ESETI KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT

ESETI KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT

az EFOP-1.1.5-17-2017-00007 projektszámon nyilvántartott DATA: Digitális autonómia- támogatás az autizmus spektrumon című projekt lebonyolításával kapcsolatos közbeszerzési eljárásokra.

I. A Közbeszerzési Szabályzat célja

Jelen Közbeszerzési Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) célja, hogy a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 27. §-ának (1) (2) bekezdései alapján a jogszabályokkal összhangban meghatározza az Autisták Országos Szövetsége, 1053 Xxxxxxxx, Xxxxx Xxxxxx xxxx 00. 1. emelet 23. adószáma: 19025915-1-41, törvényes képviselője: Xxxxxx Xxxx elnök - a továbbiakban: AOSZ közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, az AOSZ, mint ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyek, szervezetek felelősségi körét – különös tekintettel e körben az eljárás során hozott döntésekért felelős személyekre és testületekre - és a közbeszerzési eljárásai dokumentálási rendjét.

II. A Szabályzat hatálya

1. A Szabályzat személyi hatálya

1.1. Szabályzat személyi hatálya kiterjed az AOSZ által lebonyolított saját közbeszerzés esetén:

a) az AOSZ Alapszabályában, Szervezeti és Működési Szabályzatában és a jelen Szabályzatban meghatározott feladat- és hatáskörök figyelembe vételével a közbeszerzési eljárások előkészítésében, lebonyolításában közreműködő szervezeti egységekre és az AOSZ munkavállalóira, választott tisztségviselőire, valamint

b) az AOSZ szervezettel munkajogi, illetve választott tisztségviselői jogviszonyban nem álló, de a közbeszerzési eljárással összefüggésben munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy vállalkozói jogviszonyban álló közreműködőkre. A közreműködők jogait és kötelezettségeit - a jelen Szabályzat rendelkezéseivel összhangban - külön megbízás tartalmazza.

2. A Szabályzat tárgyi hatálya kiterjed:

a) a mindenkori közbeszerzési értékhatárokat elérő, illetve meghaladó becsült értékű árubeszerzésekre, építési beruházásokra, építési koncessziókra, szolgáltatási koncessziókra és szolgáltatások megrendelésére (a becsült érték meghatározásakor a Kbt. 16-19. S-ában foglalt szabályokra figyelemmel kell lenni, különös tekintettel a részekre bontás tilalmára),

b) a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendeletben meghatározott egyéb beszerzésekre.

3. A Szabályzat időbeli hatálya:

Xxxxx Xxxxxxxxxx rendelkezéseit 2018. június 11. napjától kell alkalmazni. A Szabályzat rendelkezéseit a Szabályzat hatályba lépését követően megkezdett beszerzésekre kell alkalmazni.

III. Kapcsolódó dokumentumok

A Szabályzat a mindenkor hatályos Közbeszerzésekről szóló törvénnyel és a kapcsolódó végrehajtási rendeletekkel összhangban alkalmazandó.

IV. Értelmező rendelkezések, fogalmak

a) közbeszerzést kezdeményező szervezeti egység: az AOSZ Elnöksége, amelynek nevében Xxxxxx Xxxx elnök jár el.

b) közbeszerzésért felelős szervezeti egység: az AOSZ Projektmenedzsment egysége.

c) az AOSZ nevében a közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozataláért felelős testület - a továbbiakban Döntéshozó Testület: az AOSZ Elnökségének határozatképes ülése. A Döntéshozó Testület a döntését a Bíráló Bizottság javaslata alapján alakítja ki, azonban a Bíráló Bizottság javaslata a Döntéshozó Testületet nem köti. A határozatképes Döntéshozó Testület döntését, nyílt szavazással, többségi határozattal hozza.

d) a jelen Szabályzatban hivatkozott jogszabályok és azok Szabályzatban alkalmazott rövidítése:

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény- a továbbiakban: Kbt.

e) külső szakértő: a közbeszerzési eljárás lefolytatásának egyes szakaszaiért felelős szervezet: Felelősségére, feladataira vonatkozó részletes szabályokat az e Szabályzat mellékletét képező Szerződés tartalmazza.

f) kötelezettségvállaló: az AOSZ Elnöksége

g) a becsült érték meghatározása céljából elvégzendő vizsgálatért felelős személy/szervezeti egység: az AOSZ Projekt menedzsment egysége.

h) a részekre bontás tilalmának megfelelő közbeszerzési eljárás vizsgálatáért felelős személy/szervezeti egység: AOSZ Projektmenedzsment egysége.

V. A közbeszerzési eljárás előkészítése

1. A becsült érték meghatározására vonatkozó szabályok

Az AOSZ Projektmenedzsment egysége közbeszerzési eljárás becsült értékének meghatározása céljából külön vizsgálatot végez. A vizsgálat eredményéről az AOSZ Projektmenedzsment egysége jegyzőkönyvet készít.

A vizsgálat módszere a következő lehet:

a) a beszerzés tárgyára vonatkozó indikatív ajánlatok bekérése,

b) a beszerzés tárgyára vonatkozó, arra szakosodott szervezetek által végzett piackutatás,

c) igazságügyi szakértő igénybe vétele,

d) szakmai kamarák által ajánlott díjszabások,

e) szakmai kamarák által előállított és karbantartott, megvalósítási értéken alapuló, részletes építési adatbázis,

f) a Közbeszerzési Hatóság által kiadott árstatisztika,

g) az ajánlatkérő korábbi, hasonló tárgyra irányuló szerződéseinek elemzése,

h) [egyéb módszerek]

2. A részekre bontás tilalmának vizsgálata

A részekre bontás tilalmának érvényesítéséért az AOSZ Projektmenedzsment egységén belül a felelősség a projektmenedzsert terheli. Az adott közbeszerzés tekintetében a részekre bontás tilalmának fennállásáról, vagy fenn nem állásáról a projektmenedzser foglal állást és tájékoztatja a közbeszerzésért felelős szervezeti egységet.

3. A közbeszerzések tervezése, éves közbeszerzési terv

Az AOSZ valamennyi szervezeti egysége legkésőbb tárgyév március 1. napjáig megküldi az AOSZ Projektmenedzsment egysége részére a tárgyévre vonatkozó beszerzési igényeket.

Az AOSZ Projektmenedzsment egysége a Kbt. részekre bontási tilalomra vonatkozó szabályait figyelembe véve összesíti az egyes szervezeti egységek beszerzési igényeit, majd éves összesített közbeszerzési tervet (a továbbiakban: közbeszerzési terv készíteni és a közzéteszi legkésőbb a mindenkor hatályos közbeszerzési törvényben írt határnapig (aktuálisan: tárgyév március 31-ig). A közbeszerzési tervet legalább öt évig meg kell őrizni. A közbeszerzési terv nyilvános.

A közbeszerzési terv nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét.

A jóváhagyott közbeszerzési tervet az év közben bekövetkező változásokra tekintettel szükség szerint aktualizálni kell, valamint meg kell adni a módosítás indokát is.

A közbeszerzési terv elkészítése előtt az AOSZ Projektmenedzsment egysége indíthat közbeszerzési eljárást, amelyet a tervben szintén megfelelően szerepeltetni kell.

A közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását az elfogadást követően haladéktalanul kötelező a Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési Adatbázisba feltölteni.

A közbeszerzési tervben nem szereplő vagy a tervben foglaltakhoz képest módosított közbeszerzésre vonatkozó eljárás is lefolytatható, ha előre nem látható okból előállt közbeszerzési igény vagy egyéb változás merült fel. Ebben az esetben a közbeszerzést kezdeményező szervezeti egység az ilyen igény vagy változás felmerülésekor, részletes indokolással kezdeményezi a közbeszerzési terv módosítását.

A kérelemben foglaltak helytállóságáért a közbeszerzést – és ezzel együtt a közbeszerzési terv módosítását - kezdeményező, adatszolgáltató szervezeti egység vezetője a felelős.

4. Szakértelem biztosítása a közbeszerzési eljárásokban

4.1 A közbeszerzés tárgya szerinti szakértelemmel rendelkező tagok feladatai a Döntés Előkészítő Bizottság - a továbbiakban: Bíráló Bizottság tevékenységében.

A Bíráló Bizottság tevékenységére vonatkozó általános szabályok:

4.1.1. A Bíráló Bizottság tagjait az AOSZ Elnöksége kéri fel, a megfelelő képzettséggel rendelkező szakértők köréből.

4.1.2. A Bíráló Bizottság alapvető feladata a Döntéshozó Testület részére döntés előkészítő, javaslattevő tevékenység végzése.

4.1.3. A Bíráló Bizottság 4 tagból áll.

4.1.4. A Bíráló Bizottságnak nem lehet szavazati joggal rendelkező tagja az a személy, aki a Döntéshozó Testületnek a tagja, de a Bíráló Bizottság ülésein a Döntéshozó Testület tagja tanácskozási joggal részt vehet.

