Tartalomjegyzék
Mezőgazdasági növénybiztosítások
Általános biztosítási feltételek
Tartalomjegyzék
1.1. A biztosítás tárgya és a biztosítási esemény (káresemény) 3
1.3. A biztosítási szerződés létrejötte 4
1.4. A biztosítás hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete 4
1.5. A biztosítás tartama, a biztosítási időszak, a biztosítási évforduló és az időbeli hatály 5 1.6. A biztosítás területi hatálya 5
2. A biztosított vagyontárgyak 5
3. A biztosítási összeg, a túlbiztosítás 5
4. Kizárások (a biztosítási fedezetből kizárt károk) 6
6. A biztosított és a szerződő közlési és változásbejelentési kötelezettsége 8
7. A biztosított kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettsége 9
10. A biztosítási esemény bejelentésének és a kárrendezésnek a szabályai 10
11. A biztosító szolgáltatása 12
12. A biztosító megtérítési igénye 14
13. A biztosítási szerződés megszűnése 14
15. A személyes adatok kezelése 15
16. Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól 17
A jelen biztosítási feltételek azon rendel- kezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Biztosító Zrt.
– Cg. 00-00-000000, székhely: 1087 Bu- dapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52. – (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő között az általános biztosítási feltételek és a szerződő által választott kockázatokra vonatkozó különös biztosítási feltételek alapján létrejött mezőgazdasági növény- biztosítási szerződésekre – a mezőgazda- sági növénybiztosítások általános rendel- kezéseiként – kell alkalmazni.
A különös biztosítási feltételekben nem szabályozottakra az általános biztosítási feltételek, míg a különös biztosítási felté- teleknek az általános biztosítási feltételek- től eltérő rendelkezése esetén a különös biztosítási feltételekben meghatározottak az irányadók.
Az általános és a különös biztosítási felté- telek együtt alkotják az általános szerző- dési feltételeket. A felek – amennyiben azt a magyar jogszabályok lehetővé teszik – mind az általános, mind a különös biztosí- tási feltételektől eltérhetnek, mely eset- ben az adott kérdésben a felek írásbeli megállapodása az irányadó.
1. Általános rendelkezések
1.1. A biztosítás tárgya és a biztosítá- si esemény (káresemény)
1.1.1. A biztosító a biztosítási díj megfi- zetése ellenében arra vállal kötelezettsé- get, hogy a biztosítási esemény bekövet- kezte esetén a biztosítási szerződésben foglaltak alapján az általános és a különös biztosítási feltételekben, záradékokban meghatározott biztosítási szolgáltatást teljesíti.
Jelen biztosítási feltételek szempontjából biztosítási szerződés alatt a felek között létrejött megállapodás dokumentumainak összessége – ajánlat, adatközlő, kötvény, és minden adatközlést tartalmazó doku- mentum – értendő.
1.1.2. A biztosítási eseményeket a külö-
nös biztosítási feltételek tartalmazzák.
1.1.3. Az általános és különös biztosítá- si feltételek alkalmazása során a kár- esemény fogalom alatt a biztosítási esemény értendő.
1.2. A biztosított/szerződő
1.2.1. A jelen általános biztosítási feltéte- lek alapján létrejött biztosítási szerződés keretében
a) biztosított az a természetes sze- mély, jogi személy, vagy jogi sze- mélyiség nélküli szervezet, akinek a biztosított vagyontárgy megóvá- sához érdeke fűződik;
b) szerződő az, aki a biztosítási szer- ződést megköti és a biztosítási dí- jat fizeti. A szerződő lehet a bizto- sított vagy aki a biztosítási szerző- dést az érdekelt javára köti meg.
A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult, az engedményezés esetét kivéve.
A biztosítási szolgáltatás harmadik sze- mélyre történő engedményezése esetén a biztosító az engedményezési dokumen- tumokban (engedményezési szerződés, illetve a pénzügyi szervezet és a biztosító közötti együttműködési megállapodás) meghatározottak szerint, részben vagy egészben az engedményesnek teljesít. A biztosítási szolgáltatás harmadik személy- re történő engedményezése esetén a biz- tosított/szerződő az engedményezés té- nyét és az engedményes nevét írásban köteles bejelenteni a biztosítóhoz. Ha a bejelentés elmarad, a biztosító a biztosí- tott részére teljesít.
1.2.2. Együttbiztosított vagy társbiztosí- tott az a biztosítási szerződésben megje- lölt természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet, amely a biztosítottal fennálló szerződéses vagy tulajdonosi kapcsolat alapján a bizto- sítási szerződésben (ajánlat, adatközlő, kötvény) meghatározott növénykultúra, mint biztosított vagyontárgy vonatkozá- sában a biztosítottal részben vagy egész- ben azonos biztosítási védelemben része-
sül a biztosítási szerződésben (ajánlat, adatközlő, kötvény) meghatározott mér- tékig.
1.2.3. A szerződő köteles a biztosítási díj megfizetésére, valamint jogosult és köte- les a biztosítási szerződéssel összefüggő jognyilatkozatok megtételére. A közlési és változás-bejelentési kötelezettség a szer- ződőt és a biztosítottat egyaránt terheli. A biztosító jognyilatkozatait minden eset- ben a szerződőhöz intézi.
1.2.4. A biztosítóhoz intézett nyilatkozat a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha azt a nyilatkozattételre jogosult írásban tette, és az meg is érkezett a biztosítóhoz.
Írásos nyilatkozatnak kell tekintetni a tele- xen és telefax útján megtett nyilatkozato- kat is.
1.2.5. Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a bizto- sítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződő helyébe léphet. Ebben az esetben a folyó biztosítási idő- szakban esedékes díjakért a szerződővel egyetemlegesen felel.
1.3. A biztosítási szerződés létrejötte
1.3.1. A biztosítási szerződés a felek írás- beli megállapodásával jön létre.
1.3.2. A biztosítási szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra tizenöt napon belül nem nyilatkozik. Ilyen eset- ben a szerződés visszamenő hatállyal jön létre attól az időponttól, amikor az ajánla- tot a biztosító vagy képviselője részére átadták. Nem jön létre a szerződés, ha a biztosító az ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül írásban vissza- utasítja.
