Tartalom

Ház-tartás

Feltételek

Hatályos 2016. január 1-től

A MÓDOZAT AZ ALÁBBI KOCKÁZATOKRA NYÚJT BIZTOSÍTÁSI FEDEZETET
BIZTOSÍTÁSI FEDEZETEK			FEDEZETI KÖRÖK KÁRTÉRÍTÉSI LIMITEI
			ALAPFEDEZET	BŐVÍTETT FEDEZET
TŰZKÁR			BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG	BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
ELEKTROMOS TŰZKÁR			BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG	BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
VILLÁMCSAPÁS KÖZVETLEN HATÁSA			BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG	BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
VILLÁMCSAPÁS MÁSODLAGOS HATÁSA			Ingóság és épület biztosítási összeg 5-5%-a
ROBBANÁS			BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG	BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
ÖSSZEROPPANÁS			BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG	BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
LÉGI JÁRMŰ LEZUHANÁSA			BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG	BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
VIHAR			BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG	BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
FELHŐSZAKADÁS			BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG	BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
JÉGVERÉS			BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG	BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
HÓ STATIKUS NYOMÁSA			BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG	BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
HÓ DINAMIKUS HATÁSA			-	BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
ÁRVÍZ			BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG	BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
FÖLDRENGÉS			BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG	BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
SZIKLA-, KŐOMLÁS, FŐLDCSUSZAMLÁS			BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG	BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
ISMERETLEN ÉPÍTMÉNY, ÜREG BEOMLÁSA			BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG	BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
VEZETÉKES VÍZKÁROK			BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG	BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
CSŐTÖRÉS KÁROK			6 fm. cső	6 fm. cső
IDEGEN JÁRMŰ ÜTKÖZÉSE			BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG	BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
IDEGEN TÁRGYAK RÁDŐLÉSE			BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG	BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
BETÖRÉSES LOPÁS, RABLÁS			Ingóság biztosítási összeg	Ingóság biztosítási összeg és az épület biztosítási összeg 5%-a
KÜLÖNLEGES KOCKÁZATOK		TŰZOLTÓ BERENDEZÉS KILYUKADÁSA	–	BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
		TETŐ ÉS PANELHÉZAG BEÁZÁSOK	15.000 Ft	25.000 Ft
		NYITVA HAGYOTT NYÍLÁSZÁRÓK	15.000 Ft	25.000 Ft
		OKMÁNYOK MEGSEMMISÜLÉSE	15.000 Ft	25.000 Ft
		GARANCIAIDŐ MEGHOSSZABBÍTÁSA	–	25.000 Ft
		SZABADBAN TÁROLT VAGYONTÁRGYAK	–	25.000 Ft
		KÜLTÉRI BERENDEZÉSEK LOPÁSA	–	25.000 Ft
		AKVÁRIUM TÖRÉSE	–	15.000 Ft
		VANDALIZMUS	–	15.000 Ft
		HŰTŐTT ÉLELMISZEREK	–	15.000 Ft
		BEJÁRATI AJTÓ KULCSAINAK ELVESZTÉSE	15.000 Ft	15.000 Ft
		FENTIEK EGYÜTTES LIMITE ÉVENTE	20.000 Ft	40.000 Ft
TÖBBLET- KOCKÁZATOK BIZTOSÍT- HATÓSÁGA		ÉPÍTÉS-SZERELÉS	ELEMIKÁR	Alapfedezet + bet.lop, ha az építkezés vegyes, vagy lakó övezetben van
		MEZŐGAZDASÁGI CSOMAG	ELEMIKÁR	Alapfedezet + bet.lop, ha a gazdaság vegyes, vagy lakó övezetben van, lábon álló növények biztosítása
		„ÚTITÁRS” CSOMAG	Ingóság biztosítási összeg 10%- ig elemi kárra és közúti balesetre	Ingóság bizt.összeg 20%-ig, az alapfedezet + betöréses lopás
KIEGÉSZÍTŐ KOCKÁZATOK	FELELŐSSÉG BIZTOSÍTÁS	SZEMÉLYI	Magyarország 5.000.000 Ft	EU kiterjesztéssel 10.000.000Ft
		HÁZIÁLLATTARTÓI (ebtartói)	Magyarország 5.000.000 Ft	EU kiterjesztéssel 10.000.000Ft
		INGATLANTULAJDONOSI	Magyarország 5.000.000 Ft	10.000.000Ft
		A FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI MODULOKRA VONATKOZÓ ÉVES, EGYÜTTES LIMIT	Magyarország 5.000.000 Ft	10.000.000Ft
	ÜVEGBIZTOSÍTÁS		Átalánybiztosítás	Alapfedezet + különleges épület üveg
	CSALÁDI BIZTOSÍTÁS	CSONTTÖRÉS	3.000	5.000
		BALESETI HALÁL	200.000	300.000
		BALESETI ROKKANTSÁG (% a rokkantság arányában)	300.000	500.000
		BALESETI KÓRHÁZI NAPIDÍJ	–	2.000
		KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁS	–	100.000 (külön megállapodás esetén)
	MUNKANÉLKÜLISÉG ESETÉRE A BIZTOSÍTÁSI DÍJ ÁTVÁLLALÁSA		NEGYEDÉVES DÍJ	NEGYEDÉVES DÍJ
	SIGNAL LAKÁS ASSISTANCE		25.000 Ft	25.000 Ft

Tartalom

VAGYONBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS FELTÉTELE (SÁVBI 2016) 2

TŰZ- ÉS ELEMI KÁROK BIZTOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELE (STEBI 2009) 21

BETÖRÉSES LOPÁS, RABLÁSBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (SBEBI 2010) 29

VAGYONVÉDELMI ELŐÍRÁSOK, SZOLGÁLTATÁSI LIMITEK (SVAL 2010) 32

VAGYONVÉDELMI ELŐÍRÁSOK ÁTTEKINTŐ TÁBLÁZATA LAKOSSÁGI VAGYONBIZTOSÍTÁS ESETÉN 38

ÜVEGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (SÜBI 2010) 43

KIVITELEZÉS ALATT ÁLLÓ ÉPÜLETEK, ÉPÍTMÉNYEK KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELE (SKIBI 2009) 45

MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELE (SMEBI 2009) 47

KIEGÉSZÍTŐ BALESETBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (SBBI 2009) 50

KIEGÉSZÍTŐ KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (SKÉBI 2010) 54

FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS FELTÉTELE (SÁFBI 2016) 57

SZEMÉLYI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (SSFBI 2016) 61

INGATLANHASZNÁLÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (SIFBI 2016) 63

EBTARTÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (SHÁFBI 2016) 65

KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS MUNKANÉLKÜLISÉG ESETÉN A BIZTOSÍTÁSI DÍJ ÁTVÁLLALÁSÁRA (SMUDA 2013) 67

SIGNAL LAKÁS ASSISTANCE BIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (SASBI 2012) 68

FELTÉTELMÓDOSÍTÁS 70

VAGYONBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS FELTÉTELE (SÁVBI 2016)

Jelen feltétel azokat az előírásokat tartalmazza, ame- lyek – ha a vonatkozó feltételek és záradékok más- ként nem rendelkeznek – a SIGNAL Biztosító Zrt. (a továbbiakban biztosító) lakossági vagyon-, baleset-, kiegészítő kockázati életbiztosítási és felelősségbiz- tosítási szerződéseire általánosan érvényesek.

A jelen feltételekben nem érintett kérdésekben a ma- gyar jog, ezen belül a vonatkozó feltételek, a 2013. évi

V. törvény a Ptk., illetőleg a biztosítókról és a biztosí- tási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (továbbiakban Bit.) rendelkezései irányadóak.

Jelen szerződési feltételek egyben a Bit. 4. sz. mel- léklete A) részének megfelelő ügyféltájékoztatónak is minősülnek. Az ügyféltájékoztatónak minősülő részek a szövegben dőlt betűkkel olvashatóak. A Biztosító men- tesülésének szabályai, a biztosító szolgáltatása kor- látozásának a feltételei, az alkalmazott kizárások, a Ptk. rendelkezéseitől, a szerződésre vonatkozó ren- delkezésektől, a szokásos szerződési gyakorlattól lé- nyegesen eltérő feltételek dőlt és vastagított betűvel szedettek.

Társaságunk adatai:

SIGNAL Biztosító Zrt.

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00.

Adószám: 10828704-2-44

KSH-száma: 10828704-6511-114-01

Bejegyezve a Fővárosi Bíróságon, mint Cégbíróságon a Cg. 00-00-000000 szám alatt.

Adatkezelési nyilvántartási szám: NAIH-87194/2015

Jelen feltétel alapján kötött lakossági vagyon-, felelős- ség-, baleset- és kiegészítő kockázati életbiztosítási szer- ződés(ek)ben foglaltak szerint a biztosító díj ellenében megtéríti – a szerződésben rögzített és annak melléklete- in feltüntetett, a feltételekben megállapított mértékben és feltételek szerint – a biztosítási esemény megvalósulása esetén a biztosított vagyontárgy(ak)ban bekövetkező, il- letve a biztosított személyeket érintő károkat.

A biztosítási események meghatározását a jelen feltétel, valamint a vonatkozó biztosítások feltételei tartalmazzák.

Biztosítási esemény: jövőbeni, hirtelen bekövetkező, előre nem látható esemény.

1. Biztosított, szerződő

1.1. A biztosítási szerződést a vagyontárgy megóvá- sában érdekelt természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szer- vezet kötheti meg (a továbbiakban: biztosított), illetve az, aki a szerződést ilyen személy javára köti (a továbbiakban: szerződő).

1.2. Biztosított(ak) továbbá a jelen szabályzat alapján:

1.2.1. Épületek, építmények vonatkozásában:

1.2.1.1. a kötvényben név szerint megnevezett tulajdo- nos, illetve tulajdonostársak, a tulajdoni hánya- duk arányában,

1.2.1.2. bérlő vagy bérlőtárs,

1.2.1.3. a lakásszövetkezet, illetve a társasház tulajdonosi közössége a biztosítónál biztosított és az összes lakás tulajdoni hányadának arányában,

1.2.2. Ingóságok vonatkozásában:

1.2.2.1. az épületek építmények biztosítottjai, valamint

1.1.1.2. a biztosítási esemény bekövetkeztének időpont- jában a biztosítottal együtt lakó közeli hozzátar- tozó és élettárs (Ptk. 8:1§).

2. A biztosítási szerződés létrejötte

2.1. A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével, írásbeli megállapo- dással jön létre a biztosító által rendszeresített nyomtatványon és díjszabásnak megfelelően.

2.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító a szerződő/ biztosított által tett ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették. Ebben az esetben a szerző- dés – ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére való átadása időpontjára visszamenő hatállyal a kockázatelbí- rálási idő elteltét követő napon jön létre. (Az al- kusz nem minősül a biztosító képviselőjének.)

2.3. Az ajánlat elbírálásának feltétele, hogy a kocká- zatvállalás szempontjából jelentős adatok, okira- tok és egyéb nyilatkozatok a biztosítóhoz beér- kezzenek.

2.4. Az ajánlattevő ajánlatához annak megtételétől számított tizenöt napig van kötve.

2.5. A szerződés tartalma teljes mértékben írás- beliséghez kötött, így nem válnak tartalmá- vá szokások (melyek alkalmazásában a felek korábbi üzleti kapcsolatukban megegyeztek), és gyakorlatok (amelyeket egymás között ki- alakítottak).

2.6. Ha a biztosítási kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a dokumen- tum kézhezvételét követően késedelem nélkül (15munkanapon belül) nem kifogásolja, a szer- ződés a fedezetet igazoló dokumentum szerin- ti tartalommal jön létre abban az esetben, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a fedezetet igazoló dokumentum átadásakor írás- ban felhívta.

2.7. Írásban tett nyilatkozatnak nem minősül jelen feltételek alapján az elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalás (kivéve annak az eredeti, a nyilatkozatot tevő aláírásával ellátott nyilatkozat szkennelt PDF. formátumú másolatát tartalmazó melléklete, vagy fokozott biztonságú elektronikus alá- írással ellátott elektronikus dokumentumba foglalás) és az SMS.

3. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási időszak, és a biztosítási szerződés megszüntetése (felmondása)

3.1. A biztosítási szerződés minden esetben határo- zatlan időtartamra jön létre. A tartamon belül a biztosítási időszak a szerződés létrejöttétől szá- mított egy év. A biztosítás évfordulója a biztosítási időszak utolsó napjának 24. órája.

3.2. A szerződést írásban, a biztosítási időszak végére lehet felmondani. A felmondási idő 30 nap.

3.3 Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létre- jött szerződés lényeges kérdésben eltér a bizto- sító általános szerződési feltételétől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított tizenöt napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosít- sák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

4. A biztosítási díj megfizetése, kockázatviselés

4.1. A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli.

4.2. A fizetendő biztosítási díj megállapításának alapja az egy biztosítási időszakra (maximum egy évre) eső díj.

4.3. A biztosítás díja a szerződés létrejöttekor esedékes, de a felek megállapodhatnak részletfizetésben is. Minden későbbi díj vagy díjrészlet pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyik idő- szakra a biztosítási díj vagy díjrészlet vonatkozik.

4.3.1. Azon biztosítási esemény bekövetkeztekor, mely a biztosítási szerződés megszűnését eredmé-

nyezi, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti.

4.3.2. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.

4.3.3. Abban az esetben, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállá- sának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt, akkor a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog át- szállása időpontjában esedékes biztosítási díja- kért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős.

4.4. A díjfizetés gyakoriságát és esedékességét a szerződés rögzíti. Amennyiben a szerződés ha- lasztott díjfizetéssel jön létre, az első biztosítási díj vagy díjrészlet esedékessége a kockázatviselés kezdetétől (4.5. pont) számított 30. (harmincadik) nap úgy, hogy eddig a napig a biztosító pénztárá- ba vagy számlájára az első biztosítási díjnak, vagy díjrészletnek be kell érkeznie. Ha a szerződés a

4.5. pontban rögzített halasztott kockázatviselé- si kezdettel és egyben halasztott díjfizetéssel jön létre, az első biztosítási díj vagy díjrészlet/díjelőleg esedékessége a 4.5. pontban meghatározott, a halasztott kockázatviseléssel létrejött szerződés- re vonatkozó kockázatviselési kezdettől számított

30. (harmincadik) nap úgy, hogy eddig a napig a biztosító pénztárába vagy számlájára az első biz- tosítási díjnak, vagy díjrészletnek/díjelőlegnek be kell érkeznie.

4.5. Csekkel, banki utalással, vagy inkasszóval (cso- portos beszedési megbízással) történő díjfizetés esetén a biztosító kockázatviselésének kezdete az azt követő nap 0. órája, amikor a szerződés szerinti első díj vagy díjelőleg a fenti fizetési mó- dok egyikén a biztosító pénztárába vagy szám- lájára beérkezett. Halasztott kockázatviselési kezdet esetén pedig annak a napnak a 0. órájá- ban kezdődik a biztosító kockázatviselése, amely napban (időpontban) a szerződő és a biztosító a kockázatviselés kezdetére vonatkozóan külön megállapodott, feltéve, hogy a szerződő díjbefi- zetése kapcsán ezen időpontig az első díj a biz- tosító pénztárába vagy számlájára beérkezett. Amennyiben ezen időpontig a biztosítási díj a biz- tosító pénztárába vagy számlájára nem érkezett be, a kockázatviselés kezdete az azt követő nap

0. órája, amikor a szerződés szerinti első díj vagy díjelőleg a fenti fizetési módok egyikén a biztosító pénztárába vagy számlájára beérkezik. A bizto- sító kockázatviselésének kezdete nem lehet ko- rábbi, mint a biztosítási ajánlat aláírásának napját követő nap 0. órája.

4.6. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító – a díjfizetési kötelezettség el- mulasztására vonatkozó szabályok megfelelő al-

kalmazásával – eredménytelenül hívta fel a szer- ződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

Ha a szerződés a díj nemfizetése miatt megszű- nik, a biztosító követelheti a tartamengedmény időarányos részének megfizetését.

4.7. A biztosítási díj fizetése a szerződő fél választá- sa szerint történhet postai csekkel, banki átutalás vagy inkasszó (csoportos beszedési megbízás) útján. A szerződés létrejöttekor esedékes díjat a biztosító kérése esetén készpénzben kell megfi- zetni.

Ha a szerződő az első díjat a biztosító díjátvételre biztosítói meghatalmazással rendelkező képvi- selőjének közvetlenül készpénzben fizeti, a díjat a fizetés napját követő nap 0. órájában (és nem korábban) kell a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek tekinteni, a szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban ér- kezett be.

A biztosító képviselője nem jogosult

– sem az alapbiztosítás, sem pedig a kiegészí- tő kockázatok esetén sem a díj, sem pedig a díjfizetési ütem módosítására,

– továbbá nem jogosult az első díjon/díjelőle- gen kívül a biztosítási díjat (folytatólagos díj) átvenni.

5. A szerződés megszűnése, díjfizetés elmulasztásának következménye, a szerződés újra érvénybe helyezése, a biztosító szerződésmódosítása

5 .1. Abban az esetben, ha a biztosítás díja az ese- dékességi időn belül nem kerül megfizetésre, a biztosító – a következményekre történő figyel- meztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított legalább harmincnapos póthatáridő meghatározásával a biztosítás ese- dékes díjának megfizetésére írásban felszólítja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.

5.2. A szerződés, illetőleg annak megfelelő része azon a napon szűnik meg, amikor a szerződőnek/biz- tosítottnak a vagyontárgy(ak) megóvásához fűző- dő érdeke (biztosítási érdek) megszűnik, valamint azon a napon, amikor a biztosítási szerződés hatályának kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, illetve bekövetkezése lehetetlen- né vált. Kivételt jelent ez alól, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulaj- donos birtokában volt. Ebben az esetben a tulaj- donjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszál- lásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatja.

5.3. A biztosító szerződésmódosítása. Amennyiben a biztosító szükségesnek ítéli, a szerződés módosí- tását javasolhatja a következő biztosítási évre. E célból köteles az új szerződéses feltételeket és az új díjakat a szerződővel legalább 60 nappal ezek hatályba lépése előtt közölni.

5.4. Abban az esetben, ha a biztosító a szerződés- kötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat je- lentős növekedését eredményezik, a tudomás- szerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerző- dést harminc napra írásban felmondhatja.

5.4.1. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fo- gadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számí- tott tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmin- cadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a kö- vetkezményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.

5.4.2. Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgy- ra vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel ösz- szefüggésben merül fel, a biztosító az 5.4.) pont- ban és az 5.4.1.) bekezdésben meghatározott jogait a többi vagyontárgy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

5.5. Abban az esetben, ha a szerződés az 5.1. bekez- désben írt módon, a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót – az adott idő- szakra vonatkozó, ugyancsak írásban megtett kármentességi nyilatkozat csatolása mellett – a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biz- tosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.

6. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya

6.1. A kockázatviselés területi hatálya: a biztosítási szerződésben megjelölt, Magyarországon belüli természetbeni cím, vagy helyrajzi szám szerinti ingatlan.

6.2. A biztosító kockázatviselése a szerződés hatálya alatt bekövetkezett károkra terjed ki.

7. A vagyontárgyak köre

7.1. Biztosítható vagyontárgy(ak)nak, vagyoncso- port(ok)nak tekinthető minden, a biztosítási szer- ződésben megnevezett (és az egyes feltételek- ben ki nem zárt), a biztosított tulajdonában lévő, valamint idegen tulajdonban lévő vagyontárgy (vagyoncsoport), amelyet a tulajdonjog fenntar- tása mellett a biztosítottnak átadtak (bérelt, lízin- gelt, bérmunkára, javításra, bizományba átvett vagyontárgyak).

7.1.1 Épületbiztosítás esetén

a) Épület- vagy lakástulajdon esetén a biztosítás a biztosítási szerződésben megnevezett cím szerinti ingatlan területén lévő, a biztosított(ak) tulajdonát képező épületekre, építményekre, valamint az azokhoz tartozó épületfelszerelési tárgyakra terjed ki.

b) Lakástulajdon biztosítása esetén biztosítottak a fentieken kívül a közös tulajdonban lévő, a szerződésben megnevezett cím szerint a telek területén lévő épületeknek, építményeknek, valamint az épületfelszerelési tárgyaknak a biztosítottra eső közös tulajdoni hányadrésze.

c) Tömbház esetén az alapító okirat/alapszer- ződés szerinti közös tulajdonra létrejött tömb- ház-biztosítás kiegészítéseként kötött épület- biztosításban a külön tulajdonnak az alapító okirat/alapszerződés szerinti magántulajdonú épületszerkezetei és épületfelszerelési tárgyai biztosítottak. (A kapcsolódó tömbház-biztosí- tás megszűnése esetén jelen lakásbiztosítási szerződés épületbiztosítási modulja alulbizto- sítottá válhat.)

d) Önkormányzati tulajdonú bérlakások esetén a biztosítás az épület azon részeire terjed ki, melyek a mindenkori hatályos jogszabályok szerint a biztosított karbantartási kötelezett- ségébe tartoznak, beleértve a kiegészítő célú helyiségeket is.

e) Egyéb bérlemények esetén – eltérő megálla- podás hiányában – a biztosítás a bérbeadó tulajdonát képező, a biztosított által bérbe vett épületekre, épületrészekre, építményekre és épületfelszerelésekre, valamint a közös tu- lajdonban lévő, a szerződésben megnevezett épületeknek, épületrészeknek, építmények- nek és épületfelszereléseknek a bérbeadóra eső közös tulajdoni hányadrészére terjed ki, amelyekért a biztosított felelősséggel tartozik.

f) A biztosítás kiterjed azon, a határolófalakon belüli épületfelszerelésekre és berendezések- re, amelyek tartósan rögzítettek, illetve a lakás, helyiség rendeltetésszerű használatához szük- séges épületgépészeti felszerelésekre (ld. a la- kások és helyiségek bérletére, valamint az el- idegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVII. törvényt), amelyeknek állandó közmű-becsatlakozása van, valamint beépített bútorokra, kivéve a fentiekbe nem beépített háztartási gépeket (pl. mosógép, mosogatógép, mikrohullámú sütő stb., illetve vállalkozások esetén a tevékenység végzésé- hez szükséges gépek, berendezések).

g) Többlakásos épületek, illetve üzletházak ese- tén, ha az épület/építmény vagy annak vala- mely alkotórésze közös tulajdont képez, akkor a biztosító térítési kötelezettsége a biztosított tulajdoni hányadának mértékéig áll fenn.

7.1.2. Ingóságbiztosítás esetén

a) Általános háztartási ingóságok: azon, a ház- tartásban általában előforduló, a személyes használatra vagy fogyasztásra szolgáló, a biz-

tosított(ak) tulajdonát képező, épületszerke- zetekhez tartósan nem rögzített, mozgatható vagyontárgyak, amelyek egyedi beszerzési értéke nem haladja meg a 300.000 Ft-ot, kivé- ve a 7.2. és a 7.3. bekezdésben megnevezett vagyontárgyak. Az általános háztartási ingó- ságok vagyontárgy-csoporthoz tartoznak még a személygépkocsi egy garnitúra téli/nyári gu- mikészlete, kerekesszékek, a kedvtelésből, il- letve a háztartás szükségleteinek kielégítésére tartott növények, házi- és díszállatok, valamint a következő vagyontárgyak, ha az egyedi érté- kük nem haladja meg a 100.000 Ft-ot.

– kerékpárok,

– kerti (önjáró) kisgépek tartozékaikkal együtt,

– evezős hajók,

– gumicsónakok,

– szörfdeszkák.

b) Kiemelt értékű háztartási ingóságok: biztosít- hatóak a háztartási ingóságok teljes biztosítási összegén belül, annak 35%-áig azok, a biztosí- tott(ak) tulajdonát képező vagyontárgyak, ame- lyek az előző pontban meghatározásra kerül- tek, de egyedi értékük meghaladja a 300.000 Ft-ot (illetve a 100.000 Ft-ot az előző bekezdés végén külön meghatározott vagyontárgyak esetén), továbbá minden, száz évnél régebben készült tárgy. Ezen vagyontárgy-csoporthoz tartoznak továbbá a valódi szőrmék, kézi cso- mózású vagy szövésű szőnyegek, antik búto- rok, képzőművészeti alkotások (pl. gobelinek, olajfestmények, akvarellek, rajzok, grafikák, szobrok), nemes porcelánból vagy kristály- ból készült vagyontárgyak, gáz- és önvédelmi fegyverek, valamint nemesfém, igazgyöngy vagy drágakő felhasználásával készült dísz- és használati vagyontárgyak (kivéve ékszerek, órák a c) pont alapján).

c) Elzárva tartandó háztartási ingóságok: biz- tosíthatóak a háztartási ingóság teljes bizto- sítási összegén belül, annak 10%-áig azok a biztosított(ak) tulajdonát képező engedélyhez kötött vadászfegyverek, ékszerek, drágakö- vek, igazgyöngyök, a névértéket meghaladó értékű bélyegek, érmék (nem hivatalos fizeté- si eszközök), medáliák, illetve valamennyi, ne- mesfémből készült és az előző bekezdésben fel nem sorolt vagyontárgyak.

d) Készpénz: biztosíthatóak a háztartási ingó- ság teljes biztosítási összegén belül, a bizto- sított(ak) tulajdonát képező belföldi fizetőesz- köz legfeljebb 35 000 Ft-ig.

e) Kereső tevékenység ingóságai: biztosítha- tóak a háztartási ingóság teljes biztosítási összegén belül, annak 20%-áig a hatályos számviteli törvénynek megfelelően értelme- zett alábbi vagyontárgyak:

– műszaki berendezések, gépek,

– egyéb berendezések, felszerelések,

– készletek: anyagok, áruk, befejezetlen ter- melés, félkész termékek,

– késztermékek,

– egy évnél rövidebb élettartamú anyagok, eszközök.

7.2. Nem biztosított vagyontárgyak és többlet- költségek a következők:

a) építési telek, épület (építmény) nélküli in- gatlan,

b) immateriális javak,

c) földek, vizek, levegő,

d) gátak, töltések, víztárolók, dokkok, mólók, olaj-, gázkutak, bányák, feltárások,

e) légi járművek, űrhajó, illetve ezek részegy- ségei, rakománya,

f) vasúti járművek, mozdonyok, gördülő ál- lomány,

g) pénzbedobó, -kiadó, -váltó, árukiadó és játékautomaták, tartalmukkal együtt,

h) üresen álló épületek/építmények, telep- helyek,

i) kötélpályás felvonók (pl. sílift),

j) üvegházak,

k) nyitott oldalú vagy fedetlen épületek/épít- mények,

l) ideiglenes jellegű épületek/építmények (eladó-, piaci, fürdő-, sí-, felvonulási épü- letek, bódék és hasonlók), valamint ideig- lenes engedéllyel épült létesítmények,

m) földbe vájt, szilárd falazattal nem rendel- kező műtárgyak,

n) tárgyak, objektumok, amelyek könnyen szétszedhetők és szállíthatók, pl. barak- kok, pavilonok, csónakházak, bódék, kerti lakok, kunyhók, tribünök, sátrak, tornyok, oszlopok, lámpák, építőállványok, építmé- nyek ideiglenes tetőzettel, melegágyak,

o) bontás alatt lévő vagy bontásra kijelölt épületek,

p) minták, szemléltető modellek, prototípu- sok és kiállítási tárgyak,

q) forgalmi engedélyhez kötött és/vagy for- galmi rendszámmal rendelkező gépjár- művek, gépjármű utánfutók és -vontatók, és vízi járművek

r) iratok, tervek, üzleti könyvek vagy egyéb, bármilyen jellegű és formában tárolt adat és leírás,

s) csekk, postautalvány, takarékkönyv, ér- tékpapír, bélyeg, átruházható természetű okmányok és egyéb értékpapírok,

t) az eredetitől eltérő kivitelezés miatti több- letköltségek,

u) azon kockázatviselési helyeken lévő va- gyontárgyak, mely kockázatviselési hely alapterületének több mint 50%-át (nem lakás jellegű) kereső tevékenység végzé- sére veszik igénybe.

7.3. Csak külön megállapodás alapján biztosítható vagyontárgyak:

a) haszonállatok,

b) lábon álló növényi kultúrák,

c) termények,

d) mezőgazdasági gépek,

e) építés, átépítés alatt álló és befejezetlen épü- letek (befejezettnek minősül az az épület, amely használatbavételi engedéllyel rendel- kezik).

8. A biztosítási összeg

8.1. A biztosítási összeget a szerződő/biztosított vagyontárgy-csoportonként határozza meg, a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásainak az adott biztosítási időszakra vonatkozó felső határa.

8.2. A biztosító kockázatvállalása fennállhat az azo- nos értékelés alapján összevont vagyoncsoport- ra a megjelölt összeghatárig.

8.3. A biztosítási összeg: új értéken (újrabeszerzési ár, utánpótlási új érték, újraépítési ár) kerül meghatá- rozásra.

8.4. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a bizto- sított vagyontárgy új értékét.

8.5. Ha a vagyontárgyak biztosítási összege az új ér- téket meghaladja, akkor az új értéket meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó meg- állapodás semmis és a díjat megfelelően le kell szállítani. (Túlbiztosítás.)

8.6. Befejezetlen épületek esetén a biztosítási összeg a biztosított vagyontárgyak ajánlattételkor ter- vezett építési (anyag- és munkadíj) költségeinek összege.

8.7. A biztosítási összeg módosítását a szerződő/biz- tosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozat- tal bármikor kezdeményezheti.

8.8. A biztosítási összeg változása maga után vonja a biztosítási díj változását is.

8.9. A biztosító a kockázati körülmények lényeges vál- tozása esetén a biztosítási díjtételek megváltozta- tását is kezdeményezheti.

8.10. A biztosító a biztosítási összeg új értéken való tar- tása érdekében automatikus értékkövető indexet alkalmaz. A biztosítási összeg mindig a biztosítási évfordulóval, az értékkövetés mértékével változik (továbbiakban: értékkövetés). A módosítás alap- ja, a jelen biztosítási feltétel szerint biztosítható vagyontárgyak különböző köreire a KSH által megállapított éves árindexek, amelyekből a bizto- sító átlagindexet képez. A biztosító az értékköve- tés számítását évente egyszer a KSH által addig nyilvánosságra hozott indexadatai alapján képezi, azzal a kikötéssel, hogy a biztosító ettől +/-3%-os mértékkel eltérhet. A biztosító az értékkövetés- sel megváltozott biztosítási összegről és díjakról az értékkövetés érvénybe lépését megelőzően legalább 60 nappal írásban értesíti a szerződőt. Amennyiben a szerződő az értékkövetést nem fogadja el, akkor a szerződést a felmondási sza- bályoknak megfelelően felmondhatja

9. Önrészesedés

A biztosítási szerződésben meghatározott önrészt a biz- tosító a biztosítási szerződés hatálya alatt bekövetkező minden egyes szolgáltatás esetén levonja.

10. A biztosító szolgáltatásának szabályai

10.1. A biztosító a károkat eseményenként és évenként a szerződésben megjelölt felső összeghatárig té- ríti meg – a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben –, figyelembe véve, hogy az egyes vagyoncsoportok milyen értéken van- nak biztosítva.

A biztosító a károkra eseményenként és évenként a szerződésben megjelölt felső összeghatárig szolgáltat – a Magyarországon mindenkor érvé- nyes belföldi fizetőeszközben –, figyelembe véve, hogy az egyes vagyontárgycsoportok milyen ér- téken vannak biztosítva. Kiegészítő kockázatok, illetve többletszolgáltatások esetén a biztosító szolgáltatásának felső határa az ott megjelölt éves sublimit.

10.2. A biztosító szolgáltatásai az adott biztosítási idő- szak biztosítási összegét csökkentik. Amennyi- ben a biztosító térítést nyújtott, úgy megilleti az egész biztosítási időszakra eső teljes díj.

10.3.1. Kárbiztosítások esetén az adott biztosítási idő- szakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyana- zon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosí- tási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél a díjat megfelelően ki- egészíti.

10.3.2. A 10.3.1.) bekezdés szerinti jogkövetkezményt a biztosító abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejű- leg írásban felhívta a szerződő fél figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját közölte.

10.3.3. Ha a szerződő fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a fo- lyó biztosítási időszakra.

10.4. Biztosítási események okozta károk megfizetése

A biztosítási események bekövetkeztekor a biz- tosító a vagyontárgyak biztosításba vonásakor megállapított biztosítási összegnek megfelelően, a következők szerint nyújt szolgáltatást:

10.4.1. Ha a károsodott vagyontárgy biztosítási összege alacsonyabb, mint az új érték szerint meghatá- rozott érték (alulbiztosítottság), a biztosító arány- lagos szolgáltatást alkalmaz, tehát a kárt olyan arányban téríti meg, ahogyan a biztosítási összeg aránylik a káridőponti tényleges új értékhez.

10.4.2. A biztosított vagyontárgyak teljes kára esetén (tel- jes megsemmisülés vagy gazdaságtalan javítha- tóság) a biztosító – kivéve a 10.4.3. és a 10.4.4.

bekezdésben meghatározottakat – a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat a káridő- ponti, magyarországi beszerzési új értéken téríti, azaz azt az összeget téríti meg, amelyből a bizto- sított, károsodott vagyontárgyak azonos paramé- terekkel újra beszerezhetők, elkészíthetők.

10.4.3. Ha az épület újraépítési, helyreállítási költsége nagyobb az ingatlan forgalmi értékénél vagy az épület maradvánnyal csökkentett forgalmi ér- tékénél, akkor a biztosító az egyéb szabályok betartása mellett (pl. a káronszerzés tilalma) a károsodott ingatlan forgalmi értékét téríti meg, levonva abból a maradványok értékét. (Forgalmi érték: az adott ingatlan helyi viszonyoknak meg- felelő, a kár időpontját közvetlenül megelőző álla- pot szerinti piaci értéke.)

Az épület újraépítési, helyreállítási értéke és ma- radvánnyal csökkentett forgalmi értéke közötti különbözet megfizetésére csak akkor köteles a biztosító, ha az épület újjáépítése, helyreállítá- sa a kockázatviselés helyén, általános forgalmi adót tartalmazó számlával igazoltan, ténylegesen megtörténik.

10.4.4. A teljes kárt szenvedett vagyontárgyak szolgálta- tási összegéből az értékesíthető, illetve haszno- sítható maradványok értékét a biztosító levonja. A maradványokra a biztosító nem tart igényt.

10.4.5. A biztosított vagyontárgyak részleges kára esetén a biztosító a javítási vagy helyreállítási költségeket fedezi.

10.4.6. Ha festés, mázolás, tapétázás, valamint minden- nemű fal- és padlóburkolatban bekövetkező kár a helyiség azonos kivitelezésű felületének legalább 20%-át érinti, akkor a biztosító a teljes azonos ki- vitelezésű felületet tekinti károsodottnak.

10.4.7. Ha a helyreállítás eltér anyagában, anyagának minőségében a kárkori állapottól, a térítés alapja a káridőponti állapot kalkulált helyreállítási költsé- ge. Ha a helyreállítás vagy javítás értékemelke- déssel jár, akkor a biztosító az értékemelkedés arányában csökkenti a térítés összegét.

10.4.8. Az építés, átépítés, összeszerelés alatt levő bizto- sított vagyontárgyakban bekövetkezett kárt a biz- tosító a káridőpontig ténylegesen felmerült építé- si, átépítési, összeszerelési költségek mértékéig téríti meg, a káridőponti beszerzési árak, illetve előállítási vagy építési költségek figyelembevéte- lével.

10.4.9. A biztosított által bérelt, kölcsönvett, lízingelt, kezelésre, megőrzésre, tárolásra, javításra szer- ződéssel átvett – a biztosítható vagyontárgyak körének megfelelő – idegen vagyontárgyakat (gépeket, berendezéseket, felszereléseket, ké- szülékeket és egyéb vagyontárgyakat) a biztosító káridőponti avult értéken téríti meg, amely nem haladhatja meg azok könyv szerinti értékét.

10.4.10. Kereső tevékenységgel kapcsolatos vagyontár- gyak esetén:

a) a vásárolt anyagokat a biztosító káridőponti beszerzési áron téríti,

b) egy évnél rövidebb élettartamú eszközök részleges és teljes kárait használatba vett eszközök esetén káridőponti avult értéken, használatba nem vett eszközök esetén pedig újrabeszerzési áron téríti a biztosító,

c) a termelésből kivont, használaton kívüli tárgyi eszközök kárát a könyv szerinti értékig téríti meg a biztosító,

d) a saját előállítású kész- és félkész termékek vagy befejezetlen termelés kárai a teljes költ- ségráfordítás mértékéig térülnek.

10.5. A feltételgyüjteményben szereplő „A módozat az alábbi kockázatokra nyújt biztosítási fedezetet” táblázat tartalmazza az egyes fedezeti körökhöz tartozó külön kártérítési limiteket.

