Építés-szerelésbiztosítás szerződési feltételei

C.A.R.

Építés-szerelésbiztosítás szerződési feltételei

Esetleges panaszaival forduljon Vezérigazgatóságunkhoz: UNIQA Biztosító Rt

1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 76-78.

Telefon: 000-0000, Fax: 000-0000

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39.

Tartalomjegyzék Oldal

Általános szerződési feltételek 3

1. Általános rendelkezések 3

2. Általános kizárások 4

3. A biztosítási díj 4

4. A biztosított közlési és változás-bejelentési kötelezettsége 5

5. A biztosítási esemény bejelentése, a biztosító teljesítése 6

6. A biztosítási szerződés megszűnése 7

7. Egyéb rendelkezések 8

I. fejezet 9

Vagyonbiztosítási különös feltételek (dologi károk) 9

1. A biztosítási esemény 9

2. A biztosítás területi hatálya 9

3. Kizárások, szolgáltatás korlátozások 9

4. A biztosított vagyontárgyak és költségek 10

5. A biztosítási összeg 11

6. A biztosító szolgáltatása 11

7. A biztosított kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettsége 13

8. A biztosító mentesülése 13

9. A biztosító megtérítési igénye 13

II. fejezet 14

Felelősségbiztosítási különös feltételek 14

1. A biztosítási esemény 14

2. A kockázatviselés tartama és hatálya 14

3. Kizárások, biztosítással nem fedezett károk 14

4. A biztosítási összeg, a kártérítés szabályai, az önrészesedés. 15

5. A járadék tőkésítésének megállapítása 16

6. A biztosító visszakövetelési joga 16

Általános szerződési feltételek

A jelen biztosítási szerződési feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az UNIQA Biztosító Rt. (a továbbiakban: biztosító) a jelen szerződési feltételek alapján létrejött bizto- sítási szerződéseire alkalmazni kell.

1. Általános rendelkezések

1.1. A biztosítás tárgya

A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási ese- mény bekövetkezte esetén a jelen általános és különös szerződési feltételek és záradékok szerint a biz- tosítási szerződésben meghatározott szolgáltatást teljesíti.

1.2. A biztosítottak/szerződők köre

1.2.1. A jelen biztosítási szerződés keretében

a) a biztosított az, akinek az építési tevékenység tárgyát képező létesítménynek és a tevé- kenység végzéséhez szükséges eszközöknek a megóvásához, illetőleg a vállalkozás szerződés szerinti teljesüléséhez érdeke fűződik (pl.: beruházó, építtető, fővállalkozó, alvállalkozó).

b) a szerződő az, aki a szerződést megköti.

A jelen biztosítási szerződés vonatkozásában létesítményen a mély- és magasépítési munká- val, illetőleg az egyéb mérnöki és gépészeti tevékenységgel megvalósuló építmény, gép, gépsor, technológiai és egyéb berendezés, vagy azok összessége értendő.

1.2.2. A szerződő köteles a biztosítási díj megfizetésére, valamint jogosult és köteles a biztosítási szerző- déssel összefüggő jognyilatkozatok megtételére. A közlési és változás bejelentési kötelezettség a szerződőt és a biztosítottat egyaránt terheli. A biztosító jognyilatkozatait minden esetben a szerző- dőhöz intézi.

1.3. A biztosítási szerződés létrejötte

1.3.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre.

1.3.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra tizenöt napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés visszamenő hatállyal jön létre attól az időponttól, amikor az ajánlatot a biztosí- tó vagy képviselője részére átadták.

1.4. A biztosítási szerződés hatálybalépése, a biztosító kockázatviselése

1.4.1. A biztosítási szerződés – létrejötte esetén – egyéb megállapodás hiányában az azt követő napon lép hatályba, amikor a szerződő az első díjat a biztosító számlájára befizeti, illetőleg amikor a szerződő felek a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodnak meg, vagy a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti.

1.4.2. Ha a felek a szerződésben a biztosítási szerződés hatálybalépését illetően későbbi időpont- ban állapodnak meg, a biztosító kockázatviselése legkorábban ebben az időpontban kezdő- dik.

1.4.3. A már folyamatban lévő építési tevékenységre kötött biztosítási szerződés – ha a felek más- képp nem állapodnak meg – az első díjfizetést követő napon nulla órakor lép hatályba.

1.4.4. A biztosító kockázatviselése a biztosítás hatálybalépését követően – más megállapodás hiányában

– abban az időpontban kezdődik, amikor a biztosított a biztosítás tárgyát képező építési tevé- kenységet, így az építési területen az előkészítő munkálatokat (pl. a bontást, földkitermelést, tereprendezést) megkezdte, illetőleg a tevékenység megkezdéséhez szükséges biztosított gé- peket, berendezéseket, felszereléseket, anyagokat az építési területen elhelyezte.

A biztosító kockázatviselése megszűnik a határozott időtartam lejártával, a biztosítási szer- ződésben (kötvényben, ajánlatban, adatközlőn) meghatározott időpontban. A kockázatvise- lés azt megelőzően is megszűnik a biztosított létesítmény végleges vagy ideiglenes átadás- átvételekor, illetőleg használatbavételének időpontjában.

Ha a létesítmény egy részének az átadás-átvétele, illetőleg használatbavétele előbb megtör- ténik, akkor a biztosító veszélyviselése e részekkel kapcsolatban megszűnik, míg a be nem fejezett részekre változatlanul fennmarad.

