ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

RRF-1.2.1-2021/ÁSZF/T/2022.02.01.

Jelen Általános Szerződési Feltételek célja, hogy az RRF-1.2.1-2021-2021-00001 azonosítószámú „Digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és a pedagógusok számára” projekt alapján hordozható IKT eszközök (notebook) tanulók részére történő használatba adásával kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, a Projekt jogi kereteit rögzítse.

1. A PROJEKT LEÍRÁSA, CÉLJA

A 2020-ban kezdődő koronavírus világjárvány visszavetette a világgazdaságot és az Európai Unió gazdaságát is, ezért az Unió döntött egy gazdaságélénkítő csomagról, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről (angolul Recovery and Resilience Facility „RRF”). Jelen Projekt az RRF által finanszírozott beruházás, melynek céljai a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének Demográfia és Köznevelés („A”) komponensében meghatározott stratégiai célkitűzések alapján az alábbiak:

1.1 A beruházás egyik legfontosabb célja, hogy a koronavírus-járvány kapcsán a köznevelésben tapasztalhatóan elkezdődött, egyenetlen intenzitású módszertani és infrastrukturális fejlődést stratégiai reformként keretbe foglalja és a jelenléti oktatás keretei között valósítsa meg, ezáltal a következő időszak változó társadalmi, gazdasági kihívásai közepette is versenyképes, egyenlő hozzáférést biztosító, minőségi köznevelési szolgáltatást nyújtson a gyermekeknek és a családoknak. Ez az átfogó cél az általános és középiskolai képzést folytató köznevelési intézmények digitáliseszköz-ellátottságának növelésével valósítható meg, ennek értelmében a beruházás keretében korszerű IKT eszközök beszerzésére és telepítésére kerül sor. Annak érdekében, hogy a köznevelési intézményekben dolgozó pedagógusok felkészültek legyenek a beszerzett IKT eszközök használatára, a Projekt olyan képzéseket biztosít majd számukra, amelyek a gyakorlati pedagógiai munkában használható tudás bővítésére, a digitális pedagógiai módszertani kompetenciák fejlesztésére irányulnak.

1.2 A 2020-as világjárvány következtében bevezetett tantermen kívüli, digitális munkarend időszakában és az egyes intézményekben megjelent koronavírusfertőzés miatt időszakosan elrendelt online oktatás során megélt tapasztalatok rámutattak arra is, hogy a tanulók jelentős része azért nem tud egyáltalán vagy nem megfelelő mértékben és formában részt venni az online zajló oktatásban, mert nincs saját használatú eszköze, vagy ha van, az nem rendelkezik megfelelő paraméterekkel (például kamerával). Ezért annak érdekében, hogy az intézményi digitális infrastruktúrának megfelelő számú tanulói eszköz váljon a részévé, a fejlesztés során a legalább 5. évfolyamos diákok számára felmenő rendszerben olyan, hordozható számítógépekből álló eszközparkot kell kialakítani, amely eszközök a tanulók közvetlen használatába adhatók, és így a tanulók a

xxxxxxxxx és a tanórán kívül otthon is aktívan részt tudnak venni a digitális oktatásban, tanulásban. A felmenő rendszerű eszközbiztosítás eredményeként a fejlesztés időtartama (4 év) alatt valamennyi – a Klebelsberg Központtal Együttműködési Megállapodást kötött Fenntartóhoz tartozó – 5–12. évfolyamos tanuló iskolájában rendelkezésre fog állni megfelelő mennyiségű, korszerű, legfeljebb 4 éves, személyes használatba is adható, hordozható IKT eszköz.

1.3 A hordozható IKT eszközök megléte nem csak a tanulók, hanem pedagógusaik esetében is kulcsfontosságú tényezőnek számít, jelen Projekt során általános és középiskolában dolgozó pedagógusok számára van lehetőség a személyes használatba adható, hordozható IKT eszközöket biztosítani. Az eszközkiosztásban részesülő pedagógusokkal szemben egyúttal elvárás, hogy digitális pedagógiai kompetenciáikat a Projekt keretében szervezett továbbképzéseken való részvétellel fejlesszék tovább.

1.4 Általános cél, hogy a köznevelési intézmények egyenlő hozzáférést biztosító, megfelelő színvonalú digitális infrastruktúra alakuljon ki, ezért a fejlesztésben az összes (állami és nem állami) fenntartó hatáskörébe tartozó köznevelési intézmény részt vehet, amelyről együttműködési megállapodást kell kötnie a konzorciumvezető Klebelsberg Központtal.

