A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

A 93/13/EGK tanácsi irányelv (1) egy elveken alapuló irányelv. Valamennyi fogyasztói szerződéstípus esetében védelmet biztosít a fogyasztóknak a tisztességtelen feltételekkel szemben. Ily módon a tisztességes belső piac elérésének központi eszköze.

26 évvel ezelőtti elfogadása óta a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelvet az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban „a Bíróság”) számos határozatában, különösen előzetes döntésében értelmezte, amelyek révén továbbfej lesztett a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelvben lefektetett számos alapelvet. A Bíróság értelmezése nem korlátozódik a szerződési feltételek érdemi értékelésére és a tisztességtelen szerződési feltételek következményeinek megállapítására, hanem befolyással van a nemzeti eljárási szabályokra is, amennyiben az adott szabályok lényegesek a tisztességtelen szerződési feltételekkel szembeni hatékony védelem szempontjából.

(1) A 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 304., 2011.11.22., 64. o.) által módosított 93/13/EGK tanácsi irányelv (1993. április 5.) a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről (HL L 95., 1993.4.21., 29. o.).

A fogyasztói és marketingjog 2017-es célravezetőségi vizsgálata (2) magában foglalta a tisztességtelen szerződési feltéte lekről szóló irányelv átfogó értékelését. Ennek során megállapítást nyert, hogy a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv elveken alapuló megközelítése hatékony, és hozzájárul a magas szintű fogyasztóvédelem biztosításához. Az értékelés ugyanakkor bizonyos fokú hiányosságra mutatott rá az irányelv egyértelmű értelmezhetőségét és alkalmaz hatóságát illetően, többek között az alábbiak tekintetében: i. az árat és a szerződés elsődleges tárgyát meghatározó felté telekre vonatkozó kivétel hatálya; ii. a tisztességtelen szerződési feltételek nem kötelező jellegéből eredő jogi következmé nyek; és iii. a nemzeti bíróságok azon kötelezettsége, hogy aktív szerepet vállaljanak a tisztességtelen szerződési feltéte lekről szóló irányelv egyéni ügyekre való alkalmazásában. Ezért a célravezetőségi vizsgálatról szóló jelentés ezeknek a problémáknak a megoldását idevágó bizottsági iránymutatások révén javasolta.

Mindezek alapján a különböző fogyasztóvédelmi irányelvek módosítására irányuló 2018. április 11-i bizottsági javas lat (3) a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv tekintetében egy szankciókról szóló rendelkezés beilleszté sére vonatkozó javaslatra korlátozódik. Ugyanakkor az „Új megállapodás a fogyasztói érdekekért” című 2018. április 11-i közleményében (4) a Bizottság bejelentette, hogy 2019-ben a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelvvel kapcsolatos iránymutatást fogad el, az irányelv alkalmazásával kapcsolatban felmerült kérdések tisztázása érdekében.

Ennek az iránymutatásokat tartalmazó közleménynek (a továbbiakban: „a Közlemény”) a fő célja, hogy strukturált módon mutassa be a Bíróság tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv legfontosabb fogalmaira és rendelkezé seire adott értelmezését a tagállami bíróságok elé terjesztett konkrét ügyek tükrében. Ily módon a Bizottság az EU egész területén bővíteni szeretné az érdekelt felek, mint a fogyasztók, vállalkozások, tagállami hatóságok, többek között a nemzeti bíróságok és jogi szakemberek erre az ítélkezési gyakorlatra vonatkozó ismereteit, megkönnyítve ezzel annak alkalmazását a gyakorlatban.

Bár a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv a fogyasztók magas szintű védelmét és a tisztességtelen szer ződési feltételekkel szembeni védelem alapfogalmainak összehangolását eredményezte a belső piacon, léteznek olyan tagállami sajátosságok, amelyeket a piaci szereplőknek és a jogi szakembereknek szintén figyelembe kell ven niük. Ezek a jellemzők a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelvet átültető nemzeti szabályok szélesebb hatályához kapcsolódhatnak, vagy a tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó részletesebb vagy szigorúbb sza bályokat jelenthetnek. Példaként megemlíthetők a minden körülmények között tisztességtelennek tekintendő szerződési feltételek feketelistája, a feltehetőleg tisztességtelennek számító szerződési feltételek jegyzéke, az egyedileg megtárgyalt szerződési feltételek értékelése, a fő tárgyat meghatározó szerződési feltételek tisztességtelenségének, illetve az ár vagy a díjazás megfelelésének értékelése, még abban az esetben is, ha ezek a feltételek átláthatóak. Emellett létezhetnek kevésbé szigorú követelmények arra vonatkozóan, hogy egy szerződési feltétel milyen esetben tekinthető tisztességtelen nek az erről szóló általános rendelkezés alapján, például ha a nemzeti átültetés nem követeli meg, hogy a felek jogaiban és kötelezettségeiben előidézett egyenlőtlenség jelentős legyen, vagy hogy a jogok és kötelezettségek közötti egyenlőtlen ség ellentétes legyen a jóhiszeműség követelményeivel. Ilyen szabályokra elvben a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 8. cikkében foglalt minimális harmonizációs rendelkezés (5) értelmében van lehetőség. A jelen Közlemény

2. melléklete áttekintést nyújt a tagállamok által a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 8a. cikke (6) értel mében nyújtott tájékoztatásokról, amelyek a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelvtől való eltéréseket tükrözik.

Ez a Közlemény a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv által előírt minimumszabályokra alapszik, és nem képes átfogó képet nyújtani a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv alkalmazásáról az egyes uniós tagál lamokban, ideértve a nemzeti bíróságok és egyéb illetékes szervek konkrét szerződési feltételek értékelésével kapcsolatos határozatait is. A tagállamokban elérhető különböző információforrások mellett az európai igazságügyi portálon keresz tül elérhető fogyasztóvédelmi jogszabályok adatbázisa információkkal szolgál a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelvet átültető nemzeti rendelkezésekről, az ítélkezési gyakorlatról és a jogi szakirodalomról (7).

Ellenkező megjelölés hiányában a jelen Közleményben hivatkozott cikkek a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv cikkei. A „szerződési feltétel” és „feltétel” fogalmak a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv

3. cikke (1) bekezdése értelmében vett „egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételekre” vonatkoznak. Ahol a tisztes ségtelen szerződési feltételekről szóló irányelvből vagy a Bírósági ítéletekből idézett szövegek vizuális kiemelést tartal maznak, ott ezeket a Bizottság adta hozzá.

(2)	Végső jelentés, 2017.5.23., SWD(2017) 208 final.
(3)	Az uniós fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb végrehajtása és korszerűsítése érdekében a 93/13/EGK irányelv (1993. április 5.), a 98/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 2011/83/EU euró pai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat, COM(2018) 185 final. A jelen Közlemény elfogadásának időpontjában a Tanács és az Európai Parlament elvben megállapodott a tisztességtelen szerző dési feltételekről szóló irányelv kiegészítéséről egy új, szankciókra vonatkozó 8b. cikkel.
(4)	COM(2018) 183 final.
(5)	2.1 szakasz.
(6)	Ez az információ a Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóság weboldalán is elérhető: xxxxx://xxxxxxxxxx00.xxxxxxxxxx.xx/ archives/archiefweb/20171125145225/xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxxxxxxxx/xxxxxxxx_xxxxxx/xxxxxx-xxxxxxxxx/xxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxx/ index_en.htm#HR
(7)	xxxxx://x-xxxxxxx.xxxxxx.xx/xxxxxxx_xxxx_xx_xxx_xxxxxxxxx-000-xx.xx#xxxxXxxxxxxXxxx

A jelen Közlemény 1. szakasza a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv célkitűzéseit és hatályát taglalja, míg a 2. szakasz elsősorban a minimális harmonizáció elvével és a nemzeti joggal fennálló általános kapcsolattal foglalkozik. A 3. szakasz a szerződési feltételek átláthatóságának és tisztességességének/tisztességtelenségének 3., 4. és

5. cikkek szerinti értékelését tárgyalja. A 4. szakasz bemutatja a szerződési feltételek tisztességtelenségének 6. cikk (1) bekezdés szerinti hatását a felek jogaira és kötelezettségeire. Az 5. szakasz részletesen foglalkozik a szerződési feltételek értékelésének eljárási követelményeivel, többek között a nemzeti bíróságok azon kötelezettségével, hogy vállaljanak aktív szerepet a szerződési feltételek értékelésében. Végezetül a 6. szakasz a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárás néhány sajátosságát tárgyalja.

A Bíróság által a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv szerinti eljárási garanciákkal kapcsolatban kidolgozott elvek, többek között a hivatalból történő vizsgálat elve mutatis mutandis alkalmazandók az egyéb uniós fogyasztóvédelmi jogszabályokra (8). Ugyanígy ez a Közlemény figyelembe vesz egyes egyéb fogyasztóvédelmi irányelvek hez kapcsolódó ítéleteket, amennyiben azok relevanciával bírnak a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv tekintetében.

Bár az előzetes döntések címzettjei a kérdést előterjesztő bíróságok és általánosságban a nemzeti bíróságok, amelyek kötelesek azok közvetlen alkalmazására, a tisztességtelen szerződési feltételekkel foglalkozó valamennyi nemzeti ható ságot érintik, ideértve a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv végrehajtásáért felelős közigazgatási ható ságokat és a jogalkotási javaslatok előterjesztéséért felelős minisztériumokat. A tagállamok feladata annak megvizsgálása, hogy szabályaik és gyakorlataik milyen mértékben vannak összhangban a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv Bíróság általi értelmezésével, illetve adott esetben miként javítható a megfelelés a fogyasztók tisztességtelen szer ződési feltételekkel szembeni hatékony védelme érdekében.

E Közlemény címzettjei az uniós tagállamok, valamint – az Európai Gazdasági Térségről (9) (EGT) szóló megállapodás aláíró feleként – Izland, Liechtenstein és Norvégia. Következésképpen az EU-ra, az Unióra vagy az egységes piacra tör ténő hivatkozásokat az EGT-re, illetve az EGT piacára tett utalásokként kell értelmezni.

Ez a Közlemény csupán iránymutatásként szolgál, jogi hatállyal kizárólag az uniós jogszabályok szövege rendelkezik. A jogszabály bármely irányadó olvasata kizárólag a 93/13/EGK irányelvből és közvetlenül a Bíróság eddig meghozott és jövőbeli határozataiból (10) vezethető le.

Ez a Közlemény a Bíróság által 2019. május 31-ig meghozott ítéleteket veszi figyelembe, és nem képes megjósolni a Bíróság ítélkezési gyakorlatának jövőbeni alakulását.

A jelen Közleményben leírt vélemények nem előlegezik meg az Európai Bizottságnak a Bíróság előtt esetleg képviselendő álláspontját.

A jelen Közleményben szereplő információk általános jellegűek, és ezek címzettje nem egy meghatározott személy vagy szervezet. Sem az Európai Bizottság, sem pedig más, a nevében eljáró személy nem visel felelősséget az alábbi informá ciók esetleges felhasználásával kapcsolatban.

1. A TISZTESSÉGTELEN SZERZŐDÉSI FELTÉTELEKRŐL SZÓLÓ IRÁNYELV CÉLKITŰZÉSEI ÉS HATÁLYA

1. cikk

(1) Ennek az irányelvnek az a célja, hogy közelítse a tagállamoknak az eladó vagy szolgáltató és fogyasztó között kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseit.

(2) Azok a feltételek, amelyek kötelező érvényű törvényi vagy rendeleti rendelkezéseket, valamint olyan nemzetközi egyezmények alapelveit vagy rendelkezéseit tükrözik, amely egyezményeknek a tagállamok vagy a Közösség aláíró, külö nösen a fuvarozás területén, nem tartoznak az ebben az irányelvben előírt rendelkezések hatálya alá.

(8)

Legalább a fogyasztói szerződési joggal kapcsolatban. Lásd a C-377/14. sz. Xxxxxxxxx Xxxxxxxxxxxx ügy 60–74. pontját, különösen az egyéb ítéletekre hivatkozó 62. pontot: az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről szóló, 1985. december 20-i 85/577/EGK tanácsi irányelvvel (HL L 372., 1985.12.31., 31. o.) kapcsolatban: C-227/08. sz. Xxxxxx Xxxxxx xxx,

29. pont, a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól szóló, 1999. május 25-i 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 171., 1999.7.7., 12. o.) kapcsolatban: C-32/12. sz. Xxxxxx Xxxxxx ügy, 39. pont. Az 1999/44/EK irányelvvel kapcsolatban lásd továbbá a C-497/13. sz. Xxxxxxx Xxxxx ügy 42–48. pontját. A fogyasztói hitelre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló (a 2008/48/EK irányelv [HL L 133., 2008.5.22.,

66. o.] által felváltott), 1986. december 22-i 87/102/EGK irányelvvel (HL L 42., 1987.2.12., 48. o.) kapcsolatban lásd a C-429/05. sz. Rampion ügy 69. pontját és rendelkező részét, valamint a C-76/10. sz. Pohotovost’ ügy 76. pontját.

(9)

HL L 1., 1994.1.3., 3. o.

(10)

Általában ítéletek, ritkább esetben végzések.

2. cikk

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában:

a) „tisztességtelen feltételek”: a 3. cikkben meghatározott szerződési feltételek;

b) „fogyasztó”: minden olyan természetes személy, aki az ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződések keretében olyan célból jár el, amely kívül esik saját szakmája, üzleti tevékenysége vagy foglalkozása körén;

c) „eladó vagy szolgáltató”: minden olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződések keretében saját szakmája, üzleti tevékenysége vagy foglalkozása körében cselekszik, függetlenül attól, hogy az köz- vagy magánjellegű.

3. cikk, (1) és (2) bekezdés

(1) Egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel abban az esetben tekintendő tisztességtelen feltételnek, ha a jóhisze műség követelményével ellentétben a felek szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idéz elő a fogyasztó kárára.

(2) Egy szerződési feltétel minden olyan esetben egyedileg meg nem tárgyalt feltételnek tekintendő, ha azt már előze tesen megfogalmazták és ezért a fogyasztó nem tudta annak tartalmát befolyásolni, különösen az előzetesen kidolgozott szabványszerződések esetében.

Az a tény, hogy egy feltétel bizonyos elemeit vagy egy kiragadott feltételt egyedileg megtárgyaltak, nem zárja ki ennek a cikknek az alkalmazhatóságát a szerződés többi részére, ha a szerződés átfogó megítélése arra enged következtetni, hogy a szerződés mégiscsak egy előre kidolgozott szabványszerződés.

Olyan esetekben, amikor egy eladó vagy szolgáltató arra hivatkozik, hogy egy szabványfeltételt egyedileg megtárgyaltak, ennek bizonyítása az eladót vagy szolgáltatót terheli.

(6) preambulumbekezdés

mivel a belső piac létrehozásának megkönnyítése érdekében, valamint az állampolgárok fogyasztóként történő megóvása érdekében, amikor nem a saját országuk, hanem más tagállamok jogszabályai által szabályozott szerződésekkel szerez nek be árukat vagy vesznek igénybe szolgáltatásokat, lényeges hogy e szerződésekből töröljék a tisztességtelen feltételeket;

(9) preambulumbekezdés

mivel az e két programban „A fogyasztók gazdasági érdekeinek védelme” címszó alatt megállapított elv szerint az áruk megvásárlóit és szolgáltatások igénybe vevőit meg kell védeni attól, hogy az eladó vagy a szolgáltató visszaéljen hatalmá val és különösen az egyoldalú szabványszerződésekkel, valamint az alapvető fogyasztói jogoknak a szerződésekből való tisztességtelen kizárásával szemben kell megvédeni őket;

(10) preambulumbekezdés

mivel a fogyasztók hatékonyabb védelme a tisztességtelen feltételekre vonatkozó egységes jogszabályok elfogadásával érhető el; mivel e jogszabályokat az eladók és szolgáltatók, valamint a fogyasztók közötti valamennyi szerződésre alkal mazni kell; mivel ennélfogva a munkavállalási szerződéseket, az öröklési jog, a családi jog, valamint a gazdasági társa ságok létrehozásával és létesítő okiratával kapcsolatos szerződéseket ki kell zárni ennek az irányelvnek a hatályából;

(11) preambulumbekezdés

mivel a fogyasztónak egyenértékű védelemben kell részesülnie akár szóban, akár írásban kötötték meg a szerződést, függetlenül attól, hogy az utóbbi esetben a szerződési feltételeket egy vagy több irat tartalmazza;

(13) preambulumbekezdés

[…] mivel ebben a vonatkozásban az 1. cikk (2) bekezdésében szereplő „kötelező törvényi vagy rendeleti rendelkezések” kifejezés azokat a szabályokat is lefedi, amelyeket a jogszabály szerint akkor kell alkalmazni a szerződő felek között, ha ők másban nem állapodtak meg;

1.1. A tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv célkitűzései

A tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv célja a nemzeti jogok közelítése a fogyasztók fokozottabb védelme érdekében az eladó vagy szolgáltató és fogyasztó között kötött szerződésekben alkalmazott egyedileg meg nem tárgyalt tisztességtelen feltételekkel szemben.

Következésképpen a tisztességtelen szerződésekről szóló irányelv célja kettős:

— a jellemzően hátrányosabb helyzetben lévő félnek számító fogyasztók hatékony védelme az eladók vagy szolgáltatók által alkalmazott és egyedileg meg nem tárgyalt tisztességtelen szerződési feltételekkel szemben, és

— a belső piac létrehozásának elősegítése az ilyen védelmet célzó nemzeti szabályok minimális harmonizációja révén.

A Bíróság (11) hangsúlyozta a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv szerepét az Unió átfogó célkitűzései nek elérésében, amikor kimondta, hogy

„[…] Hangsúlyozni kell továbbá, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében ezen irányelv egyébként, a maga egé szében, az EK 3. cikk (1) bekezdése t) pontjának értelmében olyan intézkedésnek minősül, amely elengedhetetlen az Európai Közösségre bízott feladatok megvalósításához és különösen a Közösség egész területén az életszínvonal és élet minőség javításának biztosításához […] (12).”

E tekintetben a Bíróság több ízben is „közérdekű” kérdésnek minősítette a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv által nyújtott védelmet (13). Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) – amely a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv jogalapja – 114. cikkében (14), valamint az EUMSZ 169. cikkében és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 38. cikkében (15) foglaltaknak megfelelően a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv a fogyasztók magas szintű védelmét írja elő.

A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatának (16) megfelelően a 93/13/EGK irányelv által létrehozott védelmi rendszer alapja az az elv,

„[…] miszerint a fogyasztó az eladóhoz vagy szolgáltatóhoz képest hátrányos helyzetben van, mind tárgyalási lehetősé gei, mind pedig tájékozottsági szintje tekintetében, amely helyzet az eladó vagy szolgáltató által előzetesen megha tározott feltételek elfogadásához vezet, anélkül hogy a fogyasztó befolyásolni tudná ezek tartalmát […].”

A tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv célja tehát a szerződési feltételekkel kapcsolatban a felek között fennálló olyan egyenlőtlenségek kezelése, amelyek oka a szerződési feltételekkel kapcsolatos információs vagy szakértelem beli (17), illetve tárgyalási lehetőségek terén jelentkező aszimmetria (18).

Különösen az által, hogy a 6. cikk (1) bekezdésében kimondja a tisztességtelen szerződési feltételek nem kötelező jelle gét, a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv célja a valódi egyensúly (19) megteremtése a szerződő felek között a tisztességtelen szerződési feltételekből eredő egyenlőtlenségek megszüntetése révén (20), a fogyasztók hát rányosabb helyzetének ellensúlyozása érdekében (21).

A tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv célja továbbá az eladók és szolgáltatók visszatartása a tisztességte len szerződési feltételek alkalmazásától (22). A Bizottság emlékeztet arra, hogy a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv végrehajtására vonatkozó 2000-ben kiadott jelentésében (23) kiemelte a tisztességtelen szerződési feltételek alkalmazásának káros hatásait az Európai Unió egészének jogrendjére és gazdasági rendjére, és hangsúlyozta a tisztesség telen szerződési feltételekről szóló irányelv jelentőségét a tisztességtelen szerződési feltételek által közvetlenül érintett egyéni fogyasztók védelmén túlmenően.

(11)	Például a C-40/08. sz. Asturcom Telecomunicaciones ügy 51. pontja.
(12)	Hivatkozás a C-168/05. sz. Mostaza Claro ügy 37. pontjára.
(13)	A C-243/08. sz. Pannon GSM ügy 31. pontja; A C-168/05. sz. Mostaza Claro ügy 3. pontja; A C-26/13. sz. Kásler és Xxxxxxxx Xxxxx ügy 78. pontja.
(14)	Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 100a. cikkének elfogadásakor.
(15)	A továbbiakban: „a Charta”.
(16)	Az alábbi idézet a C-147/16. sz. Xxxxx xx Xxxxx ügy 54. pontjából származik. A pont végén a Bíróság a C-488/11. sz. Asbeek Brusse ügy 31. pontjára és a C-110/14. sz. Costea ügy 18. pontjára, valamint az ott hivatkozott ítélkezési jogra hivatkozik. Hasonló kijelen tések találhatók számos egyéb ítéletben, például a C-169/14. sz. Xxxxxxx Xxxxxxxx ügy 22. pontjában.
(17)	Ezzel a szemponttal különösen a C-147/16. sz. Xxxxx xx Xxxxx ügy 59. pontja foglalkozik.
(18)	Ezt a szempontot a C-110/14. sz. Costea ügy 27. pontja taglalja.
(19)	Például a C-421/14. sz. Banco Primus ügy 41. pontja; A C-169/14. sz. Xxxxxxx Xxxxxxxx és Xxxxx Xxxxxx ügy 23. pontja; A C-154/15., C-307/15. és C-308/15. sz. Xxxxxxxxx Xxxxxxx és társai egyesített ügyek 53. és 55. pontjai.
(20)	A C-96/16. és C-94/17. sz. Banco Santander Xxxxxxxx Xxxxxx egyesített ügyek 69. pontja.
(21)	Például a C-169/14. sz. Xxxxxxx Xxxxxxxx és Xxxxx Xxxxxx ügy 22. pontja, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
(22)	Pitruzella főtanácsnok indítványa a C-260/18. sz. Dziubak ügy 53. pontjában.
(23)	A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK tanácsi irányelv (1993. április 5.) végrehajtására vonatkozó bizottsági jelentés, 2000.4.27., COM(2000) 248 final, 13. o.

1.2. A tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv hatálya

1.2.1. Az „eladó vagy szolgáltató”, „fogyasztó” és „eladó vagy szolgáltató és fogyasztó között kötött szerződések” fogalmai

A tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az irányelv az „eladó vagy szolgáltató és fogyasztó között kötött szerződésekre” alkalmazandó.

Ahhoz, hogy egy szerződés a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv hatálya alá tartozzon, szükség van annak megállapítására, hogy az egyik szerződő fél a 2. cikk c) pontja szerinti eladó vagy szolgáltató, a másik szerződő fél pedig a 2. cikk b) pontjának értelmében vett fogyasztó (24). Ez nem sérti azt a tényt, hogy a tagállamok a tisztességte len szerződési feltételekről szóló irányelvet átültető nemzeti szabályok hatályát a priori egyéb, például a két eladó vagy szolgáltató, illetve két fogyasztó között kötött szerződésekre is kiterjeszthetik.

1.2.1.1. Az „ eladó vagy szolgáltató” és a „ fogyasztó” meghatározása

Míg a 2. cikk b) pontjának értelmében a fogyasztóknak természetes személynek kell lenniük, addig a 2. cikk c) pontja szerint az eladó vagy szolgáltató jogi vagy természetes személy egyaránt lehet.

Xxxxx megállapításához, hogy egy adott személy eladónak vagy szolgáltatónak, illetve fogyasztónak minősül-e, fontos a felek közötti erőviszonyok megvizsgálása a kérdéses szerződés vonatkozásában. Jellemző szempontok az tájékozottság, ismeretek és szakértelem, illetve a tárgyalási lehetőségek szintjén megfigyelhető aszimmetria. Az „eladó vagy szolgáltató” és „fogyasztó” kifejezések a felek érintett szerződéssel kapcsolatos szerepére alapuló funkcionális fogalmak. Ugyanakkor a „fogyasztó” egy objektív jellegű fogalom, és jellemzően az eladó vagy a szolgáltató szerződéses partnerének hát rányosabb helyzetét tükrözi, ami azt jelenti, hogy egy konkrét fogyasztó kiterjedtebb ismeretei és nagyobb tapasztalata a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv alkalmazásában nem zárja ki azt, hogy egy ilyen személy „fogyasz tónak” minősüljön (25).

A Bíróság az alábbi magyarázattal szolgált ezt a funkcionális megközelítést illetően (26):

„53 A 93/13 irányelv tehát a szerződő felek azon jellemzője szerint határozza meg azokat a szerződéseket, amelyekre alkalmazandó, hogy e szerződő felek üzleti tevékenységük keretében vagy azon kívül járnak-e el […] (27).”

„55 [Ebből az következik, hogy] az „eladónak vagy szolgáltatónak” a 93/13 irányelv 2. cikke c) pontja értelmében vett fogalma funkcionális fogalom, amely annak értékelését követeli meg, hogy a szerződéses viszony azon tevékenységek körébe illeszkedik-e, amelyeket valamely személy szakmája, üzleti tevékenysége vagy foglalkozása körében végez […] (28).”

Xxxxx megállapítása érdekében, hogy egy szakmát, üzleti tevékenységet vagy foglalkozást űző természetes személy eladónak vagy szolgáltatónak, illetve fogyasztónak minősül-e, fontos annak megállapítása, hogy a kérdéses szerződés e tevékenységek egyikéhez kapcsolódik-e vagy sem.

Annak ellenére, hogy a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 2. cikkének c) pontjában az „eladó vagy szolgáltató” kifejezés különböző nyelvi változatai között eltérések tapasztalhatók (29), ezt a fogalmat egységesen (30) és az irányelv céljainak tükrében kell értelmezni (31). Ez azt jelenti, hogy a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv egyes nyelvi változataiban és a nemzeti átültetésekben használt korlátozóbb terminológia nem korlátozhatja a tisztesség telen szerződési feltételekről szóló irányelv hatálya alá tartozó szerződéstípusok körét, következésképpen pedig az általa biztosított védelem terjedelmét (32). Valójában a 2. cikk c) pontjának értelmében vett „eladót vagy szolgáltatót” azonos módon kell értelmezni, mint az egyéb fogyasztóvédelmi irányelvek értelmében vett „kereskedőt”, továbbá az egyéb irány elvekben szereplő „kereskedő” és „fogyasztó” kifejezésekkel kapcsolatos ítélkezési gyakorlat elvben a tisztességtelen szer ződési feltételekről szóló irányelv szempontjából is releváns (33).

(24)	Előfordulhat továbbá, hogy a szerződésben egynél több eladó vagy szolgáltató és/vagy egynél több fogyasztó részes.
(25)	A C-590/17. sz. Pouvin Dijoux ügy 25–28. pontja a C-110/14. sz. Costea ügy 21. pontjára való hivatkozással a „fogyasztó” fogalmát illetően; a C-74/15. sz. Tarcău ügy 27. pontját; a C-534/15. sz. Xxxxxxxx ügy 36. pontját; és a C-535/16. sz. Xxxxxxx-ügyben hozott ítélet 36. pontja.
(26)	Például a C-147/16. sz. Xxxxx xx Xxxxx ügy itt idézett 53. és 55. pontjában.
(27)	A C-488/11. sz. Asbeek Brusse ügy 30. pontja; és a C-110/14 sz. Costea ügy 17. pontja, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
(28)	Hivatkozás analógia útján a C-535/16. sz. Xxxxxxx ügyben 2017. április 27-én meghozott ítélet 36. pontjára, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatra.
(29)	A C-488/11. sz. Asbeek Brusse ügy 25. pontja.
(30)	A C-488/11. sz. Asbeek Brusse ügy 26. pontja.
(31)	A C-488/11. sz. Asbeek Brusse ügy 31. pontja.
(32)	A C-488/11. sz. Asbeek Brusse ügy 27–30. pontja; A C-147/16. sz. Xxxxx xx Xxxxx ügy 40–42. pontja.
(33)	Lásd például a C-147/16. sz. Xxxxx xx Xxxxx ügy 51. pontjában található hivatkozást a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasz tókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (HL L 149., 2005.6.11., 22. o.) vonatkozó C-59/12. sz. Zentrale zur Bekämpfung unlauteren Wettbewerbs ügyre.

A Bíróság (34) kimondta, hogy a 2. cikk c) pontjának értelmében vett „eladó vagy szolgáltató” meghatározását tágan kell értelmezni:

„47 A 93/13 irányelv 2. cikkének c) pontja úgy határozza meg az „eladó vagy szolgáltató” fogalmát, hogy az minden olyan természetes vagy jogi személyre vonatkozik, aki vagy amely az említett irányelv hatálya alá tartozó szerződések keretében saját szakmája, üzleti tevékenysége vagy foglalkozása körében cselekszik, függetlenül attól, hogy az köz- vagy magánjellegű.

48 E rendelkezésnek a megfogalmazásából is az következik, hogy az uniós jogalkotó tág értelmezést kívánt adni az

„eladó vagy szolgáltató” fogalmának […] (35).”

Következésképpen valamennyi természetes vagy jogi személy eladónak vagy szolgáltatónak minősül, ha a szerződés szakmai tevékenységéhez kapcsolódik, függetlenül attól, hogy köz- vagy magánjellegű tevékenységet folytat (36), vagy közjogi jogállással rendelkezik (37). A közérdekű feladattal megbízott, illetve jótékonysági vagy etikai szervezetek vagy szervek a termékek vagy szolgáltatások bármilyen fogyasztó felé történő értékesítésére vonatkozó szerződések tekinteté ben eladónak vagy szolgáltatónak minősülnek. E tekintetben lényegtelen, hogy a tevékenység folytatása „nonprofit” alapon történik. A Bíróság álláspontja szerint (38),

„[e]bből következik, hogy a 93/13 irányelv 2. cikkének c) pontja nem zárja ki hatálya alól sem a közérdekű feladatokat ellátó szervezeteket, sem azokat, amelyek közjogi jogállással rendelkeznek […] (39). Ezenfelül, […], mivel a közjogi jel legű vagy közérdekű feladatokat gyakran nonprofit alapon végzik, az a tény, hogy valamely szervezet nonprofit jellegű-e, vagy sem, nem bír relevanciával az „eladónak vagy szolgáltatónak” az e rendelkezés értelmében vett fogalma megha tározásának tekintetében.”

Ez azt jelenti, hogy az irányelv hatálya főszabály szerint például az egészségügyi és gondozási szolgáltatásokra is kiter jed, a szolgáltató jogállásától függetlenül.

A Bíróság kimondta továbbá, hogy egy szerződésnek nem kell feltétlenül egy személy fő tevékenységét tükröznie ahhoz, hogy az adott személy „eladónak vagy szolgáltatónak” minősüljön, következésképpen egy általa folytatott másodlagos vagy kiegészítő tevékenységhez is kapcsolódhat (40). Ezért például egy vállalkozás által a munkavállalói nak (41) vagy egy oktatási intézmény által egy tanulónak nyújtott hitel (42) az irányelv hatálya alá tartozhat.

Összegezve, azt a tényt, hogy egy személy „eladónak vagy szolgáltatónak”, illetve „fogyasztónak” minősül-e, a kérdéses szerződéssel kapcsolatban eseti alapon kell értékelni, a szóban forgó szerződés jellegének és céljának, valamint annak a ténynek a figyelembevételével, hogy a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv célja a jellemzően hátrányosabb helyzetben lévő félnek számító fogyasztók védelme.

Ez azt is jelenti, hogy egy adott természetes személy bizonyos szerződések tekintetében lehet „eladó vagy szolgáltató” – például egy ügyvéd egy jogi szolgáltatások nyújtására irányuló szerződésben (43) – más szerződések tekintetében pedig

„fogyasztó” – például személyes kiadások fedezésére felvett kölcsön (44). Ebben a tekintetben a Bíróság (45) az alábbiakat mondta ki:

„Ilyen esetben, még ha úgy is kellene tekinteni, hogy egy ügyvéd magas szintű szakmai jártassággal rendelkezik [… (46)], ez alapján nem vélelmezhető, hogy egy eladóval vagy szolgáltatóval fennálló viszonyban nem ő a gyengébb fél. […] a fogyasztó eladóhoz vagy szolgáltatóhoz képest hátrányos helyzete, amelynek orvoslására a 93/13 irányelv által lét rehozott védelmi rendszer irányul, érinti mind a fogyasztó tájékozottsági szintjét, mind tárgyalási lehetőségeit az eladó vagy szolgáltató által előzetesen meghatározott feltételek esetében, amelyek tartalmát e fogyasztó nem tudja befolyásolni.”

(34)	A C-147/16. sz. Xxxxx xx Xxxxx ügy 47. és 48. pontja.
(35)	Hivatkozás a C-488/11. sz. Banco Primus ügy 28. pontjára, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatra.
(36)	A C-147/16. sz. Xxxxx xx Xxxxx ügy 49-51. pontja.
(37)	A C-59/12. sz. Zentrale zur Bekämpfung des unlauteren Wettbewerbs ügy 32. pontja.
(38)	A C-147/16. sz. Xxxxx xx Xxxxx ügy 51. pontja.
(39)	Hivatkozás analógia útján a C-59/12. sz. Zentrale zur Bekämpfung unlauteren Wettbewerbs ügy 32. pontjára.
(40)	A C-590/17. sz. Pouvin Dijoux ügy 37. xxxxxx, a C-147/16. sz. Xxxxx xx Xxxxx – Hogeschool Katholieke Hog 57. és 58. pontja.
(41)	A C-590/17. sz. Pouvin Dijoux ügy.
(42)	A C-147/16. sz. Xxxxx xx Xxxxx ügy.
(43)	A C-537/13. sz. Šiba ügy.
(44)	A C-110/14. sz. Costea ügy.
(45)	A C-110/14. sz. Costea ügy 27. pontja.
(46)	Hivatkozás a C-537/13. sz. Šiba ügy 23. pontjára.

eschool Antwerpen ügy

Emellett az a természetes személy, aki egy kiegészítő szerződés értelmében kezességet vállal egy két kereskedelmi jogalany között megkötött szerződésben, fogyasztónak minősül, amennyiben olyan célból jár el, amely kívül esik saját szakmája, üzleti tevékenysége vagy foglalkozása körén, és nem áll fenn funkcionális kapcsolata a hitelfelvevő gazdasági társasággal. Funkcionális kapcsolatnak minősülhet például az e társaság ügyvezetésében való részvétel vagy az el nem hanyagolható mértékű részesedés annak tőkéjében (47).

1.2.1.2. Eladó vagy szolgáltató és fogyasztó között kötött szerződések

Amennyiben a szerződő felek közül az egyik egy eladó vagy szolgáltató, a másik pedig egy fogyasztó, akkor a (10) preambulumbekezdésben foglaltak szerint úgy kell tekinteni, hogy a szerződés a tisztességtelen szerződési feltéte lekről szóló irányelv hatálya alá tartozik. A (10) preambulumbekezdés egyértelműsíti, hogy a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelvet az eladók és szolgáltatók, valamint a fogyasztók közötti valamennyi szerződésre alkalmazni kell;

Ez azt jelenti, hogy a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv az áruk megvásárlására és szolgáltatások nyúj tására irányuló valamennyi szerződésre alkalmazandó, és a Bíróság egyértelműsítette, hogy a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv arra hivatott, hogy „valamennyi gazdasági tevékenységi ágazatban” alkalmazzák (48).

A (10) preambulumbekezdés kifejti továbbá, hogy a munkavállalási szerződéseket, az öröklési jog, a családi jog, valamint a gazdasági társaságok létrehozásával és létesítő okiratával kapcsolatos szerződéseket (49) „ki kell zárni” az irányelv hatá lyából; Az irányelv hatályának korlátozásai tekintetében ezeket a példákat (50) szűken kell értelmezni (51).

A tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv nem írja elő, hogy a fogyasztónak pénzbeli ellentételezést kell nyújta nia egy áruért vagy szolgáltatásért. A pénzbeli ellentételezést a Bíróság nem ítélte szükségesnek. Megállapította (52) pél dául, hogy azok a természetes személyek, akik kezességet vállalnak egy másik fél által felvett hitelért, a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv szerinti védelemben részesülhetnek még akkor is, ha a kezességvállalási szerződés semmilyen pénzbeli ellentételezésről nem rendelkezik egy bizonyos szolgáltatás fejében. Következésképpen úgy kell tekinteni, hogy a fogyasztók és a közösségimédia-szolgáltatók közötti szerződések a tisztességtelen szerződési feltételek ről szóló irányelv hatálya alá tartoznak, függetlenül attól, hogy a fogyasztóknak bizonyos pénzösszeget kell fizetniük vagy a szolgáltatások ellentételezését a fogyasztó által létrehozott tartalom és profilalkotás képezi (53).

Ha egy kiegészítő szerződés, például egy kezességvállalási szerződés egy eladó vagy szolgáltató és egy fogyasztó között kerül megkötésre, akkor az a szerződés a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv hatálya alá tartozik, még akkor is, ha a fő szerződést, például hitelszerződést két kereskedelmi társaság köti meg, ezért az irányelv hatályán kívül esik (54).

A Bíróság korlátozott számú olyan ügyben hozott döntést, amelyekben a nemzeti bíróságoknak kétségei merültek fel egy adott szerződés osztályozását illetően, és egyértelművé tette, hogy az alábbi szerződéstípusok a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv hatálya alá tartoznak:

— az egyrészről valamely magáncélból eljáró magánszemély, másrészről pedig valamely ingatlanügyekben jártas, üzleti tevékenysége keretében eljáró személy között létrejött lakásbérleti szerződések (55),

— a jogi szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések (56),

(47)	A C-74/15. sz. Xxxxxxx Xxxxxx ügy és a C-534/15. sz. Xxxxxxxx ügy 34–40. pontja.
(48)	A C-290/16. sz. Air Berlin ügy 44. pontja.
(49)	Erre a szerződéskategóriára vonatkozóan a Bíróság további pontosításokkal szolgálhat a C-272/18. sz. Verein für Konsumenten information kontra TVP Treuhand- und Verwaltungsgesellschaft für Publikumsfonds mbH & Co KG (2019. május 31-én még folya matban lévő) ügyben azoknak a vagyonkezelői szerződéseknek a tekintetében, amelyek egy német jog szerinti betéti társaság kereté ben egy ügyvezetést ellátó tag és egyéb korlátozott felelősségű tagok között jöttek létre.
(50)	Ahogy arra a főtanácsnok a C-590/17. sz. Pouvin Dijoux ügy 56. pontjában rámutatott, a (10) preambulumbekezdés „szemléltető példákat nyújt azokról a jogviszonytípusokról, amelyek nem tartoznak az irányelv 2. cikkének b) és c) pontjával együttesen értelme zett 1. cikke (1) bekezdésének hatálya alá”.
(51)	A munkaszerződéseket illetően lásd a C-590/17. sz. Pouvin Dijoux ügy 32. pontját.
(52)	A C-74/15. sz. Xxxxxxx Xxxxxx és a C-534/15. sz. Xxxxxxxx ügy.
(53)	Ezt a végrehajtási hatóságok a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló, 2004. október 27-i 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet („Rendelet a fogyasztóvédelmi együttműködésről”) (HL L 364., 2004.12.9., 1. o.) által létrehozott hálózatába tartozó nemzeti hatóságok által a fogyasztók közösségi hálózatokon való védelméről kiadott közös álláspontja is megerősítette, amely a következő címen érhető el: xxxx://xxxxxx.xx/xxxxx/xxxxx-xxxxxxx_XX-00- 631_hu.htm (2016. november). Lásd még a díjazás fogalmát az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló (EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelv (2018. december 11.) (HL L 321., 2018.12.17., 36. o.) (16) preambulumbekezdésében.
(54)	A C-74/15. sz. Xxxxxxx Xxxxxx ügy 26. pontja és a C-534/15. sz. Xxxxxxxx ügy 31. pontja.
(55)	A C-488/11. sz. Asbeek Brusse ügy 32–34. pontja.
(56)	A C-537/13. sz. Šiba ügy 23. és 24. pontja.

— egy ügyvéd által személyes kiadások fedezése érdekében kötött jelzáloghitel-szerződések (57),

— egy független oktatási intézmény által kötött szerződés, melyben egyik tanulójával az utóbbi által tandíj és tanulmá nyi kiránduláshoz kapcsolódó költségek címén fizetendő összegek tekintetében fizetési könnyítésekben állapodott meg (58),

— a kezességvállalási vagy biztosíték tárgyában kötött szerződések, amelyek egy természetes személy és egy hitelintézet között jönnek létre e hitelintézet felé valamely gazdasági társaság által hitelszerződés keretében vállalt kötelezettségek biztosítása érdekében, és a kezes szakmai tevékenységén kívül eső célból jár el, és nincs funkcionális jellegű kapcsolata az említett társasággal (59);

— a munkáltató által a munkavállalónak és ez utóbbi házastársának nyújtott lakáshitelek (60).

1.2.2. Egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételek (a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 3. cikkének (1) és (2) bekezdése) (61)

Az irányelv 3. cikkének (1) bekezdésével együttesen értelmezett 2. cikkének a) pontja értelmében csak az egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételek tartoznak a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv hatálya alá. A 3. cikk

(2) bekezdése bizonyos vélelmeket és rendelkezéseket tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az egyes szerződési feltételek egyedileg meg nem tárgyalt jellegének bizonyítási terhe melyik félre hárul. A (9) és (11) preambulumbekezdésekkel együtt a 3. cikk (2) bekezdése példákkal is szolgál arra vonatkozóan, hogy mindez milyen szerződési feltételek érint. Jellemzően, de nem kizárólagos jelleggel az úgynevezett „feltételekben” gyakran előforduló „szabvány” (62), szab ványosított (63) és előre megfogalmazott (64) szerződési feltételek tartoznak ide.

Nem döntő jelentőségű, hogy a feltételeket milyen formában – például nyomtatott formában, online vagy offline módon, kézzel írt formában vagy akár szóban (65) – határozták meg, a szerződést milyen módon kötötték meg – például személyesen vagy közjegyzői okirat útján –, a feltételek a szerződés melyik részében találhatók, és azokat egy vagy több irat tartalmazza-e. Az számít, hogy hozzájárulnak a felek jogainak és kötelezettségeinek meghatározásához, illetve a kérdéses konkrét feltétel(eke)t illetően nem került sor egyedi tárgyalásokra.

Azt a tényt, hogy egy adott szerződési feltétel egyedi tárgyalások tárgyát képezte-e, a nemzeti bíróságoknak kell értékel niük. A 3. cikk (2) bekezdésének értelmében egy feltétel „minden olyan esetben egyedileg meg nem tárgyalt feltételnek tekintendő” ha azt már „előzetesen” megfogalmazták, például az „előzetesen kidolgozott szabványszerződések” esetében. A 3. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdése kimondja, hogy amikor egy eladó vagy szolgáltató úgy véli, hogy egy

„szabványfeltételt” egyedileg megtárgyaltak, ennek bizonyítása az adott eladót vagy szolgáltatót terheli. A 3. cikk (2) bekezdésének második albekezdése értelmében az a tény, hogy egy feltétel bizonyos elemeit vagy egy kiragadott feltételt egyedileg megtárgyaltak nem jelenti azt, hogy a többi szerződési feltételt is egyedileg megtárgyalták. A fogyasztónak a szerződés végén szereplő vagy egyes egyedi kikötések elfogadására szolgáló aláírása nem feltétlenül jelenti azt, hogy a szerződési feltételeket egyedileg megtárgyalták.

A Bíróság további iránymutatással szolgálhat ezt a kritériumot és a „tárgyalás” fogalmát illetően (66).

A jelen Közleményben szereplő „tisztességtelen szerződési feltételek” vagy „szerződési feltételek” kifejezések az „egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételekre” vonatkoznak, még azokban az esetekben is, amikor az „egyedileg meg nem tárgyalt” szavak nem szerepelnek mellettük. Ez nem sérti azt a tényt, hogy egyes tagállamokban a tisztességtelen szerző dési feltételekről szóló irányelv által biztosított védelmet az egyedileg megtárgyalt szerződési feltételekre is kiterjesztet ték (67).

(57)	A C-110/14. sz. Costea ügy.
(58)	A C-147/16. sz. Xxxxx xx Xxxxx ügy.
(59)	A C-74/15. sz. Xxxxxxx Xxxxxx és a C-534/15. sz. Xxxxxxxx ügy.
(60)	A C-590/17. sz. Pouvin Dijoux ügy. A Bíróság megállapította, hogy az irányelv 2. cikke b) pontjának értelmében vett „fogyasztó” fogalma magában foglalja valamely társaság azon alkalmazottját és annak házastársát, akik e társasággal magáncélra szolgáló ingatlan megvásárlásának finanszírozása céljából az elsődlegesen az említett társaság személyi állománya számára fenntartott kölcsönszerző dést kötnek. Az irányelv 2. cikke c) pontjának értelmében vett „eladó vagy szolgáltató” magában foglalja azt a társaságot, amely a saját szakmája, üzleti tevékenysége vagy foglalkozása körében ilyen kölcsönszerződést köt, még akkor is, ha a kölcsönnyújtás nem minősül

az elsődleges tevékenységének.

(61)	Egyes tagállamokban (lásd a II. mellékletet) az egyedileg megtárgyalt szerződési feltételek is a tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó szabályok hatálya alá tartoznak.
(62)	3. cikk (2) bekezdés.
(63)	preambulumbekezdés.
(64)	3. cikk (2) bekezdés; A C-191/15. sz. Verein für Konsumenteninformation kontra Amazon ügy 63. pontja.
(65)	(11) preambulumbekezdés.
(66)	A C-452/18. sz. Ibercaja Banco ügy (2019. május 31-én még folyamatban).
(67)	Lásd a 8a. cikk által előírt idevágó tagállami tájékoztatásokat a II. mellékletben.

1.2.3. A kötelező érvényű törvényi vagy rendeleti rendelkezéseket tükröző szerződési feltételek kizárása (a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 1. cikkének (2) bekezdése)

Az 1. cikk (2) bekezdésének értelmében azok a szerződési feltételek, amelyek törvények vagy rendeletek kötelező érvé nyű rendelkezéseit, valamint olyan nemzetközi egyezmények alapelveit vagy rendelkezéseit tükrözik, amely egyezmé nyeknek a tagállamok vagy az Unió részes felei, nem tartoznak a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv rendelkezéseinek hatálya alá. A Bíróság (68) hangsúlyozta, hogy az irányelv céljára, azaz a fogyasztók tisztességtelen szer ződési feltételekkel szembeni védelmére tekintettel az 1. cikk (2) bekezdésében foglalt kivételt szűken kell értelmezni:

„[…] a nemzeti bíróságnak figyelembe kell vennie, hogy különösen az említett irányelv céljára, azaz a fogyasztóknak az utóbbiak és az eladók vagy szolgáltatók között létrejött szerződésekbe foglalt tisztességtelen feltételekkel szembeni védel mére tekintettel az ugyanezen irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében foglalt kivételt szigorúan kell értelmezni […] (69).”

A tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv szerinti értékelés kizárása érdekében meg kell határozni, hogy a szerződési feltétel egy kötelező érvényű törvényi vagy rendeleti rendelkezést tükröz-e.

Az 1. cikk (2) bekezdésének alkalmazásában és a (13) preambulumbekezdéssel összhangban egy rendelkezés az alábbi esetekben tekinthető kötelező érvényűnek:

— választásuktól függetlenül alkalmazandó a szerződő felekre,

— illetve azokban az esetekben, ha kiegészítő jellegű, ezért automatikusan, vagyis a felek ilyen irányú eltérő megál lapodása hiányában alkalmazandó (70).

Ilyen esetekben a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv hatálya alóli kizárást az igazolja, hogy

„[…] joggal feltételezhető, hogy a nemzeti jogalkotó a meghatározott szerződések feleit megillető jogok és az őket ter helő kötelezettségek összességére nézve egyensúlyt teremtett (71).”

Főszabály szerint ez abban az esetben is alkalmazandó, ha a kötelező érvényű rendelkezés elfogadására a szerződés meg kötése után kerül sor, és egy tisztességtelen szerződési feltételt helyettesítő megállapodást ír elő (72).

Ugyanakkor az 1. cikk (2) bekezdésében szereplő kivételt szigorúan az ilyen kötelező érvényű szabályok által sza bályozott kérdésekre kell korlátozni (73). Emellett a nemzeti jog adott fogyasztói csoportra alkalmazandó kötelező érvé nyű szabályai a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 1. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában nem szá mítanak kötelező érvényű szabálynak, amennyiben egy szerződési feltétel egyéb fogyasztókra is alkalmazandónak mondja ki (74).

A Bíróság (75) egyértelműsítette, hogy az 1. cikk (2) bekezdésében rögzített kivétel nem alkalmazandó, ha a nemzeti sza bályok különböző lehetőségeket biztosítanak a felek számára, például az illetékes bíróság meghatározásában.

A jelen Közlemény elfogadásakor még folyamatban lévő három előzetes döntéshozatal iránti kérelem (76) alapján a Bíróság további iránymutatással szolgálhat az 1. cikk (2) bekezdését illetően.

(68)	Az idézet a C-51/17. sz. OTP Bank kontra Xxxxx és Kiss ügy 54. pontjából származik. Ugyanez a megállapítás szerepel például a C-186/16. sz. Andriciuc ügy 31. pontjában és a C-34/13. sz. Kušionová ügy 77. pontjában.
(69)	Hivatkozás a C-186/16. sz. Andriciuc és társai ügy 31. pontjára, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatra.
(70)	A C-266/18. sz. Aqua Med ügy 33. xxxxxx, a C-446/17. sz. Woonhaven Antwerpen ügy 25. pontja és a C-186/16. sz. Andriciuc ügy 29. pontja; a C-280/13. sz. Barclays Bank ügy 31. és 42. xxxxxx, a C-34/13. sz. Kušionová ügy 77. xxxxxx és a C-92/11. sz. RWE Vert rieb ügy 26. pontja.
(71)	A C-51/17. sz. OTP Bank kontra Ilyés és Kiss ügy 3. pontja és a C-92/11. sz. RWE Vertrieb ügy 28. pontja. Lásd még a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv (13) preambulumbekezdését.
(72)	A C-51/17. sz. OTP Bank kontra Ilyés és Kiss ügy 62–64. pontja. Egy ilyen rendelkezés ugyanakkor nem foszthatja meg a fogyasztót azoktól a jogaitól, amelyek a szerződés tisztességtelen szerződési feltételekből eredő érvénytelenségéből származhatnak. Lásd a 4.3.2.1 szakaszt és a C-118/17. sz. Dunai ügy 51–55. pontját.
(73)	A C-51/17. sz. OTP Bank kontra Ilyés és Kiss ügyben a Bíróság megállapította, hogy egy devizaalapú jelzáloghitel-szerződés árfolyamkockázatra vonatkozó szerződési szabványfeltétele nem zárható ki a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv hatálya alól, még akkor sem, ha a nemzeti jog valutaátszámítási mechanizmusra vonatkozó kötelező érvényű rendelkezéseket ír elő.
(74)	A C-92/11. sz. RWE Vertrieb ügy rendelkező részének 1) pontja: „A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy ez az irányelv alkalmazható valamely szolgáltató és fogyasztó között létrejött szerződésben foglalt általános szerződési feltételek azon kikötéseire, amelyek valamely más szerződéstípusra alkalmazandó nemzeti jogi előírásokat vesznek át, és amelyek nem tartoznak a szóban forgó nemzeti szabályozás hatálya alá”.
(75)	A C-266/18. sz. Aqua Med ügy 35–38. pontja.
(76)	A 2019. május 31-én még folyamatban lévő C-125/18. sz. Xxxxx del Moral ügy, C-779/18. sz. Mikrokasa ügy és C-81/19 sz. Banca Transilvania ügy.

A tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 1. cikkének (2) bekezdése emellett kizárja az irányelv hatálya alól azoknak a nemzetközi egyezményeknek a rendelkezéseit és alapelveit, amely egyezményeknek a tagállamok vagy az Unió részes felei, és konkrétan a fuvarozási területet érintik (77).

1.2.4. Egyéb uniós jogszabályokkal való kölcsönhatás

A tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv az eladók vagy szolgáltatók és fogyasztók között valamennyi gaz dasági tevékenységi ágazatban létrejött szerződésekre alkalmazandó (78). Ennek megfelelően előfordulhat, hogy egy adott szerződésre az uniós jog egyéb rendelkezései, többek között egyéb fogyasztóvédelmi szabályok is alkalmazandók, a kérdéses szerződés típusától függően. Az esetlegesen párhuzamosan alkalmazni szükséges egyéb vonatkozó szabályok közé tartozhatnak a 2011/83/EU irányelv (79) szerződéskötést megelőző tájékoztatásra és elállási jogra, valamint a 2005/29/EK irányelv (80) tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó horizontális szabályai. Ugyanígy előfordulhat, hogy a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv mellett az adott szerződéstípusokra vonatkozó szabályok is alkalmazandók, például a fogyasztói hitelmegállapodásokról szóló 2008/48/EK irányelv (81), a szálláshelyek időben megosztott használati jogára, a hosszú távra szóló üdülési termékekre, ezek viszontértékesítésére és cseréjére vonatkozó szerződések egyes szempontjai tekintetében a fogyasztók védelméről szóló 2008/122/EK irányelv (82), a lakó ingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról szóló 2014/17/EU irányelv (83), az utazási csomagokról és az utazási szolgáltatásegyüttesekről szóló (EU) 2015/2302 irányelv (84), az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex lét rehozásáról szóló (EU) 2018/1972 irányelv (85), a légi járatokról szóló 1008/2008/EK rendelet (86), a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2009/72/EK (87) irányelv, vagy a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv (88) hatályon kívül helye zéséről szóló 2009/73/EK irányelv (89). Emellett előfordulhat, hogy a tisztességtelen szerződési feltételeket érintő ügyek ben a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területére, például az alkalmazandó jogra (90) és jogható ságra (91) vonatkozó szabályok, illetve a kis értékű követelésekre (92) vagy az európai fizetési meghagyásokra (93) vonatkozó eljárási szabályok is alkalmazandók.

