Díjalkalmazási feltételek 2009.II.1-től
Díjalkalmazási feltételek 2009.II.1-től
Kivonat
a lakossági távhő-szolgáltatási díjakról, az áralkalmazási és díjfizetési feltételekről, valamint a távhő-szolgáltatási csatlakozási díjakról szóló 84/2005. (XII. 16.) Főv. Kgy. rendeletből
A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 60. § (3) bekezdésében, valamint az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. §
(5) bekezdésében és mellékletében kapott felhatalmazás alapján Budapest főváros területén érvényes hatállyal Budapest Főváros Közgyűlése a következők szerint rendelkezik.
A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya kiterjed Budapest főváros területén a Budapesti Távhőszolgáltató Részvénytársaságra és a távhőszolgáltatást is végző más gazdálkodó szervezetekre (a továbbiakban együtt: távhőszolgáltató), valamint a távhőszolgáltatást igénybe vevő lakossági felhasználókra és díjfizetőkre, illetve a csatlakozási díjak tekintetében valamennyi felhasználóra és díjfizetőre.
Általános szabályok
2. § A Tszt., a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet és annak 3. számú mellékleteként kihirdetett Távhőszolgáltatási Közüzemi Szabályzat (TKSZ) és a jelen rendelet alkalmazása szempontjából:
a) Az alapdíj a távhőszolgáltatás folyamatos igénybevételének lehetőségéért és a távhőszolgáltatás igénybevételéért fizetendő, 1 légköbméterre, illetve 1 MW-ra (megawattra) megállapított díj.
b) A hődíj a felhasználó által vételezett (felhasznált) hőmennyiség után fizetendő, 1 GJ-ra (gigajoule-ra) megállapított díj.
c) Lakossági (háztartási) célú távhő-szolgáltatási díjat kell alkalmazni a távhőszolgáltatással ellátott lakásra, valamint a lakóépületben és a lakást is magában foglaló vegyes célra használt épületben lévő, a lakások rendeltetésszerű használatára szolgáló és e rendeltetésének megfelelően használt épületrészekre. A lakások rendeltetésszerű használatára szolgáló épületrészek különösen: a kapualj, a lépcsőház, a folyosó, a mosókonyha, a szárítóhelyiség, a közös fürdőszoba, a közös mosdó, a közös WC, a gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség, a gépkocsitároló, a központi berendezések helyiségei, a közös pince- és padlástérség.
d) Nem lakossági (háztartási) célú távhő-szolgáltatási díjat kell alkalmazni a c) pont hatálya alá nem tartozó, távhőszolgáltatással ellátott épületekre, épületrészekre.
e) Vitás esetben azt, hogy az épület vagy az épületrész a c), vagy a d) pont hatálya alá tartozik-e, a távhőszolgáltató a felhasználó által beszerzett hiteles tulajdoni lap, használatbavételi engedély vagy az építésügyi hatóság által kiadott hatósági bizonyítvány alapján állapítja meg.
Távhő-szolgáltatási díj
3. § (1) A távhőszolgáltatásért a felhasználó, illetőleg díjfizető alapdíjat és hődíjat (a továbbiakban együtt: távhő-szolgáltatási díj) köteles fizetni. A lakossági (háztartási) célú távhőszolgáltatás alapdíjait az e rendelet 1. sz. mellékletének az általános alapdíj- tételeket meghatározó „A” pontja, valamint a választható alapdíj-tételeket meghatározó
„B” és „C” pontja tartalmazza. A fizetendő hődíjat a 4/A. és 4/B. §-okban foglaltak szerint kell megállapítani.
(2) Ha több személy tulajdonában lévő, hőközponti mérés szerinti távhőszolgáltatásban részesülő épület távhő-szolgáltatási díjait egy összegben egyenlítik ki, a felhasználó képviselője a távhőszolgáltató részére köteles írásban nyilatkozni a nem lakossági célú távhőellátásként igénybe vett távhőszolgáltatás arányáról. A nyilatkozatot a bejelentésben szereplő adatok változása esetén is meg kell tenni. A nyilatkozat tartalmáért a nyilatkozattevő felelősséggel tartozik. A nyilatkozat megtételét követő első mérőleolvasás időpontjáig a távhőszolgáltató a nem lakossági (háztartási) célú távhő-szolgáltatási díjakat alkalmazza.
