22002A0430(03)
22002A0430(03)
2002.4.30. AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK HIVATALOS LAPJA L 114/91
MEGÁLLAPODÁS
az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között a vasúti és közúti áru- és személyszállításról
Egyrészről a SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG, a továbbiakban: Svájc, és másrészről az EURÓPAI KÖZÖSSÉG, a továbbiakban: a Közösség,
a továbbiakban együtt: a Szerződő Felek,
ANNAK TUDATÁBAN, hogy a Szerződő Felek kölcsönös érdeke az együttműködés és a kereskedelem elősegítése, különösen a szállítási piacon való részvétel kölcsönös lehetővé tételével, amelyről az Európai Gazdasági Közösség és a Svájci Államszövetség között 1992. május 2-án létrejött, az áruk közúti és vasúti szállításáról szóló megállapodás –– a továbbiakban: az 1992. évi megállapodás –– 13. cikke rendelkezik;
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy összehangolt közlekedéspolitikát alakítsanak ki, amely a környezetre nézve kedvezőbb személy- és áruszállítási eszközök használatának ösztönzését célozza annak érdekében, hogy a környezet védelmét összekössék a szállítási rendszerek hatékonyságával, különösen az alpesi régióban;
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy biztosítsák az egészséges versenyt a különböző szállítási módok között, figyelembe véve, hogy a különböző szállítási módoknak fedezniük kell a felmerült költségeiket;
ANNAK TUDATÁBAN, hogy biztosítani kell a svájci közlekedéspolitikát és a Közösség közlekedéspolitikáját megalapozó általános elvek közötti összhangot, különösen az összehangolt jogszabályi és szabályozási keretek tekintetében,
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
I. CÍM
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Általános elvek és célok
(1) A Közösség és Svájc között létrejött e megállapodás célja egy- részről, hogy a Szerződő Felek egymás szállítási piacához való hozzáférését liberalizálja a vasúti és közúti áru- és személyszállí- tás tekintetében, hatékonyabb forgalomirányítást biztosítva a műszaki, földrajzi és gazdasági szempontból legmegfelelőbb útvonalak használatával az e megállapodás hatálya alá tartozó összes szállítási módra vonatkozóan, valamint másrészről, hogy meghatározza az összehangolt közlekedéspolitika alapjait.
(2) E megállapodás rendelkezései és alkalmazásuk a viszonosság és a szállítási mód szabad megválasztásának az elvén alapulnak.
(3) A Szerződő Felek vállalják, hogy e megállapodás alkalmazása keretében nem hoznak megkülönböztető intézkedéseket.
2. cikk
Hatály
(1) E megállapodást a Szerződő Felek közötti kétoldalú közúti áru- és személyszállításra, a Szerződő Felek területein áthaladó forgalomra, az 1992. évi megállapodás sérelme nélkül és a 7. cikk
(3) bekezdése szerint, valamint a háromszögforgalmú közúti áru- és személyszállításra, és a svájci nagy kabotázsra kell alkalmazni.
(2) E megállapodást a nemzetközi vasúti és közúti áru- és személyszállításra és kombinált nemzetközi szállításra kell alkal- mazni. A megállapodás nem vonatkozik olyan vasúti vállalkozá- sokra, amelyek tevékenysége kizárólag városi, külvárosi vagy regi- onális szolgáltatásokra korlátozódik.
(3) E megállapodást a Szerződő Felek egyikében letelepedett köz- úti vagy vasúti fuvarozási vállalkozások által végzett szállítási tevékenységre kell alkalmazni.
3. cikk
Fogalommeghatározások
(1) Közúti közlekedés
E megállapodás alkalmazásában:
– „közúti árufuvarozói szakma”: áruk ellenszolgáltatás fejében való szállítását végző bármely vállalkozás gépjárművel vagy járműszerelvénnyel végzett tevékenysége,
– „közúti személyszállítói szakma”: személyek ellenszolgáltatás fejében való nemzetközi szállítását autóbusszal végző bármely vállalkozás tevékenysége,
– „vállalkozás”: bármely természetes vagy jogi személy, nyere- ségszerzési céllal vagy anélkül; bármely, jogi személyiség nél- küli társaság vagy személyek csoportja, nyereségszerzési céllal vagy anélkül; vagy bármely állami szerv, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e jogi személyiséggel vagy jogi személyiségű hatóságtól függ-e,
– „jármű”: a Szerződő Fél területén bejegyzett gépjármű vagy jár- műszerelvény, amelyből a Szerződő Fél területén legalább a vontatóegységet bejegyezték, és kizárólag áruk szállítását szol- gálja; illetve bármely olyan módon épített és felszerelt gép- jármű, amely a gépjárművezetővel együtt több mint kilenc személy szállítására alkalmas, és kifejezetten e célra készült,
– „nemzetközi szállítás”: a jármű által megtett olyan út, amely- nek kiindulási állomása az egyik Szerződő Fél területén, célál- lomása a másik Szerződő Fél területén vagy harmadik ország- ban található, és fordítva, valamint a terheletlen jármű mozgása a fenti úttal kapcsolatban; ha az út kiindulási vagy célállomása harmadik országban található, a szállítást olyan járművel kell végrehajtani, amelyet a kiindulási vagy a célállo- más helye szerinti Szerződő Félnél jegyeztek be,
– „tranzit”: áruk vagy személyek szállítása (be- és kirakodás nél- kül) és a terheletlen járművek mozgása valamely Szerződő Fél területén át,
– „svájci nagy kabotázs”: áruk vagy személyek ellenszolgáltatás fejében végzett bármilyen szállítása egyik közösségi tagállam- ból egy másik közösségi tagállamba Svájcban bejegyzett jár- művel, függetlenül attól, hogy ugyanazon út során és a szoká- sos útvonal igénybevételével a jármű áthalad-e Svájcon vagy sem,
– „háromszögforgalmú szállítási tevékenység harmadik orszá- gok érintésével”: személyek vagy áruk szállítása valamely Szer- ződő Fél területéről harmadik országba, és fordítva, a másik Szerződő Fél területén bejegyzett járművel, függetlenül attól, hogy ugyanazon út során és a szokásos útvonal igénybevéte- lével a jármű áthalad-e azon az országon, ahol bejegyezték,
– „engedély”: a Szerződő Fél jogszabályai által megkövetelt enge- dély vagy koncesszió.
(2) Vasúti közlekedés
E megállapodás alkalmazásában:
– „vasúti vállalkozás”: bármilyen magán- vagy közvállalkozás, amelynek fő üzleti tevékenysége áruk és/vagy személyek részére nyújtott vasúti szállítási szolgáltatás, azzal a megkö- téssel, hogy a vállalkozás köteles a vontatást biztosítani; a von- tatás biztosítható a nem az érintett vasúti vállalkozás tulajdo- nában lévő gördülőállománnyal, és a nem az érintett vasúti vállalkozás által közvetlenül alkalmazott személyzettel,
– „nemzetközi csoport”: a Közösség különböző tagállamaiban székhellyel rendelkező, legalább két vasúti vállalkozás bármi- lyen társulása vagy olyan társulás, amelynek egyik tagja svájci székhellyel rendelkezik a Közösség és Svájc között nemzetközi szállítási szolgáltatások nyújtása érdekében,
– „vasúti infrastruktúra működtetője”: bármely állami testület vagy vállalkozás, amely felelős különösen a vasúti infrastruk- túra kialakításáért és karbantartásáért, valamint az irányító- és biztonsági berendezések működtetéséért,
– „engedély”: a vállalkozás részére a Szerződő Fél illetékes ható- sága által kibocsátott, a vállalkozást vasúti vállalkozásként elis- merő engedély. Ebben a minőségében a vállalkozás tevékeny- sége bizonyos típusú közlekedési szolgáltatások nyújtására korlátozható,
– „engedélyező hatóság”: az egyes Szerződő Xxxxx által az enge- délyek kibocsátásával megbízott testület,
– „menetvonal”: a vonat számára két hely közötti távolság adott idő alatt való megtételéhez szükséges infrastruktúra-kapacitás,
– „elosztás”: a vasúti infrastruktúra-kapacitás valamely elosztó- testület általi elosztása,
– „elosztótestület”: az a hatóság és/vagy infrastruktúra működ- tetője, amelyet a Szerződő Felek egyike jelölt ki az infrastruktúra-kapacitás elosztására,
– „városi és elővárosi járatok”: város vagy agglomeráció közle- kedési szolgáltatás iránti igényei, valamint a város vagy agglo- meráció és a környező területek közötti közlekedési szolgál- tatás iránti igények kielégítése céljából üzemeltetett közlekedési szolgáltatások,
– „regionális szolgáltatások”: egy adott régió közlekedési szol- gáltatási igényeinek kielégítése céljából üzemeltetett közleke- dési szolgáltatások,
– „kombinált szállítás”: az áruk olyan közúti járművek vagy rakodóegységek általi szállítása, amelyek útjuk egy részét vas- úton teszik meg, de útjukat közúton kezdik és/vagy fejezik be,
– „versenyképes vasúti szállítási árak”: a vasúti szállítási árak akkor tekinthetők versenyképesnek, ha Svájcban az átlagos vasúti szállítási ár nem magasabb, mint a 9. melléklet szerint hasonló útra vonatkozó közúti szállítási költség.
4. cikk
Az 1992. évi megállapodás fenntartása
Az e megállapodásban meghatározott eltérésekre is figyelemmel, e megállapodás rendelkezései nem érintik a Szerződő Feleknek az 1992. évi megállapodásból származó jogait és kötelezettségeit.
II. CÍM
NEMZETKÖZI KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS
A. KÖZÖS RENDELKEZÉSEK
5. cikk
A szakmába történő bejutás feltételei
(1) A hivatásos közúti árufuvarozóként működni kívánó vállal- kozásoknak az alábbi három követelményt kell teljesíteniük:
a) jó hírnév;
b) megfelelő pénzügyi háttér;
c) szakmai alkalmasság.
(2) Az e területen alkalmazandó rendelkezéseket az 1. melléklet
1. szakasza tartalmazza.
6. cikk
Szociális előírások
Az e területen alkalmazandó szociális előírásokat az 1. melléklet
2. szakasza tartalmazza.
7. cikk
Műszaki szabványok
(1) A (2) és (3) bekezdés rendelkezéseire is figyelemmel, Svájc leg- később az e megállapodás aláírásától számított hat hónapon belül elfogadja az 1. melléklet 3. szakaszában meghatározott, a közúti közlekedést szabályozó műszaki feltételekre vonatkozó közösségi jogszabályokkal egyenértékű intézkedéseket.
(2) Svájcnak két év átmeneti időszak áll rendelkezésére e megál- lapodás hatálybalépésének napjától, hogy a gépjárművek műszaki ellenőrzésére vonatkozó jogszabályait a Közösség jogszabályaival összehangolja.
(3) 2001. január 1-jétől a Svájc által a nyerges vontatókra és pót- kocsijaikra, valamint a közúti járműszerelvényekre alkalmazott megengedett legnagyobb össztömeg 34 tonna megrakott állapot- ban, a szállítás minden fajtájára.
2005. január 1-jétől Svájc a nemzetközi forgalomban részt vevő említett járművek legnagyobb megengedett össztömege határér- tékére vonatkozó jogszabályait hozzáigazítja a megállapodás alá- írásának napján hatályban lévő közösségi jogszabályokhoz.
(4) A 40. cikkben meghatározott úthasználati díjak bevezetése a
(3) bekezdésben meghatározott össztömeg-korlátozás fokozatos emelésével párhuzamosan történik.
(5) Minden Szerződő Fél vállalja, hogy a másik Szerződő Fél terü- letén engedélyezett járművekre nem alkalmaz a saját területén érvényben lévő előírásoknál szigorúbb előírásokat.
8. cikk
A járművek tömegére vonatkozó átmeneti rendelkezések
(1) A 7. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében megha- tározott végleges intézkedések fokozatos bevezetését szem előtt tartva, az áruk szállítása olyan járművel, amelynek a tényleges össztömege megrakott állapotban meghaladja a 28 tonnát (2000. december 31. előtt) vagy a 34 tonnát (2001. január 1. és 2004. december 31. között), de nem haladja meg a 40 tonnát, és amely a Közösség területén lévő kiindulási ponttól a svájci hatá- ron kívüli, a határhoz közel eső célállomásra tart a 6. melléklet- ben foglalt meghatározásnak megfelelően (és fordítva), vagy Sváj- con tranzit céljából áthalad, az infrastruktúra használatáért kiegészítő díj fizetésén alapuló kvóta hatálya alá tartozik a (2), (3) és (4) bekezdésben megállapított eljárások szerint. A Svájcban bejegyzett járművek esetében ez a kvóta a Svájc területén belüli szállítási tevékenységre is alkalmazható.
(2) A Közösség250 000 engedélyt tartalmazó kvótát kap a 2000. évre. Svájc 250 000 engedélyt tartalmazó kvótát kap a 2000. évre. A 2000. évre kiadott engedélyek száma arányosan csökken, ha e megállapodás nem lép hatályba 2000. január 1-jén.
(3) A Közösség 300 000 engedélyt tartalmazó kvótát kap mind a 2001., mind a 2002. évre. Svájc 300 000 engedélyt tartalmazó kvótát kap mind a 2001., mind a 2002. évre.
(4) A Közösség 400 000 engedélyt tartalmazó kvótát kap mind a 2003., mind a 2004. évre. Svájc 400 000 engedélyt tartalmazó kvótát kap mind a 2003., mind a 2004. évre.
(5) A (2), (3) és (4) bekezdésben meghatározott engedélyek hasz- nálata esetében minden, akár közösségi, akár svájci üzemeltető- nek, a svájci infrastruktúra használatáért kivetett díjat kell fizet- nie, amelyet a 2. mellékletben meghatározott eljárások szerint kell kiszámítani és kivetni.
(6) A 7. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében megha- tározott műszaki szabványoknak megfelelő járművek 2005. január 1-jétől a 32. cikk szerint mentesülnek minden kvóta vagy engedély alól.
B. NEMZETKÖZI KÖZÚTI ÁRUSZÁLLÍTÁS
9. cikk
Áruszállítás a Szerződő Felek területei között
(1) Az ellenszolgáltatás fejében végzett nemzetközi közúti áru- szállítás, valamint a Szerződő Felek területei között, terheletlen járművel megtett út közösségi fuvarozási vállalkozások esetében a 881/92/EGK rendeletben meghatározott közösségi fuvarozási vállalkozásoknak a 3. mellékletben található minta szerinti közös- ségi engedélye, míg a svájci fuvarozási vállalkozások esetében a hasonló svájci engedély alapján történik.
(2) Az e megállapodás hatálya alá tartozó szállítási tevékenysé- gek esetében ezek az engedélyek helyettesítik a Közösség tagálla- mai és a Svájc között kicserélt kétoldalú engedélyeket, amelyek e megállapodás hatálybalépéséig voltak szükségesek.
(3) A 4. mellékletben említett szállítási tevékenységek mentesül- nek minden szállítási engedély és minden engedélyeztetési rend- szer alól.
(4) Az engedélyek kibocsátását, megújítását és visszavonását sza- bályozó eljárásokra és a kölcsönös segítségnyújtást szabályozó eljárásokra a közösségi fuvarozási vállalkozások esetében a 881/92/EGK rendelet rendelkezései és az azzal egyenértékű svájci rendelkezések vonatkoznak.
10. cikk
A Szerződő Felek területén áthaladó áruszállítás
(1) Az ellenszolgáltatás fejében végzett nemzetközi áruszállítás, valamint a Szerződő Felek területén áthaladó terheletlen jármű- vek mozgása liberalizált. Az ilyen szállítási műveleteket a 9. cikk- ben említett engedélyek szerint hajtják végre.
(2) A 9. cikk (2), (3) és (4) bekezdését kell alkalmazni.