1.5. A biztosítás tartama

1.5.1. A biztosítási szerződés határozott időtartamra jön létre.

1.5.2. A biztosítás időtartama a biztosító előzetes írásbeli hozzájárulásával különdíj ellenében meghosz- szabbítható.

2. Általános kizárások

A biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a károkra, amelyek az alábbiakban felsorolt okok mi- att következnek be:

a) háború, invázió, háborús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek-e, vagy sem), polgárháború,

b) a tulajdonjog hatósági korlátozása közérdekből állandó vagy ideiglenes jelleggel,

c) lázadás, sztrájk, teljes vagy részleges munkabeszüntetés, katonai vagy népfelkelés, ellenfor- radalom, forradalom, továbbá bármilyen olyan esemény vagy ok, amelynek következtében hadi-, rendkívüli vagy szükségállapotot hirdettek ki,

d) terrorcselekmény

Jelen kizárás szempontjából terrorcselekményen olyan cselekményt értünk, amely esetében politikai, vallási, ideológiai vagy hasonló célok érdekében bármely személlyel vagy csoport- tal szemben erőt, erőszakot és/vagy fenyegetést alkalmaznak, beleértve a bármely kormány befolyásolására irányuló szándékot és/vagy a lakosság vagy a lakosság bármely részének megfélemlítését, akár egyénileg, akár szervezet(ek) vagy kormány(ok) nevében követik el.

e) nukleáris reakció, nukleáris robbanás, sugárzás vagy radioaktív szennyezés, tekintet nélkül arra, hogy a bekövetkezett káreseményt a jelen szerződés szerint biztosítási eseménynek minősülő ese- mények okozták-e, vagy sem,

f) műhold és űrjármű lezuhanása, becsapódása,

g) olyan közigazgatási határozat végrehajtása, amely építkezést, bontást, javítást, átalakítást, újjáépí- tést, illetőleg a biztosított épületek, építmények nem károsodott részeinek bontását, átalakítását rendelte el,

h) a létesítmény kivitelezésének teljes vagy részleges beszüntetése.

3. A biztosítási díj

3.1.A biztosítási díj meghatározása

3.1.1. A jelen biztosítás határozott díjú vagy elszámolásos rendszerű.

3.1.2. A biztosító a biztosítás határozott díját, illetőleg elszámolásos rendszerű biztosítás esetén az előzetes díjat a biztosított vagyontárgyakra és költségekre meghatározott biztosítási össze- gek (díjalapok) alapján

a) a létesítmény jellegének, tárgyának;

b) az építési helyszín veszélyeztetettségének és állapotának;

c) az épület, építmény méreteinek (pl. a föld alatti és föld feletti szintek száma);

d) a szerkezeti jellemzőknek és az építési anyagoknak;

e) az építési módnak;

f) az ütemtervnek;

g) a kivitelezés biztonságáért tett intézkedéseknek;

h) a kockázati kör terjedelmének (pl. foghíjbeépítés)

függvényében állapítja meg.

3.1.3. A biztosítási díj a díjalapok és a kockázatra jellemző díjtételek szorzata.

3.1.4. Az elszámolásos rendszerű biztosítás előzetes díja a vagyontárgyak, illetőleg vagyoncsopor- tok, továbbá a költségek ajánlatban meghatározott biztosítási összegeinek (I. fejezet 5.1.,

5.2. és 5.3. pont) alapján kiszámított díj. Az előzetes díjat a felek minimum letéti díjnak te- kintik.

3.1.5. Az elszámolásos rendszerű biztosítás végleges díját a felek a kockázatviselés megszűnése után, az építési teljesítmény végleges értéke alapján számolják el, a szerződéskötéskor az ajánlatban meghatározott díjtételekkel.

A biztosított/szerződő köteles az ehhez szükséges adatokat a biztosító felé a biztosítási év- fordulót követő harminc napon belül rendelkezésre bocsátani.

3.1.6. Az elszámolást a biztosító az adatközlés beérkezését követő harminc napon belül elkészíti. Díjkülönbözet esetén a biztosító számlát állít ki, melyet a szerződő a kibocsátást követő harminc napon belül köteles kiegyenlíteni.

3.2. A biztosítási díj fizetése

3.2.1. A biztosítási díj, illetőleg az elszámolásos rendszerű biztosítás előzetes díja – ha a felek nem állapodnak meg részletfizetésben – a szerződéskötéskor egy összegben, előre esedékes.

Ha a felek részletfizetésben állapodnak meg, a díj az ajánlatban megjelölt időpontban esedé- kes.

3.2.2. Biztosítási eseménynek minősülő kár esetén a biztosító a részletfizetési kedvezményt jogo- sult megvonni. A részletfizetési kedvezmény megvonásával a még hátralévő díj esedékessé válik.

3.2.3. A díj meg nem fizetésének következménye a szerződés 6.5. pont szerinti megszűnése.

4. A biztosított közlési és változás-bejelentési kötelezettsége

4.1.A közlési kötelezettség

4.1.1. A biztosítottnak/szerződőnek a szerződés megkötésekor minden olyan, a biztosítás elvállalá- sa szempontjából lényeges körülményt közölnie kell a biztosítóval, amelyet ismert vagy is- mernie kellett, és köteles a biztosító minden írásban feltett kérdésére a valóságnak megfele- lően válaszolni.

4.1.2. A biztosított köteles a biztosító kockázatvállalása szempontjából jelentős okiratokat, doku- mentációkat, szerződéseket, hatósági határozatokat a biztosító részére átadni.

4.2.A változásbejelentési kötelezettség

4.2.1. A biztosított köteles a biztosítónak haladéktalanul írásban bejelenteni minden olyan lénye- ges változást, amely kihat a biztosító kockázatviselésének mértékére, és köteles jelezni az átadott dokumentumok (4.1.2. pont) tartalmában bekövetkezett változást, a módosított do- kumentumok egyidejű átadása mellett.

4.2.2. A felek az alábbi körülményeket tekintik lényegesnek:

a) a szerződéskötést követően a biztosítási vagyontárgyak értékének változása,

b) a káresemény várható bekövetkezésére utaló jelek észlelése,

c) új építési, gyártási eljárás bevezetése és új anyagok alkalmazása,

d) a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében bekövetkező módosulások,

e) a munkálatok leállítása, illetőleg szüneteltetése,

f) a biztosított vagyontárgyak eladása, bérbeadása, átadása,

g) a biztosított vagyontárgyakat terhelő zálogjog alapítása, vagy a jelen szerződés megkötésekor meglévő zálogjogban bekövetkező változás, megszűnés, a zálogjog jogosultjának pontos megjelölésével,

h) a biztosított elleni csődeljárás, felszámolási eljárás, valamint a biztosított jogutód nélküli meg- szűnését célzó végelszámolási eljárás megindítása,

i) a biztosított jogállásában bekövetkezett változás,

j) a 3.1.2. pontban felsoroltak.