1.3.3. Ha a biztosító kifejezett nyilatkoza- ta nélkül létrejött biztosítási szerződés (1.3.2. pont) eltér az általános és/vagy a különös biztosítási feltételekben foglalt rendelkezésektől, a biztosító tizenöt na- pon belül írásban javasolhatja, hogy a biz- tosítási szerződést az általános szerződési
feltételeknek megfelelően módosítsák. Ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen az ajánlat a biztosítóhoz beérke- zett. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól, illetőleg a módosító javaslat kézhezvételé- től számított tizenöt napon belül a bizto- sítási szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
1.3.4. Az írásbeli megállapodást, illetőleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát a bizto- sítási kötvény kiállítása pótolja.
1.3.5. Ha a kötvény tartalma eltér a szer- ződő fél ajánlatától, és az eltérést a szer- ződő fél tizenöt napon belül nem kifogá- solja, a biztosítási szerződés a biztosítási kötvény tartalma szerint jön létre. E ren- delkezést a lényeges eltérésekre csak ak- kor lehet alkalmazni, ha a biztosító a köt- vény kiszolgáltatásakor írásban felhívta a szerződő fél figyelmét az eltérésre. Ha a felhívás elmarad, a biztosítási szerződés az ajánlat szerint jön létre.
1.4. A biztosítás hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
1.4.1. A biztosítási szerződés létrejötte esetén a biztosítás – egyéb megállapodás hiányában – az azt követő napon lép ha- tályba, amikor a szerződő az első díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befi- zeti, illetve amikor a szerződő felek a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodnak meg, vagy a biztosító a díj irán- ti igényét bírósági úton érvényesíti. A biz- tosítás hatálybalépése egyben a kockázat- viselés kezdete. A biztosítás hatálybalé- pésének napja nem lehet korábbi, mint az a nap, amikor a biztosítási szerződés létre- jött.
1.4.2. Ha a felek a biztosítási szerződés- ben a kockázatviselés kezdetét illetően az
1.4.1. pontban meghatározottnál későbbi időpontban állapodnak meg, a biztosítás hatálybalépése illetve a biztosító kocká- zatviselése ebben az időpontban kezdő- dik.
1.4.3. Ha a biztosító valamely kockázat vonatkozatában a különös biztosítási felté- telekben várakozási időt köt ki, a biztosító kockázatviselése a várakozási idő elteltét követő napon kezdődik. A várakozási idő kezdete a biztosítás hatálybalépésének
1.4.1. és 1.4.2. pont szerinti időpontja.
1.4.4. Ha a szerződő fél a díjat a biztosító képviselőjének fizette meg, azt legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik na- pon a biztosító számlájára, illetőleg pénz- tárába beérkezettnek kell tekintetni. A szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.
1.5. A biztosítás tartama, a biztosítási időszak, a biztosítási évforduló és az időbeli hatály
1.5.1. A különös feltételek eltérő rendel- kezése hiányában a biztosítási szerződés határozatlan vagy határozott tartamra köthető. A biztosítási tartamot a felek a biztosítási szerződésben rögzítik. A bizto- sítási szerződés határozatlan tartamra kötött szerződés esetén tartalmazza a kockázatviselés első napját, határozott tartamra kötött szerződés esetén a kocká- zatviselés első és utolsó napját.
1.5.2. A biztosítási időszak
a) határozatlan tartamra kötött biz- tosítási szerződés esetén egy év,
b) határozott tartamra kötött bizto- sítási szerződés esetén a biztosí- tási szerződés teljes tartama. Egy évnél hosszabb, de legalább 2 év határozott tartamra kötött bizto- sítási szerződés esetén a felek egyéves biztosítási időszakban is megállapodhatnak.
1.5.3. A biztosítási évforduló – az ezzel ellentétes megállapodás hiányában – a kockázatviselési kezdetét követő hónap első napja. A biztosítási évfordulót a bizto- sítási szerződés tartalmazza.
1.5.4. Ha a biztosítási időszak egy év, akkor annak első napja megegyezik a biz-
tosítási évforduló napjával, utolsó napja a következő biztosítási évforduló napját megelőző nap.
1.5.5. A biztosítási fedezet a biztosító kockázatviselésének tartama alatt bekö- vetkezett károkra terjed ki (időbeli hatály), mely időszakot a különös biztosítási felté- telek tartalmazzák.
1.6. A biztosítás területi hatálya
A biztosítási fedezet a Magyarországon, a biztosítási szerződésben meghatározott kockázatviselési helyeken bekövetke- zett biztosítási eseményekre terjed ki.
2. A biztosított vagyontárgyak
2.1. A biztosított vagyontárgyak
Biztosított vagyontárgyak azok – a különös biztosítási feltételek alapján biztosítható növénykultúrák (a továbbiakban: növény- kultúra), melyekre a biztosítási szerződés biztosítási összeget tartalmaz. A biztosít- ható növénykultúrákat a különös biztosí- tási feltételek tartalmazzák.
3. A biztosítási összeg, a túl- biztosítás
3.1. A biztosítási összeg fogalma
3.1.1. A biztosítási összeget a szerződő határozza meg biztosítási időszakonként vagy a szerződés teljes tartamára vonat- kozóan a különös biztosítási feltételekben foglaltak szerint. A biztosítási összeget a biztosítási kötvény tartalmazza.
3.1.2. A biztosítási esemény bekövet- kezésekor a folyó biztosítási időszakra vagy a biztosítási szerződés teljes tarta- mára meghatározott biztosítási összeg a biztosító szolgáltatási kötelezettségé- nek a felső határa. A biztosítónak a bizto- sítási időszak egészére vagy a biztosítási szerződés teljes tartamára vonatkozó tel- jesítési kötelezettsége – a biztosítási ese- mények számától függetlenül – nem ha- ladhatja meg az adott biztosítási szerző- désben a biztosítási esemény bekövetke- zésének időpontját magába foglaló bizto- sítási időszakra meghatározott biztosítási
összeget. A biztosítási összeget meghala- dó kárt a biztosított maga viseli.
3.1.3. A szublimit (kártérítési limit) a biztosítási összegen belül a biztosító szol- gáltatási kötelezettségének az egyes koc- kázatokra és kockázatviselési hely/ek/re meghatározott felső határa.
3.2. Az egyes kockázatviselési helyre és növénykultúrákra megállapított biztosítási összegek egymástól függetlenek, és nem csoportosíthatók át.
3.3. A növénykultúrák biztosítási össze- ge nem haladhatja meg az adott növény- kultúra valóságos értékét. A valóságos ér- ték alatt a szerződő által a szerződési felté- telek szerint meghatározott hozamérték és egységár, valamint terület szorzata érten- dő. A valóságos érték szempontjából ki- emelt jelentőséggel bír a biztosított terület nagysága.
