Közigazgatási Felhasználókra vonatkozó Általános Szerződési Feltételek
5. számú melléklet
Közigazgatási Felhasználókra vonatkozó Általános Szerződési Feltételek
Audax Renewables Kft. 2022.
Jelen Közigazgatási Felhasználókra vonatkozó Általános Szerződési Feltételek („ÁSZF”) tartalmazza az Audax Renewables Kft. („Kereskedő”) által a Közigazgatási Felhasználónak minősülő felhasználók (a továbbiakban a
„Felhasználók”) részére – nem egyetemes szolgáltatás alapján – nyújtott, teljes ellátásra vonatkozó villamosenergia- ellátás szerződéses feltételeit, ezért az erről kötött szerződéseknek elválaszthatatlan részét képezi. Az ÁSZF rendelkezései kiegészítik az Üzletszabályzatban foglaltakat, esetleges ellentmondás esetén az ÁSZF szabályai az irányadóak.
1. Villamosenergia-adásvételi szerződés létrejötte és hatálybalépésének előfeltételei
Az Üzletszabályzat III./1.3. pontjában rögzítetteken kívül a Közigazgatási Felhasználónak minősülő Felhasználóval kötött Szerződés feltétele az is, hogy a villamosenergia-adásvételi szerződés aláírásával a Felhasználó kijelentse:
• A Felhasználó az előző kereskedelmi vagy egyetemes szolgáltatási szerződését jogszerűen megszüntette, amennyiben korábban rendelkezett hatályos ellátási szerződéssel, vagy annak megszűntetésére a Kereskedőnek megbízást adott;
• a Felhasználási helyen villamosenergia-díj tartozása nincs, amiatt ellene behajtási eljárás jelenleg nincs, és az elmúlt 6 hónapban nem is volt folyamatban.
A nem profilos Felhasználó esetén a Szerződés Kereskedő általi teljesítésének további feltétele, hogy a Felhasználó a Felhasználási Helyen rendelkezzen teljesítménymutató és tároló fogyasztásmérő készülékkel, és a távleolvasást lehetővé tevő adatátviteli kapcsolatot a Felhasználási Helyen folyamatosan biztosítsa.
Amennyiben a Felhasználó valamely fenti nyilatkozata a szerződés megkötésének időpontjában valótlan, úgy a szerződés nem jön létre, illetve amennyiben a nyilatkozat valótlanságára utóbb derül fény, úgy a Kereskedő jogosult az erről való tudomásszerzésének időpontját követő 20. napig legkorábban a következő hónap első napjára a szerződést egyoldalúan megszüntetni, amelyről a Kereskedő a Felhasználót írásban értesíti. A szerződés ilyen okból történő megszűnése esetén a Felhasználó kötbért köteles a Kereskedő részére megfizetni, amelynek összege a 7.4.2. pont szerinti szerződésmegszüntetési díj összegével megegyezik.
2. A Kereskedő kötelezettségei, felelőssége
2.1. A Kereskedő felelős a Felhasználási hely villamosenergia-igényének teljes beszerzéséért, azaz a Felhasználó által ott felhasznált villamosenergia-mennyiséget saját nevében kell megvásárolnia. A Kereskedő az illetékes Elosztói Engedélyessel kötött együttműködési megállapodás alapján teljes körűen gondoskodik a fogyasztók ellátásáról. A Kereskedő saját mérlegkört működtet, az Átviteli Rendszerirányítóval kötött mérlegköri szerződés alapján.
2.2. A villamosenergia-adásvételi szerződések alapján a Kereskedő kötelezettségeinek teljesítési helye az átviteli hálózat. A villamosenergia-adásvételi szerződéseket a Kereskedő részéről teljesítettnek kell tekinteni, amennyiben szerződése alapján a Felhasználó igényének megfelelő mennyiségű villamos energia az átviteli hálózatba betáplálásra került. A szerződés szerinti villamos energia eljuttatása a Felhasználó csatlakozási
pontjáig az érintett Elosztói Engedélyes feladata, ezért a fogyasztási helyen átadott villamos energia minőségi vagy mennyiségi hibájáért a Kereskedő nem vállal felelősséget.
2.3. A Kereskedő köteles villamosenergia-kereskedelmi és mérlegkörfelelősi tevékenységét fenntartani a Felhasználóval kötött adásvételi szerződés hatálya alatt.
2.4. A Felhasználó a Kereskedővel kötött villamosenergia-adásvételi szerződésének időtartama alatt automatikusan a Kereskedő mérlegkörének a tagja. A Kereskedő a Felhasználóval szemben mérlegkörfelelősként jár el. A Felhasználó számára Kereskedő a mérlegkörtagságot díjmentesen biztosítja.
2.5. A Kereskedő által vállalt és a Xxxxxxx által határozatban megállapított garantált szolgáltatásokat, valamint ezek be nem tartásának jogkövetkezményeit az Üzletszabályzat 4. sz. függeléke tartalmazza.
3. A felhasználó jogai és kötelezettségei
3.1. Csatlakozás a villamosenergia-hálózathoz, hálózathasználat
A Felhasználó a közcélú villamosenergia-hálózatra történő csatlakozás érdekében köteles az Elosztói Engedélyessel hálózati csatlakozási szerződést kötni, vagy erre a Kereskedőnek megbízást/meghatalmazást adni. A hálózati csatlakozási szerződés kötelező tartalmi elemeit a VET Vhr. 2. sz. mellékletét képező Villamos Hálózati Csatlakozási és Hálózathasználati Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) 6. pontja tartalmazza.
A rendszerhasználó (Felhasználó) a közcélú villamosenergia-hálózathoz való folyamatos hozzáférés és a hálózat használata érdekében köteles az Elosztói Engedélyessel hálózathasználati szerződést kötni, vagy erre a Kereskedőnek megbízást/meghatalmazást adni. A hálózathasználati szerződés kötelező tartalmi elemeit a VET Vhr. 2. sz. mellékletét képező Szabályzat 8. pontja sorolja fel.
Az általános rendszerhasználati díjakat a Kereskedő fizeti meg az Elosztói Engedélyes részére (az Elosztói Engedélyes a számlát a Kereskedő részére állítja ki és küldi meg), majd a Kereskedő közvetített szolgáltatásként, havonta, az energiával egy számlában számlázza a Felhasználónak, kivéve, ha:
• a Felhasználó euróban történő fizetést választ, vagy
• a Felek Szerződésben ellentétesen állapodnak meg.
A Felhasználó köteles a Szerződés időtartama alatt a hálózati csatlakozási és a hálózathasználati szerződését hatályban tartani. Teljes ellátásra vonatkozó szerződés a Felhasználó hálózati csatlakozási és hálózathasználati szerződésében rögzített teljesítmények mértékéig köthető.
Amennyiben az Elosztói Engedélyes arról tájékoztatja a Kereskedőt, hogy a Felhasználó hálózati csatlakozási vagy hálózathasználati szerződése megszűnt, akkor a Szerződés is megszűnik az Üzletszabályzatban foglaltak szerint, és a Kereskedő az alábbi 6.1. pont d) alpontja szerint jár el.
3.2. Csatlakozás a Kereskedő mérlegköréhez
Felhasználó a teljes ellátás alapú villamosenergia-adásvételi szerződése hatályba lépésének napjával a szerződés szerinti csatlakozási pontjai vonatkozásában csatlakozik a Kereskedő által képviselt mérlegkörhöz. Amennyiben jogszabály/ellátási szabályzat vagy a rendszerirányító üzletszabályzata alapján szükséges, vagy a Felhasználó azt igényli, Felek a Felhasználó meghatározott csatlakozási pontjainak mérlegkörtagságára vonatkozóan külön szerződést is kötnek. A Felhasználó mérlegkörtagságának hatálya a Felek közötti teljes ellátás alapú villamosenergia-adásvételi szerződés megszűnéséig tart.
3.3. A Felhasználó köteles a Szerződésben meghatározott díjakat – számla ellenében – a Szerződés rendelkezései és az alábbi 6. pont szerint megfizetni.
Amennyiben a Felhasználó villamosenergia-felhasználása ellenértékének és egyéb díjainak kiegyenlítését a Kereskedővel való megállapodás alapján egy harmadik személy (természetes személy vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság) tartósan vagy időlegesen vállalja, úgy ezen személy (a továbbiakban: Eltérő Fizető) felelőssége a Felhasználóval valamennyi Szerződésből fakadó díj, egyéb fizetési kötelezettség teljesítéséért egyetemleges. Amennyiben a Szerződésben Eltérő Xxxxxx feltüntetésre kerül, úgy a Felhasználóra előírt fizetési kötelezettség kötelezettje alatt automatikusan az Eltérő Fizetőt is érteni kell, és jelen Üzletszabályzatban/ÁSZF-ben szereplő rendelkezések az Eltérő Fizetőre is irányadóak.
3.4. A Felhasználó vállalja, hogy a Szerződés időtartama alatt a Felhasználási hely teljes villamosenergia- szükségletét a Kereskedőtől szerzi be. Az önkormányzat területén üzemeltetett közvilágítási elosztó hálózatot a fizetendő díjak számítása tekintetében egy felhasználási helynek kell tekinteni a csatlakozási és mérési/elszámolási pontok számától függetlenül.
3.5. A Felhasználó tudomásul veszi, hogy ezen kikötés megszegése esetén a Kereskedő a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja. A Felhasználó minden további új felhasználási helyének ellátására vonatkozóan a Felhasználó ajánlattételi jogot és lehetőséget biztosít a Kereskedő számára. A Felhasználó teljesítmény-, illetve fogyasztási igényének bővülése esetén elsősorban a Kereskedőtől kívánja a többletigényét beszerezni, megállapodás alapján, a Szerződés módosításával.
