union24-Kandalló Extra Általános Biztosítási Feltételek

I. Jelen szabályzatban foglalt feltételek – eltérő szerződési kikötések hiányában – az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) lakásbiztosításaira érvényesek, feltéve, hogy a szerződést e feltételekre hivatkozva kötötték.

II. A szerződés alanyai

Szerződő, biztosítottak

1. A vagyonbiztosítási szerződést az kötheti meg (továbbiakban: szer- ződő), aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy aki a biztosí- tást ilyen személy (továbbiakban: biztosított) javára köti.

2. E szabályzat alapján:

Épületek, építmények vonatkozásában biztosítottak lehetnek:

– a kötvényen név szerint feltüntetett személy; tulajdonos, lakás- bérlő, társbérlő,

– a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában,

– a lakásszövetkezet, a biztosítónál biztosított és a szövetkezet összes lakásának darabszámarányában,

– illetve az egy kötvényen feltüntetett társasház vagy lakásszövet- kezet.

3. Ingóságok vonatkozásában biztosítottak lehetnek:

– a kötvényen név szerint feltüntetett személy,

– azok a hozzátartozók (Ptk. 685. §), akik a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában a kötvényen név szerint feltün- tetett biztosítottal a kockázatviselés helyén közös háztartásban állandó jelleggel együtt éltek.

4. Nem lehet biztosított:

– albérlő, ágyrajáró, fizetővendég, vendég;

– háztartási alkalmazott.

5. Felelősség- és baleset-biztosítás vonatkozásában biztosítottak lehetnek a Különös Feltételekben meghatározott személyek.

6. Ha a biztosítást nem a biztosított, hanem az ő javára harmadik személy kötötte, a díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli, a biztosító a jognyilatkozatokat hozzá intézi, és ő köteles a nyilatko- zatok megtételére, valamint a biztosított szükség szerinti értesíté- sére is.

III. Biztosítási események, általános kizárások

1. A biztosítási események meghatározását a különös feltételek tar- talmazzák.

2. Jelen szerződés csak a különös feltételekben felsorolt biztosítási események által közvetlenül okozott károkra nyújt fedezetet. Amennyiben a kár bekövetkezésében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménynek tudható be.

3. Nem biztosítottak azok az épületek, lakások és bennük lévő ingó- ságok:

– amelyeket vállalkozás céljára használnak,

– amelyek nem minősülnek lakás célú ingatlannak (ilyenek lehet- nek például a vállalkozás céljára használt üzleti-, ipari-, és mezőgazdasági létesítmények),

– amelyeket lakás céljára használnak, de amelyek tetőzete (héjalása) nád, fazsindely, onduline, illetve amelyek falazata vályog és alapozása nincs, vagy az épület alapja kőből, vagy téglából készült.

4. A jelen szabályzat alapján megkötött biztosítási szerződések fede- zete nem terjed ki:

a) a különös feltételekben kizárt eseményekre;

b) a következményi károkra, pl. penészedés, gombásodás, fertő- zés, korhadás;

c) nem nyújt fedezetet a biztosítás, ha a biztosítási események háborúval, polgárháborúval, belső zavargással, felkeléssel, lázadással, sztrájkkal, terrorcselekménnyel, illetve a nukleáris- energia károsító hatásával összefüggésben következnek be;

d) kivitelezési és tervezési hibákból eredő károkra;

e) a karbantartás elmulasztásából eredő károkra;

f) a megsemmisült biztosított vagyontárgy nem károsodott tarta- lék-alkatrészei, tartozékai eredeti célú felhasználásának meghi- úsulása miatt bekövetkezett károkra;

g) az építési, üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben bekövetkezett károkra;

h) az építési, szerelési tevékenységgel okozati összefüggésbe hoz- ható károkra;

i) természetes elfáradás, elhasználódás formájában keletkező károkra;

j) használatot nem befolyásoló értékcsökkenés formájában kelet- kező károkra;

k) előszereteti értékekre;

l) elmaradt haszonra;

m) kereskedelmi forgalom hiányaiból adódó károkra és többletkölt- ségekre;

n) azokra a káreseményekre, amelyek közvetlen, vagy közvetett módon azbeszt miatt, vagy azbesztet tartalmazó anyag miatt keletkeztek;

o) a lakhatási, illetve használatbavételi engedéllyel nem rendelke- ző lakóépületekre, lakásokra;

p) más biztosítással már fedezetbe vont károkra.

IV. Közlési kötelezettség

A biztosított, illetve a szerződő a szerződéskötéskor köteles a biz- tosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körül- ményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A közlési kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsé- ge nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy ismernie kellett, illetve az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

V. A szerződés létrejötte

1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre.

2. A biztosítás létrejöttét a szerződő írásbeli ajánlattal kezdeményezi. A biztosító az ajánlatot a kötvénykiállításra jogosult egységéhez való beérkezéstől számított 15 napon belül bírálja el. Ha a biztosító az ajánlatot nem fogadja el, akkor az elbírálási határidő alatt bekövet- kezett károkat a biztosító nem köteles megtéríteni. Az ajánlat eluta- sítása esetén a befizetett díjat a biztosító kamatmentesen visszautal- ja. A biztosítási ajánlat elutasítását a biztosító nem köteles indokolni.

3. A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra tizenöt napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés az ajánlat- nak a biztosító vagy képviselője részére történt átadás időpontjára visszamenőleges hatállyal jön létre.

4. Ha a biztosított kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés eltér a biztosítási szabályzattól, a biztosító 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést a szabályzatnak megfelelően módosítsák. Ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen az ajánlat a biztosítónak a kötvény kiállításra jogosult szervéhez beérkezett. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, az elutasítástól, illetve a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

5. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A biztosítás megkötését a szerződő ajánlattal kezdeményezi. Amennyiben a biztosítási szerződés távollévők között jön létre (távértékesítés) az írásbeli megállapodást, illetőleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. Ebben az esetben a biztosítási szerződés a kötvény, a szerződő (biztosított) általi kézhezvételének napján jön létre és a VI. pont- ban meghatározott kockázatviselési kezdettel lép hatályba.

A távértékesítés keretében kötött szerződést a szerződő a kötvény kézhezvételének napjától számított 14 napon belül indoklás nél- kül, azonnali hatállyal felmondhatja. A biztosítási szerződés azon a napon szűnik meg, amikor az írásbeli felmondó nyilatkozat biz- tosítónk megadott címére beérkezik. Amennyiben a szerződő a fentiek szerinti felmondási jogát gyakorolja, a biztosító kizárólag a szerződésnek megfelelően a szerződés megszűnésének időpontjáig tartó kockázatviselés időarányos ellenértékét jogosult követelni. A szerződés fentiek szerinti felmondása esetén a biztosító köteles a díj arányos ellenértékét meghaladó részt a felmondásról szóló nyilatkozat kézhezvételét követően, de legkésőbb 30 napon belül a szerződő részére visszatéríteni.

VI. A kockázatviselés kezdete

A biztosító kockázatviselése az ajánlat beérkeztét követő nap 0 órájakor kezdődik, feltéve, hogy a szerződő vagy a biztosított az első díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizette. Ha a szerződő a biztosító képviselőjének fizeti a díjat, azt legkésőbb a fizetéstől számított negyedik napon a biztosító pénztárába beérke- zettnek kell tekinteni.

A felek a kockázatviselés kezdetének időpontjában fentiektől elté- rően is megállapodhatnak.

A biztosító az árvíz kockázatra a szerződés hatályba lépésétől szá- mított 15 nap várakozási időt köt ki, ez alatt az idő alatt a bizto- sítás árvíz kockázatra nem terjed ki.

VII. A szerződés tartama, megszűnése, díjfizetés

1. A szerződés – ha a felek másként nem állapodnak meg – határo- zatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási időszak egy év.

2. A biztosítási időszakra járó díj előre esedékes, a felek azonban részletfizetésben is megállapodhatnak. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díj mindig előre, annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

3. A felek a határozatlan tartamú szerződést a biztosítási időszak végére írásban felmondhatják. A felmondási idő 30 nap.

4. A felek a szerződésben a felmondási jogot legfeljebb három évre kizárhatják. Felmondás esetén a biztosító a szabályzat szerint követelheti annak a díjengedménynek a megfizetését, amelyet a szerződés hosszabb tartamára tekintettel a biztosítottnak nyújtott (tartamengedmény).

5. Határozott időre kötött biztosítások esetén a biztosítás díja a szer- ződés létrejöttekor egy összegben esedékes.

6. A határozott tartamú biztosítási szerződés a tartam lejártakor akkor is megszűnik, ha a díjat továbbra is megfizették. A lejárat utáni díjat a biztosító köteles visszafizetni.

7. Amennyiben a szerződő, illetve a biztosított a biztosítási díjat az esedékességtől számított 30 napon belül nem egyenlíti ki, halasz- tást nem kapott, és a biztosító a díjat bírósági úton nem érvénye- síti, a biztosító a kockázatot az esedékességtől számított 60 napig viseli, ez alatt az idő alatt a szerződő az elmulasztott időszakos díjat pótolhatja. Ha ez nem történik meg, a biztosítás a 60. nap elteltével megszűnik.

8. A szerződés megszűnését követő három hónapon belül a szerződés közös megegyezéssel újra érvénybe helyezhető. Az újra érvénybe helyezés feltétele az elmaradt díj megfizetése, azonban a szerző- dés megszűnése és újra érvénybe helyezése közötti időszakra a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

9. Amennyiben a biztosítottnak a vagyontárgy megóvásához fűződő érdeke megszűnik, a biztosítás is megszűnik a hónap utolsó nap- jával.

10. Ha a biztosítási időszakban a biztosító szolgáltatást nyújtott, a teljes biztosítási időszakra esedékes díj megilleti, melyet a térítés összegéből levonhat.

VIII. Területi hatály

A biztosítási szerződés hatálya Magyarország területén, az ajánla- ton megjelölt kockázatviselési helyre terjed ki. Ettől eltérő rendel- kezést a különös feltételek tartalmazhatnak.

IX. Biztosított vagyontárgyak

A különös feltételek szerint biztosított vagyontárgyak felsorolását a szerződés tartalmazza.

X. A biztosítási összeg

1. A biztosítási összeg a biztosító kötelezettségvállalásának felső határa és egyben a biztosítási díj megállapításának alapja.

2. A biztosítási összeget a biztosított, illetve a szerződő határozza meg.

3. Önálló vagyoncsoportnak tekintendő minden, az ajánlaton külön soron saját biztosítási összeggel feltüntetett vagyoncsoport. A vagyoncsoporton belül külön felsorolt vagyonkategóriák biztosítási összegei nem vonhatók össze.

4. A biztosítási összeg módosítását a szerződő a biztosítóhoz intézett nyilatkozattal bármikor kezdeményezheti. Az ilyen nyilatkozat bizto- sítási ajánlatnak minősül, és a biztosító új ajánlatként bírálja el.

5. A biztosítási szerződés automatikusan értékkövető, rendszeresen indexálódik. Az értékkövetés minden vagyoncsoportra és biztosítá- si elemre vonatkozik. Az átlagos inflációtól eltérő értékváltozás vagy vagyonszaporulat esetén a biztosítási összeg módosítását a szerződő félnek kell kezdeményeznie.

Az indexálás a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott általános fogyasztói árindex alapján vagyoncsoportonként történik. Az index mértéke a biztosítási évfordulót megelőző naptári évre vonatkozta- tott éves fogyasztói árindex. Az értékkövetéssel módosított biztosí- tási összeget az előző biztosítási összeg és a KSH-index szorzata adja. A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi. Ugyancsak arányosan változnak a kerekítés szabályainak megfelelően a biztosítás egyéb elemei is (költségtérítések, mini- mál díj), kivéve a limiteket és az önrészt. A biztosítás indexálására évente kerül sor, a biztosítási évforduló napjával. A biztosítási összeg értékkövető módosításáról, annak mértékéről és a díjválto- zásról a biztosító a biztosítási évfordulót 60 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.

A biztosítás indexálásával egyidejűleg a biztosító a biztosítási díj- tételek kockázati vagy egyéb okból való megváltoztatását is kezde- ményezheti. A biztosítási díjtételváltozásról a biztosító a biztosítá- si évfordulót 60 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt. Amennyiben a szerződő a díjemelésre vonatkozó szerződésmódosí- tást írásos formában nem ellenzi, vagy arra nem nyilatkozik, úgy azt elfogadottnak kell tekinteni.

XI. Túlbiztosítás, alulbiztosítás

1. A biztosítási összeg megállapításának alapja a biztosítani kívánt vagyontárgy szerződés kötéskori új értéke.

2. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy szerződés kötéskori új értékét, a meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, s a díjat megfelelően le kell szállítani.

Ha szerződő/biztosított a szerződéskötés időpontjában ugyanazon vagyontárgyakra és ugyanazon kockázatokra már rendelkezik bizto- sítási szerződéssel (többszörös biztosítás), a biztosító csak a másik (korábbi) biztosítási szerződéssel meg nem térült károkra nyújt biztosítási szolgáltatást.

3. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgy új értéke, a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik (pro-rata).

4. Ha a biztosítási szerződés a lakás, ill. épület és az általános ház- tartási ingóságok vonatkozásában minimum a biztosító által java- solt biztosítási összegekkel jön létre, úgy a biztosító az alulbiztosí- tottságot nem vizsgálja, nem alkalmaz aránylagos kártérítést. Ez esetben a biztosító szolgáltatásának felső határa az ajánlott, illetve a választott biztosítási összeg. A biztosító az ajánlott biztosítási összegre a lakás/lakóépület és melléképület hasznos alapterülete alapján tesz javaslatot. Ha a káresemény időpontjában a tényleges alapterület eltér az ajánlatban feltüntetett alapterülettől, a bizto- sító a valóságos és biztosítási védelem alá helyezett hasznos alapterületnek megfelelően nyújt kártérítést.

XII. A biztosító szolgáltatása

A biztosító szolgáltatásának mértékét a különös feltételek tartal- mazzák azzal a kikötéssel, hogy a biztosító kártérítési kötelezettsé- gének felső határa a biztosítási összeg. A kártérítés a biztosítási szerződésben tételesen felsorolt vagyontárgyakra vonatkozóan a külön-külön megadott biztosítási összegekre korlátozódik.

XIII. A kárbejelentés és kárrendezés szabályai

1. A biztosított, illetve a szerződő köteles a kárt annak bekövetkezte- kor haladéktalanul, de legkésőbb az észleléstől számított két napon belül a biztosítónak bejelenteni, a szükséges felvilágosítá- sokat megadni, és lehetővé tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.

2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

– a biztosítottnak, illetve a szerződőnek vagy képviselőjének a nevét,

– a biztosítási szerződés megnevezését,

– a káresemény leírását és időpontját,

– a kár bekövetkeztének helyét,

– a károsodott vagyontárgy részletes leírását,

– a kár mértékét.

3. Bizonyos károk bekövetkezte esetén a biztosított köteles hatósági bejelentést tenni. Az erre vonatkozó szabályokat a különös feltéte- lek tartalmazzák.

4. A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított vagyontárgy állapotában a biztosított a biztosító kárfelvételi eljárásának megin- dulásáig, legkésőbb azonban a bejelentéstől számított 5 napig csak annyiban változtathat, amennyiben az a kárenyhítéshez szük- séges. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvű változtatás következtében a biztosító számára fizetési kötelezettsége elbírálá- sa szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, kötelezettsége nem áll be.

5. Kár esetén a biztosítási esemény, a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgáltatás összegének bizonyítása a biztosított kötelessége. E kötelezettséget egyebek közt úgy is teljesítheti, hogy a kár jelle- gétől függően a biztosítónak bemutatja a fentiek bizonyítására alkalmas iratokat, így különösen:

– a tulajdoni lapot, a bérleti szerződést, a károsult vagyontárgy tulajdonjogát, vagy magát a kárt, illetőleg annak mértékét bizo- nyító dokumentumokat,

– az árajánlatot, költségvetést, és az ezek alapján a biztosító által történt elfogadás után kiállított számlát, törött üveg helyreállí- tási számláját,

– a beszerzési számlát, az adásvételi szerződést,

– tűz- és robbanáskár esetén a jogszabály szerint előírt hatósági bizonyítványt vagy hatósági igazolást,

– a hatósági igazolást vagy határozatot, ha volt hatósági eljárás. Betöréses lopás, rablás, illetve épületrongálás és vandalizmus esetén a biztosított rendőrségi feljelentést köteles tenni és ezt igazolni. Ha a bekövetkezett biztosítási esemény igazolásához szükséges, a biztosító kérheti a nyomozást megszüntető vagy fel- függesztő határozat, helyszíni jegyzőkönyv, vádemelés esetén pedig a vádemelési javaslat vagy a bírósági ítélet megküldését. Amennyiben a bekövetkezett biztosítási esemény jogalapja, illetve összegszerűsége más módon is igazolható, ezen utóbbi iratok csa- tolása a biztosítási szolgáltatás nyújtásának nem előfeltétele.

6. A biztosító szolgáltatását a kárbejelentéstől számított 15 napon belül teljesíti. Amennyiben a kárbejelentésen kívül a biztosítási esemény bekövetkezésére, illetve a kár összegére vonatkozóan, ezek bizonyítása céljából egyéb dokumentumok csatolása is szük- séges, úgy a biztosító az utolsó okirat beérkezését követő 15 napon belül köteles a megállapított kárösszeget megfizetni.

A biztosított hozzájárul ahhoz, hogy a biztosító által megjelölt képviselője részére a szükséges meghatalmazást a biztosító kéré- sére megadja abból a célból, hogy a kárüggyel kapcsolatos hatósá- gi iratokat megtekinthesse. Bűncselekmény esetén a nyomozás újabb adatairól, a feltételezett elkövetők kilétéről, a vádirat benyújtásáról, illetve a bírósági ítélet meghozataláról – annak fénymásolatban való megküldésével – a biztosított köteles a bizto- sítót a tudomására jutástól számított 8 napon belül írásban értesí- teni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a biztosító a szerződésben vállalt kötelezettségének már eleget tett.

7. Amennyiben a felek a kár mértékének megállapítására vonatkozó- an megállapodni nem tudnak, a biztosított kérheti, hogy három tagból álló szakértői bizottság döntsön.

A három szakértő közül egyet a biztosító, egyet a biztosított (szer- ződő) választ, míg a harmadikat a két szakértő közösen nevezi meg. A bizottság szótöbbséggel határoz. Az eljárás során a felek saját szakértőjük költségeit maguk viselik, a harmadik szakértő költsége közöttük 50-50% arányban oszlik meg.

