A tanulmány címe:
Közzététel: 2024. május 28.
A tanulmány címe:
Területi különbségek a foundational economy szemszögéből a 2016 utáni Magyarországon
Szerzők:
Xxxxx Xxxxxx–Xxxxxx Xxxxxxxxx
xxxxx://xxx.xxx/00.000X0/XX000000
Az alábbi feltételek érvényesek minden, a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) Területi Statisztika c. folyóiratában (a továbbiakban: Folyóirat) megjelenő tanulmányra. Felhasználó a tanulmány, vagy annak részei felhasználásával egyidejűleg tudomásul veszi a jelen dokumentumban foglalt felhasználási feltételeket, és azokat magára nézve kötelezőnek fogadja el. Tudomásul veszi, hogy a jelen feltételek megszegéséből eredő valamennyi kárért felelősséggel tartozik.
1) A jogszabályi tartalom kivételével a tanulmányok a szerzői jogról szóló 1DDD. évi LXXVI. törvény (Szjt.) szerint szerzői műnek minősülnek. A szerzői jog jogosultja a KSH.
2) A KSH földrajzi és időbeli korlátozás nélküli, nem kizárólagos, nem átadható, térítésmentes felhasználási jogot biztosít a Felhasználó részére a tanulmány vonatkozásában.
3) A felhasználási jog keretében a Felhasználó jogosult a tanulmány:
a) oktatási és kutatási célú felhasználására (nyilvánosságra hozatalára és továbbítására a
4. pontban foglalt kivétellel) a Folyóirat és a szerző(k) feltüntetésével;
b) tartalmáról összefoglaló készítésére az írott és az elektronikus médiában a Folyóirat és a szerző(k) feltüntetésével;
c) részletének idézésére – az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven – a forrás, valamint az ott megjelölt szerző(k) megnevezésével.
4) A Felhasználó nem jogosult a tanulmány továbbértékesítésére, haszonszerzési célú felhasználására. Ez a korlátozás nem érinti a tanulmány felhasználásával előállított, de az Szjt. szerint önálló szerzői műnek minősülő mű ilyen célú felhasználását.
5) A tanulmány átdolgozása, újra publikálása tilos.
6) A 3. a)–c.) pontban foglaltak alapján a Folyóiratot és a szerző(ke)t az alábbiak szerint kell feltüntetni:
„Forrás: Területi Statisztika c. folyóirat 64. évfolyam 3. számában megjelent, Xxxxx Xxxxxx–
Xxxxxx Xxxxxxxxx által írt, Területi különbségek a foundational economy szemszögéből a 2016 utáni Magyarországon c. tanulmány”
7) A Folyóiratban megjelenő tanulmányok kutatói véleményeket tükröznek, amelyek nem esnek szükségképpen egybe a KSH, vagy a szerzők által képviselt intézmények hivatalos álláspontjával.
TANULMÁNYOK
Területi különbségek a foundational economy szemszögéből a 2016 utáni Magyarországon
Territorial differences from the perspective of the foundational economy in post-2016 Hungary
Egyed, Ildikó Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont E-mail: xxxxx.xxxxxx@xxxx.xx
Zsibók, Zsuzsanna Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont
E-mail: xxxxxx.xxxxxxxxx@xxxx.xx
Kulcsszavak:
foundational economy,
vállalati adatok, munkatermelékenység,
Magyarország
Keywords:
foundational economy,
firm-level data, labour productivity,
Hungary
A tanulmány a magyarországi területi fejlő- dés kérdéskörét vizsgálja a gazdasági szerke- zet oldaláról, annak egy speciális szemszögé- ből. A foundational economy (alapozó gaz- daság – FE) a mindennapi élethez szükséges javakat és szolgáltatásokat biztosító tevé- kenységeket jelenti. Ezek rendelkezésre állá- sa jelentősen befolyásolja az egyének jólétét, ezen keresztül pedig az FE tevékenységek minősége – a helyi gazdaságok, a belső piac megerősödése révén – hozzájárul a térségek és a nemzetgazdaságok versenyképességé- hez. Jelen kutatás célja, hogy vállalati adato- kon keresztül részletesen felmérje a gazdasá- gi tevékenységek megoszlását és teljesítmé- nyét Magyarországon az FE és a nem FE tevékenységek, illetve a különböző térségek között.
The study examines the issue of territorial development in Hungary from the point of view of economic structure, from a specific perspective. The foundational economy (FE) refers to the activities that provide the goods and services necessary for everyday life. Their availability has a significant impact on the well-being of individuals, and through this the quality of foundational activities contributes to the competitiveness of regions and national economies by strengthening local economies and the inter- nal market. The present research aims to provide a detailed assessment of the distri- bution and performance of economic activi- ties in Hungary between foundational and non-foundational activities and across dif- ferent regions, using enterprise data.
Beküldve: 2023. július 25.
Elfogadva: 2023. október 27.
Területi Statisztika, 2024, 64(3): 273–307; DOI: 10.15196/TS640301
Xxxxx Xxxxxx–Xxxxxx Xxxxxxxxx
274
Bevezetés
Tanulmányunk a magyarországi területi felzárkózás kérdéskörét vizsgálja a gazdasági szerkezet oldaláról, annak egy speciális szemszögéből. Míg a 2010-es évek szakpoli- tikái az európai színtéren – a pénzügyi-gazdasági világválságból való kilábalás jegyé- ben – a versenyképesség megerősítésére irányultak (Loewen 2015), addig a 2020-ban kitört koronavírus-válság olyan tevékenységek, ágazatok felé fordította a figyelmet, amelyek az emberek mindennapi szükségleteihez nélkülözhetetlen árukat és szolgál- tatásokat állítják elő, osztják el (Xxxxxxx et al. 2020). A foundational economy (alapo- zó gazdaság – FE) szakirodalma nem teljesen újkeletű, megjelenése a Foundational Economy Collective (Alapozó Gazdaság Kollektíva – FEC) kiáltványához köthető (FEC 2013), ugyanakkor a témához kapcsolódó publikációk száma az elmúlt néhány évben – nem véletlenül – erős növekedésnek indult. A területi felzárkózás problé- mája Európa-szerte kisebb-nagyobb hangsúllyal jelen van, de az Egyesült Királyság- ban a fejlett országokhoz képest jóval határozottabban jelenik meg, így az sem vélet- len, hogy az FE-megközelítéssel foglalkozó szakirodalom gyökerei innen erednek; a szakpolitikába a legerősebben annak legelmaradottabb részén, Walesben (Kovács 2015) tudott beágyazódni (AMBS 2022). Úgy gondoljuk, hogy az egyesült királysági területi egyenlőtlenségek sok rokonságot mutatnak a kelet-közép-európai problé- mákkal (túlzott centralizáltság, erős centrum-periféria kettősség, leszakadó térségek), így a szakpolitika új irányvonalai (Berry 2018, Sunley et al. 2022) a hazai területi fejlődés szempontjából is megfontolandók. Az FE mint a „hétköznapi élet infra- struktúrája” (FEC 2018) jelentőségét az adja, hogy annak fejlesztése hozzájárul a térségek helyi infrastruktúrájának, vállalkozói környezetének, belső piacának, továb- bá különösen humán tőkéjének a fejlődéséhez, mindezek pedig hosszú távon képe- sek megalapozni a térségek és a nemzetgazdaságok termelékenységét, versenyképes- ségét és stabilitását.
Kutatásunk célja az FE magyarországi működésének feltáró elemzése, ugyanis ez a szemlélet még újnak számít a regionális tudományban (Xxxxxx 2021, Xxxxxxxxxxx et al. 2023), és így hiányzik a kelet-közép-európai szakirodalomból. Az eddigi, egy- egy városra (Bosák et al. 2023, Zsibók−Egyed 2022) vagy a visegrádi országok egé- szére vonatkozó munkákat (Egyed−Zsibók 2023) egy részletes, a hazai sajátossá- gokra irányuló kutatással egészítjük ki. Terminológiai kihívásokkal is szemben talál- tuk magunkat, mivel az FE-megközelítéshez tartozó szakkifejezések még nem ho- nosodtak meg a magyar nyelvben, ezért tanulmányunkban az angol rövidítést hasz- náljuk. Kutatási kérdéseink a következők: (i) mekkora az FE tevékenységek súlya és teljesítménye (bevétel, foglalkoztatás, termelékenység) a magyar gazdaságban, (ii) ennek milyen területi különbségei figyelhetők meg, (iii) milyen következtetéseket vonhatunk le a hosszú távú területi fejlődésre vonatkozóan. A harmadik kérdés lényegében arra utal, hogy együtt szükséges-e az FE és a nem FE ágazatoknak növe- kedniük. E kérdések megválaszolásához elsőként bemutatjuk a kutatásunk szakiro-
Területi Statisztika, 2024, 64(3): 273–307; DOI: 10.15196/TS640301
Területi különbségek a foundational economy szemszögéből a 2016 utáni Magyarországon
275
dalmi hátterét, majd az adatbázist és a kutatási módszereinket, ezt követően ismer- tetjük empirikus eredményeinket, végül megfogalmazzuk a következtetéseinket.
Szakirodalmi háttér
Az FE fogalmát a Manchesteri Egyetemen működő Centre for Research on Socio- Cultural Change kutatói (Manifesto for the Foundational economy) vezették be a köztudatba (FEC 2013). Az FE értelmezhető egyrészt a gazdasági fejlődés új para- digmájáként (Morgan 201D), másrészt egy olyan új empirikus realitásként (Bärnthaler et al. 2021), amely az iparpolitika számára láthatatlan hétköznapi gazdaságot helyezi előtérbe, szakítva a gazdaság versenyszférával azonosított egydimenziós képzetével. A 2008-as pénzügyi-gazdasági világválságot követően egyre népszerűbbé váló alter- natív (strukturalista, emberközpontú, posztfejlődési stb.) helyi és regionális fejlődési irányzatok nemzetközi szakirodalmát gyarapító FE irányzat az Egyesült Királyság- hoz hasonló fejlett és magas fokon tercierizálódott gazdaságokkal összefüggésben vizsgálja a magasabb bérekkel, képzettséggel, termelékenységgel jellemezhető pályára való átállás politikai vízióját és az azt megalapozó technokrata hiedelmeket (a pro- duktív munkahelyek és a javuló életszínvonal összefüggése), megkérdőjelezve az ipari termelékenység fokozására irányuló politikák létjogosultságát (FEC 2013, Cala- fati et al. 2023). A foglalkoztatottság szerkezetének évtizedes kedvezőtlen változása miatt túlnyomórészt alacsonyan fizetett munkahelyeket teremtő brit gazdaságban a feldolgozóipar túl kis súlyt képvisel ahhoz, hogy a termelékenység növekedésének fő hajtóerejévé váljon. De általában is igaz, hogy az európai országokban az iparpoliti- kák középpontjában álló, magas hozzáadott értékű munkahelyeket teremtő, csúcs- ipari ágazatok és tudásintenzív üzleti szolgáltatások a foglalkoztatottaknak csupán az 5-6%-át koncentrálják [1]. Kifogásolható ugyanakkor, hogy a fejlett ipari országok- ban a foglalkoztatottak közel felét (Xxxxxx et al. 2014) és az alacsonyan fizetett munkahelyek jelentős részét koncentráló FE szempontjai nem jelennek meg a gaz- daságpolitikai prioritások között.
Az FE ágazatok nem csupán jelentős foglalkoztatási súlyuk miatt érdemelnek nagyobb szakpolitikai figyelmet, hanem mivel ezek szolgáltatják a háztartások és a vállalkozások mindennapos működéséhez elengedhetetlen alapvető infrastruktúrát is. Az FE infrastruktúra fejlesztésével ellentétben a gazdaságpolitika középpontjában álló bruttó hazai termék (gross domestic product – GDP) emelkedése – a progresz- szív adórendszer hiányában – a háztartások többségénél nem hozza magával a jólét növekedését, nem szolgálja az inkluzív vagy fenntartható gazdasági fejlődési célok teljesülését (FEC 2013, 2018, Csath 2021). E felismerés vezette az időközben euró- pai kutatói hálózattá bővülő FEC-et arra, hogy az alulfinanszírozottság, piacosítás és extraktív üzleti modellek túlsúlyával jellemezhető FE szakpolitikai elhanyagoltságát bírálva újradefiniálja a gazdaságpolitika céljait a piaci jövedelmek által generált egyéni fogyasztásról, a háztartások kiadásainak mintegy 50%-át felemésztő FE javak és
Területi Statisztika, 2024, 64(3): 273–307; DOI: 10.15196/TS640301
Xxxxx Xxxxxx–Xxxxxx Xxxxxxxxx
276
szolgáltatások kollektív fogyasztására helyezve a hangsúlyt (Gough 201D). Az FE- megközelítés az európai, nemzeti és regionális politikák szintjén is uralkodó csúcs- ipar-központúság „ellennarratívája” (Nygaard−Hansen 2020); a szűk termelékeny- ségfelfogáson túllépő, holisztikus, differenciált gazdasági szemléletben fogant ipar- politikák kiindulópontja, ahol a társadalom és a munkavállalók alapvető szükségletei legalább akkora hangsúllyal szerepelnek, mint a start-upok, a tudásintenzív üzleti szolgáltatások, vagy az ipari növekedés ösztönzése (Berry 2018, Froud et al. 2020).
Az FE koncepciója nem előzmények nélküli: Xxxxxx Xxxxxx (2018) a kizsákmá- nyoló, növekedésorientált gazdaságot bíráló „Hétköznapi gazdaság” című provoka- tív vitairata az alacsony bérekkel és termelékenységgel jellemzett „elfelejtett és elha- nyagolt” hétköznapi gazdaságot (szociális gondozás, kiskereskedelem, vendéglátás stb.) tekinti az értékteremtés fő színterének. A 2010-es években az FE mellett szá- mos, az agglomerációs előnyök és a versenyképes szektorok szerepét túlzottan ki- emelő gazdaságpolitikákat bíráló progresszív fejlesztési irányzat látott napvilágot, amelyek tágabb értelemben a jólléti gazdasághoz (wellbeing economy – WE) sorol- hatók (Morgan 2021, Crisp et al. 2023):
– A londoni University College kutatóinak az ún. „egyetemes alapszolgáltatá- sok” (universal basic services – UBS) általános kiterjesztését és a jóléti álla- mok reformját célzó kezdeményezése, amelynek kiindulópontja az FE meg- újítása (Portes et al. 2017, Gough 201D, Coote−Percy 2020).