10.6. Biztosítási eseményekhez kapcsolódó költségté- rítések

10.6.1. A biztosító a biztosítási összegen belül az adott vagyontárgy-csoportra feladott biztosítási összeg 20%-áig, de legfeljebb az adott kár szolgáltatási összegéig megtéríti a biztosítási fedezetbe vont káresemények folytán a biztosított vagyontárgyak- kal kapcsolatosan ténylegesen felmerült, indokolt és igazolt költségeket, a következők szerint:

a) az oltás és mentés költségeit – beleértve az idegen tulajdonban az oltás, mentés során keletkezett károkat is –, amennyiben azok a biztosítottat terhelik,

b) a rom- és törmelékeltakarítás, takarítás és bú- tormozgatás költségeit, amelyek – hacsak a maradványértékek felmérése során nem ke- rültek beszámításra – a kárhelyszín megtisztí- tásával, valamint a bontási törmeléknek és a nem felhasználható maradványoknak a legkö- zelebbi és hivatalosan engedélyezett lerakó- helyre szállításával kapcsolatban merültek fel,

c) a károk súlyosbodásának megakadályozá- sát vagy azok hatásainak enyhítését szolgáló intézkedések következtében felmerült költ- ségeket, amelyek a károsodott vagyontárgy elszállításával, az ideiglenes fedéssel (tető- zet), dúcolással, állványozással, az ideiglenes közművesítéssel, továbbá az esetleges ható- sági kényszerkitelepítési vagy a megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban merültek fel,

d) a kár megállapítására és rendezésére vonatko- zó vizsgálati (laboratóriumi), valamint esetleges ténymegállapítási költségeket, ha a vizsgálat a biztosító előzetes hozzájárulásával történt,

e) a helyreállítással (nem utánpótlással) kapcso- latos tervezési és szakértői költségeket,

f) a takarítás, bútormozgatás, deponálás indo- kolt költségeit, amelyek a biztosított vagyon- tárgyak megóvása, illetve a kárhelyszín hely- reállítás utáni megtisztításával kapcsolatban merültek fel, valamint bővített fedezet vá- lasztása esetén a lezárhatatlanná vált épület/

építmény őrzésére fordított költségeket, leg- feljebb a káresemény észlelésétől számított 5 napig, naponként 50 000 Ft összeghatárig,

g) a szét- és összeszerelés költségeit, amelyek a kár felszámolása/helyreállítása során, beren- dezések le- vagy visszaszerelésével kapcso- latban merültek fel,

h) a kárenyhítés körébe eső, indokolt költsége- ket a biztosító akkor is megtéríti, ha azok nem vezettek eredményre, kivéve a kárenyhítés során bekövetkezett egészségkárosodást,

i) az ideiglenes lakás többlet bérleti díj költsé- gét, ha a hatóság a biztosított épületet, vagy lakást jelen szerződéssel fedezett biztosítási esemény következtében lakhatatlanná nyil- vánítja, és ezért az ideiglenes lakás, helyiség többlet bérleti díja indokolt és igazolt. A biz- tosító e költségeket a kiköltözéstől a vissza- költözésig, de legfeljebb 90 napig, legfeljebb 300 000 Ft-ig téríti, ha a szerződő/biztosított minden tőle elvárhatót megtett a helyreállítás érdekében,

j) a biztosított bérbeadó lakbérkiesését, ha a káresemény bekövetkeztében a biztosított épületben olyan mértékű kár keletkezik, hogy az épület vagy lakás bérlője jogszabály vagy bérleti szerződés alapján megtagadhatja a lakbér egészének vagy részének fizetését, a biztosító e költségeket a lakhatóvá válásig, de legfeljebb 90 napig, legfeljebb 300 000 Ft-ig téríti, ha a szerződő/biztosított minden tőle el- várhatót megtett a helyreállítás érdekében,

k) bővített fedezet választása esetén megtéríti a biztosító az üdülés alatt bekövetkezett bizto- sítási esemény miatti haza- és visszautazási költségeket 1 fõ biztosított részére: 50.000 Ft összeghatárig.

10.6.2. A javítási és helyreállítási költségek csak indokolt esetben tartalmazhatják a sürgősségi felárat, a túlmunka többletköltségeit, valamint a felhaszná- landó anyagok, szerkezetek sürgős szállításának, illetve gyártásának többletköltségeit.

10.7. A biztosító a biztosítási szerződésből eredő kö- telezettségével összefüggésben, a károsító ese- ményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek meg- szüntetéséhez szükséges, általános forgalmi adó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, ja- vítási-, illetve helyreállítási költség) után az általá- nos forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jo- gosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgal- mi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

11. A biztosítással nem fedezett károk

11.1. A biztosító szolgáltattási kötelezettsége nem terjed ki arra a kárra,

a) amely nem biztosított vagy biztosításból kizárt vagyontárgyban keletkezik,

b) amely olyan objektumban következik be, ahol a biztosításra feladott épületek ösz- szterületének több mint 50%-át kereső tevékenység folytatására veszik igénybe (kivéve a lakásra, vagy üdülésre szolgáló hasznosítást),

c) ahol a biztosító biztosítási eseményen- kénti fizetési kötelezettsége nem éri el a biztosítási szerződésben rögzített önré- szesedés értékét,

d) amely büntető jellegű kiadásként (pl. bün- tetés, kötbér, bírság, kamat) jelentkezik,

e) amely a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenéséből származik, amely a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolja,

f) amely a megsemmisült biztosított vagyon- tárgy nem károsodott tartalék alkatrészé- nek vagy tartozékainak eredeti célú fel- használásának meghiúsulása miatt állt elő,

g) ami normalizált hiányként – káló – elszá- molható,

h) amely üzleti könyvek és szoftver károso- dásának következményeként keletkezett,

i) amely a talajerőben, vízminőségben, ter- mészeti környezetben következett be,

j) amely – egészben vagy részben – az épü- letek, építmények, gépek, berendezések avultságával, azok karbantartásának el- mulasztásával vagy az építési és üzemel- tetési szabályok be nem tartásával okoza- ti összefüggésben következett be.

11.2. Nem nyújt szolgáltatást a biztosító azon ká- rok, veszteségek, költségek esetén, amelyek- nek következménye, keletkezési oka közvet- lenül vagy közvetve összefüggésbe hozható a következő eseményekkel:

a) a természetes és mesterséges környezet szennyezéséből eredő károkat,

b) a biztosítási eseményekkel nem közvetlen összefüggésben bekövetkezett károkat; a következményi károkat,

c) a hasadóanyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, továbbá ioni- záló és lézersugárzásból eredő károkat,

d) a nukleáris energia, tüzelőanyag (hulla- dék), előállításával, tárolásával, kezelésé- vel kapcsolatos károkat,

e) jogszabály alapján megtérülő károkat

f) a gépi adathordozókban tárolt dokumen- tációk, tervek, szellemi termékek újra-elő- állítási és rögzítési költségét,

g) az adatokban vagy szoftverekben kelet- kezett károkat, különös tekintettel az ada- toknak, szoftvereknek vagy számítógépes programok eredeti felépítésének törlését, elromlását vagy eltorzulás miatt bekövet- kezett hátrányos megváltoztatását,

h) háború, invázió, külföldi hadsereg tevé- kenysége, háborús, illetve háborús jellegű cselekmény (hadüzenettől függetlenül), polgárháború, bármilyen jellegű háborús cselekedet, fegyveres felkelés által oko- zott károkat,

i) belső zavargás, forradalom, felkelés, zen- dülés, lázadás, puccs, sztrájk által oko- zott károkat,

j) elkobzás, lefoglalás, kényszerállamosítás által okozott károkat,

k) hadijog, rendkívüli állapot által okozott károkat,

l) terrorizmus bármilyen formájával össze- függésben keletkezett károkat az alábbi- akban foglaltak szerint:

Jelen feltételből kizárásra kerülnek azon va- gyoni és nem vagyoni károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatá- rozott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket közvetlenül vagy közvetve terrorcselekménnyel vagy annak el- követése során közveszély okozásával, vagy ezen cselekmények közrehatásával idéznek elő, illetve az alábbiakban meghatározott egyéb cselekményekkel okoztak, függetlenül attól, hogy más ok vagy más esemény, – tör- ténjék ez bármely időrendi sorrendben is – közrehatott-e a kár bekövetkeztében.

Jelen feltétel értelmében terrorista cselek- ménynek minősül továbbá minden olyan cse- lekmény – függetlenül attól, hogy erőszakos cselekmény alkalmazásával, azzal való fe- nyegetéssel vagy annak előkészítésével va- lósult-e meg –, amelyet önállóan, vagy egy bizonyos szervezet vagy kormány megbízá- sából vagy ahhoz kapcsolódva hajt végre egy ember vagy emberek csoportja(i),

• amelyet minden jel szerint azért hajtanak végre, hogy

– egy jogszerű vagy tényleges kormányt, illetve államot, vagy nyilvánosságot vagy a nyilvánosság egy részét megfé- lemlítse, befolyásolja, vagy

– a gazdasági életet részben vagy egészben befolyásolja, vagy

• amelyek módja és körülményei arra en- gednek következtetni, hogy azokat politi- kai, szociális, vallási, ideológiai vagy ha- sonló okokból vagy céllal hajtották végre.

Jelen feltétel szerint kizárásra kerülnek továb- bá azon vagyoni és nem vagyoni károk, bele- értve minden egyéb, a szerződési feltételek- ben meghatározott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket közvet- lenül vagy közvetve olyan cselekmények okoz- tak, vagy amelyekben közrehatottak olyan cselekmények, amelyek terrorista támadások ellenőrzésére, megelőzésére vagy elfojtására szolgálnak, vagy egyéb módon egy terrorista akcióval függnek össze.

12. A felek együttműködése

12.1. A szerződő/biztosított kötelezettségei

12.1.1. Közlési kötelezettség

A szerződő fél köteles a szerződéskötéskor a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körül- ményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert, vagy ismer- nie kellett. A biztosító írásban feltett kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszo- latlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötele- zettség megsértését.

A szerződő/biztosított köteles – a biztosító írásos kéré- sére – a biztosító kockázatelbírálása szempontjából je- lentős okiratokat, szerződéseket, hatósági határozatokat (társasági szerződés, a vállalat számviteli politikája, a vál- lalkozás analitikus nyilvántartása, üzleti könyvei, ingatlan tulajdonlását, használatát igazoló dokumentum, munka- köri leírás, a biztosított vagyontárgyra vonatkozó szak- vélemény, építési/használatbavételi engedély) a biztosító részére átadni, illetve ezekbe betekintést biztosítani.

Amennyiben a Szerződő és a Biztosított személye nem azonos, a biztosító a szerződőt köteles tájékoztatni, a szerződő köteles a Biztosított(aka)t teljes körűen tájékoz- tatni a biztosítási szerződés feltételeiről, a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett válto- zásokról.

12.1.2. Változásbejelentési kötelezettség

A biztosítási kockázat szempontjából lényeges és a köz- lési kötelezettség körébe bevont körülmények változását a szerződő/biztosított haladéktalanul – de legfeljebb tu- domásukra jutásuktól számított 8 napon belül – köteles a biztosítónak írásban bejelenteni. A bejelentési kötelezett- ség alá tartozik a szerződésben rögzített bármilyen adat megváltozása.

A szerződő/biztosított a biztosító kérésére köteles a vál- tozásra vonatkozó módosított, illetőleg változott tartalmú okiratokat a biztosító kérésére a biztosítónak átadni.

A szerződő/biztosított közlési, illetőleg változásbeje- lentési kötelezettségének megsértése esetén a biz- tosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződés- kötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosí- tási esemény bekövetkezésében.

12.1.3. Kárbejelentési kötelezettség

a) A szerződő/biztosított a biztosítási eseményt azon- nal, de legfeljebb a bekövetkezéstől, illetve a tu- domásra jutástól számított 2 munkanapon belül köteles a biztosítónak bejelenteni. Telefonon való bejelentés esetén a biztosító kérheti a bejelentés írásos megerősítését is.

b) Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szer- ződő/biztosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani minden olyan okiratot, bizonylatot, amely a tulajdoni viszonyok, kárigény jogosságának, a biz-

tosítási esemény bekövetkezésének, a kártérítési összeg megállapításának elbírálásához szükséges.

c) A kárbejelentésnek tartalmaznia kell

– a biztosítási esemény bekövetkezésének idő- pontját, leírását,

– a károsodott vagyontárgyak/vagyontárgy-cso- portok megnevezését, helyét, becsült értékét,

– a károsult személyét és a keletkezett kártérítési igényt,

– a biztosító által kért egyéb – a kárrendezés le- folytatásához szükséges – iratokat, dokumen- tumokat (a dokumentumok felsorolása a felté- telgyűjtemény végén lévő „ZÁRADÉK” fejezet táblázataiban található meg),

– a biztosított ügyintézőjének nevét és telefonszá- mát,

– valamint valamennyi egyéb lényeges információt.

d) Amennyiben a káresemény jellege (betöréses lopás, rablás, közlekedési baleset, tűz stb.) igényli, az il- letékes hatóságokat, szerveket (rendőrség, tűzoltó- ság stb.) is azonnal értesíteni kell.

A közlési, változás bejelentési és kárbejelentési kö- telezettségét megteheti:

e-mail: xxxx@xxxxxx.xx, telefon: 00 0 000 0000,

fax: 00 0 000 0000,

postacím: SIGNAL Biztosító Zrt. 1519 Budapest, Pf. 260.

12.1.4. Kármegelőzési kötelezettség

A szerződő/biztosított köteles a károk megelőzése és el- hárítása érdekében az adott helyzetben általában elvár- ható magatartást tanúsítani, valamint a vonatkozó előírá- sokat mindenkor és maradéktalanul betartani.

12.1.5. Kárenyhítési kötelezettség

– A szerződő/biztosított a biztosító előírásai és a kár- esemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvár- ható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni.

– A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási ösz- szeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

– Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költ- ségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értéké- nek arányában köteles megtéríteni.

12.1.6. Tájékoztatási kötelezettség

Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási ese- mény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépésé- ig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

12.2. A biztosító kötelezettségei

12.2.1. A biztosító a biztosítási eseményekre a feltételek- ben foglaltak szerint szolgáltat.

12.2.2. A szolgáltatási összeg a térítés alapjául szolgáló utolsó okirat beérkezését követő 15 napon belül esedékes. A kárfizetés történhet pénztári kifize- téssel, postai úton, vagy a károsult által megadott bankszámlaszámra, átutalással. A biztosításköz- vetítő nem jogosult az ügyfélnek járó kártérítési összeg kifizetésében közreműködni.

12.2.3. Ha a kárrendezés során megállapítást nyert, hogy szerződés szerinti biztosítási esemény tör- tént, de a térítés végső összege még nem hatá- rozható meg pontosan, akkor a biztosító kárelő- leget nyújthat.

13. A biztosító mentesülése és visszakövetelési joga

13.1. A szerződő/biztosított közlési, illetőleg vál- tozásbejelentési kötelezettségének meg- sértése esetén a biztosító szolgáltatási köte- lezettsége nem áll be, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződés- kötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében. Abban az esetben, ha a szerződés több va- gyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változásbejelentési kötelezett- ség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a köz- lésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyon- tárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat. A közlésre és változásbejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő fe- let és a biztosítottat, egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük el- mulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

13.2. Amennyiben a biztosított a biztosító által írásban adott, a kármegelőzéssel, illetve ká- renyhítéssel kapcsolatos előírásokat, uta- sításokat nem tartotta be, és a károk ezzel összefüggésben keletkeztek, a biztosító kö- telezettsége nem áll be.

13.3. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ameny- nyiben a szerződő/biztosított a biztosítónak a biztosítási esemény bekövetkezését a 12.1.3. pontban foglalt határidőn belül és feltételek szerint nem jelenti be, a szükséges felvilágo- sítást nem adja meg, illetve nem teszi lehető- vé a bejelentés és a felvilágosítás tartalmá- nak ellenőrzését, feltéve, hogy a biztosítási esemény lényeges körülményei ezáltal kide- ríthetetlenné válnak.

13.4. A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezett- sége alól abban az esetben, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékosan, vagy súlyosan gondatlan magatartással

– a szerződő fél, vagy a biztosított, illetőleg

– velük közös háztartásban élő hozzátar- tozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk, vagy a biztosított vagyontárgy kezelésé- vel, megóvásával együtt járó munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk, vagy meg- bízottjuk, vagy

– a biztosított jogi személynek vezető be- osztású tisztségviselője, vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.

A 13.4.) bekezdésben foglalt mentesülés a kármegelőzési és a kárenyhítési kötelezett- ség megszegésére is fennáll.

13.5. Jelen szerződés szerint súlyosan gondatlan károkozásnak minősül többek között, ha az előző bekezdésben meghatározott személy, illetve a biztosított

– hatósági engedélyhez kötött tevékenysé- get engedély nélkül végzett,

– tevékenységét jogszabályban, egyéb elő- írásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végezte,

– a kárt ittas állapotban, bódulatot keltő vagy hallucinogén szerek (például kábí- tószer) fogyasztásának hatása alatt, illet- ve ezzel az állapotával összefüggésben okozta,

– az ingatlant nem a rendeltetésének meg- felelően használta,

– a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési elő- írások, foglalkozási szabályok súlyos vagy ismétlődő, illetve folyamatos megsértésé- vel okozta,

– a kárt a tevékenység végzésére vonatko- zó szakmai előírások súlyos megszegésé- vel okozta.

13.6. A szerződő/biztosított a kárral kapcsolatban hozzá bármilyen címen befolyó megtérülést 8 munkanapon belül köteles a biztosítónak írásban bejelenteni, és azt a már kifizetett szolgáltatás erejéig tartozik a biztosítónak visszafizetni.

13.7. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, megilletik mindazok a jogok, amelyek a bizto- sítottat illetik meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. Ha a kárérték magasabb, mint a biztosító szolgáltatásá- nak limite, valamint a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a bizto- sítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biz- tosító a költségek előlegezésétől teheti füg- gővé. A megtérült összegből elsőként a biz- tosított követelését kell kielégíteni.

13.8. A szerződő/biztosított köteles minden elvár- ható támogatást megadni a biztosító törvényi engedmény alapján megnyíló visszkereseté- nek érvényesítéséhez. A biztosított visszke- reseti igényéről a biztosító hátrányára nem

mondhat le. E kötelezettségének elmulasz- tásából származó következmények a biztosí- tottat terhelik.

14. A biztosítási titokkal kapcsolatos tudnivalók a Bit. rendelkezései alapján

14.1. A biztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyil- vántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet. Biztosí- tási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó -, a biztosító, a viszontbiztosító, a biz- tosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdál- kodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiz- tosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

14.2. A 14.1. pontban meghatározott céltól eltérő cél- ból végzett adatkezelést biztosító vagy viszont- biztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

14.3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korláto- zás nélkül – ha a Bit. másként nem rendelkezik

– titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalma- zottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen mó- don hozzájutottak.

14.4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó szemé- lyes adatok kezeléséről és védelméről szóló tör- vényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 14.1. pont- ban meghatározott célokból, az Eüak. rendelke- zései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzá- járulásával kezelheti.

14.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a. a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biz- tosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

14.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b. a nyomozás elrendelését követően a nyomo- zó hatósággal és az ügyészséggel,

c. büntetőügyben, polgári peres vagy nempe- res eljárásban, közigazgatási határozatok bí- rósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósá- gi végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitele- zővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, csa- ládi vagyonfelügyelővel, bírósággal,

d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, to- vábbá az általa kirendelt szakértővel,

e. az adóhatósággal, abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biz- tosítót törvényben meghatározott körben nyi- latkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adat- szolgáltatási kötelezettség terheli.

f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhi- vatallal,

h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tör- vény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,

j. törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazá- sára, titkos információgyűjtésre felhatalma- zott szervvel,

k. a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l. az e törvényben szabályozott adattovábbítá- sok során átadott adatok tekintetében a köt- vénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,

m. az állományátruházás keretében átadásra ke- rülő biztosítási szerződési állomány tekinteté- ben – az erre irányuló megállapodás rendel- kezései szerint – az átvevő biztosítóval,

n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvé- nyesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Informáci- ós Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselő- vel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyző- könyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szük- séges adatok tekintetében a kiszervezett te- vékenységet végzővel, továbbá a könyvvizs- gáló feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p. fióktelep esetében – ha a magyar jogsza- bályok által támasztott követelményeket ki- elégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által tá- masztott követelményeket kielégítő adatvé-

delmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,

q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok bizto- sával,

r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s. a bonus-malus rendszer, az abba való beso- rolás, illetve a káresetek igazolásának részle- tes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bo- nus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval

szemben, ha az a)-j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére xx- xxxxxx jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

14.7. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a bizto- sító által az adóhatóság felé történő adatszolgál- tatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapo- dás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi

XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcso- latos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FAT- CA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

14.8. A biztosító vagy a viszontbiztosító 14.5-14.12. valamint a 14.14. pontokban meghatározott ese- tekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

14.9. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a 14.6. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

14.10. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzet- biztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írás- beli megkeresésére akkor is köteles haladéktala- nul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi

IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visz- szaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanó- anyaggal vagy robbantószerrel visszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűn-

szervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b. a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykel- téssel vagy kábítószer készítésének elősegí- tésével, új pszichoaktív anyaggal visszaélés- sel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy rob- bantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűn- szövetségben vagy bűnszervezetben elköve- tett bűncselekménnyel van összefüggésben.

14.11. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által el- rendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedé- sek végrehajtásáról szóló törvényben meghatá- rozott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

14.12. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja ré- szére történő átadása.

14.13. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a. a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kö- telezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése cél- jából – írásban kér biztosítási titoknak minősü- lő adatot,

b. a pénzügyi információs egységként műkö- dő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadá- lyozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási ti- toknak minősülő adatot.

14.14. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:

a. ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adata- lany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányá- ban – az adattovábbításnak törvényben meg- határozott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az informáci- ós önrendelkezési jogról és az információ- szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

14.15. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföld- re történő adattovábbításra vonatkozó rendelke- zéseket kell alkalmazni.

14.16. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a. az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b. fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállal- kozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenység- hez szükséges adattovábbítás, ha az megfe- lel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c. a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgá- latok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok át- adása,

d. a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő fel- ügyeletéről szóló törvényben foglalt rendel- kezések teljesítése érdekében történő adat- átadás.

14.17. A 14.14. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

14.18. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számí- tott öt év elteltével, a 14.4. pont alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak mi- nősülő adatok továbbítása esetén húsz év eltel- tével törölni kell.

14.19. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett sze- mélyt nem tájékoztathatja a 14.6. pont b), f) és j) pontjai, illetve a 14.8. pont alapján végzett adat- továbbításokról.

14.20. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a 2013. évi CCXXXVII. törvényben (Hpt.-ben)meghatározott pénzügyi intézmény- nyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írás- beli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.

14.21. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, va- lamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

14.22. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöt- tének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvé- nyesíthető.

14.23. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos sze- mélyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek keze- léséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendel-

kezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs tör- vényi jogalap.

14.24. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes ada- tok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezé- sek az irányadók.

14.25. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható ada- tok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örö- köse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

14.26. A személyes adatkezelésre vonatkozó tudni- valók

Személyes adat az olyan adat, adatból levonható követ- keztetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban érintett).

A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésében kezel.

E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására ju- tott adatokat a Bit. alapján az érintett külön hozzájárulá- sa nélkül kezelheti. Ez a törvényi felhatalmazás kizárólag azokra a személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.

Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szen- vedélyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minősül, és kizárólag az érintett hozzájárulása alapján ke- zelhető.

A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzá- járulását az érintett ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011 évi CXII. Tv. (Info tv.) alapján a szerződés keretei között is megteheti.

Az adatszolgáltatás önkéntes, de egyes személyes ada- tok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létre- jöttéhez.

Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja e kiszervezett tevékenységet végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldol- gozójának minősül.

A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írá- sos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személy- nek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szer- vezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik.

A Bit által meghatározott szervezetek felsorolását a jelen szerződési feltételek 14.6. pontja tartalmazza.

A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igény- be vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a meg- bízott speciális szakértelmére. A (kiszervezett tevékeny- séget végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi.

Az érintett a biztosító adatkezelésével kapcsolatosan az alábbi jogokkal élhet:

14.26.1. Tájékoztatás kérése

Az érintett bármely formában előterjesztett kérelmére a biztosító 30 napon belül, írásos formában, közérthető módon tájékoztatást ad az általa érintett vonatkozásá- ban kezelt, feldolgozott adatokról, azok forrásáról, illetve amennyiben az adatok továbbításra kerültek az adatto- vábbítás címzettjéről és jogalapjáról.

A tájékoztatás naptári évente egyszer ingyenesen adan- dó. További tájékoztatásért költségtérítés állapítható meg, kivéve, ha a tájékoztatás kérése helyesbítéshez vezetett, illetőleg az adatkezelés jogellenesnek bizonyul.

Az érintett tájékoztatását indoklással kizárólag a törvény- ben meghatározott esetekben lehet megtagadni. A tá- jékoztatás megtagadása esetén a biztosító írásban közli az érintettel, hogy a felvilágosítás megtagadására a tör- vény mely rendelkezése alapján került sor. A felvilágosítás megtagadása esetén a biztosító tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulás lehetőségéről.

14.26.2. Helyesbítés

Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a valóságnak megfelelő személyes adat rendelkezésre áll, az adat helyesbíthető.

Az adatot meg kell jelölni, ha az érintett vitatja annak he- lyességét vagy pontosságát, de a vitatott személyes adat helyessége vagy pontossága nem állapítható meg egyér- telműen.

14.26.3.Törlés

A személyes adatot törölni kell, ha

– kezelése jogellenes,

– az érintett ezt kérelmezi és arra a szerződéses jogok és kötelezettségek teljesítéséhez nincs elengedhe- tetlenül szükség,

– az hiányos vagy téves és ez állapot jogszerűen nem orvosolható, feltéve, hogy a törlést törvény nem zár- ja ki,

– az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok táro- lásának törvényben meghatározott határideje lejárt,

– azt a bíróság vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Infor- mációszabadság Hatósága (Hatóság) elrendelte.

14.26.4. Zárolás

Törlés helyett a személyes adat zárolandó, ha az érintett ezt kéri, vagy ha a rendelkezésre álló információk alap-

xxx feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig ke- zelhető, amíg fennáll az az adatkezelési cél, amely a sze- mélyes adat törlését kizárja.

A helyesbítésről, a zárolásról és a törlésről az érintettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek az adatot ko- rábban adatkezelés céljából továbbították. (Az értesítés mellőzhető, ha az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti.) Ha az érintett helyes- bítés, zárolás vagy törlés iránti kérelme nem teljesíthető, akkor a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül az érintettel írásban kell közölni kell a helyesbítés, zárolás vagy a törlés iránti kérelem elutasítását és annak ténybeli és jogi indokait. Ebben az esetben az érintettet tájékoztat- ni kell a bírósági jogorvoslat, továbbá a Hatósághoz való fordulás lehetőségéről.

14.26.5.Nyilvánosságra hozatal

A biztosító szervezeti egységein belül kezelt személyes adatok nyilvánosságra hozatala kivéve, ha arra az érintett felhatalmazást ad, illetve, ha azt a törvény rendeli el tilos. A biztosító munkavállalóival, szállítóival, illetve ügyfeleivel kapcsolatos személyes adatokon is alapuló összesített statisztikai adatok közölhetőek, amennyiben azokból nem ismerhető fel az, akire az adat vonatkozik. Az adat közlése előtt az adat közlője köteles meggyőződni arról, hogy a közölt adatok alapján nem lehetséges természetes sze- mélyek azonosítása.

14.27. Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító és a viszontbiz- tosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a ke- letkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

14.28. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivat- kozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó – az Infotv.-ben meghatározott – adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

14.29. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

15. A biztosító üzleti titka

15.1. Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megőrizni.

15.2. A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, tájékoztatás vagy adat a Bit.- ben meghatározott körön kívül a biztosító és a viszontbiztosító, továbbá az ügyfél felhatalmazá- sa nélkül nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel.

15.3. Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a biztosítónak, a viszontbiztosítónak vagy ügyfeleinek hátrányt okozzon.

16. Nemek közötti megkülönböztetés tilalma

16.1. A biztosító magatartása nem sérti – az egyen- lő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmoz- dításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben (a továbbiakban: Ebktv.) meghatározott – a nemi hovatartozáson alapuló egyenlő bánásmód kö- vetelményét, ha a biztosító kizárólag

a. a tartalékképzés,

b. a biztosító pénzügyi eszközei összetételének összesített árképzési szempontú nyomon kö- vetésével összefüggő belső árazás,

c. a viszontbiztosítási szerződések árazása,

d. a gazdasági reklámtevékenység alapvető fel- tételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben meghatározott gazdasági reklám, továbbá hirdetési tevékenység,

e. az élet-, baleset és betegségbiztosítási szer- ződésekkel összefüggésben kockázatelbírá- lási tevékenység végzése

céljából a nemi hovatartozásra vonatkozó, illetve azzal összefüggő adatot, információt kezel, tárol és felhasznál.

16.2. A 16.1. pontban meghatározottakon túl, a nemi hovatartozáson alapuló megkülönböztetés nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét

a. az olyan – nemi hovatartozáshoz is kapcsolha- tó – közvetett különbségtétel esetén, amelynek tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogvi- szonnyal közvetlenül összefüggő, önállóan ér- tékelhető és valós különbségen alapuló éssze- rű indoka van,

b. a biztosító ügyfelére, ügyfélcsoportjára nézve az Ebktv. 30/A. §-ában foglaltakhoz képest kedvezőbb elbírálás alkalmazása, ha az nem jelent meg nem engedett különbségtételt az adott ügyféllel, ügyfélcsoporttal összehason- lítható helyzetben lévő más személlyel, sze- mélyekkel szemben,

c. az egyik nem tagjainak meghatározott ter- mékhez való hozzáférése megtagadása, ha a biztosító az adott terméket objektíven igazolt céllal, kizárólag vagy elsősorban az egyik nem tagjainak nyújtja, és a biztosító által alkalma- zott megoldások a cél eléréséhez megfelelő- ek és ahhoz szükségesek.

17. A FATCA- törvény alapján fennálló kötelezettségek

17.1 A FATCA-törvény szerinti, a Bit. hatálya alá tar- tozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (a to- vábbiakban ezen fejezet tekintetében: intézmény) az általa kezelt, FATCA-törvény szerinti Pénzügyi Számla (a továbbiakban: pénzügyi számla) vo- natkozásában elvégzi a FATCA-törvény szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a továbbiakban együtt: számlatulajdonos) FATCA-törvényben foglalt Megállapodás I. számú Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

17.2. Az intézmény a számlatulajdonost az illetőség- vizsgálat elvégzésével egyidejűleg írásban tájé- koztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/B-43/C. §-a alapján az adóható- ság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezett- ségéről,

c) a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi kötele- zettségéről.

17.3. Az Aktv. 43/B-43/C. §-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről az intézmény a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesíté- sétől számított harminc napon belül írásban tájé- koztatja.

18. A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek

1.1. Az Aktv. szerinti, a Bit. hatálya alá tartozó Je- lentő Magyar Pénzügyi Intézmény (ezen fejezet alkalmazásában a továbbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Xxxxxxxx (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv.

1. melléklet II-VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

1.2. Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőség- vizsgálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfo- gadásra nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett hirdetmény útján vagy – ha az lehetséges – elekt- ronikus úton tájékoztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.

1.3. Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszolgálta- tás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban – ha az lehetséges elektronikus úton – tájékoztatja.

19. A veszélyközösség védelme céljából történő adatátadás

19.1. A biztosító (e fejezet alkalmazásában: megkereső biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a meg- óvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályok- nak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biz- tosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordul- hat más biztosítóhoz (e fejezet alkalmazásában: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a 14.1. pontban meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt és a 19.3-19.6. pontokban meghatározott

adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.

19.2. A megkeresett biztosító a jogszabályoknak meg- felelő megkeresés szerinti adatokat a megkere- sésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.

19.3. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontjában, továbbá a 2. mellékletben meg- határozott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesí- tésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a. a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait;

b. a biztosított személy adatfelvételkori, a szer- ződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

c. a 19.3.x. xxxxxxx meghatározott személyt érintő korábbi – a 19.3. pontban meghatá- rozott ágazathoz tartozó szerződéssel kap- csolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d. a megkeresett biztosítónál megkötött szer- ződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e. a megkeresett biztosítónál megkötött szerző- dés alapján teljesítendő szolgáltatások joga- lapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

19.4. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 3-9. és 14-18. pontjában meghatározott ágaza- tokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcso- latban az alábbi adatokat kérheti:

a. a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;

b. a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;

c. a 19.4.b. pontban meghatározott vagyontár- gyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási esemé- nyekre vonatkozó adatokat;

d. a megkeresett biztosítónál megkötött szerző- dés megkötésével kapcsolatban felmerült koc- kázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e. a megkeresett biztosítónál megkötött szerző- dés alapján teljesítendő szolgáltatások joga- lapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

19.5. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 10-13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a. a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a károsult személy azonosító adatait;

b. a szerződő, a biztosított és a kedvezménye- zett azonosító adatait, továbbá a 19.4. pont b-e. alpontjában meghatározott adatokat;

c. a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelem-

díj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvé- telkori, a szerződéses kockázattal kapcsola- tos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

d. a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt, ér- vényesítő személyt érintő korábbi – az e be- kezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási ese- ményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat;

e. a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy személyisé- gi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi az e be- kezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos biztosítási esemé- nyekre vonatkozó adatokat.

19.6. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész

3. és 10. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatosan a jármű járműazonosító adatai (rendszáma, alváz- száma) alapján – az 1. melléklet A) rész 10. pont- jában meghatározott ágazathoz tartozó károk esetén a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – jogosult az alábbi adatokat kérni:

a. az adott járművet érintően bekövetkezett biz- tosítási eseményekre vonatkozó adatokat, így különösen a káresemény időpontjára, jo- galapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító ál- tal megjelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,

b. az adott járművet érintően a biztosító által el- végzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.

19.7. A 19.1. pontban meghatározott megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, va- lamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének. A megkereső biztosító felelős a 19.1. pontban meghatározott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.

19.8. A megkereső biztosító a megkeresés eredmé- nyeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.

19.9. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés 19.8. pontban meghatározott időtar- tama meghosszabbodik az igény érvényesítésé- vel kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.

19.10. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

19.11. A megkereső biztosító az 19.1. pontban megha- tározott megkeresés és a megkeresés teljesíté- sének tényéről, továbbá az abban szereplő ada- tok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.

19.12. Ha az ügyfél az Infotv.-ben szabályozott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkereső biz- tosító – a 19.8-19.10. pontokban meghatározot- takra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájé- koztatni a kérelmezőt.

19.13. A megkereső biztosító a megkeresés eredmé- nyeként kapott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a 19.1. pontban meghatározot- tól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.

19.14. A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésé- nek a helyességéért és pontosságáért a megke- resett biztosító a felelős.

19.15. A Bit. vonatkozó 149. §-ának mindenkor hatályos szövege a xxx.xxxxxx.xx oldalon elérhető.

20. Panaszkezeléssel kapcsolatos tudnivalók a Bit rendelkezései alapján

20.1. A biztosító biztosítja, hogy az ügyfél a biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztá- sára vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.

Személyes panaszbejelentés

Félfogadási időben a központi ügyfélszolgálati irodában lehet személyesen panaszbejelentést tenni.

Ügyfélszolgálati Iroda: 1100 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 00.

Telefonos panaszbejelentés

Telefonon belföldről és külföldről is hívható

x00-0-000-0000 számon tehet panaszbejelen- tést az ügyfél.

Postai úton történő panaszbejelentés

A panaszbejelentés postai úton az alábbi levele- zési címre küldhető: SIGNAL Biztosító Zrt. Vezér- igazgatóság, Panaszkezelési Csoport

Levélcím: 1519 Budapest Pf. 260.

Elektronikus panaszbejelentés

Az ügyfél panaszbejelentését elektronikusan az xxxx@xxxxxx.xx e-mail címre, faxon a 06-1-458- 4260 faxszámra vagy – regisztrációt követően – Ügyfélportálon keresztül online módon is eljuttat- hatja a biztosító részére.

A SIGNAL Biztosító Zrt. mindenkor aktuális el- érhetőségei, a nyitvatartási idő megtekinthető a xxx.xxxxxx.xx elérési úton.

20.2. A biztosító

a. a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben, annak nyit- vatartási idejében, ennek hiányában a szék- helyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig, de legalább a hét egy munkanapján 7 és 21 óra között legalább tizenkét órán keresztül fo- lyamatosan,

b. a telefonon közölt szóbeli panaszt minden munkanapon 8 órától 16 óráig, de legalább egy munkanapján 7 és 21 óra között legalább tizenkét órán keresztül folyamatosan,

c. az írásbeli panaszt elektronikus eléréssel – üzemzavar esetén megfelelő más elérhetősé- get biztosítva – folyamatosan

fogadja.

20.3. A biztosító a szóbeli panasz ügyfelek részére nyitva álló helyiségben vagy annak hiányában székhelyén történő kezelése esetén köteles biz- tosítani, hogy az ügyfeleknek lehetőségük legyen elektronikusan és telefonon keresztül is a szemé- lyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalá- sára. A személyes ügyintézés időpontja igénylé- sének napjától számított öt munkanapon belül a biztosító köteles személyes ügyfélfogadási idő- pontot biztosítani az ügyfél számára.

20.4. Telefonon történő panaszkezelés esetén a biz- tosító biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést. A biztosító az ügy- intézőjének – a biztosító felé indított hívás sikeres felépülésének időpontjától számított – öt percen belüli élőhangos bejelentkezése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben álta- lában elvárható.

20.5. Telefonon történő panaszkezelés esetén a bizto- sító és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a biztosító hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvé- telt öt évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahall- gatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesí- tett jegyzőkönyvet.