XIV. Mentesülés

1. Mentesül a biztosító fizetési kötelezettsége alól:

a) amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen

– a biztosított, illetve a szerződő vagy a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,

– a biztosítottnak a vagyontárgy kezelésével megbízott alkalma- zottja, megbízottja,

– jogi személyek esetében annak: vezető szerve vagy tagja, veze- tő beosztású alkalmazottja,

– a károsodott vagyontárgy kezelésével megbízott alkalmazottja szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta,

b) amennyiben a biztosító a kármegelőzésre vonatkozó szabályok súlyos vagy sorozatos megsértését tapasztalja,

c) a kárért felelős személy súlyosan ittas állapotban, vagy bódula- tot keltő szer hatása alatt és ezzel az állapottal összefüggésben okozta,

d) amennyiben engedélyhez kötött tevékenységet ennek hiányá- ban folytatott és ezzel összefüggésben okozta a kárt.

2. Gazdasági társaság tagjainak károkozása esetén a biztosító nem téríti meg a szándékosan vagy súlyosan gondatlanul kárt okozó tag tulajdonát képező részhányadot.

3. Fenti szabályok a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegése esetén is alkalmazásra kerülnek.

XV. Kármegelőzés, kárenyhítés

1. Kármegelőzés

A kármegelőzés a biztosított kötelezettsége. A biztosított, illetve a szerződő köteles a hatályos jogszabályokat, a biztonsági és üze- meltetési szabályokat, a felügyeleti utasításokat, valamint a bizto- sító előírásait betartani. Amennyiben ezek elmulasztása miatt kár következik be, a biztosító jogosult a bekövetkezett kár miatt fize- tendő kártérítési összeg csökkentésére, illetve a fizetés megtaga- dására.

A biztosító jogosult a biztosítottnál a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását ellenőrizni.

2. Kárenyhítés

A szerződő (biztosított) a kár bekövetkezte esetén köteles a kár mértékének csökkentése érdekében szükséges, ésszerű intézkedé- seket haladéktalanul megtenni. A kárenyhítési költségek térítési szabályait a különös feltételek tartalmazzák.

XVI. Változás-bejelentési kötelezettség

A biztosított (szerződő) köteles bejelenteni a biztosítónak, ha a szerződés elvállalása szempontjából lényeges változás állt be. A biztosított (szerződő) a változás-bejelentést 5 napon belül köteles megtenni.

A változás-bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a közlési kötelezettség megsértésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

XVII. Visszkereseti jog

Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illeték meg a kárért felelős személy- lyel szemben.

XVIII. Elévülés

A biztosítási szerződésből eredő igények két év alatt, jogi szemé- lyek esetében egy év alatt évülnek el.

Amennyiben az igények a biztosítási események miatt merülnek fel, úgy az elévülési időt a biztosítási esemény bekövetkeztétől kell számítani.

XIX. Joghatóság

Jogvita esetén a magyar jog rendelkezései, elsősorban a Polgári Törvénykönyv, a 2003. évi LX. törvény és a vonatkozó hatályos magyar jogszabályok irányadóak. Az eljárások nyelve magyar.

XX. Adatkezelés, biztosítási titok

A biztosított (szerződő) köteles bejelenteni, ha ugyanazon vagyon- tárgyra más biztosítóval is szerződést kötött. A biztosító jogosult az ügyfelek biztosítási ajánlaton felvett, valamint a közlési, változás- bejelentési kötelezettség teljesítése körében tudomására jutott adatait, ideértve a különleges adatokat is, az információs önren- delkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései szerint, a 2003. évi LX. törvényben (Bit.) foglaltakkal összhangban kezelni. Az adatok továbbítására a Bit. rendelkezéseiben meghatározott módon, illetve az ügyfél hoz- zájárulása alapján kerülhet sor. Az adatkezelés célja csak a bizto- sítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartá- sához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítélésé- hez, a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges vagy a Bit. által meg- határozott egyéb cél lehet. Az ügyfél tájékoztatást kérhet a szemé- lyes adatainak kezeléséről, valamint kérheti az adatai helyesbíté- sét, törlését. A biztosítót a birtokába jutott biztosítási titkok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. A biztosító titoktar- tási kötelezettségére a 2003. évi LX. törvény 153–161. §-ban foglalt szabályok az irányadóak.

Biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minősülő – a

biztosító rendelkezésére álló adat, amely a biztosító egyes ügyfe- leinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerző- déseire vonatkozik.

A biztosító ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, ame- lyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásá- val, a szolgáltatással összefüggenek. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a törvény másként nem rendelkezik

– titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró felügyelettel,

b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,

d) hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,

e) a törvényben foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdek- képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközve- títői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos verseny-fel- ügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűj- tésére felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együtt- biztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető Hivatallal,

m) az állomány-átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szük- séges adatok tekintetében a Kártalanítási Számlát kezelő szer- vezettel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezési megbízottal,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekin- tetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli bizto- sító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogsza- bállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetí- tővel, szaktanácsadóval szemben, ha az a)–j) és n) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját. A k), l), m) és p) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés cél- ját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolá- sának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

A biztosító nem tájékoztathatja az ügyfelet a b), f), j) pontban foglalt adattovábbításról.

XXI. Egyéb rendelkezések

Társaságunk neve: UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Székhelye: 1082 Budapest, Baross u. 1.

Cégjegyzékszámunk: Cg.: 00-00-000000 Cégbíróság neve: Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság

A biztosító felügyeleti szerve: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.,

Postacím: 1535 Budapest 114., Pf. 777.

Panaszügyek intézésére társaságunk Vezérigazgatósága jogosult. Panasszal lehet fordulni továbbá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez, a Békéltető Testülethez.

A panaszügyintézés nem helyettesíti a peres eljárást.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

union24-Kandalló Extra Különös Biztosítási Feltételek

Épületbiztosításhoz

Az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosí- tó) a jelen különös feltétel alapján díjfizetés ellenében arra vállal kötele- zettséget, hogy megtéríti a 2. pontban meghatározott – véletlen, váratlan bekövetkező – biztosítási események által a biztosított vagyontárgyakban okozott anyagi károkat. A biztosító kockázatviselése a szerződésben meg- határozott kockázatviselési helyen/helyeken lévő biztosítási összeggel megjelölt épületekre, építményekre terjed ki.

1.fejezet

Biztosított vagyontárgyak

1. Biztosított vagyontárgyak

1.1. Lakóépület- vagy lakástulajdon esetében

1.1.1. a biztosítási kötvényben megnevezett, a biztosított tulajdonát képező lakóépületek és lakások,

1.1.2. a biztosított tulajdonát képező épületgépészeti, berendezési és felszerelési tárgyak, amelyek a biztosított épület lakáskénti hasz- nálatát szolgálják és az épülethez tartósan rögzítettek,

1.1.3. a biztosított tulajdonát képező felszerelések, amelyek a biztosított épület lakáskénti használatát szolgálják, amennyiben ezek a biz- tosított épülethez tartozó telken találhatók és tartósan rögzítettek,

1.1.4. a biztosított épületekhez tartozó, a biztosított épületeket szolgá- ló vízellátó, szennyvízelvezető, valamint gázcsövek, amennyiben azok a biztosított tulajdonát képezik és nem a biztosított épület- hez tartozó telken találhatók.

Nem biztosított vagyontárgyak:

– a földbe vájt, kikövezetlen falú építmények,

– nem lakás céljára szolgáló épületek (ilyenek lehetnek például a vállalkozás céljára használt üzleti-, ipari-, és mezőgazdasá- gi létesítmények),

– olyan lakás céljára használt épületek, amelyek tetőzete (héjalása) nád, fazsindely, onduline,

– olyan lakás céljára használt épületek, amelyek falazata vályog és alapozása nincs, vagy az épület alapja kőből, vagy téglából készült.

– fóliasátrak és üvegházak,

– a lakóépülettel nem egy fedélszéket képező, de a lakóépület- hez szerkezetileg rögzített előtetők,

– a napelemek, napkollektorok, a geotermikus fűtés földalatti szerelvényei és vezetékei, a szélenergia berendezések.

– építés, bővítés, felújítás alatt álló épületek, lakások.

1.2. Melléképületek és kiegészítő épületek

1.2.1. Melléképületek biztosítása esetén csak a szilárd falazatú és tetőzetű melléképületek biztosíthatók. Szilárdnak minősülnek az építési szabványoknak és a biztosító előírásainak megfelelő lakó- épületek falazataként és tetőzeteként elfogadott anyagból szak- szerűen megépített épületek. Melléképületnek tekinti a biztosító a nem lakás céljára szolgáló önálló épületeket (pl. istálló, garázs, kamra, terménytároló).

1.2.2. Kiegészítő épületnek minősülnek a lakásokhoz tartozó, kizárólag a szerződő/biztosított használatában álló, lezárt helyiségek: pince, garázs, tárolóhelyiségek.

1.2.3. Az épület biztosítás külön biztosítási összeg megjelölése nélkül kiterjed a kockázatviselés helyén a melléképület/ek/re, és lakás- hoz tartozó kiegészítő épület/ek/re, tárolókra, pincékre, garázsok- ra, amelyek alapterülete összesen nem haladja meg a bruttó 50 m2 alapterületet. Amennyiben a melléképületek, kiegészítő épület/ek összes bruttó alapterülete az 50 m2-t meghaladja, a melléképület/ek, kiegészítő épület/ek teljes alapterületére külön biztosítási összeget kell meghatározni, a lakóépület biztosítási összegétől elkülönítve.

Nem terjed ki a biztosítás a nem szilárd falazatú és tetőzetű melléképületekre.

1.3. Építmények

Építménynek minősülnek a téglából, betonból vagy az építmény egyéb építési módjának megfelelően készült műtárgyak: kút, ciszterna, derítő, úszómedence, kerítés, kapu stb. Amennyiben az összes építmény értéke nem haladja meg az épület értékének tíz százalékát a biztosítás külön biztosítási összeg megjelölése nélkül kiterjed az építményekben biztosítási esemény miatt keletkezett károkra. Amennyiben a kockázatviselés helyén talál- ható összes építmény értéke meghaladja az épület biztosítási összegének tíz százalékát, az építmény/ek teljes értékére külön biztosítási összeget kell meghatározni, a lakóépület biztosítási összegétől elkülönítve.

1.4. Bérlakások

A bérbeadó tulajdonát képező épületrészek és épülettartozékok, amelyekért a biztosított felelősséggel tartozik. Bérlemény bizto- sítások esetén biztosítva vannak: ajtó és ablak szerkezete és a hozzájuk tartozó szerelvények: zsalugáter, spaletta, reluxa, redőny, vászonroló, napvédő, függöny; csengő, kaputelefon, riasztó, és tűzjelző berendezések, beépített bútorok és térelvá- lasztók, beépített főző-, fűtő-, vízellátó, egészségügyi, szellőztető berendezések és szerelvények;, elektromos hálózat és szerelvé- nyei, a lakás fogyasztásmérőjétől, illetve kapcsolójától kezdődő szakaszon (mért szakasz), belső válaszfal, burkolat, vakolat, festés, tapétázás, mázolás, padlóburkolat.

1.4.1. Bérlakások biztosítása esetén nem téríti meg a biztosító az épü-

let határoló falazatait, tetőszerkezetét, teherhordó szerkezetét, közös helyiségeit, valamint a 1.2. pontban fel nem sorolt vagyon- tárgyakat.

2.fejezet

Biztosítási események

2.1. Tűz

2.1.1. Jelen szabályzat szempontjából tűznek minősül a terjedő képes, öntápláló lánggal való égés, izzás folyamata.

2.1.2. Nem tekinthetők tűzbiztosítási eseménynek, ha a kár:

– a rendeltetésüknél fogva tűznek, lángnak, hőhatásnak kitett vagyontárgyakban, továbbá az elektromos vezetékekben, berendezésekben, készülékekben, gépekben keletkezik, és a tűz más vagyontárgyra nem terjed tovább,

– az öngyulladt, erjedt és befülledt anyagokban keletkezik,

– pörkölődés, hő hatására történő szín- vagy alakváltozás, füst vagy koromszennyeződés formájában keletkezik, ha azok nem tényleges tűzkár következményei,

– a kockázatviselés helyén „A” vagy „B” tűzveszélyességi osz- tály szerint tűzveszélyesnek, illetve robbanásveszélyesnek minősülő anyagokat nem háztartási mértékben vagy jelleggel használnak fel, tárolnak és a kár ezzel összefüggésben kelet- kezik.

„A” – „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagoknak minősülnek az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban ebbe a kategóriába sorolt anyagok.

2.2. Robbanás

2.2.1. Robbanás alatt a gázoknak és gőzöknek rombolással és hangha- tással együtt járó hirtelen, rendkívül gyors energia felszabadulá- sa értendő, melynek során két egymástól elválasztott térben lét- rejövő nyomáskülönbség az elválasztó elem helyzetének és szi- lárdsági tulajdonságainak egyidejű megváltozása következtében pillanatok alatt kiegyenlítődik.

2.2.2. Jelen biztosítás szempontjából nem biztosítási esemény:

– a hangrobbanás,

– a hasadó anyagok robbanása és a sugárzó anyagok szennye- zése által okozott károk,

– a környezetnél alacsonyabb nyomású zárt tér összeroppanása által okozott károk,

– a robbanáskár, ha az a kockázatviselési helyen „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztály (meghatározása az előző pontban) szerint tűzveszélyesnek, illetve robbanásveszélyesnek minő- sülő anyagok nem háztartási mértékű vagy jellegű felhaszná- lásával, tárolásával összefüggésben következik be,

– a kár tudatos, tervszerű, hatóság által engedélyezett robban- tás során következik be.

2.3. Villámcsapás

2.3.1. Megtéríti a biztosító a biztosított vagyontárgyakba közvetlenül becsapódó villám romboló és gyújtó hatására bekövetkező károkat.

2.3.2. Megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket a villámcsapás indukciós hatása, illetve ennek következtében fellépő feszültség- ingadozás miatt következnek be az elektromos berendezésekben, felszerelésekben, amennyiben a villám becsapódási helye a biz- tosított vagyontárgy 1000 m-es körzetében volt. A 300 000 Ft egyedi értéket meghaladó elektromos berendezésekben keletke- zett károkat a biztosító csak túlfeszültségvédő aljzatok alkalma- zása esetén téríti meg.

2.4. Légi járművek lezuhanása

2.4.1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító a sze- mélyzettel ellátott, irányított repülőgépek lezuhanása által a

kockázatviselés helyén lévő biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.

2.5. Vihar

2.5.1. Biztosítási eseménynek minősül, ha a kockázatviselés helyén az

54 km/h sebességet elérő vagy meghaladó szél a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Megtéríti a biztosító azokat a károkat is, amelyeket a biztosított épületek vihar által megrongált

– nyílászáróján,

– az építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített és karbantar- tott tetőfedésén keresztül a viharral egyidejűleg beömlő csa- padékvíz okoz a biztosított vagyontárgyakban.

2.5.2. Jelen biztosítási esemény kapcsán nem téríti meg a biztosító:

– a keletkező légmozgások által a helyiségeken belül,

– az épületek üvegezésében, külső vakolatában, burkolatában és festésében, előtetőkben,

– valamint a szabadban tartott ingóságokban, állatokban, lábon álló növényekben, terményekben és takarmányokban keletke- ző vihar által okozott károkat,

– a keletkező károkat, ha azok a le nem zárt ablakokra, külső ajtókra vagy más nyílászárókra vezethetők vissza.

2.6. Felhőszakadás

2.6.1. Jelen szabályzat szerint biztosítási eseménynek minősül, ha 0,5 mm/perc intenzitást meghaladó mennyiségű csapadékvizet a szabályszerűen kialakított és karbantartott vízelvezető rendszer elnyelni képtelen, és ezért a talajszinten áramló csapadékvíz a biztosított helyiségekbe ömölve a biztosított épületekben kárt okoz.

2.6.2. Jelen biztosítási esemény kapcsán nem téríti meg a biztosító:

– az épületek, építmények külső vakolatában, burkolatában, festésében bekövetkező károkat.

2.7. Hónyomás

2.7.1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket a biztosított épületek, építmények tetőszer- kezetében vagy az építésügyi szabványok által végleges fedés- ként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített és karbantartott tetőfedésében a hónyomás okoz.

Megtéríti a biztosító azokat a károkat is, amelyeket a biztosított épületekbe a hónyomás által megrongált fentiek szerinti tetőfe- désen keresztül a biztosítási eseménnyel egyidejűleg beömlő csapadék okoz a biztosított vagyontárgyakban.

Megtéríti a biztosító a lecsúszó hó által a biztosított épületekben okozott károkat is, az építésügyi előírásoknak megfelelő állapotú hiánytalan hófogók megléte esetén.

2.8. Jégverés

2.8.1 Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító azokat a rongálási károkat, amelyeket a biztosított épületek – az építés- ügyi szabványok által általánosan végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített, karbantartott – tetőfedésében, külső vakolatában, redőnyeiben, zsalugátereiben a jégverés vagy jégeső okoz. Megtéríti a biztosító azokat a károkat is, amelyeket a biztosított épületekbe a jégverés vagy jégeső által megrongált fentiek szerinti tetőfedésen keresztül a biztosítási eseménnyel egyidejűleg beömlő csapadék okoz a biztosított vagyontárgyakban.

2.8.2. Jelen biztosítási esemény kapcsán nem téríti meg a biztosító:

– az építmények burkolatában, festésében bekövetkező károkat

2.9. Földmozgás

2.9.1. Földcsuszamlás: biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító a földfelszín alatti talajrétegek váratlan, lejtő irányú elcsúszása által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.

2.9.2. Nem tekinthető váratlan eseménynek, ha a földcsuszamlás veszélyének ismeretében építkeztek, függetlenül az építés enge- délyezett vagy nem engedélyezett voltától.

2.9.3. Jelen biztosítási szerződés nem terjed ki a földcsuszamlás által a támfalakban, mesterséges rézsűkben, egyéb műtárgyakban okozott károkra.

2.9.4. Kő- és földomlás Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító a kő- vagy földomlás által a biztosított vagyontárgyak- ban okozott károkat.

2.9.5. Jelen biztosítási szerződés nem terjed ki a kő- és földomlás által a támfalakban, mesterséges rézsűkben, egyéb műtárgyakban okozott károkra.

2.9.6. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása: biztosítási ese- ménynek minősül és megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket az ismeretlen üreg vagy ismeretlen építmény beomlá- sa a biztosított vagyontárgyakban okoz.

2.9.7. Nem ismeretlen az az építmény, üreg, amelynek létezéséről a kár bekövetkeztéig a biztosító, a szerződő, a biztosított vagy az ille- tékes építésügyi hatóság tudott.

2.9.8. Jelen biztosítási esemény kapcsán nem téríti meg a biztosító:

– bányák földalatti részeinek beomlásából,

– az alapok alatti talajsüllyedésből, a padozat alatti feltöltések ülepedéséből származó károkat.

