetőgépek csoportosítása, alkalmazási területek, követelmények • A sorbavető gépek felépítése, vetőszerkezet- megoldások, működés, beállítás • A szemenkénti vetőgépek felépítése, a vetőszerkezetek működési elve, beállítás • Precíziós eszközök alkalmazása a vetőgépeken • A burgonyaültető gépek csoportosítása, felépítése, beállítás-ellenőrzés • A palántázógépek csoportosítása, felépítése és működése, beállítás • A beállítások, a sor- és tőtávolság ellenőrzése • A gépek karbantartása, tárolása 3.8.2.6.6 Szálastakarmány-betakarító gépek • A gépek csoportosítása, alkalmazási területei • Az alternáló mozgású kaszaszerkezet, rotációs vágószerkezet felépítése, működése • A szársértő szerkezetek feladata, kialakítása, alkalmazása • A függesztett, vontatott és önjáró kaszálógépek felépítése, üzemeltetése, karbantartása • A rendkezelő gépek csoportosítása, felépítése, előkészítése üzemeltetésre • A rendfelszedő pótkocsi felépítése, működése, előkészítése, üzemeltetése, beállítása • A kis hasábbálát készítő gépek felépítése, működési elve, kötözési folyamata, beállítása • A nagy hasábbálát készítő gépek: változó és állandó présterű körbálázók • A szecskázógépek felépítése, előkészítése üzemeltetésre, beszabályozása, karbantartása • A szálastakarmány-betakarító gépek összekapcsolása, karbantartása 3.8.2.6.7 Szemestermény-betakarító gépek |
• Az arató-cséplő gép általános felépítése, a szerkezeti egységek feladatai (aratószerkezet, • cséplőszerkezet, tisztító és kiegészítő szerkezetek, szemveszteségmérő berendezés) • Az arató-cséplő gépek előkészítése üzemeltetésre, beállítások, napi karbantartás • Kukoricabetakarítási módok és gépei (csőtörő-fosztó gépek, az arató-cséplő gép átszerelése) • A napraforgó-betakarító adapterek működési elve, az arató-cséplő gép átszerelése • Hüvelyes növények betakarítása, alkalmazott technológiák, adapterek • Az arató-cséplő gépek üzemeltetése során alkalmazott precíziós eszközök: GPS sorvezetés, automatikus terhelésszabályozás, hozammérés és térképezés, menet közbeni • ürítés, összehangolás • A betakarítás szervezése (terményátvétel, nedvességtartalom, munkabiztonság) • A szemestermények utókezelésének munkaműveletei és eszközei 3.8.2.6.9 A szállítás, anyagmozgatás gépei • A szállító- és rakodógépek biztonságtechnikai és munkavédelmi előírásai • Az anyagmozgató gépek csoportosítása • Mezőgazdasági pótkocsik: általános rendeltetésű és speciális szállítójárművek • Folyamatos üzemű berendezések, szakaszos üzemű rakodógépek • A homlok- és forgórakodó gépek karbantartása, üzemeltetése, különböző mezőgazdasági • munkaeszközökkel • A szállító és rakodógépekkel kapcsolatos munka-, tűz- és környezetvédelmi szabályok | ||
6.9.4. | A tananyagegységhez rendelt óraszám | 60 óra (34 óra kontakt+ 26 óra táv) |
6.9.5. | A tananyagegység megvalósítása során alkalmazott képzési módszerek | A tananyagegység/modul/témakör tartalmának, jellegének, a megvalósítás során alkalmazott munkaformának, valamint a csoport összetételének és igényeinek megfelelően a módszerek a következők lehetnek: előadás, magyarázat, szemléltetés, megbeszélés, rendszerezés, megfigyelés, együttes és önálló tananyag feldolgozás, csoportos feladatmegoldás, gyakorlati feladatok megoldása, projektmódszer, feladatlap kitöltése, írásbeli felelet, házi feladat, kiadott feladatok pontosítása, távoktatási tananyag és tananyagba épített iránymutatás. Prezentáció készítése, számítások végzése. |
6.9.6. | A tananyagegység megvalósítása során alkalmazott munkaformák, | A képzésben részt vevő személyes jelenlétét vagy interaktív és távolléti kapcsolattal megvalósuló jelenlétét igénylő csoportos képzés, igény esetén konzultáció: frontális oktatás, egyéni feladatmegoldás, csoportos munka, kooperatív csoportmunka. A képzésben részt vevő személyes jelenlétét nem igénylő önálló tanulás (távoktatás): távoktatási tananyagba épített iránymutatás, irányított tanulás, e-learning, digitális platformon való tananyagfeldolgozás, egyéni feladatmegoldás. |
