A SÁSDI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÓVODÁJÁNAK ÉS BÖLCSŐDÉJÉNEK
A SÁSDI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÓVODÁJÁNAK ÉS BÖLCSŐDÉJÉNEK
SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
2013. március 31-től visszavonásig érvényes
1
Szervezeti és Működési Szabályzat
Sásdi Általános Művelődési Központ Óvodája és Bölcsődéje
Az intézmény OM azonosítója: | Vezető: |
201 881 | |
……………………………………… | |
Gálné Xxxxxx Xxxxxxxxx | |
Ph | |
Legitimációs eljárás | |
Nevelőtestületi elfogadás határozatszáma: | Szülői szervezet nevében véleményezte: |
……………………………………… név Közalkalmazotti Xxxxxx nevében névaláírás | …………………………………….. név |
…………………………………………………… név | |
A német nemzetiségi kisebbségi önkormányzat egyetértését nyilvánította: …………………………………… Ph | |
Vezetői jóváhagyás határozatszáma: Ph. ............................................................................. Vezető aláírása Fenntartói jóváhagyás határozatszáma amennyiben pénzügyi kihatással bír a fenntartóra: ………………………………………………… A fenntartó képviseletében Ph. | |
A dokumentum jellege: Nyilvános | |
Hatályos: | Érvényes: A kihirdetés napjától visszavonásig |
Verziószám: …./2013. Módosított változat: | Készült: …… példány Iktatószám: |
A Sásdi ÁMK SzmSz-ét megismertem, elfogadtam:
név | aláírás | munkakör |
Xxxxxxxxxxxx Xxxxx | Óvodapedagógus | |
Xxxxx Xxxxxx | Óvodapedagógus | |
Xxxxxxxx Xxxxx Xxxxx | Xxxxx | |
Farkasné Xxxxxx Xxxxxxxxx | Xxxxx | |
Gálné Xxxxxx Xxxxxxxxx | Xxxxxxxxxxxxxx | |
Xxxxxxxx Xxxxxx Xxxx Xxxxxxxxx | Óvodapedagógus | |
Xxxxxxxx Xxxxxxxx Xxxx | Xxxxx | |
Hirné Xxxxxxxxxx Xxxxx | Xxxxx | |
Xxxxxxxx Xxxxx | Óvodapedagógus | |
Xxxxxx Xxxxxxx | Óvodapedagógus | |
Némethné Xxxxx Xxxxx | Kisgyermek nevelő- gondozó | |
Xxxxxxxxxxx Xxxxxxxxxxx Xxxxx | Xxxxxxxxxxxxxx | |
Xxxxxxxx Xxxxxxxx | Dajka | |
Razgyelné Xxxxxxx Xxxxxxx | Kisgyermek gondozó | |
Xxxxxx Xxxxxxxx Xxxxxxx | Óvodapedagógus | |
Sebőkné Xxxxx Xxxxxxx | Xxxxxxxxxxxxxx | |
Xxxxx Xxxxxx | Takarító | |
Xxxxxxxxxx Xxxxxx Xxx | Xxxxx | |
Xxxxxxxxxx Xxxxxxx | Pedagógiai asszisztens | |
Xxxxx Xxxxx | Óvodatitkár | |
Xxxxxx Xxxxxxx | Xxxxxxxxxxxxxx | |
Vácziné Xxxxxxx Xxxxx | Óvodapedagógus |
1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT AZ INTÉZMÉNY ALAPDOKUMENTUMA 4
1.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja 4
1.3. A Szervezeti és Működési Szabályzat készítésének jogszabályi alapja 5
1.4. A Szervezeti és Működési Szabályzat megtekintése 7
1.4.1. Az óvodai és bölcsődei belső szakmai és tanügyi dokumentumainak használata 7
1.4.2. A papíralapú dokumentumok vezetésére vonatkozó szabályok 7
1.4.3. Az elektronikus úton előállított papír alapú dokumentumok vezetésére
A) A vezető által vezetett nyilvántartások, illetve kezelt dokumentumok: 8
B) Óvodapedagógusok által vezetett nyilvántartások, illetve kezelt dokumentumok: . 9
C) Bölcsőde szakmai vezetője által vezetett nyilvántartások, illetve kezelt dokumentumok 9
D) Kisgyermeknevelők által vezetett nyilvántartások, illetve kezelt dokumentumok 10
E) Bölcsődeorvos által vezetett nyilvántartások, illetve kezelt dokumentumok 10
1.5. A Szervezeti és Működési Szabályzat személyi és időbeli hatálya elfogadása, jóváhagyása 10
1.5.1. Érvényességi hatálya 10
1.5.4. A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása, jóváhagyása 11
1.5.5. Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálatának módja 11
1.5.6. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok, szabályzatok 12
3. KÖLTSÉGVETÉSI SZERV SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 20
3.1. Az intézmény szervezeti egységei 20
3.3. A költségvetési szerv dolgozói 21
3.3.1. A nevelőtestület tagjai az óvodapedagógusok 21
3.3.2. A nevelőmunkát közvetlenül segítő dolgozók közössége 23
3.3.3. A munkakörökhöz tartózó feladat - és hatáskörök 29
3.3.4. A munkaköri leírás tartalmazza 29
3.4.1. Alkalmazotti közösség 30
3.4.3. Szakmai munkaközösség 32
A) A szakmai munkaközösségek tevékenysége 33
B) A szakmai munkaközösség-vezető feladatai 33
3.4.4. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok 34
3.5. Kinevezés és alkalmazási feltételek 34
3.6. Megbízás alapján ellátandó feladatok 35
3.7. A szervezeti egységek engedélyezett létszáma 35
3.9. Az intézmény munkáját segítő testületek, szervek, közösségek működése 37
3.10. A vezetők közötti feladatmegosztás 38
3.10.1. A vezető és feladatköre 38
3) Kizárólagos hatáskörébe tartozik 40
4) A vezető helyettesítési rendje 40
3.10.2. A vezető hatásköréből átruházott feladatok 41
2) Bölcsőde szakmai vezetőjére 41
3.11. Gyermekvédelmi feladatok ellátásának rendje 42
3.12. A vezetők, szervezeti egységek és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje 43
3.12.1. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás 43
3.12.2. A bölcsődével való kapcsolattartás formája 43
3.12.3. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje 44
3.12.4. Szülők, óvodapedagógusok, gondozónők kapcsolattartása, a szülők
3.13. Az óvoda külső kapcsolatainak szabályozása 45
4. AZ INTÉZMÉNY KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYKÉNT VALÓ
MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 51
4.1. Az intézmény munkaterve 51
4.2. Nevelési év helyi rendje 51
4.2.1. Ügyintézési rend a szorgalmi időszakban 52
4.2.2. Ügyintézési rend a nyári időszakban 53
4.3.1. Az óvoda és bölcsőde nyitva tartási ideje 53
4.4. A gyermekekre vonatkozó rendszabálya 54
4.4.1. Gyermekek az óvodában, bölcsődében 54
B) A gyermekek távolmaradása, a távolmaradás igazolása 54
C) Az iskolai élet megkezdésére vonatkozó szabályok 55
D) A gyermek óvodai elhelyezésének megszűnik 55
E) A gyermek bölcsődei ellátás megszűnik 56
4.5. Az intézmény munkavégzéssel kapcsolatos szabályai 56
4.5.1. A közalkalmazottak munkarendje 57
B) A pedagógusok, kisgyermeknevelők munkarendje 57
C) A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkarendje 59
4.5.2. Az alkalmazottak távolmaradása, rendkívüli távolmaradására vonatkozó szabályok 59
4.5.3. Kötelező óraszámba be nem számítható feladatok: 60
4.5.4. A szabadságolás ütemezése 61
4.5.5. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés elosztása 61
A) A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés elvei: 62
B) Nem pedagógus alkalmazottak kereset-kiegészítésben részesülhet, ha 63
4.7. A pedagógiai munka belső ellenőrzése 64
4.8. Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az
5. INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK 67
5.1. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 67
5.2. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok 68
5.2.1. Az intézmény dolgozóinak feladatai 69
5.2.2. Gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok 71
5.3. A nevelőmunka biztonságos feltételeinek megteremtése 73
5.3.1. Nevelési időben szervezett óvodán kívüli programokkal kapcsolatos szabályok 73
5.3.2. A szülői igények alapján szerveződő önköltséges szolgáltatásokon való részvétel szabályai: 74
5.3.3. Az intézményi alkalmazottak munkavégzésével kapcsolatos szabályok 74
5.3.4. Óvó védő előírások, amelyeket a gyermekeknek meg kell tartani az óvodában való benntartózkodás során 74
5.4. Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai 75
5.5. Az intézményi hirdetőtábla használatának szabályai 76
5.6. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők 76
5.7. Az ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 78
5.7.1. Gyermekközösségekkel kapcsolatos hagyományok: 79
5.7.3. A felnőtt közösségekkel kapcsolatos hagyományok: 80
5.8. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek felé 80
5.9. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések 81
5.9.1. Az Alapító Okirat elhelyezése 81
5.9.2. A működési alapdokumentumok elhelyezése 81
5.9.3. Tájékoztatás a Pedagógiai Programról 82
5.9.4. Tájékoztatás a Házirendről 82
5.9.5. Az Internetes nyilvánosságra vonatkozó feladatok 83
5.11. A fakultatív hit és vallásoktatás feltételeinek biztosítása 84
5.12. Hivatali titok megőrzése 85
5.13. Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség vezetői beosztást betöltők részére 85
5.14. A telefonhasználat eljárásrendje 87
5.15. A helyiségek használati rendje 87
5.16. A közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének rendje 88
5.17. Elektronikus adatszolgáltatási kötelezettség 89
A) Jelentési kötelezettséggel kapcsolatos feladatok 91
B) Elektronikus úton előállított dokumentumok hitelesítése 91
C) Intézményi honlap működtetésének szabályai 92
5.18. Az iratkezelés szervezeti rendje 92
5.18.1. Az iratkezelési feladatok megosztása 93
5.18.2. A számítógépes alkalmazások általános üzemeltetési, informatikai
felügyeletének feladatai 95
5.19. A hiányzó, illetve elvesztett iratok ügyének rendezése 96
5.20. Bélyegzőkkel kapcsolatos rendelkezések 96
6. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 97
7. NYILATKOZATOK 98
8. MELLÉKLETEK 100
1. számú melléklet: Költségvetési szerv szervezeti felépítése: szervezeti vázlatrajz101
2. számú melléklet: Óvodapedagógusok munkaköri leírása 102
3. számú melléklet: Vezető helyettes munkaköri leírása 108
4. számú melléklet: Dajka munkaköri leírása 112
5. számú melléklet: Óvodatitkár munkaköri leírása 117
6. számú melléklet: Takarító munkaköri leírása 122
7. számú melléklet: Bölcsődei gondozónő munkaköri leírása 126
8. számú melléklet: Pedagógiai asszisztens munkaköri leírása 130
9. számú melléklet: Iratkezelési szabályzat 135
10. számú melléklet: Adatkezelési szabályzat 144
11. számú melléklet: Az elektronikus úton előállított papír alapú dokumentumok vezetésére vonatkozó szabályok 157
12. számú melléklet: Intézményi felvételi eljárásrend 159
13. számú melléklet: Intézményi felvételi eljárásrend 164
14. számú melléklet: Intézményi felvételi eljárásrend 165
15. számú melléklet: Intézményi felvételi eljárásrend 167
16. számú melléklet: Intézményi felvételi eljárásrend 171
17. számú melléklet: Intézményi felvételi eljárásrend 173
BEVEZETŐ
A köznevelésről szóló Nkt. 25.§ (1) A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg.
A szervezeti és működési szabályzatban kell szabályozni mindazokat a kérdéseket, amelyek meghatározását jogszabály írja elő, továbbá a nevelési intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni.
A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni
(20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 4. §)
a) a működés rendjét, ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét,
b) a pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét,
c) a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel,
f) a vezető vagy vezető helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendjét,
g) a vezetők és az iskolaszék, az óvodaszék az valamint az intézményi, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formáját, rendjét,
h) a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket,
i) a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást,
j) az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat,
l) az alapfokú művészeti iskola kivételével a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét,
m) az intézményi védő, óvó előírásokat,
n) bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendőket,
o) annak meghatározását, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról,
p) azokat az ügyeket, amelyekben a szülői szervezetet, közösséget az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel,
1
r) az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendjét,
s) az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendjét,
u) mindazokat a kérdéseket, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, vagy nem lehet szabályozni.
20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 168. § (1) Az intézmény, iskola, kollégium SZMSZ-ében kell meghatározni a nevelési-oktatási intézmény vezetőinek, pedagógusainak, valamint más alkalmazottainak feladatait a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén (intézményi védő, óvó előírások).
A szervezeti és működési szabályzat alapvetően az oktatási intézmény felnőtt dolgozóira állapít meg szabályokat, akikre valamilyen módon, formában, kapcsolatba kerülnek az intézménnyel. A szervezeti és működési szabályzat olyan alapokmány, (alapdokumentum), mely kódexszerűen foglalja össze az intézmény szervezetére, működésére, a pedagógusok és gyermekek jogaira és kötelességeire vonatkozó szabályokat: mindenekelőtt az intézmény szervezeti rendjét. A szervezeti és működési szabályzatba bele kell foglalni az intézmény alapmutatóit (az alapító okirat legfontosabb elemeit) alaptevékenységét és ezeket meghatározó jogszabályi hátteret.
Az intézmény, az iskola és a kollégium a pedagógiai programjának legalább egy példányát oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék. Az SzMSz-t, a házirendet és a pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. ( 20/2012.
(VIII.31.) EMMI r. 82. § (1) (3)
Az óvodai és bölcsődei intézmény szervezeti és működési szabályzatának a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl, elveiben és tartalmában illeszkedni kell az óvodai és bölcsődei intézmény más belső szabályzataihoz, alapdokumentumaihoz.
Az óvoda és bölcsőde tartalmi munkáját és működését meghatározó helyi szabályok
• Alapító Okirat
• Szervezeti és Működési Szabályzat (SzMSz)
• Helyi Óvodai Pedagógiai program
• Házirend
Az óvodai, bölcsődei intézmény alapításának leglényegesebb kelléke az Alapító Okirat kiadása, az alapító okirat alapján az intézmény nyilvántartásba vétele.
A nyilvántartásba vétellel válik a közoktatási intézmény önálló jogi személlyé, amely ettől kezdődően saját nevében eljárhat, jogok és kötelezettségek illetik meg.
Az óvoda és a bölcsőde a Sásdi Általános Művelődési Központ intézményeként működik.
Az óvoda és a bölcsőde Szervezeti és Működési Szabályzata a Sásdi ÁMK SzMSz-ének mellékletét képezi, és az intézmény speciális kérdéseit szabályozza.
A Szervezeti és Működési Szabályzat az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező érvényű.
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint a végrehajtási rendeletében foglaltak érvényre juttatása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, a gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében a Sásdi Általános Művelődési Központ (továbbiakban Sásdi ÁMK) Óvodája és Bölcsődéje nevelőtestülete a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő
Szervezeti és Működési Szabályzatot
(továbbiakban SzMSz) fogadta el.
1. A Szervezeti és Működési Szabályzat az intézmény alapdokumentuma
A köznevelési feladatok végrehajtásában közreműködők döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor a gyermekek mindenek felett álló érdekeit veszik figyelembe. A köznevelésben a gyermekek mindenek felett álló érdeke, hogy
• a köznevelési törvényben meghatározott szolgáltatásokat megfelelő színvonalon biztosítsák számukra,
• a köznevelési törvényben meghatározottak szerint minden segítséget megkapjanak képességeik, tehetségük kibontakoztatásához, személyiségük fejlesztéséhez, ismereteik folyamatos gyarapításához,
• a gyermekek és szüleik ügyeiben méltányosan, humánusan, valamennyi tényező figyelembevételével, a többi gyermek érdekének szem előtt tartásával járjanak el. Az intézmény működtetésében, a feladatok végrehajtásában a gyermekekkel kapcsolatos döntések, intézkedések meghozatalakor az egyenlő bánásmód követelményét kötelező megtartani. Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének következményeit orvosolni kell, amely azonban nem járhat más gyermek jogainak megsértésével, csorbításával.
1.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja
Az SzMSz célja, hogy megállapítsa a Sásdi ÁMK Óvodájának és Bölcsődéjének működésének szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok.
A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint a végrehajtási rendeletében foglaltak:
• érvényre juttatása,
• az intézmény jogszerű működésének biztosítása,
• a zavartalan működés garantálása,
• a gyermeki jogok érvényesülése,
• a szülők, a gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése,
• az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása.
A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg.
Megalkotása a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik.
A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe.
A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység- csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza.
• a működés rendjét, ezen belül a gyermekek fogadásának (nyitva tartás) és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét;
• a vezető akadályoztatása esetére a helyettesítés rendjét;
• a pedagógiai munka belső ellenőrzési rendjét;
• a belépés és bent tartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési intézménnyel;
• a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására vonatkozó rendelkezéseket,
• a vezetők, valamint az óvodai, bölcsődei szülői szervezet közötti kapcsolattartás formáját;
• azokat az ügyeket, amelyekben a szülői szervezetet az SzMSz véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel;
• a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást;
• a rendszeres egészségügyi ellátás rendjét;
• az intézményi védő-óvó előírásokat;
• az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat;
• a rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendőket;
• mindazokat a kérdéseket, amelyek meghatározását jogszabály előírja, illetve az intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabályi rendelkezés alapján készített szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni
1.3. A Szervezeti és Működési Szabályzat készítésének jogszabályi alapja
⚫ 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről
⚫ 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról
⚫ 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
⚫ 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
⚫ 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról (Áht.)
⚫ 368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ámr.)
⚫ 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről
⚫ 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
⚫ 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
⚫ 2011. évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól
⚫ 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól
⚫ 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
⚫ 1993. évi XCIII. törvény A munkavédelemről
⚫ 335/2005. (XII. 29.) Korm. Rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről
⚫ 1995. évi LXVI. törvény A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről
⚫ 44/2007. OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól
6
1.4. A Szervezeti és Működési Szabályzat megtekintése
Jelen szervezeti és működési szabályzatot az óvodás és bölcsődés gyermekek szülei, az intézmény közalkalmazottjai és az intézményben munkát vállalók, valamint más érdeklődők megtekinthetik a vezető irodájába munkaidőben, az intézmény folyosóin, továbbá az intézmény honlapján.
A nyilvánosságról, és a nyilvános dokumentumok hozzáférhetőségéről hirdetményt kell jól látható helyen elhelyezni az intézmény épületében. Az alapdokumentumok hivatalos példányait az érdeklődők az intézményből nem vihetik ki.
Az alapdokumentumok megváltoztatásának módját a dokumentumok végén található érvényességi rendelkezések szabályozzák. Az alapdokumentumok megváltozásáról az intézmény vezetője köteles tájékoztatni az érintetteket aktuálisan összehívott értekezleten.
1.4. 1. AZ ÓVODAI ÉS BÖLCSŐDE I BELSŐ SZAKMAI ÉS TANÜGYI DOKUMENTUMAINAK HASZ NÁLATA
Az intézmény belső szakmai és tanügyi dokumentumait minden érintettnek rendelkezésre kell bocsátani. A helyi pedagógiai programból és a házirendből csoportonként, a belső ellenőrzési tervből, az éves munkatervből és a Szervezeti Működési Szabályzatból köteles a vezetője épületenként legalább egy példányt biztosítani a nevelési év kezdetén.
A csoportnaplót, a mulasztási naplót és a gyermekek egyéni fejlődését nyomon követő dokumentációt naprakészen a csoportszobában kell tartani, az intézmény területéről kivinni csak vezetői engedéllyel szabad.
1.4. 2. A PAPÍRALAPÚ DOKUMENTU MOK VEZETÉSÉRE VONAT KOZÓ SZABÁLYOK
• Csoport napló:
Vezetése a vezető által kiadott, a nevelőtestület által megalkotott formanyomtatványon történik.
• Egyéni fejlődési napló:
Az egyéni fejlődési napló a csoport napló része (hatályos jogszabály alapján). Vezetése a nevelőtestület által megalkotott formanyomtatványon történik. A tartalma megegyezik a 20/2012.-es EMMI rendeletben meghatározottakkal. Vezetésére a portfólió jelleg jellemző: a gyermekről a kötelező bejegyzéseken túl aktuális információk is bekerülnek, melyek a fejlődésben változást eredményezhetnek.
7
A gyermek értékelése minden soron következő fejlesztési időszak előtt megtörténik. Hiányzási napló-naprakészen,, jegyzőkönyv gyermekbalesetekről Az aktuális nyomtatványoknak megfelelően kötelező a vezetésük.
