GB392 JELŰ GROUPAMA KOMPLEX KISHAJÓ BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

Az OTP Csoport partnere

GB392 JELŰ GROUPAMA KOMPLEX KISHAJÓ BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

A biztosítási szerződés alapján a biztosító köteles a szerződésben megha- tározott kockázatra fedezetet nyújtani, és a kockázatviselés kezdetét köve- tően bekövetkező biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerződés- ben meghatározott szolgáltatást teljesíteni.

Az általános és a különös biztosítási feltételek együttesen al- kotják az általános szerződési feltételeket.

A Groupama Komplex Kishajó Biztosítási Feltételei azokat a rendelkezése- ket tartalmazzák, amelyeket – ellenkező szerződéses kikötés hiányában – a Groupama Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) Komplex Kishajó szer- ződéseire és az azokhoz kötött kiegészítő biztosításra alkalmazni kell.

A különös biztosítási feltételekben nem szabályozottakra az általános biztosítási feltételek, míg a különös biztosítási fel- tételeknek az általános biztosítási feltételtől eltérő rendelke- zése esetén a különös biztosítási feltételek rendelkezése az irányadó.

Az általános és különös biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdé- sekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, és az egyéb hatályos magyar jogszabályok rendelkezései alkalmazandók.

Az ajánlat, a kapcsolódó nyilatkozatok, a kötvény és a jelen biztosítási feltételek és ügyféltájékoztató a felek közti meg- állapodás minden feltételét tartalmazzák, így a korábbi meg- állapodások, nyilatkozatok hatályukat vesztik, és nem képe- zik jelen szerződés részét.

I. GROUPAMA KOMPLEX KISHAJÓ ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK

A jelen biztosítási feltételek szerint létrejött szerződés alapján, hajó casco fedezet választása esetén a biztosító önrészesedés levonása mellett biztosí- tási szolgáltatást nyújt a biztosított járműben, valamint annak kockázatba vont alkatrészeiben és tartozékaiban – az ajánlaton megjelölt kockázatvise- lési területen – törés, megfeneklés, zátonyra futás vagy légi jármű által oko- zott vagyoni kárra, továbbá külön díj megfizetése ellenében a biztosított jármű utasainak a személysérüléses baleseti kárára.

Groupama Biztosító Zrt. – 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C Nyomtatványszám: 13108/3 – Hatályos 2020. február 1-jétől visszavonásig.

Felelősségbiztosítási fedezet választása esetén a biztosító arra vállal kötele- zettséget, hogy a szerződésben rögzített mértékben megtéríti azokat a ká- rokat, amelyeket a biztosított a jelen szerződési feltételekben foglaltak sze- rint okozott, feltéve, hogy azokért, mint károkozó a magyar polgári jog sza- bályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

1. A szerződés alanyai

1.1. Biztosító

Groupama Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság.

1.2. Szerződő

A jelen feltételek szerint szerződő az a személy, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg.

1.3. Biztosított

Biztosított a jármű tulajdonosa, vagy a hivatalos nyilvántartásba bejegyzett üzembentartója.

Balesetbiztosítás szempontjából biztosított a járműnek az ajánlaton megje- lölt számú utasa. A balesetbiztosítás tekintetében nem biztosított a jármű-

vet eltulajdonító, vagy azt önkényesen elvevő, valamint az általa szállított személy. A jármű elrablása esetén a járművet jogszerűen használó, és annak átadására kényszerített személyek biztosítottnak minősülnek.

Amennyiben a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosí- tóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összes- sége a biztosítottra száll át.

1.4. Kedvezményezett

Balesetbiztosítás esetében kedvezményezett a biztosított által az ajánlatté- tel során a balesetbiztosítási szolgáltatásra kedvezményezettnek jelölt sze- mély. Amennyiben a biztosított nem jelöl kedvezményezettet, a balesetbiz- tosítási szolgáltatás vonatkozásában kedvezményezett a biztosított, illetve halála esetén a biztosított örököse(i).

2. Biztosított vagyontárgyak

Biztosított vagyontárgynak minősül a jármű, annak teljes felszerelésével és berendezésével együtt, melyhez a teljes hajtómű, a tartalékmotor, a mentő- csónak(ok), a tartozékok is hozzátartoznak. A nem a jármű részét képező tartozékokat, berendezési és felszerelési tárgyakat az ajánlaton tételesen fel kell sorolni. Ezen tárgyak esetén a biztosító kártérítése legfeljebb 500 000 Ft-ig terjed.

Jelen biztosítási feltételek szerint jármű a hajólevéllel rendelkező vitorlás kishajó, a kis géphajó, a gép nélküli kishajó, valamint a motorcsónak. Külön megállapodás keretében biztosítható a vitorlás csónak.

2.1. Fogalmi meghatározások

a. Kis géphajó: Minden saját gépi berendezéssel hajtott hajó, kivéve azokat a hajókat, amelyeknél a motort csak korlátozott mértékű hely- változtatásra, illetve vontatáskor vagy tolásakor a műveletképesség nö- velésére használják és az orrsudár nélkül mért hossza a 20 m-t el nem éri, kivéve a kishajónak nem tekinthető hajók vontatására, tolására vagy mellévett alakzatban való továbbítására épített vagy felszerelt hajót, to- vábbá kivéve azt a hajót, amelyen 12 főnél több utas szállítását enge- délyezték, valamint a kompot és a tolt bárkát.

b. Xxxxxxxx kishajó: Az a csak vitorlával haladó hajó, melynek a hajó- testen a kormány és az orrsudár nélkül mért hossza a 20 m-t el nem éri, kivéve a kishajónak nem tekinthető hajók vontatására, tolására vagy mellévett alakzatban való továbbítására épített vagy felszerelt hajót, to- vábbá kivéve azt a hajót, amelyen 12 főnél több utas szállítását enge- délyezték, valamint a kompot és a tolt bárkát.

A vitorlával haladó és egyidejűleg saját gépi hajtó berendezését is hasz- náló hajó géphajónak minősül.

c. Xxxxxxxx csónak: olyan vitorlával haladó csónak, melynek testhossza a 6,2 m-t vagy vitorlafelülete a 10 m2-t nem haladja meg.

2.2. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki:

– az üzemanyagra;

– a takaróponyvákra, takaróeszközökre;

– a sólyabakra, a sólyakocsira;

– a hordozókocsira, az utánfutóra.

Jelen biztosítási fedezet nem terjed ki kereskedelmi hajózás céljára használt és/vagy gazdasági célból üzemeltetett vízi járművekre.

3. A szerződés létrejötte

3.1. A szerződő a szerződés megkötését írásbeli ajánlattal kezdeményezi. A szerződő az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig kötve van. Kockázatelbírálási idő az ajánlat biztosítóhoz történő be- érkezésétől számított 15 nap.

3.2. A szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlat- nak a biztosító vagy az alkusz részére történt átadása időpont- jára visszamenő hatállyal akkor jön létre, amikor a biztosító az ajánlat elfogadásáról és a fedezet igazolásáról a kockázat- elbírálási idő alatt kötvényt állít ki. Amennyiben a kötvény a szer- ződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a dokumentum kéz- hezvételét követően késedelem nélkül (legfeljebb 15 napon belül) nem kifogásolja, a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az elté- résre a szerződő fél figyelmét a kötvény átadásakor írásban felhívta. Ameny- nyiben a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre. Nem jön létre a szerződés, ha a biztosító az ajánlatot a kockázat- elbírálásra nyitva álló 15 napos határidőn belül elutasítja.

3.3. A biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül is létrejön a szerződés, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmá- ra vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjsza- básnak megfelelően tették. Ebben az esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító vagy az alkusz részére történt átadása időpontjára vissza- menő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő na- pon jön létre. A biztosító a szerződés létrejöttéről kötvényt állít ki.

Amennyiben a kockázatelbírálási idő alatt a biztosítási ese- mény bekövetkezik, az ajánlatot a biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt bizto- sítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kocká- zat egyedi elbírálása szükséges.

Amennyiben a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér a jelen általános szerződési feltételben fog- laltaktól, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított tizenöt napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek meg- felelően módosítsák. Amennyiben a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

3.4. A biztosító a biztosítási ajánlat megtételekor vagy azt kö- vetően befizetett biztosítási díjat kamatmentesen kezeli. A biztosítási ajánlat visszautasítása esetén, illetve amennyiben a szerződés nem jött létre a biztosító az addig befizetett biz- tosítási díjat 8 napon belül kamatmentesen visszafizeti a szerződő részére.

4. A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló

A szerződés – ha a felek írásban másként nem állapodnak meg – határo- zatlan tartamú. A határozatlan idejű szerződés esetén a biztosí- tási időszak egy év, a biztosítási évforduló minden évben a kockázatviselés kezdetének időpontjával megegyező naptári nap. Amennyiben a kockázatviselés kezdete február 29., és február 29-e nincs az adott évben, akkor a biztosítási évfor- duló február 28. napja.