6.9.7. | A kontaktórától eltérő munkaforma alkalmazása esetén, ha az a képzés óraszámába beszámítható, a beszámítható óraszám | 26 óra_ X) |
6.9.8. | A képzés egyes tananyagegységeinek elvégzéséről szóló igazolás megnevezése A képzés egyes tananyagegységeinek elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltétele. | A tananyagegység elvégzéséről nem kerül kiadásra külön igazolás. A 7.2. pontban meghatározott feltételek teljesítése esetén a képzés végén kerül kiadásra a tanúsítvány. A hiányzás nem haladhatja meg a 3.2. pontban megadott mértéket. Amennyiben a képzésben résztvevő nem teljesíti a képzés valamennyi tananyagegységéhez tartozó záró (szummatív) értékelést megfelelt minősítésűre, a sikeresen teljesített tananyagegységekről igazolást állítunk ki. |
Y) Xxxxxxxx, ha kéri a résztvevő az előzetes tudás mérésének lehetőségét, és azt eredményesen teljesíti. Egyébként teljes óraszámban történő képzés. z) előzetesen megszerzett igazolt tudás beszámítása X) Kontaktórától eltérő munkaforma alkalmazása esetén, ha az a képzés óraszámába beszámítható - egyéb esetben nem releváns |
Releváns, ha a képzés munkaformája: Távoktatás vegyes képzési módszerrel történő megvalósulása (a kontaktórás képzés és a távoktatás módszereinek kombinált alkalmazása. Egyébként nem releváns
7. A képzés elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételei
7.1. | A képzés elvégzéséről szóló igazolás megnevezése | Tanúsítvány 2013. évi LXXVII. törvény 13/B.§, (2) |
7.2. | A képzés elvégzéséről szóló igazolás kiadásnak feltételei | A képzést záró (szummatív) értékelés megfelelt minősítésű teljesítése A hiányzás mértéke nem lépi túl a képzési program 3.2. pontjában megadott mértéket |
7.3. | A képzés egyes tananyagegységeinek elvégzéséről szóló igazolás megnevezése | Részvételi igazolás |
7.4. | A képzés egyes tananyagegységeinek elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltétele. | A hiányzás mértéke nem lépi túl a képzési program 3.2. pontjában megadott mértéket. |
Amennyiben a képzésben résztvevő nem teljesíti a képzés valamennyi tananyagegységéhez tartozó záró (szummatív) értékelést megfelelt minősítésűre, a sikeresen teljesített tananyagegységekről igazolást állítunk ki. |
8. A képzésben részt vevő teljesítményét értékelő rendszer leírása
Szakképzés esetén: a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 20. § (1)
A szakmai képzés képzési programja tartalmazza
b) a képzésben részt vevő személy tanulmányi munkájának
írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módját, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formáit.
Előzetes tudásmérés- értékelése: diagnosztikus értékeléssel | |
8.1. | 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről 2.Értelmező rendelkezések 2.§ 3 Előzetes tudásmérés: annak felmérése, hogy a képzésre jelentkező dokumentumokkal nem igazolt tanulmányai vagy megszerzett gyakorlati tapasztalatai alapján képes-e a képzés során elsajátítandó tananyagegység követelményeinek teljesítésére, amelynek eredményeként a követelmények megfelelő szintű teljesítése esetén a tananyagegység elsajátítására irányuló képzési rész alól a képzésre jelentkezőt fel kell menteni. A képzésre jelentkező kérésére előzetes tudásmérést biztosítunk. (Támogatott képzéseknél kötelező). Az előzetes tudás mérése az adott tananyagegységben megszerezhetőkompetenciákra terjed ki. Az előzetes tudás mérésének formája: szóbeli és/vagy írásbeli és/vagy gyakorlati feladatok megoldásán keresztül történik képzési részenként. Minősítése: Megfelelt vagy Nem felelt meg. Követelményszint: 0-80% nem felelt meg 81-100% megfelelt. |
8.2. | Képzés közbeni értékelés. .Fejlesztő értékeléssel! |
