CIG LakóTárs Extra Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás

Jelen feltételek – eltérő szerződési kikötések hiányában – a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. továbbiakban: biztosító) CIG LAKÓTÁRS EXTRA Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás elnevezésű termékére (a továbbiakban: CIG LAKÓTÁRS EXTRA Otthonbiz- tosítás) érvényesek, feltéve, hogy a szerződést e feltételekre hivatkozva kötötték. A különös biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekre az általános biztosítási feltételek, míg a különös biztosítási feltételeknek az általános biztosítási feltételektől eltérő rendelkezése esetén a különös biztosítási feltételek rendelkezése az irányadó.

A jelen általános és különös biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a magyar jog, így különösen a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), valamint a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Jelen feltételek egyúttal a Bit. 4. sz. melléklete szerinti ügyfél-tájékoztatónak is minősül. A biztosító mentesülésének szabályai, a biztosító szolgáltatása korlátozásának feltételei, az alkalmazott kizárások, a szokásos szerződési gyakorlattól eltérő rendelkezések vastagított betűvel szedettek.

1. Biztosító, szerződő, biztosított

1.A. Biztosító

A biztosító az a jogi személy, amely a biztosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot viseli, és a biztosítási feltételekben meghatározott szolgáltatás teljesítésére kötelezettséget vállal. Jelen feltételek alkalmazásában a biztosító a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt.

1.B. Szerződő, Biztosított

1.B.1. A biztosítási szerződést csak az kötheti meg, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt (továbbiakban: biztosított), vagy aki a biztosítást ilyen személy javára köti meg (továbbiakban: szerződő). A biztosítási érdek nélkül kötött szerződés semmis. Jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerződést csak természetes személy kötheti meg.

1.B.2. Biztosított(ak) jelen feltételek alapján:

a) Épületek, melléképületek, valamint építmények vonatkozásában biztosítottak lehetnek:

- a kötvényen biztosítottként név szerint feltüntetett személy: tulajdonos, haszonélvező, lakásbérlő, társbérlő,

- a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában,

b) Ingóságok vonatkozásában biztosítottak:

- a kötvényen biztosítottként név szerint feltüntetett személy,

CP-60110

- azok a hozzátartozók (Ptk. 8:1.§. (1) bek. 1. és 2. pontja), akik a biztosítási esemény

Érvényes: 2023. 05. 01-től

- 5 -

bekövetkeztének időpontjában a kötvényen név szerint feltüntetett biztosítottal a kockázatviselés helyén közös háztartásban – lakcímkártyával igazoltan – állandó jelleggel együtt éltek.

1.B.3. Ha a biztosítást nem a biztosított, hanem az ő javára harmadik személy kötötte, a díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli, a biztosító a jognyilatkozatokat hozzá intézi, és ő köteles a nyilatkozatok megtételére. A szerződő fél a hozzá intézett jognyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat tájékoztatni köteles.

1.B.4. Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át.

1.B.5. Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.

1.C. Kedvezményezett

Balesetbiztosítás esetén az a személy, aki a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási szolgáltatásra jogosult. A biztosított életében esedékes szolgáltatások kedvezményezettje a biztosított, míg a biztosított halála esetén esedékes szolgáltatások kedvezményezettje a biztosított örököse(i).

2. A biztosítási szerződés létrejötte

2.A. A szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Amennyiben a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot kiállítani.

2.A.1. Ajánlattétel

A biztosító, illetve – amennyiben a szerződés megkötésében biztosításközvetítő működik közre – a biztosításközvetítő a szerződő által adott válaszok alapján igényazonosító lapon meghatározza a kockázatviselés tárgyát, felméri a biztosítotti adottságokat, igényeket, és annak megfelelő biztosítási ajánlat megtételét segíti elő. A szerződés megkötésére irányuló ajánlatot a biztosítóval szerződő fél teszi. A szerződő fél az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig kötve van. A biztosító az igényfelmérés szerint az igényazonosító lapon meg nem határozott kiegészítő kockázatra vonatkozó biztosítási ajánlatot nem fogad be.

2.A.2. A biztosító elfogadó nyilatkozata

Az ajánlat elfogadása esetén a biztosító a szerződésről biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (kötvényt) állít ki. A szerződés a kötvény kiállításának napján jön létre. A szerződés létrejöttétől számított 5 munkanapon belül a biztosító a kötvény bizonyítható és azonosítható módon történő megküldésével a szerződőt a szerződés létrejöttéről értesíti. A biztosító az előbbi kötelezettségének eleget tesz, amennyiben a kötvényt a megjelölt határidőn belül igazolható módon, postára adja.

Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a kötvény kézhezvételét követően késedelem nélkül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a kötvény átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

2.A.3. Az ajánlat visszautasítása

Ha a biztosító az ajánlatot annak beérkezésétől számított 15 napon belül írásban visszautasítja, a szerződés nem jön létre. Az ajánlat elutasítását a biztosító nem köteles indokolni. Elutasítás esetén az esetlegesen befizetett díjat, díjrészletet a biztosító visszafizeti és az időközben esetlegesen bekövetkezett károkért helytállni nem tartozik.

CP-60110

Ha a 15 napos kockázatelbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.

Érvényes: 2023. 05. 01-től

- 6 -

2.A.4. A biztosító ráutaló magatartása

A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették.

Ilyen esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal a 15 napos kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.

Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér jelen szerződési feltételektől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést a jelen feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

2.A.5. A szerződő felmondási joga a szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 14 napon belül

A szerződő jogosult a biztosítási szerződést a szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 14 napon belül, indoklás nélkül felmondani. A felmondást írásban, a biztosító székhelyének postai címére (1476 Budapest, Pf.: 325/1.) vagy a x00 0 000 0000 fax számra kell megküldeni, illetve az személyesen is átadható a biztosító ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben. Elektronikus kommunikáció esetén a felmondást tartalmazó nyilatkozat szkennelt másolatát e-mailben a biztosító központi ügyfélszolgálatának e-mail címére (lakas@ xxx.xx) kell küldeni. Ez utóbbi esetben kizárólag a szerződő félnek a biztosító felé bejelentett és nyilvántartott e-mail címéről érkező felmondás minősül hatályos jognyilatkozatnak. A biztosítási szerződés azon a napon szűnik meg, amikor a felmondó nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezik.

Amennyiben a szerződő a felmondási jogát gyakorolta, a biztosító kizárólag a szerződésnek megfelelően ténylegesen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékét jogosult követelni. A szerződő által fizetett összeg nem haladhatja meg a már teljesített szolgáltatásért – a szerződésben meghatározott szolgáltatás egészéhez viszonyítottan – arányosan járó összeget, és nem lehet olyan mértékű, hogy szankciónak minősüljön. A biztosító köteles a díj arányos ellenértékét meghaladó részt a felmondásról szóló nyilatkozat kézhezvételét követően, de legkésőbb 30 napon belül a szerződő részére visszatéríteni.

3. A kockázatviselés kezdete

3.A. A biztosító kockázatviselése a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ilyen hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában kezdődik. A biztosító kockázatviselésének kezdete nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlat megtételét követő nap 0. órája.

3.B. A biztosító az árvíz kockázatra a szerződés megkötését követő naptól számított 15 nap várakozási időt köt ki, ez alatt az idő alatt a biztosítás árvíz kockázatra nem terjed ki. A biztosító kockázatviselése az árvíz kockázat vonatkozásában a várakozási idő elteltét követő napon 0 óra 00 perckor kezdődik. A biztosító nem köt ki várakozási időt arra az esetre, ha a kockázatviselésnek a szerződésben meghatározott időpontja 15 nappal későbbi, mint az ajánlat beérkezését követő nap.

4. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak

4.A.1. A szerződés – ha a felek másként nem állapodnak meg – határozatlan tartamú.

4.A.2. A tartamon belül a biztosítási időszak egy év, az első biztosítási időszak kivételével, mely a kockázatviselés kezdetének napjától a biztosítási évfordulóig tart. Határozott idejű szerződések esetén – ha a felek másként nem állapodnak meg – a biztosítási időszak a szerződés tartama.

CP-60110

4.A.3. A biztosítási évforduló a kockázatviselés kezdetét követő hónap első napjának 0. órája minden naptári évben.

Érvényes: 2023. 05. 01-től

- 7 -

5. A biztosítási szerződés módosítása

5.A. A szerződés módosításának esetei:

a) közös megegyezés,

b) a szerződés 2.A.4. pont szerinti módosítása a biztosító ráutaló magatartásával létrejött szerző- dés esetén,

c) a biztosítási kockázat jelentős növekedése miatti módosítás (5.C. pont),

d) a biztosítási díj 7.E. pont szerinti módosítása,

e) a biztosítási összegek és díj értékkövető indexálása (9. pont)

5.B. Közös megegyezés

A felek a szerződést közös megegyezéssel bármikor módosíthatják. A szerződés módosítását bármelyik fél kezdeményezheti. Amennyiben a másik fél a módosító javaslatot nem fogadja el, a szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.

5.C. A biztosítási kockázat jelentős növekedése

5.C.1. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

5.C.2. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.

5.C.3. Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító az 5.C.1. és az 5.C.2. pontokban meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

6. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei

6.A. Érdekmúlás, lehetetlenülés

6.A.1. Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.

6.A.2. Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.

6.A.3. A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő 30 napon belül írásban, 30 napos határidővel felmondhatja.

6.B. Évfordulóra történő felmondás

A felek a határozatlan tartamú szerződést a biztosítási időszak végére írásban felmondhatják. A felmondási idő 30 nap. A felmondásnak a címzetthez az évfordulót megelőző naptól visszafelé számított 30. nap lejártáig meg kell érkeznie.

Elektronikus kommunikáció esetén a biztosító a szerződés felmondásáról szóló értesítést írásban, postai úton is megküldi a szerződő részére.

6.C. Díj-nemfizetés

CP-60110

A díjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén a szerződés megszűnik a 7.F.1. xxxxxxx írtak szerint.

Érvényes: 2023. 05. 01-től

- 8 -

6.D. Közös megegyezés

A felek a biztosítási szerződést közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik.

6.E. A szerződés megszűnésének egyéb esetei

6.E.1. A határozott tartamú biztosítási szerződés a lejáratkor, a tartam utolsó napjának 24.00 órájával, a felek további intézkedése nélkül megszűnik. A megszűnést követő időszakra esetlegesen befizetett díjat a biztosító visszafizeti.

6.E.2. A szerződés megszűnik továbbá:

a) a szerződőnek a szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 14 napon belüli felmondásával a 2.A.5. xxxxxxx írtak szerint,

b) a biztosító felmondásával a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése miatt az 5.C.1. xxxxxxx írtak szerint,

c) a szerződő felmondásával a biztosítási díj 7.E., illetve 9. pont szerinti módosítása miatt.

7. A biztosítási díj, díjfizetés szabályai

7.A. A biztosítási díj a biztosító kockázatvállalásának ellenértéke. A biztosítót a kockázatviselés teljes tartamára megilleti a díj.

7.B. A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli. Abban az esetben, ha a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződő helyébe lép (1.B.4.), a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen felel.

7.C. A biztosítási díj esedékessége, a díjfizetés módja, gyakorisága

7.C.1. A biztosítási díj esedékessége

A biztosítási időszakra járó díj előre esedékes, a felek azonban részletfizetésben is megállapodhatnak. A biztosítás első díjrészlete a felek által meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor esedékes; a folytatólagos díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

Határozott időre kötött biztosítások esetén a biztosítás díja a szerződés létrejöttekor egy összegben esedékes.

7.C.2. A díjfizetés módja, gyakorisága

Az éves biztosítási díj fizethető éves, féléves, negyedéves, havi részletekben. A díj utalással vagy csoportos beszedési megbízással fizetendő.

7.C.3. A biztosítási díjat, megfizetésének gyakoriságát, esedékességét és módját a biztosítási szerződés tartalmazza.

7.D. A biztosítási díj megállapítása

7.D.1. A biztosító úgy alakítja ki a díjstruktúrát - ideértve a kedvezmények rendszerét is -, hogy a már szerződött CIG LAKÓTÁRS EXTRA Otthonbiztosítás termék ügyfelek nem kerülhetnek kedvezőtlenebb helyzetbe az új szerződést kötő ügyfeleknél.

7.D.2. A CIG LAKÓTÁRS EXTRA Otthonbiztosítás díjtételeinek biztosító általi meghatározása/módosí- tása naptári negyedévente, a negyedév első napjára lehetséges az alábbi okok következtében:

• a 7.E.1. és 7.E.2. pontokban meghatározott kritériumok miatti felülvizsgálat,

• az ügyfelek javára indoklás nélkül,

• jogszabályi környezet változása esetén a jogszabályi megfelelés érdekében

• annak érdekében, hogy a már szerződött CIG LAKÓTÁRS EXTRA Otthonbiztosítással rendelkező ügyfelek ne kerüljenek kedvezőtlenebb helyzetbe az új szerződést kötő ügyfeleknél.

CP-60110

7.D.3. A biztosítás minimumdíjat tartalmaz. A biztosítási időszakra meghatározott fizetendő díj pótdíjakkal és kedvezményekkel együtt sem a szerződés megkötésekor, sem annak későbbi módosításakor nem lehet alacsonyabb a minimumdíjnál. A mindenkori minimumdíj összegét a termékre vonatkozó hirdetmény tartalmazza, mely elérhető a biztosító honlapján (www. xxxxxxxxxxx.xx).

Érvényes: 2023. 05. 01-től

- 9 -

7.E. A biztosítási díj módosítása

7.E.1. A biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítási díjat módosítja az alábbi esetben:

a) ha egy naptári évben a CIG LAKÓTÁRS EXTRA Otthonbiztosítástermék tényleges kárhányada negyvenöt százalék alatti értéket vesz fel, a biztosító kötelezően felülvizsgálja a termék árazását a lehető legfrissebb káradatokkal kiegészített tapasztalati idősorát figyelembe véve. A díjtételek meghatározásakor úgy szükséges eljárni, hogy a kedvezmények az új és a meglévő ügyfelekre is vonatkozzanak.

7.E.2. A biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítási díjat módosíthatja az alábbi esetekben:

a)ha egy naptári évben a CIG LAKÓTÁRS EXTRA Otthonbiztosítástermék tényleges kárhányada meghaladja az ötvenöt százalékot, a biztosító elvégezheti a díjak felülvizsgálatát a 7.E.1. pontban írtakkal azonos módon,

7.E.3. A biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítási díjat évente egyszer évfordulóra egyoldalúan módosíthatja az alábbi esetekben:

a) a díj értékkövető indexálása (lásd 9. pont),

b) a díjak 7.E.1. és 7.E.2. pontokban írt felülvizsgálata,

c) az ügyfelek javára indoklás nélkül,

d) jogszabályi környezet változása esetén a jogszabályi megfelelés érdekében.

A biztosítási díj jelen pont szerinti módosításáról, annak mértékéről és a díjváltozásról a biztosító a biztosítási évfordulót 60 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt. Ha a szerződő fél a díjmódosítási javaslatot nem fogadja el, a szerződést 30 napos felmondási idővel a biztosítási időszak végére írásban felmondhatja. Felmondás hiányában a szerződés az évfordulót követően a módosított díjjal marad hatályban.

7.F. A díjfizetési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményei

7.F.1. Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenőleges hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. A díj-nemfizetés miatti megszűnés után befizetett díj nem helyezi újra, automatikusan hatályba a szerződést.

7.F.2. Abban az esetben, ha a szerződés a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított 120 napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.

7.G. Részleges díjfizetés

Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

7.H. Díjfizetési kötelezettség a szerződés megszűnése esetén

7.H.1. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a biztosító a teljes biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti. A biztosító a hátralékos díj iránti követelését a biztosítási szolgáltatás összegébe jogosult beszámítani.

CP-60110

7.H.2. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.

Érvényes: 2023. 05. 01-től

- 10 -

7.I. Díjfizetési kedvezmények, pótdíjak

7.I.1. A biztosító a biztosítási szerződés éves díjából az alábbiakban meghatározott esetekben kedvezményeket ad. A kedvezmények aktuális mértékét a biztosító a xxx.xxxxxxxxxxx.xx oldalon közzéteszi.

7.I.2. Amennyiben a biztosító feltételhez kötött kedvezményeket alkalmaz, a kedvezmény megvonása kizárólag a feltétel nem teljesítésének idejére történhet.

7.I.3. Alkalmazott kedvezmények:

a) Díjfizetési gyakoriságtól és módtól függő kedvezmények

A biztosító a díjfizetési gyakoriságtól és díjfizetési módtól függően az éves díjból kedvezményt nyújt.

7.I.4. A biztosító alkalmazhat időszakos kedvezményeket is, melyek feltételeiről, mértékéről és időtartamáról a honlapján (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) részletes tájékoztatást ad.

7I.5. A biztosító által alkalmazott pótdíjakat, azok feltételeit, mértékét a termékre vonatkozó hirdetmények, valamint díjhirdetések tartalmazzák, melyek elérhetők a biztosító honlapján (xxx.xxxxxxxxxxx.xx).

7.I.6. A kedvezményre jogosító körülmény megszűnése illetve a pótdíjat megalapozó körülmény keletkezése esetén annak a biztosító általi átvezetésének hatályától a kedvezmény nélküli vagy az alkalmazandó pótdíjjal növelt díjat kell megfizetni.

8. A biztosítási összeg, alulbiztosítás, többszörös biztosítás

8.A. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának felső határa. A biztosítási összeg megállapításának alapja a biztosítani kívánt vagyontárgyak (épületek, illetve ingóságok) szerződés-kötéskori új értéke.

8.B. A biztosítási összeg meghatározása a szerződő fél kötelezettsége, annak ajánlott mértékének meghatározásával a biztosító segíti a szerződő felet. Az ajánlott biztosítási összeg a biztosító által meghatározott négyzetméter egységárak és a biztosított épület hasznos alapterületének szorzata adja. Ha a biztosítási szerződés az épület és a háztartási ingóságok vonatkozásában legalább a biztosító által javasolt négyzetméter egységárak alapján számolt, ajánlott biztosítási összegekkel jön létre, úgy a biztosító az alulbiztosítottságot nem vizsgálja, nem alkalmaz aránylagos kártérítést. Ez esetben is a biztosító szolgáltatásának felső határa a választott biztosítási összeg.

8.C. A biztosító az ajánlott biztosítási összegre a lakás/lakóépület és melléképület(ek) hasznos alapterülete alapján tesz javaslatot. A hasznos alapterület számításának szabályait a Különös Biztosítási Feltételek 4.C. pontja tartalmazza. Ha a káresemény időpontjában a tényleges alapterület eltér az ajánlatban feltüntetett hasznos alapterülettől, a biztosító vizsgálja az alulbiztosítottságot. Alulbiztosítottság esetén a biztosító a biztosítási összegnek a biztosított vagyontárgy értékéhez viszonyított arányában nyújt kártérítést.

8.D. Ingóságok esetében a biztosítási összeg meghatározásához a biztosító lehetővé teszi, hogy a biztosítási összeg megállapítása az erre rendszeresített egyszerűsített lista mentén történjen a túl- vagy alulbiztosítottság elkerülése érdekében. Amennyiben a szerződő nem kíván élni az egyszerűsített lista megadásával, az ingóságokra vonatkozó biztosítási összeget egyetlen értékben is megadhatja.

8.E. Önálló vagyoncsoportnak tekintendő minden, az ajánlaton külön soron saját biztosítási összeggel feltüntetett vagyoncsoport. A vagyoncsoporton belül külön felsorolt vagyonkategóriák biztosítási összegei nem vonhatók össze.

8.F. A biztosítási összeg módosítását a szerződő a biztosítóhoz intézett nyilatkozattal bármikor kezdeményezheti, azzal, hogy a megjelölt összeg nem lehet kevesebb, mint a biztosító által ajánlott minimum biztosítási összeg.

8.G. Túlbiztosítás, alulbiztosítás

CP-60110

8.G.1. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy szerződéskötéskori új

Érvényes: 2023. 05. 01-től

- 11 -

értékét, a meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, s a díjat megfelelően le kell szállítani. Túlbiztosítás esetén a szerződő jogosult a már megfizetett, a vagyontárgyra vonatkozó biztosítási összeg és a valóságos érték különbözete alapján kiszámított biztosítási díj kamatmentes visszatérítésére.

8.G.2. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgy új értéke, a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik (pro-rata). Nem érvényesíti a biztosító az alulbiztosítás következményeit, ha annak mértéke nem éri el a 10%-ot.

8.G.3. A túlbiztosítás, illetőleg alulbiztosítás tényét a biztosítási szerződés minden egyes vagyontár- gyánál és vagyoncsoportjánál külön-külön kell megállapítani.

8.H. Fedezetfeltöltés

8.H.1. Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél a díjat megfelelően kiegészíti.

8.H.2. A biztosítási összeg csökkentését a biztosító abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejűleg írásban felhívta a szerződő fél figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját közölte.

8.H.3. Ha a szerződő fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.

8.I. Többszörös biztosítás

8.I.1. A biztosított (szerződő) köteles bejelenteni, ha ugyanazon vagyontárgyra/kockázatra más biztosítóval is szerződést kötött.

8.I.2. Ha ugyanazt az érdeket több biztosító egymástól függetlenül biztosítja, a biztosított jogosult igényét ezek közül egyhez vagy többhöz benyújtani.

8.I.3. A biztosító, amelyhez a kárigényt benyújtották, az általa kiállított fedezetet igazoló dokumentumban írt feltételek szerint és az abban megállapított biztosítási összeg erejéig köteles fizetést teljesíteni, fenntartva azt a jogát, hogy a többi biztosítóval szemben arányos megtérítési igényt érvényesíthet.

8.I.4. A biztosítók az őket megillető megtérítési igény alapján a kifizetett kárt egymás között azokkal a feltételekkel és biztosítási összegekkel arányosan viselik, amelyeknek megfelelően az egyes biztosítók a biztosított irányában külön-külön felelnének.

9. Az értékkövetés szabályai

9.A. A biztosítási szerződés automatikusan értékkövető, rendszeresen indexálódik. Az átlagos inflációtól eltérő értékváltozás vagy vagyonszaporulat esetén a biztosítási összeg módosítását a szerződő félnek kell kezdeményeznie.

9.B. Ingatlanok esetében a biztosító az indexálás értékét az új CIG LAKÓTÁRS EXTRA Otthonbiztosítás szerződéseknél alkalmazott, megfelelő kategóriához tartozó ajánlott érték (négyzetméterár) éves változása alapján határozza meg.

9.C. Ingóság esetében a biztosító a biztosítási összeget, az inflációs hatások figyelembevételével, a mindenkori újérték elvének megfelelő szinten tartja. Az indexálás a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott általános fogyasztói árindex alapján vagyoncsoportonként történik. Az index mértéke a biztosítási évfordulót megelőző naptári év január-szeptember időszakra vonatkoztatott fogyasztói árindexe az előző év azonos időszakához viszonyítva.

9.D. Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeget az előző biztosítási összeg és a fenti pontokban meghatározott index szorzata adja.

CP-60110

9.E. A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi. A díj növekedésének mértéke a biztosítási összeg növekedésének mértékét az indexálás tekintetében nem haladhatja meg. Az indexálással ugyancsak arányosan változnak a kerekítés szabályainak megfelelően a biztosítás egyéb elemei is (költségtérítések, minimál díj).

