K&H BIZTOSÍTÓ ZRT.

K&H EURÓ HOZAMLÁNC BEFEKTETÉSI EGYSÉGHEZ KÖTÖTT (UNIT LINKED)

ÉLETBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS FELTÉTELEI

2009. augusztus 14.

K&H XXXX HOZAMLÁNC BEFEKTETÉSI EGYSÉGHEZ KÖTÖTT (UNIT LINKED) ÉLETBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS FELTÉTELEI

Xxxxx K&H euró hozamlánc életbiztosítási szerződés általános feltételei (a továbbiakban általános feltételek) a K&H Biztosító Zrt. (a továbbiakban biztosító) befektetési egységhez kötött (unit linked típusú) életbiztosítási szerződéseire vonatkoznak.

I. Értelmező rendelkezések

1. eszközalap: a jelen biztosítás tartalékának (kötelezettségek teljesítésére szolgáló fedezet) befektetésére szolgáló, a biztosító befektetett eszközeinek e célra elkülönített része. Az eszközalap befektetési egységekből áll, értékét a benne lévő pénzügyi eszközök (amelyekbe az eszközalap befektet) költségekkel csökkentett értéke (lásd még az egyes eszközalapokra vonatkozó mellékleteket) adja

2. befektetési egység: az eszközalapban egyenlő részesedést megtestesítő elszámolási egység, értéke naponta kerül megállapításra

3. a szerződő számlája: az egyes biztosítási szerződésekhez rendelt számla, melyen az egyes eszközalapokba helyezett befektetési egységek számát, valamint a szerződést terhelő költségeket tartja nyilván a biztosító

4. kötvényérték: a szerződő számláján nyilvántartott, a létrehozott különböző eszközalaphoz tartozó befektetési egység számának szorzata a megfelelő befektetési egységek adott értékelési napon megállapított értékével. A kötvényérték a haláleseti és elérési szolgáltatás, valamint a visszavásárlási összeg számításának az alapja

5. devizanem: a szerződés euró alapú, tehát mind a biztosítási díjak befizetése, mind a költségek levonása, mind a biztosító szolgáltatása euróban történik.

6. értékelési nap: az a nap, melyen a biztosító értékeli az eszközalapokat és megállapítja az egyes eszközalapok befektetési egységeinek értékét. A Biztosító minden eszközalapot legalább hetente egyszer értékel.

7. kezdeti haláleseti biztosítási összeg: a kötvényben megjelölt összeg, megegyezik a szerződéskötéskori egyszeri díjjal (nem tartoznak ide az eseti díjak)

8. aktuális haláleseti biztosítási összeg: egy-egy vizsgált időpontban (pl. haláleset) fennálló haláleseti biztosítási összeg, mely a biztosító haláleseti szolgáltatásának minimális összege

9. kockázatnak kitett összeg: a haláleseti biztosítási összeg és a kötvényérték pozitív különbsége, mely a kockázati díj számításának az alapja

10. áthelyezés: egy meghatározott eszközalapban lévő befektetési egységek (vagy azok egy részének) áthelyezése más eszközalapba

11. átváltás: egy megszűnő vagy lejáró eszközalapban lévő befektetési érték áttétele más eszközalapba

12. tranzakció: tranzakciónak nevezzük azt, amikor a szerződő egy eszközalapból egy vagy több eszközalapba helyezi át a befektetési egységeit. A biztosító a kérelem beérkezését követő 8 napon belül, a tranzakció napján érvényes befektetési egység értékeket alkalmazza az áthelyezés során.

13. nyílt és zárt végű eszközalap típusok: a biztosító alapvetően kétféle eszközalap típust különböztet meg, melyekre eltérő szabályozások vonatkozhatnak a szerződésen belül. Jelen feltételek szempontjából a zárt végű eszközalapok fő szabály szerint olyan eszközalapok, melyekbe egy-egy meghatározott jegyzési időszak alatt lehet csak befektetni és lejárati dátumuk van, míg a nyílt végű eszközalapokba bármikor befektetés eszközölhető, és nincsen lejáratuk.

14. jegyzési időszak: a megfelelő zárt végű eszközalap mellékletében ekként definiált tartam, amikor a biztosító lehetőséget ad ezen eszközalapokba történő befektetésre

15. kondíciós lista: az 1. számú Melléklet, mely jelen szerződési feltételek változó részeit tartalmazza. Az esetleges változásokról a biztosító értesíti a szerződőt (lásd XII/9).

16. eszközalapok és leírásuk (mellékletekben): a biztosító eszközalapokat hoz létre. Az egyes eszközalapokra vonatkozó részletes leírást, rendelkezéseket és azok befektetési politikáját a biztosító külön mellékletben írja le, amely jelen szerződési feltételek változó részeit tartalmazza. Az esetleges változásokról a biztosító értesíti a szerződőt (lásd XII/9)

II. Általános rendelkezések

1. A biztosítási szerződés résztvevői a következő személyek:

1. a. A szerződő az a fél, aki a szerződést megköti és a biztosítási díjat fizeti.

1. b. A biztosított az a természetes személy, akinek az életével kapcsolatos eseményekre a biztosítási szerződés létrejön. A szerződő és a biztosított eltérő személy is lehet.

1. c. Kedvezményezett(ek) az(ok) a személy(ek), akit(et) a biztosítási szerződésben ekként határoztak meg és aki(k) a biztosító szolgáltatására jogosult(ak). Több kedvezményezett esetében százalékosan meg kell határozni jogosultságuk arányát. A jogosultsági arány meghatározásának hiányában a biztosító a kedvezményezettek részére egyenlő arányban teljesít. A különböző szolgáltatásokra különböző kedvezményezetteket lehet megjelölni.

1. d. A biztosító: K&H Biztosító Zrt., címe: 1068 Budapest, Benczúr u. 47.

2. A biztosított, a szerződő beleegyezésével a szerződésbe szerződőként bármikor beléphet. A biztosított a szerződő beleegyezése nélkül a szerződésbe szerződőként beléphet, mielőtt a szerződés felmondás vagy díjfizetés elmaradása miatt megszűnne. Erről a biztosítót írásban értesíteni kell. Ezen esetekben a biztosított és a szerződő egyetemlegesen felelősek a folyó biztosítási időszakban esedékes biztosítási díjakért.

3. A kedvezményezett kijelöléséhez, személyének és százalékos részesedésének megváltoztatásához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. A biztosított hozzájárulása nélkül kötött biztosítási szerződés kedvezményezett kijelölését tartalmazó része semmis. Ebben az esetben kedvezményezettnek a biztosítottat, illetve örökösét kell tekinteni.

4. A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meghal. Ebben az esetben új kedvezményezettet kell kijelölni. Ennek hiányában a biztosított örökösét kell kedvezményezettnek tekinteni.