• Munkaidő nyilvántartás
1.4. 3. AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT PAPÍR ALAPÚ DOKUMENTUMOK VEZETÉS ÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
A számítógépen készített dokumentumok felvezetését követő nyomtatás során keletkezett dokumentumok minden oldalát szignózni kell az intézmény vezetőjének, az utolsó oldalon pedig aláírásával és az intézmény bélyegzőjével kell ellátnia a dokumentum hitelesítéséül. (10.számú melléklet)
A) A VEZETŐ ÁLTAL VEZETETT NYILV ÁNTARTÁSOK, ILLETVE KEZELT DOKUMENTUMOK:
• Felvételi előjegyzési napló
• Óvodai törzskönyv
• Jegyzőkönyv a tanuló- és gyermekbalesetekről
• költségvetés (gazdasági ügyintézővel)
• munkaköri leírások
• dolgozók szabadságának nyilvántartása
• személyi anyagok vezetése
• kisgyermeknevelők nyilatkozata arról, hogy nem folyik ellene gyermekbántalmazás miatt eljárás 1997. évi XXXI. Tv. 15. § (8)
• dolgozók továbbképzési kötelezettsége teljesítésének nyilvántartása
• kis- és nagy értékű eszközök nyilvántartása (leltár)
• munkavédelmi napló vezetése
• éves munkaterv, munkatervi beszámolók készítése
• szabályzatok készítése és felülvizsgálata
8
B) ÓVODAPEDAGÓGUSOK ÁLTAL VEZETETT NYILVÁNTA RTÁSOK,
ILLETVE KE ZELT DOKUMENTUMOK:
• Csoportnapló- naprakészen
• Egyéni fejlődési napló
• Hiányzási napló naprakészen
• Jegyzőkönyv gyermekbalesetekről
• Munkaidő nyilvántartás
C) BÖLCSŐDE S ZAKMAI VEZE TŐJE ÁLTAL VEZETETT NYILVÁNTARTÁSOK, ILLETVE KEZELT DOKUM ENTUMOK
• felvételi könyv (SZ.NY.3354-10 r.m.sz.ny.)
• 235/1997. (XII. 17.) Kormányrendelet IX. számú melléklet „A gyermekjóléti alapellátásban részesülő gyermekekről”
• Megállapodás az ellátás igénybevételéről 1997. évi XXXI. Tv. 32. § (4)
• Szülői nyilatkozat a tájékoztatási kötelezettség megtörténtéről 1997. évi XXXI. Tv. 33. § (2)
• havi statisztika – Bölcsődei jelentés havonta: felvett gyerekek…%, gondozott gyerekek…% 133/1997. (VII. 29.) Kormányrendelet
• 1 számú melléklet - Térítési díj nyilvántartása
• 2 számú melléklet – Nyilvántartás az ellátási napokról
• 3 számú melléklet – Nyilvántartás az étkezést igénybe vevőkről
• Gyermekétkeztetés – intézményi térítési díjkedvezmény – elszámolása
• Ingyenes étkezés – önkormányzathoz
• heti étrend
• étkezők nyilvántartása (felnőtt, gyermek)
• fertőző betegségekről történő kimutatás
• kisgyermeknevelők továbbképzési kötelezettsége teljesítésének nyilvántartása
• szakmai program készítése
• munkatervi beszámolók készítése
• szabályzatok felülvizsgálata
• a gyermekekről vezetett napi jelenléti kimutatás (33762-1 C.SZ.NY. 3354-1 x.xx.)
D) KISGYERMEKNEVELŐK ÁLT AL VEZETETT NYILVÁNT ARTÁSOK,
ILLETVE KEZELT DOKUM ENTUMOK
• csoportnapló naponta
• bölcsődei gyermek egészségügyi törzslap, fejlődési lappal együtt (C.3354- 6/a.r.sz.ny.r.)
• (a gyermek 1 éves koráig havonta, később negyedévente vezetve)
• családlátogatásról feljegyzés
• percentil tábla (fiú 3341-46/c, lány 3341-45/c)
• üzenő füzet
• beszoktatás folyamata
• gyermek fejlődésének nyomon követése (fejlődési napló szempontjai alapján)
• (a gyermek 1 éves koráig havonta, később negyedévente vezetve)
E) BÖLCSŐDEORVOS ÁLTAL V EZETETT NYILVÁNTARTÁSOK, ILLETVE KEZELT DOKUMENTUMOK
• bölcsődei gyermek-egészségügyi törzslap (a gyermek 1 éves koráig havonta, később negyedévente vezetve)
• nyilatkozat a 3 évet betöltött gyermek további bölcsődei ellátásáról
1.5. A Szervezeti és Működési Szabályzat személyi és időbeli hatálya elfogadása, jóváhagyása
1.5. 1. ÉRVÉNYESSÉGI HATÁLYA
Az SzMSz a jóváhagyás alapján lép hatályba és határozatlan időre szól. Módosításra akkor kerül sor, ha az SzMSz létrejöttét meghatározó jogszabályokban, illetve az intézmény adataiban változás áll be, vagy ha a szülők, illetve a nevelőtestület erre javaslatot tesz.
1.5. 2. TERÜLETI HATÁLYA
Az SzMSz az intézmény területén, az óvodába való lépéstől annak elhagyásáig szabályoz, továbbá azokra az estekre érvényes, ameddig a gyermekek az intézmény nyitvatartási idejében, óvónői felügyelet alatt állnak. Rendelkezései nem vonatkoznak arra az időszakra, amelyben a gyermek még, vagy már szülői felügyelet alatt áll.
1.5. 3. SZEMÉLYI HATÁLYA
A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező szabályzat, vezetői utasítások betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára: a pedagógus munkakörben foglalkoztatott óvodapedagógusokra, a bölcsőde szakmai vezetője, bölcsődei gondozónők a nevelőmunkát segítőkre, a szülőkre, az óvodába, bölcsődébe járó gyermekekre és az óvodában munkát vállalókra nézve kötelező érvényű.
A szervezeti és működési szabályzat a vezető aláírásával lép hatályba, és határozatlan időre szól.
1.5. 4. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA ,
JÓVÁHAGYÁSA
A Sásdi ÁMK Óvodájának és Bölcsődéjének működésére vonatkozó jelen szabályzatot a vezetőjének előterjesztése után a alkalmazotti értekezleten, az intézmény alkalmazottai fogadják el. Az SzMSz azon rendelkezéseinek a hatályba lépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges.
A jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorol a Szülői Szervezet. Véleményezési jogot gyakorol az intézmény Közalkalmazotti Tanácsa, amelyet a zárófejezetben aláírásukkal igazolnak.
Az SzMSz előírásai:
• nem ütközhetnek jogszabályba
• nem sérthetik a fenntartó önkormányzat rendeletét
• nem lehetnek ellentétesek az intézményalapító okiratában foglaltakkal
Az SZMSZ a vezető jóváhagyásával lép hatályba a kihirdetés napján és határozatlan időre szól. Ezzel egy időben hatályát veszti a .................. számon a fenntartó által jóváhagyott SZMSZ.
A kihirdetés napja: ........................................
1.5. 5. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT FELÜLVIZSGÁLATÁNAK MÓDJA
• ha az intézmény működési rendjében változás történik
• ha a jogszabály előírja
Felülvizsgálata: évenként, illetve jogszabályváltozásnak megfelelően.
Módosítása: a vezető hatásköre, kezdeményezheti a nevelőtestület és a KT elnök
1.5. 6. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK, SZABÁLYZATOK
A törvényes működést az alábbi, - hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg.
• Alapító okirat
• Szervezeti és Működési Szabályzat
• Az Óvoda Helyi Pedagógiai programja
• Házirend
• Az óvoda éves pedagógiai munkaterve
• Gyakornoki Szabályzat
• Iratkezelési és Adatkezelési Szabályzat
• Továbbképzési program, beiskolázási terv
• Közalkalmazotti Szabályzat
• Tűzvédelmi Szabályzat
• Munkavédelmi Szabályzat
• Leltározási és Selejtezési Szabályzat
• Belső kontrollrendszer szabályozása
• Együttműködési Megállapodás
• A közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának szabályzata
Az Alapító Okirat:
Az alapító okirat, mely tartalmazza az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését.(Nkt.21.§ (3)
Az Óvoda Helyi Pedagógiai programja, mely tartalmazza (EMMI 20/2012 (VIII.31.)
• Az óvoda nevelési alapelveit, célkitűzéseit
• Azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését
• A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységeket
• A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységét,
• A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit,
• Az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket
• A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket
• A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket
• A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét
Az óvoda nevelési évre szóló munkaterve:
Az intézmény hivatalos feladatsora, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve a felelősök megjelölésével.
Az éves pedagógiai munkatervet a nevelőtestület javaslata, véleménye alapján a vezető készíti el, majd megvitatása után a nevelési évet nyitó nevelőtestületi értekezleten fogad el. Az éves munkaterv tartalma:
• Az aktuális nevelési év helyzetképe
• Az aktuális nevelési évre kitűzött célok, feladatok, tevékenységek
• A nevelési év rendje
• A nevelési év munkarendje óvodapedagógusok és nem pedagógus beosztású dolgozók
• Ünnepek, rendezvények szervezési rendje
• Gyermek és Ifjúságvédelmi feladatok nevelési évre szóló rendje
• Az intézmény belső ellenőrzési rendje: szakmai és működési
A nevelőtestület által elfogadott, az adott nevelési évre szóló munkatervet az intézményi szülői szervezetettel ismertetni kell, illetve az intézmény internet honlapján nyilvánossá kell tenni.
13
2. Általános rész
Az intézmény neve: SÁSDI ÁMK Óvodája és Bölcsődéje OM azonosító: 201881
A intézmény székhelye: 0000 Xxxx, Xxxxxxx xx 0. A intézmény telephelye: 0000 Xxxx, Xxxxxxx xx 0.
A intézmény típusa: köznevelési intézmény, óvoda, bölcsőde
Az alapító okirat: Kelte: 2012.december 17. TOT 15/2012.(XII.13.) számú határozat Az alapító okirat azonosítója: TOT 15/2012.(XII.13) Intézményi oldalon: I-19/2013 A költségvetési szerv törzskönyvi azonosító száma: 769305
A költségvetési szerv (köznevelési intézmény) alaptevékenysége:
Kötelező szakmai feladatok | ||
Alaptevékenység államháztartási szakfeladatrend szerinti besorolása | Szakágazat megnevezése | Szakágazat száma |
Óvodai nevelés, ellátás Óvodai nevelés, ellátás Jogszabály: 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 137/1996. évi kormányrendelet Az óvodai nevelés alapprogramja | 851011 | |
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról | ||
A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról Pedagógiai Program | ||
SNI gyermek óvodai nevelése, ellátása Xxxxxxxxxx: 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve kiadásáról | ||
A 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről törvény 4. § 25. pontjának értelmezése alapján sajátos nevelési igényű gyermek, az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi | 851012 | |
14
vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, továbbá az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. | ||
Nemzetiségi óvodai nevelés ellátás Jogszabály: 32/1997.(XI.5.) MKM a Nemzeti etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvei A kisebbségi óvoda a tevékenységi formákat az óvodai nevelés országos alapprogramja szerint alakítja ki, a tartalmakhoz felhasználja a kisebbségi nyelvi, irodalmi, zenei, szellemi és tárgyi kultúra értékeit. A kisebbségi óvodai nevelés formája B) Kisebbségi nevelést folytató kétnyelvű óvoda A kisebbségi nevelést folytató kétnyelvű óvoda mindkét nyelv (a kisebbség nyelve és a magyar nyelv) fejlesztését szolgálja. Az óvodai élet tevékenységi formáiban a két nyelv használata érvényesül. A két nyelv használatának arányát a pedagógiai programban az óvodai élet kezdetén a gyermekcsoport nyelvismerete határozza meg. A hangsúly a kisebbségi nyelv fejlesztésére helyeződik. | 851013 | |
Bölcsődei ellátás A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1993. évi III. törvény 259/2002.(XII.18.) Korm. Rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről. 281/1997.(XII.23.) Korm. Rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó intézmények működésének engedélyezéséről. 235/1997.(XII.17.)Korm. Rendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a | 889101 |
gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról. 257/2000.(XII.26.) Korm. Rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról. 8/2000.(VIII.4.)SzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról 9/2000.(VIII.4.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról. 133/1997.(VII.29.) Korm. Rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény működésének engedélyezéséről 161/1996. (XI.7.) Korm. Xxxxxxxx A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1997. évi XXXI.törvény A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről: 15/1998.(IV..30.) NM rendelet 2010. évi CLXXI. törvény egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról |
A költségvetési szerv működési köre:
• Óvoda: Sásd város, Felsőegerszeg, Meződ, Oroszló, Palé, Tarrós, Varga és Vázsnok községek
• Bölcsőde: a társult önkormányzatok területe: Sásd város, Baranyaszentgyörgy, Bodolyabér, Felsőegerszeg, Meződ, Oroszló, Palé, Tarrós, Tormás, Varga és Vázsnok községek.
Intézményi csoportok:
• Óvodai csoportok száma: 4 csoport (2013. 09.01-vel 5 csoport) Férőhely száma: 120 fő
• Bölcsődei csoportok száma: 1 csoport
Férőhelyek száma: 12 fő, amely a szakmai program és működési engedély módosításával 14 főre bővíthető, ha minden kisgyermek betöltötte a 2 életévét.
A gazdálkodással összefüggő jogosítványok:
A költségvetési szerv jogállása: jogi személy, az alapító okirat rendelkezése szerint önállóan működő költségvetési szerv.
Meghatározott pénzügyi-gazdasági feladatait a Sásdi Közös Önkormányzati Hivatal, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv látja el.
A költségvetési szerv alapító szerve: Települések Oktatási Társulása Tanácsa 0000 Xxxx, Xxxxx Xxxxxx xxxx 00.
A költségvetési szerv alapításának éve: 2009.
Fenntartó, alapító szerv: Sásd Város Önkormányzata Sásd Xxxxx Xxxxxx xxxx 00.
Irányító szerv: Sásd Város Önkormányzat Képviselő-testülete
A költségvetési szerv irányító szerv székhelye: 0000 Xxxx, Xxxxx Xxxxxx xxxx 00.
Az ellátandó vállalkozási tevékenység köre, mértéke: A költségvetési szerv vállalkozási és kiegészítő tevékenységet nem folytat.
A költségvetési szerv vezetőjének megbízási rendje: Az intézmény vezetője, a fenntartó által kerül kinevezésre, az érvényes jogszabályoknak megfelelően, pályázat útján.
Az intézmény képviseletére jogosultak:
• A mindenkori kinevezett vezető,
• Illetve annak távolléte esetén az SzMSz – ben meghatározott helyettesítési rend az irányadó.
A költségvetési szerv foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony:
• Közalkalmazotti jogviszony, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján.
• Munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezései alapján.
A költségvetési szerv közvetlen jogelődje: Települések Oktatási Társulása Sásdi Óvodája Székhelye: 7370 Sásd, Xxxxxxx Xxxxxx xx 0.
Az intézmény szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatban minden olyan kérdésben dönt, melyet jogszabály nem utal más hatáskörbe.
A döntések előkészítésében, végrehajtásában részt vesznek a pedagógusok és szülők is.
Az intézmény jogszabályban előírt nyilvántartást köteles vezetni a gyermekek és a felnőtt alkalmazottak adatairól.
17
A nyilvántartott személyes és különleges adatok kezeléséről, továbbításáról, nyilvánosságra hozataláról az intézmény Adatkezelési Szabályzata rendelkezik. (9. számú melléklet)
Az intézményi feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság:
A közintézmény feladatainak ellátásához biztosított vagyon:
• sásdi 239.hrsz óvoda
• és a mindenkori mérlegben kimutatott vagyontárgyak.
A költségvetési szerv épülete az önkormányzati törzsvagyon része, korlátozottan forgalomképes, így a költségvetési szerv nem jogosult elidegeníteni, illetőleg biztosítékul felhasználni ezeket.
A költségvetési szerv a vagyon feletti rendelkezés jogát, az Önkormányzat képviselőtestületének a mindenkori - a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló - rendelete szerint jogosult gyakorolni.
A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírások
A költségvetési szerv az irányító szerv által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik feladatainak ellátásáról.
A fenntartási, működési költségeket az évente összeállított, az irányító szerv által jóváhagyott elemi költségvetésben kell meghatározni.
Aláírási jogkör
Az intézmény nevében kiadmányozási jogköre a vezetőnek van.
Akadályoztatása esetén az azonnali intézkedést igénylő ügyiratokat a vezető - helyettes írja alá.
Az intézmény hivatalos bélyegzőinek lenyomata:
Hosszú bélyegző: Az intézmény neve, címe | Körbélyegző: Középen címer, körben az intézmény neve, címe |
• A körbélyegzőt a vezetője és a vezető helyettes használhatja. Hivatalos iratokon aláírási joggal a vezetője és a vezető helyettes rendelkezik a munkaköri leírásban szabályozottak alapján.
• A hosszú bélyegzőt az intézmény vezetője és a vezető helyettes használhatják.
• A bélyegzőket a vezetői irodában elzárva kell tartani. A bélyegzőt eltűnése esetén érvényteleníttetni kell. Az érvénytelenítést meg kell jelentetni az Oktatási Közlönyben. Az új bélyegzőt a fenntartó jóváhagyásával a vezető rendeli meg.
3. Költségvetési szerv szervezeti felépítése
A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket. Az intézmény belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál alapelv, hogy a dolgozók - szakmai felkészültségüknek megfelelően - a feladataikat zavartalanul és eredményesen láthassák el.
3.1. Az intézmény szervezeti egységei
• Az intézmény két szervezeti egységből (óvoda, bölcsőde) áll, melyet a vezető egyszemélyi felelősként vezet.
• A bölcsődei és óvodai feladatokat ellátó szervezeti egységek szakmai szempontból önállóak, tevékenységüket a rájuk vonatkozó jogszabályok, szakmai előírások alapján látják el.
A Sásdi ÁMK Óvodája és Bölcsődéje szerepkultúrás szervezet. A szerepek szintenként jól elkülönülnek, a stratégiai döntéseket a vezető szervezetek hozzák. A felelősség és hatáskörök világosan elkülönülnek, a feladatfelosztásnak megfelelő hierarchia jól nyomon követhető.
Költségvetési szerv szervezeti felépítése: szervezeti vázlatrajz (1. számú melléklet)
Az intézményet a vezető irányítja, magasabb vezető beosztású közalkalmazott. Munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az intézmény belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik, visszavonásig érvényes. Feladatait a vezető helyettes közreműködésével látja el. Munkaköri leírását a fenntartó készíti el.
Intézményen belül megtalálható:
• alá - és fölérendeltség
• azonos szinten belül mellérendeltség
Az intézményen belül alá- és fölérendelt viszonyban működnek az egyes vezetői szintekhez tartozó:
• vezetők,
• illetve vezetőkhöz tartozó beosztottak.
Az azonos vezetői szinthez tartozó munkakörök között mellérendeltségi viszony van.
A szerv szervezeti felépítéséből-struktúrájából adódó alá- és fölérendeltségi viszony jelzi az egyes egységek közötti kölcsönös együttműködési kötelezettséget is.
A dolgozók, középvezető, és magasabb vezető közötti szakmai együttműködésre vonatkozó előírásokat a munkaköri leírásnak kell tartalmaznia.
3.3. A költségvetési szerv dolgozói
Az intézményben dolgozó alkalmazottak létszámát 2013. 09. 01.-ig a Kt.1. számú melléklete alapján, 2013. 09. 01.-től a 2011. évi CXC a nemzeti köznevelésről szóló törvény 95. § -nak megfelelően a 2. és 3. számú melléklete alapján kell meghatározni.
A foglalkoztatottak engedélyezett létszáma az irányító xxxxx által jóváhagyott költségvetési rendeletben kerül meghatározásra.
A foglalkoztatottak jogviszonyára a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII törvényt kell alkalmazni.
Az intézmény dolgozóit a törvény előírásai alapján megállapított munkakörökre a fenntartó által engedélyezett létszámban az intézmény vezetője alkalmazza. A teljes alkalmazotti közösséget a vezető hívja össze minden esetben. Az értekezleteken a vezető tájékoztatja az intézmény dolgozóit az óvoda, bölcsőde munkájáról és ismerteti a soron következő feladatokat. Az értekezletről jegyzőkönyv készül. Az intézmény dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik (ezen Szervezeti és Működési Szabályzat 2-7. számú melléklete).
3.3. 1. A NEVELŐTESTÜLET TAGJA I AZ ÓVODAPEDAGÓGUSO K
Felettük az általános munkáltatói jogokat a vezető gyakorolja. Jogszabályokban megfogalmazott és saját területüket érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkező közösséget alkotnak. Csoportonként két óvodapedagógus dolgozik 2 heti váltásban. Közvetlen felettese a vezető.
Létszám: 2013. 03.31.-én 10 fő
Heti kötött óraszám: 36 óra, heti munkaidő 40 óra.
Délelőtti beosztás:
Hétfőtől- csütörtökig: 7.00 – 13.30 -ig.
Pénteken a kötelező óraszám befejezése 30 perccel megrövidül.
Előzetes beosztás, ill. a dolgozóval történt egyeztetés alapján az óvodapedagógusok között váltakozva kerül sor a reggel 6.30 – 7.00 óra közötti ügyeletre / hetenkénti váltásban /.
Délutáni beosztás:
Hétfőtől- csütörtökig: 9.30 – 16.00-ig.