(3) A szolgáltató tulajdonában lévő hőközpontból hőközponti mérés szerinti szolgáltatásban részesülő felhasználók az (1) bekezdésben foglaltak szerint a távhőszolgáltatóval kötött külön megállapodás alapján az általános díjtételek helyett az e rendelet 1. számú mellékletének B. pontja szerinti választható alapdíj-tételek és e rendelet 4/B. § (5) bekezdése szerinti hődíj-tétel megfizetését a következő feltételek együttes fennállása esetén választhatják:
a) a felhasználó legalább 12 naptári hónapra vállalja a távhő-szolgáltatási díjak egy összegben való, díjfizetőkre történő szétosztás nélküli megfizetését;
b) a Ptk.-ban szabályozott közös tulajdonban lévő ingatlan tulajdonostársai megjelölik azon képviselőjüket, akinek a részére a távhőszolgáltató az alapdíjat és hődíjat egyaránt tartalmazó egyösszegű számlát kiegyenlítés végett megküldi.
(4) A szolgáltató tulajdonában lévő hőközpontból hőközponti mérés szerinti szolgáltatásban részesülő felhasználók az (1) bekezdésben foglaltak szerint a távhőszolgáltatóval kötött külön megállapodás alapján az általános díjtételek helyett az e rendelet 1. számú mellékletének C. pontja szerinti választható alapdíj-tételek és e rendelet 4/B. § (6) bekezdése szerinti hődíj-tétel megfizetését a következő feltételek együttes fennállása esetén választhatják:
a) a felhasználó legalább 12 naptári hónapra vállalja a távhő-szolgáltatási díjak választható díjtételek szerinti megfizetését;
b) amennyiben a Ptk.-ban szabályozott közös tulajdonban lévő ingatlan tulajdonostársai a távhő-szolgáltatási díjat egy összegben fizetik, abban az esetben megjelölik azon képviselőjüket, akinek a részére a távhőszolgáltató az alapdíjat és hődíjat egyaránt tartalmazó egyösszegű számlát kiegyenlítés végett megküldi.
(5) A távhőszolgáltató a (3)-(4) bekezdésekben szabályozott megállapodást 12 hónapi időtartamra kötheti meg. A megállapodás időtartama ismételten is meghosszabbítható, ha az újabb 12 hónapra szóló megállapodás a meghosszabbított megállapodás lejártát közvetlenül követő napon lép hatályba. Ha a megállapodás meghosszabbítására nem kerül sor, akkor lehet ismét megállapodást kötni, ha a korábbi megállapodás időtartamának megszűnése óta legalább 12 hónap már eltelt.
(6) A távhő-szolgáltatási díjak nem tartalmazzák a felhasználói berendezések feltöltéséhez, üzemeltetéséhez, továbbá - a 4. § (3) bekezdés c) és e) pontjai kivételével
- a használati melegvíz-szolgáltatáshoz felhasznált közműves ivóvíz víz- és csatornadíját. A közműves ivóvíz megvásárlása az érintett ingatlan(ok) tulajdonosainak feladata, úgyszintén az ezzel kapcsolatos költségek szétosztása és elszámolása az egy szolgáltatói hőközponthoz tartozó ingatlanok tulajdonosai (tulajdonosi közösségei) között.
(7) A távhőszolgáltató a távhő-szolgáltatási díjakat a kapcsolt hő- és villamosenergia- termelést megvalósító távhőtermelő berendezésből származó hőenergiával tartósan, üzemszerűen ellátott felhasználók számára egységesen csökkentheti.
(8) A díjakat a távhőszolgáltató által kiállított számlán feltüntetett, a számla keltétől számított 8 naptári napnál nem rövidebb fizetési határidő lejártáig kell megfizetni.
Az alapdíj alkalmazása és fizetése
4. § (1) Az alapdíj
a) a TKSZ 2.1.1.2. pontja szerinti hőátalakítással megvalósuló távhőenergia- szolgáltatás esetén az épületnek, épületrésznek közüzemi szerződésben meghatározott légtérfogata (légm3),
b) a TKSZ 2.1.1.1. pontja szerinti hőátalakítás nélküli távhőenergia-szolgáltatás esetén a közüzemi szerződésben lekötött legnagyobb hőteljesítmény (MW) után naptári évre fizetendő éves díj (Ft/légm3/év vagy Ft/MW/év).
