Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság‌

Előterjesztés

a Magyar Telekom Nyrt. Közgyűlése részére

Tárgy:

Előterjesztés és határozati javaslat a társaság számviteli törvény által előírt Nemzetközi

Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerinti 2008. évi konszolidált éves beszámolójának elfogadásához

A Gt. 302. § e) pontja és az Alapszabály 6.2. (i) pontja alapján a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása.

Határozati javaslat:

A Közgyűlés

1.168.856 millió Ft mérleg főösszeggel és

105.593 millió Ft adózott eredménnyel (kisebbségi részesedésekre jutó eredmény 12.585 millió Ft levonása előtt)

jóváhagyja a Magyar Telekom Csoport Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint elkészített 2008. évi Konszolidált Éves Beszámolóját.

Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság ‌‌

Konszolidált Éves Beszámoló ‌

A 2008. DECEMBER 31-ÉN VÉGZŐDÖTT ÉVRE

A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok előírásai szerint készítve

(IFRS)

MAGYAR TELEKOM TARTALOMJEGYZÉK A KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓHOZ

Oldal

Konszolidált éves beszámoló:

Független könyvvizsgálói jelentés ............................................................................................................................................ F-2 Konszolidált mérleg 2007. és 2008. december 31-én. ................................................................................ F-4

Konszolidált eredménykimutatás a 2006., 2007. és 2008. december 31-én végződött évekre ................... F-5 Konszolidált cash-flow kimutatás a 2006., 2007. és 2008. december 31-én végződött évekre .................. F-6 Tőkében bekövetkezett változások – konszolidált kimutatás 2006., 2007. és 2008. december 31-én

végződött évekre ......................................................................................................................................... F-7

Kiegészítő melléklet a konszolidált éves beszámolóhoz F-11

A kiegészítő melléklet a konszolidált éves beszámoló szerves részét képezi.

F-1

Megjegyzés 2006 2007 2008 2008

(nem auditált

2.1 megjegyzés)

december 31-ével végződött évben (millió Ft, kivéve az egy részvényre vonatkozó

adatok)

(millió USD)

Bevételek összesen ..........................................................	22	671 196	676 661	673 056	3 582
Bevételhez közvetlenül kapcsolódó kifizetések ...............	23	(182 073)	(177 265)	(167 558)	(892)
Személyi jellegű ráfordítások ...........................................	24	(95 253)	(120 176)	(100 320)	(534)
Értékcsökkenési leírás és amortizáció ..............................		(122 249)	(115 595)	(106 120)	(565)
Egyéb működési költségek ..............................................	25	(138 805)	(139 314)	(141 049)	(750)
Működési költségek ........................................................		(538 380)	(552 350)	(515 047)	(2 741)
Egyéb működési bevételek ..............................................	26	3 575	4 001	4 249	22
Működési eredmény .......................................................		136 391	128 312	162 258	863
Pénzügyi ráfordítások ......................................................	27	(30 102)	(35 186)	(37 199)	(198)
Pénzügyi bevételek ..........................................................	28	4 692	5 217	6 891	37
Részesedés társult és közös vállalatok eredményéből .....	14	703	934	1 341	7
Adózás előtti eredmény..................................................		111 684	99 277	133 291	709
Nyereségadó ....................................................................	9.1	(24 220)	(26 221)	(27 698)	(147)
Adózott eredmény .........................................................		87 464	73 056	105 593	562
A Társaság részvényeseire jutó eredmény (Éves eredmény) .............................................................		75 453	60 155	93 008	495
Kisebbségi részesedésekre jutó eredmény ......................		12 011	12 901	12 585	67
		87 464	73 056	105 593	562
Egy részvényre jutó hozam (EPS)
A Társaság részvényeseire jutó eredmény (Éves eredmény) .............................................................		75 453	60 155	93 008	495
Forgalomban levő törzsrészvények
súlyozott átlagos száma (ezer) ........................................ Részvényhígulást eredményező		1 040 321	1 041 070	1 041 242	1 041 242
részvényopciók átlagos száma (ezer) ..............................		290	-	-	-
Forgalomban levő törzsrészvények súlyozott átlagos száma (ezer) higított EPS számításhoz ............................		1 040 611	1 041 070	1 041 242	1 041 242
Egy részvényre jutó hozam (Ft és USD) .........................		72,53	57,78	89,32	0,48
Egy részvényre jutó higított hozam (Ft és USD) ............		72,51	57,78	89,32	0,48

Megjegyzés	2006	2007	2008	2008 (nem auditált - 2.1. megjegyzés)
Üzleti tevékenységből származó cash-flow		(millió Ft)		(millió USD)
Adózott eredmény...............................................................	87 464	73 056	105 593	562
Értékcsökkenési leírás és amortizáció ................................	122 249	115 595	106 120	565
Nyereségadó .......................................................................	24 220	26 221	27 698	147
Pénzügyi ráfordítások .........................................................	30 102	35 186	37 199	198
Pénzügyi bevételek ............................................................. Részesedés társult és közös vezetésű vállalatok eredményéből................................................................	(4 692) (703)	(5 217) (934)	(6 891) (1 341)	(37) (7)
Forgóeszközök változása ...................................................	(2 245)	6 897	1 481	8
Kötelezettségek változása ..................................................	8 913	25 592	(8 379)	(44)
Fizetett nyereségadó ..........................................................	(19 388)	(12 343)	(20 768)	(111)
Kapott osztalék ..................................................................	157	72	127	1
Fizetett kamat és egyéb pénzügyi díjak .............................	(33 480)	(32 528)	(34 119)	(182)
Kapott kamat .....................................................................	2 002	5 742	7 923	42
Üzleti tevékenységből származó egyéb cash-flow .............	(6 797)	(5 999)	(4 354)	(23)
Üzleti tevékenységből származó nettó cash-flow ..............	207 802	231 340	210 289	1 119
Befektetési tevékenységből származó cash-flow Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése 29	(96 790)	(103 097)	(116 039)	(618)
Leányvállalatok és egyéb befektetések beszerzése 30	(35 327)	(710)	(762)	(4)
Felvásárolt leányvállalatok pénzeszközei ...........................	379	485	-	-
Szétválás miatt kivezetett pénzeszközök ............................	-	(1 173)	-	-
Egyéb pénzügyi eszközök eladása – nettó ..........................	(13 495)	(39 491)	(4 075)	(22)
Leányvállalat értékesítéséből származó bevétel 5.5	115	-	1 233	7
Befektetett eszközök értékesítéséből származó bevétel......	6 798	9 105	6 194	33
Befektetési tevékenységből származó nettó cash-flow.......	(138 320)	(134 881)	(113 449)	(604)
Pénzügyi tevékenységből származó cash-flow Részvényeseknek és kisebbségi részvénytulajdonosoknak fizetett osztalék .........................	(77)	(162 558)	(95 343)	(507)
Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele..................................	183 051	283 184	143 014	761
Hitelek és egyéb kölcsönök törlesztése ..............................	(218 619)	(230 238)	(126 901)	(675)
Saját részvény eladása ........................................................	491	391	-	-
Pénzügyi tevékenységből származó nettó cash-flow .........	(35 154)	(109 221)	(79 230)	(421)
Pénzeszközök árfolyamnyeresége .....................................	1 569	221	1 404	7
Pénzeszközök változása ......................................................	35 897	(12 541)	19 014	101
Pénzeszközök az év elején .................................................	24 310	60 207	47 666	254
Pénzeszközök az év végén 6	60 207	47 666	66 680	355

Törzs- részvények száma (a)

Jegyzett tõke (a)

Tõke- tartalék (b)

Saját részvény (c)

Halmozott átváltási különbözet

(d)

Értékesíthetõ pénzügyi eszközök átértékelési tartaléka- adóval csökkentve (e)

Részvényben kifizetett részvény alapú tranzakciók tartaléka (f)

Eredmény

-tartalék (g)

Saját tõke Kisebbségi

részesedés (h)

Tõke

Egyenleg 2005. december 31-én ............................................	1 042 811 600	104 281	27 382	(1 926)	(420)	149	119	397 982	527 567	70 127	597 694
-Tõkecsökkenés a T-Mobile-lal való összeolvadás miatt (m) ...................	(43 385)	(4)	(2)					(12)	(18)		(18)
Osztalék (i) ................................................................................								(76 122)	(76 122)		(76 122)
Kisebbségi részvényeseknek jóváhagyott osztalék (j) .....									-	(43)	(43)
Cardnet eladása (n) ..................................................................									-	(71)	(71)
MKT saját részvény vásárlása (o) ........................................									-	(14 856)	(14 856)
TSH üzletág értékesítésének az eredménye (k) ................								205	205		205
Részvény alapú kifizetések (24.1 megjegyzés) .................							36		36		36
Vezérigazgató által lehívott részvény opciók (p) .............							(106)	(282)	(388)		(388)
Menedzsment által lehívott részvény opciók (l) ............... Értékesíthetõ pénzügyi eszközök átértékelési tartalékának változása (e) .............................				422		(149)		87	509 (149)	(45)	509 (194)
Halmozott átváltási különbözet ......................................					(1 054)				(1 054)	5	(1 049)
Adózott eredmény ...................................................................								75 453	75 453	12 011	87 464
Egyenleg 2006. december 31-én ........................................	1 042 768 215	104 277	27 380	(1 504)	(1 474)	-	49	397 311	526 039	67 128	593 167
Osztalék (i) ................................................................................					(72 729)				(72 729)		(72 729)
Kisebbségi részvényeseknek jóváhagyott osztalék (j) ..... “B” sorozatú részvény megszüntetése (a) .......................... Menedzsment által lehívott részvény opciók (l) ...............	100			325	66				- - 391	(13 729)	(13 729) - 391
TSH akvizícióhoz kapcsolódó tõke többlet (q) .................					3				3	1 540	1 543
TSH szétválás (r) ..................................................................... Tõkecsökkenés a T-Online és Emitel összeolvadása miatt (s) ........................................................	(22 700)	(2)	(1)		243 (5)				243 (8)	(1 312) -	(1 069) (8)
Értékesíthetõ pénzügyi eszközök
átértékelési tartalékának változása (e) .............................						118			118	92	210
Halmozott átváltási különbözet ......................................					786				786	75	861
Adózott eredmény ...................................................................								60 155	60 155	12 901	73 056
Egyenleg 2007. december 31-én ........................................	1 042 745 615	104 275	27 379	(1 179)	(688)	118	49	385 044	514 998	66 695	581 693

Törzs- részvények száma (a)

Jegyzett tõke (a)

Tõke- tartalék (b)

Saját részvény (c)

Halmozott átváltási különbözet (d)

Értékesíthetõ pénzügyi eszközök átértékelési tartaléka – adóval csökkentve (e)

Részvényben kifizetett részvény alapú tranzakciók tartaléka (f)

Eredmén y - tartalék (g)

Saját tõke Kisebbségi

részesedés (h)

Tõke

Egyenleg 2008. január 1-jén ................................................ 1 042 745 615 104 275 27 379 (1 179) (688) 118 49 385 044 514 998 66 695 581 693

Osztalék (i) ................................................................................ (77 051) (77 051) (77 051)

Kisebbségi részvényeseknek jóváhagyott osztalék (j) ..... - (18 431) (18 431)

Értékesíthetõ pénzügyi eszközök

átértékelési tartalékának változása (e) ................................. (177) (177) (136) (313)

Halmozott átváltási különbözet ...................................... 6 485 6 485 2 366 8 851

Adózott eredmény ................................................................... 93 008 93 008 12 585 105 593

Egyenleg 2008. december 31-én ........................................ 1 042 745 615 104 275 27 379 (1 179) 5 797 (59) 49 401 001 537 263 63 079 600 342

Ebből: saját részvény (1 503 541)

Forgalomban lévő törzsrészvények száma

2008. december 31-én 1 041 242 074

(a) A 2008. december 31-én a kibocsátott részvények száma 1 042 745 615 (100 forint névértékű). 2007. szeptember 30-ig létezett egy darab 10 000 forint névértékű B sorozatú elsőbbségi részvény is. Ez a „B” sorozatú részvény az Informatikai és Hírközlési Minisztérium tulajdonában volt, és bizonyos jogokat biztosított tulajdonosának, beleértve az információhoz való hozzájutás és egy igazgató kinevezésének jogát. Ilyen részvényt csak a Kormány vagy annak delegáltja birtokolhatott. 2007-ben az új magyar szabályozás, az EU-s irányelveknek megfelelően, megszüntette a „B” elsőbbségi részvényt és a hozzá kapcsolódó speciális jogokat, következésképpen a „B” elsőbbségi részvényt 100 törzsrészvényre váltották 2007-ben. 2008. december 31-én a kibocsátásra engedélyezett részvények száma

1 042 745 615.

(b) A tőketartalékban a Társaság tőkeemelése során a részvényekért kapott, a névértéket meghaladó összeg szerepel.

(c) A saját részvények soron a Társaság visszavásárolt saját részvényeiért fizetett összeg szerepel. A saját részvények közül 2008. december 31-én 103 530 db használható fel a korábbi vezérigazgató részvényopciójára (24.1.2 megjegyzés).

(d) A külföldi leányvállalatok konszolidációja kapcsán felmerült árfolyam különbözet a halmozott átváltási különbözet soron jelenik meg.

(e) Az értékesíthető pénzügyi eszközök átértékelési tartaléka tartalmazza az ezen eszközökhöz kapcsolódó nem realizált nyereségek és veszteségek adóhatások figyelembevételével meghatározott értékét. Realizáláskor az ebben a tartalékban felhalmozott összeg kivezetésre kerül, és az eredménykimutatásban kerül elismerésre.

(f) A részvényalapú kifizetésekre képzett tartalék tartalmazza a részvényalapú kompenzációs programok tőkében elhatárolt összegét. Ha a program során tőke instrumentumok kibocsátására és saját részvények felhasználására kerül sor, a halmozott összeget kivezetjük a tartalékból (24.1 megjegyzés).

(g) Az eredménytartalékban van a Csoport halmozott, osztalékként nem kifizetett eredménye. A Társaságnak a magyar törvények szerint osztalékként kifizethető tartalékai 2008. december 31-én körülbelül 270 869 millió forintot tettek ki (2007. december 31-én 248 000 millió forint).

(h) A kisebbségi részesedés a Csoport kevesebb, mint 100%-os tulajdonú leányvállalatainak kisebbségi részvényeseire jutó nettó eszközállomány.

(i) 2008-ban a Magyar Telekom Nyrt. 74 forint részvényenkénti osztalék kifizetéséről döntött (2007-ben 70, 2006-ban 73 forint/részvény).

(j) 2006-ban a kisebbségi részvényeseknek fizetett osztalék a kisebb leányvállalatok kisebbségi részvényeseinek jóváhagyott osztalékot tartalmazza. 2007-ben és 2008-ban a kisebbségi részvényeseknek jóváhagyott osztalék túlnyomórészt a Makedonski Telekom (MKT) és a Crnogorski Telekom (CT) kisebbségi részvényeseinek jóváhagyott osztalékot tartalmazza.

(k) 2006-ban a TSH eladta egyik üzletágát a Deutsche Telekom Csoport egy másik tagjának. A tranzakció 418 millió Ft nyeresége a TSH nettó eszközállományának növekedését eredményezte A Csoport részesedése a befektetés eladásából származó nyereségből (205 millió Ft) közvetlenül az eredménytartalékban került elszámolásra.

(l) 2006-ban a vezetők részvényopciókat hívtak le, amely teljesítéséhez a Társaság visszavásárolt saját részvényeit használta fel. A tranzakciók során a Társaság eladott 538 835 darab saját részvényt a vezetőinek a rögzített opciós áron. A saját részvények eladásából származó 87 millió forintos nyereség a Társaság eredménytartalékában került elszámolásra. 2007-ben a vezetők további részvényopciókat hívtak le, amely teljesítéséhez a Társaság saját részvényeit használta fel. A tranzakció során a Társaság eladott 414 283 darab saját részvényt a vezetőinek rögzített opciós áron. A saját részvények eladásából származó 66 millió forintos nyereség a Társaság eredménytartalékába került elszámolásra. Részletek a 24.1 megjegyzésben olvashatóak.

(m) 2006-ban a Magyar Telekom Nyrt. összeolvadt a T-Mobile Magyarországgal. Az összeolvadás során 43 385 részvény tulajdonosa nyilatkozott úgy, hogy nem kíván az összeolvadt Társaság tulajdonosa lenni. Következésképpen a Társaság bevonta ezeket a részvényeket, így csökkent a jegyzett tőke, a tőketartalék és az eredménytartalék összege, és kifizette a részvényeseket. Az új társaság 43 385-tel kevesebb részvénnyel lett bejegyezve.

(n) 2006-ban a Társaság eladta 72%-os részesedést a Cardnet-ben, amely a kisebbségi részesedés csökkenésével járt (5.5. megjegyzés).

(o) 2006-ban az MKT megvásárolta saját részvényeinek 10%-át a macedón kormánytól, a kormány tulajdonában lévő részvények eladására kiírt nyilvános tender keretében. A tranzakció eredményeképpen a Magyar Telekom részesedése az MKT-ben 51%-ról 56,67%-ra nőtt, amely a kisebbségi részesedés csökkenésével járt (5.3.5. megjegyzés).

(p) 2006. december 5-én lemondott Straub Elek, a Társaság korábbi elnök-vezérigazgatója. A közös megállapodás értelmében Straub úr 1 181 178 részvényopciót hívott le, ebből 487 465 eredetileg csak 2007. július 1-jétől lett volna lehívható, de előrehozták a lehívás idejét. A teljes tranzakció kifizetése készpénzben történt, az eredeti megállapodástól eltérően, amely szerint részvényekben történt volna a kifizetés. 2006. decemberig a Társaság 155 millió Ft értékben halmozott fel tartalékot a részvényben fizetendő részvény alapú tranzakciók kifizetésére (beleértve 7 millió Ft-ot, a határidő előtti lehívás miatt), amelyből 106 millió Ft-ot feloldottunk. A tartalék 49 millió Ft-os záró egyenlege 2006, 2007 és 2008 végén, a Straub úr által még lehívható (2000-ben juttatott) 103 530 opció kapcsán tartalékként felhalmozott összeget mutatja (24.1.2 megjegyzés)

(q) 2007. január 1-jén a Magyar Telekom 60 millió forintért további 2% részesedést szerzett a T-System Hungary Kft- ben. Az akvizíció közös irányítás alatt álló vállalatok közti tranzakcióként került könyvelésre, melynek eredményeként a tőkében 3 millió forintos többlet került elszámolásra (5.2.2-es megjegyzés).

(r) 2007. augusztus 31-én szétválásra került sor a TSH-ban, melynek eredményeként a TSH nettó eszközeit és tőkéjét megosztották a tulajdonosok között, melyet követően a Magyar Telekom 100%-os tulajdonosa lett a TSH-ban maradt nettó eszközöknek és tőkének. A tranzakció közös irányítás alatt álló vállalatok közti tranzakció volt. A szétválás könyv szerinti értéken került könyvelésre, ami a tőkében 243 millió forint többlet elszámolását eredményezte.

(s) 2007-ben a Magyar Telekom Nyrt. Összeolvadt a 100 %-os tulajdonú T-Online Magyarország hozzáférés üzletágával és az Emitellel. Az összeolvadás során 22 700 részvény tulajdonosa nyilatkozott úgy, hogy nem kíván az összeolvadt Társaság tulajdonosa lenni. Következésképpen a Társaság bevonta ezeket a részvényeket, így csökkent a jegyzett tőke, a tőketartalék és az eredménytartalék összege, és kifizette a részvényeseket. Az új társaság 22 700-zal kevesebb részvénnyel lett bejegyezve.

Az éves beszámoló elfogadásával egy időben a Társaság Igazgatósága 74 Ft részvényenkénti osztalék kifizetésére irányuló javaslatot terjeszt a Társaság 2009 áprilisában tartandó éves rendes Közgyűlése elé.

1 ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓ

1.1 A Társaságról

A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (a “Társaság” vagy a “Magyar Telekom Nyrt.”) leányvállalataival együtt alkotja a Magyar Telekom Csoportot („Magyar Telekom” vagy

„Csoport”). A Magyar Telekom Magyarország, Macedónia és Montenegró vezető távközlési szolgáltatója, míg Bulgáriában, Romániában és Ukrajnában alternatív távközlési szolgáltató. A szolgáltatásokat különféle, a működés helye szerint hatályos jogszabályok szabályozzák (1.3. megjegyzés).

A Társaságot 1991. december 31-én jegyezték be Magyarországon és 1992. január 1-jén kezdte meg üzleti tevékenységét. A Társaság bejegyzett székhelye: 1013 Budapest, Krisztina körút 55, Magyarország.

A Magyar Telekom Nyrt. részvényeit a budapesti és New York-i értéktőzsdén jegyzik. A részvények kereskedelme a Budapesti Értéktőzsdén zajlik, míg a Magyar Telekom egyenként 5 törzsrészvényét megtestesítő amerikai letéti részvényeivel (ADS) a New York-i tőzsdén kereskednek.

A Társaság közvetlen tulajdonosa a MagyarCom GmbH, a társaság részvényeinek 59,21%-át birtokolja, míg a Társaság tényleges tulajdonosa a Deutsche Telekom AG ("DT" vagy "DTAG").

A konszolidált éves beszámoló adatai - egyéb jelölés hiányában - millió Ft-ban szerepelnek.

A Társaság Igazgatósága (Igazgatóság) jóváhagyta a Társaság jelen beszámolójának kibocsátását, de a tulajdonosok éves Közgyűlése, amely a beszámoló elfogadására jogosult, az elfogadás előtt kérhet módosításokat. Mivel az irányító tulajdonosok a beszámoló kibocsátását jóváhagyó Igazgatóságban is jelen vannak, rendkívül kicsi annak a valószínűsége, hogy a Közgyűlés módosítási igényt támaszt, és a múltban erre még nem volt példa.

2005. december 20-án a Magyar Telekom rendkívüli Közgyűlése döntést hozott a Magyar Telekom Rt. és 100%-os leányvállalata, a T-Mobile Magyarország Rt., egyesüléséről. Mivel az egyesülés az anyavállalat és 100%-os leányvállalata között jött létre, a tranzakciónak nem volt egyéb hatása a Csoport, illetve szegmensei konszolidált pénzügyi helyzetére, mint amit a Tőkében bekövetkezett változások című megjegyzés tartalmaz. Az egyesülést a magyar Cégbíróság 2006. február 28-án bejegyezte, ettől az időponttól a két társaság egy jogi személyként folytatja tevékenységét Magyar Telekom Nyrt. néven.

2007. június 29-én a Magyar Telekom rendkívüli Közgyűlése jóváhagyta a Magyar Telekom Nyrt., az Emitel Zrt. és a T-Online Zrt. internet hozzáférési üzletágának (T-Online) egyesülését. Mindkét társaság a Magyar Telekom Nyrt. 100%-os leányvállalata volt. A T-Online Zrt. megmaradt üzletágai Origo Zrt. néven, különálló társaságként működnek. Mivel az egyesülés az anyavállalat és 100%-os leányvállalatai között jött létre, a tranzakciónak nem volt egyéb hatása a Csoport, illetve szegmensei konszolidált pénzügyi helyzetére, mint amit a Tőkében bekövetkezett változások című megjegyzés tartalmaz. Az egyesülést a Cégbíróság 2007. szeptember 30-án jegyezte be.

1.2 Bizonyos tanácsadói szerződések ügyében indult vizsgálat

Mint azt a Magyar Telekom korábbi közleményeiben bejelentette, a 2005. évi pénzügyi jelentésünk auditálása során a PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló és Gazdasági Tanácsadó Kft. („PWC”) két olyan szerződést talált, amelyek természete és üzleti célja nem volt egyértelmű. 2006 februárjában a Társaság Audit Bizottsága megbízta a White & Case-t („a független vizsgálatot végző”), mint független jogi tanácsadót, hogy belső vizsgálatot folytasson annak megállapítására, hogy a Társaság ezen vagy egyéb szerződések alapján végrehajtott-e olyan kifizetéseket, amelyek esetlegesen az USA jogszabályaiba (beleértve az Egyesült Államok Külföldön Kifejtett Korrupt Gyakorlatokról szóló törvényét (FCPA)) vagy a Társaság belső szabályozásaiba ütköznek. A belső vizsgálattal kapcsolatban a Társaság Audit Bizottsága tájékoztatta az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumát (DOJ), az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletét (SEC), valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét.

Az általa begyűjtött iratok és egyéb bizonyítékok alapján a White & Case előzetesen arra a következtetésre jutott, hogy okkal feltételezhető négy, 2005-ben kötött tanácsadói szerződés esetében, hogy azokat nem megfelelő céllal kötötték. Megállapították továbbá, hogy 2006-ban bizonyos munkavállalók a vizsgálat számára

releváns bizonyítékokat semmisítettek meg. A White & Case talált több olyan szerződést is a macedón leányvállalatunknál, amelyek további vizsgálatot tehetnek szükségessé. 2007 februárjában az Igazgatóságunk úgy határozott, hogy ezen további szerződéseket és minden kapcsolódó vagy hasonlóan megkérdőjelezhető szerződést vagy kifizetést is át kell tekinteni, és ezekre is kiterjesztette a vizsgálatot. 2008 májusában a független vizsgálatot végzők eljuttatták a Társasághoz „A független vizsgálat macedón szakaszára vonatkozó helyzetjelentést”. A White & Case a helyzetjelentésben leírja - többek között -, hogy „meggyőző bizonyíték van hat szerződés esetében arra, hogy azok létrejötte és/vagy teljesítése törvénytelen jellegű”. Ezek a szerződések a Társaság és/vagy annak leányvállalatai által egy Cipruson bejegyzett tanácsadó társasággal és/vagy annak tagvállalataival Macedóniában végzendő tanácsadói, marketing, akvizíciós átvilágítási és/vagy lobbi tevékenységre köttettek 2004-2006 között. Ezen szerződések alapján a Társaság és/vagy leányvállalatai összesen 6,7 millió eurót meghaladó összeget fizettek ki. Az ezen szerződésekre és a független vizsgálatot végzők által beazonosított egyéb szerződésekre irányuló független vizsgálat tovább folytatódik.

2007-ben Montenegró legfőbb ügyésze tájékoztatta montenegrói leányvállalatunk, a Crnogorski Telekom Igazgatóságát azon döntéséről, amely szerint a Montenegróban zajló független vizsgálat tárgyát képező szerződések nem tartalmaznak olyan, bűncselekményre utaló elemeket, amely Montenegróban eljárást vonna maga után.

A magyar hatóságok saját vizsgálatot indítottak a Társaság montenegrói tevékenységre vonatkozóan. A magyar Nemzeti Nyomozó Iroda arról tájékoztatta a Társaságot, hogy 2008. május 20-án bűncselekmény megállapítása nélkül megszüntette vizsgálatát.

Az Egyesült Államok-beli hatóságok is saját vizsgálatot indítottak a mi belső vizsgálatunk tárgyát képező tranzakciók vonatkozásában annak megállapítására, hogy azok megsértették-e az Egyesült Államok jogszabályait. A Macedón Köztársaság Belügyminisztériuma tájékoztatást, valamint dokumentumokat kért be macedón leányvállalataink Macedóniában folytatott beszerzési és osztalékfizetési tevékenységével kapcsolatban (az Egyesült Államokban folyó vizsgálattal együtt: „Hatósági vizsgálatok”). 2007. során az Egyesült Államok hatóságai kibővítették vizsgálatukat, a belső vizsgálatot érintő lépéseinkre és a belső vizsgálattal kapcsolatos közzétételeinkre vonatkozó adatkérésekkel.

A Macedón Köztársaság Belügyminisztériumának internetes oldalán 2008. december 10-én közzétett sajtótájékoztatóról szóló kivonat szerint a Belügyminisztérium Szervezett Bűnözés Elleni Osztálya áttette az iratokat a macedóniai Szervezett Bűnözés és Korrupció Elleni Ügyészséghez négy személy elleni vádemelés iránti javaslattal, akik közül hárman korábban a Magyar Telekom Csoport munkavállalói voltak. A nyilvános információ alapján ezen személyekről úgy vélik, hogy a Makedonski Telekom-nál betöltött pozíciójukkal kapcsolatban elkövették a “hivatallal és felhatalmazással való visszaélés” bűncselekményét a Chaptex Holdings Ltd-vel kötött öt tanácsadói szerződés 2005 és 2006 közti időszakban történő megkötésével, amely szerződésekről úgy vélik, hogy azok alapján nem volt szándék és szükség ellenszolgáltatásra.

Nem tudjuk megítélni, hogy mikor zárulnak le a belső és a jelenleg is zajló Hatósági vizsgálatok, és hogy mi lesz azoknak a végső kimenetele, illetve a hatása - ha lesz ilyen - a pénzügyi beszámolóinkra vagy működési eredményeinkre. A hatóságok büntető vagy polgári jogi szankciókat alkalmazhatnak velünk vagy leányvállalatainkkal szemben, beleértve a pénzbüntetést is, illetve további változtatásokat kezdeményezhetnek az üzleti tevékenységünk és a megfelelőségi programunk tekintetében.

1.3 Nyilvános szolgáltatások koncessziós- és licencszerződései

1.3.1. Magyar vezetékes szolgáltatások

A Társaság Magyarország piacvezető vezetékes távközlési szolgáltatója. A 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről (elektronikus hírközlési törvény, EHT), a távközlési szektor jelenleg hatályos jogszabálya, 2004. január 1-jén lépett életbe. A legfőbb felügyelő testület a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH). A Magyar Telekom Nyrt. korábbi koncessziós területein egyetemes távközlési szolgáltatónak minősült 2008. december 31-ig.

Az EHT értelmében az egyetemes szolgáltatás olyan alapvető szolgáltatás, amely minden ügyfél számára elérhető áron hozzáférhető. Az egyetemes szolgáltatók a nettó elkerülhető költségeik kompenzációjára jogosultak, kivéve az egyéni előfizetőknek kínált kedvezményes előfizetői csomagok költségeit. A gyakorlatban a Magyar Telekom Nyrt. 2004 óta nem kapott kompenzációt. Továbbá 2008 első félévében az illetékes minisztérium megszüntette az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő előfizetők egy részének járó szociális támogatási rendszert.

A Társaság 2002 óta rendelkezett egyetemes szolgáltatási szerződéssel. A legutóbb hatályos egyetemes szolgáltatói szerződést a Társaság 2004-ben írta alá, amely 2008 év végén lejárt, új szerződés megkötésére nem került sor. A minisztérium szándéka azonban az egyetemes szolgáltatás fenntartása, ezért 2008 decemberében hozott rendeletmódosításával továbbra is előírja, hogy a korábban egyetemes szolgáltató státuszban lévő szolgáltatók, így a Társaság is, a korábbi feltételekkel nyújtson egyetemes szolgáltatást. A Magyar Telekom Nyrt. jelenleg nem tekinti magát egyetemes szolgáltatónak, tekintettel arra, hogy nem rendelkezik érvényes egyetemes szolgáltatási szerződéssel. A Társaság alapvető célja, hogy a jövőben ne vagy legfeljebb megváltozott feltételekkel (pl. működő finanszírozás, csökkentett feltételekkel) legyen egyetemes szolgáltató. A minisztérium és a Társaság közötti tárgyalások 2009-ben folytatódnak, melyek valószínűleg egy új egyetemes szerződés aláírását fogják eredményezni.

Az elektronikus hírközlés területén az EU által meghatározott 18 releváns piacból a Társaság 12 vezetékes piacon minősült jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatónak (JPE) 2004-ben és 2005-ben. A 12 piac felöleli a kis- és nagykereskedelmi távbeszélő szolgáltatásokat, a nagykereskedelmi bérelt vonali végződtetési szolgáltatásokat, a bérelt vonalak alapvető hozzáférésének biztosítását és a szélessávú szolgáltatások nagykereskedelmi piacát. 2006 végén lezajlott piaci elemzés eredménye alapján a Társaság ugyanazokon a piacokon lett JPE-ként kijelölve, mint a 2004-ben indított első körben, és az előírt kötelezettségek is lényegében ugyanazok maradtak. A hatóság 2008-ban elindította a piacelemzések harmadik körét. Eddig ebben a körben csak a mobil végződtetési nagykereskedelmi piaccal kapcsolatos piacelemzési határozat jelent meg. A további piacokra vonatkozó JPE határozatok megjelenése 2009 második félévében várható.

Magyarországon jelenleg a kiskereskedelmi tarifa-szabályozásnak két módja van. Az ársapka módszer jogszabály alapján az egyetemes szolgáltatásokra vonatkozik, és – a JPE lakossági és üzleti hozzáférési piacra vonatkozó határozat alapján – egy másik módszer alkalmazandó az előfizetési díjakra. Továbbá a JPE-ként kijelölt szolgáltatók számára árprés tilalom van érvényben, valamint a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint a kiskereskedelmi árakat a nagykereskedelmi tarifákkal összhangban kell megállapítani, elfogadható szinten tartva a kiskereskedelmi árrés szintjét.

A Társaság Magyarország piacvezető vezetékes szélessávú szolgáltatója mind a kiskereskedelmi, mind a nagykereskedelmi piacon. Az NHH a Társaságot 2005-ben jelentős piaci erejű szolgáltatónak minősítette a nagykereskedelmi szélessávú hozzáférési piacon. A szabályozásnak megfelelően a Társaságnak lehetővé kell tennie, hogy nagykereskedelmi termékeinek igénybevételével az általa nyújtott kiskereskedelmi szélessávú szolgáltatások reprodukálhatóak legyenek. Ennek megfelelően a teljes kiskereskedelmi portfoliónak megfelelő nagykereskedelmi portfoliót kell nyújtania az NHH által meghatározott árazási szabályoknak (retail minus módszertannak) megfelelően. A Társaságnak meg kell felelnie az egyenlő elbánás kötelezettségének is, amely azt jelenti, hogy az azonos helyzetben lévő szolgáltatók számára azonos szerződéses feltételek mellett nyújtja nagykereskedelmi szolgáltatását.

Az EHT értelmében a JPE szolgáltatóknak referencia ajánlatot kell készíteniük a helyi hurok átengedésre vonatkozóan (RUO), továbbá a szolgáltatást kötelesek kérésre egyéb távközlési szolgáltató részére nyújtani. A JPE szolgáltató referencia ajánlatát az NHH-nak jóvá kell hagyni. E szolgáltatások árképzése – az NHH fém hurkokhoz történő nagykereskedelmi hozzáférésre vonatkozó, 2007. év végi határozatával összhangban – hosszú távú előremutató különbözeti költség (LRIC) módszerrel történik a 2003-as miniszteri rendelet által előírt teljes

felosztott költség módszer helyett. A JPE szolgáltató visszautasíthatja a helyi hurok átengedését műszaki és gazdasági akadály esetén, illetve ha a helyi hurokhoz vagy a szélessávú hálózatához való hozzáférés veszélyezteti a JPE hálózatának egységét.

A JPE szolgáltató kötelezett a hálózat összekapcsolási feltételrendszerét – így a díjakat is - tartalmazó összekapcsolási referencia ajánlatot készíteni, és a szolgáltatásokat az ajánlatnak megfelelően egyéb távközlési szolgáltatók kérésére biztosítani. A JPE szolgáltató referencia ajánlatát az NHH-nak jóvá kell hagyni. Az árképzés a hosszú távú előremutató különbözeti költség (LRIC) módszer alapján történik. A jelenleg érvényben lévő referencia ajánlatokban megállapított díjakat 2008. április 26-tól kell alkalmazni. A Társaság szolgáltatási területére vonatkozó egységes feltételrendszereket tartalmazó referencia ajánlatok (MARIO, MARUO) hatósági jóváhagyása folyamatban van, várhatóan 2009. március hónapban lépnek hatályba.

Az EHT értelmében a JPE szolgáltató köteles előfizetői számára a szolgáltató választás lehetőségét biztosítani. Ennek megfelelően a hangalapú szolgáltatást igénybe vevő ügyfeleknek joguk van minden irányú híváskezdeményezés esetén - az internetet is ideértve - más szolgáltató választásához, amelyet előhívó szám tárcsázásával vagy az előfizetői szolgáltató által beállított előválasztáson keresztül érhetnek el. A szabad szolgáltató választás feltételeit az érintett szolgáltatók között az összekapcsolási referencia ajánlat alapján kötött szerződés rögzíti.

A törvény a vezetékes szolgáltatókat 2004. január 1-jétől a számhordozhatóság biztosítására kötelezi. Ez lehetővé teszi az előfizetők számára, hogy szolgáltató váltáskor ugyanabban a földrajzi körzetben megtarthassák eredeti vezetékes telefonszámaikat.

1.3.2. Macedón vezetékes szolgáltatások

A Csoport leányvállalata, a Makedonski Telekom (MKT) tevékenysége révén a macedón távközlési piacon is jelen van. Az MKT a legnagyobb vezetékes távközlési szolgáltató Macedóniában. A macedón távközlési szektort a 2005 márciusában hatályba lépett Elektronikus Kommunikációs Törvény (EKT) szabályozza. Az EKT legutóbbi, 2008. augusztus 4-i módosítása 2008. szeptember 4-ével hatályon kívül helyezte az MKT Koncessziós Szerződését. 2008. szeptember 5-én az Elektronikus Kommunikációs Ügynökség (Ügynökség), hivatalból értesítette az MKT-t a Koncessziós Szerződés hatálya alatt hozzátartozó nyilvános elektronikus kommunikációs hálózatokról és/vagy szolgáltatásokról. A szolgáltatók a Koncessziós Szerződésekkel együtt kapott sávokhoz a rádiófrekvenciákra vonatkozó licenceket az EKT által előírt formában kapták.

2007. december 27-én az Ügynökség nyilvános tender kiírásáról döntött a Macedón Köztársaság elektronikus kommunikációs szolgáltatások egyetemes szolgáltatójának kiválasztására. A minősített tender kibontása 2008. február 18-án történt meg, majd 2008. február 22-én az Ügynökség döntése értelmében az MKT-t az előzetes minősítés során egyetemes szolgáltató jelöltté választották. Az Ügynökség az első fázisban az előzetesen kiválasztott jelölteknek írásos meghívót küld (nyilvános bejelentés nélkül), hogy megtehessék az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó ajánlatukat.

Az MKT árképzésének szabályozói keretét 2008 augusztusáig a koncessziós szerződés adta. Az EKT 2005. márciusi hatályba lépésével valamint a kiskereskedelmi árképzés 2008. szeptemberi törvényjavaslatával az Ügynökség az alábbi módokon szabályozhatja a vezetékes távközlési szolgáltatások kiskereskedelmi árait: maximált ár, egyedi árjóváhagyás, költség vagy egyéb viszonyítási ár. A nagykereskedelmi szolgáltatások árképzése 2007. júliusig a teljes felosztott költség (FDC) módszer alapján, ezután hosszú távú előremutató különbözeti költség (LRIC) módszer alapján történt. Az MKT 2007 júliusában indítványozta az LRIC módszer alkalmazását az összekapcsolási díjak, illetve 2007 decemberében a helyi hurok és a szélessávú hálózat átengedési díjak esetére. 2008. május 23-án az Ügynökség jóváhagyta az újonnan csökkentett összekapcsolási és helyi hurok átengedési díjakat, az MKT költség-elszámolási rendszerére irányuló független könyvvizsgálói jelentés alapján.