3.6. A Felhasználó a Szerződés aláírását megelőzően köteles tájékoztatni a Kereskedőt az általa Felhasználóként ellátott társaságokról, akiknek a Kereskedőtől kapott villamos energiát – a villamos energiáról szóló törvény és a végrehajtási rendeletének megfelelően – a jövőben is tovább kívánja adni. Amennyiben a Felhasználó a Szerződés hatálybalépését követően ehhez képest Felhasználóként más természetes vagy jogi személyeknek is tovább akarja adni a Felhasználási helyen átvett villamos energiát, erről a Kereskedőt értesítenie kell. A Kereskedő a villamos energia továbbadását jogosult megtagadni vagy feltételhez kötni.
3.7. Amennyiben a Felhasználó a Kereskedő szolgáltatásaival elégedetlen, panaszával a Kereskedő ügyfélszolgálatához vagy a fogyasztóvédelmi feladatokat ellátó közigazgatási szervhez fordulhat.
4. Az átadott villamos energia mérése
4.1. Az átadott villamos energia és a rendelkezésre bocsátott teljesítmény mérése, leolvasás
A Felek közötti Villamos Energia forgalom mérése történhet a vonatkozó szabványoknak, biztonsági és mérésügyi előírásoknak megfelelő, hatóságilag hitelesített fogyasztásmérő berendezéssel, amely az Elosztói Engedélyes tulajdonában van. Az energiaforgalom mérési feltételeinek hiányában az Elosztói Engedélyes számított vagy átalány jellegű fogyasztást állapíthat meg, különös tekintettel a hatályos közvilágítási égésidő naptárra. Minden mérést, leolvasást és ellenőrzést az Elosztói Engedélyes végez el, és az adatokat közvetlenül juttatja el a Kereskedő részére.
Amennyiben az Elosztói Engedélyes az elszámoláshoz szükséges mérési adatokat nem juttatja el a Kereskedő részére, és a Kereskedő emiatt nem tudna eleget tenni a Felhasználó felé számlakiállításra vállalt szerződési kötelezettségének, úgy a Kereskedő jogosult becsült mennyiségről szóló számlát kiállítani a Felhasználó részére. Az becsült mennyiségről szóló számla Profilos elszámolású Felhasználási helyek esetén a Mértékadó Éves Fogyasztás 1/12-ed, idősoros elszámolású Felhasználási helyek esetén a szerződött villamosenergia-mennyiség 1/12-ed része havonta. A Kereskedő azt követően, hogy az Elosztói Engedélyes a szükséges mérési adatokat rendelkezésére bocsátotta a tényleges fogyasztás alapján, elszámoló számlát állít ki. A hibás méréssel összefüggésben kiállított
számlát a rendszerhasználó/Felhasználó a téves vagy elmaradt számlázás időtartamával azonos időn belül, egyenlő részletekben jogosult kiegyenlíteni.
4.2. Profilcsoportba sorolás, MÉF meghatározása
A profilelszámolású Felhasználókat, illetve a Felhasználó profilelszámolású Felhasználási Helyeit illetően terhelési profil alapú elszámolás került bevezetésre. Profilelszámolású a Felhasználó, illetve a Felhasználási Hely, ha az ellátása a kisfeszültségű hálózatról történik, és nem rendelkezik terhelési görbe regisztrálására alkalmas táv- lehívható fogyasztásmérő készülékkel.
A fogyasztási helyet – több csatlakozási pont esetében csatlakozási pontonként – hozzá kell rendelni valamelyik, a Hivatal által jóváhagyott, országosan, egységesen megállapított profilcsoporthoz. Az adott Felhasználó/Felhasználási Hely profilcsoportját a hálózathasználati szerződés megkötésekor az Elosztói Engedélyesnek kell megállapítania, és azt a hálózathasználati szerződésben rögzíteni kell. A profilalapú elszámoláshoz meg kell állapítani a Felhasználó/Felhasználási Hely várható éves fogyasztását (Mértékadó Éves Fogyasztás, MÉF). A terhelési profilok alkalmazása segíti a Felhasználók fogyasztásának megtervezését és menetrendjének az elkészítését a Felhasználási Hely két leolvasása közötti időszakban. Mindennek a részletes szabályait az Elosztói Szabályzat, valamint az elosztók üzletszabályzatai tartalmazzák.
Nem profilos felhasználási hely(ek) esetében az Elosztói Engedélyes által szolgáltatott ¼ órás mérési adatok és a villamos energiáért fizetendő egységár a havi elszámolás alapja. Az energiaforgalom mérési feltételeinek hiányában az Elosztói Engedélyes számított vagy átalány jellegű fogyasztást állapíthat meg.
4.3. Hibás mérés esetén követendő eljárás
Ha a felhasználónál felszerelt fogyasztásmérő berendezés a fogyasztást nem vagy hibásan méri (a továbbiakban együtt: hibás mérés), vagy a fogyasztásmérő berendezés hitelesítési ideje lejárt, annak adatai elszámolás alapjául nem szolgálhatnak. Amennyiben a Felek bármelyike tudomást szerez az elszámolási mérés meghibásodásáról, akkor azt haladéktalanul telefonon és írásban (levélben, faxon vagy e-mail-ban) kell jelezze a másik Félnek és az Elosztói Engedélyesnek.
Amennyiben a mérők meghibásodtak, a fogyasztási adatokat a Felhasználó hálózathasználati szerződésének rendelkezései szerint és az Elosztói Engedélyes Üzletszabályzatában leírtaknak megfelelően állapítják meg. Emellett, ha a fogyasztásmérő berendezés vagy annak valamely része hibás működésének időtartama visszamenőlegesen megállapítható, a már leolvasott adatokat helyesbíteni kell.
5. A villamosenergia-szolgáltatás díja és annak elszámolása
5.1. A díj mértéke
A Felhasználó köteles a Kereskedő által részére teljesített szolgáltatásokért a Szerződésben vagy az Üzletszabályzat megfelelő mellékletében, illetve függelékében rögzített díjat megfizetni, az ott meghatározottak szerint. A Kereskedő által alkalmazott szabadpiaci villamosenergia-díjak, tarifák a Hivatal jóváhagyásától függetlenek, azok mértékét a Kereskedő szabadon állapítja meg.
A Szerződés alapján fizetendő díj nem tartalmazza az általános forgalmi adót (ÁFA), valamint a 2016. évi LXVIII. törvény által meghatározott jövedéki adót, esetleges más adóterheket, díjakat, tarifákat, járulékokat, pénzeszközöket, amelyek a Szerződés hatálya alatt érvényesek, és amelyeket a Felhasználó köteles a díj mellett megfizetni.
A Felhasználóra automatikusan továbbhárítható minden olyan adó, adó módjára vagy egyéb módon és/vagy jogcímen megfizetendő pénzügyi teher, egyéb díj, ráfordítás, díjnövekmény vagy pénzeszköz (a továbbiakban: egyéb díj), amely a szerződéskötést követően hatóságilag, jogszabály vagy a felek érdekkörén kívül eső más úton kerül bevezetésre. A
Kereskedő a fentiek szerinti költségeket jogosult a Felhasználó által fizetendő díjba változatlan módon beépíteni, feltéve, hogy ezt jogszabály nem zárja ki.
Ezen felül a Felhasználóra továbbhárítható automatikusan minden olyan, a Kereskedő által is megfizetendő, a fentiekben nem említett egyéb díj, amely a köztük fennálló szerződésben meghatározott kötelezettségeit a Kereskedő hátrányára változtatja meg.
5.2. Az elszámolás alapja
Az elszámolási időszakban szolgáltatott villamos energia mennyiségét a csatlakozási pontokon az Elosztói Engedélyes állapítja meg, amit a csatlakozási pont és a mérési pont közötti méretlen berendezések veszteségével korrigál. Az Elosztói Engedélyes a számlázás alapjául szolgáló adatokat eljuttatja a Kereskedő részére. A Kereskedő a villamosenergia-fogyasztásra vonatkozó számlákat a területileg illetékes Elosztói Engedélyes által megadott becsült, illetve leolvasott adatok alapján, az Elosztói Engedélyes adatküldéséhez igazodó ütemezésben állítja ki.
5.2.1. A diktálás szabályai
Amennyiben a Felhasználó erre vonatkozó igényét adott hónap 20. napjáig a Kereskedő részére bejelenti, úgy az igénybejelentést követő naptári hónaptól lehetősége van a felhasznált villamosenergia-mennyiséget az általa diktált mérőállások alapján elszámolni. A diktálás során a Felhasználó havonta egy alkalommal, adott hónap 1-5. napja között az adott hónapra vonatkozó mérőóraállás megadásával közli az általa ténylegesen leolvasott mérőállás- adatokat. Amennyiben adott hó 5-e munkaszüneti nap, akkor az azt megelőző munkanapig lehet a mérőállást bediktálni. Az igénybejelentésre elektronikusan vagy telefonon van lehetőség. A Felhasználó által elvégzett diktálás kizárólag a Kereskedő felé hatályos, az az Elosztói Engedélyessel szembeni jogviszonyára nem hat ki.
Ha a Felhasználó hiányos/hibás bejelentést tesz, vagy az erre rendelkezésre álló időszakban nem közli az aktuális mérőállását, vagy adott hónap 20. napját követően jelenti be a diktálásra vonatkozó igényét, úgy a Kereskedő a fogyasztási helyhez beállított jelleggörbe alapján készít részszámlát, az Mértékadó Éves Fogyasztás (MÉF) figyelembevételével, az alábbi képlet alapján:
Tárgyhavi becsült mennyiség: Mértékadó Éves Fogyasztás (MÉF)/365*elszámolási napok száma.
A helytelen mérőállás megadásából eredő károkért a Kereskedő nem vállal felelősséget. Amennyiben a Felhasználó a mérőállást 3 egymást követő hónapon keresztül nem közli, a diktálásra vonatkozó igénybejelentés hatályát veszti, és a Kereskedő jogosult a Felhasználót a Mértékadó Éves Fogyasztás (MÉF) szerinti becslés alapú elszámolási csoportba visszasorolni.