2.10. Vezetékes vízkárbiztosítás

2.10.1. Biztosítási esemény akkor következik be, ha a víz-, csatorna-, fűtés- és gőzvezetékek, ezek tartozékai, szerelvényei és a veze- tékre kapcsolt háztartási gépek törése, repedése, kilyukadása, dugulása, csatlakozásának elmozdulása, valamint a nyitva hagyott vízcsap miatt kiáramló víz vagy folyadék a kockázatvise- lés helyén, a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz. Megtéríti a biztosító a biztosított tulajdonát képező, a biztosított épületet szolgáló vízellátó-, szennyvízelvezető-, főző-, valamint gázcsövek törése miatt jelentkező pótlási költségeket legfeljebb 6 m cső- szakasz cseréjének mértékéig.

2.10.2. Megtéríti a biztosító a biztosított épületben, vagy az épülethez tartozó ingatlanon – a mért szakaszon – bekövetkezett vezetékes vízcsőtörés miatt elfolyt víz költségét, biztosítási évenként legfel- jebb 30 000 Ft-ig. A kárrendezés feltétele a kár előtti egy éves időtartamra, a területi vízszolgáltató által kiállított számlák bemutatása.

2.10.3. Nem téríti meg a biztosító a sérült tartozékok, szerelvények és a vezetékre kapcsolt kárt okozó háztartási gép javításának vagy pótlásának költségeit.

2.11. Idegen tárgyak rádőlése

2.11.1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító, ha a kockázatviselés helyén – kívülről – idegen tárgy a biztosított vagyontárgyra rádőléssel kárt okoz.

Idegen vagyontárgynak tekintjük azokat a tárgyakat, amelyek a káresemény időpontjában nem voltak a biztosított tulajdonában, illetve használatában, nem bérelte, kölcsönözte, illetve nem az ő érdekében használták fel és nem a kockázatviselés helyén kerül- tek elhelyezésre.

2.12. Földrengés

2.12.1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála 5. fokozatát elérő földrengés a biztosított vagyontárgyakban okoz.

2.12.2. Nem téríti meg a biztosító a talaj megszilárdításának, illetve eredeti állapotára történő helyreállításának költségeit.

2.13. Árvíz

2.13.1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket a felszíni élővizek és az azokba nyílt torkolat- tal csatlakozó csatornák és tavak áradása az árvízvédelmi tölté- sek, gátak átlépésével, elöntéssel okozott.

A biztosító az árvíz kockázatra a szerződés hatályba lépésétől számított 15 nap várakozási időt köt ki, ez alatt az idő alatt a biztosítás árvíz kockázatra nem terjed ki.

2.13.2. Jelen szabályzat alapján nem téríti meg a biztosító a kárt, ha:

– azt a gátak védett oldalán jelentkező fakadóvíz, buzgár okoz- za,

– hullámtéren vagy nyílt ártéren következett be,

– belvíz vagy talajvíz okozta. Nyílt ártérnek minősül:

– az árvízvédelmi művekkel nem védett ártér,

– hullámtér,

– a folyó és árvízvédelmi töltések közötti nyílt árterület.

2.14. Ismeretlen jármű ütközése

2.14.1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító, ha ismeretlen jármű, annak alkatrésze, rakománya az épületbe, építménybe való ütközéssel a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz a kötvényben cím szerint feltüntetett kockázatviselési helyen.

2.15. Üvegtörés biztosítás

2.15.1. Megtéríti a biztosító a biztosított épület és/ill. lakás szerkezetileg beépített üvegezésében bekövetkező törés- és repedéskárokat biztosítási évente legfeljebb 100 000 Ft erejéig.

2.15.2. Nem téríti meg a biztosító:

– az üvegházak, meleg- és hidegágyak,

– kirakatok, kirakatszekrények,

– tükörfelületek, név- és cégtáblák,

– az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésének kárait,

– napelemek, napkollektorok üvegtörési kárait,

– az üveg tartószerkezetek javítási költségét.

2.16. Beázás

2.16.1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító a bizto- sított épületnek az építésügyi szabványok által általánosan vég- leges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített, és karbantartott tetőfedésén, valamint a panelhéza- gok szigetelésén keresztül beáramló csapadékvíz által a biztosí- tott vagyontárgyakban keletkezett károkat biztosítási évente egy alkalommal legfeljebb 50 000 Ft erejéig.

Nem téríti meg a biztosító

– a beázást előidéző ok helyreállításának költségeit (tetőjavítás, karbantartás, panelhézag szigetelés),

– a talajvíz vagy belvíz által okozott károkat,

– az építés vagy felújítás alatt álló épületek ideiglenes tetőze- tének elégtelensége miatt keletkezett károkat,

– a nyitva hagyott ajtó, ablak miatt keletkezett károkat.

KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSOK

2.16. Üvegbiztosítás kiterjesztése

2.16.1. Az üvegtörés biztosítási fedezet külön díj megfizetése ellenében kiterjed – az alapbiztosításon túl – az épület és/ill. lakás szerke- zetileg beépített üvegeire legfeljebb a szerződésben megjelölt biztosítási összeg erejéig.

2.16.2. Nem téríti meg a biztosító:

– az üvegházak, meleg- és hidegágyak,

– kirakatok, kirakatszekrények,

– tükörfelületek, név- és cégtáblák,

– napelemek, napkollektorok üvegtörési kárait,

– az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésének kárait, valamint

– az üveg tartószerkezetek javítási költségét.

2.17. Előtetők

2.17.1. Külön díj megfizetése ellenében megtéríti a biztosító a lakóépü- lettel nem egy fedélszéket képező, de a lakóépülethez szerkeze- tileg rögzített, az építési szabványok által fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített és karbantartott előtetőkben biztosítási eseménynek minősülő tűz, robbanás, vihar, jégverés, hónyomás által okozott károkat, legfeljebb a szerződésben megjelölt biztosítási összeg erejéig.

2.18. Fűtéskimaradás

2.18.1. Külön díj megfizetése ellenében kiterjed a biztosítás a gáz- vagy áramszolgáltató hibájából keletkezett 12 órát meghaladó fűtés- kimaradás miatt bekövetkezett károkra, legfeljebb 100 000 Ft erejéig. Biztosítási eseménynek tekinti a biztosító azokat a káro- kat, amelyek fűtéskimaradás következtében az épület/lakás víz-, csatorna-, fűtési vezetékeinek, ezek tartozékai, szerelvényei és a vezetékre kapcsolt gépek törése, repedése, kilyukadása követ- keztében a kiáramló víz vagy folyadék a biztosított vagyontár- gyakban kárt okoznak. Megtéríti a biztosító a biztosítási összegen belül a fűtéskimaradás ideje alatt – számlával igazolt – fűtéspót- lásra beszerzett ideiglenes fűtőberendezés értékét.

2.18.2. Nem téríti meg a biztosító:

– a kiömlött folyadék értékét,

– az ideiglenes fűtésre felhasznált fűtőanyagot.

2.19. Zöld csomag

2.19.1. A jelen biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási ese- ményekre külön díj megfizetése ellenében kiterjed a biztosítás a szabványoknak és előírásoknak megfelelő, és a szabványoknak és előírásoknak megfelelően rögzített:

– az épületek tetőszerkezetén, homlokzatán, vagy az épülethez tartozó ingatlanon szilárdan rögzített napelemekre és napkol- lektorokra,

– az épülethez, vagy az épülethez tartozó ingatlanon szilárdan rögzített szélenergia berendezésekre,

– az épületen belül, vagy az épülethez tartozó ingatlanon található és biztosított melléképületben lévő geotermikus fűtés, földalatti szerelvényeire és vezetékeire legfeljebb 99 méter mélységig,

a szerződésben külön-külön megjelölt biztosítási összeg erejéig. A biztosítási összegek nem vonhatók össze.

Megtéríti a biztosító:

– a rongálási károkat a kár, de legfeljebb biztosítási összeg 10 százalékának erejéig, kivéve a kizárólag esztétikai és a graffi- ti károkat,

– a napelemek, napkollektorok üvegfelületeinek töréskárait is, a kár, de legfeljebb a biztosítási összeg erejéig,

2.19.2. Nem téríti meg a biztosító a kár miatt bekövetkezett energia kiesés pótlási költségeit.

2.20. Extra felszerelések biztosítása

2.20.1. A jelen biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási ese- ményekre külön díj megfizetése ellenében kiterjed a biztosítás a lakóépülethez tartozó ingatlanon található, a szabványoknak és előírásoknak megfelelő anyagú, szakszerűen kivitelezett, és kar- bantartott:

– jakuzzira,

– gőzfürdőre,

– szaunára,

– só barlangra, valamint

– úszómedencék – a káresemény időpontjában 15 évnél nem régebbi – polikarbonát fedésére

a szerződésben külön-külön megjelölt biztosítási összeg erejéig. A biztosítási összegek nem vonhatók össze.

Megtéríti a biztosító az úszómedencék polikarbonát fedésében egyéb okból keletkezett töréskárait is, évente egy alkalommal, a kár, de legfeljebb a biztosítási összeg erejéig.

3. fejezet

A biztosító szolgáltatása

3.1. Épület, építmény esetén

3.1.1. Megtéríti a biztosító a biztosítási események által a biztosított épületekben, építményekben okozott helyreállítási költségeit a biztosítási összeg mértékéig.

3.1.2. Új érték megállapításának alapja: a károsodottal azonos nagysá- gú, kivitelezésű és minőségű épület, építmény építési költsége.

3.1.3. Ha az épület, építmény avultsága a kár időpontjában meghaladja a 60%-ot, a térítés összege az avultság mértékével arányosan csökken.

3.1.4. Biztosítási esemény miatt károsodott tapétázott, mázolt vagy festett falak esetén a helyiség egész felületének helyreállítási költségei csak akkor biztosítottak, ha a helyiségnek legalább két oldalfala vagy a mennyezet és az egyik oldalfala károsodott.

3.1.5. Burkolólapok károsodása esetén a teljes egyforma elemekkel borított egy helyiségben lévő felület újraburkolása csak akkor biztosított, ha a károsodás mértéke meghaladja az 50%-ot.

3.1.6. A biztosító csak abban az esetben térít az általános forgalmi adóval növelt helyreállítási költségen, ha a biztosított a helyreál- lítás, vagy javítás kapcsán nem jogosult az áfa adóhatóságtól történő visszaigénylésére és bizonyítja, hogy az áfa a károsodott vagyontárgy kár utáni helyreállítása, vagy újraépítése során fel- merült.

3.1.7. A kártérítési összegből minden esetben levonásra kerül: – a hasz- nosítható maradványok értéke, – az, az összeg, amely egyéb helyről visszaigényelhető.

3.2. Bérelt épületek, építmények károsodása esetében a bérlő által kötött biztosítás alapján a kár csak olyan mértékben térül, ami- lyen mértékben a biztosított azért jogszabály szerint felelősség- gel tartozik. A szolgáltatás felső határa itt is a tényleges kár, de legfeljebb a biztosítási összeg.

3.3. Amennyiben az épületre és a közös tulajdonban lévő részre a tulajdonosok nem kötnek önálló biztosítást, az épületek közös részeiben bekövetkező károkat a biztosító társasházak esetében a tulajdoni hányad, szövetkezeti házak esetében a biztosítónál biz- tosított és a szövetkezet összes lakásának arányában téríti meg.

3.4. Biztosított költségek

3.4.1. Megtéríti a biztosító a biztosítási összegen túl, a biztosítási összeg 5%-a erejéig, a biztosítási esemény során felmerülő alább felsorolt indokolt és igazolt költségeket, ha azok a biztosítottat terhelik:

– rom- és törmelékeltakarítási, egyszeri takarítási, valamint a törmeléknek a legközelebbi lerakóhelyhez való elszállítási és lerakási vagy megsemmisítési,

– oltási, mentési,

– tervezési és hatósági engedélyezési,

– minden egyéb szükséges kárenyhítési költséget.

Ha a biztosított épületet biztosítási esemény által okozott kár miatt hatóság lakhatatlanná nyilvánítja, a biztosító az alábbiak- ban meghatározott limiten belül, megtéríti az ideiglenes lakás bérleti díját, és a költözés költségeit. A kártérítési összeg maxi- mum 400 000 Ft. Megtéríti a biztosító a fent meghatározott limiten belül az árvíz, illetve árvízveszély miatt elrendelt kiköltö- zéssel kapcsolatos költségeket is.

4. fejezet Önrészesedés

4.1. A biztosítási szerződés a szerződő választása szerint létrejöhet önrész nélkül, vagy a szerződésben meghatározott levonásos önrésszel.

4.2. Levonásos önrész

4.2.1. Levonásos önrész esetén a biztosító nem téríti meg a szerződés- ben meghatározott önrész mértéke alatti károkat. Az önrész mértékét meghaladó károknál az önrész összege minden kárból levonásra kerül.

4.2.2. A biztosító nem alkalmaz önrészt:

– az üvegbiztosítási kockázatok,

– a kiegészítő biztosítások esetében.

5. fejezet

Egyéb rendelkezések

5.1. A biztosító nem téríti meg a kárt, amennyiben az alábbi kármeg- előzésre vonatkozó előírásokat nem tartják be:

– fagyveszélyes időszakban a biztosítási helyet nem fűtik meg- felelően vagy valamennyi vízvezető létesítményt és berende- zést nem víztelenítenek,

– a nem használt (tartósan nem lakott) épületekben vagy mel- léképületekben lévő minden vízvezető létesítményt és beren- dezést nem zárják el, nem víztelenítik, és nem tartják víztele- nített állapotban,.

– a biztosított tárgyakat, különösen vízvezető létesítményeket és berendezéseket, tetőket és kívül rögzített tárgyakat nem tartják mindig rendeltetésszerű állapotban és a hiányosságo- kat vagy a károkat haladéktalanul nem hárítják el,

A kockázat változását haladéktalanul írásban be kell jelenteni a biztosítónak. Kockázatnövekedésnek minősül, ha:

– az ajánlatban rögzített körülmények bármelyike megváltozik,

– az épületet vagy annak nagyobbik részét nem használják.

5.2. Jelen biztosítási szerződésre vonatkozóan alkalmazásra kerülnek az union24-Kandalló Extra Általános Feltételek rendelkezései.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

union24-Kandalló Extra Különös Biztosítási Feltételek

Ingóságbiztosításhoz

Az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (továbbiakban biztosító) a jelen különös feltétel alapján díjfizetés ellenében arra vállal kötelezett- séget, hogy megtéríti a 2. pontban meghatározott – véletlen, váratlan bekövetkező – biztosítási események által a biztosított vagyontárgyakban okozott anyagi károkat. A biztosító kockázatviselése a szerződésben meg- határozott kockázatviselési helyen/helyeken lévő épületben, illetve bizto- sított melléképületben lévő biztosítási összeggel megjelölt vagyontár- gyakra terjed ki.

1. fejezet

Biztosított vagyontárgyak

1. Biztosított vagyontárgyak

Biztosított vagyontárgyak az ajánlaton, illetve a kötvényen feltün- tetett címen, cím hiányában a helyrajzi számon feltüntetett bizto- sított lakóépületben, illetve a biztosított melléképületben tartott:

1.1. Általános háztartási ingóságok

1.1.1. A biztosított személyes használatára vagy fogyasztására szolgáló, a biztosítottak tulajdonát képező, épületbe be nem épített, moz- gatható vagyontárgyak, amelyek egyedi értéke nem haladja meg a 750 000 Ft-ot.

1.1.2. Műszaki cikkek, amelyek egyedi értéke nem haladja meg a 300 000 Ft-ot.

1.1.3. Kerti berendezési és felszerelési tárgyak, hobbieszközök, barkács felszerelések, amelyek egyedi értéke nem haladja meg a 100 000 Ft-ot.

1.1.4. Egy háztartásban általánosan elfogadott, a biztosított tulajdonát képező gépjárművek (személygépkocsi, motorkerékpár) napi üzemeltetéséhez használt alkatrészek és tartozékok a fődarabok kivételével.

1.1.5. A kockázatviselés helyén tartott, a saját szükségletre termesztett és már betakarított termények, még lábon álló növények, saját szükségletre, illetve kedvtelésből tartott háziállatok.

1.1.6. Általános háztartási ingóságbiztosítás keretében biztosítottnak minősülnek a 100 000 Ft egyedi értéket meghaladó külön biz- tosítási összeggel megjelölt vagyontárgyak:

– kerti berendezések és felszerelések,

– hobbi eszközök és barkács felszerelések,

– idegen tulajdonú vagyontárgyak.

1.1.7. Általános háztartási ingóságbiztosítás keretében biztosítottak a külön biztosítási összeggel megjelölt egyéb nevesített vagyontágyak.

1.1.8. Az általános háztartási ingóságbiztosítás külön díj megfizetése nélkül kiterjed a 2.1–2.14. pontokban foglalt kockázatokra a biztosított által magával vitt ingóságokban keletkezett a kárra, legfeljebb 100 000 Ft erejéig a biztosított ideiglenes szálláshe- lyére Magyarország területén belül.

Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek más bizto- sítási szerződés alapján megtéríthetők.

1.2. Értéktárgyak

Külön díj megfizetése ellenében biztosítottak a biztosítási összeggel megjelölt:

1.2.1. Nemesfémek, drágakő vagy igazgyöngy, vagy ezek felhasználásá- val készült tárgyak, 150 000 Ft egyedi értéket meghaladó egyéb ékszerek és órák, 150 000 Ft értéket meghaladó bélyeg és/vagy érmegyűjtemények,

1.2.2. 150 000 Ft egyedi értéket meghaladó képzőművészeti alkotások (egyedi jegyekkel ellátott), (nem tekintendő jelen szabályzat sze- rint az ipar- és népművészeti alkotás képzőművészeti alkotásnak, kivéve az 1900. év előtt készülteket), valódi szőrmék, kézi cso- mózású keleti szőnyegek, antik tárgyak és különösen nagy értéket képviselő régiségek (1900. év előtt készültek sorolandók ide),

1.2.3. 300 000 Ft egyedi értéket meghaladó műszaki cikkek, híradás- technikai, optikai eszközök.

1.3. Jelen feltételek szerint nem biztosított vagyontárgyak:

– a vízi-, légi- és motoros járművek, a lakókocsi, az utánfutó és ezek fődarabjai,

– adathordozókon tárolt adatok, programok, saját fejlesztésű programok,

– bérlők, társbérlők, albérlők, fizetővendégek, vendégek vagyon- tárgyai

– készpénz, valuta, hitelkártya, takarékbetétkönyv, takarékle- vél, értékpapír, valamint a pénzhelyettesítő eszközök és értékcikkek,

– az okirat, kézirat, terv, dokumentáció.

