TARTALOMJEGYZÉK

Xxxxxx (MEB-275, MEB-276)

és Admiral (MEB-277)

klasszikus életbiztosítások általános és különös feltételei

Budapest, 2014. május 1.

TARTALOMJEGYZÉK

Tájékoztató a Xxxxxx és Admiral biztosítási termékekről 4

A Metlife Biztosító Zrt. életbiztosítási szerződéseinek általános feltételei 9

1. § A biztosítási szerződés alanyai 9

2. § A biztosítással kapcsolatos fogalmak 9

3. § A biztosítási szerződés létrejötte és módosítása 10

4. § A biztosítási szerződés hatálybalépése, kockázatviselés kezdete 12

5. § Várakozási idő 12

6. § A biztosítási esemény 12

7. § Közlési kötelezettség 12

8. § Bejelentési kötelezettség 13

9. § A biztosítási díj 13

10. § Késedelmes díjfizetés 14

11. § A szerződés ismételt hatálybaléptetése (reaktiválás) 14

12. § Hitelfedezet 14

13. § Többlethozam visszatérítés 14

14. § Értékkövetés, indexálás 15

15. § A biztosító teljesítése 15

16. § A biztosító mentesülése 16

17. § Kizárt kockázatok 16

18. § A biztosítási kötvény elvesztése vagy megsemmisülése 17

19. § Felmondás 17

20. § Elévülés 17

21. § Üzletpolitikai kedvezmény 17

22. § A biztosítási és az üzleti titok 17

23. § A személyes adatok kezelése 20

24. § A biztosítás megszűnésének esetei 20

25. § Adózással kapcsolatos jogszabályok 20

26. § Tájékozódás és tájékoztatás 21

27. § Illetékes bíróság, illetékes panaszfórum 21

1. számú melléklet: A többlethozam visszatérítés részletes szabályai 22

2. számú melléklet: Egyes, a feltételekben meghatározott változók értékei 23

3. számú melléklet: Kockázati díjak 24

4. számú melléklet: Tájékoztató a biztosítási esemény által kiváltott szolgáltatás

igénybevételéhez benyújtandó iratokról 25

A Metlife Biztosító Zrt. Xxxxxx díjkedvezményes kockázati életbiztosítás különös feltételei 26

A Metlife Biztosító Zrt. Admiral kockázati életbiztosítás különös feltételei 28

A Metlife Biztosító Zrt. díjmentesítés rokkantság esetén kiegészítő biztosítás különös feltételei 29

A Metlife Biztosító Zrt. baleseti halálra szóló kiegészítő biztosítás különös feltételei 32

A Metlife Biztosító Zrt. baleseti eredetű maradandó egészségkárosodásra

szóló kiegészítő biztosítás különös feltételei 34

Tájékoztató táblázat a maradandó egészségkárosodás értékeléséhez 37

A Metlife Biztosító Zrt. Lóci óriás lesz Gyermekek egyes súlyos betegségeire

és baleseteire szóló kiegészítő biztosítás különös feltételei és mellékletei 38

Szerződési feltételek MyMetlife internetes felület használatára 52

Cégismertető 56

TÁJÉKOZTATÓ A XXXXXX ÉS ADMIRAL BIZTOSÍTÁSI TERMÉKEKRŐL

Kérdés

Válasz

Kinek szól az ajánlatunk? A biztosítást azon ügyfeleknek ajánljuk, akik választ keresnek egy bonyolult kér-

désre: Mi lesz a családommal, ha én meghalok vagy komolyabban megsérülök?

A MetLife szerint az életbiztosítás ajándék: az egyik legnagyobb figyelmesség és gondoskodás, amellyel szeretteinket megajándékozhatjuk.

Milyen élethelyzetekben ajánljuk különösen?

Milyen szolgáltatásokat nyújt a biztosító?

Ha valaki anyagilag függ Öntől, akkor valószínűleg szüksége van életbiztosításra. Van pár olyan élethelyzet is, amikor a családoknak sokkal inkább szükségük van életbiztosításra, mint bármikor máskor, illetve olyan élethelyzetek, amikor át kell gondolniuk az életbiztosítási igényeket.

• Amennyiben házas vagy hamarosan megházasodik

– Nagyon sok család két jövedelemből él. Ha Ön egy sajnálatos betegség vagy baleset következtében életét veszítené, akkor a házastársa egyedül is ki tud- ná fizetni a tartozásaikat, anyagi segítség nélkül fel tudná nevelni gyermekei- ket?

• Ha gyermeke születik

– A gyermek felnevelése csodálatos élmény, ugyanakkor tagadhatatlanul anyagi kihívásokkal teli is egyben. Ha Ön holnap egy váratlan betegség vagy baleset következtében elhalálozna, akkor a házastársa egyedül is tudná biztosítani azokat a feltételeket gyermeküknek, amiről Önök közösen álmod- tak?

– Egyedülálló szülőként a gyermekről történő gondoskodás még fontosabb!

• Ha hitelből lakást vagy házat vásárol

– Az életbiztosítás abban segíthet, hogy családjának ne kelljen feladnia a meg- lévő lakást vagy házat. Ha Önnek és családjának is fontos érték a saját lakás vagy ház és annak fenntartása, akkor ez egy újabb fontos érv életbiztosítás vásárlása mellett.

• Ha egyedülállóként gondoskodik másokról

– Lehet, hogy Ön egyedülálló, azonban pénzügyileg Ön gondoskodik szüle- iről, vagy jelentős hiteltartozással rendelkezik, amit nem szeretne szüleire vagy más rokonaira terhelni abban az esetben, ha Önnel történik valami.

• Ha változik a munkája, a munkahelye

– Amennyiben nemrégen léptették elő, akkor itt az ideje annak, hogy átérté- kelje az életbiztosításait. Miért? Azért, mert ha növekszik a jövedelme, akkor a kiadásai is nőnek, sokszor még úgyis, hogy Ön azt észre sem veszi. Ezért lehet szükséges az életbiztosítási fedezetek átgondolása.

• Ha kirepülnek a gyermekei

– Ha kirepültek gyermekei és a hiteltartozásait is kifizette, akkor lehet, hogy úgy gondolja, Xxxxx már nincs is szüksége életbiztosításra. Ez azonban nem így van. Házastársa ugyanúgy súlyos anyagi helyzetbe kerülhet, ha Önnel bármi történik. Emellett unokáiról is gondoskodhat ily módon. Éppen ezért érdemes pontosan átgondolnia a rendszeres kiadásokat és a szükséges élet- biztosítás nagyságát.

A biztosított halála esetén a biztosító a haláleseti kedvezményezett részére kifizeti a biztosítási összeget.

Ha a biztosított a tartam végén életben van, a szerződés kifizetés nélkül megszűnik.

Kérdés

Válasz

Kik a biztosításban érintett személyek?

A biztosított személy az, akinek az életével kapcsolatos biztosítási eseményre a szerződés létrejön.

A szerződő személy az, aki a biztosítási szerződés megkötésére ajánlatot tesz és annak elfogadása esetén a díjfizetést teljesíti.

A kedvezményezett személy az, aki a biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosí- tási szerződésben megjelölt szolgáltatás igénybevételére jogosult.

(Részletek a 9. oldalon.)

Magyarázat

A szerződő és a biztosított ugyanaz a személy is lehet, egy család esetén például a férj. Kedvezményezettként érdemes nagykorú személyt megjelöl- ni, hiszen a gyermekek kedvezményezettként való megjelölése esetén, ha bekövetkezik a biztosítási esemény (azaz a biztosított meghal), a biztosító csak gyámhatósági számlára teljesíthet, s abból a gyermek csak nagykorú- ságakor juthat pénzhez.

Hogyan jön létre a biztosítás?

Mikortól érvényes a biztosítás?

Milyen hosszú a biztosítás tartama?

Az ügyfélnek milyen kötelezettségei vannak?

A biztosítás a szerződő ajánlatának biztosító általi elfogadása által jön létre.

(Részletek a 10. oldalon.)

A balesetekre vonatkozó biztosítási védelem az első díj megfizetését követő nap

0. órájától kezdődik. Betegségek esetében a kockázatviselés kezdete a kötvény kiállí- tásának dátuma.

(Részletek a 12. oldalon.)

A biztosítás tartama Xxxxxx életbiztosítás esetén 5 és 25 év közötti, Admiral életbiz- tosítás esetén 5 és 20 év közötti lehet.

(Részletek a 26. és 28. oldalon.)

Az ügyfelet közlési kötelezettség terheli a szerződés tartama alatt. Ez a következőket jelenti:

A szerződő és a biztosított a szerződés megkötésekor kötelesek a biztosítás elválla- lása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval a valóságnak megfelelően, hiánytalanul, írásban közölni, amelyekre vonatkozóan a biztosító kérdést tett fel, és amelyeket ismertek vagy ismerniük kellett.

Üzleti kapcsolat fennállása alatt az ügyfél köteles a tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül a biztosítót értesíteni az ügyfél-átvilágítás során megadott ada- tokban bekövetkező változásról.

(Részletek a 12. oldalon.)

Mikor kell a díjat megfizetni? Az első biztosítási díjat az ajánlat megtételével egy időben szükséges megfizetni,

minden további díj a díjfizetési gyakoriságtól függő következő biztosítási időszaknak

(xx, félév, negyedév, hónap) az első napján esedékes.

A díj fizethető havi, negyedéves, féléves, éves részletekben (az évestől eltérő díjfizetési gyakoriság esetén a biztosító gyakoriság szerinti pótlékot számol fel). A biztosítási díj fizethető csoportos beszedéssel, csekken és átutalással is.

(Részletek a 13. oldalon.)

Hogyan őrzi meg a biztosítás az értékét?

Mit kell tenni, ha káresemény történik?

Milyen dokumentumokra van szüksége a biztosítónak a kifi- zetéshez?

A biztosítás inflációval szembeni értékállóságának megőrzésére – indexálás – évente egy alkalommal van lehetőség, a biztosítási összegek és a vonatkozó díjak növelésé- vel, a termékfeltételekben részletezett módon.

(Részletek a 15. oldalon.)

A biztosítási eseményt annak bekövetkeztétől számított 15 napon belül kell a bizto- sító részére bejelenteni. A kárigény elbírálásához szükséges összes irat beérkezését követő 15 napon belül a biztosító teljesíti a szolgáltatást.

A kárigényt a biztosítóval szemben érvényesíteni a kár bekövetkeztétől számítva 5 éven belül lehet, mely időtartam elteltével a kárigény elévül.

(Részletek a 15. oldalon.)

A biztosítónak a biztosítási fedezettől és a káreseménytől függően eltérő adatokra van szüksége az igény elbírálásához. A kárigény intézését elősegítendő, a benyújtan- dó dokumentumokról részletes lista található a termékfeltételek mellékleteiben: Xxxxxx életbiztosítás és kiegészítő biztosításai esetében, valamint Admiral életbizto- sítás esetében a jelen termékfeltételek 4. sz. mellékletében.

(Részletek a 25. oldalon)

Admiral életbiztosításhoz tartozó kiegészítő biztosítások esetében a kiegészítő bizto- sítási csomag feltételeinek 5. sz. mellékletében.

Kérdés

Válasz

Mely esetekre nem vonatkozik a biztosítás?

A biztosítók a veszélyközösség érdekében az átlagostól nagymértékben eltérő kockázatok és a szándékos események elkerülése, csökkentése, valamint a megfe- lelő díj megállapítása érdekében feltételeket szabnak a szerződések megkötésével kapcsolatban. A feltételek egyik csoportjába tartoznak a mentesülések és a kizárt kockázatok, amelyekre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki a tartam során. A mentesülés eseteit és a részletes kizárásokat a termékfeltételek tartalmazzák. (Részletek a 16. oldalon.)

Fontos!

Kérjük, mindenképpen olvassa el a szerződési feltételek 16. és 17. §-aiban felsorolt mentesülésre vonatkozó eseteit és a kockázatviselésből kizárt eseményeket.

Mit tesz a biztosító az adataim biztonsága érdekében?

A biztosító a biztosítási titokra és személyes adatokra vonatkozó törvények és előírá- sok alapján jár el, amelyeket a termékfeltételek külön fejezetekben részleteznek. (Részletek a 17. oldalon.)

Mikor szűnik meg a biztosítás? A biztosítás a következő esetekben szűnik meg:

- lejáratkor, kifizetés nélkül

- ha a biztosítási esemény bekövetkezik

- ha a szerződő a biztosítást a szerződés létrejöttéről szóló értesítés kézhezvételé- től számított 30 napon belül felmondja

- a díjjal fedezett biztosítási időszak végén, ha a szerződő a biztosítást írásban felmondja

- a késedelmes díjfizetés esetén

(Részletek a 20. oldalon.)

Fontos!

A díjfizetés elmulasztása miatt megszűnt szerződés a szerződő írásbeli kérelme alapján a megszűnés napjától számított 180 napon belül újra hatályba léptethető.

Milyen módon lehet tájékozódni a biztosítással kapcsolatban, illetve hova lehet panasszal fordulni?

Hogyan juthatok kényelmesen a biztosítással kapcsolatos információkhoz?

Mit érdemes tudni a biztosítóról?

Mit jelent a kiegészítő biztosítás?

A biztosítóra vonatkozó panaszt szóban vagy írásban a következő elérhetőségek bármelyikén elő lehet terjeszteni:

Központi ügyfélszolgálatunk az alábbi elérhetőségeken áll rendelkezésére:

- MetLife Biztosító Zrt., 1138 Budapest, Népfürdő u. 22.; xxxx@xxxxxxx.xx telefonszám: 00-00-000-000, telefax: 00-0-000-0000

- MNB Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

- Pénzügyi Békéltető Testület: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

(Részletek a 21. oldalon.)

A biztosítással kapcsolatos információkhoz legegyszerűbb módon internetes ügyfél- portálunkon – MyMetLife – juthat. A weboldalon lehetősége nyílik személyes adatai módosítására is. Az elérés igénylésével kapcsolatban további tájékoztatást talál a termékfeltételekben, illetve tanácsadójához is fordulhat.

Központi ügyfélszolgálatunk az alábbi elérhetőségeken áll rendelkezésére: MetLife Biztosító Zrt., 1138 Budapest, Népfürdő u. 22.; xxxx@xxxxxxx.xx telefonszám: 00-00-000-000, telefax: 00-0-000-0000

(Részletek az 52. oldalon.)

A biztosító a MetLife Biztosító Zrt., az a jogi személy, amellyel a szerződő szerződést köt és amely társaság a biztosítási szerződés létrejötte esetén a biztosítási szolgálta- tások teljesítésére kötelezettséget vállal.

A termékfeltételek végén található Cégismertetőből részletesen tájékozódhat az anyavállalatról és a MetLife Biztosító Zrt-ről.

(Részletek az 56. oldalon.)

A főbiztosítás a biztosított életére szól, vagyis a legnagyobb tragédia bekövetkezte- kor, halál esetén szolgáltat. A kiegészítő biztosításokkal a biztosítási védelem kiegé- szíthető. A kiegészítő biztosítások kevésbé súlyos következménnyel járó balesetekre, illetve betegségekre szolgáltatnak.

Kérdés

Válasz

Kire vonatkozik a kiegészítő biztosítási védelem?

Milyen hosszú a biztosítás tartama?

- A Nelson életbiztosítás mellé köthető kiegészítő biztosítások esetén a biztosítási védelem a Xxxxxx életbiztosítás biztosítottjára vonatkozik.

- A Xxxxxx életbiztosítás mellé köthető Lóci óriás lesz, gyermekek egyes súlyos betegségeire és baleseteire szóló kiegészítő biztosítás az együttbiztosított gyermekre vonatkozik. Az együttbiztosított gyermek a kiegészítő biztosítás köté- sekor legalább fél és legfeljebb 8 éves lehet. A biztosítási védelem a gyermek 18. születésnapja utáni biztosítási évfordulón szűnik meg.

A kiegészítő biztosítások tartama 1 év, mely minden évfordulón automatikusan meghosszabbodik a főbiztosítás lejártáig, vagy amíg a biztosított el nem éri a 65. életévét. A kiegészítő biztosítások legkésőbb a biztosított 65. születésnapja utáni biztosítási évfordulón megszűnnek.

Lóci óriás lesz gyermekek egyes súlyos betegségeire szóló kiegészítő biztosítás tarta- ma 5 év, és minden 5. évfordulón automatikusan újabb 5 évvel meghosszabbodik, amíg a főbiztosítás le nem jár, vagy amíg a gyermek biztosított be nem tölti a 18. életévét.

(Részletek a 26. oldalon.)

Milyen szolgáltatásokat nyújt a biztosítás?

- Díjmentesítés rokkantság esetén kiegészítő biztosítás

Amennyiben a főbiztosítás biztosítottja a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló 2011. évi CXCI. törvény szerinti rokkantsági ellátásra vagy rehabi- litációs ellátásra jogosult, a főbiztosítás biztosítási védelme megmarad, miközben a biztosító fizeti a szerződő helyett a biztosítási díjakat.

Magyarázat

a rokkantsági ellátást a NRSzH általában nem nyugdíjkorhatárig ítéli meg, hanem meghatározott időtartamra, majd hosszabbításra kerül sor, ha az egészségkárosodás továbbra is fennáll. A hosszabbításokról szóló határo- zatot minden esetben be kell nyújtani a biztosító részére, így a biztosító mindig a rokkantsági ellátás időtartamáig átvállalja a biztosítási díj fizetését.

Példa

Autóbalesetet szenvedett ügyfelünk a személygépkocsi vezetőjeként sérült. Koponyasérülést, bordatörést, mindkét oldali csípőcsont törést, tüdősérü- lést szenvedett el. Az agyi károsodás miatt féloldali bénulás, látásromlás lépett fel. Intenzív terápiás osztályon történt 1 hónapos kezelése után, rehabilitációs intézetben kezelték 3 hónapon keresztül. Folyamatos orvosi kezelés alatt állt, és több mint 12 hónapon keresztül teljesen munka- képtelen volt. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal minősítése alapján 73%-os egészségkárosodást szenvedett és rokkantsági ellátásra jogosultnak találták.

(Részletek a 29. oldalon.)

- Baleseti halál esetére szóló kiegészítő biztosítás

Ha egy baleset következtében a biztosított a baleset időpontjától számított 365 napon belül meghal, a biztosító kifizeti a baleseti halál esetére meghatározott biztosítási összeget

Fontos!

Baleseti halál esetén a baleseti halálesetre szóló kiegészítő biztosítás biztosí- tási összege a főbiztosítás biztosítási összegén felül kerül kifizetésre!

Példa

Ha az előző példában leírt autóbalesetet követően a biztosított nem épült volna fel, hanem meghal, a biztosító kifizeti a baleseti halál esetére szóló biztosítási összeget a haláleseti kedvezményezett részére.

Megjegyzés: haláleseti kedvezményezettnek nagykorú személyt nevez- zünk meg, mert kiskorú kedvezményezett esetén a biztosító csak gyámha- tósági számlára teljesíthet.

(Részletek a 32. oldalon.)

ÉLETBIZTOSÍTÁSI PROGRAM

Kérdés

Válasz

Milyen szolgáltatásokat nyújt a biztosítás?

- Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás esetére szóló kiegészítő biztosítás Ha a biztosított egy baleset következtében legalább 31%-os egészségkárosodást szenved, a biztosító kifizeti a biztosítási összegnek az egészségkárosodás fokával megegyező százalékát.

Magyarázat

Magyarázat: ha például az egészségkárosodás mértéke 73%, a biztosítási összegnek 73%-a kerül kifizetésre. Az egészségkárosodás fokát a biztosító orvosa állapítja meg.

Mikor kell a díjat megfizetni?

(Részletek a 34. oldalon.)

- Lóci óriás lesz gyermekek egyes súlyos betegségeire és baleseteire szóló kiegészítő biztosítás

Ha egy kisgyermek megbetegszik, az egész család élete felborul. Ha nagyon súlyos betegségről van szó, akkor pedig a szülőknek minden erőforrásukat be kell vetni

a gyógyulás érdekében. Egy súlyos gyerekbetegség esetén nem lehet kérdés, hogy a gyógyulás anyagi fedezete előteremtésre kerül-e! A biztosítási védelem olyan

betegségekre terjed ki, mint például rosszindulatú daganatok, epilepszia vagy csont- velő-elégtelenség (továbbá számos hasonlóan ijesztő betegség és baleset tartozik a biztosítási védelembe), amelyek esetén a szülőknek mindent meg kell tenni a gyer- mek felépülése érdekében. Az egyik szülő hosszabb-rövidebb időre biztosan kiesik a munkából, hogy állandóan a gyermek mellett lehessen. Ilyen tragédiák előfordulása esetén a biztosító a gyógyulás anyagi fedezetét teremti meg.

(Részletek a 38. oldalon)

A kiegészítő biztosítás díját a főbiztosítás díjával együtt kell fizetni.

(Részletek a 30., 32., 35. és 41. oldalakon.)

Mikor szűnik meg a biztosítás?

A kiegészítő biztosítások a következő esetekben szűnnek meg:

- a biztosított halálakor

- a biztosítási év végén, kifizetés nélkül, ha a szerződő vagy a biztosító nem járul hozzá annak automatikus meghosszabbításához újabb 1 évre, vagy ha a szerző- dő írásban felmondja a kiegészítő biztosítást

- a főbiztosítás megszűnésekor

- a főbiztosítás díjfizetési tartamának végén

- annak az évnek a biztosítási évfordulóján, amelyben a biztosított betölti a 65. életévét

(Részletek a 31., 33., 36. és 41. oldalakon.)

Budapest, 2014. május 1.

A METLIFE BIZTOSÍTÓ ZRT. ÉLETBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSEINEK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

Jelen általános feltételekben foglaltak a MetLife Biztosí- tó Zrt. (a továbbiakban: biztosító) szerződéseire érvénye- sek, feltéve, hogy a szerződést a biztosító életbiztosítási szerződéseinek általános feltételeire (a továbbiakban: általános feltételek) hivatkozással kötötték. A jelen álta- lános feltételekben, illetőleg a biztosítási szerződés kü- lönös feltételeiben nem rendezett kérdésekben a hatá- lyos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

Kik a biztosításban érintett személyek?

1. § A biztosítási szerződés alanyai

(1) Szerződő: az a természetes vagy jogi személy, aki a szerződés megkötésére ajánlatot tesz, annak elfogadása esetén a biztosítási szerződést megköti és a biztosítási díjak fizetésére kötelezettséget vállal.

(2) Biztosított: az a természetes személy, akinek az éle- tére, vagy az életével kapcsolatos biztosítási eseményre a biztosítási szerződés létrejön.

(3) A biztosított belépési korát a biztosító úgy állapít- ja meg, hogy a szerződés megkötésének évéből levonja a biztosított születésének évét.

(4) A biztosított aktuális korát a biztosító úgy állapítja meg, hogy az aktuális évből levonja a biztosított szüle- tésének évét.

(5) Kedvezményezett: az a természetes vagy jogi sze- mély, aki a biztosító szolgáltatására jogosultságot nyer. Kedvezményezett lehet a szerződésben megnevezett személy vagy a biztosított örököse akkor, ha a szerződő által írásban tett, a biztosítóhoz eljuttatott nyilatkozaton a biztosítási esemény bekövetkezéséig más kedvezmé- nyezettet nem neveztek meg.

2. § A biztosítással kapcsolatos fogalmak

(1) Biztosítási ajánlat: a szerződőnek a biztosítási szer- ződés megkötésére irányuló írásbeli nyilatkozata, amely tartalmazza a biztosítás elvállalásához vagy elutasításá- hoz szükséges összes adatot és körülményt. A biztosító írásban kérheti iratok és információk pótlólagos benyúj- tását, illetőleg a nyilatkozatban közöltek, valamint az ahhoz csatolt iratok kiegészítését.

(2) Kötvény: a biztosító által kibocsátott, a biztosítási szerződés létrejöttét igazoló okirat.

(3) Főbiztosítás: a biztosító termékkínálatából a szer- ződő által választható azon biztosítási termék, amely-

re önmagában, annak különös feltételeire is tekintettel szerződés köthető.

(4) Kiegészítő biztosítás: a szerződő által a biztosító termékkínálatából választható azon biztosítási termék, amelyre annak különös feltételeire is tekintettel, kizá- rólag a főbiztosításra szóló szerződés megléte esetén köthető szerződés.

(5) Biztosítási időszak: rendszeres díjas biztosítások esetében a díjfizetés esedékességétől a következő díjfi- zetés esedékességéig terjedő időszak.

a) A biztosítási időszak hossza két esedékes díjfizetés közti időtartam. Az utolsó biztosítási időszak az utolsó díjfizetés esedékességétől a tartam végéig tart.

b) Ha az életbiztosítás díjának megfizetése egy összeg- ben történik, akkor a biztosítási időszak megegyezik a biztosítás tartamával.

c) A biztosítási időszak kezdete (fordulónap) mindig a tárgyhónapnak a biztosítás hatálybalépésének napjával megegyező napja.

d) Amennyiben a biztosítási időszak fordulónapja mun- kaszüneti napra esik, akkor a fordulónap az ezt követő első munkanap.

(6) Biztosítási hónap: a tartamon belül egy hónap idő- tartam, amely egy naptári hónapnak a biztosítás hatály- balépésének napjával megegyező napjától a következő naptári hónapnak ugyanezen napjáig tart.

(7) Biztosítási év: a tartamon belül egy év időtartam, amely egy naptári évnek a biztosítás hatálybalépésének naptári hónapjával és napjával megegyező időpontjától a következő naptári év ugyanezen naptári hónapjának ugyanezen naptári napjáig tart.

a) Amennyiben az (5), (6) és (7) bekezdések szerint adott naptári hónapban nem létezik olyan nap, amely a biz- tosítás hatálybalépésének napjával megegyezik, akkor abban a hónapban megegyező nap alatt az azt közvet- lenül követő napot kell érteni.

b) Ha jelen feltételek eltérő értelmezést nem tartalmaz- nak, hónap, illetőleg év alatt biztosítási hónapot, illető- leg évet kell érteni.