4.3. A közlési és változás bejelentési kötelezettség a szerződőt és a biztosítottat egyaránt terheli.

4.4. A biztosító előzetes értesítés után jogosult a helyszínen ellenőrizni a kockázati viszonyokat és a bizto- sított/szerződő által szolgáltatott adatok helyességét.

4.5.A közlési és változás bejelentési kötelezettség elmulasztásának következményei

4.5.1. A közlési, illetőleg változás bejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körül- ményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény be- következtében.

4.5.2. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges kö- rülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot szabályzata értelmében nem vállalhatja – a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik. Erre a követ- kezményre a biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.

Ha a biztosító a fenti jogával nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.

5. A biztosítási esemény bejelentése, a biztosító teljesítése

5.1.A biztosítási esemény bejelentésének módja és határideje

5.1.1. A biztosított a biztosítási eseményt – a tudomására jutását követően – haladéktalanul, de legké- sőbb két munkanapon belül köteles írásban bejelenteni a biztosítónak.

5.1.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

• a biztosítási kötvény számát,

• a káresemény időpontját, rövid leírását,

• a károsodott vagyontárgyak (pl. létesítmények, eszközök) megnevezését és a kár bekövetke- zésének helyét,

• a károsult megnevezését, címét,

• a sérült személy(ek) nevét, személyi adatait, a sérülés leírását, mértékét,

• a kár(ok) mértékét (a megállapított vagy becsült kárösszeget),

• a kárrendezésben közreműködő, a biztosított/szerződő által meghatalmazott személynek a kapcsolattartáshoz szükséges adatait,

• a kárbejelentésig megtett intézkedések leírását, valamint

• minden egyéb olyan lényeges tényt és körülményt, amely az igény jogalapjának és összegé- nek elbírálásához szükséges.

5.1.3. A biztosított a szükséges felvilágosításokat köteles megadni, és lehetővé kell tennie a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.

5.1.4. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított az 5.1.1. és az 5.1.2. pontban meghatá- rozott kötelezettségét nem vagy késedelmesen teljesíti, és emiatt lényeges körülmények ki- deríthetetlenekké válnak.

5.1.5. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosított – a jogszabályban meghatározott esetekben – haladéktalanul köteles az illetékes hatóságnak (így különösen a tűzvédelmi, építésügyi, műemléki, környezetvédelmi, egészségügyi és közlekedési hatóságnak) bejelentést tenni, illetőleg – ha bűn- cselekmény gyanúja forog fenn – a rendőrhatóságnak feljelentést tenni, és a bejelentés vagy felje- lentés másolati példányát a kárbejelentéshez mellékelni.

5.1.6. A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított a vagyontárgy állapotában, a kár hely- színén, a biztosító kárfelmérésének (helyszíni szemle) megkezdéséig, de legkésőbb a kárbe- jelentésnek a biztosítóhoz való beérkezésétől számított ötödik munkanapon 24 óráig csak olyan mértékben változtathat, amennyire ez a kárenyhítéshez szükséges. Nem áll be a bizto- sító kötelezettsége, ha a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében számá- ra a fizetési kötelezettség elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetet- lenné válik.

5.2. A biztosító a kárbejelentés beérkezésétől számított öt munkanapon belül köteles megkezdeni a kárrendezést.

5.3. Ha a biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított ötödik munkanapon sem kezdte meg a kár- rendezést, a biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgyak helyreállításáról. A fel nem használt, illetőleg kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket és az egyéb károsodott vagyontár- gyakat azonban további harminc napig köteles változatlan állapotban megőrizni.

5.4. A biztosított köteles a károsodás bekövetkezését és annak mértékét bizonyító hatósági vizsgála- ti jegyzőkönyveket, terveket, okiratokat, számlákat, vagyonnyilvántartást (a biztosítási összeg részletezését), leltáríveket, költségszámításokat, szakértői véleményeket és egyéb bizonylatokat a biztosító rendelkezésére bocsátani.

5.5. A károk felmérése, megállapítása a biztosító helyszíni vizsgálata során a károsulttal, biztosítot- tal/szerződővel közösen készített tételes felsorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.

5.6. A káreseménnyel összefüggésben a biztosított idegen tulajdonú vagyontárgyakat ért károk fel- mérését és összegszerű megállapítását a szerződő felek csak a tulajdonos vagy megbízottja be- vonásával közösen végezhetik.

5.7. A biztosított az egy káreseményből származó károk helyreállításával kapcsolatosan felmerült valamennyi költséget elkülönítetten köteles nyilvántartani és elszámolni, függetlenül attól, hogy a helyreállítás saját kivitelezésben vagy idegen kivitelező útján – vagy mindkét módon, vegye- sen – történik.

5.8. A biztosítási szolgáltatás teljesítésének határideje

A biztosító a szolgáltatását a biztosítási esemény bekövetkezését és a kár mértékét bizonyító összes adatnak, okmánynak, dokumentumnak és hatóság által kiadott határozatnak a biztosítóhoz történt be- érkezésétől számított harminc napon belül forintban fizeti a károsult részére.

6. A biztosítási szerződés megszűnése

6.1. A határozott időtartam lejártával a szerződés és ezzel a biztosító kockázatviselése is megszűnik.

6.2. A három évnél rövidebb tartamú szerződés a határozott időtartam alatt a 4.5.2. pont szerinti ese- tet kivéve nem mondható fel, de a felek közös megegyezéssel megszüntethetik.