20.6. A biztosító a szóbeli panaszt – a 20.7. pontban meghatározott eltéréssel – azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a biztosító a panasz- ról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyző- könyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a 20.8. pontban foglaltak- kal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

20.7. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetsé- ges, a biztosító a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a szemé- lyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a 20.8. pontban foglaltakkal egyide-

jűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panasz- ra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

20.8. A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, in- dokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfél- nek. A biztosító a panaszkezelés során köteles úgy eljárni, hogy a körülmények által adott lehető- ségekhez mérten elkerülje a pénzügyi fogyasztói jogvita kialakulását.

20.9. A panasz elutasítása esetén a biztosító válaszá- ban írásban tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben (a továbbiakban: MNB tv.) meghatá- rozott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsér- tése esetén a Felügyeletnél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létre- jöttével, érvényességével, joghatásaival és meg- szűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti, amennyiben a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására vonat- kozó szabályok alapján fogyasztónak minősül. A biztosítónak tájékoztatni kell e fogyasztót arról, hogy tett-e általános alávetési nyilatkozatot, meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét, továbbá a fogyasztó külön kérésére meg kell küldenie a Pénzügyi Békéltető Testület által készített és a biztosító rendelkezésére bocsátott kérelem nyomtatványt.

Fogyasztóvédelmi eljárás kezdeményezése ese- tén eljáró szerv:

Magyar Nemzeti Bank

1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Központi levélcím: H-1534 Budapest, Pf. 777. Telefon: 00-00-000-000

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Internet: xxxx://xxx.xxx.xx

A szerződés létrejöttével, érvényességével, jog- hatásaival és megszűnésével, továbbá a szerző- désszegéssel és annak joghatásaival kapcsola- tos jogvita esetén eljáró szerv:

Pénzügyi Békéltető Testület

Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank 1525 Bu- dapest, BKKP Pf.: 172.

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

20.10. A biztosító a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyeletnek kérésére bemutatja.

20.11. A biztosító az ügyfelek panaszai hatékony, átlátha- tó és gyors kezelésének eljárásáról, a panaszügy- intézés módjáról, valamint a 20.12. pont szerinti nyilvántartás vezetésének szabályairól szabályza- tot (a továbbiakban: panaszkezelési szabályzat) készít. A biztosító a panaszkezelési szabályzatban tájékoztatja az ügyfelet a panaszügyintézés he- lyéről, levelezési címéről, elektronikus levelezési címéről, telefonszámáról és telefaxszámáról.

20.12. A biztosító az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedé- sekről nyilvántartást vezet.

20.13. A 20.12. pont szerinti nyilvántartásnak tartalmaz- nia kell

a. a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,

b. a panasz benyújtásának időpontját,

c. a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak indokát,

d. a c) pont szerinti intézkedés teljesítésének ha- táridejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését, továbbá

e. a panasz megválaszolásának időpontját.

20.14. A biztosító a panaszkezelési szabályzatot az ügy- felek számára nyitva álló helyiségében, ennek hi- ányában a székhelyén kifüggeszti és a honlapján közzéteszi. A biztosító panaszkezelési szabályza- ta a xxx.xxxxxx.xx oldalon elérhető.

20.15. A biztosító a panasz kivizsgálásáért a fogyasz- tóval szemben külön díjat nem számíthat fel. A telefonon történő panaszkezelés emelt díjas szol- gáltatással nem működtethető.

20.16. A biztosító köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolat- tartót kijelölni, és a Felügyeletnek tizenöt napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenteni.

20.17. A fogyasztói jogviták rendezése fentieken túl bírói úton, polgári peres vagy nem peres (fizetési meg- hagyásos) eljárás keretében lehetséges.

20.18. A 2013. május 21-i 524/2013/EU rendelet alap- ján a fogyasztó online vitarendezési platformon keresztül online kezdeményezheti a pénzügyi jog- vita bírósági eljáráson kívüli rendezését. A pénz- ügyi fogyasztói jogviták rendezésére a Pénzügyi Békéltető Testület jogosult. Az online vitarende- zési platform honlapja: xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx, amely a xxx.xxxxxx.xx honlapról is elérhető.

21. Egyéb rendelkezések

21.1. A biztosítási szerződésből eredő igények elé- vülési ideje a biztosítási esemény bekövet- keztétől számított egy év.

21.2. A biztosított/szerződő bejelentéseit és nyilatkoza- tait írásban köteles megtenni.

21.3. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat, be- folyásoló körülményeket és a szerződő/biztosított által szolgáltatott adatok helyességét a helyszí- nen bármikor ellenőrizni vagy ellenőriztetni. A biz- tosító a kockázatviselés szempontjából lényeges berendezéseket a helyszínen, működés közben is ellenőrizheti.

Amennyiben a biztosító tudomására jut, hogy a kockázati viszonyokban jelentős változás követ- kezett be, úgy 15 napon belül kezdeményezheti a díjtétel módosítását.

21.4. Ha a felek a feltételekben rögzített szabályoktól eltérnek, akkor az eltérést záradékban kell rögzí- teni.

21.5. A jelen biztosítási feltételek alapján létrejövő biz- tosítási szerződés díjára és az annak alapján járó szolgáltatásra a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. rendelkezései is irányadóak. Vagyonbiztosítási szerződés alapján járó szol- gáltatás meghatározásánál az általános forgalmi adóról szóló 1997. évi CXXVII. tv. adóvisszatérí- tésre vonatkozó szabályai is irányadóak.

21.6. 2016. január 1. napjától a biztosító köteles évente jelentést közzétenni fizetőképességéről és pénz- ügyi helyzetéről, amely a xxx.xxxxxx.xx oldalon érhető el a közzétételt követően.

TŰZ- ÉS ELEMI KÁROK BIZTOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELE (STEBI 2009)

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) köte- lezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a jelen feltételek szerint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a továbbiakban felsorolt biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban, a kockázat- viselési időszakban, a kockázatviselés helyén okoznak. A biztosító csak a biztosítási események által közvetle- nül okozott károkra nyújt fedezetet, a következményi károkat (pl. elmaradt haszon, kötbér) nem téríti meg.

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak mel- lékleteiben, és az ugyancsak ügyféltájékoztatónak is minősülő Vagyonbiztosítás általános feltételében (SÁVBI 2016) rögzítettek irányadóak.

1. Biztosítási események

1.1. Tűzkár

1.1.1. Tűz

Jelen feltétel szerint tűz biztosítási eseményen olyan, fizikai és kémiai változásokkal együtt járó, hő- és fényjelenség által kísért oxidációs folya- matot kell érteni, amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezett – vagy ott keletkezett, de azt elhagyta –, és önerőből továbbterjedt.

1.1.2. Elektromos tűz

Jelen feltétel szerint elektromos tűz biztosítási eseménynek kell tekinteni azt a kárt, amely során az elektromos áram és a zárlati hő a biztosított elektromos gépekben, berendezésekben lánggal égő tűzkárt okoz.

1.1.3. A biztosító nem téríti meg tűzkárként azokat a károkat, amelyek

a) gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, be- fülledés, pörkölődés, izzás, szín- és alak- változás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folyamat formájában következnek be, kivéve, ha ezek keletkezése visszave- zethető a tűz biztosítási eseményre,

b) a biztosított vagyontárgyakban amiatt keletkeznek, mert azokat megmunkálás vagy egyéb célból tűznek vagy hőkezelés- nek vetik alá, vagy füsthatásnak teszik ki, ideértve azt az esetet, amikor vagyontár- gyak amiatt károsodnak, mert azokat tűz- térbe dobták, vagy azok a tűztérbe estek,

c) a rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett vagyontárgyakban (pl. égető- vagy olvasztókemencék, öntőüstök, kazánok stb.) tűz által keletkeztek,

d) a biztosított elektromos gépekben, be- rendezésekben, felszerelésekben, vagy vezetékekben

– a természetes elhasználódás, illetve a karbantartás, vagy az előírt védelem hiánya, a védelem kialakításának hi- bája, vagy szakszerűtlen javítás miatt következtek be, vagy

– lánggal égés nélkül keletkeztek, egyéb fényjelenségek (pl.: szikra, ívfény) nem minősülnek lánggal égésnek,

e) tűzkár nélküli füst- és koromszennyező- désből származnak.

Abban az esetben, ha a b), c), vagy az e) be- kezdésben leírt okok miatt más biztosított vagyontárgyak is meggyulladnak (átterjedő tűz), a biztosító megtéríti az átterjedő tűz mi- att a más biztosított vagyontárgyakban kelet- kezett károkat.

1.2. Villámcsapás

1.2.1. Közvetlen villámcsapás

Villámcsapás elektromos töltéskiegyenlítődés, il- letve nagyfeszültségű villamos kisülés a légkör és a föld vagy földi tárgy között.

Xxxxx feltétel szerint közvetlen villámcsapás bizto- sítási eseménynek kell tekinteni azt a kárt, amely esetben a villámcsapás gyújtó, égető, hő-, vala- mint erőhatása közvetlenül a biztosított vagyon- tárgyak károsodását okozza.

1.2.1.1. A biztosító nem téríti meg a kárt villámcsapás kárként, ha

a) az a hatóságilag előírt villámvédelmi rend- szer hiánya, hiányossága miatt,

b) az magában a villámvédelmi rendszerben,

c) az a villámcsapás indukciós hatása, túlfe- szültség, illetve feszültségingadozás miatt,

d) az elektromos hálózatban túlfeszültség, illetve feszültségingadozás miatt

következett be.

1.2.2. Villámcsapás másodlagos hatása

Jelen feltétel szerint villámcsapás másodlagos ha- tása biztosítási eseménynek kell tekinteni a becsa- pott villám miatti túlfeszültség vagy indukció által a biztosított elektromos gépekben, berendezések- ben és épület-felszerelésekben keletkezett kárt.

1.2.2.1. Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha az

a) a hatóságilag előírt villámhárító rendszer hiánya,

b) a meglévő villámvédelmi berendezések karbantartásának elmulasztása miatt kö- vetkezett be, vagy

c) oly módon következtek be, hogy a bizto- sított objektumok 72 órán át lakatlanok voltak és a vagyontárgyak indokolatlanul csatlakoztak az elektromos, elektronikus, telekommunikációs hálózat(ok)hoz, vagy antennához, antennarendszerekhez.

1.2.2.2. A szolgáltatás felső határa:

a) ingóságbiztosítás esetén, az adott kocká- zatviselési helyen az ingóságok vagyon- tárgy-csoport biztosításra feladott bizto- sítási összegének 5%-a.

b) épületbiztosítás esetén biztosítottak az épületfelszerelési tárgyakban bekövetke- ző károk, az adott kockázatviselési helyen meghatározott épület biztosítási összeg 5%-áig.

1.3. Robbanás, összeroppanás

Jelen feltétel szerint robbanás, illetve összerop- panás biztosítási eseménynek kell tekinteni a gá- zok, gőzök és porok terjeszkedési hajlandóságán alapuló, rombolással, hanghatással járó, gyors erőhatás által okozott károkat.

Robbanáskárnak kell tekinteni azokat a károkat is, amelyek repülőgépek okozta hangrobbanás miatt keletkeznek.

A biztosító nem téríti meg robbanás-, össze- roppanáskárként azokat a károkat, amelyek

a) belső égésű motorok égésterében fellépő robbanások, valamint elektromos meg- szakítókban a már meglévő, vagy keletke- ző gáznyomás miatt keletkeznek,

b) a normál üzemeléssel összefüggő mecha- nikus hatás (pl. vízlökés, centrifugális erő, csőtörés, törés) következtében keletkez- nek,

c) tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyomása, erjedése miatt ke- letkeznek,

d) hatósági engedélyhez kötött, és ez alap- ján végzett, tervszerű, szándékos robban- tás eredményeként keletkeznek,

e) rendeltetésszerűen nagy nyomásnak ki- tett vagyontárgyakban (tartály, kazán, csővezeték stb.) az üzemi nyomás túllépé- se nélkül keletkeznek.

1.4. Légi jármű lezuhanása

Jelen feltétel szerint légi jármű lezuhanása bizto- sítási eseménynek kell tekinteni azt a kárt, ame- lyet a légi járműnek vagy annak alkatrészének és/vagy rakományának ütközése, becsapódása, rázuhanása okozott a biztosított vagyontárgyak- ban.

1.5. Vihar

Jelen feltétel szerint vihar biztosítási eseménynek kell tekinteni azt a kárt, amilyet olyan légmozgás okoz, ahol a legerősebb széllökés sebessége el- éri vagy meghaladja a 15 m/s sebességet.

Így viharkárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyek

a) a vihar nyomó és szívó hatása, illetve az általa sodort tárgyak a biztosított vagyontárgyakban okoznak,

b) a viharral egyidejűleg az épületbe/építménybe a viharkár következményeként létrejött épület- nyíláson keresztül bejutó csapadék által oko- zott károkat, illetve

c) a nyitva hagyott nyílászárókon keresztül beju- tó csapadék által okozott károkat is, kártéríté- si limitét a biztosítási szerződés tartalmazza, mely legfeljebb 25.000 Ft lehet.

A biztosító nem téríti meg viharkárként azo- kat a károkat:

– amelyek a szabadban tárolt, helyükről el- mozdítható vagyontárgyakban keletkez- tek,

– amelyeket a viharral együtt járó csapadék (esővíz, jég, hó) az épületek/építmények külső vakolatában, burkolatában, festésé- ben okozott,

– elektromos szabadvezetékekben, állvány- zatokban keletkeztek,

– amelyek az időjárási védelem céljából al- kalmazott ideiglenes fedésekben (fólia, ponyva stb.) keletkeztek, illetve az ezeken keresztül beáramló csapadék okozott.

1.6. Tető- és panelhézag -beázások biztosítása

Jelen feltétel szerint tető- és panelhézag beázá- sa biztosítási eseménynek kell tekinteni azokat a károkat, amelyek a tető szigetelésének és/vagy a tető héjalásának folytonossági hiánya, valamint a panelhézagok és/vagy a nyílászárók és az épület- szerkezetek közötti hézagok tömítetlensége miatt bejutó csapadék által a biztosított vagyontárgyak- ban keletkeztek, azokban az esetekben is, ha ezek nem megfelelő karbantartás miatt következtek be.

A biztosító nem téríti meg beázáskárként azokat a károkat,amelyek:

a) a gombásodás, penészesedés és rovarrá- gás formájában keletkeznek,

b) a tető szigetelésének és/vagy héjazatának helyreállítási költsége,

c) a panelhézagok, illetve egyéb épületszer- kezeti hézagok tömítésének költsége.

A kártérítés kifizetésének feltétele az, hogy a beázás okának feltételezett helyén a számlá- val igazolt és szakember által elvégzett javí- tás megtörténjen.

A kártérítési limitet a biztosítási szerződés tartalmazza, mely legfeljebb 25.000 Ft lehet.

1.7. Felhőszakadás

Jelen feltétel szerint felhőszakadás biztosítá- si eseménynek kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a felhőszakadásból eredő, a talajszin- ten áramló, nagymennyiségű víz a szabálysze- rűen kialakított és rendszeresen karbantartott esővíz-elvezető rendszer elégtelensége folytán a biztosított helyiségekbe bejutva elöntéssel a biztosított vagyontárgyakban okoz. Felhőszaka- dásnak minősül az olyan csapadékhatás, amikor nagymennyiségű (min 0,5 mm/perc) csapadékvíz zúdul le.

A biztosító nem lakás céljára használt helyiségek- ben folytatott kereső-, illetve mezőgazdasági tevé- kenység esetén, a talajszinten, vagy az alatti he- lyiségekben lévő vagyontárgyakban keletkező kárt csak akkor téríti meg, ha azokat legalább 12 cm magas állványon (pl. 1 EUR raklap) helyezték el.

A biztosító nem téríti meg felhőszakadás-kár- ként

a) az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felá- zás miatt keletkező károkat,

b) a felhőszakadás miatti belvíz, talajvíz által okozott károkat.

1.8. Jégverés

Jelen feltétel szerint jégverés biztosítási ese- ménynek kell tekinteni azokat a károkat, ame- lyek a jégszemek formájában lehulló csapadék a biztosított épületekben/építményekben és az ezekben elhelyezett vagyontárgyakban, roncso- lás, sérülés, valamint a jégverés által megbontott tetőn való egyidejű beázás által okozott.

A biztosító nem téríti meg jégveréskárként

a) az esővíz-elvezető csatornákban keletke- zett károkat,

b) azokat a károkat, amelyek a tetőszerkezet karbantartásának elmulasztása miatt kö- vetkeztek be,

c) azokat a károkat, amelyek a hideg- és me- legágyak, üvegházak, üvegtetők üvege- zésében, illetve az ideiglenes fedésekben (pl. fólia) keletkeztek,

d) azokat a károkat, amelyek a biztosított épületek/ építmények homlokzatában, nem hőszigetelő külső vakolatában és/ vagy festésében keletkeztek.

1.9. Hónyomás

Jelen feltétel szerint hónyomás biztosítási ese- ménynek kell tekinteni az épületek/építmények helyesen méretezett, kivitelezett és karbantartott tetőszerkezetének a nagy mennyiségben felgyü- lemlő hó miatti összedőlése következtében, a biz- tosított vagyontárgyakban bekövetkező károkat.

A biztosító nem téríti meg hónyomáskárként

a) azokat a károkat, amelyek a hideg- és me- legágyak, üvegházak, üvegtetők üvege- zésében, illetve az ideiglenes fedésekben (pl. fólia) keletkeztek,

b) a kizárólag hófogókban, esőcsatornákban keletkező károkat.

1.10. Árvíz

Jelen feltétel szerint árvízkár biztosítási esemény- nek kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket az élővizek, az ezekbe nyílt torkolattal csatlakozó és védművel ellátott mesterséges csatornák, vala- mint mesterséges tavak (víztározók) áradása a biztosított vagyontárgyakban elöntéssel okoz, ha a védművet (árvíz-, belvízvédelmi gátat) áttörte, vagy annak tetőszintjét átlépte.

Nem biztosítottak

a) a hullámtérben (a felszíni élővizek ármen- tesített szakaszán a partél és a töltésko- rona vagy természetes magaspart közötti terület), nyílt árterületen (árvízvédelmi műtárgyakkal nem védett, illetve a vízügyi szakhatóság által annak minősített terü- let) bekövetkező károk,

b) árvízvédelmi műtárggyal nem védett terü- letről átfolyó víz által okozott károk,

c) a víz elvezetésére vagy felfogására szol- gáló létesítményben, árkokban, egyéb víz- ügyi létesítményben, műtárgyban, öntö- zőberendezésekben bekövetkezett károk,

d) az árvízvédelmi töltés védett oldalán a belvíz, buzgár, fakadóvíz és a talajvíz által okozott károk,

e) az árvízmegelőzéssel, mentéssel össze- függésben keletkező egyéb károk (pl. gát- robbantás, mentesítést végző gépjármű- vek által okozott károk).

A biztosító 30 napos halasztott kockázatvise- léssel vállalja az árvíz kockázatot.

1.11. Földrengés

Jelen feltétel szerint földrengés biztosítási ese- ménynek kell tekinteni azokat a károkat, amelye- ket a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála

V. fokozatát elérő vagy meghaladó földrengés a biztosított vagyontárgyakban okoz.

A biztosító nem téríti meg a mesterséges úton létrehozott földrengések (föld alatti robbantás, robbanás stb.) által okozott vagy ezekre visszavezethető károkat.

1.12. Sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás, la- vina

Jelen feltétel szerint sziklaomlás, kőomlás, föld- csuszamlás, illetve külön megállapodás esetén

lavinakár biztosítási eseménynek kell tekinteni azokat a károkat, amikor valamely szikla-, kőzet- darab, illetve föld- vagy hótömeg bármely okból hirtelen, előre nem látható módon a szokásos he- lyéről elmozdul, letörik, lecsúszik és ezzel a bizto- sított vagyontárgyakban kárt okoz.

A biztosító nem téríti meg sziklaomlás-, kő- omlás-, földcsuszamlás-, illetve lavinakár- ként

a) a föld ásványi anyagainak feltárása során, illetve azzal összefüggésben keletkezett károkat,

b) az épületek/építmények alatti feltöltések ülepedése, illetve az alapok alatti talaj- süllyedés, valamint a nem megfelelően méretezett és kivitelezett alapozás miatt keletkezett károkat,

c) a lecsúszott föld, kőzet vagy hó elszállítá- sának, valamint új támfal (földvédmű) épí- tésének költségeit,

d) a támfalban, mesterséges rézsűben, egyéb műtárgyakban bekövetkezett ilyen jellegű károkat.

1.13. Ismeretlen építmény vagy üreg beomlása

Jelen feltétel szerint ismeretlen üreg vagy épít- mény beomlása biztosítási eseménynek kell te- kinteni azokat a károkat, amelyeket a természetes egyensúlyi állapot – külső erőhatás miatti – meg- szűnése következtében egy ismeretlen üreg hir- telen bekövetkező beomlása a biztosított vagyon- tárgyakban okoz.

Ismeretlen üreg az, amely az építési, illetve üze- meltetési engedélyben nem szerepel, vagy a ha- tóságok által nincs feltárva, és arról a biztosított- nak/szerződőnek nincs tudomása.

A biztosító nem téríti meg ismeretlen épít- mény vagy üreg beomlása kárként

a) a föld ásványi anyagainak feltárása során, illetve azzal összefüggésben keletkezett károkat,

b) az épületek/építmények alatti feltöltések ülepedése, illetve az alapok alatti talaj- süllyedés, valamint a nem megfelelően méretezett és kivitelezett alapozás miatt keletkezett károkat,

c) beomlott ismeretlen üreg feltöltésének költségeit,

d) a támfalban, mesterséges rézsűben, egyéb műtárgyakban bekövetkezett ilyen jellegű károkat.

1.14. Vezetékes vízkárok

1.14.1. Jelen feltétel szerint vezetékes vízkár biztosí- tási eseménynek kell tekinteni:

a) a kockázatviselés helyén belüli víz-, szennyvíz- és csapadékvíz-vezetékek, a csatlakozó meleg- víz-szolgáltató, központi fűtési és klímarendsze- rek, valamint az ezekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények és készülékek hirtelen, váratlanul bekövetkező törése (ide értve a korrózió miatti tö- rést is), repedése és kilyukadása, dugulása vagy egyéb ok (nyitva hagyott vízcsap, mosógép leug- rott ürítő csöve) miatt kiömlő víz és/vagy gőz által a biztosított vagyontárgyakban keletkező károkat,

b) többlakásos épületek esetében a biztosító meg- téríti a biztosított felelősségi körén kívül eső, a biztosított épületen belüli vezeték törése, dugulá- sa, repedése vagy egyéb ok miatt (nyitva hagyott vízcsap, mosógép leugrott ürítő csöve) kifolyó víz és/vagy gőz által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat is.

1.14.2. A biztosító nem téríti meg vezetékes vízkár- ként

a) a közvetett károkat, mint pl. vízhiány, víz- veszteség, elmaradt haszon,

b) a talajszinten lévő, vagy az az alatti he- lyiségekben végzett kereső-, illetve me- zőgazdasági tevékenység esetén, a 12 cm-nél alacsonyabban tárolt (pl. 1 EUR raklap) biztosított vagyontárgyakban ke- letkezett károkat,

c) önálló tűzivízhálózatok csőtörését (pl. sprinkler berendezés),

d) az átmenetileg (72 órán túl) nem használt épületek/építmények, berendezések, gé- pek vezetékei víztelenítésének elmulasz- tása miatt keletkezett fagykárokat és azok következményi kárait,

e) a nyomáspróbák, ellenőrzési és karban- tartási, valamint a rendszeren, ill. az épü- leten végzett javítási vagy építési (szerelé- si) munkák, valamint a próbaüzem során kiömlő víz és/vagy gőz által a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat,

f) a csővezetékek, tartályok kötelezően elő- írt karbantartási munkáinak elmulasztá- sa, illetve nem megfelelő elvégzése miatt kiömlő víz és/vagy gőz által a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat,

g) a cső törése, repedése, kilyukadása miatt a vezetékekben vagy azok tartozékaiban, szerelvényeiben és a hozzájuk tartozó be- rendezésekben bekövetkező károkat,

j) a duguláselhárítás költségeit.

1.15. Tűzoltó berendezés kilyukadása

Külön megállapodás esetén tűzoltó berendezés kilyukadása biztosítási eseménynek kell tekinteni

– jelen feltétel szerint – azokat a károkat, amikor a biztosított ingatlanban létesített tűzoltó rendszer (sprinkler, tüzivízhálózat) törése, repedése vagy rendellenes működése miatt a tűzoltó víz, illetve

egyéb anyag kiáramlása a biztosított vagyontár- gyakban kárt okoz.

A biztosító nem téríti meg tűzoltó berendezés kilyukadása kárként

a) a tűzoltó rendszerben, tartozékaiban és szerelvényeiben keletkezett károkat,

b) a nyomáspróbák, ellenőrzési és karban- tartási, valamint a vezetékrendszeren, illetve az épületen végzett javítási vagy építési (szerelési) munkák, valamint a pró- baüzem során keletkezett károkat,

c) a csővezetékek, tartályok kötelezően elő- írt karbantartási munkáinak elmulasztása, illetve nem megfelelő elvégzése miatt ke- letkezett károkat,

d) a csővezetékek, tartályok vagy egyéb be- rendezések tolózárainak, szelepeinek, csapjainak vagy egyéb elzárószerkeze- teinek nyitva hagyása folytán előállt, eset- leg nyitott csővégen, illetve teljesen le nem zárt nyíláson keresztüli anyagkiáramlásból eredő károkat,

e) a talajszinten lévő, vagy az az alatti he- lyiségekben végzett kereső-, illetve me- zőgazdasági tevékenység esetén, a 12 cm-nél alacsonyabban tárolt (pl. 1 EUR raklap) biztosított vagyontárgyakban ke- letkezett károkat,

f) magukban az elfolyt tűzoltó anyagokban keletkezett károkat.

1.16. Akvárium törése

Külön megállapodás esetén akvárium törése biz- tosítási eseménynek kell tekinteni – jelen feltétel szerint – azokat a károkat, amelyek a kockázatvi- selés helyén elhelyezett akvárium:

a) törése, repedése miatt kiömlő víz által a bizto- sított vagyontárgyakban, illetve

b) az akváriumban lévő élőlényekben bekövet- kező károkat.

A biztosító nem téríti meg akvárium törése kárként azokat a károkat, amelyek az akvári- um falában (üvegében) keletkeztek.

A kártérítési limitet a biztosítási szerződés tartalmazza, mely legfeljebb 15.000 Ft lehet.

1.17. Csőtörés

Jelen feltétel szerint csőtörés biztosítási ese- ménynek kell tekinteni, a kockázatviselés helyén (a biztosított építményben, illetve a hozzá tartozó telken, a fagyhatár alatt elhelyezkedő) a biztosí- tott építményeket kiszolgáló és a biztosított fe- lelősségi körébe tartozó cső törését. A biztosító legfeljebb 6 fm cső cseréjének feltárási és be- építési munkáinak költségeit téríti, amennyiben a sérült rész cseréje szükségessé válik.

A biztosító nem téríti meg csőtörés biztosítá- si eseményként

a) a vezetékekhez csatlakozó berendezések- ben és szerelvényekben (például csaptele- pek, vízmérők, víztartályok, kazánok, fűtő- testek, bojlerek stb.) keletkezett károkat,

b) az átmenetileg (72 órán túl) nem használt épületek/építmények, berendezések, gé- pek vezetékei víztelenítésének elmulasz- tása miatt keletkezett fagykárokat,

c) a nyomáspróbák ellenőrzési és karban- tartási, valamint a rendszerben, illetve az épületen javítási vagy építési (szerelési) munkák, valamint a próbaüzem során ke- letkezett károkat,

d) a cső törése, repedése, kilyukadása miatt kiömlő víz és/vagy gőz által a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.

1.18. Idegen jármű ütközése

Jelen feltétel szerint idegen jármű ütközése biz- tosítási eseménynek kell tekinteni, ha a kockázat- viselés helyén, az idegen – vonalas vagy közúti

– jármű a biztosított vagyontárgyakkal történt üt- közés, vagy ezen ütközés következtében történt omlás során azokban kárt okoz.

1.19. Idegen tárgyak rádőlése

Xxxxx feltétel szerint idegen tárgyak rádőlése biztosítási eseménynek kell tekinteni, ha a koc- kázatviselés helyén kívül található idegen tárgy rádőléssel a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

1.20. Okmányok, valamint bank- és hitelkártyák ellopása, megsemmisülése

Személyi okmányok, közlekedési okmányok, va- lamint bank- és hitelkártyák ellopása, megsem- misülése biztosítási eseménynek kell tekinteni – jelen feltétel szerint – azokat a károkat, amelyek a kockázatviselés helyeként meghatározott címen állandó jelleggel lakó természetes személyek ok- mányainak, valamint bank- és hitelkártyáinak ello- pása, megsemmisülése okoz.

A biztosító kártérítése kizárólag az ellopott, megsemmisült

a) személyi okmányok esetén az okmányok pótlásának illetékköltségére;

b) bank- és hitelkártyák esetén azok letiltá- sának költségére vonatkozik.

A kártérítési limitet a biztosítási szerződés tartalmazza, mely legfeljebb 25.000 Ft lehet.

1.21. Vandalizmus

Külön megállapodás esetén rongálás biztosítási eseménynek kell tekinteni – jelen feltétel szerint

– azokat a károkat, amelyeket a biztosított épület homlokzataiban, nyílászáróiban, az épületre/épít- ményre fixen rögzített biztosított berendezések- ben, vagy a biztosított kerítésben az elkövető(k) szándékos rongálással, és/vagy össze-festéssel, összefirkálással okoztak.

A biztosító nem téríti meg vandalizmus kár- ként azokat a károkat, amelyek:

a) nem rendeltetésszerű használat, illetve nem szakember által végzett javítások kö- vetkezményei,

b) a karbantartás elmulasztása, illetve a be- rendezés elhasználódásából bekövetkező káresemények.

A kártérítési limitet a biztosítási szerződés tartalmazza, mely legfeljebb 15.000 Ft lehet.

Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok a valóságos kár, il- letve a kártérítés arányában, amelyek a bizto- sítottat illették meg a kárért felelős személy- lyel szemben.

1.22. Hűtőkészülékekben tárolt élelmiszerek biz- tosítása

Külön megállapodás esetén, a hűtőkészülékek- ben tárolt élelmiszerek megromlása biztosítási eseménynek kell tekinteni – jelen feltétel szerint -- azokat a károkat, amelyeket a zárt épületben lévő hűtőberendezésekben tárolt élelmiszerek megrom- lása okoz, abban az esetben, ha bizonyítottan az alábbiakban felsorolt okok miatt következtek be:

a) a hűtőberendezés, vagy az ahhoz kapcsoló- dó szabályozó berendezés véletlen, váratlan meghibásodása;

b) a biztosított készletnek a hűtőközeggel törté- nő szennyeződése;

c) az elektromos áramszolgáltatás hiánya miatt bekövetkező károk, abban az esetben, ha az elektromos szolgáltató az elektromos áram kimaradását legalább 1 munkanappal előre a kihirdetési kötelezettségének megfelelő- en nem közölte, és ezt az áramkimaradást a szolgáltató igazolta.

E kiegészítő biztosítás azokra a vagyontár- gyakra vonatkozhat, amelyekre az ingóság alapbiztosítás megkötésre került.

A kártérítési limitet a biztosítási szerződés tartalmazza, mely legfeljebb 15.000 Ft lehet.

A biztosító szolgáltatására vonatkozó szabá- lyok a Vagyonbiztosítás általános feltételé- ben (SÁVBI 2016) felsoroltakon kívül az alábbi pontokkal egészülnek ki:

a) a biztosító a jelen kockázatra meghatáro- zott biztosítási összegen belül, de annak legfeljebb 30%-áig megtéríti a kármeg- előzéssel (a hűtött készlet megóvásával) kapcsolatban felmerült, igazolt költsége- ket (pl.: élelmiszerek elszállításának költ- sége, áramfejlesztő berendezés bérleti díja stb.),

b) a biztosítási fedezet nem terjed ki az egyébként már lejárt szavatosságú kész- letekre,

c) a hűtőkészülék meghibásodása esetén csak a 8 évnél fiatalabb hűtőberendezé- sekben tárolt készletek megromlása biz- tosított.

1.23. Háztartási gépek, berendezések garancia (jótállási) időn túli meghibásodásának biz- tosítása

Külön megállapodás esetén, a háztartási gépek, berendezések garancia (jótállási) időn túli meg- hibásodása biztosítási eseménynek kell tekinteni azokat a javítási költségeket, amelyek a kocká- zatviselés helyén, a háztartásokban általánosan használt és ott károsodott gépek, berendezések garanciális idejének lejárta utáni javíttatása, vagy (gazdasági) totálkára jelent.

Jelen feltétel szerint biztosíthatóak azok a károk, amelyek a meghibásodott gépek, berendezések javítási költségeiből származnak, abban az eset- ben ha a meghibásodás jellege, a garanciális (jó- tállási) időn belül garanciális meghibásodásnak minősülne.

E kiegészítő biztosítás azokra a vagyontárgyak- ra vonatkozhat, amelyekre épület-, vagy ingóság alapbiztosítás megkötésre került.

A kártérítési limitet a biztosítási szerződés tartal- mazza, mely legfeljebb 25.000 Ft/kár/év lehet.

A biztosító szolgáltatására vonatkozó feltéte- lek (a Vagyonbiztosítás általános feltételében (SÁVBI 2016) felsoroltakon kívül):

a) biztosítási fedezet kezdeti időpontja a gyártó (forgalmazó) által vállalt garanciális idő lejárta,

b) a biztosított időszak nagysága megegyezik a gyártó által vállalt garanciális idő terjedel- mével, de biztosítási védelem legfeljebb a vá- sárlás időpontjától számított 5 évig terjedhet (az időbeni korlát a meghibásodott készülék szakszervizbe történő leadásának legkésőbbi időpontjára vonatkozik),

c) a biztosított vagyontárgy javításának a garan- cialevélben felsorolt szakszervizek valamelyi- kében kell történnie, illetve

d) a biztosított vagyontárgy vásárlási számlájá- nak és az érvényesített garancialevelének és garanciális feltételeknek, valamint a javításról a szakszerviz számlájának megléte.

A biztosító nem téríti meg háztartási gépek, berendezések garancia (jótállási) időn túli meghibásodása kárként, azokat a károkat amelyek:

a) számítógépek, mobiltelefonok, valamint ezek tartozékaiban, perifériáiban, illetve hordozható multimédiás lejátszók meghi- básodása miatt következtek be (nem biz- tosítható vagyontárgyak), vagy

b) más jogcím alapján (pl. szavatosság) megtérülnek.

1.24. „Útitárs” kiegészítő ingóságbiztosítási cso- mag

Külön megállapodás esetén, ha a biztosított el- hagyja a kockázatviselés helyét, a biztosítási fe- dezet Magyarország területén, a kockázatviselési helyen kívülre is kiterjeszthető a biztosított ingó- ságokra. Feltétele, hogy a káresemény időpont- jában a biztosított vagyontárgy tárolási helyének kockázati körülményei megegyeznek a biztosítási szerződésben meghatározott kockázatviselési hely kockázati körülményeivel, és a kárt a jelen feltétel 1.1. pontjától 1.16. pontjáig, vagy az 1.18 és 1.19 pontban részletezett károkok valamelyike váltja ki.

Jelen feltétel szerint biztosítási esemény továbbá

– többletkockázatként – a biztosított ingóságok- ban az azokat szállító jármű közlekedési balesete során bekövetkező károsodás is.

Kártérítési limitet a biztosítási szerződés tartal- mazza, mely legfeljebb az ingóságbiztosítás teljes biztosítási összegének 20%-a, illetve ezen limiten belül az elzárva tartandó háztartási ingóságok és a készpénz együttesen legfeljebb 100 000 Ft-ig biztosítottak.

2. Kizárások

A biztosítási védelem – a Vagyonbiztosítás általános feltételében (SÁVBI 2016), valamint a különböző feje- zetekben felsorolt kizárásokon túlmenően – tekintet nélkül a keletkezés okára, nem terjed ki a biztosítási szerződés szerint az alábbi károkra:

a) a tartós időjárási hatások, valamint egyéb okok miatt lassan és folyamatosan végbemenő állag- romlás következményei,

b) a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkené- séből származnak, amelyek a további rendelte- tésszerű használatot nem befolyásolják (pl. esz- tétikai hibák),

c) a megsemmisült vagyontárgy nem károsodott tartalék alkatrészei, tartozékai eredeti célú fel- használásának meghiúsulása miatt keletkeztek,

d) a biztosítás megkötésekor már meglévő olyan hibák és hiányosságok miatt keletkeztek, ame- lyekről a szerződő/biztosított tudott vagy tudnia kellett,

e) az épületek/építmények, gépek, berendezések avultságával, azok karbantartásának elmulasz- tásával vagy az építési és üzemeltetési szabá- lyok be nem tartásával okozati összefüggésben keletkeztek, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a kár ezekkel a hiányosságokkal nem volt összefüggésben;

f) kereső tevékenység folytatása esetén a ter- melési folyamat leállásából, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrány (pl. termeléskie- sés, elmaradt haszon, kifizetett bér, kötbér, bír- ság vagy egyéb veszteség).

