ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK vállalkozásoknak nyújtott forint hitel/kölcsön ügyletek esetében
...........……..sz. szerződés 1. számú függeléke
ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
vállalkozásoknak nyújtott forint hitel/kölcsön ügyletek esetében
Hatályba lépés napja: 2015. január 6.
A jelen Általános Szerződési Feltételek (továbbiakban: ÁSZF) magában foglalja a Takarékszövetkezet és az Ügyfél között létrejött hitel/kölcsönszerződéshez (továbbiakban együtt: Szerződés) kapcsolódó, annak elválaszthatatlan részét képező általános szerződési feltételeket. Ezek rendelkezései jogilag kötelezik mind a Takarékszövetkezetet, mind az Ügyfelet kivéve, ha a Felek a Szerződésben másként rendelkeznek.
Amennyiben a Szerződés és az ÁSZF, vagy a Takarékszövetkezet Általános- és Hitelezési Üzletszabályzata rendelkezései között eltérés van, úgy a Szerződés rendelkezései az irányadók.
A fenti számú hitelügyletre vonatkozó egyedi szerződésben (továbbiakban: Szerződés) nevezett Adós/Biztosítéknyújtó kijelenti, hogy a jelen Általános Szerződési Feltételekben (továbbiakban: ÁSZF) foglalt általános szerződési feltételeket a Szerződés megkötését megelőzően megismerte, ezen feltételeket megtárgyalás és közös értelmezés után magára nézve kötelező érvényűnek tekinti, és az ÁSZF rendelkezéseit annak aláírásával elfogadja.
1. Szerződésben használt fogalmak:
A jelen ÁSZF-ben és azon Szerződésekben, amelyeknek a jelen ÁSZF részét képezi, az alábbi fogalmak az itt meghatározott jelentéssel bírnak:
"Adós": az a vállalkozásnak minősülő természetes vagy jogi személy, aki a Takarékszövetkezettel kölcsönszerződést, vagy hitelkeret-szerződést köt.
"ÁSZF": a jelen Általános Szerződési Feltételek.
„Banki munkanap”: az a nap, melyen Takarékszövetkezet az ügyfelei részére nyitva áll és szolgáltatást nyújt.
„Biztosítéknyújtó vagy Biztosítéki Kötelezett”: a hitel/kölcsön biztosítékát nyújtó, a Takarékszövetkezettel biztosítéki szerződést kötő Készfizető kezes, valamint Zálogkötelezett.
„Biztosítéki Szerződés”: a Biztosítéknyújtó és a Takarékszövetkezet közötti azon szerződés, amely Szerződésből eredő Adóst terhelő fizetési kötelezettségek teljesítésének biztosítékait (fizetési biztosíték) és azok szabályait tartalmazza.
"BUBOR"(Budapest Interbank Offered Rate): az az éves százalékban kifejezett, budapesti bankközi ajánlati kamatláb, amelyet a Magyar FOREX Club szabályzatának mindenkori előírásai szerint állapítanak meg és a Reuters monitor "BUBOR" oldalán (vagy ennek hiányában a Telerate monitor megfelelő oldalán) BUBOR-ként megjelenik.
„Díjtv.”: 1996. évi LXXXV. törvény az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról
„Egyedi kamat”: a szerződő felek által a Szerződésben egyedileg megállapodott – „Hirdetmény”- től eltérő – ügyleti kamat.
„Egyetemleges kötelezettség” Egyetemleges kötelezettség esetében minden kötelezett az egész szolgáltatással tartozik, de ha bármelyikük teljesít, ugyanazon jogosulttal szemben a teljesített rész erejéig a többiek kötelezettsége is megszűnik. Az egyetemlegesen kötelezettek egymás szerződésszegéséért is felelnek.
„Felhatalmazó levél”: Xxxx által aláírt és Adós számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató által nyilvántartásba vett és cégszerű aláírással visszaigazolt nyilatkozat, amelyben Xxxx, mint számlatulajdonos fizető fél felhatalmazza a pénzforgalmi szolgáltatót, hogy a Takarékszövetkezet a követelését a nyilatkozatban megjelölt fizetési számlájára terhére beszedési megbízás útján érvényesítse és egyben engedélyezi a Takarékszövetkezet számára a nyilatkozatban jelölt számla tekintetében a beszedési megbízás benyújtását. A felhatalmazó levél kizárólag a Takarékszövetkezet írásbeli hozzájárulásával vonható vissza és tartalmazza fedezethiány esetén az irányadó jogszabály által megengedett leghosszabb sorba állítási időtartamot.
„Fizetési számla”: jelenti a fizetési műveletek teljesítésére szolgáló, a pénzforgalmi szolgáltató egy vagy több ügyfele nevére megnyitott számlát, ideértve a bankszámlát és a pénzforgalmi számlát is.
„Fogyasztói kezes”: kezességet vállaló természetes személy, ide nem értve a jogi személy Adós vezető tisztségviselőjét vagy többségi befolyással rendelkező tagját
„Fogyasztói zálogkötelezett”: a természetes személy, ha a zálogtárgy elsősorban a zálogkötelezett szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körébe nem tartozó célra használatos, továbbá a zálogjoggal biztosított követelés nem a zálogkötelezett szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körébe tartozó jogviszonyból fakad.
„Folyószámlahitel”: a Folyószámlahitel-szerződés alapján a Takarékszövetkezet által a Számlatulajdonos rendelkezésére bocsátott keretösszeg, melynek terhére a Számlatulajdonos rulírozó módon – a futamidőn belül a keretösszeg mértékéig többször is igénybe vehető/törleszthető
- kölcsönt vehet igénybe azon fizetési számla megbízások teljesítéséhez, amelyekhez fizetési számlájának követel egyenlege nem nyújt fedezetet
„Forrásköltség”: azt az összesített költségszintet jelenti (ideértve a kamat-, swap- és egyéb járulékos költségeket), amely mellett az adott időszakban, adott pénznemben, adott lejáratra a Takarékszövetkezet refinanszíroztatni tudja magát.
„Felügyeleti hatóság”: Magyar Nemzeti Bank
"Hirdetmény": jelen ÁSZF használatában, a Takarékszövetkezet üzlethelyiségeiben kifüggesztett, valamint a Takarékszövetkezet honlapján (xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx) közzétett tájékoztató a Takarékszövetkezet vállalkozásnak nyújtott hitel/kölcsön/garancia/faktoring ügyleteivel kapcsolatosan felszámított kamatokról, díjakról, jutalékokról, költségekről
"Hitelkeret": a Hitelkeret-szerződés alapján a Takarékszövetkezet által a Számlatulajdonos rendelkezésére bocsátott összeg, melynek terhére az Adós rulírozó módon – a futamidőn belül a keretösszeg mértékéig többször is igénybe vehető/törleszthető – kölcsönt vehet igénybe.
„Hitelbiztosítéki nyilvántartás:” A hitelbiztosítéki nyilvántartás a zálogkötelezettek személyéhez kapcsolódóan tartalmazza a nem lajstromozott ingó dolgokon, jogokon és követeléseken alapított jelzálogjogokat, valamint a Polgári Törvénykönyvben meghatározott egyéb biztosítéki jogokat. A hitelbiztosítéki nyilvántartás nyilvános, tartalmát az interneten bárki ingyen, személyazonosítás nélkül megtekintheti. A hitelbiztosítéki rendszert a MOKK (Magyar Országos Közjegyzői Kamara) működteti. A hitelbiztosítéki nyilvántartás hitelesen tanúsítja, hogy a hitelbiztosítéki nyilatkozatot tevő a nyilvántartásban rögzített időpontban és a nyilvántartásban szereplő tartalommal, a Polgári Törvénykönyvben foglaltak szerint hitelbiztosítéki nyilatkozatot tett.
"Honlap": a Lakiteleki Takarékszövetkezet hivatalos honlapja: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx weboldal
„Hpt.”: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény
„Ingatlan-nyilvántartás” az ingatlanokra vonatkozó jogok, valamint jogi szempontból jelentős tények nyilvános és közhiteles nyilvántartása. Az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza az ingatlanoknak és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett személyeknek a jogszabályban meghatározott adatait.