1.5 A Projektben résztvevők kötelezettsége, hogy mindent megtegyenek annak érdekében, hogy az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség jogszabályban rögzített alapelvei a Projekt szemléletében, illetve a tevékenységeik során teljes egészben érvényesüljenek.

2. DEFINÍCIÓK, ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

2.1 Eszközmenedzser: A Projektben részt vevő Köznevelési Intézmény által kijelöl személy, aki az IKT eszközök kiosztásával és üzemeltetésével kapcsolatos ügyintézésért felelős.

2.2 RRF rendelet: Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve végrehajtásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló 413/2021. (VII. 13.) Korm. rendelet.

2.3 Fenntartó: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. §-a alapján az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a köznevelési feladat ellátására való jogosultságot megszerezte, vagy azzal rendelkezik, és a köznevelési intézmény működéséhez szükséges feltételekről gondoskodik. Jelen ÁSZF-ben Fenntartónak olyan állami és nem állami fenntartók minősülnek, amelyekkel a Klebelsberg Központ együttműködési megállapodást köt a Projekt megvalósítása érdekében.

2.4 IKT eszközök: Windows 10 szoftverrel előtelepített, hordozható információs és kommunikációs technológiai eszköz (notebook), valamint tartozékai (töltő, laptoptáska, egér).

2.5 Klebelsberg Központ: a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz keretén belül a Nemzeti Hatósággal, mint Támogatóval kötött Támogatási Szerződés

Kedvezményezettje, a tankerületi központok középirányítója, a Projektet megvalósító

konzorcium konzorciumvezetője (a továbbiakban: „KK”).

2.6 Köznevelési Intézmény: A 2011. évi CXC. törvény 7. §-a alapján meghatározott intézmények közül a Projektben részt vevő Fenntartók irányítása alá tartozó azon intézmények, amelyek az IKT eszközöket a Fenntartón keresztül használatba veszik, és a Projektben beszerzett IKT eszközök használatát a velük tanulói jogviszonyban álló Tanulók részére ingyenesen átengedik.

2.7 Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve: Az Európai Unió nyújtotta Helyreállítási Alap megadja a lehetőséget arra, hogy a tagállamok a koronavírus okozta járvány következményeit enyhítsék, és újra növekedési pályára állhassanak. Az uniós eszköz főként állami beruházások és reformok felgyorsítását célozza meg. Ehhez igazodva Magyarország elkészítette a Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervét, mely a járvány gazdasági és társadalmi hatásaira reagál, emellett a zöld és digitális átállást segíti elő. A program költségvetésének meghatározó része az egészségügy, az oktatás és a környezetbarát közlekedés fejlesztését érinti.

2.8 Projekt: „Digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és a pedagógusok számára” RRF-1.2.1-2021-2021-00001 azonosítószámú projekt, melynek konzorciumvezetője a KK. Konzorciumi partnerként a Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft. a kijelöléséről szóló 684/2020. (XII.28.) Korm. rendelet alapján kerül bevonásra a Projektbe.

2.9 Projekt megvalósítási időszaka: 2025. december 31-ig vagy a projekt fizikai zárásáig tartó

időszak.

2.10 Projekt fenntartási időszaka: A Projekt megvalósítási időszakát követő 2026. december

31-ig tart, de minimum a projektmegvalósítás befejezésétől számított 1 évig értendő.

2.11 Szállító: A KK szerződő partnere, aki adásvételi, szállítási, vagyis a fajta és/vagy mennyiség szerint meghatározott dolog meghatározott határidőben történő adásvétele tárgyú jogviszonyban IKT eszközök tulajdonjogának átruházására köteles.

2.12 Tanuló: jelen jogviszonyban az minősül tanulónak, azaz a Projekt kapcsán az lehet jogosult az IKT eszköz (notebook) átvételére, illetve kötelezett, aki valamely – jelen pontban hivatkozott – Köznevelési Intézményben tanulói jogviszonnyal rendelkezik, és a 2021/2022-es tanévben 9. évfolyamon (ideértve a nyelvi előkészítő évfolyamon és a készségfejlesztő iskola első évfolyamán, valamint a hat- és nyolcévfolyamos gimnáziumok megfelelő évfolyamán) nappali tagozaton folytatja a tanulmányait. A KK döntése alapján, a rendelkezésre álló IKT eszközök számára tekintettel, a Projektben lehet IKT eszközre jogosult az a tanuló is, aki más évfolyamon tanul.