A délutáni ügyeletet tartó óvodapedagógus: 16.00 – 17.00-ig tart ügyeletet, szintén heti váltásban.
Pénteken a kötelező óraszám kezdése 30 perccel megrövidül.
Heti 32 órát kell a csoportban eltöltenie, a fennmaradó kötött munkaidejében,( heti 4 óra) a vezető irányítása mellett feladata:
Az Nkt. 62. § (1) bekezdésében megfogalmazottakon túl:
• Felkészül a foglalkozások megtartására, elvégzi az előkészítésükkel kapcsolatos pedagógiai feladatokat.
• Az érvényes intézményi pedagógiai programnak, a munkaközösség vezetők iránymutatásainak megfelelően, felelősséggel és önállóan, saját módszerei és a munkaközösség - vezető által ellenőrzött, valamint a vezető által augusztus 30-ig jóváhagyott saját ütemterve szerint nevel.
• Az éves ütemtervben leírt foglalkozások megtartása kötelező.
• Szakmai autonómiája, hogy a szakmai munkaközösség által megfogalmazott és a nevelőtestület által elfogadott ütemtervi kereteken felül szabadon választja meg a foglalkozásokhoz a módszereket és szakmai anyagot.
• Minden nevelési év első szülői értekezletén a szülőkkel ismerteti a gyermekek értékelési rendszerét, majd évente kétszer (január, május) írásban is értékeli a gyermekeket és azt ismerteti a szülőkkel.
• Menedzseli a tehetséges gyermekeket. Ha erre valamilyen oknál fogva nem képes, ezt megbeszéli a vezetővel.
• Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására.
• Évente elkészíti, felülvizsgálja a munkájához szükséges eszközök jegyzékét, a hiányt és az amortizációt jelenti a vezetőnek.
• Csoportjában működteti a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszert.
• Csoportjában elvégzi az egészséges és biztonságos intézményi működtetéssel kapcsolatos feladatokat.
• Munkájához szükséges ismeretek megszerzését folyamatos önképzéssel gazdagítja.
• Adminisztrációs tevékenységéhez az informatikai eszközök használatának képességét folyamatosan fejleszti.
• A napi nevelőmunkájához szükséges jogszabályokat folyamatosan figyeli, és azokat megfelelően alkalmazza.
A heti 4 óra dokumentálása a vezető feladata.
Adminisztratív teendők ellátása:
• minden foglalkozásról a csoportnapló vezetése
• a felvételi és hiányzási napló naprakész vezetése
• a gyermekek hiányzásainak igazolására szóló bizonylatok dokumentálása
• vezeti a gyermek fejlődését nyomon követő dokumentációt, a gyermek anamnézisét, valamint a testi (látás, hallás, mozgás), szociális, érzelmi, erkölcsi és értelmi fejlődésével kapcsolatos információkat képességekre, készségekre részleteiben lebontva az óvodai nevelés teljes időszakára kiterjedően
• a mérések adatainak vezetése, elemzése
• az intézményvezetés vagy a munkaközösség-vezető kérésére szociometriai, pedagógiai felmérések elvégzése és összegezése
• statisztikák határidőre történő elkészítése
• a gyermek, szülőjének írásbeli nyilatkozatát beszerzi minden olyan intézményi, döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul
• szülői értekezleteken jegyzőkönyvet készít
• a vezetőnek előkészíti a tankötelezettség megállapításához szükséges szakvéleményt
Felelőssége: a munkaköri leírásban, illetve az intézmény belső szabályzataiban rá háruló feladatokra, illetve a munkájához leltár szerinti eszközök felelősségére terjed ki.
Beszámolási kötelezettsége: Év végén az egész éves teljesítményét kell értékelnie írásban a nevelőtestületnek.
3.3. 2. A NEVELŐMUNKÁT KÖZVETLENÜL SEGÍTŐ DOLGOZÓK KÖZÖSSÉGE
Felettük az általános munkáltatói jogokat a vezető gyakorolja. Jogszabályokban megfogalmazott és saját területüket érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkező közösséget alkotnak. Közvetlen felettesük az intézményvezető- helyettese.
23
a) Dajkák
Létszám: 4 fő + 1 fő bölcsőde (2013. szept.-től 5 dajka)
Technikai dolgozók /dajkák/ munkaidő beosztása: 7.10 – 15.30 -ig
Feladata:
• Biztosítja a pedagógiai munkához szükséges higiénés feltételeket. közreműködik a gyermek egész napi gondozásában a környezet rendjének, tisztaságának megteremtésében. ellátja a környezetgondozási és baleset- megelőzési teendőket, kisebb baleseteknél elsősegélyt nyújt.
• A biztonságos játék feltételeinek megteremtése, - a játékeszközök kezelése, tisztántartása, - baleset és fertőzésveszély elkerülése
• Munkáját a gyermek óvodai napirendjéhez igazodva az óvónők irányítása mellett szervezi és végzi.
• Segít a gyermekek gondozásában, öltöztetésében, a tisztálkodási teendők ellátásában.
• Az étkezések kulturált lebonyolításában aktívan közreműködik, segít az ételek kiosztásában, az edények leszedésében.
• A nyugodt pihenés feltételeinek megteremtéséhez lerakja az ágyakat, ágyneműket, a gyermekek jelének figyelembevételével.
• A terem szellőztetéséről gondoskodik lefekvés előtt.
• A játék- és egyéb tevékenységekhez szükséges eszközök előkészítésében közreműködik, az óvónő útmutatásait követve.
• A gyermek érkezésekor és távozásakor szükség szerint segít az öltözőben.
• Segíti a nevelőmunkát, a gyermekek szokásrendjének alakulását.
• Séták, kirándulások alkalmával az óvodapedagógusokat segítve kíséri a gyermek- csoportot, felügyelve a biztonságos közlekedésre.
• A napközben megbetegedett gyermekeket felügyeli, ápolja, amíg a szülő érte nem jön.
• A rábízott növények, állatok napi gondozásban részt vesz.
Szakmai követelmények:
Gyermekszerető viselkedésével, személyi gondozottságával, kommunikációs és beszédmintájával hat az óvodás gyermekek fejlődésére. Xxxxxxxx a gyermeket, a szülőt, kapcsolataira a tapintat, az elfogadás jellemző. A tudomására jutott pedagógiai információkat titokként kezeli. A technikai dolgozók a gyermekekről a szülőknek
tájékoztatást nem adhatnak. Nevelési kérdésekben az érdeklődő szülőket tapintatosan az óvodapedagógushoz irányítja. Minden csoportba egy dajka van beosztva.
Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre, továbbá a csoport textíliáival, evőeszközeivel, edényeivel a leltár szerint elszámol, vezeti a csoport törésnaplóját.
b) Óvodatitkár
Felette az általános munkáltatói jogokat a vezető gyakorolja. A nevelőtestülettől és a dajkák közösségétől elkülönült feladattal rendelkező közalkalmazott, akinek feladata elsősorban az intézmény adminisztrációs adat és iratkezelési feladatainak elvégzése, a rendeltetésszerű működéséhez szolgáló feltételek biztosítása a vezető egyszemélyi utasításai alapján. Saját területét érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Közvetlen felettese a vezető.
Létszám: 1 fő
Óvodatitkár munkaidő beosztása:
• 7.30 – 16.00 -ig tart.
Feladata:
• Gyermekenkénti és csoportonkénti nyilvántartást vezet.
• Elkészíti a rovat elszámolást, a számlákat tételesen bekönyveli, vezeti az elszámolásokat.
• Felelősséggel vezeti a munka és védőruha-nyilvántartást, az anyagszámadási füzetet, a szakmai anyagok nyilvántartását.
• Elvégzi a vagyonkezeléssel járó munkálatokat, leltározást, selejtezés előkészítést, stb.
• Az óvodára érvényes rendeleteket, utasításokat betűrendes mutatóba bejegyzi.
• Előkészíti a vezető részére a felvétellel, kilépéssel kapcsolatos adminisztrációt, szabadság-nyilvántartást, szükség szerint végzi a postázást.
• A baleseti jelentéseket a vezető utasítása szerint határidőre elkészíti, elpostázza.
• A vezető utasítása szerint a hiányzásjelentést, a helyettesítési elszámolásokat határidőre elkészíti.
• Végzi az iktatást, figyelemmel kíséri az ügyiratok bonyolítási rendjét és a határidő betartását.
• Vezeti a vezető utasítása szerint a személyi nyilvántartólapokat.
• Gondoskodik arról, hogy a hatáskörébe utalt dokumentumok rendezett és bármikor ellenőrizhető állapotban legyenek, és az ügyviteli rendnek megfeleljenek.
• Személyi anyagokat rendezi a vezető utasítása alapján.
• Irattári selejtezést végez.
• A vezető utasítása szerint intézi és nyilvántartja a pedagógus-igazolványokat.
• Közreműködik a személyzeti és munkaügyi ügyintézésben.
• Az intézmény önálló bérgazdálkodási jogköréből adódóan számítógépen végzi a béradatok nyilvántartását, naprakészen adatokat szolgáltat a vezető részére.
• Gondoskodik az illetmények és bérügyek pontos adminisztrációjáról.
• Kezeli a vagyonkimutatást és a hozzá kapcsolódó adminisztrációt.
• A vezető utasítása szerint kifizeti a napi kisebb összegű beszerzéseket az ellátmányból, a rovatot pontosan elszámolja.
• Gazdálkodik az ellátmánnyal.
• Készpénzelőleget vezetői utasításra megigényli, elhozza, és határidőre elszámolja.
• Vezeti a nevelőtestületi értekezletek jegyzőkönyveit.
Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre. Anyagi felelősséggel tartozik az általa kezelt készpénzt illetőleg.
Írásbeli beszámolási kötelezettsége nevelési évente kiterjed:
• az ügyiratok vezetésének kezelésére
c) Takarító ( fenntartó döntése alapján) Létszám:1 fő
Jogállása
• Felette az általános munkáltatói jogokat a vezető gyakorolja.
• Közvetlen felettese a vezető- helyettes.
A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatokat a takarító részben önálló munkával, részben a vezető helyettes iránymutatása alapján végzi.
Munkaidő beosztása: napi 8 óra Délelőtt:6-10-ig
Délután:15-19-ig
• Munkaidejét- feladatától függően – előzetes megbeszélés alapján, a munkaköri leírásban rögzített osztott és folyamatos időben is végezheti. Ha az intézmény érdeke úgy kívánja, munkaidejét folyamatosan is köteles letölteni.
Általános feladatok
Ellátja a takarítási feladatokat.
Tevékenységét jó munkaszervezéssel, ésszerűen végzi.
Feladatellátása során figyelembe veszi az intézmény nevelési jellegét, ennek megfelelően teremt kapcsolatot a gyermekekkel, szülőkkel.
Feladata, hogy a munkaterületén jelentkező, következőkben felsorolt feladatokat a munkaköri leírásában meghatározott rendszerességgel, illetve alkalomhoz kapcsolódva ellássa:
• A naponta keletkező szemetet tárolóba helyezi.
• A szőnyegeket naponta porszívózza.
• A bútorokat naponta portalanítja, az asztalokat fertőtleníti.
• A helyiségekben naponta a takarítás ideje alatt szellőztetést végez.
• A csoportszobákat és a folyosókat, valamint a mellékhelyiségeket (gyermekmosdó, öltöző, felnőtt mosdó öltöző, irodák, nevelői szoba stb.) naponta tisztítószeres, fertőtlenítős bő vízzel felmossa.
• Gondoskodik a felnőtt mosdók eszközeinek tisztán tartásáról, előkészíti a higiéniai eszközöket.
• Havonta egyszer nagytakarítja a szobai berendezéseket.
• Ápolja, locsolja az udvar növényzetét.
• Tisztán tartja az intézmény előtt a járdát.
• Gondozza a folyosón és az irodákban található növényzetet.
• Xxxxxxx tartja, takarítja az udvart.
Alkalmanként jelentkező feladatok:
Az intézmény nyitása, zárása hétvégi rendezvény esetén, a rendezvény során érintett munkaterület soron kívüli takarítása. Ezen feladatokat, a vezető- helyettes külön utasítása nélkül ellátja. A rendezvényeket követően, részvétel az eredeti rend visszaállításában.
Köteles minden hónap első munkanapján jelezni a takarítási feladataihoz szükséges eszközök, vegyszerek, tisztítószerek mennyiségi szükségletét.
Felelőssége kiterjed:
• a számára kiadott eszközök, valamint a vegyszerek, tisztítószerek biztonságos tárolásáért, különös figyelemmel arra, hogy a gyermekekre veszélyes szerek illetéktelenek számára ne legyenek hozzáférhetőek.
• köteles a nevelőiben található „Hibabejelentő füzetbe” beírni, ha a munkaterületén karbantartást igénylő állapotot észlel.
• munkaterületén az intézményi vagyon biztonságára való felügyeletre
• munkaterületéhez tartozó helyiség zárásáról való gondoskodásra
A munkaköri leírásban foglaltak évente felülvizsgálatra kerülnek.
Beszámolási kötelezettsége: évente egyszer szóban a vezető helyettes felé.
e) Pedagógiai asszisztens 2013. 09. 01.-től
Felettük az általános munkáltatói jogokat a vezető gyakorolja. Munkáját a vezető helyettes által meghatározott munkabeosztás és szabályok betartásával, a mindenkor hatályos jogszabályok szellemében, az SZMSZ és munkaköri leírása alapján végzi.
Jogállása
• Felette az általános munkáltatói jogokat a vezető gyakorolja.
• Közvetlen felettese a vezető- helyettes.
• A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatokat jogállásától függően az óvodapedagógus iránymutatása alapján végzi.
Létszám: 1 fő
Beosztása, munkaideje: napi 8 óra, az intézmény aktuális igénye szerint.
Főbb tevékenységek:
• Az intézményben folyó pedagógiai munka segítése:
• Köteles gondoskodni a gyermekek testi szükségleteinek ellátásáról, a gyermekek foglalkoztatásáról, fejlődésük optimális segítéséről a pedagógusok iránymutatása szerint.
• A foglalkozásokon az óvónő irányításával segíti az csoportban folyó munkát, az eszközöket előkészíti, elrakja, segít a csoportszoba átrendezésében, a gyermekek eszközeinek előkészítésében, egyes gyermekeknek egyéni segítséget nyújt, hogy megfelelően tudjanak dolgozni.
• Ügyel a folyosói rendre, a WC rendeltetésszerű használatára, a kézmosásra, a gyermekek étkezésére.
• Részt vesz a reggeli, az ebéd és uzsonnáztatás lebonyolításában.
• Az udvaron a levegőztetésnél, sétánál segít a gyermekek öltözködésében, az udvari rend megtartásában, játékot kezdeményez.
• A délutáni pihenő alatt és szabadidejében szemléltető eszközöket készít, azokat karban tartja, előkészíti a következő napokra.
• Segít a gyermekek hazabocsátásánál.
• A megtanult fejlesztő terápiák egyes elemeit a pedagógus útmutatása szerint a gyermekekkel gyakorolja.
Felelőssége:
• kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre, a gondjára bízott gyermekek testi épségéért teljes körű felelősséggel tartozik.
Beszámolási kötelezettsége: évente egyszer szóban a vezető helyettes felé.
3.3. 3. A MUNKAKÖRÖKHÖZ TARTÓZ Ó FELADAT - ÉS HATÁSKÖRÖK
Az egyes munkakörökhöz tartozó feladat - és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a kapcsolódó felelősségi szabályokat az egyes munkakörök általános munkaköri leírásait a személyre szóló munkaköri leírások tartalmazzák.
A helyettesítés rendjét a vezető munkakörökre jelen szabályzat, míg más munkakörök esetében a részletes helyettesítés rendjét a munkaköri leírások tartalmazzák.
3.3. 4. A MUNKAKÖRI LEÍRÁS TAR TALMAZZA
• A munkahely a munkavállaló, a munkakör megnevezését
• A munkaidő a közvetlen felettes meghatározását
• A munkavállaló tevékenységének körét, feladatait, hatás és jogkörét
• Az alkalmazotti tagságra vonatkozó feladatokat, szabályokat, jogokat
• A munkaköre szerinti ellenőrzését
• A munkaköre szerinti alap és specifikus elvárásokat
Az intézmény alapdokumentumai, az intézmény éves munkaterve szerinti feladatok ellátásához specifikus munkaköri leírások kerülnek átadásra a megbízott alkalmazottak felé határozott, vagy határozatlan idejű megbízás mellett.
• gyermekvédelmi megbízott
• munkaközösség vezető
• egyéb a szervezet működésének megfelelően
Az óvoda és bölcsőde alkalmazotti közösségét a székhelyén és telephelyén foglalkoztatott valamennyi közalkalmazott alkotja.
Az intézmény nevelőtestületét a foglalkoztatott óvodapedagógusok alkotják.
Szakmai munkaközösséget hozhatnak létre az óvodapedagógusok azonos feladatok ellátására óvodában.
Az intézményben egy közalkalmazotti tanács működik.
Gondozónők közösség: Elkülönült feladatuk alapján a bölcsődei feladatokat ellátó szervezeti egységhez tartozó, szabályzatban meghatározott, a szakmai területet érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkező közösséget alkotnak.
3.4. 1. ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉG
A közalkalmazotti közösség tagjai a jogszabálynak, szakmai előírásoknak megfelelően az intézményen belül elkülönült feladatuknak megfelelően részleges önállósággal, ill. sajátos feladatokkal és jogosítványokkal rendelkeznek. (munkaköri leírás)
A közalkalmazottak összességét érintő kérdésekben az alkalmazotti értekezletek összehívása szükséges. Résztvevői: az intézmény összes dolgozója. Nevelési évenként a munkaterv rögzíti a témát, időpontot. A rendkívüli munkatársi értekezlet összehívásához az alkalmazottak 1/3 részének aláírása és az ok megjelölése szükséges. Az intézmény speciális helyzetéből adódóan munkakörönként is szervezhető alkalmazotti értekezlet (dajkák, gondozónők) a nevelőmunka aktuális feladatainak tisztázására.
Alkalmazotti értekezletet kell tartani: a nemzeti köznevelési törvényben meghatározott fenntartói döntések előzetes véleményezésére, amelyek az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával, és módosításával, vezetői megbízással kapcsolatosak. Azokban az ügyekben, amelyek kizárólag csak a székhely, vagy csak a tagóvodát érintik, a szervezeti egységek is tarthatnak alkalmazotti értekezletet.
Az óvoda és bölcsőde szak-alkalmazotti közösségét az alapító okiratban meghatározott alapfeladatra létesített közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatottakból álló közösség.
3.4. 2. A NEVELŐTESTÜLET
A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, a nevelési-oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve.
A nevelőtestület tagja: az intézmény valamennyi kinevezett óvodapedagógusa. A nevelőtestület döntési és véleményezési jogkörét a Nkt.70.§-a tartalmazza: 70.§.( 2): A nevelőtestület dönt:
a) a pedagógiai program elfogadásáról,
b) az SzMSz elfogadásáról,
c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról,
d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról,
e) a továbbképzési program elfogadásáról,
f) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról,
g) a házirend elfogadásáról,
i) a tanulók fegyelmi ügyeiben,
k) jogszabályban meghatározott más ügyekben
(3) A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben.
A nevelőtestület értekezletei:
A nevelőtestület a nevelési év során:
• rendes és rendkívüli értekezletet tart.
A nevelőtestület rendes értekezleteit az intézmény éves munkatervében meghatározott napirenddel és időpontokban a vezetője hívja össze.
A nevelőtestület egy nevelési éve során az alábbi értekezleteket tartja:
• xxxxxxxx xxxxxx-xxxxx értekezlet
• a nevelési évben két nevelési értekezlet
A rendkívüli nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályok:
A vezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásánál a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik.
Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására.
A rendes és rendkívüli nevelőtestületi értekezletekről jegyzőkönyv készül, melyek kötelező tartalma:
• Dátum,
• Helyszín pontos meghatározása,
• Napirendi pontok felsorolása
• Jegyzőkönyvvezető megnevezése
• Részletes, a napirendi pontoknak megfelelő hiteles szöveg
• Jelenléti ív
A jegyzőkönyvek minden alkalommal aláírják:
• Vezető
• Jegyzőkönyvvezető
• Két hitelesítő aláíró.
A nevelőtestület döntéseit és határozatait – jogszabályokban meghatározott kivétellel – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén a vezető dönt.
A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába – irattárába – kerülnek határozati formában.
A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.
A vezetői megbízással kapcsolatos rendkívüli nevelőtestületi értekezlethez a nevelőtestület kétharmadának, az alkalmazotti közösség értekezletének határozatképességéhez az óvodában dolgozók kétharmadának jelenléte szükséges.
A határozatképesség meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni azt, akinek közalkalmazotti jogviszonya szünetel, amennyiben meghívás ellenére nem jelenik meg.
Az intézmény vezetésére vonatkozó program, és fejlesztési elképzelések támogatásáról / vagy elutasításáról/ a nevelőtestület titkos szavazással határoz, egyébként döntéseit nyílt szavazással hozza.
A nevelőtestület a vezető munkáját a vezetői megbízásának második és negyedik évében
személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés során értékeli.