(8) Biztosítási évforduló: a biztosítási év vége, azaz új biztosítási év kezdete, vagy a biztosítás lejárata.

(9) Díjfizetési tartam: a rendszeres díjas biztosítások esetében a tartamnak az a része, amikor díjfizetés ese- dékes. A díjfizetési tartam az első olyan biztosítási évfor- dulóig tart, amikor már nem esedékes további díj.

(10) Kezdeti biztosítási összeg: a szerződés létrejöt- tekor érvényben lévő, az ajánlattételkor választott biz- tosítási összeg.

(11) Kezdeti biztosítási díj: a kezdeti biztosítási ösz- szeghez tartozó biztosítási díj.

(12) Technikai kamatláb: az a kamatláb, amellyel a biztosító az élet- és betegségbiztosítási díj és díjtartalék, illetve a balesetbiztosítási járadéktartalék megállapítása- kor kalkulál, amelynek maximális mértékét külön jog- szabály állapítja meg.

(13) Rendszeres díjas biztosítás: olyan biztosítás, amelynek díját a szerződő előre meghatározott részle- tekben, egy-egy biztosítási időszak elején fizeti meg a teljes tartam vagy annak egy része alatt.

(14) Biztosítási esemény: a biztosítási szerződésben meghatározott jövőbeni esemény, amelynek bekövet- kezte a

biztosító szolgáltatását, vagy bizonyos összegnek a megfizetését kiváltja.

(15) Aktuális biztosítási összeg: a tartamon belül, egy adott időponthoz tartozó biztosítási összeg, amely a kü- lönböző biztosítási eseményekre nyújtandó szolgáltatá- sok kiszámításának alapját képezi.

(16) Aktuális biztosítási díj: a rendszeres díjas biztosí- tások aktuális biztosítási összegéhez tartozó biztosítási díj.

(17) Késedelmi kamat: a biztosítási díjfizetési kötele- zettség késedelmes teljesítése esetén, a késedelembe esés időpontjától kezdve mindenkor a Ptk. által pénz- tartozásokra meghatározott mértékű késedelmi kamat jár a biztosítónak. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett a késedelmét kimenti. A késedelmi kamat érvényesítésétől a biztosító eltekinthet.

(18) Többlethozam: a matematikai tartalékok befek- tetése hozamának és a technikai kamatláb felhaszná- lásával számított hozamnak a különbsége. A biztosító a technikai kamatláb mértékéig vállal hozamgaranciát.

(19) Személyes adat: bármely meghatározott termé- szetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vo- natkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt közvetlenül vagy köz- vetve név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani le- het.

(20) Különleges adat: a faji eredetre, a nemzeti és etni- kai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőző- désre, az érdekképviseleti szervezeti tagságra, egészségi állapotra, a káros szenvedélyre, a szexuális életre vonat- kozó adat, valamint a bűnügyi személyes adat.

(21) Biztosításközvetítő: biztosítási ügynök (üzletkö- tő), aki, illetve amely a biztosítóval kötött megbízási szerződés, illetve együttműködési megállapodás alapján végzi a biztosításközvetítői tevékenységet.

(22) Ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezménye- zett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más

személy; az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések al- kalmazásában ügyfél az is, aki a biztosító számára szer- ződéses ajánlatot tesz.

(23) Értékkövetés: a biztosítási díjnak és a biztosítási összegnek a kárgyakoriságtól függetlenül az árszínvonal változásához évente egy alkalommal történő hozzáiga- zítása.

(24) Ügymenet kiszervezése: a biztosító biztosítási te- vékenysége valamely részének végzésére mást bíz meg.

(25) Viszontbiztosítási tevékenység: a biztosító, il- letve harmadik országbeli biztosító által vállalt kockázat egy részének vagy egészének szerződésben meghatá- rozott feltételek alapján, díjfizetés ellenében történő átvállalása.

(26) Viszontbiztosító: az a vállalkozás, amely elsősor- ban viszontbiztosítási tevékenységet végez.

(27) Díjtűréshatár: az az összeg, amelynél kisebb el- térést a befizetett és az előírt díjak között a biztosító saját belső számlái közötti átkönyveléssel rendez. A díjtűréshatár nagyságát a 2. számú melléklet tartalmaz- za.

(28) A szerződés létrehozása érdekében felmerülő költségek: az alábbi a) és b) pontban részletezett költ- ségek.

a) Orvosi vizsgálatok költsége

Az orvosi vizsgálatok költségét a szerződés létrejötte esetén a biztosító viseli, amennyiben a szerződő nem mondja fel a szerződést a 3. § (18) bekezdése alapján. A biztosító az orvosi vizsgálat költségeit a 3. § (18) bekez- dés alapján történő elszámolás esetén jogosult a szer- ződőre hárítani. Aktuális költségét a 2. számú melléklet tartalmazza, amelyet a szolgáltatási díjak változásának arányában a biztosító jogosult évente egyszer módosí- tani.

b) Költségátalány

A költségátalány a biztosító kockázatelbírálási és kötvényesítési költségeit átalányjelleggel foglalja magá- ban. A költségátalányt a biztosító a 3. § (18) bekezdés alapján történő elszámolás esetén a szerződőre hárítja, aktuális értékét a 2. számú melléklet tartalmazza.

Hogyan jön létre a biztosítás?

3. § A biztosítási szerződés létrejötte és módosítása

(1) A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapo- dásával jön létre.

(2) Az életbiztosítási szerződés megkötésének előfelté- tele a szerződő írásbeli ajánlata a biztosító részére.

(3) A biztosítónak az ajánlat elbírálására az ajánlat be- érkezésétől számított 15 nap – ha az ajánlat elbírálásá- hoz egészségügyi vizsgálatra van szükség, 60 nap – áll rendelkezésére.

(4) A biztosító a szerződés elbírálására rendelkezésére álló 15 napos – ha az ajánlat elbírálásához egészségügyi vizsgálatra van szükség, 60 napos – határidőben nyilat- kozik az ajánlat elfogadásáról vagy elutasításáról.

(5) Az ajánlat elutasítását a biztosító nem köteles meg- indokolni.

(6) A biztosítási szerződés akkor is létrejön, ha a bizto- sító az ajánlatra tizenöt napon – ha az ajánlat elbírálá- sához egészségügyi vizsgálatra van szükség, 60 napon

– belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történt átadása időpontjára visszaható hatállyal jön létre.

(7) Az ajánlatfelvételkor átvett díjelőleg csak a biztosí- tási szerződés létrejöttével minősül fizetett díjnak.

(8) A szerződő az ajánlat megtételekor írásban, alá- írásával igazolva tesz nyilatkozatot arról, hogy a bizto- sításközvetítő az igényeit felmérte, majd a megadott információk alapján pontosította az igényeket, majd ezt követően közérthető, egyértelmű és részletes írás- beli tájékoztatást adott a biztosító, a biztosításközvetítő főbb adatairól (a társaság neve, székhelye, jogi formája és címe, székhely államának és felügyeleti hatóságának megjelölése, fióktelep útján kötött biztosítási szerződés esetén annak címe) és a biztosítási szerződés jellemző- iről, amelyeknek megtörténtét a szerződő külön nyilat- kozaton aláírásával igazolja.

(9) Az életbiztosítási szerződés megkötéséhez és mó- dosításához – ha a szerződést nem ő köti meg – a biz- tosított írásbeli hozzájárulása szükséges. A biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. A visszavonás következtében a szerződés a biztosítási időszak végével megszűnik, kivé- ve, ha a biztosított a szerződő fél írásbeli hozzájárulásá- val a szerződésbe belép.

(10) Az írásbeli megállapodást, illetőleg a biztosító el- fogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pó- tolja. Ha a kötvény tartalma a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél tizenöt napon belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre. Ezt a rendelkezést lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító az eltérésre a szer- ződő fél figyelmét a kötvény kiszolgáltatásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

(11) A szerződő a biztosítás különböző szolgáltatásaira eltérő kedvezményezett(ek)et jelölhet. Egy szolgáltatás- ra több kedvezményezett jelölése is lehetséges, az egy kedvezményezettre jutó százalékos mérték egyidejű megjelölésével.

(12) Ha egy szolgáltatásra a szerződő több kedvezmé- nyezettet jelölt, és a százalékos mértékek együttes ösz-

szege nem pontosan 100 százalék, akkor a biztosító a kedvezményezettek között a kedvezményezés arányá- ban osztja szét a teljes biztosítási összeget.

(13) A szerződő jogosult az eredetileg kijelölt kedvez- ményezett helyett a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilat- kozattal a biztosítási esemény bekövetkezéséig bármi- kor más kedvezményezettet jelölni. Ha nem a biztosított a szerződő fél, ehhez a biztosított írásbeli hozzájárulása is szükséges.

(14) A biztosított a szerződő fél írásbeli beleegyezésével a szerződésbe bármikor beléphet. A belépéshez a bizto- sító hozzájárulása nem szükséges.

(15) A biztosított, mielőtt a szerződés felmondás vagy díjfizetés elmaradása miatt megszűnik, a biztosítóval közölt nyilatkozatával a szerződő fél helyébe léphet. Ilyen esetekben a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős.

(16) Ha a szerződő a szerződés létrejötte előtt írásban visszavonja a szerződés megkötésére tett ajánlatát, ak- kor a biztosító az addig befizetett díjakat – kamat nélkül

– visszafizeti a szerződőnek.

(17) Az életbiztosítási szerződés megkötését követően a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 30 napon belül – a kötelezettségvállalás helye szerinti állam hi- vatalos nyelvén, vagy ez irányú megegyezés esetén, a szerződő kifejezett kérésére, más nyelven – a szerződőt bizonyítható és azonosítható módon, egyértelműen tá- jékoztatja a biztosítási szerződés létrejöttéről.

(18) Az életbiztosítási szerződést – hitelfedezeti vagy hat hónapnál rövidebb tartamú életbiztosí- tás kivételével – önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személy szerződő a szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül írásbeli nyilatkozattal indoklás nélkül fel- mondhatja. A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról. A biztosító kockázatviselése a felmondó nyilatkozat kézhez- vételét követő napon megszűnik. A szerződő ezen rendelkezés szerinti felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító 15 napon belül elszámol a szerződő által a biztosítási szerződéssel kapcsolatban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel.

a) Az elszámolás során a biztosító a befizetett összeget csökkenti

- a szerződés létrehozása érdekében felmerült költsége- ivel (ide nem értve az üzletkötőnek kifizetett jutalékot),

- a kockázatviselés kezdetétől a megszűnésig eltelt idő- szakra időarányosan számított kockázati díjjal, és

- a baleseti és betegségi kiegészítő biztosítások díjának a kockázatviselés kezdetétől a megszűnésig eltelt időszak- ra számított időarányos részével.

b) Az a) pontban felsorolt csökkentő tényezők együt- tes összege nem haladhatja meg a szerződésnek a díjnagyság szerinti kedvezmény és a gyakorisági pót- lék figyelembevételével megállapított kezdeti éves díj egytizenketted részét.

c) A szerződés létrehozása érdekében felmerült költ- ségek felszámítandó összegét a 2. számú melléklet tar- talmazza.

d) A kockázatviselés kezdetétől annak megszű- néséig eltelt időszakra időarányosan számított (éves díj/365*eltelt napok száma) kockázati díja a szerződés- ben vállalt kezdeti haláleseti biztosítási összeg és az éves kockázati díjráta (3. számú melléklet) szorzata.

e) A biztosító a baleseti és betegségi kiegészítő bizto- sításoknak a kockázatviselés kezdetétől a megszűnésig eltelt időszakra időarányosan számított díja a kiegészítő biztosítások kedvezményektől és pótlékoktól mentes éves díja 365-öd részének és a kockázatviselés napjai számának szorzata (kiegészítő biztosítások éves díja * kockázatban eltöltött napok száma/365).

(19) A szerződéshez kiegészítő biztosítás is köthető az egyes kiegészítő biztosítások szerződési feltételei alap- ján.

Mikortól érvényes a biztosítás?

4. § A biztosítási szerződés hatálybalépése, kockázatviselés kezdete

(1) A biztosítási szerződés a kockázatviselés kezdeté- nek napján lép hatályba.

(2) A biztosító kockázatviselése – figyelemmel az 5.

§-ban foglaltakra – a biztosítás első díjának megfize- tését követő nap 0. órájától kezdődik, feltéve, hogy az életbiztosítási szerződés a 3. § rendelkezéseivel össz- hangban már létrejött, vagy utóbb létrejön.

(3) Amennyiben a felek a díj megfizetésére vonatkozó- an írásban halasztásban állapodnak meg, a kockázat vi- selése a megállapodást követő napon kezdődik, feltéve, hogy az életbiztosítási szerződés a 3. § rendelkezéseivel összhangban már létrejött, vagy utóbb létrejön.

(4) Ha a szerződő fél a díjat a biztosító üzletkötőjének fizette, a díjat legkésőbb a fizetés napjától számított ne- gyedik napon a biztosító számlájára, illetőleg pénztárá- ba beérkezettnek kell tekinteni; a szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.

5. § Várakozási idő

(1) A biztosító a biztosítási eseményre vállalt biztosí- tási szolgáltatást a kockázatelbírálás időigényességének okából csak várakozási idő után nyújtja. A várakozási

idő megegyezik az adott biztosítás kockázatelbírálási időtartamával, és legfeljebb az ajánlat beérkezésétől számított 15 napig – ha az ajánlat elbírálásához egész- ségügyi vizsgálatra van szükség, 60 napig – vagy a köt- vény korábbi kiállításáig tart.

(2) A várakozási idő nem vonatkozik az ezen időszak alatt bekövetkező baleseti eseményből eredő szolgálta- tásokra való jogosultságokra.

6. § A biztosítási esemény

(1) Életbiztosítási esemény lehet különösen a biztosí- tott halála, illetőleg a biztosítottnak a szerződésben elő- re meghatározott időpontban való életben léte, vagy az az esemény, amelyet a kiegészítő biztosítások különös feltételei annak minősítenek.

(2) A kiegészítő biztosításoknál, azok különös fel- tételeinek eltérő rendelkezése hiányában, a biztosítási esemény meghatározása szempontjából balesetnek mi- nősül a biztosított akaratától független, hirtelen fellépő külső behatás, amelynek következtében az emberi szer- vezet anatómiai szerkezetében változás következik be, és az így létrejött elváltozás szakorvosilag igazolt módon sérüléssel jár.

(3) Jelen szerződés feltételei szerint nem minő- sül balesetnek a betegségből eredő testi sérülés, a megemelés, a rándulás, a habituális ficam, a pa- tológiás törés, a fertőzés, a rovarcsípés, a fagyás, a napszúrás, a Nap általi égés és a hőguta.

Az ügyfélnek milyen kötelezettségei vannak?

7. § Közlési kötelezettség

(1) A szerződő, illetőleg a biztosított köteles a szer- ződéskötéskor a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval a va- lóságnak megfelelően és hiánytalanul közölni, amelye- ket ismer vagy ismernie kell, és amelyekre a biztosító írásban kérdést tett fel. A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem véde- kezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a köz- lésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő, illetőleg a biztosított eleget tesz közlési kötelezettségének.

(2 Ha az életkor helytelen bevallása következtében a biztosító a kockázati díjat

a) a valóságos aktuális életkor után járó kockázati díj- nál alacsonyabb összegben állapította meg, a biztosítási összeget arra az összegre kell leszállítani, amely a meg- állapított kockázati díjnak a biztosítás megkötésének időpontjában, a biztosított tényleges aktuális életkora mellett megfelelt volna,

b) a szükségesnél magasabb összegben állapította meg, a biztosító a díjkülönbözetet visszatéríti.

(3) A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a bizto- sító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha:

a) bizonyítják, hogy az elhallgatott, vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötés- kor ismerte, vagy

b) az nem hatott közre a biztosítási esemény be- következésében, vagy

c) a szerződés hatálybalépésétől a biztosítási esemény bekövetkezéséig legalább öt év eltelt.

(4) A közlési kötelezettség megsértése miatt a biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól.

(5) A biztosított orvosi vizsgálatának elvégzése a közlési kötelezettség alól a szerződőt és a biztosí- tottat nem mentesíti.

8. § Bejelentési kötelezettség

(1) A szerződő fél köteles a lényeges körülmények vál- tozását a biztosítónak írásban bejelenteni.

(2) Üzleti kapcsolat fennállása alatt az ügyfél köteles a tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül a biztosítót értesíteni az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos (2007. évi CXXXVI. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finan- szírozása megelőzéséről és megakadályozásáról 3. § r) pont) személyét érintően bekövetkezett változásról.

(3) A biztosított, illetőleg a szerződő köteles a biztosí- tónak a változás bekövetkezésének napjától 15 napon belül írásban bejelenteni, ha a biztosított foglalkozása, munkaköre vagy rendszeres szabadidős tevékenysége a szerződés tartama alatt az ajánlat adataihoz képest megváltozik.

(4) Kockázatnövekedés esetén a biztosító díjeme- lést kezdeményezhet a megnövekedett kockázat fennállásának időtartamára. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra an- nak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat köz- lésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta. Kockázatcsökkenés esetén a biztosító a csökkent kockázat fennállásának időtartamára a korábban alkalmazott díjnövelést megszüntetheti.

(5) Amennyiben a biztosított, illetőleg a szerződő a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a

biztosító a közlési kötelezettség megsértésére vo- natkozó szabályokat alkalmazza.

Mikor kell a díjat megfizetni?

9. § A biztosítási díj

(1) A biztosítási díj kiszámítása a biztosító díjszabása alapján a biztosított életkorának, egészségi állapotának, foglalkozásának, a szerződőtől beérkezett információk- ból következő egyéb kockázati tényezőknek, továbbá a biztosítás tartamának, a biztosítás kezdeti és aktuális biztosítási összegének, valamint a díjfizetés gyakorisá- gának figyelembevételével történik. A biztosító ezen in- formációkat az ajánlatból, az egészségi nyilatkozatból, az orvosi vizsgálati jelentésből, és esetlegesen a szerző- dőtől bekért egyéb dokumentumokból szerzi meg.

(2) A biztosítási díj fizetése rendszeres.

(3) Rendszeres díjfizetés esetén:

a) a díjfizetés tartama megegyezik a biztosítás tartamá- val;

b) a díj előre fizetendő éves díj;

c) a szerződő felek megállapodhatnak az éves díj havi, negyedéves vagy féléves részletekben történő megfize- tésében, azonban ez esetben a biztosító az éves díjhoz képest pótdíjat számít fel, amelynek mértékét minden egyes szerződés vonatkozásában évente állapítja meg;

d) a részletfizetés ütemezésének a díjfizetés gyakori- ságának megváltoztatását a szerződő a biztosítási évfor- dulón kérheti.

(4) A biztosító megállapíthatja a fizetendő biztosítási díj minimális értékét, valamint jogában áll e minimális értéket naptári évente egyszer módosítani. A változás- ról a biztosító a szerződőt, a változások hatálybalépése előtt legalább 30 nappal értesíti. A minimális díjak ak- tuális értékét a 2. számú melléklet tartalmazza. A mini- mális díj értéke a kiegészítő biztosítások díjaival együtt értendő.

(5) Az esedékes, de meg nem fizetett díjat és egyéb tartozásokat a biztosító a biztosítási összegből a kése- delmi kamatokkal együtt levonja.

(6) A biztosítás első rendszeres díjával azonos összegű díjelőleg az ajánlat megtételekor fizetendő.

(7) A biztosítás első díja az ajánlat megtételekor, min- den későbbi díj pedig annak az időszaknak az első nap- ján esedékes, amelyre vonatkozik, ha a különös feltéte- lek másként nem rendelkeznek. Folyószámláról történő díjfizetés esetén a biztosító jogosult a biztosítási díjat az adott naptári hónapon belül a biztosítási díj esedékessé- géhez képest más időpontban lehívni.

(8) Amennyiben a biztosító a kockázatelbírálás során az ajánlatot érintő lényeges körülmény miatt díjemelést

vagy kizárást alkalmaz, az ajánlat kézhezvételét köve- tő 15 napon – ha az ajánlat elbírálásához egészségügyi vizsgálatra van szükség, 60 napon – belül a szerződőnek írásban javaslatot tehet a módosításra. Ebben az eset- ben a szerződés visszamenőleges hatállyal csak abban az esetben jön létre, ha a biztosító által ajánlott módosí- tást a szerződő a kézhezvételt követően 15 napon belül írásban elfogadja. Erre a következményre a szerződőt a módosító javaslat megtételekor a biztosító figyelmezte- ti.

(9) A díjelőleget a biztosító az ajánlat 3. § (4) bekez- dése alapján történő elutasítása vagy halasztása esetén, azzal egy időben visszajuttatja a szerződőnek. Az ajánlat megtételétől a visszautalásig ezt az összeget a biztosító kamatmentes letétként kezeli.

(10) Az euró fizetőeszközre történő átállást kö- vetően a biztosító a szerződés díjtételét – a bizto- sítási összeg változatlanul hagyása mellett – leg- feljebb 2%-kal emelheti minden olyan évnek az évfordulóján, amelyben a matematikai tartalék befektetésein elért hozam nem éri el a technikai kamatláb mértékét.

(11) A befizetett és az előírt díjnak a díjtűréshatárnál ki- sebb különbözetével a biztosító rendelkezik.

10. § Késedelmes díjfizetés

(1) Ha a szerződő a biztosítási díjat az esedékesség napján nem fizeti meg, akkor díjfizetési késedelembe esik.

(2) Díjfizetési késedelem esetén a biztosítási szerződés az esedékességtől számított 60 nap díjjal nem fede- zett tartam elteltével a szerződő felet – a követ- kezményekre történő figyelmeztetés mellett – 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felszólítja. A póthatáridő elteltével (azaz 90 nap díjjal nem fedezett időszak elteltével) a biztosítási szerződés megszűnik.

11. § A szerződés ismételt hatálybaléptetése (reaktiválás)

(1) A biztosítási esemény nélkül, a díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítás az eredeti feltételekkel újra hatály- ba lép, ha a szerződő, vagy a helyébe belépő biztosított a megszűnés napjától számított 180 napon belül az ösz- szes elmaradt díjat, valamint a szerződés szerint soron következő esedékes díjat az időarányos késedelmi ka- mattal együtt befizeti.

(2) A biztosító kockázatviselése az elmaradt díjak és a késedelmi kamat befizetését követő nap 0. órájától foly- tatódik.

(3) Ha a szerződő a megszűnés napjától számított 180 napon túl kéri a biztosítási esemény nélkül megszűnt biztosítás ismételt hatálybaléptetését, ezt a kérelmet a

biztosító új biztosítás megkötésére tett ajánlatként ke- zeli.

(4) Megszűnt kiegészítő biztosítást csak a főbiztosí- tás hatályban léte alatt vagy azzal együtt lehet újra hatálybaléptetni, ha a kiegészítő biztosítás feltételei másképp nem rendelkeznek.

12. § Hitelfedezet

(1) A biztosítási szerződés kizárólag akkor szol- gálhat hitel fedezeteként, ha a szerződő és a biz- tosított személye azonos. Szerződőváltás esetén a biztosító a hitelfedezetet felmondja.

(2) A biztosítási szerződés hitelfedezetként szol- gálhat a biztosítási szerződésben meghatározott haláleseti biztosítási összeg erejéig a biztosított elhalálozása esetére.

(3) Ha az életbiztosítás haláleseti biztosítási össze- ge valamely hitelintézetnél hitelfedezetül szolgál, akkor a szerződést hitelfedezeti záradékkal látja el a biztosító.

(4) Hitelfedezetként szolgáló életbiztosításoknál elhalálozás esetén a biztosítási összeget csak az első kedvezményezettként jelölt hitelintézet igé- nyének kielégítését követően lehet kifizetni.

(5) A hitelfedezet tartama alatt a kedvezménye- zett csak a hitelintézet írásbeli hozzájárulásával változtatható meg.

(6) Az ügyfelet a 2003. évi LX. törvény 96. § (2) bekezdésben meghatározott, szerződés létrejöt- tétől számított 30 napos felmondási jog nem illeti meg hitelfedezeti életbiztosítás esetén.

13. § Többlethozam visszatérítés

(1) A biztosító a befizetett díjakból életbiztosítási ma- tematikai tartalékot képez.

(2) Az életbiztosítási matematikai tartalék befekteté- sének technikai kamatlábon felüli többlethozamából a biztosító a szerződőnek többlethozam visszatérítést jut- tat az 1. számú melléklet rendelkezései szerint. A szer- ződő eltérő rendelkezésének hiányában a többlethozam visszatérítés technikája a díj, a díjtartalék és a biztosítási összeg egyidejű, azonos százalékkal történő indexálása az 1. számú melléklet rendelkezései szerint.

(3) A többlethozam visszatérítés mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az életbiztosítási matematikai tarta- lék befektetési többlethozamának nyolcvan százaléka.

(4) A biztosítási szerződés megkötését követően a biz- tosító évente írásban tájékoztatja a szerződőt a jóváírt többlethozam mértékéről.

Hogyan őrzi meg a biztosítás az értékét?

Mit kell tenni, ha káresemény történik?

14. § Értékkövetés, indexálás

(1) Az 1. számú melléklet szerinti indexálás minden évben a biztosítási évfordulón történik. Az indexet a biztosító naptári hónaponként állapítja meg a naptári hónapot megelőző egyéves időszak hozama alapján, és azokra a szerződésekre alkalmazza, amelyeknek az adott naptári hónapot követő harmadik naptári hónap- ban van a biztosítási évfordulójuk.

(2) Az indexálásról a biztosító a szerződőt legkésőbb a biztosítási évfordulót megelőzően 2 hónappal írásban értesíti. Az értesítő levél az évfordulót követően az ak- tuális biztosítási összeget és biztosítási díjat tartalmazza, mind az elutasítás, mind az elfogadás esetére. A bizto- sítási évfordulótól kezdődően a biztosítási jogviszony a megemelt biztosítási összeggel és díjjal folytatódik, ha a szerződő a következő bekezdésben foglaltak szerint az indexálást nem utasította vissza.