5. A biztosító a biztosított belépési koraként a szerződés megkötését megelőző születésnapon betöltött évek számát veszi figyelembe. A minimális belépési életkor 18 év, a maximális 65 év lehet. A szerződés lejártakor a biztosított legfeljebb 75 éves lehet. A kockázati díj levonásakor a biztosított számításba vett életkora a következő születésnapján betöltött kora.

III. A szerződés létrejötte, a kockázatviselés kezdete

1) A biztosítási szerződést a szerződő a biztosítónak tett ajánlatával kezdeményezi. Az ajánlat részét képezik az általános biztosítási feltételek (a mellékletekkel együtt). Az ajánlatot mind a szerződőnek, mind a biztosítottnak alá kell írnia.

2) A biztosítási szerződés az ajánlat aláírásának napján, a biztosító elfogadó nyilatkozatával jön létre, a biztosító kockázatviselése pedig a biztosítás egyszeri díjának a biztosító számlájára történő beérkezését követő nap 0. órájától kezdődik meg. A biztosító a biztosítási díjat azon a napon tekinti megérkezettnek, amikor a díjat a biztosító számláján jóváírják.

3) A biztosító a biztosítási szerződésről kötvényt állít ki.

IV. Az életbiztosítási szerződés felmondása

1. Az életbiztosítási szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személy szerződő, a biztosítási szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül megtett írásbeli nyilatkozatával az életbiztosítási szerződést – indoklás nélkül – felmondhatja.

2. A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető ezen felmondási jogáról.

3. A szerződő felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító köteles 30 napon belül a szerződő által a biztosítási szerződéssel kapcsolatban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel elszámolni és a 4. pontban meghatározott összeget visszafizetni.

4. Zártvégű eszközalapba való befektetés esetén, amennyiben a felmondás a biztosítóhoz a jegyzési időszak (szerződéskötés időtartama) alatt érkezik be, úgy a biztosító a befizetett egyszeri díjat fizeti ki a szerződőnek. A jegyzési időszak lezárása után illetve nyíltvégű eszközalapba történő befektetés esetén a befektetési kockázatot minden esetben az ügyfél viseli, ennek megfelelően a biztosító a felmondás biztosítóhoz való beérkezésének napján érvényes befektetési egység árral számol el. Az így megállapított érték képezi a 3. pontban meghatározott elszámolás alapját, és a biztosító az így megállapított kötvényértéket fizeti ki.

5. A biztosító a biztosítási díj fenti, költségekkel csökkentett visszafizetendő része után kamatot nem fizet.

V. Közlési kötelezettség

1) A szerződő és a biztosított köteles az ajánlat megtételekor a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett.

2) A szerződő és a biztosított köteles a biztosítóval írásban közölni a biztosító által nyilvántartott adataiban bekövetkezett változásokat (név, lakcím, egyéb azonosítók).

VI. A szerződés tartama

1) A szerződés tartama a szerződés kezdetének és lejáratának a kötvényben ekként megjelölt napjai közti tartam. A szerződés fő szabály szerint legalább 10 éves, de legfeljebb 25 éves tartamra köthető.

2) A felek megegyeznek abban, hogy a szerződés változatlan feltételek melletti meghatározott tartamú meghosszabbítása vagy csökkentése lehetséges a következők szerint:

1.1. Amennyiben a szerződő ezt írásban kéri és a biztosító ehhez hozzájárul a tartam módosítható, a szerződés tartamának azonban fő szabály szerint el kell érnie a 10 évet.

1.2. Amennyiben egy új zárt végű eszközalap lejárati időpontja túlnyúlik a szerződés tartamán és ezen eszközalapba is történik befektetés, úgy a szerződés tartama automatikusan meghosszabbodik ezen új zárt végű eszközalap lejárati időpontjára.

1.3. Tartam legfeljebb a legkésőbb lejáró zárt végű eszközalap lejárati időpontjára csökkenthető.

3) A biztosító a tartammódosításról új kötvényt állít ki.

VII. Biztosítási esemény

1. A biztosítási esemény a biztosított életével kapcsolatban lévő olyan esemény, mely a biztosító szolgáltatását kiváltja.

2. E szerződés szerint biztosítási esemény:

a. a biztosított szerződés tartama alatti halála, vagy

b. a biztosítottat a biztosítás tartama alatt ért baleset, ha a baleset következtében a baleset megtörténtétől számított egy éven belül meghal, vagy

c. a biztosítás lejárata, amennyiben a biztosított életben van (meghatározott időpont életben elérése).

3. Jelen általános feltételek szempontjából a baleset az olyan hirtelen fellépő, egyszeri, külső fizikai és/vagy kémiai behatás, amely a biztosítottat akaratától függetlenül a kockázatviselés tartama alatt éri.

a. Jelen általános feltételek szempontjából balesetnek minősülnek az alábbi a biztosított akaratán kívüli események is:

1.1. vízbefúlás,

1.2. villámcsapás,

1.3. mérgező gázok belélegzése.

b. Jelen általános feltételek szerint – a fentiektől eltekintve – nem minősül balesetnek az ember vagy állat által terjesztett bakteriális vagy vírusfertőzés még abban az esetben sem, ha balesetszerű fizikális ok váltja ki. Nem minősül balesetnek továbbá a foglalkozási betegség (ártalom), valamint a biztosított öngyilkossága, öngyilkossági kísérlete, még abban az esetben sem, ha az a biztosított zavart tudatállapotában következett be. Nem minősül balesetnek az orvosi műtét következménye sem, továbbá az agyvérzés, a szívinfarktus és az azok miatt bekövetkező esemény sem.

VIII. A biztosító szolgáltatása

2. A biztosított tartamon belül bekövetkezett halála esetén a biztosító az alábbiak közül a magasabbikat fizeti ki a haláleseti kedvezményezettnek:

a. A szerződés biztosítási esemény bekövetkezésének napján érvényes kötvényértéke

b. A szerződés biztosítási esemény bekövetkezésének napján érvényes aktuális haláleseti biztosítási összege.

3. A biztosított baleseti halála esetén a biztosító szolgáltatásként az 1-es pontban meghatározott összegen túlmenően kifizeti 4000 euró összeghatárig a szerződéskötéskor befizetett egyszeri biztosítási díjat (nem tartoznak ide az eseti díjak). Ha a biztosított több K&H euró hozamlánc biztosítási szerződésben szerepel biztosítottként, balesetbiztosítási szolgáltatást összesen (együttesen) legfeljebb 4000 euró összeghatárig fizet a biztosító.

4. Elérés esetén a biztosító a szerződés lejáratkor a kötvényértéket fizeti ki egyösszegben az elérési kedvezményezettnek, amely összeg megegyezik az egyes eszközalapokban elhelyezett befektetési egységek számának és az egyes befektetési egységek a biztosítási esemény (elérés) napján megállapított értékének szorzatával.

