Contract

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-II/B-7517/2010. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata a Signal Biztosító Zrt. és az UFS Broker Biztosításközvetítő Kft. számára.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39., továbbiakban: Felügyelet) által (…) Ügyfél kérelme alapján a Közlekedési Biztosító Egyesületnél (székhelye: 1108 Budapest, Venyige u. 3., továbbiakban: KÖBE), a Signal Biztosító Zrt.-nél (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xx 00., továbbiakban: Signal Biztosító) és az UFS Broker Biztosításközvetítő Kft.-nél (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xx 00- 00., xxxxxxxxxxxx: UFS Broker) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján alábbi

h a t á r o z a t o t

hozom:

1. A Felügyelet a kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt a Signal Biztosítóval szemben 500.000,- Ft, azaz ötszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki, egyúttal a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását és kötelezi a jogszabályban foglalt előírások betartására.

2. A Felügyelet a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezés megsértése miatt a Signal Biztosítóval szemben 500.000,- Ft, azaz ötszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki, egyúttal a határozat kézhezvételének napjával kötelezi, hogy tartózkodjon a megtévesztő tájékoztatás nyújtásától.

3. A Felügyelet a biztosításszakmai szabályokra vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt az UFS Brokerrel szemben 300.000,- Ft, azaz háromszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki, egyúttal a határozat kézhezvételének napjával kötelezi a biztosításszakmai szabályokat betartására.

4. A Felügyelet a Közlekedési Biztosító Egyesület vonatkozásában lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárást — jogszabálysértés megállapítása hiányában — intézkedés alkalmazása nélkül lezárja.

A Felügyelet eljárása során eljárási költség nem merült fel.

A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított harminc napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A jogorvoslati eljárás illetékköteles.

A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 22 munkanapon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-

00283834-30000003 számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365- öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék.

A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül.

I n d o k o l á s

Ügyfél 2010. január 27-én érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (továbbiakban: Psztv.) 48/A. §-ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Signal Biztosító, a KÖBE és az UFS Broker eljárását kifogásolta az alábbiak szerint:

Ügyfél az (…) frsz-ú gépjárműre 2007. évben a KÖBÉ-nél rendelkezett kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződéssel. Ügyfél 2007. november 15-én az UFS Brokeren keresztül felmondta a szerződését a KÖBÉ-nél, és kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés megkötésére tett ajánlatot a Signal Biztosítónak. A KÖBE Ügyfél felmondását nem kapta meg, ezért részére a kártörténeti igazolást nem adta ki, amelynek következtében a Signal Biztosító Ügyfelet B10-ből A00-ba sorolta vissza, és tartotta nyilván. Az Ügyfél érdeklődésére a Signal Biztosító arról tájékoztatta, hogy mivel a KÖBÉ-nél a biztosítási szerződését díjnemfizetés miatt szüntették meg, ezért a Signal Biztosító nem tudja az Ügyfelet B10-ben nyilvántartani.

Fentiek alapján Ügyfél kifogásolta a KÖBE, az UFS Broker és a Signal Biztosító eljárását, továbbá azt, hogy a Signal Biztosító nem utasította vissza a szerződés megkötésére tett ajánlatát.

A Psztv. 48/A. § alapján a Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében ellenőrzi a Psztv.

4. §-ában meghatározott szervezet vagy személy (a továbbiakban: szolgáltató) 4. §-ban meghatározott tevékenységével összefüggésben nyújtott szolgáltatás igénybe vevőivel szemben tanúsítandó magatartására vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. §-ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben előírt rendelkezések betartását.

A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében az alábbi tényállást állapította meg:

1. Ügyfél az (…) frsz-ú gépjárműre a 2007-es évben a KÖBÉ-nél rendelkezett gépjármű felelősségbiztosítási szerződéssel (…) kötvényszámon. A KÖBE fogyasztóvédelmi eljárásban

tett 2010. február 15-i nyilatkozata szerint Ügyfél szerződésére nem érkezett év végi felmondás 2007. december 1-jéig, így az Ügyfél gépjármű felelősségbiztosítási szerződése 2008. évben is hatályban maradt a KÖBÉ-nél. Mivel Ügyfél szerződése élő statusú volt a KÖBÉ-nél, ezért arról nem állított ki kártörténeti igazolást.