A fejlesztő értékelés célja, hogy a képzésben résztvevő fejlődését támogassa, motiválja. Térjen ki a tanulási igények pontosítására (egyéni tanulási utak), az oktatók tanulásszervezési feladatait is segítse. A képzés során alkalmazott fejlesztő értékelés módjai: Kérdésfeltevés, társértékelés, önértékelés, portfólió, gyakorlati feladatmegoldás. Beszélgetés, képzésben résztvevő visszajelzései. Fejlesztő értékeléshez nem tartozik minősítés. A tanulási folyamatot támogatja. | |
8.3. | A résztvevő záró értékelése – szummatív értékeléssel. |
A záróértékelés a képzés végén történik. A projektfeladatot az oktató állítja össze és értékeli. . Számonkérés formái: Projektfeladat. |
A számonkérés tartalma: A tananyagegységek tartalma szerinti ismeretek, készségek, képességek. Minősítése: Megfelelt vagy Nem felelt meg. Követelményszint: 0-40% nem felelt meg, 41-100% megfelelt. A nem megfelelt minősítéshez tartozó követelményszint esetében egy alkalommal lehetőséget biztosítunk a záró értékelés megismétlésére. (Javaslat: Projektfeladat Gyakorlat: Mezőgazdasági termelési feladatok: állattenyésztési, növénytermesztési és gépüzemeltetési feladatok. A résztvevő állattenyésztési, növénytermesztési és gépüzemeltetési feladatokat végez el, A gyakorlati zárómunka minden résztvevő számára négy vizsgarészből áll: A) feladattípus: állattartás, állattenyésztés B) feladattípus: növénytermesztés, kertészet C.) feladattípus: gépüzemeltetés D) feladattípus: szakmai magyarázat az előző feladatokkal kapcsolatosan Valamennyi feladattípus tartalmazzon végrehajtandó és felismerési feladatot, amelyeket komplex feladatban kell előkészíteni.) A szakmai záróértékelés a független akkreditált vizsgahelyen lebonyolításra kerülő, szakmai vizsgatevékenységeinek modellezése, segítve az eredményes vizsga letételét. |
9. A képzési program végrehajtásához szükséges feltételek
9.1. | Személyi feltételek: | A képzés elméleti részének oktatása esetén a képzési tartalomnak megfelelő szakos tanári szakképzettséggel, ennek hiányában a képzési tartalomnak megfelelő felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel vagy felsőfokú végzettséggel és a képzés tanulmányi területének megfelelő szakképesítéssel, A képzés gyakorlati részének oktatása esetén a képzési tartalomnak megfelelő felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, vagy a képzés tanulmányi területének megfelelő szakképesítéssel és legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkező oktatók. |
9.2. | Személyi feltételek biztosításának módja: | Megbízási szerződéssel, munkaszerződéssel, vagy az oktató alkalmazását bizonyító más szerződéssel. Az oktatóra előírt alkalmazási feltételt munkaszerződés, megbízási szerződés vagy az oktató alkalmazását bizonyító más szerződés bizonyítja. |
9.3. | Tárgyi feltételek: | A képzésben részt vevő személyes jelenlétét igénylő képzési rész esetén: a résztvevők létszámának megfelelő oktatóterem a hozzá kapcsolódó berendezési tárgyak: flipchart tábla vagy kivetítő, tanulói és tanári létszámnak megfelelő asztal és szék, laptop/személyi számítógép, szoftverek, internetelérés, online képzést támogató platformok. A képzésben részt vevő interaktív és távolléti kapcsolattal megvalósuló jelenlétét igénylő, illetve a képzésben résztvevő személyes jelenlétét nem igénylő képzési rész esetén: |
• intézmény részéről: a képzési program megvalósításához szükséges számítástechnikai eszközök, internetelérés, a képzési programban alkalmazott szoftverek; • képzésben résztvevő részéről: a képzés elvégzéséhez résztvevői oldalról szükséges számítástechnikai eszközök (például laptop/személyi számítógép/tablet/okostelefon, mikrofon, webkamera) és internetelérés. Az oktatást IKT eszközökkel (számítógép, projektor, szoftverek, Nyomtató) felszerelt, internet elérését biztosító tanteremben kell megszervezni. Eszközjegyzék a részszakmára ● állategészségügyi vizsgáló műszerek ● állatgyógyászati eszközök ● állatjelölő eszközök ● anyaállat és újszülött ápolásához szükséges eszközök ● egyéni védőfelszerelés ● elletés, fiaztatás eszközei ● építőipari kisgépek ● épületkarbantartás