Az EKT szerint az MKT JPE szolgáltatónak minősül a vezetékes távbeszélő hálózatok és szolgáltatások piacán, beleértve az adatátviteli és bérelt vonali hálózatokhoz való hozzáférés piacát is. A 2008 szeptemberében közzétett 4 törvény illetve számos törvényjavaslat alapján a Társaság több további szabályozott nagykereskedelmi termék bevezetésére kötelezhető. Az MKT, mint JPE, előfizetői számára hozzáférést kell, hogy biztosítson bármelyik érvényes összekapcsolási szerződéssel rendelkező szolgáltató nyilvánosan elérhető távközlési szolgáltatásához. 2006. november 15-én az MKT aláírta az első összekapcsolási díjakról szóló

referencia ajánlaton (RIO) alapuló összekapcsolási szerződést egy alternatív vezetékes szolgáltatóval. 2007. április 16-án az MKT aláírta az első a helyi hurok és a szélessávú hálózat átengedési ajánlaton (RUO) alapuló átengedési szerződést egy alternatív vezetékes szolgáltatóval. Az MKT 2008. szeptember 1-jével bevezette a számhordozhatóságot.

1.3.3. Montenegrói vezetékes szolgáltatások

A Crnogorski Telekom (CT), a Csoport montenegrói leányvállalata, az egyik vezetékes távközlési szolgáltatásra kiadott licenc tulajdonosa Montenegróban. A licenc többek között belföldi hang és adatszolgáltatások, Internet Protokol (IP) szolgáltatások keretében történő hangátvitel, bérelt vonali, nyilvános telefon, kábeltelevízió, értéknövelt stb. szolgáltatások nyújtására jogosítja fel a CT-t. Montenegróban a távközlési szektort a 2008 augusztusában hatályba lépett Elektronikus Kommunikációs Törvény (Törvény) szabályozza, mely az EU 2002-es szabályozói kereten alapul. Minden a fenti törvénnyel ellentétes szabályozás automatikusan hatályát vesztette, így új jogszabályok kibocsátása várható.

Montenegróban jelenleg nincs számhordozhatósági, helyi hurok átengedési, szélessávú hálózat átengedési, valamint számviteli szétválasztási kötelezettség. A szabad szolgáltató-választást a CT 2008-ban vezette be. Elképzelhető, hogy a CT-nek a fenti kötelezettségek közül valamelyiket vagy mindet be kell vezetnie az elkövetkezendő években. Az új törvény értelmében a CT JPE szolgáltatónak minősül a vezetékes távbeszélő hálózatok és szolgáltatások piacán, beleértve az adatátviteli és bérelt vonali hálózatokhoz való hozzáférés és a hálózatán belüli hívásvégződések piacát is, bár a Törvény nem írta elő, hogy következésképp a CT-nek milyen intézkedéseket kell foganatosítani. A RIO árak alapját benchmarkok képezik, mivel Montenegróban nincs a szabályozó által jóváhagyott költség-elszámolási módszer. Elképzelhető, hogy néhány éven belül költség alapú RIO árakat kell az országban alkalmazni.

2007-ben kiosztották a kábeltelevíziós és WiMax alapú vezeték nélküli hozzáférési szolgáltatások licenceit, és a CT mindezen szolgáltatások nyújtására jogosult. 2008-ban a CT sikeresen elindította IPTV szolgáltatását.

Montenegró stabilizációs és társulási megállapodást írt alá az Európai Unióval, és egy átmeneti megállapodás lépett életbe 2008. január 1-jén. A megállapodás megköveteli, hogy a távközlési szabályozások harmonizáljanak az EU szabályozói keretrendszerével, annak törvénybe iktatását követő három éven belül.

1.3.4 Magyar mobil szolgáltatások

A Társaság a magyar mobilszolgáltatások piacán is vezető szerepet tölt be a T-Mobile (T-Mobile HU) révén.

A koncesszió eredeti időtartama a GSM 900-as közcélú mobil rádiótelefon szolgáltatás esetében a koncessziós szerződés aláírásának időpontjától számított 15 év volt (1993. november 4. - 2008. november 4.). 1999. október 7-én a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium és a T-Mobile HU aláírt egy módosított koncessziós szerződést, amely kiterjesztette a T-Mobile HU szolgáltatási jogait és kötelezettségeit az 1800 MHz- es frekvenciára is Magyarországon 2014. október 7-ig. A DCS 1800-as közcélú mobil rádiótelefon szolgáltatás esetében a koncesszió időtartama 15 év az új koncessziós szerződés aláírásától számítva (1999. október 7. - 2014. október 7.). A koncessziós szerződés értelmében a miniszter meghosszabbíthatja mindkét szolgáltatás koncessziós szerződését azok lejáratakor további 7,5 évvel versenytárgyalás kiírása nélkül. 2007. november 8-án a Társaság aláírta a megújított koncessziós szerződést és az Együttműködési Megállapodást a miniszterrel, 2008. novemberi hatállyal. Az új koncessziós szerződés 2016. május 4-ig hosszabbította meg a 900 MHz-es frekvencia használati jogát.

2004. december 7-én a T-Mobile HU kizárólagos jogot szerzett az IMT2000/UMTS mobil telekommunikációs rendszer (3G rendszer) telepítéséhez és működtetéséhez szükséges bizonyos frekvenciasávok használatára. A frekvencia használati jog 15 évre szól (2019. december 7-ig), és további 7,5 évvel meghosszabbítható. A T-Mobile HU a frekvenciahasználati jogosultsági határozat értelmében a határozat jogerőre emelkedésétől számított 12 hónapon belül köteles volt megkezdeni a 3. generációs mobil szolgáltatást Budapest belvárosában, mely kötelezettségét teljesítette. Ezen kívül a határozat jogerőre emelkedésétől számított

36 hónapon belül 30%-os lakossági lefedettséget kellett biztosítania. Ez a kötelezettség is teljesült 2006 decemberében. A T-Mobile HU 2005. augusztus 26-án indította a 3G szolgáltatást a hatósági határozat feltételeinek megfelelően.

2004 májusa óta a T-Mobile HU-ra is vonatkozik a számhordozhatósági szabályozás, de csak a mobil szolgáltatók között.

2005 januárjában és 2006 októberében az NHH JPE-nek minősítette a T-Mobile HU-t, a mobil végződtetési nagykereskedelmi l-es piacon, és jelenleg a hálózatába irányuló hívások végződtetési díjai vonatkozásában a szabályozó által előírt kötelezettségeinek kell eleget tennie. 2008 decemberében a hatóság harmadszor is JPE- nek minősítette a T-Mobile HU-t, és a határozatban megerősítette a korábbi határozatban már megállapított 2009. január 1-től érvényes szimmetrikus mobil végződtetési díjakat, és egy új „glide path”-ban meghatározta a díjak további csökkenését 2010 decemberéig. A Társaság bírósági keresettel élt a határozat ellen.

2007. június 30-tól az EU ársapka szabályozás keretén belül szabályozott díjakat ír elő mind a nagy-, mind a kiskereskedelmi roamingtarifákra. A szabályozás egy „glide path”-t határoz meg, mely további roaming díjcsökkenéseket ír elő a következő években. 2009 júliusától kezdődően az EU az SMS és az adatroaming tarifák esetében is szabályozott díjak bevezetését tervezi, a hangroaming szabályozáshoz hasonló rendszerben.

A Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási Táblázata és a Rádióalkalmazási Táblázat 2008 októberében módosításra került, ami lehetővé tette a 450 MHz-es („B” blokk) és a 26 GHz-es („C-G” blokk) frekvenciák használatára kiírt pályázatot.

A negyedik mobil engedélyre kiírt pályázaton egy IMT-2000/UMTS/DCS 1800/E-GSM900 komplett spektrumcsomag („A” blokk) került felajánlásra az új belépő jelöltek számára. A pályázaton a már piacon lévő mobilszolgáltatók nem vehettek részt. A frekvenciahasználati jog teljes mértékben átruházható (de a már piacon lévő mobilszolgáltatóknak nem), az E-GSM900 sáv esetén lehetőség van maximum 16 csatorna átruházására a már piacon lévő mobilszolgáltatóknak is. Négy vállalat adott be ajánlatot.

A 450 MHz-es pályázaton csak egy engedély kerül kiadásra, nagyobb sávszélességű, digitális cellás rendszer részére. A már piacon lévő mobilszolgáltatók és a 3,5 GHz-es frekvenciahasználati jogosultsági engedéllyel rendelkező szolgáltatók nem vehettek részt a pályázaton. Két vállalat adott be ajánlatot.

A 26 GHz-es pályázaton öt engedélyt adnak ki, kettő 112 MHz, egy 84 MHz és kettő 56 MHz széles frekvencia blokkra. A már piacon lévő mobilszolgáltatók is indulhattak a pályázaton, de csak a 84 MHz-es blokkért. A frekvenciákat nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásra vagy elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetésére (mobil gerinchálózat) lehet felhasználni. A T-Mobile HU kizárólag a 26 GHz „D” blokkját pályázta meg, az „E” blokkra pedig két pályázat érkezett.

1.3.5 Macedón mobil szolgáltatások

A T-Mobile Macedonia (T-Mobile MK), a Csoport leányvállalata, Macedónia vezető mobil szolgáltató társasága. Az Elektronikus Kommunikációs Törvény legutóbbi, 2008. augusztus 4-én közzétett módosítása révén a korábban kötött koncessziós szerződés 2008. augusztus 5-ével hatályát vesztette. 2008. szeptember 5-én az Elektronikus Kommunikációs Ügynökség hivatalból értesítette a T-Mobile MK-t a Koncessziós Szerződés hatálya alatt hozzátartozó nyilvános elektronikus kommunikációs hálózatokról és/vagy szolgáltatásokról. Továbbá kiadta az EKT-nek megfelelő formátumú, a T-Mobile MK által a GSM 900 sávban 25 Mhz-es sávszélességben használt rádiófrekvencia licencét 2018. szeptember 5-éig, amely további 20 évvel meghosszabbítható. Az EKT szerint a T-Mobile MK adat- és rádió-átvitelhez nyilvános hálózat biztosítására, és a kapcsolódó adat- és rádió kommunikációs szolgáltatások nyújtására jogosult.

Az Ügynökség megvizsgálta a hívásvégződtetési szolgáltatások és a nyilvános mobil távközlési hálózatok piacát és 2007. november 26-án a T-Mobile MK-t és a Cosmofon-t (a T-Mobile MK versenytársa) JPE-nek minősítette, melynek következtében számos kötelezettség teljesítését írta elő a társaságok számára (összekapcsolás és hozzáférés, átláthatóság és diszkriminációmentesség az összekapcsolás és hozzáférés terén, számviteli szétválasztás, árszabályozás és költségelszámolás).

Az Ügynökség 2007 novemberében nyilvános 3G rádiófrekvencia használatára nyilvános tendert írt ki, melyet a Cosmofon nyert meg, amely így 3G kereskedelmi szolgáltatását 2008. augusztus 12-én kezdte meg. 2008. szeptember 2-án három darab, egyenként 10 millió eurós egyszeri díjért megvásárolható 3G licencre írtak ki tendert. 2008. szeptember 15-én egy újabb tendert hirdettek, ezúttal is három darab 3G licencre, melyek közül egyet a T- Mobile MK szerzett meg. A T-Mobile MK-nak a 3G szolgáltatások bevezetését 2009. június 17-ig írták elő. A T- Mobile MK 10 millió euró egyszeri díjat fizetett a 3G licenszért.

A Kormány hivatalosan további két, egyenként 5 millió eurós egyszeri díjért megvásárolható 3G licenc kiírásáról döntött. A licencekről szóló nyilvános tendert még nem tette közzé.

1.3.6 Montenegrói mobil szolgáltatások

A T-Mobile Crna Gora (T-Mobile CG), a Csoport leányvállalata, a Montenegróban kiadott három GSM/UMTS licenc egyikének birtokosa. A T-Mobile CG 2000. július 1-jén lépett be a mobil távközlési piacra, négy évvel a már piacon levő első szolgáltató belépése után. A harmadik szolgáltató 2007-ben lépett piacra. A T-Mobile CG 2007- ben kezdte meg 3G szolgáltatását.

A nemrégiben bevezetett Elektronikus Kommunikációs Törvény (bővebben ld. 1.3.3 megjegyzés) értelmében a T-Mobile CG JPE-nek minősül a saját hálózatán végződő hanghívások piacán, bár a Törvény ennek kapcsán semmilyen konkrét kötelezettséget nem ír elő. Számhordozhatósági kötelezettség nem terheli a T-Mobile CG-t. A kapcsolási díjakat a Szabályozó összehasonlító elemzés alapján hagyta jóvá. Várhatóan néhány év múlva költség alapú árakat kell alkalmazni.

2 SZÁMVITELI POLITIKA

2.1 Az éves beszámoló készítésének alapja

A Magyar Telekom konszolidált éves beszámolója az Európai Unió (EU) által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal (IFRS) összhangban készült. Minden a Nemzetközi Számviteli Szabványok Bizottsága (IASB) által kiadott, a konszolidált éves beszámoló készítésének időpontjában hatályos, és a Magyar Telekom-ra is releváns IFRS szabályt befogadott az EU. Így a konszolidált éves beszámoló az IASB által kiadott IFRS elvekkel is összhangban van, valamint a Magyar Számviteli Törvény konszolidált beszámolóra vonatkozó előírásainak is eleget tesz, mely utóbbi az EU által befogadott IFRS szabályokra hivatkozik.

A konszolidált éves beszámolóban minden adat millió forintban („Ft”) szerepel. A könnyebb érthetőség érdekében a 2008. évi konszolidált mérleg, eredménykimutatás és cashflow kimutatás adatai millió dollárban („USD”) is szerepelnek; 1 USD = 187,91 Ft árfolyamon átszámítva (a Magyar Nemzeti Bank 2008. december 31-én érvényes hivatalos árfolyama). Ezen átszámítások kiegészítő információként szolgálnak, és nem auditáltak.

Az IFRS szerinti beszámoló elkészítése kritikus számviteli becsléseket, valamint vezetői döntések meghozatalát követeli meg a Csoport számviteli politikájának alkalmazása során. A magas szintű döntéseket igénylő illetve kiemelten összetett területek, továbbá a konszolidált éves beszámoló szempontjából jelentősnek minősülő feltételezések és becslések a 4. megjegyzésben kerülnek bemutatásra.

2.1.1 Hatályos standardok, módosítások és értelmezések, melyeket a Csoport 2008-ban alkalmazott

- IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és értékelés (módosított). Az IASB 2008. október 14-én tette közzé az IAS 39 és az IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok: Közzététel módosításait. A módosítások a nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok átsorolására vonatkoznak, mely eddig nem volt megengedett. A módosítás most kivételes körülmények között lehetővé teszi az átsorolást. Amennyiben valamely társaság él ezzel a lehetőséggel, az IFRS 7 további bemutatási követelményeket támaszt. A módosításoknak nincs hatása a Magyar Telekom saját tőkéjére, eredményére, sem beszámolójára, mivel a Csoport nem tett és nem is tervez átsorolást tenni. A módosítás 2008. júliustól hatályos és az EU is befogadta.

- IFRIC 11 Az IFRS 2 – Csoport- és saját részvényekkel kapcsolatos tranzakciók – értelmezése. Az IFRS 2 nem határozta meg pontosan, hogy hogyan kell számolni, ha egy leányvállalat dolgozói az anyavállalat részvényeit kapták juttatásként. Az IFRIC 11 tisztázza, hogy bizonyos tranzakciók az IFRS 2 szerint tőke alapú illetve pénzalapú kifizetésként kerülnek elszámolásra. Az IFRS 2 egy csoporton belül két vagy több egységet érintő részvény alapú tranzakciókra is vonatkozik. A Csoport ezt az értelmezést 2008. január 1-jétől alkalmazza, bár nem fordult elő a hatálya alá tartozó tranzakció. Az értelmezést az EU is befogadta.

- IFRIC 12 Szolgáltatásokhoz kapcsolódó koncessziós megállapodások. Ez az értelmezés azon vállalatokra vonatkozik, amelyek szolgáltatásokhoz kapcsolódó koncessziós megállapodásokban vesznek részt, valamint útmutatás ad az állami-magán szolgáltatási koncessziók szolgáltatónál történő elszámolásához. Habár az EU még nem fogadta be ezt az értelmezést, mivel a Csoport a vonatkozó standardokat az IASB által kiadott IFRIC-hez hasonlóan értelmezte eddig is, nem volt jelentős hatása a beszámolóra.

2.1.2 A Csoport szempontjából nem releváns, 2008-ban hatályos standardok, módosítások és értelmezések

- IFRIC 14 IAS 19 értelmezése - Járadékkal meghatározott eszközök értékhatára, szavatoló tőke követelmény és ezek kölcsönhatásai. Az IFRIC 14 általános iránymutatást ad arra nézve, hogy az IAS 19 (Munkavállalói juttatások) értelmében hogyan kell meghatározni az eszközként elszámolható nyugdíjalap-többletek értékhatárát. Kifejti azt is, hogy a törvénybe vagy szerződésbe foglalt szavatoló tőke követelmény hogyan érinti a nyugdíjalap eszközeit és kötelezettségeit. Ez az értelmezés nem érinti a Csoportot, mivel a Csoportnak nincs

finanszírozott meghatározott járulékot nyújtó nyugdíjalapja. Az Európai Unió is befogadta a standardot.

2.1.3 Meglévő standardok módosításai, értelmezései és új standardok, amelyek még nem hatályosak, és amelyeket Csoport hatályba lépésük előtt nem alkalmaz

- IAS 1 Pénzügyi beszámolók bemutatása (felülvizsgált). A felülvizsgált IAS 1 a pénzügyi beszámolók bemutatásának átfogó követelményeit fogalmazza meg, iránymutatást ad szerkezeti és minimális tartalmi elvárások vonatkozásában. A Csoport 2009. január 1-jével alkalmazza majd az értelmezést. A Csoport nem számít arra, hogy a felülvizsgált IAS 1 jelentős változásokat okozna a Csoport pénzügyi beszámolók bemutatásában. A standardot az EU is befogadta.

- IAS 23 Hitelköltségek (felülvizsgálva 2007 márciusában). A felülvizsgált IAS 23 szerint egy társaságnak aktiválnia kell a minősített eszközök beszerzéséhez, előállításához, termeléséhez közvetlenül kapcsolódó hitelezési költségeket. A Csoport nem számít arra, hogy a felülvizsgált IAS 23 szabályai hatással lennének a Csoport beszámolójára, mivel a Csoport számviteli politika már eddig is előírta a minősített eszközökhöz hozzárendelhető hitelezési költségek aktiválását. A felülvizsgált standardot az EU is befogadta.

- IFRS 2 (módosított). 2008 januárjában az IASB kiadta az IFRS 2 - Részvény alapú kifizetések módosítását. A fő módosítások és pontosítások az átruházás feltételeire és a visszavonásokra vonatkoznak. Az IFRS 2 változtatásait 2009. január 1-jével vagy ezen időpont után kezdődő pénzügyi években kell alkalmazni. A Csoport nem rendelkezik jelentős mértékű részvény alapú kifizetésekkel, ezért a módosított IFRS 2-nek várhatóan nem lesz jelentős hatása a Csoportra nézve. A módosított standardot az EU is befogadta.

- IFRS 3, IAS 27 (módosított). Az IASB 2008 januárjában adta ki az IFRS 3 – Akvizíciók és IAS 27 - Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások módosított változatait. A jelentős változásokat az alábbiakban foglaljuk össze:

- Az IFRS 3 lehetővé teszi a felvásárolt társaságban meglévő bármely ellenőrzést nem biztosító részesedés (új kifejezés a 'kisebbségi részesedésre') értékelését valós értéken, vagy a felvásárolt társaság goodwilljének 100%-ának, és nem csak goodwillnek a felvásárló társaságra eső részének elismerését ('teljes goodwill' opció). Ez az opció eseti alapon választható.

- Fokozatos felvásárlások esetében a felvásárolt társaság eszközeinek és kötelezettségeinek (beleértve a goodwill is) valós értéke az ellenőrzés megszerzésének időpontjában kerül meghatározásra. Ennek megfelelően a goodwill a felvásárolt társaságban korábban meglévő részesedés felvásárlás napján érvényes valós érték és a fizetett ellenérték valamint a megszerzett nettó eszközök értéke közötti különbség.

- Egy leányvállalati befektetésben levő tulajdonosi részesedés csökkenése az ellenőrzés megtartása mellett, tulajdonosok közötti tranzakciónak minősül, amelyet a saját tőkében kell kimutatni, és nem lehet nyereséget vagy veszteséget elszámolni.

- Egy leányvállalati befektetésben levő tulajdonosi részesedés csökkenése, mely az ellenőrzés elvesztésével jár, a megmaradó részesedés valós értékének újraértékelését eredményezi. A valós és könyv szerinti érték közötti különbség a részesedés kivezetésének nyeresége vagy vesztesége, amelyet az eredmény terhére kell elszámolni.

- A felvásárlással kapcsolatos költségeket az akvizíciótól elkülönülten kell a tárgyidőszakban költségként elszámolni és nem a goodwill értékében figyelembe venni. A felvásárlónak a felvásárlás időpontjában kell kötelezettségként elszámolnia a függő további kifizetéseket. Amennyiben a függő további kifizetésre elszámolt kötelezettség mértéke megváltozik egy, a felvásárlás napját követő esemény következtében (pl. teljesül egy jövedelmezőségi cél), a különbözetet az alkalmazandó IFRS szabályoknak megfelelően az eredményben és nem a goodwill módosításként kell elszámolni.

- A módosított standard előírja, hogy a vállalkozás rendelje hozzá a rá eső veszteséget az

ellenőrzést nem biztosító részesedéshez, még abban az esetben is, ha ennek következtében az ellenőrzést nem biztosító részesedés negatív egyenlegű lesz.

- A felvásárló és felvásárolt társaság között már korábban fennállt jogviszony tényleges rendezésének hatását az ellenérték meghatározása során nem szabad figyelembe venni.

- Az IFRS 3 módosított változata a felvásárolt társaság részére az akvizíciót megelőző időszakban biztosított és az akvizícióval újra megszerzett jogaira (pl. szellemi termékek használatára vonatkozó jog) vonatkozó szabályokat tartalmaz.

- A módosított IFRS 3 hatálya immár kiterjed a csak kölcsönös vállalkozásokat érintő üzleti kombinációkra, és a csak szerződés által megvalósuló akvizíciókra is.

A módosított IFRS 3 alkalmazása kötelező a 2009. július 1-jén vagy azt követően kezdődő évekre vonatkozó beszámolókban bemutatott akvizíciók tekintetében. Legkorábban a 2007. június 30-án vagy azt követően kezdődő években lehet a standardot alkalmazni. Az IAS 27 változásait a 2009. július 1-jén vagy azt követően kezdődő évekre vonatkozó beszámolókban kell először alkalmazni, de a korábbi alkalmazás is megengedett. Bármelyik módosított standard kötelező hatályba lépése előtt történő alkalmazása a másik módosított standard kötelező hatályba lépése előtt történő alkalmazását követeli meg. A menedzsment nem tervezi a módosított standardok korai alkalmazását. Úgy gondoljuk, hogy a módosított standardok nem lesznek jelentős hatással a Csoport pénzügyi jelentéseire. Az Európai Unió is befogadta a módosított IAS 27-et, míg a módosított IFRS 3-at még nem.

- IFRS 8 Működési szegmensek. Az IFRS 8 szerint a szegmensek egy gazdasági társaság alkotó elemei, amelyeket az egység vezető operatív döntéshozói rendszeresen felülvizsgálnak, és amelyek a belső jelentéseknek megfelelően kerülnek meghatározásra. Az IFRS 8 követelményeket támaszt a termékek és szolgáltatások, földrajzi területek és a jelentős ügyfelek bemutatásával kapcsolatban is. A standardot az EU is befogadta. A Csoport 2009-től fogja alkalmazni az IFRS 8 szabályait.

A standard alkalmazása a Csoport szegmensek szerinti bemutatásának jelentős változását fogja eredményezni. A Csoport 2008 során átalakította, hogy a vezető döntéshozói hogyan döntenek az erőforrások elosztásáról, ami különbözik a Csoport jelenlegi, az IAS 14 szerint jelentendő szegmenseitől. 2008 során kialakított új struktúra a vevő szerinti szegmentálásra (lakossági/vállalati ügyfelek) helyezi a hangsúlyt, a vevőket kiszolgáló technológia (vezetékes/mobil szolgáltató) helyett.

- IFRIC 13 Ügyfél hűségprogramok. Az értelmezés azon társaságok számviteli kérdéseivel foglakozik, amelyek az értékesítési folyamat során hűségjutalmak biztosításával próbálják további áruk vagy szolgáltatások megvásárlására ösztönözni ügyfeleiket. Különösképpen arra vonatkozóan ad iránymutatást, hogyan kell elszámolni az ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatások nyújtásából eredő és termékek átadására vállalt kötelezettséget. A Csoport 2009. január 1-jével alkalmazza az értelmezést. Az IFRIC 13 várhatóan nem okoz jelentős változást a Csoport számviteli eljárásaiban (19.2. megjegyzés), mivel az ügyfél hűségprogramok elszámolása eddig is alapvetően az IFRIC 13 által előírt módon történt. Az Európai Unió is befogadta az értelmezést.

- IFRIC 18 Eszközátvétel ügyfelektől. Az értelmezés tisztázza azokat az IFRS követelményeket, amelyek olyan tranzakciókra vonatkoznak, amikor egy ügyféltől az ő hálózatra kapcsolásához, vagy az ő valamilyen termékkel vagy szolgáltatással történő folyamatos ellátásához tárgyi eszköz (vagy tárgyi eszköz beszerzésére szánt pénzeszköz) átvételére kerül sor. Az értelmezést a 2009. július 1-jén vagy azt követően kezdődő évekre vonatkozó beszámolókban kell alkalmazni, ugyanakkor visszamenőleges korlátozott alkalmazása is megengedett. A Vezetőség jelenleg vizsgálja, hogy az értelmezésnek milyen hatása lesz a Csoport pénzügyi jelentéseire. Az Európai Unió még nem fogadta be az értelmezést.

2.1.4 Még nem hatályos, és a Csoport működése szempontjából nem releváns standardok, módosítások és értelmezések

- IAS 32 (módosított) 2008 februárjában az IASB módosította az IAS 32-t, az eladási opciós pénzügyi instrumentumok mérlegbe sorolása és a felszámolásból eredő kötelezettségek vonatkozásában. A módosítások következtében bizonyos pénzügyi instrumentumok, amelyek jelenleg megfelelnek a pénzügyi kötelezettségek feltételeinek, a jövőben a tőkében kerülnek bemutatásra. A módosítások részletes feltételeket tartalmaznak az ilyen pénzügyi instrumentumok beazonosításához. Az IAS 32 módosításait a 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő évekre vonatkozó beszámolókban kell alkalmazni. A Csoportnak jelenleg nincs olyan pénzügyi instrumentuma, amelyet érintenének az IAS 32 módosításai, így a módosításoknak várhatóan nem lesz hatása a Csoport pénzügyi jelentéseire. Az Európai Unió is befogadta a standardot.

- IAS 39 (módosított) Az IASB 2008 augusztusában módosította az IAS 39-t a fedezeti elszámolási szabályok (hedge accounting) vonatkozásában. A módosítás lehetővé teszi, hogy egy bizonyos meghatározott ár vagy változó alatti vagy fölötti értékben mutassa be a fedezett tétel cashflowjában vagy valós értékében bekövetkezett változásokat. Az IAS 39 módosításait a 2009. július 1-jén vagy azt követően kezdődő évekre vonatkozó beszámolókban visszamenőlegesen kell alkalmazni. A módosításoknak nem lesz hatása a Csoport pénzügyi jelentéseire, mivel a Magyar Telekom nem alkalmazza a fedezeti elszámolási szabályokat. Az Európai Unió még nem fogadta be a standardot.

- IFRS 1 Az IFRS-ek első alkalmazása (felülvizsgált) Az IASB 2008 novemberében kiadta az IFRS 1 felülvizsgált változatát. Mivel a Csoport régóta IFRS szerinti beszámolót készít, sem az eredeti, sem a felülvizsgált standard nem releváns a Csoport számára. Az Európai Unió szintén befogadta a felülvizsgált standardot.

- IFRIC 15 Ingatlan-beruházási szerződések. Az értelmezés azon vállalkozások árbevételének és a hozzájuk kapcsolódó költségeknek az elszámolására vonatkozik, amelyek ingatlanok kivitelezését végzik, majd azt még az ingatlan elkészülte előtt értékesítik. Az IFRIC 15 meghatározza, hogy egy ingatlan-beruházási szerződés az IAS 11 "Beruházási szerződések" vagy az IAS 18 "Bevételek" hatálya alá tartozik. Ezt az értelmezést a 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő évekre kell alkalmazni. Mivel a Magyar Telekomnál nem fordul elő ilyen beruházás, az IFRIC 15 nem releváns a Csoport számára. Az Európai Unió még nem fogadta be az értelmezést.

- IFRIC 16 Külföldi érdekeltségben lévő nettó befektetés fedezése. Az IFRIC 16 útmutatást ad a nettó befektetések fedezésével kapcsolatban, úgymint mely kockázatok tekinthetők fedezett kockázatnak, illetve a csoporton belül hol tartható a fedezeti instrumentum. Fedezeti számvitelt csak olyan árfolyamkockázat esetén lehet alkalmazni, amely az anyavállalat és a külföldi érdekeltségben lévő nettó befektetése által alkalmazott eltérő funkcionális pénznemből ered. Fedezeti instrumentum lehet egy származékos vagy nem-származékos pénzügyi instrumentum, amelyet a csoport bármely tagja vagy tagjai tarthatnak (kivéve a fedezeti ügylet tárgyát képező külföldi érdekeltség), amennyiben teljesülnek az IAS 39.88 megjelölési, dokumentációs és hatékonysági követelményei. Ezt az értelmezést a 2008. október 1-jén vagy azt követően kezdődő évekre kell alkalmazni. Mivel a Magyar Telekomnál nem fordul elő ilyen fedezeti ügylet, illetve nem alkalmazza a fedezeti számvitelt, az IFRIC 16 értelmezés nem érinti a Csoport beszámolóját. Az Európai Unió még nem fogadta be az értelmezést.

- IFRIC 17 Nem pénzbeli osztalékfizetés a tulajdonosoknak. A 2008. novemberében kiadott értelmezés útmutatást ad azokra az esetekre, hogy mikor számolja el a vállalkozás a fizetendő nem pénzbeli (pl. tárgyi eszköz) osztalékot, hogyan értékelje a vállalkozás a fizetendő osztalékot, illetve hogyan kell elszámolnia a felosztott eszközök nyilvántartási értéke és a fizetendő osztalék nyilvántartási értéke közti esetleges különbséget. Ezt az értelmezést a 2009. július 1-jén vagy azt követően kezdődő évekre kell alkalmazni. Mivel a Magyar Telekom nem fizet nem pénzbeli osztalékokat, az IFRIC 17 nem érinti a Csoport beszámolóját. Az Európai Unió még nem fogadta be az értelmezést.

2.2 Konszolidáció

2.2.1 Leányvállalatok

A leányvállalatok, vagyis azok a vállalatok, amelyekben a Csoport 50%-ot meghaladó szavazati joggal rendelkezik, illetve azok pénzügyi és működési politikáját bármilyen más módon ellenőrzi, konszolidálásra kerülnek.

Annak megállapítása, hogy a Csoport irányít-e egy másik gazdasági társaságot vagy sem, a jelenleg gyakorolható, illetve átváltható potenciális szavazati jogok, és azok hatásának figyelembevételével történik.

A leányvállalatok attól az időponttól kerülnek konszolidálásra, amikor az irányítást a Csoport megszerzi, az irányítás megszűnésével pedig kikerülnek a konszolidálási körből. Egy leányvállalat megvásárlásának könyvelése az akvizíciós számviteli eljárás szerint történik. A megszerzés költsége tartalmazza az átadott eszközöknek, az újonnan kibocsátott saját részvényeknek és vállalt kötelezettségeknek az akvizíció időpontjában fennálló valós értékét, valamint a megszerzéssel járó közvetlen költségeket. A leányvállalat nettó eszközértékének és függő kötelezettségeinek valós értéke fölötti többletérték goodwillként kerül elszámolásra. Ha az akvizíció költsége alacsonyabb a felvásárolt leányvállalat nettó eszközállományának valós értékénél, a különbséget az eredménykimutatásban számoljuk el (egyéb bevételek).

Olyan akvizíciók esetében, ahol a tranzakcióra közös irányítás alatt álló vállalatok (azaz a Deutsche Telekom Csoport vállalatai) között kerül sor, a tranzakció az átadó könyveiben szereplő könyv szerinti értéken kerül kimutatásra, és minden esetleges nyereség, veszteség vagy a könyv szerinti érték és az eladási- illetve vételár közötti különbség az eredménytartalékban kerül elszámolásra.

A Magyar Telekom Csoport tagvállalatai közötti tranzakciók, egyenlegek és a tranzakciókon keletkezett nem realizált nyereségek kiszűrésre kerülnek. A leányvállalatok számviteli politikájának harmonizációja megtörtént a Csoporton belüli egységes számviteli politika biztosítása érdekében.

A kisebbségi részesedések tulajdonosaival való tranzakciók külső féllel való tranzakciónak minősülnek. A kisebbségi részesedés tulajdonosának történő értékesítés nyeresége vagy vesztesége az eredménykimutatásban kerül elszámolásra. A kisebbségi részesedés tulajdonosától történő beszerzés eredményeképpen goodwill keletkezik, amely a fizetett ellenérték és a leányvállalat megszerzett nettó eszközállományának könyv szerinti értéke közötti különbség.

2.2.2 Társult és közös vezetésű vállalatok

Társult vállalatoknak tekintjük azokat a vállalatokat, amelyekben a Csoport 20% és 50% közötti szavazati jogokat gyakorol, illetve amelyek felett a Csoport jelentős befolyással bír, azonban nem irányít. Közös vezetésű vállalatoknak tekintjük azokat a vállalatokat, amelyekben a Csoport és egy egyenértékű külső partner egyaránt 50-50%-os szavazati joggal bír. A társult és közös vezetésű vállalatok az „equity” módszerrel kerülnek könyvelésre, és bekerülési értéken kerülnek a könyvekbe. A Csoport társult és közös vezetésű vállalatokban lévő részesedése tartalmazza a beszerzéskor meghatározott goodwill értékét, csökkentve az esetleges értékvesztések halmozott értékével.

A Csoport társult és közös vezetésű vállalatainak akvizíció utáni nyereségéből illetve veszteségéből való részesedése az eredmény kimutatásban kerül elismerésre (Részesedés társult és közös vállalatok eredményéből). Az akvizíció utáni mozgások halmozott értéke a befektetés könyv szerinti értékével szemben kerül elszámolásra. Ha a Csoport társult vagy közös vezetésű vállalatának veszteségéből való részesedése eléri vagy meghaladja a részesedés értékét, a Csoport csak abban az esetben ismer el a részesedés értékét meghaladó veszteséget, ha jogi vagy vélelmezett kötelezettséget vállalt vagy kifizetéseket eszközölt a társult vagy közös vezetésű vállalat nevében.

A Csoport és társult vagy közös vezetésű vállalata közötti tranzakciók nem realizált nyeresége a társult illetve közös vezetésű vállalatban levő részesedése mértékéig kiszűrésre kerül. A társult és közös vezetésű vállalatok számviteli politikája szükség esetén módosításra került a Csoporton belüli egységes számviteli politika biztosítása érdekében.

2007. és 2008. december 31-én a Csoport jelentősebb működő leány-, társult és közös vezetésű vállalatai az alábbiak voltak:

Leányvállalatok Részesedési hányad Tevékenység

2007 2008

december 31-én

Magyarországon bejegyzett T-Kábel ..................................................	100%	100%	Kábeltelevíziós szolgáltató
Dataplex .................................................	100%	100%	IT berendezések kollokációs
Origo ......................................................	100%	100%	szolgáltatója Internet és tartalomszolgáltató
KFKI.......................................................	100%	100%	Rendszerintegrációs és IT szolgáltató
IQSYS ....................................................	100%	100%	Rendszerintegrációs és IT szolgáltató
BCN Rendszerház (BCNR) ....................	100%	- (a) Rendszerintegrációs és IT szolgáltató
T-Systems Hungary (TSH) ....................	100%	- (a) Rendszerintegrációs és IT szolgáltató
Pro-M ....................................................	100%	100%	Egységes digitális rádióhálózat (EDR) szolgáltatója
Macedóniában bejegyzett Makedonski Telekom (MKT) ................	56,67%	56,67%	Vezetékes távközlési szolgáltató
T-Mobile Macedonia (T-Mobile MK)....	56,67%	56,67%	Mobiltávközlési szolgáltató
Stonebridge ...........................................	100%	100%	Holding cég
Montenegróban bejegyzett Crnogorski Telekom (CT) .....................	76,53%	76,53%	Vezetékes távközlési szolgáltató
T-Mobile Crna Gora (T-Mobile CG) .....	76,53%	76,53%	Mobil távközlési szolgáltató
Internet Crna Gora (ICG) ......................	76,53%	76,53%	Internet- és tartalomszolgáltató
Romániában bejegyzett Combrigde ..............................................	100%	100%	Alternatív távközlési szolgáltató
Bulgáriában bejegyzett Orbitel.....................................................	100%	100%	Alternatív távközlési és internet
			szolgáltató

(a) A T-Systems Hungary az IQSYS-be, a BCNR pedig a KFKI-be olvadt be 2008. január 1-jei hatállyal.

Társult / közös vezetésű vállalatok Részesedési hányad Tevékenység

2007 2008

	december 31-én
Magyarországon bejegyzett
Hunsat ....................................................	50%	50%	Műholdas távközlés
Magyar RTL (M-RTL) ...........................	25%	25%	Televíziós társaság
IKO-Telekom Média Holding (ITMH) ..	50%	50%	Média holding társaság

A Csoportnak a fentiekben felsorolt leány-, társult és közös vezetésű vállalatokban birtokolt tulajdonrésze megegyezik az azokban lévő szavazati jogaival.