Ügyfél szerződése 2007. december 31-ig volt díjrendezett. A szerződésre 2008. január végéig nem érkezett be a KÖBÉ-hez a 2008. első negyedéves díj, ezért az Ügyfél részére fizetési felszólítót küldött, amelynek fizetési határideje 2008. február 29. volt. Eddig az időpontig a KÖBE kockázatviselése fennállt, Ügyfél szerződése élő volt, ezért még ekkor sem állíthatott ki kártörténeti igazolást az Ügyfél részére.

A KÖBE tájékoztatása szerint az Ügyfél részéről felmondó nyilatkozat a fizetési felszólító levél kézhezvételét követően sem érkezett hozzá, Ügyfél kifogással nem élt. A biztosítási díj teljesítésének hiányában a szerződés 2008. február 29-i hatállyal, díjnemfizetéssel megszűnt, amely a korábban megszerzett B10-es bonus fokozat elvesztésével járt.

A szerződés megszűnésekor hatályos gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról rendelkező 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban Rendelet) 3. számú melléklet 6. pont (6) bekezdése szerint: „Ha a szerződés díj nemfizetés miatt szűnik meg, akkor a bonus osztályba sorolás megszűnik, az új szerződés osztályba sorolása A00 lehet. A díj nemfizetés miatt megszűnt szerződés malus osztályba sorolása érvényben marad, ha az üzemben tartó új szerződést köt.”

Ügyfelet a KÖBE a szerződés megszűnéséről 2008. március 10-i levelében tájékoztatta. Mivel a biztosítás év közben szűnt meg díjnemfizetéssel, ezért a 2008. évben hatályos Rendelet 6. §

(2) bekezdése értelmében: „ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tartama alatt díjnemfizetés miatt szűnik meg, az üzemben tartó az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződést annál a biztosítónál köteles megkötni, ahol a biztosítási szerződése díjnemfizetéssel szűnt meg.” Ennek megfelelően az Ügyfél az új biztosítását a KÖBÉ-nél köthette volna meg érvényesen a 2008-as évben.

Az UFS Broker 2009. február 18-án kért a KÖBÉ-től az Ügyfél nevében kártörténeti igazolást, amelyet a KÖBE még aznap kiállított. Az igazolást a bróker kérésére később 2009. november 26-án újra megküldte a KÖBE.

A KÖBE 2010. január 4-én gépjármű felelősségbiztosítási kötvényt küldött az Ügyfél megszűnt szerződésére. A KÖBE tájékoztatása szerint megtette a szükséges intézkedéseket aziránt, hogy a jövőben ne legyen lehetőség megszűnt szerződésre kötvényt nyomtatni.

2. Az Ügyfél a (…) kötvényszámú kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződést 2008. január 1-jei kockázatviselési kezdettel kötötte meg a Signal Biztosítónál az (…) frsz-ú gépjárműre. A biztosítási ajánlaton előzmény biztosítóként a KÖBE került megjelölésre, emellett a korábbi biztosítási szerződés száma és a biztosított gépjármű rendszáma is kitöltésre került az ajánlaton. Ügyfél az ajánlaton a 2008. évre várható besorolásként B10 fokozatot jelölt meg, azonban kártörténeti igazolás hiányában a Signal Biztosító A00 besorolásban tartotta nyilván.

A Rendelet 3. sz. mellékletének 7. pont (1) bekezdése kimondja: „Amíg az 1. számú függelék szerinti igazolás a Bit. 109/A. §-a (2) bekezdésének a), b) pontok szerinti beszerzése eredménytelen, illetve az e melléklet 10. pontjában meghatározott igazolás nem áll a biztosító

rendelkezésére, az adott biztosítási időszakban az új szerződés az A00 bonus-malus osztályban marad.”