5. A biztosító a szolgáltatásból kifizetés előtt levonja az esetleges költségeket (lásd XII. pont) és a felmerülő adókat.

6. A haláleseti szolgáltatás illetve a baleseti halál esetén járó szolgáltatás kifizetésével a szerződés megszűnik. A biztosítási szerződés a tartam lejáratával is megszűnik.

7. Amennyiben a biztosítási esemény bekövetkeztének napja nem értékelési nap, az utolsó értékelési napon megállapított befektetési egység értékeket kell számításba venni.

IX. Biztosítási díj

1. A biztosítási szerződés egyszeri díjas. A biztosítási díjat euróban kell megfizetni. Az egyszeri díj a szerződés létrejöttekor esedékes, mely zártvégű eszközalap(ok)ba csak a jegyzési időszakban, nyíltvégű eszközalap(ok)ba jegyzési időszakon kívül is helyezhető.

2. Az egyszeri díjnak szerződéskötéskor el kell érnie a biztosító által mindenkor meghatározott minimumot (lásd mellékletek).

3. A szerződés létrejötte előtt befizetett első biztosítási (egyszeri) díjat a biztosító kamatmentes letétként kezeli és visszautalja a szerződőnek, amennyiben a szerződés nem jön létre.

4. Az egyszeri biztosítási díj a kötvényben és euróban kerül meghatározásra.

5. A szerződésekre eseti befizetések is teljesíthetők. Az eseti befizetésnek el kell érnie a biztosító által meghatározott mindenkori minimumot, amely az egyes eszközalapok mellékletében kerül meghatározásra.

X. A biztosítási díj felosztása, befektetés áthelyezése, a szerződő számlája, kötvényérték

1. Zárt végű eszközalap esetében a biztosító a befizetett biztosítási díjat vagy a szerződésen belül más eszközalapból ide irányított (áthelyezett, átváltott) befektetési értéket a megfelelő eszközalap leírásánál (Mellékletek) meghatározott napon váltja át és a befektetési egységek darabszámát írja jóvá a szerződő számláján, az eszközalap befektetési egységeinek megvásárlása révén. A szerződő szerződéskötéskor – a vonatkozó szabályok keretei között - meghatározza a befolyó biztosítási díj befektetésre kerülő részének az egyes zárt és nyílt végű eszközalapok közötti megosztását.

2. Nyílt végű eszközalap esetében a biztosító a beérkezett biztosítási díj befektetésre kerülő részét a díj esetleges megosztásának megfelelően, a beérkezést követő napon az utolsó értékelési napon meghatározott áron átváltja és a befektetési egységek darabszámát írja jóvá a szerződő számláján, az eszközalapok befektetési egységeinek megvásárlása révén.

3. A szerződő írásban bármikor kérheti, hogy valamely eszközalapból befektetési egységet egy másik eszközalapba helyezzen át a biztosító, azaz a befektetési egységek eszközalapok közötti megoszlását a mellékletekben meghatározott kereteken belül, a biztosító hozzájárulásával megváltoztathatja. Ebben az esetben a biztosító tranzakciónként áthelyezési költséget számol fel, melynek aktuális értékét az 1. számú melléklet, illetve az egyes eszközalapok melléklete tartalmazza. A biztosító a kérelem beérkezésének napján érvényes befektetési egység értékeket alkalmazza az áthelyezés során.

4. Nem lehet befektetni (sem áthelyezéssel, sem díjbefizetéssel) már meglévő zárt végű eszközalapba.

5. A biztosító a befektetési egységek számát és értékét 6 tizedesjegy pontossággal tartja nyilván.

6. Minden eszközalap befektetési egységének egy értékelési napon egy értéke van.

7. A biztosító évente egyszer tájékoztató levelet küld a szerződőnek a kötvény aktuális értékéről.

8. Jelen biztosítási szerződés vonatkozásában a befektetési kockázatot teljes egészében a szerződő viseli, a biztosító tőke- illetve hozamgaranciát nem nyújt.

XI. Eszközalapok

1. A biztosító által működtetett eszközalapok leírása a megfelelő mellékletekben található.

2. A biztosító fenntartja magának a jogot, hogy új eszközalapokat hozzon létre, vagy meglévő eszközalapokat szüntessen meg, továbbá lejáró eszközalapok befektetési egységeiről rendelkezzen.

2.1. Új eszközalap

Amennyiben új eszközalap kerül létrehozásra, erről és annak összetételéről, valamint az új alapban lévő befektetési egységek vásárlásának feltételeiről a biztosító a szerződőt értesíti.

2.2. Megszűnő eszközalap

a. Amennyiben a biztosító megszüntet egy eszközalapot, értesíti a szerződőt a megszűnő eszközalap befektetési egységei más eszközalap befektetési egységeire való átváltásának feltételeiről legkésőbb az eszközalap megszűnése előtt egy hónappal.

b. Amennyiben a szerződő az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban nem rendelkezik másképp, úgy a megszűnő eszközalap befektetési egységeit a biztosító az általa meghatározott eszközalapba váltja át a következők szerint:

2.2.b.1 Amennyiben egy meglévő eszközalap megszűnésének időpontjában jegyzési időszak van, akkor a biztosító automatikusan az új zárt végű eszközalapba fekteti be - amennyiben több is indul, úgy arányosan elosztva - a megszűnő eszközalap befektetési értékét. Ez ingyenes a szerződő részére.

2.2.b.2 Amennyiben egy meglévő eszközalap megszűnésének időpontjában nincsen jegyzési időszak, akkor a biztosító automatikusan fő szabály szerint a K&H tőkevédett euró pénzpiaci eszközalapra helyezi a megszűnő eszközalap befektetési értékét.

2.3. Lejáró zárt végű eszközalap

a. Amennyiben egy meglévő zárt végű eszközalap lejárati időpontjában jegyzési időszak van, akkor a biztosító automatikusan az új zárt végű eszközalapba fekteti be a lejáró zárt végű eszközalap befektetési értékét (ld. átváltás) – amennyiben több is indul, akkor arányosan elosztva. Ez ingyenes a szerződő részére.

b. Amennyiben egy meglévő eszközalap lejárati időpontjában nincsen jegyzési időszak, akkor a biztosító automatikusan fő szabály szerint a K&H euró tőkevédett pénzpiaci eszközalapba váltja át a lejáró eszközalap befektetési értékét.

c. A biztosító értesíti a szerződőt a lejárt zárt végű eszközalap befektetési egységeinek értékéről és azok elhelyezésének módjáról. Az értesítéstől számított 15 napon belül a szerződő kérheti írásban, hogy a zárt végű eszközalap helyett nyílt végű eszközalapba kerüljön a befektetés, vagy kérheti az esetlegesen induló több zárt végű eszközalap közötti arányos elosztásának módosítását. Ezen átváltás ingyenes a szerződő részére.