2.3 Külföldi pénznemátváltás

2.3.1 Funkcionális és jelentési pénznem

A Csoport tagjainak pénzügyi beszámolóiban szereplő adatai az adott társaság elsődleges működési környezetének pénznemében (funkcionális pénznem) szerepelnek.

A konszolidált éves beszámoló adatai millió Ft-ban, a Csoport funkcionális és jelentési pénznemében szerepelnek.

2.3.2 Tranzakciók és egyenlegek

A devizaműveletek a tranzakció napján érvényes árfolyamon kerülnek átszámításra a funkcionális pénznemre. Az ilyen tranzakciók kifizetésével járó, illetve a devizában nyilvántartott pénzügyi eszközök és kötelezettségek év végén esedékes átértékeléséből adódó árfolyamveszteség és nyereség az eredménykimutatásban (pénzügyi bevételek) kerül elismerésre.

2.3.3 A Csoport tagvállalatai

A Csoport azon tagvállalatának eredménye és mérlege, amely a jelentési pénznemtől eltérő funkcionális pénznemmel rendelkezik (melyek közül egyik sem hiperinflációs gazdasági környezetben működik), az alábbi módon kerül átváltásra a jelentési pénznemre:

− A felvásárolt külföldi leányvállalatok első konszolidációjakor az eszközöket és kötelezettségeket a konszolidált mérlegben az akvizíció napján érvényes árfolyamon átszámított forintösszegben szerepeltetjük. A 2004. március 31. előtt történt akvizíciók esetében a vételár allokálásból fakadó valós érték korrekció és a goodwill forintban került elszámolásra. A 2004. április 1-je utáni konszolidációs különbözetek a leányvállalat saját pénznemében kerülnek elszámolásra az IAS 21 - Árfolyamváltozások hatásai - szerint.

− A bemutatott mérlegekben az eszközök és kötelezettségek az adott mérleg-fordulónapon érvényes záró árfolyamon szerepelnek.

− Az eredménykimutatás tételeit kumulált átlag-árfolyamon számítjuk át forintra.

− Minden árfolyamváltozásból adódó különbözet közvetlenül a konszolidált saját tőkében (halmozott átváltási különbözetként) kerül elszámolásra. Amennyiben a Csoport eladja egy külföldi tevékenységének egy részét vagy a teljes tevékenységet, az eladásig a tőkében elszámolt árfolyam különbözet az értékesítés nyereségén vagy veszteségén keresztül az eredménykimutatásban kerül elismerésre.

2.4 Pénzügyi instrumentumok

A pénzügyi eszközök magukban foglalják főként a pénzeszközöket, vevőket, valamint származékos és nem származékos kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközöket.

A pénzügyi kötelezettségek általában pénz és egyéb pénzügyi eszközök kifizetésének igényéből erednek. Főként kötvényeket és egyéb értékpapírosított kötelezettségeket, szállítókat, bankkal és kapcsolt vállalatokkal szembeni kötelezettségeket, pénzügyi lízing kötelezettségeket, valamint származékos pénzügyi kötelezettségeket foglal magában.

2.4.1 Pénzügyi eszközök

A Csoport a pénzügyi eszközeit a következő kategóriákba sorolja:

(a) eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

(b) kölcsönök és követelések

(d) lejáratig tartandó befektetések

A pénzügyi lízing követelések és kötelezettségek megfelelnek a pénzügyi instrumentumok követelményeinek, de ezeket az IAS 17-nek megfelelően ismerjük el és értékeljük.

A csoportosítás attól függ, hogy milyen célból szereztük be a pénzügyi eszközt. A menedzsment a vétel időpontjában meghatározza a pénzügyi eszközök besorolását.

A pénzügyi eszközök elismerése (vásárlás) és kivezetése (eladás) azon a napon történik, amikor a Csoport elkötelezi magát az eszköz beszerzésére, illetve értékesítésére. Minden nem eredménnyel szemben valós értéken értékelt befektetést a tranzakciós költséggel növelt valós értékén ismerünk el. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt befektetések valós értéken kerülnek elismerésre, míg a tranzakciós költségek az eredménykimutatásban kerülnek elszámolásra.

A pénzügyi eszközöket kivezetjük a könyvekből, ha az adott befektetésből származó cashflow bevételre való jogosultságunk lejárt vagy átruházásra került, és a Csoport egyben átruházta a tulajdonláshoz kapcsolódó lényeges kockázatokat és előnyöket is.

(a) Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

Az „eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök” értékelési kategória a következő pénzügyi eszközöket foglalja magában:

− Pénzügyi eszközök, amelyeket eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként, az ún. valós érték opció alapján, az IAS 39-nek megfelelően ide sorolunk.

− Pénzügyi eszközök, amelyeket alapvetően azonnali vagy a közeljövőben történő továbbértékesítés céljára szereztünk meg, és így „kereskedési céllal tartottnak” minősülnek.

− A származékos pénzügyi eszközök, melyek a „kereskedési céllal tartott” kategóriába tartoznak.

Az ebbe a kategóriába tartozó eszközök a forgóeszközök között (egyéb pénzügyi eszközök) vannak nyilvántartva.

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközöket a bekerülést követően is valós értéken tartjuk nyilván. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értékének változásából adódó nyereség vagy veszteség azok felmerülésének évében az eredménykimutatásban (Pénzügyi bevételek) kerül elszámolásra. A Csoport csak derivatív pénzügyi instrumentumokat sorol ebbe a kategóriába.

(b) Kölcsönök és követelések

A kölcsönök és követelések olyan fix vagy meghatározható kifizetéssel rendelkező nem származékos pénzügyi eszközök, amelyek nem jegyzettek aktív piacon. A kölcsönök és követelések a forgóeszközök között (követelések) vannak nyilvántartva, kivéve, amelyek lejárata meghaladja a 12 hónapot a mérleg fordulónaptól számítva. Utóbbiak a befektetett eszközök között vannak kimutatva.

A következő tételek kerülnek besorolásra a „kölcsönök és követelések” értékelési kategóriába:

− pénzeszközök

− harmadik felekkel szembeni kölcsönök és követelések

− vevők

− dolgozói kölcsönök

− egyéb követelések

A kölcsönök és követelések valós értéken kerülnek be a könyvekbe, a későbbiekben pedig az amortizált bekerülési értéken kerülnek értékelésre az effektív kamatláb módszer használatával.

Pénzeszközök

Vevők és egyéb követelések

A követelések bekerüléskor valós értéken, a későbbiekben pedig az értékvesztéssel csökkentett, effektív kamatláb módszerrel meghatározott amortizált bekerülési értéken vannak nyilvántartva. A követelések értékvesztése akkor kerül megállapításra, ha bizonyos, hogy a Csoport nem fogja tudni beszedni összes kintlévőségét a követelések eredeti lejáratának megfelelően. Ilyen bizonyosságra utalhatnak az adós jelentős pénzügyi nehézségei, az adós valószínűsíthető csődeljárása vagy pénzügyi átalakítása, fizetések elmulasztása vagy korábbi beszedési tapasztalatok.

Amennyiben objektív bizonyíték van arra, hogy az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott kölcsönökön és követeléseken értékvesztés miatti veszteség keletkezett, a veszteség összegét az eszköz könyv szerinti értéke, valamint a becsült jövőbeni cashflow-knak (figyelembe nem véve a jövőbeni hitelezési veszteségeket, amelyek még nem merültek fel) a pénzügyi eszköz eredeti effektív kamatlábával (azaz a bekerüléskor kiszámított effektív kamatlábbal) diszkontált jelenértéke közötti különbözetként kell meghatározni. Az eszköz könyv szerinti értékét egy értékvesztési számla alkalmazásával csökkentjük. A veszteség összegét az eredményben (Egyéb működési költségek - követelések értékvesztése) számoljuk el.

A Csoport először felméri, hogy az egyedileg jelentős pénzügyi eszközökre vonatkozóan egyedileg, továbbá az egyedileg nem jelentős pénzügyi eszközök csoportjára egyedileg vagy összevontan fennáll-e objektív bizonyíték az értékvesztésre. Amennyiben nincs objektív bizonyíték valamely egyedileg értékelt pénzügyi eszköz értékvesztésére, akár jelentős az eszköz, akár nem, az adott eszközt a Magyar Telekom Csoport felveszi egy hasonló hitelkockázati jellemzőkkel rendelkező csoportba, és azokat együttesen teszteli értékvesztés szempontjából. Az értékvesztés szempontjából egyedileg megvizsgált eszközök, amelyekre értékvesztés kerül elszámolásra, nem kerülnek bevonásra a csoportos értékvesztési vizsgálatba.

A Csoport általánosan használt politikája a csoportos értékvesztési vizsgálatra a viszonylag hasonló jellegű ügyfelek nagy száma miatt a követelések koranalitikáján alapul.

Egyedi értékelésre kerül sor a felszámolás, csődeljárás; illetve éven túli követeléssel bíró vállalkozás összes követelése esetén, valamint – sajátos körülmények fennállása esetén – olyan kiemelt ügyfelek követelései után, amelyek speciális hitelezési kockázattal rendelkeznek.

Ha egy követelést behajthatatlannak minősítünk, az eredménykimutatással szemben kerül leírásra az Egyéb működési költségek között az addig elszámolt értékvesztés egyidejű feloldásával együtt (Követelések értékvesztése). Amennyiben korábban már leírt összegek mégis megtérülnek, úgy azokat az eredménykimutatás ugyanezen során számoljuk el.

Ha egy későbbi időszakban az értékvesztés miatti veszteség csökken, és a csökkenést objektív módon egy olyan eseményhez lehet kapcsolni, amely az értékvesztés elszámolása után következett be (mint például az adós hitelképességi besorolásának javulása), az előzőleg elszámolt értékvesztés miatti veszteséget vissza kell írni az értékvesztési számla módosításával. A visszaírás eredményeként az eszköz könyv szerinti értéke nem haladhatja meg azt az amortizált bekerülési értéket, amely a visszaírás időpontjában lenne akkor, ha értékvesztés elszámolására korábban nem került volna sor. A visszaírt veszteség összegét az eredménykimutatásban kell elszámolni az Egyéb ráfordítások csökkenéseként.

A más hálózati szolgáltatókkal szembeni követeléseket illetve kötelezettségeket nettó módon mutatjuk ki azokban az esetekben, ahol a nettósítás megengedett, és az összegeket pénzügyi teljesítéskor nettó módon rendezzük (pl. összekapcsolási követelések és kötelezettségek).

Dolgozói kölcsönök

A dolgozói kölcsönöket bekerüléskor valós értéken kell a könyvekbe felvenni, majd a további értékelések során az effektív kamatláb módszerével amortizált bekerülési értéken kell nyilvántartani.

A dolgozói kölcsönök névértéke és valós értéke közötti különbözet az elhatárolt személyi jellegű ráfordítások között kerül elszámolásra. Az effektív kamatláb módszerével számított dolgozói kölcsönök után járó kamatbevétel a Pénzügyi bevételek között kerül elszámolásra, míg az elhatárolt személyi jellegű ráfordítások a kölcsön futamideje alatt kerülnek elismerésre a Személyi jellegű ráfordítások között.

Az értékesíthető pénzügyi eszközök közé azok a nem származékos pénzügyi eszközök tartoznak, amelyeket ennek minősítünk, illetve más kategóriába nem soroltunk. Az értékesíthető pénzügyi eszközök az egyéb befektetett pénzügyi eszközök között vannak nyilvántartva, hacsak a menedzsmentnek szándékában nem áll a befektetést a mérleg-fordulónaptól számított 12 hónapon belül értékesíteni. Ebben az esetben a forgóeszközök (Egyéb pénzügyi eszközök) között szerepelnek.

Az „értékesíthető pénzügyi eszközök” értékelési kategóriában a következő tételek szerepelnek:

− jegyzett tőkeinstrumentumok, amelyeket nem konszolidálunk és „equity” módszerrel sem kerülnek be a konszolidált beszámolóba;

− nem jegyzett tőkeinstrumentumok, amelyeket nem konszolidálunk és „equity” módszerrel sem kerülnek be a konszolidált beszámolóba;

− adósság instrumentumok.

Az értékesíthető pénzügyi eszközöket bekerüléskor és a bekerülést követően is valós értéken értékeljük. Az értékesíthető pénzügyi eszközök között nyilvántartott értékpapírok valós értékének változása a tőkében (Értékesíthető pénzügyi eszközök átértékelési tartaléka) kerül elszámolásra.

Amikor értékesíthető eszközként nyilvántartott értékpapírokat értékesítünk, a tőkében korábban elismert halmozott valós érték módosítás az eredménykimutatásban (Pénzügyi bevételek) kerül elszámolásra.

Az értékesíthető pénzügyi eszközökre számolt, effektív kamatláb módszerrel számított kamatot az eredménykimutatásban számoljuk el (Pénzügyi bevételek). Az értékesíthető pénzügyi eszközök után kapott osztalékot akkor számoljuk el az eredménykimutatásban (Pénzügyi bevételek), amikor a Csoport jogosulttá válik az osztalékra.

A Csoport minden mérleg fordulónapon felméri, hogy van-e objektív bizonyítéka annak, hogy egy pénzügyi eszközre értékvesztést kell-e elszámolni. Objektív bizonyíték létezik az értékvesztésre vonatkozóan olyan események eredményeként, amelyek az eszköz bekerülése után történtek („veszteséget okozó esemény”), és ezen veszteséget okozó eseményeknek hatása van a pénzügyi eszköz vagy a pénzügyi eszközök egy csoportjának becsült jövőbeni cashflow-jára, és ennek a hatásnak az értéke megbízhatóan becsülhető. Amennyiben az értékesíthető pénzügyi eszközök esetében létezik ilyen jellegű bizonyosság, a halmozott veszteséget – amely a bekerülési érték és a pillanatnyi valós érték adott időpontig az eredménykimutatásban elszámolt értékvesztéssel csökkentett értéke közötti különbség – a tőkéből ki kell vezetni és az eredménykimutatásban (Pénzügyi bevételek) kell elszámolni. A tőkebefektetésekre korábban az eredménykimutatáson keresztül elszámolt értékvesztés nem fordítható vissza az eredménykimutatáson keresztül, míg adósságot megtestesítő instrumentumok korábban az eredménykimutatáson keresztül elszámolt értékvesztése az eredménykimutatáson keresztül kerül visszafordításra.

(d) Lejáratig tartandó befektetések

A lejáratig tartandó befektetések értékelési kategória olyan fix vagy meghatározható kifizetésekkel és fix lejárattal bíró nem származékos pénzügyi eszközöket tartalmaz, melyeket a Csoport határozottan szándékozik és képes a lejáratig megtartani. A Csoport nem sorol pénzügyi instrumentumot ebbe a kategóriába.

2.4.2 Pénzügyi kötelezettségek

A pénzügyi kötelezettségeket a Csoport kétféleképpen értékeli:

(a) amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek

(b) eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek

A Csoport nem élt a kategóriák közötti átsorolás lehetőségével, illetve ezt nem is tervezi a jövőre nézve, annak ellenére, hogy az IAS 39 2008. októberi módosítása (2.1.1 megjegyzés) ezt megengedné.

(a) Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek

Az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek kategória minden olyan pénzügyi kötelezettséget tartalmaz, amely nem került besorolásra az „eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek” kategóriájába.

Hitelek és egyéb kölcsönök

A hiteleket és kölcsönöket felvételükkor a tranzakciós költségekkel csökkentett valós értéken ismerjük el. A későbbi időszakokban az effektív kamatláb módszerrel meghatározott amortizált bekerülési értéken szerepelnek. Az effektív kamatot a kölcsön futamideje alatt az eredménykimutatásban (Pénzügyi ráfordítások) számoljuk el.

Szállítók és egyéb kötelezettségek

A szállítókat és egyéb kötelezettségeket (beleértve az elhatárolásokat) bekerüléskor valós értéken ismerjük el. A későbbi időszakokban az effektív kamatláb módszerével meghatározott amortizált bekerülési értéken szerepelnek. A szállítók és egyéb kötelezettségek könyv szerinti értéke azok rövid lejárata miatt megközelíti, és így jól reprezentálja valós értéküket.

(b) Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek

Mivel a Csoportnak jelenleg nem áll szándékában a nem származékos pénzügyi instrumentumokat valós értéken értékelni, általában csak a származékos pénzügyi instrumentumokat soroljuk ebbe a kategóriába.

A Csoport nem jelöl meg egyetlen származékos terméket sem fedezeti instrumentumként, így az összes származékos terméket a „kereskedési céllal tartott” értékelési kategóriába kell besorolni.

A származékos termékeket bekerüléskor a szerződés megkötésének napján érvényes valós értéken értékeljük, és a későbbi átértékelések során is a valós értékelést használjuk. A Csoport nem alkalmazza a fedezeti elszámolást a származékos pénzügyi instrumentumaira, ezért minden nyereséget és veszteséget az eredménykimutatásban számol el (Pénzügyi bevételek).

A származékos pénzügyi instrumentumok valós értéke az egyéb rövid illetve hosszú lejáratú pénzügyi eszközök, vagy kötelezettségek között van kimutatva.

Az IAS 39 alapján a Csoport csak olyan szerződéseket tekint megbonthatónak egy alapszerződésre és egy beágyazott származékos termékre, amelyek nem valamelyik szerződő fél funkcionális devizájában, és nem egy az adott gazdasági környezetében széleskörűen alkalmazott devizában kerülnek megkötésre (pl. viszonylag stabil és likvid deviza, amelyet széleskörűen alkalmaznak a helyi üzleti tranzakciókban vagy a külkereskedelemben). A Csoport az eurót és az USD-t (kivéve Montenegró) azonosította olyan devizának, amelyet széleskörűen használnak a Csoport működési területén.

2.5 Készletek

A készletek a bekerülési érték és a nettó realizálható érték közül az alacsonyabbikon szerepelnek a beszámolóban. A bekerülési érték súlyozott átlagár alapján vagy a FIFO elv szerint kerül kiszámításra.

A telefonkészülékeket gyakran a beszerzési érték alatt értékesítjük új előfizetők megszerzését célzó akciók

keretében, amelyek egy minimális időszakra elkötelezettséget igényelnek (4.6. megjegyzés). Az ilyen készülékértékesítésből eredő veszteségeket csak az eladáskor könyveljük, amennyiben a telefonkészülékek szokásos piaci ára meghaladja azok bekerülési értékét. Ha a szokásos piaci ár alacsonyabb a bekerülési értéknél, a különbséget azonnal elszámoljuk értékvesztésként.

2.6 Értékesítésre kijelölt eszközök

Az értékesítésre kijelölt eszközök kategória olyan ingatlanokat tartalmaz, amelyek a Csoport további működéséhez nem szükségesek és döntés született eladásukról, amire nagy valószínűséggel, és várhatóan 12 hónapon belül sor kerül. Ezeket az eszközöket a könyv szerinti érték és a megtérülő érték közül az alacsonyabbikon tartjuk nyilván. Ezen eszközök estében az értékcsökkenés elszámolása abban az időpontban megszűnik, amikor az eszközt értékesítésre kijelölt eszközzé minősítik. Abban az esetben, ha az értékesítésre kijelölt eszközzé történő minősítés időpontjában a megállapított valós érték alacsonyabb, mint a könyv szerinti érték, a különbséget az eredménykimutatásban értékvesztésként (Értékcsökkenési leírás és amortizáció) számoljuk el.

2.7 Tárgyi eszközök

A tárgyi eszközöket bekerülési értékük halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett értékén tartjuk nyilván.

Egy tárgyi eszköz bekerülési értéke tartalmazza a kedvezményekkel és rabattal csökkentett beszerzési árat, beleértve az import vámot és vissza nem igényelhető adókat, és minden olyan közvetlen költséget, amely az eszköz működési helyére történő szállításához, illetve a menedzsment által kívánatosnak tartott módon történő beüzemeléshez szükséges. Az eszköz leszerelésének, eltávolításának valamint a helyszín helyreállításának becsült költségei is a bekerülési érték részét képezik, amennyiben a kötelezettségre az IAS 37 (Céltartalékok, függő kötelezettségek és követelések) rendelkezései szerint céltartalék képezhető.

A tárgyi eszközök beszerzéséhez kapcsolódó kormányzati támogatás az eszköz eredeti bekerülési értékéből levonásra kerül, és annak hatása az eredménykimutatásban, az eszköz hasznos élettartama alatt, a kisebb mértékű értékcsökkenés révén mutatkozik. A feltételeket teljesítő befektetési projektekhez kapcsolódó adókedvezmények is ilyen módon kerülnek elszámolásra (9.5. megjegyzés).

Távközlési berendezések esetében a bekerülési érték tartalmazza az összes ráfordítást, beleértve az előfizető telephelyén belüli kábelszakaszt, valamint a kapcsolódó hitelkamatokat.

Meglévő eszközökre fordított többlet ráfordításokat akkor aktiváljuk, ha az eszközként való aktiválás vagy a ráaktiválás feltételeit teljesítik, míg a karbantartási és javítási költségek felmerülésükkor költségként kerülnek elszámolásra.

Az eszközök selejtezésekor a bekerülési érték és a halmozott értékcsökkenés kivezetésre kerül, a veszteség értékcsökkenésként az eredménykimutatásban kerül elszámolásra.

Az eszköz eladásakor a bekerülési érték és a halmozott értékcsökkenés kivezetésre kerül, az esetleges nyereség vagy veszteség az eredménykimutatásban (Egyéb működési bevételek) kerül elszámolásra.

A tárgyi eszközök értékcsökkenése lineáris módszer szerint kerül elszámolásra. Az eszközök beszerzési értékét a használatbavétel időpontjától kezdődően az eszközök hasznos élettartama alatt írjuk le. A Magyar Telekom a hasznos élettartamokat és maradvány értékeket az aktuális fejlesztési tervek és technológiai fejlődés figyelembe vételével évente felülvizsgálja. A hasznos élettartam legfrissebb felülvizsgálata által érintett eszközcsoportokat a 12. megjegyzés részletezi.

Az eszközök teljes hasznos élettartama az alábbiak szerint alakul:

Év

Épületek....................................................................................................................................	10 - 50
Alépítmények, kábelek és egyéb külső létesítmények..............................................................	25 - 38
Egyéb távközlési berendezés ....................................................................................................	6 - 15
Egyéb tárgyi eszközök..............................................................................................................	3 - 12

2.8 Immateriális javak

Az immateriális javakat a bekerülési értékük halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett értékén tartjuk nyilván.

A vásárolt számítógépes szoftvereket a beszerzéshez és üzembe helyezéshez kapcsolódó költségek alapján meghatározott értéken aktiváljuk. Erre a várható élettartam során értékcsökkenést számolunk el. A számítógépes szoftverek fejlesztésével és karbantartásával kapcsolatos költségeket felmerüléskor költségként számoljuk el általában. A Csoport által ellenőrzött beazonosítható és egyedi számítógépes szoftverek kifejlesztésével kapcsolatos közvetlen költségek, amelyek valószínűleg egy éven túlmenő, és a bekerülési költségeket meghaladó hasznot hoznak, az immateriális javak között kerülnek elszámolásra. A közvetlen költségek közé tartoznak a szoftverfejlesztés személyi jellegű költségei és a közvetett költségek arányos része. Az eszközként aktivált számítógépes szoftverfejlesztési költségekre a becsült hasznos élettartam alatt értékcsökkenést számolunk el. Mivel a saját előállítási szoftverek az összes szoftver elhanyagolhatóan kis arányát teszik ki, nincsenek elkülönítetten bemutatva.

A hosszú távú frekvencia használati licencek beszerzésével kapcsolatos költségeket a kapcsolódó hitelköltségekkel együtt aktiváljuk. A koncessziós jogok és licencek hasznos élettartama a vonatkozó megállapodások feltételei szerint van meghatározva, és lineáris módszer szerinti értékcsökkenést számolunk el rájuk a frekvenciahasználat kezdetétől az eredeti koncessziós jog, illetve a licenc lejártáig. A licenc időtartamának esetleges meghosszabbítását nem vesszük figyelembe a hasznos élettartam meghatározásakor.

A goodwill jelenti a cégvásárlás azon többletköltségét, amely a Csoport részesedése alapján a felvásárolt leányvállalat vagy üzletág nettó eszközeinek és függő kötelezettségeinek valós értékén felül, a felvásárlás időpontjában jelentkezik. A goodwill a halmozott értékvesztéssel csökkenetett bekerülési értéken szerepel a könyvekben. Az év utolsó negyedévében megvizsgáljuk a szeptember 30-i könyv szerinti értékek alapján, hogy nem következett-e be értékvesztés a goodwill értékében. A goodwillre elszámolt értékvesztés nem fordítható vissza. Egy befektetés vagy üzletág értékesítésének nyeresége vagy vesztesége tartalmazza az eladott befektetés vagy üzletág goodwilljének könyv szerinti értékét is.

A Csoportnak a goodwill kivételével nincs jelentős értékű határozatlan élettartamú immateriális java. Az immateriális javak értékcsökkenését (a goodwill kivételével) azok hasznos élettartama alatt, az alábbiak szerint számoljuk el.

	Év
Szoftverek ..............................................................................................................................	3 - 8
Koncessziók és licencek .........................................................................................................	8 - 25
Egyéb immateriális javak ........................................................................................................	3 - 10

Az immateriális javak értékcsökkenése lineáris módszer szerint kerül elszámolásra. Az eszközök beszerzési értékét a használatbavétel időpontjától kezdődően az eszközök hasznos élettartama alatt írjuk le. A Magyar Telekom a hasznos élettartamokat és maradvány értékeket az aktuális fejlesztési tervek és technológiai fejlődés figyelembe vételével évente felülvizsgálja. A hasznos élettartam legfrissebb felülvizsgálata által érintett eszközcsoportokat a 13. megjegyzés részletezi.

Ha egy eszköz egyaránt viseli a tárgyi eszközök és immateriális javak jellemzőit, el kell dönteni, hogy az IAS 16 - Tárgyi eszközök vagy IAS 38 - Immateriális javak szabályai szerint járunk el. A menedzsment által jelentősebbnek ítélt jellemzők határozzák meg az eszközök besorolását.

2.9 Tárgyi eszközök és immateriális javak értékvesztése

Azon eszközök esetében, amelyekre értékcsökkenést számolunk el, minden olyan esetben, amikor bizonyos események vagy a körülmények megváltozása arra utal, hogy könyv szerinti értékük nem térülne meg, megvizsgáljuk, hogy bekövetkezett-e értékvesztés. Az értékvesztés mértéke az eszköz könyv szerinti értéke és megtérülő értéke közötti különbség. A megtérülő érték az eszköz értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke és használati értéke közül a magasabb. A befektetett eszközök értékvesztésének mértékét a

legalacsonyabb pénzbevételt generáló egység (CGU) szintjén határozzuk meg, amelyhez önálló cashflow rendelhető.

A Magyar Telekom a goodwillt elsődleges üzleti szegmenseihez rendeli, és ezen a szinten végzi az értékvesztés-vizsgálatot. Ez egyben a legalacsonyabb szint, amelyen a menedzsment is ellenőrzi a goodwill értékét. A goodwill esetében évente, vagy ha a körülmények megkívánják gyakrabban, vizsgáljuk meg, hogy bekövetkezett-e értékvesztés.

A tőzsdei kereskedelemben jegyzett befektetések valós értékét aktuális kötési áruk határozza meg. Amennyiben egy leányvállalat részvényeinek piaca nem aktív (illetve a leányvállalat részvényei nem jegyzett értékpapírok), valamint a 100%-os részesedésű leányvállalatok esetében a Csoport a valós értéket értékelési módszerek segítségével határozza meg. Ilyen módszer például egy közelmúltbeli piaci tranzakcióból származó tapasztalatok felhasználása, egyéb, lényegüket tekintve nagyon hasonló instrumentumokra való utalás, diszkontált cashflow elemzés, illetve az opciós értékelési modell, ahol a piaci tényezők szerepét maximálisan, míg a lehetséges cég specifikus tényezőket a lehető legkisebb mértékig vesszük figyelembe. Az ilyen módon meghatározott valós értékek jelentik a szegmensek CGU-jaihoz rendelt goodwill értékvesztés vizsgálatának kiindulási pontját. További információ a 4.2 megjegyzésben.

A más eszközöktől vagy eszközök csoportjától független, pénzbevételt nem generáló jellemzőkkel rendelkező társasági vagyonelemeket a CGU-k könyv szerinti értékeinek arányában rendeljük a CGU-khoz.

A Csoport egyedi tárgyi eszközeinek és immateriális javainak valós értéke az esetek többségében nem határozható meg, mivel az egyes eszközök nem generálnak cashflow-t. Így a Csoport az egyedi eszközöket CGU-khoz rendeli, majd a valós értéket CGU szinten határozza meg, alapvetően diszkontált cashflow elemzéssel. További információ a 4.3 megjegyzésben.

2.10. Céltartalékok

Céltartalék akkor kerül elszámolásra, ha a Magyar Telekom-nak tényleges vagy vélelmezett kötelezettsége van valamely múltbeli eseményből kifolyólag, és valószínűsíthető, hogy a kötelezettség rendezése gazdasági értéket megtestesítő források kiáramlását igényli, valamint megbízhatóan meg lehet becsülni a kötelezettség összegét.

A céltartalékok a fennálló kötelezettség mérleg-fordulónapon történő kiegyenlítéséhez szükséges, legjobb tudásunk szerint megbecsült értéken kerülnek a könyvekbe.

A 12 hónapon túl esedékes kötelezettségekre képzett céltartalékok általában jelen értéken kerülnek elszámolásra és értéküket felhasználásig, illetve visszafordításig a Pénzügyi ráfordításokkal szemben növeljük.

Függő kötelezettségekre nem számolunk el céltartalékot. A függő kötelezettség egy múltbeli eseményből adódó lehetséges kötelezettség, amelyet egy vagy több, a társaság által nem teljesen ellenőrzött, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy elmaradása igazol. Függő kötelezettség az a múltbeli eseményből adódó jelen kötelezettség, amelyet azért nem ismerünk el, mert nem valószínű, hogy a kötelezettség rendezése gazdasági értéket megtestesítő források kiáramlását igényli, vagy a kötelezettség összege nem becsülhető meg megbízhatóan.

2.11 Saját részvények

Amikor a Társaság vagy egy leányvállalata megvásárolja a Társaság részvényeit, a kifizetett ellenérték és minden járulékos költség a saját tőkét csökkenti a "Saját részvények" soron, amíg a részvények bevonásra vagy újra eladásra nem kerülnek. Amikor ezeket a részvényeket a későbbiekben eladjuk, a saját részvények értéke a mérlegben az adott részvények eredeti bekerülési értékével csökken, így a saját tőke értéke nő, míg a nyereség vagy veszteség is a saját tőkében (Eredménytartalék) kerül elszámolásra. A saját részvényekkel kapcsolatos tranzakciókat a tranzakció napján könyveljük.

2.12 Bevételek

A szolgáltatásokból és árueladásokból származó bevételeket (22. megjegyzés) általános forgalmi adóval (ÁFA) és kedvezményekkel csökkentett értéken mutatjuk be (a Csoporton belüli forgalom kiszűrése után), amennyiben a bevétel nagysága megbízhatóan meghatározható. További feltétel, hogy a Csoportnak valószínűsíthetően jövőbeni gazdasági haszna származzon az értékesítésből és az IAS 18 áruk értékesítésére és szolgáltatások nyújtására vonatkozó minden egyéb speciális bevétel elismerési feltétel teljesüljön a Csoport által nyújtott, lent ismertetett szolgáltatásokra és értékesített árukra.

A Magyar Telekom ügyfeleit gyakran hűségpontokkal jutalmazza attól függően, hogy a Csoport által nyújtott szolgáltatásokból mennyit vesznek igénybe, beleértve számláik határidőre történő kifizetését. A hűségpontokat lehet halmozni, és a Csoport üzletágainál fölhasználni (pl. hívás és készülék engedményre, stb.). Amikor az ügyfelek jogosulttá válnak a hűségpontokra, ezek valós értéke az ügyfél részére kibocsátott számla kapcsán elismert bevételből kerül levonásra és egyidejűleg céltartalékba (19.2 megjegyzés). A pontok fölhasználásakor (vagy lejáratakor) a céltartalék feloldásra kerül, mivel az ügyfél hozzájutott a csomag eredetileg le nem szállított részéhez (vagy az ügyfél lemondott erről).

Operatív lízingszerződésekből származó bevételek a szolgáltatás nyújtásának időszakában, egyenletesen kerülnek elszámolásra. Az operatív lízingbevételek jellemzően a Rendszerintegráció és IT bevételek között kerülnek elszámolásra.

2.12.1. Vezetékes és mobil távközlési bevételek

A Magyar Telekom bevétele elsősorban az ügyfelei és egyéb harmadik fél részére, a Magyar Telekom telekommunikációs hálózatán keresztül nyújtott szolgáltatásaiból és áruk értékesítéséből származik.

Az előfizetői szerződés jellemzően készülékértékesítést, előfizetési díjat és havi forgalmi díjat tartalmaz. A Csoport ezeket a díjelemeket különálló bevétel-elemként kezeli, és a bevételeket a maradvány érték módszer segítségével sorolja a 22. megjegyzésben bemutatott kategóriákba. Ezeket az elemeket azonosítjuk, és külön kezeljük, mivel önmagukban is képviselnek értéket és nem csak csomagban lehet értékesíteni őket, hanem önmagukban is. A Csoport ezért a maradvány érték módszert alkalmazza ezen bevétel-elemek meghatározásához, azaz a megállapodás szerint értékesített elemekhez rendelt ellenérték megegyezik a teljes ellenérték és a még nem teljesített szolgáltatás valós értékének különbségével.

A Csoport keskeny és szélessávú hozzáférést biztosít vezetékes és mobil hálózatához. A szolgáltatásokból származó bevételeket akkor könyveljük, amikor a szerződéses feltételeknek megfelelően megtörtént a szolgáltatás nyújtása. A forgalmi bevételek elszámolása a szolgáltatás igénybevételének időtartama alapján történik a szerződéses díj, valamint a jóváírások és kedvezmények összegének figyelembevételével. Az előfizetési díjak abban az időszakban kerülnek elismerésre, amely időszakra vonatkoznak.

A távközlési készülékek és kiegészítők eladásához kapcsolódó bevételeket és ráfordításokat akkor könyveljük, amikor az árut átadtuk, feltéve, hogy nincsenek olyan nem teljesített kötelezettségek, amelyek befolyásolhatják a megállapodás ügyfél részéről történő végleges elfogadását.

A hirdetési bevételek a hirdetés megjelenésének időszakában kerülnek elszámolásra.

Az értéknövelt szolgáltatások közé tartoznak az SMS, MMS, WAP, tudakozó és hasonló szolgáltatások. Az értéknövelt szolgáltatások, amelyeket a Csoport nem elsődleges szolgáltatóként nyújt ügyfelei számára, nettó módon vannak kimutatva. Az emelt díjas szolgáltatások bevételei is ebbe a kategóriába tartoznak, bruttó módon elszámolva, amennyiben a szolgáltatásnak a Magyar Telekom hálózaton keresztül történő nyújtása a Csoport felelőssége, és a Csoport jelentős kockázatot visel ezekhez a szolgáltatásokhoz kapcsolódóan, egyéb esetekben nettó módon történik az elszámolás.

Az ügyfelek vásárolhatnak mobil feltöltő, nyilvános telefon és internet kártyákat, amelyekkel meghatározott ideig használhatják a Magyar Telekom hálózatát. Az ilyen típusú szolgáltatásokért az ügyfél a „kártya” megvásárlásakor fizet. A fenti „kártyák” értékesítéséből származó bevételt az egységek felhasználásakor, a fel nem használt egységekre eső bevételt pedig az egységek lejáratakor számoljuk el.

A Magyar Telekom távközlési hálózatát használó más távközlési szolgáltatók, és azok roaming ügyfelei,

akiknek hívása a Magyar Telekom hálózatában végződik, vagy azon átmegy, a Magyar Telekom szempontjából harmadik félnek minősülnek. Ezeket a nagykereskedelmi (bejövő) forgalmi bevételeket a használat időszakában ismerjük el (a Hang és Nem Hang (Adat és Internet) alapú bevételek között). A kapott bevétel egy része gyakran más szolgáltatóknak kerül kifizetésre (összekapcsolás) hálózatuk használatáért. A tranzithívások bevételei és költségei a konszolidált beszámolóban bruttó módon, a használat időszakában kerülnek elszámolásra, mivel ezen szolgáltatásokat elsődlegesen a Csoport nyújtja saját hálózatán, és szabadon határozza meg a szolgáltatások árát.

2.12.2 Rendszerintegrációs és IT bevételek

Hálózati szolgáltatásokra vonatkozó szerződések, amelyek kiterjednek az ügyfelek részére történő kommunikációs hálózat telepítésre és üzemeltetésre, átlagosan 2-3 éves időtartamot fednek le. A hang- és adat alapú szolgáltatásokból származó bevételeket a szolgáltatás igénybevételekor számoljuk el.

Kiszervezett szolgáltatásokból származó bevétel a szerződés feltételeinek megfelelően ténylegesen nyújtott szolgáltatás mértékében és időpontjában számolható el. A szerződéseket az IFRIC 4 követelményeinek megfelelően megvizsgáljuk. Amennyiben a szerződés tartalmaz lízing megállapodást, az abból származó bevételeket az IAS 17 - Lízingek szerint a 2.17. megjegyzésben leírtaknak megfelelően számoljuk el.

A rendszerintegrációs szerződések testre szabott termék és/vagy szolgáltatások nyújtására terjednek ki, a szerződésekből származó bevételt általában a következő szerződés típusok valamelyike fedi le: rögzített áras, idő- vagy anyagfelhasználás alapú szerződés. A rögzített áras szerződések esetében a bevételt teljesítményarányosan számoljuk el. Az idő- és anyagfelhasználás alapján számlázott szerződések esetében a bevételt a szolgáltatás nyújtásakor számoljuk el.

A karbantartási szerződésekből származó bevétel (ami általában rögzített havi díj) elszámolása a teljes szerződéses periódus alatt, vagy a szolgáltatás nyújtásakor történik. A karbantartási szerződéseken kívül végzett javítások után számlázott bevételek a ráfordított idő és felhasznált anyagok költsége alapján a szolgáltatás nyújtásakor kerülnek elszámolásra.

Hardverértékesítésből és eladás jellegű lízingekből származó bevétel akkor kerül elszámolásra, amikor a terméket leszállítjuk az ügyfél részére, feltéve, hogy nincsenek olyan nem teljesített kötelezettségek, amelyek befolyásolják a megállapodás ügyfél általi végső elfogadását. Az ilyen jellegű kötelezettségek költségeinek elszámolása a kapcsolódó bevétel elszámolásával egy időben történik.