3. A biztosító szolgáltatásának szabályai

A biztosító szolgáltatása kockázatviselési helyenként a Vagyonbiztosítás általános feltételében (SÁVBI 2016) felsoroltakon kívül kiterjed az alábbiakra is:

a) Többlakásos épületekben, a szerződésben előírt meghatározásoknak megfelelően tárolt, a biztosított kizárólagos használatában lévő padláson, pincében, illetve pincerészben tárolt biztosított vagyontárgyakra, vagyontárgyan- ként az egyes vagyontárgy-csoportok biztosí- tási összegének 5%-ára, de káreseményenként legfeljebb a teljes ingóság vagyontárgy-csoport biztosítási összegének 10%-ára korlátozódik a biztosító szolgáltatása.

b) Egylakásos épületekben, a szerződésben előírt meghatározásoknak megfelelően tárolt, a bizto- sított kizárólagos használatában lévő padláson, pincében, tárolt biztosított vagyontárgyakra, vagyontárgyanként az egyes vagyontárgy-cso- portok biztosítási összegének 10%-ára, de káreseményenként legfeljebb a teljes ingóság vagyontárgy-csoport biztosítási összegének 20%-ára korlátozódik a biztosító szolgáltatása.

c) A szerződésbeli meghatározásoknak megfe- lelően tárolt, a biztosított kizárólagos hasz- nálatában lévő melléképületekben, valamint kiegészítő célú (nem állandó lakás céljára szolgáló) helyiségekben tárolt biztosított va- gyontárgyakra vagyontárgyanként az egyes vagyontárgy-csoportok biztosítási összegének 10%-ára, de káreseményenként legfeljebb a teljes ingóság vagyontárgy-csoport biztosítási összegének 20%-ára korlátozódik a biztosító szolgáltatása.

d) A szerződésbeli meghatározásoknak megfele- lően az a), b) és c) bekezdés szerinti helyiségek- ben összesen tárolt biztosított vagyontárgyakra vagyontárgyanként az egyes vagyontárgy-cso- port biztosítási összegének 25%-ára, de ká- reseményenként legfeljebb a teljes ingóság vagyontárgy-csoport biztosítási összegének 50%-ára korlátozódik a biztosító szolgáltatása.

e) Jelen feltétel 3. pontjának a), b), és c) bekez- dései esetén nem biztosítható vagyontárgyak, készletek:

• magánvagyon-biztosítás esetén a Vagyon- biztosítás általános feltételében (SÁVBI 2016) meghatározott kiemelt értékű háztar- tási ingóságok (7.1.2. pont b) bekezdése),

elzárva tartandó háztartási ingóságok (7.1.2. pont c) bekezdése) és a készpénz (7.1.2 d) bekezdés),

• kereső tevékenység esetén a Vagyon- biztosítás általános feltételében (SÁVBI 2016) meghatározott készletek (7.1.2. pont e) bekezdés), nem tartalmazhatnak 300 000 Ft egyedi értéket meghaladó vagyontárgyat, illetve valódi szőrméket, kézi csomózású vagy szövésű szőnyegeket, antik bútorokat, képzőművészeti alkotásokat (pl. gobelinek, olajfestmények, akvarellek, rajzok, grafikák, szobrok), nemes porcelánból vagy kristály- ból készült vagyontárgyakat, vadász- és önvédelmi fegyvereket, valamint nemesfé- meket, igazgyöngyöket vagy drágaköveket, illetve ezek felhasználásával készült dísz- és használati vagyontárgyakat és ékszereket, a névértéket meghaladó bélyegeket, érméket (nem hivatalos fizetési eszközök), medáliá- kat, illetve valamennyi nemesfémből készült fel nem sorolt vagyontárgyakat.

f) A szerződésben előírt külön védelmi előírások- nak megfelelő, és/vagy a szerződésben megne- vezett értékmegőrzőben, vagy azon kívül tar- tott:

• magánvagyon-biztosítás esetén elzárva tar- tandó háztartási ingóságok, készpénz,

• kereső tevékenység esetén elzárva tartandó értéktárgyak (vadász- és önvédelmi fegyve- rek, valamint nemesfémek, igazgyöngyök vagy drágakövek, illetve ezek felhasználásá- val készült dísz- és használati vagyontárgyak és ékszerek, a névértéket meghaladó bélye- gek, érmék (nem hivatalos fizetési eszközök), medáliák, illetve valamennyi nemesfémből készült fel nem sorolt vagyontárgyak) káro- sodása esetén a kártérítés biztosítási ese- ményenként a kár időpontjában és helyén megvalósult mechanikai és elektronikai va- gyonvédelem szerint a Vagyonvédelmi elő- írások, kártérítési limitek (SVAL 2010) című feltétel végén szereplő táblázatok, elzárva tartandó ingóságokra vonatkozó kártérítési limitei alapján történik.

g) Állatok és növények esetén a kártérítés kárese- ményenként a károsodott vagyontárgyak pótlá- si értéke, amely állatok esetén az elválasztható korú állat értéke, növények esetén a csemete, palánta, vetőmag értéke, amelyek összege ösz- szesen a teljes ingóságbiztosítási összeg 5%- ára korlátozódik.

h) Külön megállapodás esetén kiterjesztésre kerül a biztosító kockázatviselése a szabadban tárolt vagyontárgyakra:

• az 1. pont 1., 2., 3., 4., 5., 7., 8., 9., 10., 11.,

12., 13., 14., 18., 19. bekezdés szerinti koc- kázatokra, azon biztosított vagyontárgyakra vonatkozik, amelyek használati utasítása, útmutatója lehetővé teszi (az ebben foglalt korlátozások figyelembe vétele mellett) a káresemény időpontjában a szabadban való tárolást,

• A kártérítési limitet a biztosítási szerződés tartalmazza, mely legfeljebb 25.000 Ft lehet.

i) Jelen feltétel, a „Tűz- és elemi károk biztosításá- nak feltétele (STEBI 2009)” 1.5.c); 1.6; 1.16; 1.20; 1.21; 3.h) bekezdéseiben, illetve a „Betöréses lopás, rablásbiztosítás feltétele (SBEBI 2009)” 4.2.i–j) bekezdéseiben meghatározott károkok esetén együttes kártérítési limitet is meghatá- roz a biztosító. E kártérítési limitet a biztosítási szerződés tartalmazza, mely legfeljebb évente

40.000 Ft lehet.

4. Önrészesedés

4.1. A tűz- és elemi károk biztosítása önrész nélküli.

4.2. Kivételt jelent a fenti szabályozás alól a háztartási gépek, berendezések garancia (jótállási) időn túli meghibásodásának kockázata, ahol az önrész a javítási számla értékének 25%-a.

5. Egyéb rendelkezések

5.1. A tűz, robbanás biztosítási esemény észlelésekor az illetékes tűzoltó hatóságnál haladéktalanul be- jelentést kell tenni.

5.2. A tűzesetről az illetékes önkormányzat jegyző- je, vagy a tűzoltó hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány eredeti és/vagy hiteles másolatát a kár kifizetéséhez a biztosító rendelkezésére kell bocsátani.

5.3. Jelen biztosítási feltételnek elválaszthatatlan ré- szét képezi a Vagyonvédelmi előírások, kártéríté- si limitek (SVAL 2010) című feltétel.

BETÖRÉSES LOPÁS, RABLÁSBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (SBEBI 2010)

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) külön megállapodással kötelezettséget vállal arra, hogy a biz- tosítási díj megfizetése ellenében, jelen feltételek szerint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a továbbiakban fel- sorolt biztosítási események a biztosított vagyontárgyak- ban, a kockázatviselési időszakban, a kockázatviselés helyén okoznak. A biztosító csak a biztosítási esemé- nyek által közvetlenül okozott károkra nyújt fedeze- tet, a következményi károkat (pl. elmaradt haszon, kötbér) nem téríti meg.

A jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak mellékleteiben, és az ugyancsak ügyféltájékoztatónak is minősülő Vagyonbiztosítás általános feltételében (SÁV- BI 2016) rögzítettek irányadóak.

Jelen kiegészítő biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő a Tűz- és elemi ká- rok biztosításának feltételei (STEBI 2010) szerinti alapbiz- tosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete jelen kiegészí- tő biztosítás esetén, ezen kiegészítő modul díjának – a díjfizetési gyakoriság szerinti első díjának, vagy díjelőleg- nek – a biztosító számlájára való beérkezését követő nap

0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból való megszű- nés esetein túlmenően – akkor is, ha a Tűz- és elemi károk biztosításának feltételei (STEBI 2010) szerinti alapbiztosí- tás bármely ok miatt megszűnik.

1. Biztosítási események

1.1. Betöréses lopás

1.1.1. Jelen feltétel szerint betöréses lopás biztosítási eseménynek tekintjük, ha a tettes a lopást úgy követte el, hogy a kockázatviselés helyén a biz- tosított vagyontárgyakat magában foglaló, lezárt helyiségbe jogtalanul, dolog elleni erőszakkal úgy hatol be, hogy a dolog elleni erőszak által előidé- zett nyomok megállapíthatóak, szakértői vizsgá- lattal kimutathatóak, valamint a behatolás tényét hatósági okirat bizonyítja.

1.1.2. Biztosítási eseménynek minősül az is, ha a tettes a biztosított vagyontárgyakat magában foglaló, lezárt helyiségbe a helyiség saját kulcsain kívül egyéb, nem a zár nyitására a jogosultak által ren- deltetésszerűen használatos eszközzel jutott be, a helyiség e szabályzat 1.1. pontja szerinti betöré- ses lopás, illetve az 1.2. pontja szerinti rablás so- rán megszerzett saját kulcsainak felhasználásával behatolt, és onnan azokat jogellenesen eltulajdo-

nította, valamint a behatolás tényét hatósági ok- irat bizonyítja.

1.2. Rablás

1.2.1. Xxxxx feltétel szerint rablás biztosítási esemény- nek minősül, ha a tettes a biztosított vagyontár- gyak jogtalan eltulajdonítása végett a biztosított ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni köz- vetlen fenyegetést alkalmazott, illetve a személyt ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért elkövető az eltulajdonított biztosított vagyon- tárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, valamint a rablás tényét hatósági okirat bizonyítja.

1.3. Jelen feltétel szempontjából nem biztosítási esemény a kirakatokban és a kirakatszekré- nyekben elhelyezett vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása még abban az esetben sem, ha a tettes a biztosított vagyontárgyakhoz jelen feltétel 1.1. pontja szerinti módon jutott hozzá.

1.4. „Útitárs” kiegészítő ingóságbiztosítási cso- mag

Külön megállapodás esetén, az 1.1.1., 1.1.2., il- letve az 1.2.1. pontban megjelölt kockázatokra a biztosítási fedezet a kockázatviselési helyen kívülre is kiterjeszthető Magyarország területén, ha a biztosított elhagyja a kockázatviselés helyét. Feltétele, hogy a káresemény időpontjában a biztosított vagyontárgy tárolási helyének kocká- zati körülményei megegyeznek a biztosítási szer- ződésben meghatározott kockázatviselési hely kockázati körülményeivel, és a kárt a jelen feltétel 1.1.1., illetve 1.1.2. pontja, vagy az 1.2.1. szerint részletezett károkok valamelyike okozza.

A szolgáltatási limitet a biztosítási szerződés tartalmazza, mely legfeljebb az ingóságbiztosí- tás teljes biztosítási összegének 20%-a, illetve ezen limiten belül az elzárva tartandó háztartási ingóságok és a készpénz együttesen legfeljebb

100.000 Ft-ig biztosítottak.

2. Biztosítható vagyontárgyak

2.1. Jelen feltétel szerint betöréses lopás, rablás koc- kázatokra azok az ingóság, illetve külön megál- lapodás esetén az épület vagyontárgycsoportok biztosítottak, amelyek a Tűz- és elemi károk biz- tosításának feltételei (STEBI 2009) szerint is biz- tosítottak.

2.2. A biztosítási fedezet kiterjed a megállapított biz- tosítási összegeken belül, az adott kockázatvi- selési helyen, a betöréses lopás vagy rablás ve- szélynemre feladott biztosítási összeg 10%-áig, a biztosítási esemény megvalósítása végett

a) a behatolás érdekében a lezárt épületben vagy helyiségben okozott rongálási károkra,

b) pénz- és/vagy páncélszekrény rongálási ká- raira,

c) a védelmi jelzőrendszerben okozott rongálási károkra,

d) a felmerült egyszeri takarítási költségekre.

2.3. Külön megállapodás esetén a biztosítási fedezet kiterjedhet az épület/építmény határoló falazata- in/épületszerkezetein belüli

a) szerkezeteinek,

b) burkolatainak,

c) épülethez/építményhez tartozó gépészeti be- rendezéseinek, felszerelési tárgyainak betö- réses lopás útján való eltulajdonítására.

A szolgáltatás mértéke kiterjedhet az épület va- gyontárgycsoportra feladott biztosítási összeg 5%-áig.

3. Kizárások

Xxxxx feltétel szerint a biztosító mentesül a kárkifize- tés kötelezettsége alól, ha

3.1. a betöréses lopás kár olyan, lezárt helyiség- be való behatolás útján keletkezett, amely helyiség tényleges védelme nem érte el a szerződés mellékletét képező Vagyonvédel- mi előírások, kártérítési limitek (SVAL 2010) feltételben foglaltakat,

3.2. a biztosító által előírt vagy elfogadott védel- mi rendszerek a kár időpontjában nem vol- tak üzembe helyezve, nem működtek, illetve a rendeltetésszerűen felszerelt zárakat nem zárták be,

3.3. a biztosított a pénz- vagy páncélszekrény- re felszerelt, a feltételek szerint minimálisan megkövetelt zár(ak) bezárását elmulasztotta, illetve az előírt elektronikai védelmet nem he- lyezte üzembe,

3.4. a biztosított nem tartotta be a vagyonvédelmi előírásokban foglaltakat,

3.5. a biztosított a külső bejáratok, valamint a pénz-, vagy páncélszekrény, illetve -kazet- ta kulcsait a biztosított objektum elhagyása után a kockázatviselés helyén tárolta, és a jogtalan eltulajdonítás során a tettes azokat felhasználta,

3.6. a kár okozati összefüggésben van az épület befejezetlenségével, illetve annak lezáratlan- ságával.

4. A biztosító szolgáltatásának szabályai

4.1. Betöréses lopás biztosítási esemény esetén a kártérítés mértékének megállapítása a be- hatolás helyén és időpontjában ténylegesen a vagyonvédelmi előírásokban foglaltaknak megfelelően megvalósult védelmi szint szerint és a szerződés részét képező „Kártérítési ösz- szeghatárok betöréseslopás-biztosítási ese- mény bekövetkeztekor…” című táblázat alap- ján történik. Egy biztosítási esemény kapcsán a kártérítési limit valamennyi érintett vagyon- csoportnak az együttes kártérítésére vonat- kozik.

4.2. A biztosító szolgáltatása kockázatviselési helyenként a Vagyonbiztosítás általános fel- tételében (SÁVBI 2016) felsoroltakon kívül az egyes védelmi szintek figyelembevételével kiterjed az alábbiakra is:

a) Többlakásos épületekben, a szerződés- ben előírt külön védelmi előírásoknak megfelelően lezárt, a biztosított kizáróla- gos használatában lévő padláson, pincé- ben, illetve pincerészben tárolt biztosított vagyontárgyakra, vagyontárgyanként az egyes vagyontárgycsoportok biztosítási összegének 1%-ára, de káreseményen- ként legfeljebb a teljes ingóság vagyon- tárgycsoport biztosítási összegének 3%- ára korlátozódik a biztosító szolgáltatása.

b) Egylakásos épületekben, a szerződésben előírt külön védelmi előírásoknak meg- felelően lezárt, a biztosított kizárólagos használatában lévő padláson, illetve pin- cében tárolt biztosított vagyontárgyak- ra, vagyontárgyanként az egyes vagyon- tárgycsoportok biztosítási összegének 2%-ára, de káreseményenként legfeljebb teljes ingóság vagyontárgycsoport bizto- sítási összegének 5%-ára korlátozódik a biztosító szolgáltatása.

c) A szerződésben előírt külön védelmi elő- írásoknak megfelelően lezárt a) és b) bekezdés szerinti helyiségekben tárolt biztosított vagyontárgyakra, biztosított vagyontárgyanként az egyes vagyon- tárgy-csoportok biztosítási összegének 3%-ára, de káreseményenként legfeljebb a teljes ingóság vagyontárgy-csoport biz- tosítási összegének 10%-ára korlátozódik a biztosító szolgáltatása.

d) A szerződésben előírt külön védelmi előírásoknak megfelelően lezárt, a biz- tosított kizárólagos használatában lévő melléképületekben tárolt biztosított va- gyontárgyakra, a biztosító a szolgálta- tását (a biztosított vagyontárgyankénti és káreseményenkénti felső határát) a kockázatvállalási helyen, a szerződésben megnevezett védelmi fokozatok káridő- ponti tényleges megvalósulása alapján határozza meg.

e) Jelen feltétel 4.2. pontjának a), b) és d) be- kezdései esetén nem biztosítható vagyon- tárgyak, készletek:

• magánvagyon-biztosítás esetén a Va- gyonbiztosítás általános feltételében (SÁVBI 2016) meghatározott kiemelt értékű háztartási ingóságok (7.1.2 b) bekezdés), elzárva tartandó háztartá- si ingóságok (7.1.2 c) bekezdés) és a készpénz (7.1.2 d) bekezdés),

• kereső tevékenység esetén a Va- gyonbiztosítás általános feltételében (SÁVBI 2016) meghatározott készletek (7.1.2. pont e) bekezdés), melyek nem tartalmazhatnak 50.000 Ft egyedi ér- téket meghaladó vagyontárgyat, illet- ve valódi szőrméket, kézi csomózású vagy szövésű szőnyegeket, antik búto- rokat, képzőművészeti alkotásokat (pl. gobelinek, olajfestmények, akvarellek, rajzok, grafikák, szobrok), nemes por- celánból vagy kristályból készült va- gyontárgyakat, vadász- és önvédelmi fegyvereket, valamint nemesfémeket, igazgyöngyöket vagy drágaköveket, illetve ezek felhasználásával készült dísz- és használati vagyontárgyakat és ékszereket, a névértéket meghaladó értékű bélyegeket, érméket (nem hiva- talos fizetési eszközök), medáliákat, il- letve valamennyi nemesfémből készült fel nem sorolt vagyontárgyakat.

f) A szerződésben előírt külön védelmi elő- írásoknak megfelelő, és/vagy a szerző- désben megnevezett értékmegőrzőben, vagy azon kívül tartott:

• magánvagyon-biztosítás esetén el- zárva tartandó háztartási ingóságok, készpénz,

• kereső tevékenység esetén elzárva tartandó értékcikkek és értéktárgyak (vadász- és önvédelmi fegyverek, vala- mint nemesfémek, igazgyöngyök vagy drágakövek, illetve ezek felhasználá- sával készült dísz- és használati va- gyontárgyak és ékszerek, a névértéket meghaladó értékű bélyegek, érmék (nem hivatalos fizetési eszközök), me- dáliák, illetve valamennyi nemesfém- ből készült fel nem sorolt vagyontár- gyak) károsodása esetén a kártérítés biztosítási eseményenként a kár idő- pontjában és helyén megvalósult me- chanikai és elektronikai vagyonvéde- lem szerint a Vagyonvédelmi előírások, kártérítési limitek (SVAL 2010) című feltételben szereplő táblázatok elzárva tartandó ingóságokra vonatkozó kár- térítési limitei alapján történik.

g) Előírás szerint telepített értékmegőrzőnek betöréses lopás biztosítási esemény során történő eltulajdonítása esetén, az érték- megőrzőben tárolt elzárva tartandó va- gyontárgyak tekintetében a kártérítési ösz- szeg meghatározása a kár időpontjában és

helyén megvalósult mechanikai és elektro- nikai vagyonvédelem szerint, a Vagyonvé- delmi előírások, kártérítési limitek (SVAL 2010) című feltételében az értéktárolóra vonatkozó táblázatok alapján történik.

h) Állatok és növények esetén a kártérítés káreseményenként a károsodott vagyon- tárgyak pótlási értéke, amely állatok ese- tén az elválasztható korú állat értéke, növények esetén a csemete, palánta, ve- tőmag értéke, a kártérítés összege ösz- szesen a teljes ingóságbiztosítási összeg 5%-ára korlátozódik.

i) Külön megállapodás esetén a biztosí- tó megtéríti a biztosítási szerződésben meghatározott kockázatviselési helyen a közlekedésre alkalmas felülettől legalább 3,50 méter magasságban felszerelt va- gyontárgyak lopását, az alábbi vagyontár- gyakra vonatkozóan:

– riasztó berendezés kültéri egységei,

– térfigyelő kamera,

– térvilágítás,

– kültéri mozgásérzékelő egységek, il- letve

– híradástechnikai vevő egység.

A kártérítési limitet a biztosítási szerződés tartalmazza, mely legfeljebb 25.000 Ft/év.

j) A biztosító megtéríti a biztosítási szerző- désben meghatározott kockázatviselési helyen, a bejárati ajtó kulcsának elveszté- se, ellopása esetén a zárbetét(ek) cseréjé- nek költségét.

A kártérítési limitet a biztosítási szerződés tartalmazza, mely legfeljebb 15.000 Ft/év.

k) Jelen feltétel 4.2. i–j) bekezdéseiben, va- lamint a Tűz- és elemi károk biztosításá- nak feltétele (STEBI 2009) 1.5.c); 1.6; 1.16; 1.20; 1.21; 3.h) bekezdéseiben meghatá- rozott károk esetén együttes kártérítési limitet is meghatároz a biztosító.

E kártérítési limitet a biztosítási szerződés tartalmaz- za, mely legfeljebb évente 40.000 Ft lehet.

5. Önrészesedés

A betöréses lopás, rablás biztosítása alapesetben önrész nélküli.

6. Egyéb rendelkezések

6.1. A biztosítási esemény észlelésekor az illetékes rendőrhatóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről másolatban a biztosítót tájékoztat- ni szükséges.

6.3. A jelen biztosítási feltételnek elválaszthatatlan részét képezik a Vagyonvédelmi előírások, kár- térítési limitek (SVAL 2010), illetve a Kártérítési összeghatárok betöréses lopás biztosítási ese- mény bekövetkezésekor 2010 című feltételek.

VAGYONVÉDELMI ELŐÍRÁSOK, SZOLGÁLTATÁSI LIMITEK (SVAL 2010)

I. Mechanikai védelem és kategóriái

A mechanikai védelem megvalósításához szükséges al- kotóelemeket (részegységeket és segédanyagokat) a biz- tosított vagyontárgyak védelemében betöltendő szerepe, illetve alkalmassága szerint a Magyar Biztosítók Szövet- sége (MABISZ) ajánlása (elérési útvonal: xxxx://xxxxxx. hu/informacio/biztonsagtechnika/kereso.html) alapján kell kiválasztani, illetve az ajánlásban foglaltakat figyelem- be véve kell azokat telepíteni és alkalmazni.

Mielőtt a biztosított az alábbi pontokban meghatározott védelmi szintek megvalósítása érdekében a vagyonvédel- mi rendszerének bármely részegységét kicserélné, győ- ződjön meg arról, hogy:

– a megvásárolni kívánt részegység kompatibilis-e a már meglévőkkel,

– hogy a már meglévő többi vagyonvédelmi elem bizto- sítja-e az újonnan beépítendő elem megvalósításával tervezett védelmet!

A védelmi rendszer alkotóelemeinek történt beépítése után minden esetben kérje el a MABISZ-ajánlásról szóló tanúsítványt, illetve ezen alkotóelemek képesített szak- ember által történt beépítése után a kivitelezői nyilatko- zatot.

1. Alapfokú védelem

Alapfokú védelem valósul meg akkor, ha a védett helyiség határolófalazatai, födémszerkezetei, padozatai és zárt ál- lapotú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:

a) A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárdsága legalább 25 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafal szilárdságának megfelel (elfogadott továbbá a legalább 25 cm vastag falazóblokk, illetve a legalább 20 cm átmérőjű rönkfából készült faház is).

b) A 2 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segéd- eszköz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenniük:

1. Az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek, kieme- lés, feszítés ellen, illetve a többszárnyú ajtók toló- zárai reteszhúzás ellen védettek.

2. Az ajtólap és az ajtótok:

2.1. nyílószárnyanként 3 db diópánttal van legalább egymáshoz rögzítve,

2.2. záráspontosságuk körkörösen 5 mm-en belül van,

2.3. az ajtókon a zárnyelvek legalább 14 mm mélyen zárnak, és egymástól legalább 300 mm-re van- nak, az ajtólap vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolja.

3. Az ajtók zárását

3.1. ajtónként minimum 2 db, a Fogalommegha- tározások C) pontjában leírt biztonsági zár végzi,

melyből az egyik fúrásnak, és mindkettő törésnek ellenálló kivitelű, valamint ezek a zárak zárt állapot- ban vannak, vagy

3.2. önzáró hajtóművel ellátott mozgatószerkezet, melynek záráspontjainak száma legalább kettő (pl. garázsajtók), kiegészítve legalább egy darab törésnek ellenálló kivitelű biztonsági zárral, vagy

3.3. gyári kivitelű biztonsági ajtó esetén 1 db, a Foga- lommeghatározások C) pontjában meghatározott biztonsági zár végzi, mely törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelű, valamint ez a zár zárt állapotban van. Az ajtó zárszerkezete, vasalata legalább két ellentétes oldalon, legalább egy-egy ponton (a 2. pontnak megfelelően) biztosítja a zárást.

4. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon a fa- lazatokhoz vannak erősítve; fa tokszerkezet esetén a zárlemezek megerősített kivitelűek.

2. Részleges védelem

Részleges védelem valósul meg akkor, ha a védett he- lyiség határolófalazatai, födémszerkezetei, padozatai és zárt állapotú nyílászárói az alábbi követelményeket elé- gítik ki:

a) A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárdsága legalább 25 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafal szilárdságának megfelel (elfogadott a legalább 30 cm vastag falazóblokk, illetve a legalább 6 cm vas- tag vasbeton szerkezet is).

b) A 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segéd- eszköz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenniük:

1. Az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek: kieme- lés, feszítés ellen (az ajtópánt oldalán 2 db, meg- erősített kivitelű, kiemelés elleni tüske), a több- szárnyú ajtók esetén a tolózárak reteszhúzás ellen védettek, vagy az előzőekben leírtakkal egyenér- tékű mechanikai védelmet biztosító, minősített he- vederzár-szerkezettel védettek.

2. Az ajtólap és az ajtótok:

2.1. nyílószárnyanként 3 db diópánttal van legalább egymáshoz rögzítve,

2.2. záráspontosságuk körkörösen 3 mm-en belül van,

2.3. az ajtókon a zárnyelvek legalább 18 mm mélyen zárnak, és egymástól legalább 300 mm-re van- nak, az ajtólap vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolja,

2.4. a fából készült ajtólap esetén tömör, legalább 30 mm vastag fából készítendő.

3. Az ajtók zárását:

3.1. ajtónként minimum 2 db, a Fogalommeghatá- rozások C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, melyek törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelűek, egyikük finomnyitással (pl. zárfésűvel) nem nyit-

ható, és zárszerkezete felfúrás ellen megerősített, valamint ezek a zárak zárt állapotban vannak, vagy

3.2. gyári kivitelű biztonsági ajtó esetén 1 db, a Foga- lommeghatározások C) pontjában meghatározott biztonsági zár végzi, mely törésnek és fúrásnak el- lenálló kivitelű, finomnyitással (pl. zárfésűvel) nem nyitható, valamint ez a zár zárt állapotban van.

Az ajtó zárszerkezete, vasalata mind a négy olda- lon legalább egy-egy ponton biztosítja a zárást (a

2. pontnak megfelelően), és ezen vasalat lehetet- lenné teszi a pánttal szembeni oldalon még egy zár beépítését, az ajtó zárszerkezete felfúrás ellen védett.

4. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel, vagy egyéb, befeszítést megakadályozó módon a fala- zatokhoz vannak erősítve; fa tokszerkezet esetén a zárlemezek és a feszítés elleni tüskék ellendarabjai (toklemezei) megerősített kivitelűek.

5. Az üvegezett nyílászárók üvegezését minősített, legalább „A2” biztonsági üveggel, illetve minősí- tett betörésvédő fóliával kell készíteni. A toknak és a keretszerkezetnek (üvegbefogásnak) egyen- értékűnek kell lennie az alkalmazott üveg ellenálló képességével, fa anyagú keretszerkezet nem al- kalmazható.

6. Azok a nyílászárók, melyek a fenti b) 1–5. pontban leírt paramétereknek nem felelnek meg, legalább az alábbi követelményeket elégítsék ki:

6.1. minősített ráccsal vagy azzal egyenértékű más, minősített mechanikai szerkezettel védettek, mi- nősített rácsnak minősül a Fogalommeghatározá- sok H) pontjában leírt rács, vagy

6.2. minősített nyitható ráccsal védettek, ez esetben a toknak, illetve a nyílószárny(ak)nak a fenti b) 1–4. pontokban foglalt előírásoknak is meg kell felelniük.

Zárás szempontjából kivételt képez az alábbi kö- vetelményeknek megfelelő szerkezet:

– minősített zárszerkezet nélküli, elektromos úton mozgatott rácsszerkezet (pl. detektív-, függöny-, redőnyrács stb.), melynek motorja, elektromos vezetéke, mozgatómechanikája szabotázsvédetten van elkészítve,

– vezérlése vagy a védett téren belül helyezke- dik el, vagy ha azon kívül van, akkor a Foga- lommeghatározások C) pontjában leírt bizton- sági zár végzi azt, amely törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelű, valamint a zár zárt állapotban van,

– a zárszerkezet burkolata, rögzítése szabo- tázsvédett, ennek illetéktelen megbontása a rendszer blokkolását, esetleges elektronikus védelem esetén riasztást eredményez.

3. Teljes körű védelem

Teljes körű védelem valósul meg akkor, ha a védett helyi- ség határolófalazatai, födémszerkezetei és zárt állapotú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:

a) A falazatok, födémek, padozatok legalább az alábbi szerkezeteknek megfelelő szilárdsági paraméterekkel rendelkezzenek:

1. 38 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör tégla- fal, vagy

2. 10 cm vastag vasbeton szerkezet, ahol

– a beton minősége minimum C14/20-as,

– a vasbeton térelhatároló szerkezet vasszere- lése minimum 150×150 mm rácskiosztású, Ø 8–10 mm átmérőjű betonvas háló, amely a fal közepén helyezkedik el,

3. vagy az 1., ill. a 2. bekezdésben meghatározott szerkezettel egyenértékű, vagy azt meghaladó mechanikai védelmet biztosítsanak.

b) A 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segéd- eszköz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenniük:

1. A nyílászárók megerősített kivitelűek:

1.1. kiemelés, feszítés (a pánt oldalán 2 db, megerősí- tett kivitelű, kiemelés elleni tüske) ellen védettek,

1.2. a többszárnyú nyílászárók esetén a tolózárak re- teszhúzás ellen védettek, vagy ajtók esetén az elő- zőekben leírtakkal egyenértékű mechanikai védel- met biztosító, minősített hevederzárral védettek,

1.3. 40×40 cm-nél nagyobb ablakok esetén csak a vé- dett térből működtethető, nyílószárnyanként 2 db, a Fogalommeghatározások c) pontjában leírt biz- tonsági zárral védettek.

2. Az ajtólap és az ajtótok:

2.1. nyílószárnyanként 3 db megerősített diópánttal van legalább egymáshoz rögzítve,

2.2. záráspontossága körkörösen 2 mm-en belül van,

2.3. a zárnyelvek legalább 18 mm mélyen zárnak, és egymástól legalább 300 mm-re vannak, a nyílás- záró vetemedése a zárás biztonságát nem befo- lyásolja,

2.4. a keményfából készült ajtólap tömör, és vastagsá- ga minimum 40 mm,

2.5. a fémből készült ajtólap zárt szelvényű alumíni- umprofil vagy hegesztett acélprofil váz, melynek burkolata minimum 5 mm-es, a védett oldalon rögzített alumíniumlemez vagy 2 mm-es hegesz- tett acéllemez.

3. Az ajtók zárását ajtónként minimum 2 db, a Foga- lommeghatározások C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, amelyek törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelűek, finomnyitással (pl. zárfésűvel) nem nyit- hatóak, zárszerkezeteik felfúrás ellen megerősítet- tek, valamint ezek a zárak zárt állapotban vannak, és a zárszerkezet mind a négy oldalon legalább hatpontos zárást biztosít.

4. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel vagy egyéb, befeszítést megakadályozó módon a fala- zatokhoz vannak erősítve; fa tokszerkezet esetén a zárlemezek és a feszítés elleni tüskék ellendarabjai (toklemezei) megerősített kivitelűek.

5. Az üvegezett nyílászárók üvegezését minősített, legalább „B1” biztonsági üveggel kell készíteni. A toknak és a keretszerkezetnek (üvegbefogásnak) egyenértékűnek kell lennie az alkalmazott üveg ellenálló képességével, fa anyagú keretszerkezet nem alkalmazható.

6. Azok a nyílászárók, melyek a fenti b) 1–5. pontban leírt paramétereknek nem felelnek meg, legalább az alábbi követelményeket elégítsék ki:

6.1. minősített ráccsal vagy azzal egyenértékű más, minősített mechanikai szerkezettel védettek; mi- nősített rácsnak minősül a Fogalommeghatározá- sok H) pontjában leírt rács, vagy

6.2. minősített nyitható ráccsal ez esetben a toknak, illetve a nyílószárny(ak)nak a fenti b) 1–4. pontok- ban foglalt előírásoknak is meg kell felelniük.

Zárás szempontjából kivételt képez az alábbi kö- vetelményeknek megfelelő szerkezet:

– minősített zárszerkezet nélküli, elektromos úton mozgatott rácsszerkezet (pl. detektív-, függöny-, redőnyrács stb.), mely bezárt álla- potban van, és motorja, elektromos vezetéke, mozgatómechanikája szabotázsvédetten van elkészítve, és vezérlése védett téren belül he- lyezkedik el.

c) A 3 m-nél magasabb alsó élmagasságú nyílászárók- nak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenni:

1. A nyílászárók megerősített kivitelűek: kiemelés, feszítés ellen (az ajtópánt oldalán 2 db, megerő- sített kivitelű, kiemelés elleni tüske), a többszárnyú nyílászárók esetén a tolózárak reteszhúzás ellen védettek.

2. A nyílószárny és a tok:

2.1. nyílószárnyanként 3 db megerősített kivitelű dió- pánttal van legalább egymáshoz rögzítve,

2.2. záráspontosságuk körkörösen 5 mm-en belül van,

2.3. a zárnyelv(ek) legalább 18 mm mélyen zár(nak), egymástól legalább 300 mm-re vannak, a nyílás- záró vetemedése a zárás biztonságát nem befo- lyásolja.

3. Azon nyílászárók zárását nyílászárónként, melyek:

3.1. szabadtéri tartózkodásra lehetőséget adó felület- re nyílnak, csak belülről működtethető, legalább 1 db, a Fogalommeghatározások C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, a zár (belső oldalról) zártörés ellen, a zár szerkezete felfúrás ellen védett, illetve legalább két oldalon, legalább hárompontos zá- rást biztosít, valamint a zár zárt állapotban van,

3.2. szabadtéri tartózkodásra lehetőséget nem adó felületre nyílnak, csak belülről működtethető, leg- alább 1 db, a Fogalommeghatározások C) pontjá- ban leírt biztonsági zár végzi, a zárszerkezete fel- fúrás ellen védett, illetve legalább kétpontos zárást biztosít, valamint a zár zárt állapotban van.

4. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel vagy egyéb, befeszítést megakadályozó módon a fala- zatokhoz vannak erősítve, fa tokszerkezet esetén a zárlemezek megerősített kivitelűek.

5. Az üvegezett nyílászárók minősített, legalább „A1” biztonsági üveggel vagy minősített betörésvédő fóliával védettek. A toknak és a keretszerkezetnek (üvegbefogásnak) egyenértékűnek kell lennie az alkalmazott üveg ellenálló képességével.

6. Azok a nyílászárók, melyek a fenti c) 1–5. pontban leírt paramétereknek nem felelnek meg, legalább az alábbi követelményeket elégítsék ki:

6.1. minősített ráccsal vagy azzal egyenértékű más, minősített mechanikai szerkezettel védettek, mi- nősített rácsnak minősül a Fogalommeghatározá- sok H) pontjában meghatározott rács, vagy

6.2. minősített nyitható ráccsal védettek, ez esetben a toknak, illetve a nyílószárny(ak)nak a fenti c) 1–4. pontokban foglalt előírásoknak is meg kell felelniük.

Zárás szempontjából kivételt képez az alábbi kö- vetelményeknek megfelelő szerkezet:

– minősített zárszerkezet nélküli, elektromos úton mozgatott rácsszerkezet (pl. detektív-, függöny-, redőnyrács stb.), melynek motorja, elektromos vezetéke, mozgatómechanikája szabotázsvédetten van elkészítve és vezérlé- se védett téren belül helyezkedik el.

4. Teljes körű pluszvédelem

Teljes körű pluszvédelem valósul meg akkor, ha a védett helyiség határolófalazatai, födémszerkezetei, padozatai és zárt állapotú ajtaja az alábbi követelményeket elégítik ki:

a) A falazatok, födémek, padozatok legalább az alábbi szerkezetnek megfelelő szilárdsági paraméterekkel rendelkeznek:

– a határolószerkezet minimum 15 cm vastag vasbe- tonból készült, ahol

– a beton minősége minimum C20/20-as és

– a vasbeton térelhatároló szerkezet vasszerelése mi- nimum 2 db 100×100 mm-es rácskiosztású, a fal- vastagság harmadánál és kétharmadánál elhelyez- kedő, Ø 12 mm átmérőjű betonvas háló, amelyek rácskiosztása egymáshoz képest felében eltolt

– vagy az előzőekben meghatározott szerkezettel egyenértékű, vagy azt meghaladó mechanikai vé- delmet biztosít.

b) Az ajtónak az alábbi mechanikai védelemnek kell ele- get tenni:

1. Az ajtószerkezet megerősített kivitelű, kiemelés (az ajtópánt oldalán 3 db megerősített, kiemelés elleni tüske), illetve feszítés ellen védett.

