Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek hello Bringás vagyonbiztosítás

A legfontosabb tudnivalók összefoglalása

Dokumentumazonosító: F 120805 08 2212

Röviden összefoglaljuk, hogy mi a teendőd, ha sürgősen igénybe szeretnéd venni asszisztencia szolgáltatásunkat. Szolgáltatásainkkal kapcsolatosan további részleteket az „Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek - Kiegészítő asszisztencia szolgáltatás különös feltételei” alatt találsz.

Probléma esetén éjjel-nappal hívhatod segítségnyújtó partnerünket, az Autohome Magyarország Kft.-t ezen a telefonszámon:

x00 0 000 00 00

Miről szól ez az összefoglaló?

Az összefoglaló célja, hogy röviden ismertesse a hello Xxxxxxx vagyonbiztosítás leglényegesebb jellemzőit. Az összefoglaló nem része a biztosítási szerződésnek, és nem nyújt teljes körű tájékoztatást. A hello Bringás vagyonbiztosítás részletes leírását a jelen összefoglaló után olvasható Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek című

rész tartalmazza.

Mi a hello Bringás vagyonbiztosítás?

Ha biztosított járművedet (jármű: lásd lejjebb) ellopják, vagy például egy baleset következtében megsérül, esetleg arról lelopnak valamit, akkor a választott csomagtól függően az Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek szerinti szolgáltatást fizetjük.

Milyen csomagok közül választhatsz?

Döntésednek megfelelően az alábbi káreseményekre vonatkozó biztosítási csomagok közül választhatsz:

Választható biztosítási csomag	Önrész
Prémium csomag: Lopás, betöréses lopás, rablás, részlopás, rongáláskár, elemi kár és idegen jármű ütközése	Önrész: 15% A nem lezárt helyiségben hagyott jármű lelakatolt állapotáról minden lezárásnál fotót kell készíteni a hello Bringás applikáción keresztül. Ennek hiányában az önrész 50%.
Optimum csomag: Lopás, betöréses lopás, rablás és elemi kár
Start csomag: Lopás, betöréses lopás, rablás

Mivel tudod igazolni járműved értékét?

• Ha járműved értéke a vagyonbiztosítási szerződéskötéskor nem haladja meg a 200 000 Ft-ot, számla bemutatása helyett megadhatsz BikeSafe ügyfélszámot is, amit a rendőrség által is használt adatbázisba történő beregisztráláskor kapsz. Ez a regisztráció abban segít, hogy lopás esetén a rendőrség könnyebben és eredményesebben tudja azonosítani és felderíteni az eltulajdonított vagyontárgyat.

• Ha járműved értéke a vagyonbiztosítási szerződés megkötésekor meghaladja a 200 000 Ft-ot, a számla bemutatása helyett élhetsz az egyedi értékbecsléssel történő értékmeghatározás lehetőségével is, amit országszerte több szervizponton igényelhetsz.

• FONTOS! A jármű vagyonbiztosításához nem elegendő a számla vagy az értékbecslés során felmért piaci érték igazolása, a szerződés életbe lépéséhez a hello Bringás appban fotókat is fel kell töltened – mind a számláról/piaci érték igazolásról, mind magáról a kerékpárról. A fotókat legfeljebb a szerződéskötést követő 8 napon belül kell

feltöltened, különben a szerződés nem jön létre és a már befizetett díjat visszautaljuk.

Milyen járművek biztosíthatók?

Hello Bringás vagyonbiztosítással minden olyan, legfeljebb 2,5 millió forint értékű kétkerekű és a KRESZ által nem motor vagy segédmotoros kerékpár kategóriába sorolt eszköz biztosítható, amely normál használatú (utcai, túra, hobbi-sport), emberi erővel vagy elektromos motorral segített kerékpár, roller.

Meddig él a biztosítás?

A biztosítás addig él, amíg fizeted a díját, vagy évfordulóig, ha évforduló előtt legalább 30 nappal írásban felmondod. A szerződést évfordulóval a biztosító is felmondhatja.

Hol nyújt védelmet a biztosítás?

A biztosítás Magyarország területén bekövetkezett káreseményekre nyújt védelmet.

Mi a teendőd kár esetén?

Ha a biztosítási feltételekben szereplő biztosítási események valamelyike bekövetkezik, azt legkésőbb az esemény észlelését követő 8 munkanapon belül be kell jelentened a biztosítónak. A kárbejelentést akár a xxx.xxxxx.xx weboldalon, akár a hello Bringás appban megteheted, vagy írhatsz nekünk a xxxxxxx@xxxxx.xx e-mail címre is.

Kérdésed van?

Munkatársaink a következő elérhetőségeken és időszakokban várják jelentkezésed:

• Telefonon: 06 1 40 43556 (hétfő 8.00-20.00, kedd-péntek 8.00-16.00)

• Levélben: 1538 Budapest, Pf. 501

• E-mailben: xxxxx@xxxxx.xx

Miről olvashatsz a továbbiakban?

A most következő rész az Ügyfél-tájékoztató és a biztosítási feltételek, ami a hello Bringás vagyonbiztosítás részletes szabályait tartalmazza.

Ügyfél-tájékoztató

Tisztelt Ügyfelünk!

Köszönjük a Magyar Posta Biztosító Zrt. iránti megtisztelő bizalmát! Kérjük, mielőtt ajánlatot tesz a hello Bringás vagyonbiztosítási szerződés megkötésére, figyelmesen olvassa el jelen Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételeket, amely a biztosítási szerződés létrejötte esetén annak elválaszthatatlan részét képezi. Az abban foglaltak mindenben irányadók az Ön által megkötni kívánt biztosítási szerződésre, a Szerződő felek jogaira és kötelezettségeire. Az Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek részletes megismerése és átvétele után Ön a biztosítási ajánlat megtételével kifejezi szándékát a biztosítási szerződés megkötésére.

Ügyfél-tájékoztatónkban tájékoztatjuk Önt a Magyar Posta Biztosító Zrt. legfontosabb adatairól, a felügyeleti szervünkről, a fogyasztói panaszügyintézésről, valamint a biztosítási szerződés alapjául szolgáló jogszabályokról. Részletesen ismertetjük Önnel azokat a tudnivalókat, amelyek a biztosítási szerződésre vonatkoznak. A Személyes adatok kezelése és titoktartás részben felsoroljuk az adatvédelem és az adatkezelés szabályait és azokat a szervezeteket is, amelyeknek az Ön biztosítási titkot képező adatait a Magyar Posta Biztosító Zrt. továbbíthatja.

Legfontosabb adatok

Magyar Posta Biztosító Zrt. székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxx xxxx 0-0.; levélcíme, kapcsolattartás: 1538 Budapest, Pf. 501, xxx.xxxxx.xx , xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx, Ügyfélszolgálati telefonszáma: 06 1 40 43556 (hétfőnként 8.00-20.00 óráig, míg egyéb munkanapokon 8.00-16.00 óráig hívható); jogi formája: zártkörűen működő részvénytársaság, székhely állama: Magyarország, cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék, mint cégbíróság, Cg. 00-00-000000, fő tevékenységi köre: biztosítási tevékenység, nem életbiztosítás. A biztosító fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről évente jelentést tesz közzé a honlapján.

Felügyeleti szerv

A Magyar Posta Biztosító Zrt. felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban: MNB). Levélcíme: 1534 Budapest, BKKP Pf.: 777; telefonszáma: 06 80 203 776; e-mail címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx. A biztosító tevékenységi engedélyének száma: H-EN-II-102/2016. Az MNB a biztosításközvetítőkről nyilvántartást vezet, amely nyilvántartás megtekinthető a xxx.xxx.xx honlapon, a biztosító nyilvántartási száma: 12833632.

Panaszügyintézés

Társaságunk számára fontos, hogy Ön, mint a Magyar Posta Biztosító Zrt. ügyfele elégedett legyen szolgáltatásunkkal. Amennyiben biztosítási szerződésével kapcsolatos panasza van, azt megteheti szóban (személyesen a biztosító székhelyén található ügyfélszolgálaton vagy telefonon, a x00 0 000 0000 telefonszámon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben, vagy a honlapon, a xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx cím alatt). Kérjük, hogy írásban forduljon közvetlenül Panaszkezelési osztályunkhoz, ahol bejelentését kivizsgáljuk, és arra 30 napon belül válaszolunk: Magyar Posta Biztosító Zrt. Panaszkezelési osztály, 1538 Budapest, Pf. 501 (levélben); xxxxxx@xxxxx.xx (e-mailben).

Társaságunk panaszkezelési eljárásával, a panaszkezelés módjával és a panaszkezelési nyilvántartás vezetésével kapcsolatos további részletes információkat talál honlapunkon, illetőleg az ügyfélszolgálaton kihelyezett panaszkezelési szabályzatban.

Amennyiben panaszára a Magyar Posta Biztosító Zrt. Panaszkezelési osztályától nem kapott kielégítő választ, panaszával a következő intézményekhez fordulhat:

- fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Magyar Nemzeti Bankhoz (levélcíme: 1534 Budapest, BKKP Pf.: 777; telefonszáma: 06 80 203 776; e-mail címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx),

- a fogyasztói jogokkal, azok érvényesítésével, a biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos esetleges fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése érdekében a Pénzügyi Békéltető Testülethez (levélcíme: 1525 Budapest, Pf. 172.; telefonszáma: 06 80 203 776; e-mail címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx). A Pénzügyi Békéltető Testületi eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó a biztosítótársasággal közvetlenül megkísérelje a panaszügy rendezését. (Fogyasztónak a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenységi körén kívül eljáró természetes személy minősül.) Amennyiben vitás ügyét nem tudja peren kívül érvényesíteni, jogában áll bírósági utat igénybe venni.

Tájékoztatjuk, hogy a fogyasztói jogviták online rendezéséről szóló 524/2013/EU rendelet értelmében online felületen megkötött szerződése kapcsán esetlegesen felmerülő panaszát a xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx weboldalon keresztül is továbbíthatja az illetékes alternatív vitarendezési fórum felé.

Jognyilatkozatok, szerződésre alkalmazandó jog

A xxx.xxxxx.xx, a hello Bringás vagy a hello2U mobil applikáción megkötött biztosítási szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül. A biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyéb hatályos magyar jogszabályok rendelkezései alkalmazandók. A biztosítási szerződés nyelve a magyar.

Hello Bringás vagyonbiztosítási szerződési feltételek

A jelen vagyonbiztosítás szerződési feltételei (a továbbiakban: biztosítási feltételek) azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket – ellenkező szerződéses kikötés hiányában – a Magyar Posta Biztosító Zrt. hello Bringás vagyonbiztosítási szerződéseire alkalmazni kell, feltéve, hogy azokat e feltételekre hivatkozással kötötték meg. A jelen szerződési feltételek alapján létrejött szerződésekre az itt nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: „Ptk.”) rendelkezései és az egyéb hatályos magyar jogszabályok irányadók.

I. Általános biztosítási feltételek

1. Biztosító, Szerződő és egyéb fogalmak

1.1 Biztosító a Magyar Posta Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító).

1.2 Szerződő az a személy, akinek a biztosítási ajánlata alapján a biztosítási szerződés létrejön. Szerződő természetes vagy jogi személy lehet.

Természetes személy Szerződő csak olyan, az ajánlattétel időpontjában a 80. életévét még be nem töltött magánszemély lehet, aki magyar állampolgár vagy magyarországi állandó lakcímmel rendelkező külföldi állampolgár. Jogi személy Szerződő csak olyan gazdasági társaság lehet, amely érvényes, önálló magyar cégjegyzék- és adószámmal rendelkezik, és nem áll felszámolási- vagy csődeljárás alatt, illetve nem áll semmilyen akár ENSZ határozataiban rögzített szankció, akár az EU vagy az USA által kihirdetett bármilyen kereskedelmi vagy gazdasági szankció, illetve törvényi jogszabályi szankciós rendelkezés hatálya alatt.

A biztosítási díj megfizetésére Szerződő köteles. Szerződő az lehet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy aki a szerződést az érdekelt javára köti. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére Szerződő jogosult, és Biztosító hozzá intézi jognyilatkozatait.

1.3 Biztosított jármű: legfeljebb 2,5 millió forint értékű, a KRESZ által nem motor vagy segédmotoros kerékpár kategóriába sorolt, normál használatú (utcai, túra, hobbi-sport), emberi erővel vagy elektromos motorral segített hajtású kétkerekű jármű (kerékpár, roller).

Egy szerződésen – igény esetén – több jármű is biztosítható.

1.4 Zálogkötelezett: ha a biztosítási szerződésre Szerződő, mint zálogkötelezett tekintetében hitelbiztosítéki záradék bejegyzés történt, akkor a biztosítási szolgáltatás teljesítése a zálogjogosultnak történik, legfeljebb a mindenkori hitel és járulékai mértékéig.

1.5 BikeSafe azonosító: sorszám, melyet a biztosítani kívánt járműnek (csak kerékpár és roller esetében) a rendőrség által is használt adatbázisba, a xxxxxxxx.xx weboldalon történő regisztrációját követően kap a tulajdonos. Az azonosító szám segíti az ellopott járművek gyorsabb felderítését.

1.6 Alvázszám/ szériaszám: a biztosítandó jármű vázán található, gyári beütésű sorszám, mely a járművet egyértelműen azonosítja.

2. A biztosítási szerződés létrejötte

2.1 A hello Bringás szerződést a xxx.xxxxx.xx weboldalon, vagy a mobil applikáción keresztül, elektronikus úton lehet megkötni, semmilyen papír alapú dokumentum aláírására nincs szükség. A szerződés úgy jön létre, hogy a Szerződő elektronikus formában ajánlatot tesz a Biztosítónak, és legfeljebb 8 napon belül szemlét készít a biztosítandó járműről a mobil applikáció erre kialakított felületén, a Biztosító pedig 15 napon belül elbírálja az ajánlatot. Ha a kockázat elvállalásának nincs akadálya, akkor az ajánlaton szereplő dátummal létrejön a szerződés. Az ajánlatot Biztosító a 15 napos kockázat-elbírálási határidőn belül indokolás nélkül elutasíthatja, vagy módosító javaslatot tehet.