Építési szerződésekből származó bevételek elismerése a készültségi fok arányában történik. A készültségi fok megállapítása az adott időpontig felmerült költségek becsült összköltséghez viszonyított aránya alapján történik. Az építési szerződésekből eredő követelések a mérlegben a Követelések között vannak nyilvántartva. Amennyiben a ténylegesen felmerült és becsült költségek meghaladják az adott szerződésből származó bevételt, a veszteséget azonnal el kell ismerni.

2.13 Személyi jellegű juttatások

2.13.1 Rövidtávú dolgozói juttatások

A rövidtávú dolgozói juttatások folyó költségként kerülnek elszámolásra abban az időszakban, amikor a dolgozó szolgáltatást nyújt. Rövidtávú dolgozói juttatás a bér, a társadalombiztosítási járulék, a prémium, a fizetett szabadság, a kedvezményes telefonszámla, az étkezési és üdülési hozzájárulás és egyéb béren kívüli juttatások, valamint ezek adóvonzata.

Nyugdíjak

A meghatározott befizetésű nyugdíj-, illetve egyéb jóléti alapokba történő befizetések költségként kerülnek elszámolásra a kapcsolódó munkavállalók által végzett munka időszakában.

A Csoportnak nincsenek jelentős, meghatározott kifizetésű nyugdíjazás utáni juttatási programjai.

2.13.2 Részvény alapú juttatások

A Magyar Telekom egy részvény alapú tranzakció keretében a dolgozója által nyújtott szolgáltatás költségét akkor számolja el, amikor a szolgáltatást igénybe veszi. Amennyiben a társaság saját részvényeivel fizet a szolgáltatásért részvényalapú juttatás keretében, a költségeket a tőkével szemben határoljuk el (Részvényben kifizetett részvény alapú tranzakciók tartaléka). Amennyiben készpénzben történik a kifizetés egy részvény alapú tranzakció keretében, a költséggel szemben egy kötelezettség keletkezik, melynek mértékét minden mérleg- fordulónapon újraértékeljük.

A valós értékeket opcióértékelési modellek (pl. Black-Scholes vagy Monte Carlo szimuláció), vagy más releváns módszerek használatával határozzuk meg. Mivel a Magyar Telekom Nyrt. a Budapesti és New York-i Tőzsdén jegyzett cég, a részvény árak és azok múltbeli alakulása rendelkezésre áll a valós érték számításokhoz.

A Magyar Telekom részvényárfolyamának hosszú távú alakulásához kötött prémiumokat az eredménykimutatásban, azok időarányos valós értékén (24.1 megjegyzés) számoljuk el a Céltartalékokkal szemben.

2.13.3 A munkaviszony megszűnésével kapcsolatos juttatások

A munkaviszony megszűnésével kapcsolatban akkor fizetendő juttatás, ha a munkavállaló munkaviszonya a rendes nyugdíjkorhatár elérése előtt megszűnik, illetve ha a munkavállaló önkéntes felmondást választ ezen juttatások fejében. A Csoport akkor számol el munkaviszony megszűnésével kapcsolatos juttatást, amikor egy előre meghatározott terv szerint visszavonhatatlanul elkötelezi magát a munkavállalók munkaviszonyának megszüntetése mellett, vagy arra kötelezi magát, hogy az idő előtti felmondás ösztönzésére juttatásokat ajánl fel.

2.14 Kutatási és marketing költségek

A kutatás költségeit, akárcsak a marketing költségeket felmerülésükkor költségként számoljuk el. A Csoportnál kutatási költségek nem jelennek meg jelentős mértékben; a marketing költségeket a 25. megjegyzés tartalmazza.

2.15 Hitelköltségek aktiválása

Minősített eszköz bekerülési értékének részét képezik azon hitelköltségek, amelyek az eszköz beszerzéséhez, építéséhez vagy termeléséhez közvetlenül hozzárendelhetők. Az egyéb hitelköltségeket az eredménykimutatásban számoljuk el. A hitelköltségek kamatot és más olyan finanszírozási költségeket tartalmaznak, melyet a Csoport a hitelek kapcsán fizet. Az aktiválható hitelköltség a Csoport adott időszakban fennálló általános hitelei költségének súlyozott átlaga. Azt nevezzük minősített eszköznek, melynek a szándékolt használatba helyezése jelentős (jellemzően 6 hónapnál több) időt vesz igénybe.

2.16 Nyereségadók

2.16.1 Társasági adó

A társasági adót a Csoport tagjainak működési helye szerint illetékes országos adóhatóságoknak kell fizetni. Az adófizetés alapja az adózó társaság számviteli profitjának adóalap csökkentő és – növelő tételeivel korrigált adózás előtti eredménye. Az adókulcsok, és az adóalap kiszámításának módja a Csoport vállalatai esetében különböző az országok eltérő szabályai szerint.

2.16.2 Egyéb nyereségadók

Az egyéb nyereségadó kategóriába tartoznak bizonyos helyi és központi adónemek, amelyeket Magyarországon a társaságok bizonyos nettó módon számolt eredményére vetnek ki, és amelyeknél jelentősen magasabb az adóalap, de lényegesen alacsonyabb az adókulcs, mint a társasági adónál. Ezek az egyéb nyereségadók a társasági adóalapból levonhatóak.

2.16.3 Halasztott adó

A halasztott adókat a mérleg kötelezettség módszerét alkalmazva, az eszközök és kötelezettségek konszolidált éves beszámolóban szereplő könyv szerinti értéke és a társasági adózás céljából kimutatott összegek között fennálló átmeneti különbségekre képezzük. Halasztott adót nem számolunk el abban az esetben, ha egy eszközt vagy kötelezettséget először ismerünk el a könyvekben egy olyan – nem akvizíciós - tranzakció keretében, amely nincs hatással sem a számviteli, sem az adózandó eredményre. A halasztott adó összegét olyan törvénybe foglalt, a mérleg-fordulónapon érvényes adókulcsok használatával számítjuk, amelyek várhatóan érvényesek lesznek a halasztott adó követelés érvényesítése, illetve a halasztott adó kötelezettség rendezése időpontjában.

Halasztott adó követelés elszámolására olyan mértékben kerül sor, amilyen mértékben valószínűsíthető, hogy a jövőben lesz olyan adóköteles nyereség (vagy visszaforduló halasztott adó kötelezettség), amellyel szemben a halasztott adó követelés érvényesíthető.

Halasztott adót számolunk el a leány-, társult és közös vezetésű vállalatokban levő részesedések átmeneti különbségeire is. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor a Csoport kontrollálja az átmeneti különbségek visszafordulását és nem várható az átmeneti különbség visszafordulása belátható időn belül.

2.17 Lízingek

2.17.1 Operatív lízing – a Csoport, mint lízingbe adó

Az operatív lízing keretében ügyfeleknek bérbe adott eszközöket a mérlegben a tárgyi eszközök között tartjuk nyilván. Az értékcsökkenésüket az egyéb tárgyi eszközökhöz hasonlóan számoljuk el, a teljes hasznos élettartam alatt. A kapott bérleti díjat lineárisan számoljuk el a lízing időszak alatt.

2.17.2 Pénzügyi lízing – a Csoport, mint lízingbe adó

Azon eszközök lízingbe adásának esetében, amikor a Magyar Telekom lényegében egy tulajdonjoggal járó összes előnyt és kockázatot átadja, a lízinget értékesítési bevételként és pénzügyi lízing követelésként könyveljük. A bevétel megegyezik a jövőbeli minimum lízingdíjak becsült jelenértékének és, amennyiben van ilyen, egy nem garantált maradványérték összegével (lízingbe történő nettó befektetés). Az értékesített eszköz bekerülési értékét a lízing kezdetekor számoljuk el. Minden kapott lízingdíjat megbontunk a követelés és a pénzügyi bevétel között úgy, hogy állandó nagyságú kamatláb jusson a hátralevő pénzügyi lízingkövetelésre. A pénzügyi lízing kamatelemét Pénzügyi bevételként számoljuk el.

2.17.3 Operatív lízing – a Csoport, mint lízingbevevő

Az operatív lízingekkel kapcsolatos költségeket a lízingidőszak alatt lineárisan, költségként számoljuk el az eredménykimutatásban.

2.17.4 Pénzügyi lízing – a Csoport, mint lízingbe vevő

Azon tárgyi eszköz lízinget, ahol a Magyar Telekom a tulajdonjoggal járó összes lényeges előnyt és kockázatot viseli, pénzügyi lízingként számoljuk el. A pénzügyi lízinget az eszköz piaci értékén, vagy ha alacsonyabb, a jövőbeni minimum lízingkifizetések becsült jelenértékén aktiváljuk. Minden lízingdíj kifizetést megbontunk a kötelezettségek és a pénzügyi ráfordítások között, úgy hogy állandó nagyságú kamatláb jusson a fennálló pénzügyi lízing kötelezettségre. A pénzügyi ráfordításokat nem tartalmazó lízing kötelezettségeket az Egyéb pénzügyi kötelezettségek között mutatjuk ki a mérlegben. A pénzügyi lízing kamatelemét a lízingidőszak alatt számoljuk el az eredménykimutatásban a Pénzügyi ráfordítások soron. A pénzügyi lízingszerződések keretében beszerzett tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásának időtartama a lízing időtartama és az eszközök hasznos élettartama közül a rövidebb.

2.17.5 Visszlízing

Visszlízing alatt a Magyar Telekom eszközének eladását, és annak, vagy egy részének Magyar Telekom által történő visszlízingelését értjük. Amennyiben a visszlízing pénzügyi lízingnek minősül, az értékesítésen keletkezett nyereséget elhatároljuk és a lízingperiódus során, az eredménykimutatásban kisebb mértékű értékcsökkenésként ismerjük el. Amennyiben a visszlízing operatív lízingnek minősül, úgy az értékesítés nyeresége és vesztesége az értékesítés időpontjában az eredménykimutatásban (Egyéb működési bevételek) kerül elszámolásra. Hasonló módon a lízing kifizetéseket is az eredménykimutatásban könyveljük (Egyéb működési költségek) egyenletesen a lízingperiódus folyamán.

2.18 Egy részvényre jutó hozam

A részvényenkénti hozam alapértéke úgy kerül kiszámításra, hogy a Társaság részvényeseire jutó éves eredményt elosztjuk az abban az évben forgalomban lévő törzsrészvények súlyozott átlagos számával. A higított részvényenkénti hozamot, a törzsrészvények mellett a hígulást okozó részvényopciók súlyozott átlagos számának figyelembevételével számítjuk ki.

2.19 Osztalék

A Társaság részvényeseinek és a leányvállalatok kisebbségi részvényeseinek fizetendő osztalékot a Csoport pénzügyi beszámolójában a tőkével szemben (Eredménytartalék vagy Kisebbségi részesedés) elszámolt kötelezettségként mutatjuk ki, abban az időszakban, amelyben a tulajdonosok az osztalékot jóváhagyták.

2.20 Szegmensek szerinti bemutatás

A Magyar Telekom a szegmenseit alapvetően egymástól eltérő kockázatot és hozamot mutató termékek és szolgáltatások csoportosítása alapján határozza meg. A Magyar Telekom elsődleges szegmensei üzletáganként kerültek meghatározásra. Ezek: T-Home, T-Mobile, T-Systems, valamint Csoportközpont és szolgáltató központ. A T-Home a régi T-Com márka és szegmens új neve.

A szegmensek szerinti bemutatás másodlagos formája földrajzi alapú.

2.21 Összehasonlító információ

A tárgyévre vonatkozó beszámolóval való összevethetőség érdekében a korábbi évek egyes tételei átsorolásra kerültek. A jelentős változásokat, - amennyiben voltak - a megfelelő megjegyzésekben fejtettük ki.

3 PÉNZÜGYI KOCKÁZATOK KEZELÉSE

3.1 Pénzügyi kockázati tényezők

A Magyar Telekom elsősorban az árfolyamok, a kamatok, és a csoport eszközeinek illetve forrásainak értékét befolyásoló piaci árak mozgásából eredő pénzügyi kockázatnak van kitéve. A pénzügyi kockázatok kezelésének célja, hogy csökkentse ezeket a kockázatokat folyamatos operatív és pénzügyi tevékenységeken keresztül. Ennek érdekében a kockázat mértékétől függően különböző származékos és nem származékos fedezeti eszközöket használnak. A Csoport kizárólag a Csoport cashflow-ját érintő kockázatokat fedezi. Származékos ügyleteket kizárólag fedezeti célokkal használ, nem kereskedelmi, vagy spekulatív célokkal. A partner kockázatok csökkentése érdekében a fedezeti ügyleteket vezető magyar pénzintézetekkel bonyolítjuk. Azonban a fedezeti elszámolást nem alkalmazzuk ezekre a tranzakciókra, mivel ezek az IAS 39-ben előírt kritériumoknak nem felelnek meg.

A Magyar Telekom pénzügyi stratégiájának alapjait minden évben az Igazgatóság határozza meg. A Csoport politikája a központi kölcsönökre épül, rövid és középtávú hitelek kombinációját, és fix illetve változó kamatlábakat használva. Az Igazgatóság két eladósodási mutató elvárt értékét hagyta jóvá, amelyek teljesülését éves szinten ellenőrzi. 2007-ben és 2008-ban a Csoport mindkét mutató értékét teljesítette. Az EBITDA-hoz mért Összes Adósság mutató értéke 2007-ben 1,56, 2008-ban 1,49 volt (a jóváhagyott maximum 2.5), a Kamat költséghez viszonyított EBITDA értéke 2007-ben 8,14, 2008-ban 8,86 volt (a jóváhagyott minimum 3.0). A Csoport Treasury felelős a finanszírozási politika végrehajtásáért és a folyamatos kockázatkezelésért. A deviza-, likviditás-, és partnerkockázat-kezelés irányelveit a Csoport Treasury vezetője határozza meg, és ellenőrzi.

A kockázatok részletes leírását, azok kezelését, illetve az érzékenységi vizsgálatokat alább mutatjuk be. Az érzékenységi vizsgálatok az adózás előtti eredményre gyakorolt potenciális hatásokat mutatják be. Ezek a hatások egy körülbelül 20%-os átlagos adórátával adóznának, tehát az adózott eredményre való hatás az adózás előtti eredményre való hatás 80%-a lenne. A bemutatott lehetséges hatások (mínusz adó) a csoport tőkéjére is ugyanakkora hatással lennének.

3.1.1. Piaci kockázat

Piaci kockázatról akkor beszélünk, amikor egy pénzügyi eszköz valós értéke vagy jövőbeni cashflow-jának értéke a piaci árak változásának következtében megváltozik. A piaci kockázatnak három típusa van: árfolyam kockázat, kamatkockázat és egyéb árkockázat.

A Magyar Telekom esetében a kamatlábak és devizaárfolyamok változásából eredő piaci kockázat az adósságállománnyal, valamint a várható tranzakciókkal kapcsolatos. Mivel a magyar társaságok bevételeinek és kiadásainak döntő része forintban keletkezik, a Magyar Telekom funkcionális elszámolási pénzneme a magyar forint, így a Magyar Telekom célja, hogy pénzügyi kockázatát forintban mérve minimalizálja.

A piaci kockázatok bemutatásakor az IFRS 7-es standard előír egy érzékenységi vizsgálatot, amely megmutatja a lényeges kockázati tényezők feltételezett változásainak az eredménykimutatásra és saját tőkére gyakorolt hatását. A vizsgált időszakban a különböző kockázati tényezők feltételezett változását viszonyítjuk a pénzügyi eszközök mérleg-fordulónapi egyenlegéhez. A mérleg-fordulónapi egyenleg az egész évre jellemző egyenleg, ezért a hatások számszerűsítése ezek alapján történik.

(a) Árfolyamkockázat

A forint árfolyam ingadozási sávjának 2008-ban történt eltörlése miatt a Csoport árfolyam kockázati kitettsége devizában denominált pénzeszközei révén megemelkedett. Ezen hatás enyhítésére a Magyar Telekom minimalizálta devizában fennálló kölcsöneinek állományát.

Árfolyamkockázatról akkor beszélünk, amikor egy pénzügyi eszköz valósértéke vagy jövőbeni cashflow- jának értéke a deviza átváltási árfolyamok változásának következtében ingadozik. Árfolyamkockázat olyan pénzügyi eszköz egyenlegéhez kapcsolódik, amely nem a funkcionális pénznemben van nyilvántartva; a konszolidáció során végzett átváltásból eredő különbözeteket nem kell figyelembe venni. Kockázatot jelent minden, nem funkcionális pénznemben nyilvántartott pénzügyi eszköz.

A Magyar Telekom árfolyamkockázata főleg a Dél-Kelet-Európai leányvállalatok külföldi pénznemben fennálló készpénz állományából és a nemzetközi telekommunikációs társaságokkal elszámolt bevételekből és kifizetésekből, valamint a külföldi pénznemben kötött beruházási szerződésekből ered.

A Társaság nem származékos pénzügyi instrumentumainak (likvid eszközök, követelések, hitelek, kamatozó kötelezettségek, pénzügyi lízing kötelezettségek, nem kamatozó kötelezettségek) legnagyobb része a funkcionális devizában van nyilvántartva, vagy a deviza fedezeti politikával összhangban az árfolyam változások hatásai kiegyenlítik egymást, és a változásnak nincs számottevő hatása az eredményre és a saját tőkére.

A fedezeti politikának megfelelően a Magyar Telekom jelentős mennyiségű devizát tart a bankszámláin. A szükséges mennyiséget a vevő követelések és a szállítói tartozások egyenlege alapján határozzuk meg, annak érdekében, hogy az ilyen típusú kötelezettségekből adódó deviza kockázatra legyen elég fedezet. Így az átváltási árfolyam változása nincs hatással sem az eredménykimutatásra, sem a saját tőkére. A Csoport devizában denominált eszközeinek állománya (elsősorban a Csoport külföldi leányvállalatai által felhalmozott készpénzállomány) meghaladja a devizában denominált kötelezettségállományt, ennek következtében a funkcionális devizák árfolyamában történő elmozdulás szignifikáns hatással lenne a Csoport eredményére.

Ha a funkcionális devizák (HUF és MKD) 2008. december 31-i átváltási árfolyamához képest 20 százalékos gyengülés következett volna be az euróval szemben, ez a változás (minden egyéb tényező változatlansága esetén) körülbelül 6,6 milliárd forint árfolyam nyereséget okozott volna (2007-ben: 10 milliárd forint). Hasonló értékű veszteség keletkezett volna, ha a forint 20%-kal erősödött volna (minden egyéb tényező változatlansága mellett) az euróhoz képest.

A Magyar Telekom alkalmanként származékos ügyleteket köt kockázat minimalizálás céljából. Ezeknek a deviza forward és swap ügyleteknek a célja a devizában fennálló fizetési kötelezettségekhez, illetve követelésekhez kapcsolódó árfolyamkockázat csökkentése.

A Magyar Telekom deviza swap szerződéseket kötött az egyik meghatározó magyar bankkal. Ezen pozíciók valós értéke 1,0 milliárd forint volt 2008. december 31-én, és 162 millió forint 2007. december 31-én. Ezeket a szerződéseket azért kötöttük, hogy a Társaság két euróban denominált hitelszerződésének deviza kockázatát elkerüljük.

A 2007. december 31-én fennálló nyitott, rövid határidős pozíciók értéke 106 millió forint veszteség volt. Ezeket a pozíciókat a macedón leányvállalattól várt osztalék árfolyam kockázatának fedezetére nyitottuk. 2008. december 31-én a Csoportnak nem volt nyitott határidős pozíciója.

Ha a 2007. december 31-i átváltási árfolyamhoz képest 20 százalékos gyengülés következett volna be a forint euróhoz viszonyított értékében (minden más tényező változatlansága mellett), a változás körülbelül 3,5 milliárd forint veszteséget okozott volna a nyitott rövid határidős pozíciók valós értékében. Egy ugyanekkora mértékű forinterősödés az euróval szemben ugyanilyen összegű nyereséget eredményezett volna.

A globális pénzügyi válság hatására a funkcionális devizáink 20 százaléknál magasabb fluktuációja is elképzelhető az euróval szemben, lévén a szokatlan piaci körülmények extrém árfolyammozgásokat eredményezhetnek.

(b) Kamatlábkockázat

A Magyar Telekom elsősorban a kamatlábváltozások által van kitéve a piaci kockázatoknak. Ennek oka, hogy a forint kamatlábak ingadozása befolyásolja a fix kamatozású eszközök valós értékét, továbbá a változó kamatozású eszközökön keresztül a cashflow-t. Mivel a hitelportfolió nagy része forintban denominált, a Csoport pénzügyi kötelezettségei szinte kizárólag a forint kamatlábváltozásoknak vannak kitéve. A kamatkockázat kontrollálásának érdekében fix és változó kamatozású hitelek kombinációja alkotja a forint portfoliót. Az összes forint adósság állományához viszonyítva a fix kamatozású forint adósságállomány 54 százalékot tett ki 2008. december 31-én. 2007. december 31-én ez az arány 59 százalék volt.

Továbbá néhány, a Deutsche Telekom-mal kötött hitelszerződés olyan kamatlábat tartalmaz, amely a DT nemzetközi hitelminősítő intézetek által történő leminősítése esetén változhat. Egy ilyen leminősítés hatása körülbelül 590 millió forint többlet kamatfizetést eredményezne éves szinten az előre meghatározott kamatokon felül, míg egy hasonló mértékű felminősítés 320 millió forinttal alacsonyabb kamatkiadást eredményez.

A nem derivatív fix kamatozású pénzügyi eszközök piaci kamatainak a változása csak az eredményre van hatással, amennyiben az eszközt valós értéken tartjuk nyilván. Így a fix kamatozású pénzügyi eszközök, melyek amortizált bekerülési értéken vannak nyilvántartva nincsenek kitéve kamat cashflow kockázatnak.

A piaci kamatok változása azon kamat derivatívák (kamat csereügyletek, deviza csereügyletek) esetén, melyek nem taroznak az IAS 39 által meghatározott fedezeti ügyletek körébe a pénzügyi bevételeket, vagy pénzügyi költségeket befolyásolják (nettó nyereség / veszteség a pénzügyi eszközök valós értékre történő átértékeléséből), így ezeket az eredményhez kapcsolódó érzékenység vizsgálatoknál vettük figyelembe.

A piaci kamatok változása a nem derivatív, változó kamatozású pénzügyi eszközök kamat bevételeit/költségeit befolyásolja. Ezen kamatfizetéseket ugyanakkor nem fedezzük kamatkockázatok csökkentésére irányuló cashflow fedezéssel.

2008. december 31-én a Magyar Telekomnak 173 milliárd forint változó kamatozású hitelállománya volt, míg 2007-ben 150 milliárd. 5 százalékpontos kamatemelkedés (minden egyéb tényező változatlansága mellett) évi 8,7 milliárd forinttal emelné a csoport hitelportfoliójának1 kamatköltségét (2007-ben 7,5 milliárd HUF) Hasonló mértékű piaci kamat csökkenés hasonló mértékű kamatfizetés csökkenését okozná.

A magyarországi működésből származó készpénz többletet elsősorban a hitelek visszafizetésére fordítjuk, de a macedón és montenegrói leányvállalataink jelentős készpénzzel rendelkeznek, melyet helyi bankokban tartanak. Ezeket elsősorban fix kamatozással kötjük le, hogy minimalizáljuk a piaci változásoknak való kitettségünket, melyek kedvezőtlenül hatnának az ezen betétekből származó cashflow-ra.

A Csoport forint bankbetétjeinek összege 2008 végén 29,5 milliárd forint, így a kamatok fent leírt 5 százalékpontos változásának a Csoport beszámolójára gyakorolt hatása 1,5 milliárd forinttal csökkenne.

A Magyar Telekom macedón leányvállalatai 2008. december 31-én 64,1 milliárd forint értékű banki betéttel rendelkeztek (2007-ben 75,8 milliárd forint). 5 százalékpontos piaci kamatemelkedés esetén (minden egyéb tényező változatlansága mellett) a kamatbevételek évi 3,2 milliárd forinttal emelkedtek volna (2007-ben 3,8 milliárd forint), míg hasonló mértékű kamatcsökkenés esetén a kapott kamatok hasonló mértékben csökkentek volna.

A Magyar Telekom montenegrói leányvállalatai 2008. december 31-én 19,8 milliárd forint értékű banki betéttel rendelkeztek (2007-ben 19 milliárd forint). 5 százalékpontos piaci kamatemelkedés esetén (minden egyéb tényező változatlansága mellett) a kamatbevételek évi 1 milliárd forinttal emelkedtek volna (2007-ben 1 milliárd forint), míg hasonló mértékű kamatcsökkenés esetén a kapott kamatok hasonló mértékben csökkentek volna.

A hektikusan mozgó nemzetközi tőke és értékpapír piacok miatt a kamatoknak egy magasabb fluktuációja is lehetséges. Ennek kockázatát a fix és változó kamatlábú kölcsönök kiegyensúlyozott portfóliójával igyekszünk csökkenteni (ld. fent). Az érzékenységi vizsgálatokat 5 százalékpontos változásra mutattuk be, de a szokatlan piaci körülmények extrém fluktuációt is eredményezhetnek a pénzpiacon, ami egy 5 százalékpontnál magasabb kamatlábváltozást is eredményezhet.

2007. és 2008. december 31-én a Magyar Telekom nem rendelkezett olyan jelentős befektetésekkel, amelyekre hatással lennének olyan kockázati változók, mint a tőzsdei árfolyamok vagy más mutatószámok.

1 Az ebben a fejezetben található érzékenységvizsgálatoknál azzal a feltevéssel éltünk, hogy a hozamgörbe elmozdulásai párhuzamosak, valamint minden betét és hitel megújításra kerül.

3.1.2 Hitelezési kockázat

Hitelezési kockázatról akkor beszélünk, ha egy pénzügyi instrumentumra vonatkozó szerződés egyik fele pénzügyi veszteséget okoz egy másik félnek kötelezettsége teljesítésének elmulasztásával.

A hitelezési kockázatnak való kitettség maximális nagyságát a mérlegben szereplő pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke mutatja. A hitelezési kockázatnak való kitettség maximális nagyságát csökkentő garanciális megállapodásokat is ebben a fejezetben mutatjuk be.

A lenti táblázat a Magyar Telekom hitelezési kockázatnak való kitettségét mutatja 2007. és 2008. december 31-re vonatkozóan:

2007 2008

december 31-én (millió Ft)

Pénzeszközök .....................................................................................................................................	47 666	66 680
3 hónapon túli bankbetétek ...........................................................................................................	58 053	59 300
Vevő követelések ..............................................................................................................................	95 478	93 201
Pénzügyi lízingkövetelések ..........................................................................................................	21 569	23 082
Dolgozói kölcsönök .........................................................................................................................	4 610	4 383
Közös vezetésű vállalattal szembeni osztalékkövetelés ....................................................	-	2 033
1 éven túli vevő követelések ........................................................................................................	619	414
Derivatív pénzügyi instrumentumok ........................................................................................	57	1 011
Kölcsönök harmadik feleknek .....................................................................................................	1 334	949
Értékesíthető pénzügyi eszközök ...............................................................................................	690	282
Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök .................................................................................	636	2 375
Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök ..............................................................................	841	763
	231 553	254 473

A hitelkockázatok döntő többsége a Pénzeszközökkel, a 3 hónapnál hosszabb induló futamidejű Bankbetétekkel és a Vevőkövetelésekkel kapcsolatban merül fel.

A Csoport kockázatkezelési irányelvei szerint a Magyar Telekom Csoport tagvállalatai csak legalább BBB+ (vagy azzal egyenértékű) hitelminősítéssel rendelkező bankokban helyeznek el betéteket, vagy garanciákat kérnek a betétekre olyan bankoktól, amelyek legalább BBB+ minősítésűek. Továbbá a Magyar Telekom előnyben részesíti az olyan bankokban történő betét elhelyezést, amelyek hitelt is nyújtanak neki, hogy a bank csődje esetén lehetőség legyen a hitelek és betétek kompenzálására.

A Csoport magyarországi tagvállalatainak pénzeszközei és 3 hónapnál hosszabb bankbetétei elsősorban forintban vannak és a hitelkockázat korlátozott, mivel a Magyar Telekom meghatározó pénzintézeteknél helyezi el pénzeszközeit. Továbbá, a forintban keletkező készpénz többletet a forintban fennálló hiteleink törlesztésére fordítjuk, vagy olyan partner bankokban helyezzük el, melyekkel szemben hiteleink vannak. A fentiek miatt a forintban meglévő készpénzállományra vonatkozó hitelezési kockázatunk igen alacsony.

A macedón leányvállalatok MKD-ban és euróban tartott pénzeszközei és 3 hónapnál hosszabb futamidejű bankbetétei vannak, a montenegrói leányvállalatok elsősorban euróban tartják pénzeszközeiket és lekötött betéteiket. Az ezekben az országokban elhelyezett pénzeszközök és 3 hónapnál hosszabb futamidejű bankbetétek esetében magasabb a hitelezési kockázat, mivel kevés nemzetközileg jelentős pénzügyi intézmény van jelen. Ugyanakkor a montenegrói bankbetétek (19,8 milliárd forint 2008. december 31-én) teljes egészében le vannak fedezve BBB+ vagy magasabb hitel-besorolású nemzetközi pénzintézetek által kibocsátott bankgaranciákkal, míg a Macedóniában elhelyezett bankbetétek egy része szintén bankgaranciával van fedezve (13,2 milliárd forint a teljes 64,1 milliárd forintos állományból 2008. december 31-én). A bankbetétek hitelezési kockázatát a pénzeszköz állomány több, a helyi piacon meghatározó jelentőségű, független hitelintézetnél történő elhelyezésével tovább csökkentjük.

A kiskereskedelmi ügyfelekhez kapcsolódó kockázat a Magyar Telekom nagy ügyfélszáma és annak ágazatonkénti és földrajzi területi kiterjedése miatt alacsony.

A lenti táblázat a vevő követeléseket tartalmazza szegmensek szerinti megbontásban:

Vevő követelések 2007 2008

december 31-én (millió Ft)

T-Mobile ..............................................................................................................................................	49 172	46 299
T-Home .................................................................................................................................................	33 399	32 565
T-Systems ............................................................................................................................................	12 194	13 694
Csoport központ ................................................................................................................................	713	643
	95 478	93 201

A fenti táblázatban szereplő összegek nettó módon (értékvesztéssel csökkentett értéken) kerültek bemutatásra. (Az elszámolt értékvesztés mintegy 26 milliárd forintot tett ki 2008. december 31-én, ezt a 7.2 megjegyzésben mutattuk be.) Az értékvesztés elszámolása alapvetően az ügyfelekkel szembeni múltbeli beszedési tapasztalatainkon alapszik. Az éves szinten elszámolt értékvesztés mindig kevesebb volt a konszolidált bevételek 1 %-ánál. A jövőben az ügyfelek fizetési hajlandósága változhat, amely több értékvesztés elszámolását eredményezné. A behajthatatlan bevétel 1 %-os növekedése az értékvesztést mintegy 7 milliárd forinttal növelné.

A T-Systems szegmensnek elsősorban nagy üzleti ügyfelei, míg a T-Home és a T-Mobile szegmenseknek üzleti és lakossági ügyfelei egyaránt vannak. A követelések megtérülésében szegmensenként nincs jelentős eltérés.

A Csoport tagjai különböző módszereket használnak a fizetőképesség vizsgálatára. A Csoport ügyfélkörének többsége Magyarországon található, esetükben a Társaság a következő gyakorlatot követi. A T-Home és T- Mobile ügyfelek esetében a hitelképesség vizsgálat automatikusan történik a Lakossági értékesítési igazgatóság hitelképesség-vizsgáló rendszerének segítségével. Az igénybe vett szolgáltatás függvényében többféle ellenőrzés is lefut, mint például a hamis személyi igazolványokat tartalmazó SOS lista, a csődlista, a kockázatos címlista, az elmúlt fél év behajtási története, a tartozás és a magyarországi mobilszolgáltatók feketelistájának ellenőrzése.

A T-Systems esetében az ügyfél menedzserek az Üzleti Ügyfélszolgálat hotline vonalát hívják föl, és ellenőrzik, hogy az ügyfélnek van-e tartozása. 2009. január 1-jétől a Fraud rendszer segítségével figyeljük az ügyfelek kiugró forgalmát és fraud gyanús viselkedését nem csak mobil, hanem vezetékes és internet szolgáltatás esetében is.

A T-Home, T-Mobile és T-Systems esetében a felszólítási folyamatok automatikusan futnak a számlázó rendszerből az alábbi lépésekkel: SMS küldés, telefonos felszólítás, felszólító levél, egyirányúsítás, felmondó levél és felfüggesztés/felmondás. A különböző ügyfélcsoportok esetében különböző és testreszabott felszólítási lépéseket alkalmazunk, eltérő határidőkkel és minimumtartozással. A szerződés felmondása után a folyamat várható sikeressége alapján több behajtási lépés kombinációját alkalmazzuk, úgymint külső partnerek, behajtó cégek alkalmazása, a kintlévőség eladása és a jogi útra terelés. A folyamat minden lépését belső utasítások szabályozzák.

A bemutatott években a vevő- és egyéb követeléseken kívül egy pénzügyi lízingre számoltunk el értékvesztést. Nem volt más pénzügyi eszköz, amelyre értékvesztés elszámolása vált volna szükségessé, mivel nem jártak le, illetve nem volt értékvesztésre utaló jel sem.

3.1.3 Likviditási kockázat

Likviditási kockázatról akkor beszélünk, ha egy társaság nehézségekbe ütközik pénzügyi kötelezettségeinek teljesítése kapcsán.

A likviditási kockázat körültekintő kezelése kiterjed a kellő mennyiségű pénzeszköz, valamint megfelelő mennyiségű rögzített hitelkeret fenntartására. A Csoport pénzügyi menedzsmentje a rugalmas finanszírozást szabad hitelkeretek rendelkezésre tartásával biztosítja. A Csoport rendelkezésére álló szabad hitelkerete 44,8 milliárd forint volt 2008. december 31-én. (2007: 48,4 milliárd forint), és a Társaság számos magyarországi banknál további nem rögzített hitelkerettel rendelkezett. A fentieken túl a Deutsche Telekom 2010. június 30-ig

garantálja támogatását a Magyar Telekom tervezett finanszírozási igényeinek kielégítésére. Bár ez nincs egy hitelszerződésben rögzítve, ezt „kvázi hitelkeretnek” lehet tekinteni.

A Magyar Telekom adósságportfoliójának átlagos lejárati ideje 2,58 év 2008. december 31-én (2007: 2,58 év). Ez a likviditáskezeléshez meghatározott szinten van, amely az adósságportfolió átlagos lejárati idejét 2-3 év között tartja megfelelőnek.

Az alábbi két táblázat a Magyar Telekom pénzügyi kötelezettségeinek lejárati szerkezetét mutatja be 2007. és 2008. december 31-én. (A táblázat a felsorolt kötelezettségekre fizetendő kamatokat is tartalmazza.)

2008. december 31. (millió Ft)

Összesen 1 éven belüli

1-5 év közötti

5 éven túli

Kötelezettségek szállítók felé ................................. 92 340		92 340		-		-
Fizetendő osztalék .................................................. 290		290		-		-
Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalatokkal szemben..................................................................	434 404	126 703		248 606		59 095
Bankhitelek .........................................................	59 379	37 227		22 152		-
Pénzügyi lízing kötelezettségek .........................	7 148	1 721		3 534		1 893
Nem átváltható kötvények ..................................	193	71		-		122
Egyéb pénzügyi kötelezettségek 5 812		5 270		541		1
Egyéb pénzügyi kötelezettségek összesen.............. 72 532			44 289		26 227		2 016
Pénzügyi kötelezettségek összesen cashflow ......... 599 566			263 622		274 833		61 111
Nyitott swapok bruttó pénzáramlása
Bruttó forint kifizetések (millió forint) ................. 11 275			6 191		5 084		-
Bruttó euró befolyások (millió euró) .................... 43			23		20		-
2007. december 31. (millió Ft)
Kötelezettségek szállítók felé ................................. 87 989			87 989		-		-
Fizetendő osztalék .................................................. 151 Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalatokkal szemben.................................................................. 343 997			151 41 290		- 266 219		- 36 488
Bankhitelek ......................................................... 101 253			43 292		57 865		96
Pénzügyi lízing kötelezettségek ......................... 5 269			1 146		3 149		974
Nem átváltható kötvények .................................. 194			71		-		123
Egyéb pénzügyi kötelezettségek 5 359		1 532		3 827		-
Egyéb pénzügyi kötelezettségek összesen..............	112 075		46 041		64 841		1 193
Pénzügyi kötelezettségek összesen cashflow .........	544 212		175 471		331 060		37 681
Nyitott swapok bruttó pénzáramlása
Bruttó forint kifizetések (millió forint) .................	9 179		3 860		5 319		-
Bruttó euró befolyások (millió euró) ....................	36		15		21		-
Nyitott forwardok bruttó pénzáramlása
Bruttó forint befolyások (millió forint) ................	17 500		17 500		-		-
Bruttó euró kifizetések (millió euró) ....................	69		69		-		-

A pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó változó kamatfizetésekhez 2008. december 31-ét megelőző legutolsó kamatfordulókor megállapított kamatlábakat használtuk.

3.2 Tőkekockázat kezelése

A Csoport célja a tőkeszerkezet alakításával, hogy megőrizze a folyamatos működés képességét, hogy részvényeseinek és egyéb érdekeltségi csoportjainak hasznot biztosítson, és egy optimális tőkeszerkezetet tartson fenn a tőkeköltség csökkentése érdekében.

A vállalat vezetősége tesz javaslatot a tulajdonosoknak (az Igazgatóságon keresztül) az osztalékfizetésre vagy egyéb változtatásokra a vállalat saját tőkéjében, annak érdekében, hogy optimalizálja a csoport tőkeszerkezetét. Ez úgy valósítható meg, hogy a Társaság módosítja a részvényeseknek fizetett osztalék nagyságát, visszafizetheti a tőke egy részét a tulajdonosoknak, kibocsáthat új részvényeket, illetve az adósság csökkentése érdekében eladhatja eszközeit. Az iparágban használatos eljárással összhangban a Csoport az eladósodottsági ráta segítségével ellenőrzi a tőkeállomány nagyságát. A ráta a nettó adósságállomány és tőke (a kisebbségi részesedést beleértve) + nettó adósságállomány hányadosaként határozható meg. A nettó adósságállomány kiszámítása a következő módon történik:

- Rövid és hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben (felhalmozott kamatok nélkül) – 16. megjegyzés

- Plusz Egyéb rövid és hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettség – 17. megjegyzés

- Mínusz Pénzeszközök – 6. megjegyzés

- Mínusz Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök - 8.1. megjegyzés

2007-ben és 2008-ban egyaránt az volt a Csoport stratégiája, hogy az eladósodottsági rátát 30% és 40% között tartsa. 2008. december 31-én az eladósodottsági ráta 29,7% volt (2007: 31,0%).