– A közösségi vagyonépítés (community wealth building – CWB) emberköz- pontú alternatív fejlesztési irányzata, amelynek deglobalizációs, protekcionista vonulata a walesi kormányzati agendában számos átfedést mutat az FE- megközelítéssel (CLES 2020, Manley−Whyman 2021).
– A gazdasági fejlődés társadalmi alapjait (lásd az ENSZ fenntartható fejlődési céljai) és ökológiai határait szintetizáló Doughnut Economy modell (Raworth 2017, DEAL 2022).
A GDP-n túli WE mozgalomhoz világszerte egyre több kormány, vállalkozás, civil és üzleti szereplő csatlakozik (Xxxxxxxxxx et al. 2022). A civil szervezeteket tömörítő wellbeing economy alliance (WEAll) kezdeményezésére 2018-ban létrejött a wellbeing economy governments (WEGo), a jóléti agendákkal kísérletező regioná- lis és nemzeti kormányzatok globális platformjaként. A fejlődést multidimenzionális jóléti indikátorok alapján mérő WE nagy hangsúlyt fektet a különböző (természeti, társadalmi, humán) tőketípusok kollektív jóléthez való hozzájárulására, elköteleződ- ve azok megóvása iránt. A WE elvek gyakorlatba történő átültetését szolgálják az Európai Unió (EU) fenntartható fejlődési indikátorai, a humán fejlődési index (hu- man development index – HDI), a fenntartható gazdasági jólétet mérő valódi fejlő- dés indikátora (genuine progress indicator – GPI), valamint a raworthi „Doughnut”, az alternatív tőkefajtákra vonatkozó mérések. A kapcsolódó életminőségi célok
– egészség, megfelelő életszínvonal, jólét méltányos elosztása, kiteljesedés stb. – rendre visszaköszönnek az FE koncepciójában (Xxxxxxx et al. 2021). A tőkefajták
Területi Statisztika, 2024, 64(3): 273–307; DOI: 10.15196/TS640301
Területi különbségek a foundational economy szemszögéből a 2016 utáni Magyarországon
277
alakulását tükröző nemzeti vagyon mérésére szolgáló nem gazdasági jellegű indikáto- rok alkalmazását Csath (2021) különösen indokoltnak tartja olyan országokban, ahol a gazdaság nagymértékben támaszkodik a külföldi tőkére és a bruttó hazai összter- mék nem alkalmas a fejlődés mérésére.
Az állam, a piaci szereplők és a civil társadalom közötti kapcsolatokat a morális gazdaság bázisán újraértelmező FE-megközelítés normatív irányultságát (FEC 2018, Sayer 201D) mutatja a kizsákmányoló és extraktív üzleti modellek FE-beli expanzió- jának kritikája, a gazdasági tevékenységek felhasználói és munkavállalói jóléti szem- pontokat tükröző osztályozása, a piaci helyett azok használati értékének hangsúlyo- zása. Az FE plurális és zonális felfogása Polányi (1D44) szubsztantivista gazdaságér- telmezéséig nyúlik vissza, amely az emberi szükségletek kielégítését, nem pedig az ortodox közgazdasági elméletek által hangsúlyozott hatékonyság- vagy haszonma- ximalizálást határozza meg a gazdaság fő céljaként. A kritikai nézőpont egyúttal lehetővé teszi az egyes gazdasági zónák jólétkritikus jellege, eltérő gazdasági- társadalmi céljai mentén történő lehatárolását, más-más kritériumok alkalmazását a versenyképes/tradable ágazatok vagy az olyan FE tevékenységek esetében, mint a közétkeztetés vagy az idősgondozás.
Az FEC által definiált gazdasági zónák vagy típusok a javak és szolgáltatások jel- legétől, jóléti funkciójától függően eltérő fogyasztási mintákkal jellemezhetők (1. táblázat). Az FE terén a beavatkozások (például az egyetemes alapszolgáltatások bevezetése révén a kollektív ellátási rendszerek dekommodifikációja1) fő indokát az adja, hogy az egyéni fogyasztással szembeállított „alapozó fogyasztás” elsősorban a társadalmi tőke számára kedvező feltételeket teremtő társadalmi infrastruktúrától (közösségi terek, könyvtárak, parkok, zöldterületek) és a lakossági ellátást biztosító infrastrukturális hálózatok, csövek és vezetékek rendszerétől függ, amelyek nem spontán módon keletkeznek/újulnak meg, és kevésbé kitettek az egyéni jövedelmek alakulásának (Barzotto et al. 2020). A közművek, az egészségügy, az oktatás vagy a szociális gondozás kollektív közjavak formájában való működtetését ugyanis a lakos- sági adóbevételek, továbbá a háztartások fix és elkerülhetetlen kiadásai biztosítják, nem pedig a globális gazdaságba integrálódó csúcsipari ágazatok termékei iránti fogyasztói kereslet „leszivárgó” hatásai (FEC 2013).
1 Dekommodifikáción a nempiaci alapú szolgáltatási modellre való áttérést értjük.
Területi Statisztika, 2024, 64(3): 273–307; DOI: 10.15196/TS640301
Xxxxx Xxxxxx–Xxxxxx Xxxxxxxxx
278
1. táblázat
A gazdaság zonális felépítése Zonal structure of the economy
Gazdasági zónák
Nem fizetett | Monetarizált, hivatalos statisztikákban szereplő tevékenységek | ||||
Mindennapi gazdaság | Tradeable gazdaság | Járadék- gazdaság | |||
Foundational economy | Nemproduktív piaci jellegű helyi szolgáltató | ||||
Közszolgál- tatások és infrastruktúra | Helyi alap- szolgáltatások | ||||
Példák
Otthoni ápolás | Egészségügy, energia | Élelmiszeripar | Fodrász, étterem | Autóipari alkatrészek | Tőzsde, ingatlanpiac |
Szakpolitikák
Fizetett munkákhoz/ FE-hez sorolás | Bővítés | Bővítés | Bővítés | Átalakítás | Szabályozás, leépítés |
Forrás: Krisch et al. 2020.
A társadalmi reprodukcióhoz köthető, alapvetően női munka által jellemzett ház- tartási vagy közösségi gazdaság (core economy) nem monetáris zónájában az alapvető szükségletek (például gondozás, házimunkák) kielégítése az önkéntességen, a jóaka- raton és az ajándékozáson alapul. Az FE zónájához tartoznak a civilizált élet infra- struktúráját jelentő hétköznapi szolgáltatások (lakhatás, egészségügy, oktatás, köz- műellátás stb.), amelyek – anyagi státustól, vagy a versenygazdaságban betöltött pozíciótól függetlenül – minden állampolgárt megilletnek (FEC 2013, 2018). Ezek általában olyan alacsony kockázatú és hozamú, fix kereslettel jellemezhető, a nem- zetközi versenytől viszonylag védett gazdasági tevékenységek, amelyek közvetlen módon járulnak hozzá az alapvető társadalmi szükségletek kielégítéséhez. Ezzel szemben a jólét szempontjából kevésbé kritikus fogyasztás az FE peremén elhelyez- kedő hétköznapi javak ún. overlooked gazdaságához2 és a gazdaságfejlesztési stratégiák homlokterében álló, exportorientált tradable gazdaság zónájához köthető. Utóbbi esetében az (aspirációs) egyéni fogyasztási javak és szolgáltatások (például gépkocsi, elektronikai eszközök) fogyasztása a meghatározó, míg az energiafaló luxusjavak fogyasztását ösztönző részvényesi/járadékgazdaság a társadalmi szükségletek haté- kony kielégítésének legfőbb akadályaként szerepel. Fontos kiemelni, hogy az FE fejlesztése nem pozitív összegű játszma (lásd Xxxxxxxxxx et al. 2021), minden beavat- kozás kihat a gazdaság többi zónájára, ahogyan ezt a tradable és a FIRE szektorok (pénzügy, biztosítás, ingatlan) túlnyomó többségének letörésére vonatkozó egyér- telmű szándék is jelzi.
2 Lehetséges értelmezései: mellőzött, figyelmen kívül hagyott, észrevétlen gazdaság.
Területi Statisztika, 2024, 64(3): 273–307; DOI: 10.15196/TS640301
Területi különbségek a foundational economy szemszögéből a 2016 utáni Magyarországon
279
A szakpolitikai dokumentumokban a versenyképes gazdasággal gyakorta szem- beállított, homogén (negatív) megítélésű FE továbbgondolása és ágazati felbontása (Froud et al. 2018) révén kimutathatóvá válik annak differenciáltsága:
(1) providenciális FE tevékenységek: a jóléti állam hagyományos szolgáltatásaival megfeleltethető, egyetemes közszolgáltatások körébe sorolható tevékenységek, lásd jóléti, egészségügyi szolgáltatások, szociális ellátás és lakhatás, oktatás, segélyszolgá- latok, rendfenntartás, közigazgatás;
(2) materiális FE tevékenységek: a háztartások és vállalkozások alapvető szükség- leteinek kielégítéséhez (Gough 2000) kapcsoló csövek, kábelek, hálózatok, fióktele- pek stb. rendszere, például közművek, tömegközlekedés, távközlés, lakhatás, élelmi- szer-ellátás, lakossági banki szolgáltatások;
(3) overlooked tevékenységek: alacsony technológiai színvonalú, életmódhoz kap- csolódó/kényelmi javak és szolgáltatások alapvetően a háztartások szabadon elkölt- hető (diszkrecionális) jövedelméből finanszírozott és késleltethető fogyasztása, pél- dául fodrász, karbantartás, bútorok, szabadság eltöltése, vendéglátás.
A szakirodalommal összhangban mi is nagyobb szerepet tulajdonítunk az FE-nek a nagyvárosi térségektől távol eső, leszakadó régiók vagy belső perifériák esetében, mint a regionális fejlődés „magas útját” képviselő, diverzifikált gazdaságú, fejlett régiók esetében. Az FE és a regionális fejlődés kapcsolatát elemző tanulmá- nyok (Xxxxxxxxxxx et al. 2023, Xxxxxx 2021) egyetértenek abban, hogy a gazdasági tevékenységek töredékét megcélzó innovációvezérelt stratégiák az elmaradott régiók esetében nem alkalmasak a regionális fejlődési kihívások kezelésére. Coenen– Morgan (2020) szerint a helyérzékeny fejlesztéspolitikák prioritásainak nem a befek- tetési lehetőségekhez, hanem az FE által előtérbe helyezett konkrét, kézzelfogható helyi problémákhoz (aszály, társadalom elöregedése, leépülő helyi iparágak okozta válság, a hétköznapi lakosság bevonása) kellene igazodniuk. Az elsősorban belső piaci keresletre építő gazdaság stabilizátor szerepe a helyi gazdaságokban különösen a munkahelyek leépülésével fenyegető válságok kezdeti szakaszaiban válik hangsúlyos- sá. Ennek fő oka, hogy a hétköznapi javak és szolgáltatások iránti kereslet nem cik- lusfüggő, és az FE tevékenységekhez kötődik a munkahelyek 40%-a a sikeres, stag- náló vagy szupersztár városokban egyaránt (Engelen et al. 2017). A szupersztár vá- rosok felemelkedését eredményező kiválóságalapú kapitalizmus egyik árnyoldala a strukturálisan kirekesztett helyek és emberek egyre hosszabbá váló sora, amelyek főáramú politikával szembeni „bosszúja” (Xxxxxxxxx−Pose 2018) szorosan össze- függ az FE javak és szolgáltatások hiányával, a térségi identitások leértékelődésével. XxxXxxxxx et al. (2022) kiemelt szerepet szánnak a hovatartozás és a helyi kötődés bázisaként jellemzett FE számára a leszakadó térségeket megcélzó, gazdasági és társadalmi szempontokat integráló, a társadalmi infrastruktúra és a társadalmi inno- váció által vezérelt neoendogén fejlesztéspolitikák fogalmi bázisának megteremtésé- ben. Az életminőség hagyományos piaci indikátorok által mellőzött jellemzőit (köz- szolgáltatások színvonala, társadalmi tőke, a környezet minősége) hangsúlyozó kis-
Területi Statisztika, 2024, 64(3): 273–307; DOI: 10.15196/TS640301
Xxxxx Xxxxxx–Xxxxxx Xxxxxxxxx
280
városi élet – városi szétterülési folyamatokkal, a nagyvárosok agglomerációs előnyeit aláásó koronavírus-válsággal összefüggő – reneszánsza is az FE szerepének további felértékelődését vetíti elő (Xxxxxxxx 2023, Xxxxxxxx−Egyed 2021). Ugyanakkor Xxxxxxxxxxx et al. (2023) svéd régiókra vonatkozó vizsgálatai azt mutatják, hogy a periferikus régiók és kisebb regionális központok válságállóságát jelentősen rontja a tradable szektorok hiánya, az FE önmagában nem tekinthető a regionális fejlődés hajtóerejének. Ráadásul a versenytől védett ágazatokon alapuló újraépítési stratégia konfliktusba kerülhet a hosszú távú regionális fejlődési célokkal, mivel csökkenti a regionális gazdaságok teremtő rombolásra épülő alkalmazkodóképességét. Noha számos lemaradó régióban a providenciális FE a munkahelyteremtés szinte kizáróla- gos forrása, az FE szerepe kimerülhet abban, hogy segíti e régiókat „méltósággal zsugorodni”. Xxxxxx (2021) úgy találja, hogy az FE-megközelítés a regionális fejlő- dés fő kihívásai közül leginkább a társadalmi polarizációra képes hatékony válaszo- kat adni, míg a regionális különbségek vagy a környezeti fenntarthatóság problémá- jára kevésbé. Az FE irányzat társadalmilag inkluzív jólét iránti elköteleződése olyan konkrét javaslatokban fejeződik ki, mint a pazarló fogyasztás és a vagyonok meg- adóztatása, az FE javak és szolgáltatások teljes lakosságra való kiterjesztése, a terme- lékenység és a technológiai innováció párosával szemben az emberi szükségletek kielégítését célzó társadalmi innovációk előtérbe helyezése (Calafati et al. 2021, 2023). Froud et al. (2018) definíciójukban a gazdaságpolitika sikerének kritériuma a háztartások, különösen a leginkább rászorulók jóléte, amelyet döntően meghatároz az FE javak és szolgáltatások elérhetősége, illetve a reziduális jövedelem nagysága, a planetáris határok átlépése nélkül. A háztartások ténylegesen elkölthető jövedelmét kifejező ún. „alapozó élhetőség” mérőszáma a következő három pilléren nyugszik:
(1) a megfizethető és megfelelő színvonalú kollektív alapszolgáltatások elérhetősége,
(2) a társadalmi infrastruktúra és (3) a háztartások reziduális jövedelme (a rendelke- zésre álló jövedelemből levonva a közüzemi szolgáltatások díját, valamint a lakhatá- si, az étkezési és a közlekedési költségeket).