2.13 TESZEK: „Tárgyi Eszköz Ellátási és Karbantartási feladatok ellátását támogató

elektronikus ügyintézési, hibajegykezelő és nyilvántartó rendszer funkciók Neptun

XXXXX rendszerbe integrált megvalósítása, valamint kapcsolódó szolgáltatások nyújtása” tárgyú Kbt. 98. § (2) c pont szerinti közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött vállalkozói szerződés keretében fejlesztett modul, amelynek célja a Projekt keretében beszerzésre és kiosztásra kerülő eszközökkel kapcsolatos teljes ügyintézési folyamat támogatása.

2.14 Jelentős károkozás elkerülésére vonatkozó (DNSH) elv: A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/241 rendelete (továbbiakban: RRF) úgy rendelkezik, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben szereplő egyetlen intézkedés sem vezethet a környezetvédelmi célkitűzéseknek, a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról szóló (EU) 2020/852 rendelet (továbbiakban: taxonómiai rendelet 17. cikke) szerinti jelentős megsértéséhez. Az RRF-rendelet szerint a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek értékelésének biztosítania kell, hogy a terv minden egyes intézkedése megfeleljen a „jelentős károkozás elkerülése” (Do No Significant Harm, a DNSH) elvnek.

2.15 Törvényes képviselő: A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: „Ptk.”) 4:146. § (1) bekezdése alapján „a kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll”. A Ptk. 4:146. § (2) bekezdése alapján a szülői felügyeleti jog részjogosítványa a kiskorú gyermek törvényes képviseletének joga. Amennyiben a kiskorú nem áll szülői felügyelet alatt, gyámság alá tartozik. A Ptk. 4:224.

§ szakasza alapján a gyám a gyermek törvényes képviselője. A kiskorú törvényes képviseletét tehát a szülői felügyeletet gyakorló szülő(k) vagy a gyám látja el.

3. AZ ESZKÖZÖK TULAJDONJOGA

3.1 Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: „Vtv.”) értelmében központi költségvetési szerv - ha törvény eltérően nem rendelkezik - önálló tulajdonjoggal nem rendelkezik, bármely dolog tulajdonjogát, gazdálkodó szervezet részesedését, vagy valamely vagyoni értékű jogot az állam javára szerez meg. A rábízott állami vagyon felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét tulajdonosi joggyakorlóként - ha törvény vagy miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik - a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság gyakorolja. Fentiek alapján a Projekt során beszerzett IKT eszközök esetében a KK nem tulajdonos, hanem vagyonkezelő.

3.2 A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: „Nvtv.”) értelmében a nemzeti vagyonba tartoznak többek között az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok.

3.3 A Vtv. a nemzeti vagyon ingyenesen közfeladat ellátása, valamint e feladat ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítása céljából, az ahhoz szükséges mértékben hasznosítható, vagyonkezelésbe adható.

3.4 Jelen pontban foglaltaknak megfelelően az IKT eszközökre vonatkozóan – mint közfeladat ellátásához szükséges infrastruktúrába tartozó eszközök – a KK, mint vagyonkezelő Együttműködési Megállapodások és Használatba Adási Megállapodások alapján a használatba adási jogot átruházza a Fenntartókon keresztül a Köznevelési Intézmények részére, a Köznevelési Intézmények pedig jelen haszonkölcsön szerződés (a továbbiakban: „Szerződés”) alapján további használatba adja azokat a Tanulók részére.

3.5 A KK az IKT eszközökre vonatkozó, őt megillető vagyonkezelői jogosultságából eredő jogait a vonatkozó jogszabályok alapján, illetve a jelen ÁSZF-ben foglaltak szerint gyakorolja.

4. A JOGVISZONY TÁRGYA, IDŐBELI HATÁLYA

4.1 Jelen ÁSZF tárgya a Köznevelési Intézmény és a Tanuló közötti használati jogviszony.

(A Szerződésben továbbiakban együtt: „Felek”)

4.2 A Köznevelési Intézmény ingyenes használatba adja (haszonkölcsön), a Tanuló használatba veszi az IKT eszközt az Átadás-átvételi Jegyzőkönyv aláírásának a napjától a Projekt fenntartási időszakának végéig. A Tanulónak tulajdonjoga nem, csak használati joga keletkezik az IKT eszközre vonatkozóan.