A fentieken túl – a Társasági törvény szerint a Magyar Telekom Nyrt-nek biztosítania kell, hogy a vállalat Saját tőkéje ne csökkenjen a Jegyzett tőke alá, vagyis a tartalékok összege ne legyen negatív. A Társaság megfelel ennek a szabályozásnak és nem áll fenn ilyen jellegű törvényi kötelezettség a konszolidált tőkére vonatkozóan.

A tőke, melyet a Csoport menedzsel, 600,3 milliárd forintot tett ki 2008. december 31-én (2007: 581.7 milliárd forint).

4. KRITIKUS SZÁMVITELI BECSLÉSEK ÉS MEGÍTÉLÉSEK

A becsléseket és megítéléseket múltbeli tapasztalatok és egyéb tényezők, így az adott körülmények között ésszerűnek gondolt jövőbeli eseményekkel kapcsolatos várakozások alapján folyamatosan értékeljük.

A Csoport a jövőre vonatkozóan becslésekkel és feltételezésekkel él. A számviteli becslések eredményeképpen kapott értékek, a definícióból adódóan, csak nagyon ritkán egyeznek meg a tényleges eredményekkel. A legkritikusabb becslések és feltételezések, amelyeknél jelentős kockázat áll fenn az eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értékének jelentős módosítására, a következők:

4.1 Eszközök hasznos élettartama

Az eszközök hasznos élettartamának meghatározása a hasonló eszközökkel kapcsolatos múltbeli tapasztalatokra és a várható technológiai fejlődésre, valamint a tágabb gazdasági és iparági tényezőkben bekövetkező változásokra épül. A becsült hasznos élettartamok helyességét évente, illetve ha a becslés alapjául szolgáló feltételezésekben jelentős változások következnek be, felülvizsgáljuk. Az eszközök hasznos élettartamának meghatározását azért tartjuk kritikus számviteli becslésnek, mert egy innovatív iparág technológiai fejlődésével kapcsolatosan tartalmaz feltételezéseket. Továbbá az eszközeink között, a hosszú élettartamú eszközök nagy aránya miatt, a feltételezések bármilyen megváltozása meghatározó lehet pénzügyi helyzetünk és tevékenységünk eredménye szempontjából. Pl. ha a Magyar Telekom 10%-kal csökkentené eszközei hasznos élettartamát, az éves értékcsökkenés hozzávetőlegesen 11 milliárd forinttal (2007: 12 milliárd Ft) növekedne. A 2008 során bekövetkezett hasznos élettartam változásait a 12. és 13. megjegyzés tartalmazza.

A Csoport folyamatosan számos új szolgáltatást illetve platformot vezet be, pl. a mobilkommunikáció terén az UMTS alapú szélessávú szolgáltatások vagy az üvegszálas technológia lakossági ügyfeleknél történő alkalmazása. Hasonló új szolgáltatások bevezetésekor a Csoport megvizsgálja a már meglévő platformok hasznos élettartamát. Mindazonáltal az új szolgáltatásokat túlnyomó többségében úgy tervezik, hogy “együtt éljenek” a már meglévő platformokkal, így nem azonnali az átállás az új technológiára. Következésképpen a régi platformok hasznos élettartamát rendszerint nem szükséges lerövidíteni.

4.2 A goodwill értékvesztésének vizsgálata

A goodwillre már nem számolható el értékcsökkenés, de évente vagy gyakrabban meg kell vizsgálni, hogy bekövetkezett-e értékvesztés. Mivel leányvállalataink többsége tőzsdén nem jegyzett cég, illetve részvényeiknek nincs aktív piaca, azt üzletágak és a bemutatandó szegmensek megtérülő értékét a 10 évre előre jelzett, maradványértéket is tartalmazó diszkontált cashflow értéke alapján kiszámított értékesítési költségekkel csökkentett valós érték alapján határozzuk meg. Ez az eljárás jelentős részben becslésen alapul, és magában rejti annak kockázatát, hogy jelentős eltérések adódhatnak a valós érték összegében, amennyiben a számításokban alkalmazott feltételezések helytelennek bizonyulnak. A Csoport az értékvesztési vizsgálatot a 10 éves jövőbeni cashflow előrejelzések alapján végzi, amely előrejelzések a menedzsment piaci szereplőkkel illetve iparági eseményekkel kapcsolatos legjobb becslésein alapulnak, a legfrissebb hasonló ügyletek és iparági adatok figyelembe vételével.

A goodwillt a bemutatandó szegmensekhez (T-Home, T-Mobile and T-Systems) rendeljük hozzá. A T-Home és a T- Mobile szegmenseket Magyarország, Macedónia és Montenegró területén működő nemzeti pénzbevételt generáló egységek (CGU-k) alkotják.

A szegmensek megtérülő értékét a szegmensek értékesítési költségekkel csökkentett valós értékének kiszámításával határozzuk meg. A kalkulációkhoz a Magyar Telekom többféle súlyozott adózás előtti átlagos tőkeköltséget (WACC) használ a távközlési szektortól és a működés országától függően. A folyamatos növekedési ráta (PGR) becslések ugyancsak a fenti két tényezőtől függnek. A súlyozott átlagos tőkeköltséget a tőkepiaci árfolyamok modellje segítségével, az alábbi paraméterekkel határozzuk meg: a hasonló iparágban tevékenykedők átlagos bétája, 10 éves zéró-kupon hozam, és adósság ráta. Ez az adósságráta összhangban van a hasonló tőzsdén jegyzett távközlési vállalatok szokásos mértékű eladósodottságával, míg a folyamatos növekedési ráta összhangban van a távközlési szektor átlagos hosszú távú növekedési rátájával.

Az alábbi táblázatban foglaltuk össze a Csoport szegmenseinek valós érték kalkulációjához használt folyamatos növekedési rátákat (PGR) és súlyozott átlagos tőkeköltségeket (WACC), melyeket a szegmensek

országonkénti működéséhez rendeltük, annak meghatározásához, hogy a szegmensekhez allokált goodwillre értékvesztés elszámolása szükséges-e.

Pénzbevételt generáló egység WACC (%) PGR (%)

	2007	2008	2007	2008
T-Home Magyarország .......................................................	11,72	12,40	1,0	1,0
T-Home Macedónia ...........................................................	10,64	10,80	0,0	0,0
T-Home Montenegró .........................................................	10,41	10,74	-1,0	-1,0
T-Mobile Magyarország .....................................................	12,66	12,99	2,0	2,0
T-Mobile Macedónia ..........................................................	11,61	11,14	2,0	2,0
T-Mobile Montenegró ........................................................	11,33	11,07	0,5	0,5
T-Systems ..........................................................................	13,41	13,23	1,0	1,0

Az alábbi táblázat tartalmazza az érzékenységi vizsgálatot, amely megmutatja, hogy 2008. december 31-én mennyi értékvesztést kellene elszámolni a szegmensekhez allokált goodwillre, amennyiben a Magyar Telekom 21%-kal alacsonyabb cashflow-val, 15%-os súlyozott átlagos tőkeköltséggel és a jelen számításnál 10%-kal kisebb folyamatos növekedési rátával számolt volna. Ezeket az összefüggéseket egyedileg (ceteris paribus) állapítottuk meg, így a feltételezett változások bármely kombinációja nagyobb összegű értékvesztést eredményezett volna. Az érzékenységi vizsgálatban megjelölt kerekített százalékok azt a százalékot mutatják meg, ahol már értékvesztés elszámolása szükségessé válna (pl. 15%-os súlyozott átlagos tőkeköltségnél már igen, azonban 14%-nál még nem lenne szükséges értékvesztés elszámolása).

Érzékenységi vizsgálat a 2008-as goodwill értékvesztés kalkulációhoz

(millió Ft)

Cashflow (-21%)

WACC (15%)

PGR (-10%)

T-Home ...................................................................

T-Mobile .................................................................

T-Systems ...............................................................

(2 608)

(3 793)

(1 617)

A fenti számítások és érzékenységi elemzés a 2008. december 31-én fennálló állapotra készült, így az ebben az időpontban elérhető legfrissebb feltételezéseket tükrözi, beleértve a hitelválság lehetséges hatásait illetve az emiatt szűkülő reálgazdaságot.

4.3 Tárgyi eszközök és immateriális javak becsült értékvesztése

A beazonosítható tárgyi eszközök és immateriális javak értékvesztését minden olyan esetben megbecsüljük, amikor felmerül annak a lehetősége, hogy az eszköz könyv szerinti értéke jelentős mértékben meghaladja megtérülő értékét, illetve ha az értékvesztés összege megbecsülhető. A megtérülő értéket elsősorban a használati érték számításával határozzuk meg, amely számítás a becslések, és azokat befolyásoló tényezők széles skáláját veszi figyelembe. Többek között figyelembe vesszük a jövőbeli bevételeket és költségeket, technológiai avulást, szolgáltatások megszüntetését és egyéb változásokat, amelyek értékvesztést indokolhatnak. Amennyiben az értékvesztést a használati érték segítségével állapítjuk meg, az értékvesztés pontos értékének kiszámításához meghatározzuk az értékesítési költségekkel csökkentett valós értéket is (amennyiben lehetséges). Mivel az értékvesztés ilyen módon történő meghatározása jelentős részben becslésen alapul, a tényleges értékvesztés mértéke jelentősen eltérhet a becslés eredményeképpen kapott értéktől.

4.4 Követelések becsült értékvesztése

A kétes követelések értékvesztését a vevőink fizetésképtelenségéből adódó becsült veszteség mértéke alapján határozzuk meg. A legnagyobb ügyfelek és más telekommunikációs szolgáltatók esetében az értékvesztést egyedileg határozzuk meg. Egyéb ügyfelek esetében egy portfolió alapján becsüljük meg az értékvesztés

mértékét, a követelések korosítása, a korábbi leírások tapasztalata, az ügyfelek hitelképessége és a fizetési feltételekben bekövetkezett változások alapján. A fenti tényezőket rendszeresen felülvizsgáljuk, és szükség esetén módosítjuk a számításokat. Ezen felül figyelembe vesszük az üzletág jellegét (vezetékes, mobil, internet, kábel tv, stb.) és a különféle piaci környezeteket, amelyekben a Csoport vállalatai működnek. A becslések során a jövőbeni fogyasztói magatartással kapcsolatos feltételezéseket és a jövőbeni behajtási gyakorlatot is figyelembe vesszük. Amennyiben az ügyfelek pénzügyi helyzete romlik, a tényleges követelés leírás a vártnál nagyobb mértékű lehet, és az addig elszámolt értékvesztés mértékét is meghaladhatja. További részletek a 3.1.2 megjegyzésben.

4.5 Céltartalékok

A céltartalék képzése, különösen jogi viták esetében, jelentős részben becslésen alapul. A Csoport meghatározza egy múltbeli esemény következtében kialakuló kedvezőtlen helyzet bekövetkezésének valószínűségét, és ha a valószínűség meghaladja az 50%-ot, a Csoport a kötelezettség teljes összegére céltartalékot képez (További részletek a 2.10 megjegyzésben). A valószínűség meghatározása megítélés kérdése, mivel Magyarországon nagyon kevés NHH határozatról hozott döntést eddig a Legfelsőbb Bíróság. Hasonlóan, Macedóniában szintén kevés Versenyhivatali határozatról döntött még a Közigazgatási Bíróság. A kedvezőtlen kimenetel valószínűségének meghatározására a Csoport belső és külső jogi tanácsadókat vesz igénybe.

4.6 Ügyfélszerzés költsége

Az ügyfelek megszerzésének költségei elsősorban a készülék értékesítés veszteségét (bevételek és költségek külön kerülnek bemutatásra) és az új ügyfeleket szerző alvállalkozóknak fizetett jutalékokat tartalmazzák. A Csoport ügynökei az ügynöki jutalék egy részét a Csoport termékeinek reklámozására fordítják. A Csoport marketing költségeinek egy részét tekinthetnénk ügyfélszerzési költségnek is. Az ügyfelektől aktiválási és belépési díjként beszedett összeg elhanyagolható a költségekhez képest. Ezek a bevételek, költségek és veszteségek akkor kerülnek elszámolásra, amikor az új ügyfél csatlakozik a Csoport vezetékes vagy mobil hálózatára. Az ilyen típusú költségeket (veszteségek) azonnal elismerjük felmerülésük időpontjában, mivel nem lehet pontosan elkülöníteni a marketing költségektől. A Csoport ügyfélszerzési költségeinek tekinthetők, többek közt a készülékértékesítésen keletkezett nettó veszteség (2008: 19,2 milliárd Ft; 2007: 15,9 milliárd Ft), és a kifizetett ügynöki jutalék (2008: 8,8 milliárd Ft; 2007: 8,4 milliárd Ft). A Csoport marketing költsége 2008-ban 22,1 milliárd forintot (2007: 20,2 milliárd Ft) tett ki.

5 AKVIZÍCIÓK

5.1 Akvizíciók 2008-ban

5.1.1 Kábel TV hálózatok

2008 folyamán a Magyar Telekom számos kábel TV hálózatot vásárolt egyedileg nem jelentős, összességében 687 millió Ft összegben. Ezek a tranzakciók a Csoport T-Home szegmensének akvizíciói. A hálózatok vételára általában az adott hálózatra kacsolódott fogyasztókat is magába foglalta, míg a többi hálózat a vásárláskor készen állt ügyfelek bekapcsolására. A hálózatokért fizetett ellenérték goodwillt is tartalmazott, ami tulajdonképpen a hálózatra kapcsolható további ügyfelek és azon nyújtható és további szolgáltatásokból szedhető bevételek értéke.

Az alábbi táblázat az egyedileg nem jelentős üzleti kombinációkért fizetett összegeket, illetve a megszerzett eszközök és források könyv szerinti értékét mutatja, melyek többségében megegyeztek a valós értékekkel.

(millió Ft)	Könyv szerinti érték
Vételár .....................................................................	687
Akvizícióhoz közvetlenül kapcsolódó járulékos költségek..................................................................	-
Beszerzés költsége ...................................................	687
Megszerzett nettó eszközállomány ..........................	555
Goodwill .................................................................	132
Megszerzett nettó eszközállomány: Követelések ............................................................	4
Tárgyi eszközök.......................................................	522
Immateriális javak ..................................................	104
Nyereség-, és halasztott adó ....................................	(30)
Szállítók és egyéb kötelezettségek...........................	(14)
Nettó halasztott adó kötelezettség ...........................	(31)
	555
A teljes vételár 2008-ban lett kifizetve.

5.2 Akvizíciók 2007-ben

5.2.1 MobilPress

2006. decemberben a Magyar Telekom szerződést kötött a MobilPress 100%-os tulajdonjogának megvásárlására 600 millió forint értékben, ezen felül a vételár részét képezte a 2006-ra járó osztalék is (maximum 50 millió forint). Az ügylet lezárására a Versenyhivatal jóváhagyását követően 2007. január 25-én került sor, mely időponttól a MobilPress-t a Csoport T-Home szegmensén belül konszolidáljuk, a hozzá kapcsolódó goodwill értékét viszont a T-Mobile szegmensben mutatjuk be. A MobilPress Magyarország egyik legnagyobb mobil tartalom szolgáltatója, többek között a t-zones portál üzemeltetője. A cég 2006-ban megközelítőleg 1,5 milliárd forintos bevételt generált.

Az alábbi táblázat a MobilPress megszerzett nettó eszközeinek és az akvizíció költségének könyv szerinti értékét mutatja. A megszerzett nettó eszközök valós értékét a könyv szerinti értékkel megegyezőnek ítéltük meg.

(millió Ft)	Könyv szerinti érték
Vételár ....................................................................................	600
További vételár .......................................................................	50
Beszerzés költsége ..................................................................	650
Megszerzett nettó eszközállomány .........................................	93
Goodwill .................................................................................	557
Megszerzett nettó eszközállomány: Pénzeszközök ..........................................................................	64
Követelések ............................................................................	266
Befektetett eszközök ...............................................................	56
Szállítók és egyéb kötelezettségek ..........................................	(285)
Rövid lejáratú kölcsönök ........................................................	(2)
Hosszú lejáratú kötelezettségek ..............................................	(6)
	93
A teljes beszerzési ár 2007-ben kifizetésre került.

5.2.2 T-Systems Hungary (TSH)

2006 decemberében a Társaság adásvételi szerződést kötött a TSH további 2 százalékának 2007. január 1.- jével történő megvásárlására vonatkozóan. A megállapított vételár 60 millió forint volt. A TSH 2004 szeptembere óta a Csoport társult vállalata, többségi tulajdonosa a Deutsche Telekom Csoport egy másik tagvállalata volt. Mivel a tranzakció két közös irányítás alatt álló vállalat között jött létre, így a vétel könyv szerinti értéken került elszámolásra. Az alábbi táblázat a TSH megszerzett nettó eszközeinek és az akvizíció költségének könyv szerinti értékét mutatja. A TSH 2007. január elseje óta leányvállalat, amelyet a T-Systems szegmensben konszolidálunk.

Millió Ft	Könyv szerinti érték
Vételár ....................................................................	60
A TSH könyv szerinti értéke társult vállalatként ....	1 540
Társult goodwill ......................................................	149
Beszerzés költsége ..................................................	1 749
Megszerzett nettó eszközállomány .........................	1 752
Többlet (tőkében könyvelve) ..................................	3
Megszerzett nettó eszközállomány: Pénzeszközök...........................................................	421
Vevők .....................................................................	5 888
Készletek ................................................................	146
Egyéb eszközök ......................................................	468
Tárgyi eszközök ......................................................	925
Immateriális javak ..................................................	3 202
Szállítók ..................................................................	(3 471)
Egyéb pénzügyi kötelezettségek .............................	(4 258)
Céltartalékok ...........................................................	(179)
Összes nettó eszköz ................................................	3 142
Mínusz: Kisebbségi részesedés ...............................	(1 539)
Goodwillként megjelenő társult goodwill ...............	149
	1 752

5.3 Akvizíciók 2006-ban

5.3.1 Orbitel

2005. november 29-én a Magyar Telekom szerződést kötött az Orbitel 100%-os tulajdonjogának 7,85 millió euróért (1944 millió forint) történő megszerzésére. Az Orbitel egy bolgár alternatív telekommunikációs és internet szolgáltató, amely IP technológiát használva nyújt hang- és adat alapú szolgáltatásokat az üzleti ügyfeleknek országszerte. 2005-ben az Orbitel 11,5 millió eurós árbevételt ért el. Az Orbitelt 2006. február 3., az ügylet végleges lezárása óta a T-Home szegmens részeként konszolidáljuk.

Az alábbi táblázat az Orbitel megszerzett nettó eszközeinek és az akvizíció költségének könyv szerinti és valós értékét mutatja:

(millió Ft)	Valós érték	Könyv szerinti érték
Vételár ....................................................................................	1 944
Akvizícióhoz közvetlenül kapcsolódó járulékos költségek ...	38
Beszerzés költsége .................................................................	1 982
Megszerzett nettó eszközállomány .........................................	1 013
Goodwill ................................................................................	969
Megszerzett nettó eszközállomány: Pénzeszközök .........................................................................	22	22
Egyéb pénzügyi eszközök.......................................................	6	6
Követelések ...........................................................................	335	335
Nyereségadó követelés ..........................................................	7	7
Készletek ...............................................................................	12	12
Tárgyi eszközök .....................................................................	524	381
Immateriális javak .................................................................	812	221
Egyéb befektetett eszközök ...................................................	3	3
Szállítók és egyéb kötelezettségek .........................................	(384)	(384)
Hitelek és egyéb kölcsönök ...................................................	(190)	(190)
Nettó halasztott adókötelezettség ...........................................	(134)	(24)
	1 013	389

Az akvizíción keletkezett goodwill részben a meglévő munkaerő állomány értékét tartalmazza, amely nem tekinthető különálló eszköznek. Továbbá az ügyfélértékként elismert összeg csak az akvizíció napján meglévő ügyfélbázist és a nekik nyújtott szolgáltatásokat fedi le, míg a goodwill nagy része az akvizíció időpontja után megszerezhető ügyfélbázis és az új ügyfelektől várható bevétel és a bővülő szolgáltatásokból származó bevétel értékét tartalmazza.

5.3.2 Dataplex

2005. december 12-én a Magyar Telekom szerződést kötött a Dataplex Kft. 100%-os tulajdonjogának 5,1 milliárd forintért történő megvásárlására. A Dataplex a magyar IT berendezések kollokációs piacán meghatározó szerepet tölt be, és 2005-ben körülbelül 1,3 milliárd forintos árbevételt ért el. Az ügylet lezárására a Versenyhivatal jóváhagyását követően, 2006. április 5-én került sor, mely időponttól a Dataplex Kft. a Csoport T-Home szegmensén belül kerül konszolidálásra.

Az alábbi táblázat a Dataplex megszerzett nettó eszközeinek és az akvizíció költségének könyv szerinti és valós értékét mutatja:

(millió Ft)	Valós érték	Könyv szerinti érték
Vételár ................................................................................	5 113
Akvizícióhoz közvetlenül kapcsolódó járulékos költségek	35
Beszerzés költsége ..............................................................	5 148
Megszerzett nettó eszközállomány ......................................	1 100
Goodwill .............................................................................	4 048
Megszerzett nettó eszközállomány: Pénzeszközök ......................................................................	1	1
Követelések ........................................................................	148	148
Készletek .............................................................................	6	12
Tárgyi eszközök ..................................................................	811	801
Immateriális javak ...............................................................	933	1
Szállítók és egyéb kötelezettségek ......................................	(556)	(556)
Hitelek és egyéb kölcsönök ................................................	(56)	(56)
Nettó halasztott adókötelezettség ........................................	(187)	-
	1 100	351

Az akvizíción keletkezett goodwill részben a meglévő munkaerő állomány értékét tartalmazza, amely nem tekinthető különálló eszköznek. Továbbá az ügyfélértékként elismert összeg csak az akvizíció napján meglévő ügyfélbázist fedi le, míg a goodwill nagy része az akvizíció időpontja után megszerezhető ügyfélbázis és az új ügyfelektől várható bevétel értékét tartalmazza.

5.3.3 KFKI Csoport

A Magyar Telekom 2006. júniusában adásvételi szerződést írt alá a KFKI-LNX Zrt., Magyarország egyik vezető informatikai cégének 100%-os tulajdonrészének megszerzésére, 8,2 milliárd forint vételárért és 1,5 milliárd forintnak megfelelő, a 2006. évi pénzügyi eredményektől függő „mozgó vételárért”. Az akvizíció 2006. szeptember 15-én zárult, mely időponttól a KFKI Csoport a Csoport T-Systems szegmensén belül kerül konszolidálásra. A KFKI Csoport 2005-ben megközelítőleg 17 milliárd forint bevételt ért el. A KFKI-LNX-nek két 100%-os tulajdonú leányvállalata van az ICON és az IQSYS.

Az alábbi táblázat a KFKI Csoport megszerzett nettó eszközeinek és az akvizíció költségének könyv szerinti és valós értékét mutatja:

(millió Ft)	Valós érték	Könyv szerinti érték
Vételár ................................................................................	8 170
A cég eredményességétől függő további vételár..................	1 500
Akvizícióhoz közvetlenül kapcsolódó járulékos költségek	170
Beszerzés költsége ...............................................................	9 840
Megszerzett nettó eszközállomány ......................................	5 372
Goodwill .............................................................................	4 468
Megszerzett nettó eszközállomány: Pénzeszközök ......................................................................	344	344
Követelések ........................................................................	2 629	2 629
Nyereségadó követelés .......................................................	33	33
Készletek ............................................................................	656	656
Tárgyi eszközök ..................................................................	663	632
Immateriális javak ..............................................................	5 514	233
Szállítók és egyéb kötelezettségek ......................................	(2 687)	(2 687)
Hitelek és egyéb kölcsönök ................................................	(587)	(587)
Céltartalék ...........................................................................	(154)	(154)
Nettó halasztott adókötelezettség ........................................	(1 039)	23
	5 372	1 122

Az akvizíción keletkezett goodwill részben a meglévő munkaerő állomány értékét tartalmazza, amely nem tekinthető különálló eszköznek. Továbbá az ügyfélértékként elismert összeg csak az akvizíció napján meglévő ügyfélbázist fedi le, míg a goodwill nagy része az akvizíció időpontja után megszerezhető ügyfélbázis és az új ügyfelektől várható bevétel értékét tartalmazza.

A 2006-os eredményektől függő, 1500 millió forintnyi további vételár 2006-ban letétbe került, és 2007-ben lett kifizetve.

5.3.4 iWiW, Adnetwork, MFactory

A Magyar Telekom 2006 áprilisában 100%-os részesedést szerzett az iWiW Kft.-ben, Magyarország vezető online közösségi portál üzemeltetőjében, közel 1,1 milliárd forint vételárért. Az iWiW („who is who”, azaz ki kicsoda) az egyetlen olyan közösségi oldal, amely a létező barátságokat és kapcsolatokat online formában térképezi fel. Az akvizíció időpontjában az iWiW több mint fél millió regisztrált felhasználóval rendelkezett, és Magyarország negyedik leglátogatottabb weboldala volt. 2005-ben az iWiW 5 millió forintos árbevételt ért el.

A Magyar Telekom 2006 májusában 100%-os részesedést szerzett az Adnetwork Kft.-ben, Magyarország vezető online hirdetési hálózat üzemeltetőjében, 168, majd további 10 millió forint vételárért. Az Adnetwork Kft-t 2005-ben alapították, és 2005-ben 28 millió forint árbevételt ért el.

A fenti két társaságot a T-Home szegmens részeként konszolidáljuk megszerzésük óta.

2006 decemberében a Magyar Telekom 75,05%-os tulajdoni részt szerzett 469 millió forintért az MFactory- ban, mely Magyarország egyik vezető mobil tartalom gyártója és a tartalomszolgáltatók közvetítője. Továbbá a Társaságnak opciója volt az MFactory maradék részesedésének megvásárlására 2009-től, míg az MFactory kisebbségi tulajdonosainak eladási opciójuk volt ugyanezen részesedésükre. A Csoport az opciók ezen kombinációját kötelezettségként kezelte (166 millió forintos összegben), ezért az MFactory 2006-ban a konszolidált beszámoló vezetékes szegmensében 100%-os leányvállalatként szerepel, míg az akvizíción keletkezett goodwill a mobil szegmenshez tartozik. Az MFactory 2006-ban 190 millió forint árbevételt ért el.

Az iWiW, az Adnetwork és az MFactory nettó eszközállományának könyv szerinti értéke megítélésünk szerint megegyezett a valós értékükkel. A fenti, egyenként nem jelentős akvizíciók során megszerzett nettó eszközállományukat az alábbi táblázat összesítetten mutatja.

(millió Ft) Könyv szerinti

érték

Vételár .............................................................................................................. 1 767

További vételár ............................................................................................... 176

Akvizícióhoz közvetlenül kapcsolódó járulékos költségek 1

Beszerzés költsége .......................................................................................... 1 944

Megszerzett nettó eszközállomány 83

Goodwill .......................................................................................................... 1 861

Megszerzett nettó eszközállomány: Pénzeszközök.................................................................................................... 12

Követelések ..................................................................................................... 73

Immateriális javak ........................................................................................... 53

Nyereségadó kötelezettség ............................................................................... (5)

Szállítók és egyéb kötelezettségek (50)

2008-ban a Magyar Telekom megszerezte az MFactory-ban fennmaradt részesedését további 75 millió forint megfizetésével. A 2008. december 31-én még fennálló kötelezettség összege az eladó és a Magyar Telekom közt 2009 folyamán létrejövő végső megállapodástól függ.

5.3.5 MKT – saját részvények

2006 júniusában az MKT 60,9 millió euróért (16 579 millió forint, amely tartalmazza a járulékos költségeket is) megvásárolta saját részvényeinek 10%-át a Macedón kormány (kisebbségi részvényes) által tartott nyilvános tenderen. A részvények visszavásárlását követően a Magyar Telekom szavazati joga a MKT-ben 51%-ról 56,7%- ra nőtt, a Macedón kormány tulajdonjoga 36,8%-ra csökkent, míg a többi részvény több kisebb részvényes tulajdonában van. A visszavásárolt saját részvények ára és a kisebbségi részesedés csökkenése közötti 1 724 millió forint különbség goodwillként került elszámolásra, amely a T-Mobile szegmenshez tartozik.

5.4 Akvizíciókkal kapcsolatos pro forma tájékoztató

Az alábbi pro forma tájékoztató a Csoport legfontosabb pénzügyi adatait tartalmazza, megmutatva, hogy hogyan változott volna a bevételek és az eredmény összege, ha a megvásárolt leányvállalatokat és üzletágakat már az akvizíció évének első napjától konszolidálnánk, illetve ténylegesen milyen mértékben járultak hozzá az akvizíció napjától az eredményhez a megvásárlás évében.

2006 2007 2008

(millió forint)

Bevételek

Beszámoló szerint..................................................................................	671 196	676 661	673 056
Pro forma – év elejétől történő konszolidálás esetén ............................	684 099	676 661	673 145
Hozzájárulás az akvizíció időpontjától számítva...................................	12 465	4 969	53

Adózás utáni eredmény

Beszámoló szerint .................................................................................	75 453	60 155	93 008
Pro forma – év elejétől történő konszolidálás esetén ............................	76 267	60 155	93 019
Hozzájárulás az akvizíció időpontjától számítva...................................	191	(1 812)	7

5.5 Leányvállalatok értékesítése

A Csoport 2008-ban értékesítette a MontMak-ban lévő 100%-os befektetését. A Magyar Telekom 2007-ben eladta a Montenegrocard-ban lévő teljes 51%-os részesedését, 2006-ban pedig a Cardnet-ben lévő teljes 72%-os részesedését. A fenti tranzakciók eredményét az Egyéb bevételek között számoltuk el az értékesítések évében (26. megjegyzés). Ezek a leányvállalatok a nem Csoport fő profiljába tartozó tevékenységet folytattak, és nem voltak jelentősek, így értékesítésük nem volt olyan jelentős esemény, hogy felszámolt tevékenységet vagy felszámolt tevékenységhez tartozó értékesített csoportot jelentettek volna.

6. Pénzeszközök

A pénzeszközök közé tartozik a házipénztár, a bankban elhelyezett pénz és minden más olyan, nagymértékben likvid betét és értékpapír, amelynek eredeti lejárata nem haladja meg a három hónapot, de nem tartozik ide a folyószámlahitel. Ezek a pénzügyi eszközök hitelkockázatnak vannak kitéve, melyről bővebb információ a 3.1.2 megjegyzésben található. Értékvesztés elszámolására nem került sor a bemutatott időszakokban.

2007 2008

december 31-én (millió Ft)

Pénztár ....................................................................................................................	1 487	1 462
Bankbetét és forgatási célú értékpapírok ................................................................	46 179	65 218
	47 666	66 680

7 Követelések

7.1 Követelések – nettó

2007 2008

december 31-én (millió Ft)

Vevők. .........................................................................................................................	88 588	87 092
Követelések a Deutsche Telekom Csoport tagvállalataitól .........................................	6 878	5 903
Követelések társult és közös vezetésű vállalatoktól ....................................................	12	206
Vevőkövetelések (a)	95 478	93 201
Aktív időbeli elhatárolások ..........................................................................................	4 674	6 902
Egyéb adókövetelés .....................................................................................................	1 204	744
Egyéb ...........................................................................................................................	2 220	1 048
Egyéb követelések .......................................................................................................	8 098	8 694
	103 576	101 895

(a) Vevőkövetelések lejárati bontása

Az alábbi táblák a Csoport vevőköveteléseit mutatják be szegmens és lejárati idő szerinti megbontásban. A vevőkövetelések a mérleg fordulónapján értékvesztéssel csökkentett értékkel kerülnek bemutatásra.

Vevőkövetelések (millió Ft)

december 31-én		forduló- napján	30 napon belül	30 – 60 nap	61 – 90 nap	91 – 180 nap	181 – 360 nap	360 napon túl
T-Mobile	46 299	35 777	6 585	1 174	530	941	955	337
T-Home	32 565	22 396	6 392	1 306	844	982	490	155
T-Systems	13 694	11 918	1 032	279	145	283	32	5
Csoportközpont	643	459	138	29	4	4	8	1
Összesen	93 201	70 550	14 147	2 788	1 523	2 210	1 485	498

Könyv szerinti érték 2008.

amelyből: nem lejárt a mérleg

amelyből: a mérleg fordulónapján lejárt az alábbi periódusokra bontva

Vevőkövetelések (millió Ft)

Könyv szerinti

amelyből: nem

amelyből: a mérleg fordulónapján lejárt az alábbi periódusokra bontva

érték 2007.

december 31-én

lejárt a mérleg

fordulónapján

napon belül

30 – 60

nap

61 – 90

nap

91 – 180

nap

181 – 360

nap

360

napon túl

T-Mobile	49 172	39 373	6 818	1 202	501	726	453	99
T-Home	33 399	24 035	5 498	1 304	794	1 165	360	243
T-Systems	12 194	9 940	1 715	237	111	129	35	27
Csoportközpont	713	629	35	19	19	6	5	-
Összesen	95 478	73 977	14 066	2 762	1 425	2 026	853	369

A lejárt vevőkövetelések döntő többsége részben vagy teljes egészében értékvesztésre került a fizetések elmaradásának idejétől függően. A lejárt vevőkövetelések csupán jelentéktelen része nem került értékvesztésre, bizonyos üzleti ügyfelek korábbi beszedési tapasztalataira alapján. Mivel ezen összegek nem jelentősek, külön bemutatásra nem kerülnek.

A le nem járt követelésekre értékvesztést összevontan nem képzünk, csak az ügyfél csődje esetén a le nem járt követelések is részben vagy teljes egészében leírásra kerülhetnek. Ezek az összegek nem jelentősek, ezért nem kerülnek külön bemutatásra.

7.2 Követelések értékvesztése

Értékvesztés vevő- és egyéb követelésekre, valamint egy pénzügyi lízingkövetelésre került elszámolásra – az utóbbi 2007-ben. Az alábbi táblák a fenti követelésekre elszámolt értékvesztést és mozgásait mutatják be 2007-re és 2008-ra vonatkozóan.

2007 2008

december 31-én (millió Ft)

Értékvesztés az időszak elején ............................................................................................................	28 781	30 263
Elszámolt értékvesztés - nettó (Egyéb működési költségek része) .......................................	5 136	4 353
Értékvesztés felhasználása és átváltási különbözet .....................................................	(3 654)	(8 304)
Értékvesztés az időszak végén ..................................................................................	30 263	26 312

2008

Időszak végi értékvesztés szegmensek szerinti bontásban: (millió Ft)

T-Mobile ........................................................................................................................... 12 903

T-Home ............................................................................................................................. 12 208

T-Systems ......................................................................................................................... 1 175

Csoportközpont ................................................................................................................. 26

Összesen ........................................................................................................................... 26 312

A 2007. december 31-i értékvesztés záró egyenlege egy pénzügyi lízingkövetelés értékvesztését is tartalmazta (ld. bővebben 8. megjegyzés) 1500 millió forint összegben. Ezt az értékvesztést 2008-ban feloldottuk, mivel az ügyféllel folytatott tárgyalások során megegyeztünk a szerződésnek egy megállapodás szerinti ütemezésű megszüntetéséről, így a pénzügyi lízing követelés megtérülése biztosítva lett. A feloldást 2008-ban a Követelések értékvesztésének csökkentéseként számoltuk el.

8 Egyéb pénzügyi eszközök

Az Egyéb pénzügyi eszközök 12 hónapnál rövidebb (rövid lejáratú) és hosszabb (hosszú lejáratú) lejárattal rendelkező követeléseket foglalnak magukba. Ezek a pénzügyi eszközök a 3.1.2 megjegyzés alatt leírt hitelkockázatnak vannak kitéve. A pénzügyi lízingkövetelésen (7.2 megjegyzés) kívül nem kellett más, ebbe a kategóriába tartozó pénzügyi eszközre értékvesztést elszámolni egyik bemutatott időszakban sem.

8.1 Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök

2007 2008

december 31-én (millió Ft)

Bankbetétek, eredeti lejárat > 3 hónap .......................................................	58 053	59 300
Pénzügyi lízingkövetelés (a)	4 011	3 718
Dolgozókkal szembeni kölcsönök és követelések (b)	861	798
RDC követelés (c)	152	189
Származékos pénzügyi instrumentumok (d)	57	1 011
Osztalékkövetelés közös vezetésű vállalattal szemben (e)	-	2 033
Egyéb ..........................................................................................................	297	1 449
	63 431	68 498
8.2. Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök
	2007	2008

december 31-én (millió Ft)

Pénzügyi lízingkövetelés (a)	17 558	19 364
Dolgozókkal szembeni kölcsönök és követelések (b)	4 233	4 018
RDC követelések (c)	841	763
Éven túli vevőkövetelés (f)	619	414
Értékesíthető pénzügyi eszközök (g)	690	282
Egyéb ..........................................................................................................	1 036	1 253
	24 977	26 094

(a) A pénzügyi lízingkövetelésről részletesebben lásd a 32.3. megjegyzést.

(b) A dolgozókkal szembeni kölcsönök és követelések között elsősorban a dolgozóknak a Csoport által nyújtott lakáskölcsönei vannak. Nincs lejárt dolgozókkal szembeni követelés, és a kölcsönök jelzáloggal fedezettek.

(c) Az RDC követelés a Crnogorski Telekom-nak a montenegrói kormánnyal szembeni követelését tartalmazza. A követelések a Radio Difuzni Centar tulajdonjogának eladásáról szóló, 2004-ben kötött Részvény Átadási Megállapodásból származnak.

(d) A származékos pénzügyi instrumentumok záróértéke a nyitott határidős ügyletek, valamint a kamat- és devizacsere ügyletek valós értékét tartalmazza.

(e) Az osztalékkövetelés közös vezetésű vállalattal szemben az ITMH által deklarált osztalékot tartalmazza.

(f) Az éven túli követelések nagyrészt az ügyfelek által 1-2 éves részletfizetésre vásárolt távközlési eszközök törlesztő részleteit tartalmazza.

(g) Az értékesíthető pénzügyi eszközök részvényekbe történt nem jelentős befektetéseket tartalmaznak.

9 Nyereségadó

9.1 Nyereségadó költség

Az alábbi tábla mutatja az eredménykimutatásban bemutatott elszámolt nyereségadók összegét.

2006 2007 2008

december 31-én végződött

években (millió Ft)

Társasági adó .............................................................................................	6 423	7 795	9 941
Egyéb nyereségadó ....................................................................................	8 529	9 321	9 462
Halasztott adó ............................................................................................	9 268	9 105	8 295
Összes nyereségadó költség .......................................................................	24 220	26 221	27 698
9.2 Nyereségadó követelés és kötelezettség

A nyereségadó követelés és kötelezettség összege a mérlegben azon országok adóhatóságaival szemben fennálló társasági - és egyéb nyereségadó követeléseket és kötelezettségeket mutatja, amelyekben a Csoport tagvállalatai működnek.

