Hatályos: 2008. június 16-ától

Vagyonõr Start

vállalkozói vagyonbiztosítás

Biztosítási feltételek

Hatályos: 2008. június 16-ától

Nysz.: 13092

Tartalomjegyzék

Ügyféltájékoztató 2

Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) 5

Vállalkozások vagyonbiztosítási feltételei – Vagyonõr Start (VVF-VS) 9

1. Általános szerzõdési feltételek 9

2. Tûz- és elemi károk biztosítása 12

3. Betöréses lopás és rablás biztosítás 15

4. Üvegtörés biztosítás 16

5. Mestervonal-24 szolgáltatás 17

Külön feltételek és záradékok a vállalkozások vagyonbiztosításához 18

FIGYELEM!

A feltételgyûjteményben található feltételek, külön feltételek és záradékok közül a szerzõdésre csak a kötvényben/aján- latban megjelöltek vonatkoznak!

A Generali-Providencia Biztosító Zrt. ügyféltájékoztatója

Tisztelt Partnerünk!

Köszönjük bizalmát, hogy biztosítási szerzõdés megkötésére irányuló ajánlatával a Generali-Providencia Biztosító Zrt. társaság- hoz fordult.

Kérjük, szíveskedjék figyelmesen elolvasni alábbi tájékoztatónkat, amelyben bemutatjuk társaságunk fõbb adatait, tájékoztatjuk a fogyasztói bejelentésekkel és panaszokkal foglalkozó szervezeti egységeinkrõl, felügyeleti szervünk megnevezésérõl és székhe- lyérõl, az ügyfélpanaszoknak a Felügyelethez, a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõséghez vagy a békéltetõ testülethez való elõter- jesztésének lehetõségérõl, a bírói út igénybevételérõl valamint megismertetjük az adatvédelem és adatkezelés legfontosabb szabályaival.

Felsoroljuk továbbá azokat a szervezeteket, amelyek részére társaságunk az ügyfelek – biztosítási titkot képezõ – adatait a bizto- sítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény alapján kiadhatja.

Külön kitérünk a biztosítási ajánlat aláírása elõtt szükséges leglényegesebb tudnivalókra, közöttük a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati ismeretekre, amelyek birtokában a szerzõdéskötési szándékát kifejezõ jognyilatkozatát megfontoltan teheti meg. Megjelöljük a biztosítási szerzõdésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályokat.

1. A Generali-Providencia Biztosító Zrt. – korábbi cégnevén: Generali-Providencia Biztosító Rt. majd Generali-Providencia Biz- tosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság – a Providencia Osztrák-Magyar Biztosító Rt. és a Generali Budapest Biztosító Rt. egyesülésével jött létre 1999. évi április hó 30. napján.

A társaság alaptõkéje (jegyzett tõkéje): 4 500 000 000 Ft

A társaság székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44.

Telefon: (00-0) 000-0000

A társaság egyedüli részvényese: Generali PPF Holding B.V.

Cégjegyzékszáma: Amszterdami Kereskedelmi Kamara nyilvántartásában 34275688 Székhelye: NL-1112 XN Diemen, Diemerhof 42.

2. A biztosítási szerzõdésével kapcsolatos kérdésével, problémájával forduljon bizalommal biztosításközvetítõjéhez, ügyviteli- rányítási központjainkhoz, ügyfélszolgálati irodánkhoz, Személybiztosítási Kompetencia Központjainkhoz, illetõleg a Contact Center munkatársaihoz, akik a 00-00-000-000 kék számon készséggel állnak az Ön rendelkezésére. Információt, és támogató útmutatást talál a xxx.xxxxxxxx.xx címen is.

Amennyiben munkatársaink segítõ közremûködése ellenére sem sikerült felmerült problémáját megnyugtatóan rendezni, a Generali-Providencia Biztosító Zrt. Vezérigazgatóságának Ügyviteli és Ügyfélkapcsolati Osztályánál – 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44. – személyesen vagy írásban élhet bejelentéssel.

3. A biztosító felügyeleti szerve Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

Székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Levélcím: 1535 Budapest, 114. Pf. 777

Központi telefonszám: 489-9100 Helyi tarifával mûködõ kék szám: 00-00-000-000

Központi Fax: 000-0000

4. A fogyasztói jogokkal, azok érvényesítésével, valamint a fogyasztóvédelem intézményrendszerével kapcsolatos legalapve- tõbb szabályokat a fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. évi CLV. törvény tartalmazza.

A fogyasztóvédelem országos hatáskörrel rendelkezõ, a fõvárosi és megyei fogyasztóvédelmi felügyelõségek szakmai irányí- tását is ellátó központi szerve: Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség

Székhelye: 1088 Budapest, József krt. 6.

Telefon: 000-0000

Fax: 000-0000

A biztosítási szerzõdés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos esetleges fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli ren- dezése érdekében kérelmet terjeszthet elõ a lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye szerint illetékes békéltetõ testü- letnél. A testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó a biztosító társasággal közvetlenül megkísérelje a pa- naszügy rendezését.

A permegelõzõ, konfliktuskezelõ, vitarendezõ eljárások közül – a békéltetetõ testületi eljáráson kívül – a közvetítõi eljárást is kezdeményezhet a közvetítõi tevékenységrõl szóló 2002. évi LV. törvény alapján.

A fogyasztó a biztosítási szerzõdésbõl eredõ igényeit a fentiekben megjelölt alternatív vitarendezési módok mellõzésével bírói úton is érvényesítheti. A bíróság eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelékezései irányadóak.

5. Tájékoztatjuk, hogy a biztosító a feladatai ellátásához az ügyfelei azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzõdéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzõ-

dés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzõdésbõl származó követelések megítélésé- hez szükséges vagy a biztosítási törvényben meghatározott egyéb cél lehet.

A biztosító ügyfelének minõsül a szerzõdõ, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a szerzõdésre ajánlatot tesz.

Biztosítási titoknak minõsül minden olyan – államtitoknak nem minõsülõ – a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítõ, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítõ, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodásá- ra vagy a biztosítóval, illetve viszontbiztosítóval kötött szerzõdéseire vonatkozik.

Biztosítási titkot képeznek az alábbi adatok:

– a biztosító ügyfelének személyi adatai;

– a biztosított vagyontárgy és annak értéke;

– a biztosítási összeget;

– élet-, baleset-, betegség- és felelõsségbiztosítási szerzõdés esetén az egészségi állapottal összefüggõ adatok;

– a kifizetett biztosítási összeg mértéke és a kifizetés ideje;

– a biztosítási szerzõdéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggõ összes lényeges tény és körül- mény.

6. A biztosító a személyes adatokat, továbbá az egészségügyi állapottal közvetlenül összefüggõ, általa kezelt adatokat a biztosí- tási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idõtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolat- ban igény érvényesíthetõ. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerzõdéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelhe- ti, ameddig a szerzõdés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetõ. A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzõdéssel kapcsolatos, az egészségügyi állapottal közvetlenül össze- függõ adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulá- sa nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

7. A biztosítási titok tekintetében, idõbeli korlátozás nélkül – ha a törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a Biztosító tulajdonosait, vezetõit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a Biztosítóval kapcsolatosa tevékenysé- gük során bármilyen módon hozzájutottak.

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

– a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselõje a kiszolgáltatható adatok körét pontosan megjelölve, erre vonatkozó- an írásban felmentést ad,

– a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

8. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a folyamatban lévõ büntetõ eljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

c) büntetõügyben, polgári ügyben, valamint a csõdeljárás, illetve felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzõvel,

e) az adóhatósággal abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség,illetve, ha a biztosítási szerzõdésbõl eredõ kötelezettség alá esõ kifizetésrõl tör- vényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a biztosítóval, biztosításközvetítõvel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítõ vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosítás- közvetítõi, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhiva- tallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ- gyûjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) a biztosítási törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetben a kötvénynyilvántartást vezetõ kötvénynyilvántartó szervvel,

m) az állomány-átruházás keretében átadásra kerülõ biztosítási szerzõdési állomány tekintetében az átvevõ biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti át- adásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát kezelõ szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezõvel, az Információs Köz- ponttal, a Kártalanítási Szervezettel, kárrendezési megbízottal és a kárképviselõvel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzõkönyvébõl a bal- esetben érintett másik jármû javítási adataihoz kíván hozzáférni,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzõvel,

p) fióktelep esetén – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítõ adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítõ adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítõvel, szaktanácsadóval,

q) a feladatkörében eljáró adatvédelmi biztossal,

r) a kártörténetre vonatkozó adatra és bonus-malus besorolásra nézve a biztosítási törvény (2003. évi LX. törvény) 109/A. §

(2) bekezdésében szabályozott esetekben a biztosítóval

szemben, ha az a)–j), n) és r) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzõdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p) és q) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és jogalap igazolásának minõsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a magyar bûnüldözõ szerv, illetõleg az Or- szágos Rendõr-fõkapitányság – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelõzésérõl és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bûnüldözõ szerv, illetõleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából – írásban kér biztosí- tási titoknak minõsülõ adatot a biztosítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérõ által aláírt titoktartási záradékot.

9. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

– az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyekbõl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

– fióktelep esetében a külföldi székhelyû vállalkozás székhelye (fõirodája szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóóság közötti megállapo- dásban foglaltaknak,

– a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a Pénzügyminisztérium részére személyes adatnak nem minõsülõ adatok átadása,

– az összevont alapú felügyeletre és a kiegészítõ felügyeletre vonatkozó törvényi rendelkezések teljesítése érdekében törté- nõ adatátadás.

10. Tagállami biztosítóhoz vagy tagállami adatfeldolgozó szervezethez (tagállami adatkezelõ)) történõ adattovábbítást úgy kell te- kinteni, mintha a Magyar Köztársaság területén belüli adattovábbításra került volna sor.

11. Társaságunk köteles az érintett ügyfél kérésére tájékoztatást adni a Biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját ada- tairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, idõtartamáról, az adatfeldolgozó nevérõl, címérõl, székhelyérõl és az adatkezelés- sel összefüggõ tevékenységérõl, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Törvény az adattovábbításról való tájékoztatást kizárhatja. Társaságunk az érintett ügyfél által kezdeményezett adathelyesbítéseket a nyilvántartásaiban átvezetni köteles.

Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szer- zõdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

12. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény a biztosítási szerzõdésekre vonat- kozó adózással kapcsolatos fontos szabályokat tartalmaz. E törvény és a hozzá kapcsolódó egyéb jogszabályok tartalmaz- zák a biztosításért fizetendõ díjra, a biztosító szolgáltatására, illetõleg a biztosítással kapcsolatos adókedvezményekre vonat- kozó rendelkezéseket.

13. A biztosítási ajánlat aláírása elõtt kérjük, szíveskedjék figyelembe venni a következõket:

– A megkötendõ biztosítási szerzõdésre, a szerzõdõ felek jogaira és kötelezettségeire a biztosítási szerzõdési feltételek és záradékok elõírásai az irányadók,

– Kérjük, szíveskedjék ezeket gondosan áttanulmányozni, és ajánlatát csak ezt követõen aláírni,

– A jognyilatkozatok csak írásban érvényesek. A szerzõdõ (biztosított) nyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a biztosító va- lamely szervezeti egységének a tudomására jut.

14. A biztosítási szerzõdésre, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, vagy jogszabály eltérõen nem rendelkezik, a magyar jog szabályai az irányadók.

A sikeres együttmûködés reményében:

Xx. Xxxxxxxxx Xxxxxx Xxxxxxx Xxxx

elnök-vezérigazgató ügyvezetõ igazgató

Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF)

Ezen általános feltételek alapján a Generali-Providencia Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) – az egyes biztosítások különös feltét- elei szerint – meghatározott jövõbeni esemény (biztosítási ese- mény) bekövetkezésétõl függõen, a biztosítási szerzõdésben kikö- tött biztosítási kártalanítási összeg megfizetésére kötelezi magát a szerzõdõ (biztosított) által megfizetett biztosítási díj ellenében.

I. Szerzõdõ/Biztosított

1. Vagyonbiztosítási szerzõdést csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt (a továbbiakban: biztosított), vagy aki a szerzõdést érdekelt személy javára köti meg (a továbbiakban: szerzõdõ).

2. A vagyontárgy megóvásában való érdekeltségnek a biztosítási szerzõdés teljes idõbeli hatálya alatt fenn kell állnia.

II. A biztosítási szerzõdés létrejötte

1. A biztosítási szerzõdés a felek írásbeli megállapodásával jön lét- re. Az írásbeli megállapodást, illetõleg a biztosító elfogadó nyilat- kozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. Ebben az esetben a biztosítási szerzõdés a kötvény kiállításának napján jön létre, és a III. (1) bekezdésében meghatározott kockázatviselési idõ- pontban lép hatályba.

2. Ha a kötvény tartalma a szerzõdõ (biztosított) ajánlatától eltér és az eltérést a szerzõdõ (biztosított) 15 napon belül nem kifogásol- ja, a biztosítási szerzõdés a kötvény tartalmának megfelelõen jön létre. A lényeges eltérésekre a biztosító a kötvény kiszolgál- tatásakor írásban köteles a szerzõdõ (biztosított) figyelmét felhív- ni. Lényeges eltérésnek minõsül különösen a kockázatviselés idõpontja és helye, a biztosítási díj és annak esedékessége, a biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértéke.

3. A biztosítási szerzõdés akkor is létrejön, ha a biztosító a szerzõ- dõ (biztosított) ajánlatára 15 napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerzõdés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselõje részére történõ átadása idõpontjára visszamenõen jön létre, és a III. (1) bekezdésében meghatározott kockázatviselési idõpont- ban lép hatályba. A biztosító a biztosítási kötvényt a szerzõdés e módon történõ létrejötte esetén is köteles a szerzõdõ (biztosí- tott) részére kiszolgáltatni.

4. A biztosító a biztosítási ajánlatot – annak átadásától számított 15 napon belül – jogosult írásban visszautasítani. Ebben az eset- ben a biztosítási szerzõdés nem jön létre, és a biztosító az eset- leg már elõlegként befizetett díjat a szerzõdõnek (biztosítottnak) haladéktalanul visszafizeti.

5. Amennyiben a biztosítást a biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI törvény 32. §-ának (1) be- kezdése alapján a szerzõdõ (biztosított) képviselõjének minõsü- lõ biztosítási alkusz (bróker, makIer) közvetíti, akkor a biztosító számára a nyilatkozattételre nyitva álló 15 napos határidõ az azt követõ napon veszi kezdetét, amikor a biztosítási alkusz a szer- zõdõ (biztosított) által aláírt biztosítási ajánlatot a biztosítónak átadta.

6. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött biztosítási szerzõdés eltér a biztosítási feltételektõl, a biztosító 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerzõdést a feltételeknek

megfelelõen módosítsák. Ha a szerzõdõ (biztosított) a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem vála- szol, az elutasítástól, illetõleg a módosító javaslat kézhezvételé- tõl számított 15 napon belül a szerzõdést 30 napra írásban fel- mondhatja.

III. A kockázatviselés kezdete és területi hatálya

1. A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) a biztosítási ajánlaton a szerzõdõ (biztosított) által a kockázatviselés (hatály- ba lépés) kezdeteként megjelölt napon veszi kezdetét, feltéve, hogy a szerzõdõ (biztosított) a biztosítás elsõ díját, illetõleg az egyszeri díjat teljes egészében a biztosító számlájára vagy pénz- tárába befizeti, a biztosító képviselõjének vagy a biztosító felha- talmazása alapján a biztosítási alkusznak (a biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI. törvény

32. § (3) bekezdés) elismervény ellenében átadja, illetõleg ha a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg, és a biztosítási szerzõdés a II. fejezetben meghatározott valamelyik módon létrejön.

2. A biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázatviselési kezdõ idõ- pont nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlatnak a szerzõdõ (biztosított) által történt aláírását követõ nap 0. órája. Biztosítási alkusz által közvetített biztosítás esetén a kockázatviselés legko- rábbi idõpontjaként a biztosítási ajánlatnak a biztosító részére történõ átadását követõ nap 0. órája jelölhetõ meg. A felek ettõl eltérõ kockázatviselési kezdõ idõpontban is megállapodhatnak.

3. A biztosító kockázatviselése – ha a biztosítási szerzõdés ellen- kezõ kikötést nem tartalmaz – kizárólag a Magyar Köztársaság területére terjed ki.