szerszámai, eszközei ● gépi fejés berendezései ● gépkarbantartás szerszámai, eszközei ● gyümölcskertészet kisgépei, eszközei ● istállók, ólak berendezései ● kertészeti kéziszerszámok ● kéziszerszámok ● ló, szarvasmarha, sertés, juh ápolás és gondozás eszközei ● mérlegek ● mérőeszközök ● meteorológiai mérőeszközök ● munkabiztonsági berendezések ● növényápolási eszközök ● növényház, fóliasátor ● növényvédelem gépei, eszközei ● öntözőberendezések ● szerelőszerszámok ● szőlészeti kisgépek ● takarmány előkészítés, kiosztás gépei, eszközei ● talajművelő eszközök, erő- és munkagépek ● talajvizsgálati eszközök, műszerek ● terménytárolás gépei, eszközei ● tojáskezelés eszközei, berendezései ● villanypásztor berendezés és tartozékai ● bizonylatok, gépkönyvek ● Mintavétel eszközei, egyéni védőfelszerelések ● elsősegélynyújtó-felszerelések ● terménytárolás és kezelés eszközei ● földterület a gépbeállítási és gépüzemelési gyakorlathoz ● termesztő berendezések, fóliák ● univerzális mezőgazdasági erőgépek és pótkocsik ● vető-, ültető- és palántázó gépek ● fűkasza, rendsodró, szárzúzó, silózógép, bálázógép ● arató-cséplőgép |
● takarmánytárolás eszközei, gépei ● gépüzemeltetéshez szükséges szerszámok, eszközök, anyagok ● kézi és gépi anyagmozgatás eszközei | ||
9.4. | Tárgyi feltételek biztosításának módja: | A képzéshez szükséges tárgyi feltételek, eszközök meglétét a felnőttképző tulajdonjog, használati jog, bérleti jogviszony vagy egyéb használatra irányuló jogviszony alapján biztosítja. A képzésben részt vevő interaktív és távolléti kapcsolattal megvalósuló jelenlétét igénylő, illetve a képzésben résztvevő személyes jelenlétét nem igénylő képzési rész esetén: a képzés elvégzéséhez résztvevői oldalról szükséges számítástechnikai eszközöket és internetelérést a képzésben résztvevő saját eszközeként biztosítja. A felnőttképzési szerződés aláírása és a szerződésben foglalt feltételek teljesítése. Támogatott képzések esetén a támogatási szerződésben/együttműködési megállapodásban további feltételek szerepelhetnek. |
9.5. | A képzéshez kapcsolódó egyéb speciális feltételek: | - |
9.6. | A képzéshez kapcsolódó egyéb speciális feltételek biztosításának módja: | - |
10. A szakmai vizsga |
A részszakma megszerzésére irányuló szakmai vizsgát nem a képző intézmény szervezi és bonyolítja. A részszakmára felkészítő szakmai oktatáshoz kapcsolódóan a részszakma megszerzésére irányuló szakmai vizsgát a nemzeti akkreditálásról szóló törvény szerinti akkreditáló szerv által személytanúsító szervezetként akkreditált vizsgaközpont szervezhet. A szakmai vizsga megszervezéséhez szükséges feltételek és a szakmai vizsga vizsgatevékenységeinek részletes leírása a xxxxx://xxxxxxxxxx.xxx.xx/ weblapon érhetők el a Képzési és kimeneti követelmények, Programtervek menüpontban. A részszakma megszerzéséről kiállított szakmai bizonyítvány államilag elismert alapfokú végzettséget és szakképesítést tanúsít és legalább egy munkakör betöltésére képesít. |
A szakmai vizsgára bocsátás feltétele: |
Szakmai vizsgára bocsátás feltétele: a részszakma megszerzésére irányuló képzés teljesítése. A szakmai oktatás követelményeinek teljesítéséről (7.1. pont) a képző intézmény által a felnőttképzési adatszolgáltatási rendszerben kiállított tanúsítvány. Egyéb feltételek: - |
KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK A részszakma megnevezése: Aranykalászos gazda 45 oldal: 10.7. A részszakma követelményeinek teljesítését mérő szakmai vizsga 10.7.1. Szakmai vizsgára bocsátás feltétele: a részszakma megszerzésére irányuló képzés teljesítése 10.7.2. Projektfeladat 10.7.2.1. A vizsgatevékenység megnevezése: Aranykalászos gazda projektfeladat 10.7.2.2. A vizsgatevékenység leírása: Gyakorlati vizsgamunka végzése A vizsgázó állattenyésztési, növénytermesztési és gépüzemeltetési feladatokat végez el, az akkreditált vizsgaközpont által meghatározottak szerint. A munkafeladatokat úgy