A Felhasználó két Elosztói Engedélyes általi leolvasási időpont között 11 hónapon keresztül a fentiek szerint közli a Kereskedővel az általa ténylegesen leolvasott mérőállásadatokat, ami alapján havonta részszámla kerül kibocsátásra, míg a fennmaradó 1 hónapban az elszámoló számla az Elosztói Engedélyes által leolvasott fogyasztási adatok alapján kerül kiállításra és megküldésre a Felhasználó részére.
Amennyiben a Felhasználó a diktálást elmulasztja, és a következő alkalommal diktált mérőállás kisebb, mint a korábban becsült mérőóraállás, úgy a Kereskedő mindaddig kizárólag alapdíjról bocsát ki részszámlát, amíg a diktált óraállás nem haladja meg a becslés alapján számított óraállást, vagy az elosztó le nem olvasta a mérőórát. A Kereskedő vállalja, hogy amennyiben hibás mérőállás diktálása történik, e-mailben tájékoztatja a Felhasználót arról, hogy adott havi mérőállásdiktálása sikertelen. Ha Felhasználó a mérőállását a Kereskedővel határidőben nem közli, erről külön értesítést Kereskedő nem küld a Felhasználónak.
Távleolvasható mérővel rendelkező felhasználási helyek, valamint közvilágítás esetében, továbbá Audax Mix vagy Audax Szimpla tarifás és az áramváltós mérésnek megfelelő elven működő mérés esetén nem lehetséges a diktálás alapján történő számlázás.
5.3. Az elszámolási időszak és az elszámoló számla
A Kereskedő a szolgáltatás díját elszámolási időszakra állapítja meg. Idősoros elszámolású Felhasználó esetén az elszámolás időszaka – eltérő megállapodás hiányában – egy hónap. Profil elszámolású Felhasználók fogyasztásmérő berendezését az Elosztói Engedélyes – a hálózathasználati szerződésben foglaltakkal összhangban – általában évente egyszer olvassa le, az elszámolási időszak ennek megfelelően egy év. A Kereskedő vállalja, hogy az általa nyújtott folyamatos szolgáltatás teljesítésének dátumát a kibocsátott számlákon feltünteti.
A Kereskedő az Elosztói Engedélyestől kapott fogyasztási adatok alapján az elszámolási időszakra vonatkozóan elszámoló számlát állít ki a Felhasználóval kötött szerződésben foglaltak szerint. Amennyiben a Felhasználó a Kereskedő által kiállított számlát az elszámolási időszak utolsó napjától számított 15 naptári napon belül nem kapja meg, köteles erről a Kereskedő telefonos ügyfélszolgálatát értesíteni.
Amennyiben a fogyasztásmérő berendezés leolvasása nem valósul meg, abban az esetben az elszámolási időszak automatikusan meghosszabbodik az eredeti elszámolási időszaknak megfelelő időtartammal. A sikertelen leolvasás miatt a Kereskedő jogosult részszámlát kibocsátani a leolvasás tervezett időpontjára vonatkozóan. Amennyiben a fogyasztásmérő ismételt leolvasása eredménytelen, abban az esetben a Kereskedő becsült mérőóraállás alapján állít ki részszámlát. Becsült számla alapján történő elszámolásért a Kereskedőt felelősség nem terheli.
5.4. Profil elszámolású Felhasználók esetén az éves leolvasási, elszámolási rendtől eltérően rendkívüli elszámolásra kerülhet sor:
• a szerződés megszűnésekor (pl. kereskedőváltáskor, a Felhasználó elköltözése, illetve felhasználási hely megszűnése esetén),
• szerződésmódosításkor abban az esetben, ha a névleges csatlakozási teljesítmény meghaladja a
profilozási határt.
5.5. A részszámla
Az éves elszámolási időszakon belül a Kereskedő részszámlákat állít ki a Szerződés szerint becsült a felhasználó által diktált fogyasztásról, ellenkező megállapodás hiányában havi egyenlő részletekben.
5.6. A számlák kiegyenlítésének módja
Felhasználó a szerződésben rögzített fizetési módon, az elszámoló bizonylaton rögzített teljesítési határidőben történő fizetéssel, a Kereskedő nevében kiküldött bizonylatok (számlák) alapján egyenlíti ki a villamosenergia- szolgáltatással kapcsolatban felmerülő díjakat.
A Felhasználók szolgáltatás igénybevételével keletkező tartozásairól és arra vonatkozó befizetéseiről a Kereskedő ún. ügyfélfolyószámlát vezet. Az elszámolt díjak kiegyenlítéshez rendelkezésre álló fizetési módok:
• csoportos beszedési megbízás alapján a Felhasználó bankszámlájának megterhelésével;
• banki átutalás,
• inkasszó.
A Xxxxx által kibocsátott számlák és terhelő levelek fizetése ellenkező megállapodás hiányában banki átutalással történik a szerződésben megjelölt, vagy a Xxxxx által közösen írásban egyeztetett bankszámlaszámra. A fizetéssel kapcsolatos költségeket (beleértve a banki átutalással kapcsolatos költségeket) a Felhasználó viseli. A benyújtott számla összegéből bármilyen levonás csak a Felek külön írásbeli megállapodása esetén lehetséges. A Felhasználó köteles a banki átutalás közlemény rovatában a kiegyenlítésre kerülő számla sorszámát szerepeltetni. Ha a Felhasználó a közlemény rovatban nem hivatkozik a számla sorszámára, akkor a Kereskedő a legrégebbi lejárt számlát egyenlíti ki a befizetésből.
Amennyiben a Felhasználó tényleges fizetési módja és a szerződés szerinti fizetési módja egymástól eltér, akkor a Kereskedő jogosult a Felhasználó fizetési módját – a Felhasználó külön kérése nélkül is – a tényleges fizetési módra átállítani.
A Kereskedő a következő fizetés módokat jogosult a Felhasználó tényleges fizetés módjára átállítani, amennyiben a teljesítés más módon történik:
• csoportos beszedés fizetési mód átállítása csekkes fizetés módra,
• csekkes fizetési mód átállítása átutalásra.
Amennyiben a Felhasználó ezzel nem ért egyet, úgy kifogásának bejelentését követően a Kereskedő a fizetési módot haladéktalanul visszaállítja.
A terhelő levél formájában meghatározott fizetési kötelezettségek (bírságok, pótdíjak, kötbérek és kártérítések stb.)
fizetési határideje – a Xxxxx ellenkező megállapodása hiányában – a terhelő levél keltétől számított 8 naptári nap.
A Kereskedő a Felhasználónak visszajáró összegeket – ideértve a Kereskedő által jelen Szerződés vagy közigazgatási hatósági határozat alapján fizetendő kötbér, kártérítés, számlajóváírás szerinti összegeket – külön értesítés nélkül a lejárt fizetési határidejű tartozás (kamat, felszólítási díj stb.) kiegyenlítésére fordíthatja, vagy a Felhasználó részére a következő számlá(k)ban jóváírhatja. Addig a nevére vezetett ügyfélfolyószámlán tartja. A Kereskedő automatikusan a Felhasználónak visszajáró 3000 Ft-ot meghaladó összeget késedelem nélkül visszafizeti, amennyiben a folyószámlán nincs lejárt határidejű tartozás és a Felhasználó másként nem rendelkezett.
Amennyiben a kifizetés postai címre történik, akkor a kifizetés során az Kereskedő a jogszabályi kerekítési szabályokat alkalmazza.
Amennyiben a Kereskedő a Felhasználó számára fizetéskönnyítést (pl. részletfizetést) meghatározott összeg előzetes megfizetése esetén biztosít, akkor ennek az összegnek a megfizetését Felhasználó kizárólag banki átutalással teljesítheti a Kereskedő és a Felhasználó között létrejött fizetésre vonatkozó megegyezés szerint, vagy ennek hiányában Kereskedő erre vonatkozó felhívását követően és annak megfelelően.
5.7. A fizetési kötelezettség teljesítésének időpontja
A fizetést akkor kell a Felhasználó részéről teljesítettnek tekinteni, amikor a pénzösszeget Kereskedő bankszámláján jóváírják.
Amennyiben a fizetési határidő napja olyan napra esik, amely nem munkanap, akkor a Felek ellenkező megállapodása hiányában az azt megelőző utolsó munkanapon kell a fizetésnek megtörténnie.
5.8. Kifogás a számla ellen
A Felhasználó a számla ellen a Kereskedőnél kifogást emelhet a számla esedékességét megelőző munkanapig. A kifogás bejelentésének a számla kiegyenlítésére halasztó hatálya nincs.
A Kereskedő vagy megbízottja köteles a kifogást megvizsgálni, és ennek eredményéről a Felhasználót legkésőbb a
kifogás kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban értesíteni.
Ha a téves vagy elmaradt elszámolás miatt a Kereskedőt, illetve megbízottját díj vagy díjkülönbözet illeti meg, a Felhasználó fizetési könnyítés iránti kérelemmel élhet a Kereskedő felé a számla esedékességének lejárta előtt. Ha a Felhasználó fizetési könnyítés iránti kérelmét a Kereskedő méltányolja, legfeljebb a téves vagy elmaradt számlázás időtartamával azonos időn belül egyenlő részletekben való megfizetéshez járulhat hozzá. A felek ilyen esetben írásos megállapodást kötnek. Ezen fizetési határidőkön túli teljesítés, valamint, ha a Felhasználó vagy Eltérő Fizető a további számláiban feltüntetett díjat esedékességkor nem egyenlíti ki, késedelmes fizetésnek minősül.