6.3. Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítottnak a vagyontárgy megóvásához fűződő érdeke meg- szűnik, akkor a szerződés, illetőleg annak megfelelő része az érdekmúlás hónapja utolsó napjá- val szintén megszűnik.

6.4. Ha a biztosítási jogviszony érdekmúlás következtében a határozott időtartam lejárta előtt meg- szűnik, a biztosítót a kockázatviselés végéig illeti meg a díj, a kockázatviselés idejének és a biz- tosítás tartamának az arányában. Ha az érdekmúlás biztosítási esemény következménye, a biz- tosítót a teljes biztosítási tartamra járó díj megilleti.

6.5. Megszűnik a szerződés a biztosítási díj (díjrészlet) esedékességétől számított harmincadik nap elteltével, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást sem kapott, il- letőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

6.6. A szerződés megszűnését követően befizetett díj nem eredményezi a biztosítás újbóli hatályba lépését. A biztosító a szerződés megszűnése utáni időtartamra vonatkozó díjat visszafizeti.

7. Egyéb rendelkezések

7.1.A személyes adatok kezelése

A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejötte, nyilvántartása és teljesítése ér- dekében kezel. Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton rögzített egyes szemé- lyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez.

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 160. § (3.) bekezdé- se alapján a biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának ideje, vala- mint azon időtartam alatt kezeli, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvé- nyesíthető.

A biztosító, a biztosításközvetítő, valamint a biztosító vezetői és alkalmazottai kötelesek a mű- ködésükkel, tevékenységükkel összefüggésben tudomásukra jutott üzleti, illetve biztosítási tit- kot – a 2003. évi LX. törvényben meghatározott eseteket kivéve - időbeli korlátozás nélkül megtartani. Az üzleti titok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat a törvényben meghatározott körön kívül a biztosító, a biztosításközvetítő és szaktanácsadó illetve az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek. A biztosítási titok csak akkor adha- tó ki harmadik személynek, ha a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan meg- jelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, vagy a törvény alapján a titoktartási kötelezett- ség nem áll fenn.

7.2 A jognyilatkozatok megtételének módja

A biztosítási szerződéssel kapcsolatos bejelentéseket és nyilatkozatokat írásban kell közölni.

7.3.Elévülés

A jelen szerződés vagyonbiztosítási fedezetéből eredő igények az esedékessé válástól számított két év alatt, a felelősségbiztosítási fedezeti köréből eredőek pedig öt év alatt évülnek el.

7.4. A felek jogvita esetére a biztosító székhelye szerinti bíróság illetékességét kötik ki.

7.5. A biztosítási szerződéses kapcsolat fennállása alatt az azonosítás során megadott adatokban, il- letőleg a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásokról a biztosí- tott/szerződő köteles a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül a biztosítót értesíteni.

A jelen építés-szerelésbiztosítás általános, vagyonbiztosítási és felelősségbiztosítási különös szerződési feltételei, valamint az ajánlatban, kötvényben tételesen megjelölt záradékai alapján létrejött szerződésre az itt nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései az irány- adók.

I. fejezet

Vagyonbiztosítási feltételek (dologi károk)

1. A biztosítási esemény

A jelen vagyonbiztosítási feltételek szerint biztosítási esemény a biztosított vagyontárgyaknak előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul bekövetkezett minden olyan károsodása, amely a vagyontárgy rendeltetésszerű használata, illetőleg az építési/szerelési tevékenység folytatása érdekében a károsodott vagyontárgy javítását, helyreállítását, pótlását teszi szükségessé, és amellyel kapcsolatban a biztosító kártérítési kötelezettségét nem zárta ki.

Több, azonos okból bekövetkezett, időben összefüggő és egymással ok-okozati összefüggésben álló káresemény egy biztosítási eseménynek minősül.

2. A biztosítás területi hatálya

A biztosítási fedezet a biztosítási szerződésben meghatározott kockázatviselési helyeken (a tervdo- kumentáció szerinti magyarországi építési/szerelési területen) bekövetkezett káreseményekre ter- jed ki.

3. Kizárások, szolgáltatás korlátozások

3.1. A biztosító az általános feltételekben megfogalmazott kizárásokon túlmenően nem téríti meg:

a) a kopás, normális állagromlás, korrózió, oxidáció, használaton kívüli állás, illetőleg a nor- mális légköri viszonyok miatt bekövetkezett károkat,

b) a hibás tervezés miatt keletkezett károkat,

c) a hibás vagy alkalmatlan anyagok és/vagy hibás kivitelezés miatt szükségessé vált pótlás vagy javítás költségeit. A kizárás azonban nem terjed ki a hibás vagy alkalmatlan anyagok és/vagy hibás kivitelezés miatt más, és egyébként megfelelő módon kivitelezett vagyontár- gyakban keletkezett károkra.

d) az építésnél használt gépek és berendezések azon kárait, amelyek belső meghibásodásból – így különösen elektromos vagy mechanikai meghibásodásból, törésből vagy üzemzavarból, hűtő- vagy egyéb folyadékok megfagyásából, nem megfelelő kenésből, az olaj vagy a hű- tőfolyadék hiányából – erednek. A fenti meghibásodások, üzemzavarok miatt más dolog- ban keletkezett károkra a biztosító kockázatviselése azonban kiterjed.

e) az esztétikai sérülésből származó károkat,

f) azokat a károkat, amelyek az építési/szerelési technológia módosításából, kiegészítéséből, fejlesztéséből azért keletkeztek, mert a konstrukcióért felelős tervező, illetőleg gyártó tu- domása és/vagy hozzájárulása nélkül megváltoztatták a szerkezet teherviselő képességét, szilárdságát, üzemi tulajdonságait,

g) az építési/szerelési munka félbeszakadásából, szüneteléséből, a késedelemből, a teljesítés elmaradásából származó gazdasági hátrányként, üzemszüneti veszteségként (pl. túlóra, sürgős- ségi felár, termeléskiesés, elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér vagy egyéb veszteség formá- jában) felmerült károkat,

h) az éjszakára, munkaszüneti napra, pihenőnapra soron kívül elrendelt munka, valamint a rendkí- vüli munkavégzés miatti munka bérköltségeit, illetőleg az expressz vagy légipostafuvar miatti többletköltségeket,

i) a kötbér, bírság és egyéb büntető jellegű költségeket,

j) a kedvezmények elvesztéséből vagy piacvesztésből adódó károkat,

k) a garancia és szavatosság körében megtérülő károkat,

l) a más biztosítás alapján megtérülő károkat.,

m) a leltározás vagy időszakos ellenőrzés alkalmával feltárt hiányt vagy veszteséget, kivéve, ha a biztosított/szerződő bizonyítja, hogy a hiány az építési területen elkövetett betöréses lopás vagy rablás következménye.