4.1.5. A Bíráló Bizottság tagjainak összeférhetetlenségére a Kbt. 25. § (6) bekezdése szerinti szabályokat is annak igazolására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

4.1.6. A Bíráló Bizottság számára rendelkezésre kell bocsátani a döntés előkészítő tevékenységhez szükséges valamennyi információt és dokumentumot.

4.1.7. A Bíráló Bizottság tevékenységét testületként végzi, a testület tagjai egyenlő szavazati joggal rendelkeznek.

4.1.8. A Bíráló Bizottság a Döntéshozó részére készített javaslatát nyílt, többségi szavazással alakítja ki, de a Bizottság tagjai a döntési javaslathoz indoklással ellátott különvéleményt fűzhetnek. A Bíráló Bizottság szavazategyenlősége esetén az Elnök szavazata dönt.

4.1.9. A Bíráló Bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben rögzíteni kell a Bíráló Bizottság Határozatát és a szavazati arányt.

4.1.10. A Bíráló Bizottság tagjai közül Elnököt választ, aki vezeti a Bíráló Bizottság üléseit és képviseli a Bíráló Bizottságot a Döntéshozó Testület (AOSZ Elnöksége) ülésén.

4.2 A jogi szakértelemmel rendelkező tag feladatai:

- A közbeszerzési eljárás jogszabályoknak való megfelelésének biztosítása,

- A közbeszerzési eljárással kapcsolatos szabályzatok elkészítése, illetve a meglévő szabályzatminták adaptálása az adott eljárásra.

- A beérkező ajánlatok jogszerűségének vizsgálata.

- A jogi szempontok alapul vételével, döntés-előkészítő feladatok elvégzése a Döntéshozó Testület (AOSZ Elnöksége) számára.

- A Bíráló Bizottság Határozatainak elkészítése

- Részvétel a Bíráló Bizottság munkájában teljes szavazati joggal

4.3 A pénzügyi szakértelemmel rendelkező tag feladatai:

- A tervezési, valamint a döntés előkészítési szakaszban a pénzügyi, gazdaságossági, ár-érték arányok vizsgálata és érvényesítése a közbeszerzési eljárás teljes folyamatában.

- A projekt forrásainak való gazdaságossági megfelelés folyamatos vizsgálata és a projekt gazdaságossági szempontok érvényesítése a Bíráló Bizottság tevékenységében.

- Részvétel a Bíráló Bizottság munkájában teljes szavazati joggal.

4.4. A Projekt szakmai céljának és a közbeszerzés tárgyának megfelelő szakmai szakértelemmel rendelkező tag feladatai:

- A Bíráló Bizottság tevékenységében a szakmai megfelelőségi szempontok érvényesítése.

- A szakmai ismeretek alapján, a benyújtott pályázatoknak a projekt céljainak való megfelelőség vizsgálata különös tekintettel a célcsoport számára történő speciális megfelelőségre.

- Részvétel a Bíráló Bizottság munkájában teljes szavazati joggal.

4.5 A közbeszerzési szakértelemmel rendelkező tag feladatai:

- A közbeszerzési szakértelemmel rendelkező tagot a külső szakértői feladatokat ellátó szervezet delegálja.

- A közbeszerzési szabályoknak való megfelelés biztosítása a közbeszerzési eljárás teljes folyamatában.

- A közbeszerzési eljárásban részt vevő külső szakértői szervezettel történő folyamatos kapcsolattartás.

- A közbeszerzési eljárás teljes időtartama alatt a projekt céljainak megfelelő célszerűségi, szakmai szempontok érvényesítése a Bíráló Bizottság tevékenysége során.

- Részvétel a Bíráló Bizottság munkájában teljes szavazati joggal.

4.6 Külső szakértők bevonása és feladatai – ideértve a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót:

- Az Ajánlattételi felhívás elkészítése és feltöltése az elektronikus rendszerbe, az Ajánlatkérő nevében

- A pályázati tájékoztató anyagok, rendszerleírás és egyéb a pályázatok benyújtásához szükséges tájékoztató anyagok elkészítése

- A Kbt. által előírt Közbeszerzési dokumentáció elkészítése és feltöltése az elektronikus rendszerbe az Ajánlatkérő nevében.

- A Vállalkozási szerződés tervezet elkészítése és feltöltése

- Az Ajánlatok fogadása, formai és tartalmi értékelése, szükség esetén a hiánypótlási eljárások kezdeményezése és lefolytatása.

- Előzetes vitarendezési és jogorvoslati eljárásban való közreműködés, az Ajánlatkérő számára szakmai tanácsadás ezekben az eljárásokban.

- Folyamatos szakmai tanácsadás a Bíráló Bizottság számára, részvétel a Bíráló Bizottság tevékenységében teljes szavazati joggal.

5. Összeférhetetlenség és titoktartás

5.1. Összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok. Kbt. 25. $

(1) Az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását.

(2) Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet - ide értve a közbeszerzési szolgáltatót, valamint az általa foglalkoztatottakat is -, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági vagy más érdek vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes.

(3) Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként

a) az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet,

b) az a szervezet, amelynek

ba) vezető tisztségviselőjét vagy felügyelőbizottságának tagját, bb) tulajdonosát,

bc) a ba)-bb) pont szerinti személy közös háztartásban élő hozzátartozóját az ajánlatkérő az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevonta, ha közreműködése az eljárásban a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti.

Az összeférhetetlenségre vonatkozó további szabályokat a Kbt. 25. § (4) -(8) bekezdései szabályozzák.

5.2. A titoktartásra vonatkozó szabályok

A közbeszerzési eljárás valamennyi résztvevője köteles a közbeszerzési eljárással kapcsolatban tudomására jutott adatokat üzleti titokként kezelni. A közbeszerzési eljárással kapcsolatos adatok harmadik személy számára történő jogosulatlan kiadása esetén kártérítési eljárás kezdeményezhető.

Az összeférhetetlenségre, valamint a titoktartásra vonatkozó nyilatkozat a jelen Szabályzat mellékletét képezi, amelynek kitöltése a jelen Szabályzat szerinti közbeszerzési eljárásban részvevő valamennyi személy számára kötelező.

VI. A közbeszerzési eljárás megkezdése, lefolytatása és lezárása

1. A közbeszerzési eljárás lefolytatásának szükségességéről szóló döntés meghozatala. A közbeszerzési eljárás lefolytatására vonatkozó határozatot a Döntéshozó Testület jogosult és köteles meghozni, a Projekt menedzsment javaslata alapján.

2. A közbeszerzési eljárás lefolytatása.

2.1. A közbeszerzési eljárást a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény, - a továbbiakban Kbt. szabályai alapján kell lefolytatni.

2.2. A közbeszerzési eljárás lefolytatásához külső szakértő közreműködése igénybe vehető, mivel az Ajánlatkérő nem rendelkezik az eljárás lefolytatásához szükséges valamennyi ismerettel. Az Ajánlatkérő Elnöksége jogosult a külső szakértővel, vagy szakértői szervezettel szerződést kötni a közbeszerzési eljárással kapcsolatos egyes feladatok elvégzésére.

2.3. A közbeszerzési eljárás lefolytatásával kapcsolatban Bíráló Bizottságot kell létrehozni megfelelő szakértelemmel rendelkező közreműködő személyek, vagy szervezetek felkérésével. A Bíráló Bizottság tagjainak kijelölésére az Ajánlatkérő Elnökségének, vagy az Elnökség által felhatalmazott személynek van joga. A Bíráló Bizottság tagjai díjazásban részesíthetők, feladatukat és felelősségi körüket szerződésben kell meghatározni.

3. A közbeszerzési eljárásban beérkezett részvételi jelentkezések, ajánlatok bírálata és értékelése.

3.1. A közbeszerzési eljárásban beérkezett ajánlatok elsődleges formai és tartalmi vizsgálatát az AOSZ által megbízott külső szakértői szervezet jogosult és köteles elvégezni.

3.2. Az elsődleges vizsgálat alapján szükséges hiánypótlási eljárás lefolytatására a külső szakértői szervezet jogosult.

3.3. A hiánypótlási eljárás lefolytatását követően a külső szakértői szervezet írásos, indokolt bírálati javaslatot készít, amelyet a Bíráló Bizottságnak ad át.

3.4. A Bíráló Bizottság a beérkezett érvényes ajánlatokat a külső szakértői szervezet bírálati javaslatának figyelembe vételével értékeli és írásos indoklással ellátott sorrendi javaslatot alakít ki a Döntéshozó Testület részére.

3.5. Az AOSZ Döntéshozó Testülete a Bíráló Bizottság javaslatának figyelembe vételével, nyílt szavazással egyszerű többségi határozattal dönt a beérkezett ajánlatok közül a nyertes ajánlatról.

4. A közbeszerzési eljárás lezárása

4.1. A bírálatot követően a közbeszerzési eljárást le kell zárni.

4.2. Az ajánlattevőket a Kbt. által szabályozott rendben értesíteni kell.

4.3. Az esetleges előzetes vitarendezési eljárást, illetve a jogorvoslati eljárásokat a külső közbeszerzési szakértői szervezet közreműködésével a jogszabályban meghatározott módon kell lefolytatni.