3. Az eszközalapokat a biztosító folyamatosan befekteti. Az eszközalapok értéke az azokhoz tartozó befektetési egységek árában tükröződik.

4. Az életbiztosítási szerződés befektetéseinek elhelyezéséről és értékéről a biztosító napi tájékozódási lehetőséget biztosít az ügyfél-tájékoztatóban megadott központi telefonszámon (ügyfélszolgálat), illetve az egyes eszközalapok árfolyamai megtekinthetőek a Biztosító honlapján.

XII. Költségek, díjak

1.A biztosító az eszközalapok tekintetében háromféle költséglevonási módszert alkalmaz:

a. az eszközalapból,

b. az eszközalapba való befektetéskor

c. a szerződő számlájáról (kötvényértékből) befektetési egységek elvonása révén. Azt, hogy melyik eszközalapnál melyik módszert alkalmazza a biztosító, az a megfelelő mellékletben kerül meghatározásra.

2. Zárt végű eszközalapoknál – ha a megfelelő mellékletben meghatározottak ettől nem térnek el

– a biztosító a költségeket és egyéb díjakat – a kockázati díjakat (haláleseti és baleseti halál esetére vonatkozó), az adminisztrációs költséget és az alapkezelési költséget, a tranzakciós költségeket és a hozamok után fizetendő esetleges adókat - az eszközalap tartamára vonatkozóan a tartam elején egyszerre vonja le, a befektetési egységek árfolyamában érvényesítve.

3. Nyílt végű eszközalapokba való befektetés esetén a Biztosító adminisztrációs költséget számít(hat) fel, melynek mértéke az adott eszközalap tájékoztatójában található.

4. Nyílt végű eszközalapok esetében – ha a megfelelő mellékletben meghatározottak ettől nem térnek el - a biztosító a szerződő számlájáról a kezelt befektetés-állomány arányában alapkezelési költséget von le, amely tartalmazza különösen a befektetési tranzakciós és alapkezelési költségeket, valamint a hozamok után fizetendő esetleges adókat.

5. Amennyiben a haláleseti biztosítási összeg meghaladja a kötvényértéket, a biztosító kockázati díjat von le.

a. A kockázati díj nagyságát a kockázatnak kitett összeg, a nem és a kor határozza meg.

b. A biztosító a kockázati díjat havonta vonja le a szerződő számlájáról befektetési egységek formájában az erre kijelölt eszközalapokból – fő szabály szerint a nyílt végűekből - olyan arányban elosztva, ahogyan az eszközalapok értéke aránylik a teljes kötvényértékhez.

6. A biztosító kockázati díjat von le a baleseti halálra vonatkozó biztosítási összeg után.

a. A baleseti kockázati díj nagyságát a biztosítási összeg határozza meg.

b. A biztosító a baleseti kockázati díjat havonta vonja le a szerződő számlájáról befektetési egységek formájában az erre kijelölt eszközalapokból – fő szabály szerint a nyílt végűekből - olyan arányban elosztva, ahogyan az eszközalapok értéke aránylik a teljes kötvényértékhez.

7. A X. fejezetben említett áthelyezésért a biztosító áthelyezési költséget számol fel. Az első áthelyezés a naptári éven belül költségmentes, a további áthelyezések költsége az 1. számú mellékletben, illetve az egyes eszközalapok mellékletében található. A biztosító egyrészt fix összegű költséget, másrészt az egyes eszközalapok mellékletében meghatározott, az eszközalap tartama során változó és a kötvényérték százalékában megadott százalékos költséget is alkalmazhat.

8. Új zárt végű eszközalapba - lejáró vagy megszűnő eszközalapból ide történő átváltást - a biztosító költségmentesen végzi el.

9. Ha a szerződő számláján nyilvántartott befektetési egységek különböző eszközalapokban vannak befektetve, a kockázati díjak az eszközalapokból alaparányosan kerülnek levonásra.

10. A mellékletekben feltüntetett költségeket a biztosító évente egyszer megváltoztathatja, amelyről a szerződőt a változást legalább 15 nappal megelőzően írásban értesíti.

XIII. Visszavásárlás

1. A szerződőnek joga van a szerződést bármikor visszavásárolnia. Ezt a szándékot írásban kell bejelentenie a biztosítónak és a kiállított biztosítási kötvényt a biztosító részére vissza kell küldeni. A biztosító ebben az esetben a bejelentés beérkezésétől számított 15 munkanapon belül a visszavásárlási költséggel csökkentett visszavásárlási összeget fizeti ki a szerződőnek. Az így kiszámított visszavásárlási összeg kifizetésével a szerződés megszűnik.

2. Az egyes eszközalapok visszavásárlási összege megegyezik a visszavásárlási bejelentés biztosítóhoz történő beérkezésének napján érvényes eszközalap értékének az egyes eszközalapokra vonatkozó mellékletekben meghatározott százalékával. Az így kiszámított értékek összeadódnak és ez képezi a teljes visszavásárlási összeget.

3. Részleges visszavásárlás bármikor lehetséges, amely szándékot a szerződőnek írásban kell bejelentenie a biztosítónak. A biztosító ebben az esetben a bejelentés beérkezésétől számított 15 munkanapon belül a részleges visszavásárlás költségével csökkentett részleges visszavásárlási összeget fizeti ki a szerződőnek.

4. A részleges visszavásárlási összeget, a kivonás módját, illetve az egyes eszközalapok közötti esetleges elosztását a szerződő írásbeli kérelmében határozza meg. Rendelkezés hiányában az utóbbiról a biztosító dönt. A biztosító mellékletekben meghatározottak szerint korlátozza a minimum és maximum részleges visszavásárlási összegeket (elsősorban az aktuális kötvényértékhez és visszavásárlási költséghez viszonyítva).

5. Részleges visszavásárlás legfeljebb akkora összegig kérhető, hogy a haláleseti biztosítási összeg (legalább a minimális haláleseti biztosítási összeg, lásd 0.xx. melléklet) maradjon a fennmaradó kötvényérték.

6. A szolgáltatással kapcsolatos, az 1. sz. mellékletben (kondíciós listában), illetve az egyes eszközalapok mellékletében meghatározott (visszavásárlási és részleges visszavásárlási) költségeit és az esetleges tartozásokat, adókat a biztosító levonja a kifizetésre kerülő összegből.

7. Amennyiben részvisszavásárláskor a kötvényérték a kezdeti haláleseti biztosítási összeg alá csökken, a Biztosító a haláleseti biztosítási összeget az 1. sz. mellékletben meghatározott minimális haláleseti biztosítási összegre csökkenti le.

8. Amennyiben a kötvényérték a mindenkori minimum kötvényérték (lásd 1. sz. melléklet) alá csökken, a szerződés a biztosító szolgáltatása nélkül megszűnik, melyről a biztosító a szerződőt értesíti.