3.4. 3. SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉG
Szakmai munkaközösség hozható létre 5 fő óvodapedagógus kezdeményezésére. A munkaközösség vezetőjét a vezető bízza meg, a munkaközösség tagjainak javaslatára,
legfeljebb 5 évre szólóan. A munkaközösség éves munkaterv alapján végzi feladatait, melyet a munkaközösség fogad el.
A szakmai munkaközösség vezetője részt vesz az intézményben folyó nevelő munka belső ellenőrzésében, az értékelésben.
A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktatómunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható.
Az intézmény szakmai munkaközössége egy változó, évente meghatározásra kerülő témában működő (Munkatervben meghatározva) közösség.
A szakmai munkaközösség tagjai munkaközösség-vezető választanak évenként a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására.
A) A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK T EVÉKENYSÉGE
11/1994 (VI.8) MKM rendelet 30. § (1) A szakmai munkaközösség meghatározza működésének rendjét, elfogadja munkatervét.
(2) A szakmai munkaközösség vezetőjét az intézmény vezetője, bízza meg a szakmai munkaközösség kezdeményezése alapján. A megbízás többször meghosszabbítható. A szakmai munkaközösség dönt működési rendjéről és munkaprogramjáról.
(3) A szakmai munkaközösség dönt szakterületén
a) a nevelőtestület által átruházott kérdésekről,
b) a továbbképzési programokról,
(4) A szakmai munkaközösség - szakterületét érintően - véleményezi a nevelési-oktatási intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz továbbfejlesztésére.
(5) A szakmai munkaközösség véleményét - szakterületét érintően - be kell szerezni
a) a nevelési, illetőleg a pedagógiai program elfogadásához,
b) az óvodai nevelést segítő eszközök, a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásához,
(6) Az intézmények közötti munkaközösség jogkörét, működésének rendjét, vezetőjének kiválasztását az érdekeltek közötti megállapodás határozza meg.
B) A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉ G-VEZETŐ FELADATAI
• összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját
• összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a nevelőtestület számára, igény szerint a vezető részére a munkaközösség tevékenységéből
• elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak éves terveit
• módszertani értekezleteket tart, bemutató foglalkozásokat (tanórákat) szervez
• irányítja a munkaközösség tagjainak szakmai fejlődését, segíti a szakirodalom tanulmányozását és felhasználását, a továbbképzést
• javasolja az igazgatónak a munkaközösségi tagok jutalmazását, kitüntetését, közalkalmazotti átsorolását
• képviseli a munkaközösséget az intézményen belül és kívül
• ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját és munkafegyelmét
• felügyeli a heti tervek és éves tervek szerinti előrehaladást és a követelmény rendszernek való megfelelést.
3.4. 4. ALKALMI FELADATOKRA A LAKULT MUNKACSOPORTO K
Az intézményi munka egyes aktuális feladatainak megoldására a nevelőtestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület, vagy a vezető döntése alapján.
3.5. Kinevezés és alkalmazási feltételek
• A vezető helyettes a nevelőtestület véleményének kikérése után a vezető bízza meg a feladat ellátásával.
• A munkaközösség-vezető a testület választja, kikérve a vezető véleményét. A feladattal a vezető bízza meg.
• Az óvodapedagógusnak felsőfokú végzettséggel kell rendelkeznie. Az óvodapedagógusi álláshelyek pályázati kiírásában a nevelőtestületnek véleményezési joga van. Feladataikat a munkaköri leírásuk tartalmazza.
• Gondozónő a mindenkori törvényi előírásoknak megfelelő végzettséggel kell, hogy rendelkezzen..
• Technikai munkakörben dolgozók alkalmazásánál az intézmény vezetése figyelembe veszi a munkatársak véleményét is. Legalább általános iskola 8 osztályával rendelkezzen. Elvárható a dajkaképzőben tett vizsga a dajkai munkakörben alkalmazottaktól.
Részletes feladataikat a munkaköri leírások tartalmazzák.
3.6. Megbízás alapján ellátandó feladatok
• Vezető helyettes
• munkaközösség-vezető
• gyermek- és ifjúságvédelmi felelős
A megbízás elvei:
• jó szervező- és kezdeményezőképesség, példamutató magatartás, munkaterületen
• naprakész ismeretek, kiemelkedő pedagógiai szakmai tevékenység, pontos
• adminisztrációs munka.
3.7. A szervezeti egységek engedélyezett létszáma
2013. augusztus 31.-ig:
Nevelőtestület: 9 óvodapedagógus, 1 vezető, 2 kisgyermeknevelő-gondozó A nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak: 4 dajka
Technikai személyzet: 1 óvodatitkár, 1 takarító (fenntartó döntése alapján)
2013. szeptember 01.-től a 2011. évi CXC törvény 2. 3. számú melléklete és a mindenkori önkormányzati költségvetési rendelet alapján.
A Nemzeti köznevelési törvényben foglaltaknak megfelelően rendelkeznek a szülők közösségéről, működéséről. Ennek alapján az óvodában a szülők meghatározott jogaik érvényesítése, illetve kötelességük teljesítése érdekében munkaközösséget hozhatnak létre. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata az alábbi jogokat rögzíti a szülői munkaközösség számára:
• javaslattételi jog és véleményezési jog az intézmény házirendjét és a Szervezeti Működési szabályzatát illetően, kirándulások, előadások, rendezvények szervezésében, egyetértési jog minden anyagi terhet jelentő feladat elhatározásában.
• a szülői munkaközösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről (szülői választmány).
Minden óvodai egységben és bölcsődében megszervezik a szülők képviseletére a szülői választmányt, melynek elnöke az intézményi Szülői Szervezet tagjai.
Szülői Szervezetbe a csoportonként delegált szülői képviselők (2 fő/csoport) megválasztják a vezetőségi tagokat, akik a vezetővel közvetlen kapcsolatban vannak.
Az óvodai csoportok szülői munkaközösségének tevékenységét az óvónők segítik. A szülői munkaközösségek véleményeiket, állásfoglalásaikat, javaslataikat a választott SzMSz- elnök vagy az intézményvezetők közvetítésével juttatják el az igazgató tanácshoz.
A szülői munkaközösség a nevelési év kezdetén alakuló ülést tart. Megalkotja a munkatervet, ezt követően szükség szerint tart értekezletet. Az intézményi munkaközösség kapcsolattartója tájékoztatást ad az intézmény munkájáról.
A Szülői közösség képviselőjét a nevelőtestületi értekezletnek azon napirendi pontjainak a tárgyalására, amelyek a gyermekek nagyobb részét érintik, meg kell hívni. A Szülői közösség képviselője tárgyalási jogkörrel vesz részt az értekezleten.
Az intézmény a szülői közösség részére véleményezési jogosultságot biztosít:
• A Szervezeti és Működési Szabályzat következő részében:
• A gyermekek fogadásának rendje,
• A létesítmény használata
• A vezetők és a szülői közösség közötti kapcsolattartás
• Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét szabályozó részletek
• A házirend megállapításában
• A szülőket anyagilag is érintő ügyekben
• A szülői értekezlet rendjének megállapításában
• Az intézmény és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában
• A munkatervnek a szülőket is érintő részében.
A szülők, a gyermekek és a saját – jogszabályokban, valamint az intézmény belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik útján a vezetőhöz, az adott ügyben érintett óvodapedagógushoz fordulhatnak.
Ha a Szülői Szervezet az intézmény működésével kapcsolatban véleményt nyilvánított, vagy a nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyben javaslatot tett, ill, a gyermeki jogok érvényesülésének és a pedagógiai munka eredményességének figyelemmel kísérése során megállapításokat tesz, a vélemény, és a javaslat előterjesztéséről 15 napon belüli rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásával - a szülői szervezet képviselőének részvételével - a vezető gondoskodik.
A szülők közössége a vezető munkáját a vezetői megbízásának második és egyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés során értékeli.
3.9. Az intézmény munkáját segítő testületek, szervek, közösségek működése
Dolgozói érdekképviseleti szervezetek:
• Közalkalmazotti Tanács Szakmai szervezetek:
• Nevelőtestület
• Szakmai munkaközösségek
Az intézmény vezetése együttműködik az intézményi dolgozó minden olyan törvényes szervezetével, amelynek célja a dolgozók érdekképviselete és érdekvédelme.
Az érdekképviseleti szervek vezetőinek a kezdeményezésére az intézményvezetés együttműködik a Közalkalmazotti Szabályzat, illetve a Kollektív Szerződés elkészítésében.
Az intézmény vezetése támogatja, segíti az érdekképviseleti szervezetek működését a következőképpen:
• A munkáltató véleményezteti a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetét, így különösen a munkáltató átszervezésre vonatkozó, munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatos elképzeléseit. Az érdekképviseleti szervek álláspontjukat a tervezet átvételét követő tizenöt napon belül közlik a munkáltatóval. Ennek elmulasztása esetén úgy kell tekinteni, mintha az intézkedéssel egyetértenének.
• A munkáltató tájékoztatja az érdekképviseleti szerveket előre egyeztetett időpontban, az érdekképviseleti szervezetek kezdeményezése alapján a munkáltató gazdasági helyzetét érintő alapvető kérdésekről, a bérek, keresetek alakulásáról és a bérkifizetéssel összefüggő likviditásról, a foglalkoztatás jellemzőiről, a munkaidő felhasználásáról, a munkafeltételek jellemzőiről, a munkaviszonyra vonatkozó szabályok végrehajtásáról.
Az érdekképviseletek nevében eljáró személy azokat az információkat, amelyeket részére a munkáltató kifejezetten belső titokként való kezelésre történő utalással adott át, harmadik személynek nem adhatja át, nem hozhatja nyilvánosságra, és azokat semmilyen más módon nem használhatja fel.
Az intézmény működését segítő testületek, szervek, és közösségek üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. Megőrzéséről a vezetője gondoskodik.
3.10. A vezetők közötti feladatmegosztás
[217/1998. (XII. 30.) Korm. rend. 13/A. § (3) bekezdés h) pont]
• Vezető
• Vezető - helyettes
• Bölcsőde szakmai vezetője
Az intézmény zavartalan működéséhez biztosítani kell a vezetői feladatok folyamatos ellátását. Ennek érdekében a vezetők intézményben való tartózkodásának rendje az alábbiak szerint kerül meghatározásra:
Vezetői beosztás megnevezése | Az intézményben való tartózkodás rendje |
vezető | Heti munkaideje: 40 óra. |
2013. 09. 01. -ig kötelező óraszáma: 6 óra | |
2013. 09. 01.-től kötelező óraszáma: 10 óra | |
vezető helyettes | Heti munkaideje: 40 óra. |
2013. 09. 01. -ig kötelező óraszáma: 24 óra | |
2013. 09. 01.-től kötelező óraszáma: 24 óra |
3.10 .1. A VEZETŐ ÉS FELADATKÖRE
Az intézmény élén a vezető áll a Nkt.68.§ (2)-a alapján, aki az intézmény egyszemélyi felelős vezetője, aki munkáját a Nkt.69.§. vonatkozó előírásainak megfelelően látja el.
Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja.
A vezetője képviseli az intézményt.
A vezető jogkörét, felelősségét, feladatait a Köznevelési Törvény alapján a fenntartó határozza meg.
A vezető felett a munkáltatói jogokat az irányító szerv, míg az egyéb munkáltatói jogokat az irányító szerv vezetője, képviselője gyakorolja.
Az intézményben a munkáltatói jogokat a vezető gyakorolja.
1) A VEZETŐ FELELŐS
• az intézmény szakszerű és törvényes működéséért,
• a takarékos gazdálkodásért,
• a munkáltatói feladatok törvényes ellátásáért,
• az intézmény gazdálkodási feladatainak megszervezéséért,
• tervezési, beszámolási, információ szolgáltatási kötelezettség teljesítéséért
• az intézmény gazdasági eseményeiért,
• a pedagógiai munkáért,
• a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért,
• a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,
• a gyermekbalesetek megelőzéséért
• a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért,
• a pedagógusi középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért,
• a továbbképzések megszervezéséért,
• az intézmény közvetlen és közvetett partnerkapcsolatainak működtetéséért, folyamatos fejlesztéséért a helyi szabályozásoknak megfelelően.
Az intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt az intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna.
Intézkedéséhez be kell szereznie a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell.
2) A VEZETŐ FELADATAI
• az intézmény vezetése,
• a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése, a nevelő- fejlesztő munka irányítása és ellenőrzése,
• a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megünneplése,
• a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása,
• a gyermekvédelmi munka irányítása,
• a gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása,
• kötelezettségvállalási, munkáltatói és kiadványozási jogkör gyakorlása,
• az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben való döntés, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe,
• az SzMSz –ban megfogalmazott, a vezetésre vonatkozó pontok maradéktalan ellátása.
3) KIZÁRÓLAGOS HATÁSKÖRÉ BE TARTOZI K
• az intézmény képviselete
• az óvodapedagógusok, gondozónők feletti munkáltatói jogkör gyakorlása
• a nevelőmunkát segítők alkalmazása
• egyéb alkalmazottak feletti munkáltatói jogkör
• fegyelmi felelősségre vonásuk, közalkalmazotti jogviszony megszüntetése
4) A VEZETŐ HELYETTESÍTÉSI RENDJ E
[11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 4. § (1) bekezdés f) pont]
A vezetőt akadályoztatása esetén – az azonnali döntést igénylő kizárólagos hatáskörben, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével – teljes felelősséggel a vezető helyettes helyettesíti.
A vezető tartós távolléte esetén a kijelölt helyettes gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét – ide nem értve az évi rendes szabadságot. Amennyiben a vezető évi rendes szabadsága alatt nem elérhető (például külföldön tartózkodik, vagy egyéb ok), úgy a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is a helyettes gyakorolja.
A vezető és a helyettes egyidejű távolléte esetén a helyettesítés a vezető által adott megbízás alapján történik, amiről a nevelőtestület tagjait és az alkalmazotti közösséget tájékoztatja.
Egy-egy esetben, részfeladat intézésében, illetve halasztást nem tűrő ügyekben megbízott óvónő járhat el (személyes, vagyonvédelem). A megbízás egy nevelési évre szól, a délelőtti és a délutáni műszakrendben dolgozó két óvónő részére.
Intézkedési jogkörük a költségvetési szerv működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő, azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.
A vezető helyettes megbízásakor a nevelőtestület véleményezési jogkörrel rendelkezik. A helyettes kiválasztása és megbízása a vezető hatásköre.
3.10 .2. A VEZETŐ HATÁSKÖRÉBŐL ÁTRUHÁZOTT FELADATOK
1) A VEZETŐ HELYETTESE
A vezető helyettest a nevelőtestület véleményének kikérése után a vezető bízza meg a feladat ellátásával. A vezető helyettes munkáját a munkaköri leírása alapján, valamint a vezető közvetlen irányításával végzi.
• A vezető közvetlen munkatársa, annak akadályoztatása, távolléte esetén felelősséggel helyettesíti.
• Nevelő-oktató munkát végez az óvodai csoportjában, az óvónők munkaköri leírása alapján.
• Elkészíti az intézmény dolgozóinak munkaidő beosztását, gondoskodik az előírt nyitva tartás betartásáról.
• Munkatársi értekezletet tart évente 2-3 alkalommal.
• Elkészíti a dolgozók szabadságolási tervét, ellenőrzi a végrehajtást.
• Kapcsolatot tart a Szülői Szervezettel.
• A vezető távolléte esetén gondoskodik az intézmény működési feltételeinek megteremtéséről, hiányzó eszközök anyagok beszerzéséről.
• Megszervezi a hiányzó dolgozók helyettesítését.
• Javaslatot tesz az intézmény dolgozóinak jutalmazásával kapcsolatban.
• Részt vesz az intézményi statisztikai adatok feldolgozásában.
• Xxxxxxx elkészíti a távolmaradás, valamint a túlóra, helyettesítés kimutatását
• a dajkák munkájának szervezését, irányítását
• a nemzeti és óvodai ünnepek megszervezését
• Ellenőrzi a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések végrehajtását
• a gyermekvédelmi feladatok végrehajtásának ellenőrzését
Felelősségét, feladatait az SzMSz mellékletéhez csatolt munkaköri leírás tartalmazza.
2) BÖLCSŐDE SZAKMAI VEZE TŐJÉRE
• a gondozónők és a bölcsődei technikai dolgozók munkájának szervezése, irányítása
• pedagógiai és egyéb feladatok.
• a bölcsőde szakmai munkájának irányítása
Felel a szakmai munka jogszabályok szerinti végzéséért, az orvosi utasítások betartásáért. A gyermekek felvétel során felelősséggel mérlegeli az optimális feltételek biztosítását. A bölcsődében a gyermekvédelmi faladatok ellátja.
A vezetőt folyamatosan tájékoztatja a bölcsőde működéséről, ha szükséges egyeztetést kezdeményez.
3.11. Gyermekvédelmi feladatok ellátásának rendje
Az intézmény vezetője és az óvodában dolgozók közreműködnek a gyermek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében. Xxxxxx a prevenció, a gyerekek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, hátrányok kompenzálása, esély egyenlőség biztosítása, tehetségek gondozása. A vezető felel a gyermekvédelmi munka megszervezéséért és ellátásáért. A nevelőtestület minden tagjának feladata a gyermekvédelemmel kapcsolatos munkák elősegítése. A vezető a feladatokat az óvónőkkel az intézményi éves munkatervben megfogalmazottak szerint megosztja.
A gyermekvédelmi feladatok:
• Elősegíteni a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését.
• A problémákat, a hátrányos helyzet okozta tüneteket, az okokat felismerni, és ha szükséges szakember segítségét kérni,
• Rendszeres óvodalátogatás figyelemmel kísérése.
• Rendszeres családlátogatások végzése a csoportvezető óvónővel, szükség esetén a gyermekvédelmi felelőssel.
• A családok szociális és anyagi helyzetének figyelembevételével, a különböző támogatásokhoz való hozzájutás elősegítése.
• Az új és pályakezdő óvónők részére, a gyermekvédelmi munkához segítséget nyújt.
• A Gyermekjóléti Szolgálati esetmegbeszéléseken való részvétel.
• A gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok változásának rendszeres figyelemmel kísérése, és a dolgozók tudomására hozatala.
• Fontos feladata, hogy segítse és szorgalmazza a veszélyeztetettség, a hátrányos helyzet kritériumainak intézményi szintű megállapítását.
• Ha a gyermek veszélyeztetettségének megakadályozása érdekében tett intézkedési lehetőségek kimerültek, köteles felvenni a kapcsolatot az illetékes szervekkel – gyermekjóléti szolgálat, védőnő, gyermekorvos, jegyző – és tőlük kér intézkedést.
• Az intézményi faliújságon ki kell függeszteni a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények címét, telefonszámát. A nevelési évet nyitó szülői értekezleten a vezetője tájékoztatja a szülőket az intézmény gyermekvédelmi feladatairól.
Ezen intézményi belső szabályozásnak megfelelően az intézmény nevelési évre szóló munkatervének részét képezi a „Nevelési évre szóló intézményi gyermekvédelmi terv”
Az intézmény vezetője és az óvodában, bölcsődében dolgozók közreműködnek a gyermek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködünk a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.
Ha az intézmény a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség védelme érdekében indokolt, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, vagy más, az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól. Ha további intézkedésre van szükség, a vezetője megkeresésére a gyermekjóléti szolgálat javaslatot tesz arra, hogy a nevelési –oktatási intézmény a gyermekvédelmi rendszer keretei között milyen intézkedést tegyen.
3.12. A vezetők, szervezeti egységek és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje
Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét, a kapcsolattartás rendszeres formáit a megbízott pedagógus vezetők és szülők segítségével a vezető fogja össze.
3.12 .1. A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTAR TÁS
Az intézmény nevelési-egységei között a rendszeres szakmai kapcsolattartás a vezetői munkaterv, a szakmai munkaközösségi terv alapján, az ütemezett nevelőtestületi értekezleteken és a munkaközösségi megbeszéléseken valósul meg.
3.12 .2. A BÖLCSŐDÉVEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA
• Egymás munkájának kölcsönös megismerésével segíthetjük a gyermeket a zökkenőmentes óvodakezdéshez.
• Részt veszünk egymás szakmai megbeszélésein (gondozónői, illetve nevelés tartalmú értekezletek)
• A bölcsődés gyermekeket meghívjuk az óvodai ünnepélyekre, rendezvényekre.
• Óvodakezdés előtt a leendő óvónők ellátogatnak a bölcsődébe, hogy ismerkedjenek a kisgyermekekkel, és tapasztalatot, ismeretet szerezzenek a zökkenőmentes óvodakezdés megteremtéséhez.
Az intézmény a bölcsődei Érdekképviseleti Fórum számára véleményezési, egyetértési jogosultságot biztosít a Házirend megállapításánál.
3.12 .3. A VEZETŐK ÉS A SZÜLŐI SZERVEZET KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE
A szülői szervezettel való együttműködés szervezése a vezető feladata. A vezető, és a szülői szervezet képviselője az együttműködés tartalmát és formáját az intézményi munkaterv és a szülői szervezet munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. A szülői szervezet működési feltételeinek biztosításáról a vezető gondoskodik.