Az FE javuló termelékenysége – elsősorban a humán tőke színvonalát emelő be- ruházásokon keresztül – az elmaradott régiókat is hozzásegítheti ahhoz, hogy kitör- jenek az alacsony innováció, képzettség és termelékenység közepes fejlettségi csap- dájából (Lengyel 2022, Weresa 2017). A hétköznapi ágazatok értékteremtő képessé- gét, a munkakörülmények javítását célzó FE-megközelítés ígéretes lehet olyan nyi- tott gazdaságú országok esetében is, mint Magyarország, ahol a medium-tech autó- iparhoz kötődik a teljes exportvolumen 22 és a GDP 14%-a, az exporttermékek hozzáadott értékének közel fele pedig külföldi vállalatok tevékenységéből származik (FES 2023). Az „alapozó élhetőség” a hazai viszonyok között is nagyobb mértékben kifejezheti a jóllét területi különbségeit a GDP-hez hasonló kompozit indikátorok- nál, különösen a gazdaságpolitika sikerének tulajdonított látványos GDP-növekedési mutatók és a magyar háztartások tényleges jövedelme között megmutatkozó aggasztó szakadék fényében (Bod 2023).
Területi Statisztika, 2024, 64(3): 273–307; DOI: 10.15196/TS640301
Területi különbségek a foundational economy szemszögéből a 2016 utáni Magyarországon
281
A szakirodalmi áttekintés alapján megállapítható, hogy a munkaintenzív, alacsony bérekkel és hozzáadott értékkel jellemezhető FE ágazatok szakpolitikai láthatóságá- nak növelése igazságosabb társadalmi és gazdasági kimenetekhez vezet a területileg szelektív, elvonó, adóztató logikájú újraiparosítási modelleknél, mivel az előbbiek esetében a kínálatot nem a vagyoni helyzet, hanem a népesség eloszlása határozza meg. Az FE tevékenységek területi eloszlását vizsgálva a termelékenység területi különbségei nem igazán számottevők (Froud et al. 2020). A gazdasági növekedés extenzív forrásainak kimerülésével a hangsúly egyre inkább a termelési tényezők minőségi változására helyeződik át, ezt tükrözik a magyar versenyképességi stratégia3 motivált, képzett munkaerőt, illetve a bérek emelkedését szolgáló ösztönzők növek- vő szerepére vonatkozó megállapításai is, amelyek a vállalatokat termelékenységük javítására késztetik. A 8. Kohéziós jelentés (EC 2022) leszögezi, hogy az elmaradott régiók a közszférát érintő reformok (Szabó 201D), az intézmények, a munkavállalói készségek és az innovációs potenciál fejlesztése révén válhatnak képessé a fejlődési csapda elkerülésére. Magyarország esetében az alacsony hozzáadott értékű tevékeny- ségekbe való bezáródás csapdáján túl (Czirfusz 2022, Éltető 2023, Győrffy 2021, Csath 2021) az intézményi feltételek romlása4 is akadályozza a gazdaságpolitikai célok teljesülését (FES 2023). Kérdéses, hogy a külföldi tőkére alapozott újraiparosí- tás, a magas hozzáadott értékű gyártási tevékenységek bevonzása hosszú távon ké- pes-e jobb munkahelyeket, magasabb béreket és jóllétet biztosítani a leszakadó tér- ségek lakói számára. Pogátsa (2021) a külföldi közvetlentőke-befektetéseken (foreign direct investment – FDI) alapuló versenyállam kudarcaként jellemzi a beágyazódó hazai középvállalati szektor hiányát, azt, hogy a vidéki régiók munkavállalóinak többsége csak alacsony bért nyújtó, alacsony hozzáadott értékű munkahelyeken tud elhelyezkedni a külföldi vállalatoknál vagy a gyengébb hazai kis- és középvállalatok- nál (kkv). A termelékenység elmaradásának egyik oka, hogy a magyar gazdaság komplexitása alacsony színvonalú. A teljes értékláncot lefedő, helyi kisvállalkozások által előállított helyi termékekkel javítható lenne a gazdaság komplexitása, és növel- hető lenne a hazai hozzáadott érték. A termelékenységben nemcsak Magyarországon belül figyelhető meg a kkv-k és a nagyvállalatok közötti szakadék, hanem az ország- ban működő nagyvállalatok termelékenysége is elmarad nyugat-európai versenytársa- ikétól, különösen egyes feldolgozóipari tevékenységekben (Muraközy et al. 2018). Lengyel (2023) számításai is azt igazolják, hogy a feldolgozóipari térségekbe áramló FDI nem segíti, hanem inkább visszafogja az ország fejlődését, Csath (2021) pedig a területi munkamegosztásban perifériás szereppel összefüggő közepes fejlődési csap- da veszélyére figyelmeztet. A külföldi tőkével működő vállalatok EU-n belüli káros adóversenyt előidéző agresszív adóoptimalizációs stratégiái emellett jelentős bevéte-
3 A stratégia a versenyképesség szempontjából releváns hat kulcsfontosságú területre – adózás, foglalkoztatás, közszféra, egészségügy, oktatás és vállalati környezet – egyformán kiterjesztené a hatékonyság és a termelékenység kritériumát (Magyarország Kormánya 201D).
4 Erre világítanak rá a Világbank World Wide Governance indikátorainak (kormányzási hatékonyság, korrupció visszaszorítása, szabályozás minősége, jogállamiság) 2007 óta folyamatosan romló értékei.
Területi Statisztika, 2024, 64(3): 273–307; DOI: 10.15196/TS640301
Xxxxx Xxxxxx–Xxxxxx Xxxxxxxxx
282
lektől fosztják meg az államkasszát, így azok nem vagy alig járulnak hozzá a társa- dalmi jólét alapját képező közszolgáltatások finanszírozásához (Győrffy 2023, Saul- nier 2021).
Az FE-megközelítéssel szemben jogos kritika lehet a mind történet-, mind kuta- tási szemléletében megnyilvánuló nyugatcentrikusság, mivel az alapvetően a fejlett gazdaságok és azok régióinak fejlettségbeli különbségeivel foglalkozik. Az elmélet további gyengesége, hogy minden régió esetében feltételezi a komparatív előnyök létezését legalább néhány konkrét FE ágazat területén, amelyek kiválthatnák a fejlett termelőtevékenységeket megcélzó szakpolitikai beavatkozásokat. Az FE-megkö- zelítés elveti az innováció lineáris modelljét, annak helyspecifikus politikaként való ösztönzését (lásd a helyi gazdasági szereplők nemzetközi beágyazottságára irányuló intelligens szakosodási stratégia [smart specialization strategy – S3]), amelyet kevés régió tud csak sikerrel alkalmazni (Dean et al. 2021). A társadalmi innováció jelentő- ségét hangsúlyozó FE irodalomban ugyanakkor kevés figyelmet kap a szolgáltatások javuló minőségét biztosító technológiai innováció, ami a munkatermelékenység fontos hajtóereje. További hiányossága, hogy nem számol a gazdasági fejlődés öko- lógiai korlátaival, vagy éppen a nemfizetett munkák, a háztartási erőforrások társa- dalmi újratermelésben betöltött szerepével, amely a közép-kelet-európai félperifériás EU-s országok gyakorlatában mindmáig meghatározó (Vigvári 2023). Ezenkívül az FE ágazatok dekommodifikációja (például lakhatás, oktatás, egészségügy, szociális gondozás) és annak adóemelések útján történő finanszírozása erős politikai ellenál- lásba ütközhet. Az FE-megközelítésű politikák sikerét továbbá alááshatja a demokra- tikus gazdasági kormányzás, az állampolgári és önkormányzati vállalkozói aktivitás feltételeinek hiánya, a lakosság alacsony fokú érintettsége a kollektív fogyasztású javak és szolgáltatások előállításában.
Adatok és módszertan
Kutatásunk empirikus része a Központi Statisztikai Hivatal területi adatai [2-3] mel- lett a Bureau van Dijk szervezet által gondozott Orbis Europe vállalati adatbázisra
[4] épül. Adatállományunk a 2016 és 2021 közötti időszakot fedi le, és a legalább tíz főt foglalkoztató, vagy a legalább egymillió dolláros bevételt elérő magyarországi vállalatokról tartalmaz adatokat. Ezeket a korlátokat figyelembe kell venni az ered- mények értékelésekor, ami elsősorban az overlooked, másodsorban a providenciális tevékenységeket érinti leginkább, ugyanis az FE tevékenységek egy részénél, első- sorban a kevésbé fejlett térségekben a vállalkozások a méretgazdaságosság miatt nem érik el a tízfős létszámot.
A vállalati adatbázis tartalmazza, hogy egy adott vállalatnak a székhelye mely ré- gióban, illetve településen található. Az eredmények értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a székhely szerinti adatok más területi eloszlást mutatnak, mintha az adatok telephely szerint állnának rendelkezésre; az eltérés elsősorban Budapest ese-
Területi Statisztika, 2024, 64(3): 273–307; DOI: 10.15196/TS640301
Területi különbségek a foundational economy szemszögéből a 2016 utáni Magyarországon
283
tében jelentős. Adatbázisunkból – a gazdasági tevékenységek 2008. évi egységes ágazati osztályozási rendszere (Nomenclature des activités économiques dans les Communautés européennes – NACE) Rev. 2 osztályozás szerinti 4 számjegyű kó- dok alapján – ismertek a vállalatok tevékenységi adatai is, így az eredmények részle- tes ágazati bontásban elemezhetők, ami az FE vizsgálatának egyik fontos feltétele.5 Az Orbis Europe adatbázisból [4] legyűjtendő változókat úgy választottuk ki, hogy azokból Gal (2013) útmutatását követve kiszámíthatók legyenek a vállalati szintű termelékenységi adatok. Az adathiányok miatt a rendelkezésre álló időszak hat évé- nek az átlagos értékeivel számoltunk, és nem mentünk a vármegyénél részletesebb területi szintre.
Az FE működésének tanulmányozásához azonosítanunk kell azt, hogy az egyes tevékenységi körökben működő vállalatok mely gazdasági zónához tartoznak. Az FEC (201D) részletes útmutatást adott közre ezen tevékenységek besorolásához, így minden egyes 4-jegyű NACE-kódhoz hozzá rendelhető az, hogy melyik gazdasá- gi zónába tartozik. A többi zónától elkülönítve vizsgáljuk a tradable (egyéb) tevé- kenységeket, és az FE-hez tartozónak tekintjük nemcsak a materiális és a providen- ciális tevékenységeket, hanem – jellegüknél fogva – az overlooked tevékenységeket is. Az előzőkben kifejtettek alapján a NACE-kódok ismeretében kiemelhetjük még a high-tech ágazatokat is, amelyek egyrészt magukban foglalják a high-tech feldolgo- zóipari tevékenységeket, valamint a high-tech tudásintenzív szolgáltatási tevékenysé- geket (CzSO 2012). A high-tech ágazatok nem tartoznak kizárólag a tradable tevé- kenységekhez, ugyanis a távközlési szolgáltatások materiális tevékenységek. Tanul- mányunkban ez utóbbiakat a többi high-tech ágazattal együtt kezeljük (az adatbázis- ban szereplő körülbelül 2500 high-tech vállalat közül úgy 150-et érint ez az átfedés).
2. táblázat
A vállalati adatbázis lefedettsége Coverage of the corporate database
Vállalatok száma | Foglalkoz- tatottak száma | Összes működési bevétel, millió USD | A foglalkoztatási | A bevétel- | A hozzáadott- érték- |
adatok lefedettségea), % | |||||
57 412 | 2 785 4D5 | 470 866 | D5,6 | DD,7 | 18,1 |
a) Minden olyan vállalat szerepel benne, amelyikre vonatkozóan az időszak során legalább egy évben rendelke- zésre áll adat.
Forrás: [4] alapján saját szerkesztés.
Az FE súlyát és szerepét a legtöbb empirikus jellegű tanulmány a gazdasági tevé- kenységek különböző gazdasági zónák közötti megoszlásával vizsgálja (például Xxxxxxxxxxx et al. 2023). Ennek jegyében mi is kiszámítjuk a vállalatok száma, a
5 Módszerünknek ez is egy korlátja, ugyanis az FE-t a kínálati oldalról közelíti meg, míg célszerűbb lenne azt a ke- resleti oldalról (háztartási kiadások) felmérni, lásd például Bassens et al. (2023) nemzetközi összehasonlítását.
Területi Statisztika, 2024, 64(3): 273–307; DOI: 10.15196/TS640301
Xxxxx Xxxxxx–Xxxxxx Xxxxxxxxx
284
foglalkoztatottak száma és a működési bevétel tevékenységek közötti megoszlásait. A vállalatok ágazati besorolására és a földrajzi elhelyezkedésére vonatkozó adatok szinte minden esetben rendelkezésre állnak, ugyanakkor a foglalkoztatási és bevétel- adatok lefedettsége átlagosan körülbelül D8%-os (2. táblázat).