Elektronikus ajánlatnak minősül a Biztosító által az Internet közcélú hálózatán működtetett portálon vagy a Biztosító által működtetett mobil applikáción a jelen biztosítás feltételeinek elfogadására a Szerződő által megtett ajánlat. Az így megtett elektronikus ajánlat a Ptk. 6:7. § (2) bekezdése szerint írásbelinek minősül.

Az ajánlatot, valamint az Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételeket a Biztosító a szerződéskötést követően, a Szerződő

regisztrált e-mail címére megküldi.

2.2 Ha Szerződő fogyasztó (vagyis a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy), a szerződés akkor is létrejön, ha Biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a Biztosító által rendszeresített ajánlati tartalommal és a díjszabásnak megfelelően tették. Ilyen esetben a szerződés – az

ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak Biztosító részére történt megérkezése időpontjára visszamenőleges hatállyal a kockázat-elbírálási idő elteltét követő napon jön létre.

2.3 A szerződéskötés során a biztosított jármű értékének igazolása céljából az elektronikus felületre fel kell tölteni a jármű vásárlási számláját. Ha ilyen számla nem áll rendelkezésre, akkor ún. egyedi értékbecslést kell végeztetni (lásd 2.3.2.) a Biztosító szerződött partnereinek egyikénél a biztosítandó jármű aktuális piaci értékének hitelt érdemlő megállapításához.

2.3.1 Nem szükséges vásárlási számlával igazolni a jármű értékét az alábbi esetekben:

a) ha a biztosítandó jármű (csak kerékpár vagy roller esetén) értéke a vagyonbiztosítási szerződés megkötéskor nem haladja meg a 200 000 Ft-ot, akkor számla bemutatása helyett elegendő megadni az ún. BikeSafe azonosító számot;

b) 10 évnél idősebb jármű biztosításához mindenképpen egyedi értékbecsléssel történő értékmeghatározásra van szükség.

2.3.2 Értékbecslést elsősorban a szerződéskötést megelőzően, a szerződéskötés érdekében (lásd 2.3.1.) lehet kérni. Lehetőség van azonban ún. értékkövető értékbecslést is kérni abban az esetben, ha a szerződés fennállása alatt a biztosított járművön értéknövelő javítást/cserét/bővítést/felújítást végeztek (különösen, pl. ha a biztosított jármű II.

1.2. b)-g) pontokban felsorolt gyári alapfelszereltségét, kivéve a vázszerkezetet, magasabb értékűre cserélték), melynek eredményeképp a szerződéses biztosítási összeg a szerződés fennállása során bármikor igény szerint növelhető.

Értékbecslés a xxxxx@xxxxx.xx címre küldött e-mailben kérhető. Az értékbecslés díját a Szerződő köteles megfizetni. Biztosító az utolsó hozzá beküldött értékbecslési bizonylat alapján állapítja meg a jármű és felszereltségének értékét, az esetelegesen megnövelt biztosítási összeget, illetve az esetlegesen megváltozott biztosítási díjat.

Biztosítási összeg növelés esetén az új biztosítási díj a következő esedékes díjrészletben jut érvényre, feltéve, hogy az utolsó értékbecslési bizonylat beérkezése és a megváltozott biztosítási díj előírása között legalább 8 nap eltelt.

2.4 Az ajánlattétel során vagy azt követően, de legfeljebb 8 napon belül Szerződő köteles a biztosítandó járműről szemlét készíteni a hello Bringás mobil applikáció erre kialakított felületén.

A szemle követelményei: kétkerekű, hagyományos hajtású jármű és elektromos hajtású jármű esetén legalább 4 db, kétkerekű, elektromos hajtású jármű esetén legalább 5 db, jó minőségű, megfelelő fényviszonyok mellett készült, éles, nagy felbontású (legalább 1024 x 1024 pixel felbontású) fotó a biztosítandó járműről az alábbiak szerint:

• kerékpár esetén:

a. egy fotó a járműről, amelyen az teljes terjedelmében, oldalnézetből látható,

b. egy fotó az első kerékről, a kormányról, a fékkarról és a váltókarról felülről,

c. egy fotó a hátsó kerékről és a hajtás- és váltásrendszerről felülről,

d. egy fotó a beütött alvázszámról/szériaszámról,

e. egy fotó az akkumulátorról (elektromos hajtású jármű esetén),

f. egy fotó a lakatról és

g. egy fotó a jármű értékét igazoló számláról, vagy ennek hiányában a piaci értéket igazoló dokumentumról (értékbecslés);

• roller esetén:

a. egy fotó a járműről, amelyen az teljes terjedelmében, oldalnézetből látható,

b. egy fotó az első kerékről, a kormányról, a fékkarról és a váltókarról felülről,

c. egy fotó a beütött alvázszámról/szériaszámról,

d. egy fotó az akkumulátorról (elektromos hajtású jármű esetén),

e. egy fotó a lakatról és

f. egy fotó a jármű értékét igazoló számláról, vagy ennek hiányában a piaci értéket igazoló dokumentumról (értékbecslés).

Szemlefotók hiányában a szerződés nem jön létre és Biztosító a már befizetett díjat annak beérkezésétől számított legfeljebb 30 napon belül visszatéríti, az általa megadott bankszámlára.

3. A biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete

3.1 A kockázat elvállalásának eldöntésére Biztosító kockázat-elbírálást végez, melynek határideje 15 nap a szemlefotók beérkezését követően. Ha a kockázat elvállalásának nincs akadálya, akkor Biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződéshez tartozó ajánlaton feltüntetett időpontban visszamenőleges hatállyal elkezdődik, a szerződés ettől a naptól hatályos, feltéve, hogy Szerződő az ajánlat szerinti első díjat megfizette.

3.2 Ha Biztosító nem vállalja a kockázatot, a biztosítási szerződés nem jön létre; ilyenkor Biztosító a befizetett díjat annak beérkezésétől számított legfeljebb 30 napon belül visszatéríti az ajánlattevőnek, az általa megadott bankszámlára.

3.3 Ha Szerződő fogyasztó (vagyis a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy), a szerződés akkor is létrejön, ha Biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, Biztosító által rendszeresített ajánlati tartalommal és a díjszabásnak megfelelően tették. Ilyen esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak Biztosító részére történt megérkezése időpontjára visszamenőleges hatállyal a kockázat-elbírálási idő elteltét követő napon jön létre.

3.4 Ha a kockázat-elbírálási idő alatt biztosítási esemény következik be, az ajánlatot Biztosító elutasíthatja, tekintettel arra, hogy az igényelt biztosítási fedezet jellege, illetve a kockázatviselés körülményei miatt Biztosító egyedi kockázat-elbírálást végez.

3.5 Biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki, a jelen biztosítási feltételekben foglalt korlátozások figyelembevételével. A biztosítás Magyarország területén bekövetkezett káreseményekre nyújt védelmet.

4. A biztosítás tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak

4.1 A biztosítási szerződés határozatlan tartamú.

4.2 Az első biztosítási időszak (biztosítási év) a kockázatviselés kezdetekor kezdődik, és tartama attól függ, hogy önálló szerződésként jön-e létre (ekkor az első biztosítási időszak egy teljes év) vagy egy már meglévő szerződés módosításaként jön-e létre (ez esetben az eredeti szerződés évfordulójához igazodik).

4.3 A biztosítási időszak egy év (kivéve 4.2 szerinti módosítási esetet), melynek az utolsó napja az évforduló. Az új biztosítási időszak első napja az évfordulót követő nap.

5. A biztosítási szerződés módosítása

5.1 Felek a szerződés tartalmát év közben közös megegyezéssel írásban módosíthatják (a xxxxx.xx oldalon vagy az applikációban). Szerződő csak abban az esetben módosíthatja a szerződést, ha azon nem mutatkozik díjtartozás. Vagy ha mégis, akkor Szerződőnek a módosítás igénylése során először rendeznie kell a díjelmaradást.

5.2 Szerződő az alábbi módosításokat kezdeményezheti a szerződésen:

• az eredeti (vagy legutolsó) biztosítási összeg emelését (ún. értékkövető értékbecslési igazolás ellenében),

• csomag módosítást (alacsonyabb csomag helyett magasabb vagy magasabb csomag helyett alacsonyabb térítésű csomagra),

• újabb jármű fedezetbe vonását,

• meglévő jármű fedezet alóli kivonását (érdekmúlás esetén).

5.3 Ha Biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot a biztosítási feltételek értelmében nem vállalhatja – a szerződést 30 napra írásban felmondhatja. Ha Szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. Erre a következményre Szerződőt a módosító javaslat megtételekor Biztosító figyelmezteti. Ha Biztosító e xxxxxxxx nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.

6. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei

6.1 Biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés megszűnéséig áll fenn, kivéve az érdekmúlást, mely esetben az érdekmúlás időpontjáig.

6.2 Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítási érdek megszűnt, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált (pl. a biztosított jármű eladásra került), a szerződés, illetőleg annak megfelelő része megszűnik (érdekmúlás). Az érdekmúlás tényét hitelt érdemlően igazolni kell (pl. adásvételi szerződéssel).

6.3 Ha a biztosítási esemény bekövetkezik (pl. a biztosított járművet ellopják), és ezzel összefüggésben a szerződés megszűnik, Biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti.

A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben Biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, Biztosító a díjtöbblettel aszerint számol el, hogy a szerződés önálló szerződésként jött-e létre (ekkor a díjtöbbletet visszatéríti) vagy egy már meglévő szerződés módosításaként jött-e létre (ez esetben a díjtöbbletet az eredeti szerződés következő esedékességekor beszámítja).

6.4 A határozatlan tartamú biztosítási szerződést Felek – 30 nap felmondási idővel – a biztosítási időszak végére írásban felmondhatják.

6.5 A Szerződő megfelelő határidőben beérkezett felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően Biztosító köteles 30 napon belül a Szerződő által teljesített befizetésekkel elszámolni. Szerződő felmondó nyilatkozatát a xxxxx@xxxxx.xx e-mail címre küldheti el.

6.6 Ha Szerződő az esedékes biztosítási díjat nem fizeti meg, Biztosító a következményekre történő figyelmeztetés mellett Szerződőt – a felszólítás elküldésétől számított legalább 30 napos póthatáridő tűzésével – a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha Biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. A díj-nemfizetés miatti megszűnés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerződést. E díjat a biztosító 15 napon belül visszautalja, levonva belőle azt a díjrészt, amely a díj-nemfizetés miatti megszűnés előtti – díjjal fedezetlen – kockázatviseléssel arányos.

6.7 A szerződést Feleknek lehetőségük van közös megegyezéssel is megszüntetni.

7. A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai

7.1 Biztosítót a kockázatviselés kezdetétől, annak teljes tartamára megilleti a – kockázatviselésének ellenszolgáltatására szolgáló – biztosítási díj.

7.2 Biztosító a díjat az egyéves biztosítási időszakra állapítja meg.

7.3 A biztosítás első díja az ajánlat megtételekor, a folytatólagos díj pedig annak a szerződésben megjelölt díjfizetési ütem szerinti időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Ha azonban a szerződés nem önálló szerződésként jön létre, hanem egy már meglévő szerződés módosításaként, akkor a balesetbiztosítás örökli az eredeti szerződés évfordulóját és díjfizetési ütemét, és az első díj ennek megfelelően kerül előírásra. Jogi személy Szerződő esetén átutalásos fizetési mód is választható az első és a folytatólagos díjak megfizetésére, ilyen esetben az első díjat az ajánlattételkor megadott határidő lejártáig (8 napon belül) kell megfizetni.

7.4 Szerződő és Biztosító megállapodhatnak abban, hogy Szerződő a biztosítás éves díját részletekben fizeti meg (havi, negyedéves, féléves díjfizetési gyakoriság), 8.3 vonatkozó kitételeinek figyelembe vételével.

A biztosítási díj az alábbi módokon fizethető:

• természetes személy Szerződő esetén: automatikus fizetéssel (ún. recurring bankkártyás fizetés),

• jogi személy Szerződő esetén: automatikus fizetéssel (ún. recurring bankkártyás fizetés), eseti bankkártyás fizetéssel vagy banki átutalással.

7.5 Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és Biztosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó

6.6. pontban szereplő szabályok megfelelő alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel Szerződőt a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

7.6 Ha biztosítási esemény a Biztosító biztosítási díjjal nem fedezett kockázatviselésének ideje alatt következik be, de a biztosítás még nem szűnt meg, úgy a biztosítási időszakra járó és meg nem fizetett díja(ka)t Biztosító az esedékes biztosítási szolgáltatás összegéből levonhatja.

8. A biztosítási összeg, a túlbiztosítás, az alulbiztosítás

8.1 A biztosítási összeg az a Szerződő által a biztosítási szerződéshez tartozó ajánlaton meghatározott – a vagyontárgy értékének megfelelő – összeg, amely a biztosítási esemény bekövetkeztekor Biztosító szolgáltatásának (térítésének) felső határa.

8.2 Ajánlatának megtételekor Szerződő adja meg, hogy milyen biztosítási összeggel igényli a vagyonbiztosítást. A biztosítási összeg mértéke új vagy legfeljebb 3 éves használt jármű esetén a vásárlási számla értéke. Számla hiányában, vagy jelentősebb amortizációt követően, illetve ez eredeti biztosítási összeget megemelő felújítás/alkatrészcsere esetén a használt jármű aktuális piaci értéke adja a biztosítási szerződés biztosítási összegének mértékét, melyet ún. értékbecsléssel lehet hitelt érdemlően megállapítani a Biztosító szerződött partnerein keresztül.