Érvényes: 2023. 05. 01-től

- 12 -

9.F. Az értékkövetés nem vonatkozik a szolgáltatási limitekre (az alapcsomagon belüli értéktárgy szolgáltatási limitet is ideértve), a kiegészítő biztosításokra, továbbá a felelősségbiztosítás kártérítési limitére.

9.G. A biztosítás indexálására évente kerül sor, a biztosítási évforduló napjával. A biztosítási összeg értékkövető módosításáról, annak mértékéről és a díjváltozásról a biztosító a biztosítási évfordulót 60 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt. Az éves indexértesítőben a biztosító felhívja az ügyfél figyelmét, hogy lehetősége van az egyszerűsített ingóságlista frissítésére és a frissített lista visszaküldésével a biztosító felülvizsgálja a biztosítási összeget. Ha a módosítást a szerződő nem kívánja, a biztosítási évfordulót megelőző 30. napig írásban kérheti, hogy biztosítása az aktuális biztosítási összegekkel és biztosítási díjjal maradjon hatályban az évfordulót követően is, vagy – választása szerint – jogosult a szerződést évfordulóra, 30 napos felmondási idővel felmondani. Az indexálás el nem fogadása esetén káreseménykor a biztosító jogosult az alulbiztosítottság vizsgálatára.

10. Önrészesedés, szolgáltatási limit

10.A. A biztosítási szerződés önrészesedést nem tartalmaz.

10.B. A biztosító a szolgáltatási kötelezettségének mértékét a biztosítási összegen belüli szolgáltatási limit meghatározásával korlátozhatja.

11. A szerződő felek speciális kötelezettségei

11.A. Szerződő, biztosított kötelezettségei

11.A.1. Tájékoztatási kötelezettség

Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

11.A.2. Közlési és változás-bejelentési kötelezettség

a) A szerződő fél a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

b) A szerződő fél köteles a lényeges körülmények változását a biztosítónak 8 munkanapon belül írásban bejelenteni. Lényeges körülménynek minősül:

• amelyre vonatkozóan az igényfelmérő adatlapon, a biztosítási ajánlatban, továbbá a kötvényben adat vagy kérdés szerepel,

• ha a szerződő fél vagy a biztosított a biztosított vagyontárgyakra további lakásbiztosítási szerződést kötött,

• a biztosított vagyontárgyakat terhelő bármilyen zálogjog vagy más biztosíték fennállása a jogosult megjelölésével,

• a biztosított vagyontárgyak más számára történő használatba adása,

• a biztosított vagyontárgyak vállalkozás céljára történő használata,

• a biztosított vagyont érintő végrehajtási eljárás megindítása.

c) A közlésre, illetve a változás bejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződés megkötésekor ismerte, vagy ismernie kellett vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

d) Ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változás

CP-60110

bejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.

Érvényes: 2023. 05. 01-től

- 13 -

e) A közlésre és változás bejelentésre irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

11.A.3. Kármegelőzés, kárenyhítés Kármegelőzés

A kármegelőzés a szerződő fél illetve a biztosított kötelezettsége. A biztosított, illetve a szerződő

köteles a hatályos jogszabályokat, a biztonsági és üzemeltetési szabályokat, Magyar Nemzeti Bank a felügyeleti utasításait, valamint a biztosító előírásait betartani.

A szerződő, illetve biztosított köteles:

a) fagyveszélyes időszakban a biztosított épületet megfelelően fűteni, adott esetben – szükség szerint – valamennyi használaton kívüli (pl: kerti vízvezeték) vízvezető létesítményt és berendezést vízteleníteni,

b) a nem használt (nem állandóan lakott) épületekben vagy melléképületekben lévő minden vízvezető létesítményt és berendezést vízteleníteni,

c) a biztosított tárgyakat, különösen vízvezető létesítményeket és berendezéseket, tetőket és kívül rögzített tárgyakat rendeltetésszerű állapotban tartani, azok karbantartásáról gondos- kodni, a hibákat, hiányosságokat vagy a károkat haladéktalanul elhárítani.

A biztosító jogosult a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását ellenőrizni.

Kárenyhítés

A szerződő (biztosított) a kár bekövetkezte esetén köteles a kár mértékének csökkentése érdekében szükséges, ésszerű intézkedéseket haladéktalanul megtenni. A kárenyhítési költségek térítési szabályait a különös feltételek tartalmazzák. A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg kereti között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre. Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni.

11.A.4. Kárbejelentési és állapot-megőrzési kötelezettség Kárbejelentés

a) A biztosított, illetve a szerződő köteles a kárt annak bekövetkeztekor haladéktalanul, de

legkésőbb az észleléstől számított 10 napon belül – felelősségbiztosítási károk esetén 30 napon belül – a biztosítónak bejelenteni, a szükséges felvilágosításokat megadni, és lehetővé tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.

A kárbejelentés a következő módokon tehető meg:

Írásban:

- Kárbejelentő nyomtatványt kitöltve és aláírva társaságunk postacímére eljuttatva (1476 Budapest, Pf.: 325/1.);.), melyet a biztosítási fedezetet igazoló dokumentuma (kötvénye) mellékleteként megküldünk, valamint a xxx.xxxxxxxxxxx.xx honlapon keresztül is letöltheti.

Személyesen:

- a biztosító Központi Ügyfélszolgálati Irodáján: Népliget Center Business Center 1097 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 11. B épület FÖLDSZINT

Telefonon:

- +36 1 5 100 100-as telefonszámon. Elektronikusan:

- xxxxxxxx@xxxxxxxxxxx.xx e-mail címen Online:

CP-60110

- xxx.xxxxxxxxxxx.xx weboldalon a kárbejelentés menüpontban.

Érvényes: 2023. 05. 01-től

- 14 -

b) A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

- a biztosítottnak, illetve a szerződőnek vagy képviselőjének a nevét,

- a biztosítási szerződés megnevezését,

- a káresemény leírását és időpontját,

- a kár bekövetkeztének helyét,

- a károsodott vagyontárgy részletes leírását,

- a kár mértékét.

Felelősségbiztosítási károk esetén tartalmaznia kell továbbá:

- a biztosítottal szembeni igény érvényesítésének időpontját,

- a károsult(ak) nevét, lakcímét (székhelyét),

- a biztosított felelősségének elismerésére vagy vitatására vonatkozó nyilatkozatát, részletes indoklással ellátva,

- a károkozással összefüggésben indult hatósági eljárás számát, az eljáró hatóság megjelölését, a hozott határozatot.

c) Tűz- és robbanáskár esetén a biztosított köteles a tűzoltóságot értesíteni, betöréses lopás, rablás, besurranás, rongálás, valamint vandalizmus esetén pedig rendőrségi feljelentést kell tenni, és annak megtörténtét a biztosító felé okirattal igazolni.

d) A biztosítási esemény, a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgáltatás összegének bizonyí- tása a biztosított kötelessége. Felelősségbiztosítási esemény esetén a kár bekövetkezésének és mértékének bizonyítása a károsultat is terheli. E kötelezettséget mind a biztosított, mind a károsult úgy teljesítheti, hogy a kár jellegétől függően a biztosítónak bemutatja a fentiek bizonyítására alkalmas iratokat (eredeti, vagy másolati példányokat), melyek káreseménytől függően a 11.A.5. pontban felsoroltak lehetnek.

e) A kárbejelentési kötelezettség megsértése

A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, illetve biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerződésben megállapított határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

Állapot-megőrzési kötelezettség

a) A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított vagyontárgy állapotán a biztosított a kárfelvétel megtörténtéig, legkésőbb azonban a bejelentéstől számított 5 munkanapig csak annyiban változtathat, amennyiben az a kárenyhítéshez szükséges.

b) Nem áll be a biztosító szolgáltatási kötelezettsége, ha a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a biztosító szolgáltatási kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak.

c) Ha a biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül nem végezte el a

kárfelmérést, a biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgy helyreállításáról, kivéve, ha a biztosító a kárt a biztosított érdekkörében felmerült okból nem tudta felmérni. Ilyen esetben a biztosítási esemény bekövetkezésének, következményeinek igazolása érdekében a biztosított köteles gondoskodni arról, hogy a sérült vagyontárgyak a kijavítást, helyreállítást megelőzően lehetőség szerint dokumentálásra kerüljenek. Ennek megfelelő módja, ha a biztosított a sérült vagyontárgyakról - a kárkép és a kockázatviselési hely azonosítására alkalmas módon - fényképfelvételeket készít.

A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket azonban további 30 napig a biztosított köteles változatlan állapotban megőrizni.

11.A.5. Kárbejelentéshez és a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges dokumentumok

CP-60110

A biztosítási esemény, a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgáltatás összegének bizonyí-

Érvényes: 2023. 05. 01-től

- 15 -

tása a biztosított, felelősségbiztosítási esemény esetén a biztosított és a károsult kötelessége. E kötelezettséget egyebek közt úgy is teljesítheti, hogy a kár jellegétől függően a biztosítónak bemutatja a fentiek bizonyítására alkalmas iratokat (eredeti, vagy másolati példányát) melyek káreseménytől függően a következő pontokban felsoroltak lehetnek.

A Biztosító csak abban az esetben kér hatósági igazolást (például: tulajdonjog igazolása az illetékes földhivatal által kiállított hatósági igazolással, katasztrófa védelem által kiállított hatósági igazolás), ha a káresemény körülményeinek tisztázásához vagy a kárrendezés lefolytatásához szükséges információ más, gyorsabb eljárásban/módon nem szerezhető be.

A biztosított, illetőleg a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal történő igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse. Így például jogosult arra is, hogy

- a büntetőeljárás során keletkezett szakértői véleményeket, jegyzőkönyveket és tanúnyilat- kozatokat;

- a rendelkezésére álló, nyomozó hatóság, ügyész vagy bíróság által hozott határozatokat, fel- jelentésről készült jegyzőkönyvet;

- a tűz- és a robbanás kárnak a tűzoltóságnál (katasztrófavédelmi hatóságnál) történő bejelentése tényét igazoló okiratot, továbbá a tűzoltóság által kiállított tűzeseti hatósági bizonyítványt, egyéb határozatokat továbbá az eljárás során keletkezett szakértői vélemé- nyeket, jegyzőkönyveket és tanúnyilatkozatokat benyújtsa a biztosítónak. A biztosított köte- les gondoskodni arról, hogy az általa benyújtott okiratokon ne szerepeljenek olyan személyes adatok, amelyek a kárügy szempontjából nem relevánsak. A releváns adatokról a biztosító a biztosított kérésére további felvilágosítást ad az adott kárügyben. A nem releváns személyes adatok elfedésének módja lehet például, hogy a dokumentumról az ilyen adatokat tartalma- zó részek kitakarásával készítenek másolatot és azt nyújtják be a biztosítóhoz.

Káresemény bejelentésekor a Biztosító pontos tájékoztatást ad arról, hogy milyen hatóság, milyen igazolását kéri a kárrendezéshez. Szükség esetén az ügyfelek rendelkezésére bocsájtja azon hatóságok elérhetőségét és a hatósági eljárás megnevezését, melyet a káresemények kapcsán kérhet. Ezek például a következők lehetnek:

- Területileg illetékes Rendőrkapitányság – rendőrségi nyomozás vagy közlekedés rendészeti eljárás

- Területileg illetékes Tűzoltókapitányság – tűzvizsgálati hatósági eljárás

- Területileg illetékes Vízügyi Hatóság – hatósági eljárás

- Közjegyző – hagyatéki eljárás

- Anyakönyvvezető – anyakönyvi eljárás

- Bíróság – bírósági eljárás

- Illetékes Önkormányzati Hivatal – Területrendezési hatósági eljárás

- Illetékes Önkormányzati Jegyző – birtokvédelmi eljárásnál

- Kormányhivatal (Kormányablak) – törzskönyv beszerzésére irányuló hatósági eljárás

- Kormányhivatal (Kormányablak) – bontási igazolás beszerzésére irányuló hatósági eljárás

- Kormányhivatal (Kormányablak) vagy Földhivatal – tulajdoni lap beszerzésére irányuló ható- sági eljárás

- Kormányhivatal (Kormányablak) vagy Földhivatal – földhivatali térkép másolatának beszerzé- sére irányuló hatósági eljárás

- Kormányhivatal (Kormányablak) – tulajdonjog bejegyzésével vagy törlésével kapcsolatos okiratok beszerzésére irányuló hatósági eljárás

- Kormányhivatal (Kormányablak) – a bejegyzett élettársi kapcsolatot igazoló közokirat beszer- zésére irányuló hatósági eljárás

CP-60110

- Közjegyző – élettársi kapcsolatot igazoló teljes bizonyító erejű magánokirat bejegyzésére irányuló iratkiadási kérelem

- Illetékes Önkormányzat Anyakönyvi Hivatala – halottvizsgálati bizonyítvány beszerzésére irányuló iratkiadási kérelem

CP-60110

A biztosító a teljesítést a folyamatban lévő büntető vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezéséhez nem kötheti.

Káresemény megnevezése

Okirat meghatározása

Tűz

Robbanás

Villámcsapás közvetlen hatása

Villámcsapás közvetett hatása

Vihar

Jégverés

Felhőszakadás

Hónyomás

Földcsuszamlás

Szikla, kőomlás

Ismeretlen építmény, üreg beomlása

Ismeretlen jármű ütközése

Légijármű és rakományainak ütközése

Idegen tárgy rádőlése

Árvíz

Földrengés

Vezetékes vízkár

Elfolyt víz értéke

Mellékköltségek térítése

Füst és koromszennyezés

Betöréses lopás

Rablás

Rongálás

Üvegtörés

Beázás

Zárcsere kulcsvesztés vagy kulcstörés miatt és kulcsok pótlása

Szolgáltatás kimaradásból eredő károk

Műtárgyak, képzőművészeti alkotások biztosítása

Nagyértékű ingóságok, értéktárgyak biztosítása

Kerti dísznövények biztosítása

Lábon álló növényzet biztosítása

Kerti bútor biztosítás

Rongálás, vandalizmus

Kerékpáros csomag biztosítás

Assistance szolgáltatás

Felelősségbiztosítás

Háziállattartói felelősség

Síremlék biztosítás

Temetési hozzájárulás

Sérelemdíj kártérítés

Balesetbiztosítás

30 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap másolata

50 cm3 alatti robogónál kötelező felelősség biztosítás és adásvételi szerződés

a biztosítási eseménnyel kapcsolatos mentés, kármegelőzés,

-enyhítés költség igazolása

adásvételi szerződés

adószám, adókártya

ÁFA-nyilatkozat

aláírási címpéldány

alapító okirat

alaprajz

állatoltási igazolvány

állatorvosi igazolás

állatorvosi kényszervágási javaslat

árajánlat, kivitelezői árajánlat

áramszolgáltató igazolása

baleset következményeinek felszámolására irányuló, gyógyí- tással kapcsolatos számlák

baleset után készült valamennyi orvosi lelet, dokumentáció

baleseti rokkantsági nyugdíjra, vagy rokkantsági nyugdíjra jogosító határozat

balesettel összefüggő kórházi kezelés záró jelentése, valamint (ambuláns) műtéti leírás

banki, okmányirodai igazolás

bankkártya pótlási költség megtérítéséhez a költséglevonást igazoló bank számla kivonat másolata

szerződő/biztosított/károsult bankszámla száma

bányatérkép

bérbeadási szerződés

bérleti díj kifizetéséről számla

bérleti szerződés másolata

beszerzési számla

bírói ítélet, amennyiben a bűnvádi eljárás is folyik a káreset kapcsán

bizományosi szerződés

biztosítási eseménnyel kapcsolatos büntető-, illetve polgári peres eljárásról való tájékoztatás

biztosított és károsult közötti meg állapodás kártalanítással kapcsolatban

boncjegyzőkönyv, kórbonctani lelet, halott vizsgálati bizonyítvány

csatornadíj visszaírásáról szóló igazolás a csatornázott területeken

elektronikus adathordozó

engedményezési nyilat kozat, kedvezményezettségi jogosult- ságot igazoló okirat

építési engedély

építési napló

eredménykimutatás

érintésvédelmi szabv. felülvizsgálati jegyzőkönyv

CP-60110

Káresemény megnevezése

Okirat meghatározása

Tűz

Robbanás

Villámcsapás közvetlen hatása

Villámcsapás közvetett hatása

Vihar

Jégverés

Felhőszakadás

Hónyomás

Földcsuszamlás

Szikla, kőomlás

Ismeretlen építmény, üreg beomlása

Ismeretlen jármű ütközése

Légijármű és rakományainak ütközése

Idegen tárgy rádőlése

Árvíz

Földrengés

Vezetékes vízkár

Elfolyt víz értéke

Mellékköltségek térítése

Füst és koromszennyezés

Betöréses lopás

Rablás

Rongálás

Üvegtörés

Beázás

Zárcsere kulcsvesztés vagy kulcstörés miatt és kulcsok pótlása

Szolgáltatás kimaradásból eredő károk

Műtárgyak, képzőművészeti alkotások biztosítása

Nagyértékű ingóságok, értéktárgyak biztosítása

Kerti dísznövények biztosítása

Lábon álló növényzet biztosítása

Kerti bútor biztosítás

Rongálás, vandalizmus

Kerékpáros csomag biztosítás

Assistance szolgáltatás

Felelősségbiztosítás

Háziállattartói felelősség

Síremlék biztosítás

Temetési hozzájárulás

Sérelemdíj kártérítés

Balesetbiztosítás

eszköz nyilvántartási lap

fegyvertartási engedély

felelős őrzésbe adási megállapodás

okozói felelősséget elismerő nyilatkozat

felelősség elismerő nyilatkozat a károkozótól, amennyiben a károkozó harmadik személy

feljelentés

rendőrségi helyszíni szemle jegyzőkönyv

fénykép a károsodásról, sérülésről, károsodott, ellopott, elra- bolt vagyontárgyról

forgalmi engedély, gépjármű kulcsai

garanciajegy

gépnapló

gyámhatósági okirat

halotti anyakönyvi kivonat

használatba adási megállapodás

használatbavételi igazolás

használatbavételi/működési engedély

használati utasítás

hatósági állatorvosi igazolás

hatósági bizonyítvány, határozat

hatósági lakhatatlansági igazolás, illetve visszavonása

házassági anyakönyvi kivonat

helyhatósági igazolás

helyreállítási számla

hitelezőtől kifizetési engedély

hozzájáruló nyilatkozat adatok átadásához

hullaátvételi jegy (ÁTEV)

igazolás a riasztásról, riasztási napló, kivonuló szolgálat eseménynaplója

CP-60110

Káresemény megnevezése

Okirat meghatározása

Tűz

Robbanás

Villámcsapás közvetlen hatása

Villámcsapás közvetett hatása

Vihar

Jégverés

Felhőszakadás

Hónyomás

Földcsuszamlás

Szikla, kőomlás

Ismeretlen építmény, üreg beomlása

Ismeretlen jármű ütközése

Légijármű és rakományainak ütközése

Idegen tárgy rádőlése

Árvíz

Földrengés

Vezetékes vízkár

Elfolyt víz értéke

Mellékköltségek térítése

Tűz nélküli füst és hő okozta károk

Betöréses lopás

Rablás

Rongálás

Üvegtörés

Beázás

Zárcsere költsége

Szolgáltatás kimaradásból eredő károk

Műtárgyak, képzőművészeti alkotások biztosítása

Nagyértékű ingóságok, értéktárgyak biztosítása

Kerti dísznövények biztosítása

Lábon álló növényzet biztosítása

Szabadban tárolt vagyontárgyak biztosítása

Vandalizmus, épülettartozékok leszerelése

Kerékpáros csomag biztosítás

Háztartási assistance biztosítás

Felelősségbiztosítás

Kisállattartó felelősség (kutya is)

Sírkő biztosítás

Temetési hozzájárulás

Sérelemdíj kártérítés

Balesetbiztosítás

illetékbefizetési bizonylat

ingatlanépítési tervdokumentáció

ingatlan-értékbecslés

ingatlan-nyílvántartási térképmásolat

iskolai lopás esetén igazgatói igazolás

jármű törzskönyv

javítási, bevizsgálási számla

jogerős hagyatékátadó végzés

jogosítvány, munkag épkezelői engedély/igazolvány

jótállási jegy

karbantartási szerződés

kárfelvételi jegyzőkönyv, szemle, baleseti jegyzőkönyv

kárbejelentő, kárleírás

károsodott vagyontárgyak megnevezése, kárösszeg

katasztrófavédelem igazolása

kéményseprőszámlák

keresetveszteség-igazolás

kivitelező neve, elérhetősége

kivitelezői nyilatkozat

kórházi zárójelentés, teljes kórdokumentáció

kölcsönadási szerződés

könyvelési bizonylat

közüzemi számlák

külföldön bekövetkezett kárnál a külföldi hatóság okiratának hiteles magyar fordítása

lakcímkártya

leltár

lízingszerződés

MABISZ termék megfelelőségi ajánlás

meghatalmazás a kárban a tulajdonost képviselő személy részére

meghatalmazás hatósági iratbetekintésre

megsemmisítési, hulladék lerak. jkv., veszélyes hulladék átvételi igazolása – átvétel érdekében befizetett számla, ill. befizetési bizonylat

főkönyvi mérleg

munkaszerződés hallgatói, tanulói jogviszonyt, valamint kollégiumi tagságot igazoló dokumentumok

műbizonylat

műszaki leírás

tervek (építész, statikai) műszaki rajz

nyilatkozat az ingatlanra kötött más vagyon biztosítási szerző- désekről (van/nincs)

nyilatkozat hozzátartozóról, hozzátartozótól, munkáltatótól,

vállalkozás adatai: megnevezése, adószáma, cégjegy zékszá- ma, bankszámlaszáma aláírási címpéldány, könyvelői igazolás káridőponti nyilvántartási értékről

nyomozást felfüggesztő határozat, vagy azonosított elkövető esetén rendőrségi igazolás és bírói ítélet

nyugta

oltási könyv

CP-60110

Káresemény megnevezése

Okirat meghatározása

Tűz

Robbanás

Villámcsapás közvetlen hatása

Villámcsapás közvetett hatása

Vihar

Jégverés

Felhőszakadás

Hónyomás

Földcsuszamlás

Szikla, kőomlás

Ismeretlen építmény, üreg beomlása

Ismeretlen jármű ütközése

Légijármű és rakományainak ütközése

Idegen tárgy rádőlése

Árvíz

Földrengés

Vezetékes vízkár

Elfolyt víz értéke

Mellékköltségek térítése

Tűz nélküli füst és hő okozta károk

Betöréses lopás

Rablás

Rongálás

Üvegtörés

Beázás

Zárcsere költsége

Szolgáltatás kimaradásból eredő károk

Műtárgyak, képzőművészeti alkotások biztosítása

Nagyértékű ingóságok, értéktárgyak biztosítása

Kerti dísznövények biztosítása

Lábon álló növényzet biztosítása

Szabadban tárolt vagyontárgyak biztosítása

Vandalizmus, épülettartozékok leszerelése

Kerékpáros csomag biztosítás

Háztartási assistance biztosítás

Felelősségbiztosítás

Kisállattartó felelősség (kutya is)

Sírkő biztosítás

Temetési hozzájárulás

Sérelemdíj kártérítés

Balesetbiztosítás

okozó és károsult nyilatkozata a kár megtérítésével kapcsolatban

orvosi ambuláns lap, orvosi vizsgálati iratok, betegkarton- kivonat (háziorvostól)

önkormányzati és más hatósági bizonyítvány, határozat

önköltségkimutatás, számítás

őrnapló, őrutasítás

öröklési bizonyítvány

pénzkezelési szabályzat

rendőrségi feljelentés másolata

rendőrségi helyszíni szemle jegyzőkönyv másolata

rendőrségi nyomozás eredményét tartalmazóhatározat

riasztó telepítési jegyzőkönyve

rokkantsági, maradandó egészségkárosodásihatározat (ORSZI)

rokkantságinyugdíj-igazolás

röntgenfelvétel

statikusi szakvélemény

szakvélemény, kontroll szakvélemény

szerviz szakvélemény a károsodás okáról, és mértékéről

szállítási számla, számla és melléklete

szállítólevél

számla a biztosított nevére kiállítva,számlarészletező

szerződő/biztosított általi meghatalmazás – kárügyintézéssel kapcsolatban, kártérítés átvételéhez

születési anyakönyvi kivonat

talajvizsgálat, talajmechanikai szakvélemény

tanúnyilatkozat

táppénzes igazolás

társbiztosító helyszíni szemle jegyzőkönyve

társbiztosító igazolása

távfelügyeleti szerződés másolata

tervezői szerződés, számla

több tulajdonos esetén a tulajdonosok címe

törzskönyv

tulajdoni hányad igazolása

tulajdonjog igazolása

katasztrófavédelmi hatósági bizonyítvány

tűzvizsgálati jelentés (ha végez vizsgálatota hatóság)

utazási költségigazolás

vámárunyilatkozat/vám költség megfizetésének az igazolása

veszélyes hulladék elszállítását, átvételét igazoló dokumen- tumok és számla és a fuvarozási számla tipikus mellékletei

– menetlevél, lerakó jegy

vízszámlák egy évre visszamenőleg

zárvizsgálati jegyzőkönyv másolata nyomnélküli behatolás esetén

műszaki cikkek esetében javíthatósággal kapcsolatos szak- vélemény

CP-60110

- Gyámhivatal – gyámügyi eljárás

- Illetékes Építésügyi Hatóság – építési engedélyezési eljárásra

- Illetékes Építésügyi Hatóság – hatósági eljárás

A felsoroltakon kívül a biztosított és a károsult a bizonyítás általános szabályai szerint más mó- don is jogosult a károk és költségek igazolására.