(2) Ha a Tszt. 44. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően díjszétosztás történik, továbbá épületrészenkénti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén [Tszt. 43. § (5) bekezdés] a díjfizető, illetőleg a felhasználó az alapdíjat az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a tulajdonában álló épületrész légtérfogata (légm3) után, az (1) bekezdés b) pontja esetében pedig - más megállapodás hiányában - az épületre lekötött legnagyobb hőteljesítményből a tulajdonát képező épületrészre légtérfogat-arányosan jutó hőteljesítmény (MW) után fizeti.
(3) Amennyiben az (1) bekezdés a) pontja szerinti távhőszolgáltatás
a) csak fűtési célú, fűtési alapdíjat,
b) csak vízfelmelegítés-szolgáltatás célú, vízfelmelegítési alapdíjat,
c) csak melegvíz-szolgáltatás célú, melegvíz-alapdíjat,
d) fűtési- és vízfelmelegítés-szolgáltatás célú, az a) és b) pontoknak megfelelő együttes alapdíjat,
e) fűtési és melegvíz-szolgáltatás célú, az a) és c) pontoknak megfelelő együttes alapdíjat
kell fizetni. A c) és az e) pont szerinti alapdíj magában foglalja a távhőszolgáltató által felmelegített közműves ivóvíz víz- és szennyvízdíjának ellenértékét is.
(4) A lakóépület és a vegyes célra használt épület közös használatra szolgáló és e rendeltetésének megfelelően használt helyiségei és területei légtérfogata az alapdíjfizetés alapjául nem vehető figyelembe.
(5) A (3) bekezdés szerinti alapdíjak alkalmazásánál a légtérfogat számításánál az éléskamra (kamraszekrény), valamint az épületrész légterének a közművezetékeket védő burkolat mögötti része nem vehető figyelembe. Ha a távhőszolgáltatásban részesülő épületrész fürdőszobájában az előírt hőmérséklet biztosítását kiegészítő fűtéssel (pl.: villamos hősugárzóval) tervezték, az épületrész légtérfogatának megállapításánál a kiegészítő fűtéssel ellátott fürdőszoba légtérfogatának 60%-át kell számításba venni.
(6) A távhő-szolgáltatási díjfizetési kötelezettség szempontjából az ellátott épületrészen (lakáson, az egy önálló rendeltetési egységet képező, nem lakás céljára szolgáló helyiségeken), valamint a közös használatra szolgáló helyiségeken belül az egyes helyiségek ellátottsági különbsége (fűtési, illetőleg használati melegvíz- szolgáltatási célú hőellátás) nem vehető figyelembe.
(7) A (3) bekezdés szerinti alapdíjak alkalmazásánál vízfelmelegítési alapdíjjal kell elszámolni a használati melegvíz-szolgáltatást, ha a távhőszolgáltató a felmelegítéshez szükséges közműves ivóvizet a saját nevén nyilvántartott vízmérőn keresztül biztosítja, de a felhasználó a víz- és csatornaszolgáltatóval megállapodást köt a saját melegvíz- mérőjén mért víz- és csatornadíjának megfizetésére, és annak másolatát a távhőszolgáltató rendelkezésére bocsátja.
(8) A felhasználó, illetőleg a díjfizető az alapdíj 1/12 részét a tárgyhónapban, a hó első napját követően, előre fizeti a távhőszolgáltatónak.
(9) Ha a felhasználói berendezések hibája vagy alkalmatlansága miatt nem teljesíthető a szolgáltatás, a felhasználónak az adott szolgáltatásra vonatkozó alapdíjat meg kell fizetnie.
(10) Ha a felhasználó év közben köt vagy mond fel általános közüzemi szerződést, a szerződéskötés, illetőleg felmondás évében a naptári évre számított alapdíjnak csak az arányos részét kell megfizetnie.
(11) A felhasználó a közüzemi szerződésben lekötött hőteljesítménynek, vagy a felhasználási hely légtérfogatának megfelelő éves alapdíját akkor is köteles a távhőszolgáltató részére megfizetni, ha távhőt nem vételezett. Meg kell fizetni az alapdíjat akkor is, ha a távhőszolgáltató a Tszt. 51. § (3) bekezdésének a) és b)
pontjaiban szabályozott jogaival élve a távhőszolgáltatást felfüggesztette, továbbá a szerződés megszűnéséig abban az esetben is, ha a távhőszolgáltató a közüzemi szerződést a Tszt. 38. § (7) bekezdése alapján felmondta.