„Jegybanki alapkamat”: a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa által, az ár- és pénzügyi stabilitás fenntartása céljából meghatározott irányadó kamatláb.
"Kamat": ld., mint ügyleti kamat és késedelmi kamat.
„Kamatfelár”: az az éves százalékban kifejezett érték, mely a referenciakamattal (kamatbázis) összeadva alkotja az Ügyleti Kamatot.
„Kamatfizetési nap”: a Szerződésben kerül meghatározásra. Eltérő megállapodás hiányában minden naptári hónap/negyedév utolsó napját jelenti. Amennyiben bármely kamatfizetési nap nem banki munkanapra esik, akkor a kamatfizetési napnak az ezt követő banki munkanap minősül.
„Kamatforduló”: a következő kamatperiódusra érvényes kamat rögzítésének napját jelenti, amely
- eltérő megállapodás hiányában - minden naptári hónap/negyedév/félév utolsó napja.
„Kamatperiódus”: az a Szerződésben meghatározott időtartam, amely alatt az ügyleti kamat mértéke egyoldalúan a Takarékszövetkezet által nem változtatható meg. Az első kamatperiódus a kölcsön folyósítása napján kezdődik és a folyósítás napját követő első kamatforduló napjáig tart, illetve minden további kamatperiódus az előző kamatperiódus utolsó napját követő első napon kezdődik és a következő kamatperiódus utolsó napján, illetve az utolsó kamatperiódus esetében a kölcsön lejáratának napján végződik. Havi/negyedéves kamatperiódus esetén, ha a hónap/negyedév utolsó napja nem banki munkanapra esik, akkor a hónap/negyedév utolsó napjára eső kamatot is meg kell fizetni a kamatfizetési napot követő első munkanapon.
„Központi hitelinformációs rendszer (KHR)”: A KHR célja a hitelképesség megalapozottabb megítélése, valamint a felelős hitelezés feltételei teljesítésének és a hitelezési kockázat csökkentésének előmozdítása az adósok és a referenciaadat-szolgáltatók biztonságának érdekében. A KHR természetes személy, gazdasági társaság, fióktelep, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, az európai szövetkezet, az európai gazdasági egyesülés, a lakásszövetkezet és az egyéni vállalkozó referencia adatait kezelheti.
„Lakóingatlan”: lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan – ha arra használatbavételi engedélyt adtak ki – a hozzá tartozó földrészlettel, továbbá az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett lakó-, illetőleg gazdasági épület, épületcsoport és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó föld együttese.
„Pénzforgalmi számla”: az a fizetési számla, amelyet a számlatulajdonos rendszeres gazdasági tevékenysége körében pénzforgalmának lebonyolítása céljából törvényben megállapított kötelezettség alapján nyit, illetve nyitott.
„Ptk.”: 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
„Referencia-kamatláb”: bármilyen alkalmazandó kamat számításának alapjául szolgáló, a nyilvánosság számára hozzáférhető mindenkori kamatláb, amelynek mértékére a Takarékszövetkezetnek nincs ráhatása. A Takarékszövetkezet által a forintban nyújtott hitel/kölcsönök esetében alkalmazott referencia-kamatláb a belföldi bankközi pénzpiacon hivatalosan elfogadott BUBOR kamatláb, vagy a jegybanki alapkamatláb. A különböző futamidejű BUBOR-ok közül az adott ügyletre alkalmazandót - a kamatperiódusok első napját megelőző második munkanapon érvényes BUBOR jegyzés alapján - a Szerződés tartalmazza. Az első kamatperiódus referenciakamata a folyósítás napját megelőző második munkanapon érvényes BUBOR jegyzés alapján kerül meghatározásra. Az előzőekben leírtaktól eltérő kamat-megállapítás módja a hirdetményben, vagy az egyedi szerződésben kerül rögzítésre.
„Számlatulajdonos": a Takarékszövetkezettel fizetési számlaszerződést/pénzforgalmi számlaszerződést kötő fél.
"Szerződés": Kölcsönszerződés, a Folyószámlahitel-szerződés, valamint a Hitelkeret szerződés.
„Vállalkozás”: a gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, az egyéni cég és az egyéni vállalkozó;
„Tartós adathordozó”: olyan eszköz, amely az Adós számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését.
"Ügyfél": az Adós, a Számlatulajdonos és a Biztosítéknyújtó.
2. Hiteldíj (kamat, díjak, költségek)
2.1. Az Adós a hitel/kölcsön szolgáltatásért hiteldíjat köteles fizetni, mely magában foglalja a Szerződésben meghatározott ügyleti kamatot, valamint a Szerződésben és – eltérő megállapodás hiányában - az ÁSZF-ben/Hirdetményben meghatározott díjakat, költségeket és egyéb járulékos fizetési kötelezettségeket.
2.2. Ügyleti kamat: A Szerződésben megállapodott mértékű kamat, amelyet Adós a folyósított Kölcsön után fizet. Az Ügyleti kamat lehet fix mértékű, vagy változó. A változó kamat lehet referencia-kamatlábhoz kötött, vagy egyedileg változtatható. Referencia kamatlábhoz kötött kamat esetében az adott ügyletre alkalmazott érvényes referencia-kamatláb (kamatbázis) és az egyedileg meghatározott Kamatfelár összege alkotja az Ügyleti kamatot. A Referencia- kamatlábhoz kötött kamat a referencia kamat változásához igazodóan kamatperiódusonként automatikusan változik, Kamatperióduson belül rögzített. A Szerződésben a Takarékszövetkezet a szerződéskötés napja szerinti tárgyhóra, vagy az első Kamatperiódusra érvényes ügyleti kamat mértéket tünteti fel, melytől a folyósítás napján a folyósítás napja szerinti kamatperiódusra irányadó Referencia-kamatláb, és annak megfelelően a ténylegesen felszámításra kerülő ügyleti kamat mértéke eltérhet.
Az Ügyleti Kamatot a Takarékszövetkezet a folyósított kölcsön összege után naptári napokra számítja fel. Az első kamatnap a folyósítás napja, az utolsó kamatnap a törlesztést megelőző nap. Az utolsó kamatfizetés a kölcsön lejáratának a napján esedékes. Ha az Adós a kölcsönt lejárat előtt fizeti vissza, az ügyleti kamat a kölcsön visszafizetésének napján válik esedékessé. A Takarékszövetkezet az ügyleti kamatot a tényleges visszafizetés napját megelőző napig számítja fel.
Az ügyleti kamat számítása a következő képlet alapján történik:
Ügyleti kamat = | fennálló tőketartozás x naptári napok száma x kamatláb % |
360 x 100 |
2.3. Hitelbírálati díj: A Takarékszövetkezet – eltérő megállapodás hiányában – az Adós által benyújtott hitelkérelem hitelbírálati eljárásáért díjat számít fel, melynek mértékét a kérelmezett hitel/kölcsönösszeg százalékában vagy konkrét összegben határozza meg. A hitelbírálati díj mértékét az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó Hirdetmény tartalmazza. A hitelbírálati díj megfizetése új ügylet esetén a hitelkérelem benyújtásakor, meglévő ügylet megújítása esetén a megújítást követő első folyósításkor (illetve folyószámlahitel esetén a hitelkeret megújításakor) teljes összegben esedékes. A hitelkérelem elutasítása esetén nem téríthető vissza, elfogadás esetén az egyéb díjakba nem beszámítható.
2.4. Kezelési költség: a Szerződésben a mindenkori fennálló hitelösszeg százalékában vagy konkrét összegben meghatározott díj, megfizetése a Szerződésben rögzített időpontokban esedékes. Mértékére – eltérő megállapodás hiányában – az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó hatályos Hirdetmény az irányadó.
2.5. Rendelkezésre tartási jutalék: a Szerződésben az Adós rendelkezésére tartott, le nem hívott hitelrész /kölcsön, illetve igénybe nem vett hitelkeret százalékában meghatározott díj, melynek, megfizetése – eltérő megállapodás hiányában – a rendelkezésre tartási időszak alatt minden naptári hónap végén, illetve a Szerződés megszűnésekor esedékes. A rendelkezésre tartási díj felszámításának kezdő időpontja a hitel/kölcsön igénybe vételi lehetőség megnyílásának a Szerződésben rögzített időpontja, végső időpontja az igénybevételi lehetőség utolsó napját megelőző nap, illetve a tényleges igénybevétel (folyósítás) napját megelőző nap. Mértékére – eltérő megállapodás hiányában – az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó Hirdetmény az irányadó.