5. Kockázatviselés kezdete

A biztosító kockázatviselése az ajánlaton meghatározott időpont-

ban, ennek hiányában az ajánlat biztosító vagy alkusz részére történt át- adását követő nap 0 órakor kezdődik.

A kockázatviselés kezdő időpontja nem előzheti meg az aján- latnak a biztosító vagy az alkusz részére történt átadásának időpontját.

6. A szerződés módosítása, a biztosítási kockázat jelentős növekedése

A felek a szerződés tartalmát közös megegyezéssel bármikor módosíthatják. A szerződés módosítását bármelyik fél írás- ban kezdeményezheti. Amennyiben a másik fél a módosító javaslatot nem fogadja el, a biztosítási szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.

Amennyiben a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, vagy azok változásáról, és ezek a körül- mények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredménye- zik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szer- ződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja. Amennyiben a szerződő fél a módosító javaslatot nem fo- gadja el, vagy arra a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésé- től számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő figyelmét felhívta.

Amennyiben a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a többi vagyontárgy vagy személy vo- natkozásában a szerződés módosítására vonatkozó javaslatot nem tehet, illetve a szerződést nem mondhatja fel.

7. Biztosítási összeg, biztosítási díj

7.1. Biztosítási összeg

A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító szolgáltatási kötelezett- ségének felső határa a szerződésben meghatározott biztosítási összeg. Az eredetihez képest korszerűbb, drágább tartozékok beszerzése vagy beépí- tése esetén az értékkülönbözetet a biztosítási összeg meghatározásánál figyelembe kell venni. A pótlólagos berendezési és felszerelési tárgyakra külön-külön biztosítási összeget kell megjelölni.

A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy értékét. A biztosított érdek értékét meghaladó részben a biztosítási összegre vo- natkozó megállapodás semmis, és a díjat megfelelően le kell szállítani.

Amennyiben a biztosítási összeg a biztosított érdek értékénél kisebb, a biz- tosító a kárt a biztosítási összegnek a vagyontárgy értékéhez viszonyított arányban köteles megtéríteni.

A túlbiztosítás, illetve alulbiztosítás tényét a biztosítási szerződés minden egyes vagyontárgyánál és vagyoncsoportjánál külön-külön kell vizsgálni. Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél a díjat megfelelően kiegészíti.

A fenti jogkövetkezményt a biztosító abban az esetben alkal- mazhatja, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egy- idejűleg írásban felhívta a szerződő fél figyelmét, és a fede- zetfeltöltés díját közölte.

Amennyiben a szerződő fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.

7.2. A biztosítási díjfizetés, értékkövetés

7.2.1. A biztosítási díj fizetésére a szerződő köteles. Amennyiben a biz- tosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemle- gesen felelős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szer- ződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjakat is – megtéríteni.

7.2.2. Határozatlan időre kötött biztosítási szerződés biztosítási díját a szerződő havi, negyedéves, féléves, éves díjfizetési mód választásával fizet- heti meg. A biztosítás első díjrészlete a felek által meghatározott időpont- ban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor esedékes, a folytatólagos díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vo- natkozik.

A határozott időre szóló biztosítás díját az ajánlattétel napján a teljes idő- szakra egy összegben kell megfizetni. Az egyszeri díjat a szerződés létre- jöttekor kell megfizetni.

A biztosítás díja fizethető csoportos beszedési megbízással, banki átutalással vagy postai átutalással (csekken).

Társaságunk üzletkötője (függő ügynöke) jogosult a szerző- dőtől díj átvételére, de csak 100 000 Ft összeghatárig. Az OTP Bank Nyrt. ügyintézője nem jogosult díj átvételére, de az ügy- fél az OTP Bankban befizethet a biztosító számlájára. Az al- kusz és többes ügynök díj átvételére nem jogosult, kivéve, ha a társaságunkkal kötött egyedi megállapodás erre feljogosít- ja. A díj átvételére vonatkozó jogosultság fennállásáról az al- kusz, a többes ügynök tájékoztatja a szerződőt.

A biztosításközvetítő nem jogosult a biztosítótól az ügyfél- nek járó összeg kifizetésében közreműködni.

7.2.3. Amennyiben a szerződő a díjfizetés módjára tekintet- tel díjkedvezményben részesül, a díjfizetés módjának meg- változtatása esetén a kedvezményt elveszti. Banki díjlehí- vásra adott meghatalmazás esetén, ha a biztosítási díj lehí- vása a szerződő érdekkörébe tartozó okból (ideértve a bank érdekkörébe tartozó okot is) nem hajtható végre, a biztosí- tó jogosult a díjfizetési módot csekkes díjfizetésre módosí- tani.

7.2.4. Amennyiben az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

7.2.5. Amennyiben a biztosítási esemény díjjal nem fedezett kockázatviselés alatt következett be, a biztosító a még meg nem fizetett díjat a szolgáltatás összegéből beszámítással le- vonhatja. Amennyiben a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási idő- szakra járó díj megfizetését követelheti.

7.2.6. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosí- tó az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Amennyiben az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.

A biztosító a visszajáró biztosítási díjat a szerződés megszű- nésétől számított 8 napon belül kamatmentesen fizeti vissza a szerződő részére.

7.2.7. A felek megállapodnak a biztosítási díj rendszeres, értékkövető vál- tozásáról (továbbiakban: a biztosítási összeg indexálása). A biztosító jogo- sult minden biztosítási időszakra a díjat indexálással módosítani. Az in- dexálás maximális mértéke a Központi Statisztikai Hivatal által a tárgyévben közzétett, a megelőző évre vonatkozó éves fogyasztói árindex. A biztosító a módosított díjról köteles a szerződőt az új biztosítási időszak kezdetét 60 nappal megelőzően írásban értesíteni.

8. Kármentességi díjkedvezmény

A biztosító a szerződő részére a casco biztosítási díjból kármentességi díj- kedvezményt (bonus) nyújt azon időszak alapján, amely alatt a biztosító(k) biztosítási szolgáltatást nem teljesített(ek), illetőleg valamennyi ilyen kifize- tés maradéktalanul visszatérült. Kármentességi díjkedvezmény kizárólag határozatlan időre szóló, vagy egy évnél hosszabb időszakra megkötött ha- tározott időre szóló szerződés esetén illetheti meg a szerződőt.

A bonus jogosultság megállapítása során a biztosító a biztosítási évfordulót megelőző biztosítási időszak (megfigyelési időszak) alatt teljesített szolgál- tatást (kárkifizetést), illetőleg annak hiányát veszi figyelembe. A biztosítás

alapján járó bonus minden biztosítási évforduló napján esedékes. A biz- tosítási évfordulót követő első díjrészlet még a kedvezmény nélküli díj, de a díjtöbblet a következő díjrészletbe beszámí- tásra kerül, illetve éves díjfizetés esetén 8 napon belül kése- delmi kamat nélkül visszautalásra kerül.

A kármentességi díjkedvezmény mértékét az éves biztosítási díj százaléká- ban kell megállapítani. Minden igazolt kármentes év (megfigyelési időszak) alapján 5% díjkedvezményre jogosult a szerződő. A kármentességi díjked- vezmény legmagasabb mértéke nem haladhatja meg az éves díj 20%-át. Biztosítási szolgáltatás teljesítése esetén az addig megszerzett kármentes- ségi díjkedvezmény megszűnik, számítása újrakezdődik és a következő kár- mentes biztosítási időszak utáni évfordulókor válik esedékessé.

9. A biztosítási szerződés megszűnésének az esetei

9.1. A szerződés lejárata

A határozott tartamra létrejött biztosítási szerződés a tartam lejáratakor akkor is megszűnik, ha arra további díjfizetés történt. A szerződés meg- szűnését követő időszakra befizetett díjat a biztosító a beér- kezést követő 8 napon belül kamatmentesen visszafizeti. Ha- tározott idejű szerződés minimálisan 6 hónapra köthető.

9.2. Rendes felmondás

A határozatlan időre kötött szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére, harmincnapos felmondási határidővel felmondhatják.

A felmondási jog legfeljebb három évre zárható ki. A felmondási jog három évnél hosszabb időre történő kizárása a három évet meghaladó részében semmis.

Amennyiben a szerződés három évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik évtől kezdve a szerződést bármelyik fél felmondhatja.

A szerződő fél felmondása esetén a biztosító követelheti annak a díjen- gedménynek a megfizetését, amelyet a szerződés hosszabb tartamára te- kintettel nyújtott (a továbbiakban: tartamengedmény).

Amennyiben bármelyik szerződő fél a biztosítási szerződést nem a biztosí- tási időszak végére, hanem korábbi időpontra mondja fel, ez nem a fel- mondás érvénytelenségét eredményezi, hanem azt, hogy a felmondás csak a biztosítási időszak végével lesz hatályos.

9.3. Érdekmúlás, lehetetlenülés

Amennyiben a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetet- lenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.