5. Szerződéskötés

A nyertes ajánlattevővel a szerződést a Döntéshozó Testület nevében az AOSZ Elnöke jogosult megkötni a közbeszerzési eljárásban alkalmazott szerződés tervezet alapján.

6. Előzetes vitarendezés

Az ajánlattevő jogosult az ajánlatkérőt előzetes vitarendezés keretében tájékoztatni álláspontjáról

a) a jogsértő eseményről való tudomásszerzést követő 3 munkanapon belül az ajánlattevő, ha álláspontja szerint egészben vagy részben jogsértő az írásbeli összegezés, illetőleg az ajánlatkérő bármely eljárási cselekménye vagy a közbeszerzési eljárásban keletkezett bármely - a b) pont szerintieken kívüli – dokumentum;

b) az ajánlattételi, illetőleg részvételi határidő lejárta előtti 10. napig, egyszerű, illetőleg gyorsított eljárásban e határidők lejártáig, ha álláspontja szerint egészben vagy részben jogsértő az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívás, illetőleg dokumentáció, vagy azok módosítása.

A vitarendezést kérelmezőnek az ajánlatkérőhöz benyújtott kérelmében meg kell jelölnie az írásbeli összegezés vagy egyéb dokumentum, vagy eljárási cselekmény jogsértőnek tartott elemét, továbbá a kérelmező javaslatát, észrevételét, valamint az álláspontját alátámasztó adatokat, tényeket, továbbá az azt alátámasztó dokumentumokra - ha vannak ilyenek - hivatkoznia kell.

Az előzetes vitarendezési kérelmet faxon vagy elektronikus úton kell megküldeni az ajánlatkérő részére.

Az ajánlatkérő a kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról a vitarendezést kérelmezőt a kérelem megérkezésétől számított 3 munkanapon belül a benyújtási módnak megegyező módon tájékoztatja, továbbá az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról, valamint az arra adott válaszáról az eljárás valamennyi - általa ismert - ajánlattevőjét is tájékoztatja.

Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem megérkezésétől számított 3 munkanapon belül legfeljebb egy alkalommal jogosult az ajánlattevőket három munkanapos határidővel hiánypótlás [Kbt. 83. S], felvilágosítás [Kbt. 85. S] vagy indokolás [Kbt. 86-87. S] benyújtására felhívni, ha az eredményhirdetést követően és a szerződés megkötését megelőzően az előzetes vitarendezési kérelem alapján észleli, hogy az eljárásban történt törvénysértés ezen eljárási cselekmények útján orvosolható. Az eljárási cselekmények kizárólag az eljárásban történt törvénysértés orvoslása körében alkalmazhatóak. Ebben az esetben az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról a hiánypótlási felhívás, a felvilágosítás vagy indokolás kérésének megküldésével egyidejűleg, míg a kérelemre adott válaszáról a kérelem megérkezésétől számított 7 munkanapon belül tájékoztatja a kérelmezőt és az ajánlattevőket.

7. Jogorvoslati eljárás

A közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogviták gyors és hatékony intézése érdekében a Kbt. speciális fórumrendszert hozott létre.

Az érintettek a közbeszerzési jogsértésekkel összefüggésben a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordulhatnak.

Jogorvoslati eljárás kezdeményezhető mind a Kbt.-ben, mind a végrehajtási rendeletekben foglaltak megsértése esetén.

A Döntőbizottság döntéseinek felülvizsgálatára a bíróság rendelkezik hatáskörrel.

A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslatok részletes szabályait a Kbt. 6. része tartalmazza.

A Döntőbizottság hatáskörébe tartozik a közbeszerzésre, a közbeszerzési eljárásra, az építési, illetve szolgáltatási koncesszióra, valamint a koncessziós beszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt indult eljárás lefolytatása, ideértve a külön jogszabály szerinti előminősítési kérelem

elutasítása és az előminősítési listáról való törlés miatt indult eljárást is.

A Döntőbizottság gondoskodik továbbá a közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás alapján megkötött szerződésnek a Kbt. előírásaiba ütköző módosítása vagy teljesítése, illetőleg a Kbt.-t önként

alkalmazó szervezet (személy) jogsértésével kapcsolatos jogvita elbírálásáról.

Az előzőek mellett a Döntőbizottság hatáskörébe tartozik az ajánlatkérő által a Kbt. 117, §-a szerint önállóan kialakított eljárási szabályokba ütköző magatartás vagy mulasztás miatt indult eljárás lefolytatása is.

A Döntőbizottság illetékessége az ország egész területére kiterjed.

VII. Döntéshozatal a közbeszerzési eljárásban

1. A döntéshozatal az Ajánlatkérő Döntéshozó Testületének hatásköre.

2. A döntésről az Ajánlattevőket a közbeszerzési eljárás lezárását követően a 2. sz. Melléklet szerinti irattal kell értesíteni a jogszabály által előírt formában és módon.

VIII. Felelősségi rend

A felelősségi rendre vonatkozó szabályokat a 3. sz. Melléklet tartalmazza.

IX. A Közbeszerzési eljárás dokumentálása

A dokumentálásra vonatkozó szabályokat a 4. sz. Melléklet tartalmazza.

X. A közbeszerzések belső ellenőrzése

1. A közbeszerzési eljárás lebonyolításával kapcsolatos szabályok betartását az Ajánlatkérő szervezetén belül kialakított belső ellenőrzéssel kell biztosítani.

2. A belső ellenőrzéssel az Ajánlatkérő munkatársai, vagy külső szakértő, illetve szakértői szervezet is megbízható.

3. A belső ellenőrzési tevékenységnek rendszeresnek és folyamatosnak kell lennie.

4. A rendszeresség és a folyamatosság azt jelenti, hogy a belső ellenőrzés során valamennyi közbeszerzési eljárási cselekmény vizsgálatát el kell végezni és a vizsgálat eredményét dokumentálni kell.

5. A vizsgálat eredményét, részeredményeit a Döntéshozó Testület számára át kell adni.

6. A belső ellenérzést végző személy, vagy szervezet nem lehet tagja a Bíráló Bizottságnak, illetve a Döntéshozó Testületnek.

7. A belső ellenőrzési feladatokat az AOSZ Felügyelő Bizottsága is jogosult elvégezni.

XI. Közbeszerzések más ajánlatkérőkkel közösen

Az ajánlatkérő nem valósít meg közbeszerzést más szervezetekkel közösen.

XII. Részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósított közbeszerzésekre vonatkozó külön szabályok

19 / 19

XIV. Közbeszerzési eljárások ellenőrzésével kapcsolatos eljárásrend

Az eljárásrend alkalmazása a külső közreműködő szervezet felelősségi köréhez tartozik.

XV. A hirdetmény közzétételi díjak megfizetésére vonatkozó szabályok.

A közzétételi díjak megfizetésére vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásáért a külső közreműködő szervezet felelős. A közzétételi díjak megfizetése az Ajánlatkérő szervezet kötelezettsége.

XVI. A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésekkel, azok teljesítésével és módosításával kapcsolatos szabályok

A szerződéskötésre vonatkozó szabályok betartásával kapcsolatos tanácsadás és a szerződés minta alkalmazása a külső tanácsadó szervezet felelősségi körébe tartozik.

XV. Egyéb, közzététellel kapcsolatos szabályok

A jogszabályok által előírt közzétételi kötelezettség alá tartozó közleményeket a Közbeszerzési Értesítőben kell közzétenni.

Záró rendelkezések.

Ezt a közbeszerzési Szabályzatot az AOSZ által lefolytatott közbeszerzési eljárás során kell alkalmazni 2018. június 1. napjától 2020. december 31. napjáig megvalósuló EFOP-1.1.5- 00-0000-00000 projektszámon nyilvántartott DATA: Digitális autonomia-támogatás az autizmus spektrumon című projekt lebonyolításával kapcsolatos közbeszerzési eljárásokra.

Mellékletek

1. sz. Melléklet

Összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozat - minta

Alulírott név: ..

............mint a közbeszerzési eljárásba Ajánlatkérő által bevont személy/mint a Bíráló Bizottság tagja /mint külső megbízott közreműködő (pl. független hivatalos közbeszerzési tanácsadó, lebonyolító, jogi szakértő)

az Autisták Országos Szövetsége, mint ajánlatkérő által kezdeményezett, „……” tárgyú közbeszerzési eljárásban való közreműködésem kapcsán kijelentem, hogy

- az eljárás kapcsán velem szemben nem áll fenn a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 25 §-a szerinti összeférhetetlenség,

- funkcióim és feladataim pártatlan gyakorlásában semmilyen tény, körülmény nem akadályoz,

- így különösen gazdasági érdek vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdekeim nincsenek.

Kijelentem továbbá, hogy az eljárás során a közbeszerzés tárgyával kapcsolatban tudomásomra jutott információkat, adatokat, üzleti titkokat harmadik személynek, így különösen illetéktelen személynek, szervezetnek sem az eljárás alatt, sem azt követően tudomására nem hozom.