Az összefüggések tömörebb bemutatása érdekében az ország vármegyéit az ága- zati szerkezet és a relatív egy főre jutó GDP nagysága alapján (2016–2021. évek átlaga) csoportosítva vizsgáljuk (1. ábra). Csoportosításunkat klaszterelemzéssel támasztottuk alá, a hierarchikus módszert választva (Ward-féle eljárással). Eredmé- nyeink több tekintetben is hasonlítanak Lengyel–Varga (2018) csoportosítására6, az eltérések mindössze két vármegye (Tolna és Pest) besorolását érintik, ennek ellenére a térségcsoportok nevén nem változtatunk. Az eltéréseket főként az indokolja, hogy a gazdasági növekedés területi és szerkezeti mintázataiban 2016 után végbementek kisebb-nagyobb változások (lásd Sávai et al. 2022, Egri 2023), Tolna vármegye nem illeszkedik egyértelműen a többi rurális térségbe, másrészt az FE-szemléletben fon- tos szerepe van a lokalitásnak, ezért fontosnak tartjuk Pest vármegyét Budapesttől elkülönítve vizsgálni. Ezen döntéseinket a klaszterelemzés is megerősítette. A térség- típusok követik az egy főre jutó GDP-vel mért gazdasági fejlettség szerinti rangso- rokat. Budapest egy önálló csoportot alkot, az országos átlagtól jelentősen kiemel- kedő egy főre jutó GDP-je (205%) és sajátos gazdaságszerkezete miatt. Szintén elkü- lönülnek a FDI-feldolgozóipari vármegyék, amelyek a főváros után a legfejlettebb térségek (átlagosan az országos átlag 103%-a az egy főre jutó GDP-jük): Komárom- Esztergom, Fejér, Győr-Moson-Sopron és Vas vármegyék. Egyértelműnek tűnik a legelmaradottabb térségek besorolása is (az egy főre jutó GDP-ben mért fejlettségük átlagosan 56%), ide tartoznak Somogy, Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád vármegyék. Az e kategóriákba nem sorolható vármegyék fejlettsége hasonló, de több kisebb csoportot képezhetünk belőlük. Körükben – Lengyel–Varga (2018) szemléle- tét követve – elkülönítjük a tudásrégiókat, Baranya, Hajdú-Bihar és Csongrád- Csanád vármegyéket (átlagos fejlettségük az országos szinthez képest 71%), illetve az újraiparosodó térségeket, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács-Kiskun, Zala, Veszprém, Pest és Tolna vármegyéket (egy főre jutó GDP-jük az országos szinthez képest átlagosan 75%, lásd továbbá Konka−Török 201D).
6 Alternatív csoportosítási lehetőséget mutat be Lengyel et al. (2023).
Területi Statisztika, 2024, 64(3): 273–307; DOI: 10.15196/TS640301
Területi különbségek a foundational economy szemszögéből a 2016 utáni Magyarországon
285
1. ábra
A magyarországi vármegyék gazdasági szerkezete (a bruttó hozzáadott érték nemzetgazdasági ágak közötti megoszlása) és rangsora
az egy főre jutó GDP alapján (2016–2021 közötti átlagos értékek) Economic structure of Hungarian counties (distribution of gross added value across branches of the national economy) and their ranking
by GDP per capita (average values between 2016–2021)
Budapest (205%) Győr-Moson-Sopron (11D%)
Fejér (102%) Komárom-Esztergom (DD%)
Vas (8D%)
Pest (7D%) Bács-Kiskun (7D%) Veszprém (75%)
Tolna (75%)
Csongrád-Csanád (74%)
Zala (74%)
Heves (73%)
Borsod-Abaúj-Zemplén (72%)
Hajdú-Bihar (71%)
Baranya (67%)
Jász-Nagykun-Szolnok (65%)
Somogy (63%) Békés (5D%)
Szabolcs-Szatmár-Bereg (56%)
Nógrád (44%)
0 10 20 30 40
50 60
70 80
D0 100%
A BCDEF
GHI JKLMN
OPQ
RSTU
Megjegyzés: A: Mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat; B+C+D+E: Ipar összesen; F: Építőipar; G+H+I: Keres- kedelem, szállítás és raktározás, vendéglátás; J: Információ, kommunikáció; K: Pénzügyi, biztosítási tevékenység; L: Ingatlanügyletek; M+N: Üzleti szolgáltatások; O+P+Q: Közigazgatás, oktatás, egészségügyi szolgáltatás; R+S+T+U: Egyéb szolgáltatás. Zárójelben a vármegyék országos átlaghoz viszonyított egy főre jutó GDP-je.
Forrás: [2-3] alapján saját szerkesztés.
A vállalati teljesítmény értékeléséhez foglalkoztatási, bevételi és termelékenységi mutatókat számolunk. Gal (2013) a bevételalapú munkatermelékenységet tekinti a legszélesebb körben elérhető mérőszámnak, amelynek fő gyengesége, hogy nem veszi figyelembe a köztes inputok felhasználását. A hozzáadott érték alapú munka- termelékenység kiküszöböli ezt a problémát, mivel a hozzáadott érték a kibocsátás (értékesítés, bevétel) és a közbenső ráfordítások (beleértve az eladott áruk beszerzési értékét is) különbsége.
Területi Statisztika, 2024, 64(3): 273–307; DOI: 10.15196/TS640301
Xxxxx Xxxxxx–Xxxxxx Xxxxxxxxx
286
A termelékenységszámításokhoz használt mutatók lefedettsége Coverage of indicators used for productivity calculations
3. táblázat
(%)
EBITDA | Személyi jellegű költségek | Anyag- költségek | PTR | PVA | PVAFC | PVAII |
DD,7 | 87,3 | 18,D | D5,5 | 17,4 | 85,0 | 18,0 |
Forrás: [4] alapján saját szerkesztés.
(1)
Jelen tanulmányban a vállalati szintű termelékenység négyféle mérőszámát szá- mítjuk ki (lásd az (1) – (4) egyenleteket), elsősorban a bevételalapú munkatermelé- kenységet (PTR), amely a működési bevételnek és a foglalkoztatottak számának a hányadosa. Ennél pontosabb mérőszám a hozzáadott érték alapú munkatermelé- kenység (PVA), amely a hozzáadott értéknek és a foglalkoztatottak számának a há- nyadosa. A hozzáadott értékre vonatkozó adatok lefedettsége Magyarországon ala- csony (18%), ezért becslésekkel kell kiegészítenünk a számításainkat. A harmadik mutató szintén a hozzáadott érték alapú munkatermelékenység (PVAFC), de a hozzá- adott értéket a Gal (2013) által leírt, a tényezőjövedelmeken alapuló meghatározás alapján becsüljük, azaz a munkaerőköltség, valamint a kamatok, az adózás és az értékcsökkenési leírás előtt számított eredmény (earnings before interest, taxes, depreciation and amortization – EBITDA) összegével. Negyedikként (PVAII) a hoz- záadott értéket a működési bevételek és a köztes inputok különbségeként számítjuk ki, ahol utóbbit az anyagköltségekkel közelítjük.
𝑃𝑇𝑅
= 𝑇𝑅
𝐸𝑚𝑝
𝑃𝑉𝐴
= 𝑉𝐴
𝐸𝑚𝑝
(2)
𝑃 = 𝑉𝐴𝐹𝐶 = 𝐶𝑜𝑠𝑡𝐸𝑚𝑝 + 𝐸𝐵𝐼𝑇𝐷𝐴
(3)
𝑉𝐴𝐹𝐶
𝐸𝑚𝑝
𝐸𝑚𝑝
𝑃 = 𝑉𝐴𝐼𝐼 = 𝑇𝑅 − 𝑀𝐶
𝑉𝐴𝐼𝐼
𝐸𝑚𝑝
𝐸𝑚𝑝 (4)
ahol TR: működési bevétel, Emp: foglalkoztatottak száma, VA: hozzáadott érték, VAFC: tényezőjövedelmek alapján becsült hozzáadott érték, CostEmp: személyi jellegű költségek, VAII: köztes inputok alapján becsült hozzáadott érték, MC: anyag- költség.
Eredmények
Ebben a fejezetben először leíró statisztikákat mutatunk be a gazdaság különböző zónáinak súlyáról és teljesítményéről Magyarország térségeiben, az FE-megközelítést szem előtt tartva. Ezután a termelés hatékonyságát elemezzük többféle munkater- melékenységi mérőszám alapján a különböző vármegyékben, térségtípusokban.
Területi Statisztika, 2024, 64(3): 273–307; DOI: 10.15196/TS640301
Területi különbségek a foundational economy szemszögéből a 2016 utáni Magyarországon
287
A gazdaság zónáinak teljesítménye Magyarország régióiban
A megoszlási mutatószámok többnyire megerősítik az előzetes várakozásainkat (lásd Xxxxxxxxxxx et al. 2023) az FE tevékenységek súlyát illetően a különböző térségtí- pusokban (2–7. ábra).7 A vállalatok számát tekintve a tradable tevékenységek nagy része a fővárosban koncentrálódik (48%), míg a vidéki térségtípusokban nagyjából hasonló arányban részesednek (30–34%), kivéve a rurális térségeket, ahol részará- nyuk kifejezetten alacsony (25%). E térségtípusban a providenciális tevékenységeket végző vállalatok súlya nagyobb (21%), mint a gazdaságilag fejlettebb térségekben (7–15%). A high-tech tevékenységet végző vállalatok aránya a fővárosban a legna- gyobb (D%), míg a többi térségtípusban 2–4% közötti. A foglalkoztatottak számát ille- tően viszont az FDI-feldolgozóipari térségekben a legnagyobb a tradable tevékeny- ségek részaránya (45%), míg a többi vidéki térségben a materiális8 (23–26%) és a providenciális tevékenységekben (18–32%) foglalkoztatottak aránya a nagyobb. A főváros ebből a szempontból inkább az újraiparosodó térségekre hasonlít. A fog- lalkoztatásban a high-tech szektor a fővárosban a legjelentősebb (11%), a többi térségben 5–6%, de – paradox módon – a tudásközpont régiókban a legszűkebb, 4%. A legnagyobb aránytalanságok a bevételek megoszlásában figyelhetők meg. Buda- pesten, az FDI-feldolgozóipari és az újraiparosodó térségekben a providenciális tevékenységek súlya a vállalati összes bevételen belül alacsony (6–7%), viszont a tudásközpont és a rurális térségekben valamivel nagyobb (12–15%). A tradable te- vékenységek bevételei nagy súlyt képviselnek az FDI-feldolgozóipari térségekben (60%), míg az újraiparosodó és a tudásközpont térségekben hasonló, 42–46% körüli az arányuk, viszont a rurális térségekben csak 27%. Budapesten a bevételek tevé- kenységek közötti megoszlása az újraiparosodó térségekéhez hasonló. A high-tech tevékenységek súlya a bevételekben a rurális térségekben a legnagyobb (15%), az újraiparosodó térségekben D% körüli és az FDI-feldolgozóipari térségekben a legki- sebb (5%). A legfejlettebb vidéki, FDI-feldolgozóipari vármegyékben a high-tech nem tudott teret nyerni, ezek gazdaságát az egyéb tradable tevékenységek húzzák, viszont a rurális vármegyékben jelen van néhány high-tech nagyvállalat, amelyek szigetszerűen kiemelkednek a környezetükből. Szembetűnő, hogy a high-tech ágaza- tok aránya éppen a tudásközpont térségekben a legkisebb.
7 Figyelemmel az adatbázis korábban bemutatott torzításaira.
8 Megjegyzendő, hogy az FEC osztályozása szerint a banki szolgáltatások (641D Egyéb pénzügyi közvetítés) a materiális tevékenységek közé tartoznak, és ezek az adatbázisban területileg székhely szerint vannak nyilvántartva, tovább emelve az eleve magas fővárosi részarányt.
Területi Statisztika, 2024, 64(3): 273–307; DOI: 10.15196/TS640301
Xxxxx Xxxxxx–Xxxxxx Xxxxxxxxx
288
% 100
2. ábra
A vállalatok számának megoszlása tevékenység- és térségtípusok szerint, 2016–2021 közötti átlagok
Distribution of the number of enterprises by type of activity and region, averages 2016–2021
80
60
40
20
0
Főváros
FDI-
feldolgozóipari
Újraiparosodó Tudásközpont
Rurális
Materiális
Overlooked
Providenciális
Tradable
High-tech
Forrás: [2–4] alapján saját szerkesztés.
Az FE tevékenységekben működő vállalatok aránya Magyarország vármegyéiben
Share of enterprises engaged in FE activities in the counties of Hungary
3. ábra
6D,1
67,2
73,8
62,4
67,2
62,7
43,7
68,1
70,3
57,5
66,4
64,0
71,4
70,0
75,7
6D,2
74,1
73,7
62,3
%
68,2
–60
61–70
71–
Forrás: [2–4] alapján saját szerkesztés.
Területi Statisztika, 2024, 64(3): 273–307; DOI: 10.15196/TS640301
Területi különbségek a foundational economy szemszögéből a 2016 utáni Magyarországon
289
4. ábra
A foglalkoztatottak számának megoszlása tevékenység- és térségtípusok szerint, 2016–2021 közötti átlagok
Distribution of employment by type of activity and region, averages 2016–2021
% 100
80
60
40
20
0
Főváros
FDI-
feldolgozóipari
Újraiparosodó Tudásközpont
Rurális
Materiális
Overlooked
Providenciális
Tradable
High-tech
Forrás: [2–4] alapján saját szerkesztés.
5. ábra
Az FE tevékenységekben foglalkoztatottak aránya Magyarország vármegyéiben Share of persons employed in FE activities in the counties of Hungary
56,4
6D,3
71,2
51,8
57,3
44,7
57,5
66,7
56,0
60,7
57,D
47,3
65,8
70,1
74,8
66,0
68,1
76,2
70,2
%
73,8
–60
61–70
71–
Forrás: [2–4] alapján saját szerkesztés.