A növénykultúrákra külön-külön meghatá- rozott és adott biztosítási időszakra vonat- kozó biztosítási összegek az ugyanabban a biztosítási időszakban bekövetkezett biz- tosítási esemény miatt kifizetett össze- gekkel csökkennek, kivéve, ha a szerződő az éves díjat megfelelően kiegészíti.
3.4. Túlbiztosítás
A biztosított növénykultúrák biztosítási összege nem haladhatja meg biztosítási összeg meghatározásakor alkalmazott valóságos értéket (túlbiztosítás). Ezen valóságos értéket meghaladó részben a biztosítási összegre vonatkozó megálla- podás semmis.
4. Kizárások (a biztosítási fede- zetből kizárt károk)
4.1. Általános kizárások
4.1.1. Nem minősül biztosítási ese- ménynek, ha a kár oka/előidézője
a) háború, invázió, háborús cselek- mények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek-e, vagy sem), polgárháború, ellenforrada- lom, forradalom, katonai vagy
népfelkelés, statárium, erőszakos hatalomátvétel vagy ezek kísérle- te;
b) a tulajdonjog hatósági korlátozása közérdekből állandó vagy ideigle- nes jelleggel;
c) lázadás, sztrájk, teljes vagy részle- ges munkabeszüntetés, polgári engedetlenség, munkahelyi za- vargás, szabotázs, bármilyen olyan esemény vagy ok, amelynek kö- vetkeztében hadi-, rendkívüli vagy szükségállapotot hirdettek ki;
d) nukleáris reakció, nukleáris rob- banás, sugárzás vagy radioaktív szennyezés, tekintet nélkül arra, hogy a bekövetkezett kárt a jelen biztosítási szerződés szerint bizto- sítási eseménynek minősülő ese- mények okozták- e, vagy sem;
e) műhold és űrjármű lezuhanása, becsapódása;
f) a biztosítási szerződés hatálybalépese előtt bekövetke- zett, és az a biztosításra feladott növénykultúrát károsította
g) vandalizmus, illetőleg vandál cse- lekmény;
A jelen kizárás szempontjából van- dalizmus, illetve vandál cselekmény harmadik személyeknek a biztosí- tott vagyontárgy fizikai megsemmi- sítésére vagy megrongálására irá- nyuló szándékos cselekedete;
h) terrorcselekmény;
Jelen feltételek szempontjából ter- rorcselekmény alatt olyan az állami szervek, más állam, nemzetközi szervezetek kényszerítésére, és/vagy más állam alkotmányos és/vagy társadalmi és/vagy gazda- sági rendjének megváltoztatására, megzavarására és/vagy nemzetközi szervezet működésének megzava- rására és/vagy a lakosság bármely részének megfélemlítésére irányuló személy elleni erőszakos, közve- szélyt okozó, fegyverrel kapcsolatos cselekményt értendő, amelyet külö- nösen politikai, vallási, etnikai, ideo- lógiai vagy más hasonló célból
egyénileg vagy szervezett (terroris- ta) csoportban követnek el. Terror- cselekményt követ(nek) el az(ok) is, aki(k) ugyanezen indítóokból és célból jelentős anyagi javakat ke- rít(enek) hatalmá(uk)ba, és azok sértetlenül hagyását vagy visszaadá- sát állami szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett követelés tel- jesítésétől teszi függővé. A személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó, fegyverrel kapcsolatos bűncselek- mények alatt a Büntető Törvény- könyvről szóló 1978. évi IV. tv. 261.
§ (9) bekezdésének a) pontjában, il- letve a terrorcselekményre vonatko- zó mindenkor hatályos rendelkezé- sekben meghatározott bűncselek- mények értendők.
4.1.2. Nem minősül biztosítási ese- ménynek,
a) a talajerő termőképességének elvesztése;
b) kedvezmények elvesztése, késede- lem vagy piacvesztés;
c) azok a károk, amelyek a biztosítot- tat a termény értékesítési lehető- ségeinek a beszűküléséből, elad- hatatlanságából és átvételi viszo- nyainak megváltozásából eredően érik.
4.1.3. Nem térül meg a biztosítási szer- ződés alapján:
a) kötbér, bírság és büntetés, bünte- tő jellegű költségek, így különö- sen: perköltség, késedelmi kamat;
b) bármilyen következményi kár, – különösen a termelési vagy szol- gáltatási folyamat leállásából, szüneteltetéséből származó gaz- dasági hátrány, üzemszüneti vesz- teség (mint pl. termeléskiesés, szol- gáltatás-kiesés, elmaradt haszon, ál- lásidőre kifizetett bér vagy egyéb veszteség) valamint az ezek elke- rülésére céljából felmerülő több- letköltségek (mint pl. túlóra költsé- ge, éjszakára vagy munkaszüneti napra soron kívül elrendelt munka-
bér- és egyéb költség, expressz vagy légipostafuvar miatti többletköltség, sürgősségi felár) – ha a felek eltérő- en nem állapodnak meg;
c) a károsodott növénykultúra kapcsán állami vagy egyéb támogatásként vagy visszatérítésként a biztosított, illetve a tulajdonos által igényelhető, illetve visszaigényelhető költségek és kiadások;
d) a kockázatviselési helyszín megkö- zelíthetetlensége miatt (ideértve a hatósági korlátozásokat) felmerült kár, költség és kiadás.
4.2. A többszörös biztosítás
A biztosítás nem terjed ki a jelen biztosí- tási feltételek szerint biztosítási ese- ménynek minősülő olyan kárra, amelyre másik, korábban megkötött biztosítás fe- dezetet nyújt. Ezen szabály alól kivétel a jelen biztosítási szerződés alapján járó többletszolgáltatás.
Többszörös biztosítás esetén is megilleti a biztosítót a biztosítási szerződésben rögzí- tett többletszolgáltatásra eső díj.
5. A biztosítási díj
5.1. A biztosítási díj megállapítása
5.1.1. A biztosítási díj fizetése a szerző- dőt terheli.
5.1.2. A biztosítási díjat – a biztosítás díjalapjainak és a díjat befolyásoló egyéb adatok függvényében – határozza meg a biztosító . A biztosítás díjalapja a biztosítá- si összeg.