Xxxxxxxxxx bírok az összeférhetetlenség fennállásának és a titoktartási kötelezettségem megszegésének jogkövetkezményeiről. Jelen nyilatkozatot a jogkövetkezmények ismeretében, minden befolyásolástól mentesen, saját kezűleg az alulírott helyen és napon írom alá.

Kelt:....

aláírás

2. sz. Melléklet

DÖNTÉS KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS EREDMÉNYÉRŐL (TÁRGYALÁS NÉLKÜLI ELJÁRÁSBAN)

Ajánlatkérő neve, székhelye: ...

A közbeszerzési eljárás tárgya: ...

A közbeszerzési eljárás nyilvántartási száma: Ha hirdetménnyel indul, az iktatószáma és/vagy adott esetben a hirdetmény nélkül induló eljárásban az ajánlatkérő szervezetnél használt nyilvántartási szám

A Döntéshozó: Neve, titulusa

I.1) Név és címek (jelölje meg az eljárásért felelős összes ajánlatkérőt)

Hivatalos név:

Postai cím:

Város:

Postai irányítószám:

II. szakasz: Tárgy

II.1) Meghatározás

II.1.1) A közbeszerzés tárgya:

A felhívásnak megfelelően.

II.2) A közbeszerzés mennyisége

II.2.1) A közbeszerzés mennyisége:

A felhívásnak megfelelően.

Közös Közbeszerzési Szójegyzék (CPV):

A felhívásnak megfelelően.

IV. szakasz: Eljárás

IV.1) Meghatározás

IV.1.1) A Kbt, mely része, illetve fejezete szerinti eljárás került alkalmazásra: A 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban Kbt.) fejezete szerinti eljárás.

IV.1.2) Az eljárás fajtája: A Kbt § szerinti eljárás.

IV.1.3) Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén az eljárás alkalmazását megalapozó körülmények ismertetése:

IV.2) Adminisztratív információk

IV.2.1) Az adott eljárásra vonatkozó közzététel (adott esetben)

5 / 10

A hirdetmény száma a Hivatalos Lapban1: _ _ _ _ /s _ _ _ - _ _ _ _

A hirdetmény száma a Közbeszerzési Értesítőben1: _ _ _ _ _ /_ _ _ _

(KÉ-szám/évszám)

IV.2.2) Hirdetmény közzététele nélkül induló eljárás esetén az eljárást megindító felhívás megküldésének, illetőleg a Közbeszerzési Hatóság tájékoztatásának napja (adott esetben): (éééé/hh/nn)

IV.2.3) Az előzetes piaci konzultációk eredményének ismertetése érdekében tett intézkedések ismertetése (adott esetben)2:

V. szakasz: Az eljárás eredménye3

A szerződés száma: [ ] Rész száma (adott esetben): [ ]

Elnevezés:

Az eljárás eredményes volt: igen nem

V.1 Eredménytelen eljárással kapcsolatos információ (adott esetben)

V.1.1) A befejezetlen eljárás oka:

Az eredménytelenség indoka:

Az eljárás eredménytelen a Kbt. 75. § (1) bekezdés a) pontja alapján.

vagy

Az eljárás eredménytelen a Kbt. 75. § (1) bekezdés b) pontja alapján.

vagy

Az eljárás eredménytelen a Kbt. 75. § (1) bekezdés c) pontja alapján.

vagy

Az eljárás eredménytelen a Kbt. 75. § (2) bekezdés a) pontja alapján4.

vagy

1, szükség szerinti számban ismételje meg

2, A Kbt. 28. § (4) bekezdés szerinti esetben kell kitölteni, miszerint: „A közbeszerzési eljárás megindítása előtt az ajánlatkérő független szakértőkkel, hatóságokkal, illetve piaci résztvevőkkel előzetes piaci konzultációkat folytathat a közbeszerzési eljárás előkészítése, valamint a gazdasági szereplők - tervezett beszerzésre és annak követelményeire vonatkozó - tájékoztatása érdekében. Az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést - különösen a releváns információk közlését a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a megfelelő ajánlattételi határidő meghatározását - megtenni a verseny tisztaságára, a gazdasági szereplők esélyegyenlőségére és egyenlő elbánására vonatkozó alapelvek érvényesülése érdekében."

3, szükség szerinti számban ismételje meg

4, Ha az eredménytelenségi eset oka a teljesítéshez eredetileg rendelkezésre álló anyagi fedezet egészben vagy részben történő elvonása, az ajánlatkérő köteles tájékoztatást adni a rendelkezésre állt anyagi fedezet összegéről, valamint arról, hogy az mely szervezet döntésével, mikor és milyen okból került elvonásra, átcsoportosításra.

6 / 10

Az eljárás eredménytelen a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontja alapján.

vagy

Az eljárás eredménytelen a Kbt. 75. § (2) bekezdés c) pontja alapján.

vagy

Az eljárás eredménytelen a Kbt. 75. § (2) bekezdés d) pontja alapján.

V.1.2) A befejezetlen eljárást követően indul-e új eljárás?

igen nem

V.1.3) Az érvényes ajánlatot tevők (adott esetben)

Ajánlattevők neve és címe alkalmasságuk indokolása és ajánlatuknak az értékelési szempont szerinti tartalmi eleme(i)5:

(Közös) Ajánlattevő neve, székhelye:

Összesített nettó ajánlati ár6:

A fenti (közös) ajánlattevők ajánlatai mindenben megfelelnek a közbeszerzési dokumentumok tartalmának, a műszaki leírásban található, valamint a jogszabályok előírásainak, (közös) ajánlattevők a nyilatkozataik és lekérdezések alapján kizáró okok hatálya alatt nem állnak. (Közös) Ajánlattevők a benyújtott nyilatkozataik alapján megfelelnek az előírt alkalmassági követelmények mindegyikének, ezért érvényessé nyilváníthatók.

7 A fenti (közös) ajánlattevők ajánlatai mindenben megfelelnek a közbeszerzési dokumentumok tartalmának, a műszaki leírásban található, valamint a jogszabályok előírásainak, (közös) ajánlattevők a nyilatkozataik és lekérdezések alapján kizáró okok hatálya alatt nem állnak, ezért érvényessé nyilváníthatók. Ajánlatkérő a Kbt. 115. § (1) bekezdése alapján nem írt elő alkalmassági követelményeket.8

V.1.4) Az érvénytelen ajánlatot tevők (adott esetben)

Az érvénytelen ajánlatot tevők neve, címe és az érvénytelenség indoka:

V.2 Az eljárás eredménye (adott esetben)

V.2.1) Ajánlatokra vonatkozó információk

5 A bontási jegyzőkönyvből másolva, adott esetben ügyelni szükséges a számítási hiba javítására.

6 Felolvasólappal összhangban! Egyéb esetben: „Azok a főbb, számszerűsíthető adatok, amelyek az értékelési szempont (részszempontok) alapján értékelésre kerülnek”

7 Abban az esetben, ha volt alkalmassági követelmény előírva az eljárás során. Egyéb esetben törölhető.

8 Abban az estben, ha nem volt alkalmassági követelmény előírva az eljárás során. Egyéb esetben törölhető,

7/ 10

A beérkezett ajánlatok száma: [ ] darab

V.2.2) Az érvényes ajánlatot tevők

Ajánlattevők neve és címe alkalmasságuk indokolása és ajánlatuknak az értékelési szempont szerinti tartalmi eleme(i)9:

(Közös) Ajánlattevő neve, székhelye:

Összesített nettó ajánlati ár10:

A fenti (közös) ajánlattevők ajánlatai mindenben megfelelnek a közbeszerzési dokumentumok tartalmának, a műszaki leírásban található, valamint a jogszabályok előírásainak, (közös) ajánlattevők a nyilatkozataik és lekérdezések alapján kizáró okok hatálya alatt nem állnak. (Közös) Ajánlattevők a benyújtott nyilatkozataik alapján megfelelnek az előírt alkalmassági követelmények mindegyikének, ezért érvényessé nyilváníthatók.

11 A fenti (közös) ajánlattevők ajánlatai mindenben megfelelnek a közbeszerzési dokumentumok tartalmának, a műszaki leírásban található, valamint a jogszabályok előírásainak, (közös) ajánlattevők a nyilatkozataik és lekérdezések alapján kizáró okok hatálya alatt nem állnak, ezért érvényessé nyilváníthatók. Ajánlatkérő a Kbt. 115. (1) bekezdése alapján nem írt elő alkalmassági követelményeket.12

V.2.3) Az ajánlatok értékelése (adott esetben)

(Az alábbi táblázatban adja meg. A táblázatnak az ajánlattevő neve alatti osztott oszlop bal oldalára az adott ajánlatnak az adott részszempont szerinti tartalmi elemeire adott értékelési pontszámot, jobb oldalára pedig az értékelési pontszámnak a súlyszámmal kialakított szorzatát kell beírni.)