IV. A biztosítási szerzõdés tartama

1. A biztosítási szerzõdés, ha a felek írásban másként nem álla- podnak meg, határozatlan tartamú.

2. A biztosítási idõszak egy év, a biztosítási évforduló pedig – amennyiben az a hónap elsõ napjára esik – a biztosítási szerzõ- dés létrejöttének napja, egyéb esetben a következõ hónap el- seje.

V. Biztosítási összeg / Biztosítási érték A biztosító szol- gáltatási kötelezettsége

1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak)nak a szerzõdõ (biztosított) által a biztosítási szerzõdésben megjelölt értéke.

2. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási ösz- szeg nem haladhatja meg a vagyontárgy(ak) utánpótlási értékét (túlbiztosítás). A vagyontárgy utánpótlási értékét meghaladó ré- szében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás sem- mis.

3. A biztosított vagyontárgy utánpótlási értéke a különös feltételek elõírásai alapján kerül megállapításra.

4. Ha a szerzõdõ (biztosított) a szerzõdéskötés idõpontjában ugyanazon vagyontárgy(ak)ra és ugyanazon kockázatok ellen másik biztosítóintézetnél már rendelkezik vagyonbiztosítási szerzõdéssel (többszörös biztosítás), a biztosító csak a másik

(korábbi) biztosítási szerzõdéssel meg nem térült károkra nyújt a különös feltételekben meghatározottak szerint biztosítási szol- gáltatást. Ez kizárólag azokra a kockázatokra érvényes, amelyek önálló biztosítási módozatokkal fedezetbe vonhatók.

5. A biztosítót a biztosítási szerzõdés érvényes része utáni biztosí- tási díj, de legalább a minimális díj túlbiztosítás és többszörös biztosítás esetén is megilleti.

6. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb mint az utánpótlási érték (alulbiztosítás), akkor a biztosító a kárt csak a biztosítási összeg- nek az utánpótlási értékhez viszonyított arányában téríti meg.

7. A biztosítási szerzõdésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve va- gyoncsoportokat a szerzõdõ felek az alábbiak szerint tekintik biztosítottnak:

a) A tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a vagyontár- gyanként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosí- tottnak oly módon, hogy minden egyes vagyontárgy eseté- ben a biztosító szolgáltatásának felsõ határa az adott va- gyontárgyra megadott biztosítási összeg.

b) Az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportot (szerzõdéstételt) a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a biztosító szol- gáltatásának felsõ határa is. Az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyakat a kárrendezés során a biztosító úgy tekinti, mintha külön kerültek volna biztosításra.

8. A túlbiztosítás, illetõleg alulbiztosítás tényét a biztosítási szerzõ- dés minden egyes vagyontárgyánál és vagyoncsoportjánál kü- lön- külön kell megállapítani.

9. A biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértékét

a) a biztosítási összegen belül szolgáltatási maximum (limit) meghatározásával;

b) a kár összegéhez kapcsolódó önrész megállapításával korlá- tozhatja.

Az önrész alkalmazására biztosítási eseményenként kerül sor. Ha a biztosítási idõszak alatt több esetben fordul elõ biztosítási esemény, az önrész összegét minden biztosítási esemény al- kalmával külön-külön kell figyelembe venni. Egy biztosítási ese- ménynek minõsülnek az azonos okokra visszavezethetõ ese- mények, amenynyiben azok között okozati összefüggés áll fenn. A megállapodás szerinti önrészre vonatkozóan a szerzõdõ (biztosított) nem köthet másik biztosítást. Ellenkezõ esetben a biztosító a szolgáltatását oly mértékben csökkenti, hogy a szer- zõdõ teljes egészében maga viselje a megállapodás szerinti önrészt.

VI. A biztosítási díj megfizetése

1. A biztosítás elsõ díja a szerzõdés létrejöttekor, minden késõbbi díj pedig annak az idõszaknak az elsõ napján esedékes, amely- re a díj vonatkozik. Az egyszeri díjat a szerzõdés létrejöttekor kell megfizetni.

2. Ha a biztosítási szerzõdést nem a biztosított, hanem az õ javára harmadik személy köti (I. pont), a biztosítási esemény bekövet- kezéséig, illetõleg a biztosított belépéséig a díjfizetési kötelezett- ség a szerzõdõ felet terheli.

3. Ha a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerzõdõ fél helyébe lép, a folyó biztosítási idõszakban esedé- kes díjakért a szerzõdõ féllel egyetemlegesen felelõs.

VII. A szerzõdõ/biztosított közlési és változás bejelentési kötelezettsége

1. A szerzõdõ (biztosított) a szerzõdéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett; de legalább azokat, amelyekre a biztosító írásban kérdéseket tett fel.

2. A szerzõdõ (biztosított) köteles a bekövetkezéstõl számított 5 munkanapon belül a biztosítónak írásban bejelenteni minden, az ajánlaton feltüntetett körülmény módosulását, de különösen:

a) a biztosított vagyon értékének olyan mértékû változását, ami a biztosítási szerzõdésben megjelölt biztosítási összeg mó- dosítását indokolja. A vagyonérték változást a biztosítási szerzõdésben megjelölt kockázatviselési helyenként kell be- jelenteni;

b) ha a biztosított vagyontárgyakra ugyanazon kockázatokra to- vábbi biztosítást kötött;

c) a biztosított vagyontárgyakat terhelõ bármilyen zálogjog vagy óvadék fennállását, a jogosult megjelölésével;

d) a biztosított vagyontárgyak más számára történõ használat- ba adását;

e) ha a kármegelõzés és kárelhárítás rendszerében módosulás történt;

f) a biztosított vagyont érintõ csõdeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás megindítását;

g) új alaptevékenységet folytató létesítmény üzembe helyezését, új gyártási ág vagy technológia bevezetését;

h) üzemek (létesítmények), berendezések legalább 3 hónapi idõtartamra történõ leállítását (átmeneti szüneteltetését), vagy végleges üzemen kívül helyezésüket;

i) a biztosító kockázatviselésének mértékét befolyásoló ténye- zõk módosulását.

3. Az egyes biztosításokra vonatkozó különös feltételek, illetõleg a biztosítási szerzõdés további változás bejelentési kötelezettsé- get is elõírhatnak.

4. A biztosító jogosult a szerzõdõnél (biztosítottnál) a kármegelõ- zésre vonatkozó intézkedések végrehajtását, a biztosított va- gyontárgyak kockázati állapotát, szükség esetén tûzrendészeti vagy egyéb hatósággal együttmûködve, a helyszínen is bármi- kor ellenõrizni.

5. A közlésre, illetõleg változás bejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll fenn, kivéve, ha a szerzõdõ (biztosított) bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzõdéskötés- kor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény be- következésében.

6. A szerzõdõ és a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetõleg bejelentésre köteles lett volna.

7. Ha a biztosító csak a szerzõdéskötés után szerez tudomást a szerzõdést érintõ lényeges körülményekrõl, továbbá ha a szer- zõdésben, illetõleg a szerzõdés részét képezõ biztosítási felté- telekben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerzõdés módo- sítására, illetõleg – ha a kockázatot a biztosítási feltételek értel- mében nem vállalhatja – a szerzõdést 30 napra írásban fel- mondhatja.

8. Ha a szerzõdõ (biztosított) a módosító javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerzõdés a módosító javaslat közlésétõl számított 30. napon megszûnik. Erre a követ- kezményre a szerzõdõt (biztosítottat) a módosító javaslat meg- tételekor figyelmeztetni kell.

9. Ha a biztosító a 7–8. pontokban foglalt jogaival nem él, a szerzõ- dés az eredeti tartalommal hatályban marad.

VIII. A biztosítási esemény

A biztosító kockázatviselése azokra a biztosítás eseményekre ter- jed ki, amelyeket a szerzõdés vagy a különös feltételek meghatá- roznak, és amelyeknek a bekövetkezése esetére a biztosító a biz- tosítási összeg vagy annak egy része megfizetésére vállalt kötelezettséget.

IX. Kárbejelentés, kárrendezés

1. A szerzõdõ (biztosított) köteles a biztosítási esemény bekövet- kezését haladéktalanul, de legkésõbb a felfedezésétõl számított 2 munkanapon belül a biztosítási szerzõdést kezelõ biztosító egységnek írásban bejelenteni. A tûz- és robbanáskárt hatósági elõírás szerint a szerzõdõ (biztosított) köteles a tûzoltóságnak is jelenteni. Betöréses lopás és rablás esetén a szerzõdõ (biztosí- tott) köteles rendõrségi feljelentést tenni és a kárt jegyzõkönyv- ben rögzíttetni. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a káresemény idõpontját, helyét és a káresemény rövid leírá- sát,

b) a károsodott vagyontárgy(ak) megnevezését,

c) a károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értékét),

d) a kárrendezésben közremûködõ – a szerzõdõt (biztosítottat) képviselõ – személy vagy szervezet nevét,

e) köteles továbbá a tûzoltóságnak tett bejelentés, illetõleg rendõrségi feljelentés (jegyzõkönyv) egy másolati példányát csatolni.

A szerzõdõ (biztosított) köteles ezen felül a szükséges felvilágo- sításokat megadni, és lehetõvé tenni a bejelentés és a felvilágo- sítás tartalmának ellenõrzését. Köteles továbbá a nyomozást megszüntetõ határozatot, vádemelés esetén a vádiratot (vádin- dítványt), valamint a tûzrendészeti hatóság által kiadott okiratot a biztosító részére eljuttatni.

2. Amennyiben a szerzõdõ (biztosított) az 1. pontban elõírt kötele- zettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények, így pl. a biztosítási esemény bekövetkezése, annak ideje és oka, a ke- letkezett kár mértéke, és a biztosító szolgáltatását befolyásoló körülmények, kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezett- sége nem áll be.

3. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyon- tárgy(ak) állapotában a szerzõdõ (biztosított) a kárfelvételi eljárás megindulásáig, de legkésõbb a kárbejelentéstõl számított 5. na- pig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat.

4. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékû változtatás következtében a biztosító számára fizetési kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehe- tetlenné vált, kötelezettsége nem áll be.

5. Ha a biztosító részérõl a kárbejelentés kézhezvételétõl számított 5 napon belül nem történik meg a kár megszemlélése, akkor a szerzõdõ (biztosított) intézkedhet a javításról vagy a megsérült vagyontárgy(ak) helyreállításáról. A fel nem használt, illetve kise- lejtezett alkatrészeket, berendezéseket és egyéb vagyontárgya-

kat a biztosítóval történt elõzetes egyeztetést követõen, további 30 napig változatlan állapotban meg kell õrizni.

6. A szerzõdõnek (biztosítottnak) a kár összegét hitelt érdemlõen bizonyítható dokumentumokat – a biztosító eljáró szakember- ének vagy megbízottjának a kérésére – bármikor rendelkezésre kell bocsátani. Amennyiben a szerzõdésre vonatkozó különös feltételek másként nem rendelkeznek, a biztosító szolgáltatása a kárrendezéshez szükséges utolsó okirat kézhezvételét követõ

15. napon esedékes.

7. A szerzõdõ felek bármelyike kérheti a kár okának és összegé- nek független szakértõ által történõ megállapítását. A független szakértõ költségét a megbízó elõlegezi, illetõleg viseli.

8. A biztosító a szolgáltatás összegének kifizetését visszatarthatja,

a) ha kétség merül fel a szerzõdõ (biztosított), illetõleg az általa megjelölt kedvezményezett pénzfelvételi jogosultságát illetõ- en, a biztosító által megkívánt igazolás bemutatásáig;

b) ha a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a szerzõdõ (bizto- sított) ellen büntetõeljárás indult, az eljárás befejezéséig.

9. A biztosító a szolgáltatását törvényes belföldi fizetõeszközben (forintban) fizeti meg.

10. Ha a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy a biz- tosítási esemény bekövetkezett, a jogalap tisztázott, a biztosító a szerzõdõ (biztosított) kérésére elõleget folyósíthat.

X. Mentesülés

1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bi- zonyítja, hogy a kárt jogellenesen

a) a biztosított, illetõleg a szerzõdõ fél;

b) a velük közös háztartásban élõ hozzátartozójuk (hozzá tarto- zónak minõsül: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe- fogadó, a mostoha- és nevelõszülõ, a testvér, az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér házas- társa);

c) a biztosítottnak vezetõ, a biztosított vagyontárgyak kezelésé- vel együtt járó munkakört betöltõ alkalmazottja(i), illetõleg megbízottja(i);

d) a biztosított vállalkozás vezetõje/vezetõi, a biztosított vagyon- tárgyak kezelésével együtt járó tevékenységet végzõ tagja(i) vagy szerve(i) szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.

2. Az 1. pontban foglaltakat a kármegelõzési és kárenyhítési köte- lezettség megszegésére is alkalmazni kell.

3. A károk megelõzésére és elhárítására a jó gazda gondosságán túl, a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósági hatá- rozatok, szabványok, a biztosított felügyeleti szervének utasítá- sai, továbbá a biztosító általános és különös feltételeiben rögzí- tett elõírásai mindenkor irányadók. Ha a szerzõdõ vagy biztosí- tott a kármegelõzésre és elhárításra vonatkozóan a valóságnak nem megfelelõ vagy megtévesztõ adatokat közölt, a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.

4. Ha a biztosító a kármegelõzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését vagy sorozatos elmulasztását tapasztalja, jogosult a biztosítási szerzõdés módosítására javaslatot tenni, illetõleg a szerzõdést felmondani.

XI. A biztosítási szerzõdés megszûnése

1. A határozatlan idõtartamra kötött biztosítási szerzõdést a felek a biztosítási idõszak végére 30 napos határidõvel felmondhatják.

2. A felek a biztosítási szerzõdésben a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják.

3. Ha a szerzõdés három évnél hosszabb idõre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított idõtartam eltelte elõtt is felmondható, a negyedik évtõl kezdve a biztosítási szerzõdést bármelyik fél felmondhatja.

4. A határozott idõtartamra létrejött biztosítási szerzõdés a tartam lejáratakor akkor is megszûnik, ha arra további díjfizetés történt. A szerzõdés megszûnését követõ idõszakra befizetett díjat a biztosító visszafizeti.

5. A biztosítási szerzõdés az elsõ biztosítási díj, illetõleg az egyszeri biztosítási díj esedékességétõl számított 30. nap, folytatólagos díjak esetén a 60. nap elteltével megszûnik, ha addig a hátralé- kos díjat nem fizették meg, és a szerzõdõ (biztosított) halasztást sem kapott, illetõleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

6. A biztosító a szerzõdés megszûnését és a bírósági út igénybe- vételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha az elsõ díj, illetõleg az egyszeri biztosítási díj esedékességétõl számított 30 nap eltelte elõtt ennek a körülménynek a közlésével a szerzõdõt (biztosítottat) a fizetésre írásban felszólítja.

7. A díjnemfizetés miatt megszûnt biztosítási szerzõdést a biztosí- tási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító kö- teles a díjkülönbözet visszatérítésére. A biztosítási díj nemfizeté- se miatt megszûnt szerzõdés törlésének tényérõl a biztosító a szerzõdõt (biztosítottat) külön írásban nem értesíti.

8. Ha a biztosítási szerzõdés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek meg- szûnt, a biztosítási szerzõdés, illetõleg annak megfelelõ része – a biztosító erre vonatkozó külön írásbeli értesítése nélkül – a hó- nap utolsó napjával megszûnik.

9. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti.

10. A biztosítási szerzõdés megszûnésének egyéb esetében a biz- tosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizeté- sét követelheti, amelyben a kockázatviselése véget ért.

XII. Törvényi engedményi jog

1. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, õt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illetnék meg a kárért felelõs sze- méllyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal közös háztartás- ban élõ hozzátartozó.

2. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, arra a biztosított igényt tarthat, ebben az esetben azonban a kifizetett kártalanítási összeget vissza kell fizetnie.

XIII. Elévülés

A biztosítási szerzõdésbõl eredõ igények az esedékességtõl szá- mított egy év alatt évülnek el.

XIV. Egyéb rendelkezések

1. A szerzõdõ felek a jognyilatkozataikat írásban, a biztosítási szer- zõdés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat ajánlott levélben kötelesek megtenni.

2. A szerzõdõ (biztosított) nyilatkozata a biztosítóval szemben ak- kor hatályos, ha az a biztosító szerzõdést kezelõ egységének jut a tudomására.

3. Az általános és különös feltételekben nem szabályozott kérdé- sekre a Polgári Törvénykönyv, továbbá a hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadók.