3.2. A jelen szerződés értelmében

a) betöréses lopásnak minősül, ha a tettes a lopást úgy követi el, hogy a biztosított vagyontár- gyakat magába foglaló, megfelelően lezárt és illetéktelen behatolás ellen védett helyiségbe erőszakos módon behatol, ideértve azt az esetet is, amikor a tettes másnak a behatolás elhárí- tására képtelen állapotát kihasználva a lezárt helyiség ajtaját hamis vagy jogellenesen bir- tokba vett kulccsal, illetőleg más eszközzel kinyitja.

E feltételek szempontjából megfelelően lezárt és behatolás ellen védettnek a helyiség akkor minősül, ha a helyiség falazatai, födémszerkezetei, padozatai és a nyílászárók legalább a következőknek meg- felelnek:

• a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága legalább a 6 cm vastag, hagyományos kismére- tű téglából épült tömör téglafaléval azonos értékű,

• az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védve vannak,

• az ajtók zárását biztonsági zár végzi.

Biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, továbbá a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, ha a variációs lehető- ségek száma meghaladja a 10 000-et, valamint az egyedileg minősített lamellás zár.

b) rablásnak minősül, ha a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása céljából a tettes a biztosított/szerződő alkalmazottja vagy megbízottja ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg ezen személy(eke)t ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi, továbbá, ha a tetten ért tolvaj a vagyontárgy megtartása végett a fent megnevezett személyek ellen erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvet- len fenyegetést alkalmaz.

4. A biztosított vagyontárgyak és költségek

4.1.A biztosított vagyontárgyak

A jelen feltételek alapján biztosított vagyontárgyak a szerződő által meghatározott és a szerző- désben biztosítási összeggel megjelölt alábbi vagyontárgyak:

4.1.1. A tervdokumentáció szerinti építési/szerelési tevékenység tárgyát képező létesítmény, az át- adás-átvételt, illetőleg az üzembe helyezést megelőző mindenkori állapotában, beleértve a létesítménybe való beépítés céljából az építési területen lévő anyagokat is.

4.1.2. Az építés helyszínén lévő, beépítésre nem kerülő, de az építési tevékenység folytatásához szükséges és a biztosítási szerződésben (ajánlaton, adatközlőn) tételesen vagy vagyoncso- portonként feltüntetett vagyontárgyak [így különösen gépek, felszerelések, berendezések, segédanyagok (a továbbiakban összefoglalóan munkagépek)].

4.2.Nem biztosítható vagyontárgyak

4.2.1. A dokumentációk, tervek, rajzok, számítások, iratok, készpénz, bélyegek, okmányok, érték- papírok.

4.2.2. A forgalmi engedéllyel és rendszámmal rendelkező közúti személy- és teherszállító jármű- vek, vízi és légi járművek.

4.3.A biztosítható költségek

A biztosítási események folytán a biztosított vagyontárgyak káraival összefüggésben indokol- tan felmerülő és a biztosítási szerződésben összevont biztosítási összeggel megjelölt alábbi költségek:

a) mentési, oltási költségek,

b) bontási, romeltakarítási és maradványeltávolítási költségek, a veszélyes hulladékok szállítási, elhe- lyezési és megsemmisítési költségeinek kivételével,

c) a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizsgálati, ténymegállapítási és szakértői költsé- gek.

5. A biztosítási összeg

5.1. A biztosítási összeg a biztosító káreseményenkénti szolgáltatásának a felső határa. A biztosított vagyontárgyak, illetőleg vagyoncsoportok, továbbá a biztosított költségek biztosítási összegét a szerződő határozza meg az 5.2. és az 5.3. pontban foglaltak alapján.

A biztosítási összegek a vagyontárgyak és a vagyoncsoportok között nem csoportosíthatók át.

5.2. A biztosított létesítmény, illetőleg a munkagépek biztosítási összegének megállapítása az aláb- biak szerint történik:

a) A létesítmény biztosítási összege az építési/szerelési teljesítés várható értéke a munkák ter- vezett befejezésének időpontjában. A biztosítási összeg meghatározásánál figyelembe kell venni az anyagköltségeket, béreket, szállítási költséget, vámokat, illetékeket, valamint az építtető által szállított anyagokat és a meglevő építményrészeket is.

b) A munkagépek (4.1.2. pont) biztosítási összegét az új érték vagy a valóságos érték alapján kell megállapítani az alábbi értékelési módszerekkel:

• új érték: a műszaki jellemzőiben, kapacitásában, gazdasági mutatóiban azonos vagy egyenér- tékű új vagyontárgynak a kár bekövetkeztekori utánpótlási (újrabeszerzési, újraelőállítási) ér- téke, amely a vételáron felül a csomagolás, a szállítás, a vám, a telepítés, a tervezés, a szakér- tés, az összeszerelés, a próbaüzem költségeit, a licence és a know-how díját, valamint az egyéb aktiválható költségeket is magában foglalja árengedmény nélkül.

• valóságos érték: a technikai avulás mértékével csökkentett új érték.