kell összeállítani, hogy a három kérdéskör egy tétellapon szerepeljen, valamennyi kiadott elvégzendő feladatcsoport összességében azonos nehézségű legyen és megközelítőleg azonos időtartamot vegyen igénybe a munkafeladatok elvégzése. Az akkreditált vizsgaközpont készíti el az egyes vizsgarészek munkafeladatait. A gyakorlati vizsgamunka minden vizsgázó számára négy vizsgarészből áll: A) feladattípus: állattartás, állattenyésztés B) feladattípus: növénytermesztés, kertészet C.) feladattípus: gépüzemeltetés D) feladattípus: szakmai beszélgetés A vizsgarészek elvégzésének folyamata: A gyakorlati vizsgamunka végrehajtása közben vagy a munka befejezése után a vizsgabizottság az adott tevékenységgel kapcsolatos beszélgetést folytat a vizsgázóval. Kérdéseket tesz fel, amelyek érintik a növények, állatok felismerésének, a tartás, illetve a termesztéstechnológia, a használatos munkaeszközök, gépek, az előállított termékek felhasználásának, értékesítésének, a munka egészségügyi, környezetvédelmi és biztonságtechnikai feltételeinek kérdéskörét, valamint a növények, állatok, magvak, eszközök, gépelemek felismerésével kapcsolatos ismereteket is. A gyakorlati vizsgamunka feladatait az akkreditált vizsgaközpont jelöli ki, készíti el az értékelőlapokat. Valamennyi feladattípus tartalmazzon végrehajtandó és felismerési feladatot, amelyeket komplex feladatban kell előkészíteni. A felismerési feladat a gyakorlati feladatoktól nem választható el. A) feladattípus: állattartási, állattenyésztési feladatok végrehajtása Az állattartás, az állatápolás napi és időszakos munkáinak elvégzése: takarmányok érzékszervi vizsgálata, takarmány-előkészítés, takarmánykiosztás, itatás, kitrágyázás, állatápolás, legeltetés, trágyakezelés, takarítás, fertőtlenítés, alapvető vizsgálatok elvégzése, tejvizsgálat, küllemi bírálat, méretfelvétel, a takarmány és alom érzékszervi minősítése, termésbecslés, számla kiállítása az állattenyésztésben, alkalmazott alap bizonylatok, nyilvántartások kitöltése. B) feladattípus: növénytermesztési, kertészeti feladatok végrehajtása A szántóföldi növénytermesztés és a kertészeti termesztés napi és időszakos feladatainak elvégzése: alapvető vizsgálatok elvégzése, talajvizsgálatok, vetőmagvizsgálat, vetőmagszükséglet, egyszerű növénytermesztési munkák végzése, számla kiállítása a mezőgazdasági termelésben, alkalmazott alapbizonylatok, nyilvántartások kitöltése, kertészeti munkafolyamatok elvégzése, talajelőkészítés magvetéshez, magvetés szabadföldbe, magvetés szaporító ládába/tálcába, palántázás, vegetatív szaporítás, ültetőgödör kiásása, ültetés, öntözés, metszés, gyümölcsbetakarítás, osztályozás, minősítés, tárolás, csomagolás, szőlőművelés és -metszés. C) feladattípus: gépüzemeltetési feladatok végrehajtása A szántóföldi növénytermesztésben és az állattartásban alkalmazott erő- és munkagépek, berendezések üzemeltetése, karbantartása, munkájuk ellenőrzése, beállítása, egyszerűbb karbantartási feladatok végrehajtása: mezőgazdasági erőgépek, talajművelés gépei, tápanyag- visszapótlás gépei, vetés, ültetés, palántázás gépei, növényápolás gépei, betakarítás gépei, kertészeti kisgépek, kerti traktorok, talajfertőtlenítő gépek, metszőollók, gyümölcsbetakarítás és manipulálás gépei, gyümölcsök tárolásának berendezései, termesztőberendezések fűtőberendezései és a szellőztetés, öntözőberendezések, takarmány-előkészítés gépei, itatás, trágyaeltávolítás, fejés, tejkezelés gépesítése, tojásgyűjtés és –kezelés eszközei, keltetőgépek, nyírás eszközei, állattartó épületek klímaszabályozása, mosás és fertőtlenítés gépei, elektromos kerítések, mérlegelés, állatszállítás eszközei. D) feladattípus: szakmai beszélgetés |
A vizsgabizottság kérdései a végzett munkával kapcsolatos tevékenységre, a növények,
állatok, használt munkaeszközök ismereteire terjedjenek ki. A vizsgázó által adott válaszokat összefoglalóan kell értékelni, a három feladat elvégzése után.