XV. Adatkezelés és adatvédelem

1. A biztosító a feladatai ellátásához az alábbi adatokat jogosult ke- zelni:

a) a biztosított (szerzõdõ, kedvezményezett és károsult) sze- mélyi adatait,

b) a biztosított vagyontárgyat és annak értékét,

c) a biztosítási összeget,

d) baleset-, betegség- és felelõsségbiztosítási szerzõdés ese- tén az egészségi állapottal összefüggõ adatokat,

e) a kifizetett biztosítási (kártérítési) összeg mértékét és a kifize- tés idejét,

f) a biztosítási szerzõdés létrejöttével, nyilvántartásával, a szol- gáltatással összefüggõ összes lényeges tényt és körül- ményt.

2. A biztosítót az általa kezelt, biztosítási titoknak minõsülõ adatok tekintetében idõbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási köte- lezettség a biztosító tulajdonosain, vezetõin, alkalmazottain kívül kiterjed mindazokra, akik a biztosítási titokhoz a biztosítóval kap- csolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

3. A biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselõje a kiszolgál- tatható titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad.

4. A biztosító köteles a biztosított (szerzõdõ, kedvezményezett) ké- résére a biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól tájékoztatást adni, valamint a biztosított (szerzõdõ, kedvezményezett, károsult) által kezdeményezett adathelyesbí- téseket nyilvántartásaiban átvezetni.

Vállalkozások vagyonbiztosítási feltételei – Vagyonõr Start (VVF-VS )

A Generali-Providencia Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) ezen feltételek alapján kötött biztosítási szerzõdésben arra vállal kötele- zettséget, hogy – a feltételekben részletezett módon és mértékben

– megtéríti a biztosított részére a biztosítási szerzõdésben felsorolt biztosított vagyontárgyakban a feltételek szerinti biztosítási esemé- nyek bekövetkezése által keletkezett károkat. Jelen feltételekben nem részletezett kérdésekben a Generali-Providencia Biztosító Zrt. Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) rendelkezései az irányadók.

1. fejezet:

Általános szerzõdési feltételek

I. Biztosítható vagyoncsoportok

Jelen biztosítási feltételek csak a ténylegesen mûködõ, aktív gaz- dasági tevékenységet folytató vállalkozásokra alkalmazhatók.

Biztosítottnak minõsülnek a szerzõdésben vagyoncsoportonkénti biztosítási összeggel részletezett, a vállalkozói tevékenység végzé- sével kapcsolatos, alábbiakban felsorolt vagyontárgyak. Tulajdon- jog szerint lehetnek saját, illetve idegen tulajdonúak, úgymint: bérle- mények, haszonbérbe vagy lízingbe vett, bizományba, megõrzés- re, javításra, továbbfeldolgozásra átvett vagyontárgyak. A telephelyen található, azonos vagyoncsoportba tartozó vagyontár- gyak külön-külön nem, csak együttesen, vagyoncsoportként bizto- síthatók. A túlbiztosítás, illetõleg alulbiztosítás tényét a biztosító va- gyoncsoportonként vizsgálja. Tevékenységét szüneteltetõ, csõd- eljárás vagy feszámolás alatt álló, illetve fiktív vagy megszûnt vállalkozások vagyontárgyai, valamint üresen álló, felújítás, átalakí- tás alatt levõ épületek, használaton kívûli berendezések, elfekvõ készletek a módozatban nem biztosíthatók.

A) Épületek

1. Ezen meghatározás értelmében épületnek minõsül:

a) Minden olyan építmény, amely a talajhoz szilárdan kötõdik, emberek számára lehetõvé teszi a belépést és hosszabb benntartózkodást, térbeli elhatárolással védelmet nyújt külsõ behatásokkal szemben és bizonyos idõtállósággal rendelke- zik. Ebbe az épületmeghatározásba nem tartoznak bele pl. a lakókocsik, sátrak, ponyvacsarnokok és hasonlók. Nem biz- tosíthatók a felvonulási épületek, pavilonok (pavilon: közterü- leten, önmagában álló 25 m2-nél kisebb, földszintes, bármi- lyen építõanyagból készült építmény) és garázssorok (ga- rázssor: lakóépületektõl külön áIló, gépkocsik tárolására létesített építmény) szalma és nádfedeles épületek, valamint az ilyen épületekben elhelyezett vagyontárgyak.

b) Tetõfedések, félnyeregtetõk, elõtetõk, összekötõ hidak, rámpák, felvonóaknák és hasonló építmények, amelyek szerkezetileg az a) pontban felsorolt épületek részeit képezik.

c) Silók, bunkerek, víz- és mindenfajta más tárolók, melyek egy az a) pontban leírt épülettel való kapcsolódások miatt annak részeit képezik és téglából vagy betonból készültek, vagy az épület építési módja szerint történt a kivitelezésük, vagy tég- lából/ betonból készült építmények, melyek az a) pont szerin- ti épületekkel nincsenek építészeti összefüggésben.

d) Kémények, valamint a téglából, kõbõl vagy betonból készült szabadon álló kémények.

e) Csõvezetékek, kábelek és egyéb szerelvények céljára szol- gáló csatornák és aknák, valamint föld alatti összekötõ folyo- sók, amennyiben ezek az építmények az épületen kívül talál- hatók, és téglából vagy betonból készültek.

f) Mindenfajta épített kerítés.

2. Az épületek, építmények biztosítási összege csak azon épület- részek, illetve épülettartozékok értékét tartalmazza, amelyek ki- zárólag az épületfunkcióhoz és az épület fenntartásához szük- ségesek. Ilyennek minõsülnek:

a) Az épületen lévõ villámhárító berendezések.

b) Szilárdan beépített válaszfalak és térelválasztók, a beépített bútorok, valamint egyéb szilárd beépítések, az elmozdítható- ak azonban nem.

c) Szilárdan lerakott padló- és falburkolatok, hidegburkolatok.

d) Szilárdan felszerelt lambériák és egyéb falburkolatok.

e) Az épülethez szilárdan hozzáépített lépcsõk és létrák, a kívül elhelyezettek is.

f) Reklámtáblák és az épülethez rögzített zászlótartók.

g) Elektromechanikusan mûködtetett és/vagy villamosan fûtött kapuk (kerítéseken a sorompók is) mûködtetõ- és/vagy fûtõ- elemeikkel együtt.

h) Ablakok közötti és külsõ redõnyök, napellenzõk esetleges elektromechanikus mûködtetõ elemeikkel együtt,;

i) Szilárdan rögzített közbeiktatott födémek, födémborítások és aláfüggesztett belsõ födémborítások, álmennyezetek.

j) Árkok, padlócsatornák, szerelõjáratok, aknák és hasonlók, ha ezek az épületen belül találhatók, vagy az épülettel köz- vetlen építészeti összefüggésben állnak, és téglából vagy betonból készültek.

k) Személyfelvonók, mozgólépcsõk.

l) Villamos vezetékek és szerelvények a hozzájuk tartozó mérõ- készülékekkel, beépített villamos fûtõkészülékek, légkondici- onáló berendezések, elektronikus behatolásjelzõ rendszerek (riasztók), video megfigyelõ rendszerek, elektronikus tûzjelzõ rendszerek, de világítótestek és egyéb, nem beépített elekt- romos fogyasztók nélkül.

m) Gázvezetékek és szerelvények a hozzájuk tartozó mérõké- szülékekkel, beépített gázüzemû fûtõkészülékek.

n) Vízvezetékek és szerelvények, vagyis valamennyi vízellátó és szennyvízelvezetõ berendezés a hozzájuk tartozó mérõké- szülékekkel, armatúrákkal, szivattyúkkal, szûrõberendezé- sekkel és tartozékokkal.

o) Egészségügyi berendezések, vagyis WC, fürdõ- és mosdó- berendezések, mosogatók.

p) Szemételtávolítást szolgáló berendezések.

q) Elemekbõl összeszerelt vagy monolit vasbetonból épített ér- téktároló helyiségek – trezortermek.

r) A téglából és betonból készült hûtõtornyok, hûtõházak vagy egyéb beépített hûtõkamrák, amennyiben az épület szerke- zeti részét képezik.

s) Bármilyen termék elõállítására szolgáló falazott kemencék, valamint falazott füstölõkamrák, amennyiben az épület szer- kezeti részét képezik.

B) Mûszaki és egyéb berendezések

Mûszaki és egyéb berendezésnek minõsül a kockázatviselési he- lyen található, épületnek (A-vagyoncsoport), készletnek (C- va- gyoncsoport) illetve egyéb vagyontárgynak (D- vagyoncsoport) nem minõsülõ vagyontárgy, függetlenül attól, hogy épületben vagy a szabadban, a föld felszíne felett vagy föld alatt helyezkedik el.

C) Készletek

Nyersanyagok, alap- és segédanyagok, félkész- és késztermékek

és mindenfajta beépítésre kerülõ készen vásárolt kereskedelmi áru. Energiahordozók, építõanyagok, értékesíthetõ hulladékok, reklám- anyagok és egyszer használatos csomagolóeszközök. Kereske- delmi tevékenységek esetén mindenfajta árukészlet, kivéve élõ ál- latok és növények.

D) Egyéb vagyoncsoportok

Készpénz, értékcikkek

a) Készpénz, valuta.

b) Egyéb, egyszerû átadással átruházható, önmaga újraelõállítási költségétõl független értéket megtestesítõ értékcikkek (pl.: ér- vényes, nem lepecsételt levél- és okmánybélyegek) vagy egy szolgáltatás árát megtestesítõ értékcikkek (pl.: jegyek, kuponok, értékszelvények, telefonkártyák).

Az egyéb (D) vagyoncsportokba tartoznak még, de a Vagyonõr Start módozatban nem biztosíthatók:

– gépjármûvek: hatósági (forgalmi) engedélyre kötelezett gépjár- mûvek, valamint azok a biztosított vagy szerzõdõ által forgalma- zott új vagy importált gépjármûvek, amelyeket még nem helyez- tek forgalomba, ezért nem rendelkeznek hatósági engedéllyel. Minden más – a biztosított vagy szerzõdõ által üzemeltetett, de hatósági engedélyre nem kötelezett közlekedési vagy szállító- eszköz, valamint jármûalkatrész az üzemi berendezések (B pont) vagyoncsoportban biztosítható.

– értékkészletek: arany, platina, drágakövek, igazgyöngyök, és az ezen anyagokból, illetve ezek felhasználásával készült tárgyak, ékszerek, érmegyûjtemények.

– kirakatszekrények és a bennük tárolt áruk

– szabadban tárolt vagyontárgyak

– reprodukciós segédeszközök, (Az üzemelést szolgáló vagyon- tárgyak, melyek formát, mintát, formatervezést, leírást, vagy egy bizonyos termékre vonatkozó egyéb információt rejtenek ma- gukban, ez mechanikus érintkezés mellett közvetve vagy köz- vetlenül átvivõdik a termékre, ugyanakkor a termék megváltozta- tása vagy kifutása esetén a reprodukciós segédeszköz többé már nem használható fel vagy legalábbis meg kell változtatni. Ilyenek például: az öntõminták, fröccsöntõ és présformák, a képlékeny alakítás szerszámai (folyató-, sajtoló-, kivágó- stb.), nyomólemezek és -hengerek, különbözõ sablonok, matricák, klisék, szabásminták, szövõ- és jacquardkártyák stb.)

– mindenfajta adathordozó, az adatfeldolgozó programok, illetve egyéb szoftverek, numerikus vezérlésû szerszámgépek adat- hordozói, nyomdai festékkivonatok, szín-, anyag-, egyéb minták és hasonlók

– üzleti könyvek minden fajtája, a bérleti, szabadalmi, licenc-, ki- adói, szerzõi, márka-, védjegy- és egyéb jogok leiratai, tervek, tervrajzok

– a foglalkoztatottak (alkalmazottak) személyes használati tárgyai, a foglalkoztatottak tulajdonában lévõ készpénz, értékpapírok, ékszerek, gépjármûvek.

– automaták és azok tartalma

– vízi és légi jármûvek

II. A biztosítási összeg megállapítása

1. Amennyiben a biztosítási szerzõdés eltérõ megállapodást nem tartalmaz, a szerzõdésben a vagyontárgyakra meghatározott biztosítási összegnek meg kell felelnie a biztosított vagyontár- gyaknak a szerzõdéskötés idõpontjában érvényes utánpótlási értékének. Jelen feltételek szerint kötött biztosításoknál az után- pótlási érték minden esetben az új értéket jelenti.

2. Új érték: a vagyontárgy új állapotban történõ beszerzésének költsége, beleértve a fuvar (kivéve légi fuvar), a vám és a szere- lés költségeit. A beszerzési költségekbõl engedmények (pl. mennyiségi engedmény, akcióár) nem vonható le. Áfa vissza- igénylésre jogosultság esetén az új érték nem tartalmazza a be- szerzési, telepítési stb. költségek általános forgalmi adóját.

3. Abban az esetben, ha a biztosítani kívánt vagyontárgy a szerzõ- déskötés idõpontjában már nem szerezhetõ be, akkor a biztosí- tási összeget hasonló mûszaki és/vagy gazdasági paraméte- rekkel rendelkezõ termékek új értékét alapul véve kell meghatá- rozni.

4. Amennyiben a káresemény idõpontjában a tényleges új érték magasabb mint az 1. pont szerinti biztosítási összeg megállapí- tás alapjául szolgáló új érték (alulbiztosítás), a biztosító a keletke- zett kárt csak a biztosítási összeg és a káridõponti tényleges új érték arányában téríti meg (pro-ráta kártérítés). A biztosító az alulbiztosítottságot vagyoncsoportonként és telephelyenként vizsgálja.

5. A biztosító a pro-ráta kártérítést csak abban az esetben alkal- mazza, ha az alulbiztosítottság mértéke meghaladja a 10%-ot, azaz a károsodott vagyontárgyak (vagyoncsoportok) tényleges új értéke ennyivel magasabb a szerzõdés kötésekor (szerzõdés módosításakor) megállapított biztosítási értéküknél.

6. Készpénz és értékcikkek biztosítási összegeként azok tényle- ges értékétõl függetlenül, de annál nem magasabb összegû – elsõ kockázati – összeg is meghatározható. Ekkor a biztosító kártérítési kötelezettségének felsõ határa az elsõ kockázati összeg. Az elsõ kockázatú biztosításoknál, a biztosító az alulbiz- tosítás tényét nem vizsgálja.

7. A biztosítási összeg a káresemény bekövetkezése napjától a hátralevõ biztosítási idõszakra a kifizetett kártérítés összegével csökken. Közös megállapodás alapján a biztosítási összeg az eredeti értékre emelhetõ, amennyiben az eredeti összegre emelés díját a szerzõdõ (biztosított) egy újabb kár bekövetkezé- se elõtt megfizeti. Az eredeti összegre emelés díját a biztosító a kártérítés összegének megfelelõen a kár bekövetkezése napjá- tól a biztosítási szerzõdés szerinti évfordulóig – illetve a lejárat napjáig – terjedõ idõszakra határozza meg. A biztosítási évfor- dulót követõen – ellenkezõ megállapodás hiányában – ismét az eredeti biztosítási összeg és díj az érvényes.

III. A szerzõdés értékkövetése

1. A biztosító a biztosítási összeg és a szolgáltatás értékállandósá- gának megõrzése érdekében a biztosítási összeget és a bizto- sítási díjat évente, a biztosítási évforduló napjának hatályával in- dexálja, a Központi Statisztikai Hivatal által havonta közzétett in- dexszámok alapján.

2. Az értékkövetés mértékének megállapítása során a biztosító az épületek vagyoncsoport és az üvegezések esetében az Építési- szerelési árindexet (építõiparban), a mûszaki és egyéb berende- zések esetében az Ipar belföldi értékesítési árindexét, a készle- tek vagyoncsoport esetében pedig a Fogyasztói árindexet alkal- mazza, amelyektõl maximum 5 százalékponttal eltérhet.

3. A módosított biztosítási összeget az elõzõ biztosítási összeg és a fentiek szerinti indexszám szorzata alapján számítja ki a biztosító.

4. A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi.

5. A biztosítási összeg indexálására és az ennek megfelelõ díj ér- vényesítésére legelõször a szerzõdés létrejöttét követõ elsõ biz- tosítási évfordulókor kerül sor, majd évente, a biztosítási évfor- duló napjának hatályával.

6. A biztosítási összeg értékkövetõ módosításáról és annak mérté- kérõl, valamint a díjváltozásról a biztosító a biztosítási évfordulót 30 nappal megelõzõen írásban értesíti a biztosítottat.

7. Amennyiben a biztosított ezen megállapodással ellentétben mégsem kíván élni az értékkövetés lehetõségével, ezt a biztosí- tó felé az indexálásról kapott értesítés kézhezvételét követõen 15 napon belül írásban jeleznie kell.