11. cikk
Ausztrián áthaladó forgalom
A jegyzőkönyv érvényességének keretein belül az Ausztrián áthaladó svájci szállítási szolgáltatókra az Ausztria Európai Uniós Csatlakozási Szerződése 9. jegyzőkönyvének 11. cikke szerint meghatározott ökopontrendszerrel egyenértékű ökopontrendszer vonatkozik. A számítás módszerét, valamint az ökopontok kezelésére és ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat és eljárásokat a Szerződő Felek közös megállapodásában meghatározott közigazgatási megegyezés rendezi e megállapodás megkötésekor, és amely értelemszerűen megfelel a fenti 9. jegyzőkönyv rendelkezéseinek.
12. cikk
Svájci nagy kabotázs
(1) 2001-től a svájci nagy kabotázs az alábbi feltételek szerint engedélyezett:
– az említett szállítási műveleteket a 9. cikk (1) bekezdésében említett svájci engedély szerint végzik,
– azokat egyetlen szállítási műveletre korlátozzák a visszaút során, a Svájc és a Közösség tagállama közötti áruszállítást követően.
(2) Eddig az időpontig azonban továbbra is megengedett az érvényben lévő kétoldalú megállapodásokban biztosított jogok gyakorlása. E jogok felsorolása e megállapodás 5. mellékletében található.
(3) A svájci nagy kabotázs 2005-től teljes körűen felszabadul a szabályozás alól. A szállítási tevékenységeket a 9. cikk (1) bekez- désében említett svájci engedély szerint végzik.
13. cikk
Háromszögforgalmú szállítási tevékenységek harmadik országok részvételével
(1) A harmadik országok részvételével történő háromszögforgalmú szállítást szabályozó megegyezéseket közös megállapodással, egyrészről a Közösség és az érintett harmadik ország, másrészről Svájc és az érintett harmadik ország között szükséges megállapodás megkötésekor kell meghatározni. Az ilyen megállapodások célja, hogy viszonosságot biztosítsanak a közösségi és a svájci szolgáltatóknak a háromszögforgalmú szál- lítás tekintetében.
(2) A Közösség és az érintett harmadik országok közötti megál- lapodások megkötéséig e megállapodás nem érinti a Közösség tagállamai és Svájc között, harmadik országok részvételével tör- ténő szállításról megkötött kétoldalú megállapodásokban megha- tározott, háromszögforgalmú szállításra vonatkozó rendelkezése- ket. E jogokat e megállapodás 5. melléklete sorolja fel.
(3) Az (1) bekezdésben említett megegyezések létrejöttét köve- tően Svájc a harmadik országokkal kétoldalú megállapodásokat köt vagy a szükséges mértékben kiigazítja a már létező kétoldalú megállapodásokat.
14. cikk
Szállítás a Közösség valamely tagállamában található két pont vagy a Svájc területén található két pont között
E megállapodás értelmében a Svájcban bejegyzett járművel a Közösség valamely tagállamában található két pont közötti szállítás, valamint a Közösség valamely tagállamában bejegyzett járművel Svájc területén található két pont közötti szállítás nem megengedett.
15. cikk
Az éjszakai és a vasárnapi közlekedés tilalma, és a tömegkorlátozás alóli mentesség
(1) Svájc területén az éjszakai közlekedésre vonatkozó tilalmat csak este 10 és reggel 5 óra között kell alkalmazni.
(2) A tömegkorlátozás és az éjszakai, illetve a vasárnapi közleke- dés alóli mentességeket a 6. melléklet tartalmazza.
(3) Az éjszakai közlekedés tilalma alóli mentességeket megkülön- böztetéstől mentesen kell megadni, és azok egy irodától szerez- hetők be. A mentességet az igazgatási költségeket fedező díj kifi- zetése ellenében kell megadni.
16. cikk
Egyes tömegkorlátozás alóli mentességek eltörlése
Az 1992. évi megállapodás 6. melléklete II. cikke 3. és 4. pontjának rendelkezései e megállapodás hatálybalépésének napjától nem alkalmazhatók.
C. NEMZETKÖZI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁS AUTÓBUSSZAL
17. cikk
Személyszállítókra vonatkozó feltételek
(1) Az ellenszolgáltatás fejében működő szolgáltatók a 7. mellék- let 1. cikkében meghatározott szállítási szolgáltatásokat végezhe- tik, állampolgárságra vagy a letelepedés helyére vonatkozó meg- különböztetéstől mentesen, feltéve hogy az ilyen szolgáltatók:
– a letelepedésük helye szerinti közösségi tagállamban vagy Svájcban engedéllyel rendelkeznek autóbusszal végzett személyszállításra, menetrend szerinti járat, ideértve a külön- célú menetrend szerinti járatokat is, vagy különjárati szolgál- tatás formájában,
– megfelelnek a közúti biztonságra vonatkozó jogszabályi előí- rásoknak a járművezetők és a járművek tekintetében egyaránt.
(2) A saját számlás fuvarozók a 7. melléklet 1. cikkének (3) bekezdése szerint meghatározott szállítási szolgáltatásokat végez- hetik állampolgárságra vagy a letelepedés helyére vonatkozó meg- különböztetéstől mentesen feltéve hogy:
– a letelepedésük helye szerinti közösségi tagállamban vagy Svájcban engedéllyel rendelkeznek autóbusszal végzett menet- rend szerinti személyszállításra vonatkozóan a nemzeti jog- szabályaikben meghatározott piachoz jutási feltételek szerint,
– megfelelnek a közúti biztonságra vonatkozó jogszabályi előí- rásoknak a járművezetők és a járművek tekintetében egyaránt.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő szolgáltatók akkor végezhetnek nemzetközi szállítási tevékenysé- gét autóbusszal, ha a közösségi szolgáltatók közösségi enge- déllyel, illetve a svájci szolgáltatók hasonló svájci engedéllyel ren- delkeznek.
Az engedélyek mintáját és az engedélyek megszerzésére, haszná- latára és megújítására vonatkozó eljárásokat a közösségi szolgál- tatók esetében a 11/98/EK rendelettel módosított 684/92/EGK rendelet, illetve az azzal egyenértékű svájci jogszabályok határoz- zák meg.
18. cikk
Piacra jutás
(1) A 7. melléklet 1. cikkének 2.1. pontjában említett különjára- tokra vonatkozóan nem szükséges engedély.
(2) A 7. melléklet 1. cikkének 1.2. pontjában meghatározott különcélú menetrend szerinti járatokra vonatkozóan nem szük- séges engedély, ha azokat a Közösség területén, a szervező és a szolgáltató által megkötött szerződés szabályozza.
(3) A járművek (1) és (2) bekezdésben említett szállítási tevékeny- ségével kapcsolatos utas nélküli útjaihoz nincs szükség enge- délyre.
(4) A menetrend szerinti járatokra vonatkozóan kötelező az engedély a 7. melléklet 2. és azt követő cikkei szerint.
(5) A 7. melléklet 2. és azt követő cikkei szerint a Közösség terü- letén engedély szükséges azon különcélú menetrend szerinti jára- tokra vonatkozóan, amelyeket a szervező és a személyszállítási vállalkozás között létrejött szerződés nem szabályoz.
Az ilyen járatokra vonatkozóan Svájcban engedély nem szükséges.
(6) A 7. melléklet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott saját számlás közúti szállítási tevékenységre vonatkozóan enge- dély nem szükséges, de a Közösség területén a saját számlás köz- úti szállítási tevékenység az igazolványok rendszerének hatálya alá tartozik.
19. cikk
Háromszögforgalmú szállítási műveletek harmadik országok részvételével
(1) A harmadik országok részvételével történő háromszögforgalmú szállítást szabályozó megegyezéseket közös megállapodással, egyrészről a Közösség és az érintett harmadik ország, másrészről Svájc és az érintett harmadik ország között szükséges megállapodás megkötésekor kell meghatározni. Az ilyen megállapodások célja, hogy viszonosságot biztosítsanak a közösségi és a svájci szolgáltatóknak a háromszögforgalmú szál- lítás tekintetében.
(2) A Közösség és az érintett harmadik országok közötti megál- lapodások megkötéséig e megállapodás nem érinti a Közösség tagállamai és Svájc között harmadik országok részvételével tör- ténő szállításra vonatkozóan megkötött kétoldalú megállapodá- sokban meghatározott, az (1) bekezdésben említett szállításra vonatkozó rendelkezéseket. E jogokat e megállapodás 8. mellék- lete tartalmazza.
(3) Az (1) bekezdésben említett megegyezések létrejöttét köve- tően Svájc a harmadik országokkal kétoldalú megállapodásokat köt vagy a szükséges mértékben kiigazítja a már létező kétoldalú megállapodásokat.
20. cikk
Szállítás az ugyanazon Szerződő Fél területén található két pont között
(1) E megállapodás értelmében az ugyanazon Szerződő Fél terü- letén található két pont között a másik Szerződő Fél területén lete- lepedett szolgáltatók által végzett szállítás nem megengedett.
(2) A Közösség tagállamai és Svájc között létrejött kétoldalú meg- állapodásokban biztosított jogok gyakorlása azonban a további- akban is megengedett, feltéve hogy a közösségi szolgáltatók azo- nos bánásmódban részesülnek, és a verseny nem torzul. Ezeket a jogokat e megállapodás 8. melléklete tartalmazza.
21. cikk
Eljárások
Az engedélyek kibocsátását, felhasználását, megújítását és lejártát szabályozó eljárásokra és a kölcsönös segítségnyújtást szabályozó eljárásokra e megállapodás 7. mellékletének a rendelkezései az irányadók.
22. cikk
Átmeneti rendelkezés
Az e megállapodás hatályba lépésekor meglévő szolgáltatási engedélyek a lejártuk időpontjáig érvényben maradnak, amennyiben az érintett szolgáltatások nyújtása változatlanul engedélyköteles.
III. CÍM
NEMZETKÖZI VASÚTI KÖZLEKEDÉS
23. cikk
Az irányítás függetlensége
A Szerződő Felek vállalják, hogy:
– garantálják a vasúti vállalkozások irányításának függetlensé- gét, elsősorban független jogállás biztosításával, ezáltal lehe- tővé téve, hogy tevékenységüket a piachoz igazítsák, és ügyei- ket a vezető testületeik felelőssége mellett végezzék,
– legalább számviteli szinten elválasztják a vasúti infrastruktúra működtetését a vasúti szállítási szolgáltatások nyújtásától; a két előző tevékenységi kör egyikére kifizetett támogatás nem helyezhető át a másik területre.
24. cikk
Hozzáférés a vasúti infrastruktúrához és áthaladási jogok
(1) A vasúti vállalkozások és nemzetközi csoportok az 1. mellék- let 4. szakaszában említett közösségi jogszabályokban meghatá- rozott hozzáférési és/vagy áthaladási jogokkal rendelkeznek.
(2) A Szerződő Felek egyikének területén letelepedett vasúti vál- lalkozások hozzáférési joggal rendelkeznek a másik Szerződő Fél területén elhelyezkedő infrastruktúrához a kombinált nemzetközi szállítási szolgáltatások üzemeltetése érdekében.
(3) A hozzáférési vagy áthaladási jogaikkal élő vasúti vállalkozá- sok és nemzetközi csoportok a vasúti infrastruktúra működtető- jével megkötik a szükséges igazgatási, műszaki és pénzügyi meg- állapodásokat az (1) és (2) bekezdésben említett nemzetközi szállítási szolgáltatásokra vonatkozó forgalomirányítási és bizton- sági kérdések szabályozása érdekében.
25. cikk
Vasúti engedélyek
(1) A vasúti infrastruktúrával kapcsolatos hozzáférési vagy átha- ladási kérelem, és ezáltal a szállítási szolgáltatási jog előfeltétele a kérdéses vasúti szolgáltatástípusra vonatkozó megfelelő engedély kibocsátása. Az engedély azonban önmagában nem biztosít hoz- záférési jogot a vasúti infrastruktúrához.
(2) A vasúti vállalkozás az engedélyt Svájcban vagy a Közösség azon tagállamában kérelmezheti, amelyben letelepedett. A Szer- ződő Felek nem bocsátanak ki engedélyeket, vagy terjesztik ki azok érvényességét olyan a területekre, ahol e megállapodás fel- tételei nem teljesülnek.
(3) Az engedélyeket külön kijelölt hatóság bocsátja ki meglévő és új vállalkozások számára, a Szerződő Felek felelőssége mellett.
(4) A Közösségen belül és Svájcban az engedélyeket viszonossági alapon ismerik el.
(5) Az engedélyek a teljes érvényességi időtartamuk alatt megfe- lelnek a Szerződő Xxxxx által a jó hírnévre, pénzügyi stabilitásra és szakmai alkalmasságra meghatározott követelményeknek, és felelősségbiztosítási fedezettel rendelkeznek. Az e területen alkal- mazandó rendelkezéseket az 1. melléklet 4. szakasza tartalmazza.
(6) Az engedély mindaddig érvényes, amíg a vasúti vállalkozás a fenti rendelkezésekben meghatározott kötelezettségeknek eleget tesz. A felelős hatóság azonban kérheti az engedélyek rendszeres időszakonként történő felülvizsgálatát.
(7) Az engedély ellenőrzésére, módosítására, felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó eljárásokat a fenti jogszabályi rendelkezések szabályozzák.
26. cikk
A biztonsági bizonyítvány kibocsátása
(1) A Szerződő Felek kötelezik vasúti vállalkozásaikat a rájuk vonatkozó biztonsági követelmények teljesítését igazoló bizton- sági bizonyítvány benyújtására az érintett útvonalakon történő kockázatmentes szolgáltatás biztosítása érdekében.
(2) A vasúti vállalkozás a biztonsági bizonyítványért azon Szer- ződő Fél által kijelölt hatósághoz fordulhat, amelynek területén a vasúti vállalkozás által használt infrastruktúra található.
(3) A biztonsági bizonyítvány megszerzése érdekében a vasúti vállalkozásnak meg kell felelnie a svájci jognak az útvonal azon része tekintetében, amely Svájc területén át vezet, és a közösségi jognak az útvonal azon része tekintetében, amely közösségi terü- leten át vezet.
27. cikk
A menetvonalak elosztása
(1) Minden Szerződő Fél kijelöli a kapacitás elosztásáért felelős hatóságot, amely lehet külön hatóság vagy az infrastruktúra működtetője. Az összes menetvonalról tudomással bíró elosztó testületnek biztosítania kell különösen az alábbiakat:
– a vasúti infrastruktúra-kapacitás igazságos és megkülönbözte- téstől mentes elosztása, továbbá, hogy
– az elosztási eljárás biztosítsa az infrastruktúra optimális kihasználtságát e cikk (3) és (4) bekezdése figyelembevételé- vel.
(2) Az egy vagy több menetvonalat kérelmező vasúti vállalkozás vagy nemzetközi csoport annak a Szerződő Félnek az elosztó hatóságához vagy hatóságaihoz nyújtja be kérelmét, amelynek területén az említett szolgáltatás indulási pontja található. Az elo- sztó hatóság, amelyhez az infrastruktúra-kapacitásra vonatkozó kérelmet benyújtották, haladéktalanul értesíti a többi elosztó hatóságot a kérelemről. Az utóbbiak a szükséges információ kéz- hezvételétől számított egy hónapon belül foglalnak állást; minden elosztó hatóságnak jogában áll visszautasítani a kérelmeket. Az az elosztó testület, amelyhez kérelmet nyújtottak be, a szükséges információ kézhezvételétől számított legkésőbb két hónapon belül határoz a kérelemről a többi elosztó hatósággal együtt. Az infrastruktúra-kapacitásra vonatkozó kérelmek kezelésével kap- csolatos eljárásokat az 1. melléklet 4. szakaszában meghatározott rendelkezések szabályozzák.