A Signal Biztosító fogyasztóvédelmi eljárásban tett 2010. március 9-i nyilatkozata szerint a társbiztosítótól megkísérelte bekérni a kártörténetre vonatkozó igazolás adatait elektronikus úton, azonban a 2008. január 14-én és január 25-én érkezett válasz szerint nem egyezett a kötvényszám. A 2008. február 15-én és február 25-én a Signal Biztosítóhoz érkezett válasz alapján az Ügyfél szerződése a korábbi biztosító társaságnál élő statusban szerepelt.

A Rendelet 6. § (3) bekezdése kimondja: „A szerződés hatálya alatt további felelősségbiztosítási szerződés ugyanarra a biztosítási időszakra érvényesen nem köthető.”

A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás során megállapította, hogy a Signal Biztosító az Ügyfél szerződését annak ellenére, hogy a KÖBÉ-től élő statusu szerződés visszajelzést kapott, továbbra is élőként tartotta nyilván, amely magatartásával megsértette a Rendelet 6. §

(3) bekezdésében foglaltakat.

A Signal Biztosító nyilatkozata szerint 2009. február 27-én faxon, majd 2009. március 3-án levélben megkapta Ügyféltől a KÖBE által kiállított kártörténeti igazolást, amely szerint a KÖBÉ-nél nyilvántartott szerződés 2007. december 31-ig volt díjrendezett és 2008. február 29-én díjfizetés elmulasztása miatt megszűnt. A bonus besorolás a megszűnéskor B10 volt. A pénzügyi szervezet nyilatkozata szerint a kártörténeti igazolás benyújtásáig nem érkezett az Ügyfél részéről a biztosítási szerződés megszüntetésére vonatkozó kérés, amely szerint a biztosítási szerződését visszakötötte volta a KÖBÉ-hez. A Signal Biztosító által előírt díjak Ügyfél érvényes csoportos beszedési megbízása alapján lehívásra kerültek. A Signal Biztosító a (…) kötvényszámú szerződést továbbra is érvényesnek és hatályosnak tekinti.

A Rendelet 6. § (2) bekezdése kimondja: „Az üzemben tartó új ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, ahol a szerződés az adott biztosítási évben díjnemfizetéssel megszűnt.„

A Felügyelet a rendelkezésére bocsátott dokumentumok alapján megállapította, hogy a Signal Biztosító az Ügyfél tájékoztatása során a feltárt magatartásával megsértette a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (továbbiakban Fttv.) 3. § (1) bekezdését azáltal, hogy magatartása kimeríti az Fttv. 7. § (1) bekezdését.

Az Fttv. 3.§ (1) bekezdése szerint „Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.”

Az Fttv. 3.§ (3) bekezdés szerint „A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §).”

Az Fttv. 7. § (1) bekezdése az alábbi rendelkezést tartalmazza:

Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely

a) - figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt, továbbá a kommunikáció eszközének korlátait - az adott helyzetben a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős információt elhallgat, elrejt, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre, vagy nem nevezi meg az adott kereskedelmi gyakorlat kereskedelmi célját, amennyiben az a körülményekből nem derül ki, és

b) ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas

(a továbbiakban: megtévesztő mulasztás).

Az Fttv. 7. § (1) bekezdése szerinti jelentős információk körét az Fttv. 7. § (3) bekezdése a következők szerint határozza meg:

E § alkalmazásában

a) az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában,

b) kötelező európai uniós jogi aktus rendelkezéseinek átültetése céljából elfogadott külön jogszabályi rendelkezésekben, illetve

c) az 1. § (4) bekezdésének a)-d) pontja, valamint (5) bekezdésének b) pontja szerinti külön jogszabályi rendelkezésekben

meghatározott tájékoztatási követelményekben előírt információ az ott meghatározott kereskedelmi kommunikáció tekintetében jelentős.