(77)	A nemzetközi légi fuvarozásra vonatkozó egyes jogszabályok egységesítéséről szóló, 1999. május 28-án Montrealban elfogadott egyezmény (a Montreali Egyezmény). Az 1999. június 3-i vilniusi jegyzőkönyvvel módosított 1980. május 9-i Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF). A 2002. évi jegyzőkönyvvel módosított tengeri utas- és poggyászszállításról szóló 1974. évi athéni egyezmény (az athéni egyezmény).
(78)	A C-290/16. sz. Air Berlin ügy 44. pontja.
(79)	Az Európai Parlament és a Tanács 2011/83/EU irányelve (2011. október 25.) a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 64. o.).
(80)	(HL L 149., 2005.6.11., 22. o.).
(81)	Az Európai Parlament és a Tanács 2008/48/EK irányelve (2008. április 23.) a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 133., 2008.5.22., 66. o.).
(82)	Az Európai Parlament és a Tanács 2008/122/EK irányelve (2009. január 14.) a szálláshelyek időben megosztott használati jogára, a hosszú távra szóló üdülési termékekre, ezek viszontértékesítésére és cseréjére vonatkozó szerződések egyes szempontjai tekinteté ben a fogyasztók védelméről (HL L 33., 2009.2.3., 10. o.).
(83)	Az Európai Parlament és a Tanács 2014/17/ЕU irányelve (2014. február 4.) a lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegál lapodásokról, valamint a 2008/48/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 60., 2014.2.28., 34. o.).
(84)	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2302 irányelve (2015. november 25.) az utazási csomagokról és az utazási szolgáltatás együttesekről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, továbbá a 90/314/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 326., 2015.12.11., 1. o.).
(85)	HL L 321., 2018.12.17., 36. o. A (260) preambulumbekezdés előírja, hogy a végfelhasználókat többek között tájékoztatni kell a szolgáltatások minőségéről, az ajánlatok és a szerződésbontás feltételeiről, az alkalmazandó díjcsomagokról és a különleges árkép zési feltételek alá tartozó termékek díjairól.
(86)	Az Európai Parlament és a Tanács 1008/2008/EK rendelete (2008. szeptember 24.) a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról (HL L 293., 2008.10.31., 3. o.).
(87)	Az Európai Parlament és a Tanács 2009/72/EK irányelve (2009. július 13.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös sza bályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 211., 2009.8.14., 55. o.).
(88)	A tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv és a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 98/30/EK irány elv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. június 26-i 2003/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 176., 2003.7.15., 57. o.) közötti kapcsolatot a C-92/11. sz. RWE Vertrieb ügyben tárgyalták, amelyben a Bíróság egymást kiegészítő módon mindkét eszközt alkalmazta.
(89)	Az Európai Parlament és a Tanács 2009/73/EK irányelve (2009. július 13.) a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 211., 2009.8.14., 94. o.)
(90)	Az Európai Parlament és a Tanács 593/2008/EK rendelete (2008. június 17.) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I.), HL L 177., 2008.7.4., 6. o.
(91)	Az Európai Parlament és a Tanács 1215/2012/EU rendelete (2012. december 12.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóság ról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról (HL L 351., 2012.12.20., 1. o.).
(92)	Az Európai Parlament és a Tanács 861/2007/EK rendelete (2007. július 11.) a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről (HL L 199., 2007.7.31., 1. o.).
(93)	Az Európai Parlament és a Tanács 1896/2006/EK rendelete (2006. december 12.) az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásá ról (HL L 399., 2006.12.30., 1. o.). A rendelet és a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv közötti kapcsolat kérdését fel vetették a C-453/18. és 494/18. sz. Bondora egyesített ügyekben (2019. május 31-én még folyamatban).

Egyes ágazatspecifikus jogi aktusok kifejezetten egyértelművé teszik, hogy nem sértik a tisztességtelen szerződési feltéte lekről szóló irányelvet. Példaként megemlíthető a 2009/72/EK irányelv (94), a 2009/73/EK irányelv (95), a 2014/17/EU irányelv (96) és az (EU) 2018/1972 irányelv (97).

A tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 1.2.3 szakaszban tárgyalt 1. cikke (2) bekezdésének értelmében a kötelező érvényű, többek között az ágazatspecifikus jogszabályokban szereplő rendelkezések, valamint a nemzetközi egyezmények rendelkezéseit tükröző szerződési feltételek ki vannak zárva a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv hatálya alól.

Abban az esetben, ha az ágazatspecifikus jogszabályt a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv elfogadását követően fogadták el, akkor egy ilyen jogszabály csak akkor zárhatja ki a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv alkalmazását, ha kifejezetten ekképpen rendelkezik (98). Rendszerint nem ez az eset áll fenn (99), ezért a tisztes ségtelen szerződési feltételekről szóló irányelv általában az ágazatspecifikus szabályokkal együtt alkalmazandó.

Ha a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv mellett egyéb uniós rendelkezések is alkalmazandók, akkor általában az olyan értelmezést kell előnyben részesíteni, amely a lehető legnagyobb mértékben megőrzi a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv és az esetlegesen ellentmondó rendelkezés hasznos hatását. Például az eljárási sza bályok nem veszélyeztethetik a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv által a tisztességtelen szerződési fel tételekkel szemben nyújtott védelem hatékonyságát.

Előfordulhat, hogy a szerződési feltételek átláthatóságának és tisztességtelenségének a tisztességtelen szerződési feltételek ről szóló irányelv szerinti értékelésekor egyéb uniós rendelkezéseket is figyelembe kell venni. Például az a tény, hogy egy eladó vagy szolgáltató a 2005/29/EK irányelv (100) értelmében vett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokhoz folyamodott, szempont lehet az egyes szerződési feltételek tisztességtelen jellegének értékelésekor (101). Ugyanakkor egy ilyen megállapítás nem gyakorol közvetlen hatást a szerződés érvényességének a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 6. cikkének (1) bekezdése szempontjából történő értékelésére (102).

(94)	A 2009/72/EK irányelvhez (HL L 211., 2009.8.14., 55. o.) tartozó melléklet 1. pontjának bevezetésében a következő olvasható: „A fogyasztóvédelemre vonatkozó közösségi jogszabályok, különösen […] valamint a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkal mazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv sérelme nélkül a 3. cikkben említett intézkedé seknek biztosítaniuk kell, hogy a fogyasztók(nak) […]”.
(95)	A 2009/73/EK irányelvhez (HL L 211., 2009.8.14., 94. o.) tartozó melléklet 1. pontjának bevezetésében a következő olvasható: „A fogyasztóvédelemre vonatkozó közösségi jogszabályok, különösen […] valamint a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkal mazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv sérelme nélkül a 3. cikkben említett intézkedé seknek biztosítaniuk kell, hogy a fogyasztóknak: […]”.
(96)	A 2014/17/EU irányelv (HL L 60., 2014.2.28., 34. o.) (50) preambulumbekezdésében a következő szöveg olvasható: „[…] Az ezen irányelvben foglalt, járulékos termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó (például a bankszámlanyitás és -vezetés költségeivel kapcsolatos) rendelkezések nem sértik […] a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelvet […]”.
(97)	Az (EU) 2018/1972 irányelv (HL L 321., 2018.12.17., 36. o.) (258) preambulumbekezdésében a következő szöveg olvasható: „Az elektronikus hírközlési hálózatokkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos fogyasztói ügyletekre ezen irányelv mellett alkalmazni kell a szerződésekkel kapcsolatos, meglévő uniós fogyasztóvédelmi jogban – különösen a 93/13/EGK tanácsi irányelvben […] foglalt követelményeket”. Hasonló megfogalmazás olvasható az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló, 2002. március 7-i 2002/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („egyetemes szolgáltatási irányelv”) (HL L 108., 2002.4.24., 51. o.) (30) preambulumbekezdésében.
(98)	A C-290/16. sz. Air Berlin ügy 45. és 46. pontja.
(99)	A C-290/16. sz. Air Berlin ügy rendelkező részének 2) pontjában és 45–52. pontjában a Bíróság úgy ítélte meg, hogy a légi járatokról szóló 1008/2008/EK rendelet (HL L 293., 2008.10.31., 3. o.) 22. cikkének (1) bekezdése szerinti szabad árképzésre vonatkozó sza bály nem zárja ki a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv alkalmazását az árképzésre vonatkozó szerződési feltételek tekintetében.
100)	HL L 149., 2005.6.11., 22. o.
101)	A C-453/10. sz. Xxxxxxxxxx és Xxxxxxx ügy rendelkező része 2. pontjának utolsó előtti mondata: „Az ilyen kereskedelmi gyakorlat tisz tességtelen jellegének megállapítása többek között az egyik olyan elem, amelyre a hatáskörrel rendelkező bíróság a 93/13 irányelv 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a fogyasztó számára nyújtott kölcsön költségeire vonatkozó szerződési feltételek tisztességtelen jellegére vonatkozó értékelését alapíthatja.”
102)	A C-453/10. sz. Xxxxxxxxxx és Perenič ügy rendelkező része 2. pontjának utolsó mondata.
103)	Például a fogyasztói hitelekről szóló 2008/48/EK irányelv (HL L 133., 2008.5.22., 66. o.) 5. és 6. cikke, vagy az utazási csomagokról és az utazási szolgáltatásegyüttesekről szóló (EU) 2015/2302 irányelv (HL L 326., 2015.12.11., 1. o.) 5. cikke.
104)	Lásd például a fogyasztói hitelekről szóló 2008/48/EK irányelv (HL L 133., 2008.5.22., 66. o.) 10. cikkét – feltüntetendő informáci ókra vonatkozó rendelkezések – és az utazási csomagokról és az utazási szolgáltatásegyüttesekről szóló (EU) 2015/2302 irányelv (HL L 326., 2015.12.11., 1. o.) 7. cikkét.

Az ágazatspecifikus szabályok és a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv közötti kapcsolatot, különösen ami az átláthatóságra/szerződéskötést megelőző tájékoztatásra vonatkozó követelményeket (103) vagy a szerződések köte lező tartalmát (104) illeti, az alábbi 3.3.2 szakasz tárgyalja.

(

1.2.5. A tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv alkalmazása a harmadik országokban székhellyel rendelkező kereskedőkre

Xxxxx meghatározása, hogy a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv alkalmazandó-e azokra a szerződé sekre, amelyek egy uniós tagállamban lakhellyel rendelkező fogyasztó és egy Unión vagy EGT-n kívüli kereskedő vagy vállalkozó (105) között jött létre, elsősorban az 593/2008/EK rendelet (Róma I.) (106) alapján történik.

A Róma I. rendelet 6. cikkének (1) és (2) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:

(1) Az 5. és 7. cikk sérelme nélkül egy olyan szerződésre, amelyet egy természetes személy üzleti vagy szakmai tevé kenységén kívüli célra („a fogyasztó”) kötött egy másik, az üzleti vagy szakmai tevékenysége gyakorlásának keretében eljáró személlyel („a vállalkozó”), annak az országnak a joga az irányadó, ahol a fogyasztó szokásos tartózkodási helye található, feltéve, hogy a vállalkozó:

a) üzleti vagy szakmai tevékenységét abban az országban folytatja, ahol a fogyasztó szokásos tartózkodási helye talál ható; vagy

b) minden más esetben ilyen jellegű tevékenységei ebbe az országba vagy az ezen országot is magában foglaló országokba irányulnak,

és a szerződés e tevékenységekkel kapcsolatos.

(2) Az (1) bekezdés ellenére, a felek a 3. cikknek megfelelően megválaszthatják az alkalmazandó jogot azon szerződé sükre, amely megfelel az (1) bekezdés követelményeinek. A felek jogválasztása azonban nem eredményezheti azt, hogy a fogyasztót megfosztják az olyan rendelkezések által biztosított védelemtől, amelyektől – az (1) bekezdés alapján jogvá lasztás hiányában alkalmazandó jog értelmében – megállapodás útján nem lehet eltérni.

Ezért azokban az esetekben, amikor egy harmadik országból származó vállalkozó (azaz egy kereskedő vagy „eladó vagy szolgáltató”) egy tagállamban folytat tevékenységet, vagy tevékenységei olyan fogyasztók felé irányulnak, akiknek szokásos tartózkodási helye egy tagállamban található, ezek a fogyasztók részesülnek a tisztességtelen szerződési feltéte lekről szóló irányelv és a tagállamuk fogyasztóvédelmi szabályai által nyújtott védelemben. Ez akkor is érvényes, ha a felek a harmadik ország jogát választják alkalmazandó jognak. A Róma I. rendelet 5. cikke ugyanakkor külön sza bályokat határoz meg a fuvarozási szerződések tekintetében.

A tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 6. cikkének (2) bekezdése továbbá az alábbiak szerint rendelkezik:

A tagállamok a szükséges intézkedések megtételével gondoskodnak arról, hogy ha a szerződés szoros kapcsolatban áll a tagállamok területével, a fogyasztó ne veszítse el az ezen irányelv által biztosított védelmet annak következtében, hogy nem tagállam jogát jelölik ki a szerződésre alkalmazandó jogként.

Ez a rendelkezés további védelmet biztosíthat a fogyasztó számára, mivel minden olyan esetben alkalmazandó, amikor egy harmadik ország jogát jelölik ki, azonban szoros kapcsolat áll fenn egy tagállammal. Alkalmazásának feltételei ezért tágabban értelmezhetők mint a Róma I. rendelet 6. cikke.

A Bíróság megállapította (107) továbbá, hogy a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 3. cikke (1) bekezdé sének értelmében azoknak a szerződéseknek az esetében, amelyekre az eladó vagy szolgáltató székhelye szerinti tagállam joga az irányadó, egy szerződési feltétel tisztességtelennek tekintendő, ha nem köti ki egyértelműen, hogy a Róma

I. rendelet 6. cikke (2) bekezdésének értelmében a fogyasztók továbbra is részesülnek a szokásos tartózkodási helyük szerinti ország kötelező jellegű fogyasztóvédelmi szabályai által biztosított védelemben. E tájékoztatás hiánya félrevezető lehet a fogyasztó számára, mivel azt a téves benyomást keltheti benne, hogy a szerződésre kizárólag a választott jog az irányadó. Ugyanezt a logikát kell követni azokban az esetekben is, amikor a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében egy szerződési feltétel útján egy nem EU-tagállam jogát jelölik ki (108).

2. A NEMZETI JOGGAL FENNÁLLÓ KAPCSOLAT, BELEÉRTVE A MINIMÁLIS HARMONIZÁCIÓT

A tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 8. cikke

A tagállamok az ezen irányelv által szabályozott területen elfogadhatnak vagy hatályban tarthatnak a Szerződéssel össz hangban lévő szigorúbb rendelkezéseket annak érdekében, hogy a fogyasztóknak magasabb szintű védelmet biztosítsanak.

(105)	Számos uniós fogyasztóvédelmi irányelv a „kereskedő” kifejezést használja (a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv értelmében vett „eladó vagy szolgáltató”), míg a Róma I. rendeletben a „vállalkozó” kifejezés szerepel.
(106)	HL L 177., 2008.7.4., 6. o.
(107)	A C-191/15. sz. Verein für Konsumenteninformation kontra Amazon ügy, különösen a rendelkező rész 2. pontja.
(108)	Lásd a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózatba tartozó nemzeti hatóságok által a fogyasztók közösségi hálózatokon való védel méről kiadott közös álláspontját (2016. november), xxxx://xxxxxx.xx/xxxxx/xxxxx-xxxxxxx_XX-00-000_xx.xxx

A tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 8a. cikke (109)

(1) Amennyiben egy tagállam a 8. cikkel összhangban rendelkezéseket fogad el, arról, valamint annak minden későbbi változásáról tájékoztatja a Bizottságot, így különösen, ha az említett rendelkezések:

— a tisztességtelenség vizsgálatát kiterjesztik az egyedi tárgyalások tárgyát képező szerződési feltételekre és az ár vagy díjazás megfelelőségére, vagy

— a tisztességtelennek tekintendő szerződési feltételek felsorolását tartalmazzák[.]

(2) A Bizottság az (1) bekezdésben említett tájékoztatást a fogyasztó és a kereskedő számára – többek között az e célra létrehozott és fenntartott internetes honlapon keresztül – könnyen hozzáférhetővé teszi.

(3) A Bizottság az (1) bekezdésben előírt tájékoztatást továbbítja a többi tagállamnak és az Európai Parlamentnek. A Bizottság konzultációt folytat az érdekelt felekkel az említett tájékoztatás tekintetében.

(17) preambulumbekezdés

mivel ennek az irányelvnek az alkalmazásában a csatolt mellékletben felsorolt feltételek csak jelzés értékűnek tekinthe tők, és az irányelv minimális jellege miatt ezeknek a feltételeknek a körét a tagállamok bővíthetik vagy szűkíthetik saját nemzeti jogalkotásukban;

A tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv és a nemzeti jog között különböző kapcsolatok állnak fenn. Léteznek

— rendelkezések, amelyek átültetik a nemzeti jogba a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelvet, illetve kiterjesztik annak hatályát vagy szigorúbb követelményeket írnak elő, és

— olyan – érdemi vagy eljárási jellegű – nemzeti jogi rendelkezések, amelyek további szempontokra terjednek ki, ame lyeket azonban a bíróságoknak figyelembe kell venniük a tisztességtelen szerződési feltételeket érintő ügyekben hozott döntésekben.

2.1. Minimális harmonizáció és a hatály kiterjesztése (a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 8. és 8a. cikke), beleértve a nemzeti legfelsőbb bíróságok szerepét

A 8. cikk értelmében a tagállamok a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv által előírtnál magasabb szintű védelmet is nyújthatnak a fogyasztóknak (110). A tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 8a. cikke (111) köte lezi a tagállamokat, hogy tájékoztatást nyújtsanak azokról a nemzeti szabályokról, amelyek szigorúbb előírásokat tartal maznak, vagy kiterjesztik a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelvet átültető nemzeti szabályok hatályát (112).

A tagállamok például az egyedileg megtárgyalt szerződési feltételekre (113) vagy a vállalkozások közötti kapcsolatokra, illetve a fogyasztók közötti ügyletekre (114) is alkalmazhatják a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelvet átül tető nemzeti szabályokat.

A tagállamok emellett szigorúbb szabályokat írhatnak elő, különösen egy alacsonyabb küszöb alkalmazásával a szerző dési feltételek tisztességtelen jellegének tekintetében. Összeállíthatják például azoknak a szerződési feltételeknek a „fekete listáját”, amelyek minden esetben tisztességtelennek tekintendők, anélkül hogy szükség lenne a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 3. cikke (1) bekezdésének értelmében vett általános tisztességtelenségi próba szerinti eseti alapon történő értékelés elvégzésére (115), és/vagy különböző típusú szürke listákat fogadhatnak el. A tisztességtelen szer ződési feltételekről szóló irányelv mellékletére vonatkozó további információ a 3.4.7 szakaszban található.

(109)	A 8a. cikkel a fogyasztók jogairól szóló 2011/83/EU irányelv (HL L 304., 2011.11.22., 64. o.) 32. cikke egészítette ki az irányelvet.
(110)	Ezt a Bíróság megerősítette például a C-191/15. sz. Verein für Konsumenteninformation kontra Amazon ügy 55. pontjában: „[…] E tekintetben megjegyzendő, hogy a 93/13 irányelv 8. cikkének megfelelően a fogyasztóvédelem szintje tagállamonként még mindig eltérő, így valamely feltétel értékelése az alkalmazandó jog alapján változhat, még ha minden más azonos is.” A Bíróság ezt a C-453/10. sz. Xxxxxxxxxx és Xxxxxxx ügyben is megerősítette.
(111)	Ezzel a cikkel a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 304., 2011.11.22., 64. o.) 32. cikke egészítette ki az irányelvet.
(112)	A bejelentett nemzeti szabályok a II. mellékletben és a következő címen érhetők el: xxxxx://xx.xxxxxx.xx/xxxx/xxxxxxxxxxxxx-xxxxx-xxxxxxx-0x-xxxxxxxxx-00-00-xxx_xx
(113)	Konkrétan megemlítve a 8a. cikk (1) bekezdésének első franciabekezdésében.
(114)	Az utóbbi két esetet a 8a. cikk nem említi meg konkrétan.
(115)	A C-143/13. sz. Xxxxx és Xxxxx ügy 61. pontjában a Bíróság megerősítette, hogy a tisztességtelennek tekintendő szerződési feltételek „feketelistája” azon szigorúbb rendelkezések közé tartozik, amelyeket a tagállamok, az uniós jog tiszteletben tartása mellett a tisztes ségtelen szerződési feltételekről szóló irányelv által szabályozott területen elfogadhatnak vagy hatályban tarthatnak annak érdekében, hogy a fogyasztóknak magasabb szintű védelmet biztosítsanak.

A nemzeti jog akképpen is rendelkezhet, hogy az átláthatóság hiánya közvetlenül a szerződési feltételek érvénytelenségét okozza, anélkül hogy szükség lenne a 3. cikk (1) bekezdésének értelmében vett tisztességtelenségi próba alkalmazására (116).

A Bíróság (117) egyértelművé tette továbbá, hogy a 8. cikk következtében a tagállamok nem kötelesek a 4. cikk (2) bekez désével összhangban előírni (118), hogy a szerződés elsődleges tárgya, illetve az ár és a díjazás megfelelése csak abban az esetben értékelhetők, ha ezek a feltételek nincsenek világosan és érthetően megfogalmazva.

A Bíróság (119) megerősítette, hogy a nemzeti legfelsőbb bíróságok ítélkezési gyakorlata nem tartozik a 8. cikk szerinti szigorúbb nemzeti rendelkezések közé. Mindamellett, ha a nemzeti legfelsőbb bíróságok a szerződési feltételek tisztesség telen jellegének értékelésére szolgáló bizonyos kritériumokat dolgoznak ki, amelyeket a felülbírálás elkerülése érdekében az alsóbb fokú bíróságoknak de facto be kell tartaniuk, vagy amelyek alkalmazása kötelező a számukra, akkor ez elvben összeegyeztethető a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelvvel. Ugyanakkor a nemzeti legfelsőbb bíróságok által használt kritériumoknak összhangban kell lenniük a Bíróság ítélkezési gyakorlatával, és nem akadályozhatják meg az illetékes bíróságot abban, hogy jogaik védelme érdekében hatékony jogorvoslatot nyújtsanak a fogyasztónak, illetve előzetes döntéshozatal érdekében egy kérdést terjesszenek a Bíróság elé (120).

2.2. A nemzeti jog egyéb rendelkezései

A tisztességtelen szerződési feltételeket érintő ügyekre alkalmazható egyéb nemzeti szabályok közé tartoznak a szerző dési jog általános, különösen a szerződések összeállítására és érvényességére vonatkozó rendelkezései, valamint a nemzeti bíróságok elé terjesztett ügyek eljárási szabályai. Ezeket a kérdéseket a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv nem szabályozza külön, de ezek jelentős hatással lehetnek az alkalmazására.

A tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv például a fogyasztói szerződésekben szereplő egyes szerződési feltételek értékelésére kiterjed, a szerződések egészének érvényességét azonban nem szabályozza. Előfordulhat ugyanakkor, hogy a nemzeti szerződési jog értelmében egy vagy több szerződési feltétel érvénytelensége a teljes szerző dés érvénytelenségét vonja maga után, például azokban az esetekben, ha a szerződés teljesítése nem lehetséges a felek alapvető feladataira vonatkozó megállapodás nélkül. Ezt a lehetőséget a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 6. cikkének (1) bekezdése veti fel és a 4. szakasz tárgyalja.

A nemzeti jogban léteznek továbbá olyan szabályok, amelyek a teljes szerződés érvénytelenségéről rendelkezhetnek, pél dául azokban az esetekben, amikor a szerződés megsért egy jogi tilalmat, uzsora jellegű vagy egyéb módon sérti az alapvető közerkölcs követelményeit. Emellett a nemzeti jog értelmében a fogyasztóknak lehetőségük lehet a szerződések megtámadására annak okán, hogy megkötésükre az eladó vagy a szolgáltató csalárd vagy agresszív viselkedése nyomán került sor, ami megfelel a 2005/29/EK irányelv (121) értelmében vett megtévesztő, agresszív vagy egyéb módon tisztesség telen kereskedelmi gyakorlatoknak.

Amikor az ilyen helyzetek tisztességtelen szerződési feltételekkel esnek egybe, akkor a tisztességtelen szerződési feltéte lekről szóló irányelv rendszerint nem érinti az ilyen nemzeti szabályokat, amennyiben ezek a szabályok nem kérdőjele zik meg a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv, különösen pedig a 6. cikk (1) bekezdésének hatékonysá gát (122). A Bíróság (123) kijelentette, hogy a szerződések érvénytelenségére vonatkozó szabályokat elvben a saját logikájuk szerint kell mérlegelni (124), és amennyiben tisztességtelen szerződési feltételekkel esnek egybe, akkor a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 8. cikkének értelmében ezek a szabályok elfogadhatók, amennyiben a tisztességte len szerződési feltételekről szóló irányelv által megkövetelt minimális védelemnél előnyösebb eredményekkel járnak a fogyasztók számára (125).

(116)	Lásd még az átláthatóság és a tisztességtelenség közötti kapcsolatot bemutató 4. szakaszt.
(117)	A C-484/08. sz. Caja de Ahorros y Monte de Piedad de Madrid ügy 41–44. pontja.
(118)	A 4. cikk (2) bekezdésének funkciójával kapcsolatban további magyarázat a 3.1 szakaszban található.
(119)	A C-96/16. és C-94/17. sz. Banco Santander Xxxxxxxx Xxxxxx egyesített ügyek 69. pontja.
(120)	A C-96/16. és C-94/17. sz. Banco Santander Xxxxxxxx Xxxxxx egyesített ügyek 62–71. pontja; A C-118/17. sz. Dunai ügy 60–64. pontja.
(121)	HL L 149., 2005.6.11., 22. o.
(122)	A 6. cikk (1) bekezdését a 4. szakasz, eljárási következményeit pedig az 5. szakasz tárgyalja részletesen.
(123)	Például a C-453/10. sz. Pereničová és Perenič ügyben.
(124)	Lásd a C-453/10. sz. Xxxxxxxxxx és Xxxxxxx ügy 46. pontját és 47. pontjának második részét: „46 Következésképpen valamely kereskedelmi gyakorlat tisztességtelen jellegének megállapítása nem gyakorol közvetlen hatást arra, hogy valamely szerződés a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdése szempontjából érvényes-e. 47 […] Az ilyen kereskedelmi gyakorlat tisztességtelen jellegének megállapítása többek között az egyik olyan elem, amelyre a hatáskörrel rendelkező bíróság a 93/13 irányelv 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a fogyasztó számára nyújtott köl csön költségeire vonatkozó szerződési feltételek tisztességtelen jellegére vonatkozó értékelését alapíthatja. Az ilyen megállapí tás azonban nem gyakorol közvetlen hatást a megkötött szerződés érvényességének a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekez dése szempontjából történő értékelésére.”
(125)	A C-453/10. sz. Pereničová és Xxxxxxx ügy 35. pontja: „Következésképpen a 93/13 irányelvvel nem ellentétes az, ha valamely tagál lam az uniós jog tiszteletben tartásával olyan nemzeti szabályozást ír elő, amely lehetővé teszi az eladó vagy szolgáltató és a fogyasztó között kötött, egy vagy több tisztességtelen feltételt tartalmazó szerződésnek a maga egészében történő semmissé nyilvá nítását, amennyiben ez a fogyasztó fokozottabb védelmét biztosítja.”

Ki kell hangsúlyozni, hogy hatályának keretében az uniós jog elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben, és hatékonyságának biztosítása érdekében a nemzeti hatóságok, többek között a bíróságok, a nemzeti jogot a lehető legnagyobb mértékben az uniós jognak megfelelően kell értelmezzék. A Bíróság szavaival: (126)

„[…] [e]mlékeztetni kell […] arra, hogy a kizárólag magánszemélyek közötti jogvita esetén a belső jogi rendelkezések alkalmazása során a nemzeti bíróság a nemzeti jogrend valamennyi szabályát köteles figyelembe venni, és azt – amennyire csak lehetséges – az adott területen alkalmazandó irányelv szövegének és céljának megfelelően értelmezni oly módon, hogy az általa követett céllal összhangban álló eredményre jusson […] (127).”

Ha a nemzeti jog – az eljárási szabályokat is ideértve – nem értelmezhető az uniós jognak megfelelően, akkor a nemzeti bíróságoknak mellőzniük kell az alkalmazását, és közvetlenül az uniós jogra kell hagyatkozniuk (128). A Bíróság (129) meg erősítette, hogy a nemzeti bíróságok kötelesek biztosítani a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv teljes érvényesülését, szükség esetén – saját hatáskörüknél fogva – eltekintve a nemzeti jogszabályok uniós joggal ellentétes rendelkezéseinek alkalmazásától, utólagosan is. Következésképpen a bíróságnak nem szükséges előzetesen kérelmeznie vagy megvárnia azok jogalkotói vagy bármilyen egyéb alkotmányos úton történő megsemmisítését. Ez magában foglalja azokat az eseteket is, amikor a nemzeti jog nem írja elő, vagy akár meg is akadályozza a tisztességtelen szerződési felté telek hivatalból való értékelését azokban az esetekben, amelyekben a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irány elv (130) ilyen vizsgálatot ír elő, vagy amikor a nemzeti jog egyéb módon sérti a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelvet, illetve az egyenértékűség vagy a tényleges érvényesülés elvét (131).

Ugyanakkor a tagállamok kötelesek módosítani a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelvnek nem megfelelő szabályokat, többek között azokban az esetekben is, amikor bizonytalanság merül fel az értelmezésüket illetően (132).

3. AZ ÁLTALÁNOS TISZTESSÉGTELENSÉGI PRÓBA ÉS AZ ÁTLÁTHATÓSÁGI KÖVETELMÉNYEK

3.1. Tisztességtelenség és átláthatóság általánosságban

3. cikk (1) és (3) bekezdés

(3) A melléklet tartalmazza azoknak a feltételeknek a jelzésszerű és nem teljes felsorolását, amelyek tisztességtelennek tekinthetők.

(126)	Például a C-482/13., C-484/13., C-485/13. és C-487/13. sz. Unicaja Banco egyesített ügyek 38. pontja.
(127)	Hivatkozás a C-26/13. sz. Xxxxxx és Xxxxxxxx Xxxxx ügy 64. pontjára.
(128)	A 106/77. sz. Simmenthal ügy 21–26. pontja. A Simmenthal ügyben lefektetett elveket megerősítették például a C-689/13. sz. PFE- ügy 40. és 41. pontjában: „40 Az uniós jogi rendelkezéseket hatáskörének keretei között alkalmazni hivatott nemzeti bíróság köteles biztosítani e normák teljes érvényesülését, szükség esetén – saját hatáskörénél fogva – eltekintve a nemzeti jogszabályok uniós joggal ellentétes rendelkezéseinek alkalmazásától, utólagosan is, anélkül hogy előzetesen kérelmeznie vagy várnia kellene azok jogalkotói vagy bármilyen egyéb alkotmányos úton történő megsemmisítésére […]” (hivatkozás a 106/77. sz. Simmenthal ügy 21. és 24. pontjára, valamint a C-112/13 sz. A ügy 36. pontjára). „41 Az uniós jog természetében rejlő követelményekkel ugyanis összeegyeztethetetlen valamely nemzeti jogrendszer minden olyan rendelkezése, illetve minden olyan jogalkotási, közigazgatási, vagy bírósági gyakorlat, amely csökkentené az uniós jog hatékony érvényesülését azáltal, hogy megfosztja az e jog alkalmazására hatáskörrel rendelkező bíróságot azon jogtól, hogy már az alkalmazás időpontjában minden szükséges lépést megtehessen annak érdekében, hogy az uniós normák teljes érvé nyesülésének esetleges akadályát képező nemzeti jogszabályi rendelkezések alkalmazását mellőzze […]” (hivatkozás a 106/77. sz. Simmenthal ügy 22. pontjára és a C-112/13 sz. A ügy 37. pontjára).
(129)	A C-118/17. sz. Dunai ügy 61. pontja.
(130)	Ez a C-168/15. sz. Xxxxxx Xxxxxxxx ügyből következik, amelyben a Bíróság kimondta, hogy bizonyos feltételek mellett a tagál lamoknak kárpótolniuk kell a fogyasztókat azokért a károkért, amelyeket az a tény okoz, hogy a végső fokon eljáró bíróság nem végzi el hivatalból a releváns szerződési feltételek értékelését, annak ellenére, hogy a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv értelmében erre köteles lett volna, még akkor is, ha a nemzeti jog nem tartalmaz kifejezett szabályt erre vonatkozóan. A C-618/10. sz. Banco Español de Crédito ügy, a C-49/14. sz. Finanmadrid ügy, a C-176/17. sz. Profi Credit Polska és a C-632/17. sz. PKO-ügy példával szolgálnak azokra az esetekre, amikor a Bíróság megállapította, hogy a nemzeti bíróságok kötele sek lettek volna a szerződési feltételek tisztességtelen jellegének hivatalból való értékelésére még akkor is, ha a nemzeti jog nem írt elő ilyen értékelést. A szerződési feltételek tisztességtelen jellegére irányuló hivatalból indított vizsgálatok kérdését az 5. szakasz tár gyalja részletesen.
(131)	A tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv és a nemzeti eljárási szabályok közötti kapcsolatot az alábbi 5. szakasz taglalja konkrétan.
(132)	A C-144/99. sz. Bizottság kontra Hollandia ügy 21. pontjában a Bizottság hangsúlyozta a jogbiztonság fontosságát a tisztességtelen szerződési feltétlekről szóló irányelv átültetésével kapcsolatban.

4. cikk

(1) A 7. cikk sérelme nélkül, egy szerződési feltétel tisztességtelen jellegét azon áruk vagy szolgáltatások természeté nek a figyelembevételével kell megítélni, amelyekre vonatkozóan a szerződést kötötték, és hivatkozással a szerződés megkötésének időpontjában az akkor fennálló összes körülményre, amely a szerződés megkötését kísérte, valamint a szerződés minden egyéb feltételére, vagy egy olyan másik szerződés feltételeire, amelytől e szerződés függ.

(2) A feltételek tisztességtelen jellegének megítélése nem vonatkozik sem a szerződés elsődleges tárgyának a megha tározására, sem pedig az ár vagy díjazás megfelelésére az ellenértékként szállított áruval vagy nyújtott szolgáltatással, amennyiben ezek a feltételek világosak és érthetőek.

5. cikk

Olyan szerződések esetében, amelyekben a fogyasztónak ajánlott valamennyi feltétel, vagy a feltételek némelyike írásban szerepel, ezeknek a feltételeknek világosnak és érthetőnek kell lenniük. Ha egy feltétel értelme kétséges, akkor a fogyasztó számára legkedvezőbb értelmezés az irányadó. Ez az értelmezési szabály nem alkalmazandó a 7. cikk

(2) bekezdésében említett eljárások vonatkozásában.

(16) preambulumbekezdés

[…] mivel a jóhiszeműség megítélésében különös figyelmet fordítanak a szerződő felek alkupozíciójának erősségére, arra, hogy ösztönözték-e valamilyen módon a fogyasztót a feltétel elfogadására, és hogy az árut vagy szolgáltatást a fogyasztó külön megrendelésére bocsátották-e a fogyasztó rendelkezésére; mivel a jóhiszeműséggel kapcsolatosan támasztott elvárást az eladó vagy a szolgáltató kielégíti, ha a másik féllel szemben, akinek törvényes érdekeit szem előtt kell tartania, méltányosan és tisztességesen jár el;

(20) preambulumbekezdés

mivel a fogyasztó számára lehetőséget kell biztosítani, hogy megismerhesse az összes feltételt; és mivel kétség esetén a fogyasztó számára legkedvezőbb értelmezést kell irányadónak elfogadni;

A tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 3. cikk (3) bekezdésben említett melléklete 1. pontjának i) alpontja

1. Azok a feltételek, amelyek tárgya vagy hatása az, hogy:

[…]

i) a fogyasztót visszavonhatatlanul kötelezik olyan feltételek vonatkozásában, amelyek alapos megismerésére nem volt tényleges lehetősége a szerződés megkötése előtt;

j) feljogosítják az eladót vagy szolgáltatót a szerződési feltételek egyoldalú megváltoztatására a szerződésben feltüntetett és érvényes indok nélkül;

A 3. cikk (1) bekezdése tartalmazza azt az általános próbát, amely szerint értékelni kell az eladók vagy szolgáltatók által alkalmazott szerződési feltételek tisztességtelen jellegét. Ezt az általános próbát tükrözni kell a tagállami sza bályokban, és a tagállami hatóságoknak eseti alapon alkalmazniuk kell az egyes feltételek értékelésekor.

A 3. cikk (1) bekezdésében szereplő általános próba mellett a 3. cikk (3) bekezdése egy mellékletet említ, amely tartal mazza azoknak a szerződési feltételeknek a jelzésszerű és nem teljes felsorolását, amelyek tisztességtelennek tekinthetők (133).

A tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv emellett átláthatósági követelményeket támaszt az egyedileg meg nem tárgyalt feltételeket alkalmazó eladókkal vagy szolgáltatókkal szemben. Ezek egyrészt azokban a szabályokban vannak megfogalmazva, amelyek előírják, hogy a szerződési feltételeknek világosnak és érthetőnek kell lenniük (a tisztes ségtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 4. cikkének (2) bekezdése és 5. cikke), másrészt abból a követelményből erednek, hogy a fogyasztó számára valódi lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a szerződés megkötése előtt megismer xxxxx az összes feltételt (a melléklet 1. pontjának i) alpontja és a (20) preambulumbekezdés).

(133) A C-143/13. sz. Xxxxx és Xxxxx ügy 60. pontjában a Bíróság „szürke listaként” hivatkozik a mellékletre. Ugyanakkor a tagállami átül tetésekben bizonyos eltérések lehetnek a „szürke lista” kifejezés értelmezését illetően, ami magában foglalhatja a tisztességtelen szer ződési feltételekről szóló irányelv melléklete szerinti csupán jelzésszerű listát, azonban a listában szereplő feltételek tisztességtelensé gének jogi vélelmét is.

A tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv értelmében az átláthatósági követelményeknek három funkciója van:

— Az 5. cikk második mondata előírja, hogy a nem érthetően és világosan megfogalmazott szerződési feltételeket a fogyasztó számára előnyös módon kell értelmezni (134).

— A 4. cikk (2) bekezdésének értelmében a szerződés elsődleges tárgya vagy a szerződésben meghatározott ár és díja zás csak abban az esetben képezik a 3. cikk (1) bekezdésében előírt értékelés tárgyát, ha az adott feltételek nincsenek világosan és érthetően megfogalmazva (135).

— Az átláthatósági követelmények teljesülésének hiánya az adott szerződési feltétel tisztességtelen jellegére vonatkozó értékelés egyik szempontját képezheti (136), és akár tisztességtelenségre is utalhat (137).

A Bíróság az eladók vagy szolgáltatók által teljesíteni szükséges átláthatósági követelmények és az általános tisztességte lenségi próba kritériumait illetően egyaránt iránymutatással szolgált. Az átláthatóságra vonatkozó további részletek a 3.4 szakaszban találhatók, míg az általános tisztességtelenségi próbát illetően a 3.4 szakasz szolgál további információval.

Ugyanakkor a Bíróság több ízben hangsúlyozta (138), hogy míg az ő szerepe az átláthatóság és tisztességtelenség értelme zésére vonatkozó iránymutatások nyújtása, addig a nemzeti hatóságok, különösen a nemzeti bíróságok feladata az egyes szerződési feltételek átláthatóságának és tisztességtelen jellegének értékelése az egyes ügyek konkrét körülményeinek fényében. A Bíróság (139) ezt az alábbi módon mondta ki:

„42 Noha a Bíróság az EK 234. cikkben (140) ráruházott hatáskörének gyakorlása során a fent hivatkozott Océano Grupo Editorial és Salvat Editores egyesített ügyekben hozott ítélet 22. pontjában értelmezte a közösségi jogalkotó által a tisztességtelen feltétel fogalmának meghatározásakor használt általános szempontokat, nem dönthet ezen általános szempontoknak valamely egyedi feltételre való alkalmazásáról, amelyet az adott ügy körülményeire tekintettel kell vizs gálni (lásd a fent hivatkozott Freiburger Kommunalbauten ügyben hozott ítélet 22. pontját).

43 A fentiek fényében a kérdést előterjesztő bíróság feladata annak vizsgálata, hogy valamely szerződési feltétel az irányelv 3. cikke (1) bekezdése értelmében tisztességtelennek tekinthető-e.”

A nemzeti bíróság feladata annak meghatározása, hogy az adott ügy körülményeire tekintettel egy feltétel teljesíti-e a jóhiszeműség, egyensúly és átláthatóság követelményeit.

Ugyanez igaz annak megvizsgálása tekintetében, hogy a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 4. cikke

(2) bekezdésének értelmében egy szerződési feltétel a „szerződés elsődleges tárgyának” fogalmába tartozik-e, illetve vizs gálata az „ár vagy díjazás megfeleléséhez” kapcsolódik-e (141).

A fentiek fényében a Bíróság (142) általában tartózkodott attól, hogy végső értékelést adjon egy konkrét szerződési feltétel tisztességtelen jellegét illetően, az előterjesztő nemzeti bíróságra hagyva ennek az értékelésnek az elvégzését. Mindazonáltal bizonyos esetekben a Bíróság meglehetősen egyértelműen jelezte egy adott szerződési feltétel tisztességte len jellegét (143).

(134)	Az 5. cikk harmadik mondata azonban eltér ettől az elvtől azoknak a kollektív keresetek a tekintetében, amelyek célja egy szerződési feltétel alkalmazásának megszüntetése (lásd még a C-70/03. sz. Bizottság kontra Spanyolország ügy 16. pontját).
(135)	Ugyanakkor, ha a tagállamok úgy döntöttek, hogy nem ültetik át ezt a követelményt, akkor a nemzeti hatóságok értékelést végezhet nek a szerződés elsődleges tárgyának, illetve az ár vagy díjazás tisztességtelen jellegét illetően, még akkor is, ha az adott szerződési feltételek világos és érthető módon vannak megfogalmazva. Lásd a C-484/08. sz. Caja de Ahorros Monte de Piedad de Madrid ügy 40–44. pontját.
(136)	A C-472/10. sz. Invitel ügy 30. és 31. pontja, valamint rendelkező részének 1) pontja; a C-226/12. sz. Constructora Principado ügy 27. pontja.
(137)	A C-191/15. sz. Verein für Konsumenteninformation kontra Amazon ügy 65–71. pontja, valamint rendelkező részének 2) pontja.
(138)	A C-237/02. sz. Freiburger Kommunalbauten ügy óta.
(139)	Az idézet a C-243/08. sz. Pannon GSM ügy 42. és 43. pontjából származik. Hasonló megfogalmazás található például a C-421/14. sz. Banco Primus ügy 57. pontjában; A C-415/11. sz. Xxxx ügy 66. pontja, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; A C-226/12. sz. Constructora Principado ügy 20. pontja, a C-472/10. sz. Invitel ügy 22. pontja, valamint a C-237/02. sz. Freiburger Kommunalbauten ügy 23–25. pontja és rendelkező része.
(140)	Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 267. cikkének felel meg.
(141)	A C-186/16. sz. Andriciuc ügy 32. és 33. pontja.
(142)	A C-240/98. sz. Océano Grupo Editorial ügy – a rendelkező rész 2) pontja – után.
(143)	A C-191/15. sz. Verein für Konsumenteninformation kontra Amazon ügy 71. pontja és rendelkező részének 2) pontja; a C-240/98–C-244/98. sz. Océano Grupo Editorial ügy 21–24. pontja.

A nemzeti bíróságok konkrétabb kritériumokat is kidolgozhatnak a szerződési feltételek tisztességtelen jellegének értéke léséhez, amennyiben azok összhangban vannak a Bíróság által meghatározott módszertannal (144). Amennyiben az egysé ges jogértelmezés érdekében a nemzeti legfelsőbb bíróságok a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv végre hajtásának részletes szabályait illetően kötelező határozatokat hoznak, akkor ezek a határozatok nem akadályozhatják meg az egyes bíróságokat abban, hogy biztosítsák az említett irányelv teljes érvényesülését és hatékony jogorvoslatot nyújtsanak a fogyasztóknak, sem pedig abban, hogy előzetes döntéshozatal céljából a Bírósághoz forduljanak (145).

Ez a Közlemény nem képes lefedni a szerződési feltételek meghatározott típusainak értékelésével kapcsolatos számos tagállami ítélkezési gyakorlatot.

3.2. A szerződés elsődleges tárgyával vagy az árral és díjazással kapcsolatos szerződési feltételek (a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 4. cikkének (2) bekezdése)

A szerződés elsődleges tárgyával vagy az árral és díjazással kapcsolatos szerződési feltételek a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv hatálya alá tartoznak (146). Az ilyen szerződési feltételek jellemzője, hogy a tisztességtelen szer ződési feltételekről szóló irányelv 4. cikkének (2) bekezdése által előírt minimumszabályok értelmében (147) a tisztességte len jelleg 3. cikk (1) bekezdése szerinti értékelése ki van zárva (148) vagy korlátozva van (149), ha érthető és világos módon vannak megfogalmazva, azaz ha az ilyen feltételek eleget tesznek a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv átláthatóságra vonatkozó követelményeinek.

Mivel a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 4. cikkének (2) bekezdése kivételt biztosít a 3. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességtelenségi próba alkalmazása alól, e rendelkezést szigorúan kell értelmezni (150). Emellett a 4. cikk (2) bekezdését egységesen kell értelmezni az egész Európai Unióban, a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv céljának figyelembevételével (151). Az egyes ügyekben a nemzeti bíróságok feladata annak meghatározása, hogy egy adott szerződési feltétel a) a szerződés elsődleges tárgyának meghatározásához kapcsolódik-e, illetve tisztességtelen jellegének vizsgálata az ár és a díjazás megfelelésének értékelését is maga után vonná-e (152), és b) világosan és érthetően van-e megfogalmazva (153).

3.2.1. A szerződés elsődleges tárgyának meghatározásához kapcsolódó szerződési feltételek

A Bíróság kimondta, hogy a szerződés azon feltételeit, amelyek a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv

4. cikkének (2) bekezdése értelmében a „szerződés elsődleges tárgyának” fogalma alá tartoznak, úgy kell értelmezni, mint amelyek e szerződés alapvető szolgáltatásait állapítják meg, és amelyek – ilyenekként – jellemzik azt (154). Ezzel szemben azok a feltételek, amelyek csak járulékos jelleggel rendelkeznek, nem tartozhatnak a „szerződés elsődleges tár gyának” fogalma alá (155). Xxxxx meghatározása érdekében, hogy egy feltétel a „szerződés elsődleges tárgyának” fogalma alá tartozik-e, mérlegelni kell a szerződés természetét, általános rendszerét és kikötéseit, valamint jogi és ténybeli összefüggéseit (156).

(144)	C-96/16 és C-94/17 egyesített ügyek – Banco Santander Xxxxxxxx Xxxxxx.
(145)	A C-118/17. sz. Dunai ügy 57–64. xxxxxx, valamint a C-96/16. és C-94/17. sz. Banco Santander Xxxxxxxx Xxxxxx egyesített ügyek.
(146)	Lásd például a C-348/14. sz. Bucura ügy 50. pontját, a C-484/08. sz. Caja de Ahorros y Monte de Piedad de Madrid ügy 32. pontját és a C-76/10. sz. Pohotovost’ ügy 72. pontját.
(147)	Abban az esetben, ha a tagállamok nem ültették át nemzeti jogukba a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 4. cikké nek (2) bekezdésében szereplő ezen korlátozást (lásd a jelen Közlemény II. mellékletét), akkor az ilyen feltételek tisztességtelen jellege, ideértve az ár megfelelését is, az átláthatóság bármilyen hiányától függetlenül értékelhető. A C-484/08. sz. Caja de Ahorros Monte de Piedad ügyben a Bíróság megerősítette, hogy az ilyen nemzeti átültetések a 8. cikk hatálya alá tartoznak. A rendelkező rész 1) pontjá ban a Bíróság a következőt mondta ki: „[…] 93/13/EGK tanácsi irányelv 4. cikkének (2) bekezdését és 8. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás […], amely engedélyezi a szerződés fő tárgyának a meghatározására, illetve az árnak vagy a díjazásnak az ellenértékként nyújtott szolgáltatással vagy szállított áruval való megfelelésére vonatkozó szer ződési feltételek tisztességtelen jellegének a bírósági felülvizsgálatát, még akkor is, ha ezek a feltételek világosak és érthetőek.”
(148)	A szerződés elsődleges tárgyára tekintettel.
(149)	Az ár vagy díjazás megfelelésére vonatkozó értékelés kizárása.
(150)	A C-186/16. sz. Andriciuc ügy 34. pontja; a C-26/13. sz. Kásler és Xxxxxxxx Xxxxx ügy 42. xxxxxx és a C-96/14. sz. Van Hove ügy 31. pontja. A C-84/19. sz. Credit Profi Polska ügyben (2019. május 31-én még folyamatban) a Bíróságot felkérték, hogy biztosítson pontosabb értelmezést ebben a tekintetben.
(151)	A C-143/13. sz. Xxxxx és Matei ügy 50. pontja.
(152)	A C-143/13. sz. Xxxxx és Matei ügy 53. pontja.
(153)	A C-51/17. sz. OTP Bank és OTP Faktoring ügy 68. pontja, valamint a C-118/17. sz. Dunai ügy 49. pontja.
(154)	A C-186/16. sz. Andriciuc ügy 35. pontja; A C-484/08. sz. Caja de Ahorros y Monte de Piedad de Madrid ügy 34–44. pontja. A C-96/14. sz. Van Hove ügy 33. pontja.
(155)	A C-186/16. sz. Andriciuc ügy 36. pontja; A C-26/13. sz. Kásler és Xxxxxxxx Xxxxx ügy 50. pontja; és a C-96/14. sz. Van Hove ügy 33. pontja.
(156)	A C-26/13. sz. Kásler és Xxxxxxxx Xxxxx ügy 50. és 51. pontja.

A Bíróság (157) ezt az alábbiak szerint mondta ki a devizahitelek tekintetében:

„37 A jelen esetben a Bíróság rendelkezésére álló iratok számos eleme azt mutatja, hogy […], egy eladó vagy szolgál tató és egy fogyasztó között külföldi pénznemben megkötött hitelszerződés egyedileg meg nem tárgyalt feltétele, amely alapján a hitelt ugyanebben a pénznemben kell visszafizetni, a 93/13 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének értelmében a „szerződés elsődleges tárgyának” fogalma alá tartozik.

38 […] a hitel meghatározott pénznemben történő visszafizetésének kötelezettsége főszabály szerint az adós kötele zettségének természetével összefüggő, nem pedig a fizetés módját érintő kiegészítő elemre vonatkozó kötelezettség, ezért a hitelszerződés lényeges jellemzőjének minősül.”

Ebben a tekintetben a Bíróság (158) hangsúlyozta, hogy különbség van azon szerződési feltételek között, amelyek kikötik, hogy a kölcsönt ugyanabban a pénznemben kell visszafizetni, mint amelyben azt folyósították, illetve azok között, ame lyek értelmében a devizalapú kölcsönt a külföldi pénznemnek a bank eladási árfolyamán, hazai pénznemre történő átváltásával kell visszafizetni (159). A Bíróság úgy ítélte meg (160), hogy a külföldi pénznemben kötött hitelszerződésekben foglalt olyan szerződési feltételek, amelyek alapján a hitelt ugyanazon külföldi pénznemben kell visszafizetni, mint amelyben folyósították, a szerződést jellemző lényeges szolgáltatást határoznak meg. Következésképpen a 4. cikk (2) bekezdésének értelmében a „szerződés elsődleges tárgyához” kapcsolódnak. Ebben a tekintetben lényegtelen, hogy a kölcsönt a hazai fizetőeszközben, nem pedig a szerződésben meghatározott pénznemben folyósítják a fogyasztó szá mára (161). Ezzel szemben a Bíróság úgy ítélte meg, hogy a valutaátszámítási mechanizmust meghatározó feltétel járu lékos jellegű (162).

3.2.2. Az árhoz és díjazáshoz kapcsolódó szerződési feltételek

Az árhoz és díjazáshoz, azaz a fogyasztó pénzügyi kötelezettségeihez kapcsolódó feltételek főszabály szerint a 3. cikk

(1) bekezdése szerinti tisztességtelenségi próba tárgyát képezik. Ugyanakkor a 4. cikk (2) bekezdésének (163) értel mében a tisztességtelenségi próba csak abban az esetben foglalhatja magában az ár és díjazás, vagy a (19) preambulum bekezdésben foglaltak szerint „a szállított áruk vagy nyújtott szolgáltatások ár/minőség viszonya” megfelelésének értékelé sét, amennyiben a kérdéses feltételek nem átláthatóak. Ezzel szemben az árhoz vagy díjazáshoz kapcsolódó egyéb szempontok – mint az árak egyoldalú módosításának lehetősége vagy mechanizmusa – tisztességtelen jellegét abban az esetben is értékelni kell, ha a kérdéses feltételek teljesen átláthatóak.

A Bíróság (164) az ilyen szerződési feltételek értékelésének korlátozását egy kölcsönszerződéssel kapcsolatban az alábbi módon írta le:

„A fogyasztó által a hitelezőnek fizetendő ellenértékre vonatkozó, vagy a fogyasztó által a hitelezőnek fizetendő tényle ges árat befolyásoló feltételek tehát főszabály szerint nem tartoznak a feltételek e második csoportjába, kivéve azt a kérdést, hogy a szerződésben kikötött ellenérték vagy ár összege megfelel-e a hitelező által ellenértékként nyújtott szolgáltatásnak.”

A Bíróság (165) egyértelműsítette továbbá, hogy az ármódosításokra vonatkozó szerződési feltételek teljes mértékben a 3. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességtelenségi próba tárgyát képezik:

„[…] E kizárás ugyanakkor nem alkalmazható a fogyasztónak nyújtandó szolgáltatások díjai módosításának mechaniz musára vonatkozó valamely kikötésre.”

(157)	A C-186/16. sz. Andriciuc ügy 37. és 38. pontja.
(158)	A C-186/16. sz. Andriciuc ügy 39–41. pontja.
(159)	A C-26/13. sz. Kásler és Xxxxxxxx Xxxxx ügy.
(160)	A C-186/16. sz. Andriciuc ügy 41. pontja és a C-119/17. sz. Xxxxxx ügy 17. pontja.
(161)	A C-119/17. sz. Xxxxxx ügyben hozott ítélet 18–21. pontja.
(162)	A C-26/13. sz. Kásler és Xxxxxxxx Xxxxx ügy.
(163)	A nemzeti jog lehetővé teheti a nemzeti bíróságok számára az ár megfelelésének értékelését még azokban az esetekben is, amik ezek a feltételek világosak és érthetőek (lásd a jelen Közlemény II. mellékletét).
(164)	Például a C-143/13. sz. Xxxxx és Matei ügy 56. pontja.
(165)	A C-472/10. sz. Invitel ügy 23. pontja.
(166)	A C-472/10. sz. Invitel ügy 24. pontjában a Bíróság a következőképp fogalmaz: „A fogyasztónak nyújtandó szolgáltatás teljes költs gének módosítását előíró valamely szerződéses kikötést illetően meg kell állapítani, hogy az irányelv melléklete 1. pontjának j) l) alpontjára, valamint 2. pontja b) és d) alpontjára tekintettel különösen a szóban forgó költség megváltoztatásának okát vagy mó ját kell megjelölni, mivel a fogyasztó jogosult a szerződést felmondani.”

Ez összhangban van azzal, hogy a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv melléklete meghatározza azokat a kritériumokat, amelyeknek az ármódosításra vonatkozó feltételeknek rendes körülmények között meg kell felelniük ahhoz, hogy ne tekintsék őket tisztességtelen jellegűnek (166).