A biztosító kérheti a másolatban megküldött dokumentumok eredetben történő bemutatását, illetve rendelkezésre bocsátását.

A különös biztosítási feltételek további okiratok benyújtásának kötelezettségét írhatják elő.

11.A.6. Megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges okiratok

A biztosító a jogai és törvényes érdekei érvényesítése érdekében (megtérítési igény) a 11.A.5. xxxxxxx írtakon felül további iratok rendelkezésre bocsátását kérheti a szerződőtől, illetve a biztosítottól. Ez utóbbi iratok megküldésétől a biztosítási szolgáltatás teljesítése nem függ, annak nem feltétele.

11.A.7. Díjfizetési kötelezettség

A biztosítás díjának megfizetésére a szerződő fél köteles. A biztosítót a kockázatviselés teljes tartamára megilleti a díj. A díjfizetés részletes szabályait a 7. pont tartalmazza.

11.B. A biztosító kötelezettségei

11.B.1. Tájékoztatási kötelezettség

A biztosító köteles tájékoztatni a szerződőt a szerződés adatairól, a bejelentett károk rendezéséről, a szolgáltatások összegéről, illetve ezek akadályáról.

A biztosítónak a biztosítási szerződés megkötése előtt, bizonyítható és azonosítható módon, közérthető, egyértelmű és írásbeli tájékoztatást kell adnia a szerződést kötni kívánó ügyfél részére a biztosító főbb adatairól, és a biztosítási szerződés jellemzőiről. A biztosítónak a szerződő féllel szembeni tájékoztatási kötelezettsége irányadó a fenti adatokban a szerződés tartama alatt bekövetkezett változása esetén is.

11.B.2. Szolgáltatási kötelezettség

A biztosító szolgáltatásának feltételeit és mértékét a különös feltételek tartalmazzák azzal, hogy a biztosító kártérítési kötelezettségének felső határa a biztosítási összeg. A kártérítés a biztosítási szerződésben tételesen felsorolt vagyontárgyakra vonatkozóan a külön-külön megadott biztosítási összegekre korlátozódik.

A biztosítási szerződés csak a különös feltételekben felsorolt biztosítási események által közvetlenül okozott károkra nyújt fedezetet. Amennyiben a kár bekövetkezésében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménynek tudható be.

Kárrendezésre vonatkozó szabályok

a) A kárbejelentést követő 2 munkanapon belül a biztosító felveszi a kapcsolatot az ügyféllel, és a kárbejelentéstől számított 5 munkanapon belüli időpontot ajánl a kárszemlére - amennyiben szükséges - olyan vis maior, illetve havaria helyzet áll elő, amely nem teszi lehetővé az 5 munkanapon belül történő kárszemlét, a biztosító azt haladéktalanul közzé teszi a honlapján (xxx.xxxxxxxxxxx.xx).

CP-60110

b) A kárfelvétel alkalmával a biztosító tájékoztatást nyújt a kárrendezéshez szükséges benyúj- tandó dokumentumokról. Amennyiben az ügyfél a biztosítási összeg meghatározásakor az egyszerűsített ingóságlistát alkalmazta, a kárrendezés során a biztosító az abban fog- laltakat tekinti irányadónak. Amennyiben a biztosító a kárfelvétel alkalmával nem adott tájékoztatást a benyújtandó dokumentumok köréről, abban az esetben nem utasíthatja el a kárigényt arra hivatkozással, hogy a biztosított nem csatolt bizonyos, kizárólag az általános

szerződési feltételekben előírt dokumentumokat.

A biztosító a kárbejelentést, de legkésőbb a kárszemlét követő 5 munkanapon belül kérheti az ügyféltől a kár elbírálásához szükséges dokumentumok csatolását, melyeket a szerződési feltételekben rögzített. Amennyiben kárszemlére nem kerül sor, a Biztosító a kárbejelentést követő 5 munkanapon belül kérheti az ügyféltől a kár elbírálásához szükséges további dokumentumok csatolását, melyeket a szerződési feltételekben rögzített. Ezt követően további dokumentumok kérésére csak abban az esetben van lehetősége, ha a már benyújtott dokumentumokkal vagy újabb kárigény bejelentésével kapcsolatban merül fel újabb dokumentumigény.

c) A kárkifizetés az ügyfél részére történő indítása (pl. banki utalás elindítása) a kárszemlét, vagy az utolsó szükséges dokumentum beérkezését követő 5 munkanapon belül megtörténik

d) A kárrendezési folyamat aktuális státuszáról, annak változása esetén a biztosító a szerződő e-mail címére automatikus e-mail üzenetet küld.

e) A biztosító a kárkifizetési összeg megállapítását tartalmazó tájékoztatásában tételesen bemutatja a károsult ügyfél számára, hogy az általa felajánlott kártérítési összeget mi alapján határozta meg (pl. építésügyi szabvány, árajánlat stb.).

f) A kárrendezés lefolytatása során a biztosító részéről felmerülő költségeket teljes mértékben a biztosító viseli, a szerződő részére nem hárít át a kárrendezési folyamat bármely eleméért külön költséget.

g) 100 ezer forint alatti károk esetén a biztosító az alábbiakban foglalt feltételek fennállása esetén lehetőséget biztosít gyorsított kárrendezésre, melynek ügyintézési határideje az igény bejelentésétől számított legfeljebb 5 munkanap.

A gyorsított kárrendezés feltétele, hogy a károsult elfogadja a kár gyorsított kárként való rendezését, és a biztosító rendelkezésére tudja bocsátani a kár rendezéséhez szükséges adatokat (így különösen károsodás jellege, mértéke).

A gyorsított kárrendezés feltételei:

- a bejelentett kártérítési igény 100.000 Ft alatti,

- az érvényes és díjrendezett biztosítási szerződés legalább 3 hónapja fennáll a biztosítónál,

- a bejelentett kárigény az első kára az ügyfélnek, vagy – további károk esetén - egy éven belül nem volt a bejelentés szerinti kockázatra vonatkozó szolgáltatási igénye. Az egy éves kármentes időszakba a biztosítónál fennállt előzményi szerződés is beletartozik,

- a szerződőnek nem volt háromnál több, bármilyen kockázatra bejelentett előzményi kára,

- a kártérítési igény elbíráláshoz hatósági vagy egyéb irat benyújtása nem szükséges,

- a bejelentés vizsgálata alapján vélelmezhető, hogy a kártérítési összeg nem éri el a

100.000 Ft-ot, továbbá

- a kár bekövetkeztét, annak körülményeit, illetve mértékét illetően kétség, illetve visszaélés gyanúja nem merül fel.

Amennyiben a felsorolt feltételekből akárcsak egy nem teljesül, a kárrendezésre a normál kárrendezési eljárás szabályai az irányadóak.

A gyorsított kárrendezést elősegítheti a károsodott vagyontárgyakról készült, a kár elbírálá- sához alkalmas minőségű éles fotók kárbejelentéssel együtt történő megküldése (minimum 3 db).

CP-60110

h) A kárigény elutasítása a kárszemlét, vagy az utolsó szükséges – a kárigény elbírálása szempontjából releváns – dokumentum beérkezését követő 10 munkanapon belül megtörténik. A biztosító az elutasításban részletes, indokolással alátámasztott, az általános szerződési feltételekre való pontos hivatkozást és idézést tartalmazó írásos tájékoztatást nyújt az ügyfél minden egyes követelésére vonatkozóan, mely tartalmazza, hogy az ügyfél által bejelentett kár mely, a biztosítási szerződésben meghatározott kockázatra vonatkozik, és a bejelentett káreseményt a biztosító mi miatt nem tekinti kárkifizetésre jogosult

Érvényes: 2023. 05. 01-től

- 23 -

káreseménynek.

i) A biztosító a kár elutasítását, vagy a kárkifizetési összeg megállapítását tartalmazó tájékoztatás során figyelemfelhívásra alkalmas módon tájékoztatja az ügyfelet, hogy amennyiben a kárigény elutasításával vagy a kárkifizetési összeggel nem ért egyet, jogosult panaszt tenni a biztosító kárrendezési gyakorlatára vonatkozóan a panaszkezelésnél írt módon (14.G. pont).

j) Az ügyfél kérésére a biztosító lehetőséget biztosít a kárrendezési folyamathoz közvetlenül kapcsolódó dokumentumok megismerésére a biztosítási titokra és adatvédelemre vonatkozó jogszabályi rendelkezések keretei között. A biztosító jogosult az üzleti titok körébe tartozó dokumentumok kiadását megtagadni.

k) A biztosító és a károsult ügyfél között csak abban az esetben jöhet létre egyezség, amennyiben az ügyfél:

• a biztosító által felajánlott kártérítési összeget vitatja és

• szerződéskötéskor elfogadta a biztosító által ajánlott biztosítási összeget és a kár bekövetkezési időpontjáig felajánlott indexálásokat.

l) Havaria: amennyiben olyan helyzet áll elő, amely következtében tömeges kárrendezési igénybejelentések érkeznek a biztosítóhoz és így lehetetlen a jelen biztosítási feltételekben előírt kárrendezési határidőket tartani, a kárrendezésre rendelkezésre álló határidő ésszerű mértékben kibővíthető. Ez alatt az idő alatt a biztosító köteles haladéktalanul tájékoztatást közzétenni a honlapján, a biztosító közösségi oldalain és az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségekben az elhúzódó kárrendezési időkkel és folyamatokkal kapcsolatban. Havaria esetén a biztosító lehetőség szerint az ingatlan lakóinak száma és a kár jellege szerint rangsorol a kárrendezés során.

Kiemelt károkra vonatkozó rendelkezések

a) Kiemelt kárnak minősülnek azok a károk, melyek az ügyfél egzisztenciális helyzetét veszélyeztetik (az épület használhatatlanná, részben vagy egészben lakhatatlanná válik). A biztosító meghatározott személyi kárrendezési kapcsolattartót jelöl ki, aki az ügyfelet végigvezeti a kárrendezési folyamat lépésein, és akitől az ügyfél a kárrendezési eljárásról folyamatosan tájékoztatást kaphat.

b) A biztosító kárelőleget folyósít az alábbi esetekben:

• az ügyfél életkörülményeit (mindennapi lakhatását) veszélyeztető káresemény bekövetkezésekor a biztosító a kárrendezés keretében, gyorsított eljárásban, 5 munkanapon belül;

• kárfelülvizsgálat szükségessége esetén a biztosított kérésére a kárszemlét követő 3 munkanapon belül, a további kár keletkezését megelőző munkálatokra szükséges mértékig, figyelembe véve a lehetséges maximális kárkifizetés összegét.

c) Ingatlan esetén a kárrendezés során a biztosítási összeg a kiindulópont. Olyan épületkárok esetén, ahol a várható kárérték eléri a biztosítási összeget és a kár bekövetkezte, annak körülményei, illetve mértéke tekintetében kétség, illetve visszaélés gyanúja nem merül fel, valamint a biztosítási összeg a biztosító által felajánlott érték alapján alakult ki, akkor a biztosító kifizeti a biztosítási összeget. A biztosítási összegtől való esetleges eltérést a biztosítónak szükséges alátámasztania.

CP-60110

d) Olyan ingóságkárok esetén, ahol a várható kárérték eléri a biztosítási összeget és a kár bekövetkezte, annak körülményei, illetve mértéke tekintetében kétség, illetve visszaélés gyanúja nem merül fel, valamint a biztosítási összeg a kötéskor megadott, egyszerűsített ingóságlista alapján alakult ki, a biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítottságot és kifizeti a biztosítási összeget. Amennyiben az ingóságokra vonatkozó biztosítási összeg a biztosító által felajánlott érték alapján alakult ki, akkor a biztosító kifizeti a biztosítási összeget. Az ügyfél a kárrendezés során egyszerűsített ingóság listát használhat. A biztosítási összegtől való esetleges eltérést a biztosítónak szükséges alátámasztania.

Érvényes: 2023. 05. 01-től

- 24 -

e) A biztosított vagyontárgyak természetes kopása és elhasználódása (a továbbiakban: avulása) önmagában nem biztosítási esemény. A vagyontárgy avultságával közvetlen ok- okozati viszonyban bekövetkezett károk megtérítésére az egyébként irányadó szabályok alkalmazandók, önmagukban az avultságból eredő következményi károk nem zárhatók ki. Nem vonatkozik ez az elvárás a vagyontárgy elhanyagolásával, rendszeres, szükséges karbantartásának elmulasztásával ok-okozati viszonyban felmerült károkra

12. Mentesülés

12.A. A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jog- ellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással:

a) a szerződő fél vagy a biztosított;

b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy a vagyontárgy kezelésével megbízott alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk; vagy

c) a biztosított jogi személynek vezető beosztású tisztségviselője vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.

12.B. A magatartás minősítéséhez az eset összes körülményét egyedileg kell mérlegelni.

12.C. Fenti szabályokat a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

13. Általános kizárások

A jelen feltételek alapján megkötött biztosítási szerződések fedezete nem terjed ki:

a) a különös feltételekben kizárt eseményekre;

b) nukleáris robbanásból, illetve nukleáris sugárzásból eredő eseményekre,

c) háború, polgárháború, sztrájk, felkelés, lázadás, zavargás, terrorista cselekmény miatt bekövetkező károkra.

A Biztosító nem nyújthat fedezetet és nem teljesíthet semmilyen kárigényt vagy szolgáltatási igényt bármely biztosított vagy más fél számára, amennyiben ez a fedezet, kifizetés, szolgáltatás, előny és / vagy a biztosított üzleti vagy egyéb tevékenysége megsértené az alkalmazandó szankciókat, vagy a következő kereskedelmi, pénzügyi embargókat vagy gazdasági szankciókat, törvényeket vagy rendeleteket, amelyek közvetlenül vonatkoznak a Biztosítóra. Az alkalmazandó szankciók a következők: (i.) Európai Unió (EU); (ii.) az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ); (iii) Egyesült Államok (USA) és / vagy (iv) a Biztosítóra alkalmazandó egyéb szankciók.

14. Egyéb rendelkezések

14.A. Megtérítési igény

A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig – a felelősségi és a balesetbiztosítási károk kivételével – megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják.

Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított követelését kell kielégíteni.

14.B. Elévülés

A biztosítási szerződésből eredő igények 5 év alatt évülnek el. Biztosítási szolgáltatás iránti igény esetén az elévülési időt a biztosítási esemény időpontjától kell számítani.

14.C. A személyes adatok kezelésére és a titokvédelemre vonatkozó tudnivalók

CP-60110

A biztosító ügyfelei személyes és biztosítási titoknak minősülő adataira vonatkozó adatkezelési

Érvényes: 2023. 05. 01-től

- 25 -

szabályokat az Adatkezelési tájékoztató c. dokumentum tartalmazza.

A biztosítási titoknak minősülő adatokat jogosultak megismerni mindazon személyek vagy szervezetek, akikkel szemben a Biztosítónak a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége a Bit. rendelkezései szerint nem áll fenn. Ezen szervezetek listája a honlapon itt érhető el: https:// xxx.xxxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxx

A Biztosító az adatkezelések során adatfeldolgozókat, illetve kiszervezett tevékenységet végző szolgáltatókat vesz igénybe erre irányuló szolgáltatási szerződések keretében. Az adatfeldolgozók és a viszontbiztosítók listája, valamint a legfrissebb Adatkezelési tájékoztató a xxxxx://xxx. xxxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxx weboldalon érhető el. Az Adatkezelési tájékoztató tartalma és az adatfeldolgozó partnerek, viszontbiztosítók listája a jogszabályi változások és a Biztosító által kötött vagy a jövőben kötendő partneri szerződésektől függően változhat.

Az adatkezelési tájékoztató az 1. sz. mellékletben található.

14.D. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól

Az CIG LAKÓTÁRS EXTRA Otthonbiztosítás biztosítási feltételek az alábbi pontokon lényegesen eltér a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezéseitől különösen:

- A Ptk. 6:466.§. (1) bekezdéstől eltérően, amennyiben a biztosító és a külső szolgáltató

közötti szerződés, valamely okból megszűnik, a biztosítónak joga van az Assistance kiegészítő biztosítást az általános felmondási szabályoktól eltérő módon, szükség szerint időarányos díjvisszatérítés mellett, a külső szolgáltatóval fennállt szerződés megszűnésének időpontjára felmondani (Különös Biztosítási Feltételek 5.B.B. pont).

- A Ptk. 6:470.§. (2) bekezdésétől eltérően a biztosító az eljárási költségeket nem

előlegezi meg (Különös Biztosítási Feltételek 6.D.8.c.) pont)

- A Ptk. 6:470.§. (3) bekezdésétől eltérően a biztosító a biztosítási összeg keretein belül téríti meg a kamatokat (Különös Biztosítási Feltételek 6.D.8.d.) pont)

- A Ptk. 6:470.§. (3) bekezdésétől eltérően a biztosító a szerződésben megállapított limiten belül, a kár 10%-a, de max. 500 000 Ft szublimit erejéig téríti meg a biztosított képviseletét ellátó ügyvéd – máshonnan meg nem térülő – igazolt munkadíját és készkiadásait, illetve a jogi védekezés egyéb költségeit. E biztosítási fedezet annyiban áll fenn az ésszerű, indokolt és gazdaságos költségek tekintetében, amennyiben azok a biztosítási szerződés fedezete alá tartozó, kizáró rendelkezés hatálya alá nem eső és a biztosító részére szerződésszerűen bejelentett biztosítási eseménnyel összefüggésben merültek fel. A biztosító nem téríti meg ezeket a költségeket, ha a szerződő/biztosított maga látja el a jogi védelmét (Különös Biztosítási Feltételek 6.D.8.d.) pont).

14.E. Kommunikációra vonatkozó általános szabályok, elektronikus kommunikáció szabályai

Kommunikációra vonatkozó általános szabályok

14.E.1. A CIG LAKÓTÁRS EXTRA Otthonbiztosítás termék esetében a biztosító lehetőséget biztosít a teljes körű papírmentes kommunikációra. A biztosító az ügyfél kérésére lehetőséget biztosít az ettől való eltérésre.

CP-60110

14.E.2. Az elektronikus kommunikáció keretében az ügyfélnek lehetősége van elektronikus úton a szükséges nyilatkozatok megtételére, kárbejelentésre, kárrendezéshez szükséges dokumentumok csatolására a kárrendezés valamennyi szakaszában tájékoztatás kérésére, szerződése módosítására és felmondására. Az elektronikus kommunikáció választásával a Szerződő hozzájárul, hogy a Biztosító elektronikus formában kommunikáljon, azaz a Biztosítási szerződésével kapcsolatos küldeményeket, a biztosítási szerződés megkötésével, kezelésével és esetleges megszüntetésével, szolgáltatási igénnyel kapcsolatos nyilatkozatokat/tájékoztatásokat és dokumentumokat (beleértve különösen a díjértesítő levél, kötvény, díjigazolás, számla/ számviteli bizonylat megküldését) elektronikus úton, a Szerződő általa megadott publikus e-mail címre elektronikus küldeményként továbbítsa.

Érvényes: 2023. 05. 01-től

- 26 -

14.E.3. A biztosító az alábbi kommunikációs módokat biztosítja a kárrendezés valamennyi szakaszában: postai út, személyes, telefonos, elektronikus.

Elektronikus kommunikáció szabályai

14.E.4. Az elektronikus kommunikáció az e-mailen keresztüli kommunikáció, melyet kiegészít az elektronikus kommunikáció egyéb formája.

Az elektronikus kommunikáció feltétele, hogy a Szerződő a Biztosító felé bejelentett és nyilvántartott e-mail címmel rendelkezzen. A szerződés megkötése során, elektronikus kommunikáció választása esetén – amennyiben az elektronikus kommunikáció e-mail útján valósul meg – a Biztosító visszaigazoló e-mail kérésével, vagy az ügyfél a Biztosító által küldött visszaigazoló linkre kattintása révén ellenőrzi a megadott e-mail cím helyességét. A megadott e-mail címen csak abban az esetben történhet kommunikáció, ha az e-mail cím helyességének ellenőrzése megtörtént.