A szakmai beszélgetés időtartama: 20 perc
10.7.2.3. A vizsgatevékenység végrehajtására rendelkezésre álló időtartam: 180 perc
10.7.3. A vizsgatevékenység aránya a teljes szakmai vizsgán belül: 100%
10.7.4. A vizsgatevékenység értékelésének szempontjai:
- munkavégzés előtti feladatok: munkaterület kijelölése, gépek, eszközök, szerszámok előkészítése, a biztonságos munkatevékenység feltételeinek ellenőrzése
- az állatokkal történő bánásmód
- a gépek munka előtti ellenőrzése (műszaki, biztonsági, munkavédelmi kérdések)
- precíz, gondos munkavégzés
- a szükséges lexikális felkészültség alkalmazása
- összbenyomás, beszédkészség, hozzáállás
Az A), B) és C) feladattípus esetében az értékelés súlyaránya: 30% - 30% - 30%. A szakmai beszélgetés értékelési súlyaránya: 10%
A vizsgatevékenység akkor eredményes, ha a tanuló a megszerezhető összes pontszám legalább 40%-át elérte.
A szakmai beszélgetés akkor eredményes, ha legalább 40%-osra értékelhető.
10.8. A szakmai vizsga vizsgatevékenységeinek lebonyolításához szükséges személyi feltételek: -
10.9. A szakmai vizsga vizsgatevékenységeinek lebonyolításához szükséges tárgyi feltételek:
● bizonylatok, gépkönyvek
● irodahelyiség, eszközök (számítógép, nyomtató, telefon stb.)
● mintavétel eszközei, egyéni védőfelszerelések
● elsősegélynyújtó-felszerelések
● állatápolás eszközei
● baromfi, juh, ló, sertés, szarvasmarha istálló állatokkal
● baromfi ápolás és gondozás eszközei, tojáskezelés eszközei
● juh, ló, sertés, szarvasmarha ápolás és gondozás eszközei
● terménytárolás és kezelés eszközei
● földterület a gépbeállítási és gépüzemelési gyakorlathoz
● termesztő berendezések, fóliák
● gyümölcsös
● univerzális mezőgazdasági erőgépek és pótkocsik
● talajművelő eszközök, talajművelés munkagépei
● vető-, ültető- és palántázó gépek
● fűkasza, rendsodró, szárzúzó, silózógép, bálázógép
● öntözőberendezések
● arató-cséplőgép
● kertészeti kisgépek
● takarmány előkészítés, kiosztás gépei, eszközei
● takarmánytárolás eszközei, gépei
● gépüzemeltetéshez szükséges szerszámok, eszközök, anyagok
● kézi és gépi anyagmozgatás eszközei
10.10. A vizsgatevékenységek alóli felmentések speciális esetei, módja, és feltételei: -
10.11. A vizsgán használható segédeszközökre és egyéb dokumentumokra vonatkozó részletes szabályozás:
Segédeszköz nem használható
11. A részszakmára történő felkészítésre vonatkozó szakmai program
A részszakmára történő felkészítésre vonatkozó szakmai program
I. Az írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje, célja
A részszakmára felkészítő képzések céljának teljesüléséhez elengedhetetlen a folyamatos visszacsatolás a képzésben résztvevő személyek, illetve a képzési csoport tanulmányi előrehaladásáról. A képzés során elsajátításra kerülő elméleti és gyakorlati ismeretek és készségek folyamatos és eredményes fejlesztése, az ismeretek egymásra épülésének szükségessége elengedhetetlenné teszi a felnőtt résztvevők esetében is a számonkérés bizonyos formáinak rendszeres alkalmazását.
Intézményünk a visszacsatolás célú tudásmérést, azaz a résztvevők előrehaladásáról történő információgyűjtést az andragógiai szempontok figyelembevételével, a résztvevők életkorának és élethelyzetének figyelembevételével tervezi, és valósítja meg. Oktatóink módszertani szabadságát nem korlátozva, az alábbi ajánlásokat fogalmazzuk meg az eredményes pedagógiai-andragógiai munkához, a szakmai oktatás és képzés megtervezéséhez és eredményes megvalósításához.
Diagnosztikai célú tudásmérés
egy-egy új témájú tananyagegység kezdetén: a képzési csoport motivációjának megteremtése céljából a témát vagy átfogóan, vagy annak csak egy kiragadott területét bemutató, rövid (15-20 perces), de érdekes bevezető előadás tartása. Ezt követően egy interaktív, heurisztikus beszélgetés során az oktató felméri a csoport meglévő ismereteit annak megállapítása céljából, hogy az új témakörhöz szükséges alapozó ismeretek és készségek milyen szinten állnak rendelkezésre. Amennyiben a beszélgetés során feltett kérdésekre kapott válaszok nem megnyugtatóak, vagy a csoporton belüli egyéni teljesítmények nagyon nagy különbségekre engednek következtetni, a következő foglalkozáson egy egyszerű, nem teljesítmény centrikus, inkább nyilvánvalóan tájékozódó célú írásbeli feladatlappal (pl. tesztkérdésekkel) célszerű a személyenkénti tudásszintről biztosabb információt szerezni. Ezt előre jelezni kell a csoportnak, kiemelve ennek célját, segítő jellegét. Ennek eredménye alapján határozhatja meg az oktató a
tananyag foglalkozásonkénti konkrét tartalmát, az előrehaladás ütemezését.