é és d

Továbbá a Bíróság megítélése szerint az a tény, hogy a 2008/48/EK irányelv értelmében a fogyasztói hitel teljes költségé nek kiszámításába egy bizonyos jutalékot is bele kellett volna foglalni, nem jelenti azt, hogy a jutalékot megállapító szerződési feltétel a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 4. cikke (2) bekezdésének hatálya alá tartozna (167).

Végezetül a Bíróság egyértelműsítette, hogy az ár vagy díjazás megfelelése csak abban az esetben zárható ki a tisztesség telen jelleg értékeléséből, ha az érintett feltételek valós díjazást állapítanak meg a nyújtott termékért vagy szolgáltatá sért (168). Ennek alapján a Bíróság (169) az alábbiak szerint döntött

„[…] e kizárás nem alkalmazható az olyan […] feltételekre, amelyek a törlesztőrészletek kiszámítása céljából a kölcsön szerződésben meghatározott külföldi pénznem átváltási árfolyamának meghatározására korlátozódnak, anélkül azonban, hogy bármilyen átváltási szolgáltatást nyújtana a hitelező az említett számítás során, és ennélfogva e feltételek nem tar talmaznak semmilyen „díjazást”, amelynek a hitelező által nyújtott szolgáltatás ellenszolgáltatásaként való megfelelése a tisztességtelen jellege tekintetében nem értékelhető a 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése értelmében.”

3.3. Átláthatósági követelmények

3.3.1. A tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelvben előírt átláthatósági követelmények

A tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv átláthatósági követelményei valamennyi olyan (egyedileg meg nem tárgyalt (170)) szerződési feltételre alkalmazandók, amelyek a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv hatálya alá tartoznak (171).

A Bíróság a 4. cikk (2) bekezdésében és az 5. cikkben szereplő követelményeket, amelyek értelmében a szerződési feltételeknek világosnak és érthetőnek kell lenniük, tágan értelmezte. E tekintetben a Bíróság azt is figyelembe vette, hogy a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv melléklete 1. pontja e) alpontjának értelmében az a tény, hogy a fogyasztónak nem volt valódi lehetősége egy szerződési feltétel megismerésére (172), az adott feltétel tisztességtelen jellegét jelzi.

Bár a Bíróság nem foglalkozott konkrétan az alábbiakban szereplő számos tényezővel, a Bizottság álláspontja szerint a következő tényezők lényegesek annak értékelése szempontjából, hogy egy adott szerződési feltétel világos és érthető-e a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv értelmében:

— a fogyasztónak volt-e valódi lehetősége arra, hogy a szerződés megkötése előtt megismerjen egy szerződési feltételt; ez magában foglalja azt a kérdést, hogy a fogyasztó hozzáfért-e a szerződési feltétel(ek)hez, és biztosították-e számára a lehetőséget, hogy elolvassa az(oka)t; ha egy szerződési feltétel egy mellékletre vagy egyéb dokumentumra vonatkozik, akkor a fogyasztónak ezekhez a dokumentumokhoz is hozzá kell férnie;

— az egyes feltételek érthetősége a megfogalmazásuk egyértelműségének és az alkalmazott terminológia sajátosságának fényében, valamint adott esetben az egyéb szerződési feltételekkel összefüggésben (173). Ebben a tekintetben figye lembe kell venni azoknak a fogyasztóknak a helyzetét vagy szemszögét, akiket az adott feltételek érintenek (174); ez magában foglalja azt a kérdést is, hogy azok a fogyasztók, akiket az adott feltételek érintenek, elegendő ismeretekkel rendelkeznek-e a feltételek megfogalmazásához használt nyelvezetet illetően;

— a szerződési feltételek bemutatásának módja. Ez olyan szempontokat foglalhat magában, mint:

— a vizuális bemutatás érthetősége, beleértve a betűméretet,

— az a tény, hogy egy szerződés logikusan van-e felépítve, és a fontos kikötések megfelelően ki vannak-e hang súlyozva, anélkül hogy el lennének rejtve az egyéb rendelkezések közé,

(167)	A C-143/13. sz. Xxxxx és Xxxxx ügy, különösen annak 47. pontja. Emellett a 70. pont értelmében az a tény, hogy egy jutalék nem egy tényleges szolgáltatás ellenértéke, azt jelenti, hogy értékelése nem terjedhet ki az adott jutalék megfelelésére.
(168)	A C-26/13. sz. Kásler és Xxxxxxxx Xxxxx ügy 57. és 58. pontja.
(169)	A C-26/13. sz. Kásler és Xxxxxxxx Xxxxx ügy 58. pontja, amelyet például a C-143/13. sz. Xxxxx és Xxxxx ügy 70. pontja is megerősített.
(170)	Kivéve, ha a nemzeti átültetés az egyedileg megtárgyalt szerződési feltételekre is alkalmazandó (lásd a jelen Közlemény II. mellékletét).
(171)	A C-119/17. sz. Xxxxxx ügy 23. xxxxxx, a C-186/16. sz. Andriciuc ügy 43. pontja, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
(172)	A (20) preambulumbekezdés szintén kimondja, hogy „a fogyasztó számára lehetőséget kell biztosítani, hogy megismerhesse az összes feltételt”.
(173)	A C-96/14. sz. Van Hove ügy 50. pontja.
(174)	A C-96/14. sz. Van Hove ügy 48. pontja.

— vagy a feltételek egy olyan szerződésben vagy olyan összefüggésben szerepelnek-e, amelyben jelenlétükre észsze rűen számítani lehet, többek között egyéb kapcsolódó szerződési feltételekkel együtt stb.

Például azok a szerződési feltételek, amelyek hatása csak együttes elolvasásuk esetén érthető meg, nem mutathatók be oly módon, hogy együttes hatásuk ne legyen nyilvánvaló, például a szerződés különböző részeibe helyezésük révén (175).

A Bíróság a 4. cikk (2) bekezdése és az 5. cikk alapján, olykor a (20) preambulumbekezdésre és a tisztességtelen szerző dési feltételekről szóló irányelv mellékletére, különösen az 1. pont i) és j) alpontjára is hivatkozva átláthatósági sza bályokat, többek között tájékoztatási követelményeket határozott meg, amelyek túlmutatnak a fent említett szempontokon. Ebben a tekintetben a Bíróság a „gyakorlati átláthatósági követelmények” kifejezést is használja (176). A Bíróság megítélése szerint az átláthatóság többet tesz szükségessé, mint a szerződési feltételek alaki és nyelvtani szempontból érthető jellege, és azt jelenti, hogy a fogyasztóknak képesnek kell lenniük a szerződési feltétel vagy a szerződés gazdasági következmé nyeinek értékelésére (177):

„44 Ami a szerződési feltételek átláthatóságának a 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdéséből fakadó követelmé nyét illeti, a Bíróság hangsúlyozta, hogy az említett irányelv 5. cikkében is rögzített e követelmény nem korlátozható kizárólag a feltételek alaki és nyelvtani szempontból érthető jellegére, ellenkezőleg, az említett irányelv által lét rehozott védelmi rendszer azon az elven alapszik, hogy a fogyasztó az eladóhoz vagy szolgáltatóhoz képest hátrányos helyzetben van többek között az információs szintje tekintetében, ezért a szerződési feltételek világos és érthető megfogalmazásának, és következésképpen az átláthatóságnak az ugyanebben az irányelvben előírt e követelményét kiterjesztő módon kell érteni […] (178).”

„45 Ezért a szerződési feltétel világos és érthető megfogalmazására vonatkozó követelményt úgy kell érteni, hogy az azt is előírja, hogy a szerződés átláthatóan tüntesse fel azon mechanizmus konkrét működését is, amelyre az érintett feltétel utal, valamint adott esetben az e mechanizmus és a többi feltételben előírt mechanizmus közötti viszonyt, oly módon, hogy e fogyasztó pontos és érthető szempontok alapján értékelhesse a számára ebből eredő gazdasági következményeket […] (179).”

Az átláthatóság ezen tág értelmezéséből az következik, hogy a szerződés megkötése előtt az eladóknak és szolgáltatók nak egyértelmű tájékoztatást kell nyújtaniuk a fogyasztók számára a szerződési feltételeket, illetve azok hatásait/követ kezményeit illetően. A Bíróság több ízben hangsúlyozta ennek a tájékoztatásnak a fontosságát, hogy a fogyasztók még a szerződés kötelezővé válása előtt megérthessék a belőle eredő jogaik és kötelezettségeik mértékét. A Bíróság (180) az alábbiakat mondta ki:

„[…] a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata értelmében a fogyasztó számára alapvető jelentőséggel bír az, hogy a szerződéskötést megelőzően a szerződési feltételeket és a szerződéskötés következményeit megismerhesse. Többek között ezek ismerete alapján dönti el a fogyasztó, hogy az eladó vagy szolgáltató által előzetesen meghatározott feltéte leknek elkötelezi-e magát […] (181).”

A Bíróság tovább pontosította a követelményeket, különösen azoknak a szerződési feltételeknek a tekintetében, amelyek alapvető fontosságúak a fogyasztók által vállalt kötelezettségek mértékének szempontjából, például a fogyasztók által egy kölcsönszerződés értelmében végzendő kifizetések meghatározása szempontjából lényeges szerződési feltételekre vonatkozóan. E döntések némelyike különösen a devizalapú vagy devizához kötött jelzáloghitel-szerződéseket érinti. A Bíróság az alábbiak szerint összegezte az eladókkal és szolgáltatókkal szemben megfogalmazott szabályt (182):

„[…] a nemzeti bíróságnak a szerződéskötést övező körülmények összességének figyelembevételekor meg kell vizsgálnia, hogy a szóban forgó ügyben tájékoztatták-e a fogyasztót a kötelezettségvállalását esetlegesen befolyásoló vala mennyi olyan tényezőről, amely révén felmérheti különösen az általa felvett hitel teljes költségét.

(175)	Xxxxx főtanácsnok 2019. május 15-i indítványa a C-621/17. sz. Kiss ügy 41. pontjában.
(176)	A C-154/15., C-307/15. és C-308/15. sz. Xxxxxxxxx Xxxxxxx és társai egyesített ügyek 48. és 49. pontja.
(177)	Például a C-186/16. sz. Andriciuc ügy itt idézett 44. és 45. pontja. Hasonló kijelentések találhatók például a C-26/13. sz. Xxxxxx és Xxxxxxxx Xxxxx ügy 71. és 72. pontjában, a C-191/15. sz. Verein für Konsumentenforschung kontra Amazon ügy 68. pontjában, valamint a C96/14. sz. Xxx Xxxx ügy 40. pontjában, további hivatkozásokkal.
(178)	Hivatkozás a C-26/13. sz. Xxxxxx és Xxxxxxxx Xxxxx ügy 71. és 72. pontjára, valamint a C-348/14. sz. Bucura ügy 52. pontjára.
(179)	Hivatkozás a C-26/13. sz. Xxxxxx és Xxxxxxxx Xxxxx ügy 75. pontjára, valamint a C-96/14. sz. Xxx Xxxx ügy 50. pontjára
(180)	Például a C-186/16. sz. Andriciuc ügy itt idézett 48. pontjában.
(181)	Hivatkozás a C-92/11. sz. RWE Vertrieb ügy 44. pontjára, valamint a C-154/15., C-307/15. és C-308/15. sz. Xxxxxxxxx Xxxxxxx és társai ügy 50. pontjára.
(182)	Például a C-186/16. sz. Andriciuc ügy itt idézett 47. pontjában. Ugyanez a megfogalmazás szerepel a C-143/13. sz. Xxxxx és Xxxxx ügy 74. pontjában.

E vizsgálat során meghatározó szerepe van egyrészt annak, hogy a feltételek világosak és érthetőek-e ahhoz, hogy azok

révén az átlagos – azaz a szokásosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő – fogyasztó felmérje e költséget,

másrészt annak a körülménynek, hogy a hitelszerződés nem tesz említést az e szerződés tárgyát képező áruk és szolgál tatások jellegénél fogva

elengedhetetlennek tekintett információkról […] (183)”

A Bíróság ezeket a szabályokat alkalmazta például a külföldi pénznem azon átváltási mechanizmusának működésére, amelyet a devizához kötött jelzáloghitel-szerződésekre alkalmaznak (184), valamint a fogyasztói hitelmegállapodások értel mében fizetendő kamatokra és díjakra, ideértve azok kiigazítását is (185). A Bíróság továbbá ezeket az átláthatósági sza bályokat alkalmazta arra a tényre is, hogy a devizában felvett kölcsönök tekintetében a fogyasztók viselik annak kocká zatát, hogy a jövedelmük szerinti pénznem leértékelődik (186). Egy ilyen leértékelődés hatással lehet azon képességükre, hogy visszafizessék a kölcsönt. Ilyen esetekben a Bíróság előírja az eladó vagy a szolgáltató számára, hogy hívja fel a figyelmet az átváltási árfolyam lehetséges változásaira és a devizában felvett kölcsönnel összefüggő kockázatokra, vala mint felkéri a nemzeti bíróságokat annak megvizsgálására, hogy az eladó vagy szolgáltató a fogyasztó rendelkezésére bocsátott-e minden olyan lényeges információt, amelyek lehetővé teszik számára pénzügyi kötelezettségeinek felméré sét (187). Lényeges továbbá, hogy az eladó vagy szolgáltató megfelelően kihangsúlyozza-e ezeket a fontos információkat.

A Bíróság kimondta továbbá, hogy az átláthatósági követelményeknek való megfelelés értékelésekor a nemzeti bíró ságoknak meg kell vizsgálniuk, hogy a fogyasztók megkapták-e a szükséges tájékoztatást (188), valamint a kölcsönszerződés megkötése során a hitelező által közzétett reklámot és tájékoztatást is figyelembe kell venniük (189).

Ha a szerződési feltétel jellegéből adódóan az eladók vagy a szolgáltatók kötelesek bizonyos tájékoztatás vagy magyará zatok nyújtására a szerződés megkötése előtt, akkor ugyancsak nekik kell viselniük a fogyasztók szükséges információk kal való ellátásának bizonyításával járó terhet, amikor az érintett feltételek világos és érthető jellegére hivatkoznak (190).

Bár az átláthatóság tekintetében hozott döntések gyakran a szerződés elsődleges tárgyát vagy a díjazást meghatározó szerződési feltételekhez, illetve a szerződés ilyen alapvető szempontjaihoz szorosan kapcsolódó szerződési feltételekhez kapcsolódnak, az 5. cikk által előírt átláthatósági követelmények nem korlátozódnak a tisztességtelen szerződési feltéte lekről szóló irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében említett feltételtípusokra. Az átláthatóság, a kiszámíthatóságot is ide értve, fontos szempontnak számít a szerződés egyoldalú módosításainak tekintetében is, különösen ami az ár módosítá sát illeti, például a kölcsönszerződésekben vagy a hosszú távú ellátásra vonatkozó szerződésekben (191).

Bár valamennyi szerződési feltételnek világosnak és érthetőnek kell lennie, valószínű, hogy az eladók vagy szolgáltatók – tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelvből eredő – szerződéskötést megelőző tájékoztatásra vonatkozó köte lezettségének mértéke attól is függ, hogy a szerződési feltétel mennyire jelentős az ügylet szempontjából, illetve milyen gazdasági hatással jár.

A Bíróságtól (192) iránymutatást kértek arra vonatkozóan, hogy milyen átláthatósági kritériumok mentén kell eljárni azokban az esetekben, amikor egy jelzáloghitel-szerződésbe a nemzeti bank által meghatározott kamatlábra alkalma zandó indexet foglalnak bele.

(183)	Hivatkozás a C-348/14. sz. Bucura ügy 66. pontjára.
(184)	Például a C-26/13. sz. Kásler és Xxxxxxxx Xxxxx ügy 73–74. pontja.
(185)	A C-348/14. sz. Bucura ügy 45–66. pontja.
(186)	A C-186/16. sz. Andriciuc ügy 49–51. pontja.
(187)	A C-186/16. sz. Andriciuc ügy 50. pontja;
(188)	A C-186/16. sz. Andriciuc ügy 43. pontja és a C-119/17. sz. Xxxxxx ügy 23. pontja.
(189)	A C-186/16. sz. Andriciuc ügy 46. pontja; A C-143/13. sz. Matei és Matei ügy 75. pontja. a C-26/13. sz. Kásler és Xxxxxxxx Xxxxx ügy 74. pontja.
(190)	A tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv tekintetében a Bíróság ebben a kérdésben még nem hozott döntést, azonban a C-829/18. sz. Crédit Logement ügyben (2019. május 31-én még folyamatban) felkérték ennek értelmezésére. Az egyik szempont az, hogy a fogyasztók számára nehéz az ilyen tájékoztatás hiányának bizonyítása. Emellett a szerződéskötést megelőző konkrét tájékoztatási kötelezettségekről rendelkező uniós irányelvek megerősítik, hogy ez a kötelezettség a kereskedőre hárul. Ilyen rendelke zések találhatók például a fogyasztók jogairól szóló 2011/83/EU irányelv (HL L 304., 2011.11.22., 64. o.) 5. és 6. cikkében, a fogyasztói hitelmegállapodásokról szóló 2008/48/EK irányelv (HL L 133., 2008.5.22., 66. o.) 5. és 6. cikkében, a lakóingat lanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról 2014/17/EU irányelv (HL L 60., 2014.2.28., 34. o.) 14. cikkében, valamint az utazási csomagokról és az utazási szolgáltatásegyüttesekről szóló (EU) 2015/2302 irányelv (HL L 326., 2015.12.11., 1. o.) 5. cikkében. Ezek közül egyesekben, például a 2011/83/EU irányelv 6. cikkének (9) bekezdésében és az (EU) 2015/2302 irányelv 8. cikkében szerepel az az elv, hogy ebben a tekintetben a bizonyítás terhe a kereskedőre hárul.
(191)	A C-472/10. sz. Invitel ügy; a C-92/11. sz. RWE Vertrieb ügy; a C-143/13. sz. Xxxxx és Matei ügy.
(192)	A C-125/18. sz. Xxxxx xxx Xxxxx ügy (2019. május 31-én még folyamatban).

3.3.2. Egyéb uniós jogi aktusokból eredő átláthatósági követelmények

Különböző uniós jogi aktusok részletesen szabályozzák azokat a szerződéskötést megelőző tájékoztatásokat, amelyeket a kereskedőknek általánosságban vagy konkrét szerződéstípusok esetében biztosítaniuk kell a fogyasztók számára. Ide tartozik például a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv (193), a fogyasztók jogairól szóló irányelv (194), a fogyasztói hitelekről szóló irányelv (195), a jelzáloghitelekről szóló irányelv (196), az utazási csomagokról szóló irány elv (197), az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex (198), a légi járatokról szóló 1008/2008/EK rendelet (199), valamint a villamos energia és a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2009/72/EK (200) és 2009/73/EK irány elvek (201). Ezek a jogi aktusok továbbá az érintett szerződések kötelező tartalmát is szabályozhatják (202), illetve a szerző désmódosítások elfogadhatóságára és átláthatóságára vonatkozó szabályokat tartalmazhatnak (203).

A tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv nem sérti az ilyen rendelkezéseket, valamint nem érinti azokat a következményeket, amelyeket az ilyen konkrét eszközök határoznak meg (204).

Amennyiben szerződéskötést megelőző vagy szerződésben szereplő tájékoztatásra vonatkozó konkrét követelmények alkalmazandók, akkor azokat eseti alapon és az ilyen eszközök céljának és hatályának fényében a tisztességtelen szerző dési feltételekről szóló irányelv által előírt átláthatósági követelmények tekintetében is figyelembe kell venni.

Ennek megfelelően például a fogyasztói hitelekre vonatkozó uniós jogszabályok (205) tekintetében a Bíróság hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a kölcsönvevő rendelkezzen mindazon tényezőkkel, amelyek kötelezettségvállalására hatással lehetnek (206), következésképpen pedig annak jelentőségét, hogy a hitel összköltségét egy egységes matematikai képlet formájában mutassák be (207). Következésképpen a teljes hiteldíjmutató fogyasztói hitelekre vonatkozó uniós sza bályok (208) által előírt feltüntetésének elmulasztása „döntő bizonyíték” annak tekintetében, hogy a megállapodásnak a hitel összköltségével kapcsolatos feltételei világosak és érthetőek-e. Ez azokban az esetekben is érvényes, amikor a teljes hiteldíjmutató kiszámítására vonatkozó szükséges tájékoztatást nem biztosítják (209). Ugyanennek az elvnek kell érvénye sülnie akkor is, ha a feltüntetett teljes hiteldíjmutató hibás vagy megtévesztő. Következésképpen azokban az esetekben, amikor a hitel összköltségének tekintetében nem biztosítják a fogyasztói hitelekre vonatkozó uniós szabályok által előírt tájékoztatást, vagy a feltüntetett információk megtévesztőek, úgy kell tekinteni, hogy az érintett feltételek nem világosak és nem érthetőek.

(193)	A 2005/29/EK irányelv (HL L 149., 2005.6.11., 22. o.).
(194)	A 2011/83/EU irányelv (HL L 304., 2011.11.22., 64. o.).
(195)	A 2008/48/EK irányelv (HL L 133., 2008.5.22., 66. o.).
(196)	A 2014/17/EU irányelv (HL L 60., 2014.2.28., 34. o.).
(197)	Az (EU) 2015/2302 irányelv (HL L 326., 2015.12.11., 1. o.).
(198)	Az (EU) 2018/1972 irányelv (HL L 321., 2018.12.17., 36. o.).
(199)	HL L 293., 2008.10.31., 3. o. Ennek a rendeletnek az értelmében a nagyközönség számára rendelkezésre álló légi viteldíjakkal/légi tarifákkal együtt az azokra vonatkozó feltételeket is fel kell tüntetni. A végső árat mindenkor fel kell tüntetni, és annak magában kell foglalnia az alkalmazandó légi viteldíjat/tarifadíjat, valamint a közzététel idején elkerülhetetlen és előre látható valamennyi vonatkozó adót, díjat, felárat és illetéket. Emellett fel kell tüntetni legalább a légi vitel-/tarifadíjat, az adókat, a repülőtéri díjakat, valamint egyéb díjakat, felárakat és illetékeket, mint a védelmi díjat vagy az üzemanyagfelárat.
(200)	HL L 211., 2009.8.14., 55. o.
(201)	HL L 211., 2009.8.14., 94. o.
(202)	Például az utazási csomagokról és az utazási szolgáltatásegyüttesekről szóló (EU) 2015/2302 irányelv (HL L 326., 2015.12.11., 1. o.) 7. cikke; A fogyasztói hitelmegállapodásokról szóló 2008/48/EK irányelv (HL L 133., 2008.5.22., 66. o.) 10. cikke; A 2002/22/EK irányelv (HL L 108., 2002.4.24., 51. o.) 21. cikke és II. melléklete; Az Unión belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló 531/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2012. június 13.) 14. és 15. cikke (HL L 172., 2012.6.30., 10. o.); A nyílt internet-hozzáférés megteremtéséhez szükséges intézkedések meghozataláról, továbbá az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv (HL L 108., 2002.4.24., 51. o.) és az Unión belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló 531/2012/EU rendelet módosításáról szóló (EU) 2015/2120 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2015. november 25.) (HL L 310., 2015.11.26., 1. o.) 4. cikke; Az (EU) 2018/1972 irányelv (HL L 321., 2018.12.17., 36. o.) 102. és 103. cikke, illetve ott említett mellékletei; A 2009/72/EK irányelv (HL L 211., 2009.8.14., 55. o.) I. melléklete 1. pontjának a) alpontja és a 2009/73/EK irányelv (HL L 211., 2009.8.14., 94. o.) I. melléklete 1. pontjának a) alpontja.
(203)	Például az (EU) 2015/2302 irányelv (HL L 326., 2015.12.11., 1. o.) 10. és 11. cikkében, a 2008/48/EK irányelv (HL L 133., 2008.5.22., 66. o.) 11. cikkében, a 2009/72/EK irányelv (HL L 211., 2009.8.14., 55. o.) I. melléklete 1. pontjának b) alpontjában és a 2009/73/EK irányelv (HL L 211., 2009.8.14., 94. o.) I. melléklete 1. pontjának b) alpontjában például a szerződésmódosítások elfogadhatóságára és átláthatóságára vonatkozó szabályok találhatók.
(204)	Lásd például a C-76/10. sz. Pohotovosť ügyet, amelyben a szerződési feltételek tisztességtelen jellegének értékelése mellett a teljes hiteldíjmutatóra vonatkozó tájékoztatás fogyasztói hitelszerződések keretében való biztosításának elmulasztását és az ilyen esetben alkalmazandó szankciókat is tárgyalták. Lásd különösen a 74–76. pontot. Lásd még a C-143/13. sz. Xxxxx és Xxxxx ügyet.
(205)	Jelenleg a 2008/48/EK irányelv (HL L 133., 2008.5.22., 66. o.), a múltban a 87/102/EGK irányelv (HL L 42., 1987.2.12., 48. o.).
(206)	A C-448/17. sz. EOS KSI Slovensko ügy 63. pontja és a C-348/14. sz. Bucura ügy 57. pontja.
(207)	A C-448/17. sz. EOS KSI Slovensko ügy, különösen annak 63–68. pontja és rendelkező részének 3) pontja, a C-76/10. sz. Pohotovost’ ügyből, különösen annak 68–77. pontjából kiindulva.
(208)	Jelenleg a 2008/48/EK irányelv (HL L 133., 2008.5.22., 66. o.) által előírva. A C-448/17. sz. EOS KSI Slovensko ügyben és a C-76/10. sz. Pohotovost’ ügyben a 87/102/EGK irányelv (HL L 42., 1987.2.12., 48. o.) még alkalmazandó volt az érintett fogyasz tói hitelszerződésekre.
(209)	A C-448/17. sz. EOS KSI Slovensko ügy 66. pontja és rendelkező részének 3) pontja. A Bíróság úgy ítélete meg, hogy abban az eset ben, ha csupán a teljes hiteldíjmutató kiszámításához használt matematikai képletet biztosítják, a teljes hiteldíjmutató kiszámítá sához szükséges tájékoztatás nélkül, az a teljes hiteldíjmutató biztosításának elmulasztását jelenti.

A fogyasztói jelzáloghitel-szerződések tekintetében a Bíróság valamennyi eddigi döntése a lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról szóló 2014/17/EU irányelv (210) hatálybalépése előtt megkötött szerződésekre vonatkozott. Ebből az okból a Bíróság még nem hozott egyetlen döntést sem a 2014/17/EU irányelv által előírt konkrét tájékoztatási követelmények és a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv által előírt átláthatósági követelmé nyek közötti kapcsolatot illetően. A 2014/17/EU irányelv szigorú átláthatósági szabályokat irányoz elő azáltal, hogy a hitelmegállapodásokra vonatkozóan a fogyasztók egyértelmű és érthető általános tájékoztatását írja elő az egységes európai adatlapon (EEA) keresztül, valamint a teljes hiteldíjmutató (THM) számításának tekintetében. A devizahitelek tekintetében a 2014/17/EU irányelv 23. cikkének (6) bekezdése előírja, hogy a hitelezőknek és a közvetítőknek az EEA-n és a hitelmegállapodásban ismertetniük kell a fogyasztóval a rendelkezésére álló olyan eljárásokat, amelyekkel korlátozhatja az árfolyamkockázatnak való kitettségét a hitel futamideje alatt. Amennyiben a hitelmegállapodás nem tar talmaz olyan rendelkezést, amely a fogyasztót érintő árfolyamkockázatot 20 % alatti mértékű ingadozásra korlátozná, akkor az EEA-nak tartalmaznia kell egy szemléltető példát arról, hogy milyen hatással jár az árfolyam 20 %-os változása.

A Bíróság a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2003/55/EK irányelvből (211) és a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelvből eredő átláthatósági követelményeket egymást kiegészítő módon alkalmazta (212).

A tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv szerinti átláthatósági követelményeknek való megfelelés értékelé sekor fontos szempont, hogy egy eladó vagy szolgáltató eleget tett-e az ágazatspecifikus követelményeknek. Ugyanakkor, tekintettel a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv és az ágazati jogszabályok párhuzamos alkalmazására, az ilyen eszközöknek való megfelelés nem jelzi automatikusan a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv által előírt valamennyi átláthatósági követelménynek való megfelelést. Továbbá az a tény, hogy egy adott jogi aktus nem tartalmaz konkrét tájékoztatási követelményeket, nem zárja ki a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv által előírt tájékoztatási kötelezettségeket az eladó vagy szolgáltató kezdeményezésére hozzáadott szerződési feltételeket illetően.

3.4. A tisztességtelen jelleg értékelése a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 3. cikkének és

4. cikke (1) bekezdésének alapján

3.4.1. A 3. cikk (1) bekezdése és a 4. cikk (1) bekezdése szerinti értékelési keret

A 3. cikk (1) bekezdésének értelmében a szerződési feltételek az alábbi esetekben tekintendők tisztességtelennek:

— ellentétesek a jóhiszeműség követelményével,

— a felek szerződésből eredő xxxxxxxx és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idéznek elő a fogyasztó kárára. Bár a Bíróságot eddig még nem kérték fel arra, hogy vázolja fel a két fenti kritérium közötti kapcsolatot, a 3. cikk

(1) bekezdésében és a (16) preambulumbekezdésben szereplő megfogalmazás arra enged következtetni, hogy a jóhisze műség hiánya és a jogokban és kötelezettségekben egy szerződési feltétel által előidézett jelentős egyenlőtlenség között kapcsolat áll fenn. A (16) preambulumbekezdés a felek alkupozícióját tárgyalja, és kifejti, hogy a „jóhiszeműség” követel ménye abban az esetben teljesül, ha az eladó vagy szolgáltató méltányosan és tisztességesen jár el a fogyasztóval szem ben, és figyelembe veszi a fogyasztó törvényes érdekeit. Ebben a tekintetben a Bíróság (213) különösen lényegesnek ítélte meg annak mérlegelését, hogy az eladó vagy szolgáltató észszerűen elvárhatta-e, hogy a fogyasztó az egyedi tárgyalást követően elfogadja a feltételt:

(210)	A 2014/17/EU irányelv (HL L 60., 2014.2.28., 34. o.) 43. cikkének értelmében ez az irányelv nem alkalmazható azokra a hitelmeg állapodásokra, amelyek 2016. március 21. előtt léteztek.
(211)	A C-359/11. és C-400/11. sz. Xxxxxx és Xxxxxxxxxxx egyesített ügyekben a Bíróság az általános ellátási kötelezettség alá tartozó vil lamosenergia- és gázellátási szerződések megváltoztatására vonatkozó átláthatósági követelményekkel kapcsolatban hozott ítéletet. A Bíróság kimondta, hogy az a nemzeti szabályozás, amely meghatározza az ilyen típusú szerződések tartalmát és lehetővé teszi a díjszabás megváltoztatását, ugyanakkor nem biztosítja, hogy a fogyasztókat e változtatás hatálybalépése előtt megfelelő időben tájékoztassák annak indokairól, feltételeiről és mértékéről, ellentétes a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 96/92/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. június 26-i 2003/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 176., 2003.7.15., 37. o.) és a 2003/55/EK irányelv (HL L 176., 2003.7.15., 57. o.) (a 2009/72/EK [HL L 211., 2009.8.14., 55. o.], illetve a 2009/73/EK [HL L 211., 2009.8.14., 94. o.] irányelvek által helyettesítve) átláthatóságra vonatkozó rendelkezéseivel. Mivel a kérdéses szerződések tartalmát kötelező érvényű német rendeleti rendelkezések határozzák meg, a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv nem volt alkalmazható.
(212)	A C-92/11. sz. RWE Vertrieb ügy. Lásd különösen a rendelkező rész 2) pontját: „A 93/13 irányelvnek a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 98/30/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. június 26-i 2003/55/EK európai par lamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének (3) bekezdésével összefüggésben értelmezett 3. és 5. cikkét úgy kell értelmezni, hogy annak mérlegeléséhez, hogy az a szerződési szabványfeltétel, amellyel az ellátó vállalkozás fenntartja magának a földgázszállítás ára módosításának lehetőségét, megfelel-e a jóhiszeműség, az egyensúly és az átláthatóság e rendelkezésekben támasztott követelményei nek, vagy sem, különösen az alábbiak bírnak alapvető jelentőséggel: — annak meghatározása, hogy a szerződés ezen díjak megváltoztatásának indokát és módját átlátható jelleggel, úgy tünteti-e fel, hogy a fogyasztó egyértelmű és érthetően megfogalmazott kritériumok alapján előre láthassa e díjak esetleges módosítását. A szerződéskötést megelőző ez irányú tájékoztatás elmulasztását főszabály szerint nem egyenlíti ki önmagában az, hogy a fogyasztókat a szerződés teljesítése során megfelelő időben előre tájékoztatják az ármódosításokról, és a szerződés felmondásához való jogukról, amennyiben ezen módosításokat nem kívánják elfogadni; és — annak meghatározása, hogy az adott körülmények között a fogyasztó ténylegesen gyakorolhatja-e a számára biztosított felmondási jogot. […]”
(213)	A C-421/14. sz. Banco Primus ügy 60. pontja. Lásd még a C-186/16. sz. Andriciuc ügy 57. pontját.

„Azzal kapcsolatban, hogy milyen körülmények között jön létre az ilyen egyenlőtlenség „a jóhiszeműség követelményével ellentétben”, meg kell állapítani, hogy a 93/13 irányelv tizenhatodik preambulumbekezdésére tekintettel a nemzeti bíró ságnak e célból meg kell vizsgálnia, hogy az eladó vagy szolgáltató a fogyasztóval szembeni tisztességes és méltányos eljárása esetén észszerűen elvárhatta-e, hogy az utóbbi az egyedi tárgyalást követően elfogadja az érintett feltételt […] (214).”

Ez megerősíti, hogy a 3. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában a jóhiszeműség egy objektív fogalom, amely ahhoz a kérdéshez kapcsolódik, hogy tartalmának fényében az érintett szerződési feltétel összhangban van-e azokkal a tisztes séges és méltányos piaci gyakorlatokkal, amelyek elegendő mértékben figyelembe veszik a fogyasztó törvényes jogait. Ezért szorosan kapcsolódik (215) a felek jogainak és kötelezettségeinek egyensúlyához/egyenlőtlenségéhez.

A jelentős egyenlőtlenség értékeléséhez meg kell vizsgálni, hogy egy szerződési feltétel hogyan befolyásolja a felek jogait és kötelezettségeit. Amennyiben léteznek olyan kiegészítő szabályok, amelyektől a szerződési feltétel eltér, ezek képe zik a felek jogaiban és kötelezettségeiben előidézett jelentős egyenlőtlenség megítélésének elsődleges mércéjét (216). Ha nem léteznek vonatkozó törvényi rendelkezések, akkor a jelentős egyenlőtlenséget egyéb hivatkozási pontok, mint a tisztességes és méltányos piaci gyakorlatok, vagy a felek adott feltételből eredő jogainak és kötelezettségeinek összehasonlítása alap xxx xxxx értékelni, a szerződés jellegének és az egyéb kapcsolódó szerződési feltételek figyelembevételével.

A 4. cikk (1) bekezdésének értelmében (217) egy szerződési feltétel tisztességtelen jellegét az alábbiak figyelembevételével kell értékelni:

— azoknak az áruknak vagy szolgáltatásoknak a természete, amelyekre vonatkozóan a szerződést kötötték,

— a szerződés minden egyéb feltétele vagy egy olyan másik szerződés feltételei, amelytől az adott szerződés függ, és

— a szerződés megkötését kísérő valamennyi körülmény.

A tagállamok csak abban az esetben térhetnek el a tisztességtelen jelleg ezen általános próbájától, ha az a fogyasztók érdekeit szolgálja, azaz csak abban az esetben, ha a nemzeti átültetés megkönnyíti egy szerződési feltétel tisztességtelen jellegének megállapítását (218).

A szerződési feltételeknek a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv mellékletében (219) található jelzésszerű felsorolása egy alapvető elem, amely alapul szolgálhat ahhoz, hogy értékeljék egy adott feltétel 3. cikk (1) bekezdésének értelmében vett tisztességtelen jellegét (220). Ezzel szemben abban az esetben, amikor egy adott szerződési feltétel szerepel egy nemzeti „feketelistán”, akkor nincs szükség a 3. cikk (1) bekezdése szerinti kritériumok alapján végzett eseti értéke lésre. Ugyanezt a logikát kell követni azokban az esetekben is, amikor egy tagállam elfogadott egy jegyzéket a tisztesség telennek vélelmezhető szerződési feltételekkel.

(214)	Hivatkozás a C-415/11. sz. Xxxx ügy 69. pontjára.
(215)	A C-34/18. sz. Xxxxxxx Xxxxxxx Xxxx ügy 56–62. pontjában szereplő 2019. március 21-i következtetéseiben Xxxxx főtanácsnok még azt is sugallta, hogy egy szerződési feltétel tisztességtelen jellegének tekintetében a jóhiszeműség hiánya nem egy különálló feltétel, annak ellenére, hogy a Bíróság egyes kijelentései (például a C-186/16. sz. Andriciuc ügy 56. pontjában: „[…] a kérdést előterjesztő bíróság feladata, hogy […] megvizsgálja, hogy először is tiszteletben tartották-e a jóhiszeműség követelményét, és másodszor, hogy fennáll-e a 93/13 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett jelentős egyenlőtlenség”) nem feltétlenül támasztják alá ezt az álláspontot.
(216)	Lásd a 3.4.2 szakaszt.
(217)	A Bíróság több ítéletében emlékeztette a nemzeti bíróságokat erre a rendelkezésre, például a C-226/12. sz. Constructora Principado ügy 30. pontjában és rendelkező részének második franciabekezdésében; a C-415/11. sz. Xxxx ügy 71. pontjában; a C-243/08. sz. Pannon GSM ügy 39. pontjában; a C-137/08. sz. VB Pénzügyi Lízing ügy 42. pontjában; a C-421/14. sz. Banco Primus ügy 61. pontjában; a C-186/16. sz. Andriciuc ügy 53. pontjában. A C-421/14. sz. Banco Primus ügy 61. pontjának első mondata, amely így szól: „Továbbá ezen irányelv 4. cikke (1) bekezdésének megfelelően valamely szerződési feltétel tisztességtelen jellegét a szerző déskötés időpontjában a szerződés tárgyát képező áru vagy szolgáltatás természetének, valamint a szerződéskötés valamennyi körül ményének figyelembevételével kell megítélni”.
(218)	Például abban az esetben, ha a 3. cikk (1) bekezdésének nemzeti átültetése nem írja elő a jóhiszeműség hiányát vagy az egyenlőtlen ség „jelentős” mértékét. Lásd még a minimális harmonizációt tárgyaló 2.1 szakaszt.
(219)	Lásd még a melléklet szerepét tárgyaló 3.4.7 szakaszt.
(220)	A C-472/10. sz. Invitel ügy 25. és 26. pontja. a C-243/08. sz. Pannon GSM ügy 37. és 38. xxxxxx; a C-76/10. sz. Pohotovost’ ügy 56. és 58. pontja; a C-478/99. sz. Bizottság kontra Svédország ügy 22. pontja. 3.4.7 szakasz.

3.4.2. A törvényi rendelkezések relevanciája és az egyenlőtlenség jelentősége

Annak értékelésekor, hogy egy szerződési feltétel „a felek jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idéz-e elő a fogyasztó kárára”, a nemzeti bíróságoknak elsősorban össze kell hasonlítaniuk az érintett szerződési feltételt a nemzeti jog valamennyi olyan szabályával, amely ennek a szerződési feltételnek a hiányában irányadó lenne (221), azaz a kiegészítő szabályokkal. Ilyen szabályozási modellek különösen a nemzeti szerződési jogban lelhetők fel, például azokban a szabályokban, amelyek meghatározzák, hogy milyen következményekkel jár, ha az egyik fél nem teljesít bizonyos szerződéses kötelezettségeket. Ide tartozhatnak a szankciók, például a késedelmi kamat kérelmezésének feltételei, vagy a törvényes kamatmértékre vonatkozó rendelkezések (222).

Az ilyen összehasonlító vizsgálat lehetővé teszi a nemzeti bíróság számára annak megítélését, hogy a szerződési feltétel mennyiben hozza az egyébként irányadó szerződési jogban szabályozottnál kedvezőtlenebb jogi helyzetbe a fogyasztót. A szerződési feltétel például abban az esetben hozhatja kedvezőtlenebb jogi helyzetbe a fogyasztót, ha korlátozza a fogyasztót egyébként megillető jogokat, vagy akadályozza azok gyakorlását. Emellett a vonatkozó nemzeti szabályok által nem előirányzott további kötelezettségeket róhat a fogyasztóra (223).

A jogokban és kötelezettségekben a fogyasztó kárára előidézett egyenlőtlenség akkor jelentős, ha „kellően súlyos mérték ben sérül a fogyasztónak […] az alkalmazandó nemzeti rendelkezések szerinti helyzete (224)”. Ez nem feltétlenül teszi szükségessé azt, hogy a feltétel jelentős gazdasági hatást fejtsen ki az ügylet értékére (225). Ezért például egy olyan szerződési feltétel, amely a fogyasztóra hárítja egy olyan adó megfizetését, amely a vonatkozó nemzeti jogszabályok értelmében az eladót vagy szolgáltatót terheli, jelentős egyenlőtlenséget teremthet a felek jogaiban és kötelezettségeiben, az ilyen szerződési feltétel értelmében a fogyasztó által esetlegesen megfizetni szükséges összegtől függetlenül (226).

Egy szerződési feltétel hatása azoktól a következményektől is függ, amelyeket a szerződésre irányadó nemzeti jogrend keretében előidézhet, ami azt jelenti, hogy egyéb jogi rendelkezéseket, többek között eljárási szabályokat is figyelembe kell venni (227). Ebben az összefüggésben az is lényeges lehet, hogy a fogyasztó milyen nehézségekbe ütközik az érintett típusú szerződési feltétel alkalmazásának megszüntetésében (228).

A Bíróság az alábbi módon írta le a felek jogaiban és kötelezettségeiben előidézett jelentős egyenlőtlenség megítélését (229):

„21 E tekintetben a Bíróság kimondta, hogy annak megállapításához, hogy valamely feltétel a felek szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben „jelentős egyenlőtlenséget” idéz-e elő a fogyasztó kárára, különösen a nemzeti jognak a felek ezirányú megállapodása hiányában irányadó szabályait kell figyelembe venni. Ilyen összehasonlító vizsgálat alap xxx xxxxxxxx meg a nemzeti bíróság, hogy adott esetben a szerződés mennyiben hozza a hatályos nemzeti jogban sza bályozottnál kedvezőtlenebb jogi helyzetbe a fogyasztót […] (230).

22 Úgy tűnik tehát, hogy az említett jelentős egyenlőtlenség fennállásának kérdése nem korlátozódhat olyan mennyi ségi jellegű gazdasági értékelésre, amely egyrészt a szerződés tárgyát képező ügylet teljes költségének, másrészt az emlí tett feltétellel a fogyasztóra hárított költségeknek az összevetésén alapul.

23 Éppen ellenkezőleg, jelentős egyenlőtlenség eredhet önmagában abból, hogy kellően súlyos mértékben sérül a fogyasztónak mint szerződéses félnek az alkalmazandó nemzeti rendelkezések szerinti helyzete, akár úgy, hogy szű kebbé válik azon jogok tartalma, amelyek e rendelkezések alapján a szerződésből fakadóan megilletik, akár úgy, hogy korlátozzák e jogok gyakorlását, akár úgy, hogy olyan további kötelezettséggel terhelik, amelyet a nemzeti szabályok nem írnak elő.

(221)	a C-415/11. sz. Xxxx ügy 68. pontjában; a C-226/12. sz. Constructora Principado ügy 21. pontja; a C-421/14. sz. Banco Pr 59. pontja; a C-186/16. sz. Andriciuc ügy 59. pontja.
(222)	Az utóbbi szempontra például a C-415/11. sz. Aziz ügy 74. pontja tér ki.
(223)	A C-421/14. sz. Banco Primus ügy 59. pontja. a C-415/11. sz. Xxxx ügy 68. pontjában; a C-226/12. sz. Constructora Princ 23. pontja.
(224)	A C-226/12. sz. Constructora Principado ügy 23. pontja és rendelkező részének első franciabekezdése.
(225)	A C-226/12. sz. Constructora Principado ügy 22. pontja és rendelkező részének első franciabekezdése.
(226)	A C-226/12. sz. Constructora Principado ügy 26. pontja.
(227)	A C-421/14. sz. Banco Primus ügy 61. pontjának második mondata: „[…] értékelni kell azokat a következményeket is, am említett feltétel a szerződésre irányadó jog keretében előidézhet, és ez a nemzeti jogrend szerinti vizsgálatot feltételez”. a C-415/11. sz. Xxxx ügy 71. pontját, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot; a C-237/02. sz. Freiburger Kommu ügy 21. pontja és a C-76/10. sz. Pohotovosť ügy 59. pontjában foglaltak.
(228)	A C-421/14. sz. Banco Primus ügy 59. pontja és rendelkező része 3) pontjának első franciabekezdése; a C-415/11 sz. 68. és 73. pontja.
(229)	A C-226/12. sz. Constructora Principado ügy 21–24. pontja.
(230)	Hivatkozás a C-415/11. sz. Xxxx ügy 68. pontjára.

imus ügy ipado ügy

elyeket az Lásd még nalbauten

Aziz ügy

24 E tekintetben a Bíróság emlékeztetett arra, hogy az irányelv 4. cikke (1) bekezdésének megfelelően valamely szer

ződéses feltétel tisztességtelen jellegét a szóban forgó szerződés tárgyát képező áruk vagy szolgáltatások természetének figyelembevételével kell megítélni, a szerződés megkötésének valamennyi körülménye, valamint az összes többi szerző déses feltétel alapján […] (231). Ebből következik, hogy ezzel összefüggésben értékelni kell azokat a következményeket is, amelyeket az említett feltétel a szerződésre irányadó jog keretében előidézhet, és ez a nemzeti jogrendszer vizsgálatát feltételezi […] (232).”

Ha a szerződéses megállapodások sértik a nemzeti vagy uniós szerződési jog egyik olyan törvényi rendelkezését, amelytől a felek szerződés útján nem térhetnek el, akkor ezek a szerződéses kikötések általában már közvetlenül az ilyen rendelkezé sek alapján érvénytelennek számítanak. Az ilyen rendelkezésektől eltérő egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételek valószínűsíthetően a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 3. cikkének (1) bekezdését is sértik.

3.4.3. Szankciók vagy következmények a szerződéses kötelezettségek teljesítésének fogyasztó általi elmulasztása esetén

A fogyasztó kárára előidézett jelentős egyenlőtlenség elkerülése érdekében a szerződéses kötelezettségek teljesítésének fogyasztó általi elmulasztása esetén alkalmazott szankcióknak vagy az ebből eredő következményeknek a fogyasztóra háruló kötelezettség jelentőségének és a mulasztás súlyosságának fényében indokoltnak kell lennie (233). Másként fogalmazva arányosnak kell lenniük (234). Ennek az értékelésnek ki kell terjednie arra a kérdésre, hogy a szerződési feltétel eltér-e azoktól a törvényi rendelkezésektől, amelyek az érintett szerződési feltétel hiányában alkalmazandók lennének, vala mint amennyiben a feltétel egy meghatározott eljáráshoz vezet, akkor a fogyasztó rendelkezésére álló eljárási eszközökre (235).

A Bíróság (236) az alábbi módon írta le a jelzáloghitel-megállapodások úgynevezett előrehozott vagy lejárat előtti visszafi zetési kikötéseire – amelyek lehetővé teszik a hitelező számára a jelzálogjog érvényesítése iránti eljárás megkezdését – vonatkozó kritériumokat:

„[…] a 93/13 irányelv 3. cikkének (1) és (3) bekezdését, valamint melléklete 1. pontjának e) és g) alpontját és 2. pontjá nak a) alpontját úgy kell értelmezni, hogy […] a jelzáloghitel lejárati idő előtti felmondására vonatkozó feltétel tisztes ségtelen jellegének értékelése tekintetében különösen a következő kérdések bírnak alapvető jelentőséggel:

— annak kérdése, hogy az eladó vagy szolgáltató azon lehetősége, hogy egyoldalúan felmondja a szerződést, attól függ- e, hogy a fogyasztó nem teljesíti a szóban forgó szerződéses viszonyban lényegesnek számító kötelezettségét,

— annak kérdése, hogy e lehetőséget arra az esetre írták-e elő, ha az ilyen nemteljesítés eléggé súlyosnak minősül a hitel futamidejéhez és összegéhez képest,

— annak kérdése, hogy az említett lehetőség eltér-e a felek megállapodása hiányában alkalmazandó szabályoktól olyan módon, hogy e feltétel a rendelkezésére álló eljárási eszközök miatt megnehezíti a fogyasztó számára a bírói út igénybevételét és a védelemhez való jogának gyakorlását, továbbá

— annak kérdése, hogy a nemzeti jog megfelelő és hatékony eszközöket biztosít-e ahhoz, hogy az a fogyasztó, akivel szem ben az ilyen feltétel alkalmazásra kerül, orvosolhassa a hitelszerződés egyoldalú felmondásából eredő következményeket.

A kérdést előterjesztő bíróság feladata, hogy az előtte folyamatban lévő jogvita összes sajátos körülménye függvényében ezen értékelést elvégezze.”

A késedelmi kamat tekintetében a Bíróság (237) az alábbi magyarázattal szolgált erre a próbára vonatkozóan:

„[…], ami a késedelmi kamat megállapítására vonatkozó feltételt illeti, emlékeztetni kell arra, hogy az irányelv melléklete

1. pontjának e) alpontja alapján, amelyet az irányelv 3. cikke (1) bekezdésének és 4. cikke (1) bekezdésének rendelkezé seivel összefüggésben kell értelmezni, […], a kérdést előterjesztő bíróságnak többek között vizsgálnia kell egyrészt azokat a nemzeti szabályokat, amelyek a felek közötti viszonyra irányadók abban az esetben, ha a szóban forgó szerző désben másként nem állapodtak meg, vagy irányadók az ilyen típusú, fogyasztókkal kötött különböző szerződésekre, másrészt pedig vizsgálnia kell, hogy milyen szintű a rögzített késedelmi kamatmérték a törvényes kamatmértékhez képest, annak megállapítása végett, hogy alkalmas-e az érintett tagállamban az általa követett célok megvalósításának biztosítására, és nem haladja-e meg az e célok eléréséhez szükséges mértéket.”

(231)	Hivatkozás a C-472/11. sz. Banif Plus Bank ügy 40. pontjára.
(232)	Hivatkozás a C-415/11. sz. Xxxx ügy 71. pontjára.
(233)	Például a C-415/11. sz. Aziz ügy 73. pontja; a C-421/14. sz. Banco Primus ügy 66. pontja.
(234)	Erre a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv melléklete 1. pontjának e) alpontja is kitér: „a kötelezettségét nem teljesítő fogyasztótól aránytalanul magas összeg megfizetését követelik meg kártérítés címén;”.
(235)	A C-415/11. sz. Xxxx ügy 73. és 74. pontja; a C-537/12. és C-116/13. sz. Banco Popular Español Banco de Valencia egyesített ügyek 70. és 71. pontja. Az eljárási szabályok tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelvnek való megfelelését illetően lásd a 6. szakaszt.
(236)	A C-421/14. sz. Banco Primus ügy 66. pontja, a C-537/12. és C-116/13 sz. Banco Popular Español Banco de Valencia egyesített ügyek 71. pontja, a C-415/11. sz. Xxxx ügy 73. és 75. pontja alapján.
(237)	A C-415/11. sz. Aziz ügy 74. pontja.

Az arányosság (238), következésképpen pedig a szerződési feltételek által előírt szankciók tisztességtelen jellegének tekinte tében a Bíróság kimondta továbbá (239), hogy a megállapodás szerinti összes szankció együttes hatását szükséges értékelni attól függetlenül, hogy a hitelező ténylegesen megköveteli-e azok teljes mértékű teljesítését.

Még abban az esetben is, ha csak a szankciók együttes hatása nyomán válnak aránytalanná, valamennyi érintett szerződési feltételt tisztességtelennek kell tekinteni (240), függetlenül attól, hogy sor került-e az alkalmazásukra (241).

3.4.4. Az ár vagy díjazás esetlegesen tisztességtelen jellege

A fentebbiekben foglaltaknak megfelelően (242) a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv által előírt minimum szabályok értelmében az ár vagy díjazás megfelelése csak abban az esetben képzi a 3. cikk (1) bekezdésében előírt értékelés tárgyát, ha az alkalmazandó árat vagy díjazást meghatározó szerződési feltételek nincsenek világosan és érthetően megfogal mazva. A 3. cikk (1) bekezdésében előírt értékelésük során – amennyiben a vonatkozó nemzeti jog nem tartalmaz kiegészítő szabályokat – a fogyasztó által fizetendő ellenérték és egy adott áru vagy szolgáltatás értékének összehasonlításakor figye lembe kell venni például a szerződéskötés időpontjában alkalmazott piaci gyakorlatokat (243). Például egy hitelszerződésben előírt ügyleti kamat esetleges tisztességtelen jellegének tekintetében a Bíróság az alábbiakat mondta ki (244)

„amennyiben a kérdést előterjesztő bíróság úgy ítéli meg, hogy valamely, az ügyleti kamatok számítására vonatkozó szerződési feltételnek, […], megfogalmazása nem világos és érthető ezen irányelv 4. cikkének (2) bekezdése értelmében, meg kell vizsgálnia, hogy e feltétel tisztességtelen-e az említett irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében. E vizsgálat keretében az említett bíróság feladata különösen, hogy összehasonlítsa az ügyleti kamatok mértékének e szakasz által előírt számítási módját és az ebből eredő mérték tényleges összegét a szokásosan alkalmazott számítási módokkal és törvényes kamatok mértékével, valamint az alapügy tárgyát képező szerződés megkötésének időpontjában a vizsgált köl csönszerződés összegével és tartamával megegyező kölcsön tekintetében a piacon alkalmazott kamatok mértékével;”

Tekintettel továbbá a 3. cikk (1) bekezdésében szereplő „jóhiszeműség követelményére” a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az értékelés keretében csak a tisztességes és méltányos piaci gyakorlatok vehetők figyelembe.

3.4.5. A szerződéskötés időpontjában fennálló körülmények

A 4. cikk (1) bekezdésének értelmében egy szerződési feltétel tisztességtelen jellegét, azaz a jóhiszeműség követelményé vel ellentétes jelentős egyenlőtlenséget a szerződés természetének, az egyéb szerződési feltételek, az egyéb kapcsolódó szerződések, valamint „a szerződés megkötésének időpontjában fennálló” és a szerződés megkötését kísérő összes körül mény figyelembevételével kell értékelni. Az utolsó szempont nem foglalja magában a szerződés teljesítése során nyilván valóvá váló körülményeket. A szerződés megkötését kísérő körülményeknek azonban magukban kell foglalniuk minden olyan körülményt, amelyről az eladónak vagy szolgáltatónak tudomása volt vagy észszerű módon tudomása lehetett, és amely a szerződés későbbi teljesítésére kihathat (245).