8.3 Amennyiben Szerződő a szerződés fennállása alatt a 2.3.2. pontban foglaltak szerint értékkövető értékbecslést kér, és azzal a biztosított vagyontárgy értéknövekedését igazolja, úgy a biztosítási összeg az utolsó Biztosítónak beküldött értékbecslési bizonylat alapján kerül megállapításra.

8.4 A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosítani kívánt jármű új állapotban való beszerzésének tényleges értékét (túlbiztosítás).

8.5 A biztosítási összeg nem lehet alacsonyabb, mint a biztosítani kívánt jármű aktuális piaci értéke (alulbiztosítás). Ha káreset során Biztosító által mégis megállapítást nyer, hogy a jármű alul van biztosítva, akkor Biztosító arányos térítést alkalmaz, tehát a kárt olyan arányban téríti meg, ahogyan a biztosítási összeg aránylik a jármű káridőponti sértetlen állapotban való piaci értékéhez, továbbá a szerződés biztosítási összegére vonatkozóan módosító javaslatot tehet a következő fordulónaptól.

9. Önrész

9.1 Az összes (a választott csomagban foglalt) biztosítási esemény esetén Biztosító a biztosítási szolgáltatás összegéből 15%-os mértékű önrészt von le.

9.2 Lopás biztosítási esemény során az önrész mértéke azonban nem 15%, hanem 50% a II./0.00.0. pont szerinti esetekben, azaz ha a hello Bringás mobil applikáció „Most parkoltam” menüpontjának használatával nem került feltöltésre megfelelő fotó a nem lezárt helyiségben (őrizetlenül) hagyott jármű aktuális lezárt állapotáról, vagy ha a kár időpontjában a jármű nem az értékének megfelelő zárral volt lezárva (lásd bővebben a II./0.00.0. pontban).

10. Szerződő kötelezettségei

A közlési és változás-bejelentési kötelezettség

10.1 Szerződő a szerződés megkötésekor köteles Biztosítóval a valóságnak megfelelően közölni minden olyan, a kockázat elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyre Biztosító kérdést tett fel, és amelyet ismert vagy ismernie kellett. Biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a fél közlési kötelezettségének eleget tesz, a kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

Szerződő nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet elmulasztott Biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre illetve bejelentésre köteles lett volna.

10.2 Az adatok valóságtartalmáért Szerződő felelős. A közölt adatok ellenőrzését Biztosító részére lehetővé kell tenni. Biztosító ellenőrzési lehetősége Szerződőt a közlési kötelezettség alól nem mentesíti.

10.3 Szerződő köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülmények változását Biztosítónak 15 napon belül, írásban bejelenteni. Lényegesnek tekinthető mindaz a körülmény, amelyre vonatkozóan a biztosítási ajánlaton, egyéb elektronikus nyomtatványon adat szerepel, akár kérdésre válaszolva, akár nyilatkozatként. Be kell jelenteni különösen, ha Szerződő címe vagy e-mail címe megváltozik.

10.4 A közlésre, illetve a változás-bejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetében Biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha Szerződő bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt Biztosító a szerződés megkötésekor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

Általános kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség

10.5 Szerződőnek minden esetben a jogszabályi, hatósági előírásokat betartva kell eljárnia. Szerződő Xxxxx megállapodnak, hogy Szerződő/Jármű használója köteles a kárt tőle elvárhatóan megelőzni és enyhíteni, melynek keretében köteles különösen:

a) a járművet rendeltetésszerűen használni;

b) használaton kívül a járművet lehetőleg zárt, biztonságos, őrzött helyen hagyni;

c) őrizetlenül hagyott jármű esetén mindent elkövetni a vagyon védelmére (pl. lakat, zár, esetleg nyomkövető, riasztó használata, Bikesafe regisztráció esetén a kapott matrica felhelyezése).

10.6 Szerződő/Jármű használója köteles továbbá tőle elvárható módon a kárt enyhíteni a személy- és vagyonvédelem, valamint a kár további súlyosbodása és az újabb károk elkerülése érdekében.

10.7 Biztosító mentesülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegése esetén is.

Biztosítási esemény bejelentési (kárbejelentési) kötelezettség

10.8 Szerződőnek a biztosítási eseményt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított 8 munkanapon belül be kell jelentenie Biztosítónak. A bejelentés a xxx.xxxxx.xx weboldalon a Kárbejelentés menüpontban vagy bejelentkezést követően a Profilom/Kárbejelentés menüpontjában vagy a hello Bringás mobil applikáció Kárbejelentés menüpontjában tehető meg az ott szereplő leírások szerint a felületen elérhető technikai megoldások segítségével, fotók

feltöltésével az erre rendszeresített mezők kitöltésével. A kárbejelentés továbbá regisztráció nélkül is, a xxxxxxx@xxxxx.xx e-mail címen is megtehető.

10.9 A kárbejelentés során feltöltendő dokumentumok és fotók feltöltésének technikai feltételeit és az ehhez tartozó útmutatót a hello Bringás mobil applikáció tartalmazza.

10.10 A kárrendezéshez fotó formájában csatolni szükséges a károsodott vagy ellopott vagyontárgy megvásárlását igazoló számla képét (kivéve, ha a biztosítást az I./2.3. pont szerint BikeSafe regisztrációval kötötték, illetve ha a jármű értékét értékbecsléssel határozták meg), valamint a kár típusától függően a rendőrségi feljelentés megtételét igazoló dokumentumot, tűzoltósági vagy egyéb hatósági jegyzőkönyvet, hatósági igazolást.

10.11 Biztosító kötelezettsége nem áll be, ha Szerződő a biztosítási esemény bekövetkezését önhibájából a szerződésben megállapított határidőben Biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt Biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

10.12 Értesítendő szervek:

• Tűz, robbanás esetén mindenképpen értesíteni kell a tűzoltóságot. A tűzről a jogszabály szerint az arra illetékes hatóságtól tűzeseti igazolást kell beszerezni.

• Lopás, betöréses lopás, részlopás, rablás, rongálás, idegen jármű ütközése esetén a rendőrséget kell értesíteni, és feljelentést kell tenni. A feljelentésben tételesen, azonosítható módon meg kell nevezni az eltűnt vagy sérült vagyontárgyakat is.

A kárbejelentéshez, a biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez szükséges dokumentumok

10.13 Szerződőnek kell igazolnia, hogy Biztosító szolgáltatásának a szerződésben, valamint jogszabályban előírt feltételei fennállnak. Neki kell bizonyítania a kár bekövetkeztét, összegszerűségét, valamint a kár és a károkozó tényező közti összefüggést. Bűncselekmény, vagy szabálysértés esetén az eljárás, nyomozás, büntetőeljárás újabb adatairól a szolgáltatásra jogosult köteles Biztosítót a tudomására jutástól számított 8 napon belül írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha Biztosító a szerződésben vállalt kötelezettségének már eleget tett.

10.14 Szerződő Biztosító szolgáltatásának teljesítése érdekében a felmerült károk és költségek igazolása céljából az alábbi dokumentumok benyújtására köteles:

• tűzkárnál: tűzeseti igazolás;

• betöréses lopás vagy részlopás kárnál: rendőrségi feljelentés megtételét igazoló dokumentum, a nyomozással, eljárással kapcsolatos határozatok másolata;

• lopás vagy rabláskárnál: rendőrségi feljelentés megtételét igazoló dokumentum; a nyomozással, eljárással kapcsolatos határozatok másolata; a kerékpárzár(ak) kulcsa;

• idegen jármű ütközése esetén: rendőrségi feljelentés megtételét igazoló dokumentumot;

• jármű rongálása esetén: rendőrségi feljelentés megtételét igazoló dokumentum; a nyomozással, eljárással kapcsolatos határozat másolata; javítási vagy helyreállítási számla vagy árajánlat, vagy költségvetés;

• a jármű típusát, a jármű alváz- vagy gyári számát tartalmazó garancialevél, továbbá számla vagy értékbecslési bizonylat másolata;

• a biztosítási esemény bekövetkezését és az ennek következtében elszenvedett károk mértékét (összegszerűségét) igazoló dokumentumok (számlák, árajánlatok, szerződések, egyéb igazolások másolata);

• hiánytalanul kitöltött kárbejelentő, részletes kárleírás, az azzal összefüggésben készített fotók.

10.15 Biztosító a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó- köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállal kötelezettséget, illetve téríti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

10.16 Biztosító a szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett káresemény tekintetében indult szabálysértési vagy büntetőeljárás jogerős befejezéséhez (jogerős határozathoz) nem köti, kivéve, ha jogszabály rendelkezése erre lehetőséget nyújt.

10.17 A 10.14 pontban felsorolt dokumentumok benyújtásának kötelezettsége nem érinti a biztosítási szerződés teljesítését igénylő fél azon jogát, hogy a biztosítási esemény bekövetkezését és az elszenvedett kár mértékét a bizonyítás általános szabályai szerint egyéb dokumentumokkal is igazolja.

Állapot megőrzési kötelezettség

10.18 Szerződő a kár bejelentésétől számított 5 napig a károsodott vagyontárgy állapotán, az esemény helyszínén csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben – személy- és vagyonvédelem, valamint a kár további súlyosbodása és az újabb károk elkerülése érdekében – változtathat. Ellenkező esetben nagymértékben megnehezítheti a kár keletkezési okának megállapítását, az esetleges nyomok rögzítését (ilyen lehet például a tűz keletkezésének oka, a betörés helyének, módjának, eszközének felderítése).

10.19 Mielőtt Szerződő intézkedik a javításról vagy a megsérült jármű helyreállításáról, az esemény helyszíne állapotának megváltoztatásáról, a biztosítási eseménynek, illetve következményeinek a kárrendezési folyamat során történő igazolhatósága érdekében gondoskodnia kell arról, hogy a helyreállítást, a javítást vagy a helyszín megváltoztatását megelőzően azonosításra alkalmas módon rögzítésre kerüljön a kárkép, az esemény helyszíne és a sérült jármű. Ennek megfelelő módja, ha Szerződő a sérült járműről, valamint a biztosítási esemény helyéről, környezetéről fényképfelvételeket készít.

10.20 Szerződőnek lehetővé kell tennie, hogy Biztosító a kár okára, mértékére, a jogalap megállapítására és a kártérítési kötelezettség kiterjedésére vonatkozóan vizsgálatot végezhessen, valamint minden erre szolgáló felvilágosítást – kérésre írásban is – bizonylatokkal együtt meg kell adnia. Biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben Szerződő az állapot megőrzéssel kapcsolatos kötelezettségeket nem teljesíti és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

Díjfizetési kötelezettség

10.21 A biztosítási díj megfizetésére Szerződő köteles. A Szerződő által fizetendő biztosítási díj összegét a biztosítási szerződés részét képező biztosítási ajánlat tartalmazza, amit Biztosító a szerződéskötést követően, Szerződő regisztrált e-mail címére megküld.

11. Biztosító kötelezettsége, szolgáltatási kötelezettség

11.1 A jelen biztosítási feltételek alapján Biztosító arra vállal kötelezettséget a vagyonbiztosítás alapján, hogy a szerződésben meghatározott díj ellenében, magyar forintban a jelen biztosítási feltételekben meghatározott összeghatárig, de legfeljebb a szerződésben rögzített biztosítási összeg erejéig megtéríti

• a kockázatviselés helyén (Magyarország területén),

• a kockázatviselés időtartama alatt bekövetkezett,

• a biztosítási események által okozott,

• a biztosított járműben keletkezett

károk összegét a jelen biztosítási feltételekben meghatározott módon.

11.2 Biztosító szolgáltatására Szerződő jogosult, kivéve, ha a biztosítási szerződésre Szerződő, mint zálogkötelezett tekintetében hitelbiztosítéki záradék bejegyzés történt, ekkor ugyanis a biztosítási szolgáltatás teljesítése a zálogjogosultnak történik, de legfeljebb a mindenkori hitel és járulékai mértékéig.

11.3 Biztosító szolgáltatása a biztosítási szolgáltatásra vonatkozó igény jogosságának és összegszerűségének elbírálásához szükséges utolsó irat, illetve dokumentum biztosítóhoz való beérkezésétől számított 9 munkanapon belül esedékes.

12. Biztosító mentesülése

12.1 Biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen

o Szerződő/Jármű használója maga, vagy

o a vele közös háztartásban élő hozzátartozója szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

12.2 Biztosító mentesülésére vonatkozó szabályok a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is érvényesek.

13. Általános kizárások

13.1 A közreható okokra való tekintet nélkül Biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra a károkra és költségekre, amelyek közvetlenül vagy közvetve az alábbi események, körülmények által vagy azokkal kapcsolatban keletkeztek:

• atomenergia, ionizáló sugárzás;

• bármilyen jellegű, a biztosítási események között nem nevesített természeti katasztrófa;

• bármilyen jellegű háborús esemény (háborúnak, illetve harci cselekménynek minősül a Magyarország területén, továbbá a Magyarország területén kívül más ország ellen folytatott fegyveres harc, illetve fegyveres erők összecsapása), invázió, fegyveres összeütközés, polgárháború;

• belső zavargás, forradalom, felkelés, zendülés, lázadás, puccs, sztrájk, terrorizmus, tömegmegmozdulás, katonai gyakorlat, harci cselekmény, zavargás, tüntetés;

• elkobzás, lefoglalás, kényszer-államosítás;

• hadijog, rendkívüli állapot;

• versenyen vagy versenyre való felkészülés során bekövetkező káresemények, hegyi vagy versenypálya körülmények között bekövetkező káresemények, akrobatikus gyakorlatok végzése során bekövetkező károk;

• a környezet szennyezésével okozott károk.