A hődíjak meghatározása és alkalmazása
4/A. § (1) A lakossági (háztartási) célú hődíjak az e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott bázis (induló) díjakon alapulnak.
(2) A hődíjak minden naptári negyedév második hónapjának első napjától változhatnak az e rendelet 3. számú mellékletében meghatározott számítási előírások (díjképletek) szerint.
(3) A (2) bekezdés szerinti számítást távhőszolgáltató minden naptári negyedévet követő 10 naptári napon belül köteles elvégezni és az annak eredményeként meghatározott új hődíjakról Budapest Főváros Önkormányzatát tájékoztatni.
(4) Az új lakossági (háztartási) célú távhő-szolgáltatási hődíjakat a távhőszolgáltató köteles - a hődíjak változását legalább 15 nappal megelőzően - legalább két országos napilapban hirdetményben, illetőleg a honlapján közzétenni, és az új hődíjat tartalmazó első számla kibocsátásával egy időben a felhasználókat, illetőleg díjfizetőket tájékoztatni.
4/B. § (1) A TKSZ 2.1.1.2. pontjában foglalt hőátalakítással megvalósuló távhőenergia-szolgáltatás esetén, ha a felhasználó a hődíjat az 5. § (1) bekezdése szerint, a hőközpontban felszerelt hitelesített hőmennyiségmérővel mért hőmennyiség után fizeti, e rendelet 2. és 3. számú mellékletének 1. pontja szerint meghatározott hődíjat kell alkalmazni.
(2) A TKSZ 2.1.1.2. pontjában foglalt hőátalakítással megvalósuló távhőenergia- szolgáltatás esetén, ha a felhasználó a hődíjat a 6. § (1) bekezdése szerint, az épületrészben felszerelt hitelesített hőmennyiségmérővel mért hőmennyiség után fizeti, e rendelet 2. és 3. számú mellékletének 2. pontja szerint meghatározott hődíjat kell alkalmazni.
(3) A TKSZ 2.1.1.1. pontjában foglalt hőátalakítás nélküli távhőenergia-szolgáltatás esetén, ha a felhasználó a hődíjat az 5. § (1) bekezdése szerint, a hőközpontban felszerelt hitelesített hőmennyiségmérővel mért hőmennyiség után fizeti, e rendelet 2. és
3. számú mellékletének 3. pontja szerint meghatározott hődíjat kell alkalmazni.
(4) A TKSZ 2.1.1.1. pontjában foglalt hőátalakítás nélküli távhőenergia-szolgáltatás esetén, ha a felhasználó a hődíjat a 6. § (1) bekezdése szerint, az épületrészben felszerelt hitelesített hőmennyiségmérővel mért hőmennyiség után fizeti, e rendelet 2. és
3. számú mellékletének 4. pontja szerint meghatározott hődíjat kell alkalmazni.
(5) A 3. § (3) bekezdésében foglalt esetben e rendelet 2. és 3. számú mellékletének 5. pontja szerint meghatározott hődíjat kell alkalmazni.
(6) A 3. § (4) bekezdésében foglalt esetben e rendelet 2. és 3. számú mellékletének 6. pontja szerint meghatározott hődíjat kell alkalmazni.
A hődíj elszámolása és fizetése hőközponti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén
5. § (1) A hődíjat a közüzemi szerződés szerinti felhasználó ellátását szolgáló hőközpontban felszerelt, a távhőszolgáltató tulajdonában lévő hitelesített hőmennyiségmérővel mért hőmennyiség után vagy az 5/A. §-ban foglalt esetben a mért hőmennyiség alapulvételével történt kiszámlázásnak megfelelően, a tárgyhót követően havonta utólag kell megfizetni.
(2) Ha a felhasználó a távhő-szolgáltatási díj díjfizetők közötti szétosztását nem kéri és erről írásban nyilatkozik, a hőközpontban mért fogyasztás hődíját egy összegben fizeti.