A vállalt kockázat mértékét és a biztosítási díjat befolyásoló tényezők különösen:
a biztosított által végzett mező- gazdasági termelő tevékenység és az alkalmazott agrotechnológia,
a választott önrészesedés mértéke, a biztosítás tartama,
a biztosítási díj fizetésének gyako- risága és módja,
a biztosítás művelésével kapcsola- tos költségek,
5 évre visszamenőleg a biztosított vagyontárgyakra vonatkozó kár- előzmény,
a biztosító kérésére a szerződő ál- tal a kockázat felméréséhez meg- adott egyéb adatok,
a jelen általános és az egyes külö- nös biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződések biztosítottai által alkotott veszély- közösség jellemzői.
5.1.3. A biztosító a díjat biztosítási idő- szakonként állapítja meg, ha a biztosítás határozatlan tartamú, vagy ha - határozott tartamra kötött biztosítási szerződés ese- tén - a felek éves biztosítási időszakban állapodtak meg.
A határozott tartamú biztosítás díja egyéb esetben a biztosítás teljes tartamára kerül megállapításra.
5.1.4. A biztosítási díj kiszámítása a biz- tosító díjszabása vagy egyedi kockázat- elbírálás alapján történik.
5.1.5. A biztosítási időszakra vagy tar- tamra fizetendő biztosítási díjat, a díjfize- tés módját és gyakoriságát a biztosítási szerződés tartalmazza.
5.2. Értékkövetés (Éves adatközlés)
5.2.1. Határozatlan tartamú biztosítási szerződés esetében a díjalap (5.1.2. pont) értékkövetése kizárólag éves adatközlés- sel valósul meg.
5.2.2. Ellenkező megállapodás hiányában a szerződő köteles a következő biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díj megál- lapításához évente, a biztosítási évfordulót megelőző 15. napig megküldeni a követ- kező évre érvényes biztosítási összegekre vonatkozó – cégszerűen aláírt – adatköz- lőket.
5.3. A biztosítási díj megfizetése
5.3.1. Ha a felek ettől eltérően nem álla- podnak meg, a biztosítás első díja a bizto-
sítási szerződés létrejöttekor, a további biztosítási időszakokra vonatkozó díj pe- dig a biztosítási évforduló napján esedé- kes.
5.3.2. Ellenkező megállapodás hiányában a biztosítási díjat biztosítási időszakonként egy összegben, előre kell megfizetni. Ha a felek ettől eltérően nem állapodnak meg, a két évnél rövidebb, határozott tartamú biztosítás egyszeri díjfizetésű. Az egyszeri díjat a biztosítási szerződés létrejöttekor kell megfizetni.
5.3.3. A szerződő felek az első díj halasz- tott fizetésében is megállapodhatnak.
Ha a felek részletfizetésben állapodnak meg, a díjrészletek a biztosítási szerző- désben megjelölt időpontokban esedéke- sek.
5.3.4. Ha a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási esemény bekö- vetkezik, valamennyi biztosításnak a biz- tosítási időszakra járó teljes éves díja – a ténylegesen megállapított kárösszeg ere- jéig – a kárkifizetés időpontjában esedé- kessé válik, és azt a biztosító a biztosítási ajánlaton/kötvényen felsorolt biztosítások esetleges díjhátralékaival együtt a biztosí- tási szolgáltatásába jogosult beszámítani. Az esetlegesen fennmaradó biztosítási díjak az ajánlaton megjelölt feltételek sze- rint esedékesek.
5.3.5. A díj meg nem fizetésének kö- vetkezménye a biztosítási szerződés
13.6. pont szerint megszűnése.
6. A biztosított és a szerződő közlési és változásbejelentési kö- telezettsége
6.1. A közlési kötelezettség
6.1.1. A biztosítottnak és a szerződőnek a biztosítási szerződés megkötésekor min- den olyan, a biztosítás elvállalása szem- pontjából lényeges körülményt közölnie kell a biztosítóval, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásos kérdé- seire adott, a valóságnak megfelelő vála-
szokkal a biztosított/szerződő eleget tesz közlési kötelezettségének.
6.1.2. A biztosított/szerződő köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani a biz- tosító kockázatvállalása szempontjából jelentős okiratokat, dokumentációkat, szerződéseket és hatósági határozatokat.
6.2. A változás-bejelentési kötele- zettség
6.2.1. A biztosított/szerződő a biztosítási szerződés fennállása alatt köteles a bizto- sítónak haladéktalanul, de legkésőbb 2 (kettő) munkanapon belül írásban beje- lenteni minden olyan lényeges változást, amely kihat a biztosító kockázatviselésére.
6.2.2. A felek az alábbi körülményeket tekintik lényegesnek:
a) a biztosított jogállásában, társasági formájában bekövetkezett válto- zás, a szerződő/biztosított lakhely- ének vagy székhelyének a megvál- tozása,
b) a biztosított növénykultúrák bizto- sítási összegének változása a koc- kázatviselési hely területének 10
%-kal, de minimum 1 hektárral tör- tént megnövekedése miatt
c) a biztosított növénykultúra műve- lésében érdekelt termelő szemé- lyének megváltozása,
d) a biztosított növénykultúrát terhe- lő zálogjog alapítása,
e) az alkalmazott agrotechnika lé- nyeges megváltozása,
f) a kármegelőzés, kárelhárítás rend- szerében bekövetkező módosulá- sok.
6.2.3. A közlési és változásbejelentési kötelezettség a szerződőt és a biztosítot- tat egyaránt terheli.
6.2.4. A biztosító – előzetes értesítést követően – jogosult a helyszínen ellen- őrizni a kockázati viszonyokat és a biztosí- tott/szerződő által szolgáltatott adatok helyességét.
6.3. A közlési és változás-bejelentési kötelezettség elmulasztásának követ- kezményei
A közlési, illetve változás-bejelentési kötelezettség megsértése esetén a biz- tosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett kö- rülményt a biztosító a szerződéskötés- kor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
6.4. A szerződés módosítása a bizto- sító utólagos tudomásszerzése vagy változás-bejelentés esetén.
Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a biztosítási szer- ződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a biztosítási szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, tizenöt napon be- lül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot szabályzata értelmében nem vállalhatja – a szerződést harminc napra írásban fel- mondhatja. Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 (tizenöt) napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik. Erre a következményre a biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyel- meztetni kell. Ha a biztosító e jogával nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.