13.2 Biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra a tűzkárokra, illetve robbanáskárokra, valamint villámcsapás károkra, melyek azzal összefüggésben következnek be, hogy a jármű tárolására szolgáló objektumban „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztály szerint tűzveszélyesnek, illetve robbanásveszélyesnek minősülő anyagokat használnak fel, tárolnak.

13.3 Nem áll fenn Biztosító fizetési kötelezettsége akkor, ha a károkozó tényező a biztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlattétel előtt is fennállt.

13.4 A biztosítási feltételek az általános kizárásokon túlmenően, az egyes biztosítási események kapcsán speciális kizárásokat is tartalmaznak.

13.5 A kizárások körében szereplő büntetőjogi fogalmak a Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban: „Btk.”) rendelkezései alapján értelmezendők.

13.6 ENSZ, EU vagy USA szankciók, korlátozások

A biztosító kizárólag azzal a feltétellel köt biztosítási szerződést, hogy a szerződő nem áll semmilyen

• az ENSZ határozataiban rögzített szankció, korlátozás vagy tilalom alatt; vagy

• az EU vagy az USA által kihirdetett bármilyen kereskedelmi vagy gazdasági szankció, illetve törvényi, jogszabályi szankciós rendelkezés hatálya alatt, ideértve az EU pénzügyi szankciós rendeleteit és a U.S. Department

of the Treasury, Office of Foreign Assets Control (OFAC) által kiadott egységes szankciós listát is.

A biztosítási szerződésben nem lehet érvényesen megjelölni olyan Szerződőt, illetve szolgáltatásra/kifizetésre jogosult egyéb olyan személyt (a továbbiakban együttesen: kifizetésre jogosult), aki a fenti szankciók, korlátozások vagy tilalmak hatálya alatt áll.

A biztosítási szerződés, illetve annak megfelelő része megszűnik, amennyiben a Szerződő, illetve a kifizetésre jogosult a szerződés megkötését követően a szankciók, korlátozások vagy tilalmak hatálya alá kerül. Ilyen esetben a szerződés megszűnésének időpontja a szankció, a korlátozás vagy a tilalom hatályba lépésének napja.

Biztosító nem teljesít szolgáltatást vagy egyéb kifizetést, amennyiben a kifizetésre jogosultak a fenti szankciók, korlátozások vagy tilalmak hatálya alatt állnak.

14. Egyéb rendelkezések

Megtérítési igény

14.1 Biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a Szerződővel közös háztartásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják. Szerződő a károkozóval szembeni követeléséről - ezzel Biztosító megtérítési igényét korlátozva - sem részben, sem egészben nem mondhat le.

Elévülés

14.2 A jelen biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésből eredő követelések megállapodás szerinti elévülési határideje öt év. A vagyonbiztosítási igények elévülési idejét a biztosítási esemény bekövetkezésétől kell számítani.

Eltérés a jogszabályoktól és a szokásos, vagy a korábbi szerződési gyakorlattól

14.3 A jelen biztosítási feltételek szerinti vagyonbiztosítás eltér a biztosítási piacon alkalmazott szokásos szerződési gyakorlattól a szerződéskötés, kárbejelentés, kárrendezés újszerű technikai megoldásaiban.

II.Vagyonbiztosítás különös biztosítási feltételei

1. A biztosított vagyontárgyak köre

1.1. A hello Bringás vagyonbiztosítás a KRESZ által nem motor vagy segédmotoros kerékpár kategóriába sorolt, normál használatú (utcai, túra, hobbi-sport), emberi erővel vagy elektromos motorral segített hajtású kétkerekű járműre (kerékpár, roller) köthető.

1.2. A biztosító kockázatvállalása a biztosított vagyontárgy gyári alapfelszereltségére terjed ki, melyek általában az alábbiak:

a) vázszerkezet (váz, villa, teleszkóp),

b) kormányrendszer (kormányszár, kormány, csapágyak),

c) hajtómű (csapágy, pedál, racsni, lánc, váltó, váltókar, hajtókar),

d) akkumulátor (csak elektromos hajtású jármű esetén),

e) gyári computer (csak elektromos hajtású jármű esetén),

f) fékrendszer (fékkar, fékbetét, fékalkatrészek, féknyereg és féktárcsa),

g) komplett kerekek gumival,

h) nyereg, nyeregcső,

i) világításrendszer (első fehér lámpa, hátsó piros lámpa, dinamó).

1.3. Nem minősül alapfelszereltségnek a gyermekülés, azonban a 300.000 Ft feletti biztosítási összegre kötött szerződések esetében a biztosítási összegen belül, annak 5%-át meg nem haladó mértékéig a Biztosító megtéríti a járműre szerelt gyermekülésben keletkezett károkat.

1.4. Biztosító kockázatvállalása nem terjed ki a következő felszerelési tárgyakra, tartozékokra:

a) gyermekülés (kivéve 1.3 szerint),

b) utánfutó,

c) kerékpáros táska,

d) kerékpáros computer (elektromos jármű esetén),

e) pulzusmérő és egyéb elektronikai eszközök,

f) pumpa, és egyéb szerszámok,

g) csomagtartó, és kosár,

h) kulacstartó,

i) sárvédő,

j) visszapillantó tükör,

k) fejvédő sisak,

l) levegőszűrő maszk,

m) kerékpáros öltözet (ruha, kesztyű, kerékpáros cipő, szemüveg),

n) GPS,

o) utólag felszerelt világítás.

2. Biztosítási események

Biztosító a jelen biztosítási feltételek alapján csak azokat a károkat téríti meg, amelyeket közvetlenül a jelen biztosítási feltételek által nevesített, az alábbiakban felsorolt biztosítási események okoznak, feltéve, hogy a Szerződő által választott biztosítási csomag tartalmazza az adott biztosítási eseményre vonatkozó fedezetet.

2.1 Tűz

Tűz biztosítási eseménynek minősül az a terjedő képes, öntápláló lánggal való égés, izzás, amelyet füst- és lángképződés mellett hőfelszabadulás jellemez, és rendeltetésszerű gócpont – pl. kályha, gáztűzhely, kazán – nélkül vagy azt elhagyva a Szerződő/Jármű használója szándéka ellenére, balesetszerűen jön létre, és a biztosított járműben égéssel kárt okoz.

Nem minősül biztosítási eseménynek, és ezért a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki:

a) az olyan tűzkárokra, amelyek a biztosított tárgyakban azáltal keletkeztek, hogy megmunkálás, feldolgozás vagy egyéb célból hasznos tűznek vagy hőkezelésnek vetik alá, vagy a tűztérbe ejtik vagy dobják,

b) a tűzkár nélkül, a hő hatására történő pörkölődés, szín- vagy alakváltozás miatt keletkezett károkra.

2.2 Robbanás

Robbanás biztosítási esemény alatt a gázoknak és gőzöknek rombolással és hanghatással együtt járó hirtelen, rendkívül gyors energia felszabadulása értendő, melynek során két egymástól elválasztott térben létrejövő nyomáskülönbség az elválasztó elem helyzetének és szilárdsági tulajdonságainak egyidejű megváltozása következtében pillanatok alatt kiegyenlítődik, és ez a biztosított járműben kárt okoz.

2.3 Villámcsapás

Villámcsapás a villámnak a biztosított járműben közvetlenül kifejtett, szabad szemmel is látható romboló, illetve gyújtó hatása.

2.4 Vihar

Vihar biztosítási eseménynek minősül, ha a 15 m/s (54 km/h) küszöbértéket elérő, vagy azt meghaladó sebességű időjárás miatti légmozgások, vagy e légmozgások által elsodort, döntött tárgyak a biztosított járműben kárt okoznak.

Biztosítási esemény az is, ha az épületek vihar által megrongált nyílászáróján vagy az építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített, vihar által megrongált tetőfedésén keresztül a viharral egyidejűleg beömlő csapadékvíz áztatással kárt okoz a biztosított járműben.

Az alábbi speciális kizárás érvényes vihar biztosítási esemény vonatkozásában, ezért a Biztosító nem téríti meg:

a) huzamosabb ideig (minimum 24 órán keresztül) a szabadban tartott járműben keletkező, vihar által okozott károkat,

b) a biztosított járműben keletkező olyan kárt, amely visszavezethető le nem zárt nyílászárókra vagy más le nem zárt nyílásokra, kivéve, ha ezen nyílások a vihar következtében keletkeztek, vagy a kár

visszavezethető épületszerkezeti hiányosságokra, kivéve, ha ezek a hiányosságok vihar következtében keletkeztek.

2.5 Felhőszakadás

Felhőszakadás biztosítási eseménynek minősül, ha az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) által kiállított igazolás szerint a lehullott csapadék 24 óra alatt a 30 mm-t elérte, illetve meghaladta, és ennek következtében a talajszinten áramló nagy mennyiségű víz rombolással, elöntéssel – ideértve a természetes és mesterséges elvezető rendszerek elégtelenné válása miatti elöntést is – a biztosított járműben kárt okoz.

Az alábbi speciális kizárás érvényes felhőszakadás biztosítási esemény vonatkozásában, ezért a Biztosító nem téríti meg:

a) a huzamosabb ideig (minimum 24 órán keresztül) a szabadban tárolt biztosított járműben keletkezett felhőszakadás károkat,

b) azokat a károkat, amelyek visszavezethetők le nem zárt nyílászárókra vagy más le nem zárt nyílásokra.

2.6 Jégverés

Jégverés biztosítási eseménynek minősül az a rongálódási kár, amelyet a csapadék jégeső vagy jégverés formájában történő lehullása során, annak roncsoló hatása által a biztosított járműben a jégverés vagy jégeső okoz.

Megtéríti Biztosító azokat a károkat is, amelyeket a jégverés vagy jégeső által megrongált épületekbe beömlő csapadék okoz a biztosított járműben.

Biztosító jégverés biztosítási esemény vonatkozásában nem téríti meg a huzamosabb ideig (minimum 24 órán keresztül) a szabadban tartott járműben keletkező, jégverés által okozott károkat, továbbá jégverés által okozott bármilyen fényezési károkat.

2.7 Árvíz

Árvíz biztosítási eseménynek minősül, ha az állandó vagy időszakos jellegű természetes vagy mesterséges felszíni folyóvizek, állóvizek, továbbá az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák, tavak vízszintje az időjárási körülmények miatt oly mértékben megemelkedik, hogy a kiáradó víz az árvízvédelmi töltések, gátak, árvízvédelmi művek átlépésével, átszakításával az árvíz szempontjából védettnek, mentesítettnek minősített területen a biztosított járműben, annak elöntésével kárt okoz.

2.8 Földrengés

Földrengés biztosítási eseménynek minősül az a kár, melyet az EMS skála (Európai Makroszeizmikus Skála) 6. fokozatát elérő, vagy az azt meghaladó intenzitású földrengés a biztosított járműben okoz.

2.9 Földcsuszamlás

Földcsuszamlás biztosítási eseménynek minősül a földfelszíni talajrétegek (kő- vagy földtömeg) hirtelen, váratlan, lejtő irányú elcsúszása által a biztosított járműben okozott kár.

2.10 Kő- és földomlás

Kő- és földomlás biztosítási eseménynek minősül a váratlanul, balesetszerűen lehulló kő- és földdarabok által a biztosított járműben okozott kár.

2.11 Ismeretlen építmény és ismeretlen üreg beomlása

Ismeretlen építmény és ismeretlen üreg beomlása biztosítási eseménynek minősül a Szerződő/Jármű használója tudomásán kívüli és az építési dokumentációban nem szereplő, illetőleg a káreseményig fel nem tárt építmény vagy üreg hirtelen, váratlan beomlása, melynek következtében a biztosított járműben kár keletkezik.

2.12 Idegen tárgy rádőlése

Idegen tárgy rádőlése biztosítási eseménynek minősül, ha valamely idegen tárgy bármely oknál fogva elveszti addigi statikai egyensúlyát, és rádőléssel kárt okoz a biztosított járműben (pl. idegen oszlop, fa rádőlése).

Idegen tárgynak minősülnek azok a tárgyak, amelyek a káresemény időpontjában nem voltak a Szerződő/Jármű használója tulajdonában, illetve használatában, nem bérelte, nem vette kölcsönbe, nem lízingelte, illetve nem az ő érdekében használták fel.

2.13 Rablás

Rablás biztosítási eseménynek minősül, ha jogtalan eltulajdonítás céljából a tettes a biztosított járművet úgy szerzi meg, hogy Szerződővel/Xxxxx használójával szemben erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított jármű megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz a Szerződővel/Xxxxx használójával szemben.

2.14 Betöréses lopás

2.14.1 Betöréses lopás biztosítási esemény akkor következik be, amikor a tettes a járműlopást úgy követi el, hogy

a) a jármű tárolásának helyéül szolgáló lezárt helyiségbe erőszakkal behatol,

b) vagy olyan nyitott ajtón, ablakon keresztül hatol be, melynek az alsó éle az alatta lévő járószinttől mérve 3 méternél magasabban van, és az oda való feljutást egyéb építmény vagy épületrész nem segítette.

2.14.2 Helyiségnek az épület vagy melléképület minden oldalról szilárd anyagú épületszerkezetekkel körülhatárolt, önálló légterű része minősül.

2.14.3 Lezárt helyiségnek tekintendő a tér olyan módon elkülönített része, amelyet határoló szerkezetei az arra jogosulatlan idegen személyekkel szemben az elmozdítástól, a behatolástól és a betekintéstől egyaránt megóvnak. A jelen feltételek szempontjából nem minősül lezárt helyiségnek, ha a helyiség határoló épületszerkezeti elemei (falazata, födémszerkezete, nyílászárója, stb.) 40 mm-nél vékonyabb deszka, drótfonat, 5 mm-nél vékonyabb könnyűfémlemez, 2 mm-nél vékonyabb vaslemez, vagy egyszeres 3 mm-es és ennél vékonyabb síküveg.