Területi Statisztika, 2024, 64(3): 273–307; DOI: 10.15196/TS640301
Xxxxx Xxxxxx–Xxxxxx Xxxxxxxxx
290
% 100
6. ábra
A működési bevételek megoszlása tevékenység- és térségtípusok szerint, 2016–2021 közötti átlagok
Distribution of operating revenues by type of activity and region, averages 2016–2021
80
60
40
20
0
Főváros
FDI-
feldolgozóipari
Újraiparosodó Tudásközpont
Rurális
Materiális
Overlooked
Providenciális
Tradable
High-tech
Forrás: [2–4] alapján saját szerkesztés.
Az FE tevékenységekben kimutatott bevételek aránya Magyarország vármegyéiben
Share of revenue from FE activities in the counties of Hungary
7. ábra
32,0
51,4
60,2
30,1
32,4
2D,6
54,8
50,5
3D,D
55,3
46,1
43,7
45,0
73,7
71,3
4D,0
50,3
74,0
36,5
%
72,6
–42,7 42,8–4D,D
50,0–56,D
57,0–
Forrás: [2–4] alapján saját szerkesztés.
Területi Statisztika, 2024, 64(3): 273–307; DOI: 10.15196/TS640301
Területi különbségek a foundational economy szemszögéből a 2016 utáni Magyarországon
291
8. ábra
Az FE súlya és a relatív gazdasági fejlettség összefüggése a magyarországi vármegyékben
Correlation between the weight of FE and relative economic development in Hungarian counties
Az FE tevékenységekben működő vállalatok részaránya
Share of enterprises engaged in FE activities
Arány
Budapest
80
60
40
Arány 80
Budapest
60
40
Az FE tevékenységekben foglalkoztatottak részaránya Share of persons employed
in FE activities
20 20
0
0 50 100 150
200
250
0
0 50 100 150
200
250
egy főre jutó GDP az országos átlag (100) arányában
Az FE tevékenységekben kimutatott bevételek részaránya
Share of revenue realised in FE activities
Budapest
Arány 80
egy főre jutó GDP az országos átlag (100) arányában
60
40
20
0
0 50 100 150
200
250
egy főre jutó GDP az országos átlag (100) arányában
Forrás: [2–4] alapján saját szerkesztés.
Területi Statisztika, 2024, 64(3): 273–307; DOI: 10.15196/TS640301
Xxxxx Xxxxxx–Xxxxxx Xxxxxxxxx
292
Az FE tevékenységek vármegyénkénti – a vállalatok száma, a foglalkoztatottak szá- ma és a bevételek szerinti – súlya negatív összefüggést mutat a gazdasági fejlettséggel (8. ábra). Megfigyelhető ugyanakkor az is, hogy Budapest az általános összefüggéstől eltérő sajátosságokkal jellemezhető, ami részben a fővárosi státusával, részben az adatbázis jellegével magyarázható (székhely szerint nyilvántartott adatok). Az FE részaránya és a térségek relatív fejlettsége közötti kapcsolatot formálisan kétváltozós regressziós elemzé- sekkel mutathatjuk ki, de a főváros sajátosságai miatt kétféleképpen végeztük el: Buda- pesttel és Budapest nélkül is (4. táblázat).
A három részarány alapján megállapíthatjuk, hogy minél fejlettebb egy térség, annál kisebb az FE súlya az adott térségben. Ez alól kivétel Budapest, mert a fővá- rosban a foglalkoztatottak és a bevételek tekintetében közepes az FE tevékenységek súlya, egyedül a vállalkozások számában illeszkedik bele a negatív trendbe. Martyno- vich et al. (2023) kiemelik, hogy az FE tevékenységek súlyát a gazdasági fejlettségen kívül a népesség földrajzi eloszlása is magyarázza, így Budapest esetében a fővárosi státus és a nagy népsűrűség hatásának érvényesülését feltételezzük, az erős multi- kollinearitás miatt azonban a regressziós modellbe nem vesszük bele ezt a tényezőt. Magyarország Budapesten kívüli térségeiben a legerősebb negatív irányú összefüggés (a legnagyobb determinációs együttható) a foglalkoztatottak részarányában figyelhe- tő meg, viszont a regressziós együttható abszolút értéke a bevételek részarányában a legnagyobb, mivel a vármegyék közötti különbségek ennek mentén a legnagyobbak.
4. táblázat
A relatív egy főre jutó GDP és az FE súlyának összefüggése Magyarország vármegyéiben (2016–2021. évek átlaga) Correlation between relative GDP per capita and the weight of FE in Hungary’s counties (averages 2016–2021)
Függő változó | Vállalkozások | Foglalkoztatottak | Bevételek | |||
részaránya | ||||||
koeffi- ciensek | p-érték | koeffi- ciensek | p-érték | koeffi- ciensek | p-érték | |
Budapesttel | ||||||
Tengelymetszet | 81,6065 | 0,0000 | 74,3316 0,0000 | 56,3738 | 0,0000 | |
Relatív egy főre jutó GDP | –0,1787 | 0,0000 | –0,1361 0,0258 | –0,0783 | 0,4510 | |
R2 | 0,6D6D | 0,2470 | 0,031D | |||
F | 41,3783 | 5,D028 | 0,5D37 | |||
F szignifikanciája | 0,0000 | 0,0258 | 0,4510 | |||
N | 20 | 20 | 20 | |||
Budapest nélkül | ||||||
Tengelymetszet | 7D,4705 | 0,0000 | D4,1171 0,0000 | 82,2D87 | 0,0000 | |
Relatív egy főre jutó GDP | –0,14D8 | 0,0165 | –0,403D 0,0002 | –0,42D1 | 0,0317 | |
R2 | 0,2D3D | 0,5603 | 0,2436 | |||
F | 7,0765 | 21,6585 | 5,4755 | |||
F szignifikanciája | 0,0165 | 0,0002 | 0,0317 | |||
N | 1D | 1D | 1D | |||
Forrás: [2–4] alapján saját szerkesztés.
Területi Statisztika, 2024, 64(3): 273–307; DOI: 10.15196/TS640301
Területi különbségek a foundational economy szemszögéből a 2016 utáni Magyarországon
293
Közelebb visz a kutatási kérdéseink megválaszolásához az, ha az FE tevékenysé- geknek nemcsak a súlyát vizsgáljuk, hanem a méretét is, ezért kiszámítottuk, hogy mekkora az egyes tevékenység- és térségtípusokban a vállalatok átlagos bevétele és foglalkoztatása (5. táblázat). A tradable tevékenységek nem nagyon távolodnak el a teljes gazdaság (országos) átlagától sem a foglalkoztatottak átlagos számában, sem a bevételek átlagos nagyságában, de térségtípusonként vannak különbségek. Budapes- ten és a tudásközpont térségekben a foglalkoztatás szerepe a többi tevékenységhez képest kisebb, továbbá Budapesten a bevételek sem haladják meg a többi tevékeny- ség átlagos bevételét a materiális tevékenységek magas átlaga miatt. A tradable tevé- kenységek előnye az FDI-feldolgozóipari térségekben a legnagyobb, ugyanakkor foglalkoztatás szempontjából a tudásközpont térségek jelentősen lemaradnak, bevé- telek szempontjából pedig a rurális térségek a legelmaradottabbak, noha ezeken belül jelentős a tradable tevékenységek átlagos bevételtermelő képessége.
A high-tech ágazatok kiemelkednek mind a foglalkoztatottak átlagos létszámában (kivéve a tudásközpont régiókat), mind az átlagos bevételekben (kivéve a fővárost), és néhány nagy high-tech vállalat jelentősen felhúzza a rurális térségek átlagértékeit.
A materiális tevékenységeknek Magyarország egészét tekintve a foglalkoztatásban viszonylag kicsi, de a bevételekben nagy a teljes gazdaság átlagához mért előnye, noha ezt leginkább csak a főváros és az újraiparosodó térségek húzzák fel. A bevéte- lekben ez a tevékenység a leginkább fővárosközpontú és a legkiemelkedőbb az ösz- szes többi tevékenységhez képest.D Az FDI-feldolgozóipari térségekben a tradable tevékenységekhez képest kicsi az átlagos teljesítményük, viszont a rurális térségek- ben itt keletkeznek a tradable tevékenységek után a legnagyobb átlagos bevételek.
Az overlooked tevékenységek az átlagos foglalkoztatás és különösen az átlagos bevétel tekintetében jelentősen alulteljesítenek a többi tevékenységhez képest. A foglalkoztatásban nincsenek nagy különbségek a térségtípusok között, legfeljebb némi főváros-vidék kettősség mutatkozik. Ez a jelleg a bevételekben erősebb, és a tudásközpont, valamint a rurális térségekben nagy az elmaradás a teljes gazdaság átlagához képest. A térségek fejlettségbeli különbségeit az overlooked tevékenységek bevételei képezik le a legszabályosabban, mivel ezek a tevékenységek tükrözik leg- tisztábban a helyi belső piacok méreteinek, vagyis a helyi vásárlóerőnek a különbsé- geit (Berry 2018), továbbá itt nincs centralizáltság és kisebb az állami befolyás (mint ahogy az elnevezés is mutatja).
A providenciális tevékenységekben nagyon erős az ellentmondás, ami a szakiro- dalmi ismertetés fényében egyáltalán nem meglepő. E tevékenységek jelentős alulfi- nanszírozottságát tükrözi, hogy a vállalatok átlagos foglalkoztatása jelentősen ki- emelkedik a többi tevékenység közül, ugyanakkor az átlagos bevételeik jóval a teljes gazdaság átlaga alatt vannak (Budapesten és a tudásközpont térségekben némileg kisebb az elmaradás), így ez valamelyest a materiális tevékenységeknek a tükörképe
D Az említett módszertani korlátok itt ütköznek ki a leginkább, hiszen a kereslet oldaláról történő felmérés ese- tében ezek a tevékenységek területileg egyenletesen oszlanának el.
Területi Statisztika, 2024, 64(3): 273–307; DOI: 10.15196/TS640301
Xxxxx Xxxxxx–Xxxxxx Xxxxxxxxx
294
lehet. A főváros-vidék kettősség jelentős mértékű a foglalkoztatásban, de a bevételek tekintetében még ennél is erősebb, hiszen a közigazgatási tevékenységek is e gazda- sági zónában jelennek meg.
5. táblázat
Az FE és nem FE-hez tartozó tevékenységek átlagos foglalkoztatása és bevételei térségtípusonként a teljes gazdaság átlagához viszonyítva
Average employment and income in FE and non-FE activities by type of area com- pared to the average for the whole economy
(%)
Megnevezés | Materiális | Overlooked | Provi- denciális | Tradable | High-tech | Teljes gazdaság |
A foglalkoztatottak átlagos száma a teljes gazdaság átlagához viszonyítva
235,3 | 62,6 | 288,7 | 87,1 | 153,2 | 121,6 112,3 |
83,0 80,5 | 55,5 | 145,8 | 150,5 | 287,2 | |
51,5 51,1 | 133,7 | 84,0 | 18D,6 | 84,6 85,8 86,0 | |
75,0 | 1D2,7 | 74,D | D3,0 | ||
67,3 | 56,D 55,D | 137,1 | 81,0 | 308,4 | |
107,5 | 171,D | D2,1 | 168,3 | 100,0 |
Főváros
FDI-feldolgozóipari Újraiparosodó Tudásközpont Rurális
Ország összesen
Főváros
FDI-feldolgozóipari Újraiparosodó Tudásközpont Rurális
Ország összesen
A bevételek nagysága a teljes gazdaság átlagához viszonyítva
408,2 | 75,3 | 134,4 | 125,7 | 135,0 | 152,7 102,6 |
80,4 88,2 | 3D,8 | 40,5 | 181,6 | 247,4 | |
34,D | 36,2 | D2,D DD,3 | 276,1 | 74,0 | |
63,2 | 26,0 | 55,8 | 10D,7 | 65,8 | |
53,7 | 26,6 | 36,0 | 53,D | 480,2 | 50,5 |
141,1 | 46,5 | 57,3 | 115,0 | 178,0 | 100,0 |
Forrás: [2–4] alapján saját szerkesztés.
Az adatok lefedettsége lehetővé teszi, hogy a foglalkoztatáson és a bevételeken túlmenően értékeljük a munkaerőköltség és a vállalati nyereség tevékenységek és térségek közötti különbségeit is (Függelék F1. táblázat). Vállalatonként kiszámítot- tuk e két pénzügyi mutató 2016–2021. évek közötti átlagát, majd tevékenység-, illet- ve térségtípusonként aggregáltuk ezeket. Összességében hasonló képet kaptunk
– különösen a nyereség különbségeit tekintve – mint a bevételek esetében. A személyi jellegű költségekben a főváros-vidék kettősség legerősebben a materiális tevékenységek- ben van jelen, mert ezekben az FDI-feldolgozóipari térségek sem teljesítenek ki- emelkedően, míg az overlooked és a providenciális tevékenységekben ehhez képest kicsik a különbségek. A tradable tevékenységekben a tudásközpont és a rurális régi- ók mutatnak jelentősebb elmaradást, míg a materiális tevékenységekben a rurális térségekben legkisebb a személyi jellegű költségek nagysága a teljes gazdaság átlagá- hoz képest. A high-tech ágazatokban a tudásközpont vármegyék vannak leginkább lemaradva, de az újraiparosodó vármegyék is az országos átlag alatt vannak.