Az ajánlattevő neve:

Az ajánlattevő neve:

Az ajánlattevő neve:

Az ajánlattevő neve:

9 A bontási jegyzőkönyvből másolva, adott esetben ügyelni szükséges a számítási hiba javítására.

10 Egyéb esetben: ,,Azok a főbb, számszerűsíthető adatok, amelyek az értékelési szempont (részszempontok) alapján értékelésre kerülnek"

11 Abban az esetben, ha volt alkalmassági követelmény előírva az eljárás során. Egyéb esetben törölhető.

12 Abban az estben, ha nem volt alkalmassági követelmény előírva az eljárás során. Egyéb esetben törölhető.

8/10

értékelés részszempontjai (adott esetben alszempontjai is) részszempontok súlyszámai (adott esetben az alszempontok súlyszámai is)

Értékelési pontszám

Értékelési pontszám és súlyszám szorzata Értékelési pontszám

Értékelési pontszám és súlyszám szorzata Értékelési pontszám

Értékelési pontszám és súlyszám szorzata Értékelési pontszám

Értékelési pontszám és súlyszám szorzata

A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összegei ajánlattevőnként:

Adott esetben a részszempontokra adott pontszám szöveges értékelése:

V.2.4) Az ajánlatok értékelése során adható pontszám alsó és felső határa (adott esetben):

A felhívásnak megfelelően.

V.2.5) Az ajánlatok értékelése során módszernek (módszereknek) az ismertetése, amellyel az ajánlatkérő megadta az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során a ponthatárok közötti pontszámot (adott esetben):

A felhívásnak megfelelően.

V.2.6) A nyertes ajánlattevő neve, címe, az ellenszolgáltatás összege és ajánlata kiválasztásának indokai:

Ajánlattevő neve, székhelye:

Ellenszolgáltatás összege:

A fenti (közös) ajánlattevő(k) érvényes ajánlata tartalmazta a legalacsonyabb árú ellenszolgáltatást. / A fenti (közös) ajánlattevő(k) érvényes ajánlata tartalmazta a legalacsonyabb költségű ellenszolgáltatást. / A fenti (közös) ajánlattevő(k) érvényes ajánlata tartalmazta a legjobb ár-érték arányt megjelenítő ajánlatot.

9 / 10

V.2.7) A nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlatot tevő neve, címe, az ellenszolgáltatás összege és ajánlata kiválasztásának indokai (adott esetben):

Ajánlattevő neve, székhelye:

Ellenszolgáltatás összege:

A fenti (közös) ajánlattevő(k) érvényes ajánlata tartalmazta a nyertes ajánlatot követő legalacsonyabb árú ellenszolgáltatást. / A fenti (közös) ajánlattevő(k) érvényes ajánlata tartalmazta a nyertes ajánlatot követő legalacsonyabb költségű ellenszolgáltatást. / A fenti (közös) ajánlattevő(k) érvényes ajánlata tartalmazta a nyertes ajánlatot követő legjobb ár-érték arányt megjelenítő ajánlatot.

V.2.8) Alvállalkozó(k) igénybe vétele (adott estben): igen nem

Az Ajánlatkérő a Kbt. 66. $ (6) bekezdése alapján nem írta elő, hogy az ajánlatban meg kell jelölni alvállalkozó igénybe vételét.13

A nyertes ajánlattevő ajánlatában a közbeszerzésnek az(ok) a része(i), amely(ek)nek teljesítéséhez az ajánlattevő alvállalkozót kíván igénybe venni: ... / Nincsen.

A nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlatában a közbeszerzésnek az(ok) a részeli), amely(ek)nek teljesítéséhez az ajánlattevő alvállalkozót kíván igénybe venni (adott esetben): ... /Nincsen.

V.2.9) Alvállalkozó(k) megnevezése (adott esetben):

V.2.10) Az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetek (adott esetben): Ajánlatkérő a Kbt. 115. § (1) bekezdése alapján nem írt elő alkalmassági követelményeket.14

Az erőforrást nyújtó szervezet(ek) és az alkalmassági követelmény(ek) megjelölése, amely(ek) igazolása érdekében az ajánlattevő ezen szervezet(ek)re (is) támaszkodik a nyertes ajánlattevő ajánlatában: ... / Nincsen.

Az erőforrást nyújtó szervezet(ek) és az alkalmassági követelmény(ek) megjelölése, amely(ek) igazolása érdekében az ajánlattevő ezen szervezet(ek)re (is) támaszkodik a nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlatában: ... / Nincsen.

V.2.11) Az érvénytelen ajánlatot tevők (adott esetben):

Az érvénytelen ajánlatot tevők neve, címe és az érvénytelenség indoka: 13 adott esetben

14 adott esetben

10 / 10

A közbeszerzési eljárásban érkezett ajánlat(ok) alapján a fenti eredményt jóváhagyom, továbbá kijelentem, hogy az eljárással összefüggésben nem áll fenn velem szemben a Kbt.

25. §-ában meghatározott összeférhetetlenség.

Kelt: .........................., 201… év ............. hónap napján.

Döntéshozó (Név): .............................

3. sz. Melléklet

FELELŐSSÉGI REND KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSHOZ

Ajánlatkérő megnevezése:	AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE
Ajánlatkérő székhelye:	0000 Xxxxxxxx, Xxxxx Xxxxxx xxxx 00.
A közbeszerzési eljárás tárgya:

Felelősségi kör megjelölése	Felelősök neve	Feladat, és Felelősségi kör
Pénzügyi szakértelemmel rendelkező személy		Az eljárás előkészítése során: − fizetési, számlázási feltételek szabályozása Az ajánlatok (jelentkezések) bírálata során: − ellenőrzi az ajánlatoknak az előírt gazdasági, pénzügyi alkalmassági feltételeknek való megfelelését, gazdasági, pénzügyi szempontból döntési javaslatot készít az ajánlatokról (pl.: fizetési, elszámolási, pénzügyi ütemezési feltételeknek való megfelelőség),
Közbeszerzés tárgya szerinti szakértelemmel rendelkező személy		Az eljárás előkészítése során: − az adott közbeszerzés becsült értékének meghatározása (egybeszámítás Kbt. 11. § és 18. § (2) bek.) − ellenőrzi, hogy a beszerzés tárgya nem tartozik-e kötelezően a központosított közbeszerzés hatálya alá − összeállítja a műszaki leírást, − javaslatot tesz az alkalmassági feltételekre, − a kiegészítő tájékoztatás esetén megválaszolja a műszaki, szakmai kérdéseket − pályázati elszámolhatóság Az ajánlatok (jelentkezések) bírálata során: − ellenőrzi az ajánlatoknak az előírt műszaki, szakmai alkalmassági feltételeknek való megfelelését, − műszaki szakmai szempontból döntési javaslatot készít az ajánlatokról (pl.: műszaki jellegű bírálati részszempont), − ellenőrzi a szakmai ajánlat keretében bekért dokumentumok meglétét, valamint azok tartalmát, írásbeli javaslatot készít az ajánlatok műszaki elbírálásával (pl. érvényességével, hiánypótlásával, nem egyértelmű tartalmának tisztázásával, felvilágosítás kéréssel, indokoláskérés szükségességével) kapcsolatosan a döntéshozónak. − pályázati elszámolhatóság
Közbeszerzési szakértelemmel rendelkező személy		− a Megbízási Szerződés szerinti feladatok ellátása (hivatalos tanácsadó alkalmazása esetén)
Jogi szakértelemmel rendelkező személy		Az eljárás előkészítése során: − a beszerzés tárgyának megfelelő szerződés tervezet elkészítése, véleményezése Az ajánlatok (jelentkezések) bírálata során: − ellenőrzi az ajánlatok szerződéstervezetnek való megfelelését,

Felelősségi kör megjelölése	Felelősök neve	Feladat, és Felelősségi kör
Bírálóbizottság: - a közbeszerzés tárgya szerinti szakértelemmel rendelkező személy - közbeszerzési szakértelemmel rendelkező személy - jogi szakértelemmel rendelkező személy - pénzügyi szakértelemmel rendelkező személy		− javaslatot készít a Döntéshozó részére az ajánlatok érvényessé vagy érvénytelenné nyilvánítására, ajánlattevő kizárására, az érvényes ajánlatoknak az értékelési szempont szerinti értékelésére (a fentiekben készített javaslatot a Bírálóbizottság a pénzügyi, a közbeszerzés tárgya szerinti és a közbeszerzési szakértelemmel rendelkező személyekkel közreműködve teszi)
Döntéshozó: AOSZ elnökség		a részére megfogalmazott feladatokkal kapcsolatban döntést hoz

TÁJÉKOZTATÓ A MINTA HASZNÁLATÁVAL KAPCSOLATOSAN

A jelen minta azzal a céllal készült, hogy segítséget nyújtson az európai uniós forrásból támogatott közbeszerzési eljárások előkészítéséhez és lefolytatásához. A minta elkészítésekor beépítésre kerültek a Közbeszerzési Felügyeleti Főosztály gyakorlatban felmerült észrevételei, valamint az Európai Unió Bizottsága által végzett auditok tapasztalatai alapján olyan javaslatokat tartalmaz a minta, amely konkrét közbeszerzési eljárások lefolytatásához javasolt. A jelen minta elkészítésekor nem vállalkozhattunk teljes körűségre, ezért minden egyedi ügyben mérlegelés tárgya, hogy pontosan milyen tartalmú dokumentumot készít az ajánlatkérő. Erre tekintettel felhívjuk a jogalkalmazók figyelmét arra, hogy a végleges dokumentumukat minden alkalommal az egyedi ügy által megkívánt körülményeknek megfelelően készítsék elő. A jelen mintában konkrét szövegszerű megfogalmazásra is találnak javaslatot, valamint ezek alapján ellenőrizhetik saját dokumentumaikat.