9.3 Adólevezetés

Az alábbi tábla bemutatja azokat a különbségeket, melyek a beszámolóban szereplő adóráfordítás és azon elméleti összeg között keletkezett, melyet a hivatalos adókulcs használatával kapnánk

2006 2007 2008

december 31-én végződött évben (millió Ft)

IFRS szerinti adózás előtti eredmény ............................................................		111 684	99 277	133 291
16%-on számított adó .........................................................................................		(17 869)	(15 884)	(21 327)
Eltérő adókulcsok hatása .................................................................................	(a)	(323)	(4 088)	(1 512)
Adóalap részét nem képező tételek adóhatása ......................................	(b)	2 405	1 650	2 278
Le nem vonható költségek adóhatása .........................................................	(c)	(1 955)	(1 107)	(2 134)
Adókedvezmények hatása................................................................................	(d)	778	-	-
Egyéb nyereségadók .........................................................................................	(e)	(8 529)	(9 321)	(9 462)
Egyéb nyereségadók adóalap csökkentő hatása......................................	(f)	2 701	2 873	2 883
Forrásadó ...............................................................................................................	(g)	(2 034)	(1 684)	(1 111)
Adótörvény szerinti veszteségre elismert halasztott adó leírása / újra elismerése ...................................................	(h)	(255)	73	1 436
Szélessávú beruházási adókedvezmény jelenérték hatása ..................	(i)	861	1 267	1 251
Nyereségadó költség ............................................................................................		(24 220)	(26 221)	(27 698)

(a) Eltérő adókulcsok hatása

A magyar társasági adókulcs 2006 első nyolc hónapjában 16%-os volt. 2006. szeptember 1-jétől bevezetésre került az úgynevezett szolidaritási adó. A szolidaritási adó a társasági adóhoz nagyon hasonló, további 4%-os adófizetési kötelezettség, kevesebb adóalap-módosító tétellel, így ezt is tartalmazza a nyereségadó költség. Az adó levezetés mindhárom évre a 16%-os kulccsal számított adót tartalmazza, míg a szolidaritási adónak köszönhető növekedés ezen a soron kerül kimutatásra.

A Csoport tevékenysége kapcsán külföldön is jelen van, ahol általában a Magyarországon alkalmazottnál alacsonyabb a társasági adókulcs. Macedóniában a 2006-os adókulcs 15% volt, míg a 2007-ben alkalmazott kulcs 12%, 2008-tól pedig tovább csökkent 10%-ra. A halasztott adó egyenlegek mindezek figyelembe vételével kerültek újraszámolásra. A társasági adó kulcsa Montenegróban 9%, Romániában 16%, Bulgáriában 10%, Ukrajnában pedig 25%.

Szintén ez a sor tartalmazza a külföldi leányvállalatok különböző adókulcsainak használatából eredő adóhatásokat.

(b) Adóalap részét nem képező tételek adóhatása

Az adóalap részét nem képező tételek legnagyobb részét a különböző non profit szervezeteknek juttatott adományok és a társasági adó alapjából levonható kutatás-fejlesztési költségek teszik ki, illetve ide tartozik a társult és közös vezetésű vállalatok eredményéből való részesedés, hiszen azt az adózás előtti eredmény adózás utáni összegben tartalmazza. Ez a sor tartalmazza a fenti tételek adóhatásait.

A levezetés ezen sora tartalmazza a le nem vonható költségek - idő előtt leírt követelések, bizonyos értékvesztések és reprezentációs költségek - adóhatását

(d) Adókedvezmények

Az adókedvezmények sor a Macedóniában történt jelentős tárgyi eszköz befektetések adóhatásának értékét tartalmazza, amelyeket a társasági adóalap meghatározásakor csökkentő tételként lehetett 2006-ig figyelembe venni. 2006 után megszűnik ez a lehetőség.

(e) Egyéb nyereségadók

Az Egyéb nyereségadók olyan Magyarországon fizetendő helyi és központi adókat tartalmaznak, amelyeket a vállalatok bizonyos nettó módon számított eredménye alapján állapítanak meg, a társasági adóalapnál egy lényegesen magasabb adóalapra vetített, lényegesen alacsonyabb adókulccsal. Mivel a levezetés első sora csak a társasági adókulccsal számított elméleti adó összegét mutatja, a Csoport magyar tagvállalatai esetében a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék további adó költséget eredményez.

(f) Az egyéb nyereségadók társasági adóalap csökkentő hatása

A fent bemutatott magyarországi egyéb nyereségadók a társasági adó számításakor csökkentő tételként vehetők figyelembe. Ezen felül a fizetett helyi iparűzési adó száz százalékával még tovább csökkenthető a társasági adóalap mindhárom bemutatott adóévben.

(g) Forrásadó

A Csoportnak Macedóniában is vannak érdekeltségei, ahol 2006. január 1-jével 5%-os forrásadót vezettek be a magyarországi tulajdonosoknak fizetett osztalékra. Montenegróban szintén 5%-os forrásadó terheli a Magyarországra történő osztalékfizetést. A levezetés tartalmazza a fenti leányvállalatok felosztható tartalékaira

elszámolt halasztott adó összegét, mivel azt osztalékfizetés esetén forrásadó terheli.

(h) Adótörvény szerinti veszteségre képzett halasztott adó leírása / újra elismerése

Az adótörvény szerinti felhalmozott veszteségek halasztott adó hatása csak olyan mértékben kerül elismerésre, amennyire azok jövőbeni realizálhatósága valószínűsíthető. A várhatóan nem realizálható veszteségre képzett halasztott adót leírjuk, vagy eleve nem ismerjük el. Ugyanakkor amennyiben a korábban adótörvény szerinti veszteségre képzett halasztott adó valószínűsíthetővé válik, ezt elismerjük.

(i) Szélessávú beruházási adókedvezmény jelenérték hatása

A szélessávú eszközökbe történő beruházásokhoz kapcsolódó adókedvezmények jelenérték hatása azt az összeget mutatja, amennyivel növelt értéken lehet igénybe venni az adókedvezményt, ha az nem a beruházás évében, hanem későbbi évben vagy években lesz felhasználva.

9.4 Halasztott adó

A Magyar Telekom halasztott adó egyenlegei a következők:
	Egyenleg	Eredmény-	Egyéb	Egyenleg	Eredmény-	Egyéb	Egyenleg
		kimutatás	mozgások		kimutatás	mozgások
	2006.	hatás		2007.	hatás		2008.
	december			december			december
	31-én			31-én			31-én
Halasztott adó követelés / (kötelezettség)				millió Ft
Beruházási adókedvezmény ......................	14 300	(4 273)	3 561	13 588	1 873	350	15 811
Adótörvény szerinti elhatárolt veszteség ....	1 217	(676)	-	541	741	-	1,282
Leányvállalati befektetések .......................	(1 200)	(213)	-	(1 413)	(12)	-	(1 425)
Forrásadó....................................................	(2 034)	(1 606)	-	(3 640)	402	-	(3 238)
Egyéb pénzügyi eszközök .........................	(307)	322	(23)	(8)	(173)	-	(181)
Követelések és készletek értékvesztése .....	3 050	(488)	-	2 562	(1 604)	-	958
Tárgyi eszközök és immateriális javak.......	(9 041)	(641)	211	(9 471)	(9 499)	(108)	(19 078)
Goodwill ....................................................	(4 126)	(2 965)	-	(7 091)	(1 198)	-	(8 289)
						-
Szállítók és egyéb kötelezettségek ............	363	(781)	-	(418)	546	-	128
Hitelek és egyéb kölcsönök .......................	279	(156)	-	123	439	-	562
Halasztott bevételek ..................................	-	293	-	293	531	-	824
Kötelezettségekre és költségekre képzett	1 427	2 079	-	3 506	(341)	-	3 165
céltartalék Összes nettó halasztott adó
követelés / (kötelezettség) .........................	3 928	(9 105)	3 749	(1 428)	(8 295)	242	(9 481)
Ebből: halasztott adó kötelezettség
nettósítás után ...............................................	(5 647)			(2 714)			(11 071)
Ebből: Halasztott adó követelés
nettósítás után ...............................................	9 575			1 286			1 590
Az egyéb mozgások tartalma:
Tárgyi eszköz beszerzési értékének
csökkenéseként elszámolt beruházási
adókedvezmény ..........................................			3 561			350
Értékesíthető pénzügyi eszközök
tőkével szemben elszámolt
értékelési különbözete ...............................	(23)			35
Konszolidációból eredő
átváltási különbözet ....................................	211			(112)
Akvizíciók hatása .........................................	-			(31)
	3 749			242

A halasztott adó követelések és kötelezettségek megbontása a mérlegben a Csoport jogi személyei szerint történik, és ennek megfelelően egy jogi személyre vonatkozóan vagy eszközként vagy kötelezettségként jelenik meg a mérlegben.

A Csoport nettó halasztott adó kötelezettség állománya 9481 millió forint, amely több különálló halasztott adó követelés és kötelezettség összegéből tevődik össze (lásd a fenti táblázatban). Ezekből a tételekből körülbelül 6078 millió forint halasztott adó követelés várhatóan visszafordul 2009-ben (halasztott adó követelés 6282, és halasztott adó kötelezettség 204 millió forint). A fenti összegek nem tartalmazzák a várhatóan 2009-ben képződő halasztott adó tételeket.

A beruházási adókedvezményekhez kapcsolódó halasztott adó követelések a beruházások költségeivel szemben kerültek elszámolásra.

A tőkében elszámolt értékesíthető pénzügyi eszközök átértékeléséhez kapcsolódó halasztott adó követelést szintén a tőkével szemben számoltuk el.

Az anyavállalat könyveiben, a leányvállalatokban birtokolt részesedések miatt keletkező átmeneti különbségek közül 3211 millió forint értékű nettó átmeneti különbözetre nem számoltunk el halasztott adó kötelezettséget (2007-ben 2964 millió forint nettó halasztott adó követelésre).

Amennyiben a Csoport macedón leányvállalatai osztalék formájában kifizetnék a teljes ilyen célra igénybe vehető tartalékaikat, úgy a Csoportnak a 2008. december 31-ig erre a jogcímre elszámolt 2562 millió forint halasztott adóval megegyező összegű forrásadót kellene fizetnie. Abban az esetben, ha a Csoport montenegrói leányvállalatai osztalék formájában kifizetnék a teljes ilyen célra igénybe vehető tartalékaikat, úgy a Csoportnak a 2008. december 31-ig elszámolt 676 millió forintnyi halasztott adó kötelezettségen felül további 967 millió forint értékben kellene forrásadót fizetnie. Mivel a Csoport ellenőrizni tudja az osztalékok időzítését és módját, így csak a leányvállalatok eredménytartalékából (2005-2008 évi eredmény) a közeljövőben kifizetendő osztalék tervezett értékére képzett halasztott adó kötelezettséget számoltuk el.

Az adótörvény szerinti felhalmozott veszteségek halasztott adó hatása csak olyan mértékben kerül elismerésre, amennyire azok jövőbeni realizálhatósága valószínűsíthető. 2009-ben nem jár le olyan adóveszteség, amelyre halasztott adó követelést képeztünk. 2008. december 31-én 9978 millió forint az adóveszteség, amelyből 8088 millió forint adóveszteség felhasználására nem vonatkoznak jogi korlátozások. 1984 millió forintnyi adóveszteségre nem számoltunk el halasztott adó követelést 2008-ban.

9.5 Beruházási adókedvezmény

A szélessávú internet elterjesztésének ösztönzésére a magyar kormány 2003-tól a szélessávú internet eszközökbe (pl. DSL vonalak, UMTS eszközök) 100 millió forint felett beruházó társaságok számára a társasági adó csökkentését tette lehetővé. Az adó-csökkentés lehetséges mértéke a szélessávú internet eszközökbe történő beruházás százalékában kerül meghatározásra. Mivel ez a beruházási adókedvezmény kormányzati támogatás jellegű, a halasztott adó követelés a kapcsolódó beruházás költségeivel szemben került elszámolásra. Ha az adókedvezmény nem kerül felhasználásra a keletkezés évében, a következő évben nagyobb összegű kedvezményt lehet felhasználni, mivel a korábbi évek fel nem használt összegei kamattal növelt értéken érvényesíthetők. Ez a növekmény hozzáadódik a halasztott adó követeléshez, csökkentve az éves halasztott adóköltség összegét.

A Magyar Telekom adókedvezményeinek részletei az alábbi táblázatban láthatóak (millió Ft-ban):

Kedvezmény keletkezésének éve

Figyelembe vehető szélessávú eszköz- beruházás

Megállapított adó- kedvezmény

Adó- költséggel szemben elismert növekedés

Felhasznált adó- kedvezmény

Fennmaradó adókedvezmény értéke 2008. december 31-én

összege

2003 ..................	6 197	2 613	1 119		(3 732)	-
2004 ..................	6 735	3 111	1 122		(1 126)	3 107
2005 ..................	14 438	5 730	1 001		(2 162)	4 569
2006 ..................	15 127	4 335	723		(469)	4 589
2007 ..................	12 777	2 919	240		(92)	3 067
2008 ..................	2 291	479	-		-	479
Összesen ...........	57 565	19 187	4 205		(7 581)	15 811
			Lejárat éve:	2015		7 676
				2016		4 589
				2017		3 067
				2018		479
						15 811

Annak érdekében, hogy a Csoport tagjai az adókedvezményeket és az adócsökkentő tételeket igénybe tudják venni, szigorú feltételeket kell teljesíteniük az erre vonatkozó adószabályok értelmében. A menedzsment szerint a Csoport eleget tett és eleget fog tenni az előírásoknak, hogy a halasztott adó követelést elismerje.

9.6 Adóellenőrzés

Az adóhatóság az adóbevallást követő évtől számított öt éven belül bármikor ellenőrizheti a könyveket, és pótlólagos adót vethet ki büntetéssel, illetve késedelmi kamattal növelve. A menedzsmentnek nincs tudomása olyan körülményről, amelyből a Csoportnak ilyen jogcímen jelentős kötelezettsége származhatna.

10 Készletek

2007 2008

december 31-én (millió Ft)

Kábelek, huzalok, egyéb anyagok, befejezetlen beruházások és előlegek ...............	3 125	2 964
Áruk ..........................................................................................................................	8 454	10 703
Összesen ......................................................................................................................	11 579	13 667
Értékvesztés .................................................................................................................	(927)	(376)
	10 652	13 291

Az Áruk 2008. december 31-i egyenlege tartalmaz olyan hardver és szoftver elemeket 1851 millió forint értékben, melyeket 2001-től adtunk el pénzügyi lízing keretében egy nagy üzleti ügyfélnek, aki 2008. december 31-vel felmondta az eszközökre és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásról megkötött megállapodást. 2008 decemberében a Csoport megállapodást kötött egy új vevővel ezen eszközök pénzügyi lízing keretében történő eladásáról, mely 2009 januárjában valósul meg. A Csoport ezeket az eszközöket azért mutatja be készletként, mert 2008. december 31-én a régi ügyfélnél már nem voltak lízingben, míg az új ügyfélnek még nem adtuk el.

11 Értékesítésre kijelölt eszközök

Az értékesítésre kijelölt eszközök közé az ingatlanok kihasználtságának fokozása és a létszámleépítések eredményeképpen értékesítésre kijelölt telkek és épületek tartoznak. Az értékesítésre várhatóan egy éven belül kerül sor.

12 Tárgyi eszközök - nettó
	Telek és	Épületek	Távközlési	Egyéb	Összesen
	kapcsolódó		eszközök
	jogok
			(millió Ft)
2007. január 1. Bruttó érték ...........................................................	6 654	124 145	972 654	154 113	1 257 566
Halmozott értékcsökkenés ................................	(2 038)	(25 467)	(557 176)	(115 160)	(699 841)
Nettó érték ................................................................	4 616	98 678	415 478	38 953	557 725
Ebből értékesítésre kijelölt eszközök ...............					(6 825)
					550 900
Nettó érték - 2007. január 1. .........................	4 616	98 678	415 478	38 953	557 725
Átváltási különbözet .....................................	4	74	180	750	1 008
Akvizíció miatti növekedés ...........................	-	2	366	123	491
Helyreállítási kötelezettség
miatti növekedés .........................................	-	-	83	-	83
Beruházás ......................................................	24	13 560	51 297	10 944	75 825
Értékesítés .....................................................	-	(3 229)	(454)	(1 705)	(5 388)
Értékvesztés ..................................................	-	(94)	(32)	-	(126)
Értékcsökkenés .............................................	(143)	(2 286)	(79 147)	(8 918)	(90 494)
Átsorolás .......................................................	267	(7 680)	25 741	(18 328)	-
Nettó érték – 2007. december 31. ....................	4 768	99 025	413 512	21 819	539 124
2007. december 31. Bruttó érték ...........................................................	6 687	127 522	1 057 554	98 645	1 290 408
Halmozott értékcsökkenés ................................	(1 919)	(28 497)	(644 042)	(76 826)	(751 284)
Nettó érték ................................................................	4 768	99 025	413 512	21 819	539 124
Ebből értékesítésre kijelölt eszközök ...............					(4 393)
					534 731
Nettó érték - 2008. január 1. .........................	4 768	99 025	413 512	21 819	539 124
Átváltási különbözet .....................................	49	725	2 660	320	3 754
Akvizíció miatti növekedés ...........................	-	-	522	-	522
Helyreállítási kötelezettség
miatti növekedés .........................................	-	2 303	1 111	-	3 414
Beruházás ......................................................	257	6 880	67 337	11 015	85 489
Értékesítés .....................................................	-	(2 683)	(867)	(416)	(3 966)
Értékvesztés ..................................................	-	-	-	-	-
Értékcsökkenés .............................................	-	(4 357)	(70 588)	(7 928)	(82 873)
Átsorolás .......................................................	294	(294)	-	-	-
Nettó érték – 2008. december 31. ....................	5 368	101 599	413 687	24 810	545 464
2008. december 31. Bruttó érték ...........................................................	7 276	133 605	1 109 442	102 775	1 353 098
Halmozott értékcsökkenés ................................	(1 908)	(32 006)	(695 755)	(77 965)	(807 634)
Nettó érték ................................................................	5 368	101 599	413 687	24 810	545 464
Ebből értékesítésre kijelölt eszközök ...............					(1 775)
					543 689

A tárgyi eszközök 2008. december 31-i záró egyenlege 32 601 millió forint értékben (2007: 27 633 millió forint) tartalmaz befejezetlen beruházásokat. A fenti táblában a befejezetlen beruházás abban a kategóriában szerepel, amelyben az aktiválás várható.

Az „Akvizíciók miatti növekedés” sor tartalmazza a Magyar Telekom által megvásárolt cégek és üzletágak eszközeinek valós értékét a bemutatott években.

A „Helyreállítási kötelezettség miatti növekedés” sor tartalmazza az eszköz miatt felmerülő helyreállítási

kötelezettséget, melyet a bekerülési költség részeként aktiválunk egy céltartalékkal szemben. További információk a 19.6 megjegyzésben találhatók.

A Beruházás sor az általános üzletmenet során a tárgyévben végrehajtott beruházások miatti növekedést mutatja. A Beruházás sora nettó módon tartalmazza a szélessávú eszközökbe történt beruházások kapcsán a Magyar Telekomnak járó 350 millió forint beruházási adókedvezményt 2008-ban (2007: 3561 millió forint). További információk a 9.4 megjegyzésben találhatók.

A 2007-ben magyarországi kistérségekben telepített WLAN eszközökre számoltunk el értékvesztést, mivel megállapítottuk, hogy ezen eszközök (CGU-k szerint csoportosítva) használati érték alapján számított megtérülő értéke alacsonyabb volt, mint a könyv szerinti érték. A használati érték diszkontált cashflow módszerrel került meghatározásra. Az alkalmazott diszkontráta 11,6% és 12% között volt. 2008-ban nem kellett értékvesztést elszámolni.

A Tárgyi eszköz kategóriák közötti átsorolás a vezetékes és a mobil üzletágak tárgyi eszköz besorolás egységesítésének az eredménye, amely a Társaság és a T-Mobile Magyarország összeolvadása után, 2007. január 1-jével történt meg. Nagyszámú eszköz lett átsorolva kategóriák között az üzletágak eszközeinek egységesebb bemutatása érdekében. 2008-ban nem került sor jelentős átsorolásra, illetve az átsorolások értékcsökkenésre gyakorolt hatása is elhanyagolható.

Az épületek között szerepelnek értékesített, majd pénzügyi lízing keretében visszlízingelt eszközök, amelyek bruttó értéke 2008. december 31-én 2739 millió forint (2007: 2460 millió forint), nettó könyv szerinti értéke pedig 1450 millió forint (2007: 1407 millió forint).

A pénzügyi lízing (de nem visszlízing) keretében lízingelt eszközök többnyire az épületek és egyéb eszközök között szerepelnek. A lízingbe vett eszközök bruttó könyv szerinti értéke 2008. december 31-én 2646 millió forint (2007: 2593 millió forint) nettó könyv szerinti értéke 1813 millió forint volt (2007: 1828 millió forint).

2008. december 31-én a távközlési eszközök között operatív lízing szerződések keretében az ügyfeleknek bérbe adott eszközök is szerepelnek, melyek bruttó könyv szerinti értéke 1759 millió forint (2007: 7029 millió forint), nettó könyv szerinti értéke 1122 millió forint (2007: 2514 millió forint). Ezen eszközök 2008. évi értékcsökkenése 469 millió forint (2007: 808 millió forint) volt. Ezen szerződések jövőbeni minimum lízingdíj követeléseit a 32.4. megjegyzés tartalmazza.

2008. december 31-én 3263 millió forint értékű tárgyi eszköz szolgált hitelek és egyéb kölcsönök (többnyire pénzügyi lízing) fedezeteként (2007: 3235 millió forint).

A Csoport tárgyi eszközei hasznos élettartamának 2008. évi felülvizsgálata eredményeként számos, többnyire távközlési eszköz élettartama módosult a vezetékes és mobil üzletágban egyaránt. Az élettartam változás következtében az értékcsökkenés eredeti trendje az alábbiak szerint módosult.

(millió Ft)

2008

2009

2010

2011

2011 után

Értékcsökkenésben bekövetkező növekedés / (csökkenés)

(7 147)

(7 771)

(2 048)

1 374

15 592

13 Immateriális javak - nettó
	Goodwill	Szoftver	Koncessziók és	Egyéb	Összesen
			licencek
			(millió Ft)
2007. január 1. Bruttó érték ................................................	245 149	118 264	40 705	25 328	429 446
Halmozott értékcsökkenés .....................	-	(77 860)	(13 480)	(6 366)	(97 706)
Nettó érték .....................................................	245 149	40 404	27 225	18 962	331 740
Nettó érték - 2007. január 1. ...............	245 149	40 404	27 225	18 962	331 740
Átváltási különbözet ...........................	185	41	1 629	9	1 864
Akvizíció miatti növekedés .................	520	384	1 214	21	2 139
Beruházás ............................................	-	15 441	11 564	1 005	28 010
Értékesítés ...........................................	-	-	(1 505)	(46)	(1 551)
Értékvesztés ........................................	-	-	-	-	-
Értékcsökkenés ...................................	-	(18 243)	(3 020)	(3 712)	(24 975)
Átsorolás .............................................	458	3 142	(102)	(3 498)	-
Nettó érték – 2008. december 31. ..........	246 312	41 169	37 005	12 741	337 227
2007. december 31. Bruttó érték ................................................	246 312	135 990	54 262	23 243	459 807
Halmozott értékcsökkenés .....................	-	(94 821)	(17 257)	(10 502)	(122 580)
Nettó érték .....................................................	246 312	41 169	37 005	12 741	337 227
Nettó érték - 2008. január 1. ...............	246 312	41 169	37 005	12 741	337 227
Átváltási különbözet ...........................	346	357	298	250	1 251
Akvizíció miatti növekedés .................	132	-	-	104	236
Beruházás ............................................	-	19 680	2 525	255	22 460
Értékesítés ...........................................	-	-	-	(235)	(235)
Értékvesztés ........................................	-	-	-	-	-
Értékcsökkenés ...................................	-	(16 263)	(3 464)	(3 520)	(23 247)
Átsorolás .............................................	-	-	-	-	-
Nettó érték – 2008. december 31. ..........	246 790	44 943	36 364	9 595	337 692
2008. december 31. Bruttó érték ................................................	246 790	155 513	50 096	22 663	475 062
Halmozott értékcsökkenés .....................	-	(110 570)	(13 732)	(13 068)	(137 370)
Nettó érték .....................................................	246 790	44 943	36 364	9 595	337 692

Az Akvizíció miatti növekedés soron a Magyar Telekom által az adott évben megszerzett cégek és üzletágak eszközeinek valós értéke és a beszerzésen keletkezett goodwill kerül kimutatásra.

A Beruházás sor az általános üzletmenet során a tárgyévben végrehajtott beruházások miatti növekedést mutatja.

Az immateriális javak (beleértve a goodwillt is) amortizációs költsége, ugyanúgy, mint azok értékvesztése az eredménykimutatás Értékcsökkenési leírás és amortizáció során kerül elszámolásra.

A Csoport immateriális javai hasznos élettartamának 2008. évi felülvizsgálata eredményeként számos, többnyire számlázási és más működést támogató rendszer élettartama módosult a vezetékes és mobil üzletágban egyaránt. Az élettartam változás következtében az értékcsökkenés eredeti trendje az alábbiak szerint módosult.

(millió Ft)

2008

2009

2010

2011

2011 után

Értékcsökkenésben bekövetkező növekedés / (csökkenés)

(2 623)

(1 432)

1 125

1 150

1 780

A Csoport minden pénzügyi év utolsó negyedévében értékvesztés vizsgálatot végez a goodwillre vonatkozóan. Megállapítottuk, hogy a szegmensekhez allokált goodwillre egyik esetben sem szükséges értékvesztést elszámolni, mivel a szegmensek diszkontált cashflow számítással a valós érték alapján meghatározott megtérülő értékei magasabbak, mint a könyv szerinti értékek. Mindezek eredményeként nem került goodwill értékvesztés elszámolásra egyik bemutatott évben sem. A nemzeti szegmensek tevékenységéhez tartozó cashflow számításakor tíz éves terveket és maradványértéket használtunk. (Ezt bővebben a 4.2 megjegyzés tartalmazza.) A goodwill felülvizsgálata a szegmensek szintjén történik. A T-Mobile szegmenshez rendelt goodwillt a T-Mobile szegmens nemzeti CGU-inak nettó értékével, valamint a GHS szegmens arányos nettó értékével adjuk össze. Ezt az összeget hasonlítjuk a T-Mobile szegmens nemzeti CGU-inak teljes megtérülő értékéhez. Ugyanezt a módszert alkalmazzuk a T-Home szegmensnél is. A T-Systems esetében, lévén egyetlen CGU, a szegmens nettó értékét, a szegmenshez allokált goodwillt és a GHS szegmens ide allokált nettó értékét hasonlítjuk a T-Systems szegmens megtérülő értékéhez.

14 Befektetések társult és közös vezetésű vállalatokban

2007 2008

december 31-én

végződött évben (millió Ft)

Nyitó egyenleg ................................................................................................................	5 771	4,936
TSH leányvállalattá válása (5.2.2 megjegyzés) .............................................................	(1 689)	-
Részesedés a társult és közös vállalatok adózott eredményéből ...................................	934	1,341
Osztalék ........................................................................................................................	(72)	(2,141)
T-Systems RIC értékesítése ..........................................................................................	(11)	-
Növekedés .....................................................................................................................	3	-
Záró egyenleg .................................................................................................................	4 936	4 136

Az alábbi táblázat a Csoport főbb társult és közös vezetésű vállalatainak 2008. december 31-i eszköz és kötelezettség állományát, bevételét és éves eredményét mutatja.

Hunsat IKO Telekom Média

Magyar RTL

Holding

(millió Ft)

Összes eszköz ...........................................................................................	1 288	7 864	29 351
Összes kötelezettség .................................................................................	1 001	4 067	14 861
Bevételek ..................................................................................................	3 387	-	35 614
Éves eredmény .........................................................................................	186	74	4 920

2008 áprilisában a Magyar Telekom stratégiai együttműködési szerződést írt alá az IKO Production Kft.-vel, az ITMH társtulajdonosával az ITMH befektetéseinek felosztására, így az ITMH két tartalomszolgáltató (100%- os) leányvállalata, az IKO New Media (IKO NM) és az IKO Content & Rights (IKO CR) fölötti teljes irányítás megszerzésére. Az együttműködési szerződés értelmében a Holding vagyonát kiválás keretében osztják föl, melynek eredményképp a Magyar Telekom lesz az IKO NM és az IKO CR 100%-os tulajdonosa, az IKO Production pedig megtartja a Holdingot, annak M-RTL-beli 31%-os részesedésével. Az IKO NM az egyik vezető vállalat a magyar interaktív szolgáltatók piacán, illetve az M-RTL szolgáltatója telekommunikációs alkalmazások tekintetében. Az IKO NM továbbá televíziós műsorokat gyárt, és a hazai emeltdíjas aggregátori piac egyik legnagyobb szereplője. Az IKO CR a tartalombeszállító piac aggregátora. Az ügylet az M-RTL többi tulajdonosának jóváhagyásától függ.

15 Egyéb befektetett eszközök

Az Egyéb befektetett eszközök legnagyobb részét hosszú lejáratú elhatárolt dolgozói juttatások adják.

16 Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalatok felé

A kapcsolt vállalatoktól felvett hitelek a DTIF-től, a Deutsche Telekom treasury központjától származnak, és forintalapúak.

A lenti táblázat a 2008. december 31-én fennálló kölcsönök részleteit és a kapcsolódó elhatárolt kamatokat mutatja.

Könyv

	szerinti érték (millió Ft)	Kamatláb (%)	fix / váltózó	Visszafizetés ideje
	9 486	12,35	változó	2009. január
	5 000	9,68	fix	2009. szeptember
	25 000	9,61	fix	2009. október
	28 000	9,15	változó	2009. október
	20 000	7,55	fix	2009. október
1 éven belül esedékes ...............................	87 486
Elhatárolt kamat .......................................	8 845
	96 331
	9 486	12,35	változó	2010. január
	10 060	8,17	fix	2010. július
	20 121	8,18	fix	2010. július
	9 486	12,35	változó	2011. január
	25 000	9,30	változó	2011. április
	34 384	7,75	fix	2011. július
	9 487	12,35	változó	2012. január
	40 000	11,93	változó	2012. május
	9 487	12,35	változó	2013. január
	25 000	7,26	fix	2013. október
	50 586	8,30	fix	2015. május
1 éven túl esedékes ...................................	243 097
	339 428

Az alábbi táblázat a kapcsolt vállalatoktól felvett hitelek könyv szerinti értékét és valós értékét mutatja be:

2007 2008

december 31-én (millió Ft)

Könyv szerinti érték

Valós érték Könyv szerinti érték

Valós érték

Fix kamatozású ........................................................	199 000	206 958	190 151	194 861
Változó kamatozású .................................................	75 432	75 432	140 432	140 432
Kapcsolt vállalatoktól felvett hitelek összesen ............	274 432	282 390	330 583	335 293

A kapcsolt vállalatoktól felvett hitelek kamatlábának súlyozott átlaga 2008-ban 9,39% volt (2007-ben 7,95%, 2006-ban 8,45%). A Csoport kapcsolt vállalatoktól felvett hitelek nagy része fix kamatozású, így a valós érték változás kockázatának vannak kitéve a fenti táblázatban bemutatottak szerint. A piaci kamatlábak csökkenése a fix kamatozású kötelezettségek valós értékének növekedését eredményezi.

17 Egyéb pénzügyi kötelezettségek

2007 2008

december 31-én (millió Ft)

Bankhitelek ..........................................................................................................	(a)	40 506	33 246
Pénzügyi lízing kötelezettség (32.1. megjegyzés) ...............................................		659	1 018
Elhatárolt kamat ...................................................................................................		1 474	1 246
Egyéb ...................................................................................................................		2 027	1 113
Egyéb rövid lejáratú pénzügyi kötelezettség összesen ...........................................		44 666	36 623
Bankhitelek ..........................................................................................................	(a)	52 204	19 313
Pénzügyi lízing kötelezettség (32.1 megjegyzés) ................................................		2 711	3 474
Egyéb ...................................................................................................................		123	123
Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettség összesen .........................................		55 038	22 910
(a) Bankhitelek
		2007	2008

december 31-én (millió Ft)

Rövid lejáratú bankhitelek ...................................................................................	40 506	33 246
Hosszú lejáratú bankhitelek .................................................................................	52 204	19 313
Bankhitelek összesen ..............................................................................................	92 710	52 559
Bankhitelek pénznemek szerinti bemutatása: HUF ........................................................................................................................	81 130	39 515
EUR ........................................................................................................................	11 484	13 044
Egyéb ......................................................................................................................	96	-
	92 710	52 559

A bankhitelek tőketörlesztései esedékessége a következő módon alakult:

Esedékesség

2007 2008

december 31-én (millió Ft)

1 éven belül ..............................................................................................................	40 506	33 246
1-5 év között .............................................................................................................	52 108	19 313
5 év után ...................................................................................................................	96	-
	92 710	52 559

Az összes hitelállományból 2008. december 31-én 2 277 millió forint hitel „rulírozó” hitel (2007-ben 30 136 millió forint), amely 1-6 hónapos időszakra bármikor lehívható, és amelyre bármikor teljesíthető előtörlesztés.

Az alábbi táblázat a bankhitelek kamatlábának súlyozott átlagát mutatja be 2008. december 31-én.

Lejárat

	2009	2010 2011 2012 2013 Utána Összesen (millió Ft, kivéve a %-ban megadott értékek)
Bankhitelek (HUF alapú) Változó kamatozású ......................	27 527	988 - - - - 28 515
Átlagos kamatláb ..........................	10,55	10,73 - - - - 10,56
Fix kamatozású .............................	-	- 11 000 - - - 11 000
Átlagos kamatláb ..........................	-	- 7,83 - - - 7,83
Összesen ..........................................	27 527	988 11 000 - - - 39 515
Bankhitelek (EUR alapú) Változó kamatozású ......................	-	2 277 - - - - 2 277
Átlagos kamatláb ..........................	-	5,07 - - - - 5,07
Fix kamatozású .............................	5 719	3 954 1 094 - - - 10 767
Átlagos kamatláb ..........................	4,74	4,65 4,40 - - - 4,67
Összesen ..........................................	5 719		6 231	1 094	- - -	13 044
Összes bankhitel ..............................	33 246		7 219	12 094	- - -	52 559

A bankhitelek kamatlábának súlyozott átlaga 2008-ban 8,54% volt (2007-ben 7,41%, 2006-ban 7,86%). Az alábbi táblázat a Csoport bankhiteleinek könyv szerinti- és valós értékét hasonlítja össze.

2007 2008

december 31-én (millió Ft)

	Könyv szerinti érték	Valós érték	Könyv szerinti érték	Valós érték
HUF alapú bankhitelek Fix kamatozású .................................................	11 000	12 067	11 000	11 768
Változó kamatozású ..........................................	70 130	70 130	28 515	28 515
EUR alapú bankhitelek	81 130	82 197	39 515	40 283
Fix kamatozású .................................................	8 444	8 617	10 767	11 069
Változó kamatozású ..........................................	3 040	3 040	2 277	2 277
Egyéb pénznem alapú bankhitelek (BGN)	11 484	11 657	13 044	13 346
Fix kamatozású ................................................ Változó kamatozású .........................................	- 96	- 96	- -	- -
	96	96	-	-
Bankhitelek összesen ...........................................	92 710	93 950	52 559	53 629

A változó kamatozású hitelek kamatrátája elsősorban a BUBOR vagy EURIBOR + kamatfelár képlet alapján kerül maghatározásra. A BUBOR a budapesti bankközi kamatláb, míg az EURIBOR az Európai irányadó bankközi kamatláb.

A Csoport külső felektől származó hiteleinek és kölcsöneinek túlnyomó része változó kamatozású, és cashflow kockázatnak van kitéve. A kamatlábak emelkedése a magasabb kamatköltségen keresztül magasabb készpénz kifizetést eredményez.

(b) Hitelkeretek

2008. december 31-én a Magyar Telekom 44 833 millió forint le nem hívott hitelkerettel rendelkezett. Lehívásuk esetén, LIBOR, BUBOR valamint a változó kamatozású kereskedelmi banki hitelek alapkamata kamatfelárral növelt mértékének megfelelő kamat terheli a Csoportot, attól függően, hogy milyen devizában és melyik bank folyósítja a hitelt.

18 Kötelezettségek szállítók felé

2007 2008

december 31-én (millió Ft)

Kötelezettségek DT csoport tagvállalatai felé .................................................................	7 524	5 850
Tartozások társult és közös vezetésű vállalatok felé .......................................................	9	7
Egyéb szállítói kötelezettség ...........................................................................................	78 513	86 483
	86 046	92 340

A tárgyévre vonatkozó beszámolóval való összevethetőség érdekében a 2007. december 31-ei egyenlegek közül 1943 millió forintot átsoroltunk a Kötelezettségek szállítók felé és az Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között.

19 Céltartalék

Millió Ft

Végkielé- gítés

Ügyfél hűség-

programok

Jogi ügyek

MTIP Fix-mobil

végződ- tetési díjak

Eszköz helyre- állítási kötele-

Egyéb Összesen

zettség

2007. január 1. .................	4 053	2 035	2 652	189	4 590	1 106	1 912	16 537
Növekedés akvizíciók során .................................	-	-	-	-	-	-	179	179
Felhasználás......................	(3 589)	(645)	(443)	-	-	-	(2 258)	(6 935)
Feloldás ............................	-	-	(99)	(158)	-	-	(70)	(327)
Felkamatolás.....................	-	-	-	-	-	55	-	55
Képzés .............................	14 258	1 064	3 542	24	2 394	83	2 823	24 188
2007. december 31. ..........	14 722	2 454	5 652	55	6 984	1 244	2 586	33 697
Felhasználás......................	(10 988)	(1 801)	(199)	(175)	-	(72)	(558)	(13 793)
Feloldás ............................	(62)	-	(1 469)	-	(8 499)	-	(1 464)	(11 494)
Átértékelési különbözet ....	31	25	246	-	-	-	14	316
Felkamatolás.....................	-	-	-	-	-	70	-	70
Képzés .............................	6 061	1 565	2 683	356	1 515	3 414	2 262	17 856
2008. december 31. ..........	9 764	2 243	6 913	236	-	4 656	2 840	26 652
Ebből rövid lejáratú rész...	8 853	1 393	4 371	-	-	104	2 514	17 235
Ebből hosszú lejáratú rész ..................................	911	850	2 542	236	-	4 552	326	9 417

Az elszámolt céltartalékokkal kapcsolatosan nem számítunk semmilyen kompenzációra, így nincs ezzel kapcsolatosan elszámolt eszköz a könyvekben.