Amennyiben a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfele- lő része megszűnik.

A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmé- nyek nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biz- tosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következ- ménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt (például lízingbevevő szer- zi meg a vagyontárgy tulajdonjogát). Ebben az esetben a tu- lajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulaj- donjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős. A szerző- dést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudo- másszerzést követő harminc napon belül írásban, harminc- napos határidővel felmondhatja.

9.4. Díjnemfizetés

Amennyiben az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mel- lett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított har- minc napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban fel- hívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az

esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.

A díjfizetés elmulasztása a törvény erejénél fogva eredményezi a biztosítási szerződés megszűnését, ezért a megszűnést követően teljesített díjak, sem a szerződés hatályának meghosszabbodását, sem új szerződés keletkezését nem eredményezik.

Abban az esetben, ha a szerződés a fent részletezett módon,

a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására (reaktiválására). A biztosító a biztosítási fe- dezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállít- hatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik. A helyreállítási (reaktiválási) kérelem elfo- gadásáról a biztosító dönt.

9.5. Biztosítási esemény bekövetkezése miatti megszűnés Amennyiben a biztosítási esemény bekövetkezik, a szerződés megszűnik. Totálkár esetén a biztosítási szerződés megszűnik.

10. A szerződés területi hatálya

A biztosító kockázatviselése – ha a létrejövő biztosítási szerződés ellenkező kikötést nem tartalmaz – kizárólag Magyarország belvizeire érvényes.

11. Biztosítási események és szolgáltatások hajó casco fedezet választása esetén

A szerződő által az ajánlattételkor választott hajó casco fedezet alapján a biztosító az alábbiakban meghatározottak szerinti biztosítási események alapján az alábbi szolgáltatásokat nyújtja. A hajó casco fedezet önállóan, felelősségbiztosítási fedezet választása nélkül is megköthető.

11.1. Biztosítási események hajó casco fedezet választása ese- tén

11.1.1. Töréskár

A biztosított járművet baleset vagy elemi csapás következtében érő törés- kár, melyben a hajó szerkezeti részei törést vagy egyéb sérülést szenvedtek, illetve a baleset vagy elemi csapás miatt a hajóba víz tört be, vagy a hajó megfeneklett, elsüllyedt, megsemmisült.

Jelen feltétel vonatkozásában elemi csapásnak tekintendő a tűz, a villám- csapás, a villámcsapás másodlagos hatása, a robbanás és robbantás, a föld- rengés, továbbá a vihar és a jégverés az alábbiak szerint.

a. Tűz

Tűznek minősül az öntápláló lánggal égés, amely nem ren- deltetésszerű tűztérben keletkezik, vagy ott keletkezik, de azt elhagyja és önerőből továbbterjedni képes.

b. Villámcsapás

A biztosított vagyontárgyba közvetlenül becsapó villám romboló hatása által okozott kár.

c. Villámcsapás másodlagos hatása

A biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyeket a becsapó villám kö- vetkezményeként fellépő túlfeszültség, vagy indukció okozott a biztosí- tott elektromos gépekben, készülékekben és berendezésekben.

d. Robbanás és robbantás

Robbanás a gázoknak és gőzöknek rombolással és hanghatással együtt járó hirtelen, rendkívül gyors energia felszabadulása, amelynek során a gázzal, gőzzel telített és az átlagos légnyomással rendelkező tér- ben létrejövő nyomáskülönbség villanásnyi idő alatt kiegyenlítődik, ami- nek következtében a két teret elválasztó elem helyzete, szilárdsági tu- lajdonsága megváltozik, és a biztosított vagyontárgy károsodik.

Robbantásnak minősül a meghatározott célra szakszerűen meg- tervezett és szándékosan végrehajtott robbanás.

e. Vihar

Viharkárnak minősül az 54 km/óra (15 m/sec) sebességet elérő szél nyomó- és szívóhatása, illetve a vihar által sodort tárgyak biztosított va- gyontárgyakkal történő ütközése által okozott károk. Viharkár továbbá

a szélvihar által megrongált hajótesten vagy nyílászárón át egyidejűleg beömlő csapadék (víz vagy hó) által okozott kár.

Nem minősül vihar biztosítási eseménynek a nyitva ha-

gyott nyílászárók miatt keletkező léghuzat vagy a beömlő víz által okozott kár.

f. Jégverés

A jégszemek formájában lehulló csapadék által a biztosított vagyontár- gyakban okozott törés, deformálódás, valamint a jégverés miatt meg- rongált hajótesten keresztül beáramló csapadék miatt, a biztosított va- gyontárgyban keletkezett kár.

g. Földrengés

Földrengés biztosítási esemény akkor következik be, ha a földrengés erőssége a kockázatviselés helyén eléri vagy meghaladja az MSK-64 skála 5-ös fokozatát.

Xxxxx feltétel vonatkozásában töréskár

– Idegen vízi jármű ütközése: ha idegen vízi jármű, annak tartozé- ka vagy rakománya ütközéssel kárt okoz a biztosított vagyontárgyban. Nem téríti meg a biztosító azt a kárt, amikor az idegen jármű a szerződő vagy a biztosított tudomásával és bele- egyezésével közelíti meg a biztosított vízi járművet.

– Idegen tárgyak rádőlése: ha valamely idegen, a jelen szerződés- ben nem biztosított vízi járművön kívüli tárgy bármilyen oknál fogva el- veszíti addigi statikai egyensúlyát és rádőléssel kárt okoz a biztosított vagyontárgyakban (pl. idegen vitorlarudazat).

– Egyéb töréskár: bármilyen kívülről ható, hirtelen fellépő, baleseti jel- legű erőhatás által keletkezett sérülés.

11.1.2. Megfeneklés, zátonyra futás

Megfeneklés és zátonyra futás biztosítási esemény következik be, ha az állóvízen a jármű megfeneklik vagy zátonyra fut annak ellenére, hogy az il- letékes hatóságok által kihelyezett jelzéseket figyelembe vették, és/vagy a hajósoknak szóló hirdetményeket nem szegték meg.

11.1.3. Személyzet által irányított légi jármű által okozott

károk

Személyzet által irányított légi járművek, azok részeinek vagy rakományá- nak ütközése biztosítási esemény akkor következik be, ha a légi jármű, annak része vagy rakománya lezuhanása következtében a biztosított va- gyontárgyakban tűz vagy robbanáskár következik be.

11.1.4. Baleset

A biztosított jármű üzemeltetése során a jelen feltételek szerinti biztosítási események következtében a biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépő külső behatás, amelyből eredően a biztosított annak bekövetkezésétől szá- mított egy éven belül meghal, vagy egy éven belül végleges munkaképte- lenséget, maradandó egészségkárosodást (rokkantságot) szenved.

Nem minősül biztosítási eseménynek:

a. az öngyilkosság, öngyilkossági kísérlet;

b. olyan mérgezések, amelyek szájon át történő szilárd vagy folyékony anyagok bevételével, vagy azoknak egyéb módon a szervezetbe való bejutásával alakulnak ki;

c. kiváltó októl függetlenül bármilyen, pszichikai tényezőkre visszavezethető zavar;

d. a biztosított ittas állapotával okozati összefüggésben be- következő események;

e. kábítószer vagy bódító hatású anyag, továbbá nem orvos által előírt gyógyszer fogyasztása miatti tudatzavar vagy a belátási képesség csökkenése miatt bekövetkező esemé- nyek.

11.2. A biztosító szolgáltatása hajó casco fedezet választása esetén

11.2.1. A biztosító szolgáltatása a járművet érő töréskár, megfeneklés, zátonyra futás, valamint a személyzet által irá- nyított légi jármű által okozott károk biztosítási esemény be- következése esetén

A járművet vagy annak tartozékait a jelen feltételek szerinti biztosítási ese- ményekből kifolyólag ért sérülés esetén – a meghatározott biztosítási összegen belül – a biztosító szolgáltatásai a következők:

a. A hajólevéllel rendelkező biztosított járművek esetében a biztosító a

hajó hajólevél szerinti gyártási évétől számított 3 évig új értéken, ezt meghaladó kor esetén, illetve olyan biztosított járművek esetén, me- lyek nem rendelkeznek hajólevéllel, műszaki avult értéken nyújt szol- gáltatást.

b. A jármű részét képező tartozékok, berendezési és felszerelési tárgyak teljes (totál) kára esetén, ezen tárgyaknak a káreset időpontjában érvé- nyes hazai újra beszerzési ára kerül megtérítésre, levonva belőle az önrészesedést és a maradványértéket.