Az óvodai és bölcsődei szintű szülői munkaközösség vezetőjével a vezető, a csoportszintű ügyekben a csoport szülői munkaközösségének képviselőivel az óvodapedagógus, az óvodapedagógus kompetencia területét meghaladó ügyekben a vezetők tartják a kapcsolatot.
A vezető és az óvodai, bölcsődei szülői szervezet képviselője az együttműködés tartalmát és formáját évente egyeztetik (munkaprogram).
Meg kell hívni a szülői szervezet képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet, szülőket érintő napirendi pontjainak tárgyalására, amelyben véleményezési, illetve egyetértési joga van.
3.12 .4. SZÜLŐK, ÓVODAPEDAGÓGUSOK, GONDOZÓNŐ K KAPCSOLATTARTÁSA, A SZÜLŐK TÁJÉKOZTATÁSÁNAK FORMÁI
A) BÖLCSŐDÉBEN
A szülők és a bölcsőde folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást a gyermekek fejlődéséről, ez alapvető fontosságú a személyre szóló bölcsődei gondozás nevelés kialakításában, és a családokat segítő gyermeknevelésben.
Tájékoztatás formái:
• Beszélgetések érkezéskor és hazamenetelkor
• Szülői értekezlet
• Hirdetőtábla
• Üzenő füzet
• Időpont egyeztetés után egyéni beszélgetés
• Szervezett programok
• Mivel mindegyik más-más szerepet tölt be, a cél minél többet alkalmazni közülük.
B) ÓVODÁBAN
A csoportokban működő szülői közösségekkel a csoportban dolgozó óvónők, és gondozónők tartják a kapcsolatot. Szülői értekezletek: évente két - három alkalommal, melyen mindkét óvodapedagógus jelen van.
Rendkívüli szülői értekezlet, melynek összehívását az óvodapedagógusok, illetve a szülők 1/3 része kezdeményezheti. A szülői értekezletekről az óvodapedagógusok feljegyzést készítenek, amely az óvodai dokumentumok fontos részét képezi.
Azokat a kérdéseket, amelyekben a szülői értekezlet nem tudott dönteni, az óvodai szülői választmány ülésén kell tovább tárgyalni.
A csoportban dolgozó nevelők a szülői értekezleten és a szülői információs táblán keresztül is tájékoztatják a szülőket.
Tájékoztatás formái:
• Nyílt napok: évente egy alkalommal, az óvodapedagógusok párok közötti munkamegosztás szerint
• Nyilvános ünnepélyek
• Alkotó- és játszódélutánok
• Családlátogatások
• Fogadóórák: a szülőkkel való időpont egyeztetése után
• Egyéb közös óvodai rendezvények alkalmával
• Írásos tájékoztatás a hirdetőtáblán.
• Szülői választmányi megbeszélések.
• szülői értekezletek
• mindennapokban, a legszükségesebb esetben
3.13. Az óvoda külső kapcsolatainak szabályozása
Az intézmény feladatainak elvégzéséhez, valamint a hatékonyság fokozásához rendszeresen tart fenn kapcsolatot más intézményekkel. Az intézmény képviselete a vezető jogköre és feladata. A külső kapcsolattartás részletes szabályozása: a partnerek azonosítása,
igényeik felmérése, a kapcsolattartás formája és módja a helyi pedagógiai programban leírt szabályok szerint történik. Az intézményt külső kapcsolataiban a vezető képviseli.
A vezető e feladatát megoszthatja, átadhatja a külső kapcsolattartás jellegétől függően helyetteseinek, munkatársainak eseti vagy állandó megbízás alapján.
Intézmény rendszeres kapcsolatot tart:
Általános Iskola
Az intézmény vezetője, pedagógusai rendszeres kapcsolatot tartanak a lakókörzet szerinti iskola igazgatójával, pedagógusaival. A kapcsolattartás célja az iskolába lépő gyermekek beilleszkedését megkönnyítő együttműködés kialakítása. A kapcsolattartó pedagógus személye az évenkénti munkatervben kerül meghatározásra, feladatait megbízás alapján látja el.
Kapcsolattartó: az intézmény vezetője és az adott nevelési évre megbízott óvodapedagógus
A kapcsolat tartalma: a gyermekek iskolai beilleszkedésének segítése az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése.
A kapcsolat formája: kölcsönös látogatás, szakmai fórum, rendezvényeken való részvétel, szülői értekezlet.
A nevelési év kezdetén együttműködési terv kialakítása, kölcsönös elfogadása
• pedagógusok szakmai programjai
• óvodások iskolával való ismerkedése
• ünnepélyeken, szakmai programokon való kölcsönös részvétel
• értekezletek
• volt óvodásokkal kapcsolatos után követéses vizsgálat
Gyakoriság: nevelési évenként az iskolai beiratkozás előtt, illetve nevelési évenként az első félévet követően.
Az intézmény orvosával, védőnőjével, gyermekfogászattal Kapcsolattartó: az intézmény vezetője
A feladatellátásra szóló megállapodást az Önkormányzat jogosult megkötni.
A kapcsolat tartalma: a gyermekek egészségügyi ellátását és az egyéb iskola- egészségügyi feladatokat végző szervezet, a vezetővel egyeztetett rend szerint, együttműködve végzi a preventív munkát. A védőnő feladatkörébe tartozó feladatokat egyeztesse.
Segíti az óvoda pedagógiai programját képező testi, lelki, mentális egészség fejlesztése, a magatartási függőség, a szenvedélybetegség kialakulásához vezető szerek fogyasztásának és a gyermeket, veszélyeztető bántalmazásnak a megelőzését. Az intézmény teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait koordinált, nyomon követhető és mérhető, értékelhető módon kell megtervezni a helyi pedagógiai program részét képező egészségfejlesztési program keretében.
A kapcsolat formája: egészségügyi vizsgálat, szűrés, beutalás kezelésre, konzultáció, dokumentumelemzés.
Gyakoriság: nevelési évenként a feladatra szóló megállapodás tartalma szerint.
Az alkalmazottak alkalmassági munkaegészségügyi vizsgálatát végző szolgáltatás tekintetében a munkába állás előtti orvosi vizsgálatra és az időszakos orvosi vizsgálatra történő beutalás a vezető kötelessége, a vizsgálaton való részvétel kötelessége pedig az alkalmazotté.
Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal, (Szakértői Bizottság) és a Nevelési Tanácsadóval.
Kapcsolattartó: az intézmény vezetője, és az adott nevelési évre a munkatervben megbízott óvodapedagógus.
A kapcsolat tartalma: a gyermekek speciális vizsgálata, egyéni fejlesztése, a beiskolázás segítése, valamint tanácsadás nevelési kérdésekben.
A kapcsolat formája: vizsgálat kérése, kölcsönös tájékoztatás, esetmegbeszélés, konzultáció, szülői értekezleten való részvétel.
A kapcsolattartás formája elsősorban eseti, mely kiterjed
• a gyermek fejlettségével, személyiségével, magatartásával összefüggő szakvélemény megkérésére
• az iskolai alkalmasság, felkészültség megállapítására
• a gyerekek Nevelési Tanácsadóban történő fejlesztésére, foglalkozására
• a vezető, az óvodapszichológus konzultációs kapcsolatot tarthat a Nevelési Tanácsadóval a vizsgálatra küldött, vagy fejlesztő foglalkozásokon résztvevő gyermekekkel kapcsolatban.
Gyakoriság: nevelési évenként a beiskolázást megelőzően, illetve a pszichológus, logopédus és óvónők jelzése alapján szükség szerint.
Pedagógiai szakszolgálat és az intézmény kapcsolata
Kapcsolattartó: az intézmény vezetője, és az adott nevelési évre a munkatervben megbízott óvodapedagógus.
A kapcsolat formája: vizsgálat kérése, fejlesztés, kölcsönös tájékoztatás, esetmegbeszélés, konzultáció, szülői értekezleten való részvétel.
Az intézmény ingyenes logopédiai szolgáltatását A Pedagógiai Szakszolgálat logopédusa biztosítja, a fenntartó által megállapított óraszámban.
Gyakoriság: A logopédus rendszeres kapcsolatot tart az óvodapedagógusokkal, konzultáció, információ átadás, a logopédiai ellátás eredményessége, értékelése a nevelési év végén.
Gyermekjóléti Szolgálattal, Családsegítő Szolgálattal, Gyámügyi Hivatallal Kapcsolattartó: vezető, illetve egyeztetést követően a gyermekvédelmi felelős.
A kapcsolat tartalma: a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése, esélyegyenlőség biztosítása, prevenció.
A kapcsolat formája, lehetséges módja: esetmegbeszélésen, előadásokon, rendezvényeken való részvétel segítség kérése a Gyermekjóléti Szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, valamint minden olyan esetben, amikor a gyermekközösség védelme miatt ez indokolt.
• a Gyermekjóléti Szolgálat értesítése - ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja,
• amennyiben további intézkedésre van szükség, az intézmény megkeresésére a Gyermekjóléti Szolgálat javaslatot tesz arra, hogy az intézmény a gyermekvédelmi rendszer keretei között milyen intézkedést tegyen,
• esetmegbeszélés – a gyermekvédelmi felelős részvételével a szolgálat felkérésére,
• közös intézkedési terv kidolgozása a hátrányos helyzet csökkentésére, prevenciójára,
• szülők tájékoztatása (a Gyermekjóléti Szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése), lehetővé téve a közvetlen megkeresését.
Gyakoriság: nevelési évenként minimum 2 alkalommal, illetve szükség szerint.
A gyermekvédelmi feladatok kompetencia elvű meghatározását az óvoda pedagógiai programja tartalmazza.
Fenntartóval Kapcsolattartó: vezető, helyettes,
A kapcsolattartás tartalma: az intézmény optimális működtetése, a fenntartói elvárásoknak való megfelelés, illetve az intézmény érdekeinek képviselete.
Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, mely kiterjed
• az intézmény működésével, működtetésével összefüggő feladatok ellátására
• az intézmény alapdokumentumainak előterjesztésére, ha erre szükség van
• az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére
• az intézmény gazdálkodási, törvényességi ellenőrzésére
• az intézmény szakmai munkájának eredményességére, a szakmai munka értékelésére,
• a program alapján végzett értékelések nyilvánosságra hozására
A kapcsolattartás formái:
• szóbeli tájékoztatás
• beszámolók, jelentések
• egyeztető tárgyaláson, értekezleten, való részvétel
• a fenntartó rendelkezéseinek átvétele, végrehajtása
• speciális információ szolgáltatás az intézmény működéséhez, gazdálkodásához, szakmai munkájához kapcsolódóan
• statisztikai adatszolgáltatás
• az intézmény működésének és tartalmi munkájának értékelése
Gyakoriság: éves munkaterv és szükség szerint
Gyermek programokat ajánló kulturális intézményekkel, szolgáltatókkal Kapcsolattartó: a vezetője, és az adott nevelési évre megbízott óvodapedagógus
A kapcsolat tartalma: színvonalas gyermek műsorok, előadások szervezése, lebonyolítása.
A kapcsolat formája: intézményen belül, és intézményen kívüli kulturális programok látogatása a gyermekekkel, illetve ajánlása a szülők felé.
Gyakorisága: az adott nevelési évre szóló munkatervben meghatározva, a szülői szervezet véleményének kikérésével.
Német Kisebbségi Önkormányzat Kapcsolattartó: vezető, nemzetiségi óvodapedagógus
A kapcsolat tartalma: a nemzetiségi hagyományok ápolása, felelevenítése, gyakorlása.
A kapcsolattartás formája: az intézményen belül, a tájházban, az intézményen kívüli hagyományőrző programokon való részvétel.
Gyakoriság: az adott nevelési évre szóló munkatervben meghatározva
Pedagógiai Szakmai Szolgáltatás Kapcsolattartó: vezető
A kapcsolat tartalma: A vezető kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátására létrehozott intézményekkel.
• A PSZSZ éves munkatervének, továbbképzési tervének, havi programterveinek megismerése, az érdeklődés szerinti részvétel biztosítása
• A PSZSZ könyvtárának, médiatárának használata
• Megjelenő igény szerint szakmai segítség kérése
• Szaktanácsadás
• PSZSZ munkatársak meghívása szakmai napjainkra
Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás
Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény
• anyagi helyzetéről
• a támogatással megvalósítandó elképzeléséről és annak előnyeiről
• Az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból megállapítható legyen a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége, valamint a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen.
A vezető feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa.
Egyházak és intézmény kapcsolata
Kapcsolattartó: Az egyházak képviselőivel a vezető tartja a kapcsolatot.
A kapcsolat tartalma: Vallásgyakorlással összefüggő jogok, kötelezettségek megállapítása az alkalmazottakra az Nkt. Vhr.3. § 8) bek. foglaltak megtartásával történik. Az óvodás gyermekek részére a történelmi egyházak által nyújtott hittan, szülői igény szerint, szakképzett hitoktatóval szervezhető, akit az egyház és szülők bíznak meg. Az
intézmény biztosítja a vallási neveléshez szükséges helyet és az eszközöket. A hit és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához be kell szerezni a szülői szervezet véleményét.
Az óvodában szervezett hitoktatás szabályait a Házirend tartalmazza.
4. Az intézmény köznevelési intézményként való működésére vonatkozó szabályok
Az intézménynek rendelkeznie kell a feladatok ellátásához szükséges feltételekkel. Az intézmény a fenntartó szerv által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik feladatainak ellátásáról. Az intézmény fenntartási és működési költségeit az évente összeállított és a fenntartó által megállapított költségvetés tartalmazza.
Az intézmény működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében részt vesznek a pedagógusok és a szülők képviselői.
Az intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet. Az alatt az idő alatt, amíg az óvodában gyermekek tartózkodnak, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.
Az intézmény egy nevelési évre szóló munkaterve a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok, illetve határidők kitűzésével, valamint a felelősök megjelölésével. A munkatervet a nevelőtestület állítja össze és fogadja el a nevelési év első nevelőtestületi értekezletén.
A nevelési év helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg – a szülői közösség véleményét figyelembe véve – az évnyitó értekezleten, amit a munkatervben rögzítenek.
A nevelési év munkarendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat.
Az intézmény nevelési év rendjében meg kell határozni:
a./ A nevelésnélküli munkanapok időpontját, felhasználásának módját, tartalmát, mely nem haladhatja meg egy nevelési évben az 5 napot, 2012. július 26-tól a törvénymódosítás
bevezeti a gondozás-nevelés nélküli munkanapintézményét a bölcsődék vonatkozásában. E rendelkezéssel, illetve a Gyvt.-be bekerülő felhatalmazó rendelkezéssel lehetővé válik, hogy a Bölcsődék Napja nevelés nélküli munkanappá váljon, melyet szakmai ünnepségek lebonyolításán túl szakmai fejlesztésre kell fordítani. Ugyanakkor amennyiben a szülő nem tudja megoldani e napon gyermeke elhelyezését, a gyermek felügyeletéről gondoskodnia kell az intézménynek. Az erre vonatkozó részletszabályok végrehajtási rendeleti szinten kerülnek előírásra. A Gyvt. 42. §
b./ A szünetek időtartamát
c./ Az óvodai megemlékezések és ünnepek rendjét
d./ A nevelési értekezletek időpontját
e./ A gyermekek fizikai állapotát felmérő vizsgálati időpontját
f./ Az óvodában folyó, térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások rendszerét ( a 229/2012 (VIII.28) Korm. rend. 33. §-ban meg nem határozott egyéb foglalkozások), melyekre az intézmény térítési díjat szed és befizet a fenntartó számlájára.
A nevelési év szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart. Rendkívüli esetben, vagy ha a csoportok gyermeklétszáma nagymértékben lecsökken, továbbá a nyári időszakban (június 1 – augusztus 31-ig) a csoportok összevontan működnek.
A nyári zárásról a szülőket az óvoda és a bölcsőde faliújságján illetve az intézmény honlapján kihelyezett hirdetményben értesíti február 15-ig. A nyári zárás előtt 30 nappal zárási jegyzőkönyvet kell aláíratni a szülőkkel mely, tartalmazza a zárva tartás idejét, valamint az igény szerinti elhelyezés lehetőségét, valamint a szülői igényfelmérést arról, hogy kér-e, vagy sem elhelyezést.
4.2. 1. ÜGYINTÉZÉSI REND A SZ ORGALMI IDŐSZAKBAN
A hivatalos ügyek intézése a vezető irodájában történik.
Az óvodatitkár minden héten hétfőn 9-12 óra, valamint csütörtökön 13-15.30 óra között az irodában fogadja a szülőket és a dolgozókat.
Fogadóóra: a vezető minden héten hétfőn 9-12 óra, valamint csütörtökön 13-15.30 óra között tart fogadóórát. Ezen időpont alól kivételt képeznek a gyerekek mindenek felett álló érdekeit szolgáló ügyek. A vezető halaszthatatlan elfoglaltsága esetén az helyettes vezető tart fogadóórát ezen időpontban.
A bölcsőde szakmai vezetője munkaidejében bármikor fogadja az érkező szülőket. Az óvoda, bölcsőde egy nevelési évben legfeljebb öt nevelés nélküli munkanapot szervez. A nevelés nélküli munkanapon a szülők igénye szerint ügyeletet kell szervezni. Ügyeletet
ebben az esetben a nevelőmunkát segítő alkalmazottak látják el. A nevelési év rendjét, az intézmény rendszabályait a nevelési év kezdetén tartott szülői értekezleten ismertetni kell minden csoportban.
4.2. 2. ÜGYINTÉZÉSI REND A NYÁRI IDŐSZAKBAN
A nyári időszakban kéthetente legalább egy alkalommal ügyeletet, kell tartani a szülők halaszthatatlan hivatalos ügyeinek intézése érdekében. Az ügyeleti rendet a fenntartó határozata alapján május 31-ig kell kifüggeszteni az óvodák és a bölcsőde épületeiben.
Közös rendelkezések
Heti pihenőnapon és munkaszüneti napon az intézmény épületeit zárva kell tartani. A szokásos nyitva tartási rendtől való eltérésre engedélyt Sásd Város Önkormányzata adhat. Rendezvények esetén a nyitva tartástól való eltérést az intézmény vezetője engedélyezi.
Rendkívüli esetben, ha a csoportok létszáma jelentősen lecsökken, a teljes nyitva tartási időben össze lehet vonni a csoportokat. Ebben az esetben is a törvényben meghatározott 1 csoportra vonatkozó létszámhatárnak kell eleget tenni. Ezekben az esetekben a vezetője ad engedélyt.
A napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők – a házirendben megfogalmazottak szerint
– gyermeküket az óvodai, bölcsődei tevékenységek zavarása nélkül behozhassák, illetve hazavihessék.
4.3. 1. AZ ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE NYITVA TARTÁSI IDEJE
Az intézmény nevelési évben hétfőtől péntekig 6.30 órától 17.00 óráig tart nyitva. Heti pihenőnapon és munkaszüneti napon az intézmény zárva tart. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre engedélyt Sásd Város Jegyzője ad, és a vezető rendeli el a változtatást.
Reggel 6.30-tól 7.00-ig az éves munkatervben megjelölt csoportokban, összevontan gyülekeznek a gyermekek. A gyermekek óvodába érkezése 6.30-8.30 óra között történik a házirendben szabályozottak szerint.
Az ebéd után hazajáró gyermekeket 12.30-13.00 óráig lehet elvinni. Délután a hazavitel ideje 15.00-17.00 között történik. A gyermekek délután 16.00-17.00 óra között összevontan játszanak az arra kijelölt csoportban.
4.4. A gyermekekre vonatkozó rendszabálya
Az intézmény Házirendje tartalmazza a gyerekekre vonatkozó előírásokat, a szülők kötelezettségeit és jogait, az étkezéssel kapcsolatos szabályokat. A Házirend megtekinthető az óvoda, bölcsőde öltözőiben. A Házirend betartása mindenkire kötelező érvényű.
Egyes pontjai alóli felmentést csak a vezető adhat.
4.4. 1. GYERMEKEK AZ ÓVODÁBAN, BÖLCSŐDÉBEN
A) A JELENTKEZÉS SZA BÁLYAI
Az óvodai felvétel évente egyszer kerül meghirdetésre (óvodai előjegyzés), a fenntartó által kijelölt időpontban Az év közben jelentkező gyermekek fogadása a nevelési évben folyamatosan történik. (11-16. számú melléklet)
A bölcsődei felvételek a mellékelt Felvételi Szabályzatban leírtak szerint egész évben folyamatosan, a férőhelyek erejéig történnek.
A gyermek felvétele a Házirendben meghatározott eljárásrend alapján történik. Amennyiben az óvodába jelentkező gyermekek száma meghaladja a törvény szerint felvehetők létszámát, a vezető felvételi bizottságot hoz létre, amely dönt a gyermekek felvételéről.
B) A GYERMEKEK TÁVOLMARAD ÁSA, A TÁV OLMARADÁS IGAZO LÁSA
A gyermekek távolmaradásával kapcsolatos részletes szabályokat a Házirend tartalmazza. A gyermek távolmaradását a szülőnek jelezni, igazolni kell. A beteg gyermekkel kapcsolatos előírások megtartása az intézmény dolgozóinak és a szülőknek egyaránt kötelessége.