2. fejezet

Biztosítási események

2.1. Tűz

2.1.1. Jelen szabályzat szempontjából tűznek minősül a terjedőképes, öntápláló lánggal való égés, izzás folyamata.

2.1.2. Nem tekinthető tűzbiztosítási eseménynek, ha a kár:

– a rendeltetésüknél fogva tűznek, lángnak, hőhatásnak kitett vagyontárgyakban, továbbá az elektromos vezetékekben, berendezésekben készülékekben, gépekben keletkezik, és a tűz más vagyontárgyra nem terjed tovább,

– az öngyulladt, erjedt és befülledt anyagokban keletkezik,

– pörkölődés, hő hatására történő szín- vagy alakváltozás, füst vagy koromszennyeződés formájában keletkezik, ha azok nem tényleges tűzkár következményei,

„A” – „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagoknak minősülnek az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban ebbe a kategóriába sorolt anyagok.

2.2. Robbanás

2.2.2. Jelen biztosítás szempontjából nem biztosítási esemény:

– a hangrobbanás,

– a hasadó anyagok robbanása és a sugárzó anyagok szennye- zése által okozott károk,

– a környezetnél alacsonyabb nyomású zárt tér összeroppanása által okozott károk,

– a kár tudatos, tervszerű, hatóság által engedélyezett robban- tás során következik be.

2.3. Villámcsapás

Megtéríti a biztosító a biztosított vagyontárgyakba közvetlenül becsapódó villám romboló és gyújtó hatására bekövetkező károkat. Megtérülnek azok a károk is, amelyek a villámcsapás indukciós hatása, illetve ennek következtében fellépő feszültségingadozás miatt következnek be az elektromos berendezésekben, felszere- lésekben, amennyiben a villám becsapódási helye a biztosított vagyontárgy 1000 m-es körzetében volt.

2.3.3. A 300 000 Ft egyedi értéket meghaladó elektromos berendezé- sekben keletkezett károkat a biztosító csak túlfeszültségvédő aljzatok alkalmazása esetén téríti meg.

2.4. Légi járművek lezuhanása

2.4.1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító a sze- mélyzettel ellátott, irányított repülőgépek lezuhanása által a kockázatviselés helyén lévő biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.

2.5. Vihar

2.5.1. Biztosítási eseménynek minősül, ha a kockázatviselés helyén az

54 km/h sebességet elérő vagy meghaladó szél a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Megtéríti a biztosító azokat a károkat is, amelyeket a biztosított épületek vihar által megrongált

– nyílászáróján,

2.5.2. Jelen biztosítási esemény kapcsán nem téríti meg a biztosító:

– a keletkező légmozgások által a helyiségeken belül,

– az épületek üvegezésében,

– meleg- és hidegágyakban, valamint a szabadban tartott ingó-

ságokban, állatokban, lábon álló növényekben, terményekben és takarmányokban keletkező károkat,

– a keletkező károkat, ha azok a le nem zárt ablakokra, külső ajtókra vagy más nyílászárókra vezethetők vissza.

2.6. Felhőszakadás

2.6.1. Jelen szabályzat szerint biztosítási eseménynek minősül, ha 0,5 mm/perc intenzitást meghaladó mennyiségű csapadékvizet a szabályszerűen kialakított és karbantartott vízelvezető rendszer elnyelni képtelen, és ezért a talajszinten áramló csapadékvíz helyiségekbe beömölve az ott elhelyezett biztosított vagyontár- gyakban kárt okoz.

2.6.2. Jelen biztosítási esemény kapcsán nem téríti meg a biztosító:

– a talajszint alatti padozatú, nem lakóhelyiségnek minősülő épületrészek elöntése esetén az ott elhelyezett ingóságokban bekövetkező károkat,

– meleg- és hidegágyakban, valamint a szabadban tartott ingó- ságokban, állatokban, lábon álló növényekben, terményekben és takarmányokban keletkező károkat.

2.7. Hónyomás

2.7.1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket az épületek, építmények tetőszerkezetében vagy az építésügyi szabványok által végleges fedésként elfoga- dott anyagú és szakszerű technológiával megépített és karbantar- tott tetőfedésen keresztül a hónyomás által megrongált tetőn át a biztosítási eseménnyel egyidejűleg beömlő csapadék okoz a biztosított vagyontárgyakban.

2.7.2. Jelen biztosítási esemény kapcsán nem téríti meg a biztosító:

– meleg- és hidegágyakban, valamint a szabadban tartott ingó- ságokban, állatokban, lábon álló növényekben, terményekben és takarmányokban keletkező károkat.

2.8. Jégverés

2.8.1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító azokat a rongálási károkat, amelyeket a épületek, építmények – az építés- ügyi szabványok által általánosan végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített, és karbantartott

– tetőfedésében a jégverés vagy jégeső által megrongált tetőfedé- sen keresztül a biztosítási eseménnyel egyidejűleg beömlő csa- padék okoz a biztosított vagyontárgyakban.

2.8.2. Jelen biztosítási esemény kapcsán nem téríti meg a biztosító:

– meleg- és hidegágyakban, valamint a szabadban tartott ingó- ságokban, állatokban, lábon álló növényekben, terményekben és takarmányokban keletkező károkat.

2.9. Földmozgás

2.9.2. Nem tekinthető váratlan eseménynek, ha a földcsuszamlás veszélyének ismeretében építkeztek, függetlenül az építés enge- délyezett vagy nem engedélyezett voltától.

2.9.3. Kő- és földomlás: biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító a kő- vagy földomlás által a biztosított vagyontárgyak- ban okozott károkat.

2.9.4. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása kapcsán keletke- zett ingósági kár

Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító azokat a biztosított ingósági károkat, amelyeket az ismeretlen üreg vagy ismeretlen építmény beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz.

2.9.5. Nem ismeretlen az az építmény, üreg, amelynek létezéséről a kár bekövetkeztéig a biztosító, a szerződő, a biztosított vagy az ille- tékes építésügyi hatóság tudott.

2.9.6. Jelen biztosítási esemény kapcsán nem téríti meg a biztosító:

– bányák földalatti részeinek beomlásából,

– az alapok alatti talajsüllyedésből, a padozat alatti feltöltések ülepedéséből származó károkat.

2.10. Vízkárbiztosítás

2.10.2. Nem téríti meg a biztosító

– a sérült tartozékok, szerelvények és a vezetékre kapcsolt kárt okozó háztartási gép javításának vagy pótlásának költségeit,

– a kiömlő folyadék értékét,

– a talajszint alatti padozatú helyiségekben tárolt, olyan bizto- sított vagyontárgyakban keletkezett károkat, melyeket nem a padlószint felett 20 cm-re tároltak,

– a talajszint alatti padozatú helyiségekben tárolt, olyan biztosí- tott vagyontárgyakban keletkezett károkat, melyeket életszerű- en ott tárolni nem szabad (festmény, műalkotás, könyv stb).

2.11. Földrengés

2.11.1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála 5. fokozatát elérő földrengés a biztosított vagyontárgyakban okoz.

2.11.2. Nem téríti meg a biztosító a talaj megszilárdításának, illetve eredeti állapotára történő visszaállításának költségeit.

2.12. Árvíz

2.12.1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket a felszíni élővizek és az azokba nyílt torkolat- tal csatlakozó csatornák és tavak áradása az árvízvédelmi tölté- sek, gátak átlépésével elöntéssel okozott.

A biztosító az árvíz kockázatra a szerződés hatályba lépésétől számított 15 nap várakozási időt köt ki, ez alatt az idő alatt a biztosítás árvíz kockázatra nem terjed ki.

2.12.2. Jelen szabályzat alapján nem téríti meg a biztosító a kárt, ha:

– azt a gátak védett oldalán jelentkező fakadóvíz, buzgár okozza,

– az hullámtéren vagy nyílt ártéren következett be,

– belvíz vagy talajvíz okozta. Nyílt ártérnek minősül:

– az árvízvédelmi művekkel nem védett ártér,

– hullámtér,

– a folyó és árvízvédelmi töltések közötti nyílt árterület.

2.13. Idegen tárgyak rádőlése

2.13.1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító, ha a kockázatviselés helyén – kívülről – idegen tárgy a biztosított vagyontárgyra rádőléssel kárt okoz.

2.14. Ismeretlen jármű ütközése

2.15. Ingóságbiztosításhoz köthető kiegészítő betöréses lopás és rab- lásbiztosítás

Betöréses lopás:

2.15.1. Betöréses lopás biztosítási eseménynek minősül, ha a tettes a lopást úgy követi el, hogy a kockázatviselés helyén lévő épület lezárt helyiségébe erőszakkal behatol, és a biztosított vagyontár- gyakat eltulajdonítja.

Nem biztosítási esemény, ha a tettes a lopást álkulccsal, vagy hamis kulccsal, elveszett, jogosan megszerzett vagy felhasznált kulccsal követi el.

Helyiség:

Jelen szerződés vonatkozásában helyiség az épület vagy mellék- épület minden oldalról szilárd anyagú épületszerkezetekkel körülhatárolt önálló légterű, meghatározott rendeltetésű része. Lezárt helyiség:

Az a helyiség, amely a szerződés mellékletét képező valamely betörésvédelmi szintnek megfelelő védelemmel rendelkezik, fel- téve, hogy a védelmi rendszer a kár időpontjában működött. (Nem minősül lezárt helyiségnek például a részben vagy egész- ben dróthálóval, különböző rácsszerkezetekkel, mű- vagy szövet- anyagokkal határolt, vagy ilyen nyílászáróval ellátott helyiség.)

2.15.1. Megtéríti a biztosító a betöréses lopás, rablás bekövetkezésével összefüggő rongálási károkat, beleértve az épületrongálási és épület felszereléseket ért rongálási, lopási károkat, amennyiben a szerződő az épületet is az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.-nél biztosította.

2.15.2. Jelen biztosítási esemény kapcsán nem térül meg az olyan helyi- ségekből történt betöréses lopáskár, amely nem a biztosított kizárólagos használatában van (pl. társasházak közös helyiségei, lezárható folyosói).

2.15.3. A betöréses lopás biztosítási események bekövetkezése kapcsán keletkezett kárt a biztosító a Védelmi Feltételekben meghatáro- zott védelmi szintnek megfelelő mértékig (limit), de legfeljebb a biztosítási összeg erejéig téríti meg, amennyiben a betöréses lopás a kockázatviselés helyén következett be.

Kiterjed a biztosítás a biztosított által magával vitt ingóságokra is Magyarország területén belül, a kár, de legfeljebb 100.000 Ft erejéig, amennyiben a vagyontárgyakat lezárt helyiségben tárol- ták, és más biztosítási szerződés alapján nem biztosítottak.

2.15.4. Betöréses lopásnak minősül, ha a tettes az eredeti kulcsot vagy kódot egy állandóan lakott lakásból betöréses lopással vagy a megőrzőtől rablással szerezte meg.

Rablás:

2.15.5. Rablás biztosítási esemény akkor következik be, ha a tettes a

biztosított tárgyak eltulajdonítása során a biztosított ellen erősza- kot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalma- zott, illetve a személyt a biztosított tárgyak eltulajdonítása érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított, bizto- sított vagyontárgy megtartása érdekében erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.

Rablás biztosítási eseménynél, amennyiben a rablás

– a kockázatviselés helyén következik be, a betöréses lopás biztosítási összegéig,

– a kockázatviselés helyén kívül, de Magyarország területén belül következik be,

a tényleges kár erejéig, de legfeljebb 50 000 Ft-ig téríti a bizto- sító.

Vandalizmus

Megtéríti a biztosító a biztosítási összeg 5%-a erejéig betörési kísérlet során keletkezett rongálási károkat.

Értéktárgyak

Értéktárgyak tekintetében csak akkor nyújt a biztosító fedezetet, ha azokat a Xxxxxxx Xxxxxxxxxx szerint tárolták.

Dokumentumok beszerzése

A 2.15. pontban meghatározott biztosítási események bekövet- kezése esetén a dokumentumok számlával igazolt beszerzésére is fedezetet nyújt a biztosító 30 000 Ft értékhatár mértékéig, feltéve, hogy ezek pótlása, újraelőállítása szükséges.

Bankkártya elvesztése, ellopása

Biztosítási eseménynek tekinti a biztosító a Magyarország terüle- tén felügyeleti hatóság engedélyével működő banknál vezetett, a szerződő lakossági folyószámlájához vagy hitelszámlájához tarto- zó bank-, hitelkártya elvesztése, ellopása miatti letiltási és újra beszerzési számlával igazolt költségeket háromévente egy alka- lommal legfeljebb 10 000 Ft összeghatárig.

A biztosító nem fedezi az ellopott vagy elveszett bankkártyával való pénzfelvétel vagy vásárlás miatti veszteséget.

Zárcsere

Biztosítási eseménynek tekinti a biztosító a biztosított épület bejárati ajtajához tartozó kulcsoknak a biztosítottaktól történő ellopása, vagy elvesztése miatti számlával igazolt zárcsere költ- ségeket, háromévente egy alkalommal, legfeljebb 15 000 Ft összeghatárig.

KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSOK

2.19. Mélyhűtő / fagyasztó meghibásodása

2.19.1. Külön díj megfizetése ellenében megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyek az áramszolgáltató hibájából vagy biztosítási esemény következménye miatt a fagyasztószekrényben, hűtőlá- dában 0 °C hőmérséklet alatt tárolt élelmiszerek áramkimaradás- ból adódó megromlása miatt keletkeztek.

2.19.2. Nem fedezi a biztosítás azt az esetet, ha az élelmiszerek meg- romlása a készülék műszaki hibájából következett be.

Megtéríti a biztosító a kárt maximum 50 000 Ft mértékig.

2.20. Üvegbiztosítás

2.20.1. Az üvegtörés biztosítási fedezet külön díj megfizetése ellenében kiterjed az épület és/ill. lakás szerkezetileg beépített üvegeire legfeljebb a szerződésben megjelölt biztosítási összeg erejéig.

2.20.1. Nem téríti meg a biztosító:

– az üvegházak, meleg- és hidegágyak,

– kirakatok, kirakatszekrények,

– tükörfelületek, név- és cégtáblák,

– napelemek, napkollektorok üvegtörési kárait,

– az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésének kárait,

– az üveg tartószerkezetek javítási költségét.

2.21. Kiegészítő vállalkozói tevékenység vagyontárgyainak biztosítása

2.21.1. Külön díj megfizetése ellenében a vállalkozói tevékenységhez tartozó vagyontárgyakra kiegészítő biztosítás köthető, amennyi- ben:

– a tevékenységre igénybe vett lakóterület nem haladja meg a lakás vagy épület 1/3 részét,

– a tevékenységet kizárólag a főépületben folytatják (melléképüt, kiegészítő épület kizárva),

– a tevékenységet csak a biztosított/ak műveli/k,

– az épület évente legalább 270 napig lakott.

A legmagasabb biztosítási összeg, és egyben a kártérítés felső határa 1 000 000 Ft. Amennyiben a vállalkozói tevékenységhez tartozó vagyontárgyak biztosítási összege (új értéke) ezt az összeghatárt meghaladja, lakásbiztosításhoz ez a kiegészítő biz- tosítás nem köthető.

A kiegészítő vállalkozói tevékenység keretében nem biztosíthatók szeszesitalok, dohányáruk, szellemi termékek (szoftverek, tervek, adatok stb).

A kiegészítő vállalkozói vagyonbiztosítás kockázati köre meg- egyezik az ingóságbiztosítás biztosítási eseményeivel.

2.22. Különleges üvegek biztosítása

Különleges kivitelezésű üvegnek tekinti a biztosító a tükör és fényvisszaverő, a biztonsági fóliával borított, a plexi és akryl, a savval maratott, homok-fúvott üvegeket, a díszített és díszüvege- zéseket, tükörcsempéket, valamint az elektromos tűzhelyek üvegkerámia főzőlapjait.

2.22.1. Külön díj megfizetése ellenében megtéríti a biztosító az

a) épületbe szerkezetileg beépített ajtó-, ablak-, loggia és erkély-üvegezés különleges üvegeiben,

b) üvegtetők, üvegfalak, tükörfalak, portálüvegezések, veranda és korlát üvegezésében,

c) üveg építőelemekben, üvegtéglában, üveg-tetőcserépben, copolit üvegekben,

d) télikertek, akváriumok, terráriumok üvegezésében,

e) zuhanykabinok üvegezésében, szauna ajtók és ablakok üvege- iben,

f) kandalló ajtók üvegeiben,

g) elektromos tűzhelyek üvegkerámia főzőlapjaiban évente leg- feljebb 150 000 Ft-ig

bekövetkezett törés- és repedéskárokat.

2.22.2. A biztosító nem téríti meg:

a) az üveg felületén vagy annak díszítésében (ide értve a fény- védő bevonatokat és fóliákat is) karcolással, kipattogzással (kagylótöréssel) keletkezett károkat,

b) a biztosított üveg keretében (foglalatában) keletkezett káro- kat,

c) a biztosítás megkötésekor már törött, repedt vagy toldott üvegekben keletkezett további károkat,

d) a taposó üvegekben, üveg dísztárgyakban, csillárok üvegezé- sében, neonokban és egyéb fényforrásokban keletkezett károkat,

e) az épület átépítése miatt vagy idején keletkezett kárt, beleért- ve a biztosított üveg áthelyezése, változtatása során keletkező károkat.

3.fejezet

A biztosító szolgáltatása

Ingóság károsodása esetén:

3.1. Megtéríti a biztosító a biztosítási események által a biztosított vagyontárgyakban okozott károk káridőponti javítással történő helyreállításának költségeit vagy az újra beszerzési árát, de ezek egyike sem haladhatja meg a vagyontárgynak a káridőponti új értékét.

3.1.1. Ha a károsodott vagyontárgy avultsága a kár időpontjában meg- haladja a 60%-ot, a térítés összege az avultság mértékével ará- nyosan csökken.

3.1.2. A károsodott vagyontárgyak új értéken történő meghatározásának alapja:

– ha a termék a kár időpontjában hazai kereskedelemben kap- ható, akkor az átlagos beszerzési ár az új érték alapja;

– ha a termék nem kapható a hazai kereskedelemben, akkor az azzal egyenértékű, hozzá tulajdonságaiban leginkább hasonló termék, az eltérések értékmódosító hatásának figyelembevé- telével tekintendő az új érték alapjának.

3.1.3. A biztosító csak abban az esetben térít az általános forgalmi adóval növelt helyreállítási költségen, ha a biztosított a helyreál- lítás vagy javítás kapcsán nem jogosult az áfa adóhatóságtól történő visszaigénylésére és bizonyítja, hogy az áfa a károsodott vagyontárgy kár utáni helyreállítása során felmerült.

3.1.4. A kártérítési összegből minden esetben levonásra kerül:

– a hasznosítható maradványok értéke,

– az, az összeg, amely egyéb helyről visszaigényelhető.

3.2. Bérelt, kölcsönvett vagy egyébként a biztosított birtokában lévő biztosított háztartási ingóságok esetén a térítés káridőponti avult értéken történik, a biztosított felelősségének mértékéig.