Teljes (totál) kár az, amikor a károsodott vagyontárgy műszaki okból – a sérült részek pótlásával és javításával – nem állítható helyre, vagy a hely- reállítás gazdaságtalan. Totálkárnak számít a megjavíthatatlanság álla- pota is, azaz amennyiben a jármű kijavítása lehetetlen azon a helyszí- nen, ahol a jármű található, és a jármű nem szállítható olyan helyszín- re, ahol a javítás elvégezhető. Köteles a biztosított a biztosítóval hala- déktalanul minden olyan körülményt közölni, amelyből a megjavítha- tatlanság tényére fény derül, valamint a javíthatatlanná vált hajó érté- kesítésére vonatkozó információkat megadni.

c. A vagyontárgyak javítással, a károsodott részek pótlásával helyreállítha- tó kárai esetén (részkár) a ténylegesen felmerült, az eredeti állapot hely- reállítását szolgáló teljes javítási költség kerül térítésre, a javított részek avultsági fokától függetlenül. A részleges károk az eredetivel azonos ér- tékű (kivitelű, anyagú, mennyiségű stb.) alkotórészek, alkatrészek és ki- vitelezési mód figyelembevételével kerülnek megtérítésre.

Az eredetitől értékesebb helyreállítás abban az esetben sem kerül meg- térítésre, ha az elpusztult alkotórész, alkatrész stb. a forgalomban nem szerezhető be, vagy az eredeti (káresemény előtti) formában történő helyreállítás bármilyen ok miatt akadályba ütközik.

d. Vízbetörés, elsüllyedés és a vitorlarudazatok törése miatt bekövetkező károk esetén a biztosító csak akkor nyújt szolgáltatást, ha az a biztosí- tási események valamelyike kapcsán következik be.

e. Festési, lakkozási költségek abban az esetben kerülnek megtérítésre, ha a jelen feltételekben meghatározott biztosítási események miatt a hajó festése legalább 10%-os mértékben sérült. A hajó teljes festésének, lak- kozásának költsége csak abban az esetben kerül megtérítésre, ha a fes- tési felület 60%-ot meghaladó mértékben sérült az egyéb kárral össze- függésben. A festési költségek minden esetben káridőponti avult érté- ken kerülnek térítésre.

f. A biztosító megtéríti a káreseményekkel kapcsolatban felmerülő, a te- lephelyre, illetve belföldi javítóhoz történő vontatás költségeit a hajóra megállapított biztosítási összeg 10%-ig terjedő összegig.

g. A maradvány (roncs) átvételére a biztosító nem kötelezhető.

h. Vihar és jégverés biztosítási eseménnyel összefüggésben a vitorlavásznak el- vagy kiszakadása esetén a biztosító kár- térítése legfeljebb 200 000 Ft/kár összegig terjed.

11.2.2. A biztosító szolgáltatása baleset biztosítási esemény bekövetkezése esetén

A balesetbiztosítási szolgáltatásokat és a biztosítási összegeket a biztosítá- si kötvény és jelen feltételek tartalmazzák.

A szolgáltatási igény keletkezése és a szolgáltatások mértékének megálla- pítása tekintetében az alábbiak irányadók:

a. Haláleseti szolgáltatás

A biztosítottnak a biztosítás tartama alatt bekövetkezett balesetből eredő halála esetén a biztosító a kötvényben meghatározott mértékű biztosítási összeget fizeti ki a kedvezményezett részére.

b. Rokkantsági szolgáltatás

A biztosítottnak a biztosítás tartama alatt bekövetkezett balesetből eredő rokkantsága (testi-fizikai vagy szellemi teljesítőképességének tar- tós egészségkárosodása) esetén a biztosító a biztosítási kötvényben meghatározott rokkantság esetére megállapított biztosítási összegnek a rokkantság mértékével arányos összegét fizeti ki a kedvezményezett ré- szére.

A rokkantságnak legkésőbb egy évvel a baleset bekövetkezte után be kell következnie, amit további három hónapon belül orvosnak kell meg- állapítania.

A biztosító a balesetből eredő rokkantság fokát az alábbi rokkantsági táb- lázat szerint állapítja meg:

Mindkét szem látóképességének elvesztése;

vagy mindkét fel- és alkar, kéz elvesztése; vagy az egyik kar vagy kéz és comb	100%
vagy lábszár együttes elvesztése (felső végtag és az alsó végtag csonkolása), vagy mindkét comb elvesztése
Mindkét lábszár elvesztése	90%
Egyik comb vagy egyik felkar elvesztése	80%
Egyik lábszár elvesztése vagy egyik alkar elvesztése, vagy beszélőképesség teljes elvesztése, vagy mindkét fül	70%
hallóképességének elvesztése
Egyik kéz elvesztése	60%
Egyik láb elvesztése	40%
Egyik szem látóképességének teljes elvesztése	35%
Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése	25%
Egyik hüvelykujj elvesztése	20%
Egyik mutatóujj vagy a szaglóérzék elvesztése	10%
Bármelyik ujj vagy a nagyujj, vagy az ízlelőérzék elvesztése	5%
Bármelyik lábujj elvesztése	2%

A felsorolt testrészek, érzékszervek részleges elvesztése, illetve működésbeli korlátozása esetén a rokkantság megfelelő részaránya kerül megállapítás- ra. Amennyiben a bekövetkezett baleset során több más testi vagy szelle- mi működési zavar is fellép, akkor a rokkantsági mértékek összeadódnak. A rokkantság mértéke ebben az esetben sem haladhatja meg a 100%-os mértéket.

A biztosító szolgáltatását a felsorolt testrészek, érzékszervek elvesztése után azonnal, egyébként pedig legkésőbb a baleset után egy évvel kell megállapítani. A fel nem sorolt esetekben a maradandó részleges egész- ségkárosodás mértékét a biztosító orvosa állapítja meg.

A szerződés tartama alatt bekövetkező balesetekből eredő maradandó bal- eseti sérülések mértékei (rokkantsági fokok) összegződnek. Amennyiben az összegzett rokkantsági fok eléri a 100%-ot, a biztosítási védelem az adott biztosított tekintetében megszűnik.

A biztosító az adott biztosítási év során bekövetkező különböző balesetek- ből eredő, de következményeiket tekintve egymásra ható rokkantságot előidéző sérülések esetén a legsúlyosabb következményekkel járó sérülésre teljesít szolgáltatást úgy, hogy a kifizetendő összeget a könnyebb sérülé- sekre már teljesített szolgáltatással csökkenti.

A tartós rokkantságot és annak mértékét a biztosító orvosa állapítja meg. Az elbírálás során a biztosító orvosának döntése, valamint a biztosító szol- gáltatása a társadalombiztosítási eljárástól és annak eredményétől független. A rokkantsági táblázatban felsorolt érzékszervek vagy testrészek részleges elvesztése vagy károsodása esetén a rokkantság fokát a biztosító orvosa ennek megfelelő mértékben állapítja meg. Az érzékszervek működőképes- ségének részleges elvesztése esetén, a szolgáltatást legfeljebb a megfelelő rokkantsági fok 75%-ában lehet meghatározni. Amennyiben a rokkantság foka a rokkantsági táblázat alapján nem állapítható meg, akkor azt a biz- tosító orvosa állapítja meg. Egy balesetből fakadó több sérülés esetén, a szolgáltatás teljesítése során a rokkantsági táblázat, valamint az előző be- kezdések alapján adódó százalékok összegzésre kerülnek.

A baleseti rokkantság végleges fokának legkésőbb a balesetet követő egy év elteltével kell bekövetkeznie, melyet további három hónapon belül kell a biztosító orvosának megállapítania. Amennyiben a rokkantság végleges foka meghaladja az előzetesen megállapított rokkantsági fokot, a biztosító a rokkantsági fok különbözetének megfelelő többletszolgáltatást kifizeti. A végleges rokkantsági fok megállapítása után, a végelszámolás során a ki- fizetendő baleseti rokkantsági biztosítási összegből ugyanezen biztosítási eseményből adódóan rokkantságra már kifizetett összegek levonásra ke- rülnek.

Amennyiben a biztosítási esemény bekövetkezésekor a járműben a beje- lentettnél többen utaztak, az egyes személyeknek fizetendő balesetbiztosí- tási szolgáltatás összege akként kerül kifizetésre, hogy a bejelentett lét-

számra vonatkozó balesetbiztosítási összegeket a biztosító a tényleges utas létszámra vetítve arányosan csökkenti.

A szerződő felek bármelyike kérheti a kár okának és összegének független szakértő által történő megállapítását. A szakértői eljárás költségei – egyéb megállapodás hiányában – a megbízót terhelik.

12. Biztosítási események és szolgáltatások felelősségbiztosítási fedezet választása esetén

A szerződő által az ajánlattételkor választott felelősségbiztosítási fedezet alapján a biztosító az alábbiakban meghatározottak szerinti biztosítási ese- mény alapján az alábbi szolgáltatásokat nyújtja. A felelősségbiztosítási fe- dezet önállóan, hajó casco fedezet választása nélkül is megköthető.

12.1. Biztosítási esemény felelősségbiztosítási fedezet válasz- tása esetén

12.1.1. A biztosító a biztosított – mint a jármű tulajdonosa, üzemben tar- tója – által Magyarország belvizein harmadik személyeknek okozott azon károkat téríti meg, amelyekért a biztosított

– harmadik személynek okozott balesetből eredő személysérülés, vagy

– szerződésen kívül okozott dologi károk címén

a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

12.1.2. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki az élet, testi épség és az egészség személyiségi jog megsér- tésén kívül más személyiségi jog megsértése miatt felmerülő sérelemdíjra.