(3) A szerződő az indexálásról szóló értesítés kézhez- vételétől számított 30 napon belül írásban értesítheti a biztosítót, hogy az indexálást elutasítja. Elutasítás esetén a biztosítás – eltekintve a pótdíjtól (9. § (3) bekezdés) – változatlan biztosítási díjjal hatályban marad mindaddig, amíg a biztosítási összeg és díj egyidejű emelése legkö- zelebb ismét lehetővé nem válik. A biztosítási összeg eb- ben az esetben az 1. számú melléklet (7) bekezdésében leírt módon – egyénileg kiszámított mértékben – emel- kedik a díj emelkedése nélkül.

(4) Amennyiben a szerződő a tartam alatt egymás után három felajánlott indexálást visszautasít, a továb- biakban nincs lehetősége újabb indexálásra. A biztosítás összege ettől kezdve az egyénileg kiszámított mérték- ben emelkedik évente.

(5) Az elveszített indexálási jogot a szerződő egy újabb, a biztosítottra nézve kedvező eredmé- nyű kockázatelbírálással visszaszerezheti. Az újabb kockázatelbírálás célja azonosítani, hogy a biztosított kockázati tényezői változtak-e a szerződés létrejöt- tekor végzett kockázatelbíráláshoz képest. Az újabb kockázatelbírálás következtében a biztosító jogosult felülvizsgált biztosítási díjat felajánlani a szerződőnek és az elvesztett indexálási jog visszaszerzését a felülvizsgált díj elfogadásához kötni. Amennyiben a szerződő az ily módon visszanyert indexálási jog alapján felajánlott in- dexálást visszautasítja a tartam alatt egymás után három alkalommal, ismét elveszti az indexálási jogát. Az újabb kockázatelbírálás költségeit a szerződő viseli.

(6) Az indexálási jog visszaszerzése csak a díjfizetési tartamon belül lehetséges.

15. § A biztosító teljesítése

(1) A biztosítási eseményt a bekövetkezésétől számí- tott 15 napon belül a biztosítónak be kell jelenteni és a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, valamint lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tar- talmának ellenőrzését. A bejelentést a biztosító kárbe- jelentő nyomtatványán, írásban kell megtenni. A biz- tosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben az ügyfél az előírt kötelezettségeket nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

(2) A kedvezményezett kötelezettsége, hogy a pénz- mosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény előírásai szerinti átvilágításhoz szükséges okmánya- it a biztosító képviselőjének rendelkezésére bocsássa, amennyiben a szolgáltatási igény benyújtását megelő- zően nem került átvilágításra.

(3) A biztosítási esemény által kiváltott szolgáltatás igénybevételéhez be kell nyújtani a biztosítási kötvényt, a 4. számú mellékletben megjelölt iratokat. A felsorolt okiratokon kívül a biztosítottnak joga van a károk iga- zolására a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

(4) A biztosító szükség esetén maga is beszerezhet adatokat.

(5) Amennyiben irat beszerzéséhez adatvédelmi okok miatt az érintett hozzájárulása szükséges, a hozzájáru- lás beszerzése, illetőleg megadása a kedvezményezett kötelezettsége és az iratok beszerzésének költsége is a kedvezményezettet terheli.

(6) Amennyiben a biztosítási esemény által kiváltott szolgáltatás kedvezményezettje kiskorú, a kifizetéssel járó szolgáltatás kizárólag gyámhatósági számlára tör- ténő utalással teljesíthető.

(7) A szükséges iratok beszerzésével kapcsolatos költ- séget az köteles viselni, aki az igényét a biztosítóval szemben érvényesíteni kívánja.

(8) A biztosító a szolgáltatásokat az igény elbírálásá- hoz, illetőleg a teljesítéshez szükséges összes irat beér- kezése után, az utoljára beérkezett irat kézhezvételétől számított 15 napon belül teljesíti vagy elutasítja.

(9) Amennyiben az igény elbírálásához orvosi véle- mény szükséges, a biztosított köteles magát alávetni a szükséges orvosi vizsgálatnak. Abban az esetben, ha orvosi vizsgálat nem szükséges, továbbá, ha szükséges ugyan, de a biztosított a vizsgálatnak nem veti magát alá, a biztosító jogosult a rendelkezésre álló orvosi iratok és egyéb dokumentáció alapján a kárigényt elbírálni. Az

esetleges véleménnyel szemben a biztosított a biztosító- nál panasszal élhet.

(10) Ha a biztosító a panaszt elutasítja, az igényt érvé- nyesíteni kívánó személy e döntés miatt a biztosítótól független igazságügyi orvosszakértői vélemény beszer- zését kérheti.

(11) A biztosító független igazságügyi orvosszakértői véleményt bármely esetben beszerezhet.

(12) A független igazságügyi orvosszakértő eljárásával kapcsolatos költségeket a megrendelő fél viseli. Amennyiben az igényt érvényesíteni kívánó személy kezdeményezte az eljárást, és az orvosszakértő a javára foglalt állást, a költségeket a biztosító fizeti.

(13) A biztosító az aktuális biztosítási összeg alapján tel- jesítésre kerülő bármely szolgáltatással szemben a kifi- zetéskor beszámítással él az elmaradt díjak és késedelmi kamatok (a továbbiakban: tartozások) erejéig.

(14) A fel nem vett szolgáltatási összeget az elévülési időn belül a biztosító kamatmentes letétként kezeli.

(15) A biztosítási szerződés megkötését követően a biz- tosító évente írásban tájékoztatja a szerződőt az életbiz- tosítási szerződése szolgáltatási összegéről.

Mely esetekre nem vonatkozik a biztosítás?

16. § A biztosító mentesülése

(1) A biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól mentesül, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét.

(2) Több haláleseti kedvezményezett esetén az

(1) bekezdés rendelkezése nem vonatkozik azon kedvezményezettre, aki nem hatott közre a bizto- sított halálának előidézésében.

(3) A szerződés a biztosítási összeg kifizetése nél- kül szűnik meg, és a biztosító a halál időpontjában aktuális díjtartalékot fizeti ki a kedvezményezett- nek, amennyiben bizonyítja, hogy a biztosítási esemény

a) a biztosított jogellenes vagy szándékos maga- tartásának következménye,

b) a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán, azzal összefüggésben következett be,

c) a szerződéskötéstől számított két éven belül elkövetett öngyilkosság következménye, tekintet nélkül a biztosított tudatállapotára.

(4) Amennyiben a biztosított a szerződéskötéstől számított két éven túl elkövetett öngyilkosság kö- vetkeztében hal meg, a biztosító a szerződésben meghatározott haláleseti biztosítási összeget fize-

ti ki, kivéve, ha az öngyilkosságot megelőző két éven belül a szerződő ajánlata alapján a haláleseti biztosítási összeg emelésére került sor. Ebben az esetben a biztosító kifizeti az emelés előtti bizto- sítási összeget és visszatéríti azt a díjtartalékot, amelyet a megemelt és a régi biztosítási összeg közötti különbözetre képzett. E kizárás nem vo- natkozik a rendszeres éves indexálás keretében megemelt biztosítási összegre.

(5) A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesíté- sétől, és a kiegészítő biztosítások minden további feltétel nélkül megszűnnek, ha a biztosítási ese- ményt olyan esemény idézte elő, amelyek követ- keztében a biztosító a főbiztosítás biztosítási ösz- szegének kifizetése alól mentesül az (1), (2) és (3) bekezdések alapján.

17. § Kizárt kockázatok

(1) A biztosító kizárja a kockázatviselés köréből és nem tekinti biztosítási eseménynek az alábbi eseteket:

Az esemény

a) a biztosított elme-, vagy tudatzavarával oko- zati összefüggésben következett be,

b) a biztosított motoros eszközökkel folytatott sporttevékenységének következménye,

c) a biztosított versenyszerű sportolása közben következett be,

d) bármely, olimpiai sportágként nem bejegy- zett, különlegesen veszélyes sportcselekménnyel, így a küzdősportok köréből a pankrációval, utcai küzdelmekkel; az egyéb sportok és hobbijellegű tevékenységek köréből a szikla- vagy gleccsermá- szással, illetőleg a kötelező egészségbiztosítás el- látásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 18. §-a

(6) bekezdésének e) pontjában felsorolt extrém sportokkal összefüggésben következett be,

e) bármiféle légi jármű, repülő szerkezet haszná- lata során következett be, kivéve a légitársaságok menetrendszerű vagy charter járatainak utasait,

f) föld alatti vagy víz alatti munkavégzés vagy ilyen területen folytatott sporttevékenység követ- kezménye,

g) robbanószerekkel, robbanó szerkezetekkel való foglalkozás következménye,

h) a biztosított fegyverviselésével okozati össze- függésben következett be,

i) az atommag szerkezetének módosulása, ra- dioaktív sugárzás, vagy egyéb ionizáló sugárforrás miatt következett be,

j) közvetve vagy közvetlenül összefüggésben áll harci eseményekkel vagy más háborús cselek- ményekkel, lázadással, zavargással vagy terror- cselekménnyel, hadüzenettel vagy anélkül vívott

xxxxxxx, határvillongással, felkeléssel, forrada- lommal, zendüléssel, a törvényes kormány elleni puccsal vagy puccskísérlettel, népi megmozdulás- sal, nem engedélyezett tüntetéssel vagy be nem jelentett sztrájkkal, idegen ország korlátozott célú hadcselekményeivel, kommandó támadással,

k) a biztosított súlyosan ittas állapotával (leg- alább 2,51% véralkohol szint) okozati összefüg- gésben következett be,

l) bekövetkeztekor a biztosított vezetői enge- dély vagy érvényes forgalmi engedély nélkül ve- zetett gépjárművet és egyúttal egyéb közlekedés- rendészeti szabályt is megszegett és a biztosítási esemény ezzel okozati összefüggésben követke- zett be,

m) bekövetkeztekor a biztosított ittas állapotban (legalább 0,8‰ véralkoholszint) vezetett gépjár- művet és egyúttal egyéb közlekedésrendészeti szabályt is megszegett és a biztosítási esemény ezzel okozati összefüggésben következett be,

n) bekövetkeztekor a biztosított kábító, bódító szerek hatása alatt állott, vagy egyéb vegyi anya- got bódító szerként alkalmazott, és a káresemény ezzel okozati összefüggésben következett be, ki- véve ha a fenti állapot orvosi utasítás alapján, an- nak pontos betartása mellett alakult ki,

o) a biztosított munkavégzése során, a munka- védelmi szabályoknak a biztosított általi súlyosan gondatlan vagy szándékos megsértése miatt kö- vetkezett be, továbbá,

p) ha a baleset bekövetkezését követően a bizto- sított nem vett igénybe haladéktalanul orvosi se- gítséget vagy az orvosi kezelést a gyógyító eljárás befejezéséig nem folytatta és az elhalálozás vagy a maradandó egészségkárosodás ezzel okozati összefüggésben következett be.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetek mi- att bekövetkező biztosítási esemény esetén a biz- tosítás kifizetés nélkül megszűnik.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetek mi- atti biztosítási eseményeket a biztosító a kiegészí- tő biztosítások tekintetében is kizárja.

18. § A biztosítási kötvény elvesztése vagy megsemmisülése

(1) A kötvény elvesztése vagy megsemmisülése esetén a biztosító az eredetivel egyező kötvénymásolatot állít ki, amennyiben ezt az ügyfél kéri, és teljes bizonyító ere- jű magánokiratban nyilatkozik az eredeti kötvény hiá- nyáról.

(2) A másolat kibocsátásával az eredeti kötvény ér- vénytelenné válik, amely tényt a másolaton a biztosító feltünteti.

19. § Felmondás

(1) A szerződő a szerződést a díjjal fedezett biztosítási időszak végére írásban felmondhatja. A biztosító kocká- zatviselése a biztosítási időszak végén megszűnik.

(2) Ha a szerződő a felmondás időpontjában már díj- fizetési késedelemben van, akkor a biztosító kockázat- viselése a felmondásnak a biztosítóhoz való érkezése napját követő nap 0. órájától megszűnik.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt felmondás esetén a szerződés kifizetés nélkül, a kockázatviseléssel együtt megszűnik.

20. § Elévülés

A biztosításból származó igények az esedékességtől szá- mított 5 év elteltével elévülnek. A fel nem vett szolgál- tatás összegét a biztosító az esedékességtől a felvételig kamatmentes letétként kezeli.

21. § Üzletpolitikai kedvezmény

A biztosító a megállapított biztosítási díjból – üzletpo- litikai okból – díjkedvezményt adhat. A szerződő a díj- kedvezményre egy biztosítási évig jogosult. A díjkedvez- mény megszűnése után a szerződőnek a kedvezmények figyelembevétele nélkül számított díjat kell a továbbiak- ban fizetni.

Mit tesz a biztosító az adataim biztonsága érdekében?

22. § A biztosítási és az üzleti titok

(1) A biztosító köteles a 2003. évi LX. törvény 153-

155. §-aiban meghatározott biztosítási titokra vonat- kozó szabályokat maradéktalanul betartani. Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó

–, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

(2) Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik sze- mélynek, ha

a) a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szak- tanácsadó ügyfele, vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelöl- ve, erre vonatkozóan írásbeli felmentést ad,

b) a 2003. évi LX. törvény alapján a titoktartási köte- lezettség nem áll fenn.

(3) A 2003. évi LX. törvény 157. §-ában meghatáro- zott esetekben a titoktartási kötelezettség nem áll fenn:

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az álta- luk kirendelt szakértővel,

c) a büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csőd- eljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bí- rósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel,

e) az adóhatósággal (a biztosítási titok megtartá- sának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kö- telezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meg- határozott adatszolgáltatási kötelezettség terheli),

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgá- lattal,

g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szakta- nácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, il- letve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladat- körében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény

108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatóság- gal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek meg- léte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatválla- lás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítók- kal,

l) a 2003. évi LX. törvényben szabályozott adattováb- bítások során átadott adatok tekintetében a kötvény- nyilvántartást vezető szervvel,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesí- téséhez szükséges adatok tekintetében a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezet- tel, a Nemzeti Irodával, a Levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel és a kárrende- zési megbízottal és a kárképviselővel, illetve károkozó- val, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfel- vételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jár- mű javítási adataihoz kíván hozzáférni,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet vég- zővel,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés fel- tételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott kö- vetelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,

q) feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával szemben, valamint pénzügyi jogok biztosával

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és In- formációszabadság Hatósággal szemben,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályo- zott esetekben a biztosítóval szemben.

Ha az a)-j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét, vagy a biztosítási szerződés megjelölé- sét, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalap- ját, azzal, hogy a k), l), m), p), q) és r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

(4) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a (3) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

(5) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat részére és az ügyészség írásbeli megkeresésé- re akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV., illetve a 2012. évi C. törvényben foglaltak szerinti

a) kábítószerrel visszaéléssel,

b) új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel,

c) terrorcselekménnyel,

d) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés- sel,

e) lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel,

f) pénzmosással,

g) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

(6) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüg- gő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.

(7) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, bizto-

sításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó in- tézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatá- rozott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

(8) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik or- szágbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írás- ban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatkezelőnél a magyar jogszabályok által támasztott követelménye- ket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli adat- kezelő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal.

(9) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem álla- pítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számá- ra a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbí- tás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d) a Bit-ben, a Tpt-ben és a Hpt-ben az összevont ala- pú, illetve a kiegészítő felügyeletet jogosító rendelkezé- sek teljesítésének érdekében történő adatátadás.

(10) A biztosító az esetleges kiszervezett tevékenységet végző személyek, valamint az orvosszakértői véleményt készítő szakorvosok számára az ügyfelek személyes és különleges adatait továbbíthatja abból a kizárólagos célból, hogy azok szolgáltatásaikat a szerződő számára közvetlenül ajánlhassák fel, illetőleg a kiszervezett te- vékenységet maradéktalanul elláthassák. A biztosító az ügyfelek személyes adatait, valamint a biztosítási szer- ződés pénzügyi és aktuáriusi adatait pedig a szerződés fenntartása és kezelése, illetve a szerződésben foglaltak teljesítése céljából és érdekében a a külföldre történő adattovábbítás szabályainak figyelembevételével – adat- feldolgozási céllal a külföldi székhelyű anyavállalata (MetLife EU Holding Company Ltd., Írország, MetLife Inc. USA), az anyavállalat regionális központjai (Alico Services Central Europe, s.r.o. – Szlovákia, Amplico Services Sp. z.o.o. – Lengyelország), az anyavállalat adatfeldolgozója (Verizon UK Limited, Egyesült Király- ság), illetve viszontbiztosítója részére, az anyavállalat és a regionális központok, valamint a viszontbiztosító székhelye szerinti országokba továbbítja. Azon szemé- lyek nevét, akik részére az ügyfelek személyes és külön- leges adatai adatfeldolgozás céljából átadásra kerülnek, beleértve a kiszervezett tevékenységet végzők, viszont-

biztosítók, valamint az orvosszakértői véleményt készítő szakorvosok személyét, a biztosító a xxx.xxxxxxx.xx honlapján hirdetményben teszi közzé.

(11) A biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy meg- felelő nyilvántartással rendelkezik, amely megvalósítja a biztosítási titok védelmét.

(12) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogo- sult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, létrejöt- tével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés meg- kötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítélé- séhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet. Ezen céltól eltérő célból végzett adat- kezelést a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfe- let nem érheti hátrány és annak megadása esetén részé- re nem nyújtható előny.

(13) A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktar- tási kötelezettség terheli a biztosító, a független bizto- sításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

(14) Az ügyfél egészségügyi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a (12) bekezdésben meghatározott célokból az 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései sze- rint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezel- heti.

(15) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv - nemzetközi kötelezett- ségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér bizto- sítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól;

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzé- séről és megakadályozásáról szóló törvényben megha- tározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.

(16) Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő sze- mélyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a (14) bekezdésben szereplő adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minő- sülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.

(17) A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a (3) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a (5) bekezdés alapján végzett adattovábbításokról.

23. § A személyes adatok kezelése

(1) A biztosító, illetőleg az üzletkötő a szerződő és a biztosított személyes és különleges adatait annak hoz- zájárulásával jogosultak kezelni. A biztosító azon szemé- lyes és különleges adatokat kezeli, amelyeket a szerző- dő, illetőleg a biztosított az ajánlati űrlapon, illetőleg az ajánlat megtétele, vagy a szerződés hatálya, illetőleg a szerződésből eredő igények érvényesítése során egyéb formában a biztosítási szerződés létrehozása érdekében a biztosítóval közölt.

(2) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a személyes adatokat a biztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény ér- vényesíthető.

(3) A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződés- sel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

(4) A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfele- ivel, volt ügyfeleivel, vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése eseté- ben az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek keze- léséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

(5) A biztosító által kezelhető adatok köre:

a) biztosított (szerződő, kedvezményezett és károsult) személyes adatai, a biztosított különleges adatai,

b) biztosítási összeg,

c) a kifizetett biztosítási összeg mértéke és a kifizetés ideje,

d) a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántar- tásával, a szolgáltatással összefüggő összes lényeges tény, körülmény.

(6) Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelé- sére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogsza- bályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződés- ben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

(7) Az adatkezelés célja kizárólag a biztosítási szerző- dés megkötése, módosítása, állományban tartása és a követelések megítéléséhez szükséges adatok nyilvántar- tása, illetőleg törvényi kötelezettségek teljesítése lehet.

(8) A biztosítási ajánlat aláírásával a szerződő és a biztosított megadja a személyes és különleges adatai kezelésére vonatkozó írásbeli hozzájárulást az ajánlati nyilatkozattal és a biztosítási feltételekkel összhangban történő kezeléséhez.

(9) A szerződő és a biztosított a különleges és szemé- lyes adatairól jogosult tájékoztatást kapni, amennyiben azt írásban kéri a MetLife Biztosító Zrt. ügyfélszolgá- latánál (1138 Budapest, Népfürdő u. 22.) és személy-

azonosságát megfelelő dokumentumokkal igazolta. A szerződő és a biztosított a biztosító ügyfélszolgálatánál kérheti adatainak a biztosító nyilvántartásában való mó- dosítását, amennyiben az adatok nem felelnek meg a valóságnak, kérheti továbbá adatai vonatkozásában az adatkezelés és adatfeldolgozás megszüntetését.

(10) A biztosító a vele szerződő bel- és külföldi adatke- zelő, illetőleg viszontbiztosító intézményeket szerződés- ben nyilatkoztatja az adatok kezelésére és továbbítására szolgáló eljárások és berendezések biztonsági előírások- nak való megfeleléséről, illetőleg az adatszolgáltatás és

-tárolás biztonságának szintjéről, valamint az ezért viselt felelősségükről. A személyes és különleges adatokat a biztosító kizárólag azon adatkezelő részére jogosult to- vábbítani, amelynél az adatvédelem az irányadó jogsza- bályok által támasztott követelményei valamennyi adat- ra nézve teljesülnek.

(11) A biztosító telefonon vagy interneten történő – az ügyfelet, illetőleg szerződését érintő – tevékenysége során gondoskodik a személyes és különleges adatok kezeléséről, valamint a biztosítási titokvédelemre vonat- kozó szabályok maradéktalan érvényesítéséről.

Mikor szűnik meg a biztosítás?

24. § A biztosítás megszűnésének esetei

(1) A biztosítás megszűnik:

a) ha a 6. § (1) vagy (2) bekezdéseiben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezését követően a biztosító teljesít,

b) ha a szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti te- vékenysége körén kívül megkötő természetes személy szerződő a biztosítást a 3. § (18) bekezdése alapján a szerződés létrejöttéről szóló jognyilatkozat kézhezvéte- létől számított 30 napon belül felmondja,

c) ha a szerződő a biztosítást a 19. § alapján felmond- ja,

d) a késedelmes díjfizetéssel összefüggésben a 10. §

(2) bekezdésében meghatározott esetben.

(2) A szerződés megszűnésekor a felek kölcsönösen lemondanak a díjtűréshatár mértékét meg nem haladó követelésükről.

25. § Adózással kapcsolatos jogszabályok

Az életbiztosítások adózására a következő jogszabályok vonatkoznak:

- 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

- 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátá- saira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szol-

gáltatások fedezetéről, egységes szerkezetben a végre- hajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) kormányrendelettel

- 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról

- 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osz- talékadóról

Milyen módon lehet tájékozódni a biztosítással kapcsolatban, illetve hova lehet panasszal fordulni?

26. § Tájékozódás és tájékoztatás

A szerződő fél saját szerződései felől az alábbi módokon tájékozódhat:

(1) A szerződő fél a biztosító személyes ügyfélszol- gálatán (1138 Budapest, Népfürdő u. 22. fsz.) hétfői munkanapon 8 és 20 óra között, keddtől péntekig tartó munkanapokon 9 és 17 óra között; kék telefonszámán (06 40 444 445) hétfői munkanapon 8 és 20 óra kö- zött, keddtől péntekig tartó munkanapokon 8 és 17 óra között tájékozódhat szerződései egyes főbb adatainak változásáról.

(2) Amennyiben a szerződő rendelkezik MyMetLife hozzáféréssel, amelynek feltétele a MyMetLife szerző- dés megkötése, akkor a szerződő a MyMetLife interne- tes ügyfélportálon is tájékozódhat a saját szerződése aktuális értékéről.

(3) A biztosító a 2. számú mellékletben foglaltak vál- tozásairól 30 nappal a változás előtt hirdetmény útján tájékoztatja a szerződőt.

(4) A biztosítási szerződés megkötését követően a biz- tosító évente legalább egyszer írásban tájékoztatja ügy- felét életbiztosítási szerződése szolgáltatási értékéről és a visszajáró többlethozam jóváírásának mértékéről.

(5) A biztosítási szerződésben rögzített értékkövetés érvényesítése során a biztosító az ügyfelet tájékoztatja az értékkövetéssel érintett és nem érintett elemek vo- natkozásában. A biztosító felhívja a figyelmet a bizto- sítási szerződés értékkövetéssel kapcsolatos rendelke- zéseire, külön is kitérve az ügyfelet az értékkövetéssel kapcsolatban megillető jogokra.

(6) Amennyiben a biztosítási szerződés feltétele a leen- dő ügyfél orvosi vizsgálata, akkor az ügyfél az elvégzett vizsgálatok eredményeit az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény értelmében az egészségügyi szolgálta- tónál megismerheti.

27. § Illetékes bíróság, illetékes panaszfórum

(1) Jelen biztosítási feltételekre és a biztosítási szerző- désre vonatkozóan a magyar jogszabályok irányadók.

(2) A biztosítási szerződésből eredő igények érvénye- sítésére indított valamennyi perre a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság a kizárólagosan illetékes bíróság. Az il- letékes felügyeleti szerv: Magyar Nemzeti Bank (1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00.).

(3) További illetékes panaszfórum a biztosító vezér- igazgatósága (1138 Budapest, Népfürdő u. 22.). Az ügyfélszolgálat elérhetőségei az alábbiak:

Cím: H-1138 Budapest, Népfürdő u. 22. E-mail: xxxx@xxxxxxx.xx

Fax: 00 0 000 0000

Telefon: 00 00 000 000

(4) A panaszt az ügyfélszolgálat részére szóban (tele- fonon vagy személyesen), illetve írásban lehet megtenni.

(5) Személyesen panasz tehető a MetLife Biztosító Zrt. személyes ügyfélszolgálatán (1138 Budapest, Népfürdő

u. 22. fsz.) hétfői munkanapon 8 és 20 óra között, más munkanapokon 9 és 17 óra között.

(6) Szóbeli panasz tehető a biztosító kék telefonszá- mán (06 40 444 445) hétfői munkanapon 8 és 20 óra között, más munkanapokon 8 és 17 óra között. A fenti telefonszámon bejelentett panaszokat a biztosító rögzí- ti.

(7) Írásbeli panasz tehető az alábbi módokon:

a) postai úton a MetLife Biztosító Zrt. részére, a 1138 Budapest, Népfürdő u. 22. címen,

b) e-mailben a (3) bekezdésben foglalt címre küldve, vagy

c) faxon a (3) bekezdésben foglalt faxszámon.