Ilyen körülményekre példa a külföldi pénznemben folyósított kölcsönökben rejlő, árfolyam-ingadozásokkal kapcsolatos kockázat, amely csak a szerződés teljesítése során jelentkezhet. Ilyen esetekben a nemzeti bíróságok feladata, hogy a hitelező szakértelmének és ismereteinek fényében értékelje, hogy a fogyasztó árfolyamkockázatnak való kitettsége össz hangban van-e a jóhiszeműség követelményével, azaz tisztességes és méltányos gyakorlatnak számít-e, és a 3. cikk (1) bekezdésének értelmében vett jelentős egyenlőtlenséget idéz-e elő (246).

A szerződési feltételek módosítása vagy helyettesítése esetén az új szerződési feltételek értékelésekor helyénvaló a módosítás vagy helyettesítés időpontjában fennálló körülmények figyelembevétele (247).

(238)	A tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv melléklete 1. pontjának e) alpontja.
(239)	A C-377/14. sz. Xxxxxxxxx Xxxxxxxxxxxx ügy 101. pontja.
(240)	A C-377/14. sz. Xxxxxxxxx Xxxxxxxxxxxx ügy 101. pontja.
(241)	Lásd még a 4.3.3 szakaszt és a C-421/14. sz. Banco Primus ügy 73. pontját és rendelkező részének 4) pontját. Egy előzetes dön téshozatal iránti kérelmet (C-750/18. sz. A, B kontra C ügy – 2019. május 31-én még folyamatban), amelyben a Bíróságot iránymu tatás nyújtására kérték fel abban a kérdésben, hogy az együttes hatás a szerződéses kötelezettségek teljesítésének ugyanazon elmu lasztásához kapcsolódó szankciókra korlátozható-e, visszavontak.
(242)	3.1 és 3.2.2 szakasz C-96/16 és C-94/17 egyesített ügyek – Banco Santander Xxxxxxxx Xxxxxx.
(243)	Ideértve például azokat az eseteket, amikor az árfolyam-ingadozások egyenlőtlenséget idéznek elő a felek jogaiban és kötelezettségei ben azáltal, hogy megnövekedett terheket rónak a fogyasztóra; a C-186/16. sz. Andriciuc ügy 52–58. pontja.
(244)	A C-421/14. sz. Banco Primus ügy 67. pontjának második franciabekezdése.
(245)	a C-186/16. sz. Andriciuc ügy 54. pontja.
(246)	A C-186/16. sz. Andriciuc ügy 55. és 56. pontja.
(247)	A C-452/18. sz. Ibercaja Banco ügyben (2019. május 31-én még folyamatban) a Bíróságot felkérték, hogy biztosítson pontosabb értelmezést a kölcsönszerződések megújítását illetően.

A jelentős egyenlőtlenséget a szerződési feltétel tartalmára tekintettel kell értékelni, a gyakorlatban való alkalmazásának módjától függetlenül (248). Például ha egy szerződési feltétel lehetővé teszi az eladó vagy szolgáltató számára, hogy abban az esetben, ha a fogyasztó nem fizet be bizonyos számú havi részletet, kérje a hitel teljes összegének azonnali visszafize tését, akkor a tisztességtelen jelleg értékelését a szerződés által előírt be nem fizetett havi részletek számának alapján kell végezni. Az értékelés nem alapulhat azoknak a havi részleteknek a számára, amelyeket a fogyasztó ténylegesen elmu lasztott befizetni mielőtt az eladó vagy szolgáltató hivatkozott az érintett feltételre (249).

3.4.6. Az átláthatóság hiányának relevanciája a szerződési feltételek tisztességtelen jellegének szempontjából

A tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében az átláthatóság hiánya nem jelenti automatikusan azt, hogy egy adott szerződési feltétel tisztességtelen jellegű (250). Ez azt jelenti, hogy annak megál lapítása után, hogy a 4. cikk (2) bekezdésének hatálya alá tartozó (251) szerződési feltétel „megfogalmazása nem világos és érthető”, tisztességtelen jellegének értékelését rendszerint továbbra is el kell végezni a 3. cikk (1) bekezdése szerinti krité riumok alapján (252). Ugyanakkor a 3. cikk (1) bekezdésének értelmében vett tisztességtelen jelleg értékelésében az átlát hatóság hiánya nem egy elengedhetetlen elem (253), azaz kiegyensúlyozatlan tartalmukból adódóan a tökéletesen átlátható szerződési feltételek is tisztességtelen jellegűnek minősülhetnek a 3. cikk (1) bekezdésének értelmében (254).

Ugyanakkor, ha a szerződési feltételek nincsenek világosan és érthetően megfogalmazva, azaz az eladók vagy szolgálta tók nem tesznek eleget az átláthatósági követelményeknek, akkor ez a körülmény hozzájárulhat ahhoz, hogy a 3. cikk

(1) bekezdésének értelmében egy szerződési feltételt tisztességtelen jellegűnek tekintsenek, vagy akár tisztességtelenséget is jelezhet. A melléklet 1. pontjának i) alpontja általában és a melléklet 1. pontjának j) alpontja a szerződési feltételek egyoldalú megváltoztatása tekintetében megerősíti, hogy az átláthatóság hiánya döntő szerepet játszhat a szerződési fel tételek tisztességtelen jellege tekintetében.

Számos ítélet legalább az adott típusú szerződési feltételek tisztességtelen jellegének értékelésekor figyelembe venni szük séges (fontos) elemként hivatkozik az átláthatóság hiányára (255), vagy ugyanott hivatkozik az átláthatóság hiányára és a szerződési feltételek tisztességtelen jellegére (256).

(248)	A C-602/13. sz. BBVA ügy 50. pontja.
(249)	A C-421/14. sz. Banco Primus ügy 73. pontja és rendelkező részének 4. pontja.
(250)	Bár a minimális harmonizáció elvével összhangban a nemzeti jog előírhatja, hogy az átláthatóság hiánya ilyen azonnali következ ménnyel jár. Lásd a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv és a nemzeti jog közötti kapcsolatot taglaló 2. szakaszt és a német polgári törvénykönyv (BGB) 307. §-ának (1) bekezdését.
(251)	Lásd a 3.2.1 szakaszt.
(252)	Ezt számos ítéletben megerősítették implicit vagy explicit módon, például a C-421/14. sz. Banco Primus ügy 62–67. pontjában, különösen a 64. pontban és a 67. pont második franciabekezdésében, a C-119/17. sz. Xxxxxx ügy 22–31. pontjában vagy a C-118/17. sz. Dunai ügy 49. pontjában.
(253)	A 3. cikk (1) bekezdése nem írja elő feltételként az átláthatóság hiányát. Ez csak azoknak a szerződési feltételeknek az esetében van másképp, amelyek a szerződés elsődleges tárgyát határozzák meg, vagy amelyek értékelése szükségessé tenné az ár vagy a díjazás megfelelésének megvizsgálását.
(254)	A C-342/13. sz. Xxxxxxxxx Xxxxxxx ügy 34. pontjában megerősítve: „Mindazonáltal – akár elismerve azt, hogy a fogyasztó által a szer ződés megkötése előtt kapott általános tájékoztatás megfelel az egyértelműség és átláthatóság azon követelményének, amely az emlí tett irányelv 5. cikkéből ered – e körülmény önmagában nem teszi lehetővé a […] feltétel tisztességtelen jellegének kizárását.”
(255)	Például a C-472/10. sz. Invitel ügy 28. pontjában és a rendelkező rész 1. pontjának végén: „[…] nemzeti bíróság feladata, hogy a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK irányelv 3. cikké nek (1) és (3) bekezdése tekintetében értékelje a fogyasztói szerződések általános feltételei között szereplő olyan kikötés tisztességte len jellegét, amelyben az eladó vagy szolgáltató a nyújtandó szolgáltatáshoz kapcsolódó díjak egyoldalú módosítását teszi lehetővé, anélkül azonban, hogy e költségek kiszámításának módját egyértelműen meghatározná, és anélkül, hogy e módosítás érvényes indokát megjelölné. Ezen értékelés keretében e bíróságnak a fogyasztói szerződésekben foglalt általános feltételek között – amelyek nek a vitatott kikötés részét alkotja – szereplő valamennyi kikötés, valamint a szóban forgó általános feltételekben előírtakat esetleg meghaladó jogokat és kötelezettségeket előíró nemzeti szabályozás fényében azt kell megvizsgálnia, hogy a nyújtandó szolgálta táshoz kapcsolódó díjak változtatásának okait vagy módját egyértelműen és érthetően fogalmazták-e meg, illetve – adott esetben – azt, hogy a fogyasztók jogosultak-e a szerződés felmondására.” A C-92/11. sz. RWE Vertrieb ügy rendelkező részének 2) pontja: „A 93/13 irányelvnek a […] 2003/55/EK […] irányelv 3. cikkének (3) bekezdésével összefüggésben értelmezett 3. és 5. cikkét úgy kell értelmezni, hogy annak mérlegeléséhez, hogy az a szerződési szabványfeltétel, amellyel az ellátó vállalkozás fenntartja magának a földgázszállítás ára módosításának lehetőségét, megfelel-e a jóhi szeműség, az egyensúly és az átláthatóság e rendelkezésekben támasztott követelményeinek, vagy sem, különösen az alábbiak bírnak alapvető jelentőséggel: — annak meghatározása, hogy a szerződés ezen díjak megváltoztatásának indokát és módját átlátható jelleggel, úgy tünteti-e fel, hogy a fogyasztó egyértelmű és érthetően megfogalmazott kritériumok alapján előre láthassa e díjak esetleges módosítását. […]; és — annak meghatározása, hogy az adott körülmények között a fogyasztó ténylegesen gyakorolhatja-e a számára biztosított felmondási jogot. A kérdést előterjesztő bíróság feladata, hogy ezt a jelen eset összes körülményére tekintettel mérlegelje, beleértve a fogyasztói szerző dések általános szerződési feltételeiben található azon feltételek összességét, amelyeknek a vitatott feltétel részét képezi.”
(256)	Például a C-191/15. sz. Verein für Konsumenteninformation kontra Amazon ügy 65. pontja: „A nemzeti bíróság feladata annak az adott ügy tényállására figyelemmel történő meghatározása, hogy valamely feltétel megfelel-e a jóhiszeműség, az egyensúly és az átlát hatóság követelményének.” Lásd még a C-70/17. és C-179/17. sz. Abanca Corporación Bancaria és Bankia egyesített ügyek 50. pontját, és a C-26/13. sz. Kásler és Xxxxxxxx Xxxxx ügy 40. pontját. A C-92/11. sz. RWE Vertrieb ügy 47. pontja: „Az ilyen egyoldalú kiigazítást lehetővé tévő szabványfeltételnek mindazonáltal meg kell felelnie a jóhiszeműség, az egyensúly és az átláthatóság említett irányelvekben támasztott követelményeinek.”

A Bíróság hangsúlyozta az átláthatóság jelentőségét a szerződési feltételek tisztességességének szempontjából, például azoknak a kikötéseknek a tekintetében, amelyek lehetővé teszik az eladó vagy szolgáltató számára a fogyasztók által fizetendő díjak megváltoztatását a hosszú távú szerződések keretében (257), meghatározzák a fogyasztó alapvető kötele zettségeit egy kölcsönszerződésben (258), vagy az alkalmazandó jog megválasztásáról rendelkeznek (259).

A Bíróság kifejezetten kimondta, hogy az alkalmazandó jog megválasztásáról szóló azon kikötések tekintetében, amelyek nem tüntetik fel azt a tényt, hogy a Róma I. rendelet értelmében a fogyasztók minden esetben hivatkozhatnak a lakóhe lyük szerinti tagállam előnyösebb szabályaira (260), az információnak ez a visszatartása vagy a feltétel megtévesztő jellege a feltétel tisztességtelen jellegének megállapítását eredményezheti. A Bíróság (261), miután emlékeztetett a felek jogaiban és kötelezettségeiben előidézett jelentős egyenlőtlenség kritériumára, az alábbiakat mondta ki:

„[k]onkrétabban, egy ilyen feltétel tisztességtelen jellege eredhet abból, ha annak megfogalmazása nem felel meg a világos és érthető megfogalmazás 93/13 irányelv 5. cikkében kimondott követelményének. […]”

Ezek alapján az a következtetés vonható le, hogy az érintett szerződési feltétel tartalmától függően és az átláthatóság hiánya által kifejtett hatás fényében egy szerződési feltétel esetlegesen tisztességtelen jellege szorosan kapcsolód hat átláthatóságának hiányához, illetve egy szerződési feltétel átláthatóságának hiánya jelezheti annak tisztes ségtelen jellegét. Ez az eset állhat fenn például olyankor, amikor a fogyasztók nem képesek megérteni egy feltétel követ kezményeit, vagy meg vannak tévesztve.

Azokban az esetekben, amikor a nem világos, rejtett vagy megtévesztő szerződési feltételek a fogyasztókat hátrányos helyzetbe hozzák, vagy amikor a feltételek következményeinek megértéséhez szükséges magyarázatokat nem biztosítják, akkor az eladó vagy szolgáltató valószínűsíthetően nem járt el tisztességes és méltányos módon a fogyasztóval szemben, és nem vette figyelembe annak törvényes érdekeit.

3.4.7. A tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 3. cikkének (3) bekezdésében hivatkozott melléklet szerepe

A tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 3. cikkének (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a tisztes ségtelen szerződési feltételekről szóló irányelv melléklete „csupán” a feltételek olyan jelzésszerű és nem teljes felsorolását tartalmazza, amelyek tisztességtelennek tekinthetők. A Bíróság több alkalommal hangsúlyozta ezt (262). A melléklet nem kimerítő jellege és a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 8. cikke által előírt minimális harmonizációs elv azt jelenti, hogy a nemzeti jog kibővítheti a felsorolást, vagy szigorúbb szabályokat eredményező megfogalmazásokat alkalmazhat (263).

Mivel a felsorolás csak jelzésszerű, a benne szereplő feltételek nem tekinthetők automatikusan tisztességtelen jellegűnek. Ez azt jelenti, hogy tisztességtelen jellegüknek a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 3. cikkének

(1) bekezdésében és 4. cikkében meghatározott általános kritériumok fényében továbbra is értékelés tárgyát kell képez nie (264). A Bíróság kimondta, hogy a mellékletben szereplő feltételeket nem kell feltétlenül tisztességtelennek tekinteni, ugyanakkor a felsorolásban nem szereplő feltételek is lehetnek tisztességtelen jellegűek (265). Mindazonáltal a melléklet a szerződési feltételek tisztességtelen jellegére irányuló értékelés fontos eleme. A Bíróság szavaival:

„Noha a szóban forgó melléklet nem olyan jellegű, hogy automatikusan és önmagában állapítja meg valamely vitatott kikötés tisztességtelen jellegét, mindazonáltal olyan alapvető elemnek minősül, amelyre a hatáskörrel rendelkező bíróság e kikötés tisztességtelenségére vonatkozó értékelését alapíthatja. (266)”

(257)	A C-472/10. sz. Invitel ügy 21–31. pontja; a C-92/11. sz. RWE Vertrieb ügy 40–55. pontja.
(258)	A C-26/13. sz. Kásler és Xxxxxxxx Xxxxx ügy, a C-348/14. sz. Bucura ügy, a C-186/16. sz. Andriciuc ügy és a C-119/17. sz. Lup ügy 22–31. pontja.
(259)	A C-191/15. sz. Verein für Konsumenteninformation kontra Amazon ügy.
(260)	A Róma I. rendelet 6. cikke.
(261)	A C-191/15. sz. Verein für Konsumenteninformation kontra Amazon ügy 68. pontja, amelyből egy részlet itt olvasható. Az szereplő 67. pont a következőképpen szól: „E körülmények között […] az eladó vagy szolgáltató székhelye szerinti tagállam kijelölő, az alkalmazandó jog megválasztására irányuló, előzetesen megfogalmazott feltétel csak abban az esetben tisztességtelen szövegéhez vagy összefüggéseihez kapcsolódóan rendelkezik bizonyos, a felek jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtle get előidéző sajátosságokkal.”
(262)	A C-472/10. sz. Invitel ügy 25. pontja; a C-243/08. sz. Pannon GSM ügy 37. és 38. pontja; a C-137/08. sz. VB Pénzügyi Lízing 42. pontjában; és a C76/10. sz. Pohotovosť ügy 56. és 58. pontjában foglaltak.
(263)	A C-478/99- sz. Bizottság kontra Svédország ügy 11. pontja.
(264)	A C-478/99- sz. Bizottság kontra Svédország ügy 11. pontja.
(265)	A C-237/02. sz. Freiburger Kommunalbauten ügy 2. pontja; a C-478/99. sz. Bizottság kontra Svédország ügy 20. pon A C-143/13. sz. Xxxxx és Xxxxx ügy 60. pontjában a Bíróság „szürke listaként” hivatkozott a mellékletre. Előfordulhat azonban, bizonyos nemzeti jogok értelmezése szerint a „szürke listák” azt a (megdönthető) jogi vélelmet jelölik, hogy a szerződési feltét egyes típusai tisztességtelen jellegűek.
(266)	A C-472/10. sz. Invitel ügy 26. pontjának első része.

ean

előtte jogát

, ha nsé

ügy

tja. hogy elek

Ha egy tagállam (267) egy „feketelistát” fogad el a minden esetben tisztességtelen jellegűnek tekintendő feltételekkel (268), akkor az ilyen listákon szereplő szerződési feltételeknek nem kell a 3. cikk (1) bekezdését átültető nemzeti rendelkezések által előírt értékelés tárgyát képezniük.

Ellenkező esetben a nemzeti hatóságoknak a 3. cikk (1) bekezdése értelmében meg kell vizsgálniuk a feltételt, és ennek keretében a mellékletből kell tájékozódniuk arra vonatkozóan, hogy normál esetben mi számít a felek jogaiban és kötele zettségeiben előidézett olyan jelentős egyenlőtlenségnek, ami ellentétes a jóhiszeműség követelményével.

Ítélkezési gyakorlatában a Bíróság a melléklet következő pontjaira hivatkozott:

— 1. pont e) alpont (269): A C-76/10. sz. Pohotovost’ ügy; a C-415/11. sz. Xxxx xxx (270); a C-94/17. és C-96/16. sz.

Banco Santander Xxxxxxxx Xxxxxx egyesített ügyek a késedelmi kamatok kérdésében;

— 1. pont e) alpont: A C-377/14. sz. Xxxxxxxxx Xxxxxxxxxxxx ügy a szerződéses szankciók együttes hatásának kérdésében,

— Az i), j) és l) alpont a 2. pont b) és d) alpontjával együttesen értelmezve: A C-92/11. sz. RWE Vertrieb ügy, a C-472/10. sz. Invitel ügy (271), a C-348/14. sz. Bucura ügy (272) az árváltoztatásra vonatkozó kikötések kérdésében,

— Az 1. pont j) és l) alpontja a 2. pont b) és d) alpontjával együttesen értelmezve:

— A C-26/13. sz. Kásler és Xxxxxxxx Xxxxx ügy (273) a devizalapú jelzáloghitelek árfolyam-átszámítási mechanizmusá nak kérdésében;

— A C-143/13. sz. Xxxxx és Xxxxx ügy (274) a kamatláb egyoldalú megváltoztatásának kérdésében;

— 1. pont q) alpont (275):

— A C-240/98. sz. Océano Grupo Editorial ügy; a C-137/08 sz. VB Pénzügyi Lízing ügy; a C-243/08 sz. Pannon GSM ügy; amelyekben kimondták, hogy a joghatóságra vonatkozó olyan kikötések, amelyek értelmében az a kötelezettség hárul a fogyasztóra, hogy a lakóhelyéhez képest esetleg távoli bíróság kizárólagos illetékességének vesse alá magát, ami megnehezítheti megjelenését a bíróság előtt, főszabály szerint az 1. pont q) alpontjának hatálya alá tartoznak (276); a C-266/18. sz. Aqua Med ügy a joghatóságra vonatkozó törvényi rendelkezések kérdésében;

— A C-240/08. sz. Asturcom Telecommunicaciones ügy; a C-342/13. sz. Xxxxxxxxx Xxxxxxx ügy a választott bírósági kikötések kérdésében;

— a C-415/11. sz. Xxxx ügy 75. pontja a jelzálogkölcsön-szerződésekben szereplő jelzálogjog-érvényesítési kikötések és a rendelkezésre álló jogorvoslatokkal összefüggésben történő értékelésük kérdésében.

A melléklet egyik érdeme az, hogy segít egy közös alap megtalálásában olyankor, amikor a tagállamok összehangolják végrehajtási intézkedéseiket a tisztességtelen szerződési feltételek tekintetében. A tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv melléklete és a nemzeti átültetésekhez tartozó különböző típusú mellékletek továbbá egyértelműbbé teszik az eladók vagy szolgáltatók számára, hogy milyen szerződési feltételek problematikusak, és segítséget nyújthatnak a végrehajtási szervek számára a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv formális és informális módon való betartatásában.

(267)	Lásd a jelen Közlemény II. mellékletét.
(268)	A C-143/13. sz. Xxxxx és Matei ügy 61. pontja.
(269)	Olyan feltételek, amelyek „a kötelezettségét nem teljesítő fogyasztótól aránytalanul magas összeg megfizetését követelik meg kártérí tés címén”.
(270)	74. pont.
(271)	21–31. pont.
(272)	60. pont.
(273)	Különösen a 73. pont.
(274)	Xxxxxxxxx az 59. és 74. pont; a 74. pontban a következő olvasható: „Így különösen, a 93/13 irányelv 3. és 5. cikkéből, valamint ezen irányelv melléklete 1. pontjának j) és l) alpontjából, illetve 2. pontjának b) és d) alpontjából az következik, hogy az átláthatóság követelményének tiszteletben tartása szempontjából alapvető jelentőséggel bír az, hogy a kölcsönszerződés átlátható jelleggel tünteti- e fel a kamatláb megváltoztatása mechanizmusának okait és sajátosságait, valamint az e feltétel és a hitelező díjazására vonatkozó többi feltétel közötti viszonyt oly módon, hogy a tájékozott fogyasztó egyértelmű és érthető kritériumok alapján előreláthassa a számára ebből eredő gazdasági következményeket.”
(275)	Olyan feltételek, amelyek célja vagy hatása, hogy „kizárják vagy gátolják a fogyasztó jogainak érvényesítését peres eljárás kezdemé nyezése vonatkozásában, vagy más jogorvoslati lehetőség igénybevételében, különösen arra kötelezve a fogyasztót, hogy csak jogsza bályi rendelkezések által nem kötött döntőbírósághoz fordulhat, jogtalanul korlátozva a rendelkezésére álló bizonyítékokat, vagy olyan bizonyítási terhet róva a fogyasztóra, amelyet az alkalmazandó jog értelmében rendesen a másik szerződő félnek kellene viselnie”.
(276)	a C-240/98. sz. Océano Grupo Editorial ügy 22–24. pontja és rendelkező része; a C-137/08. sz. VB Pénzügyi Lízing ügy 54–56. pontja; a C-243/08. sz. Pannon GSM ügy 41. pontja.

4. A TISZTESSÉGTELEN SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK NEM KÖTELEZŐ JELLEGE (A TISZTESSÉGTELEN SZERZŐDÉSI FELTÉTELEKRŐL SZÓLÓ IRÁNYELV 6. CIKKÉNEK (1) BEKEZDÉSE)

6. cikk

(1) A tagállamok előírják, hogy fogyasztókkal kötött szerződésekben az eladó vagy szolgáltató által alkalmazott tisz tességtelen feltételek a saját nemzeti jogszabályok rendelkezései szerint nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, és ha a szerződés a tisztességtelen feltételek kihagyásával is teljesíthető, a szerződés változatlan feltételekkel továbbra is köti a feleket.

(2) A tagállamok a szükséges intézkedések megtételével gondoskodnak arról, hogy ha a szerződés szoros kapcsolatban áll a tagállamok területével, a fogyasztó ne veszítse el az ezen irányelv által biztosított védelmet annak következtében, hogy nem tagállam jogát jelölik ki a szerződésre alkalmazandó jogként.

(21) preambulumbekezdés

mivel a tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy ne alkalmazzanak tisztességtelen feltételeket az eladó vagy a szolgáltató fogyasztóval kötött szerződéseiben, de ha a szerződés mégis tartalmaz ilyen feltételeket, akkor azok ne legyenek kötelező érvényűek a fogyasztóra nézve, és ha a szerződés a tisztességtelen feltételek kihagyásával is teljesíthető, a szerződés változatlan feltételekkel továbbra is kötelezi a feleket;

4.1. A tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 6. cikke (1) bekezdésének jellege és szerepe a tisztességtelen szerződési feltételekkel szembeni védelemben

A Bíróság (277) rendszeresen hangsúlyozta a 6. cikk (1) bekezdésének központi szerepét a tisztességtelen szerződési felté telekről szóló irányelv által létrehozott fogyasztóvédelmi rendszerben, amely

„[…]azon az elven alapszik, hogy a fogyasztó az eladóhoz vagy szolgáltatóhoz képest hátrányos helyzetben van, mind tárgyalási lehetőségei, mind pedig tájékozottsági szintje tekintetében […] (278).”

A tisztességtelen szerződési feltételek 6. cikk (1) bekezdése által előírt nem kötelező jellege egy kógens szabály, amellyel a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv célja ennek az egyenlőtlenségnek a kezelése, és egy valódi egyensúly megteremtése (279) a szerződő felek között. A Bíróság szavaival (280):

„[…] az irányelv 6. cikkének (1) bekezdése, amely szerint a tisztességtelen feltételek nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, olyan kógens rendelkezés, amely arra irányul, hogy a szerződő felek jogai és kötelezettségei tekinte tében a szerződés által megállapított formális egyensúlyt a szerződő felek egyenlőségét helyreállító, valódi egyensúllyal helyettesítse”

Tekintettel arra, hogy a fogyasztók tisztességtelen szerződési feltételekkel szembeni – tisztességtelen szerződési feltételek ről szóló irányelv által létrehozott – védelme közérdekű kérdés, a Bíróság (281) több ízben kimondta, hogy a 6. cikk (1) bekezdését a tagállamok jogszabályai által előírt közrendi szabályokkal egyenértékűnek kell tekinteni:

„A Bíróság egyébiránt kimondta, hogy tekintettel azon közérdek jellegére és jelentőségére, amelyen az irányelv által a fogyasztóknak biztosított védelem alapul, meg kell állapítani, hogy ezen irányelv 6. cikkét azon nemzeti jogsza bályokkal egyenértékűnek kell minősíteni, amelyek a nemzeti jogrendben a közrendi szabályok rangjával bírnak […]. Meg kell állapítani, hogy e minősítés kiterjed az irányelv valamennyi olyan rendelkezésére, amelyek elengedhetetlenek az említett 6. cikk céljának megvalósításához.”

(277)	Például a C-421/14. sz. Banco Primus ügy itt idézett 40. pontjában.
(278)	hivatkozás a C-169/14. sz. Xxxxxxx Xxxxxxxx és Xxxxx Xxxxxx ügy 22. pontjára, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatra.
(279)	A C-421/14. sz. Banco Primus ügy 41. pontja, a C-169/14. sz. Xxxxxxx Xxxxxxxx és Xxxxx Xxxxxx ügy 23. pontja, a C-154/15., C-307/15, és C-308/15. sz. Xxxxxxxxx Xxxxxxx és társai egyesített ügyek 53. és 55. pontja.
(280)	A C-488/11. sz. Asbeek Brusse ügy 38. pontja, hivatkozással a C-618/10. sz. Banco Español de Crédito ügy 40. pontjára és a C-472/11. sz. Banif Plus Bank ügy 20. pontjára.
(281)	Például a C-154/15., C-307/15. és C-308/15. sz. Xxxxxxx Xxxxxxxxx egyesített ügyek 54. pontja. a C-488/11. sz. Asbeek Brusse ügy itt idézett 44. pontjában. Ebben a pontban a Bíróság a C-40/08. sz. Asturcom Telecomunicaciones ügyben hozott korábbi ítélet 52. pontjára és a C-76/10. sz. Xxxxxxxxxx’ ügyben hozott korábbi ítélet 50. pontjára hivatkozik.

A 6. cikk (1) bekezdésének kógens vagy kötelező jellege azt jelenti, hogy ez a rendelkezés valamennyi félre és hatóságra nézve kötelező érvényű, és főszabály szerint nem lehet eltérni tőle. A tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irány elv 6. cikkének (2) bekezdése megerősíti ezt annak kimondásával, hogy a fogyasztók nem veszíthetik el a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv által biztosított jogaikat, még akkor sem, ha az alkalmazandó jog megválasztására vonatkozó megállapodás értelmében a szerződésre egy tagállamtól eltérő ország joga az irányadó (282).

A 6. cikk (1) bekezdésének kötelező jellege azt is jelenti, hogy a fogyasztók főszabály szerint nem mondhatnak le erről a védelemről sem szerződés (283), sem pedig közvetlen vagy közvetett egyoldalú nyilatkozat útján. Ez mindenképp érvényes a szerződési feltételek tisztességtelen jellegéhez kapcsolódó konkrét követeléseket érintő vitás kérdések rende zése előtt (284).

A 6. cikk (1) bekezdésének érdemi hatásait a 4.2, 4.3 és 4.4 alszakaszok tárgyalják. A 6. cikk (1) bekezdéséből eredő eljárási garanciákat az 5. szakasz taglalja. A szerződési feltételek tisztességtelen jellegéből eredő érdemi következmények a bírósági eljárástól és attól függetlenül alkalmazandók, hogy a szerződési feltételek tisztességtelen jellegét a fogyasztó vagy hivatalból eljárva egy bíróság vetette fel.

4.2. A „fogyasztóra nézve nem kötelező jelleg” jogi hatása

A tisztességtelen szerződési feltételek fogyasztóra nézve nem kötelező jellege nemzeti szinten különböző jogi fogalmak ban jelenhet meg, feltéve, hogy biztosítják a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv által előirányzott védel met. Mindazonáltal úgy tűnik, hogy a tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelensége képes a leghatékonyabban biztosítani az előirányzott védelmet. A Bíróság (285) hangsúlyozta, hogy

„[…] a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy egy tisztességtelennek minősített szerződési feltételt főszabály szerint úgy kell tekinteni, mint amely nem is létezett, úgyhogy a fogyasztóra nézve nem fejthet ki joghatást. Ennélfogva egy ilyen kikötés tisztességtelen jellege bírósági megállapításának főszabály szerint azon jogi és ténybeli állapot helyreállítását kell eredményeznie, amelyben a fogyasztó az említett kikötés hiányában lenne.”

A tisztességtelen szerződési feltételek nem kötelező jellege közvetlenül a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelvből fakad, és nincs szükség arra, hogy egy bíróság vagy egyéb illetékes szerv előzőleg kimondja egy szerződési feltétel tisztességtelen jellegét vagy érvénytelenségét. Ugyanakkor az ilyen határozatok jogbiztonságot nyújtanak egy adott szerződési feltétel tisztességes/tisztességtelen jellegét illetően, különösen azokban az esetekben, amikor eltérő álláspontok létezhetnek a tisztességtelen jelleg tekintetében.

Ezért a nem kötelező jelleg nem függhet attól, hogy egy fogyasztó felvetette-e vagy mikor vetette fel egy adott szerződési feltétel tisztességtelen jellegét, illetve vitatta-e vagy mikor vitatta annak érvényességét. Ezt a Bíróság (286) megerősítette, amikor megállapította, hogy

„[…] az irányelv 6. cikkének (1) bekezdése akként értelmezendő, hogy a tisztességtelen szerződési feltétel nem jelent kötelezettséget a fogyasztóra nézve, és e tekintetben nem szükséges, hogy a fogyasztó az ilyen feltételt előzetesen ered ményesen megtámadja.”

Ez azt is jelenti, hogy egy vonatkozó elévülési idő miatt a fogyasztók elvben nem akadályozhatók meg abban, hogy kérjék egy eladótól vagy szolgáltatótól egy adott tisztességtelen feltétel törlését a szerződésből, kérelmezzék egy nemzeti bíróságtól egy szerződési feltétel érvénytelenségének kimondását, vagy kifogással éljenek az eladók vagy szolgáltatók tisztességtelen szerződési feltételeken alapuló követeléseivel szemben (287). Ugyanez érvényes a nemzeti bíróságok azon jogkörére, hogy hivatalból értékeljék a szerződési feltételek tisztességtelen jellegét. A Bíróság (288) az alábbiakat mondta ki:

(282)	Lásd a harmadik országokban székhellyel rendelkező kereskedőkről szóló 1.2.5 szakaszt.
(283)	Függetlenül attól, hogy egyedileg megtárgyalt feltételekről vagy a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 3. cikke (1) bekezdésének értelmében vett szerződési feltételekről van szó.
(284)	A Bíróság azonban azt a pontosítást fűzte hozzá, hogy a bírósági eljárások keretében a fogyasztók dönthetnek úgy, hogy nem élnek ezzel a védelemmel, miután tájékoztatták őket egy szerződési feltétel tisztességtelen jellegéről (lásd a 4.3.3 szakaszt, valamint az 5.5.1 és 5.5.5 szakaszt). A C-452/18. sz. Ibercaja ügyben (2019. május 31-én még folyamatban) a Bíróságot felkérték, hogy mérle gelje egy megújítási megállapodás azon szerződési feltételeit, amelyek értelmében egy fogyasztó olyan szerződési feltételek alapján mondott le azon jogáról, hogy visszatérítési követelésekkel éljen, amelyek egy tisztességtelen szerződési feltétel következményeire vonatkozó „egyezség” értelmében tisztességtelen jellegűek lehetnek, és esetleg nyújtson további iránymutatást ezzel az elvvel kapcsolatban.
(285)	C-154/15, C-307/15 és C-308/15 egyesített ügyek – Xxxxxxxxx Xxxxxxx és társai
(286)	A C-243/08. sz. Pannon GSM ügy itt idézett 28. pontja.
(287)	Az a tény, hogy általában a fogyasztók számára is határidők vannak előírva a folyamatban lévő eljárásokon belüli jogorvoslatokra, illetve észszerű elévülési idő vonatkozik a tisztességtelen szerződési feltételek alapján végzett kifizetések visszatérítésének kérelmezé sére, más lapra tartozik; lásd a C-154/15., C-307/15. és C-308/15. sz. Xxxxxxxxx Xxxxxxx egyesített ügyek 69–70. pontját.
(288)	A C-473/00. sz. Cofidis ügy 38. pontja. A nemzeti bíróságok azon kötelezettségét, hogy hivatalból értékeljék a szerződési feltételek tisztességtelen jellegét, az 5. szakasz tárgyalja.

„[…] [a]z irányelv által a fogyasztók számára biztosított védelem ellentétes az olyan nemzeti rendelkezésekkel, amelyek azokban az esetekben, amikor egy eladó vagy szolgáltató egy fogyasztó ellen eljárást indít egy köztük megkötött szerző zés alapján, egy elévülési idő lejárta után megtiltják a nemzeti bíróság számára, hogy hivatalból vagy a fogyasztó által előadott panasz nyomán megállapítsa a szerződés egy feltételének tisztességtelen jellegét.”

Amikor egy egyedi jogvita vagy kollektív kereset keretében egy nemzeti bíróság megállapítja egy adott feltétel tisztesség telen jellegét, akkor ez a megállapítás vagy határozat ex tunc alkalmazandó. Ez azt jelenti, hogy a szerződés megkötésé nek időpontjától vagy az érintett feltétel szerződésbe való belefoglalásának pillanatától hatályos, nem pedig ex nunc az ítélet időpontjától (289).

4.3. A szerződési feltételek tisztességtelen jellegének következményei a felek jogaira és kötelezettségeire

Ez a szakasz azt az elvet tárgyalja, hogy a tisztességtelen szerződési feltételeket hatályon kívül kell helyezni, és ezek nem módosíthatók (4.3.1 alszakasz), illetve azokat a konkrét körülményeket taglalja, amelyek fennállása esetén a tisztességte len feltétel törlése nyomán a szerződésben keletkező hiányosságot pótolni lehet (4.3.2 alszakasz).

4.3.1. Az alapelv: a tisztességtelen szerződési feltételek hatályon kívül helyezése és módosításuk tilalma

A 6. cikk (1) bekezdésének értelmében azokban az esetekben, amikor a tisztességtelen szerződési feltételek nem jelente nek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, akkor a szerződés többi része továbbra is köti a feleket, ha „a tisztességtelen feltételek kihagyásával is teljesíthető”. A Bíróság (290) több ízben is hangsúlyozta, hogy

„[…] a 93/13 irányelv 6. cikke (1) bekezdésének megfelelően a tisztességtelen szerződési feltétel tárgyában eljáró nemzeti bíróság csupán arra köteles, hogy e feltétel alkalmazásától eltekintsen annak érdekében, hogy az ne váltson ki kötelező joghatásokat a fogyasztó vonatkozásában, de nem jogosult arra, hogy e feltétel tartalmát módosítsa. E szerződésnek ugyanis főszabály szerint úgy kell fennmaradnia, hogy csak az említett feltétel elha gyása tekintetében módosuljon, ha a belső jogszabályok értelmében a szerződés jogilag ilyen módon fennmarad hat […] (291).”

Ez azt jelenti például, hogy a szankciókra vonatkozó tisztességtelen kikötések tekintetében a nemzeti bíróságok nem csökkenthetik egy elfogadható szintre a szerződési feltétel értelmében fizetendő összeget, hanem egyszerűen teljes egé szében figyelmen kívül kell hagyniuk a feltételt (292).

A tisztességtelen szerződési feltételek módosítása valójában azt jelentené, hogy az érintett feltételek részben kötelezőek maradnának, és az eladó vagy szolgáltató némileg élvezné az ilyen feltételek alkalmazásának előnyeit. Ez aláásná a tisz tességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 6. cikke (1) bekezdésének hatékonyságát, és megszüntetné azt a vissza tartó hatást, amelynek elérése a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 6. cikke (1) bekezdésének célja a tisztességtelen szerződési feltételek nem kötelező jellegűnek minősítése révén (293). Ennek a visszatartó hatásnak a megszüntetése továbbá nem lenne összhangban a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 7. cikkének

(1) bekezdésével, amelynek célja a tisztességtelen szerződési feltételek alkalmazásának megszüntetése (294).

(289)	A C-154/15., C-307/15. és C-308/15. sz. Xxxxxxxxx Xxxxxxx egyesített ügyek 73–75. pontja és rendelkező része.
(290)	A C-96/16. és C-94/17. sz. Banco Santander Xxxxxxxx Xxxxxx egyesített ügyek 73. pontja. A C-618/10. sz. Banco Español de Crédito ügyben a Bíróság megállapította a tisztességtelen szerződési feltételek nem kötelező jellegéből eredő következmények alapelveit. Eze ket számos ügyben megerősítette, például a C-488/11. sz. Asbeek Brusse ügyben; a C-26/13. sz. Kásler és Xxxxxxxx Xxxxx ügyben; a C-482/13., C-484/13., C-485/13. és C-487/13. sz. Unicaja Banco y Caixabank egyesített ügyekben; a C-421/14. sz. Banco Primus ügy 71. pontjában; C-154/15, C-307/15 és C-308/15 egyesített ügyek – Xxxxxxxxx Xxxxxxx és társai, 57–61. pont
(291)	Hivatkozás a C-421/14. sz. Banco Primus ügy 71. pontjára, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatra.
(292)	Például a C-488/11. sz. Asbeek Brusse ügy 59. pontja: „[…] az irányelv 6. cikkének (1) bekezdése nem értelmezhető úgy, hogy az lehetővé teszi a nemzeti bíróság számára, hogy amennyiben észleli a valamely eladó vagy szolgáltató és valamely fogyasztó által kötött szerződésben szereplő kötbérkikötés tisztességtelen jellegét, a szóban forgó kikötés alkalmazásának […] teljes mellőzése helyett csökkentse a fogyasztót terhelő kötbér összegét.”
(293)	C-154/15, C-307/15 és C-308/15 egyesített ügyek – Xxxxxxxxx Xxxxxxx és társai, 60 és 62. pont
(294)	Például a C-488/11. sz. Asbeek Brusse ügy 58. pontja: „A Bíróság egyébiránt megállapította, hogy ezt az értelmezést megerősíti továbbá az irányelv célkitűzése és általános szerkezete. E vonatkozásban emlékeztetett arra, hogy az eladókkal vagy szolgáltatókkal szemben kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztók számára biztosított védelemhez fűződő közérdek jellegére és fontosságára tekin tettel az irányelv – amint az 7. cikkének (1) bekezdéséből következik – arra kötelezi a tagállamokat, hogy rendelkezzenek megfelelő és hatékony eszközökről annak érdekében, „hogy megszüntessék az eladók vagy szolgáltatók fogyasztókkal kötött szerződéseiben a tisztességtelen feltételek alkalmazását”. Márpedig ha a nemzeti bíróság jogosult lenne arra, hogy az ilyen szerződésekben foglalt tisztességtelen feltételek tartalmát módosítsa, e lehetőség sérthetné az irányelv 7. cikke által elérni kívánt hosszú távú célt, mivel gyengítené az eladókra vagy szolgáltatókra azáltal gyakorolt visszatartó erőt, hogy az ilyen tisztességtelen feltételeket a fogyasztók vonatkozásában egészen egyszerűen nem alkalmazzák (a fent hivatkozott Banco Español de Crédito ügyben hozott ítélet 66–69. pontja).”

Ugyanezt a logikát követve egy tisztességtelen szerződési feltétel részleges elhagyása sem megengedett, mivel ez általá ban egy szerződési feltétel olyan módosításával lenne egyenértékű, ami a feltétel lényegét érinti (295).

Ettől csak azokban az esetekben lehet eltérni, ha egy szerződés egyetlen „szerződési feltételnek” tűnő részei valójában a 3. cikk (1) bekezdésének értelmében vett különböző szerződési feltételekből állnak. Ez különösen abban az esetben fordulhat elő, ha egy szerződési feltétel két (vagy több) kikötést tartalmaz, amelyek oly módon választhatók külön egy mástól, hogy az egyik elhagyható, míg a fennmaradó kikötés továbbra is világos és érthető marad, és saját jellemzői alapján értékelhető.

Mindeddig a Bíróság csak néhány iránymutatást adott azokra a kritériumokra vonatkozóan, amelyek alapján megha tározható, hogy mi számít önálló szerződési feltételnek. Különbséget tesz például az olyan szerződési feltételek között, amelyek előírják a fogyasztók azon alapvető kötelezettségét, hogy egy kölcsönt egy adott pénznemben fizessenek vissza, illetve a külföldi pénznem átváltási mechanizmusát meghatározó feltételek között (296), amelyek meghatározás szerint különálló szerződési feltételek. Ugyanez vonatkozik a fogyasztó által fizetendő árat, valamint a hosszú távú szerződéses viszonyokban alkalmazott árváltoztatási mechanizmust meghatározó feltételekre (297).

A Bíróság (298) különbséget tesz továbbá a jelzálogkölcsön keretében fizetendő ügyleti kamatot, illetve a késedelmi kamatot meghatározó feltételek között, annak ellenére, hogy meghatározás szerint az utóbbi az ügyleti kamat kiegészí tése. Megállapítva, hogy az ügyleti kamat és a késedelmi kamat nagyon eltérő funkciókat látnak el, a Bíróság magyará zata szerint

„[…] e megfontolások irányadók függetlenül attól, hogy milyen módon vannak megfogalmazva a késedelmikamat-mérté ket és az ügyletikamat-mértéket meghatározó szerződési feltételek. Így konkrétan e megfontolások nemcsak akkor érvé nyesek, ha a késedelmikamat-mérték az ügyletikamat-mértéktől függetlenül, külön feltételben van meghatározva, hanem akkor is, ha a késedelmikamat-mértéket az ügyletikamat-mérték bizonyos százalékponttal való növelése formájában feje zik ki. Ez utóbbi esetben, mivel a tisztességtelen feltétel e növekményben rejlik, a 93/13 irányelv csak azt követeli meg, hogy az említett növekményt semmisítsék meg.”

A részleges elhagyás tekintetében a Bíróság mindeddig nem nyújtott iránymutatást arra vonatkozóan, hogy például a Német Legfelsőbb Bíróság által alkalmazott, a szerződések részleges érvényességét kimondó jogelmélet összhangban van-e a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelvvel (299). Ennek a jogelméletnek az értelmében különbséget tesznek a szerződési feltétel nem engedélyezett módosítása (300) és a szerződési feltételben szereplő egyik tisztességtelen kikötés elhagyásának engedélyezése között, amennyiben a feltétel fennmaradó tartalma további beavatkozás nélkül alkal mazható. Ugyanakkor a Bíróság kimondta, hogy egy jelzáloghitel-megállapodás olyan feltételének tekintetében, amely lehetővé teszi a bank számára a teljes kölcsön visszafizettetését, amennyiben a fogyasztó elmulasztott befizetni egyetlen havi részletet, a lejárat előtti visszafizetés kötelezettsége nem választható külön a (csupán) egyetlen be nem fizetett részletre vonatkozó kikötéstől anélkül, hogy ez az érintett feltételek lényegének megváltozását ne okozná. Ebben az esetben tehát a kikötést nem lehetett különválasztani.

Összefoglalva:

— a szerződési feltételek különválaszthatóságának tekintetében az egyes kikötések tartalma vagy funkciója, nem pedig az adott szerződésben való bemutatásuk módja a mérvadó, és

— a részleges elhagyás nem lehetséges, ha egy szerződés két része oly módon kapcsolódik egymáshoz, hogy az egyik rész eltávolítása hatással lenne a fennmaradó szerződési feltétel lényegére.

Ennek tekintetében nem kizárt, hogy egy szerződés egyetlen bekezdése/pontja a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 3. cikke (1) bekezdésének értelmében vett egynél több szerződési feltételt tartalmaz. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy két bekezdés/pont vagy akár különböző dokumentumokban szereplő rendelkezések tartalmuk fényé ben egyetlen szerződési feltételt alkotnak.

(295)	A Bíróság ezt a C-70/17. és C-179/17. sz. Abanca Corporación Bancaria és Bankia egyesített ügyek 55. pontjában erősítette meg „A jelen ügyben az alapügyekben szereplő kikötések tisztességtelenségét megalapozó esedékességi okok egyszerű elhagyása végső soron az ezen kikötések tartalma megváltoztatásának minősül, amely azok lényegét érinti. Ebből következően az említett kikötések részleges fenntartása nem megengedhető, különben közvetlenül érintené a jelen ítélet előző pontjában felidézett visszatartó hatást.”
(296)	A C-26/13. sz. Kásler és Xxxxxxxx Xxxxx ügy, valamint a C-186/16. sz. Andriciuc ügy a 4. cikk (2) bekezdésével kapcsolatban.
(297)	A C-472/11. sz. Invitel ügy, valamint a C-92/11. sz. RWE Vertrieb ügy.
(298)	A C-96/16. és C-94/17. sz. Banco Santander Xxxxxxxx Xxxxxx egyesített ügyek, különösen annak 76. és 77. pontja.
(299)	A C-70/17. és C-179/17. sz. Abanca Corporación Bancaria and Bankia egyesített ügyekben a Bíróság konkrétan nem tért ki err a kérdésre, ugyanakkor a C-70/17. ügyben a Spanyol Legfelsőbb Bíróság konkrétan hivatkozott erre a jogelméletre.
(300)	A német jogelméletben és joggyakorlatban „geltungserhaltende Reduktion” megnevezéssel is hivatkoznak rá.

Az elv, miszerint a nemzeti bíróságok nem módosíthatják a tisztességtelen szerződési feltételeket, minden esetben alkal mazandó, függetlenül attól, hogy a tisztességtelen jelleget a fogyasztó vetette fel vagy vizsgálata hivatalból történik.

Ugyanakkor ez az elv nem érinti a felek azok jogát, hogy szerződési szabadságuk keretében módosítsanak vagy egy új feltétellel helyettesítsenek egy tisztességtelen szerződési feltételt. Ha az új feltétel a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett szerződési feltétel, akkor a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 3., 4. és 5. cikkeinek megfelelően saját jellemzői alapján kell értékelni. Ugyanakkor egy tisztességtelen szerződési feltétel módosítása vagy helyettesítése főszabály szerint nem okozhatja a fogyasztó azon jogainak megszűné sét, amelyek a módosított/helyettesített feltétel nem kötelező jellegéből erednek, például a visszatérítési követelésekre vonatkozó jogát (301). Az úgynevezett megújítási megállapodások tekintetében a Bíróság további pontosításokkal szolgál hat ezekben a kérdésekben (302).

Az az elv, miszerint a tisztességtelen szerződési feltételeket egyszerűen el kell távolítani a szerződésből, miközben a szerződés fennmaradó része továbbra is köti a feleket, nem vet fel nehézségeket azokban az esetekben, amikor a szerződés a tisztességtelen szerződési feltétel(ek) nélkül is teljesíthető. Ez a helyzet állhat fenn például a késedelmi kamatokhoz hasonló szerződéses szankciók (303), a kereskedő nem megfelelő teljesítésből eredő felelősségét korlátozó kikötések, valamint az alkalmazandó jog megválasztására, a joghatóságra, vagy választott bíróságra vonatkozó kikötések esetében. Az ennél bonyolultabb ügyeket a 4.3.2 szakasz tárgyalja.

4.3.2. A kivétel: A szerződés hiányosságainak pótlása semmisségének elkerülése érdekében

A tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 6. cikke (1) bekezdésének értelmében a szerződés fennmaradó része csak abban az esetben alkalmazandó továbbra is, ha a szerződés „a tisztességtelen feltételek kihagyásával is teljesíthető”.

Xxxxx eldöntéséhez, hogy egy szerződés teljesítése a tisztességtelen feltétel elhagyásával is lehetséges-e, „az irányadó nem zeti jog által előírt jogi értékelésre” (304) van szükség. Ez azt jelenti, hogy eseti alapon meg kell vizsgálni, hogy a szerződés jogilag vagy technikailag a tisztességtelen szerződési feltétel elhagyásával is teljesíthető-e. Ennélfogva az értékelés nem alapulhat kizárólag gazdasági megfontolásokra. A szerződés további teljesíthetőségére vonatkozó vizsgálatnak objektívnek kell lennie, azaz nem alapulhat csak az egyik fél érdekeire (305). Ennek megfelelően nem számít, hogy az eladó vagy szolgáltató a tisztességtelen feltétel hiányában nem kötötte volna meg a szerződést, vagy hogy a feltétel elhagyása gazda sági szempontból kevésbé vonzóvá teszi a szerződést.

Egy szerződés nem teljesíthető, azaz „nem maradhat fenn”, ha az elsődleges tárgyát meghatározó, vagy a fogyasztó által fizetendő díjazás kiszámításának szempontjából alapvető fontosságú feltételt eltávolítanak (306). Ez érvényes például a kifizetések pénznemét (307), illetve a devizaalapú kölcsönök törlesztőrészletének kiszámításához alkalmazott árfolyamot meghatározó feltételekre (308).

Ugyanakkor figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a 6. cikk (1) bekezdésének célja a felek közötti egyensúly helyreállí tása a tisztességtelen feltételek eltávolítása révén, és elvileg a teljes szerződés érvényességének fenntartásával, nem pedig a tisztességtelen feltételeket tartalmazó valamennyi szerződés érvénytelenné nyilvánítása (309). Ugyanakkor egy tagállam rendelkezhet úgy, hogy egy tisztességtelen feltételeket tartalmazó szerződés egésze érvénytelennek nyilvánítható, amennyiben ez a fogyasztók fokozottabb védelmét biztosítja (310).

(301)	5.4 szakasz.
(302)	A C-452/18. sz. Ibercaja ügy (2019. május 31-én még folyamatban).
(303)	A C-618/10. sz. Banco Español de Crédito ügy; a C-488/11. sz. Asbeek Brusse ügy; a C-96/16. és C-94/17. sz. Banco Santan Xxxxxxxx Xxxxxx egyesített ügyek stb.
(304)	A C-618/10. sz. Banco Español de Crédito ügy 65. pontjában és a C-488/11. sz. Asbeek Brusse ügy 57. pontjában az EUB a követk mondta ki: „[a] szerződésnek ugyanis főszabály szerint úgy kell fennmaradnia, hogy csak a tisztességtelen feltételek elhagyása jel sen módosulást, ha a belső jogszabályok értelmében a szerződés jogilag ilyen módon fennmaradhat.”
(305)	A C-453/10. sz. Xxxxxxxxxx és Perenič ügy 32. pontja és a C-118/17. sz. Dunai ügy 51. pontja.
(306)	A C-118/17. sz. Dunai ügy 52. pontja.
(307)	A C-186/16. sz. Andriucic ügy 35. és 37. pontja.
(308)	A C-26/13. sz. Kásler és Xxxxxxxx Xxxxx ügy.
(309)	A C-453/10. sz., Xxxxxxxxxx és Xxxxxxx ügyben hozott ítélet 31. xxxxxx, a C-118/17. sz., Dunai ügyben hozott ítélet 51. pon a C-26/13. sz. Kásler and Xxxxxxxx Xxxxx, ügy 82. pontja, és a C-618/10. sz. Banco Español de Crédito, ügy 40. pontja.
(310)	A C-453/10. sz. Pereničová és Perenič ügy 35. pontja.
(311)	A C-26/13. sz. Kásler és Xxxxxxxx Xxxxx ügy 80. és 81. pontja.

A szerződés semmissé nyilvánítása hátrányosan érintheti a fogyasztót, például azzal a következménnyel járhat, hogy a meghatározott részletek helyett azonnal vissza kell fizetnie a teljes kölcsönt, ami ellentétes lehet a tisztességtelen szer ződési feltételekről szóló irányelv révén elérni kívánt védelemmel. Ezért a Bíróság (311) elismerte, hogy kivételes esetek ben, és bizonyos feltételek mellett a szerződés semmisségének elkerülése érdekében a nemzeti bíróságok helyettesíthet nek egy tisztességtelen szerződési feltételt a nemzeti jog egy diszpozitív rendelkezésével. Egy olyan ügy tekintetében, amelyben egy diszpozitív rendelkezés alkalmazásával elkerülték, hogy az átváltási mechanizmus tisztességtelensége okán egy devizához kötött kölcsönszerződést semmissé nyilvánítsanak, a Bíróság az alábbiakat mondta ki:

der

ezőt ent

tja,

„80 Ebből mindazonáltal nem következik, hogy az alapügyben szereplőhöz hasonló helyzetben a 93/13 irányelv

6. cikkének (1) bekezdésével ellentétes lenne az, hogy a nemzeti bíróság a szerződési jog elveit alkalmazva a tisztességte len feltételt – a nemzeti jog valamely diszpozitív rendelkezésével helyettesítve azt – elhagyja.

81 Éppen ellenkezőleg, a tisztességtelen feltétel ilyen, a 93/13 irányelv tizenharmadik preambulumbekezdése értelmé ben tisztességtelen feltételeket feltehetően nem tartalmazó rendelkezéssel való helyettesítését teljes mértékben igazolják a 93/13 irányelv célkitűzései, mivel az azt eredményezi, hogy a szerződés a III/2. kikötés elhagyása ellenére továbbra is fennmaradhat, és továbbra is kötelező lehet a felekre nézve.”

A Bíróság kifejtette továbbá, hogy a szerződés érvénytelenítése következtében a fogyasztót érő „különösen káros következ mények” okán a tisztességtelen szerződési feltétel elhagyásából eredő visszatartó erő veszélybe kerülhetne (312).