7. A biztosított kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettsége
7.1. A károk megelőzése, elhárítása és enyhítése érdekében a biztosított köteles haladéktalanul megtenni minden tőle elvárható intézkedést. A biztosított min- denkor köteles betartani a hatályos jog- szabályokat, szabványokat és hatósági határozatokat, valamint a gazdálkodásra, vonatkozó szakmai előírásokat. E kötele- zettség akkor is terheli a biztosítottat, ha a különös biztosítási feltételek a kármegelő- zési teendőket szabályozzák.
7.2. A biztosított köteles a biztosítóval
együttműködni a kár megelőzése, illetőleg enyhítése érdekében. A biztosító jogosult ellenőrizni a 7.1. pontban előírtak betartá- sát.
7.3. Ha a biztosító a kármegelőzésre vonatkozó szabályok súlyos megsérté- sét vagy a betartásuk sorozatos elmu- lasztását tapasztalja, kezdeményezheti a biztosítási szerződés módosítását.
8. A biztosító mentesülése
8.1. A biztosító mentesül fizetési kö- telezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen
- a szerződő vagy a biztosított,
- a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,
- a biztosított – vezető munkakört vagy a biztosított növénykultúrák kezelésével együtt járó munkakört betöltő – alkalmazottja, megbí- zottja, tagja,
szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozta. Ezeket a rendelkezéseket a kár- megelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.
8.2. A jelen általános biztosítási feltéte- lek alapján súlyos gondatlanságnak külö- nösen az alábbiak minősülnek:
- A kár a biztosítottnak (illetve a 8.1. pontban meghatározott szemé- lyeknek) 0,8 ezrelék véralkohol- vagy 0,5 mg/l légalkoholszintet meghaladóan ittas vagy bármi- lyenkábító hatású szer miatti álla- potával közvetlen okozati össze- függésben keletkezett;
- A károkozás engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli vég- zése során, és ezzel okozati össze- függésben történt;
- A kár korábbi károsodással azonos körülmények között, továbbá azért következett be, mert a biztosított nem tette meg a szükséges intéz- kedéseket a kármegelőzés érdeké- ben annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a biztosító írásban fi- gyelmeztette a kár ismétlődésének
veszélyére.
9. Önrészesedés
9.1. Az önrészesedés a megkötött biz- tosítási szerződés által biztosítási fedezet- be vont kár azon része, amelyet a biztosí- tott maga visel. Az önrészesedés biztosítá- si eseményenként meghatározott rendel- tetését és százalékos és/vagy összegszerű mértékét a különös biztosítási feltételek, illetve a biztosítási szerződés tartalmazza.
9.2. Rendeltetése alapján az önrésze- sedés levonásos önrészesedés lehet.
Kárküszöb: A károsodott területre eső vagy az üzemenként teljes növénykultú- ránként számított biztosítási összegnek a kárnemenként meghatározott százaléka.
Levonásos önrészesedés: A kárrendezés során megállapított kártérítésnek a biztosí- tási szerződésben meghatározott százalé- ka, amely a kárküszöböt meghaladó károk esetében a kárrendezés során megállapí- tott kár összegéből kerül levonásra.
A különös biztosítási feltételek további ön- részesedéseket határozhatnak meg.
9.3. Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban különböző rendeltetésű ön- részesedések érvényesek, akkor ezek együtt alkalmazandók.
9.4. Ha a kár összege a biztosítási eseményenkénti kárküszöböt nem ha- ladja meg, akkor a kárviselésre a biztosí- tott köteles.
9.5. A levonásos önrészesedés össze- ge a biztosítási szolgáltatás összegéből levonásra kerül.
10. A biztosítási esemény beje- lentésének és a kárrendezésnek a szabályai
10.1. A szerződő/biztosított a biztosí- tási eseményt – a tudomására jutását követően – haladéktalanul, de legké-
sőbb 2 (két) munkanapon belül köteles írásban bejelenteni a biztosítónak a biz- tosítási szerződésben meghatározott cím- re, valamint köteles megadni a szükséges információkat, és lehetővé tenni a kárbeje- lentés tartalmának ellenőrzését.
10.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
- a biztosítási kötvény számát,
- a káresemény időpontját, rövid le- írását,
- a károsodott növénykultúra meg- nevezését, a kárszemle helyét,
- a károsodott terület nagyságát és azonosítási adatait, károsodott nö- vénytáblák MePAR blokkazonosító- ját
- a károsodás mértékét (a megálla- pított vagy becsült kárösszeget),
- a kárrendezésben közreműködő, a biztosított/szerződő által megha- talmazott személynek a kapcsolat- tartáshoz szükséges adatait,
- a kárbejelentésig megtett intézke- dések leírását.
A kárbejelentést követően a szerződő- nek/biztosítottnak összegszerűen megha- tározott, adatokkal alátámasztott írásbeli kárigényt kell benyújtani a biztosító felé.
10.3. Ha a biztosított valamely bejelen- tendő adatnak rajta kívül álló ok miatt csak később jut a birtokába, akkor azt a tudo- mására jutását követően haladéktalanul köteles a biztosítónak bejelenteni. A biz- tosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított a kárbeje- lentéssel kapcsolatos kötelezettségeit nem vagy késedelmesen teljesíti, és emi- att lényeges körülmények kideríthetetle- nekké válnak.
10.4. A biztosító a kárbejelentés beérke- zésétől számított öt munkanapon belül köteles megkezdeni a kárrendezést.
10.5. Ha a biztosító a bejelentés kéz- hezvételétől számított ötödik munka- napon sem kezdi meg a kár felmérését, a
biztosított jogosult a helyszínt megváltoz- tatni.
Ha a növénykultúrák újravetése illetve újrapalántázása, vagy betakarítása a kár- bejelentéstől számított öt munkanapon belül elengedhetetlen, a biztosított terüle- teken a károsodás mértékének megállapí- tása érdekében mintatereket kell hagyni.
10.6. Amennyiben a biztosító a kárhely- színen történő kárfelmérés során pót- szemlét tart szükségesnek, a biztosított a káresemény helyszínét és a károsodott vagyontárgyakat további 5 munkanapig – illetve a biztosító által megjelölt, ennél rövidebb időpontig – változatlan álla- potban köteles fenntartani.
10.7. A károk felmérése céljából végzett helyszíni vizsgálat megállapításait a bizto- sító a biztosítottal/szerződővel közösen készített, a károkat tételesen felsoroló jegyzőkönyvben rögzíti (kárakta).