8. Ebben az esetben a biztosító a szerzõdést az indexálást meg- elõzõ idõszak utolsó állapotában állítja vissza, ugyanakkor a biz- tosított viseli az esetleges alulbiztosítottság következményeit.

IV. Biztosítási szolgáltatás

1. A biztosító kártérítési kötelezettségének felsõ határát a biztosítá- si összeg képezi, mégpedig oly módon, hogy a kártérítés a biz- tosítási szerzõdésben tételesen felsorolt vagyoncsoportokra vonatkozóan külön-külön megadott biztosítási összegre korláto- zódik. Elsõ kockázatú tételek esetén az elsõ kockázat összege képezi a kártérítési kötelezettség felsõ határát.

2. A vagyontárgyak teljes (totál) kára esetén a biztosító a kárese- mény bekövetkezésének idõpontjában meghatározható új érté- ket veszi alapul a kárösszeg megállapításánál. A biztosító teljes (totál) kárnak azt tekinti, ha a vagyontárgy helyreállítási költségei a káridõponti új értéket elérik vagy meghaladják.

3. Csak részben károsodott vagyontárgyak esetében a korábbi üzemképes állapotba történõ – a káresemény napja szerinti – helyreállítás költsége a kárösszeg megállapításának alapja. A helyreállítási költség nem haladhatja meg a káridõponti új érték és a nem károsodott részek értékének különbségét. A nem ká- rosodott részek értékének meghatározásakor a biztosító figye- lembe veszi ezen részek felhasználhatóságát a helyreállítás során.

4. A biztosító szolgáltatása az egyes vagyoncsoportok esetén:

a) Az I. A) pontja szerinti vagyoncsoport: épületek (építmé- nyek) esetében, azok – a helyi viszonyoknak megfelelõ – újjá- építési költsége (új értéke). A biztosító a káridõponti avult értéket tekinti a kártérítési összeg felsõ korlátjának, ha a káro- sodott épület korának és elhasználódásának figyelembevé- telével megállapított káridõponti (avult) értéke nem éri el az ugyanazon, illetve hasonló épület újjáépítési költségének 25%-át. Ha a totálkáros épületet a biztosítási esemény bekö- vetkezésétõl számított 3 éven belül nem építik újjá, illetve nem állítják helyre, vagy a szerzõdõ/biztosított írásban nyilat- kozik a biztosítónak a határidõ lejárta elõtt, hogy nem kívánja a helyreállítást, akkor a kártérítés felsõ korlátja az épület for- galmi értéke, de legfeljebb a biztosítási összeg. Forgalmi ér- ték: az adott ingatlan helyi viszonyoknak megfelelõ káridõ- ponti piaci értéke. Az épületek értékének meghatározásánál a telek értékét a biztosító nem veszi figyelembe. Amennyiben az újjáépítés hatósági korlátozás miatt nem lehetséges, a biztosító újjáépítésként elfogadja az eltérõ helyszínen, de ugyanazon helység területén (község, város), ugyanazon gazdasági célokra történõ létesítést, de nem fogadja el hely- reállításnak vagy újrabeszerzésnek azt az esetet, amikor a biztosított a kártérítést a káridõpontban már meglévõ, de még nem kész épületének befejezésére fordítja.

b) Az I. B) pontja szerinti vagyoncsoport: (berendezések) esetében azok káridõponti újrabeszerzési költségeit (új érté- két). Ha a károsodott vagyontárgy káridõponti (avult) értéke nem éri el az ugyanazon, illetve hasonló berendezés újrabeszerzési értékének 50%-át, illetve a károsodott (eltûnt) vagyontárgy pótlása (helyreállítása) nem történik meg, a biz- tosító szolgáltatásának felsõ korlátja: a vagyontárgy káridõ- ponti (avult) értéke. Káridõponti (avult) érték: a vagyontárgy- nak a kár idõpontjában megállapítható új értéke, csökkentve a korának és használtsági fokának (erkölcsi, mûszaki avulás) megfelelõ összeggel.

c) Az I. C) pontja szerinti vagyoncsoport: készletek

– a biztosított által elõállított áruk (félkész és késztermékek) esetében, azok újraelõállítási költségét, de legfeljebb az eladási árat, levonva belõle a fel nem merült költségeket és a biztosított nyereségét;

– olyan áruk esetében, amelyekkel a biztosított kereskedik, olyan nyersanyagok esetében, amelyeket a biztosított áruk elõállításához szerzett be, valamint termények eseté- ben azok káridõponti újrabeszerzési költségét, de legfel- jebb az eladási árat, levonva belõle a fel nem merült költ- ségeket és a biztosított nyereségét;

– muzeális vagy mûvészeti értékû vagyontárgyaknál, ame- lyeknél az idõmúlás általában nem vezet értékcsökkenés- hez, a forgalmi érték kerül kifizetésre.

d) Az I. D) pontja szerinti vagyoncsoport:

– készpénz esetében annak névértékét;

– valuták esetében azok káresemény elõtti utolsó, az MNB vételi árfolyamán számított forint értékét, amely azonban nem haladja meg a valutákra meghatározott biztosítási összeget;

– értékcikkek esetén azok névértékét.

e) Az idegen tulajdonú vagyontárgyakban bekövetkezett kárt a biztosító akkor téríti meg, ha a kár megtérítésére másik hatá- lyos biztosítás alapján nem kerülhet sor. Az egyes vagyontár- gyakban keletkezett kár esetén a biztosító a károsodás mér- tékének megfelelõ javítás (helyreállítás, pótlás) tényleges költségét téríti meg, ez azonban nem haladhatja meg a va- gyontárgy káridõponti (avult) értékét. Totálkár esetén a kárté- rítés összege a vagyontárgy tényleges, káridõponti (avult) ér- téke. A szerzõdõ és a károsult (tulajdonos) között létrejött – a kártérítési összegre vonatkozó – megállapodás a biztosító részére nem jelent kötelezettséget ezen összeg kifizetésére. A biztosító a megállapított kártérítési összeget a károsultnak (illetve megbízottjának) fizeti ki.

5. Ha a helyreállítás, illetve pótlás során nem az eredeti állapot jön létre, a biztosító csak az eredeti állapot helyreállításának számí- tott (becsült) költségeit téríti meg.

6. A káreset utáni ideiglenes helyreállítás költségeit a biztosító csak annyiban vállalja, amennyiben az a végleges helyreállítás részét képezi és nem növeli annak költségeit.

7. A biztosító nem téríti meg az összetartozó vagyontárgyak ese- tén (ide értve a gépek, gépi berendezések, készülékek tartalék alkatrészeit is) azt az értékcsökkenést, amelyet a nem károso- dott vagyontárgyak a többi vagyontárgy megrongálódása vagy megsemmisülése (eltûnése) miatt elszenvedtek.

8. A biztosító az általános forgalmi adót abban az esetben téríti meg ha:

– a biztosítottnak a helyreállítással, pótlással kapcsolatban ál- talános forgalmi adó fizetési kötelezettsége van, és ha

– a biztosított az általános forgalmi adót nem igényelheti vissza.

9. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek a kockázat- viselés kezdete elõtt keletkeztek, akkor sem, ha a kockázatvise- lés kezdete után derültek ki.

10. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek megtéríté- se jogszabály vagy szerzõdés alapján a gyártót és/vagy forgal- mazót terhelik. Ha a gyártó és/vagy a forgalmazó kártérítési kö- telezettségét megtagadja, és a kár a feltétetek szerinti biztosítási esemény – amelyre a biztosítási szerzõdés szerinti fedezet kiter- jed – bekövetkezése miatt keletkezett, a biztosító azt a feltételek rendelkezéseinek megfelelõen megtéríti, és ezt követõen vissz- kereseti jogát a kárért felelõs személlyel szemben érvényesíti.

11. A biztosító a szerzõdés szerinti önrészesedéssel, valamint az értéket képviselõ maradványok megállapított (becsült) értékével a kifizetésre kerülõ kártérítési összeget csökkenti.

V. Kizárások

A biztosító nem nyújt kártalanítást olyan károkra, veszteségekre, költségekre vagy kiadásokra, amelyek nem véletlen, váratlan, elõre nem látható, balesetszerû módon következtek be, illetve amelyeket közvetlenül vagy közvetve az alábbiakban felsorolt események va- lamelyike okozott, illetve amely ezek következménye vagy ezekkel kapcsolatos - függetlenül bármely más egyidejûleg bekövetkezõ vagy egyéb módon a kárral összefüggésbe hozható eseménytõl:

a) Háború, invázió, idegen ellenséges erõk cselekedete, ellen- ségeskedések vagy háborús jellegû események (függetlenül attól, hogy volt-e hadüzenet). Polgárháború, lázadás, forra- dalom, felkelés, tüntetés, felvonulás, sztrájk vagy kizárás, polgári, belsõ zavargás, rosszindulatú rongálás. Nem tartoz- nak a kizárások körébe az olyan békés tüntetés, felvonulás vagy más politikai jellegû rendezvény idõtartama alatt, annak helyszínén és azzal összefüggésben keletkezett rongálási károk, amelyet a rendezvény szervezõje a gyülekezési jogról szóló mindenkor hatályos jogszabályok szerint a rendõrkapi- tányságnak írásban bejelentett és amelynek a megtartását a rendõrség nem tiltotta meg.

b) Mindennemû terrorcselekmény. Terrorizmusnak minõsül, de erre nem korlátozódik valamely személy vagy csoport - akár önállóan, akár valamely csoport, szervezet vagy kormány ér- dekében elkövetett - azon tevékenysége, amely során erõ- szakkal és/vagy ebbõl fakadó fenyegetéssel állást foglal poli- tikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett, illetve valamely kormány befolyásolásának és/vagy a lakosság vagy a lakos- ság bármely részének megfélemlítési szándékát tartalmazza. Xxxxx bizonyítása, hogy a bekövetkezett kár nem esik a fenti kizárások hatálya alá, a Szerzõdõ/Biztosított feladata.

c) A katonai vagy polgári hatóságok rendelkezései miatt kelet- kezett károk.

d) Bármely politikai szervezettel, mozgalommal kapcsolatban, illetve annak nevében fellépõ személyek által okozott vagy velük összefüggésben keletkezett károk.

e) A nukleáris energia károsító hatásának (reakció, robbanás, sugárzás, radioaktív szennyezõdés) betudható események, függetlenül attól, hogy ezeket a biztosítási szerzõdés szerinti biztosított vagy nem biztosított káresemény okozta.

f) A biztosítás megkötésekor már meglévõ olyan hibák és hiá- nyosságok, melyek csak egy káresemény következtében váltak ismertté és amelyekrõl a szerzõdõ (biztosított) tudott vagy tudnia kellett. Korábbi káreseménybõl származó, egy a biztosítási szerzõdés futamideje alatt történt kár kapcsán is- mertté vált károsodás miatti kárnövekedés.

g) Építési vagy szerelési tevékenységgel ill. bontással, beüze- meléssel, üzemi próbákkal okozott károk.

h) A szerzõdésben ill. annak mellékleteiben meghatározott kár- megelõzési, vagyon- ill. tûzvédelmi rendszereknek a biztosí- tottnak felróható okból való üzemképtelenségével okozati összefüggésben keletkezett károk.

i) A károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenése, amely a további rendeltetésszerû használatot nem befolyásolják; pl.: csak esztétikai hibát jelentõ felületi sérülések (lakk-, zománc- és karcolási károk);

j) Az épületek, építmények, gépek, berendezések avultságá- val, azok karbantartásának elmulasztásával, vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartása, kivéve, ha a biz- tosított bizonyítja, hogy a kár ezekkel a hiányosságokkal nem volt összefüggésben;

k) Bírság, kötbér, késedelmi kamat vagy egyéb büntetõ jellegû költségek;

l) A termelési folyamat leállásából, szüneteltetésébõl származó gazdasági hátrány (pl. termeléskiesés, elmaradt haszon, kifi- zetett bér vagy egyéb veszteség), ha erre külön megállapo- dás nincs érvényben.

A biztosító kártalanítási kötelezettsége a fenti a) – l) pontok alapján csak akkor áll fenn, ha a biztosított bizonyítja, hogy a kár ezen ese- ményekkel vagy ezen események következményeivel sem közvet- lenül, sem közvetve nem áll összefüggésben. A fenti kizárások fi- gyelembevételével a biztosítási fedezet csak a 2. 3. és 4. fejezet- ben felsorolt és a biztosítási ajánlaton megjelölt káresemények által okozott károkra terjed ki.

2. fejezet:

Tûz- és elemi károk biztosítása

I. Biztosítási események

Jelen feltételek alapján biztosítási eseménynek minõsülnek a kö- vetkezõkben felsorolt események, ha azok bekövetkezése esetén a biztosított vagyontárgyak károsodnak. Nem épületekben (épít- ményekben) elhelyezett vagyontárgyakra a biztosító kockázatvise- lése nem terjed ki.

A) Tûz alapkockázatok

Az alábbi pontok alatt felsorolt tûz alapkockázatok nélkül Vagyonõr Start biztosítási szerzõdés nem köthetõ.

1. Tûz – mint biztosítási esemény – alatt olyan tûzeset értendõ, amikor az égési folyamat (együttesen jelentkezõ hõ-, láng-, fény-, és füsthatás kíséretében lezajló oxidációs folyamat) nem rendeltetésszerû tûztérben keletkezik – vagy ott keletkezik, de azt elhagyja – és önerõbõl továbbterjedni képes. Nem minõsül- nek biztosítási eseménynek az alábbi okok miatt bekövetkezett károk:

a) A gyulladási hõmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölõ- dés, szín- és alakváltozás, olvadás, zsugorodás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folyamat, kivéve, ha ezek az 1. pont szerinti esemény következményei.

b) Biztosított vagyontárgyak azáltal semmisülnek vagy rongá- lódnak meg, hogy rendeltetésszerûen tûz, füst vagy hõ hatá- sának voltak kitéve, függetlenül attól, hogy milyen módon ke- rültek oda (beleértve azt az esetet is, ha a vagyontárgyakat tûztérbe dobták vagy azok tûztérbe estek). Nem terjed ki a biztosítási fedezet a berendezés azon funkcionális egységei- re amelyekben vagy amelyeken keresztül rendeltetésszerû- en tüzet, hõt vagy füstöt állítanak elõ, közvetítenek vagy ve- zetnek tovább, de kiterjed az abból, a biztosított berendezés más funkcionális egységeire, illetve más biztosított vagyon- tárgyakra átterjedõ tûz által okozott kárra.

c) A kárt olyan tûz okozza amely önmagától a keletkezés helyé- rõl nem képes továbbterjedni.

d) A tûzkár nélküli füst- és koromszennyezõdésbõl származó károk.

Abban az esetben, ha a b) pont szerinti ok miatt más biztosított va- gyontárgyak is meggyuIladnak (átterjedõ tûz), a biztosító az átterje- dõ tûz miatt a más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat megtéríti.

2. Villámcsapás az a biztosítási esemény, amelynek bekövetke- zése esetén a becsapó villám erõ- és hõhatása kárt okoz a biz- tosított épületekben vagy a szabadban tárolt vagyontárgyak- ban, illetve az épületet ért villámcsapás az épületen belül elhe- lyezett biztosított vagyontárgyakban okoz kárt. A biztosító megtéríti a biztosított elektromos gépekben, készülékekben és berendezésekben a villámcsapás miatti túlfeszültség vagy in- dukció által okozott károkat is. A biztosító mentesül kártérítési kötelezettsége alól, ha a villámcsapás által okozott kár a hatósá- gilag elõírt villámhárító rendszer hiánya, illetve az elõírt villámhárí- tó rendszer karbantartásának elmulasztása miatt következett be.

3. Robbanás a gázok, porok vagy gõzök (kivéve robbanóanyag- ok) terjeszkedési törekvésén alapuló, hirtelen megnyilvánuló erõhatás. Egy zárt térrész (tartály, kazán, csõvezeték, siló ) ese- tében robbanás csak akkor áll fenn, ha annak falazata olyan mértékben reped szét, hogy a tartálytéren belüli és kívüli nyo- máskülönbség hirtelen egyenlítõdik ki.

Nem minõsül biztosítási eseménynek, ha a kár az alábbi okok miatt következett be:

a) Belsõégésû motorok égésterében fellépõ robbanások, vala- mint elektromos megszakítókban a már meglévõ vagy kelet- kezõ gáznyomás hatása.

b) Az üzemeléssel összefüggõ mechanikus hatás (pl. vízlökés, centrifugális erõ, csõtörés).

c) Tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyo- mása.

d) Repülõgépek okozta hangrobbanás.

e) Összeroppanás (implózió).

f) Hatósági engedélyezéshez kötött, céltudatos tervszerû rob- bantás (pl. tervezett bontás).