19.1 Végkielégítés

A 2008. december 31-i végkielégítésre képzett céltartalék elsősorban a Magyar Telekom Nyrt. működésének

2009. január 1-től folytatódó átszervezésével kapcsolatos. A 2007. december 31-i végkielégítésekre képzett céltartalék elsősorban a Magyar Telekom Nyrt. működésének 2008. január 1-től hatályos jelentős átszervezéséhez kapcsolódott, mely a Társaság minden üzletágát érintette.

2008-ban 1910 olyan munkavállalót bocsátottunk el (2007-ben 1704), akik végkielégítésben részesültek. A céltartalék 2008. december 31-i egyenlege 738 munkavállalóhoz kapcsolódik, akik a Csoport különböző területein dolgoznak (2007-ben 813 fő).

A 2008-ban végrehajtott létszámleépítéssel kapcsolatban 13 468 millió forint került kifizetésre, amely összegből 10 988 millió forint a 2007. december 31-én meglévő céltartalékkal szemben került elszámolásra, míg a fennmaradó összeg a 2008. évi személyi jellegű ráfordításokat terhelte.

A 2007-ben végrehajtott létszámleépítéssel kapcsolatban 14 663 millió forint került kifizetésre, amely összegből 3589 millió forint a 2006. december 31-én meglévő céltartalékkal szemben került elszámolásra, míg a fennmaradó összeg a 2007. évi személyi jellegű ráfordításokat terhelte.

19.2 Ügyfél hűségprogramok

Az ügyfél hűségprogramokra képzett céltartalék az ügyfelek által még fel nem használt kedvezmények valós értékét tartalmazza, és a bevételekkel szemben kerül elszámolásra.

19.3 Jogi ügyek

A jogi ügyekre képzett céltartalék főleg az adóhatóságnak, versenyhivatalnak valamint korábbi munkavállalóknak és kereskedelmi partnereknek jogi eljárás eredményeként várhatóan kifizetésre kerülő összegeket tartalmazza. Több olyan jogi ügy is van melyekkel kapcsolatban céltartalék-képzésre került sor. Ezek egyedileg nem jelentősek, így nem kerülnek bemutatásra. Másrészt egyedi jogi esetek ismertetése sérthetné a Csoport érdekeit különféle folyamatban lévő bírósági ügyek esetén.

19.4 MTIP

A közép-távú ösztönzési programmal kapcsolatos részletek a 24.1.3. megjegyzésben olvashatóak.

19.5 Fix-mobil végződtetési díjak

Ebben a kategóriában azok az összegek szerepelnek, amelyeket a Magyar Telekom Nyrt. szedett be az ügyfeleitől, és amelyek bevételcsökkentő tételként kerültek elszámolásra. Ezen összegeket úgy ítéltük meg, hogy valószínűleg vissza kell majd fizetni az egyetemes szolgáltatások előfizetői részére a csökkentett fix-mobil végződtetési díjak miatt.

Egy rendelet kötelezi a Társaságot, hogy az egyetemes szolgáltatások előfizetőinek fix-mobil tarifáit a fix- mobil végződtetési díjak csökkenésével megegyező mértékben mérsékelje. A Társaság nem teljesítette ezt a kötelezettségét, mivel a mobil szolgáltatók – hivatkozva az NHH-val szemben indított peres eljárásaira – nem csökkentették a fix-mobil végződtetési díjaikat a Társasággal kötött összekapcsolási szerződéseikben.

Bár a mobil szolgáltatók által indított perek még nem fejeződtek be, az NHH felszólította a Társaságot a különbözet visszafizetésére az egyetemes ügyfeleknek. 2008 augusztusában a tárgyalások a Társaság szempontjából kedvező eredményre jutottak, és az NHH elfogadta a Társaság érvelését, miszerint a Társaság már kompenzálta az ügyfeleit egyéb árengedmények formájában. Bár az NHH következtetése csak 2005-re vonatkozott, az abban megfogalmazott elvek alapján a vezetőség véleménye szerint a 2006-2008 években is biztosította a szükséges árengedményt az ügyfeleinek. Fentiek eredményeképp a vezetőség a továbbiakban nem tartotta szükségesnek az erre képzett céltartalékot, és annak teljes, a korábbi évek alatt felhalmozott összegét feloldotta a bevételekkel szemben.

19.6 Helyreállítási kötelezettségre képzett céltartalék

Az eszközök kapcsán fennálló helyreállítási kötelezettség elsősorban harmadik fél ingatlanán felépített távközlési szerkezetekből fakad. 2008-ban a Csoport felülvizsgálta annak a valószínűségét, hogy a harmadik felek ingatlanán felépített eszközöket ténylegesen el kell bontani, illetve ezt követően a terepet helyre kell állítani. A Csoport felülvizsgálta továbbá az említett kötelezettségek teljesítéséhez szükséges, az eszközök hasznos élettartamának végén esedékes tervezett pénzkiáramlást. A felülvizsgálat eredményeként a Csoport 2008-ban további 3344 millió forint céltartalékot könyvelt el az érintett eszközök nettó értékének növekedésével szemben.

19.7 Egyéb céltartalék

Az Egyéb céltartalék egyenlege a garanciális kötelezettségre, a hátrányos szerződésből eredő kötelezettségre és további egyenként kis összegű tételekre képzett céltartalékokat tartalmazza.

20 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

2007 2008

december 31-én (millió Ft)

Elhatárolt bevételek és kapott előlegek .......................................................................	13 939	13 102
Egyéb adók és társadalombiztosítási kötelezettségek ..................................................	13 327	9 925
Bérek ...........................................................................................................................	9 500	8 136
EKG kötelezettség (a)	1 943	3 476
Osztalék .......................................................................................................................	151	290
Egyéb kötelezettségek .................................................................................................	5 060	2 281
	43 920	37 210

21 Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

2007 2008

december 31-én (millió Ft)

EKG kötelezettség ....................................................................................................... (a) 3 293	385
Egyéb 2 504	198
5 797	583

(a) 2005-ben a Társaság megállapodást kötött a magyar kormánnyal a meglévő Egységes Kormányzati Gerinchálózat (EKG) 50 hónapig tartó működtetéséről. A szerződés időtartama alatt a Társaság kötelezettséget vállal a hálózat ingyenes és jelentős fejlesztésére, valamint a kormánynak való visszaadására a szerződési idő lejártát követően. A szerződés időtartama alatt a Társaság kizárólagosságot élvez a kormányzati intézményeknek hálózattal kapcsolatos, telekommunikációs szolgáltatások nyújtására. Minthogy a megállapodás lényegét tekintve megegyezik egy koncesszióval, a Társaság a szerződéshez kapcsolódóan az immateriális javak között elszámolt egy jogot és hozzá kapcsolódóan ezt a kötelezettséget. A szerződés 2009- ben jár le, míg az utolsó kifizetések 2010-re nyúlnak át.

22 Bevételek

2006 2007 2008

december 31-én végződött évben

		(millió Ft)
Vezetékes szolgáltatások bevétele
Hang alapú kiskereskedelmi ...................................................................	182 280	159 772	151 033
Hang alapú nagykereskedelmi ..................................................................................	28 691	30 319	21 494
Internet ....................................................................................................	49 733	57 796	59 823
Adat .........................................................................................................	27 121	27 440	28 839
Multimédia ..............................................................................................	17 506	18 102	18 830
Készülékek és egyéb áruk értékesítése ...................................................	4 249	5 395	7 058
Egyéb vezetékes szolgáltatások ...............................................................................	9 607	10 509	12 818
Vezetékes szolgáltatások bevétele összesen ...........................................	319 187	309 333	299 895
Mobil szolgáltatások bevétele
Hang alapú ..............................................................................................	240 285	248 594	249 219
Nem hang alapú ......................................................................................	40 258	45 068	50 936
Készülékek és egyéb áruk értékesítése ....................................................	25 280	23 121	21 169
Egyéb mobil bevételek ...........................................................................	21 507	8 984	10 441
Mobil szolgáltatások bevétele összesen ..................................................	327 330	325 767	331 765
Rendszerintegráció és IT bevételek összesen ..........................................	24 679	41 561	41 396
Bevételek összesen ..................................................................................	671 196	676 661	673 056
23 Bevételekhez közvetlenül kapcsolódó költségek	2006	2007	2008

december 31-én végződő évben (millió Ft)

Hang, adat és internethez kapcsolódó kifizetések ....................................	91 102	86 244	79 076
Eladott készülékek és egyéb áruk beszerzési értéke ..................................	59 714	41 957	45 061
Ügynöki és egyéb alvállalkozói kifizetések ..............................................	31 257	49 064	43 421
	182 073	177 265	167 558

A tárgyévre vonatkozó beszámolóval való összevethetőség érdekében a 2006. és 2007. év költségei közül egyes tételek átsoroltunk a Bevételekhez közvetlenül kapcsolódó költségek és az Egyéb működési költségek között (2006: 1480 millió forint, 2007: 3920 millió forint).

24 Személyi jellegű ráfordítások

2006 2007 2008

december 31-én végződött évben (millió Ft)

Rövid távú dolgozói juttatások ..................................................	92 638	99 459	96 407
Részvényalapú juttatások 24.1	281	(134)	356
Munkaviszony megszűnésével kapcsolatos juttatások .............. 19.1 6 523 25 332 8 510
Személyi jellegű költségek összesen aktiválás előtt ....................	99 442	124 657	105 273
Aktivált bérköltségek ...................................................................	(4 189)	(4 481)	(4 953)
	95 253	120 176	100 320
Nyugdíj- és egyéb alapokba befizetett összegek
(társadalombiztosítási járulékot is beleértve) ...............................	21 737	28 791	23 376
Záró létszám ................................................................................	12 341	11 723	10 438
24.1. Részvényalapú juttatások
24.1.1. Vezetői részvényopciós program
2002. április 26-án a Társaság részvényeseinek Közgyűlése	jóváhagyta az	új vezetői	részvényopciós

programot és felhatalmazta az Igazgatóságot 17 millió „A” sorozatú névre szóló, egyenként 100 forint névértékű saját törzsrészvény megvásárlására. Ennek eredményeként a Társaság 4 900 000 darab új részvényt bocsátott ki 2002. július 1-jén, melyeket azonnal visszavásárolt.

2002. július 1-jén a Társaság 3 964 600 opciót juttatott a részvényopciós programban résztvevőknek, melynek első csomagja 2003-tól 933 forintos árfolyamon, a második és harmadik csomagja pedig 2004-től és 2005-től 950 forintos árfolyamon volt beváltható. Mivel az opció juttatásának napján a Társaság részvényeinek a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) jegyzett árfolyama 833 forint volt, az opciónak nem volt belső értéke. Az opciók a juttatás napjától számított öt éven belül voltak beválthatók, ami azt jelenti, hogy 2007. június 30-án be nem váltott opciók helyettesítés vagy kompenzáció nélkül lejártak.

Az opciós program keretében maximálisan egyharmad mennyiségű részvényopciót (első csomag) 2003. július 1-jétől a terminus végéig lehetett beváltani. Az opciós program keretében maximálisan további egyharmad mennyiségű részvényopciót (második csomag) 2004. július 1-jétől a terminus végéig lehetett beváltani. Az opciós program keretében a fennmaradó mennyiségű részvényopciót (harmadik csomag) 2005. július 1-jétől a terminus végéig lehetett beváltani.

Mivel a részvényopciós programra nem vonatkoztak az IFRS 2 (Részvényalapú juttatások) szabályai, a Csoport nem számolt el ezzel kapcsolatos költséget egyik jelentett évben sem.

Az alábbi tábla a vezetői részvényopciók mennyiségében bekövetkezett változásokat mutatja be (ezer darabban):

	2005	2006	2007	Átlagos lehívási ár (Ft)
Részvényopciók nyitó egyenlege .....................	3 207	1 929	1 307	944
Lehívott részvényopciók száma ........................	(991)	(539)	(414)	944
Bevont részvényopciók száma...........................	(287)	(83)	(893)	944
Részvényopciók záró egyenlege........................	1 929	1 307	-	-
Lehívható opciók száma év végén.....................	1 929	1 307	-	-

Az átlagos részvényárfolyam 2007-ben a lehívási napokon 985 forint volt (2006-ban 1060 forint).

24.1.2. A korábbi elnök-vezérigazgató részvényopciós programja

A Magyar Telekom korábbi elnök-vezérigazgatója 2000-től 2004-ig évente részesült részvényopció juttatásban. Az opciók lehívási ára USD-ben volt meghatározva. 2000-ben, 2001-ben, 2002-ben és 2003-ban az opcióknak nem volt belső értékük, míg a 2004-es opciók belső értéke 63 millió Ft volt. Az opciók egyharmadát egy év után, a második harmadát 2 év után, míg a harmadik harmadát 3 év után hívhatta le. Az opciók a juttatás évétől számítva 10 évig hívhatóak le. A program kapcsán 2006-ban 36 millió forint kompenzációs költséget számoltunk el személyi jellegű ráfordításként a saját tőkével szemben (Részvényben kifizetett részvény alapú tranzakciók tartaléka).

A korábbi elnök-vezérigazgató 2006-ban lemondott, és lehívta a 2003-ból és 2004-ből megmaradt opcióit. Bár a 2004-es opció utolsó harmada még nem volt lehívható, az elnök-vezérigazgató és a Társaság között létrejött megállapodás lehetővé tette az elnök-vezérigazgató számára, hogy lejárati idejük előtt lehívja ezt a 487 ezer opciót. További eltérés, hogy az ügylet készpénzben valósult meg, bár az eredeti terv szerint részvényben került volna elszámolásra. A 2000-ben juttatott részvényopció az eredeti kondíciók mellett beváltható maradt. A lehívás időpontjában érvényes részvényárfolyam 1060 forint volt.

Az alábbi tábla tartalmazza a korábbi elnök-vezérigazgató részvényopciós programjának részleteit.

Juttatott opciók évenként

2000		2001	2002	2003	2004	Összesen
Juttatott opciók száma (ezer) ........................	103	250	303	619	1 462	2 737
Lehívott (ezer) – 2005-ben ...........................	-	(250)	(303)	(413)	(487)	(1 453)
Lehívott (ezer) – 2006-ban ............................	-	-	-	(206)	(975)	(1 181)
Fennmaradó (ezer) 2008. december 31-én.....	103	-	-	-	-	103
Lehívható (ezer) 2008. december 31-én ........	103	-	-	-	-	103
Lehívási ár (USD) ......................................... Fennmaradó szerződéses idő 2008. december 31-én (év) ...........................	7,36 1,5	2,93 -	3,48 -	3,62 -	3,87 -

24.1.3. Közép-távú ösztönzési program (MTIP)

2004-ben a Magyar Telekom egy középtávú ösztönzési programot (Mid-Term Incentive Plan, MTIP) vezetett be felsővezetői részére, amelyben az elérendő célokat a Magyar Telekom részvény teljesítményéhez kötötték. Az MTIP egy készpénzben fizetendő hosszú távú, előreláthatóan öt évet lefedő ösztönzési program, melynek keretében minden évben egy hároméves új csomag került kibocsátásra. A program indulásakor minden résztvevő kap egy prémium ajánlatot. Ez az összeg a program végén kerül kifizetésre, két előre rögzített cél teljesüléseinek függvényében: az egyik egy abszolút teljesítménycél, amely a Magyar Telekom részvényárfolyamához, a másik egy relatív teljesítménycél, amely egy index teljesüléséhez kötött.

A relatív teljesítménycél a Magyar Telekom részvény - utolsó 20 kereskedelmi napon érvényes - teljes hozamának függvénye a Dow Jones Euro STOXX ugyanezen időszakban érvényes teljes hozamindexéhez viszonyítva. A számítás alapja a súlyozatlan átlagos Magyar Telekom részvényárfolyam osztalékfizetéssel korrigált értéke. Az abszolút cél akkor teljesül, ha az időszak végén a Magyar Telekom adott időszakra jutó osztalékkal korrigált részvényárfolyama több mint 35%-kal meghaladja a program indulásakor jegyzett árfolyamot. A számítás alapja a Magyar Telekom részvényének a Budapesti Értéktőzsdén a program indulását és befejezését megelőző 20 kereskedési napon jegyzett záró árfolyamainak súlyozatlan átlaga.

A fentiek szerint számított részvényárfolyamokat az alábbi táblázatban foglaltuk össze. A Csoport kötelezettségének meghatározásakor a célértékeket a célok elérésének valós érték tényezőivel súlyozzuk. A valós érték tényezőket a Monte Carlo módszerrel számítjuk. A célértékek a releváns valós érték tényezőkkel vannak szorozva, ezen összegek a csomag időszaka alatt kerülnek elhatárolásra. A módszer célja, hogy részvényopciók valós értékét meghatározza és az elhatárolás elve szerint mutassa be.

Csomag Időszak Magyar Telekom részvényárfolyam

Teljesülés

az időszak elején

1 2004. január 1. – 2006. december 31. 765 Csak az abszolút cél

2 2005. január 1. – 2007. december 31. 843 Egyik cél sem

3 2006. január 1. – 2008. december 31. 949 Csak a relatív cél 4 2007. január 1. – 2009. december 31. 1 013 -

5 2008. január 1. – 2010. december 31. 912 -

Az MTIP programmal kapcsolatban felmerült kifizetésekre képzett céltartalék és mozgásai a 19. megjegyzésben kerülnek bemutatásra.

25 Egyéb működési költségek

Anyag-, karbantartási és szolgáltatási költségek ......................................

Marketing .................................................................................................

Adók, díjak, illetékek ...............................................................................

Tanácsadói, audit és egyéb szakértői díjak ...............................................

Bérleti díjak ..............................................................................................

Követelések értékvesztése ........................................................................

Egyéb költségek .......................................................................................

2006 2007 2008

	(millió Ft)
71 586	69 034	72 858
21 868	20 152	22 065
14 919	15 640	16 000
11 301	12 818	10 960
9 977	9 304	9 947
5 066	5 136	4 353
4 088	7 230	4 866
138 805	139 314	141 049

december 31-én végződött években

A Tanácsadói, audit és egyéb szakértői díjak többek közt tartalmazzák a Társaságnál az egyéni és a konszolidált beszámolók könyvvizsgálatával kapcsolatos PricewaterhouseCoopers (PwC) díjakat az alábbi táblázat szerinti összetételben.

2006 2007 2008

december 31-én végződött években

		(millió Ft)
Beszámolók könyvvizsgálata ...................................................................	713	765	500
Egyéb könyvvizsgálattal kapcsolatos díjak ...............................................	316	176	108
Adótanácsadói díjak ..................................................................................	11	12	-
Egyéb nem könyvvizsgálattal kapcsolatos díjak .......................................	42	-	-
PwC-nek fizetendő díjak összesen ............................................................	1 082	953	608

A fenti táblázatban szereplő Beszámolók könyvvizsgálata sor tartalmazza az összes, a PwC-nek az éves beszámolók könyvvizsgálatáért, a negyedéves jelentések felülvizsgálatáért, valamint az egyéb jogi és törvényi kötelezettségekből eredő szolgáltatásokért fizetendő díjat.

A fenti táblázatban szereplő Egyéb könyvvizsgálattal kapcsolatos díjak a PwC-nek mint külső könyvvizsgálónak az éves beszámolók könyvvizsgálatán kívül fizetett díjakat tartalmazzák, pl. számviteli és

jelentési témában nyújtott tanácsadás, amelyeket nem a könyvvizsgálói szolgáltatáshoz sorolunk, és az új számviteli és jelentési standardok értelmezéséhez kapcsolódó támogatás. Az Egyéb könyvvizsgálattal kapcsolatos díjak közül 2008-ban 108 millió forint (2007: 125 millió forint) a folyamatban lévő vizsgálattal kapcsolatban merült föl (1.2-es megjegyzés).

A fenti táblázatban szereplő Adótanácsadói díjak sor a PwC-nek hazai és nemzetközi adózással kapcsolatos szolgáltatásaiért fizetett díjakat tartalmazza (adótörvényeknek való megfelelés, adótervezés és adótanácsadás). További szolgáltatást az alábbi területeken nyújtottak: adóhatósági vizsgálaton, adóval kapcsolatos beadványok kitöltésénél, adózási célra történő értékeléseknél, illetve adótörvények változásánál.

Az Egyéb nem könyvvizsgálattal kapcsolatos díjak például olyan PwC által nyújtott szolgáltatásokat tartalmaznak, mint konferenciák és tanfolyamok szervezése, amelyen a Magyar Telekom munkatársai is részt vettek. Ilyen díj sem 2007-ben, sem 2008-ban nem merült föl.

26 Egyéb működési bevételek

2006 2007 2008

december 31-én végződött években

		(millió Ft)
Márkaváltás költségeinek kompenzációja (33.1-es megjegyzés) .............	1 435	229	676
Tárgyi eszközök, immateriális javak és értékesítésre kijelölt eszközök értékesítésének nyeresége .................	2 140	3 203	2 126
Egyéb működési bevételek ........................................................................	-	569	1 447
	3 575	4 001	4 249

Az Egyéb működési bevételek sor 2008-ban a Csoport alaptevékenységéhez nem kapcsolódó leányvállalat, a MontMak értékesítésén keletkezett nyereséget is tartalmazza (5.5 megjegyzés).

27 Pénzügyi ráfordítások

2006 2007 2008

december 31-én végződött években

		(millió Ft)
Kamatköltség ............................................................................................	27 271	31 147	32 540
Egyéb pénzügyi ráfordítások ....................................................................	2 831	4 039	4 659
	30 102	35 186	37 199
Az Egyéb pénzügyi ráfordítások nagyrészt banki költségeket tartalmaznak.

A kamatköltséget nettó módon, az aktivált kamattal csökkentett értéken mutatjuk ki. Ez 2008-ban mindössze 258 millió forintot tett ki (8,3%-os ráta alkalmazásával). Az aktivált kamat a többi bemutatott évben sem jelentős.

28 Pénzügyi bevételek

2006 2007 2008

december 31-én végződött években
		(millió Ft)
Pénzügyi instrumentumok értékesítésén keletkezett nyereség / (veszteség) .......................................................................................................................... Származékos ügyletek értékelésének nyeresége / (vesztesége) ................	1 190 377	828 (139)	(477) 789
Nettó árfolyam veszteség ..........................................................................	(659)	(1 481)	(648)
Pénzügyi lízing kamat bevétel ....................................................................................	480	1 675	1 340
Kamat és egyéb pénzügyi bevételek .........................................................	3 304	4 334	5 887
	4 692	5 217	6 891
29 Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése	2006	2007	2008
december 31-én végződött években
		(millió Ft)
Beruházás tárgyi eszközökbe (12. megjegyzés) .......................................	73 443	75 825	85 489
Beruházás immateriális javakba (13. megjegyzés)...................................	16 458	28 010	22 460
Beruházás tárgyi eszközökbe és immateriális javakba ...............................	89 901	103 835	107 949
Beruházási adó-kedvezmény (9.4. megjegyzés) ........................................	3 109	3 561	350
Beruházási szállítók változása ...................................................................	3 780	(4 299)	7 740
	96 790	103 097	116 039

A Csoportnak egyik évben sem jelentősek a pénzmozgással nem járó tranzakciói.

30 Leányvállalatok és egyéb befektetések beszerzése

2006 2007 2008

december 31-én végződött években

		(millió Ft)
Stonebridge / MKT ..................................................................................	16 579	-	-
KFKI ....................................................................................................................................	9 840	-	-
Dataplex ..............................................................................................................................	5 148	-	-
Orbitel .................................................................................................................................	1 982	-	-
Egyéb .......................................................................................................	1 778	710	762
Összesen ..................................................................................................	35 327	710	762

Az „Egyéb” tétel kisebb akvizíciókért, és a már konszolidálásba bevont leányvállalatok további részvényeiért fizetett összegeket tartalmaz. További részletek az 5. megjegyzésben találhatók.

31 Szegmensek

A Csoport elsődleges szegmens bemutatása az üzletági szegmensek mentén történik.

A T-Home szegmens vállalatai Magyarországon, Macedóniában és Montenegróban piacvezető távközlési szolgáltatók. A T-Home kisebb mértékben Romániában, Bulgáriában és Ukrajnában is nyújt alternatív távközlési szolgáltatásokat.

A T-Mobile szegmens digitális szolgáltatást nyújt különböző frekvenciákon Magyarország, Macedónia és Montenegró területén, és tartalmazza a Magyarországon professzionális mobil szolgáltatásokat nyújtó Pro-M-et is.

A T-Systems szegmens vezetékes távközlési szolgáltatásokat nyújt a Magyar Telekom Nyrt. 3200 legnagyobb ügyfelének. Emellett rendszerintegrációs és információs technológiával kapcsolatos szolgáltatásokat és termékeket nyújt vállalati ügyfeleknek Magyarországon.

A Csoportközpont szegmens (GHS) a Magyar Telekom központi tevékenységeit, beleértve a beszerzés, pénzügy, ingatlan, számvitel, adó, jog, belső ellenőrzés és hasonló megosztott szolgáltatásokat, valamint a Csoportközpont egyéb központi funkcióit tartalmazza. A GHS méretétől és tevékenységétől függetlenül, külön szegmensként kerül bemutatásra.

A szegmensek bevételei tartalmazzák a külső ügyfelektől származó bevételeket, és szintén tartalmazzák a többi szegmenstől származó bevételeket, melyek az egymásnak nyújtott telekommunikációs és támogató szolgáltatásokból származnak.

A szegmensek értékcsökkenési leírása, amortizációja és értékvesztése a fent említett költségeket tartalmazza a szegmensekhez rendelt immateriális javak és tárgyi eszközök vonatkozásában.

A szegmensekhez allokált költségek külső felektől és a többi szegmenstől származó költségeket is tartalmazzák. A szegmensek közötti költségek jogi személyek között piaci áron, a Magyar Telekom Nyrt.-n belül belső szolgáltatásként, többnyire szintén piaci áron kerülnek átszámításra. Ennek eredményeképp, az egyes szegmenseknél közvetlenül fölmerült illetve ezekhez allokált költségek összessége teljes mértékben tartalmazza a szegmensek működésének költségeit.

A szegmensek eredményeit a működési eredmény szintjéig követi nyomon a Vezetőség. A pénzügyi eredmény, a részesedés társult és közös vezetésű vállalatok eredményéből, az adó és a kisebbségi részesedés nincsenek szegmensekhez rendelve, ezeket a tételeket Csoport szinten kezeljük.

A szegmenshez rendelt eszközök nem tartalmazzák a pénzeszközöket, az egyéb hosszú és rövid lejáratú pénzügyi eszközöket és a jövedelem- és halasztott adókat. Az összes többi eszköz hozzá van rendelve a szegmensekhez.

A szegmenshez rendelt kötelezettségek nem tartalmazzák a pénzügyi kötelezettségeket és a jövedelem- és halasztott adókat. Az összes többi kötelezettség hozzá van rendelve a szegmensekhez.

Az eszközök, kötelezettségek, bevételek és költségek szegmenshez rendelése a bemutatott időszakokban konzisztensen történt.

31.1 Elsődleges jelentési forma

A következő táblázat mutatja a Csoport működési tevékenységének összefoglalását üzleti szegmensek szerinti bontásban.

2006 2007 2008

december 31-én végződött évben (millió Ft)

Bevételek

T-Home szegmens bevételei külső ügyfelektől ...................................	272 822	273 275	260 649
T-Home szegmens bevételei a többi szegmenstől ...............................	42 421	34 426	29 875
T-Home szegmens összbevétele ............................................................	315 243	307 701	290 524
T-Mobile szegmens bevételei külső ügyfelektől .................................	327 330	325 724	331 765
T-Mobile szegmens bevételei a többi szegmenstől .............................	22 236	21 146	17 675
T-Mobile szegmens összbevétele ..........................................................	349 566	346 870	349 440
T-Systems szegmens bevételei külső ügyfelektől ...............................	63 423	75 034	77 761
T-Systems szegmens bevételei a többi szegmenstől ............................	1 946	3 898	7 464
T-Systems szegmens összbevétele ........................................................	65 369	78 932	85 225
GHS szegmens bevétele külső ügyfelektől ..........................................	7 621	2 628	2 881
GHS szegmens bevételei a többi szegmenstől .....................................	18 776	21 109	19 264
GHS szegmens összbevétele .................................................................	26 397	23 737	22 145
ebből szegmensek közötti bevétel .........................................................	(85 379)	(80 579)	(74 278)
A Csoport összbevétele .........................................................................	671 196	676 661	673 056

Értékcsökkenési leírás és amortizáció

2006 2007 2008

december 31-én végződött évben (millió Ft)

T-Home - Tárgyi eszközök és immateriális javak értékvesztése ........	2 457	-	-
T-Home - Egyéb értékcsökkenés ........................................................	65 004	57 473	53 147
T-Home .................................................................................................	67 461	57 473	53 147
T-Mobile – Tárgyi eszközök és immateriális javak értékvesztése .....	616	126	-
T-Mobile – Egyéb értékcsökkenés .....................................................	46 559	47 323	41 243
T-Mobile ................................................................................................	47 175	47 449	41 243
T-Systems – Tárgyi eszközök és immateriális javak értékvesztése .... T-Systems – Egyéb értékcsökkenés ....................................................	- 3 611	- 5 867	- 6 466
T-Systems ..............................................................................................	3 611	5 867	6 466
GHS – Tárgyi eszközök és immateriális javak értékvesztése ............. GHS – Egyéb értékcsökkenés .............................................................	- 4 002	- 4 806	- 5 264
GHS .......................................................................................................	4 002	4 806	5 264
A Csoport összes értékcsökkenése ........................................................	122 249	115 595	106 120
Szegmens eredmények (Működési eredmény)
T-Home .................................................................................................	56 300	54 096	64 569
T-Mobile ................................................................................................	92 772	101 855	107 168
T-Systems ..............................................................................................	12 134	5 966	17 165
GHS .......................................................................................................	(24 815)	(33 605)	(26 644)
A Csoport működési eredménye ............................................................	136 391	128 312	162 258
Tárgyi eszközök és immateriális javak növekménye
Goodwill növekedés ...........................................................................	6 317	-	132
Akvizíciók miatti egyéb növekedés ....................................................	3 090	50	626
Helyreállítási kötelezettség miatti eszköznövekedés ..........................	972	83	1 111
Tárgyi eszközök és immateriális javak beruházása ............................	37 602	39 350	52 542
T-Home .................................................................................................	47 981	39 483	54 411
Goodwill növekedés ...........................................................................	2 285	507	-
Helyreállítási kötelezettség miatti eszköznövekedés ..........................	-	-	2 303
Tárgyi eszközök és immateriális javak beruházása ............................	40 236	55 903	45 706
T-Mobile.................................................................................................	42 521	56 410	48 009
Goodwill növekedés ...........................................................................	4 468	13	-
Akvizíciók miatti egyéb növekedés ....................................................	6 177	2 060	-
Tárgyi eszközök és immateriális javak beruházása ............................	5 853	3 316	3 337
T-Systems ..............................................................................................	16 498	5 389	3 337
Tárgyi eszközök és immateriális javak beruházása ............................	6 210	5 266	6 364
GHS ....................................................................................................	6 210	5 266	6 364
Csoport összesen ...................................................................................	113 210	106 548	112 121

Eszközök

2007 2008

december 31-én (millió Ft)

Goodwill ...................................................................................................	33 174	33 347
Társult és közös vezetésű vállalatok ........................................................	4 933	4 133
Értékesítésre kijelölt eszközök .................................................................	636	488
Egyéb eszközök .......................................................................................	390 481	395 546
T-Home .........................................................................................................	429 224	433 514
Goodwill ..................................................................................................	208 275	208 580
Értékesítésre kijelölt eszközök .................................................................	-	1
Egyéb eszközök ........................................................................................	260 796	267 476
T-Mobile ........................................................................................................	469 071	476 057
Goodwill ..................................................................................................	4 863	4 863
Értékesítésre kijelölt eszközök .................................................................	739	739
Egyéb eszközök ........................................................................................	32 550	34 040
T-Systems ......................................................................................................	38 152	39 642
Társult és közös vezetésű vállalatok ........................................................	-	3
Értékesítésre kijelölt eszközök .................................................................	3 018	548
Egyéb eszközök ........................................................................................	62 418	62 111
GHS ...............................................................................................................	65 436	62 662
Szegmensek közti kiszűrések ........................................................................	(5 987)	(8 375)
A szegmensek eszközei összesen ...................................................................	995 896	1 003 500
Nem allokált eszközök ...................................................................................	139 682	165 356
A Csoport összes eszköze ..............................................................................	1 135 578	1 168 856
Kötelezettségek
T-Home .........................................................................................................	65 274	61 587
T-Mobile ........................................................................................................	58 348	60 452
T-Systems ......................................................................................................	20 127	17 111
GHS ...............................................................................................................	34 829	21 509
Szegmensek közti kiszűrések ........................................................................	(5 987)	(8 375)
A Csoport összes kötelezettsége.....................................................................	172 591	152 284
Nem allokált kötelezettségek..........................................................................	381 294	416 230
A Csoport összes kötelezettsége ....................................................................	553 885	568 514

31.2 Másodlagos jelentési forma

A Magyar Telekom szegmensei elsősorban Magyarországon, Macedóniában és Montenegróban működnek. A Csoport Romániában, Bulgáriában és Ukrajnában is jelen van a vezetékes piacon. Az utóbbi három országra vonatkozó adatok a táblázatban összesítve (egyéb országok) szerepelnek. Az alábbi táblázatok a földrajzi szegmensek szerinti információkat tartalmazzák.

2006 2007 2008

december 31-én végződött évben (millió Ft)

Bevételek

Magyarország területén realizált bevétel .............................................	565 770	565 750	556 856
ebből szegmensek közötti bevétel .......................................................	(2 254)	(3 474)	(2 109)
Külső ügyfelektől származó bevétel - Magyarország..............................	563 516	562 276	554 747
Macedónia területén realizált bevétel ..................................................	74 056	74 332	76 097
ebből szegmensek közötti bevétel .......................................................	(760)	(525)	(141)
Külső ügyfelektől származó bevétel - Macedónia ..................................	73 296	73 807	75 956
Montenegró területén realizált bevétel ................................................	30 683	35 747	33 148
ebből szegmensek közötti bevétel .......................................................	(229)	(491)	(105)
Külső ügyfelektől származó bevétel – Montenegró ...............................	30 454	35 256	33 043
Egyéb országok területén realizált bevétel ..........................................	4 784	6 489	10 160
ebből szegmensek közötti bevétel .......................................................	(854)	(1 167)	(850)
Külső ügyfelektől származó bevétel – egyéb országok ..........................	3 930	5 322	9 310
A Csoport összes bevétele ......................................................................	671 196	676 661	673 056

Tárgyi eszközök és immateriális javak növekménye
Goodwill növekedés .............................................................................	10 377	520	132
Akvizíció miatti egyéb növekedés........................................................	9 138	2 110	626
Helyreállítási kötelezettség miatti eszköznövekedés ..........................	972	83	3 414
Tárgyi eszközök és immateriális javak beruházása ............................	76 903	83 455	87 742
Magyarország .........................................................................................	97 390	86 168	91 914
Goodwill növekedés .............................................................................	1 724	-	-
Tárgyi eszközök és immateriális javak beruházása ............................	7 340	9 880	15 710
Macedónia ..............................................................................................	9 064	9 880	15 710
Tárgyi eszközök és immateriális javak beruházása ............................	3 541	6 974	3 750
Montenegró ............................................................................................	3 541	6 974	3 750
Goodwill növekedés .............................................................................	969	-	-
Akvizíció miatti egyéb növekedés........................................................	129	-	-
Tárgyi eszközök és immateriális javak beruházása ............................	2 117	3 526	747
Egyéb országok ......................................................................................	3 215	3 526	747
Csoport összesen ....................................................................................	113 210	106 548	112 121

2007 2008

december 31-én (millió Ft)

Eszközök
Magyarország ................................................................................................	812 311	803 909
Macedónia .....................................................................................................	135 623	142 454
Montenegró ...............................................................................................................................	49 909	55 528
Egyéb országok .......................................................................................................................	8 352	8 064
Összesen ........................................................................................................	1 006 195	1 009 955
Szegmensek közti kiszűrések ........................................................................	(10 299)	(6 455)
Szegmensek összes eszköze ..........................................................................	995 896	1 003 500
Nem allokált eszközök ..................................................................................	139 682	165 356
A Csoport összes eszköze ..............................................................................	1 135 578	1 168 856
32 Elkötelezettségek
32.1 Pénzügyi lízing – a Csoport, mint lízingbe vevő

2007-ben és 2008-ban a pénzügyi lízing tevékenység főként olyan épületek eladásához és visszlízingjéhez kapcsolódik, melyek egy része telefonközpontok elhelyezésére szolgál. A szerződések futamideje jellemzően 5- 10 év, meghosszabbíthatóak, de vásárlási opciót nem tartalmaznak.

2007. és 2008. december 31-én a visszlízingeléshez kapcsolódó jövőbeni lízingdíj-kötelezettségek az alábbiak szerint alakultak:

2007. december 31-én 2008. december 31-én

Millió Ft Jelen-

érték

Kamat rész Minimális

lízingdíj

Jelen- érték

Kamat rész Minimális

lízingdíj

kötelezettség kötelezettség

1 éven belül .............................	222	324	546	265	438	703
1-5 év között ............................	872	866	1 738	1 154	1 211	2 365
5 éven túl .................................	561	247	808	699	331	1 030
Összesen ...................................	1 655	1 437	3 092	2 118	1 980	4 098

A nem visszlízing jellegű pénzügyi lízing tevékenység 2007-ben és 2008-ban főleg járművek és IT berendezések lízingeléséhez kapcsolódik. A szerződések futamideje jellemzően 3-5 év.

Nem visszlízinghez kapcsolódó jövőbeni lízingdíj-kötelezettségek 2007. és 2008. december 31-én az alábbiak szerint alakultak:

2007. december 31-én 2008. december 31-én

Millió Ft	Jelen- érték	Kamat rész	Minimális lízingdíj kötelezettség	Jelen- érték	Kamat rész	Minimális lízingdíj kötelezettség
1 éven belül .............................	437	163	600	753	265	1 018
1-5 év között ............................	1 131	280	1 411	864	305	1 169
5 éven túl .................................	147	19	166	757	106	863
Összesen ...................................	1 715	462	2 177	2 374	676	3 050

32.2 Operatív lízing – a Csoport, mint lízingbe vevő

Az operatív lízinggel kapcsolatos kötelezettségek elsősorban a mobil adótornyok bérletével, illetve kisebb részben egyéb épületek, hálózatok és egyéb távközlési eszközök bérletével kapcsolatosak.