10.8. A biztosítási eseménnyel össze- függésben a biztosított idegen tulajdonú növénykultúrákat ért károk összegszerű megállapítását a szerződő felek csak a tulajdonos vagy megbízottja bevonásával közösen végezhetik.
10.9. A biztosítási esemény bekövetkezé- sekor a biztosított – tűz esetén – haladék- talanul köteles a tűzvédelmi hatóságnak bejelentést tenni, illetőleg – ha bűncse- lekmény gyanúja forog fenn – a rendőrha- tóságnak feljelentést tenni, és a bejelentés vagy feljelentés másolati példányát a kár- bejelentéshez mellékelni.
10.10. A biztosítási esemény bekövetkez- te után a biztosított a károsodott növény- kultúra állapotában és a kár helyszínén, a biztosító kárfelmérésének a megkezdésé- ig, de legkésőbb a kárbejelentésnek a biz- tosítóhoz való beérkezésétől számított ötödik munkanapon 24 óráig csak olyan mértékben változtathat, amennyire ez a kárenyhítéshez szükséges. Nem áll be a biztosító fizetési kötelezettsége, ameny-
nyiben a megengedettnél nagyobb mér- tékű változtatás következtében lehetet- lenné válik számára a fizetési kötelezett- ség elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása.
10.11. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítottnak igazolnia kell a tulajdonjogát, a birtoklás jogcímét (mint pl. haszonbérlet, használat), a tulajdonos egyidejű megnevezésével.
10.12. A biztosító szolgáltatásának igény- bevételéhez rendelkezésre kell bocsátani a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgál- tatás mértékének meghatározásához szük- séges alábbi okiratokat és okiratnak nem minősülő dokumentumokat:
a biztosítási esemény bekövetkezésének tényét igazoló okiratokat, és az okirat- nak nem minősülő dokumentumokat,
a biztosítottnak/károsultnak a biztosítá- si esemény kivizsgálására vonatkozó tel- jes dokumentációját,
a bekövetkezett vagyoni hátrány mérté- két igazoló okiratokat, és az okiratnak nem minősülő dokumentumokat,
a károsult áfa visszatérítésre vonatkozó nyilatkozatát,
hatósági / rendőrségi / bírósági eljárás során az adott biztosítási eseménnyel összefüggésben keletkezett, a biztosí- tott rendelkezésére álló dokumentumo- kat, határozat(ok)ot,
a károsult(ak) nyilatkozatát arra vonat- kozóan, hogy az adott káresemény kap- csán más károkozóval, illetve biztosító- val, vagy más biztosítási szerződés alap- xxx xxxxxxxxxxxxx(ek)-e,
a permetezési napló másolatát, a táblatörzskönyv másolatát,
a gazdálkodás egészére vonatkozó ve- tésterv másolatát,
a tűzoltósági jelentés másolatát, a gazdálkodási napló másolatát,
a területalapú támogatás igényléséhez benyújtott egységes kérelem másolatát,
az illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságától be- szerzett megyei termésátlagról kiállított igazolás másolatát,
az egyes növénybiztosításokra vonatko- zó különös biztosítások szerződési felté- telben a biztosítási esemény sajátossá- gaira tekintettel előírt okiratokat és/vagy okiratnak nem minősülő doku- mentumokat.
10.13. A felsorolt okiratokon kívül a bizto- sítottnak illetve a károsultnak a bizonyítás általános szabályai szerint más módon is joga van a károk és költségek igazolására annak érdekében, hogy követelését érvé- nyesítse.
10.14. A biztosító szolgáltatásának teljesí- téséhez olyan számlát kell benyújtani, amelyen fel van tüntetve az általános for- galmi adó összege, vagy amelyből annak összege kiszámítható.
11. A biztosító szolgáltatása
11.1. A biztosítási esemény bekövetke- zésekor a biztosító a károkat a biztosítási szerződésben
• megjelölt biztosítási összeg(ek), valamint
• biztosítási összegen belül megha- tározott limit(ek)
erejéig, az önrészesedéssel csökkentve, forintban téríti meg valamennyi szolgálta- tási szabály figyelembevételével.
11.2. A biztosító szolgáltatása nem haladhatja meg
a) károsodott növénykultúrának a biztosítási összeg meghatározása- kor alkalmazott valóságos érték szerinti káridőponti értékét;
b) különös biztosítási feltételekben meghatározott egyéb biztosítási összegeket;
c) a biztosítási szerződésben biztosí- tási összegen belül meghatározott kártérítési limite(ke)t (szublimiteket).
11.3. A szolgáltatás mértékének meg- állapítása
Teljes (totál) kár: ha a biztosított nö- vénykultúra teljesen megsemmisült, vagy olyan mértékben sérült, hogy további mű- velése nem lehetséges. A teljes terület kiszántásra kerül.
Részleges kár: ha a sérült növénykultúra a művelési tábla egy részén károsodott, és kizárólag a károsodott területrész kerül kiszántásra.
11.4. Ha a biztosítási esemény bekövet- keztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékig téríti meg, amennyire az a bizto- sítási esemény következménye.
11.5. A biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben téríti meg, ha a biztosított az adó visszaigénylésére nem jogosult, és a biztosítási összeg meghatá- rozása a forgalmi adó mértékének figye- lembevételével történt.
11.6. Alulbiztosítás
Ha a káresemény időpontjában a ká- rosodott növénykultúra – figyelem- mel a biztosításra feladott terület nagyságra is - biztosítási összege ki- sebb, mint a káridőponti valóságos ér- ték akkor a biztosító a növénykultúrá- ban keletkezett kárt csak olyan mér- tékben téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a valóságos értékhez aránylik (arányos kártérítés).
Ha a biztosításra feladott növénytábla tényleges területe nagyobb, mint a fel- adott terület, abban az esetben a bizto- sító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a feladott terület a növénytábla valóságos értékéhez aránylik.
Az alulbiztosítottságot minden egyes nö- vénykultúrára és kockázatviselési helyekre külön-külön kell vizsgálni.
11.7. A kárrendezés két lépcsőben tör- ténik:
11.7.1. Előszemle
A szerződő, illetve a biztosított kárbejelen- tését követően öt munkanapon belül a biztosító elvégzi a fedezetbe vont és káro- sodottnak bejelentett növénykultúra terü- letén az előszemlét és "előszemle- jegyzőkönyvet" készít, melyben rögzíti:
a károsodottnak bejelentett növény fa- ját;
a károsodottnak bejelentett növény te- rületét (ha);
a károsodottnak bejelentett nővény te- rületének azon részét melyet a biztosító károsodottnak ismer el (ha);
a károsodott területen a növényzet fenológiai állapotát, agrotechnikai jel- lemzőit és a károsodás megnyilvánulá- sait a növényzeten.