4. Személyzet által irányított légi jármûvek, azok részeinek, vagy rakományának lezuhanása, ütközése biztosítási esemény- nek minõsül, ha az a biztosított vagyontárgyakban okoz kárt.

B) Elemikár kockázatok

1. A biztosító az alábbiak szerint biztosítási fedezetet nyújt szélvi- har, jégverés, hónyomás, sziklaomlás, kõomlás, földcsuszam- lás, felhõszakadás, ismeretlen építmény vagy üreg beomlása, valamint ismeretlen jármû ütközése által okozott károkra.

2. Ezen feltételek értelmében:

a) Szélvihar: az a biztosítási esemény, amelyet a biztosított va- gyontárgyakban a rendkívül heves (15 m/s szélsebességet elérõ vagy azt meghaladó) szél rongálással okozott. A szél- sebességet esetenként az Országos Meteorológiai Szolgá- lat (OMSZ) igazolja.

b) Jégverés: olyan, roncsolással, alakváltozással járó biztosítá- si esemény, amelyet a leesett jégszemek okoztak a biztosí- tott vagyontárgyakban.

c) Xxxxxxxx: olyan biztosítási esemény, amelyet a nagy menynyiségben összegyûlt hó statikus nyomása okozott a biztosított vagyontárgyakban.

d) Xxxxxxxxxxx, kõomlás és földcsuszamlás: olyan biztosítá- si esemény, amelyet az elmozduló szikladarabok, kõzetdara- bok, illetve földtömeg okozott a biztosított vagyontárgyak- ban.

e) Ismeretlen építmény, üreg beomlása: az a biztosítási ese- mény, amikor ismeretlen (építési, illetve üzemeltetési enge- délyekben nem szereplõ, a biztosított vagy a hatóságok által nem ismert) üregek beomlása során a természetes egyen- súlyi állapot külsõ erõhatás következtében megszûnt és ezért hirtelen bekövetkezõ talajelmozdulás, omlás követke- zett be.

f) Felhõszakadás: az a biztosítási esemény, amelyet hirtelen lehulló, talajszinten áramló nagy mennyiségû esõvíz rombo- lással és elöntéssel okoz. A felhõszakadás akkor minõsül biztosítási eseménynek, ha az Országos Meteorológiai Szol- gálat (OMSZ) által kiállított igazolás szerint a kockázatviselési helyen lehullott csapadék 20 perc alatt mért mennyiségébõl számított átlagos intenzitás mértéke a 0,5 mm/perc értéket elérte, illetve meghaladta, vagy 24 óra alatt 30 mm-t elérte, il- letve meghaladta.

g) Ismeretlen jármû ütközése: az a biztosítási esemény, amelynél ismeretlen szárazföldi jármû vagy alkatrésze, illetve rakománya a biztosított vagyontárgyakban ütközéssel kárt okoz.

Szélvihar és felhõszakadás károk esetén egyazon okból 96 órán belül bekövetkezõ káresemények sorozata 1 biztosítási eseménynek minõsül.

3. Nem biztosított kockázatok és károk: (Ld. még 2. fejezet D. pontnál)

a) Azon vízkárok, melyek más módon okoznak kárt, mint ahogy az a 2. bekezdésben szerepel, pl. olyan károk, melyeket csapadékvíz, hólé, olvadékvíz, beszivárgott víz okoz és ezek nem vezethetõk vissza valamely biztosítási eseményre, bele- értve az ezek következtében kialakult belvíz és talajvíz által okozott, akár elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás for- májában jelentkezõ károkat.

b) Azon károk, melyeket talajsüllyedés okoz, vagy sziklatöm- bök, kõ-, illetve földtömegek mozgása, illetve ismeretlen építmény vagy üreg beomlása okoz, ha e mozgások a föld ásványi anyagainak föltárása során keletkeztek.

c) Azon károk, melyek az épületek elhasználódásából, karban- tartásának elmulasztásából, építési szabályok be nem tartá- sából, szigetelési hibákból, építési anyagok hibájából adód- tak, valamint amelyek az idõjárási védelem céljából alkalma- zott ideiglenes fedésekben (fólia, ponyva stb.), illetve az ezeken keresztül beáramló csapadék által keletkeztek.

A biztosító kártalanítási kötelezettsége viszont fennáll, ha a biztosított bizonyítja, hogy a kár ezekkel a hiányosságokkal nem volt összefüggésben.

d) Talajszint alatti padozatú helyiségekben a padozattól mérve, raklapos tárolás esetén 1 Euro-raklap, egyéb esetben 12 cm-nél alacsonyabban tárolt készletek (1. fejezet I. C) kárai;

e) Szabadban tárolt, helyükrõI elmozdítható vagyontárgyakban, valamint az épületek külsõ falain vagy a tetõn elhelyezett tár- gyakban (pl. cégérek, védõtetõk, antennák, napelemek), bármiféle légvezetékekben, állványzatokban, és bármilyen épület (építmény) üvegezésében keletkeztek, kivéve, ha erre vonatkozóan külön megállapodás van érvényben;

4. A biztosító abban az esetben téríti meg a megsemmisült vagy megrongálódott biztosított vagyontárgyak értékét, illetve érték- csökkenését, ha a megsemmisülés vagy megrongálódás:

a) A 2. pontban említett káreseményekkel közvetlen okozati összefüggésben áll.

b) E káresemények elkerülhetetlen közvetlen következménye. (Ilyen kárnak minõsül az is, ha – a biztosítási eseménnyel kapcsolatban – a biztosított vagyontárgyak megrongálódá- sát vagy megsemmisülését egy biztosított káresemény kö- vetkeztében megrongálódott tetõn, falrészeken, vagy ren- deltetésszerûen bezárt ablakokon illetve ajtókon keresztül bejutó csapadék, hó vagy jég okozta).

c) A káresemény következtében a biztosított vagy egy szom- szédos épület részei vagy más tárgyak (pl.: fa, oszlop) a biz- tosított vagyontárgyakra rádõlnek.

C) Vezetékes vízkockázatok

1. Vezetékes vízkár a biztosított vagyontárgyak azon kára, ame- lyeket a biztosított telephelyen lévõ, ivóvíz, szennyvíz és csapa- dék be- és elvezetõ vezetékeibõl, melegvíz szolgáltató és köz- ponti fûtésrendszerekbõl, valamint az ezekhez csatlakozó tarto- zékokból, szerelvényekbõl és készülékekbõl bármilyen okból kilépõ víz vagy gõz okoz. A biztosító megtéríti továbbá a jelen szerzõdés alapján biztosított:

a) Épületen (épületrészen) belüli be- és elvezetõ vezetékek – ki- véve az ezekhez csatlakozó berendezések és szerelvények

– tömítési hibái miatt keletkezõ károkat, a tömítési hiba javítási költségeit, valamint az elvezetõ csövek dugulása miatt kelet- kezõ károkat és a dugulás elhárításának költségeit;

b) Az 1. pont szerinti káreseteknél az a) pontban leírt térítéssel kapcsolatban legfeljebb 10 fm hosszúságú csõszakasz fel- tárási költségeit, valamint 6 fm új csõ és annak behúzási költ- ségeit.

2. Nem téríti meg a biztosító:

a) A fakorhadási, gombásodási és penészesedési károkat.

b) A közvetett károkat, mint pl. vízhiány, vízveszteség, elmaradt haszon.

c) Talajszint alatti helyiségekben a padozattól kevesebb mint 12 cm magasan tárolt készletekben (1. fejezet 1. C) keletkezett károkat.

d) A vezetékekhez csatlakozó berendezésekben és szerelvé- nyekben (pl. csaptelepek, vízmérõk, víztartályok, kazánok, fûtõtestek, vízmelegítõk) keletkezett károkat.

e) Az átmenetileg nem használt vagy felügyelet nélküli épületek (építmények), berendezések és gépek vezetékei elzárásá- nak elmulasztása miatt keletkezett károkat, valamint a víztele- nítés elmulasztása miatt keletkezett fagykárokat és ezek kö- vetkezményi kárait.

f) Az ipari, technológiai vezetékekben – ide értve a technológiai célú víz- és gõzvezetékeket is - és azok tartozékaiban kelet- kezõ töréskárokat és az ezekben lévõ folyadék vagy anyag által okozott károkat.

3. Tûzoltó berendezés meghibásodása: biztosítási esemény- nek minõsül a biztosított ingatlanon létesített tûzoltó rendszer (sprinkler, illetve önálló tûzi vízhálózat) törése, repedése vagy rendellenes mûködése miatti vízkiáramlás. A biztosító megtéríti az ily módon kiáramló víz által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat, de nem téríti meg azokat, amelyek a tûzoltó- rendszerben, tartozékaiban és szerelvényeiben keletkeztek, il- letve amelyek a nyomáspróbák, ellenõrzési és karbantartási, va- lamint javítási vagy építési (szerelési) munkák során keletkeztek.

D) Katasztrófa kockázatok

A biztosító – az alábbiakban részletezett módon – megtéríti az olyan károkat, amelyek földrengés, illetve árvíz következtében keletkeztek.

Az azonos káridõpontban, egy hatóokból keletkezõ és az egymást követõ 504 órán belül kárt okozó árvízkárra, a 168 órán belül kárt okozó földrengéskárra, valamint a 96 órán belül kárt okozó viharká- rokra a kifizethetõ összeget a biztosító korlátozza. A 2003. évi LX. tv. 1. sz. melléklete szerinti nem életbiztosítási ág, ezen belül a tûz- és elemi károk, ill. egyéb vagyoni károk ágazatokba tartozó 2007. április 30. után létrejött szerzõdésekre kifizethetõ kárfizetés maxi- muma 30 milliárd Ft, kivéve a címükben az „Egyedi szerzõdés” vagy az „Egyedi szerzõdések feltételgyûjteménye”, valamint az

„Építés- és szerelésbiztosítás” kifejezést tartalmazó szerzõdések. Ha az ebbe a körbe tartozó szerzõdésállományt érintõ, a fentiek- ben megfogalmazott káreseménybõl származó összkár meghalad- ja a 30 milliárd Ft-ot, úgy szerzõdésenként olyan arányban történik a kár kifizetése, ahogy a 30 milliárd Ft és a tényleges összkár aránylanak egymáshoz.

1. Földrengés: a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála ötös fokozatát elérõ földmozgás.

2. Árvíz: az állandó vagy idõszakos jellegû természetes vagy mes- terséges vízfolyások, tavak, víztárolók olyan kiáradása, amikor a víz árvíz ellen védett területet önt el. Biztosítási esemény az árvíz- védelmi töltések mentett oldalán a magas vízállás következté- ben keletkezõ buzgárok és fakadóvizek károsító hatása is. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek:

a) A vízbefogadó és elvezetõ létesítményekben, vízügyi létesít- ményekben, gátakban, öntözõberendezésekben, halasta- vakban, víztározókban és hasonlókban keletkeztek.

b) A hullámtérben vagy a nem mentett árterületeken lévõ bizto- sított vagyontárgyakban keletkeztek.

hullámtér: a folyók partélei és az árvízvédelmi töltések közöt- ti terület.

nem mentett árterület: az árterületnek az a része, amely a folyómeder és a vele párhuzamosan épített közút, vasúti töl- tés vagy magaspart között fekszik.

c) Belvíz és talajvíz miatt (elöntés nélküli átnedvesedés vagy fel- ázás) keletkeztek.

3. A biztosító a szerzõdésben várakozási idõt köt ki, melynek idõ- tartama a szerzõdés hatályba lépésétõl számított 30 nap. A biz- tosító kockázatviselése a várakozási idõ alatt földrengés és árvíz biztosítási eseményekre nem terjed ki.

II. Biztosítható vagyoncsoportok és a kockázatviselés helye

1. Biztosítható vagyoncsoportok:

a) Épületek (építmények) (1. fejezet I. A).

b) Mûszaki és egyéb berendezések (1. fejezet I. B).

c) Készletek (1. fejezet I. C).

d) Készpénz, értékcikkek (1. fejezet I. D).

2. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzõdésben azono- sítható módon feltüntetett – az 1. pontnak megfelelõen csopor- tosított – vagyoncsoportokra terjed ki, amíg azok a kockázatvi- selés helyén találhatók. A kockázatviselés helye a biztosítási szerzõdésben megjelölt telephelyek, épületek vagy az épületek helyiségei.

III. Többletköltségek térítése

A biztosító a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkon túl- menõen megtéríti a 2. fejezet I. szerinti biztosítási események be- következése során – illetve azzal kapcsolatban – felmerülõ és iga- zolható költségeket, amelyek a kár elhárítása vagy enyhítése érde- kében szükségesek voltak, még ha nem is jártak eredménnyel. Nem tartoznak azonban ebbe a kategóriába azok a kiadások, ame- lyek a mentési kötelezettség teljesítése közben elszenvedett egészségkárosodás következtében merülnek fel. A kár enyhítése, valamint a kártalanítás együttes összege nem haladhatja meg a ká- rosodott vagyoncsoportra meghatározott biztosítási összeget, ki- véve, ha a kárenyhítés költségei a biztosító kifejezett utasításának eredménye. Alulbiztosítás esetén a költségek térítése is olyan arányban történik, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik. Kárelhárítási és kárenyhítési költségeknek az alábbiak minõsülnek:

a) A károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásai enyhíté- sét szolgáló intézkedések, pl. ideiglenes fedés (tetõzet) létesítése, dúcolás, állványozás, ideiglenes közmûvesítés, továbbá a meg- mentett vagyon biztonságát szolgáló egyéb intézkedések költségei.

b) Az oltás és mentés költségei, beleértve az idegen tulajdonban az oltás, mentés során keletkezett károkat is, kivéve a közérdek szolgálatára hívatott tûzoltóság vagy más segítségnyújtásra kö- telezett szervezet szolgáltatásaival kapcsolatos költségeket.

c) Tisztítási költségek, amelyek a biztosított vagyontárgyak meg- óvásával, illetve a helyreállítás során szükségessé váló megtisz- tításával kapcsolatban merültek fel.

3. fejezet:

Betöréses lopás és rablás biztosítás

I. Biztosítási események

1. Betöréses lopás: ha az elkövetõ a lopás során a biztosított va- gyontárgyakat tartalmazó lezárt helyiségbe, a biztosítási szerzõ- désben megjelölt kockázatviselés helyén:

a) Nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tetõ kibon- tásával erõszakos módon hatolt be.

b) Nehezítõ akadályok elhárítása után, közlekedésre nem meg- engedett, illetve alkalmatlan meglevõ nyíláson (pl. szellõzõ- nyílás) keresztül hatolt be.

c) Zárás elõtt a helyiségben elrejtõzött, és zárás után az a), illet- ve b) pontokban foglaltak szerint távozott.

d) Álkulccsal vagy zárak felnyitására alkalmas más idegen esz- köz használatával jutott be. Amennyiben a behatolás tényét szemrevételezéssel nem lehet egyértelmûen megállapítani, az idegen eszköz használatát független igazságügyi zárszak- értõnek kell igazolnia.

e) Eredeti vagy kulcsmásolat használatával jutott be úgy, hogy a kulcsokhoz az a)–d) pontok szerinti – egy másik épület helyiségé- be, illetve ugyanazon épület más helyiségébe történõ – betöré- ses lopás vagy a kulcs megszerzésére irányuló rablás útján jutott.

2. Ha a vagyontárgyak csak lezárt értéktárolókban (pl. pénzszek- rény, faliszéf, páncélszekrény) vannak biztosítva, akkor e va- gyon olyan idõpontban történõ eltulajdonítása, amikor a feltétel vagy külön megállapodás szerinti biztonsági berendezéseknek üzemben kell lenniük, csak akkor minõsül betöréses lopásnak, ha az elkövetõ a kockázatviselés helyére az 1. pontban megha- tározottak szerint hatolt be és ott az értéktárolókat:

a) Feltörte.

b) Álkulccsal vagy zárak felnyitására alkalmas idegen eszközzel felnyitotta;

c) Eredeti vagy kulcsmásolattal nyitotta ki, amennyiben ezeket lezárt értéktárolóban tárolták, és az elkövetõ a kulcsok birto-

kába úgy jutott, hogy ezek tárolási helyét feltörte vagy zárak felnyitására alkalmas más idegen eszközzel felnyitotta.

d) Eltulajdonította.

Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha az értéktároló kulcsát, vagy másodkulcsát a kulcs õrzéséért felelõs személy munkaidején kí- vül a kockázatviselés helyén tartották.