Ha a Kereskedő vagy a Felhasználó a megállapodás szerinti fizetési kötelezettségét határidőben nem teljesíti, köteles a külön jogszabályban meghatározott kamatokat, valamint az igazolt költségeket a másik félnek megtéríteni.
5.9. Késedelmes fizetés
Késedelmes fizetésnek minősül, ha a Felhasználó a részére küldött számlán feltüntetett díjat – a felek eltérő megállapodása hiányában – a számlán feltüntetett fizetési határidőig nem egyenlíti ki. Amennyiben a Felhasználó a számla összegét az azon feltüntetett határnapig (esedékességig) nem fizeti meg, a Kereskedő – a felek eltérő megállapodása hiányában – a Ptk-ban meghatározott mértékű késedelmi kamatot, valamint – ha annak feltételi fennállnak – a 2016. évi IX. törvényben meghatározott behajtási költségátalányt számít fel. A kamat számítása során a késedelmes napon irányadó jegybanki alapkamatot veszi figyelembe a Kereskedő.
Amennyiben a Felhasználó a szerződéses időszak alatt két esetben is 10 napot meghaladó késedelembe esik a számlák kifizetését illetően, úgy a Kereskedő jogosulttá válik a második késedelmet követő elszámolási időszaktól kezdődően becsült mennyiségről szóló számlát, illetve részszámlát kibocsátani. A részszámla a Mértékadó Éves Fogyasztás vagy az éves szerződött mennyiség 1/12 részére vonatkozik, az előző havi egységáron kalkulálva, esedékessége a tárgyhónap elseje.
A Felhasználó alaptalan számlakifogása esetén is – a befizetési határidőig ki nem egyenlített összeg erejéig – késedelmi kamatot és behajtási költségátalányt köteles fizetni. A kamatfizetési kötelezettség kezdő időpontja a számlán feltüntetett határnapot (esedékességet) követő nap. A kamatfizetési kötelezettség akkor is fennáll, ha a Felhasználó késedelmét kimenti. A Kereskedő jogosult a Felhasználó késedelmes fizetéséből adódó egyéb igazolt költségek felszámítására is.
A Kereskedő Üzletszabályzatának 2. sz. függeléke tartalmazza a Felhasználók késedelmes fizetéséből eredő, a társaság igényérvényesítéssel kapcsolatban felmerülő költségeinek részletezését. A késedelmes teljesítés esetén Kereskedő a Felhasználó befizetéséből először a díjtartozást számolja el, majd a késedelmi kamatot és végül a költségeket.
5.10. Fizetési hátralékok behajtása
Amennyiben a Felhasználó határidőre nem fizeti meg az általa igénybe vett szolgáltatások ellenértékeként felszámított díjakat, a Kereskedő a késedelmi kamat és behajtási költségátalány felszámítása mellett hátralékkezelési eljárás alá vonja a tartozást.
A Kereskedő jogosult a Felhasználót vagy a szerződés szerinti Eltérő Fizető felet telefonon megkeresni a hátralék rendezése érdekében. Ehhez a nyilvános telefonkönyvek adatait, illetve a szerződés megkötésekor rendelkezésre bocsátott telefonszámokat, a Kereskedő és a Felhasználó/Eltérő Fizető közötti bármilyen kapcsolatfelvétel során a Felhasználó/Eltérő Fizető hozzájárulásával a Kereskedő tudomására jutott telefonszámokat veszi igénybe.
A Kereskedő írásbeli fizetési felszólításban tájékoztatja a Felhasználót vagy az eltérő fizető felet, hogy ha nem
rendezi a tartozást, a szolgáltatás felfüggesztése iránt intézkedhet.
A jelen ÁSZF-ben foglaltak szerint a Kereskedő követeléskezelés céljából jogosult a Felhasználó/Felhasználási hely,
ill. az eltérő fizető adatait harmadik fél részére a Felhasználó/eltérő fizető előzetes tájékoztatása nélkül átadni.
Kereskedő jogosult a Felhasználót vagy a szerződés szerinti eltérő fizető felet személyesen felkeresni a felhasználási helyen a hátralék rendezése érdekében.
A Felhasználó fizetési kötelezettsége szerződésben megállapított időtartamon túl történő elmulasztása esetére a Kereskedő az alábbiak szerint szerződésfelmondás, mérlegkörből való kizárás és az ellátás felfüggesztés (kikapcsolás) lehetőségével élhet.
Amennyiben a szolgáltatás felfüggesztése nem hajtható végre műszaki vagy egyéb okok miatt, vagy a kikapcsoltatás hatására sem történik meg a tartozás rendezése, akkor a tartozással kapcsolatos adatokat az Kereskedő jogosult a tartozás behajtása érdekében ezzel foglalkozó, adatvédelmi lajstromszámmal rendelkező külső szervezetnek jogi vagy jogi úton kívüli eljárásra átadni, vagy engedményezett követelésként harmadik félre átruházni. Ezen pontban meghatározott eljárásokkal összefüggésben felmerült költségeit a Kereskedő jogosult külön eljárási díjként az adósnak felszámolni.
A hátralékkezelés során a Felhasználó fizetéskönnyítés iránti kérelmet nyújthat be a Kereskedőhöz. A Kereskedő szabad belátása szerint dönt a Felhasználó kérelme tárgyában, részlet- vagy halasztott fizetési megállapodás kötése a Kereskedő részére nem kötelező. A kérelem elbírálásánál a tartozás mértéke, az elszámolás módja, a Felhasználó fizetési fegyelme és a számlák lejáratának ideje a mérlegelési szempont. A Kereskedő a Felhasználó kérelme alapján a kérelmet elutasíthatja, annak helyt adhat, vagy a fizetéskönnyítési megállapodás megkötésének feltételéül szabhatja a tartozás bizonyos, általa meghatározott részének egyösszegű, azonnali megfizetését. A Kereskedő a fizetéskönnyítési megállapodás megkötését kamatfizetési kötelezettséghez kötheti. A kamat mértéke magasabb lehet a kereskedelmi szerződésben meghatározott késedelmes fizetésre vonatkozó kamat mértékénél, ennek pontos mértékét a felek a fizetési megállapodásban rögzítik. Amennyiben a Kereskedő hozzájárul a fizetési könnyítéshez, úgy a feltételekről a Felhasználóval írásban megállapodást köt. A fizetéskönnyítési megállapodás azon a napon jön létre, amikor azt mindkét fél szabályszerűen aláírta és a Felhasználó által aláírt példány a Kereskedőhöz visszaérkezik.
A fizetéskönnyítési kérelem benyújtásának a folyamatban levő jogi eljárásokra, vagy a kikapcsolásra halasztó hatálya
nincs.
5.11. Biztosítékadási kötelezettség
5.11.1. Amennyiben a Felhasználó helyett a Kereskedő vállalja a rendszerhasználati díjak fizetését, a Felhasználó a Kereskedő ilyen irányú írásbeli kérésére köteles a hálózathasználati szerződés megszegésére vonatkozó biztosítékot nyújtani a Kereskedő részére.
5.11.2. A Kereskedő továbbá jogosult biztosítékot, illetve kiegészítő biztosítékot kérni a Felhasználótól a Kereskedő Üzletszabályzatának III/0.0.0. és 1.3.2. pontjaiban foglalt esetekben.
A Felhasználó köteles a Kereskedővel történt megegyezés szerinti biztosítékokat a Kereskedő rendelkezésére bocsátani. A biztosítékadással kapcsolatos további szabályokat a Kereskedő Üzletszabályzatának III/0.0.0. pontja tartalmazza.
6. Szerződésszegés
A Felek a Szerződésben vállalt kötelezettségeinek megszegése, így különösen a teljesítés elmulasztása, késedelme kötbér- és kártérítésfizetési kötelezettséget keletkeztet, illetve a Szerződés másik Fél által történő rendkívüli felmondását alapozza meg. A Xxxxx mentesülnek a szerződésszegés jogkövetkezményei alól, ha bizonyítják, hogy az Vis Maior miatt következett be. A jelen pontban rögzített szerződésszegési esetek és azok itt előírt következményei nem zárják ki a Szerződés bármely más pontjában meghatározott szerződésszegési eseteket, illetve az azokhoz fűzött jogkövetkezményeket.
6.1. Felhasználó általi szerződésszegés esetei és következményei:
a) A szerződésben vagy a Kereskedő Üzletszabályzatában vagy ÁSZF-ében rögzített díjak, illetve a kötbér, vagy egyéb szerződésben meghatározott, Kereskedőnek járó összegek szerződés szerinti fizetésével kapcsolatos kötelezettségét késedelmesen teljesíti, a szerződésszegés következménye:
• késedelmi kamat,
• behajtási költségátalány,
• kikapcsolás,
• a szerződés azonnali hatályú felmondása.