Ennélfogva az eddigi ítélkezési gyakorlatnak megfelelően (313) egy tisztességtelen szerződési feltételnek a „nemzeti jog kiegészítő szabályaival” való helyettesítése előtt a nemzeti bíróságoknak értékelniük kell az alábbiakat

— objektív módon vizsgálva egy tisztességtelen szerződési feltétel elhagyása ellenkező esetben a szerződés egészének sem misségét eredményezné-e,

— és ennek következtében a fogyasztókat különösen káros következmények érnék-e (314) a nemzeti jog valamennyi vonatkozó rendelkezésének, többek között az eljárási szabályoknak a fényében (315).

A tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv nem határozza meg, és nem alkalmazza a „nemzeti jog diszpozitív rendelkezésének” fogalmát. Más összefüggésben olyan szabályokra hivatkozik, amelyeket „a jogszabály sze rint akkor kell alkalmazni a szerződő felek között, ha ők másban nem állapodtak meg”. Ez a kvázi-meghatározás tükrözi, hogy az általános meglátás szerint miben áll a diszpozitív rendelkezések funkciója, és amikor a 6. cikk (1) bekezdésének tekin tetében ezt a kifejezést használja, akkor a Bíróság a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv (13) preambu lumbekezdésére hivatkozik (316).

A Bíróság részletesebben kitérhet a „nemzeti jog diszpozitív rendelkezései” fogalom értelmezésére. Egyértelműsítheti pél dául, hogy kizárólag a szerződő felek jogait és kötelezettségeit konkrétan szabályozó rendelkezésekhez kapcsolódik, vagy a szerződési jog általános rendelkezéseit is felölelheti (317). Azokban az esetekben, amikor ezek az általános rendelkezések engedélyezik a szerződés kreatív kiigazítását, felmerül a kérdés, hogy ez lényegében nem számít-e egyenértékűnek az érintett szerződési feltétel(ek) nem engedélyezett „módosításával” (318).

A Bíróság (319) kimondta, hogy sajátos körülmények között a szerződési feltételek modelljeként vagy referenciájaként szolgáló törvényi rendelkezések, amelyek technikailag nem számítanak diszpozitív rendelkezéseknek, alkalmazhatók egy tisztességtelen szerződési feltétel helyettesítésére a szerződés semmissé nyilvánításának megelőzése érdekében.

A Bíróság pontosítással szolgálhat továbbá arra vonatkozóan, hogy nagyon sajátos körülmények között a tisztességtelen szerződési feltétel okán keletkező hiányosság egyéb módon történő pótlása megengedett-e (320).

(312)	A C-26/13. sz. Kásler és Xxxxxxxx Xxxxx ügy 83. pontja.
(313)	A Bíróság megerősítette a C-26/13. sz. Xxxxxx és Xxxxxxxx Xxxxx ügy 85. pontjában, a C-482/13., C-484/13., C-485/13. C-487/13. sz. Unicaja Banco y Caixabank egyesített ügyek 33. pontjában, a C-96/16. és C-94/17. sz. Banco Santander Escobed Xxxxxx egyesített ügyek 74. pontjában, valamint a C-70/17. és C-179/17. sz. Abanca Corporación Bancaria és Bankia egyesít ügyek 56–63. pontjában meghatározott alapelveket.
(314)	A Bíróság kihangsúlyozta azt a feltételt, hogy a következményeknek „különösen károsnak” kell lenniük a fogyasztóra nézve, oly mé tékben, hogy ez utóbbit „büntessék” (a C-118/17. sz. Dunai ügy 54. xxxxxx, a C-96/16. és C-94/17. sz. Banco Santander és Xxxxxxx Xxxxxx ügyek 74. pontja és a C-51/17. sz. OTP Bank és OTP Faktoring ügy 61. pontja), vagy „ellentétesek” legyenek a fogyasztó ér keivel (a Dunai ügy 55. pontja).
(315)	A C-70/17. és C-179/17. sz. Abanca Corporación Bancaria és Bankia egyesített ügyek 61. és 62. pontja.
(316)	A C-26/13. sz. Kásler és Xxxxxxxx Xxxxx ügy 80–81. pontja; a C-92/11. sz. RWE Vertrieb ügy 26. xxxxxx; a C-280/13. sz. Barcla Bank ügy 31. és 42. pontja; a C-7/16. sz. Banco Popular Español és PL Salvado ügy 21. pontja; a C-446/17. sz. Woonhaven Antw pen BV CVBA kontra Berkani és Hajji ügy 25. pontja.
(317)	A C-260/18. sz. Dziubak ügy (2019. május 31-én még folyamatban). Ebben az ügyben egyéb kérdések mellett a devizaalapú hitele átváltási mechanizmusát meghatározó szerződési feltétel esetleges semmissé nyilvánításának következményeit vizsgálják.
(318)	A C-260/1. sz. Xxxxxxx ügyet érintő 2019. május 14-i indítványában Pitruzzella főtanácsnok úgy ítélte meg, hogy a diszpozitív r delkezés fogalmát szűken kell értelmezni, hogy csak az olyan rendelkezésekre vonatkozzon, amelyek anélkül helyettesíthetik a tis tességtelen szerződési feltételt, hogy szükség lenne a bíró „kreativitására”, mivel az ilyen „kreativitás” meglátása szerint a tisztességt len szerződési feltétel módosítását jelentené (77–79. pont).
(319)	A C-70/17. és C-179/17. sz. Abanca Corporación Bancaria és Bankia egyesített ügyek 59. pontja.
(320)	A C-125/18. sz. Xxxxx xxx Xxxxx Guasch ügy (2019. május 31-én még folyamatban), amely egy jelzáloghitel-szerződésben sz replő, az alkalmazandó kamat mutatójára való hivatkozás esetleges semmisségét tárgyalja. Ha ez a szerződési feltétel tisztességtele jellegű lenne, akkor nem lenne megállapodás az alkalmazandó kamatot illetően.

és o ett

r o de

ys er

k en

e n

A fogyasztót érő különösen káros következmények értékelésekor a nemzeti bíróságoknak figyelembe kell venniük a fogyasztó abban az időpontban fennálló érdekeit, amikor a kérdés a nemzeti bíróság elé kerül (321). Azoknak az eseteknek a tekintetében, amikor egy tisztességtelen szerződési feltétel elhagyása után a szerződés érvényben tartása jogilag nem lehetséges, és a szerződés érvényben tartása ellentétes lenne a fogyasztó érdekeivel, a Bíróság kimondta, hogy a nemzeti bíró ságok érvénytelenné nyilváníthatják a szerződést (322). Ilyen esetekben a nemzeti jog nem akadályozhatja meg a fogyasz tókat abban, hogy a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 6. cikkének (1) bekezdése értelmében a szerző dés semmisségére hivatkozzanak (323).

Mindeddig a Bíróság nem hozott kifejezett döntést (324) arra vonatkozóan, hogy a fogyasztó szerződés semmissé nyilvání tásához fűződő érdekének megállapításakor a nemzeti bíróságnak kizárólag objektív kritériumokat kell-e figyelembe ven nie, vagy inkább az eljárás keretében a fogyasztó által megfogalmazott preferenciát kell-e szem előtt tartania. Mindazonáltal jó érvek szólnak a fogyasztó preferenciájának tiszteletben tartása mellett, figyelembe véve, hogy a bírósági eljárásban a fogyasztó ragaszkodhat ahhoz a tényhez, hogy tisztességtelen feltételt alkalmaztak (325).

4.3.3. A diszpozitív rendelkezések alkalmazása egyéb esetekben

Mindeddig a Bíróság nem hozott döntést arra a konkrét kérdésre vonatkozóan, hogy a nemzeti jog diszpozitív rendelke zései alkalmazhatók-e azokban az esetekben, amikor egy szerződési feltétel, például a szankciókra vonatkozó feltétel elhagyása nem eredményezi a szerződés semmisségét, azonban ez nem vonja maga után a tisztességtelen feltétel nemzeti bíróság általi „módosítását”. A Bíróság (326) döntése értelmében a nemzeti legfelsőbb bíróság olyan megközelítése, amely nek eredményeképp nem alkalmaz semmilyen törvényes késedelmi kamatot, miután egy szerződésből eltávolított egy késedelmi kamatokra vonatkozó tisztességtelen kikötést, összhangban van a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelvvel. A Bíróság kimondta ugyanakkor, hogy a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv ezt nem írja elő. Mindazonáltal a 4.3.2. pontban tárgyalt ítélkezési gyakorlat arra utalhat, hogy a diszpozitív rendelkezések alkalma zása csak abban az esetben lehetséges, ha ellenkező esetben a szerződés semmissé válna.

4.3.4. A tisztességtelen szerződési feltételek esetleges alkalmazása a tisztességtelen jelleg ellenére (327)

A Bíróság (328) kimondta, hogy azokban az esetekben, amikor a szerződés egy tisztességtelen szerződési feltétel nélkül is fennmaradhat (329), és miután a bíró tájékoztatta a fogyasztót a szerződési feltétel tisztességtelen és nem kötelező jellegé ről, a fogyasztó dönthet úgy, hogy nem él ezzel a védelemmel, ami lényegében a szerződési feltétel alkalmazását eredményezi.

4.4. A tisztességtelen szerződési feltételekből származó előnyök visszaszolgáltatása

A tisztességtelen szerződési feltételek nem kötelező jellegének másik következménye, hogy amennyiben a fogyasztók tisztességtelen szerződési feltételek alapján végeztek kifizetéseket, akkor jogosultak az ilyen kifizetések visszatéríté sére (330):

„62 Ebből következik, hogy a nemzeti bíróság azon kötelezettsége, hogy mellőzze az olyan tisztességtelen szerződési feltétel alkalmazását, amely jogalap nélkül kifizetettnek bizonyuló összegek fizetésére kötelez, főszabály szerint ezzel egyező összegű visszafizetési kötelezettséget eredményez.

63 Ugyanis az ilyen visszafizetési kötelezettség hiánya kétségessé tehetné azt a visszatartó hatást, amelyet a 93/13 irányelv 7. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett 6. cikkének (1) bekezdése kívánt fűzni a fogyasztók és az eladók vagy szolgáltatók között megkötött szerződésekben foglalt kikötések tisztességtelen jellegének megállapításához.”

(321)	Pitruzzella főtanácsnok 2019. május 14-i indítványa a C-260/18. sz. Dziubak ügy 60. pontjában. Ezt külön kell választani a szerző dési feltételek tisztességtelen jellegének 3. cikk (1) bekezdése szerinti értékelésétől, amely a szerződés megkötésekor fennálló körül ményeket veszi figyelembe.
(322)	A C-118/17. sz. Dunai ügy 55. pontja.
(323)	A C-118/17. sz. Dunai ügy 51–55. pontja.
(324)	A C-118/17. sz. Xxxxx ügy 53–55. pontja alapján úgy tűnik, hogy a fogyasztó szerződés semmissé nyilvánításához fűződő érdeke egybevágott a fogyasztó kérésével. A C-260/18. sz. Xxxxxxx ügy 67. pontjában szereplő 2019. május 14-i indítványában Pitruzzella főtanácsnok úgy ítélte meg, hogy a fogyasztó preferenciája a döntő. A C-70/17. és C-179/17. sz. Abanca Corporación Bancaria egye sített ügyek 61. és 62. pontjában a Bíróság a nemzeti bíró által a vonatkozó nemzeti jog fényében elvégzendő értékelésre hivatkozik, azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a nemzeti bíró felvesse ezt a kérdést a fogyasztónak.
(325)	Lásd az alábbi 4.3.3 szakaszt.
(326)	A C-94/17. és C-96/16. sz. Banco Santander Xxxxxxxx Xxxxxx egyesített ügyek.
(327)	Lásd még az alábbi 5.5.1 és 5.5.5 szakaszokat.
(328)	A C-243/08. sz. Pannon GSM ügy. A további megerősítéseket lásd például a C-472/11. sz. Banif Plus Bank ügy 27. és 35. pontjában, valamint a C-70/17. és C-179/17. sz. Abanca Corporación Bancaria és Bankia egyesített ügyek 63. pontjában.
(329)	A C-70/17. és C-179/17. sz. Abanca Corporación Bancaria és Bankia egyesített ügyek 63. pontja.
(330)	C-154/15., C-307/15. és C-308/15. sz. egyesített ügyek – Xxxxxxxxx Xxxxxxx és társai, 62 és 63. pont; a C-483/16. sz. Sziber ügy 53. pontja.

Az ilyen visszafizetési kötelezettséget csak a jogbiztonsághoz, különösen a jogerőhöz és az észszerű mértékű elévü lési időhöz kapcsolódó rendelkezések korlátozhatják (331). Ugyanakkor a tagállamok, többek között a nemzeti jogalkotók és bíróságok időben nem korlátozhatják egy adott szerződési feltétel tisztességtelen jellegére vonatkozó megállapítás joghatását (332), következésképpen nem zárhatják ki például a megállapítás előtti időszakra vonatkozó visszatérítési követeléseket (333):

„A […] 93/13/EGK tanácsi irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nem zeti ítélkezési gyakorlat, amely időben korlátozza egy fogyasztó és egy eladó vagy szolgáltató között megkötött szerző désben foglalt kikötésnek az ezen irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett tisztességtelen jellegének bírósági megállapításához fűződő visszafizetési kötelezettséget, mégpedig csupán azon összegekre, amelyeket a tisztességtelen jel leget megállapító határozat kihirdetését követően jogalap nélkül fizettek meg e kikötés alapján.”

E tekintetben a Bíróság emlékeztetett arra, hogy kizárólag a Bíróság feladata annak meghatározása, hogy tekintettel az uniós jog egységes és általános alkalmazásának alapvető követelményére, az ilyen szabállyal kapcsolatban adott értelme zést időben korlátozza-e (334). Általánosságban a Bíróság valamilyen közösségi jogszabályra vonatkozó értelmezését a nemzeti bíróságoknak alkalmazniuk kell a Bíróság ítélete előtt keletkezett és létrejött jogviszonyokra is, mivel ez az értelmezés határozza meg, hogy az érintett szabályt hogyan kell vagy kellet volna értelmezni és alkalmazni hatálybalépé sének időpontjától (335). Ennélfogva a Bíróság csak „kivételesen”, a jogbiztonság általános elvének alkalmazása útján és a következő két kritérium együttes teljesülése esetén korlátozhatja időben döntéseinek hatályát: i) az érintett piaci szerep lők jóhiszeműen jártak el, és ii) a Bíróság ítélkezési gyakorlatának „visszamenőleges” alkalmazása súlyos zavarok kocká zatát rejti magában (336).

5. A TISZTESSÉGTELEN SZERZŐDÉSI FELTÉTELEKRŐL SZÓLÓ IRÁNYELV 6. CIKKÉNEK (1) BEKEZDÉSE ÉS 7. CIKKÉNEK (1) BEKEZDÉSE ÁLTAL ELŐÍRT JOGORVOSLATOK ÉS ELJÁRÁSI GARANCIÁK

5.1. A tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 6. cikke (1) bekezdésének és 7. cikke

(1) bekezdésének, valamint az egyenértékűség és tényleges érvényesülés elvének jelentősége általánosságban

6. cikk

[…]

7. cikk

(1) A tagállamok a fogyasztók és a szakmai versenytársak érdekében gondoskodnak arról, hogy megfelelő és hatékony eszközök álljanak rendelkezésre ahhoz, hogy megszüntessék az eladók vagy szolgáltatók fogyasztókkal kötött szerződé seiben a tisztességtelen feltételek alkalmazását.

[…]

Az Alapjogi Charta 47. cikke

A hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog

Mindenkinek, akinek az Unió joga által biztosított jogait és szabadságait megsértették, az e cikkben megállapított feltéte lek mellett joga van a bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz.

[…]

(331)	C-154/15., C-307/15. és C-308/15. sz. egyesített ügyek – Xxxxxxxxx Xxxxxxx és társai, 67–69. pont.
(332)	A C-154/15., C-307/15. és C-308/15. sz. Xxxxxxxxx Xxxxxxx egyesített ügyek 70–71. pontja. A Bíróság egyértelmű az ilyen időbeli korlátozás és a nemzeti jog által meghatározott keresetindítási elévülési idő között.
(333)	C-154/15., C-307/15. sz. és C-308/15. sz. egyesített ügyek – Xxxxxxxxx Xxxxxxx és társai. Az idézett rész a rend származik.
(334)	A C-154/15., C-307/15. és C-308/15. sz. Xxxxxxxxx Xxxxxxx egyesített ügyek 70. pontja, hivatkozással a 309/85. sz. ügy 13. pontjára.
(335)	A C-92/11. sz. RWE Vertrieb ügy 58. pontja, hivatkozással a korábbi ítélkezési gyakorlatra.
(336)	A C-92/11. sz. RWE Vertrieb ügy 59. pontja, hivatkozással a korábbi ítélkezési gyakorlatra.

különbséget tesz elkező részből Barra és társai

A 6. cikk (1) bekezdése és a 7. cikk (1) bekezdése a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv azon rendelke zései, amelyek előírják, hogy a fogyasztók számára miképp kell védelmet nyújtani a tisztességtelen szerződési feltételek kel szemben, és ezek egymást kiegészítő jellegűek (337).

A tisztességtelen szerződési feltételek nem kötelező jellegének a felek jogaira és kötelezettségeire kifejtett hatását a fenti

4. szakasz tárgyalja. Ez a szakasz a 7. cikk (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett 6. cikk (1) bekezdésének hatá sait, valamint az egyenértékűség és tényleges érvényesülés elveit taglalja az eljárási szabályok, valamint a nemzeti bíróságok hatásköreinek és kötelezettségeinek tekintetében.

A tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 7. cikkének (1) bekezdése a jogok és szabadságjogok megsértése esetén az uniós jog által garantált és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkében foglalt hatékony jogorvoslathoz való általános jogot tükrözi különös tekintettel a tisztességtelen szerződési feltételekre (338).

A 6. cikk (1) bekezdése és a 7. cikk (1) bekezdése nem tartalmaz egyetlen konkrét eljárási szabályt sem, céljaik azonban csak úgy érhetők el, ha a nemzeti eljárási szabályok hozzájárulnak ezek eléréséhez, és nem gördítenek indokolatlan aka dályokat a fogyasztók elé, lehetővé téve ezzel, hogy hivatkozhassanak a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv által számukra biztosított védelemre.

Azoknak az eseteknek a tekintetében, amikor egy uniós jogi eszköz eljárási szabályai nincsenek harmonizálva, a Bíróság hangsúlyozta a tagállamok eljárási autonómiájának elvét (339), azonban az uniós jogrendből eredő jogok hatékony védelmé nek biztosításával kapcsolatos felelősségüket is (340). A Bíróság megállapította, hogy amennyiben a tagállamok eljárási szabályai hatással vannak az uniós jogrend által biztosított jogok alkalmazására, akkor az ilyen szabályoknak összhang ban kell lenniük az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elveivel (341). A Bíróság ezekre az elvekre a jogalanyok uniós jogrendből eredő jogai védelmének biztosítására vonatkozó általános tagállami kötelezettségként hivatkozott (342).

Az egyenértékűség azt jelenti, hogy azok az eljárási szabályok, amelyek a jogalanyok uniós jogrendből eredő jogainak védelmét hivatottak biztosítani, nem lehetnek kedvezőtlenebbek, mint a belső jog szerinti hasonló jogok védelme érde kében alkalmazottak (343) vagy a belső jog szerinti hasonló keresetekre vonatkozóak (344).

A tényleges érvényesülés azt jelenti, hogy a nemzeti eljárási szabályok nem teszik gyakorlatilag vagy a gyakorlatban (345) lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé az uniós jog által a polgárokra, többek között a fogyasztókra ruházott jogok gyakorlását (346).

A Bíróság az egyenértékűségnek és a tényleges érvényesülésnek az alábbi értelmezést adta (347):

„Az ügy rendezésére irányadó közösségi szabályok hiányában az egyes tagállamok nemzeti jogrendszerének feladata a joghatósággal rendelkező bíróságok kijelölése, valamint az egyének – közvetlenül a közösségi jogból eredő – jogainak védelmét célzó fellépések tekintetében irányadó, részletes eljárási szabályok megállapítása. Ezek a szabályok ugyanakkor nem lehetnek kedvezőtlenebbek, mint a belső jog szerinti hasonló keresetekre vonatkozóak, valamint nem lehetnek olyanok, hogy gyakorlatilag lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé tegyék a közösségi jogrend által biztosított jogok gyakorlását […].”

A Bíróság ezeket az elveket a fogyasztói jog és különösen a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv tekinte tében továbbfejlesztette, és ezek alapján több eljárási követelményt határozott meg, annak 1896/2006 biztosítása érdeké ben, hogy a fogyasztók a bírósági eljárások realitásában is hatékony védelemben részesüljenek a tisztességtelen szerző dési feltételekkel szemben.

(337)	C-154/15., C-307/15. és C-308/15. sz. egyesített ügyek – Xxxxxxxxx Xxxxxxx és társai, 53–56. pont.
(338)	A C-176/17. sz. Profi Credit Polska ügy 59. pontja. A Bíróság kifejtette továbbá, hogy a hatékony bírói jogvédelem elve olyan álta lános uniós jogelv, amely a tagállamok közös alkotmányos hagyományain nyugszik, és amelyet az EJEE 6. és 13. cikke állapított meg, és amely elv újra megerősítést nyert a Charta 47. cikkében; lásd a C-317/08., C-318/08., C319/08. és C-320/08. sz. Alassini egyesí tett ügyek 61. pontját.
(339)	Például a C-49/14. sz. Finanmadrid ügy 40. pontja; a C-240/98–C-244/98. sz. Océano Grupo Editorial ügy. A C-168/05. sz. Mostaza Claro ügy; a C-40/08. sz. Asturcom Telecomunicaciones ügy. A közelmúltban a C-618/10. sz. Banco Español de Crédito ügy; a C-137/08. sz. VB Pénzügyi Lízing ügy; és a C-453/10. sz. Pereničová és Perenič ügyben.
(340)	A C-317/08., C-318/08., C-319/08. és C-320/08. sz. Alassini egyesített ügyek 61. pontja.
(341)	A C-430/93. és 431/93. sz. Xxx Xxxxxxxxx egyesített ügyek; a C-432/05. sz. Unibet (London) Ltd. és Unibert (International) Ltd. ügy; a C-126/97. sz. Eco-Swiss China Time Ltd ügy; a C-49/14. sz. Finanmadrid ügy 40. pontja.
(342)	A C-317/08., C-318/08., C-319/08. és C-320/08. sz. Alassini egyesített ügyek 49. pontja.
(343)	A C-377/14. sz. Xxxxxxxxx és Xxxxxxxxxxxx ügy 48. pontja; a C-49/14. sz. Finanmadrid ügy 40. pontja. a C-169/14. sz. Xxxxxxx Xxxxxxxx és Xxxxx Xxxxxx ügy 31. pontja, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
(344)	A C-567/13. sz. Xxxxx Xxxx ügy 42–47. pontja.
(345)	A Bíróság ítélkezési gyakorlatában mindkét kifejezés megtalálható.
(346)	A C-49/14. sz. Finanmadrid ügy 40. pontja. A C-196/14. sz. Xxxxxxx Xxxxxxxx és Xxxxx Xxxxxx ügy 31. pontja, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
(347)	A C-430/93. és 431/93. sz. Xxx Xxxxxxxxx egyesített ügyek 17. pontja.

Az ügy körülményeitől és az előterjesztő bíróságok által felvetett kérdésektől függően a Bíróság ezeket a követelménye ket az alábbiakra alapozta:

— a tisztességtelen szerződési feltételek tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 6. cikke (1) bekezdése sze rinti nem kötelező jellegének tényleges érvényesülése (348),

— a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 7. cikke (1) bekezdésének azon követelménye, hogy megfelelő és hatékony eszközök álljanak rendelkezésre ahhoz, hogy megszüntessék a tisztességtelen szerződési feltételek alkalmazását (349),

— a hatékony jogorvoslathoz való alapvető jog a Charta 47. cikkének megfelelően (350),

— valamint az alkalmazandó nemzeti jogtól függően az egyenértékűség elve (351).

A Bíróság felváltva hivatkozik a 7. cikk (1) bekezdésére – olykor a Charta 47. cikkével egyetemben – és a tényleges érvé nyesülés elvére a tisztességtelen szerződési feltételekkel szembeni eljárási védelem hatékonyságával kapcsolatos garancia jogforrásaként (352).

Az eljárási követelmények egyrészt a fogyasztók rendelkezésére álló jogorvoslatokhoz és eljárási joghoz, másrészt a nemzeti bíróságok feladataihoz kapcsolódnak. Alapvetően az alábbi elveket foglalják magukban:

— hatékony jogorvoslatok kell a fogyasztók rendelkezésére álljanak, hogy kifogást emelhessenek az érintett szerződési feltételek tisztességtelen jellegét illetően, és

— a nemzeti bíróságok kötelesek hivatalból értékelni a szerződési feltételek tisztességtelen jellegét.

A Bíróság meghatározott típusú eljárások és eljárási helyzetek, például a rendes polgári eljárások (353), a fellebbezési eljá rások (354), a fél távollétében hozott ítéletek (355), a választott bírósági ítélet hatályon kívül helyezése iránti keresetek (356), a választott bírósági ítélet végrehajtása iránti kérelmek (357), a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárások (358), külön böző fizetési meghagyásos eljárások (359), a jelzálogjog érvényesítése iránti eljárások (360), az önkéntes árverések (361) és a fizetésképtelenségi eljárások (362) fényében továbbfejlesztette ezeket az eljárási garanciákat. A Bíróságot felkérték továbbá az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló 1896/2006/EK irányelv (363) és a tisztességtelen szer ződési feltételekről szóló irányelv által biztosított eljárási garanciák közötti kapcsolat megvizsgálására (364).

Bár a legtöbb előzetes döntéshozatal olyan ügyekben született, amelyekben a fogyasztók voltak az alperesek vagy az adósok (365), a Bíróság azokra az eljárásokra is alkalmazta ezeket az elveket, amelyekben a fogyasztó kérte egy szerződési feltétel érvénytelenné nyilvánítását.

(348)	A Bíróság a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv által biztosított védelem tényleges érvényesülését az eljárási követelmé nyek értékelésének szabályaként, valamint különösen a hivatalból végzett vizsgálatokat alátámasztó pozitív követelményként alkal mazza; a C-176/17. sz. Profi Credit Polska ügy 44. pontja; A C-49/14. sz. Finanmadrid ügy 4. pontja. Lásd még a C-497/13. sz. Xxxxxxx Xxxxx ügynek a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól szóló 1999/44/EK irányelvre (HL L 171., 1999.7.7., 12. o.) vonatkozó 42–47. pontját.
(349)	Például a C-176/17. sz. Profi Credit Polska ügy.
(350)	Például a C-176/17. sz. Profi Credit Polska ügy.
(351)	Például a C-40/08. sz. Asturcom Telecomunicaciones ügy, a C-76/10. sz. Pohotovost’ ügy és a C-488/11. sz. Asbeek Brusse ügy.
(352)	Például a C-176/17. sz. Profi Credit Polska ügyben a Bíróság a 7. cikk (1) bekezdésére, míg a C-618/10. sz. Banco Español de Crédito ügyben a tényleges érvényesülés elvére hivatkozik.
(353)	A C-32/12. sz. Xxxxxx Xxxxxx ügy és a C-497/13. sz. Xxxxxxx Xxxxx ügy, amelyek a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól szóló 1999/44/EK irányelvet (HL L 171., 1999.7.7., 12. o.) érintették.
(354)	A C-488/11. sz. Asbeek Brusse ügy és a C-397/11. sz. Xxxxx Xxxxx ügy.
(355)	Amikor az alperes nem jelenik meg a Bíróság előtt; a C-147/16. sz. Xxxxx xx Xxxxx ügy 24–37. pontja.
(356)	A C-168/05. sz. Mostaza Claro ügy.
(357)	A C-168/05. sz. Mostaza Clara ügy, a C-40/08. sz. Asturcom Telecomunicaciones ügy, a C-76/10. sz. Pohotovosť ügy és a C-168/15. sz. Xxxxxxxx ügy.
(358)	A C-472/10. sz. Invitel ügy.
(359)	A C-243/08. sz. Pannon GSM ügy, a C-137/08. sz. VB Pénzügyi Lízing ügy, a C-618/10. sz. Banco Español de Crédito ügy és a C-49/14. sz. Finanmadrid ügy; a C-176/17. sz. Profi Credit Polska ügy; A C-632/17. sz. PKO-ügy.
(360)	Például a C-415/11. sz. Xxxxxxxx Xxxx ügy; a C-169/14. sz. Xxxxxxx Xxxxxxxx ügy; a C-32/14. sz. Erste Bank Hungary ügy; a C-421/14. sz. Banco Primus ügy stb.
(361)	A C-34/13. sz. Kušionová ügy.
(362)	A C-377/14. sz. Xxxxxxxxx Xxxxxxxxxxxx ügy.
(363)	HL L 399., 2006.12.30., 1. o.
(364)	A C-453/18. és C-494/18. sz. Bondora egyesített ügyek (2019. május 31-én még függőben).
(365)	Azokat az eseteket is beleértve, amikor jogorvoslattal kellett élniük az eladó vagy szolgáltató által kérelmezett érvényesítéssel szemben.

Bár az egyes rendelkezések és a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv közötti összhang értékelésekor figyelembe kell venni az egyes eljárástípusok összefüggéseit és sajátosságait, a Bíróság által kidolgozott szabályok és próbák valamennyi eljárástípusra alkalmazandók.

A Bíróság több ízben hangsúlyozta (366), hogy azok az eljárások, amelyek lehetővé teszik a hitelezők számára, hogy az érdemi ítélkezésektől eltérő jogcímek alapján célszerűbb módon érvényesítsék a követeléseiket, és amelyek keretében a nemzeti bíróságok egyáltalán nem vagy csak korlátozott mértékben végeznek érdemi vizsgálatokat, nem foszthatják meg a fogyasztókat a tisztességtelen szerződési feltételekkel szembeni megfelelő védelemhez való joguktól. Ez azt jelenti, hogy az eladó vagy szolgáltató által választott, vagy egyéb módon alkalmazandó eljárástípus nem csökkentheti a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv által a fogyasztók érdekében előírt alapvető eljárási garanciák mértékét. A Bíróság szavaival (367):

„[…] ezen eljárások különös jellegzetességei nem tekinthetők olyan tényezőnek, amely érintheti a 93/13 irányelv rendel kezései alapján a fogyasztókat megillető jogi védelmet.”

A tényleges érvényesülés elvének (368) tekintetében ugyanakkor szükség van arra, hogy a nemzeti eljárási szabályokat megfelelő összefüggésben és teljes egészükben vizsgálják. A Bíróság (369) ezt az alábbi módon mondta ki:

„43 […] a tényleges érvényesülés elvét illetően a Bíróság korábban úgy ítélte meg, hogy minden esetben, amikor felme rül a kérdés, hogy valamely nemzeti eljárási rendelkezés lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé teszi-e az uniós jog alkal mazását, azt kell megvizsgálni, hogy milyen e rendelkezésnek az egész eljárásban betöltött helye, hogy hogyan zajlik az eljárás, és melyek a sajátosságai a különböző nemzeti fórumok előtt […]

44 Ebből a szempontból adott esetben azokat az alapelveket is figyelembe kell venni, amelyek a nemzeti bírósági rendszer alapjául szolgálnak, mint például a védelemhez való jog, a jogbiztonság elve és az eljárás szabályos lefolytatásá nak elve[…].”

Ez azt jelenti, hogy figyelembe kell venni a nemzeti szabályok által a tisztességtelen szerződési feltételekkel szemben az eljárás különböző szakaszaiban, például a fizetési meghagyás kibocsátása előtti és az érvényesítési vagy felszólalási sza kaszban (370), vagy a közjegyzői okiraton alapuló jelzálogjog-érvényesítés elleni jogorvoslatok tekintetében (371) nyújtott védelmet.

A nemzeti bíróságok kötelesek alkalmazni ezeket az eljárási garanciákat azokban az esetekben is, amikor a nemzeti ren delkezések egyébként megakadályoznák őket ebben, és figyelmen kívül kell hagyniuk a nemzeti legfelsőbb bíróságok ítélkezési gyakorlatát, amennyiben az nincs összhangban a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv Bíróság általi értelmezésével (372).

Az uniós jogból eredő valamennyi eljárási garancia alkalmazandó a tisztességtelen szerződési feltételeket érintő ügyek ben, még akkor is, ha konkrétan nem szerepelnek ebben a Közleményben. Ide tartoznak a Charta 47. cikke által biztosított eljárási jogok, többek között a tisztességes meghallgatáshoz való jog (373) és a fegyveregyenlőség elve (374). A fogyasztók hatékony bírói jogvédelmének elve önmagában nem biztosítja a többfokú bírósági eljárás jogát (375) a szer ződési feltételek értékelésének tekintetében. Ugyanakkor ez a jog biztosítható a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelvnek a Charta 47. cikkében biztosított fegyveregyenlőség elvével összefüggésben értelmezett 7. cikke

(1) bekezdésének alapján, amelyből az következik, hogy ugyanannak az eljárásnak a keretében az eladóknak vagy szolgáltatóknak joguk van, hogy fellebbezést nyújtsanak be a szerződési feltételek tisztességtelen jellegére vonatkozó határozat ellen (376).

(366)	Például a C-618/10. sz. Banco Español de Crédito ügy 55. pontja; a C-415/11. sz. Xxxx ügy; a C-76/10. sz. Pohotovost’ ügy és a C-77/14. Xxxxxxxxx Xxxxxxxxxxxx ügy 50. pontja.
(367)	A C-377/14. sz. Xxxxxxxxx Xxxxxxxxxxxx ügy 50. pontja. A Bíróság a C-34/13. sz. Xxxxxxxxx ügyben hozott ítélet 52. és 53. pontjára, valamint az ott hivatkozott további ítélkezési gyakorlatra hivatkozik.
(368)	vagy a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 7. cikke (1) bekezdésének.
(369)	Az idézett rész a C-49/14. sz. Finanmadrid ügy 43. és 44. pontjából származik. Azonos vagy hasonló megfogalmazás található pél dául a C-618/10. sz. Banco Español de Crédito ügy 49. pontjában, a C-415/11. sz. Xxxxxxxx Xxxx ügy 5. pontjában, a C-8/14. sz. BBVA ügy 26. pontjában és a C-377/14. sz. Xxxxxxxxx Xxxxxxxxxxxx ügy 50., 54. és 55. pontjában.
(370)	A C-49/14. sz. Finanmadrid ügy; a C-176/17. sz. Profi Credit Polska ügy; a C-632/17. sz. PKO-ügy és a C-448/17. sz. EOS KSI Slovensko ügy.
(371)	A C-415/11. sz. Xxxx ügy és a C-32/14. sz. ERSTE Bank Hungary ügy.
(372)	C-154/15, C-307/15 és C-308/15 egyesített ügyek – Xxxxxxxxx Xxxxxxx és társai, 74. Pont, utalva a korábbi ítélkezési gyakorlatra. Lásd még a C-118/17. sz. Dunai ügy 64. pontját.
(373)	A C-119/15. sz. Biuro prodróży „Partner” ügy.
(374)	A C-169/14. sz. Xxxxxxx Xxxxxxxx ügy 44–51. pontja.
(375)	A C-169/14. sz. Xxxxxxx Xxxxxxxx ügy 36. pontja.
(376)	A C-169/14. sz. Xxxxxxx Xxxxxxxx ügy 44–51. pontja.

5.2. A tisztességtelen szerződési feltételek hivatalból történő vizsgálatának elve (377)

5.2.1. A 6. cikk (1) bekezdésével és a 7. cikk (1) bekezdésével fennálló kapcsolat

A fogyasztók – akiknél fennáll a lehetőség, hogy nincs tudomásuk a jogaikról, ezért nem terjesztik elő egy szerződési feltétel tisztességtelen jellegét – strukturálisan hátrányosabb helyzetének ellensúlyozása érdekében a nemzeti bíróságok semleges szervként aktív szerepet játszanak a tisztességtelen szerződési feltételeket érintő eljárásokban. 2009. június 4-i döntése (378) óta a Bíróság következetes módon kimondta, hogy a nemzeti bíróságok kötelesek hivatalból értékelni a szerződési feltételek tisztességtelen jellegét, azokban az esetekben is, amikor a fogyasztó nem terjeszti elő a szer ződési feltételek tisztességtelen jellegét:

„1) A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK irányelv 6. cikkének (1) bekezdése akként értelmezendő, hogy a tisztességtelen szerződési feltétel nem jelent kötelezettsé get a fogyasztóra nézve, és e tekintetben nem szükséges, hogy a fogyasztó az ilyen feltételt előzetesen eredményesen megtámadja.

2) A nemzeti bíróság hivatalból köteles vizsgálni valamely szerződési feltétel tisztességtelen jellegét, amennyiben ren delkezésére állnak az e tekintetben szükséges ténybeli és jogi elemek. Ha álláspontja szerint az ilyen feltétel tisztességte len, annak alkalmazását mellőzi, kivéve, ha ezt a fogyasztó ellenzi. Ez a kötelezettség a nemzeti bíróságot saját illetékes ségének vizsgálata során is terheli.”

A Bíróság több ízben megerősítette ezt a követelményt (379):

„[…] a Bíróság már több esetben megállapította, hogy a nemzeti bíróság – amennyiben a rendelkezésére állnak az e tekintetben szükséges jogi és ténybeli elemek – hivatalból köteles vizsgálni a 93/13 irányelv hatálya alá tartozó szerző dési feltétel tisztességtelen jellegét, ezzel ellensúlyozván a fogyasztó és az eladó vagy szolgáltató közötti egyenlőtlen helyzetet […] (380).”

A hivatalból történő vizsgálat célja a 6. cikk (1) bekezdése által előirányzott eredmények elérése az egyes ügyekben, továbbá hozzájárul a 7. cikk célkitűzéseinek eléréséhez azáltal, hogy elrettentő hatást gyakorolhat a tisztességtelen szer ződési feltételek széleskörű alkalmazásának tekintetében (381). A hivatalból történő vizsgálat kötelezettsége a fortiori alkal mazandó azokban az esetekben, amikor egy fogyasztó érdemben vitatja a szerződés érvényességét vagy tisztességes jelle gét, anélkül azonban, hogy konkrétan hivatkozna a tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó jogi rendelkezé sekre (382).

5.2.2. A polgári eljárás elveivel fennálló kapcsolat

A tagállamokban a polgári eljárások alapelve (383) a felek rendelkezése (vagy a felek autonómiája). Ez általában azt jelenti, hogy a felek saját belátásuk szerint határozzák meg az eljárások tárgyát és kiterjedését, ezért a bíró nem ítélhet mást (ultra petita) vagy többet (extra petita), mint az előterjesztett követelések. Széles körben elfogadott nézet tovább, hogy elsősorban a felek felelőssége a kérelmüket alátámasztó tények bemutatása, valamint a szükséges bizonyítékok benyúj tása. Általában egy egyes feleket terheli a kérelmüket alátámasztó tényekkel kapcsolatos bizonyítás terhe, kivéve, ha létez nek olyan konkrét rendelkezések, amelyek bizonyos kérdésekben a bizonyítás terhét áthárítják vagy csökkentik.

Általánosan elfogadott és a da mihi factum xxxx xxxx jus és iura novit curia elvek által kimondott nézet, hogy míg a felek felelőssége a tények ismertetése, addig a bíróság feladata a szükséges jogi minősítés elvégzése (384). Értelemszerű továbbá, hogy a bíróságoknak hivatalból, azaz a felek ez irányú kérésének hiányában is figyelembe kell venniük bizonyos kötelező szabályokat, amelyekre sok esetben közrendi kérdésekként hivatkoznak.

(377)	A hivatalból történő vizsgálat elvéből származó következményeket az alábbi alszakaszok mutatják be részletesen.
(378)	A C-243/08. sz. Pannon GSM ügy rendelkező része. A C-240/98–244/98. sz. Océano Grupo Editorial egyesített ügyektől kezdve alkalmazott és számos további döntésében megerősített korábbi ítélkezési gyakorlatában a Bíróság előírta, hogy a nemzeti bíróságok a szerződési feltételek tisztességtelen jellegének hivatalból történő vizsgálatára vonatkozó hatáskörrel kell rendelkezzenek. A Bíróság ítélkezési gyakorlatának ezt az alakulását a C-168/15. sz. Xxxxxx Xxxxxxxx ügy 28–31. pontja fejti ki.
(379)	Például a C-421/14. sz. Banco Primus ügy itt idézett 43. pontjában.
(380)	Hivatkozás a C-415/11. sz. Xxxx ügy 46. pontjára, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatra, illetve a C-154/15., C-307/15. és C-308/15. sz. Xxxxxxxxx Xxxxxxx és társai ügy 58. pontjára.
(381)	A C-168/05. sz. Mostaza Claro ügy 27. és 28. pontja; a C-473/00. sz. Cofidis ügy 32. pontja; a C-240/98. sz. Océano Grupo Editorial ügy 28. pontja.
(382)	A C-397/11. sz. Xxxxx Xxxxx ügy 30., 35. és 36. pontja.
(383)	A nemzeti eljárásjogi jogszabályoknak és gyakorlatoknak a bírósági határozatok szabad mozgására gyakorolt hatása tekintetében, valamint a fogyasztóknak az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályok keretében történő eljárásjogi védelme egyenértékűségére és hatékonyságára gyakorolt hatása tekintetében történő értékeléséről szóló tanulmány – JUST/2014/RCON/PR/CIVI/0082, 2. terület, a fogyasztók eljárási védelme – 3. fejezete áttekintést nyújt a tagállamokban alkalmazott alapelvekről, és ezek fogyasztóvédelmi ügyekre gyakorolt hatásáról.
(384)	Lásd még a C-497/13. sz. Xxxxxxx Xxxxx ügy 38. pontját.

Ezen az általános kereten belül eltérések figyelhetők meg a tagállamok között annak tekintetében, hogy a bíróságok milyen mértékben vállalhatnak vagy kötelesek aktívabb szerepet vállalni az eljárásokban (385), többek között a vizsgálati vagy nyomozói szerep fokozásával – például kérdések feltevése, illetve támpontok vagy visszacsatolás biztosítása révén –, valamint a bizonyításfelvétel tekintetében.

A szerződési feltételek tisztességtelen jellegének hivatalból történő vizsgálata alapvetően annak a ténynek az eljárási következménye, hogy a szerződési feltételek tisztességtelen és nem kötelező jellege kötelező érvényű közrendi szabályok, amelyek ex jure alkalmazandók, és ennélfogva olyan jogi szempontok, amelyek nem függnek a rájuk hivatkozó egyetlen féltől sem. Következésképpen a tisztességtelen szerződési feltételek hivatalból történő vizsgálata nem ellentétes a polgári eljárások alapelveivel, például a felek rendelkezésével. Mindazonáltal bizonyos nemzeti rendelkezések megnehezíthetik vagy megakadályozhatják a hivatalból történő vizsgálatot. Az ilyen esetekről további részletek az 5.4, 5.5 és 5.6 sza kaszokban találhatók.

5.2.3. Hivatalból történő vizsgálat és a fogyasztó teljes passzivitása

A fogyasztókkal szemben általában elvárás, hogy a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv által biztosított védelem érdekében éljenek a rendelkezésükre álló jogorvoslatokkal, és ne maradjanak teljesen passzívak. A Bíróság elis merte, hogy a tényleges érvényesülés elve nem terjeszkedhet annak megköveteléséig a nemzeti bíróságtól, hogy teljes egé szében kompenzálja a fogyasztók tétlenségét (386) azokban az esetekben, amikor észszerű feltételek mellett hatékony jogorvoslattal élhetnek (387). Ennek megfelelően a puszta tény, hogy egy fogyasztónak bírósági eljárást kell indítania és jogorvoslatokkal kell élnie a tisztességtelen szerződési feltételekkel szembeni védelem érdekében, automatikusan nem ellentétes a tényleges érvényesülés elvével (388). Ugyanakkor a Bíróság ítélkezési gyakorlatából kitűnik, hogy a nemzeti bíróságoknak hivatalból értékelniük kell a szerződési feltételek tisztességtelen jellegét – még abban az esetben is, ha a fogyasztók teljesen passzívak maradnak –, amennyiben ezt a beavatkozást az 5.3 szakaszban foglaltak szerint az egyen értékűség elve, a 7. cikk (1) bekezdése, vagy az 5.4 szakaszban foglaltak szerint a tényleges érvényesülés elve megköveteli.

5.3. Az egyenértékűség elvéből eredő kötelezettségek

5.3.1. A tisztességtelen szerződési feltételek hivatalból történő vizsgálata

Az egyenértékűség elvének (389) értelmében a nemzeti bíróságok hivatalból kötelesek figyelembe venni az uniós jog köte lező érvényű szabályait minden olyan esetben, amikor a belső jog kötelezi őket vagy legalább hatáskört vagy mérlegelési jogkört biztosít számukra, hogy a kötelező belső szabályok alapján hivatalból jogkérdéseket vessenek fel. A fentebbiek ben foglaltaknak megfelelően a tisztességtelen szerződési feltételek 6. cikk (1) bekezdésének értelmében vett nem köte lező jellegét és a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv ezen cél elérése szempontjából alapvető fontosságú rendelkezéseit a tagállami jog által elismert közrendi megfontolásokkal egyenértékűnek kell tekinteni. Ez a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv valamennyi olyan rendelkezésére érvényes, amely releváns egy szerződési feltétel tisztességtelen jellegének értékelésekor és az ez irányú megállapítás következményeinek megállapításakor.

A Bíróság (390) ezt az alábbi módon fejtette ki:

„44 […] tekintettel azon közérdek jellegére és jelentőségére, amelyen az irányelv által a fogyasztóknak biztosított véde lem alapul, meg kell állapítani, hogy ezen irányelv 6. cikkét azon nemzeti jogszabályokkal egyenértékűnek kell minősí teni, amelyek a nemzeti jogrendben a közrendi szabályok rangjával bírnak[…]. Meg kell állapítani, hogy e minősítés kiterjed az irányelv valamennyi olyan rendelkezésére, amelyek elengedhetetlenek az említett 6. cikk céljának megvalósítá sához.

(385)	A bírók aktívabb szerepvállalása olyan tényezőktől is függ, hogy az egyik fél hátrányosabb helyzetben lévő félnek, azaz fogyasztónak számít-e, vagy hogy egy fél képviseletét különösen egy ügyvéd látja el.
(386)	A C-40/08. sz. Asturcom Telecomunicaciones ügy 47. pontja. Lásd még a C-137/08. sz. VB Pénzügyi Lízing ügy 56. pontját; a C-415/11. sz. Xxxx ügy 47. pontjában; a C-472/11. sz. Banif Plus Bank ügy 24. pontját.
(387)	A C-40/08. sz. Asturcom Telecomunicaciones ügy 41–46. pontja. Az említett ügyben a fogyasztó nem vett részt a kereskedő által ellene indított választott bírósági eljárásban, és két hónapon belül nem indított keresetet a választott bírósági ítélet hatályon kívül helyezése iránt. A Bíróság azonban úgy ítélte meg, hogy ebben az ügyben a nemzeti bíróságok kötelesek lettek volna a választott bírósági ítélet és a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv közötti összhang értékelésére az egyenértékűség elvének alapján.
(388)	A C-32/14. sz. ERSTE Bank Hungary ügy 63. pontja.
(389)	A hivatalból történő vizsgálat egyenértékűség elvéből eredő kötelezettségét például a C-430/93. és C-431/93. sz. van Schijndel és van Veen ügy 13. és 14. pontja fejti ki, hivatkozással a korábbi ítélkezési gyakorlatra: „13 Azokban az esetekben, amikor a belső jog értelmében a bíróságoknak a kötelező belső szabályok alapján hivatalból fel kell vetniük azokat a jogkérdéseket, amelyeket a felek nem vetettek fel, ez a kötelezettség a kötelező közösségi szabályok eseté ben is fennáll (lásd különösen a 33/76 sz. Rewe kontra Landwirtschaftskammer für das Saarland ügyben hozott ítélet 5. pontját). 14 Ugyanez az álláspont abban az esetben, ha a belső jog mérlegelési jogkört ruház a bíróságokra azzal kapcsolatban, hogy alkalmazzanak-e hivatalból kötelező érvényű jogi szabályokat. A Szerződés 5. cikkében szereplő együttműködés elvének értelmében a nemzeti bíróságok feladata a személyek – közvetlenül a közösségi jogból eredő – jogi védelemnek a biztosítása (lásd különösen a C-213/89 sz. Factortame és társai ügy 19. pontját).”
(390)	Például a C-488/11. sz. Asbeek Brusse ügy itt idézett 44–46. pontja. Döntésében a Bíróság a C-40/08. sz. Asturcom Telecomuni caciones ügy 52. és 54. pontjára, valamint a C-76/10. sz. Pohotovost’ ügy 5. pontjára is hivatkozott.

45 A fentiekből következik, hogy a nemzeti bíróságnak, amennyiben a belső eljárási szabályok alapján hatáskörrel

rendelkezik valamely jogi aktus érvényességének a nemzeti közrendi szabályokra tekintettel történő, hivatalbóli vizsgála tára, […], e hatáskört az irányelv hatálya alá tartozó szerződési feltétel esetlegesen tisztességtelen jellegének az irányelv ben szereplő szempontokra tekintettel, hivatalból történő értékelése érdekében is gyakorolnia kell.

46 Emlékeztetni kell arra, hogy abban az esetben is ilyen kötelezettség hárul a nemzeti bíróságra, ha a belső igaz ságszolgáltatási rendszer keretében pusztán annak lehetőségével rendelkezik, hogy hivatalból értékelje az ilyen kikötés és a nemzeti közrendi szabályok közötti ellentmondást […].”

Ennélfogva a nemzeti bíróságoknak minden olyan esetben hivatalból kell értékelniük az érintett szerződési feltételek tisztességtelen jellegét, amikor a nemzeti jog kötelezi őket vagy lehetővé teszi számukra, hogy hivatalból megvizsgálják a vonatkozó nemzeti rendelkezésekben említett bármilyen közrendi megfontolással való összhangot, ide értve többek között a jogi tilalmakat, a közerkölcsöt (391) vagy a közrendet általánosságban (392). Ebben a tekintetben a Bíróság (393) kimondta például, hogy

„amikor is a valamely választott bírósági ítélet végrehajtása tekintetében eljáró bíróság hivatalból is felfüggesztheti e választott bírósági ítélet alkalmazását, amennyiben ez utóbbi objektíven lehetetlen, jogellenes, vagy a közerkölccsel ellentétes teljesítésre kötelezi az érintett felet, úgy ennek a bíróságnak – amennyiben a jogi és ténybeli helyzettel kapcsolatosan szükséges információk e célból rendelkezésére állnak – a végrehajtási eljárás keretében hivatalból kell érté kelnie egy hitelszerződésben előírt kötbér (394) vagy egy választott bírósági kikötés (395) tisztességtelen jellegét.”

A hivatalból történő vizsgálat egyenértékűség elvére alapuló kötelezettsége az eljárás valamennyi szakaszára, többek között a fél távollétében hozott ítéletekre (396), a fellebbezési eljárásokra (397) vagy az érvényesítési eljárásokra (398) is alkalma zandó minden olyan esetben, amikor a nemzeti jog a közrendi szabályokkal való összhang megvizsgálásának hatásköré vel ruházza fel a nemzeti bírókat.

Ennélfogva a szerződési feltételek tisztességtelen jellegének hivatalból történő értékelése érdekében a nemzeti bíróságoknak mutatis mutandis alkalmazniuk kell a hivatalból végzett vizsgálatokra vonatkozó nemzeti rendel kezéseket (399).

A tényleges érvényesülés elvének esetével ellentétben ez a kötelezettség független bármilyen további értékeléstől, mivel az ilyen hivatalból történő vizsgálat hiányában nem biztosítható a tisztességtelen szerződési feltételekkel szembeni hatékony védelem.

5.3.2. Az egyenértékűség elvére alapuló egyéb kötelezettségek

Az egyenértékűség elve ugyanúgy alkalmazandó az egyéb eljárási szabályokra is. A Bíróság azt a döntést (400) hozta pél dául, hogy sérti az egyenértékűség elvét, ha azokra az esetekre, amikor a fogyasztóvédelmi szervezetek a szerződési feltéte lek tisztességtelen jellegének alapján ellentmondással élnek egy fizetési meghagyással szemben, kevésbé előnyös sza bályok vonatkoznak, mint a kizárólag a nemzeti jogot érintő jogvitákra.

Ugyanez alkalmazandó a határidőkre, a meghallgatáshoz való jogokra, az ideiglenes intézkedések feltételeire, a kifogásolási vagy fellebbezési jogokra, és minden egyéb eljárásrendre.

5.4. Hivatalból történő értékelés és a jogorvoslatok tényleges érvényesülése

5.4.1. Az alkalmazandó próba

(391)	A C-76/10. sz. Pohotovosť ügy.
(392)	A C-147/16. sz. Xxxxx xx Xxxxx ügy.
(393)	A C-76/10. sz. Pohotovosť ügy.
(394)	Lásd különösen a végzés 53. pontját.
(395)	Lásd különösen a végzés 51. pontját.
(396)	A C-147/16. sz. Xxxxx xx Xxxxx ügy 24–37. pontja.
(397)	A C-397/11. sz. Xxxxx Xxxxx ügy 30., 35., 36. és 38. xxxxxx; a C-488/11. sz. Asbeek Brusse ügy 45. pontja.
(398)	Például a C-40/08. sz. Asturcom Telecomunicaciones ügy, a C-76/10. sz. Pohotovost’ ügy és a C-49/14 sz. Finanmadrid ügy.
(399)	Az esetleges jogszabályi kiigazítások kérdését lásd az 5.6 szakaszban.
(400)	A C-448/17. sz. EOS KSI Slovensko ügy rendelkező részének 1) pontja.
(401)	A C-632/17. sz. PKO-ügy 43. xxxxxx és a C-567/13. sz. Xxxxx Xxxx ügy 52. és 59. pontja példával szolgálnak arra vonatk hogy a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 7. cikke (1) bekezdése és a Charta 47. cikke által biztosított ha jogorvoslathoz való jogot a tényleges érvényesülés elvénél alkalmazott kritériumok alapján kell értékelni.

A tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 7. cikke (1) bekezdésének vagy a tényleges érvényesülés elvének (401) értelmében a nemzeti jognak olyan jogorvoslatokat kell biztosítania, amelyek lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy a szerződési feltételek tisztességtelen jellegére hivatkozzanak, és ezeknek a jogorvoslatoknak hatékonynak kell lenniük. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztóknak képesnek kell lenniük arra, hogy észszerű feltételek mellett éljenek ezekkel a jogorvoslati lehetőségekkel, azaz nem létezhetnek olyan követelmények vagy korlátozások, amelyek gyakorlatilag lehetet lenné vagy rendkívül nehézzé teszi számukra, hogy megfelelő védelemben részesüljenek. Az eljárási akadályok mellett a fogyasztók korlátozott szakértelme vagy ismeretei is megakadályozhatják őket abban, hogy éljenek a jogorvoslati lehetőségekkel.

ozóan, tékony

Ennélfogva, annak megállapítása érdekében, hogy hatékony jogorvoslatok állnak-e rendelkezésre, a Bíróság (402) egy átfogó próba keretében vizsgálja meg, hogy fennáll-e a fogyasztók nem megfelelően hatékony védelmének jelen tős kockázata

— annak következtében, hogy bizonyos eljárási követelmények vagy korlátozások rendkívül megnehezítik (vagy akár gyakorlatilag lehetetlenné teszik) a fogyasztók számára, hogy éljenek a rendelkezésükre álló jogorvoslatokkal,

— vagy mert a fogyasztók nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel a jogaikról, vagy nem kapják meg a szükséges információt ahhoz, hogy ténylegesen éljenek a jogorvoslati lehetőségekkel.