12.1.3. A biztosító kockázatviselése szempontjából biztosítási esemény a károsodás bekövetkezte. A károsodás bekövetkeztének időpontja az az időpont, amikortól a károkozó kártérítési fizetési kötelezettsége esedékes- sé válik. Ez az időpont személysérüléses károknál testi sérülés időpontja vagy a halál beállta, illetőleg az egészségkárosodás megállapításának idő- pontja, vagyoni károk tekintetében pedig azok felmerülése.

12.1.4. Minden károkozás jogellenes, kivéve, ha a károkozó a kárt

a. a károsult beleegyezésével okozta;

b. a jogtalan támadás vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló fe- nyegetés elhárítása érdekében a támadónak okozta, ha az elhárítással a szükséges mértéket nem lépte túl;

c. szükséghelyzetben okozta, azzal arányos mértékben; vagy

x. xxxxxxxxxx által megengedett magatartással okozta, és a magatartás más személy jogilag védett érdekét nem sérti, vagy a jogszabály a kár- okozót kártalanításra kötelezi.

12.1.5. A felelősségbiztosítás alapján támasztott azon kártérítési igénye- ket, amelyekért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési fe- lelősséggel tartozik az ajánlaton meghatározott kártérítési limit erejéig téríti meg a biztosító a károsult részére.

12.1.6. A felelősségbiztosítás alapján történő kártérítés mértékének ese- ményenkénti és biztosítási időszakra vonatkozó maximuma a szerződésben kerül rögzítésre, amely összeg egyben a díjszámítás alapja.

12.2. A biztosító szolgáltatásai felelősségbiztosítási fedezet választása esetén

Felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biz- tosító a szerződésben megállapított módon és mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint felelős.

12.2.1. A biztosító a balesetből eredő munkaképtelenség vagy munkaké- pesség csökkenés esetében a keresetveszteséget (jövedelemkiesést), illető- leg a járadékot, továbbá a tartást pótló járadékot a szerződésben megha- tározott biztosítási összeg erejéig, a magyar jog által meghatározott terje- delemben és mértékben teljesíti a károsultnak.

12.2.2. A jövedelempótló járadék

Akinek munkaképessége a károkozás folytán csökkent, akkor követelhet jövedelempótló járadékot, ha a káreset utáni jö- vedelme az azt megelőző időszak jövedelmét neki fel nem ró- ható okból nem éri el.

A jövedelempótló járadékot a munkaképesség-csökkenés és a bekövetkezett jövedelemkiesés mértékének együttes vizs- gálata alapján kell meghatározni.

A károsult jövedelemkiesését a károsodást megelőző egy évben elért havi átlagjövedelmének alapulvételével kell meghatározni. Amennyiben a károsodást megelőző egy év- ben a jövedelemben tartós változás következett be, a válto- zás utáni jövedelem átlagát kell figyelembe venni. Amennyi- ben a jövedelemkiesés ily módon nem határozható meg, az azonos vagy hasonló tevékenységet végző személyek havi át- lagjövedelmét kell alapul venni.

A jövedelemkiesés meghatározásánál figyelembe kell venni azt a jövőbeli változást is, amelynek bekövetkezésével szá- molni lehet.

A jövedelemkiesés meghatározásánál nem vehető figyelem- be az a jövedelem, amelyet a károsult munkaképességének csökkenése ellenére rendkívüli munkateljesítménnyel ér el.

12.2.3. A tartást pótló járadék

Tartást pótló járadéknak van helye a károkozás folytán meg- halt személlyel szemben tartásra jogosult részére. A károko- zó a tartást pótló járadék fizetésére abban az esetben is kö- teles, ha magatartásának e következménye nem volt előre- látható.

A károkozó a tartást pótló járadék fizetésére akkor is köteles, ha a meghalt személy tartási kötelezettségének megszegésé- vel nem nyújtotta ténylegesen a tartást, vagy a járadékot igénylő a tartási igényét menthető okból nem érvényesítette. A tartást pótló járadék mértékének meghatározásánál a ki- esett tartást és a járadékot igénylő jövedelmét kell figye- lembe venni.

A járadék mértékének meghatározásánál értékelni kell, ha a járadékot igénylő neki felróható okból nem rendelkezik meg- felelő jövedelemmel, továbbá, hogy érvényesíthet-e követe- lést azokkal szemben, akik az ő tartására a meghalt személy- lyel egy sorban voltak kötelesek.

A járadék számítására egyebekben a jövedelempótló járadék számítására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkal- mazni.

12.2.4. A járadék megváltoztatása vagy megszüntetése

A járadék meghatározásánál figyelembe vett körülmények lé- nyeges megváltozása esetén bármelyik fél kérheti a járadék mértékének és a járadékfizetés időtartamának megváltozta- tását vagy a járadékfizetési kötelezettség megszüntetését.

12.2.5. A járadékot a jogosultnak a szerződésben meghatározott biztosí- tási összegen belül a fizetési kötelezettség kezdő időpontjától a jogosultság lejártáig fizeti meg a biztosító. A járadékfizetéssel járó személyi sérüléses károk esetén a biztosító csak a maximált kár és a járadék tőkeértékének arányában számított kárt téríti meg járadék formájában. Járadékfizeté- si kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a biztosított, mind a károsult kezdeményezheti a járadék egyösszegű meg- váltását (tőkésítését). Az egyösszegű megváltásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét mind a biztosító, mind a biztosított, mind pedig a károsult elfogadja.

12.2.6. Felmerült kárként a károsult vagyonában beállt értékcsökkenést, azaz azt az értéket téríti meg a biztosító, amelytől a károsult valamely dolog megsemmisülése, elpusztulása, elvesztése, megrongálódása, értékcsökke- nése, stb. folytán elesett vagy egyébként károsodott.

12.2.7. Megtéríti a biztosító – a biztosítási összeg keretein belül – azt a

kártérítést és költséget, amely a károsultat ért vagyoni hátrány csökkenté- séhez vagy kiküszöböléséhez szükséges.

12.2.8. Biztosítási esemény bekövetkezésekor a további károk megelőzé-

séhez és a kárenyhítéshez szükséges költségeket a biztosító – a biztosítá- si összeg keretein belül – akkor is megtéríti, ha azok eredményre nem ve- zettek.

12.2.9. A biztosító a kártérítés összegéből a maradványérté-

ket és a máshonnan megtérülő kárértéket, valamint a kár- okozásból származó vagyoni előnyt jogosult levonni. A biztosí- tott a kárra hozzá bármilyen jogcímen befolyó megtérülésről köteles a biz- tosítót tájékoztatni.

12.2.10. A biztosító kártérítést kizárólag a teljesítés időpontjában Ma- gyarországon hivatalos magyar fizetőeszközben teljesít.

12.2.11. A biztosító a kártérítési összeget az önrészesedés levonása után a károsultnak fizeti, a károsult azonban igényét a biztosítóval szemben közvetlenül nem érvényesítheti. A biztosított csak annyiban köve- telheti, hogy a biztosító neki fizessen, amennyiben a károsult követelését a biztosított egyenlítette ki.

12.2.12. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elisme- rése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette.

Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a károsult követelé- sének a biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott.

A biztosított bírósági marasztalása a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.

13. A szolgáltatási igény bejelentése

A biztosítónak a biztosítási eseményt az annak bekövetkezését vagy a biz- tosított, illetőleg a szerződő tudomására jutását követő 2 munkanapon belül írásban be kell jelenteni, a szükséges felvilágosítást meg kell adni, és lehe- tővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.

A baleseti halált 48 órán belül kell bejelenteni a biztosítónak.

A biztosított 30 napon belül köteles a biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szemben a szerződésben meghatározott tevékenységével kapcsolat- ban kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot.

A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, illet- ve a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szer- ződésben megállapított határidőben a biztosítónak nem je- lenti be, a szükséges felvilágosításokat nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehető- vé és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lénye- ges körülmény kideríthetetlenné válik.

A szerződő fél, illetve a biztosított köteles bejelenteni a biz- tosítónak, ha a biztosítás tárgyát több biztosító egymástól függetlenül biztosítja és a biztosítási eseményt más biztosító számára is bejelenti.

A tüzet és robbanást haladéktalanul be kell jelenteni a tűzrendészeti ható- ságnak és a rendőrségnek.

Személyi sérülés esetén haladéktalanul orvost kell hívni. A biztosítottnak kötelessége követni az orvosi utasításokat, illetve törekednie kell a baleset következményeinek mérséklésére.

A szolgáltatási igény bejelentését követően a szerződő (biztosított)

köteles a biztosító igénybejelentéskor adott iránymutatása szerint eljárni. A biztosított köteles a biztosító kárigénnyel összefüggés- ben feltett valamennyi kérdésére haladéktalanul helytálló, maradéktalan választ nyújtani.