2.14.4 A jelen biztosítási feltételek alapján nem minősül betöréses lopás biztosítási eseménynek, ha a lopást a helyiség elveszett vagy bárki által hozzáférhető helyen megtalált saját kulcsának segítségével követik el.

2.14.5 Nem minősül betöréses lopás biztosítási eseménynek, ha a járművet teremgarázsból lopják el, vagy az ingatlan részét képező kertből lopják el.

2.15 Lopás

2.15.1 Biztosítási eseménynek minősül a nem lezárt helyiségben hagyott, emberi erővel mozdíthatatlan, fix tárgyhoz rögzített biztosított jármű teljes eltulajdonítása.

2.15.2 A lopás biztosítási esemény önrészének csökkentése érdekében a hello Bringás mobil applikáció „Most parkoltam” menüpontjának használatával a jármű lezárt állapotáról minden egyes lezárás alkalmával legalább egy fotót szükséges készíteni és feltölteni úgy, hogy a felvételből a lezárás ténye, valamint a lezárás módja megállapítható legyen (a továbbiakban: Most parkoltam).

Szerződő/Xxxxx használója hozzájárul, hogy az általa a biztosított járműről készített fotót és annak metaadatait (pl. GPS koordinátáit) legfeljebb 5 évig a Biztosító kezelheti. Szerződő/Xxxxx használója tőle levárható körültekintéssel jár el annak érdekében, hogy az általa készített parkolási fotókon harmadik személy ne szerepeljen.

2.15.3 Biztosító kártérítésének felső határa a biztosítási szerződéshez tartozó ajánlaton megjelölt biztosítási összegen belül a kár időpontjában történt rögzítéshez használt zár/lakat biztonsági fokozatától függ a következők szerint:

a) a legfeljebb 200.000 Ft értékű jármű esetén, a jármű lezárásához lánc-lakat kombinációjú, U-lakat vagy ezeknél magasabb biztonságú zárral történő lezárás szükséges;

b) ha a jármű értéke 200.000 Ft-nál több, de legfeljebb 1.000.000 Ft, akkor a jármű lezárásához riasztós lakat, vagy Abus 15-ös vagy Kryptonite 10-es fokozatú (vagy azzal egyenértékű, más gyártmányú) U-lakat, vagy Abus 15-ös fokozatú (vagy azzal egyenértékű, más gyártmányú) hajtogatható lakat, illetve min. 16-os fokozatú motor láncos lakat szükséges;

c) ha a jármű értéke 1.000.000 Ft-nál több, de legfeljebb 2.500.000 Ft, akkor a jármű lezárásához riasztós zár, vagy a jármű utolsó helyét megjegyző applikációval ellátott lakat szükséges.

2.15.4 Ha a biztosított jármű lezárása a – fenti 2.15.3. a), b), c) pontokban meghatározott – megfelelő zárral/lakattal történt, Biztosító megtéríti a zár/lakat értékét is, melyhez Biztosító rendelkezésére kell bocsátani a zár/lakat számlájának másolatát.

2.15.5 Ha a biztosított jármű lezárása nem a – fenti 2.15.3. a), b), c) pontokban meghatározott – megfelelő lakattal történt, vagy a 2.15.2. pont szerinti fotó a megfelelő felületre (Most parkoltam menü) nem került feltöltésre az aktuális lezárásról, akkor Biztosító a lopás biztosítási esemény bekövetkezése esetén a kártérítési összegből annak 50%-át önrészként levonja.

2.15.6 Biztosító a biztosított jármű biztonsági fokozatát a lezárásról készített fotó, valamint Szerződő/Jármű használója nyilatkozata alapján állapítja meg.

2.16 Részlopás kár

2.16.1 Biztosítási eseménynek minősül az emberi erővel mozdíthatatlan, fix tárgyhoz rögzített, őrizetlenül hagyott biztosított jármű valamely részének eltulajdonítása.

2.17 Rongálás

2.17.1 Biztosítási eseménynek minősül az őrizetlenül hagyott biztosított jármű ismeretlen elkövető által történt megrongálása, ha Szerződő/Jármű használója azt – a betöréses lopás biztosítási eseménynél definiált – lezárt helyiségben vagy emberi erővel mozdíthatatlan, fix tárgyhoz rögzített állapotban hagyta.

2.18 Idegen jármű ütközése

Idegen jármű ütközése biztosítási eseménynek minősül, ha az idegen (nem a Szerződő/Jármű használója tulajdonában vagy használatában lévő) jármű, annak alkatrésze, vagy rakománya ütközéssel kárt okoz a biztosított járműben.

2.19 A biztosítási események besorolása

a) A jelen biztosítási feltételek szempontjából az elemi károk vagyoncsoportjába tartoznak a 2.1-től 2.12-ig pontokban szereplő biztosítási események.

b) A jelen biztosítási feltételek szempontjából a lopás károk vagyoncsoportjába tartoznak a 2.13-től 2.15-ig pontokban szereplő biztosítási események.

c) A jelen biztosítási feltételek szempontjából a részlopás károk vagyoncsoportjába tartozik a 2.16 pontban szereplő biztosítási esemény.

d) A jelen biztosítási feltételek szempontjából a rongálás károk vagyoncsoportjába tartozik a 2.17 pontban szereplő biztosítási esemény.

e) A jelen biztosítási feltételek szempontjából az idegen jármű ütközése károk vagyoncsoportjába tartozik a 2.18 pontban szereplő biztosítási esemény.

2.20 A megkerült járművek esete

Ha a biztosító lopás, betöréses lopás, rablás biztosítási esemény esetén kárrendezési szolgáltatást nyújt Szerződő részére és a kárrendezést követően az eltulajdonított Jármű bármilyen okból kifolyólag megkerül, Szerződő köteles azt Biztosítónak kiadni a tulajdonjog egyidejű átruházása mellett, illetve a Jármű megkerüléséről tájékoztatást adni. Az ilyen Jármű birtoka és tulajdonjoga Biztosítót illeti, és kizárólag Biztosító jogosult a Jármű kiadása iránt eljárást indítani, ha az megkerül. Szerződő egyebekben a megkerült Járműre igényt tarthat, ebben az esetben a Biztosító által teljesített kárrendezési összeget köteles visszatéríteni.

3. Biztosító szolgáltatása

Szerződő által választható biztosítási csomagok

3.1 Biztosító szolgáltatást a Szerződő által választott biztosítási csomag szerint, az abban szereplő biztosítási eseményekre nyújt, legfeljebb a megadott biztosítási összeg határáig.

A Szerződő által választható biztosítási csomagok és azok tartalma a következők:

a) Prémium csomag: Lopáskár, részlopás kár, rongáláskár, elemi kár és idegen jármű ütközése (II./2.19 pont a)-e) pontokban szereplő biztosítási események).

b) Optimum csomag: Lopáskár és elemi kár (II./2.19 pont a) és b) pontokban szereplő biztosítási események).

c) Start csomag: Lopás (II./2.19 pont b) pontjában szereplő biztosítási események).

Start és Optimum biztosítási csomag választása esetén Biztosító nem téríti meg a részlopás (alkatrészek, kerékpár esetén a gyermekülés, a nyereg, stb.), rongálás és idegen járművel történő ütközés esetén fellépő károkat valamint a közlekedési balesetben sérült járművet. Start biztosítási csomag választása esetén Biztosító nem téríti meg továbbá az elemi károk vagyoncsoportjába tartozó biztosítási események által okozott károkat sem.

3.2 A szolgáltatási összeg meghatározásának alapelvei

3.2.1 Biztosító jelen biztosítási feltételek alapján a károsodott jármű vagy sérült alkatrészeinek káridőponti új állapotban való újra beszerzésének költségét téríti meg, kivéve a 3.2.4 pont szerinti esetet, valamint azt az esetet, ha a jármű vagy annak sérült alkatrészei javítással helyreállíthatók. A káridőponti új állapotban való újra beszerzés költségei megállapításának alapja a károsodottal azonos minőségű hazai kereskedelemben kapható jármű vagy azok sérült alkatrészei káridőponti új állapotban való beszerzésének átlagos költsége.

3.2.2 A javítással helyreállítható károk esetén Biztosító a javítás (helyreállítás) költségeit téríti. Ha a javítás várható költsége a jármű vagy annak sérült alkatrészei káridőponti új állapotban való újra beszerzésének értékét meghaladja, Biztosító a jármű vagy annak sérült alkatrészei káridőponti új állapotban való újra beszerzésének értékét téríti.

3.2.3 Ha a károsodottal azonos műszaki paraméterekkel a hazai kereskedelemben már nem kapható egyenértékű jármű vagy alkatrész, akkor a károsodott jármű vagy alkatrésze új értékének megállapítása során a kár időpontjában forgalmazott hasonló jármű vagy sérült alkatrésze beszerzési értékéből le kell vonni a műszaki különbségek becsült értékét.

3.2.4 Biztosító káridőponti avult értéken téríti meg:

a) a kár időpontjában - a gyártás évét figyelembe véve - 1. évesnél idősebb járműben és ezek alkatrészeiben keletkezett kárt, valamint

b) ha a vagyontárgy értéke értékbecslésen alapul, akkor az értékbecslés évétől számított 1 év elteltét követően a járműben és ezek alkatrészeiben keletkezett kárt, továbbá

c) az 1 évesnél fiatalabb, de a kár időpontjában 75%-nál nagyobb mértékben avult állapotban lévő jármű és ezek alkatrészei kárát.

A káridőponti avult értéket úgy kell megállapítani, hogy az újra beszerzés költségéből le kell vonni az eredeti beszerzés és a kár időpontja között eltelt időszak értékcsökkentő amortizációját. Ennek mértéke normál használat esetén évi 7%.

3.2.5 Eszmei, illetőleg előszereteti értéket Biztosító a szolgáltatási összeg megállapítása során nem vesz figyelembe.

3.2.6 A szolgáltatás összegéből levonásra kerül a felhasználható maradványok értéke.

3.2.7 Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, Biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az közvetlenül a biztosítási eseménynek tudható be.

3.2.8 A biztosítási összeg a kifizetett szolgáltatási összeggel nem csökken.

Kiegészítő asszisztencia szolgáltatás különös feltételei

1 Fogalmak

Szolgáltató: az Autohome Magyarország Kft.

Segélyközpont: Szolgáltató napi 24 órában elérhető segélyközpontot üzemeltetet, amelyet „ai-Assistance” megjelölésű dedikált telefonvonalon keresztül lehet elérni és igénybe venni (00(0) 000 0000). A Segélyközponttal folytatott telefonbeszélgetésekről hangfelvétel készül.

Képviselő: Szolgáltató azon alkalmazottja, szerződéses partnere vagy ennek munkavállalója/megbízottja, aki Szolgáltató megbízásából a szolgáltatás nyújtását kivitelezi. A Képviselő kizárólag abban az esetben járhat el a jelen jogkörében, ha a Szolgáltató a Képviselő adatait (név, járművének forgalmi rendszáma) a járművezetővel közölte és a Képviselő személyazonosságát a járművezetőnek igazolta.

Jármű: a hello Bringás vagyonbiztosítás Általános biztosítási feltételek 1.3 pontjában meghatározott biztosított jármű.

Járművezető: az a személy, aki a meghibásodott vagy balesetet szenvedett biztosított járművet jogszerűen vezeti.

Helyszín: a meghibásodás vagy baleset pontos földrajzi területe a járművezető által a Segélyközpont felé adott információi alapján, ahol a szolgáltatási esemény megtörtént és ennek megfelelően a jármű található. A helyszín olyan terület lehet, ahol a jármű a Képviselő számára korlátozásoktól mentesen megközelíthető, vagyis a sérült járművet olyan területre kell vinni, ahol gépkocsival meg lehet közelíteni.

Szakszerviz: a helyszínhez legközelebb található kerékpárjavító műhely.

Üzemképtelenség: üzemképtelennek tekintendő az a jármű, amellyel – műszaki hiba, vagy szerkezeti elem törése miatt – továbbhaladni nem lehet, továbbá amellyel biztonságosan vagy további károsodás nélkül sem kerékpárszervizbe, sem haza (járművezető otthonához) nem lehet eljutni. Nem tekintendő üzemképtelenségnek a jármű karbantartásának elmulasztása (például az elektromos kerékpárok, rollerek esetében a töltés hiányából fakadó akkumulátor lemerülés, stb).

2 Területi hatály

A Szolgáltatás területi hatálya Magyarország.

3 Segítségnyújtási szolgáltatások

1) Szolgáltatási esemény (esemény): bekövetkezhet baleset, műszaki meghibásodás, vagy gondatlanság következtében, továbbá olyan egyéb üzemképtelenség esetén, ami nem sorolható be az előzőekbe.

Asszisztencia szolgáltatásra abban az esetben tarthat igényt a járművezető, amennyiben a jármű baleset vagy műszaki meghibásodás miatt vált üzemképtelenné.

a. Baleset: minden olyan esemény, amely a járművezető akaratától függetlenül, hirtelen fellépő, külső behatás (pl. a járművel elesik), vagy ha idegen jármű (nem a járművezető tulajdonában vagy használatában lévő jármű), vagy annak alkatrésze, vagy rakománya ütközéssel kárt okoz a biztosított járműben.

b. Műszaki meghibásodás: olyan mechanikai vagy elektromos meghibásodás, amely a jármű azonnali menetképtelenségét eredményezi, vagy a közlekedés biztonságát veszélyezteti, illetve lehetetlenné teszi.

2 ) Hibaelhárítás: az üzemképtelenség megszüntetése, aminek eredményeképpen a jármű önerejéből, károsodás nélkül, a közúti szabályok betartásával legalább a kerékpárszervizbe képes eljutni. A hibaelhárítás módját Szolgáltató határozza meg. Amennyiben a jármű károsodás nélkül el tud jutni a szervizbe, az adott eseményre további díjmentes szolgáltatás nem igényelhető.