Amennyiben a Felhasználó a Kereskedővel megkötött bármely villamosenergia-adásvételi és/vagy földgáz- kereskedelmi szerződéséből adódó bármely fizetési kötelezettségének az abban foglaltak szerint nem tesz eleget, úgy a Kereskedő jogosult a Felhasználóval megkötött bármely villamosenergia-adásvételi és/vagy földgáz-kereskedelmi szerződését azonnali hatállyal felmondani, illetve az e szerződésekkel érintett bármely felhasználási helyet vagy egyidejűleg azok mindegyikét a Felhasználó kockázati kategóriájának – amennyiben az egyes szerződések kockázati kategóriái eltérőek, akkor a legrosszabb kockázati kategóriának – megfelelően kikapcsoltatni.
b) Villamosenergia-átvételi kötelezettségét azért nem teljesíti, mert az adott fogyasztási helyen az Elosztói Engedélyes a Felhasználó szerződésszegése miatt az ellátást szüneteltette vagy a fogyasztási helyet az ellátásból kikapcsolta. A szerződésszegés következménye: azonnali hatályú felmondás, kötbér és kártérítés.
c) A Kereskedő által a fogyasztási helyek ellátására szolgáltatott villamos energiát a Kereskedő előzetes írásbeli jóváhagyása nélkül továbbadja. A szerződésszegés következménye: azonnali hatályú felmondás és kártérítés.
d) A hálózathasználati és/vagy hálózati csatlakozási szerződés megszűnt, vagy azt a felhasználó megszűntette a villamosenergia-adásvételi szerződés hatálya alatt. A szerződésszegés következménye: kötbér és a villamosenergia-adásvételi szerződés hatályát veszti. Ebben az esetben a kötbér összege megegyezik a szerződésmegszüntetési díj összegével.
e) Megsérti a Kereskedő teljes ellátási jogát. A szerződésszegés következménye: kötbér, azonnali hatályú felmondás és kártérítés.
f) A részletfizetési, illetve fizetési haladékra vonatkozó megállapodás esetében a fizetési határidő elmulasztása. A szerződésszegés következménye: a megállapodás, valamint az adásvételi szerződés azonnali hatályú felmondása, továbbá az a) alpont szerint jogkövetkezmények.
g) A szerződésben foglalt adatváltozás bejelentési kötelezettségének nem, vagy késedelmesen tesz eleget. A
szerződésszegés következménye: kötbér.
h) A fentieken kívül a villamosenergia-adásvételi szerződésben, az ÁSZF-ben, illetve Üzletszabályzatban, jogszabályban foglaltakat egyébként megsérti, és ezzel kárt okoz. A szerződésszegés következménye: kártérítés.
6.2. A Kereskedő általi szerződésszegés esetei és következményei:
a) A villamos energiát nem a villamosenergia-adásvételi szerződésben meghatározott módon vagy késedelmesen, azaz nem a szerződés szerinti időponttól kezdődően szolgáltatja. A szerződésszegés következménye: kötbér és kártérítés.
b) Amennyiben a villamosenergia-ellátásból kikapcsolt Felhasználó valamennyi lejárt tartozását és az egyéb költségeket megfizeti, a Kereskedő a felhasználó visszakapcsolás iránti kérelme és a teljes tartozás rendezésének tudomására jutását követően 24 órán belül nem kezdeményezi a Felhasználónak az ellátásba történő ismételt bekapcsolását. A szerződésszegés következménye: kötbér a Garantált Szolgáltatásokról szóló MEKH határozat szerint.
c) Köteles a Szerződés ideje alatt kereskedelmi tevékenységét – a Felek ellenkező megállapodása hiányában – fenntartani. Amennyiben ezt a Kereskedő nem tartja be, a Szerződés megszűnik. A szerződésszegés következménye: kártérítés. A szerződés megszűnésétől számított 30 napig a Kereskedő teljes kártérítéssel tartozik a Felhasználó felé, így köteles megtéríteni számára a Szerződés szerinti díjak és a Felhasználó transzparens módon igazolható villamosenergia-beszerzési költségei közötti különbözetből eredő kárát.
d) Az általa garantált szolgáltatásokat nem, vagy nem megfelelően nyújtja. A szerződésszegés következménye: kötbér.
e) A szolgáltatás minőségi követelményeit megsérti, különösen:
• a felhasználási hellyel, a Felhasználó vagy Eltérő Fizető személyével kapcsolatos, a szerződésből eredő jogok gyakorlásához, valamint kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatot megváltozásának bejelentését követően, a Kereskedőnek felróható okból a nyilvántartási rendszerben 15 napot meghaladóan vezeti át, vagy az átvezetést elmulasztja. A szerződésszegés következménye: kötbér, valamint kártérítés.
• A számlázással kapcsolatos kötelezettségeit normál üzemvitel mellett megsérti. A szerződésszegés következménye: kötbér, valamint kártérítés.
f) A fentieken kívül a villamosenergia-adásvételi szerződésben, az általános szerződési feltételekben, illetve az Üzletszabályzatban, jogszabályban foglaltakat egyébként megsérti, és ezzel kárt okoz. A szerződésszegés következménye: kártérítés.
6.3. Kötbérfizetési kötelezettség esetei, a kötbér összege
A Kereskedő kötbérfizetési kötelezettsége a Garantált Szolgáltatások, a VET és a Ptk. szabályai szerint áll fenn. A Garantált Szolgáltatásokban meghatározott szerződésszegések esetén a kötbérfizetés automatikus, egyéb szerződésszegések esetén a Kereskedő felhasználói igénybejelentés alapján teljesíti kötbérfizetési kötelezettségét. A Felek kötbérfizetése nem mentesít a szerződésszegéssel a másik Félnek okozott számszerűsíthető és a kötbér összegét meghaladó kár fentiek szerinti teljes megtérítésének kötelezettsége alól.
6.3.1. A Kereskedő által fizetendő kötbérek mértéke az alábbi:
a) A Kereskedő a villamosenergia-ellátás késedelmes megkezdése esetén a kötbér mértéke napi 1.000,-Ft, de legfeljebb 50.000,- Ft. A kötbér fizetésének feltétele, hogy a Felhasználó a szerződésszegés tényéről Kereskedőt tájékoztassa. Amennyiben a Felhasználó a tájékoztatási kötelezettségének a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül nem tesz eleget, úgy Kereskedő mentesül a kötbér megfizetésének kötelezettsége alól.
b) A garantált szolgáltatások nem teljesítése esetén fizetendő kötbérek mértékét az Üzletszabályzat 4. sz.
függeléke rögzíti.
c) A nyilvántartási, számlázási kötelezettségek megsértése miatt fizetendő kötbér összege: napi 1000,- Ft, de maximum 10.000,- Ft, amely a Felhasználó igénybejelentésére 10 munkanapon belül fizetendő, vagy a következő számlában jóváírható.
6.3.2. A Felhasználó által fizetendő kötbér mértéke az alábbi:
A 6.1. b) d) e) pontokban foglalt szerződésszegési esetekben a Felhasználó által fizetendő kötbér a villamosenergia- adásvételi szerződés alapján elfogyasztani vállalt villamos energia mennyiségének (Éves Szerződött Villamos Energia Mennyiség vagy MÉF) 30 %-a és a szerződéses ár szorzatával megegyező összeg.
A 6.1. g) pontban foglalt szerződésszegési esetben a Felhasználó által fizetendő kötbér: 1000,- Ft/nap, de max. 10.000,-Ft/alkalom.
6.4. A kártérítés
A Felek kötelesek kártérítést nyújtani egymásnak a Ptk. általános szabályai szerint. A felek kártérítési felelőssége felróhatóság esetén (elsősorban szerződésszegéskor) áll fenn, azaz mentesülnek a felelősség alól, ha bizonyítják, hogy a késedelem elkerülése, illetve a hibátlan teljesítés érdekében úgy jártak el, ahogy az az adott helyzetben
elvárható volt. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy a másik fél a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
A Szerződés szerint elrendelt minden kártérítési összeget csökkenteni kell az ilyen követelések vonatkozásában a másik Fél részére biztosításból vagy más jogviszonyból, és egyéb kötelezettségből harmadik személyektől megtérülő összeggel.
Amennyiben a Felhasználónak olyan kárigénye merül fel, amelyért sem a Kereskedő, sem a Felhasználó nem felelős (harmadik személy által okozott károk), úgy a Felhasználónak kárigénybejelentést kell tennie, amit az Kereskedő az általános szabályok szerint elbírál.
A Kereskedő kártérítési ügyben hozott érdemi döntését a fogyasztóvédelmi hatóság és a Hivatal hatáskör hiányában nem vizsgálja felül. Ilyen esetben Felhasználó bírósághoz fordulhat.
6.5. A villamosenergia-szolgáltatás felfüggesztése (kikapcsolás)
A Felhasználó a Szerződés aláírásával kifejezetten tudomásul veszi, hogy a Szerződés hatálya alatt:
• díjtartozása esetén, a jelen ÁSZF szerinti esetekben, a Kereskedő kezdeményezheti hálózathasználatának felfüggesztését (vagyis a Felhasználási Hely kikapcsolását),
• a Kereskedő akkor kezdeményezi a Felhasználó visszakapcsolását, ha a Felhasználó teljes tartozását rendezi, vagy a tartozás rendezéséről fizetési megállapodást kötöttek,
• a felfüggesztési (kikapcsolási) kérelem jogszerűtlensége miatt a Felhasználót érő károk megtérítését kizárólag a Kereskedővel szemben jogosult érvényesíteni.
A Felhasználó kikapcsolásra és az azzal járó szolgáltatás-szüneteltetésre vonatkozó értesítését a Kereskedő tértivevényes levélben vagy a Felhasználó általi átvétel igazolására alkalmas más módon közli a Felhasználóval.
A felszólítást a Kereskedő úgy köteles kiküldeni, hogy a Felhasználónak maradjon ideje fizetési kötelezettségének teljesítésével a kikapcsolást megelőzni, vagy a kikapcsolással esetlegesen nála jelentkező károkat lehetőség szerint megelőzni.
Az Elosztói Engedélyes a felfüggesztésre vonatkozó kérelmet anélkül teljesíti, hogy bármilyen módon vizsgálná a Felhasználó felfüggesztésére vonatkozó kérelem jogszerűségét. Ha az Elosztói Engedélyes a kikapcsolást az erre irányuló felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül nem tudja végrehajtani, akkor erről értesíti a Kereskedőt. A Kereskedő az értesítés alapján jogosult a villamosenergia-adásvételi szerződést azonnali hatállyal felmondani, ha a szerződésszegő állapot továbbra is fennáll. Ezt követően a Felhasználó vételezésére a szerződés nélküli vételezés szabályai az irányadóak.