XIV. Kárigény

1. A biztosítási esemény bekövetkeztét 8 napon belül írásban a biztosító tudomására kell hozni.

2. A kárigény teljesítéséhez a következő dokumentumokat kell benyújtani:

a) eléréskor: kötvény, a kedvezményezett személyi igazolványa/útlevele.

b) halál esetén: a halál tényét és a haláleset körülményeit igazoló dokumentum (pl. halotti anyakönyvi kivonat, kórházi zárójelentés, stb.), a biztosítási kötvény.

c) baleseti halál esetén a baleseti halál tényét és a baleset körülményeit rögzítő dokumentum (pl. baleseti/rendőrségi jegyzőkönyv, határozat stb.), a biztosítási kötvény.

3. Amennyiben szükséges a biztosító kérésére egyéb dokumentumokat is be kell nyújtani.

4. Az utolsó kért dokumentum beérkezésétől számított legfeljebb 30 napon belül a biztosító elbírálja a kárigényt.

5. Az elbírálást követő 8 napon belül a biztosító a kedvezményezett(ek) részére kifizeti a szolgáltatást.

XV. A biztosító mentesülése

1. Amennyiben a biztosított halálát a kedvezményezett szándékos magatartása okozta, a biztosító a visszavásárlási értéket fizeti ki a biztosított örökösének.

2. Amennyiben a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye, vagy a szerződéskötéstől számított két éven belül elkövetett öngyilkossága következtében hal meg, a biztosító a visszavásárlási értéket fizeti ki.

3. Mentesül továbbá a biztosító a baleseti szolgáltatás alól és csak a halál esetén járó összeget szolgáltatja, amennyiben bizonyítja, hogy a biztosítási eseményt a szerződő illetve a biztosított jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. A biztosított súlyosan gondatlanul jár el különösen, ha

a) a baleset bekövetkeztekor igazoltan alkoholos állapotban volt,

b) kábítószer, kábító hatású anyag vagy gyógyszer hatása alatt állt, kivéve, ha ez utóbbiakat kezelőorvos előírására, az előírásnak megfelelően alkalmazták,

c) olyan gépjárművet vezetett, amelynek nem volt érvényes forgalmi engedélye, vagy nem rendelkezett érvényes vezetői engedéllyel,

d) munkavégzése során a munkavédelmi szabályokat súlyosan megsérti.

XVI. Kizárt kockázatok

1. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azon esetekre ha a biztosítási esemény közvetlenül összefüggésben áll

a) harci eseményekkel, vagy más háborús és terrorcselekményekkel

b) felkelésekkel, zavargásokkal, lázadásokkal

c) radioaktív, illetve ionizáló sugárzással

d) HIV vírusfertőzéssel.

2. A biztosító kockázatviselése továbbá nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosított halála gépi erővel hajtott szárazföldi, vízi járművel, vagy bármilyen légi járművel, vagy sporteszközzel sportversenyen való részvétel következtében vagy ilyen eseményekre való felkészülés során következik be.

3. Amennyiben a biztosított halála az 1-2. pontban említett esetek egyikének következménye, a biztosító szolgáltatásként a visszavásárlási értéket fizeti ki.

4. A balesetbiztosítási védelemből kizárt további kockázatok:

a) a biztosított öngyilkossága, öngyilkossági kísérlet következményei,

b) a biztosított kóros elmeállapota és annak következményei,

c) bármilyen gyorsasági versenyen, vagy erre való felkészülésen való részvétel során bekövetkező baleset,

d) a polgári légiforgalmon kívüli repülés során bekövetkezett baleset.

5. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra a balesetbiztosítási eseményekre, amelyek okozati összefüggésben vannak a biztosított alábbi sporttevékenységeivel:

a) autó-motor sportok: versenyzés gépkocsival, motorkerékpár sport, rally, moto-cross, ügyességi versenyek gépkocsival, go-kart sport, autóroncs sport (auto-crash), motorcsónak sport,

b) repülősportok: sportrepülés, ejtőernyős ugrás, vitorlázó repülés, sárkány és ultrakönnyű repülés, paplanrepülés, hőlégballonozás, bunjee jumping,

c) egyéb: búvárkodás légzőkészülékkel 40 m alá, félkezes ill. nyílttengeri vitorlázás, vadvízi evezés, hegymászás illetve sziklamászás V. foktól, illetve 4000 m felett, barlangászat.

XVII. A kötvény elvesztése

1. Amennyiben a szerződő elveszíti a kötvényét, ezt írásban be kell jelenteni a biztosítónak.

2. Ebben az esetben a biztosító új kötvényt állít ki.

XVIII. Adatközlés, adatkezelés

A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalókat a biztosítási szerződés ilyen tartalmú nyilatkozatai tartalmazzák, melyek a biztosítási szerződés részét képezik.

XIX. Ügyfél-átvilágítás

1. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben megfogalmazottak értelmében kötelező az ügyfél-átvilágítás a jogszabályban meghatározott esetekben, így különösen ügyfélkapcsolat létesítésekor, illetve a 3,6 millió Ft összeghatárt elérő, vagy meghaladó ügyletekben, függetlenül a használt pénznemtől. A törvény alapján a Biztosító kötelezett továbbá ügyfeleit írásban nyilatkoztatni arra vonatkozóan, hogy ügyleteik során saját, vagy más (személy, jogi személy, szervezet) tényleges tulajdonos nevében, javára, illetőleg érdekében járnak-e el.

Külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfeleinknek arról is nyilatkozniuk kell, hogy kiemelt közszereplőnek minősülnek-e.

2. A szerződéses kapcsolat fennállása alatt az ügyfél köteles a tudomásszerzéstõl számított öt munkanapon belül a Biztosítót értesíteni az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintõen bekövetkezett változásról.

XX. Záró rendelkezések

A szerződést érintő változtatásokat írásban kell kérvényezni és a változtatásról írásos értesítést kell küldeni.

A szerződést érintő minden írásos dokumentációt meg kell őrizni. Az elévülési idő 5 év.

Az elévülési idő alatt a nem kifizetett szolgáltatást a biztosító kamatmentes letétként kezeli.

Ezen szerződési feltételek a Biztosítási Törvényre, a Polgári Törvénykönyvre és az egyéb magyar jogszabályokra figyelemmel kerültek kidolgozásra. Az itt nem szabályozott kérdésekben a hatályos magyar jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

Minden olyan adatot, amely a törvény értelmében biztosítási titoknak minősül, a biztosító bizalmasan kezel.

1. SZÁMÚ MELLÉKLET - KONDÍCIÓS LISTA 2008. november 10.

Jelen kondíciós lista a biztosítási szerződésre általános jelleggel vonatkozik.