14.E.5. Az e-mailen keresztül történő elektronikus kommunikáció szabályai

a) A Szerződő elektronikus kommunikáció választásával egyidejűleg:

• tudomásul veszi, hogy a Szerződő által megjelölt biztosítási szerződések kapcsán kizárólagos értesítési címnek a Szerződő által a Biztosító részére megadott e-mail cím minősül;

• tudomásul veszi, hogy a Biztosító elektronikus úton közölt jognyilatkozatát, az általa megküldött elektronikus dokumentumot kézbesítettnek kell tekinteni, ha a Biztosító igazolni tudja az elküldés tényét;

• kijelenti, hogy amennyiben e-mail címe megváltozik, úgy az új e-mail címet a Biztosító részére 3 munkanapon belül bejelenti, és tudomásul veszi, hogy ennek elmulasztásából eredő károkért a Biztosító nem vállal felelősséget;

• tudomásul veszi továbbá, hogy elektronikus postafiókja jelszavának biztonságáért saját maga felel, így a jogosulatlan hozzáférésből eredő károkért a Biztosító nem vállal felelősséget.

b) A Szerződő kötelezettsége, hogy a Biztosító részére megadott e-mail címét rendszeresen, a Biztosítási szerződésekből eredő kötelezettségek teljesítéséhez szükséges gyakorisággal megtekintse, annak tartalmát megismerje. Az ezen kötelezettség elmulasztásából eredő hátrányok a Szerződőt terhelik.

c) A Biztosító a Szerződőnek címzett – személyes adatot, illetve biztosítási titkot tartalmazó

– nyilatkozatokat/tájékoztatásokat, dokumentumokat az adatvédelmi előírásoknak megfelelően titkosított formában küldi meg a Szerződő részére.

d) A szerződés ügyfél általi, e-mailben közölt felmondásának feltétele, hogy az e-mail mellékleteként a Szerződő a felmondást tartalmazó nyilatkozat szkennelt másolatát is megküldje a Biztosító részére. Ezen felmondás nem minősül írásbelinek.

e) Elektronikus kommunikáció mind a biztosítási szerződés megkötésekor, mind a biztosítási szerződés hatálya alatt bármikor választható. Az elektronikus kommunikáció hatálya az arról szóló nyilatkozatot követően megkötött biztosítási szerződésekre automatikusan nem, csak újabb nyilatkozat megtételével terjeszthető ki.

f) Az elektronikus kommunikáció választása bármikor, indokolás nélkül visszavonható. Ez esetben az érintett biztosítási szerződésekkel kapcsolatos nyilatkozatokat / tájékoztatásokat és dokumentumokat a biztosító továbbiakban a szerződőnek az érintett biztosítási szerződések kapcsán megadott levelezési címére, hagyományos postai úton küldi meg.

g) A szerződés biztosító általi felmondása esetén a felmondásról szóló értesítést a biztosító írásban, postai úton is megküldi az ügyfél részére.

14.E.6. E-mailen keresztüli elektronikus kommunikáció további szabályai

CP-60110

a) A 14.E.5. pontban nem részletezett esetekben (így különösen kárrendezéshez szükséges dokumentumok csatolása, a kárrendezés valamennyi szakaszában tájékoztatás kérése, a

Érvényes: 2023. 05. 01-től

- 27 -

szerződés ügyfél általi módosításának kezdeményezése és felmondása) az elektronikus kommunikáció e-mailen keresztül valósul meg. Ennek feltétele, hogy a szerződő a biztosító felé bejelentett és nyilvántartott e-mail címmel rendelkezzen.

b) A biztosító a szerződőnek címzett – személyes adatot illetve biztosítási titkot tartalmazó

– nyilatkozatokat / tájékoztatásokat, dokumentumokat az adatvédelmi előírásoknak megfelelően titkosított formában küldi meg a szerződő részére.

c) A szerződés ügyfél általi, e-mailben közölt felmondása érvényességének feltétele, hogy az e-mail mellékleteként a szerződő a felmondást tartalmazó írásbeli nyilatkozat szkennelt másolatát is megküldje a biztosító részére.

14.E.7. Az elektronikus kommunikáció egyéb formái

A szerződő a kárbejelentését megteheti a biztosító honlapján (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) létrehozott, erre szolgáló felületen keresztül is.

14.E.8. Felelősségi szabályok

Az elektronikus kommunikáció valamennyi formája esetén a biztosító nem vállal felelősséget a szerződő internet szolgáltatójánál felmerülő hibákért, rendellenes működésért, illetve a szerződő felhasználói fiókja és internetkapcsolatának beállításai miatt felmerülő hibákért, valamint az abból eredő hátrányos jogkövetkezményekért.

14.F. Az alapbiztosításhoz köthető kiegészítő biztosításokra vonatkozó közös szabályok

14.F.1. A kiegészítő biztosítás megkötése

Az alapbiztosítást az alapcsomagba (meghatározását lásd a különös biztosítási feltételek 5.a.) pontja) tartozó fedezetekre szóló biztosítás képezi. Az alapbiztosításhoz kapcsolódó kiegészítő biztosítás megkötésére kizárólag abban az esetben van lehetőség, ha a szerződő és a biztosító között alapbiztosítási szerződés van hatályban, vagy a kiegészítő biztosítás megkötésére az alapbiztosítással egyidejűleg kerül sor.

14.F.2. Szerződő, biztosított

A kiegészítő biztosítás szerződője azonos az alapbiztosítás szerződőjével.

A kiegészítő biztosítás biztosítottja azonos az alapbiztosítás biztosítottjával, kivéve, ha a kiegészítő biztosítás feltételei eltérően rendelkeznek.

14.F.3. Területi és időbeli hatály

A kockázatviselés helye azonos az alapbiztosításéban meghatározottal, kivéve, ha kiegészítő biztosítás feltételei eltérően rendelkeznek.

Amennyiben a kiegészítő biztosítás megkötésére az alapbiztosítás megkötését követően kerül sor, a biztosító a kiegészítő biztosítás szerinti kockázatviselése a kiegészítő biztosítás megkötését követő hónap első napjával indul.

14.F.4. A kiegészítő biztosítás díja

A kiegészítő biztosítás díját az alapbiztosítás díjával együtt és az alapbiztosítással azonos díjgyakoriság szerint kell megfizetni.

14.F.4. A kiegészítő biztosítás megszűnése

Az alapbiztosítás megszűnésével a kiegészítő biztosítási szerződés az alapbiztosítás megszűnésének napjával megszűnik. A kiegészítő biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére, 30 napos felmondási idővel felmondhatják.

14.G. Panaszok bejelentése, jogorvoslat

A biztosító működésével vagy szolgáltatásának teljesítésével kapcsolatos panaszokat az alábbi elérhetőségeken lehet bejelenteni:

14.G.1. Szóbeli panasz bejelentése

a) személyesen:

CP-60110

b) Társaságunk Központi Ügyfélszolgálati Irodáján, annak nyitvatartási idejében. A Központi Ügyfélszolgálati Iroda címe: Népliget Center Business Center, 1097 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 11. B épület FÖLDSZINT. Az ügyfélszolgálat nyitvatartási ideje megtalálható a xxx.xxxxxxxxxxx.xx oldalon.

Érvényes: 2023. 05. 01-től

- 28 -

c) telefonon:

Panaszát bejelentheti Társaságunk telefonos ügyfélszolgálatán keresztül is hívásfogadási időben a +36 1 5 100 100-as telefonszámon. xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx e-mail címen

14.G.2. Írásbeli panasz bejelentése:

a) személyesen vagy meghatalmazott által az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben átadott irat útján;

b) postai úton (1476 Budapest, Pf.: 325/1.);

c) telefaxon x00 0 000 0000;

d) elektronikus levélben az xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx e-mail címen.

Szóbeli panasz:

A biztosító a szóbeli panaszt azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a biztosító jegyzőkönyvet vesz fel.

Ha a szerződő illetve a biztosított (felelősségbiztosítások esetén a károsult) a panasz kezelésével nem ért egyet, a biztosító a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyv egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén a bizto- sító a panaszosnak átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a panaszra adott válasszal együtt, de legkésőbb 25 napon belül a panaszosnak megküldi. Ebben az esetben a biztosító a panaszra adott, indoklással ellátott választ a szóbeli panasz közlését követő 30 napon belül küldi meg az ügyfélnek.

Írásbeli panasz:

A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő 30 napon belül megküldi az ügyfélnek.

14.H. Jogok érvényesítésének egyéb fórumai

14.H.1. A panasz elutasítása, vagy a panasz kivizsgálására előírt 30 napos törvényi válaszadási határidő eredménytelen eltelte esetén a fogyasztónak minősülő ügyfél az alábbiakhoz fordulhat:

a) a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (MNB tv.) szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésének kivizsgálására irányuló panasz esetén a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjához fordulhat (ügyfélszolgálati cím: 1122 Budapest, Krisztina krt. 6., levelezési címe: Magyar Nemzeti Bank, 1534 Budapest BKKP Postafiók: 777; tel: x00-00-000-000; web: xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx; e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx),

b) a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos panasz esetén a Pénzügyi Békéltető Testület előtt kezdeményezhet eljárást (levelezési cím: 1525 Budapest Pf. 172; telefon: +36-80- 203-776; e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx), vagy

c) a polgári perrendtartás szabályai szerint bírósághoz fordulhat,

d) amennyiben a panasz a vonatkozó adatvédelmi rendelet (GDPR) alapján adatkezeléssel összefüggő tájékoztatás, helyesbítés, zárolás vagy törlés adatkezelő általi megtagadásával függ össze, a Nemzeti Adatvédelmi és Információ Szabadság Hatóság előtt kezdeményezhet eljárást (levelezési címe: 1530 Budapest, Pf.:5., telefon: x00-0-000-0000, e-mail: ugyfelszolgalat@ xxxx.xx).

14.H.2. A panasz elutasítása, vagy a panaszra kivizsgálására előírt 30 napos törvényi válaszadási határidő eredménytelen eltelte esetén a fogyasztónak nem minősülő ügyfél bírósághoz fordulhat.

14.H.3. A panasz elutasítása vagy a panasz kivizsgálására előírt 30 napos törvényi válaszadási határidő eredménytelen eltelte esetén a fogyasztót tájékoztatni kell arról, hogy kérelmére a Pénzügyi Békéltető Testület, illetve a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ előtt megindítható eljárás alapjául szolgáló kérelem nyomtatvány megküldését igényelheti.

CP-60110

14.H.4. A biztosító a CIG LAKÓTÁRS EXTRA Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás termék vonatkozásában a Pénzügyi Békéltető Testület (továbbiakban: PBT) eljárásának, egyezség hiányában az ilyen eljárásban hozott határozatnak aláveti magát. A Pénzügyi Békéltető Testület egyezség hiányában az ügy érdemében kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha a kérelem

megalapozott, és a biztosító a Pénzügyi Békéltető Testület döntését magára nézve kötelezőként elismerte.

14.H.5. A biztosító vállalja, hogy amennyiben az ügyfél a PBT felé fordul, a biztosítási szolgáltatás nem vitatott, egyezség hiányával nem érintett részét a PBT eljárásától, annak időtartamától függetlenül előzetesen megtéríti az ügyfél részére.

14.I. Egyebek

a) Biztosításközvetítőre vonatkozó rendelkezések

A biztosításközvetítő nem jogosult az ügyféltől biztosítási díjat átvenni, továbbá nem jogosult a biztosítótól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében közreműködni.

b) A fizetőképességgel és a pénzügyi helyzettel kapcsolatos jelentés közzététele

A biztosító a fizetőképességéről és a pénzügyi helyzetéről készült jelentést a törvényi rendelkezésnek megfelelő módon és időben honlapján (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) teszi közzé.

c) Joghatóság, a szerződésre alkalmazandó jog

Jogvita esetén a magyar jog rendelkezései, elsősorban a Polgári Törvénykönyv, a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) és a vonatkozó hatályos magyar jogszabályok irányadóak.

d) A biztosító főbb adatai

Név, székhely és jogi forma:

CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. 1097 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 11. B épület 1476 Budapest, Pf.: 325/1.

Telefon: +36 1 0 000 000, Fax: x00 0 000 0000

Cégjegyzékszám: 01 10 046150 Tevékenysége: biztosítási tevékenység

e) A biztosító felügyeleti szerve:

Magyar Nemzeti Bank

ügyfélszolgálati cím: 1122 Budapest, Krisztina krt. 6. honlap: xxx.xxxxxxxxxx.xxx.xx

levélcím: 1534 Budapest, BKKP Pf.: 777

CP-60110

központi telefonszám: x00-00-000-000 e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Különös Biztosítási Feltételek

II. KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK

CIG LAKÓTÁRS EXTRA Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás

1. Biztosított

1.A. Épületek, melléképületek, valamint építmények vonatkozásában biztosítottak:

- a kötvényen biztosítottként név szerint feltüntetett tulajdonos, lakásbérlő, társbérlő, haszonélvező,

- a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában.

1.B. Ingóságok vonatkozásában biztosítottak:

- a kötvényen biztosítottként név szerint feltüntetett személy,

- azokahozzátartozók(Ptk. 8:1.§. (1) bek. 1. és 2. xxxxxx), akikabiztosításieseménybekövetkeztének időpontjában a kötvényen név szerint feltüntetett biztosítottal a kockázatviselés helyén közös háztartásban – lakcímkártyával igazoltan – állandó jelleggel együtt éltek.

2. Területi és időbeli hatály

2.A. A jelen feltételek szempontjából a kockázatviselés helye a Magyarország területén lévő és a kötvényen pontos címmel vagy helyrajzi számmal megjelölt ingatlan.

A jelen Lakótárs Extra Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítási termékhez köthető kiegé- szítő biztosításokra vonatkozó biztosítási feltételek ettől eltérően rendelkezhetnek.

A biztosító a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett biztosítási események tekintetében viseli a kockázatot.

2.B. Felelősségbiztosításra vonatkozó eltérő rendelkezések

Az épülettulajdonosi felelősség körébe tartozó károk vonatkozásában a kockázatviselési hely a Magyarország területén lévő, és a kötvényen pontos címmel vagy helyrajzi számmal megjelölt ingatlan. Egyéb esetekben a felelősségbiztosítás területi hatálya Magyarország

A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott és bekövetkezett károkra terjed ki.

3. Biztosítható vagyontárgyak köre

3.A. Ingatlan vagyoncsoport (épület, melléképület, építmény)

3.A.1. A biztosító kockázatviselése a szerződésben meghatározott kockázatviselési helyen lévő, biztosítási összeggel megjelölt épületekre, melléképületekre és építményekre terjed ki.

3.A.2. Épületek (lakóépület, lakás)

Épületek esetében biztosítottnak minősülnek:

a) a biztosítási kötvényben megnevezett, állandóan lakott lakóépületek és lakások,

b) épületgépészeti, berendezési és felszerelési tárgyak, amelyek a biztosított épület lakáscélú használatát szolgálják és az épülethez tartósan rögzítettek. Ilyenek például: napelem, napkollektor, hőszivattyú.

c) felszerelések, amelyek a biztosított épület lakáscélú használatát szolgálják, amennyiben ezek a biztosított épülethez tartozó telken találhatók és tartósan rögzítettek,

CP-60110

d) a biztosított épületekhez tartozó, a biztosított épületeket szolgáló vízellátó, szennyvízelvezető, valamint gázcsövek, amennyiben azok nem a biztosított épülethez tartozó telken találhatók.

Az a.) pont alkalmazásában állandóan lakott az ingatlan, amelyben a biztosított egy évben 270 napot meghaladó időtartamban tartózkodik, azt életvitelszerűen lakhatásra használja.

3.A.3. Melléképületek

Melléképületnek minősülnek a családi házakhoz tartozó, nem lakás céljára szolgáló önálló épületek (pl. istálló, garázs, kamra, terménytároló, nyári konyha). Melléképületnek minősülnek továbbá a lakáshoz tartozó, kizárólag a szerződő/biztosított használatában álló, lezárt helyiségek (pince, garázs, tároló helyiségek).

Melléképület biztosítása esetén a tégla, beton, kő, panel, könnyűszerkezetes, fa, vályog és vegyes (vályog és szilárd) falazatú, illetve a cserép, pala, nád, fazsindely, szalma, bitumenes, műanyag, fém, bitumenes hullámlemez tetőzetű melléképületek biztosíthatók.

3.A.4. Építmények

Építménynek minősül minden végleges rendeltetéssel, emberi kéz által megépített műszaki alkotás, épület, egyéb építmény, amely általában a talajjal való egybeépítés (alapozás) révén, vagy a talaj természetes állapotának, természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jöhet létre. Építmény lehet például: kút, ciszterna, derítő, medence, kerítés, kapu, járda, kocsi beálló stb.

3.A.5. Nem biztosított vagyontárgyak:

- az építés, bővítés alatt álló épületek, lakások

- a lakhatási, illetve használatbavételi engedéllyel nem rendelkező lakóépületek, lakások,

- vállalkozás céljára szolgáló épületek (ilyenek lehetnek például az üzleti-, ipari-, és mezőgazdasági létesítmények, továbbá a vállalkozás céljára használt lakóépületek),

- a földbe vájt, kikövezetlen falú építmények.

3.A.6. Kizárólag pótdíj ellenében biztosítható vagyontárgyak:

- az olyan lakás és nem lakás céljára használt épületek, melléképületek és építmények, amelyek tetőzete (héjalása) nád, szalma, fazsindely, bitumenes hullámlemez (onduline): 150%,

- az olyan lakás és nem lakás céljára használt épületek, melléképületek és építmények, amelyek falazata részben vagy egészben vályog, vagy vegyes falazatú: 150%,

- az olyan lakás és nem lakás céljára használt épületek, melléképületek és építmények, amelyek falazata könnyűszerkezetű vagy fa: 30%,

- külterületen elhelyezkedő ingatlanon található épületek, melléképületek és építmények: 20%.

3.B. Ingóság vagyoncsoport

3.B.1. A biztosító kockázatviselése a szerződésben meghatározott kockázatviselési helyen lévő biztosított épületben, illetve biztosított melléképületben lévő, biztosítási összeggel megjelölt vagyontárgyakra terjed ki.

3.B.2. Háztartási ingóságok:

A biztosított személyes használatára vagy fogyasztására szolgáló, a biztosítottak tulajdonát képező, épületbe be nem épített, mozgatható vagyontárgyak

- háztartási gépek és eszközök

- szerszámok, nem beépített lámpák

- telekommunikációs eszközök

- bútorok

- ruhanemű és lábbeli

- konyhai és fürdőszobai felszerelések (pl. edények, vegyszerek, kozmetikumok)

- textilek (pl. ágynemű, függöny, konyharuha, törölköző)

- egyéb használati tárgyak (pl. könyvek, hangszerek, játékok, dekoráció)

3.B.3. Jelen feltételek szerint nem biztosított vagyontárgyak:

- a vízi-, légi- és motoros járművek, a lakókocsi, az utánfutó és ezek fődarabjai,

- adathordozókon tárolt adatok,

- saját fejlesztésű programok,

CP-60110

- a kötvényen biztosítottként név szerint fel nem tüntetett bérlők, társbérlők, albérlők, fizetővendégek, vendégek és hozzátartozóik vagyontárgyai,

Érvényes: 2023. 05. 01-től

- 32 -

- készpénz, valuta, hitelkártya, takarékbetétkönyv, takaréklevél, értékpapír, valamint a pénzhelyettesítő eszközök és értékcikkek,

- az okirat, kézirat, terv, dokumentáció,

- azok a vagyontárgyak, amelyeket nem biztosítható épületekben tároltak.

3.C. Értéktárgy vagyoncsoport:

- nemesfémek, ékszerek, drágakövek

- antik bútorok és antik tárgyak, képzőművészeti alkotások

- valódi szőrmék, kézi csomózású szőnyegek, különleges textíliák

- gyűjtemények.

Az értéktárgyak biztosítása az alapcsomag biztosítási eseményeire biztosítási időszakonként 200 000 Ft limit erejéig nyújt fedezetet. Betöréses lopás, rablás, besurranás esetén a biztosító kockázatvállalásának feltétele a minimális mechanikai védelmi szint megléte. A védelmi szinteket, valamint az azokhoz rendelt szolgáltatási limiteket a 3. sz. Függelék tartalmazza.

3.D. A biztosítás megköthető ingatlan- és ingóság vagyoncsoportra együttesen, vagy csak épületre és ingóságra önállóan is. Értéktárgy vagyoncsoportra önállóan az alapcsomagon belül biztosítás nem köthető. Az alapcsomagon belüli értéktárgy biztosítást a biztosító ingóságbiztosítást tartalmazó szerződés esetén, külön díj megfizetése nélkül nyújtja.

4. A biztosítási összeg meghatározása vagyoncsoportonként

4.A. A biztosított vagyontárgyak biztosítási összegét a szerződő határozza meg a biztosítási szerződés megkötésekor. A szerződő által meghatározott biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének (helyreállításának), illetve beszerzésének költségét. Ezen értéket meghaladó részben a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis (túlbiztosítás), a díjat megfelelően le kell szállítani.

4.B. A biztosítási szerződés a biztosító által ajánlott biztosítási összegekkel is megköthető az épületekre és a háztartási ingóságokra. A biztosító a háztartási ingóságok kivételével nem ajánl meg biztosítási összeget az ingóság vagyoncsoport részeire. Az ajánlottnál alacsonyabb biztosítási összeggel a szerződés nem jöhet létre.

4.C. A biztosító az ajánlott biztosítási összegre a lakás/lakóépület és melléképület(ek) hasznos alapterülete alapján tesz javaslatot.

Az épületek, melléképületek alapterületének kalkulálásánál a hasznos alapterületeket (a falak belső oldala által körbehatárolt terület) kell figyelembe venni.

Főépület:

Teljes alapterülettel (100%) kell számolni, az azonos kockázatviselési helyen lévő:

• lakás összes lakáscélú helyiségét (szoba, konyha, fürdőszoba, WC, közlekedő, előszoba, kamra stb.),

• tetőtérben kialakított 1,90 m belső magasságot elérő összes lakáscélú helyiséget,

• a talajszint alatti padozatú, lakás céljára használt helyiségeket,

• üvegverandát és télikertet.

50%-os alapterülettel kell számolni, az azonos kockázatviselési helyen lévő (a főépület biztosítási összegében jelenik meg):

• nem lakás céljára szolgáló helyiségeket (pince, kazán, műhely, garázs stb.),

• lakáson belül kialakított galériát,

• tetőtéri lakás esetében az 1,90 m belső magasság alatti területeket,

• teraszt, erkélyt, loggiát, tornácot.

1. Melléképület (önálló melléképület vagyonkategóriában jelenik meg): Teljes alapterülettel (100%) kell számolni:

• lakás esetén, a lakással nem azonos kockázatviselési helyen lévő, de a lakással azonos

épületben található, a Biztosított tulajdonában/kizárólagos használatában nem lakás célú helyiséget (garázs, tároló, pince),

• ház esetén a főépülettől különálló vagy melléépített, de külön tetőszerkezettel rendelkező

CP-60110

• melléképületet (garázs, tároló, hobbyműhely, ól, istálló stb.).

Érvényes: 2023. 05. 01-től

- 33 -

4.D. Ha a káresemény időpontjában a tényleges alapterület eltér az ajánlatban feltüntetett hasznos alapterülettől, a biztosító vizsgálja az alulbiztosítottságot. Alulbiztosítottság esetén a biztosító a biztosítási összegnek a biztosított vagyontárgy értékéhez viszonyított arányában nyújt kártérítést.

4.E. Az értéktárgyak biztosítása az alapcsomag káreseményeiben 200 ezer Ft limitig térít, melyhez a szerződőnek nem kell tételes ingóságlistát megadnia.

200 ezer Ft feletti értéktárgy összeg esetén a biztosító az értéktárgy kiegészítő biztosításban fogadja be az igényt. Ez utóbbi esetben a biztosító a biztosítási összeg meghatározásához tételes ingóságlistát kérhet.

5. Biztosítási események Általános rendelkezések

A biztosító adott szerződés vonatkozásában az alapbiztosítás, valamint kiegészítő biztosítás(ok)

szerinti kockázatot viseli.

A biztosító az elemi károkat meteorológiai szolgáltató által mért és hitelesített adatok figyelembevételével bírálja el, mellyel szemben az ügyfélnek lehetősége van ellenbizonyítással élnie.

5.A. Elemi károk, alapkockázatok

Az elemi károk és az alapkockázatok jelentik együttesen az alapcsomag kockázatait.