A kirívóan alacsony bemeneti ismeretekkel rendelkező résztvevőknek segítséget kell nyújtani lemaradásuk, esetleges lemorzsolódásuk elkerülése céljából, ami a differenciált óraszervezésen túl a pótlandó tananyag, illetve annak forrásanyagainak kijelölését, vagy akár biztosítását is jelentheti. A fejlesztési célú (folyamat közbeni) tudásmérés: a képzés során az oktató (és a képzési program) által diktált előrehaladás megfelelőségének ellenőrzésére szolgáló számonkérési forma, módszer. Célja annak elkerülése, hogy a csoport meghatározó része „lemaradjon” a tananyaggal, mert ez esetben lényegesen romolhat a foglalkozások hatékonysága, ezzel együtt a résztvevőknek aránytalanul növekedhet az önálló tanulásra fordítandó energiája, ami lemaradáshoz, a motiváció csökkenéséhez, esetleg lemorzsolódáshoz is vezethet.
A folyamat közbeni tudásmérésnek kötött időpontja nincs, bizonyos módszerei folyamatosan alkalmazhatóak, például egy-egy kérdés a résztvevők felé, amelyből megítélhető a csoport előrehaladása. Mivel a résztvevők aktivitása jellemzően nem egyenletes, esetenként szükséges lehet a személyre szabott kérdésfeltevés, ezzel szélesebb körű információ gyűjthető, valamint lehetősége lesz minden résztvevőnek gyakorolni a szóbeli megnyilvánulást, a szakmai terminológia használatát.
Egy-egy témakör lezárásakor biztos képet kaphat az oktató az írásbeli feladatlappal történő számonkéréssel.
Ennek időpontját, felnőttekről lévén szó, mindig előre egyeztetni kell a csoporttal, hogy legyen idejük felkészülni, hiszen élethelyzetükből adódóan nem feltétlenül biztosítottak a mindennapi
tanulás feltételei. Javasolt tudásmérési módszer intézményünkben a tanult ismeretek alkalmazását igénylő önálló feladat megoldása, kidolgozása, akár otthoni munka, akár tanórai foglalkozás keretében.
Az otthoni munkák esetében az oktatóknak kérdésekkel kell meggyőződnie arról, hogy a résztvevő biztosan saját maga teljesítette-e a feladatot. A képzés során megszerzett gyakorlati
ismeretek és készségek ellenőrzése és értékelése a gyakorlati oktató által az önálló gyakorlati feladatok szóbeli értékelésével történik. Minden önálló gyakorlati feladatot értékelni kell.
Szummatív tudásmérést az egyes modulok, illetve a teljes képzés befejezésekor, vizsga jelleggel kell alkalmazni. A tudásmérés módszere azonos kell legyen az adott részszakma képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott ágazati alapvizsga-, illetve szakmai vizsga leírása, mérésének, értékelésének szempontjaiban meghatározottakkal. Ezzel nem csupán a tudásmérés leginkább adekvát módját alkalmazzuk, hanem lehetőséget biztosítunk a résztvevőknek a vizsgaszituáció megismerésére is.
Az időtartamnak rövidebbnek, a feladatoknak kevésbé összetettnek kell lennie egy tényleges vizsgafeladatnál.
Ennek megfelelően a vizsga elemei az alábbiak lehetnek:
• Írásbeli vizsga, amely tartalmazhat feleletválasztós, feleletalkotós, szakmai számításos és rajzkészítési feladatokat.
• Szóbeli vizsga, amelyet tételsorból történő tételhúzással, a kihúzott tétel kidolgozásához idő biztosításával kell lebonyolítani. Az utolsó vizsgázónak is legalább három tétel közül kell húzási lehetőséget biztosítani, ha szükséges, ehhez a kihúzott tételeket vissza kell tenni a tételsorba.
• Interaktív vizsgafeladat, amely informatikai tevékenységet is igénylő írásbeli jellegű összetett feladat.
• Projektfeladat, amely önállóan, részben vagy egészében otthon vagy az intézményben előre elkészített, gyakorlati jellegű feladat vagy produktum készítési folyamatának szóbeli bemutatása (megvédése, kérdésekre válaszolás).