(8) A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indo- kolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek.

(9) Amennyiben a biztosító a panaszkérelmet elutasít- ja, a panaszos jogosult hivatalos panaszt tenni a Magyar Nemzeti Banknál, vagy a Pénzügyi Békéltető Testületnél, amelynek levelezési címe: H-1525 Budapest, BKKP Pos- tafiók: 172., illetve keresetet indítani az illetékes bírósá- gon.

Budapest, 2014. május 1.

1. SZÁMÚ MELLÉKLET

A többlethozam visszatérítés részletes szabályai

(1) Ha a különös feltétel másképp nem rendelkezik, ille- tőleg jelen melléklet más pontjai azt nem módosítják, a többlethozam szerződőnek járó részét a biztosítási ösz- szeg indexálása révén juttatja vissza a biztosító. A bizto- sító által felajánlott indexálást a szerződő az általános feltételek 14. §-ában foglaltak szerint visszautasíthatja.

(2) A többlethozam szerződésenként visszajutta- tott része (a továbbiakban: bónusz): a szerződés egyéni életbiztosítási díjtartalékán, a biztosítási évfordu- lót megelőző egyéves időtartam alatt elért, a technikai kamatlábat meghaladó kamatnyereség minimum 80%- a (alapbónusz), illetőleg 90%-a (kedvezményes bónusz).

(3) A biztosító az alapbónuszból alapindexet, a kedvez- ményes bónuszból kedvezményes indexet számít.

(4) A többlethozamnak a szerződő részére visszajutta- tott mértéke az alábbiak szerint alakul:

a) Ha a szerződő elfogadja a díj biztosító által felajánlott indexálását, akkor a biztosítási díj és a biztosítási ösz- szeg is a kedvezményes indexszel növekszik. A kedvez- ményes index: (1 + kedvezményes bónusz + technikai kamatláb) / ( 1 + technikai kamatláb).

b) Ha a szerződő visszautasítja a biztosító által felaján- lott indexálást, akkor a biztosítási díj változatlan marad, a biztosítási összeg pedig az alapbónusz alapján, a (7) bekezdés szerint növekszik.

c) Ha a szerződés szerint már nincs díjfizetés és a szerző- dő rendelkezik az indexálás jogával, akkor a biztosítási összeg a kedvezményes indexszel növekszik.

d) Ha a szerződés szerint már nincs díjfizetés és a szer- ződő elveszítette az indexálás jogát, akkor a biztosítási összeg az alapindexszel növekszik.

(5) Az egyszeri díjas biztosítások esetében a biztosító a kedvezményes ráta szerint számolja ki a többlethozam szerződőnek visszajuttatott részét, illetőleg a kedvezmé- nyes indexszel szorozza a biztosítási összeget, kivéve, ha az egyszeri díjas biztosítás egy másik biztosításba beépí- tett szolgáltatás, és a másik biztosításra a biztosító az alapindexet alkalmazza.

(6) Az index a többlethozam szerződő részére visszajut- tatott részének százalékos mértékéből képzett arány- szám, amellyel a biztosító a biztosítási évfordulón emeli a biztosítási összeget, illetőleg – rendszeres díjas bizto- sítások esetében a díjfizetési tartamon belül a szerződő ellenkező nyilatkozatának hiányában – emeli a biztosítá- si díjat (indexálás).

(7) Ha a szerződő visszautasítja a díj növelését, a biztosí- tási összeg egyénileg kiszámított mértékben növekszik. Az egyéni összegnövekedés egy olyan egyszeri díjas biztosítás biztosítási összege, amelynek egyszeri díja az

alapbónusz. Az egyszeri díjas biztosítás kalkulálása so- rán a biztosító a biztosított aktuális korát, a biztosításból hátralévő tartamot, valamint a kezdeti kockázatelbírálást követő esetleges díjemelést és a biztosító terméktervben rögzített költségeit veszi figyelembe.

(8) Abban az esetben, ha az index nem éri el az 5%- ot, a biztosító szüneteltetheti a díj indexálását, feltéve, hogy a szerződő még nem veszítette el az indexálásra való jogát.

a) Ebben az esetben a biztosító a (7) bekezdés szerint jár el, azzal az eltéréssel, hogy a kedvezményes bónuszt alkalmazza.

b) A fel nem ajánlott indexálás az indexálási jog elvesz- tése szempontjából nem számít sem elutasításnak, sem pedig elfogadásnak.

(9) Nem kerül sor indexálásra azon a biztosítási évfor- dulón, amikor az előző egy év időszakában a díjtartalék befektetése során elért hozam nem haladta meg a tech- nikai kamatlábat.

(10) Az utolsó indexálás a biztosítási esemény bekövet- keztekor történik.

a) Amennyiben a biztosítási esemény nem biztosítási évfordulóra esik, a biztosító a biztosítási eseménykor érvényes index arányos részével növeli az aktuális díj- tartalékot, és ezt a (7) bekezdésben leírt egyéni módon átszámítja biztosítási összeggé, és ezzel emeli az előző évfordulós biztosítási összeget.

b) A biztosító ebben az esetben attól függően alkalmaz- za a kedvezményes indexet vagy az alapindexet, hogy a biztosítási esemény időpontjában a szerződő rendelke- zett-e az indexálás jogával.

Budapest, 201. május 1.

2. SZÁMÚ MELLÉKLET

Egyes, a feltételekben meghatározott változók értékei

Díjtűréshatár:	300 Ft
A szerződés létrehozása érdekében
felmerült költségek:
A típusú orvosi vizsgálat	8 000 Ft + ÁFA
B típusú orvosi vizsgálat	3 300 Ft + ÁFA
C típusú orvosi vizsgálat	3 300 Ft + ÁFA
E típusú orvosi vizsgálat	14 800 Ft + ÁFA
F típusú orvosi vizsgálat	22 600 Ft + ÁFA
G típusú orvosi vizsgálat	11 400 Ft + ÁFA
H típusú orvosi vizsgálat	12 200 Ft + ÁFA
Költségátalány	2 000 Ft

A haláleseti biztosítás biztosítási összegének minimális értéke 500 000 Ft.

A baleseti halál kiegészítő biztosítás biztosítási összegének maximális értéke a haláleseti biztosítási összeg kétszerese és 9 000 000 Ft közül a magasabb érték.

A díj lehívásának időpontja a folyószámláról:	A folyószámla terhelésének lehetséges kezdődátumai a bizto-
	sító által bankoknak átadott állomány alapján a következők:
	2014.05.14.
	2014.06.12.
	2014.07.11.
	2014.08.13.
	2014.09.11.
	2014.10.13.
	2014.11.13.
	2014.12.11.
	2015.01.13.
	2015.02.11.
	2015.03.12.
	2015.04.10.
	2015.05.13.
	A biztosító kizárja a felelősséget a saját tevékenységi körén
	kívül bekövetkező esetleges eltérésekért.

Tájékoztatjuk, hogy amennyiben az évfordulóig díjjal rendezett a szerződés és az indexálást követően befizetésre került díjak azonosítása során megállapítható, hogy az indexálás előtti (korábbi érvényes) díj érkezett be, akkor ezt a biztosító úgy tekinti, hogy a szerződő az indexálást hallgatólagosan elutasította.

Jelen mellékletben meghatározott költségek és díjak – szerződési feltételek szerinti – változtatását a biztosító hirdetményben teszi közzé.

Budapest, 2014. május 1.

3. SZÁMÚ MELLÉKLET

Kockázati díjak

1 Ft kockázat alatt álló összeg éves nettó kockázati díja normál kockázatok esetén

Xxxxxxx	Xxxxxx (MEB-275, MEB-276)	Admiral (MEB-277)	Xxxxxxx	Xxxxxx (MEB-275, MEB-276)	Admiral (MEB-277)
18	0,000164	0,000205	60	0,008026	0,010033
19	0,000181	0,000226	61	0,008488	0,010610
20	0,000197	0,000246	62	0,008940	0,011175
21	0,000206	0,000258	63	0,009414	0,011768
22	0,000213	0,000266	64	0,009953	0,012441
23	0,000216	0,000270	65	0,010591	0,013239
24	0,000223	0,000279	66	0,011323	0,014154
25	0,000230	0,000288	67	0,012119	0,015149
26	0,000237	0,000296	68	0,012994	0,016243
27	0,000243	0,000304	69	0,013962	0,017453
28	0,000251	0,000314	70	0,015039	0,018799
29	0,000266	0,000333	71	0,016186	0,020233
30	0,000290	0,000363	72	0,017387	0,021734
31	0,000320	0,000400	73	0,018710	0,023388
32	0,000357	0,000446	74	0,020209	0,025261
33	0,000400	0,000500	75	0,021949	0,027436
34	0,000450	0,000563	76	0,024887	0,031109
35	0,000514	0,000643	77	0,026467	0,033084
36	0,000578	0,000723	78	0,028326	0,035408
37	0,000645	0,000806	79	0,030520	0,038150
38	0,000724	0,000905	80	0,033099	0,041374
39	0,000823	0,001029	81	0,036130	0,045163
40	0,000950	0,001188	82	0,039687	0,049609
41	0,001101	0,001376	83	0,043855	0,054819
42	0,001271	0,001589	84	0,048732	0,060915
43	0,001466	0,001833	85	0,054420	0,068025
44	0,001689	0,002111	86	0,061037	0,076296
45	0,001949	0,002436	87	0,068714	0,085893
46	0,002253	0,002816	88	0,077580	0,096975
47	0,002600	0,003250	89	0,087775	0,109719
48	0,002970	0,003713	90	0,099436	0,124295
49	0,003357	0,004196	91	0,112683	0,140854
50	0,003745	0,004681	92	0,127621	0,159526
51	0,004135	0,005169	93	0,144315	0,180394
52	0,004534	0,005668	94	0,162767	0,203459
53	0,004945	0,006181	95	0,182912	0,228640
54	0,005361	0,006701	96	0,204570	0,255713
55	0,005788	0,007235	97	0,227446	0,284308
56	0,006218	0,007773	98	0,251101	0,313876
57	0,006652	0,008315	99	0,274961	0,343701
58	0,007097	0,008871	100	0,298328	0,372910
59	0,007554	0,009443	101	0,400000	0,500000

Budapest, 2014. május 1.

4. SZÁMÚ MELLÉKLET

Milyen dokumentumokra van szüksége a biztosítónak a kifizetéshez?

Tájékoztató a biztosítási esemény által kiváltott szolgáltatás igénybevételéhez benyújtandó iratokról

A szolgáltatási igény elbírálásához a következő iratokat szükséges benyújtani.

Valamennyi szolgáltatási igény esetén:

• A biztosítási eseményt okozó eseményre vonatkozó (annak bekövetkezésében szerepet játszó betegség, baleset), illetve az azt követő valamennyi ellátás or- vosi dokumentációja, kezelések, vizsgálatok iratai, kórházi zárójelentések, szövettani eredmények, mű- téti leírások, szakorvosi iratok másolatai

• Háziorvosi betegkarton másolata

• Hatósági eljárás esetén a tényállás megállapítására alkalmas hiteles hatósági okirat, vádindítvány vagy vádirat, bírósági ítélet vagy az eljárást befejező/el- utasító határozat, amennyiben ilyen készült és az okirat szükséges a biztosítási esemény bekövetkezé- sének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgálta- tás mértékének meghatározásához

• Külföldön bekövetkezett biztosítási esemény esetén

a biztosítási esemény körülményeiről a külföldi ál- lami, vagy önkormányzati hatóság és egészségügyi intézmények által kiállított okiratok hiteles magyar fordítása

Baleset esetén:

• Rendőrségi/munkahelyi baleseti jegyzőkönyv és a hi- vatalos hatósági dokumentáció hiteles másolata (ha készült)

• Véralkohol vizsgálati eredmény (ha készült)

• Toxikus anyagok szedésére vonatkozó vizsgálati eredmény (ha készült)

Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás esetén:

• Munkaképesség-csökkenés megállapítására jo-

gosult szerv, illetve az egészségi állapot mértékét meghatározó rehabilitációs hatóság által kiadott és a hozzá benyújtott orvosi dokumentumok, határo- zatok, minősítések másolata (Rokkantsági határozat feltétlenül szükséges)

• Állapotrosszabbodás esetén: a szolgáltatás megálla- pítása óta történt orvosi vizsgálatok, kezelések do- kumentumainak a másolata

• Az egészségkárodsodás véglegesítésekor készült ke- zelőorvosi állapotleírás

• Rokkantság utáni orvosi jelentés formanyomtatvány

Munkaképesség-csökkenés, rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátás esetén (díjmentesítés rok- kantság esetén):

• Munkaképesség-csökkenés megállapításra jogosult

szerv, illetve az egészségi állapot mértékét megha- tározó rehabilitációs hatóság által kiadott és a hozzá benyújtott orvosi dokumentumok, határozatok, mi- nősítések másolata (Rokkantsági határozat feltétle- nül szükséges)

• A rokkantságot megállapító hatósági jegyzőkönyv

másolata

• Orvosi nyilatkozat*

• Rokkantság utáni orvosi jelentés formanyomtatvány

Halál, baleseti halál esetén:

• Hitelesített halotti anyakönyvi kivonat

• Halottvizsgálati bizonyítvány másolata

• Boncjegyzőkönyv másolata (amennyiben készült)

• Halotti epikrízist tartalmazó kórházi zárójelentés

• Jogerős öröklési bizonyítvány vagy jogerős hagya- tékátadó végzés másolata (abban az esetben kell csatolni, ha korábban a kedvezményezettet név sze- rint nem nevezték meg)

• Gyámhatósági határozat (kiskorú kedvezményezett

esetén)

• Eredeti, érvényben lévő biztosítási kötvény vagy a kötvény elvesztésére vonatkozó nyilatkozat két tanú aláírásával

• Orvosi nyilatkozat*

• Haláleset utáni orvosi jelentés formanyomtatvány

*A kezelőorvos, háziorvos nyilatkozata a káresemény hátterében álló alapbetegség(ek) megnevezésével és a betegség(ek) első kórismézésének pontos időpontjával.

A Lóci óriás lesz gyermekek egyes súlyos betegségeire és baleseteire szóló kiegészítő biztosítás esetén a kiegé- szítő biztosítási feltételekben meghatározott dokumen- tumok benyújtása szükséges.

Budapest, 2014. május 1.

MEB-275, MEB-276

A METLIFE BIZTOSÍTÓ ZRT. XXXXXX DÍJKEDVEZMÉNYES KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

A Xxxxxx életbiztosítási szerződés (a továbbiakban: biz- tosítás) a jelen különös feltételek, valamint a MetLife Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) életbiztosítási szerződéseinek általános feltételei (a továbbiakban: ál- talános feltételek) alapján jön létre a biztosító, valamint a szerződő között. Amennyiben e különös feltételek bármely rendelkezése eltér az általános feltételekben foglaltaktól, a különös feltételek rendelkezései az irány- adóak.

Kire vonatkozik

a biztosítási védelem?

1. § Biztosított

(1) Biztosított az lehet, aki a biztosítási szerződés létre- jöttekor a 18. életévénél idősebb, de a 65. életévét még nem töltötte be.

Milyen hosszú a biztosítás tartama?

(2) A biztosított életkora a biztosítás tartamának lejárta- kor nem haladhatja meg a 75 évet.

(3) A kedvezményes sávok határait a biztosító minden naptári év május 1-jétől az alábbiak szerint meghatáro- zott indexszel növeli.

a) A biztosító az indexet úgy határozza meg, hogy az a minden év május 1-jén érvényes, a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, az előző naptári évre vonatkozó, decembertől decemberig számított fogyasz- tói árindextől legfeljebb 5 százalékponttal térjen el.

b) A biztosító az új indexet azon szerződések tekinteté- ben alkalmazza, amelyek biztosítási évfordulója május 1-jét követi.

c) Az indexálást követően megváltozó értékekről a biz- tosító minden évben a biztosítási évfordulót megelőző- en értesítést küld.

4. § Technikai kamatláb

Milyen szolgáltatást nyújt a biztosító halál esetén?

A technikai kamatláb mértéke 2,9%.

2. § A biztosítás tartama

(1) A biztosítási szerződés a szerződő ajánlatának a biztosító által történő elfogadásával a szerződő által választott határozott tartamra jön létre, rendszeres díj- fizetéssel.

(2) A biztosítás tartama 5 és 25 év között bármely egész év lehet, figyelemmel az 1. § (2) bekezdésében foglal- takra.

(3) A lejárat napja a biztosítási tartam utolsó évének biz- tosítási évfordulója.

3. § A biztosítási díj

(1) A biztosító e főbiztosításnak az általános feltételek

9. § (1) bekezdése szerint a kiegészítő biztosításokkal együtt számított díjából a biztosítás teljes tartamára a díj nagyságától függő díjkedvezményt nyújt.

(2) A díjkedvezményt a feltételek mellékletében foglal- tak szerint kell meghatározni.

5. § Biztosítási esemény

Biztosítási esemény: a biztosítottnak a tartamon belül bekövetkező halála.

6. § Haláleseti szolgáltatás

(1) A biztosított tartam alatt bekövetkező halála esetén a biztosító a kedvezményezett részére a tartozásokkal csökkentett aktuális biztosítási összeget fizeti ki.

(2) A szolgáltatás tartalmazza az utolsó töredékév tö- redék bónusza alapján számított többletösszeget is az általános feltételek 1. számú mellékletének (10) bekez- dése szerint.

7. § Maradékjogok

A biztosítás nem rendelkezik maradékjogokkal.

8. § Egyéb rendelkezések

(1) A biztosítási szerződés megszűnik:

a) lejáratkor, kifizetés nélkül,

b) ha az 5. §-ban meghatározott biztosítási esemény bekövetkezik,

c) ha a szerződő a biztosítást az általános feltételek 3. §

(18) bekezdése alapján a szerződés létrejöttétől számí- tott 30 napon belül felmondja,

d) a díjjal fedezett biztosítási időszak végén, ha a szer- ződő a biztosítást az általános feltételek 19. § alapján

írásban felmondja,

e) a késedelmes díjfizetéssel összefüggésben az általá- nos feltételek 10. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben.

Melléklet a Xxxxxx díjkedvezményes kockázati életbiztosítás különös feltételeihez

A kedvezményes díjsávok és a díjkedvezmény meghatározásának módja

Módozat neve	Xxxxxxx	Xxxxxxxxxx
Xxxxxx (MEB-275, MEB-276)	116 900 Ft és 365 500 Ft között	a 116 900 Ft feletti díjrész 65%-a
	365 500 Ft felett	161 590 Ft és a 365 500 Ft feletti díjrész 50%-a

Budapest, 2014. május 1.

MEB-277

A METLIFE BIZTOSÍTÓ ZRT. ADMIRAL KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

Kire vonatkozik

a biztosítási védelem?

Az Admiral életbiztosítási szerződés (a továbbiakban: biztosítás) a jelen különös feltételek, valamint a MetLife Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) életbiztosítási szerződéseinek általános feltételei (a továbbiakban: ál- talános feltételek) alapján jön létre a biztosító, valamint a szerződő között. Amennyiben e különös feltételek bármely rendelkezése eltér az általános feltételekben foglaltaktól, a különös feltételek rendelkezései az irány- adóak.

1. § Biztosított

(1) Biztosított az lehet, aki a biztosítási szerződés létre- jöttekor a 18. életévénél idősebb, de a 65. életévét még nem töltötte be.

(2) A biztosított életkora a biztosítás tartamának lejárta- kor nem haladhatja meg a 75 évet.

Milyen hosszú a biztosítás tartama?

2. § A biztosítás tartama

(1) A biztosítási szerződés a szerződő ajánlatának a biz- tosító által történő elfogadásával a szerződő által válasz- tott határozott tartamra jön létre.

(2) A biztosítás tartama 5 és 20 év között bármely egész év lehet, figyelemmel az 1. § (2) bekezdésében foglal- takra.

(3) A lejárat napja a biztosítási tartam utolsó évének biz- tosítási évfordulója.

3. § A biztosítási díj

(1) A biztosítás rendszeres díjfizetésű.

(2) A biztosítás díja a biztosítás tartamának végéig vagy annak a biztosítási hónapnak a végéig esedékes, amely- ben a biztosított halála bekövetkezik.

4. § Technikai kamatláb

A technikai kamatláb mértéke 2,9%.

Milyen szolgáltatást nyújt a biztosító halál esetén?

5. § Biztosítási esemény

Biztosítási esemény: a biztosítottnak a tartamon belül bekövetkező halála.

6. § Haláleseti szolgáltatás

(1) A biztosított tartam alatt bekövetkező halála esetén a biztosító a kedvezményezett részére a tartozásokkal csökkentett aktuális biztosítási összeget fizeti ki.

(2) A szolgáltatás tartalmazza az utolsó töredékév tö- redék bónusza alapján számított többletösszeget is az általános feltételek 1. számú mellékletének (10) bekez- dése szerint.

7. § Maradékjogok

A biztosítás nem rendelkezik maradékjogokkal.

8. § Egyéb rendelkezések

(1) A biztosítási szerződés megszűnik:

a) lejáratkor, kifizetés nélkül,

b) ha az 5. §-ban meghatározott biztosítási esemény bekövetkezik,

c) ha a szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti te- vékenysége körén kívül megkötő természetes személy szerződő a biztosítást az általános feltételek 3. § (18) bekezdése alapján a szerződés létrejöttéről szóló jog- nyilatkozat kézhezvételétől számított 30 napon belül felmondja,

d) a díjjal fedezett biztosítási időszak végén, ha a szer- ződő a biztosítást az általános feltételek 19. § alapján írásban felmondja,

e) a késedelmes díjfizetéssel összefüggésben az általá- nos feltételek 10. § (2) bekezdésében meghatározott esetben.

Budapest, 2014. május 1.

MEB-W03, MEB-W04, MEB-W05

A METLIFE BIZTOSÍTÓ ZRT. DÍJMENTESÍTÉS ROKKANTSÁG ESETÉN KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

A díjmentesítés rokkantság esetén kiegészítő biztosítási szerződés (a továbbiakban: kiegészítő biztosítás) e fel- tételek, a baleset- és betegségbiztosítási általános felté- telek, valamint a MetLife Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) életbiztosítási szerződéseinek általános feltét- elei (a továbbiakban: általános feltételek) alapján jön lét- re a biztosító, valamint a szerződő között. Amennyiben e különös feltételek bármely rendelkezése eltér az álta- lános feltételekben foglaltaktól, e feltételek rendelkezé- sei az irányadóak. A biztosító külön belső utasításban állapítja meg, hogy mely főbiztosításai mellé és milyen feltételekkel köthető a kiegészítő biztosítás.

Kire vonatkozik

a biztosítási védelem?

1. § Biztosított

(1) Biztosított az lehet, aki a biztosítási szerződés létre- jöttekor a 18. életévénél idősebb, de a 60. életévét még nem töltötte be.

(2) Nem lehet biztosított a kiegészítő biztosítás vonatko- zásában az a személy, aki a kiegészítő biztosítás kocká- zatviselésének kezdetekor vagy a kockázatviselés kezde- tét megelőzően I., II. vagy III. csoportú rokkantként van, illetve volt nyilvántartva, ilyen minősítést eredményező állapota megelőzte a kockázatviselés kezdetét vagy a kockázatviselés kezdetét megelőzően 3 éven belül ilyen irányú kérelmet nyújtott be.

(3) Nem lehet biztosított a kiegészítő biztosítás vonatko- zásában az a személy, aki a kiegészítő biztosítás kocká- zatviselésének kezdetekor vagy a kockázatviselés kezde- tét megelőzően rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásra jogosult, illetve a kockázatviselés kezdetét megelőzően 3 éven belül ilyen irányú kérelmet nyújtott be.

Milyen hosszú a biztosítás tartama?

2. § A kiegészítő biztosítás tartama

(1) A kiegészítő biztosítás a biztosító valamely rend- szeres díjas főbiztosítása mellé köthető, amennyiben a biztosító a szerződő kiegészítő biztosításra tett aján- latát elfogadja. A kiegészítő biztosítás önállóan nem

köthető, és a főbiztosítás megszűnésével a kiegészítő biztosítás is megszűnik.

(2) Meglévő főbiztosításhoz a kiegészítő biztosítás a fő- biztosítás biztosítási évfordulója előtt legalább 1 hónap- pal felvett ajánlat révén a biztosítási évfordulóval, mint kezdettel tartam közben is megköthető. Ennek feltétele, hogy a biztosító az ajánlatot elfogadja, a főbiztosítás a biztosítási évforduló után érvényben maradjon, és a díj- fizetési tartam folytatódjon.

(3) A kiegészítő biztosítás a főbiztosítás díjfizetési tarta- mával megegyező díjfizetési tartamra jön létre, kivéve, ha a főbiztosítás díjfizetési tartama a biztosított 65 éves kora után jár le. Ez esetben a kiegészítő biztosítás díjfi- zetési tartama lejár azon a naptári évre eső biztosítási évfordulón, amely naptári évben a biztosított betölti a

65. életévét.

(4) A díjmentesítés lehetősége csak a kiegészítő bizto- sítás díjfizetési tartama alatt áll fenn, a díjmentesítés azonban fennmarad a főbiztosítás teljes díjfizetési tar- tamára.

(5) A kiegészítő biztosítást a főbiztosítástól függetlenül nem lehet felmondani.

Milyen szolgáltatást nyújt a biztosító?

3. § Biztosítási esemény

(1) Biztosítási esemény a biztosítottnak a kiegészítő biz- tosítás tartama alatt bekövetkező megrokkanása.

(2) E kiegészítő biztosítás szempontjából rokkantságnak minősül a biztosítottnak a kiegészítő biztosítás tartama alatt bekövetkezett, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló 2011. évi CXCI. törvény sze- rinti

a) rokkantsági ellátásra jogosult, ha az egészségkároso- dás a kockázatviselés kezdetétől számított 6 hónapon túl keletkezett, és az egészségkárosodás nem baleseti eredetű, vagy

b) rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásra jogosult, ha a baleseti eredetű egészségkárosodás a biztosítási tartam alatt bármikor keletkezett.