Az átlagos vállalati nyereségesség mutatója a bevételekhez hasonló, leszámítva a tu- dásközpont térségek nagyobb elmaradását. Az overlooked tevékenységekben mind-
Területi Statisztika, 2024, 64(3): 273–307; DOI: 10.15196/TS640301
Területi különbségek a foundational economy szemszögéből a 2016 utáni Magyarországon
295
két pénzügyi mutató esetében valamivel kisebbek a területi különbségek, ugyanakkor a nyereségességben a providenciális tevékenységek erős főváros-vidék kettősséget mutatnak. A high-tech ágazatok a bevételekhez képest térségenként kiegyensúlyo- zottabbak, de a tudásközpont vármegyék lemaradása szintén jelentős, és a rurális vármegyék teljesítménye e tekintetben a legalacsonyabb. A vállalati nyereségráta (az EBITDA és a működési bevételek hányadosa)10 országosan 10,2%, ami a providen- ciális tevékenységeknél nyilvánvalóan alacsonyabb – habár megmutatkozik Budapest előnye. Ugyanez a mutató a tradable tevékenységekben átlag feletti, és a high-tech szektorokban is kiemelkedő, noha az országos átlagot jelentősen lehúzza a tudás- központ térségek gyenge és a főváros átlag alatti teljesítménye. Az F1. táblázat a munkaerőköltségek a tényezőjövedelmeken belüli részarányát is mutatja11. Ezt az arányt a közgazdaságtan hagyományosan körülbelül 60%-nak tekinti, ami az utóbbi évtizedekben csökkenő tendenciát mutat. Az általunk eredményül kapott 54%-os arány nem tér el jelentősen Kónya et al. (2021) magyarországi eredményeitől. E tekintetben nincsenek érdemi területi különbségek, csak egy minimális eltérés a fejlettség mentén, azaz a fejlettebb térségtípusokban valamivel alacsonyabb a mun- kaerőköltségek részaránya, viszont a különböző tevékenységtípusok szerint már nagyobb mértékben elkülönülnek a vállalatok. Nem meglepő módon a providenciá- lis tevékenységekben legnagyobb a munkaerőköltség részaránya, amit az overlooked és a high-tech tevékenységek követnek, ugyanakkor pedig a materiális tevékenysé- gekben a legalacsonyabb.
Felvetődik a kérdés, hogy van-e olyan térségtípust, ahol kedvezőnek tekinthető a különböző tevékenységek súlya, teljesítménye. A legszembetűnőbb a különbség a providenciális tevékenységeknél, és e tekintetben csak a fővárosban mutatkozik kisebb lemaradás a pénzügyi és a foglalkoztatási teljesítmény együttes értékelése során, ugyanakkor ezen tevékenységeknek a tudásközpont régiókban a viszonylag magas foglalkoztatáshoz képest alig kedvezőbb a bevételtermelő képessége. Elméleti megfontolások alapján feltételezhetnénk az erősebb tradable szektorral rendelkező térségekben a providenciális tevékenységek relatív előnyét, de a számadataink ezt nem támasztják alá. Ennek valószínű oka az lehet, hogy hiányzik a szektorok közötti helyi túlcsorduló hatás, illetve a providenciális tevékenységek a jelentős állami sze- repvállalás miatt túlzottan centralizáltak (Xxxxx Xxxxxx 2021), így még az erősebb helyi gazdasággal rendelkező térségekben sem képesek megfelelően megerősödni. Az FDI-feldolgozóipari és az újraiparosodó térségekben többé-kevésbé összhang- ban van a materiális tevékenységek terén a foglalkoztatáshoz képest a bevételtermelő képesség, de a tudásközpont és a rurális térségekben szintén van elmaradás. Sőt, a rurális térségekben a tradable tevékenységeknek is gyenge a bevételtermelő képessé-
10 Annak érdekében, hogy értelmezhető eredményeket kapjunk, ki kellett szűrnünk az öt kiugróan nagy negatív értéket mutató vállalatot, ezek mindegyike a tradable vagy a high-tech tevékenységekben működik.
11 Nagyobb lefedettségű hozzáadott érték adatokkal célszerűbb lenne a két mutatót a hozzáadott értékhez vi- szonyítani, de a magyarországi adatokon a 3) egyenlet számlálója szerinti becslés alkalmazható.
Területi Statisztika, 2024, 64(3): 273–307; DOI: 10.15196/TS640301
Xxxxx Xxxxxx–Xxxxxx Xxxxxxxxx
296
ge a foglalkoztatásukhoz képest. Tekintettel arra, hogy a materiális tevékenységek számos jövedelmező szolgáltatást is lefednek, így esetükben figyelhető meg legin- kább a helyi túlcsorduló hatás (azaz, hogy az országos átlaghoz viszonyított bevéte- lek nincsenek nagyon lemaradva a relatív foglalkoztatástól), noha e tevékenységek jelenléte is nagyon centralizált (az adatbázis torzításain túl is).
Vállalati termelékenység Magyarország vármegyéiben
A foglalkoztatást és a pénzügyi teljesítményt egy mutatóba sűríti össze a munkater- melékenység fogalma, amivel még tömörebben jellemezhetjük az előző részben ismertetett tendenciákat. Véleményünk szerint a munkatermelékenység négyféle mutatója nagyjából hasonló tendenciákat mutat, de némi eltérés is felfedezhető kö- zöttük, ezért alakulásukat együttesen vizsgáljuk.
A munkatermelékenység különböző mérőszámai alapján eredményeink általános- ságban megerősítik a várakozásainkat: a tradable és a high-tech tevékenységek min- den térségtípusban termelékenyebbek, mint más tevékenységek, noha akad néhány olyan kivétel, amikor a materiális tevékenységek termelékenysége meghaladja a tra- dable tevékenységekét. Az FE tevékenységek közül a materiális tevékenységek mun- katermelékenysége viszonylag magas, jelentősen meghaladja a többi FE tevékenysé- gét. A munkatermelékenység valamennyi mérőszáma szerint az overlooked tevé- kenységek minden térségtípusban kevésbé termelékenyek, mint a materiális és a tradable tevékenységek, míg a legalacsonyabb hatékonyságot általánosságban a pro- videnciális tevékenységek mutatják. A munkatermelékenységben a regionális fejlett- ségi szint (amelyet az öt térségkategória képvisel) mentén alapvetően egy lejtő fi- gyelhető meg minden tevékenységtípusban, noha az újraiparosodó térségek termelé- kenysége esetenként meghaladja az FDI-feldolgozóipari térségekét. A főváros-vidék kettősség is megmutatkozik, ugyanakkor a vidéki térségek között is nagy különbsé- gek vannak. A D. és a 10. ábrán a kétféle szempont szerinti főátlagokat mutatjuk be, a részletes bontásokat a Függelék F2. táblázat tartalmazza.
Területi Statisztika, 2024, 64(3): 273–307; DOI: 10.15196/TS640301
Területi különbségek a foundational economy szemszögéből a 2016 utáni Magyarországon
297
D. ábra
A vállalati munkatermelékenység eltérései az egyes tevékenységtípusok között (a teljes nemzetgazdaság átlagos termelékenysége = 1)
Differences in firm labour productivity by type of activity (average productivity of the whole national economy = 1)
2,0
1,5
1,0
0,5
0,0
Materiális
Overlooked
Providenciális
Tradable
High-tech
Bevételalapú Hozzáadott érték alapú
Tényezőjövedelmek alapján becsült
Forrás: [2–4] alapján saját szerkesztés.
Köztes inputok alapján becsült
10. ábra
2,0
A vállalati munkatermelékenység eltérései az egyes térségtípusok között (a termelékenység országos átlaga = 1)
Differences in firm labour productivity by type of region (national average productivity = 1)
1,5
1,0
0,5
0,0
Főváros
FDI-
feldolgozóipari
Újraiparosodó
Tudásközpont
Rurális
Bevételalapú Hozzáadott érték alapú
Tényezőjövedelmek alapján becsült Köztes inputok alapján becsült
Forrás: [2–4] alapján saját szerkesztés.
Területi Statisztika, 2024, 64(3): 273–307; DOI: 10.15196/TS640301
Xxxxx Xxxxxx–Xxxxxx Xxxxxxxxx
298
Következtetések
Tanulmányunkban az FE tevékenységek megoszlását és teljesítményét tártuk fel Magyarország különböző régióiban. A régiókat a hazai szakirodalomban széles kör- ben hivatkozott besorolás átdolgozásával, klaszterelemzés segítségével tipizáltuk. Eredményeink azt mutatják, hogy az FE tevékenységek a foglalkoztatás jelentős részét adják, de a bevételeket tekintve lényegesen kisebb jelentőségűek. Az eredmé- nyek megerősítették azt a várakozásunkat is, hogy az FE tevékenységek a kevésbé fejlett régiókban vannak nagyobb részarányban jelen, míg a nem FE tevékenységek elterjedtebbek az FDI-feldolgozóipari térségekben, amelyek a fővároson kívül az ország legfejlettebb részei. A tradable tevékenységek közül kiemeltük a high-tech tevékenységeket, amelyek ugyan a rurális térségekben jól teljesítenek, de viszonylag kis súlyuk miatt a fővároson kívül sehol nem képesek dinamizálni a helyi gazdaságot. A high-tech tevékenységek nem jelentenek húzóerőt a legfejlettebb vidéki, FDI- feldolgozóipari vármegyékben, és még kevésbé a tudásközpont térségekben, ami tükrözi, hogy a magyar gazdaság a Baldwin-féle mosolygörbe (Boda 2020) középső szakaszaira specializálódott. A főváros relatív gazdasági fejlettsége meghaladja tá- gabb környezetéét, mindazonáltal Budapesten meglehetősen kiegyensúlyozott az FE és a nem FE tevékenységek súlya, legalábbis a foglalkoztatás és a bevételek tekin- tetében. Az FE tevékenységek különböző típusai közül a materiális tevékenységek a tradable szektorhoz hasonlóan magas munkatermelékenységgel rendelkeznek. Kö- vetkezésképpen, ha azt feltételezzük, hogy a kevésbé fejlett régiókban kevésbé való- színű a tradable tevékenységek erőteljes megjelenése, akkor a materiális tevékenysé- gek jelenlétének és teljesítményének növekedése pozitív hatással lehet a jólétre.
Egyik kutatási kérdésünk arra utalt, hogy az FE tevékenységek azokban a régiók- ban teljesíthetnek jól, ahol viszonylag fejlett tradable ágazat is jelen van, amit a fővá- ros esete is megerősít. Az alulfinanszírozottság miatt az FE önmagában nem tud húzóerő lenni, csak a tradable gazdasággal párhuzamosan fejlődhet. E tekintetben azt vártuk, hogy (a fővároson kívül) az FDI-feldolgozóipari térségekben a magas szintű iparosodás és az erősebb helyi gazdaság fellendítheti az FE tevékenységek
– és általában a szolgáltatási szektor – növekedését, de erre utaló jeleket csak az overlooked tevékenységekben, és közöttük is csak kismértékben találtunk. Az FE tevékenységek önmagukban nem képesek rövid távon erőteljes növekedést biztosítani az egyébként elmaradott térségek számára, ugyanakkor hosszú távon a régiók elveszítik vonzerejüket a tradable ágazatokba történő befektetések tekinteté- ben, ha az FE gazdaságuk fejletlen, mivel ez nyomot hagy a helyi infrastrukturális, illetve vállalkozói környezeten, különösen a humán tőke mennyiségén és minőségén. Magyarországon ez már kezd kiütközni az FDI-feldolgozóipari vármegyék relatív lassulásában és a főváros lemaradásában, ha tágabb régiós összevetésben vizsgáljuk. Lengyel (2023) elemzése rámutat arra, hogy egy-egy nagyberuházás a tradable szek- torban (feldolgozóiparban) rövid távon jelentősen képes javítani a termelékenységet,
Területi Statisztika, 2024, 64(3): 273–307; DOI: 10.15196/TS640301
Területi különbségek a foundational economy szemszögéből a 2016 utáni Magyarországon
299
de ezt stagnálás vagy esetenként visszaesés követheti, amit hosszabb távon csak újabb beruházásokkal lehet javítani. E beruházásoknak azonban sokszor hiányoznak a helyi túlcsorduló hatásai, ezért nem támogatják elegendő mértékben a széles bázi- sú, az FE-t is magában foglaló, fenntartható regionális gazdasági fejlődést. Hazánk külkereskedelmi és termelékenységi mutatói azt tükrözik, hogy a gazdasági növeke- déshez egyre nagyobb mértékben járulnak hozzá a szolgáltatások, amiben még megmaradt a jelentős főváros-vidék kettősség. Ahhoz, hogy ez oldódhasson, erősí- teni kell a fővároson kívüli térségekben az intellektuális, tudásberuházásokat (K+F- beruházások, felnőttképzés, szoftver-, szervezetfejlesztés), amiknek viszont elen- gedhetetlen feltétele a megfelelő humántőke-ellátottság. Az FE szektorok minősége éppen ehhez tudna nagyban hozzájárulni.
Köszönetnyilvánítás
A tanulmányt megalapozó kutatás az MTA Xxxxxx Xxxxx Kutatási Ösztöndíj és „A külföldi működőtőke mikro-, makrogazdasági és területi differenciáló hatásai a Visegrádi országok- ban – Az FDI-vezérelt gazdaságpolitikai modellek kihívásai” című, 135185. számú OTKA- projekt keretében, az NKFI Alap K_20 programjának támogatásával valósult meg. Köszö- nettel tartozunk Xxxxx Xxxxxxxx (KRTK RKI) a térképek elkészítése során, illetve a KRTK Adatbanknak az adatok hozzáféréséhez nyújtott segítségéért.