Információkezelés: mentéssel összefüggő adatok, információk regisztrálása (járművezető neve, jármű típusa, gyártmánya, modell, alvázszáma, helyszín, szolgáltatási esemény leírása stb.).

Információszolgáltatás: Szolgáltató egyedi adatbázisában szereplő, szerviz, gumijavító, és egyéb az üzemképtelen jármű javításához szükséges információk átadása járművezető részére telefonon keresztül.

Segélyszolgálat: tartalmazza a helyszíni kiszállást és a hiba diagnosztizálásának és a jármű javításának megkísérlését. A helyszínen Képviselő megkísérli legalább annyira üzembiztossá tenni a járművet, hogy járművezető úti céljához vagy hazaérhessen, és ott a hiba végleges kijavítását szakszervizre bízhassa. Képviselő legfeljebb 30 percig javítja a járművet, de ha az helyszíni javítással várhatóan üzembiztossá tehető, járművezető kérésére ez az időtartam a Szolgáltató költségére meghosszabbítható.

Szolgáltató vállalja, hogy a Képviselő az esemény szükséges részleteinek egyeztetésétől számított legfeljebb 60 percen belül kiérkezik a megadott helyszínre.

Alkatrész beszerzés: a helyszíni javításhoz szükséges alkatrész(eke)t (legfeljebb 25 000 Ft összeghatárig) Képviselő beszerzi, és a helyszínre szállítja. Az alkatrész díja minden esetben járművezetőt terheli.

Szállítás kerékpárszervizbe: amennyiben az üzemképesség helyreállítása a helyszínen nem megoldható, Képviselő legfeljebb

30.000 Ft összeghatárig és feltételek szerint a járművet és utasait, de legfeljebb a járművezetőt és a vele ugyanazon vagy másik járművön utazó kiskorú gyermekét a legközelebbi kerékpárszervizbe szállítja.

Ha a javítás a szervizben az adott napon nem megoldható:

Tárolás: ha a Képviselő a szállított járművet a kerékpárszerviz zárt területén bármi oknál fogva nem tudja elhelyezni (hétvége, ünnepnap, stb.), Szolgáltató megszervezi a jármű zárt területen történő tárolását a szerviz nyitásáig, de legfeljebb az első munkanapig.

Megismételt szállítás: amennyiben a Képviselő megkísérelte, de valamilyen okból a kerékpárszervizben nem tudta otthagyni a járművet (pl. hétvégén zárva tartó szakszerviz), akkor azt előbb egy zárt tároló helyre szállítja, majd a következő munkanapon Szolgáltató gondoskodik a jármű ismételt kerékpárszervizbe való szállításáról.

Taxi: városon belül való utazásra, illetve a kerékpárszervizbe való utazásra vehető igénybe, a szolgáltatáshoz kapcsolódóan, legfeljebb 18.000 Ft összeghatárig.

Utazás: a Szolgáltató választása szerint és szervezésében, a szerződésnek megfelelő költségtérítés mellett, biztosítja a járművezető számára, helyközi vagy nemzetközi tömegközlekedés (busz, vonat,) megtérítését, legfeljebb 18.000 Ft összeghatárig. Kiskorú gyermek(ek) együttutazása esetén – szülői felügyelet hiánya esetén

- az ő útiköltsége(ük) is térül.

Szállás: a járművezető részére a Szolgáltató megszervezi és legfeljebb 18.000 Ft/éjszaka összeghatárig téríti egy a kerékpárszerviz vagy az esemény közelében lévő 3 csillagos szállodának megfelelő szálláshelyen történő elhelyezés költségeit (szállás és reggeli díja) maximum 3 napra. A Szolgáltató a kifizetett költséget, az eredeti számla bemutatását követően téríti meg a járművezető részére. Kiskorú gyermek(ek) együttutazása esetén – szülői felügyelet hiánya esetén – az ő szállásköltsége(ük) is térül.

Cserejármű: amennyiben a jármű üzemképessége az adott napon várhatóan nem megoldható, a járművezető kérésére a Szolgáltató megszervezi és a 30.000 Ft összeghatárig téríti egy cserejármű bérlését, amennyiben az a helyi adottságok mellett elérhető.

Cserejármű ki- és visszaszállítása: városon belül díjmentes, egyéb esetben a cserejármű ki- és visszaszállításának költsége a járművezetőt terheli.

Üzenetközvetítés: járművezető kérésére, illetve amennyiben az adott helyzet azt indokolja, a Szolgáltató saját költségére üzenetközvetítést vállal a járművezető és egy pontosan megnevezett (név, telefonszám) személy között.

4 A szolgáltatás feltételei

A sikeres helyszíni javítást követően, 1 hónapon belül ugyanazon okból bekövetkező ismételt meghibásodásra a díjmentes szolgáltatás csak akkor vehető igénybe, ha a járművezető az adott hibát bizonyítható módon kijavíttatta.

A jármű hazaszállítását követően, mielőtt újabb útra indul, a járművezető köteles gondoskodni a jármű szakszervizben való megjavíttatásáról. Szolgáltató nem vállal felelősséget, ha a szükséges javítások elmaradtak (vagy megtörténtek ugyan, de a jótállás ideje alatt), és ugyanazon okból újabb meghibásodás éri a járművet.

A járművezetőnek a szolgáltatás igénybevétele előtt meg kell győződnie arról, hogy a helyszínen valóban a Szolgáltató képviselője jelent-e meg, mert ha más szolgáltató végzi el a mentést, azért a Szolgáltató felelősséget nem vállal.

Minden segélyhívást közvetlenül a Szolgáltató segélyközpontjához kell intézni.

A javításhoz szükséges alkatrészek költsége és a szolgáltatás keretein felüli bármilyen további munka- és szállítási díj, egyéb díj, költség és kár a járművezetőt terheli.

Minden, a szolgáltatás keretein felüli javításért a járművezető vállalja a megbízói felelősséget is.

A kerékpárszervizbe szállított járművön végzett javítások esetében a kerékpárszerviz nem a Szolgáltató képviselőjeként, hanem a járművezető megbízásából dolgozik, ezért a Szolgáltató az ott végzett javításokért felelősséget nem vállal.

Szolgáltató fenntartja a jogot, hogy szükséges hely hiányában a járművezetőt és a járművet külön szállíttathassa el.

Szolgáltató a nyilvántartása alapján (ennek hiányában a járművezető elmondása alapján) megállapítja, hogy a jármű garanciális, vagy más szolgáltató által nyújtott segítségnyújtási szolgáltatás, esetleg korlátozás hatálya alá esik-e. Amennyiben a jármű garanciális vagy másik szolgáltatás hatálya alá tartozik, úgy Szolgáltató olyan műveletet, ami a külső szolgáltatás alapján a járműre vonatkozó jogosultságokat befolyásolná, kizárólag a járművezető utasítására és felelősségére végezhet.

A díjmentes szolgáltatás feltétele a Szolgáltató felé történő bejelentés, a Képviselő által kért információk a járművezető részéről történő megadása, valamint a Szolgáltató által nyújtott szolgáltatások Képviselő részéről történő megszervezése. Utólagos költség elszámolásra csak abban az esetben van lehetőség, ha az Szolgáltatóval előzetesen (a szolgáltatás igénybevétele előtt) egyeztetve lett és Szolgáltató által jóváhagyásra került.

Díjmentes szolgáltatás kizárólag használat során fellépő üzemképtelenség, esetén vehető igénybe.

A szállás és a továbbutazás legfeljebb annyi személyre vehető igénybe, ahány személy a járművel a jogszabályok alapján szállítható és az üzemképtelenség bekövetkezése során használta azt, kivéve kiskorú gyermek(ek) együttutazása esetén, mert ekkor – szülői felügyelet hiánya esetén – az ő szállás- vagy utazási költsége(ük) is térül.

A cserejármű, a továbbutazás, a kerékpárszervizbe (vagy haza-) szállítás vagy szállás szolgáltatás, kombinálva is igénybe vehetőek összesen legfeljebb 60 000 Ft összegig. Ezek koordinálása mindenkor Szolgáltató/Képviselő jogkörébe tartozik, de a szolgáltatás kiválasztásakor a Szolgáltató figyelembe veszi a járművezető igényeit.

5 Kizárások

1) Szolgáltató a szolgáltatás elvégzésére nem kötelezhető, illetve többletköltség térítésre tarthat igényt az alábbi esetekben:

a) azokra a költségekre, amelyek garancia, jótállási vagy biztosítási szerződés érvényesítése révén megtérülhetnek; a felek ilyennek tekintik azt, ha a jármű gyártói garanciával rendelkezik és a biztosítási esemény garanciális alkatrész meghibásodása miatt következik be, vagy ha a jármű szakszervizben történt javítását követően - a garanciális időszakon belül - a jármű ugyanabból az okból kifolyólag ismét meghibásodik/üzemképtelenné válik;

b) arra a járműre, amely a biztosítás megkötésekor nem volt üzemképes állapotban, illetve amelynek meghibásodása a nem szakszerűen (azaz nem a gyári előírás szerint) elvégzett javításból, vagy a jármű elhanyagolt műszaki állapotából ered. Nem tekintendő biztosítási eseménynek a jármű karbantartásának elmulasztása miatt bekövetkezett üzemképtelenség (például, de nem kizárólagosan: rozsda miatti lánc vagy ékszíj szakadás, elektromos jármű esetén az otthon/telephelyen tárolt jármű időszakos és rendszeres beindításának, töltésének hiányából vagy a használat közben való töltöttségi szint ellenőrzésének elmulasztásából eredő akkumulátor lemerülés, stb.);

c) a megengedettnél több személyt vagy súlyt szállító járműre;

d) a gyári előírástól eltérő minőségű/jellemzőjű alkatrészekből eredő meghibásodásokra, amennyiben hitelt érdemlően nem bizonyítható a jármű gyári előírás szerinti karbantartása, javítása, a kopó alkatrészek cseréje.

e) valamely korábbi szolgáltatás következtében a Szolgáltató felé felmerült tartozás esetén, mely a járművezető részéről még kiegyenlítetlen maradt;

f) külföldi tartózkodás esetén, a tartósan (egy hónapnál hosszabb ideig, megszakítás nélkül) külföldön használt járműre;

g) versenyzésre, edzésre, sebességmérésre használt, vagy bármilyen megbízhatósági tesztnek kitett járműre;

h) a Magyarország és külföldi államhatalmi, illetve államigazgatási szervek intézkedései/rendelkezései során keletkező igények esetén (jármű elszállítása stb.);

i) a jármű túlterhelése vagy szakszerűtlenül, jogszerűtlenül végzett üzemeltetése okán bekövetkezett biztosítási esemény esetén;

j) súlyos gondatlanság okán bekövetkezett biztosítási esemény esetén;

k) a járművezető otthonából vagy telephelyéről való elinduláskor bekövetkező üzemképtelenség.

2) A Szolgáltató a járművezető által másnak okozott kárért felelősséget nem vállal.

3) Közúton-, illetve kerékpárúton kívüli vagy egyéb, szállító járművel megközelíthetetlen helyszínen, forgalom elől elzárt területen bekövetkező baleset vagy műszaki hiba esetén bekövetkező eseményekre.

4) A kerékpárszervizben történő javítás költségeire.

5) Az egyéb biztosítási vagy garancia szerződés alapján megtérülő költségekre.

6) Ha a járműn utazó személyek (legfeljebb a járművezető és a vele egy járművön vagy külön járművön vele utazó kiskorú gyermek) a költségek és kiadások felmerülését (amennyiben azokat neki kellett megelőlegeznie) nem az eredeti számlákkal igazolja.

7) A Szolgáltató nem kötelezhető a szolgáltatás kivitelezésére az alábbi körülmények között, különösen:

a) nehéz időjárási viszonyok esetén, amikor a Képviselő lehetetlennek ítéli meg a mentést;

b) ha a jármű egy, a szilárd burkolatú útról megközelíthetetlen helyen található (pl.: lágy talajra, vízbe vagy hóakadályba került);

c) ha a balesetet szenvedett jármű csak speciális (pl.: darus) járművel szállítható/emelhető fel;

d) vis major esetén (háború, polgárháború, terrorcselekmény, fegyveres felkelés, lázadás, természeti katasztrófa, sztrájk, telefonszolgáltatás vagy áramellátás szünetelése stb. esetén).

6 MENTESÜLÉS

Xxxxxxxx Szolgáltató a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással

a. a járművezető maga;

b. a vele közös háztartásban élő hozzátartozója, megbízottja; vagy

c. a jogi személy Szerződő ügyvezetésének vagy szakmai vezetésének vezető beosztású tisztségviselője vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosult tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.

Súlyosan gondatlan magatartásnak minősül például, ha a kár:

a. alkoholos befolyásoltsággal (0,8 ezrelék fölötti véralkoholszint);

b. jogosítvány nélküli, vagy ittas járművezetéssel;

c. kábító, vagy bódító hatású anyag használatával kapcsolatos befolyásoltsággal okozati összefüggésben következett be.

Szolgáltató mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a járművezető általános kármegelőzési vagy kárenyhítési kötelezettségének megszegésével okozta, a kár megelőzése, enyhítése érdekében nem tanúsította az általában elvárható magatartást.