Az eljárások lefolytatása során kiemelten fontos a hatályos jogszabályok, valamint a joggyakorlat ismerete és betartása is. Erre tekintettel a jelen minta önmagában nem elégséges az eljárások megfelelő dokumentálásához.

A Kbt. 22. § (1) bekezdése alapján „az ajánlatkérő köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyek, valamint szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárásai dokumentálási rendjét, összhangban a vonatkozó jogszabályokkal. Ennek körében különösen meg kell határoznia az eljárás során hozott döntésekért felelős személyt, személyeket, vagy testületeket."

Az alábbi minta a felelősségi rend meghatározásához szükséges. Egy szakértelmet több személy is képviselhet.

Kérjük, hogy folyamatosan kövessék nyomon a jogértelmezési kérdések változását, ezzel lehetővé téve, hogy az eljárások előkészítése és ellenőrzése minden esetben megfeleljen a hatályos követelményeknek. Xxxxxx abban, hogy az elkészített minta elősegíti a gördülékeny ellenőrzést és az európai uniós szempontból is elfogadható eljárások előkészítését. 3 / 6

MAGYARÁZAT AZ EGYES FELELŐSSÉGI KÖRÖKHÖZ

Közbeszerzés tárgya szerinti szakértelemmel rendelkező személy:

1. összeállítja az ajánlattételi dokumentáció műszaki-szakmai részét;

2. elkészíti a közbeszerzési műszaki leírást;

3. kiegészítő tájékoztatás esetén megválaszolja a műszaki, szakmai kérdéseket;

4. ellenőrzi az ajánlatoknak az előírt műszaki, szakmai alkalmassági feltételeknek való megfelelését;

5. részt vesz a közbeszerzési tárgyalási forduló(ko)n, biztosítja, hogy ajánlatkérő részéről a műszaki feltételekről történő tárgyaláshoz szükséges megfelelő szakértelem jelen legyen a tárgyalás(ok)on.

Jogi szakértelemmel rendelkező személy:

1. elkészíti a közbeszerzési eljárás alapján kötendő szerződés tervezetét;

2. jogi kérdésekben állást foglal;

3. részt vesz a közbeszerzési tárgyalási forduló(ko)n, biztosítja, hogy ajánlatkérő részéről a jogi feltételekről történő tárgyaláshoz szükséges megfelelő szakértelem jelen legyen a tárgyalás(ok)on1;

4. elkészíti a közbeszerzési eljárás alapján megkötendő szerződés végleges változatát.

1 Amennyiben tárgyalásos eljárásról van szó.

Pénzügyi szakértelemmel rendelkező személy:

1. meghatározza a fizetési feltételeket és gondoskodik a pályázati elszámolásról;

2. kiegészítő tájékoztatás esetén megválaszolja a pénzügyi kérdéseket;

3. ellenőrzi az ajánlatoknak az előírt pénzügyi és gazdasági alkalmassági feltételeknek való megfelelését;

4 / 6

4. részt vesz a közbeszerzési tárgyalási forduló(ko)n, biztosítja, hogy ajánlatkérő részéről a pénzügvi feltételekről történő tárgyaláshoz szükséges megfelelő szakértelem jelen legyen a tárgyalás(ok)on.

Közbeszerzési szakértelemmel rendelkező személy:

1. összeállítja az ajánlattételi dokumentáció közbeszerzési-szakmai részét;

2. kiegészítő tájékoztatás esetén megválaszolja a közbeszerzési-szakmai kérdéseket;

3. ellenőrzi az ajánlatokban az előírt közbeszerzési, szakmai követelményeknek való megfelelését;

4. részt vesz a közbeszerzési tárgyalási forduló(ko)n, biztosítja, hogy ajánlatkérő részéről a közbeszerzési feltételekről történő tárgyaláshoz szükséges megfelelő szakértelem jelen legyen a tárgyalás(ok)on.

Külső közbeszerzési tanácsadó:

1. ellátja a megbízási szerződésben ill. feladatleírásban meghatározott feladatokat.2

2 Feladatai a következők lehetnek:

- a közbeszerzési eljárás előkészítése és lefolytatása során köteles a közbeszerzési szakértelmet biztosítani - az ajánlatkérő bevonja a felhívás és dokumentáció elkészítésébe

- az eljárást köteles teljes körűen bonyolítani (az eljárás előkészítése, az ajánlati és ajánlattételi felhívás, részvételi jelentkezés, döntés előkészítő jegyzőkönyv, összegzés elkészítése)

- az egyes eljárások lefolytatásával kapcsolatosan felmerülő adminisztráció

- a jogszabályban meghatározott határidőn belüli közzététel érdekében megküldi a Közbeszerzési Hatóságnak az eljárás eredményéről szóló tájékoztató hirdetményt

- képviselője tagja lehet a bírálóbizottságnak (amennyiben nem tagja a bírálóbizottságnak, akkor szükséges a bírálóbizottságban biztosítani a közbeszerzési szakértelmet).

Bírálóbizottság:

1. az ajánlatokat/jelentkezéseket – szükség esetén a hiánypótlást, felvilágosítás vagy indokolás [Kbt. 67-70. S] megadását követően - a Kbt. 63. § (3)-(4) bekezdése szerint elbírálja, majd írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít a Döntéshozó részére,

2. munkájáról jegyzőkönyvet vezet.3

3 A bírálóbizottság egyéb feladatai a Közbeszerzési szabályzatban meghatározottak szerint alakulnak.

Döntéshozó:

1. kijelöli az eljárásban résztvevő személyek körét, így különösen a bírálóbizottság tagjait;

2. jóváhagyja a felelősségi rendet;

3. jóváhagyja az eljárást indító dokumentumokat;

4. dönt az eljárást indító dokumentumok módosításáról, az ajánlattételi/ részvételi határidő meghosszabbításáról, az eljárást indító hirdetmény visszavonásáról;

5. a Bírálóbizottság javaslata alapján meghozza az ajánlatok/ részvételi jelentkezések elbírálásával kapcsolatos döntést;

6. meghozza a tárgyalásos eljárás esetén a tárgyalás(ok) utáni közbenső döntést, az eljárás végén az eljárást lezáró döntést;

7. dönt a közbeszerzési eljárás eredménytelenné nyilvánításáról, a Kbt. 76. §-ban vagy a 109. §

(4) bekezdésében megfogalmazott körülmények fennállása esetén. 6 / 6

4. sz. Melléklet

V. fejezet - Közzététel, kommunikáció, nyilvánosság (37 - 48. §) Közzététel

37. §

1) Az ajánlatkérő hirdetmény útján köteles közzétenni:

a. az előzetes tájékoztatót;

b. a nyílt eljárást megindító ajánlati felhívást;

c. a meghívásos, illetve tárgyalásos eljárást, valamint versenypárbeszédet, illetve innovációs partnerséget megindító részvételi felhívást, kivéve az előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel, valamint a külön jogszabály szerinti időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett meghívásos és tárgyalásos eljárás, továbbá külön jogszabály szerinti előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos és tárgyalásos eljárás, versenypárbeszéd, illetve innovációs partnerség során küldött közvetlen részvételi felhívást;

d. a 117. S-ban szabályozott saját beszerzési szabályok szerint folytatott eljárást megindító felhívást;

e. a külön jogszabály szerinti időszakos előzetes tájékoztatót és az előminősítési hirdetményt;

f. a tervpályázati kiírást;

g. a koncessziós beszerzési eljárást megindító felhívást a 128. § és a 129. § (2) bekezdése szerinti eljárás kivételével;

x. az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót;

i. a tervpályázati eljárás eredményéről szóló tájékoztatót; j. a szerződés módosításáról szóló tájékoztatót.

(2) Az (1) bekezdés h) i) pontja szerinti eljárás eredményéről szóló tájékoztatót az ajánlatkérő legkésőbb a szerződéskötést, ennek hiányában az eljárás eredménytelenné nyilvánításáról vagy a szerződés megkötésének megtagadásáról (131. § (9) bekezdés] szóló ajánlatkérői döntést követő tíz munkanapon belül köteles megküldeni közzétételre. A közbeszerzési eljárás e hirdetmény közzétételével zárul le.

(3) Az ajánlatkérő köteles az eljárás eredményéről szóló tájékoztatóban feltüntetni, ha az előzetes tájékoztatóban meghatározott időszak alatt további szerződést nem kíván kötni.