Ezt a próbát számos, például a fizetési meghagyásokkal kapcsolatos eljárásokban hozott döntés tükrözi (403),

„E tekintetben meg kell állapítani, hogy nem elhanyagolható annak a kockázata, hogy az érintett fogyasztók nem terjesztik elő a szükséges ellentmondást akár az erre vonatkozóan előírt különösen rövid határidő miatt, akár azért, mert a védekezéstől visszatartja őket a jogi lépésnek a vitatott összeghez viszonyított költsége, akár azért, mert nem ismerik a jogaikat vagy azok terjedelmét, vagy akár az eladó vagy szolgáltató által előterjesztett, fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem tartalmának korlátozottsága, és ezáltal a rendelkezésükre bocsátott információk hiányossága miatt […].”

Az 5.1 szakaszban foglaltaknak megfelelően a tényleges érvényesülés tekintetében a vonatkozó eljárási szabályokat a maguk egészében kell mérlegelni, a különböző szakaszok figyelembevételével (404). A tényleges érvényesülés értékelésének érdemleges tényezőit az alábbi 5.4.2 szakasz tárgyalja.

Az olyan esetekre vonatkozóan, amelyek keretében jelentős kockázat áll fenn annak tekintetében, hogy a fogyasztók nem élnek ellentmondással egy fizetési meghagyással szemben, a Bíróság megállapította, hogy a nemzeti bíróságoknak az eljárás valamely szakaszában, de legkésőbb a fogyasztóval szembeni érvényesítés előtt hivatalból értékelniük kell a szerződési feltételek tisztességtelen jellegét (405). A Bíróság szavaival: (406)

„A 93/13 irányelvben a fogyasztók részére biztosított jogok tényleges védelme ugyanis csak akkor biztosítható, ha a nemzeti eljárási rendszer lehetővé teszi a fizetési meghagyásos eljárás vagy a fizetési meghagyás végrehajtási eljárásá nak keretében az érintett szerződésben foglalt feltételek esetlegesen tisztességtelen jellegének hivatalból történő vizsgála tát […].”

Ez azt jelenti, hogy

— ha jelentős kockázat áll fenn annak tekintetében, hogy a fogyasztó nem fog ellentmondással élni egy fizetési megha gyással szemben, akkor a bíróság még a fizetési meghagyás kibocsátása előtt köteles hivatalból értékelni az érintett szerződési feltételek tisztességtelen jellegét (407).

Másfelől,

— ha a hivatalból történő vizsgálatra nem került sor a meghagyás kibocsátása előtt, akkor azt végső lehetőségként az érvényesítési szakaszban kell elvégezni (408).

(402)	A C-618/10. sz. Banco Español de Crédito ügy, különösen annak 52–54. pontja. A C-176/17. sz. Profi Credit Polska ügy 61–72. pontja.
(403)	A C-176/17. sz. Profi Credit Polska ügy 69. pontja. Egyéb hivatkozásként megemlíthető a C-49/14. sz. Finanmadrid ügy 52. pontja; a C-122/14. sz. Aktiv Kapital Portfolio ügy 37. pontja és a C-618/10. sz. Banco Español de Crédito ügy 54. pontja.
(404)	Például a C-49/14. sz. Finanmadrid ügy 43. és 44. pontja, hivatkozással többek között a C-618/10. sz. Banco Español de Crédito ügy 49. pontjára, a C-413/12. sz. Asociación de Consumidores Independientes de Castilla y León ügy 34. pontjára és a C-470/12. sz. Pohotovosť ügy 51. pontjára.
(405)	A C-176/17. sz. Profi Credit Polska ügy 44., 61–64. és 71. pontja; a C-49/14. sz. Finanmadrid ügy 45. és 46. pontja; a C-122/14. sz. Aktiv Kapital Portfolio ügy 30. pontja; a C-448/17. sz. EOS KSI Slovensko ügy 45., 46. és 49. pontja; a C-632/17. sz. PKO-ügy 49. pontja. Mindezek az ügyek fizetési meghagyásos eljárásokra vonatkoztak, és a C-618/10. sz. Banco Español de Crédito ügyre alapulnak.
(406)	A C-176/17. sz. Profi Credit Polska ügy 44. pontja.
(407)	A C-618/10. sz. Banco Español de Crédito ügy 57. xxxxxx, a C-176/17. sz. Profi Credit Polska ügy 44. pontja és a C-632/17. sz. PKO-ügy 49. pontja.
(408)	A C-49/14. sz. Finanmadrid ügy; Következtetéseiben Szpunar főtanácsnok az érvényesítési szakaszban végzett hivatalból történő vizsgálatra „végső lehetőségként” utalt.

Hasonlóképpen,

— ha az eljárás egy korábbi szakaszában végzett vizsgálatok nem terjedtek ki minden érintett szerződési feltételre, akkor a nemzeti bíróságok kötelesek, többek között hivatalból elvégezni az egyéb érintett szerződési feltételek értéke lését, még akkor is, ha a korábbi vizsgálatok a nemzeti eljárási szabályok értelmében vett jogerős határozattal egé szülnek ki (409).

A Bíróság (410) kimondta továbbá, hogy nem biztosít megfelelő védelmet, ha a fizetési meghagyás kibocsátása előtt a szerződési feltételek tisztességtelen jellegét egy bírói jogállással nem rendelkező bírósági tisztviselő értékeli. Ez azt jelenti, hogy ha jelentős kockázat áll fenn annak tekintetében, hogy egy fogyasztó nem él ellentmondással, akkor a bírónak szük ség esetén hivatalból, és legkésőbb az érvényesítési szakaszban továbbra is értékelnie kell a szerződési feltételek tisztes ségtelen jellegét.

Konkrétan a jelzálogjog érvényesítésének tekintetében a Bíróság (411) úgy ítélte meg, hogy főszabály szerint elfogadható, ha az érvényesítési eljárásokat közjegyzői okmány alapján indítják meg, anélkül hogy elvégeznék a tisztességtelen szer ződési feltételek hivatalból történő előzetes bírósági vizsgálatát. Ez azonban csak abban az esetben van összhangban a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelvvel, ha a fogyasztók észszerű feltételek mellett jogi lépéseket tehet nek az ilyen érvényesítéssel szemben, többek között ideiglenes intézkedések állnak a rendelkezésükre, és ha a szerződési feltételek tisztességtelen jellegének hivatalból történő vizsgálata garantálva van az azt követő érdemi ítélkezés keretében.

Ennélfogva a jelzálogjog közjegyzői okmányon alapuló érvényesítése nincs összhangban a tisztességtelen szerződési felté telekről szóló irányelvvel, ha nem állnak hatékony jogorvoslati lehetőségek a fogyasztók rendelkezésére, vagy jelentős kockázat áll fenn annak tekintetében, hogy nem fognak élni ezekkel. Például abban az esetben nem állnak rendelkezésre hatékony jogorvoslati lehetőségek, ha az érvényesítési eljárás keretében a szerződési feltételek tisztességtelen jellegére hivatkozva a fogyasztók nem élhetnek ellentmondással az érvényesítéssel szemben, miközben az érdemi ítélkezés során – amelynek keretében lehetőség van a szerződési feltételek tisztességtelen jellegének értékelésére – nem képes elérni a végrehajtási eljárás felfüggesztését (412).

Ezeknek az elveknek a logikáját mutatis mutandis valamennyi eljárástípusra alkalmazni kell (413).

5.4.2. A jogorvoslatok tényleges érvényesülésének érdemleges tényezői

A jogorvoslatok tényleges érvényesülésének értékelésekor figyelembe kell venni az érintett eljárás sajátosságait. Továbbá annak a hatásnak, amelyet az egyes akadályok fejthetnek ki a jogorvoslati lehetőségek fogyasztók általi igénybevételére, valamint a korlátozott szakértelem és ismeretek ilyen tekintetben esetlegesen kifejtett hatásának a leginkább védelemre szoruló fogyasztókat kell figyelembe vennie. Ezek a fogyasztók különösen vonakodhatnak a rendelkezésre álló jogorvoslatok igénybevételétől, még azokban az esetekben is, amikor a velük szemben alkalmazott szerződési feltételek egyértelműen tisztességtelen jellegűek (414).

Az alábbi tényezők vagylagos jellegűek. Ez azt jelenti, hogy a jogorvoslat hatékonyságának hiányát okozhatja egyetlen követelmény, például a magas vagy diszkriminatív bírósági költségek (415), vagy különböző követelmények kombinációja, például a rövid határidőhöz társuló ügyvédkényszer (416) vagy a részletes előterjesztés megkövetelése (417). Bár az alábbi akban említett szempontok többsége az eljárásjogot érinti, ebben az összefüggésben lényegtelen, hogy az adott tényező az érintett tagállamban eljárásjogi vagy anyagi jogi kérdésnek (418) minősül-e. Az alábbi felsorolás nem kimerítő jellegű, hanem a Bíróság ítélkezési gyakorlatából eredő leggyakoribb példákat tükrözi.

(409)	A C-421/14. sz. Banco Primus ügy 52. pontja és rendelkező részének 2. pontja. Bár ez az ügy a jelzálogjog érvényesítésére vonatkozik, ugyanezt a logikát kell követni az egyéb eljárástípusok esetében is. A jogerőre vonatkozó szabályoknak a tényleges érvé nyesülés elve alapján történő, többek között a hivatalból indított vizsgálat tekintetében való értékelését az 5.4.2. pont tárgyalja konkrétan, ahol szerepel többek között a Banco Primus ügy 52. pontjának idézete.
(410)	A C-448/17. sz. EOS KSI Slovensko ügy, különösen annak 49–54. pontja.
(411)	A C-32/14. sz. ERSTE Bank Hungary ügy 45. pontja és rendelkező része.
(412)	A C-415/11. sz. Aziz ügy 43–64. pontja és rendelkező részének 1) pontja.
(413)	A C-618/10. sz. Banco Español de Credito ügy 55. pontja; a C-415/11. sz. Xxxx ügy; a C-76/10. sz. Pohotovost’ ügy és a C-77/14. sz. Xxxxxxxxx Xxxxxxxxxxxx ügy 50. pontja.
(414)	Például a C-76/10. sz. Pohotovost’ ügy és a C-168/15. sz. Xxxxxx Xxxxxxxx ügy.
(415)	A C-176/17. sz. Profi Credit Polska ügy 67. és 68. pontja.
(416)	A C-618/10. sz. Banco Español de Credito ügy 52. pontja;
(417)	Például, ha egy fogyasztónak azonnal panasszal kell élnie a vitatott aktussal, például egy bírósági határozattal szemben, valamint elő kell terjesztenie a tényeket és bizonyítékokat; lásd a C-176/17. sz. Profi Credit Polska ügy 65. és 66. pontját.
(418)	Például az elévülési idő tekintetében ez vita tárgyát képezheti.

A joghatóságra vonatkozó szabályok

A Bíróság kimondta, hogy a hatékony jogorvoslathoz való jog a joghatóságra vonatkozó szabályokra és az eljárási sza bályokra egyaránt alkalmazandó (419). Bár a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 1215/2012/EU rendelet (420) a fogyasztók védelmét szolgáló szabályokat ír elő a határokon átnyúló eljárások tekintetében (421), előfordulhat, hogy a joghatóságra vonatkozó nemzeti szabályok nem biztosítanak hasonló védelmet a belföldi ügyek esetében. A joghatóságra vonatkozó olyan szabályok, amelyek közvetlen vagy közvetett módon (422) arra kötelezik a fogyasztókat, hogy a lakóhelyüktől bizonyos távolságra lévő bíróságoknál terjesszék elő a panaszukat vagy védjék meg magukat, visszatarthatják a fogyasztókat a jogorvoslatok igénybevételétől, különösen azokban az esetekben, amikor az adott eljárásokban fizikai jelenlétet követelnek meg (423). Ezekben az esetek ben a nemzeti bíróságoknak meg kell vizsgálniuk, hogy a bíróság földrajzi távolsága olyan túlságosan magas utazási költségeket von-e maga után, amelyek visszatarthatják a fogyasztót attól, hogy az ellene indított eljárásban a bíróság előtt megjelenjen (424).

Ugyanakkor az a tény, hogy egy bizonyos ügyet nem a helyi bíróság, hanem egy távolabb található, ezáltal magasabb költségeket maga után vonó magasabb fokú bíróság elé kell terjeszteni, nem jelenti automatikusan a tisztességtelen szer ződési feltételekről szóló irányelv 7. cikke (1) bekezdésének megsértését (425). Emellett a joghatóságra vonatkozó sza bályok tekintetében a kollektív eljárásokat indító fogyasztóvédelmi szervezetek nincsenek ugyanabban a helyzetben, mint az egyéni fogyasztók (426).

Határidők

Az állandó ítélkezési gyakorlatnak megfelelően a jogbiztonság érdekében az „észszerű” mértékben meghatározott jellegű keresetindítási határidők összeegyeztethetők az uniós joggal (427). Az észszerű határidők önmagukban nem teszik gyakorlatilag lehetetlenné, vagy nem nehezítik meg rendkívüli mértékben az uniós jogrend által biztosított jogok gyakorlását (428).

A rövid határidők már csak azért is problémát jelenthetnek, mert kevés időt biztosítanak a fogyasztók számára a lehető ségeik mérlegelésére, amihez sok esetben jogi értékelésre, többek között jogi tanácsadásra van szükség. A Bíróság mind eddig eseti alapon és elsősorban egyéb körülményekkel összefüggésben mérlegelte a határidők hosszát, ezért nem létezik általános érvényű szabály arra vonatkozóan, hogy mi tekinthető észszerű határidőnek.

Ennélfogva a Xxxxxxx úgy ítélet meg, hogy egy választott bírósági ítélet megtámadásának tekintetében az ítélet közlését követő két hónapos határidő észszerűnek tekinthető (429). Ezzel szemben kimondta (430), hogy egy fizetési meghagyással szembeni ellentmondás benyújtására rendelkezésre álló 20 napos határidő „különösen rövid”, valamint figyelembe vette az ügyvéd felfogadásának kényszerét és a kapcsolódó költségeket, ami visszatarthatja a fogyasztókat a védekezéstől.

Egy zálogjog peren kívüli végrehajtásának tekintetében (431) a Bíróság figyelembe vette, hogy az árverés útján történő értékesítés a biztosítékul szolgáló dologra vonatkozó végrehajtási eljárás megindításáról szóló értesítést követő 30 napon belül vitatható, és a fogyasztók az árverést követően három hónapon belül fordulhattak bírósághoz. Emellett ideiglenes intézkedések álltak rendelkezésre az érvényesítés felfüggesztésére vagy megszüntetésére az érdemi értékelés idejére. Ennek alapján a Bíróság megállapította, hogy az érintett jogszabály nem tette rendkívül nehézzé a fogyasztók számára, hogy hivatkozzanak a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv által biztosított védelemre.

(419)	A C-632/17. sz. PKO-ügy 45. pontja.
(420)	HL L 351., 2012.12.20., 1. o.; a rendelet hatályon kívül helyezte a 44/2001/EK tanácsi rendeletet (HL L 12., 2001.1.16., 1. o.).
(421)	Az 1215/2012/EU rendelet (HL L 351., 2012.12.20., 1. o.) 17. cikke (3) bekezdésének értelmében ezek a szabályok nem alkalmaz hatók a fuvarozási és személyszállítási szerződésekre, kivéve az ugyanazért az árért utazást és szállást biztosító szerződéseket. Az 1215/2012/EU rendelet 19. és 25. cikke emellett lehetővé teszi a szerződő felek számára, hogy bizonyos esetekben eltérjenek a joghatóságra vonatkozó szabályoktól. A C-629/18. sz. EN, FM, GL kontra Ryanair ügyben (2019. május 31-én még folyamatban) a Bíróságot felkérték ennek a kérdésnek az értelmezésére.
(422)	Például lehetővé téve egy eladó vagy szolgáltató számára, hogy a fogyasztó ellen az utóbbi lakóhelyétől távol eső bíróságon indítson eljárást.
(423)	A C-240/98–C-244/98. sz. Océano Grupo Editorial egyesített ügyek 21. pontjában a Bíróság megállapította, hogy a meg nem tár gyalt szerződési feltételek ilyen joghatóságra vonatkozó kikötései eleget tesznek minden olyan kritériumnak, amelyek alapján a tisz tességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv alkalmazásában tisztességtelen jellegűnek tekintendők.
(424)	A C-266/18. sz. Aqua Med ügy 54. xxxxxx, a C-567/13. sz. Xxxxx és Vizsnyiczai ügy és a C-567/13. sz. ügy 49–59. pontja.
(425)	A C-567/13. sz. Baczó és Vizsnyiczai ügy 52–59. pontja.
(426)	A C-413/12. sz. Asociación de Consumidores Independientes de Castilla y León ügy.
(427)	A 33/76. sz. Rewe-Zentralfinanz és Rewe-Zentral ügy 5. pontja; a C-261/95. sz. Palmisani ügy 28. pontja; és a C-2/06. sz. Kempter- ügyben hozott ítélet 58. pontja. a C-40/08. sz. Asturcom Telecomunicaciones ügy 41. pontja.
(428)	A C-255/00. sz. Grundig Italiana ügy 34. pontja; a C-40/08. sz. Asturcom Telecomunicaciones ügy 41. pontja.
(429)	A C-40/08. sz. Asturcom Telecomunicaciones ügy 44–46. pontja.
(430)	A C-618/10. sz. Banco Español de Crédito ügy, különösen annak 52–54. pontja.
(431)	A C-34/13. sz. Kusionová ügy, különösen annak 55. pontja.

A jelzálogjog érvényesítésének a szerződési feltételek tisztességtelen jellegére alapított kifogásolására vonatkozó új jogot biztosító átmeneti intézkedés tekintetében (432) a Bíróság (433) kimondta, hogy a folyamatban lévő eljárás kifogásolására rendelkezésre álló négy hetes határidő főszabály szerint észszerű és arányos volt (434). Mindazonáltal a Bíróság álláspontja szerint az a tény, hogy az érintett fogyasztókat csak a tagállam hivatalos lapjában tájékoztatták erről a jogról, anélkül hogy az illetékes bíróság személyes tájékoztatásban részesítette volna őket (435), jelentős kockázattal járt annak tekinteté ben, hogy a határidő anélkül járt volna le, hogy a fogyasztók élhettek volna a jogaikkal, ami sérti a tényleges érvényesü lés elvét, következésképpen pedig a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelvet (436).

A váltón alapuló fizetési meghagyással szembeni ellentmondás benyújtására rendelkezésre álló két hetes határidőt a Bíróság „rövid határidőnek” tekintette (437). Úgy ítélte meg, hogy ez a határidő különösen problémás, ha az alperesnek valamennyi panaszának benyújtásával, valamint a tények és bizonyítékok előterjesztésével két hét alatt meg kell szervez nie a védelmét.

A Bíróság (438) megállapította továbbá, hogy a fogyasztót visszatarthatja a jogorvoslat igénybevételétől, ha egy 15 napos határidő mellett meg kell indokolnia egy fizetési meghagyással szembeni ellentmondását.

Közlés

Az a tény, hogy a vitatható intézkedést vagy határozatot a határidő számításának kezdete előtt közlik a fogyasztóval, legalább minimális garanciát biztosít arra vonatkozóan, hogy a fogyasztó tájékoztatásban részesül az érintett intézkedés ről vagy határozatról (439). A közlésre vonatkozó szabályok a dokumentum közlésekor a fogyasztók számára átadott információkkal együtt szintén relevánsak lehetnek annak a kockázatnak az értékelésekor, hogy a fogyasztók nem élnek a rendelkezésükre álló jogorvoslati lehetőségekkel.

Jogi költségek és ügyvédkényszer

A jogi költségek, valamint a jogi tanácsadáshoz és képviselethez kapcsolódó költségek szintén olyan tényezőnek számít hatnak, amelyek önmagukban visszatartják a fogyasztókat a jogorvoslatok igénybevételétől. Nem csak a teljes összeg számít fontos tényezőnek, hanem például a követelés értékéhez viszonyított aránya vagy a költségek diszkriminatív jel lege is. Azokban az esetekben, amikor a fogyasztók hivatalosan kötelesek ügyvéd által képviseltetni magukat, vagy leg alább a gyakorlatban szükséges egy ügyvéd felfogadása, figyelembe kell venni az ügyvédi díjakat.

A fogyasztó pénzügyi nehézségeinek ellentételezésére irányuló mechanizmusokat, mint a költségmentesség biztosítását – amelyek legalább csökkenthetik a költségek hatását –, szintén figyelembe kell venni (440).

A Bíróság (441) úgy ítélt meg, hogy 900 eurónál nagyobb értékű ügyek esetén előírt ügyvédkényszer és a kapcsolódó költségek olyan tényezőknek számítanak, amelyek visszatarthatják a fogyasztókat a védekezéstől.

A Bíróság (442) kimondta, hogy az a szabály, amelynek értelmében az alperes köteles viselni a bírósági költségek háromnegyedét, amennyiben a fizetési meghagyással szemben ellentmondást nyújt be, önmagában is alkalmas arra, hogy visszatartsa a fogyasztót egy ellentmondás benyújtásától.

A jogorvoslat igénybevételére vonatkozó indoklás kötelezettsége

(432)	A Bíróság C-415/11. sz. Xxxx ügyben hozott döntése után bevezetve.
(433)	A C-8/14. sz. BBVA ügy.
(434)	A C-8/14. sz. BBVA ügy 30. és 31. pontja.
(435)	A C-8/14. sz. BBVA ügy 33–42. pontja és rendelkező része. A határidőt az új jog hivatalos lapban való számolták.
(436)	A C-8/14. sz. BBVA ügy 40. és 41. pontja.
(437)	A C-176/17. sz. Profi Credit Polska ügy, különösen annak 65., 66. és 70. pontja. Ez az ügy egy váltóra eljárást érintett. Lásd még az általános fizetési meghagyásos eljárásokat érintő C-632/17. sz. PKO-ügyet.
(438)	A C-448/17. sz. EOS KSI Slovensko ügy, különösen annak 51–53. pontja.
(439)	Egy választott bírósági ítélet közlését érintő C-40/08. sz. Asturcom Telecomunicaciones ügy 45. pontja.
(440)	A C-567/13. sz. Xxxxx Xxxx ügy 55. pontja.
(441)	A C-618/10. sz. Banco Español de Crédito ügy, különösen annak 52–54. pontja.
(442)	A C-176/17. sz. Profi Credit Polska ügy, különösen annak 67. és 68. pontja.
(443)	Például a C-176/17. sz. Profi Credit Polska ügy és a C-632/17. sz. PKO-ügy.
(444)	A C-448/17. sz. EOS KSI Slovensko ügy.

Az a kötelezettség, hogy a jogorvoslat igénybevételekor átfogó módon elő kell terjeszteni az ügy jogi és ténybeli elemeit, többek között a bizonyítékokat, visszatarthatja a fogyasztókat a jogorvoslat igénybevételétől, különösen azokban az ese tekben, amikor mindehhez rövid határidő társul (443). Ugyanez érvényes azokra az esetekre, amikor a fogyasztóknak 15 napon belül ismertetniük kell egy fizetési meghagyással szembeni ellentmondás előterjesztésének indokait (444).

közzétételét követő naptól alapuló fizetési meghagyásos

Még abban az esetben is, ha hivatalosan nem kötelező egy ügyvéd felfogadása, a jogorvoslat indoklásának kötelezettsége egy ügyvéd bevonását teheti szükségessé, ami a szükséges idő és a kapcsolódó költségek fényében a fentiekben tárgyalt módon további visszatartó tényező lehet annak tekintetében, hogy a fogyasztók jogorvoslattal éljenek.

Az ideiglenes intézkedések rendelkezésre állása

A Bíróság (445) több ízben hangsúlyozta az ideiglenes intézkedések rendelkezésre állásának fontosságát, különösen a fogyasztóval szembeni érvényesítés megszüntetése vagy felfüggesztése érdekében arra az időre, amíg a bíróság értékeli az érintett szerződési feltételek tisztességtelen jellegét. Ideiglenes intézkedések hiányában fennáll a kockázata, hogy a tisztességtelen szerződési feltételekkel szembeni védelem biztosítására túl későn kerül sor, következésképpen nem érvé nyesül ténylegesen. Az ideiglenes intézkedések különösen fontosak a fogyasztó otthonát érintő, kilakoltatással járó érvé nyesítés tekintetében (446), azonban az egyéb érvényesítési intézkedések esetében is lényegesek. A Bíróság (447) az alábbiak szerint foglalta össze a jogi helyzetet:

„44 […] a Bíróság azt is kimondta, hogy a tagállami szabályozás nincs összhangban a 93/13 irányelvvel, ha – miköz ben nem biztosítja a jelzálogjog érvényesítése iránti végrehajtási eljárás keretében a végrehajtási jogcím alapját képező feltétel tisztességtelen jellegén alapuló jogorvoslati lehetőséget – nem teszi lehetővé az ilyen feltétel tisztességtelen jellegé nek érdemi elbírálására hatáskörrel rendelkező, eljáró bíróság számára, hogy az említett végrehajtási eljárás felfüggeszté sét elrendelő ideiglenes intézkedéseket hozzon […] (448).

45 Végül a Bíróság a 93/13 irányelvvel ellentétesnek ítélte az olyan nemzeti szabályozást, amely nem teszi lehetővé sem azt, hogy a végrehajtás elrendelésére hatáskörrel rendelkező bíróság a jelzálogjog érvényesítése iránti végrehajtási eljárás keretében akár hivatalból, akár a fogyasztó kérelmére értékelje az azon szerződésben szereplő szerződési feltétel tisztességtelen jellegét, amelyből a követelt tartozás származik, és amely a végrehajtás jogcímének alapját képezi, sem pedig azt, hogy olyan ideiglenes intézkedéseket hozzon, mint többek között a végrehajtás felfüggesztése, ha ezen intéz kedések elrendelése szükséges az említett szerződési feltétel tisztességtelen jellegének ezzel összefüggő érdemi vizsgála tára hatáskörrel rendelkező bíróság végleges határozata teljes érvényesülésének biztosításához […] (449).”

Az ideiglenes intézkedések nem csupán a fogyasztókkal szembeni érvényesítés felfüggesztésének szempontjából lehetnek alapvető fontosságúak, hanem azokban az esetekben is, amikor a fogyasztók peres eljárásban kérik bizonyos szerződési feltételek érvénytelenségének kimondását (450).

A 7. cikk (1) bekezdése előírhatja továbbá, hogy a nemzeti bíróságok számára lehetőséget kell biztosítani, hogy hivatalból rendeljenek el ideiglenes intézkedéseket, amennyiben

— egy tisztességtelen szerződési feltételeket érintő későbbi ítélet teljes érvényesülésének biztosítása érdekében ilyen intézkedés meghozatalára van szükség

— és amennyiben jelentős kockázat áll fenn annak tekintetében, hogy a fogyasztók nem fognak ideiglenes intézkedésért folyamodni (451).

Végezetül nem csupán az ideiglenes intézkedések teljes hiánya sértheti a jogorvoslatok tényleges érvényesülésének elvét, hanem az a tény is, hogy a rövid határidők, a benyújtani szükséges elemek vagy az előterjeszteni szükséges biztosítékok vagy bizonyítékok fényében a fogyasztók számára nehéz az ilyen ideiglenes intézkedések elérése.

(445)	Például a C-415/11. sz. Xxxx ügy; a C-34/13. sz. Kušionová ügy; a C-280/13. sz. Barclays Bank ügy és a C-32/14. sz. ERSTE Bank Hungary ügy. A Bíróság általános megállapításokat tett arra vonatkozóan, hogy a nemzeti bíróságoknak képesnek kell lenniük ideig lenes intézkedések elfogadására az uniós jogrend által biztosított jogok védelmére vonatkozó bírósági határozatok teljes hatékonysá gának érdekében. Ezek a megállapítások a C-213/89. sz. Factortame és társai ügy 21. pontjában; a C-226/99. sz. Siples ügy 19. xxxxxx; és a C-432/05. sz. Unibet-ügyben hozott ítélet 67. pontja.
(446)	Például a lakóhely tiszteletben tartásához való jogot érintő C-34/13. sz. Kušionová ügy 63–66. pontja, további hivatkozással többek között az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatára és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. cikkére.
(447)	A C-32/14. sz. ERSTE Bank Hungary ügy 44. és 45. pontja.
(448)	Hivatkozás a C-415/11. sz. Xxxx ügy 64. pontjára és a C-280/13. sz. Barclays Bank ügy 36. pontjára.
(449)	A C 537/12. és C 116/13. sz. Banco Popular Español and Banco de Valencia egyesített ügyek 60. pontja; A C-169/14. sz. Xxxxxxx Xxxxxxxx és Xxxxx Xxxxxx ügy 28. pontja;
(450)	A C-568/14–C-570/14. sz. Xxxxxx Xxxxxxxxx Xxxxx egyesített ügyekben hozott ítélet. Ebben az ügyben azt a lehetőséget vizsgálták, hogy egyéni eljárásban hozható-e ideiglenes intézkedés, miközben egy kollektív kereset folyamatban van.
(451)	Ezt a követelményt a Bíróság a szerződési feltételek tisztességtelen jellegén alapuló visszatérítési követelésekkel és az egyéni kereset felfüggesztését okozó párhuzamos kollektív keresettel összefüggésben állapította meg. A C-568/14–C-570/14. sz. Xxxxxx Xxxxxxxxx Xxxxx egyesített ügyek 32–37. pontja. A jelentős kockázat azon a tényen alapult, hogy a nemzeti eljárás lefolytatására és összetettsé gére tekintettel előfordulhat, hogy a fogyasztók nincsenek tudatában a jogaiknak, vagy nem képesek felmérni azok kiterjedését. Mivel egy általános elvet tükröz, ez a követelmény valószínűleg egyéb eljárási helyzetekben is alkalmazható.

A szakértelem és i smeretek hiánya

A fogyasztók sok esetben nincsenek tudatában a jogaiknak, nem képesek felmérni azok kiterjedését, illetve nehezükre esik a jogi helyzet értékelése, mert csak korlátozott információt biztosítanak számukra, például egy olyan fizetési megha gyásban, amellyel szemben ellentmondással élhetnének (452). A szakértelem vagy az ismeretek hiánya azzal a kockázattal jár, hogy a fogyasztók nem élnek a rendelkezésükre álló jogorvoslati lehetőségekkel (453). A Bíróság megerősítette (454), hogy a fogyasztók számára a megtámadható határozatban vagy azzal kapcsolatban biztosított információk alapvető fontosságúak. Ide tartoznak az aktus megtámadásának lehetőségére, a megtámadás alapjára és formájára, valamint a vonatkozó határidőre vonatkozó információk. Emellett a követelés lényegére vonatkozó korlátozott információk meg nehezíthetik a fogyasztók számára annak felmérését, hogy milyenek az aktus, például egy fizetési meghagyás sikeres megtámadásának esélyei. Nem lehetetlen továbbá, hogy tartalmától függően a fogyasztóknak biztosított információ visszatartja a fogyasztókat a rendelkezésükre álló jogorvoslatok igénybevételétől.

Mindeddig a Bíróság (455) nagy néhány iránymutatással szolgált arra vonatkozóan, hogy miként állapítható meg annak a jelentős kockázatnak a fennállása, hogy az ismeretek vagy tájékozottság hiánya miatt a fogyasztók nem fognak jogorvoslattal élni. Mindenesetre ennek a kockázatnak a vizsgálata során figyelembe kell venni a fogyasztók, többek között a leginkább védelemre szoruló fogyasztók helyzetét az érintett eljárásban.

Jogerő és elévülési idő általánosságban

A határidőkhöz hasonlóan az elévülési idők, valamint a bíróságok és egyéb szervek határozatainak véglegessége (jogerő) is a jogbiztonság elvéhez kapcsolódnak. Bár az elévülési idők és a jogerő a keresetindítás jogi akadályai, a jogerő emellett azzal a hatással is járhat, hogy többek között a fellebbezési vagy érvényesítési szakaszban megakadályoz egy bíróságot az anyagi jog egy bizonyos kérdésének (újra)mérlegelésében, függetlenül attól, hogy erre az egyik fél kérésére vagy a bíróság saját kezdeményezésére kerülne sor.

Annak ellenére, hogy a jogerő és az elévülési idők bizonyos körülmények között ellentétesek lehetnek az „anyagi igaz ságszolgáltatással”, a Bíróság elismerte a jogbiztonság fontosságát az Unió és a tagállamok jogrendjében. Ennek alapján a Bíróság (456) megerősítette, hogy a fogyasztói jogok tényleges érvényesülése főszabály szerint nem teszi szükségessé a jogerőre és az észszerű határidőkre, többek között az elévülési időkre vonatkozó belföldi szabályok hatályon kívül helyezését:

„68 […] a Bíróság már valóban elismerte, hogy a fogyasztóvédelem nem abszolút jellegű. Xxxxxxxxx ebben az értelem ben megállapította, hogy az uniós jog nem kötelezi arra a nemzeti bíróságot, hogy eltérjen a bírósági határozatokat jogerőre emelő belső eljárási szabályok alkalmazásától, még akkor sem, ha ez lehetővé tenné a 93/13 irányelvben foglalt rendelkezés bármiféle megsértésének orvoslását […] (457).

69 Ugyanígy a Bíróság már kimondta, hogy a jogbiztonság érdekében az észszerű mértékben meghatározott jogvesztő jellegű keresetindítási határidők összeegyeztethetők az uniós joggal […] (458).

70 Mindazonáltal különbséget kell tenni egy olyan eljárási mód alkalmazása, mint az észszerű mértékű jogvesztő határidő, és az uniós jog valamely szabályának értelmezéséhez fűződő joghatás időbeli korlátozása között. […]”

— Jogerő

A Bíróság e megállapításainak fényében általában a jogerő elve az irányadó azokban az ügyekben, amelyeket a további akban már nem megtámadható végső bírósági határozattal zártak le. Ez akkor is érvényes, ha a határozat megsértette a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelvet és/vagy megváltozott az adott típusú szerződési feltétel értékelé sének joghatósága.

(452)	A C-618/10. sz. Banco Español de Credito ügy 54. pontja;
(453)	Ez már abból a képletből is kitűnik, amelynek alapján a Bíróság meghatározza a jelentős kockázat fennállását. Emellett az a tény, hogy a fogyasztó nincs tudatában a fogyasztói vagy eljárási jogainak, vagy nem képes azok kiterjedésének felmérésére, már önmagá ban indokolhatja a hivatalból történő beavatkozást. A Bíróság ezt C-568/14–C-570/14. sz. Xxxxxx Xxxxxxxxx Xxxxx egyesített ügyek 33. pontjában erősítette meg, amikor kimondta, hogy „[…], az alapeljárásként szereplő nemzeti eljárásnak […] lefolytatására és összetettségére tekintettel fennáll annak nem elhanyagolható kockázata, hogy az érintett fogyasztó akkor sem fogalmaz meg ilyen kérelmet, ha az ideiglenes intézkedések elrendeléséhez a belső jogban előírt érdemi feltételek adott esetben teljesülnek, mert nem ismeri vagy nem ismeri fel, hogy mire terjednek ki a jogai.”
(454)	A C-8/14. sz. BBVA ügy 36–40. pontja.
(455)	A Bíróság egy meglehetősen konkrét helyzetet mérlegelt a C-8/14. sz. BBVA ügy 33–42. pontjában.
(456)	C-154/15., C-307/15. és C-308/15. sz. egyesített ügyek – Xxxxxxxxx Xxxxxxx és társai, 68–70. pont.
(457)	A C-537/12. és C-116/13. sz. Banco Popular Español és Banco de Valencia egyesített ügyek 60. pontja és a C-169/14. sz. Xxxxxxx Xxxxxxxx és Xxxxx Xxxxxx ügy 28. pontja.
(458)	a C-40/08. sz. Asturcom Telecomunicaciones ügy 41. pontja.

Ugyanakkor továbbra is szükség van annak megvizsgálására, hogy a jogerőre vonatkozó konkrét szabály aránytalanul vagy túlzott mértékben korlátozza-e a jogorvoslatokat, vagy megakadályozza-e a szerződési feltételek tisztességtelen jel legének hivatalból történő értékelését.

Az 5.4.1 szakaszban foglaltaknak megfelelően egy jogerőre vonatkozó nemzeti szabály nincs összhangban a tényleges érvényesülés elvével, amennyiben a követelés fogyasztóval szembeni érvényesítése előtt megakadályozza a szer ződési feltételek hivatalból történő vizsgálatát, miközben nem állnak rendelkezésre hatékony jogorvoslati lehetősé gek, vagy jelentős kockázat áll fenn annak tekintetében, hogy a fogyasztók nem élnek a rendelkezésükre álló jogorvoslati lehetőségekkel (459). Ugyanígy a Bíróság (460) kimondta, hogy amennyiben egy bíróság csak bizonyos érintett szerződési feltételeket vizsgált meg, akkor a jogerő nem akadályozhatja meg a további szerződési feltételek egy későbbi szakaszban való értékelését, függetlenül attól, hogy ez a fogyasztó kérésére vagy a bíróság saját kezdeményezésére történik:

„Olyan esetben tehát, ha a vitatott szerződés korábbi vizsgálata során, amely jogerőre emelkedett határozat elfogadá sához vezetett, a nemzeti bíróság e szerződés egyetlen vagy csak bizonyos feltételeinek a 93/13 irányelv tekintetében, hivatalból történő vizsgálatára szorítkozott, ez az irányelv azt írja elő az olyan nemzeti bíróság számára […], amelyhez a fogyasztók rendkívüli járulékos kifogás keretében rendszerint fordulnak, hogy a felek kérelmére, vagy amennyiben ren delkezik az ehhez szükséges jogi és ténybeli elemekkel, hivatalból értékelje az említett szerződés egyéb feltételeinek eset legesen tisztességtelen jellegét. Ilyen felülvizsgálat hiányában ugyanis a fogyasztóvédelem tökéletlennek és elégtelennek bizonyulna, és a 93/13 irányelv 7. cikkének (1) bekezdésében foglaltakkal szemben nem lenne sem megfelelő, sem hatékony eszköz ahhoz, hogy az érintett feltétel alkalmazását megszüntessék […] (461).”

Továbbá, az 5.3.1 szakaszban foglaltaknak megfelelően a bíróságok kötelesek lehetnek, hogy az egyenértékűség elvének értelmében hivatalból értékeljék a szerződési feltételek tisztességtelen jellegét (462), ha a nemzeti eljárási szabályok egy egyébként alkalmazandó, jogerőre vonatkozó szabály ellenére a közrendi kérdések vizsgálatának hatáskörével ruházzák fel a bíróságokat.

— Elévülési idők

A fentebbiekben foglaltaknak megfelelően a Bíróság (463) főszabály szerint a jogbiztonság érdekében elfogadhatónak tekinti az észszerű időbeli korlátozásokat, például a tisztességtelen szerződési feltételeken alapuló túlfizetések visszatéríté sére vonatkozó követelések tekintetében. Ebben a tekintetben a Bíróság mindeddig nem határozott arról, hogy mi tekint hető észszerű elévülési időnek, és nem hozott döntést annak kezdetéről. Ugyanakkor a Bíróságot felkérték, hogy nyújtson iránymutatást az utóbbi szempontot illetően (464).

Ugyanakkor különbséget kell tenni a jog által meghatározott elévülési idők, valamint a szerződési feltételek tisztességte len jellegére és az ebből eredő következményekre – mint a fogyasztóknak járó visszatérítések (465), amelyek időbeli korlátozása nem megengedett (466) – vonatkozó bírósági döntések hatásának időbeli korlátozása között (467).

A 4.2 szakaszban foglaltaknak megfelelően a tisztességtelen szerződési feltételek nem kötelező jellege nem képezheti időbeli korlátozások tárgyát. Ez azt jelenti, hogy amikor az eladók vagy szolgáltatók tisztességtelen szerződési feltételekre alapuló követelésekkel élnek a fogyasztókkal szemben, akkor ez utóbbiak a tisztességtelen jellegre való hivatkozás vagy hivatalból történő vizsgálat révén bármikor és időkorlát nélkül hivatkozhatnak erre a védelemre (468). Ugyanez érvényes a szerződési feltételek tisztességtelen jellegének kimondására irányuló, egyéni eljárás keretében benyújtott kérelmekre, valamint a jogsértés tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 7. cikke (2) bekezdésének értelmében vett meg szüntetésére irányuló eljárásokra.

(459)	A C-176/17. sz. Profi Credit Polska ügy 44., 61–64. és 71. pontja; a C-49/14. sz. Finanmadrid ügy 45. és 46. pontja; a C-122/14. sz. Aktiv Kapital Portfolio ügy 30. pontja; a C-448/17. sz. EOS KSI Slovensko ügy 45., 46. és 49. pontja; a C-632/17. sz. PKO-ügy 49. pontja. Mindezek az ügyek fizetési meghagyásos eljárásokra vonatkoztak, és a C-618/10. sz. Banco Español de Crédito ügyre alapulnak.
(460)	A C-421/14. sz. Banco Primus ügy itt idézett 52. pontja. Ebben az ügyben az első vizsgálatra hivatalból került sor, de ugyanaz a szabály lett volna érvényes arra az esetre is, ha az első vizsgálat a fogyasztó kérésére történik.
(461)	Hivatkozás a C-415/11. sz. Xxxx ügy 60. pontjára.
(462)	A C-421/14. sz. Banco Primus ügy 47. pontjának második része, hivatkozással a C-40/08. sz. Asturcom Telecomunicaciones ügy 53. pontjára; A C-76/10. sz. Pohotovost’ ügy.
(463)	C-154/15, C-307/15 és C-308/15 egyesített ügyek – Xxxxxxxxx Xxxxxxx és társai, 69. pont. Ugyanakkor ebben az ügyben a spanyol jog nem ír elő elévülési időt az ilyen követelések tekintetében.
(464)	A C-698/18. sz. SC Raiffeisen Bank SA ügy és a C-699/18. sz. BRD Groupe Société Générale SA ügy (2019. május 31-én még folyamatban).
(465)	C-154/15., C-307/15. és C-308/15. sz. egyesített ügyek – Xxxxxxxxx Xxxxxxx és társai, 70. pont, utalva a korábbi ítélkezési gyakorlatra.
(466)	Lásd a C-154/15., C-307/15. és C-308/15. sz. Xxxxxxxxx Xxxxxxx egyesített ügyek rendelkező részéből származó idézetet a 4.4 szakaszban.
(467)	C-154/15., C-307/15. és C-308/15. sz. egyesített ügyek – Xxxxxxxxx Xxxxxxx és társai, 75. pont.
(468)	A C-473/00. sz. Cofidis ügy 38. pontja.

5.5. Mit jelent a hivatalból történő vizsgálat?

5.5.1. Alapvető kötelezettségek

A hivatalból történő vizsgálat a nemzeti bíróságok proaktív és a felek előterjesztéseitől független (469) beavatkozását teszi szükségessé, az alábbiak mindegyikének tekintetében:

— annak megvizsgálása, hogy az érintett szerződési feltétel tisztességtelen, következésképpen nem kötelező jellegű-e, és

— az érintett feltétel tisztességtelen jellegének megállapításából eredő következmények, annak biztosítsa érdekében, hogy az adott feltétel nem köti a fogyasztót.

A nemzeti bíróságok csak abban az esetben alkalmazhatják a tisztességtelen szerződési feltételeket, ha a jogairól tájékoztatott fogyasztó kivételesen ellenzi a tisztességtelen szerződési feltételek alkalmazásának mellőzését (470). A Bíróság az alábbiakat mondta ki:

„[a]nemzeti bíróság hivatalból köteles vizsgálni valamely szerződési feltétel tisztességtelen jellegét, amennyiben rendelke zésére állnak az e tekintetben szükséges ténybeli és jogi elemek. Ha álláspontja szerint az ilyen feltétel tisztességtelen, annak alkalmazását mellőzi, kivéve, ha ezt a fogyasztó ellenzi. […] (471).

Ugyanis az irányelv által előírt védelem teljes hatékonysága megköveteli, hogy a feltétel tisztességtelen jellegét hivatalból megállapító nemzeti bíróság minden következtetést xxxxxxxxxxx ezen megállapításból, anélkül hogy meg kellene várnia, hogy a jogairól tájékoztatott fogyasztó az említett feltétel megsemmisítését kérő nyilatkozatot tegyen[… (472)]. (473)”

A hivatalból történő vizsgálat kötelezettsége előírhatja továbbá a bírók számára, hogy hivatalból ideiglenes intézkedése ket rendeljenek el, amennyiben a jogorvoslat tényleges érvényesülésének érdekében erre szükség van, és jelentős kocká zat áll fenn annak tekintetében, hogy a fogyasztók nem kérelmeznek ideiglenes intézkedést (474).

Emellett a bírók kötelesek tájékoztatni a feleket a szerződési feltétel hivatalból végzett értékelésének eredményeiről és annak következményeiről, hogy meg lehessen hallgatni őket a kérdésben (475).

5.5.2. Megvizsgálandó szempontok

A szerződési feltételek tisztességtelen jellegének hivatalból való értékelésére való kötelezettségük teljesítése során a nemzeti bíróságoknak a tisztességtelen jelleg megállapításához minden előfeltételt meg kell vizsgálniuk (476), többek között – amennyiben a vonatkozó nemzeti átültetés egyéni lépéseket ír elő – az alábbi kérdéseket:

— a szerződési feltételek az irányelv hatálya alá tartoznak-e (477), ami szükségessé teszi, hogy

— szerződés jött létre egy eladó vagy szolgáltató és egy fogyasztó között (478),

— az érintett feltételt nem tárgyalták meg egyedileg (479),

(469)	A C-497/13. sz. Xxxxxxx Xxxxx ügy 46–48. pontja és rendelkező részének 1) pontja; a C-137/08. sz. VB Pénzügyi Lízing ügy 45–51. pontja és rendelkező részének 3) pontja; a C-397/11. sz. Xxxxx Xxxxx ügy.
(470)	A C-488/11. sz. Asbeek Brusse ügy 49. pontja. a C-618/10. sz. Banco Español de Crédito ügy 63. pontja; a C-472/11. sz. Banif Plus Bank ügy 27. pontja. Lásd még az 5.5.1 és 5.5.5 szakaszt.
(471)	A C-243/08. sz. Pannon GSM ügy rendelkező részének 2) pontja.
(472)	Hivatkozás a C-397/11. sz. Xxxxx Xxxxx ügyre és a C-397/11. sz. ügy 42. pontjára.
(473)	A C-154/15., C-307/15. és C-308/15. sz. Xxxxxxxxx Xxxxxxx egyesített ügyek 59. pontja.
(474)	Lásd a C-568/14–C-570/14. sz. Xxxxxx Xxxxxxxxx Xxxxx egyesített ügyeket.
(475)	Ez a fogyasztók és az eladók vagy szolgáltatók tekintetében egyaránt fontos, ahogy az a C-243/08. sz. Pannon GSM ügyből, a C-472/11. sz. Banif Plus Bank ügy 29–35. pontjából, a C-488/11. sz. Asbeek Brusse ügy 52. pontjából és a C-119/15. sz. Biuro podróży „Partner” ügy 22–47. pontjából kitűnik. Lásd még az 5.5.4 pontot.
(476)	A C-137/08. sz. VB Pénzügyi Lízing ügy 49. és azt követő pontjai A figyelembe venni szükséges alapvető kritériumokat illetően lásd a 3. szakaszt.
(477)	A C-137/08. sz. VB Pénzügyi Lízing ügy 49–51. pontja. A tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv hatályával kapcsolatos kérdéseket illetően lásd az 1.2 szakaszt.
(478)	A C-497/13. sz. Xxxxxxx Xxxxx ügy 46–48. pontja és rendelkező részének első pontja. Ez a döntés a 1999/44/EK irányelvet (HL L 171., 1999.7.7., 12. o.) érinti, de mutatis mutandis a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelvre is alkalmazandó. Továbbá, annak megállapítása érdekében, hogy az érintett feltételek a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv hatálya alá tartoznak-e, a bíróságoknak mindenképp meg kell vizsgálniuk, hogy egy eladó vagy szolgáltató és egy fogyasztó között létrejött-e egy szerződés.
(479)	A C-137/08. sz. VB Pénzügyi Lízing ügy 49–51. pontja. A Bíróságoknak figyelembe kell venniük, hogy a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 3. cikkének (2) bekezdése a bizonyítási teherre vonatkozó konkrét szabályt ír elő arra vonatkozóan, hogy egy előre megfogalmazott szerződési feltételt egyedileg megtárgyaltak-e vagy sem.

— az érintett feltétel nem az 1. cikk (2) bekezdésének értelmében vett kötelező szabályokat tükröz;

— a szerződési feltétel a 4. cikk (2) bekezdésének hatálya alá tartozik-e, és ha igen, akkor eleget tesz-e az átláthatósági követelményeknek;

— a szerződési feltétel tisztességtelen jellegű-e, azaz a jóhiszeműség követelményével ellentétesen jelentős egyenlőtlensé get idéz elő a felek jogaiban és kötelezettségeiben a fogyasztó kárára, ideértve az átláthatóság esetleges hiányát is, vagy adott esetben megegyezik-e egy fekete vagy szürke listán szereplő feltétellel.

5.5.3. A szükséges jogi és ténybeli elemek rendelkezésre állása

A szerződési feltételek tisztességtelen jellegére irányuló értékelés fő eleme a szerződés és annak valamennyi feltétele. A fentebbiekben foglaltaknak megfelelően ugyanakkor egy feltétel tisztességtelen jellegének értékelése előtt egyéb eleme ket is mérlegelni kell, például hogy az egyik fél fogyasztónak számít-e, egy feltételt egyedi tárgyalás tárgyát képezte-e, illetve egy eladó vagy szolgáltató minden szükséges tájékoztatást biztosított-e a fogyasztó számára a szerződés megkö tése előtt.

Problémát jelenthet, hogy egy adott ügy tekintetében nem állhat a nemzeti bíróság rendelkezésére minden olyan jogi és ténybeli elem, amelyek alapján döntést hozhatna egy szerződési feltétel tisztességtelen jellegét illetően. A Bíróság elismeri ezt, amikor számos döntésében a következőhöz hasonló megfogalmazást használ: „amennyiben [a nemzeti bíróság] ren delkezésére állnak az e tekintetben szükséges jogi és ténybeli elemek” (480).

Ugyanakkor a Bíróság egyértelművé tette, hogy a hivatalból történő vizsgálat proaktív megközelítést tesz szükségessé a szerződési feltételek értékeléséhez szükséges elemekhez való hozzáférés érdekében (481), például azokban az esetekben, amikor a „bizonyítás folytatása” kifejezést használja a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 3. cikke

(1) bekezdése által előírt előfeltételek vizsgálatának tekintetében (482):

„[…] a Bíróság […] megállapította, hogy e bíróságnak hivatalból kell bizonyítást folytatnia annak megállapítása érdekében, hogy az eladó vagy szolgáltató és a fogyasztó közötti szerződés részét képező feltétel az irányelv hatálya alá tartozik-e, és amennyiben igen, hivatalból kell értékelnie az ilyen feltétel esetlegesen tisztességtelen jellegét […]. (483)”

A Bíróság (484) hangsúlyozta továbbá, hogy a nemzeti bíróságoknak meg kell kapnia a szükséges felvilágosítást arra a kérdésre vonatkozóan, hogy az egyik fél fogyasztónak számít-e, ha legalább néhány jel erre utal:

„A tényleges érvényesülés elve […] megköveteli, hogy az olyan szerződésre vonatkozó jogvitában eljáró nemzeti bíróság, amely az említett irányelv hatálya alá tartozhat, amint az erre vonatkozó jogi és ténybeli elemek a rendelkezésére állnak, vagy egyszerű felvilágosításkérésre a rendelkezésére bocsáthatók, még akkor is köteles megvizsgálni, hogy a vevőt fogyasztónak lehet-e minősíteni, ha ez utóbbi erre a minőségre nem hivatkozott kifejezetten.”

Ennélfogva, ha vannak arra utaló jelek, hogy az érintett szerződés fogyasztói szerződés lehet, akkor a nemzeti bíróság köteles bizonyítást folytatni ebben a kérdésben, még akkor is, ha a felek ezt nem terjesztették elő. Valóban úgy tűnik, hogy a 6. cikk (1) bekezdésének kötelező jelleg előírja ezt a proaktív megközelítést.

(480)	Például a C-176/17. sz. Profi Credit Polska ügy 42. pontja: „E körülmények között először is hangsúlyozni kell, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata értelmében a nemzeti bíróság – amennyiben a rendelkezésére állnak az e tekintetben szükséges jogi és ténybeli elemek – hivatalból köteles vizsgálni a 93/13 irányelv hatálya alá tartozó szerződési feltétel tisztességtelen jellegét, ezzel ellensúlyozván a fogyasztó és az eladó vagy szolgáltató közötti egyenlőtlen helyzetet.” Ebben a pontban a Bíróság a C-377/14. sz. Xxxxxxxxx és Xxxxxxxxxxxx ügy 52. pontjára, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatra, valamint a C-154/15., C-307/15. és C-308/15. sz. Xxxxxxxxx Xxxxxxx és társai ügy 58. pontjára hivatkozik.
(481)	A C-497/13. sz. Xxxxxxx Xxxxx ügy 46–48. pontja és rendelkező részének első pontja, a C-137/08. sz. VB Pénzügyi Lízing, ügy 45– 51. pontja és rendelkező részének 3) pontja.
(482)	A Bíróság a C-137/08. sz. VB Pénzügyi Lízing ügy 56. pontjában használta ezt a kifejezést, amelyet megerősített a C-472/11. sz. ügy itt idézet 24. pontjában.
(483)	Hivatkozás a C-137/08. sz. VB Pénzügyi Lízing ügy 56. pontjára és a C-618/10. sz. Banco Español de Crédito ügy 44. pontjára.
(484)	A C-497/13. sz. Xxxxxxx Xxxxx ügy, különösen annak 44. és 46. pontja. Az idézet a 46. pontból származik. Bár ez az ügy a 1999/44/EK irányelvet (HL L 171., 1999.7.7., 12. o.) érintette, a fogyasztói szerződésekre vonatkozó jog horizontális kérdését tárgyalja, és mutatis mutandis alkalmazandó a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv értelmében vett fogyasztói jogállásra is.

Ugyanígy, ha vannak arra utaló jelek, hogy egy követelés egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételekre alapul, azonban nem áll rendelkezésre azonnal az ilyen vizsgálat elvégzéséhez szükséges valamennyi elem, akkor a szükséges felvilágosítás és a bizonyítékok benyújtása érdekében a nemzeti bíróságoknak fel kell vetniük ezt a kérdést a felek nek (485). Ha az eladók vagy szolgáltatók kötelesek bizonyos tájékoztatást nyújtani a fogyasztók számára, akkor a bíró ságoknak meg kell vizsgálniuk, hogy a fogyasztókat biztosították-e a szükséges tájékoztatást (486).