Területi Statisztika, 2024, 64(3): 273–307; DOI: 10.15196/TS640301
Xxxxx Xxxxxx–Xxxxxx Xxxxxxxxx
300
Függelék
F1. táblázat
Az FE és nem FE tevékenységek átlagos személyi jellegű költségei és nyeresége, valamint a személyi jellegű költségek részaránya a tényezőjövedelmeken belül térségtípusonként a teljes gazdaság átlagához viszonyítva
Average personnel costs and profits of FE and non-FE activities and the share of personnel costs in factor incomes by type of area compared to the average for the whole economy
(%)
Megnevezés | Materiális | Overlooked | Providen- ciális | Tradable | High-tech | Teljes gazdaság |
A személyi jellegű költségek nagysága a teljes gazdaság átlagához viszonyítva
275,7 | 5D,2 | 54,6 | 117,2 | 300,0 | 138,4 |
85,4 | 48,4 | 33,2 | 200,6 | 336,8 | 122,6 |
81,D | 42,6 | 26,0 | 86,4 | 243,0 | 75,1 |
65,1 | 33,5 | 31,2 | 73,1 | 115,1 | 5D,5 |
56,6 | 37,6 | 21,4 | 72,5 | 322,D | 5D,4 |
116,6 | 47,2 | 37,1 | 110,3 | 275,4 | 100,0 |
Főváros
FDI-feldolgozóipari Újraiparosodó Tudásközpont Rurális
Ország összesen
A vállalati eredmény (EBITDA) nagysága a teljes gazdaság átlagához viszonyítva
Főváros
FDI-feldolgozóipari Újraiparosodó Tudásközpont Rurális
Ország összesen
Főváros
FDI-feldolgozóipari Újraiparosodó Tudásközpont Rurális
Ország összesen
34D,5 | 6D,2 | 127,7 | 117,1 | 263,0 | 14D,8 |
86,0 | 52,6 | 15,7 | 225,8 | 205,2 | 117,2 |
83,8 | 44,3 | 20,0 | D7,1 | 268,5 | 73,D |
7D,8 | 32,7 | 20,7 | 54,7 | 176,0 | 55,8 |
71,6 | 32,4 | D,6 | 66,3 | 150,7 | 4D,0 |
134,8 | 50,D | 37,8 | 114,7 | 24D,2 | 100,0 |
A vállalati nyereségráta (EBITDA/működési bevétel) nagysága
8,6 | 8,8 | 6,D | 12,7 | D,5 | 10,6 |
11,3 | 10,D | 4,D | 10,7 | 14,8 | 10,1 |
10,2 | 11,1 | 4,1 | 11,8 | 13,4 | 10,2 |
10,7 | 10,D | 3,3 | 12,5 | 3,8 | 10,0 |
D,8 | 10,D | 3,7 | 11,D | 15,8 | D,4 |
10,1 | 10,3 | 4,6 | 12,1 | 10,3 | 10,2 |
A személyi jellegű költségek részaránya a tényezőjövedelmeken belül
52,1 | 54,8 | 5D,D | 4D,D | 55,7 | 52,4 |
50,D | 56,8 | 64,6 | 54,0 | 5D,6 | 54,6 |
52,D | 55,3 | 61,D 61,5 | 53,6 | 52,3 | 54,2 |
50,D | 58,8 | 55,0 | 56,6 | 55,3 55,3 | |
52,0 52,1 | 57,7 | 5D,D | 56,3 | 52,5 | |
56,0 | 61,4 | 52,4 | 55,2 | 53,8 |
Főváros
FDI-feldolgozóipari Újraiparosodó Tudásközpont Rurális
Ország összesen
Forrás: [2–4] alapján saját szerkesztés.
Területi Statisztika, 2024, 64(3): 273–307; DOI: 10.15196/TS640301
Területi különbségek a foundational economy szemszögéből a 2016 utáni Magyarországon
301
F2. táblázat
A vállalati munkaerő-termelékenység négyféle mutatója tevékenységek és térségtípusok szerint (2016–2021. évek átlaga alapján,
teljes nemzetgazdaság átlaga = 1)
Four indicators of firm labour productivity by activity and region type (based on averages for 2016–2021, national average for the whole economy = 1)
Megnevezés | Főváros | FDI- feldolgozó- ipari | Újra- iparosodó | Tudás- központ | Rurális | Ország összesen |
Bevételalapú (PTR) | ||||||
Materiális | 2,36 | 0,86 | 0,75 | 0,87 | 0,60 | 1,08 |
Overlooked | 0,82 | 0,37 | 0,38 | 0,35 | 0,30 | 0,51 |
Providenciális | 1,65 | 0,84 | 0,5D | 0,4D | 0,3D | 0,78 |
Tradable | 2,28 | 0,76 | 0,84 | 0,55 | 0,57 | 1,37 |
High-tech | 1,15 | 0,32 | 0,86 | 0,2D | 1,3D | 0,D7 |
Teljes gazdaság | 1,7D | 0,6D | 0,67 | 0,57 | 0,4D | 1,00 |
Hozzáadott érték alapú (PVA) | ||||||
Materiális | 1,D3 | 0,45 | 0,37 | 0,3D | 0,26 | 0,72 |
Overlooked | 0,56 | 0,34 | 0,37 | 0,32 | 0,2D | 0,43 |
Providenciális | 0,61 | 0,22 | 0,54 | 0,21 | 0,15 | 0,47 |
Tradable | 1,76 | 0,62 | 1,23 | 0,74 | 0,27 | 1,34 |
High-tech | 1,68 | 0,32 | 1,18 | 0,34 | 2,84 | 1,47 |
Teljes gazdaság | 1,55 | 0,4D | 0,76 | 0,4D | 0,34 | 1,00 |
Tényezőjövedelmek alapján becsült (PVAFC) | ||||||
Materiális | 1,68 | 0,81 | 0,62 | 0,65 | 0,56 | 0,86 |
Overlooked | 0,D2 | 0,53 | 0,52 | 0,46 | 0,43 | 0,63 |
Providenciális | 0,6D | 1,68 | 0,5D | 0,48 | 0,51 | 0,75 |
Tradable | 1,67 | 1,11 | 1,15 | 0,76 | 0,61 | 1,2D |
High-tech | 1,7D | 0,6D | 1,63 | 0,66 | 2,08 | 1,60 |
Teljes gazdaság | 1,45 | 0,8D | 0,82 | 0,63 | 0,57 | 1,00 |
Köztes inputok alapján becsült (PVAII) | ||||||
Materiális | 2,25 | 0,51 | 0,30 | 0,36 | 0,21 | 0,73 |
Overlooked | 0,84 | 0,44 | 0,4D | 0,28 | 0,25 | 0,57 |
Providenciális | 0,4D | 0,15 | 0,27 | 0,2D | 0,12 | 0,37 |
Tradable | 1,85 | 0,41 | 1,04 | 0,58 | 0,21 | 1,28 |
High-tech | 1,82 | 0,24 | 1,16 | 0,30 | 3,32 | 1,56 |
Teljes gazdaság | 1,71 | 0,44 | 0,67 | 0,41 | 0,30 | 1,00 |
Forrás: [2–4] alapján saját szerkesztés.
Területi Statisztika, 2024, 64(3): 273–307; DOI: 10.15196/TS640301
Xxxxx Xxxxxx–Xxxxxx Xxxxxxxxx
302
IRODALOM
XXXXXXXXXX, X.–XXXX, X.–XXXXX, X. (2021): The foundational economy as a cornerstone for a social–ecological transformation Sustainability 13(18): 10460. xxxxx://xxx.xxx/00.00X0/xx000000000
XXXXXXXX, X.–XXXXXXXXX, X.–XXX, X.–XXXXXX, X.–XXXXXXXXX, X. (2020): Revitalising
lagging regions: Smart specialisation and industry 4.0. xxxxx://xxx.xxx/00.0000/X000000000000
XXXXX, X. (ed.) (2018): What we really mean when we talk about industrial strategy Manchester Metropolitan University, Manchester.
BODA, GY. (2020): Mosolygörbe: csapda vagy lehetőség? Új Munkaügyi Szemle 1 (2): 14–22. XXXXX, X.–SLACH, O.–XXXXXXX, X.–XXXXXXX, X.–XXXXXXXXX, X.–XXXXXXX, X.–
XXXXXXX, X. (2023): Coping with peripheralization in small cities. What is the role of human agency? In: European Planning Studies pp. 1–21., Taylor&Francis. xxxxx://xxx.xxx/00.0000/0X000000.0000.000X000
XXXXXX, X.–XXXXXX, X.–XXXXX, X.–XXXXX, X.–LAW, X. (2014): The end of the experiment? From
competition to the foundational economy Manchester University Press, Manchester, UK. XXXXXXXX, X.–XXXXX, X.–XXXXXX, X.–XXXXX, X.–XXXXXXXX, X. (2021): Diversity in leading
and laggard regions: Living standards, residual income and regional policy Cambridge flournal of Regions, Economy and Society 14 (1): 117–13D. xxxxx://xxx.xxx/00.00X0/xxxxx/xxxx000
XXXXXXXX, X.–XXXXX, X.–XXXXXX, X.–XXXXX, X.–XXXXXXXX, X. (2023): When nothing works:
From cost of living to foundational liveability Manchester University Press.
XXXXXX, X.–XXXXXX, X. (2020): Evolving geographies of innovation: Existing paradigms, critiques and possible alternatives Norwegian flournal of Geography 74 (1): 13–24. xxxxx://xxx.xxx/00.0000/000X0X00.000X.00X0000
XXXXX, X.–XXXXX, X. (2020): The case for universal basic services Polity, Cambridge.
XXXXX, X.–XXXXX, X.–XXXXX, X.–XXXXXX, X.–XXXXXX, X.–XXXXXXXXX, X.–XXXX, X.
(2023): Beyond GDP in cities: Assessing alternative approaches to urban eco- nomic development Urban Studies. xxxxx://xxx.xxx/00.0000/00000X00000000000
XXXXXXXX, X. (2022): Akkumulátoripari fellendülés Magyarországon: Az értéklánc szereplői, dolgozói és szakszervezeti perspektívák Xxxxxxxxx-Xxxxx-Stiftung, Budapest.
XXXXX, X. (2021): Fejlődési csapdaveszély a pandémia után Kairosz, Budapest.
XXXX, X.–XXXXXXX, X.–XXXXXXXX, X.–NAHUM, D. (2021): Industrial policy-making after Covid-1D: Manufacturing, innovation and sustainability The Economic and Labour Relations Review 32 (2): 283–303. xxxxx://xxx.xxx/00.0000/00000000000000000
XXXX, X. (2023): Mobilitás és perzisztencia a hazai települési szintű jövedelemegyenlőtlenségi folyamatokban, 2012–201D Területi Statisztika 63 (1): 3–37. xxxx://xx.xxx.xxx/00.000X0/XX000000
EGYED, I.–ZSIBÓK, ZS. (2023): Exploring firm performance in Central and Eastern European regions: a foundational approach Hungarian Geographical Bulletin 72 (3): 257–285. xxxxx://xxx.xxx/00.00000/xxxxxxxxxx.00.0.0
Területi Statisztika, 2024, 64(3): 273–307; DOI: 10.15196/TS640301
Területi különbségek a foundational economy szemszögéből a 2016 utáni Magyarországon
303
ÉLTETŐ, A. (2023): Akkumulátorgyártás Magyarországon Műhelytanulmányok 147. KRTK, Budapest.
XXXXXXX, X.–XXXXX, X.–XXXXX, X.–XXXXXXX, X.–XXXXXXXX, X. (2017): The grounded city:
From competitivity to the foundational economy Cambridge flournal of Regions, Eco- nomy and Society 10 (3): 407–423. xxxxx://xxx.xxx/00.00X0/xxxxx/xxx000
EUROPEAN COMMISSION (EC) (2022): Cohesion in Europe towards 2050: Eighth report on economic, social and territorial cohesion Publications Office of the European Union, Brussels.
Xxxxxxxxxx, X.–Xxxxxxxx, X.–Xxxxxxxx, X.–Xxxxxxxxxxx, X.–Xxxxxxx, X.–Xxxxxx, X.
– DE XXXXX, X. (2022): Wellbeing economy: An effective paradigm to mainstream post-growth policies? Ecological Economics 1D2 (5): 107261. xxxxx://xxx.xxx/00.0000/x.xxxxxxxx.0000.000000
FOUNDATIONAL ECONOMY COLLECTIVE (FEC) (2013): Manifesto for the foundational economy Working paper No. 131. Centre for Research on Socio-Cultural Change, Manchester.
FOUNDATIONAL ECONOMY COLLECTIVE (FEC) (2018): Foundational economy: The infrastructure of everyday life (Manchester Capitalism), Manchester University Press, Manchester.
XXXXX, X.–XXXXXX, X.–XXXXX, X.–XXXXXXXXXX, X.–XXXXXXXX, X. (2018): Foundational li-
veability: Rethinking territorial inequalities Working Paper No. 5. Foundational Economy Collective, Manchester.
XXXXX, X.–XXXXXX, X.–XXXXX, X.–XXXXXXXX, X. (2020): (How) does productivity matter in the foundational economy? Local Economy 35 (4): 316–336. xxxxx://xxx.xxx/00.0000/000X0X0000X00X00
GAL, P. N. (2013): Measuring total factor productivity at the firm level using OECD-ORBIS
OECD Economics Department Working Papers No. 104D. OECD Publishing, Paris.
XXXXX, X. (2000): Introduction: the needs of capital and the needs of people: Can welfare state reconcile the two? In: Global Capital, Human Needs and Social Policies pp. 3–30., Macmillan, Basingstoke, UK.