Ha a Felhasználó valamennyi lejárt tartozását, az azt terhelő késedelmi kamatokat, behajtási költségátalányt, a behajtással kapcsolatos költségeket és a fogyasztói szolgálati díjakat a kikapcsolás megtörténte előtt megfizeti úgy, hogy legkésőbb a kikapcsolási értesítőben meghatározott kikapcsolási időtartam első napját megelőző utolsó munkanapon 15 óráig a tartozás hiánytalan teljesítését igazoló bizonylatot a kikapcsolási értesítőben szereplő faxszámra vagy elektronikus mail címre megküldi, a kikapcsolásra nem kerül sor. Amennyiben az igazolás nem történik meg a fent említett határidőig, a kikapcsolás végrehajtásra kerül.
A Kereskedő által kezdeményezett kikapcsolás esetén az Elosztói Engedélyes csak a Kereskedő kezdeményezésére kapcsolja vissza a Felhasználót. A Felhasználó a kikapcsolás időtartama alatt más Kereskedővel nem köthet villamosenergia-adásvételi szerződést.
6.6. A visszakapcsolás szabályai, felmondás
Ha a felhasználó a fogyasztásmérő leszerelését követően kéri a fogyasztási hely visszakapcsolását, az Elosztói Engedélyes üzletszabályzatában szabályozott módon kell eljárni.
Ha a kikapcsolt felhasználó a tartozás teljes összegét megfizeti, a Kereskedő a Felhasználó visszakapcsolás iránti kérelme esetén a tartozás rendezésének tudomására jutását követően 24 órán belül köteles kezdeményezni a Felhasználónak az ellátásba történő ismételt bekapcsolását. A fenti szabályok alkalmazásában a teljes tartozás megfizetésére vonatkozó információt akkor lehet a Kereskedő tudomására jutottnak tekinteni, ha a Felhasználó a tartozás hiánytalan teljesítését igazoló bizonylatot a kikapcsolási értesítőben szereplő faxszámra vagy elektronikus mail címre megküldi.
A tudomásra jutás napja az a nap, amikor a fenti két feltétel – a Felhasználó kifizeti a tartozását és ennek igazolását megküldi a Kereskedőnek – teljesül. Ha a tudomásra jutás napja munkaszüneti napra esik, a tudomásra jutás a napja feltétel teljesülését követő első munkanap.
A visszakapcsolást a Felhasználó jelenlétének hiánya nem akadályozza. Sem a Kereskedő, sem az Elosztói Engedélyes nem köteles a Felhasználót ért azon esetleges kárt megfizetni, amely abból ered, hogy a Felhasználó a fogyasztási berendezéseivel nem készült fel a visszakapcsolásra.
6.7. A közintézményi felhasználók villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolás alóli mentességének szabályai
6.7.1. Moratórium
A VET 63/A. § alapján a VET Vhr.-ben meghatározott állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi vagy közoktatási intézmény (a továbbiakban: közintézményi felhasználó) kezdeményezheti a Kereskedőnél és az Elosztói Engedélyesnél a villamosenergia-ellátásból fizetési késedelem miatt történő kikapcsolás alóli mentesség (a továbbiakban: moratórium) biztosítását.
A moratórium a közintézményi felhasználó kezdeményezése szerinti időszakra, de legfeljebbaz adott év október 15. és az azt követő év április 15. közötti időszakra terjed ki.
Ha a közintézményi felhasználó a jogszabályi feltételeknek megfelel, a Kereskedő és az Elosztói Engedélyes köteles a moratóriumot a közintézményi felhasználó kezdeményezésében meghatározott időszakra biztosítani.
6.7.2. A jogosulti kör meghatározása
A közintézményi felhasználó fogalma:
a) a közoktatásról szóló törvény szerinti óvoda, általános iskola, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvoda vagy iskola és az ezekhez tartozó kollégium, ha
aa) állami vagy önkormányzati fenntartású, vagy
ab) állami vagy önkormányzati feladatok ellátására hatályos közoktatási megállapodással rendelkezik,
b) a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény szerinti ápolást, gondozást nyújtó intézmény, rehabilitációs intézmény, lakóotthon, átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, valamint a hajléktalan személyek nappali ellátását biztosító szociális intézmény, ha
ba) állami vagy önkormányzati fenntartású, vagy
bb) állami vagy önkormányzati feladatok ellátására hatályos ellátási szerződéssel rendelkezik,
c) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti bölcsőde, családi napközi, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon, lakásotthon, utógondozói otthon és javítóintézet, ha
ca) állami vagy önkormányzati fenntartású, vagy
cb) állami vagy önkormányzati feladatok ellátására hatályos ellátási szerződéssel rendelkezik,
d) az egészségügyről szóló törvény szerinti fekvőbeteg-szakellátást biztosító egészségügyi intézmény, ha
da) állami vagy önkormányzati fenntartású, vagy
db) egészségügyi közszolgáltatás biztosítására vonatkozó hatályos szerződéssel rendelkezik.
6.7.3. Eljárásrend, feltételek
6.7.3.1. A közintézményi felhasználó a moratórium biztosítását a moratóriummal érintett időszakot (a továbbiakban: moratóriumi időszak) legalább 15 nappal megelőzően írásban kezdeményezi a Kereskedőnél és az Elosztói Engedélyesnél.
6.7.3.2. A közintézményi felhasználó a moratórium biztosításának kezdeményezésével egyidejűleg a jogszabályban meghatározott dokumentumokkal igazolja, hogy a VET 63/A. §-ában és a Vhr. 29/A. §-ában meghatározott feltételeknek megfelel.
6.7.3.3. A közintézményi felhasználó akkor kezdeményezheti ismételten a moratórium biztosítását, ha a korábbi fizetési késedelemből eredő fizetési és a korábbi moratóriumból származó kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett, azaz teljes mértékben megfizette a moratórium előtti, alatti, ill. azt követően keletkezett tartozásait mind a Kereskedőnek, mind az Elosztói Engedélyesnek. Tartozásnak tekintendő az a követelése is a Kereskedőnek vagy az Elosztói Engedélyesnek, amelyre részletfizetési lehetőséget biztosított a Kereskedő vagy az Elosztói Engedélyes, és még a részletfizetési megállapodásból eredő kiegyenlítetlen részlet áll fenn.
6.7.3.4. A moratóriumot biztosító Kereskedő és Elosztói Engedélyes a moratórium következtében felmerülő költségét nem háríthatja át más felhasználókra. E költségek a Kereskedő és az Elosztói Engedélyes által nyújtott termék vagy szolgáltatás árába közvetlenül vagy közvetve semmilyen formában nem számíthatók be, illetve külön nem számlázhatók ki. E költségek terhét – a közintézményi felhasználó számára teljesített, a közintézményi felhasználó által fizetendő termékértékesítés, szolgáltatás díja és kamata kivételével – a Kereskedő és az Elosztói Engedélyes viseli.
6.7.3.5. Ha a közintézményi felhasználó a moratórium biztosítását VET-ben és a Vhr.-ben meghatározottaknak megfelelően kezdeményezte, a Kereskedő vagy az Elosztói Engedélyes a közintézményi felhasználóval kötött szerződést fizetési késedelemre történő hivatkozással nem mondhatja fel.
6.7.3.6. A közintézményi felhasználó a moratórium biztosításának kezdeményezésével egyidejűleg az alábbi dokumentumokkal köteles igazolni, hogy a VET 63/A. §-ában és a VET Vhr 29/A. §-ában meghatározott feltételeknek megfelel:
a) a 6.7.2. a) pont aa) alpontja szerinti közintézményi felhasználó alapító okirattal vagy működési engedéllyel,
b) a 6.7.2. a) pont ab) alpontja szerinti közintézményi felhasználó alapító okirattal vagy működési engedéllyel és hatályos közoktatási megállapodással,
c) a 6.7.2. b) pont ba) alpontja szerinti közintézményi felhasználó alapító okirattal vagy
d) működési engedéllyel,
e) a 6.7.2. b) pont bb) alpontja szerinti közintézményi felhasználó alapító okirattal vagy működési engedéllyel és hatályos ellátási szerződéssel,
f) a javítóintézet kivételével a 6.7.2. c) pont ca) alpontja szerinti közintézményi felhasználó alapító okirattal vagy működési engedéllyel,
g) a javítóintézet kivételével a 6.7.2. c) pont cb) alpontja szerinti közintézményi felhasználó alapító okirattal vagy működési engedéllyel és hatályos ellátási szerződéssel,
h) a javítóintézet alapító okirattal, és
i) a 6.7.2. d) pontja szerinti közintézményi felhasználó hatályos közfinanszírozási szerződéssel.
6.7.3.7. Moratórium esetén a közintézményi felhasználó fenntartója, a közintézményi felhasználó a moratórium alatt keletkezett tartozásaiért a Ptk. 6:419. §-a szerint kezesként felel.
6.7.3.8. A Kereskedő és az Elosztói Engedélyes – az egymással történő egyeztetést követően – a moratórium biztosítására irányuló kezdeményezésnek – mind a Kereskedőhöz, mind az Elosztói Engedélyeshez történő – beérkezésétől számított 5 napon belül közösen értesítik a közintézményi felhasználót, hogy az a 6.7.3.6. pont, ill. a Vhr. 29/B. §-ban hivatkozott feltételeknek
a) megfelel, valamint arról, hogy a moratóriumot a közintézményi felhasználó kezdeményezésében foglalt időszakra biztosítja, vagy
b) nem felel meg, és tájékoztatást ad ennek indokáról is.
A b) pont szerinti elutasítás nem akadálya a moratórium ismételt kezdeményezésének.
A moratóriumi kérelem teljesítésére a Kereskedő és az Elosztói Engedélyes az 6.7.3.6. pont szerinti feltételek teljesülése esetén is csak a ki nem kapcsolt fogyasztási helyek vonatkozásában köteles.