Az Fttv. 1. § (4) bekezdése szerint külön törvény vagy az annak végrehajtására kiadott jogszabály a fogyasztók tájékoztatására vonatkozóan az e törvényben foglalt szabályokon túl részletesebb, illetve szigorúbb szabályokat írhat elő

a) pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás, biztosítási, biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói szolgáltatás, befektetési szolgáltatási tevékenység és befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatás, árutőzsdei szolgáltatás, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak által nyújtott szolgáltatás, valamint a magán-nyugdíjpénztári szolgáltatás tekintetében.

A fentiek alapján a Rendelet szerinti tájékoztatási követelményekben foglaltak az Fttv. vonatkozásában jelentős információnak tekintendőek.

A Felügyelet az Ügyfél által a fogyasztóvédelmi eljárásban becsatolt – 2010. január 13-i - biztosítási kötvényből megállapította, hogy Signal Biztosító az (…) frsz-ú gépjárműre 2008. január 1-je óta gépjármű felelősségbiztosítási szerződést tart nyilván. A Signal Biztosító az Ügyfél szerződéses ajánlatát a 2008. évben nem lett volna jogosult és köteles elfogadni tekintettel arra, hogy a szerződés az adott biztosítási évben díjnemfizetéssel szűnt meg. Azzal a magatartásával, hogy az Ügyfél szerződéses ajánlatát a 2008. évben a Signal Biztosító elfogadta, megsértette a Rendelet 6. § (2) bekezdésében foglaltakat. A Signal Biztosító azzal a magatartásával, hogy az Ügyfelet tévedésben tartotta, nem tájékoztatta a gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről, azaz arról, hogy a szerződés megkötésére irányuló ajánlatát a Signal Biztosító nem fogadhatja el, megsértette az Fttv. 3. §

(1) bekezdését. Nyilvánvaló ugyanis, hogy amennyiben a fogyasztó a valós információkról kap tájékoztatás a Signal Biztosító részéről, úgy ügyleti döntése meghozatalában ez alapvetően befolyásolta volna, s előzményi biztosítójához fordulhatott volna kötelező biztosítási ajánlatával.

3. Az UFS Broker fogyasztóvédelmi eljárásban tett 2010. március 10-i nyilatkozata szerint az UFS Brokert, mint biztosításközvetítőt 2007. november 16-án kötött megbízási szerződés keretében bízta meg az Ügyfél a 2008. évre vonatkozó új kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés megkötésével, amelyben az UFS Broker vállalta az Ügyfél gépjármű felelősségbiztosítási szerződésének a KÖBÉ-nél történő felmondását. Ezzel egy időben az Ügyfél 2007. november 16-án gépjármű felelősségbiztosítási szerződés megkötésére tett ajánlatot az UFS Brokeren keresztül a Signal Biztosítónak.

Az UFS Broker 2010. június 8-ai nyilatkozata szerint a 2008. évre vonatkozó kötelező felelősségbiztosításokkal kapcsolatos átkötéseket 2007. december 1-jéig tömbösítve továbbította a felmondással érintett biztosítókhoz, így a KÖBÉ-hez is. Ennek igazolására csatolta a Felügyelet részére az Invitel híváslistájának másolatát. Az UFS Broker nyilatkozata szerint a híváslistában 4. oldalon 149. jelzetű sorban, 2007. november 30. napján 12:18:48 híváskezdettel kezdeményezett hívást a (…) számra, a KÖBE ügyfélszolgálatára.

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (továbbiakban: Bit.) 42. § (1) bekezdése kimondja, hogy „a független biztosításközvetítő a tevékenysége során a biztosítási szakmai szabályokat mindenkor megtartva köteles eljárni. A független biztosításközvetítő e kötelezettsége elmulasztásáért (független biztosításközvetítői műhiba), így különösen a téves tanácsadásért, a szabálytalan díjkezelésért, a nyilatkozatok késedelmes továbbításáért felelős. Ezen felelőssége kiterjed a nevében eljáró személyek tevékenységére is.”