(4) Az ajánlatkérő a (2) bekezdéstől eltérően az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót keretmegállapodás vagy dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén a keretmegállapodás alapján, vagy a dinamikus beszerzési rendszer keretében kötött szerződésekről együttesen is közzéteheti. Ebben az esetben a hirdetményt a megelőző negyedév során kötött szerződésekről a naptári negyedév utolsó napját követő tíz munkanapon belül kell megküldeni közzétételre.

(5) Az ajánlatkérő a szerződés módosításáról legkésőbb a szerződés módosításától számított tizenöt munkanapon belül köteles az (1) bekezdés j) pontja szerinti tájékoztatót tartalmazó hirdetményt megküldeni közzétételre.

(6) Az ajánlatkérőnek a hirdetményeket külön jogszabályban meghatározott elektronikus úton és módon kell megküldenie közzétételre a közbeszerzési Hatóságnak. Az ajánlatkérő az e törvény szerinti hirdetményeket a külön jogszabályban meghatározott minta szerint köteles közzétenni. Az alkalmazandó hirdetménymintákra, kötelező tartalmi elemeikre és a hirdetmények megküldésére, ellenőrzésére és az ellenőrzés díjára, feladására, valamint közzétételének

rendjére vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza. A hirdetmény-ellenőrzési díj igazgatási szolgáltatási díjnak minősül. A díjat a Közbeszerzési Hatóság köteles alaptevékenysége körében a működésre fordítani.

38.§

(1) Az ajánlatkérő a költségvetési év kezdetét követően előzetes tájékoztatót - a közszolgáltató ajánlatkérő külön jogszabály szerinti időszakos előzetes tájékoztatót - készíthet az adott évre, vagy az elkövetkező legfeljebb tizenkét hónapra tervezett összes árubeszerzéséről, építési beruházásáról vagy szolgáltatás megrendeléséről.

(2) A 3. melléklet szerinti szociális és egyéb szolgáltatások esetében az előzetes tájékoztatónak tartalmaznia kell a szerződések pontos tárgyát képező szolgáltatások megjelölését, azt a tájékoztatást, hogy az eljárásban további felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételére nem kerül sor, valamint fel kell hívni a gazdasági szereplők figyelmét arra, hogy részvételi szándékukat írásban jelezzék. Az előzetes tájékoztató ilyen esetben az elkövetkező tizenkét hónapnál hosszabb időtartamra is vonatkozhat.

(3) Az ajánlatkérő az előzetes tájékoztatót, illetve az időszakos előzetes tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján teheti közzé.

(4) Az előzetes tájékoztatónak, illetve időszakos előzetes tájékoztatónak az ajánlatkérő honlapján történő közzététele esetén az ajánlatkérő köteles a hirdetmény a felhasználói oldalon megnevezésű hirdetményt - a közbeszerzési Hatóságon keresztül - megküldeni az Európai Unió Kiadóhivatalának. Az előzetes tájékoztató, illetve időszakos előzetes tájékoztató honlapon történő közzétételére ezen hirdetménynek az Európai Unió Kiadóhivatala részére elektronikus úton történő feladását követően kerülhet sor.

(5) Az előzetes tájékoztatót, illetve időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzététele nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét.

39.§

(1) Az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési dokumentumokat a gazdasági szereplők számára elektronikus úton, - a regisztrálási adatok megkérésének kivételével - közvetlenül, korlátlanul és teljeskörűen, térítésmentesen hozzáférhetővé tenni.

(2) Amennyiben egyes közbeszerzési dokumentumok elektronikus, korlátlan, teljes körű, térítésmentes hozzáférhetővé tétele nem lehetséges, mert

a. a közbeszerzés jellegéből adódóan olyan sajátos elektronikus kapcsolattartási forma lenne alkalmazandó, amely nem áll széles körben a gazdasági szereplők rendelkezésére,

b. a közbeszerzési dokumentumok tartalma nyílt forráskódú, vagy a gazdasági szereplők széles körében rendelkezésre álló alkalmazások felhasználásával nem megjeleníthető, vagy felhasználási engedélyhez kötött, és az ajánlatkérő a szükséges alkalmazásokat, illetve felhasználási engedélyt nem tudja a gazdasági szereplők rendelkezésére bocsátani,

c. a közbeszerzési dokumentumok rendelkezésre bocsátása olyan különleges irodai berendezést igényelne, amely nem áll széles körben az ajánlatkérők rendelkezésére vagy

d. a közbeszerzési dokumentumok üzleti titkot vagy minősített adatot tartalmaznak, illetve biztonsági vagy nemzetbiztonsági okból bizalmas jellegűek és a gazdasági szereplők

széles körében rendelkezésre álló elektronikus kapcsolattartási forma alkalmazásával a megfelelő védelem nem biztosítható,

az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jelzi, hogy a közbeszerzési dokumentumokat milyen - adott esetben az elektronikus úttól eltérő - módon fogja a gazdasági szereplők rendelkezésére bocsátani, vagy a közbeszerzési dokumentumok bizalmas jellegének megőrzése érdekében milyen intézkedések alkalmazását írja elő és milyen módon lehet az érintett dokumentumhoz hozzáférni.

Kommunikáció a közbeszerzési eljárás során 40. §

1)52 A közbeszerzési és koncessziós beszerzési eljárást a Miniszterelnökség által üzemeltetett egységes, elektronikus közbeszerzési rendszer igénybevételével kell lebonyolítani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti elektronikus közbeszerzési alkalmazás létrehozataláról, működéséről. valamint igénybe vételének feltételeiről külön jogszabály rendelkezik.

41. §

(1) Az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között a közbeszerzési eljárással kapcsolatos minden nyilatkozattétel - ha e törvényből más nem következik - írásban történik.

(2) Az írásbeli nyilatkozatok - ahol valamely kapcsolattartási formát e törvény kifejezetten nem kíván meg - teljesíthetőek:

a. az (5) bekezdésre figyelemmel postai vagy közvetlen kézbesítés útján;

x. xxxxx;

c. elektronikus úton.

(3) Az ajánlatkérő előírhatja valamely kapcsolattartási forma alkalmazását, amely azonban nem sértheti a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét. A kizárólag elektronikus úton történő nyilatkozattétel - központi beszerző szerv eljárása, valamint a Miniszterelnökség által üzemeltetett elektronikus közbeszerzési rendszeren keresztül lebonyolított közbeszerzési eljárás, továbbá a dinamikus beszerzési rendszer, elektronikus katalógus vagy elektronikus árlejtés alkalmazása esetének kivételével - nem követelhető meg az ajánlattevőktől.

(4) A (2) bekezdés c) pontja szerint nyilatkozat benyújtható - ahol e törvény, vagy e törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály eltérően nem rendelkezik - legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott vagy a törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály szerinti követelményeknek megfelelő elektronikus dokumentumba foglalt formában.

(5) Az e törvény szerint előírt tájékoztatásra vagy információkérésre postai kézbesítés csak kivételesen és indokolt esetben vehető igénybe. (6) A közbeszerzési eljárásban az eljárási cselekmények elektronikusan is gyakorolhatók. Az eljárási cselekmények elektronikus gyakorlásának módjáról külön kormányrendelet rendelkezik, amely e törvény rendelkezéseitől az eljárási cselekmények elektronikus gyakorlása miatt szükséges mértékben eltérhet.

Nyilvánosság a közbeszerzési eljárásban 42. §

(1) Az 5. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők - a központi beszerző szervek kivételével - a költségvetési év elején, legkésőbb március 31. napjáig éves összesített közbeszerzési tervet (a továbbiakban: közbeszerzési terv) készítenek az adott évre tervezett

közbeszerzéseikről. A közbeszerzési tervet az ajánlatkérő legalább öt évig megőrzi. A közbeszerzési terv nyilvános.

(2) A közbeszerzési terv elkészítése előtt az ajánlatkérő indíthat közbeszerzési eljárást, amelyet a tervben szintén megfelelően szerepeltetni kell.

(3) A közbeszerzési terv nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét. Az ajánlatkérő a közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzésre vagy a tervben foglaltakhoz képest módosított közbeszerzésre vonatkozó eljárást is lefolytathat. Ezekben az esetekben a közbeszerzési tervet módosítani kell az ilyen igény vagy egyéb változás felmerülésekor, megadva a módosítás indokát is.

(4) Az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság vagy a jogszabályban az ajánlatkérő ellenőrzésére feljogosított szerv kérésére a közbeszerzési tervét megküldeni.