(3) A Közösség és Svájc intézkedéseket hozhat annak biztosítá- sára, hogy a vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztása során az alábbi vasúti szolgáltatások elsőbbséget élvezzenek:
a) közérdekű szolgáltatások;
b) a kifejezetten ilyen szolgáltatáshoz kialakított vagy kifejlesz- tett infrastruktúrán egészben vagy részben üzemeltetett szol- gáltatások (pl. különleges nagy sebességű vagy szakosított tehervonalak).
(4) A Közösség és Svájc utasíthatja az elosztó hatóságot, hogy az infrastruktúra-kapacitás elosztására vonatkozóan megkülönböz- tetéstől mentesen biztosítson különös jogokat azon vasúti vállal- kozások részére, amelyek bizonyos típusú szolgáltatásokat üze- meltetnek, vagy ilyen szolgáltatásokat nyújtanak bizonyos területeken, ha a kérdéses jogok nélkülözhetetlenek a közérdekű szolgáltatás megfelelő biztosításához, vagy az infrastruktúra- kapacitás hatékony kihasználásához, vagy új infrastruktúra finan- szírozásának a lehetővé tételéhez.
(5) A Szerződő Felek lehetővé tehetik, hogy az infrastruktúra- hozzáférésre vonatkozó kérelmeket letét vagy hasonló biztosíték nyújtásához kössék.
(6) A Közösség és Svájc eljárásokat határoznak meg és adnak ki a vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztására. Az e megállapodás
51. cikke szerint létrehozott vegyesbizottságot ennek megfelelően értesítik.
28. cikk
Pénzügyi kimutatások és használati díjak
(1) Az infrastruktúra működtetője pénzügyi kimutatásainak ésszerű időszakra nézve egyrészt az e díjakból származó bevétel és az esetleges állami hozzájárulások, másrészt az infrastrukturá- lis kiadások között egyensúlyt kell mutatniuk.
(2) Az infrastruktúra működtetője a pályahálózat működtetéséért vasúti pályahálózat-használati díjat vet ki, amelyet az infrastruk- túrát használó vasúti vállalkozásoknak vagy nemzetközi csopor- toknak meg kell fizetniük.
(3) Az infrastruktúra-használati díjakat elsősorban a szolgáltatás típusa, a szolgáltatás időtartama, a piac elhelyezkedése és az inf- rastruktúra jellege és természetes elhasználódásának foka alapján kell meghatározni.
(4) A díjakat az infrastruktúra működtetője (működtetői) részére fizetik.
(5) A Szerződő Felek az infrastruktúra működtetőjével folytatott konzultációt követően határozzák meg a díjak megállapítására vonatkozó eljárásokat. Az azonos piacon belül egyenértékű szolgáltatásokért kiszabott díjakat megkülönböztetéstől mentesen kell alkalmazni.
(6) Az infrastruktúra működtetője a 24. cikk szerint említett szol- gáltatások biztosítása érdekében kellő időben tájékoztatja az infra- struktúráját használó vasúti vállalkozásokat vagy nemzetközi cso- portokat az érintett infrastruktúra minőségében vagy kapacitásában bekövetkező minden jelentős változásról.
29. cikk
Panaszjog
(1) A Szerződő Xxxxx meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az infrastruktúra-kapacitás elosztására vagy a díjak beszedésére vonatkozó határozatokkal szemben füg- getlen hatóság előtt panasszal lehessen élni. E hatóság az összes szükséges információ kézhezvételét követő két hónapon belül hoz határozatot.
(2) A Szerződő Felek meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az (1) bekezdés és a 25. cikk (3) bekezdé- sének rendelkezései szerint meghozott határozatok bíróság által felülvizsgálhatók legyenek.
IV. CÍM
ÖSSZEHANGOLT KÖZLEKEDÉSPOLITIKA
A. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
30. cikk
Célok
(1) A Szerződő Felek megállapodtak abban, hogy amennyiben szükséges, a személy- és áruszállításra vonatkozóan összehangolt közlekedéspolitikát dolgoznak ki. E politika célja, hogy a fenntart- ható mobilitás biztosítása érdekében összehangolja a közlekedési rendszer hatékonyságát a környezetvédelemmel.
(2) A Szerződő Felek minden lehetséges erőfeszítést megtesznek azért, hogy megközelítőleg hasonló közlekedési feltételeket teremtsenek saját területükön, beleértve az adózási kérdéseket is, különösen azért, hogy elkerüljék a forgalom elterelését az alpesi régióba, és biztosíthassák e régióban a forgalom jobb eloszlását.
31. cikk
Intézkedések
(1) A Szerződő Felek intézkedéseket hoznak a közlekedés külön- böző formái közötti és azokon belüli tisztább verseny kialakítása érdekében, valamint hogy lehetővé tegyék a személyek és áruk szállítása környezetvédelmi szempontból kedvezőbb eszközeinek használatát.
(2) Ezen intézkedések, a II. és III. címben meghatározott rendel- kezéseket kiegészítve, az alábbiakat foglalják magukban:
– az Alpokon átvezető vasúti infrastruktúra fejlesztése, valamint árban és minőségben versenyképesebb vasúti szállítási szolgál- tatások és kombinált szállítási szolgáltatások biztosítása,
– a megfelelő közúti közlekedési díjrendszerek bevezetése,
– támogató intézkedések.
(3) A Szerződő Felek e megállapodás szerinti intézkedéseiket lépésenként és lehetőség szerint összehangoltan hajtják végre.
32. cikk
Alapelvek
A 31. cikkben meghatározott intézkedések, a 47. cikk rendelke- zéseinek figyelembevételével, összhangban állnak az alábbi elvek- kel:
– a szállítási vállalkozás illetősége, a jármű bejegyzésének helye, vagy a szállítási művelet kiindulási és/vagy célállomása sze- rinti, mindennemű közvetett vagy közvetlen megkülönbözte- tés tilalma,
– a szállítás módjának szabad megválasztása,
– az egyoldalú mennyiségi korlátozások tilalma,
– területiség,
– a szállítási költségekkel kapcsolatos díjak kivetésében az ará- nyosság elve, a jármű típusával kapcsolatos szempontokra is kiterjedően,
– átláthatóság,
– hasonló feltételek az Alpokon átvezető különböző útvona- lakra,
– a szállítási struktúra torzulásának elkerülése az alpesi területe- ken,
– viszonosság.
B. VASÚTI ÉS KOMBINÁLT SZÁLLÍTÁS
33. cikk
Célok
(1) A Szerződő Felek egyetértenek egy megfelelő kapacitású, az alpesi régióban a közúti közlekedéssel mind a gazdaságosság, mind a szolgáltatás minősége szempontjából versenyképes vasúti és kombinált szállítási lehetőség létrehozásának céljával, ugyanak- kor tiszteletben tartják a 32. cikkben meghatározott elveket, és nemcsak a piaci erők szabad működését biztosítják, különösen a
III. cím szerinti vasúti infrastruktúrához történő hozzáférés meg- nyitásával, hanem a vasúti vállalkozások függetlenségét is.
(2) Evégett a Szerződő Felek:
– hatáskörük keretein belül meghozzák a szükséges infrastruk- turális és üzemeltetési intézkedéseket Svájc és a Közösség terü- letén, hogy a távolsági vasúti rendszerben biztosítsák a svájci kapacitások hosszú távú életképességét, kohézióját és integ- ráltságát.
– vállalják továbbá vasúti és kombinált szállítási hálózataik összekapcsolásának és kölcsönös átjárhatóságának a fejleszté- sét. Biztosítják az érintett nemzetközi szervezetekkel és intéz- ményekkel való, e célból szükséges együttműködést, és meg- bízzák a vegyesbizottságot, hogy kísérje figyelemmel e szempontokat.
(3) A Szerződő Felek vállalják, hogy a 40. cikkben említett úta- dórendszerek fokozatos bevezetése során lépéseket tesznek annak érdekében, hogy a felhasználók számára olyan vasúti és kombi- nált szállítási lehetőségek álljanak rendelkezésre, amelyek kapaci- tás, ár és minőség szempontjából a forgalom méltányos eloszlását biztosítják az Alpokon át vezető különböző útvonalak között.
34. cikk
A vasúti kínálat kapacitása
(1) A Szerződő Felek megerősítik az 1992. évi megállapodás 5. és 6. cikkében tett vállalásaikat, amelyek szerint Svájc új vasúti összeköttetést létesít az Alpokon át (NRLA), és a Közösség köte- les növelni az NRLA északi és déli hozzáférési útvonalainak a kapacitását. A Szerződő Felek megállapodtak továbbá abban, hogy az új vasúti infrastruktúrát a VNSZ C terhelésmérés alapján alakítják ki.
(2) A Közösségre nézve az (1) bekezdésben említett infrastruktu- rális intézkedések részét képezik a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokról szóló 1692/96/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerint és annak értelmében meghozott intézkedéseknek, ideértve az Alpokon átvezető vasúti és kombinált közlekedési tengelyt, és különösen a svájci vasúti infrastruktúrához és a kombinált szállí- tási létesítményekhez összeköttetést biztosító útvonalakat.
(3) A Szerződő Felek együttműködnek, hogy illetékes hatóságaik az (1) és (2) bekezdésekben említett kötelezettségeknek való megfeleléshez szükséges infrastrukturális, vasúti és kombinált szállítási intézkedéseket összehangolt módon tervezhessék meg és hajthassák végre, és a munka ütemezését a szükséges kapacitás szerint összehangolhassák. Mindezt a befektetések megtérülésé- nek előirányozásával teszik, és az összes szükséges intézkedést a vegyesbizottságban hozzák meg.
(4) A vegyes bizottság jogosult albizottságot létrehozni, amelyet az infrastrukturális projektek alpesi régióban történő koordiná- lásának felügyeletével bíznak meg. Az albizottság Svájc, a Közös- ség és a Közösség alpesi régióban elhelyezkedő tagállamainak képviselőiből áll.
35. cikk
Gazdasági paraméterek
(1) A Szerződő Xxxxx mindent megtesznek a 33. cikkben megha- tározott cél elérése érdekében. Evégett lépéseket tesznek, hogy az ár és a szolgáltatás minősége tekintetében a Svájc területén átha- ladó vasúti áruszállítás és kombinált szállítás, ideértve a kísért kombinált szállítást, versenyképes maradjon az azonos útvonala- kon történő közúti szállítással, a vasúti vállalkozások független- ségére vonatkozó garanciák tiszteletben tartása mellett.
(2) A megfelelő vasúti és kombinált szállítási lehetőség kialakí- tása érdekében a Szerződő Felek pénzügyi támogatást nyújthat- nak a vasúti infrastruktúrába, a különböző szárazföldi módoza- tok közötti átrakáshoz szükséges rögzített vagy mozgó berendezésekbe, kifejezetten a kombinált szállításhoz kialakított és ahhoz használt szállítási berendezésekbe történő befekteté- sekhez, és amennyiben jogszabályaik lehetővé teszik, a Svájc terü- letén áthaladó kombinált szállítási szolgáltatás müködési költsé- geihez, amennyiben ezekkel az intézkedésekkel hozzájárulnak a minőség és versenyképesség javításához a vasúti és a kombinált szállítás árai tekintetében, és amennyiben nem okoznak arányta- lan torzulást az üzemeltetők közötti versenyben. A vasúti szállí- tás árainak megállapítása továbbra is az illetékes hatóságok vagy testületek feladata.
(3) A Szerződő Felek közszolgáltatási szerződéseket is köthetnek a vasúti vállalkozásokkal megfelelő vasúti szállítási szolgáltatások nyújtására, különös figyelemmel a társadalmi és környezetvédelmi tényezőkre.
(4) A Szerződő Felek mindegyike saját hatáskörén belül lépése- ket tesz annak biztosítása érdekében, hogy a Szerződő Felek vala- melyike által nyújtott hivatalos támogatás piaci hatását ne lehe- tetlenítse el a másik Szerződő Fél a saját vagy a másik Szerződő Fél területén letelepedett valamely szervezetének a magatartása.
(5) A vegyes bizottság figyelemmel kíséri e cikk Szerződő Xxxxx általi alkalmazását.
36. cikk
Minőségi paraméterek
(1) A Szerződő Xxxxx megállapodnak, hogy megtesznek minden szükséges lépést a 33. cikkben meghatározott cél elérése érdeké- ben. Ennek érdekében vállalják a kombinált szállítás támogatását.
(2) A 8. cikkben említett átmeneti időszak során Svájc vállalja, hogy az 1992. évi megállapodás II. címe szerint kísért kombinált szállítási („gördülő országút”) kapacitást hoz létre, amely minő- ség és ár tekintetében versenyképes a közúti szállítással.
(3) A Szerződő Xxxxx minden szükséges lépést megtesznek a kombinált szállítás elősegítése érdekében. A Szerződő Felek lépé- seket tesznek különösen az alábbi rendelkezések alkalmazásának a biztosítására:
– a közúti szállítás műszaki szabványait és szociális rendelkezé- seit szabályozó rendeletek, különös tekintettel a vezetési és pihenőidőre, a sebességkorlátozásokra és a legnagyobb
megengedett össztömegre és méretre vonatkozó szabvá- nyokra,
– a vasúti határellenőrzések csökkentése és az ilyen ellenőrzé- sek áthelyezése a be-és kirakodási pontokra a Közösség és Svájc és az EFTA-országok közötti 1987. május 20-i, a köl- csönös tranziteljárásokról szóló egyezmény szerint,
– a kombinált szállítási lánc megszervezésének lehetővé tétele az egyes Szerződő Felekre irányadó jogi és közigazgatási előírá- sok egyszerűsítésével,
– ösztönző rendelkezések a kombinált szállítási szolgáltatók és a vasúti szolgáltatók vonatkozásában az általuk nyújtott szol- gáltatások színvonalának a javítása érdekében.
A vasúti paraméterek felsorolását a 9. melléklet tartalmazza. A
46. cikk alkalmazásakor e paramétereket kell figyelembe venni.
(4) A Szerződő Felek hatáskörükön belül vállalják, hogy megfe- lelő intézkedéseket hoznak a vasúti teherfolyosók gyors kialakí- tásának a lehetővé tételére. A Szerződő Felek rendszeresen tájé- koztatják egymást valamennyi, a vasúti folyosókkal kapcsolatban tervezett intézkedésről.
(5) A vegyes bizottság kétévente jelentést készít az e cikkben említett intézkedések végrehajtásáról.
C. KÖZÚTI ÁRUSZÁLLÍTÁSI DÍJRENDSZEREK
37. cikk
Célok
A felek saját hatáskörükön belül, saját eljárásaik szerint és az 1992. évi megállapodás III. címében meghatározott célok szerint intézkednek a díjrendszerek fokozatos bevezetéséről, amelyek célja, hogy a közúti járművek és az egyéb közlekedési módok az általuk okozott költségeket megtérítsék.
38. cikk
Alapelvek
(1) A díjrendszerek a 32. cikkben meghatározott elvekre, külö- nösen a megkülönböztetéstől való mentesség, az arányosság és az átláthatóság elveire épülnek.
(2) A díjak a járműadókból, az üzemanyagadókból és az útháló- zat használati díjából állnak.
(3) A 37. cikkben említett célok elérése érdekében előnyt élvez- nek azok az intézkedések, amelyek a szállítási művelet indulási állomása és a végső célállomás között nem okozzák a forgalom műszakilag, gazdaságilag és földrajzilag legmegfelelőbb útvonal- ról történő elterelését.
(4) Az intézkedéseket úgy kell alkalmazni, hogy azok ne akadá- lyozzák az áruk vagy szolgáltatások Szerződő Felek közötti sza- bad mozgását, különös tekintettel a díjak vagy úthasználati díjak adminisztrációjára és beszedésére, a Szerződő Felek közötti hatá- rokon az ellenőrzés vagy rendszeres azonosítás hiányára, és annak túlzott formalitására. E nehézségek elkerülése érdekében Svájc erőfeszítéseket tesz a közösségi jogszabályok e területen történő alkalmazására.