4.3 A Projekt időtartama alatt egyidejűleg csak egy IKT eszköz adható személyes használatba

a Pedagógus részére.

5. TÖRVÉNYES KÉPVISELŐ KÖTELEZETTSÉGEI

5.1 Tekintettel arra, hogy a cselekvőképtelen kiskorú (14 életévét be nem töltött személy) nevében törvényes képviselője jár el, a korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozatának érvényességéhez – jogszabályban meghatározott kivétellel – pedig törvényes képviselőjének hozzájárulása szükséges, a jelen használati jogviszony létrejöttének feltétele, hogy a jelen ÁSZF-ben foglaltakhoz a Tanuló Törvényes képviselője jelen ÁSZF szövege alatt található négyzet beikszelésével, majd az Átadás- átvételi Jegyzőkönyv aláírásával hozzájáruljon.

5.2 A Törvényes képviselő kötelezettsége, hogy a hordozható IKT eszköz átadása előtt:

(i) a Tanulóra, illetve saját magára vonatkozóan kért adatokat teljeskörűen

szolgáltassa,

(ii) az adatok valódiságát hivatalos okiratokkal igazolja,

(iii) a Tanuló részére használatra átadott IKT eszköz sértetlenségét, működőképességét megvizsgálja, valamint azt, hogy az IKT eszköz tartalmazza a tartozékokat is (laptop táska, egér),

(iv) a jelen ÁSZF 1. számú mellékletét képező Átadás-átvételi Jegyzőkönyv,

(v) valamint az ÁSZF 2. számú mellékletét képező Adatkezelési Tájékoztatót

megismerje és elfogadja. A Törvényes képviselő hozzájárulását adja, hogy a KK,

a Fenntartó, illetve a Köznevelési Intézmény, mint adatkezelők, illetve adatfeldolgozók a Projekt keretében az általa megadott személyes adatokat az Adatkezelési Tájékoztatóban meghatározott célok érdekében kezeljék és felhasználják, a GDPR Rendelet, továbbá a KK 4/2021.(V.20.) számú adatvédelmi és adatbiztonsági rendelkezéseivel összhangban.

5.3 Amennyiben az átadás során a Törvényes képviselő az IKT eszközön sérülést tapasztal, azt az Eszközmenedzser részére köteles a helyszínen jelezni, és az Eszközmenedzserrel közösen a sérülés tényéről fényképes jegyzőkönyvet felvenni. A sérült IKT eszköz helyett az Eszközmenedzser sértetlen IKT eszközt biztosít.

5.4 A Törvényes képviselő vállalja, hogy a jelen ÁSZF rendelkezéseit a Tanulóval

megismerteti,

5.5 az IKT eszköz használatával kapcsolatosan a KK-val, a Fenntartóval és a Köznevelési Intézménnyel a tőle elvárható módon együttműködik,

5.6 a Köznevelési Intézmény Eszközmenedzserének haladéktalanul írásban jelez az IKT eszköz használatával kapcsolatos minden lényeges körülményt, tényt, adatot (megrongálódás, elveszítés stb.).

5.7 A Törvényes képviselő jelen ÁSZF elfogadásával készfizető kezességet vállal a Tanuló által az IKT eszközben, illetve az IKT eszköz nem jelen ÁSZF-ben meghatározottaknak megfelelő használatával harmadik személynek okozott vagyoni és nem vagyoni károkért, melyekkel kapcsolatban a KK, a Fenntartó, illetve a Köznevelési Intézmény kifejezetten kizárják a felelősségüket. Jelen pontban foglalt kezességvállalás a Tanuló nagykorúvá válásától függetlenül a Projekt teljes idejére – a Projekt fenntartási időszakának végéig – vonatkozik.

5.8 A Törvényes képviselő büntetőjogi felelősségének tudatában kijelenti, hogy a Projekt során, a Projekttel összefüggésben nyújtott adatok, információk és dokumentumok teljeskörűek, valósak és hitelesek. A Törvényes képviselő olyan címet és elérhetőséget köteles megadni, melyen mindenkor elérhető. Ha a Tanuló/Törvényes képviselő adataiban változás történik, a Törvényes képviselő haladéktalanul köteles a változást bejelenteni az Eszközmenedzser részére. A Tanuló/Törvényes képviselő címének vagy telefonszámának módosulása nem jelenti a jelen Szerződés módosítását.