Amennyiben bizonyos, például a fizetési meghagyásos vagy végrehajtási eljárásokra vonatkozó eljárási szabályok ezek nek az elemeknek a rendelkezésre állása ellenére sem engedélyezik a bíróságok számára egy érdemi értékelés elvégzé sét (487), vagy nem biztosítanak hozzáférést ezekhez az elemekhez (488), többek között a követelés alapjául szolgáló szer ződéshez, ezek az eljárási korlátozások nem törölhetik el a hivatalból történő vizsgálat elvégzésének kötelezettségét.

Ezt az értelmezést az alábbi megfontolások is alátámasztják:

— A Bíróság megfogalmazása és a különböző döntések összefüggései is arra utalnak, hogy a Bíróság elismeri azt a tényt, hogy a nemzeti bíróságoknak gyakorlatban nincs lehetőségük a szükséges értékelés elvégzésére, ha nincs hozzáférésük ezekhez az elemekhez (489).

— Az ügyek többségében a Bíróság figyelembe vette, hogy a kérdést előterjesztő bíróságnak nem volt hozzáférése a szükséges elemekhez. A Bíróság emellett több döntésében a „… jóllehet (490) az ehhez szükséges valamennyi jogi és ténybeli információval rendelkezik …” megfogalmazást használja, amivel egy a fortiori indoklásra utal egy jogi feltétellel szemben.

— Ha a nemzeti eljárási szabályok pusztán azáltal megakadályozhatnák a hivatalból történő vizsgálatot, hogy a bíró ságok számára nem biztosítanak hozzáférést a szükséges elemekhez, az aláásná a hatékony jogorvoslathoz való jogot.

— Ha az egyenértékűség elve szükségessé teszi a hivatalból történő vizsgálat elvégzését, akkor ezt a vizsgálatot a gyakorlatban megakadályozhatja, ha a nemzeti eljárási szabályok megtagadják a bíróság hozzáférését a szükséges elemekhez.

A Bíróság (491) megerősítette ezt az értelmezést, amikor annak a jelentős kockázatnak a megállapítását követően, hogy a fogyasztók nem élnek ellentmondással egy fizetési meghagyással szemben (492), úgy ítélte meg, hogy nincs összhangban a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 7. cikkének (1) bekezdésével az, ha egy fizetési meghagyást a szerződési feltételek hivatalból indított előzetes vizsgálatának hiányában bocsátanak ki. A Bíróság annak ellenére jutott erre a következtetésre, hogy tudatában volt annak, miszerint a vonatkozó eljárási szabályok értelmében a nemzeti bíró ságoknak rendszerint nincs hozzáférésük a vizsgálathoz szükséges jogi és ténybeli elemekhez (493), és anélkül, hogy az ilyen elemekhez való hozzáférést a vizsgálat nyomán tett megállapítások feltételeként jelölte volna meg (494), amikor kimondta, hogy

„[…] a 93/13 irányelv 7. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan eljárás, amely fize tési meghagyás kibocsátását teszi lehetővé, amikor a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem tárgyában eljáró bíró ság nem rendelkezik jogosultsággal arra, hogy az érintett megállapodás feltételeinek esetlegesen tisztességtelen jellegét vizsgálja, amennyiben az e végzéssel szembeni ellentmondás benyújtásához való jog gyakorlásának szabályai nem teszik lehetővé annak biztosítását, hogy a fogyasztót ezen irányelv alapján megillető jogokat tiszteletben tartsák.”

(485)	E tekintetben figyelembe kell venniük a 3. cikk (2) bekezdésének bizonyítási teherre vonatkozó rendelkezéseit. Lásd az 1.2.2.1 kaszt. Ha egy adott tagállamban az egyedileg megtárgyalt szerződési feltételek is a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irán elvet átültető rendelkezések hatálya alá tartoznak, akkor erre az értékelésre természetesen nincs szükség.
(486)	A 3.3.1 szakasz, a C-186/16. sz. Andriciuc ügy 43. xxxxxx, a C-119/17. sz. Xxxxxx ügy 23. pontja.
(487)	A C-618/10. sz. Banco Español de Crédito ügy;
(488)	A C-176/17. sz. Profi Credit Polska ügy és a C-632/17. sz. PKO-ügy.
(489)	A C-632/17. sz. PKO-ügy 38. pontja: „[…] az alapügyben szereplőkhöz hasonló körülmények között valamely nemzeti bíróság ne tudja elvégezni a szerződési feltétel esetlegesen tisztességtelen jellegének vizsgálatát mindaddig, amíg nem rendelkezik az vonatkozó összes ténybeli vagy jogi elemmel”. A Bíróság ugyanerre a megállapításra hivatkozik a C-176/17. sz. Profi Credit Polska 47. pontjában.
(490)	A C-618/10. sz. Banco Español de Crédito ügy 57. xxxxxx, a C-49/14. sz. Finanmadrid ügy 36. pontja; a C-32/14. sz. ERSTE Ba Hungary ügy 43. pontja. Más ügyekben, például a C-488/11. sz. Asbeek Brusse ügy 40. pontjában a Bíróság az „amint rendelk a szükséges jogi és ténybeli elemekkel” megfogalmazást használta.
(491)	A C-176/17. sz. Profi Credit Polska ügy és a C-632/17. sz. PKO-ügy.
(492)	A C-176/17. sz. Profi Credit Polska ügy 69. és 70. pontja. a C-632/17. sz. PKO-ügy 45–49. pontja.
(493)	A C-632/17. sz. PKO-ügy 37. és 38. xxxxxx; A C-176/17. sz. Profi Credit Polska ügy 47. pontja.
(494)	A C-632/17. sz. PKO-ügy itt idézett 49. pontja, amely a C-176/17. sz. Profi Credit Polska ügyben hozott korábbi döntés 71. pontj hivatkozik.

sza y

m erre ügy

nk ezik

ára

Ennélfogva azokban az esetekben, amikor a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv hivatalból történő vizs gálatot ír elő, akkor a nemzeti bíróságokat – a nemzeti szabályok uniós joggal összhangban való értelmezése révén, vagy ha ez nem lehetséges, akkor az ellentétes nemzeti szabályok hatályon kívül helyezésével – kötelezni kell a hivatalból indított vizsgálathoz szükséges elemek bekérésére.

5.5.4. A tisztességtelen jellegre irányuló értékelésből levont következtetések

Az értékelés végén a nemzeti bíróságoknak meg kell határozniuk az érintett szerződési feltételek tisztességtelen és követ kezésképpen nem kötelező jellegének következményeit, a 4. szakaszban szereplő elvekkel összhangban. A követeléstől, az eljárás típusától és a szerződési feltétel jellegétől függően ez a fogyasztóval szembeni – teljes mértékben vagy részben tisztességtelen szerződési feltételekre alapuló – követelés elutasítását vagy korlátozását, az érvényesítés megszüntetését vagy korlátozását, vagy az érvénytelenség kimondását eredményezheti.

A fentiekben foglaltaknak megfelelően mielőtt egy nemzeti bíróság egy hivatalból értékelt és tisztességtelen jellegűnek ítélt szerződési feltétel alkalmazásának mellőzéséről határoz, mindkét felet meg kell hallgatnia a kérdésben (495).

Emellett a fogyasztók, miután tájékoztatták őket az érintett szerződési feltételek tisztességtelen és nem kötelező jellegé ről, dönthetnek úgy, hogy nem hivatkoznak erre a védelemre, és ebben az esetben az illetékes bíróságnak alkalmaznia kell a tisztességtelen szerződési feltételeket (496). A tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 6. cikke (1) bekez dése kötelező jellegének fényében ez a nyilatkozat csak abban az esetben érvényes, ha a bíró meggyőződött arról, hogy a fogyasztó teljes mértékben megértette a jogi helyzetet, és nyilatkozata nem félreértések vagy az egyéb felek által rá helyezett nyomás eredménye.

5.6. A hivatalból indított vizsgálat, a tényleges érvényesülés és az egyenértékűség hatása a nemzeti eljárási szabályzatra

Ha az uniós jog előírja a szerződési feltételek tisztességtelen jellegének hivatalból történő vizsgálatát, akkor a nemzeti bíróságoknak azáltal kell biztosítaniuk ezt a vizsgálatot, hogy a vonatkozó nemzeti jogot a lehető legnagyobb mértékben az uniós joggal összhangban értelmezik és alkalmazzák (497). Amennyiben ez nem lehetséges, és a nemzeti eljárási sza bályzat nincs összhangban a tényleges érvényesülés elvével és/vagy nem garantál hatékony jogorvoslatot, akkor az uniós jog által előírt hivatalból történő vizsgálatok elvégzése érdekében a nemzeti bíróságoknak hatályon kívül kell helyezniük ezeket a nemzeti szabályokat (498).

Emellett a hivatalból történő vizsgálat és a tényleges érvényesülés elvei jogszabályaik bizonyos kiigazítására vagy korrekció jára kötelezhetik a tagállamokat, amennyiben a nemzeti eljárási szabályzat és anyagi rendelkezések az alábbi alsza kaszokban bemutatott módon nincsenek összhangban ezekkel az elvekkel. Ennélfogva a tagállamok felkérést kapnak, hogy vizsgálják meg minden olyan nemzeti rendelkezésüket, amelyek ellentétesek lehetnek a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv Bíróság általi értelmezése által előírt garanciákkal.

Ha a hivatalból történő vizsgálatot az egyenértékűség elve követeli meg (499), akkor a nemzeti bíróságok kötelesek a vonatkozó nemzeti rendelkezéseket mutatis mutandis alkalmazni, a szerződési feltételek tisztességtelen jellegének hiva talból történő vizsgálata érdekében. Ugyanakkor, ha ezek a rendelkezések nem terjednek ki kifejezetten az uniós jogon alapuló fellépésekre, akkor fennáll a kockázata annak, hogy a nemzeti bíróságok csupán ezeknek a nemzeti rendelkezé seknek az alapján nem képesek elvégezni ezt a vizsgálatot. Ezért az egyenértékűség elvével való összhang biztosítása szin tén jogalkotási kiigazításokat tehet szükségessé.

Végezetül a Bíróság (500) egyértelműsítette, hogy egy végső fokon eljáró nemzeti bíróság olyan határozata, amely nem tesz eleget a szerződési feltételek tisztességtelen jellegének hivatalból történő értékelésére vonatkozó kötelezettségnek, az uniós jog kellően súlyos megsértésének minősül, ami a tagállam felelősségét vonhatja maga után a fogyasztóknak okozott károk tekintetében.

(495)	A C-472/11. sz. Banif Plus Bank ügy 29–35. pontja, a C-488/11. sz. Xxxxxx Brusse ügy 52. pontja: „[…] emlékeztetni a kontradiktórius eljárás elve főszabály szerint kötelezi a szerződési feltétel tisztességtelen jellegét hivatalból észlelő ságot arra, hogy a peres feleket tájékoztassa erről, és lehetőséget biztosítson számukra, hogy a nemzeti eljárásjogi sza vonatkozóan előírt eljárások szerint kontradiktórius eljárásban vitassák meg azokat (a fent hivatkozott Banif Plus hozott ítélet 31 és 36. pontja).”.
(496)	A C-243/08. sz. Pannon GSM ügy. Lásd még a C-488/11. sz. Asbeek Brusse ügy 49. pontját, a C-618/10. sz. Banco dito ügy 63. pontját, a C-472/11. sz. Banif Plus Bank ügy 27. pontját, valamint a C-70/17. és C-179/17. sz. Abanc Bancaria és Bankia egyesített ügyek 63. pontját.
(497)	Ez az uniós jog egyik alapelve, amelyet a Bíróság megerősített például a C-397/11. sz. Xxxxx Xxxxx ügy 32. pontjában.
(498)	Lásd a 2.2 és 5.2 szakaszt, valamint a C-118/17. sz. Dunai ügy 61. pontját.
(499)	5.3.1 szakasz.
(500)	A C-168/15. sz. Xxxxxx Xxxxxxxx ügy.

kell arra, hogy nemzeti bíró bályokban erre Bank ügyben

Español de Cré a Corporación

5.7. A tisztességtelen szerződési feltételek hivatalból történő vizsgálata és peren kívüli eljárások

A EUMSZ 267. cikkének értelmében a Bíróság tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelvből eredő eljárási garanciákra vonatkozó ítélkezési gyakorlata kizárólag a „bíróságoknak” szól. A Bíróság kimondta, hogy a választott bíró ságok nem nyújthatnak be előzetes kérelmeket (501).

A tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv tekintetében a Bíróság (502) kimondta, hogy a nemzeti bíróságok hivatali kötelezettségére vonatkozó ítélkezési gyakorlata egy közokirat érvényesítési záradékának kiállítása esetében nem alkalmazandó a közjegyzőkre. Az eljárás egészére kiterjedő értékelésnek azonban figyelembe kell vennie a közjegyzők vonatkozó nemzeti jog értelmében vett szerepét az ilyen okiratok elkészítésekor (503). Ugyanakkor a bírósági eljárás előtti szakaszban biztosított garanciák nem helyettesíthetik a bíró által végzett teljeskörű bírósági értékeléshez való hozzáférést (504).

A Bíróság ugyanakkor egyértelműsítette, hogy a kereskedők által a fogyasztókkal szemben indított választott bírósági eljárások tekintetében – amennyiben a vonatkozó nemzeti jog erre engedélyezi az ilyen eljárásokat – a fellebbezési és érvényesítési eljárásokban biztosítani kell a választott bírósági ítéletek hatékony bírósági vizsgálatát (505). Az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés (506) elvei alapján ez olyan kötelezettséget róhat a bíróságokra, hogy – szükség esetén az érvénye sítési szakaszban – hivatalból vizsgálják az érintett szerződési feltételek tisztességtelen jellegét, többek között azokra a szerződési feltételekre is kiterjedően, amelyek lehetővé teszik az eladó vagy szolgáltató számára, hogy választott bíró sághoz forduljanak. Az ilyen eljárásokra vonatkozó olyan nemzeti szabályokat, amelyek veszélyeztetik a tisztességtelen szerződési feltételekkel szembeni hatékony bírói jogvédelem elvének alkalmazását, a tisztességtelen szerződési feltételek ről szóló irányelvvel ellentétesnek kell tekinteni (507). Azok a szerződési feltételek, amelyek értelmében a kereskedők választott bírósági eljárást indíthatnak a fogyasztókkal szemben, nagy valószínűséggel tisztességtelen jellegűek, ha kizár ják vagy gátolják a fogyasztó arra irányuló jogát, hogy peres eljárást kezdeményezzen vagy jogorvoslattal éljen (508), azokat az eseteket is beleértve, amikor ezek a feltételek megakadályozzák a tisztességtelen szerződési feltételek hatékony bírói vizsgálatát.

A fogyasztók által kezdeményezett vitarendezési eljárások tekintetében a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről szóló 2013/11/EU irányelv (509) fontos garanciákat biztosít, többek között a fogyasztó és a kereskedő között a panaszok alter natív vitarendezési fórumhoz történő benyújtására vonatkozóan létrejött megállapodások, valamint az elismert alternatív vitarendezési fórumok előtti eljárások méltányosságát és jogszerűségét illetően. A 2013/11/EU irányelv értelmében a fogyasztó és a kereskedő közötti, a panaszok alternatív vitarendezési fórumhoz történő benyújtására vonatkozó megál lapodás nem kötelező a fogyasztóra nézve, ha az a jogvita keletkezése előtt jött létre, és ha megfosztja a fogyasztót attól a jogától, hogy bírósághoz forduljon a jogvita rendezése céljából. Ez a fortiori azokra az esetekre is érvényes, amikor az ilyen megállapodást egy egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel tartalmazza.

(501)	A C-125/04. sz. Denuit ügy. Lásd még a C-503/15. sz. Xxxxxxxx Xxxxxxxxx ügyben egy Secretario Judicial (titkár) előtti eljárásban egy ügyvédi munkadíj behajtására irányuló eljárás tekintetében hozott ítéletet.
(502)	A C-32/14. sz. ERSTE Bank Hungary ügy 47–49. pontja.
(503)	A C-32/14. sz. ERSTE Bank Hungary ügy 55–58. pontja.
(504)	Ez például a C-32/14. sz. ERSTE Bank Hungary ügyből, különösen annak 59. pontjából és a C-448/17. sz. EOS KSI Slovensko ügy 44–54. pontjából következik.
(505)	A C-40/08. sz. Asturcom Telecomunicaciones és a C-76/10. sz. Pohotovost’ ügy.
(506)	A fogyasztók hatékony védelmének meglétét illetően meg kell vizsgálni a teljes eljárás során rendelkezésre álló garanciákat, többek között a választott bírósági eljárás indítására vonatkozó megállapodás meglétének követelményeit, a választott bírósági eljárásban biztosított eljárási garanciákat, és annak a kockázatnak a fennállását, hogy korlátozott szakértelmük és ismereteik miatt a fogyasztók nem élnek jogorvoslattal a választott bírósági ítélettel szemben, valamint a bírósági szakaszban rendelkezésre álló garanciákat, töb bek között a tisztességtelen szerződési feltételek hivatalból történő értékelését.
(507)	Ez a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelvre vonatkozóan a 6. cikk (1) bekezdésének, a 7. cikk (1) bekezdésének és a tényleges érvényesülés elvének tekintetében hozott döntésekből következik. Emellett a 2002/22/EK irányelvet (egyetemes szolgálta tási irányelv) (HL L 108., 2002.4.24., 51. o.) érintő C-317/08., C-318/08., C-319/08. és C-320/08. sz. Alassini egyesített ügyekben hozott ítéletében a Bíróság kimondta azt az alapelvet, hogy a vitarendezési eljárásokra vonatkozó nemzeti jog nem akadályozhatja meg a fogyasztók és a végfelhasználók hatékony bírói védelmét (lásd különösen a rendelkező részt, valamint a 49., 53., 54., 58., 61., 62. és 65. pontot).
(508)	Lásd a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv melléklete 1. pontjának q) alpontját, és a C-342/13. sz. Xxxxxxxxx Xxxxxxx ügy 36. pontját. Amennyiben a nemzeti jog nem teszi lehetővé a választott bírósági eljárások indítását a fogyasztókkal szemben, akkor az ilyen kikötések már a vonatkozó nemzeti rendelkezések értelmében is érvénytelenek.
(509)	A fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló 2013. május 21-i 2013/11/EU irányelv (fogyasztói alternatív vitarendezési irányelv) (HL L 165., 2013.6.18., 63. o.) 10. cikke: „a fogyasztó és a kereskedő közötti, a panaszok alternatív vitarendezési fórumhoz történő benyújtására vonatkozó megállapodás ne legyen kötelező a fogyasztóra nézve, ha az a jogvita keletkezése előtt jött létre, és ha megfosztja a fogyasztót attól a jogától, hogy bírósághoz forduljon a jogvita rendezése céljából.”

6. A JOGSÉRTÉS MEGSZÜNTETÉSÉRE IRÁNYULÓ ELJÁRÁS A KOLLEKTÍV FOGYASZTÓI ÉRDEKE VÉDELME ÉRDEKÉBEN (A TISZTESSÉGTELEN SZERZŐDÉSI FELTÉTELEKRŐL SZÓLÓ IRÁNYELV

7. CIKKÉNEK (2) ÉS (3) BEKEZDÉSE)

7. cikk

(2) Az (1) bekezdésben említett eszközök olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik, hogy a nemzeti fogyasztóvédelmi jogszabályok szerint jogos érdekkel rendelkező személyek vagy szervezetek eljárást kezde ményezzenek a vonatkozó nemzeti jogszabály értelmében bíróság vagy illetékes közigazgatási hatóság előtt annak meg ítélésére, hogy a fogyasztókkal kötendő szerződésekben általános használatra kidolgozott szerződési feltételek tisztesség telenek-e, valamint megfelelő és hatékony eszközökkel élnek azért, hogy megszüntessék az ilyen feltételek alkalmazását.

(3) A saját nemzeti jogszabályok tiszteletben tartásával a (2) bekezdésben említett jogorvoslati eljárások elkülönítve vagy együttesen indíthatók az ellen az azonos gazdasági ágazathoz tartozó több eladó és szolgáltató, illetve szakmai szövetségük ellen, akik illetve amelyek azonos általános szerződési feltételeket vagy hasonló feltételeket használnak, vagy azok használatát javasolják.

A tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 7. cikkének (2) és (3) bekezdése kiegészíti a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló 2009/22/EK irányelvet (510) – különös tekin tettel azokra a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokra, amelyek célja a fogyasztók kollektív érdekeinek védelme –, a tisztességtelen szerződési feltételek egyéni eladók vagy szolgáltatók, illetve eladói vagy szolgáltatói csoportok általi alkalmazásának megszüntetése érdekében. A 7. cikk (1) bekezdésének értelmében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásoknak is megfelelőnek és hatékonynak kell lenniük (511). Az ilyen fellépések elrettentő és visszatartó hatására irá nyuló célkitűzés, valamint a konkrét jogvitáktól való függetlenségük fényében a felhatalmazott személyek vagy szerveze tek, mint a fogyasztóvédelmi szervezetek a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokat indíthatnak, még abban az esetben is, ha az érintett feltételeket konkrét szerződésekben még nem alkalmazták (512). Ezzel szemben a Bíróság kimondta, hogy a 7. cikk (1) és (2) bekezdése, valamint a Charta 47. cikke nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy az esetlegesen tisztességtelen szerződési feltételek érvényesítésére vonatkozó eljárásokban engedélyezzék a fogyasztóvédelmi szervezetek beavatkozását az egyéni fogyasztók támogatása érdekében (513), kivéve, ha ezt az egyenértékűség elve megköveteli (514).

Az egyenértékűség, a tényleges érvényesülés és a hivatalból való vizsgálat elve, valamint a Charta 47. cikke a jogsértés meg szüntetésére és ezáltal a kollektív fogyasztói érdekek védelmére irányuló eljárásokra szintén alkalmazandó, miközben figyelembe kell venni azok sajátos jellegét.

Különösen a 7. cikk (1) és (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett 6. cikk (1) bekezdése előírja, hogy azok a szer ződési feltételek, amelyeket egy jogsértés megszüntetésére irányuló eljárás keretében tisztességtelen jellegűnek ítéltek, nem kötelezők sem a fellépésben részes félnek számító fogyasztók számára, sem pedig az olyan fogyasztók tekintetében, akik ugyanazzal az eladóval vagy szolgáltatóval olyan szerződést kötöttek, amelyekre ugyanazok a feltételek érvényesek (515). Az ilyen eljárásban tisztességtelen jellegűnek ítélet feltétel a kereskedő és a fogyasztók között létrejövő valamennyi jövőbeli szerződés esetében is tisztességtelennek tekintendő (516). Az egyéni ügyekben eljáró nemzeti bíróságok a hivatali kötelezettségük részeként kötelesek figyelembe venni a jogsértés meg szüntetésére irányuló ilyen eljárások hatását, és az érintett feltételt nem tekinthetik tisztességesnek és érvényesnek.

A Bíróság elismerte továbbá, hogy főszabály szerint lehetőség van a tisztességtelen szerződési feltételekkel szembeni védelem 8. cikk szerinti fokozására azáltal, hogy létrehozzák a végső bírósági döntésekben tisztességtelen jellegűnek ítélt szerződési feltételek nemzeti jegyzékét, amelynek alapján egy végrehajtó hatóság az egyenértékű feltételeket alkalmazó egyéb eladókra vagy szolgáltatókra is bírságot szabhatnak ki. Ugyanakkor a Charta 47. cikkének fényében ezeknek az eladóknak vagy szolgáltatóknak képesnek kell lenniük arra, hogy hatékony bírósági jogorvoslattal éljenek a feltételek egyenértékűségét kimondó és a bírság összegét megszabó határozatokkal szemben (517).

(510)	Az Európai Parlament és a Tanács irányelve (2009. április 23.) a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról, (HL L 110., 2009.5.1., 30. o.).
(511)	A C-472/10. sz. Invitel ügy 35. pontja;
(512)	A C-372/99. sz. Bizottság kontra Olaszország ügy 15. pontja.
(513)	A C-470/12. sz. Pohotovosť ügy 54. pontja.
(514)	Lásd az 5.3 szakaszt, a C-448/17. sz. EOS KSI Slovensko ügyre való hivatkozással.
(515)	A C-472/10. sz. Invitel ügy 38–40. pontja; a C-191/15. sz. Verein für Konsumenteninformation kontra Amazon ügy 56. pontja.
(516)	A C-472/10. sz. Invitel ügy 43. és 44. pontja.
(517)	A C-119/15. sz. Biuro podróży „Partner” ügy 22–47. pontja.

A 7. cikk (2) bekezdésének értelmében vett kollektív keresetek nyilvánvaló előnyei ellenére az ilyen fellépések nem áshat ják alá a fogyasztók azon jogát, hogy amennyiben egy szerződési feltétel tisztességtelen jellegének kimondását kérő pár huzamos egyéni keresetet indítanak, akkor kivonhassák magukat az ugyanolyan típusú szerződésekben alkalmazott hasonló feltételeket érintő kollektív kereset alól. A Bíróság magyarázata szerint (518) az tisztességtelen szerződési feltéte lekről szóló irányelv értelmében vett egyéni és kollektív keresetek egymást kiegészítő jellegűek, illetve eltérőek a céljaik és joghatásaik. A jogsértés megszüntetésére irányuló kollektív eljárás célja egy szerződési feltétel tisztességtelen jellegének elvont és általános értékelése, míg egy egyéni kereset keretében a szerződési feltételt konkrétan az ügy sajátos körülmé nyeinek fényében vizsgálják (519). Következésképpen a kollektív kereseteknek csak korlátozott eljárási hatásuk lehet az egyéni keresetekre, amit különösen az igazságszolgáltatás megbízható működésének és az összeegyeztethetetlen bírósági határozatok elkerülésének szükségessége indokol. Ezért a 7. cikk ellentétes az olyan nemzeti szabályokkal, amelyek alap ján egy bíróság köteles automatikusan felfüggeszteni egy fogyasztó által elé terjesztett egyéni keresetet, amíg egy szerve zet által indított párhuzamos kollektív keresetben nem születik jogerős ítélet (520).

Ebben az összefüggésben az egyéni kereset keretében a fogyasztó kérelmére vagy a bíróság saját kezdeményezésére elren delhető ideiglenes intézkedések kell rendelkezésre álljanak, amelyeket mindaddig fenn lehet tartani, amíg egy folyamat ban lévő kollektív keresetben jogerős ítéletet nem hoznak (521). Ez különösen azokban az esetekben lényeges, amikor ideiglenes intézkedésre van szükség az egyéni keresetben hozott ítélet teljes érvényesülésének biztosítása érdekében.

A joghatóságra vonatkozó szabályok tekintetében a Bíróság elfogadta, hogy egy olyan nemzeti szabály, amelynek értel mében a fogyasztóvédelmi szervezetek által indított, jogsértés megszüntetésére irányuló eljárást az alperes, azaz az eladó vagy szolgáltató telephelye vagy székhelye szerinti bíróságok elé kell terjeszteni, nem sérti a tényleges érvényesülés elvét (522). A Bíróság úgy ítélte meg, hogy a fogyasztóvédelmi szervezetek nincsenek az egyéni fogyasztókhoz hasonló hátrányos helyzetben akkor, amikor a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárást indítanak az eladókkal vagy szolgálta tókkal szemben, és ennek keretében a 2009/22/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésére hivatkozott (523).

A Bíróság kimondta továbbá, hogy a joghatóságra vonatkozó uniós szabályok azt jelentik, hogy a fogyasztóvédelmi szer vezetek által indított és a jogsértés megszüntetésére irányuló olyan eljárások, amelyek célja a tisztességtelen jellegűnek tekintett szerződési feltételek egyénekkel megkötött szerződésekben való alkalmazásának megtiltása egy kereskedő szá mára, a Brüsszeli Egyezmény értelmében a jogellenes károkozással, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselek ménnyel vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyek (524). Ez az értelmezés a Brüsszel I. rendeletre is érvényes (525). Ez azt jelenti, hogy a joghatóság a káresemény helye szerinti bíróságra ruházható, amit a fogyasztóvédelem tekintetében tágan kell értelmezni, oly módon, hogy az nem csak azokra a helyzetekre terjed ki, amikor egy egyén sze mélyesen kárt szenved, hanem különösen a jogi stabilitás tisztességtelen szerződési feltételek alkalmazása általi aláásására is (526). Az ilyen keresetre alkalmazandó jog meghatározását a Róma II. rendelet (527) 6. cikkének (1) bekezdésével össz hangban kell végezni, míg egy adott szerződési feltétel értékelésére alkalmazandó jogot minden esetben a Róma I. rende let (528) alapján kell meghatározni, függetlenül attól, hogy az értékelésre egyéni vagy kollektív kereset keretében kerül sor (529).

(518)	A C-381/14. és C-385/14. sz. Sales Sinués és Drame Ba egyesített ügyekben hozott ítélet 30. pontja.
(519)	Szpunar főtanácsnok indítványa a C-381/14. és C-385/14. sz. Sales Sinués és Drame Ba egyesített ügyekben hozott ítélet 72. pontjában.
(520)	A C-381/14. és C-385/14. sz. Sales Sinués és Drame Ba egyesített ügyekben hozott ítélet 39. és 43. pontja.
(521)	A C-568/14–C-570/14. sz. Xxxxxx Xxxxxxxxx Xxxxx egyesített ügyekben hozott ítélet. Lásd még az 5.3.2 szakaszt.
(522)	A C-413/12. sz. Asociación de Consumidores Independientes de Castilla y León ügy 49–53. pontja.
(523)	Ennek a rendelkezésnek az értelmében az alperes telephelye vagy székhelye szerinti tagállam bíróságai rendelkeznek joghatósággal azokat a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokat illetően, amelyeket egyéb tagállamokból származó fogyasztóvédelmi szerve zetek indítanak.
(524)	A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról szóló 1968. szeptember 27-i egyez ményt (Brüsszeli Egyezmény) érintő C-167/00. sz. Henkel ügy 50. pontja.
(525)	A Tanács 44/2001/EK rendelete (2000. december 22.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról (HL L 12., 2001.1.16., 1. o.), amit az 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 351., 2012.12.20., 1. o.) hatályon kívül helyezett és felváltott; lásd a C-548/12. sz. Brogsitter ügy 19. pontját; a C-191/15. sz. Verein für Konsumenteninformation kontra Amazon ügy 38. pontját.
(526)	A C-167/00. sz. Henkel ügy 42. pontja.
(527)	Az Európai Parlament és a Tanács 864/2007/EK rendelete (2007. július 11.) a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról („Róma II.”) (HL L 199., 2007.7.31., 40. o.).
(528)	593/2008/EK rendelet (HL L 177., 2008.7.4., 6. o.)
(529)	A C-191/15. sz. Verein für Konsumenteninformation kontra Amazon ügy 48–60. pontja.

I. MELLÉKLET

A jelen Közleményben említett bírósági ügyek jegyzéke

Ügyszám és megnevezés

Kérdések

A Közlemény szakasza

1976

33/76 – Rewe kontra Land wirtschaftskammer für das Saarland

Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Bundesver waltungsgericht – Németország

5.3. Az egyenértékűség elvéből eredő kötelezettségek

5.4. Hivatalból történő értékelés és a jogorvoslatok tényleges érvényesülése

1978

106/77 – Amministrazione delle finanze dello Stato kontra Simmenthal

A közösségi joggal ellentétes nemzeti jog nemzeti bíróság általi figyelmen kívül hagyása

2.2. A nemzeti jog egyéb rendelkezései

1988

309/85 – Barra kontra Belga Állam

Megkülönböztetésmentesség – Nem egyetemi okta tásba való bejutás – Jogalap nélkül kifizetett össze gek visszatérítése.

4.4. A tisztességtelen szerződési feltételek ből származó előnyök visszaszolgáltatása

1990

C-213/89 – The Queen kontra Secretary of State for Transport, ex parte Factortame

A közösségi jogrend rendelkezéseiből eredő jogok – Nemzeti bíróságok általi védelem – A nemzeti bíróságok ideiglenes intézkedések elren delésére vonatkozó hatásköre előzetes dön téshozatal iránti kérelem esetén

5.3. Az egyenértékűség elvéből eredő kötelezettségek

5.4. Hivatalból történő értékelés és a jogorvoslatok tényleges érvényesülése

1995

C-430/93 és C-431/93 egyesí tett ügyek – Xxx Xxxxxxxxx kontra Stichting Pensioenfonds voor Fysiotherapeuten

Egy foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intéz mény vállalkozásként való kezelése – A foglalkozta tói nyugdíjrendszerhez való csatlakozási kötele zettség – Versenyszabályokkal való összeegyeztethe tőség – A közösségi jog egy pontja első ízben egy semmítőszék elé terjeszthető-e, megváltoztatva ezzel az eljárás tárgyát és szükségessé téve a tények megvizsgálását

5.1. A tisztességtelen szerződési feltételek ről szóló irányelv 6. cikke (1) bekezdésének és 7. cikke (1) bekezdésének, valamint az egyenértékűség és tényleges érvényesülés elvének jelentősége általánosságban

5.3. Az egyenértékűség elvéből eredő kötelezettségek

Ügyszám és megnevezés

Kérdések

A Közlemény szakasza

1997

C-261/95 – Palmisani kontra INPS

Szociálpolitika – A munkavállalók védelme a munkáltató fizetésképtelensége esetén – 80/987/EGK irányelv – Egy tagállam felelőssége egy irányelv késedelmes átültetése esetén – Megfelelő kártérítés – Elévülési idő

5.4. Hivatalból történő értékelés és a jogorvoslatok tényleges érvényesülése

1999

C-126/97 – Eco Swiss China Time Ltd kontra Benetton Inter national NV

Verseny – Az EK 81. cikkének (korábbi 85. cikk) hivatalból történő alkalmazása egy választott bíró ság által – A nemzeti bíróságok hatásköre a választott bírósági ítéletek érvénytelenítését illetően

2000

C-240/98 egyesített ügyek – Océano Grupo Editorial SA kontra Xxxxx Xxxxxxxx Quin tero (C-240/98) és Salvat Editores SA kontra Xxxx

X. Xxxxxxx Xxxxx Xxxxxx

(C-241/98), Xxxx Xxxx Copano Xxxxxxx (C-242/98), Xxxxxxxx Xxxxxxxx (C-243/98) és Xxxxxx Xxxxx Xxxxx (C-244/98)

A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek – Joghatóságra vonatkozó kikötés – A nemzeti bíróságok hatásköre a feltétel tisztességtelen jellegének hivatalból történő vizsgá latát illetően

3.1. Tisztességtelenség és átláthatóság általánosságban

3.4. A tisztességtelen jelleg értékelése a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 3. cikkének és 4. cikke (1) bekezdésé nek alapján

5.2. A tisztességtelen szerződési feltételek hivatalból történő vizsgálatának elve

2001

C-144/99 – Bizottság kontra Hollandia

Tagállami kötelezettségszegés – 93/13/EGK irányelv – A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek – Az irányelv hiányos átültetése a nemzeti jogba

2.2. A nemzeti jog egyéb rendelkezései

C-226/99 – Siples

Közösségi Vámkódex – Fellebbezés – Egy vámható sági határozat végrehajtásának felfüggesztése

5.4. Hivatalból történő értékelés és a jogorvoslatok tényleges érvényesülése

Ügyszám és megnevezés

Kérdések

A Közlemény szakasza

2002

C-167/00 – Verein für Konsu menteninformation kontra Xxxx Xxxxx Xxxxxx

Xxxxxxxxx Egyezmény – 5. cikk (3) bekezdés – Joghatóság jogellenes károkozással, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyekben – Szövetségek által kezdemé nyezett megelőző fellépés – Fogyasztóvédelmi szer vezetek által indított és a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárás, melynek célja, hogy megaka dályozzon egy kereskedőt abban, hogy a fogyasztói szerződésekben tisztességtelen szerződési feltétele ket alkalmazzon

6. A jogsértés megszüntetésére irányuló eljárás a kollektív fogyasztói érdeke védelme érdekében (a tisztességtelen szerződési feltéte lekről szóló irányelv 7. cikkének (2) és (3) bekezdése)

C-255/00 – Grundig Italiana SpA kontra Ministero delle Finanze

A közösségi joggal ellentétes belső adók – Jogalap nélkül kifizetett összegek visszakövetelése – A kere setindítási határidőket visszamenőleges hatállyal lerövidítő nemzeti jogszabályok – Összeegyeztethe tőség a tényleges érvényesülés elvével

5.4. Hivatalból történő értékelés és a jogorvoslatok tényleges érvényesülése

C-372/99 – Európai Közösségek Bizottsága kontra Olasz Köztársaság

Tagállami kötelezettségszegés – 93/13/EGK irányelv – A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek – Az ilyen kikötések alkalmazásának megelőzésére rendelke zésre álló eszközök

C-473/00 – Cofidis

Egy eladó vagy szolgáltató által indított kereset – Nemzeti rendelkezés, amely megtiltja a nemzeti bíróságnak, hogy hivatalból vagy a fogyasztó által előadott panasz alapján megállapítsa egy feltételt tisztességtelen jellegét az elévülési idő lejárta után

4.2. A „fogyasztóra nézve nem kötelező jelleg” jogi hatása

5.2. A tisztességtelen szerződési feltételek hivatalból történő vizsgálatának elve

C-478/99 – Bizottság kontra Svédország

Tagállami kötelezettségszegés – 93/13/EGK irányelv – A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek – A 93/13 irányelv mellékletében szereplő tisztesség telen jellegűnek tekintendő feltételek jegyzékének nemzeti jogszabályba való átvételének kötelezettsége

3.4. A tisztességtelen jelleg értékelése a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 3. cikkének és 4. cikke (1) bekezdésé nek alapján

Ügyszám és megnevezés

Kérdések

A Közlemény szakasza

2004

C-70/03 – Bizottság kontra Spanyolország

Tagállami kötelezettségszegés – 93/13/EGK irányelv – A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek – Értelmezési szabályok – Kollíziós szabályok

1.2. A tisztességtelen szerződési feltételek ről szóló irányelv hatálya

3.1. Tisztességtelenség és átláthatóság általánosságban

C-237/02 – Freiburger Kommu nalbauten GmbH Baugesells chaft & Co. KG kontra Xxxxxx Xxxxxxxxxx és Xxxxxx Xxxxxxxxxx.

A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek – Parkolóhely építésére és átadására vonatkozó szerződés – A szerződéses kötelezettségek teljesítési sorrendjének nemzeti jog által előírt megfordítása – Kikötés, amely arra köte lezi a fogyasztót, hogy még az előtt fizesse ki az árat, hogy az eladó vagy szolgáltató teljesítette volna a kötelezettségeit – Az eladó vagy szolgáltató garancianyújtási kötelezettsége

3.1. Tisztességtelenség és átláthatóság általánosságban

3.4. A tisztességtelen jelleg értékelése a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 3. cikkének és 4. cikke (1) bekezdésé nek alapján

2005

C-125/04 – Xxx Xxxxxx

A Bírósághoz fordulás – Az EK 234. cikke szerinti tagállami bíróság – Választott bíróság

5.7. A tisztességtelen szerződési feltételek hivatalból történő vizsgálata és peren kívüli eljárások

2006

C-168/05 – Mostaza Claro

A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek – Tisztességtelen feltétel elleni kifogás hiánya a választott bírósági eljárás során – E kifogás előterjesztésének lehetősége a választott bírósági ítélet ellen irányuló keresetben

1.1. A tisztességtelen szerződési feltételek ről szóló irányelv célkitűzései

5.2. A tisztességtelen szerződési feltételek hivatalból történő vizsgálatának elve

2007

C-429/05 – Rampion és Godard

87/102/EGK irányelv – Fogyasztói hitel – A fogyasztó jogorvoslati joga a hitelezővel szemben a hitellel finanszírozott termékre vagy szolgáltatás nyújtásra vonatkozó szerződés nemteljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén – Feltételek – A termék vagy szolgáltatás hitelajánlaton való fel tüntetése – Többször igénybe vehető hitelkeret – A nemzeti bíróság lehetősége arra, hogy hivatalból figyelembe vegye a fogyasztót a hitelezővel szem ben megillető jogorvoslati jogot

Bevezetés

Ügyszám és megnevezés

Kérdések

A Közlemény szakasza

C-432/05 – Unibet (London) Ltd és Unibet (International) Ltd kontra Justitiekanslern

A bírói jogvédelem elve – Nemzeti jogszabály közösségi joggal való összeegyeztethetőségét vitató önálló kereset indítását lehetővé nem tévő nemzeti szabályozás – Eljárási autonómia – Egyenértékűség és tényleges érvényesülés elve – Előzetes jogvédelem

5.4. Hivatalból történő értékelés és a jogorvoslatok tényleges érvényesülése

2008

C-2/06 – Kempter KG kontra Hauptzollamt Hamburg-Xxxxx

Xxxxxxxxxxxxx exportálása – Export-visszatérí tések – Jogerős közigazgatási határozat – A Bíróság ítéletének értelmezése – E határozatot követően a Bíróság által előzetes döntéshozatali kérdésben hozott ítélet joghatása – Felülvizsgálat és visszavonás – Időbeli korlátok – Jogbiztonság – Az együttműködés elve – EK 10. cikk

5.4. Hivatalból történő értékelés és a jogorvoslatok tényleges érvényesülése

2009

C-40/08 – Asturcom Telecomunicaciones

A fogyasztókkal kötött szerződések – Tisztességte len választott bírósági kikötés – Semmisség – Jogerős választott bírósági ítélet – Végrehajtás – A végrehajtást elrendelő nemzeti bíróság azon hatásköre, hogy hivatalból hivatkozzon a tisztesség telen választott bírósági kikötés semmisségére – Az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elvei

1.1. A tisztességtelen szerződési feltételek ről szóló irányelv célkitűzései

4.1. A tisztességtelen szerződési feltételek ről szóló irányelv 6. cikke (1) bekezdésének jellege és szerepe a tisztességtelen szerződési feltételekkel szembeni védelemben

5.2. A tisztességtelen szerződési feltételek hivatalból történő vizsgálatának elve

5.3. Az egyenértékűség elvéből eredő kötelezettségek

5.4. Hivatalból történő értékelés és a jogorvoslatok tényleges érvényesülése

5.7. A tisztességtelen szerződési feltételek hivatalból történő vizsgálata és peren kívüli eljárások

C- 227/08 – Xxxxxx Xxxxxx

4. cikk – Fogyasztóvédelem – Üzlethelyiségen kívül kötött szerződések – Elállási jog – A kereskedő tájékoztatási kötelezettsége – A szerződés érvényte lensége – Megfelelő intézkedések.

Bevezetés


Ügyszám és megnevezés	Kérdések	A Közlemény szakasza
C-243/08 – Pannon GSM Zrt. kontra Xxxxxxxx Xxxxxxxx Győrfi	A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek – Tisztességtelen feltétel joghatásai – A nemzeti bíróságnak az illetékességi kikötés tisztességtelen voltának hivatalból történő vizsgálatához való joga és erre irányuló kötelezett sége – Értékelési szempontok	1.1. A tisztességtelen szerződési feltételek ről szóló irányelv célkitűzései 3.1. Tisztességtelenség és átláthatóság általánosságban 3.4. A tisztességtelen jelleg értékelése a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 3. cikkének és 4. cikke (1) bekezdésé nek alapján 4.2. A „fogyasztóra nézve nem kötelező jelleg” jogi hatása 4.3. A szerződési feltételek tisztességtelen jellegének következményei a felek jogaira és kötelezettségeire 5.2. A tisztességtelen szerződési feltételek hivatalból történő vizsgálatának elve 5.5. Mit jelent a hivatalból történő vizsgálat?
2010
C-76/10 – Pohotovosť s.r.o. kontra Xxxxx Xxxxxxxxxx	93/13/EGK irányelv – Tisztességtelen feltételek – 2008/48/EK rendelet – 87/102/EGK irányelv – Fogyasztói hitelszerződések – Teljes hiteldíj mutató – Választott bírósági eljárás – Választott bírósági ítélet – A nemzeti bíróság lehetősége arra, hogy bizonyos feltételek esetlegesen tisztességtelen jellegét hivatalból értékelje	Bevezetés 3.2. A szerződés elsődleges tárgyával vagy az árral és díjazással kapcsolatos szerződési feltételek (a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 4. cikkének (2) bekezdése) 3.3. Átláthatósági követelmények 3.4. A tisztességtelen jelleg értékelése a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 3. cikkének és 4. cikke (1) bekezdésé nek alapján 4.2. A „fogyasztóra nézve nem kötelező jelleg” jogi hatása 5.1. A tisztességtelen szerződési feltételek ről szóló irányelv 6. cikke (1) bekezdésének és 7. cikke (1) bekezdésének, valamint az egyenértékűség és tényleges érvényesülés elvének jelentősége általánosságban 5.3. Az egyenértékűség elvéből eredő kötelezettségek 5.4. Hivatalból történő értékelés és a jogorvoslatok tényleges érvényesülése

Ügyszám és megnevezés

Kérdések

A Közlemény szakasza

C-137/08 – VB Pénzügyi Lízing Zrt. kontra Xxxxxx Xxxxxxxxx

Értékelési szempontok – Az illetékességi kikötés tisztességtelen voltának a nemzeti bíróság által hivatalból történő vizsgálata – A Bíróság alapokmá nyának 23. cikke

3.4. A tisztességtelen jelleg értékelése a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 3. cikkének és 4. cikke (1) bekezdésé nek alapján

5.2. A tisztességtelen szerződési feltételek hivatalból történő vizsgálatának elve

5.5. Mit jelent a hivatalból történő vizsgálat?

C-317/08, C-318/08, C-319/08

és C-320/08 egyesített ügyek – Xxxxxxx Xxxxxxxx kontra Telecom Italia SpA, Xxxxxxxx Xxxxxxxx kontra Wind SpA, Xxxxx Xxxx Xxxxxxx Xxxxxx kontra Telecom Italia SpA and Multiservice Srl kontra Telecom Italia SpA

A hatékony bírói jogvédelem elve – Elektronikus hírközlő hálózatok és szolgáltatások – 2002/22/EK irányelv – Egyetemes szolgáltatás – Végfelhasználók és szolgáltatók közötti jogviták – Kötelező peren kívüli egyeztetési kísérlet

5.7. A tisztességtelen szerződési feltételek hivatalból történő vizsgálata és peren kívüli eljárások

C-484/08 – Caja de Ahorros y Monte de Piedad de Madrid

kontra Asociación de Usuarios de Servicios Bancarios (Ausbanc)

Fogyasztókkal kötött szerződések – 4. cikk (2) bekezdés – A szerződés fő tárgyát meghatározó fel tételek – Azok tisztességtelen jellegének a bírósági felülvizsgálata – A fogyasztók magasabb szintű védelmét biztosító szigorúbb nemzeti rendelkezések

2.1. Minimális harmonizáció és a hatály kiterjesztése (a tisztességtelen szerződési felté telekről szóló irányelv 8. és 8a. cikke), bele értve a nemzeti legfelsőbb bíróságok szerepét

3.1. Tisztességtelenség és átláthatóság általánosságban

3.3. Átláthatósági követelmények

C-542/08 – Xxxxx kontra Bun desministerium für Wissenschaft und Forschung

Személyek szabad mozgása – Munkavállalók – Egyenlő bánásmód – Egyetemi tanárok számára olyan nemzeti jogszabályban biztosított, szolgálati idő alapján járó különleges pótlék, amelyről a Bíróság ítélete azt állapította meg, hogy össze egyeztethetetlen a közösségi joggal – Elévülési idő – Az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elve.

5.4. Hivatalból történő értékelés és a jogorvoslatok tényleges érvényesülése

Ügyszám és megnevezés

Kérdések

A Közlemény szakasza

2012

C-453/10 – Xxxxxxxxxx és Xxxxxxx kontra SOS financ spol. s r. o.

Fogyasztóihitel-szerződés – A teljeshiteldíj-mutató téves megjelölése – A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok és a tisztességtelen szerződési feltételek hatása a szerződés egészének érvényességére

1.2. A tisztességtelen szerződési feltételek ről szóló irányelv hatálya

2.1. Minimális harmonizáció és a hatály kiterjesztése (a tisztességtelen szerződési felté telekről szóló irányelv 8. és 8a. cikke), bele értve a nemzeti legfelsőbb bíróságok szerepét

2.2. A nemzeti jog egyéb rendelkezései

4.3. A szerződési feltételek tisztességtelen jellegének következményei a felek jogaira és kötelezettségeire

C-472/10 – Nemzeti Fogyasztó védelmi Hatóság kontra Invitel Távközlési Zrt

A 3. cikk (1) és (3) bekezdése – 6. és 7. cikk – Fogyasztókkal kötött szerződések – Tisztességtelen feltételek – A szerződés eladó vagy szolgáltató általi egyoldalú módosítása – A nemzeti szabályozás által kijelölt szervezet által a fogyasztók nevében közér dekből indított, jogsértő magatartás abbahagyására való kötelezés iránti eljárás – A kikötés tisztességte len jellegének megállapítása – Joghatások

3.1. Tisztességtelenség és átláthatóság általánosságban

3.3. Átláthatósági követelmények

3.4. A tisztességtelen jelleg értékelése a tisz tességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 3. cikkének és 4. cikke (1) bekezdésé nek alapján

4.3. A szerződési feltételek tisztességtelen jel legének következményei a felek jogaira és kötelezettségeire

5.1. A tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 6. cikke (1) bekezdésének és

7. cikke (1) bekezdésének, valamint az egyen értékűség és tényleges érvényesülés elvének jelen tősége általánosságban

Ügyszám és megnevezés

Kérdések

A Közlemény szakasza

C-472/11 – Banif Plus Bank Zrt kontra Xxxxx Xxxxxx és Xxxxxxxx Xxxxxx

Valamely feltétel tisztességtelen jellegének a nemzeti bíróság által hivatalból történő vizsgálata – Vala mely feltétel tisztességtelen jellegét hivatalból ész lelő nemzeti bíróság azon kötelessége, hogy az ezen észlelésből eredő következtetések levonása előtt fel hívja a feleket nyilatkozataik megtételére – A tisz tességtelen jelleg vizsgálatakor figyelembe veendő szerződési feltételek

3.4. A tisztességtelen jelleg értékelése a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 3. cikkének és 4. cikke (1) bekezdésé nek alapján

4.1. A tisztességtelen szerződési feltételek ről szóló irányelv 6. cikke (1) bekezdésének jellege és szerepe a tisztességtelen szerződési feltételekkel szembeni védelemben

4.3. A szerződési feltételek tisztességtelen jellegének következményei a felek jogaira és kötelezettségeire

5.2. A tisztességtelen szerződési feltételek hivatalból történő vizsgálatának elve

5.5. Mit jelent a hivatalból történő vizsgálat?

C-618/10 – Banco Español de Crédito SA kontra Xxxxxxx Xxxx derón Camino

Fogyasztókkal kötött szerződések – Késedelmi kamatokra vonatkozó tisztességtelen feltétel – Fize tési meghagyásos eljárás – A nemzeti bíróság hatásköre

2.2. A nemzeti jog egyéb rendelkezései

4.1. A tisztességtelen szerződési feltételek ről szóló irányelv 6. cikke (1) bekezdésének jellege és szerepe a tisztességtelen szerződési feltételekkel szembeni védelemben

4.3. A szerződési feltételek tisztességtelen jellegének következményei a felek jogaira és kötelezettségeire

5.4. Hivatalból történő értékelés és a jogorvoslatok tényleges érvényesülése

5.5. Mit jelent a hivatalból történő vizsgálat?

2013

C-32/12 – Xxxxxx Xxxxxx

1999/44/EK irányelv – A fogyasztó jogai a fogyasz tási cikk hibája esetén – E hiba csekély mértéke – A szerződéstől való elállás kizártsága – A nemzeti bíróság hatásköre

Bevezetés

Ügyszám és megnevezés	Kérdések	A Közlemény szakasza
C-59/12 – Zentrale zur Bekämpfung unlauteren Wettbewerbs	2005/29/EK irányelv – Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok – Hatály – A kötelező szociális biztonsági rendszerbe tartozó egészségbiztosítási pénztár által közzétett megtévesztő információk – Közjogi szerv formájában létrehozott pénztár	1.2. A tisztességtelen szerződési feltételek ről szóló irányelv hatálya
C-92/11 – RWE Vertrieb AG kontra Verbraucherzentrale Nordrhein-Westfalen eV	2003/55/EK irányelv – A földgáz belső piaca – 93/13/EGK irányelv – Az 1. cikk (2) bekezdése és a 3 – 5. cikk – Szolgáltatók és fogyasztók között kötött szerződések – Általános szerződési felté telek – Tisztességtelen feltételek – A szolgáltatási díjak vállalkozás általi egyoldalú módosítása – A fogyasztók más kategóriájára vonatkozó, köte lező érvényű szabályozásra utalás – A 93/13/EGK irányelv alkalmazhatósága – A világos és érthető megfogalmazásra és az átláthatóságra irányuló követelmény	1.2. A tisztességtelen szerződési feltételek ről szóló irányelv hatálya 3.3. Átláthatósági követelmények 3.4. A tisztességtelen jelleg értékelése a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 3. cikkének és 4. cikke (1) bekezdésé nek alapján 4.3. A szerződési feltételek tisztességtelen jellegének következményei a felek jogaira és kötelezettségeire 4.4. A tisztességtelen szerződési feltételek ből származó előnyök visszaszolgáltatása
C-143/13 – Xxxxxx Xxxxx és Xxxxx Xxxxxx Xxxxx kontra SC Volksbank România SA	Az eladó vagy szolgáltató és fogyasztó között kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek – A 4. cikk (2) bekezdése – A szerződési feltételek tisztességtelen jellegének megítélése – A szerződés elsődleges tárgyára, vagy az ár, illetve a díjazás megfelelésére vonatkozó feltételek kizá rása, amennyiben ezek a feltételek világosan és ért hetően vannak megfogalmazva – Szerződési feltéte lek, amelyek a hitelezőnek fizetendő „kockázati jutalékot” tartalmaznak, és bizonyos körülmények esetén feljogosítják őt a kamatláb egyoldalú meg változtatására	2.1. Minimális harmonizáció és a hatály kiterjesztése (a tisztességtelen szerződési felté telekről szóló irányelv 8. és 8a. cikke), bele értve a nemzeti legfelsőbb bíróságok szerepét 3.1. Tisztességtelenség és átláthatóság általánosságban 3.2. A szerződés elsődleges tárgyával vagy az árral és díjazással kapcsolatos szerződési feltételek (a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 4. cikkének (2) bekezdése) 3.3. Átláthatósági követelmények 3.4. A tisztességtelen jelleg értékelése a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 3. cikkének és 4. cikke (1) bekezdésé nek alapján
C-397/11 – Xxxxx Xxxxx kontra Aegon Magyarország Hitel Zrt	A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek – Valamely feltétel tisztes ségtelen jellegének a nemzeti bíróság által hivatal ból történő vizsgálata – A feltétel tisztességtelen jel legéből a nemzeti bíróság által levonandó következtetések	5.1. A tisztességtelen szerződési feltételek ről szóló irányelv 6. cikke (1) bekezdésének és 7. cikke (1) bekezdésének, valamint az egyenértékűség és tényleges érvényesülés elvének jelentősége általánosságban 5.2. A tisztességtelen szerződési feltételek hivatalból történő vizsgálatának elve 5.3. Az egyenértékűség elvéből eredő kötelezettségek 5.5. Mit jelent a hivatalból történő vizsgálat?