A képzésben részt vevő fogyatékkal élő személy tekintetében a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő program
Intézményünk a részszakmára felkészítő képzésekből sem zárja ki a fogyatékkal élő személyeket. Azon részszakmák esetében, ahol a képzésbe történő bekapcsolódás feltétele az egészségügyi alkalmasság orvosi igazolása, ott a beiskolázás tekintetében az orvosi vélemény a meghatározó. Amely részszakmáknál nem feltétel az egészségügyi alkalmasság orvosi igazolása, ott a fogyatékkal élő jelentkezővel történő előzetes egyeztető megbeszélés keretében határozzuk meg a résztvevő képzésbe történő bekapcsolódásával járó azon teendőket, feltételeket illetve lehetőségeket, amelyek megnyugtató módon biztosíthatják a fogyatékkal élő résztvevő eredményes szakmai fejlődését, illetve a képzés sikeres teljesítését. Ezen esetekben a beiskolázásnál, illetve az ezt megelőző elbeszélgetésnél mindenképpen figyelembe kell venni, illetve a jelentkezőt
tájékoztatni kell a részszakma jellemzőiről, az azzal betölthető munkakörökről, munkalehetőségekről.
A fogyatékkal élőkkel a személyes kapcsolatot a képzés során – a foglalkozásokon túlmenően is – folyamatosan fenntartjuk, véleményüket, tapasztalataikat, esetleg felmerülő nehézségeiket rendszeresen felmérjük, fejlődésüket, tanulmányi előmenetelüket, hiányzásaikat kiemelten figyelemmel kísérjük. Ugyancsak rendszeresen konzultálunk az oktatásukban résztvevő kollégákkal is, hogy az esetlegesen szükséges beavatkozásokat időben, célirányosan megtehessük, ezzel is segítve a képzéseinkbe bekapcsolódó fogyatékkal élők eredményes szakmai előmenetelét, életminőségük javítását, illetve az oktatásban résztvevő kollégák tudatos odafigyelését.
A fogyatékosság típusától függően intézményünk – a kiegyensúlyozott, megértő és együttműködő légkör megteremtésén túl – jellemzően az alábbi támogatást tudja biztosítani a képzéseiken
résztvevők számára.
• Látássérült, gyengén látó résztvevők esetében az előadóhoz, illetve a természetes fényforrásokhoz közeli elhelyezés, szükség esetén helyi világítás, a nyomtatott anyagok
(tananyagok, feladatlapok) nagyított példányban történő biztosítása.
• Xxxxxxxxxxxx résztvevők esetében az előadóhoz közeli elhelyezés, videón átadott tananyagok feliratozása, vagy a hanganyag biztosítása nyomtatásban is.
• Mozgásukban korlátozott résztvevők esetében a jelenléti képzési alkalmak akadálymentesített környezetben történő megszervezése, vagy ha erre nincs lehetőség, segítő személyzet biztosítása a megközelítéshez.
• Enyhefokú értelmi fogyatékkal, vagy egyéb igazolt tanulási nehézséggel küzdő résztvevők esetében differenciált, egyénre szabott munkaformák alkalmazásával, illetve szükség és igény esetén segítő, korrepetálás jellegű plusz foglalkozások szervezésével segítjük szakmai fejlődésüket. Esetükben a tudásmérésnél is alkalmazzuk a differenciált módszereket, a feladatok és munkaformák megválasztásánál, illetve a kidolgozásukra fordítható idő meghatározásánál. A
tanulási nehézséggel küzdők esetében, annak fajtájától függően írásbeli feladat helyett szóbeli felelet (diszgráfia), illetve szóbeli számonkérés helyett írásbeli felelet alkalmazása is lehetséges (pl. súlyos beszédhiba esetében).
A fogyatékkal élők a fogyatékosságuk kompenzálására szolgáló egyéni segédeszközeiket, illetve a saját maguk által biztosított, érzékelésüket, mozgásukat, tanulásukat, fejlődésüket elősegítő felszereléseket szakmai képzésük során korlátozás nélkül használhatják.
12. Az előzetes minősítés ténye
Szakértő nyilatkozata: | A képzési program előzetes minősítése megtörtént. |
Az előzetes minősítés helye: | Zalaegerszeg |
Az előzetes minősítés időpontja: | 2022. 06.30. |
Az előzetes minősítést végző felnőttképzési szakértő neve: | Tarjánné Xx. Xxxxx Xxxxxxxxx |
Az előzetes minősítést végző felnőttképzési szakértő nyilvántartási száma: | FSZ/2020/000029 |
Felnőttképzési szakértő aláírása: | |
Felnőttképző intézmény képviselőjének aláírása: |