(3) Ha a felhasználó a távhő-szolgáltatási díj díjfizetők közötti szétosztását kéri, illetőleg a (2) bekezdés szerint írásbeli nyilatkozatot nem tesz, a hőközpontban mért fogyasztás hődíját a felhasználó (képviselője) és a távhőszolgáltató közötti megállapodásban foglalt szétosztási arányoknak megfelelően, megállapodás hiányában az épületben lévő épületrészek légtérfogata (légm3) arányában kell a díjfizetőknek megfizetni.
(4) A (3) bekezdés esetén a felhasználó képviselője kezdeményezheti a távhőszolgáltatónál a hődíj szétosztási arányainak megváltoztatását, a távhőszolgáltató a módosított (új) arányok szerinti szétosztást legkésőbb a bejelentés hónapját követő második hónaptól kezdődően teljesíti.
(5) Ha a felhasználó ellátása a távhőszolgáltató tulajdonában lévő hőközpontból történik, hőközponti hőmennyiségmérés szerinti távhőszolgáltatás esetén a távhőszolgáltató a hőközpontban mért hőmennyiségből a (6) bekezdésben foglaltak szerint külön-külön határozza meg és elkülönítve számlázza a fűtési célra és a használati melegvíz-szolgáltatási célra felhasznált hőmennyiséget. Az így meghatározott hőmennyiségeket a távhőszolgáltató a felhasználó igényének megfelelően a (2) vagy a
(3) bekezdés alapján számolja el.
(6) A távhőszolgáltató a fűtési célú és a használati melegvíz-készítés céljára felhasznált hőmennyiséget - minden olyan hónapban, amikor fűtési és használati melegvíz-szolgáltatási célú hőfelhasználás egyaránt történik külön-külön köteles meghatározni és számlázni a TKSZ 18.2.3. és 18.3.3. pontjai szerint. Csak fűtési vagy csak használati melegvíz-szolgáltatási célú távhőszolgáltatás esetén a hőközpontban mért hőmennyiség azonos az adott szolgáltatási célra felhasznált - a TKSZ 18.2.1., illetve a 18.3.1. pontjai szerint megállapított - hőmennyiséggel.
(7) A hőközpontban 1 m3 közműves ivóvíz felmelegítéséhez szükséges hőmennyiséget a távhőszolgáltató állapítja meg. Az 1 m3 közműves ivóvíz felmelegítéséhez szükséges hőmennyiség a június 1. és augusztus 31. közötti időszakban a hőközpontban hitelesen mért hő- és használati melegvíz-felhasználás mennyiségeinek hányadosa (GJ/vízm3). Ezt a fajlagos hőmennyiséget a távhőszolgáltató évente szeptember 30-áig köteles hőközpontonként felülvizsgálni és
újra megállapítani. Ennek eredményéről a távhőszolgáltató a felhasználó képviselőjét az év október 31-éig írásban köteles tájékoztatni. Az újonnan megállapított fajlagos hőmennyiséget az október havi hőfelhasználás elszámolásától kezdődően kell alkalmazni.
(8) Ha a felhasználó képviselője a fűtésre és a használati melegvíz-készítéshez felhasznált hőmennyiség szétosztására nem közöl külön-külön arányokat, a távhőszolgáltató mindkét hőmennyiség szétosztására a megadott arányt alkalmazza.
(9) Ha a hőközpont egynél több épület távhőellátását biztosítja (szolgáltatói hőközpont), a távhőszolgáltató a hőközpontban fűtési célra és használati melegvíz- készítés céljára külön-külön meghatározott hőmennyiségeket az ellátott épületek hőfogadójában felszerelt költségmegosztók mérési adatai alapján, költségmegosztók hiányában az érintett felhasználók egymás közötti megállapodása szerint - ha ilyen megállapodás nem jön létre, az épületek alapdíjszámítás alapját képező légtérfogata arányának megfelelően - a felhasználók között szétosztja. Az egy-egy felhasználóra jutó hőmennyiségek hődíjainak további szétosztására az egyes díjfizetők között a (3)-(4) és a (8) bekezdésben foglaltak az irányadók.
(10) A (3) bekezdés szerinti díjszétosztás esetén az épületrészre vonatkozóan a felhasználó képviselője által megadott, ennek hiányában a megállapított díjszétosztási arányt, illetőleg arányokat a távhőszolgáltató köteles a számlán feltüntetni.