3.3. Biztosított költségek

3.3.1. Megtéríti a biztosító a biztosítási összegen túl, a biztosítási összeg 5%-a erejéig, a biztosítási esemény során felmerülő alább felsorolt indokolt és igazolt költségeket, ha azok a biztosítottat terhelik:

– rom- és törmelékeltakarítási, egyszeri takarítási, valamint a törmeléknek a legközelebbi lerakóhelyhez való elszállítási és lerakási vagy megsemmisítési,

– oltási, mentési,

– tervezési és hatósági engedélyezési,

– minden egyéb szükséges kárenyhítési költséget.

Ha a biztosított épületet biztosítási esemény által okozott kár miatt hatóság lakhatatlanná nyilvánítja, a biztosító az alábbiak-

ban meghatározott limiten belül megtéríti az ideiglenes lakás bérleti díját és a költözés költségeit. A kártérítési összeg maxi- mum 400 000 Ft.

Megtéríti a biztosító a fent meghatározott limiten belül az árvíz, illetve árvízveszély miatt elrendelt kiköltözéssel kapcsolatos költ- ségeket is.

3.4. Nem téríti meg a biztosító az ingóságok károsodása esetén:

3.4.1. a gyűjteményhez, sorozathoz, garnitúrához, készlethez tartozó egyes darabok károsodása esetén a felsoroltak megcsonkulása, hiányos volta miatt keletkező károkat.

3.4.2. Az állandóan nem lakott épületek esetén a biztosító kockázatvi- selése az értéktárgyak fedezetére nem terjed ki.

4. fejezet Önrészesedés

4.1. A biztosítási szerződés a szerződő választása szerint létrejöhet önrész nélkül, vagy a szerződésben meghatározott levonásos önrésszel.

4.2. Levonásos önrész

4.2.3. Levonásos önrész esetén a biztosító nem téríti meg a szerződés- ben meghatározott önrész mértéke alatti károkat. Az önrész mértékét meghaladó károknál az önrész összege minden kárból levonásra kerül.

4.2.4. A biztosító nem alkalmaz önrészt a kiegészítő biztosítások esetében.

5. fejezet

Egyéb rendelkezések

A biztosító nem téríti meg a kárt, amennyiben az alábbi kármegelőzésre vonatkozó előírásokat nem tartják be:

– Fagyveszélyes időszakban a biztosítási helyet nem fűtik meg- felelően vagy valamennyi vízvezető létesítményt és berende- zést nem víztelenítenek.

– A nem használt (tartósan nem lakott) épületekben vagy mel- léképületekben lévő minden vízvezető létesítményt és beren- dezést nem zárják el, nem víztelenítik és nem tartják víztele- nített állapotban.

– A biztosított tárgyakat, különösen vízvezető létesítményeket és berendezéseket, tetőket és kívül rögzített tárgyakat nem tartják mindig rendeltetésszerű állapotban, és a hiányosságo- kat vagy a károkat haladéktalanul nem hárítják el.

– A kockázat változását haladéktalanul írásban be kell jelenteni a biztosítónak. Kockázatnövekedésnek minősül, ha:

– az ajánlatban rögzített körülmények bármelyike megváltozik,

– az épületet vagy annak nagyobbik részét nem használják.

5.2. Jelen biztosítási szerződésre vonatkozóan alkalmazásra kerülnek az union24-Kandalló Extra Általános Feltételek rendelkezései.

5.3. Jelen biztosítási szerződésre az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Védelmi Feltételek kerülnek alkalmazásra.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

union24-Kandalló Extra

1. számú záradék: Építés, bővítés és felújítás alatt álló épületekre

Az union24-Kandalló Extra Általános Feltételek III.§ h.) és o.) pontjaitól eltérően a biztosítási fedezet – jelen záradékban foglalt feltételekkel - kiterjed az építés, bővítés (ráépítés, tetőtér beépítés, toldaléképítés stb) és felújítás alatt álló lakásokra, feltéve, hogy a szerződést e záradékra hivatkozva kötötték.

A kockázatviselés tartama

Az építés, bővítés és felújítás alatt álló épületrészekre a biztosító kocká- zatviselése azzal az időponttal kezdődik, amikor:

– a kockázatviselés helyén a kivitelezői munkát ténylegesen megkezdték, ill. azt megelőzően,

– amikor az építési anyagokat a kockázatviselés helyére szállították, fel- téve, hogy a szerződő, illetve a biztosított ezen időpontban jogerős építési engedéllyel rendelkezett, amennyiben az adott munkálatok elvégzéséhez építési engedély megszerzése kötelező.

Az építési területre szállított vagyontárgyakra a biztosító kockázatviselése a szállító járműről való lerakodás után veszi kezdetét, az elszállításra kerülő tárgyak esetében pedig a járműre történő rakodással megszűnik.

A jelen záradék alapján a biztosító kockázatviselése legkésőbb a biztosítás hatálybalépésének napjától számított két év elteltével megszűnik. Megszűnik továbbá a műszaki átadással, a használatbavételi, lakhatási engedély kiadá- sának napjával, illetve a beköltözés, használatba vétel időpontjában.

A fedezet megszűnése után bekövetkező építés-, szerelés káreseményből eredő károk nem kerülnek térítésre még akkor sem, ha a kárt előidéző ok a fedezet lejáratát megelőző időszakra vezethető vissza.

1. Biztosított vagyontárgyak

a) A biztosító kockázatviselése az építés, bővítés, felújítás alatt álló részek vonatkozásában kiterjed az épület, építmény mindenkori álla- gára a készültségi foknak megfelelő mértékben,

b) az építési területen beépítés céljából elhelyezett építési anyagok,

c) az építési területen elhelyezett szerszámok, gépek, berendezések, felszerelések, szerelési anyagok.

2. Az 1/c) pontban meghatározott vagyontárgyak vihar, jégverés, hónyomás, felhőszakadás biztosítási eseményeire vonatkozóan bizto- sított vagyontárgynak kizárólag a szerkezetkész, kifelé teljesen lezárt épület minősül, amelynél a tetőzet teljesen fedett, az oromfal a tető- héjazatig illetve, a tetőburkolatig vezet és a tetőtér kifelé teljesen lezárt, minden nyílászáró beépítésre került és üvegezett.

Nem terjed ki a biztosítás az építési területen:

– a kivitelező valamint a vele szerződésben álló alvállalkozó/k/, vállalko- zók tulajdonát képező anyagokra, munkagépekre, műszerekre, anyag- szállító eszközökre, fogyó és gyártóeszközökre, göngyölegekre.

– terv- és egyéb rajzokra, költségvetésre, számlákra, okmányokra, okira- tokra, mintákra, modellekre,

– olyan szállító járművekre, szállítóeszközökre, amelyek nem csak az építkezés helyén mozognak, hanem szállítás céljából közutat vesznek igénybe és forgalmi rendszámmal ellátottak, vagy arra kötelezettek.

Biztosítási események

Az épületek építés, bővítés, felújítás alatt álló részeire a biztosítási fede- zet az union24-Kandalló Extra biztosítási eseményei közül kizárólag az alábbiakra terjed ki:

union24-Kandalló Extra Épületbiztosítás Különös Feltételek biztosítási eseményei közül:

Tűz, robbanás, villámcsapás közvetlen hatása, légi járművek lezuhanása, vihar, felhőszakadás, földrengés, jégverés, hónyomás.

union24-Kandalló ExtraKülönös Feltételek Kiegészítő Felelősségbiztosítás

2.1. pontjában meghatározott biztosítási események.

Kiterjed a biztosítási fedezet az építési területen beépítés céljából elhe- lyezett építési szerelési anyagok, berendezések, felszerelések, gépek betöréses lopás káraira is, amennyiben az ingóságbiztosítást is megkötöt- ték, és az, kiterjed betöréses lopás kockázatra is.

Betöréses lopás biztosítási eseménynek minősül, ha a tettes a lopást úgy követi el, hogy a kockázatviselés helyén lévő épület lezárt helyiségébe erőszakkal behatol, és a biztosított vagyontárgyakat eltulajdonítja.

Megtéríti a biztosító a betöréses lopás bekövetkezésével összefüggő ron- gálási károkat, beleértve az épületrongálási és épület felszereléseket ért rongálási, lopási károkat.

Betöréses lopásnak minősül, ha a tettes az eredeti kulcsot vagy kódot egy állandóan lakott lakásból betöréses lopással vagy a megőrzőtől rablással szerezte meg.

Nem biztosítási esemény, ha a tettes a lopást hamis kulccsal, elveszett, jogosan megszerzett vagy felhasznált kulccsal követi el.

Jelen szerződés vonatkozásában helyiség az épület vagy melléképület minden oldalról szilárd anyagú épületszerkezetekkel körülhatárolt önálló légterű, meghatározott rendeltetésű része.

Lezártnak minősül az a helyiség, amely a Védelmi Feltételekben megha- tározott minimális mechanikai védelmi szintnek megfelelő védelemmel rendelkezik, feltéve, hogy a védelmi rendszer a kár időpontjában műkö- dött. (Nem minősül lezárt helyiségnek például a részben vagy egészben dróthálóval, különböző rácsszerkezetekkel, mű-, vagy szövetanyagokkal határolt, vagy ilyen nyílászáróval ellátott helyiség.)

A biztosító szolgáltatása új építésű, és bővítés alatt álló épület, építmény új építésű részeiben keletkezett károk esetén

Megtéríti a biztosító a biztosítási események által a biztosított épületek- ben, építményekben keletkezett, a készültségi foknak megfelelő, szám- lával igazolt helyreállítási költségeket maximum a biztosítási összeg mértékéig.

Használt építési anyagok felhasználása – és azok károsodása – esetén a kártérítés a használt anyagárak alapján történik.

Az építési területen beépítés céljából elhelyezett építési szerelési anya- gok, berendezések, felszerelések, gépek kárai esetén:

– Megtéríti a biztosító legfeljebb a biztosítási összeg erejéig a biztosítási események által a biztosított vagyontárgyakban okozott károk káridő- ponti javítással történő helyreállításának költségeit vagy az újra beszer- zési árát, de ezek egyike sem haladhatja meg a vagyontárgy káridőpon- ti új értékét.

– Bérelt, kölcsönvett vagy egyébként a biztosított birtokában lévő vagyon- tárgyak esetén a térítés a káridőponti avult értéken történik, a biztosí- tott felelősségének mértékéig.

Betöréses lopás biztosítási események bekövetkezése kapcsán keletke- zett kárt a biztosító a minimális mechanikai védelem megléte esetén 1 000 000 Ft mértékéig (limit) téríti meg.

Megtéríti a biztosító a biztosítási összegen belül, a biztosítási összeg 5%-a erejéig, a biztosítási esemény során felmerülő alább felsorolt indo- kolt és igazolt költségeket, ha azok a biztosítottat terhelik:

– rom és törmelékeltakarítási, egyszeri takarítási, valamint a törmeléknek a legközelebbi lerakóhelyhez való elszállítási és lerakási vagy megsem- misítési,

– állványozás, dúcolás, bontás és ideiglenes tető,

– a biztosítottat terhelő oltási, mentési,

– tervezési, szakértői és hatósági engedélyezési

– minden egyéb szükséges kárenyhítési költséget.

Nem téríti meg a biztosító:

– az anyag- és öntéshibákból, a felhasznált anyagoknak nem megfelelő megmunkálásából, a szerkezeti anyagoknak szakszerűtlen megválasz- tásából eredő, magukban az anyagokban bekövetkezett kárt,

– kéziszerszámokban, megmunkáló és munkagépekben bekövetkezett törési, kopási és lopási károkat, valamint nem lezárt helyiségben tárolt szak- és szerelőipari munkák anyagainak lopáskárait.

– a létesítmény üvegezésében bekövetkezett repedés- és töréskárokat, kivéve, ha biztosítási esemény miatt az épület állaga is károsodik,

– a környezetszennyezéssel okozott károkat,

Nem fedezi a biztosítás a biztosítási eseményekkel összefüggő következ- ményi károkat:

– üzemszünet (kivitelezés szüneteltetése)

– bírság, perköltség, kötbér, késedelmi kamat stb.,

– szállítási és kivitelezési határidők be nem tartása,

– műszaki átadás elmaradása, sikertelensége,

– energia, vagy egyéb szolgáltatási üzemzavar elháríthatatlansága stb.,

– anyaghiány

miatt következtek be.

Önrészesedés

Új építésű, és bővítés alatt álló épület, építmény új építésű részeiben keletkezett károk esetén

a biztosító 30 000 Ft levonásos önrészt alkalmaz, alábbiak szerint.

– Nem téríti meg a biztosító az önrészesedés mértékét meg nem haladó károkat.

– Az önrész mértékét meghaladó károknál az önrész összege minden kárból levonásra kerül.

Egyéb rendelkezések

A jelen záradékban nem szabályozott kérdésekben az union24-Kandalló Extra Különös Feltételek Épületbiztosításhoz, union24-Kandalló Extra Különös Feltételek Ingóságbiztosításhoz, a Kiegészítő Felelősségbiztosítási Feltételek, az union24-Kandalló Extra Általános Feltételek és a Védelmi Feltételekben foglaltak az irányadók.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

union24-Kandalló Extra Kiegészítő Felelősségbiztosítási Különös Feltételek

Jelen biztosítási szabályzatban foglalt feltételek – eltérő szerződéses kikötések hiányában – az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) lakásbiztosításaihoz kapcsolódó felelősségbiz- tosítási szerződéseire érvényesek, feltéve, hogy a szerződést e szabályzat- ra hivatkozva kötötték.

1. Biztosítottak

1.1. Jelen szabályzat alapján biztosított lehet:

1.1.1. a kötvényen név szerint feltüntetett személy, tulajdonos, bérlő, társbérlő,

1.1.2. azok a hozzátartozók (Ptk. 685. §-ban megjelölt), akik a biztosí- tási esemény bekövetkeztének időpontjában a kötvényen a név szerint feltüntetett biztosítottal (tulajdonossal, bérlővel, társbér- lővel) közös háztartásban állandó jelleggel együtt éltek,

1.1.3. a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában,

1.1.4. a lakásszövetkezet, a biztosítónál biztosított és a szövetkezet összes lakásának darabszámarányában,

1.1.5. az egy kötvényen feltüntetett társasház, illetve lakásszövetkezet.

1.2. Nem biztosított:

– ágybérlő, ágyrajáró, fizetővendég, vendég,

– háztartási alkalmazott.

2. Biztosítási események

2.1. Jelen biztosítási feltételek alapján biztosítási eseménynek minő- sül, s ez által a biztosító megtéríti azokat a szerződésen kívül harmadik személynek okozott károkat, melynek során a károsult élete, testi épsége vagy egészsége károsodik, illetve vagyontárgya- iban kára keletkezik, és amelyekért a biztosított, mint

2.1.1. a kötvényen megjelölt épület, lakás, melléképület, építmény és telek (a továbbiakban: biztosított ingatlan) tulajdonosa, bérlője, használója,

2.1.2. a biztosított ingatlanhoz tartozó épület berendezési tárgyak, illet- ve kerti berendezések tulajdonosa, bérlője vagy használója,

2.1.3. építtető a biztosított ingatlanon végzett építési, felújítási, javítási, bontási és földmunkák elvégzéséért a magyar jog szabályai szerint felelősséggel tartozik. Az 1. pontban meghatározott biztosítási események bekövetkeztekor csak abban az esetben nyújt kártérí- tést a biztosító, ha a lakásbiztosítási szerződést épületre is meg- kötötték a felek.

A kártérítési összeg maximum 20 000 000 Ft.

2.2. Kiegészítő magánemberi felelősségbiztosítás ingóságbiztosításhoz Megtéríti a biztosító azokat a szerződésen kívül harmadik sze- mélynek okozott károkat, melynek során a károsult élete, testi épsége vagy egészsége károsodik, illetve vagyontárgyaiban kár keletkezik, amelyekért a biztosított, mint:

2.2.1. belátási képességgel nem rendelkező vagy korlátozott belátási képességű személyek gondozója,

2.2.2. közúti balesetet előidéző gyalogos,

2.2.3. kerékpár, járműnek nem minősülő, kézi erővel működtetett közle- kedési és szállítóeszköz használója,

2.2.4. nem hivatásszerű (hobbiból űzött), sporttevékenységet végző (kivéve vadászati és versenysportot) a magyar jog szabályai szerint felelősséggel tartozik. A 2. pontban rögzített biztosítási esemé- nyek bekövetkeztekor csak abban az esetben nyújt kártérítést a biztosító, ha a lakásbiztosítási szerződést ingóságokra is megkö- tötték a felek.

A kártérítési összeg maximum 6 000 000 Ft.

2.3. Külön díj megfizetése ellenében megtéríti a biztosító legfeljebb 5 000 000 Ft-ig azon károkat is, amelyekért a biztosított, mint magánszemély kutyatartói minőségben felel.

Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyeket olyan faj- tájú kutyák okoztak, melynek tartását jogszabály vagy a helyi önkormányzat rendelkezései tiltják.

3. Kizárások

Jelen szabályzat szerint nem minősül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg azon károkat,

3.1. amelyeket a biztosítottak egymásnak, vagy hozzátartozóiknak okoztak,

3.2. amelyeket a biztosítottak kereső foglalkozás vagy tevékenység végzése során vagy azzal összefüggésben okoztak,

3.3. a kötelező gépjármű-biztosítással fedezhetők,

3.4. amelyeket a biztosítottak motoros, kézi, és gépi járművekkel vagy gépi meghajtású eszközökkel, illetve gépi meghajtású sporteszkö- zök használatával okoztak,

3.5. amelyeket extrém-, és veszélyes sportokkal okoztak. Extrém és veszélyes sportnak minősülnek: síelés, snowboard, mélytengeri búvárkodás, vadvízi evezés, wakeboard, kiteszörf, barlangászat, magashegyi expedíció, bázisugrás, mélybeugrás (bunge jumping), repülősportok, sárkányrepülés, ejtőernyőzés, paplanernyőzés, műrepülés, siklórepülés, hőlégballonozás.

3.6. amelyeket a biztosítottak állatai okoztak,

3.7. amelyeket a biztosítottak a környezet szennyezésével okoztak,

3.8. amelyek lassú emisszió vagy a hőmérséklet, gázok, gőzök, folya- dékok, nedvesség, vagy füst, korom, por, lassú, folyamatos beha- tásának következtében lépnek fel,

3.9. amelyek a biztosított jogszabályban rögzített felelősségénél szigo- rúbb szerződésben, vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytál- lási kötelezettségén alapszanak,

3.10. amelyek a biztosított által kölcsönvett, bérelt, haszonbérbe vagy felelős őrzésbe vett, illetve lízingelt tárgyakon keletkeztek,

3.11. amely kötbér, bírság, illetve egyéb büntetés jellegű költség.