2.6. Szerződésmódosítási díj: az Adóssal megkötött Szerződés illetve az ahhoz kapcsolódó biztosítéki szerződések aláírását követően végrehajtott, a jogviszony tartalmát, a szerződés(ek) bármely feltételét, és/vagy időtartamát érintő változtatás (ideértve a prolongálást, futamidő hosszabbítást, szerződés megújítást, fizetési átütemezést, fedezetcserét is) esetén a Takarékszövetkezet szerződésmódosítási díjat számít fel, kivéve a Takarékszövetkezet által végrehajtott egyoldalú szerződésmódosítási eseteket. Mértéke szerződésmódosításonként a módosítással érintett összeg százalékában vagy konkrét összegben kerül megállapításra, megfizetése a szerződésmódosítás aláírásakor esedékes. Mértékére - eltérő megállapodás hiányában - az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó Hirdetmény az irányadó.
2.7. Feltételes hitelígérvény díja: a hitelígérvény kibocsátásával egyidejűleg megfizetendő díj, általában a hitelígérvény összegének meghatározott százalékában vagy határozott összegben kerül megállapításra. Amennyiben a Felek másképp nem állapodnak meg, mértékére az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó Hirdetmény az irányadó.
2.8. Előtörlesztési díj: a Szerződésben megállapított teljesítési határidő előtti részleges vagy teljes törlesztés esetén, az előtörlesztéssel kapcsolatban a Takarékszövetkezetnél felmerült adminisztrációs, technikai költségek megtérítéseként felszámított átalány jellegű díj, melynek mértéke az előtörlesztett tőkeösszeg százalékában a Szerződésben kerül megállapításra, megfizetése az előtörlesztéssel egyidejűleg esedékes. Eltérő megállapodás hiányában mértékére az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó hatályos Hirdetmény az irányadó.
2.9. Szerződésszegési díj: Amennyiben Adós a Szerződésben és/vagy a Biztosítéki szerződésekben vállalt kötelezettségeit megszegi, a Takarékszövetkezet jogosult
szerződésszegési díj felszámítására. A szerződésszegési díj mértékére – eltérő megállapodás hiányában – az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó hatályos Hirdetmény az irányadó.
2.10. Zárlati költség: A Takarékszövetkezet által megnyitott hitelszámlán a folyósításkor fennálló tőketartozás összege alapján megállapításra kerülő, a Hirdetményben meghatározott mértékű költség, mely a kölcsön zárásakor, az utolsó törlesztéssel esedékes.
2.11. Késedelmi kamat: az a Szerződésben és a Hirdetményben meghatározott mértékű kamat, melyet az Ügyfél az esedékességkor a Takarékszövetkezetnek meg nem fizetett összeg után köteles a késedelem idejére fizetni.
2.12. A hitel kihelyezésével és megtérülésével kapcsolatosan esetlegesen felmerülő egyéb díjak:
- Ingatlan fedezettel kapcsolatos díjak: tulajdoni lap, térképmásolat díja, nyilvántartási eljárási díj, értékbecslési díj, fedezet felülvizsgálati díj;
- Ingóságon/követelésen alapított jelzálogjog esetében: hitelbiztosítéki nyilvántartási díj;
- Intézményi kezességvállalás díja;
- Egyenlegigazolás, bankinformáció díja;
- Késedelmes teljesítés során felmerülő díjak: felszólító, felmondó levél díja és az esetleges behajtással [fizetési meghagyás, végrehajtás] összefüggő díjak.
A díjak mértékére – eltérő megállapodás hiányában – az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó hatályos Hirdetmény az irányadó, illetve a külső közreműködők által ténylegesen felszámított díjak áthárítása történik.
2.13. Kamat-, díj-, költség fizetések teljesítése: a Szerződésben meghatározott kamat, költség és egyéb díjak megfizetése – eltérő megállapodás hiányában – az Adós Szerződés megkötésekor adott felhatalmazása alapján oly módon történik, hogy azok esedékes összegével a Takarékszövetkezet az Adós nála vezetett pénzforgalmi számláját az esedékesség napján megterheli. Amennyiben a hiteldíj esedékessége munkaszüneti napra esik, úgy az esedékesség napja az ezt követő első munkanap.
3. Egyoldalú szerződésmódosítás
3.1. A Takarékszövetkezet az Adóssal kötött Szerződésben meghatározott kamatot, díjat, költséget és egyéb szerződési feltételt jogosult egyoldalúan, az Adós számára kedvezőtlenül módosítani, az alábbi 3.4. pontban meghatározott bármely feltétel vagy körülmény bekövetkezése esetén.
3.2. A Szerződésben meghatározott referencia kamatlábhoz kötött ügyleti kamat a referencia kamatláb változásával együtt automatikusan, kamatperiódusonként változik. A referencia kamatláb változásából eredő kamatváltozás nem minősül egyoldalú kamatmódosításnak.
3.3. A Takarékszövetkezet a Szerződés bármely feltételét, elemét az Adós számára nem kedvezőtlen módon bármikor egyoldalúan módosíthatja.
3.4. A kamatot, díjat, költséget vagy egyéb szerződési feltételt érintő, az Adós számára kedvezőtlen módosítás jogát a Takarékszövetkezet az alábbi feltételek, illetve körülmények valamelyikének bekövetkezése esetén gyakorolhatja:
3.4.1. A jogi, szabályozói környezet változása:
a) a Takarékszövetkezet tevékenységére, működési feltételeire vonatkozó, vagy ahhoz kapcsolódó jogszabály, jegybanki rendelkezés vagy a Takarékszövetkezetre kötelező egyéb szabályozók megváltozása;
b) a Takarékszövetkezet tevékenységéhez kapcsolható közteher- (pl. adó-) változása, a kötelező tartalékolási szabályok változása;
c) a kötelező tartalékolási szabályok kedvezőtlen változása;
3.4.2. A pénzpiaci feltételek, makrogazdasági környezet módosulása, ezen belül a Takarékszövetkezet forrásköltségeinek változása / pénzpiaci forrásszerzési lehetőségek változása, így különösen, de nem kizárólagosan:
− Magyarország hitelbesorolásának változása,
− az országkockázati felár változása (credit default swap),
− a jegybanki alapkamat, a jegybanki repo- és betéti kamatlábak változása;
− a pénzpiaci forrásszerzési lehetőségek változása;
− a bankközi pénzpiaci kamatlábak/ hitelkamatok változása;
− a Magyar Állam által kibocsátott kötvény és SWAP hozamgörbék egymáshoz képest történő elmozdulása;
− refinanszírozást biztosító, nyilvánosan kibocsátott értékpapír hozamának, illetve kibocsátója elismert külső hitelminősítő szervezet általi kockázati besorolásának változása vagy az ilyen besoroláshoz kapcsolódó költségek megváltozása;
− a fogyasztói árindex változása;
− az éven túli lejáratú állampapírok hozamának változása;
3.4.3. A Takarékszövetkezet működési feltételeinek megváltozása:
− az Ügyfélért vállalt kockázat tényezőinek – a Takarékszövetkezet megítélése szerinti – változása, ideértve az Ügyfél hitelképességének és a biztosítékok értékében bekövetkezett változást is;
− a kölcsönök kockázatának, illetve kockázati tényezőinek változása;
− a Takarékszövetkezet kockázati kamatfelárának emelkedése;
− működési költségek növekedése;
3.4.4. Az Adós kockázati megítélésének megváltozása:
a) Az Adós, illetve a hitelügylet más kockázati kategóriába történő átsorolása a Takarékszövetkezet vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközminősítési szabályzata, vagy belső adósminősítési szabályzata alapján – különös tekintettel az Adós pénzügyi helyzetében és fizetőképességi stabilitásában bekövetkező változásokra –
, ha azt az új kockázati kategóriába történő átsorolás az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének változtatását teszi indokolttá.
b) A Takarékszövetkezet vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközminősítési szabályzata, vagy a Takarékszövetkezet belső adósminősítési szabályzata alapján azonos kockázati kategóriába tartozó hitelügyletek, illetve ügyfelek kockázatának változása, ha a kockázat megváltozása az adott kockázati kategóriában az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének változtatását teszi indokolttá.
c) A nyújtott kölcsön vagy hitel fedezetéül szolgáló ingatlanfedezet értékében bekövetkezett legalább 10%-os változás.