(5) E fejezet rendelkezései vonatkoznak a forgalmi engedélyükön szereplő bejegyzés szerint 12 tonna vagy nagyobb megengedett legnagyobb össztömegű járművekre. E megállapodás azonban nem akadályozza, hogy a Szerződő Felek saját területükön a 12 tonnánál kisebb megengedett legnagyobb össztömegű jármű- vekre vonatkozóan intézkedéseket fogadjanak el.
(6) A Szerződő Felek semmilyen közvetlen vagy közvetett állami támogatást nem nyújthatnak vállalkozások, különösen fuvarozási vállalkozások részére, hogy e vállalkozások számára megkönnyít- sék az e megállapodásban meghatározott díjazási rendszerek sze- rint kirótt szállítási költségek terhének a viselését.
39. cikk
A rendszerek kölcsönös átjárhatósága
A Szerződő Felek konzultációkat tartanak a vegyes bizottság keretein belül azért, hogy elérjék az úthasználati díjak beszedését biztosító elektronikus rendszer kölcsönös átjárhatósága megfelelő szintjét.
40. cikk
Svájc intézkedései
(1) A 37. cikkben meghatározott célok elérése érdekében, és tekintettel a 7. cikk (3) bekezdése szerint megnövelt össztömeg- korlátozásra, Svájc megkülönböztetéstől mentes járműadót vezet be két részletben 2001. január 1-jétől és 2005. január 1-jétől. Az adó különösen a 38. cikk (1) bekezdésében említett elveken és a
10. mellékletben meghatározott eljárásokon alapul.
(2) A díjakat három kibocsátásiszabvány-kategória (EURO) sze- rint kell megkülönböztetni. A 2005. január 1-jétől alkalmazandó adózási rendszer alapján az egyes kategóriák közötti különbség nagyságának a lehető legnagyobbnak kell lennie, de nem halad- hatja meg a (4) bekezdésben említett díjak súlyozott átlagának 15 %-át.
(3) a) A 2001. január 1-jétől alkalmazandó adózási rendszer alapján a legnagyobb összeg rakott állapotban legfeljebb 34 tonna teljes tényleges össztömegű, az Alpokon át 300 km-t megtevő jármű esetében nem haladhatja meg a 205 svájci frankot az EURO-szabványoknak nem megfelelő jármű esetében, a díj legfeljebb 172 svájci frank lehet az EURO I. szabványnak megfelelő, és 145 svájci frank az EURO II. szabványnak megfelelő ilyen jármű esetében.
b) Az a) ponttól eltérően, a Közösség a 2001. január 1. és 2004. december 31. közötti időszakra a svájci Alpokon áthaladó terheletlen járművek vagy könnyű rakományt szállító járművek esetében 220 000 egyirányú útra szóló éves kvótára jogosult az infrastruktúra használatáért járó díj fizetése ellenében, feltéve hogy a járművek teljes tény- leges össztömege megrakott állapotban nem haladja meg a 28 tonnát. 2001-ben a díj mértéke 50 svájci frank, 2002-ben 60 svájci frank, 2003-ban 70 svájci frank és 2004-ben 80 svájci frank. Svájc a fentiekkel azonos felté- telek mellett kap kvótát. Ezek az utak a szokásos ellenőr- zési eljárás alá tartoznak.
(4) A 2005. január 1-jétől alkalmazandó adózási rendszer alap- ján a díjak súlyozott átlaga nem haladhatja meg a 325 svájci fran- kot olyan járművek esetében, amelyek teljes tényleges össztömege megrakott állapotban nem haladja meg a 40 tonnát, és legfeljebb 300 km-t tesznek meg az Alpokon át. A legnagyobb szennyezést okozó kategória díja nem haladhatja meg a 380 svájci frankot.
(5) A (3) és (4) bekezdésben említett díjak egy részét a különleges alpesi infrastruktúra használatáért fizetendő útdíjak alkotják. Ez a rész nem tehet ki többet, mint a (3) és (4) bekezdésben említett díjak 15 %-a.
(6) A (4) bekezdésben említett súlyozásokat EURO-szabvány- kategóriánként a Svájcban üzemelő járművek száma alapján kell meghatározni. Az egyes kategóriákba tartozó járművek számát számlálással kell meghatározni, amelyet a vegyes bizottság vizsgál meg. A súlyozást a vegyes bizottság az általa elvégzett, 2004. július 1-jét megelőzően kezdődő és kétévente ismétlődő vizsgálatok alapján határozza meg avégett, hogy a Svájcban üze- melő járműpark struktúrájának változásában és az EURO- szabványokban történt változásokat figyelembe vegye.
41. cikk
Közösségi intézkedések
A Közösség továbbfejleszti a területén alkalmazott díjazási rendszereket, amelyek tükrözik az infrastruktúra használatából adódó költségeket. E rendszerek a „használó fizet” elven alapulnak.
42. cikk
A díj mértékének felülvizsgálata
(1) 2007. január 1-jén és azt követően kétévente a 40. cikk (4) bekezdésében megállapított díjak legmagasabb összegét az előző két év svájci inflációs rátájához kell igazítani. Evégett Svájc legké- sőbb a kiigazítást megelőző év szeptember 30-ig megküldi a vegyes bizottság részére a szándékolt kiigazítás alapjául szolgáló statisztikai adatokat. A Közösség kérésére a vegyes bizottság az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül összeül, hogy konzultációt folytasson a szándékolt kiigazításról.
Ha a svájci átlagos inflációs ráta az e megállapodás aláírása és 2004. december 31. között meghaladja a 2 %-ot, a 40. cikk (4) bekezdésében megállapított díjak legmagasabb összegét az éves infláció 2 %-ot meghaladó részének figyelembevételével kell kii- gazítani. E tekintetben az előző albekezdésben meghatározott eljárást kell alkalmazni.
(2) 2007. január 1-jével kezdődő hatállyal a Szerződő Xxxxx egyi- kének kérésére a vegyes bizottság a közös megegyezéssel hozott döntésre tekintettel felülvizsgálhatja a 40. cikk (4) bekezdésében megállapított díjak legmagasabb összegét. A felülvizsgálat az alábbi szempontok alapján történik:
– a díjak mértéke és struktúrája a két Szerződő Félnél, különös tekintettel az Alpokon áthaladó hasonló útvonalakra,
– a forgalom eloszlása az Alpokon áthaladó hasonló útvonala- kon,
– a modális eloszlás alakulása az alpesi régióban,
– az Alpokon áthaladó vasúti infrastruktúra fejlesztése.
D. TÁMOGATÓ INTÉZKEDÉSEK
43. cikk
A határellenőrzések megkönnyítése
(1) A Szerződő Felek vállalják, hogy csökkentik és egyszerűsítik a szállítási műveletekkel kapcsolatos formalitásokat, különösen a vámügyek területén.
(2) A Szerződő Felek által az (1) bekezdésben előirányzott intéz- kedések végrehajtásának alapja az Európai Gazdasági Közösség és a Svájci Államszövetség között az áruszállítással kapcsolatos ellenőrzések és formalitások egyszerűsítéséről szóló, 1990. november 21-i megállapodás, valamint a közös áthaladási eljárásokról, valamint a vasúti szállítás tekintetében a vasúttársa- ságok megállapodása a tehervagonok nemzetközi szállítási műve- letekhez történő kijelölésére szolgáló műszaki vizsgálatokról szó- ló, 1987. május 20-i egyezmény.
44. cikk
A haszongépjárművekre vonatkozó ökológiai szabványok
(1) A környezet hatékonyabb védelme érdekében és a 7. cikk sze- rinti kötelezettségek sérelme nélkül a Szerződő Felek erőfeszíté- seket tesznek, hogy magas szintű védelmet biztosító ökológiai szabványokat vezessenek be a nehéz haszongépjárművek kipufogógáz-, részecske- és zajkibocsátásának csökkentése érde- kében.
(2) A Szerződő Felek e szabványok kidolgozása során rendszere- sen konzultálnak egymással.
(3) A nehéz haszongépjárművek EURO kibocsátási kategóriáját (a közösségi jogszabályokban meghatározattak szerint), ha azt a jármű forgalmi engedélye nem tartalmazza, a jármű első forga- lomba helyezésének a forgalmi engedélybe bejegyzett időpontja alapján, vagy adott esetben a kibocsátó ország illetékes hatósága által kibocsátott további okmány alapján kell megállapítani.
45. cikk
Forgalomfigyelő-állomás
(1) E megállapodás hatálybalépésekor a közúti, vasúti és kombi- nált forgalom figyelemmel kísérésére állandó figyelőállomás léte- sül az alpesi régióban. A forgalomfigyelő-állomás évenként jelen- tést készít a forgalmi adatokról az e megállapodás 51. cikke szerint megalakított vegyes bizottság részére. A vegyes bizottság külön jelentés készítését is kérheti a forgalomfigyelő-állomástól, különösen olyan esetekben, amikor e megállapodás 46. és 47. cik- kének rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A forgalomfigyelő-állomás munkáját a Szerződő Felek a vegyes bizottság által meghatározandó arányban finanszírozzák.
(3) A forgalomfigyelő-állomás működését szabályozó adminiszt- ratív eljárásokat a Szerződő Felek határozzák meg a vegyes bizott- ság első ülésén hozott határozattal.
E. KORREKCIÓS INTÉZKEDÉSEK
46. cikk
Egyoldalú védintézkedések
(1) Ha 2005. január 1. után, a versenyképes vasúti tarifák ellenére és a 36. cikkben meghatározott minőségi paraméterekre vonat- kozó intézkedések megfelelő alkalmazása ellenére, nehézségek merülnek fel a svájci, Alpokon átvezető forgalom menetében, és ha egy 10 hetes időszakot meghaladóan a svájci vasúti kapacitás (kísért és kíséret nélküli kombinált szállítás) átlagos kihasználtsága kevesebb mint 66 %, Svájc jogosult a 40. cikk (4) és (5) bekezdé- sének rendelkezéseitől eltérően legfeljebb 12,5 %-kal növelni a
40. cikk (4) bekezdésében megállapított díjakat. Az ilyen emelés- ből származó minden bevételnek a közúti közlekedéssel szemben a vasúti és kombinált közlekedés versenyképességének a javítását kell szolgálnia.
(2) A Közösség hasonló feltételek mellett hasonló korrekciós intézkedésekre jogosult, ha a területén az (1) bekezdésben megha- tározottakkal egyező körülmények lépnek fel.
(3) a) A fenti intézkedés hatálya és időtartama a helyzet orvos- lásához feltétlenül szükséges mértékre korlátozott. Az intézkedés időtartama nem haladhatja meg a hat hónapot, amely hat hónappal egyszer meghosszabbítható. További hosszabbításokról a vegyes bizottság állapodhat meg közös megegyezéssel.
b) Ha a Szerződő Felek egyike korábban már alkalmazta az
(1) és (2) bekezdésben említett intézkedéseket, ilyen intéz- kedéseket ugyanazon Szerződő Fél az alábbi feltételek sze- rint alkalmazhat:
– ha a korábban hozott intézkedések időtartama nem haladta meg a hat hónapot, további intézkedések csak az előző intézkedések megszűnése napjától számított 12 hónap múlva hozhatók,
– ha a korábban hozott intézkedések időtartama megha- ladta a hat hónapot, további intézkedések csak az előző intézkedések megszűnése napjától számított 18 hónap múlva hozhatók,
– a védintézkedések semmilyen körülmények között nem alkalmazhatók kettőnél többször az ilyen intéz- kedések első alkalmazása kezdőnapjától számított öt éven belül.
Különleges esetekben a vegyes bizottság közös megegye- zéssel határozhat a fenti feltételektől történő eltérésről.
(4) Az előző bekezdésekben előírt intézkedések meghozatala előtt az érintett Szerződő Fél értesíti a szándékáról a vegyesbizott- ságot. A vegyes bizottság összeül, hogy az ügyet megvizsgálja. Ha a vegyes bizottság másképpen nem határoz, az érintett Szerződő Fél a vegyes bizottság értesítését követő 30 nap múlva meghoz- hatja az említett intézkedést.
47. cikk
Megegyezésen alapuló védintézkedések
(1) Az Alpokon átvezető közlekedési forgalom súlyos, az e meg- állapodás 30. cikkében meghatározott célok elérésének sérelmével járó zavara esetén a vegyes bizottság a Szerződő Felek bármelyi- kének kérésére összeül, hogy a helyzet kezeléséhez szükséges intézkedésekről határozzon. A kérelmező Szerződő Fél azonnal tájékoztatja a forgalomfigyelő-állomást, amely 14 napon belül jelentést tesz a helyzetről és a bevezetendő intézkedésekről.
(2) A vegyes bizottság a kérelem benyújtását követő 15 napon belül összeül. A vegyes bizottság a forgalomfigyelő-állomás jelen- tésének megfelelő figyelembe vételével megvizsgálja a helyzetet. A vegyes bizottság az üggyel kapcsolatos első üléstől számított 60 napon belül határoz a bevezetendő intézkedésekről. Ez az időtar- tam közös megegyezéssel meghosszabbítható.
(3) Az ilyen védintézkedések alkalmazási köre és időtartama a helyzet orvoslásához feltétlenül szükséges mértékre korlátozott. A megállapodás működését a lehető legkisebb mértékben zavaró intézkedéseket kell elsősorban alkalmazni.
48. cikk
Válságintézkedések
Ha az Alpokon áthaladó közlekedési forgalomban súlyos zavar keletkezik vis maior, például természeti katasztrófa miatt, a Szerződő Felek saját területükön minden lehetséges összehangolt intézkedést megtesznek a forgalom folyamatosságának helyreállítása és fenntartása érdekében. Az érzékeny rakományok, például a romlandó élelmiszerek, elsőbbséget élveznek.
V. CÍM
ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
49. cikk
A megállapodás végrehajtása
(1) A Szerződő Felek minden szükséges általános és különös intézkedést meghoznak az e megállapodás szerinti kötelezettsé- geik teljesítése érdekében.
(2) A Szerződő Felek tartózkodnak minden olyan intézkedéstől, amely veszélyeztetheti e megállapodás céljainak megvalósítását.
(3) Az e megállapodás nyerges járműszerelvények és közúti sze- relvények legnagyobb megengedett össztömegére és a közlekedési díjazási rendszerekre vonatkozó rendelkezéseit két ütemben, 2001. január 1-jétől 2004. december 31-ig, és 2005. január 1-jétől kell végrehajtani.
50. cikk
Az egyensúly helyreállításához szükséges intézkedések
Ha a Szerződő Xxxxx egyike úgy véli, hogy a másik Szerződő Fél nem teljesíti az e megállapodás szerinti kötelezettségeit, vagy a vegyes bizottság határozatát nem hajtja végre, a sértett Szerződő Fél a vegyesbizottsággal történt konzultációt követően megfelelő intézkedéseket hozhat e megállapodás egyensúlyának a fenntartása érdekében. A Szerződő Xxxxx a vegyesbizottságot ellátják minden, a helyzet részletes kivizsgáláshoz szükséges információval.
51. cikk
A vegyes bizottság
(1) „Közösségi/Svájci Belföldi Szállítási Bizottság” néven megala- kul a vegyes bizottság; a bizottság a Szerződő Felek képviselőiből áll, és e megállapodás kezeléséért és helyes alkalmazásáért felelős. A vegyes bizottság javaslatokat tesz. A vegyes bizottság határoz az e megállapodás szerinti ügyekben, e határozatokat a Szerződő Felek saját szabályaik szerint hajtják végre. A vegyes bizottság a határozatait közös megegyezéssel hozza.