A technikai avulás (elhasználódás) mértékének megállapítása a jelen feltételek szerint a követke- ző főbb szempontok alapján történik:

kor, műszaki állapot, üzemelési idő, a karbantartás színvonala, üzemelési körülmények, folyama- tos vagy időszakos használat, a vagyontárgy és alkatrész utánpótlási lehetősége.

5.3. A biztosított költségek – összevont – biztosítási összege a biztosítási eseményekkel összefüggésben felmerülő, a 4.3. pontban felsorolt költségek – szerződő által (pl. becsléssel) meghatározott – várható legmagasabb értékeinek összege.

5.4. A biztosítási összegeknek a jelen feltételek szerinti meghatározása, illetőleg a vagyontárgyak értékének változása miatti módosítása a biztosított/szerződő kötelezettsége. A biztosítási összeg módosítása a biztosítási díj módosulásával jár együtt.

5.5. A vagyontárgyak biztosítási összege nem haladhatja meg

• az építési/szerelési teljesítés várható értékét [5.2. a)],

• a munkagépek esetén a vagyontárgy új állapotban való helyreállításának, illetőleg beszerzésének költségét, vagy

• a vagyontárgy valóságos értékét, ha a szerződő a biztosítási összeget a valóságos érték alapján ha- tározta meg.

Ha a káresemény időpontjában a biztosított vagyontárgy, vagyoncsoport biztosítási összege kisebb, mint a feltételek 5.2. pontja alapján meghatározott kárkori új, illetőleg valóságos érték, akkor a bizto- sító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a kárkori új, illetőleg valóságos értékhez aránylik (arányos kártérítés).

A biztosító arányos kártérítést alkalmaz akkor is, ha az építési/szerelési teljesítés várható értéke a kár- esemény időpontjában magasabb a szerződéskötéskor meghatározott biztosítási összegnél.

Az alulbiztosítás tényét a kárrendezés során a biztosító a szerződésben tételesen felsorolt min- den egyes vagyontárgynál, vagyoncsoportnál külön-külön vizsgálja.

6. A biztosító szolgáltatása

A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító – a szerződésben felsorolt kizárások és szolgáltatás korlátozások figyelembevételével – megtéríti a biztosított létesítményben, illetőleg

a munkagépekben keletkezett károkat, továbbá azokat a biztosított költségeket, amelyek a va- gyontárgyak biztosítási eseményeivel összefüggésben merültek fel.

A biztosító a károkat az ajánlaton, adatközlőn vagyontárgyanként és vagyoncsoportonként meghatározott, továbbá a költségekre feltüntetett összeghatárig (biztosítási összeg), az önrésze- sedéssel csökkentve, forintban téríti meg a kártérítés 6.2.-6.5. pontban meghatározott szabályai szerint.

6.1.A kártérítés szabályai

6.1.1. A létesítményben (4.1.1.) keletkezett károk térítése

Teljes kár: a készültségi foknak megfelelő, ténylegesen felmerült költségek. Részleges kár: a javítási költség, a káridőpontig ténylegesen felmerült költségek erejéig.

6.1.2. A munkagépekben (4.1.2.) keletkezett károk térítése

6.1.2.1. A biztosított saját tulajdonát képező vagyontárgyak kárainak térítése

Új értéken biztosított vagyontárgyak esetén:

Teljes kár: a káridőponti új érték: újra-előállítási, illetőleg újrabeszerzési érték Részleges kár: a helyreállítás költsége a vagyontárgy káridőponti újra-előállítási, illetőleg

újrabeszerzési értékéig.

Valóságos értéken biztosított vagyontárgyak esetén:

Teljes kár: a káridőponti valóságos érték.

Részleges kár: a helyreállítási költség – az új anyagok beépítéséből származó értéknövekedés le- vonásával – a vagyontárgy káridőponti valóságos értékéig.

6.1.2.2. Az idegen tulajdonú vagyontárgyak kárainak térítése: Teljes kár: a káridőponti valóságos érték.

Részleges kár: a helyreállítási költség – az új anyagok beépítéséből származó értéknövekedés le- vonásával – a vagyontárgy káridőponti valóságos értékéig.

6.1.3. A biztosított költségek (4.3.) térítése

A biztosító megtéríti a biztosítási események folytán ténylegesen felmerült, indokolt és igazolt költségeket az adatközlőben megjelölt összegig.

6.1.4. A biztosító az egyes vagyoncsoportokra vonatkozó biztosítási összegeket a károk térítése al- kalmával vagyontárgyanként értékeli.

6.1.5. A jelen feltételek alkalmazásában

• teljes vagy totálkár: ha a biztosított létesítmény, illetőleg vagyontárgy teljesen megsemmi- sült, vagy olyan mértékben sérült, hogy a helyreállítása műszakilag nem lehetséges, vagy gazdasági számítással alátámasztva nem indokolt.

• részleges kár: ha a biztosított létesítmény, illetőleg vagyontárgy javítással (építéssel, szere- léssel), a károsodott részek pótlásával helyreállítható.

6.1.6. Nem az eredeti állapotra történő helyreállítás vagy pótlás esetén a biztosító csak az eredeti állapotnak megfelelő helyreállítás vagy pótlás költségeit téríti meg az előző pontokban fog- laltaknak megfelelően.

6.1.7. Az ideiglenes javítás költségeit a biztosító csak abban az esetben téríti meg, ha az a végleges javításnak is a részét képezi, és nem növeli a javítási költségek végösszegét.

6.1.8. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény is közreha- tott, a biztosító a kárnak csak azt a részét téríti meg, amely a biztosítási esemény következ- ménye.

6.1.9. Az értékesíthető vagy egyéb módon hasznosítható maradványok értékét a biztosító a kár összegéből levonja.

6.1.10. A biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben téríti meg, ha a biztosítási összeg meghatározása a forgalmi adó mértékének figyelembevételével történt, és a biztosított az adó visz-

szaigénylésére nem jogosult, valamint a vagyontárgyat helyreállították, illetőleg pótolták, és annak során az általános forgalmi adó igazoltan felmerült.