I. Elemi károk

A. Tűz

Tűz biztosítási eseménynek minősül, ha az öntápláló lánggal való égés, izzás - amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik, vagy ott keletkezik, de azt elhagyja és saját erőből tovább terjedni képes – a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

• öngyulladt, erjedt és befülledt anyagokban keletkező tűz és hőhatás,

• pörkölődés, hő hatására történő szín- vagy alakváltozás formájában keletkezett károk, amennyiben azok nem a feltétel szerinti tűzkár következményei,

• a kockázatviselési helyen robbanásveszélyesnek minősülő anyagok - Országos Tűzvédelmi Szabályzatban ebbe a kategóriába sorolt anyagok - nem háztartási mértékű vagy jellegű felhasználásával, tárolásával összefüggésben bekövetkező károk,

• tűzveszélyes tevékenységet hatósági engedély nélkül végeznek és a kár ebből keletkezik,

• a rendeltetésüknél fogva tűznek, lángnak, hőhatásnak kitett vagyontárgyakban keletkező károk.

B. Füst és koromszennyezés

Biztosítási eseménynek minősül a biztosított vagyontárgy(ak) füst vagy koromszennyeződés által okozott károsodása, amennyiben az nem tényleges tűzkár következménye, vagy nem a kockázatviselés helyén keletkezett tűz biztosítási eseményből származik.

Kizárások:

Nem téríti meg a biztosító az olyan szennyeződésekből eredő károkat, melyet

• bármelyfajta dohányzás,

• gyertya és lánggal működő világító berendezés,

• lánggal működő párologtató eszköz, füstölő,

• tüzelőberendezések (pl. kandalló, kazán, cserépkályha, stb.) működtetése, működése,

• a biztosítottak által gyújtott egyéb tüzek (pl. grillezés, falevélégetés, stb.) okoz, továbbá

CP-60110

• az épület/lakás életvitelszerű használatából adódó, folyamatosan kialakuló szennyeződések (pl. ha a vagyontárgy közvetlen füst- vagy koromszennyezés hatásának van kitéve).

Érvényes: 2023. 05. 01-től

- 34 -

C. Robbanás

Robbanás biztosítási eseménynek minősül a gázoknak és gőzöknek rombolással és hanghatással együtt járó hirtelen, váratlan rendkívül gyors energia felszabadulása, erőhatása, amely hőtermeléssel, nagy nyomással és roncsolással jár és a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Kizárások:

• hasadó és sugárzó anyagok robbanása vagy szennyezése által okozott károk,

• kockázatviselési helyen robbanásveszélyesnek minősülő anyagok - Országos Tűzvédelmi Szabályzatban ebbe a kategóriába sorolt anyagok - nem háztartási mértékű vagy jellegű felhasználásával, tárolásával összefüggésben bekövetkezett károk,

• a kockázatviselés helyén, ahol gázpalack tárolását jogszabály tiltja, a gázpalack robbanása miatt bekövetkezett kár,

• hatósági engedélyhez kötött, és ez alapján végzett, tervszerű, szándékos robbantás eredményeként keletkező károk.

D. Villámcsapás

Villámcsapás biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított vagyontárgyba közvetlenül becsapódó villám vagy gömbvillám pusztító ereje, vagy hőhatása kárt okoz a biztosított vagyontárgyban.

E. Villámcsapás másodlagos hatása

Villámcsapás másodlagos hatása miatt az elektromos berendezésekben, felszerelésekben és készülékekben a túlfeszültség által okozott károk, ha a villám becsapódási helye a biztosított vagyontárgy 1000 méteres körzetében volt.

F. Vihar

Vihar biztosítási eseménynek minősül, ha a 15 m/s (54 km/h) küszöbértéket elérő, vagy azt meghaladó sebességű, időjárás miatti légmozgások (vihar), vagy e légmozgások által elsodort tárgyak a biztosított vagyontárgyakban kárt okoznak a kockázatviselés helyén.

Biztosítási esemény az is, ha a vihar által megrongált tetőn, ajtón, ablakon a viharral egyidejűleg beömlő csapadékvíz a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

• az építésügyi szabványok be nem tartása, nem megfelelő anyagok alkalmazása, vagy az előírt szakszerű technológia elmulasztása miatt keletkezett károk,

• különálló szilárd falazatú medencék lágy lemez vagy fólia burkolatában, illetve azok üvegezésében keletkezett károk,

• ideiglenes fedéssel (fólia, ponyva, stb.) ellátott helyiségekben, illetve hideg- és melegágyak, üvegházak, fóliasátrak fedésében keletkezett károk,

• a keletkező légmozgások következtében a helyiségen belül keletkezett károk,

• szabadban tárolt vagyontárgyakban keletkezett károk,

• a lábon álló növényzetben keletkezett károk

• nyitva felejtett nyílászárókkal összefüggően keletkezett károk

G. Felhőszakadás

Felhőszakadás biztosítási eseménynek minősül, ha a kockázatviselés helyén lehullott csapadék mennyisége 24 óra alatt a 25 mm-t elérte, vagy meghaladta és a felhőszakadásból eredő, talajszinten áramló nagy mennyiségű víz rombolással, elöntéssel - ideértve a szabályszerűen kialakított és karbantartott vízelvezető rendszerek elégtelenné válása miatti elöntést is - a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

CP-60110

• a gombásodás, penészesedés, salétromosodás, rozsdásodás formájában jelentkező károk,

Érvényes: 2023. 05. 01-től

- 35 -

• különálló szilárd falazatú medencék lágy lemez vagy fólia burkolatában keletkezett károk,

• ideiglenes fedéssel (fólia, ponyva, stb.) ellátott helyiségekben, illetve hideg- és melegágyak, üvegházak, fóliasátrak fedésében keletkezett károk,

• a szabadban tárolt vagyontárgyakban keletkezett károk,

• a lábon álló növényzetben keletkezett károk

• a talajszint alatti padozatú, nem lakóhelyiségnek minősülő épületrészek elöntése esetén az ott elhelyezett ingóságokban keletkező károk, ha azokat a padozattól nem legalább 20 cm magasan tárolták,

• a belvíz, talajvíz okozta károk,

• a biztosított épület alapteste alá bejutó talajvíz okozta épületsüllyedés károk.

H. Jégverés

Biztosítási eseménynek minősül a csapadék jégeső vagy jégverés formájában történő lehullása során, annak roncsoló hatása által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár, illetve a jégverés által megbontott épületszerkezeten történő egyidejű beázás kár.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

• az építésügyi szabványok be nem tartása, nem megfelelő anyagok alkalmazása, vagy az előírt szakszerű technológia be nem tartása miatt keletkezett károk,

• a káresemény bekövetkezte előtt szilárdságában már meggyengült (felhólyagosodott, málló, pergő, repedezett stb.) homlokzatokban okozott károk,

• különálló szilárd falazatú medencék lágy lemez vagy fólia burkolatában keletkezett károk,

• az épületek polikarbonát tetőiben, korlátaiban keletkezett károk

• a szabadban tárolt vagyontárgyakban keletkezett károk

• a lábon álló növényzetben keletkezett károk,

• háziállatok elhullását eredményező károk,

• az épület végleges tetőfedésében keletkezett azon esztétikai károk, (pl. horpadás), melyek a héjazat funkciójának ellátását, illetve élettartamát nem befolyásolják.

I. Hónyomás

Biztosítási eseménynek minősül a hó vagy a jég statikus nyomása, valamint a lecsúszó hó vagy jég által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.

Megtéríti a biztosító azokat a károkat is, amelyeket a biztosított épületekben a hónyomás által megrongált tetőn keresztül, a biztosítási eseménnyel egyidejűleg beömlő csapadék a biztosított vagyontárgyakban okoz.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

• az építéskori építésügyi szabványok, illetve karbantartási kötelezettség nem teljesítése, nem megfelelő anyagok alkalmazása, vagy az előírt szakszerű technológia be nem tartása miatt keletkezett károk (meggyengült, elöregedett tetőszerkezetek, lécezés stb. kárai),

• épületek üveg- és polikarbonát tetőfedésében,

• a szabadban tárolt vagyontárgyakban keletkezett károk

• a lábon álló növényzetben keletkezett károk.

J. Árvíz

Árvíz biztosítási eseménynek minősül, ha az állandó vagy időszakos jellegű természetes vagy mesterséges felszíni folyóvizek, állóvizek, továbbá az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák, tavak vízszintje az időjárási körülmények miatt oly mértékben megemelkedik, hogy a kiáradó víz az árvíz szempontjából védettnek, mentesítettnek minősített területen a kockázatviselés helyén lévő biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Nem minősül árvíznek (nem biztosítási esemény):

CP-60110

• a kockázatviselési hely szempontjából területileg illetékes Vízügyi Igazgatási Hatóságok kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek,

Érvényes: 2023. 05. 01-től

- 36 -

vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekövetkező árvízkárok;

• a talajvíz emelkedés, talajvízmozgás, vagy ezek bármelyikével összefüggésben jelentkező talajmozgás okozta károk;

• a belvíz;

Kizárások (nem biztosítási esemény):

Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat (illetve költségeket), amelyek

• hatósági kirendeléssel, vagy anélkül végzett árvíz megelőzési, illetve árvízvédelmi munka során merültek fel;

• talajerőben, illetve talajszerkezetben; vagy

• a befogadó és elvezető létesítményekben (pl.: vízelvezető árok), vízügyi létesítményekben, gátakban, öntözőberendezésekben, halastavakban, víztározókban keletkeztek.

A biztosítási eseményre a biztosító a szerződés megkötését követő naptól számított 15 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

Fogalmi meghatározások:

Nagyvízi meder: a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít. A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint, vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése.

Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal, mobilgát) közötti terület.

Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, és így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti.

Vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő, vagy vízzel telített talajú területek, így különösen:

• a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmélyedések, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízrendezés előtt rendszeresen, a szabályozást követően pedig időszakosan vízzel borítottak,

• a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vizenyős, mocsaras területek, amelyek felületének túlnyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített,

• a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyások, völgyek, vízmosások által érintett olyan területek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző,

• a folyók elhagyott „ősmedrei”, vagyis a folyókat kísérő, a jelenlegi medertől távolabb elhelyezkedő olyan vonulatok, terepmélyedések, amelyek eredete (származása) a folyó egykori medrére vezethető vissza.

Mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés épült.

Árvízvédelmi mű: az elsőrendű, másodrendű, harmadrendű árvízvédelmi vízi-létesítmény, valamint annak műtárgya, tartozéka, járulékos létesítménye, amely a védvonal védőképességét, rendeltetésszerű használatát biztosítja, illetve szolgálja.

K. Földrengés

Biztosítási eseménynek minősül a kockázatviselés helyén az Európai Makroszeizmikus Skála (EMS) VI. fokozatát, elérő vagy az azt meghaladó intenzitású földrengés, amely a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat (illetve költségeket), amelyek

CP-60110

• mesterséges úton létrehozott földrengések (földalatti, illetve földfelszíni robbantás, robbanás stb.) következtében keletkeztek.

Érvényes: 2023. 05. 01-től

- 37 -

L. Földcsuszamlás, kő- szikla- és földomlás

Kő-, szikla-, valamint földomlás és földcsuszamlás biztosítási eseménynek minősül, ha az eredeti, természetes helyéről, valamilyen okból hirtelen, előre nem látható módon elmozduló, letörő, lecsúszó szikladarabok, kőzetdarabok, illetve földtömeg a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

Nem minősülnek biztosítási eseménynek

• a tudatos emberi tevékenység következményeként (ásványi anyagok feltárása, alagútépítés stb.) fellépő károk,

• a támfalban, mesterséges rézsűben, egyéb műtárgyakban bekövetkező károk,

• azok a károk, amelyek azért következtek be, mert

– a védelmül szolgáló támfal tervezési vagy kivitelezési hibája, vagy elavultsága miatt az nem megfelelő,

– nem létesítettek támfalat, pedig a terep statikai viszonyai szükségessé tették volna.

M. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása

Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása biztosítási eseménynek minősül, ha a természetes egyensúlyi állapot megszűnése következtében egy ismeretlen építmény, üreg hirtelen bekövetkező beomlása a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Ismeretlen üreg, ismeretlen építmény az, amely az építési engedélyben nem szerepel vagy, amelyet a hatóságok nem tártak fel, illetve a szerződőnek, vagy biztosítottnak nem volt tudomása róla.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

A biztosítási fedezet nem terjed ki

• a föld ásványi anyagainak feltárása során, illetve azzal összefüggésben keletkezett károkra,

• az elvezetetlen csapadék és szennyvizek okozta kiüregelődésből keletkező károkra,

• beomlott ismeretlen üreg feltöltésének költségeire;

• az épületek/építmények alatti feltöltések ülepedése, illetve az alapok alatti talajsüllyedésre.

N. Idegen jármű ütközése

Idegen jármű ütközése biztosítási eseménynek minősül, ha nem a biztosított tulajdonában vagy használatában lévő jármű, vagy személyzet által irányított légi jármű egésze, részei, illetve annak rakománya kárt okoz a kockázatviselés helyén.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

A biztosítási fedezet nem terjed ki

• a lábon álló növényekben keletkezett károkra,

• a háziállatok elhullásával keletkezett károkra,

• a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, vagy egyéb jármű felelősségbiztosítás által fedezett károkra, valamint

• arra az esetre, ha az idegen jármű a szerződő/biztosított tudomásával és beleegyezésével közelíti meg a biztosított vagyontárgyat.

O. Idegen tárgy rádőlése

Idegen tárgy rádőlése biztosítási eseménynek minősül, ha a szerződésben nem biztosított, a kockázatviselés helyén kívül található idegen tárgy rádőléssel kárt okoz a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban.

CP-60110

Idegen tárgynak minősülnek azok a tárgyak, amelyek a káresemény időpontjában nem voltak a biztosított tulajdonában, illetve használatában, nem bérelte, kölcsönvette, lízingelte, illetve nem az ő érdekében használták fel és nem a kockázatviselés helyén kerültek elhelyezésre.

Érvényes: 2023. 05. 01-től

- 38 -

II. Alapkockázatok

P. Vízkár (beázás, kívülről érkező víz; vezetékes vízkár, elfolyt víz) Vezetékes vízkár

Biztosítási esemény akkor következik be, ha a víz-, csatorna-, fűtés-, hűtés- és gőzvezetékek, ezek

tartozékai, szerelvényei és a vezetékre kapcsolt háztartási gépek törése, repedése, kilyukadása, dugulása, csatlakozásának elmozdulása, valamint a nyitva hagyott vízcsap miatt a kiáramló víz vagy folyadék a kockázatviselés helyén, a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

• a kár elhárításához technológiailag nem indokolt vezetékrész javításának vagy pótlásának a költségei,

• az épület felújításával kapcsolatos károk,

• a vezetékekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények (pl.: csaptelepek, fűtőtestek stb.) és a vezetékre kapcsolt, kárt okozó berendezés (pl.: kazán), háztartási gép (pl.: mosó- vagy és mosogatógép) javításának vagy pótlásának a költségei,

• az elfagyásból eredő kár,

• a gombásodás, penészedés formájában jelentkező károk,

• hűtési, gáz- és gőzvezetékek, továbbá ezek tartozékai, szerelvényei cseréjének költségei.

Beázás, kívülről érkező víz

Biztosítási eseménynek minősül a biztosított épületnek az építésügyi előírásoknak és szabályoknak megfelelően, végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával kialakított és karbantartott tetőfedésén, mennyezetén vagy falazatán, a panel- és egyéb szerkezeti hézagok mentén, szigetelésén, nyílászáróján keresztül beáramló csapadék, víz vagy egyéb folyadék által a biztosított vagyontárgyakban keletkező kár.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

• a beázást előidéző ok megszüntetése (pl.: tetőjavítás, szigetelés) során felmerült költségek megtérítése.

Elfolyt víz

Biztosítási eseménynek minősül a vízvezetékek és/vagy szerelvények kára következtében a vezetékes víz elfolyása miatti többletvízdíj felmerülése.

Az elfolyt víz biztosítási eseményenként legfeljebb 200.000 forintig térül. A szolgáltatás feltétele: 1 évre visszamenőleg az illetékes vízszolgáltató által kiállított számlák bemutatása. A kárrendezés időtartama az átlagosnál hosszabb időt vehet igénybe.

Nem téríti meg a Biztosító:

• a biztosítottaknak a káreseménnyel egyidejű átlagos vízfogyasztásának értékét,

• a káreseménnyel egyidejűleg öntözésre vagy medencefeltöltésre felhasznált víz értékét

Q. Betöréses lopás, rablás, besurranás Betöréses lopás

Betöréses lopás a biztosított ingóságokban betöréses lopással összefüggésben keletkezett kár.

Betöréses lopás biztosítási esemény akkor következik be

• ha a tettes a lopást úgy követi el, hogy a kockázatviselés helyén lévő épület lezárt helyiségébe erőszakkal behatol,

• ha olyan nyitott ajtón, ablakon keresztül hatol be, melynek az alsó éle az alatta lévő járószinttől mérve 3 méternél magasabban van, és ezen szintkülönbségen belül nincs feljutást segítő beépített létra vagy állványzat,

CP-60110

• ha a tettes a lopást vélhetően ál-, hamis vagy zárfésűs kulccsal, illetve olyan eszközzel, módszerrel követi el, amely nem hagy a zárbetétben, zárszerkezetben külsőszemrevételezéssel erőszakos behatolásra utaló nyomot, de független zárszakértő az idegen eszköz használatát igazolja,

Érvényes: 2023. 05. 01-től

- 39 -

• ha a tettes a lopást a szerződés szerinti betöréses lopás, rablás vagy besurranás megvalósulásával megszerzett kulccsal követte el.

Jelen biztosítási esemény kapcsán a biztosító a társasházi, lakásszövetkezeti lakóközösségek által közösen használt tárolóból történt betöréses lopáskárt a betörésvédelmi táblázatban (lásd

3. sz. üggelék) a háztartási ingóságokra vonatkozó, minimális mechanikai védettségi szinthez tartozó limit 50%-a erejéig téríti meg.

A biztosító nem téríti meg a társasházi, lakásszövetkezeti lakóközösségek által közösen használt folyosókról és közlekedőkből eltulajdonított vagyontárgyakat még abban az esetben sem, ha az a terület, ahonnan eltulajdonították, zárható.

Jelen biztosítási esemény kapcsán a biztosító a Különös Biztosítási Feltételek 3.B.3. pontjától eltérően megtéríti a készpénz eltulajdonításával keletkezett kárt biztosítási időszakonként maximum 100.000 Ft szolgáltatási limit erejéig.

Szolgáltatás feltétele: rendőrségi feljelentés.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

• ha a behatolás a helyiség valamilyen módon hozzáférhető saját kulcsával történik.

Megjegyzések:

■ Helyiségnek az épület vagy melléképület minden oldalról szilárd anyagú épületszerkezetekkel körülhatárolt, önálló légterű, meghatározott rendeltetésű részét tekintjük.

■ Lezárt helyiség, amelynek határoló falazatai, padozatai, födémszerkezetei és külső nyílászárói az alábbi követelményeket kielégítik:

» a bejárati ajtók zárását biztonsági zár védi (minimálisan 1 db),

» a kétszárnyú bejárati ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek,

» a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága a 6 cm-es, hagyományos kisméretű tömör téglafal szilárdságával azonos értékű, vagy azt meghaladja.

■ A 3 méter feletti, nyitva hagyott nyílászárón át történő behatolási mód esetén a betörés- védelmi táblázat minimális mechanikai védettségi szintjéhez tartozó térítési limitig vállalja a biztosító a károk megtérítését, az épület/lakás általános védettségi szintjétől függetlenül.

■ A betöréses lopás, rongálás és rablás során keletkezett kár térítésének feltétele:

- A biztosított ingatlan védettsége összességében legalább megfeleljen az Általános betö- résvédelmi előírásban meghatározott minimális mechanikai védelem követelményeinek, függetlenül attól, hogy a behatolás a biztosított ingatlan mely részén történt.

- A biztosító a káresemény időpontjában meglévő védelmi szintek figyelembevételével az alábbiakban meghatározott értékhatárokig vállalja a kockázatot betöréses lopáskár esetén. A betöréses lopás veszélynemre, az esetlegesen bekövetkező káreseménynél a biztosító térítésének felső határa a kár időpontjában ténylegesen meglévő védettségi szinthez tartozó összeg (maximum a biztosítási összeg) feltéve, hogy a biztonsági berendezések a kár időpontjában rendeltetésüknek megfelelő üzemi állapotban voltak.

- A téríthető összeg felső határa az állandóan lakott épületek estében:

A háztartási ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak és az épület-felszerelési tárgyak térítésének feltétele a minimális mechanikai védelem megléte.

Rablás

A biztosított vagyontárgyakban rablással okozott kár.

CP-60110

Rablás biztosítási esemény akkor következik be, ha a tettes a biztosított tárgyak eltulajdonítása során a biztosított ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve a biztosítottat a biztosított tárgyak eltulajdonítása érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított, biztosított

Érvényes: 2023. 05. 01-től

- 40 -

vagyontárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.

Szolgáltatás feltétele: rendőrségi feljelentés.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

• a zsebtolvajlással, vagy észrevétlenül történő lopásokkal okozott károk.

Besurranás

Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított vagyontárgyak eltulajdonítása oly módon történik, hogy az elkövető:

• nyitva hagyott nyílászárón keresztül jut be a lakóépületbe/lakásba, melyben otthon tartózkodnak vagy

• a biztosított megtévesztésével, kitalált indokkal jut be a biztosított lakóépületbe/lakásba, melyben otthon tartózkodnak.

Szolgáltatás feltétele: rendőrségi feljelentés.

R. Rongálás, vandalizmus

Rongálás biztosítási eseménynek minősül, ha az elkövető a betöréses lopással, rablással, vagy ezek kísérletével összefüggésben rongálással kárt okoz, beleértve az épületrongálási és épület felszereléseket ért rongálási, lopási károkat is, amennyiben a szerződő biztosítási ajánlatán az épületet is megjelölte biztosított vagyontárgyként.

Vandalizmus A riasztó- és megfigyelőrendszerek, központok, kamerák, mechanikai és elektronikai tűz- és vagyonvédelmi eszközök, berendezések, a kerítések, kapuk, kapunyitó rendszerek, kaputelefon-rendszer kültéri egységei, a bejárati ajtók, a garázsajtók, garázsajtónyitó rendszerek, a légkondicionálók, illetve egyéb épületfelszerelési tárgyak ismeretlen elkövető által történő megrongálása.

Szolgáltatás feltétele: rendőrségi feljelentés.

S. Üvegtörés

Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító a biztosított épületek és lakások szerkezetileg beépített

• ajtóinak és ablakainak,

• erkélyeinek és loggiáinak,

• korlátainak,

• üvegtetőinek,

• üvegtégláinak és üvegfalainak,

• télikertjeinek,

• taposóüvegeinek,

• szaunájának üvegezésének, valamint

• a zuhanykabinok, kádparavánok,

• a tükörfalak,

• az üveg-tetőcserepek,

• a konyhai üveg hátfalak,

• a kandalló és cserépkályha ajtók üvegezésének, valamint

• az üvegmosdók törés és repedés kárait,

továbbá biztosítási eseményenként 300.000 Ft értékig a biztosított háztartási ingóságok körébe tartozó

• üvegasztalok,

• bútorüvegek,

• tükrök,

CP-60110

• akváriumok és terráriumok,

Érvényes: 2023. 05. 01-től

- 41 -

• tűzhelyek üvegkerámia főzőlapjainak,

• bármely tűzhely üvegtetejének, üveg főzőlapjának,

• sütő előlapjának

bekövetkező törés- és repedéskárait.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

• az üvegházak, meleg- es hidegágyak kárai,

• a kirakatszekrények, valamint a név- és cégtáblák kárai,

• az üveg felületen lévő bevonatok és fóliák (fényvédő, díszítő stb.) felületén karcolással, pattogzással keletkezett károk,

• az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésének kárai,

• az üvegezéssel kapcsolatos szakipari (mázolási, asztalos, lakatos, kőműves) munkák költségei, melyek nem az üvegtörés javításához kapcsolódnak,

• a sérült üvegfelületet rögzítő tartószerkezet elhasználódása, vagy alakváltozása (deformálódása) miatt szükségessé váló javítás költségei,

• a sérült üvegszerkezetet magában foglaló épületelemek, nyílászárók gyártás technológiájából származó többletköltségek, (pl.: üveggel egybeépített ajtópanel cseréje, a sérült nyílászáróba épített redőny, vagy bármilyen árnyékoló szerkezet többletköltsége stb.).