4. A biztosító szolgáltatása, a biztosítási összeg

4.1. A biztosító a kárt káreseményként és évenként a szerződésben megjelölt felső határig téríti meg.

Járadékfizetés esetén, ha a járadék tőkeértéke meghaladja a szer- ződésben foglalt kártérítési limitet, a biztosító kötelezettsége csak a limit összegéig terjed.

4.2. A biztosító a szerződéssel fedezett károkat a magyar jog szabályai szerint téríti meg.

4.3. Jelen szerződés alapján megtéríti a biztosító a biztosítási esemé- nyekhez kapcsolódó kármegelőzés és kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg keretein belül.

4.4. A közös tulajdoni minőségben okozott felelősségi károkat a bizto- sított tulajdoni hányadának arányában téríti meg.

5. Önrészesedés

5.1. A biztosítási szerződés a szerződő választása szerint létrejöhet önrész nélkül, vagy a szerződésben meghatározott levonásos önrésszel.

5.2. Levonásos önrész

5.2.1. Levonásos önrész esetén a biztosító nem téríti meg a szerződés- ben meghatározott önrész mértéke alatti károkat. Az önrész mér- tékét meghaladó károknál az önrész összege minden kárból levo- násra kerül.

5.1.2. A biztosító nem alkalmaz önrészt, a kiegészítő biztosítások esetében.

6. A biztosítás területi és időbeli hatálya

6.1. Területi hatály

6.1.1. A biztosítás a 2.1. pontban rögzített káresemények vonatkozásában azokra terjed ki, amelyek Magyarország területén következnek be.

6.1.2. A biztosítás területi hatálya a 2.2. pontban rögzített káresemé- nyek vonatkozásában Európa.

6.2. Időbeli hatály

A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és bejelentett károkra terjed ki.

7. A biztosító megtérítési igénye

7.1. A biztosítót a biztosított szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti a károsulttal szemben, azonban a biztosító visszakövetelheti a biztosítottól a kifizetett kártérítési összeget, ha a biztosított a kárt:

– szándékosan vagy

– súlyosan gondatlanul okozta.

7.2. Súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, ha:

7.2.1. a kárt a biztosított súlyosan ittas, vagy bódító kábítószerek hatása alatti állapotban, és ezen állapotával összefüggésben okozta,

7.2.2. a biztosított hatósági engedélyhez kötött tevékenységet ilyen engedély nélkül folytatott és ez által okozott kárt,

7.2.3. a biztosított azonos károkozási körülményekkel visszatérően oko- zott kárt, és a biztosító felkérése ellenére a károkozás körülmé- nyeit nem szüntette meg,

7.2.4 a biztosítottat harmadik személy a káresemény bekövetkezésének lehetőségére figyelmeztette, s a kár ezután a szükséges intézke- dés hiányában következett be.

8. Kárbejelentés, kárrendezés

8.1. A biztosított a káreseményt, illetve a kárigény érvényesítését a bekövetkezéstől, illetve a tudomásra jutástól számított hét mun- kanapon belül köteles a biztosítónak bejelenteni.

8.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell a kár bekövetkeztének, a biztosítottal szembeni igény érvényesítésének időpontját, helyét, és valamennyi egyéb információt.

8.3. A biztosító a kárt az összes szükséges – a felelősséget és a kár összegét bizonyító – okirat beérkezését követő 15 napon belül téríti meg.

8.4. A biztosított köteles a kárügy peren kívüli vagy peres eljárás útján történő rendezéséhez valamennyi szükséges információt megad- ni, az okiratokat, határozatokat és levelezéseket rendelkezésre bocsátani, továbbá a biztosító képviselőjének a szükséges megha- talmazásokat megadni.

8.5. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a biztosító azt tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott. A biztosító jogosult ellátni a biztosított perbeni és peren kívüli képviseletét, a képviselettel felmerült költségek a biztosítót terhelik.

8.6. A biztosító a térítési összeget a károsultnak fizeti, a károsult azonban igényét a biztosítóval szemben közvetlenül nem érvénye- sítheti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, amennyiben a károsult követelését a bizto- sított egyenlítette ki.

9. Egyéb rendelkezések

9.1. Jelen biztosítási szerződés csak az épület, építmény vagy ingóság biztosítási szerződéssel együttesen érvényes.

9.2. Jelen szerződésre vonatkozóan alkalmazni kell az Általános Feltételek IV., V., VI., VII., XVI., XVIII., XIX., XX., XXI. és XXII. fejezetének rendelkezéseit.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

union24-Kandalló Extra Vagyonvédelmi Feltételek

Ingóságbiztosításhoz

I. Lezárt helyiség

Lezárt helyiségnek tekintendő a tér olyan módon elkülönített része, amelyet határoló szerkezetei az arra jogosulatlan idegen személyekkel szemben az elmozdulástól, és a behatolástól egy- aránt megóvnak. Nem minősül lezárt helyiségnek például a rész- ben vagy egészben dróthálóval, különböző rácsszerkezetekkel, mű- vagy szövetanyagokkal határolt, vagy ilyen nyílászáróval ellá- tott helyiség. A helyiség nyílászárói zárszerkezettel lezárt állapot- ban vannak.

II. Minimális mechanikai védelem

Minimális a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai, padozatai, födémszerkezetei, a nyílászárók és a zárszerkezetek az alábbi követelményeket kielégítik:

– az ajtók, ablakok ráccsal nem védett üvegezése összességében minimum 6 mm vastagságú,

– az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek, (Reteszhúzás elleni védelem eléréséhez a csúszós fajtájú vagy áthajtós reteszt (riglit), annak függőlegesen mozgó részét rögzíteni kell, pl. egy-egy furaton át facsavarral.)

– az ajtók zárását – a gyártó előírásai szerint felszerelt – biztonsági (zárbetétes) zárszerkezet vagy a tartószerkezetével együtt minősí- tett és ennek megfelelően felszerelt biztonsági lakat végzi, (Biztonsági zárszerkezetnek minősül, a minimum 5 csapos hen- gerzárbetétes, a minimum 6 rotoros mágneszárbetétes, a kéttollú kulcsos zárszerkezet, a szám- vagy betűjel kombinációs zárszerke- zet, amennyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10 000-et, valamint az egyedi minősített lamellás zár.)

– a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága legalább a 6 cm-es, hagyományos kisméretű téglafallal egyenértékű.

III. Részleges mechanikai védelem

Részleges a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai, padozatai, födémszerkezetei, a nyílászárók és a zárszerkezetek az alábbi követelményeket kielégítik:

– a minimális mechanikai védelem követelményeit,

– a 2 m-nél kisebb magasságkülönbség leküzdésével elérhető nyílászárók minimum 100x300 mm-es osztású 12 mm átmé- rőjű köracél ráccsal vagy azzal egyenértékű más mechanikai szerkezettel (pl. biztonsági üveggel) védettek, (A rácsot a fala- zatba 300 mm-enként, de minimum 4 db falazó körömmel legalább 100 mm-es beépítési mélységgel az épületszerkezet- hez rögzíteni kell.)

– a nyílászárók (ajtók) tokszerkezetei falazó körmökkel, vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon falazatba erősítet- tek,

– az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek, kiemelés ellen védettek,

– a zárást legalább két darab, egymástól minimum 30 cm-re elhelyezett biztonsági zárszerkezetnek kell biztosítani. Önálló reteszelési pontként csak az egymástól legalább 30 cm-re elhelyezkedő reteszvasak fogadhatók el,

– a zárást törésvédetten szerelt biztonsági zár, vagy a tartószerke- zetével együtt a MABISZ által részleges mechanikai védelemre minősített biztonsági lakat végzi, (Törés ellen védett a henger- zárbetét, ha a külső oldalon – kívülről nem szerelhetően – leg- feljebb 2 mm-re nyúlik ki a zárszerkezet síkjából.)

– az ajtók minimum 3 diópánttal rögzítettek,

– az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolja,

– a zárnyelvek (ajtók esetében) legalább 15 mm mélyen zárnak,

– az ajtólap és az ajtótok záráspontossága oldalanként 5 mm-en belüli,

– bevéső zár esetén az ajtólap külső oldala fémlemezzel megerő- sített,

– fatok esetén a zárlemez megerősített kivitelű,

– a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága minimum 15 cm-es, hagyományos kisméretű tömör téglafallal egyenértékű.

– az ajtólap és a tok záráspontossága oldalanként 2 mm-en belüli,

– a zárszerkezet legalább 2 irányú és 4 pontos zárást (ebből három aktív zárási pont) biztosít,

– a zárást törésvédetten szerelt és fúrásvédettre minősített biz- tonsági zár vagy a tartószerkezetével együtt a MABISZ által teljes körű mechanikai védelemre minősített biztonsági lakat végzi,

– a zárnyelvek (ajtók esetében) legalább 20 mm mélyen zárnak,

– a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága minimum 38 cm-es hagyományos kisméretű, tömör téglafallal egyenértékű.

IV. Teljes körű mechanikai védelem

Teljes körű a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai, padozatai, födémszerkezetei, a nyílászárók és a zárszerkezetek az alábbi követelményeket kielégítik:

– a részleges mechanikai védelem követelményeit,

– a rács a falazatba legalább 150 mm-es beépítési mélységgel rögzített,

– az ajtó(k) és az ajtótok(ok) fémből vagy keményfából készült(ek),

– faanyag esetén az ajtólap minimum 40 mm vastag és tömör kivitelű,

Minimális elektronikai jelzőrendszer

Minimális az elektronikai jelzőrendszer, ha a felületvédelem kiter- jed a 2 m-nél kisebb magasságkülönbség leküzdésével elérhető nyílászárókra, vagy csapdaszerű területvédelem van kialakítva (egy-egy helyiségben).

Az alkalmazott elektronikai készülékek rendelkezzenek a minimá- lis elektronikai jelzőrendszerre kiadott minősítési tanúsítvánnyal, szabotázsvédetten legyenek telepítve, a MABISZ előírásai szerint. A szerelést – erről jognyilatkozatot adó – szakember végezze.

Részleges elektronikai jelzőrendszer

Részleges az elektronikai jelzőrendszer, ha a behatolás védelem (nyílászárók) teljes körű és csapdaszerű térvédelem van kialakítva. Az alkalmazott elektronikai készülékek rendelkezzenek a részleges elektronikai jelzőrendszerre kiadott minőségi tanúsítvánnyal, sza- botázsvédetten legyenek telepítve, a MABISZ előírásai szerint. A szerelést – erről jognyilatkozatot adó – szakember végezze. A helyi elektronikai jelzőrendszer biztonsági távfelügyeleti rendszerbe van bekapcsolva. A távfelügyeleti rendszer üzemeltetője rendelkezzen hatósági engedéllyel. A rendszer telepítését és működtetését – erről jognyilatkozatot adó – szakember végezze.

Valamely védelmi berendezés, eszköz nem vehető figyelembe a vagyonvédelmi színvonal megfeleltetésénél, ha a kár bekövetkezé- sének időpontjában nincs meg, vagy nincs üzembe helyezve.

Betöréses lopás biztosítási eseménynél a biztosító maximális szolgáltatásának összege a védelmi szintnek megfelelően (biztosítási összegen belül)
	1. Általános házi ingóság eFt-ban			2. Értéktárgyak 2.), 3.), eFt-ban			2. Értéktárgyak 1.) eFt-ban
A betörésvédelmi szint megnevezése	Jelző- rendszer nélkül	Minimális elektroni- kai jelző- rendszer	Részleges elektroni- kai jelző- rendszer	Jelző- rendszer nélkül	Minimális elektroni- kai jelző- rendszer	Részleges elektroni- kai jelző- rendszer	Jelző- rendszer nélkül	Minimális elektroni- kai jelző- rendszer	Részleges elektroni- kai jelző- rendszer
I. Lezárt helyiség	30	30	30	-	-	-	-	-	-
II. Minimális mechanikai védelem	3 000	5 000	6 000	000	000	800	100	200	300
III. Részleges mechanikai védelem	5 000	9 000	12 000	500	1 000	3 000	200	300	400
IV. Teljes körű mechanikai védelem	8 000	12 000	Biztosítási összeg	800	2 000	5 000	300	400	500
	Értéktárolóban elhelyezett értéktárgyak eFt-ban			Nyaraló és nem lakott épület eFt-ban
A betörésvédelmi szint megnevezése	Jelző- rendszer nélkül	Minimális elektroni- kai jelző- rendszer	Részleges elektroni- kai jelző- rendszer	Jelző- rendszer nélkül	Minimális elektroni- kai jelző- rendszer	Részleges elektroni- kai jelző- rendszer
I. Lezárt helyiség	–	–	–	–	–	–
II. Minimális mechanikai védelem	500	1 000	2 000	50	100	150
III. Részleges mechanikai védelem	1 000	3 000	5 000	100	150	200
IV. Teljes körű mechanikai védelem	3 000	5 000	7 000	000	000	300
A nyaraló mechanikai védelmét kiegészítő elektronikai jelzőrendszer csak távfelügyeleti riasztást megvalósító jelzőrendszer lehet.
A biztosító kockázatviselése szempontjából állandó jelleggel lakott az, az objektum, amelyben a biztosított életvitelszerűen berendezkedett és rendsze- resen ott tartózkodik.

TÁROLÁSI SZABÁLYOK

Vagyoncsoport	Előírások
1. Általános házi használati ingóság	Tetszőleges módon.
2. Értéktárgyak 2.), 3.)	Lakás céljait szolgáló helyiségben tetszőleges módon.
2. Értéktárgyak 1.) 500 eFt-ig	Lakás céljait szolgáló helyiségben tetszőleges módon.
2. Értéktárgyak 1.) 500-1 000 eFt-ig	A Magyar Biztosítók Szövetsége által legalább ilyen értékhatárra minősített épületszerkezethez rögzített és lezárt páncélkazettában vagy lezárt páncélszekrényben.
2. Értéktárgyak 1.) 1 000-7 000 eFt-ig	A Magyar Biztosítók Szövetsége által legalább ilyen értékhatárra minősített épületszerkezethez rögzített és lezárt páncélkazettában vagy lezárt páncélszekrényben, nyitás- és fúrásérzékelővel az elektronikai jel- zőrendszerbe kapcsolva.
A páncélszekrény (-kazetta) kulcsa (kódleírás) nem lehet azonos helyiségben, illetve a kulcsot szem elől elzárva kell tartani. A páncélszekrényeket 1000 kp saját súly alatt olyan módon kell tartószerkezeti elemhez rögzíteni (pl. fémdűbellel), hogy a lefeszítő erő az 1000 kp alatti önsúlyhiányt kiegészítse. A páncélkazettákat a gyártó előírásai szerint kell rögzíteni. (Ezt a minősítési tanúsítvány tartalmazza.)

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

union24-Kandalló Extra Kiegészítő baleset-biztosítási Különös Feltételek

Az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (a továbbiakban: bizto- sító) a vagyonbiztosításhoz kötött baleset-biztosítás alapján a szerződés- ben meghatározott díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a jelen feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezte esetén a

4. pontban meghatározott biztosítási összeget fizeti ki.

1. A biztosított

1.1.1. A lakásbiztosítás szerződője, a kötvényen a név szerint feltünte- tett biztosított (tulajdonos, bérlő, társbérlő) és azon hozzátartozói (Ptk. 685. § a) és b) pontjában megjelölt személyek), akik a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában a lakásbizto- sítás biztosítottjával (tulajdonossal, bérlővel, társbérlővel) közös háztartásban állandó jelleggel együtt élnek, függetlenül nemétől, korától.

2. Kedvezményezett

A szerződésben vállalt szolgáltatások igénybevételére a biztosí- tott, halála esetén az örököse jogosult.

3. A biztosítási események

3.1.1. Jelen feltételek szerint baleset a biztosított akaratán kívül, hirte- len fellépő, egyszeri külső behatásból eredő, nem várt esemény, amelynek következtében az emberi szervezetben heveny módon anatómiai és funkcionális károsodás, maradandó elváltozás, halál következik be.

Biztosítási eseménynek minősül a biztosítottnak a tartam alatt a baleseti esemény miatt bekövetkező:

– halála;

– legalább 31%-os mértékű maradandó egészségkárosodása;

– műtéte;

– kórházi ápolása;

– csonttörése,

– égése.

A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja, a baleset bekövetkezésének napja.

4. Biztosítási szolgáltatások

A biztosítási fedezet két csomagból választható ki, de egy szer- ződésen belül csak egy csomag köthető.

A biztosító az egyes kockázatok esetében a következő szolgálta- tásokat nyújtja.

4.1. Baleseti halál

Ha a biztosított a kockázatviselés ideje alatt bekövetkező balese- te miatt a bekövetkezéstől számított egy éven belül meghal, úgy a biztosító kifizeti a baleseti halál kockázatnak a biztosítottra vonatkozó biztosítási összegét a kedvezményezettnek. Amennyiben a halál előtt már maradandó egészségkárosodásra is szolgáltatott a biztosító, a teljesítés csak a különbözetre vonatko- zik.

4.1.1. Balesetből eredő, legalább 31%-os mértékű maradandó egész- ségkárosodás

Ha a biztosított a kockázatviselés időszaka alatt bekövetkező balesete miatt a balesettől számított két éven belül legalább 31% mértékű maradandó egészségkárosodást (állandósult funk- cionális károsodást) szenved, úgy a biztosító kifizeti a biztosított- nak a károsodás mértéke szerint a biztosítási összeg 31%–100% közötti részét.

4.1.2. Az adott balesetből visszamaradt maradandó egészségkárosodás (állandósult funkcionális károsodás) mértékét a végállapot kiala- kulását követően a rendelkezésre álló szakorvosi iratok, illetve amennyiben szükséges, a biztosított személyes orvosi vizsgálata alapján a biztosító orvos szakértője állapítja meg a sérülést köve- tő 2 éven belül. A károsodás mértékét a biztosító a gyógyulás folyamatától függetlenül legkésőbb a sérüléstől számított 2 év elteltét követően – a gyógyulás befejeződésének hiánya esetén is

– megállapítja, függetlenül a társadalombiztosítási szervektől.

4.1.3. Több szerv, testrész együttes sérülése esetén a károsodási mér- tékek összeadódnak, de a szolgáltatás mértéke a 100%-ot nem haladhatja meg.

4.1.4. A biztosító elrendelheti speciális orvos szakértő által a sérült személyes vizsgálatát. Amennyiben a biztosított egészségi álla- pota a szolgáltatást követően javul, a biztosító a már kifizetett biztosítási összeget nem igényli vissza.

4.1.5. Amennyiben a biztosított nem ért egyet a biztosító döntésével, kérheti saját költségére a másodfokú orvosi bizottság döntését.

4.2. Baleseti kórházi ápolás napi térítés

Ha a biztosított a kockázatviselés időszaka alatt bekövetkező balesete miatt legalább 5 napot elérő folyamatos kórházi ápolás- ra szorul, úgy a biztosító a baleseti kórházi ápolás kockázatának a biztosítottra vonatkozó biztosítási összegét minden kórházi ápolási napra kifizeti.