3.5. A Takarékszövetkezet az 3.4. pontban meghatározott eseteken kívül vis maior események – hirtelen bekövetkező nagyfokú pénz- és tőkepiaci zavarok – bekövetkezése esetén a zavarok fennállásáig módosíthat egyoldalúan kamatot, díjat, költséget.
3.6. A Takarékszövetkezet a Szerződésben meghatározott ügyleti-, késedelmi kamatot, díjat vagy költséget érintő, az Adós számára kedvezőtlen egyoldalú módosítást – a referencia-kamatlábhoz kötött kamatnál a referencia-kamatláb változásából eredő kamatváltozás, kivételével – a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább tizenöt nappal hirdetményben közzéteszi. A Takarékszövetkezet - a referencia-kamatláb változásából eredő kamatváltozás kivételével - a módosítás tényéről, a módosított kamat, díj, költség új mértékéről, illetve a megváltozott egyéb szerződési feltételről, valamint a módosítás hatályba lépésének időpontjáról az Adóst közvetlenül is értesíti. A módosítással kapcsolatos tájékoztatást elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén a Takarékszövetkezet az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon elektronikus úton is elérhetővé teszi. A módosítás az értesítésben
megjelölt hatálybalépési időpontot megelőző időszakra megállapított ügyleti kamatot, díjakat, és egyéb feltételeket nem érinti.
3.7. A Szerződésben és a jelen ÁSZF-ben kikötött egyoldalú szerződésmódosítási jog a hitel/kölcsön teljes futamideje alatt megilleti a Takarékszövetkezetet..
4. Törlesztés és előtörlesztés
4.1. Az Adós a kölcsön összegét és járulékait (kamat, díj, költség) a Szerződésben meghatározott teljesítési időpontokban és törlesztési összegekben tartozik megfizetni. Ha valamely fizetési kötelezettség esedékessége olyan napra esik, amely nem banki munkanap, akkor a teljesítés napja az ezt követő első banki munkanap.
4.2. Az Adós fizetési kötelezettségét - eltérő megállapodás hiányában - a Szerződésben feltüntetett pénzforgalmi számlájáról köteles teljesíteni, ennek megfelelően köteles biztosítani, hogy a pénzforgalmi számláján legalább a Szerződés szerint esedékes összeg rendelkezésre álljon legkésőbb az esedékesség napjáig.
4.3. Az Adós a Szerződés aláírásával felhatalmazza a Takarékszövetkezetet, hogy a Takarékszövetkezetnél vezetett bármely fizetési számláját a Szerződés szerint bármely esedékes összeggel megterhelje az Adós ez irányú további külön rendelkezése (felhatalmazása) nélkül is.
4.4. Az Adósnak lehetősége van a kölcsönt a Szerződésben rögzített esedékesség illetve lejárat előtt a Takarékszövetkezetnek visszafizetni. Az előtörlesztés – eltérő megállapodás hiányában – az Adós aláírt nyilatkozata alapján történik. A nyilatkozatot az előtörlesztés értéknapját megelőző 3 banki munkanappal 12 óráig kell az Adósnak a Takarékszövetkezethez eljuttatnia.
4.5. Az Adóssal történő eltérő megállapodás hiányában előtörlesztés esetén a futamidő végén esedékes utolsó törlesztő részlet csökken.
4.6. Az Adós az előtörlesztéssel egyidejűleg köteles a Takarékszövetkezet által felszámított előtörlesztési díjat megfizetni, melynek mértékére - eltérő megállapodás hiányában – a Hirdetmény az irányadó. Amennyiben a futamidő és vagy a törlesztő-részletek is módosításra kerülnek, Adós szerződésmódosítási díjat is köteles megfizetni, melynek mértékére – eltérő megállapodás hiányában – a Hirdetmény az irányadó.
4.7. Az előtörlesztés nem mentesíti az Adóst a szerződésben vállalt havi törlesztő részletek rendszeres megfizetése alól, kivéve, ha az Adós az előtörlesztéssel a teljes tartozását kiegyenlítette. A teljes tartozás kiegyenlítésekor a Takarékszövetkezet - az időközbeni előtörlesztések figyelembevételével - elszámol az Adóssal.
4.8. Amennyiben az előtörlesztés összege nem elegendő a teljes fennálló le nem járt tartozás kiegyenlítésére, az előtörlesztés összegéből először a befizetés napjáig felmerült díjat, költséget, majd a kamatot (késedelmi és ügyleti kamatot) kell elszámolni és csak az ezt követően fennmaradt összeget lehet tőke előtörlesztésre fordítani.
4.9. Amennyiben a Takarékszövetkezettel szemben lejárt esedékes tartozása áll fenn, úgy az előtörlesztés címén befizetésre kerülő összeget a Takarékszövetkezet elsőként a lejárt tartozásra számolja el, az alábbi sorrend szerint: egyéb díjak és költségek, majd a késedelmi- és ügyleti kamattartozás, és legvégül a tőketartozás.
4.10. Amennyiben a Takarékszövetkezet a biztosítéki vagyontárgy értékének felülvizsgálata folytán azt állapítja meg, hogy a hitelfedezeti érték alapján a biztosítékra nyújtható maximális hitel összegét az Adós fennálló tőketartozása meghaladja, úgy a Takarékszövetkezet jogosult olyan összegű előtörlesztésre az Adóst felszólítani, amely ahhoz szükséges, hogy a fedezettség szintje helyreálljon. Az Adós a felszólítás kézhezvételét követő 15 napon belül köteles az előtörlesztést teljesíteni, vagy erre irányuló megállapodás esetén pótlólagos biztosítékot felajánlani
5. Fizetési késedelem
5.1. A Takarékszövetkezet az Adós fizetési késedelme esetén jogosult a késedelem Szerződésben, ÁSZF-ben és a hatályos jogszabályokban meghatározott jogkövetkezményeit érvényesíteni.
5.2. Az Adós tudomásul veszi, hogy amennyiben az esedékesség/lejárat napjára fizetési kötelezettségét a Szerződés szerint nem teljesíti, illetve a törlesztéshez szükséges forint fedezetet az esedékesség/lejárat napjára fizetési számláján nem biztosítja, úgy az ezt követő naptól a Takarékszövetkezet a lejárt kölcsön tőke összege után az ügyleti kamaton felül – eltérő megállapodás hiányában - az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó Hirdetményben közzétett mértékű – késedelmi kamatot számít fel.
A teljes hiteldíj bármely elemének késedelmes teljesítése esetén a késedelem időtartamára, a késedelmesen teljesített összeg után – eltérő megállapodás hiányában – az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó Hirdetményben közzétett mértékű késedelmi kamat kerül felszámításra.
5.3. Amennyiben a kölcsön/hitelügyletben biztosítéknyújtó kötelezettként Kezes vagy Kezes is szerepel, a Takarékszövetkezet az Adós késedelembe esését követő 3 munkanapon/napon belül írásban tájékoztatja a kezest az Adós teljesítésének elmaradásáról. A tájékoztatás másolati példányát az első fizetési felszólítással együtt a Takarékszövetkezet az Adós részére egyidejűleg megküldi.
5.4. Az 5.3. pont szerinti fizetési felszólításban megjelölt fizetési határidő eredménytelen elteltét követően a Takarékszövetkezet Xxxxxxx ismételt felszólítást küld, melyben közli a lejárt megfizetendő tartozás összegét, a késedelmi kamat mértékét, és a késedelem jogkövetkezményeire vonatkozó tájékoztatást. A felszólító levél, amennyiben a kölcsön/hitelügyletben biztosítéknyújtó kötelezettként kezes vagy kezes is szerepel, a kezes részére is megküldésre kerül.