• a bútorüvegek, tükrök antik jellegéből következő értéktöbblete, valamint

• a sérült üvegeket, tükröket magukban foglaló bútorok, keretek kárai,

• csiszolt, metszett, ón-, ólom vagy rézbetétes üvegek, díszített üvegekben, díszüvegezésben, üvegmozaikokban bekövetkezett károk,

• fényvisszaverő, plexi és akril, színezett, maratott, homok fúvott üvegekben bekövetkezett károk.

T. Felelősségbiztosítás

Biztosítási eseménynek minősülnek a biztosítási szerződésben (kötvényen) a káresemény időpontjában feltüntetett összegű éves limitig (biztosítási összegig):

• a szerződésen kívül Magyarország területén okozott és bekövetkezett dologi károk, amelyekért a biztosított – az alábbi minőségében – a magyar anyagi jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik,

• a szerződésen kívüli személyi sérülést eredményező Magyarország területén okozott és bekövetkezett károkozás, amelyért a biztosított – az alábbi minőségében – a magyar anyagi jog szabályai szerint sérelemdíj, illetve kártérítés megfizetésére köteles

• összesen legalább 10 millió forint limitig a Magyarország területén okozott és bekövetkezett károk esetén, mint

• a kötvényen megjelölt biztosított épület, lakás, egyéb építmény és telek tulajdonosa, bérlője, használója,

• kockázatviselés helyén háztartási céllal gázpalackot használó,

• belátási képességgel nem rendelkező vagy korlátozott belátási képességű személyek gondozója,

• közúti balesetet előidéző gyalogos,

• kerékpár, elektromos kerékpár (legfeljebb 300 W teljesítményű), roller, rokkantjármű, kézi erővel működtetett szállítóeszköz használója,

• szervezett kereteken kívüli hobbi-, sporttevékenységet végző,

• háziállattartó.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

• a biztosított házi- és hobbiállatai által előidézett veszélyhelyzet miatt – közvetlen fizikai kapcsolat létrejötte nélkül – bekövetkezett kár,

• jogszabályi tilalom ellenére tartott állatok által okozott kár,

• gépjármű-felelősségbiztosítás, munkáltatói felelősségbiztosítás, szakmai vagy szolgáltatás- felelősségbiztosítás alapján téríthető kár,

CP-60110

• a biztosítottak illetve a biztosítottak és hozzátartozóik által egymásnak okozott kár,

Érvényes: 2023. 05. 01-től

- 42 -

• az olyan következményi kár, amelyek nem mutatnak ésszerű, szerves összefüggést a káreseménnyel és időben is távoliak,

• azok a károk, melyeket a biztosított maga szenved el,

• gépjármű-felelősségbiztosításra kötelezett jármű üzembentartójaként,

• a folyamatos környezetszennyezéssel okozott kár,

• keresőfoglalkozás vagy iparszerű tevékenység végzése során okozott kár,

• a biztosított által motoros jármű üzemben-tartójaként okozott kár,

• a kötbér, a bírság és egyéb büntető jellegű költségek,

• a jogszabályban meghatározott felelősségnél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapuló kárigények,

• a jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen is érvényesíthető igények,

• elmaradt haszonból, elmaradt jövedelemből eredő igények,

• gépi erővel hajtott járművel, illetve állati erővel hajtott járművek által okozott károk,

• fűnyíróval, fűkaszával gépjármű első szélvédőjében okozott károk,

• a biztosított fegyvertartói minőségében okozott károk.

*Háziállat: Hasznáért vagy más értékelt tulajdonságáért a ház körül tartott és alább felsorolt állatok: Baromfi (liba, tyúk, kacsa, pulyka és gyöngytyúk, kakas), juh, kecske, sertés, szarvasmarha, kutya, macska, ló, szamár.

**Hobbiállat: Minden olyan kedvtelésből tartott állat, amely nem minősül mezőgazdasági haszonállatnak, védett vagy veszélyes állatnak.

5.B. Kiegészítő fedezetek

Kiegészítő biztosítások Különös Biztosítási Feltételei

Az egyes kiegészítő biztosítások feltételei alapján létrejött szerződésekre az itt nem szabályozott kérdésekben az alapbiztosítás különös biztosítási feltételei és az Általános biztosítási feltételek vonatkoznak. A kiegészítő biztosítások különös biztosítási feltételeinek az alapbiztosítás különös biztosítási feltételeitől eltérő rendelkezése esetén a jelen különös biztosítási feltételek az irányadók

5.B.1. Értéktárgy kiegészítő biztosítás (200.000 Ft felett)

Jelen kiegészítő biztosítás kizárólag akkor köthető meg, ha az alapbiztosítás ingóságbiztosítást is tartalmaz.

a) Biztosítási események

Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító az alapbiztosításban meghatározott biztosítási események miatt bekövetkezett, a biztosított értéktárgyban keletkezett károkat.

b) Biztosított vagyontárgyak

Külön díj megfizetése ellenében biztosítottnak minősülnek az önálló biztosítási összeggel megjelölt:

- nemesfémek, ékszerek, drágakövek

- antik bútorok és antik tárgyak, képzőművészeti alkotások

- valódi szőrmék, kézi csomózású szőnyegek, különleges textíliák

- gyűjtemények

c) A biztosító szolgáltatása

CP-60110

A biztosító biztosítási időszakonként legfeljebb a kötvényben megjelölt biztosítási összeg erejéig téríti meg a biztosított vagyontárgyakban a biztosítási esemény bekövetkezte kapcsán keletkező károkat.

Érvényes: 2023. 05. 01-től

- 43 -

5.B.2. Assistance szolgáltatás

A biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy külön díj megfizetése ellenében a Háztartási assistance telefonos szolgálat az év minden napján, napi 24 órán keresztül fogadja a biztosítottak telefonhívásait és a jelen feltételekben rögzített szolgáltatásokat nyújtja.

A szolgáltatást a biztosító kiszervezett tevékenységként, külső szolgáltatóval együttműködve nyújtja. Amennyiben a biztosító és a külső szolgáltató közötti szerződés, valamely okból megszűnik, a biztosítónak joga van a jelen kiegészítő biztosítást az általános felmondási szabályoktól eltérő módon, szükség szerint időarányos díjvisszatérítés mellett a külső szolgáltatóval fennállt szerződés megszűnésének időpontjára felmondani.

A biztosító közreműködője élőhangos, nonstop telefonos információs és segítségnyújtási aszisztencia-szolgáltatást működtet. A háztartási assistance szolgáltatás vonal száma: (x00-0) 000-0000, amely telefonszámon az alábbi szolgáltatások vehetők igénybe:

1. Biztosítottak

A jelen kiegészítő biztosítás biztosítottjai alapbiztosításban meghatározott biztosítottak lehetnek.

2. Szolgáltatások

2.1. Vészelhárítás

2.1.1. A biztosító vállalja a vészelhárítási szolgáltatás megszervezését a következő szakmákban:

- vízvezeték-, gázvezeték szerelés,

- tetőfedés,

- üveges,

- villanyvezeték szerelés,

- dugulás elhárítás,

- zárszerelés.

2.1.2. Vészelhárításnak tekintendő a biztosított épületben, épületgépészetben keletkező váratlan meghibásodás, károsodás, vagy egy váratlan külső mechanikai behatás, amely sürgős beavatkozást igényel az esetleges további károk, balesetveszély megelőzése érdekében, feltéve, hogy a kialakult vészhelyzet elhárítása valamely a fent felsorolt szakmai képzettséggel megoldható.

A vészhelyzet jellegének megállapításáról a biztosítottal telefonon történő egyezetés alapján a biztosító szolgáltatója dönt.

Amennyiben a kialakult vészhelyzet a biztosítási szerződés valamely szabályzatában meghatározott kockázathoz kapcsolódik (pl. csőtörés, üvegtörés, tetőkár), úgy a jelen szolgáltatás korlátlan számban vehető igénybe.

Jelen feltételek szerint nem minősül vészelhárításnak:

- gáz- és elektromos készülék javítás,

- zárcsere, ha nem vészhelyzethez kapcsolódik,

- olyan csatorna dugulás, amely nem jár szennyvíz kiömléssel,

- szerelvények javítása, cseréje, pl. csaptelep, WC tartály.

2.1.3. A vészelhárítás költségeinek átvállalása

A biztosító vállalja, hogy az általa küldött szakember vészelhárítási tevékenységének költségeit, biztosítási eseményenként 30 000 Ft erejéig megtéríti.

A felmerülő téríthető költségek jellege:

- munkadíj,

- anyagköltség,

- kiszállási díj.

Vészelhárítás esetén, ha a felmerülő költségek meghaladják a limitet, a többletköltségek a biztosítottakat terhelik.

CP-60110

A biztosító a vészelhárítási költségek körében kizárólag a vészhelyzetet megelőző állapot

Érvényes: 2023. 05. 01-től

- 44 -

helyreállításához szükséges, az eredetivel megegyező fajtájú, kategóriájú szerelvények, továbbá anyagok költségét vállalja.

Amennyiben az így felmerült többletköltség, a biztosítási szerződés valamely kockázatával okozati összefüggésben merült fel (pl. külső csőtörés), úgy a biztosított által a szakiparosnak megfizetett többletköltségeit a biztosító, a kárrendezési eljárás keretei között a feltételek szerint, utólag megtéríti a biztosítottnak.

2.1.4. Kárrendezés folyamata

A vészhelyzet bejelentése esetén a biztosító 24 órán belül megfelelő szakembert küld a helyszínre. Amennyiben a biztosított számára csak egy későbbi időpont megfelelő, de gondoskodott a további károk megelőzéséről (például elzárta a vizet az épületben, de csak legfeljebb 2 nap múlva tudja a vízvezeték-szerelőt fogadni), a biztosító, illetőleg közreműködője a bejelentett esetet vészhelyzetként kezeli, és a költségeket átvállalja.

Vészhelyzet bejelentése esetén a biztosító közreműködője a kárigénnyel fellépő biztosított jogosultságát megvizsgálja (fedezetvizsgálat). Amennyiben a biztosított jogosultnak tekinthető, a biztosító a közreműködője útján a lehető legrövidebb időn belül szerelőt küld a helyszínre, és egyben a vészelhárítás költségeit megelőlegezi.

Amennyiben a bejelentett kárigény jogossága a veszélyhelyzet fennállása tekintetében a vázolt körülmények alapján alapos kétség merül fel, a biztosító, illetőleg közreműködője a költségeket nem előlegezi meg, hanem azt a helyszínen a biztosított számla ellenében köteles kiegyenlíteni. Erről a körülményről a biztosító az ügyfelet a közreműködője útján előzetesen tájékoztatja. Helyszíni kiszállásra és a bejelentett hiba elhárítására akkor kerül sor, ha az ügyfél az előzetes tájékoztatás alapján vállalja, hogy a költségeket maga fedezi.

Amennyiben a biztosított utóbb hitelt érdemlően bizonyítani tudja, illetve bizonyításra kerül a biztosítási szolgáltatásra való jogosultság, a biztosító közreműködője a számla értékét a szerződésben rögzített feltételek figyelembevételével utólag megtéríti a biztosított részére.

A biztosító a vészelhárítási költségeket a biztosítási összeg erejéig közvetlenül a szakiparos részére téríti meg. Abban az esetben, ha a vészelhárítási tevékenység költsége a biztosítási összeget meghaladja, a különbözet szakiparos számára való megfizetésére a biztosított köteles a szakiparos számlája alapján, annak megtérítésére a biztosító nem vállal kötelezettséget. A szakiparos az elvégzett munkáról munkalapot állít ki, mely tartalmazza a szolgáltatás nyújtása során a szakiparosnál felmerült teljes költséget.

A szakiparos által végzett tevékenységért a biztosító – a biztosított és a szakiparos közvetlen kapcsolatára tekintettel – felelősséggel nem tartozik, csak annyiban, amennyiben a szakember a megígért határidőben nem jelenik meg.

2.2. Szakiparosok ajánlása

A vészhelyzeten kívüli esetekben vállalja a biztosító, hogy a bejelentett kár, hiba megszüntetése érdekében szakembert ajánl a biztosított részére, a 2.1.1. pontban felsorolt tevékenységeken belül.

A nem vészelhárítás jellegű, szakemberajánlás útján igénybe vett szolgáltatás megrendelése a biztosított felelőssége, költségeit (munka-, anyag-, kiszállási díj) a biztosított fizeti meg a szakembernek, de amennyiben az így igénybe vett szolgáltatás a biztosítási szerződés valamely kockázatával okozati összefüggésben keletkezett, úgy a biztosító a kárrendezési eljárás keretei között a feltételek szerint utólag megtéríti azt a biztosítottnak.

C. Szolgáltatás-kimaradásból eredő károk

CP-60110

Külön díj megfizetése ellenében a biztosító vállalja, hogy biztosítási időszakonként az alábbiakban részletezett szolgáltatásokat nyújtja:

Érvényes: 2023. 05. 01-től

- 45 -

1. Mélyhűtő/fagyasztó áramkimaradásból eredő károk

2. Fűtéskimaradás

1. Mélyhűtő/fagyasztó áramkimaradásból eredő károk

1.1. Biztosítási események

1.1.1. Megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyek az áramszolgáltató hibájából vagy az alapbiztosításban meghatározott biztosítási esemény következménye miatt a fagyasztószekrényben, hűtőládában 0°C hőmérséklet alatt tárolt élelmiszerek 12 órát meghaladó áramkimaradásból adódó megromlása miatt keletkeztek biztosítási időszakonként maximum

50.000 Ft erejéig.

1.1.2. Nem fedezi a biztosítás azt az esetet, ha az élelmiszerek megromlása a készülék műszaki hibájából következett be.

2. Fűtéskimaradás

2.1. Biztosítási események

2.1.1. Megtéríti a biztosító a gáz- vagy áramszolgáltató hibájából keletkezett, 12 órát meghaladó fűtéskimaradás miatt bekövetkezett károkat, biztosítási időszakonként maximum 100.000 Ft erejéig. Biztosítási eseménynek tekinti a biztosító azokat a károkat, amelyek fűtéskimaradás következtében az épület/lakás víz-, csatorna-, fűtési vezetékeinek, ezek tartozékai, szerelvényei és a vezetékre kapcsolt gépek törése, repedése, kilyukadása következtében a kiáramló víz vagy folyadék a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz. Megtéríti a biztosító a biztosítási összegen belül a fűtéskimaradás ideje alatt fűtéspótlásra beszerzett ideiglenes fűtőberendezés számlával igazolt értékét.

2.1.2. Nem téríti meg a biztosító:

- a kiömlött folyadék értékét,

- az ideiglenes fűtésre használt fűtőanyagot.

D. Zárcsere kulcsvesztés vagy kulcstörés miatt és kulcsok pótlása

1. Biztosítási események

1.1. Biztosítási eseménynek tekinti a biztosító a biztosított épület bejárati ajtajához tartozó kulcsoknak a biztosítottaktól történő ellopása, elvesztése, továbbá a zárba történő kulcstörés miatti zárcsere, valamint kulcsok pótlásának számlával igazolt költségeit.

2. A biztosító szolgáltatása

2.1. A biztosító a fenti biztosítási esemény bekövetkeztekor évente egy alkalommal számla ellenében maximum 50.000 Ft erejéig téríti meg a zárcsere vagy kulcsok pótlásának költségeit.

E. Kerti bútor biztosítás

1. Biztosítási események

Kiterjed a biztosítás az alapbiztosításban meghatározott biztosítási események által az alapbiztosításban megjelölt kockázatviselési helyen szabadban tárolt, rendeltetés szerint kültéri használatra szolgáló kerti bútorban keletkezett kárra. Megtéríti a biztosító a kerti bútorokban keletkezett rongálási károkat is, amennyiben az ingatlan területe minimum 1,50 m magas zárt kerítéssel határolt.

A biztosító szolgáltatásának feltétele rongálási károk esetén a rendőrségnél tett feljelentés.

2. A biztosító szolgáltatása

CP-60110

A biztosító biztosítási esemény bekövetkezése miatt a kerti bútorban keletkezett kárt biztosítási időszakonként egy alkalommal, legfeljebb 200 000 Ft erejéig téríti meg.

Érvényes: 2023. 05. 01-től

- 46 -

F. Kerti dísznövénybiztosítás

1. Biztosítási esemény

Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító biztosítási időszakonként egy alkalommal legfeljebb 100 000 Ft erejéig a kerti dísznövényekben (fák, bokrok, sövények) a tűz, robbanás, villámcsapás, árvíz, vihar, felhőszakadás, földrengés, földcsuszamlás, kő- szikla- és földomlás, hónyomás, jégverés biztosítási események miatt bekövetkezett károkat. A biztosító a biztosítási esemény miatt elpusztult növények újra telepítésének költségét téríti meg. Megtéríti a biztosító a kerti dísznövényekben keletkezett rongálási károkat is, amennyiben az ingatlan területe minimum 1,50 m magas zárt kerítéssel határolt.

A biztosító szolgáltatásának feltétele rongálási károk esetén a rendőrségnél tett feljelentés.

Szolgáltatási limit: biztosítási időszakonként egy alkalommal legfeljebb 100 000 Ft.

2. Nem téríti meg a biztosító:

- a sérült növényzet eltávolításának és elszállításának költségeit,

- a sérült növényzet és az újratelepített növényzet közötti méretbeli, fejlettségi eltérések miatt keletkezett károkat.

G. Lábon álló növényzet biztosítása

1. Biztosítási események

Biztosítási eseménynek minősül és megtérítia biztosító biztosítási időszakonként egy alkalommal legfeljebb 50 000 Ft erejéig az alapbiztosítási szerződésben megjelölt kockázatviselési helyen legfeljebb 500 négyzetméteren termesztett haszonnövények jégverés, vihar, felhőszakadás és hónyomás kár miatti terményveszteség, vagy újratelepítése költségeit.

Biztosítási eseménynek az a kár minősül, amely a biztosított növénykultúrában olyan veszteséget eredményez, amely miatt a terület újratelepítése szükséges, vagy a terményveszteség mértéke meghaladja a 80%-ot.

A biztosító a saját használatra termesztett kultúrákban bekövetkező károkat téríti meg.

2. A biztosítás kockázatviselése nem terjed ki:

• a mezőgazdasági őstermelői, mezőgazdasági termelő tevékenységek keretében termesztett haszonnövényeket ért károkra és az abból eredő hozamveszteségre,

• más káresemények által okozott károkra, különösen növényi károkozók, növénybetegségek, emberi közrehatás vagy mulasztás miatt bekövetkezett károkra (például árvíz idején hatósági intézkedés)

• kiszáradás, kifagyás miatti károkra.

3. Szolgáltatási limit

A biztosító megtéríti a terményveszteséget vagy az újratelepítés számlával igazolt költségeit, biztosítási időszakonként egy alkalommal, legfeljebb 50 000 Ft értékig.

H. Síremlék és kegyeleti biztosítás

Külön díj megfizetése ellenében a biztosító vállalja, hogy biztosítási időszakonként az alábbiakban részletezett szolgáltatásokat nyújtja:

1. Sírkő biztosítás

2. Temetési hozzájárulás

1. Sírkő biztosítás

1.1. Biztosítási események

Külön díj megfizetése ellenében kiterjed a biztosítás az igazoltan a természetes személy biztosított tulajdonában, gondozásában lévő, a biztosított közeli hozzátartozójának (Ptk. 8:1.§.

CP-60110

(1) bek. 1. pont) sírkövére, kriptájára, az alapbiztosításban foglalt biztosítási események közül a tűz, robbanás, villámcsapás, vihar, jégverés, hónyomás, földcsuszamlás, kő-, szikla– és földomlás,

Érvényes: 2023. 05. 01-től

- 47 -

árvíz, földrengés, idegen tárgy rádőlése, biztosítási eseményekre.

Jelen feltételek alapján a biztosító kizárólag egy adott sírkő, kripta vonatkozásában viseli a kockázatot a biztosítás tartama alatt.

1.2. A biztosító szolgáltatása

A biztosító megtéríti a biztosítási esemény miatt bekövetkezett kárt biztosítási időszakonként egyszer legfeljebb 50.000 Ft erejéig.

1.3. Területi hatály

A biztosítás területi hatálya Magyarország.

2. Temetési hozzájárulás

2.1. Biztosítási események

Külön díj megfizetése ellenében kiterjed a biztosítás a biztosított ill. állandó jelleggel együtt élő közeli hozzátartozójának (Ptk. 8.1.§. (1) bek. 1. pont) az alapbiztosításba foglalt biztosítási események miatt bekövetkezett halála miatt felmerült, számlával igazolt temetési költségekre.

2.2. A biztosító szolgáltatása

Megtéríti a biztosító a biztosítási esemény miatt felmerült temetési költséget személyenként legfeljebb 50.000 Ft erejéig.

2.3. Területi hatály

A biztosítás területi hatálya Magyarország.

I. Balesetbiztosítás

1. Biztosított/Társbiztosított

1.1. Xxxxx feltétel vonatkozásában biztosítottnak minősül az alapbiztosítási szerződésben biztosítottként név szerint megjelölt személy. Társbiztosítottnak minősül a biztosítottnak a Ptk. 8:1 § (1) bekezdés 1. pontjában megjelölt közeli hozzátartozója, valamint élettársa, aki a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában a kötvényen név szerint feltüntetett biztosítottal a kockázatviselés helyén közös háztartásban állandó jelleggel együtt élt. A jelen feltételnek a biztosítottra vonatkozó rendelkezéseit a társbiztosítottra is megfelelően alkalmazni kell.

1.2. A biztosító nem vállalja a fedezetet, amennyiben a biztosítási esemény a biztosított alábbi betegségeivel ok okozati összefüggésbe hozható:

- a magyar társadalombiztosítási szerv szakvéleménye alapján bármilyen fokú maradandó

egészségkárosodással bír,

- idült szív- és keringési rendszeri betegségben szenved,

- vérzékeny,

- inzulin-függő cukorbetegségben szenved,

- dialízis kezelésben részesül,

- Alzheimer-kórban szenved,

- skizofrén,

- bipoláris zavarban szenved,

- Parkinson-kórban szenved,

- 5 évnél régebben diagnosztizált sclerosis multiplex betegségben szenved,

- HIV-fertőzött,

- sokízületi gyulladásban szenved,

- csontritkulás megbetegedésben szenved,

- az egyensúlyszerv megbetegedésében szenved,

CP-60110

- -7 dioptria erősséget meghaladóan rövidlátó vagy vak,

Érvényes: 2023. 05. 01-től

- 48 -

- aki a biztosítás megkötését megelőző egy évben olyan balesetet szenvedett, amely miatt szakorvos által igazoltan 30 napon túl munkaképtelen volt,

- epilepsziás megbetegedésben szenved.