A betegségből visszatérő gyermek orvosi igazolásának tartalmaznia kell a távollét pontos időtartamát.
C) AZ ISKOLAI ÉLET MEGKE ZDÉSÉRE VONATKOZÓ S ZABÁLYOK
Nkt.45. § -a szerint
(1) Magyarországon – az e törvényben meghatározottak szerint – minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni.
(2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé.
A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.
(4) A tankötelezettség kezdetéről
a) a vezetője,
b) ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság,
c) az intézmény, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt.
A tanköteles életkort elérő gyermekek esetében:
• Az óvoda igazolja, hogy a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget,
• ha szükséges, javasolja a gyermek óvodai nevelésben való további részvételét,
• javasolja, hogy a gyermek – annak megállapítása céljából, hogy szükséges-e a gyermek sajátos iskolai nevelésben és oktatásban való részvétele, illetve elérte az iskolába lépéshez szüksége fejlettséget – szakértői és rehabilitációs bizottsági vizsgálaton vegyen részt
D) A GYERMEK ÓVODAI ELHEL YEZÉSÉNEK MEGS ZŰNIK
• a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján,
• 5 éven aluli óvodás gyermek esetében, ha a szülő írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad, a bejelentésben megjelölt naptól,
• a gyermeket felvették az általános iskolába,
Az óvodai felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt, az előző óvoda vezetőjét írásban értesíteni kell. Amennyiben az óvodai felvételre a gyámhatóság kezdeményezése alapján kerül sor, a határozatot számára is meg kell küldeni.
• javasolja, hogy a gyermeket az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérésének megállapítása céljából a szülő vigye el a nevelési tanácsadóba.
E) A GYERMEK BÖLCSŐDEI ELLÁTÁS ME GS ZŰNIK
• a jogosultsági feltételek megszűnésével,
• szülő vagy törvényes képviselő kérelmére,
• ha a szülő a bölcsőde házirendjét a figyelmeztetés ellenére sem tartja be,
• a bölcsődeorvos szakvéleménye alapján meg kell szüntetni annak a gyermeknek az ellátását, aki az egészségi állapota miatt bölcsődében nem gondozható, illetőleg magatartászavara miatt veszélyezteti a többi gyermek fejlődését.
4.5. Az intézmény munkavégzéssel kapcsolatos szabályai
A munkavégzés teljesítése az intézmény vezetője által kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok és a munkaszerződésben vagy a kinevezési okmányban és a munkaköri leírásban leírtak szerint történik.
A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. Ezen túlmenően nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat.
A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak (0.xx. melléklet Munkaköri leírások), a munkahelyi vezetője utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően köteles végezni. A pedagógust, a nevelő munkát közvetlenül segítő alkalmazottat hivatásánál fogva harmadik személlyel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel és családjával kapcsolatos minden olyan információ tekintetében, mely a gyermekkel, szülővel való kapcsolattartás során jutott a tudomására.
E kötelezettség a fennálló jogviszony megszűnése után is fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közötti megbeszéléseire.
A titoktartási kötelezettség megsértése fegyelmi vétségnek minősül.
Amennyiben jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn, nem adhat felvilágosítást azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titkoknak minősülnek, és amelyek nyilvánosságra kerülése az intézmény érdekeit sértené.
4.5. 1. A KÖZALKALMAZOTTAK MUNKAR ENDJE
Az intézményben dolgozók jogállását, a szervezetben elfoglalt munkakörnek megfelelő részletes feladatait, kötelezettségeit és jogait minden dolgozó névre szóló munkaköri leírásban kapja meg. A munkaköri leírásokat a vezető készíti el.
A közoktatásban alkalmazottak körét, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés szabályait a pedagógusok jogait és kötelességeit a köznevelési törvény valamint a KJT rögzíti.
A) A VEZETŐK MUNKARENDJE
A vezetők intézményben tartózkodásának rendjét a mindenkor érvényben lévő munkaidő beosztás tartalmazza. A vezetőt távolléte esetén az intézmény épületében lévő helyettes helyettesíti, amennyiben ő sem tartózkodik bent, a helyettesítés a vezető által adott megbízás alapján történik, amiről a nevelőtestület tagjait és az alkalmazotti közösséget tájékoztatja.
B) A PEDAGÓGUSOK, KISGYERMEKNEVELŐK MU NKARENDJE
A köznevelési törvény szerint a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő-, ill. a nevelő- és oktatómunkával, vagy a gyermekekkel a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll.
Az óvodapedagógusok heti kötött munkaideje: heti 36 óra (neveléssel lekötött munkaidő heti 32 óra. A fennmaradó 4 óra a vezető beosztása szerint helyettesítéssel, a nevelőmunka előkészítésével lefedett)
A kisgyermeknevelők heti kötelező óraszáma: 35 óra
Az óvodapedagógusok, kisgyermek nevelők munkaideje heti 40 óra
A nevelőtestület tagjai a vezető által biztosított „jelenléti ív” című dokumentumon vezetik a kötelező óráikat, illetve az azon kívüli munkavégzés intézményen belül eltöltött részét. A munkaidőkeret kimutatását, illetve a jelenléti ívét mindenki köteles naprakészen vezetni, és az intézményben a vezetőség számára ismert helyen tartani.
A kedvezményezett munkakörök (vezető-helyettes, közalkalmazotti tanácstag, munkaközösség vezető) a jogszabályoknak megfelelő kedvezményt kapják meg.
A pedagógus munkakezdése előtt olyan időpontban köteles megjelenni, hogy beosztása szerinti időben munkakezdését már semmilyen más tevékenység, ok ne akadályozza.
A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel 8 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének, vagy helyettesének.
A pedagógus számára a kötelező óraszámon felül a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres, vagy esetenkénti feladatokra a megbízást, vagy kijelölést a vezető adja, a helyettes javaslatainak meghallgatása után.
Az aktuális munkarend kialakítására évenként kerül sor, melyet az éves munkaterv és a nevelői szobában elhelyezett Munkarend táblázat tartalmaz.
A pedagógus a kizárólag a nevelési-oktatási intézményben ellátható feladatok végzéséhez szükséges időn túlmenően nem köteles az intézményben tartózkodni.
A munkaidő kezdete a beosztás szerinti csoportbeli tényleges kezdést, míg a munkaidő vége a csoport elhagyását jelenti.
A délutános óvónők, gondozónők a munkaidő végétől függetlenül addig kötelesek a csoportjukban maradni, amíg ott gyermek van, illetve amíg a gyermekek átadhatók az ügyeletes nevelőnek.
A nyitvatartási időn túl az óvodában hagyott gyermekekért az ügyeletes óvónő, gondozónő felel, aki köteles megnyugtató módon gondoskodni a gyermek felügyeletéről.
A felügyelet biztosítható:
• személyesen,
• a gyermekvédelmi- felelős, ill. más óvodapedagógus, gondozónő segítségével;
• szükség esetén a Gyermekjóléti Szolgálat segítségének igénybe vételével.
Az intézményszintű rendezvényeken, ünnepélyeken a pedagógus jelenléte kötelező, az alkalomhoz illő öltözékben.
C) A NEVELŐ- OKTATÓ MUNKÁT KÖZVET LENÜL SEGÍTŐ ÉS MÁS ALKALMAZOTTAK MUNKARENDJE
Az intézményben az alábbi nem pedagógus közalkalmazottak segíthetik a nevelő-oktató munkát:
• gondozónő
• dajka
• óvodatitkár
• takarító
Az nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők heti kötelező óraszáma: 40 óra.
A nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét - a MT és a Kjt. rendelkezéseivel összhangban, a vezető helyettes előterjesztése után - a vezető hagyja jóvá az intézmény zavartalan működése érdekében.
A pedagógusokra előírt egyéb szabályozás e munkakörben foglalkoztatottakra is érvényes. A dajkák hiányzás estén - a kialakított rendnek megfelelően – helyettesítik egymást. A rendes munkaidőn belül végzett egész napos többletmunkáért a helyettesítő dajka napi 2 óra többletórát írhat jóvá, melyet szabadidőben kap meg. A többletórák kiadását úgy kell megszervezni, hogy az ne jelentsen plusz terhet az intézmény számára. Ezért a szabadidő kiváltására elsősorban az intézményi szünetekben, csoportösszevonások esetén, nevelés nélküli munkanapokon, illetve a nyári időszakban kerül sor.
A takarítónő hiányzása esetén a takarítási teendőket teljes egészében a dajkák látják el. A napi munkaidőn túl végzett takarítási tevékenységért minden dajka 1 óra többletórát, a zárást ellátó maximum 2 fő, napi két óra többletórát írhat jóvá – melyet szintén szabadidőben kap meg.
4.5. 2. AZ ALKALMAZOTTAK TÁVO LMARADÁSA, RENDKÍVÜLI TÁVOLMARADÁSÁRA VONA TKOZÓ SZABÁLYOK
Az alkalmazott a munkából való távolmaradását és annak okát a törvényi előírásoknak megfelelően 15 nappal korábban köteles bejelenteni. Rendkívüli távolmaradását és annak okát /pl: megbetegedés/ a lehető legrövidebb időn belül köteles jelenteni a csoportban vele együtt dolgozó óvodapedagógus kollegájának, és ezzel egy időben értesíti az intézmény vezetőjét.
A dolgozó a táppénz során keletkezett táppénzes igazolásait személyesen, vagy akadályoztatása esetén, ügyintézési napokon az óvodatitkár részére köteles eljuttatni. Amennyiben a személyes megjelenés nem kizárt, akkor személyesen, mivel a személyes megjelenést a MÁK eljárási rendje indokolja, a táppénzes igazolásokra vonatkozóan. Mindennemű távolmaradás jelentésköteles, így minden hónap 1-én az óvodatitkár jelenti az arra rendszeresített formanyomtatványon a dolgozók szabadságolását, keresőképtelenségét az előző hónapra vonatkozóan a felelős intézmény vezetőnek. Bölcsődében a helyettesítés szakszerűségéért a bölcsőde szakmai vezetője felelős.
Alapelvek a helyettesítésben:
• az intézmény zavartalan feladatellátása
• a dolgozók egyenletes terhelése
• a rátermettség és alkalmasság
• a szükséges szakmai felkészültség
• a meghatározott kompetencia körök.
Az óvodapedagógus és a bölcsődei gondozó szakszerű helyettesítése érdekében a csoportnaplót naprakészen az óvodában és a bölcsődében kell tartani.
4.5. 3. KÖTELEZŐ ÓRASZÁMBA BE NEM SZÁMÍTHATÓ FELAD ATOK:
• Felkészülés a napi nevelőmunkára
• Foglalkozási, gondozási tervek készítése, csoportnapló, gyerekekről készített személyiséglapok vezetése (helyi programmal kapcsolatos adminisztráció)
• Szemléltető eszközök készítése, beszerzésben való közreműködés
• Napi tájékozottság a szakmai irodalomban, a szakmai felkészültség karbantartása
• Az óvónői, gondozónői munkához tartozó, nem pedagógiai jellegű adminisztráció, a tanügyi dokumentumok naprakész vezetése
• Nevelőtestületi, alkalmazotti értekezleten, szakmai munkaközösségi foglalkozásokon való aktív részvétel
• Az óvodai és bölcsődei, az intézmény által szervezett rendezvényeken, ünnepélyeken való részvétel
• Szülőkkel való kapcsolattartásra fordított idő (szülői értekezlet, családlátogatás, fogadóóra)
• Iskolalátogatás és más szakmai jellegű tapasztalatcsere (hospitálás)
• A helyi pedagógiai programmal, és az intézmény működésével kapcsolatos felméréseken való közreműködés, részvétel az eredmény értékelésében
• Pályázatok készítésében való közreműködés
• A gyermekvédelmi ügyek, egyeztetések intézése
4.5. 4. A SZABADSÁGOLÁS ÜTEMEZÉSE
Minden évben a szülői igényfelmérést követően április 15.- és 30. között a dolgozók megjelentik az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon szabadság igényüket. Ennek megfelelően a vezetője elkészíti a szabadságolási tervet. Május első hetében egyeztetésre, majd kifüggesztésre kerül annak érdekében, hogy már júniusban megkezdhető legyen a szabadságok kiadása.
4.5. 5. A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET- KIEGÉSZÍTÉS ELOSZTÁSA
(amennyiben az anyagi lehetőségek erre biztosítottak)
A támogatás keretösszegét a költségvetési törvény tartalmazza. A támogatást a fenntartó az óvodában pedagógus munkakörben engedélyezett létszámnak megfelelően határozza meg.
Odaítélésének intézményi feltételei
Az intézmény egyéni arculatának, helyi programjának megvalósítása érdekében kifejtett magas színvonalú többletmunkavégzés. Elismerése feladatfinanszírozással, kereset kiegészítésként minőségi bérpótlék formájában egy tanévre vonatkozóan adható. A konkrét személyekre vonatkozó döntés az intézmény vezetőjének hatáskörébe tartozik, a nevelőtestület által elfogadott feltételek mellett.
Az értékelés alapelvei:
• Szolgálja az intézmény kiválóan dolgozó pedagógusainak elismerését.
• Segítse az intézményen belüli demokrácia erősítését, a szakmai szervezetek bevonásával, valamint a szülők véleményének figyelembe vételével.
• A meghatározott bértömeg ésszerű felhasználása.
• A minőségi munka megítélése összhangban legyen az EREDMÉNY- EREDMÉNYESSÉG mérésével
Céljaink:
• a PP tartalmával, céljaival összhangban lévő feladatok magas színvonalú feladatvégzésének erősítése. A munkateljesítmény ösztönzése.
A) A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉ RT JÁRÓ KERESET - KIEGÉSZÍTÉS ELVEI :
• a szakmai munkaközösségekben való aktív, alkotó részvétel,
• írásbeli feladatok elkészítésének igényessége: elemzése, összegzése, átfogó, intézmény arculatára szabott, minőségfejlesztést eredményez,
• igényes, naprakész tanügy- igazgatási dokumentáció vezetése,
• tevékeny részvétel a szakmai munka tartalmi megújításában: a PP- beválás folyamatos vizsgálatában,
• az intézmény kapcsolatrendszerének működtetésében betöltött kiemelkedő szerep, az intézmény magas színvonalú képviselése az óvodán kívüli rendezvényeken és a médiában,
• az óvodánk érdekeinek megfelelő tanulmányok folytatása illetve sikeres befejezése,
• továbbképzéseken, módszertani rendezvényeken, szakmai konzultációkon való részvétel, eredményeinek, szakmai tapasztalatainak magas színvonalú és hatékony intézményi hasznosítása,
• pályázatokon való aktív részvétel,
• bemutató tevékenységek, előadások tartása,
• egymás szakmai tevékenységének, gyakorlati munkájának megismerése,
• az intézmény egyéni arculatának, jó hírnevének alakításában való aktív részvétel,
• az intézményi Pedagógiai Program megvalósításában kifejtett magas színvonalú munka,
• szakmai munka kiemelkedő szintű - hosszú távú - teljesítése,
• többletmunka, többletfeladat vállalása, végzése,
• szakmai önfejlesztés igénye, új pedagógiai, módszertani eljárásokra nyitottság, ezek alkalmazása a gyermekek fejlesztése érdekében,
• pozitív emberi magatartás, kapcsolatalakító képesség (gyerekekkel, szülővel, munkatársakkal) konfliktuskezelések pozitív irányítása, segítségnyújtás, munkafegyelem.
Döntésének előkészítésében, véleményezési és javaslattevő jogkörrel részt vesznek:
• vezető helyettes óvónő
• Közalkalmazotti Tanács elnöke
• munkaközösség-vezetők
A javaslattétel időpontja: A nevelési évet záró értekezletre írásos javaslatok átadása a vezető részére. A nevelési évet nyitó értekezleten történik a közlésének időpontja. Javaslattételi lehetőséggel élhet minden óvodapedagógus a kidolgozott elvek alapján.
Nem részesülhet kereset-kiegészítésben, aki a megelőző nevelési évben
• szóbeli és írásbeli megrovásban részesült
• igazolatlanul távolmaradt
• munkafegyelme nem megfelelő
Egyéb szabályok
• bizonyítási idő- egységesen 1 év (új kolléga és GYES-ről visszatérő kolléga esetében is)
• ha a felsorolt szempontok közül legalább 5 feltételnek megfelel
• a külön díjazásos megbízatások végzése nem szempont a megállapításnál
• egy nevelési évre szól, meghosszabbítható
B) NEM PEDAGÓGUS ALKALMA ZOTTAK KERESET - KIEGÉSZÍTÉSBEN RÉSZESÜLHET, HA:
• Beosztásának megfelelő magas szintű a szakmai felkészültsége.
• Hajlandóság szakmai munkájának fejlesztésére.
• Gyermekközpontú szemlélet a gyakorlatban.
• Szülőkkel kialakított partneri kapcsolat.
• Példamutató munkafegyelem, megbízhatóság, pontosság, alaposság.
• Aktív részvétel a helyettesítésekben, feladatvállalási készség, többletmunka felajánlása.
• Egyéniségével, emberi magatartásával hozzájárul a jó munkahelyi légkör kialakításához, a harmonikus együttműködéshez, életvitele példaértékű.
A differenciált odaítéléséről e szabályzat alapján a vezető dönt.
A Továbbképzési Programban meghatározott törvényességi eljárási rend szerint. 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet értelmében a nevelési-oktatási intézmény vezetője a továbbképzési program végrehajtására egy nevelési, tanítási évre szóló beiskolázási tervet készít. A beiskolázási tervet a köznevelési intézmény vezetője - a szakmai munkaközösség, szakmai munkaközösség hiányában, az azonos munkakörben foglalkoztatottak és a távollévők helyettesítésénél figyelembe vehetők közreműködésével - dolgozza ki.
4.7. A pedagógiai munka belső ellenőrzése
A belső ellenőrzést meghatározó dokumentumok
A helyi pedagógiai program a Kormány által elfogadott Óvodai nevelés Országos Alapprogramjához kapcsolódva tartalmazza a feladatellátás szakmai alapjait.
Bölcsődei gondozás nevelés szakmai programja mely tartalmazza a 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátásának, szakszerű gondozásának szakmai követelményeit.
A Házirend a gyermeki jogok és kötelességek érvényesülésének, gyakorlásának, az óvodai és bölcsődei élet - és munkarendjének szabályait rögzíti.
A munkaköri leírás, mely személyre szólóan határozza meg a munkaköri feladatokat, az alkalmazottal szemben támasztott követelményeket.
Belső ellenőrzési rendszer
A belső ellenőrzési rendszer feladata az intézmény szakmai, gazdasági tevékenységének átfogó vizsgálata, értékelése.
A belső ellenőrzés az intézmény szakmai tevékenységére, valamint gazdálkodására irányul. Folyamata:
• rendszeresen elvégzendő vezetői ellenőrzés,
• munkafolyamatokba épített ellenőrzés,
• valamint függetlenített belső ellenőrzés.
A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az óvodában folyó pedagógiai tevékenység és a bölcsődei gondozó-nevelő munka hatékonyságának mérése, annak megállapítása, hogy mely területeken, milyen irányú kell fejlesztéseket végrehajtani, ill. melyek azok az intézményi erősségek, melyekre építeni lehet a belső fejlesztéseket.
A vezető az ellenőrzési tervet, a bölcsőde szakmai vezető és a szakmai munkaközösség vezetők javaslata alapján készíti el.
Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés:
• Területeit
• Módszerét
• Ütemezését
Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, ütemezését úgy kell meghatározni, hogy minden egység ellenőrzésre kerüljön.
Az ellenőrzési tervet az intézményben nyilvánosságra kell hozni.
Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről a vezető dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet:
• A vezető - helyettes
• A szakmai munkaközösség
• Bölcsőde szakmai vezetője
• Szülői munkaközösség
• Gazdasági vezető
A vezető a nevelési év során ellenőrzött óvodapedagógusok munkáját értékeli. Az egyes nevelési területek ellenőrzésébe bevonhatja:
• A szakmai munkaközösség vezetőjét
• Intézmény-vezető helyettest
Az ellenőrzés módszerei:
• a délelőtti tevékenységek, szabad foglalkozások, udvari játékok látogatása
• írásos dokumentumok vizsgálata
• a gyermekek munkáinak megtekintése
• egyéb
Az ellenőrzés tapasztalatait az óvodapedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munka- közösség tagjaival is meg kell beszélni.
A megbeszélés következménye lehet:
• a hiányosságok pótlása,
• következtetések levonása,
• új feladat az óvodapedagógusnak, illetve a munkaközösségnek
• továbbképzésre kötelezés.
Az általánosítható tapasztalatokat a nevelőtestületi értekezleteken összegezni kell, az esetlegesen adódó feladatokat meg kell fogalmazni.
Az ellenőrzés tapasztalatai felhasználhatók:
• nevelési értekezleteken,
• jutalmazásoknál,
• kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélésénél,
• a munkaközösségek év végi értékelésénél.
A nevelési évzáró értekezletén értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg általánosítható tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket.