Értéktárolónak az olyan lezárható tárolóeszköz minõsül, amely

– szimpla vagy dupla acéllemez falú, a két fal között légréssel vagy speciális töltettel;

– falvastagsága minimum 2 mm;

– kulcsa a zár nyitott állapotában nem vehetõ ki a zárból;

– épületszerkezeti tartóelemhez rögzített minimum 5000 N fe- szítõ erõnek ellenálló módon (az értéktároló súlya is beleér- tendõ) vagy falba, illetve padozatba betonozva beépített.

Az értéktárolókra meghatározott valamennyi kritériumnak meg nem felelõ fémszekrények vagy egyéb tárolóeszközök a bennük biztosítható összeg szempontjából bútornak minõsülnek.

3. Nem minõsülnek biztosítási eseménynek azok a károk, amelyek:

a) Olyan vagyontárgyak eltûnése miatt keletkeztek, amelyeknél az I. 1–2. pontok szerinti biztosítási esemény nem állapítható meg (pl. lopás, dézsmálás, eltûnés, leltárhiány).

b) Automatákból hamis vagy nem az értéknek megfelelõ érme vagy egyéb – érmét helyettesítõ – tárgy segítségével eltulaj- donított áru és/vagy készpénzkárok.

c) Úgy következtek be, hogy az elkövetõ nyitva hagyott nyílás- zárón keresztül hatolt be a biztosított helyiségbe; még akkor sem, ha a nyitva hagyott nyílászárót egyébként nehezítõ aka- dály (pl. rácsozat) védte.

4. Rablás: ha a biztosított vagyontárgyat az elkövetõ a kockázatvi- selési helyen, jogtalan eltulajdonítás szándékával úgy veszi el a szerzõdõtõl, biztosítottól, annak alkalmazottjától vagy megbí- zottjától, hogy e célból erõszakot, avagy élet vagy testi épség el- leni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetõleg ezeket a személye- ket öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi. Rablás az is, ha a tetten ért elkövetõ a biztosított vagyontárgy megtartása érdekében erõszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

5. Vandalizmus: ha az elkövetõ a biztosított vagyontárgyakat, va- lamint az azok elhelyezésére szolgáló épületek (építmények) szerkezeti részeit betöréses lopás vagy rablás elkövetése vagy annak kísérlete során, a kockázatviselés helyén szándékosan megrongálja. Az épületekben keletkezett vandalizmus károkat a biztosító a III. pont szerint téríti meg.

II. Biztosítható vagyoncsoportok és a kockázatviselés helye

1. Biztosítható vagyoncsoportok:

a) Xxxxxxx és egyéb berendezések (1. fejezet I. B).

b) Készletek (1. fejezet I. C).

c) Készpénz, értékcikkek (1. fejezet I. D).

2. A kockázatviselés helye a biztosítási szerzõdésben megjelölt in- gatlanok (telephelyek), épületek vagy az épületek helyiségei. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzõdésben azonosít- ható módon feltüntetett vagyontárgyakra (vagyoncsoportokra) terjed ki, amíg azok a kockázatviselés helyén találhatók.

3. Az 1. a és b pont alatti biztosítási vagyoncsoportok biztosítási összegét azok teljes új értékének megfelelõen (teljes érték bizto- sítás) kell meghatározni. A biztosított vagyontárgyakra a biztosító

kockázatviselése a biztosítási szerzõdésben rögzített biztosítási összegig terjed, az 1. fejezet II. 4. és 5. pontok szerinti korláto- zás figyelembevételével.

4. A biztosított készpénz, értékcikk esetében biztosítási összeg- ként a biztosítási idõszakon belül elõforduló legmagasabb érték- nek megfelelõ, de legfeljebb 500.000.-Ft-ig elsõ kockázati összeget kell meghatározni. A biztosító szolgáltatási kötelezett- sége betöréses lopás kockázatra 50 000 Ft biztosítási összeg felett kizárólag akkor áll fenn, ha a biztosított vagyontárgyak a biztosítási esemény ideje alatt – a szerzõdésben rögzített – összes zárával lezárt értéktárolóban voltak elhelyezve. Az érték- tárolónak meg kell felelnie a 2. pontban meghatározott követel- ményeknek.

III. Többletköltségek térítése

1. A biztosító a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkon túlmenõen megtéríti a 3. fejezet I. szerinti biztosítási események bekövetkezése során – illetve azzal kapcsolatban – felmerülõ és igazolható többletköltségeket a 2. pont szerinti mértékig.

2. A többletköltségek térítésére – a biztosítási idõszak (egy év) alatt

– kifizethetõ összeg felsõ határa a biztosítási összeg 10%-a. Ugyanakkor a kárkifizetés a többletköltségekkel együtt sem ha- ladhatja meg a biztosított vagyoncsoportra megállapított biztosí- tási összeget.

3. A biztosító a következõ többletköltségeket téríti:

a) A biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló épületek- ben (helyiségekben), azok beépített berendezési és felszere- lési tárgyaiban keletkezett károkkal kapcsolatos költségeket.

b) A biztosított vagyontárgyak helyiségen belüli tárolására szol- gáló, lezárt tárolók feltörése, illetve felnyitása miatt keletkezett rongálási károk helyreállításával kapcsolatos költségeket.

c) Xxxxx cseréjének vagy átalakításának szükséges költségeit, ha az elkövetés során eredeti vagy kulcsmásolatot használtak.

d) Egy bekövetkezett káresemény elhárításával vagy a kár enyhí- tésével kapcsolatban indokoltan felmerült költségeket – még akkor is, ha az nem vezetett eredményre –, kivéve a mentés során keletkezett egészségkárosodás miatti kárigényeket.

e) Egy biztosítási esemény bekövetkezése miatt szükséges ideiglenes biztonsági intézkedések (õrzés, ideiglenes zár és nyílásvédelem) költségeit az eredeti állapot helyreállításához mûszakilag indokolható idõtartamra.

IV. A szerzõdõ (biztosított) kötelezettségei

1. A szerzõdõ (biztosított) köteles a szerzõdésben elõírt biztonsági berendezéseket üzemeltetni, és védelmi intézkedéseket alkal- mazni abban az esetben is, ha a kockázatviselés helyét a szer- zõdõ (biztosított) alkalmazottai és azon családtagjai, akik a koc- kázatviselés helyén foglalkozásszerû tevékenységet végeznek, ideiglenesen elhagyták. A berendezések használatánál és az in- tézkedések (pl. õrzés) végrehajtásánál be kell tartani minden, az azokkal kapcsolatos elõírást.

2. A szerzõdõ (biztosított) köteles a biztonsági berendezések meg- felelõ és rendszeres karbantartásáról gondoskodni.

3. A pénztárgépet üzletzáráskor tilos lezárni. Abban csak a min- denkori legmagasabb címletértékkel egyenértékû váltópénz maradhat.

4. Kár esetén a biztosító kérésére megfelelõ határidõn belül – amely nem lehet több két hétnél – saját költségére be kell nyúj-

tania a biztosítási esemény elõtt meglévõ vagyontárgyak igazo- lására szolgáló bizonylatokat, a kár napján meglévõ maradvány- értékek leltárát és a károsodott vagy hiányzó vagyontárgyak lel- tárjegyzékét, azok a káresemény bekövetkezése idõpontjában érvényes értékének feltüntetésével. Kárrendezéskor a szerzõdõ (biztosított) köteles a rávonatkozó hatályos adó- és számviteli törvényben elõírt nyilvántartásait a biztosító rendelkezésére bo- csátani.

V. Károk megtérülése

1. A biztosított – amennyiben az eltulajdonított tárgyak hollétérõl tu- domást szerez – köteles a rendõrséget és a biztosítót haladék- talanul értesíteni. A biztosító felszólítására a tárgyak azonosítása és visszaszerzése érdekében a biztosított köteles mindent megtenni vagy a biztosítót meghatalmazni, hogy a visszaszer- zéshez szükséges intézkedéseket megtehesse.

2. Ha az eltulajdonított tárgyak a kártérítés kifizetése elõtt elõkerül- nek, a biztosított köteles azokat visszavenni, kivéve, ha ez nem várható el tõle, mert már pótolta azokat. Ez utóbbi esetben a tu- lajdonjog a biztosítóra száll át.

3. Ha az eltulajdonított tárgyak a kártérítés kifizetése után kerülnek elõ, a biztosított vagy visszaveszi azokat és a kártérítési össze- get visszafizeti a biztosítónak vagy a kártérítési összeget meg- tartja és a tárgyak tulajdonjoga átszáll a biztosítóra.

VI. A kártérítés korlátozása illetve kizárás nem megfelelõ védelem esetén

1. A biztosító a biztosított tevékenységhez szükséges védelmi szintet határoz meg, aminek teljesülését a kárrendezés során vizsgálja.

2. Az elõírt védelmi szint (1-tõl 6-ig) megvalósítása a Z 301. – Z

306. sz. záradékoknak megfelelõ mechanikai védelmi szintek és a Z 320. – Z 321. sz. záradékoknak megfelelõ elektronikai jel- zõrendszerek alkalmazásával lehetséges.

3. A mechanikai védelem szintje a záradékok megnevezésébõl adódik, ezt a szintértéket a helyi elektronikai jelzõrendszer (Z

320. sz. záradék) alkalmazása eggyel, a távfelügyeleti elektroni- kai jelzõrendszer kettõvel megnöveli. Helyi elektronikai jelzõ- rendszer alkalmazása csak lakottnak minõsülõ kockázatviselési helyen (Z 133. sz. záradék) elfogadott.

4. A biztosító csak abban az esetben téríti meg teljes mértékben a ténylegesen felmerült kárt, ha a káridõpontban a biztosított tevé- kenységhez a szerzõdésben (biztosítási ajánlaton, kötvényben) megjelölt, kötelezõen elõírt védelmi szint teljesült.

5. Korlátozza a biztosító a kártérítés mértékét, amennyiben a kár idõpontjában az elõírtnál alacsonyabb szintû volt védelem. Eggyel alacsonyabb szint esetén a megállapított kárösszeg 50%-a, kettõvel alacsonyabb szint esetén 25%-a kerül kifizetés- re. Az elõírtnál három, vagy több szinttel alacsonyabb tényleges védelem esetén a biztosító a betöréses lopás kockázatot kizárja.

4. fejezet:

Üvegtörés biztosítás

I. Biztosítási események

1. Biztosítási eseménynek minõsül a biztosított üvegekben (üve- gezésekben) keletkezett törés- vagy repedéskár.

2. A biztosító nem téríti meg:

a) Az üveg felületén vagy annak díszítésében (ideértve a fény- védõ bevonatokat és fóliákat is) karcolással, kipattogzással (kagylótöréssel) keletkezett károkat.

b) A biztosított üveg keretében (foglalatában) keletkezett káro- kat, de megtéríti az üveg pótlását akadályozó szerelvények (pl. védõberendezések, belsõ zárak) le- és visszaszerelési költségeit, az üvegkárra meghatározott kártérítési összegnek megfelelõ limitösszegen belül.

c) A biztosítás megkötésekor már törött, repedt vagy toldott üvegekben keletkezett további károkat.

d) A padlózatba épített üvegekben, üveg dísztárgyakban, csillá- rok üvegezésében, neonokban és más fényforrásokban ke- letkezett károkat.

e) Azokat az üvegkárokat, amelyek az épületek javítási, karban- tartási, illetve építési, állványozási munkái során keletkeztek.

f) Szolárium berendezések üvegezésében keletkezett károkat.

3. A biztosítási szolgáltatás maximális mértékét a biztosító éves li- mitösszegben határozza meg.

II. Biztosítható vagyontárgyak

Maximum 10 m2 táblaméretig biztosíthatók az épületek külsõ üveg- burkolatai, tükrök, fényvisszaverõ üvegek, a szerkezetileg beépített üvegezések (portálok, belsõ térelválasztók), üvegtetõk, valamint a külsõ és belsõ nyílászárók üvegezései. Ezek lehetnek egyrétegû (maximum 10 mm vastag) sík- és katedrál üvegek, drótüvegek, minta nélküli savval maratott (homályosított) és homokfúvott üve- gek, kétrétegû (maximum 2x4 mm vastag) légréssel ellátott hõszi- getelõ üvegek, plexi és akryl üvegezések.

Ón-, ólom- és rézfoglalatokban lévõ díszüvegezések, mintázott homokfúvott és savmaratott üvegek, speciális épületszerkezeti üvegek (copolit és üvegtégla), többrétegû biztonsági üvegek, üvegfestmények és mozaikok, üveg cégtáblák és reklámtáblák, üvegpultok, vitrinek, akváriumok, terráriumok üvegezése, napener- gia átalakító berendezések üvegezése, üvegházak és télikertek üvegezése, valamint az üvegfelületeken elhelyezett díszítések, fényszûrõ, biztonsági és egyéb fóliák.

III. Biztosítási szolgáltatás (kiegészítés az Általános szerzõdési feltételek IV.-hez)

1. A biztosító a benyújtott számla alapján a biztosítási összegen belül az üveg cseréjét fizeti, azonban a kár összegétõl függetle- nül a biztosított minden esetben köteles a biztosító kérésére kár- igénye jogosságát bizonyítani.

2. A biztosító a károsodott üvegfelület újraüvegezési költségének 20%-áig terjedõ mértékben megtéríti:

a) A biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosított azon iga- zolt kiadásait, amelyek a káresemény alkalmával a kár elhárítá- sa vagy enyhítése érdekében szükségszerûen merültek fel.

b) A közvetlen vagyonvédelmet szolgáló azonnali ideiglenes helyreállítás költségeit.

5. fejezet:

Mestervonal-24 szolgáltatás

A Mestervonal-24 telefonos szolgálat az év minden napján a 06-40-200-272 kék számán 0–24 óráig fogadja a szerzõdõ/bizto- sított telefonhívását és a lehetõségek szerint minél hamarabb infor- mációt nyújt, iparosmunkát szervez és átvállalja ennek költségeit az alábbiak szerint.

I. Vészelhárítási szolgáltatás

Vészhelyzetnek minõsül ha a biztosított épület gépészeti, mûszaki berendezéseinek meghibásodása vagy egy váratlan külsõ mecha- nikai behatás következtében olyan helyzet alakul ki, mely sürgõs beavatkozást kíván a további károk és balesetveszély megelõzése érdekében. Például csõtörés következtében ázik a lakás vagy be- letörik a kulcs a zárba és nem tudnak a lakásba bejutni. Nem minõ- sül azonban vészhelyzetnek a lapostetõ szigetelés hiányossága miatti beázási kár. A vészhelyzet elbírálása a biztosító koordinátorá- nak jogosultsága a bejelentõ helyzetismertetése alapján.

A. A biztosító az alábbi általános szakipari munkákban vállal vészelhárítási szolgáltatást

– víz-, gáz-, fûtésszerelés

– zárjavítás

– dugulás elhárítás

– villanyszerelés

– tetõ javítás

– üvegezés

B. Átvállalt költségek

A biztosító átvállalja az általa küldött szakiparosnak a vészelhárítás érdekében felmerült alábbi költségeit a biztosítási ajánlaton megjelölt összeg erejéig:

– kiszállási díj

– munkadíj

– anyagköltség

Vészelhárítás esetén, ha a felmerülõ költségek meghaladják a biz- tosítási ajánlaton megjelölt összeget, a pluszköltség minden eset- ben a biztosítottat terheli. A vészelhárítások, illetve az üvegezések során felhasznált anyagok, szerelvények csak az eredetivel meg- egyezõ fajtájúak, kategóriájúak lehetnek, a vészelhárítás célja a vészhelyzetet megelõzõ állapot helyreállítása. Amennyiben a rend- szeres karbantartás elmulasztása következtében – vagy amiatt, hogy a vészelhárítást végzõ szakember felhívása ellenére a szük- séges javításokat nem végezték el – ugyanazon a helyen ismétel- ten elõfordul a vészhelyzetet elõidézõ hiba, a biztosító nem köteles a vészelhárítás költségeit fedezni, így a szolgáltatás megrendelése esetén azok a biztosítottat terhelik.

C. A vészelhárítás idõpontja

A biztosító vészhelyzet esetén a lehetõ legrövidebb idõn belül ipa- rost küld a helyszínre. Amennyiben a biztosított számára csak egy késõbbi idõpont megfelelõ, de gondoskodott a további károk meg- elõzésérõl (pl.: elzárta a vizet az épületben, de csak néhány nap múlva tudja a vízvezeték szerelõt fogadni) a biztosító az esetet vészhelyzetként kezeli és a költségeket átvállalja.