(3) A biztosítási esemény időpontja az egészségkáro- sodás rehabilitációs hatóság határozatában megjelölt időpont.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott rokkantságot és annak kezdetét a biztosító a vonatkozó jogszabályban

megjelölt, a rokkantságot, illetőleg az azt eredményező egészségkárosodás tényét és mértékét minősítő, illetve a rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátást elrendelő in- tézmények határozatai alapján állapítja meg.

(5) A biztosított köteles a határozat kézhezvételétől szá- mított 30 napon belül igényét a biztosítónak bejelen- teni.

4. § Szolgáltatás

(1) A főbiztosítás az eredeti szolgáltatási szint megtar- tásával díjmentessé válik, a kiegészítő biztosítások meg- szűnnek:

a) a biztosított megrokkanása esetén a főbiztosítás lejá- ratának időpontjáig abban az esetben, ha a biztosított egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex mi- nősítése alapján 60%-os vagy kisebb mértékű, és rok- kantsági ellátásra jogosult,

b) a biztosított megrokkanása esetén arra az időszakra, amíg a biztosított egészségi állapota a rehabilitációs ha- tóság komplex minősítése alapján 60%-os vagy kisebb mértékű, és rehabilitációs ellátásra jogosult.

(2) A díjmentesítés kezdete a rokkantsági határozatban megjelölt rokkantsági kezdetet követő első biztosítási hónapforduló. A szerződő által a rokkantság kezdetét követő egész hónapokra befizetett biztosítási díjat a biz- tosító a szerződőnek visszatéríti.

(3) A díjmentesítés újbóli elbírálásra kerül, amennyiben a rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátás megszünte- tésre kerül. A biztosított köteles a rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátás megváltozásának tényét a díjfizetés visszaállítása érdekében a biztosítónak a határozat kéz- hezvételétől számított 30 napon belül bejelenteni. A re- habilitációs, illetve rokkantsági ellátás új mértékét, vagy a felfüggesztését, illetőleg megszüntetését megállapító határozatban megjelölt kezdetet követő első biztosítá- si hónapfordulótól a szerződő díjfizetési kötelezettsége visszaáll és a fizetendő díj a főbiztosításra a díjmentesí- tés utolsó időpontjában érvényes díj.

(4) A szerződő a biztosítás tartama alatt késedelmi ka- mattal növelve köteles befizetni:

a) a rokkantsági díjmentesítés kezdeti biztosítási hónap- jának fordulójáig esedékes, be nem fizetett díjat,

b) az arra az időszakra esedékes díjat, amelyre a bizto- sító a (3) bekezdésben meghatározott esemény bekö- vetkezéséről szóló értesítés elmaradása következtében díjmentességet adott, azonban a tények ismeretében annak nem lett volna helye.

(5) Amennyiben a szerződő a tartam során nem fizeti be a (4) bekezdésben meghatározott elmaradt díjat és annak késedelmi kamatát, akkor a biztosító levonja azt a biztosítás szolgáltatásából.

Mikor kell a díjat megfizetni?

5. § A kiegészítő biztosítás díja

(1) A kiegészítő biztosítás díjának alapja a főbiztosítás díja.

(2) A kiegészítő biztosítás díja a főbiztosítás díjával egy- idejűleg fizetendő. A főbiztosítás díjfizetési gyakorisága szerint felszámított pótdíj a kiegészítő biztosítás díjára is vonatkozik.

6. § Értékkövetés, indexálás

(1) A kiegészítő biztosítás díja mindig a főbiztosítás díjá- val és szolgáltatásával megegyezően indexálódik a biz- tosítási évfordulón.

(2) A főbiztosítást és a kiegészítő biztosítást egymástól függetlenül, külön indexálni nem lehet.

(3) A rokkantsági díjmentesítés tartama alatt a biztosító

a) a főbiztosítás biztosítási összegét a kedvezményes indexszel indexálja, ha a rokkantság bekövetkeztekor a szerződő rendelkezett az indexálás jogával,

b) az alapbónusszal emeli a főbiztosítás díjtartalékát, il- letőleg ennek megfelelően a biztosítási összegét, ha a rokkantság bekövetkeztéig a szerződő már elvesztette a jogát az indexálásra.

7. § Mentesülés

Az általános feltételekben foglaltakon túlmenően

– a díjmentesítés nem történik meg, és a kiegészítő biztosítás minden további feltétel nélkül megszű- nik, ha a rokkantságot a szerződő vagy a biztosí- tott jogellenes, szándékos vagy súlyosan gondat- lan magatartása idézte elő.

8. § Kizárások

A főbiztosításra vonatkozó kizárásokon túlmenő- en a biztosítási védelem nem terjed ki a kockázat- viselés kezdete előtt már meglévő betegségekkel, egészségkárosodásokkal, illetve fogyatékosságok- kal közvetve vagy közvetlenül összefüggő egész- ségkárosodásokra.

9. § Maradékjogok

Mikor szűnik meg a biztosítás?

A kiegészítő biztosítás nem rendelkezik maradékjogok- kal.

10. § Egyéb rendelkezések

(1) A kiegészítő biztosítás megszűnik:

a) a főbiztosítás megszűnésekor,

b) a főbiztosítás díjfizetési tartamának végén,

c) annak az évnek a biztosítási évfordulóján, amelyben a biztosított betölti a 65. életévét,

d) a 7. § szerinti mentesülés esetén.

Budapest, 2014. május 1.

MEB-B43, MEB-B48, MEB-B63

A METLIFE BIZTOSÍTÓ ZRT. XXXXXXXX HALÁLRA SZÓLÓ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

A baleseti halálra szóló kiegészítő biztosítási szerződés (a továbbiakban: kiegészítő biztosítás) a jelen különös feltételek, valamint a MetLife Biztosító Zrt. (a további- akban: biztosító) életbiztosítási szerződéseinek általános feltételei (a továbbiakban: általános feltételek) alapján jön létre a biztosító, valamint a szerződő között. Ameny- nyiben jelen feltételek bármely rendelkezése eltér az ál- talános feltételekben foglaltaktól, e feltételek rendelke- zései az irányadóak. A biztosító külön belső utasításban állapítja meg, hogy mely főbiztosításai mellé és milyen feltételekkel köthető a kiegészítő biztosítás.

Kire vonatkozik

a biztosítási védelem?

1. § Biztosított

(1) Biztosított az lehet, aki a biztosítási szerződés létre- jöttekor a 18. életévénél idősebb, de a 60. életévét még nem töltötte be.

(2) A biztosított életkora a kiegészítő biztosítás tartamá- nak lejártakor nem haladhatja meg a 65 évet.

Milyen hosszú a biztosítás tartama?

2. § A kiegészítő biztosítás tartama

(1) A kiegészítő biztosítás:

a) a biztosító valamely rendszeres díjas főbiztosítása mellé köthető, a főbiztosítás megkötésekor,

b) önállóan nem köthető, és a főbiztosítás megszűnésé- vel a kiegészítő biztosítás is megszűnik.

(2) Meglévő főbiztosításhoz a kiegészítő biztosítás a fő- biztosítás biztosítási évfordulója előtt legalább 1 hónap- pal felvett ajánlat révén a biztosítási évfordulóval, mint kezdettel tartam közben is megköthető. Ennek feltétele, hogy a biztosító az ajánlatot elfogadja, a főbiztosítás a biztosítási évforduló után érvényben maradjon, és a díj- fizetési tartam folytatódjon.

(3) A kiegészítő biztosítás az ajánlatnak a biztosító által történő elfogadásával 1 éves tartamra jön létre, és a fő- biztosítás biztosítási évfordulóján automatikusan újabb 1 évvel meghosszabbodik, ha a felek a főbiztosítás biz- tosítási évfordulóját megelőzően 1 hónappal másképp nem nyilatkoznak, feltéve, hogy a főbiztosítás is érvény-

ben marad és a főbiztosítás díjfizetési tartama még nem ért véget.

Milyen szolgáltatást nyújt a biztosító?

3. § Biztosítási esemény

Biztosítási esemény: a biztosítottnak a kiegészítő bizto- sítás tartamán belül történt baleset miatt, a baleset idő- pontjától számított egy éven belül bekövetkezett halála.

4. § Szolgáltatás

(1) A biztosító a biztosított baleset miatt bekövetkező halála esetén a kiegészítő biztosítás tartozásokkal csök- kentett aktuális biztosítási összegét fizeti ki a kedvezmé- nyezett részére.

(2) A kiegészítő biztosítás biztosítási összege nem nő az általános feltételek 1. számú mellékletének (10) bekez- dése szerint számított utolsó töredék bónusz többlet- összegével.

Mikor kell a díjat megfizetni?

(3) Amennyiben a biztosított ugyanazon balesetből kifolyólag már részesült a biztosító baleseti eredetű maradandó egészségkárosodásra szóló kiegészítő biz- tosításának szolgáltatásában, a baleseti halálra szóló kiegészítő biztosítás alapján kifizetendő biztosítási ösz- szegből a biztosító a baleseti eredetű maradandó egész- ségkárosodásra szóló kiegészítő

5. § A kiegészítő biztosítás díja

A kiegészítő biztosítás díja a főbiztosítás díjával egyide- jűleg fizetendő. A főbiztosítás díjfizetési gyakorisága szerint felszámított pótdíj a kiegészítő biztosítás díjára is vonatkozik.

6. § Értékkövetés, indexálás

(1) A főbiztosítást és a kiegészítő biztosítást egymástól függetlenül, külön indexálni nem lehet.

(2) A kiegészítő biztosítás díja és szolgáltatása mindig a főbiztosítás díjával és szolgáltatásával megegyezően indexálódik a biztosítási évfordulón.

(3) Ha a szerződő visszautasítja a főbiztosítás indexálá- sát, akkor a kiegészítő biztosítás biztosítási összege nem változik.

7. § Maradékjogok

A kiegészítő biztosítás nem rendelkezik maradékjogok- kal.

8. § A biztosító teljesítése

(1) A biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez a biztosí- tási eseményt a szolgáltatás igénylőjének be kell jelente- nie a biztosító részére. A bejelentést a biztosító kárbeje- lentő nyomtatványán, írásban kell megtenni.

(2) A biztosító teljesítésének további feltétele, hogy

a) a benyújtott igény jogosságát alátámasztó egészség- ügyi intézményi, illetőleg hatósági dokumentumok és információk a biztosító rendelkezésére álljanak, illetőleg

b) a biztosító által kért a biztosítási eseménnyel, a bekö- vetkezett sérüléssel és a sérült személy magatartásával, illetőleg az egészségügyi ellátással összefüggő minden további dokumentumot és információt a biztosító kéz- hez kapjon.

(3) A szolgáltatás igénylőjének fel kell kérnie, és fel kell hatalmaznia a balesettel foglalkozó egészségügyi intéz- ményeket és hatóságokat a biztosító által kért felvilágo- sítások megadására.

(4) Amennyiben az irat beszerzéséhez adatvédelmi okok miatt az érintett hozzájárulása szükséges, a hozzájáru- lás beszerzése, illetőleg megadása a kedvezményezett kötelezettsége és az iratok beszerzésének költsége is a kedvezményezettet terheli.

(5) Amennyiben a biztosított a baleset időpontjától szá- mított egy éven belül a baleset következtében meghal,

a biztosító maradandó egészségkárosodás jogcímen szolgáltatást nem teljesít. Amennyiben a biztosított ugyanazon balesetből kifolyólag már részesült a bizto- sító maradandó egészségkárosodásra szóló kiegészítő biztosításának szolgáltatásában, a baleseti halálra szóló kiegészítő biztosítás alapján kifizetendő biztosítási ösz- szegből a biztosító a baleseti eredetű maradandó egész- ségkárosodásra szóló kiegészítő biztosítás alapján kifize- tett szolgáltatást levonja.

A kiegészítő biztosítás nem rendelkezik maradékjogok- kal.

Mikor szűnik meg a biztosítás?

9. § Egyéb rendelkezések

(1) A kiegészítő biztosítás megszűnik:

a) a 3. § szerinti biztosítási esemény bekövetkezésekor,

b) a biztosítási év végén, kifizetés nélkül, ha a szerző- dő vagy a biztosító nem járul hozzá annak automatikus meghosszabbításához újabb 1 évre,

c) a biztosítási év végén, ha a szerződő írásban felmond- ja a kiegészítő biztosítást,

d) a főbiztosítás megszűnésekor,

e) a főbiztosítás díjfizetési tartamának végén,

f) annak az évnek a biztosítási évfordulóján, amelyben a biztosított betölti a 65. életévét.

Budapest, 2014. május 1.

MEB-B45, MEB-B49, MEB-B65

A METLIFE BIZTOSÍTÓ ZRT. BALESETI EREDETŰ MARADANDÓ EGÉSZSÉGKÁROSODÁSRA SZÓLÓ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

A baleseti eredetű maradandó egészségkárosodásra szóló kiegészítő biztosítási szerződés (a továbbiakban: kiegészítő biztosítás) a jelen különös feltételek, valamint a MetLife Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) élet- biztosítási szerződéseinek általános feltételei (a további- akban: általános feltételek) alapján jön létre a biztosító, valamint a szerződő között. Amennyiben jelen feltéte- lek bármely rendelkezése eltér az általános feltételekben foglaltaktól, e feltételek rendelkezései az irányadóak. A biztosító külön belső utasításában állapítja meg, hogy mely főbiztosításai mellé és milyen feltételekkel köthető a kiegészítő biztosítás.

kezdettel tartam közben is köthető. Ennek feltétele, hogy a biztosító az ajánlatot elfogadja, a főbiztosítás a biztosítási évforduló után érvényben maradjon és a díjfi- zetési tartam folytatódjon.

(3) A kiegészítő biztosítás az ajánlatnak a biztosító ál- tal történő elfogadásával 1 éves tartamra jön létre, és a főbiztosítás biztosítási évfordulóján automatikusan újabb 1 évvel meghosszabbodik, ha a felek a főbizto- sítás biztosítási évfordulóját megelőzően 1 hónappal másképp nem nyilatkoznak, feltéve, hogy a főbiztosítás is érvényben marad, és a főbiztosítás díjfizetési tartama még nem ért véget.

Kire vonatkozik

a biztosítási védelem?

Milyen szolgáltatást nyújt a biztosító?

1. § Biztosított

(1) Biztosított az lehet, aki a biztosítási szerződés létre- jöttekor a 18. életévénél idősebb, de a 60. életévét még nem töltötte be.

(2) A biztosított életkora a kiegészítő biztosítás tartamá- nak lejártakor nem haladhatja meg a 65 évet.

2. § Kedvezményezett

A kiegészítő biztosítás kedvezményezettje a biztosított, ha a szerződő által írásban tett, a biztosítóhoz eljutta- tott nyilatkozaton más kedvezményezettet nem nevez- tek meg.

Milyen hosszú a biztosítás tartama?

3. § A kiegészítő biztosítás tartama

(1) A kiegészítő biztosítás

a) a biztosító valamely rendszeres díjas főbiztosítása mellé köthető, a főbiztosítás megkötésekor,

b) önállóan nem köthető, és a főbiztosítás megszűnésé- vel a kiegészítő biztosítás is megszűnik.

(2) Meglévő főbiztosításhoz a kiegészítő biztosítás a fő- biztosítás biztosítási évfordulója előtt legalább 1 hónap- pal felvett ajánlat révén a biztosítási évfordulóval, mint

4. § Biztosítási esemény

(1) A kiegészítő biztosítás szempontjából biztosítási ese- mény: a biztosítottnak a kiegészítő biztosítás tartamán belül történt baleset miatt, a baleset időpontjától számí- tott két éven belül bekövetkezett, 31 %-os vagy annál magasabb mértékű maradandó egészségkárosodása.

(2) A biztosítási eseményre hivatkozással két éven túl kárigény nem nyújtható be.

(3) A maradandó egészségkárosodás e kiegészítő felté- telekben: a test élettani funkcióiban vagy struktúráiban (a test anatómiai részeiben) bekövetkezett, a populációs standardhoz viszonyított, olyan mértékű változásai, me- lyek a biztosított tevékenységeinek, illetve az egyes élet- helyzetekben való közreműködésének (részvételének) állandó és maradandó akadályozottságához vezetnek.

a) Maradandó az egészségkárosodás akkor, ha az szak- orvosilag kialakultnak tekinthető.

b) Az egészségkárosodás megállapítása szempontjából önmagukban nem képezhetik szolgáltatási igény alap- ját:

– a munkaképesség megváltozása;

– a sport, vagy bármely hobbitevékenység abbaha- gyásának kényszere;

– a baleset következtében kialakuló hátrányos esztéti- kai következmények és egyéb hátrányok.

c) A maradandó egészségkárosodás tényét és mértékét

– figyelembe véve a mellékelt tájékoztató táblázatban foglaltakat is – a biztosító szakorvosa állapítja meg.

- Az egészségkárosodásnak a biztosító orvosa által megállapítandó fokánál az orvosszakértői intézet (munkaképesség-csökkenés megállapítására jogo- sult szerv) szakvéleményében, az egészségi álla- pot mértékét meghatározó rehabilitációs hatóság komplex minősítésében, illetve a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatában megállapított, vagy hivatkozott egészségkárosodás mértéke nem irány- adó, továbbá az orvost más orvosszakértői testüle- tek határozata vagy szakértők szakvéleménye sem köti.

- Ha a baleset olyan testrészt, vagy testi funkciót érintett, amely már korábban is károsodott volt, a biztosító orvosa a szolgáltatás kiszámításának alapjául szolgáló károsodási fokot csökkenti a már korábban megállapított maradandó egészségkáro- sodási fokkal.

5. § Szolgáltatás

(1) A biztosító a biztosítottnak a 4. §-ban meghatározott egészségkárosodása esetén a kiegészítő biztosítás tarto- zásokkal csökkentett, a biztosítási esemény bekövetkez- tekor érvényben lévő aktuális biztosítási összegének az egészségkárosodás fokával megegyező százalékát fizeti ki a biztosított részére. A biztosító kifizetése a biztosítási összeg 100 százalékát nem haladhatja meg.

(2) A kiegészítő biztosítás biztosítási összege nem nő az általános feltételek 1. számú mellékletének (10) bekez- dése szerint számított utolsó töredék bónusz többlet- összegével.

Mikor kell a díjat megfizetni?

6. § A kiegészítő biztosítás díja

A kiegészítő biztosítás díja a főbiztosítás díjával egyide- jűleg fizetendő. A főbiztosítás díjfizetési gyakorisága szerint felszámított pótdíj a kiegészítő biztosítás díjára is vonatkozik.

7. § Értékkövetés, indexálás

(1) A főbiztosítást és a kiegészítő biztosítást egymástól függetlenül, külön indexálni nem lehet.

(2) A kiegészítő biztosítás díja és szolgáltatása mindig a főbiztosítás díjával és szolgáltatásával megegyezően indexálódik a biztosítási évfordulón.

(3) Ha a szerződő visszautasítja a főbiztosítás indexálá- sát, akkor a kiegészítő biztosítás biztosítási összege nem változik.

8. § Maradékjogok

A kiegészítő biztosítás nem rendelkezik maradékjogok- kal.

9. § A biztosító teljesítése

(1) A biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez a biztosí- tási eseményt a szolgáltatás igénylőjének be kell jelente- nie a biztosító részére. A bejelentést a biztosító kárbeje- lentő nyomtatványán, írásban kell megtenni.

(2) A biztosító teljesítésének további feltétele, hogy

a) a benyújtott igény jogosságát alátámasztó egészség- ügyi intézményi, illetőleg hatósági dokumentumok és információk a biztosító rendelkezésére álljanak, illetőleg

b) a biztosító által kért – a biztosítási eseménnyel, a bekövetkezett sérüléssel és a sérült személy magatar- tásával, illetőleg az egészségügyi ellátással összefüggő

– minden további dokumentumot és információt a biz- tosító kézhez kapjon.

(3) A szolgáltatás igénylőjének fel kell kérnie, és fel kell hatalmaznia a balesettel foglalkozó egészségügyi intéz- ményeket és hatóságokat a biztosító által kért felvilágo- sítások megadására.

(4) Amennyiben az igény elbírálásához orvosi vélemény szükséges, a biztosított köteles magát alávetni a szüksé- ges orvosi vizsgálatoknak. Abban az esetben, ha orvosi vizsgálat nem szükséges, továbbá, ha szükséges ugyan, de a biztosított a vizsgálatnak nem veti magát alá, a biztosító jogosult a rendelkezésre álló orvosi iratok és egyéb dokumentáció alapján a kárigényt elbírálni. Az esetleges orvosi szakvéleménnyel szemben a biztosított panasszal élhet.

(5) Amennyiben az irat beszerzéséhez adatvédelmi okok miatt az érintett hozzájárulása szükséges, a hozzájáru- lás beszerzése, illetőleg megadása a kedvezményezett kötelezettsége és az iratok beszerzésének költsége is a kedvezményezettet terheli.

(6) A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítésé- nek kötelezettsége alól, amennyiben bebizonyo- sodik, hogy a baleset után nem vettek haladék- talanul orvosi segítséget igénybe, illetőleg nem folytatták az orvosi kezelést a gyógyító eljárás be- fejezéséig, vagy nem gondoskodtak a megfelelő ápolásról, valamint a baleset következményeinek lehetőség szerinti elhárításáról és enyhítéséről.

(7) Amennyiben a biztosított a baleset időpontjától szá- mított egy éven belül a baleset következtében meghal, a biztosító maradandó egészségkárosodás jogcímen szolgáltatást nem teljesít. Amennyiben a biztosított ugyanazon balesetből kifolyólag már részesült a bizto- sító maradandó egészségkárosodásra szóló kiegészítő biztosításának szolgáltatásában, a baleseti halálra szóló kiegészítő biztosítás alapján kifizetendő biztosítási ösz- szegből a biztosító a baleseti eredetű maradandó egész-

ségkárosodásra szóló kiegészítő biztosítás alapján kifize- tett szolgáltatást levonja.

10. § Kizárások

Nem terjed ki a biztosítási védelem a kockázatviselés kezdete előtt már meglévő betegségekkel, egészségká- rosodásokkal, illetve fogyatékosságokkal közvetve vagy közvetlenül összefüggő balesetekre, valamint balesetből eredő egészségkárosodásokra.

Mikor szűnik meg a biztosítás?

11. § Egyéb rendelkezések

(1) A kiegészítő biztosítást csak abban az esetben lehet a főbiztosításhoz megkötni, ha ugyanehhez a főbiztosí- táshoz kötött baleseti halálra szóló kiegészítő biztosítás érvényben van, vagy a szerződő ezzel egyidejűleg bal- eseti halálra szóló kiegészítő biztosítást is köt a főbiz- tosításhoz.

(2) E kiegészítő biztosítás biztosítási összege nem lehet nagyobb, mint ugyanahhoz a főbiztosításhoz kötött

xxxxxxxx halálra szóló kiegészítő biztosítás biztosítási ösz- szege.

(3) Ha a főbiztosítás biztosítási tartamán belül a balese- ti halálra szóló kiegészítő biztosítás megszűnik, akkor minden további feltétel nélkül e kiegészítő biztosítás is megszűnik.

(4) A (3) bekezdésben említetten kívül a kiegészítő biz- tosítás megszűnik:

a) több egymást követő biztosítási eseményből eredő szolgáltatási igény teljesítését követően akkor, ha a biztosító által megállapított egészségkárosodás foka a 100%-ot elérte,

b) a biztosítási év végén, kifizetés nélkül, ha a szerző- dő vagy a biztosító nem járul hozzá annak automatikus meghosszabbításához újabb 1 évre,

c) a biztosítási év végén, ha a szerződő írásban felmond- ja a kiegészítő biztosítást,

d) a főbiztosítás megszűnésekor,

e) a főbiztosítás díjfizetési tartamának végén,

f) annak az évnek a biztosítási évfordulóján, amelyben a biztosított betölti a 65. életévét.

Budapest, 2014. május 1.

TÁJÉKOZTATÓ TÁBLÁZAT

A MARADANDÓ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ÉRTÉKELÉSÉHEZ

A táblázat – hangsúlyozottan a teljesség igénye nélkül – néhány testrész, végtag maradandó egészségkárosodásának, illetőleg elvesztésének a funkciók teljessége, illetőleg a teljes test működőképessége szempontjából történő értékeléséhez ad irányokat a biztosító kárigényeket elbíráló szakértői számára. Az értékek ezen alapesetekben a sérüléssel nem feltét- lenül együttjáró károsodott végállapot zavartalan (következmény, illetve szövődménymentes) kialakulására vonatkoznak.

Megnevezés	Károsodás mértéke
A) A felső végtagot érhető egyes veszteségek, teljes funkcióvesztések:
Mindkét felkar	100%
Egy felkar	80%
Egy alkar	70%
Egy kéz csuklóízülettől	65%
Hüvelykujj teljes hiánya	30%
II. ujj (mutató) teljes hiánya	20%
III. ujj (középső) teljes hiánya	10%
IV. ujj (gyűrűs) teljes hiánya	10%
V. ujj (kis) teljes hiánya	10%
B) Az alsó végtagot érhető egyes veszteségek, teljes funkcióvesztések:
Mindkét comb	100%
Egy comb, ellenoldali lábszár	100%
Két oldali lábszár	80%
Egy comb	80%
Térdízület	80%
Egy lábszár	70%
Láb bokaízülettől	40%
Lábfej	40%
I. (első) ujj teljes hiánya	10%
II.-III.-IV.-V. ujjak bármelyikének teljes hiánya	5%
C) Adott érzékelő szerveket érhető egyes veszteségek, teljes funkcióvesztések:
Egy szem sérüléses hiánya	50%
Mindkét szem sérüléses eredetű hiánya	100%
Mindkét oldali teljes halláskiesés	50%
A beszélőképesség teljes elvesztése	50%
A szaglóérzék teljes elvesztése	5-10%
Az ízlelőképesség teljes elvesztése	5-10%
D) Egyes – maradandó egészségkárosodással is járható – törések
Arckoponya csontjainak törése (műtétet nem indokló deformitás nélkül)	15%
Állkapocs törése fogak sérülésétől függően	15-30%
Alkar, illetve felkar törései	15-30%
A kézujjak csontjainak törései	0-10%
Sorozat bordatörés (legalább 4 vagy több)	10%
Medence törései	15-25%
Combnyaktörés	40%
Térdkalács törés	0-10%
Lábszár csontok komplett törése	20%
Kül- vagy belboka törése	10%
A lábujjak csontjainak törései	5%

Budapest, 2014. május 1.