Az intézmény külső ellenőrzésére jogosultak
Az intézmény látogatására és ellenőrzésére mindazok a fenntartó és felügyeleti szervnek, valamint társadalmi szervezeteknek a vezetői, dolgozói és képviselői jogosultak, akik számára ezt a jogszabály lehetővé teszi.
Az óvodába látogatást, ellenőrzést végző személyeket a vezető, helyettese, a kísérje el. A gyermekcsoportban a látogatást szervezett foglalkozás közben megkezdeni, vagy vége előtt befejezni, a foglalkozást megzavarni nem szabad.
A nevelési-oktatási intézmények ellenőrzése lehet:
• Pedagógiai-szakmai
• Törvényességi
• Hatósági ellenőrzés
Az oktatásért felelős miniszter működteti az országos pedagógiai szakmai ellenőrzés rendszerét. Az óvodában az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés célja a pedagógusok munkájának külső, egységes kritériumok szerinti ellenőrzése és értékelése, a minőség javítása érdekében. (Nkt. 86.§ 87.§)
4.8. Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel
Az óvodák épületének és berendezéseinek védelme a szülők, az óvodában tartózkodó idegenek, a dolgozók, valamint a gyermekek együttes feladata. Az állagmegóvás az
intézményekben tartózkodó valamennyi személyre nézve kötelező! A hivatalos ügyek intézése a vezető irodájában történik.
• Az óvodában, illetve bölcsődében idegen csak a vezető, a vezető helyettes, valamint a bölcsőde szakmai vezetőjének engedélyével tartózkodhat.
• Az óvoda pedagógiai munkájának megfigyelésére csak a vezető adhat engedélyt.
• Az intézmény bármilyen működésének megfigyelését csak a vezető engedélyezheti.
• Az intézményi csoportok, foglalkozások látogatását más személyek részére a vezető engedélyezheti.
• Az intézmény által szervezett, valamint a szülők részvételével tartott rendezvények alkalmával az intézmény helyiségeinek használati rendjét az intézmény vezetője állapítja meg.
• Az intézmény nyilvános ünnepségein a férőhelyek erejéig minden hozzátartozó és érdeklődő részt vehet.
• Az intézmény helyiségeinek külső használók részére történő átengedése – indokolt esetben a nyitvatartási időn kívül - a vezetővel létesített írásos szerződés alapján lehetséges.
• Az intézmény területén kereskedelmi, ügynöki tevékenység nem folytatható, kivétel az intézmény által szervezett rendezvény alkalmával.
• Az intézményi nyitva tartás idején kívül illetéktelenül tartózkodó személyek biztonságáért, testi épségéért az intézmény felelősséget nem vállal. Károkozás esetén az intézmény feljelentési kötelezettségének tesz eleget.
5. Intézményi védő, óvó előírások
5.1. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje
• A vezető feladata az egészségügyi felügyelet és a rendszeres orvosi vizsgálatok megszervezése.
• A vezető biztosítja az egészségügyi munka feltételeit.
• Gondoskodik a gyermekek szükséges óvónői felügyeletéről és szükség szerint a vizsgálatokra történő előkészítéséről.
• Az óvodába járó gyerekek intézményen belüli rendszeres egészségügyi felügyeletét a fenntartó önkormányzat és a házi gyermekorvosi szolgálat közötti megállapodás keretében gyermekorvos és védőnő látja el nevelési évenként az éves munkatervben meghatározott időpontban.
• Évente egy alkalommal szemészeti és hallásszűrés történik.
• A kötelező védőoltások az óvodában nem adhatók be.
• Az iskolai beiratkozás előtt kötelező egészségügyi vizsgálatokat a gyermekorvos a rendelőben végzi a szülő felügyelete alatt.
• Amennyiben az orvosi vizsgálatok elvégzéséhez a szülő nem járul hozzá, erről írásban kell nyilatkoznia.
• Az egészségügyi felügyelet és ellátás rendjére vonatkozó szabályozást az intézmény Házirendje tartalmazza.
5.2. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok
Minden óvodapedagógus a köznevelési törvényben előírt feladatát képezi, hogy a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedést megtegye.
Minden óvodapedagógus feladata:
• A gyerekek életkorának megfelelő balesetvédelmi oktatás megtartása, tartalmának és időpontjának rögzítése.
• Baleset esetén a szükséges intézkedések megtétele és dokumentálása.
• Körültekintő játékvásárlás, használati utasítás szerinti alkalmazás.
• Kirándulások biztonságos előkészítése.
• A védő, óvó előírások figyelembe vételével viheti be az óvodai foglalkozásokra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket.
• Szülők tájékoztatása a gyerekek ruháiban, ékszerhasználatában és játékaiban rejlő baleseti forrásokról.
• Szülők hozzájárulásának igénylése tömegközlekedési eszközökön való utazáshoz, valamint minden óvodán kívüli tevékenységhez (dokumentálja, és a házirendben szabályozza).
Az intézmény minden dolgozójának ismernie kell a munkavédelmi szabályzat, tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. A munkakörönként kialakított általános és specifikus ismereteket nevelési évenként ismétlődő oktatáson való részvételükkel kötelesek megszerezni.
Az óvodai egész napos nevelőmunka folyamán a dolgozónak körültekintően kell megszervezni a gyermekek tevékenységét, a védő-, óvó előírások figyelembe vételével.
Az óvónőknek fel kell hívni a gyermekek figyelmét a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedési szabályokra, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra.
Különösen fontos ez, ha:
• az udvaron tartózkodnak
• ha különböző közlekedési eszközzel közlednek (kirándulás előtt…)
• ha az utcán közlekednek
• ha valamilyen rendezvényen vesznek részt
• ha a közeli építkezést stb. látogatják meg
• és egyéb esetekben.
A vezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések, szemlék keretében rendszeresen ellenőrzi, s ha kell, a szükséges intézkedéseket megteszi. Minden pedagógus feladata, hogy a veszélyforrást a vezető felé jelezze.
A munkavédelmi szabályzat tartalmazza a munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) idejét, az ellenőrzésbe bevont személyeket.
Az intézmény csak megfelelő minősítési jellel ellátott játékokat vásárol. 5.2. 1. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATA I
Az intézmény- vezetőjének feladatai az alábbiak:
• Ellenőrizze, hogy az intézmény területén a gyermekekre veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet.
• A krónikusan beteg, valamint a testi, értelmi és érzékszervi fogyatékos gyermekek esetében az orvos véleményezése alapján a biztonsági előírások kibővítése.
• Gondoskodjon a védő, óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzések, figyelmeztető táblák, hirdetmények kifüggesztéséről, illetve azok tartalmának évenkénti ismertetéséről.
Az intézmény- vezetőjének felelőssége:
• hogy az óvodában keményforrasztás, ív és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető
• hogy az intézmény területén a gyermekekre veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet
• hogy a gyermekek elektromos áramütés elleni védelme folyamatosan biztosítva legyen – az ajzatok vakdugózásával, illetve a hálózat megfelelő védelmével
• hogy a gyermekek az épület számukra veszélyforrást jelentő helyiségeibe ne juthassanak be
• a gyermekbalesetek megelőzése érdekében a vezető és a munkavédelmi felelős feladata a gyermekekkel foglalkozó valamennyi alkalmazott figyelmét felhívni a veszélyforrásokra (csoportszoba, udvar, séták, kirándulások, játékeszközök stb.) valamint a bekövetkezett baleset utáni eljárással kapcsolatos szabályok megfogalmazása, a teendők ismertetése
• a veszélyekre figyelmeztető jelzéseket, táblákat, hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente kétszer ismertetni kell
• évente az intézmény egész területe felmérésre kell, hogy kerüljön a védő, óvó intézkedések szükségessége.
Az intézmény alkalmazottainak felelőssége:
• Olyan környezetet kell teremteni, amely alkalmas a balesetbiztonsággal kapcsolatos szokások, magatartási formák kialakítására.
• A foglalkozások során az intézmény sajátosságaira figyelemmel ki kell alakítani a gyermekekben a biztonságos intézményi környezet megteremtésének készségét, át kell adni a baleset-megelőzési ismereteket a főbb közúti közlekedési balesetek, a mérgezés, fulladás veszélyei, az égés, az áramütés, valamint az esés témakörében.
• Fejleszteni kell a gyermekek biztonságra törekvő viselkedését.
• Mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berendezések használatára, kezelésére.
• A különböző berendezéseket úgy tárolják, hogy azokhoz a gyermekek ne férhessenek hozzá.
• Javaslatot tegyenek az intézmény épületének és a csoportszobák még biztonságosabbá tételére.
• Munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére.
• Veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják stb.
• A gyermekek és a vezető figyelmét folyamatosan fel kell hívni a veszélyhelyzetekre.
• Az azonnali veszélyelhárítás a baleset megelőzése érdekében.
• Az óvodapedagógus a foglalkozásokra csak olyan sajátkészítésű és kereskedelemben gyártott eszközöket vihet be a gyermekeknek, amely megfelel a jogszabályban jelzett megfelelőségi követelményeknek.
5.2. 2. GYERMEKBALESETEK ESETÉN ELLÁTANDÓ FELADATOK
Az óvodapedagógusok feladata a gyermekeket ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén:
• a sérült gyermeket elsősegélyben kell részesíteni,
• ha szükséges orvost kell hívni,
• ha a gyermek szállítható, orvoshoz kell vinni,
• a balesetet, sérülést, okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetni,
• a gyermekbalesetet azonnal jelezni kell a vezetőjének és a szülőnek.
Az elsősegélynyújtáskor csak azt teheti az óvodapedagógus, amihez ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor azonnal orvost kell hívni. Az orvos megérkezéséig nem szabad a gyermeket elmozdítani. Minden dolgozónak kötelessége a segítségben részt venni.
Az intézmény nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy:
• a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére,
• a veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják (karbantartó helyiség, tisztító szertár).
• a munkába járáshoz vagy a munkavégzéshez nem szükséges dolgokat csak a munkáltató engedélyével viheti be.
A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítéséért a vezető felel, a végrehajtás a munkavédelmi felelős feladata.
A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.
Az intézményi nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a gyermekbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata, Tűzvédelmi Szabályzata, Kockázatbecslés értékelés szabályzata tartalmazza. Az intézmény Házirendje rögzíti a gyermekbalesetek megelőzésére vonatkozó szabályokat, az intézményi óvó-védő előírásokat. Az intézményben bekövetkezett gyermekbaleseteket nyilván kell tartani. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezeket a baleseteket az oktatásért felelős államtitkár által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetőség, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvek egy-egy példányát – az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével – a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a kiskorú gyermek szülőjének. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító intézményében meg kell őrizni.
A gyermekbalesetek jegyzőkönyvezése és nyilvántartása a munkabiztonsági megbízott feladata.
Nem súlyos balesettel kapcsolatos feladatok:
• a baleset körülményeinek kivizsgálása
• Jegyzőkönyvkészítés
• bejelentési kötelezettség teljesítése Súlyos balesettel kapcsolatos további előírások:
• azonnali jelentési kötelezettség a fenntartó felé
• legalább középfokú munkavédelmi képesítéssel rendelkező személy bevonása a baleset körülményeinek a kivizsgálásába
A baleset körülményeinek kivizsgálásánál biztosítani kell a szülői szervezet képviselőjének részvételét.
A munkabiztonsági megbízottnak különleges felelőssége, hogy
• gyermekbalesetet követően intézkedik annak megelőzésére, hogy hasonló eset ne forduljon elő
• az intézmény minden alkalmazottját tájékoztatja
5.3. A nevelőmunka biztonságos feltételeinek megteremtése
5.3. 1. NEVELÉSI IDŐBEN SZERV EZETT ÓVODÁN KÍVÜLI PROGRAMOKKAL KAPCSOLATOS SZABÁLYO K
Az óvodapedagógusoknak lehetőségük van óvodán kívüli programok szervezésére is:
• kirándulás, séta
• színház, múzeum, kiállítás látogatás
• sport programok
• iskolalátogatás stb.
A szülők a nevelési év kezdetén írásban nyilatkoznak, hogy hozzájárulnak ahhoz, hogy gyermekük az óvodán kívül szervezett programokon részt vegyen. Ezt a dokumentumot át kell adni az irattár részére.
Az óvodapedagógusok feladatai:
• A csoport faliújságján tájékoztatják a szülőket a program helyéről, indulási és érkezési időpontjáról, az útvonalról, a közlekedési eszközről.
• A vezetőt előzetesen szóban, majd a program megkezdésekor helyi formanyomtatvány (helyszín, résztvevők neve, kísérők neve, időtartam, közlekedés eszköz, indulás és várható érkezés) kitöltésével írásban.
• Az óvodapedagógusoknak az óvodai foglalkozásokon a gyermekekkel ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a különböző veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformákat. Az ismertetés tényét a pedagógus a csoportnaplóban köteles dokumentálni.
A program akkor tekinthető engedélyezettnek, ha azt a vezető vagy helyettese írásban ellenjegyezte.
Különleges előírások:
A programhoz a gyermeklétszámnak megfelelő kísérőt kell biztosítani.
• Tömegközlekedés igénybe vételekor 8 gyermekenként 1- 1 fő felnőtt kísérő - de minimum 2 fő.
• Bérelt autóbusz esetén 10 gyermekenként 1- 1 fő felnőtt kísérő. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről.
5.3. 2. A SZÜLŐI IGÉNYEK ALAPJ ÁN SZERVEZŐDŐ ÖNKÖLTSÉGES SZOLGÁLTATÁSOKON VALÓ RÉSZVÉTEL SZABÁLYA I:
• a szülő önkéntes elhatározásán alapuló előzetes, írásos nyilatkozatban közli, hogy gyermeke felügyeletét a tanfolyam idejére olyan személyre bízza, aki nem az intézmény alkalmazottja
• tudomásul veszi, hogy ezen idő alatt az óvodát nem terheli felelősség
• a vezető és a szolgáltatást nyújtó közötti együttműködés feltételeit meghatározó dokumentum elkészítése vezetői feladat.
5.3. 3. AZ INTÉZMÉNYI ALKALMAZOTTAK MUNK AVÉGZÉSÉVEL KAPCSOLA TOS SZABÁLYOK
• Az intézmény valamennyi alkalmazottjának érvényes munkaköri alkalmassági orvosi véleménnyel kell rendelkeznie.
• A HACCP előírások betartása és betartatása minden alkalmazott felelőssége.
• Az intézmény egész területén tilos a dohányzás!
• Az intézményen belül és az intézmény által szervezett rendezvényeken szeszesital fogyasztása tilos!
• A közétkeztetés, a higiénés helyzet egészséges életmódot támogató intézményi munkarend kialakítása és gyakorlati megvalósítása minden alkalmazott feladata.
5.3. 4. ÓVÓ VÉDŐ ELŐÍRÁSOK, AMELYEKET A GYERMEKE KNEK MEG KELL TARTANI AZ ÓVODÁBAN VALÓ BENNTARTÓZKODÁS SORÁN
• A balesetek megelőzésére vonatkozó szabályok
• Az intézmény helyiségeinek használatára vonatkozó szabályok
• Az udvar használatára vonatkozó szabályok
• A séták alkalmára vonatkozó szabályok
• A kirándulásokra vonatkozó szabályok
• A tornaterem használatára vonatkozó szabályok
• Színház, múzeum, kiállítás látogatásra vonatkozó szabályok
• Sport programokra vonatkozó szabályok
• Iskolalátogatásra vonatkozó szabályok
A nevelési év megkezdésekor, és minden veszélyt hordozó esemény előtt az óvónők tudatosítják a gyermekekben a fenti területekre, a balesetek megelőzésére szolgáló szabályokat, melyek a csoportnaplóban vannak rögzítve, a Házirendben vannak részletezve.
5.4. Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai
Az intézményben reklámtevékenységet folytatni tilos, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, vagy társadalmi, közéleti, kulturális tevékenységgel függ össze.
A reklámtevékenység engedélyeztetése:
• A megengedett jellegű reklám, szórólap elhelyezését minden esetben a vezető, vagy a vezető – helyettes jóváhagyása után lehet az óvodában kifüggeszteni.
• A jóváhagyás során figyelembe kell venni a Képviselő – testület határozatát, mely az ingyenes sajtótermékek terjesztését szabályozza az intézményekben.
Az engedély kiadása írásban történik, melyben meg kell jelölni:
• a reklámtevékenység folytatására engedélyt kérő, és e tevékenység folytatására jogosult személy, szerv megnevezését, címét;
• a reklámtevékenység egyértelmű leírását, a reklámtevékenység formáját, módját;
• a reklámtevékenység folytatásának határidejét, illetve egyéb időtartam kikötéseket.
Az engedély legalább két példányban készül, melynek egyik példányát az intézmény őrzi, másik példánya átadásra kerül az engedélykérőnek.
A vezető az engedély visszavonására bármikor jogosult.
5.5. Az intézményi hirdetőtábla használatának szabályai
A hirdetőtáblára csak az intézmény vezetője által megbízott személy tehet ki hirdetményeket (szórólapokat, plakátokat). Minden hirdetményen szerepelnie kell az intézmény körbélyegzőjének. Szülő, illetve más idegen személy nem tehet ki hirdetést a faliújságra a vezető engedélye nélkül.
Politikai hirdetmények, vallási hovatartozásra vonatkozó hirdetmények kifüggesztése szigorúan tilos. A vezető, illetve a vezető helyettes kötelessége a hirdetőtábla rendszeres napi ellenőrzése.
5.6. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők
Az intézmény működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelőmunka szokásos menetét akadályozza, illetve az intézmény gyermekeinek és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:
• a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.)
• a tűz,
• a robbantással történő fenyegetés
Az intézmény minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. A szükséges intézkedésekről és a fenntartó értesítéséről a vezető dönt.
Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős még:
• az óvodatitkár
A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell
• az intézmény vezetőjét
• az intézmény fenntartóját
• tűz esetén a tűzoltóságot
• robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget
• személyi sérülés esetén a mentőket
• egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt a vezető szükségesnek tartja
A rendkívüli esemény észlelése után a vezető vagy az intézkedésre jogosult felelős dolgozó utasítására az épületben tartózkodó személyeket sajátos, felhívó jelzéssel értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó gyermekcsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk.
A gyermekcsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a gyermekek óvodapedagógusa a felelős.
A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:
• Az épületből minden gyereknek távoznia kell, ezért a foglalkozást tartó nevelőnek a termen kívül (pl.: mosdóban) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!
• A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!
• A helyszínt és a veszélyeztetett épületet, a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik gyermek az épületben.
• A gyermekeket a terem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor az óvónőnek meg kell számolnia!
Az épület kiürítése, a gyermekek elhelyezése a Tűzriadó tervben rögzítettek szerint történik.
A vezetőnek, illetve az intézkedésre jogosult felelősnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:
• a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról
• a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról
• a vízszerzési helyek szabaddá tételéről
• az elsősegélynyújtás megszervezéséről
• a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról
Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét a vezetőjének, vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:
• a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről
• a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról
• az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről)
• a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről
• az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról
• az épület kiürítéséről.
A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és köteles betartani!
Az intézményre és dolgozóira vonatkozó kérdésekben csak a vezetőjének engedélyével tehet nyilatkozatot a médiának minden alkalmazott.
A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. dokumentum tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv, robbantással való fenyegetés esetére (bombariadó terv)” c. utasítás tartalmazza.
A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért a vezetője a felelős.
Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért a tűz és munkavédelmi megbízott felel.
A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden dolgozójára kötelező érvényűek.
A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni:
• nevelői szoba
• folyosó
5.7. Az ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok
Óvodai, bölcsődei ünnepek
Az óvodai ünnepeket, hagyományait a gyerekek közösségére vonatkozóan az Óvoda Pedagógiai Programja tartalmazza.
Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg, melyet az intézmény
évente, a közzétételi listában elektronikus formában az intézmény honlapján is megjelentet. A felelősök a rendezvényekre vonatkozó feladatterveiket a munkatervben jelölt határidőre elkészítik, és tartalmuk szerint szervezik meg az ünnepséget.
Az ünnepek, megemlékezések, mindenkor a gyermek életkori sajátosságaihoz igazodnak. Az intézményi megemlékezések, a nemzeti és nemzetiségi, valamint az egyéb ünnepek megünneplésének rendjét és módját a pedagógiai program, jelen Szabályzat, továbbá a nevelési év rendjére vonatkozó éves munkaterv határozza meg.
Hagyományok
• A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának feladata, tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak.
• A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének megőrzése, növelése.
5.7. 1. GYERMEKKÖZÖSSÉGE KKEL KAPCSOLATOS HAGYOMÁNYOK:
• Közös megemlékezések a gyermekek név és születésnapjáról - csoportszinten
• Tapasztalatok, ismeretek szerzése az évszakok változásairól, a természeti- társadalmi környezetről tanulmányi séták, kirándulások keretében – csoportosan, az éves ütemterv szerint.
• Népi hagyományok ápolása, jeles napokhoz kapcsolódó szokások – csoportosan.