A biztosító vagy a szerződő/biztosított kezdeményezheti további szemlék (köz- bülső szemle) tartását a károsodott terüle- ten, ha úgy ítéli, hogy a kárrendezés szem- pontjából lényeges körülmények változtak meg. (Pl: a károsodott terület nagysága változott, kockázaton kívüli károk jelentek meg a károsodott területen, az előszemle időpontjában nem volt egyértelmű a káro- sodás.)
11.7.2. Kárbecslés
A biztosított és károsodott növény betaka- rítása előtt, vagy ha a kár mértéke már egyértelmű (Pl: kipusztulásos károk, totál- károk, vagy egyértelműen felmérhető részkárok) a biztosító helyszíni terület- szemle során meghatározza az előszemle során károsodottnak ítélt területeken a kár mértékét, és "kárbecslési jegyzőkönyvet" készít.
11.7.3. Az előszemle-jegyzőkönyvet és a kárbecslési-jegyzőkönyvet, valamint az adott káreseménnyel kapcsolatosan fel- merülő egyéb dokumentumokat együt- tesen a kárakta tartalmazza.
11.8. A biztosítási szolgáltatás teljesí- tésének határideje
A biztosító a szolgáltatását a biztosítási esemény bekövetkezését és a kár mérté-
két bizonyító összes adatnak, okmánynak, dokumentációnak a biztosítóhoz történt beérkezésétől számított 30 (harminc) napon belül forintban nyújtja a biztosí- tott vagy az engedményes részére.
12. A biztosító megtérítési igé- nye
12.1. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a ká- rért felelős személlyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A biztosított megadni tarto- zik a biztosítónak a visszkereset érvényesí- téséhez szükséges bizonyítékokat és tájé- koztatást annak törvényi engedményi joga alapján.
12.2. Ha a biztosító a kárt megtérítette, a biztosított köteles a kárral kapcsolatban hozzá bármilyen jogcímen érkezett meg- térülést a kifizetett kártérítési összeg ere- jéig a biztosítónak nyolc napon belül befi- zetni, és erről egyidejűleg írásban tájékoz- tatást adni. Ha a biztosító a kárt részben térítette meg, a biztosított ezen kötele- zettsége csak akkor és csak arra az összeg- re áll fenn, amely – a biztosító szolgáltatá- sát is figyelembe véve – a tényleges kárt meghaladta.
13. A biztosítási szerződés meg- szűnése
13.1. A határozatlan tartamra vagy leg- alább két évre kötött határozott tartamú biztosítási szerződést a felek minden egyes biztosítási időszak végére (évfordu- ló) írásban felmondhatják. A felmondási idő harminc nap.
13.2. A határozott tartam lejártával a biztosítási szerződés – és ezzel a biztosító kockázatviselése is – megszűnik.
13.3. Ha a biztosítási esemény a biztosí- tás hatályának kezdete előtt bekövetke- zett, illetve a bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy megszűnt a biztosítási érdek, a biztosítási szerződés, illetőleg annak meg-
felelő része nem válik hatályossá. Ha a biztosítási szerződés hatálya alatt a bizto- sítottnak a növénykultúra megóvásához fűződő, illetve egyéb biztosítási érdeke megszűnik, akkor a szerződés, illetőleg annak megfelelő része az érdekmúlás hónapja utolsó napjával szintén megszű- nik.
13.4. A biztosító kockázatviselése a kü- lönös biztosítási feltételekben meghatáro- zott időpontig, de legkésőbb a biztosítási szerződés időbeli hatályának lejártáig áll fenn, kivéve, ha a biztosítási szerződés megszűnésének oka a biztosítási érdek megszűnése. Ez esetben a biztosító az érdekmúlás napjával bezárólag viseli a kockázatot.
13.5. Ha a biztosítási jogviszony érdek- múlás következtében megszűnik, a bizto- sítót a kockázatviselés megszűnésének a napjáig járó díj illeti meg, kivéve, ha az érdekmúlás biztosítási esemény követ- kezménye. Az utóbbi esetben a biztosítót a teljes biztosítási időszakra (biztosítási évre) járó díj megilleti. Egy évnél rövidebb tartamú biztosítási szerződés esetén a biztosítás teljes tartamára járó díj illeti meg a biztosítót.
13.6. Megszűnik a biztosítási szerződés a biztosítási díj (díjrészlet) esedékességé- től számított harmincadik nap elteltével, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított díjhalasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.
13.7. A biztosítási szerződés megszűné- se után befizetett díj nem helyezi újból hatályba a szerződést. A biztosító a bizto- sítási szerződés megszűnése utáni tar- tamra vonatkozó díjat visszafizeti.
13.8. A biztosítási szerződés év közben történő megszűnésekor a felek egymással elszámolni kötelesek. Egy éves biztosítási időszak esetén elszámoláskor az egy nap- ra eső díj az éves díj 360-ad része.
13.9. A biztosítási szerződés megszűnik a jelen biztosítási feltételek 6.4 pontjában foglalt esetben is.
14. Elévülés
14.1. A jelen általános és az egyes kü- lönös biztosítási feltételek alapján létre- jött biztosítási szerződésből eredő igé- nyek egy év alatt évülnek el. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a biztosítási szer- ződésből eredő igény esedékessé válik.
14.2. Ha jogszabály a 14.1. pontban fog- laltakhoz képest rövidebb elévülési határ- időt állapít meg, akkor a biztosítási szer- ződésből eredő igények érvényesítésére a jogszabály által meghatározott elévülési időn belül van lehetőség.
14.3. Ha a biztosítási szerződés meg- szűnésekor (időbeli hatályának lejártakor) a biztosítási szerződés felei egymásnak szolgáltatással tartoznak (pl. folyamatban lévő kárrendezés, meg nem fizetett díj), akkor a biztosítási szerződés megszűnése nem érinti a még teljesítendő szolgálta- tást, teljesítésének módját és idejét. A biz- tosítási szerződés megszűnésekor még teljesítendő szolgáltatás- ra/ellenszolgáltatásra továbbra is a bizto- sítási szerződés rendelkezései vonatkoz- nak.