(11) A közüzemi szerződésről, annak a díjszétosztás módjára, arányaira vonatkozó rendelkezéseiről és ezek változásáról a felhasználó képviselője köteles a díjfizetőket tájékoztatni. A díjfizető kérésére a távhőszolgáltató ügyfélszolgálata köteles a közüzemi szerződésről, a díjszétosztás módjáról és az adott díjfizetőre vonatkozó díjszétosztási arányról a díjfizetőnek tájékoztatást adni.
5/A. § (1) A felhasználó, illetőleg a díjfizető írásban megállapodhat a távhőszolgáltatóval a távhő-szolgáltatási díjak részszámlázással történő fizetéséről. Ebben az esetben a felhasználó (díjfizető) az év november 30-ig tartó hónapjaiban a megállapodást megelőző teljes naptári évben (január 1.-december 31.) mért hőfelhasználás alapulvételével a megállapodásban a (2) bekezdés szabályai szerint meghatározott, havi azonos mértékű hőfelhasználást tartalmazó részszámlák alapján részfizetést teljesít, minden év december hónapban pedig a tényleges, mért hőfelhasználást - díjszétosztás esetén abból az épületrészére jutó hányadot - tartalmazó elszámolás eredményének megfelelő elszámoló számlában a távhőszolgáltató külön- külön a fűtési célú és használati melegvíz-készítési célú hődíj-, valamint az alapdíj- különbözetet elszámolja.
(2) A fűtési célú hő és használati melegvíz-készítési célú hő részmennyiségeket külön kell megállapítani. A fűtési célú hő részmennyiség az előző teljes naptári év 12 havi tényfogyasztásának - a tervezett átlaghőmérséklettel, fűtött napok számával korrigált - 1/12 része. A használati melegvíz-készítési célú hő részmennyiség az előző teljes naptári év 12 havi tényfogyasztásának 1/12 része. Amennyiben nem áll rendelkezésre a
fentiek szerinti tényfogyasztás úgy részszámlázással történő fizetésre megállapodás nem köthető.
(3) Az (1) bekezdés szerinti fizetési feltételeket a távhőszolgáltató abban az esetben köteles biztosítani, ha a felhasználónak (díjfizetőnek) 90 napon túli távhődíj hátraléka nincs, és ennek a feltételnek a megállapodás érvényességi ideje alatt folyamatosan megfelel.
A hődíj elszámolása és fizetése épületrészenkénti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén
6. § (1) A hődíjat az épületrészekben felszerelt, a távhőszolgáltató tulajdonában lévő hiteles hőmennyiségmérővel teljes körűen (a fűtési, illetve a használati melegvíz- szolgáltatás célú hőmennyiségre kiterjedően) mért hőmennyiség után - a távhőszolgáltató és a felhasználó eltérő megállapodásának hiányában - a tárgyhót követően, havonta utólag kell megfizetni.
(2) Felhasználóváltozás esetén a korábbi és az új felhasználó a mérőállást és a változás időpontját közösen írásban rögzíti és 15 napon belül a távhőszolgáltató rendelkezésére bocsátja. Ennek alapján a távhőszolgáltató elszámoló számlát készít a korábbi felhasználó részére, legkésőbb a felhasználóváltozás és a mérőleolvasási adat bejelentését követő második hónapban.
(3) Ha az épületrészben elhelyezett hőmennyiségmérő adatainak leolvasása a felhasználó érdekkörében felmerült okból meghiúsul, a távhőszolgáltató jogosult az elszámolás alapját képező hőmennyiséget a TKSZ 23.1. pontja szerint meghatározni.
(4) A felhasználó írásban megállapodhat a távhőszolgáltatóval a távhő-szolgáltatási díjak részszámlázással történő fizetéséről, az 5/A. §-ban szabályozottak szerint.
Számlázási előírások
7. § (1) A távhőszolgáltató a számlán köteles feltüntetni az elszámoláshoz alkalmazott hőmennyiségmérő-leolvasás idején rögzített mérőállásait, a felhasznált hőmennyiséget, továbbá - az épületrészenkénti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetét kivéve - az egy- egy felhasználóra, illetőleg díjfizetőre jutó fűtési célú, illetőleg melegvíz célú hőfelhasználási arányokat és az ezeknek megfelelő hőmennyiségeket.