6.1.11. A vagyontárgyankénti, illetőleg vagyoncsoportonkénti biztosítási összegek a biztosítási tar- tam alatt kifizetett kártérítési összegekkel csökkennek, kivéve, ha a szerződő a díjat megfe- lelően kiegészíti.

6.1.12. A biztosító nem téríti meg, illetőleg a kártérítésből levonja:

a) az ugyanazon vagyontárgyat vagy annak ugyanazon részét ért előző kár(ok)ra kifizetett kár- térítésnek azon részét, amelyet még nem fordítottak a kár helyreállítására,

b) a normalizált hiányként (káló) elszámolható összeget,

c) a biztosított által visszaigényelhető vagy elszámolható adót.

6.2.Önrészesedés

Minden egyes biztosítási esemény kapcsán felmerült kár teljes összegéből a szerződésben meghatáro- zott önrészesedésnek megfelelő összeget a biztosított maga visel.

Teljes kárösszegen a biztosító egy biztosítási káreseménnyel összefüggően vállalt valamennyi szol- gáltatási kötelezettségének együttes összege értendő.

7. A biztosított kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettsége

7.1. A károk megelőzése, elhárítása és enyhítése érdekében a biztosított köteles megtenni minden tőle elvárható intézkedést. A biztosított mindenkor köteles betartani a hatályos jogszabályokat, szabványokat és hatósági határozatokat, a tervezésre, építésre, anyagmozgatásra, telepítésre, üzemeltetésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra, beszerelésre és bontásra vonatkozó szakmai előírásokat.

7.2. A biztosított köteles gondoskodni az alkalmazott vagyonvédelmi rendszer(ek) megfelelő műkö- déséről és folyamatos karbantartásáról.

7.3. A biztosító jogosult ellenőrizni a kockázatviselés helyszínén a kivitelezést, a kármegelőzésre vonatkozó intézkedéseket és a biztosított vagyontárgyak kockázati állapotát.

7.4. Ha a biztosító a kármegelőzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését vagy a betartásuk so- rozatos elmulasztását tapasztalja, kezdeményezheti a szerződés módosítását.

8. A biztosító mentesülése

8.1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a biztosított, illető- leg a szerződő fél, a biztosított jogi személy vezető szerve, illetőleg e szerv tagja, vezető beosz- tású alkalmazottja vagy olyan alkalmazottja, tagja, megbízottja, akinek e minőségében munka- köre ellátásával együtt jár a biztosított vagyontárgy megvalósítása, illetőleg kezelése, jogellene- sen szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

8.2. A 8.1. pont a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is vonatkozik.

9. A biztosító megtérítési igénye

9.1. Ha a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben. A biztosító visszkeresetének érvényesítéséhez a bizto- sított minden elvárható támogatást köteles megadni.

9.2. Ha a biztosító a kárt megtérítette, a biztosított köteles a kárral kapcsolatosan hozzá bármilyen jogcímen érkezett megtérülést a kifizetett kártérítési összeg erejéig a biztosítónak nyolc napon belül befizetni, és erről egyidejűleg írásban tájékoztatást adni. Ha a biztosító a kárnak csak egy részét térítette meg, a biztosított ezen kötelezettsége csak a tényleges kárt meghaladó összegre áll fenn.

II. fejezet

Felelősségbiztosítási feltételek

1. A biztosítási esemény

A biztosító a szerződésben meghatározott módon és mértékben megtéríti a biztosított helyett azokat a személysérüléses és dologi károkat, amelyeket a biztosított a biztosítás tárgyát képező építési/szerelési tevékenység során a jelen szerződés alapján biztosítottnak nem minősülő har- madik személynek szerződésen kívül okozott, és amelyekért a magyar jog szabályai szerint fe- lelősséggel tartozik.

2. A kockázatviselés tartama és hatálya

2.1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és a biztosítónak bejelentett károkra terjed ki.

Jelen szerződés alapján a biztosító a kivitelezési szerződésben meghatározott helyszínen vagy annak közvetlen közelében, Magyarország területén okozott és bekövetkezett károkat téríti meg.

A biztosító kockázatviselése szempontjából a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a károsodás bekövetkezte.

2.2. Több, azonos okból bekövetkezett, időben összefüggő káresemény egy biztosítási eseménynek minősül.

3. Kizárások a kockázatviselés köréből

A biztosító az Általános Feltételek 2. pontjában meghatározott kizárásokon kívül nem téríti meg:

a) az I. fejezet (vagyonbiztosítási különös feltételek) alapján biztosított vagy biztosítható va- gyontárgyak károsodása folytán felmerült megvalósítási, ismételt megvalósítási, javítási vagy pótlási költségeket;

b) a tárgyakban, talajban, épületekben vibráció, rezgés vagy a teherhordó elemek eltávolítása, meggyengítése, megépítésének elmulasztása miatt bekövetkező valamint az ezekre vissza- vezethető károkat;

c) azokat a károkat, amelyeket a biztosítási szerződés I. fejezete (vagyonbiztosítási feltételek) szerint részben vagy teljes egészében fedezetbe vett létesítmény kivitelezésében résztvevő biztosított gazdálkodó szervezet vagy bármely egyéb cég munkavállalóinak vagy foglalkoz- tatottjainak, illetőleg ezek családtagjainak személyi sérüléses balesete miatt érvényesítettek;

d) azokat a károkat, amelyek a biztosítási szerződés I. fejezete (vagyonbiztosítási feltételek) szerint részben vagy teljes egészében fedezetbe vett létesítmény kivitelezésében résztvevő biztosított gazdálkodó szervezet, vagy bármely egyéb cég munkavállalóinak vagy foglalkoz- tatottjainak a tulajdonában vagy felelős őrizetében levő vagyontárgyakban keletkeztek;

e) a forgalmi engedéllyel rendelkező közúti közlekedési eszközök, vízi- és légi járművek által okozott károkat;

f) a környezetvédelmi jogszabályok és előírások megsértése miatt okozott károkat;

g) a környezetszennyezéssel okozott károkat, kivéve, ha a kár váratlanul, előre nem láthatóan, baleseti jelleggel következett be.