Az UFS Xxxxxxx a fogyasztóvédelmi eljárásban a 2010. május 10-én kelt, 11302/9/2010. számú végzésben a Felügyelet az Ügyfél kötelező gépjármű felelősségbiztosításának 2007-es biztosítási év évfordulójára történő felmondásának továbbításáról szóló igazolásra hívta fel. Az XXX Xxxxxx a fogyasztóvédelmi eljárásban nyilatkozott arról, hogy az állításának igazolására csak a Felügyelet részére megküldött híváslista áll rendelkezésére, a felmondás elküldésére vonatkozó fax igazolás nem. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárásban megállapította, hogy az UFS Broker által rendelkezésre bocsátott híváslista fax hívás kezdeményezés idejére, és helyére vonatkozóan tartalmaz adatot, arra vonatkozóan azonban, hogy ki az Ügyfél, és milyen tartalmú dokumentum/irat került továbbításra már nem tartalmaz adatot. Az XXX Xxxxxx hitelt érdemlő módon nem tudta igazolni a felmondásra vonatkozó nyilatkozat továbbítását. A KÖBE a fogyasztóvédelmi eljárásban tett nyilatkozata szerint az Ügyfél felmondó nyilatkozatát nem kapta meg.

Fentiek alapján a Felügyelet megállapította, hogy az UFS Broker nem a biztosítás szakmai szabályai szerint járt el, amikor nem visszakereshető és beazonosításra alkalmas módon továbbította az ügyfele szerződés felmondási nyilatkozatát, s magatartásával megsértette a Bit. 42. § (1) bekezdésében foglaltakat.

Az UFS Broker nyilatkozata szerint az ügy megoldása érdekében 2009-ben telefonon keresztül felvette a kapcsolatot a KÖBÉ-vel. A KÖBE a megkeresésre tájékoztatta arról az UFS Brokert, hogy az Ügyfél szerződés felmondását nem kapta meg, így a szerződése díjnemfizetéssel szűnt meg. A kibocsátott kártörténeti igazoláson nem áll módjában változtatni. Az UFS Broker 2010. március 17-én e-mailben kereste meg a Signal Biztosítót, amelyre a Signal Biztosító 2010. március 25-én arról tájékoztatta, hogy az Ügyfél bonus besorolását nem áll módjában megváltoztatni addig, amíg a KÖBE nem igazolja le az Ügyfél felmondását és B10-es bonus besorolását.

Az UFS Broker a 2010. június 8-án kelt nyilatkozatában arról tájékoztatta a Felügyeletet, hogy felveszi a kapcsolatot az Ügyféllel annak érdekében, hogy a problémája megfelelő orvoslásra találjon. Az XXX Xxxxxx a Felügyelet megkeresésére tájékoztatott arról, hogy az UFS Xxxxxx telefonon felvette a kapcsolatot az Ügyféllel, aki egyetlen igényt fogalmazott meg: a korábbi bonus-malus besorolását szeretné visszaállíttatni. Az UFS Broker munkatársa 2010. október 4-én ismét telefonon megkereste az Ügyfelet, aki elsődlegesen ugyanazt az igényt fogalmazta meg, mint a korábbi telefonbeszélgetés során azzal a kiegészítéssel, hogy

amennyiben nem sikerül a bonus besorolás visszaállítása, úgy a helytelen besorolásból fakadó kárának megtérítésére igényt tart attól, aki ezt okozta.

4. A beadvány érinti a KÖBE azon magatartását, miszerint az Ügyfél számára kártörténeti igazolás kiállítását megtagadta azon az alapon, hogy az Ügyfél biztosítása a rendszerében élő státusú volt. Ennek kapcsán figyelembe kell venni azt, hogy a KÖBE nyilatkozata szerint az UFS Broker értesítése az Ügyfél szerződésének felmondásáról nem érkezett meg a KÖBÉ- hez, amely ellenkezőjének bizonyítására az eljárás során nem került sor. Ennek alapján a KÖBE az élő státusúként fenntartott szerződés kapcsán kártörténeti igazolás kiállítására nem volt köteles.