6. A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

6.1 Az IKT eszközök adott Köznevelési Intézmény feladatellátási helyére történő kiszállítása után, a jelen ÁSZF-ben meghatározott dokumentumok Törvényes képviselő általi kitöltését és aláírását követően – a Köznevelési Intézmény a Tanuló/Törvényes képviselő birtokába adja az IKT eszközt.

6.2 A Köznevelési Intézmény a Tanuló rendelkezésére bocsátja a „Notebook üzembehelyezési útmutató”-t, mely dokumentum jelen ÁSZF 3. számú mellékletét képezi.

6.3 A Köznevelési Intézmény vállalja, hogy kijelöli az IKT eszközök kiosztásában részt vevő, és az IKT eszközökkel kapcsolatos tájékoztatást, ügyintézést ellátó Eszközmenedzser(eke)t. Az Eszközmenedzser(ek) pontos elérhetőségéről, a kapcsolattartás módjáról az adott Köznevelési Intézmény tájékoztatja a Tanulót/Törvényes képviselőt az IKT eszközök használatba adását megelőzően, az Köznevelési Intézményben szokásos módon. Az IKT eszközök dokumentálását a IKT eszköz változáskövetését, az IKT eszközök rendeltetésszerű használata során bekövetkező sérülés, káresemény garanciális javításával kapcsolatos ügyintézést az Eszközmenedzser végzi a TESZEK felületen keresztül.

6.4 A Köznevelési Intézmény jogosult a – vonatkozó jogszabályi keretek között – az IKT eszközök állapotát, illetve rendeltetésszerű használatát ellenőrizni.

6.5 A Köznevelési Intézmény az IKT eszközök - Tanulónak bizonyíthatóan nem felróhatóan bekövetkező – jogtalan eltulajdonítása, vagy fizikai megsemmisülése esetén – lehetőségeihez mérten – Csere Eszközt biztosíthat.

6.6 A Projekt fenntartási időszakát követően a Köznevelési Intézmény koordinálja a feleslegessé váló IKT eszközök visszagyűjtését a KK-val kötött Együttműködési Megállapodásban foglaltak szerint, figyelembe véve a hulladékkeletkezés csökkentésére vonatkozó elveket.

7. A TANULÓRA VONATKOZÓ KÖTELEZETTSÉGEK

7.1 A Tanuló az IKT eszközt kizárólag személyes használatra, elsődlegesen a pedagógustól kapott tanórai és tanórán kívüli feladatok elvégzéséhez kapja, azt más személy használatába nem adhatja. Amennyiben a Tanuló az IKT eszközt harmadik személy használatába adja, köteles minden olyan kárt megtéríteni, amely a használatba adás nélkül nem következett volna be.

7.2 A Tanuló köteles az IKT eszközt rendeltetésszerűen, az IKT eszköz kezelésére vonatkozó szabályok betartásával használni, a használat fennállta alatt az IKT eszközt tisztán tartani, meghibásodás esetén az Eszközmenedzser részére javításra átadni, gondoskodni a folyamatos állagmegóvásáról.

7.3 Ellentétes a rendeltetésszerű használattal, ezáltal a Szerződésbe ütköző és tilos különösen:

(i) az IKT eszközt a magyar jogszabályok által nem megengedett célokra használni;

(ii) szerzői jogokat sérteni;

(iii) tiltott szerencsejátékokban részt venni;

(iv) pornográf oldalak tartalmát letölteni;

(v) az IKT eszköz szoftver környezetét olyan módon megváltoztatni, hogy az a Projekt céljainak ne feleljen meg.

7.4 A Tanulót nem illetik meg a tulajdonosi részjogosítványok, így különösen nem jogosult az IKT eszköz tulajdonjogát másra átruházni (eladni, ajándékba adni) vagy azzal felhagyni, használatát másnak átengedni, az IKT eszközt biztosítékul vagy zálogba adni vagy más módon megterhelni.

7.5 A Tanuló jogának gyakorlásában a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni. Viseli az IKT eszköz fenntartásával járó terheket, terhelik azok a kötelezettségek, amelyek az IKT eszköz használatával kapcsolatosak.