XXXXX, X. (201D): Universal basic services: A theoretical and moral framework Political Quar- terly D0 (3): 534–542. xxxxx://xxx.xxx/00.0000/0000-X00X.00000
XXXXXXX, X. (2021): Iparpolitika és fejlődési csapdák: a magyarországi akkumulátorgyártás esete. In: XXXXXX, X.–XXXXXXXX, X.–XXXXX, X. (szerk.): Trendek és töréspontok
II. pp. 72–76., Akadémiai Kiadó, Budapest.
XXXXXXX, X. (2023): Iparpolitika és akkumulátorgyártás Magyarországon és Svédországban
Közgazdasági Szemle 70 (3): 245–273. xxxxx://xxx.xxx/00.00000/XXX.0000.0.000 XXXXXX, X. (2021): The foundational economy and regional development Regional Studies
56 (6): 1033–1042. xxxxx://xxx.xxx/00.0000/00000000.0000.0X0X000
XXXXXXXX, X. (2023): A szegénység kisvárosi dimenziói Magyarországon Máltai Tanulmányok
5 (2): 16–30. xxxxx://xxx.xxx/00.000XX/XX.0000.0.0
XXXXXXXX, X.–EGYED, I. (2021): Small town development in peripheral areas Deturope
13 (2): 52–65. xxxx://xx.xxx.xxx/00.00000/xxx.0000.000
XXXXXXX, X.–XXXXXXX, X.–XXXXX, X.–XXXXXXXXX-XXXXXXXXXXXX, X.–XXXXXXX- XXXXXXX, X.–XXXXXX, X.–XXXXX, X.–XXXXXXX, X.–XXXXXXXX, X.–XXXX, X.–XXXX-XXXXXXXX, X.–XXXXXX, X.–XXXXX, X.–WISKERKE, J. S. C. (2021):
Transitioning towards a sustainable wellbeing economy: Implications for rural– urban relations Land (10): 512. xxxxx://xxx.xxx/00.00X0/xxxx00000000
Területi Statisztika, 2024, 64(3): 273–307; DOI: 10.15196/TS640301
Xxxxx Xxxxxx–Xxxxxx Xxxxxxxxx
304
XXXXX, X.–XXXXX, X. (201D): Eukleidész és a magyar regionális fejlődés. Válaszcikk Xxx- xxxx Xxxx–Xxxxx Xxxxxx tanulmányára és kutatási javaslatok Közgazdasági Szemle 66 (6): 713–722. xxxxx://xxx.xxx/00.00000/XXX.000X.0.000
XXXXX, X.–XXXXX, X.–OBLATH, G. (2021): A bérhányad alakulása Magyarországon és Euró- pában Közgazdasági Szemle 68 (10): 1021–1054. xxxxx://xxx.xxx/00.00000/XXX.0000.00.0000
XXXXXX, XX. J. (2015): Wales periferikus helyzetének és térszerkezetének jellemzői Területi Statisztika 55 (1): 46–5D.
XXXXXX, X.–XXXX, X.–XXXXX, X.–XXXXXXX, X.–XXXXX, X. (2020): Die leistungsträgerinnen des alltagslebens: Covid-19 als brennglas für die notwendige neubewertung von wirtschaft, arbeit und leistung Foundational Economy Research Report; Foundational Economy Collective, Manchester.
XXXXXXX, X.–XXXXX, X. (2018): A magyar gazdasági növekedés térbeli korlátai – helyzetkép és alapvető dilemmák Közgazdasági Szemle 65 (5): 4DD–524. xxxxx://xxx.xxx/00.00000/XXX.0000.0.0XX
XXXXXXX, X.–SZAKÁLNÉ KANÓ, I.–VIDA, GY. (2023): A gazdasági szerkezetváltás térbeli jellemzői Kelet-Közép-Európában 2000–201D között. In: XXXXXX, X.– XXXXXXXX, X.–XXXXX, X. (szerk.): Trendek és töréspontok IV.: világpolitika, világ- gazdaság pp. 65–72., Akadémiai Kiadó, Budapest.
XXXXXX, X. X. (2015): Contextualising regional policy for territorial cohesion in Central and Eastern Europe Hungarian Geographical Bulletin 64 (3): 205–217. xxxxx://xxx.xxx/00.00000/xxxxxxxxxx.00.0.0
XXXXXXXXX, X.–XXXXXXX, X.–X'XXXXX, X.–XXXXXXX, X.–XXXX, X.–XXXXXXX, X.
(2022): Reframing urban and regional „development” for „left behind” places
Cambridge flournal of Regions, Economy and Society 15 (1): 3D–56.
XXXXXX, X.–XXXXXX, X. X. (2021): The Preston model and community wealth building: Creating a socio-economic democracy for the future (1st ed.). Routledge, London.
XXXXXXXXXXX, X.–XXXXXX, X.–XXXXXXXXX, X-X. (2023): Can foundational economy save regions in crisis? flournal of Economic Geography 23 (3): 577–5DD. xxxxx://xxx.xxx/00.00X0/xxx/xxxx000
XXXXXX, X. (201D): Experimental governance and territorial development. Broadening innovation policy: New insights for regions and cities OECD, Paris.
XXXXXX, X. (2021): After the pandemic: experimental governance and the foundational economy Symphonia: Emerging Issues in Management 2021 (1): 50–55. xxxx://xx.xxx.xxx/00.0000/0000.0.00xxxxxx
XXXXXXXX, X.–BISZTRAY, M.–XXXXXX, X. (2018): Productivity differences in Hungary and mechanisms of TFP growth slowdown Publications Office of the European Union, Luxembourg. xxxxx://xxx.xxx/00.0000/00000
XXXXXXX, X.–XXXXXX, X. (2020): Local development through the foundational economy?
Priority-setting in Danish municipalities Local Economy 35 (8): 768–786. xxxxx://xxx.xxx/00.0000/000X0X00000000000
XXXXX XXXXXX, X. (2021): A centralizáció és a perifériák fejlődési esélyei Tér és Társadalom
35 (4): 215–240. xxxxx://xxx.xxx/00.0000X/XXX.00.0.0000
Területi Statisztika, 2024, 64(3): 273–307; DOI: 10.15196/TS640301
Területi különbségek a foundational economy szemszögéből a 2016 utáni Magyarországon
305
POGÁTSA, Z. (2021): The political economy of Hungary: Managing structural dependency on the West. In: XXX, X.–XXXXXX, X. (eds.): Das politische System Ungarns pp. 153–172., Springer VS, Wiesbaden. xxxxx://xxx.xxx/00.0000/X00-0-000-00X00-0_0
XXXXXXX, X. (1D44): The great transformation: The political and economic origins of our time Beacon Press: Boston, MA.
XXXXXX, X.–XXXX, X.–XXXXX, X. (2017): Social prosperity for the future: A proposal for universal basic services IGP Working Paper Series UCL Institute for Global Prosperity: London, UK.
XXXXXXX, X. (2017): Doughnut economics: seven ways to think like a 21st-century economist Xxxxxxx Xxxxx Publishing, White River Junction, Vermont.
XXXXXXXXX-XXXX, X. (2018): The revenge of the places that don’t matter (and what to do about it) Cambridge flournal of Regions, Economy and Society 11 (1): 18D–20D. xxxxx://xxx.xxx/00.00X0/xxxxx/xxx000
XXXXXXXX, X. (2021): Fair and simpler taxation supporting the recovery strategy – Ways to lower comp- liance costs and improve EU corporate income taxation EPRS: European Parliamentary Research Service. Belgium.
XXXXX, X.–XXXXXX, X.–XXXXXX, X.–XXXXXXX, X.–SZAKÁLNÉ KANÓ, I. (2022): Spatial
aspects of the restructuring of the Hungarian economy between 2000 and 201D
Deturope 14 (3): 15–33. xxxxx://xxx.xxx/00.00000/xxx.0000.000
XXXXX, X. (201D): Moral economy, foundational economy and decarbonisation Renewal: A flournal of Social Democracy 27 (2): 40–46.
XXXXXX, X.–XXXXXX, X. X.–XXXX, X.–XXXXXX, X.–XXXXXX, X.–XXXXXXXX, X. (2022): Indust-
rial policies, strategy and the UK’s Levelling Up agenda Local Economy 37 (5): 403–418. xxxxx://xxx.xxx/00.0000/000X0X0000000X000
XXXXX, X. (201D): Public service as an indicator of competitiveness Regional Statistics D (2): 213–234. xxxxx://xxx.xxx/00.000X0/XX0X0000
XXXXXXX, X. (2023): Önerős lakásépítés és a háztartási erőforrások szerepe a zártkerti lakha- tás megteremtésében Szociológiai Szemle 33 (1): D4–116. xxxxx://xxx.xxx/00.00000/XxxxXxxxxx.0000.0.0
WERESA, M. A. (2017): Innovation, human capital and competitiveness in Central and Eastern Europe with regard to the challenges of a digital economy. In: GAL- GÓCZI, B.–XXXXXXXXXXX, X. (eds.): Condemned to be left behind? Can Central and Eastern Europe emerge from its low-wage model? pp. 81–10D., European Trade Union Institute, Brussels.
ZSIBÓK, ZS.–EGYED, I. (2022): The role of the foundational economy: The case of two regional centres in Central and Eastern Europe Deturope 14 (3): 34–64. xxxxx://xxx.xxx/00.00000/xxx.0000.000
INTERNETES HIVATKOZÁSOK
ALLIANCE MANCHESTER BUSINESS SCHOOL (AMBS) (2022): The foundational economy: Influenc- ing economic policy and practice in Wales. xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxx.xxxxxxxxxx.xx.xx/xxxx/xxx-xxxxxxxxxxxx-xxxxxxx- influencing-economic-policy-and-practice-in-wales/ (letöltve: 2023. június)
Területi Statisztika, 2024, 64(3): 273–307; DOI: 10.15196/TS640301
Xxxxx Xxxxxx–Xxxxxx Xxxxxxxxx
306
XXXXXXX, X.–XXXXXX, X.–XXXXXXX, X. ET AL. (2020): What comes after the pandemic? A ten- point platform for foundational renewal. Report The Foundational Economy Collective, Manchester, UK. xxxxx://xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx.xxxxx.xxxxxxxxx.xxx/0000/00/xxxx-xxxxx- after-the-pandemic-fe-manifesto-005.pdf (letöltve: 2023. július)
XXXXXXX, X.–XXXXX, X.–XXXXXX, X.–XXXXX, X.–XXXXXXXX, X. (2023): Market entitlement
and the foundational economy/FE 4 metric after the “cost of living crisis” Foundational Economy Collective Working Paper No. 11. xxxxx://xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx.xxxxx.xxxxxxxxx.xxx/0000/00/xxxxxx- entitlement-fe4-and-cost-of-living-crisis-1D-aug-2023.pdf
(letöltve: 2023. október)
BOD, P. Á. (2023): Magyarország közepes jövedelmű volt – és marad is... xxxxx://xxxxxxxxxxxx.xx/xxxxxx/xxxxxxxxx/xxx-xxxxx-xxxx-xxxxxxxxxxxx- kozepes-jovedelmu-volt--es-marad-is--.html (letöltve: 2023. augusztus)
CENTRE FOR LOCAL ECONOMIC STRATEGIES (CLES) (2020): Owning the economy. Community wealth building 2020 CLES, Manchester.
xxxxx://xxxx.xxx.xx/xx-xxxxxxx/xxxxxxx/0000/00/XxxxxxxxxXxxxxx-Xxxxxxxx- 2020-final-version.pdf (letöltve: 2023.augusztus)
CZECH STATISTICAL OFFICE (CZSO) (2012): High-Tech sector definition based on NACE rev. 2 classification. xxxxx://xxx.xxxx.xx/xxxxxxxxx/00000/00000000/00_xx_xxxxxx_xxxx_xx_xxxxxx pal_economic_activities.pdf (letöltve: 2023. július)
DOUGHNUT ECONOMICS ACTION LAB (DEAL) (2022): Transforming places with doughnut economics xxxxx://xxxxxxxxxxxxxxxxx.xxx/000 (letöltve: 2023. július)
Foundational Economy Collective (FEC) (201D): SIC code description. NACE code and description.
xxxxx://xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx.xxxxx.xxxxxxxxx.xxx/000X/00/xxxx-xx-xx- listing-sic-2007-matched-to-nace-rev2.xlsx (letöltve: 2023. július)
XXXXXXXXX XXXXX STIFTUNG (FES) (2023): Industrial policy for a new growth model. A toolbox for EU-CEE countries Budapest.
xxxxx://xxxx.xx.xx/xxxxxxxxxx-xxxxxx-xxx-x-xxx-xxxxxx-xxxxx-x-xxxxxxx-xxx-xx- cee-countries-pj-286.html (letöltve: 2023. június)
XXXXXXX, X. (2022): A magyar vidék nagy része közepes fejlettségi csapdában ragadt X0.xx
2022. december 10.
xxxxx://x0.xx/xxxxxxx/00000000/x-xxxxxx-xxxxx-xxxx-xxxxx-xxxxxxx-xxxxxxxxxxx- csapdaban-ragadt (letöltve: 2023. július)
XXXXXXX, X. (2023): Újraiparosítás: esély a felzárkózásra vagy fejlődési csapda? X0.xx 2023. július 15.
xxxxx://x0.xx/xxxxxxxx/00000000/xxxxxxxxxxxxxx-xxxxx-x-xxxxxxxxxxxxx-xxxx- fejlodesi-csapda/ (letöltve: 2023. július)
Magyarország Kormánya (201D): Program a Versenyképesebb Magyarországért.
xxxxx://0000- 000X.xxxxxxx.xx/download/1/c2/D1000/Program%20a%20Versenyk%C3%A Dpesebb%20Magyarorsz%C3%A1g%C3%ADrt.pdf#!DocumentBrowse (letöltve: 2023. július)
Területi Statisztika, 2024, 64(3): 273–307; DOI: 10.15196/TS640301
Területi különbségek a foundational economy szemszögéből a 2016 utáni Magyarországon
307
XXXXXX, X. (2018): The everyday economy Labour, Leeds, UK. xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx.xx/xx- content/uploads/sites/D6/2020/0D/374425087-Xxxxxx-Xxxxxx-The-Everyday- Economy-1.pdf (letöltve: 2023. július)
HONLAPOK/ADATBÁZISOK
[1] Eurostat:
xxxxx://xx.xxxxxx.xx/xxxxxxxx/xxxxxxxxxxx/xxxx/XXXXXXXXXX0/xxxxxxx/xx ble? (letöltve: 2023. július)
[2] KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL: STADAT 21.1.2.2. Egy főre jutó bruttó hazai ter- mék vármegye és régió szerint. xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxx_xxxxx/xxx/xx/xxx0000.xxxx (letöltve: 2023. július)
[3] KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL: Tájékoztatási adatbázis (Bruttó hozzáadott érték nemzetgazdasági ágak, ágcsoportok szerint). xxxxx://xxxxxxxx.xxx.xx/Xxxxxxxx/xxXxxxxxx.xxx?xxxxxxxxxxxxxx&xxxxxxx (letöltve: 2023. július)
[4] ORBIS EUROPE: xxxxx://xxxxxxxxxxx.xxxxxxx.xxx (letöltve: 2023. július)
Területi Statisztika, 2024, 64(3): 273–307; DOI: 10.15196/TS640301