MEB-B46, MEB-B66, MEB-B76

A METLIFE BIZTOSÍTÓ ZRT. LÓCI ÓRIÁS LESZ

GYERMEKEK EGYES SÚLYOS BETEGSÉGEIRE ÉS BALESETEIRE SZÓLÓ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI ÉS MELLÉKLETEI

A Lóci óriás lesz kiegészítő biztosítási szerződés (a to- vábbiakban: kiegészítő biztosítás), a kiegészítő biztosí- tásban együttbiztosított gyermek egyes súlyos beteg- ségeire, súlyos baleseteire, valamint halálára szól, és e feltételek, továbbá a MetLife Biztosító Zrt. (a további- akban: biztosító) életbiztosítási szerződéseinek általános feltételei (a továbbiakban: általános feltételek), valamint a főbiztosítás különös feltételei alapján jön létre a bizto- sító és a szerződő között.

1. § Meghatározások

(1) Baleset:

a) baleset alatt a főbiztosítás 5 . § (3) és (4) bekezdésé- ben meghatározottak értendők,

b) a balesetek köréből az a baleset, amely a 3. és a 4. számú mellékletekben meghatározott súlyos fogyaté- kosságot, súlyos törést, illetőleg halált okoz.

(2) Súlyos betegség:

a) súlyos betegség a feltételek 2. számú mellékletében tételesen felsorolt, diagnosztizált betegség vagy beteg- ségcsoport, valamint egyes betegségek vonatkozásában annak jelen feltételekben meghatározott ideig történő fennmaradása;

b) a biztosító szolgáltatását jelen feltételekben meg- határozott esetekben a betegség bekövetkezése és az adott életkorban elvárható önellátó képesség adott be- tegséggel együtt járó súlyos zavarainak együttese, vagy a betegség jelen feltételekben meghatározott ideig tar- tó kezelése váltja ki.

(3) Az életkornak megfelelő önellátó képesség súlyos zavara:

a) e feltételben azt jelenti, hogy a kezelő orvos megálla- pítása szerint a biztosított személy a feltételekben meg- határozott egyes betegségek (rosszindulatú daganatok, agyvelőgyulladás, agyhártyagyulladás, valamint az arc- koponya súlyos sérülései) esetében, azzal összefüggés- ben, egyes mindennapi tevékenységeknek az adott élet- korban elvárható önálló elvégzésére visszavonhatatlanul és teljesen képtelenné válik;

b) e feltételekben a 36 hónapos kor betöltését követő- en akkor állapítható meg, ha a meghatározott súlyos betegséggel legalább három, a zavarra utaló jellemző együtt jár a biztosítás tartama alatt a 36. vagy a 42. hó- napot követő kezdettel, legalább hat egymást követő hónapon keresztül.

Az önellátó képesség zavarát jelenti, ha a biztosított leg- alább 36 hónapos és segítséggel sem képes:

– fürdeni, zuhanyozni, illetőleg általában önmaga tisz- tán tartására;

– felöltözni, illetve levetkőzni;

– a lakáson belül közlekedni (az egyik szobából a má- sikba egyedül átmenni; felkelni az ágyból, lefeküdni az ágyba; a székbe leülni, vagy onnan felállni);

– önállóan étkezni.

A 42. hónap betöltését követően az önellátó képesség zavarát jelenti a fentieken túl az is, ha a biztosított nem képes:

– használni a WC-t és ügyelni a személyes higiéniájára;

– az ürítését kontrollálni.

Az előzőektől függetlenül önmagában is az önellátó képesség zavarát jelenti az, ha a legalább 36 hónapos biztosított legalább 6 hónapon keresztül:

– mentális okok miatt veszélyezteti saját, vagy mások testi épségét, vagy

– állandóan ágyban fekszik, segítség nélkül nem tud on- nan felkelni,

és ezen okok miatt állandó felügyeletre szorul.

(4) Kezelő orvos: a beteg adott betegségével, illetve egészségi állapotával kapcsolatos vizsgálati és terápiás tervet meghatározó, továbbá ezek keretében beavatko- zásokat végző orvos (a feltételekben a szakmai megne- vezésével jelölt szakorvos is), aki a beteg gyógykezelésé- ért felelősséggel tartozik; aki nem azonos a szerződővel, a törvényes képviselővel, illetve a biztosítottal, valamint azok közeli hozzátartozójával.

(5) Egészségügyi szolgáltató: a tulajdoni formától és a fenntartótól függetlenül minden, egészségügyi szolgál- tatás nyújtására az egészségügyi hatóság által kiadott működési engedély alapján jogosult jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet és minden olyan termé- szetes személy, aki a szolgáltatást saját nevében nyújtja.

(6) Kórház: fekvőbeteg ellátást nyújtó, kórházi ellátásra jogosított, és ekként nyilvántartott egészségügyi szol- gáltató (ideértve a klinikákat is).

Kire vonatkozik

a biztosítási védelem?

2. § Biztosított, törvényes képviselő

(1) Jelen feltételek alapján létrejövő kiegészítő biztosí- tásban biztosított lehet

a) az a gyermek, aki a kockázatviselés kezdetekor 6 hó- napnál idősebb, de a kockázatviselés kezdetét megelő- ző naptári év végéig még nem töltötte be a 8. életévét;

b) a már biztosított gyermek azon biztosítási év végéig, amelyben a 18. életévét betölti.

(2) Törvényes képviselő: a gyermek felett felügyeletet gyakorló szülő, gyám vagy eseti gondnok. A törvényes képviselő a kiegészítő biztosítás vonatkozásában felme- rülő – a gyermekkel kapcsolatos – jogai gyakorlásán túl, közreműködik a szerződés teljesítésében.

(3) A kiegészítő biztosítás létrejöttének érvényességi feltétele a törvényes képviselő hozzájáruló nyilatkozata a gyermek biztosítottként történő megnevezéséhez, a szerződéskötéshez, valamint nyilatkozata a szerződés feltételei megismeréséről és annak teljesítésében való közreműködési kötelezettségének elfogadásáról.

(4) A kiegészítő biztosítás tartama alatt a törvényes kép- viselő személyében történő változás bejelentése a szer- ződő kötelezettsége.

(5) A törvényes képviselő személyében bekövetkezett változást követően a kiegészítő biztosítás érvényességi feltétele az új törvényes képviselőnek a kiegészítő biz- tosításra és a szerződés teljesítésében történő személyes közreműködésére vonatkozó elfogadó nyilatkozata.

(6) A törvényes képviselő további jogait és kötelezettsé- geit e feltételek 3 . §-a, a 4 . § (3) és (4), az 5 . § (2), (3),

(4) és (5), a 8 . § (1) és (2), valamint a 10 . § (1) bekez- dései tartalmazzák.

(7) E kiegészítő biztosításban a biztosítottként megne- vezett személy a főbiztosítási szerződésben biztosított természetes személlyel együttbiztosított.

3. § Kedvezményezett

A szolgáltatások kedvezményezettje minden esetben a biztosítottnak az ajánlaton, vagy a 2 . § (2) és (4) bekez- dése szerint megnevezett törvényes képviselője.

Milyen hosszú a biztosítás tartama?

4. § A kiegészítő biztosítás létrejötte, tartama, várakozási idő

(1) A kiegészítő biztosítás a biztosító valamely rend- szeres díjas főbiztosítása mellé köthető a főbiztosítás megkötésekor. A kiegészítő biztosítás önállóan nem köthető, és a főbiztosítás megszűnésével a kiegészítő biztosítás is megszűnik.

a) Egy biztosítottra csak egy kiegészítő biztosítás köt- hető.

b) Egy főbiztosítás mellé több kiegészítő biztosítás köt- hető.

(2) Meglévő főbiztosításhoz e kiegészítő biztosítás köté- se a főbiztosítás tartama alatt tett ajánlattal kezdemé- nyezhető. A kiegészítő biztosítás kockázatviselésének kezdete az ajánlat elfogadását követő első biztosítási évforduló.

(3) A törvényes képviselő az ajánlaton nyilatkozik:

a) a gyermek biztosítottként történő megnevezéséről,

b) a szerződés megkötéséhez való hozzájárulásáról,

c) a szerződés feltételeinek megismeréséről és az abban foglalt közreműködési kötelezettsége elfogadásáról, va- lamint

d) az általános feltételek és a főbiztosítás különös fel- tételei érvényességének e kiegészítő biztosításra történő kiterjesztésének tudomásul vételéről.

(4) A törvényes képviselő az egészségi nyilatkozaton

a) tesz eleget a biztosított egészségi állapotával, és az előírt védőoltásokban való részesítésének igazolásával kapcsolatos közlési kötelezettségének;

b) nyilatkozik az orvosok és egészségügyi intézmények orvosi titoktartás alóli, a biztosítóval szembeni felmen- téséről.

(5) E kiegészítő biztosítás az ajánlatnak a biztosító által történő elfogadásával 5 éves időtartamra jön létre, de legfeljebb a főbiztosítás díjfizetési tartamának végéig.

(6) A biztosító a díjszabást 5 éves tartamokra garantálja.

a) Az 5 év elteltével a biztosító a díjszabását felülvizsgál- ja és a feltételekben meghatározott biztosítási esemé- nyek bekövetkezési valószínűségeinek változása esetén a díjszabását újrakalkulálhatja.

b) Az adott kiegészítő biztosításra vonatkozó új díjsza- bás az 5. évfordulótól kerül alkalmazásra.

(7) A tartam meghosszabbodik

a) a kiegészítő biztosítás minden 5. biztosítási évforduló- xxx xxxxxxxxxxxxx újabb 5 évvel,

b) legfeljebb a főbiztosítás díjfizetési tartamának lejára- táig, illetve

c) a biztosított 18. életévének betöltését követő évfor- dulóig,

d) feltéve, hogy a felek az évfordulót megelőzően más- képp nem nyilatkoznak.

(8) A biztosító változtatási szándéka esetén legkésőbb 2 hónappal az évfordulót megelőzően értesíti a szerződőt a kiegészítő biztosítást érintő változásokról.

a) A biztosítási jogviszony újabb 5 évre fennmarad, amennyiben a szerződő a levélben foglaltakat írásban, legkésőbb az értesítést követő 30 napon belül nem uta- sította vissza.

b) Visszautasítás esetén a kiegészítő biztosítás a biztosí- tási évfordulón megszűnik.

(9) A biztosító értesítésének hiánya esetén a kiegészítő biztosítás a következő 5 évben is változatlan feltételek- kel és díjszabással marad érvényben.

(10) A várakozási idő:

a) ha a biztosított a kiegészítő biztosítás kockázatviselé- se kezdetének időpontjában 12 hónaposnál fiatalabb,

akkor a kockázatviselés kezdetétől számított 6 hónap, de legfeljebb a biztosított 15 hónapos korát követő első hónapfordulóig tart,

b) a 12. hónap betöltését követően pedig a kocká- zatviselés kezdetétől számított 3 hónap.

Milyen szolgáltatást nyújt a biztosító?

5. § Szolgáltatás az egyes biztosítási események bekövetkezése esetén

(1) A szolgáltatás meghatározása

A biztosító a feltételekben megnevezett súlyos betegsé- gek, balesetből eredő súlyos fogyatékosságok és súlyos törések, valamint a biztosított halála esetén az adott esetre vonatkozó aktuális biztosítási összeg 1. számú mellékletben meghatározott hányadát fizeti ki.

(2) Nem nyújt szolgáltatást a biztosító az általános feltételeknek a közlési kötelezettségre, a biztosító mentesülésére, valamint a kizárt kockázatokra vo- natkozó paragrafusaiban foglaltakon túl akkor, ha

a) a biztosított megbetegedése, balesete, illető- leg halála öngyilkossági kísérlettel összefüggés- ben, alkoholizmus, illetőleg kábítószer-fogyasztás, vagy egyéb vegyi anyag bódítószerként való alkal- mazása következtében alakult ki, illetőleg követ- kezett be;

b) a törvényes képviselő sértette meg a közlési kö- telezettséget;

c) a biztosított az életkorának megfelelő kötelező védőoltásokat nem kapta meg;

d) a biztosított állapota a törvényes képviselőnek felróható magatartása következtében áll be;

és a bekövetkezett biztosítási esemény a fenti okok bármelyikével okozati összefüggésbe hoz- ható.

(3) Szolgáltatás súlyos betegségek esetén

a) A súlyos betegséget a biztosító orvosa állapítja meg a kezelést végző egészségügyi szolgáltató által kiállított és a törvényes képviselő által benyújtott dokumentumok, valamint a 2. számú melléklet alapján.

b) A biztosító a kárigény elfogadása esetén a súlyos be- tegségekre vonatkozó aktuális biztosítási összeg 1. szá- mú mellékletben meghatározott hányadának megfelelő biztosítási szolgáltatást nyújtja.

c) A biztosító akkor teljesít súlyos betegségre – a

2. számú mellékletben az adott betegség eseteire meghatározott feltételek fennállása mellett – szol- gáltatást, ha a biztosított a kezdeti diagnózist kö- vető 28. napon túl életben van.

(4) Szolgáltatás balesetből eredő súlyos fogyatékossá- gok esetére

a) Súlyos fogyatékosság e feltételek vonatkozásában a 3. számú mellékletben meghatározott testrésznek a kockázatviselés tartama alatt bekövetkező balesetet kö- vető két éven belül bekövetkező elvesztése.

b) A fogyatékosságot a biztosító orvosa állapítja meg a kezelést végző egészségügyi szolgáltató által kiállított és a törvényes képviselő által benyújtott dokumentumok, valamint a 3. számú mellékletben közölt táblázat alap- ján.

c) A biztosítási tartam során a balesetből eredő súlyos fogyatékosságra vonatkozó védelem megszűnik a biz- tosítási hónapfordulón akkor, ha a súlyos fogyatékossá- gokra teljesített, az egyes kifizetések számítási alapjául szolgáló (adott szolgáltatások mértékeinek az aktuális biztosítási összegekhez viszonyított arányait meghatáro- zó, a 3. számú mellékletben közölt) arányszámok össze- ge eléri a 100 %-ot.

d) A balesetből eredő súlyos fogyatékosságra nyújtan- dó szolgáltatás alapja a súlyos betegségre vonatkozó aktuális biztosítási összeg 20 %-a. A biztosító a súlyos fogyatékosságra benyújtott kárigény elfogadása esetén ezen összeg 3. számú mellékletben meghatározott há- nyadát fizeti ki.

e) A biztosító e szolgáltatást a várakozási idő alatt is nyújtja.

(5) Szolgáltatás balesetből eredő súlyos törések esetére

a) Súlyos törés a biztosított balesetéből eredő, a 4. szá- mú mellékletben meghatározott testrészen, csontoza- ton a baleset során azonnal elszenvedett törés.

b) Nem terjed ki a súlyos törésre vonatkozó biztosítási védelem arra a biztosított személyre, aki osteogenesis imperfectában (törékenységet okozó betegségben) szenved, ha a biztosítási esemény ezzel összefüggésbe hozható.

c) A súlyos törés bekövetkezését a biztosító orvosa ál- lapítja meg a kezelést végző egészségügyi szolgáltató által kiállított és a törvényes képviselő által benyújtott dokumentumok, valamint a 4. számú mellékletben kö- zölt meghatározások alapján.

d) Amennyiben a baleset előtt már meglévő betegségek vagy fogyatékosságok közrehatottak a baleset követ- kezményeiben és a közrehatás legalább 25 százalékos, a biztosító a fizetendő összeget a közrehatás mértékével csökkenti. A közrehatást és mértékét a biztosító orvosa állapítja meg.

e) A biztosítási évben bekövetkező több baleset esetén is jár szolgáltatás, de a biztosító a biztosítási év során legfeljebb a súlyos törésekre meghatározott aktuális biz- tosítási összeget fizeti ki.

f) A balesetből eredő súlyos törésekre nyújtandó szol- gáltatás alapja a súlyos betegségre vonatkozó aktuális biztosítási összeg 5 %-a. A biztosító a súlyos törésre benyújtott kárigény elfogadása esetén ezen összeg 4. számú mellékletben meghatározott hányadát fizeti ki.

g) A biztosító e szolgáltatást a várakozási idő alatt is nyújtja.

(6) Támogatás halál esetére

A biztosító a biztosítottnak a várakozási idő után bár- mely okból bekövetkező, illetőleg a várakozási idő alatt bekövetkező baleseti halála esetén a súlyos betegségek- re vonatkozó aktuális biztosítási összeg 2%-ának meg- felelő támogatást nyújt.

(7) A kiegészítő biztosítás biztosítási összege nem nő az általános feltételek 1. számú mellékletének 10. bekez- dése szerint számított töredékbónusz többletösszegé- vel.

Mikor kell a díjat megfizetni?

6. § A kiegészítő biztosítás díja. Indexálás

(1) A kiegészítő biztosítás díja a főbiztosítás díjával egy- idejűleg fizetendő. A főbiztosítás díjfizetési gyakorisága szerint felszámított pótdíj a kiegészítő biztosítás díjára is vonatkozik.

(2) A főbiztosítást és a kiegészítő biztosítást egymástól függetlenül, külön indexálni nem lehet.

(3) A kiegészítő biztosítás díja és szolgáltatása mindig a főbiztosítás díjával és szolgáltatásával megegyezően indexálódik a biztosítási évfordulón.

(4) Ha a szerződő visszautasítja a főbiztosítás indexálá- sát, akkor a kiegészítő biztosítás biztosítási összege nem változik.

7. § Maradékjogok

E kiegészítő biztosítás nem rendelkezik maradékjogok- kal.

8. § A biztosító teljesítése

(1) A biztosítási események köréből a betegség diagnosztizálását az annak bekövetkezésétől szá- mított 2 hónapon belül, a baleset bekövetkezését 15 napon belül a biztosítónak be kell jelenteni, és a biztosító által kért felvilágosításokat meg kell adni, valamint lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését. A biz- tosító mentesül a szolgáltatás teljesítésének kö- telezettsége alól, ha e feltételek nem teljesülnek és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

(2) A biztosító a szolgáltatási kötelezettségét az alábbi dokumentumok alapján bírálja el:

a) az adott biztosítási esemény bekövetkezését igazo- ló, a kezelést végző egészségügyi intézmény, illetőleg

kezelőorvos által készített és a törvényes képviselő által benyújtott dokumentumok;

b) a törvényes képviselő által benyújtott kárigény;

c) külföldi egészségügyi dokumentumok esetén, az ere- deti dokumentumokhoz csatolt, a törvényes képviselő által beszerzett hiteles szakfordítás.

(3) A biztosító az elbíráláshoz szükséges, a megbetege- dés vagy sérülés bekövetkeztét, illetőleg egyes esetek- ben a műtét vagy más beavatkozás, valamint a kezelés elvégzését igazoló és benyújtandó dokumentumokat az ezen esetek meghatározását is tartalmazó 2., 3. és 4. számú mellékletekben írja elő.

(4) Amennyiben az igény elbírálásához orvosi vélemény szükséges, a biztosított köteles magát alávetni a szüksé- ges orvosi vizsgálatoknak. Abban az esetben, ha orvosi vizsgálat nem szükséges, továbbá ha szükséges ugyan, de a biztosított a vizsgálatnak nem veti magát alá, a biztosító jogosult a rendelkezésre álló orvosi iratok és egyéb dokumentáció alapján a kárigényt elbírálni. Az esetleges orvosi szakvéleménnyel szemben a biztosított panasszal élhet.

(5) Amennyiben az irat beszerzéséhez adatvédelmi okok miatt az érintett hozzájárulása szükséges, a hozzájáru- lás beszerzése, illetőleg megadása a kedvezményezett kötelezettsége és az iratok beszerzésének költsége is a kedvezményezettet terheli.

9. § Kizárások

Nem terjed ki a biztosítási védelem a kockázatvi- selés kezdete előtt már meglévő betegségekkel, egészségkárosodásokkal, illetve fogyatékosságok- kal közvetve vagy közvetlenül összefüggő balese- tekre, valamint balesetből eredő egészségkároso- dásokra.

Mikor szűnik meg a biztosítás?

10. § Egyéb rendelkezések

(1) A kiegészítő biztosítás megszűnik:

a) a biztosítási hónapfordulón, ha a súlyos betegségekre teljesített, az egyes kifizetések számítási alapjául szol- gáló (adott szolgáltatások mértékeinek az aktuális biz- tosítási összegekhez viszonyított arányait meghatározó) arányszámok összege eléri a 100%-ot;

b) a biztosított halála esetén;

c) ha a szerződő írásban felmondja a kiegészítő bizto- sítást;

d) a felmondás szabályai szerint, ha a törvényes képvi- selő a 2 . § (3) bekezdése szerint tett hozzájáruló nyilat- kozatát visszavonja;

e) a biztosítási évfordulón, ha a szerződő nem fogadja el a díjszabás változtatását;

f) a főbiztosítás megszűnésekor;

g) a főbiztosítás díjfizetési tartamának a végén;

h) azon biztosítási év végén, amelyben a kiegészítő biz- tosítás biztosítottja betölti 18. életévét;

i) ha bebizonyosodik, hogy a szerződő, vagy a törvé- nyes képviselő közlési vagy bejelentési kötelezettséget sértett;

j) díjnemfizetés miatt.

Budapest, 2014. május 1.

XXXX XXXXX LESZ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS 1. SZÁMÚ MELLÉKLETE

Szolgáltatások összefoglaló táblázata

A) Betegségek

A biztosítási esemény bekövetkezése, illetőleg a kárigény elfogadása esetén a biztosító szolgáltatásként az ajánlattételkor választott szolgáltatásnak megfelelő aktuális biztosítási összeget, vagy annak alábbiakban meghatározott hányadát fizeti ki, a 2. számú melléklet rendelkezései szerint.

Biztosítási esemény (részletesebben ld. a 2. számú mellékletben) Szolgáltatás

I. Rosszindulatú daganatok, leukémiák (fehérvérűség)

a) A betegség bekövetkezése és az életkornak megfelelő önellátó képesség súlyos zavarai esetén 100%

b) Amennyiben a betegség olyan következményekkel jár, amelyre az e kiegészítő biztosításban foglalt biztosítási védelem kiterjed, úgy a biztosító az ott meghatározott feltételek teljesülése esetén az ott meghatározott szolgáltatást teljesíti

II. Agyhártyagyulladás (meningitis)

a) A betegség bekövetkezése és az életkornak megfelelő önellátó képesség súlyos zavarai esetén 100%

b) Amennyiben a betegség olyan következményekkel jár, amelyre az e kiegészítő biztosításban foglalt biztosítási védelem kiterjed, úgy a biztosító az ott meghatározott feltételek teljesülése esetén az ott meghatározott szolgáltatást teljesíti

III. Agyvelőgyulladás (encephalitis)

a) A betegség bekövetkezése és az életkornak megfelelő önellátó képesség súlyos zavarai esetén 100%

b) Amennyiben a betegség olyan következményekkel jár, amelyre az e kiegészítő biztosításban foglalt biztosítási védelem kiterjed, úgy a biztosító az ott meghatározott feltételek teljesülése esetén az ott meghatározott szolgáltatást teljesíti

IV. Csontvelő-elégtelenség (aplasticus anaemia)

a) Többszöri transzfúzió valamely vérkészítménnyel, min. 2 hónapon keresztül 100%

b) Rendszeres, legalább 1 hónapon keresztül folytatott immunszupresszív kezelés 50%

c) Csontvelő átültetés 100%

V. Vírus hepatitisek (vírusos májgyulladás: hepatitis B, C, D, E – kivéve Hepatitis A)

A májenzimek adott életkori normálértékekhez viszonyított min. 4-szeres emelkedése, amelynek a kezelést követően is legalább 6 hónapon keresztül fenn kell állnia 100%

VI. Epilepszia (központi idegrenszer visszatérő görcsös rohamokkal, tudatzavarokkal járó megbetegedése)

a) Több, mint heti egy alkalommal ismétlődő „nagy” roham, amely a megfelelőnek tartott kezelés ellenére több, mint 2 éve tart 100%

b) Több, mint havi egy, de kevesebb, mint heti egy alkalommal ismétlődő „nagy” roham, amely a megfelelőnek tartott kezelés ellenére több, mint 2 éve tart 20%

VII. Krónikus, szerzett szívbetegségek

a) A kiváltó betegség adekvát kezelése ellenére, 6 hónapon túl is megállapítható, NYHA (Amerikai Kardiológus Társaság; New York Heart Association) 50% (II. III.)

klasszifikációja szerint II. fokozatú vagy súlyosabb és 100% (IV.)

b) Az adott kiváltó betegség gyógyultnak nyilvánítása után legalább 6 hónappal 50% (II. III.)

még fennálló, NYHA II. fokozatú vagy ennél súlyosabb kardiológiai szövődmény és 100% (IV.)