A kárrendezéshez a szerződő (biztosított) a következő okiratokat tartozik a biztosítónak bemutatni:

– a kötvény és az utolsó díjbefizetés igazolására szolgáló irat;

– a járművet a biztosítási esemény bekövetkezésekor vezető személy ve- zetői engedélye;

– a jármű forgalmi engedélye (hajólevél);

– tűz- vagy robbanáskár esetén a tűzvizsgálati jelentés;

– jármű forgalomból történő végleges kivonásáról szóló határozat;

– tételes javítási árajánlat;

– javítási számla;

– totálkár esetén maradvány értékét meghatározó irat (pl. adás-vétel, roncstelepi átvétel, értékesítés).

A balesetbiztosítás alapján bejelentett igény elbírálásához a biztosító a kö- vetkező okiratok bemutatását is kéri:

– halotti anyakönyvi kivonat;

– orvosi jelentés;

– kórházi zárójelentés;

– az örökösi minőséget megállapító közjegyzői vagy bírósági határozat;

– jogerős szabálysértési határozat, büntető bírósági ítélet;

– rendőrségi véralkohol-vizsgálat eredménye.

A balesetbiztosítási szolgáltatás teljesítésének feltétele, hogy a biztosított a szolgáltatási igény elbírálása szempontjából lényeges körülményekre vonat- kozóan felmentést ad az orvosi titoktartás alól minden olyan orvosnak, kór- háznak és egészségügyi intézménynek, amelyek őt kezelték. A biztosított – amennyiben az a szolgáltatási igény elbírálása érdekében szükséges – köte- les együttműködni abban, hogy a biztosító által meghatalmazott orvosok megvizsgálhassák. Az orvosi vizsgálat valamennyi költségét – beleértve az esetleges szolgálati/munkahelyi kimaradásét is – a biztosító viseli.

14. A szolgáltatási igény teljesítése

Amennyiben a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy biztosí- tási esemény történt és a jogalap tisztázott, de az elbíráláshoz szükséges valamennyi irat benyújtása hiányában a pontos szolgáltatási összeg még nem került meghatározásra, a biztosított kérésére a biztosító a várható szolgáltatási összeg maximum 50%-áig kárelőleget folyósíthat.

A biztosító a szerződésben vállalt szolgáltatási kötelezettsé- gét a teljesítés időpontjában Magyarországon hivatalos ma- gyar fizetőeszközben, banki átutalással teljesíti, amely a kár- bejelentés biztosítóhoz történő beérkezésének időpontjától (év, hó, nap) számított 15 napon belül esedékes. Amennyiben a biztosított igazoló okiratot tartozik bemutatni, vagy nyilat- kozattételi kötelezettség terheli (pl. számlaszám megadása), a határidőt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat, nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezett.

A szerződő (biztosított) kérheti, hogy a biztosítási szolgálta- tást postai átutalással teljesítse a biztosító. Ebben az esetben a 15 napos teljesítési határidőbe a biztosító által teljesített postai befizetés és a posta általi kifizetés közötti időtartam nem számít be.

15. Kizárások

15.1. Hajó casco fedezet esetén alkalmazandó kizárások

A biztosító nem teljesít szolgáltatást a következőkben felso- rolt események bekövetkezése esetén:

– a vitorlavásznak szél vagy vihar által történő elsodrása, el- vesztése, a horgony elvesztése, továbbá a kötélzet össze- sodródása és elszakadása esetén, ha ezek nem a jelen fel- tételben meghatározott biztosítási események miatt kö- vetkeztek be;

– a rögzített, azonban állag rongálása nélkül eltávolítható (pl. motor, mentőöv), továbbá a nem rögzített (pl. evező), de a jármű tartozékait képező tárgyak elsüllyedése, el- úszásai és az evezők törése esetén, ha ezek nem a jelen fel- tételben meghatározott biztosítási események miatt kö- vetkeztek be;

– a műszaki hibák, illetve a karbantartás elmulasztása miatt bekövetkező káresemények (pl. anyagelfáradás, anyaghi- ba, alkatrésztörés, kopás);

– a víz megfagyása miatt a hajóban bekövetkező károk;

– ha a kár a hajó szakszerűtlen üzemeltetése, helytelen rög- zítése vagy nem szakszerű tárolása eredményeként állt elő;

– a vízre tétel és a kivétel során, valamint szállítás során ke- letkező károk (személyi sérüléses károk kivételével);

– a horzsolási, dörzsölési károk, kivéve, ha ez más biztosítá- si esemény miatt következett be;

– az elektromos berendezésekben az áram hatására keletke- zett károk;

– a hajólevéllel rendelkező járművek érvényes hatósági vizs- ga nélküli üzemeltetésével összefüggésben keletkezett ká- rok;

– a lassú, folyamatos állagromlással okozott károk, amelyek

zaj, rázkódás, szag, füst, kormozódás, korrózió, gőz vagy egyéb hasonló hatások következtében állottak be;

– a hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, továbbá ionizáló és lézersugárzásból eredő károk;

– biztosító nem téríti a közvetett károkat (pl. értékcsökke- nés, versenyképesség csökkenése);

– ha a személyi sérüléses baleset sérültje a fizetség ellené- ben alkalmazott személy, illetve a vízisíző vagy a vonta- tott ernyőt használó személy;

– harci cselekmények, háborús események, továbbá harci eszközök által okozott sérülés vagy rombolás, valamint ka- tonai vagy polgári hatóságok rendelkezései által okozott károk;

– azok a károk, amelyek felkelés, lázadás, terrorcselekmény, zavargás, fosztogatás, sztrájk (akár bejelentett, akár beje- lentés nélküli), munkahelyi rendzavarás vagy elbocsátott munkások rendzavarása, politikai szervezetek megmozdu- lásai következtében keletkeztek.

15.2. Felelősségbiztosítási fedezet esetén alkalmazandó kizá- rások

A biztosító nem téríti meg az alábbi károkat, költségeket:

– amelyeket a biztosított maga szenved el;

– a biztosított hozzátartozóinak/közeli hozzátartozóinak sze- mélysérülése esetén a biztosító csak a társadalombiztosí- tási szerv által támasztott követelést téríti meg;

– amelyet a biztosított az alkalmazottjának, üzlettársának, megbízottjának okozott;

– a kötbér, bírság vagy egyéb büntetés jellegű költségeket, valamint azt a kárt, amely a biztosított birtokában lévő (a biztosított által bérelt, haszonbérbe vett, kölcsönzött, le- tétként kezelt) idegen dologban keletkezett;

– amely a biztosított által hivatása gyakorlásánál fogva ma- gánál tartott vagy megmunkált (feldolgozott, javított, szállított) idegen dologban keletkezett vagy amelyet ilyen dologgal okoztak;

– a biztosított részére megtérülő, illetve a más biztosítással fedezett károkat;

– a járművön utazók tárgyrongálásból származó kárait;

– a versenyek, illetve edzések során bekövetkező károkat;

– a biztosított által üzemeltetett járművek által okozott nem baleseti jellegű kikötő rongálási károkat;

– a lassú, folyamatos állagromlással okozott károkat, mely zaj, rázkódás, szag, füst kormozódás, korrózió, gőz vagy egyéb hasonló hatások következtében álltak be;

– a biztosított jogszabályban írt felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helyt- állási kötelezettségen alapuló károkat;

– az elmaradt vagyoni előnyt;

– az értéktárgyakban (készpénz, értékpapír, értékcikk, csekk, takarékbetétkönyv, ékszer, stb.) keletkező azon károkat, amelyekért a biztosított azok megrongálása, megsemmi- sülése, ellopása vagy elvesztése címén felel;

– a szerződéssel fel- vagy átvállalt felelősségi károkat a biz- tosító nem téríti meg, kivéve, ha a felelősség fel- vagy át- vállalása a biztosítási szerződés megkötését megelőzően történt, és arról a biztosított a biztosítót biztosítási szer- ződés megkötése előtt írásban tájékoztatta.

15.3. Általános kizárás

A biztosító nem köteles fedezetet vállalni, vagy jelen szerző- dési feltételek szerint szolgáltatást nyújtani, illetve a biztosí- tó köteles a jelen biztosítási szerződés alapján a kártérítést elutasítani, ha az ilyen szolgáltatás nyújtására vagy kártérí- tés kifizetésére az Egyesült Nemzetek Szervezete határozata alapján szankció, tiltó rendelkezés vagy korlátozás és/vagy az

Európai Unió, Magyarország, az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett gazdasági vagy kereskedelmi szankció vo- natkozik.

16. Mentesülés

Mentesül a biztosító mindennemű szolgáltatási kötelezettsé- ge alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással:

– a szerződő fél vagy a biztosított;

– velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletveze- tésre jogosult tagjuk vagy a biztosított vagyontárgyak ke- zelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk, vagy;

– a biztosított jogi személynek vezető beosztású tisztségvi- selője, vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosí- tott tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.