15. A személyes adatok kezelése
15.1. Személyes adat az olyan adat, illet- ve adatból levonható következtetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természe- tes személlyel (a továbbiakban: érintett).
15.2. A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilván- tartásával és a biztosítási szolgáltatás telje- sítésével összefüggésben kezel. E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására jutott adatokat a biztosítókról és a biztosí- tási tevékenységről szóló 2003. évi LX. tör- vény (a továbbiakban: Bit.) értelmében az érintett külön hozzájárulása nélkül kezel- heti. Ez a felhatalmazás kizárólag azokra
személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.
15.3. Ha a személyes adat faji eredetre, nemzetséghez tartozásra, politikai véle- ményre vagy pártállásra, vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, érdek- képviseleti szervezeti tagságra, szexuális életre, egészségi állapotra, kóros szenve- délyre, valamint bűnügyi személyes adatra vonatkozik, akkor az a hatályos jogszabály- ok értelmében különleges adatnak minő- sül, és kizárólag az érintett írásos hozzájá- rulása alapján kezelhető.
15.4. A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzájárulását az ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.) 6.
§-ának (4) bekezdése értelmében a bizto- sítási szerződés keretei között is megtehe- ti. Az ezen rendelkezés alapján megadható hozzájárulást az Ajánlat/módosítási javas- lat/adatközlő tartalmazza.
15.5. Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton szereplő személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosí- tási szerződés létrejöttéhez.
15.6. Az adatkezelés időtartama: a bizto- sító a személyes (és azon belül a különle- ges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogvi- szonnyal kapcsolatban igény érvényesíthe- tő.
15.7. A biztosító, mint adatkezelő az ada- tok feldolgozásával – kötvények, egyéb ügyfeleknek szóló levelek, iratok nyomta- tása vonatkozásában –– a biztosítási törvé- nyek megfelelő kiszervezési szerződés ke- retében az Állami Nyomda Zrt.-t (Cg.01- 10-042030, 1102 Budapest, Halom u. 5.) bízza meg, amely szervezet az adatokat nyilvántartja. A biztosítási szolgáltatás tel- jesítéséhez – postai vagy banki átutalás esetén – igénybe vett Magyar Posta Zrt. és a biztosítási szolgáltatás jogosultja által
megnevezett bank adatfeldolgozónak mi- nősül. A Bit. 78. § (3) bekezdése alapján, ha a biztosító kiszervezett tevékenység keretében az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja az e tevékenységet végző személyekhez, akkor a kiszervezett tevé- kenységet végző a biztosító adatfeldolgo- zójának minősül.
15.8. A biztosító egyes biztosítási szolgál- tatások során igénybe vesz külső közremű- ködőket olyan esetekben, amikor a biztosí- tási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére, vagy amikor a külső cég bevonásával a biztosító azonos minőségben, ám alacsonyabb költ- ségekkel és kedvezőbb áron nyújthatja szolgáltatását. A (kiszervezett tevékenysé- get végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás köte- lezi.
15.9. A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érin- tettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írásos hozzájárulás alapján továb- bíthatja harmadik személynek, ideértve a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), az Agrárkutató Intézet (AKI), vala- mint a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hi- vatal (MgSzH) számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adat- szolgáltatás teljesítését is.
A Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során írásos hozzájárulásra nincs szükség.
15.10. A Bit. által meghatározott szerveze- tek felsorolását a jelen általános szerződési feltételekhez tartozó ügyfél-tájékoztató tartalmazza.
15.11. Tekintettel arra, hogy az Info tv. 6.
§-ának (4) bekezdése értelmében a bizto- sítási szerződésnek félreérthetetlen mó- don tartalmaznia kell azt, hogy az érintett aláírásával hozzájárul különleges adatainak az általános szerződési feltételekben fog-
laltak szerinti kezeléséhez, az e rendelke- zés alapján megadott hozzájárulást az Ajánlat/ módosítási javaslat/adatközlő tar- talmazza.
15.12. Az ajánlat tartalmaz továbbá egy speciális adattovábbítási felhatalmazást a biztosítási ügynökök esetében. A biztosítási szerződések megkötésében biztosítási ügynökök (a Bit. értelmében függő biztosí- tásközvetítők) működnek közre. E szemé- lyekkel a biztosítási szerződés megkötését követően megszűnhet társaságunk kap- csolata. Annak érdekében, hogy társasá- gunk minél teljesebb körben kiszolgálhas- sa ügyfeleit, az ügyfelek adatait – hozzájárulásuk esetén – a biztosítási szer- ződés kezelése és karbantartása céljából más ügynöknek adjuk át.
15.13. Az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről, valamint kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve – a jogszabályban elrendelt adatke- zelés kivételével – törlését. A valóságnak meg nem felelő adatot a biztosító köteles helyesbíteni.
15.14. Az érintett kérelmére a biztosító tájékoztatást ad:
az általa kezelt adatokról, illetve
a megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatokról,
az adatkezelés céljáról,
az adatkezelés jogalapjáról, az adatkezelés időtartamáról, az adatfeldolgozó
nevéről,
címéről (székhelyéről),
adatkezeléssel összefüggő tevé- kenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják meg vagy kaphatják meg az adatokat.
15.15. Az adatvédelemről szóló tájékozta- tás iránti kérelmeket a biztosító székhelyé- re, a biztosító adatvédelmi felelőséhez (fax: 000-0000; levelezési cím: 1087 Buda- pest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52., Compliance osztály) kérjük eljuttatni.
15.16. A biztosító személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint addig kezelhet, ameddig a bizto- sítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
15.17. A biztosító a létre nem jött biztosí- tási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a bizto- sítási szerződés létrejöttének meghiúsulá- sával kapcsolatban igény érvényesíthető.
15.18. A biztosító köteles törölni az ügyfe- leivel, volt ügyfeleivel vagy a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos min- den olyan személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezés- re, illetve amelynek kezeléséhez nincs tör- vényes alap.
15.19. Az érintett jogellenes adatkezelés esetén élhet tiltakozási jogával, illetve bíró- sághoz is fordulhat.
16. Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól
16.1. A mezőgazdasági növénybiztosítá- sok díjtámogatása miatt az új szerkezetű biztosítási szerződés általános szerződési feltételeiben rögzített rendelkezések a vonatkozó jogszabályokban előírt mini- mális tartalmi elemeket is tartalmazzák.