2. Az ajtólap és az ajtótok

2.1. minimum 4 db megerősített kivitelű diópánttal van egymáshoz rögzítve,

2.2. záráspontosságuk körkörösen 2 mm-en belül van,

2.3. az ajtón a zárnyelvek legalább 30 mm mélyen zár- nak, egymástól legalább 300 mm távolságban,

2.4. az ajtószerkezet csak egyszárnyú és tömör (üve- gezés nélküli) lehet,

2.5. az ajtólap minimum 15 mm vastag acélból he- gesztett, vagy

2.6. 2 db 2,5 mm vastag acéllemez, mely körben, il- letve az ajtólapon több helyen egymáshoz he- gesztéssel van rögzítve, a két lemez között 60 mm vastag vasbetonnal, vagy ezzel szilárdságban egyenértékű anyaggal van kitöltve.

3. Az ajtó zárását minimum 2 db, a Fogalommeg- határozások C) pontjában leírt biztonsági zár vég- zi, melyek törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelűek és finomnyitással (pl. zárfésűvel) nem nyithatóak. A zárszerkezet felfúrás ellen védett. A zárszerkezet négy oldalon, legalább hatpontos zárást biztosít, valamint ezek a zárak zárt állapotban vannak.

4. Az ajtó tokszerkezete a vasbeton falazat acélháló- jához hozzáhegesztett kivitellel készült.

Azon esetekben, ha az előző vagyonvédelmi kategóriák- ban foglalt előírások a kár időpontjában és helyén nem valósulnak meg, akkor a ténylegesen megvalósult va- gyonvédelmi szint és az alábbi kategóriákba foglalt va- gyonvédelmi előírások szerint térít társaságunk.

I. Védelem

„I. védelem” akkor valósul meg, ha a védett helyiség hatá- rolófalazatai, födémszerkezetei, padozatai és zárt állapo- tú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:

a) A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárdsága legalább 6,5 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafal szilárdságának megfelel.

b) A 2 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segéd- eszköz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenniük:

1. A többszárnyú ajtószerkezetek esetén a tolózárak reteszhúzás ellen védettek.

2. Az ajtólap és az ajtótok záráspontossága körkörö- sen 8 mm-en belül van.

3. Az ajtók zárását 1 db, az alábbi jellemzőknek meg- felelő zár végzi, amely zárt állapotban van: henger-, mágneszár, szám- és/vagy betűjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja az ezret, egyedi minősített lamellás zár, illetve minden olyan zár, mely a felsoroltakkal azonos biztonsági fokozatú. Megfelel továbbá

– önzáró hajtóművel ellátott mozgatószerkezet (pl. garázsajtók),

– biztonsági lakatszerkezet (lakat és lakatpánt), melynek minden részegységét a MABISZ leg- alább részleges mechanikai védelem alkotóe- lemeként ajánlja.

4. Az ajtók tokszerkezetei befeszítést megakadályo- zó módon a falazatokhoz vannak erősítve.

II. Védelem

„II. védelem” akkor valósul meg, ha a védett helyiség ha- tárolófalazatai, födémszerkezetei, padozatai és a zárt ál- lapotú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:

a) A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárdsága legalább 6,5 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafal szilárdságának megfelel (elfogadott továbbá a legalább Ø 20 cm átmérőjű rönkfából készült faház is).

b) A 2 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segéd- eszköz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenniük:

1. A többszárnyú ajtószerkezetek tolózárai reteszhú- zás ellen védettek.

2. Az ajtólap és az ajtótok

2.1. nyílószárnyanként bármilyen forgópánttal van egy- máshoz rögzítve,

2.2. záráspontosságuk körkörösen 6 mm-en belül van.

3. Az ajtók zárását 1 db, a Fogalommeghatározások

C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, amely zárt állapotban van, elfogadott továbbá az önzáró haj- tóművel ellátott mozgatószerkezet, (pl. garázsajtók).

4. Az ajtók tokszerkezetei befeszítést megakadályo- zó módon a falazatokhoz vannak erősítve.

II. Értéktároló

A megfelelő értéktároló vagy értékmegőrző (továbbiak- ban értékmegőrző) kiválasztásakor figyelembe kell venni a tárolandó vagyontárgy(ak) értékét, méretét, illetve ég- hetőségének veszélyét, valamint az értéktárolónak épü- letbe/ építménybe történő beépíthetőségét, elhelyezhető- ségét.

Az értéktároló, vagy kiegészítő tartozékainak vásárlásakor kérjük el ezen tárgyak MABISZ-ajánlását, illetve ezek az épületbe/építménybe történő beépítését, valamint esetle- ges elektronikai védőrendszerbe történő bekapcsolását kizárólag MABISZ-ajánlással rendelkező szakemberrel végeztessük el, ezen ajánlásáról kérjünk tanusítványt.

Az elmozdítás ellen nem rögzített páncélszekrény mi- nimális elfogadott tömege: 200 kg. 200 kilogrammnál kisebb tömegű páncélszekrények rögzítésének a MA- BISZ-ajánlásában foglaltaknak megfelelően kell történnie. Amennyiben az értéktároló MABISZ-ajánlással nem ren- delkezik, akkor legalább 2-2 db Ø 12 mm átmérőjű 100 mm hosszan csavarral befogott és fémdűbellel a tömör tégla-, illetve beton teherhordó főfalhoz, és beton pado- zathoz kell rögzíteni.

A rögzítési pontoknak az értéktároló belső, lezárt, védett részében kell lenniük. Fali trezorokat a MABISZ-ajánlás- ban foglaltaknak megfelelően, de legalább az értéktároló nyitható felületén kívül, mind az 5 oldalán 10-10 cm vas- tag betonágyazatba, az épület belső teherhordó főfalába kell beépíteni.

Értékmegőrző csak a kötvényben megjelölt kockázatvi- selési helyen, a biztosítási feltételek szerint állandóan la- kottnak minősülő ingatlanban kerülhet elhelyezésre.

III. Elektronikai védelem

Az elektronikai védelem megvalósításához szükséges al- kotóelemeket (részegységeket és segédanyagokat) a biz- tosított vagyontárgyak védelemében betöltendő szerepe, illetve alkalmassága szerint a Magyar Biztosítók Szövet- sége (MABISZ) ajánlása alapján kell kiválasztani, illetve az ajánlásban foglaltakat figyelembe véve kell a védelmi rendszert megtervezni, valamint telepíteni és alkalmazni. Az elkészült védelmi rendszer átvételekor minden eset- ben kérje el a kivitelezői nyilatkozatot!

Az elektronikai jelzőrendszerekkel szemben támasztott általános követelmények.

1. A hálózat védelme legalább minden 3 m-nél alacso- nyabb alsó élmagasságú, illetve földszinti helyiséget határoló nyílászáróra terjedjen ki.

2. Az elektronikai védelem akkor számít megvalósított- nak, amennyiben az esemény (betöréses lopás) idő- pontjában a rendszer bekapcsolt állapotban van, és minden alkotóeleme üzemképes.

3. Az átjelzős riasztó védelme akkor tekinthető megvaló- sítottnak:

– ha az esemény időpontjában a rendszer bekap- csolt állapotban van,

– minden alkotóeleme üzemképes, és

– állandó készenléti ügyeletre jelzett át.

Az objektum védelmi egységeinek meghatározása

1. Felületvédelem

a) Nyílászárók védelme

A nyílászárók védelmét úgy kell kialakítani, hogy a felszerelésre kerülő eszközöket a nem védett oldalról még a nyílászáró üvegezésének betörése esetén se lehessen megbontani, és 1–2 cm-es mozgást is érzékeljenek.

b) Üvegfelületek védelme

Az érzékelőknek már az üveg repedésére is jel- zést kell adniuk. Az érzékelő kiválasztása a védeni kívánt üvegfelület típusának figyelembevételével történjen. Az érzékelőnek a teljes üvegfelületet vé- deni kell.

c) Falazatok védelme

A védelem kialakításához úgy kell kiválasztani az érzékelőeszközt, hogy érzékenységi karakteriszti- kája alapján az egész, védeni kívánt felületet lefed- je. Ellenkező esetben több érzékelő elhelyezése szükséges.

2. Térvédelem

Egy adott helyiség védelmét úgy kell kialakítani, hogy a fel- szerelésre kerülő érzékelőeszközök bármilyen illetéktelen behatolást jelezzenek a központ felé.

II. Fogalommeghatározások

A) „Minősített” elemei a védelemnek (MABISZ-ajánlás)

A mechanikai, illetve elektronikai védelem megvalósításá- hoz felhasználható alkotóelemeket (részegységeket és se- gédanyagokat) a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) ajánlja a megvalósítandó védelemben betöltendő szerepe, illetve alkalmassága szerint.

A kívánt védelmi szint megvalósítása érdekében csak MA- BISZ-ajánlással rendelkező „alkotóelemeket” fogad el Biz- tosítótársaságunk.

Vásárláskor az áru tanúsítványát kérjék el, és őrizzék meg!

A biztosított objektum megfelelő védelmének kialakításá- hoz minden esetben szakember segítségét vegye igénybe. A védelmi rendszer elkészülte után minden esetben kérje el a kivitelezői nyilatkozatot!

B) Nyílászárók

Nyílászárók a tér elhatárolására szolgáló, közlekedésre, szellőzésre, természetes megvilágításra szolgáló, zárható vagy állandóan zárt állapotban lévő épületszerkezetek (pl. ajtók, ablakok, illetve szellőzőnyílások, -járatok lezárószer- kezetei).

C) Biztonsági zár

Biztonsági zárnak minősül:

a) Az a minimum 5 csapos hengerzár, az a minimum 6 rotoros mágneszár, az a kéttollú kulcsos zár, illetve az a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, melynek típusához rendelhető kulcsok, illetve nyi- tókódok variációs lehetőségeinek száma legalább 10 000.

b) Az egyedi minősítésű lamellás zár, illetve minden olyan zár, amely a felsoroltakkal azonos biztonsági fokozatú.

c) Biztonsági zárnak minősül továbbá a “Vagyon- védelmi előírások áttekintő táblázata lakossági vagyonbiztosítások” táblázatban meghatározott védelmi szintjei esetén az a biztonsági lakatszer- kezet (lakat és lakatpánt), melyet a MABISZ a tel- jes körű mechanikai védelem elemeként ajánl.

D) Megerősített zárszerkezet és zárpajzs

a) A zárszerkezetet a külső (támadási) oldalról fel- fúrás ellen keményfém lappal (lapokkal) (60 HRC keménységű vagy ezzel egyenértékű anyag), kí- vülről nem szerelhető módon, az ajtólap külső síkján belül védeni kell.

b) A külső (támadási) oldalon lévő, de onnan nem szerelhető fém zárpajzs (zárcímer) védelmet nyújt azon cilinderzárak (henger- és mágneszárak) tö- rése ellen, amelyek a zárpajzs külső síkjából leg- feljebb 1 mm-re állnak ki.

c) A külső (támadási) oldalon lévő, de onnan nem szerelhető keményfém zárpajzs (zárcímer) védel- met nyújt a cilinderzárak (henger- és mágneszá- rak) felfúrása vagy magkihúzása ellen.

E) Megerősített zárnyelvfogadó lemez

A zárnyelvfogadó acéllemez, mely legalább 1,5 mm vas- tag, nemcsak a tokhoz, hanem legalább 2 db, egymástól minimum 200 mm-re lévő fémdűbellel, a beton vagy tégla tartószerkezetbe legalább 50 mm mélyen kerül rögzítésre.

F) Egy oldalon, több ponton záródó nyílászárók

A zárnyelveknek egymástól legalább 300 mm-re és mini- mum 18 mm mélyen kell a fogadószerkezetben reteszel- niük attól függetlenül, hogy egy vagy annál több bizton- sági zár által működtetett mechanika hozza létre a zárást.

G) Záráspontosság

Az ajtólap és az ajtótok közötti hézag az ajtó mind a négy oldalán, zárt állapotában, a támadási oldalon mérendő.

H) Minősített rács

Minősített rácsnak minősül az a támadási oldalról nem szerelhető rács, amely:

a) legfeljebb 100×300 mm-es rácskiosztású,

b) legalább 12 mm átmérőjű tömör, gömb-, köracél- ból készült,

c) az épület, építmény teherhordó épületszerke- zetéhez legalább 15 cm-es beépítési, rögzítési mélységgel (hagyományos, kisméretű tégla-, il- letve betonfal esetén legalább 10 cm) rögzített,

d) a rögzítőelem az épületszerkezet külső síkjához képest (ha a falvastagsága azt engedi) körülbelül 45°-ban ferdén, a falkáva élétől pedig legalább 50 mm-re helyezkedik el,

e) rögzítési pontjai anyagában és keresztmetszeté- ben a ráccsal megegyező anyagúak, minimális darabszámuk függőleges oldalanként kettő, víz- szintes oldalanként egy, illetve méterenként plusz egy-egy mindkét irányban, vagy

f) a fentiekkel egyenértékű, más mechanikai meg- oldás.

I) Tolózár, retesz

a) Csak párban (alul-felül) szerelve elfogadott,

b) a nyílószárny élébe (bütüjébe) bevésésre kerül, vagy

c) az ajtólap belső oldalára, külső oldalról nem sze- relhető módon legalább 4 db 5 mm átmérőjű át- menő kapupántcsavarral rögzített,

d) a retesz nyírómetszete legalább 8 mm-es átmé- rőjű tömör, gömb-, köracél vagy annak megfelelő mechanikai védelmet biztosító tömör négyzetes szelvény (laposvas kizárva),

e) a fogadóvasalat és a retesz vasalatának legna- gyobb távolsága 20 mm,

f) reteszhúzás ellen védett,

g) a retesz legalább 20 mm-re érjen bele a fogadó- vasalatba, mely ha a tokra nem bevéséssel kerül felszerelésre, akkor külső oldalról nem szerelhető módon, legalább 2 db 5 mm átmérőjű átmenő kapupántcsavarral legyen rögzítve.

J) Reteszhúzás elleni védelem

Többszárnyú ajtók esetében azon ajtólapokat, melyek- ben nincsen zárszerkezet, reteszekkel rögzítjük, melyek az ajtó bezárt állapotában kívülről semmilyen módon nem nyithatók (pl. a csapónyelves vagy tolóreteszes szerkeze- tek mozgó elemeit) bezárt állapotban csavarral rögzítjük.

K) Kiemelés elleni védelem

a) Az ajtó bezárt állapotában az ajtólap az ajtótok- tól – az ajtópántokról történő – leemeléssel elvá- laszthatatlan (kiemelés elleni tüskék, alsó vagy a közbenső diópánt szembefordítása),

b) megerősített kivitel: a tokoldali rögzítése a X. xxxxxxx leírtakkal megegyező.

L) Feszítés

Az ajtólap nem megfelelő záráspontossága, illetve annak hajlékonysága miatt bármilyen, feszítésre alkalmas cél- szerszámmal, vagy alkalmi eszközzel az ajtó felfeszíthe- tővé válik.

M) Falazóköröm

A nyílászárók tokjának és a rácsoknak az épület szerke- zeteihez történő rögzítésére szolgáló acélkarmok kereszt- metszeti adatait és egyéb előírásait a H) pontban leírtak tartalmazzák.

VAGYONVÉDELMI ELŐÍRÁSOK ÁTTEKINTŐ TÁBLÁZATA

Épületszerkezetek mechanikai védelme
Falazatok, padozatok, födémek szilárdsága	A falazatok, padozatok, födémszerkezetek szilárdsági egyenértéke milyen vastagságú kisméretű, tömör téglafalazat szilárdságának feleljen meg legalább?
	Az előző pontban meghatározott szerkezettel egyenértékű vagy azt meghaladó mechanikai védelmet biztosító épületsze- rkezet
A védendő nyílászárók alsó élmagassága
Kiemelés, feszítés és re- teszhúzás elleni védelem	Szükséges-e az ajtószerkezetet kiemelés, feszítés ellen védeni?
	Szükséges-e az ajtópánt oldalán megerősített, kiemelés elleni tüske?
	Szükséges-e a többszárnyú ajtókon a tolózárakat reteszhúzás ellen védeni?
Ajtólap és ajtótok jellemzői	Nyílószárnyanként hány dió- vagy forgópánt szükséges legalább?
	Mekkora lehet az ajtó és a tok között a legnagyobb záráspontatlanság?
	Milyen mélyen biztosítsanak legalább zárást a zárnyelvek?
	Milyen távolságra legyenek egymástól legalább a zárnyelvek?
	Az ajtólap vetemedése befolyásolhatja-e a zárás pontosságát?
	Milyen vastag legyen legalább a fából készült, tömör ajtólap?
	Milyen vastag legyen legalább a fémből készült ajtó alumínium burkolólemeze?
	Milyen vastag legyen legalább a fémből készült ajtó acél burkolólemeze?
Zárak minősége, zárszerkezetek védelme és záráspontok száma	Az ajtók zárására megfelelő-e az alábbi zárak valamelyike: henger-, mágneszár, szám- és/vagy betűjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma az ezret meghaladja?
	Az ajtók zárására megfelelő-e az egyedi minősített lamellás zár?
	Önzáró hajtóművel ellátott mozgató szerkezet alkalmazható? (pl. garázsajtók)
	Lakatszerkezet (lakat és lakatpánt) megfelelő-e az ajtók zárására? Abban az esetben, ha igen, milyen MABISZ-ajánlással kell rendelkeznie?
	Az ajtók zárására legalább hány darab biztonsági zár (Fogalommeghatározások C) pontja) szükséges?
	Ebből törésnek ellenálló kivitelű legalább
	Ebből fúrásnak ellenálló kivitelű legalább
	Ebből finomnyitásnak ellenálló kivitelű
	Szükséges-e a zárszerkezet felfúrás elleni védelme?
	Kiválthatja-e gyári kivitelű biztonsági ajtó az előző pontban meghatározottakat, ha csak egy, a Fogalom-meghatározások C) pontjában meghatározott biztonsági zár van rajta?
	Ebből törésnek ellenálló kivitelű
	Ebből fúrásnak ellenálló kivitelű
	Ebből finomnyitásnak ellenálló kivitelű
	Hány ponton biztosítson zárást az ajtó vasalata?
Tokszerkezetek jellemzői	Szükséges-e a nyílászárók tokszerkezeteinek megerősítése?
	Szükséges-e fa tokszerkezetek esetén a zárlemezek és a feszítés elleni tüskék ellendarabjainak megerősítése?
Az üvegezett nyílászárók védelmének lehetőségei	Szükséges-e az üvegezett nyílászárók védelme?
	Milyen típusú minősített üveg szükséges?
	Szükséges-e biztonsági fólia, belülről zárható redőny vagy spaletta?
	Alkalmazható-e fa alapanyagú keretszerkezet?
Nyílászárók (valamint nyitott szellőző- és egyéb csatornák) és falazatok védelmének további lehetősége, ha a fenti előírásoknak műszakilag nem lehet eleget tenni

Kérjük, hogy a kiválasztott vagyonvédelmi osztály részletes leírását a csatolt mellékletben is tekintse át!

LAKOSSÁGI VAGYONBIZTOSÍTÁS ESETÉN

	1. Alapfokú védelem	2. Részleges védelem	3. Teljes körű védelem			4. Teljes körű pluszvédelem
	25 cm	25 cm	38 cm			téglaszerkezet nem megengedett
	25 cm vastag falazóblokk, 20 cm átmérőjű rönkfaház	30 cm vastag falazó- blokk	10 cm vastag vasbeton			15 cm vastag vasbeton
	2 m alatt	3 m alatt	3 m alatt	3 m felett		élmagasságtól független
	szükséges	szükséges	szükséges	szükséges		szükséges
	nem szükséges	2 db szükséges	2 db szükséges	2 db szükséges		3 db szükséges
	szükséges	szükséges	szükséges	szükséges		többszárnyú ajtó nem megengedett
	3 db	3 db	3 db megerősített	3 db megerősített		4 db megerősített
	5 mm	3 mm	2 mm	5 mm		2 mm
	14 mm	18 mm	18 mm	18 mm		30 mm
	300 mm	300 mm	300 mm	300 mm		300 mm
	nem	nem	nem	nem		nem
	nincs rá előírás	30 mm	40 mm	nincs rá előírás		fa anyagú ajtó nem megengedett
	nincs rá előírás	nincs rá előírás	5 mm	nincs rá előírás		alumínium anyagú ajtó nem megengedett
	nincs rá előírás	nincs rá előírás	2 mm	nincs rá előírás		15 mm
	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő		nem megfelelő
	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő		nem megfelelő
	megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő		nem megfelelő
	teljeskörű mechanikai védelem elemeként ajánlott	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő		nem megfelelő
	2 db szükséges	2 db szükséges	2 db szükséges	1 db szükséges		2 db szükséges
	2 db	2 db	2 db	1 db		2 db
	1 db	2 db	2 db	nem előírt		2 db
	nem előírt	1 db	2 db	nem előírt		2 db
	nem előírt	nem előírt	szükséges	szükséges		szükséges
	kiválthatja	kiválthatja	csak biztonsági ajtó lehetséges	nem előírt		csak biztonsági ajtó lehetséges
	1 db	1 db
	1 db	1 db
	nem előírt	1 db
	2 ponton/biztonsági ajtó esetén legalább két ellentétes oldalon, legalább 1-1 ponton	2 ponton/biztonsági ajtó esetén mind a négy oldalon, legalább 1-1 ponton	mind a négy oldalon, legalább 6 ponton	erkélyeken, teraszokon két oldalon, legalább 3 ponton/egyéb eset- ben legalább 2 ponton		mind a négy oldalon, legalább 6 pontos zárást biztosít
	szükséges	szükséges	szükséges	szükséges		szükséges
	szükséges	szükséges	szükséges	szükséges		fa anyagú ajtó nem megengedett
	nem előírt	szükséges	szükséges	szükséges		üvegezett nyílászáró nem megengedett
	nem előírt	A2	B1	A1
	nem előírt	szükséges	nem megengedett	szükséges
	alkalmazható	nem alkalmazható	nem alkalmazható	megerősítve
	nem szükséges	minősített rács szükséges	minősített rács szükséges	minősített rács szükséges		ráccsal nem váltható ki!

Azon esetekben, ha az előző táblázatban foglalt vagyonvédelmi szint a kár időpontjában és a behatolás helyén nem valósul meg, akkor a ténylegesen megvalósult vagyonvédelmi szintnek és az alábbi táblázatban foglalt vagyonvédelmi előírásoknak megfelelő kártérítés jár.

Épületszerkezetek mechanikai védelme		I. védelem	II. védelem
Falazatok, pado- zatok, födémek szilárdsága	A falazatok, padozatok, födémszerkezetek szilárdsági egyenértéke milyen vas- tagságú kisméretű, tömör téglafalazat szilárdságának feleljen meg legalább?	6,5 cm	6,5 cm
	Az előző pontban meghatározott szerkezettel egyenértékű vagy azt meghaladó mechanikai védelmet biztosító épületszerkezet	kétrétegű, 6 cm vas- tag szendvicsszerke- zet, amely legalább 20 mm vastag fa alapanyagú	kétrétegű, 10 cm vastag szend- vics-szerkezet, amely legalább 20 mm vastag fa alapanyagú
A védendő nyílászárók alsó élmagassága		2 m alatt	2 m alatt
Kiemelés, feszítés és reteszhúzás elleni védelem	Szükséges-e az ajtószerkezetet kiemelés, feszítés ellen védeni?	nem szükséges	nem szükséges
	Szükséges-e az ajtópánt oldalán megerősített, kiemelés elleni tüske?	nem szükséges	nem szükséges
	Szükséges-e a többszárnyú ajtókon a tolózárakat reteszhúzás ellen védeni?	szükséges	szükséges
Ajtólap és ajtótok jellemzői	Az ajtólap rögzítése az ajtótokhoz milyen módon lehetséges?	tetszőleges	bármilyen forgópánt
	Mekkora lehet az ajtó és a tok között a legnagyobb záráspontatlanság?	8 mm	6 mm
	Milyen mélyen biztosítsanak legalább zárást a zárnyelvek?	nincs rá előírás	nincs rá előírás
	Milyen távolságra legyenek egymástól legalább a zárnyelvek?	nincs rá előírás	nincs rá előírás
	Az ajtólap vetemedése befolyásolhatja-e a zárás pontosságát?	nincs rá előírás	nincs rá előírás
	Milyen vastag legyen legalább a fából készült tömör ajtólap?	nincs rá előírás	nincs rá előírás
	Milyen vastag legyen legalább a fémből készült ajtó alumínium burkolólemeze?	nincs rá előírás	nincs rá előírás
	Milyen vastag legyen legalább a fémből készült ajtó acél burkolólemeze?	nincs rá előírás	nincs rá előírás
Zárak minősége, zárszerkezetek védelme és záráspontok száma	Az ajtók zárására megfelelő-e az alábbi zárak valamelyike: henger-, mágneszár, szám- és/vagy betűjel-kombinációs zár , amennyiben a variációs lehetőségek száma az ezret meghaladja?	megfelelő	nem megfelelő
	Az ajtók zárására megfelelő-e az egyedi minősített lamellás zár?	megfelelő	nem megfelelő
	Önzáró hajtóművel ellátott mozgató szerkezet alkalmazható? (pl. garázsajtók)	megfelelő	megfelelő
	Lakatszerkezet (lakat és lakatpánt) megfelelő-e az ajtók zárására? Abban az esetben, ha igen, milyen MABISZ-ajánlással kell rendelkeznie?	részleges mechani- kai védelem eleme- ként ajánlott	teljeskörű mechani- kai védelem eleme- ként ajánlott
	Az ajtók zárására legalább hány darab biztonsági zár (Fogalommeghatározások C) pontja) szükséges?	nem szükséges ez a biztonsági zár	1 db szükséges
	Ebből törésnek ellenálló kivitelű legalább	nem előírt	nem előírt
	Ebből fúrásnak ellenálló kivitelű legalább	nem előírt	nem előírt
	Ebből finomnyitásnak ellenálló kivitelű	nem előírt	nem előírt
	Szükséges-e a zárszerkezet felfúrás elleni védelme?	nem előírt	nem előírt
	Kiválthatja-e gyári kivitelű biztonsági ajtó az előző pontban meghatározottakat, ha csak egy, a Fogalommeghatározások C) pontjában meghatározott biztonsági zár van rajta?	nem előírt	nem előírt
	Ebből törésnek ellenálló kivitelű	nem előírt	nem előírt
	Ebből fúrásnak ellenálló kivitelű	nem előírt	nem előírt
	Ebből finomnyitásnak ellenálló kivitelű	nem előírt	nem előírt
	Hány ponton biztosítson zárást az ajtó vasalata?	1 ponton	1 ponton
Tokszerkezetek jellemzői	Szükséges-e a nyílászárók tokszerkezeteinek megerősítése?	nem szükséges	nem szükséges
	Szükséges-e fa tokszerkezetek esetén a zárlemezek és a feszítés elleni tüskék ellendarabjainak megerősítése?	nem szükséges	nem szükséges
Az üvegezett nyílászárók védelmének lehetőségei	Szükséges-e az üvegezett nyílászárók védelme?	nem szükséges	nem szükséges
	Milyen típusú minősített üveg szükséges?	nem szükséges	nincs rá előírás
	Szükséges-e biztonsági fólia?	nem szükséges	nem szükséges
	Alkalmazható-e fa alapanyagú keretszerkezet?	alkalmazható	alkalmazható
Nyílászárók (valamint nyitott szellőző- és egyéb csatornák) és falazatok védelmének további lehető- sége, ha a fenti előírásoknak műszakilag nem lehet eleget tenni		nem szükséges	nem szükséges

41

Kártérítési összeghatárok betöréses lopás biztosítási esemény bekövetkeztekor 2010. (a behatolás helyén és időpontjában megvalósult védelmi szint függvényében)

Védelmi szintek		Magán- és vállalkozói tulajdonú vagyontárgyak együttes kártérítési határa (e Ft)	Állandóan lakott2 objektumban						Nem állandóan lakott2 objektum (e Ft)
Mechanikai védelem	Elektronikai védelem		Egyes külön vagyontárgycsoportok kártérítési határai (e Ft)				Melléképület I. (magánvagyon) (e Ft)	Melléképület II. (vállalkozói vagyon) (e Ft)
			Kiemelt értékű háztartási ingóságok (magántulajdonú ingóságok esetén)	Elzárva tartandó ingóságok, készpénz és értékkészlet5
				magánvagyon		vállalkozói vagyon
				értéktároló nélkül ebből készpénz	értéktárolóban3 ebből készpénz	értéktárolóban3 ebből készpénz	Készpénz, értékkészlet, kiemelt értékű, valamint elzárva tartandó háztartási ingóságok nem biztosíthatóak!
Alapfokú	elektronikai védelem nélkül	6 000	1 000	250 25	1 000 75	1 000 100	250	750	800
	elektronikai védelemmel	10 000	2 000	300 50	1 500 75	1 500 150	400	1 000	1 000
	átjelzős elektroni- kai védelemmel	15 000	4 000	400 75	2 000 100	2 000 000	000	1 200	2 000
Részleges	elektronikai védelem nélkül	10 000	3 000	350 50	1 500 75	1 000 200	400	1 000	1 000
	elektronikai védelemmel	15 000	6 000	500 50	2 000 100	2 000 000	000	1 000	1 500
	átjelzős elektroni- kai védelemmel	20 000	10 000	600 75	2 500 100	3 000 500	500	2 000	3 000
Teljes körű	elektronikai védelem nélkül	20 000	7 500	500 75	2 000 100	2 000 250	600	1 500	2 000
	elektronikai védelemmel	25 000	10 000	600 75	2 000 100	2 000 250	700	1 500	2 500
	átjelzős elektroni- kai védelemmel	30 000	12 000	700 75	2 500 100	3 000 500	1 000	3 000	4 000
Teljes körű plusz	elektronikai védelem nélkül	30 000	15 000	1 500 100	2 000 100	2 000 000	000	2 000	3 000
	elektronikai védelemmel	40 000	20 000	1 500 100	2 500 100	4 000 350	1 000	2 000	4 000
	átjelzős elektroni- kai védelemmel	50 000	25 000	2 000 100	3 000 100	8 000 500	1 500	5 000	5 000

– A vagyonvédelmi előírások megvalósítása és fenntartása a szerződő/biztosított feladata és kötelezettsége a részére átadott Vagyonvédelmi előírások, kártérítési limitek (SVAL 2010) alapján.

– A szerződés megkötése (az ajánlatnak a biztosításközvetítő részéről való aláírása, illetve annak átvétele) nem jelenti a biztosító részéről a már meglévő védelmi szint minősítését.

Azon esetekben, ha az előző táblázatban foglalt vagyonvédelmi szint a kár időpontjában és helyén nem valósul meg, akkor a ténylegesen megvalósult vagyonvédelmi szintnek és az alábbi táblázatban foglalt vagyonvédelmi előírásoknak megfelelő kártérítés jár

Védelmi szintek		Magán- és vállalkozói tulajdonú vagyontárgyak együttes kártérítési határa (e Ft)	Állandóan lakott2 ingatlanban						Nem állandóan lakott2 objektum (e Ft)
Mechanikai védelem	Elektronikai védelem		Egyes külön vagyontárgy-csoportok kártérítési határai (e Ft)				Melléképület I. (magánvagyon) (e Ft)	Melléképület II. (vállalkozói vagyon) (e Ft)
			Kiemelt értékű háztartási ingóságok (magántulajdonú ingóságok esetén)	Elzárva tartandó ingóságok, készpénz és értékkészle5t
				magánvagyon		vállalkozói vagyon
				értéktároló nélkül ebből készpénz	értéktárolóban3 ebből készpénz	értéktárolóban3 ebből készpénz	Készpénz, értékkészlet, kiemelt értékű, valamint elzárva tartandó háztartási ingóságok nem biztosíthatóak!
I. védelem1	elektronikai védelem nélkül	750	50	––––	4 ––––	–––– ––––	50	250	––––
	elektronikai védelemmel	1 000	50	––––	4 ––––	–––– ––––	50	500	––––
	átjelzős elektroni- kai védelemmel	1 250	75	––––	4 ––––	50 50	75	1 000	––––
II. védelem1	elektronikai védelem nélkül	3 000	500	150 25	1 000 50	200 50	000	000	000
	elektronikai védelemmel	5 500	1 000	200 25	1 200 50	250 75	150	1 000	300
	átjelzős elektroni- kai védelemmel	10 000	2 000	400 50	1 500 75	500 200	300	2 000	500

42

1 A szerződő/biztosított tudomásul veszi, hogy amennyiben az I. védelem, valamint Budapest, Budakalász, Budakeszi, Budaörs, Érd, Gyál, Leányfalu, Nagy- kovácsi, Pilisvörösvár, Pomáz, Solymár, Szentendre, Üllő, Vecsés települések esetén a II. védelem szerinti biztonsági előírások nem teljesülnek a betörés helyén és időpontjában, a biztosító mentesül a kártérítési kötelezettsége alól.

2 Állandóan lakottnak minősül az az ingatlan, amely egy évben legalább 270 napig életvitelszerűen lakott, vagy tevékenységet folytatnak benne.

3 MABISZ-ajánlás esetén a biztosított vagyontárgyak összértéke nem haladhatja meg az adott értéktárolók MABISZ-ajánlásban meghatározott maximális biztosítási összegét.

MABISZ-ajánlás hiányában feltételeink szerint telepített értéktároló esetén a maximális kártérítés értéktárolónként – ha a biztosítási szerződésben egyéb megállapodás nem történt – 350 000 Ft. Az „Értéktároló meghatározása II” adatlap kitöltése kötelező, ha a MABISZ-ajánlású értéktárolóban elhelyezett biztosított vagyontárgyak biztosítási összege meghaladja a 2 000 000 Ft-ot.

4 Az értéktároló megléte nem befolyásolja a kártérítési határokat. A kiemelt és az elzár- va tartandó értékekre együttesen értendő a kártérítési limit.

5 Készpénz biztosítása esetén, ha mind a két tulajdonformát érinti a káresemény, akkor az együttes kártérítési határ a válallkozói kártérítési határ, melyen belül értendő a magánvagyon kártérítési határa is.

ÜVEGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (SÜBI 2010)

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) külön megállapodással kötelezettséget vállal arra, hogy a biz- tosítási díj megfizetése ellenében, a jelen feltételek sze- rint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a továbbiakban meghatározott biztosítási események a biztosított va- gyontárgyakban, a kockázatviselési időszakban, a koc- kázatviselés helyén okoznak.

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem rögzített kérdésekben, a szerződésben és annak mel- lékleteiben, és az ugyancsak ügyféltájékoztatónak is minősülő Vagyonbiztosítás általános feltételében (SÁVBI 2016) rögzítettek irányadóak.

Jelen biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő Tűz- és elemi károk biztosí- tásának feltétele (STEBI 2009) szerinti alapbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete jelen kiegészí- tő biztosítás esetén, ezen kiegészítő modul díjának – a díjfizetés gyakoriság szerinti első díjának, vagy díjelőleg- nek – a biztosító számlájára való beérkezését követő nap

0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból való megszű- nés esetein túlmenően – akkor is, ha a Tűz- és elemi károk biztosításának feltételei (STEBI 2010) szerinti, alapbiztosí- tás bármely ok miatt megszűnik.

1. Biztosítási események

A biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyek a biztosí- tott által a biztosításra feladott épületek/építmények üve- gezésében törés vagy repedés következtében álltak elő.

2. Biztosítható vagyontárgyak, kártérítési határok

2.1. Üvegtörés átalánybiztosításra

Külön megállapodás esetén üvegtörés biztosí- tási eseménynek kell tekinteni azokat a károkat, amelyek a biztosított épületek nyílászáróinak üvegezéseiben töréssel, repedéssel következik be. Biztosítottak lehetnek azok a nem biztonsági, sík-, katedrál-, drótüveg felhasználásával készült üvegezések, amelyek rétegenként 10 mm-nél nem vastagabbak és/vagy táblánként 3 m2-nél nem nagyobbak, így a:

a) nyílószárnyanként egyrétegű, nem hőszi- getelő üvegezések (kapcsolt gerébtokos – teschauer – nyílászárók is),

b) nyílószárnyanként legfeljebb kétrétegű, hőszi- getelő üvegezések.

Nem téríti meg a biztosító jelen feltétel alap- ján a kárt üvegátalány-biztosításként, ha ká-

rosult üveg típusa, vagy beépítési helye eltér a fent részletezett üvegezésektől.

Az üvegátalány-biztosítás éves kártérítési határa

100.000 Ft, vagy a biztosításra feladott épület va- gyontárgycsoport biztosítási összegének 2%-a.

2.2. Különleges üvegezések biztosítása

Külön megállapodással az üvegbiztosítás fede- zete kiterjeszthető a kockázatviselési helyen ta- lálható, az alábbiakban felsorolt egyéb üvegezé- sek törés-, és repedéskáraira is:

a) épületszerkezeti üvegekre, üveg építőele- mekre (pl. üvegfalak, üvegtetők, copolit üve- gezések, tükörfalak, verandák, erkélykorlátok üvegezése, üvegtéglák, üveg tetőcserepek),

b) műanyagból vagy üvegkerámiából készített fényáteresztő felületekre (pl. ablakok, lapok, fénykupolák stb.),

c) biztonsági üvegezésekre, üvegek fóliázására,

d) egyéb speciális üvegezésekre,

e) napkollektorok, előtetők, felülvilágítók üvege- zéseire,

f) tükrökre (pl. tükörcsempe, fali tükrök),

g) akváriumok és terráriumok üvegezésére.