5.5. Adós tudomásul veszi, hogy a Takarékszövetkezet az annak alapjául szolgáló eseményre vonatkozó tudomásszerzést követően, késedelem nélkül köteles a Kezest értesíteni, a biztosított kötelezettség teljesítési határidejének változásáról és Adós helyzetében beálló minden olyan változásról, amely a kezes kötelezettel szembeni megtérítési igényét hátrányosan befolyásolhatja. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a biztosított kötelezettségnek a tájékoztatás időpontjában fennálló mértékére. A Takarékszövetkezet továbbá arról is köteles késedelem nélkül tájékoztatni a Kezest, ha a biztosított kötelezettség mértéke a kezesség elvállalásakor számított vagy az utolsó tájékoztatáskor fennálló mértékéhez képest 20%-al, azaz húsz százalékkal nőtt.
5.6. Az Adóssal szemben fennálló lejárt követelés érvényesítésével kapcsolatban felmerülő valamennyi költséget az Adós köteles viselni, ideértve az 5.3-5.5. pont szerinti tájékoztatást és felszólítást is, tekintet nélkül a késedelmes tartozás időközbeni kiegyenlítésének (ideérve a beszámítási jog gyakorlását, illetve a felhatalmazó levél alapján történő beszedést) megtörténtére. A Takarékszövetkezet a követelés érvényesítésével felmerült és általa megfizetett költségeket jogosult a megfizetéssel egyidejűleg tőkésíteni, és ettől a naptól kezdődően, az így megállapított tőkeösszeg után az ügyleti kamaton felül a jelen ÁSZF 5.2. pontjába foglaltak szerint késedelmi kamatot felszámítani.
5.7. Az Adós tudomásul veszi, hogy amennyiben fizetési kötelezettségeit az esedékesség napján nem, vagy csak részben teljesíti, a Takarékszövetkezet jogosult az Adós előzetes értesítése nélkül az Adós bármely, Takarékszövetkezetnél vezetett fizetési számláját a lejárt összeg erejéig megterhelni, azaz a lejárt követelést beszámítás útján kiegyenlíteni. Az Adós a Szerződés aláírásával felhatalmazza a Takarékszövetkezetet arra, hogy a Takarékszövetkezet a nála vezetett bármely számláját az esedékes, de az Adós által meg nem fizetett összeggel az esedékesség napját követően megterhelje.
5.8. Az Adós tudomásul veszi, hogy a lejárt kölcsön összegének az Adós bármely fizetési számlájáról történő beszedésével összefüggésben felmerült összes többletköltség kizárólag az Adóst terheli. Devizaszámláról történő beszedés esetén a konverzió a terhelendő fizetési számla devizanemének a beszedés napján a Takarékszövetkezet által jegyzett tárgynapi deviza vételi árfolyamán történik.
6. Bejelentési, tájékoztatási kötelezettségek
6.1. Az Adósnak a kölcsön és járulékai teljes visszafizetéséig haladéktalanul értesítenie kell a Takarékszövetkezetet az alábbi tények és események bekövetkezéséről, hitel/kölcsön visszafizetését érintő körülmények megváltozásáról:
a) végelszámolás, csődeljárás kezdeményezésére vonatkozó előterjesztésről az Adós döntés hozatalra jogosult szervének ülése előtt 3 (három) munkanappal;
b) felszámolási eljárás megindítása iránti előterjesztésről az Adós döntés hozatalra jogosult szervének ülése előtt 3 (három) munkanappal, illetve más személyek által az Adós ellen indított felszámolási- vagy végrehajtási eljárásról, az arról való tudomásszerzést követően haladéktalanul.
c) ha a biztosítékot nem az Adós, hanem harmadik személy - biztosítéknyújtó - nyújtja, a Szerződés bármely biztosítékát érintő végrehajtási, illetve a biztosítéknyújtóval szemben kezdeményezett végrehajtási-, csőd- vagy felszámolási eljárásról;
d) bármilyen hatósági vagy bírósági határozatról - függetlenül attól, hogy az jogerős-e;
e) az Adós bármely tevékenységi körével kapcsolatos hatósági tiltásról, korlátozásról vagy intézkedésről;
f) bármely, az Adóssal, illetve a biztosítéknyújtóval szemben foganatosított végrehajtási cselekményről;
g) az Adós tulajdonosi struktúrájában bekövetkezett érdemi, az alaptőke legalább 10 %- át (tíz százalékát) érintő változásról;
h) az Adós által olyan társaságban szerzett tulajdonosi részesedésről, amely társaság szintén hitelezési kapcsolatban áll a Takarékszövetkezettel, amennyiben az Adós erről tudomást szerez;
i) az Adós ügyvezetésében, választott testületeiben, illetve képviseletében bekövetkezett bármilyen személyi változásról;
j) az Adósnak harmadik személlyel szemben fennálló 30 (harminc) napon túli, lejárt fizetési kötelezettségéről;
k) az Adós gazdálkodásának irányítását - pl.: legalább a szavazatok 10 %-át (tíz százalékát) - érintő bármely változásról;
l) az Adós Szerződés megkötése időpontjában tehermentes vagyontárgyainak megterheléséről, elidegenítéséről, vagy biztosítékul adásáról;
m) a Takarékszövetkezet és az Adós közötti szerződéses kapcsolat fennállása alatt az azonosítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásokról, a tudomásszerzést követő 5 (öt) munkanapon belül;
n) az Adós 7.2. pontban foglalt kötelezettségeiről.
A fenti tájékoztatási kötelezettségek elmulasztása súlyos szerződésszegésnek minősül, melynek alapján a Takarékszövetkezet jogosult a Szerződést azonnali hatállyal felmondani és az Adós szerződéses kötelezettségeit lejárttá tenni.
7. Ellenőrzés
7.1. A Takarékszövetkezet jogosult Adós fizetőképességét, pénzügyi helyzetét és a biztosítékokat folyamatosan ellenőrizni. Az ellenőrzési jog különösen az Adós gazdálkodására, jövedelmi- vagyoni-, pénzügyi helyzetére vonatkozó azon adatok és tények bekérését, illetve helyszíni
ellenőrzését jelentik, amelyek alapján az Adós Takarékszövetkezet általi minősítése elvégezhető, valamint fizetőképességének alakulása nyomon követhető. Az Adós a Szerződés aláírásával kötelezettséget vállal, hogy a Takarékszövetkezet által az ellenőrzés során kért adatokat, dokumentumokat, a rendelkezésére bocsátja, üzleti könyveibe, nyilvántartásaiba betekintést enged, és a szükséges adatok megismerését üzleti titokra hivatkozással nem tagadja meg.
Ügyfelek csoportjával szembeni kötelezettségvállalás esetén a Takarékszövetkezet ellenőrzési joga az egy csoportba tartozó vállalkozásokra, természetes személyekre is kiterjed.
7.2. Az Adós tudomásul veszi, hogy a Szerződés fennállása alatt más hitelintézettől csak a Takarékszövetkezet előzetes, írásbeli hozzájárulásával vehet igénybe hitelt, illetőleg kölcsönt, vállalhat garanciát vagy kezességet, köthet pénzügyi lízingszerződést vagy vállalhat más ilyen típusú kötelezettséget. Az Adós köteles továbbá a Takarékszövetkezetet haladéktalanul, írásban tájékoztatni a szerződéskötést követően keletkezett minden további, ebbe a körbe tartozó olyan kötelezettségvállalásáról, amely fizetőképességét alapvetően befolyásolja.
7.3. Az Adós vállalja, hogy a Szerződés megszűnéséig, illetve a kölcsön és járulékai teljes visszafizetéséig éves auditált beszámolóját és ahhoz kapcsolódó üzleti jelentését valamint auditori jelentését - amennyiben készül ilyen - minden év június 15-ödikéig a Takarékszövetkezet részére megküldi. Az Adós köteles továbbá minden év június 15-ödikéig a minősítéséhez szükséges, a Takarékszövetkezet által rendelkezésére bocsátott adatlapot kitöltve, cégszerűen aláírva visszaküldeni. Amennyiben az Adós a hatályos törvények szerint konszolidált éves beszámoló készítésére kötelezett, úgy auditált konszolidált beszámolóját, az ahhoz kapcsolódó üzleti jelentést, az auditori jelentést, és a minősítéshez szükséges kitöltött, cégszerűen aláírt adatlapot minden év október 15-ödikéig köteles eljuttatni a Takarékszövetkezet részére.