• Nagycsoportosok iskolai látogatása, könyvtárlátogatás
• Nagycsoportosok kirándulása a szülőkkel együtt – „madarak és fák napja” alkalmából – éves munkaterv szerint
• Gyermeknap megünneplése – csoportszinten, a szülői közösséggel egyeztetett módon.
• Óvodai majális – intézmény és szülői közösség közös, bevételes rendezvénye.
• Zeneiskolások hangversenye – óvoda szintű rendezvény, évenként 1 alkalommal.
• A német csoport részvétele a városi Nemzetiségi esten - évente
• Bábelőadás szervezése a szülők közreműködésével.
5.7. 2. ÓVODAI ÜNNEPÉLYEK:
• Mikulás-várás: csoportosan és intézményi szinten, az SZK Választmánya és az 1. osztályosok meghívásával
• Karácsonyi ünnep: csoportosan
• Farsang: csoportosan a szülőkkel egyeztetett módon
• Március 15-e – „Tavaszköszöntő: intézményi szintű rendezvény
• Húsvét: csoportosan
• Anyák-napja, Évzáró – nyilvános rendezvények
A bölcsődés gyermekek életkoruknak megfelelően kapcsolódhatnak az ünnepélyekhez, rendezvényekhez.
5.7. 3. A FELNŐTT KÖZÖSSÉGEKKE L KAPCSOLATO S HAGYOMÁNYOK:
• Nevelési, nevelőtestületi, munkatársi értekezletek
• Jubileumi alkalommal köszöntés
• Távozó, nyugdíjba menő dolgozó búcsúztatása.
• Pedagógusnap megünneplése
• Egyéb alkalmak a dolgozók javaslatai alapján (névnap, évbúcsú, nőnap stb.)
Az ünnepek, ünnepélyek szervezésével, hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket, időpontokat, felelősök nevét a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg.
5.8. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek felé
A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű tájékoztatás nyilatkozatnak minősül.
Nyilatkozattétel esetén az alábbi előírásokat kell betartani:
• Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra a vezető vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult.
• A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel.
• A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire.
• Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik.
5.9. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések
Működési alapdokumentumok
• Alapító Okirat
• Pedagógiai Program
• Szervezeti és Működési Szabályzat
• Házirend
• Éves Munkaterv
5.9. 1. AZ ALAPÍTÓ OKIRAT ELHELYEZÉSE
Az Alapító Okiratunk a következő helyeken van elhelyezve:
• a fenntartónál,
• a vezetőjénél,
• az irattárban,
• Intézményünk honlapján,
• az Államkincstárban.
5.9. 2. A MŰKÖDÉSI ALAPDOKUMEN TUMOK ELHELYEZÉSE
• A felsorolt működési alapdokumentumok őrzése és nyilvános dokumentumként kezelése a vezető feladata.
• Irattári elhelyezésük kötelező.
A nyilvánosságot biztosítandó, az említett működési alapdokumentumok kihelyezése a következő helyekre történjen meg:
• fenntartó
• Intézményi honlapunk
• a vezető
• KIR
A dokumentumokba betekinthetnek a pedagógusok, a szülők, és az intézménnyel jogviszonyban nem állók is.
5.9. 3. TÁJÉKOZTATÁS A PEDAGÓGIAI PROGRAMRÓL
A szülők bármely szülői értekezleten tájékoztatást kérhetnek a vezetőjétől, vezető- helyettesétől és a csoportos óvodapedagógusoktól.
• A Pedagógiai Programmal kapcsolatos kérdéseket a nevelési év ideje alatt bárki, bármikor feltehet az intézmény vezetőjének, aki azokra az ügyintézési határidőn belül érdemi választ ad. Ennek pontos időpontja a szülővel történő előzetes egyeztetés alapján kerül meghatározásra.
• Szóbeli érdeklődésre, szóbeli tájékoztatást kaphat az intézmény képviseletére jogosult személyektől.
• Írásbeli kérés a nevelési év ideje alatt bármikor benyújtható a vezető helyettesnek címezve, aki az ügyintézési határidőn belül írásbeli tájékoztatást nyújt.
5.9. 4. TÁJÉKOZTATÁS A HÁZIRENDRŐL
Az óvodapedagógus minden nevelési év első szülői értekezleten tájékoztatást adnak a házirendről. Az új beiratkozó kiscsoportos gyermekek szüleinek a beiratkozáskor a Házirend fénymásolt példányait - az átvétel szülő által történő aláírásával - átadjuk. A Házirend és az éves munkaterv különösen ennek esemény naptára elhelyezésre kerül a nevelői szobában is.
5.9. 5. AZ INTERNETES NYILVÁNOSSÁGRA VONATKOZÓ FELADATOK
A köznevelési törvény és annak végrehajtási rendeletei írja elő, hogy amennyiben az intézménynek van honlapja, azon az alapdokumentumok közül mit kell nyilvánosságra hozni.
• 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 23. § (1) pontja alapján a nevelési-oktatási intézményi közzétételi listában szereplő dokumentumok
a) a felvételi lehetőségről szóló tájékoztató,
b) a beiratkozásra meghatározott idő, a fenntartó által engedélyezett csoportok száma,
c) köznevelési feladatot ellátó intézményenként a térítési díj, a tandíj, egyéb díjfizetési kötelezettség (a továbbiakban együtt: díj) jogcímét és mértékét, továbbá nevelési évenként az egy főre megállapított díjak mértéket, a fenntartó által adható kedvezményeket, beleértve a jogosultsági és igénylési feltételeket is,
d) a fenntartó nevelési intézmény munkájával összefüggő értékelésének nyilvános megállapításait és idejét, a köznevelési alapfeladattal kapcsolatos – nyilvános megállapításokat tartalmazó – vizsgálatok, ellenőrzések felsorolását, idejét, az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek nyilvános megállapításait, egyéb ellenőrzések, vizsgálatok nyilvános megállapításait,
e) a nevelési intézmény nyitva tartásának rendjét, éves munkaterv alapján a nevelési évben, tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjait,
f) a pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával,
g) a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és a pedagógiai programot tartalmazza.
229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 23. § (2) pontja alapján az intézményi közzétételi lista az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül tartalmazza:
• az óvodapedagógusok számát,
• iskolai végzettségüket, szakképzettségüket,
• a dajkák számát, a dajkák iskolai végzettségét, szakképzettségét,
• az intézményi csoportok számát, az egyes csoportokban a gyermekek létszámát.
Az ehhez tartozó adatokat minden év szeptember 30-ig át kell adni az intézményi honlap kezelésével megbízott rendszergazda részére.
Az adatközlés időpontja: A rendszergazda, a vezető helyettes által biztosított adatokat az október 1-jei állapotnak megfelelően október 15.-ig továbbítja a KIR részére, az intézményi jóváhagyott dokumentumokkal együtt. Ezzel egy időben, kérelmet nyújt be a Hivatal felé, hogy a KIR-ben feldolgozott dokumentumokat az intézmény saját honlapján is megjelentethesse elektronikus formában.
Tartalmát szükség szerint, de legalább nevelési évenként, egyszer, az OSAP - jelentés megküldését követő tizenöt napon belül felül kell vizsgálni. A közzétételi lista kizárólag közérdekű statisztikai adatokat tartalmazhat.
Felelős: vezető helyettes
A pedagógiai program másolati példánya minden csoportban is megtalálható, ami a szülők számára nyomtatott formában bármikor hozzáférhető.
A dokumentumok elhelyezéséről és a szóbeli és írásbeli tájékoztatás megkérésének módjáról a szülők a nevelési év kezdésekor tájékoztatást kapnak a vezetőtől.
5.10. Lobogózás szabályai
• A 132/2000. (VII.14.) kormányrendelet értelmében „A nemzeti lobogót állandóan kitűzve kell tartani.”
• A kormányrendelet a középületek fel lobogózásának egyes kérdéseiről előírja a középületek számára a megfelelő méretű zászló kitűzését, illetve a fel lobogózás szabályait.
• A zászló állandó minőségének megtartásáról a vezető gondoskodik.
5.11. A fakultatív hit és vallásoktatás feltételeinek biztosítása
Az intézmény biztosítja a szülő kérése alapján a gyermek számára a történelmi egyházak által szervezett fakultatív hit-és vallásoktatást. Ehhez szükséges az intézmény és az egyház között létrejött együttműködési megállapodás, az egyház által biztosított hitoktató.
Az óvodával kötött megállapodás alapján a hitoktatás nem zavarhatja az óvodai életet, a nevelés folyamatát. Az intézmény biztosítja a tevékenységhez szükséges feltételeket.
Az óvodában, tiszteletben kell tartani a gyermekek, szülők, alkalmazottak lelkiismereti és vallásszabadságát.
A hit és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához írásban ki kell kérni a szülői szervezet véleményét.
A hit és vallásoktatás igénylésének eljárásrendje:
A történelmi egyházak képviselőinek kezdeményezésére, minden év szeptember első hetében kerül sor a szülői igények írásbeli megkérésére. Az igényeket az óvodatitkár összesíti és továbbítja az egyház képviselőjének, aki a vezetővel történt egyeztetés után a kialakított szervezeti rendnek megfelelően, kezdi meg tevékenységét az intézményben. Az általuk tartott foglalkozások, napirendbe építve, elkülönülten az óvodai foglalkozásoktól kerülnek megvalósításra.
5.12. Hivatali titok megőrzése
Az intézmény minden dolgozójának kötelessége a hivatali titok megtartása. A közalkalmazott nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat.
Amennyiben adott esetben, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, melyek hivatali titoknak minősülnek, és amely nyilvánosságra kerülése az intézmény érdekeit sértené.
A hivatali titok megsértése súlyos vétségnek minősül. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot megőrizni.
Hivatali titoknak minősül:
• amit a jogszabály annak minősít
• a dolgozó személyes adatvédelmével, bérezésével kapcsolatos adatok
• a gyermekek és a szülők személyiségi jogaihoz fűződő adat
• továbbá, amit a vezetője az adott ügy, vagy a zavartalan működés biztosítása, illetve az intézmény jó hírnevének megőrzése érdekében vezetői utasításban írásban annak minősít.
5.13. Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség vezetői beosztást betöltők részére.
Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló 2007. évi XXXX.xx. 11.§ (6.) bekezdés.
A vagyonnyilatkozat-tétel személyi hatálya kiterjed az intézmény alkalmazásában álló mindazon személyre, aki döntésre vagy ellenőrzésre jogosult, azaz:
• az intézmény vezetője
• az intézmény-vezető helyettese
A vagyonnyilatkozat-tétel hatálybalépése:
A kihirdetés napjától számítva a visszavonásig érvényes.
Felülvizsgálat módja
• Jogszabályi változás
A vagyonnyilatkozat-tétel esedékessége
A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek a kötelezett
a) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás létrejötte, munka- vagy feladatkör betöltése érdekében azt megelőzően,
b) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás-munka vagy feladatkör megszűnését követő 30 napon belül.
c) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka vagy feladatkör fennállása alatt az első vagyonnyilatkozatot követően, ha a törvény eltérően nem rendelkezik 2 évenként köteles eleget tenni.
A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget c) pontban foglaltak esetében az esedékesség évében június 30-ig kell teljesíteni.
Nem kell a b) pont szerint vagyonnyilatkozatot tenni a közszolgálatban álló személy foglalkoztatására irányuló jogviszony áthelyezéssel történő megszűnésekor, feltéve, ha az áthelyezés vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörbe, illetve feladatkörbe történik.
A vagyonnyilatkozat őrzésért felelős személy
A vezető esetében a fenntartó, a vezető helyettes esetében pedig a munkáltatói jogkört gyakorolja, a vezető.
A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítése
• A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget az teljesíti, aki annak esedékességekor valós tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz.
• A vagyonnyilatkozatot a vagyonnyilatkozat-tétel napján fennálló érdekeltségi és vagyoni helyzetről, valamint a vagyonnyilatkozat-tétel időpontját megelőző öt naptári évben szerzett bármilyen jogviszonyból származó jövedelemről kell kitölteni.
A vagyonnyilatkozat átadásának, nyilvántartásának, tárolásának szabályai
• A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállásáról a szükséges nyomtatványokat is tartalmazó tájékoztató átadásáról a munkáltató gondoskodik.
• A vagyonnyilatkozat egyik példányát a nyilvántartásba vétel után a kötelezettnél marad, másik példányát az őrzésért felelős (óvodatitkár, elektronikus formában a rendszergazda) az egyéb iratoktól elkülönítetten kezeli.
• A nyilatkozó és a munkáltató megbízásából az őrzésért felelős a boríték lezárására szolgáló felületen elhelyezett aláírásával egyidejűleg igazolja, hogy a nyilatkozat átadására zárt borítékban kerül sor. Az őrzésért felelős személy a nyilatkozatot nyilvántartási azonosítóval látja el. /Az azonosító betűjelből és számsorból áll./
• A vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékot – a nyilatkozó és az őrzésért felelős példányát is – csak a jogszabályban meghatározott vagyonosodási vizsgált során az eljáró szerv bontja fel.
• A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítését az őrzésért felelős személy ellenőrzi. A nyilatkozat tartalmát abban az esetben ismerheti meg, ha a jogszabály rendelkezései szerint döntenie kell a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezéséről.
• A jogszabályszerűen lezárt vagyonnyilatkozat elhelyezése a vezető esetében a fenntartónál, a helyettes esetében az intézmény páncélszekrényben történik.
5.14. A telefonhasználat eljárásrendje
A dolgozó a mobil telefonját a gyermekekkel való foglalkozás teljes idejében, néma állapotban tarthatja magánál és csak kivételes, sürgős esetben használható. Az intézményi vonalas telefon kivételes, sürgős esetben használható magáncélra. A pedagógus a gyermekek között munkaidejében mobiltelefonját magáncélú beszélgetésre sem a csoportszobában sem az udvaron nem használhatja.
5.15. A helyiségek használati rendje
Az intézmény zárva tartásának ideje alatt a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet a vezetője a fenntartóval egyeztetve határozza meg és azt a szülők és az alkalmazotti közösség, és a társintézmények tudomására hozza értesítés formájában.
Az intézmény működési rendjére vonatkozó szabályozást az intézmény Házirendje tartalmazza
• az intézmény helyiségeinek használatára
• a gyermekek kíséretére
• az étkeztetésre vonatkozóan
A dohányzás szabályaira vonatkozó előírásokat a magasabb jogszabályok szabályozzák.
A dolgozók az intézmény helyiségeit nyitvatartási időben akkor és oly módon használják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő-oktató tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túl igénybe kívánja venni az intézmény helyiségeit, ezt a vezetőtől írásban kell kérvényeznie, a használat céljának és időpontjának megjelölésével. Az intézmény helyiségeinek nyitvatartási időn kívüli használatát indokolt esetben a vezető írásban engedélyezi. Az intézmény helyiségeit csak rendeltetésének megfelelően lehet használni. Az óvodában csak érvényes egészségügyi kiskönyvvel rendelkező munkavállaló dolgozhat.
Az intézmény teljes területén, az épületben és az udvaron tartózkodó minden személy köteles:
• A közös tulajdont védeni.
• A berendezéseket rendeltetésszerűen használni.
• Az intézmény rendjét és tisztaságát megőrizni.
• Az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni.
• Tűz és balesetvédelmi előírások szerint eljárni.
• A munka és egészségvédelmi szabályokat betartani.
Az intézmény helyiségeiben párt, vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet!
5.16. A közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének rendje
368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 13.
§ 2 h) pontja, a 229/2012. (VIII.28.) Korm. rend, 30. § (6) bek. Valamint a 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 30. § (6) bek. alapján a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának eljárásrendje az intézményben az SzMSz mellékletében kiadott szabályzatban kerül meghatározásra.
A Szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni az intézmény:
• kezelésében lévő közérdekű adatok, közérdekből nyilvános adatok, valamint közalkalmazottainak, munkavállalóinak közérdekből nyilvános adata (továbbiakban együtt: közérdekű adat) igénylésénél, továbbá
• az intézmény hatásköre és illetékessége szerint kezelésében álló közérdekű adatok
közzétételénél.
A közérdekű adat fogalmát az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény határozza meg.
Ennek értelmében közérdekű adat:
• az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret,
Így különösen:
• a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat.
A közérdekű adat megismerésére irányuló kérelemnek az intézmény a kérelem tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül, közérthető formában tesz eleget.
Az adatkezeléssel kapcsolatos rendelkezések az intézmény Adat és iratkezelési Szabályzatában találhatók a mellékletben.
5.17. Elektronikus adatszolgáltatási kötelezettség
5.17.1. ÓVODA
A köznevelés információs rendszere (a továbbiakban: KIR) országos, elektronikus nyilvántartási és adatszolgáltatási rendszer. Az adatokat a köznevelési intézmény képviseletére jogosult személy, a vezető a KIR honlapján keresztül küldi meg. A vezető a
KIR honlapján keresztül az Nkt.-ben meghatározott adatok megküldésével a gyermek, a pedagógus-munkakörben, valamint a nevelő munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott részére a jogviszony létesítésének napját követő öt napon belül tizenegy jegyű azonosító szám (a továbbiakban: oktatási azonosító szám) kiadását kezdeményezi. A vezetője gondoskodik arról, hogy az érintett megismerje a részére kiadott oktatási azonosító számot. Ha a köznevelési intézmény olyan gyermekkel, alkalmazottal létesített jogviszonyt, aki rendelkezik oktatási azonosító számmal, a jogviszony létesítését követő öt napon belül köteles a jogviszony létrejöttét bejelenteni a KIR-en keresztül. A vezető a KIR-ben az oktatási azonosító számmal kapcsolatosan nyilvántartott adatok változását a változást követő öt napon belül köteles bejelenteni. Ha az oktatási azonosító számmal rendelkező személy jogviszonya megszűnik, a vezető a jogviszony megszűnését – a megszűnés időpontjától számított – öt napon belül jelenti be a KIR-en keresztül. A vezető a köznevelési intézmény október 1-jei állapot szerinti közérdekű adatairól minden év október 15-ig – a KIR-en keresztül és az ott meghatározott formában – statisztikai céllal az OSAP keretében adatokat közöl.
5.17.2. BÖLCSŐDE
A bölcsődét ténylegesen igénybevevő gyermekek létszámát név szerint minden nap jelenteni kell Központi Elektronikus Nyilvántartás a Szolgáltatást Igénybevevőkről elektronikus nyilvántartási rendszerbe. A rendszer biztonságát szolgálja, hogy csak az tud az Igénybevevői nyilvántartásba belépni, aki ügyfélkapus regisztrációval rendelkezik. Intézményünkben 3 főnek van jogosultsága: vezető, bölcsőde szakmai vezetője, ügyviteli dolgozó.
Jogszabály szerint a napi jelentést az igénybevételt követő munkanap 24 óráig lehet berögzíteni. Amennyiben zárva tart a bölcsőde és az adatszolgáltató nem lép be a KENYSZI-be, akkor a rendszer érzékeli és azokra a napokra hiányzónak veszi azokat a gyermekeket, akiket korábban felvittek az adattörzsbe. A nyári zárva tartás alatt, nem kell naponta jelenteni a hiányzókat. A bölcsőde szakmai vezetője felel a feltüntetett adatok hitelességéért, pontosságáért.
A) JELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGGEL KAPCSOLATOS FELADATOK :
• A gyermek felvételekor a felvételi lap mellé az anyakönyvi kivonat, TAJ kártya és lakcímkártya fénymásolatát mellékelni kell. Felelős a vezető, helyettesíti bölcsőde szakmai vezetője.
• A gyermek tényleges bölcsődébe lépésének napján a mellékelt dokumentumokat a bölcsőde szakmai vezetője az ügyviteli dolgozónak átadja, jelezve a szolgáltatás igénybevételét.
• A napi jelenléteket a bölcsőde szakmai vezetője az intézményben rendszeresített napi jelentő lapon rögzíti, és aláírásával, dátummal ellátva átadja a jelentést végző ügyviteli dolgozónak. A bölcsőde szakmai vezetőjének hiányzása esetén a napi jelentő lap kitöltését, és átadását az általa megbízott gondozónő végzi.
• Az ügyviteli dolgozó hiányzása esetén a napi elektronikus jelentés a bölcsőde szakmai vezetőjének a felelőssége, feladata.
• A bölcsődés gyermek jogviszonyának megszűnésekor, a megszűnés napján, a bölcsőde szakmai vezetője köteles az ügyviteli dolgozó számára ezt írásban jelezni.
B) ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT DOKUMENTUMO K HITELESÍTÉSE
A KIR rendszerben nyilvántartott adatokról készült igazolás, és egyéb elektronikus úton előállított papíralapú intézményi nyomtatvány akkor érvényes és hiteles, ha tartalmazza:
• az intézmény nevét,
• oktatási azonosító számát,
• címét,
• a megnyitás és lezárás időpontját
• a vezető aláírását,
• papíralapú nyomtatvány esetén az intézmény körbélyegzőjét.
Ha az adatok továbbítása elektronikus úton történik, akkor a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának legalább az alábbi védelmi intézkedéseket kell tennie:
• ellenőrzés,
• jelszavas védelem,
• mentés CD-re
• adatok kinyomtatása
• adatok továbbítása után a hálózatról való törlés