II. Szakiparosok ajánlása

Vészhelyzeten kívüli, illetve azon túli szakipari munkák elvégzésé- hez szintén ajánl a biztosító a fenti ágazatokhoz tartozó, elõre meg- határozott kiszállási és munkadíjjal dolgozó iparost, de a munka el- végzésének összes költsége (kiszállás, munkadíj, anyagköltség) a biztosítottat terheli.

III. Kockázatviselés kezdete

A szolgáltatás kezdete új szerzõdések esetén a biztosítási ajánlat aláírá- sát, módosítás esetén a módosítás hatályba lépését követõ 30. nap.

Xxxxx feltételek és záradékok a vállalkozások vagyonbiztosításához

KF 110. sz. külön feltétel Kötelezõ önrész alkalmazása

Jelen külön feltétel alkalmazása esetén a biztosító a kárkifizetés mértékét önrészesedéssel csökkenti, ha a kár az alábbi biztosítási események valamelyike miatt következik be:

– tûz, villámcsapás, robbanás, személyzet által irányított légi jár- mûvek, azok részeinek vagy rakományának lezuhanása, ütkö- zése (VVF-VS 2. fejezet I. A)

– betöréses lopás, rablás, vandalizmus (VVF-VS 3. fejezet I.)

Az önrészesedés mértéke minden esetben a megállapított kár- összeg 10%-a, de minimum 50 ezer Ft.

KF 140. sz. külön feltétel Megállapodás 3 éves szerzõdé- si tartamról

Felek kölcsönösen megállapodnak, hogy a biztosítási szerzõdést legalább 3 évre kötik, mindemellett fenntartják a jogot a szerzõdés évfordulóra történõ felmondására, 30 nap felmondási határidõ be- tartásával. Legalább 3 évre kötött szerzõdésekre a biztosító tartam- engedményt nyújt. Ha a biztosítási szerzõdés a szerzõdõ kezde- ményezésére vagy díjnemfizetés miatt a 3. biztosítási évforduló elõtt megszûnik, a szerzõdõ köteles az engedmény összegét visszamenõlegesen megfizetni.

Z 133. sz. záradék Lakott épület

Az ajánlattevõ az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) VII. 1. pontjának megfelelõen bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rög- zített kockázatviselési hely megfelel az alábbi meghatározásnak: az épület(tömb)-ben olyan lakás céljára szolgáló helyiség (lakás) talál- ható, amelyben állandó jelleggel (bejelentett lakcímmel) egy vagy több személy lakik. Lakottnak minõsül a kockázatviselési hely akkor is, ha ott ilyen helyiség nem található, de a legközelebbi lakás céljá- ra szolgáló épület távolsága nem több 50 m-nél vagy a szerzõ- dõ/biztosított a kockázatviselési helyen folyamatos (non stop, éjjel-nappali, három mûszakos) tevékenységet folytat.

Z 134. sz. záradék Lakott területen belül található épület

Az ajánlattevõ az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) VII. 1. pontjának megfelelõen bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rögzí- tett kockázatviselési hely megfelel az alábbi meghatározásnak: az épület (telephely) a település közigazgatási határán belül helyezkedik el.

Z 137. sz. záradék Állandó portaszolgálat

Az ajánlattevõ az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) VlI. 1. pontjának megfelelõen bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rög- zített kockázatviselési helyen állandó portaszolgálat van. A porta- szolgálatot a biztosított objektum (telephely vagy épület) egyik bejá- rata közvetlen közelében a nap 24 órájában – a pihenõ-, ünnep- és munkaszüneti napokat is beleértve – látják el. A szolgálati helyiség- ben az országos távhívó rendszerbe kapcsolt, mûködõképes fõvo- nalú telefonkészülék vagy mobiltelefon üzemel. A portaszolgálat te- vékenységét munkaköri leírás szabályozza. A szolgálatot ellátó sze- mélyzet csak a munkaköri leírásban szabályozott esetekben hagyhatja el szolgálati helyét. Eltérõen az ÁVF VlI. 2. pontjától, a Ptk.

540 § (2) bekezdése alapján a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a jelen záradék meghatározásainak változásait a biztosítónak haladéktalanul, de legkésõbb két napon belül írásban bejelenti.

Z 202. sz. záradék Készletek tárolása talajszint alatti helyiségben

Eltérõen a Vállalkozások vagyonbiztosítási feltételei 2. fejezet I. B) 2. és C) 2. c) pontjaiban foglaltaktól, a készletekben (VVF-VS) 1. feje- zet I. C) keletkezett – víz által okozott – károkat a biztosító csak ak- kor téríti meg, ha a kár bekövetkezése idején készletek a helyiség padozata fölött legalább 50 cm magasságban voltak elhelyezve.

Z 301. sz. záradék 1. mechanikai védelmi szint alkalmazása

(Lásd még: Fogalommeghatározások a Z 301–306. záradékok- hoz) Az ajánlattevõ az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF)

VII. 1. pontjának megfelelõen bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhe- lyezésére szolgáló helyiségekre az alábbi (1. mechanikai védelmi szint) technikai feltételek teljesülnek:

Falazatok

A falazat, a födém és a padozat a legalább 6 cm vastagságú tömör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékû áthatolás elleni védel- met nyújt. Támpontok:

– 6–10 cm vastagságú egyedi vagy tipizált szendvicsszerkezet, il- letve más két- vagy többrétegû lemezbõl készült szerkezet, amely legalább 10 cm vastagságú;

– speciális könnyûszerkezetes elemekbõl készített szerkezetek, amelyek legalább kétrétegûek, közöttük hõszigetelõ, tûzálló anyag és a mechanikai ellenálló képességet biztosító egyéb anyag található;

– gyári elemekbõl összeállított faház.

Ajtók

Az ajtó(k) zárása biztonsági zárral vagy önzáró hajtómûvel ellátott mozgatószerkezettel biztosított (garázsajtók). Kétszárnyú ajtók re- teszhúzás ellen védettek. Eltérõen az ÁVF VII. 2. pontjától, a Ptk.

540. § (2) bekezdése alapján a felek megállapodnak, hogy a szer- zõdõ (biztosított) a jelen záradék meghatározásainak változásait a biztosítónak haladéktalanul, de legkésõbb két napon belül írásban bejelenti.

Z 302. sz. záradék 2. mechanikai védelmi szint alkalmazása

(Lásd még: Fogalommeghatározások a Z 301–306. záradékok- hoz) Az ajánlattevõ az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF)

VII. 1. pontjának megfelelõen bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhe- lyezésére szolgáló helyiségekre az alábbi (2. mechanikai védelmi szint) technikai feltételek teljesülnek:

Falazatok

A falazat, a födém és a padozat a legalább 6 cm vastagságú tömör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékû áthatolás elleni védel- met nyújt. Támpontok:

– 6–10 cm vastagságú egyedi vagy tipizált szendvicsszerkezet, il- letve más két- vagy többrétegû lemezbõl készült szerkezet, amely legalább 10 cm vastagságú;

– speciális könnyûszerkezetes elemekbõl készített szerkezetek, amelyek legalább kétrétegûek, közöttük hõszigetelõ, tûzálló anyag és a mechanikai ellenálló képességet biztosító egyéb anyag található;

– gyári elemekbõl összeállított faház.

Ajtók

Az ajtók zárása legalább két, egymástól minimum 30 cm-re elhe- lyezkedõ zárási ponton, biztonsági zárral történik. A zárbetétek letö- rés elleni védelemmel rendelkeznek. Kétszárnyú ajtók reteszhúzás ellen védettek. Az ajtókat kiemelés elleni védelemmel kell ellátni. A fából készült ajtólapokra min. 3 darab forgópánt szükséges. A zár- nyelvek reteszelési mélységének a 14 mm-t el kell érnie. Az ajtólap és a tok közötti rés (záráspontosság) oldalanként max. 6 mm lehet. Eltérõen az ÁVF VII. 2. pontjától, a Ptk. 540. § (2) bekezdése alap- ján a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a jelen zá- radék meghatározásainak változásait a biztosítónak haladéktalanul, de legkésõbb két napon belül írásban bejelenti.

Z 303. sz. záradék 3. mechanikai védelmi szint alkalmazása

(Lásd még: Fogalommeghatározások a Z 301–306. záradékok- hoz) Az ajánlattevõ az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF)

VII. 1. pontjának megfelelõen bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhe- lyezésére szolgáló helyiségekre az alábbi (3. mechanikai védelmi szint) technikai feltételek teljesülnek:

Falazatok

A falazat, a födém és a padozat a legalább 12 cm vastagságú tö- mör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékû áthatolás elleni védelmet nyújt. Támpont:

– 6 cm vastagságú vasalt betonfal, padozat és födémszerkezet (pl. panelházak).

Ajtók

Az ajtók zárása legalább két, egymástól minimum 30 cm-re elhe- lyezkedõ zárási ponton, biztonsági zárral történik. A zárbetétek letö- rés elleni védelemmel rendelkeznek. Kétszárnyú ajtók reteszhúzás ellen védettek. Az ajtókat kiemelés elleni védelemmel kell ellátni. A fából készült ajtólapokra min. 3 darab forgópánt szükséges. A zár- nyelvek reteszelési mélységének a 20 mm-t el kell érnie. A retesz- vasak fogadására legalább két ponton falszerkezethez rögzített ellenlemezt kell alkalmazni. Az ajtóalap és a tok közötti rés (zárás- pontosság) oldalanként max. 6 mm lehet. Bevésõzár esetén a könnyített oldalon min. 150x300 mm-es, legalább 1 mm vastagsá- gú acéllemez megerõsítés szükséges. Üvegezett ajtók üvegfelüle- teire lásd még az ablakokra meghatározott követelményeket is.

Ablakok

Az ablakok esetében az alábbi követelmények csak a járó-, illetve megközelítési szinttõl max. 3 m alsó párkánymagassággal rendel- kezõ, 30x30 cm-nél nagyobb felületû ablakokra vonatkoznak:

– belülrõl zárható redõnnyel, spalettával szereltek, vagy

– MABISZ által minõsített, minimum A1 (P2A) fokozatú biztonsági üvegezés;

– MABISZ által minõsített biztonsági üvegfóliával ellátottak. A fólia telepítésére a MABISZ minõsítési tanúsítványban, illetve Termékmegfelelõségi ajánlásban meghatározott követelmé- nyek érvényesek.

Eltérõen az ÁVF VII. 2. pontjától, a Ptk. 540.§ (2) bekezdése alapján a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a jelen záradék meghatározásainak változásait a biztosítónak haladéktalanul, de legkésõbb két napon belül írásban bejelenti.

Z 304. sz. záradék 4. mechanikai védelmi szint alkalmazása

(Lásd még: Fogalommeghatározások a Z 301–306. záradékok- hoz) Az ajánlattevõ az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF)

VII. 1. pontjának megfelelõen bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhe-

lyezésére szolgáló helyiségekre az alábbi (4. mechanikai védelmi szint) technikai feltételek teljesülnek:

Falazatok

A falazat, a födém és a padozat a legalább 12 cm vastagságú tö- mör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékû áthatolás elleni védelmet nyújt. Támpont:

– 6 cm vastagságú vasalt betonfal, padozat és födémszerkezet (pl. panelházak).

Ajtók

MABISZ által a teljeskörû mechanikai védelem elemeként minõsí- tett vagy az alábbi követelményeknek megfelelõ ajtószerkezet: Az ajtó és ajtótok tömör fából vagy fémbõl készültek. Fa tokozat ese- tén a zár reteszvasak fogadására legalább 2 ponton a falszerkezet- hez rögzített ellenlemezt kell alkalmazni. A tokszerkezetet a falhoz maximum 30 cm-enként, min. 10 cm mélyen rögzíteni kell. Az ajtó- alap és a tok közötti rés (záráspontosság) oldalanként max. 6 mm lehet Az ajtókat kiemelés elleni védelemmel kell ellátni. A fából ké- szült ajtólapokra min. 3 darab forgópánt szükséges. A zárást leg- alább két, egymástól minimum 30 cm-re elhelyezkedõ zárási pon- ton, biztonsági zárral kell biztosítani. A zárbetétek letörés elleni vé- delemmel rendelkeznek. A zárnyelvek reteszelési mélységének a 20 mm-t el kell érnie. Kétszárnyú ajtók reteszhúzás ellen védettek. Üvegezett ajtók üvegfelületeire lásd még az ablakokra meghatározott követelményeket is.

Ablakok

A járó-, illetve megközelítési szinttõl max. 3 m alsó párkánymagas- sággal rendelkezõ, 30x30 cm-nél nagyobb területû ablakok felültét max. 100x300 mm-es kiosztású, min. 12 mm átmérõjû köracél – vagy ezzel egyenszilárdságú – kívülrõl nem szerelhetõ rácsozattal kell védeni. Fix rácsokat a falazathoz legalább 4 ponton, min. 10 cm mélyen falazókörmökkel kell erõsíteni. Mobil rácsok esetében a zárást vagy 2 ponton záródó, letörés ellen védett biztonsági zárral vagy önzáró hajtómûvel ellátott mozgatószerkezettel kell biztosítani. A fent definiált rácsszerkezet helyett alkalmazható bármilyen, a MABISZ által a részleges mechanikai védelem elemeként minõsí- tett rács, redõny vagy minimum B1 (P6B) fokozatú biztonsági üvegezés. A 3 m feletti ablakokra nem szükséges védelem.

Eltérõen az ÁVF VII. 2. pontjától, a Ptk. 540. § (2) bekezdése alap- ján a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a jelen zá- radék meghatározásainak változásait a biztosítónak haladéktalanul, de legkésõbb két napon belül írásban bejelenti.

Z 305. sz. záradék 5. mechanikai védelmi szint alkalma- zása

(Lásd még: Fogalommeghatározások a Z 301–306. záradékok- hoz) Az ajánlattevõ az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF VII.

1. pontjának megfelelõen bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhe- lyezésére szolgáló helyiségekre az alábbi (5. mechanikai védelmi szint) technikai feltételek teljesülnek:

Falazatok

A falazat, a födém és a padozat a legalább 30 cm vastagságú tö- mör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékû áthatolás elleni védelmet nyújt. Támpont:

– 12 cm vastagságú vasalt betonfal, padozat és födémszerkezet (pl. panelházak).

Ajtók

MABISZ által a teljeskörû mechanikai védelem elemeként minõsí- tett vagy az alábbi követelményeknek megfelelõ ajtószerkezet: Az ajtó és ajtótok tömör fából vagy fémbõl készültek. Fa tokozat ese-

tén a zár reteszvasak fogadására a falszerkezetekhez legalább 2 ponton rögzített ellenlemezt kell alkalmazni. A tokszerkezetet a fal- hoz maximum 30 cm-enként, min. 10 cm mélyen rögzíteni kell. Az ajtóalap és a tok közötti rés (záráspontosság) oldalanként max. 6 mm lehet. Az ajtókat kiemelés elleni védelemmel kell ellátni. A fából készült ajtólapokra min. 3 darab forgópánt szükséges. A zárást leg- alább két, egymástól minimum 30 cm-re elhelyezkedõ zárási pon- ton, biztonsági zárral kell biztosítani. A zárbetétek letörés és fúrás elleni védelemmel rendelkeznek. A zárnyelvek reteszelési mélysé- gének a 20 mm-t el kell érnie. Kétszárnyú ajtók reteszhúzás ellen védettek. A zárszerkezet fúrás elleni védelmét legalább 1 mm vastagságú, edzett acéllappal kell biztosítani. Üvegezett ajtók üvegfelületeire lásd még az ablakokra meghatározott követelmé- nyeket is.

Ablakok

A járó-, illetve megközelítési szinttõl max. 3 m alsó párkánymagas- sággal rendelkezõ, 30x30 cm-nél nagyobb területû ablakok felüle- tét max. 100x300 mm-es kiosztású, min. 12 mm átmérõjû köracél

– vagy ezzel egyenszilárdságú –, kívülrõl nem szerelhetõ rácsozat- tal kell védeni. Fix rácsokat a falazathoz legalább 4 ponton, min. 10 cm mélyen falazókörmökkel kell erõsíteni. Mobil rácsok esetében a zárást 2 ponton záródó, letörés és fúrás ellen védett biztonsági zár- ral kell biztosítani. A fent definiált rácsszerkezet helyett alkalmazható bármilyen, a MABISZ által a teljes körû mechanikai védelem eleme- ként minõsített rács, redõny vagy minimum B1 (P6B) fokozatú biz- tonsági üvegezés. A 3 és 6 m közötti vagy a 30x30 cm-nél kisebb ablakokra az alábbi követelmények érvényesek:

– kulccsal zárható redõnnyel, spalettával szereltek vagy

– MABISZ által minõsített, minimum A1 (P2A) fokozatú biztonsági üvegezés;

– XXXxXX által minõsített biztonsági üvegfóliával ellátottak. A fólia telepítésére a MABISZ minõsítési tanúsítványban, illetve Termékmegfelelõségi ajánlásban meghatározott követelmé- nyek érvényesek.