A különleges üvegek biztosításának éves kártérí- tési határa 50.000 Ft, vagy a biztosításra feladott épület vagyontárgycsoport biztosítási összegé- nek 1%-a.

2.3. Nem biztosított üvegezések, illetve a bennük keletkezett károk nem biztosítottak:

a) az önálló üvegtetők, üvegházak, mele- gágyak,

b) fényforrások, csillárok, üveg dísztárgyak,

c) az építés, felújítás alatti épületek/építmé- nyek üvegezése,

d) bútortükrök,

e) bútorok üvegezése,

f) képek üvegezése,

d) üvegkerámia főzőlapok

h) keresőtevékenységhez kapcsolódó rek- lámtáblák üvegezése és ezen üvegfelüle- tek dekorációi

i) ón-, ólom és rézfoglalatban lévő díszüve- gezések, illetve üvegfestmények

3. A biztosító szolgáltatása

A biztosító szolgáltatása a számlával igazolt és in- dokolt üvegezési kár összege, amely nem haladhatja meg a biztosított által kiválasztott és szerződésben rögzített szolgáltatási limitet.

4. Biztosított költségek

4.1. Megtéríti a biztosító az alább felsorolt indokolt, célszerű költségeket, ha a biztosított kárral köz- vetlen okozati összefüggésben állnak, azoknak elkerülhetetlen következményei is a biztosítottat terhelik:

a) üvegtáblák szállítási, szerelési költségei, kivé- ve állványzatok és daruk költségeit,

b) törmelékeltakarítási költségek, a törmeléknek a legközelebbi lerakóhelyre szállítási, lerakási és megsemmisítési költségei, valamint a koc- kázatviselési hely megtisztítási és egyszeri takarítási költségei, összesen az a károsodott üvegbiztosítási típusra vonatkozó éves kár- térítési limit 20%-áig, de legfeljebb az adott üvegtörés káreseményre kifizetett kárösz- szegig,

c) a biztosított üvegek helyreállítása vagy újra- beszerzése miatt más vagyontárgy indokolt mozgatása, megváltoztatása vagy védelme érdekében felmerült költségei, összesen az a károsodott üvegbiztosítási típusra vonatkozó éves kártérítési limit 15%-áig, de legfeljebb az adott üvegtörés káreseményre kifizetett ká- rösszegig,

d) a kárenyhítés költségeit, kivéve a kárenyhítés folyamán keletkezett egészségkárosodások miatt fellépő költségeket.

4.2. Nem biztosítottak az eredetitől eltérő kivitelezés miatti többletköltségek.

5. Kizárások

Nem téríti meg a biztosító jelen feltétel alapján üveg- kárként a kárt, ha (az)

a) a károsult üveg típusa eltér a fent részletezett üvegezésektől,

b) az üveg felületén karcolással, kipattogzással (kagylótöréssel),

c) nem teljes keresztmetszeti töréssel,

d) elhasználódás, a karbantartás hiánya, helytelen kivitelezés miatt,

e) az üveg keretében, foglalatában,

f) az üveg keretezésének vagy foglalatának javítása közben,

g) az üveg díszítésében,

h) a biztosított üvegek elmozdítása vagy rendelte- tési helyükről való eltávolításával kapcsolatban, vagy azzal okozati összefüggésben,

i) üveg az épület/építmény befejezetlenségével okozati összefüggésben,

j) biztonsági előírások be nem tartása miatt kelet- kezett,

k) vagy az üvegezés a kockázatviselés kezdete előtt már károsodott.

6. Biztonsági előírások

6.1. A biztosított a biztosított üvegek védelme érde- kében köteles a megkívánt óvintézkedéseket megtenni, így különösen:

a) az üvegtáblára ráfagyott vizet nem szabad hőfejlesztő berendezésekkel, tárgyakkal vagy meleg vízzel leolvasztania,

b) mozgó gépeket és berendezéseket az üveg- táblától legalább 20 cm távolságban kell tar- tania.

6.2. A járdaszinten lévő alagsori és pinceablakokat az üveg betörése ellen megfelelő védelemmel kell ellátni.

KIVITELEZÉS ALATT ÁLLÓ ÉPÜLETEK, ÉPÍTMÉNYEK KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELE (SKIBI 2009)

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) külön megállapodással kötelezettséget vállal arra, hogy a biz- tosítási díj megfizetése ellenében, a jelen feltételek sze- rint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a továbbiakban meghatározott biztosítási események a biztosított va- gyontárgyakban, a kockázatviselési időszakban, a koc- kázatviselés helyén okoznak.

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem rögzített kérdésekben, a szerződésben és annak mel- lékleteiben, és az ugyancsak ügyféltájékoztatónak is minősülő Vagyonbiztosítás általános feltételében (SÁVBI 2016), Tűz- és elemi károk biztosításának feltételében (STEBI 2010), illetve a Betöréses lopás, rablásbiztosítás feltételében (SBEBI 2010) rögzítettek irányadóak.

Jelen biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a szerződő/ biztosított a biztosítani kívánt épület építéskivitelezési munkálatainak megkezdése előtt a biztosítási szerződés- ben megnevezett kockázatviselési helyre:

– szóló, jogerős (az illetékes építésügyi hatóság által jó- váhagyott) építési engedéllyel, és

– az építkezés generál kivitelezési tevékenységére szó- ló szerződéssel rendelkezzen és egyidejűleg megköti a Tűz- és elemi károk biztosításának feltételei (STEBI 2010) szerinti alapbiztosítást, illetve betöréses lopás fedezet esetén pedig a Betörés lopás, rablásbiztosítás feltétele (SBEBI 2010) szerinti kiegészítő biztosítást is.

A biztosító kockázatviselésének kezdete jelen kiegészítő biztosítás esetén, ezen kiegészítő modul díjának – a díjfi- zetési gyakoriság szerinti első díjnak, vagy díjelőlegnek – a biztosító számlájára való beérkezését követő nap 0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbizto- sítás kockázatviselésének kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból való megszűnés ese- tein túlmenően – akkor is, ha a Tűz- és elemi károk biztosí- tásának feltételei (STEBI 2010) szerint, ill. betöréses lopás fedezet esetén pedig a Betöréses lopás, rablásbiztosítás feltétele (SBEBI 2010) szerinti alapbiztosítás bármely ok miatt megszűnik.

1. Biztosítási események

Külön megállapodás esetén biztosítási eseménynek mi- nősülnek a befejezetlen, (át)építés, bővítés alatt álló épü- letekben, épületrészekben és az azokban tárolt építő- anyagokban bekövetkező károk, amennyiben azok az alábbi veszélynemek miatt következtek be:

1.1. elemikár biztosítás: a Tűz- és elemi károk biztosítá- sának feltételében (STEBI 2009) meghatározott:

a) tűz (1.1. bekezdés),

b) villámcsapás (1.2.1. és 1.2.2. bekezdés is),

c) robbanás (1.3. bekezdés),

d) légi jármű lezuhanása (1.4. bekezdés),

e) vihar (1.5. bekezdés),

f) felhőszakadás (1.7. bekezdés),

g) jégverés (1.8. bekezdés),

h) hónyomás (1.9. bekezdés),

i) árvíz (1.10. bekezdés),

j) földrengés (1.11. bekezdés),

k) sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás (rész- ben az 1.12. bekezdés),

l) ismeretlen építmény vagy üreg beomlása (1.13. bekezdés),

m) vezetékes vízkárok (1.14. bekezdés, kiegészít- ve a nyomáspróba következtében kifolyó víz által okozott károkkal),

n) tűzoltó berendezések kilyukadása (1.15. be- kezdés, kiegészítve a nyomáspróba következ- tében kifolyó oltóanyag által okozott károkkal),

o) idegen jármű ütközése (1.18. bekezdés),

p) idegen tárgyak rádőlése (1.19. bekezdés),

1.2. Külön megállapodással kiegészíthető a biztosítá- si fedezet a betöréses lopás veszélynemmel ab- ban az esetben, ha a kockázatviselés helye olyan épületben/építményben van mely:

1.2.1. állandóan, azaz egy évben legalább 270 napig életvitelszerűen lakott, (át)építés, bővítés esetén az épület tulajdonosa az (át)építendő, bővítendő épületben, vagy azzal egy szerkezeti egységet képező épületben életvitelszerűen lakik, és/vagy

1.2.2. az építési hatóság által lakó, vagy vegyes övezet- nek minősített területen van.

E kiegészítő modul a „Betöréses lopás, rablásbiztosítás feltételében (SBEBI 2009)” meghatározott betöréses lo- pás 1.1.1., illetve a 1.1.2. bekezdései szerint meghatározott károkra vonatkozik.

2. Biztosítható vagyontárgyak

Épületbiztosítás esetén: a kivitelezés, felújítás, bővítés alatt álló épület, lakás, nyaraló, tanya, iroda, üzlet, műhely, melléképület, építmény.

3. Kockázatviselés időtartama

1.1. A kockázatviselés kezdete nem lehet korábbi, mint az illetékes építésügyi hatóság által jóváha- gyott építési engedély dátuma.

3.2. Jelen kiegészítő biztosítási modulok kockázatvi- selésének vége az illetékes államigazgatási ha- tóság által kiadott lakhatási/használatbavételi/ működési engedély dátuma, de legfeljebb a koc- kázatviselés kezdetétől számított 2 év.

4. Biztosítási összeg meghatározása

Befejezetlen épületek esetén a biztosítási összeg a bizto- sított vagyontárgyak ajánlattételkor tervezett építési (anyag és munkadíj) költségeinek összege. (Az (át)építés, bővítés alatt lévő épületek esetén a biztosítási összegnek tartal- maznia kell a már meglévő épület biztosítási összegét is.)

5. Adatszolgáltatási/változás bejelentési kötelezettség

5.1. A biztosítási szerződés mellékletét képezi a jog- erős építési engedély a tervdokumentációval, ezek másolatát csatolni kell a biztosítási szerződéshez.

5.2 A biztosítási szerződésnek tartalmaznia kell a ge- nerá kivitelező nevét és címét, melyek változása esetén a szerződő köteles írásban értesíteni a biztosítót.

5.3. Az építkezés során bekövetkező változásokról a szerződő köteles írásban értesíteni a biztosítót.

5.4. Az épület lakhatóvá válását, lakhatási/haszná- latbavételi/működési engedély megszerzését a biztosítónak írásban be kell jelenteni. Ezzel egy időben a szerződés módosítása szükséges.

6. A biztosító szolgáltatása

6.1. Az építés, átépítés, összeszerelés alatt levő biztosított vagyontárgyakban bekövetkezett kárt a biztosító a káridőpontig ténylegesen felmerült építési, átépítési, összeszerelési költségek mértékéig téríti meg, a káridőponti beszerzési árak, illetve előállítási vagy építési költségek figyelembevételével.

6.2. Az építés, átépítés, felújítás alatt lévő épü- letek/ építmények lezárt helyiségeiben ingó- ságként csak és kizárólag az építkezéshez szükséges építőanyagok és épületfelszerelé- si tárgyak biztosítottak.

6.3. Betöréses lopás biztosítási esemény esetén a kártérítés mértékének megállapítása a behato- lás helyén és időpontjában ténylegesen a va- gyonvédelmi előírásokban foglaltaknak megfe- lelően megvalósult védelmi szint szerint, és a szerződés részét képező „Kártérítési összeg- határok betöréses lopás biztosítási esemény bekövetkeztekor” című táblázat alapján törté- nik. Lakottnak csak abban az esetben minősül a kockázatviselés helye, ha az átépítés, bővítés időtartama esetén az épület tulajdonosa az (át) építendő, bővítendő épületben, vagy azzal egy szerkezeti egységet képező épületben életvi- telszerűen lakik (ld. jelen feltétel 1.2.1. pontja).

6.4. Betöréses lopás biztosítási esemény esetén a be nem épített építőanyagok és épületfel- szerelési tárgyak kártérítési határa vagyon- tárgyanként 200.000 Ft/db, káreseményen-

ként pedig az építés, átépítés, felújítás teljes vállalási összegének 10%-a.

6.5. A vagyontárgyak káridőpont előtti meglétét, illetve annak értékét a biztosított nevére és a kockázatviselési helyének címére, vagy a generálkivitelező, illetve annak alvállalkozói nevére és telephelyének címére szóló szám- lával kell igazolni.

7. Kizárások

A biztosítási fedezet – a Vagyonbiztosítás általános feltételében (SÁVBI 2016), valamint a különböző pon- tokban felsorolt korlátozásokon túlmenően – tekintet nélkül a keletkezés okára, nem terjed ki az alábbi ká- rokra, így nem téríti meg a biztosító:

7.1. az épület tervezési hiányosságaival és/vagy az építés-kivitelezési munkával, vagy

7.2. a helytelen technológiai sorrend megválasz- tása miatt az épület befejezetlenségével, il- letve annak lezáratlanságával összefüggés- ben bekövetkező károkat,

7.3. az építés, átépítés, felújítás alatt lévő épüle- tek/építmények helyiség(ei)ben tárolt egyéb ingóságokban, készletekben, illetve a kivitele- zést végző vállalkozás(ok) építőipari berende- zéseiben, kisgépeiben bekövetkező károkat,

7.4. azon kárösszeget, amelyet a biztosított más biztosítási szerződés alapján megkaphat (pl. a kivitelező, és/vagy tervező felelősségbizto- sítása alapján).

8. Önrészesedés

E biztosítás levonásos önrészesedése a kárösszeg 10%- a, de minimum 50.000 Ft káreseményenként.

9. Egyéb rendelkezések

9.1. A tűz, robbanás biztosítási esemény észlelésekor az illetékes tűzoltó hatóságnál haladéktalanul be- jelentést kell tenni, és erről másolatban a biztosí- tót tájékoztatni szükséges.

9.2. A tűzesetről az illetékes önkormányzat jegyzője, vagy a tűzoltó xxxxxxx által kiállított hatósági bizo- nyítvány eredeti és/vagy hiteles másolatát a kár kifi- zetéséhez a biztosító rendelkezésére kell bocsátani.

9.3. Betöréses lopás biztosítási esemény észlelése- kor az illetékes rendőrhatóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről másolatban a bizto- sítót tájékoztatni szükséges.

9.4. Jelen kiegészítő biztosítási modul részét képe- zi a Vagyonvédelmi előírások, kártérítési limitek (SVAL 2010) című feltétel mellékleteivel együtt.

MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELE (SMEBI 2009)

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) külön megállapodással kötelezettséget vállal arra, hogy a biz- tosítási díj megfizetése ellenében, a jelen feltételek sze- rint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a továbbiakban meghatározott biztosítási események a biztosított va- gyontárgyakban, a kockázatviselési időszakban, a koc- kázatviselés helyén okoznak.

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem rögzített kérdésekben, a szerződésben és annak mel- lékleteiben, és az ugyancsak ügyféltájékoztatónak is minősülő Vagyonbiztosítás általános feltételében (SÁVBI 2016), a Tűz- és elemi károk biztosításának feltételében (STEBI 2009), illetve a Betöréses lopás, rablásbiztosítás feltételében (SBEBI 2009) rögzítettek irányadóak.

Jelen biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő Tűz- és elemi károk biztosítá- sának feltételei (STEBI 2009) szerinti ingóság alapbiztosí- tással, valamint a betöréses lopás fedezet esetén pedig a Betörés lopás, rablásbiztosítás feltétele (SBEBI 2009) szerinti épület és ingóság kiegészítő biztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete jelen kiegészítő biztosítás esetén ezen kiegészítő modul díjának – a díjfize- tés gyakoriság szerinti első díjának, vagy díjelőlegnek – a biztosító számlájára való beérkezését követő nap 0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbiz- tosítás kockázatviselésének kezdete. Megszűnik a bizto- sító kockázatviselése – az egyéb okból való megszűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a Tűz- és elemi károk biztosításanak feltételei (STEBI 2010) szerinti, ill. bővített fedezet esetén pedig a Betöréses lopás, rablásbiztosítás feltétele (SBEBI 2010) szerinti alapbiztosítás bármely ok miatt megszűnik.

1. Biztosítási események

Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek minősülnek az alapbiztosítás kockázatviselési helyén bekövetkező károk, amennyiben azok az alábbi veszélynemek miatt következtek be.

1.1. Elemi kár biztosítás esetén azok a növénypusztu- lást, állatelhullást, tárgyrongálást, illetve az ezek miatt elkerülhetetlenül bekövetkező kényszervá- gást okozó káresemények biztosítottak, amelye- ket a Tűz- és elemi károk biztosításának feltételé- ben (STEBI 2009) meghatározott:

a) tűz (1.1.1. bekezdés, kiegészítve az e feltétel szerinti tűz okozta füstmérgezéssel is),

b) elektromos tűz (1.1.2. bekezdés),

c) villámcsapás (1.2.1. és 1.2.2. bekezdés is),

d) robbanás, összeroppanás (1.3. bekezdés),

e) légi jármű lezuhanása (1.4. bekezdés),

f) vihar (1.5. bekezdés),

g) felhőszakadás (1.7. bekezdés),

h) hónyomás (1.9. bekezdés),

i) árvíz (1.10. bekezdés),

j) földrengés (1.11. bekezdés),

k) sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás, lavina (1.12. bekezdés),

l) ismeretlen építmény vagy üreg beomlása (1.13. bekezdés),

m) vezetékes vízkárok (1.14. bekezdés),

n) tűzoltó berendezések kilyukadása (1.15. be- kezdés),

o) idegen jármű ütközése (1.18. bekezdés), vagy

p) idegen tárgyak rádőlése (1.19. bekezdés) ve- szélynemek valamelyike okozta.

1.2. Külön megállapodás esetén biztosítási esemény- nek minősül az alapbiztosítás kockázatviselési helyén bekövetkező jégverés káresemény, ame- lyet a Tűz- és elemi károk biztosításának feltéte- lében (STEBI 2009) meghatározott jégverés (1.8. bekezdés) veszélynem okozott.

1.3. Külön megállapodás esetén biztosítási esemény- nek minősül az alapbiztosítás kockázatviselési helyén bekövetkező betöréses lopás kéresemény, a Betöréses lopás, rablásbiztosítás feltételében (SBEBI 2009) meghatározott 1.1.1., illetve az 1.1.2. bekezdései szerinti betöréses lopás károk abban az esetben, ha a kockázatviselés helye:

a) a biztosítási feltételek szerinti lezárt helyiség- ben van,

b) állandóan (egy évben legalább 270 napig életvitelszerűen) lakott épülettel egy ingatla- non, és

c) a biztosított vagyontárgyakat magába fogla- ló épület/építmény legalább 1,5 m magasan körbekerített, lezárt telken, lakó/vegyes öve- zetben helyezkedik el.

2. Biztosítható vagyontárgyak

Biztosíthatóak az alapbiztosítás kockázatviselési helyén a biztosított tulajdonában lévő személyes fogyasztásra, használatra szolgáló, illetve őstermelőként értékesítésre termelt alábbi vagyontárgycsoportok:

2.1. a telken, vagy a biztosított épületben/építmény- ben tartott szarvasmarha, szamár, öszvér, ser- tés, kecske, juh, kedvtelésből tartott lovak, nyu- lak és szárnyasok,

2.2. mezőgazdasági gépek, berendezések, felszere- lések,

2.3. lábon álló szabadföldi, vagy melegházi termesz- tésű haszonnövények;

2.4. termények (termés, termény, szemes- és szálas- takarmány, alom, stb.)

2.5. mezőgazdasági termeléshez szükséges se- gédanyagok, készletek (növényvédőszerek, műt- rágya, göngyölegek stb.)

3. Éves szolgáltatási limitek meghatározása

Az éves szolgáltatás felső határa az alapbiztosítás ingó- ság vagyontárgycsoport biztosítására feladott biztosítási összegének 50%-a (eltérve a Vagyonbiztosítás általános feltétel (SÁVBI 2016) e) pontjában szereplő, a kereső tevé- kenység ingóságaira meghatározott limittől), a következő vagyontárgy-csoportok szerinti megbontásnak megfele- lően (sublimitek):

3.1. mezőgazdasági termeléshez szükséges se- gédanyagok, készletek (növényvédőszerek, műt- rágya, göngyölegek stb.) esetén 20%, de legfel- jebb 1.000.000 Ft,

3.2. a telken, vagy a biztosított épületben/építmény- ben tartott szarvasmarha, szamár, öszvér, sertés, kecske, juh, kedvtelésből tartott lovak, nyulak és szárnyasok esetén 20%, de legfeljebb 1.000.000 Ft, illetve (egyes állatonként legfeljebb 300.000 Ft);

3.3. mezőgazdasági gépek, berendezések, felszerelé- sek esetén 30%, de legfeljebb 2.500.000 Ft;

3.4. lábon álló szabadföldi, vagy melegházi termeszté- sű növények esetén 1% de, legfeljebb 50.000 Ft;

3.5. betárolt termények (termés, termény, szemes- és szálastakarmány, alom, stb.) esetén 25%, de leg- feljebb 2.000.000 Ft.

(A sublimitek esetén meghatározott százalékos értékek is az alapbiztosítás ingóság vagyontárgycsoport biztosí- tására feladott biztosítási összegéből számolandóak, de együttesen ezen limit 50%-át nem haladhatják meg).

4. A biztosító szolgáltatásának szabályai

4.1. A biztosító szolgáltatása az alapbiztosítás kockázatviselési helyén a Vagyonbiztosítás általános feltételében (SÁVBI 2016) felsorol- takon kívül kiterjed az alábbiakra is:

4.1.1. egynyári növények elpusztulása esetén a ki- eső hozamra, (a termés mennyisége szem- pontjából helyben átlagosnak tekinthető termés piaci ára, levonva a kár időpontja és az értékesítés időpontja közötti általánosan szükséges ráfordítások (munka és vegysze- rek) értékét);

4.1.2. abban az esetben, ha az elpusztult növényi kultúra pótlásával az még a tárgyévben ter- mőre fordítható, akkor az újbóli vetésre, vagy újraültetés költségeire;

4.1.3. elpusztult gyümölcsfák esetén, az újratele- pítés költségeire, valamint a károsodás évé- ben a kieső hozamra (a termés mennyisége szempontjából helyben átlagosnak tekinthe- tő termés piaci ára, levonva a kár időpontja és az értékesítés időpontja közötti általáno- san szükséges ráfordítások (munka és vegy- szerek) értékét);

4.1.4. haszonállatok elhullása esetén az állat káridő- ponti piaci értékére, kényszervágás esetén pedig ezen érték és a megtérülés különböze- tére (a piaci érték megállapítása az állatorvos által igazolt súly, valamint az elhullott állat esetén a káridőpontban helyben elérhető fel- vásárlási ár szerint történik);

4.1.5. haszonállatok elhullása esetén a biztosítási összegen belül, a tetem szállítási, és elhelye- zési költségeire a legközelebbi engedélyezett lerakóhelyre.

4.2. E feltétel 2.2.; 2.5. pontjában nevesített va- gyontárgyakat a Vagyonbiztosítás általános feltételeiben (SÁVBI 2016) meghatározottak szerinti értéken téríti a biztosító.

4.3. Amennyiben a károsodott vagyontárgyat tar- talmazó vagyontárgycsoportra megállapított százalékos kártérítési limit alacsonyabb, mint a vagyontárgycsoport kár időponti va- lóságos értéke, akkor a biztosító aránylagos kártérítést fizet. A biztosító azonban eltekint az alulbiztosítottság érvényesítésétől, ha a kár e biztosítási feltétel 2.3. bekezdésében meghatározott vagyontárgyakban keletkezik.

4.4. Betöréses lopás biztosítási esemény esetén a kártérítés mértékének megállapítása a be- hatolás helyén és időpontjában ténylegesen, a Vagyonvédelmi előírások, kártérítési limi- tekben (SVAL 2010) foglaltaknak megfelelően megvalósult mechanikai védelmi szint sze- rint, és a szerződés részét képező „Kártérí- tési összeghatárok betöréses lopás biztosí- tási esemény bekövetkeztekor” című táblázat alapján történik.

5. Kizárások

A biztosítási fedezet – a Vagyonbiztosítás általános feltételében (SÁVBI 2016), valamint a különböző pon- tokban felsorolt korlátozásokon túlmenően – tekintet nélkül a keletkezés okára, nem terjed ki az alábbi ká- rokra, így nem téríti meg a biztosító:

5.1. a lábon álló növények, illetve azok termésé- nek vihar, vagy jégverés miatti részkárait (ki- véve, ha a biztosítási esemény a teljes növény pusztulását okozza);

5.2 dísz- és kedvtelésből tartott növények kárait;

5.3. növények esetén a különböző fertőzések, fa- gyás, vagy kiszáradás miatt bekövetkező nö- vénypusztulást;

5.4. háziállatok esetén a különböző fertőzések, betegségek, vagy öregség miatt bekövetkező állatelhullást;

5.5. épület/építmény lezáratlanságával összefüg- gésben bekövetkező károkat,

5.6. azon kárösszeget, amelyet a biztosított más forrás alapján megkaphat (pl. mezőgazdasá- gi kártalanítási alapok stb).

6. Önrészesedés

E biztosítási feltétel 2.1., illetve 2.2. bekezdésében szerep- lő vagyontárgycsoportokat érintő károk esetén a biztosító levonásos önrészesedést alkalmaz, melynek mértéke a kárösszeg 10%-a, de minimum 10 000 Ft káreseményen- ként.

7. Egyéb rendelkezések

7.1. A tűz, robbanás káresemény észlelésekor az ille- tékes tűzoltó hatóságnál haladéktalanul bejelen- tést kell tenni.

7.2. A tűzesetről az illetékes önkormányzat jegyző- je, vagy a tűzoltó hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány eredeti és/vagy hiteles másolatát a kár kifizetéséhez a biztosító rendelkezésére kell bocsátani.

7.3. Állatok elhullása esetén az alábbi igazolások, ira- tok bemutatását kérheti a biztosító:

– hatósági állatorvosi igazolás;

– állatorvosi kényszervágási javaslat, mérlege- lési jegy, értékesülési elszámolás;

– hulla átvételi jegy (ÁTEV)

7.4. Betöréses lopás káresemény észlelésekor az il- letékes rendőrhatóságnál haladéktalanul feljelen- tést kell tenni.

7.5. Jelen kiegészítő biztosítási modul részét képe- zi a Vagyonvédelmi előírások, kártérítési limitek (SVAL 2010) című feltétel mellékleteivel együtt.

KIEGÉSZÍTŐ BALESETBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (SBBI 2009)

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) külön megállapodással kötelezettséget vállal arra, hogy a bizto- sítási díj megfizetése ellenében, a jelen feltételek szerint, a kockázatviselés időszaka alatt, a biztosított személy(ek) balesete esetén biztosítási szolgáltatást nyújt.

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem rögzített kérdésekben, a szerződésben és annak mel- lékleteiben, és az ugyancsak ügyféltájékoztatónak is minősülő Vagyonbiztosítás általános feltételében (SÁVBI 2016) rögzítettek irányadóak.

Jelen kiegészítő biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő Tűz- és elemi károk biztosításának feltétele (STEBI 2010) szerinti épület és/vagy ingóság alapbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete jelen kiegészítő biztosítás esetén, ezen kiegészítő modul díjának– a díjfi- zetési gyakoriság szerinti első díjának, vagy díjelőlegé- nek – a biztosító számlájára való beérkezését követő nap

0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból való megszű- nés esetein túlmenően – akkor is, ha a Tűz- és elemi károk biztosításának feltételei (STEBI 2010) szerinti, alapbiztosí- tás bármely ok miatt megszűnik.

1. Biztosított személyek

1.1 Jelen feltétel alapján biztosított lehet a biztosítási szerződésben név szerint megnevezett természe- tes személy és

1.2. a biztosítási szerződésben meghatározott létszá- mig azok, akik a kockázatviselés helyén a biztosí- tási szerződés bekövetkeztének időpontjában vele állandó jelleggel életközösségben együtt laknak.

1.3. A biztosított személy(ek) maximális életkora 65 év.

2. Biztosítási esemény

2.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a baleset- biztosítási esemény bekövetkezésekor áll be. Bal- esetbiztosítási esemény olyan, a biztosított akara- tán kívül fellépő, hirtelen külső behatás, amelynek következtében a biztosított a baleset megtörténté- től számított egy éven belül

– elhalálozik, vagy

– 15 százalék feletti tartós egészségkárosodást (rokkantságot), vagy

– csonttörést, csontrepedést szenved (ujjcsont-, lábujjcsont-, orrcsonttörést kivéve), vagy

– orvosilag indokolt kórházi fekvőbeteg-ellátás- ban részesül.

2.2. Balesetbiztosítási eseménynek minősülnek az alábbi, a biztosított akaratán kívüli események is:

– vízbefúlás,

– égési sérülések, leforrázás, villámcsapás vagy elektromos áram behatásai.

2.3. Betegségek nem minősülnek balesetnek.

3. Biztosítás területi és időbeli hatálya

A biztosítási szerződés alapján a biztosító kockázatvise- lése – ezzel ellentétes szerződéses kikötés hiányában – egyaránt kiterjed a belföldön és külföldön bekövetkezett biztosítási eseményekre a nap 24 órájában.

4. A biztosítási védelemből kizárt kockázatok

4.1. Nem terjed ki a biztosítási védelem az alábbi eseményekre:

a) Az elme- és tudatzavarban bekövetkezett balesetek akkor, ha az ittasságon, kábító-, illetve bódítószerek fogyasztásán alapul, valamint agyvérzés, epilepsziás roham és egyéb, a biztosított egész testére kiterjedő görcsös roham következtében bekövetke- zett balesetek. Ha az említett roham olyan baleset következménye, amelyre a kocká- zatviselés kiterjed, a biztosítási védelem fennáll.

b) A biztosított testén saját maga vagy hoz- zájárulásával mások által végzett gyógyító célú kezelés és beavatkozás folytán előidé- zett testi károsodás, amennyiben erre nem valamely biztosítási esemény miatt került sor.

c) A biztosítottat ért szívinfarktus folytán be- következő balesetek. A szívinfarktus sem- milyen körülmények között nem tekinthető baleseti következménynek.

d) Háború (hadüzenettel vagy anélkül), pol- gárháború, határvillongás, forradalom, zendülés, puccs vagy puccskísérlet, népi megmozdulás, terrorcselekmények során bekövetkezett balesetek, függetlenül attól, hogy aktív vagy passzív részvételről van szó.

e) Felkelésben, lázadásban, zavargásban való részvétel, kivéve, ha erre belföldön, valami- lyen hivatali vagy közszolgálati kötelesség teljesítése közben került sor.

f) Motor nélküli légi jármű (repülőszerkezet), segédmotoros vitorlázó repülőgép, motoros sárkányrepülő, valamint ejtőernyő használa- ta közben bekövetkezett balesetek.

g) Légi jármű pilótájaként vagy légi jármű sze- mélyzeteként elszenvedett, valamint légi járművel folytatott egyéb, hivatás gyakorlá- sa közben bekövetkezett balesetek.

h) Öngyilkosság, öncsonkítás vagy annak kí- sérlete.

i) Megemelés, rándulás, napszúrás, hőguta, fagyás, habituális ficam, patológiás törés, kivéve, ha az baleset következménye.

j) Autó-motor sport, motorcsónakversenye- ken (ideértve a teszttúrákat és rally verse- nyeket is) és ezekkel kapcsolatos edzése- ken való aktív részvétel során bekövetkező balesetek, ideértve a jármű személyzetét (sportolók) és a kisegítő személyzetet.

k) Versenyszerű sportolás, edzés közben be- következett balesetek.

l) Közvetve vagy közvetlenül radioaktív su- gárzás, illetve ionizáló sugárzás (pl. rönt- gen) által okozott balesetek.

m) Fertőzések esetén fennáll a biztosítási vé- delem, ha a kórokozó olyan baleseti sérülés következtében kerül a szervezetbe, amelyre a kockázatviselés kiterjed. Kismértékű bőr- és nyálkahártya-sérülések nem tartoznak ezen baleseti sérülésekhez. Ha a kórokozó ezen keresztül jut a szervezetbe (azonnal vagy később), a biztosítási védelem nem áll fenn. Ez a korlátozás a veszettségre és a tetanuszfertőzésre nem vonatkozik. Gyógy- kezelés következtében bekövetkező fertőzé- sekre a biztosítási védelem nem terjed ki.

n) Nem minősül balesetnek a szilárd vagy fo- lyékony anyagok okozta mérgezés, ha az szájon keresztül került a szervezetbe.

o) Recehártya-leválás és annak következmé- nyei nem minősülnek balesetnek.

4.2. A szerződés megkötésének időpontjában már bármely okból károsodott, sérült vagy csonka, funkciójában korlátozott – nem ép – testrészek és szervek a biztosításból ki vannak zárva.

4.3. Nem terjed ki a biztosítás a biztosított szándé- kosan elkövetett bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben bekövetkezett balese- tekre.

4.4. Nem terjed ki a biztosítás olyan biztosított sze- mélyekre, akik a biztosítási esemény bekövet- keztekor elérték 65. életévüket.

5. A kockázatviselés korlátozása

5.1. Hasfali és lágyéksérv esetén a biztosító csak akkor teljesít kifizetést, ha a sérvet olyan, kívül- ről jövő behatás okozta, amelyre a kockázat- viselés kiterjed, és az nem öröklött tényezők (adottságok) következményeként jelentkezett.

5.2. Porckorongsérv esetén a biztosító csak ak- kor teljesít kifizetést, ha ez a gerincoszlopot ért közvetlen mechanikus behatás, nem pedig

egy korábbi, már a baleset előtt is meglevő be- tegség súlyosbodásának a következménye.

5.3. Belső szervek vérzései és agyvérzés esetén a biztosítási védelem akkor áll fenn, ha ezeket a szerződés szerint balesetnek minősülő ese- mény okozta.

5.4. Xxxxxxxxxx reakciók okozta káros zavarok ese- tén a biztosítási védelem akkor áll fenn, ha ezeket a szerződés szerint balesetnek minősü- lő esemény okozta.

6. A biztosító mentesülése

A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a biztosított halála, illetve sérülése

• a kedvezményezett szándékos magatartása kö- vetkeztében,

• a biztosított súlyosan gondatlan vagy jogellenes magatartása folytán következett be.

7. A biztosítási szolgáltatások

7.1. Tartós egészségkárosodás

7.1.1. Ha a baleset napjától számított egy éven belül megállapítható, hogy a baleset következmé- nyeként a biztosított egészsége vagy szellemi teljesítőképessége tartósan károsodott (rok- kant maradt), a biztosító a szerződésben meg- határozott (káridőponti) biztosítási összegnek a rokkantsági fok alapján megállapított százalé- kát, de legfeljebb a biztosítási összeget fizeti ki.

A rokkantság fokát az alábbiak szerint kell megálla- pítani:

Testrészek egészségkárosodása	Térítés
Egy kar vállízületből való teljes elvesztése
vagy teljes működésképtelensége	70%
Egy kar könyökízület felettig való elvesztése
vagy teljes működésképtelensége	65%
Egy kar könyökízület alatt való elvesztése,
illetve teljes működésképtelensége	60%
Egy kéz teljes elvesztése,
illetve teljes működésképtelensége	55%
Egy hüvelykujj teljes elvesztése
vagy teljes működésképtelensége	20%
Egy láb combközép felettig való teljes
elvesztése vagy teljes működésképtelensége	70%
Egyik láb combközépig való teljes elvesztése
vagy teljes működésképtelensége	60%
Egy láb térd alatt való elvesztése,
illetve teljes működésképtelensége	50%
Egyik láb lábszár közepéig való elvesztése
vagy teljes működésképtelensége	45%
Egyik lábfej teljes elvesztése,
illetve teljes működésképtelensége	40%
Mindkét szem látóképességének
teljes elvesztése	100%

Egyik szem látóképességének
teljes elvesztése	50%
Mindkét fül hallóképességének
teljes elvesztése	60%
Egyik fül hallóképességének
teljes elvesztése	30%

7.1.2. Az előző pontból adódó egészségkárosodási százalékok összegeződhetnek, de nem halad- hatják meg a 100%-ot. Ennek megfelelően te- hát amennyiben a szerződés hatálya alatt több biztosítási esemény is bekövetkezik, és ezáltal az egészségkárosodási százalékok együtte- sen meghaladják a 100%-ot, vagy egy biztosí- tási esemény kapcsán az egészségkárosodási százalékok összegződnek és meghaladják a 100%-ot, úgy a biztosító szolgáltatásának fel- ső határa minden esetben a (káridőponti) biz- tosítási összeg.

Egyes testrészek vagy érzékszervek részbeni elvesztése, illetve részbeni működésképte- lensége esetén az előző pontban megadott egészségkárosodási százalékok megfelelő hányadát kell figyelembe venni.

Ha a rokkantság foka az egészségkárosodási tábla alapján nem állapítható meg, a baleseti szolgáltatást aszerint kell megállapítani, hogy a testi vagy szellemi működőképesség orvosi szempontból milyen mértékben csökkent. A tartós egészségkárosodás, rokkantság mérté- két a biztosító orvosa állapítja meg.