VIII. Bénulások

a) A gerincvelő valamely betegségének következtében kialakult, egy végtag (teljes kar, vagy teljes láb) állandó, tartós bénulása 50%

b) A gerincvelő valamely betegségének következtében kialakult, teljes egyoldali, vagy kétoldali, vagy minden végtagot érintő bénulás 100%

IX. Vakság

a) Akut betegség következtében kialakult maradandó látáskiesés egy szemen 50%

b) Akut betegség következtében kialakult maradandó látáskiesés két szemen 100%

X. Siketség

a) Akut betegség következményeképpen kialakult teljes, végleges halláskiesés minden hangfrekvencia tartományban egy fülben 20%

b) Akut betegség következményeképpen kialakult teljes, végleges halláskiesés minden hangfrekvencia tartományban mindkét fülben 50%

XI. Vérkészítmény következtében kialakult HIV fertőzés

AIDS, illetve HIV fertőzés, amely bizonyíthatóan valamely olyan humán vérkészítmény beadása következtében alakult ki, amelyet a biztosított a kockázatviselés kezdete után kapott 100%

XII. Veseelégtelenség

Ún. „végállapotú” veseelégtelenség, amely mindkét vese működésének krónikus, már vissza nem fordítható elégtelensé- gét jelenti 100%

XIII. Inzulin dependens diabetes mellitus ( DM-I )

Legalább már 3 hónapja inzulin kezelésre szoruló DM-I, kórházak vagy klinikák zárójelentése alapján 60%

B) Balesetből eredő súlyos fogyatékosságok

A biztosítási esemény bekövetkezése, illetőleg a kárigény elfogadása esetén a biztosító a súlyos betegségre vonatkozó aktuális biztosítási összeg 20%-ának a 3. számú melléklet rendelkezései szerint meghatározott hányadát fizeti ki.

C) Balesetből eredő súlyos törések

A biztosítási esemény bekövetkezése, illetőleg a kárigény elfogadása esetén a biztosító a súlyos betegségre vonatkozó aktuális biztosítási összeg 5%-ának a 4. számú melléklet rendelkezései szerint meghatározott hányadát fizeti ki.

D) Halálozás

A biztosítási esemény bekövetkezése, illetőleg a kárigény elfogadása esetén a biztosító a súlyos betegségre vonatkozó aktuális biztosítási összeg 2%-át fizeti ki.

Budapest, 2014. május 1.

LÓCI ÓRIÁS LESZ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS 2. SZÁMÚ MELLÉKLETE

Súlyos betegségek

I. Rosszindulatú daganatok (rák), leukémiák (fehérvérűség)

A rák: rosszindulatú sejteknek a gazdaszervezet ellenőr- zése nélkül való kóros burjánzása, amely a normális szö- vetek tönkremeneteléhez vezet. A kórképek magukban foglalják a Hodgkin-betegséget és az ún. non-Hodgkin lymphomákat is.

A biztosítási esemény akkor következik be, ha a beteg- ség a diagnosztizálást követően olyan következmények- hez vezet, amelyre az ezen mellékletben foglalt biztosí- tási védelem kiterjed, vagy ha a betegség az életkornak megfelelő önellátó képesség súlyos zavaraihoz vezetett. A kárigény elbírálásához kórházi zárójelentés és az önel- látó képesség súlyos zavarait igazoló ideggyógyász szak- vélemény szükséges!

1. Amennyiben a diagnosztizált rák olyan betegséget idéz elő, amelyre az e kiegészítő biztosításban foglalt biztosítási védelem kiterjed, úgy a biztosító az ott meg- határozott feltételek teljesülése esetén az ott meghatá- rozott szolgáltatást nyújtja.

2. Diagnosztizált rák és a biztosított életkorának meg- felelő önellátó képesség súlyos zavara esetén a szolgál- tatás az aktuális biztosítási összeg 100%-a.

3. A biztosító nem nyújt szolgáltatást az alábbi esetek- re:

a) Az ún. premalignusnak leírt, de nem egyértelműen a rosszindulatúság tulajdonságait hordozó kórképekre, beleértve az ún. in situ carcinomát is.

b) Szövettani vizsgálattal meghatározott, 1,5 mm max. vastagságot nem meghaladó festékes anyajegyek- melanomákra, amelyek a Clark szerinti besorolás szerint a 3-as fokozatnál kisebb mértékű mélységi inváziót mu- tatnak.

c) A bőr basaliomái és a hyperkeratosiok minden for- májára (igen lassú növekedés).

d) A bőr elszarusodó sejt carcinomájának bármely for- májára, amely nem terjed más szövetbe.

e) Minden AIDS-szel, illetve HIV-fertőzéssel kapcsola- tos daganatra, beleértve a Xxxxxx xxxxxxxx is.

f) Lymphoid leukaemia krónikus formájára.

4. Nem jár a szolgáltatás abban az esetben, ha a bizto- sítási esemény a kockázatviselés kezdetét követő 2 éven belül jelentkező olyan diagnózisból ered, amely az alább felsorolt kórállapotokkal, illetőleg tünetekkel összefügg, és amelyek a szerződés megkötése előtt már jelentkez- tek és erről a törvényes képviselő bizonyíthatóan tudo- mással bírt, vagy tudomással kellett volna bírnia: Xxxxxxx régebbi daganatos, vagy pre-malignus elváltozás,

a) hólyag papilloma,

b) vastagbél polyposis,

c) Crohn betegség,

d) colitis ulcerosa,

e) haematuria (vérvizelés),

f) véres széklet,

g) vérköpés,

h) nyirokcsomó-megnagyobbodás (lymphadenopathia),

i) lépmegnagyobbodás (splenomegalia).

5. A csoportba tartozó és nem kizárt betegségek diag- nosztizálása, illetőleg a szolgáltatásból nem kizárt ese- tek bekövetkezése esetén a biztosító az aktuális biztosí- tási összeg 10%-ának megfelelő gyógyulási támogatást ad:

a) az erre vonatkozó dokumentumok benyújtását és a betegség kezelőorvos általi igazolásának elfogadását követően, függetlenül attól, hogy a biztosító a betegség fennmaradásával összefüggésben a biztosítási szolgálta- tást később teljesíti-e, vagy attól eláll;

b) mely támogatást levonja az ugyanezen eseményre esetleg később teljesítésre kerülő biztosítási szolgálta- tásból.

II. Agyhártyagyulladás (meningitis)

Az agyburkok baktériumok, vírusok, ritkábban gombák vagy protozoonok által kiváltott gyulladása, amelynek során az agyvízben fehérvérsejtek szaporodnak fel. A kórkép következményeként esetenként változó súlyos- ságú idegrendszeri károsodás alakul ki. Megkülönböz- tetünk primer (elsődleges), post infectiosus (igazoltan a lezajlott fertőzés utóképeként alakul ki az idegrendszeri károsodás), illetve para-infectiosus (elsődlegesen más szerv fertőzéséhez csatlakozóan, vele egy időben zajlik az idegrendszer megbetegedése) formákat. A besoro- lásnál mindezen formák figyelembe veendők.

A biztosítási esemény akkor következik be, ha a beteg- ség a diagnosztizálást követően olyan következmények- hez vezet, amelyre az ezen mellékletben foglalt biztosí- tási védelem kiterjed, vagy ha a betegség az életkornak megfelelő önellátó képesség súlyos zavaraihoz vezetett. A kárigény elbírálásához fekvőbeteg-gyógyintézet záró- jelentése és az önellátó képesség súlyos zavarait igazoló ideggyógyász szakvélemény szükséges!

1. Amennyiben a diagnosztizált agyhártyagyulladás olyan betegséget idéz elő, amelyre az e kiegészítő biz- tosításban foglalt biztosítási védelem kiterjed, úgy a biz- tosító az ott meghatározott feltételek teljesülése esetén az ott meghatározott szolgáltatást nyújtja.

2. Diagnosztizált agyhártyagyulladás és a biztosított életkorának megfelelő önellátó képesség súlyos zava-

ra esetén a szolgáltatás az aktuális biztosítási összeg 100%-a.

3. A biztosító nem nyújt szolgáltatást a

HIV-fertőzéssel kapcsolatosan kialakuló meningitisre.

4. A csoportba tartozó és nem kizárt betegségek diag- nosztizálása, illetőleg a szolgáltatásból nem kizárt ese- tek bekövetkezése esetén, amennyiben a betegség és az önellátó képesség betegséggel összefüggésbe hozható súlyos zavarai legalább 3 hónapja fennállnak, a bizto- sító az aktuális biztosítási összeg 10%-ának megfelelő gyógyulási támogatást ad:

a) az erre vonatkozó dokumentumok benyújtását és a betegség kezelőorvos általi igazolásának elfogadását követően, függetlenül attól, hogy a biztosító a betegség fennmaradásával összefüggésben a biztosítási szolgálta- tást később teljesíti-e, vagy attól eláll;

b) mely támogatást levonja az ugyanezen eseményre esetleg később teljesítésre kerülő biztosítási szolgáltatásból.

III. Agyvelőgyulladás (encephalitis)

Az agyvelő különböző részeinek (beleértve agyféltekék, agytörzs, kisagy) leggyakrabban vírusok okozta gyulla- dása, következményes idegrendszeri károsodással. A meningitishez hasonlóan megkülönböztetünk elsődle- ges-, para- és postinfekciós formákat.

A biztosítási esemény akkor következik be, ha a beteg- ség a diagnosztizálást követően olyan következmények- hez vezet, amelyre az ezen mellékletben foglalt biztosí- tási védelem kiterjed, vagy ha a betegség az életkornak megfelelő önellátó képesség súlyos zavaraihoz vezetett. A kárigény elbírálásához fekvőbeteg-gyógyintézeti záró- jelentés és az önellátó képesség súlyos zavarait igazoló, a betegség kezdetétől számított 3 hónap elmúltával be- szerzett ideggyógyász szakvélemény szükséges!

1. Amennyiben a diagnosztizált agyvelőgyulladás olyan, a szolgáltatás nyújtását megelőzően legalább 3 hónapig fennálló betegséget idéz elő, amelyre az e ki- egészítő biztosításban foglalt biztosítási védelem kiter- jed, úgy a biztosító az ott meghatározott feltételek telje- sülése esetén az ott meghatározott szolgáltatást nyújtja.

2. Diagnosztizált agyvelőgyulladás és a biztosított élet- korának megfelelő önellátó képesség súlyos zavara ese- tén a szolgáltatás az aktuális biztosítási összeg 100%-a.

3. A biztosító nem nyújt szolgáltatást az alábbi esetekre:

a) akut cerebellaris ataxia,

b) Guillain-Barré-szindróma,

c) HIV-fertőzés kapcsán kialakult encephalitis.

IV. Csontvelő-elégtelenség (Aplasticus anaemia)

A betegség a kóros, esetenként életveszélyes fehérvér- sejt-, vérlemezkeszám-csökkenést, illetve vérszegénysé- get okozó csontvelő-elégtelenség szerzett formája.

A kárigény akkor nyújtható be, ha a diagnosztizálást kö- vetően transzfúzióra vagy transzplantációra került sor az

1. pontban meghatározott módon.

A kárigény elbírálásához a biztosító által előírt, a szak- orvosi véleményben írásban rögzítendő diagnosztikus kritérium: csontvelőpunkciós vagy biopsziás lelet, a serumban: WBC < 500/µl; PLT < 20.000µ20.000 vonat- koztatott reticulocytaszám kisebb, mint 1%.

1. A kapott kezeléssel kapcsolatos kritériumok (az egyik a kettő közül) és a biztosító által nyújtott szolgál- tatás mértéke az adott kezelési kategória esetén:

a) többszöri (min. 2x) transzfúzió valamely vérkészít- ménnyel, min. 2 hónapon keresztül, ehhez a biztosító az aktuális biztosítási összeg 100%-át nyújtja;

b) rendszeres, legalább 1 hónapon keresztül folytatott immunsupressiv kezelés, ehhez a biztosító az aktuális biztosítási összeg 50%-át nyújtja;

c) csontvelő-transzplantáció, ehhez a biztosító az aktu- ális biztosítási összeg 100%-át nyújtja.

2. Nem jár a szolgáltatás abban az esetben, ha a bizto- sítási esemény a kockázatviselés kezdetét követő 2 éven belül jelentkező olyan diagnózisból ered, amely az alább felsorolt kórállapotokkal, illetőleg tünetekkel összefügg, és amelyek a szerződés megkötése előtt már jelentkez- tek, és erről a törvényes képviselő bizonyíthatóan tudo- mással bírt vagy tudomással kellett volna bírnia:

a) iatrogen,

b) non-steroid gyulladásgátló-,

c) sugár- vagy

d) kemoterápia következtében kialakult csontvelő-ká- rosodás,

e) veleszületett aplasticus anaemia,

f) krónikus anaemia.

3. A biztosító előre kifizeti a transzplantációra járó ak- tuális biztosítási összeget akkor, ha dokumentumokkal igazolható, hogy a transzplantáció megvalósulása ezzel előbbre hozható, és az összeget erre fordítják.

V. Vírushepatitisek (Hepatitis B, C, D, E)

A kárigény benyújtása idején a gyermeknél a fertőzés tényét már igazolni kell.

A kárigény elbírálásához a biztosító által előírt, a szak- orvosi véleményben írásban rögzítendő diagnosztikus kritérium: a májenzimek adott életkori normálértékek- hez viszonyított min. 4-szeres emelkedése (GPT, GOT), amelynek a kezelést követően is legalább 6 hónapon keresztül fenn kell állnia, beleértve még a kárigény be- jelentésének időpontját is. A szolgáltatás azonban a májenzim értékétől függetlenül akkor is jogosnak te- kintendő, amenynyiben a vírus hepatitis interferonnal való kezelését követően a beteg nem gyógyult meg, és a vírus jelenléte még egy évvel az interferonkezelés be- fejezése után is igazolható.

1. A szolgáltatás az elfogadott kárigények esetén min- den esetben az aktuális választott biztosítási összeg 100%-a.

2. Kizárandó: Hepatitis A

VI. Epilepszia

Az agyműködés átmeneti, rohamokban megnyilvánuló rendellenessége. A kárigény csak az ún. „nagy roha- mokra” terjed ki, és akkor nyújtható be, ha a rohamok a megfelelőnek tartott kezelés ellenére több mint 2 éve tartanak.

A kárigény elbírálásához a biztosító által előírt, a szak- orvosi véleményben írásban rögzítendő diagnosztikus kritérium: kóros EEG görbe. A rohamoknak a háziorvos vagy ideggyógyász által kellően dokumentáltnak kell lenniük, ezen túl a kárigény alátámasztásához csak kór- házi zárójelentés fogadható el. Az elbíráláshoz neuroló- gus szakvélemény is benyújtandó!

1. Nem jár a szolgáltatás abban az esetben, ha a bizto- sítási esemény a kockázatviselés kezdetét követő 2 éven belül jelentkező olyan diagnózisból ered, amely az alább felsorolt kórállapotokkal, illetőleg tünetekkel összefügg, és amelyek a szerződés megkötése előtt már jelentkez- tek és erről a törvényes képviselő bizonyíthatóan tudo- mással bírt, vagy tudomással kellett volna bírnia:

a) traumás agysérülések,

b) agyműtétek,

c) szülés alatti hypoxia,

d) encephalitis.

2. A biztosítási védelem a „nagy rohamokra” az aláb- biak szerint terjed ki:

a) A „nagy roham” több mint heti egy alkalommal ismétlődő roham, a vázizmok összességére kiterjedő tonusos-clonusos görccsel társuló eszméletvesztéssel.

b) A biztosító szolgáltatása az igazolt és megfelelőnek tartott kezelés ellenére több, mint 2 éve tartó egynél többszöri heti gyakoriságú «nagy roham» esetén az ak- tuális biztosítási összeg 100%-a.

c) A biztosító szolgáltatása az igazolt és megfelelőnek tartott kezelés ellenére több, mint 2 éve tartó, egynél többszöri havi, de heti egynél kisebb gyakoriságú „nagy roham” esetén az aktuális biztosítási összeg 20%-a.

VII. Krónikus, szerzett szívbetegségek

A kárigény benyújtása akkor lehetséges, ha:

a) igazolható az adott kiváltó betegség gyógyultnak nyilvánítása után legalább 6 hónappal még fennálló, NYHA II. fokozatú vagy ennél súlyosabb kardiológiai szövődmény;

b) vagy a kiváltó betegség adekvát kezelése ellenére, 6 hónapon túl is megállapítható olyan kardiológiai utó- kép, amely a NYHA klasszifikációja szerint II. fokozatú, vagy súlyosabb osztályba sorolható.

A kárigény elbírálásához a biztosító által előírt, a szak- orvosi véleményben írásban rögzítendő diagnoszti- kus kritérium: kardiológus szakorvos által felállított, echocardiographiás vizsgálattal megerősített diagnózis.

1. A szolgáltatás mértéke a szívbetegség NYHA által meghatározott súlyossági stádiumai szerint

a) ha a panaszok minősítése minimum NYHA II. vagy III., akkor a biztosító szolgáltatása az aktuális biztosítási összeg 50%-a;

b) ha a panaszok minősítése NYHA IV., akkor a biztosí- tó szolgáltatása az aktuális biztosítási összeg 100%-a.

2. Kizárandó a biztosítási védelembe vett szívbetegsé- gek köréből:

a) a kizárólag alkohol vagy drogfogyasztás következté- ben kialakult szívbetegség, egyéb kiváltó ok nélkül;

b) a kizárólag veleszületett kamrai vagy pitvari sövény- hiba következtében kialakult másodlagos szívbetegség, egyéb kiváltó ok nélkül;

c) a reumás láz talaján kialakult krónikus szívbetegség (amennyiben a szerződéskötést megelőzően diagnoszti- zálták).

3. Nem jár a szolgáltatás abban az esetben, ha a bizto- sítási esemény a kockázatviselés kezdetét követő 2 éven belül jelentkező olyan diagnózisból ered, amely az alább felsorolt kórállapotokkal, illetőleg tünetekkel összefügg, és amelyek a szerződés megkötése előtt már jelentkez- tek, és erről a törvényes képviselő bizonyíthatóan tudo- mással bírt vagy tudomással kellett volna bírnia:

a) hipertónia (kétes esetben 24 órás méréssel igazolva),

b) angina pectoris,

c) bizonyítható arteriosclerosis, vagy koszorúér-beteg- ség,

d) ritmuszavar,

e) detektálható, abnormális EKG eltérés,

f) az adott életkorban normálisnak elfogadottnál ma- gasabb szérum cholesterin vagy triglicerid szint.

VIII. Bénulások

A végtagnak, vagy végtagoknak a gerincvelő valamely betegsége következtében kialakult állandó, teljes bénu- lása. A végtag definíció a teljes kart vagy lábat jelenti. A kárigény elbírálásához a biztosító által előírt, neurológus szakorvosi véleményben írásban rögzítendő kritérium: a kórállapot állandó és tartós voltának megállapítása. A kárigényhez kórházi zárójelentés benyújtása is szüksé- ges!

1. A szolgáltatás az elfogadott kárigények esetén:

a) Egy teljes kar vagy teljes láb bénulására az aktuális biztosítási összeg 50%-a;

b) teljes egyoldali vagy kétoldali, vagy minden végtagot érintő bénulásra az aktuális biztosítási összeg 100%-a.

2. Kizárandó:

a) veleszületett bénulás,

b) a végtagok részleges bénulása.

3. Nem jár a szolgáltatás abban az esetben, ha a bizto- sítási esemény a kockázatviselés kezdetét követő 2 éven belül jelentkező olyan diagnózisból ered, amely az alább felsorolt kórállapotokkal, illetőleg tünetekkel összefügg, és amelyek a szerződés megkötése előtt már jelentkez- tek, és erről a törvényes képviselő bizonyíthatóan tudo- mással bírt, vagy tudomással kellett volna bírnia:

a) sclerosis multiplex,

b) egyéb agyi vagy gerincvelőt érintő megbetegedés,

c) egyéb idegrendszeri betegség,

d) pszichológiai kórállapotok (pseudo-paralysis).

IX. Vakság

Akut betegség következtében legalább egy szemen kialakult maradandó és teljes látáskiesés. A kárigény elbírálásához a biztosító által előírt, szemész szakorvo- si véleményben írásban rögzítendő kritérium: a vakság maradandó voltának megállapítása. A kárigényhez kór- házi zárójelentés benyújtása is szükséges!

1. Kizárandó: bármely más mértékű látásromlás!

2. Nem jár a szolgáltatás abban az esetben, ha a bizto- sítási esemény a kockázatviselés kezdetét követő 2 éven belül jelentkező olyan diagnózisból ered, amely az alább felsorolt kórállapotokkal, illetőleg tünetekkel összefügg, és amelyek a szerződés megkötése előtt már jelentkez- tek, és erről a törvényes képviselő bizonyíthatóan tudo- mással bírt vagy tudomással kellett volna bírnia:

a) diabetes mellitus,

b) glaucoma (zöldhályog),

c) trachoma,

d) cataracta (szürkehályog).

3. Szolgáltatás:

a) Ha végleges vakság alakul ki egy szemen, akkor a biztosító szolgáltatása az aktuális biztosítási összeg 50%-a.

b) Ha végleges vakság alakul ki mindkét szemen, akkor a biztosító szolgáltatása az aktuális biztosítási összeg 100%-a.

X. Siketség

Akut betegség következményeképpen kialakult, kór- házak vagy klinikák audiológus szakorvosa által diag- nosztizált, objektív audiometriás méréssel megerősített, teljes, végleges halláskiesés minden hangfrekvencia-tar- tományban, legalább egy fülben. A kárigény elbírálásá- hoz a biztosító által előírt fül-, orr- és gégeszakorvosi véleményben írásban rögzítendő kritérium: a siketség maradandó voltának megállapítása. A kárigényhez kór- házi zárójelentés benyújtása is szükséges!

1. Kizárandó: bármely más mértékű halláscsökkenés!

2. Nem jár a szolgáltatás abban az esetben, ha a bizto- sítási esemény a kockázatviselés kezdetét követő 2 éven belül jelentkező olyan diagnózisból ered, amely az alább

felsorolt kórállapotokkal, illetőleg tünetekkel összefügg, és amelyek a szerződés megkötése előtt már jelentkez- tek, és erről a törvényes képviselő bizonyíthatóan tudo- mással bírt vagy tudomással kellett volna bírnia:

a) a közép- vagy belső fül krónikus gyulladása,

b) korábbi halláscsökkenés.

3. Szolgáltatás:

a) Ha végleges siketség a gyermek 2 éves korát köve- tően alakul ki egy fülben, akkor a biztosító szolgáltatása az aktuális biztosítási összeg 20%-a.

b) Ha végleges siketség alakul ki mindkét fülben, akkor a biztosító szolgáltatása az aktuális biztosítási összeg 50%-a.

XI. Vérkészítmény következtében kialakult HIV-fertőzés

Kizárólag az az AIDS, illetve HIV-fertőzés, amely bizo- nyíthatóan valamely olyan humán vérkészítmény be- adása következtében alakult ki, amelyet a biztosított a kockázatviselés kezdetét követően kapott. A kárigény benyújtásához csatolni kell a fertőzött vérkészítményt beadó intézmény nyilatkozatát, amelyben ez irányú fe- lelősségét hivatalosan elismeri, vagy a felelősséget meg- állapító, jogerős bírósági határozatot.

Jogosnak tekinthető a kárigény, ha a biztosított bizonyí- tottan nem haemophiliás és a vérkészítmény beadása az egyéb módon nem kezelhető biztosítottat fenyegető akut életveszély elhárítása céljából történt.

A biztosító szolgáltatása elfogadott kárigény esetén az aktuális biztosítási összeg 100%-a.

XII. Veseelégtelenség

A biztosítási védelem az ún. „végállapotú” veseelégte- lenségre terjed ki, amely mindkét vese működésének krónikus, már vissza nem fordítható működési elégte- lenségét jelenti, és amely egyben rendszeres vesepót- ló krónikus dialízist (CAPD vagy haemodialysis) vagy vesetranszplantációt igényel.

A kárigény elbírálásához a biztosító által előírt, a nephrologus szakorvosi véleményben írásban rögzíten- dő kritérium: a kórállapot visszafordíthatatlan voltának megállapítása. Ezen túl a krónikus dialízis megkezdésé- nek, illetőleg a transzplantáció megtörténtének egész- ségügyi intézményi igazolása és a kárigényhez a kórházi zárójelentések benyújtása is szükséges!

1. A szolgáltatás az elfogadott kárigények esetén min- den esetben az aktuális biztosítási összeg 100%-a.

2. Nem jár a szolgáltatás abban az esetben, ha a bizto- sítási esemény a kockázatviselés kezdetét követő 2 éven belül jelentkező olyan diagnózisból ered, amely az alább felsorolt kórállapotokkal, illetőleg tünetekkel összefügg, és amelyek a szerződés megkötése előtt már jelentkez-

tek, és erről a törvényes képviselő bizonyíthatóan tudo- mással bírt vagy tudomással kellett volna bírnia:

a) krónikus glomerulonephritis,

b) polycystás vese,

c) VUR következtében kialakult nephropathia,

d) autoimmun nephropathia,

e) húgyúti fejlődési rendellenesség talaján kialakuló krónikus pyelonephritis,

f) öröklődő familiaris vesebetegségek,

g) vesefejlődési rendellenességek,

h) egyéb vesebetegség (Schönlein-Henoch-szindróma),

i) hipertónia,

j) diabetes mellitus.

3. A biztosító előre, a biztosítási esemény bekövetkezé- se előtt kifizeti a fennmaradó biztosítási összeget akkor, ha dokumentumokkal igazolható, hogy:

a) a biztosított felkerült a magyar, az európai, vagy az amerikai (USA) hivatalos transzplantációs listára és

b) a transzplantáció megvalósulása ezzel előbbre hoz- ható és

c) az összeget erre fordítják.

XIII. Inzulin dependens diabetes mellitus (inzulinhiány miatti súlyos anyagcserezavar; DM-I )

A biztosítási védelem a legalább már 3 hónapja inzulin- kezelésben részesülő biztosítottra terjed ki. A kárigény elbírálásához a biztosító által előírt szakorvosi vélemény- ben írásban rögzítendő kritérium: a kórállapot krónikus voltának megállapítása és a diagnosztizálás óta eltelt 3 hónapos tartam és a folyamatos inzulin-kezelés igazolá- sa. Ezen túl a kárigényhez a kórházi zárójelentések be- nyújtása is szükséges!

A szolgáltatás az elfogadott kárigények vonatkozásában az aktuális biztosítási összeg 60%-a.

Budapest, 2014. május 1.

XXXX XXXXX LESZ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS 3. SZÁMÚ MELLÉKLETE

Balesetből eredő súlyos fogyatékosságok

1. A kárigény megalapozásához a baleset e feltételek 8. § (2) pontjában meghatározott bejelentésén túl, a kezelés végez- tével a kórházi zárójelentés is benyújtandó.