A biztosító nem vállal kockázatot továbbá az alábbi károkra:

a) a fuvarozói minőségben okozott károk

b) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással fedezett károk

c) az elmaradt vagyoni előny (tervezett nyereség, elmaradt haszon, termeléskiesés, elmaradt magtakarítás, egyéb veszteség);

d) kötbér, bírság, más büntető jellegű költségek;

e) a munkabaleset miatti munkáltatói felelősségből, illetőleg az egyéb szervezett munkavégzés keretében természetes személy(ek) foglalkoztatásából eredő olyan károk, amelyek károsult- jai a biztosított munkavállalói vagy foglalkoztatottjai;

Jelen feltételek szempontjából egyéb szervezett munkavégzésnek minősül a közszolgálati, illetőleg közalkalmazotti jogviszonyban, szövetkezeti tagság esetén munkaviszony jellegű jogviszonyban, tanulói és hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, büntetés- végrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként) végzett munka, továbbá a közigazgatási határozat alapján, a fegyveres erők, fegyveres testületek, a hivatásos állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság és más rendészeti szervek tagjai által szolgálati viszo- nyukban, a polgári szolgálatban végzett munka, valamint a munkáltató által kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott társadalmi munka.

f) a jogszabályban meghatározott felelősségnél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyi- latkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapuló kárigények.

g) azt a kárt, veszteséget vagy költséget, amelyet közvetlenül vagy közvetve bármilyen azbeszt alapanyag, vagy azbeszt tartalmú anyag okozott, eredményezett, vagy amely azzal összefüg- gésben keletkezett, függetlenül attól, hogy akár egyidejűleg, akár valamilyen bekövetkezési sorrendben, bármely más ok vagy esemény is közrehatott a kár keletkezésében.

h) azt a kárt, veszteséget vagy költséget, amelyet közvetlenül vagy közvetve bármilyen elekt- romos mező (erőtér) hatásával okozott, eredményezett, vagy amely azzal összefüggésben ke- letkezett, függetlenül attól, hogy akár egyidejűleg, akár valamilyen bekövetkezési sorrend- ben, bármely más ok vagy esemény is közrehatott a kár keletkezésében.

4. A biztosítási összeg, a kártérítés szabályai, az önrészesedés

4.1. A biztosítási összeg a biztosítási szerződésben (ajánlaton, adatközlőn) biztosítási eseményen- ként, illetőleg a biztosítás teljes időtartamára kárcsoportonként (személyi sérüléses kár, dologi kár) meghatározott összeg, amely a biztosító szolgáltatásának felső határát jelenti.

4.2. A biztosító a károsult kárát és a kár érvényesítésével kapcsolatban felmerült költségeket az egy biztosítási eseményre meghatározott biztosítási összeghatárig téríti meg az önrészesedés figye- lembe vételével.

A biztosítónak a teljes biztosítási időtartamra vonatkozó teljesítési kötelezettsége azonban – a biztosítási események számától függetlenül – nem haladhatja meg a szerződésben a biztosítási időtartamra meghatározott biztosítási összeget.

4.3. A biztosított minden egyes biztosítási esemény teljes kárösszegéből maga viseli a szerződésben meghatározott mértékű önrészesedést.

4.4. Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több károsult megalapozott kárigényeinek együttes összege meghaladja a káreseményenkénti biztosítási összeghatárt, akkor az egyes károk megté- rítése olyan arányban történik, amilyen arányban a káreseményenkénti összeghatár aránylik a kárigények együttes összegéhez.

Ha a biztosítási esemény folytán a károkra meghatározott káreseményenkénti összeg kimerül, a biztosítási összeg felosztásakor figyelembe nem vett károsult kizárólag akkor érvényesíthet kár- igényt, ha azt a biztosító a károsultnak fel nem róható okból figyelmen kívül hagyta. Ebben az esetben a kárt – a többi károsult számára a módosítást kiváltó igény figyelembe vételét megelő- zően utoljára kialakított felosztás alapján megállapított kártérítés részarányos csökkentésével – olyan arányban kell a meghatározott biztosítási összeg újrafelosztásával megtéríteni, amilyen arányban a károsult a biztosítási összeg felosztásakor abból részesedhetett volna.

Ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a biztosítási összeg felosztásakor figyelembe vett- hez képest csökken, a biztosítási összeget a károsultak között újra fel kell osztani.

4.5. Járadékfizetési kötelezettség esetén a biztosító a folyósítandó kártérítés mértékét a biztosítási összeg figyelembe vételével határozza meg. Ha a jövőben várható járadék kifizetések névértéke magasabb a szerződésben rögzített biztosítási összegből rendelkezésre álló összegnél, a biztosí- tó a járadékot arányosan csökkenti.

5. A járadék tőkésítésének megállapítása

A járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését) a biztosító, a biztosított, illetve a károsult egy- aránt kezdeményezheti, arra csak abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét mind a biztosított, mind a károsult elfogadja.

6. A biztosító visszakövetelési joga

6.1. A biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha az a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a kár- okozó magatartás nem volt jogellenes.

6.2. A jelen szerződés szerint súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, különösen ha a biztosított:

• hatósági engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül vagy az abban meghatározott feltételek hiányában végzett,

• jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában vé- gezte a tevékenységét,

• a kárt alkoholtól befolyásolt állapotban vagy bódulatot keltő szerek hatása alatt, illetőleg ez- zel az állapotával összefüggésben okozta, vagy ez az állapota a kár bekövetkezésekor közre- hatott,

• a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettségek, foglalkozási, balesetvédelmi szabályok súlyos megsértésével okozta, illetőleg ezen szabályok ismétlődő vagy folyamatos megsérté- sével idézte elő.