4.2.1. Amennyiben egy balesetből eredően egy adott biztosítottra vonatkozóan többször kerül sor kórházi ápolásra, úgy a biztosító az első 5 napot meghaladó időszak után már a következő ápolá- si időszaknál nem vizsgálja annak folyamatos meglétét.

4.2.2. Egy biztosítási esemény kapcsán a szolgáltatás legfeljebb 20 napra korlátozódik.

4.2.3. A kórházi ápolás kockázatai nem terjednek ki azokra a kórházi beavatkozásokra, melyek nem az adott baleset gyógyításával áll- nak közvetlen okozati összefüggésben.

4.2.4. Xxxxx feltétel szempontjából kórháznak minősül az ÁNTSZ és szakmai felügyeletek által elismert, engedélyezett fekvőbeteg ellátást nyújtó intézmény, amely állandó orvosi irányítás, felügye- let alatt áll és intézményi kóddal rendelkezik.

4.2.5. Jelen biztosítás szempontjából nem minősülnek kórháznak a szanatóriumok, rehabilitációs intézetek, gyógyfürdők, gyógyüdü- lők, elmebetegek gyógy- és gondozóintézetei, geriátriai intézetek, szociális otthonok, illetve a kórházak fenti jellegű szolgáltatást nyújtó osztályai.

4.2.6. Baleseti műtéti térítés

Amennyiben a biztosítottnak a kockázatviselés időszaka alatt bekövetkező balesete miatt a gyógyulása és állapotromlásának megakadályozása érdekében szükségessé váló, a biztosító által meghatározott mértéket meghaladó súlyosságú műtétet végez- nek, úgy a biztosító kifizeti az adott súlyosságú csoportba sorolt baleseti műtét kockázatának a biztosítottra vonatkozó biztosítási összegét.

4.2.7. Jelen feltétel szempontjából műtétnek minősül az a sebészeti beavatkozás, amit az orvos szakmai szabályok megtartásával végeztek el a biztosítotton.

A műtétek súlyossági besorolását a biztosító szakorvosa objektív feltételek, a vonatkozó szabályzatok és szakmai irányelvek, a biztosított szakorvosi dokumentációja, szükség esetén személyes vizsgálata alapján határozza meg.

4.2.8. Fentiek alapján tájékozódó jelleggel néhány példa a súlyossági besorolásra:

I. csoport

– a szervezet üregrendszerein belül elhelyezkedő anatómiai képletek sérülései miatt szükségessé váló és az üregrendszer falának megnyitásával végzett műtéti megoldások (koponya, nyak, mellkas, has, medence, gerincoszlop);

– az ujjak kivételével végzett baleseti eredetű végtagcsonkolá- sok függetlenül attól, hogy a csonkolódott végtag rész vissza- ültetése megtörtént-e és milyen a funkcionális végeredmény;

– a törzsből kilépő fő ér- és idegképletek sérülése miatt végzett helyreállító műtétek (kivéve a csuklóízület, illetve bokaízület kezdő részeitől perifériásan elhelyezkedő ér- és idegképletek);

– a műtétet igénylő II-III. fokú égési sérülések, ha az égési felszín a testfelület 40%-át eléri.

II. csoport

– a nyílt és zárt, nagy ízületekbe (váll, könyök, csukló, csípő, térd, boka) hatoló és ízületen kívüli (felkar-, alkar-, comb-, lábszár-) törések (a kéz- és lábfej törései nem tartoznak ide);

– a nagy kiterjedésű, roncsolással, szövethiánnyal járó lágyrész sérülések, ahol műtéti sorozat, szövetpótlás végzésére van szükség;

– a műtétet igénylő II-III. fokú égési sérülések, ha az égési fel- szín a testfelület 5%-ánál nagyobb, de a 40%-át nem éri el.

– az orvosi szakma szabályai által dokumentált friss ízületi szalagszakadások, ín, inak szakadása (a kézfej, lábfej, ujjak kivételével);

III. csoport

– a biztosítottnak a kockázatviselés időszaka alatt bekövetkező akut balesete miatt elvégzett csőtükrözéses műtéte, a tér- dekre irányuló műtéteket kivéve.

– a csuklóízület, illetve bokaízület kezdő részeitől perifériásan elhelyezkedő ér- és idegképletek helyreállító műtétei;

– a kéz és láb ujjainak amputációval járó csonkolásos sérülések;

– a kézujjak perifériás idegvarratai.

IV. csoport

– a biztosítottnak a kockázatviselés időszaka alatt bekövetkező akut balesete miatt a térdízület csőtükrözéses eljárással vég- zett terápiás célú műtéte.

Nem téríthető beavatkozások:

– belső fémrögzítés eltávolítása;

– bőrvarratok;

– dróttal történő húzatás;

– korábban meglévő, ortopéd jellegű elváltozások baleset kap- csán történő terápiája, műtéte;

– az emberi szervezet típusos helyeinek sérvesedése miatti műtétek;

– a kóros csontszerkezeti elváltozásból adódó csonttörés stabi- lizáló műtéte;

– baleseti eseménnyel összefüggésbe nem hozható beavatkozások.

4.2.9. Egy baleseti eseményből maximálisan a biztosítási összeg 100%-át fizeti ki a biztosító.

4.2.10. Amennyiben egy műtét során egy időben több sebészeti beavat- kozás szükséges, akkor a biztosító a legmagasabb besorolású műtét alapján állapítja meg a szolgáltatást.

4.3. Baleseti csonttörés

Ha a biztosított a kockázatviselés időszaka alatt olyan balesetet szenved, melynek következménye szakorvos által igazolt módon csonttörés, illetve csontrepedés, úgy a biztosító a csontrepedés kockázatra vonatkozó biztosítási összeget fizeti ki.

Csonttörés: az egyébként ép csontszerkezet anatómiai folytonos- sága külső behatásra megszakad. Xxxxx feltétel szempontjából a fogtörés nem minősül csonttörésnek.

Csontrepedés: az egyébként ép csontszerkezet anatómiai folyto- nossága külső behatásra megszakad, de a csont keresztmetszete nem sérül, és a törési vonal csak az egyik oldali csontkérget sérti.

4.4. Égés

A biztosított égési sérülése esetén a biztosító a szerződésben meghatározott 100%-os biztosítási összegnek a 2. sz. melléklet- ben meghatározott, az égéskárosodás mértékének megfelelő százalékát fizeti ki.

Az I. fokú égési sérülésnél csak a bőr legfelső rétege károsodik, amely fájdalmas és a felületen pirosság látható.

A II. fokú égési sérülések esetén különbséget teszünk az úgyne- vezett felületes és mély formák között.

A II/1. típus előfordulásakor a bőr legfelső és az irha felső rétege károsodik, hólyag látható, a sebalap piros, nyomásra elfehéredik, fájdalmas. A II/2. típusú sérülésnél az irha mélyebb rétege is károsodik, a sebalap fehéres színű, fájdalmas.

A Ill. fokú égés esetén a bőr teljes vastagsága sérül, a felszín a szennyeződéstől függően barna, fekete vagy fehér színű, hólyag nincs, a felszín érzéketlen, mivel a fájdalomérzékelő receptorok is elpusztultak.

Az égett terület kiterjedését az ember testfelszínének százaléká- ban adjuk meg, amelynek során 1 százalék testfelszínnek tekint- jük a sérült tenyerének felszínét. A nagy kiterjedésű égési felület- kiszámítása a Xxxxxxx-féle 9-es szabály alapján történik: például a fej-nyak 9 százaléknak, egy felső végtag 9 százaléknak, egy alsó végtag 18 százaléknak, a törzs 36 százaléknak felel meg.

5. A biztosítási összegek és díjak

A biztosítási összegeket és díjakat az 1. számú melléklet tartal- mazza.

Amennyiben a biztosított balesete a 75. életéve után következik be a biztosító az 0.xx. mellékletben feltüntetett biztosítási össze- gek 50%-át nyújtja szolgáltatásként.

6. A biztosító kockázatviselése

6.1. A biztosító kockázatviselése a Föld valamennyi országára, a nap 24 órájában kiterjed.

6.2. A biztosító kockázatviselése a szerződés megszűnésének idő- pontjában véget ér.

7. A szerződés megszűnése

– A baleset-biztosítási szerződés megszűnik a szerződő, mint biztosított halálának napján.

– Egyes biztosításokra vonatkozóan a biztosított 100%-os egész- ségkárosodása, illetve halála esetén.

8. Megszűnés esetén a szerződő/biztosított jogai, a biztosító kötele- zettsége

8.1. Amennyiben a szerződés megszűnését eredményező biztosítási

esemény (halál, 100%-os egészségkárosodás) következik be, úgy a biztosító az egész évre járó díjat követelheti, míg a szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díját követelheti, amelyben kockázatviselé- se véget ért.

9. A biztosító mentesülése

9.1. A biztosító mentesül a baleset-biztosítási összeg kifizetése alól, amennyiben bizonyítást nyer, hogy a balesetet a biztosított szán- dékos vagy súlyosan gondatlan magatartása idézte elő.

9.2. A balesetet súlyosan gondatlan magatartás által okozottnak kell tekinteni akkor, ha az a biztosított

a) szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben,

b) ittas állapotával közvetlen okozati összefüggésben,

c) bódító-, kábító- vagy más, hasonló hatást kiváltó szerek fogyasztása miatti állapotával közvetlen okozati összefüggés- ben, illetve toxikus anyagok rendszeres szedése miatti függő- sége folytán,

d) érvényes jogosítvány nélküli gépjárművezetése közben,

e) ittas állapotban történő gépjárművezetése közben következett be, és mindkét utóbbi esetben más közlekedésrendészeti szabályt is megszegett, és a felsorolt körülmények bizonyítást nyernek.

9.2.1. Mentesül a biztosító a szolgáltatás alól, ha a baleseti halál a kedvezményezett szándékos magatartása miatt következett be.

10. A biztosító teljesítése

10.1. A biztosító a baleset időpontjában érvényes biztosítási összeget teljesíti a biztosítás kedvezményezettjének.

10.2. A biztosítási eseményt írásban haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül be kell jelenteni a biztosítónál. A szükséges felvilá- gosításokat meg kell adni és lehetővé kell tenni ezek tartalmának ellenőrzését.

A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a bejelentési kötelezettséget csak részben vagy késedelmesen teljesítik és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

A biztosítottat kárenyhítési kötelezettség terheli, ami abban áll, hogy panasza esetén köteles haladéktalanul felkeresni orvosát, balesete esetén kérni az első akut ellátását. Bármilyen sérülés bekövetkeztét követően a biztosítottnak a lehető legrövidebb időn belül gyakorló szakorvoshoz kell fordulnia, és kárenyhítési kötelezettségéből adódóan annak orvosi tanácsait köteles ponto- san betartani. A biztosító nem felelős azokért a következménye- kért, amelyek a biztosítottnak a biztosítási esemény káros követ- kezményei elhárítására, illetve enyhítésére vonatkozó kötelezett- ségeinek elmulasztásából erednek.

10.3. A biztosító által igényelt minden igazolást, nyilatkozatot és bizo- nyítékot, hitelt érdemlően a biztosítónak az általa meghatározott formában és tartalommal kell benyújtani. A szükséges dokumen- tumok beszerzésének és biztosítóhoz történő eljuttatásának költségeit a biztosító nem téríti meg.

A biztosító a szolgáltatásokat az igény elbírálásához, illetve a teljesítéshez szükséges összes irat beérkezése után, az utoljára beérkezett irat kézhezvételétől számított 15 napon belül teljesíti. A károk kifizetése a biztosító magyarországi központjából történik forintban, a biztosított vagy kedvezményezett részére.

A biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához a becsatolt iratokat ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálásával összefüg- gő egyéb iratokat szerezhet be. A lentiekben felsorolt okiratokon kívül a biztosított jogosult a károk és költségek egyéb okmányok- kal, dokumentumokkal, illetőleg egyéb módon történő igazolásá- ra a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

10.4. Minden biztosítási szolgáltatás iránti igényhez be kell nyújtani a következő iratokat:

– a lakcímbejelentő kártya másolatát,

– a biztosítási kötvény másolatát,

a biztosított személyi igazolványának másolatát, valamint az Igénylőlap Baleseti szolgáltatáshoz nyomtatványt kitöltve, a biz- tosítási esemény részletes leírásával.

A szolgáltatási nyomtatványhoz az alábbi dokumentumokat kell csatolni:

– amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban rendőrségi, közigazgatá- si, tűzvédelmi, munkavédelmi vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetőleg az eljárás anya- gának részét képező iratok másolata (büntetőeljárásban és szabálysértési eljárásban meghozott jogerős határozat csak abban az esetben, ha az a kárigény/szolgáltatási igény benyújtásakor már rendelkezésre áll);

– ittasság, illetve bódító-, kábító- vagy hasonló hatás kiváltó szerek, toxikus anyagok hatásának vizsgálatáról készült orvosi irat másolata;

– közlekedési baleset esetén a biztosított érvényes vezetői engedélyének másolata;

– az első, akut ellátást igazoló orvosi dokumentum másolata (ennek hiányában a biztosító nem teljesít baleseti szolgálta- tást);

– a kórházi zárójelentés(ek) másolata(i);

– a kórházi betegellátás során keletkezett iratok hitelt érdemlő másolata(i) a kórházban töltött napok számáról.

10.5. Halál esetén a fentieken kívül még az alábbi dokumentumok csatolása szükséges:

– a halotti anyakönyvi kivonat másolata;

– a halott vizsgálati bizonyítvány másolata;

– külföldön bekövetkezett halál esetén a halál körülményeiről a külföldi hatóság által kiállított okirat hiteles magyar fordítása;

– a kedvezményezett jogosultságát igazoló okirat másolata (pl. jogerős hagyatékátadó végzés, öröklési bizonyítvány).

A biztosítónak jogában áll szakértőket bevonni a szolgáltatás jogosultságának eldöntéséhez.

11. Kizárt kockázatok

Jelen feltételek vonatkozásában nem számít balesetnek:

11.1. A baleset előtt bármely okból már károsodott, beteg, sérült vagy csonkolt testrészek és szervek, illetve ezen sérülések későbbi következményei a biztosításból ki vannak zárva.

11.2. A napsugárzás által okozott égési sérülések a biztosítási fedezet- ből ki vannak zárva.

11.3. A fagyási sérülések a biztosítási fedezetből ki vannak zárva.

11.4. Olyan balesetek, melyek következménye a fogak törése, bármi- lyen jellegű pótlása, a biztosításból ki vannak zárva.

11.5. Az olyan balesetek következményei, melyek betegségi előzmé- nyekből erednek, a biztosításból ki vannak zárva.

11.6. A szokványos ízületi ficamok és alkati sajátosságból adódó ízüle- ti szalaggyengeség a biztosításból ki van zárva.

11.7. A foglalkozási betegségi ártalom következményei a biztosítási fedezetből ki vannak zárva.

11.8. A megemelés következtében kialakuló anatómia elváltozások a biztosítási fedezetből ki vannak zárva.

11.9. A biztosított öngyilkossága vagy annak kísérlete miatt kialakuló sérülés vagy halál még akkor is ki van zárva, ha azt a biztosított beszámítási képességének hiányában követte el.

11.10. A kórházi napi térítés és műtéti kockázatok nem terjednek ki azokra a kórházi beavatkozásokra, amelyek célja nem az adott sérülés gyógyítása (sérült biztosított állapotromlásának a meg- akadályozása, hanem esztétikai, kozmetikai kezelése).

11.11. A biztosító a testi sérüléssel nem járó lelki sérülésekre nem vállal fedezetet.

11.12. A rándulásos sérülések és azok későbbi következményei ki van- nak zárva.

11.13. A rovarcsípések a biztosítási fedezetből ki vannak zárva.

11.14. Minden olyan, a szervezet támasztórendszerét érintő ártalom, melynek meglétére az adott baleseti esemény hívja fel a figyel- met– a degeneratív, ortopéd jellegű kórképek tartoznak ide –, a biztosítási fedezetből ki van zárva.

11.15. A csőtükrözéssel végzett, térdet érintő műtétek következménye- ként kialakult maradandó egészségkárosodási kockázat a biztosí- tási fedezetből ki van zárva.

11.16. A biztosító nem vállalja a fedezetet a biztosított foglalkozásával összefüggésben bekövetkező biztosítási eseményekre, amennyi- ben a biztosított foglalkozása:

– artista,

– búvár,

– bányász,

– építőmunkás magas építményeken,

– fegyveres testület tagja,

– fegyveres őr,

– kaszkadőr,

– légiutas-kísérő,

– pilóta (repülő, helikopter, vadászgép),

– pirotechnikus,

– pénzszállító autó sofőrje vagy annak kísérője,

– robbanóanyaggal dolgozó ipari munkás,

– tűzijáték- és csillagszórógyártó,

– vadász,

– veszélyes anyagot szállító tehergépkocsi sofőr.

11.17. Biztosított nem lehet olyan személy, aki:

– a magyar társadalombiztosítási szerv határozata alapján bár- milyen fokú maradandó egészségkárosodással bír,

– idült szív- és keringési rendszeri betegségben szenved,

– vérzékeny,

– inzulin-függő (I. típusú) cukorbetegségben szenved,

– dialízis kezelésben részesül,

– Alzheimer-kóros,

– epilepsziában szenved,

– skizofrén,

– Parkinson-kórban szenved,

– 5 évnél régebben diagnosztizált sclerosis multiplex betegség- ben szenved,

– HIV-fertőzött,

– sokízületi gyulladásban szenved,

– csontritkulás megbetegedésben szenved,

– egyensúlyi zavarban szenved,

– -7 dioptria erősséget meghaladóan rövidlátó,

– vak,

– véralvadásgátló gyógyszereket szed,

– aki a biztosítás megkötését megelőző egy évben olyan balese- tet szenvedett, amely miatt szakorvos által igazoltan 30 napon túl munkaképtelen volt.

11.18. Az alapbiztosítási fedezet nem terjed ki azokra a biztosítási ese- ményekre, melyek a biztosított igazolt (versenyzői, sportolói licence-szel, engedéllyel) sportolóként végzett sporttevékenysé- gével vannak okozati összefüggésben.

11.19. Az biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a biztosítási esemé- nyekre, melyek a biztosított extrém sporttevékenységével vannak okozati összefüggésben.