2. A szolgáltatás mértéke a balesetből eredő súlyos fogyatékosságokra fordítható aktuális biztosítási összeg %-ában az egyes esetekre az alábbi:

Mindkét felső végtag vállízülettől való teljes elvesztése	100%
Egy felső végtag csuklóízülettől és egy alsó végtag bokaízülettől való teljes elvesztése	100%
Egy felső végtag csuklóízülettől való teljes elvesztése	50%
Az összes ujj amputálása	40%
A hüvelykujj amputálása	20%
Két ujj (nem hüvelykujj) amputálása	10%
Egy alsó végtag térdízülettől való teljes elvesztése	50%
Mindkét alsó végtag bokaízülettől való teljes elvesztése	100%
Egy alsó végtag bokaízülettől való teljes elvesztése	40%
Az összes lábujj amputálása	25%
Mindkét szem látóképességének teljes elvesztése	100%
Egy szem látóképességének teljes elvesztése	50%
Xxxxxx teljes elvesztése	50%
Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése	20%
A pénisz elvesztése	40%
Két here elvesztése	30%
Egy here elvesztése	10%
Egy tüdőfél elvesztése	50%
Két vese elvesztése	100%
Egy vese elvesztése	50%
Lép elvesztése	10%

Budapest, 2014. május 1.

LÓCI ÓRIÁS LESZ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS 4. SZÁMÚ MELLÉKLETE

Balesetből eredő súlyos törések

1. A kárigény megalapozásához a baleset e feltételek 8 . § (2) pontjában meghatározott bejelentésén túl, a kezelés végeztével a kórházi zárójelentés is benyújtandó.

2. A súlyos törés típusai:

– Impaktált (beékelődött) törés, amikor a tört végek elmozdulással, részben egymásba csúsznak.

– Nyílt törés, amikor valamely tört vég a bőrön kívül helyezkedik el. A szolgáltatás csak a mellékletben rögzített olyan nyílt törések után jár, amelyek a bőr kiterjedt sérülésével járnak, egyben károsítva az izmokat, inakat, idegeket és/vagy az ereket.

– Szilánkos törés, amikor a csont szerkezetében károsodik, zúzódik, darabosan vagy szilánkosan törik.

3. Amennyiben a baleset során egyidejűleg a következő táblázatban felsoroltak közül egynél több csonttörés következik be, a biztosító az adott törésekre meghatározott szolgáltatási mértékek (%-ok) összegének megfelelő, de legfeljebb a súlyos törésekre meghatározott aktuális biztosítási összeget fizeti ki.

4. A szolgáltatás mértéke az egyes esetekre a balesetből eredő súlyos törésekre fordítható aktuális biztosítási összeg

%-ában az alábbi:

Megnevezés		Szolgáltatás (%)
Agy vagy arckoponyacsont törése (kivéve orr, fog, zygomaticus, maxilla, mandibula),	amennyiben legalább egy végtag teljes bénulásával jár, vagy az önellátó képesség súlyos zavarához vezet:	100%
	szilánkos és nyílt:	70%
	szilánkos vagy nyílt:	50%
Nyaki vagy ágyéki gerinctörés,	amennyiben legalább egy végtag teljes bénulásához vezet:	100%
Háti (thoracicus) gerinctörés,	amennyiben legalább egy végtag teljes bénulásához vezet:	100%
Medencecsont-törés,	az acetabulum szilánkos törése esetén:	80%
	stabil és instabil törés:	40%
Combnyaktörés, vagy kulcscsonttörés, amely a vállízületet is érinti,	impaktált, nyílt és szilánkos:	80%
	impaktált és szilánkos:	70%
	nyílt és szilánkos:	60%
Femur distalis törései, tíbia-fej törések, humerus distalis törései, radius fejes törés,	amennyiben az izületet is involválja, szilánkos, nyílt és impaktált:	60%
	amennyiben involválja az izületet, szilánkos és impaktált:	50%
	izületi érintettséggel, szilánkos vagy impaktált:	40%
Tibia, radius, ulna distalis törései, calcaneus törés,	izületi érintettséggel, szilánkos, nyílt és impaktált:	50%
	izületi érintettséggel, szilánkos és impaktált:	40%
Bokatörés, malleolaris fracturák, bokacsont-törés, csuklótörés,	szilánkos, nyílt és impaktált:	50%
	szilánkos és impaktált:	40%
Scapula vagy felkarfej törés,	vállizületi érintettséggel, szilánkos, nyílt és impaktált:	80%
	vállizületi érintettséggel, szilánkos és impaktált:	70%
	vállizületi érintettséggel, nyílt vagy szilánkos:	60%
Könyök (oelcranon) törés,	szilánkos, nyílt és impaktált:	60%
	xxxxxxxxx és impaktált:	50%
	nyílt vagy szilánkos:	40%

Budapest, 2014. május 1.

Hogyan juthatok kényelmesen a biztosítással kapcsolatos információkhoz?

SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK MYMETLIFE INTERNETES FELÜLET HASZNÁLATÁRA

1. § A MyMetLife kiegészítő szerződés jelen feltételek aláírásával és a biztosító által történő elfogadásával jön létre. Az elfogadásról a biztosító elektronikus üzenetben (e-mail útján) értesíti a szerződőt.

2. § A MyMetLife olyan internetes kezelőfelület, amely- nek segítségével a szerződő elektronikusan – ügyfélszol- gálat, illetőleg közvetítő (függő és független biztosítás- közvetítő, alkusz) igénybevétele nélkül – az érvényesen létrejött és hatályban lévő, vagy még reaktiválható szer- ződésén a biztosítási feltételek szerinti változtatásokat eszközölhet, illetőleg ilyet kezdeményezhet.

3. § Jelen szerződés létrejötte esetén a szerződő az általa megadott e-mail címre elektronikus üzenetben felhaszná- lónevet és elsődleges elérési kódot kap, amellyel szerződé- sének adatait éri el a xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxx oldalon. Az első belépéskor az elsődleges elérési kódot a szerződő köteles megváltoztatni, annak hiányában a MyMetLife kezelőfelület nem érhető el. A felhasználó- név az első, valamint azt követően bármely belépéskor szabadon megváltoztatható.

4. § Az elsődleges elérési kód megváltoztatása esetén, valamint minden belépéskor a biztosító SMS-ben má- sodlagos elérési kódot küld a szerződő részére, az ál- tala megadott telefonszámra, amelynek használatával a szerződő valamennyi szerződése a kezelőfelületen elér- hetővé válik.

5. § A szerződő felel azért, hogy az elérési kódokat más személy ne ismerhesse meg, így a szerződé- seken változtatásra kizárólag a szerződő akarata alapján kerülhessen sor. A biztosító kizárja a fele- lősséget azokért a károkért, amelyek amiatt követ- keztek be, hogy az elérési kód a szerződőn kívüli más személy tudomására jutott, kivéve, ha erre a biztosító gondatlansága miatt került sor.

6. § (1) A szerződő a MyMetLife kezelőfelület segítsé- gével áttekintheti szerződésének korábbi tranzakcióit, aktuális adatait, továbbá a fő- és kiegészítő biztosítás szerződési feltételei szerint egyes adatok megváltozását eszközölheti az alábbi korlátozással:

(2) Nem lehet megváltoztatni olyan adatokat,

- amelyek módosításához más személy (biztosított, gyámhatóság, pénzintézet, vagy záradékban megjelölt más személy) hozzájárulása szükséges;

- amelyek rögzítéséhez a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben előírt okmányok bemutatása szükséges.

7. § Azon esetekben, amelyekben a szerződés adatainak megváltoztatását a szerződő közvetlenül nem tudja esz- közölni, a módosításra a MyMetLife nyomtatványt biz- tosít, amelyhez a hozzájárulásokat, illetőleg az adatok igazolását a szerződőnek közvetlenül kell beszerezni.

8. § A szerződő közvetlenül az alábbi tranzakciókat kez- deményezheti és tudja önállóan végrehajtani:

- Őrszem árfolyamfigyelő szolgáltatás beállítása,

- telefonszám megadása,

- e-mail cím módosítása,

- egységáthelyezés befektetési egységekhez kötött szer- ződéseken,

- díjmegosztási arány módosítása a befektetési egysé- gekhez kötött szerződéseken,

- értékkövetés elutasítása (aktuális és végleges).

9. § A szerződő interaktív formanyomtatvány kitöltésé- vel az alábbi tranzakciókat, illetőleg módosítások végre- hajtását kezdeményezheti:

- díjfizetés változtatása,

- biztosítási összeg változtatása,

- díjmentes leszállítás,

- részleges visszavásárlás,

- rendszeres díj kiegyenlítése Portfólió Plusz számláról,

- kedvezményezett változása,

- személyes adatok módosítása:

- cím,

- lakcímkártya adatai,

- személyi azonosító okmány adatai,

- adóazonosító jel,

- e-mail cím,

- telefonszám.

10. § Őrszem árfolyamfigyelő szolgáltatás beállítása

(1) Az Őrszem árfolyamfigyelő szolgáltatás a MyMetLife ügyfélkapun keresztül állítható be.

(2) Az árfolyamfigyelő szolgáltatást eszközalaponként kell beállítani.

(3) Az Őrszem árfolyamfigyelő szolgáltatásnak két funkciója van. Egyrészt értesítést küld vagy automati- kusan áthelyezi az adott eszközalapban lévő befekte- tési egységeket az ügyfél által előre megadott eszköz- alapba, ha a megfigyelt befektetési egységalap árfolya- mának csökkenése elérte vagy meghaladta a szerződő által megadott határértéket; másrészt értesítést küld,

vagy automatikusan áthelyezi az adott eszközalapban lévő befektetési egységeket az ügyfél által előre meg- adott eszközalapba, ha az adott eszközalap – lokális minimumhoz képesti – árfolyam-növekedése elérte a szerződő által megadott százalékos mértéket vagy vé- teli árfolyama elérte a szerződő által előre megadott árfolyamot.

(4) A biztosító az SMS-t minden esetben a szerződő ál- tal megadott telefonszámra küldi. A biztosító az SMS kézbesítésének sikertelenségéért és ebből adódó kárért vagy elmaradt haszonért a felelősséget ki- zárja.

(5) Az Őrszem árfolyamfigyelő szolgáltatás használa- tával a szerződő kizárólagos lehetősége a személyes befektetési portfóliója összetételének igényeihez, koc- kázattűrő képességéhez igazodó beállítása, időbeli cél- jaival történő optimalizálása. A beállítások rendszeres figyelése és módosítása a szerződő felelőssége és kizá- rólagos kockázata, ezért hozzáférési kódja más részére át nem adható és nem tehető más részére egyéb módon sem hozzáférhetővé. A biztosításközvetítők kizárólagos felelőssége az eszközalapokhoz kapcsolódó kockáza- tokra való felhívás, továbbá az eddig elért hozamokról való tájékoztatás, konkrét befektetési tanácsadásra nem jogosultak, ezért az esetleges ilyen tevékenységük a szerződőnek a tranzakciók következményeiért való fe- lelősségét nem érinti.

(6) Az Őrszem automatikus funkciói által kiváltott egy- ségáthelyezések költsége megegyezik a MyMetLife kezelőfelületen kezdeményezett egységáthelyezések tranzakciós költéségével, melynek aktuális mértékét a Gyűjtőszámla befektetési egységekhez kötött kiegészítő biztosítás 1. számú melléklete tartalmazza.

(7) Az Őrszem árfolyamfigyelő szolgáltatás funkciói ál- tal kiváltott, illetve kezdeményezett egységáthelyezés az általános szerződési feltételekben meghatározott általános egységáthelyezés szabályainak megfelelően történik.

A) Stop loss funkció

(1) A stop loss funkció segítségével az egyes eszközala- pokra vonatkozóan a szerződő árfolyamfigyelő szolgál- tatást állíthat be.

(2) Az árfolyamfigyelő szolgáltatás stop loss funkciójá- nak alaptípusai:

a) az automatikus stop loss figyelmeztetés és auto- matikus egységáthelyezés beállítása esetén a biztosító a szerződő előzetes rendelkezése alapján automatikus egységáthelyezést végez, amennyiben a befektetési egységalap árfolyamának csökkenése elérte vagy meg- haladta a szerződő által megjelölt határértéket;

b) a kézi stop loss figyelmeztetés beállítása esetén a biztosító SMS-t küld a szerződőnek, amennyiben a be- fektetési egységalap árfolyamának csökkenése elérte vagy meghaladta a szerződő által megjelölt határérté-

ket. Ebben az időpontban automatikus áthelyezés nem történik.

(3) Az automatikus stop loss funkció az egységáthelye- zés, illetve az SMS értesítés küldésének időpontjában elindítja a stop loss funkcióhoz kapcsolódó start buy funkciót, amely a megfigyelt eszközalap árfolyam-növe- kedését vizsgálja, amennyiben nincs aktív státuszú start buy beállítva az automatikus stop loss által indított egy- ségáthelyezés időpontjában (B) (3) b), illetve c)).

(4) A stop loss funkció indításának módjai:

a) A szerződő által a MyMetLife ügyfélportálon kezde- ményezett stop loss funkció beállítása esetén a szerződő a 0 Ft, illetve € aktuális értéknél nagyobb értékkel ren- delkező kockázatos eszközalapokra állíthatja be az Őr- szem árfolyamfigyelő szolgáltatás stop loss funkcióját.

b) Automatikus start buy funkcióhoz kapcsolódó stop loss funkció: az automatikus start buy, vagy automati- kus stop loss funkcióhoz kapcsolódó start buy funkció választása esetén, ha az eszközalap árfolyam-emel- kedése elérte a szerződő által megadott mértéket és az egységáthelyezés megtörtént, az árfolyamfigyelés tovább folytatódik. Ekkor a megfigyelt eszközalap ár- folyamcsökkenését vizsgálja a rendszer. Amennyiben az árfolyamcsökkenés eléri a szerződő által megadott mértéket, a rendszer – a szerződő választásától függően

– SMS értesítést küld (kézi stop loss) az árfolyamcsök- kenésről, vagy a rendszer az SMS értesítésen túl el is végzi az automatikus egységáthelyezést (automatikus stop loss).

c) Kézi start buy funkcióhoz kapcsolódó stop loss funk- ció: a kézi start buy, vagy stop loss funkcióhoz kap- csolódó kézi start buy funkció választása esetén, ha az eszközalap árfolyam-emelkedése elérte a szerződő által megadott mértéket és a rendszer elküldte az SMS értesí- tést a szerződőnek, az árfolyamfigyelés tovább folytató- dik. Ekkor a megfigyelt eszközalap árfolyamcsökkenését vizsgálja a rendszer. Amennyiben az árfolyamcsökkenés eléri a szerződő által megadott mértéket, a rendszer SMS értesítést küld (kézi stop loss) az árfolyamcsökke- nésről.

(5) Az árfolyamesés mértékének beállítása:

a) adott befektetési egységalapra történő abszolút ár beállítása esetén a stop loss funkció aktiválódik és a biztosító a (2) bekezdés szerinti szolgáltatást teljesíti, amennyiben a befektetési egységalap aktuális ára eléri a szerződő által beállított abszolút árat (fix érték vagy ár);

b) relatív százalékos érték beállítása esetén, amelyet a biztosító minden értékelési napon a megbízás megadá- sának napjától eltelt időszak legmagasabb árfolyam- értékhez viszonyít, a stop loss funkció aktiválódik és a biztosító a (2) bekezdés szerinti szolgáltatást teljesíti, amennyiben az aktuális árfolyam csökkenése eléri, vagy meghaladja a szerződő által beállított értéket.

(6) A szerződő által beállított stop loss funkció az egy- ségek darabszámának (nem stop loss funkció által ki-

váltott tranzakcióval történő) 0-ra csökkenése után is érvényben marad oly módon, hogy amikor ismét egy- ségek kerülnek a megfigyelt eszközalapba (nem start buy funkció által kiváltott tranzakcióval), a következő munkanapi vételi árfolyamhoz viszonyított, korábban beállított paramétereknek megfelelő limitárral indul újra az árfolyamfigyelés.

B) Start buy funkció

(1) A start buy funkció segítségével az egyes eszközala- pokra vonatkozóan a szerződő árfolyamfigyelő szolgál- tatást állíthat be.

(2) Az árfolyamfigyelő szolgáltatás start buy funkciójá- nak alaptípusai:

a) a kézi start buy figyelmeztetés beállítása esetén a biztosító SMS-t küld a szerződőnek, amennyiben a be- fektetési egységalap árfolyamának emelkedése elérte vagy meghaladta a szerződő által megjelölt határérté- ket. Ezen opció választása esetén a szerződő az SMS- ben kapott értesítés alapján a MyMetLife felületen az egységeit más eszközalapba vagy eszközalapokba helyezheti át;

b) az automatikus start buy figyelmeztetés és auto- matikus egységáthelyezés beállítása esetén a biztosító a szerződő előzetes rendelkezése alapján automatikus egységáthelyezést végez, amennyiben a befektetési egységalap árfolyamának emelkedése elérte vagy meg- haladta a szerződő által megjelölt határértéket.

(3) A start buy funkció indításának módjai:

a) a szerződő által a MyMetLife ügyfélportálon kezde- ményezett start buy funkció beállítása esetén a szerző- dő bármely eszközalapra (0 Ft, illetve € aktuális értékkel bíró eszközalap(ok)ra is) beállíthatja az Őrszem árfo- lyamfigyelő szolgáltatás start buy funkcióját.

b) automatikus stop loss funkcióhoz kapcsolódó start buy funkció: az automatikus stop loss funkció válasz- tása esetén, ha az eszközalap árfolyamesése elérte a szerződő által megadott mértéket és az egységáthelye- zés megtörtént, az árfolyamfigyelés tovább folytatódik. Ekkor a megfigyelt eszközalap árfolyam-növekedését vizsgálja a rendszer. Amennyiben az árfolyam-növeke- dés eléri a szerződő által megadott mértéket, a rendszer

– a szerződő választásától függően – SMS értesítést küld (kézi start buy) az árfolyam-emelkedésről, vagy a rend- szer az SMS értesítésen túl el is végzi az automatikus egységáthelyezést (automatikus start buy).

c) kézi stop loss funkcióhoz kapcsolódó start buy funk- ció: a kézi stop loss funkció választása esetén, ha az esz- közalap árfolyamesése elérte a szerződő által megadott mértéket és a rendszer elküldte az SMS értesítést a szer- ződőnek, az árfolyamfigyelés tovább folytatódik. Ekkor a megfigyelt eszközalap árfolyam-növekedését vizsgálja a rendszer. Amennyiben az árfolyam-növekedés eléri a szerződő által megadott mértéket, a rendszer SMS ér- tesítést küld (kézi start buy) az árfolyam-emelkedésről.

(4) Az árfolyam-emelkedés mértékének beállítása:

a) adott befektetési egységalapra történő abszolút ár beállítása esetén a start buy funkció aktiválódik és a biztosító a (2) bekezdés szerinti szolgáltatást teljesíti, amennyiben a befektetési egységalap aktuális ára eléri a szerződő által beállított abszolút árat (fix érték vagy ár);

b) relatív százalékos érték beállítása esetén - amelyet a biztosító minden értékelési napon a megbízás megadá- sának napjától eltelt időszak legalacsonyabb árfolyam- értékhez viszonyít - a start buy funkció aktiválódik és a biztosító a (2) bekezdés szerinti szolgáltatást teljesíti, amennyiben az aktuális árfolyam növekedése eléri vagy meghaladja a szerződő által beállított értéket.

11. § A biztosító a szerződő által kezdeményezett köz- vetlen tranzakciók közül az egységáthelyezést (T-nap) a tranzakció kezdeményezését követő munkanapon regisztrálja (T+1 nap), az értékelési napot követő na- pon érvényes árfolyamon (T+2 nap) hajtja végre (amely eljárás egyezik a főbiztosítás és a kiegészítő biztosítás feltételeiben meghatározott rendelkezésekkel), míg a többi tranzakciót és a módosításokat a fő-, illetőleg a kiegészítő biztosítások feltételeiben meghatározott idő- tartamon belül hajtja végre.

12. § Egyes tranzakciók formanyomtatványon történő kezdeményezése esetén a biztosító ügyfélszolgálata további adatok megadását, igazolások, hozzájárulások beszerzését igényelheti, adategyeztetést végezhet, ille- tőleg ilyen feladatokra a szerződés közvetítőjét felkér- heti. Ilyen esetben a tranzakció végrehajtására, vagy a szerződés adatainak módosítására kizárólag a szükséges intézkedés végrehajtását követően kerülhet sor.

13. § Az egységáthelyezés és a díjmegosztási arány módosítása egyes esetekben jelentős mértékben megváltoztathatja a befektetési egységeknek az igényfelmérés során figyelembe vett kockázatát, továbbá a befektetés kockázatát, így arra a szer- ződőnek különös figyelmet kell fordítania.

14. § A tranzakciók automatikus végrehajtása mi- att a biztosító nem vizsgálja az egyes tranzakciók ésszerűségét vagy annak hiányát, ezért a tranz- akciók kockázatát teljes egészében a szerződő viseli.

15. § Egyes tranzakciók végrehajtása esetén a biz- tosító költségeket számít fel, amelyek összegét a szerződési feltételeknek a díjakra vonatkozó mel- lékletei tartalmazzák.

16. § A biztosító a szerződő által a MyMetLife felületen kezdeményezett egyes tranzakciókra kedvezményes dí- jakat biztosít, amelyek a Gyűjtőszámla befektetési egy-

ségekhez kötött kiegészítő biztosítás 1. számú mellékle- téből ismerhetők meg.

17. § A szerződő köteles az általa kezdeményezett vál- toztatást a kezelőfelület folyamatban lévő tranzakciók ablakban, míg annak végrehajtását követően a szerző- dés aktuális adatainak ablakában ellenőrizni, mivel a tranzakciók visszavonására azok elküldését követően nincs lehetőség.

18. § A biztosító fenntartja a jogot, hogy a közvetle- nül, illetőleg a formanyomtatványon kezdeményezhető tranzakciókat és módosítási lehetőségeket fejlessze és azokat a MyMetLife kezelőfelületébe beépítse. A módo- sításokról a biztosító a szerződő részére értesítést küld.

19. § A biztosító kizárja a felelősséget minden olyan kár- okozás esetén, amely az internetes szolgáltató üzem- zavarára vezethető vissza, ideértve a MyMetLife elleni elektronikus támadásból eredő zavarokat is.

20. § A szerződő a MyMetLife használata mellett is igénybe veheti a biztosító telefonos ügyfélszolgálatát, továbbá a szerződés közvetítőjének segítségét is.

21. § Abban az esetben, amennyiben a szerződő a MyMetLife használata mellett a biztosító ügyfélszolgá- latán, illetőleg a közvetítőjén keresztül is kezdeményez tranzakciót, illetőleg a szerződés adataiban módosítást, a biztosító elsődlegesen a MyMetLife felületen, azt kö-

vetően az ügyfélszolgálatra érkező, végül a papíralapon érkező kéréseknek tesz eleget. Amennyiben a szerző- dő szándéka a párhuzamos kezdeményezések alapján nem állapítható meg, a biztosító ügyfélszolgálata a szerződőt telefonon megkísérli elérni és az ellentmon- dásokat tisztázni. Amennyiben az ellentmondások tisztázása egy munkanapon belül nem lehetséges, és nem állapítható meg egyértelműen a kérelmek beérkezésének időpontja, a biztosító jogosult a párhuzamos kérelmek bármelyike alapján eljárni és a többi kérelmet figyelmen kívül hagyni. A biz- tosító kizárja a felelősséget a szerződő egymásnak ellentmondó, párhuzamos kérelmeivel kapcsola- tos döntéseiből eredő károkért. Amennyiben az egymásnak ellentmondó párhuzamos kérelmek beérkezésének időpontja egyértelműen megálla- pítható, a biztosító a későbbi időpontban beérke- zett kérelem alapján jár el.

22. § A szerződő a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilat- kozattal kérheti a MyMetLife regisztrációjának törlését, amelyet a biztosító a kiegészítő szerződés felmondása- ként kezel. Az írásbeli törlési kérelmet a biztosító a ké- relem beérkezését követő második munkanap teljesíti.

Budapest, 2014. május 1.

Mit érdemes tudni a biztosítóról?

CÉGISMERTETŐ

A MetLife Inc. bemutatkozója

A MetLife Inc. a világ vezető biztosítási programokat, életjáradék szolgáltatásokat és munkáltatói juttatásokat kínáló társasága. Leányvállalatain keresztül a MetLife vezető szerepet tölt be az Egyesült Államok, Japán, Latin-Amerika, Ázsia, Európa és a Közel-Kelet piacain. További információért látogassa meg a xxx.xxxxxxx.xx honlapot.

A MetLife Inc. számokban*

Alapítás: 1868

Világpozíció: Vezető az életbiztosítások, életjáradék programok és munkáltatói juttatások területén

Éves díjbevétel: 45,7 milliárd amerikai dollár

Kezelt vagyon: Közel 800 milliárd amerikai dollár

Munkatársak száma: 66 ezer

* 2011. évi adatok alapján

MetLife Biztosító Zrt.

A MetLife Biztosítónál a magyar életbiztosítási piacon is értékálló hozamokat nyújtó és hosszú távú pénzügyi biztonság megteremtésére alkalmas megoldásokat kínálunk. Számunkra fontos, hogy ügyfeleinknek az elvártnál jobb minőségű szolgáltatást nyújtsunk, amelyre a jól felkészült kollégák jelentik a garanciát.

Általános információk

Cégnév: MetLife Biztosító Zrt.

Cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 22.

Ügyfélszolgálat: 06 40 444 445 Internet: xxx.xxxxxxx.xx Email: xxxx@xxxxxxx.xx

Jegyzett tőke: 2,142 milliárd forint

Tulajdonos: MetLife EU Holding Company Ltd. (MetLife Inc.) Adószám: 12175239-2-44

Cégjegyzékszám: 00-00-000000

Felügyeleti szerv: Magyar Nemzeti Bank (MNB), 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.