43. §

(1) Az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési Adatbázisban - amennyiben a Közbeszerzési Adatbázisban való közzététel nem lehetséges, a saját vagy a fenntartója honlapján - közzétenni

a. a közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását az elfogadást követően haladéktalanul;

b. az előzetes vitarendezéssel kapcsolatos 80. § (2) bekezdése szerinti adatokat az előzetes vitarendezési kérelem kézhezvételét követően haladéktalanul;

c. a 9. § (1) bekezdés h)-i) pontjának, valamint a 12. § (1)-(5) bekezdésének alkalmazásával megkötött szerződéseket a szerződéskötést követően haladéktalanul;

d. a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéseket a szerződéskötést követően haladéktalanul;

e. a részvételi jelentkezések és az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezést, a részvételre jelentkezőknek vagy az ajánlattevőknek való megküldéssel egyidejűleg;

f. a szerződés teljesítésére vonatkozó következő adatokat: hivatkozást a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményre (hirdetmény nélkül induló eljárások esetében felhívásra), a szerződő felek megnevezését, azt, hogy a teljesítés szerződésszerű volt-e, a szerződés teljesítésének az ajánlatkérő által elismert időpontját, továbbá az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét a szerződés mindegyik fél

- támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet - által történt teljesítését követő harminc napon belül;

g. a külön jogszabályban meghatározott éves statisztikai összegzést az ott előírt határidőig.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatok közérdekből nyilvános adatok, azok nyilvánosságra hozatala üzleti titokra hivatkozással nem tagadható meg. Ettől eltérően amennyiben a felek az ajánlatot a szerződés mellékletévé teszik, az ajánlat nyilvánosságára a 44. S alkalmazandó.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti közbeszerzési tervnek honlapon történő közzététel esetén a tárgyévet követő évre vonatkozó közbeszerzési terv honlapon történő közzétételéig kell elérhetőnek lennie.

(4) Az (1) bekezdés b) és f)-8) pontja szerinti adatot, információt, dokumentumot az ajánlatkérő honlapon történő közzététel esetén legalább a 46. § (2) bekezdésében meghatározott időtartamra köteles elérhetővé tenni.

(5) Az (1) bekezdés c)-d) pontja szerinti szerződéseket az ajánlatkérő honlapon történő közzététel esetén legalább a teljesítéstől számított öt évig köteles elérhetővé tenni.

(6) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti tájékoztatást az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződés esetében a szerződés megkötésétől számítva évenként kell aktualizálni.

44. §

(1) A gazdasági szereplő az ajánlatban, részvételi jelentkezésben, hiánypótlásban vagy felvilágosításban, valamint a 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) (Ptk. 2:47. S] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. A gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. A gazdasági szereplő által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a gazdasági szereplő nem nyilváníthatja üzleti titoknak különösen

a. azokat az információkat, adatokat, amelyek elektronikus, hatósági vagy egyéb nyilvántartásból bárki számára megismerhetők,

b. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (3) bekezdése szerinti közérdekből nyilvános adatokat,

c. az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező által az alkalmasság igazolása körében bemutatott ca) korábban teljesített közbeszerzési szerződések, illetve e törvény szerinti építésvagy szolgáltatási koncessziók megkötésére, tartalmára és teljesítésére vonatkozó

információkat és adatokat,

cb) gépekre, eszközökre, berendezésekre, szakemberekre, tanúsítványokra, címkékre vonatkozó információkat és adatokat,

d. az ajánlatban meghatározott áruk, építési beruházások, szolgáltatások leírását, ide nem értve a leírásnak azt a jól meghatározható elemét, amely tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott feltételek az ajánlattevő által igazoltan fennállnak,

e. ha az ajánlatkérő annak benyújtását kéri, az ajánlattevő szakmai ajánlatát, ide nem értve a szakmai ajánlatnak azt a jól meghatározható elemét, amely tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott feltételek az ajánlattevő által igazoltan fennállnak és a (3) bekezdés alapján nincs akadálya az üzleti titokká nyilvánításnak.

(3) A gazdasági szereplő nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a 76. § szerinti értékelési szempont alapján értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló - a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó - részinformációk, alapadatok (így különösen az árazott költségvetés) nyilvánosságra hozatalát megtilthatja.

(4) Ha a gazdasági szereplő meghatározott információk, adatok üzleti titokká nyilvánítása során az (1)(3) bekezdésben foglaltakat nem tartotta be, az ajánlatkérő hiánypótlás keretében köteles felhívni az érintett gazdasági szereplőt a megfelelő tartalmú dokumentum benyújtására.

45. §

(1) Az adott eljárásban részt vett ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések elbírálásáról készített összegezés megküldését követően kérheti, hogy

más gazdasági szereplő ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének - ideértve a hiánypótlást, felvilágosítást, valamint a 72. § szerinti indokolást is - üzleti titkot nem tartalmazó részébe betekinthessen. Az iratbetekintésre vonatkozó kérelemben a gazdasági szereplő köteles megjelölni, hogy milyen feltételezett jogsértés kapcsán, az ajánlat vagy részvételi jelentkezés mely részébe kíván betekinteni. Az iratbetekintést munkaidőben, a kérelem beérkezését követő két munkanapon belül kell biztosítani. A betekintést az ajánlatkérő a gazdasági szereplő által megjelölt feltételezett jogsértéshez kapcsolódó jogérvényesítéséhez szükséges mértékben köteles biztosítani. Más gazdasági szereplő ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének teljes körű átvizsgálása a betekintés körében nem lehetséges.

(2) Az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő kérésére az eljárás eredményének megküldését követően köteles külön tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről, valamint tárgyalásos eljárás, versenypárbeszéd és innovációs partnerség esetén az ajánlattevőkkel folytatott tárgyalások és párbeszéd menetéről a kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, figyelembe véve a nyertes ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekeit is.

Az eljárások dokumentálása, határidők számítása

46. §

(1) Az ajánlatkérő minden egyes közbeszerzési eljárását - annak előkészítésétől az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig - írásban vagy a közbeszerzési eljárás elektronikus lefolytatása esetén e törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály szerint elektronikusan köteles dokumentálni.

(2) A közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [37. § (2) bekezdés), a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak - közigazgatási per esetén a közigazgatási per - jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni.

(3) Az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság vagy jogszabályban feljogosított más szerv kérésére a közbeszerzéssel kapcsolatos iratokat megküldeni vagy részükre elektronikus úton hozzáférést biztosítani.

47.§

(1) Ahol e törvény a közbeszerzési eljárás során jegyzőkönyv készítését írja elő, ez a követelmény a közjegyző jelenlétében lefolytatott cselekmények esetében közokiratba foglalással is teljesíthető.

(2) Ahol e törvény vagy e törvény felhatalmazása alapján megalkotott külön jogszabály alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során valamely dokumentum benyújtását írja elő, a dokumentum - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - egyszerű másolatban is benyújtható. Az ajánlatkérő előírhatja az olyan nyilatkozat eredeti vagy - ha az ajánlatkérő lehetővé teszi - hiteles másolatban történő benyújtását, amely közvetlenül valamely követelés érvényesítésének alapjául szolgál (különösen garanciavállaló nyilatkozat vagy kezességvállalásról szóló nyilatkozat). Nem elektronikus úton történő ajánlattétel esetén az ajánlat 68. § (2) bekezdése szerint benyújtott egy eredeti példányának a 66. $ (2) bekezdése szerinti nyilatkozat eredeti aláírt példányát kell tartalmaznia. Az ajánlatkérő a nem magyar nyelven benyújtott dokumentumok ajánlattevő általi felelős fordítását is köteles elfogadni.

(3) Ha az Európai Unión kívül letelepedett ajánlattevő letelepedési helye szerinti országban az e törvény által megkövetelt igazolás nem létezik, az ajánlatkérő jogosult elfogadni az adott igazolással egyenértékű igazolást, illetve dokumentumot is.

48. §

(1) Az e törvényben meghatározott határidők tekintetében a napokban, hónapokban vagy években megállapított határidőbe vagy időtartamba (a továbbiakban együtt: határidő) a kezdőnap nem számít bele. Kezdőnap az a nap, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény esik.

(2) A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapot követő napnak megfelel; ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.

(3) Ha a határidő utolsó napja nem munkanapra esik, a határidő csak az ezt követő legközelebbi munkanapon jár le.

(4) A hirdetményben (felhívásban) megjelölt határidő a hirdetmény (felhívás) feladását, illetve a felhívás közvetlen megküldését követő napon kezdődik.

(5) Az (1)-(3) bekezdést az ajánlati kötöttség és a 131. $ (6) bekezdése szerinti időtartam számítása során is alkalmazni kell.

• A 2018. április 15-től hatályos Kbt. letölthető változata

• 1. melléklet a 2015. évi CXLIII. törvényhezA 8. § (3) bekezdés a) pontjában hivatkozott építési munkák jegyzéke

• 2. melléklet a 2015. évi CXLIII. törvényhez árujegyzék a védelem terén

• 3. melléklet a 2015. évi CXLIII. törvényhez Szociális és egyéb szolgáltatások

• 4. melléklet a 2015. évi CXLIII. törvényhez A 73. § (4) bekezdésében hivatkozott környezetvédelmi, szociális és munkajogi rendelkezéseket tartalmazó nemzetközi egyezmények jegyzéke

Budapest, 2018. június 11.

………………………. Xxxxxx Xxxx elnök