1. számú melléklet

A titokvédelemmel kapcsolatos szabályok (a 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) alapján)

A jelen szerződési feltételek alapján létrejövő szerződés végrehajtása érdekében a biztosító kezeli a Szerződőnek (Biztosítottnak) az ajánlaton, illetve a biztosítási szerződésben rögzített személyes adatait (a továbbiakban: „személyes adatok”). A biztosító a Szerződő (Biztosított) személyes adatait azon időtartam alatt kezeli, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító a személyes adatokat csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez kapcsolódóan, vagy a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bit.) meghatározott egyéb célból kezeli. A biztosító a Szerződő (Biztosított) személyes adatait, erre vonatkozó és kifejezett írásbeli hozzájárulása nélkül csak a Bit. 135-142. és 146-151.§-aiban nevesített szervezeteknek továbbíthatja. A biztosító az adatkezelés során adatfeldolgozót vesz igénybe. A Szerződő (Biztosított) a személyes adatainak a jelen szerződési feltételekben meghatározottak szerinti kezeléséhez a biztosítási szerződés (ajánlat) aláírásával kifejezetten hozzájárul. A személyes adatok kezelésével kapcsolatos tájékoztatás a 2. számú mellékletben található.

A titokvédelemmel kapcsolatos, Bit.-ben foglalt rendelkezéseket a jogszabály szövegének módosítása nélkül, számozásának megtartása mellett az alábbiakban részletezzük:

135. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

(3) A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

136. § Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 135. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett kifejezett hozzájárulásával kezelheti.

137. § Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn,

c) a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.

138. § (1) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében - az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint - az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá - a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján - a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p) fióktelep esetében - ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal - a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval,

t) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár- megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel,

u) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal,

v) a Gfbt. szerinti e-kárbejelentő felületen megadott adatoknak a kárbejelentő alkalmazás működtetése, a biztosítási eseményhez kapcsolódó, szükséges információk begyűjtése és a biztosítók részére kárrendezés céljából történő továbbítása tekintetében a MABISZ-szal

szemben, ha az a)-j), n), s), t) és u) pontban megjelölt szerv vagy személy adatkéréssel, illetve írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

(2) Az (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

(2a) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.

(3) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

(3a) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §- ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

(4) A biztosító vagy a viszontbiztosító az (1) és (6) bekezdésekben, a 137. §-ban, a 140. §-ban és a 141. §-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

(5) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az (1) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

(6) A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, az ügyészség, továbbá a bíróság adatkérésére, illetve írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

(7) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

(8) Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

(9) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a Hpt. 164/B. § szerinti adattovábbítás.

139. § A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv - nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából - írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot, valamint ha a biztosító vagy a viszontbiztosító csoportszinten meghatározott pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezettségét teljesíti.

140. § (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha - az adatalany hozzájárulásának hiányában - az adattovábbítás a személyes adatok harmadik országba való továbbítására vonatkozó előírásoknak megfelel.

(2) A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

141. § (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

142. § (1) Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a különleges adatnak vagy bűnügyi személyes adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

(2) A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 138. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a

138. § (6) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.

(3) A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

146. § (1) Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megőrizni.

(2) A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, tájékoztatás vagy adat az e törvényben meghatározott körön kívül a biztosító és a viszontbiztosító, továbbá az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel.

(3) Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a biztosítónak, a viszontbiztosítónak vagy ügyfeleinek hátrányt okozzon.

147. § (1) Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító és a viszontbiztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

(2) Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

(3) Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban és az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvényben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

147/A. § (1) A Hpt. 164/B. §-a alapján átvett adatokat a biztosító tevékenységi köre ellátásával összefüggésben a szolgáltatásai nyújtásához szükséges mértékben megismerheti, és az ügyfélkapcsolat létrehozásának és fennállásának időtartamában kezelheti, ha az ügyfél az adattovábbítást a (2) bekezdés szerint nem korlátozta vagy tiltotta meg.

(2) A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő biztosító ügyfele kifejezett nyilatkozatával jogosult korlátozni vagy megtiltani a Hpt. 164/B. § (2) bekezdése szerinti adattovábbítást.

(3) A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő biztosító az ügyféllel kötendő szerződést megelőzően köteles az ügyfél részére a Hpt. 164/B. §-ában foglalt kölcsönös adatátadás lehetőségéről igazolható módon tájékoztatást adni. Az írásbeli tájékoztatásban egyértelműen fel kell hívni az ügyfél figyelmét arra, hogy a személyes adatai e §-ban foglalt kezelésének lehetőségét bármikor korlátozhatja vagy megtilthatja.

148. § (1) A FATCA-törvény szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban ezen alcím tekintetében: intézmény) az általa kezelt, FATCA-törvény szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi a FATCA- törvény szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a továbbiakban ezen alcím tekintetében együtt: Számlatulajdonos) FATCA- törvényben foglalt Megállapodás 1. Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban ezen alcím tekintetében: illetőségvizsgálat).

(2) Az intézmény a számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg írásban tájékoztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/B-43/C. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről,

c) a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi kötelezettségéről.

(3) Az Aktv. 43/B-43/C. §-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről az intézmény a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban tájékoztatja.

148/A. § (1) Az Aktv. szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Xxxxxxxx (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv. 1. melléklet II-VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

(2) Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben közzétett hirdetmény útján vagy - ha az lehetséges - elektronikus úton tájékoztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.

(3) Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban - ha az lehetséges elektronikus úton - tájékoztatja.

149. § (1) A biztosító (e § alkalmazásában: megkereső biztosító) - a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében - a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (e § alkalmazásában: megkeresett biztosító) az e biztosító által - a 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével - kezelt és a (3)-(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.

(2) A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.

(3) A megkereső biztosító az 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontjában, továbbá a 2. mellékletben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait;

b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

c) az a) pontban meghatározott személyt érintő korábbi - az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos - biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

(4) A megkereső biztosító az 1. melléklet A) rész 3-9. és 14-18. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;

c) a b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

(5) A megkereső biztosító az 1. melléklet A) rész 10-13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a károsult személy azonosító adatait;

b) a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett azonosító adatait, továbbá a (4) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott adatokat;

c) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

d) a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt, érvényesítő személyt érintő korábbi - az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos - biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat;

e) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi - az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos - biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat.

(6) A megkereső biztosító az 1. melléklet A) rész 3. és 10. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatosan a jármű járműazonosító adatai (rendszáma, alvázszáma) alapján - az 1. melléklet A) rész 10. pontjában meghatározott ágazathoz tartozó károk esetén a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is - jogosult az alábbi adatokat kérni:

a) az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat, így különösen a káresemény időpontjára, jogalapjára, a jármű és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,

b) az adott járművet érintően a biztosító által elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének. A megkereső biztosító felelős az (1) bekezdésben meghatározott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.

(8) A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.

(9) Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (8) bekezdésben meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.

(10) Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

(11) A megkereső biztosító az (1) bekezdésben meghatározott megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.

(12) Ha az ügyfél a személyes adataihoz való hozzáférést kér és a megkereső biztosító - a (8)-(10) bekezdésben meghatározottakra tekintettel - már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájékoztatni a kérelmezőt.

(13) A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.

(14) A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.

150. § (1) A biztosítók - az 1. melléklet A) rész 3-6. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződésekkel kapcsolatban

- a biztosítási szerződés vonatkozásában - a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében - a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések kiszűrése céljából közös adatbázist (a továbbiakban: Adatbázis) hozhatnak létre, amely tartalmazza

a) a szerződő személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgy azonosító adatait;

c) az a) és b) pontokban meghatározott szerződőt vagy vagyontárgyat érintő korábbi biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat; és

d) a biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát.

(2) A biztosító az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az adat keletkezését követő harminc napon belül továbbítja az Adatbázisba.

(3) A biztosító - a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében - a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése és a visszaélések megakadályozása céljából az Adatbázisból adatot igényelhet.

(4) Az Adatbázis kezelője a jogszabályoknak megfelelő igénylés szerinti adatokat nyolc napon belül köteles átadni az igénylő biztosítónak.

(5) Nem áll fenn a biztosító titoktartási kötelezettsége az Adatbázis irányában, az Adatbázisba való adatátadás vonatkozásában, továbbá az Adatbázis kezelőjét terhelő biztosítási titok megtartására vonatkozó kötelezettsége a biztosító vonatkozásában, amely a jogszabálynak megfelelő igényléssel fordul hozzá.

(6) Az Adatbázis kezelőjének az Adatbázisban kezelt adatokra vonatkozó titoktartási kötelezettségére, továbbá a kezelt adatokra vonatkozó igénylések teljesítésére nézve a biztosítási titokra vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandóak.

(7) Az Adatbázis kezelője - amennyiben a megkeresés érdemi megválaszolása a kért adatok hiányában nem lehetséges - a hozzá intézett, a 138. § (1) bekezdés b), f), q) és r) pontjában, illetve a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő igényléseket köteles továbbítani a megkereséssel érintett biztosítási ágazatok művelésére tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosítók számára. Az Adatbázis kezelője az igénylés továbbításáról az igénylőt egyidejűleg köteles tájékoztatni.

(8) Az igénylő biztosító az igénylés eredményeként kapott adatokat a biztosítandó vagy biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a (3) bekezdésben meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.

(9) Az Adatbázisban továbbított adatok helyességéért és pontosságáért az azt továbbító biztosító felelős.

(10) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok a (11) bekezdésben meghatározott kivétellel a nyilvántartásba vételt követő öt évig kezelhetők.

(11) Biztosítási szerződés létrejötte esetén az (1) bekezdésben meghatározott adatok a szerződés fennállása alatt, a szerződésből származó igények elévüléséig kezelhetők az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban. A szerződés megszűnésének és a szerződésből származó igények elévülésének tényéről a biztosító tájékoztatja az Adatbázis kezelőjét.

(12) Az Adatbázisból adatot igénylő biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.

(13) Ha az igénylés eredményeként az igénylő biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (12) bekezdésben meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerős befejezéséig.

(14) Ha az igénylés eredményeként az igénylő biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

(15) Az Adatbázisból adatot igénylő biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot csak az (1) bekezdésben meghatározott célból kezelheti.

(16) Az igénylő biztosító a (3) bekezdésben meghatározott igénylésről, az abban szereplő adatokról, továbbá az igénylés teljesítéséről az ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére a személyes adataihoz hozzáférést biztosít.

151. § (1) A 150. § (1) bekezdésében meghatározott Adatbázist a biztosítók abban az esetben hozhatják létre, ha a 150. § (1) bekezdésében meghatározott biztosítási ágazatokat művelő biztosítók megállapodást megelőző piaci részesedés szerint számított kétharmada megállapodik az adatbázis létrehozásáról, a működésében történő részvétel feltételeiről és az Adatbázis fenntartásával kapcsolatos költségek fedezetéről.

(2) Az adatbázis létrehozásának további feltétele, hogy az Adatbázisba adatot szolgáltató biztosítók az Adatbázisba továbbított adatok továbbításának és lekérdezésének lehetőségét az érintett szerződések feltételeiben meghatározzák.

2. számú melléklet

Adatkezelési tájékoztató

Jelen tájékoztató célja, hogy az a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.; a továbbiakban: Adatvédelmi Rendelet) alapján általános áttekintést nyújtson arról, hogy a Magyar Posta Biztosító Zrt. (Cg.: 00-00-000000; Adószám: 12833632-4-44; Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxx xxxx 0-0.; továbbiakban: „biztosító”), milyen célokból és hogyan kezeli a biztosítási szerződés megkötése és a szolgáltatás nyújtása kapcsán tudomására jutott személyes adatokat, és az érintett milyen jogokkal rendelkezik. Kérjük, hogy alábbiakat a minél szélesebb körű tájékozódás érdekében figyelmesen olvassa el.

I. Alapfogalmak az adatkezelésben

adatkezelés: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés;

adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az

uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja;

adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevében személyes adatokat kezel;

érintett: a jelen tájékoztató szempontjából az a személy, akinek a személyes adatait a biztosító kezeli.

személyes adat: azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható

Az adatkezeléssel kapcsolatos a fentieken túli fogalmak részletes leírását a xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx oldalon elérhető adatkezelési tájékoztató tartalmazza.

II. Az adatkezelés jogalapja, célja és kezelt adatok köre

1. Az adatkezelés jogalapja

Az adatkezelés jogalapja a biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése (különösen a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény; a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény;az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény), az érintett kifejezett hozzájárulása, valamint az, hogy az adatkezelés mind a biztosítási szerződés megkötéséhez, teljesítéséhez, mind pedig szolgáltatásaink többségének igénybevételéhez elengedhetetlen. Az adatszolgáltatás minden adat vonatkozásában önkéntes, de felhívjuk a figyelmet arra, hogy a szerződéskötéskor kért adatok a kockázat meghatározását illetve az ajánlat elfogadását, a szolgáltatás nyújtásához kért adatok hiánya pedig a szolgáltatás teljesítését lehetetlenné teheti.

2. Az adatkezelési célok

A biztosító a személyes adatokat különösen az alábbi célokból kezeli:

a. kockázat elbírálás, biztosítási szerződések megkötése, teljesítése, nyilvántartása és kárrendezés, számlázás, be-és kifizetések teljesítése

b. a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos lejárt és kiegyenlítetlen követelések érvényesítése, behajtása

c. panaszkezelés és ügyfélszolgálat működtetése

d. tartalékszámítás, elemzések készítése, statisztikai adatszolgáltatás nyújtása céljából történő adatkezelés

e. a biztosító üzleti érdeke, és a biztosítási veszélyközösség megóvása érdekében a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megelőzése és megakadályozása érdekében (belső ellenőrzés, csalásfelderítés)

f. közvetlen üzletszerzés, marketing célok

3. Kezelt adatok köre:

A biztosító kizárólag azokat a személyes adatokat kezeli, amelyek a fent említett adatkezelési célok elérésére alkalmasak és ennek érdekében egyaránt szükségesek is. A biztosító különösen az alábbi adatokat kezeli a biztosítási szerződés és szolgáltatás nyújtás típusától függően:

a. természetes személyi azonosító adatok (pl.: neme, neve, születési ideje, édesanyja neve)

b. egyéb azonosító adatok (pl. személyi igazolvány száma, alvázszám (kerékpár, elektromos roller), telefonszám, e-mail cím)

c. pénzügyi adatok (pl. bankszámlaszám,)

d. biztosítási szerződésre vonatkozó adatok, ideértve a biztosítási szerződésre bejelentett igények/károk adatait is (pl.: biztosított vagyontárgyra, kockázatviselés helyére vonatkozó adatok, fényképek, videofelvételek és GPS koordináták)

III. Adatkezelés időtartama:

A biztosítási szerződés teljesítésével kapcsolatos adatokat a biztosító a biztosítási jogviszony fennállásának ideje alatt, valamint azon időtartamig kezeli, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető, de legfeljebb az adott szerződés vonatkozásában az utolsó kapcsolatfelvételtől (pl.: levélváltás, beérkező vagy kimenő irat keletkezése) számított 8 évig, és az egyéb jogi kötelezettségen alapuló adatkezelés esetén mindaddig, míg azt a jogszabály rendeli.