6.7.3.9. A Kereskedő és az Elosztói Engedélyes a közintézményi felhasználó moratóriumi időszak alatti fogyasztásából eredő fizetési kötelezettségéről a moratóriumi időszakot követő 10 napon belül tájékoztatja a közintézményi felhasználót. A közintézményi felhasználó köteles a moratóriumi időszakban történt fogyasztásából eredő, a moratóriumi időszakbani esedékességtől számított, és az esedékességkor nem teljesített fizetési kötelezettsége után a Ptk. szerinti kamat megfizetésére is.
A közintézményi felhasználó moratóriumi időszak alatti fogyasztását a Kereskedő és az Elosztói Engedélyes becslés útján, arányosítással, vagy az ügyfél által diktált óraállás szerint is megállapíthatja.
A közintézményi felhasználó a moratórium alatt keletkezett fizetési kötelezettségét egyenlő részletekben minden hónap utolsó napjáig, legkésőbb a moratóriumi időszakot követő december 31-éig teljesíteni köteles, amennyiben a Kereskedő és az Elosztói Engedélyes a közintézményi felhasználóval másképp nem állapodtak meg.
A moratóriumi időszakot követően a közintézményi felhasználó kikapcsolható, ha
• a moratórium előtti lejárt tartozását a moratóriumi időszak végéig nem fizeti meg a Kereskedőnek és/vagy az Elosztói Engedélyesnek.
• a Kereskedő vagy az Elosztói Engedélyes felé a moratóriumi időszak alatti fogyasztásából eredő tartozásának esedékes részletével legalább 30 napos késedelembe esik. Ha nem kötnek a felek részletfizetési megállapodást, a közintézményi felhasználó akkor esik késedelembe, ha a moratórium alatti tartozás teljes összegének a tárgyhónapban esedékes részletét a tárgyhónap utolsó napjáig nem teljesíti. A közintézményi felhasználó a moratóriumi időszak megszűnésétől kezdődően a tárgyév
december 31-ig terjedő időben havonta egyenlő részletekben köteles teljesíteni a moratórium alatti tartozását.
• a moratóriumi időszak után keletkezett, a Kereskedő vagy az Elosztói Engedélyes felé tartozását a lejáratot követő 30 napon belül nem egyenlíti ki.
7. A szerződés időtartama és megszűnése
7.1. A Szerződés időtartama
A Szerződés a Szerződésben meghatározott módon és időpontban lép hatályba.
A szolgáltatásnyújtás kezdő időpontja a Szerződésben rögzítetthez képest későbbi is lehet, amennyiben a Szerződés kereskedőváltással jön létre és a Felhasználó korábbi villamosenergia-kereskedője a Felhasználó lejárt számlatartozása, egyéb szerződéses kötelezettségének nem teljesítése vagy egyéb ok miatt a kereskedőváltást elutasítja. Az ebből adódó, Felhasználót esetlegesen ért károkért a Kereskedő nem felel.
7.2. A Szerződés megszűnése
A Szerződés megszűnésének, illetve megszüntetésének szabályait az Üzletszabályzat III./0.0.0. fejezete tartalmazza.
A Felhasználók alapesetben csak meghatározott Fordulónapon, azaz minden hónap 1. napján 0 órakor válthatnak kereskedőt. Emiatt a Szerződés kereskedőváltás esetén is csak Fordulónapra szüntethető meg. Kivételt képeznek ezen szabály alól az egyetemes szolgáltatásra jogosultak, akik 30 napos felmondási idővel bármikor felmondhatják a nem határozott idejű szerződést.
7.3. Szerződés azonnali hatályú felmondásának okai
7.3.1. Felmondás a Kereskedő részéről:
Eltérő rendelkezés hiányában a Kereskedő jogosult kezdeményezni a Szerződés azonnali hatályú felmondását az alábbi események bármelyikének bekövetkezése esetén, kivéve a Vis Maior esetét:
i) A Felhasználóval szemben adósságrendezési eljárás indul, vagy a Felhasználó írásban elismeri teljes fizetőképtelenségét.
ii) A Felhasználó jelen Szerződés szerinti bármely jogának és/vagy kötelezettségének engedményezése a Kereskedő előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül.
iii) A Felhasználó 6.1. pont szerinti Szerződésszegése esetén, ha az azonnali hatályú felmondás az adott
szerződésszegési eset jogkövetkezményeként fel van sorolva.
iv) Jogszabályváltozás esetén az Üzletszabályzatban foglaltak szerint.
v) Egyéb, az Üzletszabályzatban meghatározott felmondási okok esetén.
7.3.2. Felmondás a Felhasználó részéről.
A Felhasználó a jogosult kezdeményezni jelen Szerződés azonnali hatályú felmondását az alábbi események bármelyikének bekövetkezése esetén, kivéve a Vis Maior esetét:
i) A Kereskedő az illetékes hatóság jogerős határozata alapján a jövőben, de még a Szerződés időtartama alatt jogosulatlanná válik a jelen Szerződésben foglalt kötelezettségeinek teljesítésére és nincs olyan jogutódja, amely erre jogosult lenne.
ii) A Kereskedő fizetésképtelenségét az illetékes bíróság jogerős végzésben megállapítja, és ellene felszámolási eljárás indul, vagy a Kereskedő taggyűlése jogutód nélküli megszűnést kimondó határozatot hoz.
iii) A Kereskedő 6.2 pont szerinti Szerződésszegése esetén, ha az azonnali hatályú felmondás az adott
szerződésszegési eset jogkövetkezményeként fel van sorolva.
7.4. A Szerződés rendes felmondása, közös megegyezéssel történő megszüntetése
7.4.1. A Kereskedő és a Felhasználó jogosult a Szerződést indokolás nélkül, a Szerződésben meghatározott, ennek hiányában 30 (harminc) napos felmondási határidő kitöltésével, írásos értesítés megküldésével, de kizárólag Fordulónapra felmondani. A felmondási idő a felmondási értesítő másik Xxx általi kézhezvételével kezdődik, és a Szerződés a felmondási idő utolsó napján szűnik meg.
Fordulónap: egyetemes szolgáltatásra jogosult Felhasználók esetén a felmondást követő 30. nap, egyéb Felhasználók esetén a Szerződésben meghatározott hónap első napja.
A Felek rögzítik, hogy a szerződés Felhasználó általi Fordulónap előtti felmondását nem alapozza meg amennyiben a szerződéses ár módosítására az azt befolyásoló bármely jogszabály, ellátási szabályzat, hatósági vagy bírósági határozat kötelező érvényű módosítása, továbbá a mindenkor hatályos jogszabály szerint átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételéből történő többletköltségek miatt kerül sor. A szerződésfelmondást a Kereskedő elsősorban postai úton fogadja el. A postázási címet, ahová a Kereskedő várja a szerződés felmondásokat, a Szerződés tartalmazza. A felmondási idő a fenti címre történő beérkezéstől indul.
7.4.2. Ha a Felhasználó a Kereskedővel kötött határozott időre szóló, illetve az éves fordulónapos határozatlan időre szóló villamosenergia-adásvételi szerződését a Kereskedő Üzletszabályzatának III./0.0.0.-1.6.4. xxxxxx szerint meg kívánja szüntetni, kezdeményezheti a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését a Kereskedőnél. Ha a Kereskedő a közös megegyezéssel történő megszüntetéssel egyetért, a villamosenergia- adásvételi szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését szerződésmegszüntetési díj megfizetéséhez kötheti. A szerződésmegszüntetési díj összege a Szerződés alapján elfogyasztani vállalt villamosenergia-mennyiség (MÉF) és a Szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése időpontjáig elfogyasztott mennyiség különbözetének 30%-a és a szerződéses ár szorzatával egyenlő.
7.5. A Szerződés érvénytelensége
Amennyiben jelen Szerződés kizárólag a Felhasználónak felróható okból válik érvénytelenné (pl. Közbeszerzések Tanácsa, Közbeszerzési Döntőbíróság határozata alapján), a Felhasználó kötbért fizet a Kereskedőnek. A kötbér összege egyenlő Felhasználási helyenként, az utolsó kiállított versenypiaci elszámoló számlát követő naptól vagy – elszámoló számla hiányában – a versenypiaci vételezés kezdetétől a Fordulónapig hátralévő idősszakra számított fogyasztás 75%-a, szorozva a szerződés szerinti egységárral. A számított fogyasztáson profilos elszámolású mérőpont esetében a MÉF-ből ezen időszakra vetített arányos fogyasztás, idősoros elszámolású mérőpont esetében az utolsó kiállított versenypiaci havi elszámoló számla szerinti fogyasztás alapján ezen időszakra vetített arányos fogyasztás értendő.
7.6. Az egyetemes szolgáltatásba történő visszatérés, kereskedőváltás feltételei
Amennyiben az egyetemes szolgáltatásra jogosult Felhasználó vissza kíván térni, ehhez a szerződését rendes felmondással kell megszűntetnie. Az egyetemes ellátásba történő visszatérési szándékát a Felhasználónak az egyetemes szolgáltató részére kell jeleznie. Az egyetemes szolgáltatásba történő visszatérésre a kereskedőváltásnak az Üzletszabályzat III./1.7. pontjában rögzített szabályai megfelelően irányadók. A további eljárásra az Egyetemes Szolgáltatói Üzletszabályzat irányadó.
Ha a Felhasználó a villamos energia vételezésre másik kereskedővel köt újabb ellátás alapú szerződést („kereskedőváltás”), a szerződés megszűnésére, a felek közötti elszámolásra és a kereskedőváltásra az Üzletszabályzat III./1.7. pontjában foglaltakat kell alkalmazni.
8. Vegyes rendelkezések
8.1. Meghatározások, fogalmak
Amennyiben a szövegösszefüggésből kifejezetten más nem következik, a Szerződésben használt fogalmak a vonatkozó jogszabályokban, illetve a Kereskedő Üzletszabályzatában rögzített jelentéssel bírnak.