Az egyes választható eszközalapok részletes leírása és befektetési politikájuk külön-külön mellékletekben kerülnek meghatározásra. Többek között az eszközalap tartama, a szerződéskötés időtartama, az eszközalap célja, tartalma, a befektetési alap befektetési stratégiája és az elérhető hozamok, az egyszeri díj illetve a befektetés minimális összege eszközalaponként kerül meghatározásra. A biztosító zárt végű eszközalapok esetében a szerződéskötést és jegyzést bármikor felfüggesztheti.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a befektetési kockázatot a szerződő viseli.

Az általános minimális díjak:

Egyszeri díj Az egyes eszközalap(ok) mellékletében kerül meghatározásra.

Fő szabály szerint 1000 euró, amely 50 eurónként növekedhet.

Eseti díj Az egyes eszközalapok mellékletében kerül meghatározásra.

Fő szabály szerint nyíltvégű eszközalapba való helyezés esetén 200 euró, amely 50 eurónként növekedhet. A biztosítónak joga van ettől eltérő szabályozást is hozni.

Kezdeti haláleseti biztosítási összeg: Szerződéskötéskori egyszeri díj

Minimum haláleseti biztosítási összeg: 200 euró

Költségek:

átváltási költség 0 Ft

áthelyezési költség: 0 Ft

áthelyezési százalékos költség lásd az egyes eszközalapok mellékletében

visszavásárlási költség 20 euró. Ezen felül az eszközalapok befektetési egységei eladásának további költsége lehet, melyet az egyes eszközalapok melléklete tartalmaz.

részleges visszavásárlási költség 20 euró. Ezen felül az eszközalapok befektetési egységei eladásának további költsége lehet, melyet az egyes eszközalapok melléklete tartalmaz

Részleges visszavásárlási korlát: A részleges visszavásárlás esetén a fennmaradó kötvény-értéknek el kell érnie a minimum haláleseti biztosítási összeget

Minimum kötvényérték: visszavásárlási költség

2. SZÁMÚ MELLÉKLET NYÍLT VÉGŰ ESZKÖZALAPOK

2.1. Melléklet

K&H XXXX HOZAMLÁNC TŐKEVÉDETT PÉNZPIACI ESZKÖZALAP

Hatályos: 2009. július 1-től

Az euró tőkevédett pénzpiaci eszközalap egy nyílt végű eszközalap.

Az eszközalap a K&H tőkevédett euró pénzpiaci nyíltvégű befektetési alap befektetési jegyeibe fektet be. Az eszközalap kezelője a K&H Befektetési Alapkezelő Zrt. A K&H tőkevédett euró pénzpiaci alap célja, hogy döntő részben euró pénzpiaci eszközökből álló portfoliója a befektetőknek a pénzpiaci befektetésektől elvárható biztonság és likviditás mellett stabil, a bankbetétekkel versenyképes hozamot biztosítson.

Az Alapkezelő az alap eszközeit euró banki betétekbe, euróban kibocsátott állampapírokba, euró repó ügyletekbe és euróba befektető pénzpiaci alapok befektetési jegyeibe vegyesen fekteti be.

Az Xxxxxxxxxx saját megítélése alapján alakítja ki a befektetési politikát és választja meg a rövid és hosszú lejáratú befektetések, illetve fix és változó kamatozású értékpapírok arányát. Az Alapkezelő a portfolió hátralévő átlagos futamidejét (módosított duration) három hónap alatt tartja. A portfolióban lehetnek ennél hosszabb lejáratú, de legfeljebb hat hónapon belül átárazódó eszközök.

védekező

óvatos

dinamikus

merész

dinamikus

óvatos

védekező

Az eszközalapba való befektetés javasolt minimális időtartama: nincs. Az eszközalap kockázatviselő kategória szerinti besorolása: védekező

Költségek:

Alapkezelési költség: éves szinten a kezelt befektetésállomány évi 1 %-a

Alapkezelési költség 2009. 12. 31-ig: 0%

Adminisztrációs költség: a befizetett díj legfeljebb 3%-a (eszközalapba történő befektetés költsége)

Adminisztrációs költség. 2009. 12. 31-ig: 2 euró

(Rész)visszavásárlási költség: a kötvényérték eszközalapra eső értékének legfeljebb

1,5%-a, de maximum 200 euró

A lehetséges befektetési eszközök köre és a limitek

Az eszközalap kizárólag az alább meghatározásra kerülő értékpapírokba, eszközökbe fektethet be:

a. K&H tőkevédett pénzpiaci nyíltvégű értékpapír befektetési alap befektetési jegyei

b. látraszóló, vagy lekötött bankbetét,

A 2. pontban meghatározott eszközök együttes aránya – a tőkeátadás vagy tőkekivonás esetét kivéve

- a portfolión belül nem haladhatja meg a kezelés alatt lévő vagyon 20 %-át. A befektetési limiteket az alábbi táblázat foglalja össze:

Eszköz	Minimum	Maximum
K&H tőkevédett euró pénzpiaci alap befektetési jegyei	80%	100%
Látraszóló vagy lekötött bankbetét	0%	20 %

Benchmark

100% 1 hónapos euró pénzpiaci index

K&H tőkevédett euró pénzpiaci alap:

A K&H tőkevédett euró pénzpiaci alap olyan likviditási alap, amely rövid futamidőre kínál kedvező megtakarítási formát. Célja, hogy befektetéseivel megőrizze az összegyűjtött tőke értékét, és a rövid távú megtakarításokkal, stabil bankbetéti hozamokkal versenyképes hozamot biztosítson a Befektetési jegy tulajdonosok részére a lekötés kötöttségei nélkül.

Az Alapkezelő a portfolió hátralévő átlagos futamidejét (módosított duration) három hónap alatt tartja. A portfolióban lehetnek ennél hosszabb lejáratú, de legfeljebb hat hónapon belül átárazódó eszközök.

Tőkevédettség

Az Alap tőkevédettségét, azaz legalább a befektetett tőke visszafizetését a befektetési politika biztosítja, erre harmadik személy garanciát nem vállal. A tőkevédettségi ígéret akkor lép életbe, ha az Alap befektetési jegyének megvásárlása és visszaváltása között legalább 10 forgalmazási nap telik el.

Az eszközalapok kockázati besorolásához használt kockázati kategóriák leírása

Védekező: nagyon alacsony kockázat mellett kiegyensúlyozott hozamok várhatóak, viszonylag alacsony megtérüléssel, a veszteség valószínűsége kicsi, és a teljesítmény csak kis mértékű vagy semmilyen ingadozást nem mutat

Óvatos: némiképp magasabb megtérüléshez enyhén magasabb kockázati szint társul: nagyobb a veszteség bekövetkezésének esélye, azonban még mindig csak korlátozott teljesítménybeli ingadozásról beszélhetünk.