December 31-én

Millió Ft 2007 2008

1 éven belül .................................................................................................................	7 360	6 741
1-5 év között ................................................................................................................	19 801	17 798

5 éven túl ..................................................................................................................... 15 668 14 945

Összesen ....................................................................................................................... 42 829 39 484

Az operatív lízing kötelezettségek között nagyszámú, önmagában kis összegű lízingszerződés szerepel, amelyek időtartamai különbözőek. Ezek a lízingszerződések 3-tól 20 évig terjedő lejárattal bírnak, és a legtöbb esetben meghosszabbíthatóak.

32.3 Pénzügyi lízing – a Csoport, mint lízingbe adó

A pénzügyi lízingek főként a Magyar Állam részére kiépített Tetra hálózatot foglalják magukba. Emellett kisebb mértékben olyan üzleti ügyfelek rendelkezésére bocsátott eszközöket mutatunk itt ki, amelyeknél outsourcing szerződés keretében a Csoport a szolgáltató.

A pénzügyi lízinghez kapcsolódó, jövőbeni követelések 2007. és 2008. december 31-én az alábbiak szerint alakultak:

2007. december 31-én 2008. december 31-én

Millió Ft Jelen

érték

Kamatrész Minimális

lízingdíj követelés

Jelen érték

Kamatrész Minimális

lízingdíj követelés

1 éven belül .............................	4 011	1 617	5 628	3 718	1 606	5 324
1-5 év között ............................	9 742	3 928	13 668	12 853	4 104	16 957
5 éven túl .................................	7 816	5 971	8 787	6 511	605	7 116
Összesen ...................................	21 569	6 514	28 083	23 082	6 315	29 397

A kamatrész a még nem esedékes pénzügyi bevételt mutatja be. Az egy éven belül esedékes követelések jelenértéke a mérlegben az Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök soron szerepel, míg az egy éven túli követelések az Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök között kerülnek kimutatásra. A lízing periódus során elhatárolt pénzügyi bevételt az eredménykimutatásban (Pénzügyi bevételek) számoljuk el.

A nem garantált maradványérték hatása a Csoport eredményére nézve elhanyagolható.

32.4 Operatív lízing – a Csoport, mint lízingbe adó

A következő táblázat mutatja a Csoportnak a tornyok és alközponti berendezések operatív lízingjéből származó jövőbeni lízing követeléseit, ahol a Magyar Telekom mint lízingbe adó jelenik meg.

millió Ft Minimum lízing

bevételek

2008. december 31-én

1 éven belül .................................................................................................................	2 394
1-5 év között ...............................................................................................................	2 524
5 éven túl ....................................................................................................................	728
Összesen ......................................................................................................................	5 646

32.5 Tárgyi eszköz beszerzési elkötelezettségek

2008. december 31-én 6,5 milliárd forint, többségében egy éven belül esedékes beruházási szerződéses elkötelezettsége volt a Csoportnak (2007: 12,6 milliárd forint).

32.6 A T Mobile Magyarország meghosszabbított GSM koncessziójához kapcsolódó kötelezettség

A Társaság a Magyar Kormánnyal való egyeztetés után meghosszabbította a 2008. november 4-én lejárt 900 MHz-es frekvenciára vonatkozó koncessziós szerződését újabb 7 és fél évre. Ezzel együtt, a Társaság vállalta, hogy nagy volumenű beruházásokat fog végrehajtani, hogy növelje a szélessávú mobil lefedettséget. Ezzel egyidejűleg a 10 milliárd forintos koncessziós díj kifizetésén felül kötelezettséget vállalt további 20 milliárd forint összegű fejlesztésre az elkövetkezendő két év során (2008 és 2009), a szélessávú mobil lefedettség növelése érdekében. A fenti szerződés szerint 2009 végén a kötelezettség esetlegesen nem teljesült részének 25%-a bírságként fizetendő, amennyiben a Magyar Telekom nem növeli a lefedettséget a szerződésnek megfelelően. A menedzsment várakozásai szerint kötelezettségeinek 2009 végéig eleget tesz. A projektre 2008. december 31-éig mintegy 9 milliárd forintot költöttünk.

33 Tranzakciók kapcsolt vállalkozásokkal

33.1 Deutsche Telekom Csoport

A Deutsche Telekom AG (DTAG) a Társaság tényleges többségi tulajdonosa, a részvények 59,21%-át birtokolja. A Deutsche Telekom Csoportnak számos vezetékes és mobil távközlési szolgáltató leányvállalata van világszerte, amelyekkel a Magyar Telekom Csoport folyamatos üzleti kapcsolatban áll.

A Társaság közvetlen tulajdonosa a MagyarCom GmbH, a DTAG holding cége. A Magyar Telekom évente fizet osztalékot a tulajdonosainak, a MagyarCom GmbH-t is beleértve.

A Deutsche Telekom International Finance (DTIF) a DT Csoport - beleértve a Magyar Telekomot is - treasury központja.

A Csoport magyar üzletágainak márka és név váltása 2004 és 2005 folyamán zajlott. A márkanév váltás 2006-ban folytatódott Macedóniában (T-Mobile), 2007-ben Montenegróban (T-Com és T-Mobile), és 2008-ban Macedóniában (T-Home) fejeződött be. Az új márkanevek bevezetésével és népszerűsítésével kapcsolatos költségeket és a régi márkanevek megszüntetéséből adódó veszteségeket a Deutsche Telekom kompenzálta. A kapott kompenzáció Egyéb működési bevételként lett elszámolva az eredménykimutatásban.

Az alábbi táblázat a DT Csoporttal kapcsolatos tranzakciókat mutatja be:
	2006	2007	2008
		(millió Ft)
Bevételek a DT Csoportnak nyújtott távközlési szolgáltatásokból ................	7 127	6 729	16 035
DT Csoport által nyújtott szolgáltatások költsége. ........................................	(13 016)	(11 881)	(20 759)
DTAG-tól kapott egyéb működési bevétel ....................................................	1 435	229	676
Kamatköltség DTIF felé ................................................................................	(21 389)	(23 301)	(26 986)
MagyarCom GmbH-nak fizetett osztalék ......................................................	-	(88 296)	(45 690)
MagyarCom GmbH-nak fizetendő osztalék ...................................................	(45 074)	-	-
DT Csoporttal szembeni követelések ............................................................	7 991	6 878	5 903
DT Csoport vállalataival szembeni szállítói kötelezettségek .........................	(6 207)	(7 524)	(5 850)
Elhatárolt kamatköltség DTIF felé .................................................................	(3 756)	(5 210)	(8 845)

DTIF-től felvett hitelek .................................................................................. (259 432) (274 432) (330 583)

A Deutsche Telekom 2010. június 30-ig támogatást garantál a Magyar Telekom finanszírozási igényeinek kielégítésére.

33.2 Állami intézmények

A Magyar Telekom állami intézményeknek és vállalatoknak is nyújt szolgáltatásokat Magyarországon, Macedóniában és Montenegróban, azonban egyenként egyik intézmény sem képvisel jelentős bevételi forrást.

33.3 Társult és közös vezetésű vállalatok

A Hunsat a Társaság (50%) és az Antenna Hungária (50%) által alapított közös vezetésű vállalat. A Hunsat bevételei a magyar távközlési társaságoknak nyújtott nemzetközi űrtávközlési szolgáltatások közvetítéséből származnak. A Csoport és a Hunsat közötti tranzakciók és egyenlegek nem jelentősek. A Hunsat-tól kapott osztalék 2008-ban 89 millió Ft volt (2007-ben 72 millió Ft, 2006-ban 157 millió Ft).

Az M-RTL a Magyar Telekom társult vállalata. Az M-RTL televíziós társaság, mely reklámidőt ad el a Magyar Telekomnak médiaügynökségeken keresztül, a Magyar Telekom pedig távközlési szolgáltatásokat nyújt az M-RTL-nek egy interaktív szolgáltatón keresztül. Az M-RTL és a Csoport közötti közvetlen tranzakciók ezért nem jelentősek. Az M-RTL a Csoport számára 2008-ban közvetlenül és közvetve 825 millió Ft (2007-ben 750 millió Ft, 2006-ban 605 millió Ft) osztalék kifizetését hagyta jóvá.

Az IKO-Telekom Média Holding (ITMH) a Magyar Telekom és az IKO Produkciós Kft. által 50-50% tulajdonolt közös vezetésű vállalat. A Csoport és az ITMH közötti tranzakciók nem jelentősek. Az ITMH a Társaságnak 2033 millió Ft osztalékot deklarált 2008-ban, amely elsősorban az M-RTL-től származó közvetett osztalékot tartalmazza.

33.4 Igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok

2008-ban a Társaság Igazgatóságának díjazása 13 millió forintot tett ki (2007-ben 11 millió forint, 2006-ban 8 millió forint). A Társaság a Felügyelő Bizottság tagjainak díjazására 2008-ban 46 millió forintot fordított (2007: 42 millió forint, 2006: 17 millió forint).

33.5 Kulcsvezetők

Kulcsvezetőknek a Csoport Irányító Bizottságának, a Magyar Telekom fő operatív döntéshozó testületének tagjait tekintjük.

A Csoportban felmerült, kulcsvezetőkkel kapcsolatos kompenzációs költségeket (amelyek magában foglalják a TB járulékot és a béreket terhelő egyéb adókat) az alábbi táblázat tartalmazza:

2006 2007 2008

december 31-én (millió Ft)

Bérköltség és egyéb rövid távú személyi jellegű juttatások ......................	647	978	1 063
Munkaviszony megszűnésével kapcsolatos szerződéses költség ..............	432	1 129	-
Részvényalapú juttatások (24.1. megjegyzés) ..........................................	112	(123)	80
	1 191	1 984	1 143

A Csoport nem nyújt hitelt a kulcsvezetőinek.

2001-ben a DT részvényesei jóváhagyták a 2001-es Részvényopciós Programot (ROP), mely 2001-ben és 2002-ben részvényopciós juttatásokat tett lehetővé. A programban résztvevőknek juttatott opciók 50%-át 2 év

elteltével, míg a maradék 50%-át 3 év elteltével lehetett lehívni. 2008. december 31-én mindegyik opció lehívható már. A 2001-es juttatás lehívási ára 30,00 euró, és az opciók 2011. augusztus 12-ig hívhatók le, míg a 2002-es juttatás lehívási ára 12,36 euró, és 2012. július 14-ig hívhatók le. A juttatás napján a fenti opcióknak nem volt belső értékük, míg valós értékük 4,87 (2001) és 3,79 (2002) euró volt. A Társaság Gazdasági vezérigazgató-helyettese (CFO) a DT vezetőségének tagja volt a 2002-es juttatás időpontjában, és 6510 opcióval rendelkezik. A Magyar Telekomnak nincs semmilyen kötelezettsége, és a bemutatott időszakokban sem kötelezettséget sem költséget nem számolt el a CFO opcióival kapcsolatban, mivel ezek az opciók az IFRS 2 és az IFRIC 11 hatályán kívül esnek, az átmeneti szabályoknak megfelelően.

Ezen felül, a Társaság CFO-ja szintén résztvevője a DT 2004, 2005 és 2006-os MTIP programjának, mely nagyon hasonló a Magyar Telekom MTIP programjához, melynek részletei a 24.1.3. megjegyzésben olvashatók, azzal a különbséggel, hogy a program célkitűzései a DT részvény teljesítményéhez vannak kötve. 2008. december 31-én a DT 2006-os programjának egyik célja teljesült. Következésképp a DT-vel kötött megállapodásnak megfelelően a Magyar Telekom fogja kifizetni a DT-s MTIP teljesült részére járó jutalmat (66 000 euró).

Néhány kulcsvezető részt vesz a Magyar Telekom 2006-os és 2007-es MTIP programjában, valamint mindegyikük részt vesz a Magyar Telekom 2008-as MTIP programjában. A Magyar Telekom 2006-os MTIP programjában néhány korábbi kulcsvezető is részt vett. 2008. december 31-éig a Magyar Telekom 2006-os MTIP programjának egyik célja teljesült. Következésképp a Magyar Telekom az MTIP jutalom felét (összesen 55 millió forintot) fog kifizetni a jelenlegi és korábbi kulcsvezetők részére.

2001-ben és 2002-ben a Deutsche Telekom részvény-felértékelődési jogokat (SAR) nyújtott azon országok alkalmazottainak, amely országokban nem volt törvényes lehetőség a részvényopciós programok indítására. A Magyar Telekom alkalmazottai csak a 2001-es programban vettek részt. Minden egyes SAR kapcsán a résztvevő egy bizonyos mennyiségű készpénzt kap a lejáratnak és a feltételeknek megfelelően. A Magyar Telekomnak nincs semmilyen kötelezettsége a szerződésekből eredően, mert a Deutsche Telekom fizet bármilyen kompenzációt a résztvevőknek, továbbá a szóban forgó jogok becsült valós értéke 2008. december 31-én nulla volt. A jelenlegi vezetőség egyetlen tagja sem vesz részt a SAR programban, de a korábbi kulcsvezetők tagjai voltak a 2001-es SAR programnak.

34 Pénzügyi instrumentumok bemutatása

34.1 Pénzügyi eszközök és kötelezettségek kategóriái

34.1.1 Pénzügyi eszközök

Az alábbi táblázatok a pénzügyi eszközök 2007. és 2008. december 31-i állományának besorolását mutatják:

2008. december 31.

Pénzügyi Eszközök

Könyv

Valós

Millió Ft-ban

Hitelek és

követelések

Lejáratig Értékesíthető tartandó

Kereskedési céllal tartott

szerinti érték

érték

Pénzeszközök ................................... 66 680	- -		-	66 680	66 680
Bankbetétek, eredeti lejárat > 3 hónap ................. 59 300	- -		- 59 300		59 300
Vevőkövetelések ..............................	93 201	- -	-	93 201	93 201
Vevőkövetelések, lejárat> 1 év .........	414	- -	-	414	396
Dolgozói kölcsönök ..........................	4 383	- -	-	4 383	4 148
Származékos pénzügyi eszközök ......	-	- -	1 011	1 011	1 011
Kölcsönök külső feleknek ................ Közös vállalattal szembeni osztalékkövetelés ..............................	949 2 033	- - - -	- -	949 2 033	949 2 033
Egyéb pénzügyi eszközök ................	2 375	- -	-	2 375	2 375
Értékesíthető pénzügyi eszközök ......	-	- 282	-	282	282
Egyéb befektetett pénzügyi eszközök	763	- -	-	763	687
Összesen ...........................................	230 098	- 282	1 011	231 391	231 062

2007. december 31.

Pénzügyi Eszközök

Könyv

Valós

Millió Ft-ban

Hitelek és

		tartott
Pénzeszközök ...................................	47 666	- -	-	47 666	47 666
Bankbetétek, eredeti lejárat> 3 hónap ..................	58 053	- -	-	58 053	58 053
Vevőkövetelések ..............................	95 478	- -	-	95 478	95 478
Vevőkövetelések, lejárat> 1 év .........	619	- -	-	619	595
Dolgozói kölcsönök ..........................	4 610	- -	-	4 610	4 879
Származékos pénzügyi eszközök ......	-	- -	57	57	57
Kölcsönök külső feleknek ................	1 334	- -	-	1 334	1 334
Egyéb pénzügyi eszközök ................	636	- -	-	636	636
Értékesíthető pénzügyi eszközök ......	-	- 690	-	690	690
Egyéb befektetett pénzügyi eszközök	841	- -	-	841	897
Összesen ...........................................	209 237	- 690	57	209 984	210 285

követelések

Lejáratig Értékesíthető tartandó

Kereskedési céllal

szerinti érték

érték

A pénzügyi instrumentumok bekerüléskor valós értéken vannak nyilvántartva. Későbbi értékelésükről további részletek a 2.4. megjegyzésben találhatók.

A pénzeszközök, a követelések, a közös vezetésű vállalattal szembeni osztalékkövetelés, az egyéb pénzügyi eszközök, kölcsönök külső feleknek legnagyobb részben rövid lejáratúak, ezért a könyv szerinti értékük megközelíti a valós értéküket a beszámoló fordulónapján.

A dolgozói kölcsönök, az egy éven túli kereskedelmi célú követelések és egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök valós értéke a diszkontált cashflow értékelési módszerrel kerül meghatározásra. A dolgozói kölcsönökből negyedévente befolyó összegeket a hivatalos BIRS (Budapesti Kamatswap) által jegyzett kamatból

interpolált piaci kamatlábbal diszkontáljuk.

Azon pénzügyi instrumentumok valós értéke, melyeknek nincs aktív piaca (származékos pénzügyi eszközök) a diszkontált cashflow értékelési módszerrel kerül meghatározásra. A deviza forwardok valós értéke a jegyzett azonnali átváltási árfolyam és a megfelelő kamatláb által kerül meghatározásra a beszámoló fordulónapján.

Az értékesíthető pénzügyi eszközök részvény befektetéseket tartalmaznak, amelyek valós értéken vannak nyilvántartva.

A pénzügyi lízingkövetelések (2008: 23 082 millió forint, 2007: 21 569 millió forint) pénzügyi eszköznek minősülnek, azonban az IAS 17 – Lízingek standard alapján vannak értékelve és bemutatva, ezért nem a fenti táblákban vannak bemutatva, hanem a 32.3. megjegyzésben.

34.1.2 Pénzügyi kötelezettségek

Az alábbi táblázatok a pénzügyi kötelezettségek 2007. és 2008. december 31-i állományának besorolását mutatják:

2008. december 31. Pénzügyi Kötelezettségek

Könyv

Valós

Millió Ft-ban Amortizált bekerülési értéken

Kereskedési céllal tartott

szerinti érték

érték

Hitelek kapcsolt vállalatoktól .............	339 428	-	339 428	344 137
Banki hitelek ........................................	53 805	-	53 805	54 875
Kötelezettségek szállítók felé ...............	92 340	-	92 340	92 340
Fizetendő osztalék ................................	290	-	290	290
Nem átváltható kötvények ....................	193	-	193	193
Egyéb pénzügyi kötelezettségek ...........	4 988	-	4 988	4 988
Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettség .......................	386	-	386	345
Összesen ...............................................	491 430	-	491 430	497 168

2007. december 31. Pénzügyi Kötelezettségek

Könyv

Valós

Millió Ft-ban Amortizált bekerülési értéken

Kereskedési céllal tartott

szerinti érték

érték

Hitelek kapcsolt vállalatoktól .............	279 642	-	279 642	287 600
Banki hitelek ........................................	94 184	-	94 184	95 424
Kötelezettségek szállítók felé ................	87 989	-	87 989	87 989
Fizetendő osztalék ................................	151	-	151	151
Nem átváltható kötvények ....................	194	-	194	146
Egyéb pénzügyi kötelezettségek ...........	1 532	-	1 532	1 532
Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettség .......................	3 827	-	3 827	3 566
Összesen ...............................................	467 519	-	467 519	476 408

A hosszú lejáratú, fix kamatozású pénzügyi kötelezettségek (kapcsolt vállalatokkal szembeni pénzügyi kötelezettségek, banki hitelek és nem átváltható kötvények) valós értéke a diszkontált cashflow értékelési módszerrel kerül meghatározásra. A kötelezettségekből származó pénzáramokat olyan kamatlábbal diszkontáljuk, amely a Csoport hasonló pénzügyi instrumentumai esetében is elfogadható. A változó kamatozású, és az egy éven belüli lejáratú pénzügyi kötelezettségek könyv szerinti értéke megközelíti a valós értéket a mérlegkészítés időpontjában.

A pénzügyi kötelezettségek valós értékéről szóló információk a 16. és 17. megjegyzésben találhatók.

A szállítók és egyéb rövid lejáratú pénzügyi kötelezettségek általában rövid lejáratúak, ezért a könyv szerinti értékük megközelíti a valós értéküket a beszámoló fordulónapján. A fizetendő osztalék is rövid lejáratú kötelezettség, ezért könyv szerinti értéke megközelíti a valós értéket a beszámoló fordulónapján.

A pénzügyi lízing kötelezettségek (2008: 4 492 millió forint, 2007: 3 370 millió forint) pénzügyi kötelezettségnek minősülnek, azonban az IAS 17 – Lízingek standard alapján vannak értékelve és bemutatva, ezért nem a fenti táblákban vannak bemutatva, hanem a 32.3. megjegyzésben.

34.2 A pénzügyi instrumentumok kategóriák szerinti nettó nyeresége/ vesztesége

Az alábbi táblázatok mutatják be a pénzügyi instrumentumok kategóriák szerinti 2007. és 2008. évi nettó nyereségét /veszteségét:

2008

További értékelés alapján

Fizetett

Nettó

Millió Ft Kamat Valós értéken

6 611 -	1 190	(5 866)	-	-	(3 554)	(1 619)
- -	-	-	-	-	-	-

- (348)	-	-	-	-	-	(348)

- 789	-	-	-	(477)	-	312

(32 728) -	(1 838)	-	(743)	-	(96)	(35 405)
(26 117) 441	(648)	(5 866)	(743)	(477)	(3 650)	(37 060)

Hitelek és követelések..............

Lejáratig tartott befektetések ....

Értékesíthető pénzügyi eszközök ..................................

Kereskedési céllal tartott pénzügyi instrumentumok .......

Pénzügyi kötelezettségek amortizált bekerülési értéken....

Pénzügyi instrumentumok nettó nyeresége/vesztesége az IAS 39 alapján .........................

Pénznem átváltás

Értékvesztés miatti veszteség

Újraért ékelés

Kivezetés miatt

jutaléko k

nyereség/ veszteség

Pénzügyi lízing nettó nyeresége/vesztesége (az IAS

39 hatályán kívül)..................... 692 - - 1 500 - - - 2 192

2007

További értékelés alapján

Nettó

Millió Ft

Kamat Valós értéken

Pénznem átváltás

Értékvesztés miatti veszteség

Kivezetés miatt

Fizetett jutalékok

nyereség/ veszteség

Hitelek és követelések..................

Lejáratig tartott befektetések........

4 334

(799)

(3 454)

(3 120)

(3 039)

Értékesíthető pénzügyi eszközök

.....................................................

233

Kereskedési céllal tartott

pénzügyi instrumentumok............

(321)

828

507

Pénzügyi kötelezettségek

amortizált bekerülési értéken ......

(31 147)

(457)

(427)

(32 031)

Pénzügyi instrumentumok nettó nyeresége/vesztesége az IAS 39 alapján .........................................

(26 813)

(88)

(1 256)

(3 454)

828

(3 547)

(34 330)

Pénzügyi lízing nettó nyeresége/vesztesége (az IAS 39

hatályán kívül) ............................

1 183

(1 500)

(317)

Nem voltak átsorolások pénzügyi instrumentum kategóriák között.

Nem történt olyan pénzügyi eszköz átadás, amely ne felelt volna meg a kivezetés feltételének.

A Csoportnak nincs tényleges vagy függő kötelezettségekre biztosítékul lekötött pénzügyi eszköze.

Nem jelentős nagyságrendjük miatt nem mutatjuk be külön azon pénzügyi eszközök könyv szerinti értékét, amelyek a feltételeik újratárgyalása nélkül már lejártak volna, vagy amelyekre értékvesztést kellett volna elszámolni.

Nem jelentős nagyságrendjük miatt nem mutatjuk be külön azon követelések értékét, amelyek értékvesztése

egyedileg került meghatározásra.

A Csoportnak nem voltak többszörösen beágyazott származékos termékeket tartalmazó összetett pénzügyi instrumentumai.

Nem történtek késedelmek vagy szerződésszegések a hitelkötelezettségekkel kapcsolatban.

35. Függő követelések és kötelezettségek

35.1 Függő követelések

Függő követelés alatt olyan lehetséges eszközt értünk, amely múltbeli események következménye, de amely létezése még bizonytalan, nem a Csoport irányítása alatt álló jövőbeli eseményektől függ. A Csoportnak nincsenek olyan függő követelései, amelyeknél a gazdasági hasznossággal járó javak beáramlása valószínű és jelentős lenne.

35.2 Függő kötelezettségek

Az alábbiakban a Csoport legjelentősebb függő kötelezettségeit mutatjuk be. Ezekre az ügyletekre nem számoltunk el céltartalékot, mert a menedzsment nem tartja valószínűnek, hogy jelentős kifizetésekre kerülne sor ezekkel kapcsolatban.

35.2.1 Macedónia

35.2.1.1 Szerződés jogtalan felmondása miatti kártérítési igény a T-Mobile MK-val szemben

2002 januárjában a T-Mobile MK lejárt követeléseinek behajtására szerződést kötött egy alvállalkozójával. A szerződés három hónap próbaidőt tartalmazott. A próbaidő lejártával, 2002 áprilisában a T-Mobile MK felbontotta a szerződést, az alvállalkozó szerződéses kötelezettségeinek megszegésére hivatkozva. 2003 áprilisában az alvállalkozó pert indított kártérítést követelve az elvesztett profitért és ellentételezést kérve a már teljesített szolgáltatásokért. A menedzsment nem tartja valószínűnek, hogy az alvállalkozó megnyerné a T- Mobile MK ellen indított pert. Az ügyből eredő lehetséges veszteség körülbelül 4200 millió forint. A macedón bíróság elsőfokú döntése egy későbbi időpontban várható.

35.2.1.2 A T-Mobile MK és az Ügynökség közötti vita a frekvencia díjakról

A T-Mobile MK kifizette az Elektronikus Kommunikációs Ügynökség (Ügynökség) 2004. és 2005. évi rádió frekvencia díjakról szóló számláit, azonban az Ügynökség 2007 májusában további számlákat bocsátott ki az említett időszakokra. A T-Mobile MK ezeket vitatja, és a menedzsment szerint nincs jogalapja az utólagos számláknak. Az ügyből eredő lehetséges veszteség megközelítőleg 770 millió forint, amelyre a Csoport nem képzett céltartalékot.

35.2.1.3 Az MKT fix-mobil végződtetési díjaival kapcsolatos viták

2005-ben a MKT megváltoztatta a vezetékes hálózatból mobil hálózatba indított kiskereskedelmi hívásforgalmi díjakat. A mobil szolgáltatókkal kötött összekapcsolási megállapodások értelmében a kiskereskedelmi árak változásának automatikusan csökkentenie kell a mobil hálózatban történő végződtetések díját. 2006 februárjában a Cosmofon, a macedón mobil szolgáltatók egyike, keresetet nyújtott be az Ügynökség felé, amelyben a végződtetési díjakkal kapcsolatos vitás kérdések tisztázását kérte. Az Ügynökség visszautasította a keresetet megalapozatlanságra hivatkozva. Ezt a döntést a Cosmofon megfellebbezte és pert indított a macedón Közigazgatási Bíróságon. A Csoport potenciális vesztesége 390 millió forint lehet, de a menedzsment az ügyből kifolyólag semmilyen jelentős pénzkiáramlást nem tart valószínűnek. A végső döntést a Közigazgatási Bíróság egy későbbi időpontban fogja meghozni.

35.2.1.4 T-Mobile MK vitája a bázisállomások miatt

A T-Mobile MK nem rendelkezik építési engedéllyel az összes bázisállomására, és eljárásokat kezdeményeztek 189 mobil torony lebontására. T-Mobile MK ellenvetéssel élt az eljárások ellen. A menedzsment szerint a T-Mobile MK-nak nem kell leszerelnie ezeket a tornyokat, és úgy véli, hogy a tornyok fenntartásához szükséges engedélyeket meg fogja kapni. A menedzsment szerint jelentős büntetés sem várható. Fentiekre tekintettel a Csoport sem értékvesztést, sem céltartalékot nem számolt el ezzel a témával kapcsolatban.

35.2.2 Montenegró

35.2.2.1 Vita a munkavállalók béréről Montenegróban

A CT és a T-Mobile CG ellen 405 munkavállaló nyújtott be keresetet a 2005 és 2008. június közötti időszakban elmaradt béremelések miatt. A sértettek a Kollektív Szerződésre hivatkoztak, bár a menedzsment szerint abban nincs szó automatikus béremelésről, így nem számít kompenzációs kötelezettségre. Az ügyből származó maximális kockázat körülbelül 400 millió forint lehet, amelyre nem képeztünk céltartalékot.

35.2.3 Magyarország

35.2.3.1 Banki garanciák

A Magyar Telekom Nyrt. ki van téve annak a kockázatnak, hogy névértéken 17 milliárd Ft (2007-ben: 16,4 milliárd Ft) garanciát hívjanak le tőle. Ezeket a garanciákat magyar bankok adták a Magyar Telekom nevében biztosítékként, a Csoport bizonyos szerződéses kötelezettségeinek biztosítékaként. A Csoport eddig eleget tett szerződéses kötelezettségeinek, valamint ezt tervezi a jövőre nézve is. Következésképp nem került még sor fenti garanciák lehívására, és várhatóan a jövőben sem fog erre sor kerülni.

35.2.3.2 Vizsgálat

Részletek az 1.2-es megjegyzésben.

36 Mérleg-fordulónap utáni események

36.1 A Forint leértékelődése a mérleg-fordulónap után

A hitelválság egyik elemeként a forint (a térség valutáival együtt) még soha nem látott alacsony szintre gyengült, és a forint-euró átváltási árfolyam ideiglenesen elérte a 309.00 forintot. A forint-euró átváltási árfolyam 2008. december 31-én 264,78 volt, és az azóta eltel időszakban volt olyan, hogy a forint az év végéhez képest 17%-ot gyengült. A gyengébb forintnak a Csoport pénzügyi eszközeire és kötelezettségeire, valamint ezáltal az eredményre kifejtett hatását a 3.1.1 megjegyzésben elemeztük.

36.2 Akvizíció a mérleg-fordulónap után

A Magyar Telekom 2009. február 9-én adás-vételi megállapodást írt alá a KFKI Direkt Kft. 100%-os megvásárlásáról. A vételár 300 millió forint, valamint további legfeljebb 100 millió forint kerülhet kifizetésre a 2009. évi pénzügyi eredmények függvényében. A KFKI Direkt speciális szaktudással rendelkező rendszerintegrátor és infrastruktúratámogató vállalkozás. A cég árbevétele, előzetes adatok alapján, 2008-ban megközelítette az 1,5 milliárd forintot, EBITDA-ja meghaladta a 200 millió forintot. A KFKI Direkt 1995-ben vált ki a KFKI-ból, a KFKI csoport többi tagját a Magyar Telekom 2006-ban vásárolta fel. A Magyar Telekom az akvizícióval tovább kívánja erősíteni szerepét az IT szolgáltatások területén. A tranzakció lezárásához, amelyre a tervek szerint 2009 második negyedévében kerülhet sor, a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyása is szükséges.

MAGYAR TELEKOM CSOPORT

MAGYAR TELEKOM TÁVKÖZLÉSI NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

2008. évi üzleti jelentés

2009. február

Bevezetés

A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (Magyar Telekom Nyrt. vagy a Társaság) konszolidált éves beszámolója a Nemzetközi Pénzügyi Jelentési Szabványok előírásai szerint készült. A Magyar Telekom Csoport (Magyar Telekom vagy Csoport) a Magyar Telekom Nyrt.-ből és 37 üzleti vállalkozásból áll (amelyek közül 24 vállalat közvetlen, 13 pedig közvetett befektetés).

A Magyar Telekom a Nemzetközi Pénzügyi Jelentési Szabványokkal összhangban minősítette befektetéseit, és ennek alapján 2008. december 31-én 21 társaságot közvetlen, valamint 11 társaságot közvetett befektetésként, mint leányvállalat konszolidált.

Három társaság társult vállalatként érintett a konszolidálásban, ezekben a Magyar Telekom anyavállalatként 20-50 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkezik.

A Magyar Telekom a 2008. december 31-i adatok szerint két befektetését sorolta a közös vezetésű vállalatok körébe.

A Magyar Telekom Magyarország piacvezető vezetékes távközlési szolgáltatója – 2008. december 31-én körülbelül 2,3 millió vezetékes fővonallal rendelkezett. A Magyar Telekom Csoport egyben Magyarország legnagyobb mobil távközlési szolgáltatója is - 2008. december 31-én (kártyás ügyfelekkel együtt) csaknem 5,4 millió mobil előfizetővel rendelkezett.

A Magyar Telekom Nyrt. részvényeit a Budapesti és a New York-i Tőzsdén jegyzik.

Szervezeti változások

2007. szeptember 25-én az Igazgatóság döntést hozott a Társaság irányítási és szervezeti struktúrájának átalakításáról a szolgáltatási színvonal emelése, a költséghatékonyság javítása, valamint új, innovatív szolgáltatási és üzleti lehetőségek kiaknázása érdekében. A döntés tükrözi a távközlési iparágban zajló jelentős strukturális átalakulást, melyet hosszú távú iparági trendek generálnak. A folyamatos technológiai fejlődés és innováció, a változó ügyféligények, az iparágban tapasztalható konvergencia valamint a piac dinamikájának változása megkövetelik, hogy a technológiáról az egyes ügyfélszegmensek igényeire helyeződjön a hangsúly. Mindezek következtében a Magyar Telekom működési struktúrája tükrözi a fent leírt trendeket, ami nélkülözhetetlen feltétele az éleződő piaci versenyben való sikeres helytállásnak.

A Magyar Telekom ügyvezetése ennek megfelelően új irányítási struktúrát dolgozott ki, amely az egyes ügyfélszegmensek alapján határozza meg a Csoport működési modelljét. A mindinkább ügyfélközpontú stratégiai célok elérése érdekében kialakított új irányítási struktúra 2008-ban került bevezetésre, az Igazgatóság jóváhagyásával. A változások érintették az üzletágak szervezetét, tevékenységi körét és a felső vezetés tagjainak felelősségi területeit. Az új struktúra a következő:

• A Lakossági Szolgáltatások Üzletág (”CBU”) magában foglalja mind a mobil, mind a vezetékes lakossági termékek és márkák (T-Mobile, T-Com, T-Online, T-Kábel) teljes körű marketing, értékesítési és ügyfélkapcsolati tevékenységét.

• A Vállalati Szolgáltatások Üzletág (”BBU”) a kiemelt üzleti partnerek (a nagyvállalati ügyfélkör), valamint a kis- és középvállalati ügyfélkör részére nyújt T-Systems, valamint T-Mobile márkanév alatt mobil- és vezetékes távközlési, valamint infokommunikációs és rendszerintegrációs szolgáltatásokat, amely magába foglalja a marketing, értékesítési és ügyfélkapcsolati tevékenységeket.

• Létrejött az Új Üzleti Területek és Üzletfejlesztési Üzletág (”ABCD”), mely a tartalom, média és egyéb, nem hozzáférési szolgáltatásokat foglalja magában, valamint az új üzleti területek fejlesztéséért és az innovációs tevékenység koordinálásáért felel. Ennek megfelelően ide kerültek a T-Online Magyarországból 2007 októberétől kivált média- és tartalomszolgáltatási tevékenységek is.

• A jelenlegi informatikai irányítási terület kibővült mind a mobil, mind a vezetékes hálózatirányítási és hálózatfejlesztési tevékenységgel. Ennek megfelelően létrejött a Műszaki és Informatikai irányítási terület.

A stratégiai, valamint a több üzletágat is érintő menedzsmentfunkciókat, illetve a montenegrói és macedón leányvállalataink irányítását a Csoportközpont és szolgáltató központ szegmens látja el.

2008. június 26-án bejelentettük, hogy az Ügyvezető Bizottság a T-Home márka bevezetése mellett döntött 2008 őszétől, helyettesítve ezzel a T-Com, T-Online és T-Kábel márkákat.

A döntés célja, hogy a Magyar Telekom a Deutsche Telekomnál („DT”) 2007 májusában kialakított egyszerűbb, az ügyfelek számára az egyértelmű azonosítást segítő márkastruktúrát vezessen be, ezzel is erősítve piacvezető pozícióját. A márkastruktúra átformálásával a megújuló Magyar Telekom erőteljesebben kihasználhatja azon előnyét, hogy a hazai távközlési piacon egyedülállóan széleskörű szolgáltatásválasztékkal rendelkezik.

A Magyar Telekom ügyfelei a márkaváltás nyomán T-Home néven vehetik igénybe a korábban a T-Com, T- Online és T-Kábel kínálatában elérhető, az otthonokhoz kapcsolódó vezetékes kommunikációs és szórakoztató szolgáltatásokat. Az újrapozícionálás során a T-Home megjelenésével párhuzamosan megmarad és egyben megújul a vállalati „T”, valamint a lakossági és üzleti mobilszolgáltatásokat összefogó T-Mobile márka, T- Systems márkanév alatt pedig továbbra is a vállalati ügyfeleknek kínálunk teljes körű üzleti kommunikációs megoldásokat.

Jegyzett tőke

Magyar Telekom Nyrt. jegyzett tőkéje 2008. december 31-én 104.274.561.500 forint volt, ami 1.042.745.615 „A” sorozatú törzsrészvényből áll. Az „A” sorozatú törzsrészvények névértéke 100 forint.

Részvényes Részvény darabszám Részesedés (%)

MagyarCom ..........................................................................................	617.438.581	59,21
Nyilvánosan forgalmazott (1)..................................................................	423.803.493	40,65
Saját részvények ...................................................................................	1.503.541	0,14
	1.042.745.615	100,00

(1) 2008. december 31-én a nyilvánosan forgalomba hozott részvényekből 6.511.890 ADR a JP Morgan Chase Bank, N.A., mint letétkezelő tulajdonában volt, ami 32.559.450 törzsrészvénynek felel meg, illetve az összes részvény 3,12 százaléka. Az Igazgatósági és Felügyelő Bizottsági tagok, valamint a felsővezetés összességében 68.457 darab részvénnyel rendelkezik.

Az SBC Communications Inc (SBC) és a DT közösen vezette és működtette a MagyarCom-ot 2000 júniusáig, amikor is az SBC 50 százalékos tulajdoni hányadát átruházta a DT számára. A DT a Magyar Telekomot közvetve felügyeli.

Szavazati jogok és szavazás

Minden törzsrészvény tulajdonosa egy szavazatra jogosult. Csak a részvénykönyvbe - a Közgyűlés előtt legalább hat munkanappal - bejegyzésre került részvénytulajdonosok, illetőleg részvényesi meghatalmazottak jogosultak a szavazat leadásásra. Minden döntés elfogadásához, ami hatálytalanítja az Igazgatóság határozatát, a jelenlévő vagy képviselt részvényesek 3/4-es többségi szavazata szükséges a közgyűlésen. Minden más esetben a közgyűlés egyszerű szavazattöbbséggel határoz. Nincs korlátozás a nem-rezidens vagy külföldi részvényesek jogaiban, a törzsrészvények birtoklását és az ahhoz fűződő szavazati jog gyakorlását illetően.

Document Metadata

Table of Contents

Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság‌

Document Metadata

Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság‌

Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság‌‌

Konszolidált Éves Beszámoló‌

A 2008. DECEMBER 31-ÉN VÉGZŐDÖTT ÉVRE

2008. évi üzleti jelentés

Document Metadata

Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság ‌‌

Konszolidált Éves Beszámoló ‌