7.4. Az Adós a Szerződés aláírásával felhatalmazza a Takarékszövetkezetet, hogy a Szerződésből származó tartozása teljes megfizetéséig köztartozásairól, így különösen adó (NAV), társadalombiztosítási (TB), vám és jövedéki tartozásairól (NAV) az illetékes hatóságoktól minden további hozzájárulása vagy felhatalmazása nélkül információt kérhessen, továbbá hozzájárul ahhoz, hogy a megkeresett hatóság – az Adós minden további hozzájárulása vagy felhatalmazása nélkül – az általa nyilvántartott Adós tartozásokról adatot szolgáltasson a Takarékszövetkezet részére.
7.5. A Takarékszövetkezetet megilleti az Adós, illetve biztosítékot nyújtó harmadik személy által nyújtott fedezetek meglétének és értékének rendszeres ellenőrzési joga.
7.6. Az Adós a Takarékszövetkezet fedezetellenőrzési jogának biztosítása érdekében az alábbi kötelezettségeket vállalja:
a) Adós a Szerződés aláírásával felhatalmazza a Takarékszövetkezetet, hogy a fedezetek felülvizsgálatát, a Takarékszövetkezet által elfogadott független értékbecslőnek adott megbízás útján a maga nevében megrendelje, és a lakóingatlan piaci értékét legalább háromévente, lakóingatlannak nem minősülő ingatlan piaci értékét legalább évente egyszer, jelentős változásoknak kitett ingatlanpiac esetén ennél gyakrabban felülvizsgálja, és ennek költségét az Adósra hárítsa. Az Adós – amennyiben a felek Szerződésben másképp nem állapodnak meg – az értékbecslés költségét az értékbecslő által kiállított számla alapján az értékbecslőnek határidőben megfizeti. Ha az Adós az értékbecslés díját megfizeti, jogosult az elkészült értékbecslés üzleti titkot nem tartalmazó részét megismerni, és annak egy példányát megtartani.
b) Az Adós – amennyiben az általa igényelt kölcsön valamely beruházás- vagy projektfinanszírozáshoz kapcsolódik – a Takarékszövetkezet által kijelölt vagy elfogadott értékbecslővel szerződést köt a finanszírozáshoz kapcsolódó számlák szakmai és tartalmi megfelelőségének igazolása (számla kollaudálások) céljából. Amennyiben a szerződéskötésre az Adós részéről nem kerül sor, úgy az Adós felhatalmazza a Takarékszövetkezetet, hogy a számla kollaudálásra vonatkozó szerződést a maga nevében
eljárva kösse meg, s ennek költségét az Ügyfélre hárítsa. Az Adós a számla igazolások költségét az értékbecslő által kiállított számla alapján határidőben megfizeti.
c) Az Adós a Takarékszövetkezet felhívására évente legfeljebb két alkalommal köteles saját költségére a biztosítékul szolgáló ingatlanokról az ingatlan-nyilvántartás aktuális adatait tartalmazó tulajdoni lap hiteles másolatát, az ingókról, illetve a megterhelt követelésről vagy jogról pedig a hitelbiztosítéki nyilvántartás aktuális adatait tartalmazó eredeti tanúsítványt, vagy ezek hiteles kiadmányát becsatolni. Amennyiben a Takarékszövetkezet felhívására ezen dokumentumok nem kerülnek becsatolásra, úgy az Adós felhatalmazza a Takarékszövetkezetet, hogy a tulajdoni lap hiteles másolata, az eredeti tanúsítvány, vagy ezek hiteles kiadmányának beszerzéséről gondoskodjon, s ennek költségét az Adósra hárítsa. Az Adós tudomásul veszi, hogy a beszerzés költsége annak felmerülésekor azonnal esedékessé válik, és a Takarékszövetkezet a beszerzés költségének összegével a felmerülése napján azonnal megterheli az Adós nála vezetett pénzforgalmi számláját vagy az Adós nevén megnyitott Takarékszövetkezeti hitel-elszámolási technikai számlát.
Amennyiben az Adós a Takarékszövetkezet ellenőrzési jogának gyakorlását akadályozza, és az ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségeit a Takarékszövetkezet írásbeli felszólítására sem teljesíti, az a Szerződés azonnali hatályú felmondására ad jogalapot.
8. A Szerződés megszüntetése
8.1. A Szerződésben illetve a jelen ÁSZF-ben meghatározott szerződésszegési események bekövetkezte/fennállta esetén a Takarékszövetkezet jogosult a Szerződést – azonnali hatállyal – felmondani és a fennálló hitel/kölcsön tartozást egy összegben lejárttá tenni.
8.2. A Takarékszövetkezet jogosult felmondani a Szerződést, ha:
a) Adós a kölcsönt részben vagy egészben a Szerződésben foglalt feltételektől eltérő módon és célra, rendeltetésellenesen használja fel;
b) Adós körülményeiben lényeges kedvezőtlen változás állt be és Adós felszólítás ellenére nem ad megfelelő biztosítékot; a Takarékszövetkezet jogosult a Szerződést Adós megfelelő biztosíték adására történő felszólítása nélkül felmondani, ha nyilvánvaló, hogy Adós megfelelő biztosíték nyújtására nem képes;
c) Biztosítéknyújtó személy jövedelemi, vagyoni, pénzügyi helyzetét negatívan érintő olyan körülmény merül fel, amely veszélyezteti Biztosítéknyújtó azon képességét, hogy a Biztosítéki Szerződésben foglalt kötelezettségeit teljesítse;
d) Adós a Takarékszövetkezetet megtévesztette, amennyiben ez a Szerződés megkötését vagy annak tartalmát befolyásolta;
e) Adós a fizetőképességére vonatkozó, valamint a kölcsön fedezetével, biztosítékával vagy céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot akadályozza, ideértve azt az esetet, ha a Szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségét megszegi;
f) Adós fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a kölcsön visszafizetésének lehetőségét;
g) A kölcsönre nyújtott biztosíték értéke vagy érvényesíthetősége jelentősen csökkent és azt Adós a Takarékszövetkezet felszólítására nem egészíti ki;
h) Adós a Szerződés alapján fennálló részlet, kamat, díj egyéb fizetési kötelezettségét annak esedékességekor elmulasztja, és azt a Takarékszövetkezet felszólítására sem teljesíti;
i) Adós a kötelező előtörlesztésre vonatkozó felszólításnak a felszólításban megjelölt határidőig nem tesz eleget;
j) Adóssal/Biztosítéknyújtóval szemben vagy a fedezetül szolgáló vagyontárgyra végrehajtási eljárás indul;
k) Adóssal/Biztosítéknyújtóval szemben csőd,- felszámolási, végelszámolási ,törlési eljárás indul;
l) Adós vagy Biztosítéknyújtó a Szerződésben ekként meghatározott súlyos szerződésszegést követ el;
m) Adós, az Adóssal egy csoportba tartozó vállalkozás, vagy a biztosítékot nyújtó harmadik személy a Takarékszövetkezettel, a Takarékszövetkezet érdekeltségi körébe tartozó, illetve a Takarékszövetkezet által részben vagy teljességgel tulajdonolt jogalannyal, vagy bármely hitelintézettel/ gazdálkodó szervezettel kötött bármely szerződését jelentős mértékben megszegi, és ezzel a Szerződés teljesítését, a hozzá kapcsolódó biztosítékok érvényesíthetőségét veszélyezteti (cross default - közvetett mulasztás);
n) Adós a Takarékszövetkezet előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül elidegeníti, átruházza, vagy megterheli vagyonának (meglévő vagy jövőbeli jogainak, követeléseinek, bevételeinek, eszközeinek, ingó és ingatlan vagyontárgyainak) egészét vagy annak egy részét, ide nem értve a szokásos gazdasági tevékenysége és üzletmenete körében történő elidegenítést, átruházást, illetve a jogszabály által alapított terheket és ügyleti biztosítékokat, feltéve, hogy ez utóbbiak nem veszélyeztetik a Szerződés alapján az Adóst terhelő kötelezettségek maradéktalan teljesítését;
o) a jelen ÁSZF-ben és a Szerződésben meghatározott egyéb esetekben;
Felmondási okot jelentő súlyos szerződésszegésnek minősül, ha Zálogkötelezett:
a) a ranghely előzetes biztosítása esetén az arról történt lemondással kapcsolatos kötelezettségét megszegi;
b) a biztosítási díj megfizetésére vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti;
c) a zálogtárgyat a Zálogjogosult előzetes hozzájárulása nélkül megterheli, illetve elidegeníti;
8.2.1. Felmondás esetén Adós teljes, fennálló tartozása a felmondó levél kézbesítésének napján egy összegben lejárttá és esedékessé válik.