7.6 Az IKT eszközzel kapcsolatos minden információt (eltűnés, megrongálódás) köteles

haladéktalanul bejelenteni az Eszközmenedzsernek.

7.7 A Tanuló köteles az IKT eszköz biztonságos megőrzéséről gondoskodni. Köteles tartózkodni attól, hogy az IKT eszközt ő vagy tudtával/beleegyezésével harmadik személy szándékosan megrongálja, megsemmisítse, jogtalanul eltulajdonítsa. Jelen pontban foglaltak súlyos szerződésszegésnek minősülnek, és a jogviszony azonnali hatályú felmondását alapozzák meg. A jelen bekezdésben rögzített károkozásért a Tanuló, illetve annak Törvényes képviselője kárfelelősséggel tartozik.

7.8 A Tanulót közreműködési kötelezettség terheli, amennyiben a KK, vagy a Projekt megvalósulását jogszerűen vizsgáló kormányzati, illetve európai uniós szerv vagy szervezet helyszíni ellenőrzést folytat le, illetve amennyiben a Köznevelési Intézmény a rendeltetésszerű használatot ellenőrzi. Amennyiben a Tanuló az IKT eszközt a Köznevelési Intézmény felszólítását követő 2 munkanapon belül nem mutatja be a Köznevelési Intézményben, a Felek úgy tekintik, hogy az IKT eszköz kikerült a Tanuló birtokából.

7.9 A Tanuló tudomásul veszi, hogy amennyiben a birtokából kikerül az IKT eszköz, és ezzel szándékosan megváltoztatja az IKT eszköz eredeti tulajdoni állapotát, vagy ebben közreműködik, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. C. törvény 372. §-ába ütköző sikkasztás vétségét valósítja meg. Bűncselekmény gyanúja esetén a Köznevelési Intézmény haladéktalanul büntető feljelentést tesz.

7.10 A Tanuló köteles a Köznevelési Intézmény felszólítására az IKT eszköz használatát a KK, Fenntartó, a Köznevelési intézmény, illetve bármely általuk meghatározott személy részére időlegesen – egy meghatározott feladat elvégzése érdekében - átengedni.

7.11 A Tanuló vállalja, hogy a Szállító által telepített WINDOWS10 szoftveren kívül kizárólag jogtiszta szoftvert/alkalmazást telepít az IKT eszközre.

7.12 A Tanuló jogosult részt venni a Projekttel kapcsolatos felmérésekben, adatszolgáltatásokban.

8. GARANCIÁLIS JAVÍTÁS

8.1 A Tanuló tudomásul veszi, hogy a Szállító az IKT eszközökért minimum 3 év jótállási kötelezettséggel tartozik, amely csak és kizárólag a rendeltetésszerű használat során keletkezett meghibásodások kijavítására vonatkozik

8.2 A Tanuló/Törvényes képviselő köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a jótállás ideje alatt az IKT eszközzel kapcsolatban felmerült jótállási igény érvényesítésére kerüljön a Szállítóval szemben, ezért az IKT eszközben bekövetkező bármilyen hibát köteles haladéktalanul – legkésőbb a hiba felmerülését követő munkanapon – jelezni az Eszközmenedzsernek.

8.3 Az Eszközmenedzser és a Törvényes képviselő közösen fényképes kárfelvételi jegyzőkönyvet vesznek fel, majd ezt követően az Eszközmenedzser jár el a Szállító által meghatározott garanciális ügyintézési leírásban foglaltaknak megfelelően.

8.4 A Tanuló/Törvényes képviselő tudomásul veszi, hogy a jótállási ideje alatt kizárólag a Szállító jogosult az IKT eszközön javítási vagy egyéb munkát végezni. Abban az esetben, ha a Tanuló/Törvényes képviselő maga javítja az IKT eszközt, vagy azt mással javíttatja, és ezért a KK elveszíti a jótállási igény érvényesítéséhez fűződő jogát, az ebből eredő kárért a Törvényes képviselő felel.

8.5 A jótállás nem vonatkozik azokra a hibákra, meghibásodásokra, melyeket a Tanuló az IKT eszköz nem rendeltetésszerű és nem a Notebook üzembehelyezési és használati útmutatóban foglaltak szerinti használatával okoz.

8.6 Amennyiben a hiba természetéből következően a jótállási igényt nem lehet érvényesíteni, vagy a jótállási idő már eltelt, a Tanuló/Törvényes képviselő a kárfelmérés és a javítás költségeiért felel.