Közvetlen üzletszerzés és marketing célú adatkezelés esetén az adatok legkésőbb a hozzájárulás visszavonásának időpontjáig kezelhetők.

IV. Adatkezelő, és adattovábbítás

A jelen tájékoztató II.3. pontjában felsorolt adatok adatkezelője a biztosító. A biztosítás értékesítés, valamint szolgáltatásnyújtás és így az adatkezelése során a biztosító külső szolgáltatókat, mint adatfeldolgozókat vesz igénybe, akik részére

az érintett adatait átadhatja. Az adatfeldolgozókat a xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx weboldalon található adatkezelési tájékoztatóból ismerheti meg.

V. Az érintettek jogai

Személyes adatai kezelésével kapcsolatosan az érintettet az alábbi jogok illetik meg:

a. hozzáférés: jogosultság arra, hogy a biztosító által kezelt személyes adataihoz hozzáférést kapjon.

b. helyesbítés: az érintett kérheti a biztosítótól személyes adatainak a helyesbítését vagy kiegészítését.

c. törlés: az érintett kérheti személyes adatainak a törlését alábbi indokok valamelyikének fennállása esetén

• a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat a biztosító kezelte

• az érintett visszavonja az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelésnek más jogalapja nincs

• személyes adatait jogellenesen kezelték

• a személyes adatokat az irányadó uniós vagy tagállami jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell

• a személyes adatok gyűjtésére az Adatvédelmi Rendeletben hivatkozott információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kínálásával kapcsolatosan került sor.

d. korlátozás: kérheti, hogy a biztosító korlátozza személyes adatainak a kezelését, ha az alábbiak valamelyike teljesül

• vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy az adatkezelő az adatok pontosságát ellenőrizze

• az adatkezelés jogellenes és az érintett ellenzi az adatok törlését e helyett kéri azok felhasználásának korlátozását

• a biztosítónak már nincsen szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de ezeket azonban az érintett jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez igényli

• az érintett tiltakozott az adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy a biztosító jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az érintett jogos indokaival szemben.

e. tiltakozás: az érintett tiltakozhat az adatkezelés ellen, ha arra elsőbbséget élvező egyéb jogszerű ok nincs

f. adathordozás: jogosultság arra, hogy az érintett személyes adatokat megkapja és azokat egy másik adatkezelőnek továbbítsa, amennyiben ennek jogszabályi feltételei fennállnak;

g. visszavonás: amennyiben a biztosító a személyes adatokat az érintett hozzájárulása alapján kezeli, akkor a hozzájárulás bármikor visszavonható.

Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

Az érintetti jogokkal kapcsolatos részletesebb felvilágosítást a xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx weboldalon található adatkezelési tájékoztatóban talál.

VI. Joggyakorlás módja

A biztosító mindent elkövet, hogy a személyes adatok kezelése a jogszabályoknak megfelelően történjék.

A X. xxxxxxx foglalt jogainak gyakorlásával kapcsolatban kérjük, hogy forduljon a biztosító Adatvédelmi tisztviselőjéhez az xxxxxxxxxxx@xxx.xx e-mail címen, vagy a biztosító ismert elérhetőségeinek bármelyikén az Adatvédelmi tisztviselőhöz címezve.

Amennyiben megítélése szerint az adatkezelés során jogai sérelmet szenvedtek panasszal élhet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx Xxxxx xxxx 0-00.; levelezési cím: 1363 Budapest, Pf. 9; telefon: x00-0-000-0000; e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx, web: xxx.xxxx.xx) vagy kérelmével bírósághoz fordulhat.

A joggyakorlás módjával kapcsolatos részletes felvilágosítást a xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx weboldalon található adatkezelési tájékoztatóban talál.

3. számú melléklet

Távértékesítési tájékoztató

A biztosítási szerződés megkötése során a biztosító kizárólag távközlő eszközt (internet) alkalmazott, ezért az távértékesítés keretében kötött szerződésnek minősül. Jelen tájékoztató célja a távértékesítés keretében (online, elektronikus úton) kötött pénzügyi szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény (továbbiakban: „Xxxxxx.xx.”), valamint az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvényben (a továbbiakban Ektv.) előírásai alapján való tájékoztatásnyújtás. Jelen tájékoztató a további szerződéses dokumentumokkal együttesen nyújt teljes körű tájékoztatást.

Szolgáltatásra vonatkozó tájékoztatás:

A biztosítási szerződés lényege, hogy díjfizetés ellenében a biztosító vállalja a biztosítási szerződésben nevesített biztosítási események megvalósulása kapcsán a szerződési feltételekben szereplők szerinti szolgáltatás teljesítését.

A biztosítási szerződés részletes jellemzőit, a biztosító teljesítésének szabályait, valamint a fogyasztó díjfizetéssel kapcsolatos kötelezettségeit, és a biztosító szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos kötelezettségeit, előfeltételeit teljes körűen a biztosítási szerződés feltételei tartalmazzák, az abban foglaltakon túl egyéb jogcímen díjfizetési kötelezettsége a fogyasztónak nincs.

Tájékoztatjuk, hogy a Távért. tv. a biztosítókat kötelezi arra, hogy tájékoztassa a fogyasztót arról, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás a piac ingadozásától függhet, illetve arról, hogy a múltbeli teljesítések nem jelentenek garanciát a jövőben várható teljesítésekre nézve. Ezzel kapcsolatban felhívjuk a figyelmét arra, hogy a biztosító minden káreseményt egyedileg vizsgál.

A szerződésre vonatkozó tájékoztatás:

1. Hello Bringás biztosításhoz történő csatlakozás technikai lépései, írásbeliség, hibajavítás:

A biztosítási szerződés megkötésére távértékesítés keretében lehetőség van elektronikus úton elérhető felületeken, így akár a xxx.xxxxx.xx/xxxxxxx oldal erre szolgáló felületén, akár a hello Bringás mobil applikáción keresztül a szükséges adatok beírásával, hozzájárulások elektronikus úton történő megadásával. Az előzőekben részletezett módokon kötött szerződés esetén a fogyasztó e-mailben kapja meg a biztosítási szerződést és kapcsolódó dokumentumokat, mely így utóbb is hozzáférhető a fogyasztó számára. A biztosítási fedezettel kapcsolatos adatokat a biztosító nyilvántartja.

A biztosító a szerződési feltételeket és a kötelezően előírt adatokról szóló tájékoztatást a fogyasztó számára a biztosítási ajánlat megtételét megelőzően elektronikus formában hozzáférhetővé teszi. A biztosító olyan módon bocsátja a fogyasztó rendelkezésére a szerződési feltételeket és a kötelezően előírt adatokról szóló tájékoztatást, távértékesítési tájékoztatót, hogy annak megismerésére, elolvasására, és annak a fogyasztó részéről PDF formátumban való letöltésére lehetősége legyen, a szerződéskötést követően a tájékoztató dokumentumok az ügyfél által megadott e-mail címre elküldésre kerülnek a fogyasztó részére. A szerződéskötés lehetséges nyelve a magyar.

A távértékesítés útján létrejövő szerződéses jognyilatkozatokat a biztosító a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: „Ptk.”) 6:7. § (3) bekezdésére figyelemmel írásbelinek tekinti.

A biztosító rendelkezik a Ptk. 6:82. § (1) e.) pontja szerint a szolgáltatási tevékenységre vonatkozó magatartási kódexszel, mely a xxx.xxxxx.xx/xxxxxxx oldalon elérhető elektronikus formában.

A távértékesítés keretében felmerülő esetleges hibák azonosítását és kijavítását a biztosító úgy teszi lehetővé, hogy amennyiben a kitöltés hibás, abban az értelemben, hogy nem tartalmazza a felület által igényelt és szükséges adatot, akkor a felületen hibaüzenet jelenik meg. Ha a fogyasztó az ajánlat véglegesítését megelőzően hibát észlel, annak törlésére, javítására lehetősége van. Ha a fogyasztó a hibát az ajánlattételt követően észleli, akkor annak érdekében, hogy a hibák kijavításra kerüljenek és a szerződés a megfelelő tartalommal jöjjön létre, a biztosító ügyfélszolgálata teljes körűen a fogyasztó rendelkezésére áll.

2. Tájékoztatási kötelezettség, elállási / felmondási jog:

A fogyasztó, a biztosítási feltételekben megjelölt, a szerződés megszüntetésére irányuló jogán felül a szerződést – tekintettel arra, hogy az távértékesítés keretében köttetett – a szerződés létrejöttének napjától számított 14 naptári napon belül indoklás nélkül, azonnali hatállyal felmondhatja.

Ha a fogyasztó a távértékesítési tájékoztatást a szerződéskötést követően kapja kézhez, felmondási jogát a szerződéskötés napjától kezdődően, a tájékoztatás kézhezvételétől számított 14 napon belül gyakorolhatja. Ha a szolgáltató a fogyasztónak sem a távértékesítéssel, sem a szerződési feltételekkel kapcsolatos tájékoztatást nem nyújt, a fogyasztó a felmondási jogát a szerződéskötéstől kezdődően, a törvénynek megfelelő tájékoztatás kézhezvételétől számított 14 napon belül, de legfeljebb a szerződéskötéstől számított egyéves jogvesztő határidő elteltéig gyakorolhatja.

Ha a szolgáltató a fogyasztó számára a távértékesítéssel, illetve a szerződési feltételekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének nem megfelelő tartalommal tesz eleget, a fogyasztó felmondási jogát a szerződés megkötésétől kezdődően, a törvénynek megfelelő tájékoztatás kézhezvételétől számított 14 napon belül, de legfeljebb a szerződéskötéstől számított három hónapos jogvesztő határidő elteltéig gyakorolhatja.

Ha a szolgáltató a fogyasztót az őt megillető felmondási jogról, annak fennállásáról, vagy fenn nem állásáról, a felmondási jog gyakorlásának feltételeiről, módjáról és jogkövetkezményeiről, valamint a felmondásra nyitva álló határidő eltelte előtt történő szolgáltatásnyújtás lehetőségéről, az ehhez szükséges hozzájárulásról nem tájékoztatta, a fogyasztó felmondási jogát a szerződés megkötésétől kezdődően, a törvénynek megfelelő tájékoztatás kézhezvételétől számított 14 napon belül, de legfeljebb a szerződéskötéstől számított egyéves jogvesztő határidő elteltéig gyakorolhatja.

A felmondást a fogyasztó a xxxxx@xxxxx.xx címre küldheti el.

A felmondási jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó az erre vonatkozó nyilatkozatát a fent meghatározott határidő lejárta előtt postára adja vagy egyéb igazolható módon a biztosító részére elküldi.

Nem illeti meg a fogyasztót a felmondási jog a szerződésnek mindkét fél általi teljes körű teljesítését követően, amennyiben ez a fogyasztó kifejezett kérése alapján történt.

A felmondásra érvényes határidő lejárta előtt, csak a fogyasztó kifejezett hozzájárulását követően kezdhető meg a szerződés teljesítése.

Ha a fogyasztó felmondási jogát gyakorolta, a szolgáltató kizárólag a szerződésnek megfelelően ténylegesen teljesített szolgáltatásarányos ellenérteket jogosult követelni. A fogyasztó által fizetendő összeg nem haladhatja meg a már teljesített szolgáltatásért – a szerződésben meghatározott szolgáltatás egészéhez viszonyítottan – arányosan járó összeget, és nem lehet olyan mértékű, hogy szankciónak minősüljön. A szerződéskötéssel kapcsolatos szolgáltatások ellenértéke megtéríttetésének is csak a ténylegesen teljesített egyéb, a szerződés tárgyát képező szolgáltatással arányos mértékben van helye.

A szolgáltató csak abban az esetben jogosult az előbbi bekezdés szerinti összeg követelésére, ha igazolja, hogy a fogyasztó részére a felmondási jog gyakorlására vonatkozó tájékoztatást megadta.

Ha a felmondásra érvényes határidőt a biztosító távértékesítési tájékoztatással kapcsolatos mulasztása a fentebb írtak szerint meghosszabbította, a biztosító a meghosszabbítás időtartama alatt, azaz a törvénynek megfelelő tájékoztatás megadásáig teljesített szolgáltatás ellenértéket nem követelheti.

Ha a biztosító a szerződés alapján a teljesítést a felmondási határidő leteltét megelőzően kezdte meg a fogyasztó erre irányuló előzetes hozzájárulása nélkül, a biztosító a fogyasztóval szemben annak felmondása esetén a felmondásig teljesített szolgáltatás ellenértékének követelésére sem jogosult.

A biztosító köteles a fogyasztó által fizetett pénzösszeget a felmondásról szóló nyilatkozat kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül visszatéríteni.

A fogyasztó köteles a szolgáltató által kifizetett pénzösszeget, vagy átadott dolgot a felmondásról szóló nyilatkozatának elküldését követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül visszatéríteni, illetve visszaadni.

Magyar Posta Biztosító Zrt.

Document Metadata

Table of Contents

Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek hello Bringás vagyonbiztosítás

Document Metadata