(2) A vegyes bizottság feladatai körébe tartozik különösen e meg- állapodás rendelkezései végrehajtásának figyelemmel kísérése és alkalmazása, és különösen a 27. cikk (6) bekezdése, a 33., 34., 35., 36., 39., 40., 42., 45., 46., 47. és 54. cikke rendelkezéseinek alkalmazása. A vegyes bizottság végrehajtja az 52. és 55. cikkben említett kiigazítási és felülvizsgálati záradékokat.
(3) E megállapodás megfelelő végrehajtásának biztosítása érdeké- ben a Szerződő Felek rendszeresen információt cserélnek, és bár- mely Szerződő Fél kérésére konzultálnak a vegyesbizottságban. A Szerződő Felek az e megállapodás alkalmazásáért, és különösen az engedélyek kibocsátásáért és a vizsgálatok elvégzéséért felelős hatóságok által rendelkezésükre bocsátott információkról tájékoz- tatják egymást. E hatóságok az információkat közvetlenül kicse- rélik egymás között.
(4) A vegyes bizottság határozattal elfogadja saját eljárási szabá- lyait, amelyek egyéb rendelkezések mellett tartalmazzák az ülé- sek összehívására, az elnök kinevezésére szolgáló eljárásokat és az elnök feladatkörének meghatározását.
(5) A vegyes bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik. Az ülés összehívását bármely Szerződő Fél kezdeményezheti.
(6) A vegyes bizottság határozhat a feladatai megvalósítását elő- segítő munkacsoportok vagy szakértői csoportok létrehozásáról.
(7) A vegyes bizottság ellátja az 1992. évi megállapodás 18. cikke szerint létrehozott „Közösségi/Svájci Belföldi Szállítási Bizottság” néven ismert vegyes bizottság által korábban elvégzett feladato- kat is.
52. cikk
Jogszabályok továbbfejlesztése
(1) A megkülönböztetés tilalmának elve és e megállapodás ren- delkezéseinek a betartása mellett, e megállapodás egyik Szerződő Fél jogát sem korlátozza abban, hogy a saját jogszabályait egyol- dalúan módosítsa az e megállapodás által érintett területeken.
(2) Amint a Szerződő Felek egyike az e megállapodás által érin- tett területen új jogszabályt vezet be, e Szerződő Fél nem
hivatalos úton kikéri a másik Szerződő Fél szakértőinek a vélemé- nyét. Az új jogszabály hivatalos elfogadását megelőző időszakban a Szerződő Felek tájékoztatják egymást, és szükség szerint kon- zultációkat tartanak. A Szerződő Xxxxx bármelyikének kezdemé- nyezésére a vegyesbizottságban előzetes véleménycserét kell tar- tani, különös tekintettel a módosításnak az e megállapodás alkalmazására kifejtett hatására.
(3) A módosított jogszabály elfogadásának időpontjában, de leg- később nyolc nappal a jogszabálynak az Európai Közösségek Hiva- talos Lapjában vagy az Államszövetség Törvényeinek és Rendele- teinek Hivatalos Gyűjteményében történt kihirdetése után az érintett Szerződő Fél értesíti a másik Szerződő Felet az új rendel- kezések szövegéről. A Szerződő Xxxxx bármelyikének a kérésére a vegyesbizottságban konzultációt kell folytatni a módosítás e meg- állapodásra gyakorolt hatásáról legkésőbb két hónappal a kére- lem benyújtását követően.
(4) A vegyes bizottság:
– határozatot fogad el az 1., 3., 4. és 7. melléklet módosításáról vagy ha szükséges, javaslatot tesz e megállapodás rendelkezé- seinek módosítására oly módon, hogy azok a szükséges mér- tékben és a viszonosság elvén alapulva magukban foglalják az érintett jogszabályok módosításait, vagy
– határozatot fogad el arról, hogy az érintett jogszabályok módosításait e megállapodással összeegyeztethetőnek kell tekinteni, vagy
– határozatot hoz bármely egyéb, az e megállapodás megfelelő működését biztosító intézkedésről.
(5) A vegyes bizottság határoz azokról az eljárásokról, amelyek- kel e megállapodás összhangba hozható egyrészről a Közösség vagy Svájc, másrészről a 13. és 19. cikkben említett harmadik országok által a jövőben megkötendő megállapodások vonatkozó rendelkezéseivel.
(6) E megállapodás céljainak elérése érdekében a Szerződő Felek a 49. cikkben meghatározott ütemterv szerint minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy biztosítsák a Közösség 1. mellékletben meghatározott jogszabályaival egyenér- tékű jogok és kötelezettségek alkalmazását egymás közötti kapcsolataikban.
53. cikk
Titoktartás
A Szerződő Felek képviselői, szakértői és egyéb meghatalmazottai kötelesek megbízatásuk lejártát követően is titokban tartani minden, e megállapodással kapcsolatos, természeténél fogva a szakmai titoktartási kötelezettség alá eső információt.
54. cikk
Viták rendezése
Az e megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos vitás ügyek rendezése érdekében mindkét Szerződő Fél a vegyesbizottsághoz fordulhat, amely megkísérli rendezni a vitát. A vegyes bizottság rendelkezésére kell bocsátani a helyzet részletes vizsgálatához szükséges minden információt, hogy elfogadható megoldás szülessen. Ennek érdekében a vegyes bizottság köteles minden olyan lehetőséget megvizsgálni, amellyel e megállapodás megfelelő működése fenntartható.
55. cikk
A megállapodás felülvizsgálata
(1) Ha a Szerződő Felek valamelyike módosítani kívánja e meg- állapodás rendelkezéseit, e Szerződő Fél ennek megfelelően érte- síti a vegyesbizottságot. A megállapodás módosított változata a vonatkozó belső eljárások befejezésekor lép hatályba e cikk (2) és
(3) bekezdésének figyelembevételével.
(2) Az 1., 3., 4. és 7. melléklet a vegyes bizottság határozatával módosítható az 51. cikk (1) bekezdése szerint, a közösségi jog- szabályok érintett területen történt változásainak a figyelembevé- tele érdekében.
(3) Az 5., 6., 8. és 9. melléklet a vegyes bizottság határozatával módosítható az 51. cikk (1) bekezdése szerint.
56. cikk
Mellékletek
Az 1–10. melléklet e megállapodás szerves részét képezi.
57. cikk
Területi hatály
E megállapodást egyrészről azokon a területeken kell alkalmazni, ahol az Európai Közösséget létrehozó szerződést alkalmazzák, az abban megállapított feltételek szerint, és másrészről Svájc felségterületén.
58. cikk
Záró rendelkezések
(1) A Szerződő Felek e megállapodást saját eljárási rendjük sze- rint erősítik meg vagy hagyják jóvá. E megállapodás az alábbi hét megállapodás mindegyikét megerősítő vagy jóváhagyó dokumen- tumok letétbe helyezéséről szóló végső értesítést követő második hónap utáni első napon lép hatályba:
– a vasúti és közúti áru- és személyszállításról szóló megállapo- dás,
– a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás,
– a légi szállításról szóló megállapodás,
– a mezőgazdasági termékek kereskedelméről szóló megállapo- dás,
– a megfelelőség-értékelés kölcsönös elismeréséről szóló megál- lapodás,
– a közbeszerzés bizonyos vonatkozásairól szóló megállapodás,
– a tudományos és technológiai együttműködésről szóló meg- állapodás.
(2) E megállapodás kezdetben hétéves időtartamra jön létre. A megállapodás határozatlan időre meghosszabbodik, kivéve ha a Közösség vagy Svájc annak ellenkezőjéről értesíti a másik szer- ződő felet a kezdeti időtartam lejárta előtt. Ezen értesítés esetében a (4) bekezdést kell alkalmazni.
(3) E megállapodást a Közösség vagy Xxxxx felmondhatja az e határozatról szóló értesítésnek a másik Szerződő Fél számára tör- ténő megküldésével. Ezen értesítés esetében a (4) bekezdést kell alkalmazni.
(4) Az (1) bekezdésben említett hét megállapodás a (2) bekezdés- ben említett meg nem újítási értesítés vagy a (3) bekezdésben említett felmondás kézhezvételét követő hat hónap elteltével hatá- lyát veszti.
Hecho en Luxemburgo, el veintiuno de junio de mil novecientos noventa y nueve, en doble ejemplar en lenguas alemana, danesa, española, finesa, francesa, griega, inglesa, italiana, neerlandesa, portuguesa y sueca, siendo cada uno de estos textos igualmente auténtico.
Udfærdiget i Luxembourg, den enogtyvende juni nitten hundrede og nioghalvfems, i to eksemplarer på dansk, engelsk, finsk, fransk, græsk, italiensk, nederlandsk, portugisisk, spansk, svensk og tysk, idet hver af disse tekster har samme gyldighed.
Geschehen zu Luxemburg am einundzwanzigsten Juni neunzehnhundertneunundneunzig in zwei Urschriften in dänischer, deutscher, englischer, finnischer, französischer, griechischer, italienischer, niederländischer, portugiesischer, spanischer und schwedischer Sprache, wobei jeder dieser Wortlaute gleichermaßen verbindlich ist.
Έγινε στο Λουξεμβούργο, στις είκοσι μία Ιουνίου χίλια εννιακόσια ενενήντα εννέα, εις διπλούν στην αγγλική, γαλλική, γερμανική, δανική, ελληνική, ισπανική, ιταλική, ολλανδική, πορτογαλική, σουηδική, και φινλανδική γλώσσα, κάθε κείμενο από τα οποία είναι αυθεντικό.
Done at Luxembourg on the twenty-first day of June in the year one thousand and ninety-nine, and drawn up in duplicate in the Danish, Dutch, English, Finnish, French, German, Greek, Italian, Portuguese, Spanish and Swedish languages, each text being equally authentic.
Fait à Luxembourg, le vingt-et-un juin mil neuf cent quatre-vingt dix-neuf, en double exemplaire en langues allemande, anglaise, danoise, espagnole, finnoise, française, grecque, italienne, néerlandaise, portugaise et suédoise, chacun de ces textes faisant également foi.
Fatto a Lussemburgo, addì ventuno giugno millenovecentonovantanove, in duplice copia, in lingua danese, finlandese, francese, greca, inglese, italiana, olandese, portoghese, spagnola, svedese e tedesca, ciascun testo facente ugualmente fede.
Gedaan te Luxemburg, de eenentwintigste juni negentienhonderd negenennegentig, in twee exemplaren in de Deense, de Duitse, de Engelse, de Finse, de Franse, de Griekse, de Italiaanse, de Nederlandse, de Portugese, de Spaanse en de Zweedse taal, zijnde alle teksten gelijkelijk authentiek.
Feito em Luxemburgo, em vinte e um de Junho de mil novecentos e noventa e nove, em duplo exemplar nas línguas alemã, dinamarquesa, espanhola, finlandesa, francesa, grega, inglesa, italiana, neerlandesa, portuguesa e sueca, fazendo fé qualquer dos textos.
Tehty Luxemburgissa kahdentenakymmenentenäensimmäusenä päivänä kesäkuuta vuonna tuhatyhdeksänsataayhdeksänkymmentäyhdeksän kahtena kappaleena englannin, espanjan, hollannin, italian, kreikan, portugalin, ranskan, ruotsin, saksan, suomen ja tanskan kielellä, ja kaikki teksti ovat yhtä todistusvoimaiset.
Utfärdat i Luxemburg den tjugoförsta juni nittonhundranittionio i två exemplar på det danska, engelska, finska, franska, grekiska, italienska, nederländska, portugisiska, spanska, svenska och tyska språket, vilka samtliga texter är lika giltiga.
Por la Comunidad Europea For Det Europæiske Fællesskab
Für die Europäische Gemeinschaft Για την Ευρωπαϊκή Κοινότητα
For the European Community Pour la Communauté européenne Per la Comunità europea
Voor de Europese Gemeenschap Pela Comunidade Europeia Euroopan yhteisön puolesta
På Europeiska gemenskapens vägnar
Por la Confederación Suiza For Det Schweiziske Edsforbund
Für der Schweizerischen Eidgenossenschaft Για την Ελβετική Συνομοσπονδία
For the Swiss Confederation Pour la Confédération suisse Per la Confederazione svizzera Voor de Zwitserse Bondsstaat Pela Confederação Suíça Sveitsin valaliiton puolesta
På Schweiziska Edsförbundets vägnar
A MELLÉKLETEK FELSOROLÁSA
1. melléklet: 5. cikk (2) bekezdése, 6. cikk, 7. cikk (1) bekezdése, 24. cikk (1) bekezdése, 25. cikk (5) bekezdése és 27. cikk (2) bekezdése: alkalmazandó rendelkezések
2. melléklet: 8. cikk (5) bekezdése: a 8. cikkben megállapított díjak alkalmazásának szabályai
3. melléklet: 9. cikk (1) bekezdése: engedélyminta nemzetközi közúti áruszállításhoz
4. melléklet: 9. cikk (3) bekezdése: a mindennemű engedélyezési rendszer és engedély alól mentesülőr szállítási módok felsorolása
5. melléklet: 12. és 13. cikk: a hatályos kétoldalú megállapodások szerint érvényben lévő jogok felsorolása
6. melléklet: 15. cikk (2) bekezdése: mentesség az össztömeg-korlátozás és az éjszakai és a vasárnapi közlekedés tilalma alól
7. melléklet: 17., 18. és 21. cikk: a nemzetközi személyszállítás autóbusszal, és az engedélyezési eljárások
8. melléklet: 19. és 20. cikk: a hatályos kétoldalú megállapodások szerint érvényben lévő jogok felsorolása
9. melléklet: 36. cikk: a vasúti és a kombinált szállítási szolgáltatások minőségi paraméterei
10. melléklet: 40. cikk (1) bekezdése: a 40. cikkben megállapított díjak alkalmazásának szabályai
ALKALMAZANDÓ RENDELKEZÉSEK
E megállapodás 52. cikkének (6) bekezdése értelmében Svájc az alábbi egyenértékű jogszabályi rendelkezéseket alkalmazza:
A közösségi jog vonatkozó rendelkezései
1.
– A legutóbb a 98/76/EK irányelvvel (HL L 277., 1998.10.14., 17. o.) módosított, a belföldi és nemzetközi közlekedés terén a közúti árufuvarozói és személyszállítói szakma gyakorlásának engedélyezéséről, valamint e személyek szabad letelepedéshez való joga gyakorlásának előmozdítása érdekében az oklevelek, bizonyítványok és képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről szóló, 1996. április 29-i 96/26/EK tanácsi irányelv (HL L 124., 1996.5.23., 1. o.)
2.
– A legutóbb a 2135/98/EK tanácsi rendelettel (HL L 274., 1998.10.9., 1. o.) módosított, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendelet (HL L 370., 1985.12.31., 8. o.)
– A Tanács 1985. december 20-i 3820/85/EGK rendelete a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról (HL L 370., 1985.12.31., 1. o.), vagy az AETR megállapodás és annak módosításaiban megállapított egyenértékű szabályok
– A legutóbb a 2135/98/EK rendelettel (HL L 274., 1998.10.9., 1. o.) módosított, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékről szóló 3821/85/EGK rendelet, továbbá a 3820/84/EGK és a 3821/85/EGK rendeletek végrehajtására vonatkozó 88/599/EGK irányelv módosításáról (HL L 325., 1988.11.29., 55. o.).
– A Tanács 1976. december 16-i 76/914/EGK irányelve egyes közúti közlekedésben részt vevő gépjárművezetők képzésének minimum szintjéről (HL L 357., 1976.12.29., 36. o.).
3.
– A Tanács 1996. július 25-i 96/53/EK irányelve a Közösségen belül közlekedő egyes közúti járművek nemzeti és nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb méreteinek, valamint a nemzetközi fogalomban megengedett legnagyobb össztömegének megállapításáról (HL L 235., 1996.9.17., 1. o.)