9. A JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE

9.1 Rendes felmondás

9.1.1 A használatba adástól (az Átadás-átvételi Jegyzőkönyv aláírásától) a Projekt fenntartási időszaka alatt a Köznevelési Intézmény rendes felmondás keretében nem jogosult felmondani jelen Szerződést.

9.1.2 A Tanuló/Törvényes képviselő bármikor, indoklás nélkül jogosult jelen Szerződés írásbeli felmondására az IKT eszköz Eszközmenedzser részére történő visszaadása mellett. A Tanuló/Törvényes képviselő tudomásul veszi, hogy amennyiben az IKT eszközt a Projekt fenntartási idő lejárta előtt visszaszolgáltatja, akkor csak abban az esetben jogosult újra IKT Eszközt igényelni, amennyiben az adott Köznevelési

Intézményben rendelkezésre áll a Projekt által rendelkezésre bocsátott, más által nem használt IKT eszköz.

9.2 Rendkívüli felmondás

9.2.1 Jelen ÁSZF rendelkezéseinek a Tanuló/Törvényes képviselő általi megszegése esetén a Köznevelési Intézmény mindenkor jogosult a Szerződést azonnali hatállyal felmondani, különösen:

(i) a Tanuló/Törvényes képviselő jelen ÁSZF-ben meghatározott súlyos

szerződésszegő magatartást tanúsít,

(ii) fennáll a veszélye annak, hogy az IKT eszközt a Tanuló nem fogja épségben visszaadni,

(iii) a Tanuló olyan kirívóan etikátlan viselkedést esetén, melyre tekintettel a Köznevelési Intézménytől a jogviszony fenntartása nem várható el.

9.2.2 A rendkívüli felmondásra okot adó körülmény bekövetkeztével a Tanuló elveszíti a jogát, hogy az IKT eszközt térítésmentesen használhassa.

9.3 A jogviszony megszűnésének egyéb okai

9.3.1 A Felek közötti jogviszony megszűnik, és a Tanuló/Törvényes képviselő az IKT eszközt köteles a Köznevelési Intézmény részére, a Köznevelési Intézmény által megadott helyszínen és időben visszaszolgáltatni, amennyiben:

(i) a Tanuló tanulói jogviszonya az adott Fenntartó igazgatása alá tartozó Köznevelési Intézményekben bármilyen okból megszűnik (pl. haláleset, másik Fenntartó által működtetett intézménybe távozik, utolsó évfolyamot elvégezte),

(ii) a Közoktatási Intézmény jogutód nélkül megszűnik,

(iii) a Közoktatási Intézmény és a KK közötti Együttműködési Megállapodás megszűnik,

(iv) a Közoktatási Intézmény kikerül a Projekt kapcsán a KK-val Együttműködési Megállapodást kötő Fenntartók irányítása alól,

(v) a Projekt fenntartási időszaka véget ér, és az IKT eszköz tulajdonjogi rendezésével

kapcsolatban a visszaadás időpontjában jogszabály másként nem rendelkezik,

(vi) a szerződéskötéskor nem ismert oknál fogva a Köznevelési Intézménynek/Fenntartónak/KK-nak huzamosabb ideig szüksége van az adott IKT eszközre pl. jogszabályban előírt feladata ellátásához.

9.3.2 Amennyiben a Tanuló elhagyja a Köznevelési Intézményt, de az addigi Fenntartó által működtetett másik intézménybe távozik, akkor a Tanuló jogosult továbbra is használni az IKT eszközt.

9.4 A visszaadásra vonatkozó közös szabályok

9.4.1 A jogviszony bármilyen jogcímen történő megszűnése esetén a Tanuló az IKT eszközt a

rendeltetésszerű használattal együtt járó elhasználódástól (használati kopások és apró

esztétikai hibák) eltekintve az IKT eszköz birtokbaadáskor fennálló, mindenfajta hibától és hiánytól mentes állapotában köteles visszaadni.

9.4.2 A visszaszolgáltatásról jegyzőkönyv készül, melyet a Köznevelési Intézmény

képviseletében eljáró Eszközmenedzser aláírásával ellenjegyez.

10. VEGYES RENDELKEZÉSEK

10.1 Vitarendezés

A Felek a jelen Szerződés teljesítése során törekednek a vitás kérdések tárgyalásos rendezésére, amennyiben az mégsem vezet eredményre, jogvitájuk eldöntésére a Budai Központi Kerületi Bíróság, illetve a Tatabányai Törvényszék illetékességét kötik ki.