8.3. Az Adós jogosult a Szerződést a Takarékszövetkezethez írásban tett felmondó nyilatkozattal és a fennálló kölcsön teljes előtörlesztésével és a visszafizetés időpontjáig számított kamat és egyéb járulékok megfizetésével megszűntetni.
9. Biztosítékok; az Adós kötelezettségvállalásai
9.1. Az Adós fizetési kötelezettségei biztosítékául a Szerződésben meghatározott fedezetek – azaz Szerződést biztosító mellékkötelezettségek – szolgálnak, melyek érvényesítésének módját és következményeit a Szerződés elválaszthatatlan mellékletét képező Biztosítéki szerződések – a továbbiakban: Biztosítéki Szerződés/ek - tartalmazzák.
9.2. Az Adós köteles a Szerződés alapján folyósítandó kölcsön és járulékai fedezeteként szolgáló, a Takarékszövetkezet zálogjogával terhelt ingó és/vagy ingatlan vagyonra (továbbiakban: fedezeti vagyontárgy) legalább a Takarékszövetkezet által megállapított fedezeti érték erejéig vagyonbiztosítási szerződést kötni. A fenti követelményeknek megfelelő biztosítási szerződést, biztosítási kötvényt az Adós a Szerződés aláírását megelőzően köteles a Takarékszövetkezet rendelkezésére bocsátani. Adós köteles a biztosító társaságot értesíteni az ún Zálogértesítő átadásával arról, hogy a fedezeti vagyontárgyon a Takarékszövetkezetnek zálogjoga van, és erre tekintettel a fedezeti vagyontárgy értékcsökkenése vagy elpusztulása esetén járó biztosítási összeg, kártérítés vagy más érték, illetve az ezekre vonatkozó követelés a biztosított vagyontárgy helyébe lép vagy a hitelfedezet kiegészítésére szolgál, valamint köteles a teljesítési utasításra jogosult zálogjogosultként a Takarékszövetkezetet megjelölni és a biztosító általi nyilvántartásba vételt az un. Hitelfedezeti záradék Takarékszövetkezetnek történő átadásával
igazolni.. A biztosító az értesítést követően a biztosítási szerződés alapján kifizetendő összeget kizárólag a Takarékszövetkezet részére teljesítheti, a Zálogértesítőben megjelölt számlaszámra.
9.3. A Takarékszövetkezet zálogjogával terhelt vagyontárgy helyébe lépő biztosítási összeg, kártérítés, kártalanítás vagy más érték, illetve az ezekre vonatkozó követelés felett a Takarékszövetkezetet a Szerződésből eredően az Adóssal szemben fennálló követelése biztosítékául óvadéki jog illeti meg, a fennálló követelést meghaladó összeg az Adóst illetve a Biztosítéknyújtót illeti.
9.4. Az Adós illetve a Biztosítéknyújtó kérésére a Takarékszövetkezet a biztosítékul szolgáló fedezeti vagyontárgy helyébe lépett biztosítási összeget a fedezeti vagyontárgy helyreállítása céljából akkor engedi ki az óvadékból, ha ez a Takarékszövetkezet Adóssal szembeni követelése kielégítését nem veszélyezteti, és a fedezeti vagyontárgy helyreállítását az Adós illetve Biztosítéknyújtó számlával igazolja. Amennyiben a káresemény következtében a fedezeti vagyontárgy megsemmisül, vagy olyan mértékben károsodik, hogy az eredeti állapot a fedezeti érték csökkenése nélkül nem állítható helyre, a Takarékszövetkezet jogosult az Adóssal szemben a Szerződést felmondani, és a biztosítási összeget - elszámolási kötelezettséggel - a felmondással lejárttá tett követelése törlesztésére fordítani.
9.5. Az Adós köteles a biztosítási jogviszonyt a kölcsön teljes visszafizetéséig fenntartani, és annak fennállását, valamint a Takarékszövetkezet felszólítására a biztosítási díj megfizetésének rendszerességét folyamatosan igazolni.
9.6. Az Adós felhatalmazza a Takarékszövetkezetet, hogy a biztosítási díj fizetését és a biztosítási szerződés fennállását és a fentieket az érintett biztosítónál a biztosító közvetlen megkeresése útján bármikor ellenőrizhesse, akár a Szerződés biztosítónak történő megküldésével.
9.7. Ingatlanfedezet esetén az ingatlan kisajátításáért kapott kártalanítás vagy az erre vonatkozó követelés a biztosítékul szolgáló ingatlan helyébe lép.
9.8. Az Adós kötelezettséget vállal arra, hogy a Szerződéssel kapcsolatban felmerült és felmerülő fizetési kötelezettségeit mindenkor legalább azonos módon kezeli minden más jelenlegi és jövőbeli kötelezettségeivel, valamint kijelenti, hogy amennyiben a jövőben a Szerződés szerinti kölcsön és járulékainak teljes visszafizetése előtt – a Takarékszövetkezet írásbeli hozzájárulásával – más, harmadik személynek a tőle felvett hitel fedezetéül kedvezőbb biztosítékot nyújt, mint amilyet a Szerződés alapján a Takarékszövetkezetnek nyújtott, akkor ezen kedvezőbb biztosítékot a Takarékszövetkezet számára is egyidejűleg írásban felajánlja (pari passu – egyenrangúsági záradék).
9.9. Amennyiben a biztosítékok értékében a hitel/kölcsön futamideje alatt a hitel pénznemében számítva 10%-ot elérő fedezeti értékcsökkenés következik be, a Takarékszövetkezet a hitel/kölcsön fedezettségének helyreállítására további fedezetek nyújtására szólíthatja fel az Adóst. Amennyiben az Adós a Takarékszövetkezet felszólítására a hitel/kölcsön fedezeteit nem egészíti ki, a Takarékszövetkezetet megilleti az azonnali hatályú felmondás joga.
9.10. Ha a kölcsön/hitel biztosítékaként felajánlott bármely vagyontárgyat érintően végrehajtási eljárás indul, vagy végrehajtási cselekmény kerül foganatosításra, illetve ha a biztosítéknyújtóval szemben csőd- vagy felszámolási eljárást kezdeményeznek, akkor a Takarékszövetkezet jogosult a Szerződést azonnali hatállyal felmondani, és a Szerződésből eredő teljes követelését lejárttá tenni.
9.11. Az Adós a Szerződés aláírásával felhatalmazza a Takarékszövetkezetet arra, hogy amennyiben a Szerződés szerinti lejáratkor még fennálló tartozását a Takarékszövetkezetnek nem fizeti meg, a pénzforgalomról szóló 2009. évi LXXXV. törvényben meghatározott, elsőbbséggel teljesítendő fizetési megbízásokat (hatósági átutalás, átutalási végzés) követően, de minden más fizetési megbízást megelőzően a Takarékszövetkezet a tartozás összegével bármelyik, a Szerződésben megjelölt forint/deviza fizetési számláját beszedési megbízás alkalmazásával megterhelje.
9.12. Az Adós kötelezettséget vállal arra, hogy a más hitelintézetnél vezetett pénzforgalmi számlái vonatkozásában a számlavezető hitelintézet által elfogadott formában a Takarékszövetkezet részére a Szerződés megkötésével egyidejűleg, általa aláírva átadja a
Szerződésben megjelölt pénzforgalmi számlái ellen a beszedési megbízás benyújtására felhatalmazó – a kölcsön és járulékai teljes megfizetéséig az Adós által egyoldalúan vissza nem vonható - nyilatkozatait.