(2) A távhőszolgáltatót az (1) bekezdésben előírt kötelezettség szolgáltatói hőközponti hőmennyiségmérés esetén 2006. július hó 1. napjától terheli.
(3) Ha a felhasználó, illetőleg a díjfizető az 5/A. § és a 6. § (4) bekezdés szerinti részszámlázásra vonatkozóan írásban megállapodik a távhőszolgáltatóval, akkor a 4. § szerinti alapdíjat is részszámlázáson alapuló részfizetésként teljesíti.
Csatlakozási díj
8. § (1) Új vagy növekvő távhőigénnyel jelentkező felhasználási hely tulajdonosától az igényének kielégítését szolgáló hőteljesítmény rendelkezésre állásához szükséges szolgáltatói tulajdonú berendezések létesítése, bővítése, átalakítása céljából a távhőszolgáltató csatlakozási díjat kérhet. A csatlakozási díj nem foglalja magában a Tszt. 33. § (2) bekezdése szerinti, a távhőtermelőnek fizetett fejlesztési költségeket.
(2) A csatlakozási díjon felül a távhőszolgáltató kérheti az (1) bekezdés szerinti távhőigénylőtől annak a fejlesztési költségnek a távhőteljesítmény-igénnyel arányos részét is, amelyet a Tszt. 33. § (2) bekezdése szerinti megállapodás alapján a távhőtermelőnek fizetett.
(3) A bejelentett új vagy növekvő távhőteljesítmény-igény kielégítésére, a fizetendő csatlakozási díj és a (2) bekezdés szerinti fejlesztési költség megfizetésére az igénybejelentőnek és a távhőszolgáltatónak egymással külön szerződést kell kötnie.
(4) A csatlakozási díj mértékét e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.
Díjvisszatérítés és pótdíjfizetés
9. § (1) Ha a távhőszolgáltató a felhasználóval szemben fennálló távhő-szolgáltatási kötelezettségének folyamatosan három napot meghaladóan, neki felróható okból, vagy a Tszt. 40. § (2) bekezdése szerinti előzetes értesítés mellőzésével nem tesz eleget, az erre irányuló panasz bejelentésétől kezdve a közüzemi szerződésben meghatározott éves alapdíj-szüneteltetés időtartamával arányos részének a háromszorosát fizeti vissza.
(2) Ha a felhasználó ellátását biztosító hőközpontot a felhasználó vagy megbízottja üzemelteti és a szerződésben lekötött legnagyobb hőteljesítményt 1-1 naptári napon folyamatosan, 30 percnél hosszabb időtartamon keresztül túllépi (Tszt. 49. § (2) bekezdés a) pont), a felhasználónak pótdíjat kell fizetnie. A pótdíj a jogosulatlanul igénybevett többletteljesítmény-felhasználóra vonatkozó - rendeletben megállapított - éves alapdíjának a kétszerese. Ismételt túllépés esetén a teljesítmény-túllépés pótdíját a szolgáltató annyiszor számíthatja fel, ahány napon a jogosulatlan igénybevétel megtörtént.
(3) Ha a felhasználó, illetőleg a díjfizető a Tszt. 49. § (2) bekezdésének c), d), f) és g) pontjaiban szabályozott szerződésszegést, vagy egyéb módon szabálytalan vételezést valósít meg, a szolgáltatás díján felül pótdíjat köteles fizetni. A pótdíj mértéke a felhasználóra (díjfizetőre) vonatkozó éves alapdíj háromszorosa.