– A Tanács 1996. december 20-i 96/96/EK irányelve a gépjárművek és pótkocsijuk időszakos műszaki vizsgálatáról szóló tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 46., 1997.2.17., 1. o.).
– A Tanács 1991. október 1-jei 91/542/EGK irányelve a járművekben alkalmazandó dízelmotorok gáz halmazállapotú szennyező anyag kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 88/77/EGK irányelv módosításáról (HL L 295., 1991.10.25., 1. o.).
– A Tanács 1992. február 10-i 92/6/EGK irányelve a Közösségben egyes gépjármű-kategóriákra sebességkorlátozó készülékek felszereléséről és használatáról (HL L 57., 1992.2.23, 27. o.).
– A Tanács 1992. március 31-i 92/24/EGK irányelve az egyes gépjármű-kategóriák sebességkorlátozó készülékeiről vagy az ehhez hasonló sebességkorlátozó fedélzeti rendszereiről (HL L 129., 1992.5.14., 154. o.).
– A Tanács 1992. november 10-i 92/97/EGK irányelve a gépjárművek megengedett zajszintjére és kipufogórendszerére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 70/157/EGK irányelv módosításáról (HL L 371., 1992.12.19. 1. o.).
– A Tanács 1994. november 21-i 94/55/EK irányelve a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 319., 1994.12.12., 7. o.).
– A Tanács 1995. október 6-i 95/50/EK irányelve a veszélyes áruk közúti szállítása ellenőrzésének egységes eljárásáról (HL L 249., 1995.10.17., 35. o.).
– A Tanács 1996. június 3-i 96/35/EK irányelve a veszélyes áruk közúti, vasúti vagy belvízi szállításánál alkalmazandó biztonsági tanácsadók kinevezéséről és szakmai képesítéséről (HL L 145., 1996.6.19., 10. o.).
– A Bizottság 1996. december 13-i 96/86/EK irányelve a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 94/55/EK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról (HL L 335., 1996.12.24., 43. o.).
4.
– A Tanács 1995. június 19-i 95/18/EK irányelve a vasúttársaságok engedélyezéséről (HL L 143., 1995.6.27., 70. o.).
– A Tanács 1995. június 19-i 95/19/EK irányelve a vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztásáról és az infrastruktúra használati díjának felszámításáról (HL L 143., 1995.6.27., 75. o.).
– A Tanács 1991. július 29-i 91/440/EGK irányelve a közösségi vasutak fejlesztéséről (HL L 237., 1991.8.24., 25. o.)
5.
– A Tanács 1992. október 19-i 92/82/EGK irányelve az ásványolajok jövedékiadó-mértékének közelítéséről (HL L 316., 1992.10.31., 19. o.).
– A Tanács 1996. július 23-i 96/49/EK irányelve a veszélyes áruk vasúti fuvarozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 235., 1996.9.17., 25. o.).
– A Bizottság 1996. december 13-i 96/87/EK irányelve a veszélyes áruk vasúti fuvarozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 96/49/EK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról (HL L 335., 1996.12.24., 45. o.).
A 8. CIKKBEN MEGÁLLAPÍTOTT DÍJAK ALKALMAZÁSÁNAK SZABÁLYAI
1. A 8. cikk (2) bekezdésében említett engedéllyel rendelkező, a 28 tonnát megrakott állapotban meghaladó tényleges össztömegű járművek vonatkozásában fizetendő díj Svájcban nem haladhatja meg:
– a 180 svájci frankot a Svájcon áthaladó forgalom esetében,
– a 70 svájci frankot a kétoldalú oda- és visszautazás esetében Xxxxxxx vagy Svájcból.
2. A 8. cikk (3) bekezdésében említett engedéllyel rendelkező, megrakott állapotban 34 tonnánál nagyobb, de 40 tonnánál kisebb tényleges össztömegű, az Alpokon át 300 km-nyi távolságot megtevő jármű esetében a díj legmagasabb összege Svájcban nem haladhatja meg a 252 svájci frankot az EURO-szabványoknak nem megfelelő jármű esetében, legfeljebb 211 svájci frank lehet az EURO I. szabványnak megfelelő, és 178 svájci frank az EURO II. szabványnak megfelelő jármű esetében. A díjszabás módját a 40. cikk rendelkezései határozzák meg.
3. A 8. cikk (4) bekezdésében említett engedéllyel rendelkező, megrakott állapotban 34 tonnánál nagyobb, de 40 tonnánál kisebb tényleges össztömegű, az Alpokon át 300 km-nyi távolságot megtevő jármű esetében a díj legmagasabb összege Svájcban nem haladhatja meg a 252 svájci frankot az EURO-szabványoknak nem megfelelő jármű esetében, legfeljebb 211 svájci frank lehet az EURO I. szabványnak megfelelő, és 178 svájci frank az EURO II. szabványnak megfelelő jármű esetében. A díjszabás módját a 40. cikk rendelkezései határozzák meg.
3. MELLÉKLET
4. MELLÉKLET
MINDENNEMŰ ENGEDÉLYEZÉSI RENDSZER ÉS ENGEDÉLY ALÓL MENTESÜLŐ SZÁLLÍTÁSI MÓDOK
1. Postaküldemények szállítása közszolgáltatás formájában.
2. Sérült vagy meghibásodott járművek szállítása.
3. Áruk szállítása olyan gépjárművekben, amelyek megengedett össztömege a vontatmány megengedett össztömegével együtt nem haladja meg a 6 tonnát, vagy amelynek a megengedett rakományának tömege, a vontatmány rakományának tömegével együtt, nem haladja meg a 3,5 tonnát.
4. Áruszállítás gépjárművel, az alábbi feltételek teljesülése esetén:
a) a szállított áru a vállalkozás tulajdonában áll, vagy azt a vállalkozás adta el, vásárolta meg, adta bérbe vagy bérli, gyártotta, bányászta, feldolgozta vagy javította;
b) az út célja az áru szállítása a vállalkozáshoz vagy a vállalkozástól, vagy annak mozgatása a vállalkozáson belül, vagy saját céljára azon kívül;
c) a szállításhoz használt gépjárműveket a vállalkozás alkalmazottai vezetik;
d) az áruszállító járművek a vállalkozás tulajdonában állnak vagy a vállalkozás azokat részletre vásárolta vagy bérli, az utóbbi esetben meg kell felelniük a gépjárművezető nélkül bérelt járművek közúti árufuvarozásra történő használatáról szóló, 1984. december 19-i 84/647/EGK tanácsi irányelv feltételeinek;
Ez a rendelkezés nem vonatkozik az egyébként használt jármű rövid ideig tartó meghibásodása miatt igénybe vett helyettesítő járműre.
e) a szállítás a vállalkozás teljes tevékenységi körében csak kiegészítő jellegű tevékenység lehet.
5. Gyógyászati termékek, készülékek, berendezések és egyéb cikkek szállítása, amelyek vészhelyzetek, különösen természeti katasztrófák esetén biztosítják a szükséges orvosi ellátást.
SVÁJC ÉS A KÖZÖSSÉG KÜLÖNBÖZŐ TAGÁLLAMAI KÖZÖTT ÉRVÉNYBEN LÉVŐ, AZ ÁRUK HÁROMSZÖGFORGALMÚ SZÁLLÍTÁSÁRA VONATKOZÓ, KÉTOLDALÚ KÖZÚTI SZÁLLÍTÁSI MEGÁLLAPODÁSOK RENDELKEZÉSEINEK LISTÁJA
Ország | Megállapodás aláírása (dátum) | Hatályba lépés | Feltételek |
Németország Ausztria Belgium Dánia Spanyolország Finnország Franciaország Görögország Olaszország | 1953.12.17 1958.10.22 1975.2.25 1981.8.27 1963.1.23 1980.1.16 1951.11.20 1970.8.8 – | 1954.2.1 1959.4.4 1975.7.24 1982.3.25 1963.8.21 1981.5.28 1952.4.1 1971.9.6 – | 7. cikk: A nemzeti törvények szerint a valós háromszögforgalom megengedett; egyéb, háromszögforgalomnak nevezett, de nem valódi háromszögforgalom tilos. 8 cikk: Az áruszállítás végzésére jogosult vállalkozásoknak jogukban áll a Szerződő Felek egyikében bejegyzett járművel: a) a szerződő államok egyikébe irányuló vagy onnan származó árut szállítani. A valós háromszögforgalom megengedett; egyéb, háromszögforgalomnak neve- zett, de nem valódi háromszögforgalom tilos. 4. cikk (1) bekezdése b) pontja: A valós háromszögforgalom megengedett; egyéb, háromszögforgalomnak neve- zett, de nem valódi háromszögforgalom tilos. 4. cikk (2) bekezdése: A harmadik országból a másik Szerződő Félhez, vagy a másik Szerződő Féltől harmadik országba történő szállításhoz a másik Szerződő Fél által eseti jelleggel kibocsátott engedély szükséges. 1971 október 29-i jegyzőkönyv: A valós háromszögforgalom megengedett; egyéb, háromszögforgalomnak neve- zett, de nem valódi háromszögforgalom tilos. A 6. cikk (2) bekezdése és a Svájci-Xxxx Xxxxxxxxxxxxxxx 1989. május 23-i és 24-i ülése jegyzőkönyvének 2.2. pontja: a valódi és nem valódi háromszögforgalom engedély birtokában megengedett. A nemzeti törvények szerint: Svájci fuvarozási vállalkozások: a háromszögforgalom minden formája tilos Franciaországban; Francia fuvarozási vállalkozások: a háromszögforgalom minden formája meg- engedett Svájcban. A 3. cikk és a Svájci-Görög Vegyesbizottság 1972. december 11–13-i ülésének jegyzőkönyve: a háromszögforgalom minden formája megengedett (különleges kvótaengedélyek szerint). A Svájci-Olasz Vegyesbizottság 1993. június 14-i ülésének jegyzőkönyve: Svájci fuvarozási vállalkozások: a háromszögforgalom kvótaengedélyek sze- rint megengedett; nem valódi háromszögforgalom forgalom tilos; Olasz fuvarozási vállalkozások: a háromszögforgalom engedély nélkül megen- gedett; kvótaengedély szükséges a nem valódi háromszögforgalomhoz. |
Ország | Megállapodás aláírása (dátum) | Hatályba lépés | Feltételek |
Írország Luxemburg Hollandia Portugália Egyesült Királyság Svédország | – 1972.5.17 1952.5.20 1973.6.28 1974.12.20 1973.12.12 | – 1972.6.1 1952.6.15 1974.1.1 1975.11.21 1974.4.22 | A nemzeti törvények szerint: Svájci fuvarozási vállalkozások: a háromszögforgalom minden formája tilos, kivéve ha azt az ír hatóságok engedélyezték; Ír fuvarozási vállalkozások: a háromszögforgalom minden formája megenge- dett Svájc tekintetében. A megállapodás csak a személyek szállítására vonatkozik. Az áruk szállítására vonatkozóan nem született megállapodás. A háromszögforgalom a nemzeti tör- vények szerint megengedett. (A viszonosság elvének alkalmazása.) A háromszög- forgalom minden formája megengedett. A megállapodás csak a személyek szállítására vonatkozik. Az áruk szállítására vonatkozóan nem született megállapodás. A háromszögforgalom a nemzeti tör- vények szerint megengedett. (A viszonosság elvének alkalmazása.) A háromszög- forgalom minden formája megengedett. A Svájci-Portugál Vegyesbizottság 1996. június 6-i határozata értelmében a háromszögforgalom minden formája megengedett. 3. cikk b) pontja: A valós háromszögforgalom megengedett; egyéb, háromszögforgalomnak neve- zett, de nem valódi háromszögforgalom tilos. 4. cikk (1) és (2) bekezdése: A háromszögforgalom különleges kvótaengedélyek alapján megengedett. |
„Valódi háromszögforgalom”: a szokásos útvonalát követve a jármű áthalad azon az országon, ahol bejegyezték, például ha Svájcban bejegyzett jármű Németországból Olaszor- szágba szállít árut Svájcon át.
„Nem valódi háromszögforgalom”: a jármű nem halad át azon az országon, ahol bejegyezték, például ha a Svájcban bejegyzett jármű Németországból Olaszországba Ausztrián át szállít árut
MENTESSÉG AZ ÖSSZTÖMEG-KORLÁTOZÁS ÉS AZ ÉJSZAKAI ÉS A VASÁRNAPI KÖZLEKEDÉS TILALMA ALÓL
I. Mentesség az össztömeg-korlátozás alól 2004 december 31-ig
A külföldön kezdődő, és a svájci határterületen (1) végződő (és fordított) utak esetében a mentesség díjfizetés nélkül megengedett 40 tonna össztömegű bármilyen áru, valamint kombinált szállításkor legfeljebb 44 tonna össztömegű, 40 láb hosszú ISO-konténerek esetében. Egyes határállomások alacsonyabb határértékeket alkalmaznak az utak eltérő tervezése miatt.
II. Egyéb mentesség a tömegkorlátozás alól
A külföldön kezdődő és a svájci határterületen túl (1) végződő (és fordított) utak, valamint a Svájcon áthaladó utak esetében a Svájcban megengedett össztömegnél nagyobb tényleges össztömeg is megengedhető az alábbi olyan szállítások tekintetében, amelyek nem tartoznak a 8. cikk hatálya alá:
a) nem megosztható áruk szállításakor, azokban az esetekben, amikor az előírások nem tarthatóak be a megfelelő jármű használata ellenére sem;
b) átrakásnál vagy különleges járművek használatakor, különösen olyan munkagépek esetében, amelyek a felhasználási céljuknál fogva nem felelhetnek meg a tömegkorlátozásnak;
c) sérült vagy meghibásodott járművek szállításakor sürgős esetben;
d) repülőgépek fedélzeti ellátásához szükséges eszközök szállításakor;
e) közúti szállításnál a kombinált szállítás kezdő és záró fázisában, általában a terminál 30 km-es körzetén belül.
III. Mentesség az éjszakai és a vasárnapi közlekedés tilalma alól
Az éjszakai és a vasárnapi közlekedés tilalma alóli tervezett mentességek az alábbiak:
a) külön engedély nélkül
– segítségnyújtási célú utak katasztrófahelyzetekben
– segítségnyújtási célú utak baleseteknél, különösen tömegközlekedési és légiforgalmi baleseteknél;
b) külön engedéllyel
Olyan áruk szállításakor, amelyek a természetüknél fogva igénylik az éjszakai szállítást és alapos okkal a vasárnapi szállítást:
– romlandó mezőgazdasági termékek (pl. bogyósgyümölcs, gyümölcsök és zöldségek, növények (ideértve a vágott virágot) vagy frissen préselt gyümölcslé) egész évben,
– vágósertés és szárnyas,
– friss tej és romlandó tejtermékek,
– cirkuszi berendezések, zenekar hangszerei, színházi kellékek, stb.,
– szerkesztési részt magukban foglaló napilapok, valamint törvény által előírt szolgáltatási szerződés keretében szállított postai küldemények.
A jóváhagyási eljárás egyszerűsítése végett korlátlan számú, legfeljebb 12 hónapig érvényes engedély bocsátható ki, ha az utak hasonló jellegűek.
(1) Svájc határterületét az 1992. évi megállapodás alapján létrehozott vegyes bizottság 1998. április 2-i, Brüsszelben tartott, ötödik ülése jegyzőkönyvének 4. melléklete határozza meg. Általánosságban a határon lévő vámügyi szolgálati helyek 10 kilométeres körzetét jelenti.