7.1.3. Ha a biztosított a biztosító orvosa által meg- állapított tartós egészségkárosodás mérté- kével nem ért egyet, saját maga is szerezhet be orvosi véleményt. Amennyiben az eltér a biztosító orvosának véleményétől, független, mindkét fél által elismert orvosszakértőt kell felülvizsgálatra felkérni.

A független orvosszakértői felülvizsgálattal kapcsolatban felmerülő költségeket (utazás, honorárium) a biztosító csak abban az esetben viseli, ha az orvosszakértő magasabb egész- ségkárosodási százalékot állapított meg, vagy ha a felülvizsgálatot a biztosító kérte.

7.1.4. A baleset utáni első évben rokkantsági kifi- zetésre csak akkor kerülhet sor, ha a baleset következményei orvosi szempontból egyértel- műen tisztázottak.

7.1.5. Amennyiben a tartós rokkantság foka nem tisztázott egyértelműen, mind a biztosítottak- nak, mind a biztosítónak joga van a baleset napjától számított 4 évig évenként a rokkant- ság fokának újbóli megállapítását kémi. Ha a felülvizsgálat magasabb rokkantsági fokot ál- lapít meg, a biztosító ennek megfelelően térít.

7.1.6. Ha a biztosított halála

a) a balesetet követő egy éven belül, a bal- esetből kifolyólag következik be, rokkant- sági szolgáltatásra vonatkozó igény nem támasztható,

b) a balesetet követő egy éven belül, de a bal- esettel össze nem függő okból vagy bár- mely okból, de a balesettől számított egy év eltelte után következik be, olyan rokkant- sági fok után teljesítendő a szolgáltatás, amellyel a legutolsó orvosi vizsgálat meg- állapítása alapján számolni kellett volna.

7.2. Baleseti halál

7.2.1. Ha a halál a balesetet követő egy éven belül, a balesetből kifolyólag következik be, a biztosí- tó a biztosítási szerződésben a baleseti halál esetére megállapodott összeget fizeti ki. A ha- láleseti kifizetésből az ugyanazon eseményből eredően tartós rokkantsági szolgáltatásként már kifizetett összegeket levonja, s csak a kü- lönbözetet fizeti ki.

7.2.2. Amennyiben a biztosító a baleseti rokkantsági szolgáltatást már kifizette a biztosított halála előtt, és a baleseti halál szolgáltatási összege alacsonyabb, mint a rokkantsági szolgáltatá- sé, a többletkifizetést nem követelheti vissza.

7.3. A biztosító baleseti eredetű csonttörés vagy csontrepedés esetén egyszeri, a szerződés- ben megjelölt biztosítási összeget térít.

7.4. Külön megállapodás esetén a biztosító min- den naptári napra, amelyen a biztosított a szerződési feltételekben meghatározott bizto- sítási esemény (baleset) miatt orvosilag indo- kolt kórházi fekvőbeteg-ellátásban részesül, a baleset napjától számított két éven belül, ma- ximum 185 napra, kórházi napidíjat fizet.

8. A biztosítási szolgáltatás kifizetéséhez szükséges iratok

8.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak akkor áll be, ha a biztosított, illetve a szolgáltatásra jo- gosult a szolgáltatási kötelezettség beálltának és összegszerűségének megállapításához szükséges iratokat maradéktalanul a biztosító rendelkezésére bocsátja.

8.2. A biztosítási szerződésben meghatározott szol- gáltatás igénybevételéhez a biztosító a következő okiratok bemutatását kéri:

a) biztosítási szerződés, illetve biztosítási kötvény,

b) az utolsó díjfizetést igazoló nyugta,

c) a biztosított, illetve kedvezményezett érvényes személyi igazolványa vagy születési anyakönyvi kivonata,

d) halál esetén

– a biztosított halotti anyakönyvi kivonata,

– a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bi- zonyítvány,

– a halál közelebbi körülményeinek tisztázá- sához szükséges iratok,

e) baleseti kórházi ellátás esetén a kórházi napi térítést bejelentő lap,

f) csonttörés, illetve -repedés esetén röntgenlelet vagy az orvosi igazolás másolata,

g) hatósági eljárás esetén

– az eljárást lezáró határozat,

– a nyomozást megszüntető/felfüggesztő vagy megtagadó határozat vagy vádirat,

h) azok az iratok, amelyek a jogosultság, továbbá a biztosítási esemény és a biztosítási összeg megállapításához szükségesek,

i) örökösi minőség igazolására a jogerős hagya- tékátadó végzés,

j) továbbá minden olyan dokumentum vagy egyéb adat, amely a biztosítási esemény, illetve a biztosító fizetési kötelezettségének tisztázá- sához elengedhetetlenül szükséges, így külö- nösen a biztosított korábbi egészségi állapotá- ra vonatkozó dokumentumok.

8.3. A biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez szük- séges iratok beszerzésének költségeit annak kell viselnie, aki igényét a biztosítóval szemben érvé- nyesíti.

8.4. A szolgáltatásra jogosult a biztosítási titokra és az adatvédelmi rendelkezésekre vonatkozó jogszabá- lyok betartásával, a biztosítási szerződés létrejöt- tével vagy a kárigény érvényesítésével egyidejűleg felhatalmazhatja a biztosítót, hogy a biztosítási szerződéssel, illetve a szolgáltatási kötelezettség beálltával összefüggésben más biztosítótól infor- mációkat szerezzen be, valamint azoktól az orvo- soktól, egészségügyi intézményektől, hatóságok- tól, akik, illetve amelyek a biztosítottat kezelték, vizsgálták, a szükséges felvilágosításokat, orvosi jelentéseket és dokumentumokat közvetlenül be- szerezze.

A felhatalmazás megadását követően is köteles azonban a biztosított, illetve a szolgáltatásra igényt érvényesítő az adatok, dokumentumok beszerzé- se során a biztosítóval együttműködni.

9. A szolgáltatásra jogosult személyek

9.1. A haláleseti szolgáltatásra a törvényes örökös jo- gosult.

9.2. Az egyéb szolgáltatás (tartós rokkantsági szolgál- tatás, csonttörés és csontrepedés esetén egyszeri szolgáltatás, illetve kórházi napi térítés) felvételére a biztosított vagy a biztosított által meghatalmazott személy, illetve a biztosított törvényes képviselője jogosult.

10. A biztosítási összeg értékkövetése

10.1. A biztosító a biztosítási összeg új értéken való tar- tása érdekében automatikus értékkövető indexet alkalmaz. A biztosítási összeg mindig a biztosítá- si évfordulóval, az értékkövetés mértékével vál- tozik (továbbiakban: értékkövetés). A módosítás alapja a biztosító vagyonbiztosításaival biztosít- ható vagyontárgyak különböző körére a KSH által megállapított éves inflációs indexek, amelyekből a biztosító átlagindexet képez. A biztosító az ér- tékkövetés számítását évente egyszer a KSH által addig nyilvánosságra hozott indexadatai alapján képezi. A biztosító az értékkövetéssel megváltozott biztosítási összegekről és díjakról az értékkövetés érvénybelépését megelőzően 60 nappal, írásban értesíti a szerződőt. Amennyiben a szerződő az értékkövetést nem fogadja el, akkor a szerződést a felmondási szabályoknak megfelelően felmond- hatja.

10.2. Az új biztosítási összeg alapján kalkulált biztosítási díj, illetve díjrészlet először az értékkövetés utáni első díjfizetéskor válik esedékessé.

11. Elévülés

A balesetbiztosításból eredő igények a biztosítási esemény bekövetkeztétől számított egy év alatt évül- nek el.

KIEGÉSZÍTŐ KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (SKÉBI 2010)

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) külön megállapodással kötelezettséget vállal arra, hogy a bizto- sítási díj megfizetése ellenében, a jelen feltételek szerint, a kockázatviselés időszaka alatt, a biztosított személy(ek) elhalálozása esetén biztosítási szolgáltatást nyújt.

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem rögzített kérdésekben, a szerződésben és annak mel- lékleteiben, és az ugyancsak ügyféltájékoztatónak is minősülő Vagyonbiztosítás általános feltételében (SÁVBI 2016) rögzítettek értelemszerűen irányadóak.

Jelen biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezzen érvényben lévő Tűz- és elemi károk bizto- sításának feltétele (STEBI 2010) szerinti épület és/vagy ingóság alapbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete jelen kiegészí- tő biztosítás esetén, ezen kiegészítő modul díjának – a díjfizetési gyakoriság szerinti első díjának, vagy díjelőleg- nek – a biztosító számlájára való beérkezését követő nap

0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból való megszű- nés esetein túlmenően – akkor is, ha a Tűz- és elemi károk biztosításának feltételei (STEBI 2010) szerinti, alapbiztosí- tás bármely ok miatt megszűnik.

1. A biztosítási esemény és szolgáltatások

1.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a biztosítási esemény bekövetkezésekor áll be.

Életbiztosítási esemény a biztosított halála.

1.2. A SIGNAL Biztosító a szerződő díjfizetése ellené- ben az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:

a) ha a biztosított a biztosítási szerződés kocká- zatviselési időszaka alatt elhalálozik, a biztosí- tási összeget fizeti ki,

b) ha a biztosított a biztosítási szerződés meg- szűnésekor életben van, a kiegészítő biztosítás kifizetés nélkül megszűnik.

2. A biztosítási szerződés alanyai

2.1. A szerződő az alapbiztosítás szerződőjével azo- nos.

2.2. A biztosítási szerződésben meghatározott létszá- mig biztosított(ak) lehetnek az(ok) a személy(ek), aki(k)nek a biztosítási tartamon belüli halála kap- csán a biztosító szolgáltatási kötelezettsége beáll. Biztosított lehet az a biztosítás megkötésekor 0 és 60 év közötti személy, akinek az állandó lakcíme

az alapbiztosítás kockázatviselési helye és a biz- tosító kockázatvállalási feltételeinek megfelel.

Az alapbiztosítás kockázatviselési helyére a biz- tosítási szerződés megkötése után költöző sze- mély(ek), vagy újszülött gyermek(ek) csak akkor válhatnak automatikusan biztosítottá, ha a bizto- sítási szerződésben rögzített biztosítottak létszá- mára vonatkozó határt nem haladja meg a koc- kázatviselés helyén állandó lakcímmel bejelentett személyek száma.

Abban az esetben, ha ezzel a kockázatviselés he- lyén lakó személyek létszámának változása miatt (költözés, születés, stb.) eltér a lakók létszáma az ajánlaton/kötvényen feltüntetett létszámtól, akkor a Vagyonbiztosítás általános feltételének (SÁVBI 2016) 12. pontja szerinti közlési kötelezettségének eleget kell tenni.

2.3. A kedvezményezett (a biztosító szolgáltatására jo- gosult személy) a biztosított örököse.

3. A biztosítási összeg

A kezdeti biztosítási összeg a biztosítási szerződésben rögzítésre kerül.

4. A kiegészítő kockázati életbiztosítás létrejötte

4.1. A biztosító az életbiztosítási kiegészítő szerződés megkötéséhez valamennyi biztosítottra vonatko- zóan egészségi nyilatkozatot kérhet, mely alapján biztosítottanként kockázatelbírálást végez.

4.2. A biztosító jelen életbiztosítási fedezetre vonatko- zóan várakozási időt nem köt ki.

5. Az életbiztosítási kiegészítő szerződés indexálása

Az értékkövetés a Vagyonbiztosítás, általános feltétele (SÁVBI 2016) 8. bekezdés 10. pontjában meghatározot- tak szerint történik.

6. Az életbiztosítási kiegészítő szerződés 30 napos felmondása

6.1. Az életbiztosításra vonatkozó kiegészítő szerződést az önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége kö- rén kívül megkötő természetes személy szerződő a kiegészítő szerződés létrejöttéről szóló írásbeli tájékoztatás (kötvény) kézhezvételétől számított 30 napon belül írásbeli nyilatkozattal – indoklás nél-

kül – felmondhatja. A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról.

6.2. Abban az esetben, ha az ügyfél él a szerződés 30 napon belüli felmondási lehetőségével, akkor a biztosító kockázatviselésének megszűnésének időpontja az ügyfél által írt felmondó nyilatkozat- nak a biztosító központjába történő beérkezését követő nap 0 órája.

6.3. A szerződő felmondó nyilatkozatának kézhezvé- telét követően a biztosító köteles 15 napon belül a szerződő által a biztosítási szerződéssel kap- csolatban bármely jogcímen részére e kiegészítő biztosításra teljesített befizetésekkel elszámolni, az alábbiak szerint:

6.3.1. a biztosító a szerződő által befizetett első díjból a szerződés 30 napon belüli felmondása esetén a kockázatelbírálás, a kötvényesítés, a nyomtatvá- nyok költségét és az adminisztrációs költségeket számolja el,

6.3.2. az elszámolás elve a következő: a biztosító a fenti költségek fedezésére a befizetett díjat, de maxi- mum 1.200,- Ft-ot tart vissza.

7. Az életbiztosítási kiegészítő szerződés módosítása, megszűnése

7.1. A kiegészítő életbiztosítási szerződés megköté- séhez és módosításához – ha a szerződő fél és a biztosított nem azonos – a biztosított írásbeli hoz- zájárulása szükséges.

7.2. A kiegészítő életbiztosítási szerződés megszűnik:

a) ha a szerződő él a 30 napos felmondás lehető- ségével,

b) a biztosított(ak) 65. születésnapját követő bizto- sítási évfordulót megelőző napon,

c) az alapbiztosítás megszűnésével egyidejűleg.

8. Közlési kötelezettség

8.1. A szerződő (ha a szerződő és a biztosított nem azonos személy, a biztosított is) köteles a szerző- déskötéskor a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert, vagy ismernie kellett. Az ajánlattételkor írásban feltett kérdésekre adott, a valóságnak megfelelő válasszal közlési kötelezett- ségüknek tesznek eleget.

8.2. Ha a szerződéskötéskor már fennállott lényeges körülményekről a biztosító csak később szerez tu- domást, az ebből eredő jogokat a szerződés létre- jöttétől számított öt évig gyakorolhatja.

8.3. A közlési kötelezettség megsértése esetében a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kifizetést nem teljesít, kivéve, ha

a) bizonyítják, hogy az elhallgatott körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem volt kihatással a biztosítási esemény be- következtére,

b) a szerződés megkötésétől a biztosítási esemény bekövetkeztéig öt biztosítási év már eltelt.

8.4. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülmé- nyekről, továbbá, ha a szerződésben meghatáro- zott lényeges körülmények változását közlik vele, 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerző- dés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot a szabályzat értelmében nem vállalhatja – a szerző- dést 30 napra írásban felmondhatja.

9. Az életbiztosítási kiegészítő szerződés hatálya és kizárások

9.1. Az életbiztosítási kiegészítő szerződés hatálya egyaránt kiterjed a belföldön és a külföldön bekövetkezett biztosítási eseményekre.

9.2. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosított halála közvetlenül vagy közvetve összefüggésben áll az aláb- bi eseményekben történő aktív vagy passzív részvétellel:

9.2.1. háború (hadüzenettel vagy anélkül), polgár- háború, határvillongás, forradalom, zendülés, puccs vagy puccskísérlet, népi megmozdulás,

9.2.2. felkelésben, lázadásban, vagy zavargásban való részvétel, kivéve, ha erre belföldön vala- milyen hivatali vagy közszolgálati kötelezett- ség teljesítése közben került sor,

9.2.3. gépi erővel hajtott szárazföldi, légi vagy vízi jár- műben sportversenyen való részvétellel, vagy ilyen versenyre való felkészüléssel (edzéssel) vagy egyéb repülősport tevékenységgel (sár- kányrepülő, ejtőernyős ugrás).

9.3. Nem terjed ki a biztosítási védelem valamely a szerződéskötés előtt, a biztosítottnál fennálló betegség, illetőleg egészségi állapot meglé- tével ok-okozati összefüggésben bekövetkező eseményekre.

A fenti kockázatviselésből kizárt esetekben a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kifizetést nem teljesít.

10. A biztosító mentesülése a szolgáltatás kifizetése alól

A biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól mente- sül – a Vagyonbiztosítás általános feltételében (SÁV- BI 2016), valamint a fejezetekben felsorolt kizáráso- kon túlmenően –, ha a biztosított:

a) a kedvezményezett szándékos magatartása kö- vetkeztében vesztette életét,

b) szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben veszíti életét,

c) a szerződéskötéstől számított két éven belül elkö- vetett öngyilkosság következtében hal meg, vagy

d) a várakozási idő kezdetének időpontjában bizo- nyíthatóan már fennálló és diagnosztizált beteg- ségek következtében hal meg.

11. A biztosítási szolgáltatás kifizetéséhez szükséges iratok

11.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak akkor áll be, ha a biztosított, illetve a kedvezményezett a szolgáltatási kötelezettség beálltának és ösz- szegszerűségének megállapításához szükséges iratokat maradéktalanul a biztosító rendelkezésére bocsátotta.

11.2. A biztosítási szerződésben meghatározott szolgál- tatás igénybevételéhez és az igény jogosságának megállapításához a biztosító a következő iratok be- mutatását kérheti:

a) a biztosított születési anyakönyvi kivonata,

b) a biztosított halotti anyakönyvi kivonata,

c) a biztosított lakcímét igazoló hatósági igazolvá- nya,

d) az illetékes lakcím-nyilvántartó hivatal igazolá- sa, hogy a biztosítási szerződés megkötésé- nek időpontjában, illetve a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában hány személy volt az alapbiztosítás kockázatviselési helyén állandó jelleggel bejelentve,

e) a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizo- nyítvány,

f) a biztosított halálát okozó betegség kezdeti időpontjának és lefolyásának, valamint a halál közelebbi körülményeinek tisztázásához szük- séges iratok,

g) hatósági eljárás esetén

– az eljárást lezáró határozat,

– a nyomozást megszüntető/felfüggesztő, vagy megtagadó határozat,

h) továbbá azokat az egyéb iratokat, amelyek a jo- gosultság, továbbá a biztosítási esemény meg- állapításához szükségesek,

i) örökösi minőség igazolására a jogerős hagya- tékátadó végzés.

11.3. A fenti iratok beszerzésének költségeit annak kell viselnie, aki igényét a biztosítóval szemben érvé- nyesíti.

11.4. A biztosított, illetve a kedvezményezett a bizto- sítási titokra és az adatvédelmi rendelkezésekre vonatkozó jogszabályok betartásával, a biztosítási szerződés létrejöttével, vagy a kárigény érvénye- sítésével egyidejűleg felhatalmazhatja a biztosítót, hogy a biztosítási szerződéssel, illetve a szolgálta- tási kötelezettség beálltával összefüggésben más biztosítótól információkat szerezzen be, valamint azoktól az orvosoktól, egészségügyi intézmények-

től, hatóságoktól, akik, illetve amelyek a biztosí- tottat kezelték, vizsgálták, a szükséges felvilágo- sításokat, orvosi jelentéseket és dokumentumokat közvetlenül beszerezze.

12. A szolgáltatásra jogosult személy

Az életbiztosítási kiegészítő szerződésben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítási összegre a kedvezményezett jogosult.

13. Titoktartási kötelezettség

Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó sze- mélyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzá- járulásával kezelheti.

14. Egyéb rendelkezések

14.1. Jelen kiegészítő biztosítás többlethozamból való részesedésre nem jogosít.

14.2. Jelen kiegészítő biztosítás visszavásárlási és díj- mentes leszállítási lehetőséggel nem rendelkezik.

14.3. Jelen kiegészítő biztosításra kötvénykölcsön nem igényelhető.

FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS FELTÉTELE (SÁFBI 2016)

Jelen feltétel azokat az előírásokat tartalmazza, amelyek

– ha a vonatkozó biztosítások feltételei és a záradékok másként nem rendelkeznek – a biztosító lakossági kie- gészítő felelősségbiztosítási szerződéseire általánosan érvényesek.

A jelen feltételben nem érintett kérdésekben a vonatkozó biztosítások feltételei, illetőleg a Ptk. rendelkezései iránya- dóak.

Jelen feltétel a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevé- kenységről szóló 2003. évi LX. Törvény – továbbiakban: Bit – alapján egyben ügyféltájékoztatónak is minősül, és ügyféltájékoztatónak is minősülnek mindazon más feltételek, amelyek a jelen feltételre vonatkozó hivatkozást tartalmaznak.

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak mel- lékleteiben, és az ugyancsak ügyféltájékoztatónak is minősülő Vagyonbiztosítás általános feltételében (SÁVBI 2016) rögzítettek irányadóak.

Jelen biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő Tűz- és elemi károk biztosí- tásának feltételei (STEBI 2010) szerinti alapbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete a biztosítás díjfi- zetésének gyakorisága szerinti első díj, illetve díjelőlegnek a biztosító számlájára való beérkezését követő nap 0. órá- ja, az azonban nem kezdődhet korábban, mint a vagyon- biztosítás kockázatviselésének kezdete. Megszűnik a biz- tosító kockázatviselése – az egyéb okból való megszűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a szerződő/biztosított vagyonbiztosítása megszűnik.

1. Biztosítási esemény

1.1. Az egyes igényelt és a biztosítási szerződésben külön rögzített felelősségbiztosítási fedezetek biz- tosítási feltételei alapján kötött felelősségbiztosítási szerződésben foglaltak szerint a biztosító biztosí- tási díj ellenében mentesíti a biztosítottat a szerző- désben rögzített és annak mellékletein feltüntetett, a vonatkozó feltételekben megállapított mértékig azokért

– a személyi sérüléssel összefüggésben kelet- kező vagyoni károkért és a személyi sérülésre alapított sérelemdíjért, valamint

– a tárgyrongálási károkért,

amelyekért a magyar jog szabályai szerint helytállni tartozik.

Biztosítási esemény: jövőbeni, hirtelen bekövetke- ző, előre nem látható esemény.

Személyi sérülés: valakinek a halála, testi sérülése, egészségromlása.

Tárgyrongálás: vagyontárgy megsemmisülése, sé- rülése, vagy használhatatlanná válása.

1.2. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek mi- nősülnek. Sorozatkárnak minősül, ha több bizto- sítási esemény a biztosított ugyanazon károkozói magatartásából, cselekedetéből ered, azonos okra vezethető vissza, de eltérő időpontban követ- kezett be.

2. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya

2.1. A biztosító – ellenkező megállapodás hiányában – kizárólag azokat a károkat téríti meg, amelyek Ma- gyarország területén következtek be.

2.2. A biztosító kockázatviselése a szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a bizto- sítási szerződés megszűnését követő 30 napig és a 6.2 szerint bejelentett károkra terjed ki.

3. A biztosítási összeg, limit, biztosítási díj

3.1. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásainak éves vagy a biztosítási időszakra vonatkozó felső határa.

3.2. A biztosító a kárt legfeljebb a biztosítási szerző- désben rögzített mértékig téríti meg.

E feltételgyűjteményben szereplő „A módozat az alábbi kockázatokra nyújt biztosítási fedezetet” táblázat tartalmazza az egyes fedezeti körökhöz tartozó külön kártérítési limiteket.

3.2.1. A biztosítás a biztosítási összeg erejéig kiterjed az eljárási költségekre, ha e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel. A biztosított kérésére a biztosító a költségeket megelőlegezi.

3.2.2. A biztosító a károkozó biztosított a polgári jogi igénnyel összefüggésben felmerült jogi képvisele- ti költségeit és a kamatokat akkor is megtéríti, ha ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják, a költségek térítése legfel- jebb az adott biztosítási eseményre meghatározott kártérítési limit 25%-áig terjedhet.

3.3. A biztosító a kockázati körülmények lényeges vál- tozása esetén a biztosítási díjtételek megváltozta- tását is kezdeményezheti.

4. A biztosító szolgáltatásának szabályai

4.1. A biztosító a kárrendezési eljárás során megál- lapított kártérítési összeget csak a károsultnak fizetheti; a károsult kártérítési igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, amennyiben a károsult követe- lését ő egyenlítette ki, és azt a biztosító jogosnak ítélte meg.

4.2. A biztosított és a károsult egymás közti egyezsége a biztosító számára nem kötelező.

4.3. Járadékfizetési kötelezettség esetén a járadék tő- keértékét a biztosító a korrigált 2004. évi halandó- sági tábla alapján, 0%-os technikai kamattal ha- tározza meg a szerződésben rögzített biztosítási összegből még rendelkezésre álló összeg erejéig. Ez nem jelenti a járadék ezen az összegen törté- nő egyösszegű megváltását. A megváltást mind a biztosító, mind a károsult kezdeményezheti, de arra kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét a biztosító és a károsult is elfogadja. Amennyiben a biztosító hozzájárul a megváltáshoz, akkor az egyösszegű megváltás összegét a biztosító az adott gazdasági körülmé- nyek (pl. inflációs ráta), a fizetendő járadék para- métereinek, illetve a károsult egészségi állapotá- nak figyelembe vételével állapítja meg. Abban az esetben, ha a biztosított a vele szemben támasz- tott kártérítési igények miatti felelősségét vagy összegszerű helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan ta- gadás többletköltségei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a biztosított azokat neki visszafizetni tartozik. A biztosított bírósági marasz- talása a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képvise- letéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.

5. A biztosítással nem fedezett károk

5.1. A biztosító térítési kötelezettsége nem terjed ki arra a kárra:

a) amelyet a szerződő és a biztosított egy- másnak okozott,

b) amelyet a közeli hozzátartozók egymásnak okoztak,

c) amelyet a biztosított maga szenved el,

d) ahol a biztosító biztosítási eseményenkénti fizetési kötelezettsége nem éri el a biztosí- tási szerződésben rögzített önrészesedés értékét,

e) amely büntető jellegű kiadásként (pl. bün- tetés, bírság, kamat), valamint a termelé- si folyamat leállásából, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrányként jelentke- zik (pl. termeléskiesés, elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér, többletköltség, késedelmes teljesítés következményei, köt- bér, bírság vagy egyéb veszteség),

f) valamint nem téríti meg a biztosító azokat a nem vagyoni károkat, amelyek az üzleti jó hírnév, eszmei érték, good-will megsérté- sével, valamint az előszereteti érték kárpót- lásával összefüggésben keletkeztek.

g) valamint nem térít meg a biztosító a szerző- désszegéssel okozott károkat.

5.2.1. Nem téríti meg a biztosító azt a kárt, amely(et):

a) a természetes és mesterséges környezet szennyezéséből ered,

b) a biztosítási eseményekkel nem közvetlen összefüggésben bekövetkezett károkat; a következményi károkat, így például az üzemszünetből eredő termeléskiesést,

c) a hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, továbbá ioni- záló és lézersugárzásból erednek,

d) a nukleáris energia, tüzelőanyag (hulladék) előállításával, tárolásával, kezelésével kap- csolatos,

e) a jogszabály alapján megtérülő, illetve más biztosítással már fedezett,

f) mágneses vagy elektromágneses mező ál- tal okozott,

g) a biztosított jogszabályban írt felelősségnél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezett- ségén alapul,

h) az egészségi állapot csökkenéséből ered, és amelyet közvetve vagy közvetlenül a Human T-Cell Lymphatropic V1rLls Typ III (HTLV III) vagy Lymphadenopathy Associa- ted Vims (LAV) vagy azok mutációi, áttételei vagy egyéb változatai okoznak, vagy ezzel kapcsolatban merültek fel, vagy amely az Aquired lmmune Deficiency Syndrome-mal (AIDS) vagy hasonló természetű szindró- mával vagy a mindenkori elnevezéstől füg- getlen hasonló természetű egészségi álla- pottal bármilyen módon rokonságban áll,

i) azbesztózisból vagy bármilyen, hasonló betegségből ered, és amely betegség az azbeszt, azbeszttermékek és/vagy azbesz- ttartalmú termékek jelenléte, kezelése, feldolgozása, előállítása, eladása, forgal- mazása, tárolása vagy alkalmazása során keletkezik,

j) közvetlenül vagy közvetve a Spongiformen Encephalopathien csoport megbetege- dései, vagy szindrómái, vagy azok mutá- ciói vagy áttételei okoznak, ezek nyomán keletkeznek vagy ennek következménye- képpen lépnek fel, ilyen például a Bovine Spongiform Encephalopathy (BSE), Scra- pie, Transmissible Mink Encephalopathy (TME), Chronic Wastingbetegség (CWD), Xxxxxxxxxx–Xxxxx-xxxxxxxxx (CJD), Ger- stmann-Straussler-Scheinkerszindróma (GSS), Kuru, Fatal Familiar Insomnia (FFI).

5.2.2. Nem térít meg a biztosító továbbá bármine- mű kárt, veszteséget, költséget, amelynek eredménye, keletkezési oka közvetlenül vagy

közvetve összefüggésbe hozható a következő eseményekkel:

a) háború, invázió, külföldi hadsereg tevé- kenysége, háborús, illetve háborús jellegű cselekmény (hadüzenettől függetlenül), polgárháború, bármilyen jellegű háborús cselekedet, invázió, fegyveres felkelés,

b) belső zavargás, forradalom, felkelés, zen- dülés, lázadás, puccs, sztrájk,

c) elkobzás, lefoglalás, kényszerállamosítás,

d) hadijog, rendkívüli állapot,

e) a terrorizmus bármilyen formájával össze- függésben keletkezett károkat a további- akban foglaltak szerint. Jelen feltételekből kizárásra kerülnek azon vagyoni és nem vagyoni károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifi- zetéseket is, amelyeket közvetlenül vagy közvetve terrorcselekménnyel, annak elkö- vetése során közveszély okozásával vagy ezen cselekmények közrehatásával idéznek elő, illetve az alábbiakban meghatározott egyéb cselekményekkel okoztak, függetle- nül attól, hogy más ok vagy más esemény

– történjék ez bármely időrendi sorrendben is – közrehatott-e a kár bekövetkeztében. Jelen feltétel értelmében terrorista cselek- ménynek minősül továbbá minden olyan cselekmény – függetlenül attól, hogy erő- szakos cselekmény alkalmazásával, azzal való fenyegetéssel vagy annak előkészíté- sével valósult-e meg –, amelyet önállóan vagy egy bizonyos szervezet vagy kormány megbízásából, vagy ahhoz kapcsolódva hajt végre egy ember vagy emberek cso- portja(i),

• amelyet minden jel szerint azért hajta- nak végre, hogy

– egy jogszerű vagy tényleges kor- mányt, illetve államot, vagy a nyil- vánosságot vagy a nyilvánosság egy részét megfélemlítse, vagy befolyá- solja, vagy

– a gazdasági életet részben vagy egészben befolyásolja, vagy

• amelyek módja és körülményei arra en- gednek következtetni, hogy azokat po- litikai, szociális, vallási, ideológiai vagy hasonló okokból vagy céllal hajtottak végre.

Jelen feltétel szerint kizárásra kerülnek továb- bá azon vagyoni és nem vagyoni károk, bele- értve minden egyéb, a szerződési feltételek- ben meghatározott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifizetést is, amelyet közvetlenül vagy közvetve olyan cselekmények okoztak, vagy amelyekben közrehatottak olyan cse- lekmények, amelyek terrorista támadások el- lenőrzésére, megelőzésére vagy elfojtására szolgálnak, vagy egyéb módon egy terrorista akcióval függnek össze.

6. A felek együttműködése

6.1 A biztosító a károkat a feltételekben foglaltak sze- rint téríti meg. A felelősséget elismerő nyilatkozat önmagában nem kötelezi a biztosítót kártérítési összeg megfizetésére, a biztosító a biztosított fe- lelősségét minden esetben vizsgálja. A biztosító késedelmes szolgáltatás esetén kizárólag a ma- gyar polgári jog szabályai szerinti késedelmi kamat megfizetésére köteles.

6.2 A biztosított a szerződésben megállapított hatá- ridőn belül – a bejelentési kötelezettség megsze- gése esetére megállapított jogkövetkezmények mellett – köteles a biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szemben a szerződésben meghatározott tevékenységével kapcsolatban kárigényt közöl- nek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot. Felelősség- biztosítási káresemény bejelentésére a kár bekö- vetkezéstől, illetve a tudomásra jutástól számított 30 nap áll rendelkezésre.

7. A biztosító mentesülése és visszakövetelési joga

7.1. A biztosítót a károsulttal szemben a kártérítés megfizetése alól a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mente- síti. A szándékos károkozásnak, továbbá a sú- lyos gondatlanságnak alább, illetve az egyes külön fedezeteknél megállapított eseteiben a biztosító követelheti a biztosítottól a kifizetett biztosítási összeg megtérítését, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó maga- tartása nem volt jogellenes.

Jelen szerződés szerint súlyosan gondatlan károkozásnak minősül többek között, ha a biz- tosított

– hatósági engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül végzett,

– tevékenységét jogszabályban, egyéb elő- írásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végezte,

– a kárt ittas állapotban, bódulatot keltő vagy hallucinogén szerek (például kábítószer) fogyasztásának hatása alatt, illetve ezzel az állapotával összefüggésben okozta,

– az ingatlant nem a rendeltetésének megfe- lelően használta,

– a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési előírá- sok, foglalkozási szabályok súlyos vagy is- métlődő, illetve folyamatos megsértésével okozta,

– a kárt a tevékenység végzésére vonatkozó szakmai előírások súlyos megszegésével okozta.

7.2. A szerződő/biztosított köteles minden elvárha- tó támogatást megadni a biztosító törvényi en- gedmény alapján megnyíló visszkeresetének érvényesítéséhez. A biztosított visszkereseti

igényéről a biztosító hátrányára nem mondhat le. Az e kötelezettségének elmulasztásából származó következmények a biztosítottat ter- helik.

7.3. A biztosított és a károsult egyezsége a bizto- sítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudomásul vette, a biztosított bí- rósági marasztalása pedig csak akkor köti a biztosítót, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott.

SZEMÉLYI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (SSFBI 2016)

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) külön megállapodással kötelezettséget vállal arra, hogy a koc- kázatviselés időszaka alatt, jelen feltételbe foglalt biztosí- tási események bekövetkezése esetén, a szerződésben megállapított mértékig, a biztosítási díj megfizetése elle- nében mentesíti a biztosítottat azon kártérítési kötelezett- ség alól, amelyért a magyar jog szerint helytállni tartozik.

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem szabályozott kérdésekben az ugyancsak ügyféltájékoz- tatónak is minősülő felelősségbiztosítás általános feltéte- le (SÁVBI 2016) az irányadó.

Jelen kiegészítő biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő Tűz- és elemi károk biztosításának feltételei (STEBI 2010) szerinti alapbiztosí- tással, illetve azt egyidejűleg megköti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete jelen kiegészí- tő biztosítás esetén, ezen kiegészítő modul díjának – a díjfizetési gyakoriság szerinti első díjának, vagy díjelőleg- nek – a biztosító számlájára való beérkezését követő nap

0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból való megszű- nés esetein túlmenően – akkor is, ha a Tűz- és elemi károk biztosításának feltételei (STEBI 2010) szerinti, alapbiztosí- tás bármely ok miatt megszűnik.

1. Biztosítási esemény

1.1. Biztosítási eseménynek minősül – külön megál- lapodással – jelen feltétel szerint – a biztosítási szerződésben foglaltak, illetve az abban meghatá- rozott mértékig – a szerződő/biztosított, alább fel- sorolt minőségében szerződésen kívüli, harmadik személynek okozott

– a személyi sérüléssel összefüggésben kelet- kező vagyoni károkért és a személyi sérülésre alapított sérelemdíjért, valamint

– tárgyrongálási kár, amelyet a biztosított, mint

a) kiskorú gyermek gondozója

b) belátási képességgel nem rendelkező vagy korlátozott belátási képességű személy(ek) gondozója,

c) közúti balesetet előidéző gyalogos,

d) kerékpár, rokkantjármű, kézi erővel működtetett szállítóeszköz használója,

e) szervezett kereteken kívül, hobbi-sporttevé- kenységet végző személy okozott, és a magyar, illetve külön megállapodás esetén a külföldi jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

2. A biztosítottak köre

Xxxxx feltétel alapján biztosított

a) a szerződésben név szerint feltüntetett személy és/ vagy

b) a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjá- ban a vele közös háztartásban élő, a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozók a biztosítási szer- ződésben meghatározott létszámig.

3. A kockázatviselés területi hatálya

3.1. A biztosító alapfedezet esetén kizárólag azokat a károkat téríti meg, amelyek Magyarország terüle- tén következtek be.

3.2. A biztosító külön megállapodás esetén, eltérve a Felelősségbiztosítás általános feltételének (SÁFBI 2016) 2.1. bekezdésében foglaltaktól a biztosítás területi hatályát kiterjeszti az alábbi országokra (ezen kereten belül a biztosítási szerződésre a magyar és a külföldi jog érvényes): Albánia, An- dorra, Ausztria, Belarusz (Fehéroroszország), Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia (és a Feroer-szigetek), Ész- tország, Finnország, Franciaország (és Monaco), Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Málta, Mol- dávia, Montenegró, Nagy -Britannia (valamint Channel-szigetek, Gibraltár és Man szigete) és Észak-Írország, Németország, Norvégia, Olasz- ország (valamint San Marino Köztársaság és Vatikán), Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Törökország, Ukrajna.

Jelen biztosítási kötelezettség nem áll fenn, ha az adott ország államhatalma vagy harmadik személy akadályoz- za a kár megállapítását és rendezését, vagy a biztosító egyéb kötelezettségének teljesítését.