A 6 m feletti ablakokra nem szükséges védelem.

Eltérõen az ÁVF VII. 2. pontjától, a Ptk. 540. § (2) bekezdése alap- ján a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a jelen zá- radék meghatározásainak változásait a biztosítónak haladéktalanul, de legkésõbb két napon belül írásban bejelenti.

Z 306. sz. záradék 6. mechanikai védelmi szint alkalmazása

(Lásd még: Fogalommeghatározások a Z 301–306. záradékok- hoz) Az ajánlattevõ az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF)

VII. 1. pontjának megfelelõen bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhe- lyezésére szolgáló helyiségekre az alábbi (6. mechanikai védelmi szint) technikai feltételek teljesülnek:

Falazatok

A falazat, a födém és a padozat a legalább 30 cm vastagságú tö- mör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékû áthatolás elleni védelmet nyújt. Támpont:

– 12 cm vastagságú vasalt betonfal, padozat és födémszerkezet (pl. panelházak).

Ajtók

MABISZ által minõsített, legalább III. kategóriájú biztonsági ajtó, leg- alább 3 ponton záródó, MABISZ által minõsített, illetve ajánlott fú- rás, letörés és finomnyitás ellen védett biztonsági zárral és zárbetéttel szerelve.

Ablakok

A helyiségek összes ablakát max. 100x300 mm-es kiosztású, min. 12 mm átmérõjû köracél – vagy ezzel egyenszilárdságú –, kívülrõl nem szerelhetõ rácsozattal kell védeni. Fix rácsokat a falazathoz legalább 4 ponton, min. 10 cm mélyen falazókörmökkel kell erõsí- teni. Mobil rácsok esetében a zárást 2 ponton záródó, letörés, fú- rás és finomnyitás ellen védett biztonsági zárral kell biztosítani. A fent definiált rácsszerkezet helyett alkalmazható bármilyen, a MABISZ által a teljes körû mechanikai védelem elemeként minõsített rács, redõny vagy minimum B1 (P6B) fokozatú biztonsá- gi üvegezés.

Eltérõen az ÁVF VII. 2. pontjától, a Ptk. 540. § (2) bekezdése alap- ján a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a jelen zá- radék meghatározásainak változásait a biztosítónak haladéktalanul, de legkésõbb két napon belül írásban bejelenti.

Fogalommeghatározások a Z. 301–306. záradékokhoz

1. Zárbetétek letörés elleni védelme

A hengerzárbetét az ajtóalap síkjából legfeljebb 1 mm-t állhat ki. Amennyiben az ajtóalap vastagsága és a hengerzárbetét hossza ezt nem teszi lehetõvé, a kiálló rész hosszával megegyezõ vastag- ságú, letörés ellen védõ eszközt – pl. biztonsági zártakaró, zárcí- mer, rozetta, zárvédõ lemez stb. – kell alkalmazni. A letörés ellen védõ eszközt kívülrõl nem szerelhetõ módon kell az ajtólaphoz rögzíteni.

2. Reteszhúzás elleni védelem

A kétszárnyú ajtók esetében – amennyiben a fix szárny alul és fölül bevésõ gyûszûs tolózárral van rögzítve – szükséges a nyitó szárny benyomásának vagy a gyûszû mozgatásának megakadályozása. Ez történhet a gyûszûk magasságában plusz zárak felszerelésével vagy a gyûszûk csavarral történõ rögzítésével. Billenõkaros szerkezet megfelel a reteszhúzás elleni védelemnek.

3. Kiemelés elleni védelem

Az ajtólapnak a forgópántokról való – az ajtó becsukott helyzetében történõ – leemelhetõségének megakadályozása. Megvalósítható pl. az ajtólap élére szerelt és az ajtó zárt állapotában a tokba süllye- dõ csappal vagy a forgópántok fölé a tokba süllyesztett, a leemelés erejének ellenálló csavarokkal.

4. Reteszelési mélység

A zárszerkezet zárt állapotában a zárnyelvnek az ajtóél síkjától mért hossza.

5. Biztonsági zár

Biztonsági zárnak minõsül a minimum 5 csapos hengerzár, a mini- mum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám vagy be- tûjel kombinációs zár, amennyiben ezek variációs lehetõségeinek száma meghaladja a 10 000-et, az egyedi minõsített lamellás zár és a MABISZ által a teljeskörû mechanikai védelem elemeként mi- nõsített biztonsági lakatszerkezet (lakat és lakatpánt).

6. Bevésõzár

Az ajtó lapjába besüllyesztett és csavarokkal rögzített zárszerkezet.

7. Többpontos zárás

Többpontos zárásnak minõsül, ha a zár reteszvasak egymástól min. 30 cm-re helyezkednek el. Nem minõsülnek zárási pontnak az ajtólap élén – leggyakrabban függõleges irányban – elmozduló csapok, amelyek a tokszerkezeten elhelyezett, legtöbbször U alakú perselyekbe záródnak. Ezeknek nem a zárás a funkciója, hanem az ajtólap deformálódásának megakadályozása.

Z 320. sz. záradék Helyi elektronikai jelzõrendszer alkalmazása

Az ajánlattevõ az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) VII. 1. pontjának megfelelõen bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rög- zített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhelyezé- sére szolgáló helyiségek elektronikai riasztó, illetve jelzõberende- zéssel védettek, amelyre az alábbi technikai feltételek teljesülnek: az elektronikai jelzõrendszernek helyi riasztást kell megvalósítania az alábbi feltételekkel. Alapvetõ követelmény a megfelelõ felületvé- delmi és a csapdaszerû térvédelem együttes megvalósulása vagy a teljes körû térvédelem biztosítása.

Megfelelõ a felületvédelem, ha az elektronikai jelzõrendszer éles üzemmódban figyeli az összes nyílászáró szerkezetet és portált, jelzi az át- és behatolási kísérleteket.

– nyíló ajtó- és ablakszárnyak védelme:

A nyíló ajtó- és ablakszárnyakra felszerelt eszközök (nyitásérzé- kelõk) 1-2 cm-es elmozdulást érzékeljenek.

– üvegfelületek védelme:

Az érzékelõknek már az üveg repedésére is jelzést kell adniuk. Az érzékelõ kiválasztása a védeni kívánt üvegfelület típusának fi- gyelembevételével történjen. Az érzékelõnek a teljes üvegfelüle- tet védeni kell.

– Csapdaszerû a térvédelem, ha az elektronikai jelzõrendszer – éles üzemmódban – a védett objektumban található veszélyez- tetett tárgyak, kiemelt terek megközelítési útvonalait felügyeli.

– Teljes körû a térvédelem, ha az elektronikai jelzõrendszer – éles üzemmódban – felügyeli a védett objektum teljes belsõ terét és mindennemû illetéktelen emberi mozgást jelez.

Az elektronikai jelzõrendszer központja, érzékelõi, kezelõbe- rendezései és jelzésadói a Magyar Biztosítók Szövetsége által kiadott és telepítéskor érvényes minõsítéssel, illetve Termék- megfelelõségi ajánlással rendelkezzen.

A rendszer telepítésével és üzemeltetésével szemben támasztott követelmények:

– a rendszer szabotázsvédett legyen, azaz minden elemének arra jogosulatlan személy által történõ megbontása, manipulálása, rongálása riasztást váltson ki. A szabotázst a riasztóközpont kü- lön – úgynevezett szabotázsvonal(ak)on – jelezze;

– a szabotázsvonalak jelzéseit – nem élesbe kapcsolt állapotban is – a kezelõ számára a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell. A jelzés törlését csak az arra illeté- kes személy végezheti;

– a rendszer rendelkezzen két egymástól független energiaforrás- sal, melyek közül az egyik hálózati tápegység, a másik pedig 72 órás folyamatos üzemelést biztosító szükség áramforrás legyen. A szükség áramforrás a 72 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa;

– a szükség áramforrás automatikus töltésérõl gondoskodni kell;

– egy jelzõvonalon több érzékelõ is telepíthetõ olyan módon cso- portosítva, hogy jelzés esetén a sértett terület könnyen azono- sítható legyen;

– a riasztásjelzés olyan kültéri hang- és fényjelzõ készülékekkel történjen, amely a rendszer energiaforrásai mellett saját akku- mulátorral is rendelkezik;

– a hang- és fényjelzõ készüléket az épületen kívül úgy kell felsze- relni, hogy egyszerû eszközökkel ne lehessen elérni;

– a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszûnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szûnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelõ vagy karbantartó által kikapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a riasztást követõen automatikusan kapcsol- jon éles állapotba;

– a rendszer kezelése kódkapcsolóval vagy blokkzárral történhet. A személyi kódoknak minimum négy számjegyûnek kell lenni.

Négy számjegyes kódkapcsoló, illetve blokkzár esetén a keze- lõnek védett térben kell elhelyezkednie és a kezelésre max. 30 másodperc idõ állhat rendelkezésre;

– hat számjegyes kódok esetén a kezelõ védett téren kívül is elhe- lyezhetõ, de gondoskodni kell arról, hogy mechanikailag védett, biztonsági zárral nyitható dobozban kerüljön elhelyezésre;

– az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsol- hatók (a felügyelet nélküli központok zónaállapotai illetéktelenek által ne legyenek változtathatók) vagy a ki- és bekapcsolások el- lenõrizhetõek legyenek, legalább 200 eseményt tárolni képes memória segítségével;

– a kódkapcsoló jelfeldolgozó áramkörét lehetõleg a központi egységben, de mindenképpen a felügyelt téren belül kell elhe- lyezni;

– a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon belül vagy acél védõcsõben kell vezetni;

– a vezetékek toldása falban lévõ védõcsõben vagy kötõdoboz- ban történhet.

Eltérõen az ÁVF VlI. 2. pontjától, a Ptk. 540. § (2) bekezdése alap- ján a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a jelen zá- radék meghatározásainak változásait a biztosítónak haladéktalanul, de legkésõbb két napon belül írásban bejelenti.

Z 321. sz. záradék Távfelügyelt elektronikai jelzõrend- szer alkalmazása

Az ajánlattevõ az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) VII. 1. pontjának megfelelõen bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rög- zített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhelyezé- sére szolgáló helyiségek elektronikai riasztó, illetve jelzõberende- zéssel védettek, amely a jelzést (riasztást) állandó készenléttel rendelkezõ rendõri ügyeleten vagy szakhatósági engedéllyel ren- delkezõ, állandó készenléti ügyeletet biztosító vagyonvédelmi táv- felügyeleti rendszer központjában is kiváltja. Távfelügyeleti rendszer jellemzõi:

– megvalósul a védett objektumokban lévõ elektronikai jelzõrend- szerek által kiadott riasztásjelzések centralizált gyûjtése és fel- dolgozása;

– az elektronikai jelzõrendszert, az átviteli rendszert, valamint a rend- szerközpontot szervezetten és rendszeresen karbantartják.

A biztonsági távfelügyeleti rendszer alkotórészei:

– a védett objektumban lévõ elektronikai jelzõrendszer – a Z 320. sz. záradék technikai követelményei szerint;

– átviteli rendszer;

– távfelügyeleti rendszerközpont.

A távfelügyeleti rendszer az alábbi követelményeket kell hogy kielé- gítse:

– az átviteli rendszer biztosítsa legalább a következõ jelzések átvi- telét: riasztásjelzések, összetett riasztásjelzés, állapot jelzések, helyi elektronikai jelzõközpont élesítve, helyi elektronikai jelzõ- központ hatástalanítva, helyi másodlagos táplálás megszûnt;

– a helyi elektronikai jelzõrendszer rendelkezzen egyedi azonosí- tási lehetõséggel;

– a riasztásjelzések továbbítását ne késleltessék az állapot jelzé- sek (riasztás prioritás);

– a vételi oldal bizonyosodjon meg a kapott közlemény hibátlan- ságáról;

– egyutas átvitel esetén a közlemények automatikusan kerüljenek ismétlésre;

– helyi riasztást váltsanak ki az alábbi események: behatolás a vé- dett objektumba, szabotázs;

– ha az átviteli rendszer helyi átjelzõ egysége önálló szerkezeti ele- met képez, az elektronikai jelzõrendszer központja számára elõ-

írt kivitelû burkolattal, szabotázsvédelemmel és autonóm táplá- lással kell rendelkeznie;

– a riasztásjelzés maximális átviteli ideje a teljes rendszeren ke- resztül (az esetleges hibajavító ismétlésekkel együtt): 3 perc;

– az átviteli rendszer elemei a fizikai megvalósítástól függõen ren- delkezzenek a Hírközlési Fõfelügyelet megfelelõ engedélyeivel;

– a rendszerközpont minden részegysége védett helyiségben ke- rüljön telepítésre;

– a rendszerközpont legyen képes a helyi elektronikai jelzõrend- szerek 5%-ától egyidejûleg érkezõ riasztásjelzések fogadására és 10 percen belüli lekezelésére;

– a rendszerközpontban történjen meg a felügyelt elektronikai jel- zõrendszerek állapotellenõrzése legalább naponta kétszer;

– a rendszerközpont vezérlõegysége – egyidejû hangjelzéssel – vizuálisan jelenítse meg a riasztás és hibajelzéseket. A hangjel- zés a vétel nyugtázásával szûnjön meg;

– a rendszerközpont vezérlõegysége rendelkezzen olyan intézke- déstámogató alrendszerrel, amely – adatbázisát felhasználva – megjeleníti a veszélyeztetett objektum szükséges adatait, doku- mentálja a végrehajtást;

– a rendszerközpont vezérlõegysége idõponttal ellátva naplózza: a beérkezõ riasztás-, állapot- és hibajelentéseket, a vezérlõegy- ség be- és kikapcsolását, a vezérlõ egységbe való be- és kilé- péseket, az adatbázis megváltoztatását, az eseménytár adatai- hoz való hozzáférést;

– a naplózórendszer biztosítson folyamatos rögzítést, idõszakon- kénti archiválást és kívánság szerinti nyomtatást;

– a rendszerközpont minden részegysége rendelkezzen átkap- csolható készenléti tartalékkal, amely meghibásodás esetén ké- pes maximum 5 perc alatt átvenni a meghibásodott részegység funkcióit;

– a rendszerközpont összes berendezése rendelkezzen 24 órás autonóm üzemet biztosító szünetmentes táplálással.

Eltérõen az ÁVF VII. 2. pontjától, a Ptk. 540. § (2) bekezdése alap- ján a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a jelen zá-

radék meghatározásainak változásait a biztosítónak haladéktalanul, de legkésõbb két napon belül írásban bejelenti.

Z 337. sz. záradék Biztosított telephely õrzése

Az ajánlattevõ az Általános vagyonbiztosítási feltételek VII. 1. pont- jának megfelelõen bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen a biztosított telephely õrzött, azaz a kocká- zatviselés helyének helyiségeit üzemidõn kívül – szombat, vasár- nap és ünnepnapokon is – a szerzõdõ (biztosított) által alkalmazott- ként vagy ezzel egyenértékû megbízásos jogviszonnyal foglalkoz- tatott õr vagy hatósági engedéllyel mûködõ õrzõ szervezet, vállalkozás – akinek kizárólagos feladata a biztosított telephely õrzése – õrzi.

Eltérõen az ÁVF VII. 2. pontjától, a Ptk. 540. § (2) bekezdése alap- ján a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a jelen zá- radék meghatározásainak változásait a biztosítónak haladéktalanul, de legkésõbb két napon belül írásban bejelenti.

Z 350. sz. záradék Dohányáru és égetett szeszes italok korlátozása

Az ajánlattevõ az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) VII. 1. pontjának megfelelõen bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rög- zített kockázatviselési helyen a dohányáruk és az égetett szeszes- italok (az alkohol tartalom magasabb mint 30 V/V%) értéke külön külön nem haladja meg a teljes készletérték 10%-át. Vendéglátó- ipari egységekre az égetett szeszesitalok korlátozása nem vonat- kozik. A biztosító a betöréses lopás, rablás és vandalizmus károk esetén kizárja kártérítési kötelezettségét, ha a jelen záradékba fog- lalt korlátozás nem érvényesül. Részérték biztosítás esetén a jelen záradékban szereplõ árufajtákban bekövetkezett károkra a korláto- zott mennyiség részértéke téríthetõ meg.