1.3. Ha a biztosított 1.2. pontban meghatározott betegségét a biztosítási jogviszony tartama alatt diagnosztizálják, akkor a biztosítási fedezet csak akkor áll fenn, ha a biztosítási esemény bekövetkezése és a biztosított, egészségi állapota között nincs ok-okozati összefüggés.

2. Kedvezményezett

2.1. A jelen feltételek alkalmazásában a biztosító szolgáltatásra jogosult személy a biztosított, a biztosított halála esetén pedig az örököse.

2.2. Kiskorú társbiztosított esetén a kifizetés jogosultja mindenesetben a biztosított.

3. Területi és időbeli hatály

A biztosító kockázatviselése a Föld valamennyi országára a nap 24 órájában kiterjed.

4. Biztosítási esemény

4.1. A biztosítási esemény a biztosítottnak a kockázatviselés időszakán belül bekövetkezett balesetéből eredő

- halála,

- maradandó egészségkárosodása,

- kórházi kezelése,

- műtéte,

- múlékony sérülése,

- égése.

4.2. Jelen feltételek szerint baleset a biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépő, egyszeri külső behatásból eredő, nem várt esemény, amelynek következtében az emberi szervezetben heveny módon anatómiai és funkcionális károsodás, maradandó elváltozás, halál következik be. A biztosítási esemény időpontja valamennyi biztosítási esemény tekintetében a baleset napja.

5. Kizárt kockázatok

5.1. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosított baleseti eseménye közvetlenül vagy közvetve összefüggésben áll harci eseményben vagy más háborús cselekményben valamely fél mellett történő aktív részvétellel vagy az állam elleni bűncselekményben való részvétellel. Jelen feltételek szempontjából háborúnak minősül a hadüzenettel vagy anélkül vívott háború, a határvillongás, a felkelés, a forradalom, a zendülés, kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, polgárháború, idegen ország határozott célú hadicselekményei (pl. csak légi csapás vagy csak tengeri akció), kommandó támadás, terrorcselekmény. A kommandó támadás és a terrorcselekmény esetén nem minősül háborús cselekményben való aktív részvételnek, ha a biztosított az áldozatok érdekében lép fel. E szerződés szerint állam elleni bűncselekmény az, amit a Büntető Törvénykönyv annak minősít, így különösen: lázadás, kémkedés, rombolás.

5.2. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosított baleseti esemény atomkárok (nukleáris hasadás vagy fúzió, nukleáris reakció, radioaktív izotópok sugárzása, ionizáló vagy lézersugárzás, valamint ezek szennyezése) folytán következik be.

5.3. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosított baleseti eseménye alkoholos állapotával, bódító-, kábító- vagy hasonló hatást kiváltó szerek fogyasztásával, toxikus anyagok rendszeres szedése miatti függőségével összefüggésben következett be.

5.4. Xxxxx feltétel vonatkozásában nem minősül balesetnek:

a) a napsugárzás által okozott égési sérülések, hőguta;

b) a fagyási sérülések;

c) olyan balesetek, melyek következménye a fogak törése, bármilyen jellegű pótlása;

CP-60110

d) az olyan balesetek következményei, melyek betegségi előzményekből erednek; ideértve

Érvényes: 2023. 05. 01-től

- 49 -

a biztosított olyan balesetét is, amely pszichiátriai, neurotikus betegségével okozati összefüggésben következett be;

e) a szokványos (habituális) ízületi ficamok és alkati sajátosságból adódó ízületi szalag- gyengeség;

f) a foglalkozási betegségi ártalom következményei;

g) a megemelés következtében kialakuló anatómiai elváltozások;

h) a biztosított öngyilkossága vagy annak kísérlete miatt kialakuló sérülés vagy halál még akkor is, ha azt a biztosított beszámítási képességének hiányában követte is el;

i) a baleset előtt bármely okból már károsodott beteg, sérült vagy csonkolt testrészek és szervek, illetve ezen sérülések későbbi következményei;

j) a kórházi napi térítés kockázata nem terjed ki azokra a kórházi beavatkozásokra, amelyek célja nem az adott sérülés gyógyítása (sérült biztosított állapotromlásának a megakadályozása), hanem esztétikai, kozmetikai kezelése;

k) a testi sérüléssel nem járó lelki sérülések;

l) rándulásos sérülések (a rándulások olyan balesetek, melyek hatására a szövetek szerkezete széthúzódik, anatómiai elváltozás nem következik be) és azok későbbi következményei;

m)az ízeltlábúak csípése;

n) minden olyan, a szervezet támasztórendszerét érintő ártalom, melynek meglétére az adott baleseti esemény hívja fel a figyelmet (a degeneratív, ortopéd jellegű kórképek tartoznak ide).

6. A biztosító mentesülése

6.1. A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét.

6.2. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól abban az esetben, ha a biztosított a kármegelőzési vagy kárenyhítési kötelezettségét megszegi.

6.3. A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, amennyiben bizonyítást nyer, hogy a biztosítási eseményt a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása idézte elő. A magatartás minősítéséhez az eset összes körülményét egyedileg kell mérlegelni.

7. A biztosító teljesítése

7.1. A biztosító a baleset időpontjában érvényes biztosítási összeget teljesíti a biztosítás kedvezményezettjének.

7.2. A biztosítási eseményt írásban haladéktalanul, de legkésőbb bekövetkezéstől számított 8 napon belül be kell jelenteni a biztosítónál. A szükséges felvilágosításokat meg kell adni és lehetővé kell tenni ezek tartalmának ellenőrzését. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a bejelentési kötelezettséget csak részben vagy késedelmesen teljesítik és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

7.3. A biztosítottat kárenyhítési kötelezettség terheli, ami abban áll, hogy panasza esetén köteles haladéktalanul felkeresni orvosát, balesete esetén kérni az első, akut ellátását. Bármilyen sérülés bekövetkeztét követően a biztosítottnak a lehető legrövidebb időn belül gyakorló szakorvoshoz kell fordulnia, és kárenyhítési kötelezettségéből adódóan annak orvosi tanácsait köteles pontosan betartani. A biztosító nem felelős azokért a következményekért, amelyek a biztosítottnak a biztosítási esemény káros következményei elhárítására, illetve enyhítésére vonatkozó kötelezettségeinek elmulasztásából erednek.

7.4. A biztosítottat nem terheli állapot-megőrzési kötelezettség a biztosítási esemény bekövetkezése esetén.

CP-60110

7.5. A biztosító által igényelt minden igazolást, nyilatkozatot és bizonyítékot, hitelt érdemlően a biztosítónak az általa meghatározott formában és tartalommal kell benyújtani. A szükséges dokumentumok beszerzésének és biztosítóhoz történő eljuttatásának költségeit a biztosító nem

Érvényes: 2023. 05. 01-től

- 50 -

téríti meg. A biztosító a szolgáltatásokat az igény elbírálásához, illetve a teljesítéshez szükséges összes irat beérkezése után, az utoljára beérkezett irat kézhezvételétől számított 30 napon belül teljesíti. A károk kifizetése a biztosító központjából történik forintban, a kedvezményezett részére. A biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához a becsatolt iratokat ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálásával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be.

8. Kiegészítő balesetbiztosítási szolgáltatások

8.1. Biztosítási szolgáltatások

A biztosító az egyes kockázatok esetében az következő szolgáltatásokat nyújtja:

8.1.1. Baleseti halál

Ha a biztosított a kockázatviselés ideje alatt bekövetkező balesete miatt annak bekövetkezéstől számított egy éven belül meghal, úgy a biztosító kifizeti a baleseti halál kockázatnak a biztosítottra vonatkozó biztosítási összegét a kedvezményezettnek. Amennyiben ugyanezen eseményből kifolyólag a halál előtt már maradandó egészségkárosodásra is szolgáltatott a biztosító, a teljesítés csak a különbözetre vonatkozik.

8.1.2. Baleseti maradandó egészségkárosodás

Haa biztosította kockázatviselésidőszaka alattbekövetkező balesete miattannak bekövetkeztétől számított két éven belül legalább 31%-os mértékű maradandó egészségkárosodást szenved (állandósult funkcionális károsodást szenved, megrokkan), úgy a biztosító a maradandó egészségkárosodás kockázatának a biztosítottra vonatkozó biztosítási összegéből az egészségkárosodás mértékének megfelelő százalékot, de legfeljebb a biztosítási összeg 100%- át kifizeti.

Az adott baleseti eseményből visszamaradt, maradandó egészségkárosodás mértékét (állandósult funkcionális károsodás) a végállapot kialakulását követően a rendelkezésre álló szakorvosi iratok, illetve amennyiben szükséges, a biztosított személyes orvosi vizsgálata alapján a biztosító orvosa állapítja meg. A károsodás mértékét a biztosító a gyógyulás folyamatától függetlenül legkésőbb a sérüléstől számított 2 év elteltével – a gyógyulás befejeződésének hiánya esetén is – megállapítja, függetlenül a társadalombiztosítási szervektől és az általuk tett megállapításoktól.

A maradandó egészségkárosodás mértékét a szervek, végtagok, illetve működőképességük teljes elvesztése esetén a biztosító orvosa orvosi dokumentumok alapján állapítja meg, szükség esetén a sérült személyes vizsgálatával.

Több szerv, testrész együttes sérülése esetén a károsodási mértékek összeadódnak, de a 100%- ot nem haladhatja meg.

A biztosító elrendelheti speciális orvos-szakértő igénybe vételével a sérült személyes vizsgálatát. Amennyiben a biztosított egészségi állapota a szolgáltatást követően javul, a biztosító a már kifizetett biztosítási összeget nem igényli vissza.

8.1.3. Baleseti kórházi napi térítés (5-50 nap közötti időszakra)

Ha a biztosított a kockázatviselés időszaka alatt bekövetkező balesete miatt legalább 5 napot elérő folyamatos, szakorvosilag indokolt kórházi ápolásra szorul, úgy a biztosító kifizeti a biztosítottra vonatkozó biztosítási összegét minden kórházi ápolási napra.

Amennyiben egy balesetből eredően egy adott biztosítottra vonatkozóan többször kerül sor kórházi ápolásra, úgy a biztosító az első 5 napot meghaladó időszak után már a következő ápolási időszakra nem vizsgálja annak folyamatos meglétét.

Egy biztosítási esemény kapcsán a szolgáltatás legfeljebb 50 napra korlátozódik.

A kórházi napi térítés kockázata nem terjed ki azokra a kórházi felvételt igénylő egyéb kóros állapotokra, melyek nem az adott baleset gyógyításával állnak közvetlen okozati összefüggésben, illetve amelyek célja nem a sérült biztosított állapotromlásának a megakadályozása, hanem esztétikai, kozmetikai kezelése.

Xxxxx feltétel vonatkozásában kórháznak minősül a szakmai felügyeletek által elismert,

CP-60110

engedélyezett fekvőbeteg ellátást nyújtó intézmény, amely állandó orvosi irányítás, felügyelet

Érvényes: 2023. 05. 01-től

- 51 -

alatt áll, és megfelelő intézményi kóddal rendelkezik.

Nem minősülnek kórháznak a szanatóriumok, rehabilitációs intézetek, gyógyfürdők, gyógyüdülők, elmebetegek gyógy és gondozóintézetei, geriátriai intézetek, szociális otthonok, illetve a kórházak fenti jellegű szolgáltatást nyújtó osztályai.

8.1.4. Baleseti műtéti térítés

Amennyiben a biztosítottnak a kockázatviselés időszaka alatt bekövetkező balesete miatt a gyógyulása és állapotromlásának megakadályozása érdekében szükségessé váló, a biztosító által meghatározott mértéket meghaladó súlyosságú műtétet végeznek, úgy a biztosító kifizeti az adott súlyosságú csoportba sorolt baleseti műtét kockázatának a biztosítottra vonatkozó biztosítási összegét.

A műtétek súlyossági besorolását a biztosító szakorvosa objektív feltételek alapján a vonatkozó szabályzatok, és szakmai irányelvek alapján a biztosított szakorvosi dokumentációja, szükség esetén személyes vizsgálata alapján határozza meg.

A teljes körű műtéti besorolás bemutatására nincs lehetőség tekintettel arra, hogy azoknak szinte végtelen számú módja, módszere, kombinációja van. A biztosító alapvető törekvése, hogy a műtéti térítések meghatározásakor a lehetőségek határain belül az alábbiakban ismertetésre kerülő súlyossági fokozatok alapul vételével járjon el.

I. súlyossági fokozat

Az alábbi esetekben a szolgáltatási összeg 100%-át téríti a biztosító:

- a szervezet üregrendszerein belül elhelyezkedő anatómiai képletek sérülései miatt szükségessé váló és az üregrendszer falának megnyitásával végzett műtéti megoldások (koponya, nyak, mellkas, has, medence, gerincoszlop),

- az ujjak kivételével végzett baleseti eredetű végtagcsonkolások függetlenül attól, hogy a csonkolódott végtag rész visszaültetése megtörtént-e, és milyen a funkcionális végeredmény,

- a törzsből kilépő fő ér- és idegképletek sérülése miatt végzett helyreállító műtétek (kivéve a csuklóízület, illetve bokaízület kezdő részeitől perifériásan elhelyezkedő ér- és idegképletek),

- a műtétet igénylő II-III. fokú égési sérülések, ha az égési felszín a testfelület 40%-át eléri.

II. súlyossági fokozat

Az alábbi esetekben a szolgáltatási összeg 50%-át téríti a biztosító:

- a nyílt és zárt, nagy ízületekbe (váll, könyök, csukló, csípő, térd, boka) hatoló és ízületen kívüli (felkar-, alkar-, comb-, lábszár-) törések (a kéz- és lábfej törései nem tartoznak ide),

- a nagy kiterjedésű, roncsolással, szövethiánnyal járó lágyrész sérülések, ahol műtéti sorozat, szövetpótlás végzésére van szükség,

- a műtétet igénylő II-III. fokú égési sérülések, ha az égési felszín a testfelület 5%-ánál nagyobb, de a 40%-át nem éri el.

III. súlyossági fokozat

Az alábbi esetekben a szolgáltatási összeg 25%-át téríti a biztosító:

- az orvosi szakma szabályai által dokumentált friss ízületi szalagszakadások, ín, inak szakadása (a kézfej, lábfej, ujjak kivételével),

- a csuklóízület, illetve bokaízület kezdő részeitől perifériásan elhelyezkedő ér- és idegképletek helyreállító műtétei,

- a kéz- és lábfej törései,

- a kéz és láb ujjainak amputációval járó csonkolásos sérülései,

- az ujjak perifériás idegvarratai,

- csőtükrözéssel végzett műtétek.

Nem téríthető beavatkozások:

- bőrvarratok,

- dróttűzés,

CP-60110

- korábban meglévő, ortopéd jellegű elváltozások baleset kapcsán történő terápiája, műtéte,

- az emberi szervezet típusos helyeinek sérvesedése miatti műtétek,

- a kóros csontszerkezeti elváltozásból adódó csonttörés stabilizáló műtéte,

- idegen tárgy eltávolítása testüregből,

- belső fémrögzítés eltávolítása,

- csőtükrözéssel végzett diagnosztikus eljárás,

- baleseti eseménnyel összefüggésbe nem hozható beavatkozások.

Egy baleseti eseményből maximálisan a biztosítási összeg 100%-át fizeti ki a biztosító. Amennyiben egy műtét során egy időben több sebészeti beavatkozás szükséges, akkor biztosító a legmagasabb besorolású műtét alapján állapítja meg a szolgáltatást.

Xxxxx feltétel vonatkozásában műtétnek minősül az a sebészeti beavatkozás, amit az orvosszakmai szabályok megtartásával végeztek el a biztosítotton.

8.1.5. Baleseti múlékony sérülés

Ha a biztosított a szerződés hatálya alatt bekövetkező baleset miatt, azzal összefüggésben csonttörést, illetve csontrepedést, illetve kutyaharapást szenved, úgy a biztosító a baleseti sérülés kockázatnak a biztosítottra vonatkozó biztosítási összegét fizeti ki. A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezte esetén a törések, repedések, illetve harapások számától függetlenül a biztosítási összeg egyszeresét fizeti ki. Xxxxx feltétel szempontjából a fogtörés nem minősül csonttörésnek. A biztosítási fedezet nem terjed ki a kutyaharapásból eredő veszettségre, fertőzésre.

8.1.6. Baleseti égés

A biztosított égési sérülése esetén a biztosító a biztosítottra vonatkozó 100%-os biztosítási összegnek az égéskárosodás mértékének megfelelő százalékát fizeti ki.

Az I. fokú égési sérülésnél csak a bőr legfelső rétege károsodik, amely fájdalmas, és a felületen pirosság látható.

A II. fokú égési sérülések esetén különbséget kell tenni az úgynevezett felületes és mély formák között.

A II/1. típus előfordulásakor a bőr legfelső és az irha felső rétege károsodik, hólyag látható, a sebalap piros, nyomásra elfehéredik, fájdalmas.

A II/2. típusú sérülésnél az irha mélyebb rétege is károsodik, a sebalap fehéres színű, fájdalmas. A Ill. fokú égés esetén a bőr teljes vastagsága sérül, a felszín a szennyeződéstől függően barna, fekete vagy fehér színű, hólyag nincs, a felszín érzéketlen, mivel a fájdalomérzékelő receptorok is elpusztultak.

CP-60110

Az égett terület kiterjedését az ember testfelszínének százalékában kerül megadásra, amelynek során 1 százalék testfelszín a sérült tenyerének felszínének felel meg. A nagy kiterjedésű égési felület kiszámítása a Xxxxxxx-féle 9-es szabály alapján történik: például a fej-nyak 9 százaléknak, egy felső végtag 9 százaléknak, egy alsó végtag 18 százaléknak, a törzs 36 százaléknak felel meg.

Égési fokozatok	Kiterjedés	Az egészségkárosodás mértéke
I. fokú (bőrt, nyálkahártyát épen hagyó égés)	1-20%	0%
	21-30%	15%
	31-50%	30%
	51%-tól	50%
II/1. fokú (felületes mélységű égés)	1-15%	0%
	16-20%	15%
	21-30%	30%
	31-50%	60%
	50%-tól	100%
II/2. fokú (átmeneti) mélységű égés	1-5%	0%
	6-10%	15%
	11-20%	30%
	21-30%	60%
	31%-tól	100%
Ill. fokú (mélyre terjedő égés)	1-2%	0%
	3-5%	20%
	6-15%	40%
	16-25%	60%
	26%-tól	100%

8.2. Szolgáltatási táblázat:

Kockázatok	Biztosítási összeg
Baleseti halál	1 000 000 Ft
Baleseti maradandó egészségkárosodás 31-100% arányos	1 500 000 Ft
Baleseti kórházi napi térítés	31-50%
(5-50 nap)	3 500 Ft/nap
Baleseti műtéti térítés	200 000 Ft
Baleseti múlékony sérülés	20 000 Ft
Baleseti égés	150 000 Ft

8.3. A biztosító nem vállalja a fedezetet csak a biztosítási összeg 50%-ára, amennyiben a biztosítási esemény a biztosított alábbi tevékenységével összefüggésben következett be:

- artista,

- búvár,

- bányász,

- építőmunkás magas építményeken,

- fegyveres testület tagja (kivéve: adminisztratív területen dolgozó),

- fegyveres őr,

- kaszkadőr,

- légiutas-kísérő,

- pilóta (repülő, helikopter, vadászgép),

CP-60110

- pirotechnikus,

- pénzszállító autó sofőrje vagy annak kísérője,

- robbanóanyaggal dolgozó ipari munkás,

- tűzijáték- és csillagszórógyártó,

- vadász,

- veszélyes anyagot szállító tehergépkocsi sofőr,

- extrém sport.

Jelen szerződés vonatkozásában extrém sport:

- jet-ski,

- motorcsónak sport,

- vízisízés,

- vadvízi evezés (ideértve canyoning, hydrospeed),

- hegy- és sziklamászás az V. foktól,

- magashegyi expedíció,

- barlangászat,

- bázisugrás,

- mélybe ugrás (bungee jumping),

- falmászás,

- autó-motorsportok (pl. roncsautó (auto-crash) sport, rally, gokart, motorkerékpár-sportok, quad, ügyességi versenyek),

- singlehanded (egyszemélyes) és nyílttengeri vitorlázás,

- repülősportok (pl. sárkányrepülés, ejtőernyőzés, paplanernyőzés, műrepülés, siklórepülés, hőlégballonozás, wingsuit),

- mélytengeri búvárkodás (búvárkodás légzőkészülékkel 40 m alá).

J. Kerékpáros csomag kiegészítő biztosítás

1. Kerékpáros csomag Balesetbiztosítás

A Kerékpáros csomag Balesetbiztosítás fedezete kiterjed a biztosított, illetve társbiztosított kerékpárosként elszenvedett közlekedési balesetére.

1.1. Közlekedési baleset: olyan baleset, amely a közúti járművezetésre vonatkozó szabályok megsértésével összefüggésben közúton vagy közúton kívül következett be. Jelen feltétel szempontjából nem számít közlekedési balesetnek a biztosítottat kerékpárosként ért olyan baleset, amelyben más jármű, vagy gyalogos nem hatott közre.

1.2. Biztosítási szolgáltatások: a biztosító az egyes kockázatok esetében a következő szolgáltatásokat nyújtja:

1.2.1. Kerékpáros közlekedési balesetből eredő csonttörés: Ha a biztosított a kockázatviselés időszaka alatt olyan közlekedési balesetet szenved, melynek következménye szakorvos által igazolt módon csonttörés, illetve csontrepedés, úgy a biztosító a csonttörés kockázatra vonatkozó biztosítási összeget fizeti ki.

Csonttörés: az egyébként ép csontszerkezet anatómiai folytonossága külső behatásra megszakad. Xxxxx feltétel szempontjából a fogtörés nem minősül csonttörésnek.

Csontrepedés: az egyébként ép csontszerkezet anatómiai folytonossága külső behatásra megszakad, de a csont keresztmetszete nem sérül, és a törési vonal csak az egyik oldali csontkérget sérti. A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezte esetén a törések számától függetlenül a biztosítási összeg egyszeresét fizeti ki.

CP-60110

1.2.2. Kerékpáros közlekedési balesetből eredő 28 napot meghaladó gyógyulási tartam: Ha a biztosított közlekedési baleseti esemény miatt 28 napot meghaladóan szakorvos által igazolt módon folyamatos kereső-, illetve munkaképtelen állományba kerül, vagy kórházi ellátásra szorul, úgy a biztosító kifizeti a biztosítottra vonatkozó biztosítási összeget. Jelen biztosítási kockázat nem terjed ki olyan személyre, aki saját jogon nem jogosult táppénzre.

Érvényes: 2023. 05. 01-től

- 55 -

A biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a gyógyulási tartam szükségességét a biztosító által megnevezett orvosokkal ellenőriztesse.

Ezen fedezet nem terjed ki rehabilitációra, utógondozásra, gyógytornára, fizio- és fiziko- terápiára, fürdőkúrára.

A biztosító szolgáltatása a gyógyulási tartam letelte után esedékes. Egy baleseti eseményből

eredően a szolgáltatás csak egyszer vehető igénybe.