Ügyszám és megnevezés

Kérdések

A Közlemény szakasza

C-413/12 – Asociación de Consumidores Independientes de Castilla y León kontra Anun tis Segundamano España SL

Valamely fogyasztóvédelmi szervezet által indított, jogsértés megszüntetésére irányuló kereset – Illeté kes bíróság – Az illetékesség hiányát megállapító elsőfokú határozat elleni jogorvoslati lehetőség hiánya – A tagállamok eljárási autonómiája – Az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elve

5.4. Hivatalból történő értékelés és a jogorvoslatok tényleges érvényesülése

C-415/11 – Xxxxxxx Xxxx kontra Caixa d’Estalvis de Xxxxx xxxxx, Tarragona i Manresa (Catalunyacaixa)

Fogyasztókkal kötött szerződések – Jelzálogköl csön-szerződés – Jelzálogjog érvényesítése iránti végrehajtási eljárás – Az érdemi ítélkezést végző nemzeti bíróság hatáskörei – Tisztességtelen felté telek – Értékelési szempontok

3.1. Tisztességtelenség és átláthatóság általánosságban

3.4. A tisztességtelen jelleg értékelése a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 3. cikkének és 4. cikke (1) bekezdésé nek alapján

5.2. A tisztességtelen szerződési feltételek hivatalból történő vizsgálatának elve

5.4. Hivatalból történő értékelés és a jogorvoslatok tényleges érvényesülése

C-488/11 – Asbeek Brusse és de Man Garabito

A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek – Lakást üzleti tevékenység ként bérbeadó személy mint bérbeadó és magán személy mint bérlő között létrejött bérleti szer ződés – Valamely feltétel tisztességtelen jellegének a nemzeti bíróság által hivatalból történő vizsgá lata – Kötbérkikötés – A feltétel megsemmisítése

1.1. A tisztességtelen szerződési feltételek ről szóló irányelv célkitűzései

1.2. A tisztességtelen szerződési feltételek ről szóló irányelv hatálya

4.1. A tisztességtelen szerződési feltételek ről szóló irányelv 6. cikke (1) bekezdésének jellege és szerepe a tisztességtelen szerződési feltételekkel szembeni védelemben

4.3. A szerződési feltételek tisztességtelen jellegének következményei a felek jogaira és kötelezettségeire

5.3. Az egyenértékűség elvéből eredő kötelezettségek

5.5. Mit jelent a hivatalból történő vizsgálat?

Ügyszám és megnevezés

Kérdések

A Közlemény szakasza

C-537/12 és C-116/13 egyesí tett ügyek –Banco Popular Español SA kontra Xxxxx Xxxxxxxxxx Xxxxx Xxxxxxxxx és Xxxxxx Xxxxx Xxx Xxxxx és Banco de Valencia SA kontra Xxxxxxx Xxxxxxxxxxx Tortosa és Xxxxx Xxxxxxx Xxxxx Xxxxx

A Bíróság eljárási szabályzatának 99. cikke – Fogyasztókkal kötött szerződések – Jelzálogköl csön-szerződés – Jelzálogjog érvényesítése iránti végrehajtási eljárás – A végrehajtást elrendelő nem zeti bíróság hatáskörei – Tisztességtelen feltételek – Értékelési szempontok

3.4. A tisztességtelen jelleg értékelése a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 3. cikkének és 4. cikke (1) bekezdésé nek alapján

2014

C-26/13 – Kásler és Xxxxxxxx Xxxxx

Az eladók és szolgáltatók, valamint a fogyasztók között létrejött szerződésekben alkalmazott tisztes ségtelen feltételek – A 4. cikk (2) bekezdése és a 6. cikk (1) bekezdése – A szerződési feltételek tisztes ségtelen jellegének értékelése – A szerződés elsődle ges tárgyára, valamint az ár vagy a díjazás megfele lésére vonatkozó feltételek kizárása, feltéve, hogy ezek világosak és érthetőek – Külföldi pénznemben meghatározott fogyasztói hitelszerződések – Az átváltási árfolyamra vonatkozó feltételek – A kölcsön folyósítására alkalmazandó vételi árfolyam és a törlesztésére alkalmazandó eladási árfolyam közötti különbözet – A nemzeti bíróság jogköre tisztességtelennek minősített feltétel fennál lása esetén – A tisztességtelen feltételnek a nemzeti jog valamely diszpozitív rendelkezésével való helyettesítése – Megengedhetőség

1.1. A tisztességtelen szerződési feltételek ről szóló irányelv célkitűzései

1.2. A tisztességtelen szerződési feltételek ről szóló irányelv hatálya

2.2. A nemzeti jog egyéb rendelkezései

3.3. Átláthatósági követelmények

3.4. A tisztességtelen jelleg értékelése a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 3. cikkének és 4. cikke (1) bekezdésé nek alapján

4.3. A szerződési feltételek tisztességtelen jellegének következményei a felek jogaira és kötelezettségeire

C-34/13 – Kušionová kontra SMART Capital

Fogyasztóihitel-szerződés – Az 1. cikk (2) bekez dése – Kötelező érvényű törvényi rendelkezést tük röző feltétel – Az irányelv hatálya – A 3. cikk (1) bekezdése, 4. cikk, a 6. cikk (1) bekezdése és a 7. cikk (1) bekezdése – Követelés ingatlanra vonatkozó biztosíték útján történő biztosítása – E biztosíték árverés útján történő érvényesítésének lehetősége – Bírósági felülvizsgálat

1.2. A tisztességtelen szerződési feltételek ről szóló irányelv hatálya

5.4. Hivatalból történő értékelés és a jogorvoslatok tényleges érvényesülése

Ügyszám és megnevezés

Kérdések

A Közlemény szakasza

C-169/14 – Xxxxxxx Xxxxxxxx és Xxxxx Xxxxxx

7. cikk – Az Európai Unió Alapjogi Chartája –

47. cikk – Fogyasztókkal kötött szerződések – Jel zálogkölcsön-szerződés – Tisztességtelen felté telek – Jelzálogjog érvényesítése iránti végrehajtási eljárás – Jogorvoslati jog

1.1. A tisztességtelen szerződési feltételek ről szóló irányelv célkitűzései

4.1. A tisztességtelen szerződési feltételek ről szóló irányelv 6. cikke (1) bekezdésének jellege és szerepe a tisztességtelen szerződési feltételekkel szembeni védelemben

5.4. Hivatalból történő értékelés és a jogorvoslatok tényleges érvényesülése

C-226/12 – Constructora Princ ipado SA kontra Xxxx Xxxxxxx Xxxxxxxx Xxxxxxx

A fogyasztókkal kötött szerződések – Ingatlan-adás vételi szerződés – Tisztességtelen feltételek – Értéke lési szempontok

3.1. Tisztességtelenség és átláthatóság általánosságban

3.4. A tisztességtelen jelleg értékelése a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 3. cikkének és 4. cikke (1) bekezdésé nek alapján

C-280/13 – Barclays Bank kontra Xxxx Xxxxxxx Xxxxxx és Xxxxxxxxx Xxxxxx Xxxxxxx

Xxxxxxxxxxxxx preambulumbekezdés – 1. cikk (2) bekezdés – Fogyasztókkal kötött szerződések – Jel zálogkölcsön-szerződés – Jelzálogtárgyra vezetett végrehajtási eljárás – Nemzeti törvényi és rendeleti rendelkezések – Szerződéses egyensúly

1.2. A tisztességtelen szerződési feltételek ről szóló irányelv hatálya

4.3. A szerződési feltételek tisztességtelen jellegének következményei a felek jogaira és kötelezettségeire

5.4. Hivatalból történő értékelés és a jogorvoslatok tényleges érvényesülése

C-342/13 – Xxxxxxxxx Xxxxxxx kontra Xxxxxx Xxxxx Xxxxx Xxxxxx és társai

Bankkal kötött jelzálogkölcsön-szerződés – Választott bíróság kizárólagos illetékességét kikötő feltétel – A bank által a szerződés megkötésekor a választott bírósági eljárásról adott tájékoztatás – Tisztességtelen feltételek – Értékelési szempontok

3.4. A tisztességtelen jelleg értékelése a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 3. cikkének és 4. cikke (1) bekezdésé nek alapján

C-359/11 és C-400/11 egyesí tett ügyek – Xxxxxxxxx Xxxxxx kontra Technische Werke Schus sental GmbH und Co. KG és Xxxxx Xxxxxxxxxxx kontra Stadt werke Ahaus GmbH

2003/54/EK és 2003/55/EK irányelv – Fogyasztóvé delem – A villamos energia és a földgáz belső piaca – Általános ellátási kötelezettség alá tartozó fogyasztókkal kötött szerződések tartalmát megha tározó nemzeti szabályozás – A szolgáltatás árának a szolgáltató általi egyoldalú megváltoztatása – E változtatás hatálybalépését megelőzően, megfelelő időben adott tájékoztatás annak indokairól, feltéte leiről és mértékéről

3.3. Átláthatósági követelmények

Ügyszám és megnevezés

Kérdések

A Közlemény szakasza

C-470/12 – Pohotovosť s. r.

o. kontra Xxxxxxxx Xxxxxx

Fogyasztóihitel-szerződés – Tisztességtelen felté telek – 93/13/EGK irányelv – Választott bírósági ítélet végrehajtása – A végrehajtási eljárásba történő beavatkozás iránti kérelem – Fogyasztóvédelmi szervezet – Az ilyen beavatkozást nem megengedő nemzeti szabályozás – A tagállamok eljárási autonómiája

5.4. Hivatalból történő értékelés és a jogorvoslatok tényleges érvényesülése

2015

C-32/14 – ERSTE Bank Hun

gary kontra Xxxxx Xxxxxx

Az eladó vagy szolgáltató és a fogyasztó között lét rejött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek – Jelzálogkölcsön-szerződés – A 7. cikk (1) bekezdése – A tisztességtelen feltételek alkalmazásának megszüntetése – Megfelelő és hatékony eszközök – Kötelezettségvállaló nyi latkozat – Közjegyzői okirat – A végrehajtási zára dék közjegyző általi kiállítása – Végrehajtható okirat – A közjegyző kötelezettségei – A tisztesség telen feltételek hivatalból történő vizsgálatai – Bíró sági felülvizsgálat – Az egyenértékűség és a tényle ges érvényesülés elve

5.2. A tisztességtelen szerződési feltételek hivatalból történő vizsgálatának elve

5.4. Hivatalból történő értékelés és a jogorvoslatok tényleges érvényesülése

5.7. A tisztességtelen szerződési feltételek hivatalból történő vizsgálata és peren kívüli eljárások

C-74/15 – Tarcău

Az 1. cikk (1) bekezdése és a 2. cikk b) pontja – A fogyasztókkal kötött szerződésekben szereplő tisztességtelen feltételek – Hitelintézetek és olyan természetes személyek között létrejött kezességvál lalási szerződések és ingatlanbiztosítékot alapító szerződések, akik szakmai tevékenységükön kívül eső célból járnak el, és akiknek nincs funkcionális jellegű kapcsolatuk azzal a gazdasági társasággal, amelyért kezességet vállalnak

1.2. A tisztességtelen szerződési feltételek ről szóló irányelv hatálya

C-96/14 – Xxxx-Xxxxxx Xxx Xxxx kontra CNP Assu rances SA

Biztosítási szerződés – 4. cikk, (2) bekezdés – A szerződési feltételek tisztességtelen jellegének értékelése – A szerződés elsődleges tárgyára vonatkozó feltételek kizárása – Valamely ingatlan kölcsönre vonatkozó szerződés alapján fizetendő összegek átvállalásának garantálását célzó feltétel – A kölcsönvevő teljes munkaképtelensége – E garan ciából való kizárás valamely kereső vagy nem kereső tevékenység végzésére vonatkozóan elismert képesség esetén

3.2. A szerződés elsődleges tárgyával vagy az árral és díjazással kapcsolatos szerződési feltételek (a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 4. cikkének

(2) bekezdése)

Ügyszám és megnevezés

Kérdések

A Közlemény szakasza

C-110/14 – Costea

A 2. cikk b) pontja – A „fogyasztó” fogalma – Ügy védi hivatást gyakorló természetes személy által kötött hitelmegállapodás – Olyan hitel visszafize tése, amelynek fedezete a hitelfelvevő ügyvédi irodájának tulajdonát képező ingatlan – Olyan hitelfelvevő, aki szükséges ismeretekkel rendelkezik valamely tisztességtelen feltételnek a szerződés megkötését megelőző értékeléséhez

1.1. A tisztességtelen szerződési feltételek ről szóló irányelv célkitűzései

1.2. A tisztességtelen szerződési feltételek ről szóló irányelv hatálya

C-348/14 – Xxxxx Xxxxxx kontra SC Bancpost SA

87/102/EGK irányelv – Az 1. cikk (2) bekezdésének

a) pontja – Fogyasztói hitel – A „fogyasztó” fogalma – 93/13/EGK irányelv – A 2. cikk b) pontja, 3–5. cikk és a 6. cikk (1) bekezdése – Tisz tességtelen feltételek – A nemzeti bíróság hivatalból indított vizsgálata – „Világos és érthető” feltételek – A hitelező által biztosítandó tájékoztatás

3.2. A szerződés elsődleges tárgyával vagy az árral és díjazással kapcsolatos szerződési feltételek (a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 4. cikkének

(2) bekezdése)

3.3. Átláthatósági követelmények

3.4. A tisztességtelen jelleg értékelése a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 3. cikkének és 4. cikke (1) bekezdésé nek alapján

C-482/13, C-484/13, C-485/13

és C-487/13 egyesített ügyek – Unicaja Banco, SA kontra Xxxx Xxxxxxx Xxxxx és társai, vala mint Caixabank SA kontra Xxxxxx Xxxxx Xxxxx Xxxxxxx és társai

Az eladó vagy szolgáltató és a fogyasztó által kötött szerződések – Jelzálogszerződések – Késedelmi kamat – Tisztességtelen feltételek – Jelzálogjog érvényesítése iránti végrehajtási eljárás – A kamat összegének mérséklése – A nemzeti bíróság hatásköre

2.2. A nemzeti jog egyéb rendelkezései

4.3. A szerződési feltételek tisztességtelen jellegének következményei a felek jogaira és kötelezettségeire

C-497/13 – Xxxxxxx Xxxxx kontra Autobedrijf Hazet Ochten BV

1999/44/EK irányelv – Fogyasztási cikkek adásvé tele és a kapcsolódó jótállás – A vevő jogi hely zete – Fogyasztói minőség – Az átadott fogyasztási cikk megfelelési hibája – Az eladó tájékoztatására vonatkozó kötelezettség – Az áru átadását követő hat hónapon belül megnyilvánult hiba – Bizonyítási teher

Bevezetés

5.5. Mit jelent a hivatalból történő vizsgálat?

C-537/13 – Xxxx

Xxxxxx – Fogyasztókkal kötött szerződések – Ügy véd és fogyasztó között létrejött, jogi szolgáltatások nyújtására irányuló szerződés

1.2. A tisztességtelen szerződési feltételek ről szóló irányelv hatálya

Ügyszám és megnevezés

Kérdések

A Közlemény szakasza

C-567/13 – Baczó és Vizsnyi czai kontra Raiffeisen Bank Zrt

7. cikk – Lakásvásárlási kölcsönszerződés – Választott bírósági kikötés – Visszaélésszerű jelleg – Fogyasztói kereset – Nemzeti eljárásjogi szabály – A blankettaszerződés érvénytelenségének megállapí tására irányuló keresetet elbíráló bíróság hatásköré nek hiánya az ugyanazon szerződésben foglalt szer ződési feltételek tisztességtelenségének megállapítá sára irányuló kérelem elbírálására

5.4. Hivatalból történő értékelés és a jogorvoslatok tényleges érvényesülése

C-602/13 – (BBVA) Banco

Bilbao Vizcaya Argentaria SA kontra Xxxxxxxx Xxxxxxxx Ujeta és Xxxxx Xxxxxx Xxxxxxx Xxxxxx

Xxxxx vagy szolgáltató és fogyasztó közötti szerző déses viszony – Jelzáloghitel-szerződés – Késedelmi kamatra vonatkozó kikötés – Lejárat előtti visszafi zetésre vonatkozó kikötés – Jelzálogtárgyra vezetett végrehajtási eljárás – A kamatok összegének mér séklése – A nemzeti bíróság hatásköre

3.4. A tisztességtelen jelleg értékelése a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 3. cikkének és 4. cikke (1) bekezdésé nek alapján

5.4. Hivatalból történő értékelés és a jogorvoslatok tényleges érvényesülése

2016

C-7/16 – Banco Popular Español és PL Salvador S.A.R.L. kontra Xxxxx Xxxx Xxxxxxxx Xxxx xxx és Xxxxxxx Xxxxxxxx Xxx

A Bíróság eljárási szabályzatának 99. cikke – 93/13/EGK irányelv – Tisztességtelen feltételek – A követelés átruházása – Az adósnak a követelés megszüntetéséhez való joga – E jog gyakorlásának feltételei

4.3. A szerződési feltételek tisztességtelen jellegének következményei a felek jogaira és kötelezettségeire

C-49/14 – Finanmadrid EFC SA kontra Xxxxx Xxxxxxx Xxxxx Xxxxxxxx és társai

Tisztességtelen feltételek – Fizetési meghagyásos eljárás – Végrehajtási eljárás – A végrehajtás tárgyá ban eljáró nemzeti bíróság arra vonatkozó hatás köre, hogy valamely tisztességtelen feltétel érvényte lenségét hivatalból figyelembe vegye – A jogerő elve – A tényleges érvényesülés elve – Az Európai Unió Alapjogi Chartája – Bírói jogvédelem

2.2. A nemzeti jog egyéb rendelkezései

5.4. Hivatalból történő értékelés és a jogorvoslatok tényleges érvényesülése

5.5. Mit jelent a hivatalból történő vizsgálat?

Ügyszám és megnevezés	Kérdések	A Közlemény szakasza
C-119/15 – Biuro podróży Part ner Sp. z o.o, Sp. komandytowa w Dąbrowie Górniczej kontra Prezes Urzędu Ochrony Konku rencji i Konsumentów	93/13/EGK irányelv – 2009/22/EK irányelv – Fogyasztóvédelem – A hivatalos nyilvántartásban szereplő tisztességtelen feltételek erga omnes hatálya – Az említett nyilvántartásban szereplő fel tételekkel egyenértékű feltételeket alkalmazó eladókra vagy szolgáltatókra kiszabott pénzbün tetés – A valamely kikötést tisztességtelen feltétel nek nyilvánító eljárásban részt nem vevő eladó vagy szolgáltató – Az Európai Unió Alapjogi Char tájának 47. cikke – Az „olyan nemzeti bíróság, amelynek határozatai ellen a belső jog értelmében nincs jogorvoslati lehetőség” fogalma	5.1. A tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 6. cikke (1) bekezdésének és 7. cikke (1) bekezdésének, valamint az egyen értékűség és tényleges érvényesülés elvének jelen tősége általánosságban 5.5. Mit jelent a hivatalból történő vizsgálat? 6. A jogsértés megszüntetésére irányuló eljárás a kollektív fogyasztói érdeke védelme érdekében (a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 7. cikkének (2) és (3) bekezdése)
C-122/14 – Aktiv Kapital Portfolio AS, Oslo, succursale à Zug, formerly Aktiv Kapital Portfolio Invesment kontra Xxxxx Xxxx Xxxx Xxxxxxxxxx	A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek – Fizetési meghagyásos eljárás – Végrehajtási eljárás – A végrehajtás tárgyá ban eljáró nemzeti bíróság arra vonatkozó hatás köre, hogy valamely tisztességtelen feltétel érvényte lenségét hivatalból figyelembe vegye – A tényleges érvényesülés elve – A jogerő elve	5.4. Hivatalból történő értékelés és a jogorvoslatok tényleges érvényesülése
C-154/15, C-307/15 és C-308/15 egyesített ügyek – Xxxxxxxxx Xxxxxxx és társai	A fogyasztókkal kötött szerződések – Jelzálogköl csön – Tisztességtelen szerződési feltételek – A 4. cikk (2) bekezdése – A 6. cikk (1) bekezdése – A semmisség megállapítása – Valamely tisztességte len szerződési feltétel semmisségének megállapítá sához fűződő joghatások nemzeti bíróság által tör ténő időbeli korlátozása	1.1. A tisztességtelen szerződési feltételek ről szóló irányelv célkitűzései 3.3. Átláthatósági követelmények 4.1. A tisztességtelen szerződési feltételek ről szóló irányelv 6. cikke (1) bekezdésének jellege és szerepe a tisztességtelen szerződési feltételekkel szembeni védelemben 4.2. A „fogyasztóra nézve nem kötelező jelleg” jogi hatása 4.3. A szerződési feltételek tisztességtelen jellegének következményei a felek jogaira és kötelezettségeire 4.4. A tisztességtelen szerződési feltételek ből származó előnyök visszaszolgáltatása 5.1. A tisztességtelen szerződési feltételek ről szóló irányelv 6. cikke (1) bekezdésének és 7. cikke (1) bekezdésének, valamint az egyenértékűség és tényleges érvényesülés elvének jelentősége általánosságban 5.2. A tisztességtelen szerződési feltételek hivatalból történő vizsgálatának elve 5.4. Hivatalból történő értékelés és a jogorvoslatok tényleges érvényesülése 5.5. Mit jelent a hivatalból történő vizsgálat?

Ügyszám és megnevezés	Kérdések	A Közlemény szakasza
C-168/15 – Xxxxxxxx kontra Slovenská republika	Tisztességtelen szerződési feltételt tartalmazó hitel szerződés – E feltétel alkalmazásával hozott választott bírósági ítélet végrehajtása – Az uniós jog valamely nemzeti bíróságnak felróható megsértésé vel magánszemélyeknek okozott kárért való tagál lami felelősség – A felelősség megállapításának fel tételei – Az uniós jog kellően súlyos megsértésének fennállása	2.2. A nemzeti jog egyéb rendelkezései 5.1. A tisztességtelen szerződési feltételek ről szóló irányelv 6. cikke (1) bekezdésének és 7. cikke (1) bekezdésének, valamint az egyenértékűség és tényleges érvényesülés elvének jelentősége általánosságban 5.2. A tisztességtelen szerződési feltételek hivatalból történő vizsgálatának elve 5.4. Hivatalból történő értékelés és a jogorvoslatok tényleges érvényesülése
C-191/15 – Verein für Konsu menteninformation kontra Amazon EU Sàrl	Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttmű ködés – A 864/2007/EK és az 593/2008/EK ren delet – Fogyasztóvédelem – A 93/13/EGK irányelv – Adatvédelem – A 95/46/EK irányelv – A más tagállamokban lakóhellyel rendelkező fogyasztókkal kötött online adásvételi szerző dések – Tisztességtelen szerződési feltételek – Az alkalmazandó jognak a társaság székhelye szerinti tagállam jogának javára történő megválasztására vonatkozó szerződési feltételt tartalmazó általános szerződési feltételek – Jogsértés megszüntetésére irányuló eljárás keretében az ezen általános szerző dési feltételekben szereplő szerződési feltételek tisz tességtelen jellegének értékelése tekintetében alkal mazandó jog meghatározása – A fogyasztók sze mélyes adatainak kezelésére irányadó jog meghatározása	1.2. A tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv hatálya 2.1. Minimális harmonizáció és a hatály kiterjesztése (a tisztességtelen szerződési felté telekről szóló irányelv 8. és 8a. cikke), bele értve a nemzeti legfelsőbb bíróságok szerepét 3.1. Tisztességtelenség és átláthatóság általánosságban 3.3. Átláthatósági követelmények 3.4. A tisztességtelen jelleg értékelése a tisz tességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 3. cikkének és 4. cikke (1) bekezdésé nek alapján 6. A jogsértés megszüntetésére irányuló eljárás a kollektív fogyasztói érdeke védelme érdekében (a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 7. cikkének (2) és (3) bekezdése)
C-377/14 – Xxxxxxxxx Xxxxxxx gerová kontra Finway a.s.	7. cikk – A fizetésképtelenségi eljárásra irányadó nemzeti szabályok – Fogyasztói hitelmegállapodás ból eredő adósságok – Tényleges bírósági jogorvoslat – A melléklet 1. pontjának e) alpontja – A kártérítés összegének aránytalan jellege – 2008/48/EK irányelv – A 3. cikk (l) bekezdése – A teljes hitelösszeg – Az I. melléklet X. xxxxxx – A lehívás összege – A teljeshiteldíj-mutató kiszámí tása – A 10. cikk (2) bekezdése – Tájékoztatási kötelezettség – Hivatalból történő vizsgálat – Szankció	Bevezetés 3.4. A tisztességtelen jelleg értékelése a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 3. cikkének és 4. cikke (1) bekezdésé nek alapján 5.1. A tisztességtelen szerződési feltételek ről szóló irányelv 6. cikke (1) bekezdésének és 7. cikke (1) bekezdésének, valamint az egyenértékűség és tényleges érvényesülés elvének jelentősége általánosságban 5.4. Hivatalból történő értékelés és a jogorvoslatok tényleges érvényesülése 5.5. Mit jelent a hivatalból történő vizsgálat?


Ügyszám és megnevezés	Kérdések	A Közlemény szakasza
C-381/14 és C-385/14 egyesí tett ügyek – Xxxxx Xxxxx Xxxxxx és Xxxxxxxx Xxxxx Ba kontra Caixabank SA és Catalunya Caixa SA (Catalunya Banc S.A.)	Kijavító végzés	6. A jogsértés megszüntetésére irányuló eljárás a kollektív fogyasztói érdeke védelme érdekében (a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 7. cikkének (2) és (3) bekezdése)
C-534/15 – Xxxxxxxx	Az 1. cikk (1) bekezdése – A 2. cikk b) pontja – Fogyasztói minőség – Követelés hitelszerződések megújításával történő átruházása – Az új adós gaz dasági társaság tevékenységével semmilyen kapcsolatban nem álló természetes személyek által alapított ingatlan-jelzálogszerződés	1.2. A tisztességtelen szerződési feltételek ről szóló irányelv hatálya
C-568/14–C-570/14 egyesített ügyek – Xxxxxx Xxxxxxxxx Xxxxx és társai kontra Caixabank SA és társai	A Bíróság eljárási szabályzatának 99. cikke – Az eladó vagy szolgáltató és a fogyasztó által kötött szerződések – Jelzálogszerződések – Küszöbki kötés – Közérdekű kereset alapján indult eljárás – Egyéni kereset alapján indult, azonos tárgyú eljárás – Ideiglenes intézkedések	5.4. Hivatalból történő értékelés és a jogorvoslatok tényleges érvényesülése 5.5. Mit jelent a hivatalból történő vizsgálat? 6. A jogsértés megszüntetésére irányuló eljárás a kollektív fogyasztói érdeke védelme érdekében (a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 7. cikkének (2) és (3) bekezdése)
C-689/13 – PFE (Puligienica Facility Esco SpA) kontra Air gest SpA	89/665/EGK irányelv – Az 1. cikk (1) és (3) bekez dése – Jogorvoslati eljárások – Valamely szerződés odaítéléséről szóló határozat megsemmisítése iránt olyan ajánlattévő által benyújtott kereset, akinek az ajánlatát elutasították – A nyertes ajánlattevő viszontkeresete – Az uniós jog elsőbbségének elve	2.2. A nemzeti jog egyéb rendelkezései
2017
C-186/16 – Andriciuc és társai	A 3. cikk (1) bekezdése és a 4. cikk (2) bekezdése – A szerződési feltételek tisztességtelen jellegének megítélése – Külföldi pénznemben megkötött hitel szerződés – Teljes mértékben a fogyasztót terhelő árfolyamkockázat – A felek szerződésből eredő jogai és kötelezettségei között fennálló jelentős egyenlőtlenség – Az egyenlőtlenség megítélésének időpontja – A „világosan és érthetően megfogal mazott” feltételek fogalmának tartalma – A bank által nyújtandó tájékoztatás szintje	1.2. A tisztességtelen szerződési feltételek ről szóló irányelv hatálya 3.1. Tisztességtelenség és átláthatóság általánosságban 3.2. A szerződés elsődleges tárgyával vagy az árral és díjazással kapcsolatos szerződési feltételek (a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 4. cikkének (2) bekezdése) 3.3. Átláthatósági követelmények 3.4. A tisztességtelen jelleg értékelése a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 3. cikkének és 4. cikke (1) bekezdésé nek alapján 4.3. A szerződési feltételek tisztességtelen jellegének következményei a felek jogaira és kötelezettségeire

Ügyszám és megnevezés	Kérdések	A Közlemény szakasza
C-290/16 – Air Berlin	Közlekedés – A légi járatok Unióban való működte tésére vonatkozó közös szabályok – 1008/2008/EK rendelet – Árképzési rendelkezések – A 22. cikk (1) bekezdése – A 23. cikk (1) bekezdése – A nagykö zönség számára felkínált légi viteldíjak közzététe lekor feltüntetendő információk – Az adók, repülő téri díjak, felárak vagy illetékek valós összegének feltüntetésére vonatkozó kötelezettség – Szabad árképzés – Kezelési költségnek a repülőúttól való elállás vagy meg nem jelenés esetén történő felszá mítása – Fogyasztóvédelem	1.2. A tisztességtelen szerződési feltételek ről szóló irányelv hatálya
C-421/14 – Banco Primus SA kontra Xxxxx Xxxxxxxxx Xxxxxx	Xx eladó vagy szolgáltató és a fogyasztó által kötött szerződések – Tisztességtelen feltételek – Jel zálogkölcsön-szerződések – Jelzálogjog érvényesí tése iránti eljárás – Jogvesztő határidő – A nemzeti bíróságok feladata – Ítélt dolog	1.1. A tisztességtelen szerződési feltételek ről szóló irányelv célkitűzései 3.1. Tisztességtelenség és átláthatóság általánosságban 3.4. A tisztességtelen jelleg értékelése a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 3. cikkének és 4. cikke (1) bekezdésé nek alapján 4.1. A tisztességtelen szerződési feltételek ről szóló irányelv 6. cikke (1) bekezdésének jellege és szerepe a tisztességtelen szerződési feltételekkel szembeni védelemben 4.3. A szerződési feltételek tisztességtelen jellegének következményei a felek jogaira és kötelezettségeire 5.1. A tisztességtelen szerződési feltételek ről szóló irányelv 6. cikke (1) bekezdésének és 7. cikke (1) bekezdésének, valamint az egyenértékűség és tényleges érvényesülés elvének jelentősége általánosságban 5.2. A tisztességtelen szerződési feltételek hivatalból történő vizsgálatának elve 5.4. Hivatalból történő értékelés és a jogorvoslatok tényleges érvényesülése
C-446/17 – Woonhaven Ant werpen BV CVBA kontra Xxxxxx Xxxxxxx és Xxxxx Xxxxx	A Bíróság eljárási szabályzatának 99. cikke – Tisz tességtelen feltételek – Egy elismert szociális lakás építéssel foglalkozó társaság és egy bérlő által kötött bérleti szerződés – Valamely nemzeti jogi aktus által kötelezővé tett bérletiszerződés-minta – 93/13/EGK irányelv – Az 1. cikk (2) bekezdése – Ezen irányelv alkalmazhatóságának hiánya	1.2. A tisztességtelen szerződési feltételek ről szóló irányelv hatálya 4.3. A szerződési feltételek tisztességtelen jellegének következményei a felek jogaira és kötelezettségeire
C-503/15 – Xxxxxxxx Xxxxxxxxx	EUMSZ 267. cikk – Bírósági titkár – A „nemzeti bíróság” fogalma – Kötelező hatáskör – Igaz ságszolgáltatási feladatok ellátása – Függetlenség – A Bíróság hatáskörének hiánya	5.7. A tisztességtelen szerződési feltételek hivatalból történő vizsgálata és peren kívüli eljárások

Ügyszám és megnevezés

Kérdések

A Közlemény szakasza

C-535/16 – Bachman

A 2. cikk b) pontja – A fogyasztókkal kötött szer ződésekben szereplő tisztességtelen feltételek – A „fogyasztó” fogalma – Természetes személy, aki egy hitelintézettel adósságmegújítási szerződést kötött az, egy kereskedelmi társaság által felvett hitelek visszatérítése iránt e hitelintézettel szemben fennálló kötelezettségek teljesítése érdekében

1.2. A tisztességtelen szerződési feltételek ről szóló irányelv hatálya

2018

C-51/17 – OTP Bank és OTP Faktoring Követeléskezelő Zrt kontra Xxxxx Xxxxx és Xxxx Xxxx

Xxxxxx – Az 1. cikk (2) bekezdése – Kötelező érvé nyű törvényi vagy rendeleti rendelkezések – A 3. cikk (1) bekezdése – Az „egyedileg meg nem tár gyalt szerződési feltétel” fogalma – A szerződés megkötését követően a nemzeti jogalkotó beavatkozása folytán a szerződés részévé vált fel tétel – A 4. cikk (2) bekezdése – Valamely feltétel világos és érthető megfogalmazása – A 6. cikk

(1) bekezdése – Valamely feltétel tisztességtelen jel legének a nemzeti bíróság által hivatalból történő vizsgálata – Az eladó vagy szolgáltató, valamint a fogyasztó között létrejött, devizában nyilván tartott kölcsönszerződés

1.2. A tisztességtelen szerződési feltételek ről szóló irányelv hatálya

3.3. Átláthatósági követelmények

4.3. A szerződési feltételek tisztességtelen jellegének következményei a felek jogaira és kötelezettségeire

C-96/16 és C-94/17 egyesített ügyek – Banco Santander Xxxxxxxx Xxxxxx

Tisztességtelen feltételek – Hatály – Követelés engedményezése – Fogyasztói kölcsönszerződés – E szerződés késedelmikamat-mértéket rögzítő felté telének tisztességtelen jellegére vonatkozó értékelési szempontok – E jelleg következményei

1.1. A tisztességtelen szerződési feltételek ről szóló irányelv célkitűzései

2.1. Minimális harmonizáció és a hatály kiterjesztése (a tisztességtelen szerződési felté telekről szóló irányelv 8. és 8a. cikke), bele értve a nemzeti legfelsőbb bíróságok szerepét

3.4. A tisztességtelen jelleg értékelése a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 3. cikkének és 4. cikke (1) bekezdésé nek alapján

4.3. A szerződési feltételek tisztességtelen jellegének következményei a felek jogaira és kötelezettségeire

C-147/16 – Xxxxx xx Xxxxx – Hogeschool Katholieke Hogeschool Antwerpen

Az eladó vagy szolgáltató és a fogyasztó között lét rejött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek – Azon kérdésnek a nemzeti bíróság általi, hivatalból végzendő vizsgálata, hogy egy szerződés ezen irányelv hatálya alá tartozik-e – A 2. cikk c) pontja – Az „eladó vagy szolgáltató” fogalma – Felsőoktatási intézmény, amelynek finan szírozását lényegében közforrásokból biztosítják – Tandíjra és tanulmányi kirándulással kapcsolatos költségekre vonatkozó, kamatmentes fizetési tervről szóló szerződés

1.1. A tisztességtelen szerződési feltételek ről szóló irányelv célkitűzései

1.2. A tisztességtelen szerződési feltételek ről szóló irányelv hatálya

Ügyszám és megnevezés	Kérdések	A Közlemény szakasza
C-119/17 – Xxxxx Xxxxx Xxxxxx, Xxxx Xxxxxxx Xxxxxx kontra SC OTP BAAK Nyrt.,	A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek – A 3. cikk (1) bekezdése, a 4. cikk (1) bekezdése és az 5. cikk – A szerződési feltételek tisztességtelen jellegének megítélése – Kül földi pénznemben megkötött hitelszerződés – Teljes mértékben a fogyasztót terhelő árfolyamkockázat – A felek szerződésből eredő jogai és kötelezettségei között fennálló jelentős egyenlőtlenség – A kölcsönszerződés elsődleges tárgya	3.2. A szerződés elsődleges tárgyával vagy az árral és díjazással kapcsolatos szerződési feltételek (a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 4. cikkének (2) bekezdése) 3.3. Átláthatósági követelmények 3.4. A tisztességtelen jelleg értékelése a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 3. cikkének és 4. cikke (1) bekezdésé nek alapján
C-176/17 – Profi Credit Polska S.A. w Bielsku Białej xxxxxx Xxxxxxx Xxxxxxxxx	A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek – 2008/48/EK irányelv – Fogyasztói kölcsönszerződésből eredő kötelezettsé gek biztosítását szolgáló váltón alapuló fizetési meghagyásos eljárás	2.2. A nemzeti jog egyéb rendelkezései 5.1. A tisztességtelen szerződési feltételek ről szóló irányelv 6. cikke (1) bekezdésének és 7. cikke (1) bekezdésének, valamint az egyenértékűség és tényleges érvényesülés elvének jelentősége általánosságban 5.4. Hivatalból történő értékelés és a jogorvoslatok tényleges érvényesülése 5.5. Mit jelent a hivatalból történő vizsgálat?
C-448/17 – EOS KSI Slovensko s.r.o. kontra Xxx Xxxxx és Mar gita Danková	Tisztességtelen feltételek – A 4. cikk (2) bekezdése és az 5. cikk – A feltételek világos és érthető megfogalmazásának kötelezettsége – 7. cikk – Xxxxx személyek vagy szervezetek keresetindítása, akiknek vagy amelyeknek jogos érdekük fűződik a fogyasztók tisztességtelen feltételek alkalmazásá val szembeni védelméhez – A fogyasztóvédelmi szervezetek eljárásba való beavatkozását a fogyasztó beleegyezéséhez kötő nemzeti sza bályozás – Fogyasztói hitel – 87/102/EGK irányelv – A 4. cikk (2) bekezdése – Az éves, száza lékban kifejezett hiteldíj írásbeli szerződésben való feltüntetésének kötelezettsége – Olyan szerződés, amely csupán az éves, százalékban kifejezett hiteldíj kiszámítására szolgáló matematikai egyenletet tar talmazza, az e számítás elvégzéséhez szükséges tényezőket azonban nem	3.3. Átláthatósági követelmények 5.1. A tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 6. cikke (1) bekezdésének és 7. cikke (1) bekezdésének, valamint az egyen értékűség és tényleges érvényesülés elvének jelen tősége általánosságban 5.3. Az egyenértékűség elvéből eredő kötelezettségek 5.4. Hivatalból történő értékelés és a jogorvoslatok tényleges érvényesülése 5.7. A tisztességtelen szerződési feltételek hivatalból történő vizsgálata és peren kívüli eljárások 6. A jogsértés megszüntetésére irányuló eljárás a kollektív fogyasztói érdeke védelme érdekében (a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 7. cikkének (2) és (3) bekezdése)
C-483/16 – Sziber kontra ERSTE Bank Hungary Zrt	A 7. cikk (1) bekezdése – Devizában nyilvántartott kölcsönszerződések – A tisztességtelen jelleg vitatá sának esetére különleges eljárási követelményeket megállapító nemzeti jogszabály – Az egyenértékű ség elve – Az Európai Unió Alapjogi Chartája – 47. cikk – A hatékony bírói jogvédelemhez való jog	4.4. A tisztességtelen szerződési feltételek ből származó előnyök visszaszolgáltatása 5.5. Mit jelent a hivatalból történő vizsgálat?


Ügyszám és megnevezés	Kérdések	A Közlemény szakasza
C-632/17 – Powszechna Kasa Oszczędności (PKO) Bank Polski S.A. w Warszawie kontra Xxxxx Xxxxxxxxx	A Bíróság eljárási szabályzatának 99. cikke – Fogyasztóvédelem – 93/13/EGK irányelv – A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek – 2008/48/EK irányelv – Banki könyvi kivonatra alapított fizetési megha gyásos eljárás – Xxxxx lehetetlensége, hogy a bíró ság a fogyasztó keresetének hiányában a szerződési feltételek esetlegesen tisztességtelen jellegét értékelje	2.2. A nemzeti jog egyéb rendelkezései 5.1. A tisztességtelen szerződési feltételek ről szóló irányelv 6. cikke (1) bekezdésének és 7. cikke (1) bekezdésének, valamint az egyenértékűség és tényleges érvényesülés elvének jelentősége általánosságban 5.4. Hivatalból történő értékelés és a jogorvoslatok tényleges érvényesülése 5.5. Mit jelent a hivatalból történő vizsgálat?
2019
C-70/17 és C-179/17 egyesített ügyek – Abanca Corporación Bancaria SA kontra Xxxxxxx Xxxxxx Xxxxxxxxx Xxxxxx és Bankia SA kontra Xxxxxxx Xxxxxxx Xxx Xxxxxxx és Xxxxx xxxx Xxxxxxx Xxxxxxxxx Xxxxxxx	6. és 7. cikk – A fogyasztókkal kötött szerződések ben alkalmazott tisztességtelen feltételek – Jelzálog- fedezetű kölcsönszerződés lejárat előtti megszünte tésére vonatkozó kikötés – A kikötés részlegesen tisztességtelen jellegének megállapítása – A „tisztes ségtelennek” minősített feltétellel kapcsolatban a nemzeti bíróságot megillető hatáskör – Valamely tisztességtelen feltétel nemzeti jogi rendelkezéssel történő helyettesítése	3.4. A tisztességtelen jelleg értékelése a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 3. cikkének és 4. cikke (1) bekezdésé nek alapján 4.3. A szerződési feltételek tisztességtelen jellegének következményei a felek jogaira és kötelezettségeire 5.5. Mit jelent a hivatalból történő vizsgálat?
C-118/17 – Dunai kontra ERSTE Bank Hungary Zrt	Az 1. cikk (2) bekezdése – A 6. cikk (1) bekez dése – Devizaalapú kölcsönszerződés – Árfolyamrés – Egy semmisnek nyilvánított tisztes ségtelen szerződési feltétel jogszabályi rendelkezés sel való helyettesítése – Árfolyamkockázat – A szer ződésnek a tisztességtelen feltétel törlése utáni fenn maradása – Az egységes jogértelmezés nemzeti rendszere	1.2. A tisztességtelen szerződési feltételek ről szóló irányelv hatálya 2.2. A nemzeti jog egyéb rendelkezései 3.2. A szerződés elsődleges tárgyával vagy az árral és díjazással kapcsolatos szerződési feltételek (a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 4. cikkének (2) bekezdése) 3.3. Átláthatósági követelmények 3.4. A tisztességtelen jelleg értékelése a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 3. cikkének és 4. cikke (1) bekezdésé nek alapján 4.3. A szerződési feltételek tisztességtelen jellegének következményei a felek jogaira és kötelezettségeire 5.2. A tisztességtelen szerződési feltételek hivatalból történő vizsgálatának elve 5.6. A hivatalból indított vizsgálat, a tényle ges érvényesülés és az egyenértékűség hatása a nemzeti eljárási szabályzatra


Ügyszám és megnevezés	Kérdések	A Közlemény szakasza
C-266/18 – Aqua Med sp.z.o.o.	Az 1. cikk (2) bekezdése – Az irányelv hatálya – Az általános szabályok alapján meghatározott bíróság illetékességét kijelölő kikötés – A 6. cikk (1) bekez dése – A tisztességtelen feltétel hivatalból történő vizsgálata – A 7. cikk (1) bekezdése – A nemzeti bíróság kötelezettségei és hatásköre	1.2. A tisztességtelen szerződési feltételek ről szóló irányelv hatálya 3.4. A tisztességtelen jelleg értékelése a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 3. cikkének és 4. cikke (1) bekezdésé nek alapján 5.4. Hivatalból történő értékelés és a jogorvoslatok tényleges érvényesülése
C-590/17 – Pouvin és Dijoux	Hatály – A 2. cikk b) és c) pontja – A „fogyasztó” és az „eladó vagy szolgáltató” fogalma – A lakóhely megvásárlásának finanszírozása – A munkáltató által a munkavállalónak és ez utóbbi egyetemlege sen kötelezett házastársának nyújtott lakáshitel	1.2. A tisztességtelen szerződési feltételek ről szóló irányelv hatálya

2019. május 31-én folyamatban lévő ügyek

C-125/18 – Gómez del Moral Guasch

Az 1. cikk (2) bekezdése – A 4. cikk (2) bekez dése – A 6. cikk (1) bekezdése – A 7. cikk

(1) bekezdése – 8. cikk

1.2. A tisztességtelen szerződési feltételek ről szóló irányelv hatálya

3.3. Átláthatósági követelmények

C-260/18 – Dziubak

Az 1. cikk (2) bekezdése – A 6. cikk (1) bekezdése

4.3. A szerződési feltételek tisztességtelen jellegének következményei a felek jogaira és kötelezettségeire

C-272/18 – Verein für Konsu menteninformation

A német jog szerinti betéti társaság keretében egy ügyvezetést ellátó tag és egyéb korlátozott felelős ségű tagok között létrejött vagyonkezelői szerződé sekre vonatkozóan

1.2. A tisztességtelen szerződési feltételek ről szóló irányelv hatálya

C-452/18 – Ibercaja Banco

A melléklet q) alpontja – 3. cikk – A 4. cikk

(2) bekezdése – 6. cikk

1.2. A tisztességtelen szerződési feltételek ről szóló irányelv hatálya

4.2. A „fogyasztóra nézve nem kötelező jelleg” jogi hatása

C-453/18 és C-494/18 egyesí tett ügyek – Bondora

Az 6. cikk (1) bekezdése – A 7. cikk (1) bekezdése

Ügyszám és megnevezés

Kérdések

A Közlemény szakasza

C-698/18 – Raiffeisen Bank SA és C-699/18 BRD Groupe Societe Generale SA egyesített ügyek

A 2. cikk b) pontja – A 6. cikk (1) bekezdése – A 7. cikk (2) bekezdése – 8. cikk – (12), (21) és

(23) preambulumbekezdés

5.4. Hivatalból történő értékelés és a jogorvoslatok tényleges érvényesülése

C-779/18 – Mikrokasa és Reve nue Niestandaryzowany Sekurytyzacyjny Fundusz Inwes tycyjny Zamknięty w Warszawie

Az 1. cikk (2) bekezdése

1.2. A tisztességtelen szerződési feltételek ről szóló irányelv hatálya

C-829/18 – Crédit Logement

Az 1. cikk (2) bekezdése – A 3. cikk (1) bekez dése – 4. cikk – 5. cikk – A 6. cikk (1) bekezdése – A 7. cikk (1) bekezdése – A melléklet 1. pontjának

i) alpontja

3.3. Átláthatósági követelmények

C-81/19 – Banca Transilvania

Az 1. cikk (2) bekezdése – A 3. cikk (1) bekez dése – 4. cikk – 5. cikk – A 6. cikk (1) bekezdése – A 7. cikk (1) bekezdése – A melléklet 1. pontjának

i) alpontja

1.2. A tisztességtelen szerződési feltételek ről szóló irányelv hatálya

C-84/19 – Profi Credit Polska

Az 1. cikk (2) bekezdése – A 3. cikk (1) bekez dése – A 4. cikk (2) bekezdése – 2008/48/EK irányelv

3.2. A szerződés elsődleges tárgyával vagy az árral és díjazással kapcsolatos szerződési feltételek (a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 4. cikkének

(2) bekezdése)

II. MELLÉKLET

A tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 8a. cikkének értelmében nyújtott tájékoztatások áttekintése (1)

Ez a táblázat azokat a tájékoztatásokat tükrözi, amelyeket a tagállamok a 93/13/EGK irányelv (tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv) 8a. cikkének értelmében nyújtottak a Bizottság számára. Nem nyújt átfogó képet a 93/13/EGK irányelvet átültető nemzeti intézkedésekről és csupán egy bizonyos mértékű rálátást biztosít a vonatkozó nemzeti jog sajátosságaira. A vonatkozó nemzeti rendelkezések pontos megfogalmazásától függően például egy „szürke lista” különböző jogi következményekkel járhat.

Ez az információ az rendszeres frissítés tárgyát képező alábbi webhelyen is elérhető: xxxxx://xx.xxxxxx.xx/xxxx/xxxxxxxxxxxxx-xxxxx-xxxxxxx-0x-xxxxxxxxx-00-00-xxx_xx

BELGIUM

A nemzeti jog tartalmazza a minden körülmények között tisztességtelennek tekintett szerződési szabvány feltételek jegyzékét (azaz egy feketelistát).

BULGÁRIA

A nemzeti jog tartalmazza a minden körülmények között tisztességtelennek tekintett szerződési szabvány feltételek jegyzékét (azaz egy feketelistát).

CSEHORSZÁG

DÁNIA

A nemzeti jog nem mutat túl a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv által előírt minimális szabályon.

NÉMETORSZÁG

A nemzeti jog a tisztességtelennek tekintett szerződési szabványfeltételek két feketelistáját tartalmazza.

ÉSZTORSZÁG

A nemzeti jog tartalmazza a minden körülmények között tisztességtelennek tekintett szerződési szabvány feltételek jegyzékét (azaz egy feketelistát).

ÍRORSZÁG

A nemzeti jog nem mutat túl a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv által előírt minimális szabályon.

GÖRÖGORSZÁG

A nemzeti jog tartalmazza a minden körülmények között tisztességtelennek tekintett szerződési szabvány feltételek jegyzékét (azaz egy feketelistát).

SPANYOLORSZÁG

A nemzeti jog a tisztességtelen jelleg értékelésének hatályát a szerződés elsődleges tárgyát meghatározó szerződési feltételekre, valamint az ár vagy díjazás megfelelésére is kiterjeszti, azokban az esetekben is, amikor ezek a feltételek világosan és érthetően vannak megfogalmazva.

A nemzeti jog továbbá a minden körülmények között tisztességtelennek tekintett feltételek jegyzékeit is tartalmazza (azaz feketelistákat).

(1)	2019. május 31-i állapot.

FRANCIAORSZÁG

A nemzeti jog az egyedileg megtárgyalt szerződési feltételek tisztességtelen jellegére is kiterjed, és tartal mazza a minden körülmények között tisztességtelennek tekintett feltételek jegyzékét (azaz egy feketelistát), valamint a tisztességes jelleg bizonyításának hiányában tisztességtelennek tekintett feltételek jegyzékét (azaz egy fajta szürke listát).

HORVÁTORSZÁG

A nemzeti jog nem mutat túl a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv által előírt minimális szabályon.

OLASZORSZÁG

A nemzeti jog tartalmazza a minden körülmények között tisztességtelennek tekintett szerződési feltételek jegyzékét (azaz egy feketelistát), ami az egyedileg megtárgyalt feltételekre is kiterjed, valamint a tisztessé ges jelleg bizonyításának hiányában feltehetőleg tisztességtelennek számító szerződési feltételek jegyzékét (azaz egy fajta szürke listát). A jegyzéket a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv mellékleté hez képest kibővítették.

CIPRUS

A nemzeti jog nem mutat túl a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv által előírt minimális szabályon.

LETTORSZÁG

A nemzeti jog nem mutat túl a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv által előírt minimális szabályon.

LITVÁNIA

A nemzeti jog nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek túlmutatnak a tisztességtelen szerződési fel tételekről szóló irányelv által előírt minimális szabályon.

LUXEMBURG

A nemzeti jog a tisztességtelen jelleg értékelésének hatályát az egyedileg megtárgyalt szerződési feltéte lekre és a szerződés elsődleges tárgyára is kiterjeszti.

A nemzeti jog tartalmazza a minden körülmények között tisztességtelennek tekintett szerződési feltételek jegyzékét (azaz egy feketelistát), amit a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelvhez képest kibővítettek.

MAGYARORSZÁG

A nemzeti jog tartalmazza a minden körülmények között tisztességtelennek tekintett feltételek jegyzékét (azaz egy feketelistát), valamint a tisztességes jelleg bizonyításának hiányában tisztességtelennek tekintett feltételek jegyzékét (azaz egy fajta szürke listát).

MÁLTA

A nemzeti jog a tisztességtelen jelleg értékelésének hatályát az egyedileg megtárgyalt szerződési feltéte lekre, valamint az ár vagy díjazás megfelelésére is kiterjeszti, azokban az esetekben is, amikor ezek a feltételek világosan és érthetően vannak megfogalmazva.

A nemzeti jog tartalmazza az esetlegesen tisztességtelen szerződési szabványfeltételek jegyzékét, amely a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv mellékletéhez képest néhány további feltételt is magában foglal.

HOLLANDIA

A nemzeti jog tartalmazza a minden körülmények között tisztességtelennek tekintett szerződési feltételek jegyzékét (azaz egy feketelistát), valamint az esetlegesen tisztességtelen jellegűnek tekinthető szerződési feltételek jegyzékét (azaz egy fajta szürke listát). A jegyzéket a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelvhez képest kibővítették.

AUSZTRIA

A nemzeti jog tartalmazza a tisztességtelennek tekintett szerződési szabványfeltételek fekete és szürke lis táját, és részben az egyedileg megtárgyalt szerződési feltételekre is kiterjeszti a tisztességtelen jelleg értékelését.

LENGYELORSZÁG

A nemzeti jog tartalmazza a kétségek esetén tisztességtelennek tekintett feltételek jegyzékét (azaz egy fajta szürke listát), amely túlmutat a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv mellékletén.

PORTUGÁLIA

A nemzeti jog tartalmazza azoknak a szerződési szabványfeltételeknek a jegyzékét, amelyek alkalmazása szigorúan tilos (azaz egy feketelistát), valamint azoknak a szerződési feltételeknek a jegyzékét, amelyek alkalmazása bizonyos körülmények között tilos (azaz egy fajta szürke listát).

ROMÁNIA

A nemzeti jog tartalmazza a tisztességtelennek tekintett feltételek jelzésszerű jegyzékét, amit a tisztességte len szerződési feltételekről szóló irányelv mellékletéhez képest kibővítettek.

SZLOVÉNIA

A nemzeti jog a tisztességtelen jelleg értékelését a szerződés elsődleges tárgyával kapcsolatos szerződési feltételekre, valamint az ár vagy díjazás megfelelésére is kiterjeszti, azokban az esetekben is, amikor ezek a feltételek világosan és érthetően vannak megfogalmazva.

SZLOVÁKIA

A nemzeti jog tartalmazza a minden körülmények között tisztességtelennek tekintett szerződési feltételek feketelistáját.

FINNORSZÁG

SVÉDORSZÁG

A nemzeti jog a tisztességtelen jelleg értékelését a szerződés elsődleges tárgyát meghatározó szerződési feltételekre, az ár vagy díjazás megfelelésére – azokban az esetekben is, amikor ezek a feltételek világosan és érthetően vannak megfogalmazva –, valamint az egyedileg megtárgyalt szerződési feltételekre is kiterjeszti.

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

A nemzeti jog nem mutat túl a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv által előírt minimális szabályon. Ugyanakkor a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv mellékletében található jel zésszerű listát kibővítették.

Document Metadata

Table of Contents

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

Document Metadata