4. Kizárások

Nem nyújt fedezetet a biztosítás a Felelősségbizto- sítás általános feltételében (SÁFBI 2016) foglaltakon kívül azokra a kár(ok)ra, amely(ek)et a biztosítottak

a) maguknak, egymásnak vagy hozzátartozóiknak,

b) kereső foglalkozás vagy tevékenység végzése so- rán,

c) motoros jármű üzembentartójaként, használója- ként,

d) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás hatálya alatt álló rokkantjármű használatával,

e) gépi meghajtású sporteszközök használatával okoztak, valamint

f) amely(ek)ért a biztosított mint 14 éves kort betöl- tött személy gondozója kártérítési felelősséggel tartozik, ha a gondozott ellen szándékos cse- lekménye miatt eljárás indult, vagy – az életkora miatti büntethetőségi akadály figyelmen kívül ha- gyásával – eljárás indulhatna,

g) mint valamely ingatlan tulajdonosi, bérbeadói, al- bérlői, bérlői, üzemeltetői, valamint használói mi- nőségében okoznak,

h) munkáltatói minőségükben okoznak,

i) környezetszennyezéssel okoznak,

j) háziállattartói minőségben okozott károk.

5. A biztosító megtérítési igénye

Az általános feltételekben (Vagyonbiztosítás általá- nos feltételében (SÁVBI 2016), illetve a Felelősségbiz- tosítás általános feltétele (SÁFBI 2016) felsoroltakon kívül súlyos gondatlanságnak minősül többek között, így a biztosító a kifizetett kártérítési összeg megté- rítését követelheti a biztosítottól, ha a kár – többek között egészségügyi, egészségvédelmi, illetve az el- zárást, elkerítést szabályozó – előírások súlyos meg- sértésével okozati összefüggésben keletkezett.

6. Önrészesedés

Jelen biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de mini- mum 5.000 Ft káreseményenként.

INGATLANHASZNÁLÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (SIFBI 2016)

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) külön megállapodással kötelezettséget vállal arra, hogy a koc- kázatviselés időszaka alatt, jelen feltételbe foglalt biztosí- tási események bekövetkezése esetén, a szerződésben megállapított mértékig, a biztosítási díj megfizetése elle- nében mentesíti a biztosítottat azon kártérítési kötelezett- ség alól, amelyért a magyar jog szerint helytállni tartozik-

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem szabályozott kérdésekben az ugyancsak ügyféltájékoz- tatónak is minősülő felelősségbiztosítás általános feltéte- le (SÁVBI 2016) az irányadó.

Jelen kiegészítő biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő Tűz- és elemi károk biztosításának feltételei (STEBI 2010) szerinti alapbiztosí- tással, illetve azt egyidejűleg megköti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete jelen kiegészí- tő biztosítás esetén, ezen kiegészítő modul díjának – a díjfizetési gyakoriság szerinti első díjának, vagy díjelőleg- nek – a biztosító számlájára való beérkezését követő nap

0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból való megszű- nés esetein túlmenően – akkor is, ha a Tűz- és elemi károk biztosításának feltételei (STEBI 2010) szerinti, alapbiztosí- tás bármely ok miatt megszűnik.

1. Biztosítási esemény

1.1. Biztosítási eseménynek minősül külön megállapo- dással jelen feltétel szerint – a biztosítási szerző- désben foglaltak, illetve az abban meghatározott mértékig – a szerződő/biztosított.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 12., valamint 13. §-ában felsorolt „egyéb önálló ingatlanok” tulajdonosi, bérlői, bérbeadói, használói minőségében szerződésen kívüli, har- madik személynek okozott olyan

– a személyi sérüléssel összefüggésben keletke- ző vagyoni kár és a személyi sérülésre alapított sérelemdíj, valamint

– tárgyrongálási kár,

amelyért a biztosított a magyar, illetve külön meg- állapodás esetén a külföldi jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

1.2. Biztosítási eseménynek minősül – külön megálla- podással – továbbá az ingatlan-nyilvántartásban társasházként, illetve szövetkezeti házként nyilván- tartott épületben a tulajdonostársak és azok kö- zössége, illetve a szövetkezeti tagok és azok lakó- közössége által egymásnak a Tűz- és elemi károk biztosításának feltételeiben (STEBI 2010) megha- tározott:

a) 1.1. pont szerinti tűz,

b) 1.3. pont szerinti robbanás,

c) 1.14. pont szerinti vezetékes víz,

d) 1.15. pont szerinti tűzoltó berendezés xxxxxxx- xxxx,

e) 1.16. pont szerinti akvárium törése

károk miatt bekövetkező biztosítási eseménnyel okozott

– a személyi sérüléssel összefüggésben kelet- kező vagyoni károkért és a személyi sérülésre alapított sérelemdíjért, valamint

– tárgyrongálási kár,

amelyért a biztosított a magyar, illetve külön meg- állapodás esetén a külföldi jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

1.3. fentiekben meghatározott „egyéb önálló ingatla- nok” építtetői, felújítói minőségében, a tulajdonos- társaknak, szövetkezeti lakó- és nyaralótulajdonosi közösségnek, lakóknak, bérlőknek, illetve bérlők a tulajdonosnak okozott, tárgyrongálási (vagyoni és nem vagyoni) kár, abban az esetben, ha az építte- tői, felújítói tevékenység egyébként nem hatósági engedélyköteles,

1.4. az albérlő/bérlő által a tulajdonosnak/bérbeadónak a bérleti szerződés tárgyát képező ingatlanában és ingóságaiban, jelen feltétel 1.2. pontjában felsorolt veszélynemekkel meghatározott biztosítási esemé- nyek bekövetkezésével tárgyrongálási (vagyoni és nem vagyoni) kárt okozott, mely miatt a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik,

1.5. tulajdonosként/bérbeadóként a bérlőnek/albérlő- nek a bérelt ingatlanban elhelyezett ingóságban a jelen feltétel 1.2. pontjában felsorolt veszélyne- mekkel meghatározott biztosítási események be- következésével tárgyrongálási (vagyoni és nem va- gyoni) kárt okozott, mely miatt a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

2. Kizárások

Nem fedezi a biztosítás a Felelősségbiztosítás általá- nos feltételében (SÁFBI 2016) foglaltakon kívül:

a) a mindenkor hatályos törvény alapján, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás hatálya alá tartozó járművek által okozott károkat,

b) a biztosított által harmadik személynek, illetve tulajdonostársaknak és szövetkezeti lakó- és nya- ralótulajdonosi közösségnek hatósági engedély- köteles építtetői, felújítói tevékenységével okozott károkat,

c) a biztosított által állati és növényi kultúrákban okozott károkat,

d) az 1.3., 1.4., valamint a 1.5. pontban foglalt bizto- sítási esemény esetén a Felelősségbiztosítás ál- talános feltétele (SÁFBI 2016) 1.1. pontjában defi- niált személyi sérüléses károkat,

e) az 1.4., valamint az 1.5. pontban foglaltak szerinti minőségben a bérleti szerződésben vállalt fizeté- si kötelezettségek nem teljesítéséből keletkezett, illetve bármely szerződés megszegésével okozott károkat,

f) környezetszennyezéssel okozott károkat,

g) az építési, szerelési, felújítási munkákkal járó, elő- re tervezett és a teljesítéshez elengedhetetlenül szükséges károkat,

h) a vadgazdálkodással okozott károkat,

i) a lőfegyverviseléssel járó bármely tevékenység folytatásából eredő károkat.

3. A biztosító megtérítési igénye

Az általános feltételekben (Vagyonbiztosítás általá- nos feltételében (SÁVBI 2016), illetve a Felelősség- biztosítás általános feltétele (SÁFBI 2016) felsorol- takon kívül súlyos gondatlanságnak minősül többek között, így a biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha

a) a kár a biztosított által az ingatlan nem rendelte- tésszerű használatával okozati összefüggésben keletkezett,

b) a kár az épületben/építményben folytatott ke- resőtevékenységre vonatkozó bármilyen előírás

– többek között egészségügyi, egészségvédelmi, karbantartási szabályok – súlyos megszegésével összefüggésben, illetve be nem tartása miatt ke- letkezett,

c) a kár a biztosított által az építtetésre, felújításra vonatkozó szakmai szabályok, egyéb előírások súlyos megszegésével okozati összefüggésben keletkezett,

d) a kár részben vagy egészben az épületek, építmé- nyek avultságával, azok elhanyagolt állapotával okozati összefüggésben keletkeztek.

4. A biztosító szolgáltatása

A Felelősségbiztosítás általános feltételét (SÁFBI 2016) kiegészítve, abban az esetben, ha a szerződő/biztosított harmadik személynek okoz kárt

a) a társasház, társasüdülő, társtulajdonosaként, akkor a biztosított tulajdoni hányadának megfelelő arányban, ha

b) a szövetkezeti tulajdonosközösség társtulajdonosa- ként, akkor a biztosított lakásszövetkezeti tag által használt épületrész alapterületének, valamint az ösz- szes lakásszövetkezeti tag által használt épületrész (a közös használatú területek nélküli) alapterületének arányában téríti azt meg a biztosító.

5. Önrészesedés

E biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de

a) a jelen feltétel 1.1., 1.2., 1.4. és 1.5. pontjában megha- tározott biztosítási események esetén minimum 5 000 Ft káreseményenként,

b) a jelen feltétel 1.3. pontjában meghatározott biztosítási esemény esetén minimum 50 000 Ft káreseményen- ként.

EBTARTÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (SHÁFBI 2016)

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) külön megállapodással kötelezettséget vállal arra, hogy a koc- kázatviselés időszaka alatt, jelen feltételbe foglalt biztosí- tási események bekövetkezése esetén, a szerződésben megállapított mértékig, a biztosítási díj megfizetése elle- nében mentesíti a biztosítottat azon kártérítési kötelezett- ség alól, amelyért a magyar jog szerint helytállni tartozik.

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem szabályozott kérdésekben az ugyancsak ügyféltájékoz- tatónak is minősülő felelősségbiztosítás általános feltéte- le (SÁVBI 2016) az irányadó.

Jelen kiegészítő biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő Tűz- és elemi károk biztosításának feltételei (STEBI 2010) szerinti alapbiztosí- tással, illetve azt egyidejűleg megköti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete jelen kiegészí- tő biztosítás esetén, ezen kiegészítő modul díjának – a díjfizetési gyakoriság szerinti első díjának, vagy díjelőleg- nek – a biztosító számlájára való beérkezését követő nap

0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból való megszű- nés esetein túlmenően – akkor is, ha a Tűz- és elemi károk biztosításának feltételei (STEBI 2010) szerinti, alapbiztosí- tás bármely ok miatt megszűnik.

1. Biztosítási esemény

1.1. Biztosítási eseménynek minősül – külön megál- lapodással – jelen feltétel szerint – a biztosítási szerződésben foglaltak, illetve az abban megha- tározott mértékig – a szerződő/biztosított ebtartói minőségében szerződésen kívüli, harmadik sze- mélynek okozott

– a személyi sérüléssel összefüggésben kelet- kező vagyoni károkért és a személyi sérülésre alapított sérelemdíjért, valamint

– tárgyrongálási kár,

amelyért a biztosított a magyar, illetve külön meg- állapodás esetén a külföldi jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

2. A biztosítottak köre

Xxxxx feltétel alapján biztosított

a) a szerződésben név szerint feltüntetett személy és/ vagy

b) a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjá- ban a vele közös háztartásban élő, a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozók.

3. A kockázatviselés területi hatálya

3.1. A biztosító alapfedezet esetén kizárólag azokat a károkat téríti meg, amelyek Magyarország terüle- tén következtek be.

3.2. A biztosító külön megállapodás esetén, eltérve a Felelősségbiztosítás általános feltételének (SÁFBI 2016) 2.1. bekezdésében foglaltaktól a biztosítás te- rületi hatályát kiterjeszti az alábbi országokra (ezen kereten belül a biztosítási szerződésre a magyar és a külföldi jog érvényes): Albánia, Andorra, Auszt- ria, Belarusz (Fehéroroszország), Belgium, Bosz- nia-Hercegovina, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia (és a Feroer-szigetek), Észtország, Finnor- szág, Franciaország (és Monaco), Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Lengyel- ország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxem- burg, Macedónia, Málta, Moldávia, Montenegró, Nagy-Britannia (valamint a Channel-szigetek, Gib- raltár és Man szigete) és Észak-Írország, Németor- szág, Norvégia, Olaszország (valamint San Marino Köztársaság és Vatikán), Portugália, Románia, Spa- nyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Törökország, Ukrajna.

Jelen biztosítási kötelezettség nem áll fenn, ha az adott ország államhatalma vagy harmadik személy akadályoz- za a kár megállapítását és rendezését, vagy a biztosító egyéb kötelezettségének teljesítését.

4. Kizárások

Nem nyújt fedezetet a biztosítás a Felelősségbizto- sítás általános feltételében (SÁFBI 2016) foglaltakon kívül:

d) fertőzött állat okozta károkra,

e) a háziállattal való keresőtevékenység vagy ver- senyszerű sport végzése közben, illetve azzal ösz- szefüggésben keletkezett károkra,

f) környezetszennyezéssel okozott károkra,

c) a lábon álló növényekben okozott károkra.

5. A biztosító megtérítési igénye

Az általános feltételekben (Vagyonbiztosítás általá- nos feltételében (SÁVBI 2016), illetve a Felelősség- biztosítás általános feltétele (SÁFBI 2016)) felsorol- takon kívül súlyos gondatlanságnak minősül többek között, így a biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha

a) a kár az állattartásra vonatkozó – többek között egészségügyi, egészségvédelmi, illetve az el- zárást, elkerítést szabályozó – előírások súlyos

megsértésével okozati összefüggésben keletke- zett,

b) a kár az állat veszélyességére utaló tájékoztatás (tábla, más jelzés) elmaradásával okozati össze- függésben keletkezett.

6. Önrészesedés

A jelen biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de mini- mum 5.000 Ft káreseményenként.

KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS MUNKANÉLKÜLISÉG ESETÉN A BIZTOSÍTÁSI DÍJ ÁTVÁLLALÁSÁRA (SMUDA 2013)

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) külön megállapodással kötelezettséget vállal arra, hogy a biz- tosítási díj megfizetése ellenében, a jelen feltételek szerint szolgáltat a kockázatviselési időszakban bekövetkező, a továbbiakban meghatározott biztosítási eseményekre.

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak mel- lékleteiben, és az ugyancsak ügyféltájékoztatónak is minősülő Vagyonbiztosítás általános feltételében (SÁVBI 2016) rögzítettek irányadóak.

Jelen biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a jelen kiegé- szítő biztosítás biztosítottja egyben érvényben lévő Tűz- és elemi károk biztosításának feltétele (STEBI 2009) szerinti alapbiztosítás biztosítottja is (továbbiakban: alapbiztosítás).

A szerződés hatályba lépése jelen kiegészítő biztosítás ese- tén ezen kiegészítő modul díjának – a díjfizetés gyakoriság szerinti első díjának, vagy díjelőlegnek – a biztosító számlá- jára való beérkezését követő nap 0. órája, az azonban nem lehet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatviselésé- nek kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból való megszűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a Tűz- és elemi károk biztosításának feltételei (STEBI 2009) szerinti alapbiztosítás bármely ok miatt megszűnik.

1. Biztosítási esemény

Jelen feltétel szerint díjátvállalás munkanélküliség esetére biztosítási esemény, ha a biztosított legalább 6 hónapja fennálló folyamatos, (megszakítás nélküli) legalább heti 30 órás, határozatlan idejű magyarországi munkavégzésre irá- nyuló jogviszonya a munkáltató rendes (kivéve jelen feltétel

1. b pontjában foglaltakat), vagy a biztosított munkavállaló azonnali hatályú (rendkívüli) felmondása miatt megszűnik és ezt követően a biztosítottat az illetékes magyar munkaügyi központ álláskeresőként nyilvántartásba veszi. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a biztosítottnak az illetékes magyar munkaügyi központ által álláskeresőként történő nyilvántartásba vételének 31. napja.

A biztosítási szerződés tekintetében a 6 hónapos folya- matos munkavégzésre irányuló jogviszonyba nem számít bele a terhességi gyermekágyi segély, GYED, GYES ideje, a munkáltatói rendes felmondási tilalom időszaka, illetve az egybefüggően 60 napot meghaladó táppénz időszaka.

Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a munkanél- küliség az alábbiakkal összefüggésben következik be:

a) munkavállalói rendes felmondás;

b) a munkavállaló szándékos, vagy súlyosan gon- datlan magatartásával okozati összefüggésben szűnteti meg a munkáltató a munkaviszonyt;

c) a biztosított saját magának, bármely közeli hoz- zátartozójának alkalmazásában, vagy olyan tár- saság alkalmazásában állt, melyben ezen sze- mélyek többségi befolyással rendelkeztek, vagy munkáltatói jogokat gyakoroltak a felmondás idő- pontjában (Közeli hozzátartozó definíciója: Ptk. 685.

§ (b), Többségi befolyás definíciója: Ptk. 685/B.).

d) nyugdíjazás.

2. Biztosító szolgáltatása

Biztosítási esemény bekövetkezte esetén a Biztosító a Szerződővel fennálló lakásbiztosítás 3 havi díjának meg- felelő biztosítási díjat jóváír.

3. Egyéb rendelkezések

a) A biztosító a szerződés hatályba lépésétől számí- tott 6 hónapos várakozási időt alkalmaz. A vára- kozási időn belül bekövetkező biztosítási esemény kapcsán a biztosító nem nyújt szolgáltatást. Vára- kozási időn belüli biztosítási eseménynek kell te- kinteni azt a munkaviszony-megszűnést is, amikor a munkavégzésre irányuló jogviszony megszün- tetésére irányuló okirat a várakozási idő alatt ke- letkezett, függetlenül attól, hogy a munkaviszony tényleges megszűnésének időpontja a várakozási időn túl következik be.

b) Jelen biztosítási szerződés hatálya alatt bekö- vetkezett biztosítási esemény miatti szolgáltatás igénybe vétele után, csak újabb – díjfizetéssel fe- dezett – 9 hónap elteltével szerezhető jogosultság a következő szolgáltatásra, feltéve, hogy a korábbi munkanélküliség megszűnése és az újabb mun- kanélküliségi esemény között eltelt idő alatt a biz- tosított legalább 9 hónapig folyamatos, legalább heti 30 órás alkalmazásban állt.

c) A díjátvállalási idő alatt a szerződő a biztosítási díj növekedését eredményező szerződésmódosítási javaslatot nem kezdeményezhet, vagy nem fogad- hat el, kivéve a szerződés évfordulójakor esedékes szerződési feltételek szerinti biztosító által kezde- ményezett díjmódosítást, ez utóbbi esetben a jó- váírt díj a módosításnak megfelelően változik.

d) A szolgáltatás teljesítéséhez a következő doku- mentumokat kell benyújtani:

– munkaügyi központ nyilvántartásba vételének igazoló okirata;

– munkáltatói igazolás, munkaszerződés, mely bizonyítja, hogy a fentiekben előírt munkavi-

szonnyal rendelkezett a biztosított.

SIGNAL LAKÁS ASSISTANCE BIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (SASBI 2012)

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) külön megállapodással kötelezettséget vállal arra, hogy a biz- tosítási díj megfizetése ellenében, a SIGNAL LAKÁS AS- SISTANCE telefonvonalán, az év minden napján, napi 24 órán keresztül fogadja a biztosítottak telefonhívásait, és a jelen feltételekben rögzített szolgáltatásokat nyújtsa.

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak mellékle- teiben, és az ugyancsak ügyféltájékoztatónak is minősü- lő Vagyonbiztosítás általános feltételében (SÁVBI 2016), valamint a Tűz- és elemi károk biztosításának feltételében (STEBI 2009) rögzítettek értelemszerűen irányadóak.

Jelen kiegészítő biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő Tűz- és elemi károk biztosításának feltétele (STEBI 2009) szerinti alapbiztosí- tással, illetve azt egyidejűleg megköti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete jelen kiegészí- tő biztosítás esetén, ezen kiegészítő modul díjának – a díjfizetési gyakoriság szerinti első díjának, vagy díjelőleg- nek – a biztosító számlájára való beérkezését követő nap

0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból való megszű- nés esetein túlmenően – akkor is, ha a Tűz- és elemi károk biztosításának feltételei (STEBI 2009) szerinti alapbiztosí- tás bármely ok miatt megszűnik.

A szolgáltatást a biztosító kiszervezett tevékenységként, külső szolgáltatóval, a Europ Assistance Magyarország- gal (továbbiakban szolgáltató) együttműködve nyújtja. Amennyiben a biztosító és a szolgáltató közötti szerződés valamely okból megszűnik – akkor ezen feltételre történő hivatkozással –, a biztosítási szerződés jelen kiegészítő fe- dezete érdekmúlás jogcímén automatikusan megszűnik, és az arányos biztosítási díj a szerződőnek visszajár.

A SIGNAL LAKÁS ASSISTANCE vészelhárítási szol- gáltatás éjjel-nappali segítségnyújtást jelent, mely a 00-0-000-0000 számon érhető el.

1. Biztosítási események

1.1. Vészelhárítás

a) Vészelhárításnak tekintendő a biztosított épü- letben, épületgépészetben, épületgépészeti műszaki berendezésben bekövetkező meghi- básodás, vagy egy váratlan külső mechanikai behatás, melynek következtében jelentkező helyzet, körülmény sürgős beavatkozást igé- nyel a további károk és a balesetveszély meg- előzése érdekében, feltéve, hogy a kialakult vészhelyzet elhárítása valamely, az alább felso- rolt szakemberek által megoldható:

– víz-, gáz-, fűtéscsőszerelő,

– villanyszerelő,

– zárjavító,

– duguláselhárító,

– tetőfedő,

– üveges.

b) A szerződő/biztosított a kialakult vészhelyzetet azonnal, de legfeljebb a bekövetkezéstől, illetve tudomásra jutástól számított (eltérve a SÁVBI 2016, 12.1.3. bekezdésben foglaltaktól) 24 órán belül köteles e feltételben meghatározott tele- fonszámon bejelenteni. Vészhelyzet bejelenté- se esetén a szolgáltató a lehető legrövidebb időn belül megfelelő iparost küld a helyszínre. Amennyiben a biztosított számára csak egy ké- sőbbi – 2 napon belüli – időpont megfelelő, de gondoskodott a további károk megelőzéséről (pl.: elzárta a károsodott csőszakaszon a vizet, a sérült tetőrészt ideiglenes fóliafedéssel ellátta stb.), a biztosító az esetet vészhelyzetként ke- zeli, és a javítási költségeket a jelen szerződés- ben rögzített feltételek szerint vállalja.

c) Azon esetekben, ha a kialakult vészhelyzet Tűz- és elemi károk biztosításának feltételében (STEBI 2009) rögzítettek biztosítási események következménye (pl. csőtörés, üvegtörés, vihar- kár stb.), akkor a vészelhárítási szolgáltatás kor- látlan számban igénybe vehető.

d) Azon károk esetén, amelyeket nem a Tűz- és elemi károk biztosításának feltételében (STEBI 2009) nevesített káresemények okoztak, tehát a biztosítónak szolgáltatási kötelezettsége ezen feltétel alapján nem keletkezik, a vészelhárítási szolgáltatást biztosítási évenként egy alkalom- mal lehet költségmentesen igénybe venni.

A vészhelyzet b), c) bekezdésekben meghatározott jellegének megállapításáról szolgáltató dönt a biz- tosítottal történő telefonos egyezetés alapján.

1.2. A vészelhárítási költségek átvállalása

A biztosító vállalja, hogy az előző pontban meghatározot- tak alapján a szolgáltató által küldött szakember vészelhá- rítási tevékenységének költségeire – nevezetesen kiszállá- si díj, rezsióradíj, anyagköltség – a kötvényben megjelölt mértékig szolgáltatást nyújt. Amennyiben a vészelhárítás költségei meghaladják a kötvényben e veszélynemre rög- zített szolgáltatási limitet, a többletköltségek a biztosítot- takat terhelik.

Abban az esetben, ha az így felmerült többletköltség a biztosítási szerződés valamely kockázata alapján biz- tosítási eseménynek tekinthető, úgy a biztosított által a szakiparos részére megfizetett többletköltségek értéke alapján a biztosító kárrendezési eljárás keretei között – a feltételekben foglaltak szerint – utólag szolgáltatást nyújt a biztosítottnak.

A vészelhárítások, illetve az üvegezések során felhasznált anyagok, szerelvények csak az eredetivel megegyező

fajtájúak, kategóriájúak lehetnek, a vészelhárítás célja a vészhelyzetet megelőző állapot helyreállítása.

A szakiparos által végzett tevékenységért a biztosító – a biztosított és a szakiparos közvetlen kapcsolatára tekin- tettel – felelősséggel nem tartozik.

FELTÉTELMÓDOSÍTÁS

(A biztosítási feltételek és ügyféltájékoztató módosítása és kiegészítése.)

Jelen 4 oldalas feltételmódosítás a biztosítási szerződés elválaszthatatlan részét képezi.

70

A SIGNAL Biztosító Zrt. HÁZ-TARTÁS lakossági biztosítási szerződéseire bejelentett káresemények esetén az alábbi okiratokat kérheti, a biztosítási ajánlaton igényelt és megnevezett biztosítási események bekövetkeztekor.

Biztosítható veszélynemek Dokumentumok

tűz

elektromos tűz

villámcsapás

villámcsapás másodlagos hatása

robbanás, összeroppanás

légi jármű lezuhanása

vihar

jégverés

árvíz

hónyomás (statikus és dinamikus)

földcsuszamlás

kő- és földomlás

idegen tárgyak rádőlése

ismeretlen építmény, üreg beomlása

idegen jármű ütközése

csőtörés és vezetékes vízkárok

tűzoltó berendezés kilyukadása

felhőszakadás

földrengés

nyitva hagyott nyílászáró (beázás)

tető- és panelhézag-beázások

üvegtörés

betöréses lopás, rablás

rongálás

kültéri vagyontárgyak lopása

vandalizmus

zárcsere

okmányok pótlása

akvárium törése

hűtőkészülékekben tárolt készletek

garanciaidő meghosszabbítása

üzemszünet átalánybiztosítás

szállítmányok átalánybiztosítása

felelősségbiztosítás

balesetbiztosítás

kockázati életbiztosítás

kárleírás, kárbejelentő

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

károsodott vagyontárgyak megnevezése, kárösszeg

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

kárfelvételi jegyzőkönyv, szemle, baleseti jegyzőkönyv

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

kötvény/szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

szerződő/biztosított általi meghatalmazás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

bankszámlaszám

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

ÁFA-nyilatkozat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

tulajdoni lap

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

bérleti szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

bányatérkép

X

X

X

X

X

építési engedély

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

talajvizsgálat

X

X

X

X

alaprajz

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

ingatlanépítési tervdokumentáció

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

kivitelező neve

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

használatbavételi/működési engedély

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

statikusi szakvélemény

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

építési napló

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

alapító okirat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

ingatlan-értékbecslés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

nyílvántartási térképmásolat

X

X

X

X

tulajdoni hányad igazolása

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

öröklési bizonyítvány

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

jogerős hagyatékátadó végzés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

nyugta

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Biztosítható veszélynemek Dokumentumok

tűz

elektromos tűz

villámcsapás

villámcsapás másodlagos hatása

robbanás, összeroppanás

légi jármű lezuhanása

vihar

jégverés

árvíz

hónyomás (statikus és dinamikus)

földcsuszamlás

kő- és földomlás

idegen tárgyak rádőlése

ismeretlen építmény, üreg beomlása

idegen jármű ütközése

csőtörés és vezetékes vízkárok

tűzoltó berendezés kilyukadása

felhőszakadás

földrengés

nyitva hagyott nyílászáró (beázás)

tető- és panelhézag-beázások

üvegtörés

betöréses lopás, rablás

rongálás

kültéri vagyontárgyak lopása

vandalizmus

zárcsere

okmányok pótlása

akvárium törése

hűtőkészülékekben tárolt készletek

garanciaidő meghosszabbítása

üzemszünet átalánybiztosítás

szállítmányok átalánybiztosítása

felelősségbiztosítás

balesetbiztosítás

kockázati életbiztosítás

beszerzési számla

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

használati utasítás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

műbizonylat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

műszaki leírás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

műszaki rajz

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

jótállás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

árajánlat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

helyreállítási számla

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

szakvélemény

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

gazdaságossági számítás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

számlarészletező

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

adásvételi szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

közüzemi számlák

X

X

X

X

X

kéményseprőszámlák

X

X

X

X

érintésvédelmi szabv.felülvizsg.jkv.

X

X

X

X

X

X

X

hatósági lakhatatlansági igazolás, illetve visszavonása

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

önkormányzati, iiletve egyéb hatósági bizonyítvány, határozat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

tűzhatósági bizonyítvány

X

X

X

X

X

X

X

X

feljelentés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

nyomozást felfüggesztő / megszűntető határozat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

riasztási napló

X

X

X

X

X

X

X

vádirat (büntető eljárás során)

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

fénykép

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

elektronikus adathordozó

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

tranziens védelem dokumentációja

X

X

X

tanúnyilatkozat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

lízingszerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

használatba adási megállapodás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

kölcsönadási szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

bérbeadási szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

felelős őrzésbe adási megállapodás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

őrnapló, őrutasítás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

karbantartási szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

munkaszerződések

X

X

X

X

71

Biztosítható veszélynemek Dokumentumok

tűz

elektromos tűz

villámcsapás

villámcsapás másodlagos hatása

robbanás, összeroppanás

légi jármű lezuhanása

vihar

jégverés

árvíz

hónyomás (statikus és dinamikus)

földcsuszamlás

kő- és földomlás

idegen tárgyak rádőlése

ismeretlen építmény, üreg beomlása

idegen jármű ütközése

csőtörés és vezetékes vízkárok

tűzoltó berendezés kilyukadása

felhőszakadás

földrengés

nyitva hagyott nyílászáró (beázás)

tető- és panelhézag-beázások

üvegtörés

betöréses lopás, rablás

rongálás

kültéri vagyontárgyak lopása

vandalizmus

zárcsere

okmányok pótlása

akvárium törése

hűtőkészülékekben tárolt készletek

garanciaidő meghosszabbítása

üzemszünet átalánybiztosítás

szállítmányok átalánybiztosítása

felelősségbiztosítás

balesetbiztosítás

kockázati életbiztosítás

bizományosi szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

MABISZ-ajánlás

X

X

X

X

X

X

X

X

szállítólevél

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

hajólevél

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

szállítási számla

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

megsemmisítési, hulladéklerak.jkv.

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

könyvelési bizonylat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

utazási ktsg. igazolás

X

X

X

vámáru-nyilatkozat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

leltár

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

önköltségkimutatás, -számítás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

adókártya, adószám

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

mérleg

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

pénzkezelési szabályzat

X

eredménykimutatás

X

X

használatbavételi igazolás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

forgalmi engedély, gépjármű kulcsai

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

védelmi berendezések kódjai, egyéb adathordozói

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

jármű törzskönyv

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

jogosítvány, munkagép-kezelői engedély/igazolvány

X

X

X

X

lovasfogat-hajtói engedély

X

illetékbefizetési bizonylat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

házassági anyakönyvi kivonat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

lakcímkártya

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

nyilatkozat hozzátartozóról

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

gyámhatósági okirat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

születési anyakönyvi kivonat

X

X

X

aktuális és részletes jelentés a biztosított állapotáról

X

X

baleset után készült valamennyi orvosi lelet, dokumentáció

X

X

baleseti rokkantsági nyugdíjra, vagy rokkantsági nyugdíjra jogosító határozat

X

az előző sorban foglaltakra jogosító iratok, leletek, zárójelentések, ambuláns lapok

X

baleset következményeinek felszámolására irányuló, gyógyítással kapcsolatos számlák

X

balesettel összefüggő kórházi kezelés zárójelentése, valamint (ambuláns) műtéti leírás

X

külföldön bekövetkezett kárnál a külföldi hatóság okiratának hiteles magyar fordítása

X

X

72

Biztosítható veszélynemek Dokumentumok

tűz

elektromos tűz

villámcsapás

villámcsapás másodlagos hatása

robbanás, összeroppanás

légi jármű lezuhanása

vihar

jégverés

árvíz

hónyomás (statikus és dinamikus)

földcsuszamlás

kő- és földomlás

idegen tárgyak rádőlése

ismeretlen építmény, üreg beomlása

idegen jármű ütközése

csőtörés és vezetékes vízkárok

tűzoltó berendezés kilyukadása

felhőszakadás

földrengés

nyitva hagyott nyílászáró (beázás)

tető- és panelhézag-beázások

üvegtörés

betöréses lopás, rablás

rongálás

kültéri vagyontárgyak lopása

vandalizmus

zárcsere

okmányok pótlása

akvárium törése

hűtőkészülékekben tárolt készletek

garanciaidő meghosszabbítása

üzemszünet átalánybiztosítás

szállítmányok átalánybiztosítása

felelősségbiztosítás

balesetbiztosítás

kockázati életbiztosítás

orvosi ambuláns lap, orvosi vizsgálati iratok, betegkarton-kivonat (háziorvostól)

X

X

X

X

hiánytalanul kitöltött szolgáltatásigénylő lap

X

X

kórházi zárójelentés, teljes kórdokumentáció

X

X

boncjegyzőkönyv, kórbonctani lelet, halottvizsgálati bizonyítvány

X

X

X

X

rokkantsági, maradandó egészségkárosodási határozat (ORSZI)

X

X

röntgenfelvétel

X

X

X

táppénzes igazolás

X

X

halotti anyakönyvi kivonat

X

X

X

X

keresetveszteség-igazolás

X

felelősségvállaló nyilatkozat

X

biztosított és károsult közötti szerződés

X

fegyvertartási engedély

X

X

állatorvosi igazolás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

hatósági állatorvosi igazolás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

állatorvosi kényszervágási javaslat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

mérlegelési jegy

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

értékesülési elszámolás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

hullaátvételi jegy (ÁTEV)

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

állatoltási igazolvány

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

lótenyésztési napló

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

törzskönyv/marhalevél

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

a biztosítási eseménnyel kapcsolatos mentés, kármegelőzés, -enyhítés ktsg. igazolása

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

hozzájáruló nyilatkozat adatok átadásához

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

rokkantságinyugdíj-igazolás

X

X

befizetési, átutalási bizonylat, utolsó díjfizetést igazoló nyugta

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

hitelezőtől kifizetési engedély

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

engedményezési nyilatkozat, kedvezményezettségi jogosultságot igazoló okirat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

73

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2014.évi LXXXVIII. törvény (Bit.) alapján, a szerződési feltételekből (bármely pontjában is szerepel az) törlésre kerülnek azok a szabályok, miszerint a biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett káresemény tekintetében indult büntető-, vagy szabálysértési eljárás jogerős ítéletéhez köti. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2014.évi LXXXVIII. Törvény (Bit.) alapján a SIGNAL Biztosító Zr.t lakossági biztosításokra vonatkozó szerződési feltételei és ügyféltájékoztatói az alábbiakkal egészülnek ki: ”A biztosítottnak, illetve a károsultnak a bizonyítás általános szabályai szerint joga van a felsorolt okiratokon kívül további más bizonyítási eszköz felhasználására a keletkezett, ténylegesen felmerülő károk és költségek igazolása, a követelésének érvényesítése érdekében.”

JEGYZETEK

74

JEGYZETEK

Az Ön biztosításközvetítője:

Ház-tartás biztosítási szerződés

Értékkövetéses magán vagyon-, felelősség-, kockázati élet- és balesetbiztosítás

JELEN MÓDOZAT BIZTOSÍTÁSI FEDEZETET NYÚJT AZ ALÁBBI KOCKÁZATOKRA

• tűz

• elektromos tűz

• villámcsapás közvetlen hatása

• villámcsapás másodlagos hatása

• robbanás, összeroppanás

• légi jármű lezuhanása

• vihar

• felhőszakadás

• jégverés

• hó statikus nyomása

• árvíz

• földrengés

• földcsuszamlás, szikla- és kőomlás

• ismeretlen építmény, üreg beomlása

• vezetékes vízkár

• csőtörés és -repedés

• idegen jármű ütközése

• idegen tárgyak rádőlése

• betöréses lopás, rablás

• tető és panelhézag beázása

• nyitva hagyott nyílászárók

• okmányok megsemmisülése

• bejárati ajtó kulcsainak elvesztése

VÁLASZTHATÓ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSOK, TÖBBLETKOCKÁZATOK

• építés-szerelés biztosítás

• mezőgazdasági kiegészítő biztosítás

• „útitárs” csomag

• garancia idő meghosszabbítása

• hó dinamikus hatása

• tűzoltó berendezés kilyukadása

• szabadban tárolt vagyontárgyak biztosítása

• kültéri berendezések lopása

• akvárium törése

• vandalizmus

• hűtött élelmiszerek biztosítása

• üvegbiztosítás

• személyi és ebtartói felelősségbiztosítás

• ingatlanhasználói felelősségbiztosítás

• balesetbiztosítás

• baleseti kórházi napidíj

• kockázati életbiztosítás

HOGYAN JÁRJUNK EL KÁRESEMÉNY BEKÖVETKEZÉSE ESETÉN

Minden elvárhatót meg kell tenni a kárenyhítés érdekében.

A kárt 2 munkanapon belül írásban, személyesen, e-mailen, telefonon vagy képviselője útján írásban jelenteni kell a biztosítónak.

A kárhelyszínen a kárszakértő megérkezéséig, de legkésőbb a bejelentést követő 5 napig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékig szabad változtatni.

Betöréses lopás, rongálás, rablás, tűz-, valamint robbanáskár esetén a kárt egyidejűleg az illetékes hatóságnak is azonnal jelenteni kell.

SIG 3027