A Psztv. 48/H. § (1) szerint, ha a Felügyelet megállapítja a 48/A. § a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 47.§ (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza:

c) határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a jogsértő szolgáltatót azzal, hogy az a hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedéséről köteles értesíteni a Felügyeletet,

e) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.

A fentiek alapján a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a Signal Biztosítót kötelezte, hogy tartózkodjon a jogszabálysértések további megvalósításától. A Felügyelet a Signal Biztosítót a gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt 500.000 Ft fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezte. E körben, a jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezés a szerződéskötési joggal kapcsolatban fogalmaz meg alapvető előírást akkor, amikor érvényes kötelező felelősségbiztosítás szerződés hatálya alatt további szerződés megkötését ugyanarra a biztosítási időszakra kizárja. E rendelkezés garanciális szabályt fogalmaz meg, amikor egy adott biztosítási évben az Ügyfél szerződését egy biztosító társasághoz köti.

Az Fttv.-ben foglalt jogszabályi rendelkezések megsértése miatt a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a Signal Biztosítót eltiltotta a jogsértő magatartástól, továbbá 500.000 Ft fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezte. A Felügyelet az eset összes körülményei között értékelte, hogy a Signal Biztosító azon mulasztásával, hogy nem értesítette az Ügyfelet a szerződéskötés akadályáról, Ügyfelet megtévesztette és tévedésben tartotta. Ennek alapján Ügyfél a Rendeletben foglalt kötelezettségének nem tudott eleget tenni, hogy biztosítás év közben díjnemfizetéssel megszűnt szerződésére az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződést a KÖBÉ-nél kösse meg érvényesen. A jogsértés súlya szempontjából figyelembe kell venni továbbá, hogy a Signal Biztosító Ügyfél szerződését annak ellenére is élőként tartotta nyilván, hogy a KÖBÉ-től élő statusú szerződés visszajelzést kapott. A Signal Biztosító az Ügyfél megfelelő tájékozódásához fűződő jogát mulasztás megvalósításával sértette meg, amellyel alkalmas volt az Ügyfél ügyleti döntésének tisztességtelen befolyásolására. Ennek alapján a jogsértés az Ügyfél vagyoni érdekeit is sértette. A bírság kiszabása során a Felügyelet súlyosító körülményként értékelte, hogy a Signal Biztosító a fogyasztóvédelmi eljárás során nem vizsgálta felül álláspontját.

A biztosítás szakmai szabályainak be nem tartása miatt a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és az UFS Xxxxxxx kötelezte, hogy tartózkodjon a

jogszabálysértések további megvalósításától. A Felügyelet továbbá az UFS Xxxxxxx a biztosítókra és a biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt 300.000 Ft fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezte. A jogsértés körülményei között a Felügyelet azt vette figyelembe, hogy szakma szabályainak megsértésével az UFS Broker olyan helyzetet idézett elő, hogy az Ügyfél biztosítási szerződésére vonatkozó felmondó nyilatkozatával kapcsolatos ügyintézése nem volt nyomon követhető, és elegendően gondos ahhoz, hogy az elküldés megfelelő igazolása mellett az Ügyfél érdekeire hátrányos magatartása kizárható legyen. A bírság kiszabása során a Felügyelet enyhítő körülményként értékelte, hogy az UFS Broker felajánlotta az Ügyfelet ért kár megtérítését.

A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § i) pontjában a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.), valamint a 48/A. § - 48/J. §-aiban, továbbá az Fttv. 10. § (2) és

(4) bekezdésében, 7. § (3) bekezdésében és 1. § (4) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva hozta meg.

A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontján, a

100. § (2) bekezdésén, 109. § (1) bekezdésén, 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésein és 330. § (2) bekezdésén alapul.

A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2011. január 06.

Xx. Xxxxx Xxxxxx s.k. a PSZÁF elnöke