Dinamikus: a viszonylag magas megtérüléshez relatíve magas kockázati szint társul: növekszik a veszteség bekövetkezésének esélye és a teljesítménybeli ingadozás is

Merész: a hozamok rövid távon jelentősen ingadoznak, de hosszabb távon éves átlagban magas mértéket érhetnek el, azaz magas a megtérülés, amihez jelentős kockázati szint társul: nagy a veszteség bekövetkezésének esélye és jelentős teljesítménybeli ingadozás tapasztalható

Kockázatok a fent (2.1. Mellékletben) felsorolt K&H befektetési alapok esetében:

	K&H Euro Pénzpiaci Alap
Kamatláb kockázat	++
Kötvénypiaci kockázat
Részvénypiaci kockázat
Ingatlanpiaci kockázat
Vállalati kockázat
Derivatív ügyletek kockázata
Deviza kockázat	+++
Forgalmazásban rejlő kockázat
Értékelésből eredő kockázat	+
Hatósági intézkedések	+
Alapkezelői kockázat

+: kisebb kockázat

++: közepes kockázat

+++: nagyobb kockázat

Kamatláb kockázat

Az Alapok bizonyos eszközeiket rövid lejáratú állampapírokban, kötvényekben és bankbetétekben helyezik el. A piaci kamatszintek változása befolyásolja a portfolióban levő értékpapírok árfolyamát, ami az értékelési eljáráson keresztül a befektetési jegyek nettó eszközértékében is érezteti hatását.

Kötvénypiaci kockázat

A portfolióban található kötvények nagy részét a nemzetközi szokásjog alapján, a tőzsdén kívüli piacon (OTC piac) vásárolják meg, illetve értékesítik az alapok. A tőzsdén kívüli kereskedés jellegéből fakadóan a kötvények értékesíthetősége (likviditása) a piaci hangulat függvényében jelentős mértékben változhat, a vételi és eladási árak között lévő százalékos különbség (spread) nem várt piaci sokkok, a piaci kereslet-kínálat arányának jelentős egyensúlytalansága, illetve szokatlan vételi/eladási mennyiség esetén jelentősen megnőhet, ami a tranzakciók közvetett költségeit megemelheti.

Ezen felül az idegen devizában kibocsátott állampapírok esetében fennáll a vissza nem fizetés kockázata, amennyiben a kibocsátó ország devizatartalékai - jelentős folyó fizetési mérleg hiány, vagy tőkekiáramlás miatt – olyan mélyre süllyednek, hogy az adósság visszafizetése lehetetlenné válik.

A vállalatok által kibocsátott kötvények esetében a visszafizetési kockázat általában nagyobb, mint az állampapíroknál, mivel a vállalatok jellemzően a gazdaságnak korlátozott piaci szegmenseire koncentrálnak, így működésük eredményességét nagyobb mértékben befolyásolhatják negatívan az adott területen bekövetkezett változások.

Deviza kockázat

Mivel az Alapokban devizában kibocsátott értékpapírok is szerepelhetnek, ezeknek az értékpapíroknak forintban kifejezett piaci értékét befolyásolja az adott deviza és a forint árfolyamának alakulása. Előfordulhat, hogy a forint értéke emelkedik az adott devizához képest, és így az Alap portfoliójában szereplő külföldi értékpapír értéke forintban kifejezve csökken.

Forgalmazásban rejlő kockázat

A M+2 napos elszámolású befektetési jegyek vásárlására, illetve visszaváltására adott megbízások bejelentésének napján még nem ismert a befektetési jegyek teljesítés napi árfolyama. Így a befektetési jegyek tényleges vásárlási és visszaváltási árfolyama eltérhet a megbízás napján érvényes árfolyamoktól.

Értékelésből eredő kockázat

Az Alapkezelő a törvényi előírások betartásával úgy igyekezett meghatározni az eszközök értékelési szabályait, hogy azok a lehető legpontosabban tükrözzék az Alapokban közvetlen és a vásárolt kollektív befektetéseken keresztül közvetett formában szereplő befektetések aktuális piaci értékeit. Előfordulhat azonban, hogy egyes értékpapírok vagy ingatlanok nyilvános árfolyama forgalom hiányában régebbi, ezért az eszközök átmeneti alul- vagy felülértékeltséget mutathatnak.

Külső elszámolások kockázata

A külföldi értékpapírok adásvételének lebonyolításához a letétkezelők közreműködése szükséges. A Letétkezelő magas színvonalú biztonsági és minőségi követelmények érvényesítése mellett választja ki és bízza meg a közreműködőket. Előfordulhat azonban, hogy késedelmes vagy hibás elszámolás miatt az Alapokat olyan kár éri, amely megtérítésére csak késedelemmel vagy esetleg nem minden esetben kerülhet sor.

Hatósági korlátozások

Az alapok futamideje során nem zárhatók ki olyan hatósági intézkedések, amelyek korlátozhatják az egyes tőkepiaci tranzakciók megvalósulását, ami a befektetőknek részleges vagy akár jelentős veszteségeket okozhat.

Alapkezelői kockázat

Egyes Alapok kollektív befektetési eszközökön keresztül valósítják meg a lefektetett befektetési politikát. Az Alapkezelő ezen eszközök megvásárlása előtt körültekintően tájékozódik a kiválasztott kollektív befektetési formák működési feltételeiről, piaci megítéléséről, múltbeli teljesítményéről. A befektetések eredményességét átmenetileg befolyásolhatja az alapkezelők, vagyonkezelők működési kockázata.

Adózási kockázat

A befektetési jegyekre vonatkozó személyi jövedelemadó szabályok és a befektetési alapok adózására vonatkozó előírások a jövőben változhatnak.

A Biztosító a fenti eszközalapok esetén nem nyújt tőke-, illetve hozamgaranciát, a befektetés kockázatát a Szerződő viseli. .

Tájékoztató az alapkezelőről

1.1. K&H Alapkezelő:

Az Alapkezelő neve: K&H Befektetési Alapkezelő Zrt. Az Alapkezelő székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxx 0.

Az Alapkezelő alaptőkéje: 850 M Ft

A működés időtartama: az Alapkezelő határozatlan időre alakult. Az Alapkezelő üzleti éve: azonos a naptári évvel

Az alapítás időpontja: 1997. október 10.

Tevékenységi köre: 67.12’03 Értékpapír ügynöki tevékenység , alapkezelés

65.23’03 Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés 74.14’03 Üzletviteli tanácsadás

Az Alapkezelő 100 %-os tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosa a K&H Bank Nyrt.

Az Alapkezelő tevékenységét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott III./100.058/2002. számú engedély alapján végzi.