9.13. Az Adós kötelezettséget vállal arra, hogy a kölcsön és járulékai teljes visszafizetéséig csak a Takarékszövetkezet haladéktalan, írásbeli tájékoztatása mellett nyit újabb pénzforgalmi számlát. Vállalja továbbá, hogy e pénzforgalmi számlák tekintetében a Takarékszövetkezetet, mint beszedési megbízás benyújtására jogosultat bejelenti a számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatónak, és az ezt igazoló, a számlavezető által befogadott – a kölcsön és járulékai teljes megfizetéséig az Adós által egyoldalúan vissza nem vonható – felhatalmazó nyilatkozatát a számla megnyitását követő 5 (öt) munkanapon belül eljuttatja a Takarékszövetkezethez.
9.14. Az Adós kötelezettséget vállal arra, hogy a Szerződésből eredő teljes tartozásainak kiegyenlítéséig a Takarékszövetkezet hozzájárulása nélkül nem ad harmadik személynek (hitelintézetnek, gazdálkodó szervezetnek, egyéb jogi- vagy nem jogi személynek, vagy természetes személynek) felhatalmazást beszedési megbízás benyújtására a Takarékszövetkezetnél vezetett fizetési számláira.
9.15. A jelen 9. pontban meghatározott biztosítékokra és a felhatalmazásokra vonatkozóan, illetve azokkal kapcsolatban az Adós által vállalt kötelezettségek megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül, melynek alapján a Takarékszövetkezet jogosult a Szerződést azonnali hatállyal felmondani és az Adós szerződéses kötelezettségeit lejárttá tenni.
9.16. A Takarékszövetkezet jogosult bármely biztosítékból eredő jogát a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő módon érvényesíteni és a biztosítékokból történő kielégítés sorrendjét megválasztani.
10. Kézbesítési és tájékoztatási szabályok
10.1. A szerződő feleknek egymás közötti kapcsolattartásuk során valamennyi jognyilatkozatot, értesítést és közlést írásban kell elküldeni a másik fél részére, a Szerződésben megjelölt címére. A jognyilatkozat akkor minősül írásba foglaltnak, ha legalább lényeges tartalmát írásba foglalták, és a jognyilatkozatát a fél aláírta. Írásba foglaltnak kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésre, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor.
10.2. A jognyilatkozat, értesítés és közlés kézbesítésének módja lehet: közvetlen átadás (kézbesítés), postai kézbesítés.
10.3. Elektronikus levélben csak banktitoknak nem minősülő általános tájékoztatás adható, illetve kérhető. Amennyiben Adós/Biztosítéknyújtó részére kiküldött értesítés nem létező, vagy Adós/Biztosítéknyújtó által hibásan megadott címről érkezik vissza, úgy Adós/Biztosítéknyújtó által hibásan közölt cím miatti téves postázásból eredő mindennemű jogkövetkezményt, kárt Adós/Biztosítéknyújtó visel.
10.4. A Felek részére elküldött írásbeli nyilatkozatokat, értesítéseket az alábbi időpontban kell kézbesítettnek tekinteni:
10.4.1. A közvetlen kézbesítés útján eljuttatott nyilatkozatot akkor kell kézbesítettnek tekinteni, ha a nyilatkozat átvételét a címzett írásban elismerte. Az átvétel elismertnek minősül akkor is, ha az elismerést
a. Takarékszövetkezet esetében az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségében dolgozó alkalmazottja tette;
b.) Adós/Biztosítéknyújtó esetében a vele együtt élő cselekvőképes közeli hozzátartozója vagy élettársa tette.
c.) Két tanú együttes jelenlétében átadott küldemény kézbesítettnek tekintendő akkor is, ha az átvételt a címzett megtagadja, és ennek ténye kerül rögzítésre.
10.4.2. Postai kézbesítés esetén: a tértivevényen megjelölt átvétel időpontjában, ennek hiányában: a belföldi ajánlott vagy tértivevényes postai küldeményt a feladást követő 5. (ötödik) munkanapon, abban az esetben is kézbesítettnek kell tekinteni, ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át (pl. ismeretlen helyre költözött), az átvételt megtagadta, vagy az „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza a feladóhoz;
10.5. Mindegyik fél köteles az új értesítési címét haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül írásban bejelenteni a másik félnek, ha az értesítési címe megváltozott. Az írásbeli értesítés elmaradása esetén, az értesítés elmulasztásából eredő mindennemű jogkövetkezményt a mulasztást követő fél köteles viselni A Felek értesítési címének mindaddig, amíg annak megváltozását az adott személy írásban nem jelentette be, az utolsóként megadott értesítési cím, ennek hiányában pedig a Szerződésben feltüntetett székhely (cím) minősül.
10.6. A Takarékszövetkezet jogosult úgy tekinteni, hogy Adós/Biztosítéknyújtó tudomásul vette és elfogadta a nyilatkozatban foglaltakat, ha arra a kézhezvételtől számított 8 naptári napon belül nem érkezett írásos észrevétel vagy kifogás.
10.7. Egyik fél sem hivatkozhat arra, hogy a fentiek szerint kézbesítettnek tekintendő nyilatkozatról nem szerzett tudomást.
10.8. A nyilatkozatok kézbesítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a felek értesítést vagy dokumentumot küldenek egymás részére.
11. Egyéb rendelkezések
11.1. A Takarékszövetkezet előzetes, írásbeli hozzájárulása nélkül az Adós a Szerződésből eredő jogait másra nem engedményezheti, nem ruházhatja át, illetve kötelezettségeit tartozásátvállalás útján nem ruházhatja át.
11.2. A Takarékszövetkezet jogosult a Szerződésből eredő jogait az Adós előzetes engedélye nélkül részben vagy egészben engedményezni, átruházni. Az engedményezés megtörténtéről a Takarékszövetkezet az Adóst írásban tájékoztatja.
11.3. Amennyiben a Takarékszövetkezet nem érvényesít a Szerződés alapján őt megillető valamely jogot, vagy ilyen jog gyakorlásával késlekedik, vagy azokat csak részben gyakorolja, ez nem jelenti azt, hogy a Takarékszövetkezet erről a jogáról lemond.
11.4. A Takarékszövetkezet a Szerződés előkészítése és megkötése során az Adós azonosítását eredeti iratok, okmányok vagy ezek hiteles másolata alapján végzi, és jogosult azokról – az Adós kifejezett tiltása hiányában – másolatot készíteni.
11.5. A Szerződés – eltérő megállapodás hiányában - a szerződő felek általi együttes aláírás napján lép hatályba.
11.6. Amennyiben a Szerződésről idegen nyelvű példány is készül, akkor értelmezési vita esetén a Szerződés magyar nyelvű változata az irányadó.
11.7. Az ÁSZF rendelkezései mind az Adósra, mind a Takarékszövetkezetre nézve kötelezőek, de a Szerződésben azoktól kölcsönös egyetértéssel írásban el lehet térni.
11.8. A szerződő felek megállapodnak, hogy amennyiben a Szerződés nem kerül közokiratba foglalásra és a náluk lévő szerződési példányok között eltérés van, úgy a Takarékszövetkezet által őrzött példány rendelkezéseit fogadják el irányadónak.
11.9. A Szerződés, az ÁSZF, valamint a Hirdetmény alatt a Szerződés aláírásakor hatályos szerződés, ÁSZF, valamint Hirdetmény illetve azok fenti 3. pontnak (illetve a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény) megfelelő, Takarékszövetkezet általi egyoldalú, illetve a felek általi kétoldalú módosítása alapján mindenkor hatályos szövege értendő.
Adós/Biztosítéknyújtó a Szerződés aláírásával kijelenti, hogy a Takarékszövetkezet Üzletszabályzatát, annak tartalmát megismerte és azt elfogadja.
Kelt: …………………, év hó nap
............................................................. Lakiteleki Takarékszövetkezet | ............................................................. Adós |
……………………………………….