7. MELLÉKLET
NEMZETKÖZI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁS AUTÓBUSSZAL
1. cikk
Fogalommeghatározások
E megállapodás alkalmazásában az alábbi fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:
1. Menetrend szerinti járatok
1.1. A menetrend szerinti járatok olyan szolgáltatások, amelyek bizonyos időközönként, meghatározott útvonalon biztosítják az utasok szállítását, az utasok meghatározott állomásokon szállnak fel és le. A menetrend szerinti járatok, az adott esetben kötelező helyfoglalás ellenére, mindenki számára hozzáférhetők.
Az említett szolgáltatás szállítási feltételeinek kiigazítása nem befolyásolja annak menetrend szerinti jellegét.
1.2. Menetrend szerinti járatnak minősülnek azok a bármely személy által szervezett járatok, amelyek bizonyos utasok meghatározott körének szállítását végzik más utasok kizárásával, amennyiben az ilyen járatokat az 1.1. pontbann meghatározott feltételek szerint szervezik. A továbbiakban az ilyen szolgáltatás „különcélú menetrend szerinti járat”.
A különcélú menetrend szerinti járatok magukban foglalják az alábbiakat:
a) munkavállalók szállítása az otthonuk és a munkahelyük között;
b) tanulók és egyetemi hallgatók szállítása az otthonuk és az oktatási intézmény között;
c) katonák és családtagjaik szállítása a származási országuk és az állomáshelyük között.
A különcélú menetrend szerinti járatok használóik igényeihez történő igazítása nem érinti a járatok rendszerességét.
1.3. A menetrend szerinti járatok szabályai irányadók a már létező menetrend szerinti járatok utazóközönségével megegyező utazóközönséget kiszolgáló párhuzamos vagy időszakos járatok szervezésére, valamint bizonyos állomások kihagyására és további állomások kiszolgálására a már létező menetrend szerinti járatokkal.
2. Különjáratok
2.1. A különjáratok olyan szolgáltatások, amelyek a menetrend szerinti járatok fogalommeghatározásának nem felelnek meg, ideértve a különcélú menetrend szerinti járatokat is, és amelyek mindenekelőtt azzal jellemezhetők, hogy a megbízó vagy maga a szállító által szervezett utasok csoportját szállítják.
A már létező menetrend szerinti járatokhoz hasonló és azok utazóközönségét kiszolgáló párhuzamos vagy időszakos járatok megszervezését az I. szakaszban megállapított eljárás szerint engedélyeztetni kell.
2.2. Az e 2. pontban említett járatok különjárat jellege nem szűnik meg akkor sem, ha azokat meghatározott időközönként szervezik.
2.3. A különjáratok ugyanazon megbízó érdekében eljáró személyszállítási vállalkozások csoportja által is indíthatók.
E személyszállítási vállalkozások nevét és adott esetben az útvonal csatlakozási pontjait közölni kell az Európai Közösség érintett tagállamai illetékes hatóságaival és Svájc illetékes hatóságaival, a vegyes bizottság által megállapítandó eljárások szerint.
3. Saját számlás szállítási tevékenységek
A saját számlás szállítási tevékenységek természetes vagy jogi személy által az alábbi feltételek mellett végzett nonprofit vagy nem kereskedelmi célú tevékenységek:
– a szállítási tevékenység a természetes vagy a jogi személy kiegészítő tevékenysége,
– az igénybe vett járművek az ilyen természetes vagy jogi személy tulajdonát képezik, vagy azokat részletfizetés vagy hosszú lejáratú lízingszerződés keretében vásárolták, és azokat a kérdéses természetes vagy jogi személy, illetve az alkalmazottja vezeti.
I. Szakasz
ENGEDÉLYKÖTELES MENETREND SZERINTI SZOLGÁLTATÁSOK
2. cikk
Az engedély jellege
(1) Az engedélyeket a személyszállítási vállalkozás nevére adják ki, a vállalkozás az engedélyt nem ruházhatja át. Az engedéllyel rendelkező személyszállítási vállalkozás azonban, az e melléklet 3. cikkének 1. pontjában említett hatóság jóváhagyásával, alvállalkozó útján is szolgáltathat. Ebben az esetben az utóbbi vállalkozás nevét és alvállalkozói szerepét jelezni kell az engedélyen. Az alvállalkozó köteles a megállapodás 17. cikkében megállapított feltételeknek megfelelni.
A menetrend szerinti járat üzemeltetése érdekében társult vállalkozások esetében az engedélyt az összes vállalkozás nevére kiadják. Az engedélyt a tevékenységet irányító vállalkozás részére kell átadni, míg a többi vállalkozás másodpéldányt kap. Az engedély az összes szolgáltató nevét tartalmazza.
(2) Az engedély érvényességi ideje nem haladhatja meg az öt évet.
(3) Az engedélyben meg kell határozni az alábbiakat:
a) a járat típusa;
b) a járat útvonala, különösen az indulás és az érkezés helye;
c) az engedély érvényességi ideje;
d) a megállók és a menetrend.
(4) Az engedélyek megfelelnek a 2121/98/EK rendeletben meghatározott mintának (1).
(5) Az engedélyek feljogosítják jogosultjukat (jogosultjaikat), hogy a Szerződő Felek felségterületén menetrend szerinti járatot üzemeltessen (üzemeltessenek).
(6) A menetrend szerinti járat üzemeltetője további járműveket állíthat üzembe időszakosan vagy kivételes helyzetekben.
Ilyen esetben a személyszállítási vállalkozónak gondoskodnia kell arról, hogy az alábbi dokumentumok a jármű fedélzetén legyenek:
– a menetrend szerinti járat engedélyének másolata,
– a menetrend szerinti járat üzemeltetője és a további járműveket rendelkezésre bocsátó cég közötti szerződés másolata vagy azzal egyenértékű dokumentum,
– Közösségi személyszállítási vállalkozások esetében a közösségi engedély hiteles másolata, illetve svájci személyszállítási vállalkozások esetében a menetrend szerinti járat üzemeltetőjének kiadott hasonló svájci engedély másolata.
(1) A Bizottság 1998. október 2-i 2121/98 rendelete az autóbusszal végzett személyszállítás okmányai tekintetében a 684/92/EGK és 12/98/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 268., 1998.10.3., 10. o.)
3. cikk
Engedélykérelmek benyújtása
(1) A engedélyért folyamodó közösségi szolgáltatók kérelmeiket a 11/98/EK rendelettel módosított 684/92/EGK rendelet 6. cikkének rendelkezései szerint, míg az engedélyért folyamodó svájci szolgáltatók kérelmeiket a személyszállítók részére szolgáló koncessziókról szóló, 1998 november 25-i utasítás (OCTV) 5. fejezete szerint nyújtják be (1). A engedély alól Svájcban mentesülő, de a Közösségben engedélyköteles szolgáltatások esetében az engedélyért folyamodó svájci szolgáltatók kérelmeiket az illetékes svájci hatóságoknak nyújtják be, ha a szolgáltatások kiindulási helye Svájc.
(2) A kérelmek megfelelnek a 2121/98/EK rendeletben meghatározott mintának.
(3) Az engedélyekért folyamodó személyek a hatóság rendelkezésére bocsátanak minden olyan információt, amelyet célszerűnek tartanak, vagy amelyet a kibocsátó hatóság igényel. A kérelmezők kötelesek különösen vezetési ütemtervet benyújtani, ami lehetővé teszi annak ellenőrzését, hogy a járat megfelel-e a vezetési és pihenőidőre vonatkozó jogszabályoknak. A közösségi személyszállítási vállalkozások emellett benyújtják az ellenszolgáltatás fejében végzett nemzetközi közúti személyszállításra vonatkozó közösségi engedély másolatát, valamint a svájci személyszállítási vállalkozások az ennek megfelelő, a menetrend szerinti járat üzemeltetőjének kiadott svájci engedélyt.
4. cikk
Engedélyezési eljárás
(1) Az engedélyeket annak a Szerződő Félnek az illetékes hatóságával egyetértésben kell kiadni, amelynek felségterületén az utasokat felveszik, illetve lerakják. A kibocsátó hatóság e hatóságnak, valamint azon közösségi tagállam illetékes hatóságának, amelynek felségterületén a szolgáltatás áthalad utasok felvétele vagy lerakása nélkül, megküldi értékelését a kérelem és minden egyéb vonatkozó dokumentáció másolatával együtt.
(2) Svájc és az Európai Közösség tagállamainak illetékes hatóságai, amelyeknek egyetértését kérték, a kibocsátó hatóságot két hónapon belül értesítik a határozatukról. Ezt az időszakot a kérelem véleményezésre történő átvételének napjától kell számítani, az átvételi elismervényen szereplő dátum szerint. Ha a fenti időszakon belül a kibocsátó hatóság nem kap választ, a megkeresett hatóságok hozzájárulását megadottnak kell tekinteni, és a kibocsátó hatóság kiadja az engedélyt.
(3) A 7. és 8. bekezdésre figyelemmel, a kibocsátó hatóság a személyszállítási vállalkozás kérelme benyújtásának napjától számított négy hónapon belül határozatot hoz.
(4) Az engedélyt ki kell adni, az alábbi esetek kivételével:
a) a kérelmező nem képes üzemeltetni a kérelem tárgyát képező járatot a közvetlenül rendelkezésére álló járművekkel;
b) korábban a kérelmező nem tartotta be a közúti közlekedésre vonatkozó nemzeti vagy nemzetközi szabályokat, különösen a nemzetközi közúti személyszállítási szolgáltatások engedélyeire vonatkozó feltételeknek és követelményeknek nem felelt meg, vagy a közúti biztonságra vonatkozó jogszabályokat súlyosan megsértette, különös tekintettel a járművekre vonatkozó szabályokra és a járművezetőkre vonatkozó vezetési és pihenőidőkre;
c) az engedély megújítására irányuló kérelem esetén az engedély feltételeit nem teljesítették;
d) bizonyított, hogy a kérelem tárgyát képező járat közvetlenül ellehetetlenítené a korábban engedélyezett menetrend szerinti járatot, kivéve azokat az eseteket, amelyekben a kérdéses menetrend szerinti járatot egyetlen személyszállítási vállalkozás vagy ilyen vállalkozások csoportja végzi;
(1) RS/SR 744.11.
e) úgy tűnik, hogy a kérelmező a kérdéses útvonalakon már létező járatok közül csak a legjövedelmezőbbeket kívánja üzemeltetni;
f) a Szerződő Fél illetékes hatósága részletes elemzés alapján úgy határoz, hogy a kérdéses járat súlyosan veszélyeztetné a közvetlenül érintett szakaszokon a hasonló vasúti szolgáltatás életképességét. Az érintett személyszállítási vállalkozásokat tájékoztatni kell minden, e rendelkezés szerint hozott határozatról és annak indoklásáról.
2000. január 1-jétől, ha a már létező nemzetközi autóbuszjárat súlyosan veszélyezteti a hasonló vasúti szolgáltatás életképességét a közvetlenül érintett szakaszokon, a Szerződő Fél illetékes hatósága, a vegyes bizottság egyetértésével, a személyszállítási vállalkozás értesítése után hat hónappal felfüggesztheti vagy visszavonhatja a nemzetközi autóbuszjárat üzemeltetésére kibocsátott engedélyt.
Ha a személyszállítási vállalkozás által ajánlott árak alacsonyabbak a más közúti személyszállítási vállalkozás által ajánlott áraknál, vagy ha a kérdéses útvonalon más közúti személyszállítási vállalkozás már üzemeltet járatot, ez önmagában nem elegendő ok a kérelem visszautasítására.
(5) A kibocsátó hatóság kizárólag e megállapodással összeegyeztethető okokból utasíthat vissza kérelmeket.
(6) A kérdéses ügy a vegyes bizottság elé terjeszthető, ha az (1) bekezdésben említett eljárás nem eredményez megegyezést.
(7) A vegyes bizottság a lehető leggyorsabban határozatot hoz, amely a Svájccal és az érintett Európai Közösségi tagállamokkal történő közlése után 30 nappal hatályba lép.
(8) Az e cikkben megállapított eljárás befejezésekor a kibocsátó hatóság értesít minden, az (1) bekezdésben említett hatóságot és adott esetben megküldi részükre az engedély másolatát.
5. cikk
Az engedélyek kibocsátása és megújítása
(1) A 4. cikkben meghatározott eljárás befejeztével a kibocsátó hatóság vagy kiadja az engedélyt, vagy hivatalosan visszautasítja a kérelmet.
(2) A kérelmet visszautasító határozatnak tartalmaznia kell a visszautasítás indoklását. A Szerződő Felek biztosítják, hogy a személyszállítási vállalkozások kérelmük elutasítása esetén érvényesíthessék jogaikat.
(3) E melléklet 4. cikke értelemszerűen vonatkozik az engedélyek megújítására, vagy az engedélyköteles járatok üzemeltetési feltételeinek a módosítására.
Az üzemeltetési feltételektől történő kismértékű eltérés esetén, különösen a díjak és a menetrendek tekintetében elég, ha a kibocsátó hatóság tájékoztatja a másik Szerződő Fél illetékes hatóságát.
6. cikk
Az engedély megszűnése
Az engedély megszűnésekor a 684/92/EGK rendelet 9. cikkében és az OCTV 44. cikkében meghatározott eljárást kell alkalmazni.
7. cikk
A személyszállítási vállalkozás kötelezettségei
(1) A vis maior esetétől eltekintve, a menetrend szerinti járat üzemeltetője az engedély lejártáig minden intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a járat megfeleljen a folyamatosság, rendszeresség és kapacitás szabályainak, valamint az illetékes hatóság által az e melléklet 2. cikkének 3. pontja szerint meghatározott egyéb feltételeknek.
(2) A személyszállítási vállalkozás a szolgáltatás útvonalát, a megállókat, a menetrendet, a díjakat és az utazási feltételeket, amennyiben ezeket jogszabály nem írja elő, oly módon teszi közzé, hogy az minden felhasználó számára könnyen elérhető legyen.
(3) Svájc és az Európai Közösség érintett tagállamai közös megállapodással és az engedély birtokosának egyetértésével megváltoztathatják a menetrend szerinti járatra vonatkozó üzemeltetési feltételeket.
II. Szakasz
KÜLÖNJÁRATI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS EGYÉB, NEM ENGEDÉLYKÖTELES SZOLGÁLTATÁSOK
8. cikk
Az ellenőrzési okmány
(1) A megállapodás 18. cikkének (1) bekezdésében említett szolgáltatásokat ellenőrzési okmány (menetlevél) alapján kell nyújtani.
(2) A különjáratokat üzemeltető személyszállítási vállalkozás minden egyes út előtt köteles kitölteni a menetlevelet.
(3) A menetlevélkönyveket Svájc, illetve az Európai Közösség azon tagállamának illetékes hatósága, vagy az ilyen hatóságok által kijelölt testület bocsátja rendelkezésre, ahol a fuvarozási vállalkozást bejegyezték.
(4) Az ellenőrzési okmány mintáját és felhasználásának módját a 2121/98 rendelet határozza meg.
9. cikk
Igazolvány
A megállapodás 18. cikkének (6) bekezdésében említett igazolványt Svájc vagy az Európai Közösség azon tagállamának illetékes hatósága bocsátja ki, ahol a járművet bejegyezték.
Az igazolvány megfelel a 2121/98/EK rendeletben meghatározott mintának.
III. Szakasz ELLENŐRZÉSEK ÉS BÍRSÁGOK
10. cikk
Menetjegyek
(1) A menetrend szerinti járatot igénybe vevő utasok az egész út során, a különcélú menetrend szerinti szolgáltatásokat kivéve, egyéni vagy csoportos menetjeggyel rendelkeznek, amely tartalmazza az alábbiakat:
– az indulás és az érkezés helye, és adott esetben a visszaút,
– a jegy érvényességi ideje,
– a jegy ára.
(2) Az 1. pontban meghatározott menetjegyet minden arra feljogosított ellenőr kérésére fel kell mutatni.