A fenti rendelkezést a kármegelőzési és a kárenyhítési köte- lezettség megszegésére is alkalmazni kell.

Különösen akkor minősül jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gon- datlanul okozottnak a kár:

a. ha a használati, illetve vezetői engedélyhez kötött járművet engedély nélkül üzemeltették vagy vezették;

b. ha a járművet alkohol és/vagy kábító hatású szer befolyása alatt üze- meltették vagy vezették;

x. ha a hatóság megállapítása szerint a jármű a káresemény időpontjában súlyosan elhanyagolt állapotban volt, vagy a hatósági eljárásban közre- működő igazságügyi szakértő szakvéleménye szerint a hajó a forgalom- biztonság követelményeinek nem felelt meg.

17. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség

A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támaszta- ni abban az esetben is, ha a szerződés szabályozza a szerződő fél és a biztosított kármegelőzési teendőit, előírja a kár meg- előzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat, szak- képzettségi követelményeket.

A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a kár- esemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiá- nyában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni.

A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem ve- zetett eredményre.

18. A szerződő és a biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége

A szerződő köteles a szerződéskötéskor a biztosítás elvállalása szempontjá- ból lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket is- mert, vagy ismernie kellett. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelen- ti a közlési kötelezettség megsértését.

A szerződő fél köteles bejelenteni a biztosítónak, ha a bizto- sítás tárgyát több biztosító egymástól függetlenül biztosítja. A szerződőnek és biztosítottnak 15 napon belül be kell jelen- tenie, ha más biztosítóval olyan biztosítási eseményekre is szóló felelősségbiztosítási szerződést kötött, amelyre e sza- bályzat alapján a biztosító kockázatviselése kiterjed.

Amennyiben a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig, vagy a biztosított belépéséig, a szer- ződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben be- következett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni. A szerződő fél köteles a lényeges körülmények változását a biztosítónak írásban bejelenteni.

Xxxxx feltétel vonatkozásában lényeges körülménynek tekinthető:

– ha a biztosítottnak a vagyontárgy megóvásához fűződő érdeke (biztosí- tási érdek) megszűnt;

– ha legalább 100 000 Ft értékű vagyonérték változás történt, ami a biz- tosítási szerződésben szereplő biztosítási összeg módosítását indokolja;

– ha a biztosítási szerződésben biztosított vagyontárgyakra a szerződő to- vábbi biztosítást kötött más biztosítónál;

– a biztosított vagyontárgyakat terhelő bármilyen zálogjog keletkezése, a jogosult megjelölésével;

– a biztosított vagyontárgyak bérbeadása, lízingbe adása;

– ha a kockázati körülményekben lényeges módosulás történt;

– a biztosított vagyont érintő csődeljárás vagy felszámolási eljárás megin- dítása;

– a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a jármű azon adatainak a megváltozása, amelyek a kötvényen vagy az ajánlaton szerepelnek.

A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezett-

ség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény be- következtében.

Amennyiben a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változásbejelentési kötelezett- ség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésé- re irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.

19. Önrész

19.1. Hajó casco fedezet esetén

A biztosítási eseményenként megállapított kárösszegből a szerződésben (kötvényben) meghatározott önrészesedést a biztosított maga viseli. Az önrészesedés mértéke a kárösszeg 10%-a, de minimum 50 000 Ft/kár.

Nem kerül kifizetésre az önrészesedést el nem érő mértékű kár.

19.2. Felelősségbiztosítási fedezet esetén

A biztosítási eseményenként megállapított kárösszegből, a szerződésben (kötvényben) meghatározott önrészesedést a biztosított maga viseli. Az önrészesedés mértéke a kár össze- gének 10%-a, de minimum 25 000 Ft/kár.

Nem kerül kifizetésre az önrészesedést el nem érő mértékű kár.

20. Elévülési idő

A biztosítási szerződésből eredő összes igény 2 év alatt elévül. A főkövetelés elévülésével az attól függő mellékkövetelések (pl. kamat) is elévülnek.

21.

A személyes adatok kezelésére, valamint a biztosítási szerző- déssel kapcsolatos panaszok ügyintézésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók (Tudnivalók) a jelen szerződési feltétel elválaszthatatlan részét képezik.

22. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól

Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a Groupama Biztosító Zrt. által kínált GB392 jelű Komplex Kishajó Biztosítás korábbi feltételeitől, valamint a korábban alkalmazott szerződési gyakorlattól a Komplex Kishajó Biztosítás jelen feltételei több ponton eltérnek, mert a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2014. 03. 15. napján történő hatályba lé- pésére tekintettel társaságunk több módosítást eszközölt (pl. szerződés létrejötte, kockázatviselés kezdete, díjnemfizetés

miatti megszűnés, fedezetfeltöltés, érdekmúlás miatti meg- szűnés, stb.).

Ezeket az eltéréseket, valamint a biztosító mentesülésének, a biztosító szolgáltatása korlátozásának feltételeit és a biztosí- tási szerződésben alkalmazott kizárásokat a szerződési felté- tel figyelemfelhívó módon, félkövér betűtípussal tartalmazza. Tájékoztatjuk továbbá, hogy jelen szerződési feltétel a Polgá- ri Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatályba lépése miatt szükséges módosításokon túl a GB392 jelű Komplex Kishajó Biztosítás előző feltételeitől az alábbiakban tér el lé- nyegesen:

– a szerződés létrejöttének módja változott;

– a kockázatviselés kezdetének időpontja módosításra ke- rült;

– a biztosítási események meghatározása pontosításra ke- rült;

– a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak meghatá- rozása módosításra került;

– díjfizetési mód változására vonatkozó szabályok változtak;

– meghatározásra került, hogy a biztosító a biztosítási díjat kamatmentesen kezeli;

– változott a kárrendezés során bekérhető iratok köre;

– a hajólevéllel rendelkező járművek érvényes hatósági vizs- ga nélküli üzemeltetésével összefüggésben keletkezett ká- rok kizárásra kerültek;

– a kárkifizetés fő szabály szerint banki átutalással történik;

– a 15 napos teljesítési időbe a biztosító által teljesített pos- tai befizetés és a posta általi kifizetés közötti időtartam nem számít be;

– a biztosító a szolgáltatás összegéből levonja a díjtartozást, és ha a szerződés biztosítási esemény bekövetkezése miatt szűnik meg, a biztosítási időszak végéig járó díjakat;

– az elévülési idő két évre változott;

– felelősségbiztosítás esetén:

– a biztosító szolgáltatási kötelezettsége az élet, testi ép- ség és az egészség személyiségi jog megsértésén kívül más személyiségi jog megsértése miatt felmerülő sére- lemdíjra nem terjed ki;

– a biztosítottat terhelő eljárási és jogi képviseleti költsé- gek, kamatok megtérítése kizárásra került;

– mentesülési ok a szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartás;

– járadék meghatározásának szabályai bekerültek a fel- tételbe;

– felelősségbiztosítás nem hajó casco biztosításhoz kapcso- lódó kiegészítő biztosításként, hanem önállóan is megköt- hető;

– a kizárások köre kiegészítésre került az úgynevezett szank- ciós kizárással;

– a biztosított vagyontárgyak köre módosításra került, a biz- tosító kockázatviselése nem terjed ki kereskedelmi hajó- zás céljára használt és/vagy gazdasági célból üzemeltetett vízi járművekre;

– vihar és jégverés biztosítási eseménnyel összefüggésben a vitorlavásznak el- vagy kiszakadása esetén a biztosító 200 000 Ft/kár összeghatárig nyújt kártérítést;

– a kizárások közül törlésre került a vitorlavásznak el- vagy kiszakadása.

23. A biztosító legfontosabb adatai

Név: Groupama Biztosító Zrt.

Székhely: Magyarország 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X Levélcím: 1380 Budapest, Pf. 1049

Jogi formája: zártkörűen működő részvénytársaság (alapítva 1987) Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000

Társaságunk a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál került bejegyzésre.

Záradékok

KHZ1. Szállításbiztosítási záradék

A Groupama Komplex Kishajó Biztosításhoz kötött szállításbiztosítási zára- dék alapján a biztosító külön díj ellenében megtéríti az általános biztosítá- si feltételek szerinti töréskár, valamint a személyzet által irányított légi jár- művel a biztosított vagyontárgyban annak közúti szállítása közben okozott és a záradékban meghatározott időszak alatt keletkezett károkat.

KHZ2. Bérbeadási záradék

A Groupama Komplex Kishajó biztosításhoz kötött bérbeadási záradék alapján a biztosító külön díj ellenében megtéríti azokat a Groupama Komp- lex Kishajó Általános Biztosítási Feltételeiben meghatározott biztosítási ese- mények által a biztosított vagyontárgyban okozott károkat, amelyek a jármű biztosított által harmadik személy részére történő bérbeadásának a záradékban meghatározott időszaka alatt keletkeztek.

