A rokkantsági díjmentesítésre szóló II. biztosítás feltételei
A rokkantsági díjmentesítésre szóló II. biztosítás feltételei
9. számú függelék
1. Az Allianz Hungária Biztosító Rt. (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő fél között a jelen feltételek alapján létrejött szerződésre az itt nem szabályozott kérdésekben a hatályos magyar jogszabályok vonatkozó rendelkezései, valamint az alapbiztosítás feltételeiben foglaltak az irányadók.
A biztosító szolgáltatása, a biztosítási események
2. A biztosító a jelen kiegészítő biztosítás alapján átvállalja a szerződőtől azon biztosítások díjának fizetését (a továbbiakban: díjmentesítés), melyek után a szerződő a jelen kiegészítő biztosítás díját megfizette, amennyiben a biztosított a biztosítónak az alapbiztosításra vonatkozó kockázatviselési ideje alatt
a.) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló, 1997. évi LXXXI. törvény szerinti I. vagy II. rokkantsági csoportnak megfelelő rokkanttá válik, (ideértve mind a rokkantsági-, mind a baleseti rokkantsági nyugdíjat), vagy
b.) legalább 50 %-os mértékő baleseti eredető maradandó egészségkárosodást szerved.
3. A jelen kiegészítő biztosítás alapján díjmentesített alap- és kiegészítő biztosítások esetén a biztosító a díjmentesítést követően úgy tekinti, mintha a szerződő a biztosítási évfordulón élni kívánt volna a biztosító által nyújtott – az alap- és kiegészítő biztosítások
„Értéknövelési” fejezetében meghatározott – díjemelési lehetőséggel, így ennek megfelelően emeli meg a díjmentesített alap- és kiegészítő biztosítások biztosítási összegét.
4. A jelen feltételek szerinti díjmentesítés feltétele, hogy a.) a 2. pont szerinti rokkantságot, vagy
egészségkárosodást eredményező betegség, illetve
baleset a jelen kiegészítő biztosítás létrejöttét és hatálybalépését követően következzen be, valamint hogy
b.) az ajánlat aláírása és a 2/a pont szerinti rokkantság megállapítása között legalább hat hónap (várakozási idő) teljen el.
5. A díjmentesség kezdete:
a.) a társadalombiztosítási szerv rokkantsági nyugdíjazásról szóló határozatának bemutatását, vagy
b.) a maradandó egészségkárosodás biztosító részéről történő megállapítását követő hó első napja.
6. A biztosító a jelen kiegészítő biztosítás szerinti díjmentesítési szolgáltatást arra a – biztosítási tartamból hátralévő – időtartamra nyújtja, amelyre a szerződőnek az alap- és kiegészítő biztosítások díját a szerződési feltételek szerint meg kellene fizetnie.
7. A 2/b pont alkalmazásában
a.) balesetnek a biztosított akaratán kívül hirtelen fellépő olyan külső behatás tekintendő, amelynek következtében a biztosított a baleset megtörténtétől számított két éven belül legalább 50 %-os mértékő maradandó egészségkárosodást szenved. Nem minősül balesetnek a megemelés, rándulás, fagyás, napszúrás, hőguta és az öngyilkosság,
b.) az egészségkárosodás mértékét a biztosított foglalkozására tekintet nélkül a jelen feltételekben rögzítettek szerint kell megállapítani.
A testrészek egészségkárosodása az egészségkárosodás százalékos mértékével
- mindkét szem látóképességének elvesztése, mindkét felkar-alkar vagy kéz-elvesztése, egyik kar vagy kéz comb vagy lábszár együttes elvesztése (felső végtag + alsó végtag csonkolása),
mindkét comb elvesztése: 100%,
- mindkét lábszár elvesztése: 90%,
- egyik comb elvesztése, egyik felkar elvesztése: 80%,
- egyik lábszár elvesztése, egyik alkar elvesztése, beszélőképesség teljes elvesztése, mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése: 70%,
- jobb kéz elvesztése (csuklón alól): 65%,
- balkéz elvesztése (csuklón alul): 50%,
- egyik láb teljes elvesztése (boka alatt): 40%,
- egyik szem látóképességének teljes elvesztése: 35%,
- egyik fül hallóképességének teljes elvesztése: 25%.
Egy szerv részbeni csonkolásánál az egészségkárosodás mértéke az e pontban szereplő térítési százalékok megfelelő hányada.
c.) a maradandó egészségkárosodás mértékét a 7/b. pontban foglalt táblázatban felsorolt szervek, ill. végtagok elvesztése esetén a szükséges iratok bemutatásától számított tizenöt napon belül, egyébként legkésőbb a balesetet követő két éven belül meg kell állapítani. A táblázatban fel nem sorolt esetekben a maradandó egészségkárosodás mértékét a biztosító orvosszakértője állapítja meg. Az egészségkárosodás mértékének megállapításánál nem a foglalkozással összefüggő munkaképesség- csökkenést, hanem a bármely munka végzésénél egyaránt figyelembe vehető általános funkciókiesést kell értékelni. A biztosító orvosszakértőjének megállapítása a maradandó baleseti egészségkárosodás mértéke tekintetében más orvosszakértői testület döntésétől független. Ha a biztosított a maradandó egészségkárosodásnak a biztosító orvosa által megállapított mértékével nem ért egyet, a biztosító II. xxxx (felülvizsgáló) orvos szakértőjéhez fordulhat. Amennyiben a felülvizsgáló orvos szakértő nagyobb mértékő egészségkárosodást állapít meg, mint a biztosító orvosa, vagy ha a vizsgálatot a biztosító kezdeményezte, a biztosítottat, illetőleg kísérőjét – ha a kíséret orvosilag indokolt – költségátalány és az igénybe vett helyközi tömegközlekedési eszköz viteldíja illeti meg a biztosított lakhelye és a vizsgálat helye között.
d.) a biztosító kockázatvállalása nem terjed ki a baleset
időpontját megelőzően bármely okból sérült vagy maradandóan károsodott, vagy funkciójában korlátozott testrészek, illetve szervek maradandó károsodására.