11. cikk
Ellenőrzések az utakon és a vállakozásokban
(1) Az ellenszolgáltatás fejében végzett szállítás esetében a következő dokumentumokat kell a járművön tartani és minden arra feljogosított ellenőr kérésére felmutatni: közösségi személyszállítási vállalkozások esetében a közösségi engedély hiteles másolata, illetve svájci személyszállítási vállalkozások esetében az ennek megfelelő svájci engedély, valamint a szolgáltatás típusa szerinti engedély (annak hiteles másolata) vagy a menetlevél.
A saját számlás szállítási tevékenységek esetében az igazolványt (vagy annak hiteles másolatát) a járművön kell tartani, és minden arra feljogosított ellenőr kérésére fel kell mutatni.
A megállapodás 18. cikkének (2) bekezdésében meghatározott szolgáltatások esetében a szerződést vagy annak hiteles másolatát kell ellenőrzési okmányként használni.
(2) A nemzetközi személyszállításban autóbuszokat üzemeltető személyszállítási vállalkozások kötelesek lehetővé tenni minden arra irányuló vizsgálatot, hogy a tevékenységet szabályosan végzik-e, különös tekintettel a vezetési és pihenőidőkre.
12. cikk
Kölcsönös segítségnyújtás
(1) A Szerződő Felek illetékes hatóságai kérésre egymás rendelkezésére bocsátanak minden birtokukban lévő, az alábbiakkal kapcsolatos információt:
– e megállapodásnak, valamint az utasok autóbusszal történő nemzetközi szállításáról rendelkező egyéb szabályoknak a másik Szerződő Fél személyszállítási vállalkozásai által a területükön történt megszegése, és a kiszabott bírságok,
– a saját személyszállítási vállalkozásaikra kiszabott bírságok a másik Szerződő Fél felségterületén elkövetett szabálysértések miatt.
(2) A személyszállítási vállalkozás letelepedési helye szerinti Szerződő Fél illetékes hatóságai visszavonják a közösségi engedélyt vagy a hasonló svájci engedélyt, ha az engedély jogosultja:
– a megállapodás 17. cikk (1) bekezdésében megállapított feltételeknek már nem felel meg,
– a közösségi engedély vagy a hasonló svájci engedély kibocsátásához szükséges adatokat tévesen adta meg.
(3) A kibocsátó hatóság visszavonja az engedélyt, ha az engedély jogosultja már nem felel meg az e megállapodás szerint az engedély kibocsátásához szükséges feltételeknek, különösen, ha a személyszállítási vállalkozás letelepedési helye szerinti Szerződő Fél illetékes hatósága kéri. A kibocsátó hatóság haladéktalanul értesíti a másik Szerződő Fél illetékes hatóságát.
(4) Ha a személyszállítási vállalkozás súlyosan vagy ismételten, kisebb mértékben megszegi a szállításra vonatkozó jogszabályokat és a közúti biztonsági szabályokat, különös tekintettel a járművekre, a járművezetők vezetési és pihenőidejére, és az 1. cikk (2) bekezdésének 1. pontjában említett párhuzamos vagy időszakos szolgáltatások jogosulatlan üzemeltetésére vonatkozó szabályokra, a személyszállítási vállalkozás letelepedési helye szerinti Szerződő Fél illetékes hatósága visszavonhatja a közösségi engedélyt vagy a hasonló svájci engedélyt, vagy időszakosan és/vagy részlegesen visszavonhatja a közösségi engedély vagy a hasonló svájci engedély hiteles másolatait.
A fenti szankciókat a közösségi engedély vagy a hasonló svájci engedély jogosultja által elkövetett szabálysértés súlyossága szerint, valamint a nemzetközi szállítási tevékenységgel kapcsolatban birtokolt összes hiteles másolat száma szerint határozzák meg.
SVÁJC ÉS A KÖZÖSSÉG KÜLÖNBÖZŐ TAGÁLLAMAI KÖZÖTT LÉTREJÖTT KÉTOLDALÚ KÖZÚTI SZÁLLÍTÁSI MEGÁLLAPODÁSOK RENDELKEZÉSEI A HÁROMSZÖGFORGALMÚ SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI ENGEDÉLYEK KIBOCSÁTÁSÁVAL KAPCSOLATBAN
Ország | A megállapodás alá- írása (dátum) | Hatálybalépés | Feltételek |
Németország | 1953.12.17 | 1954.2.1 | 4. és 5. cikk: |
– a nemzeti jogszabályok szerint | |||
– a viszonosság elvét figyelembe véve | |||
Ausztria | 1958.10.22 | 1959.4.4 | 6. cikk: |
– a nemzeti jogszabályok szerint | |||
– a viszonosság elvét figyelembe véve | |||
Belgium | 1975.2.25 | 1975.7.24 | 3. cikk: |
– a nemzeti jogszabályok szerint | |||
Dánia | 1981.8.27 | 1982.3.25 | 3. és 5. cikk: |
– a nemzeti jogszabályok szerint | |||
Spanyolország | 1963.1.23 | 1963.8.21 | 2. és 3. cikk: |
– a másik Szerződő Fél kifejezett hozzájárulása | |||
– közös megegyezéssel (viszonosság) | |||
Finnország | 1980.1.16 | 1981.5.28 | 3. cikk: |
– a nemzeti jogszabályok szerint | |||
Franciaország | 1951.11.20 | 1952.4.1 | II. fejezet: |
– közös megegyezéssel | |||
– a viszonosság elvét figyelembe véve | |||
Görögország | 1970.8.8 | 1971.9.6 | 2. cikk: |
– közös megegyezéssel (viszonosság) | |||
Olaszország | – | – | A nemzeti jogszabályok szerint (nincs kétoldalú megállapodás) |
Írország | – | – | A nemzeti jogszabályok szerint (nincs kétoldalú megállapodás) |
Luxemburg | 1972.5.17 | 1972.6.1 | 3. cikk: |
A nemzeti jogszabályok szerint. | |||
Hollandia | 1952.5.20 | 1952.6.15 | 2. bekezdés (2) pont |
A nemzeti jogszabályok szerint | |||
Portugália | 1973.6.28 | 1974.1.1 | A megállapodás jegyzőkönyve, 5. és 6. szakasz |
– közös megegyezés | |||
– viszonosság | |||
Egyesült Királyság | 1974.12.20 | 1975.11.21 | A nemzeti jogszabályok szerint (a megállapodás csak az áruszállításra vonatkozik) |
Svédország | 1973.12.12 | 1974.4.22 | 3. cikk: |
A nemzeti jogszabályok szerint |
9. MELLÉKLET
A VASÚTI ÉS KOMBINÁLT SZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK MINŐSÉGE
Ha Svájc a megállapodás 46. cikkében említett védintézkedéseket érvényesíteni kívánja, az alábbi feltételeket kell teljesítenie:
1. A Svájcon áthaladó vasúti vagy kombinált szállítás átlagos díja nem haladhatja meg egy legfeljebb 40 tonna megengedett össztömegű, az Alpokon át 300 km-t megtevő jármű költségeit. Különösen a kísért kombinált szállítás („tehergépjármű-vonaton”) átlagos díja nem haladhatja meg a közúti szállítás költségét (útdíjak és változó költségek).
2. Svájc intézkedéseket hozott a területén át történő kombinált szállítás és a vasúti áruszállítás versenyképességének növelésére.
3. A kombinált szállítás és a vasúti áruszállítás versenyképességének értékelésére használt paraméterek legalább az alábbiakat tartalmazzák:
– a felhasználói igények kielégítésének mértéke a menetrendek és a sebesség tekintetében,
– a szolgáltató minőségért vállalt felelősségének mértéke,
– a svájci szolgáltatók saját minőségi kötelezettségeiknek való megfelelés mértéke és meg nem felelés esetén a szolgáltatást igénybe vevő ellentételezésének mértéke,
– foglalási feltételek.
A 40. CIKKBEN MEGÁLLAPÍTOTT DÍJAK ALKALMAZÁSÁNAK SZABÁLYAI
A 40. cikk (3) bekezdésének b) pontja és (5) bekezdése szerint a 40. cikkben megállapított díjakat a következők szerint kell alkalmazni:
a) a Svájc területén végzett szállítási tevékenység esetén a díjak annak arányában növekednek vagy csökkennek, hogy a Svájcban megtett út tényleges hossza több vagy kevesebb mint 300 km;
b) a díjakat a jármű tömegkategóriájának megfelelően kell kiszámítani.
ZÁRÓOKMÁNY
Az EURÓPAI KÖZÖSSÉG
és
a SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG
meghatalmazottai
ezerkilencszázkilencvenkilenc június huszonegyedik napján Luxemburgban az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között a vasúti és közúti áru- és személyszállításról szóló megállapodás aláírása érdekében tartott ülésen az alábbi, e záróokmányhoz csatolt együttes nyilatkozatokat fogadták el:
– együttes nyilatkozat a 38. cikk (6) bekezdéséről.
– együttes nyilatkozat a további tárgyalásokról.
Tudomásul vették továbbá az e záróokmányhoz csatolt következő nyilatkozatokat:
– nyilatkozat Svájc bizottságokban való részvételéről,
– Svájc nyilatkozata a díjkvóták használatáról (40 tonna),
– Az Európai Közösség nyilatkozata a díjkvóták alkalmazásáról (40 tonna),
– Svájc nyilatkozata a 40. cikk (4) bekezdéséről,
– Svájc nyilatkozata a vámeljárások elősegítéséről [43. cikk (1) bekezdés].
Hecho en Luxemburgo, el ventiuno de junio de mil novecientos noventa y nueve. Udfærdiget i Luxembourg den enogtyvende juni nitten hundrede og nioghalvfems. Geschehen zu Luxemburg am einundzwanzigsten Juni neunzehnhundertneunundneunzig. Έγινε στο Λουξεμβούργο, στις είκοσι μία Ιουνίου χίλια εννιακόσια ενενήντα εννέα
Done at Luxembourg on the twenty-first day of June in the year one thousand nine hundred and ninety-nine. Fait à Luxembourg, le vingt-et-un juin mil neuf cent quatre-vingt dix-neuf
Fatto a Lussemburgo, addì ventuno giugno millenovecentonovantanove
Gedaan te Luxemburg, de eenentwintigste juni negentienhonderd negenennegentig Feito em Luxemburgo, em vinte e um de Junho de mil novecentos e noventa e nove
Tehty Luxemburgissa kahdentenakymmenentenäensimmäisenä päivänä kesäkuuta vuonna tuhatyhdeksänsataayhdeksänkymmentäyhdeksän
Som skedde i Luxemburg den tjugoförsta juni nittonhundranittionio
Por la Comunidad Europea For Det Europæiske Fællesskab.
Für die Europäische Gemeinschaft Για την Ευρωπαϊκή Κοινότητα
For the European Community Pour la Communauté européenne Per la Comunità europea
Voor de Europese Gemeenschap Pela Comunidade Europeia Euroopan yhteisön puolesta
På Europeiska gemenskapens vägnar
Por la Confederación Suiza For Det Schweiziske Edsforbund
Für der Schweizerischen Eidgenossenschaft Για την Ελβετική Συνομοσπονδία
For the Swiss Confederation Pour la Confédération suisse Per la Confederazione svizzera Voor de Zwitserse Bondsstaat Pela Confederação Suíça Sveitsin valaliiton puolesta
På Schweiziska Edsförbundets vägnar
EGYÜTTES NYILATKOZAT
a 38. cikk (6) bekezdéséről
A Szerződő Xxxxx kijelentik, hogy a 38. cikk (6) bekezdésének rendelkezései nem érintik az államszövetségi pénzügyi kiegyenlítő rendszer hatálya alá tartozó eszközök alkalmazását a Svájci Államszövetségi rendszeren belül.
EGYÜTTES NYILATKOZAT
további tárgyalásokról
Az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség kinyilvánítják azon szándékukat, hogy tárgyalásokat kezdeményeznek olyan közös érdekű területeken, mint az 1972. évi szabadkereskedelmi megállapodás 2. jegyzőkönyvének frissítése és Svájc részvétele egyes közösségi oktatási, ifjúsági, média, statisztikai és környezeti programokban. E tárgyalásokat elő kell készíteni, amint a folyamatban lévő kétoldalú tárgyalások befejeződnek.
NYILATKOZAT
a bizottságokban való svájci részvételről
A Tanács egyetért azzal, hogy Svájc képviselői megfigyelőként részt vegyenek az alábbi bizottságok és szakértői munkacsoportok ülésein, amennyiben az ülések tárgya Svájcot érinti:
– Kutatási programok bizottságai, beleértve a tudományos és műszaki kutatási bizottságot (CREST),
– migráns munkavállalók szociális biztonságával foglalkozó igazgatási bizottság,
– a felsőfokú oklevelek kölcsönös elismerésével foglalkozó koordináló csoport,
– a légi útvonalakkal és a légiközlekedési versenyszabályok alkalmazásával foglalkozó tanácsadó bizottságok. Svájc képviselői szavazáskor nem lehetnek jelen a bizottságok ülésein.
Amennyiben más bizottságok az e megállapodások hatálya alá tartozó olyan területekkel foglalkoznak, amelyek tekintetében Svájc elfogadta vagy a közösségi vívmányokat, vagy az azzal egyenértékű intézkedéseket, a Bizottság az EGT-megállapodás 100. cikkében meghatározott módon svájci szakértőkkel konzultál.
SVÁJC NYILATKOZATA
a díjkvóták használatáról (40 tonna)
Svájc kijelenti, hogy az e megállapodás 8. cikkében, a megrakott állapotban 40 tonna teljes össztömeget nem meghaladó svájci járművekre megállapított kvóták legfeljebb 50 %-át használja fel import-, export- és tranzitszállításokra.
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG NYILATKOZATA
a díjkvóták használatáról (40 tonna)
A Közösség kijelenti, hogy jelenlegi becslései szerint a 8. cikk szerinti kvótái mintegy 50 %-át használja fel kétoldalú szállítási műveletekre.
SVÁJC NYILATKOZATA
a 40. cikk (4) bekezdéséről
A megállapodás 40. cikkének (4) bekezdésében említett díjak alkalmazásával kapcsolatban Svájc kijelenti, hogy az alkalmazandó díjakat az első alapalagút megnyitásának dátumáig vagy 2008. január 1-ig, amelyik korábban bekövetkezik, az említett rendelkezésben előírt legnagyobb összeg alatti szinten határozza meg. Jelenlegi tervei alapján Svájcnak szándékában áll a 2005., 2006. és 2007. évben a díjakat átlagosan 292,50 svájci frankban, illetve legfeljebb 350 svájci frankban meghatározni.
SVÁJC NYILATKOZATA
a vámeljárások elősegítéséről [43. cikk (1) bekezdés]
Az Európai Unió és Svájc között a közúti határátkelőhelyeken történő vámkezelés elősegítése érdekében Svájc elfogadja az alábbi intézkedéseket, amelyeket 1999. során az 1992. évi megállapodás szerint létrehozott vegyesbizottságban kell elsőbbségi alapon elfogadni:
– a szomszédos országok vámhivatalaival együttműködve annak biztosítása, hogy a fő határátkelőhelyek irodáinak nyitvatartása lehetővé tegye a nehéz tehergépjárművek svájci útjának megkezdését közvetlenül az éjszakai közlekedési tilalom vége után vagy folytatását a tilalom kezdetéig. Szükség esetén a többletköltséget fedező díj is kivethető. Ez a díj azonban nem haladhatja meg a 8 svájci frankot;
– a szomszédos országok vámhivatalaival együttműködve 30 perces vámkezelési idő elérése Svájc és az Európai Unió közötti minden egyes határátlépés tekintetében 2000. január 1-jéig, és annak fenntartása azt követően (az első vámhivatalhoz történő belépéstől a második vámhivatal elhagyásáig számítva).