Jelen szerződés vonatkozásában extrém sport:

– jet-ski, motorcsónak sport, vízisízés,

– vadvízi evezés (ideértve canyoning, hydrospeed),

– hegy- és sziklamászás az V. foktól,

– magashegyi expedíció,

– barlangászat,

– bázisugrás, mélybe ugrás (bungee jumping),

– falmászás,

– autó-motorsportok (pl. roncsautó (auto-crash) sport, rali, gokart, motorkerékpár-sportok, quad, ügyességi versenyek),

– félkezes és nyílttengeri vitorlázás,

– repülősportok (pl. sárkányrepülés, ejtőernyőzés, paplanernyő- zés, műrepülés, siklórepülés, hőlégballonozás),

– mélytengeri búvárkodás (búvárkodás légzőkészülékkel 40 m alá).

12. Egyéb rendelkezések

12.2. Jelen biztosítási szerződés csak az épület-, építmény- vagy ingó- ságbiztosítási szerződéssel együttesen érvényes.

12.3. Jelen szerződésre vonatkozóan alkalmazni kell az Általános Feltételek IV., V., VI., VII., XVI., XVIII., XIX., XX., XXI. és XXII. fejezetének rendelkezéseit.

1. számú melléklet

Szolgáltatás		Biztosítási összeg
		Alap csomag		Bővített csomag
		14 és 75 év között	14 év alatt és 75 év felett	14 és 75 év között	14 év alatt és 75 év felett
Baleseti halál		300 000 Ft	150 000 Ft	1 500 000 Ft	750 000 Ft
Baleseti rokkantság	31%-tól arányos térítés	600 000 Ft	300 000 Ft	3 000 000 Ft	1 500 000 Ft
Baleseti kórház napi térítés	5-20 napig	2 000 Ft	1 000 Ft	5 000 Ft	2 500 Ft
Baleseti műtét
I. csoport 100%		150 000 Ft	75 000 Ft	300 000 Ft	150 000 Ft
II. csoport 50%		75 000 Ft	37 500 Ft	150 000 Ft	75 000 Ft
III. csoport 25%		32 500 Ft	16 250 Ft	75 000 Ft	37 500 Ft
IV. csoport		15 000 Ft	7 500 Ft	35 000 Ft	17 250 Ft
Baleseti csonttörés		20 000 Ft	10 000 Ft	30 000 Ft	15 000 Ft
Baleseti égés		150 000 Ft	75 000 Ft	200 000 Ft	100 000 Ft

2. számú melléklet

Égési fokozatok	Kiterjedés	Egészségkárosodás mértéke
I. fokú (bőrt, nyálkahártyát épen hagyó égés)	1-20%	0%
	21-30%	15%
	31-50%	30%
	51%-tól	50%
II/1. fokú (felületes mélységű égés)	1-15%	0%
	16-20%	15%
	21-30%	30%
	31-50%	60%
	50%-tól	100%
II/2. fokú (átmeneti mélységű égés)	1-5%	0%
	6-10%	15%
	11-20%	30%
	21-30%	60%
	31%-tól	100%
III. fokú (mélyre terjedő égés)	1-2%	0%
	3-5%	20%
	6-15%	40%
	16-25%	60%
	26%-tól	100%

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

union24-Kandalló Extra Ügyfél-tájékoztató

A biztosítótársaságra vonatkozó adatok:

Név, székhely és jogi forma: UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. 1082 Budapest, Baross u. 1.

H-1461 Bp., Pf. 131. Telefon: (00-0) 000-0000

Fax: (00-0) 000-0000

Cégjegyzékszám: 00-00-000000

Az alábbiakban röviden tájékoztatjuk az union24-Kandalló Extra termé- künkről.

A biztosítás létrejötte

A biztosítás létrejöttét a szerződő írásbeli ajánlattal kezdeménye- zi. A biztosító az ajánlatot a kötvénykiállításra jogosult egységé- hez való beérkezéstől számított 15 napon belül bírálja el. Ha a biztosító az ajánlatot nem fogadja el, akkor az elbírálási határidő alatt bekövetkezett károkat a biztosító nem köteles megtéríteni. Az ajánlat elutasítása esetén a befizetett díjat a biztosító kamat- mentesen visszautalja. A biztosítási ajánlat elutasítását a bizto- sító nem köteles indokolni.

A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra tizenöt napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés az aján- latnak a biztosító vagy képviselője részére történt átadás időpont- jára visszamenőleges hatállyal jön létre.

Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés eltér a biztosítási szabályzattól, a biztosító tizenöt napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést a szabályzatnak megfele- lően módosítsák. Ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen az ajánlat a biztosítónak a kötvény kiállításra jogosult szervéhez beérkezett. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, az elutasítástól, illet- ve a módosító javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

Amennyiben a biztosítási szerződés távollévők között jön létre (távértékesítés), az írásbeli megállapodást, illetőleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. Ebben az esetben a biztosítási szerződés azon a napon jön létre, amikor a kötvényt a szerződő kézhez vette. A távértékesítés kere- tében kötött szerződést a szerződő a kötvény kézhezvételének napjától számított 14 napon belül indoklás nélkül, azonnali hatállyal felmondhatja. Felmondását írásban társaságunk szék- helyének postai címére vagy fax számára küldheti. A biztosítási szerződés azon a napon szűnik meg, amikor az írásbeli felmondó nyilatkozat biztosítónk megadott címére beérkezik. Amennyiben a szerződő a fentiek szerinti felmondási jogát gyakorolja, a bizto- sító kizárólag a szerződésnek megfelelően a szerződés megszű- nésének időpontjáig tartó kockázatviselés időarányos ellenérté- két jogosult követelni. A szerződés fentiek szerinti felmondása esetén a biztosító köteles a díj arányos ellenértékét meghaladó részt a felmondásról szóló nyilatkozat kézhezvételét követően, de legkésőbb 30 napon belül a szerződő részére visszatéríteni.

A kockázatviselés kezdete

Ha a felek eltérően nem állapodnak meg, a biztosítás legkorábban az ajánlat aláírását követő nap 0 órájakor lép hatályba, feltéve, hogy a biztosítás első díját megfizették, vagy a biztosító és a szer- ződő az első díj megfizetésére halasztásban állapodtak meg.

A biztosítási szerződés tartama

A biztosítási szerződés határozatlan tartamú, a tartamon belül a biztosítási időszak egy év.

Díjfizetés gyakorisága, módja

Az éves biztosítási díj fizethető éves, féléves, negyedéves, havi részletekben.

Az Ön otthonbiztosításának díja fizethető csoportos beszedési megbízással, banki átutalással illetve postai utalványon (csekk). A biztosítás díja egy adott időszakra (hó, negyedév, félév, év) előre esedékes, ezért kérjük, postai befizetésnél biztosításának díját az adott időszak elején teljesítse.

Ajánljuk a lakossági folyószámláról történő csoportos beszedési megbízást, mint a legkényelmesebb megoldást. Ebben az eset- ben Ön megbízást ad társaságunk számára, amelyben engedélye- zi az esedékes díjak folyamatos és esedékességenkénti lehívását.

A biztosítási szerződés megszűnésének esetei

A biztosítottnak a vagyontárgy megóvásához fűződő érdeke meg- szűnt (pl. a biztosított vagyontárgy elidegenítésre került).

A szerződés hatálya alatt biztosítási esemény következtében totálkárt szenvedett a biztosított vagyontárgy.

A szerződés hatálya alatt nem biztosítási esemény következtében a vagyontárgy megsemmisült, és így a biztosítási esemény bekö- vetkezése lehetetlenné vált.

A szerződő a folytatólagos díjat a díj esedékességétől számított 60 napon belül nem egyenlíti ki.

A határozatlan tartamú biztosítási szerződést a felek – 30 nap felmondási idővel – a biztosítási időszak végére (évfordulóra) írásban felmondják.

Biztosítási események

Épület és Ingóságbiztosítási alapcsomagjaink tartalmazzák a

– tűz, robbanás, villámcsapás, légi járművek lezuhanása,

– vezetékes vízkár, felhőszakadás, jégverés, hónyomás, föld- mozgás, árvíz,

– földrengés, villámcsapás másodlagos hatása,

– ház- és telektulajdonosi felelősség, illetve magánemberi fele- lősségbiztosítás,

– ismeretlen gépjármű ütközése, idegen tárgyak rádőlése,

– üvegbiztosítás,

– választhatóan a betöréses lopás és rablás kockázatokat. Kiegészítő biztosításként köthető:

– Zöld csomag (nap-, és szélenergia berendezések, geotermikus fűtés)

– Extra felszerelések

– Lakóépülethez szerkezetileg rögzített előtetőkre vonatkozó biztosítás,

– Fűtéskimaradásra vonatkozó biztosítás,

– üvegbiztosítás,

– különleges üvegek biztosítása,

– fagyasztó áramkimaradásából eredő károkra szóló biztosítás

– kutyatartói felelősségbiztosítás,

– vállalkozói biztosítás,

– baleset-biztosítás,

Kizárások

A biztosítási események meghatározását és a kizárásokat az Általános és a Különös Feltételek tartalmazzák. Az esetlegesen előforduló jogviták elkerülésének érdekében felhívjuk szíves figyel- mét, hogy az Ügyfél-tájékoztató elolvasása után részletesen tanul- mányozza át a biztosítási feltételekben foglaltakat.

Vagyonvédelem – Betöréses lopás és rablás biztosítási eseményhez

A betöréses lopás, rongálás biztosítás feltételeiben foglalt betö- résvédelmi színvonal feltételrendszerének áttanulmányozását követően Ön megismerheti társaságunk union24-Kandalló Extra biztosításának vagyonvédelmi előírásait, amelyek ahhoz szüksé- gesek, hogy vagyonát a legoptimálisabban védhesse meg.

Vagyonának biztonsága érdekében nagyon fontos, hogy a különbö- ző vagyonvédelmi eszközök szerelését jognyilatkozatot adó szak- ember végezze, és a rendszer kiépítésekor a MABISZ által ajánlott eszközöket alkalmazzon. Ha a kár bekövetkeztekor valamely védelmi berendezés, eszköz nincs meg, vagy nincs üzembe helyezve, akkor ez az eszköz nem vehető figyelembe a védettségi szint megfeleltetésénél. Kérjük, hogy minden esetben gondoskod- jon arról, hogy a kiépített rendszer az előírásoknak megfelelően működjön, és karbantartásáról se feledkezzen meg. Káresemény bekövetkezésekor szakértőink minden esetben a kár bekövetkezé- sének időpontjában, a behatolás helyén ténylegesen fennálló védettséget vizsgálják.

Biztosítási összeg

A biztosítási összeg megállapításának alapja a biztosítani kívánt vagyontárgy szerződés-kötéskori új értéke.

A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyon- tárgy szerződés-kötéskori új értékét, a meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, s a díjat megfelelően le kell szállítani. Ha szerződő/biztosított a szerző- déskötés időpontjában ugyanazon vagyontárgyakra és ugyanazon kockázatokra már rendelkezik biztosítási szerződéssel (többszö- rös biztosítás), a biztosító csak a másik (korábbi) biztosítási

szerződéssel meg nem térült károkra nyújt biztosítási szolgálta- tást.

Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgy új érté- ke, a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosí- tási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik (pro-rata).

biztosítási eseménynek, a biztosított sérülése mértékének megál- lapításához szükséges. Baleseti halál esetén fentieken túlmenően be kell nyújtani a halotti anyakönyvi kivonatot, a halál okát igazo- ló orvosi vagy hatósági bizonyítványt, a jogerős örökösödési hatá- rozatot.

Az értékkövetés módja és mértéke

Xxxxx érdekében, hogy a kár bekövetkeztekor a kártérítés a károsodott vagyontárgy új értéken való pótlásához elegendő legyen, a biztosítási összegeket az infláció mértékével módosít- juk. Természetesen ez maga után vonja a biztosítás díjának ará- nyos növekedését is (indexálás), melyről legkésőbb az évfordulót 60 nappal megelőzően írásban értesítjük Önt. A módosításhoz a KSH által közölt fogyasztói árindex számot vesszük figyelembe.

A biztosító szolgáltatása Épületbiztosítás esetén:

A biztosított vagyontárgy káridőponti új állapotban való újraépí- tésének költségeit térítjük meg, kivéve, ha a vagyontárgy javítás- sal helyreállítható. Javítással helyreállítható károk esetén a javí- tás (helyreállítás) általános forgalmi adóval csökkentett költsége- it térítjük. Amennyiben a javítás várható költsége a vagyontárgy káridőponti új állapotban való felépítésének (helyreállításának) értékét meghaladná, a vagyontárgy káridőponti új állapotban való felépítésének (helyreállításának) értékét térítjük. Nem térítjük meg azt a kárt, amely a kereskedelem hiánya miatt alkalmazott eltérő anyag felhasználása alapján a nem károsodott épületrész esztétikai értékcsökkenéséből adódik.

Ingóságbiztosítás esetén:

A biztosított vagyontárgy káridőponti új állapotban való újra beszerzésének költségeit térítjük, kivéve, ha a vagyontárgy javí- tással helyreállítható. A káridőponti új állapotban való újra beszerzés költségei megállapításának alapja a károsodottal azo- nos minőségű hazai kereskedelemben kapható vagyontárgy kár- időponti új állapotban való beszerzésének átlagos költsége.

Amennyiben a javítás várható költsége a vagyontárgy káridőponti új állapotban való újra beszerzésének értékét meghaladná, a vagyontárgy káridőponti új állapotban való újra beszerzésének értékét térítjük.

További, a szolgáltatást meghatározó közös szabályok:

A szolgáltatás összegéből levonjuk a felhasználható maradványok értékét. Megtérítjük – a biztosítási összegen, mint kártérítési felső határon túl – a biztosított vagyontárgy károsodásával kap- csolatos és indokolt oltás, mentés, bontás és ideiglenes tetőépí- tés, rom- és törmelékeltakarítás és elszállítás, tervezés és ható- sági engedélyezés, helyreállítást követő egyszeri takarítás, vala- mint kárenyhítés költségeit.

A biztosító a vagyon- és felelősségbiztosítási károkat 15 napon belül téríti meg. Ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amikor Ön a kár bizonyításához szükséges utolsó iratot a biztosí- tóhoz eljuttatta.

Baleset-biztosítás

A baleset-biztosítás kiterjed a szerződővel egy háztartásban élő családtagokra is a biztosítási szerződésben meghatározott bizto- sítási összegek erejéig. A baleset-biztosítási csomagjaink közül kiválaszthatja a család igényeinek megfelelő biztosítást. A bizto- sítás védelmet nyújt baleseti halál, balesetből eredő maradandó egészségkárosodás, baleseti csonttörésre, égésre, balesetből eredő kórházi ápolásra, baleset miatti műtétre.

A baleset-biztosítási szolgáltatások kedvezményezettje a biztosí- tott, a biztosított halála esetén a törvényes örököse.

Kiegészítő felelősségbiztosítás esetén

A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és bejelentett károkra terjed ki.

A biztosító a térítési összeget a károsultnak fizeti, a károsult azonban igényét a biztosítóval szemben közvetlenül nem érvé- nyesítheti.

Tennivalók kár esetén

A káreseményt a tudomásra jutást követő két munkanapon belül szíveskedjen bejelenteni társaságunknak. A biztosító rendelkezé- sére kell bocsátani mindazon iratokat, amelyek a kárigény bizo- nyításához, elbírálásához, a biztosítási esemény, a jogosultság és a szolgáltatás összegének megállapításához szükségesek. Tűz- és robbanáskár esetét az önkormányzati tűzoltósághoz, betöréses lopást, rablást a területi rendőrhatósághoz is be kell jelentenie. A kár helyszínét a kárfelmérés időpontjáig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtassa meg.

Baleseti szolgáltatáshoz a biztosító rendelkezésére kell bocsátani a szakorvosi ellátásról szóló dokumentumokat, mindazon egyéb iratot, orvosi leletet, dokumentumot, amely a jogosultságnak, a

A biztosító mentesülése a kár kifizetése alól

Mentesül a biztosító fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a szerződő, illetőleg a bizto- sított, vagy a velük közös háztartásban élő hozzátartozó, illetve a biztosítottnak a vagyontárgy kezelésével megbízott alkalmazottja szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. Ezek a rendelke- zések a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésé- re is kiterjednek.

Mentesül a biztosító akkor is, ha a biztosított a kárbejelentési kötelezettségének késve tesz eleget, s emiatt lényeges körülmé- nyek kideríthetetlenné válnak.

Felelősségbiztosítás esetén a biztosító megtérítési igénye Felelősségbiztosítás alapján a biztosítót a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti a károsulttal szemben, azonban a biztosító visszakövetelheti a biztosítottól a kifizetett kártérítési összeget, ha a biztosított a kárt: szándéko- san vagy súlyosan gondatlanul okozta.

Változás bejelentés

Minden, a biztosítási kötvényen szereplő adat változásáról tájé- koztatni szükséges a szerződését kezelő egységünket, hogy elke- rüljük a kárrendezés során a szolgáltatásunkat késleltető – vagy esetleg akadályozó –, illetve az esetleges kifizetendő kártérítés összegét befolyásoló tényező felmerülését. Minden olyan körül- ményben bekövetkezett változást kérünk bejelenteni, amelyre a biztosító a szerződés létrejöttét megelőzően rákérdezett.

A szerződésre vonatkozó jogszabályok

Jogvita esetén a magyar jog rendelkezései, elsősorban a Polgári Törvénykönyv, a 2003. évi LX. törvény, a 2005. évi XXV. törvény és a vonatkozó hatályos magyar jogszabályok irányadóak. Az eljárások nyelve magyar.

Adatkezelés, biztosítási titok

A biztosító jogosult az ügyfelek biztosítási ajánlaton felvett, vala- mint a közlési, változás bejelentési kötelezettség teljesítése körében tudomására jutott adatait, ideértve a különleges adato- kat is az információs önrendelkezési jogról és az információsza- badságról szóló 2011. évi. CXII. törvény rendelkezései szerint, a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben (a továbbiakban: Bit.) foglaltakkal összhangban kezelni. Az adatok továbbítására a Bit. rendelkezései szerint, illetve az ügyfél hozzájárulása alapján kerülhet sor. Az adatkeze- lés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításá- hoz, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből szárma- zó követelések megítéléséhez, a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet.

A biztosítót a birtokába jutott biztosítási titkok tekintetében

titoktartási kötelezettség terheli. A biztosító titoktartási kötele- zettségére a Bit. 153-161. §-ban foglalt szabályok az irányadó- ak.

Tájékoztatás

Biztosításával kapcsolatos kérdéseivel fordulhat területi képvise- lőinkhez, ügyfélszolgálatunkhoz.

A biztosítási szerződéssel kapcsolatban felmerülő panaszügyek intézésére a Vezérigazgatóság illetékes. További panasz lehető- séggel lehet fordulni a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez, a Békéltető Testülethez.

A panaszügyintézés nem helyettesíti a peres eljárást. A felügyeleti hatóság neve és címe:

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., postacím 1535 Bp. 114, Pf. 777.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

2012. augusztus Xx.xx.: U24-10200

Document Metadata

Table of Contents

union24-Kandalló Extra Általános Biztosítási Feltételek

Document Metadata