A K&H Befektetési Alapkezelő Zrt. ABN AMRO (Magyarország) Vagyonkezelő Rt. néven 1997. őszén alakult kizárólag értékpapír portfolió-kezelési (asset management) tevékenység végzésére. 2001. július 19-től a társaság K&H Vagyonkezelő Rt. néven működött tovább, mint önkéntes és magán- nyugdíjpénztári vagyonkezelésre, értékpapír portfoliók kezelésére szakosodott befektetési szolgáltató gazdasági társaság.

2002. július 18-tól a K&H Vagyonkezelő Rt. mint K&H Értékpapír Befektetési Alapkezelő Rt. működött tovább. Jelenlegi tevékenységi körébe tartozik a befektetési alapkezelés, portfoliókezelés, önkéntes pénztári és magán nyugdíjpénztári vagyonkezelés, valamint befektetési tanácsadás.

A nemzetközi befektetések menedzselésében a KBC Asset Management nyújt az Alapkezelőnek segítséget elsősorban a termékfejlesztésben, az alapok befektetési politikájának kialakításában, elemzések és piaci információk átadása terén.

A Társaság története során az egyik legnagyobb hazai befektetési alapkezelővé nőtte ki magát, a Társaság által kezelt vagyon 2006. december 31.-én meghaladta az ötszáz milliárd Ft-ot.

1.2. KBC Asset Management N.V.

Az Alapkezelő neve: KBC Asset Management N.V.

Az Alapkezelő székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx 0., Xxxxxxx Az Alapkezelő alaptőkéje: 35,75 millió euró

A működés időtartama: az Alapkezelő határozatlan időre alakult. Az Alapkezelő üzleti éve: azonos a naptári évvel

Az alapítás időpontja: 2000. június 01.

A bejegyzés helye: Brussels Trade Registry 638.630-as számon

A KBC Asset Management 2000. június 1-jén alakult, mint a belga KBC Bank N.V. portfoliókezelési (asset management) tevékenységre specializálódott leányvállalata. A KBC Asset Management tulajdonosa 55%-ban a KBC Holding és 45%-ban a KBC Bank N.V. Tevékenységi körébe tartozik a befektetési alapkezelés, vagyonkezelés intézményi befektetők részére, valamint portfoliókezelés cégek és magánszemélyek részére egyaránt. A KBC Asset Management a lakossági befektetési alapok piacán Belgiumban piacvezető. Vezértermékének az úgynevezett garantált típusú alapok számítanak, piaci részesedése e termék esetében meghaladja az 50%-ot Belgiumban. A KBC Asset Management által kezelt vagyon 2006. december 31-én megközelítette a 150 milliárd eurót.

Tisztelt Ügyfelünk!

Köszönjük megtisztelő bizalmát, hogy biztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlatával Biztosító Társaságunkat kereste meg.

Kérjük, szíveskedjék figyelmesen elolvasni a biztosítási szerződésére vonatkozó feltételeket és az alábbi tájékoztatót, amelyben bemutatjuk társaságunk főbb adatait, tájékoztatjuk a fogyasztói bejelentésekkel és panaszokkal foglalkozó szervezeti egységeinkről, felügyeleti szervünk megnevezéséről és székhelyéről.

Engedje meg, hogy röviden bemutassuk azt a biztosító társaságot, amellyel szerződést kíván kötni. A K&H Biztosító Zárt körűen jegyzett Részvénytársaság 1992-ben alakult, székhelye:

1068 Budapest, Benczúr u. 47.

A társaság alapításkori alaptőkéje: 3.520.000.000,-Ft A társaság tulajdonosai:

KBC Insurance NV. 100%

Biztosításközvetítőként a K&H Bank Nyrt. járt el fiókhálózata és arra jogosultsággal rendelkező munkatársai révén. A K&H Bank székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxx 0., jogi formája: részvénytársaság. Felügyeleti hatósága: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

Szíves tájékoztatásul közöljük, hogy amennyiben biztosítási szerződésével kapcsolatban bármilyen jellegű kérdése, problémája van, a biztosítási szerződését közvetítő bankfiók vagy a K&H Bank bármely fiókja szívesen áll az Ön rendelkezésére. Ha itt nem sikerül kielégítő megoldást találnia, a társaság központjánál élhet bejelentéssel, panasszal, amelynek címe:

K&H Biztosító Zrt.

1068 Budapest, Benczúr u. 47.

Tel: (06-1-20/30/70) 335-3355

Információ található a xxx.xxxxxxxxxxx.xx címen is.

A biztosító társaság felügyeleti szerve: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (ahol panaszát előterjesztheti) Cím: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Levélcím: 1535 Budapest, 114 PF777.

Telefonszám: 00-0-0000-000

Fax: 00-0-0000-000

Panaszával a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez vagy a békéltető testülethez is fordulhat (1997.évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről). Természetesen igényének érvényesítéséhez az illetékes bíróságnál is eljárást indíthat.

A biztosítási ajánlat aláírása előtt kérjük, szíveskedjék figyelembe venni a következőket:

1. A megkötendő biztosítási szerződésre, a szerződő felek jogaira és kötelezettségeire a biztosítási szerződési feltételek az irányadóak

2. Kérjük szíveskedjék ezeket gondosan áttanulmányozni és ajánlatát csak ezt követően aláírni

3. A jognyilatkozatok csak írásban érvényesek és a szerződő (biztosított) nyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységének a tudomására jut

4. Az adatvédelem és adatkezelés legfontosabb szabályairól a biztosítási feltételek tartalmaznak információkat és rendelkezéseket.

Felhívjuk szíves figyelmét arra is, hogy közölt adatai a biztosítási titok körébe tartoznak, azok csak akkor adhatóak ki harmadik személynek, ha a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható adatok körét pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad. A titoktartási kötelezettség azonban nem áll fenn (a biztosítási törvényben meghatározott feltételek mellett) az alábbi hatóságok vonatkozásában: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete; nyomozóhatóság, ügyészség; bíróság, önálló bírósági végrehajtó; közjegyző; adóhatóság; nemzetbiztonsági szolgálat; Gazdasági Versenyhivatal, gyámhatóság, egészségügyi hatóság; titkosszolgálati eszközök alkalmazására felhatalmazott szerv; kötvény-nyilvántartást vezető hivatal, feladatkörében eljáró adatvédelmi biztos. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a viszontbiztosítóval, állomány-átruházás esetén az átvevő biztosítóval, a kiszervezéshez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az összesített adatok szolgáltatása, a Pénzügyminisztérium részére a jogalkotás megalapozása, a hatásvizsgálat elvégzése céljából személyes adatnak nem minősülő adatok átadása. Nem lehet biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén (2003.évi LX tv. 153-161.§, 165.§).

A vonatkozó adójogszabályok: a személyi jövedelemadóról szóló 1995.évi CXVII. törvény.

A sikeres együttműködés reményében

K&H Biztosító Zrt.

Document Metadata

Table of Contents

K&H BIZTOSÍTÓ ZRT.

Document Metadata