10.2 Az ÁSZF módosítása

10.2.1 A Tanuló/Törvényes képviselő tudomásul veszi, hogy a KK, mint vagyonkezelő jogosult jelen ÁSZF-et egyoldalúan módosítani a Tanuló/Törvényes képviselő megfelelő, a tervezett módosítás hatályba lépését megelőző, a KRÉTA felületen küldött elektronikus tájékoztatása mellett. Amennyiben a Tanuló az IKT eszközt változatlanul tovább használja, azt úgy kell tekinteni, hogy a Tanuló/Törvényes képviselő a módosítást elfogadta és az a Szerződés részévé válik.

10.2.2 Nem minősül szerződésmódosításnak a Felek adataiban, így különösen a nevében, székhelyében, lakóhelyében, képviselőiben, bekövetkező változás, továbbá a Projekt teljesítése során eljáró szervezetek és a kapcsolattartók adataiban bekövetkező változás. Az említett változásokról az érintett Fél a másik Felet – az eset körülményeitől függően

– vagy előzetesen írásban 10 napos határidővel vagy a változás bekövetkezését (bejegyzését) követő 10 napon belül köteles értesíteni.

10.3 DNSH klauzula

A projekt keretében Xxxxxxxxxxx Központ és a fenntartók figyelembe veszik a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv keretében meghirdetett felhívásokhoz kapcsolódó általános útmutatóban megfogalmazott környezetvédelmi követelményeket és a projekt megvalósítása során mindvégig érvényesítik a jelentős károkozás elkerülésére vonatkozó ún. DNSH elvet.

10.4 Vonatkozó jogszabályok

A jelen ÁSZF-ben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezései, valamint a vonatkozó jogszabályok az irányadóak.

A projekt megvalósítását befolyásoló jogszabályi környezet fontosabb elemei:

• 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről;

• 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről;

• 11/2020. (II. 7.) Korm. rendelet a felnőttképzésről szóló törvény végrehajtásáról;

• 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról;

• 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról;

• 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet a kedvezményezett települések besorolásáról és a

besorolás feltételrendszeréről;

• 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról;

• 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési jegyzék módosításának eljárásrendjéről;

• 134/2016. (VI. 10.) Korm. rendelet az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szervekről, valamint a Klebelsberg Központról;

• 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról;

• 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról;

• 1536/2016. (X. 13.) Korm. határozat a köznevelési, a szakképzési, a felsőoktatási és a felnőttképzési rendszer digitális átalakításáról és Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájáról;

• 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről;

• 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről és annak módosításáról szóló 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet;

• A Kormány által 1536/2016. (X. 13.) Korm. határozattal elfogadott Magyarország Digitális Oktatási Stratégia;

• 413/2021. (VII. 13.) Korm. rendelet Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve végrehajtásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről;

• 1563/2021. (VIII. 5.) Korm. határozat a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében szereplő projektek központi költségvetés terhére történő előfinanszírozásának megkezdéséről;

• 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről;

• 684/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet az e-közigazgatással, informatikával, valamint infokommunikációs infrastruktúrával kapcsolatos fejlesztési programok keretében megvalósuló projektek megvalósításáról és a Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft. kijelöléséről;

• 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről;

• Az Európai Parlament és a Tanács a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló 2021/241 EU rendelet;

• 2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról;

• 2007. évi CVI. törvény az állami vagyonról.

MELLÉKLETEK

Jelen ÁSZF elválaszthatatlan mellékleteit képezik az alábbi, a xxx.xx.xxx.xx honlapon, illetve a KRÉTA felületen elérhető dokumentumok:

1. számú Melléklet: Átadás-átvételi Jegyzőkönyv

2. számú Mellékletét: Adatkezelési Tájékoztató

3. számú Melléklet: Notebook üzembehelyezési útmutató

A jelen ÁSZF-et jóváhagyó Törvényes képviselő úgy nyilatkozik, hogy az IKT eszköz használatának feltételeit, szabályait, a jelen ÁSZF-ben írtakat elolvasta, megértette, és - a képviselet szabályainak figyelembevételével - mint szerződéses akaratának mindenben megfelelőt hagyja jóvá.

Document Metadata

Table of Contents

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

Document Metadata