1. számú melléklet a 84/2005. (XII. 16.) Főv. Kgy. rendelethez1
A lakossági (háztartási) célú távhő-szolgáltatási alapdíjak
A. Általános alapdíjtételek
Megnevezés | Mértékegység | Díjtételek2 |
I. A 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben - a közüzemi szerződésben meghatározott légtérfogat alapján - fizetendő alapdíjtételek a) Fűtési alapdíj | Ft/légm3/év | 447,24 |
b) Vízfelmelegítési alapdíj | Ft/légm3/év | 34,32 |
c) Melegvíz alapdíj | Ft/légm3/év | 227,40 |
d) Együttes alapdíj A (a + b) | Ft/légm3/év | 481,56 |
e) Együttes alapdíj B (a + c) | Ft/légm3/év | 674,64 |
II. A 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben - a közüzemi szerződésben lekötött hőteljesítmény alapján - fizetendő alapdíj | Ft/MW/év | 12 301 356 |
B. Választható alapdíjtételek
Megnevezés | Mértékegység | Díjtételek3 |
I. A 3. § (3) bekezdése szerint választható alapdíjtételek a) Fűtési alapdíj | Ft/légm3/év | 175,32 |
b) Vízfelmelegítési alapdíj | Ft/légm3/év | 22,80 |
c) Melegvíz alapdíj | Ft/légm3/év | 215,88 |
d) Együttes alapdíj A (a + b) | Ft/légm3/év | 198,12 |
e) Együttes alapdíj B (a + c) | Ft/légm3/év | 391,20 |
C. Választható alapdíjtételek
Megnevezés | Mértékegység | Díjtételek4 |
I. A 3. § (4) bekezdése szerint választható alapdíjtételek a) Fűtési alapdíj | Ft/légm3/év | 584,64 |
b) Vízfelmelegítési alapdíj | Ft/légm3/év | 75,96 |
c) Melegvíz alapdíj | Ft/légm3/év | 269,04 |
d) Együttes alapdíj A (a + b) | Ft/légm3/év | 660,60 |
e) Együttes alapdíj B (a + c) | Ft/légm3/év | 853,68 |
1 Megállapította: 1/2009. (I. 30.) Főv. Kgy. rendelet 1. §, 1. számú melléklet. Hatályos: 2009. II. 1-től. Alkalmazására lásd: 1/2009. (I. 30.) Főv. Kgy. rendelet 2. § (2)-(3).
2 A legmagasabb hatósági ár, amely az általános forgalmi adót nem tartalmazza. 3 A legmagasabb hatósági ár, amely az általános forgalmi adót nem tartalmazza. 4 A legmagasabb hatósági ár, amely az általános forgalmi adót nem tartalmazza.
2. számú melléklet a 84/2005. (XII. 16.) Főv. Kgy. rendelethez
A lakossági (háztartási) célú hődíjak bázis (induló) díjai
A. Általános bázis (induló) hődíjtételek
1. A 4/B. § (1) bekezdése esetén alkalmazandó bázis (induló) hődíjtételek:
3619 Ft/GJ5
2. A 4/B. § (2) bekezdése esetén alkalmazandó bázis (induló) hődíjtételek:
4705 Ft/GJ6
3. A 4/B. § (3) bekezdése esetén alkalmazandó bázis (induló) hődíjtételek:
2980 Ft/GJ7
4. A 4/B. § (4) bekezdése esetén alkalmazandó bázis (induló) hődíjtételek:
3874 Ft/GJ8
B. Választható bázis (induló) hődíjtétel
5. A 4/B. § (5) bekezdése esetén alkalmazandó bázis (induló) hődíjtétel:
4520 Ft/GJ9
C. Választható bázis (induló) hődíjtétel
6. A 4/B. § (6) bekezdése esetén alkalmazandó bázis (induló) hődíjtétel:
2985 Ft/GJ10
4. számú melléklet a 84/2005. (XII. 16.) Főv. Kgy. rendelethez
5 Legmagasabb hatósági árak, amelyek az általános forgalmi adót nem tartalmazzák. 6 Legmagasabb hatósági árak, amelyek az általános forgalmi adót nem tartalmazzák. 7 Legmagasabb hatósági árak, amelyek az általános forgalmi adót nem tartalmazzák. 8 Legmagasabb hatósági árak, amelyek az általános forgalmi adót nem tartalmazzák. 9 Legmagasabb hatósági árak, amelyek az általános forgalmi adót nem tartalmazzák. 10 Legmagasabb hatósági árak, amelyek az általános forgalmi adót nem tartalmazzák.
A távhőszolgáltatás csatlakozási díja
A felhasználó ellátása érdekében szükséges
- bekötővezeték létesítéséhez: 150.000,- Ft/nyomvonal folyóméter11
- szolgáltatói egyéb berendezések létesítéséhez, bővítéséhez: 25.000,- Ft/KW12
11 A legmagasabb hatósági ár, amely az általános forgalmi adót nem tartalmazza.
12 A legmagasabb hatósági ár, amely az általános forgalmi adót nem tartalmazza.