Kockázatok	Biztosítási összeg
Kerékpáros közlekedési balesetből eredő csonttörés	50 000 Ft*
Kerékpáros közlekedési balesetből eredő 28 napot meghaladó gyógyulási tartam	50 000 Ft*

*Éves limit 100 000 Ft bármelyik kockázat esetében és összesen is

2. Kerékpáros csomag vagyonbiztosítás

2.1 Biztosított személyek

Biztosított az a természetes személy, akinek az életkora 1-80 év között van, és aki az alapbiztosítási szerződésben biztosítottként név szerint megjelölésre került.

A jelen feltétel vonatkozásában társbiztosított (életkora 1-80 év között van) a biztosítottal azonos állandó lakcímen élő, a Ptk. 8:1 § (1) bekezdés 1. pontjában megjelölt közeli hozzátartozója, valamint élettársa, feltéve, hogy a biztosítási esemény bekövetkeztekor állandó lakcímbejelentés alapján a biztosítottal a kockázatviselési helyen, életvitelszerűen együtt él. A jelen feltételnek a biztosítottra vonatkozó rendelkezéseit a társbiztosítottra is megfelelően alkalmazni kell.

2.2 Biztosított vagyontárgyak

- kerékpár,

- elektromos meghajtású kerékpár,

- kerekesszék.

Jelen feltételek alapján nem biztosított vagyontárgyak a kölcsönvett vagy kölcsönadott, illetve bérelt kerékpár vagy kerekesszék.

2.3 Biztosítási események

2.3.1 Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító a biztosított vagyontárgyban, alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett töréskárt a kár, de legfeljebb a szerződésben megjelölt limit erejéig, a biztosított egyidejűleg bekövetkezett, személyi sérüléssel járó közlekedési balesete esetén az alábbi feltételek szerint:

2.3.2 Baleset: a biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépő, egyszeri külső behatásból eredő, nem várt esemény, amelynek következtében az emberi szervezetben heveny módon anatómiai és funkcionális károsodás, maradandó elváltozás, halál következik be.

2.3.3 Közlekedési baleset: olyan baleset, amely a közúti járművezetésre vonatkozó szabályok megsértésével összefüggésben közúton vagy közúton kívül következett be. Jelen feltétel szempontjából nem számít közlekedési balesetnek a biztosítottat kerékpárosként ért olyan baleset, amelyben más jármű, vagy gyalogos nem hatott közre.

2.4 Biztosítási szolgáltatás

2.4.1 Helyreállítási költségek megtérítése

a) A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyban a biztosítási esemény következtében keletkezett károsodások – magyarországi szakszervizben, a gyári javítási technológia szerint elvégzett – helyreállításának számlával igazolt költségét a szolgáltatási limit erejéig. Amennyiben a helyreállítás nem szakszervizben történik, a biztosító a javítás – magyarországi átlagos árszínvonalnak megfelelő – számlával igazolt költségét téríti meg.

CP-60110

b) A felek bizonylatok hiányában a becsült kárértékre vonatkozóan megállapodást köthetnek. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a helyreállítási költségek áfa tartalmára, amennyiben azt a biztosított jogosult az adójából levonni, illetve visszaigényelni.

Érvényes: 2023. 05. 01-től

- 56 -

2.4.2 A biztosított vagyontárgy pótlási értékének megtérítése

a) A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgy pótlási értékét a szolgáltatási limit erejéig, ha a biztosított vagyontárgy a biztosítási esemény következtében olyan mértékben megsérül, hogy helyreállítása a költségek és megtérülések figyelembevételével gazdaságtalan (totálkár).

b) A biztosított vagyontárgy pótlási értéke az az összeg, amelyért Magyarországon egy azonos típusú kerékpárt, kerekesszéket a káresemény időpontjában meg lehet vásárolni. A biztosító totálkár esetén a jármű maradvány (roncs) értékével csökkentett pótlási értékét téríti meg.

c) A maradvány (roncs) átvételére a biztosító nem köteles.

2.5 Szolgáltatási limit:

50 000 Ft/kár, 100 000 Ft/biztosítási időszak

2.6 Kizárások

Jelen szabályzat szerint nem minősül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg azon károkat, amelyek:

- a versenyeken vagy arra való felkészülésen keletkeztek,

- a biztosított kereső foglalkozása vagy tevékenysége során vagy azzal összefüggésben keletkeztek,

- kötelező gépjármű-biztosítással fedezhetők,

- a jármű értékcsökkenéséből származnak,

- nem baleseti jelleggel következtek be (pl. műszaki hiba, anyagfáradás),

- a leszerelt alkatrészekben, tartozékokban keletkeztek,

- javítható alkatrész újra cserélésének többletköltségeként jelentkeznek,

- a szakszerűtlen átalakításokkal okozati összefüggésben keletkeztek,

- a biztosított vagyontárgy szállítása, vagy rakodása során keletkeztek,

- radioaktív sugárzás hatására keletkeztek,

- környezetszennyezés során keletkeztek,

- háború, invázió, háborús cselekmények, polgárháború, felkelés, forradalom, lázadás, polgári mozgalom, hadi vagy bitorolt hatalom, sztrájk, bármilyen terrorista cselekmény következtében keletkeztek,

- a biztosított vagyontárgyra, vagy hozzá szerelt speciális felépítményekben, kiegészítő berendezésekben, vagy ezekkel összefüggésben keletkeztek,

- a biztosított vagyontárgy vagy annak alkatrészei ellopása miatt keletkeztek.

2.7 Mentesülés

2.7.1 Mentesül a biztosító fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen:

- a szerződő,

- a biztosított,

- vele közös háztartásban élő hozzátartozója, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

2.7.2 A magatartás minősítéséhez az eset összes körülményét egyedileg kell mérlegelni.

2.8 Területi hatály

CP-60110

A biztosítás területi hatálya a Magyarország területén bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki.

Érvényes: 2023. 05. 01-től

- 57 -

6. A biztosító szolgáltatása

6.A. Szolgáltatásra jogosultak köre

6.A.1. Ingatlan vagyoncsoportba tartozó biztosított vagyontárgyak kárai kapcsán a biztosító szolgáltatására a kötvényben pontos címmel (helyrajzi számmal) megjelölt ingatlan tulajdonosa és tulajdonostársa jogosult. Ha a biztosított ingatlannak több tulajdonosa van, az egyes tulajdonosok a tulajdoni hányaduk arányában jogosultak a szolgáltatásra.

6.A.2. Felelősségbiztosítási károk esetén a biztosító a szolgáltatást a károsult részére teljesíti. A biztosított akkor követelheti, hogy a biztosító neki teljesítsen, ha a károsult fél követelését ő egyenlítette ki.

6.A.3 Egyéb esetekben a biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult.

6.B. A térítési összeg meghatározásának alapelvei

6.B.1. A biztosító – a felelősségbiztosítási károk kivételével (6.D.8. pont) - új értéken történő térítést alkalmaz az avultatás kizárásával. Az új érték elven az alábbiakat értjük:

6.B.2. Ingatlan vagyoncsoport:

Az az összeg, amelyből a kockázatviselés helyén a kár időpontjában érvényes árak szerint az épület helyreállítható. A szolgáltatás felső határa az épület káresemény időpontjában számított újonnan történő helyreállításának értéke. Ez részkároknál a javítás vagy csere költségeit, teljes újjáépítésnél pedig az újjáépítési értéket jelenti, de maximum a biztosítási összeget.

Újjáépítés esetén a biztosító a károsodottal azonos nagyságú, kivitelezésű és minőségű épület, építmény újjáépítési költségeit téríti meg a biztosítási összeg keretein belül.

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki azokra a károkra, kárigényekre, melyek a biztosított épület eredeti építési technológiájának, anyaghasználatának, az építési előírások, szabványok megváltozása, technológiaváltás, az anyaghasználat változásai, valamint jogszabályi változások miatt állnak be.

6.B.3. Ingóság vagyoncsoport:

A biztosító legfeljebb a biztosítási összeg mértékéig megtéríti az ingóságokban a káridőponti hazai javítással történő helyreállítás költségeit vagy új állapotban történő beszerzési értékét. Ezek egyike sem haladhatja meg a vagyontárgynak a káridőponti új értékét.

Az új állapotban történő beszerzési érték meghatározásának szabályai:

a) ha a termék a kár időpontjában hazai kereskedelemben kapható, akkor az átlagos beszerzési ár az új érték alapja,

b) ha a termék nem kapható a hazai kereskedelemben, akkor az azzal egyenértékű, hozzá tulajdonságaiban leginkább hasonló termék, az eltérések értékmódosító hatásának figyelembevételével tekintendő az új érték alapjának.

6.C. Költségtérítések

6.C.1. Kárenyhítési költségek

Megtéríti a biztosító a biztosítási összeg keretein belül a biztosítási eseménnyel okozati összefüggésben felmerült, szükséges és igazolt kárenyhítési költségeket, ha azok a biztosítottat terhelik. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre. Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni.

6.C.2. Bontási és szállítási költségek

CP-60110

Megtéríti a biztosító a biztosítási összeg keretein belül a biztosítási esemény vonatkozásában felmerült bontási, rom- és törmelékeltakarítási, egyszeri takarítási költségeket, valamint a törmeléknek a legközelebbi lerakóhelyhez való elszállítási és lerakási vagy megsemmisítési és szállítási költségét.

Érvényes: 2023. 05. 01-től

- 58 -

6.C.3. Egyéb költségek

Megtéríti a biztosító a biztosítási összegen túl, a biztosítási összeg 5%-a erejéig, a biztosítási esemény során felmerülő, alább felsorolt, indokolt és igazolt költségeket, ha azok a biztosítottat terhelik:

- oltási, mentési,

- tervezési és hatósági engedélyezési,

- minden egyéb szükséges kárenyhítési költséget.

A biztosítási összegen felüli 5%-os limitösszegen belül kárenyhítési költséget a biztosító csak abban az esetben térít, amennyiben a tényleges kár és a kárenyhítési költség együttes összege a biztosítási összeget, mint a biztosító szolgáltatásának felső határát meghaladja.

6.C.4. Ideiglenes lakás bérleti díja

Ha a biztosított épületet biztosítási esemény által okozott kár miatt hatóság lakhatatlanná nyilvánítja, a biztosító 400 000 Ft összeghatárig megtéríti az ideiglenes lakás bérleti díját és a költözés költségeit. Amennyiben a szerződés ingóságbiztosítást is tartalmaz, megtéríti a biztosító a fent meghatározott limiten belül az árvíz, illetve árvízveszély miatt elrendelt kiköltözéssel kapcsolatos költségeket is.

6.D. A szolgáltatás különös szabályai

6.D.1. Részleges kárnak minősül, ha a kár javítással, a sérült részek pótlásával helyreállítható.

6.D.2. Teljes kárnak minősül, amikor a károsodott vagyontárgyak a sérült részek pótlásával és javításával nem állíthatók helyre vagy a helyreállítás gazdaságtalan. Gazdaságtalan a helyreállítás, ha a károsodott vagyontárgy helyreállítási költségei a káridőponti forgalmi értéket meghaladják.

6.D.3. Biztosítási esemény miatt károsodott tapétázott, mázolt vagy festett falak esetén a helyiség egész felületének helyreállítási költségei csak akkor térülnek, ha a helyiségnek legalább két oldalfala vagy a mennyezet és az egyik oldalfala károsodott.

6.D.4. Burkolólapok károsodása esetén a teljes egyforma elemekkel borított egy helyiségben lévő felület újraburkolása csak akkor téríthető, ha a károsodás mértéke meghaladja az 50%-ot.

6.D.5. A biztosító csak abban az esetben térít az általános forgalmi adóval növelt helyreállítási költségen, ha a biztosított a helyreállítás, vagy javítás kapcsán nem jogosult az áfa adóhatóságtól történő visszaigénylésére és bizonyítja, hogy az áfa a károsodott vagyontárgy kár utáni helyreállítása vagy újraépítése során felmerült.

6.D.6. A kártérítési összegből minden esetben levonásra kerül:

- a hasznosítható maradványok értéke,

- a kárnak az a része, amely más forrásból megtérül.

6.D.7. Amennyiben az épületre és a közös tulajdonban lévő részre a tulajdonosok nem kötnek önálló biztosítást, az épületek közös részeiben bekövetkező károkat a biztosító társasházak esetében a tulajdoni hányad, szövetkezeti házak esetében a biztosítónál biztosított és a szövetkezet összes lakásának arányában téríti meg.

6.D.8. Felelősségbiztosítási károkra vonatkozó különös szabályok

a) A biztosító a kárt biztosítási eseményenként és évenként a szerződésben megjelölt felső határig téríti meg. Járadékfizetés esetén, ha a járadék tőkeértéke meghaladja a szerződésben foglalt szolgáltatási limitet, a biztosító kötelezettsége csak a limit összegéig terjed.

b) A biztosító a szerződéssel fedezett károkat a magyar jog szabályai szerint téríti meg. Jelen feltételeknek a károkozó magatartásra, kárra, kártérítési kötelezettségre vonatkozó rendelkezési megfelelően alkalmazandók a személyiségi jogsértésre, a sérelemdíjra és sérelemdíj fizetési kötelezettségre.

c) A biztosítás kiterjed az eljárási költségekre, ha e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel. A biztosító az eljárási költségeket nem előlegezi meg.

d) Xxxxxxx, a károkozó biztosított jogi képviseleti költsége

- A biztosító a kamatokat a biztosítási összeg keretein belül téríti meg.

CP-60110

- A biztosító a szerződésben megállapított limiten belül, a kár 10%-a, de max. 500 000 Ft

szublimit erejéig megtéríti a biztosított képviseletét ellátó ügyvéd – máshonnan meg nem térülő – igazolt munkadíját és készkiadásait, illetve a jogi védekezés egyéb költségeit. E biztosítási fedezet annyiban áll fenn az ésszerű, indokolt és gazdaságos költségek tekintetében, amennyiben azok a biztosítási szerződés fedezete alá tartozó, kizáró rendelkezés hatálya alá nem eső és a biztosító részére szerződésszerűen bejelentett biztosítási eseménnyel összefüggésben merültek fel. A biztosító nem téríti meg ezeket a költségeket, ha a szerződő/biztosított maga látja el a jogi védelmét.

e) A biztosítási összeg (limit) jogcímenkénti felosztása során a biztosító a biztosított írásbeli iránymutatása szerint jár el. A limit összegének esetleges elégtelenségével, illetve annak jogcímenkénti felosztásával összefüggő károsulti igényekre a fedezet nem terjed ki.

f) A közös tulajdoni minőségben okozott felelősségi károkat a biztosító a biztosított tulajdoni hányadának arányában téríti meg.

g) A biztosított köteles a kárügy peren kívüli vagy peres eljárás útján történő rendezéséhez valamennyi szükséges információt megadni, az okiratokat, határozatokat és levelezéseket rendelkezésre bocsátani, továbbá a biztosító képviselőjének a szükséges meghatalmazásokat megadni.

h) A biztosító szolgáltatását a károsultnak teljesíti, a károsult azonban kárigényét a biztosítóval szemben közvetlenül nem érvényesítheti. A biztosított akkor követelheti, hogy a biztosító neki teljesítsen, ha a károsult fél követelését ő egyenlítette ki.

i) Ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelősségét vagy összegszerű helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.

j) A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette.

k) Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a károsult követelésének a biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott.

CP-60110

l) A biztosított bírósági marasztalása a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.

3. sz. Függelék- Betörésvédelmi szintek és összeghatárok

A. Értéktárgyak körébe tartozó ingóságok (Különös Biztosítási Feltételek 3.C. pont és 5.B. Kiegészítő fedezetek A. pont) esetében a téríthető felső határ a mechanikai és elektronikai védelem függvényében az alábbiak szerinti:

Védelmi szint	Elektronikai jelzőrendszerrel	Elektronikai jelzőrendszer nélkül
Megerősített mechanika	5 000 000 Ft	800 000 Ft
Részleges mechanika	1 500 000 Ft	350 000 Ft
Minimális (alap) mechanika	500 000 Ft	200 000 Ft

A táblázatban jelölt - az Alapcsomagban vállalt 200 000 Ft limitet meghaladó összegű – szolgáltatási limitek kiegészítő értéktárgy biztosítás választása esetén érvényesek, azzal, hogy azok az Alapcso- magban vállalt 200 000 Ft szolgáltatási limitet magukban foglalják, azzal együtt és nem azon felül értendők.

Amennyiben az elektronikai jelzőrendszert bekötik olyan távfelügyeleti rendszerközpontba, mely rendelkezik szakhatósági engedéllyel, napi 24 órás diszpécserközpontot és kivonuló szolgálatot üzemeltet, és a riasztás megtörténtét követő 15 percen belüli kiérkezést garantál szerződésében, úgy a fenti táblázatban feltüntetett összegek kétszereséig terjed ki betöréses lopáskárra a biztosító szolgáltatása.

B. Háztartási ingóságok (Különös Biztosítási Feltételek 3.B. pont) körébe tartozó ingóságok esetében a téríthető felső határ a mechanikai és elektronikai védelem függvényében az alábbiak szerinti:

Védelmi szint	Elektronikai jelzőrendszerrel	Elektronikai jelzőrendszer nélkül
Megerősített mechanika	12 000 000 Ft	8 000 000 Ft
Részleges mechanika	6 000 000 Ft	3 000 000 Ft
Minimális (alap) mechanika	500 000 Ft	200 000 Ft

CP-60110

A minimális (alap) mechanikai, a részleges mechanikai és megerősített mechanikai védelem követelményei:

	Minimális (alap) mechanikai védelem	Részleges mechanikai védelem	Megerősített mechanikai védelem
Falazat, födém, padozat
Anyaga, vastagsága	Minimum 6 cm tömör, vagy 10 cm üreges tégla, vagy 6–10 cm szendvicsszerkezet, vagy gyári faház	Minimum 15 cm-es hagyo- mányos kisméretű tömör téglafallal egyenértékű	Minimum 30 cm vastag üreges (hőszigetelő) tégla, vagy 6 cm vastag vasalt beton
Ajtók
Ajtótok anyaga	Tetszőleges	Tetszőleges	Keményfa, vagy fém, MABISZ ajánlással (korábbi minősítésű), vagy azzal egyenértékű biztonsági ajtó (min III. kat.)
Ajtótok rögzítése	Tetszőleges	tokszerkezet legalább 4 helyen befeszítést megaka- dályozó módon a falazathoz erősítettek	30 cm-enként minimum 10 cm mélyen, minimum 10 mm átmérőjű köracél tartószilárdságának meg- felelően rögzített

Ajtólap anyaga	Tetszőleges (de tömör, háló nem fogadható el)	Tömör	Tömör szendvicsszerkezet fémmel erősítve (100 x 300 mm-es, mini- mum 12 mm átmérőjű rács, 8 mm vastagságú acéllemez), vagy keményfa
Ajtólap vastagsága	Tetszőleges	minimum 40 mm vastag	Keményfa ajtó esetén minimum 40 mm
Ajtólap rögzítése	Tetszőleges forgópánt	3 db forgópánt	3 db forgópánt
Zár	Biztonsági zár, vagy MABISZ ajánlással rendelkező, vagy azzal egyenértékű biztonsági lakat és lakatpánt, vagy távműködtetésű szerkezet (garázsajtók)	Biztonsági zár	Biztonsági zár
Zárási pontok száma	Minimum 1 db	Minimum 1 db. Biztonsági zár, előírásoknak megfelelően felszerelve	Minimum 4 db
Zárási pontok távolsága			Minimum 300 mm
Zárnyelvek reteszelési mélysége	10 mm	15 mm	18 mm
Záráspontosság	Tetszőleges	3 mm-en belül	3 mm-en belül
Zárbetét törés elleni védelme	Ajánlott, de nem feltétel	Szükséges	Szükséges
Fúrásvédett zárbetét			Szükséges
Zárfogadó ellenlemez	Tetszőleges	megerősített kivitelű	Minimum 2 ponton fal- szerkezethez rögzítve
Kétszárnyú ajtó esetén reteszhúzás elleni védelem	Szükséges	Szükséges	Szükséges
Kiemelés elleni védelem	Szükséges	Szükséges	Szükséges
Ablakok
3 m alsó élmagasság alatti ablakok védelme	Nem szükséges	Nem szükséges	MABISZ ajánlással (korábbi minősítésű), vagy azzal egyenértékű biztonsági ablak (többpontos zárás, minimum P4A dobásálló üveggel), vagy tetszőleges ablak és 100 x 300 mm-es osztású, anyaga 12 mm-es átmérőjű köracél szilárdságának megfelelő, kívülről nem szerelhető rács, 30 cm-enként minimum 4 ponton, 10 cm mélyen a falazatba erősítve

Elektronikai jelzőrendszer követelményei:

Teljeskörű térvédelem, vagy teljeskörű felületvédelem és legalább csapdaszerű térvédelem legyen kialakítva.

A MABISZ által legalább a részleges elektronikai jelzőrendszer elemének ajánlott eszközök alkalmazhatók:

- a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet képezzen és a védett téren belül kerüljön elhelyezésre,

- a rendszer szabotázs ellen védett legyen,

CP-60110

- a központi egység vagy kezelő jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot külön-külön a védelmi körökön és a szabotázsvonalon is,

- a központi egység burkolata az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, szabotázsvédett legyen, minimum 1,2 mm-es lágyacélból vagy azzal egyenértékű szilárdságú más anyagból készüljön és eltávolítása, megbontása esetén a jelzésvonalon adjon riasztást,

- az egyes részek meghibásodását a rendszer a kezelő számára jelezze, a további részek maradjanak működőképesek,

- élesített állapotban a vezérlőközpontnak valamennyi jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsoló- berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,

- a jelzőáramkör megszakadását a rendszernek jeleznie kell,

- az energiaellátást két – egymástól független, kölcsönhatásmentes – energiaforrás: elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa,

- az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell,

- az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 48 órás üzemeltetését, a 48 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa (felügyelet nélküli esetben),

- a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket a falon belül vagy védőcsőben kell vezetni,

- a nyitásérzékelők csak rejtve, süllyesztve szerelhetők,

- a rendszer kezelése kódkapcsolóval történhet, a személyi kódoknak minimum négy számjegyűnek kell lenni,

- négy számjegyes kód esetén a kezelőnek védett térben kell elhelyezkednie, és a kezelésre maximum 30 másodperc idő állhat rendelkezésre,

- hat számjegyes kódok esetén a kezelő védett téren kívül is elhelyezhető, de gondoskodni kell arról, hogy mechanikailag védett, kulccsal nyitható dobozban kerüljön elhelyezésre,

- a riasztásjelzés minimum egy saját akkumulátorral rendelkező hang-, fényjelző és egy nem akkumulátoros hangjelző készülékekkel történjen,

- a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1–3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a riasztást követően kapcsoljon éles állapotba,

- a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektől, tárgyaktól, építményektől, épületszerkezetektől, közlekedési utaktól olyan távolságra kell telepíteni, hogy azok elérése csak segédeszköz használatával legyen megoldható,

- a kültéri hangjelző burkolata szabotázsvédett legyen, minimum 1,2 mm-es lágyacélból készüljön vagy ezzel egyenértékű szilárdságú mechanikai védelemmel rendelkezzen, hangereje haladja meg a 100 dB/m-t, váltakozó, kéthangú jelzéssel jelezzen,

CP-60110

- az optikai jelzésadó sárga színű, villogó, minimálisan 200 lux fényerőjű legyen.

Document Metadata

Table of Contents

CIG LakóTárs Extra Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás

Document Metadata