Kizárások, mentesülés
8. A díjmentesítés nem alkalmazható, ha a biztosított rokkantsága (2/a pont), illetőleg maradandó egészségkárosodása (2/b pont)
a.) harci eseményekben, háborús vagy polgárháborús cselekményekben való részvétel miatt, vagy
b.) felkelésben, lázadásban, zavargásban való részvétel miatt (kivéve azt az esetet, ha erre hivatali vagy közszolgálati kötelezettség teljesítése miatt került sor)
következett be.
9. A biztosító mentesül a díjmentesítési szolgáltatás teljesítése alól, ha
a.) a rokkantságot (2/a pont) a szerződő vagy a biztosított szándékos magatartása idézte elő,
b.) a baleset (2/b pont) a biztosított, illetőleg a szerződő fél jogellenes és szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása idézte elő.
10. Súlyosan gondatlan magatartás által okozottnak tekintendő a baleset különösen akkor, ha a baleset a biztosított, illetőleg a szerződő fél
- szándékosan elkövetett súlyos bőncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben,
- ittas állapotával vagy kábító-, illetve egyéb bódulatot keltő szer hatása alatti állapotával okozati összefüggésben,
- jogosítvány nélküli vagy ittas gépjármővezetés közben
következett be.
A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
11. A jelen kiegészítő biztosítás az azt követő napon 0 órakor lép hatályba, amikor
- a szerződő fél az első biztosítási díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizette, illetőleg
- amikor a felek a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg, vagy
- a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti.
Ha a szerződő fél a díjat a biztosító képviselőjének fizette, a díjat legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni, a szerződő azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.
A biztosító kockázatviselése a szerződés hatálybalépésével kezdődik meg, feltéve, hogy a szerződés már létrejött, vagy utóbb létrejön.
A biztosítási díj
12. A kiegészítő biztosítás díját az alapbiztosítás díjával együtt, azzal azonos díjfizetési gyakorisággal kell megfizetni. A biztosítás díját a felek a szerződésben rögzítik.
13. A biztosítás díja a teljes biztosítási tartam alatt, ezen belül legfeljebb a biztosított halála hónapjának utolsó napjáig, vagy az alapbiztosítás, illetőleg a jelen kiegészítő biztosítás korábbi megszőntéig, illetőleg az alapbiztosítás díjnemfizetés miatti díjmentesítésének napjáig fizetendő.
14. A biztosítási díj az alap- és kiegészítő biztosítások összegzett díjának meghatározott százaléka. Amennyiben az alap és kiegészítő biztosítások díja – a szerződési feltétek „Értéknövelés” címő fejezetében meghatározottak szerint – a biztosítási évfordulón növekszik, ez a jelen kiegészítő biztosítás díjának arányos növekedését vonja maga után. A biztosító a jelen kiegészítő biztosítás díjának változásáról – az alapbiztosítás értéknöveléséről szóló értesítésben – írásban értesíti a szerződőt.
A biztosítási tartam
15. A jelen kiegészítő biztosítás az alapbiztosítással azonos tartamra köthető.
A szerződő és a biztosított
16. A szerződő és a biztosított személye az alapbiztosításban meghatározottakkal azonos.
A szerződés megszőnése
17. Ha az alapbiztosítás megszőnik, ezzel egyidejőleg megszőnik a jelen kiegészítő biztosítás is.
18. Az alapbiztosítás feltételeiben foglalt, a biztosítónak a szolgáltatási kötelezettsége alóli mentesülésére vonatkozó szabályok a jelen kiegészítő biztosításra is értelemszerően irányadók. A mentesülés eseteiben a jelen kiegészítő biztosítás megszőnik.
19. A jelen kiegészítő biztosítást a felek bármelyik hónap végére írásban felmondhatják. A felmondási idő harminc nap.
20. A jelen kiegészítő biztosítás visszavásárlási értékkel nem rendelkezik, díjmentesítésére nincs lehetőség. Az alapbiztosítás díjnemfizetés miatti díjmentesítése esetén a jelen kiegészítő biztosítás megszőnik.
A biztosítási esemény bejelentése
21. A 2/b pontban foglalt biztosítási eseményt (balesetet) a bekövetkeztétől számított tizenöt munkanapon belül be kell jelenteni a biztosítónak. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a biztosító rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az iratokat, amelyek a szolgáltatás iránti igény bizonyításához és elbírálásához szükségesek, így különösen
- a biztosítási esemény leírását tartalmazó részletes kárbejelentést,
- a baleseti egészségkárosodást igazoló orvosi dokumentumokat,
- a hatósági eljárásról szóló jogerős hatósági határozatot, ha a balesettel kapcsolatban hatósági eljárás indult,
- a biztosítási kötvényt.
22. A szolgáltatási igény esedékességének időpontja a maradandó egészségkárosodás százalékos mértéke orvosi megállapíthatóságának napja.
Egyéb rendelkezések
23. Amennyiben az alapbiztosítás a jelen kiegészítő biztosítás feltételei alapján díjmentesen marad érvényben, az alapbiztosítás díjmentesítésre vonatkozó fejezete a továbbiakban nem alkalmazható.
24. A jelen kiegészítő biztosítási szerződés csak az alapbiztosítással együtt érvényes.
25. A jelen kiegészítő biztosítási szerződésből eredő igények az esedékességüktől számított két elteltével elévülnek.