KHVZ1. Fedezetkiterjesztés versenyzésre záradék

A biztosító a hajó casco biztosítási fedezetet tartalmazó Groupama Komp- lex Kishajó biztosításhoz kötött fedezetkiterjesztés versenyzésre záradék alapján külön díj ellenében megtéríti a versenyzés és az arra való felkészü- lés (edzés) során a Groupama Komplex Kishajó Általános Biztosítási Felté- teleiben meghatározott biztosítási események által a biztosított vagyon- tárgyban Magyarország belvizein a záradékban meghatározott időszak alatt okozott károkat.

A biztosító a felelősségbiztosítási fedezetet tartalmazó Groupama Komplex Kishajó biztosításhoz kötött fedezetkiterjesztés versenyzésre záradék alap- ján külön díj ellenében megtéríti a versenyzés és az arra való felkészülés (edzés) során a biztosított által a záradékban meghatározott időszak alatt Magyarország belvizein harmadik személynek okozott azon károkat, ame- lyekért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési fe- lelősséggel tartozik.

II. KIEGÉSZÍTŐ LOPÁS, BETÖRÉSES LOPÁS, RABLÁS BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

Jelen kiegészítő biztosítás kizárólag a hajó casco fedezetet tartalmazó Groupama Komplex Kishajó Biztosításhoz (továbbiakban alapbiztosításhoz) köthető. Amennyiben az alapbiztosítás kizárólag felelősségbiztosítási fede- zetet tartalmaz, úgy a jelen kiegészítő biztosítás nem köthető meg. A kiegé- szítő biztosítás különös feltételei alapján létrejött szerződésekre az itt nem szabályozott kérdésekben az általános feltételek az irányadók. Amennyiben a kiegészítő biztosításra vonatkozó különös feltételek az általános feltéte- lektől eltérő rendelkezéseket tartalmaznak, úgy a kiegészítő biztosítás kü- lönös feltételeinek rendelkezései az irányadók.

1. A alapbiztosításhoz kötött kiegészítő lopás, betöréses lopás- és rablás biztosítás alapján a szerződésben meghatározott díj megfizetése ellenében a biztosító köteles a szerződésben meghatározott kockázatra fedezetet nyújtani, és a kockázatviselés kezdete után bekövetkező biztosítási ese- mény esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatást teljesíteni. Jelen kiegészítő lopás, betöréses lopás és rablás biztosítás csak az alapbiztosítás feltételeivel együtt érvényes.

2. Biztosítási események

2.1. Lopás

2.1.1. A lopás biztosítási esemény akkor következik be, ha az elkövető a bejegyzett, kikötőben szabályosan kikötött (lehorgonyzott) és típustól füg- gően kulccsal vagy lakattal lezárt vízi járművet azért veszi el, hogy azt jog- talanul eltulajdonítsa.

A kikötőben a vízi jármű szabályosan akkor van kikötve (lehorgonyozva), ha mindkét végét hajókötéllel és/vagy horgonnyal rögzítették.

2.1.2. Lopás biztosítási eseménynek tekinthető az a lopáskár is, amely a

jármű szabadban történő tárolásának ideje alatt a kizárólag külön erre a célra kijelölt, bekerített és őrzött, saját tulajdonú vagy bérelt tárolóhelyen következett be.

2.2. Betöréses lopás

2.2.1. Betöréses lopás biztosítási esemény akkor következik be, ha az el- követő a kikötőben szabályosan kikötött, lehorgonyzott vízi jármű kulccsal vagy lakattal lezárt kajütjébe vagy egyéb helyiségébe

a. dolog elleni erőszakkal vagy

b. hamis kulcs használatával – nem az adott zár rendeltetésszerű felnyitá- sára készült eszközzel –, a záron kimutatható nyomot hagyva, vagy

c. a biztosított rablás útján (2.3. pont) megszerzett saját kulcsának a fel- használásával

jogtalanul behatolva tulajdonítja el a biztosított vagyontárgyakat.

2.2.2. A jelen feltételek szempontjából betöréses lopás biztosítási ese- ménynek minősül az is, amikor az elkövető az üzemen kívül (pl. téli táro- lásra) helyezett vízi jármű tárolására szolgáló, lezárt helyiségbe az előző pontban meghatározott módon behatolva tulajdonítja el a biztosított va- gyontárgyakat.

2.2.3. Betöréses lopás biztosítási esemény bekövetkezése a betöréses lo- pással vagy annak kísérletével a biztosított vagyontárgyakban okozott ron- gálás is.

2.2.4. Amennyiben zárt helyen történik a jármű tárolása, a biztosított vízi jármű tárolására szolgáló helyiségnek az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:

a. Falazatok, födémek, padozatok

A falazatok, födémek, padozatok szilárdsága legalább a 12 cm vastag, hagyományos kisméretű téglából épült faléval egyenértékű.

b. Nyílászárók (ajtók, ablakok)

A ráccsal nem védett ajtók, ablakok üvegezése minimum 6 mm vas- tagságú; vagy két réteg esetén a vastagsága összesen minimum 5 mm, továbbá a kitekintő-, a felül- és oldalvilágító ablakokat 100 x 300 mm osztású rács védi, ha az üvegezés egyrétegű és 5 mm, illetőleg ennél vékonyabb. A rácsot sarkainál – 300 mm-nél nagyobb oldalhosszúság esetében egymástól legfeljebb 300 mm távolságra átmenőcsavarral vagy kívülről csak roncsolással eltávolítható módon kell az ajtólaphoz rögzíteni.

A kétszárnyú ajtószerkezetek rögzített szárnya reteszhúzás ellen védve van.

A kétszárnyú ajtók rögzített szárnyai reteszhúzás ellen akkor védettek, ha a szárny reteszei (csúszó- vagy áthajtóriglik) védve vannak az elmoz- dítás ellen (pl. facsavarral egy-egy furaton keresztül).

c. Zárszerkezetek, biztonsági zárbetétek

Az ajtókat törésvédetten felszerelt biztonsági zár vagy a tartószerkeze- tével együtt minősített és a minőségi tanúsítványban előírt módon fel- szerelt biztonsági lakat zárja.

Biztonsági zár az a zárszerkezet, amelyik minimum 10 000 variációs le- hetőséggel rendelkező lamellás zárral vagy hengerzár cilinderrel mű- ködtethető, és

– a minimum 5 csapos hengerzárbetét;

– a minimum 6 rotoros mágneszárbetét;

– a Mabisz által minősített lamellás zár;

– a Mabisz által a tartószerkezetével együtt minősített lakat.

A feltételekben meghatározott mechanikai védelem káridőponti meglétét a biztosító a behatolás helyén vizsgálja.

2.3. Rablás

Rablás biztosítási eseménynek minősül, ha jogtalan eltulajdonítás céljából a tettes a biztosított vagyontárgya(ka)t úgy szerzi meg, hogy a biztosított személlyel szemben erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fe- nyegetést alkalmaz, vagy a biztosított vagyontárgy(ak) jogtalan eltulajdo- nítása végett a biztosítottat öntudatlan vagy védekezésre képtelen álla- potba helyezi.

Rablásnak minősül az az eset is, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított va- gyontárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvet- len fenyegetést alkalmaz.

3. Kizárások

A biztosító nem nyújt szolgáltatást:

a. a kizárólag a vízi jármű tartozékaiban, valamint beépített

berendezési és felszerelési tárgyaiban keletkezett lopás- károkra;

b. ha a lopást a vízi jármű kajütjének vagy egyéb helyiségé- nek ellopott vagy bárki által hozzáférhető helyen megta- lált saját kulcsának segítségével követik el;

c. ha a megfelelően lezárt helyiségből behatolási nyom nél- kül tűntek el a biztosított vagyontárgyak, kivéve, ha az el- követő a biztosított saját kulcsához rablás útján jutott;

d. ha az a kajüt (vagy a vízi jármű egyéb helyisége), amelyből a biztosított vagyontárgyakat eltulajdonították, az alábbi mechanikai védelem előírásainak nem felel meg:

– a falazat, födém, padozat legalább 2 rétegű anyagból, fa hajók esetén minimum 10 mm-es tömör fából vagy réte- gelt lemezből készült;

– a nyitható nyílászárók biztonsági zárral záródnak (2.3. c. pont);

– a nem nyitható nyílászárók minimum 6 mm vastag üveg- ből vagy azzal egyenértékű egyéb anyagból készültek.

4. Önrészesedés

A biztosítási eseményenként megállapított kárösszegből, a szerződésben (kötvényben) meghatározott önrészesedést a biztosított maga viseli. Az önrészesedés mértéke a kár össze- gének 20%-a, de minimum 20 000 Ft.

Nem kerül kifizetésre az önrészesedést el nem érő mértékű kár.

5. A kiegészítő biztosítás megszűnése

Az alapbiztosítás megszűnésével egyidejűleg a kiegészítő biztosítás is meg- szűnik.