8.2. Szerződésmódosítás telefon útján
A Felek megállapodnak, hogy az írásban kötött villamosenergia-adásvételi szerződés módosítására a Kereskedő telefon útján is tehet ajánlatot, amelyet a Felhasználó telefon útján is elfogadhat a Kereskedő Üzletszabályzatában meghatározottak szerint. A telefonon tett ajánlat és annak elfogadása – az Üzletszabályzat szerint – érvényesen létrejött szerződésmódosításnak minősül.
8.3. Utolsó ajánlattételi joggal kapcsolatos kiegészítő rendelkezések
8.3.1. Amennyiben a Felhasználó egyetemes szolgáltatásra jogosult, és azért nem rendelkezik más kereskedőtől ajánlattal, mert az egyetemes szolgáltatásba történő visszatérést választja, abban az esetben a Kereskedő számára az utolsó ajánlattételi jogot akkor is biztosítania kell, ha az egyetemes szolgáltatásba történő visszatérést követő 2 éven belül ismételten a versenypiacon kíván vételezni.
8.3.2. Amennyiben a Felhasználó a szerződés (fordulónapra történő) felmondása mellett dönt, és a felmondás időpontjában még nem rendelkezik versenytárs kereskedői ajánlattal, úgy az utolsó ajánlattételi jogot a felmondást követően is biztosítania kell a Kereskedő számára a szerződésben és az ÁSZF-ben rögzített feltételekkel, kivéve, ha a vételezéssel felhagy.
8.3.3. A lényeges ajánlati feltételek közlésének időpontja az a dátum, amelyen a Felhasználó által megküldött, lényeges ajánlati feltételeket tartalmazó dokumentumot iktatja a Kereskedő. A Kereskedő e dátumtól számított 5 munkanapon belül jogosult élni utolsó ajánlattételi jogával.
8.3.4. A lényeges ajánlati feltételeket tartalmazó dokumentumot a Felhasználó cégszerű aláírással köteles ellátni, vagy ha képviseletében meghatalmazott jár el, akkor a meghatalmazást is mellékelni kell és azt kell cégszerű aláírással ellátni. Az aláírási jog ellenőrzése érdekében a Kereskedő jogosult 1 hónapnál nem régebbi cégkivonatot és aláírási címpéldányt bekérni. A dokumentumok benyújtásától számított 6 hónappal korábbi dátumú meghatalmazást Kereskedő nem fogad el.
8.3.5. Lényeges ajánlati feltétel mindaz, amely feltételek nélkül a Felhasználó nem kötne villamosenergia-adásvételi szerződést. A Felhasználó köteles megadni az ajánlatadás dátumát, továbbá, hogy az ajánlat indikatív vagy kötelező érvényű-e, utóbbi esetén az ajánlati kötöttség idejét. A Felhasználó köteles megadni minden olyan feltételt, amely az energia ellenértékének összegét befolyásolja (pl. áremelési lehetőség, fizetési határidő, ToP feltételek, visszatérítés/jóváírás stb.) A félreértések elkerülése végett az ajánlati feltételeket az alábbiak szerint szükséges megadni:
• A villamosenergia elfogadott mértékegysége lehet: Ft/kWh
Ft/GWh
EUR/kWh EUR/GWh
8.3.6. Euróban megadott ár esetén a Felhasználó köteles megadni, hogy mikori árfolyamot kell a HUF-EUR átváltás során figyelembe venni (pl. havi középárfolyam, meghatározott nap szerinti árfolyam stb.).
8.3.7. Árképletes ajánlat esetén az árképlet egyes elemeinek értékét és mértékegységét is meg kell adni. Árképlet esetében az általános villamosenergia-kereskedelmi gyakorlattól eltérő feltételekkel, illetve képletelemekkel megadott utolsó ajánlati feltételeket a Kereskedő jogosult érvénytelennek tekinteni, és a Felhasználót felhívhatja arra, hogy pontosítsa a megadott feltételeket.
8.3.8. Változó áras fizetési konstrukció esetében meg kell adni az árfixálás pontos szabályait (kinek a felelőssége a világpiaci változások figyelése; ki és milyen határidővel kérheti árfixálását, mekkora volumenre és időszakra), valamint, hogy melyik tőzsde, illetve annak melyik platformja alapján történt az ajánlatadás.
8.3.9. Bármely fenti feltétel hiányzik vagy hibás, illetve általánosságban, ha az utolsó ajánlati feltételeket tartalmazó dokumentum nem a villamosenergia-kereskedelemben szokásos terminológiát használja, a Kereskedő jogosult a pontosításra a Felhasználót felhívni, amely idő alatt a Kereskedőre vonatkozó 5 munkanapos válaszadási határidő nyugszik, illetve ha a pontosításra történő felhívás eredménytelen, akkor azt a Felhasználó részéről úgy kell tekinteni, mintha az utolsó ajánlattételre vonatkozó opciós jogot nem biztosította volna a Kereskedő számára.
8.4. Amennyiben a Felek a villamosenergia-kereskedelmi szerződésben
utolsó ajánlattételi jogot kötöttek ki a Kereskedő javára, úgy a Kereskedő jogosult arra, hogy a Xxxxx által közösen meghatározott független harmadik személy bevonásával ellenőrizze a Felhasználó által megadott ajánlati feltételek hitelességét, a Felhasználó pedig vállalja, hogy ezen harmadik személy számára az ajánlati feltételek ellenőrzését biztosítja. Felek ilyen esetben is mindent megtesznek az ajánlatadó kereskedő személyének titokban maradása érdekében. Az ajánlati feltételek hitelességének ellenőrzése úgy történik, hogy a Xxxxx által közösen meghatározott közjegyző részére a Felhasználó bemutatja az ajánlatot, és büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tesz arról, hogy mikor és milyen feltételekkel kapott érvényes villamosenergia-adásvételi szerződéskötésre vonatkozó ajánlatot, amelyet legjobb ajánlatnak tekint. A Felhasználó nyilatkozatát a közjegyző közjegyzői okiratba foglalja, és a Felhasználó ezt átadja a Kereskedő számára, akinek innentől kezdve 5 munkanap áll rendelkezésére, hogy utolsó ajánlattételi jogával éljen. Amennyiben a Felhasználónak felróható okból a közjegyző kiválasztására és a nyilatkozat megtételére a Kereskedő erre vonatkozó felhívásától számított 5 munkanapon belül nem kerül sor, azt úgy kell tekinteni, mintha a Felhasználó nem teljesítette volna az utolsó ajánlattételi jog megadásával kapcsolatos kötelezettségét.
A Szerződés mellékletei a Szerződés elválaszthatatlan részét képezik, és a Szerződésre tett bármely utalás magában foglalja a Szerződés mellékleteit is. A Kereskedő Üzletszabályzatában foglaltakat – kivéve, ha adott kérdésről a Szerződésben kifejezetten másként rendelkeznek – a Felek jogviszonyukra irányadónak tekintik.
Felek a villamosenergia-adásvételi szerződésre vonatkozó last call igényüket a másik féllel legkorábban a megszüntetés tervezett időpontját 12 hónappal megelőzően közölhetik. Amennyiben bármely Fél ennél korábbi időpontban igényli a last call opciót, úgy az egyik Fél jogosult az igényt elutasítani, és a másik Felet a last call igény megfelelő időben történő megismétlésre felszólítani.
Amennyiben a Kereskedő az ajánlati feltételek közlésétől számított 5 munkanapon belül a Felhasználótól kapott vagy annál a Felhasználó számára egyértelműen kedvezőbb feltételekkel a Felhasználó ellátását vállalja és az erről szóló nyilatkozatát Felhasználónak írásban (ide értve az elektronikus levelezést is) megküldi, úgy a közölt feltételekkel a
szerződés Felhasználó és Kereskedő között létrejön. A Kereskedő a létrejött szerződést írásba foglalva 15
munkanapon belül megküldi a Felhasználónak.
8.5. Jogok és kötelezettségek átruházása
A Felhasználó előzetesen, kifejezetten és minden további feltétel nélkül hozzájárul ahhoz, hogy a Szerződés teljes időtartama alatt a Kereskedő – a Felhasználóhoz intézett egyoldalú írásbeli nyilatkozattal – a Szerződést, illetve a szerződésből eredő jogot vagy kötelezettséget bármely Kapcsolt Vállalkozása részére átruházza, feltéve, hogy a Kapcsolt Vállalkozás rendelkezik a Hivatal által kiadott működési engedéllyel.
A Szerződés változatlan tartalommal történő, teljes átruházása esetén az átruházó Fél az átruházás hatálya beálltának időpontjától kezdődően mentesül a szerződésben foglalt kötelezettségeinek teljesítése alól.
8.6. Titoktartás
A Szerződő felek kötelesek betartani az adatvédelmi szabályokat. Különös tekintettel bizalmasan kezelnek minden egymásnak átadott, üzleti titoknak minősülő információt, valamint minden olyan információt, dokumentációt, adatot, amelyeket írásban bizalmasnak minősítettek (bizalmas információ), vagy jogszabály annak minősít.
Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.
A Felek titoktartási kötelezettsége a tudomásukra jutott üzleti titkokra és bizalmas információkra, így különösen szakmai megoldásra, know-how-ra is kiterjed. A Felek a szerződéssel kapcsolatos okmányokat és információkat kizárólag a szerződés teljesítésére használhatják fel. A másik fél előzetes jóváhagyása nélkül ilyen információt egyik fél sem tehet közzé, harmadik személy rendelkezésére nem bocsáthat, kivéve, ha ezt érvényes és hatályos jogszabály alapján valamely bíróság vagy más hatóság, államigazgatási szerv elrendeli.
A jelen szerződés tartalma – annak teljes szövege és különösen az ebben foglalt díjak összege – bizalmas információnak minősül. A jelen titoktartásról szóló pont rendelkezései a szerződés megszűnése után is hatályban maradnak.